Vállalati pénzügyek és adózási alapok tantárgyi kalauz

Dr. Túróczi Imre

Vállalati pénzügyek és adózási alapok tantárgyi kalauz

Szolnoki Főiskola Szolnok 2006.

Vállalati pénzügyek és adózási alapok Tantárgyi kalauz

Ez a kalauz az alábbi tankönyvekhez készült: Illés Ivánné: Társaságok pénzügyei, Saldó Kiadó, Budapest 2002. Herich György: Adótan 2006., Penta Unió Oktatási Centrum, Pécs 2006. Tananyagíró: dr. Túróczi Imre Távoktatási szerkesztő: Fazekas Judit Távoktatási lektor: Németh Katalin Kiadványszerkesztő: Román Gábor Sorozatszerkesztő: Zarka Dénes

Nyomdai kivitelezés: Mpress Kft.

Kiadja a Szolnoki Főiskola. Felelős kiadó: dr. Törzsök Éva rektor © Szolnoki Főiskola, 2006. Minden jog fenntartva. A kalauzt, vagy annak részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül.

Szolnoki Főiskola

Vállalati pénzügyek és adózási alapok tantárgyi kalauz Távoktatás

Tartalom Tartalom ............................................................................................................................................. 3 A kalauz szerkezete........................................................................................................................... 4 Bevezetés............................................................................................................................................ 5 Pénzügyi döntések, a pénz időértéke ............................................................................................. 9 Kötvény, részvény értékelése, kockázat....................................................................................... 16 Tőkeáttétel, annak kockázata......................................................................................................... 22 Beruházások elemzése, kockázata................................................................................................. 30 Tőkeköltség, tőkeszerkezet, osztalékpolitika .............................................................................. 38 Forgótőke menedzsment ............................................................................................................... 43 Beküldendő feladat I. .................................................................................................................... 52 Pénzgazdálkodás, elemzés ............................................................................................................. 56 Az államháztartás alapjai, az adózás rendje ................................................................................ 64 A társasági adó................................................................................................................................. 70 Az általános forgalmi adó .............................................................................................................. 75 A személyi jövedelemadó............................................................................................................... 83 Beküldendő feladat II..................................................................................................................... 93 Egyéb adók ...................................................................................................................................... 96

3

Szolnoki Főiskola


A kalauz szerkezete A kalauz feldolgozásakor fontos, hogy értse jelrendszerünket. Íme a legfontosabbak:

Így adjuk meg, hogy mennyi ideig tart egy lecke feldolgozása.

Célkitűzés: így jelöljük, ha a

• •

tantárgy, vagy lecke célkitűzését adjuk meg.

Ha ezt az ikont látja, a tankönyvet kell fellapoznia.

Önellenőrző feladat

Ha ezt a keretet látja, arra kérjük, oldja meg egy erre rendszeresített füzetében a feladatot, ha elkészült, ellenőrizze magát a lecke végén található megoldás alapján!

Beküldendő feladat

Ha ezt az ikont látja, a megoldást nem találja meg, feladatát be kell küldenie a főiskolára tutorának.

4

Szolnoki Főiskola


Bevezetés „A tudomány fájának gyökere keserű, de a gyümölcse édes” kínai közmondás Kedves Hallgatónk! Örülünk, hogy a második tanulmányi félévet is sikeresen lezárta, és elérkezett a közgazdászképzés egyik fontos területéhez, a vállalkozási szintű pénzügyek áttekintéséhez. Bízunk benne, hogy sok hasznos információhoz jut a tárgy tanulása során. Előkészítő munkánkkal igyekeztünk könnyen feldolgozhatóvá és – reményeink szerint – élvezhető tenni a tananyagot. A tantárgyi kalauz segítséget nyújt Önnek abban, hogy az egyedül vagy kisebb csoportban végzett önálló munka gördülékenyen haladjon, és ne érezze tehernek a tanulást. Abban az esetben, ha néha elfáradna, esetleg úgy érezné, hogy átéli a „hosszútávfutók magányosságát”, gondoljon arra, hogy minden sikeres karrier nehéz áldozatok vállalásával kezdődik. Meggyőződésünk, hogy jó érzés tudni, milyen gondolatok járnak a menedzserek fejében, hogyan döntenek, és végiggondolni – most még tét nélkül -, hogyan döntene Ön az adott helyzetben. Ebben szeretnénk segítséget nyújtani. Hogyan használja a tantárgyi kalauzt? A tantárgyi kalauz célja, hogy megkönnyítse elsajátítani Önnek a tárgyat, és elősegítse a követelmények teljesítését. Ennek érdekében a tananyagot leckékre bontottuk, és minden leckéhez megadjuk, hogy mely tananyagrészeket kell feldolgoznia. Ehhez meghatároztuk a lecke feladatait, hogy irányítsuk a figyelmét, érdekesebbé tegyük a feldolgozást. Az önellenőrzést szolgáló feladatok megoldását minden egyes lecke végén szerepeltetjük. A tantárgyról általában A tantárgyat minden szakunkon kötelező szakalapozó tananyagként tanulják a 3. félévben. A tantárgy tartalmának rövid leírása: A tárgy keretein belül feldolgozásra kerülnek a fejlesztés és a folyó termelés finanszírozási ismeretei. A hallgatók megismerik az egyes finanszírozási formákat, azok elveit és kockázati tényezőit, készség szinten elsajátítják a szükséges számítási módszereket. Fontos feladatnak tekintjük a pénzügyi elemzési módszerek elsajátítását. Áttekintésre kerülnek a vállalkozást érintő államháztartási kapcsolatok, adók és járulékok. A közgazdaságtani ismeretekre alapozva feldolgozásra kerülnek a makrogazdasági, pénzügyi témakörök, a pénzügyi közvetítő intézmények és a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok vállalati szintű vonatkozásai. Külön tantárgyi részt képez a nemzetközi gazdasági kapcsolatok vállalati szintű leképezése, adózási, adatszolgáltatási szempontból. A főbb tartalmi elemek a következők: A vállalkozások pénzügyi szervezetének helye, szerepe, funkciói. A gazdálkodó szervezetek pénzügyi tevékenységének belső szabályozása, szabályai. Induló vállalkozás tőke szükségletének és a fejlesztések tőke igényének meghatározása. Beruházási döntések gazdaságossági számításai. Forgóeszköz finanszírozás, készletek és követelések szerepe, spontán finanszírozás, nettó forgótőke. Önfinanszírozás. Finanszírozási források, elvek és stratégiák. Tőkeáttétel, mutatók, a tőkeáttételekben rejlő kockázat. Az idegen tőke költségei, a hitelfelvételi korlát meghatározása. A vállalkozások hitelkapcsolatai, a hitelkérelem alaki, tartalmi kellékei. A 5

Szolnoki Főiskola


vállalkozások pályázati forrásai, a támogatások felhasználásának és elszámolásának általános szabályai. Pénzügyi tervezés, likviditási terv, csonka mérleg, cash-flow. A vállalkozások tevékenységében alkalmazott alapvető pénzügyi számítások. Jelenérték, nettó jelenérték, jövő érték árfolyamok, annuitás, váltóleszámítolás stb. A vállalkozások pénzügyi megítélésének mutatói, pénzügyi elemzés. Államháztartási kapcsolatok, a jövedelemszabályozás szerepe a gazdálkodásban. Az adózás rendje. Az általános forgalmi adó. Személyi jövedelemadó. Társasági adó és osztalékadó. Egyéb adók, járulékok. Nemzetközi adózási alapok, OECD modellegyezmény elvei.

A tantárgy kreditszáma A tantárgy 5 kredites, tehát összesen 150 tanulási óra szükséges a feldolgozásához. Az egyes leckéknél jelezzük, hogy kb. mekkora időráfordítást igényel Öntől. A tantárgy felvételének előtanulmányi követelménye a Pénzügyek c. tantárgy teljesítése. A tantárgy tanulásának célja, hogy a kurzus végére ön képes legyen:

• • • •

Meghatározni a vállalkozások pénzügyi folyamatait; finanszírozási tevékenységét; bemutatni a vállalkozás pénzügyi szervezetét és annak feladatait; ismertetni a vállalatot érintő adóügyi kérdéseket.

A tantárgy lezárása Számonkérés módja, a hallgatókkal szemben támasztott követelmények: A félév végi aláírás, azaz a vizsgára bocsátás feltétele két beküldendő feladat időre történő elkészítése, és a tutorhoz történő eljuttatása a tantárgy felvételekor egyeztetett címre. A tantárgy írásbeli és szóbeli vizsgával zárul; az írásbeli rész három feladat megoldását és a megoldások értelmezését tartalmazza. Ezt követően tételhúzás történik, majd rövid felkészülés után egy szakmai beszélgetés zajlik a témakörből. A tantárgy osztályzatát a két vizsgarész, valamint a beküldendő feladatok eredménye adja, a következő megoszlásban: Házi dolgozat értékelése:

20%

Kollokvium keretében teljesített írásbeli dolgozat:

40%

Szóbeli vizsga:

40% 100%

A vizsga időtartama: 30 perc példamegoldás, 15-20 perc szóbeli rész (felkészülést is beleszámítva).

A tanulás eszközei és használatuk Kötelező irodalom: •

Illés Ivánné: Társaságok pénzügyei, Saldó Kiadó, Budapest 2002.

•

Herich György: Adótan 2006., Penta Unió Oktatási Centrum, Pécs 2006.

•

Tantárgyi kalauz 6

Szolnoki Főiskola


Ajánlott irodalom: •

Tétényi Zoltán – Gyulai László: Vállalkozásfinanszírozás, Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt. Budapest, 2001.

•

Tétényi Veronika: Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek

•

Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt. Budapest, 2001. IX. fejezet

•

Túróczi Imre: Vállalati pénzügyek példatár, Szolnoki Főiskola, Szolnok, 2002.

•

Túróczi Imre: Vállalati pénzügyek és adózási alapok példatár, Szolnoki Főiskola, Szolnok, (CD), 2006.

Jogszabályok: Az adójogszabályoknak az oktatás időpontjában hatályos szövege képezi az ajánlott irodalmat. A jogszabályi hivatkozásokat a félév indító levelében közöljük. Felhívjuk figyelmét, hogy a tananyagból csak a kijelölt részeket kérjük számon, tehát nem az egész tankönyvet. A számítási feladatokra megoldott mintát talál a kalauzban, ill. a fentebb említett CD-n.

Hogyan tanuljon? Mindenekelőtt rendszeresen és alaposan. Ehhez a tantárgyi kalauzban sok segítséget nyújtunk. A bevezető rész végén talál egy táblázatot, ennek alapján készítsen magának egy tanulási ütemtervet! Fontos, hogy az Ön által választott tempó szerint, a tervezett vizsgaidőpontra minden leckét befejezzen, és a beküldendő feladatot időben továbbítsa tutorának. Ha lehet, egyenletesen ossza el az anyagot. Ha valamelyik napra, hétre torlódnak a feladatai (akár magánéleti, akár más tantárgyak kötelezettségei miatt), inkább a korábbi időszakban vállaljon többet, mert az a tapasztalat, hogy a vizsgához közeledve vészesen fogy az idő, és ilyenkor az oktatók is leterheltebbek, kevésbé tudnak segítséget nyújtani. A leckékben nagyon sok önellenőrző feladat van. Ezeket nem ellenőrzi Önön kívül senki, de nem is az a céljuk, hanem az, hogy a feladatok elvégzése által a mélyére hatoljon a kijelölt tananyagnak. Ne csapja be magát! Ha egy önellenőrző feladatot nem tud megoldani, akkor érdemes azzal az anyagrésszel tovább foglalkozni, nehogy a vizsgáztató hívja fel a hiányosságaira a figyelmet! Ha úgy érzi, hogy semmiképpen nem tud megoldani egy feladatot, keresse meg tanulótársait, bizonyára tudnak segíteni. Ha ez sem megy, írjon, vagy telefonáljon a főiskola megadott címére, telefonszámára és mi segítünk Önnek. A beküldendő feladatokat mindenképpen oldja meg! Ezzel egyrészt tovább gyakorol, másrészt még a vizsga előtt egy szakértő tutorunk értékeli munkáját; ezzel időben segíthet helyre tenni bizonyos félreértéseket, feltárni olyan hiányosságokat, melyek a vizsgát veszélyeztetik, és tanácsokat ad, hogy miként javíthatja teljesítményét. Felhívjuk figyelmét, hogy az elektronikus formában rendelkezésre bocsátott Vállalati pénzügyek és adózási alapok című példatárban minden feladattípushoz talál levezetett mintapéldát. A tantárgy tanulás-támogatása, azaz milyen segítséget vehet igénybe a tantárgy tanulmányozásakor? A tantárgyat alapvetően önállóan kell elsajátítania, hagyományos előadás vagy gyakorlat nem tartozik hozzá. A tantárgy feldolgozása során lehetősége lesz egy alkalommal személyesen konzultálni szakértő tutorával; ennek részleteiről a tantárgy felvételekor

7

Szolnoki Főiskola


tájékoztattuk. Ehhez fel kell vennie a kapcsolatot képzésszervező-tutorával, akinek nevéről és elérhetőségéről szintén tájékoztatást kapott. A félév folyamán két beküldendő feladatot kell készítenie és azt - a tantárgy felvételekor megadott - határidőre el kell juttatnia tutorához. A beküldendő feladat két részből áll. Talál benne esszé jellegű, kifejtendő feladatokat és számítási példákat egyaránt. Az összefüggő feladatsor feladatainak elkészítésével módjában áll a tanultakat átismételni és rendszerezni. A beküldendő dolgozat formai követelményei: Word formátum, Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 1,5 sortávolság és sorkizárás. A dokumentumot .doc kiterjesztéssel mentse el, és e-mailben küldje el a tárgy felvételekor megállapodott ütemezés szerint. Amennyiben nehézséget okoz a számításos feladatok megfelelő leírása számítógép segítségével, úgy természetesen kézzel is leírhatja a megoldásokat. Ez esetben a szöveges válaszok kinyomtatott példányával együtt, postán küldje el megoldásait tutorának. A dolgozat megérkezése napján (legkésőbb másnap) e-mailben visszajelzést kap arról, hogy az írásművet megkaptuk. Szöveges értékelésre egy héten belül számíthat.

Tanulási ütemterv Munkája megkönnyítésére az alábbi tanulási ütemtervet állítottuk össze Önnek: Leckék

Időigény

1. lecke: Pénzügyi döntések, a pénz időértéke

Típus

Mikor tanulom?

8 óra feldolgozó, ismétlő

2. lecke: Kötvény, részvény értékelése, kockázat

10 óra feldolgozó, ismétlő

3. lecke: Tőkeáttétel, annak kockázata

8 óra feldolgozó

4. lecke: Beruházások elemzése, kockázata

14 óra feldolgozó

5. lecke: Tőkeköltség, tőkeszerkezet, osztalékpolitika

8 óra feldolgozó

6. lecke: Forgótőke menedzsment

10óra feldolgozó

7. lecke: Beküldendő feladat I.

12 óra beküldendő

8. lecke: Pénzgazdálkodás, elemzés

10 óra feldolgozó

9. lecke: Államháztartás alapjai, adózás rendje

14 óra feldolgozó

10. lecke: Társasági adó

6 óra feldolgozó

11. lecke: Az áfa

12 óra feldolgozó

12. lecke: A személyi jövedelemadó

14 óra feldolgozó

13. lecke: Beküldendő feladat II.

14 óra beküldendő

14. lecke: Egyéb adók

10 óra feldolgozó

A bevezető tanulmányozását követően el lehet kezdeni a feldolgozást. Végezetül fogadjon el egy jó tanácsot (közel 20 éves oktatói tapasztalat alapján): Először próbálja megérteni a tananyagot és csak utána megtanulni, gyakorolni. Így biztosan könnyebben fog menni, és tartósabb lesz az elsajátított ismeretek megőrzése. Jó munkát és hasznos felkészülést kívánunk!

8

Szolnoki Főiskola


1. lecke Pénzügyi döntések, a pénz időértéke Bevezetés Tanulmányaink első leckéjében részben alapfogalmakkal ismerkedünk meg, részben átismételjük és kibővítjük a pénzügy tantárgyban elsajátított pénz időértékkel kapcsolatos tananyagrészt. Kérjük, tanulmányozza át az általunk kijelölt anyagokat, és válaszoljon az önellenőrző kérdésekre! Az esszé jellegű kérdéseken kívül számítási feladatok is várnak Önre, ezzel is segíteni szeretnénk a beküldendő feladatok megoldását, ill. a kollokviumi dolgozat sikerét. A lecke feldolgozásához szükséges idő: 8 óra

Amennyiben sikeresen tudunk együttműködni – a lecke végére Ön képes lesz:

• • • •

Meghatározni a pénzügyi döntések fogalmát, típusait és azok célját; megmagyarázni a pénz időértékével kapcsolatos fogalmakat; számításokat elvégezni, és azok eredményeit értelmezni; pénzügyi befektetések lehetőségei közül megalapozottan választani, az egyes elképzelések mellett vagy ellen érvelni.

Munkája során gondoljon arra, hogy napjainkban a pénzügyi tevékenység ismerete általános igény a közgazdászokkal szemben. Ne feledkezzen meg arról sem, hogy a gazdaságossággal kapcsolatos számítások ismerete hasznos, a vállalkozók és managerek esetében elengedhetetlen. Lássunk munkához! Kérjük, olvassa el figyelmesen a Társaságok pénzügyei c. tankönyv 9-17. oldalát, majd végezze el a következő feladatokat! 1. önellenőrző feladat

Fogalmazza meg 10-12 mondatban a vállalkozás működési feltételeit, fontosabb eszközcsoportjait a most olvasottak, valamint más tantárgyakban elsajátított információk alapján! 2. önellenőrző feladat

Jellemezze 5-5 mondatban a befektetési döntéseket, finanszírozási döntéseket, a hosszú távú pénzügyi döntések két típusát és a rövid távú pénzügyi döntéseket!

9

Szolnoki Főiskola


3. önellenőrző feladat

Határozza meg cash-flow fogalmát és a pénzáramlás irányának megfelelő megkülönböztetését (3-5 mondatban)! Tanulmányozza figyelmesen a Társaságok pénzügyei c. tankönyv 19-20. oldalait és válaszoljon az alábbi kérdésekre! 4. önellenőrző feladat

Próbálja meg 5-10 mondatban elmagyarázni egy hozzá nem értő számára, hogy mit jelent a pénz időértéke! Érvelése során hozzon fel hétköznapi példákat. Olvassa el a tananyag 20-24. oldalait, majd oldja meg a következő önellenőrző feladatokat! 5. önellenőrző feladat

Magyarázza meg 4-5 mondatban a jövőérték kategóriáját, támassza alá életszerű példával is! 6. önellenőrző feladat

Számítási példa: Van 500 000 Ft-unk, amit elhelyezhetünk egy bankban egy évre, évi 12%-os kamatra. Melyik lehetőséget érdemes választanunk? a) Havonta fizetnek kamatot, amit minden hónap végén írnak jóvá; b) Negyedévente fizetnek kamatot, amelyet minden negyedév végén írnak jóvá; c) Az első év végén fizetnek kamatot. Milyen összegeket kapunk vissza az egyes esetekben? 7. önellenőrző feladat

Számítási példa: Nyáron szüleink vállalkozásában dolgoztunk és kerestünk 400 000 Ft-ot. Szeptember 1jén vettünk magunknak az iskolakezdésre egy számítógépet 200 000 Ft-ért. A maradék pénzünket betettük a bankba, és december 1.-ig lekötöttük évi 12%-os kamatra. Mennyi pénzünk lesz az év végén? Következő szakterületünk a már ismert jelenérték számítás, biztosan nem fog gondot okozni ez a kis ismétlés.

10

Szolnoki Főiskola


Olvassa át alaposan a tankönyv 25-28. oldalait, aztán válaszoljon az alábbi kérdésekre! 8. önellenőrző feladat

Írja le maximum 10-12 mondatban, hogy mit jelent a jelenérték, mi a diszkontálás, mi a különbség a kamatláb és a diszkontláb között! 9. önellenőrző feladat

Számítási példa: Önnek egy diszkont kincstárjegyet kínálnak megvételre, aminek a névértéke 100 000 Ft, a lejáratig egy év van hátra. Mennyit adna ezért a papírért, ha az alternatív hozam 6%/év? 10. önellenőrző feladat

Számítási példa: Mennyi a nettó jelenérték, ha a harmadik példában szereplő kincstárjegyet 87 500 Ft-ért vásárolta meg? A következő gondolatsort kezdjük egy fogalommal: Az azonos összegű pénzáramlásokat annuitásnak nevezzük. Gondoljon arra: ha hitelt vesz fel és minden hónapban azonos összeget kell törlesztenie, vagy – egy biztosítás feltételeinek megfelelően – időszakonként azonos összeget kell fizetnie. Ez a mindennapjainkban megjelenő pénzügyi folyamat a vállalati életben is nagy hangsúlyt kap. Ismételjük át és mélyítsük el az annuitásról szóló ismereteket. Olvassa el figyelmesen a tankönyv 34-41. oldalait és válaszoljon a kérdésekre, majd oldja meg a példákat! 11. önellenőrző feladat

10-15 mondatban adja meg az annuitásnak, mint azonos összegű pénzáramnak a fogalmát, és gyakorlati alkalmazhatóságát! Miért speciális az annuitás jövőértéke és jelenértéke? Mit jelent a szokásos és esedékes kifejezés? Fogalmazzon meg példát arra, hogy befektetési döntéseink során mire használhatjuk az annuitásokat!

11

Szolnoki Főiskola



Számítási példa: Minden év végén 110 000 Ft-ot teszünk be a bankba 8 éven keresztül, évi 12%-os kamatra. a) Mennyi pénzünk lesz a nyolcadik év végére? b) Mennyi pénzünk lesz a nyolcadik év végén, ha az év első napján tesszük be a pénzt a bankba? 13. önellenőrző feladat

Számítási példa: Egy energetikai cég ajánlja Önnek, hogy 10 000 E Ft-ért felújítja a fűtési rendszerét, és így minden évben 1 100 E Ft-tal csökken a gázszámlája 10 éven keresztül. Ön a pénzét 9%/év hozamú kötvénybe fektetheti be. a) Elfogadja-e az ajánlatot, ha azt előre kell fizetnie? b) Elfogadja-e az ajánlatot, ha a 10. év végén kell fizetnie 11 560 E Ft-ot? E témakörben utolsó területünk a járadék és az örökjáradék. Olvassa el a tananyag 44-45. oldalait és válaszoljon az alábbi kérdésekre, majd oldja meg a feladatot is! 14. önellenőrző feladat

Mit értünk járadék, örökjáradék alatt? Ezt részletesen fejtse ki 8-10 mondatban! 15. önellenőrző feladat

Számítási példa: Mennyi pénzt kell elhelyezni a bankba évi 6%-os kamatláb mellett, ha azt szeretnénk, hogy végtelen ideig kamatként (örökjáradék) a) minden évben le tudjunk venni 90 000 Ft-ot a számlánkról? b) a második évtől kezdve mindig 2%-kal több pénzt tudjunk levenni a számláról?

12

Szolnoki Főiskola


1. záróteszt

1. Melyik állítás igaz? a) A jelenérték számítást diszkontálási művelettel végezzük. b) A jelenérték számítás és a jövőérték számítás reciprok műveletek c) Mindkét állítás igaz. 2. Az évi 25 %-os kamatlábnak hány %-os diszkontálás felel meg? a) 30 b) 18 c) 20 3. Egy banki betét nominális kamatlába 12 %/év, mennyi a reálkamat, ha az infláció 8 %/év? a) 4% b) 20% c) 3,7% 4. Egy ötéves banki betétnél melyik a kedvezőbb: ha egyszerű kamatozást alkalmazunk, az éves kamatlábat öttel szorozva, vagy ha éves kamatozási periódussal kamatos kamatot használunk? a) Teljesen mindegy; b) Jobb a kamatos kamatozás; c) Jobb az egyszerű kamatozás. 5. Az annuitási tényező és diszkonttényezők között van-e összefüggés? a) Igen, az annuitási tényező a diszkonttényezők halmozott összege. b) Nincs összefüggés. c) Igen, az annuitási tényező a diszkonttényező és a kamatláb hányadosa.

Befejezés A legelső, bemelegítő anyagon túljutottunk. Felfrissültek a pénzügyi fogalmak, a számítási képletek; a számított adatok értékelését is átismételtük, kicsit kiegészítettük. Ezek után egy kis pihenő következik, majd az értékpapírokat fogjuk megvizsgálni, felelevenítjük a pénzügy erre vonatkozó ismereteit és bővítjük is azokat.

13

Szolnoki Főiskola


Megoldások 1. megoldás: Kulcsszavai: piaci igény, tőkejavak, munkaerő, reáleszközök, pénzügyi eszközök, befektetett eszközök, forgóeszközök, cél a hosszú távú működő képesség biztosítása. 2. megoldás: Kulcsszavai: változás eszközökben, forrásokban, illetve mindkettőben; mérleg, befektetési döntés, finanszírozási döntés, döntési időtáv, tőke költségvetés, tőke szerkezet, finanszírozás, pénzáramlás és annak irányai, forgótőke, hosszú táv = saját tőke és hosszú lejáratú kötelezettség, rövidtáv = forgóeszköz és rövid lejáratú kötelezettség. 3. megoldás: Kulcsszavai: pénzáramlás, hozam és kockázat, piaci érték maximalizálás. 4. megoldás: Kulcsszavai: alternatív hozam, infláció, pénz jövedelemteremtő képessége, reálérték, banki pénzelhelyezés. 5. megoldás: Kulcsszavai: összehasonlíthatóság, egyszerű kamatozás, kamatos kamatozás, tőkenövekedés, tőke csökkenés. 6. megoldás: a) 563 413 Ft. b) 562 754 Ft. c) 560 000 Ft. 7. megoldás: 208 000 Ft. 8. megoldás: Kulcsszavai: jelenidő, diszkontálás, nettó jelenérték, összehasonlíthatóság, tőkenövekedés, tőkecsökkenés. 9. megoldás: 94 340 Ft 10. megoldás: 6 840 Ft 11. megoldás: Kulcsszavai: periódusonként azonos összegű pénzáram, rendszeres pénzelhelyezés, tőkegyűjtés, azonos összegű törlesztés, időszak elején történő pénzáram, időszak végén történő pénzáram. Példa a befektetési lehetőségek elemzésére: Önnek felajánlják, hogy fizessen most 5 millió forintot, és energia racionalizálási beruházás eredményeként 5 éven keresztül minden évben csökkentik az energiaköltséget 5,15 millió forinttal. Az alternatív befektetés évi 4% kamatot garantál hosszú távon. Elfogadja-e az ajánlatot? Mit szólna hasonló ajánlathoz, ha nem az időszak elején, hanem az 5. év végén kellene fizetnie 6,4 millió forintot. 12. megoldás: a): 1 353 000 Ft. b): 1 515 360 Ft.

14

Szolnoki Főiskola


13. megoldás: a): A 10 éven keresztül esedékes annuitás jelenértéke 7 381 E Ft, ez kevesebb, mint, amit kérnek, így az ajánlat nem fogadható el. b): A 10 éven át esedékes annuitás jövőértéke 16 713 E Ft, ami magasabb összeg, mint amit fizetni kell, így az ajánlat elfogadása gazdaságos. 14. megoldás: Kulcsszavai: végtelen számú pénzáram, rendszeres időközök, örökjáradék jelenértéke, folyamatos növekedés, növekvő örökjáradék jelenértéke. 15. megoldás: a) 1 500 000 Ft. b) 2 250 000 Ft. A záróteszt megoldásai: 1) c; 2) c; 3) c; 4) b; 5) a

15

Szolnoki Főiskola


2. lecke Kötvény, részvény értékelése, kockázat Bevezetés Tanulmányaink második részében szintén lesz ismétlő szakasz, ugyanis a kötvények és részvények értékelésével foglalkozunk. Ebben a munkában hasznosítjuk az előző félév tananyagát és az első lecke ismereteit. Kérjük, tanulmányozza át a kijelölt anyagokat, és válaszoljon a feltett kérdésekre! A lecke feldolgozásához szükséges idő: 10 óra

A lecke végére Ön képes lesz:

• • • • •

A kötvényekkel kapcsolatos fogalmak meghatározására; a kötvények árfolyamának meghatározására; a bruttó és nettó árfolyam kiszámítására; a kötvényárfolyam és piaci hozamok összefüggéseinek felismerésére; az elsőbbségi- és törzs részvények értékelésére.

Munkája során gondoljon arra, hogy a mindennapi pénzgazdálkodásban is hasznosítható ismeretekre tesz szert, a vállalkozások pénzgazdálkodásához szükséges ismereteket, gondolkodásmódot ismeri meg és gyakorolja. Lássunk munkához! Kérjük, olvassa el figyelmesen a Társaságok pénzügyei c. tankönyv 49. oldalát, és végezze el a következő feladatokat! 1. önellenőrző feladat

Maximum 5-7 mondatban adja meg a kötvény fogalmát, használatának lehetőségeit. Kérjük, olvassa végig a kötvényekkel kapcsolatos fogalmakat a tankönyv 50-53. oldalain és válaszoljon a következő kérdésekre! 2. önellenőrző feladat

Precízen határozza meg egy-egy mondatban a következő fogalmakat: névérték, névleges kamat, kibocsátási árfolyam, lejárat, visszaváltható kötvény, átváltható kötvény, piaci érték,piaci árfolyam.

16

Szolnoki Főiskola


Elérkeztünk a számítások ismétléséhez, gyakorlásához. Legelőször egy-két fogalmat idézzünk fel: A kötvény cash-flow-ja nem más, mint a kötvény által indukált pénzmozgások összessége. A kötvény árfolyama pedig a kötvény által biztosított bevételek diszkontált értékeinek összessége. Ha ezeket végiggondolja, könnyen felismeri az összefüggéseket. Kérjük, tanulmányozza figyelmesen a Társaságok pénzügyei c. tankönyv 55-59. oldalait és válaszoljon az alábbi kérdésekre, oldja meg majd a feladatot is! 3. önellenőrző feladat

Fogalmazza meg 6-8 mondatban, hogy milyen tényezők hatnak a kötvény árfolyamára! 4. önellenőrző feladat

Számítási példa: Egy kötvény névértéke 100 000 Ft, névleges kamata 10%/év, lejárati ideje 4 év. Az alternatív hozam 9%. a) Mennyi az árfolyama, ha évek végén fizeti a kamatot, és a 4. év végén a tőkét egy összegben? b) Mennyi az árfolyama, ha minden év végén fizetik a kamatot és a tőke 25%-át? Ezek után nézzük meg, hogy a kötvények mennyit is érnek önmagukban, a felhalmozott kamatok nélkül. Ebben a gondolatsorban kell elválasztanunk a bruttó és nettó árfolyamot. A bruttó árfolyam az értékpapír vételára a benne foglalt kamatokkal. A nettó árfolyam ugyanez a kamatok nélkül. Vegyünk egy egyszerű példát. Mintapélda Egy kötvényt kibocsátottak 2006. március 01-jén. A névérték 100 000 Ft. A névleges kamat 12%/év. Ezt az értékpapírt megvásároltuk április 01-jén 102%-os árfolyamon. Mennyi a bruttó és a nettó árfolyam? A bruttó árfolyam 102 000 Ft. A nettó árfolyam a bruttó árfolyam mínusz az április 01-ig felhalmozott kamat összege, amely 100 000*0,12/365*31=986 Ft. A nettó árfolyam tehát 101 014 Ft. 5. önellenőrző feladat

Egy kötvény névértéke 50 000 Ft, névleges kamata 10%/év, kibocsátása 2006. április 01jén történt. Ezt az értékpapírt megvásároltuk 53 000 Ft-ért április 25-én. Mennyi a bruttó és nettó árfolyam? Bizonyára észlelte, hogy nem kértük számon az egész tananyagot. Ennek az az oka, hogy mélyebben csak a pénzügyszakosokkal tanuljuk, külön tőkepiaci számítások keretében. Egy kis lazítás után nézzük meg, hogy az alternatív kamatok változása hogyan hat a fix kamatozású értékpapírok árfolyamára.

17

Szolnoki Főiskola


Olvassa el figyelmesen a tankönyv 69. oldalán a kötvény árfolyamára ható tényezőket ismertető két bekezdést, majd a 75-76. oldalakat.

A tanultakat alkalmazva oldja meg a feladatot! 6. önellenőrző feladat

Számítási példa: Egy kötvény névértéke 50 000 Ft, névleges hozama 10%/év, az alternatív piaci hozama 8%, az árfolyama 55 000Ft. Határozza meg a kamatrugalmassági mutató értékét! A következő gondolatsort szintén egy fogalommal kezdjük: A részvény árfolyama nem más, mint az a tőkeérték, amit el kellene helyeznünk egy bankban annak érdekében, hogy a részvény osztalékával megegyező örökjáradékhoz jussunk. A további részletek érdekében kérjük, hogy olvassa el figyelmesen a tankönyv 84. oldalán a Törzsrészvények értékelése című rövid szakaszt, majd a 88. oldaltól kezdődő 3.4.2. és a 3.4.3 részeket, a 92. oldal közepéig.

Válaszoljon a következő kérdésre, illetve oldja meg a következő feladatot: 7. önellenőrző feladat

Adja meg 10-12 mondatban, miért mondhatjuk, hogy a részvény árfolyamának megállapítása örökjáradék számítására vezethető vissza; valamint azt is, hogyan számítjuk ki a részvények árfolyamát! 8. önellenőrző feladat

Számítási példa: Egy részvény névértéke 10 000 Ft, a garantált osztalék 8%/év, az alternatív hozam 6%/év. a) Mennyi a részvény árfolyama? b) Mennyi a részvény árfolyama, ha a hozamát minden évben 2%-kal növeli? A tananyagrész utolsó, rövid szakaszához érkeztünk. Ismét egy fogalommal kezdünk, ez pedig a kockázat, ami nem más, mint egy várható esemény bekövetkezése körüli bizonytalanság. Természetes, hogy a gazdálkodásban ennek nagy jelentősége van, így mi sem kerüljük ki a problémát. Azt is fontos megemlíteni, hogy a befektetési kockázat mérséklésének ismert módja a diverzifikáció, a befektetések megosztása, a portfolióképzés. A portfolió egy befektetési kosár, amelyben különböző hozamú és kockázatú értékpapírokat kombinálnak, attól függően, hogy a tőketulajdonos kockázattűrő képessége milyen. Kérjük, olvassa el a tankönyv 101-105. oldalait és válaszoljon a következő kérdésre:

18

Szolnoki Főiskola



Mit értünk kockázat alatt és mi a mérséklés módja? Kérjük, hogy próbáljon meg a mindennapi gazdálkodásban felismerhető kockázatokra is példát hozni. A választ 5-8 mondatban ismertesse.

2. záróteszt (1-6)

Jelölje meg a helyes választ! 1. Mi a kötvény cash-flow? a) A kötvény névértéke; b) A kötvény által indukált pénzmozgások összessége; c) A kötvény árfolyama; 2. Milyen jogviszonyt testesít meg a kötvény? a) Hitelviszonyt, b) Áru feletti rendelkezési jogot; c) Tulajdonjogot. 3. Milyen jogviszonyt testesít meg a részvény? a) Hiteljogviszonyt, b) Tulajdonjogot, c) Áru feletti rendelkezési jogot. 4. Mi a kötvény elméleti árfolyama? a) A kötvény által biztosított bevételek diszkonkált értékeinek összege. b) Az az összeg, amennyit a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete közzétesz. c) Az elméleti árfolyam nem más, mint a névérték. 5. Mi a részvény elméleti árfolyama? a) A tőzsdei hírekben közzétett összeg. b) A részvény névértéke. c) Az a tőkeérték, amit jelenlegi piaci hozamok mellett el kell helyezni ahhoz, hogy a részvény osztalékánál megegyező örökjáradékhoz jussak. 6. Mi a különbség a kötvény bruttó és nettó árfolyama között? a) Az amortizáció; b) Az értékvesztések; c) A bruttó árfolyam magában foglalja a legutolsó kamatfizetés óta a vásárlás időpontjáig felhalmozott kamatot. A nettó árfolyam a kamat nélkül értendő.

19

Szolnoki Főiskola



Jelölje meg a helyes választ! 7. Mi a kamatrugalmassági mutató? a) A jegybanki alapkamat és a piaci kamatok összefüggését jelző érték. b) A kötvény árfolyamának változásának és piaci kamatok változásának összefüggését jelző mutató. c) Ezt a PSZÁF teszi közzé. 8. Mit jelent a portfolió kifejezés? a) Ez egy speciális poroltó készülék. b) Befektetési kosár. c) Nincs ilyen kifejezés. 9. Mi a kockázat? a) Egy várható esemény – például várható hozam – bekövetkezése körüli bizonytalanság. b) Kizárólag a kockavetéssel foglalkozó szerencsejátékosok gúnyneve. c) Ez egy valószínűségi változó.

Befejezés Ismét túljutottunk egy érdekes anyagrészen, tudjuk értékelni az alapvető értékpapírokat. Természetesen nem mindig ezek a tényezők határozzák meg a piacon az azonnali árfolyamokat, de hosszú távon, tendenciaszerűen egyértelmű a hatásuk. Ismét engedélyezhetünk egy rövid lazítást, utána a vállalkozások belső viszonyaival, költségeivel, a részvényesek osztalékával fogunk foglalkozni. Viszontlátásra!

20

Szolnoki Főiskola


Megoldások 1. megoldás: Kulcsszavai: adósság, hozam, kamatszelvény, elsődleges forgalomba hozatal, futamidő, visszafizetés, részvénnyé alakítás, spekuláció. 2. megoldás: Kulcsszavai: lejárat, kamat, alternatív hozam változása, biztonság, várható változások. 3. megoldás: Kulcsszavai: lejárat nélküli, örökjáradék, változó hozam, alternatív hozam. 4. megoldás: a) 103 240 Ft b) 102 112 Ft 5. megoldás: 52 658 Ft 6. megoldás: -0,5 Az alternatív hozam és az árfolyam ellentétesen mozognak, ezért normális esetben a kamatrugalmassági mutató negatív. 7. megoldás: Kulcsszavai: a részvény osztaléka felfogható örökjáradékként, alternatív hozam, tőkeérték, amely az osztalékkal azonos. 8 megoldás: a) 13 333 Ft b) 20 000 Ft. 9. megoldás: Kulcsszavai: bizonytalanság, várható hozam, portfolió. Az egyéb kockázatokhoz javasolt gondolatok: termelési kockázat, piaci kockázat, külső kockázat, belső kockázat, politikai kockázat, természeti tényezőkben rejlő kockázat stb. 2. záróteszt megoldásai: 1) b; 2) a; 3) b; 4) a; 5) c; 6) c; 7) b; 8) b; 9) a

21

Szolnoki Főiskola


3. lecke Tőkeáttétel, annak kockázata Bevezetés Tanulmányaink következő részében a tőkeáttétellel és annak kockázatával foglalkozunk. Biztosak vagyunk abban, hogy rövidesen felismeri az összefüggéseket, és képes lesz együtt gondolkodni a kalauz készítőivel. Kérjük, tanulmányozza át a kijelölt anyagokat, és válaszoljon a feltett kérdésekre! A lecke feldolgozásához szükséges idő: 8 óra

Amennyiben sikeresen tudunk együttműködni a lecke végére Ön képes lesz:

• • •

Meghatározni egy termék fedezeti összegét, a fedezeti hányadot és a fedezeti pontot; ismertetni a tőkeáttétel fogalmát és annak típusait; kiszámítani és értelmezni a működési és pénzügyi tőkeáttételt.

Reméljük, hogy nem fogja nehéznek találni a tananyagot. Biztos sikerélmény egyedül felismerni az összefüggéseket. Meg fogja látni, hogy lehet örömet találni ezen a szakterületen is. Lássunk munkához! Kissé rendhagyó módon, most nem a tankönyvet vesszük elő, hanem egy a tanulási kalauz szerzője által írt példatár néhány gondolatát illesztjük be a tananyagba. Most a kalauz következő szakaszát tanulmányozza át figyelmesen!

Fogalomtár Működési tőkeáttétel A kitermelt jövedelem és eladási forgalom változásának egymáshoz viszonyított arányát jelző tényező. A számított adat megmutatja, hogy az eladási forgalom %-os változása hány %-kal változtatja a fizetett kamat és adózás előtti jövedelem összegét. Nagyságát jelentősen befolyásolja a fix költségek és változó költségek cégen belüli aránya. Számítása: 1. DOL =

Kamatfizetés és adózás előtti jövedelem % − os változása Eladási forgalom % − os változása

∆ EBIT EBIT 2. DOL = ∆ Eladási forgalom Eladási forgalom

22

Szolnoki Főiskola


EBIT: Kamatfizetés és adózás előtti eredmény

∆ EBIT: Kamatfizetés és adózás előtt eredmény változása ∆ Eladási forgalom: eladási forgalom változása 3. DOL =

Eladási forgalom − változó költség Kamatfizetés adózás előtti jövedelem

Pénzügyi tőkeáttétel Az egy részvényre jutó jövedelemváltozás, és a fizetett kamat és adózás előtti jövedelemváltozás egymáshoz viszonyított arányát jelző tényező. A számított adat megmutatja, hogy a fizetett kamat és adózás előtti eredmény összegének 1%-os változása hány %-kal változtatja az egy részvényre eső jövedelmet. Számítása: 1. DFL =

Egy részvényre eső jövedelem változása Fizetett kamat és adózás előtti jövedelem változása

∆ EPS 2. DFL = EPS ∆ EBIT EBIT Kombinált tőkeáttétel Abban az esetben számolható, ha a cég a tőkeáttételnek mindkét típusát alkalmazza. A működési és pénzügyi tőkeáttétel összekapcsolódik és erősíti egymást. A tényező megmutatja, hogy az eladási forgalom 1%-os változása milyen mértékű változást idéz elő a részvényesek jövedelmében. Számítása:

DCL =

Egy részvényre jutó jövedelem % − os változása Eladási forgalom % − os változása

DCL = DOL * DFL

A költségekkel kapcsolatos eszmefuttatásunkat kezdjük a költség fogalmával. A tevékenység folytatása során felhasznált eszközök pénzben kifejezett értékét költségnek nevezzük. A költségeket több szempont szerint csoportosíthatjuk, a témánk szempontjából a rugalmasság szerinti csoportosítás a fontos. Ebben a megközelítésben két csoport létezik, az állandó és a változó költségek csoportja. Állandó költségnek azokat a költségeket nevezzük, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a forgalom nagyságához, attól függetlenül léteznek. Ilyen például az amortizáció, vagy a bérleti díj. A másik csoport a változó költségek csoportja. Ezek a forgalom nagyságával együtt változnak. Mondhatnánk úgyis, hogy ha nincs termelés, nincs változó költség sem; ha beindul a termelés, lesz változó költség, és az együtt mozog a termeléssel. A fix költségek tehát léteznek és azokat a termelés során az árbevétel és változó költségek különbségéből kell kitermelni. Azt a mennyiséget, amelyben az árbevétel és változó költség különbözetében megtérül a fix költség – fedezeti pontnak nevezzük. Az árbevétel és változó költség eltérése a fedezeti összeg, amely fedezetet nyújt a fix költségre, és ami még utána megmarad, az lesz az eredmény. 23

Szolnoki Főiskola


Ezek után nézzük meg az alapvető összefüggéseket! Alapösszefüggések Árbevétel -Változó költség Fedezeti összeg -Fix költség Eredmény

Fedezeti hányad =

Fedezeti összeg Árbevétel

Fedezeti pont: Az a kibocsátási, eladási volumen, amely mellett az árbevétel fedezi a költségeket. Számítása:

Qb =

Fix költség Termék eladási ára − Egy termékre eső változó költség

Mintapéldák 1) Fedezeti pont számítása: Egy vállalkozó fix költsége 5 000 E Ft, az egy termékre eső változó költség 4 800 Ft, a termék eladási ára 5 200 Ft. a) Határozza meg a fedezeti összeget, a fedezeti hányadot és a fedezeti pontot! Megoldás: Fedezeti összeg: 5200 − 4800 = 400 Ft/db Fedezeti hányad: Fedezeti pont:

400 *100 = 7,7% 5200

5000000 = 12500 db 5200 − 4800

Hány terméket kell eladni, hogy az árbevétel arányos nyeresége 5% legyen? Megoldás: Ebben az esetben az árbevételnek 5%-át elkülönítjük és a 95%-ot vesszük figyelembe fix költség fedezetének kitermelésénél. A szükséges mennyiség =

5000000 = 35714 db (5200 * 0,95) − 4800

A fedezeti hányadnál nagyobb árbevétel arányos nyereség nem érhető el.

24

Szolnoki Főiskola



Maximum 10-12 mondatban írja le a költségek fogalmát, csoportosítását, és a fedezeti összeg számításának összefüggéseit! Mit jelent a működési tőkeáttétel kifejezés? A fenti anyag áttanulmányozása után kérjük, hogy olvassa el figyelmesen a Társaságok pénzügyei c. tankönyv 222. oldalán található tőkeáttételről szóló fejezetet, majd válaszoljon a kérdésekre. 2. önellenőrző feladat

A tankönyv 223. oldalán található táblázat figyelmes elolvasása után fogalmazza meg, mi befolyásolja a nyereség és a részvényesek jövedelmének alakulását. Ezt kérjük, hogy 10-15 mondatban tegye meg. Most pedig térjünk vissza a mintapéldákhoz! A következő példa segítségével a lényeges összefüggések bemutatásra kerülnek, ezeket próbálja megérteni, utána pedig oldja meg az önellenőrző feladatokat. Mintapéldák folytatása 2) Egy cég várható adatai a következők: Árbevétel 40 millió Ft, a változó költségek aránya 60%, a fix költség 10 millió Ft. A hitelek után fizetendő kamat 2 millió Ft, az elsőbbségi részvényeseknek járó osztalék 1 200 E Ft, a cégnek 100 ezer db törzsrészvénye van. Vizsgáljuk meg, hogyan alakulna a részvényesek jövedelme, ha az eladási forgalom 10%-al emelkedne?

25

Szolnoki Főiskola


%-os változás

Első időszak (1) ezer Ft

Második időszak (2) ezer Ft

Eladási forgalom

40 000

44 000

+10

- Változó ktg.(0,6 eladási forg.)

24 000

26 400

+10

- Állandó költség

10 000

10 000

0

EBIT (adózás és kamatfizetés előtti nyereség)

6 000

7 600

+26,7

- Kamat

2 000

2 000

0

Adózás előtti nyereség

4 000

5 600

+40

640

896

+40

Adózott nyereség

3 360

4 704

+40

- Elsőbbségi részvények osztaléka

1 200

1 200

0

Törzsrészvényesek jövedelme

2 160

3504

+62,2

21,6

35,04

+62,2

Megnevezés

- Adó (16%)

Egy részvényre jutó jövedelem

[(2)-(1)]:(1)

A táblázat értékeinek kiszámításakor vegyük figyelembe a Megnevezés oszlopban szereplő – jeleket. Ezek természetesen az azonos sorban szereplő számokra is vonatkoznak! Megoldás: A példában szereplő cég működési tőkeáttétele:

7600 − 6000 0,267 6000 DOL = = = 2,67 44000 − 40000 0,1 40000 Értelmezése szerint az eladási forgalom 1%-os változása az üzemi eredmény 2,67%-os növelését indukálja A működési tőkeáttétel kiszámításával még nem válaszoltunk a kérdésre, hiszen az csak a kamat és adófizetés előtti nyereség (EBIT) módosulását mutatja meg. Folytatni kell tehát a számításainkat! 3) Az előző példa adataiból határozzuk meg a pénzügyi tőkeáttételt! Megoldás: 35,04 − 21,5 0,6222 21,6 DFL = = = 2,33 7600 − 6000 0,2667 6000

Állapítsa meg a komplex tőkeáttételi mutatót!

26

Szolnoki Főiskola


Megoldás: 35,04 − 21,5 0,6222 21,6 DCL = = = 6,22 44000 − 40000 0,1 40000

DCL = 2,33 * 2,67 = 6,141 Eltérés abból adódik, hogy mindkét esetben lefelé kerekítettük az adatot. Értelmezzük tehát az eredményeket. Elsőként kiszámítottuk a működési tőkeáttételt, ami megmutatta, hogy az árbevétel 1%-os változása mennyivel változtatta meg a kamat és adófizetés előtti eredményt. Ez 2,67 volt, vagyis 1%-os árbevétel növekedés 2,67%-kal emeli az EBIT-et. A növekedés magasabb. Ennek az az oka, hogy a fix költség nem emelkedik az árbevétellel, vagyis a költségek egy része változatlan, így természetes, hogy a nyereség nagyobb ütemben nőtt. A második számított mutatónk a pénzügyi tőkeáttétel, ami azt mutatja meg, hogy az EBIT 1%-os változás hány %-kal növeli a részvényesek jövedelmét. Ez szintén magasabb értéket mutatott 1-nél, hiszen a növekedés itt is nagyobb ütemű. Ennek oka, hogy a kamat és az elsőbbségi részvényeseknek fizetett összegek nem változtak az EBIT módosulásával, gyakorlatilag fix költségként funkcionáltak. A komplex tőkeáttétel a működési – és a pénzügyi tőkeáttétel szorzata. Ez a tény igazolja az összefüggéseket. A részvényesek jövedelmét az árbevétel változása, a fix költségek összes költségen belüli aránya, a kamatfizetési kötelezettség és az elsőbbségi részvényeseknek „kötelezően” fizetendő osztalékrész nagysága határozza meg. Kérjük, hogy oldja meg a következő példákat! 3. önellenőrző feladat

Számítási feladat: Egy vállalkozás fix költsége 5 000 E Ft, a termékének eladási ára 8000 Ft/db, a fajlagos változó költség 7 500 Ft/db. a) Határozza meg a fedezeti összeget! b) Határozza meg a fedezeti hányadot! c) Határozza meg fedezeti pontot! 4. önellenőrző feladat

Számítási feladat: Egy cég várható adatai a következők: Árbevétel 60 millió Ft, a változó költségek aránya 70%, a fix költség 12 millió Ft. A hitelek után fizetendő kamat 3 millió Ft, az elsőbbségi részvényeseknek járó osztalék 1 800 E Ft, és a cégnek 100 ezer db törzsrészvénye van. Vizsgáljuk meg, hogyan alakulna a részvényesek jövedelme, ha az eladási forgalom 10%kal emelkedne!

27

Szolnoki Főiskola


3. záróteszt

Keresse meg a helyes választ! 1. Mi a költség? a) A kiadás egyenlő a költséggel. b) A tevékenység során felhasznált eszközök pénzben kifejezett értéke. c) A befektetés. 2. Mi a változó költség és a fix költség közötti különbség? a) Semmi, mindkettő költség. b) A fix költség nem változik a termelési volumenértékével – azért fix -, a változó költség ezzel együtt változik. A változás arányát a költség rugalmassági mutató jelzi. 3. Mi a fedezeti pont? a) A dolgozó bérének az a szintje, ami a rendszeres kiadásait fedezi. b) Az a volumen, amelynél megegyezik a fix és a változó költség. c) Az a termelési volumen, amelynek árbevétele fedezetet nyújt a fix és változó költség összegére. 4. Mi a fedezeti hányad? a) A fix-és változó költségek aránya. b) Az árbevétel és a fix költség aránya. c) A termék által kitermelt fedezeti összeg (árbevétel – változó költség) és árbevétel aránya. 5. Mit jelez a működési tőkeáttétel? a) 1% árbevétel változás hány %-kal változtatja a kamat és az adófizetés előtti eredményt? (EBIT). b) Egy százalék tőkebefektetés hány %-kal növeli az eredményt. c) Nincs ilyen fogalom. 6. Mi befolyásolja a működési tőkeáttételt? a) A fix költségek aránya az összes költségen belül, és a változó költségek rugalmassága. b) Az árbevétel növekedése. c) Semmi, az a tőkebefektetéssel arányos.

28

Szolnoki Főiskola


Befejezés Egy nem nagyon terjedelmes, de igen tartalmas, és fontos szakasz végére értünk. A cégek gazdálkodásának összefüggéseiből sikerült megismernünk egy kiemelkedő tényezőt. Az eredmény keletkezését, a tulajdonosok jövedelmének változását vizsgáltuk. Ez a lecke a folyamatos termelés körülményeit vizsgálta. A következő anyag a beruházásokkal foglalkozik. Átnézzük, hogy milyen szempontok szerint elemezhetjük egy tervezett beruházás várható, valamint a megvalósításának jövedelmezőségét. Rövid pihenő után találkozunk ismét.

Megoldások 1. megoldás: Kulcsszavai: felhasznált eszközök pénzben kifejezett értéke állandó, változó, eltérés, fedezeti összeg, fix költség, eredmény, fedezeti hányad. 2. megoldás: Kulcsszavai: árbevétel, változó költség, fix költség, EBIT, kamat, osztalék. 3. megoldás: a) 500 Ft/db b) 6,25 % c) 10 000 db 4. megoldás:

Megnevezés

Első időszak (1) ezer Ft

Második időszak (2) ezer Ft

%-os változás [(2)-(1)]:(1)

Eladási forgalom

60 000

66 000

10

-Változó ktg.(0,7 Eladási forg.)

42 000

46 200

10

-Állandó költség

12 000

12 000

0

EBIT (adózás és kamatfizetés előtti nyereség)

6 000

7 800

30

-Kamat

3 000

3 000

0

Adózás előtti nyereség

3 000

4 800

60

-Adó (16%)

480

768

60

Adózott nyereség

2 520

4 032

60

-Elsőbbségi részvények osztaléka

1 800

1 800

0

Törzsrészvényesek jövedelme

720

2 232

210

Egy részvényre jutó jövedelem

7,2

22,32

210

3. záróteszt megoldásai: 1) b; 2) b; 3) c; 4) c; 5) a; 6) a

29

Szolnoki Főiskola


4. lecke Beruházások elemzése, kockázata Bevezetés Tanulmányaink negyedik részéhez érkeztünk. Reméljük még nem fáradt el, és könnyedén fogja venni a következő akadályokat. Ez a lecke nem lesz olyan bonyolult, de kicsit hosszabb, mint az átlagos leckék. Most a befektetésekről, a beruházásoktól fogunk együtt gondolkodni. Abban egyetérthetünk, hogy egy beruházás hosszú távon befolyásolja, meghatározza a cégek működési feltételeit, ezért annak előkészítése meghatározó lehet a jövő szempontjából. Kérjük, tanulmányozza át a kijelölt anyagokat, és válaszoljon a feltett kérdésekre! A lecke feldolgozásához szükséges idő: 14 óra


• • • • • • • •

Átlátni a beruházások rendszerét; ismertetni a beruházások célját; ismertetni a beruházási döntések előkészítésének folyamatát; átlátni a beruházásokhoz kapcsolódó pénzáramokat; elvégezni a legfontosabb beruházás gazdaságossági számításokat; elvégezni a beruházási javaslatok rangsorolását; ismertetni az optimális pótlási időpont meghatározásának szempontjait; átlátni az érzékenységi elemzés gondolatmenetét (érzékenységi elemzést a pénzügy szakosok fognak végezni).

Munkája során gondoljon arra, a vállalkozás azért jön létre, hogy a tulajdonos vagyonát gyarapítsa. Ennek a célnak a megvalósítása a jó befektetési döntéssel indul. Lássunk hozzá! Kérjük, olvassa el figyelmesen a Társaságok pénzügyei c. tankönyv 153-155. oldalait, és válaszoljon a következő kérdésekre! 1. önellenőrző feladat

Foglalja össze 5-8 mondatban, hogy Ön szerint mi a beruházás, és az előkészítésének melyek a fontosabb lépései, szempontjai. Az előző rövid munka után ismét olvasásra kérjük. Nézze át a tankönyv 156-162. oldalán található, pénzáramokkal foglalkozó szakaszt, majd fogalmazza meg gondolatait a következő kérdésekről:

30

Szolnoki Főiskola


2. önellenőrző feladat:

A tanuláshoz használt füzetében fejtse ki 10-15 mondatban, hogy a beruházásokhoz kapcsolódó pénzáramok becslését melyik fejlesztési lépésnél kezdjük és mik a becslés elvégzésénél jelentkező szempontok. 3. önellenőrző feladat

6 mondatban írja le, hogy a beruházásokhoz kapcsolódóan milyen pénzáramok keletkeznek. Kérjük, hogy olvassa el a tankönyv 162. oldalán a döntési kritériumokról szóló részt és válaszoljon a következő kérdésekre! 4. önellenőrző feladat

Véleménye szerint milyen kérdésekben kell döntenie a beruházónak az előkészítés során, és milyen számítási módokat használhat? Csak felsorolást kérünk, gondolatonként 1-2 mondattal. (Nem komplex fogalmazás.) Ismét elérkeztünk egy kis számításhoz. Először egy fogalmi és képlet-összefoglalót tartalmazó leírást olvasson el, amit a kalauz következő néhány bekezdése tartalmaz. Ezután javasoljuk a tankönyv néhány oldalát átnézni. Ezek után két feladattal kell megbirkóznia. Kezdjünk a munkához, lássuk a fogalom- és képletgyűjteményt!

Fogalomtár Beruházás A beruházás tárgyi eszközök létesítésére, beszerzésére a tárgyi eszköz állomány bővítésére irányuló műszaki-gazdasági tevékenység. Pénzügyi oldalról a beruházás tőkebefektetésnek minősül, hatékonyságának vizsgálati módszerei a pénzügyi befektetések elemzésénél is alkalmazhatók. Példa a statikus módszerekkel számított statikus mutatók meghatározására: Egy beruházás megvalósítása 25 millió Ft tőkebefektetést igényel. A beruházásra vonatkozó döntés meghozatala előtt a beruházások hatékonyságának vizsgálatát az alábbi módszerekkel végezhetjük el: I. Statikus módszerek a) a beruházás átlagos jövedelmezősége b) megtérülési idő c) beruházási pénzeszközök forgási sebessége

31

Szolnoki Főiskola


II.) Dinamikus módszerek a) beruházás nettó jelenértéke (ezt a módszert az előző félévben tanultuk) b) belső megtérülési ráta c) jövedelmezőségi index I. Statikus módszerek Ezek a módszerek azért nevezhetők statikusnak, mert nem veszik figyelembe az időtényező szerepét. A vizsgálat csak egyetlen periódusra szorítkozik, átlagadatok felhasználásával. Jellemzője, hogy a költség és a nyereség összehasonlíthatóságából indul ki. Ennél a módszernél nem figyelünk az időtényezőre, csak az adatokat hasonlítjuk össze. Ez egyszerű, de hiányossága, hogy különböző időponti pénzáramlásokat minden korrekció nélkül összehasonlít. Vegyünk egy egyszerű példát. Mintapélda Egy beruházás ráfordítása 25 millió Ft, várhatóan 10 éven keresztül üzemel majd. A beruházással elérhető évi adózott eredmény várhatóan átlagosan 5 millió Ft. A mutatók számítását ennek az egyszerű példának a megoldása során fogjuk megvizsgálni. I/a) A beruházások átlagos jövedelmezősége E mutató a beruházás teljes élettartama alatt keletkezett jövedelmek éves átlagát veti össze a beruházáshoz szükséges pénzösszeggel. Számítható adózás előtti vagy adózott nyereségből. Kiszámítása:

Bj =

Ny B

Bj = a beruházás átlagos jövedelmezősége Ny = a beruházás működési/használati ideje alatt elérhető évi átlagos nyereség B = a beruházás megvalósításához szükséges pénzeszköz, beruházási költség Több beruházási alternatíva összehasonlításakor a magasabb átlagos jövedelmezőségű beruházást érdemes választani. A fenti példa alapján a mutató kiszámítása:

Bj =

5 = 0,2 = 20% 25

A beruházás évi átlagos jövedelmezősége 20%, ami más befektetési változatok jövedelmezőségével hasonlítható össze. I/b) A megtérülési idő számításának módszere A megtérülési idő azt fejezi ki, hogy a beruházásba befektetett pénzeszköz hány év alatt térül meg a beruházás eredményeként keletkező jövedelmekből.

Bi =

B Ny

Bi = a beruházás megtérülési ideje. Minél kisebb a mutató, annál kedvezőbb a beruházás.

32

Szolnoki Főiskola


A példa adatai alapján:

Bi =

25 = 5 év 5

A beruházásra fordított pénztőke 5 év alatt térül meg. I/c) A beruházási pénzeszközök forgási sebessége A forgási sebesség azt mutatja meg, hogy a beruházás működése alatt a befektetett pénzeszköz a beruházás által elért eredményből hányszor térül meg.

Bs =

Mi M * Ny M ; azaz Bs = i ; vagy Bs = i B Bi B Ny

Bs = a beruházási összeg forgási sebessége Mi = a beruházás működési/használati ideje Beruházásokat összehasonlítva, az a kedvezőbb, amelyiknek nagyobb a forgási sebessége.

Bs =

10 10 * 5 10 = 2 ; Bs = = 2 ; Bs = =2 25 5 25 5

A beruházásra fordított pénztőke a beruházás működése során kétszer térül meg. A statikus mutatók alkalmazása segítséget nyújt azonos célú beruházások közötti döntések meghozatalához – a mutatók segítségével készített rangsor alapján. 5. önellenőrző feladat

Maximum 6-8 mondatban ismertesse, hogy milyen statikus mutatókat ismer! Miért nevezzük ezeket statikus mutatóknak? Ezek után oldjunk meg egy egyszerű példát! 6. önellenőrző feladat

Számítási példa: Egy beruházás várható ráfordítása 50 millió Ft, a működési idő 4 év, az átlagos nyereség 15 millió Ft. Határozza meg a beruházás statikus gazdaságossági mutatóit és tegyen javaslatot. Ezek után a dinamikus mutatók számítására nézzük meg a fogalom- és képlettárat, majd egy számítási példát. Ezekben felismerhető a jelenérték és nettó jelenérték számítása. (Az előző félévben a pénzügyek tantárgyban szerepeltek, ezért itt nem részletezzük.) II/c) Belső megtérülési ráta A belső megtérülési ráta az a kamatláb, amellyel a beruházási költséget és a várható nyereséget diszkontálva a nettó jelenérték éppen nulla lesz, tehát NPV = 0. Azok a beruházási változatok fogadhatók el, amelyek belső megtérülési rátája magasabb, mint a tőke alternatív költsége (elvárt hozama), azaz IRR > r.

33

Szolnoki Főiskola


Az IRR számítása csak több lépésben, becslés útján, megközelítő pontossággal végezhető el. (Abban az esetben, ha nem jó közelítéssel végzi a számítást − több lépés szükséges, ha azonnal közeli értéket talál, akkor két lépésben megoldható.) Mintapélda a belső megtérülési ráta számítására Számítsuk ki annak a beruházási változatnak a belső megtérülési rátáját, amelynek beruházási költsége 20 millió Ft, várható nyereség az 1. évben 12, a 2. évben 10, a 3. évben pedig 8 millió Ft. Megoldás: 1. lépés: Számítsuk ki az NPV-t 10%-os kamatláb mellett! NY

PV (N)

1. év

10 M Ft

* 0,909 = 9,09

2. év

8 M Ft

* 0,826 = 6,61

3. év

6 M Ft

* 0,751 = 4,51

24 M Ft

20, 21

Összesen:

NPV= -20+20,21 = 0,21 M Ft, tehát még pozitív. 2. lépés: Számítsuk ki az NPV-t 12%-os kamatláb mellett! NY

PV (N)

1. év

10 M Ft

* 0,893 = 8,93

2. év

8 M Ft

* 0,797 = 6,38

3. év

6 M Ft

* 0,712 = 4,27

24 M Ft

19,28

Összesen:

NPV= -20+19,28 = -0,72 M Ft, tehát már negatív. Az IRR-t lineáris interpolációval, megközelítő pontossággal határozhatjuk meg: 10%-nál

0,21 M Ft a jelenérték,

12%-nál

−0,72 M Ft, tehát

2%-nál

kamatnövekedés 0,93 M Ft

1%-

kamatnövekedés pedig 0,465 M Ft NPV csökkenést jelent.

A 10%-os jelenértéket 0,21 M Ft-tal kell csökkenteni

IRR = 10 +

0,21 = 10,45% 0,465

Ezt követően nézzünk egy számítási példát ismét! 7. önellenőrző feladat

Egy befektető 30 millió Ft befektetéssel hoz létre egy vállalkozást, amely 4 éven keresztül fog működni és évi 10 millió Ft nyereséget hoz. Mennyi a belső megtérülési ráta a befektetés esetében?

34

Szolnoki Főiskola


Ezek után mintegy összefoglalóként olvassa át a tankönyv 173. oldalán található Jövedelmezőségi index című részt a példákig, majd válaszoljon a következő kérdésre! 8. önellenőrző feladat

Írja le maximum 5-6 mondatban, hogy mit jelent a jövedelmezőségi index kifejezés, mi az elfogadható értéke! 9 önellenőrző feladat

Kérjük, hogy 4-5 mondatban foglalja össze, milyen értékek esetében fogadható el a nettó jelenérték és a belő megtérülési ráta? Az utolsó rövid feladat következik. Kérjük, olvassa a tankönyv 191. oldalán található érzékenységi elemzést tartalmazó szakaszt és válaszoljon a következő kérdésre. 10. önellenőrző feladat

Fogalmazza meg 6-8 mondatban, hogy mit jelent az érzékenység elemzés, milyen paraméterek vizsgálatával végeznek érzékenységi vizsgálatot?


Jelölje meg a helyes választ! 1. Milyen tényezők motiválják a beruházást? a) Bevétel növekedés, költségcsökkentés, jogszabálynak való megfelelés, elhasználódott eszközök pótlása. b) Kizárólag a nyereségnövekedés. c) Kizárólagosan a tőke lekötése. 2. Milyen pénzáramlások jellemzik a beruházásokat? a) Folyamatos pénzáramnak; b) Nincs pénzáram. c) Kezdő, működési és végső pénzáram. 3. Mit jelent a belső kamatláb kifejezés? a) A bankok egymás közötti hiteleknek a kamata. b) Az alternatív hozam másik neve. c) Megmutatja, hogy a befektetett tőke a működés időtartama alatt évente hány % hozamot képes kitermelni.

35

Szolnoki Főiskola



Jelölje meg a helyes választ! 4. Mi a jövedelmezőségi index? a) Más néven a költség - haszon aránymutató, amely a beruházás révén képződő jövedelmek diszkontált értékét viszonyítja a kezdő pénzáramhoz. A jövedelmező beruházásoknál ez egy fölötti mutató. b) Az alternatív hozam és a befektetés hozamának aránya. c) Nincs ilyen mutató. 5. Mennyinek kell lennie a NPV-nek egy jövedelmező beruházásnál? a) Értelmetlen a kérdés, nincs befolyása a jövedelemnek az NPV-je b) Nulla alattinak. c) Nulla felettinek 6. Igaz-e, hogy ha az NPV nagyobb, mint 0, akkor a jövedelmezőségi index 1 fölötti és a belső kamatláb nagyobb, mint az alternatív hozam? a) Igen b) Nem. 7. Válassza külön a statikus és dinamikus mutatókat? a) Belső megtérülési ráta, b) átlagos jövedelmezősége, c) NPV, d) megtérülési idő, e) jövedelmezőségi index. 8. Mit vizsgálunk érzékenységi vizsgálat során? a) A kulcsfontosságú paraméterek változása hogyan hat a NPV-re? b) A költség - haszon elv érvényesülését. c) A jegybanki alapkamat és a piaci kamatok összefüggését.

Befejezés Ennek a hosszú fejezetnek a végén köszönjük munkáját, remélve, hogy a gyakorlati életben hasznosítani tudja az itt tanultakat. E hasznos ismeretanyag birtokában már tudjuk, hogy egy cég befektetései mikor gazdaságosak, több lehetőség közül melyiket kellene választani. Így természetesen arról is tudunk véleményt mondani, hogy érdemes-e befektetni. Gondolkodásunk során azonban újabb kérdések is felmerülhetnek: Vajon milyen szintig célszerű a saját tőkét használni, és meddig szabad elmenni a kötelezettségekkel? Mi a tőkeköltség, milyen összegű osztalékot szabad kivenni, mi befolyásolja az osztalékpolitikát? Ezekkel a problémákkal a következő leckében foglalkozunk. Javasoljuk, hogy a megoldások után pihenjen egy kicsit, utána ismét találkozunk. 36

Szolnoki Főiskola


Megoldások 1. megoldás Kulcsszavai: elképzelés, piaci lehetőség, befektetés, terv, jövedelemnövelés, jogszabályi háttér, tervezés, tőkeigény. 2. megoldás Kulcsszavai: termékfejlesztés, erőforrások alternatív költsége, befektetett eszközök igénye, tartós forgóeszköz lekötés. 3. megoldás Kulcsszavai: kezdő pénzáramlás, működési pénzáramlás, végső pénzáramlás. 4. megoldás Kulcsszavai: érdemes-e, melyik a legjobb, használati idő, statikus, dinamikus. 5. megoldás Kulcsszavai: időtényezőt nem vesz figyelembe, áltagos jövedelmezőség, megtérülési idő, forgási sebesség. 6. megoldás Átlagos jövedelmezőség: 30% Megtérülési idő: 3,333 év Forgási sebesség: 1,2 fordulat 7. megoldás 12,6% 8. megoldás Kulcsszavai: haszon - költség arány, időtényező figyelembe vétele, 1 fölötti, IRR legyen nagyobb, mint az alternatív hozam. 9. megoldás Kulcsszavai: nullánál nagyobb, alternatív hozamnál nagyobb. 10. megoldás Kulcsszavai: kulcsfontosságú paraméterek változása esetén bekövetkező változások, piaci részesedés, ár. 4. záróteszt megoldásai 1) a; 2) c; 3) c; 4) a; 5) c; 6) a; 7) statikus: b, d ; dinamikus: a, c, e; 8) a

37

Szolnoki Főiskola


5. lecke Tőkeköltség, tőkeszerkezet, osztalékpolitika Bevezetés Tanulmányaink során egy sajátos és nagyon fontos szakaszhoz érkeztünk. Arról fogunk elmélkedni, hogy a vállalkozás működéséhez szükséges tőkét miből lehet előteremteni, és annak milyen költsége van. Felsoroljuk azokat a szempontokat, amelyek alapján eldönthető, hogy melyik forrást érdemes választani. Kérjük, tanulmányozza a kijelölt anyagokat, és válaszoljon a feltett kérdésekre! A lecke feldolgozásához szükséges idő: 8 óra


• • • •

A tőkeköltség értelmezésére és annak becslésére; meghatározni a saját tőke költségét; összefoglalni a tőkeszerkezetre vonatkozó döntések során felmerülő legfontosabb kérdéseket; ismertetni az osztalékpolitikára vonatkozó döntések tartalmát és lényegét.

Ne feledje, hogy a vállalkozásnak legfontosabb célja, hogy a saját vagyonát gyarapítsa. Ennek megfelelően a tulajdonosnak és a menedzsernek egyaránt figyelnie kell arra, mennyi jövedelmet termel a cég, és azt milyen irányba fogják áramoltatni. Lássunk munkához! Kérjük, olvassa el a tankönyv 203-204. oldalait és röviden fogalmazza meg véleményét az alábbi kérdésben! 1. önellenőrző feladat

Írja le 5-6 mondatban, hogy a tőkeköltség értelmezésénél milyen szempontokat kell figyelembe venni! Ezek után ismét a kalauz anyagára fogunk támaszkodni. Kérjük, olvassa el a következő néhány bekezdést, aztán oldja meg az azt követő feladatot. Finanszírozási források és azok minősítése A gazdálkodást jelentősen befolyásolják a finanszírozási források, mivel azok a gazdasági döntésre és az eredményre is hatással vannak. Az egyes forrásokat, azok értékelési szempontjait és a minősítéseket a 1. sz. táblázat tartalmazza. Legkedvezőbb véleményt a saját tőkéről alakíthatunk ki, mivel nem kell visszafizetni és nincs költsége. Hasonló a helyzet a társtulajdonok által biztosított forrással is. Hátrányként

38

Szolnoki Főiskola


kell megemlíteni, hogy a társ beleszól a döntésbe, ez nem szakmai befektető esetén zavarokat okozhat. Az állami támogatás általában kedvező, de igénybevétele előtt célszerű részletesen tanulmányozni a folyósítás feltételeit és azt, hogy azok teljesítése milyen hatást gyakorol a gazdálkodásra. Példaként említhetjük a munkahelyteremtő beruházást, amelynek támogatása meghatározott létszám folyamatos foglalkoztatásához kötött. Ez a kötelezettség jelentős terhet ró a vállalkozásra, esetleg veszteségessé teheti a gazdálkodást. Nagyon kedvező a szerződéses kapcsolatokon alapuló, költségmentes, határidőn belüli kötelezettségek hatása. Ezeket természetesen ki kell fizetni, de a határidőig költség nélkül, teljesen szabadon használhatók (pl. szállítókkal szembeni tartozás). Ezeket a spontán finanszírozás elemei közé sorolhatjuk. A hitel a vállalkozás pótlólagos forrása, amely élénkíti a működést és ezáltal pozitív hatást gyakorol a gazdálkodásra. Jelentőségét nem szabad lebecsülni, de körültekintően kell eljárni, ha a finanszírozás során igénybe kívánjuk venni. Hátrányaként említhetjük, hogy cél jellege miatt a döntéseinket befolyásolja, vissza kell fizetni és a jövedelem egy részét elvonja. Jelentős költséget ró a vállalkozásra, amely két részből tevődik össze, kamatból és a kezelési költségből. A vállalkozások fontosabb forrásai és azok minősítése Megnevezés

Visszafizetési kötelezettség

Költség

Beleszólás a döntésbe

Saját tőke

+

+

+

Tőkés társ

+

+

−

Állami támogatás

+

+

−

*Határidőn belüli kötelezettségek

−

+

+

Hitel

−

−

−

* Szerződésen alapuló, költségmentes határidőn belüli kötelezettségek + Pozitív megítélésű − Negatív megítélésű Forrás: Andrew J. Sonyi: Kisvállalkozások menedzselésének alapjai Park Kiadó, Bp.,(1990.) A felvett hitelre vetített teher számításánál a hitelköltség mutatót választjuk. A pénzintézetek – jogszabályi rendelkezés alapján – a teljes hiteldíj mutatót (THM) fogadják el leginkább. Ennek számítását jogszabály rögzíti (4/1997. (III.5.) Kormányrendelet). A gazdálkodó szervezetek azonban ezt nem szívesen alkalmazzák, mert bonyolultnak találják; számukra az az elsődleges, hogy mennyi hitelt kapnak, és mennyit kell visszafizetniük. Megfigyelhető, a vállalkozások vezetőit kevésbé érdekli, hogy az egy évre vetített költség hány százalék; ha töredékévre veszik fel a hitelt, sokkal inkább annak abszolút összegére kíváncsiak. Ez a szemlélet nem fogadható el, mivel a gazdasági kalkulációt pontatlanná teszi az alternatívák összehasonlításánál. A hitelek igénybevételét megelőzően számolni kell annak ráfordításaival, hiszen az csökkenti a vállalkozásnál maradó nyereséget. A rendeletben rögzített számítás helyett alkalmazható egy egyszerűbb képlet, amely a vállalkozás vezetői számára könnyen kezelhető. A hitelköltség számítása a következő,   Tőke + Kamat Hitelköltség =  − 1 *100  Tőke − Folyósításkor levont költség 

Forrás: Saját képlet 39

Szolnoki Főiskola



Kérjük, minősítse a különböző finanszírozási forrásokat az Ön által fontosnak ítélt szempontok szerint! Ezt a feladatot 10-15 mondat terjedelemben végezze el. Javasoljuk, hogy a válasz összeállításában ne csak a tananyagban felsorolt szempontokat alkalmazza. Meggyőződésünk, hogy az eddigi munka eredményeként van kialakult szempontrendszere a témakörrel kapcsolatosan. Kérjük, tanulmányozza alaposan a tankönyv 204. oldalán található A tőkeköltség becslése című fejezetet a 209. oldal közepéig, és gondolja át a következő kérdést! 3. önellenőrző feladat

Fogalmazza meg 8-10 mondatban, hogy mi az adósság költsége és a saját tőke költsége, mi közöttük a különbség. Gondoljon a kamat és osztalék eltéréseire. A folytatásban az osztalékpolitikáról lesz szó. Ez egy hosszabb tananyag lesz, de fontosnak tartjuk, hogy egyben lássa az egészet, és utána egy komplex fogalmazványt tudjon készíteni. Kérjük, olvassa el figyelmesen a tankönyv 255-266. oldalát!

A következő szempontok figyelembe vételével készítsen egy előadásvázlatot, mintha Önnek kellene ebből munkahelyén, munkatársainak tájékoztatót tartani. Előadásának vázlatát csatolja majd az első beküldendő leckéhez. Szempontjaink: 1. Mi az osztalék, és milyen tényezők befolyásolják az osztalékfizetési döntéseket? 2. A kifizetett osztalék hogyan befolyásolja a cég vagyonát és megítélését? 3. Osztalékpolitikák bemutatása. 4. A kifizetés folyamata.

40

Szolnoki Főiskola


5. záróteszt

Jelölje meg a helyes válaszokat! 1. Mi a tőkeköltség? a) A tőke kezelési költsége. b) Felfogható úgy is, mint a beruházástól megkövetelt minimális hozam. c) A tőkének a befektetéséért fizetett díj. 2. Minősítse a vállalkozás forrásait az alábbi táblázatban. Írja a jeleket a táblázat megfelelő helyére! (Ne használja a kalauzt!) + Pozitív megítélésű − Negatív megítélésű Megnevezés

Visszafizetési kötelezettség

Költség

Beleszólás a döntésbe

Saját tőke Tőkés társ Állami támogatás Határidőn belüli kötelezettségek Hitel

3. Az alábbi tényezők közül melyek befolyásolják az osztalékpolitikát? Több helyes válasz is lehetséges. a) Részvényesek preferenciái b) Likviditási helyzet c) Jövedelmek stabilitása d) törvényi korlátozások e) növekedési kilátások 4. Milyen osztalékstratégiákat ismer? a) Passzív, stabil összegű, állandó osztalékfizetési hányad, kompromisszumos b) Állandó és változó. c) Nincsenek stratégiák, az mindig spontán alakul ki a közgyűlésen.

Befejezés Ennek az anyagnak az áttekintésével a befektetési, beruházási témaköröket lezártuk. Reméljük, hogy érdekesnek találta! Megítélésünk szerint ez a –Magyarországon is kialakult – piacgazdaságban már elengedhetetlen ismeret; ma már mindenkinek módja van a megtakarított pénzét tőkésíteni, részvényt vásárolni vagy saját vállalkozást létrehozni. Ismét egy rövid pihenőt engedélyezünk magunknak, majd rövidesen találkozunk a forgóeszközök finanszírozása témakörnél.

41

Szolnoki Főiskola


Megoldások 1. megoldás Kulcsszavai: finanszírozási források ára, elvárt hozam, kockázat. 2. megoldás Kulcsszavai: költség, visszafizetési kötelezettség, befolyásgyakorlás, feláldozott haszon (alternatív költség), állami támogatás ráfordításai, függőség a hitelezőtől stb. 3. megoldás Kulcsszavai: kamat, teljes hiteldíj mutató, tőke alternatív költsége és belső megtérülési ráta összefüggése. 5. záróteszt megoldásai 1. b; 2. Kalauzból ellenőrizhető; 3. a.,b.,c.,d.,e.; 4. a

42

Szolnoki Főiskola


6. lecke Forgótőke menedzsment Bevezetés Jelen témakörünk a mindennapi gondok megoldásához visz minket közelebb. A forgóeszközök finanszírozása a napi pénzellátás problémaköre. Sok vállalkozás csődjét okozza, hogy a napi fizetőképességét nem tudja fenntartani, így nem kap árut, nem tud igénybe venni szolgáltatásokat, és tevékenysége félbemarad. Gondoljunk arra, ha egy cég nem tudja kifizetni villanyszámláját, és az áramszolgáltató kikapcsolja az ellátásból. Ugyancsak legalább ilyen rossz, ha a munkabért nem tudják határidőben átutalni. Ezek a mindennapi, talán szürkének tűnő gondok, de fontosságuk vitathatatlan. Kérjük, tanulmányozza a kijelölt anyagokat, és válaszoljon a feltett kérdésekre! A lecke feldolgozásához szükséges idő: 10 óra

A lecke feldolgozásával Ön képes lesz:

• • • • • • •

Forgóeszközök fogalmának ismertetésére és azok körének meghatározására; a pénzügyi ciklusok bemutatására, a finanszírozási igény meghatározására; a finanszírozási stratégiák bemutatására; a likviditás mérésére; az optimális készlet megrendelési állományának meghatározására; a vevőállomány finanszírozásra gyakorolt hatásának ismertetésére; a rövid lejáratú források bemutatására.

Miközben a tananyagot olvassa, ne feledje el, hogy az elégtelen forgóeszköz gazdálkodás, illetve a szükséges forgóeszköz hiánya a vállalkozások vesztét okozhatja. Emlékezzen arra, amit a napi híradásokban a körbetartozás gondjaival, következményeivel kapcsolatosan hallhatunk. Lássunk munkához! Legelőször a fogalmakat nézzük meg az alábbiakban.

Fogalomtár Forgóeszközök A forgóeszközök jellemzően egy termelési ciklusban vesznek részt, vagyis egy termelési folyamatban, egy körforgásban teljesen elhasználódnak, vagy a vállalkozást elhagyják. Forgóeszközök azok az eszközök, amelyek egy évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozási tevékenységet. A forgóeszközök csoportjába a készleteket, a vállalkozói tevékenységet nem tartósan szolgáló követeléseket, a rövid lejáratú, valamint a forgatási célú értékpapírokat és a pénzeszközöket soroljuk.

43

Szolnoki Főiskola


Követelések Azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásteljesítéshez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéshez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (ideértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, ideértve az egyéb követeléseket, továbbá a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket. Készletek A vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, a) amelyeket rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat, b) amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak, (befejezetlen termelés, félkész termékek), vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek), c) amelyeket az értékesítendő javak előállítása, vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok). A készletek között kell kimutatni a használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), amelyek a gazdálkodó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják; valamint a növendék-, a hízó- és egyéb állatokat, amelyek a termelés (a tartás) költségei eredményeként növekednek, gyarapszik tömegük (súlyuk), függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják, illetve azokat az eszközöket, amelyeket a befektetett eszközök közül átsoroltak. Értékpapírok Az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat. A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni, amelyeket kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be, továbbá azokat, amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak. Pénzeszközök A pénzeszközök a készpénz, az elektronikus fizetési eszközök és a csekkek, továbbá a bankbetétek értékét foglalják magukban. Vevőkkel szembeni követelés Annak az áru-, illetve szolgáltatás mennyiségnek az ellenértéke, amit a vevőnek átadott a vállalkozás, de a partner azt még nem fizette ki. Ezzel az összeggel finanszírozza a vállalkozás a gazdasági környezetét. Szállítókkal szembeni kötelezettség Annak az áru-, illetve szolgáltatás mennyiségnek az ellenértéke, amit a vállalkozás átvett szállító partnerétől, de azt még nem fizette ki. Ezzel az összeggel a gazdasági környezet finanszírozza a vállalkozást.

44

Szolnoki Főiskola


Üzleti ciklus A vállalkozás eszközeinek átalakulási szakaszait foglalja magában. Az üzleti ciklus menete a következő: pénzért anyagot vásárolnak, azt feldolgozzák, abból áru keletkezik, azt eladva követelés lesz, majd ismét pénzhez jut a cég. Spontán finanszírozás A határidőn belüli kötelezettségek gyakorlatilag költségek nélkül finanszírozzák a vállalkozást. Ezt nevezzük spontán finanszírozásnak. Pl. a szállítókkal, munkavállalókkal szembeni kötelezettségek, állammal szembeni kötelezettségek stb. Forgóeszköz befektetés A készleteknek és követeléseknek az a része, melyet nem lehet spontán módon finanszírozni. Számítása: + készletek + vevők − szállítók − egyéb rövid lejáratú kötelezettségek = Forgóeszköz befektetés Nettó forgótőke A forgóeszköz-befektetésnél tágabb kategória, amely az összes forgóeszköz és a rövid lejáratú kötelezettségek különbsége. Számítása: + készletek + vevő + értékpapírok + pénzeszközök − szállítók − rövid lejáratú hitelek − egyéb rövid lejáratú kötelezettségek = Nettó forgótőke Nagy kérdés, hogy milyen összeget fektessünk be a forgóeszközeinkbe, és annak milyen költsége van. Ezeknek a meghatározásában nyújt segítséget a tankönyv 275-278. oldala. Kérjük, ezt tanulmányozza át, valamint a forgóeszköz gazdálkodással kapcsolatosan olvassa el a tankönyv 267-269 oldalait, és hajtsa végre a következő feladatot!

45

Szolnoki Főiskola



Fogalmazza meg 10-15 mondatban, hogy miért van szükség forgótőkére, és milyen döntéseket kell hozni a forgóeszköz finanszírozása során. Kérjük, tanulmányozza a pénzügyi ciklusokról szóló 270-275. oldalakat!

Látni fogja, hogy a termelés egy folyamat, melyet több szempontból figyelemmel kell kísérni. A szempontrendszerben rangos helyet foglal el a folyó termelés finanszírozása. A tankönyvben leírtak érzékeltetésére nézzünk néhány egyszerű összefüggést: Mintapélda Egy vállalkozás pénzügyi ciklusai a következők szerint alakulnak: Nyersanyagtól a késztermékig terjedő időszak 9 nap, a késztermék eladásig átlagosan 3 napot áll a raktárban, a vevő 8 napra fizet. A szállítónak és egyéb piaci szereplőknek a cég átlagosan 5 nap elteltével fizet. a) Határozza meg a bevételi és kiadási pénzügyi ciklusokat. b) Mennyi a külső finanszírozási idő és mennyi annak összege, ha a vállalkozás napi felhasználása 1 M Ft? c) Mennyi a külső finanszírozás igénye abban az esetben, ha a cég rendelkezik 4000 E Ft saját tőkével. Megoldás: a) Bevételi szakasz: 9+3+8= 20 nap Kiadási szakasz természetesen megegyezik a bevételi szakasszal, azaz 20 nap. b) Külső finanszírozás időtartama 20-5 = 15 nap A finanszírozási igény 15 000 E Ft. c) Abban az esetben, ha a cég rendelkezik 4 000 E Ft saját tőkével, a külső finanszírozási igény 11 000 E Ft. (15 000 E−4 000 E). Bevételi szakasz

12 nap

8 nap Vevők

Nyersanyag Félkész termék Késztermék

= 20 nap

Kiadási szakasz

5 nap

15 nap = 20 nap Külső finanszírozási szükséglet

Spontán finanszírozás (szállítók + egyéb rövid lejáratú köt.)

46

Szolnoki Főiskola



Határozza meg a forgóeszköz körforgást 8-10 mondatban, és 2-3 mondatban jellemezze az egyes pénzügyi ciklusokat! Mi a nettó forgótőke? 3. önellenőrző feladat

Számítási feladat: Egy vállalkozás napi pénzfelhasználása 1 millió forint, pénzügyi ciklusai a következők: termék előállítása (alapanyag beszerzéstől késztermékig) 10 nap, értékesítési idő 5 nap, fizetési idő 8 nap. A szállítónak 8 nap után fizetnek. a) Hány forint finanszírozási forrásról kell gondoskodni? b) Mennyi a forrás bevonás igénye, ha 8 millió saját tőkével rendelkezik a cég? Mint tudjuk, a finanszírozás pénzellátást jelent, és egyben gondot is, honnan, hogyan szerezzünk pénzt, és mennyit? Ezekkel kapcsolatos gondolatokat talál a tankönyv 281. oldalán. A forgóeszközök finanszírozása című fejezetben. Kérjük, ezt olvassa végig, aztán válaszoljon a következő kérdésre! 4. önellenőrző feladat

Írja le, milyen két fő csoportba soroljuk a vállalkozás eszközeit, jellemezze 2-3 mondatban a finanszírozási stratégiákat! A pénzügyi teljesítőképesség mérésére néhány mutatószámot ismertet a kalauzunk. Kérjük, azokat tanulmányozza át, majd oldja meg a feladatot is! Likviditási mutatók A mutatókat szokták I., II., III. fokú likviditásként is említeni. Tananyagunkban mi az alábbi jelöléseket használjuk:

Likviditási ráta =

Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek

Kedvező érték: 1,8-2 fölött.

Likviditási gyorsráta =

Forgóeszközök - készletek Rövid lejáratú kötelezettségek

Kedvező érték: 1,3-1,4 fölött.

Pénzhányad mutató =

Forgóeszközök - készletek - követelések Rövid lejáratú kötelezettségek

Kedvező érték: 1 és fölötte

47

Szolnoki Főiskola



Számítási feladat: Egy cég készleteinek értéke 15 millió Ft, követelések értéke 14 millió Ft, pénzeszközeinek értéke 4 millió Ft, forgatási célú értékpapírok értéke 6 millió forint, rövid lejáratú kötelezettségek 6 millió forint. Határozza meg a likviditási mutatókat! A vállalkozások eszközeiben fontos szerepet töltenek be a készletek, melyek biztosítják a folyamatos termelést, de túlzott mértékük komoly gondokat okozhat a likviditási, készletezési szempontból. Először a készletek szükségességét vizsgáljuk meg. Ennek érdekében tanulmányozza a tankönyv 295-296. oldalát, majd nézze meg a készlettervezés összefüggéseit.

Íme: A készlet tervezésénél célszerű a napi felhasználásból és a tárolási időből kiindulni. A napi felhasználás a termelés volumenétől és jellegétől, a tárolási idő az utánpótlástól függ. Először az átlagkészlet számítását mutatjuk be,

Átlagkészlet = Törzskészlet +

Folyókészlet 2

Törzskészlet = Törzskészlet tárolási ideje * napi felhasználás Folyókészlet = Két beszerzés között eltelt idő * napi felhasználás Maximális készlet = Törzskészlet + Folyókészlet Megjegyzés: A törzskészletet más néven biztonsági készletnek is nevezik. Kérjük, válaszoljon a következő kérdésekre és oldja meg a feladatot is: 6. önellenőrző feladat

Írja le 6-8 mondatban, hogy miért van szükség készletekre, és milyen problémák, sajátosságok vizsgálandóak a készletgazdálkodásnál! 7. önellenőrző feladat

Számítási példa: Egy cég naponta 10 db alkatrészt használ fel, a szállító 8 naponként szállít, a biztonsági készlet 3 napra elegendő. Az alkatrész ára 10 000 Ft/db. Adja meg a készletszintek mennyiségét és értékét! Kérjük, hogy olvassa el a Fejlett készlettervezési eljárások című fejezetet a tankönyv 311-313 oldalán.

48

Szolnoki Főiskola


Miután áttekintette az eljárások lényegét, válaszoljon a következő kérdésre! 8. önellenőrző feladat

3-3 mondatban jellemezze az egyes eljárásokat! Arra kérjük, olvassa figyelmesen a tankönyv 315-323. oldalait (A kereskedelmi hitel jelentősége c. rész, olvasmány, számítási feladatokat nem kérünk), és válaszoljon a következő kérdésekre! 9. önellenőrző feladat

Foglalja össze 10-15 mondatban, miért keletkezhetnek követelések, és hogyan célszerű meghatározni a fizetési feltételeket. Ha a pénzről beszélünk tudjuk, hogy az korlátlan mennyiségben volna a legjobb, a realitás azonban, hogy erre nincs lehetőség, ezért felértékelődik a pénzügyi tervezés, a pénzgazdálkodás jelentősége. Tananyagunkban csak a pénzügyi tervezés alapgondolataival foglalkozunk röviden. Kérjük, hogy olvassa el a tankönyv 352-356. oldalát (számítási példa nem kell), és válaszoljon a következő kérdésre! 10. önellenőrző feladat

Fogalmazza meg saját szavaival 6-8 mondatban, hogy miért van szükség pénzgazdálkodásra, és melyek az előrejelzés alapvető módszerei! A fejezet végén ideje megjegyeznünk, hogy tiszteletreméltó a kitartása, hiszen egy nehéz és hosszú szakasz utolsó pontjához értünk. Ez a finanszírozás témaköre, amely jelentős eleme tantárgyunknak. Szeretnénk, ha megismerné a tankönyv 369-379. oldalán található módszereket, fogalmakat és válaszolna a következő kérdésre! 11. önellenőrző feladat

Sorolja fel a rövid lejáratú finanszírozási forrásokat, és mindegyikről írjon egy-egy mondatot!

49

Szolnoki Főiskola


6. záróteszt

Jelölje meg a helyes választ! 1. Hogyan számoljuk a forgóeszköz befektetést? a) Befektetett eszközök és forgóeszközök különbsége; b) Készletek + vevők – szállítók – egyéb rövid lejáratú kötelezettségek; c) A forgóeszköz nem befektetett eszköz, így a kérdés nem értelmezhető. 2. Mi a nettó forgóeszköz? a) Forgótőke értékéből ki kell vonnunk az amortizációt; b) Forgóeszközök – szállítók – rövid lejáratú hitelek –egyéb rövid lejáratú kötelezettségek. c) Ez a forgóeszközöknél nem értelmezhető. 3. Mit tartalmaz a bevételi pénzügyi ciklus? a) A banki átfutás ideje. b) Termék előállítása + készletezés az eladásig + a vevő fizetési ideje. c) Nincs ilyen fogalom. 4. Mi jellemző az agresszív finanszírozási stratégiára? a) A vállalkozó haragszik a bankra és nem vesz fel hitelt. b) A hosszú távon megtérülő befektetéseket is rövid lejáratú hitelből finanszírozzák. c) A vállalkozásokban nincs agresszív kismalac, így erről sem beszélhetünk. 5. Mit jelent a likviditás kifejezés? a) megsemmisítés, b) a piaci versenytársak kiszorítása, c) fizetőképesség. 6. Mi a cash-flow? a) készpénz b) pénzáramlások c) nyereség

Befejezés Tisztelt Hallgatónk! Gratulálunk, hiszen nem csak egy lecke végére ért, hanem a vállalati pénzügyek intézményünkben ismertetett részét is befejezte. A tananyag első blokkját lezártuk. Önnek most egy dolgozatot kell leadnia. Ez komoly feladat, de gondoljon arra, hogy egy előadásvázlatot már készített, így már el is kezdte a munkát. A feladatok teljesítése során kérjük, legyen figyelmes és türelmes. Előfordulhat, hogy esetleg nehéznek találja a feladatot, de nem kell aggódnia: ha ismét fellapozza a

50

Szolnoki Főiskola


tananyagot, biztosan megtalálja a megoldást. Felhívjuk a figyelmét arra is, hogy a dolgozat eredménye a félévi osztályzatába beszámít. Jó munkát kívánunk! A házi dolgozat leadása után egy kis elemzéssel folytatjuk, majd áttérünk az adókra.

Megoldások 1. megoldás Kulcsszavai: kamat költségkímélés, biztonságos termelés, piaci megbízhatóság, események, döntések. 2. megoldás Kulcsszavai: készletezés, termelés, értékesítés, követelés behajtás, szállító futamidő, vevő futamidő, tartósan lekötött, átmenetileg lekötött forgóeszközök. 3. megoldás a) 13*1 = 13 millió forint b) 13–8 = 5 millió forint 4. megoldás Kulcsszavai: befektetett eszközök, tartósan lekötött forgóeszközök, konzervatív, szolid, agresszív. 5. megoldás Likviditási ráta: 6,33; gyorsráta: 4; pénzhányad: 1,67. 6. megoldás Kulcsszavai: előállítás és felhasználás térbeli, időbeli eltérése, finanszírozási költség, raktározási költség, hiány költsége. 7. megoldás Biztonsági készlet 30 db 300 000 Ft, folyókészlet 80 db 800 000 Ft, maximális készlet 110 db 1 100 000 Ft, átlagkészlet 70 db 700 000 Ft. 8. megoldás Kulcsszavai: kapcsolat a termelési és beszerzési részleg között, szállítóval, tervszerűség, anyagjegyzék, utánpótlási idő, éppen időben. 9. megoldás Kulcsszavai: vevőállomány, készpénzfizetés, előlegfizetés, előre fizetés, fizetési határidő, piaci körülmények, skontó, értékesítés, fizetés költségei. 10. megoldás Kulcsszavai: likviditásbiztosítás, nyitó pénzeszköz állomány, bevételek, kiadások, záró egyenleg. 11. megoldás Kulcsszavai: kereskedelmi hitel, szállító, bankhitel, folyószámlahitel, eseti hitel, lombard hitel, faktoring, készletek bevonása. 6. záróteszt megoldásai: 1) b; 2) b; 3) b; 4) b; 5) c; 6) b 51

Szolnoki Főiskola


7. lecke Beküldendő feladat I. Bevezetés Tisztelt Hallgatónk! Önnek most el kell készítenie egy dolgozatot, és azt be kell adnia. Javasoljuk, hogy ezt a tevékenységet ne ellenőrzésnek tekintse. Ez egy segítő jellegű feladat, amelynek során Ön szembesülhet a nehézségekkel, és tutora is képet kap arról, hogyan halad a felkészülésben, vannak-e olyan területek, ahol segítenie kell. Minden oka megvan arra, hogy önbizalommal, lendületesen lásson a munkához, hiszen az előző hetekben már megismerte a feladatokban szereplő részterületeket. A beküldendő feladat két részből fog állni: egy elméleti és egy számításos feladatsorból. Természetesen nem a már elvégzett feladatok megismétléséről van szó. Arra számítunk, hogy jelen munka során már jobban fogja érzékelni az összefüggéseket, mint a fejezetek végén megadott önellenőrzések esetében. A lecke feldolgozásához szükséges idő: 12 óra

I. Elméleti ismeretek (a-h)

a.) Röviden, 8-10 mondatban írja le a pénz időértékének fontosságát, miért és milyen módszerekkel számoljuk azt! b.) 15-20 mondatban írja le a kötvény és részvény fogalmát, hasonlítsa össze azokat. Térjen ki az árfolyamok megállapítására, a kockázatra, valamint arra, hogy az egyéb befektetések hozamai hogyan hatnak az értékpapírok árfolyamára. c.) 5-10 mondatban adja meg a kockázat, a portfolió fogalmát és a két fogalom összefüggéseit. Mi a CAPM lényege? d.) Foglalja össze 15-20 mondatban, hogy mi a tőkeáttétel, annak milyen formái vannak és mi azok összefüggése. A fix és változó költség arányai hogyan hatnak a jövedelmezőségre, mi a fedezeti összeg, a fedezeti pont, a fedezeti hányad és a fix költségek arányának, a kamatnak, az elsőbbségi részvényesek osztalékának milyen hatása van a törzsrészvényesek jövedelmére e.) 20-25 mondatban írja le, hogy mi a beruházás, és milyen számításokat tudunk végezni a beruházási döntések előkészítése során! Térjen ki a statikus és dinamikus mutatószámokra, azok számítására és értelmezésére. f.) 10-15 mondatban fogalmazza meg, hogy milyen összefüggést lát az osztalékpolitika, a saját tőke változása között! Írjon az osztalékpolitikát befolyásoló tényezőkről is! g.) Fejtse ki véleményét 12-15 mondatban a finanszírozási folyamat fontosságáról, az egyes finanszírozási források előnyeiről, hátrányairól! h.) Ismertesse a finanszírozási elveket és stratégiákat. (8-10 mondat)

52

Szolnoki Főiskola


I. Elméleti ismeretek (i-l)

i.) 5-8 mondatban írja le, hogy mik a pénzügyi ciklusok és hogyan hatnak a finanszírozási kényszerünkre. j.) Mi a vevő, a szállító és a készletgazdálkodás szerepe a finanszírozás tervezésében. Szánjon 10-15 mondatot erre is! k.) 10-15 mondatban ismertesse a pénzügyi tervezés fontosságát, tekintse át a tananyagban ismertetett módszereit. l.) Mi a hitel szerepe a vállalkozás életében? (5-10 mondat)

II. Számítási feladatok (1-6)

1. Minden év végén 950 000 Ft-ot teszünk be a bankba nyolc éven keresztül, évi 12%-os kamatra. Mennyi pénzünk lesz a nyolcadik év végére? Mennyi pénzünk lesz a nyolcadik év végén, ha az év első napján tesszük be a pénzt a bankba? 2. Egy bank 100 000 Ft személyi kölcsönt folyósít ügyfeleinek évi 12%-os kamatláb mellett. A kölcsönt hat hónap alatt kell visszafizetni havi egyenlő részletekben. Mennyi a havi törlesztő részlet? 3. Egy kötvény névértéke 100 000 forint, névleges kamata 12%/év, lejárati ideje 4 év. A törlesztés egy összegben a futamidő végén. Mennyi a befektetés belső megtérülési rátája, ha az értékpapírt 98 000 forintért vásároltuk meg? 4. Egy kötvény névértéke 100 000 Ft, névleges kamata 10%/év, a kamatrugalmassági mutató −0,85. Mennyi az értékpapír árfolyama, ha az alternatív hozam 9%/év? 5. Egy cég alaptőkéje 100 000 E Ft, melyet 10 000 forint névértékű részvények kibocsátásával gyűjtöttek. A vállalkozás nem rendelkezik idegen forrással. Az adózott nyereség 28 000 E Ft, melyből 11 200 E Ft (a következő évben) osztalékként kifizetnek. Az alternatív piaci hozam 10%/év. Válaszoljon a következő kérdésekre! Hány részvényt bocsátottak ki? Mennyi az egy részvényre eső nyereség (EPS)? Mennyi az egy részvényre eső osztalék (DIV)? Mennyi a részvény árfolyama (P0)? Mennyi az osztalékfizetési ráta? Mennyi az újrabefektetési hányad? Mekkora az osztalékhozam? Mennyi a ROA mutató értéke? Mennyi a cég vagyonának növekedési üteme (q)? 6. Fedezeti pont számítása: Egy vállalkozó fix költsége 6 000 E Ft, az egy termékre eső változó költség 4 500 Ft, a termék eladási ára 5 000 Ft. Határozza meg a fedezeti összeget, a fedezeti hányadot és a fedezeti pontot!

53

Szolnoki Főiskola


II. Számítási feladatok (7-13)

7. Egy cég várható adatai a következők: Árbevétel 45 millió Ft, a változó költségek aránya 70%, a fix költség 8 millió Ft. A hitelek után fizetendő kamat 1 millió Ft, az elsőbbségi részvényeseknek járó osztalék 1 300 E Ft és a cégnek 100 ezer db törzsrészvénye van. Vizsgálja meg, hogyan alakulna a részvényesek jövedelme, ha az eladási forgalom 10%-kal emelkedne! 8. Egy bankból felveszünk 8 000 E Ft hitelt 4 éves lejárattal. A kamatláb 10 %/év, a törlesztés minden év végén azonos összegben történik, amely magában foglalja a tőkét és a kamatot. Határozza meg a törlesztő részletet és készítsen törlesztési táblázatot! 9. Egy vállalkozás hitelt vesz fel, az alábbi feltételekkel: C = 4 000 E Ft R = 0,1 → 10%/év Lejárat: 6 havonként fizeti a felvett tőke 20%-át és a kamatot. Folyósítás: 2003. január 01. Határozza meg évente a törlesztő részletet és a kamatfizetési kötelezettséget! 10. Ön elfogad egy váltót 7 millió Ft-os követelés kiegyenlítéseként. A megállapodás szerinti kamat 12% / év, a lejárati idő 180 nap. A váltót lejárat előtt 60 nappal leszámítoltatja 10% / év kamat mellett. A bank 8 000 Ft kezelési költséget számít fel. a) Mennyi a váltó névértéke? b) Mennyit fog kifizetni a bank? 11. Egy vállalkozás 12 naponta szerzi be a termeléshez szükséges anyagot. A szállítás bizonytalansága miatt 5 napi biztonsági (törzs) készletet tart. A napi felhasználás 50 kg, az anyag ára 1 200 Ft/kg. Határozza meg a törzskészlet, más néven minimális készlet, átlagkészlet és maximális készlet mennyiségét és értékét! Határozza meg a készlet forgási idejét! 13. Egy vállalkozás pénzügyi ciklusai a következők szerint alakulnak: Nyersanyagtól a késztermékig terjedő időszak 30 nap, a késztermék eladásig átlagosan 3 napot áll a raktárban, a vevő 8 napra fizet. A szállítónak és egyéb piaci szereplőknek a cég átlagosan 20 nap elteltével fizet. a) Határozza meg a bevételi és kiadási pénzügyi ciklusokat! b) Mennyi a külső finanszírozási idő és mennyi annak összege, ha a vállalkozás napi felhasználása 1 000 E Ft?

54

Szolnoki Főiskola


Befejezés A megoldott feladatsort a tantárgy felvételekor meghatározott időpontra kell elküldenie tutorához. A tutor a feladatokat 1-2 héten belül kijavítja, és visszajelzést küld Önnek. Javasoljuk, hogy a hibásan megoldott feladatokat az értékelés segítségével újra oldja meg. Ha ezek után is vannak kérdései, forduljon tutorához! Kérjük, hogy a megoldásokat jól olvashatóan, tintával írva tisztázza le, postán juttassa el tutorához. Természetesen, ha Ön könnyen dolgozik számítógépen a szövegszerkesztővel, tudja használni az egyenletszerkesztőt, e-mailben is elküldheti megoldását. A visszajelzésig se hagyja abba a tanulást, folytassa a következő leckével a munkát! A megoldáshoz sok sikert kívánunk!

55

Szolnoki Főiskola


8. lecke Pénzgazdálkodás, elemzés Bevezetés Köszönjük eddigi munkáját! Most egy – véleményünk szerint – élvezetesebb részhez, a pénzügyi elemzéshez érkeztünk. Talán különösnek tűnhet a gondolat, de ez egy olyan tananyag, amit nem lehet megtanítani és megtanulni sem. Ismertetünk egy módszertant, amit Ön megtanul. Ez azonban nem elég. Akkor válik valaki jó elemző közgazdásszá, ha a rendelkezésre álló adatokból saját maga talál ki olyan összehasonlítási lehetőségeket, amivel jellemezni tudja a cég tevékenységét. Természetesen ezt nem várhatjuk el egy főiskolai hallgatótól azonnal, de bízunk benne, hogy a gyakorlat megérleli a most elvetett magvakat, és Önből tisztelt hallgató – jó elemző közgazdász válik! A továbbiakban egy vállalkozási mérleget és eredmény-kimutatást fog megismerni az anyagban. Ezekhez tartozik egy mutatószám ismertetés és egy elemzés, amely tipikus mutatók segítségével jellemzi a vállalkozás gazdálkodását. Kérjük, próbálja meg értelmezni a számított adatokat, a számításokat végezze el a tárgyévre vonatkozóan is, és alkosson véleményt a vállalkozásról. Kérjük, hogy gondolatait 10-15 mondatban írja meg, és csatolja majd a következő beküldendő feladathoz is. Anyagát értékeljük és elképzelhető, hogy vizsgáján is szóba hozzuk, érvelünk, véleményt alkotunk. Ezek a vállalkozási adatok egy valóban létező cégre vonatkoznak. Örülne-e annak, ha hasonló paraméterekkel rendelkező vállalkozása lenne? Bízunk abban, hogy a leckét szívesen fogja tanulmányozni! A lecke feldolgozásához szükséges idő: 10 óra

A feladat végrehajtása után Ön képes lesz:

• •

A legfontosabb mutatók számítására; véleményt mondani a cég gazdálkodásáról.

Fogalomtár Pénzügyi aránymutatók Mutatószámok, amelyek jellemzik a vállalkozás gazdálkodását, vagyoni, pénzügyi helyzetét, jövedelmezőségét. Megmutatják, hogy a piac mennyire ismeri el a befektetett tőkét, valamint az annak működtetésére irányuló tevékenységet. Lássuk a mutatók fontosabb típusait! a ) vagyon- és tőkestruktúra mutatói b) hatékonysági mutatók c) jövedelmezőségi mutatók d) likviditási mutató

56

Szolnoki Főiskola


e) pénzügyi struktúra mutatói f) piaci érték mutatók g) vezetés hatékonyságát minősítő mutatók a) A vagyon és tőkestruktúra mutatói Vagyonstruktúra mutató:

Eszközfajta *100 = % Eszközcsoport

Pl. Pénzeszközök aránya a forgóeszközökön belül vagy az összes eszközön belül. Tőkestruktúra mutató:

Tőkefajta *100 = % Tőkecsoport

Pl. Eredménytartalék aránya az összes saját tőkén belül. b) Hatékonysági mutatók A hatékonysági mutatóknak van egy általános képlete:

Hatékonyság =

Eredmény Ráfordítás

Az általános képletek alapján rengeteg hatékonysági mutatót tudunk képezni. A munka lényege, hogy találjunk egy eredménynek nevezhető mutatót és egy ráfordítási mutatót. Eredménynek nevezhető például az árbevétel, a termelési érték, üzemi tevékenység eredménye stb. Ráfordítási mutató lehet az összes költség, illetve egyenként minden költségnem, a dolgozói létszám, tárgyi eszközök értéke stb. A fentiekből képezhető mutatók lehetnek például az egy dolgozó által kitermelt árbevétel, 100 forint tárgyi eszközre eső árbevétel, 1 forint költségre eső árbevétel stb. Megemlíthető a réteghatékonyság kategóriája: itt változást viszonyítunk változáshoz. Például: egy forint költségnövekedés hány forint árbevétel növekedést idéz elő. c) Jövedelmezőségi mutatók Ebben az esetben egy speciális hatékonysági mutatóról beszélhetünk. Ezek az erőforrásokhoz viszonyított adatok, az erőforrás arányos jövedelmezőséget mutatják. A jövedelmeket viszonyíthatjuk még egyéb tényezőkhöz is. A jövedelmezőségi mutatókat az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

•

eszközarányos eredmény

•

tőkearányos eredmény

•

árbevétel arányos eredmény

•

létszámarányos eredmény

•

eszköz- és bérarányos eredmény stb.

Jellemző mutatóként említjük a következő kettőt:

ROE =

Adózott eredmény Saját tőke

(ROE mutató a saját tőke arányos eredmény)

57

Szolnoki Főiskola

ROA =


Adózott eredény Összes tőke

(ROA mutató az össztőke arányos eredmény) d) Likviditási mutatók A mutatókat szokták I., II., III. fokú likviditásként is említeni. Tananyagunkban mi az alábbi jelöléseket használjuk:

Likviditási ráta =

Forgóeszközök Rövid lejáratú költségek

Likviditási gyorsráta = Pénzhányad mutató =

Forgóeszközök − készletek Rövid lejáratú kötelezettségek

Forgóeszközök − készletek − követelések Rövid lejáratú kötelezettségek

e) Pénzügyi struktúra mutatói A mutatók segítségével az eladósodottságot szokás jellemezni. Eladósodottság:

Kötelezettség Összes eszköz

f) Piaci érték mutatók A mutatószámok a könyv szerinti érték és piaci érték arányát mutatják be. Piaci érték mutató:

Piaci érték Könyv szerinti érték

g) Vezetés hatékonyságát minősítő mutatók g./a. Eszközmegtérülési ráta

EMR =

Adózott eredmény + Átlagos adókulcs arányában csökkentett fizetett kamat Befektetett teljes eszközérték

Jelzi, hogy adott idő alatt – általában egy év – a befektetett tőke hányszorosa térül meg a kitermelt eredményből. Gondoljunk arra, hogy ebből az összegből kell tudni részesedést fizetni és növelni a cég saját tőkéjét. Gondolatban hasonlítsa össze, ha ez 4%/év, vagy ha 35%/év. g/b Eszközök forgása:

F=

Árbevétel Befektetett teljes eszközérték

Jelzi, hogy egy év alatt hány fordulatot tesz a befektetett tőke. Mit gondol arról a cégről, amely 40 millió Ft tőkét működtet és 2 millió Ft az éves árbevétele?

58

Szolnoki Főiskola


g./c. Árbevétel-arányos nyereség:

Árbev.arányos nyer. =

Adózott eredm. + Átlagos adókulcs arányában csökk. fiz. kamat *100 Befektetett teljes eszközérték

Mintapélda 1. Egy cég beszámolójának következő adatait ismerjük: Egyszerűsített éves beszámoló Eredmény-kimutatás összköltség eljárással „A” változat Előző beszámolási időszak

Tétel megnevezése 01

I. Értékesítés nettó árbevétele

02

Változás

Tárgyidőszak

81 085

86 533

II. Aktivált saját teljesítmények értéke

0

0

03

III. Egyéb bevételek

7

1 129

04

III. sorból: Visszaírt értékvesztés

0

0

05

IV. Anyagjellegű ráfordítások

42 830

50 733

06

V. Személyi jellegű ráfordítások

17 634

16 785

07

VI. Értékcsökkenési leírás

7 207

6 851

08

VII. Egyéb ráfordítások

1 302

1 287

09

VII. sorból: értékvesztés

0

0

10

A. Üzleti tevék. eredm.(I±II+III-IV-V-VI-VII)

11

VIII. Pénzügyi műveletek bevételei

12

IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai

13

B. Pénzügyi műv. eredménye (VIII-IX)

4 416

0

8 191

14

C. Szokásos vállalk. eredmény (±A±B)

16 535

0

20 197

15

X. Rendkívüli bevételek

0

0

16

XI. Rendkívüli ráfordítások

0

0

17

D. Rendkívüli eredmény (X-XI)

0

0

0

18

Adózás előtti eredmény (±C±D)

16 535

0

20 197

19

XII. Adófizetési kötelezettség

2 741

20

F. Adózott eredmény (±E-XII)

13 794

21

G. Mérleg szerinti eredmény

1 094

Ellenőrző számok

12 119

59

12 006

4 416

8 191

0

0

221 715

Egyszerűsített éves beszámoló

0

2 983 0

17 214 1 000

0

253 297

Szolnoki Főiskola


„A” változatú mérleg Előző beszámolási időszak

Tétel megnevezése

Változás

30 990

01

A. Befektetett eszközök (02+04+06. sor)

02

I. Immateriális javak

0

0

03

02. sorból: immateriális javak értékhelyesbítése

0

0

04

II. Tárgyi eszközök

30 990

24 476

05

04. sorból: tárgyi eszközök értékhelyesbítése

0

0

06

III. Befektetett pénzügyi eszközök

0

0

07

06. sorból: befektetett pü. eszközök értékhelyesbítése

0

0

08

B. Forgóeszközök (09-12. sorok)

09

I. Készletek

10

II. Követelések

11

III. Értékpapírok

12

IV. Pénzeszközök

13

C. Aktív időbeli elhatárolások

14

Eszközök összesen (01+08+13. sor)

140 669

0

145 512

15

D. Saját tőke (16. és 18-23. sorok)

124 231

0

125 231

16

I. Jegyzett tőke

17

109 662

0

Tárgyidőszak

0

24 476

118 544

0

0

13 272

19 582

0

83 996

96 390

14 966

17

2 492

3 000

3 000

16. sorból: Visszavás.részesedés névértékben

0

0

18

II. Jegyzett, még be nem fizetett tőke (-)

0

0

19

III. Tőketartalék

0

0

20

IV. Eredménytartalék

120 137

121 231

21

V. Lekötött tartalék

0

0

22

VI. Értékelési tartalék

0

0

23

VII. Mérleg szerinti eredmény

1 094

1 000

24

E. Céltartalékok

0

0

25

F. Kötelezettségek (26-28. sorok)

26

I. Hátrasorolt kötelezettségek

0

0

27

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek

0

0

28

III. Rövid lejáratú kötelezettségek

16 362

20 216

29

G. Passzív időbeli elhatárolások

76

65

30

Források összesen (15+24+25+29. sor)

140 669

0

145 512

Ellenőrző számok

843 921

0

870 515

16 362

60

0

20 216

Szolnoki Főiskola


Számoljon legalább 15 aránymutatót; az első évre vonatkozóan talál itt mintát, a tárgyi időszak adatainak meghatározását Önre bízzuk. Megoldás Pénzügyi aránymutatók kiszámítása a ) forgóeszközök aránya:

109662 = 781% 140669

b) árbevétel arányos nyereség:

13794 = 17% 81085

c) ROE =

13794 = 11,1% Saját tőke arányos nyereség 124231

d) ROA =

13794 = 9,8% Összes tőke arányos nyereség 140669

e) Személyi jellegű ráfordítás aránya nyereség: f) Amortizációs költségarányos nyereség: g) Likviditási ráta:

109662 − 0 = 6,7 16362

109662 − 0 − 13272 = 5,89 16362

j) Eladósodottság: k) EMR =

13794 = 191% 7207

109662 = 6,7 16362

h) Likviditási gyors ráta: i) Pénzhányad:

13794 = 78% 17634

16362 = 11% 140669

13794 9,8% 140669

(Megegyezik a ROA mutatóval, mert nincs hitel!) l) Eszközök forgása:

81085 = 0,58 fordulat 140669

m) Pénzügyi műveletek ráfordítása az üzemi tevékenység eredményéhez viszonyítva: 0 n) 100 forint befektetett eszközre eső nyereség: o.) 100 forint forgóeszközre eső nyereség:

13794 . 30990

13794 = 12,6 Ft 109662

Kérjük, hogy számítsa ki ugyanezeket tárgy évre is és gondolja végig, hogy milyen összehasonlításokat tudna elvégezni! Ismételten kérjük, hogy a vállalkozásról kialakított véleményét a rövid fogalmazásban írja le, és a második házi dolgozatához csatoltan küldje be.

61

Szolnoki Főiskola


8. záróteszt

Jelölje meg a helyes választ! 1. Mi a hatékonysági mutató lényege? a) Az eredmény és ráfordítás hányadosaként számítható mutatók halmaza; b) A fix költségek hasznosítását jelzi a változó költségekhez viszonyítva; c) Nincs ilyen mutatószám. 2. Mi a különbség a ROE és a ROA mutatók között? a) Nincs különbség, azok ugyanazok más néven; b) Egyikben az adószám és kamatfizetés előtti eredményhez hasonlítjuk a saját tőkét, a másikban az adózott eredményhez. c) A ROE mutató esetében az adózott eredményt a saját tőkéhez viszonyítjuk, a ROA mutató esetében az összes tőkéhez 3. Mi a különbség a likviditási mutatók között? a) Az, hogy a hitel vagy az összes rövid lejárati kötelezettség szerepel a tört nevezőjében. b) Az, hogy a tört számlálójában a teljes forgóeszköz állandóan szerepel, vagy annak bizonyos elemei. c) Mivel egy likviditási mutató van, nem lehet ilyen különbség. 4. Milyen összefüggés van az eszközmegtérülési ráta, az eszközök forgása és az árbevétel arányos nyereség között? a) Nincs összefüggés; b) Az eszközmegtérülési ráta a másik kettő szorzata. c) Az eszközmegtérülési ráta a másik kettő hányadosa. 5. Hogyan ítélhetjük meg, ha az EMR 2%? a) Jó, hiszen a cég nyereséges; b) Ez kevés, hiszen a mutató a működtetett tőke nyereségből történt megtérülését jelzi. Gyakorlatilag az osztalékfizetési és fejlesztési képességeket mutatja. A cég nem fejlődőképes. c) Ha nem negatív, akkor az nagyon jó.

Befejezés Tisztelt Hallgatónk Ezzel a leckével lezárjuk a Vállalati pénzügyek című blokkot, és rövidesen elkezdjük az Adózási alapok részt. Bízunk benne, hogy az anyagot hasznosnak ítélte meg és sikeresen elsajátította azt! Rövid pihenés, következik. Menjen el nyugodtan moziba (például), és utána készítse elő az adózáshoz szükséges tankönyveket. Reméljük, hogy rövidesen találkozunk!

62

Szolnoki Főiskola


Megoldások 8. záróteszt megoldásai: 1) a; 2) c; 3) b; 4) b; 5) b

63

Szolnoki Főiskola


9. lecke Az államháztartás alapjai, az adózás rendje Bevezetés Egy teljesen új tananyagrészhez érkeztünk, a vállalkozások államháztartási kapcsolataival foguk megismerkedni. Természetesen nem akarunk Önből adótanácsadót képezni, legalábbis ebben a tantárgyban nem. A következő fejezetekben a vállalkozások alapvető adókapcsolataival foglalkozunk. Ezek olyan ismeretanyagok lesznek, amire az átlag polgárnak is szüksége van, egy közgazdász esetében pedig elengedhetetlenek. A feldolgozás során megadott irodalom kevés, mondhatnánk semmi magyarázó szöveget nem tartalmaz, abból csak a rendszerezett anyagokat hasznosítjuk. A kalauz ajánlásait figyelembe véve próbálja meg az egészet rendszerbe foglalni. Kérjük, ne legyen türelmetlen, ismételjük, hogy nem teljes körű adótanácsadói ismeretanyagot kérünk, az adózás alapjait szeretnénk elsajátíttatni Önnel. Természetesen a feldolgozás során rendelkezésre állnak a bevezetőben felsorolt jogszabályok, de azok még nehezebben hasznosíthatóak egy kezdő tanuló számára. Kérjük, tanulmányozza át a kijelölt anyagokat, és válaszoljon a feltett kérdésekre! A lecke feldolgozásához szükséges idő: 14 óra

Amennyiben sikeresen tudunk együttműködni, a lecke végére Ön képes lesz:

• • • • • • • •

Meghatározni az államháztartás fogalmát; megadni az államháztartás fontosabb bevételeit és kiadásait; ismertetni az államháztartás négy alrendszerét; ismertetni az adóhatóságok feladatát és hatáskörét; ismertetni az adóellenőrzés szabályait; meghatározni az adóhatóságok által alkalmazott szankciókat; értelmezni az adófolyószámlát; elmondani és magyarázni az önellenőrzés lehetőségét, szabályait.

Lássunk munkához! Kérjük, hogy legelőször vegye kezébe a Pénzügyek c. tantárgy távoktatási kalauzát, (ezt a tantárgyat az előző félévben tanulta,) és keresse meg benne a fogalomtárat, mégpedig az államháztartás magyarázatát tartalmazó részt. Ezek után tanulmányozza át Herich György Adótan (továbbiakban Adótan) című könyvének 7-8. oldalát, és válaszoljon a következő kérdésre!

64

Szolnoki Főiskola



Kérjük, hogy fogalmazza meg az államháztartás fogalmát, sorolja fel jellemző bevételeit és kiadásait! 2. önellenőrző feladat

Kérjük, sorolja fel az államháztartás alrendszereit, 1-2 mondatban írja le azok funkcióit. Ezek után kérjük, tekintse át az Adótan 37-38. oldalát, ezt követően válaszoljon a következő kérdésekre! 3. önellenőrző feladat

Mondjon példákat az adók módjára behajtandó köztartozások és a költségvetési támogatások típusaira! Azt már tudjuk, hogy vannak adóhatóságok, amelyek ügyeket intéznek, nyilvántartanak és ellenőriznek. Ezek a hatóságok a Vám-és Pénzügyőrség, az Illetékhivatal, az APEH, (vajon minek a rövidítése az APEH?), és a helyi önkormányzati adóhatóság. Biztos, hogy a hatóság valamilyen kötelezettséget ellenőriz. Ezt is megtudhatjuk, hogy mit. Olvassa végig az Adótan 39. oldalát és válaszoljon a következő kérdésre! 4. önellenőrző feladat

Sorolja fel az adóhatóságokat és próbálja meg leírni, hogy az adókötelezettségek figyelembe vételével melyikkel milyen kapcsolatot kell tartani! A hatóság bizony ellenőriz, vajon hogyan, milyen szabályok szerint és mit? Ezekre a kérdésekre az Adótanban kissé elszórtan találja meg a választ. (Ez a könyv adótanácsadóknak készült.) Igyekszünk segítségére lenni abban, hogy minél egyszerűbben megtalálja a választ. Kérjük, olvassa el az Adótan 58-59. oldalán található anyagokat és gondolja végig egy ellenőrzés lefolytatását.

Ebben a szituációban Ön lesz a „nyúl”, az ellenőrzött személy. (A házi feladatban Ön lesz a vadász, az ellenőr.) 5. önellenőrző feladat

Készítsen folyamatábrát az ellenőrzés lebonyolításáról az adóalany szemszögéből! Mikor és milyen feltételekkel végezhet önellenőrzést?

65

Szolnoki Főiskola


Lassan rövid fejezetünk végéhez érünk, már csak azt kell végiggondolni, hogy esetleges hiba esetén milyen szankciók vannak. Ezt nagyon komolyan kell venni, hiszen egy adóhiány esetén a bírságok és pótlék összege olyan szintű lehet, hogy az ellehetetleníti a vállalkozást. Mielőtt a jogkövetkezményeket megismerné az Adótan 64. oldaláról nézzünk át egy folyamatot, egyidejűleg ismerkedjünk meg néhány fogalommal.

Az önadózás folyamata a következő: 1. Az adóalany folyamatosan vezeti nyilvántartásait, megőrzi a bizonylatait és a törvényben meghatározott időpontig leadja adóbevallását. Az átvételkor alaki, formai ellenőrzés történik, tartalmi nem. 2. A bevallás az adó-elszámolási részleghez kerül, ahol minden adóalanyról adófolyószámlát vezetnek. Ezen nyilvántartják adónemenként a bevallási adatokat és a pénzforgalmi adatokat. 3. Az adó-elszámolási részleg az adóalanynak adófolyószámla kivonatot küld, amelyből az adózó értesül fennálló kötelezettségeiről, esetleges túlfizetéseiről. Adóhátralék esetén a késedelmes napokra pótlékot határoz meg, elrendeli annak befizetését. 4. Az adóbevallások tartalmi ellenőrzése adóellenőrzés keretében történik, a már ismert folyamat szerint. 5. Az adóellenőrzés végén záró-jegyzőkönyv készül, melyre az adóalany észrevételt tehet. 6. Ezt követően készül el a határozat, amely tartalmazza az adóeltéréseket, hátralékokat, hiányokat, túlfizetéseket és az alkalmazott szankciót. A határozat elrendeli a pénzügyi teljesítést, és a folyószámlán kötelezettségként írja elő. 7. A határozat fellebbezhető, ennek sikertelensége esetén bíróságnál támadható. A fentiekben leírtakhoz néhány fogalmat szükséges meghatározni. Adóeltérés: az adóbevallásban szereplő adókötelezettség és a valós gazdasági események alapján a törvényben meghatározott módon számított adó eltérése. Ez lehet pozitív és negatív. Adóhiány: a negatív adóeltérés abban az esetben, ha a befizetés sem történt meg. Ha az adót nem, vagy kisebb összegben vallották be, de a bevallotthoz képest többet fizettek be, vagy eredetileg is túlfizetés volt azon az adónemen, akkor nincs adóhiány. Adóbírság: az adóhiányra kivetett összeg, annak 50%-a. Késedelmi pótlék: a késedelmesen befizetett összeg kamata, a kamatláb a jegybanki kamat kétszerese. Önellenőrzési pótlék: az adóalany önellenőrzéskor fizeti, mértéke a késedelmi pótlék 50%-a.

66

Szolnoki Főiskola



Az adóalany, aki éves bevallónak minősül személyi jövedelemadó adónemben 2004. évre 520 000 forint kötelezettséget vallott be 2005. február 15-én. 2005. október 10-én észrevette, hogy jogosulatlanul vette igénybe a lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg után járó kedvezményt, 120 000 forintot. Végezzen önellenőrzést, állapítsa meg az adóhiány alapján az önellenőrzési pótlékot.


Jelölje meg a helyes választ! 1. Mi az államháztartás? a) Egy intézmény, melynek vezetője a mindenkori pénzügyminiszter. b) A Magyar Nemzeti Bank. c) Az állam azon tevékenysége, amely során a társadalmi közös szükségletek kielégítésére törekszik. 2. Melyik nem nevezhető az államháztartás alrendszerének? a) Állami Számvevőszék b) Helyi önkormányzatok c) Társadalombiztosítások d) Központi költségvetés e) Elkülönített állami pénzalapok 3. Az alábbiak közül melyik tartozik az adóhatóságok körébe? a) Állami Számvevőszék b) Pénzügyminisztérium c) Illetékhivatal d) Gazdasági rendőrség 4. Mi az adófolyószámla? a) Az adóhatóság a tartozásainkat feljegyzi rajta, s havonta – mint a bankok – értesítést küld. b) Nincs ilyen. c) Az adóhivatal vezeti minden adóalanyról. Tartalmazza a bevallási és pénzforgalmi adatokat, amelyről kivonatot küld évente egy alkalommal.

67

Szolnoki Főiskola



Jelölje meg a helyes választ! 5. Mennyi a késedelmi pótlék összege? a) Megegyezés kérdése; b) Az adóhiány 50%-a; c) A késedelmesen fizetett összeg számított kamata, kamatláb a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese. 6. Keresse meg a kakukktojást! a) Mulasztási bírság b) Önellenőrzési pótlék c) Üzleti időleges beírása d) Adósok börtönében letöltendő büntetés e) Adóbírság

Befejezés Tisztelt Hallgatónk! Az adózási rész első szakaszán túljutottunk. Reméljük, nem találta nehezen feldolgozhatónak az anyagot. A továbbiakban az egyes adónemekre fogunk koncentrálni, továbbra is csak alapismereti szinten.

68

Szolnoki Főiskola


Megoldások 1. megoldás Kulcsszavai: társadalmi közös szükségletek, tevékenység, vámok, illetékek, adók, járulékok, állami szolgáltatások működtetése, termelési támogatások, állami beruházások stb. 2. megoldás: Kulcsszavai: központi költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás, helyi önkormányzatok. 3. megoldás: Kulcsszavai: adók, egészségbiztosítási járulékok, nyugdíjbiztosítási járulékok, illetékek, helyi adók, vámok, költségvetési támogatás, elkülönített állami pénzalapok terhére fizetett támogatások, köztartozások. 4. megoldás: Kulcsszavai: APEH, Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, Illetékhivatal, Önkormányzati adóhatóság. Az APEH-hal és az önkormányzattal az adókötelezettség teljes terjedelmére kiterjedő kapcsolattartás indokolt; az Illetékhivatallal csak illeték ügyekben kerülünk kapcsolatba, a VPOP-val jövedéki adó ügyében, illetve országhatáron átlépő áruk ügyeinek intézése során. 5. megoldás: A folyamat sorrendje: 1. Értesítés az ellenőrzésről, vagy előzetes bejelentés nélkül érkezik meg az ellenőr. 2. Helyszíni ellenőrzés folyik, vagy az adóhatóság épületében történik az ellenőrzés. 3. Záró-jegyzőkönyv készül. 4. Reagálás lehetősége a záró-jegyzőkönyvre. 5. Határozat készül, amit az ellenőrzött adóalany átvesz. 6. A határozat elfogadása vagy fellebbezés. 7. Jogerőre emelkedés napjáig be kell fizetni az előírt összegeket. 8. A fellebbezést elfogadják, vagy elutasítják; elutasítás esetén bíróságnál megtámadható az elutasító döntés. 6. megoldás: Bevallott szja 520 000 Ft Nem járó adókedvezmény 120 000 Ft 2004. évi tényleges szja 640 000 Ft Adókülönbözet, melyet be kell fizetni, és önellenőrzési pótlék alapot képez: 120 000 Ft. A pótlékot a 2005.02.15. és az önellenőrzés napja közötti időszakra kell fizetni, azaz 237 napra. A jegybanki alapkamat mértéke 8% volt, de 2005. augusztus 1-én 7,5%-ra csökkent. Az önellenőrzési pótlék számítása a következő: 120 000*0,08*166/365 = 4 366 Ft 120 000*0,075*71/365 = 1 751 Ft összesen: 6 117 Ft Tévedésünk „ára” 6 117 Ft, melyet az adókülönbözettel egyszerre kell teljesíteni. Nézzük meg ugyanezt az esetet, ha az adóeltérést egy adóellenőrzés keretében az adóhatóság tárja fel. Az adóeltérés ugyanúgy 120 000 Ft, de a szankciók eltérőek. A késedelmi pótlék az önellenőrzési pótlék kétszerese, tehát 6 117*2 = 12 234 Ft. A kiszabható adóbírság az adóhiány 50%-a, mely 60 000 Ft. Mint látható, az önellenőrzéshez képest 66 117 forinttal kell több adót fizetnünk. 9. záróteszt megoldásai 1) c; 2) a; 3) c; 4) c; 5) c; 6) d

69

Szolnoki Főiskola


10. lecke A társasági adó Bevezetés A tananyag feldolgozása során elérkeztünk a társasági adó megismeréséhez. Ez az adónem a társas vállalkozásokat, gazdasági társaságokat érinti, és jelentős mértékben befolyásolja a kitermelt nyereség által elérhető vagyonnövekedést. A gazdaságban a megtermelt jövedelmen hárman osztoznak: 1. Adó formájában az állam részesedik belőle: társasági adó; 2. az adózott nyereségből a tulajdonosok kaphatnak osztalékot; 3. az osztalékfizetés után megmaradó nyereség növeli a vállalkozás vagyonát. (Számvitelből ismert mérleg szerinti eredmény.) Rendkívül fontos szempont, hogy a kitermelt nyereségből minél nagyobb arány maradhasson a vállalkozás birtokában. Ehhez az adójogszabályokat ismerve hozzá lehet segíteni a vállalkozásokat, természetesen a törvények maximális tiszteletben tartása mellett. E készségek megszerzése érdekében lássunk munkához! Kérjük, tanulmányozza a kijelölt anyagokat, és válaszoljon a feltett kérdésekre! A lecke feldolgozásához szükséges idő: 6 óra

A figyelmes tanulás eredményeként a lecke végére Ön képes lesz:

• • • •

Meghatározni a társasági adó alanyait; felsorolni az adóalap korrekciós tételeket és azokat értelmezni; megadni az adó alapját, és meghatározni a számított adót; meghatározni az adókedvezményeket és a fizetendő adót. Kérjük, olvassa el az Adótan 157. oldalát, és válaszoljon az alábbi kérdésre! 1. önellenőrző feladat

Határozza meg, kire terjed ki a társasági adó! Az adóalanyok igyekeznek az adófizetési kötelezettséget csökkenteni, és ennek érdekében olyan gazdasági intézkedéseket hozni, amelyek segítségével az adó alapját lehet mérsékelni. Azt, hogy erre milyen lehetőségek vannak, az Adótan 161-168. oldalán találja meg.

Kérjük, ismerkedjen meg ezzel, majd oldja meg a következő feladatot!

70

Szolnoki Főiskola



Írja le, milyen módon határozhatjuk meg az adó alapját, mondjon példát az elszámolható bevételekre és költségekre, az adó alapját módosító tételekre. Válaszát 8-10 mondatban fejtse ki! Miután a vállalkozó minden eddig ismertetett lehetőségét kihasználta, az adó csökkentésére már csak az adókedvezmények adnak lehetőséget. Ezek áttekintése érdekében olvassa át figyelmesen az Adótan 175178. oldalait, és válaszoljon az alábbi kérdésre! 3. önellenőrző feladat

Ismertesse 8-10 mondatban a vállalkozások adókedvezményeit, részletesen fejtse ki a fejlesztést támogató tételeket! Egy rendkívül fontos információról nem beszéltünk, ez pedig az adó mértéke. A jelenleg hatályos törvény szerint az adó mértéke a pozitív adóalap 16%-a, bizonyos esetekben 10%a. Az adózási alapok ismertetése során a 10%-os kulccsal történő adófizetés feltételeit nem részletezzük, csak megemlítjük, hogy ilyen lehetőség is van. Az elméleti gondolatok után konkrét számítási példákon keresztül nézzük meg, hogyan határozzuk meg a fizetendő adó összegét. 4. önellenőrző feladat

Eredmény Kft. 2005. évi adatai: Árbevétel

2 000 000 Ft

Egyéb bevétel

2 000 000 Ft

Üzemi tevékenység ráfordításai

8 500 000 Ft

Pénzügyi tevékenység eredménye Fejlesztési tartalékképzés:

500 000 Ft a maximális lehetőséggel kívánnak élni

Egyéb adóalap növelő tételek

350 000 Ft

2005-ben befizetett Tánya előleg

700 000 Ft

Határozza meg a társaság 2005. december 31-i fordulónapra megállapított fizetendő társasági adóját.

71

Szolnoki Főiskola



Egy vállalkozás alábbi adatait ismerjük: Adózás előtti eredmény

15 000 E Ft,

számviteli törvény szerinti amortizáció

3 000 E Ft,

adótörvény szerinti amortizáció

2 500 E Ft,

előző évek elhatárolt vesztesége

400 E Ft,

költségként előző évi adóbírság

850 E Ft.

A társasági adó mértéke

16%.

Adókedvezménye

600 E Ft.

Határozza meg a fizetendő adót!


Jelölje meg a helyes választ! 1. Ki nem köteles társasági adót fizetni? a) magánszemélyek b) gazdasági társaságok c) szövetkezetek 2. Mennyi a társasági adó mértéke? a) 35% b) 20% c) 16%, illetve 10% 3. Mit jelent az adóalap csökkentés eljárása? a) Az állam a nyereség egy részét központosítja és az után nem kell fizetni adót. b) Nincs ilyen; c) Az adóalany a törvényben meghatározott tételekkel mérsékelheti a nyereségét az adóalap megállapítása során 4. Vannak-e olyan tételek, amelyek növelik az adó alapját? a) igen b) nem 5. Mit jelent az adókedvezmény kifejezés? a) Az adóalany az adó befizetése után ajándékot kap az adóhatóságoktól. b) Nincs ilyen; c) Az adóalany jogosult a számított adót a törvényben meghatározott módon csökkenteni.

72

Szolnoki Főiskola


10. záróteszt (6)

Jelölje meg a helyes választ! 6. Legyen Hamupipőke és válogassa szét az adóalapot csökkenő és az adó összegét mérséklő kedvezményeket az alábbi felsorolásokból: a) kapott osztalék; b) előző érték elhatárolt vesztesége; c) fejlesztési tartalék; d) filmgyártás támogatására fizetett összeg; e) ráfordítások között elszámolt bírság; f) elmaradott térségekben végrehajtott nagyberuházások.

Befejezés A vállalkozást érintő adóterhek közül a legjellemzőbbet tudtuk most megvizsgálni. Reméljük, lassan kezd kirajzolódni az a kép, amelyben a vállalkozás gazdálkodó tevékenységet folytat, és a keletkező jövedelmek megosztásában saját érdekeit igyekszik érvényesíteni. Ezek megismerése után a következő fejezetben – a vállalkozás számára talán külsőnek tekinthető adónemet – az általános forgalmi adót fogjuk átvizsgálni.

73

Szolnoki Főiskola


Megoldások 1. megoldás: Kulcsszavai: gazdasági társaságok, szövetkezetek, ügyvédi irodák, közhasznú társaságok, külföldi illetőségű cégek korlátozott kötelezettsége. 2. megoldás: Kulcsszavai: árbevétel, egyéb bevételek, elszámolható költség, adózás előtti eredmény, adóalap csökkentő tételek, adóalap növelő tételek. 3. megoldás: Kulcsszavai: elmaradott térségben megvalósuló beruházás kedvezménye, filmgyártás, fejlesztési adókedvezmény, kis-és középvállalkozások kedvezménye, munkahelyteremtés kedvezménye stb. 4. megoldás: Adózás előtti eredmény = 12 000 E + 2 000 E – 8 500 E + 500 E = 6 000 E Ft Képezhető fejlesztési tartalék az adózás előtti eredmény 25%-a, azaz 6 000 Ex0,25 = 1 500 E Ft. Adóalap módosító tételek = +350 E – 1 500 E =-1 150 E Ft Adóalap = 6 000 E–1 150 E = 4 850 E Ft Tánya = 4 850 E*0.16 = 776 E Ft Előlegre befizetett összeg 700 E Ft Még fizetendő adó 76 E Ft. 5. megoldás: Adózás előtti eredmény Számviteli törvény szerinti amortizáció Adótörvény szerinti amortizáció Elhatárolt veszteség bevonása Költségként elszámolt bírság Adóalap Adó 15 950*0,16 Adókedvezmény Fizetendő adó

15 000 E Ft + 3 000 E Ft - 2 500 E Ft - 400 E Ft + 850 E Ft 15 950 E Ft 2 552 E Ft - 600 E Ft 1 952 E Ft

10. záróteszt megoldásai 1) a; 2) c; 3) c; 4) a; 5) c; 6) adókedvezmények: d és f, adóalap csökkentő kedvezmények: a, b, c, e

74

Szolnoki Főiskola


11. lecke Az általános forgalmi adó Bevezetés Az adózással kapcsolatos feladatok ellátása során rendkívül precíz munkát kell végezni, és fontos az, hogy az egyes fogalmak alatt mindenki ugyanazt értse. Gyakran mondjuk, hogy az általános forgalmi adó szempontjából nem az a személygépkocsi, mint a KRESZ-ben leírt, hanem az, amit az áfa törvény meghatároz. Felhívjuk figyelmét, hogy minden adójogszabályban – nemcsak az áfában- vannak értelmező rendelkezések. Abban az esetben, ha belemélyed az adónem tanulmányozásába, javasoljuk, hogy először a fogalmakat tisztázza. Jelen tananyagunkban ilyen mélységig nem fogunk elmenni, nem kutatjuk fel azokat a csapdákat, amelyeket az élet szinte naponta állít. Fontosnak tartjuk, hogy munkája során a fentieket tartsa szem előtt. Leckénkben az általános forgalmi adót dolgozzuk fel alapszinten. A lecke feldolgozásához szükséges idő: 12 óra

Amennyiben sikeres lesz együttműködésünk, a lecke végére Ön képes lesz:

• • • • • •

Meghatározni az általános forgalmi adó alanyait, tárgyait, és mértékét; jellemezni az általános forgalmi adót; megadni az áfa visszaigénylési tilalom eseteit; meghatározni az adómentességeket; meghatározni a különleges elszámolási módok eseteit; részletesen megadni a bizonylatolással kapcsolatos kötelezettségeket.

Célunk elérése érdekében minél hamarabb lássunk munkához! Kérjük, tanulmányozza az Adótan 244. oldalát, és válaszoljon az alábbi kérdésre! 1. önellenőrző feladat

Nagyon leegyszerűsítve fogalmazhatunk úgy, hogy az áfa alanya minden természetes és jogi személy, aki saját nevében értékesítést végez. Kérjük, ennél részletesebben adja meg az adóalanyok körét és az adótörvény hatályát. Válaszát 5-6 mondatban fejtse ki! Nézzük meg az áfa általános működési mechanizmusát. Ehhez néhány alapfogalmat tisztázzunk az alábbiakban!

75

Szolnoki Főiskola


Fogalomtár Előzetesen felszámított áfa: az az adótétel, amely bejövő számláinkban szerepel, a szállító partnernek kifizetjük, és az államháztartástól általában visszaigényelhetjük. Felszámított vagy fizetendő áfa: az az adótétel, amely kimenő számláinkban szerepel, a vevőinktől behajtjuk, és a költségvetésnek kötelesek vagyunk befizetni. Mivel a felszámított áfa és fizetendő áfa ugyanazt jelenti, mindkét kifejezést használjuk. Elszámolás az adóhatósággal: ez adóbevallás keretében történik, havonta, negyedévente, vagy évente egy alkalommal. A bevallásban szerepeltetjük a figyelembe vehető előzetesen felszámított áfát, a felszámított áfát, a kettő különbségét képezzük, és pénzügyileg azt kell rendezni. A legfontosabb alapfogalmak meghatározása után nézzük meg az adónem működési mechanizmusát! Példánkban egy termék útját szeretnénk ábrázolni, az alapanyag termelőtől a végső fogyasztóig. Gondoljunk arra, hogy ez egy farmernadrág előállítási és eladási folyamata. Az 1. számú szereplő nem vásárol, a természet tárgyait adja el a 2-nek. (Természetesen a valóságban ilyen nincs, de a feladat modellezése szempontjából előnyös a feltételezés.) A 2. számú szereplő a varroda, a 3. a kiskereskedő, a 4. számú szereplő a fogyasztó, aki nem adóköteles tevékenységhez vásárol. A megértéshez tisztázzuk az adókulcsokat. Magyarországon négy adókulcs létezik: 0% - alapvetően a termék export és az EU-n belüli értékesítés 5% - például gyógyszerek 15% - alapvető élelmiszerek, személyszállítás 20% - a többi adókulcs alá nem tartozók A fentiek abban az esetben alkalmazandóak, ha a termék árára számítjuk fel az adót. Ezek módosulnak akkor, ha az áfát is tartalmazó árnak kell megállapítani az adótartalmát. A szaknyelvben elterjedt a „felülről számoljuk az adót” kifejezés. Ezt szakmailag nehéz értelmezni, hiszen nem tudjuk, hogy az áfának hol az alja és a teteje. A módosult adókulcsokat az alábbi táblázat tartalmazza: Adókulcs

Alapeset

Módosult eset

5%

5%

5/105 = 4,76%

15%

15%

15/115= 13,04%

20%

20%

20/120= 16,67%

Az értelmezés kedvéért nézzük meg a 20%-os esetet. Egy terméket vásárolok 100 forintért, ami nettó vételárnak tekinthető. Erre az összegre 20%, azaz 20 forint adót számolnak fel. A 120 forintos bruttó vételár áfa tartalma 16,67%. A számítást az utolsó oszlopban találhatjuk. (20/120) A gyakorlatban is sűrűn találkozunk ezzel az esettel. A számlában, – ami alapján átutalással fizetnek – az árra rászámítják az áfát-t, a készpénzfizetési számlákban az ár (bruttó ár) áfá tartalmát adják meg.

76

Szolnoki Főiskola


Az alapkérdések tisztázása után nézzük át az adónem működési folyamatát. A folyamat adatait az alábbi táblázat részletezi. 1. szereplő

2. szereplő

Értékesít:

Vásárol:

3. szereplő

Ár: 1 000

Ár: 1 000

Áfa: 200

Áfa: 200

Össz. : 1 200

4. szereplő

Össz. :1 200 Értékesít:

Vásárol: Ár: 4 000

Ár: 4 000

Áfa: 800

Áfa: 800

Össz: 4 800

Össz. : 4 800 Értékesít:

Vásárol: Ár: 8 000 Áfa: 1 600 Össz: 9 600

Fogy ár: 9 600 Végső fogyasztó Nem értékesít.

Nézzük meg az adatok alapján, ki hogyan számol el bevallásában. Az 1. szereplőnek előzetesen felszámított áfája nincs, ezért nem tud mit levonni a bevételi áfájából, így fizet 200-at. A 2. szereplő bevételi áfája 800, előzetesen felszámított áfája 200, ezért befizet az államháztartásnak 600-at. A 3. szereplő kimenő számlájában szereplő áfa 1600, az előzetesen felszámított adó 800. A különbözetként jelentkező 800-at köteles befizetni. A 4. szereplő a végső fogyasztó, akinek nincs közvetlen adókapcsolata, ő nem fizet, és nem igényel vissza. A teljes adótételt a 4. számú szereplő kénytelen elviselni. A folyamat áttekintése után nézzük meg az áfa alaptulajdonságait. Ennek érdekében kérem, tekintse át az Adótan 243. oldalán található anyagot is.

Miután végiggondolta az itt leírtakat, és a tankönyvben található ismereteket, válaszoljon az alábbi kérdésre! 2. önellenőrző feladat

Egy gép összeszerelését 3 vállalkozó végzi, az első 50 000 Ft+20% áfa áron, a második 80 000 Ft+20% áfa áron, a harmadik 120 000 Ft+20% áfa áron adja el. A negyedik szereplő a végső felhasználó, aki nem adja tovább. Adja meg minden szereplő adókapcsolatát! 3. önellenőrző feladat

Írja le 5-6 mondatban, hogy mit jelent az áfakulcs meghatározásának két esete. Mennyi 5%-nak, 15%-nak, 20%-nak a módosult adókulcsa? Az általános forgalmi adó egy olyan sajátos adónem, ahol a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az adóalanyok válasszanak: kívánnak-e az áfa tekintetében adóalanyok lenni vagy sem. Természetesen ennek feltételei vannak. A törvény felsorol olyan eseteket, amikor a

77

Szolnoki Főiskola


tevékenység jellege miatt nem lehet valaki adóalany. A fentiek szerint beszélhetünk a választható alanyi adómentességről és tárgyi adómentességről. Ezeket részletezi az Adótan című könyv a 262. oldalon.

Kérjük, tanulmányozza ezt át, és válaszoljon a következő kérdésre! 4. önellenőrző feladat

Határozza meg, hogy mik az alanyi adómentesség feltételei, és mondjon példát a tárgyi adómentességre! Válaszát 4-5 mondatban fejtse ki! Ezek után még egy negatív tényezőről kell említést tenni, ez pedig az áfa visszaigénylési tilalmak kérdése. Vannak olyan esetek, amikor az adó nem igényelhető vissza. Ezek közül a két legfontosabbat már ismeri: az alanyi és a tárgyi adómentesség eseteit. Alapszabály ugyanis az adómentességi helyzetekben, hogy a kimenő számlákban áfa nem szerepelhet, a beérkező számlák áfái nem igényelhetőek vissza. További tilalmak megismerése céljából olvassa el az Adótan 263. oldalát.

Mindezek megismerése után tekintse át az alábbi mintapéldát az áfa elszámolás egyszerű esetére vonatkozóan. A vállalkozó januári adatai a következők: Értékesítés bevétele

500 000 Ft + áfa (20%)

Anyagbeszerzés

200 000 Ft + áfa (20%)

Közüzemi díjak

50 000 Ft + áfa (15%)

Motorbenzin beszerzés

150 000 Ft + áfa (20%)

A közüzemi díjak teljesítési időpontja következő hónap 10.-e. Állapítsa meg a január havi általános forgalmi adó elszámolási kötelezettséget! Megoldás: felszámított áfa (500 000*0,25)

125 000 Ft

előzetesen felsz. áfa (200 000*0,25)

50 000 Ft

elszámolandó adó

75 000 Ft

A közüzemi díjak számláiban szereplő áfa a következő hónap elszámolásában fog szerepelni. A motorbenzin áfája visszaigénylési tilalom alatt áll. A mintapélda áttekintése után kérjük, oldja meg a következőfeladatot!

78

Szolnoki Főiskola



Egy vállalkozás számláiról a következő adatokat ismerjük: Beérkező számlák: Sorszám:

Számla tartalma:

1)

Faanyag adóköteles tevékenységhez

Bruttó összeg e Ft

2)

Szolgáltatás adóköteles tevékenységhez

3)

Energia adóköteles tevékenységhez

5)

Személygépkocsi, nem továbbértékesítési céllal

6)

Teherfuvar adóköteles tevékenységhez

áfakulcs %

12 000

20

8 500

20

850

20

3 500

20

350

20

Kimenő számlák: Sorszám:

Számla tartalma:

Bruttó összeg e Ft

áfakulcs %

1)

Export értékesítés

6 500

0

2)

Belföldi értékesítés

19 750

20

3)

Adómentes szolgáltatás

2 200

0

Határozza meg az adónem költségvetési kapcsolatát! Felhívjuk figyelmét, hogy a számlák értéke az áfát tartalmazza. A cég adóköteles és adómentes tevékenységhez történő beszerzéseit el tudja különíteni. Miután az általános esetet megismertük, nézzünk egy olyan helyzetet, amelyben nehéz eldönteni, hogy az adó visszaigényelhető-e vagy sem. Vannak olyan vállalkozások, amelyek beszerzéseikben nem tudják elkülöníteni, hogy a vásárlás adóköteles vagy adómentes tevékenység érdekében történt. Tudjuk, hogy az adómentes tevékenységhez történő beszerzés áfája nem igényelhető vissza. A probléma feloldásához használja a törvény a levonási hányad számítását. Ezt részletesen az Adótan 265. oldalán találja.

A levonási hányad egy megoszlási viszonyszám, amely jelzi, hogy az összes beszerzésen belül hány százalék az adóköteles tevékenységhez történő vásárlás. Az előzetesen felszámított áfának ugyanez az aránya vehető figyelembe a bevallásban. Ennek alkalmazásához nézzünk egy egyszerű példát! Mintapélda A BB Bt.-nek tárgyi mentes árbevétele 5 000 000 Ft volt januárban. A 20%-os áfakulcsú értékesítés összege 2 000 000 Ft. Az előzetesen felszámított áfa összege 250 000 Ft. A költségszámlák tételes elkülönítésére nincs lehetőség. Határozza meg a bt. február havi áfa elszámolási kötelezettségét!

79

Szolnoki Főiskola


Megoldás: A tételes elkülönítés hiánya miatt arányosítani kell. Az összes bevételen belül az adóköteles bevétel aránya = 2 000 000/(5 000 000+2 000 000) = 0,2857 Ilyen arányban vehető figyelembe az előzetesen felszámított áfából levonásként az áfa = 250 000*0,2857 = 71 425 Ft Fizetendő áfa (2 000 000*0,25)

500 000 Ft

Előzetesen felsz. áfa

71 425 Ft

Elszámolandó áfa

428 575 Ft

A feladat áttekintése után kérjük, válaszoljon az alábbi kérdésre! 6. önellenőrző feladat

Kérjük, 5-6 mondatban fogalmazza meg a levonási hányad alkalmazásának esetét és célját! Mint az előző példa is mutatta, az adó megállapításának vannak speciális esetei. A speciális eseteket tekintse át az Adótan 270. oldalán!

Ezekkel számolnia nem kell, de tudnia kell, hogy ezek az esetek a törvényben szerepelnek. Ennek felsorolásához most önellenőrző feladatot nem adunk. A mindennapi gyakorlati munka egyik legáltalánosabb eleméhez érkeztünk: a törvény által meghatározott számlaadási, nyugtaadási kötelezettséghez. Ennek rendszerét az Adótan 272. oldalán találja.

Kérjük, tanulmányozza, majd oldja meg a zárótesztet! 11. záróteszt (1-2)

Jelölje meg a helyes választ. 1. Mikor vezették be az áfát? a) 1968 b) 1998 c) 1988 2. Ki az adóalany? a) Aki rendszeresen saját nevében értékesítést végez, de választhat alanyi adómentességet és lehet, hogy tárgyi adómentes tevékenységet folytat, ettől még alanya az adótörvénynek. b) Aki úgy dönt, hogy adóalany lesz. Ennek lehet előnye is, hiszen csak akkor igényelhet vissza előzetesen felszámított áfát. c) Minden belföldi természetes és jogi személy.

80

Szolnoki Főiskola



Jelölje meg a helyes választ. 3. Mi az áfabevallás? a) Az adóbevallások egyik típusa, amelyben az adóalany szerepelteti a figyelembe vehető előzetesen felszámított áfát, a felszámított(fizetendő) áfát , különbséget képez és az lesz a fizetendő, vagy visszaigénylendő összeg. b) Külön áfa bevallás nincs, az összesített bevalláson kell az áfát bevallani. c) Saját bevallás, amit az önkormányzatnál kell leadni. 4. Milyen adómentességeket ismer? a) Alanyi és tárgyi; b) Nincsenek adómentességek; c) Területi mentességek vannak. 5. Mi a levonási hányad? Jelölje a helyes választ! a) Egy, a fizikában alkalmazott együttható neve. b) Egy megoszlási viszonyszám, amely jelzi, hogy az összes bevételnek hány %-a adóköteles. Az előzetesen felszámított áfának ezt az arányát vehetjük figyelembe. c) Ez a társasági adóban ismert fogalom. 6. A következőkben felsorolt fogalmak a számlának, vagy az egyszerűsített számlának, vagy a nyugtának a kötelező elemei. Elképzelhető, hogy többnek is. A felsorolásban nem minden elem szerepel. Válogassuk szét őket, melyik, melyikhez tartozik? a) sorszám b) kibocsátó neve, címe, adószáma c) fizetés módja d) bizonylat kibocsátás kelte e) nettó ellenérték tételesen adómértékenként és összesen f) áfa kulcs g) áfa tartalom

Befejezés Ismét egy hosszú fejezet végéhez értünk. Megismertük az egyik leggyakrabban alkalmazott adónemet, az áfát. A továbbiakban egy hasonlóan széles körben alkalmazott adófajtával foglalkozunk, ez a személyi jövedelemadó.

81

Szolnoki Főiskola


Megoldások 1. megoldás: Kulcsszavai: adóalanyok: természetes személy, jogi személy, eva alany, külföldi cég telephelye, területi hatály, időbeli hatály. 2. megoldás: Az első adóalany fizet – beszerzése nem volt –: 10 000 Ft-ot A második adóalany fizet. 16 000–10 000= 6 000 Ft-ot A harmadik adóalany fizet. 24 000– 16 000= 8 000 Ft-ot A negyedik adóalany végső felhasználó, nem kerül kapcsolatba az adóhatósággal. 3. megoldás: Kulcsszavai: nettó ár, rászámoljuk az adót, bruttó ár magában foglalja az adót, számla, készpénzfizetési számla, 4,762%, 13,04%, 16,67% 4. megoldás: Kulcsszavai: Általában 4 000 E Ft, mezőgazdasági családi gazdálkodó esetében 6 000 E Ft, a bevételi értékhatár. Amennyiben a tevékenységet év közben kezdi meg, akkor annak időarányos része Tárgyi mentesség eseteire példák: postai szolgáltatás, akkreditált, szakképesítést adó oktatás stb. Példák a tárgyi mentességre: egészségügyi szolgáltatás, postai és banki szolgáltatás, oktatás. 5. megoldás: visszaigénylési jog 1 312 E Ft 6. megoldás: Kulcsszavai: adóköteles és adómentes tevékenység, beszerzések nem különíthetők el; arányszám, amely megmutatja, hogy az összes beszerzésen belül hány % az adóköteles, az előzetesen felszámított áfának ugyanezt az arányát lehet figyelembe venni. 11. záróteszt megoldásai 1) c; 2) a; 3) a; 4) a; 5) b; 6. Számla: a, b, c, d, e, f. Egyszerűsített számla: a, b, d, g. Nyugta: a, b, d.

82

Szolnoki Főiskola


12. lecke A személyi jövedelemadó Bevezetés Munkánkban egy olyan részhez érkeztünk, ami méltán tart számot nagyon sok ember érdeklődésére, ez a személyi jövedelemadó (továbbiakban szja). Azt hiszem itt is joggal, okkal mondhatjuk, hogy az adózási helyzetek, fogalmak értelmezésén sok múlik. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy ezeken rangos szakértők is vitatkoznak. Bízunk abban, hogy Ön a lecke áttekintése után képes lesz saját maga és cége adóügyeivel érdemben foglalkozni. Természetesen itt is csak az alapokat nézzük át, így a bonyolultabb ügyeket célszerű lesz a továbbiakban is szakértővel egyeztetnie. Leckénkben tehát a szja - t dolgozzuk fel alapszinten. A lecke feldolgozásához szükséges idő: 14 óra

Bízunk benne, hogy sikeres lesz együttműködésünk és a lecke végére Ön képes lesz:

• • • • • •

Meghatározni az adóalanyok körét; csoportosítani a jövedelmeket annak megfelelően, hogy azok összevontan vagy külön adóznak; meghatározni az adó alapjául szolgáló jövedelmek összegét; kiszámítani az adót az alapvető adózási helyzetekben; felsorolni és számolni az egyes adókedvezményeket; meghatározni az egyéni vállalkozó adózási rendjét.

Célunk elérése érdekében minél hamarabb lássunk munkához! Mielőtt a tankönyvhöz nyúlnánk, gondoljunk át néhány alapfogalmat, amelyet sokan eltévesztenek. 1. Az adó alapja a jövedelem, nem pedig a bevétel. 2. A jövedelem megállapításának több módja van. A legáltalánosabbak: a tételes költség elszámolás és a 10%-os költségátalány alkalmazása. A tételes költségelszámolás lényege, hogy a pénzügyileg realizált bevételekből le kell vonni a ténylegesen kifizetett, bizonylatokkal igazolt költségeket. A 10%-os költségátalány lényege, hogy a ténylegesen elért bevételeknek a 10%-át tekintjük költségnek. Fontos elv: az adóalany, aki bármelyik önálló tevékenységében a 10%-os átalányt választja, azt minden tevékenységében köteles azt alkalmazni. 3. Kik az adóalanyok? Ez három csoportból tevődik össze. Egyrészt a magyar állampolgárok minden jövedelmük alapján, másrészt azok a külföldiek, akiknek szokásos tartózkodási helye, vagy létérdekközpontja Magyarországon van (itt él a családja) − minden jövedelme alapján; harmadrészt a többi külföldi állampolgár, a Magyarországon szerzett jövedelme alapján.

83

Szolnoki Főiskola


A külföldről származó jövedelmek esetében a kettős adóztatás elkerülése érdekében nemzetközi egyezmények biztosítanak kedvezményeket, és van ennek egy nemzetközileg elfogadott „szabálya”, az OECD modellegyezmény. Ennyi bevezető után nézzük meg, hogyan csoportosítja az ismereteket az Adótan című könyv. Kérjük, hogy nézze át a tankönyv 79-80. oldalát és válaszoljon a következő kérdésre! 1. önellenőrző feladat

Kérjük, hogy 5-8 mondatban határozza meg, kik tekinthetők a SZJA alanyának, és nekik milyen kötelezettségeik vannak? Magyarországon a jövedelmek túlnyomó része után adózni kell, minél több a jövedelem, annál több az adó is. A törvény szerint a jövedelmeket két csoportba soroljuk. Vannak a külön adózó jövedelmek és az összevontan adózó jövedelmek. Először nézzük meg a külön adózó jövedelmeket. Ezek rendszerét az Adótan a 119. és a 129-130. oldalakon mutatja be, kérjük, hogy ezt olvassa el!

A tanulás során törekedjen arra, hogy az egyes jövedelem típusok adózásának folyamatát nézze át „függőlegesen”. Az először talán ijesztőnek tűnő ábra egyre érthetőbbé, barátságosabbá fog válni. A következőkben néhány jövedelemtípus esetén példát fogunk bemutatni az adó megállapítására. Mintapéldák 1. Egy ingatlant vásároltunk 3 850 000 Ft-ért, számlával igazoltan értéknövelés céljából ráköltöttünk 2 300 000 Ft-ot; a beszerzés ügyvédi költsége 55 000 Ft, a beszerzési illeték 115 500 Ft. Az ingatlant 11 500 000 Ft-ért eladtuk. A birtoklás időtartama miatt 30% adóalap csökkentő kedvezményre vagyunk jogosultak. Állapítsa meg a fizetendő adó összegét! Megoldás Árbevétel: Beszerzési ráfordítás:

11 500 000 Ft 6 320 500 Ft (3 850 000+2 300 000+115 500+55 000)

Eredmény:

5 179 500 Ft

Kedvezmény:

1 553 850 Ft

Adóalap:

3 625 650 Ft

Adó: (25%)

906 413 Ft

2. Egy vállalkozásba befektetünk 4 500 000 Ft-ot. A kifizetett osztalék összege 1 800 000 Ft. Határozza meg az osztalék után fizetendő szja összegét! Megoldás Az osztalék összegét két részre osztjuk, mivel a törvény előírásai szerint az osztalékból származó jövedelem két adókulcs felhasználásával adózik. A befektetett tőke 30%-ig 84

Szolnoki Főiskola


terjedő osztalék összegéből 25%, az azt meghaladó összegből 35% adót kell fizetni. A befektetett tőke 30%-a 1 350 000 Ft, a fennmaradó rész 450 000 Ft Adó összege: 1 350 000*0,25+450 000*0,35 = 495 000 Ft Kérjük, most önállóan oldja meg a következő feladatokat! 2. önellenőrző feladat

Adja meg emlékezetből a következő jövedelmek esetében az adóalapot és az adó mértékét: Ingatlan és ingó vagyontárgy eladás, bérbe adás, természetbeni juttatások, kisösszegű jövedelmek, osztalék, nyeremények. 3. önellenőrző feladat

Ön vásárolt egy lakást 12 000 000 Ft-ért, melyet 2 500 000 Ft költséggel felújított, a vagyonátruházási illeték összege 240 000 Ft volt. Ezt a lakást eladta 18 500 000 Ft-ért. A birtoklás időtartama miatt 20%-kal csökkentheti a jövedelmét. Határozza meg a fizetendő adó összegét! 4. önellenőrző feladat:

Ön egy gazdasági társaságba 2 000 000 Ft-tal lépett be. A legutóbbi évben kapott 700 000 Ft osztalékot. Határozza meg a fizetendő szja összegét! A jövedelmek másik fő csoportja az összevonásra kerülő tételek. Ezek körét könnyű meghatározni: minden jövedelem összevonandó, amit a törvény adókötelesnek tekint, és nem sorol a külön adózó jövedelmek csoportjába. Ezek adózási sémáját az Adótan 131. oldalán találja, azt tekintse át!

A feldolgozással párhuzamosan olvassa el az alábbi meghatározásokat. Javasoljuk, próbáljon párhuzamosan olvasni, egyeztetni!

Fogalomtár Bevétel: Minden pénzbeli, vagy természetbeni vagyoni érték, ami az adóévben az adóalany birtokába kerül. Nem bevétel: Azon bevételek, amit adózási szempontból nem vehetünk figyelembe. Pl. a felvett hitel bevételként kezelhető, mégsem adóztatható. Adómentes jövedelmek: (Az ábra nem tér ki rá.) Vannak olyan jövedelmek, amelyek szociálpolitikai vagy adózástechnikai szempontok miatt nem adóztathatóak. Ezek az adómentes jövedelmek. Pl. étkezési jegy, kis értékű ajándékok stb. 85

Szolnoki Főiskola


Adóalap csökkentő kedvezmények: Ezekre legjobb példa az érdekvédelmi szervezetnek fizetett tagsági hozzájárulások. Pl. szakszervezeti tagdíj. Számított adó: A megállapított adóalap és az érvényes adókulcsok alapján kiszámított adótétel, amit még mérsékelnek az adókedvezmények. Adókedvezmények: Szociálpolitikai, gazdaságpolitika célból biztosított kedvezmények, amelyek csökkentik a számított adót, és így a jövedelemből több marad az adóalanynál. Pl. képzési kedvezmények, lakáshitelhez kapcsolódó kedvezmények, életbiztosításhoz kapcsolódó kedvezmények stb. A fenti fogalomtár és az Adótan című könyv kijelölt oldalának áttanulmányozása után kérjük, hogy az adótörvényt is vegye a kezébe, keressen benne adómentes jövedelmeket és adókedvezményeket. A következő mintapélda feldolgozása érdekében kérjük, hogy a tankönyv 132. oldalán lévő Adóelőleg szabályok című ábrában található Adómérték című táblázatot is olvassa el.

Felhívjuk a figyelmét, hogy az adótábla sávosan progresszív. Ez azt jelenti: az 1 550 000 Ft feletti összeg adóját úgy állapítjuk meg, hogy az összeghatárt meghaladó tételt szorozzuk 36%-kal és hozzáadjuk a 279 000 Ft-ot. Például 2 000 000 Ft adótétele 279 000+(450 000*0,36)= 603 000 Ft. A fenti feladatok elvégzése után tekintse meg az alábbi példát: Mintapéldák 1. Joó Pál nyugdíjas havi nyugdíja 42 000 Ft. Egész évben munkaviszonyban állt, ahol havi bére 160 000 Ft. Év végén 50 000 forint jutalmat kapott. Életbiztosításra fizetett 30 000 forintot, mely adókedvezmény igénybevételére jogosítja. (A nyugdíj adómentes jövedelem.) Mennyi Joó Pál éves személyi jövedelemadó kötelezettsége? Éves számított adóalap (12*160 000)

1 920 000 Ft

Jutalom

50 000 Ft

Jutalommal növelt adóalap

1 970 000 Ft

Éves adó

403 200 Ft

Adókedvezmény (30 000*0,2)

6 000 Ft

Fizetendő adó

397 200 Ft

Kérjük, hogy egy kicsit komplexebb példát is tanulmányozzon át! Jelen tantárgy keretében természetesen csak a fenti feladathoz hasonló nehézségi fokozatú példa megoldását várjuk el. Ennek ellenére kérjük, hogy próbálkozzon meg a következő feladat átlátásával is: 2. Joó Éva éves munkabére 1 200 000 Ft. 80 000 Ft prémiumot kap. Osztalékként 500 000 forintot vesz fel egy társaságtól, melyben kültag. Megbízási szerződéssel munkát vállalt 100 000 forintért, költségelszámolásról és adóelőleg levonásról nem nyilatkozott. Önkéntes nyugdíjpénztárba tagdíj kiegészítésként befizetett 50 000 forintot. Egy gyermek után kap családi pótlékot. Mennyi az éves fizetendő személyi jövedelemadója, ha a tőle előlegként levont szja 295 600 Ft?

86

Szolnoki Főiskola


Éves munkabér

1 200 000 Ft

Prémium

80 000 Ft

Megbízási díj (100 000*0,9)

90 000 Ft

Összevont adóalap

1 370 000 Ft

Számított adó (1 370 000*0,18)

246 600 Ft

Családi kedvezmény (12*3 000)

36 000 Ft

Önk. nyugdíjp. kedv. (50 000*0,3)

15 000 Ft

Alkalmazotti kedvezmény (1 950 000−(1 370 000+500 000))*0,18

14 400 Ft

Fizetendő adó

181 200 Ft

Különadózó jövedelem

500 000 Ft

Osztalék adója

125 000 Ft

Összes fizetendő adó (181 200+125 000)

306 200 Ft

Kifizetőktől levont adó

295 600 Ft

Adóbevallással együtt még fizetendő

10 600 Ft

Reméljük, hogy kellemes zsongást érez fejében a fentiek feldolgozása után. Teljesen megértjük, ha szeretne sétálni egy kicsit. Nyugodtan tegye meg, és utána oldja meg a következő feladatokat! 5. önellenőrző feladat

Soroljon fel fejből öt adómentes jövedelmet és öt adókedvezményt! 6. önellenőrző feladat

Barátjának havi bére 185 000 Ft, kapott 450 000 Ft jutalmat. Tudjuk róla, hogy életbiztosítást fizet, havi 8 000 Ft összegben, ami 20% adókedvezményre jogosítja. Határozza meg barátja éves adókötelezettségét! Még két fontos témakör, és ezzel az alapismereteken túl leszünk. Lássunk hozzá! A tananyag szempontjából fontos áttekinteni az egyéni vállalkozó adózását. Ezt is egy rövid magyarázattal kezdjük. Az egyéni vállalkozó három jogcímen fizet adót. 1. A saját bére: azt az összeget, amit személyi jövedelem kivétel címén elkönyvel, azt bérként kell kezelni, az összevonásra kerülő jövedelmek szabályai szerint adózik és költségként elszámolható. 2. A kiszámított nyereség után fizetendő, mértéke lehet 10% vagy 16%. Az egyszerűség kedvéért nem taglaljuk a 10%-os adókulcs feltételeit, a 16%-kal számolunk.

87

Szolnoki Főiskola


3. Az adózott jövedelemből fizetendő. A jogszabály úgy ítéli meg, hogy az adózott nyereség személyes célra felhasznált jövedelemnek tekintendő, amennyiben az adóalany nem igazolja, hogy azt a vállalkozás érdekében tartalékolta, vagy befektette. Az adózott nyereséget tehát csökkenteni lehet több mindennel: tipikusan a pénzügyi tartalékok növekedésével és az aktivált beruházások összegével. Természetesen vannak növelő tételek is, például a pénzügyi tartalék csökkenése. Az adózott eredmény leírt módon változtatott összege vállalkozói adóalapot képez. Ez után – az osztalékhoz hasonlóan – 25 illetve 35%-os adót kell fizetni. A személyi jövedelem kivétel összegének 30%-ig terjedő tétel után 25%, fölötte 35%. E rövid bevezető után, olvassa el az Adótan 104-106. oldalát, és tekintse át a következő feladatot!

Mintapélda Egy egyéni vállalkozó éves realizált árbevétele 8 500 000 Ft, pénzügyileg rendezett költsége 6 500 000 Ft, amelyből vállalkozói kivét 2 400 000 Ft, az elszámolt amortizáció 300 000 Ft. Az év folyamán vállalkozói tartalékát növelte 200 000 Ft-tal. Határozza meg a fizetendő adóját! Megoldás I. Összevonásra kerülő jövedelmek:

2 400 000 Ft

Ennek adótétele

585 000 Ft

II. A Vállalkozás nyeresége után: (1 700*0,16)

272 000 Ft

III. A vállalkozói osztalékalap után: Adózott eredmény

1 428 000 Ft

Tartalék

200 000 Ft

Osztalékadó alap:

1 228 000 Ft

Ennek adója: (720 000*0,25+508 000*0,35)

357 800 Ft

Mindösszesen:

1 214 800 Ft

A 720 000 Ft a 2 400 000 Ft jövedelem kivételnek a 30%-a, az 508 000 Ft pedig a 1 228 000-nek a 720 000 Ft feletti része. Az egyéni vállalkozó is választhat egyszerűbb megoldást, ez pedig az átalányadózás. Erre vonatkozóan kérjük, tekintse át az Adótan 107. oldalán található ábrát, valamint a tankönyv 102-103. oldalait is olvassa el!

Ezekből megtudja, milyen tételek számolandóak el bevételként, melyek számolhatóak el költségként. A következőkben ismét önálló feladatmegoldás következik. 7. önellenőrző feladat

Kérjük, hogy a 9-10 mondatban írja le, hogyan adózik, adózhat az egyéni vállalkozó!

88

Szolnoki Főiskola



Kérjük, hogy soroljon fel emlékezetből 5 bevételi tételt és 5 költség tételt az egyéni vállalkozások vonatkozásában Most tényleg az utolsó szakasz következik, ez pedig a nemzetközi adózásból kiemelt fontosabb ismeretek feldolgozása. Nézzünk egy rövid összefoglalót, amely a nemzetközi adózás témaköréből nyújt ízelítőt: A nemzetközi adózás azokat az adózási elveket, normákat és gyakorlatot foglalja magába, amelyek az adott térben és időben meghatározzák egy adott gazdasági esemény, vagy más adóköteles konstelláció komplex költségvetési következményeit valamennyi érintett országban. A nemzetközi adózás alapproblémája a kettős adóztatás, illetve az aluladóztatás kérdése. Kettős adóztatásról akkor beszélünk, ha egy adott jövedelmet több állam kíván megadóztatni. Az aluladóztatás ennek az ellenkezője. Sehol nem adózik a jövedelem, vagy indokolatlanul alacsony adót kell fizetni az államok adóversenye miatt, pl. adóparadicsomokban. A kettős adóztatás elkerülésére szolgáló módszerek

1. A beszámítás módszere:

lényege, hogy figyelembe veszik az adóalany belföldi és külföldi jövedelmét egyaránt, és az illetőség szerinti ország adókulcsa alapján kerül sor az adó meghatározására. Az így számított adót csökkentik a külföldön megfizetett adóval. A beszámítás történhet korlátlan és korlátozott módon. Korlátlan beszámítás esetén teljes mértékben beszámítható a külföldön befizetett adó; míg korlátozott beszámítás esetén az illetőség szerinti ország dönt a beszámítás mértékéről. Ez a kedvezmény így országonként eltérő lehet. A mai magyar adógyakorlat szerint a külföldi jövedelem összegének az összes jövedelemre vetített átlagos adókulccsal számított tétele lehet a kedvezmény összege, de ez nem haladhatja meg a külföldön megfizetett adótétel 90%-át.

2. A mentesítés módszere: a szabályozás az adóalapra irányul. Ebben az esetben a külföldi adóalapot csak a külföldi adó terheli, mivel a belföldi adó kiszámításakor azt nem veszik figyelembe. E módszer alkalmazásakor egy egyedüli adóztatási jog a fekvés szerinti országot illeti. Egyik formája a progresszió fenntartása nélküli mentesítés, amikor mind az adóalap, mind az adó számításakor figyelmen kívül hagyják a külföldi jövedelmet. Másik formája a mentesítés a progresszió fenntartásával módszer, ennek lényege, hogy a külföldi jövedelmeket csak az adókulcs meghatározásakor vesszük figyelembe az adóalapnál; a számított adóból azonban levonjuk a külföldi jövedelemre eső adóterhet. Ebben az esetben a külföldön megszerzett jövedelem egy magasabb adósávba tolja fel a belföldi jövedelem összegét. A beszámításos és a mentesítéses módszerek nemcsak a kettős adóztatás elkerülésére alkalmasak, hanem versenypolitikai célokra is. A beszámításos módszer tőkeexport semlegességet jelent, vagyis a befektetőnek mindegy, hogy belföldön vagy külföldön fekteti be tőkéjét. A korlátozással alkalmazott beszámításnál természetesen ez már nem jelenthető ki egyértelműen. A külföldről származó jövedelem adózás alóli mentesítésének módszere tőkeimport semlegességet eredményez, vagyis a versenyképességet a külföldi állam által

89

Szolnoki Főiskola


létrehozott környezet teremti meg. A két módszer kizárja egymást, de részletenként szétválasztva elvileg működnek egymás mellett. E rövid áttekintés után kérjük, válaszoljon az alábbi kérdésre! 9. önellenőrző feladat

Kérem, 8-10 mondatban írja le, mi a kettős adóztatás, és a személyi jövedelemadóban milyen módszerek segítenek annak elkerülésében!


1. Párosítsa az adókulcsokat a jövedelemtípusokhoz! Jövedelmek a) Ingó ingatlan, vagyoni értékű jog eladása, bérbe adása. b) Termőföld bérbeadása; c) Kis összegű kifizetés; d) Természetbeni juttatás; e) Kamat; f) Osztalék; g) Pénznyeremény; h) Nem pénzben átadott nyeremény. Adókulcsok A) 8% B) 5% C) 4% D) 0% E) 25, illetve 35% F) 33% 2. Mi a jövedelemadó alapja? Jelölje meg a helyes választ! a) A bevétel; b) A bevételek 30%-a; c) A bevétel és a költség különbsége, a jövedelem. 3. Hogyan igazoljuk a költségeket? a) Tanukkal; b) Bizonylatokkal, de választhatunk költségátalányt is, amely bizonylatok nélkül elszámolható. c) A szja nem ismer el költséget.

90

Szolnoki Főiskola



4. Kell-e nyilvántartásokat vezetni az egyéni vállalkozónak? a) Igen, a számviteli törvény alapján; b) Igen, a szja törvény alapján; c) Nem. 5. Most egy érdekes feladat következik: Kapcsolja be a számítógépét és lépjen fel az APEH honlapjára (http://www.apeh.hu). Ott keresse meg a személyi jövedelemadó bevallás kitöltő programot. Ha ez sikerült, állapítsa meg egy adóalany adókötelezettségét, akinek a bére 1 500 000 Ft/év, 12 hónapig volt munkaviszonyban, tartósan és súlyosan beteg, egyéb önálló tevékenységében 250 000 Ft-ot keresett, ott a 10%-os költségátalányt választotta. Az adóalany életbiztosítás miatt 15 000 Ft adókedvezményre jogosult. Határozza meg az adó összegét, és a bevallással egy időben befizetendő, vagy visszajáró összeget, ha a munkáltató 240 000 Ft adóelőleget vont le.

Befejezés Tisztelt Hallgató! Egy nagyon nehéz tanulási szakasz végéhez értünk. Nagy dilemma, hogy a hatalmas ismeretanyagból, ami ehhez a témakörhöz kapcsolódik, mi szerepeljen a tantárgy keretei között. Munkánk során igyekeztünk a fontosabb ismereteket megjeleníteni, de teljes körű feldolgozást nem adhattunk. Reméljük, megnyerte tetszését ez a tananyag, átérzi fontosságát. Javasoljuk, hogy folytassa ezt a munkát, és mélyüljön el az eddig tanult adónemekben. A beküldendő feladat feldolgozásához jó munkát kívánunk, és azt követően egy rövid lecke erejéig még találkozunk.

91

Szolnoki Főiskola


Megoldások 1. megoldás: Kulcsszavai: belföldi természetes személy, külföldiek, adóbevallás, adófizetés, adóelőleg fizetés, bizonylat megőrzés. 2. megoldás: Kulcsszavai: a felsorolás helyett tekintse meg utólag a tankönyv 129-130. oldalán. 3. megoldás: 752 000 Ft 4. megoldás: 185 000 Ft 5. megoldás: Kulcsszavai: adómentes jövedelmek: nyugdíj, anyasági segély, árvaellátás, temetési segély, szociális támogatás. Adókedvezmény: eltartottak kedvezménye, tandíj kedvezménye, életbiztosítás kedvezménye, tartós és súlyos betegség kedvezménye, sulinet. 6. megoldás: 663 000 Ft 7. megoldás: Kulcsszavai: jövedelem megállapítás tételes költségelszámolással, vállalkozói kivét, összevonandó jövedelem, nyereség 16%, adózott eredmény korrekciói, osztalékadó alap, 25 ill. 35%-os adókulcs, átalányadó 8. megoldás: Kulcsszavai: bevételek: árbevétel, kártérítés, kamat, kötbér, értékesített tárgyi eszköz stb. Költségek: bér, járulékok, anyag, közüzemi díjak, reklámköltség stb. 9. megoldás: Kulcsszavai: két ország adóztat, nemzetközi egyezmények, beszámítás korlátozással és korlátozás nélkül, mentesítés progresszióval és progresszió nélkül. 12. záróteszt megoldásai 1. A) c; B) a, b, g; C) d; D) e; E) f; F) h; 2. c; 3. b; 4. a; 5. b; 6. A súlyos és tartós betegség kedvezménye 34 200 Ft, ami a mindenkori minimálbér 5%-a. Az adókötelezettség 265 800 Ft, a bevallással egy időben befizetendő adó 25 800 Ft.

92

Szolnoki Főiskola


13. lecke Beküldendő feladat II. Bevezetés Tisztelt Hallgatónk! A második dolgozatot kapja meg, melyet reményeink szerint, az eddig tanultak alapján könnyen megoldhatónak fog találni. Az újabb feladat is azt a célt szolgálja, hogy a megtanult anyag gyakorlati alkalmazása pontosan, gyorsan készségszintűvé váljon. Munkájához sok sikert kívánunk! A lecke feldolgozásához szükséges idő: 14 óra

I. Elméleti ismeretek

a.) Kérem, hogy 20-25 mondatban összegezze a pénzügyi elemzés fontosságát, adjon meg legalább 10 jellemző mutatószámot b.) Röviden írja le az államháztartás fogalmát és alrendszereit! (8-10 mondat) c.) Mit értünk adókötelezettség alatt, sorolja fel annak elemeit! d.) Mit tekintünk adóalapnak a személyi jövedelemadóban? Írja le a jövedelem megállapításának módjait! Melyek a legfontosabb adómentes jövedelmek és adókedvezmények? (25-30 mondat) e.) Hogyan állapítjuk meg az egyéni vállalkozó adókötelezettségét? (min. 5 mondat) f.) Mik a külön adózó jövedelmek? Sorolja fel őket, s adja meg a hozzájuk tartozó adókulcsot! g.) Határozza meg az általános forgalmi adó alanyát, az adóalapokat és adómértékeket! h.) Saját példáján keresztül mutassa be az áfa működési mechanizmusát! i.) Milyen adómentességeket ismer az áfában? j.) Mely esetekben tilos visszaigényelni az áfát? k.) Ismertesse a számla és a nyugta alaki és tartalmi kellékeit! l.) Röviden, maximum 10-15 mondatban írja le az áfa elszámolásának speciális eseteit! m.) Mi a társasági adó lényege, kik az adóalanyok, mi az adó alapja és mennyi az adókulcs? n.) Sorolja fel az Ön által legfontosabbnak ítélt öt adóalap növelő és csökkentő tételt! o.) Mondjon néhány példát az adóalap megállapításának speciális eseteire! (Csak felsorolás.) p.)Ön szerint melyik a legfontosabb három adókedvezmény gazdaságirányítási szempontból? (8-10 mondat)

93

Szolnoki Főiskola


II. Számítási feladatok

1. Egy vállalkozás számláiról a következő adatokat ismerjük: Beérkező számlák: Sorszám:

Számla tartalma:

Bruttó összeg E Ft

1)

Faanyag adóköteles tevékenységhez

2)

áfa-kulcs %

12 000

20%

Szolgáltatás adóköteles tevékenységhez

8 500

20%

3)

Szolgáltatás adómentes tevékenységhez

7 50

15%

4)

Energia adóköteles és adómentes tevékenységhez

5)

Személygépkocsi, nem tovább értékesítési céllal

6)

Teherfuvar adóköteles tevékenységhez

850

20%

3 500

20%

350

20%

Kimenő számlák: Sorszám:

Számla tartalma:

Bruttó összeg E Ft

1)

Export értékesítés

6 500

2)

Belföldi értékesítés

19 750

3)

Adómentes szolgáltatás

áfa-kulcs %

20%

2 200

Határozza meg az adónem költségvetési kapcsolatát! 2. Ingatlan értékesítés Egy ingatlant vásároltunk 4 500 000 Ft-ért, számlával igazoltan értéknövelés céljából ráköltöttünk 2 200 000 Ft-ot, a beszerzés ügyvédi költsége és a beszerzési illeték 115 000 Ft. Az ingatlan 12 000 000-Ft-ért eladtuk. A birtoklás időtartama miatt 20% adóalap csökkenő kedvezményre vagyunk jogosultak. Állapítsa meg a fizetendő adó összegét! 3. Egyéni vállalkozó jövedelme és adója Egy egyéni vállalkozó éves realizált árbevétele 9 200 000 Ft, pénzügyileg rendezett költsége 7 900 000 Ft, amelyből vállalkozói kivét 2 400 000 Ft, az elszámolt amortizáció 145 000 Ft. Az év folyamán vállalkozói tartalékát növelte 200 000 Ft-tal. Határozza meg a fizetendő adóját, figyelembe véve, hogy 4 kiskorú gyermekét neveli saját háztartásában és súlyosan fogyatékos! 4. Társasági adó Egy vállalkozás adatai az alábbiak: Számvitelben megállapított eredmény Elszámolt amortizáció Elszámolható amortizáció Előző évek elhatárolt vesztesége Fizetett bérjárulék Képzett céltartalék változása Pénztár záróállománya Normatív adókedvezmény Egyéb adókedvezmény

45 000 E Ft 5 000 E Ft 4 200 E Ft 1 500 E Ft 15 200 E Ft +800 E Ft 25 E Ft 40% 350 E Ft

Határozza meg a fizetendő adót és az adózott eredményt! (Nem kell minden adatot használnia.)

94

Szolnoki Főiskola


Befejezés A megoldott feladatsort a tantárgy felvételekor meghatározott időpontra kell elküldenie tutorához. A tutor a feladatokat 1-2 héten belül kijavítja, és visszajelzést küld Önnek. Javasoljuk, hogy a hibásan megoldott feladatokat az értékelés segítségével újra oldja meg. Ha ezek után is vannak kérdései, kérjen segítséget tutorától. Kérjük, hogy a megoldásokat jól olvashatóan, tintával írva tisztázza le, postán juttassa el tutorához. Természetesen, ha Ön könnyen dolgozik számítógépen a szövegszerkesztővel, tudja használni az egyenletszerkesztőt, e-mailben is elküldheti megoldását. A visszajelzésig se hagyja abba a tanulást, folytassa a következő leckével a munkát! A megoldáshoz sikeres munkát kívánnunk!

95

Szolnoki Főiskola


14. lecke Egyéb adók Bevezetés Munkánk utolsó szakaszához érkeztünk. A legnagyobb feladaton, a beadandó dolgozatok elkészítésén túl vagyunk, most a teljesség igénye nélkül megnézzük még a fontosabb adó- és járuléknemeket. Természetesen nem tudunk minden részterületen végigmenni, de igyekszünk a leggyakrabban előforduló kötelezettségekkel megismerkedni. A lecke feldolgozásához szükséges idő: 10 óra

Bízunk a közös munka sikerében, így abban, hogy a leckevégén Ön képes lesz:

• • • • •

Eligazodni a társadalombiztosítási járulékok rendszerében; átlátni a helyi adók rendszerét; bemutatni a jövedéki adók rendszerét; ismertetni az illetékek szükségességét, azok rendszerét; bemutatni a vámmal kapcsolatos legfontosabb szabályokat.

Célunk elérése érdekében minél hamarabb lássunk munkához! Ismét arra kérjük, hogy mielőtt a tankönyvet kezdené tanulmányozni, gondoljuk át közösen a társadalombiztosítás rendszerét, annak célját és szükségességét. Legelőször tisztázzuk, hogy a társadalombiztosítás egy kötelező biztosítás, melynek célja, hogy minden Magyarországon élő személy gondoskodjon saját betegellátásáról és nyugdíjáról. Természetesen lehet vitatni a hatékonyságát, de most nem ez a vizsgálat tárgya. Lényeg, hogy ebben a rendszerben mindenki köteles bizonyos összegeket befizetni, hogy szükség esetén a biztosító gondoskodjon róla. A járulék teljesítések tehát egy szolgáltatás ellenértékeként is felfoghatók. Most nézzük, hogy mik azok a fontosabb juttatások, amelyek megilletik a járulék fizetőit, és milyen fizetési kötelezettségek vannak. Kérjük, hogy nézze át az Adótan 222-229. oldalán található – a juttatásokat részletező – ábrákat.

Könnyedén belátható a TB bevételi igénye, hiszen a kiadásokat valamiből fedezni kell. A folytatásban nézze meg a tankönyv 234. oldalán található, – a fizetési kötelezettségeket taglaló – táblázatot, és válaszoljon a következő kérdésre!

96

Szolnoki Főiskola



10-15 mondatban győzze meg ismerősét, hogy a társadalombiztosítás egy szükséges intézmény, amit nem kell ugyan szeretni, de szükségszerűsége vitathatatlan. Kérjük, hogy érveiben konkrét számadatokat is szerepeltessen! A társadalombiztosítás ismertetése után egy másik állami szolgáltatást vizsgálunk meg az illetékek kapcsán. Köztudott, hogy illetéket fizetni kell, de vajon miért? Ennek is logikus magyarázata van. Az állam szolgáltatásokat nyújt intézményrendszere által a természetes és jogi személyeknek. Gondoljuk arra, hogy a földhivatal nyilvántartja az ingatlanainkat, és igazolja tulajdonjogunkat. Ha a szomszédommal nem tudunk megegyezni, hogy a telekhatáron álló diófán ülő fülemüle kinek fütyül, a bíróság azt eldönti nekünk. Ezek szolgáltatások, amiért fizetni kell. A nyilvántartások árát a vagyonátruházási illetékek által, a bírósági ügyet az eljárási illeték által fizetjük meg. Természetesen ez nem olyan egyszerű, de a példák szemléletessé teszik a témát. E rövid bevezető után nézzük meg a tankönyv oldalait. Javasoljuk, hogy figyelmesen tanulmányozza az Adótan 335., 336., 341. és 345. oldalait, majd válaszoljon a következő kérdésre! 2. önellenőrző kérdés

Foglalja össze10-15 mondatban, hogy miért kell illetéket fizetnünk, melyek az illetékfizetés tipikus esetei! Elérkeztünk a közvetlen környezetünket legjobban érintő adófajtához, a helyi adókhoz. A település önkormányzata, ahol élünk – ki-ki egy nagyközségben, talán egy városban, esetleg egy másik községben, – igyekszik biztosítani nekünk a szolgáltatásokat, az általános iskolát, óvodát stb. Ezek pénzbe kerülnek, amit elő kell teremteni. Az önkormányzatoknak természetesen vannak egyéb bevételeik is, de jelentős részt képviselnek a helyi adók. A magyar állam törvényben biztosít lehetőséget az önkormányzatoknak, hogy helyi adókat vezessenek be. A törvény meghatározza az adónemeket, az adóalanyokat, adóalapokat és az adó maximális mértékét. Az adók kérdésében a települési önkormányzat dönt. Joga van bevezetni az adót, és a törvényi keretek között megalkotni erre vonatkozó rendeletét. A keretek megismerése érdekében kérjük, hogy olvassa el az Adótan 193-198. oldalait.

Az adók rendszerében elsődlegesen az adók csoportosítását, az adónemeket, az egyes adónemek adóalanyát, adóalapját és az adó maximális mértékét jegyezze meg! Természetesen hasznos, ha ennél többet tanul, de a számonkérésnek a felsoroltak az elemei. Ezt követően válaszoljon a következő kérdésre! 3. önellenőrző kérdés

10-15 mondatban indokolja a helyi adók létezését, és adja meg az egyes adónemek legfontosabb adatait. A válaszát komplex fogalmazványba foglalva készítse el! A továbbiakban két rövid témával foglalkozunk. Az első a jövedéki adó. 97

Szolnoki Főiskola


Mi is a jövedéki termék, a jövedéki adó? Gondoljuk arra, hogy vannak olyan termékek, amelyeket nagy mennyiségben forgalmaznak és az árban nagy az adótartalom. Ezeket nevezzük jövedéki termékeknek. Könnyű belátni, hogy ezek az áruk nagy bevételt jelentenek az államháztartásnak, így annak kiesése is komoly gondot okozhat. Az állami érdek védelme céljából e termékeknél külön jogszabály szerint ellenőrzik a termelést, vagy importot, a készletezést és a forgalmazást. Az ellenőrzést a Vám-és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága végzi, az idősebb korosztály szóhasználata szerint a „fináncok” (a pénzügyőrök). A jövedéki adót az a személy köteles megfizetni, aki a terméket belföldön fogyasztói forgalomba hozza. A termék exportja esetén az adót visszatérítik. A rövid bevezető után, tanulmányozza a tankönyv 281. 296. valamint a 298-299. oldalait és válaszoljon a következő kérdésre! 4. önellenőrző kérdés

Sorolja fel azokat a tényezőket, amelyek indokolják a jövedéki termékek kiemelt ellenőrzését. Sorolja fel a jövedéki termékeket! Határozza meg, mi az adójegy, illetve a zárjegy! Az utolsó feldolgozandó témánkhoz érkeztünk: mi a vám? A válasz egyszerű – az előző félévben is tanultuk – a vám államhatáron átlépő árura kivetett közadó. Két fontos célját ismerjük. Egyrészről piacvédelmi szerepe van, másrészt pedig államháztartási bevételt hoz. Nézzük át röviden, hogy mennyivel is tudjuk kiegészíteni a Pénzügy c. tárgyban tanultakat! Kérjük, hogy olvassa el az Adótan 305-308. oldalát és válaszoljon a következő kérdésre! 5. önellenőrző kérdés

Foglalja össze 10–15 mondatban, hogy melyek a vám funkciói; továbbá egy cég – például, ahol Ön dolgozik – hogyan kerül kapcsolatba a vámhatósággal!

98

Szolnoki Főiskola


14. záróteszt

Jelölje meg a helyes választ! 1. Mi a társadalombiztosítás? a) Egy ok arra, hogy járulékot kelljen fizetni; b) Gyakorlatilag egy kötelező biztosítás, melynek keretében a magánszemélyek és a munkáltatók folyamatosan teljesítenek befizetéseket, és ezért jogosultak ellátásokra és juttatásokra. 2. Az egyéni vállalkozásban költség-e a vállalkozó saját járuléka? a) Részben, a munkáltatót terhelő 29%, és az 1 950 Ft/fő/hó EHO igen, a dolgozótól levonandó 8,5% nyugdíjbiztosítási és 4% egészségbiztosítási járulék nem költség. b) Igen, teljes mértékben; c) Egyáltalán nem 3. Mi jellemző a jövedéki termékekre? a) Nagy mennyiségben forgalmazzák, az árnak nagy az adótartalma. b) Veszélyes termékek. c) Gyorsan romlandóak. 4. Kik ellenőrzik adóügyi szempontból a jövedéki termékeket? a) A VPOP. b) Az illetékhivatal. c) A gazdasági rendőrség. 5. Mi a vám? a) Egy rövidítés, teljes szöveg: Vigyázz Állandó Megfigyelés. b) Államhatáron átlépő árura kivetett közadó. c) Az Európai Unió egy intézménye. 6. Vannak-e vámok az Európai Unión belül? a) Vannak b) Nincsenek

Befejezés Tisztelt Hallgatónk! Közös munkánk végéhez érkeztünk. Bízunk benne, hogy sikeresen elsajátította az ismeretanyagot, a vizsgán csak szakmai beszélgetésre fog sor kerülni, amit sem a vizsgáztató, sem pedig a vizsgázó nem tekint majd számonkérésnek. Elköszönünk Öntől, és sok szakmai sikert és magánéleti boldogságot kívánunk a továbbiakban! A Szolnoki Főiskola nevében a kalauz készítői. 99

Szolnoki Főiskola


Megoldások 1. megoldás: Kulcsszavai: betegellátás, anyasági ellátás, kórházi ápolás, nyugdíj, TB járulék 29 illetve, 8,5+4%, EHO (2006. novemberig). 2. megoldás: Kulcsszavai: állami szolgáltatások, vagyon-átruházási, pl. öröklés, vagy eladás, eljárási illetékek. 3. megoldás: Kulcsszavai: települési önkormányzat, szolgáltatások, adóbevétel, vagyoni típusú, kommunális stb. 4. megoldás: Kulcsszavai: nagy mennyiség, nagy adótartalom, állami bevétel, VPOP, dohányáruk stb. 5. megoldás: Kulcsszavai: piacvédelem, állami bevétel, export, import jövedéki termékek esetében jövedéki ellenőrzés. 14. záróteszt megoldásai: 1) b; 2) a; 3) a; 4) a; 5) b; 6) b

100

Vállalati pénzügyek és adózási alapok tantárgyi kalauz

Recommend Documents