Fedezzük fel Európát!

l e f k ü z z e d Fe ! t á p ó Eur

Európai Unió

Explore_HU_K4.indd 1

16.12.10 15:21

Ez a füzet, valamint az EU-val kapcsolatos egyéb rövid és közérthető tájékoztatók az alábbi internetes oldalon találhatók: ec.europa.eu/comm/publications Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóság Kiadványok 1049 Brüsszel BELGIUM Kézirat készült: 2010. március Illusztrációk: Birte Cordes és Ronald Köhler Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2010. ISBN 978-92-79-15383-9 doi:10.2775/53933 44 o. – 21 x 29,7 cm + kivehető füzet: 10,5 x 14,8 cm © Európai Unió, 2010 Sokszorosítás engedélyezve. Az egyes képek felhasználásához vagy sokszorosításához a szerzői jogtulajdonos engedélye szükséges. Printed in germany FEHÉR KLÓRMENTES PAPÍRRA NYOMTATVA


16.12.10 15:21

Fedezzük fel Európát! Sziasztok! Üdvözlünk Európában! Bár különböző országokból érkezünk, és különböző nyelveket beszélünk, de ez a kontinens a közös otthonunk. Gyere velünk, és fedezzük fel együtt Európát! Kalandos térbeli és időbeli utazás vár rád, amely során rengeteg érdekes információt szerzel majd. Ahogy haladunk, tesztelheted, hogy mennyit tanultál. Nézd meg internetes oldalunkat: europa.eu./europago/ explore és próbáld ki, hogy tudsz-e válaszolni a fejezetekkel kapcsolatos kvízkérdésekre. Az iskolában pedig még többet megtudhatsz a témákról. Kérd meg tanáraidat, hogy meséljenek többet a füzetben szereplő témákról. A könyvtárban vagy az interneten pedig további információkért kutakodhatsz. Akár saját füzetedet is összeállíthatod az elsajátított ismeretekből.

Készen állsz? Akkor rajta, vágjunk bele!

1 Explore_HU_K4.indd 3

16.12.10 15:21

Mi van ebben a füzetben? oldal Egy felfedezésre váró földrész

3

Utazás Európában

6

Európa nyelvei

8

Éghajlat és természet

10

Gazdálkodás

13

A tenger

15

Időutazás

19

40 ismerős arc – kivehető füzet Az Európai Unió története

30

Mit csinál az EU?

34

Az EU és szomszédos országai - térkép

37

Az Európai Unió országai

38

Fedezzük fel Európát! Kvízjáték

39

Hogyan hoz döntéseket az EU?

40

Holnap… és azután

42

Hasznos linkek neked és tanárodnak

44


16.12.10 15:21

Egy felfedezésre váró földrész Európa a világ hét földrészének egyike. A többi földrész: Afrika, ÉszakAmerika, Dél-Amerika, Antarktisz, Ázsia, Ausztrália és Óceánia. Európa területe az Északi-sarkvidéktől délre a Földközi-tengerig, valamint nyugaton az Atlanti-óceántól keletre egészen az Urál-hegységig (Oroszország) terjed. Európában nagyon sok folyó, tó és hegység van, melyek közül a legnagyobbak neveit megtalálod a 4. oldalon lévő térképen.

© Michael/Pixelio

az elbrusz-hegység, európa legmagasabb hegye

Európa legmagasabb hegye a Kaukázus hegységeiben, Oroszország és Grúzia határán található Elbrusz-hegység, amelynek legmagasabb pontja 5642 méter. Nyugat-Európa legmagasabb hegye az Alpokban, Franciaország és Olaszország határán található Mont Blanc, amelynek legmagasabb csúcsa eléri a 4800 métert. Ugyancsak az Alpokban található Nyugat-Európa legnagyobb édesvízi tava, a Genfi-tó, amely a francia-svájci határon helyezkedik el, mélysége eléri a 310 métert, és körülbelül 89 trillió liter vizet tartalmaz. Közép-Európa legnagyobb tava a Magyarországon található Balaton, amely 77 kilométer (km) hosszú, és területe mintegy 600 négyzetkilométer (km2). Észak-Európában még ennél nagyobb tavak is találhatók, például Finnországban a Saimaa (1147 km2) és Svédországban a Vänern (több mint 5500 km2). Európa legnagyobb tava a Ladoga-tó, amely Oroszország északnyugati részén található, és a világ 14. legnagyobb tava. Területe 17 700 km2.

©Pixelio

a genfi-tó az alpokban

© kratos May/Flickr

saimaa-tó, Finnország


16.12.10 15:22

din áv -h eg

Európa

Ska n

NorvégteNger

ég ys

Urál

onyega-tó

saimaa ladoga-tó

eN

ge

r

vänern-tó

i

-t

Ba elb

lt

visz

a

Ny

ugati-dvina

tula

ra

at l a N t i -

lo ire

óceáN

dn

jna

e anch la M

yep

er

vo lg a

északiteNger

duna genfi-tó

alp

ok

Balaton

Mont Blanc 4808m

Fekete-teNger

Piren eusok

elbrusz

Ka5642m ukáz us

te jo

F ö l d

k

ö

z i t e N g e r


16.12.10 15:22

duna-delta, románia

Európa egyik leghosszabb folyója a Duna, amely a Fekete-erdőben ered, és onnan keleti irányba folyik 10 országon át (Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Bulgária, Románia, Moldova és Ukrajna) egészen Romániáig, ahol deltatorkolatot képezve ömlik a Fekete-tengerbe. A Duna teljes hossza mintegy 2850 km.

© Pixelio

Európa egyéb nagy folyói közé tartozik a Rajna (körülbelül 1320 km hosszú), az Elba (körülbelül 1170 km) és a Loire (több mint 1000 km). Keresd meg őket a térképen!

a loire völgye gyönyörű kastélyairól híres

© Flickr

A nagy folyók a szállítás szempontjából nagyon hasznosak. A különféle árukat uszályokra rakodják, amelyek azután Európa tengeri kikötői és a belföldi városok között szállítják őket a folyókon. teherszállító uszály a rajnán

© Fridmar damn/corbis


5 16.12.10 15:22

Utazás Európában

© istock

Tudtad, hogy a vasutat Európában találták fel? Az első személyvonatot George Stephenson alkotta meg 1825-ben, Angliában. A leghíresebb mozdony neve „Rakéta” (Rocket) volt, és több mint 40 km/h-s sebességre volt képes, ami akkoriban igencsak gyorsnak számított.

stephenson „rakétája”

Manapság Európa leggyorsabb villanyvonatai már teljesen másmilyenek, mint az első gőzmozdonyok. Nagyon kényelmesek, és külön e célra kiépített síneken, óránként mintegy 330 km-es sebességgel száguldanak. Folyamatosan újabb és újabb sínek épülnek, hogy az európaiak gyorsan utazhassanak Európa nagyvárosai között. Mivel az utaknak és vasutaknak gyakran hegyvonulatokat, széles folyókat, sőt tengert kell átszelniük, a mérnökök néhány nagyon hosszú hidat és alagutat is építettek. Európa leghosszabb alagútja a Norvégiában, Bergen és Oslo városa között található Laerdal-alagút, amelyet 2000-ben nyitottak meg, és hossza több mint 24 km. Európa leghosszabb vasúti alagútja a Csalagút. Több mint 50 km hosszú, a franciaországi Calais és az angliai Folkestone városát köti össze, és itt a tenger alatt közlekedik a gyors Eurostar vonat.

Folkestone calais Folkestone eurostar vonatok a st. Pancras állomáson, london

calais

© colin garratt/corbis


16.12.10 15:22

A világ legmagasabb hídja a 245 méter magas Millau-i viadukt Franciaországban, amelyet 2004-ben nyitottak meg.

© Jean-Pierre lescourret/corbis

Európa leghosszabb hídjai között található az Öresund közúti és vasúti híd (16 km hosszú), amely Dániát és Svédországot köti össze, valamint a Vasco da Gama közúti híd (több mint 17 km hosszú), amely a portugál Tejo folyót szeli át. A Vasco da Gama hidat egy híres felfedezőről nevezték el, akiről az „Időutazás” című fejezetben olvashatsz.

a világ legmagasabb hídja, a Millau-i viaduct Franciaországban Minden idők leggyorsabb utasszállító gépe, a concorde

a világ legnagyobb személyszállító repülőgépe, az airbus a380

Európában az emberek repülővel is utaznak, mivel a légi közlekedés nagyon gyors. A világ legjobb repülőgépeinek némelyikét, például az Airbust, Európában gyártják. Az Airbus különféle alkatrészeit más és más európai országokban állítják elő, majd a repülőgépet mérnökök csapata rakja össze. Az eddigi leggyorsabb utasszállító repülőgépet, a Concorde-ot francia és brit mérnökök tervezték. A Concorde 2160 km/h sebességgel tudott repülni – amely a hangsebesség kétszerese – és kevesebb mint három óra alatt szelte át az Atlanti-óceánt. (A legtöbb repülőgép ezt az utat körülbelül 8 óra alatt teszi meg.) A Concorde 2003-ban repült utoljára. Minden repülőgépnél gyorsabbak az olyan űrrakéták, mint például az Ariane, amelyen számos európai ország közösen dolgozott. Az Ariane űrrakétát nem személyszállításra, hanem a televízió- és mobiltelefon-hálózatokhoz, illetve a tudományos kutatáshoz szükséges műholdak kilövésére használják. A világ legtöbb műholdját ezeknek az európai rakétáknak a segítségével lövik ki. A Concorde, az Airbus és az Ariane sikere bizonyítja, hogy mennyi mindent el lehet érni a különböző európai országok együttműködésével.


16.12.10 15:22

Európa nyelvei

Maize

Az Európában élő emberek számos különböző nyelven beszélnek. E nyelvek többsége három nagy csoportba, vagyis nyelvcsaládba tartozik, és ez a három a germán, a szláv és az újlatin. Az egyes nyelvcsaládokhoz tartozó nyelvek közös eredetük miatt hasonlítanak egymásra. Az újlatin nyelvek például a latinból, a rómaiak nyelvéből erednek.

Nézzük meg, hogy hogyan köszönnek egymásnak a különböző nyelveken az emberek, vagy hogy mondják azt, hogy„Jó reggelt!”.

God morgen Goedemorgen Good morning Guten Morgen God morgon

Pain Brot

Bread

Germán nyelvek dán holland angol német svéd

ψωμί

Pain Pane Pão

Brød Újlatin nyelvek francia olasz portugál román spanyol

Bonjour Buongiorno Bom dia Bună dimineaţa Buenos días

ψωμί Ekmek

Kruh

Brood

хляб Szláv nyelvek bolgár cseh lengyel szlovák szlovén

Dobró útro Dobré ráno Dzień dobry Dobré ráno Dobro jutro

Brood Pain Brot


16.12.10 15:22

Chlieb E példákból is látszik, hogy ezek a nyelvek rokonságban állnak egymással. De vannak olyan európai nyelvek is, amelyeknek más nyelvekkel nincs ennyire szoros kapcsolata vagy egyetlen másik nyelvvel sincs kapcsolata.

Bröd

Pan

Il-ħobża Bread

Nézzük meg hogyan köszönnek vagy mondják azt, hogy „Jó reggelt” ezeken a nyelveken.

Duona Arán baile Bread Brot

Kenyér

Pâine

Brot

Leipä Bröd

baszk

Egun on

breton

Demat

katalán

Bon dia

észt

Tere hommikust

finn

Hyvää huomenta

gael (skót kelta)

Madainn mhath

görög

Kalimera

magyar

Jó reggelt

ír

Dia dhuit

lett

Labrīt

litván

Labas rytas

máltai

L-Għodwa t-Tajba

walesi

Bore da

Chléb

Leib Chleb

Az Európa számos részén élő romák nyelvén úgy mondják a „Jó reggelt”, hogy Lasho dyes. A nyelvtanulás igazi móka, és nagyon fontos egy olyan földrészen, mint amilyen a miénk. Sokan szeretünk más európai országokban vakációzni és helyi emberekkel megismerkedni. Így aztán gyakorolhatjuk azokat a kifejezéseket, amelyeket más nyelveken ismerünk.

a 38. oldalon megtalálhatod az eU összes országának zászlaját.


9 16.12.10 15:22

Éghajlat és természet Európa legnagyobb részén az éghajlat mérsékelt, azaz sem túl meleg, sem túl hideg. A leghidegebb területek északon és a magas hegységekben találhatók. A legmelegebb helyek pedig délen és délkeleten fekszenek.

a sarki róka és a hóbagoly jól el tud rejtőzni

Az idő nyáron (júniustól szeptemberig) a legmelegebb és legszárazabb, télen (decembertől márciusig) pedig a leghidegebb. 2003 és 2006 között a nyarak rendkívül melegek voltak Európában. Elképzelhető, hogy ez már az éghajlatváltozás jele? Az éghajlatváltozás világméretű probléma, amelyet az országok csak együttes erővel oldhatnak meg.

Nehéz tél A hideg térségekben élő vadállatoknak általában vastag bundájuk vagy tollazatuk van, hogy melegen tartsa őket, bundájuk pedig gyakran fehér, hogy jól elrejtőzhessenek a hóban. Néhány állat téli álmot alszik, hogy így energiát takarítson meg. Idegen szóval ezt hibernációnak hívják.

© klaus Hackenberg/corbis

a mormota és az európai barnamedve a hegyekben él, és télen téli álmot alszik


16.12.10 15:22

tavasszal még flamingók is repülnek európába

Sok madárfaj olyan rovarokkal, kistestű víziállatokkal és egyéb eleséggel táplálkozik, amelyeket a téli hideg hónapok alatt nehezen lehet megtalálni. Ezért ősszel délre repülnek, és tavaszig nem is térnek vissza. Néhányan közülük több ezer kilométert repülnek, át a Földközi-tengeren és a Szahara sivatagon, hogy Afrikában töltsék a telet. Ezt az időszaki utazást vándorlásnak, idegen szóval migrációnak hívják.

Örömteli tavasz és nyár Amikor Európában beköszönt a tavasz (márciustól májusig), az idő egyre melegebbé válik, a hó és a jég elolvad. A folyókban és a tavakban kis halacskák úszkálnak, és rovarlárvák rajzanak. A vándormadarak visszatérnek fészkeikbe, és családot alapítanak. A virágok kinyílnak, és a méhecskék egyik növényről a másikra szállítják a virágport. A fák új leveleket hajtanak, amelyek összegyűjtik a napfényt, hogy legyen energiájuk a növekedéshez. A hegyvidékeken a gazdák kihajtják teheneiket a friss fűben gazdag magaslati mezőkre.

age © aleaim

szép a nyár a hegyvidéki réteken


16.12.10 15:22

A hidegvérű állatoknak, például a hüllőknek ugyancsak szükségük van a napsütés éltető energiájára. Nyáron, különösen Dél-Európában gyakran találkozhatsz napozó gyíkokkal, és hallhatod a szöcskék és tücskök ciripelését.

Ősz: a változás évszaka

a darazsak is szeretik a gyümölcsöket

©Pe

ter B

oho

t/Pix elio

a mókusok télre mogyorót spájzolnak

a gyíkok szeretik a meleget

Nyár végén és ősszel a nappalok egyre rövidülnek, az éjszakák pedig hűvösebbre fordulnak. Ekkor érik sok finom gyümölcs, így a gazdák szorgalmasan szüretelnek. Ősszel érik a dió is, amelyet a mókusok összegyűjtenek és kupacokba rendeznek, hogy legyen télre eleségük.

Ősszel a fák többsége elhullajtja leveleit, mert a levelek már nem kapnak elegendő napfényt. Így azok lassanként zöldről a sárga különböző árnyalataira, pirosra, aranyszínűre és barnára változnak, majd lehullanak és élénk színű szőnyeggel borítják az erdők talaját. A lehullott levelek lebomlanak és gazdagítják a földet, ezzel táplálják az eljövendő növénygenerációkat. Az évszakok éves ciklusa, és az általuk hozott változások teszik az európai tájat gyönyörűvé és változatossá.


© the irish image collection/corbis

Ősszel falevelek színes szőnyege borítja az erdők talaját

16.12.10 15:22

Gazdálkodás A magas hegyekben és Európa legészakibb pontjain lehetetlen a gazdálkodás, mert túl hideg van ahhoz, hogy gabonát lehessen termelni. Az örökzöldek viszont, mint például a fenyőfák, túlélik a hideg teleket. Ezért borítják Európa leghidegebb pontjait örökzöldek. Az emberek sokféle tárgy készítéséhez használják fel a fát: házépítésre, bútorkészítésre, papír- és karton csomagolóanyagok előállítására.

Amint délebbre haladunk, szinte mindenhol gazdálkodásra alkalmas talajt találunk. Ezekben a talajokban igen sokféle terményt termelnek, többek között búzát, kukoricát, cukorrépát, burgonyát és mindenféle gyümölcsöt és zöldséget.

Ahol sok a napsütés és szinte soha nincs fagy (például a Földközi-tenger közelében), a gazdálkodók narancsot, citromot, szőlőt és olajbogyót termelnek. Az olajbogyóból olajat lehet sajtolni, amelyet aztán ételek készítéséhez használnak fel. A szőlőből kipréselt léből bort lehet készíteni. Európa híres nagyon finom borairól, amelyeket világszerte árusítanak.

ezekből a szőlőkből készül a vörösbor

A földközi-tengeri gazdálkodók sok más gyümölcsöt és zöldséget is termelnek. A paradicsom például nagyon jól érik a déli napsütésben. A zöldségeknek azonban nagyon sok vízre van szükségük, ezért a forró és száraz térségekben élő gazdáknak gyakran kell öntözniük terményeiket (az öntözést idegen szóval irrigációnak hívják). Ez azt jelenti, hogy a folyókból vagy a föld alól nyert vízzel locsolják növényeiket.

száraz vidékeken a terményeket öntözni kell


16.12.10 15:22

a tyúkok tojást tojnak, amely nagyon sok fehérjét tartalmaz, és segít megőrizni egészségünket

legelő birkák

Ha van elegendő eső, könnyen nő a fű, még akkor is, ha a talaj vékony és nem túl termékeny. Sok európai gazda legelő állatokat, például teheneket, juhokat vagy kecskéket tart. Ezek az állatok tejet, húst és egyéb hasznos terméket, például pamutot és bőrt adnak. Sok gazda tart malacokat és csirkéket is, melyeket szinte bárhol lehet tartani, mert ólakban élnek, és készen kapható tápot esznek. A csirkéknek nem csak a húsát ehetjük meg, hanem tojásaikat is. Vannak olyan gazdaságok, ahol a tyúkok naponta több ezer tojást tojnak. © sylvain saustier/corbis

a malacokat ólakban tartják

tarka mezők európában

Az európai gazdaságok mérete igen változó. Nagyon nagy és egészen kicsi gazdaságok is léteznek. Néhányukhoz nagy termőföld tartozik, amely lehetővé teszi, hogy az aratást nagy gépekkel végezzék. Más gazdaságokhoz, például a hegyvidékeken, kis termőföldek tartoznak. A termőföldek közötti falak és a sövénykerítések segítenek megakadályozni, hogy a szél és az eső elsodorja a talajt, és a vadonélő állatoknak is hasznosak lehetnek. Sok városi ember szívesen tölti hétvégéit vagy vakációit vidéken, hogy élvezhesse a tájat, a nyugalmat, a békét, a csöndet és a friss levegőt. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy gondozzuk a vidéket, és megőrizzük szépségét.

a vidék mindenkié


16.12.10 15:23

Norvégiában a gleccserek mélyoldalú völgyekké, úgynevezett fjordokká alakították a tengerpartot. Máshol a tenger és a szél dűnékbe halmozza a homokot. Európa legmagasabb dűnéje a franciaországi Arcachon közelében található Dune du Pyla (117 méter magas). Európa tengerpartjai körül a tengerben számos halfajta és egyéb állat él. Ezek az állatok eleségül szolgálnak a tengeri madaraknak, valamint az olyan tengeri emlősöknek, mint például a fókák. Ahol a folyók belefolynak a tengerbe, apály idején gázlómadarak seregei táplálkoznak a sárban élő élőlényekkel.

európa legritkább állatainak egyike, a barátfóka a Földközi-tengerben él

ezt a fjordot egy gleccser formálta

Pyla homokdűne – európában a legmagasabb

© Brian lawrence/ van Parys

a lundák a szirteken raknak fészket, és merülve fognak halat

ezeket a mészkőszirteket a tenger alakította

© doug Pearson/corbis

Európának több ezer kilométernyi gyönyörű tengerpartja van, amelyet a természet különféleképpen alakított. Vannak magas sziklaszirtek és gyönyörű homokos vagy színes kavicsos strandok, amelyek azáltal alakultak ki, hogy a tenger az évszázadok során apróra zúzta a sziklákat.

© Pixelio

A tenger

a gázlómadarak a folyók torkolatánál keresnek élelmet


16.12.10 15:23

Az emberek és a tenger A tenger az embereknek is fontos. A Földközi-tenger például annyira fontos volt a rómaiaknak, hogy Mare nostrumnak, azaz „a mi tengerünknek” nevezték. Az évszázadok során az európaiak átszelték a világ óceánjait, új földrészeket fedeztek fel, kereskedtek velük és letelepedtek ott. Az „Időutazás” című fejezetben további információt találhatsz ezekről a nagy felfedezőutakról.

© scott Barrow/corbis

A világ minden pontjáról teherhajók szállítják a különféle árukat (gyakran konténerekbe pakolva) Európa forgalmas kikötőibe. Ott aztán vonatokra, teherautókra és uszályokra rakodják azokat, majd a hajókat olyan árukkal rakják meg, amelyeket itt készítenek, és más földrészeken adnak el.

európába és európából konténerhajókban szállítják az árut

A világ legjobb hajói közül néhányat Európában építettek. Egyik közülük a Queen Mary 2, a világ egyik legnagyobb utasszállító hajója. Ez a hajó először 2004 januárjában szelte át az Atlanti-óceánt.


a világ egyik legnagyobb utasszállító hajója – a Queen Mary 2

16.12.10 15:23

© Pixelio

Búvárkodás a Földközi-tengerben

Európa tengerparti üdülőhelyei nagyon alkalmasak a vakációzásra. Mindenféle vízi sportotkipróbálhatsz, a szörftől és csónakázástól a vízisíig és a búvárkodásig, vagy csak egyszerűen a tengerparton napozva vagy a tengerben hűsölve pihenhetsz.

a horgászáshoz nem kell mindig csónak

© P. dieudonne/r. Harding/corbis

az európaiak sokféle halat esznek. a tonhal egyike a legnagyobbaknak

© Nathalie Fobes/corbis

vonóhálós halászhajó skye kikötőjében, skóciában

lazactenyészet


Halászat A halászat mindig is fontos volt az európaiak számára. Egész városok épültek a halászkikötők körül, és több ezer ember biztosította megélhetését azáltal, hogy halászott, és a kifogott halakat eladta, vagy pedig halászok és családjaik számára készített különféle tárgyakat. A modern halászcsónakok, mint például az ipari vonóhálós halászhajók rengeteg halat fognak ki. Hogy a tengerben elegendő hal maradjon, az európai országok szabályokat fogadtak el arról, hogy mennyi halat lehet kifogni, és hogy olyan hálókat használjanak, amelyekből a kis halak ki tudnak szabadulni. Tenyésztéssel is gondoskodhatunk arról, hogy elegendő halunk maradjon. Észak-Európa partjain például nagy ketrecekben lazacot tenyésztenek a tengerben. Hasonló módon lehet tenyészteni olyan kagylóféléket is, mint például az éti kagyló, az osztriga vagy az óriáskagyló.

17 16.12.10 15:23

Európa tengerpartjainak védelme Európa tengerpartjai és a tenger nagyon fontos a vadvilágnak és az embereknek, ezért kötelességünk megóvni. Meg kell akadályoznunk, hogy a gyárak és a városok beszennyezzék őket. Néha előfordul, hogy az olajszállító hajókat baleset éri, és rengeteg olaj ömlik a tengerbe, ami befeketíti a strandokat, és több ezer tengeri madarat elpusztít. Az európai országok együtt próbálják megakadályozni ennek előfordulását, és igyekeznek gondoskodni arról, hogy tengerpartunk a jövő nemzedékei számára is gyönyörű maradjon.


16.12.10 15:23

Időutazás Wikimedia

Az évezredek során Európa rengeteget változott. A kontinens fejlődése lenyűgöző történet. De mivel nagyon hosszú, csak címszavakban ismertetjük.

Kőkorszak

Őskori barlangrajzok lascaux-ban, Franciaországban

A legelső európaiak vadászattal és gyűjtögetéssel foglalkoztak. Néhány barlang falát vadászjelenetekről készített csodálatos barlangrajzok díszítik. Később megtanulták a földművelést, és elkezdtek állatokat tenyészteni, növényeket termeszteni és falvakban élni. Fegyvereiket és szerszámaikat kőből készítették, a köveket hegyesre csiszolták. kőfegyver a kőkorszakból

A bronzkor és a vaskor – A fémek használatának elsajátítása Krisztus előtt több ezer évvel az emberek felfedezték, hogyan nyerhetnek ki különböző fémeket azáltal, hogy különféle szikladarabokat forró tűzben hevítenek. A bronz – a réz és az ón elegye – például elég kemény volt ahhoz, hogy szerszámokat és fegyvereket készítsenek belőle. Az arany és az ezüst lágy volt, de nagyon szép, így azokból dísztárgyakat készítettek. Később még egy ennél is keményebb fémet is felfedeztek: a vasat. A legjobb fémfajta az acél volt, amely erős volt és nehezen tört, ezért jó kardokat lehetett belőle készíteni. Az acél előállítása azonban nagyon bonyolult volt, így a jó kardok ritkák és nagyon értékesek voltak! Bronz kalapácsfej


16.12.10 15:23

Az ókori Görögország

(kb. Kr.e. 2000-től 200-ig – a Kr.e. azt jelenti, hogy Krisztus születése előtt) Görögországban mintegy 4000 évvel ezelőtt az emberek városokat kezdtek építeni. Ezeket a városokat először királyok irányították. Később, kb. Kr.e. 500 körül, Athén városában bevezették a demokráciát, azaz „a nép uralmát” (vagyis királyok helyett az athéni férfiak szavazással hozták meg döntéseiket). A demokrácia fontos európai találmány, és az egész világon elterjedt.

ógörög váza vörösalakos festéssel, kr.e. 530-ból

© Marie-lanNguyen/Wikimedia

Lássunk még néhány dolgot, amelyeket az ókori görögök adtak nekünk:

Platón, a világ nagy gondolkodóinak egyike

> csodálatos történeteket istenekről, hősökről, háborúkról és kalandokról, > szép templomokat, márványszobrokat és gyönyörű kerámiákat, > az olimpiát, > jól megtervezett színházakat és olyan nagy drámaírókat, akiknek a színműveit manapság is játsszák, > olyan tanítókat, mint Szókratész és Platón, akik megtanították az embereket a logikus gondolkodásra, > olyan matematikusokat, mint Euklidész és Pitagorasz, akik matematikai szabályokat dolgoztak ki, > olyan tudósokat, mint Arisztotelész (aki a növényeket és az állatokat tanulmányozta) és Eratosztenész (aki bebizonyította, hogy a Föld gömb alakú, és kiszámolta a méretét).


16.12.10 15:23

A Római Birodalom

(kb. Kr.e. 500-tól Kr.u. 500-ig – a Kr.u. azt jelenti, hogy Krisztus születése után)

Íme néhány dolog, amelyeket a rómaiaktól kaptunk: > jó minőségű, egyenes, a Birodalom valamennyi részét összekötő utakat, > gyönyörű házakat udvarokkal és mozaikokkal kövezett padlókkal, > erős hidakat és vízvezetékeket (a víz hosszú távú szállítására), > köríves boltozatokat, amelyek szilárddá és tartóssá tették épületeiket, > olyan új építőanyagokat, mint a cement és a beton, > olyan új fegyvereket, mint a katapultok, > olyan nagy írókat, mint Cicero és Vergilius, > a római jogrendszert, amelyet ma is sok európai ország alkalmaz.

© alexander Barti/Pixelio

Róma kezdetben csak egy egyszerű olasz falu volt, de a rómaiak nagyon jól szervezettek voltak, hadseregük nagyon jól küzdött, és fokozatosan meghódították a Földközi-tenger térségében található valamennyi területet. Később a Római Birodalom egész Észak-Angliától a Szahara sivatagig, valamint az Atlanti-óceántól Ázsiáig terjedt.

egy ma is álló római kori vízvezeték: a Pont du gard Franciaországban

a mozaikok apró kövek, zománc-, üveg- vagy kerámiadarabok felhasználásával készülnek, és épületek díszítésére használják ezeket


16.12.10 15:23

A középkor (kb. 500–1500)

A Római Birodalom összeomlásakor Európa különböző részei fölött más és más népek szerezték meg az uralmat. Például:

A kelták A római kor előtt a kelták Európa több részén éltek. Utódaik manapság főleg Bretagne (Franciaország), Cornwall (Anglia), Galícia (Spanyolország), Írország, Skócia és Wales területén élnek. Európa e részein a kelta nyelv és kultúra még mindig jelen van.

Germán népek Nem mindegyikük Németország területén telepedett le. > Az angolszászok Angliába mentek, és 1066-ig uralkodtak. > A frankok Kr.u. 500 és 800 között meghódították Európa nagy részét, köztük Franciaországot. Leghíresebb királyuk Nagy Károly volt. > A gótok (vizigótok és osztrogótok) királyságokat alapítottak Spanyolországban és Olaszországban. > A vikingek Skandináviában éltek. 800 és 900 körül elhajóztak más országokba, kincseket raboltak, kereskedtek, és ahol jó termőföldet találtak, letelepedtek.

a vikingek olyan jó tengerészek voltak, hogy elérték amerikát is (de nem mondták el senkinek!)

A normannok (azaz „északi emberek”) olyan vikingek voltak, akik Franciaországban (a Normandiának nevezett térségben) telepedtek le, és 1066-ban meghódították Angliát. E hódítást egy híres normandiai faliszőnyeg ábrázolja, melyet Bayeux város múzeumában őriznek.


16.12.10 15:23

íres h n e v y Neg -ig Z l ó t A ember A világ számos nagy művésze, zeneszerzője, humoristája, feltalálója, tudósa és sportolója Európából származik. Néhányat közülük az előző fejezetekben már megemlítettünk. Sajnos ebben a füzetben nem tudunk mindegyikükről szólni, így most csak negyven nevet sorolunk fel betűrendben, különféle európai országból. A végén találsz egy üres helyet az általad választott európai hírességnek. Kiválaszthatsz egy híres embert saját országodból vagy egy híres európai sportolót, popzenekart. Ha képet is találsz róluk, azt be is ragaszthatod az üres részre, és néhány velük kapcsolatos fontos adatot is feljegyezhetsz.

Popzenekar: Svédország dalaik a hetvenes években világslágerek voltak, és a mai napig népszerűek. Ezek a dalok ihlették a híres musicalt, a Mamma Miát és annak filmslágereit.

Ast Lin

Író: Egyesült Királyság leginkább detektívregényeiről ismert, amelyekért „a krimi koronázatlan királynője” címet érdemelte ki, és amelyek a műfaj egyik legfontosabb és leginnovatívabb írójává avatták.

Car Kas

Filmrendező: Finnország leghíresebb filmjét, A múlt nélküli embert Oscar-díjra jelölték, és a 2002-es cannes-i filmfesztiválon díjat nyert.

Chr (Ja

Tudós: Németország 1905-ben ő fogalmazta meg a relativitáselméletet, amely az anyag, az energia és az idő közötti kapcsolatot írja le.

Dun Psa

Író: Hollandia ő a holocaust legismertebb zsidó áldozata. Naplója a világ egyik legolvasottabb könyve lett.

Lisz Fer

Zeneszerző: Olaszország számos zenemű, többek között a Négy évszak (1725) szerzője.

Fry Cho

© IFPA

Abba

Anne Frank

© Philippe Halsman/Belga/AFP

Albert Einstein

© From the Jewish Chron

Aki Kaurismäki

© Stephane Reix/For Picture/Corbis

© NMPFT/SSPL

Agatha Christie

Wikimedia

Antonio Vivaldi

© AKG

Christo (Javacheff )

Wikimedia

Dun Karm Psaila

Liszt Ferenc

Divatmodell: Észtország a Vogue magazin címlapján szerepelt, és többek között a Chanel és a Gucci kampányarcaként jelent meg.

Művész: Bulgária épületek, műemlékek, fák textilbe csomagolásáról híres. 1995-ben például a német parlamentet, a Reichstagot csomagolta be.

Költő: Málta a kulturális és nemzeti identitás megerősítése érdekében verses formában megörökítette Málta történelmét; később az ő egyik verse lett a máltai nemzeti himnusz szövege.

Zeneszerző: Magyarország zongoraműveit a világ legnehezebbjei között tartják számon, ilyen például a Transzcendens etűdök című darabja is. Wikimedia

világ

© Pierre Vauthey/Sygma/Corbis

Carmen Kass

rt.

mely le.

Író: Svédország jó néhány híres gyerekkönyv, többek közt a Harisnyás Pippi szerzője. Könyveit számos nyelvre lefordították, és világszerte több mint 145 millió példányban keltek el .

© Lynn Goldsmith/Corbis

rimi ek á

Astrid Lindgren

Fryderyk Chopin

Zeneszerző és zongorista: Lengyelország számos zongoradarabot írt, köztük a híres noktürnöket.

Wikimedia

mai lt,

Divattervező: Franciaország újszerű női ruhakollekciói a 20. századi divat jelentős alakjává emelték.

Iva Kob

Világhírű popsztár: Ciprus olyan slágerekkel vált híressé, mint a Last Christmas, és mintegy 80 millió kislemezt adott el.

Jea Mo

Képregényíró: Belgium leghíresebb képregénye a Tintin kalandjai, amelyet 1929-től egészen 1983-ban bekövetkezett haláláig írt.

J. K Row

Író: Dánia csodálatos tündérmeséin, mint amilyen például A rút kiskacsa vagy A kis hableány, világszerte gyermekek generációi nőttek fel.

Jea d’A

Üzletasszony: Lengyelország a Helena Rubinstein kozmetikai vállalat alapítója, amely minden idők egyik leggazdagabb és legsikeresebb asszonyává tette.

Kriš Bar

Költő: Görögország legendás ókori költő, a hagyomány szerint ő az Iliász és Odüsszeia című eposzok szerzője.

Leo da

© Man Ray

Gabrielle ‘Coco’ Chanel

© MAXPPP

George Michael

© Belga/AFP

Georges Rémi (Hergé)

© AKG

Hans Christian Andersen

© Interfoto

Helena Rubinstein

Wikimedia

Homérosz

Művész: Szlovénia Szlovénia legjelentősebb festőnője, realista és impresszionista csendéleteket, portrékat és tájképeket festett. Wikimedia

Ivana Kobilca

Politikus: Franciaország ő dolgozta ki az Európai Unió létrehozásának alapötletét, és közreműködött az Európai Szén- és Acélközösség megalapításában.

J. K. Rowling

© Sion Touhig/Sygma/Corbis

© EU

Jean Monnet

Történelmi alak: Franciaország a százéves háború alatt számos jelentős győzelemre segítette a francia hadsereget, később foglyul ejtették, és 19 éves korában máglyán elégették. Wikimedia

Jeanne d’Arc

Író: Egyesült Királyság a híres Harry Potter könyvsorozat szerzője, amely világszerte több mint 400 millió példányban fogyott el.

Író: Lettország a tradicionális balti zene és dalszöveg, a „dainák” atyja – egyedül az ő arcképe szerepel lett bankjegyeken. © Jānis Rieksts

Krišjānis Barons

Leonardo da Vinci

Festő, szobrász, építész, tudós, feltaláló és filozófus:

Wikimedia

Olaszország ő festette a híres Mona Lisa portrét és tervezte meg a legelső helikoptermodellt már 1493-ban.

Marie Curie (Maria Sklodowska)

© Rob Grabowski/Rena Ltd./Corbis © Bettmann/Corbis

Lykke Li

© CinemaPhoto/Corbis

Marlene Dietrich

© Visual Press Agency

MC Solaar

Pab Pica

Tudós: Lengyelország férjével, Pierre-rel felfedeztek egy radioaktív fémet, a rádiumot. Munkájukat 1903-ban fizikai Nobel-díjjal ismerték el.

Pen Cru

Színésznő: Németország számos filmben játszott, többek között a 80 nap alatt a Föld körül (1956) eredeti változatában.

Rob Sch

Rapper: Franciaország világszerte az egyik legnépszerűbb és legbefolyásosabb francia rapper.

Šte Ban

Festő és zeneszerző: Litvánia Litvánia egyik leghíresebb művésze, 250 zenedarab és 300 festmény megalkotója.

Ste Gra

Sportoló: Románia ő volt az első tornász, aki maximális pontszámot (10-ből 10-et) ért el az 1976-os olimpián.

U2

Nadia Comăneci

© Wally McNamee/Corbis

© RIA/Novosti

Mikalojus Konstantinas Čiurlionis

Zeneszerző: Svédország zongoraműveit a világ legnehezebbjei között tartják számon, ilyen például a Transzcendens etűdök című darabja is.

Festőművész: Spanyolország „kubista” stílusban festett képeiről híres. © Ralph Gatti/AFP

Pablo Picasso

© NG Collection

Penélope Cruz

© EU

Robert Schuman

Politikus: Luxemburg noha Luxembourg mellett született, Franciaország miniszterelnöke lett. Széles körben tartják számon „Európa atyjaként”. A Schuman-nyilatkozat 1950. május 9-én született, és május 9-ét mindmáig Európa-napként ünnepeljük.

Feltaláló: Szlovákia ő találta fel 1913-ban az ejtőernyőt.

Steffi Graf

© Don Emmert/Belga/AFP

© SXC

Štefan Banič

Színésznő: Spanyolország számos nemzetközi kasszasikerben játszott, és olyan híres rendezőkkel dolgozott együtt, mint Woody Allen és Pedro Almodóvar.

Rockegyüttes: Írország dalaik 1980 óta világslágerek. © Massimo Barbaglia

U2

Teniszező: Németország korábbi világelső teniszezőnő, és az egyetlen játékos, aki egyéniben mind a négy Grand Slam tornát legalább négyszer megnyerte.

© Massimo Barbaglia

Václav Havel

Vivienne Westwood

© Stephane Cardinale/Sygma/Corbis

© Leemage

Vasco da Gama

Wikimedia

Wolfgang Amadeus Mozart

Saját választásom:

Drámaíró, politikus: Cseh Köztársaság korábbi disszidens drámaíró, aki bírálta a kommunista rezsimet, és akit 2003-ban Nobel-békedíjra jelöltek. Csehszlovákia utolsó és a Cseh Köztársaság első elnöke volt.

Felfedező: Portugália az európai felfedezések korának legsikeresebb felfedezője; ő volt az első hajók parancsnoka, amelyek közvetlenül Európából Indiába hajóztak.

Divattervező: Egyesült Királyság az 1970-es években ő emelte be a punk és az újhullám divatját a divat fő áramlatába, és a mai napig a divatvilág meghatározó alakja.

Zeneszerző: Ausztria klasszikus zeneszerzőként több mint 600 zeneművet komponált, első operáját 1770-ben, mindössze 14 évesen írta.

A szlávok Kelet-Európa számos részén letelepedtek, és ők voltak a mai szláv nyelveket beszélő népek, például a beloruszok, bolgárok, horvátok, csehek, lengyelek, oroszok, szerbek, szlovákok, szlovénok és ukránok ősei. A magyarok a 9–10. században telepedtek le a Kárpát-medencében, és 1000-ben megalapították a Magyar Királyságot. Magyarok a Magyarországgal szomszédos országokban is élnek. A középkorban az európai királyok és nemesek között gyakoriak voltak a viszályok, és háborúk dúltak. (Ez volt az az időszak, amikor a páncélos lovagok lóháton harcoltak egymással). A támadások kivédéséhez a királyok és nemesek erős, vastag kőfalakkal körülvett várakban éltek. Néhány vár olyan erős volt, hogy még ma is áll.

a középkori várakat azért építették, hogy távol tartsák az ellenséget

© sXc

a középkor nagy találmánya a „gótikus” építészet. ez a milánói katedrális egyik „vízköpője”

A középkorban Európa fő vallása a kereszténység lett, és szinte mindenhol templomokat építettek. Néhányuk lélegzetelállítóan szép – különösen a nagy katedrálisok magas tornyaikkal és színes ólomüveg ablakaikkal.

© diete

r scütz/

Pixelio

A szerzetesek földműveléssel foglalkoztak, és egész Európában segítettek a mezőgazdaság fejlesztésében. Iskolákat is alapítottak, és könyveket is írtak. A monostorokban sokszor könyvtárak is voltak, ahol fontos ókori könyveket őriztek. Spanyolország déli részén, ahol az iszlám volt a fő vallás, az uralkodók gyönyörű mecseteket és minareteket építettek. A ma is fennálló leghíresebb emlék a Córdoba városában található mecset és a Sevilla városában található Giralda minaret.

a spanyolországi córdoba városában található hatalmas középkori mecset része


16.12.10 15:23

A reneszánsz

d gaya /Wikim ed

a világ leghíresebb szobrainak egyike: Michelangelo dávidja

ezt a „helikoptert” leonardo da vinci 500 évvel ezelőtt tervezte

Wikimedia

dia ime Wik

Ez például az olaszországi Firenzében felkeltette a gazdag és művelt emberek érdeklődését. Ők megengedhették maguknak, hogy könyveket vegyenek, különösen akkor, amikor feltalálták Európában a nyomtatást (1445), és beleszerettek az ókori Görögországba és Rómába. Házaikat római paloták mintájára alakították, és tehetséges művészeket és szobrászokat bíztak meg azzal, hogy görög és római történetekből vett jelenetekkel, istenek, hősök és uralkodók szobraival díszítsék őket.

© davi

A középkor idején az emberek többsége nem tudott írni és olvasni, és csak azokat a dolgokat ismerték, amelyekről a templomban hallottak. Csupán a kolostorok és az egyetemek rendelkeztek olyan könyvekkel, amelyeket az ókori görögök és rómaiak írtak. Az 1300-as és 1400-as években viszont a diákok elkezdték felfedezni az ókori könyveket. Ámultak a bennük leírt nagy gondolatokon és tudásanyagon, melyek így lassacskán elterjedtek az emberek között.

ia

(kb. 1300–1600)

a nagy reneszánsz festmények egyike: Botticelli: vénusz születése

Olyan volt, mintha újjászületett volna a szépség és a bölcsesség elveszett világa. Ezért hívjuk ezt az időszakot „reneszánsznak”, vagyis „újjászületésnek”. Mit adott a reneszánsz a világnak? > Olyan nagy festőket és szobrászokat, mint Michelangelo és Botticelli, >olyan tehetséges építészeket, mint Brunelleschi, > a zseniális feltalálót és művészt, Leonardo da Vincit, > olyan nagy gondolkodókat, mint Morus Tamás, Erasmus és Montaigne, > olyan tudósokat, mint Kopernikusz és Galileo (akik felfedezték, hogy a Föld és egyéb bolygók a Nap körül keringenek), > olyan gyönyörű épületeket, mint például a Loire menti kastélyok, > új érdeklődést aziránt, hogy mit érhetnek el az emberek.


16.12.10 15:24

Az ipari forradalom (kb. 1750–1880)

Körülbelül 250 évvel ezelőtt egy másfajta „forradalom” kezdődött Európában, mégpedig az ipar világában. A történet egy energiaválsággal kezdődött. Az emberek évezredeken át fát és faszenet égettek. Viszont Európa egyes részei kezdtek kifogyni az erdőkből. Felmerült a kérdés, hogy mi mást lehetne tüzelőanyagként használni. A válasz a szén volt, amelyből rengeteg volt Európában, így a bányászok elkezdték kitermelni. Szénnel hajtották az újonnan feltalált gőzmozdonyokat, valamint égetéssel „koksszá” alakították – amely sokkal tisztább tüzelőanyag, és ideális a vas- és acélgyártáshoz.

Wikimedia

Körülbelül 150 évvel ezelőtt egy angol mérnök, Henry Bessemer feltalálta a „nagyolvasztót”, melyben nagy mennyiségű acélt tudtak viszonylag olcsón előállítani. Kis idő elteltével Európa óriási mennyiségű acélt gyártott, és ez megváltoztatta az egész világot. Az olcsó acéllal felhőkarcolókat, hatalmas hidakat, óceánjárókat, autókat, hűtőszekrényeket... no meg pusztító fegyvereket és bombákat lehetett gyártani.

Henry Bessemer – a modern acélgyártás feltalálója


16.12.10 15:24

Nagy felfedezések és új gondolatok © e.Benjamin andrews

(kb. 1500-tól 1900-ig)

kolumbusz kristóf hajóinak másolata

© gregorio lopes

A reneszánsz idején a messze eső vidékekkel folytatott kereskedelem nagyon fontossá vált az európaiak számára. A kereskedők olyan távoli helyeken adták el áruikat, mint például India, ahonnan cserébe értékes fűszereket és drágaköveket hoztak. De a szárazföldi utazás nehéz volt, és sokáig tartott, ezért a kereskedők a tengeren át akartak eljutni Indiába. A problémát az útjukban álló, igen nagy Afrika jelentette.

ő emb a – az els m a g a d tt vasco a hajózo ól indiáb európáb

er, aki

Ha viszont a Föld tényleg gömb alakú (ahogyan azt az emberek kezdték elhinni), akkor az európai hajók folyamatosan nyugatra hajózva előbbutóbb kénytelenek odaérkezni. Így 1492-ben Kolumbusz Kristóf és tengerészei útra keltek Spanyolországból, és átszelték az Atlanti-óceánt. De ahelyett, hogy India partját érték volna el, felfedezték a Bahamákat (karib-tengeri szigetek Amerika partjai közelében).

Wikimedia

Hamarosan újabb felfedezők követték őket. 1497–98-ban Vasco da Gama, egy portugál hajótiszt volt az első európai, aki Afrika körülhajózásával érte el Indiát. 1519-ben egy másik portugál felfedező, a spanyol királynak dolgozó Ferdinand Magellan vezette az első világ körüli európai expedíciót.

© catherine lusurier

a dodó, egy repülésre képtelen madár, egykor egy indiai-óceáni szigeten élt. a gyarmatosító európaiak miatt pusztult ki

voltaire, a felvilágosodás korszakának egyik legnagyobb írója

Kis idő elteltével az európaiak felfedezték a Karib-szigeteket és Amerikát (amelyet „új világnak” neveztek el), és kolóniákat alapítottak ott. Más szóval átvették az irányítást a terület felett, és európai szülőhazájukhoz tartozó területnek tekintették. Magukkal vitték hitüket és nyelveiket – ezért lett Észak-Amerikában az angol és a francia, Közép- és DélAmerikában pedig a spanyol és a portugál a fő nyelv. Az idő múlásával az európaiak egyre távolabb hajóztak: Kínába, Japánba, Délkelet-Ázsiába, Ausztráliába és Óceániába. A távoli vidékekről hazatérő tengerészek olyan furcsa élőlényekről számoltak be, amelyek az Európában előfordulóktól igen különbözők voltak. Ez arra késztette a tudósokat, hogy felfedezzék ezeket a területeket, az ottani állatokat és növényeket pedig elhozzák az európai múzeumokba. Az 1800-as években az európai felfedezők eljutottak Afrika belsejébe, 1910-re pedig az európai nemzetek az egész afrikai földrészt gyarmatosították.


16.12.10 15:24

© Julia Margaret cameron

Időközben otthon, Európában a tudósok egyre többet tudtak meg a világegyetem működéséről. A sziklákat és kövületeket tanulmányozó geológusok azon kezdtek tanakodni, hogy vajon hogyan jött létre a Föld, és hány éves lehet. Két nagy tudós, Jean-Baptiste Lamarck (Franciaországban) és Charles Darwin (Angliában) arra a következtetésre jutott, hogy az állatok és növények evolúción mentek keresztül, azaz évmilliók alatt egyik fajból a másik fajjá alakultak.

charles darw in 1859-ben te tte közzé evolúcióról al kotott elmélet ét

Az 1700-as években az emberek más fontos kérdésekről is gondolkodni kezdtek. Például arról, hogyan kell irányítani az országokat, és milyen jogokat és szabadságokat kell az embereknek biztosítani. Jean-Jacques Rousseau író szerint mindenkinek egyenlőnek kell lennie. Egy másik író, Voltaire szerint viszont a világ jobb lenne, ha a tudatlanság és a babona helyébe az ész és ismeret lépne.

©zubro/Wikimedia

Az új gondolatok e korszakát „felvilágosodásnak” hívjuk, mely több országban forradalmakhoz vezetett – példa erre az 1789-es francia forradalom, mely során a nép úgy döntött, hogy nem akar többet királyok és királynék alattvalója lenni. A nép egyik forradalmi jelmondata a „szabadság, egyenlőség, testvériség” volt, amely később Franciaország mottója lett.

az első telefon – feltalálója a skót születésű alexander graham Bell. Manapság európa gyártja a legújabb mobiltelefonokat

A modern világ

(kb. 1880-tól napjainkig) A 19–20. századtól kezdve egyéb európai találmányok is hozzájárultak az általunk ismert mai világ megteremtéséhez. Például:

1886 1901 1909

a benzinmotor az első rádióüzenetek bakelit és az első műanyagok

1912 1920-as évek 1935

neonvilágítás televízió és autópályák a radar és a golyóstoll

1937 1939 1940-es évek

instant kávé az első sugárhajtású repülőgép az első számítógép

Manapság az Európában dolgozó emberek mintegy egynegyede a modern világhoz szükséges dolgok előállításában vesz részt: ételek és italok, mobiltelefonok és számítógépek, ruhák és bútorok, mosógépek és televíziók, autók, buszok, teherautók és még sok minden más. Tíz európaiból hétnek a munkája a „szolgáltatásokkal” kapcsolatos. Vagyis boltokban és postákon, bankokban és biztosítóknál, szállodákban és éttermekben, kórházakban és iskolákban dolgoznak, esetleg árulnak valamit, vagy olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyekre az embereknek szükségük van.


16.12.10 15:24

A történelem tanulságai Sajnos Európa története nemcsak azokról a nagy vívmányokról szól, amelyekre oly büszkék vagyunk. Sok olyan dolog is történt, amely miatt szégyenkeznünk kell. Európa népei századokon át szörnyű háborúkat vívtak egymás ellen. E háborúk általában a hatalomról, a birtoklásról vagy a vallásról szóltak. Az európai telepesek több millió bennszülöttet öltek meg saját földrészeiken azáltal, hogy harcoltak ellenük, rosszul bántak velük, vagy véletlenül európai betegségeket terjesztettek közöttük. Az európaiak több millió afrikait rabszolgamunkára fogtak. E szörnyű gaztettekből ideje volt levonni a tanulságot. Az európai rabszolga-kereskedelmet az 1800-as években eltörölték. A gyarmatok az 1900-as években felszabadultak. Európában végre megvalósult a béke. Ha szeretnéd tudni, hogyan, olvasd el az „Az Európai Unió története” c. fejezetet.

Háború… Sajnos az európai népek családjában számos összetűzés is előfordult. Ezek a viszályok gyakran arról szóltak, hogy ki irányítson egy adott országot, vagy melyik országhoz tartozzon egy adott terület. Előfordult, hogy az uralkodók a szomszédos országok legyőzésével próbáltak nagyobb hatalomhoz jutni, vagy ezzel akarták bebizonyítani, hogy népük erősebb és hatalmasabb. Európában évszázadokon keresztül szörnyű háborúk dúltak. A 20. században két nagy háború kezdődött földrészünkön, amelyek világméretűvé váltak. Ezért ezeket a háborúkat világháborúknak hívjuk. Több millió ember vesztette életét, a háború után pedig Európa szegény volt és romokban hevert. Lehet-e tenni valamit annak érdekében, hogy ilyen szörnyűségek soha többé ne forduljanak elő? Megtanulják-e valaha az európaiak, hogy háborúskodás helyett inkább leüljenek megbeszélni a problémáikat? A válasz: igen. Ez lesz következő fejezetünk témája: Az Európai Unió története.


16.12.10 15:24

…és béke Mi, európaiak eltérő kulturális háttérrel rendelkezünk, különböző nyelveket beszélünk, különbözőek a hagyományaink, szokásaink és meggyőződéseink. Azonban több okból is összetartozunk mint egy nagy család. Lássunk ezek közül néhányat:

> Évezredek óta együtt élünk e földrészen. > Sok európai nyelv hasonlít egymásra. > Minden országban sok olyan ember él, akiknek ősei más országból származnak. > Hagyományaink, szokásaink, ünnepeink gyakran ugyanonnan erednek. > Közösek azok a gyönyörű zeneművek, művészeti alkotások, színdarabok és mesék, amelyek a századok során Európában születtek. > Európában szinte mindenki fontosnak tartja a tisztességes bánásmódot, a jószomszédi viszonyt, a véleményszabadságot, egymás tiszteletben tartását, valamint a rászorulókról való gondoskodást. >Így tehát egyformán örülünk annak, ami a mi országunkban és régiónkban egyedi és különleges, és annak, ami Európa-szerte közös.


16.12.10 15:24

Az Európai Unió története

© eU

robert schuman

© eU

A második világháború 1945-ben ért véget. Ez a háború, amely Európában kezdődött, szörnyű pusztítást okozott, és rengeteg áldozatot követelt. Hogyan érték el az európai országok vezetői, hogy soha többé ne forduljanak elő ilyen szörnyűséges események? Egy addig soha nem látott, nagyon jó tervre volt szükségük.

Jean Monnet

Egy vadonatúj ötlet Jean Monnet francia politikus komolyan törte a fejét a megoldáson. Felismerte, hogy egy országnak két dologra van szüksége ahhoz, hogy háborút indíthasson: vasra az acélgyártáshoz (az acélból tankokat, fegyvereket, bombákat lehet gyártani), valamint szénre, amely a gyárak és a vasút energiaforrása. Európában rengeteg szén és acél volt: ezért tudtak az európai országok könnyen fegyvereket gyártani és háborút indítani. Jean Monnet egy nagyon merész ötlettel állt elő. Azt javasolta, hogy Franciaország és Németország – és később talán más európai országok kormányai is – hagyjon fel saját szénés acéliparának működtetésével. Ehelyett ezeket az összes résztvevő ország együtt szervezze meg, és asztal köré ülve együtt vitassák meg problémáikat és hozzanak döntéseket. Így lehetetlen lenne köztük a háború! Jean Monnet tudta, hogy terve csak akkor működhet, ha az európai vezetők hajlandók támogatni. Beszélt róla barátjának, Robert Schumannak, aki a francia kormány egyik minisztere volt. Robert Schuman zseniálisnak találta az ötletet, és 1950. május 9-én egy azóta híressé vált beszédben a nyilvánosság elé tárta. A beszéd nemcsak a francia és a német vezetőket győzte meg, hanem Belgium, Olaszország, Luxemburg és Hollandia vezetőit is. Mindannyian elhatározták, hogy összevonják szénés acéliparaikat, és megalakítják az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK). Ennek a közösségnek az volt a célja, hogy békés célokért munkálkodjon, és segítsen Európát újjáépíteni a háború utáni romokból. Az ESZAK-ot 1951-ben hozták létre.


16.12.10 15:24

© keystone

A közös piac

Unalom a határokon. régen gyakran álltak ilyen sorok európa határain

A hat ország olyan jól tudott együttműködni, hogy hamarosan elhatározták, hogy egy másik szervezetet is létrehoznak. Így jött létre 1957-ben az Európai Gazdasági Közösség. A „gazdasági” azt jelenti, hogy a gazdasággal, vagyis a pénzzel, az üzleti élettel, állásokkal és a kereskedelemmel kapcsolatos. Az egyik legfontosabb ötlet az volt, hogy az EGK országai – az egymás közötti kereskedelem megkönnyítése érdekében – „közös piacot” hozzanak létre. E gondolat megszületése előtt az egyik országból a másikba árut fuvarozó teherautóknak, vonatoknak és hajóknak mindig meg kellett állniuk a határokon, ahol ellenőrizték okmányaikat, és vámokat kellett fizetniük. Ez feltartotta a forgalmat, és drágábbá tette a külföldi termékeket. A közös piac létrehozásának az volt a célja, hogy megszabaduljunk a határokon az ellenőrzésektől, késésektől és vámoktól, és így az országok úgy kereskedhessenek egymással, mintha csupán egyetlen országról lenne szó.

© randy Wells/corbis

Élelmiszer és gazdálkodás

ilyen gépekkel aratják a búzát és egyéb gabonát

A második világháború nagyon megnehezítette Európában az élelmiszerek előállítását és más földrészekről való behozatalát. Európában még az 1950-es évek elején is élelmiszerhiány volt. Ezért az EGK elhatározta, hogy egy olyan rendszert hoz létre, amelyben a gazdákat pénzzel segíti, hogy több élelmiszert termelhessenek, és amely biztosítja tisztességes megélhetésüket a gazdálkodásból. E rendszert „közös agrárpolitikának” (rövidítve: KAP) hívták. A KAP jól működött, sőt annyira jól, hogy a végén a gazdák túlságosan sok élelmiszert termeltek, és a rendszeren változtatni kellett. Manapság a KAP főként azért nyújt pénztámogatást a gazdáknak, hogy gondoskodjanak a vidéki területekről.


16.12.10 15:24

Az EGK-tól az Európai Unióig A közös piac hamarosan tényleg megkönnyítette az EGK területén élők életét.

Több éven át tartó megbeszélések után 1973-ban az Egyesült Királyság, Dánia és Írország csatlakozott a szervezethez. 1981-ben Görögország, 1986-ban Portugália és Spanyolország, 1995-ben pedig Ausztria, Finnország és Svédország is csatlakozott.

© eU

Több pénzük maradt, több élelmiszerük volt, és boltjaikban többféle árucikk jelent meg. A szomszédos országok látták ezt, és a hatvanas években néhányuk afelől kezdett el érdeklődni, hogy csatlakozhatnának-e ők is.

Belépés a klubba. ezen a képen dánia épp aláírja a csatlakozási szerződést

Így az EGK tagjainak létszáma 15-re nőtt. Az évek múlásával a szervezet igen megváltozott. 1992-re befejeződött az „egységes piac” (ahogyan az ismertté vált) kialakítása, és számos egyéb tevékenységgel is foglalkoztak. Például az EGK országai együttműködtek környezetünk védelméért és Európa-szerte jobb utak és vasutak építéséért. A gazdagabb országok segítették a szegényebbeket, például az útépítésben vagy egyéb fontos projektek végrehajtásában. Az utazók életének megkönnyítése érdekében az EGK országai közös határaikon megszüntették az útlevélkezelést. Az egyik tagállamban élő személy szabadon utazhatott, telepedhetett le és kereshetett munkát bármely más tagállamban. A kormányok újabb ötleteket is megvitattak, például azt, hogy a különböző országokból származó rendőrök hogyan tudnának együttműködni a bűnözők, kábítószercsempészek és terroristák felkutatásában.

a rendőr és kutyája kábítószert keres a csomagban

Röviden tehát a szervezet annyira megváltozott, és annyira egységes lett, hogy 1992-ben úgy döntöttek, hogy Európai Unióra (EU) változtatják a nevét.

© eU

a környezetvédelem magában foglalja a levegő szennyezettségének csökkentését is, például azáltal, hogy a villamos áram előállításához szélenergiát alkalmazunk


16.12.10 15:24

Együtt a család Időközben az EU határain kívül izgalmas dolgok történtek. Sok éven keresztül választóvonal húzódott Európa keleti és nyugati része között. Nem álltak háborúban egymással, de vezetőik nagyon ellenkező nézeteket vallottak. A keleti rész vezetői egy „kommunizmusnak” nevezett olyan kormányzati rendszer hívei voltak, amely nem hagyott sok szabadságot az embereknek. Kormányzati rendszerük miatt ezek az országok a nyugat-európai országokhoz képest szegények voltak. A Kelet és Nyugat közötti különbség olyan nagy volt, hogy azt sokszor „vasfüggönynek” nevezték. Sok helyen magas kerítés vagy fal jelölte a határt, mint például Berlinben, ahol a városon végighúzódó fal Németországot választotta ketté. Nagyon nehéz volt engedélyt szerezni a határ átlépéséhez. Végül 1989-ben a megosztottság és az ellenségeskedés véget ért. A berlini falat lerombolták, és megszűnt a „vasfüggöny”. Röviddel ezután Németország újraegyesült. Kelet-Európa népei új kormányokat választottak maguknak, és megszabadultak a régi, szigorú kommunista rendszertől. Végre szabadok lettek! Csodálatos örömünnep volt.

1989: a berlini fal lerombolása

A szabaddá vált országok feltették a kérdést, hogy csatlakozhatnának-e az Európai Unióhoz, és hamarosan kialakult az EU-hoz csatlakozni kívánó országok egész sora. Mielőtt egy ország csatlakozhat az EU-hoz, jól működő gazdasággal kell rendelkeznie, valamint demokratikusnak kell lennie – vagyis biztosítani kell a népnek azt a jogot, hogy megválaszthassák a majdan őket irányító embereket. Az emberi jogokat ugyancsak tiszteletben kell tartani. (Az emberi jogok magukban foglalják a véleményszabadság jogát, annak jogát, hogy tisztességes tárgyalás nélkül senkit sem szabad börtönbe zárni, senkit sem szabad kínozni, valamint más fontos jogokat is.) A korábbi szocialista országok keményen dolgoztak, hogy megteremtsék ezeket a feltételeket, és néhány év elteltével a következő nyolc közülük készen állt a csatlakozásra: Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia. Két földközi-tengeri szigettel, Máltával és Ciprussal együtt 2004. május 1-jén csatlakoztak az Európai Unióhoz. 2007. január 1-jén két másik korábbi szocialista ország, Bulgária és Románia is készen állt, és csatlakozott a szervezethez. Korábban még soha nem csatlakozott ilyen rövid időn belül ennyi ország az EU-hoz. Ez olyan, mint egy igazi „családegyesítés”, amely összekapcsolja Európa keleti, középső és nyugati részét. az eU 27 tagállamának zászlója


33 16.12.10 15:24

Mit csinál az EU? Az EU többféle módon igyekszik jobbá tenni az emberek életét. Lássunk néhányat ezek közül.

Az éghajlatváltozás és a környezet

© Javier larrea /van Parys

A környezet mindannyiunké, ezért az országoknak együtt kell működniük a környezetvédelemben. Az EU-nak szabályai vannak a szennyezés megfékezésére és például a vadmadarak védelmezésére. Ezek a szabályok az EU összes tagállamára vonatkoznak, és a kormányoknak gondoskodniuk kell arról, hogy e szabályokat betartsák. a szennyeződésnek nem lehet határt szabni, így az európai országok együttműködnek a környezetvédelem terén

Az éghajlatváltozás, vagyis a globális felmelegedés problémáját az országok szintén nem tudják egyedül megoldani. Az EU országai ezért megállapodtak abban, hogy együttműködnek a légkört szennyező és globális felmelegedést okozó károsanyag-kibocsátás mennyiségének csökkentése érdekében. Az EU más országokat is próbál erre ösztönözni.

Az euró

© Harald reiss/Pixelio

az eU számos országában használják az eurót

Korábban minden európai országnak saját pénze vagy „valutája” volt. Most egyetlen valuta létezik, az euró, amelyet minden EUország bevezethet, ha akar. Az, hogy csak egy pénznem van, megkönnyíti az üzletkötést, továbbá pénzváltás nélkül lehet szerte az EU-ban utazgatni és vásárolni. Kilencévnyi kemény munka és alapos tervezés áll az euró bevezetése mögött. A bankjegyeket és érméket 2002-től használják. Jelenleg az EU polgárainak több mint kétharmada használja az eurót a régi valuták helyett. Ha összehasonlítod az euróérméket, látni fogod, hogy egyik oldalukon egy olyan ábra van, amely az adott országot szimbolizálja, a másik oldaluk viszont minden országban ugyanolyan.

Szabadság!

© sXc

különböző országokból származó diákok tanulnak együtt az eU segítségével

Az EU területén élő emberek szabadon élhetnek, dolgozhatnak vagy tanulhatnak a tetszésük szerinti EU-tagállamban, és az EU mindent megtesz azért, hogy egyszerűbb legyen egyik országból a másikba költözni. A határátlépéskor az EU-tagállamok többségében már nincs szükség útlevélre. Az EU arra ösztönzi a diákokat és a fiatalokat, hogy tanulmányaik, illetve gyakorlati képzésük egy részét külföldön végezzék.


16.12.10 15:25

© Javier larrea /van Parys

Munkahelyek

Nagyon fontos képezni az embereket, hogy új állásokat tölthessenek be

Fontos, hogy az embereknek olyan munkájuk legyen, amelyet örömmel végeznek, és amelyhez értenek. Fizetésük egy részét kórházak és iskolák fenntartására, valamint az idősekről való gondoskodásra fordítják. Ezért az EU minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy új és jobb munkahelyeket teremtsen mindazoknak, akik dolgozni szeretnének. Abban is segít, hogy az emberek új vállalkozásokba kezdjenek, és pénzt ad arra, hogy az embereket új munkák végzésére képezzék át.

© stephen Mosweeny/van Parys

Segítség a nehézségekkel küzdő régióknak

az eU segíti új utak finanszírozását

Nem mindenki élete egyszerű Európában. Egyes helyeken nincs elegendő munkahely, mivel bányákat és gyárakat zártak be. Más helyeken az éghajlat miatt nehéz a gazdálkodás, vagy az utak és vasutak hiánya nehezíti a kereskedelmet. Az EU úgy próbál segíteni ezeken a problémákon, hogy pénzt szed be tagállamaitól, hogy azt a rászoruló térségek megsegítésére használhassa fel. Például segít kifizetni új utak és vasutak építését, valamint segít a vállalkozásoknak új munkahelyek megteremtésében.

© annie griﬃths, Belt/corbis

Segítség a szegény országoknak

az eU élelmiszert szállít a rászorulóknak

Világszerte számos országban háborúk, betegségek vagy természeti katasztrófák, mint például aszályok és áradások oltják ki vagy nehezítik meg az emberek életét. Gyakran előfordul, hogy ezeknek az országoknak nincs elég pénzük arra, hogy iskolákat, kórházakat, utakat és házakat építsenek. Az EU pénzbeli támogatást nyújt ezeknek az országoknak, és tanárokat, orvosokat, mérnököket és egyéb szakértőket küld oda dolgozni. Emellett számos terméket vámok nélkül vásárol ezektől az országoktól, így a szegény országok több pénzt kereshetnek.


16.12.10 15:25

az európai zászló

Béke Az Európai Unió barátságot teremtett számos európai ország között. Természetesen ezek az országok nem mindig értenek mindenben egyet, de háborúskodás helyett az országok vezetői asztal mellett próbálják megoldani a nézeteltéréseket. Jean Monnet és Robert Schuman álma valóra vált. Az EU békét teremtett tagjai számára. Az EU azon is munkálkodik, hogy tartós békét teremtsen szomszédai között, valamint a nagyvilágban. Így például az EU katonái és rendőrei segítik a békefenntartást a volt Jugoszlávia területén, ahol nem is olyan régen még szörnyű harcok dúltak. Ez csak néhány az EU tevékenységei közül, hiszen az EU még nagyon sok mást is csinál. Valójában az, hogy az Európai Unióban élünk, életünk gyakorlatilag valamennyi területére hatással van. Mi az EU feladata és mi nem? Ezt kell az EU polgárainak eldöntenie. De hogyan lehet beleszólni a dolgok alakulásába? Erről szól a következő fejezet. Európának saját zászlója és himnusza van – Beethoven IX. szimfóniájából az Örömóda. Az eredeti szöveg németül íródott, de amikor Európa himnuszaként csendül fel, nem énekelnek benne – csak a dallama szól. Az Örömódát meghallgathatod az interneten: europa.eu/abc/symbols/anthem/index_hu.htm


16.12.10 15:25

Az EU és szomszédos országai

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27

Martinique

Finnország Suriname

A színes országok az Európai Unió (EU) tagjai.

Észtország

B A LT I Litvánia TENGER

Oroszország Egyesült Királyság

V I Z C AYA I ÖBÖL

Fehéroroszország

Hollandia

Cseh Köztársaság

Luxemburg

Ukrajna Szlovákia Moldova

Liechtenstein

Franciaország

Ausztria Szlovénia

Svájc

Portugália

Andorra

Monaco

A csíkozott országok csatlakozni kívánnak az EU-hoz.

Spanyolország

Magyarország Románia

San Marino

BoszniaSzerbia Hercegovina Olaszország Montenegró Koszovó Vatikánváros

FÖLD

Marokkó

carte_HU_K4.indd 1

Algéria

KÖZ

I-T

Bulgária

FEKETETENGER

Grúzia Azerbajdzsán Örményország Irán

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

Albánia

A pontok a fővárosok helyét jelölik.

Egyes szigetek és egyéb földterületek Franciaországhoz, Portugáliához és Spanyolországhoz tartoznak, így az EU részei. De mivel távol esnek Európától, külön mezőben (jobbra fent) tüntettük fel őket.

Kazahsztán

Lengyelország

Németország

Belgium

Vatikánváros Rómában található.

Oroszország

Lettország

Dánia

ÉSZAKITENGER

Irország

A többi ország, például azok, amelyeket kis fehér körök jelölnek, az EU szomszédos országai.

Réunion

Brazília

Svédország

Horvátország

Jelmagyarázat:

Francia Guyana

Norvégia

N

5

Guadeloupe

Á

4

Kanári-szigetek

NORVÉGTENGER

E

3

össze!

Madeira

C

2

Párosítsd

Szófia Brüsszel Prága Koppenhága Berlin Tallinn Dublin Athén Madrid Párizs Róma Nicosia Riga Vilnius Luxembourg Budapest Valletta Amszterdam Bécs Varsó Lisszabon Bukarest Ljubljana Bratislava (Pozsony) Helsinki Stockholm London

Izland

TI -Ó

1

országhoz tartozik?

AT L A N

Melyik főváros melyik

Azori-szigetek

Törökország Görögország

EN

Tunézia

GE

Irak

R

Szíria Málta

Ciprus Libanon 16.12.10 14:40

t

Zászló

Az Európai Unió országai Az országokat ábécésorrendben találjátok aszerint, hogy hogy hívják az adott országot saját nyelvén vagy nyelvein (ahogyan az a zárójelben található

(*) Ennek az országnak a teljes neve „Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága”, de röviden az emberek többsége Nagy-Britanniának vagy Egyesült Királyságnak hívja. 2009. évi népességadatok

38 carte_HU_K4.indd 2

Forrás: Eurostat

Ország

Főváros

Népesség

Belgium (Belgique / België)

Brüsszel (Brussel / Bruxelles)

10,7 millió

Bulgária (България / Bulgaria)

Szófia (София / Sofija)

Cseh Köztársaság (Česká republika)

Prága (Praha)

Dánia (Danmark)

Koppenhága (København)

5,5 millió

Németország (Deutschland)

Berlin (Berlin)

82 millió

Észtország (Eesti)

Tallinn (Tallinn)

1,3 millió

Írország (Éire / Ireland)

Dublin (Baile Atha Cliath / Dublin)

4,5 millió

Görögország (Ελλάδα / Elláda)

Athén (Αθήνα / Athinai)

11,2 millió

Spanyolország (España)

Madrid (Madrid)

45,8 millió

Franciaország (France)

Párizs (Paris)

64,3 millió

Olaszország (Italia)

Róma (Roma)

60 millió

Ciprus (Κύπρος / Kypros) (Kibris)

Nicosia (Λευκωσία / Lefkosia) (Lefkosa)

0,8 millió

Lettország (Latvija)

Riga (Riga)

2,3 millió

Litvánia (Lietuva)

Vilnius (Vilnius)

3,3 millió

Luxemburg (Luxemburg)

Luxembourg (Luxemburg)

0,5 millió

Magyarország (Magyarország)

Budapest (Budapest)

10 millió

Málta (Malta)

Valletta (Valletta)

0,4 millió

Hollandia (Nederland)

Amszterdam (Amsterdam)

Ausztria (Österreich)

Bécs (Wien)

Lengyelország (Polska)

Varsó (Warszawa)

38,1 millió

Portugália (Portugal)

Lisszabon (Lisboa)

10,6 millió

Románia (România)

Bukarest (Bucureşti)

21,5 millió

Szlovénia (Slovenija)

Ljubljana (Ljubljana)

2 millió

Szlovákia (Slovensko)

Bratislava (Pozsony) (Bratislava)

5,4 millió

Finnország (Suomi / Finland)

Helsinki (Helsinki / Helsingfors)

5,3 millió

Svédország (Sverige)

Stockholm (Stockholm)

9,2 millió

Egyesült Királyság(*) (United Kingdom)

London (London)

7,6 millió 10,5 millió

16,4 millió 8,3 millió

61,7 millió

16.12.10 14:40

Fedezzük fel Európát! Kvízjáték (Tipp: az összes kérdésre megtalálod a választ ebben a füzetben.)

Melyik, a gőzmozdony működtetéséhez használt anyag tette lehetővé az ipari forradalmat?

Hány földrész van a világon?

1.

7. ?

? Melyik két várost köti össze a Csalagút?

Milyen történelmi esemény volt 1789-ben?

2.

8. ?

? Hogyan nevezzük azt, amikor ősszel a madarak délre repülnek, hogy a telet melegebb égtájakon töltsék?

Mely évtizedben találták fel a számítógépet?

3.

9. ?

? Hogyan nevezzük azt, amikor a gazdák a folyókból vagy a föld alól nyert vízzel öntözik földjeiket?

Hány ország tagja az Európai Uniónak?

4.

10. ?

? Nevezz meg egy olyan tengeri állatot, amelyet tenyészteni lehet!

Hol van az Európai Bíróság székhelye?

5.

11. ?

? Milyen gyakran rendeznek európai választásokat?

Mit jelent a „demokrácia” szó?

6.

12. ?

?

Szeretnél játszani, próbára tenni tudásodat és még többet megtudni Európáról? Látogass el az europa.eu/europago/explore oldalra. válaszok 1. Hét (európa, afrika, észak- és dél-amerika, antarktisz, ázsia és ausztrália/óceánia) (3. o.) / 2. a franciaországi calais-t és az angliai Folkestone-t. (6. o.) / 3. Migráció (11. o.) / 4. irrigáció (13. o.)/ 5. lazac, óriáskagyló, osztriga, étikagyló (17. o.) / 6. a nép uralma (20. o.) / 7. szén (25. o.) / 8. a francia forradalom (27. o.)/ 9. 1940-es évek (27. o.) / 10. 27 (38. o.) / 11. luxembourgban (41. o.) / 12. ötévente (40. o.) Explore_HU_K4.indd 41

39 16.12.10 15:25

az eU-tagállamok kormányainak miniszterei megvitatják az eU jogszabályait

Hogyan hoz döntéseket az EU? Képzelheted, mennyi ember erőfeszítésére van szükség az EU megszervezéséhez, és ahhoz, hogy minden jól működjön. De kinek mi a feladata?

Az Európai Bizottság Minden szerdán egy 27 fős csoport (tagállamonként egy fő) ülésezik Brüsszelben, hogy megvitassa, milyen teendőket kell legközelebb elvégezni. A csoport tagjaira saját kormányaik tesznek javaslatot, de személyüket az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Őket „biztosoknak” hívják, és együtt alkotják az Európai Bizottságot. Feladatuk az, hogy átgondolják, mi lenne a legjobb az EU egészének, és hogy új jogszabályokat javasoljanak az EU-nak. Munkájukat többek között szakértők, jogászok, titkárnők, fordítók segítik. Amint megegyeztek arról, hogy milyen jogszabályt javasoljanak, javaslatukat elküldik az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának.

Az Európai Parlament Az Európai Parlament az EU valamennyi polgárát képviseli. Minden hónapban egy nagy ülést tartanak Strasbourgban (Franciaország), hogy megvitassák az Európai Bizottság által javasolt új jogszabályokat. Ha a Parlament nem ért egyet a javaslattal, kérheti a Bizottságot, hogy addig változtasson javaslatán, amíg végül a Parlament úgy véli, hogy jó jogszabály lesz. Az Európai Parlamentnek 736 képviselője van. A képviselőket ötévente, választások keretében szavazzák meg, és az EU valamennyi felnőtt polgárának szavazójoga van. Az európai parlamenti képviselők megválasztásával, és azzal, hogy a képviselőkkel beszélni lehet, személyes beleszólásunk van abba, hogy mit tegyen az EU.


16.12.10 15:25

Az Európai Unió Tanácsa Nemcsak az Európai Parlament képviselői döntenek az EU új jogszabályairól, hanem az EU-tagállamok kormányainak miniszterei is megvitatják őket. A miniszterek üléseit „az Európai Unió Tanácsának” nevezzük. Miután megvitattak egy javaslatot, a Tanács szavaz arról. Azt, hogy hány szavazata van egy-egy országnak, és hány szavazat szükséges egy jogszabály elfogadásához, szabályok állapítják meg. Bizonyos esetekben a szabály előírja, hogy a Tanácsnak egyhangú döntést kell hoznia. Miután a Tanács és a Parlament elfogadott egy új jogszabályt, az EU-tagállamok kormányainak gondoskodniuk kell arról, hogy e jogszabályokat országaikban betartsák.

Az Európai Bíróság Amennyiben egy ország nem alkalmazza megfelelően a jogszabályokat, az Európai Bizottság figyelmeztetést küld, és panaszt tehet a luxembourg Európai Bíróságnál. A Bíróságnak az a feladata, hogy gondoskodjon arról, hogy az EU jogszabályait betartsák, és mindenhol ugyanúgy alkalmazzák. A Bíróságban tagállamonként egy bíró van. Vannak más fontos csoportok is (pl. szakértői bizottságok), akik részt vesznek az EU döntéshozatalában, mivel fontos, hogy megfelelő döntések szülessenek.


16.12.10 15:25

Holnap…

Napjainkban, Európában az egyik legnagyobb kihívás az, hogy hogyan lehet a fiatalok számára munkahelyeket és szép jövőt biztosítani. Ez azért nehéz, mert az európai cégeknek a világ más részén található cégekkel kell versenyezniük, amelyek ugyanazt a munkát olcsóbban tudják elvégezni. Vannak más olyan nagy problémák is, amelyeket csak a világ országainak összefogásával lehet kezelni. Például:

> környezetszennyezés és éghajlatváltozás, > éhínség és szegénység, > nemzetközi bűnözés és terrorizmus. Az Európai Unió dolgozik ezeknek a problémáknak a megoldásán, de nem mindig egyszerű a 27 kormánynak és az Európai Parlamentnek megegyeznie arról, hogy mit kell tenni. Az elég bonyolult EU-s döntéshozatal pedig még nehezebbé teszi ezt a feladatot. Sok ember úgy érzi, hogy az, hogy ötévente egyszer megválasztja európai parlamenti képviselőjét, nem ad igazi beleszólást abba, hogy miről döntenek Brüsszelben vagy Strasbourgban.


16.12.10 15:25

…és azután

Ezért biztosítani kell, hogy mindenkinek legyen beleszólása az Európai Unió döntéseibe. Hogyan lehet mindezt biztosítani? Van valamilyen jó ötleted? Szerinted melyek azok a legfontosabb problémák, amelyekkel az EU-nak foglalkoznia kéne, és szerinted mit kell tennie azokkal kapcsolatban? Beszéld meg ötleteidet tanáraiddal és osztálytársaiddal, írd le azokat, és küldd el lakóhelyed európai parlamenti képviselőjének. Az alábbi internetes oldalon megtalálod, hogy ki a képviselőd és milyen címre írhatsz neki: europarl.europa.eu Az Európai Bizottsággal vagy az Európai Parlamenttel is kapcsolatba léphetsz a füzet végén található címek valamelyikén, és talán meg is szervezhetsz egy osztálykirándulást a két intézménybe. Ma még csak Európa gyermekei vagyunk, de nemsokára mi leszünk Európa felnőttei.

A jövőről mi döntünk – együtt!


16.12.10 15:25

Hasznos linkek Neked & Tanárodnak Szeretnéd kipróbálni, mennyire emlékszel mindazokra, amiket ebben a füzetben tanultál? Tedd próbára tudásod a Fedezzük fel Európát! játékkal, melyet az alábbi internetes oldalon találsz: europa.eu/europago/explore Itt pedig további játékok, kvízkérdések és egyéb érdekességek várnak rád: europa.eu/quick-links/eu-kids/ index_hu.htm

Az Európai Unió Tanár-segéd elnevezésű internetes oldala egy egyablakos tudástár, amely az Európai Unióról és az uniós szakpolitikákról szóló oktatási segédanyagok széles skáláját kínálja. Az anyagokat különböző uniós intézmények, kormányzati szervek és civil szervezetek állították össze. Akár ötletet szeretne kapni a tanításhoz, akár konkrét adatok után kutat az európai történelem és kultúra témakörében, akár pedig olyan kérdések érdeklik, mint az éghajlatváltozás, vagy hogy hogyan csökkenthetjük az energiafogyasztást, valamennyi kérdéskörhöz megtalálja a diákjai korcsoportjának megfelelő jól használható anyagokat a következő címen: europa.eu/teachers-corner/index_hu.htm


16.12.10 15:25

Vegye fel Ön is a kapcsolatot az Európai Unióval! ONLINE Az Europa portál valamennyi hivatalos nyelven tájékoztatást nyújt az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekről a következő címen: europa.eu SZEMÉLYESEN Európa-szerte több száz helyi EU információs központ működik. Az Önhöz legközelebb eső információs központ elérhetőségét megtalálja az alábbi honlapon: europedirect.europa.eu TELEFONON VAGY LEVÉLBEN A Europe Direct megválaszolja az Ön EU-val kapcsolatos kérdéseit. Az információs segélyvonal ingyenesen hívható száma: 00 800 6 7 8 9 10 11 (egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engedélyezik 00 800-as számok tárcsázását, vagy ezeket a hívásokat is kiszámlázzák) (az EU-n kívülről térítés ellenében hívható a +32 22999696-os szám). A szolgáltatás e-mailben a europedirect.europa.eu honlapon keresztül érhető el. OLVASSON EURÓPÁRÓL Az Unióval kapcsolatos kiadványokat egyetlen kattintással elérheti az EU-könyvesbolt honlapján: bookshop.europa.eu

Az Európai Unióról további magyar nyelvű információt a következő szerveteknél és honlapokon találhat: Az Európai Bizottság Képviselete Magyarországon 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 15. Tel. +36 12099700/12099710 E-mail: [email protected] www.eu.hu Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 15. Tel. +36 14113540 E-mail: [email protected] www.europarl.hu Europe Direct információs központok Magyarországon Az egész országot átfogó Europe Direct hálózat elsődleges célja a közvélemény naprakész, közérthető és a regionális sajátosságokat is szem előtt tartó tájékoztatása az uniós tagságunkból eredő előnyökről, teendőkről és kihatásokról. A Europe Direct központok felkereshetők személyesen a legtöbb megyeszékhelyen, illetve elérhetők telefonon és e-mailben. A hálózat elérhetőségei: www.europedirect.hu Külügyminisztérium Kommunikációs és Közkapcsolati Főosztály – EU Tájékoztató Szolgálat A Külügyminisztérium EU Tájékoztató Szolgálata a kormányzat lakossági EU-kommunikációs feladatait látja el. Tevékenysége magában foglalja a tartalomszolgáltatást, önálló projektek és pályázatok kezelését, valamint a szakmai hálózatokkal történő együttműködést.

1027 Budapest, Nagy Imre tér 4. Tel. +36 14581773 www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/eu/ eu_tajekoztato_szolgalat

1055 Budapest, Kossuth tér 1–3. (Országház) Tel. +36 14414475 E-mail: [email protected] www.ogyk.hu

EUvonal Az EUvonal az Európai Unióról és tagországairól, a szervezet tevékenységéről és Magyarország európai uniós lehetőségeiről és kötelezettségeiről nyújt információt.

Enterprise Europe Network – ITD Hungary Zrt. Az Európai Bizottság által támogatott hálózat a kis- és középvállalkozások számára nyújt információt és tanácsadást, innovációt, technológiatranszfert, valamint FP7-es pályázatokat érintő kérdésekben mindamellett, hogy aktívan támogatja és segíti a cégek külpiacra jutási törekvéseit partnerkeresési szolgáltatásaival.

E-mail: [email protected] www.euvonal.hu EU Közkönyvtári Hálózat Gyűjtik, kezelik és terjesztik az Európai Unióval és hazánk tagságával kapcsolatos alap- és szakirányú ismereteket tartalmazó kiadványokat, valamint önálló kommunikációs tevékenységet folytatnak a lakosság minden rétege felé. További információk: www.kulugyminiszterium.hu/kum/ hu/bal/eu/eu_tajekoztato_szolgalat/ EU_kozkonyvtari_program.htm Országgyűlési Könyvtár, EU Letéti Gyűjtemény A Letéti Gyűjtemény ingyenes hozzáférést biztosít bárki számára az Európai Unió angol nyelvű hivatalos kiadvá nyaihoz és a közösségi adatbázisokhoz.

1061 Budapest, Andrássy út 12. Tel. +36 14728130 E-mail: [email protected] www.enterpriseeurope.hu Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Magyarország számára is hozzáférhető támogatási alapok felhasználásának koordinációjában játszik kulcsszerepet. 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. E-mail: [email protected] Információs vonal: 06 40 638 638 www.nfu.hu

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament képviseleti, illetve tájékoztatási irodákat működtet az Európai Uniónak valamennyi tagországában. Az Európai ezenkívül az egész világon vannak saját ún. delegációi.


16.12.10 15:25

NA-32-10-251-HU-C

Fedezzük fel Európát! Európa: gyönyörű földrész lenyűgöző történelemmel. Innen származik a világ számos híres tudósa, feltalálója, művésze és zeneszerzője, valamint számos népszerű humoristája és sikeres sportolója. Évszázadokon keresztül Európát háborúskodás és széthúzás jellemezte. De az elmúlt mintegy 60 évben sikerült ennek az öreg földrésznek az országai között megteremteni a békét, a barátságot és az egységet, és az országok céljává vált, hogy egy jobb Európáért és egy jobb világért munkálkodjanak. Ez a gyerekeknek (kb. 9–12 éveseknek) szánt füzet egyszerűen és jól érthetően meséli el Európa történetét. Érdekes tényeivel és színes ábráival izgalmas áttekintést nyújt Európáról, és röviden elmagyarázza, hogy mi az Európai Unió és hogyan működik.

Nézd meg internetes oldalunkat: europa.eu/europago/explore Itt rengeteg szórakoztató kvízkérdést és játékot találsz: tedd próbára tudásod!

Jó szórakozást a felfedezéshez!


16.12.10 15:25

Fedezzük fel Európát!

Recommend Documents