VIII. évf./1. 2009. augusztus A Szanyi Önkormányzat, a Győr-Moson-Sopron megyei Vadászkamara, valamint a Győr-Moson-Sopron megyei Vadászszövetségek nevében tisztelettel meghívják Önt és kedves családját 2009. 08. 15-én a Szany nagyközségben rendezendő megyei Vadásznapra!
VADÁSZNAP 2009. augusztus 15. Programok: 8.00 Térzene - Szanyi Fúvószenekar Résztvevők, meghívott vendégek fogadása Baranyai Vadászkürt Együttes regisztráció - futballpálya, nagysátor 8.30 Utazás a Hubertus mise helyszínére - Szent Anna Kápolna. Szanyi lovas fogatokkal, autóbusszal, személygépjárművel 8.50 Vadászok és zászlók bevonulása 9.00 Vadászhimnusz Hubertus mise – Baranyai Vadászkürt Együttes kíséretében. Celebrálja: Tóth Imre plébános 10.00 Vadásznap megnyitása, programismertető A vadásznapot megnyitja: Prof. Dr. Faragó Sándor Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora 10.10 Kitüntetések átadása 10.30 Új vadászok ünnepélyes fogadalomtétele Avat: Prof. Dr. Faragó Sándor Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora 11.05 Vadászok bevonulása a rendezvény helyszínére 11.30 Természet fotó, képzőművészeti, trófea kiállítás megnyitása – (vadászkürtösök) Sportcsarnok A kiállítást megnyitja: Dr. Krisch Róbert Dr. Tóth József
12.30 Főzőverseny értékelése Hegedűs István mesterszakács 13.00 Baranyai Vadászkürt Együttes műsora 14.00 Rendőrkutya bemutató – vadászkutya vetélkedő – solymász bemutató (Magyarbél) 14.00 Rugli Béla zenés műsora 15.00 Szanyi Fúvosok műsora 16.00 Fűrészelő verseny - nagyszínpad 16.30 Szarvasbika - Bőgőverseny -színpad 18.00 Versenyszámok eredményhirdetése, tombola sorsolás 19.30 Programzáró 20.00 Utcabál – Loyd Egylet - nagyszínpad 21.00 Marót Viki és a Nova Kultúr Zenekar zenés műsora
Folyamatos rendezvények: Természetfotó-festészeti kiállítás, Trófea kiállítás, Termékbemutatók, Gyermek rajzpályázat kiállítása (sportcsarnok), Ipar és képzőművészeti kiállítások, Vadászati cikkek árusítása, légvárak, Vadásztársasági főzőcsapatok vetélkedője, Xantus János Állatkert – állatsimogató, Terepjáró-bemutató, Téglatörténeti kiállítás ( Szany, Damjanich u. 12.), Véradás, Ingyenes vérnyomás és koleszterin szint mérés
2
Kynológia A területi Kynológiai Bizottság nevében tisztelettel felhívom minden sporttárs figyelmét, a vadászkutyák használatára vonatkozó, vadgazdálkodásról szóló törvények szigorú betartására. Kezdődik rövidesen a vadászszezon: nagy vad sebzés esetén lehetőség szerint mindent el kell követni annak érdekében, hogy a sebzett vad mielőbb megszabaduljon kínjaitól és terítékre kerüljön. Az után keresés esélyeit ne rontsuk azzal, hogy keresztül-kasul összejárkáljuk a területet, ehelyett bizalommal forduljunk a legközelebbi vérebbel rendelkező sporttársunkhoz. Akiknek az elérhetőségét itt közlöm, ki-ki a területéhez legközelebb lakó vérebvezető nevét és telefonszámát jegyezze fel és őrizze meg a vadászigazolványában.
Burkus István 06-30/259-2056
Bezenye
Ifj. Csepi László 06-30/307-1749
Lébény
Csiszár István 06-20/599-7777
Himod
Kiss Ferenc Fertőszentmiklós 06-30/284-8564 Magyar Zsolt 06-20/975-9520
Vitnyéd
Tilinger Miklós 06-30/986-0819
Püski
Tóth László Jánossomorja 06-20/219-4189
Szeptember és októberben az apróvad vadászati idény is elkezdődik, ehhez az időponthoz igazítva szervezzük a vadászkutyák alkalmassági vizsgáit. A Kynológiai Bizottság díjmentes felkészítő foglalkozásokat fog tartani a sikeres vizsga érdekében, gyakorlási lehetőséggel augusztus 8., 15,. 22,. Szombati napokon 9-13-ig a vizsgára pedig 29-én kerül sor. A helyszín: Vámosszabadi, Patkányosi erdészház környéke. Ezzel a rendezvén�nyel indítjuk az őszi vizsga sorozatot és a további vizsgáztatási időpontok egyeztetésére várjuk a területes vadásztársaságok vadászmestereinek jelentkezését. További információkat a Kamara titkárságán vagy közvetlenül a 0620/385-7479es telefonon szerezhet. Vadászüdvözlettel: Mikola Géza szakbizottság elnöke
Kamarai Hírlevél • 2009/01
3
Sólyom – kupa 2009.
(Győr-Moson-Sopron megyei Vadász- Lövész Bajnokság) Ha tavaly úgy kezdtem a Megyei Bajnokság beszámolójáról szóló cikkemet, hogy a verseny történetében soha nem látott számú versenyző indult, akkor most úgy kezdem: a verseny történetében még soha nem látott színvonalú viadalon vehettünk részt. Szinte minden számban kiemelkedő eredmények születtek, és három esetben is szétlövéssel kellett a helyezéseket eldönteni. Nagy örömünkre szolgált az is, hogy a tavalyi kihagyás után visszatértek a lőállásba a hölgyek. Velük együtt 16 csapat és 6 egyéni induló nevezett. A versenyzők és a megjelentek köszöntésekor megemlékeztünk a verseny névadójáról, Láng Rudolfról (Sólyomról), a vadászetika legnagyobb magyar képviselőjéről, Kittenberger Kálmán bensőséges barátjáról és munkatársáról, a Nimród vadászújság kiváló publicistájáról, aki szakírói életművét Magyaróváron alkotta meg, és itt is élt egészen 1963-ig, haláláig. Az ő szakmaisága, erkölcsisége, gondolkodásmódja ma is időtálló, éppen ezért követendő. Ezt mondja egyik írásában: „Csak a szenvedély születik velünk, a tudást már úgy kell elsajátítanunk!”
Az eredmények: Női egyéni összetett: I. Kovács Magdolna II. Kiss Istvánné III. Nagy Eszter
259 pont 199 pont 145 pont
Egyéni sörétes: I. Takács Gábor II. Burkus István III. Giczi László
180 pont (szétlövés után) 180 pont 170 pont (szétlövés után)
Egyéni golyós: I. Lang Attila II. Takács Gábor III. Tamás Róbert
194 pont 192 pont 184 pont (szétlövés után)
Egyéni összetett: I. Takács Gábor II. Burkus István III. Wisztricz Ottó
372 pont 363 pont 354 pont
Csapat összetett: I. Lajta-Hanság Zrt. 1079 pont (Burkus István, Lang Attila, Takács Gábor) II. Móriczhidai F.T.K.V.T. 904 pont (Mogyorósi Zsolt, Szabó Miklós, Vígh Miklós) III. Sobori V.T. 865 pont (Gábor Miklós, Nagy Balázs, Varga Dániel)
Kamarai Hírlevél • 2009/01
A lövészbajnokságon való indulás, vagy az arra való felkészülés sem szolgál egyebet, minthogy megszerezzük azt a tudást, lőkészséget, amivel „illik” rendelkeznünk a vadászatokon. Maga a verseny nagyszerű hangulatban, zökkenők nélkül zajlott, a kiírásban mindössze annyit változtattunk, hogy a golyós számokban nem tettük lehetővé a próbalövéseket. (Erre a gyorsabb lebonyolítás miatt volt szükség!) A „SÓLYOM-KUPA”, amely mint tudjuk vándorkupa, egy évig a csapatösszetettben győztes trió tulajdonába kerül. Őrzője 2010-ig a Lajta- Hanság Zrt. lesz, miután 63 pontot javítva a tavalyi eredményén, megnyerte a bajnokságot. Az eredmények ismertetése előtt szeretném mindannyiunk nevében megköszönni a verseny lebonyolításában végzett munkát Orbán Henriknek és Takács Gábornak. Köszönjük az értékes tárgyjutalmakat Csiba Tamásnak, a mosonmagyaróvári Jagdrevier Vadászbolt tulajdonosának, Lachmann Jánosnak a nagyszerűre sikeredett vaddisznó pörköltet, amelyre a Kamara jóvoltából minden versenyzőt és látogatót meghívhattunk. Giczi Ferenc alelnök
HANYI VADÁSZBOLT AJÁNLATA SZANYI VADÁSZNAPRA SCHMIDT&BENDER CÉLTÁVCSï BEMUTATÓ ÉS VÁSÁR
• Egyes típusoknál elengedjük az eladási árakból az áfát. • Egy kiváló minðségô távcsð, boldog tulajdonosa lehet ezen a szép napon. • Leupold keresð távcsövek bemutatója. Ismerje meg Amerika egyik legnagyobb, távcsöveket gyártó cég termékeit! • Egyes típusok örökgaranciával. • A termékek bevezetð áron megvásárolhatók.
CZ550 LUX 30-O6 GOLYÓS FEGYVER 8X56 SCHMIDT&BENDER
• távcsðvel, gyári szerelékkel, felszerelve, lézerrel beállítva.
399.990 Ft
339.900 Ft
8X56 VILÁGÍTÓPONTOS SCHMIDT&BENDERREL • szerelve
489.990 Ft
414.900 Ft
A vadásznapon megrendelt termékek a Hanyi Vadászboltban, megbeszélt idðpontban átvehetðk.
5 FEGYVER TÁROLÁSÁRA ALKALMAS SZEKRÉNY 40.900 Ft
29.900 Ft
Forgalmazunk: • Új-használt golyós és sörétes fegyvereket. • Golyós lðszereket: Norma, RWS, Sako, Brenekke, Remington, Winchester, Cseh, Geko, Lapua, Hornady, - többfajta lövedéktípussal. • Sörétes lðszereket: Nike, Armusa, RC, Remington, Cheddite – 12/16/20/410 kaliberben kapható.
Kapható: • Vadászathoz: nadrágok, kabátok, ingek, pulóverek, kalapok, fegyvertok, szíj, • Dísztárgyak, faragások • Vadhívók, gáz, riasztófegyverek, légpuskák, német, spanyol önvédelmi, egyéb kiegészítðk.
A feltüntetett árak csak a vadásznapon, 2009. augusztus 15-én érvényesek!
Nyitva: hétköznap 8–17-ig, szombat 8-12-ig Telefon: 96/261-847
5
Sportvadászok osztályának küldöttválasztó közgyűlése 2009.
MEGHÍVÓ Tisztelt Sportvadász, az Országos Magyar Vadászkamara Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezetének sportvadász osztálya 2009. október 16-án 15 órától tarja küldöttválasztó osztályülését, amelyre ezúton minden sportvadászt tisztelettel meghívok! A közgyűlés helyszíne: Szany nagyközség kultúrház (falu központ) Időpontja: 2009. október 16. péntek 15 óra Tervezett napirendi pontok: 1. A Sportvadász küldöttek beszámolója az eltelt időszakról 2. Jelölő és szavazatszámláló bizottság megválasztása /szünet/ 3. Küldöttek megválasztása 4. Egyebek
Kérem a tisztelt sportvadászokat a regisztráció megkönnyítése érdekében, a választásra hozzák magukkal az érvényes állami vadászjegyet, állandó lakcímet igazoló hatósági igazolványt. A választáson a Győr-Moson-Sopron megyei állandó lakóhellyel rendelkező, a kamara által sportvadász tagként nyilvántartásba vett személy vehet részt. Vadászüdvözlettel: Németh Gergely Sportvadász alelnök Győr, 2009. augusztus 05. Az 1997. évi XLVI. Törvény 18.§-a alapján a kamrai osztályülésen minden kamarai tag kizárólag saját magát képviselheti, küldöttnek és tisztségviselőnek az a kamrai tag választható, aki az ülésen személyesen szóban, távolmaradása esetén írásban nyilatkozik a jelölés elvállalásáról.
Tisztújító Küldöttközgyűlés 2009.
MEGHÍVÓ Tisztelt Hivatásos Vadász, Tisztelt Sportvadász, Kamarai küldött, az Országos Magyar Vadászkamara Győr-MosonSopron megyei Területi Szervezete 2009. évi tisztújító küldöttközgyűlését a sportvadász küldöttek megválasztását követően, 2009 október 16-án, pénteken, 17 órától tartja, amelyre ezúton minden megválasztott küldöttet tisztelettel meghívok! A közgyűlés helyszíne: Szany nagyközség kultúrház (falu központ) Időpontja: 2009. október 16. péntek 17 óra
Tervezett napirendi pontok: 1. Tájékoztató a küldöttválasztó osztályülésekről 2. Jelölő Bizottság megválasztása 3. Szavazatszámláló Bizottság megválasztása 4. Tisztségviselők és az országos küldöttek megválasztása 5. Egyebek Vadászüdvözlettel: Győr, 2009. augusztus 05.
Prof. Dr. Náhlik András elnök
Az 1997. évi XLVI. Törvény 18.§-a alapján a kamrai osztályülésen minden kamarai tag kizárólag saját magát képviselheti, küldöttnek és tisztségviselőnek az a kamrai tag választható, aki az ülésen személyesen szóban, távolmaradása esetén hiteles dokumentumban nyilatkozik a jelölés elvállalásáról.
Kamarai Hírlevél • 2009/01
8
A Rábca-menti Vadásztársaság megrendülten tudatja, hogy 2009.július 2-án, életének 76.évében váratlanul elhunyt a vadásztársaság elnöke,
MmrkÓ LÁSZlÓ. Társaságunk több évtizedes vadászmúlttal rendelkező, megbecsült és mértékadó tagja távozott közülünk.1971ben lett a vadásztársaság tagja, s alig négy év múltán a társaság elnökévé választották. Három és fél évtizedes elnöki működése során elért eredményei, felkészültsége, közvetlen és rokonszenves egyénisége a megye vadásztársadalmának széles körben ismert és köztiszteletben álló személyiségévé tették. Igaz vadászember volt, vadásztársasági munkája s vadászati tevékenysége során mindig a természet és a vad szeretete vezérelte. Markó László befejezte földi életét, átköltözött az örök vadászmezőkre. Halála mindannyiunkat fájdalmasan érint, nagy veszteséget jelent. Nem távozott azonban nyomtalanul. Mi, akik ismertük és tiszteltük őt, szeretettel és hálával emlékezünk rá. Laci bácsi, Isten veled! Emlékedet megőrizzük! Rábca-menti Vadásztársaság
Az Országos Magyar Vadászkamara Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezete a megye hivatásos vadászai részére kötelező szakmai továbbképzést tart! A továbbképzés időpontja: 2009. október 15. 8.00 óra Helyszíne: NYME Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola Kar 9022 Győr, Liszt F. u. 42. (Díszterem) Ezen a napon, a továbbképzést követően kerül sor a hivatásos vadászok küldöttválasztó osztályülésére. Az érintett hivatásos vadászokat a részletes programokról levélben tájékoztatjuk! Üdvözlettel: Orbán Henrik titkár
Kamarai Hírlevél • 2009/01
10
„Sólyom”-posta Csupa okszerűség. És ettől nagyszerű - az őzre vonatkozó gazdálkodást tekintve - az alábbi Sólyom-írás, mert példaértékűen megfelel a gondolkodás törvényeinek. Az ellenoldal pedig nemritkán a bevétel iránti kényszerűség. Magyarország nagyhatalmi-szintű az őzagancsok területén, de méginkább az lenne, ha a kapitális bakokat hagynánk, hogy minél tovább hozzáférhessenek az örökítéshez. A jó bak szálkeresztbe kerítése helyett a kíméletet választani a helyes gazdálkodás végett, ez bizony vadászember-próbáló elvárás, a felminősülés lehetősége a vadász számára. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy bizony sokszempontú kérdéskör az őzállománnyal való helyes gazdálkodás. A kímélendő bakokra nézve helyesebb, jövedelmezőbb lenne a tilalmi időszak, az áprilisi, különbség nélküli rászabadulást módosítva. A kisebb területen gazdálkodó vadászoknak - a környező élőhelyi adottságokra is figyelemmel - hangsúlyosabban javaslom az őzhívás alkalmazását. Túl azon, hogy ez a vadászat egyik legszebb élménye, egy mélyebb tartalmú, igazi találkozás a vadvilági Természettel: Dr. Simon János a „Sólyom”-emléktábla alapítója „…A vad nem csákiszalmája. Mindenkor tilos volt az ebeknek a határban kóborolni. De, ki fog kutyák után mászkálni, amikor itt az őzbak ideje. Én ugyan nem adnék lelövési engedélyt senkinek – írja „egy öreg vadász levelét öccséhez” az 1948. májusi Nimródban - aki igazolni nem tudja, hogy mindent elkövetett a vad ápolására, óvására. Aki
nem törődik vadjával, csak olyankor amikor lőheti, nem érdemli meg, hogy vadásszék. Mit cselekszik egy lelkes kezdő, miután megtudta, hogy megkapták az engedélyt, mondjuk öt bak lelövésére. Hirtelen számvetést csinál: a társaságban vagyunk harmincan, bakot csak ötöt engedélyeztek, tehát „aki bírja, marja”. Ebből aztán szép dolgok sülhetnek ki, mert legalábbis valószínű, hogy a társulat minden tagja szeretne bakot lőni. Ha mármost mindegyik az „aki bírja, marja” elvet követi, megtörténhetik, hogy a tilalom megszűntének első napján harminc bősz puskás bújja az erdőt, hogy a legelsőnek szeme elé kerülő bakot meglője, nehogy a többiek megelőzzék, és neki ne jusson az ötből egy se. Részemről legajánlatosabbnak tartanám, hogy sorshúzás alapján jelölnétek ki először öt, később pedig annyi vadászt, ahány bak még lőhető, s ezt folytatnátok addig, amíg a megengedett számú bak terítékre nem került. Akik ezidén kimaradnának, jövőre előnyben részesülnének. Így, és csakis így lehet félig-meddig biztosítani azt, hogy senkivel se történjék igazságtalanság, és bak se essék több, mint amennyinek szabad. Ne ijedj meg ettől a megoldástól, kedves Öcsém! Nem olyan veszedelmes, mint első tekintetre látszik. Nagyon valószínűnek tartom, hogy mind a harmincotoknak módjában lesz legalább egyszer cserkészni, ha csak válogatás nélkül nem lövitek a bakokat.
Ha úgy vadásztok, ahogy kell, ha csupán golyóra érett vagy selejtes bakot lőttök, nem is lesz olyan könnyű az engedélyezett öt bakot kilőni, és nem valószínűtlen, hogy kétszer is reád kerülhet a sor. Ne felejtsd el, hogy az őz már nemes vadnak számít. Nála már nem annyira a nyerhető hús mennyisége a fontos, mint inkább agancsának minősége. Ez adja meg igazi értékét. Amikor tehát őzre vadászol, ugyanolyan gonddal kell megvizsgálnod az előtted álló bakot, mint amilyennel a hozzáértő gazda vizsgálja tenyészállatait. Sosem szabad szem elől tévesztened célodat, hogy egészséges, szép őzállományt akarsz, amelyből majd kapitális bakok kerülnek ki. Ha netán ilyenre akadsz, és azt is látod, hogy még abban a korban van, amelyben átörökítheti kívánatos tulajdonságait, meg ne lődd, mert ezzel a lövéssel nagy kárt okozol önmagadnak. Tudom, nehéz dolog megállani, hogy amikor módunkban van egy kívánatos agancs megszerzése, tenyésztési szempontokból lemondjunk róla, de majd ráeszmélsz, hogy aki a szó nemes értelmében vett vadász, nagyon sokszor
Kamarai Hírlevél • 2009/01
11 gyakorolja a lemondás erényét. Hidd el nem is olyan nehéz, mert hiszen keserű mellékízét elveszti, mihelyt arra gondolsz, mit érhetsz el lemondásod árán. És ez a lemondás különben sem végleges. Ha az a bak máskülönben golyóra érett, tehát elérte, illetve átlépte már azt a kort, ameddig fejlődhetik, még mindig meglőheted akkor, amikor fajfenntartási kötelességének már megfelelt. Általában nagyon elhibázott dolog májusban lőni a jó bakokat. Ebben a hónapban voltaképpen csak selejtezni szabad, tehát azokat a bakokat kell kiválogatni, amelyeknek megmaradása a tenyésztés szempontjából nem kívánatos. Ha a vadász csak a jó, csak a mutatós agancsú bakokra pályázik, a suták megtermékenyítése a silány bakokra marad, tehát az ivadék is silány lesz. A jó bak csak maradjon meg augusztusig! Agancsa akkor sem lesz semmivel sem rosszabb, vadászatra sem lesz kevésbé élvezetes, sőt, ha megtanulsz sípolni,
olyan élményekben lehet részed, hogy élted fogytáig elmerenghetsz emlékükben. Nem elég csak vadászni. Szépen kell vadászni. És okosan. Ne gondold, hogy a selejtező vadászat nem nyújt gyönyörűséget. Már magában az a tudat is gyönyörűség, hogy értek hozzá. Mert ahhoz, hogy egy akármilyen bakot meglőjek, nem kell tudomány. Hogy azonban ki tudjam választani azt, amelyiknek megmaradása káros az állományra, hogy ne lőjek meg minden vékonyagancsú kölyökbakot selejt gyanánt, ehhez már nagyon is sok tudás kell. Szinte félve mondom, kezdő vadásztól nem is lehet ennyi tudást elvárni. Félve mondom, mert hiszen Te is kezdő vagy, s így előbb, amikor a selejtes bakokat ajánlottam figyelmedbe, olyasmire bíztattalak, amihez nem értesz. De hát nem volna abban az egész nagy társaságban egyetlen vadász sem, aki segíteni tudna a selejtes kiválasztásában, akiben volna annyi önzetlenség, hogy hóna alá nyúlna
a fiatalnak? Szinte el sem tudom képzelni, hogy ilyen nem akadna, mert hiszen akkor, amikor Neked használ, voltaképpen magának is használ. Ha a szó igazi értelmében vadász, akkor örömmel teszi, mert minden jóravaló vadászban megvan az a törekvés, hogy olyan utódokat neveljen, akinek kezén nem fog elsatnyulni az annyira szeretett vad. Bizonyára láttad már egy vagy más öreg vadász agancsgyűjteményét. Vajon nem tűnt fel, hogy a szépek mellett ott vannak a silányak is?... Lám, nem szégyelli őket. Sőt, ha megkérdeznéd, melyikre büszkébb, alighanem gondolkodnék egy kicsit a feleleten, mert a szép bak elejtéséhez csak egy kis szerencse kell, a silány bakok kiválogatásához ellenben önfegyelem és tudás. Hát látod, ez az igazi vadász. Szeretettel köszönt öreg bátyád: Sólyom
Aj K Kristály Kft. termé bemutKtó SzKny 2009. 08.15-én
Ajka Kristály Üvegipari Kft. 8400. Ajka, Alkotmány u.4. Tel: 88/510-525 Fax: 88/311-986 E-mail:
[email protected]
Kamarai Hírlevél • 2009/01
12
Róka-akciónap Az Országos Magyar Vadászkamara Győr Moson Megyei Szervezete a megye vadgazdálkodói részére – hagyományteremtő szándékkal – 2008 január-22.-25. időszakra „Rókagyérítési napokat” szervezett, amelyre megye vadgazdálkodóinak közel fele, összesen 30 vadgazdálkodó jelentette be részvételi szándékát. A választható vadászati módok közül a legnépszerűbb egyéni lesvadászat mellett 20 gazdálkodó társas vadászat, 16 gazdálkodó pedig kotorékozás szervezését is vállalta. Az eredmények összegzésére és az ezt bemutató terítékre vasárnap délután 15.00 –kor, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. Júlia úti vadászházánál került sor. Az évszakhoz képest enyhe és csapadékos időjárás nem kedvezett a róka vadászatnak, a teríték ennek ellenére is szépre, sikerült.
Egyéni verseny 1. helyezett: Hajtó Péter 15db 2. helyezett Istvánder Zoltán 14 db 3. helyezett:: Nagy Balázs, Pagonyi Péter Az egyéni verseny első helyezettje a kamara első díján kívül egy felajánlásból származó értékes különdíjat is átvehetett
Az eredmények: Elejtett róka összesen: 80 db.
A verseny egyéni győztese átveszi a felajánlásból származó különdíjat
A nem hétköznapi teríték Vadgazdálkodók versenye : első helyezést az OMVK Győr –Moson-Sopron megyei szervezetének vándorkupáját a Sopronhorpácsi Nimród Vadásztársaság 16 db róka
A rókaállomány gyérítésének jelenleg egyetlen engedélyezett módja a vadászat. A rókák létszámának szabályozása, megfelelő szinten tartása nem csak vadgazdálkodási, hanem természetvédelmi és humán egészségügyi érdek is. Erre a kiemelt szerepre kívántuk felhívni a megye vadászainak figyelmét a rókagyérítési napok szervezésével. A fentiek miatt az akció lényegét nem a terítékre hozott rókák minél nagyobb számában látjuk, hanem abban, hogy a vadgazdálkodók közül minél többen ismerjék fel a rókaállomány szabályozásának fontosságát. A rendezvényt nem egyszeri akciónak terveztük, hanem tanulva az első rendezvény tapasztalataiból szeretnénk hagyománnyá fejleszteni azt. Ennek megvalósításához 2010-re gazdálkodói oldalról is kapunk támogatást. A Sopron Tájegységi Vadásszövetség ugyanis felvette 2010 évi programjába a rókagyérítési programot, és jelezte együttműködési szándékát annak megszervezésében. Kiss József, elnök OMVK Győr-Moson-Sopron megyei szervezet Vadgazdálkodási és Vadvédelmi Bizottság
Kamarai Hírlevél • 2009/01
13
Bene Zoltán A munkám során, amikor járom az országot és a rohanás mellet van időm látni és meghallani a bennünket körülölelő Világot, akkor mindig újabb és újabb kincsekre lelek, kapcsolatokban, tájakban, ízekben, alkotásokban, vagy éppen a természet alkotta formákban. Mindig újra és újra rácsodálkoztat önmagára a Világ, hogy milyen színes, gazdag és szép is valójában. A rácsodálkozásból azután kialakulnak kötődések, emlékek, vagy valami vágy az ismétlésre, de többnyire csak a fejemben, a lelkemben raktározódik mindez. Néha, milyen jó lenne ezeket a képeket, arcokat, hangulatokat, ízeket belezárni a pillanatba és magammal cipelni, hogy másokkal, a szeretteimmel, barátaimmal, felebarátaimmal is megoszthassam. Van egy kedves ismerősöm, aki segít örökkévalóvá tenni a pillanatot. A neve Bene Zoltán. Zoli csomagja, amivel járja a Világot, több mint ötven kiló. A minap a kezembe nyomta, majdnem orra rántott. Soha nem hagyja otthon, hátha lát valamit, ami másoknak is tetsző lehet. Nála precízebb, pontosabb és szárnyalóbb emberrel nem találkoztam még, szeretném, ha Ti is kedves Vadásztársaim megismernétek Őt. Ő, így vall magáról…. „1976-ban születtem, a fotózás mindig is visszatérő és formáló erejű tevékenység volt eddigi életemben, 1997 óta fényképezek. Átgondolt amatőr fotósnak azonban 2004-óta merem magam nevezni, csupán azért, mert akkoriban technikailag és szellemileg is szabadabban koncentrálhattam a már megszeretett hobbimra. Időről időre csak arra döbbenhettem rá, hogy minél többet tanulok a fotózásban annál jobban látom, mit és mennyit nem tudok még. Mesterem és olyan ember a közelemben, akitől tanulhattam volna, nem volt, amolyan autodidakta módon tanultam, noha közben több jó fotós barátot is sikerült szereznem, akikkel együtt is fotózom. Lassan
Kamarai Hírlevél • 2009/01
az internet kusza, sokszor felszínes és önmagával sem őszinte világából is eltűntem, magam mögött hagyva a kis eredményekkel beérő, és másokat fékező személyiségeket. Elhagytam a fotós fórumokat, és rájöttem, mennyire jó inkább folyamatosan kapcsolatban lenni az embert leginkább inspiráló
környezettel, ami bizony sokszor csak az urbánus környezettől távol egy csendes erdőben, egy szellős mezőn, vagy akár a víz alatt fogad minket igazán magába. Vallom, hogy a fotózás olyan hobbi, amiben a rendszeres gyakorlás, a folyamatos tanulás és az alázat vezet el a sikerhez. A fotózás nálam is, sok emberhez hasonlóan a személyes alkotási vágytól ösztönözve alakult ki. A bemutatott fotóimmal mindig próbálok a személyes világomból és látásmódomból adni, általam érzékelt hangulatokból fényekből és árnyalatokból olyan képet teremteni mások számára, ami újabb érzelmeket és hangulatokat kelt.
14
Mint minden fotósnak nekem is folyamatosan alakul és csiszolódik a stílusom, azonban az irányultságom már régen a természet és természetfotózás felé hajtott. A madár-, és búvárfot ózás nagy hangsúlyt képvisel a témáim között, szeretném ezt a vonalat még tovább
fejleszteni, természetesen a tájfotózással együtt. Sok ismerősöm számára a fotózás ezen módja már deviáns életforma, de ilyenkor csak elmosolyodok, hogy a
természetet járva hány mosolygós, felszabadult, vidám és közvetlen emberrel találkozhattam már, akik közül sokakkal azóta is élő kapcsolatunk van. Segítjük egymást, beszélgetünk, vagy csak simán
Kamarai Hírlevél • 2009/01
15 találkozunk, ha az ember arra jár, és a helyhez köthető erdész, vadász, földtulajdonos, vagy helybéli társaságát keresi. Furcsa módon meg is találja, hiszen az emberek ha megszerették, nem hagyják el a természet világát. Azt a világot, látványát, eseményeit, szereplőit szeretem megörökíteni, az emberek elé tárni képeimmel, és remélem tehetem is sokáig. Sokszor – és egyre többször az évek folyamán - botlok sorompókba, figyelemfelkeltő és tiltó táblákba, és mivel tudom, hogy miért kerülnek ki erdők, mezők, területek határaira, nem is lépek be, hiszen tisztelem azokat, akik a természetet kevésbé tisztelő embertársaiktól meg tudják védeni. Remélem, hogy ilyen területeken is fotózhatok majd a jövőben, keresek kapcsolatokat, és olyan embereket, akik szimpatikusnak találják mind a törekvéseimet, mind pedig a gondolataimat.”
Zoli fotói megtekinthetőek a www.virtualwords.eu című honlapján. Szép időtöltést kívánok! A szerkesztő
Vadgazdálkodási adatok 2007-2009 Az alábbiakban szeretnék pár megyei összesítő adatot közzétenni amelyből az egyes vadászható fajok teríték és állománynagyságának alakulását követhetjük nyomon: 2007 törzsállomány
2007 - 2008 teríték
2008 törzsállomány
2008-2009 teríték
2009 törzsállomány
gímszarvas
5225
2797
5792
3159
5890
dámszarvas
433
131
444
136
435
muflon
33
14
40
14
54
vaddisznó
4763
6558
5453
7038
5594
őz
16806
6087
18313
6802
19145
mezei nyúl
25037
12010
26596
10576
27749
fácán
30810
31684
32950
30806
34180
fogoly
4558
362
4510
452
4246
vadfaj
Az apróvad esetében a fácánterítéket jelentősen befolyásolja, a tenyésztőktől származó tömegesen kibocsátott men�nyiség és az időjárás, a magyar szürkefogoly teríték, mivel sajnos a faj természetes állománya kritikus szinten van, kizárólag a mesterségesen kihelyezett madarakból származik. Orbán Henrik
Kamarai Hírlevél • 2009/01
A számok magukért beszélnek, a nagyvad állományunk, őz, gím és vaddisznó esetében még jelenleg is növekszik több esetben meghaladta a kívánatos mértéket, a vadgazdálkodók fontos feladata ennek szabályozása, a dám és a muflon megyénkben nem meghatározó, inkább helyi jelentőséggel bír.
16
Egy elveszett ismerős: a nyírfajd
(Bátky Dániel V. éves erdőmérnök hallgató) Egyszer egy márciusi szalonkázás alkalmával, a 2005-ös évben meglátogattuk egy jó barátomat a gúthi erdészetnél. Kérdezte, meg akarjuk-e nézni a nyírfajdokat, most hozták őket Németországból. Mi persze rávágtuk, hogy miért ne? Ekkor találkoztam életemben először ezzel a csodálatos madárral és elhatároztam, ezzel szeretnék foglalkozni. Az elhatározást tettek követték és ma már a Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézeténél írom diplomamunkámat az erdészet területén fészekpredációs vizsgálatokból és a programban segédkezek nevelésnél és egyéb tennivalókban. A visszatelepítési programról tudományos diákköri munkám is született.
A nyírfajd (Tetrao tetrix) tyúk nagyságú fajdféle, mely hazánkból az 1920-as években pusztult ki – feltehetően az intenzív vadászat és tájrendezés miatt- ekkor még a Nyírségben volt fellelhető. A mostani terület, ahová ki szeretnék helyezni majd a tenyésztett egyedeket megközelítőleg a fajd igényeinek megfelelő adottságokkal rendelkezik. Élőhelye a nyíres-égeres láperdők, kisebb nagyobb rétekkel, fenyvesekkel tarkítva síkvidéken, míg hegyvidéken
a törpefenyves öv sziklai gyepekkel. Mindig a szegélyvegetációkban él, ott is fészkel, azonban a rétek, nyílt területek fő szerepet játszanak az élőhely rendeződésében. Ezek a nyílt terü-
letek, a dürgőhelyek a párzási időszakban a nyírfajdok fő tartózkodási területei, ezek akár több száz éves, bejáratott ősi helyek is lehetnek. Európában 7 alfaja lelhető fel és ezenfelül egy közeli rokonfaja a kaukázusi nyírfajd, mely kipusztulófélben van. Elterjedése az európai kontinensen egészen Skandináviáig, A Kola-fsz. és Észak-Oroszország, továbbá a Pireneusoktól az Alpokon keresztül Mandzsúriáig. A kakas fekete és mélykék színekben játszik, szárnykönyökén fehér folt, szárnyán fehér sáv. Két fő jellegzetessége a vörös dürgőfolt, mely a dürgés idejére a tetraoerythrin nevezetű hormon hatására megduzzad (a kakasok küzdelem során előszeretettel csípkedik egymást itt), a szem fölött
Nyírfajdkakas dürgés közben Fotó: a szerző
Kamarai Hírlevél • 2009/01
17 helyezkedik el, egyfajta szemöldökként. A másik jellegzetesség a lant alakú farok. A kakasok tavasszal dürrögnek, ez azt jelenti, hogy torkukban található dürgőhólyagjaikat levegővel telítik, s azt fokozatosan kifúlyva ún. burrukkoló hangot hallatnak, ezután süvítenek, csuhukolnak. A dürgés egy nagyon látványos, mozgalmas, színes esemény, mely egyben csodálatos. Dürgés során a kakasok földig eresztik szárnyaikat, faroktollazatukat széttárják, így kezdik násztáncukat. Később egy helyben a magasba ugrálnak, akár 2 m magasra is, majd a szárnyverdesés következik. Harcuk csipkedéssel és szárnyverdeséssel teli kavalkád mely a földön és a levegőben, pár méterre a föld felett egyaránt zajlik. A dürgőhelyek felépítésében szigorúan megmutatkozik a hierarchia: a középpontban az idős kakasok dürrögnek, a kevésbé dominánsak a peremrészekre szo-
Kamarai Hírlevél • 2009/01
Kakas csuhukolás előtt széttárt faroktollazattal Fotó: a szerző rulnak. A kakasok 3. életévük előtt ritkán párosodnak. Minden esetben a tyúkok keresik fel a kakasokat. Az időszak februárban kezdődik, a tyúkok csak április környékén keresik fel a hímeket, majd elvonulnak magányosan fészekrakáshoz. A tyúkra a kakassal szemben enyhe dürgőfolt és a barna szín különböző árnyalatai
jellemzőek(avarszín), kiválóan beleolvad a környezetébe. Ritkán a tyúkok is dürröghetnek - nekem is volt ilyenben részem - igen érdekes jelenség. A nyírfajd poligám, így a dürgés során az idősebb kakasok több tyúkot is megtermékenyíthetnek. Párzásukat taposásnak vagy megtiprásnak nevezik. A tyúk 7-11 tojást rak átlagosan, amennyiben fészke elpusztul, sarjúfészket is rakhat. A csibék május végétől kezdenek kelni, kezdetben csak rovarokkal táplálkoznak, főként hangyákkal és azok bábjaival, a „hangyatojásokkal”. Csak később kezdenek a felnőtt egyedekre jellemző táplálékot fogyasztani. Táp-
18 lálékuk főként nyír és égerrügyekből, áfonya, madárbirs, galagonya, berkenye és egyéb bogyós növények terméseiből leveleiből áll. Egyhangú téli táplálékukat fenyőtűlevelek képezik. Fogyasztanak még fenyőmagvakat, egyéb növények magvait. Kedvenc eledeleik a csarabfélék és az áfonyák, de fűmagvakat is fogyasztanak, főként a tojók. Télen nagy csoprotokba verődnek, sokszor ivar szerint elkülönülve (ASCHENBRENNER 1985). Tenyésztésük zárt térben igen ös�szetett, nehéz feladat. A fajdfélék igen érzékeny élőlények a természeti változásokra, emberi beavatkozásra. Zárt téri szaporításuknál rengeteg apró részletre, de főként a higiéniára kell ügyelni, rengeteg fertőzést megkaphatnak. Szaporításuknál fő ismérv, hogy öreg kakas öreg tyúkkal, öreg kakas fiatal tyúkkal termékenyen pároztatható, azonban a fiatal kakassal történő pároztatás során a termékeny fészekalj esélye nagyon csekély. A kakasok februártól júliusig nem tarthatóak egy volierben, mivel megölik egymást vagy folyamatosan verekednek. Áprilisig a tyúkot sem szabad elméletileg a dürgő kakassal összezárva tartani, mert halálos sérüléseket is okozhat neki. A visszatelepítéshez először a kívánt terület alapos
felmérése és nagymértékű ragadozó-kontroll szükséges. Fő ellenségei a vaddisznó, róka, szajkó, szarka, varjak a fészekpredáció alapján. Legutóbbi felméréseim (2009.) 32%-os túlélési arányt mutattak az álfészkek esetében, melynél a vaddisznó és a róka volt a fő fészekpusztító. A műfészkeknél viasszal töltött és gyurmatojásokat használtam, így fog és
csőrnyom alapján azonosítottam a predátorokat. Az felnőtt példányok fő pusztítói a ragadozó madarak (ölyv, héja, karvaly) és a róka. A ragadozók redukálásának folyamatosnak kell lennie a vákuum-hatás miatt, miszerint ha kilövünk egy rókát, újabb tölti be hamarosan más területről az ökológiai fülkéjét. Ezután számos mód adódik a kitelepí-
Nyírfajdtyúk Fotó: a szerző
Kamarai Hírlevél • 2009/01
19
tésre. Véleményem szerint a legjobb a fiatal madarak kikeléstől kezdődő kiszokatása a területre. Dr. Andrzej Kryzwinski lengyel fajdtenyésztő módszere ennek legjobb példája. A kitelepítési területen egy részt el kell keríteni. A tenyészegyedek szárnyai meg van nyírva, így röpképtelenek. A kibújt fajdcsibék kezdetben a kerítés rácsain járhatnak ki szaba-
Tyúk és kakas volierben Fotó: a szerző
Kamarai Hírlevél • 2009/01
don a területre, veszély esetén anyjuk visszahívja őket, visszamenekülhetnek hozzá. Amikor a röpképes kort elérik, már kirepülhetnek az elkerített részből, s így fokozatosan illeszkednek be és alkalmazkodnak, amennyiben – mint külföldön – vannak a területen vadon élő madarak csatlakozhatnak hozzájuk. A módszer másik előnye, hogy a vadmadarak berepülhetnek és a vad kakasok megtermékenyíthetik a fogságban élőket, így génkészlet frissítése is megoldható vagy a vad kakasok befogásával a párzás idejére. További előny, hogy a volierből kiszokott madarak vis�szajárhatnak „otthonukba”, számon tarthatóak, felbecsülhető elhullási
arányuk (amely általában a szakirodalom szerint 50% körüli). Vadászatuk 2 féle módon ismeretes: a dürgőhelyen dürgés közben golyós fegyverrel, mivel egyes helyeken nagyvadnak számít – ez a vadászati mód dominál a legtöbb vadászati kultúrában - a másik pedig a dürgőhelyre ki-és beröpüléskor sörétessel, ez kevésbé kedvelt. A sörétes fegyver nehezen fogja, mivel tollazata vastag, erős főként a szárnyon és mellkasán, így nagyon pontos lövés szükséges. Kisgolyós fegyverrel biztos lövés esik. Vadászati lehetőség rá főként Oroszországban, a Skandináv országokban, Németország egyes tartományaiban, Ausztriában és Olaszországban van. Ausztriában például meghatározott, hogy csak akkor ejthető el egy kakas, ha a dürgőhelyen legalább 4-5 kakas vagy ennél több van jelen. A hegyi vadászok a jellegzetes lant alakú faroktollakat sokszor kalapjuk mellé tűzik, rendkívül tetszetőssé téve azt. Hazánkban jelenleg védett státuszt élvez, de külföldön elejtve behozható az országba trófeája a Természetvédelmi Hatóság engedélyével. Remélhetőleg a mostani visszatelepítési programot siker koronázza és újra vis�szatérhet hazánk egyik gyöngyszeme, színesítheti madárvilágát, a Nyírség egyik védjegye lehet.
Ügyfélfogadás
változás !
Tisztelt Vadásztársak! Idei évtől irodánkban a külföldi vendégvadászok felelősség biztosítását is intézzük, a vadászatra jogosultak kérésének megfelelően az ügyfélfogadásunk rendjét 2009. augusztus 16-tól a vadászati hatóság ügyrendjéhez igazítjuk. Az Országos Magyar Vadászkamara Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezete (9023 Győr, Csaba u. 16., 204-es ajtó) irodai ügyfélfogadása:
hétfő: kedd: szerda: csütörtök: péntek:
9–12 és 13–15 óra között az ügyfélfogadás szünetel 9–12 és 13–15 óra között 9–12 és 13–15 óra között 9–12 óra között
Orbán Henrik titkár. Tel.: 30/239-4926 Szabó Ildikó adminisztrátor. Tel./fax: 96/618-692. Tisztelt Vadásztársak! A hírlevelet a III. évfolyam 1. számától a http://vadaszkamaragyor.ingyenweb.hu címen lehet elérni. Ugyanitt állandó hirdetési lehetőséget kínálunk, a hirdetéseket az orszagos-vadaszkamara@ unicommail.hu elektronikus postacímre várjuk!
Apróhirdetések: CARL ZEISS JENA ZF 8x56M távcső bilincsekkel, újszerű állapotban eladó. Irányár: 109.000.-Ft. Érdeklődni lehet: Győr, 06-70-257-56-10 telefonon.
Tisztelettel kérjük segítségüket a betegek gyógyításához egy önkéntes véradással a Vadász napon Szanyban 2009.08.15-én. Bízunk benne, hogy a színes programok mellett szorítani tudnak kb. 20-25 percet e nemes cselekedetre, mellyel emberek életét tudják megmenteni illetve gyógyulásuk esélyét javítani. Várunk minden egészséges 18-65 év közötti egyént véradásra a Sport pálya épületébe 7:30-14:00 között. Kérjük személyi igazolványukat, TAJ kártyájukat hozzák magukkal. Lehetőleg folyadékot illetve némi ételt fogyasszanak a véradás előtt, viszont az alkoholfogyasztás kizáró ok a véradásból. Szeretettel várunk minden segítőkész résztvevőt. Tisztelettel: Országos Vérellátó Szolgálat Magyar Vöröskereszt
Támogatóink: dr. Rózsa Gábor Hanyi Vadászbolt JagdRevier Vadászbolt
KOS Fashion Hungaro-Arms Kft.
Főszerkesztő: Varró Xénia • A szerkesztőbizottság elnöke: prof. dr. Náhlik András A szerkesztőbizottság tagjai: Giczi Ferenc, Kiss József, Németh Gergely, Orbán Henrik, Törzsök Gyula Felelős kiadó: prof. dr. Náhlik András Kiadja: az Országos Magyar Vadászkamara Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezete Szerkesztőség címe: 9023 Győr, Csaba u. 16. Tel.: 96/618-692, 30/239-4926. Nyomás: PALATIA Nyomda és Kiadó Kft. • Megjelenés: 2950 példányban.