Vállalkozások adózása
dr. Bozsik Sándor
Tantárgy célja Adózási ismeretek naprakészre hozása Nemzetközi adózás (Vám, EU adójoga) Adótervezés (egyéni- és családi vállalkozások adózása)
Tantárgy tematikája A tárgy az adózási ismeretek tananyagára épül A tárgy célja: egy KKV vállalat teljes költségvetési kapcsolatrendszerének ellátása Előadások
Előadások
Gyakorlatok
1-2. hét
Aktuális adóváltozások
ÁFA különleges elszámolási módok, Jövedéki adó példák
3-4. hét
Vámok közgazdasági szerepe
Közösségi vámjog, Vámpéldák
5-6. hét
Helyi adók jellemzői, Gépjárműadó, Települési adó
Helyi adó példák, Iparűzési adószámítás és megosztás
7-8. hét
Egyéni vállalkozások adózása (tételes költségelszámolás, átalányadó, EVA, KATA)
Tételes költségelszámolás, Átalányadó, EVA, KATA példák
9-10. hét
Társadalombiztosítást illető befizetések
Prezentációk
11-12. hét
Speciális adófizetési kötelezettségek
Zárthelyi, pótprezentáció
13-14. hét
Különadók
PótZH
3
Tantárgy irodalma Kötelező irodalom: Fellegi Miklós (szerk.): Adózási ismeretek, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2015 Bozsik Sándor (szerk.): Adózási ismeretek példatár Miskolci Egyetemi Kiadó, 2015
Ajánlott irodalom: Herich György Dr.: Adótan Penta Unió, 2013 A számvitel és az adózás aktuális kérdései 2013, Pallas 70 – NovoSchool, 2013 Scholes M. – Wolfson M. – Erikson A: Taxes & Business strategy Prentice Hall 2008 ISBN: 9780136033158 Adó 2015 HVG különszám Társadalombiztosítás 2015 HVG különszám
4
Számonkérés módja Aláírás feltétele Zárthelyi és házi dolgozat prezentáció összesített pontjainak több mint 50%-ának megszerzése (21 pont).
Kollokvium teljesítésének módja, értékelési szempontjai: Komplex adózási esettanulmány készítése: Egy adott vállalkozás összes költségvetési kapcsolatainak bemutatása. (20 pont) Zárthelyi dolgozat a szorgalmi időszakban (példák) (20 pont) Írásbeli vizsgadolgozat a vizsgaidőszakban (esszé, tesztkérdés, példák) (40 pont).
Értékelése: Összpontszám: 80 pont 0 - 40 pont (1) elégtelen; 41 - 50 pont (2) elégséges; 51 - 60 pont (3) közepes; 61 - 70 pont (4) jó; 71 - 80 pont (5) jeles.
Esettanulmány tartalma Powerpointos prezentáció egy kis- és középvállalat költségvetési kapcsolataiból (15 perc) Vállalkozás bemutatás (ágazat, gazdálkodási forma, alkalmazotti létszám) Havi (negyedéves) ÁFA bevallás Havi bérszámfejtés (összesítő + egy kiemelt alkalmazott) Társasági adóbevallás (előző évről) Helyi iparűzési adó bevallás Egyéb a vállalkozót jellemző speciális bevallások
Melléklet: Nyomtatványok pdf formában kinyomtatva Háttérszámítás Excelben igazolva (társasági adóról nem kell)
Megjegyzés: A prezentációs fájlban legyenek benne a bevallási és befizetési határidők.
6
Értékelési kritériumok Kidolgozott esettanulmány bonyolultsága Minél több speciális adószabály ismerete kelljen a kitöltéshez
Teljesség Adott ágazatban az összes költségvetési kapcsolatot feldolgozta-e
Számszaki helyesség (Excel alapján) Külön lesz értékelve
Prezentáció színvonala Előadókészség, prezentációs fájl igényessége, időgazdálkodás 7
A MAGYAR ADÓRENDSZER ÁTTEKINTÉSE
Adók és adójellegű bevételek Személyi jövedelemadó (SZJA) Általános forgalmi adó (ÁFA) Társasági adó (TAO) Vállalkozások egyszerűsített adózási lehetőségei Általányadó, EVA, KATA, KIVA
Jövedéki adó Népegészségügyi termékadó Gépjárműadó; Cégautóadó; Regisztrációs adó; Baleseti adó Szerencsejáték adó Helyi adók Iparűzési adó Építmény- és telekadó Magánszemélyek kommunális adója Idegenforgalmi adó
Szociális hozzájárulási adó és egyéb járulékok Szektoriális különadók (biztosítási adó, pénzintézetek különadója, tranzakciós illeték, hitelintézeti járulék, távközlési adó, közműadó, stb.) Vámok
9
Nem adójellegű bevételek Az illeték, állami előírásokon alapuló, kényszer jellegű, közvetlen ellenszolgáltatást nyújtó, egyszeri fizetési kötelezettség Illetékfajták Vagyonszerzési Eljárási Örökösödési Államigazgatási eljárási Bírósági eljárási Ajándékozási Államigazgatási és Visszterhes bírósági díjak vagyonátruházási 10
Az államháztartás alrendszereinek adójellegű bevételei I. 1.Központi költségvetés 2.Helyi önkormányzatok
3.Megosztott
Közvetlen Társasági adó Szerencsejáték adó Építményadó Telekadó Kommunális adó SZJA
Közvetett ÁFA Jövedéki adó Idegenforgalmi adó Iparűzési adó Regisztrációs adó
bevételek (1-2) között Gépjárműadó 11
Az államháztartás alrendszereinek adójellegű bevételei II. 4.Elkülönített állami alapok
Szakképzési hozzájárulás Rehabilitációs hozzájárulás Munkaerőpiaci járulék
5.Társadalombiztosítás Szociális hozzájárulási adó Egészségügyi hozzájárulás
12
Fogyasztást terhelő központi költségvetést illető adók Adómérték/adóBevétel mFtAdó neve Adótárgy kulcs Megjegyzés ban minden hozzáadott Általános forgalmi termékértékesítés és 27%, 5%, 0%, értéket 3 035 580 szolgáltatás mentes adóztat adó általában termékek fizikai kötöttpályás ABC termékek 918 930 értékesítés mennyiségében értékesítés Jövedéki adó életkor, motor Gépjármű belföldi cm3, motortípus 18 810 Regisztrációs adó forgalombahozatala függvénye beszélgetési idő max. 5000 55 955 (perc) 3 Ft/perc Ft/előfizető Távközlési adó 0,6% készpénzfelvételn él illetve 0,3% 277 924 Tranzakciós illeték tranzakció összege átutalásnál casco, vagyon és balesetbiztosítások sávosan 28 749 díjbevétele 15%, illetve 10% progresszív Biztosítási adó 4 335 948 Összesen
Egyéb közvetett adók Adó neve
Kinek a bevétele?
Adótárgy
Bevétel mFtban
Adómérték általában Egészségtelen termékek élelmiszer (pl. chips,fizikai EgészségNépegészségügyi üdítőital, energiaital, mennyiségébe biztosítási szörp) n Alap ??? termékadó Értékesített gáz, termékek szén és fizikai Központi Energiaadó villamosenergia mennyisége költségvetés
14 613
Bányajáradék
kitermelt ásvány-, kitermelési geotermikus energia érték %-a
Központi költségvetés
62 963
Játékadó
szerencsejáték értékesítés
Központi költségvetés
34 563
Összesen
általában árbevétel
112 139
Gazdálkodó szervezetek jövedelmét terhelő adók
Adó neve
Társasági adó Hitelintézeti járadék Energiaellátók jövedelemadója EVA KIVA KATA Környezetterhelési díj Pénzügyi szervezetek különadója
Cégautóadó Közműadó Összesen
Adóalany
Adóalap Bevétel mFt-ban Korrigált adózás Gazdasági társaság előtti eredmény 394 813 Támogatott hitelt folyósító Állami támogatás pénzintézetek mértéke 20 582 Korrigált adózás Energiaellátók előtti eredmény 34 959 30 mFt alatti éves árbevételű cég Bruttó árbevétel 96 829 Kisvállalat Hozzáadott érték 12 681 Egyéni vállalkozók és BT Havi tétel 42 207 Levegő-, víz-, talajszennyezőSzennyező-anyag vállalat mennyisége 5 471 korrigált mérlegfőösszeg Pénzintézetek vagy árbevétel 148 555 Olyan autó után, ami után a környezetvédelmi vállalkozás költséget számol besorolás, el teljesítmény 31 673 Közművek vezetékhossz m-ben 55 021 842 791
Lakosság befizetései Adó neve
Adóalany
Adóalap Adott évben szerzett jövedelem
Személyi jövedelmadó Magánszemély Közszférából kapott 2 mFt-nál nagyobb Végkielégítés Végkielégítések adója végkielégítés nagysága Eljárási és vagyonszerzési (örökösödési, ajándékozási és visszterhes Illetékbefizetések vagyonátruházási) illetékek alanya Gépjárműadó Lásd helyi adóknál Háztartási alkalmazott alkalmazási regisztrációs díja Munkaadó hónap Összesen
Bevétel mFt-ban
1 589 055
1 549
120 274 42 402 26 1 753 306
Helyi adók Adó megnevezése Adótárgy
Adóalany
Építményadó
január 1-n tulajdonos
Telekadó Magánszemélyek kommunális adója
Építmény beépítetlen földterület Építmény, bérleti jog, telek Vállalkozási tevékenység
január 1-n tulajdonos január 1-n tulajdonos, bérlő
Adóalap korrigált forgalmi érték vagy hasznos m2 korrigált forgalmi érték vagy hasznos m2
Adó típusa
vagyoni
vagyoni
darab vagyoni hozzáadott érték vagy Iparűzési adó Vállalkozó alkalom közvetlen szállásdíj vagy vendégéjszaka száma közvetett Idegenforgalmi adó Szállásadás Szállásadó Települési adó Bármi, amire nem vetettek ki központi vagy helyi adót Motor Forgalomba helyzett teljesítménye, belföldi gépjármű január 1-n vagy külföldi fuvarozó tulajdonos vagy vagy út tehergépkocsi fuvarozó darabszáma vagyoni Gépjárműadó
Foglalkoztatást terhelő járulékok, hozzájárulások Adónem neve Szociális hozzájárulási adó, nyugdíj- és egészségügyijárulék Egészségügyi hozzájárulás Szakképzési hozzájárulás Rehabilitációs hozzájárulás Összesen
Alany
Alap
Foglalkoztató Munkabér Minden jövedelem után, ami után nincs járulék Foglalkoztató 25 főnél nagyobb foglalkoztató
munkabér alkalmazottak száma
Bevétel mFt-ban
3 787 678 152 892 60 911 135 819 4 137 300
Egyes elkülönített alapok befizetései Adónem neve
Alany
Innovációs járulék
Vállalkozás Kultúrával foglalkozó vállalkozások, adathordozót forgalmazók
Kulturális járulék Összesen
Bevétel mFtElkülönített alap ban Kutatási és technológiai innovációs Alap 70 980
Nemzeti Kulturális Alap
13 437 84 417
HELYI ADÓK 2015
HELYI ADÓK JELLEMZŐI Magyarország Alaptörvénye biztosítja Kereteit helyi adókról szóló törvény szabályozza Csak az adott önkormányzat illetékességi körére vonatkozik Befizetett adó az önkormányzatot illeti Önkormányzatnak tájékoztatási kötelezettsége van
ADÓKIVETŐ Adómegállapítási jog Adó bevezetése, módosítása, törlése Adó mértékének meghatározása kerettörvényen belül Mentességeket, kedvezményeket adhat* Végrehajtási szabályokat meghatározza *vállalkozás vagyona, kommunális adója, iparűzési adó esetében nem lehet csak egy adómérték
ADÓZÁSI JOG KORLÁTJA Adótöbbszörözés korlátja Vagyoni típusú adók esetében adó alapját egységesen kell meghatározni Törvényi mentességeket nem lehet szűkíteni Törvény által meghatározott mérték felett nem lehet adót kivetni Évközi adórendelet nem súlyosbíthatja az adózó terheit
ADÓMENTES egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magán-nyugdíjpénztár, Közhasznú szervezetnek minősülő non-profit gazdasági társaság
Az adó nem terjed ki A Magyar Államra Helyi önkormányzatra Országos és helyi kisebbségi önkormányzatra Az egyházra Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRt-re Államadósság Kezelő Központra Büntetésvégrehajtási gazdálkodó szervezetre Magyar Nemzeti Bankra (csak HIPA)
ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI JOG KORLÁTAI Adótöbbszörözés tilalma Vagyoni típusú adóknál adóalapot egységesen kell meghatározni Törvényi maximumnál nagyobb adót kivetni nem lehet Évközi adórendelet nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit az év közben
ÖNKORMÁNYZATI ADÓK FAJTÁI Vagyoni
Építményadó Telekadó Gépjárműadó Kommunális
Magánszemélyek kommunális adója Iparűzési adó Vállalkozási
Idegenforgalmi adó
ÉPÍTMÉNYADÓ Adóalany: naptári év első napján építmény tulajdonosa Adótárgy: építmény (beleértve a funkcionálisan hozzá tartozó építményeket is) Adóalap: tulajdonolt építmények hasznos m2-e vagy korrigált forgalmi értéke Adómérték: 1.100 Ft/m2 vagy a korrigált forgalmi érték 3,6%-a
Építményadó jellemzői Különböző adómérték nemcsak az ingatlan fajtája és településen belüli elhelyezkedése után lehet, hanem az épület, telek hasznos alapterülete, funkciója, továbbá vendéglátást szolgáló épület nyitvatartási ideje szerint is.
ÉPÍTMÉNYADÓ Hasznos alapterület: azonos helyrajzi számon lévő, azonos fajtájú épületek hasznos alapterületének összege, ez képezi az adó alapját (ha differenciált az alapterület) Hasznos alapterület: 1,9 m belmagasság felett, Beletartozik a három oldalról fedett erkély, terasz Nem tartozik bele: pince, szárító, tüzelőtároló
Korrigált forgalmi érték: illetéktörvény szerint meghatározott forgalmi érték 50%-a
ADÓFELFÜGGESZTÉS ÉPÍTMÉNYADÓNÁL 67%-ban rokkant, vagy 65. évét betöltött személy kérheti az adó felfüggesztését Időtartama: naptári év első napja, adófelfüggesztés megszűnéséig Adó számítása: adó mértéke + jegybanki alapkamat Megszűnés: elidegenítés, elhalálozás, rokkantság megszűnése
ÉPÍTMÉNYADÓ MENTES a szükséglakás, az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület kizárólag háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség
TELEKADÓ Adóalany: naptári év első napján telek tulajdonosa Adótárgy: beépítetlen földrészlet Adóalap: tulajdonolt telek hasznos m2-e vagy korrigált forgalmi értéke Adómérték: 200 Ft/m2 vagy korrigált forgalmi érték 3%-a
TELEKADÓ MENTES az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész, az erdő művelési ágban nyilvántartott belterületi telek, az építési tilalom alatt álló telek alapterületének 50%-a a belterületen fekvő művelési ág alól kivett 1 ha-t meg nem haladó földterület, ha igazoltan mezőgazdasági művelés alatt áll.
MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA Adóalany: naptári év első napján építmény, telek birtokosa + bérleti jogviszony (Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.)
Adótárgy: fentiek birtoklása vagy bérlet Adóalap: tulajdonolt építmények száma vagy bérleti jogviszony Adómérték: 17.000 Ft
IDEGENFORGALMI ADÓ Adóalany: üdülő birtokosa és/vagy üdülő Adótárgy: üdülés, üdülő tulajdona Adóalap megkezdett vendégéjszakák száma megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj (ennek hiányában) szállásért bármilyen jogcímen fizetett érték
Mértéke: Vendégéjszakánként és személyenként – 300 Ft vagy szállásdíj 4%-a
IDEGENFORGALMI ADÓNÁL BESZEDÉSRE KÖTELEZETT a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó, a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján szedi be
IDEGENFORGALMI ADÓ ALÓL MENTES
a 18 év alatti és a 70 év feletti magánszemély; a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély; a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakmunkásképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése vagy a vállalkozási tevékenység végzése, a munkáltató által kiküldetési rendelvénnyel, a munkáltató tevékenységi körébe tartozó munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély; továbbá aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, valamint a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója
IPARŰZÉSI ADÓ ADÓALANYA Bármilyen vállalkozó (egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság) Illetékességi körben végzett ideiglenesen végzett bevételszerző tevékenység
IDEIGLENES IPARŰZÉSI ADÓ piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat; építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat (30 és 181 nap között) Bármely - az előzőek közé nem sorolható tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert
Ideiglenes iparűzési adó 2011. január 1-től , ha a TEÁOR szerinti építőipari tevékenység időtartama a vállalkozó megítélése szerint előreláthatóan hosszabb lesz 180 napnál,az adózó már a tevékenység megkezdésekor állandó tevékenységet végzőnek számít. – (megszűnik az először ideiglenes, majd állandó tevékenység végzésének bejelentése)
Ideiglenes iparűzési adó bevallása, befizetése Maximális mértéke: 5.000 Ft/nap Ha a tevékenység ideiglenes jellegűnek minősül, a bevallást az adóévet követő év január 15-ig kell benyújtania. Ezzel egyidejűleg kell az adót is megfizetni. 2011. január 1-től a piaci vásározó tevékenység nem minősül ideiglenes jellegűnek – befizetik, bevallani nem kell.
Iparűzési adó adóalapja +Nettó árbevétel -ELÁBÉ -Közvetített szolgáltatás -Alvállalkozói teljesítés -Anyagköltség -K+F-re költött közvetlen költség = Adóalap
ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás elszámolási korlátja 500 millió forint és 20 milliárd forint között maximum árbevétel 85%-a, 20 milliárd forint és 80 milliárd forint között maximum árbevétel 75%-a, 80 milliárd forint felett maximum árbevétel 70%-a vonható le.
IPARŰZÉSI ADÓ EGYSZERŰSÍTETT KISZÁMOLÁSA Adóalap Nettó árbevétel 4 millió forint alatt vagy 600 eFt feletti árbevételű mezőgazdasági vállalkozó – árbevétel 80%a Adó alapja: SZJA szerinti általányadó-alap + 20%, maximum bevétel 80%-a EVA: adó alapja az EVA alap 50%-a KIVA: KIVA adóalap + 20% KATA: 2,5 mFt Kedvezményes adóalap: árbevétel 2,5 millió forint alatti – EU de minimis kedvezménye vagy létszámbővítés esetén alkalmazottanként 1 mFt adóalapcsökkentés
IPARŰZÉSI ADÓ MÉRTÉKE, BEVALLÁS ÉS BEFIZETÉS NAV feladatai Bejelentési és megszűnési kötelezettség bejelentése Iparűzési adó beszedése
Helyi önkormányzat Helyi szabályok megállapítása (mentesség, kedvezmény) Iparűzési adó megfizetése Bevallási nyomtatvány elkészítése, bevallások feldolgozása
IPARŰZÉSI ADÓ MEGOSZTÁSA (ADÓALAP <100 MFT) Személyi jellegű ráfordításon alapuló megosztás Vállalkozónál bérköltségnek évi 500 ezer forintot kell venni Az ügyvezető(k) után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10%-át a székhely szerinti településnek fizetendő adó számításánál kell kimutatni
IPARŰZÉSI ADÓ MEGOSZTÁSA (ADÓALAP <100 MFT) Eszközértéken alapuló megosztás Elszámolt értékcsökkenés 100 ezer forint alatti eszköz – 1. évben teljes érték 2. évben ennek 50%-a Elszámolt lízingdíj, bérleti költség Ingatlan, telek esetében érték 2%-a Termőföldnél aranykoronánként 500 Ft
IPARŰZÉSI ADÓ MEGOSZTÁSA (ADÓALAP>100 MFT) – Komplex módszer Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét kell alkalmazni.
Iparűzési adó megosztása Építőipari tevékenység esetén választható: Teljes adóalap 50%-át a korábbi szabályok szerint megosztja a székhely és a „klasszikus telephely szerinti települések között. Másik 50%-ot a telephellyé váló települések között oszt meg az ott végzett építőipari tevékenység arányában. (Olyan arányban oszthatja meg az adóalapot a települések között, amilyen a nettó árbevétele és a készletei (befejezetlen termelés, félkész késztermék) együttes értéke
Iparűzési adó megosztása nettó árbevétel alapon Áram-, gáz, és távközlési szolgáltató Székhelye és telephelye szerinti települések között osztja meg adóalapját, hogy a kimutatott nettó árbevételét arányítja a teljes nettó árbevételhez. Az ügyfele, fogyasztója, számlázási címe szerinti település egész területe telephelynek minősül.
BELFÖLDI GÉPJÁRMŰVEK GÉPJÁRMŰADÓJA Adóalany: év elején gépjármű tulajdonosa Adótárgy: gépjármű birtoklása Adóalap: Személyszállító jármű – kwatt, vagy LE/1,36 Autóbusz, nyergesvontató, pótkocsi – saját tömeg megkezdett 100 kg-ja Tehergépkocsi – saját tömeg + raksúly 50%a minden megkezdett 100 kg-ja
Személygépkocsinál és motorkerékpárnál az adó mértéke a gyártási évben és az azután következő 3 naptári évben: 345 Ft/kilowatt a gyártás évét követő 4-7. naptári évben: 300 Ft/kilowatt a gyártás évét követő 8-11. naptári évben: 230 Ft/kilowatt a gyártás évét követő 12-15. naptári évben: 185 Ft/kilowatt a gyártás évét követő 16. naptári évben, valamint az azt követő naptári években: 140 Ft/kilowatt
Tehergépjárműnél az adó alapja és mértéke Adó alapja adó alapja az autóbusz, a nyergesvontató, a lakókocsi, lakópótkocsi önsúlya Az adó alapja a tehergépjármű önsúlya növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.
Adó mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után: a) a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 850 Ft, b) az a) pont alá nem tartozó tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 1380 Ft.
TÉTELES ADÓMÉRTÉK az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10000 forint, míg a tehergépjármű után 46.000 forint, a P betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 20.000 forint
GÉPJÁRMŰADÓ ALÓL TÁRGYIMENTES a belföldi rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontató, a lassú jármű és a lassú jármű pótkocsijá, az ún. "méhesházas" gépjárművek, a munkagép, a CD, CK, DT és Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjármű, valamint a muzeális jellegű gépjármű (OT rendszámú), a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azok, amelyek az Európai Unió valamely tagállamából származik a rendszámuk
GÉPJÁRMŰADÓ ALÓL ALANYI MENTES a költségvetési szerv és az egyház, a társadalmi szervezet, az alapítvány, a helyi és a helyközi tömegközlekedést lebonyolító gépjármű, a súlyos mozgáskorlátozott személy; az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja, illetve NATO
GÉPJÁRMŰADÓ KEDVEZMÉNYEK 20%-os adókedvezmény illeti meg azon autóbuszt és tehergépjárművet , amely "5", "6", "7" vagy "8" környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott; 30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet, amely legalább "9", "10", "11", "12" környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.
ADÓK BEVALLÁSA, BEFIZETÉSE Adófajta
Vagyoni típusú adók Belföldi gépjárműadó
Bevallás
Adó-megállapítás
15 napon belül
Kivetés
Vállalkozók kommunális adója, iparűzési adó
Május 31.
Önadózás
Idegenforgalmi adó
Tárgyhót követő 15.
Adóbeszedés
Magánszemélyek kommunális adója
Befizetés
Március 15. szeptember 15.
Tárgyhót követő 15.
Települési adó Adó alanya: nem lehet szervezet, vagy vállalkozó, önkormányzat és állam Adótárgy: amit nem terhel törvényben meghatározott közteher (pl. lakás, termőföld) Hatályba lépő helyi adóról hatályba lépést megelőző hónap 5.-ig adatszolgáltatás a Kincstár felé
ÁFÁ-N KÍVÜLI FORGALMI ADÓK
Elektronikus útdíj (2013. évi LXVII. Törvény) Adótárgy: 3,5t össztömegnél nagyobb tehergépjármű főútvonalon (autósztráda, autóút, főút) történő áruszállítása Teendő: Áruszállítás előzetes regisztrációja + útdíj fizetése elektronikus útdíj-fizetési rendszerbe Mérték út besorolásától és a környezetvédelmi besorolástól függ Adóalany: tehergépjármű tulajdonosa Mentesség: katonai és útkarbantartó járművek, humanitárius szállítmányok, nemzetközi egyezmény szerint mentes
62
Elektronikus útdíj mértékek Kategóri a
J2 kategória
J3 kategória
J4 kategória
Útkateg Gyorsfor ória galmi út
Főút
Gyorsfor galmi út
Főút
Gyorsfor galmi út
Főút
A≥ EURO III
44,54
18,95
62,49
32,80
91,04
56,78
52,40
22,29
73,52
38,59
113,80
70,98
60,26
25,63
84,55
44,38
136,56
85,18
Környez etvédel B= mi EURO II osztály C ≤ EUR OI
63
EKÁER (50/2014. (XII. 31.) NGM RENDELET) Elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer Területi hatály: EU-ból hazánkba, hazánkból EU-ba útdíjköteles (3,5t feletti össztömeg) járművel végzett közúti fuvarozás Mo területén belül nem végfelhasználó részére + kockázatos termékek
Bejelentési kötelezettség: feladó, EU-ból hazánkba esetén címzett Mód: ügyfélkapus regisztráció és nyomtatvány Szállítás: csak EKÁER szám birtokában Mulasztási bírság: áru értékének 40%-a Ellenőrzés jogkövetkezménye: Lefoglalás 64
ÁFA változások Feketegazdaság visszaszorítása Acélkereskedelem, építőipari munkaerőkölcsönzés fordított ÁFA szabályai szerint 5%-os ÁFA kiterjesztése szarvasmarha, juh, kecske értékesítésre Belföldi összesítő jelentés összeghatára 2 mFt-ról 1 mFt-ra csökken Új vállalkozások két adóévig havi bevallók lesznek, 50 mFt árbevétel felett negyedéves bevalló lehet valaki csak Előleg – már nem csak pénz lehet.
Adóharmonizáció Teljesítés helye szolgáltatás igénybevevőjének telephelye távközlési-, műsor-, és elektronikus szolgáltatások esetén (nem a szolgáltató székhelye) ÁFA visszatérítés svájci és norvég cégeknek is
Portfólió kezelés – Áfa köteles tevékenység 65
Jövedéki adó Magánfőzésű gyümölcspárlat (pálinka) 50 liter tisztaszesztartalmú pálinka főzhető 1000 Ft általányadó mellett Desztilláló berendezést be kell jelenteni január 15ig Adóhatóság: helyi önkormányzat
Bérfőzés adója normál adómérték 50%-ig (általános adómérték 333.385 Ft/hl tisztaszesz) Jövedéki biztosítékok minimális mértéke alkoholtermékeknél 150 mFt-ra nő.
66
NEVA változás Alkoholos italra változatos mértékű adóteher Kivétel: gyümölcspárlat, gyógynövényes ital
67
Jövedéki adó Bruttó, speciális, egyfázisú adó Beépül az ÁFA alapjába Luxus vagy egészségre ártalmas termék – merev árrugalmasság Importszabályozás eszköze Ellenőrzött termelés és import Jövedéki terméket csak adóraktárban lehet előállítani Import adóraktárban tárolják Szabad forgalomba csak jövedéki adó megfizetése után kerülhet
Jövedéki törvény Területi hatálya: Magyar Köztársaság vámszabad és tranzitterület
Személyi hatály: aki jövedéki tevékenységet végez (termel, importál, raktároz, szállít, exportál, birtokol)
Tárgyi hatály: jövedéki ügyek + dohánytermékek ÁFá-ja
Vámhatóság: VPOP
Jövedéki termékek Alkoholtermék Sör Bor Pezsgő Köztes alkoholtermék Ásványolaj Dohánygyártmány
A
-B -C
Jövedéki adózás elvei Jövedéki terméket csak adóraktárban lehet előállítani Jövedéki adó megfizetése nélkül behozott terméket ne lehessen szabad forgalomba hozni Adófizetés nélküli terméket csak adóraktárban lehessen tárolni Adómentes beszerzést csak adómentes felhasználásra lehessen felhasználni
Szabad forgalomba bocsátás Jövedéki termék adóraktárból, illetve adómentes felhasználó telephelyéről való kitárolása Jövedéki termék bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő általi fogadása Termelői borkimérés Import vámkezelése Kivéve: más adóraktárba szállítás, betárolás
Jövedéki adó adóhatósága - VPOP Első fok, ellenőrzés – VPOP regionális jövedéki központ Adójegy, zárjegy – Pesti Jövedéki és Zárjegy Hivatal Vámtarifa besorolás – VPOP Vegyvizsgáló Intézet Uniós jövedéki adó – VPOP Jövedéki Kapcsolattartó irodája
Adókötelezettség Keletkezése Belföldi előállítás Importálás, közösségbe behozatal
Adóalany Előállító Adóraktár engedélyese (az a személy, aki az adóraktárban – engedély birtokában – adózatlan jövedéki termék előállítására, tárolására jogosult.)
Adómentesség Vámmentes üzemanyag (üzemanyagtartály, repülőgépek) Nemzetközi szerződések alapján behozott Diplomáciai és konzuli testületek által behozott Nem kereskedelmi termékimport (lásd 2003/CXXI törvény)
Vámmentesen behozható jövedéki termékek Dohánytermék esetében: 200 db cigaretta vagy 100 db szivarka (egyenként legfeljebb 3 gramm súlyú szivar), vagy 50 db szivar vagy 250 gramm cigaretta-, pipadohány
vagy A fenti termékekből vegyesen összeállított arányos egyveleg
Alkohol és alkohol tartalmú italok: 22%-ot meghaladó erősségű alkoholtartalmú égetett italok és párlatok, 80%os vagy azt meghaladó alkoholtartalmú denaturálatlan etilalkohol: 1 liter, vagy Párlatok és szeszesitalok, bor vagy egyéb alkohol-alapú aperitifek, tafia ,szaké vagy ezekhez hasonló italok, amelynek alkoholtartalma nem haladja meg a 22%-ot; pezsgőborok, likőrborok: 1 liter, vagy több tétel esetén részarányosan megfelelő mennyiség és Csendes borok: 2 liter A fenti jövedéki termékek tekintetében a vámmentes kedvezmény csak a 17 éven felüli utasokat illeti meg.
Közösségen belüli nem kereskedelmi mennyiség Dohánytermékek: 800 szál cigaretta 200 db szivar, 400 db szivarka, 1000 gramm fogyasztási dohány
Alkoholtermékek: 110 liter sör, 20 liter köztes alkoholtermék, (likőrök stb.) 10 liter alkoholtermék,(tömény) 90 liter bor (ebből pezsgő legfeljebb 60 liter lehet)
Nem belföldi előállítás (példa) Kétütemű motorolaj motorbenzinhez keverése PB gáz átfejtése túristapalackba Adalék üzemanyagba keverése (max 0,2%) Ásványolaj színezése Ásványolaj finomítása, átminősítése Gyógyszeripari benzin Ásványolajok szállítás utáni keverése - bejelentve Alkoholos gyümölcsből alkohol visszanyerése bejelentéssel (csokoládégyártás) Ásványolajipari, gyógyszeripari termék tisztítása, szűrése, visszanyerése
Adófelfüggesztés A jövedéki terméket Adóraktárban (adómentes felhasználó üzemében) tárolják Adófelfüggesztéssel szállítják, maximum a kitárolás után 30 napig Adóraktári engedély megszűnése után a készlet más adóraktárba szállításáig (max. 30 nap) Import esetén adóraktárba szállításnál, ha bemutatták az adóraktár engedélyét a vámnál Felszámolási eljárás esetén – szabad forgalomba bocsátásig vagy másik adómentes raktárba történő szállításig Végelszámolás esetén – ua. mint fent, de maximum 180 napig.
Adófelfüggesztéssel szállíthat Bejegyzett kereskedő: az a személy, aki a vámhatóság e törvényben meghatározott engedélye birtokában, illetve valamely tagállam illetékes hatóságának a jóváhagyása alapján jogosult más tagállamból adófelfüggesztéssel szállítani
Nem bejegyzett kereskedő: az a személy, aki a vámhatóság, illetve valamely tagállam illetékes hatóságának a jóváhagyása alapján jogosult más tagállamból a közösségi adó-felfüggesztési eljárásban szállított jövedékei termék rendszeres fogadására
Bejegyzett kereskedő feltételei Kettős könyvvitel Szállítási nyilvántartás vezetés Ellenőrizhetőség biztosítása Tartozásmentesség Nem áll csőd- és felszámolás alatt Közvetlen elektronikus kapcsolat Jövedéki biztosíték (éves adókötelezettség 1 havi átlaga)
Nem bejegyzett kereskedő Bevallás, befizetés termékfogadást követő 5 napon belül Jövedéki biztosíték (100% behozatalt megelőzően)
Felfüggesztéssel szállítható Adóraktárba Közösségen belülre Adómentes célra Bioetanolból alkohol, alkoholból üzemanyag Külföldre Katonai célra (Csak termékkísérő okmánnyal) 2719/92/EGK rendelet szerint 1. példány – feladó adóraktár 2-4. példány – szállító 5. példány – megküldeni VPOP-nek 3. példány – visszaküldeni a feladónak 15 napon belül 4. példány – megérkezéskor elküldeni a VPOP-nek
Felfüggesztés megszűnése Végleges mentesülés Adókötelezettség beállta
Végleges mentesülés Adóraktár engedélyese esetén Másik raktárba betárolták Adómentes felhasználóhoz betárolták Véglegesen külföldre vagy tranzitterületre kiléptették Másik jövedéki termék előállításához, minőségellenőrzéshez mintának, vámhatóság ellenőrzéséhez felhasználták VPOP felügyelete mellett megsemmisítették Igazoltan megsemmisült
Adómentes felhasználó Adóraktárba visszaszállították Adómentes célra, minőségellenőrzésnél, adóellenőrzés céljaira használták fel Felügyelet mellett megsemmisítették Elismert veszteség
Importáló Adóraktárba betárolták Véglegesen kiszállították
Adómegállapítási- és adófizetés kötelezettség Szabadforgalomba bocsátás napján Felszámolás esetén kitároláskor Felfüggesztés lejártának napjával Készlethiány esetén Elkobzottat nem adóraktár vásárolja Felszámolás esetén Elismert szállítási veszteséget meghaladó hiány Jogellenesen birtokolnak, szállítanak, importálnak, felhasználnak
Adófizetésre kötelezett személy Üzemanyag-kereskedő Vásárló Jogellenesen birtokló, szállító, felhasználó Felhasználói engedélyes Hitelező Alkalmazott munkáltatója Felszámoláskor vagyont átvevő
Adóraktár, engedélyes Adóraktár: Fizikailag elkülönített, helyrajzi számmal beazonosított, egy technológiai egységet képező üzem, raktár, ahol az e törvényben meghatározott engedély birtokában olyan jövedéki termék előállítása, tárolása folyik, ami után az adót még nem fizették meg.
Tagállami adóraktár: más tagállam illetékes hatósága által adóraktárként engedélyezett hely
Adóraktár engedélyese: az a személy, aki az adóraktárban – engedély birtokában – adózatlan jövedéki termék előállítására, tárolására jogosult
Engedély feltételei: Jövedéki biztosítékkal rendelkezik Nem áll csőd- és felszámolási eljárás alatt Nincs köztartozása Büntetlen előéletű Adatszolgáltatását elektronikusan tudja teljesíteni Kettős könyvvezetés vagy egyéni vállalkozó tételes költségelszámolással
Adóraktári kérelem feltételei Tevékenység és jövedéki termék megjelölése Éves szinten előállított, illetve betárolt termék mennyisége (jövedéki biztosíték alapja) Kérelmező neve, megjelölése Adóraktár címe, technológiai leírása Termékkísérő okmány aláírói Biztosítékok összege és letevésének módja Számítógépes kapcsolati rendszer Jövedékiügy-intézői szakképesítés
Jövedéki biztosíték Előállított, forgalmazott jövedéki termék adótartalmának 1/12-ed része (egyes tevékenységekre részletesebb szabályok) Ennek 50%-a, ha kérelmező megbízható adós (2 éve végez jövedéki tevékenységet és problémamentes)
Ha alap 25%-al emelkedik vagy a biztosítékot emelik, 30 napon belül biztosítékot ki kell egészíteni Biztosíték lehet készpénz vagy bankgarancia (kamat rá nem jár)
Speciális adóraktárak Bioetanol adóraktár Jövedéki biztosítéka minimum 25 mFt, maximum 200 mFt Itt lehet bármilyen megújuló üzemanyagot tárolni Ha az üzemanyag minimum 4,4% bioüzemanyagot tartalmaz, a jövedéki adó mértéke is ugyanennyivel kisebb. Tiszta bioetanol jövedéki adója ugyanakkor az alkoholéval egyezik meg.
Terméktávvezeték adóraktár
Megbízhatóság Megbízható adós 2 éve engedéllyel végez adóraktári tevékenységet 2 éve jövedéki termékekkel kereskedés Jövedéki biztosíték max. 10%-t el nem érő jövedéki bírság vagy adóbírság Jövedéki biztosíték max. 10%-t el nem érő összegű max. 30 napos fizetési késedelem
Megbízható adómentes felhasználó Megbízható felhasználói engedélyes Lásd fent.
Adóraktári engedély megszűnése Engedélyes meghal, jogutód nélkül megszűnik Engedélyt visszaadják VPOP visszavonja az engedélyt Felszámolás Adózási kötelezettséget nem teljesíti Biztosítékok nem tölti fel
Visszavonás azonnal hatályba lép
Adóvisszaigénylés Engedélyes – adóval növelt áron vásárolt és jövedéki termék előállításához használta fel
Importáló – ha az adót megfizette és a terméket változatlan formában visszaszállította
Exportáló – ha megfizette az adót és az árut külföldre szállította
Személy – adóval növelt áron szerzett be és adómentes tevékenységhez használta fel
Néhány jövedéki termék adótétele Ólmozatlan benzin 103,5Ft/liter
0,287 €/liter
Ólmozott benzin
111,8 Ft/ liter
0,287 €/liter
Gázolaj
85 Ft/liter
0,245 €/liter
Alkoholtermékek
220,6 Ft/htfok
0,055 €/htfok
Bérfőzési szeszadó - 50 htlfok alatt - 50 htlfok felett
118,0 Ft/htfok 236,0 Ft/htfok
Normál adó fele Normál adó
0 Ft/liter 80 Ft/liter 540 Ft/B/hl 7600 Ft/ezer db és a kiskerár 28%-a Kiskerár 28,5%-a
0 €/liter 0 €/liter 0,748 €/B/hl Kiskerár 57%, illetve 60 €/ezer db Kiskerár 5%-a
Szőlőbor Egyéb bor Sör Cigaretta Szivar
Befizetés, bevallás (Art) Jövedéki adó előleg – tárgyhó 28-ig Jövedéki adó bevallás, különbözet befizetés – tárgyhót követő 20.-a
Jövedéki ellenőrzés módszerei Adóraktár, kereskedési hely ellenőrzése Próbavásárlás (ártól nem tér-e el, számlát ad-e) Házkutatás, ha jövedéki terméket valószínűsítenek Leltár felvétele Járművek megállítása, okmányok ellenőrzése Mintavétel Termelőnél üzleti könyvek vizsgálata Postaküldeményeket két tanú jelenlétében ellenőrizheti Üzemanyagtartályban üzemanyag ellenőrzése
Jogkövetkezmények Megnevezés Mire?
Mértéke
Adóbírság
Jövedéki adó elvonása Tilos termék előállítása
Mulasztási bírság
Okmányok kiállításának elmulasztása, bevallás elmulasztása Terméket adóraktáron kívül előállít Csempész
Adóhiány 100%-a Adóhiány 200%-a Art mértékek kétszerese
Jövedéki bírság
Adóhiány 5 szöröse, minimum 20 ezer forint
Intézkedések Termékek lefoglalása, elkobzás Adóraktári engedély visszavonása Adóraktár ideiglenes bezárása
Vám
A vám története Egyik legrégebbi állami bevételi forrás Oka: Könnyen beszedhető Könnyen ellenőrizhető Merkantilizmus (import korlátozása) Hazai gazdaság védelme (List) Luxusfogyasztás megadóztatása
Komparatív előnyök elmélete
II. Világháború után Felismerés: kereskedelmi háborúkat igazi háborúk szokták követni Megoldás: szabad-kereskedelem elősegítése Szervezeti kerete: GATT (1947) Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény Előrehaladás: tárgyalási fordulókon keresztül
1995 – WTO Kereskedelmi Világszervezet
WTO (GATT) Kereskedelmi árucserét diszkrimináció mentesen kell folytatni Szerződő felek termelőiket csak vámok segítségével védhetik Vitás kérdésekben konzultáció Legnagyobb kedvezmény elve
Vámon kívüli eszközök •Mennyiségi korlátozások •teljes importtilalom •kontingens •önkéntes exportkorlátozás •Engedélyezési rendszer •Előírások •Illeték
Alapfogalmak Vám – közvetett adó, melyet az állam szed be a vámhatáron átszállított vámáruk után Vámhatár – annak a területnek a határa, ahol az állam a vámszedés jogát gyakorolja
Vámáru – vámhatáron behozott dolog, mindaddig, amíg nem vámkezelték
Vámút – azon vámhatárt átszelő közlekedési útvonalak, ahol vámkezelés történik
Vámteher – a vám, a termékimportot terhelő Áfa, jövedéki adó, illetékek és díjak, amelyeket a vámkezelés során vetnek ki a vámárukra.
Vámszabad-terület – államhatáron belüli, vámhatáron kívüli terület
Vámkezelés – a vámteher megállapításának és beszedésének folyamata
A vám hatásai P
D0 D1 S
P1
Vámbevétel
P0
Hazai termelés
ImportQ1
Q0
Q
Vámok csoportositása
Funkció szerint
Fiskális vám
Közgazdasági vám
Forgalom iránya szerint
Megállapitás szerint
Időtartam szerint
behozatali
érték-
állandó
kiviteli
mérték-
ideiglenes
tranzit
vegyes-
szezonális
nevelő piacbiztositó devizavédelmi csúszóantidömping kiegyenlitő taktikai és retorziós preferenciális
Magyarországon érvényes jogi szabályozás Az Európa Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK RENDELETE a Közösségi Vámkódex létrehozásáról Ennek kapcsolódó rendeletei (pl. 2454/93/EGK ) 2003/CXXI törvény az Európa Tanácsi rendelet magyar végrehajtásáról
Vámhatóság - VPOP Fegyverviselésre jogosult rendészeti szerv Vám- és adóhatóság (import ÁFA, import jövedéki adója, regisztrációs adó) Szabálysértési hatóság Nyomozóhatóság Idegenrendészeti hatóság
Vámkódex hatálya Területi hatály: Közösség tagállamainak vámterülete Személyi hatály: természetes, vagy jogi személy Tárgyi hatály: Termékimport harmadik országból Termékexport harmadik országba
Áru helyzete Közösségi helyzet: EU-n belülről származik a hozzáadott értékének kétharmada Nem közösségi helyzet: Külföldön állították elő, nem fizettek rá vámot Bizonyítás az ügyfelet terheli Vámjogi rendeltetés meghatározása történhet: Vámeljárással, Vámszabadterületre vagy vámszabad raktárba történő bevitelével, Közösség területéről történő kivitelével, megsemmisítésével, Állam javára történő felajánlással.
Vámeljárások fajtái Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Unió vámkódexében szabad forgalomba helyezés árutovábbítás vámraktározás aktív feldolgozás feldolgozás vámfelügyelet alatt ideiglenes behozatal passzív feldolgozás kivitel Dőlt betűvel a gazdasági vámeljárások
Vámeljárások folyamatábrája Beléptetés
Vámhatár
Vámraktározás
Árutovábbítás
Szabad forgalomba bocsátás
Vám elé állítás
Ideiglenes behozatal
Vámfelügyelettel feldolgozás
Aktív feldolgozás
Kiviteli eljárás
Kiléptetés
Passzív feldolgozás
Közösségi áruk
Beléptetés Jelentkezési, bemutatási és bejelentési kötelezettség fogadása Behozatal feltételeinek megállapítása Ellenőrző vizsgálat Vámkezelés lefolytatás Megtagadható állat- és növényegészségügyi okokból
Beléptetés módja, okmányai Vasút – vonatjegyzék (CÍM fuvarlevél) Vízi út – érkezési- és indulási jelentés, rakományjegyzék Légi út – áru- és postajegyzék Közút – rakományjegyzék, nemzetközi vámokmány Postai küldemény – zárlatjegyzék (C1 és/vagy C2/C3 vámáru nyilatkozat) Elektromos vagy csővezeték - jegyzék
Árubemutatás Árubemutatási kötelezettség alól mentes – államfők, kormányfők, törvényhozó testületek elnökei, külföldi kormányküldöttség tagja, nemzetközi szerződés alapján mentes áruk Viszonosság alapján mentes – diplomaták és családtagjaik személyi poggyásza és általuk használt jármű
VPOP ellenőrzése beléptetéskor Dokumentumok meglétének ellenőrzése Árut vámhatóság ellenőrizheti Közlekedési eszköz átvizsgálása Poggyász, személy átvizsgálása
Vámkezelés Belföldi forgalom számára Vámmentes belföldi forgalom számára Vámfelfüggesztéses vámkezelés Vámkontingens terhére történő vámkezelés Engedélyjegyes eljárás
Vámkezelés menete Vámáru azonosítása Külső áruvizsgálat Belső áruvizsgálat Vám biztosítása Vámfizetési kötelezettség megállapítása Vámáru raktározása Vám beszedése
Árutovábbítás fajtái Közösségi árutovábbítási eljárás TIR Egyezmény ATA Egyezmény (Módosított) Rajnai Hajózási Egyezmény Észak-atlanti Szerződés Szerződő Felei között, a haderőik státuszáról szóló Egyezmény Postai árutovábbítás
Közösségi árutovábbítás - külső A külső árutovábbítási eljárás az EU vámterületén belül egy adott pontról egy másikra történő szállítást tesz lehetővé az alábbi áruk tekintetében: a) nem közösségi áruknál, b) olyan közösségi áruknál, amelyek kivitelével kapcsolatban Bizottsági intézkedés van érvényben. Külső árutovábbítási eljárás végrehajtása történhet: TIR igazolvánnyal, feltéve ha a szállítás az EU-n kívül kezdődött vagy fejeződik be olyan szállítmánnyal kapcsolatos, amelyeket az EU vámterületén rakodnak ki, és amelyek más országokban kirakandó árukkal együtt szállítanak az EU két pontja között, harmadik országon keresztül történik ATA igazolvánnyal (kék szelvénnyel), Rajnai Rakományjegyzékkel, 302 okmánnyal, postai forgalomban közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében EV-vel.
Közösségi árutovábbítás - belső A belső árutovábbítási eljárás az EU egyik pontjáról egy másik pontjára közösségi árunak valamely harmadik országon keresztül történő szállítását teszi lehetővé. A belső árutovábbítási eljárás végrehajtása történhet: a) közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében EV-vel, b) TIR igazolvánnyal, c) ATA igazolvánnyal (kék szelvénnyel), d) Rajnai Rakományjegyzékkel, e) 302 okmánnyal, f) postai forgalomban.
Közösségi árutovábbítás jellemzői a) b) c)
d)
Az árutovábbítás EV okmány (1.4.5. példányok) felhasználásával történik Résztvevő vámhivatalok: indító, átléptető, rendeltetési A főkötelezettnek biztosítékot kell nyújtania az indító vámhivatalban, amely az egész árutovábbítási eljárásra érvényes, A rendeltetési vámhivatal visszaigazolást küld az indító vámhivatalnak. A közösségi árutovábbítási eljárás okmánya az Egységes Vámárunyilatkozat, amely azonos a 83/1996. (VI. 14.) Korm. rendeletben kihirdetett okmánnyal.
Közösségi árutovábbítás biztosítékai a) Egyedi biztosíték - készpénz, - bankgarancia, - TC32 Egyedi garanciajegy b) Összkezesség és biztosítéknyújtás alóli mentesség - TC31 Kezességvállalási tanúsítvány - TC33 Tanúsítvány a biztosítéknyújtás alóli mentességről
Közösségi árutovábbítás egyszerűsítési lehetőségei Összkezesség, vagy biztosítéknyújtás alóli mentesség Különleges rakományjegyzék használata Különleges zárak alkalmazása Előírt szállítási útvonal alóli mentesség Engedélyezett feladó státusz Engedélyezett címzett státusz Meghatározott szállítási módokhoz kapcsolódó
a) b) c) d) e) f) g) a) b) c) d)
áruszállítás vasúton vagy konténerben, áruszállítás légi úton áruszállítás tengeri úton áruszállítás csővezetéken.
Feldolgozás vámfelügyelet alatt A feldolgozás vámfelügyelet alatt vámeljárás lehetővé teszi nem-közösségi áru olyan feldolgozását a Közösség vámterületén, amely megváltoztatja az áru jellegét vagy állapotát anélkül, hogy arra behozatali vámok vagy kereskedelempolitikai intézkedések vonatkoznának, továbbá lehetővé teszi, hogy az ilyen műveletek eredményeként létrejött termékeket a rájuk vonatkozó behozatali vámtétel alkalmazásával hozzák szabad forgalomba. (a feldolgozott árura alacsonyabb vámtétel vonatkozna, mint a behozott anyagra)
Engedély vámfelügyelet alatti feldolgozásra a Közösségben letelepedett személyek kéri az importáru azonosítható a feldolgozott termékekben az áru jellege vagy állapota gazdaságosan nem állítható vissza az eljárás alkalmazása nem jár az importált árura vonatkozó származási és mennyiségi korlátozások szabályainak megkerülésével a tevékenység végzéséhez szükséges feltételek anélkül teljesülnek, hogy ez káros hatással lenne hasonló árukat előállító közösségi termelők alapvető érdekeire (gazdasági feltétel).
Vámraktározás A vámraktári engedély kiadása - a Bizottsági rendelet 67. számú mellékletében található - megfelelően kitöltött formanyomtatvány A tevékenységi engedély kiadásának feltétele készletnyílvántartás A vámraktározási vámeljárás időtartama alapszabályként nincs korlátozva A nem közösségi helyzetű árun állapotmegóvó műveleteket, valamint külalakja, eladhatósága javítását célzó, illetve a forgalomba hozatala előkészítésére szolgáló szokásos kezeléseket végezhetnek. Ha a körülmények indokolják, a vámraktározás vámeljárás alá vont áru ideiglenesen három hónapot meg nem haladó időtartamra elvihető a vámraktárból.
Vámraktár típusai Típus Jellemző "A" Felelős a vámraktár üzemeltetője "B" Felelős a beraktározók magánvámraktár, ahol a vámraktár üzemeltetője és a "C" beraktározó ugyanaz a szervezet, magánvámraktár, ahol a vámraktár üzemeltetője és a beraktározó ugyanaz a szervezet, szabad forgalomba "D" helyezés vámeljárás helyi vámkezelés egyszerűsített eljárásban történik; "E"
magánvámraktár, ahol a vámraktár üzemeltetője és a beraktározó ugyanaz a szervezet, az áru vámraktározási eljárás alá helyezhető
"F"
vámhivatal által üzemeltetett közvámraktár
Szabad forgalomba helyezés Célja: a nem közösségi áru nyerje el a közösségi áru vámjogi státuszát. Közösségi státusz feltétele: megfelelő hozzáadott érték igazolása (EUR bizonyítvány) vagy EUR-on belülről származzon. A szabad forgalomba helyezett áru elveszti közösségi státuszát és visszanyeri nem közösségi státuszát, ha az árunyilatkozatot érvénytelenítik (visszavonják a határozatot), vagy az áruk mentesülnek a fizetési kötelezettség alól vagy visszatérítésre (visszafizetésre) kerülnek a behozatali vámok vám-visszatérítéses aktív feldolgozás keretében, vagy külföldi tértiáru esetében, vagy az árut exportálják vagy újraexportálják.
Vámeljárás menete Vámvizsgálat Vámfizetési kötelezettség megállapítása Vámteher kiszabása Vámteher közlése Vámteher beszedése A vámáru kiadása
Vámteher kiszabása TARIC rendszer - olyan dinamikus adatbázis, amely a nómenklaturán túl magába foglalja az összes tarifális intézkedést napra készen. Ok: 87 országgal van EU-nak megállapodása Piacvédelmi szabályok (értékkiegyenlítő és antidömping vámok, behozatali átalányértékek)
Alkalmazás feltétele – ismerjük az áru vámtarifaszámát és TARIC számát (első nyolc számjegy Kombinált Nómenklatúra kód, a 9-10. számjegy a TARIC szám), a származási országot, az árunyilatkozat elfogadásának tervezett időpontját.
A TARIC kód felépítése
Kiegészítő kód Vámfelfüggesztések, vámkontingensek · Preferenciális (szabadkereskedelmi megállapodásokon alapuló) vámkedvezmények (kontingensek és plafonok) · GSP országoknak nyújtott kedvezményes vámtételek · Dömpingellenes és kiegyenlítő vámok · Kiegyenlítő illetékek · Mezőgazdasági összetevők arányától függő többletvámok · Egységárak, behozatali átalányértékek, referencia és minimum árak · Behozatali tilalmak, korlátozások · Import megfigyelési intézkedések · Kiviteli tilalmak, korlátozások · Export megfigyelési intézkedések · Export támogatások · Nemzeti intézkedések (pl. ÁFA tételek, jövedéki adó mérték) · a CITES hatálya alá tartozó áruk, · kettős hasznosítású termékek
Vámbiztosíték
Aktív feldolgozás (vissza kell vinni) Aktív feldolgozásnak minősül az áru megmunkálása, más áruba történő beszerelése az áru feldolgozása; az áru javítása katalizátorok Nem tartozhat e körbe: Üzemanyag és energiaforrás; Kenőanyagok Berendezések és szerszámok.
Aktív feldolgozás engedélyének feltételei a) b) c)
d)
a Közösség területén letelepedett személyek az engedélyes Az áru a végtermékbe beépül vagy nem épül be de azonosítható Kedvezőbb export, feltéve, hogy ez nincs káros hatással a közösségi termelők alapvető érdekeire (gazdasági feltétel). Gazdasági feltétel ismérvei: a)
b)
c)
Közösségben előállított áruk rendelkezésre állásának hiánya; árkülönbség a Közösségben termelt áruk, illetve a behozni szánt áruk között; szerződéses kötelezettségek.
Kiegyenlítő kamat Amennyiben a végtermékek vagy aktív feldolgozás alá eső változatlan állapotú importáruk tekintetében vámtartozás merül fel, az érintett időszakra eső importvámok összegére kiegyenlítő kamatot kell fizetni. Nem kell kiegyenlítő kamatot fizetni: amikor a kamatköteles időszak kevesebb, mint egy hónap; ahol a felmerült vámtartozás után alkalmazandó kiegyenlítő kamat összege nem haladja meg a 20 eurót ahol annak érdekében merült fel a vámtartozás, hogy lehetővé tegye a kedvezményes tarifális elbánás kérvényezését a Közösség és egy harmadik ország közötti, az adott országba történő behozatalról szóló megállapodás alapján (kumulációs vámteher); ahol a megsemmisítésből adódó hulladékot és selejtet vámkezelik a szabad forgalom számára
Ideiglenes behozatal ideiglenes behozatal időtartama maximum 24 hónap vámeljárás alá vont állatoktól született utódokat nem közösségi árunak kell tekinteni és azokat is vámeljárás alá kell vonni Megengedett a javítás, karbantartás
Ideiglenes behozatal alkalmazható szállítóeszközök katasztrófák következményeinek elhárítása érdekében behozott anyagok kórházaknak és más egészségügyi intézményeknek behozott felszerelések a közösség területén kívül letelepedett személy tulajdonát képező állatok határövezet karbantartása céljából ideiglenesen behozott felszerelések, anyagok ideiglenes jelleggel behozott hang-, kép- és adathordozók ideiglenes jelleggel behozott szakmai felszerelések ideiglenes jelleggel behozott reklámanyagok ideiglenes jelleggel behozott oktatási- és tudományos felszerelések ideiglenes jelleggel behozott göngyölegek kiállításon vagy nyilvános eseményen történő bemutatásra hozott áruk műalkotások kiállítás céljára történő behozatala esetén
Passzív feldolgozás A passzív feldolgozási eljárás lehetővé teszi a közösségi áru feldolgozás céljából történő ideiglenes kivitelét a Közösség vámterületéről úgy, hogy a feldolgozásból származó visszahozott végtermék részleges vagy teljes vámmentességgel vámkezelhető a szabad forgalom számára.
Passzív feldolgozás megadásának feltételei Közösségben letelepedett személy az ideiglenesen exportált áru azonosítható a végtermékben a passzív feldolgozási eljárás alkalmazása nem sérti a közösségi feldolgozók alapvető érdekeit (gazdasági feltétel). A gazdasági feltétel vizsgálatánál meg kell állapítani, hogy: a feldolgozás Közösségen kívüli elvégzése várhatóan okoz-e súlyos hátrányt a Közösség feldolgozói számára a feldolgozásnak a Közösségben történő elvégzése gazdaságilag életképtelen-e
Kivitel A kiviteli eljárás lehetővé teszi, hogy a közösségi áru elhagyja a Közösség vámterületét. A kivitel magába foglalja a kiléptetési eljárást, beleértve a kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazását és adott esetben a kiviteli vámok kiszabását is.
„Könnyűlovas” A szegedi székhellyel működő „Könnyűlovas” Kft. részére 2005.10.05-én egy kamionszállítmány motorkerékpár alkatrész érkezett. A cég még aznap kérte a szállítmány szabad forgalomba bocsátását, amit a szegedi vámhivatal elvégzett. A vámkezelni kért vámáru TARIC kódja: 8714-19 00-00 A TARIC ide vonatkozó adatai: Harmadik országos vámtétel: 3,7% A származási és szerződő ország: USA Vételár FOB New York: 200.000,- USD Szállítási költség: New York – Hamburg (rakpart): 2.500,- USD Hamburg (rakpart) – Hegyeshalom: 200.000,- HUF Hegyeshalom – Szarvas (telephely): 20.000,- HUF Első belföldi tulajdonos: „Könnyűlovas” Kft. Az alkalmazott árfolyam: 1,- USD=200,00 HUF Feladat: a.) Mekkora lesz a vármérték? b.) Mennyi lesz a behozatali vám? c.) Mekkora lesz az import ÁFA?
„Borsod Gyümölcs” A miskolci székhellyel működő „Borsod Gyümölcs” Kft. részére 2005.09.29-én 1 szállítmány fekete ribiszke érkezett, melyet a záhonyi vámhivatal továbbított tárgyév 09.28-án. A cég aznap kérte a szállítmány szabad forgalomba bocsátását. A vámkezelést a miskolci vámhivatal elvégezte. A vámkezelni kért vámáru TARIC kódja: 0811.20-39-90 A TARIC ide vonatkozó adatai:1 A 690-es intézkedéstípushoz /Kiegyenlítő díjak/ az alábbi feltételek tartoznak: Feltételkód
Leírás
M
Az importár egyenlő a minimális árral/referencia árral vagy magasabb annál (lásd az összetevőket)
Feltétel sorszáma
Feltétel
Alkalmazandó vámtétel
Műveletkód
M001
44,8 EUR/100 kg
0%
01
M002
0 EUR/100 kg
44,8 EUR/100 kg
02
A szállítmányozásra vonatkozó további adatok: Számlaérték: Preferencia kód: Fuvarparitás: Belföldi szállítási költség: Árfolyam: Vám: Nettó tömeg:
Feladat: a.) Mekkora lesz a kiegyenlítő díj? b.) Mekkora lesz a mezőgazdasági vám? c.) Mekkora lesz az import ÁFA?
1.000 EUR 100 CIP Miskolc 5.000 HUF 252,5 HUF/EUR 14,4% 2.500 kg
„Tuszkaróra”
A lajosmizsei „Tuszkaróra” Kft. 1000 db karórát importált Hong Kongból 2005.10.14-én. A szabadforgalomba bocsátást az 1.sz. Repülőtéri Vámhivatal végezte el. A vámáru adatai: Számlaérték: 4 EUR/db Szállítási költség: Hong Kong – Budapest: 100 EUR Az alkalmazott devizaárfolyam: MNB: 252,5 FT/EUR ECB: 251,9 FT/EUR A TARIC 103-as intézkedéshez tartozó adatai: 4,5% MIN 0,3 EUR/db MAX 0,8 EUR/db Feladat: a.) Mekkora lesz a vámérték? b.) Mennyi lesz a behozatali vám? c.) Mennyi lesz a behozatali vám, ha az egységár 20 EUR/db?
„Édes Élet”
A miskolci székhelyű „Édes Élet” Kft. részére 2005.10.15-én 1 tgk. szilárd halmazállapotú juharcukor érkezett, és a cég kérte a szabad forgalomba bocsátását. A vámkezelni kért vámáru TARIC kódja: 1702.20-10-00 Az áru bruttó tömege: 20 tonna Az áru nettó tömege: 18 tonna A juharcukor szacharóz tartalma: 85 tömegszázalék A származási és szerződő ország: Brazília Vételár EXW paritáson: 130.000,- USD Szállítási költség: Brazília – Röszke: 10.000,- USD Röszke – Miskolc: 30.000,- HUF Alkalmazott devizaárfolyam: MNB: 200,76 Ft/USD ECB: 252, 5 Ft/EUR A TARIC ide vonatkozó vámtételei: Harmadik országos vámtétel: 0,4 EUR/100 kg/nettó szacharóz tartalom Feladat: a.) Mennyi lesz a behozatali vám? b.) Mennyi lesz az import ÁFA?
„ITALOS”
A sátoraljaújhelyi székhellyel működő „ITALOS” Kft. részére 2005.10.14-én 300 karton Old Missisipi whisky érkezett. A címzett a szabadforgalomba bocsátást 10.15-én kérte. A vámkezelni kért vámáru TARIC kódja: 2208.30-11-00 Vámtétel: 2% A nettó tömeg: 400 karton, 1 kartonban 6 félliteres üveg 40ft%-os whisky található. A származási ország: USA Vételár DAF Letenye paritáson: 20.000,- USD Szállítási költség: Letenye – Sátoraljaújhely: 20.000,- HUF Az alkalmazott devizaárfolyam: MNB: 252,5 Ft/USD A TARIC ide vonatkozó vámtétele: 2% Jövedéki adó: 192.000,- HUF/hektoliterfok Feladat: a.) Mennyi lesz a jövedéki adó összege? b.) Mekkora lesz a vám? c.) Mennyi lesz az import áfa?
Speciális elvonások
Társadalombiztosítás és elkülönített alapok javára szedett elvonások TB javára szedett Egészségbiztosítási járulék Nyugdíjbiztosítási járulék Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) Munkaerőpiaci Alap javára szedett Munkaerőpiaci járulék Szakképzési hozzájárulás Rehabilitációs hozzájárulás Kutatási és Technológiai Innovációs Alap javára szedett Innovációs járulék Központi költségvetés javára szedett környezetvédelmi díjak Energiaadó Környezetterhelési díj Termékdíj
Központi költségvetés javára szedett egyéb adók Központi költségvetés javára szedett környezetvédelmi díjak Energiaadó Környezetterhelési díj Termékdíj Cégautóadó Ágazati különadók Bányászati cégek – bányajáradék Szerencsejáték - Játékadó
Pénzügyi intézmények – (Pénzintézeti adó, Hitelintézeti járadék, Hitelintézeti adó, Tranzakciós illeték) Biztosítók – biztosítási adó, baleseti adó
Energiaszolgáltatás - Energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood adó) Távközlés - Távközlési adó Minden közműcég – Közműadó Reklámcégek – reklámadó Népegészségügyi termékadó Élelmiszerfelülvizsgálati díj
Egészségügyi hozzájárulás Adóalany: kifizető Adótárgy: nem TB köteles jövedelemszerző tevékenység (összevonandó és külön adózó) Adóalap: kapott jövedelem Adómérték: (6%, 14% vagy 27%) 6% - kamat 14% - béren kívüli juttatás 27% - egyes meghatározott juttatás + minden olyan személyi jövedelem, ami után nem fizettek szochot
EHO speciális szabályok Külföldi előadóművész 14% egészségügyi hozzájárulást (max. 450 eFt) fizet a 16% SZJA felett a Magyaroszágon szerzett jövedelme után – társadalombiztosítási ellátásra viszont ez jogcímet nem jelent. Rendkívüli egészségügyi hozzájárulás 2015-ben Adóalany: dohánygyártók és bejegyzett kereskedők Adótárgy: dohánytermékek értékesítése Adóalap: dohánytermékek értékesítésének 2014-es nettó árbevétele Adókedvezmény: 2015-ben végzett saját forrású termelő beruházás aktivált értékén 30%-val max. adó 80%-ig. Adómérték: sávos 152
Rendkívüli EHO mértéke Árbevételi sáv <30 milliárd forint
Mérték 0,2%, min. 30 mFt
30 milliárd Ft < X < 60 milliárd Ft
2,5%
60 milliárd Ft < X
4,5%
153
Szocho és járulékok alapja Munkavállalóknál kifizetett bruttó munkabér Egyéni vállalkozóknál, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja – minimum minimárbér 112,5%-a 2014-ben– 101.500 Ft a szakképzetlen és 118.000 Ft a szakképzett minimálbér
Társadalombiztosítási járulék Adóalany: kifizető Adótárgy: összevonandó jövedelem kifizetése Adóalap: SZJA alap + szakszervezeti tagdíj Adókulcs: 27% Befizetés: Elszámolt hónapot követő 12-e
Munkahelyvédelmi akcióterv kedvezményei Kedvezményezett
Időtartam
Korlát
Mérték
25 év alatti (nem volt munkaviszony)
2 év
100,0 eFt
27%
25 év alatt
2 év
100,0 eFt
14,5%
55 év felettiek kedvezménye
14,5%
Tartósan álláskereső (0,5 év)
2 év +1
100,0 eFt
27%, 14,5%
GYES, GYED-en lévő munkavállaló (háromnál kevesebb gyerek)
2 év +1
100,0 eFt
27%, 14,5%
GYES, GYED-en lévő munkavállaló (háromnál kevesebb gyerek)
3 év +2
100,0 eFt
27%, 14,5%
100,0 eFt
14,5%
Szakképzettséget nem igénylő
•100 eFt-ig a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni. •SZOCHO terhére lehet igénybe venni a kedvezményeket. •Jogosultságokat igazolni kell munkaadó felé.
Korkedvezmény biztosítási járulék Adóalany: korkedvezményest foglalkoztató társas vállalkozás, főállású egyéni vállalkozó Adótárgy: összevonandó jövedelem kifizetése Adóalap: munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény – elismert költségek (nyugdíjas után nem kell fizetni) Adókulcs: 13% A korkedvezmény-biztosítási járulékot a munkaadó fizeti.
Egyéni nyugdíjjárulék Adóalany: kifizető Adótárgy: összevonandó jövedelem kifizetése Adóalap: munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény – elismert költségek Adókulcs: 10% Felső határ: Nincs Adómentes: nyugdíj melletti munkavégzés, ösztöndíj, szerzői védelem alatt álló munka után
Egyéni egészségbiztosítási járulék egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék Adóalany: kifizető Adótárgy: összevonandó jövedelem kifizetése Adóalap: munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény – elismert költségek Adókulcs: 7% (4% természetbeni, 3% pénzbeni) + 1,5% munkaerő-piaci járulék Adómentes: táppénz, GYED
Egészségügyi szolgáltatási járulék Adóalany: nyugdíjas egyéni és társas vállalkozó, illetve olyan belföldi személy, aki után nem fizetnek Szocho-t Adókulcs: 6.810- forint/hó (napi 277,-Ft) A járulékfizetési felső határ: nincs
Szakképzési hozzájárulás Adóalany: munkáltató a privát szférában Adótárgy: munkaviszony keretében foglalkoztatás Adóalap: kifizetett bérköltség, gazdasági társaság esetében személyes közreműködés Adókulcs: 1,5%, EVA minimálbér kétszerese után Befizetés: tágyhónapot követő 12-e. Jogi háttér: 2003/LXXXVI. tv. a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
Szakképzési hozzájárulás kedvezményei Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében nyújtott Iskolarendszerű képzés gyakorlatának bonyolítása érdekében felmerült költségek Saját munkavállaló képzése Max kötelezettség 16,5%-ig Képzési követelmény Legalább 45 fő EU területén Legalább 20 óra
Rehabilitációs hozzájárulás Adóalany: 20 főnél többet foglalkoztató Adótárgy: munkaviszony keretében foglalkoztatás Adóalap: alkalmazottak átlagos statisztikai létszáma/20 – súlyosan fogyatékosok száma Adómérték: 964 500 Ft/fő/év Befizetés: tárgynegyedévet követő 20-ig, majd utolsó negyedévben február 15 Jogi háttér: 1991/IV. tv a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról Adómentes: Közmunka, közhasznú munka, fegyveres szervek munkavállalói
Innovációs járulék Adóalany: gazdasági társaság, de nem mikro- és kisvállalkozás és nem új társaság Adótárgy: gazdasági tevékenység Adóalap: árbevétel - anyagköltség Adókulcs: 0,3% Befizetés: negyedévet követő 20-ig Bevallás: május 31. Jogi háttér: 2003/XC. tv. a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról Adómentes: saját K+F, valamint közhasznú társaságtól megrendelt K+F
Játékadó Adóalany: adótárggyal foglalkozó gazdasági társaság, magánszemély Adótárgy: sorsolásos, totalizatőri játék, pénznyerőés játékautomaták, játékkaszinó Adóalap: nyereményalap, játékautomata Adókulcs: változatos Befizetés: tárgyhót, vagy sorsolást követő 20-ig Jogi háttér: 1991/XXXIV. tv. a szerencsejáték szervezéséről
Energiaadó Adóalany: közüzemi szolgáltató, feljogosított fogyasztó, energiakereskedő, energiatermelő Adótárgy: gáz- és villamos energia értékesítés és termelés nem lakosságnak Adóalap: MWh és GigaJoule Adómérték: 295 Ft/MWh; 88,5Ft/GJ; 2390 Ft/t szén Adókötelezettség: mint az ÁFÁ-nál Befizetés: tárgyhót követő 15.-e Jogi háttér: 2003. évi LXXXVIII. törvény az energiaadóról Adómentesség: vegyi felhasználás, villamos energia előállítás
Cégautóadó (1991/LXXXII) Adóalany: cégautóval rendelkező vállalkozás Adótárgy: minden olyan gépjármű, ami után költséget számoltak el a cégnél Adóalap: tételes adó, mértéke a teljesítménytől és a környezetvédelmi besorolástól függ Adókulcs: változatos Bevallás és befizetés: negyedévet követő 20-a
Cégautó adómértékek (2014)
KW osztály
0-4
6-10
5 és 14-15
0-50 kW
16,500
8,800
7,700
51-90 kW
22,000
11,000
8,800
91-120 kW
33,000
22,000
11,000
120 - kW
44,000
33,000
22,000
Környezetvédelmi termékdíj Adóalany: termékimportáló, vagy termelő Adótárgy: egyes hulladékká váló anyagok Adóalap: változatos Adómérték: Minden terméknek a tömege alapján kell a termékdíját megállapítani Adókötelezettség: mint az ÁFÁ-nál Befizetés: tárgyhót követő 15.-e Jogi háttér: 1995/LVI. tv. a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról Adómentesség: betétdíjas rendszer
Termékdíj adótárgyai (példa) üzemanyag és egyéb kőolajtermék (jövedéki adó 3%) gumiabroncs hűtőberendezés, hűtőközeg, csomagolás, akkumulátor, hígítók és oldószerek, az információhordozó papírok Elektromos, elektronikai berendezések
Környezetterhelési díj Minden olyan cégnek, akinek 140KW-nál nagyobb teljesítményű berendezése van, környezetterhelési díjat kell fizetnie Adóalany: szennyező anyag kibocsátó Adótárgy: levegő, talaj, víz szennyezése Adóalap: változatos Adómérték: változatos Befizetés: tárgyhó utolsó napja (elszámolás március 31-ig) Jogi háttér: 2003/LXXXIX. tv. a környezetterhelési díjról Adómentesség:
Levegőterhelési díj Levegőterhelési díj fizetési kötelezettség - bizonyos kivételektől eltekintve - azt a kibocsátót terheli, aki a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet szerinti bejelentésköteles helyhez kötött légszennyező pontforrást üzemeltet. Levegőterhelési díjat a kén-dioxid, nitrogén-oxidok és szilárd (nem toxikus) anyag kibocsátása után kell fizetni, amelynek mértékét a levegőterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének kg-ban kifejezett tömege és a levegőterhelő anyagok egységdíja határozza meg.
Levegőterhelési díj számítása LTD (Ft/év) = (Mi [kg/év] x Pi [Ft/kg]) ahol LTD: a fizetendő levegőterhelési díj, Mi: az adott (i-edik) levegőterhelő anyag kibocsátott éves mennyisége, Pi: az adott (i-edik) levegőterhelő anyagra érvényes, a következő táblázatban meghatározott egységdíj:
Levegőterhelő anyag Kén-dioxid Nitrogén-oxidok Szén-monoxid Szilárd anyag (nem toxikus)
Egységdíj mértéke Pi (Ft/kg) 50 120 15 30
Vízterhelési díj Vízterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez. Vízterhelési díjat a felszíni vizeket terhelő, meghatározott komponensek után kell fizetni, nevezetesen: dikromátos oxigénfogyasztás, foszfor, szervetlen nitrogén, higany, kadmium, króm, nikkel, ólom, réz. A vízterhelési díj mértékét a vízterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének kg-ban kifejezett tömege, a vízterhelő anyagok egységdíja, a területérzékenységi szorzó, valamint az iszapelhelyezési szorzó határozza meg.
Vízterhelési díj számítása VTD (Ft/év) = (Mi [kg/év] x Pi [Ft/kg]) x T x I
ahol VTD: a fizetendő vízterhelési díj, Mi: az adott (i-edik) vízterhelő anyag nettó - belépő-kilépő közötti különbség - kibocsátott éves mennyisége, T: az 1. számú táblázatban meghatározott területérzékenységi szorzó, I: a 2. számú táblázatban meghatározott iszapelhelyezési szorzó, P:i az adott (i-edik) vízterhelő anyagra érvényes, a 3. számú táblázatban meghatározott egységdíj.
Talajterhelési díj Talajterhelési díj fizetési kötelezettség - bizonyos kivételektől eltekintve - azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést alkalmaz (ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is). A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja, egységdíja, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg.
Talajterhelési díj számítása TTD = E x A x T x V ahol TTD: a fizetendő éves talajterhelési díj, E: az egységdíj (Ft/m3), A: a díjfizetési alap (m3), T: a területérzékenységi szorzó, az 1. számú táblázatban meghatározva, V: a veszélyeztetési szorzó, az 1 - 2. számú táblázatban meghatározva.
Bányajáradék (1993/XLVIII) Kőolaj, földgáz esetében kitermelési mérték 16%-a (időtől és kitermelés nagyságától is függ) Geotermikus energia (értékesítési ár 2%-a) Koncessziós szerződés által kitermelt anyagok (ásványok) Egyedi elbírálás (fajtánként, fizetett koncessziós díjanként és környezettől függően)
Különadók 2010-től Jellemzőjük (van néhány kivétel): Év közbeni bevezetés Adófizetési kötelezettség év elejétől Általános indok: extraprofit megadóztatás Diszkrecionális szabályok: „a kicsi szép”
Hitelintézeti járadék (2006/LIX) Adóalany: hitelintézet Adótárgy: államilag támogatott lakáshitelt nyújtó Adóalap: támogatott hitelállomány – kamatkülönbözet fizetési köt Adómérték: 5% (Technika: árfolyamgát esetén gyűjtőszámlára tett összeg állam által megtérített összegnek 50%-a után 2014-ben)
Pénzügyi szervezetek különadója (2006/LIX) – hitelintézet Adóalany: hitelintézet Adótárgy: hitelintézeti tevékenység Adóalap: 2009-es korrigált mérlegfőösszeg Adómérték: 50 mrd-ig 0,15% utána 0,53% Adófizetés: tárgynegyedév utolsó hónapjának 10-e Adóbevallás: március 10 Új szervezet: szeptember 10-ig bevallja és szeptember 10-én és december 10-én befizeti
Pénzügyi szervezetek különadója (2006/LIX) – egyéb pénzügyi szervezet Adóalany: pénzügyi vállakozás Adótárgy: faktoring, lízing tevékenység Adóalap: 2009-es kamat- és jutalékeredmény Adómérték: változó Adófizetés: tárgynegyedév utolsó hónapjának 10-e Adóbevallás: március 10 Új szervezet: szeptember 10-ig bevallja és szeptember 10-én és december 10-én befizeti
Pénzügyi szervezetek különadója (2006/LIX) – hitelintézet Adóalany: hitelintézet Adótárgy: hitelintézeti tevékenység Adóalap: 2009-es korrigált mérlegfőösszeg Adómérték: 50 mrd-ig 0,15% utána 0,53% hitelintézeti különadó Adófizetés: tárgynegyedév utolsó hónapjának 10-e Adóbevallás: március 10 Új szervezet: szeptember 10-ig bevallja és szeptember 10-én és december 10-én befizeti
Adómértékek Adóalany
Adómérték
Pénzügyi vállalkozás
6,5%
Befektetési vállalkozás
5,6%
Tőzsdei szolgáltató
5,6%
Pénzügyi szervezetek különadója Befektetési alapok ezután vagyonadót fizetnek, nem bevétel-arányos adót. Mértéke a kezelt vagyon 0,05%-a.
185
Hitelintézeti különadó Adóalany: hitelintézet Adótárgy: hitelintézeti tevékenység Adóalap: adózás előtti eredmény + pénzügyi szervezetek különadója Adómérték: 30%, de max. pénzügyi szerv. különadója Adófizetés és bevallás: május 30.
Pénzügyi tranzakciós illeték Adóalany: pénzforgalmi szolgáltató, pénzváltó Adótárgy: bármilyen, számláról történő kifizetés + kincstári kifizetés -kivételekkel Adóalap: átutalt összeg Adómérték: 0,3%, max. 6000 Ft, vagy 0,6% Adófizetés és bevallás: tárgyhót követő hónap 20-a Adómentes: pl. MNB, átvezetés, csoporton belüli fizetés, pénzügyi szolgáltatók egymás közötti tranzakciói, magánszemély kártyafelvét havi 150 eFt. Adókedvezmény: nincs
Biztosítási adó (2012/CII) Adóalany: nem élet biztosító Adótárgy: vagyon, felelősség- és balesetbiztosítás Adóalap: biztosítási díj Adómérték: változó Adófizetés és bevallás: tárgyhót követő hónap 20-a Adómentes: pl. MNB, átvezetés, csoporton belüli fizetés, pénzügyi szolgáltatók egymás közötti tranzakciói, magánszemély kártyafelvét havi 150 eFt. Adókedvezmény: nincs
Biztosítási adó mértékek 2014-ben Biztosítási ág
Sávok nagysága
Mértéke
CASCO
100 mFt alatt 100-700 mFt között 700 mFt felett
3,75% 7,5% 15%
Egyéb vagyon és felelősségbiztosítás
100 mFt alatt 100-700 mFt között 700 mFt felett
2,5% 5% 10%
Energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood adó) (2008/LXVII) Adóalany: energiatermelő és importáló valamint közszolgáltató Adótárgy: áram, földgáz, víz, hulladékbegyűjtés, szennyvízkezelő Adóalap: korrigált adózás előtti eredmény Adómérték: 31% Adófizetés: és bevallás: társasági adóéval egyezik meg
Közműadó (2012/CLXVIII) Adóalany: közművezetékkel rendelkező cég Adótárgy: közművezeték (kivéve távhő) üzemeltetése Adóalap: m Adómérték: 125 Ft Adófizetés: március 20 és szeptember 20 Bevallás: március 20 Adómentes: állam, helyi önkormányzat + villany- és gáz gerincvezeték Adókedvezmény: távközlési cégnél 170 em-ig adó 80%-a 250 em-ig adó 60%-a 300 em-ig adó 80%-a
Távközlési adó (2012/LVI) Adóalany: telefonszolgáltató Adótárgy: telefonszolgáltatás Adóalap: beszélgetési idő (perc) vagy SMS Adómérték: 2 Ft, max. magánszemélynél 700 Ft/hó, vállalkozásnál 2.500 Ft/hó Adófizetés és bevallás: tárgyhót követő második hónap 20-a Adómentes: adománygyűjtés, segélyhívás és magánszemély által kezdeményezett hívás 10 perce havonként Adókedvezmény: nincs
Népegészségügyi termékadó (2011/CIII) Adóalany: termelő, importőr Adótárgy: egészségre káros termékek forgalmazása Adóalap: liter vagy kilogram Adómérték: változó Adófizetés és bevallás: ÁFA törvén előírásai szerint Adómentes: exportcélú értékesítés Adókedvezmény: nincs
Mértékek Termék
Mértéke
Energiaital esetében
250 forint/liter
cukrozott kakaópor
70 forint/kg
előrecsomagolt cukrozott készítmény
130 forint/kg
Sós snack
250 forint/kg
Ételízesítő
250 forint/kg
Ízesített sör és alkoholos frissítő
20 forint/liter
Gyümölcsíz
500 forint/kg
Baleseti adó (2011/CIII) Adóalany: gépjármű felelősségbiztosítást forgalmazó biztosító Adótárgy: gépjármű felelősségbiztosítás Adóalap: gépjármű felelősségbiztosítási díj Adómérték: 30% Adófizetés és bevallás: tárgyhót követő 15. nap Adómentes: nincs Adókedvezmény: nincs
Reklámadó Adóalany: médiatartalom szolgáltató Adótárgy: reklám közlése Adóalap: kapott árbevétel+reklámközvetítőnek fizetett díj – előző évi elhatárolt veszteség 50% (csak 2014) Adómérték: árbevétel 5%-a Adófizetés és bevallás: tárgyhót követő 20. nap Adómentes: nincs Adókedvezmény: nincs
Élelmiszerlánc felügyeleti díj Gyakorlatilag egy új adó. Adótárgy: napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet (élelmiszer, illatszer, tisztítószer, vegyi áru, WC papír) Adóalap: napi fogyasztási cikkek értékesítésének nettó árbevétele Adómérték: sávosan progresszív Adóbevallás: május 31. Adófizetés: két részletben július 31 és követő év január 31
197
Élelmiszer felügyeleti díj mértékek Árbevételi sáv <500 millió forint 500 mFt < X < 50 000 mFt
Mérték 0% 0,1%
50 000 mFt < X < 100 000 mFt
1%
100 000 mFt < X < 150 000 mFt
2%
150 000 mFt < X < 200 000 mFt
3%
200 000 mFt < X < 250 000 mFt
4%
250 000 mFt < X < 300 000 mFt
5%
300 000 mFt < X
6%
198
Egyéni vállalkozások adózása
2014
Lehetőségek SZJA alatt tételes költségelszámolással SZJA alatt általányadózás EVA Kata
SZJA alatti tételes költségelszámolás bevételek Relác Tétel ió
Példa
+
Pénzügyileg Befolyt árbevétel a vevőtől realizált Kamat, kötbér bevétel Tárgyi eszköz eladásból származó bevétel Saját célra felhasznált termék piaci értéke
+
Bevételnöve Kapott támogatás, ha költségek között szerepel a lő tételek költés
-
Bevételcsök Megváltozott munkaképességű bruttó munkabére kentő Szakképző tanulók alkalmazása esetén tételek minmálbér 12% (24%) K+F kiadás Kisvállalkozói kedvezmény (max. 30 mFt) Fejlesztési tartalépk (adólap 50%-a, max. 500 mFt)
SZJA alatti tételes költségelszámolás költségek Alapeset: vállalkozás érdekében felmerült, számlával igazolt ráfordítás Jellemző költségek: Személyi jövedelemkivét (minimálbér 112,5%-a) és közterhei anyagköltség 100 eFt alatti beszerzés Cégautóadó, biztosítási díj, iparűzési adó, stb. Telefonköltség 50%-a Internetköltség 100% (ha lakásban, akkor 50%-a) Tagdíj, képzési költség
Értékcsökkenési leírás 100 eFt alatti beszerzés költségként Felújítás egy összegben elszámolható 200 eFt alatti vagy 33%-os norma alá tartozó eszköz két részletben elszámolható Nem kizárólag üzemi célt szolgáló eszköz Max. beszerzés évében, max. bevétel 1%-ig, max beszerzési érték 50%-a
Vállalkozói jövedelem Korrigált bevétel – költségek VAGY Jövedelemminimum: (árbevétel – elábé) *2%
Jövedelemadó 500 mFt-ig 10%, e felett 19%. Számított adó korrekció Kisvállalkozói kedvezmény (max. 70%) + Nem járó kisvállalkozói kedvezmény
Osztalékadó alap: jövedelem – fizetett adó Adott évben vett tárgyi eszköz nettó értéke Fizetett bírság
Osztalékadó alap után: 16% SZJA + 14% EHO
Általános szabályok Bevallás: február 25 Iparűzési adó: május 31 Befizetés: február 25, jövedelemadó előleg: tárgynegyedévet követő 12-e. Személyi jövedelemkivét adói: tárgyhónapot követő 12-e.
Általányadó 15 mFt-os árbevétel alatt, illetve kereskedő 100 mFt-os árbevétel alatt Jövedelem: bevétel – bevétel * költséghányad Adókulcs 16% - összevonandó jövedelem része (családi kedvezmény igényelhető)
Költséghányad Általános: 40% (25%) 80%, ha mezőgazdasági és ipari tev. (75%) 85% Kiskereskedelmi (83%)
Járulékfizetési szabályok Alapja: személyi jövedelemkivét 112,5%, általányadó-alap Fizetendő járulék: szociális hozzájárulási adó (27%) Egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiaci járulék (8,5%) Nyugdíjjárulék (10%) Iparűzési adó alapja: általányadó alap 20%-al növelt értéke
Bizonylatok Naplófőkönyv, vagy pénztárkönyv Analitikák: Vevői nyilvántartás Szállítói nyilvántartás Tárgyi eszköz nyilvántartás Beruházási nyilvántartás Alvállalkozói nyilvántartás Készlet (leltár) Szigorú számadású bizonylatok
KATA (KisAdózók Tételes Adója) Főállású: kiemelt 75 eFt/hó, normál 50 eFt/hó, mellékfoglalkozású 25 eFt/hó Kiváltja a SZJA-t és a járulékokat Mellette csak iparűzési adót kell fizetni (50 eFt) 6 mFt feletti jövedelem felett – bevétel 40%-a az adó Csak bevételi + szigorú számadású nyilvántartás van. Ellátások szempontjából olyan, mintha közmunkás volna.
Családi vállalkozó (mezőgazdasági őstermelő) adózása Miért indokolt a külön kezelés? Vidéki lakosság megtartása Adminisztrációigény csökkentése Gazdaság fehérítése Egy hazai ágazat versenyképességének erősítése
Adópolitikai is egy eszköz Adómentes értékhatár Egyszerűsített adószabályok Őstermelői kedvezmény, alacsonyabb TB
Konkrét szabályok Családi gazdaság: a tagjai révén legfeljebb 300 ha nagyságú termõföld tulajdonával ill. haszonbérletével legalább egy családtag teljes foglalkoztatásával és a többi családtag közreműködésével valósul meg
Tevékenységek (növénytermesztés (kert is), állattenyésztés (halászat) + elsődleges élelmiszerfeldolgozás) Szükséges: őstermelői igazolvány Elvek: azonos adózási mód ÁFA, SZJA tekintetében Tagok számával osztani kell bevételt és költséget és külön-külön bevallani
Választható adózási módok Tételes költségelszámolás Általányadózás (8 mFt-ig) Állattenyésztésből származó jöv 15%-a, növénytermesztésből származó jöv. 6%-a jövedelem
EVA KATA
Speciális szabályok ÁFA mentes tevékenység alapvetően, de kompenzációs felárat lehet visszakérni a felvásárlótól 7%-os állattenyésztés 12%-os növénytermesztés
SZJA: bevétel 600 eFt-ig adómentes 40%-os számla nélküli költségelszámolási lehetőség, ha bevétel 20%-ról van számla 100 ezer forint összevont adóalapból levonható kedvezmény Minimálbér után fizet járulékot és szochót Általányadózónál szocho a jövedelem 15%-a
Nemzetközi adórendszerek Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék egyetemi docens
Adóharmonizáció az adószabályoknak a szabad verseny biztosításához feltétlenül szükséges mértékű összehangolása
Az adóharmonizáció célja a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása, illetve az integráció folyamatának és az egységes belső piac megteremtésének felgyorsítása
Adóharmonizáció az Európai Unióban 217
Jogszabályi kötőerővel bíróak vagy nem bíróak az első kategóriába tartoznak az összhang megteremtésére tett kísérletek során a pozitív (jogszabályi, vagy egyéb közösségi szabályozó szinten történő), és a negatív (tilalmakon keresztül megvalósuló) harmonizációs folyamatok
Az adók harmonizálásának módja I 218
A pozitív, vagyis másodlagos jogforrási (főleg rendeleti és irányelvi) szinten történő harmonizáció mindenekelőtt a közösségi közvetett adózás rendszerét érinti A negatív, tehát a tilalmakon alapuló harmonizációs folyamat elsősorban a közvetlen adók harmonizációját érinti A jogszabályi kötőerővel nem bíró intézkedések elsősorban önkéntes intézkedések
Az adók harmonizálásának módja II
219
Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) a közös szén- és acélpiacon az érintett termékek szabad kereskedelmének komoly akadályát képezték az eltérő, elsősorban a közvetett adókra vonatkozó nemzeti adójogszabályok Az 1953-ban megalakuló Tinbergen-bizottság jelentése szerint a forgalmi adózás tagállamok által alkalmazott rendszere nem teszi lehetővé a célország szerinti adóztatás bevezetését
Az adóharmonizáció története I 220
Római Szerződés (RSZ) hatályba lépés: 1958. január 1. a közös piac érdekében a forgalmi adók, jövedéki adók és egyéb közvetett adók közösségi szintű harmonizációjának kötelezettsége a közvetlen adók harmonizációja ekkor még nem kerül napirendre ABC-jelentés: 1963. Amszterdam
Az adóharmonizáció története II 221
A Neumark-bizottság az ABC-jelentéssel azonos eredményre jut a kumulatív (kaszkád) típusú forgalmi adórendszert hozzáadott érték típusú adóztatási rendszerrel kell felváltani a kiskereskedelmi fázist nem vonta a hozzáadottérték adó alkalmazási körébe a jövedéki adó és a közvetlen adózás kérdésével is foglalkozik
Az adóharmonizáció története III 222
Werner-bizottság a gazdasági és monetáris unió (EMU) megvalósítási lehetőségeinek tanulmányozása első szakasz (1970-71): közös ÁFA-rendszer alkalmazása második szakasz (1972-75): jövedéki adók harmonizációja Harmadik szakasz (1978-tól): adóhatárok megszüntetése ⇒ szabad tőkemozgás
Az adóharmonizáció története IV 223
Egységes Európai Okmány az 1985 júniusában kiadott Fehér Könyv tartalmazza a belső piac megvalósításának fizikai, technikai és pénzügyi (adóügyi) akadályait, ezek megszüntetésének alapelveit és a konkrét határidőt (1992. december 31.) a szükséges jogszabályok meghozatalára az adóharmonizáció minden területén javaslatok, illetve jogszabályok születtek
Az adóharmonizáció története V 224
Ruding-bizottság (1992) további különbségek a cross-border osztalék, kamat és jogdíj megítélésében a tagállamok társasági adórendszerei lényegesen eltérnek egymástól az adó mértékében és az adóalap megállapításában a szabad tőkemozgás és a verseny korlátozása még jelentős mértékű
Az adóharmonizáció története VI 225
A Római Szerződés értelmében alapelvként fogalmazódik meg a diszkriminációmentesség: egy tagállam sem közvetlenül sem közvetve nem vethet ki olyan adót, amely egy másik tagállamból származó árura súlyosabb terhet jelent, mint a belföldi termékre, illetve amely a belső árukat jobban védi
Maastrichti Szerződés (1992) 226
Monti-csoport: az adóztatatást illető bármiféle közösségi akciónak teljes mértékben tiszteletben kell tartania a szubszidiaritás (alacsonyabb szintű döntéshozatal) és a proporcionalitás (arányosság) elvét Monti-csomag: új európai pénzügyi stratégia, a káros adóztatási versengés leküzdéséért
ECOFIN (1996) 227
Kiegyenlítő megközelítés célkitűzése a szabványosítás adófajták és adókulcsok egységesítése teljes gazdasági integráció (végcél) adózási rendszerek egységes adóhatóság alatti tényleges egyesítése egységes adóhatóság nélkül
azon adók és adókulcsok kiválasztása, amelyek elősegítik a gazdasági unió céljainak elérését
Az adóharmonizáció megközelítési módjai I 228
Differenciális megközelítés csak a tagok közötti együttműködést célozza meg a saját adópolitikájuk és adózási rendszerük kialakítása során az adózási rendszer minden országban a legfontosabb gazdasági célkitűzések elérésének eszköze meg kell találni azokat az adókat és adókulcsokat, amelyek saját jólétük szempontjából a legoptimálisabb, mert így ez lesz optimális a gazdasági unió számára is
Az adóharmonizáció megközelítési módjai II
229
A 95-100. cikkely 1958 óta az alapját képzi az adóharmonizálási folyamatnak a tagállamokból származó importárukkal szembeni hátrányos adóügyi megkülönböztetés általános tilalma az export után adó-visszatérítés jár, amelynek összege azonban nem lehet nagyobb, mint amennyi adót az exportőr korábban megfizetett
A Római Szerződés adózási rendelkezései I 230
a határon történő adó-megállapítás pontosságának biztosítása, ugyanakkor az ilyen adómegállapítások protekcionista, illetve exporttámogatásra való felhasználásának elkerülése a termelőket érintő közvetlen adók túlsúlyának kompenzálása a közvetett és közvetlen adóknak az államháztartás bevételei szempontjából való eltérő súlyának kiküszöbölése
A Római Szerződés adózási rendelkezései II 231
Lassú folyamat, amelynek elsődleges oka az országok eltérő érdekeltsége és történelmi tradíciói A vámok eltörlésével a legjelentősebb költségvetési tétel ellenőrzési jogához való ragaszkodás Csak a közös belső piac megvalósításához elengedhetetlenül fontos adók harmonizálása Nincs tervbe véve egy valódi „európai adó” bevezetése
Az adóharmonizáció jövője I 232
A nemzeti hagyományok fenntartása mellett elsősorban a forgalmi, a fogyasztási és a társasági adó harmonizálása várható Az adóztatási szuverenitás a nemzeti szuverenitás egyik alapvető eleme Az adóztatás szerepének eltérő értelmezése Egy-egy adónem vonatkozásában eltérő vélemény
Az adóharmonizáció jövője II 233
Az első irányelv a tagállamok kötelesek felváltani régi forgalmi adójukat egy közös adólevonási jogot biztosító hozzáadottértékadó rendszerrel a termelés minden fázisa során a végső árnak csak egy része képezi az adó tárgyát a hozzáadott értéket a bérek, a profitok, a kamatok, a bérleti díjak és az amortizáció összege alkotják
Harmonizáció a forgalmi adózás területén I 234
A második irányelv törvényesíti a célország elvét az áruforgalom az áruforgalom adóztatási gyakorlatában a versengő áruk az import forgalmi adója miatt mindig ugyanolyan adóteher alá esnek 1993 és 1996 között áttérés a származási ország elvére a határellenőrzés megszüntetése miatt
Harmonizáció a forgalmi adózás területén II 235
A forgalmi adózás területén érvényben lévő jogi szabályozás alapja az EU-ban Az irányelv tárgyi hatálya az adóalany által ilyen minőségben, ellenérték fejében, az adott ország területén teljesített termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra terjed ki a tagországok hozzáadottértékadó bevételeik 1%-át maximum 1.4%-át az EU költségvetésének finanszírozására biztosítják
A hatodik irányelv I 236
Nem alkalmazható ellenérték hiányában teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás az adott ország területén kívül teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás nem adóalany által teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás az adóalany által adóalanyiságán kívüli minőségben teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás import szolgáltatások esetében, ha az adó kivetése nem a behozatalkor történik
A hatodik irányelv II 237
Az Európai Uniós ÁFA szabályok 2006/112/EC Direktíva alapján
Egységes piacon közösségi értékesítés adóztatása Lehetséges eltérések kiküszöbölése Adó alanyában Adó tárgyában Teljesítés helyében Adó alapjában Levonási jogokban és mentességekben
Nyilvántartások vezetése Bevallások tartalmának egységesítése
Célja 239
Eu része, de nem ÁFA terület Heligoland és Büsingen (BRD) Ceuta és Melilla és a Kanári szigetek (spanyol) Livigno, Campione d’Italia, és a Luganói-tó (olasz) Francia tengerentúli tartományok Athos-hegy (görög)
Nem az Eu része, de érvényes Monacoi hercegség Man sziget
Területi hatály
240
Minden önállóan, ellenérték fejében végzett gazdasági tevékenység Termékértékesítés Szolgáltatásnyújtás Beszerzés Import
Specialitások Lízing Bizomány Ingatlanértékesítés
Tárgyi hatály
241
Mindenki aki rendszeresen, önállóan, ellenérték fejében gazdasági tevékenységet végez ÁFA köteles tevékenység Kommunális szolgáltatás, távközlés Áruszállítás, kikötői és repülőtéri szolgáltatások Új termékek értékesítése Agrárintervenciós ügynökségek működése Vásárok szervezése Raktározás Reklámügynökségek működése Utazási ügynökségek működése Nem közszolgálati média
Személyi hatály
242
EU JOGHARMONIZÁCIÓ A FORGALMI ADÓZÁSBAN 1972: összfázisú hozzáadott-érték adózás „CÉLORSZÁG ELVE” 1977: hatodik áfa irányelv 1993: egységes belső piac 2006-tól: átmeneti rendszer (91/680/EGK irányelv), de megvalósítandó a „SZÁRMAZÁSI ORSZÁG ELV” 243
„CÉLORSZÁG ELVE” az áru eredete
rendeltetési helye célország
származási s
z
Æ
r
o
m
r
a
s
z
z
Æ
Æ
s
c
i
Ø
l
o
r
s
z
Æ
g
g
áru h
A
e
l
y
z
Ø
e
n
,
x
a
p
z
o
i
r
m
t
a
p
d
o
ó
r
m
t
e
Æ
l
ó
n
t
v
e
e
s
t
a
i
k
z
i
e
a
r
d
z
e
a
e
d
t
ó
t
.
244
„SZÁRMAZÁSI ORSZÁG ELVE” az áru eredete
rendeltetési helye célország
származási ország
áru Az eladó számítja fel az áfát az árban, pont úgy, mint belföldi értékesítéskor.
245
Termékértékesítés Szállítás kezdetekor található, vagy a termék van Fel- vagy összeszerelés helye
Szolgáltatásnyújtás Utazás – kiindulópont (főszabályként) Szolgáltatásnyújtó székhelye Szolgáltatás igénybe vevőjének székhelye Szolgáltatás helye
Import Az a tagállam, Teljesítési helyahol a termék belép
246
TELJESÍTÉS HELYE KÖZÖSSÉGI BESZ.-NÉL DE: egyszerűsítések pl. 3szögügyletre
a termék feladásának/ fuvarozásának rendeltetési helye
TELJESÍTÉS HELYE TERMÉKIMPORTNÁL import áfa ott keletkezik, ahol a terméket szabadforgalomba bocsátják
az a tagállam, amelyikbe a terméket a közösség területére behozzák
247
Szolgáltatásnyújtás I. Minden ami nem termékértékesítés, de ellenérték fejében végzett adóköteles ügylet. Főszabályként a teljesítés helye (egyben adófizetés helye) szolgáltatásnyújtásnál a szolgáltatást nyújtó gazdasági székhelye, ill. állandó telephelye. (pl. teherközlekedés és ahhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtás) Kivételek: Ingatlan jellegű szolgáltatásnál az ingatlan fekvése Fuvarozás és személyszállítás esetén a ténylegesen megtett útvonal határozza meg a teljesítés helyét Azon szolgáltatások, ahol a teljesítési hely az a hely ahol a szolgáltatást végzik (pl: kulturális, művészeti, tudományos,oktatási szolg, bérmunka) Azon szolgáltatások, ahol a teljesítés helye a megrendelő (vevő) székhelye, ill. állandó telephelye. (pl. telekommunikációs szolgáltatás, rádiós és televíziós műsorszolgáltatás)
248
Ha a teljesítés helye a szolgáltató székhelye (főszabály), akkor a szolgáltató köteles megfizetni a székhely szerinti ÁFAösszegét, és számlájában ezt a megrendelőre hárítja. Ha a szolgáltatásigénybe vevője az adóalany, akkor a fordított adózás értelmében ő lesz az adó fizetésére kötelezett, a vevőnek kell a teljesítés helye szerinti adót az bevallania és megfizetnie. Szolgáltatásnyújtás II. (reverse charge mechanism) 249
77/388/EGK irányelv 4. cikkelye 4. pontja szerint 2004. május 1.utána hitelintézetek, befektetési vállalkozások és biztosító adóalanyok választhatnak együttesen egy külön adóalanyiságot (csoportos adóalanyiság) olyan adóalannyal szemben, amely kiszervezett tevékenységet végez részükre. A csoportos adóalanyiság lényege, hogy a csoporton belül nyújtott termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás nem áfa-köteles (mivel a pénzügyi szolgáltatás tárgyi adómentes tevékenység), a csoport tagjainak önálló adóalanyisága a csoporton kívülre nyújtott termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra áll fenn.
Csoportos adóalanyiság 250
Az, amit a vevőtől kap vagy kapnia kell Beletartozik: Összes árba beépülő adó, járulék és illeték Járulékos költségek Vámkezelés és a rendeltetési hely közötti árufuvar-költség is a termékimport alapját képezi, ami így áfa-mentes lesz.
Csökkentő Árengedmény
Import – vámérték (a vámérték beletartozik az ÁFA alapjába: a vámértékkel és a vámeljárás során kivetett statisztikai illetékkel növelt értékre kell bevallani az áfát)
Adó alapja 251
Normál adókulcs – minimum 15% Kedvezményes kulcs – maximum 2 db, minimum külön-külön 5% Kedvezményezhető csoportok: Alapvető élelmiszer Vízellátás Egészségügy, fogyatékosság Személyszállítás Könyvek értékesítése Kulturális szolgáltatások Szálláshely nyújtása Sport Temetkezési szolgáltatás Közterületek tisztítása
Adó mértéke
252
Adómentességek (tárgyi adómentes tevékenységek) Széles rétegek érdekeit szolgáló szolgáltatás Oktatás Egészségügy Postai szolgáltatás Gyermekvédelem Politikai tevékenység Adománygyűjtés Közszolgálati rádió-, és televízió Nehéz értelmezni a hozzáadott értéket (tárgyi adómentesek) Pénzügyi szolgáltatások Biztosítási szolgáltatások Ingatlan bérbeadása Valutaügyletek Szerencsejáték Értékpapírügyletek Nem új ingatlan értékesítése 253
Vámmentes import Diplomáciai testületek Feldolgozatlan halászzsákmány Jegybankok aranybehozatala
Adómentes import 254
ADÓLEVONÁSI JOG
≠
adó visszaigénylési jog
LEVONHATÓ *a más adóalany által áthárított *termékimport/Közösségen belüli beszerzés után megfizetett *a saját rezsis beruházás után megfizetett *a szolgáltatást saját nevében megrendelőként megfizetett ELŐZETESEN FELSZÁMÍTOTT ADÓ Alapelv: az adólevonási jog keletkezésének időpontja nem előzheti meg az ugyanazon ügylethez kapcsolódó 255 adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját.
Általányadózás (kereskedelmi szálláshely) Alanyi adómentesség árbevételi értékhatára (5.000 euró, Magyarországon 6 Millió Ft-ig) Fokozatos adómentesség Egyéb kedvezmények (one-stop-shop scheme rendszere, a Commission 2004. okt. 29-es javaslata szerint) Kisebb adminisztráció
Kisvállalkozások számára biztosítható kedvezmények 256
Számlatömb (készpénzes, vagy normál) Nyomdai úton előállított számla Számítógépes programmal előállított bizonylat Pénztárgép vagy taxaméter által kibocsátott nyugta
Számlaformák 257
Számla kötelező tartalmi elemei Sorszám Kiállítás dátuma Értékesítő adóalany ÁFA azonosító száma Közösségen belül beszerzés esetében vásárló ÁFA száma Értékesítő és vevő teljes neve és címe Termék, szolgáltatás leírása és mennyisége Értékesítés időpontja Egységár és adó nélküli adóalap adókulcsonként Alkalmazott adókulcs Fizetendő adó összege Mentesség jogcíme Új közlekedési eszköz beszerzésénél újdonságot igazoló adatok Speciális adózás esetén megjelölés Adóügyi képviselő esetén az ő megjelölése
258
Minimum évente Havi, kéthavi, negyedéves gyakoriság engedélyezett
Bevallás 259
Az Uniós csatlakozást megelőzően APEH-iránymutatás rendelkezett az előzetesen felszámított áfa visszaigényléséről. A VI-os VAT direktíva értelmében az ÁFA-törvény szabályozza a tárgyi eszközbeszerzésre jutó áfa göngyölíthetőségét, vagyis: ha a bevallás tényleges adófizetési kötelezettséggel zárul akkor a göngyölítés befejeződik, és csak akkor indul újra, ha az első tárgyi eszközbeszerzés megtörténik.
Az ÁFA-visszaigényelhetősége 260
Alapelvek ha az ügylet egyik oldalán ÁFÁ-t kell fizetni, akkor a másikon nincs adókötelezettség Beszerzőnek (általában importőrnek) keletkezik ÁFA fizetési kötelezettsége, az exportra minden EU-tagállam 0%-os adókulcsot számít fel (levonási joggal adómentes). Az ÁFÁ-t az adóalany számítja ki, vallja be és fizeti be. (önadózás) Speciális szabályozás Speciális vevői kör új közlekedési eszköz és jövedéki termékek fel- vagy összeszerelés alatt álló eszköz adómentesek (speciális vevői kör) Befektetési célú arany
Közösségen belül áruforgalom 261
Német adóalany 40 ezer euró értékben értékesít magyar számítógép-kereskedő adóalanynak számítástechnikai berendezéseket; egyikük sem alanyi adómentes. A német adóalanynak az értékesítés után nem kell felszámítania az ÁFÁ-t, a magyar adóalanynak viszont közösségen belül beszerzés jogcímén 27%-os adómértékű adókötelezettsége keletkezik. A fizetendő ÁFÁ-t a következő adóbevallásában igényelheti vissza. (ez az importáfa fizetésének általános szabálya, az úgynevezett önbevallásos rendszer 2004. május 1.-től)
Példa – Önbevallásos rendszer, mivel a vámhatóság többé nem veti ki az áfát, nem ellenőrzi a forgalmat 262
Terméket az eladó, a vevő, vagy bármelyikük megbízásából harmadik személy az egyik tagállamból a másikba fuvarozza Az eladó a saját tagállamban nem választott alanyi adómentességet A vevő ÁFA alany (rendelkezik közösségi adószámmal) Az értékesített termék nem fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék Az értékesítésre nem a távértékesítés szabályai vonatkoznak.
Közösségen belüli beszerzés adókötelezettsége 263
Fő szabály: A természetes személy nem adóalanyok a vásárlás helye szerinti fizetik meg, amit az exportőr számít fel. (eredet szerinti adózás) Speciális vevői kör másik EU-tagállamból történő beszerzése esetén is ez a szabály érvényesül (tehát a terméket értékesítő fél – exportőr - számítja fel a vásárlás helye szerinti áfa-mértéket), ha a beszerzések összértéke nem éri el a 10.000 EUR-t. Ez alól kivételt jelent a közlekedési eszközök és a jövedéki termékek importja, ahol mindig a célország szerinti áfát kell a magánszemélynek, speciális vevői körnek megfizetni.
Természetes személy nem adóalanyok – importáfa megfizetése 264
adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytat alanyi adómentességet választ mezőgazdasági különleges jogállás szerint adózik nem adóalany jogi személy
Speciális vevői kör 265
10 ezer euró alatti beszerzés – a terméket értékesítő fél számítja fel az ÁfÁ-t az adott tagállamra vonatkozó adómértékkel Közösségen belüli beszerzés tárgyévet megelőző évben beszerzés több, mint 10 ezer euró tárgyévben a beszerzés meghaladja a 10 ezer eurót úgy dönt, hogy belföldön akar adózni Új közlekedési eszköz beszerzése nem számít bele 10 ezer eurót a csatlakozás időpontjában közzétett MNB devizaárfolyam alapján kell átszámítani és 100 ezer forintra kerekíteni
Speciális vevői kör esetében alkalmazandó szabályok 266
A speciális vevői körbe tartozók termékbeszerzéseinek összeghatárai Tagállam Euro 11.000 Ausztria 11.200 Belgium 10.250 Ciprus 10.000 Cseh Köztársaság 10.000 Dánia 10.240 Észtország 10.000 Finnország 10.000 Franciaország 10.000 Görögország 10.000 Hollandia 41.000 Írország 10.000 Lengyelország 10.600 Lettország 10.000 Litvánia 10.000 Luxemburg 10.000 Magyarország 10.000 Málta 87.000 Nagy-Britannia 12.500 Németország 8263 Olaszország 8.978 Portugália 10.000 Spanyolország 10.000 Svédország 10.500 Szlovákia 10.000 Szlovénia Forrás: „A Guide to VAT in the EU of 25 Countries”
Nemzeti valuta
6.000 CY 320.000 CZK 80.000 DKK 160.000 EEK
46.060 PLN 7.000 LVL 35.000 LTL 2.500.000 HUF 4.310 MTL 58.000 GBP
320.000 SEK 420.000 SKK 2.400.000 SIT 267
Ha valamelyik alábbi feltétel fennáll A beszerzések összértéke meghaladja a 10 ezer eurót (2004. május 1-i MNB devizaközép árfolyamon számolva és 100 ezer forintra kerekítve (2.500.000 forint) Speciális vevői kör tagja, de úgy dönt, hogy belföldön kíván adózni (választása két naptári évre köti, akkor éri meg, ha a speciális vevői kör illetősége szerinti tagállamban a többi tagállammal összehasonlítva alacsonyabb adómértékek vannak érvényben) Külön szabályok vonatkoznak az új közlekedési eszközre, vagy jövedéki termékre
Speciális vevői kör: adólevonásra nem jogosító tevékenységet végző adóalany (tárgyi adómentes ) Alanyi adómentességet választó adóalany Mezőgazdasági különleges jogállás szerint adózó adóalany Nem adóalany jogi személy
Új közlekedési eszközök és jövedéki termékek adó nélküli ellenértékét nem vesszük figyelembe a 10.000 eurós küszöbérték meghatározásánál. (Speciális Adózás vonatkozik rájuk, a vevőnek mindig célország szerinti adót kell fizetni utánuk)
Közösségen belüli beszerzésnek minősül a speciális vevői körnek történő értékesítés (belföldi adófizetési kötelezettséget keletkeztet)
268
Példa 10 ezer eurós beszerzési értékhatárra Magyarországon adóalanyként nyilvántartásba vett biztosítótársaság (tárgyi adómentes tevékenység) 2014-ben nettó áron a következőket vette februárban Németországból 6000 euró értékben gépkocsialkatrészeket áprilisban Olaszországból 42 ezer euró értékben új személygépkocsit májusban Szlovénia 3 ezer euró értékben irodaszert novemberben Hollandiából 4 ezer euró értékben irodabútort. Megoldás: A) 2013-ban már többet importált az EU-ból, mint 10 ezer euró. Ekkor minden beszerzése után itthon fizeti az adót, 27% áfát B) 2013-ban 10 ezer euró alatt szerzett be a német és szlovén beszerzés esetén az értékesítő fél számolja fel a saját tagállama szerinti adómértéket, vagyis a gépkocsialkatrészek utáni német és az irodaszer utáni szlovén áfát kell a biztosítótársaságnak (importőr) megfizetni. A magyar importőrnek nincs belföldön adófizetési kötelezettsége. a novemberi beszerzéssel átlépi a 10 ezer eurós értékhatárt, ezért az irodabútor beszerzése után már a 27%-os belföldi áfát kell bevallani önbevallással. Az új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsi után a biztosítótársaságnak mindenképpen 27%-os áfát kell fizetni.
269
Unión belüli értékesítés Akkor adómentes levonási joggal (vagyis 0%-os ÁFAkulcs), ha a másik tagállamban közösségen belüli beszerzés címén megfizetik rá az adót Nem minősül termékértékesítésnek, ha az adóalany az alábbi célok valamelyike érdekében mozgatja a terméket a tagállamok között: termék fel- vagy összeszerelése távértékesítés terméket nemzetközi, de közösségen belüli vasúti, vízi vagy légi járat fedélzetén értékesítik, terméket exportálják, terméket csak feldolgozzák, utána visszakerül, terméket az adóalany csak szolgáltatás teljesítése érdekében viszi át másik tagállamba a termékkel az adóalany csak a vevői készletét tölti fel a másik tagállamban (lehívásos készlet), feltéve, hogy nem keletkezik adófizetési kötelezettsége Közösségen belüli beszerzés címén
270
Leggyakoribb gazdasági konstrukció. Azért nem minősítik termékértékesítésnek, hogy az értékesítő félnek ne kelljen adóalanyként bejelentkeznie abban a tagállamban, ahol raktárkészletét fenntartja – adminisztrációs egyszerűsítés Feltétele: viszonosság A termék rendeltetése szerinti tagállam (ahol a raktárkészlet van) nem tekinti az ügyletet Közösségen belüli beszerzésnek. Amikor az értékesítés ténylegesen megtörténik ( a raktárkészletet a vevő fokozatosan lehívja a rendeltetés szerinti tagállamban) akkor kell bevallani és megfizetni az ÁFÁ-t. Az ügyletet a felek közösségi beszerzésként kezelik. Tehát az exportőr 0%-os áfát, az importőr a vonatkozó belföldi adómértéket vallja be és fizeti meg.
Példa a lehívásos készletre –
call off stocks 271
Termékbeszerzés EU tagállamból, de számla kibocsátó magyar adóalany
Példa: Ausztriából 3.000 euró értékben bort hoz be egy magyar rezidens termelő és számláz a vevő magyar szupermarketnek. Megoldás: A szupermarket számára ez belföldi beszerzés, beszerzéseinek ÁFá-ját levonja, termelő felszámítja a magyar szabályok szerint.
272
El kell különíteni a termék és a bérmunkaszolgáltatás értékét. Termékbehozatal Áfa mentes, ha utána kiviszik az országból Bérmunka szolgáltatásnyújtás – itt célország elve szerint megrendelő fizeti az adót a saját országában (ott van a fogyasztás helye)
Elszámolás: számla, fuvarokmány
Bérmunka 273
Németországból 10.000 euró értékben gyapjúszövet érkezik, melyből 2.000 euró hozzáadott értékben zokni készül, amit Németországba visszavisznek. Megoldás: termékbehozatal, kivitel adómentes (bevallani sem kell) 2.000 euró Közösségen belülre történő szolgáltatásnyújtás (levonási joggal adómentes)
Bérmunkára példa
274
Térítésmentes áru behozatala kivitele adómentes (nem kell bevallani)
Kapott termékminta 275
A részletekben leszállított terméket is egy beszerzésnek kell tekinteni. Áfa kötelezettség – szerződés teljesítési időpontja (utolsó szállítás napja). Áfa – fizeti a beszerző a saját országa törvényei szerint
Részletekben leszállított termék beszerzése 276
Csomagolóanyag nincs külön számlázva: a termék sorsát osztja Külön van számlázva: akkor is Áfa alap része Csomagolóanyag után néha termékdíjat kell fizetni
Csomagolóanyag beszerzése 277
Minden tagállamban ugyanakkora a vám (bárhol lehet vámkezeltetni) ÁFÁ-t viszont ott kell fizetni, ahol szabad forgalomba bocsátják Példa – Távol-Keletről hajón személygépkocsik érkeznek magyarországi rendeltetési helyre Hamburgba Terméket Hamburgban vámkezelik – vámot ott fizetik, de az ÁFÁ-t majd csak Magyarországon Terméket Magyarországon vámkezelik – vámot, ÁFÁ-t itt fizetik.
Import
278
A Fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékek értékesítés esetén a teljesítés helye (ahol az adóalany ÁFA – fizetésére kötelezett) az a hely, ahol a terméket ténylegesen fel- vagy összeszerelik. Pl: német adóalany értékesít egy olyan terméket, amit össze kell szerelni és az összeszerelés Magyarországon történik, akkor a magyar megrendelő fizeti meg belföldön az adót. Vagyis a német adóalanynak nem kell Magyarországon adóalanyként bejelentkeznie. Ha az összeszerelés teljesült akkor a német adóalany belföldi értékesítésként állítja ki a számlát a vevő felé, de az eladó adót nem fizet meg és nem hárít át, az ÁFÁ-t a vevő fordított adózás útján fizeti meg a belföldi ügylet után. (reversed charged mechanism – fordított adózás szabálya)
Fel- vagy összeszerelés 279
Távértékesítés (Distance selling) Vevő telefonon, interneten, e-mailen, faxon, postán rendel meg terméket. (csomagküldő szolgáltatások) Terméket az eladó, vagy az ő megbízásából egy harmadik személy fuvarozza A vevő nem adóalany, ezért az adót az eladó számítja fel és fizeti meg Nem új közlekedési eszköz és nem fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék Ekkor, ha a beszerzés < 100 ezer euró, akkor az eladó országában adózik az eladó országában érvényes adómértékkel, ha nagyobb, mint 100 ezer euró a vevő országában adózik az ottani adómértékkel (25.000.000) Ez a beszerzési értékhatár Magyarországon 35 ezer euró. Jövedéki termék távértékesítése esetén adókötelezettség összeghatártól függetlenül mindig a rendeltetési helyen (célországban)keletkezik.
280
Távértékesítés küszöbértékei a tagállamokban Tagállam Euro 100.000 Ausztria 35.000 Belgium 35.000 Ciprus 35.000 Cseh Köztársaság 35.000 Dánia 35.151 Észtország 35.000 Finnország 100.000 Franciaország 35.000 Görögország 100.000 Hollandia 35.000 Írország 35.000 Lengyelország 36.000 Lettország 36.000 Litvánia 100.000 Luxemburg 35.000 Magyarország 35.000 Málta 105.000 Nagy-Britannia 100.000 Németország 27.889 Olaszország 31.424 Portugália 35.000 Spanyolország 35.000 Svédország 37.500 Szlovákia 35.000 Szlovénia Forrás: „A Guide to VAT in the EU of 25 Countries”
Nemzeti valuta
20.488 CY 1.120.000 CZK 280.000 DKK 550.000 EEK
161.212 PLN 23.774 LVL 125.000 LTL 8.750.000 HUF 15.086 MTL 70.000 GBP
320.000 SEK 1.500.000 SKK 8.400.000 SIT
281
A Közösségen belüli ügyletek több, mint 30%-a, ezért fontos az egyszerűsítés. Ugyanazon terméket egymás után értékesítik, úgy, hogy az ügyletben három tagállam adóalanyai vesznek részt és a terméket az első értékesítőtől közvetlenül az utolsó vevőhöz fuvarozzák. A közvetítőnek nem kell bejelentkeznie a vevő országába, ami nagyarányú többletadminisztrációval járna (adóbevallási- és nyilvántartási kötelezettség, pénzügyi képviselő kijelölése) Háromszögügyletnél a közvetítő országa nem adóztathatja a Közösségen belüli beszerzést. Az adót a vevő fizeti meg fordított adózás (reversed charge mechanism) szerint. A közvetítőnek nincs a vevő országában adókötelezettsége és nem kell adóalanyként a vevő országában bejelentkeznie. Tehát a vevő az adót a Közösségen belüli termékbeszerzéssel azonos módon (önbevallás) fizeti meg a reversed charge szabályai szerint. De az adókötelezettség alapja nem Közösségen belüli termékbeszerzés, hanem háromszögügyletben a közvetítő helyett történő adóbefizetés.
Háromszögügylet 282
A VI.-os VAT-direktíva értelmében általános adómentesség van a befektetési célú arany értékesítésére, Közösségen belüli beszerzésére, valamint importjára. Befektetési célú arany: meghatározott, törvényben rögzített minőségi tanúsítvánnyal rendelkező tömb-arany, aranyérem, illetve ezek feletti tulajdonjogot megtestesítő értékpapír.
Befektetési célú arany forgalmazásának különös szabályai 283
szárazföldi közlekedési eszköz, amely legfeljebb 6000 kilométert futott, vagy amelynek első forgalomba helyezésétől számítva legfeljebb 6 hónap telt el az a vízi közlekedési eszköz, amely legfeljebb 100 hajózott órát volt használatban vagy amelynek első forgalomba helyezésétől számítva 3 hónap telt el az a légi közlekedési eszköz, amely legfeljebb 40 órát volt használatban, vagy amelynek első forgalomba helyezésétől számítva 3 hónap telt el
Új közlekedési eszköz 284
Értékhatártól függetlenül mindig közösségi beszerzés, függetlenül attól, hogy a vevő adóalany-e vagy sem. Tehát az eladó nem számít fel áfát, hanem a vevő (importőr) mindig a célország szerinti Áfá-kulccsal adózik új közlekedési eszköz beszerzése esetén. Adóalapot az egyéb esetekben meghatározott módon kell képezni Ha az adó nélküli ellenérték a fennálló forgalmi értéknél aránytalanul alacsonyabb (30-40%-al kisebb), akkor az adó alapja a forgalmi érték Adófizetési kötelezettség a regisztrációs adófizetési kötelezettséggel együtt keletkezik Az ÁFÁ-t a vámhatóság határozattal állapítja meg és veti ki, ha az új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsit másik tagállamból beszerző nem adóalany. Egyébként az adóalany az áfát önbevallással fizeti meg.
Új közlekedési eszköz beszerzése 285
Személygépkocsi és lakóautó után kell fizetni az első magyarországi forgalombahelyezéskor Adóalany – tulajdonos, vagy importáló Átalakítás – csak akkor kell fizetni adót, ha ettől az adóteher nőne Személygépkocsi értékesítők adóelőleget fizetnek, ami az import vagy közösségen belüli megvásárlás napján keletkezik Adómentességek: Regisztrációs adódiplomáciai, tiszteletbeli konzul, vagy reexportálandó autó 286
Hengerűrtartalom 1100-ig 1101-1400 1401-1600 1601-1800 1801-2000 2001-2005 2501-3000 3000 felett Adómértékek
5-ös vagy 5-nél ennél jobb rosszabb
(Ottó
120 180 240 390 540 780 1200 1800 ) motor
180 270 360 585 810 1170 1800 2700
287
Német cég Opel Astra gépkocsit értékesít Magyarországon 15 ezer euró értékben Ha a jármű használt és a vevőnek nincs közösségi adószáma vagy speciális vevő 10 ezer euró alatti beszerzéssel – német cég számítja fel és fizeti be az ÁFÁ-t, belföldön nincs adófizetési kötelezettség. Ha a jármű használt és a vevőnek van közösségi adószáma – magyar vevő fizeti meg az ÁFÁ-t. A jármű új – a német cég nem számít fel adót, az ÁFÁ-t a magyar vevő fizeti + regisztrációs adó
Példa gépjármű beszerzésre 288
Fő szabály: az adóalapot nem képező államháztartási támogatásokat ( nem állami megrendelés ellenértékei, és nem is árkiegészítés) terheli arányosítási kötelezettség. Arányosítási kötelezettség: az adóalanyok a kapott támogatás arányában kiadásaikból nem vonhatják le az áfát. Amennyiben az uniós támogatások az államháztartáson érkeznek a támogatottakhoz, úgy ezekre fenn áll az arányosítási kötelezettség.(ezek tipikusan a Strukturális és Kohéziós Alapokból származó pénzek,amelyet a költségvetés társfinanszírozás formájában kiegészít)
Állami támogatások- mikor nem vonható le az áfa 289
Nincsen arányosítási kötelezettség Nem kell az arányosításnál figyelembe venni a közvetlen uniós kifizetéseket, agrárpiaci támogatásokat, belső politikák keretében folyósított pénzeket. Ezek az un. „vonal alatti” kifizetések, mivel azok nem részei az államháztartásnak, a magyar államigazgatási szervek csak technikai lebonyolítók. Adókedvezmények, elengedett tartozások Nincsen arányosítási kötelezettség PHARE, SAPARD, ISPA forrásokból finanszírozott beruházásoknál. A PHARE, ISPA forrásokból történt beszerzéseket nem terheli áfa, vagyis a felszámított adó mértéke 0%. Nem kell az arányosításnál figyelembe venni a közvetlen földalapú uniós támogatások nemzeti kiegészítését (top-up) sem. 290
A fogyasztást terhelő adók két fő csoportra oszthatók általános forgalmi adók (értékesítési és forgalmi adók) speciális forgalmi adók (fogyasztási adók)
A forgalmi adó lehet egyfázisú és többfázisú Az egyfázisú forgalmi adót az adott termék termelési vagy elosztási folyamatának egyetlen pontján vetik ki kiskereskedelmi adó nagykereskedelmi adó termelési adó
A termelés és elosztás minden fázisára kivetett forgalmi adók lehetnek halmozottak és halmozatlanok
Adóharmonizáció a fogyasztási adó tekintetében 291
A meghatározott árufajtákra kivetet fogyasztási adók (jövedéki adók) a legrégibb adófajták Jelenleg számos olyan áru és szolgáltatás képezi az adó tárgyát, amely nagyon magas kulccsal, rendszerint termékegységenként adózik Az OECD országok összes forgalmi adóból származó bevételeinek 23%-át teszi ki a fogyasztási adó Két fő érv említhető meghatározott áruk és szolgáltatások megadóztatására az ártalmas fogyasztás csökkentésére irányuló törekvés az állami költségvetés bevételeinek növelése
Speciális fogyasztási adók I 292
A speciális fogyasztási adó eltorzítja az erőforrások hatékony elosztását Az adó regresszív hatású, vagyis az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező adófizetők esetén relatíve nagyobbak az adóterhek A termékegységekre kivetett fogyasztási adó nem tekinthető inflációs hatásúnak Az árak emelkedésével az adó névleges értéke állandó nagyságú marad, ami tulajdonképpen antiinflációs hatást fejt ki A világon leggyakrabban használt adók a dohánytermékekre, a szeszesitalokra illetve a szénhidrogén alapú kenő- és üzemanyagokra kivetetett fogyasztási adók mellett néhány ország alkalmaz más hagyományos adókat is, például a cukor, a szénsavas üdítőitalok, a cement vagy a szerencsejátékok után fizetendő adók
Speciális fogyasztási adók II 293
A Közösség összes tagállamában meghatározott határértékek közé kell szorítani a legjövedelmezőbb termékek fogyasztási adók kulcsait. Ezek közé a dohányáruk, a sör, a bor és egyéb szeszesitalok, illetve az ásványi olaj tartozik A Közösség összes tagállamában meg kell szüntetni az előbbi csoportba nem tartozó, a harmonizálás alá nem eső fogyasztási adókat Olyan új adóbeszedési rendszert kell bevezetni, amely feleslegessé teszi a Közösségen belüli határellenőrzéseket Az általános forgalmi adók szabályozásával szemben a célország elve a fogyasztási adók területén végleges rendszert jelent. Az utasforgalomban viszont a származási ország elve érvényesül
A fogyasztási adó harmonizációja
294
Egyes vélemények szerint kivetésének nincsen gazdasági indoka, ugyanis végső soron minden vállalati jövedelem az egyének jövedelmévé transzformálódik, s így a személyi jövedelemadó tárgya lesz Ennek ellenére a társasági adó minden fejlett országban jelen van, bár a belőle származó bevétel sokhelyütt nagyon alacsony A társasági adó nagyságát az adóalap és az adókulcs mértéke határozza meg az adóalap kiszámítására a számviteli profitból kerül sor, amit néhány országban oly mértékben korrigálnak, hogy végül a számviteli és az adózás előtti eredmény megegyezik a számviteli profittal
A társasági adó
295
A direkt adók területén az irányelv a legkedveltebb jogi instrumentum, mivel általában jelentős mozgásteret enged a tagországok számára a konkrét nemzeti szabályokra való átültetéskor Ha a Tanács a harmonizáció eszközéül a rendeletet választja, akkor nem szükséges a tagországok saját jogrendszerébe való átültetés, a nemzeti hatóságok és bíróságok közvetlenül alkalmazhatják és alkalmazni kötelesek is a rendelet szabályait A harmadik eszköz, amikor a tagállamok között bilaterális vagy multilaterális egyezmények születnek a harmonizációval kapcsolatban, s ilyenkor megszűnik a Bíróság kontrollja azok betartása felett ez az oka annak, hogy a tagországok egyes fontos kérdések tekintetében egyezményben állapodnak meg egymással 1990. augusztus 20-án ilyen multilaterális egyezmény megkötésére került sor a kettős adóztatás elkerülését célzó tagországok közötti egyeztető eljárásról
A harmonizálás eszközei 296
A harmonizáció eredményei I Az egyenes adókat tekintve a harmonizáció sikerei alapvetően a társasági adóra korlátozódnak A jövedelemadók területén született hasonló rendelkezések ugyanis elsősorban két területre, a munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatos adójogi szabályozásra, illetve az adóhatóságok együttműködésének szabályozására vonatkoznak Igazi áttörést tehát az 1990. évi „Fúzió-irányelv” (90/434/EGK) hozott, amely a különböző tagállamokban székelő társaságok, illetve azok egységeinek egyesülését, szétválását érintő vagyontárgyak átadására és részvények cseréjére vonatkozó közös adószabályokat vezetett be 297
A másik, ún. „Anya-leányvállalati irányelv” (90/434/EGK) a különböző tagországokban működő anya-, illetve leányvállalatok számára biztosított egységes adórendszert az irányelv kimondja, hogy nyereséget csak a leányvállalat államában kell megadóztatni az a tagország, ahol az anyavállalat székel, ezt az adóztatott nyereséget a továbbiakban vagy egyáltalán nem adóztatja meg, vagy pedig a már befizetett adót beszámítja az irányelv tehát kizárja egy pótlólagos forrásadó bevezetését a leányvállalatoktól származó bevételek terhére
A harmonizáció eredményei II
298
Az 1990-es jogharmonizáció harmadik tagja a Választott Bizottsági Egyezmény (90/436. számú irányelv) volt, amely az elszámolási árak hatósági felülvizsgálatának egyeztetését szabályozta ezen multilaterális egyezmény időtartama az összes ratifikációtól számítva 5 évre terjedt ki, s tulajdonképpen célja a kapcsolt vállalkozások kettős adóztatásának megszüntetése volt az adóhatóságoknak ugyanis jogukban áll felülvizsgálni, és amennyiben szükséges, adózási szempontból módosítani a vállalatcsoporton belüli transzferárakat, és ezzel az adóköteles nyereséget megnövelni Azonban ha ez a növelés nem jár együtt a másik oldalon a nyereség csökkenésével, akkor a vállalatcsoport egésze kettős adóztatás alá kerül
A harmonizáció eredményei III 299
