József Attila Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hogy melegednének az emberek. Ráhányni mindent, ami antik, ócska, Csorbát, töröttet s ami új, meg ép, Gyermekjátékot, - ó, boldog fogócska! S rászórni szórva mindent, ami szép. Dalolna forró láng az égig róla S kezén fogná mindenki földiét. Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hisz zúzmarás a város, a berek... Fagyos kamrák kilincsét fölszaggatni És rakni, adjon sok-sok meleget. Azt a tü zet, ó jaj, meg kéne rakni, Hogy fölengednének az emberek! 1922. nov. 12.
2007. november 30. 1
Türelem…. Vasárnap reggel, amikor kinéztem az ablakon, csodavilágot láttam. Hófehér háztetıket, fehérbe öltözött fákat, vidáman gomolygó kéményfüstöt és ezüstösen szálldogáló hópelyheket. Minden fehér volt, egy új világ tőnt a szemembe. Hamarosan felébredtek a szomszéd házbeli gyerekek is. Futottak az udvarba, nekiálltak hóembert építeni. -A miénk magasabb lesz!- kiabálták egymásnak, ahogy gurították a hógolyót, mely egyre több és több havat nyelt el. - Emeljük, rakjuk rá! Jól van, már csak a sapka és az orr kell. És elkészült a remekmő. Ebben az önfeledt munkában minden benne volt, a munka-, az együttmunkálkodás-, a szabadság-, a játék öröme. Hosszú, türelmes várakozás után végre összejött minden. Hétvége, hó, barátok, gyönyörő, havas táj, hógolyózás, hóember-építés. Kipirult arcok, vizes ruhák, vidám tekintetek látszottak mindenütt. Jó volt körülnézni, szemlélıdni és azon tőnıdni, hogy milyen jó is volt gyereknek lenni! Érezni a várakozás, a meglepetés ízét, az együttlét jó érzését, a közös játék gyönyörőségét. Tavaly novemberben láttunk utoljára havat és novemberben voltunk együtt utoljára így, ahogy most, kéz mőves-napon. Egy év türelmes várakozás után újra eljött a november utolsó péntekje, amikor együtt lehetünk, együtt munkálkodhatunk, együtt nevethetünk. Türelmesen vártuk ezt a napot is, úgy, mint a havat. Vártunk, készülıdtünk, dolgoztunk azon, hogy a november 30-i, immár 6. kéz mőves-napunk is sikeres legyen. Kérdezhetnék, hogy mikor nevezhetjük sikeresnek ezt a péntek délutánt, mi a siker? Szerintem egyik oldalról az, hogy mi, felnıttek szeptember óta minden hónapban egyszer vagy kétszer összejöttünk, terveztünk, összefogtunk és elképzeléseinket valóra váltottuk gyermekeinkért, tanítványainkért. A siker másik, nagyobbik összetevıje a gyerekek öröme, boldogsága. A várakozás, az izgalom, a kíváncsiság, a meglepetés, mind a levegıben van, körülveszi a kicsiket. És végre eljön a nap, ami lehetıséget teremt mindenre, együttlétre, játékra, munkára, sportra és még sok egyébre. Nézzenek majd körül a kézmőves- délutánon! Ugye Önök is azt látják azt, amit én? Együtt munkálkodást, egyik helyszínrıl a másikra futást, érdeklıdést, kíváncsiságot. A végeredmény: a meglepetés, amit nem lehet megmutatni apunak, anyunak, hiszen majd, késıbb, ha eljön az ideje……. Azt gondolom, ez a siker! És még az is, hogy immár hat éve töretlenül zajlik ez a munka, aminek sikere nemcsak az elıbb leírtakban valósul meg, hanem az iskola udvarának szebbé tételében is. Példaértékő ez az összefogás, ami a Szülıi Egyesület irányításával zajlik évek óta. Köszönjük a munkát, amit tanítványainkért, fiaikért, lányaikért tesznek. Ahogy a hóemberépítés sem megy egyedül, vagy nem érdemes egyedül csinálni, így ez a délután sem lennek sikeres a gyerekek, szülık, pedagógusok nélkül. Mert mindannyian, együtt sokkal többre vagyunk képesek, mint egy magunkban. Azon a havas vasárnapi napon a hóemberek délutánra kicsit megdıltek, de talpon maradtak. A hó a melegebb levegı hatására megolvadt, helyenként eltőnt. De annak a szép, csillogó, hógolyós napnak az emléke nem megy feledésbe. Ha nem vagyunk türelmetlenek, várunk, segítünk, dolgozunk, akkor a mi „hóemberünk”, a mi közös napunk töretlenül folytatja útját és ha többször nem is, de évente egyszer összejövünk és közösen dolgozunk egy közös célért. Sokan leszünk és jól érezzük magunkat. Kívánom, hogy legyen így és várjuk türelemmel ezt a bizonyos novemberi péntek délutánt, úgy, mint a havat. Göndöcné Jákics Kornélia
2
Egerek a főben Kisegér, kisegér, mit csinálsz? Talán magot győjtesz? Igen, igen, azt keresek, Találtam is eleget! A pocakom már tele van, De kellene még télire!
Bachmann Imola 1.a.
Ich schenke dir einen Sonnenstrahl
Ich schenke dir einen Sonnenstrahl damit du wieder lachst und andern Leuten wieder mal 'ne kleine Freude machst. Und andern Leuten wieder mal 'ne kleine Freude machst. Ich schenk dir einen Sonnenstrahl dann spürt es jedermann: Ein Sonnenstrahl steckt tausendmal die andern alle an. Ein Sonnenstrahl steckt tausendmal die andern alle an. Ich schenk dir einen Sonnenstrahl damit du daran denkst, dass du mir einen Sonnenstrahl, wenn ich ihn brauche, schenkst, dass du mir einen Sonnenstrahl, wenn ich ihn brauche, schenkst.
Neubauer Fanny 6.a
Háttér: Braunitzer Boglárka 7.b.
A Tiborc iskolai röplabda Én már 1 és fél éve járok röplabdára, mert ez a sport nekem nagyon tetszik. Már valamennyire meg is tanultam, mert szeretek játszani és van is hozzá akaraterım. Azért is szeretek röpizni járni, mert az edzı is jó fej, szigorú ugyan, de mindent érthetıen elmagyaráz. A röplabda nem egy nehéz sport, ha van hozzá elég erıd, ezért a kevésbé erıs embereknek mindig több fekvıtámaszt kell nyomni Irta:Rıder Tamás
3
A karácsonyfa története Télidın, m idın lehullott a lomb, befagyott m inden tó és folyó, am ikor hófelhık fedik el a mennybolt kékjét és a napkorongot - a lelkünk is megdermed ilyenkor, és a kedvünk is olyan, m int a fogyó hold. És akkor egyszerre szétnyílik a vastag felhızet, az égbıl elıtör egy varázsos fénynyaláb, s elıbb Mikulás apó szánkója szántja végig a látóhatárt, m ajd angyalok csapata száll a földre, vigaszt, reményt, hitet, ragyogó gyert yafé nyes kar ácso nyf át hozva palotába és kunyhóba, csüggedt lelkünket fénysugárba vonva. A m i otthonunkba m inden évben kéktőjő, ezüstös ágú, sudár törzső fát hoz a nekünk kijelölt angyal, melyet m indig a beteljesülı vágy örömével fogadtam . Pedig soká nem ismertem történetét, m íg egyszer egy angyalka elmes é l t e n e k e m . Én ezt m ost tovább mesélem , hallgassátok csak: Valam ikor réges-régen kicsiny zöld fenyıfácska álldogált az erdı szélén, azt sem tudva, honnan jött - egyszer csak kinıtt a földbıl és itt volt. Elıtte pázsitos tisztás terült el, mögötte sőrő sötét erdı. A közeli jegenyefenyık meg oly magasan hordták orrukat, hogy észre sem vették a kis jövevényt. Ha testvérei lettek volna, sosem vágyódik m ás sors után, de hát teljesen egyedül állt a nagyvilágban. Körülötte fájó csend, zordon, sivár, ném a téli táj. "De jó volna elrepülni a m adarakkal, akik messze szállnak a tél beállta elıtt, s a tengerek végtelen hullám ain túl nyármeleget találnak. Ahol pálm ák és narancsligetek kínálják gyüm ölcseiket a banánérlelı melegben." "Ne vágyódj el Fenyıke - szólí-
totta meg a közeli kispatak én távolról jövök, és meszsze eljutok. Sokat látokhallok útközben, ezért, m int t ap aszt alt ab b társ adt ól, hallgasd meg tanácsom . Ugyanis a Teremtı m inden virágot, fát, növényt a m aga helyére ültetett a gyökerei által, azért, hogy oda kapaszkodjék, ahova tartozik, ahonnan kinı, mert ott van feladata. Ezért bizakodjál, hogy meg fogod tudni, mi a te dolgod a földön - csevegte a patak, s m agára húzta meleg, téli jégkabátját, hogy kitelelvén vidám an csörgedezve köszöntse m ajd a tavasz érkezését.”„És hát m i lenne velünk, ha te is elmennél? - kérdezték a gombagyerekek, akik a kis Fenyıke tövénél bújtak ki a földbıl - ki terjeszti ránk védı ágait zim ankóban, forró nyárban egyaránt?" E pillanatban a nap egy sugara áttört a hófelhıkön és így szólt Fenyıkéhez: "Majd tavasszal nagyra növesztelek, megnyújtalak, és ágakkal dúsítlak - csak légy türelemmel." A fecskék régen elköltöztek, a darvak is elhúztak, nehéz köd borult a tájra. Éjszakára ugyan kiderült az ég, és csillagok m illiárdja ragyogott a fagyos földre, de olyan nagyon messze voltak, hogy sugaruk nem bocsájtott enyhítı meleget a didergı tájra. "Még te is boldogabb vagy, m int én!" - m ondta Fenyıke az itthon m aradt ökörszemnek. Felrepülhetsz akár az égig, és nem lep el a hó, am itıl lassan én m ár levegıt sem fogok kapni - panaszkodott búsan Fenyıke. Óh, nehogy azt hidd, hogy a légben melegebb van! A lábaim m ár úgy elfagytak, hogy ha egyenként a szárnyam alá dugom , az sem segít m ár. Na és az ennivaló, m ár alig lelek valam it. Mégis el kellett volna, száll-
jak a költözıkkel melegebb vidékre - sóhajtotta az ökörszem , s még jobban behúzta csöpp fejét a hullani kezdı hó elıl. Na és mi lenne akkor, ha a városba szállnátok, a sok ház közé, ahol azok az em beri lények laknak. Talán ott nincs ekkora hideg, m int itt m ifelénk, és talán még valam i ennivalót is adnának. Úgy hallottam , hogy ık m adarakat nem bántanak? Lehet, hogy ez így van - de m ár láttam kalickát, am iben kism adár volt. És én nem akarok rab lenni - még ha finom falatokkal tartanának is, akkor sem . Szabadnak születtem , úgy akarok élni és meghalni is. De azért m ár jártam arra egyszer, am ikor ugyanilyen hideg volt, m int most. Akkor azt tapasztaltam, hogy a h áz ak ab lakp árkán yair a m orzsát szórnak, és ık, az em berek pedig - láttam , mert belestem az ablakukon - sokan együtt vannak, és roskadásig megtelt asztal van a szobájuk közepén, a karszékekben, pedig színes aján d é k cs o m ag o csk ák . Egy szép szıke kislány babát kapott éppen, azt csókolgatta. A testvérkéje meg apró vonatokkal játszott a szınyegen, am i a szobáik padlózatát borítja m inden házban. A kandallóban vöröslı fahasábok ontották a meleget, s m indenki boldognak látszott. Tudod m ire gondoltam ? - vetette közbe az egyre jobban deresedı Fenyıke - arra, hogy m ilyen jó is lenne, ha ezen az ünnepen, vagy ahogyan az em berek nevezik: karácsonykor én is az em berek között lehetnék, engem is szeretnének, mert én lennék az ı ünnepi fájuk, m ondjuk a karácsonyfájuk. És rám aggatnának m indenféle szép dolgot. Folytatás... 4
Folytatás.: Almát, diót, gyertyát. És közben énekelnének! Miért is nem ragyognak az ágaim, talán ha így volna, behívnának az emberek, és körültáncolna a sok boldog gyerek. Az ajándékokat az én alsó ágaim alá dugnák, amiket azután ott találnának meg a jó gyerekek - vágyakozott Fenyıke. Közben bealkonyodott. Az ökörszem valahová elrejtızött, Fenyıke megint egyedül maradt. Addig-addig, míg álomba sírta magát. Már késı éjszaka lehetett, amikor felriadt. Fény és hangok szőrıdtek az erdı felıl és valami különleges csilingelés. Szán siklott elı a bozót csupasz ágai közül; báránykák húzták és angyalok kara lebegett körülötte. A szánkóban egy glóriás, fehér inges kisfiú ült, és amint Fenyıkéhez ért, megállította a szánt húzó barikákat. Az egyik angyal Fenyıke mellé szállt és megkérdezte: Hát te kis fenyıgyerek, mit vársz a karácsonytól, mit kérnél a kis Jézuskától, aki ma született le a földre? Ó, én nem is tudom - állt el a szívverése is Fenyıkének. De mégis. Mióta megszülettem nem szeretek egyedül lenni. És olyan jó lenne, ha az ünnepen az emberekkel együtt lehetnék, nem itt a hideg, néma árvaságban. Hogyha olyan ragyogó lennék, hogy felfigyelnek rám, és úgy megszeretnek, hogy a lakásba bevisznek, feldíszítenek és örülnek nekem kicsik és nagyok. Ez szívemnek minden vágya sóhajtotta Fenyıke. Az angyal figyelmesen hallgatta a könynyes kérést, és továbbította a kis Jézuskának, aki beleegyezıen bólintott. Teljesüljön hát a vágya Legyen ezüst minden ága. S legyen a jó emberek
Szép karácsonyfája. Fenyıke elbővölten hallgatta e szavakat. A szeretet melege áradt szét testében, minden egyes ágában, minden kis tőjében, gyökere mélyéig. Megremegett örömében. Ó, csak megtörténne és megmaradna a csoda, amit minden porcikájával kívánt! Mert ha csak csoda tud jót hozni, akkor nagyon is kell a csoda embernek, állatnak, növénynek egyaránt. Ekkor a messzi csillagok is megpillantották a fényt, mely a föld felıl sugárzott, és kíváncsian lefutottak a tejúton. Mind- mind ott tülekedtek a kis zöld Fenyıke körül, és annak parányi ágain. Még az esthajnalcsillag is ott tündökölt. Fenyıke kitárta ágait, megnyitotta árva és szeretni vágyó kis szívét, hogy befogadja a jóságból fakadó, melengetı ragyogást. S akkor még egyszer megszólalt a kisded: Te kis fenyı - most már sohasem leszel egyedül. Megnısz, és gyerekeid lesznek, akik bejutnak az emberek otthonába, és ott állnak majd feldíszítve a jóság születését ünneplı nagy és kis emberek örömére, akik ezen túl soha nem akarnak fenyıfa nélkül ünnepelni. Úgy legyen, ha lehet! - rebegte Fenyıke. A szánkó tovasiklott, is mét sötét lett, de az ı szívét a csodálatos látomás ígérete melengette. Vége lesz pusztító magányának, lesz értelme életének. A tél végül mégiscsak feladta állásait, magával vitte a maradék darát, jeget, zúzmarát, s nyomban fellélegzett a világ. Elıtőnt a zöld pázsit, s virágozni kezdett a mezı. A tavasz legelsı hírnöke a bátor, fehér, de kissé rózsaszín fényő hóvirág, majd a kék ibolya, s utána a többiek is kimerészkedtek a földbıl, és tarka szınyeggé varázsolták a rétet.
Ekkorra már nyújtózkodtak a fák, és kibújtak a rügyek a legapróbb bokron is. Az énekesmadarak is rendre hazataláltak. Nézd csak - kicsi fenyı - csicseregték, hogy megnyúlt a télen és milyen szép fényes minden ága! Mintha mind megannyi ezüstcsillag tündökölne rajta! Ezüstfenyı lett belıle. Ezüst a fenyı, ezüstös ezüst a fenyı! - visszhangozta erdı-mezı. És tavaszi szél hiába rázta, nyári zápor hiába paskolta, ıszi esı hiába mosta, tündöklı kék-ezüstje, ezüst-kékje a ter mészet minden hatalmának ellenállt. Sok-sok év telt el az óta. Fenyıke nagyra nıtt. Ágai kiteljesedtek, körbefogták sudár törzsét, s körülötte sok kis apró fenyıcske bújt ki az ı gyökereibıl. És mindegyikük ezüst ágakkal nyújtózkodott a világ felé. Az ember, pedig minden év decemberében bevisz egyet otthonába, hogy annak ágaira aggatott aranydió, piros alma, fényes szaloncukor, csillogó lametta és szívet melengetı gyertyaláng tükrözze vissza a gyermekek örömét, a felnıttek hitét a világra jött jóság lényébıl áradó, áldást hozó karácsonyesti fényt.
Hátté r rajz: Szentes Fruzsina
3.a. 5
Football Street 1 Egyszer volt… Tudjátok mit? Inkább kezdjük másképp! Szóval volt egy csapat. Melyben Bánk volt a kapus, Bence bal, Gergı jobb védı, Petya volt középsı középpályás, Ákos bal, Oli jobb csatár, Kristóf meg a legjobb csere. Mi voltunk a Street Kings. 2007. 11. 17.-én (szombaton) kezdıdött a bajnokság és egészen 2008. 01. 07.-ig tartott. Az 5. fordulóban az J am Looser ellen játszottunk, és amikor az J am Looser támadott,kapura lıtt és Bánk vetıdött , véletlenül fejjel nekiugrott a kapufának és… Na jó! Inkább el sem mesélem mi történt vele! Szóval nélküle folytattuk, Krissel a kapuban. 4-2 volt az állás az ı javukra. Ám hirtelen Petya, Ákos és Oli megindultak. Petyánál volt a labda, csinált egy bicikli cselt és passzolt Olinak,Oli beadta fejre Ákosnak , Ákos visszafejelte Petyának és Petya befejelte. Most ık jöttek, de mellé. Kristóf kigurította Gerának, Gera Benyának, Benya futott benyomott egy megkerülıs cselt, beadta Gerának és Gera kapásból berúgta. Jöttek a 11esek. Gera 2-t, Benya 1-et, Ákos 2-t Petya 1-et lıtt be, ık 4-et. Így megnyertük a mérkızést. Vége!!! Írták: Duthweiler Ákos és Nagy Péter 4.b
Teveháton a sivatagban Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Marci nevő kölyök, akinek minden álma az volt, hogy tevegelhessen, de a szülei nem engedték meg neki. Marcinak volt egy húga Elza, ı is nagyon szeretett volna tevegelni. Telt, múlt az idı és Marci már 12 éves volt. Egy napon aztán kapott egy levelet, amelyben a következıt írták neki : Szeretettel meghívjuk önt egy tevegelı versenyre, amit a sivatagban rendezünk meg és egy arab bácsi fogja tartani a gyakorló órákat. Amikor megérkeztek a sivatagba az arab bácsi elkezdett érdeklıdni, hogy „van-e Báká”. Ez azt jelentette ,hogy a van-e közöttetek öregasszony , ugyanis a bácsi félt az öregasszonyoktól. A bácsi bemutatkozott, hogy - Engem hívni Csám-nak. Menjünk a tevédhez.— szólt Marcinak. - Na melyiket választod? - Szólt az arab ember. - Ezt.— mondta Marci és rábökött ujjával az egyik tevére. - A rúdlábút választani Marci! - Hm…, rúdláb a neve? Hát jó azért majdcsak megleszünk valahogy egymással. Ekkor betoppant Marci húga Elza. - Marci, kipróbálhatom én is a tevédet? – kérdezte. - Persze, csak nyugodtan. Marci egy pár nap múlva már nagyon jól tudott tevegelni. Aztán már ki merte vinni Rúdlábat a sivatagba, mert megbízott benne. Marci tényleg nagyon ügyes volt, tevéjével, Rúdlábbal hihetetlen páros voltak. Egyszer csak Rúdláb megbotlott egy nagy kıben. Marcinak szerencsére nem esett baja, de Rúdlábnak megsebesült a lába. Szerencséjükre éppen akkor jött arra Csám, az arab bácsi és a verseny kezdete elıtt meg tudta gyógyítani a sebesültet. Így aztán Marci ügyességével és Rúdláb gyorsaságával megnyerték a versenyt. Marcinak sajnos vissza kellett mennie az otthonába, de minden nyáron visszatért, hogy meglátogassa öreg barátját, Rúdlábat. Vége Beküldte: Muck Beatrix 4.b. 6
A Tavasz Volt egyszer egy sün, akinek János v olt a neve. Egyszer elhatározta János, hogy megkeresi a tavaszt. El is indult, anyj a tett neki útravalót. Ment, mendegélt és egyszer csak találkozott barátjával, Sün Balázzsal. Meg is kérdezte Sün Balázs: - Mit csinálsz paj ti? - Elmegyek megkeresni a tavaszt! – felelte János. - Én is j öhetek? - Hát persze! Mentek, mendegéltek és egyszer meglátott Balázs egy követ a sok hó között és elkezdte: – Megtaláltam, megtaláltam! - Mit? - kérdi János - Hát.., hát a tavaszt! - Az nem a tav asz, hanem egy kı. A tavasz, az zöld, mint például ez itt! - és rámutatott egy ágra, amin még v oltak lev elek. - Az nem tavasz, hanem csak egy ág – mondta Balázs. – Balázs, éhes v agyok! Nem tett neked véletlenül az anyukád valamit be? – kérdezte János. Eszébe j utott a fülbemászós kenyér és egy – két perc múlva mindent megettek, s utána továbbbandukoltak. Találkoztak egy medvével, rögtön meg is kérdezték tıle: – Hé, medve te tudod, hogy hol van a tavasz? Erre a medve azt felelte: - Én megmondom nektek, ha segítetek szerezni mézet. A sünök beleegyeztek és felmásztak a fára. Próbálták megcsípni ıket a méhek, de nem tudták, mert túl sok volt a tüskéj ük. Végül is sikerült a barátoknak a mézet megszerezni és odaadták a medvének. Az örült és elmondta nekik, hogy hol v an a tavasz: - A tav asz ott van, ahol a fákon levelek vannak és rengeteg fő nı – a sünök fölnéztek és elkezdtek örv endezni - Megtaláltuk a tavaszt! Örömükben hazafelé vették az irányt otthon, elmesélték a szüleiknek az élményeiket. De annyira elfáradtak a tav asz keresésében és az élménybeszámolóban, hogy elbúcsúztak egymástól és nyomban el is aludtak. Ha el nem aludtak volna a sündisznócskák, akkor az én mesém is tov ább tartott v olna. Czigány Elliot 4.a
Rajz: Krécsó Cintia 7.b.
Rajz: Molnár Fanni 7.b.
Mennyi szeretet fér el egy cipısdobozban? Csa k keressen egy üres cipıs dobozt, és töltse meg jó és hasznos dolgokkal. Bármivel, aminek gyermekként Ön is örülne. Nem az számít, mit tesz a dobozba. Hanem, hogy milyen szívvel. 38 x 23 x 14 cm. Kicsinek tőnik? Ne foglalkozzon vele. A szeretetnek nincs mértékegysége. A Baptista Szeretetszolgálat ebben az évben legalább tízezer rászoruló, nehéz sorsú gyermek megajándékozásához várja az Ön segítségét! Csatlakozzon Ön is kezdeményezésünkhöz, hogy a karácsony valóban ünnep lehessen minden gyermek számára! További információért hívja a 06-30-4444-820-as (nem emelt díjas) telefonszámot, vagy látogasson el a www.ciposdoboz.hu weboldalra. 7 7
Kutya - Macska barátság Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy kutya és ez a kutya a Maci névre hallgatott. Maci mindig is el volt kényeztetve, ám egy napon új állat került a házhoz. Egy doboz volt a gazdi kezében, amibıl egy ártatlan kis cica bújt elı. A kis cica a Pamacs nevet kapta. Maci és Pamacs nem viselték el egymást. Maci mindig rátámadt Pamacsra, Pamacs, pedig visszavágott. - Miért kell állandóan piszkálnod? - Miaúú! Mert olyan jó látni, ahogy szenvedsz. - Miért jó az neked, ha én szenvedek? - Csa k! - Ha én nem lennék, lehet, hogy Te sem. - Miért ne lennék te buta Eb? - Mert, nincs aki vigyázzon a házra. - És? Megvagyunk mi nélküled is. - De a rablók elvihetnek. - Hő, a rablók erre még sohasem gondoltam. - viszont akkor bemennék a házba. - Úgyse mehetsz! - Dehogyis nem! - De nem! - De igen! Elkezdtek veszekedni. Maci jól megkergette Pamacsot, Pamacs pedig össze-vissza karmolászta Macit. Ám halk nyikorgást hallottak. A gazdi volt az, s dühösen megszólalt: - Maci, Pamacs azonnal gyertek ide! Miért nem tudtok békében élni? - Mert olyan idegesítı ez a kis szırgombolyag. - Mondta halkan Maci. - Jobb ha megbékéltek, mert … És abban a pillanatban oda mentek egymáshoz és bocsánatot kértek. Azóta van kutya - macska barátság!
Írta: Hosszú Krisztina 4.b
Am 27. September wurde das traditionelle Geschicklichkeitswettbewerb veranstaltet. Leider spielte das Wetter nicht mit, so waren die Stationen statt draussem im Freien, im Schulgebäude. Es waren 5 Stationen mit verschiedenen Aufgaben. Aus jeder Klasse kämpften 2 Mannschaften um den ersten Preis. Jedes Jahrgang wurde extra bewertet und bekam dasselbe Geschenk. Die Geschenke wurden von "Tiborcos Szülık a Gyermekekért Egyesület" bezahlt. Vielen Dank dafür!
Rajz: Dezsı Annamari 1.a.
SzeKrusz
Vasárnap ülök a karosszékben, lapozgatom az újságot, meccset nézek a tévében, sört iszom, chipset eszem és egy hav erral telefonálok. És a feleségemnek van képe azt mondani, hogy csak ülök ott és nem csinálok semmit! Beküldte: Esküdt Zsófi 7.a. 8
9
Halloween . Az alkonyat csendjét, Megtöri egy földöntúli hang, Pengeként hasítva fel az éj leplét, A semmibe rohan. Sokkolja minden rianását az alvó világnak És görnyedt tartását görcsökbe zárja. Miként társaiért kiállt, Lámpásában ördögi fény zilál. Ahogy a lelkek testekbe fonódva zengik dalukat, Az emberek sikolyukba fúlnak. A világ* pedig csak vihog az éjen át, Mint vad a tetemen, mit az éjszaka kreált. Az ırületen át vezet az út meghívás gyanánt Káosz és Halál mezsgyéjére, Hol ha letelepedsz, feltámadást találsz Minden éjen át. *fény Szőts András 8. b.
10
11
Városlıdi osztálykirándulás
Tav asszal Városlıdön egy v icces hetet töltöttünk. Tanulmányi kirándulás volt. Nagyon j ól éreztük magunkat. Nagyon j ók voltak a programok és a délutáni szabadfoglalkozás is. Arra már telj esen nem emlékszem, hogy melyik program v olt az elsı és melyik a második, meg a következı, de még emlékszem, hogy milyen programok v oltak. Egyik délután nemezeltünk egy kedves néniv el. Mindenkinek tetszett és sok szép dolgot csináltunk. Elıször mindenki egy labdát gyúrt, aztán j öhettek a nehezebb dolgok például: táskák, állatok meg hasonlók. Voltunk egy üveggyárban. Nagyon érdekes v olt, mindenki egy üv egre készíthetett mintát, homokfúv ással: szılı, lófej v agy szarvas. Megmutatták, hogy készül az üvegpohár. Hihetetlen, hogy homok az alapanyag!(: Egyik nap Herendre utaztunk a porcelánmanufaktúrát, és a porcelánmúzeumot megnézni. Megmutatták nekünk, külön-külön, hogy készül a festés egy-egy porcelánra. Megnézhettünk a gyártás folyamatát is. Nagyon sok ügyes ember dolgozik ott. Érdemes elutazni, és megnézni. Tettünk egy, egy napos kirándulást, amit gyalog kellett v égig ”szenvednünk”. Érdekes v olt a tájat látni és csodálatos, de nagyon fárasztó is egyben. Nagyon meleg v olt, tőzött a nap, és a v ége felé már nem v olt sok embernek innivalója se. De alapj ába véve ez is kaland teljes v olt! Egyik délelıtt íj ászkodtunk.Jó v olt de v olt olyan ember is aki a kosárlabdapalánkot találta el. Ezen a délutánon versenyt rendeztünk. Ezek sportban és természettudásban nyilvánultak meg. Érdekes eredmények lettek, és ezt a programot is nagyon élveztük! A sok j ó program mellett, velünk egy idıben ott v olt egy másik osztály is. İk Dunaújvárosból érkeztek és egy évvel fiatalabbak v oltak, mint mi. Találtunk köztük nagyon aranyos embereket, de mint minden osztályban, v olt pár nem mindenkinek színpatikus gyerek is. Összev etve nagyon j ól éreztük magunkat, v icces, j ó hangulatú, programokkal teljes tanulmányi kiránduláson vettünk részt. Remélj ük j öv ıre is ilyen j ól érezzük maj d magunkat, egy másik helyen. Szeretném az egész osztály nev ében itt megköszönni, hogy az osztályfınökünk és Ibolya néni elv ittek minket egy ilyen szuper kirándulásra.
Esküdt Zsófi 7.a
12
Puli Puli elsıs lett Írta: Verle Roberta és Fazekas Luca Puli Puli, egy aranyos kiskutya, aki ma lett elsıs az iskolában. Puli-puli már nagyon várta a reggelt. - Anyu! Elkések az iskolából! - Kicsim! Még csak hat óra múlt! - Ja… Azt hittem, hogy hét óra múlt öt perccel. - Ha már itt vagy, fel is öltözhetsz. - Akkor inkább visszafekszek. Puli Puli visszament az ágyába, csak az volt a baj, hogy nem tudott elaludni, mert izgult. Azért izgult, hogy ott lesz-e óvodás barátnıje: Szuzi. Mikor fél hét lett, anyukája felkeltette Puli Pulit, azaz nem kellett felkeltenie, mert már ébren volt. - Anyu! Még aludni akarok! - De hiszen akkor elkésel! - Ááá! Hol a ruhám? Hol a cipım? Merre van a kabátom? - Itt van mindegyik egy kupacban. - Jó! Akkor felöltözök, és megmosakszom – mondta Puli Puli, és már indult is. Mikor megmosakodott és felöltözött, már indulni is akart, amikor meglátta Szuzit a szomszédban. - Szia Szuzi! Te is iskolába mész? - Szia Puli Puli! Én is iskolába megyek! - Melyikbe? - A Velıscsaniba. - Én is! És melyik osztályba? - Az 1 b-be. - Akkor egy osztályba fogunk járni! - Az nagyon jó! Most már nem is izgulok, hogy kivel fogok játszani. - Én meg azért izgultam reggel, hogy egy iskolába fogunk-e járni – mondta Puli Puli és beszállt az autóba – Szuzi! Te nem jössz velünk? - Kösz, nem. Én egyedül megyek busszal. Puli Puli csodálkozott, hogy elsıben már egyedül megy Szuzi az iskolába. Mire meg akarta kérdezni, hogy biztos-e benne, elindult az autó. - Apu! - Igen? - Képzeld el, hogy Szuzival egy osztályba fogunk járni! - Tényleg? - Igen. Az elıbb mondta, hogy oda fog járni, és… - Majd késıbb elmeséled, de most szállj ki, és nyomás a suliba! - Jó! Szia Apa! - Szia Puli Pulikám! Azzal Puli Puli kiszállt a ajtón, és ment az iskola felé. Mikor odaért, Szuzi már várta. Aztán becsöngettek, és elkezdıdött a tanulás. Késıbb jött az ebéd, aztán a napközi, és végül hazamehettek. - Jó volt az iskola? – kérdezte anyukája, mikor hazaért. - Igen! Ez volt a legjobb napom!
SODOKU
3 1
6
3
2 1 3
2 8 3 7
1
9
8
2
2
9 6
1 5
7
6
7 9
7
5 9
Készítette: Hosszú Krisztina 4.b 13
ADVENTZEIT v. Brigitte Kemptner Weihnachtsduft steigt in die Nase, ein Hauch von Nüssen, Mandeln fein. Tannenzweige in der Vase, dazu verzaubert Kerzenschein. Den Teig geknetet mit den Händen, die Kinder stechen Plätzchen aus. Bunter Schmuck hängt an den Wänden, Ein Wohlgeruch im ganzen Haus. Der Ofen macht jetzt Überstunden, backt Zimtsterne und Marzipan. Die feinen Lebkuchen, die runden und Spritzgebäck – allem voran. Am Abend sitzt man hin und wieder In trauter Runde, froh gestimmt. Singt mit den Kindern Weihnachtslieder, wenn im Kamin das Feuer glimmt.
Advent von Hilde Fürstenberg Im Tale sind die Blumen nun verblüht Und auf den Bergen liegt der erste Schnee. Des Sommers Licht und Wärme sind verglüht, In Eis verwandelt ist der blaue See. Wie würde mir mein Herz in Einsamkeit Und in des Winters Kälte angstvoll gehen, Könnt ich in aller tiefen Dunkelheit Nicht doch ein Licht in diesen Tagen sehn. Es leuchtet fern und sanft aus einem Land, Das einstens voll von solchen Lichtern war, Da ging ich fröhlich an der Mutter Hand Und trug in Zöpfen noch mein braunes Haar. Verändert hat die Welt sich hundertmal In Auf und Ab - doch sieh, mein Lichtlein brennt! Durch aller Jahre Mühen, Freud und Qual Leuchtet es hell und schön: Es ist Advent
Bis Weihnachten ist`s nicht mehr weit von Rolf Krenzer Dicke rote Kerzen, Tannenzweigduft, und ein Hauch von Heimlichkeiten liegt jetzt in der Luft. Und das Herz wird weit. Macht euch jetzt bereit: Bis Weihnachten, bis Weihnachten ist`s nicht mehr weit. Schneidern, Hämmern, Basteln überall im Haus. Man begegnet hin und wieder schon dem Nikolaus. Ja, ihr wißt Bescheid! Macht euch jetzt bereit: Bis Weihnachten, bis Weihnachten ist`s nicht mehr weit. Lieb verpackte Päckchen überall versteckt, und die frisch geback`nen Plätzchen wurden schon entdeckt. Heute hat`s geschneit! Macht euch jetzt bereit: Bis Weihnachten, bis Weihnachten ist`s nicht mehr weit. Menschen finden wieder füreinander Zeit. Und es klingen alte Lieder durch die Dunkelheit. Bald ist es soweit. Macht euch jetzt bereit: Bis Weihnachten, bis Weihnachten ist`s nicht mehr weit. 14
Karácson yi ajándékozás A karácsony arról szól, hogy a szeretteinkkel összejövünk egy vacsorára és egy jót beszélgetünk, majd megajándékozzuk egymást. Manapság sajnos már nem mindenhol így van. Ha eljön a december az emberek beözönlenek a bevásárlóközpontokba és fejvesztve vásárolnak össze mindent. Némely embernek nincs is ötlete, hogy mit vegyen csak vesz valamit aminek nincs is nagyon értelme. Ezeket az ajándékokat általában kényszerbıl veszik csak, azért, hogy tudjon adni valamit. Ilyenkor ha az embernek nincs ötlete szerintem jobb ha vesz egy finom desszertet vagy valami finomságot, minthogy vegyen valami olyat ami csak a polcon fog díszelegni és nem használja az illetı akinek szánta. Ha valaki szeret egy embert és ismeri akkor tudja,hogy milyen hasznos ajándékkal tudja meglepni az illetıt és örömet szerezni neki. Szerintem nagyon jó ajándékot adni másnak, az nagyon jó érzés ha valaki örül annak, amivel meglepted. Sıt még a saját kezőleg elkészített dolgok az egyedisége miatt még nagyobb örömet tud okozni. Rostás Rebeka 7.a
Rejtvény
1.
1. ezzel a testrészünkkel fogunk, 2. az idıt mutatja, 3. írni lehet vele, 4. télen melegíti a nyakunkat, 5. 5. a pénzünket tartjuk benne, 6. erre az évszakra jellemzı a levélhullás, 7. virág és hangszer is van ilyen, 8. a sál ezt a testrészünket melegíti, 9. fel lehet főzni, (nyaklánc lesz belıle)
2. 3. 4.
6. 7. 8. 9. Készítette: Hosszú Krisztina 4.b.
Meg fejtés : KARÁCSONY
Berchtesgadener Schüler in Pécs Im Rahmen des traditionellen Schüleraustausches der CJD Christophorusschulen besuchten im Oktober Berchtesgadener Schülerinnen und Schüler der CJD Realschule ihre ungarische Partnerschule in Pécs. Bei ihrem Besuch der Partnerschule Koch Valeria Általános Iskola lernte die Berchtesgadener Schülergruppe zahlreiche Kulturstätte kennen, und die Unterbringung bei Gastfamilien bot die Möglichkeit zu persönlichen Kontakten. Natürlich gab es auch Unterricht in der ungarischen Schule. Auf dem Stundenplan standen Ungarisch, Biologie, Geografie, Deutsch, Mathe und Englisch. Ein zweistündiger Geschichtsunterricht über die Situation der Juden in Ungarn und Europa bereitete die Jugendlichen auf den Besuch der alten Synagoge in Pécs v or. Nach diesem Besuch w urde eine Stadtrallye durchgeführt: Je zw ei Deutsche und Ungarn mussten zusammen einen Fragebogen ausfüllen, der viele interessante und lustige Fragen zur Innenstadt v on Pécs stellte. Weitere Programmpunkte waren ein Besuch im Vasarely-Museum, eine Führung durch den berühmten Dom und die Moschee, beides w ichtige und geschichtsträchtige Wahrzeichen der Stadt, sow ie ein Ausflug in die berühmte Tropfsteinhöhle nach Abaliget, die wie das Berchtesgadener Salzbergw erk auch einen Heilstollen besitzt. Gemeinsame Freizeitaktiv itäten brachten ungarische Schüler und ihre deutschen Besucher einander näher, etw a beim gemeinsamen Bow lingspiel, bei einem „internationalen“ Minigolfturnier oder beim Besuch des Erlebnisparks „Mecsextrem“ mit Quad-Fahrten, Hochseilklettergarten, Sommerrodelbahn und Reiten. „Der bereichernde und für alle schöne Austausch brachte v iele neune Eindrücke, wissenswerte Informationen und v iel Spaß“, resümiert Michael Storch, der verantw ortliche Koordinator an der CJD Realschule.
15
Berchtesgaden – Fünfkirchen Austausch 2007
Als
sie
aus
Dieser Austausch w ar für uns ein äußerst gro-
dem Zug ausgestiegen, bemerkten wir, dass
ßes Erlebnis. Wir freuten uns sehr auf die Aus-
sie sich viel änderten, sie dachten wahrschein-
tauschschüler, die w ir v orher nur aus ihren
lich dasselbe über uns. Am nächsten Tag hat-
Briefen kannten. Wir alle stellten uns eine Per-
ten w ir zuerst Geschichte, dann spielten wir
son, einen Stil und ein Aussehen v or und es
eine Stadtrallye in der Innenstadt. In den fol-
kam für manche ganz anders.
genden Tagen besichtigten w ir sehr viele Se-
Am Abend lernten w ir die Familien kennen. Die
hensw ürdigkeiten in Pécs z.B. die Synagoge,
Schule war am nächsten Tag interessant, w eil
die Kathedrale, die Moschee und das Cella
sie auch Schulfacher haben, die bei uns nicht
Septichora. Wir freuten uns darüber, dass wir
unterrichtet w erden. Das Wochenende ver-
die Erinnerungen über unsere Sehensw ürdig-
brachten w ir zusammen mit den Gastgeberfa-
keiten herv orrufen konnten. Unser bestes Er-
milien, wir unternahmen verschiedene Dinge.
lebnis war, der Mecsextrteme Park. Wir w urden
Wir hatten ganz unterschiedliche Erlebnisse.
ein gutes Team. Es w ar schlecht, dass wir uns
In den nächsten Tagen waren die Programme
verabschieden mussten. Die Abschiedsparty
sehr erlebnisreich, nur das war schlecht, dass
gelang prima. Wir spielten Bowling und aßen
w ir v on den Austauschschülern oft getrennt
Pizza. Am nächsten Morgen brachten w ir die
waren. Wir machten v iele interessante Dinge
Gäste zum Bahnhof, dort v erabschiedeten uns,
z.B. das Wasserschloss, das Kehlsteinhaus,
und dann fuhren sie los.
w ir kletterten auf den Jenner, wir sahen viele
Wir hoffen, dass der Austausch jeden Schü-
Murmeltiere im Nationalpark und hatten eine
lern sehr gut gefiel.
Stadtbesichtigung mit einer Fremdenführerin. Am Wochenende fuhren w ir nach Ungarn. Ein Paar Monate später kamen die deutschen
/Flóra
Debreczeni, Beatrix Klasse 8.b
Szappanos/
Schüler zu uns, wir freuten uns sehr auf sie. 16
Die Königsklasse für Grobmotoriker: ein Lebkuchenhaus Wir brauchen dazu: - 750gr Mehl - 140gr Zucker - 360gr flüssigen Honig - 1 Tütchen Lebkuchengewürz - 2 TL Backpulver - 20gr Natur-Kakao - 250ml Wasser - etwas Milch - 1 Prise Salz Als "Kleber": - 400gr Puderzucker - 2 Eiweiss Dekozeugs zum Verzieren: Zimtsterne, Süßigkeiten, Mandeln etc. Zucker und Honig in einen Topf geben, bei geringer Hitze unter dauerndem Rühren erwärmen. Nun alle Zutaten (Mehl, Backpulver, Salz, Gewürze, Kakao, Wasser) mit der Zucker/Honig-Masse verkneten (geht "händisch" am schnellsten - aber aufpassen, dass die Zucker/Honig-Masse nicht zu heiß ist!). Der Teig muss dann cirka 30 Minuten an einer kühlen Stelle ruhen. Anschließend wird er dünn (etwa ein halber Zentimeter) ausgerollt. Dann die Seitenwände (jede Wand ist 14cm lang), die Stirnseiten und das Dach mit Hilfe eines Lineals ausschneiden (das kann man auch nach dem Backen machen). Das Ganze kommt nun auf ein mit Backpapier belegtes Blech. Die Teigstücke werden mit etwas Milch bestrichen. Im auf 190 Grad vorgeheiztem Ofen braucht der Teig etwa 15 Minuten. Anschließend muss der Teig cirka 20 Minuten auskühlen. In dieser Zeit kann man schon einmal den Puderzucker mit dem Eiweiß verrühren. Jetzt werden die Wände eventuell noch zurechtgeschnitten und mit dem angerührten "Kleber" vorsichtig zusammengesetzt. Die "Deko" wird ebenfalls mit dem "Kleber" befestigt.
Meggyes pite Hozzávalók: 200 g vaj vagy margarin, 200g cukor, 1 tasak vanilincukor, 6 tojássárgája, 1 egész tojás, 2 ek. Rum, 100g ırölt dió, 200g liszt, 1 csapott tk. Sütıpor, 300g meggy. Elkészítés: A vajat a cukorral elkeverjük. Hozzáadjuk a vanilincukrot, tojássárgáját, tojást, rumot, diót, lisztet és a sütıport. A tésztát kivajazott formába öntjük és rászórjuk a meggyet. Sütés után a pitét hagyjuk kihőlni. Vaniliáscukorral megszórva tálaljuk. Sütési idı: kb 40 perc, elımelegített 180ºC fokos sütıben Neuperger Patrícia 7.a.
17
Mézes-főszeres fánkok Nutellával töltve Hozzáv alók: 75 dkg liszt, 7 dkg méz, 5 dkg porcukor, 2 tasak vaníliás cukor, 1 teáskanál só, 1 csomag élesztı, ,5 dl langyos tej , 10 dkg margarin, 4 darab tojássárgáj a, 1 citrom héj a, 1 ev ıkanál rum, fél kávéskanál ırölt gyömbér két csipet ırölt szegfőszeg, 1 üveg Nutella, tejszín. Elkészítése: A meleg tej felét elkeverjük az élesztıvel és a porcukorral, majd liszttel tejföl sőrőségőre keverjük. Az így elkészített kovászt meleg helyen érleljük, míg állománya szivacsossá válik, térfogata megduplázódik. A többi anyagot a liszt kivételével a tejbe keverjük. (A tészta begyúrása elıtt enyhén megmelegíthetjük.) Ha a kovász megérett, a lisztbe tesszü k, és a tejbe kevert langyos anyagokkal tésztát gyúrunk/keverünk, míg az hólyagot nem vet. Az egynemő, kidolgozott tésztát meleg helyen érleljük, majd óvatos átgyúrás után liszten 3 cm vastagra kinyújtjuk. A fánkokat lisztbe mártott kerek kiszúróval szaggatjuk ki. Amíg az olajat felhevítjük, a fánkokat meleg helyen, letakarva pihentetjük. Sütéskor a tészta közepét ujjbegyünkkel összenyomjuk, olajba téve mindkét oldalát kisütjük. Az olajtól lecsöpögtetve, megporcukrozva, meleg Nutella-öntettel tálaljuk. Az öntet készítése: a Nutellához forró tejszínt öntünk, és jól elkeverjük. Pintér Dóra 7.a.
Almás-diós 6db tojás+ 2 bögre cukor ezt a kettıt habosra keverjük géppel + 1 bögre étolaj, elkeverjük + 3 bögre liszt lassan adagolva, keverve 1 csomag sütıpor 2 teáskanál ırölt fahéj 1,5 kg almát lehéjazzuk, kimagozzuk és felszeleteljük Összeöntjük, és fakanállal elkeverjük kivajazott, (kizsírozott), lisztezett tepsibe beleöntjük, elegyengetjük 2 maréknyi diót összedaraboljuk, és a tetejére szórjuk Elımelegített sütıbe teszem 180-200ºC,majd barnuláskor 150ºC körül sütöm (villával beleszúrok, amikor már nem ragad rá, KÉSZ) Rostás Rebeka 7.a
Édes falatkák Hozzáv alók: 10 dkg darált háztartási keksz, 2 tojásfehérj e, 200 g Nutella, kókuszreszelék, kristálycukor Elkészítése: A háztartási kekszet összegyúrjuk a Nutellával és a tojásfehérjével. Különbözı, érdeke s ki s formákra gyúrjuk, alakítjuk, meghempergetjük kó kusz reszelékben, kristálycukorban, színes cukrocská kkal díszítjük. Pintér Dóra 7.a.
18
Élménybeszámoló helyett… Hol volt hol nem volt, még a messzi Kaposváron is túl, volt egyszer egy üzletem ber, aki, mert nagyon sokat dolgozott, gazdag em ber lett. El is határozta, hogy fele királyságát nem autóra, házra, vagy egyéb felnıtteknek tetszı hiúságra költi, hanem létrehoz egy olyan helyet, ahol em ber, állat, fő, fa élhet békében egym ás mellett. Ahol a városi gyerekek is megpihenhetnek, és tanulhatnak a bölcs természettıl. Így lett a Katica tanya. Van itt m inden, am i az embergyerek szemének-szájának ingere: háziállatok m inden fajtában és mennyiségben, még meg is lehet ıket sim ogatni. Hancurpajta, ahol kifulladásig ugrálhatsz a szalm ában, akadálypálya a bátrabbaknak és számtalan program , hogy megismerkedhess erdı-mezı kincseivel, szövéssel-fonással, lángossütéssel (meg persze evéssel is)! Ha akarod, elvisznek kirándulni, ha ahhoz van kedved, órákig focizhatsz a réten, vagy bogarászhatsz a patakmederben kincsek után, ha épp szeretnéd, csak nézed a szaladgáló lovakat, csacsikat, vagy éppen az égen vonuló bárányfelhıket. Csuda egy hely, légy egyszer te is a vendége. Békési Katalin 4.b
Weinprobe in Wieland In den vergangenen zwei Jahren haben die Eltern der 3.b immer zusammen mit den Schülern einen Ausflug gemacht. Dieses Jahr hatten sie die Idee, einmal ohne Kinder etwas gemeinsam zu unternehmen. Nach kurzem Überlegen haben sie sich für eine Weinprobe im Szende-Keller, mit anschließendem Abendessen entschieden. Um die berühmten wielander Weinsorten probieren zu können, sind alle mit einem Bus hingefahren. Das Programm begann im Weinkeller. Es wurde nicht nur gekostet, man hat sich auch über die Traubensorten, die Herstellungsphasen usw. unterhalten. Nach einer Weile haben sich auch die "Nebenwirkungen" des Weines bemerkbar gemacht. Das Abendessen kam gerade rechtzeitig. Alle haben sich hungrig auf die verschiedensten Köstlichkeiten gestürzt. Es gab Ente, Schwein, Hase und Huhn. Für gute Stimmung sorgte zusätzlich lustige Zigeunermusik. Die vielen Fotos die gemacht wurden, bezeugen, dass alle Teilnehmer sich sehr wohl gefühlt haben und so ein Treffen einmal bestimmt wiederholen werden. Éva Fáth Melinda Haász Krisztián Szelle
19
Auf dem „Katica“ Hof
Als wir im „Katica Tanya” waren haben wir einen Sumpf gefunden. Das war so cool, wir hatten dort ein Versteck. Außerdem haben wir einen Wasserfall entsperrt. Dann haben wir den Sumpf vom allen Schmutz, Dreck und Müll entfernt. Dann war das nicht mehr ein Sumpf sondern ein Bach. Und dafür haben wir Lob gekriegt. Wir wurden in Gruppen aufgeteilt. Wir mussten warten bis die Mädchen alle ihren Sachen einräumten, weil die Mädchen immer den Vorteil haben müssen, und nur nach einer halben Stunde waren wir an der Reihe. Interessant bei uns dauerte es ungefähr drei Minuten lang. Dann haben wir eine Entdeckungstour gemacht. Wir wählten uns den Hausnamen „Fuchsloch“, wir hatten dort sehr viel Spaß. Auch einen Vortrag über die Heilpflanzen haben wir angehört und es war wirklich sehr interessant. Am zweiten Tag waren wir in einer Vorstellungs-Landwirtschaft in Patca. Die Lehrer sagten, dass wir pünktlich zu Hause sein müssen, sonst gibt es keine Pizza, weil an diesem Tag das Mittagessen Pizza war. Jedes Kind hat eine ganze Pizza bekommen. Wir durften die Pizza auch in unseren Zimmer mitbringen und dann hatten wir Cluedo gespielt. Cluedo ist so ein Spiel, das man den Mörder finden muss weil einer einen Mann ermordet hat. Demnach haben wir etwas ausgedacht, womit wir die Mädchen ärgern wollten. Plötzlich war es Mitternacht, wir hatten aber unsern Plan nicht vergessen! Und dann hatten wir das Ding gestartet. Es war fantastisch. Leider ist die Zeit schnell vergangen und uns ist es plötzlich bewusst geworden, dass es unser letzter Tag ist. Wir durften noch einmal rein in den Hof und dort konnten wir uns austoben. Am Nachmittag mussten wir alles wegräumen und zusammenpacken. Leider kam der Bus und wir mussten nach Hause fahren, mit schweren Herzen verabschiedeten wir uns und fuhren nach HAUSE. Die Eltern waren schon da als wir angekommen sind. Zu Hause zu sein war sehr gut, aber auf dem Hof erlebten wir viele interessanten Dinge. Da gab es viele Tiere, verschiedene landwirtschaftliche Geräte. Und was noch sehr lustig war - im Heu zu spielen. Zum Schluss kann ich einfach nur eines sagen: Uns hat es SPAß gemacht!!! Elliot Czigány Klasse 4.b
A Mikulás nevei: Amerikában és Kanadában: Santa Claus, Angliában: Father Christmas, Brazíliában és Peruban: Papa Noel, Dániában: Sinter Klaas, Finnországban: Joulu Pukki, Franciaországban: Pere Noel, Hollandiában: Kerstman, Japánban: Jizo, Kínában: Shengdan Laoren, Magyarországon: Mikulás, Télapó, Marokkóban: Black Peter, Németországban: Christindl, Norvégiában: Julenissen, Olaszországban: Befana vagy Babbo Natale, Oroszországban: Gyed Moroz, Spanyolország: Papa Noel, Svédországban: Jultomten, Görögországban: Nikolausz. 20
Heißt es bei Euch denn nicht mitunter: Nieder den Kopf und die Hosen herunter?
Knecht Rupprecht
Vater: Wie einer sündigt so wird er gestraft; die Kindlein sind schon alle brav. Knecht Rupprecht: Stecken sie die Nas auch tüchtig ins Buch, lesen und schreiben und rechnen genug?
Knecht Rupprecht: Habt guten Abend, alt und jung bin allen wohl bekannt genug. Von draus vom Walde komm ich her; ich muss Euch sagen es weihnachtet sehr! Allüberall auf den Tannenspitzen sah ich goldene Lichtlein sitzen; und droben aus dem Himmelstor sah mit großen Augen das Christkind hervor. Und wie ich so strolcht durch den finsteren Tann, da rief's mich mit heller Stimme an: Knecht Rupprecht, rief es alter Gesell, hebe die Beine und spute dich schnell! Die Kerzen fangen zu brennen an, das Himmelstor ist aufgetan, Alt und Junge sollen nun von der Jagd des Lebens einmal ruh‘n; und morgen flieg ich hinab zur Erden, denn es soll wieder weihnachten werden! So geh denn rasch von Haus zu Haus. such mir die guten Kinder aus, damit ich ihrer mag gedenken mit schönen Sachen sie mag beschenken. Ich sprach: O lieber Herre Christ, Meine Reise fast zu Ende ist. Ich soll nur noch in diese Stadt, Wo's eitel gute Kinder hat. Hast denn das Säcklein auch bei dir?
Vater: Sie lernen mit ihrer kleinen Kraft, wir hoffen zu Gott, dass es endlich schafft. Knecht Rupprecht: Beten sie denn nach altem Brauch im Bett Ihr Abendsprüchlein auch? Vater: Neulich hört ich im Kämmerlein eine kleine Stimme sprechen allein; und als ich an die Tür getreten, für alle Lieben hört ich sie beten. Knecht Rupprecht: So nehmet denn Christkindleins Gruß, Kuchen und Äpfel, Äpfel und Nuss; probiert einmal von seinen Gaben morgen sollt ihr was besseres haben. Dann kommt mit seinem Kerzenschein Christkindlein selber zu euch herein. Heut hält es noch am Himmel Wacht; nun schlafet sanft, habt gute Nacht.
Theodor Storm
Ich sprach: Das Säcklein, das ist hier, Denn Äpfel, Nuss und Mandelkern fressen fromme Kinder gern. Hast denn die Rute auch bei dir? Ich sprach: die Rute die ist hier. Doch für die Kinder, nur die schlechten, die trifft sie auf den Teil, den rechten. Christkindlein sprach: So ist es recht. So geh mit Gott, mein treuer Knecht! Von draus, vom Walde komm ich her, Ich muss euch sagen es weihnachtet sehr! Nun sprecht wie ich's hierinnen find: sind's gute Kind., sind's böse Kind? Vater: Die Kindlein sind wohl alle gut, haben nur mitunter was trotzigen Mut. Knecht Rupprecht: Ei,ei, für trotzgen Kindermut ist meine lang Rute gut! 21
Budapesti kirándulásunk Mi is, mint minden osztály ellátogattunk a budapesti dinoszaurusz kiállításra és a Titanic kiállításra. Nov . 8-án reggel a 7:15-ös v onattal indultunk. Kb. 10órára értünk a fıv árosba. Elıször villamosra szálltunk, maj d a dínó kiállítás köv etkezett. Érdekes dínó-csontvázakat látthattunk és különbözı játékokat próbálhattunk ki. A legelsı teremben egy fotókiállítást tekinthettünk meg. A második blokkban a vízalatti világgal ismerkedhettünk meg. A vizesblokk után a raj zpályázat nyertes raj zait nézhettük meg. A legutolsó teremben, pedig elképzelhettük a dínók életét.
Ennek a kiállításnak nagyon szigorú biztonsági szabályai v oltak.A legelsı utunk ezért egy várakozó helyságbe vezetett ahol le kellet adni minden kabátot és nagyobb táskát. Ezután a kiállítás elsı elemeként mindenki kapott egy kártyát amin az egykori utasok adatai szerepeltek, ami alapján a v égén túlélte-e az illetı a katasztrófát. A látogató elıször az 1900-as évekbe, a híres neves Harland & Wolf haj ógyárba érkezik. Itt mesélik el a Titanic elkészítésének minden mozzanatát, a terv ezéstıl a szerkezet kiv itelezéséig. 1907ben, egy j úliusi vacsorán J. Bruce Ismay a White Star Line ügyvezetı igazgatój a és Lord James Pirrie a Harland & Wolf haj ógyár elnöke vetették fel elıször két pazar haj ó építésének gondolatát. Ez a két haj ó lett az Olympic és a Titanic.A kiállítás közben folyamatosan idézetek v oltak túlélıktıl. 1912. április 10-én elhagyja Southhampton-t és ezzel megkezte végzetes útját. Az utasok elsı- másod és harmadosztályon utazhattak. A következı termekben a tenger mélyérıl felhozott leletek v oltak pl.: táskák, étkészlet, a szobák eredeti formáj uk szerint. A látogató a legv égén megnézheti a valódi j aégbıl készült j éghegyet, melyet meg is érinttünk, ráadásul a sós víz magasabb hımérsékleten fagy, mint az édes! Szintén ebben a teremben v olt 3 nagy tábla ahol mint már említettük meg lehetett nézni hogy a illetı túélte-e v agy nem. Nagyon tetszettek a kiállítások, és szívesen tekintenénk meg több ilyen jellegő kiállítást. Sándor Szonja és Varga Eme 7.a
Adj egy könyvet karácsonyra Hazánkban rengeteg nélkülözı család él, akik nem tudnak gyermekeiknek aj ándékot v ásárolni. A Mátrix alapítvány célja, hogy a szegény családban élı gyermekek is ajándékra leljenek a karácsonyfa alatt.A Mátrix Alapítvány, és a TOP Egyesület elsısorban már feleslegesség vált gyermekjátékokat, könyveket győjt, hogy azt az arra rászorulónak eljuttassa, s így számukra is örömtelibb karácsonyt biztosít son. Küldd el a már megunt j átékaidat, vagy bármit, amire már nincs szükséged, de egy gyermek nagy örömét lelné benne! Az Alapítvány a támogató cégek számára Adóalap csökkentı igazolást állít ki (ehhez igény esetén a pontos cím, illetve az adószám megadása szükséges). A küldeményeket a Mátrix Alapítvány, 6724 Szeged, Vértói u. 3. postacímre várják. Információs telefonszám: +36/20/99-59-409. Internet: http://matrix.zug.hu,
[email protected], Hivatalos számlaszám: OTP.: 11735005-20510350 Adj unk közösen azoknak, akiknek nem telik szép ajándékokra!
22
Sarah legszebb karácsonya Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy kislány Szindy. Szindynek mindene megvolt és minden nap találkozik barátnıivel. És eljött a tél. Mint minden nap Szindy játszani hívja barátnıit. Már jó nagy hó volt, Szindynek támadt egy ötlete és így szólt: - Jöttök hógolyózni és szánkózni? – kérdezte Szindy a barátnıit. - Igen! Igen! Igen! Válaszolta izgatottan Lola , Kim és Ginger. Így hát elmentek játszani. Játszás közben megpillantottak egy lányt. Oda mentek hozzá és meg kérdezték a nevét. - Szia, mi a neved? - Sarah - Engem Szindynek hívnak. İk pedig a barátnıim Lola, Kim és Ginger. - Szia! Hello! Örvendek! - Szisztok! - Hát te mit csinálsz itt az utcán ebben a hidegben? - Semmi különöset csak sétálok egy picit. - Hé, lányok, ki kér egy forró csokit? - Én! Én! - Én is! - Na és te Sarah? - Hát jó most úgyis hideg van. Így hát elmentek Szindyhez. Meg itták a forró csokit, beszélgettek, játszottak aztán este lett. - Szia Szindy most már mennünk kell - Sziasztok! Szia Sarah remélem holnap is eljössz. - Hát persze szerintem itt leszek. - Szia! - Szia! - Igaz milyen aranyos ez a lány, anya? - Igen nagyon rendes a kislány. Ha jól tudom, reggel akartál valamit kérdezni apádtól. - Ja, igen. Apa idén eljátszanád Te a télapót? - Nem lehet kicsim. - Miért? - Mert nem akarok hülyét csinálni magamból, és amúgy sincsen nagy szakállam és nincs nagy pocakom. - Légyszi Apa csak most az egyszer! - Nem! - Apuci, kérlek! - Na jó, de csak most az egyszer. - Köszi!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! - Rendes vagy Georg! Menjünk az árvaházba. –mondta Szindy anyukája Miss Nolee. … elmentek Georg elkezdte osztani az ajándékokat. - Karl, egy autó. - Köszönöm. - Mandy, egy baba. - Köszi. - Josh, egy búgócsiga. - Köszönöm. - Sarah, egy póni. - Köszönöm. - SARAH!!!!! Miért nem mondtad, hogy itt élsz? - Nem is tudom, olyan cikinek találtam, hiszen neked van családod. Szindy oda fordult az anyukájához és azt mondta: - Anya most már tudom mit kérek karácsonyra. - Mit? - Hogy Sarah ott legyen velünk karácsonykor. - Jó, ott lehet velünk. Szívesen látunk Sarah. - Köszönöm szépen Miss Nollee. És neked is köszönöm Szindy. - Nagyon szívesen. Szépen telt a karácsony, mindenki kapott szép ajándékot. Georg egy csavarhúzót, Nolee egy esernyıt, Szindy egy szép táskát, Sarah egy szép babát és egy mégszebb családot. Ma délután Szindy, Lola, Kim, Ginger és Sarah együtt mentek játszani. Hát így Sarah legszebb karácsonya volt. Írta: Hosszú Krisztina 4.b 23
Vers és prózamondó verseny - 2007.03.03. Szombaton, március 3-án tartottuk iskolánkban az alsó tagozatosok német nemzetiségi vers- és prózamondó versenyét. A rendezvényen 20 iskolából 130 tanuló vett részt. Iskolánkat a következı tanulók képviselték: 1. évfolyamról: Czigány Mattias, Wohlgang Sebastian 2. évfolyamról: Csengı Gabriella, Búzás Boglár ka, Angyal Olivér 3. évfolyamról: Muck Beatrix, Czigány Elliot 4. évfolyamról: Bárdos Kata, Bogdán Gergı, Heidenreich Nóra, Gyurok Barnabás Köszönjük a felkészülést tanáraiknak a felkészítést! Az imént felsoroltak közül I. helyezést ért el Búzás Boglárka (2.a) II. helyezést ért el Wohlgang Sebastian (1.a) és Bogdán Gergı (4.b) İk hár man képviselik Baranya és Somogy megyét a budapesti versenyen. Gratulálunk és mindenkinek köszönjük a szombati napon a közremőködését.
Voriges Jahr im Mai nahm ich an einem deutschsprachigen Rezitationsw ettbew erb in Budapest teil. Ich musste das Gedicht und das selbsgew ählte Märchen, mit denen ich in Pécs das Lo k alw ettb ew er b gew onnen habe, in einem K las s e nr a u m e iner Grundschule vortragen. Trotz meines grossen Lampenfiebers gelang es mir, das Gedicht und das Märchen gut vorzutragen.
Nach dem Wettbew erb sind w ir zum Mittagessen gegangen. Während dieser Zeit hat die Jury ihr Entscheiden getroffen. Da n a c h w ur de n die Placierungen bekannt gegeben und w ir bekamen Geschenke. Ich freute mich über den 3. Platz und ü ber das G e s c h e n k b u c h .
Buzás Boglárka 3.a.
Mennybıl az angyal Mennybıl az angyal lejött hozzátok, pásztorok, pásztorok! Hogy Betlehembe sietve menvén, lássátok, lássátok. Istennek Fia, aki született jászolban, jászolban, Ô leszen néktek Üdvözítıtök valóban, valóban. Mellette vagyon az édesanyja, Mária, Mária; Barmok közt fekszik, jászolban nyugszik szent Fia, szent Fia. El is menének köszöntésére azonnal, azonnal Szép ajándékot vivén szívökben magukkal, magukkal. A kis Jézuskát egyenlıképen imádják, imádják, A nagy Úristent ilyen nagy jóért mind áldják, mind áldják. 24
Beküldte: Esküdt Zsófi
Egy kis légitársaság járatán utaztam, és megszólított a légikisaszszony: - Uram, szeretne vacsorázni? - Mibıl választhatok? - kérdeztem. Erre ı: - Igen vagy nem. A gyerekek a zeneiskolában hegedülni tanulnak. A tanárnıjük büszkén mutatja nekik a saját hegedőjét: - Nézzétek, gyerekek, ez az én hegedőm, még a 18. századból való. Erre az egyik kisfiú megkérdi: - Akkor már használta valaki a tanárnı elıtt is?
A férfi, a játszótéren megszólít egy gyereket: - No, kisfiam, mi lesz belıled, ha nagyfiú leszel? - Belılem sose lesz nagyfiú. - Hogyan mondhatsz ilyet kisfiam? - Úgy, hogy én kislány vagyok.
Két barát chat-el: - Átjössz? - Nincs az az Isten! - Hoztunk sört. - Úton vagyok!
7.a.
Szıke nı az Andrássy úton beugrik egy ott álló taxiba: - Az Andrássy útra, legyen szíves! - Már ott vagyunk hölgyem! - Hőőő! Ilyen gyorsan? És menynyivel tartozom? - Semmivel! - Úúúú, de olcsó!
A vasárnapi iskolában kérdezi a tanító az egyik kisfiútól: - Pistike, hiszel az ördögben? - Nem, ahogy a Mikulásban sem. Azt hiszem, mindkettı az apukám.
Pistikét a suliról faggatja a szoszéd néni: - És melyik a kedvenc tárgyad az iskolában? - A csengı. Dúsgazdag manager-juppi leparkol a vadiúj Jaguárjával, kinyitja, készülne kiszállni, de ekkor egy teherautó elviszi az ajtaját. A manager kiugrik, és ordítani kezd a teherautó sofırjével: - Nem lát, a jóistenit?! Hazavágta a kocsimat, maga marha! Mire a teherautó sofırje: - Maguk managerek mind ilyenek, csak a pénz meg a drága cuccok. Nem is érdekli, hogy a karja is leszakadt? - Húúú, vazzeg a Rolexem!
Matematikaórán: - Ha egy almát nyolcadokra vágok, majd megfelezem, mit kapok? - Tizenhatodokat. - És ha újra megfelezem? - Harminckettedeket. - Nagyszerő! És ha azt is megfelezem? - Almapürét.
25
Szerelem és fagyöngy Szinte az összes amerikai filmben fagyöngyöt aggatnak az ajtó fölé, ez karácsonykor elm aradhatatlan kellék. De m iért is különlegesebb a csók, ha fagyöngy van a szerelmespár felett? Mi is a fagyöngy? Egy különleges varázskellék, vagy nagy hatalommal bíró növény? Már a kelták is tisztelték csodálatos tulajdonságait, s az évszázadok során egyre szélesebb körben ismerté vált. Tumorellenes hatású, vérnyomáscsökkentı szer, mindamellett a régi idık egyik varázsnövénye. De mégis, az utóbbi néhány évben inkább az amerikai filmek díszleteként is merhettük meg. És persze ki ne emlékezne a filmek legfontosabb jelenetére, amikor a fıhıs a fagyöngy alatt megcsókolja álmai asszonyát. De mitıl is olyan különleges ez a csók? Egy angolszász hagyomány szerint, aki fagyöngy alatt ad csókot kedvesének, annak szerelme örökké tart. Egy skandináv legenda szerint Frigg adta ezt a csodálatos lehetıséget a pároknak. Loke rengeteg bosszúságot okozott az Isteneknek, ám valahogy mindig megúszta a dolgot. Amikor Friggnek, a házasság istennıjének, és Odennak, minden istenek atyjának gyermeke született, jelzést kaptak, hogy valaki megpróbál majd az ifjú Balder életére törni. Anyja mindennél jobban féltette, így minden élılénybıl, és élettelen tárgyból kicsikarta az ígéretet, hogy nem bántják gyermekét. Az ártalmatlannak tőnı fagyöngyrıl azonban megfeledkezett. Loke rájött a hibára, s maga mellé állította a növényt. Egy délután, az istenek unalomőzésként gerelyt dobáltak, s a sérthetetlen Balder volt a célpont. A mikor Hod került sorra, Loke egy fagyöngybıl készített dárdát nyomott a kezébe. A dárda áthatolt Balder testén, s megölte ıt. Az istenek megengedték, hogy Frigg azt tegyen a fagyöngygyel, amit szeretne. Miközben Frigg könnye ráhullott a növényre, valaki csókot lehelt arcára, s apró, fehér bogyókká váltak a könynyek. Ekkor Frigg azt kívánta, hogy a fagyöngy többé ne árthasson senkinek; aki alá áll, kapjon lehetıséget a szeretetre és a megbocsátásra. Azóta is karácsonykor fagyöngy lóg minden ajtó felett.
26
Weöres Sándor: Száncsengı Éj-m élybıl fölzengı - csing-ling-ling - száncsengı. Száncsengı - csing-ling-ling tél csendjén halkan ring.
Földobban két nagy ló - kop-kop-kop - nyolc patkó. Nyolc patkó - kop-kop-kop csönd-zsákból hangot lop.
Szétm álló hangerdı - csing-ling-ling - száncsengı. Száncsengı - csing-ling-ling tél öblén távol ring.
Weöres Sándor: Suttog a fenyves Suttog a fenyves, zöld erdı, Télapó is m ár eljı. Csendül a fürge száncsengı, Véget ér az esztendı. Tél szele hóval, faggyal jı, Elkel most a nagykendı. Libben a tarka nagykendı , Húzza-rázza hősszellı. Suttog a fenyves, zöld er dı, Rászitál a hófelhı. Végire jár az esztendı, Cseng a fürge száncsengı.
Háttér: Neuperger Michaela 4.a.
Rajz: Kiss Sebastian 7.b.
27
28
Téli divat 2007.
Összeállította: Pintér Dóra 7.a.
29