VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE
ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK
MŰLEÍRÁSOK
Tartalom TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK, A TERVKÉSZÍTÉS FOLYAMATA SZAKÁGI TERVJAVASLATOK: A.) VÁROSRENDEZÉS 1. Vác regionális kapcsolatai (röviden) 2. A Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terve kapcsolata 3. Népességprognózis 4. Településszerkezet, területfelhasználás 4.1. A beépítésre szánt területek 4.1.1. A lakásállomány adatai, lakásprognózis 4.1.2. Lakóterületek (L jelű területek) 4.1.3. Vegyes területek 4.1.4. Gazdasági területek (Gksz és Gip jelű területek) 4.1.5. Üdülőterületek (Üh jelű területek) 4.1.6. Különleges területek (K jelű területek) 4.2. Beépítésre nem szánt területek 4.2.1. Zöldterületek (Z jelű területek) 4.2.2. Erdőterületek (E jelű területek) 4.2.3. Mezőgazdasági területek (M jelű területek) 4.2.4.Vízgazdálkodási területek (V jelű területek)
1
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE
B) TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 1. Országos védelem 2. Helyi értékvédelem 3 Egyéb, nem védett táji/természeti értékek C.) KÖRNYEZETVÉDELEM 1. Levegőtisztaság-védelem 2. Talajvédelem, hulladékgazdálkodás 3. A felszíni- és felszín alatti vizek védelme 4. Zaj- és rezgésvédelem D.) AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 1. Az országos védelem elemei 2. Helyi értékvédelem E.) KÖZLEKEDÉS F.) KÖZMŰVEK ÉS HÍRKÖZLÉS 1. A közműfejlesztésről általában 2. Közművenkénti fejlesztési javaslat 2.1. Vízellátás 2.2 Szennyvízelvezetés 2.3. Csapadékvíz-elvezetés 2.4. Energiaellátás 2.4.1. Villamosenergia ellátás 2.4.2. Földgázellátás 2.4.3. A nem vezetékes energiahordozók 3. Hírközlés 3.1. Vezetékes hírközlési létesítmények 3.2. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények Vác közműellátottsága 2001.
2
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE
TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK, A TERVKÉSZÍTÉS FOLYAMATA Vác Város jelenleg hatályos Általános Rendezési Terve a többször módosított 33/1997.(XII.22.) számú rendelet. Az új törvények szerint készítendő területrendezési tervek első ütemeként 2001. folyamán készült el az Urbanitás Kft. tervezőgárdájának részvételével Vác Város Településszerkezeti Terve (a továbbiakban TSZT) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §.-a (1) bekezdésének, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló (1999. évi CXV. törvénnyel módosított) 1997. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §.-a (3) bekezdés c. pontjának felhatalmazása alapján. A Vác Város Városfejlesztési Koncepciója figyelembevételével elkészített és a Képviselőtestület 195/2001.(XI.13.) sz. határozatával jóváhagyott TSZT alapján, valamint az Étv. és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban OTÉK) foglaltak, továbbá az előzetes szakmai egyeztetéseken elhangzottak alapján elkészült Vác Város Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének (a továbbiakban VÉSZ-SZT) munkaközi egyeztetési anyaga. Az ÁRT jóváhagyása óta számos rendezési tervet készíttetett a város, melyek közül sok még OÉSZ alapú, de számos készült már az OTÉK előírásai alapján. Maga a TSZT természetesen már az OTÉK szerint készült, de jelen terv elkészítése kapcsán és az időközben született önkormányzati döntéseknek megfelelő szükséges módosítások átvezetése mellett a módosított OTÉK és jelkulcsa alapján történt a TSZT módosítása. A VÉSZ-SZT készítésével párhuzamosan a TSZT-ben bizonyos módosítások szükségesek: • az időközben történt önkormányzati elhatározások átvezetése. Ide tartozik az ipari gazdasági terület (sötét lila területfelhasználási területek) kereskedelmi szolgáltatási területi átminősítése (rózsaszín területfelhasználási egységek) a belvárosi területeken, illetve a lakóterületek szomszédságában. Ennek célja a lakóterületeket zavaró funkciók területi korlátozása, kizárása; • a részletesebb tervezési folyamat miatt szükségessé vált módosítások átvezetése a TSZTbe; • az Önkormányzat által elfogadott Erdőprogram átvezetése, a részletek finomításával • a módosított OTÉK előírások szerinti építési övezeti, övezeti területfelhasználási elnevezések használata a módosítandó TSZT-ben. A fenti módosítások nem alapvető, koncepcionális változtatást jelentenek Vác Településszerkezeti Tervében, tehát nem mennyiségi, területi növekedést, vagy szerkezeti átrendezést jelentenek Vác közigazgatási terültén, hanem csupán területfelhasználási változást, elsősorban az iparterületen belüli, a környezetterhelés szempontjából kedvezőbb átrendeződést jelentenek. Ezt a gazdasági területen belüli javító irányt a régi, várostestbe beékelődő iparvállalatok megszűnése tette lehetővé, mely egyrészt a megszűnő munkahelyek szempontjából kedvezőtlen, de másrészt új munkahely-lehetőségeket és kedvezőbb környezeti kialakítást rejt magában. A fenti területfelhasználási változtatások a Településszerkezeti Terv 1. számú módosítása leírásában megtörtént, melyet a jelen VÉSZ egyeztetési eljárását követően a város Képviselőtestülete határozattal majd jóváhagy.
3
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE
A VÉSZ-SZT elkészítésének tehát két alapvető kiindulási alapja: 1. a TSZT és 2. az OTÉK 3. a hatályos OÉSZ és OTÉK alapú tervek Az új településrendezési tervben a megújuló városrendezési szemléletet tükröző tényezők: • az OTÉK új szemlélete, mely az épített környezet alakítása és védelme alapállásból, az önkormányzatiság felől közelíti meg az építésügyet, szemben a volt OÉSZ szemléletével, mely az építésügyet az államigazgatás felöl „nézte”; • a településrendezési tervnek alapvető feladata, hogy olyan településszerkezeti terve, szabályozási terve és helyi építési szabályzata legyen a településnek, amelyek jó keretet és teret biztosítanak az egészséges lakókörnyezet- és a munkahely megteremtéséhez, a lakosság megújuló fejlődésre képes, értékvédő és értékteremtő gazdasági-, társadalmi- és kultúrális-szabadidős tevékenységéhez; • értékalapú szabályozási szemlélet, eltérési szabályok bevezetésével, a történelmi városnak megfelelő keretszabályozási mód alkalmazása, a kötelező elvi építési engedélynek fokozott jelentőséget teremtve. A városrendezési eszközök között a kötelező elvi építési engedély (a tervben KELEN rövidítéssel) használatának kiszélesítése az építési engedélyt megelőzően, mely során tovább pontosíthatóak a keretszabályozást továbbfejlesztő, a helyi sajátosságokat figyelembevevő illeszkedés szabályai; • az erdőfejlesztési terv javaslatainak érvényesítése a városi önkormányzat és lakosság egészséges környezet iránti szándéka szerint, a területhasználat és építésszabályozás lehetséges eszközrendszerével segítve (új erdőövezetek szabályozása, a magántulajdonú építési telkek és kertterületek kötelező zöldfelületi fedettségére vonatkozó beültetési kötelezettség magasabb értékű meghatározásával; • a környezetterhelő iparterületek koncentrálása a déli területekre, a belvárosból és a lakóterületek szomszédságából történő kiszorítása mellett; • az értékvédő-értékteremtő szemlélet domináns vezérelvként érvényesült az övezetek kialakításánál és az övezeti előírások megalkotásánál; • a város épített környezetét körülvevő táj karakterét jelentősen befolyásoló mezőgazdasági övezetek meghatározása a természeti-környezeti adottságok, a kialakult tulajdonviszonyok és területhasználat, valamint a közösségi érdekekhez is illeszthető tulajdonosi szándékok figyelembe vételével, az általános tájvédelem és a természetvédelem elveinek érvényesítésével történt • a terv meghatározása szerint a városi zöldfelületek rendszere és védett természeti területek köre bővülhet. A zöldfelületek és védett területek bővülése az ökológiai-hálózat gazdagodását eredményezik, • a sajátos jogi intézmények alkalmazása. A Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat készítése során a hatályos RRT-ket (részletes rendezési terveket), valamint már az OTÉK szerint készült terveket be kell emelni a végterméket jelentő egyetlen Helyi Építési Szabályzatba. Ennek során egységes szemlélet alapján kell meghatározni a különböző időben és különböző tervezőgárda által készített tervekben levő, valamint a részletes tervvel nem rendelkező területekre az egyes területfelhasználási egységeken belül az építési övezetek, övezetek rendszerét, elnevezését és tervi jelképét, tervi jelét.
4
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE Így egyrészt a korábban az OÉSZ alapján készült rendezési terveket „át kellett fordítani” az OTÉK szabályai szerint, de az új OTÉK terveknél is az építési övezetek tervi jelében az egységes rendszert ki kell alakítani azok tartalmi változtatása nélkül. A VÉSZ-ben figyelembe veendő hatályos tervek: 1. Vác Város Önkormányzat 49/1992.(XII.21.) sz. rendelete a Kisvác RRT részletes felülvizsgálatáról 2. Vác Város Önkormányzat 50/1992.(XII.21.)sz. rendelete a Déli terület III. ütem építésiszabályozási előírásairól 3. Vác Város Önkormányzat 51/1992.(XII.21.)sz. rendelete a Belváros helyi építésiszabályozási előírásairól /Módosította a 31/2000.(XI.21.)sz. önk. rend/ 4. Vác Város Önkormányzat 52/1992.(XII.21.)sz. rendelete a Vác, Szent Mihály hegy helyi építési-szabályozási előírásairól 5. Vác Város Önkormányzat 17/1993.(VI.14.)sz. rendelete a Vác Papvölgy-Bácska-Altány dűlô, valamint a Gombási úttól É-ra eső terület helyi építési-szabályozási előírásairól 6. Vác Város Önkormányzat 20/1993.(VII.12.)sz. rendelete a Duna-part helyi építésiszabályozási előírásairól 7. Vác Város Önkormányzat 21/1993.(VII.12.)sz. rendelete Vác Déli területére vonatkozó helyi építési-szabályozási előírásairól. /Módosította a 36/1996.(X.14.), 20/1997.(IX.23.)sz. önk. rend./ 8. Vác Város Önkormányzat 22/1993.(VII.12.)sz. rendelete a Vác Kórház környékének területére vonatkozó helyi építési-szabályozási előírásairól 9. /Módosította a 17/1998.(VII.20.) sz. önk. rend./ 10. Vác Város Önkormányzat 23/1993.(VII.12.)sz. rendelete a Vác Huszár u. - Híradó út vasút által határolt területre, valamint az 1458. hrsz-ú földrészletre vonatkozó helyi építési-szabályozási előírásokról. 11. Vác Város Önkormányzat 42/1993.(XII.13.)sz. rendelete a Vác, Szérűskert és környéke helyi építési-szabályozási előírásairól 12. /Módosította a 27/1996.(IX.10.) és a 18/2000.(VII.26.)sz. önk. rend./ 13. Vác Város Önkormányzat 20/1994.(VI.13.)sz. rendelete a Vác, Törökhegy helyi építésiszabályozási előírásairól. 14. Vác Város Önkormányzat 34/1994.(IX.12.)sz. rendelete a Vác, Dunapart helyi építésiszabályozási előírásainak kiegészítéséről 15. Vác Város Önkormányzat 18/1998.(VII.20.)sz. rendelete Vác, Külső Rádi út és a volt Vácdukai út találkozásánál lévő 0290/1 hrsz-ú terület szabályozási tervéről. 5
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE
16. Vác Város Önkormányzat 22/1998.(IX.15.)sz. rendelete a Vác Kôhíd úti lakópark és környéke helyi építési szabályzata szabályozási tervéhez 17. Vác Város Önkormányzat 23/1998.(IX.15.)sz. rendelete a Gombási út melletti gazdasági terület helyi szabályozási tervéhez 18. Vác Város Önkormányzat 19/2000.(VII.26.)sz. rendelete a Vác, Szérűskert 1899/16 és 1899/24. hrsz-ú ingatlanok helyi építési szabályzatáról 19. Vác Város Önkormányzat 12/2001.(IV.26.) sz. rendelete a Vác, 0411/4 hrsz-ú terület egy részének helyi építési szabályzatáról 20. Vác Város Önkormányzat 19/2001.(VI.25.)sz. rendelete a Szüret utca melletti 21. hrsz-ú terület helyi építési szabályzatáról 21. Vác Város Önkormányzat 20/2001.(VI.25.) sz. rendelete a 33/1997.(XII.22.) sz. rendeletével jóváhagyott Vác Általános Rendezési Terve hatályon kívül helyezéséről a ContiTech telephelye és bővítése területére 22. Vác Város Önkormányzat 21/2001.(VI.25.) sz. rendelete a Vác-ContiTech telephely bővítése helyi építési szabályzatáról 23. Vác Város Önkormányzat 32/2001.(IX.18.) sz. rendelete a Toperini ipari, logisztikai és üzleti park (a volt SZEBETON bel- és külterületi telephelyei) területére vonatkozó helyi építési szabályzatról 24. Vác Város Önkormányzat 34/2001.(IX.18.) sz. rendelete a Consolid Kft. telephelye melletti (0418/6 és a 0418/8 hrsz-ú) terület helyi építési szabályzatáról 25. Vác Város Önkormányzat 11/2002.(VII.23.)sz. rendelete a Derecske lakóterület, 7001/1. hrsz. telekre vonatkozó helyi építési szabályzatáról 26. Vác Város Önkormányzat 22/2002.(IX.24.)sz. rendelete helyi építési szabályzat a Vác Déli trafó melletti terület a dr. Csányi László körút - Damjanich tér - Tragor Ignác u. Rádi úti csomópont, a Görgey Artúr u. és a Flórián u. által határolt területre A Szabályozási Terv a fenti tervek felülvizsgálatával - a terveket kismértékű és kevés ponton történő módosítással - alapvetően figyelembe vette. Az OÉSZ-ről az OTÉK előírásokra történő „átfordítás” során a tapasztalatok szerint az építménymagasságok megnövelése 0,5m-rel. szükséges az egyes építési övezetekben, övezetekben a megfelelő tömegképzés biztosítása érdekében (a homlokzatmagasság és az OTÉK szerinti építménymagasság közötti különbség fennállása miatt). A felhasznált térképek A településrendezési tervezéshez a záradékolt földhivatali nyilvántartási térképet helyettesítő, Váci Földhivataltól kapott digitális alaptérképet Vác Város Önkormányzat bocsátotta adatszolgáltatásként a tervezők rendelkezésére.
6
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE Vác digitális kataszteri térképe a Nemzeti Kataszteri Program keretében készült. A magassági adatokat tartalmazó kiegészítés sajnos ezidáig nem készült el. De miután a Vác digitális adatbázist kíván alkalmazni az önkormányzati munkában, mindenképpen ezt a digitális tervfeldolgozást kellett választani. A magassági adatok hiányát a tervezésben pótolja, hogy a terv készítésének előzményei és alapja- a jelenleg hatályos ÁRT, a mintegy 26 db részletes rendezési terv, illetve szabályozási terv, valamint közművesítési tervtanulmány - magassági adatokat tartalmazó alaptérképen készült. A földhivatali alaptérkép kiegészítése az utóbbi években megvalósult épületekkel az önkormányzattól és a földhivataltól kapott adatszolgáltatással és szintén az önkormányzattól származó ortofotó segítségével történt, az alaptérképen megkülönböztetett módon. Közigazgatási határmódosítás A Településszerkezeti Tervnek megfelelően a Szabályozási Terv két területen tartalmaz közigazgatási határmódosítási tervezetet: egyrészt Kosd, másrészt Sződliget településekkel érintkező közigazgatási határ mentén, ésszerűen a területhasználatokhoz igazodóan. A közigazgatási határmódosítások során a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. tv előírási szerint kell eljárni. SZAKÁGI TERVJAVASLATOK Az alátámasztó munkarészek műleírása a korábban készült, ezúttal módosítandó Településszerkezeti Tervhez készült műleírások kivonatából és a jelen Szabályozási Tervhez és Helyi Építési Szabályzathoz készült tervi műleírásból tevődik össze, miután a tervezési folyamatban a két tervfajta időben ugyan szétválva készült, de tartalmilag egymással szorosan összetartozik. A.) VÁROSRENDEZÉS 1. Vác regionális kapcsolatai (röviden) Vác regionális, kistérségi szerepe elsősorban történelmi múltjából - egyházi és közigazgatási központi szerepköréből adódik. Ezt a központjelleget a város a járási egység felszámolása után is megőrizte, sőt a vizsgálatok szerint néhány területen ennek erősödése is kimutatható (pl. gazdaság, oktatás. A földrajzi, közlekedési adottságok, a szolgáltatások és az intézményi ellátottság, valamint a kulturális vonzáskörzet továbbra is a központi funkciót erősíti. Vác több térség része, így a a Közép-Magyarországi Régió a Budapesti Agglomeráció a Duna-Ipoly Nemzeti Park az Ipoly Eurorégió a Közép-Dunavidéki Idegenforgalmi Régió a Dunakanyar kiemelt üdülőkörzet Pest Megye Váci kistérség
7
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE Vác Városfejlesztési Koncepciójának főcélja: Vác hangulatos, nyitott kisváros, a Dunakanyar bal partjának szellemi, kereskedelmi és idegenforgalmi központja. A Városfejlesztési Koncepció, a város regionális politikai koncepciója szerint Vác kezdeményező, együttműködő város kíván lenni. Vác célul tűzte ki ezen belül: a régió szellemi, kereskedelmi és idegenforgalmi központja; a térség települései megtartó erejének elősegítője; a településközi együttműködés segítője, kezdeményezője; a színvonalas városmarketing létrehozója lesz. A 67/1998.(V.18.) Képviselő-testületi határozattal jóváhagyott Vác Város Fejlesztési Koncepciójának alapgondolata: Célszerű globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni! Vác Városfejlesztési Koncepciója az európai normatív elvek és gyakorlatok érvényesítése mellett a helyi sajátosságokat, adottságokat is figyelembe vette. Mindenki által elfogadható általános alapelv, hogy "a jövő városa lakható, barátságos, szép és egészséges legyen". Ideális városmodell esetén a városi élet, a "terület- és térhasználat" különböző területeit, valamint tevékenységeit (pl. lakás, munka, pihenés, művelődés, közlekedés stb.) sikerül összehangolni, az anakronisztikusnak tűnő konfliktusokat föloldani. A Városfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott főcél - mint a város jövőképe - a következő: Vác hangulatos, nyitott kisváros, a Dunakanyar bal partjának szellemi, kereskedelmi és idegenforgalmi központja. 2. A Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terve kapcsolata Vác város közigazgatási területére a többször módosított 33/1997.(XII. 22.) sz. önkormányzati rendelettel jóváhagyott általános rendezési terv van jelenleg érvényben. A jelen Szabályozási Terv a 2001.-ben jóváhagyott Településszerkezeti Terv szerint, annak igen kis mértékű felülvizsgálatával készül. Miután a TSZT a korábbi részletes tervek, valamint az egyes területekre elkészül szabályozási tervek figyelembevételével készült, jelen terv készítése során a korábbi részletes tervek továbbra is meghatározók. 3. Népességprognózis Vác népessége - az országos tendenciának megfelelően a korábbi nagy népességnövekedési tendencia után lecsökkent, majd az utóbbi évtizedben megindult a népesség fogyása. A város népessége 1900-tól kezdve – a II. világháborút kivéve – fokozatosan növekedett, egészen 1980-ig, amióta is napjainkig csökkent: 34 866 főről 33 350 főre, azaz mintegy 1500 fővel csökkent.(a felhasznált statisztikai adatok a Központi Statisztikai Hivatal - KSH - adatai.) Emlékeztetőül Vác város lakónépessége az utóbbi 4 évtizedben: 1960-ban 1970-ben 1980-ban 1985-ban 1990-ben 1995-ben
24 797 fő, a tényleges szaporulat 23,9% - 1960 - 69 között 30 737 fő, a tényleges szaporulat 13,5% - 1970 - 69 között 34 886 fő, a tényleges szaporulat -2,4% - 1980 - 89 között 34 103 fő 34 015 fő 33 805 fő
1997-ben 33 694 fő, a tényleges szaporulat - 6% 1990 - 97 között, mely a -2,4%-os természetes szaporulatból és a -3,6%-os vándorlási különbözetből adódik. 1998-ban
33 490 fő,
8
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE
2000-ben
33 350 fő
2001-ben
33 903 fő volt Vác népessége.
Az utóbbi évtized népességcsökkenése - a negatív természetes szaporulatból és a negatív vándorlási különbözetből adódó negatív tényleges szaporulat - mínusz 6% volt, ami megegyezik a Pest megyei átlaggal, de kisebb az országosnál. A terv Vác távlati népességszámalakulását a jelenlegi demográfiai tendenciákat, a város befogadóképességét, területi tartalékait, ellátóképességét, illetve a lakáskörülmények javulását, azaz a „fő/lakás” mutató csökkenését figyelembe véve prognosztizálja: 2001-ben 2015-ben
33 903 fő 33 000 fő
A külterületi népesség az országos tendenciáknak megfelelően az utóbbi évtizedekben csökkent, 1980-ban 3%, azaz 1300 fő volt. A tervben a külterületi lakott helyek megtűrt állapotként való kezelése a külterületi népesség megmaradását, fennmaradását jelenti. Vác város nappali népességét befolyásoló tényező a város munkahely-számához igazodó ingázás mértéke. Mint középfokú központi szerepkört betöltő és a térségben egyedülállóan jelentősebb iparral rendelkező város, a múltban nagy szerepet töltött be a munkahely és a lakóhely közötti mozgás, az ingázás. Ez a jelenség a gazdasági élet normalizálódása, ipari munkahelyek letelepedése után várhatóan újra feléled, szerepe megnő. Az 1990-es ingázási adatok az alábbiak (Nógrádi irányú ingázási KSH adatok nincsenek): - lakóhelyén dolgozó - naponta ingázó összesen 3470 fő ebből megyén belül 1377 fő megyén kívül (Bp) 2093 fő - naponta bejáró - helyben dolgozó
12284 fő
8757 fő 21041 fő
Az 1990-es ingázási adatokra támaszkodva az ingázás az alábbiak szerint várható 2015-ben: - lakónépesség 2015-ben 33 000 fő - az inaktív lakosság - az aktív keresők száma (kb. 49%) 16 000 fő - ebből helyben dolgozó - ebből eljáró 3 000 fő - bejáró dolgozók - helyben dolgozó összesen
17 000 fő 13 000 fő 6 000 fő 19 000 fő
-számításba véve Vác diákvárosi szerepét 4 000 fő A prognosztizált nappali népesség tehát összesen:
40 000 fő
9
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE
4. Területfelhasználás, területfelhasználás Röviden összefoglalva Vác településszerkezetét és területfelhasználását: Vác a Duna és a Naszály között, északi irányban egyre keskenyedő háromszög alakú területre települt, mely a Duna mentén viszonylag sík, attól eltávolodva a Naszály-hegy lábainál dombokra kapaszkodó. Ez a természeti adottság a város területfelhasználására döntő kihatással volt. Az őstelepülés a Duna-part mentén hosszan elnyúló, egyutcás település volt. Ennek szélén az egykori városfalakon kívül, a régi főutcával párhuzamosan épült ki a régi 2. sz. országos főközlekedési út, majd egy lépéssel a hegyek felé a vasút. E két párhuzamos, illetve déli irányban széttartó közlekedési vonal a város területét keskeny csíkokra szabdalta. A régi 2.sz. út és a Duna között terül el a történelmi város, a főút és a vasút közötti terület vegyes, lakó-, intézmény- és gazdasági terület (iparterület), melyben nagy mértékben uralkodik a régi időkben és szétszórtan települt, napjainkra már átalakuló, vagy megszűnő ipar. A vasúton túl új városrész települt, melynek nagyobb, északi része lakóterület. A délkeleti részén az utóbbi évtizedek alatt szolgáltató és termelő gazdasági terület és a kórház együttese létesült, illetve folyamatosan bővül. A várostól északra létesült 1963-ban a cementgyár (jelenleg DDC Kft) iparterülete. Az utóbbi években a város településszerkezetében legjelentősebb változást a 2/A főút Vác belterületét elkerülő szakaszának a megépítése jelentette. Ezáltal a belváros a tűrhetetlen nagy átmenő forgalomtól mentesül, ugyanakkor a város közlekedésszerkezeti és területfelhasználási hangsúlya a város északkeleti, eddig periférikus területeire terjed át és e területek értékét megnöveli. Az új út, miáltal a belterület szélén, vagy közel a szélén halad, egyúttal lezárja a várost, kijelölve a város távlatban felhasználható fejlesztési területeit. Az út nyomvonalát figyelembe véve készültek azok a részletes rendezési tervek, melyek a periférikus területek területfelhasználását meghatározták családiházas, nagytelkes lakóterületek, illetve vállalkozási területek formájában. (Papvölgy-Bácska RRT, Törökhegy RRT, A kórház környéke RRT) Vác belső területeire készült részletes rendezési tervek elsősorban a meglévő területfelhasználás fejlesztési lehetőségeit tárták fel, a város arculatának megtartásával. Új területfelhasználási lehetőséget jelentett a város számára a Szérűskert, - a volt Esze Tamás laktanya területén - városi - középfokú városközponti szerepének kiteljesítése az itt kialakuló oktatási- és sportközpont révén. A város területfelhasználásában korábban nagy jelentőséggel bíró, lakóterületekbe ékelődő és környezetükre zavaró hatással lévő ipari telephelyek a gazdasági változások következtében szerepüket vesztik, némelyikük megszűnt, illetve megszűnik E területek távlati hasznosításánál alapvető szempont, hogy az átalakulásuk kisebb vállalkozásokra történő felaprózódásuk a jövőben szabályozási tervek, vagy telekalakítási tervek alapján, tervszerűen, a városlakók és a városkép védelmét figyelembe véve történjenek. E folyamat részeként a meglévő zavaró környezeti hatású technológiákat korszerűsíteni kell. Zavaró környezeti hatású létesítmények betelepülését a város nem támogatja, sőt a város belső
10
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE területein levő ipari gazdasági területeknek a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területbe való átsorolásával a környezetzavaró hatását kívánja megszüntetni (Emiatt, e területfelhasználási kategóriában a Településszerkezeti Terv módosítása jelen tervezési folyamatban megtörténik) A város területén a hatályos ÁRT a forgalmi utak és természeti adottságok által meghatározott városrészeket határoz meg, melyet a Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv megőriz. A városrészlehatárolások felülvizsgálatában a város a jelen egyeztetési anyag elkészültéig még nem döntött, így a jelen tervben a korábbi területi egységek szerepelnek. (a városrész-elnevezések az adott városrész neve, illetve az elkészült RRT-k megnevezései alapján jöttek létre), vagyis ezek a: • Belváros: a Barabás M. u. - Szt. János u. - dr. Csányi L. krt. - Földvári tér - Diadal tér Liszt F. sétány - Ady Endre sétány - József A. sétány és a meghosszabbításában tervezett út által határolt terület. • Duna-part: az Ady E. sétány - József A. sétány és a meghosszabbításában tervezett út Gombás patak - a Duna középvízszinti partvonala által határolt terület. • Kisvác - Szérűskert – DDC Kft.: a vasútvonal, illetve a Vöröskereszt-sor - Zrínyi u. - Szt. János u. - Barabás u. - Duna által határolt terület, illetve a Kőhíd lakópark, az attól északra lévő üdülőterület és a DDC Kft. területe • Szent Mihály hegy: a vasútvonal - a belterületi határ - a Híradó út - a laktanya által határolt terület • Deákvár: a vasútvonal - Híradó út - a laktanya nyugati és északi határvonala - Naszály u. Vág u. - 4932 hrsz. árok - Gombási u. - Kárász u. - Kubinyi u. - Szivárvány u. - Kosdi út által határolt terület • Papvölgy-Bácska-Altány: a Kosdi út - Szivárvány u. - Kubinyi u. - Gombási út - 4932 hrsz. árok - Vág u. - Naszály u. - Gombás u. nyugati oldalán lévő Téglaházi major területe és tervezett gazdasági terület - a 2/A sz. út csomópontjának a területe, valamint a 2/A sz. út nyomvonala által meghatározott belterületi határ által határolt terület. • Törökhegy: a Kosdi út - a 2/A sz. út nyomvonala által meghatározott belterületi határ Kosd közigazgatási területe - a 0273/1-3 hrsz.-ú nagyüzemi szőlőültetvény - a Kórház feletti Törökhegyi utca (21984/1 hrsz.) által határolt terület. • Kórház és környéke: a Kosdi út - a Kórház feletti Törökhegyi utca (21984/1 hrsz.) és folytatásában tervezett, a Rádi útra kikötő gyűjtőút - a Rádi út és a vasútvonal által határolt terület, beleértve a Rádi út déli oldalán lévő belterületi gazdasági- és lakóterületet • Közép- és Alsóváros: a dr. Csányi László krt. - Zrínyi u. - Vöröskereszt sor - vasútvonal Gombás patak által határolt terület • Déli terület: a Gombás pataktól délre levő meglévő és tervezett belterületek A terület jellegéből adódóan - gazdasági területek, különleges területek - temető, stadion, és lakóterületek. Alapfokú ellátás szempontjából nem önálló, hanem a Közép- és Alsóvároshoz tartozik.
11
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE 4.1. A beépítésre szánt területek 4.1.1. A lakásállomány adatai, lakásprognózis Vác város lakóterületei a város szerkezete alapján két nagy részre osztható: a Duna és a vasútvonal közé zárt régebbi és a vasúton túli újabb településrészre. A régi városrész zsúfolt, apróbb tömbökből tevődik össze, magas beépítési százalékkal. A vasúton túli városrész lazább szerkezetű, nagyobb lakótelkekkel, illetve lakótelepekkel. Vácott a nagyobb ütemű lakásépítés az 1960-as években a volt DCM üzembehelyezésével egybeesően - kezdődött meg és egyre erőteljesebben emelkedett. A 60-as és 70-es években az állami lakásberuházások a lakótelepek építésével a Földvári térre és a Deákvárra koncentrálódtak. A magánerős családi és társasházas építés a foghíjakon kívül elsősorban a deákvári területeken folyt. A sorházas lakásépítés ugyancsak itt indult meg az utóbbi évtizedekben. A 80-as években az állami lakásépítés mennyisége fokozatosan csökkent és napjainkban igen kis mértékű. A város lakásállomány-változására jellemző: -
a lakásállomány-növekedés nagysága csökken az országos tendenciáknak megfelelően a lakásállomány összetételében csökken az egyszobás lakások aránya a többszobásoké növekszik az állami tulajdon aránya csökken a magántulajdon javára a lakásellátottsági mutatószám kedvezően csökken (fő/lakás) az egy szobára jutó fő csökken a lakások 65,4 %-a 1945 után épült.
Az épített lakások száma a korábbi évtizedek adataihoz képest rendkívül lecsökkent. Míg a 60-as években 37,5% volt, ez a 80-as évekre 14%-ra csökkent. A 90-es évekre - az 1997-es évvel bezárólag - 4,38%. Vácott 1997-ben 12940 db lakást regisztráltak, 543 db lakásszám növekményt az 1990-es állományhoz képest, 1998-ban a lakásszám 13006 db, 2001-ben 13388 db volt. Az épített lakásszám 1997-ben 60 db, melyből családiházas 29 db. A megszűnt lakások száma ugyanebben az évben 9 db. A prognosztizált lakásszám: év 1998 2001 2015 ________________________________________________________________ Népességszám 33490 fő 33903 fő 33000 fő,( max 36000 fő) Lakásminőségi mutató 2,57 fő/lakás 2,53 fő/lakás 2,35 fő/lakás Lakásszám 13006 db 13136 db 14000 db Lakásépítés 160 db 900 db A lakásminőségi mutató csökkenő tendenciáját továbbra is elővetítve, a prognosztizált távlati népességszám alapján tehát 2000 és 2015 között a lakásépítési igény kb. 900 db lakást jelent.
12
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE 4.1.2. Lakóterületek (L jelű területek) Vác távlati lakóterület-fejlesztési lehetőségeit, területeit az utóbbi években készült RRT-k teljes mértékben feltárták, melyeket már a Településszerkezeti Terv is tartalmazta. Az RRTk ugyanis a 2/A sz. főút akkor még csak tervezett nyomvonalának ismeretében a még keletről nyitott és az eddig az út miatt bizonytalan területekre is meg tudták fogalmazni a területfelhasználási feltételeket és módokat, szabályozási elemeket. A Belvárosra készült terv a meglévő lakóterületek rehabilitációját célozta meg. Ez a fajta minőségi lakásépítési igény kell, hogy a továbbiakban az eddigi részletes szabályozással le nem fedett, a meglévő lakóterületek, lakótelepek rehabilitációját, humanizálását (magastetős átépítés, forgalomcsillapítás, parkolási lehetőségek feltárása) is meghatározza. A lakásépítési konstrukciót az utóbbi években legnagyobb részben a magánerős lakásépítési forma teszi ki, melyen belül uralkodó igény Vácott - mint ahogyan országosan is - a családiházas beépítés. Így a fejlesztési területek nagy része ezt a lakásépítési igényt elégíti ki. De gondolva a kisebb tőkével rendelkező lakásigényre is, kisebb mértékben ugyan, de a terv tartalmaz ilyen területeket is, sorházas, csoportházas formában (a Gombási út északi oldalán, a DDC lakóparkban.) A terv távlatában (15 év) a város várható lakásigénye elosztható az új, tervezett lakóterületeken. A lakásszám-prognózishoz a terv figyelembe veszi az elmúlt évek statisztikai adataiból leszűrhető, egyébként országosan érvényes tendenciákat: a csökkenő lakásépítési számot a növekvő lakásminőség (csökkenő fő/lakás mutató) kiegyenlíti, valamint feltételezi, hogy a gazdasági helyzet a távlatban normalizálódik és a "lakásépítési kedv" a maihoz képest fokozódik, valamint a szociális lakásépítés is növekszik. A korábbi RRT-kben és Szabályozási Tervekben kidolgozott lakóterület-fejlesztési területek lehetőségei - az ott tervezett lakásszám – a prognosztizált építési igényt kielégítik, azt jócskán meg is haladják az alábbi területi megoszlásban:
13
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE
A terület megnevezése, illetve azonosító jele a közműfejlesztési terven
családiházas (lakásszám db)
korszerű csoportos, vagy társasházas (lakásszám db)
Folyamatban levő vagy rekonstrukció alatt levő fejlesztési területek (hatályos RRT-k, szabályozási Tervek szerint): 1-L Szent Mihály hegy 75 2-L Papvölgy Bácska-dűlő 350 3-L Törökhegy és a kórház környéke 440 4-L Déli terület-Csatamező 120 5-L Derecske I. ütem 50 Új területfelhasználású, (még nem épülő) fejlesztési területek (RRT-k, szabályozási tervek szerint) 6-L Kőhíd lakópark 10 30 7-L Altány-dűlő, Téglaházi-dűlő 70 8-L Szüret utcától északkeletre 40 15 9-L Kertvárosi sor 100 10-L Derecske II., III. ütem 110 Új helykijelölésű, (rehabilitációs) területek 12-L A Fésűsfonó-PENOMAH területen 200 13-L Szociális lakásépítés 65 Összesen: 1375 310 (a prognosztizált igény 900 db) Mindösszesen: 1710 Külterületi, meglevő lakóterületek 15-L Homok-dűlő 16-L Zsellér-dűlő 17-L Sejce
100 100 30
----
A város lakóterületi tartalékai láthatóan megfelelőek, a terv távlatán túl is biztosítják az építési igényeket. A fenti területeken kívül a terv távlatán túli lakóterületfejlesztés területe a város északi részén, a Gombási úttól nyugatra és a Téglaházi-dűlő úttól északra eső Téglaházi-dűlő (23 ha), valamint a Szent Mihály hegy északi területrész (15 ha.) A DDC rekonstrukcióját követően a porszennyezés megszűnt, így védőtávolsága is "visszahúzódott" Az itt kialakítható telekszám kb. 350db. A város délkeleti részén a Törökhegyhez csatlakozó Alsó-Törökhegy, mint potenciális lakóterület-fejlesztési terület jöhet szóba tartalék távlati területként. Ez a terület kb. 46 ha, a kialakítható telekszám kb. 450 db. A Szabályozási Tervben alkalmazott építési övezet alapkategóriák, melyeken belül az adottságokhoz és a területfejlesztési koncepcióknak, városképi elvárásoknak megfelelően alövezeteket fogalmaz meg a ter : 14
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE Ln – nagyvárosi lakóterületek Lk –kisvárosias lakóterületek Lke - kertvárosias lakóterületek Lf – falusias lakóterület A tervezett új lakóterületeken az övezeti előírásokban megfogalmazottak szerint Vác meglévő karakterének megtartása döntő fontosságú, azaz a régi városrészben a zártsorú jelleg és a helyi építészeti arculat (kisvárosias lakóterület) a hegyvidéki területeken a laza beépítés, kisebb beépítési %-kal, nagyarányú zöldfelületi fedettséggel (kertvárosias terület) . 4.1.3. Vegyes területek Vác intézményrendszere kialakulásában – majdnem ezeréves történelmének folyamán - döntő szerepe volt földrajzi fekvésének, természeti adottságainak, – dunai átkelőhely, nemzetközi kereskedelmi utak elágazása, a főváros közelsége, stb. - melyek révén az évszázadok során egyre jelentősebb településsé, a térség vonzásközpontjává vált. Vác a második világháború utáni évtizedekben Pest megye egyik jelentősebb ipari, kereskedelmi és egészségügyi központja és iskolavárosa lett. Oktatási és egészségügyi intézményeinek hatóköre ma már túlmutat a megye határain. Központi vegyes területek (Vk jelű területek) A központi vegyes területek a helyi, településszintű igényeken felüli, központi (regionális, megyei) szerepkörű intézmények elhelyezésére szolgálnak. Az idegenforgalom területei (a vegyes központi területeken, illetve a különleges és zöldterületeken) Vác kitűnő természeti és történeti adottságainál fogva rendkívüli idegenforgalmi potenciával rendelkezik, melynek kiaknázása azonban még a jövő feladata. A „Dunakanyar kapuja” funkcióból következő igények kielégítése nem megoldott, hiszen szállodája, szállásférőhelyválasztéka nincs. Nagyszerű adottságai, a Duna-parti fekvéséből fakadó lehetőségei nem kellőképpen kihasználtak. Vác idegenforgalmi fejlesztésének a város Idegenforgalmi Koncepciójában meghatározott arculatának, a „barokk kultúra dunaparti városa” jelszó erősítésével - a történelmi belváros idegenforgalmi-vendéglátó funkciói fejlesztésére, a városmaghoz és az ahhoz csatlakozó földszintes-emeletes kisvárosi hangulatú (Kisvác és Burgundia) városrészekre és a csatlakozó Duna-part rendezésére, fejlesztésére kell irányulnia. Ehhez kapcsolódik a Duna-part – mint fejlesztendő viziút megállója, fogadója – fejlesztése, a Duna és a város vizuális és funkcionális kapcsolatának erősítése, fokozottabb kihasználása. A legfontosabb fejlesztési célok tehát: •
Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó intézmények létesítése és fejlesztése, az idegenforgalom infrstruktúrájának létrehozása, ezen belül kiemelt jelentőségű a szálláshelybővítés (szálloda, kemping, panziók)
•
A műemlékek, műemlékegyüttesek idegenforgalmi funkciójú felhasználása, bekapcsolása az idegenforgalmi ellátási hálózatába
15
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE •
A városmaghoz kapcsolódó zöldterület továbbfejlesztése a Liget felújításával - helyi rekreációs szolgáltatásain túl idegenforgalmi-turisztikai jelentőségű, potenciális szabadtéri rendezvényterületekkel, a nemzetközi vízi turizmus városi fogadóbázisaként kialakítandó kikötő-ellátóterülettel
Településközpont vegyes területek (Vt jelű területek) Vác alapfokú ellátásának változása 1985 1990 -idősek klubja (fh) 33 60 -háziorvos (mh) 19 19 -óvoda (fh) 1384 1175 -óvodai férőhelykihasználás 101% 111% - általános iskolai tanuló (fő) 4692 3970 - ált.isk. osztályterem (tt) 144 153 - bölcsőde (fh) 370 295 - kiskereskedelmi üzlet (db) 107 95 -ebből élelmiszer, vegyes 40 35 -vendéglátóhely 62 47
1998 73 23 1308 100% 3498 161 90 614 172 157
2002 73 16 1308 94% 3712 193 90 693 182 182
Az alapfokú intézmények egyébként - külön kijelölésük nélkül is - lakóterületen belül elhelyezhetők. Általános tendencia, hogy nemcsak a kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, de még az óvodai, bölcsődei ellátás terén is a magánerő részt vállal az ellátásban keresleti alapon, az arra vevőképes területeken. Minden bizonnyal ez fog érvényesülni a város ellátásából rendkívül hiányzó területeken is, mint a kereskedelmi szállásférőhely (szálloda, panzió, kemping). Településközponti vegyes területtartalékkal rendelkezik a Szérűskert, ahol a kialakult oktatási- és sportterület további funkciókkal bővíthető és funkcionális kapcsolatokat kiaknázó, szállásférőhelyeket biztosító, szabadidős- és sporttevékenységekre. A Szent László út mentén, a déli városrészben a tervezett intézményjellegű vállalkozási területek mellett új központi vegyes területek tervezettek, melyeknek kereskedelmi célú felhasználása nagyobb helyigényű létesítmények számára optimális lenne. Új intézményi lehetőséget fog kínálni a Hóman Bálint utcai laktanya várható megszűnése, melynek területét a Településszerkezeti Terv még a jelenlegi funkciója szerint jelölheti csak, különleges honvédelmi területként. 4.1.4. Gazdasági területek (Gksz és Gip jelű területek) Vác város regionális és középfokú szerepkörének megfelelően fontos ipari foglalkoztatási központ. A helybeli ipar aktív keresőin kívül az ingázók száma is jelentős. Az iparban foglalkoztatottak száma - az országos tendenciáknak megfelelően csökkent, de az utóbbi években a városba települő gazdasági szervezetek révén az ipari munkahely-lehetőségek száma ismét növekszik. A város gazdasági szervezeteinek egy része többé-kevésbé összefüggő iparterületeken tömörül: - az északi iparterületen (a DDC Kft - a város belső területein, az ún. "ipari ék" területén, elsősorban a vasút mellé települve, de a lakóterületekbe is beékelődve - a keleti iparterületen, a Deákvári fasor mentén
16
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE - és a déli iparterületen. A város legsúlyosabb ipari környezeti problémáját a DDC Kft porszennyezése jelentette, mely az utóbbi évek rekonstrukciója eredményeképpen - a mérések tanúságai alapján gyakorlatilag megszűnt. Környezeti gondot a bűzhatása jelent napjainkban. A város iparterületei közül ezidáig a Deákvári fasor és a Rádi út mentén települtek az új munkahelyteremtő ipari telephelyek. A várostestbe ékelődő ipari létesítmények zárványszerűen helyezkednek el, az adottságok miatt a védőtávolságok nem tarthatók be, védő zöldsáv nem alakítható ki környezetükben. Ezen régi ipari üzemekben a rendszerváltást követően amúgy a másutt is jelentkező válság a jellemző, az átalakulás, a kis egységekre szakadás. A termelés jó néhány üzemben lelassult, vagy meg is szűnt (pl. Fésűsfonó), és az ipari újrahasznosításra nincs jelentkező. Így e területek átalakulása lakó-, vagy intézményterületté, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területté a jövőben várható, a város ideálisabb területfelhasználása szempontjából ideálisabb körülményeket teremtve. Ezzel az ipar megszűnési folyamattal párhuzamosan ipari létesítmények létesítésének igénye is fellép, mely érezhetően a déli iparterületekhez kapcsolódva kíván – városszerkezeti és területfelhasználási szempontból helyesen - letelepülni. A napjainkban is még folyó társadalmi és gazdasági átalakulás, az azzal járó privatizáció és egyéb következményei, vegyes vállalatok kialakulása, a vállalatok, üzemek helyzetét igencsak erősen befolyásolják. Ezért azok létét és távlati fejlesztési lehetőségét, vagy visszafejlesztését prognosztizálni természetesen nem lehet. A Terv csak irányelveket fogalmaz meg, melyek betartásával a város környezeti terhelése csökkenthető, a létesítmények üzemelése a lakóterületek, intézményterületek zavarása nélkül megoldható, illetve a városkép javítását szolgálja. Ezek az előírások: • a Belváros lakóterületeibe ékelődő meglévő gazdasági területek nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kategóriába sorolandók a város célkitűzéseként azzal, hogy az ott folytatott tevékenység csak olyan lehet, mely tevékenységből eredő környezeti terhelés a lakóterületre vonatkozó határértékeket nem haladja meg. Ennek érdekében a meglévő technológia korszerűsítendő, vagy védőterület kialakításával a zavaró hatás közömbösítendő, • a megszűnő gazdasági létesítmények helyén települő kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen, vagy profilváltással továbbtermelő területeken szintén biztosítani kell a fenti kritériumokat, • a meglévő, de területileg felosztódó gazdasági területekre az üzemeltetési feltételek meghatározására, városrendezési követelményekre (városkép, gépkocsi kiszolgálás stb.) szabályozási tervek készítendők, • a ipari gazdasági tevékenység csak a lakóterületektől megfelelő védőtávolság biztosításával, a déli városrész ipari területén folytatható.
17
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE
4.1.5. Üdülőterületek (Üh jelű területek) Vác egyetlen meglévő belterületi üdülőterülete a Buki-szigeti hétvégi házas terület, melynek bővítési lehetősége nincs. 4.1.6. Különleges területek (K jelű területek) Vác területén az alábbi különleges területek határozhatók meg: a.) Jelentős zöldfelületű különleges intézményterületek 1.) Ksp jelű sportolási célú különleges terület (városi jelentőségű sportterületek, sportcsarnok) 2.) Kst jelű vízi sportolási célú különleges terület (strand, csónaktárolós vízitelepek) 3.) Kte, Kke jelű temetkezési célú különleges terület (temetők, kegyeleti parkok) b.) Keü jelű egészségügyi különleges terület (kórház) c) Kbv jelű büntetésvégrehajtási különleges terület (börtön) d) Ki jelű idegenforgalmi különleges terület (lovas-pályák, újrahasznosított kavicsbánya tavak, Duna menti idegenforgalmi területek, stb.) e) Kb jelű bányatelkek területe f) Kht jelű a honvédelmet és belbiztonságot szolágáló honvédelmi terület g) Kv jelű vásárterület h) Kszt jelű hulladékkezelő létesítmények területei (szennyvíztisztító) i) Kkö jelű közműlétesítmények területei Területeken a területhasználat és a funkció különlegessége, specialitása miatt nem fogalmaz meg építési előírásokat – börtönterület, közműterületek -, azok építési tevékenység esetén kötelező elvi építési engedély keretei között tisztázandók. A Szérűskertben megvalósult sportcsarnok mellett tervezett sportterület és létesítményei a jövő feladata. A többi sportterület területileg behatárolt (stadion, Kosdi úti pálya, Deákvár). A strand területe szép és gondozott. A létesítmény Szentháromság tér felőli kerítése nem ad megfelelő térfalat a Szentháromság tér számára, ezért a műemléki környezetbe illő térfalképzés a jövőben megoldandó feladat. A városi köztemetők iránti területi igény biztosítására jelenleg összesen 10,5 ha áll rendelkezésre, melyből 9 ha-nál is több a jelenleg még igénybe nem vett tartalékterület. Ez a területi tartalék a terv szerint távlatokban várhatóan elegendő. A felhagyott temetők újrahasznosítása és rendezése az egyik legaktuálisabb feladat a területek elhagyatottsága miatt. A felhagyott temetők esetleges újrahasznosítására, rendezésére és értékeinek számbavételére és védelmére tanulmánytervek és felmérések készítendők. A temetők esetleges tulajdonváltása és nem temetési, hanem egyéb, a különleges területfelhasználási kategóriába illő felhasználása esetén a temetőkben levő épített és természeti értékek védelméről gondoskodni kell. Vác területén az alábbi nyilvántartott bányaterületek találhatók: -
Vác I.- mészkő, homokkő bányatelek, Duna-Dráva Cement Kft bányászati jogában,
-
Vác II.-agyag Gombási bányatelek, Duna-Dráva Cement Kft bányászati jogában,
18
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE -
Vác-IV.-kavics bányatelek, Dunai Kavicsüzemek Kft bányászati jogában,
-
Csatamező kavicsbánya bányaterület, Fay András Kft., bányászati jogában,
-
A Dunai Kavicsüzemek Kft, Vác 30405/1-2. hrsz-ú, 15 ha területen megkutatott ásványvagyonnal rendelkezik
A tájhasználat szempontjából nagy jelentőségű gazdasági tevékenység az építőipart kiszolgáló bányászati tevékenység. A naszályi mészkő- és agyagbánya a Duna-Dráva Cement Kft (DDC Kft) cement-gyártásához szükséges alapanyagokat szolgáltatja. A Derecske dűlői kavicsbánya részben a 2/A autóút építéséhez szolgáltatott anyagot, részben egyéb más építéshez szükséges sóder és kavicsanyagot termel ki, osztályoz és értékesít. Újabb bányatelek-alakítás csak a Településszerkezeti Tervben különleges-bánya területként meghatározott területen belül lehetséges. A nyersanyag-kitermelés érvényes műszaki tervek és tájrendezési-rekultivációs tervek alapján történik. A naszályi bányák kapacitása a jelenlegi kitermelést alapul véve közel 100 év. Az általános tájvédelem és településképvédelem érdekében szorgalmazni kell a mélyműveléses kitermelésre való átállást és a terméketlen, nyers kőfalak növénytelepítésre, fásításra alkalmas terepalakítását a bányaüzemi tervek, illetve a rekultivációs tervek készítésének hatósági engedélyeztetésekor. A kavicsbánya tavak kitermelési üteme az igényektől függően bizonytalan, így a kitermelés idejének becslési is az, 15-20 év. A Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv ezért a Csata-dűlői bányák területén is bánya területfelhasználást jelöl a távlati rekultivációs újrahasznosítási területhasználat (különleges idegenforgalmi terület) helyett. A település Ki jelű idegenforgalmi különleges területei elsősorban külterületen találhatók. A beépítettség jellemzően alacsony, 15 %-os. A jelentős zöldfelületi fedettség elsősorban a rekreálódást, a tájbaillesztést szolgálja. A különleges idegenforgalmi területek közé tartoznak a következő létesítmények, illetve létesítmény-együttesek: -
Dióshegyi lovastanya Vaskapu lovasiskola a 2/A út mellett Blum tanya és környéke Sánchegy-Székhegy lovastanya a 12.sz.út mellett Katalin puszta fogadó és lovasiskola Duna parti fogadó a verőcei határban
4.2. Beépítésre nem szánt területek 4.2.1. Zöldterületek (Z jelű területek) A VÉSZ-tervezet a zöldterületeket három övezetbe sorolja, a rekreációs szerepet betöltő, díszkertként is közparkok övezete, a jelentős burkolatarányú, elsősorban épített elemeket tartalmazó fásított közterek övezete, valamint a védőzöldek övezete. A védőzöldek övezetében épület nem építhető, a 98 %-os kötelező zöldfelület beültetési kötelezettsége magas, 90 %-os. A fásított közterek előírt kötelező zöldfelülete a jellegének megfelelően kisebb, 30 %-os, míg a közparkok övezetében 85 %-os. A kötelező zöldfelületek beültetési kötelezettsége a két utóbb említett övezetben 35 és 40 %.
19
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE
A város zöldterületi létesítményei, közparkjai a következők: - Liget - Liszt Ferenc sétány, Dunapart - Március 15. Tér - Posta park - Damjanich tér - Rákóczi tér - Vöröskereszt sor - Zrínyi u. találkozásánál lévő park - Deákvári főtér - Cifrakert (Tragor-kert) - Rózsakert - Jázmin tér - Béke tér - Kálvária - és további több kisebb fásított köztér. A városi környezet kondicionálásában jelentős szerephez jutó, új zöldterületi létesítményeket a terv az alábbi helyeken határoz meg: A Kálvária környezetében A tervezett Kőhíd úti lakópark környezetében új városi és lakónegyed szintű közpark a Gombás patak torkolatánál A Földváry zöldsáv a Gombás patak mentén A szérüskerti Dunaparton levő üzemi területek (kavicskotró, betonelem-gyártó) területének rendezésével egy új, tervezett városi közpark valósítható meg A Burgundia városrész előtti Duna-szakaszon tervezett városi közpark Zöldterületi ellátottság A vizsgálatok alapján a város lakóinak lakóterületi és városi szintű közpark-igénye 57,8 hektár. A jelenleg rendelkezésre álló zöldterület 40,6 hektár. A három tervezett közpark területe a Duna-part - Burgundia (8,0 ha), a Kálvária kertje (6,0 ha), a Szérűskert (4,0 ha) összesen 18,0 hektár. A távlati ellátási szint (58,6 ha), tehát az igényeket kielégíti. A városi sporttelepek (9,9 ha) 50%-át figyelembe véve a zöldterületi ellátásban a távlati ellátási szint (59,3 ha) meghaladja a normák szerint számítottakat. 4.2.2. Erdőterületek (E jelű területek) A településszerkezeti terv és a szabályozási terv a jóváhagyott erdőfejlesztési program szándékát és területi ajánlásait figyelembe véve, valamint a spontán erdősülő, természet közeli állapotokat tükröző, nehezen és gazdaságtalanul művelhető mezőgazdasági területeket számba véve jelölte ki az erdősítésre javasolt, illetve erdőként szabályozott területeket. Az erdőfejlesztési programban erdősítésre javasolt beépítésre szánt építési telkek és kertek területét a használatuknak megfelelő övezetben, a kötelező zöldfelületek nagyobb arányú beültetési kötelezettségével szabályozza a terv. Az erdőterületek a tervjavaslat szerint mintegy 15-20%-kal növekedhetnek. Az erdők alapvető rendeltetése a fatermelés, a védelem és a jóléti haszonvétel. Az erdőterületen megengedett építési lehetőséget alapvetően az erdőtörvény szabályozza. Az erdőtörvény kötelmein túl a VÉSZ előírásai szabályozzák a területhasználat és az építés
20
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE lehetőségeit. A VÉSZ előírásai a gazdasági rendeltetésű erdőben legalább 100 ha, egészségügyi-szociális erdőben legalább 20 ha minimális teleknagysághoz köti az építés lehetőségét. A gazdasági erdőövezetben 0,03 %, az egészségügyi-szociális erdőövezetben 0,05 % lehet a legnagyobb beépítettség. Az erdőterületek az építésszabályozási rendeltetési célok szerint az alábbi övezetekre tagozódnak: az Eg jelű övezet területei az elsődleges rendeltetés szerint gazdasági- fatermelő célú üzemtervezett, vagy üzemtervezésre szánt, meglévő és létesíthető új erdőterületek az Ee jelű övezet területei az elsődleges rendeltetés szerint egészségügyi-szociális, turisztikai, oktatási-kutatási céllal közjóléti erdőként üzemtervezésre szánt meglévő erdőterületek az Ev jelű övezet területei az elsődleges rendeltetés szerint védelmi céllal üzemtervezett, vagy üzemtervezésre szánt, meglévő és létesíthető új erdőterületek. A Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv a belterületen erdőt csak védelmi céllal tartalmaz. A meglévő erdők bővítéseként tervezett védelmi célú fásítások a következők: - a 2/A sz. elkerülő út menti tervezett védőerdősávok - a Park utcai tervezett erdősáv A gazdasági területek és egyéb üzemi területek (Taurus-Henkel, Chinoin, Forte, Mestermunka Kft, Toperini Ipari Park, DDC Kft) meglévő védőfásításai és a védelmi célú erdők területei, továbbá a nagyszámú és nagykiterjedésű ipari üzemek területén található, a környezeti terhelés kompenzálását szolgáló egyéb védőfásítások nem szüntethetők meg. A telephelyek átalakulásakor a rendezés csak a meglévő növényállomány megtartásával hajtható végre a telephelyekre készítendő szabályozási tervek szerint. 4.2.3. Mezőgazdasági területek (M jelű területek) A Településszerkezeti Tervnek a beépítéssel járó fejlesztések segítése mellett alapvető vezérelve volt a beépítésre nem szánt, jó minőségű mezőgazdasági területek védelme is. A jó minőségű szántóterületeket a Településszerkezeti Terv, a Szabályozási Terv és a VÉSZ alapvetően korlátozott építési lehetőségű mezőgazdasági területként, illetve mezőgazdasági övezetként határozza meg. Vác területén a gazdasági tevékenységek sorában a mezőgazdasági tevékenység, a földművelés nem tartozik a domináns gazdasági ágazatok közé. Ennek ellenére a termőföld védelméről szóló 1994. évi LV. tv. szellemében fontos művelésben tartani a jó minőségű földeket. Meghatározó környezeti jelentőségű a gyenge termőhelyi adottságú szántóterületek esetén a természetes gyepgazdálkodásra történő áttérés, vagy a város erdőfejlesztési koncepciója szerint meghatározható erdőtelepítés. A tájhasználat/tájvédelem szempontjából kiemelkedő fontosságú a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek arányváltozását mértéktartóan szabályozni. Vácnak évtizedek óta jelentős területű kiskertjei vannak. A kiskertek területhasználata továbbra is a beépítésre nem szánt területeken belül a mezőgazdasági célú hasznosítás. A kiskertek egy részén az alárendelt mezőgazdasági használat mellett intenzív üdülési hasznosítás folyik (pl. Nyulas, Diósvölgy, Körtvélyes, Sánc-dűlő, Székhegy, Václiget). A város felöl jól megközelíthető egyes zártkerti területeken (pl. Csipkés, Zsobrák, Egyházmöge, Hermány, Felső Ispinyér) a külterületi lakásépítés, esetleg ezzel együtt ipari-szolgáltató kisvállalkozás épületeinek építése – jó esetben tanyaként lakás és mezőgazdasági célú 21
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE gazdasági épület építése – egyre gyakoribbá válik. Az ilyen építési szándékot továbbra is a mezőgazdasági területhasználaton belüli övezeti besorolásnak megfelelő építési előírások szerint lehet kielégíteni. A mezőgazdasági területek szabályozását az alábbi rendezési javaslatok határozták meg: − A mezőgazdasági területeket érintő változtatási szándékok közül általában támogatható a gyümölcs- és szőlőtelepítés, a gyenge minőségű szántóterületek művelési ág változtatása gyepgazdálkodásra, esetleg erdőtelepítésre. Az 1-4 talajminőségi osztályokba tartozó mezőgazdasági területek a Településszerkezeti és a Szabályozási Terv szerint továbbra is a mezőgazdasági területfelhasználási egységbe tartozó területek. − A gyepek és a nádasok használatát a természeti értékek védelmének alá kell rendelni. A természeti területként jelölt mezőgazdasági területek használatát a természetkímélő művelésnek, illetve a természetvédelem kezelési előírásainak megfelelően kell meghatározni. − A kertek területén a helyi építésszabályozással tartósan biztosítani kell, hogy az elsődleges mezőgazdasági területhasználat megmaradjon és az üdülés továbbra is másodlagos/járulékos tájhasznosítást jelentsen, a lakófunkció ne váljon domináns használattá. − A külterületen a mezőgazdasági ingatlanok vezetékes vízellátása a környezetvédelem és a tájvédelem érdekében a továbbiakban csak a szennyvíz-ártalmatlanítás egyidejű megoldásával együtt engedélyezhető. (A város mezőgazdasági területein keletkező szennyvizek kezelése megoldatlan - a vezetékes vízellátás a mezőgazdasági funkciótól eltérő területhasználatot, építést gerjeszt.) A mezőgazdasági területeket a tájhasználat jellegének megfelelően a VÉSZ az alábbi övezetekbe tagolja: -
az Má jelű általános mezőgazdasági övezet, ahol az üzemszerű szántóföldi művelés a jellemző az Máü jelű ültetvényes mezőgazdasági övezet, ahol a szőlő- és gyümölcsültetvények művelése a jellemző az Mátt jelű természeti területek mezőgazdasági övezete, ahol a természeti értékek védelme érdekében a kímélő gyepgazdálkodás a jellemző az Mk-1 jelű nagytelkes kertövezet, ahol a kertművelés a meghatározó területhasználat, a terület további fölaprózódása táji/környezeti értékek védelme miatt korlátozott az Mk-2 jelű nagytelkes kertövezet ahol a kertművelés a meghatározó területhasználat, a terület további fölaprózódása a VÉSZ előírásai szerint kis mértékben lehetséges az Mk-3 jelű kistelkes kertövezet, ahol általában együttesen jellemző a mezőgazdasági kiskertművelés és a rekreációs területhasználat az Mk-4 jelű tanyás kertövezet, ahol a lakófunkció megjelenése jellemző az Mkbk jelű belterületi kertövezet, ahol az építés és a mezőgazdasági művelés a területi- és környezeti adottságok miatt korlátozott
A mezőgazdasági területek építhetőségét a mezőgazdasági műveléshez szükséges mértékben, a kialakult állapot figyelembe vételével szabályozza a VÉSZ. A szántó és gyepterületek, illetve a természetközeli állapotot tükröző területek esetén csak nagyobb telekterület teszi indokolttá a gazdasági épület vagy tanya létesítését. A szőlő- és gyümölcsültetvények területének szabályozása a nagyüzemi jelleg megtartása érdekében a szántó művelésű területekhez hasonló. A kertek építhetőségét az egyes településrészek karaktere, a jellemző 22
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE átlag telekméret határozza meg. Az Mk-4 jelű övezetekben a kialakult állapotra, a területegységek jelenlegi használatára tekintettel, a tanyaépítés kisebb telek megléte esetén is lehetséges. Az Mkbk jelű belterületi kertek nem beépíthetők. A beépítésre nem szánt övezetekben az építhetőség előírásainak nem megfelelő adottságú, már meglévő lakóházas telken az építés a kialakult állapot figyelembe vételével szabályozott a VÉSZ-ben. 4.2.4.Vízgazdálkodási területek (V jelű területek) A Településszerkezeti Terv az egyéb területekhez sorolt vízgazdálkodási területek, a patakmedrek, a vízbázisok védelmének feltételeit biztosító területfelhasználást javasol. A beépítésre szánt fejlesztési területeket csak a környezetvédelmi elvárásoknak megfelelő infrastruktúra-ellátás mellett lehet igénybe venni. A patakok vízmedrét és a hozzájuk tartozó parti sávokat, mint ökológiai folyosókat a biológiai aktivitásukat növelő módon kell rendezni, illetve a vízminőségüket javítani. A felszíni vízelvezetés korszerűsítésével és a szennyvíz-ártalmatlanítás környezetkímélő megoldásával mentesíteni kell a felszíni vizeket a szennyeződéstől. A felszíni vízfolyások mentén, illetve a tavak környezetében meghatározott vízgazdálkodási területen belül a területhasználatot és az építést a vízvédelem érdekeinek kell alárendelni. Vízhez kötődő, üdülést szolgáló, OTÉK szerinti közösségi épületek és építmények létesítése a vízgazdálkodási területen belül szabályozási terv és helyi építési előírások szerint létesülhet. B) TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM A Településszerkezeti és a Szabályozási Terv az országos és helyi védelemmel védett, valamint védelemre tervezett területeken olyan területfelhasználást, illetve övezeti besorolást, valamint környezetminőségi feltételeket határozott meg, amelyek a természeti értékek megőrzését, védelmét lehetővé teszik. A védett területek felsorolását a 4. számú függelék tartalmazza.
23
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE
1. Országos védelem A város területén országos védelem alatt állnak a Duna-Ipoly Nemzeti Park részeként meghatározott területrészek. A Nemzeti Park területeként elsősorban a Duna menti galériaerdőket határozták meg. A vízmeder részét képező galériaerdőket a Nemzeti Park létrehozásakor nem lehetett védelem alá helyezni. Ezen természeti területek védelméről azonban ennek ellenére gondoskodni kell. A védelem első lépéseként a helyi védetté nyilvánítást kell elérni. Az országos védelemmel védett Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozónak jelölt területeken kívül országos védelemre tervezettek Nyugat-Cserhát Tájvédelmi Körzethez tartozó területek. A tervezett Nyugat-Cserhát Tájvédelmi Körzethez tartozó területek közül a Naszály és a Gyadai-rét Természetvédelmi Terület értékvédelme a helyi védelem eszközeivel már jelenleg is biztosított. A tervezett Nyugat-Cserhát Tájvédelmi Körzethez tartozó, ezen kívüli, országos védelemre tervezett területek értékvédelméről a VÉSZ kereti között, vagy a helyi védelem jogintézményével, valamint a Természetvédelmi Szakhatóság jogkörgyakorlásának segítésével lehet gondoskodni. 2. Helyi értékvédelem A Duna-part és a Duna-meder helyi védelemre javasolt ártéri galériaerdő területeinek védelmét a természeti/táji értékek jelentőségének megfelelően az országos védelem esetén megkívánt színvonalon szükséges biztosítani. A helyi védett és helyi védelemre tervezett területen a területhasználatot és az építést az értékvédelem érdekeinek alá kell rendelni.A terv távlatában helyi védelemre javasolt területek használatát a természetvédelem érdekében határozzák meg a VÉSZ előírásai. Helyi védelemre tervezett értékek a következők: − a Püspöki palota kertje − Damjanich tér − Nem védett ártéri erdők − Tímár rét nem védett része − Buki-sziget − Duna-parti fasorok − A Gombás patak FORTE telephelyéig terjedő szakasza − Szent Miklós téri platán − A Cifrakerti Kígyófa − Rózsakert − FORTE fenyves 3. Egyéb, nem védett táji/természeti értékek Az általános tájvédelem alapvető feladatai a következők: −
A Településszerkezeti és a Szabályozási Tervben meghatározott, illetve az alátámasztó munkarészként megadott „Táj- és természetvédelem, értékvédelem” c. tervlapon jelölt, helyi rendelettel nem védett természeti értékek (pl. táji értéket
24
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE képviselő fasorok, facsoportok, faegyedek), valamint az értékvédelmi javaslatban jelölt természeti területek és ökológiai folyosók védelméről, megtartásáról megőrzéséről a településrendezés eszközeivel is gondoskodni kell. −
A szántóföldi művelésre, illetve a gyepgazdálkodás számára meghatározott, gyenge termőhelyi adottságú területek beépítésre nem szánt részén a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény tájvédelemmel foglalkozó 6. és 7.§-ának előírásait érvényesíteni kell.
−
A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok érdekében korlátozni kell a zöldmezős beruházásokkal igénybe vett területeket, valamint a földprivatizáció és kárpótlás során magántulajdonba juttatott mezőgazdasági hasznosítású területek „mértéktelen és léptéktelen” nagyságrendben történő építési telekké alakítását, illetve engedély nélküli beépítését, a biológiailag aktív felületek csökkenését, a lehetséges ökológiai folyosók és élőhelyek megszűnését. (pl. Forrás dűlő, 2/A autóút melletti területek).
−
A természeti területek használata és fejlesztése során természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai-, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását.
Az egyéb természeti területek és értékek közé sorolhatók a következők: − Bükkös hegy − Diós hegy − Monyók völgy − Cselőte völgy C.) KÖRNYEZETVÉDELEM Vác Városfejlesztési Koncepciójának általános alapelve, hogy "a jövő városa lakható, barátságos, szép és egészséges legyen". A város Településszerkezeti Terve, Szabályozási Terve és Szabályzatának tervezete is ennek szellemében készült el. A kitűzött cél teljesül, amennyiben város a fejlesztési szándékok számára nyitott marad, de nem válik a léptéktelen, illetve nagyléptékű, környezetzavaró fejlesztések színterévé. A terv távlatában tervezett fejlesztéseket a város képviselőtestülete által elfogadott ciklusprogramok keretében ütemezetten kell megvalósítani. A város gazdasági létesítményeinek egy része többé-kevésbé összefüggő gazdasági területeken tömörül: - az északi ipari-gazdasági területen, a DDC Kft körül - a város belső területein, az ún. "ipari ék" területén, elsősorban a vasút mellé települve, de a lakóterületekbe is beékelődve a megszűnő régi iparterületek rehabilitációs-revitalizációs rendezésével a környezetet kevésbé terhelő kereskedelmi-gazdasági területek, vagy településközponti területek fejleszthetők - a keleti iparterületen, a Deákvári fasor mentén és a déli iparterületen. A város környezetminőségét befolyásoló rendezési elvek: A terv a város lakóterületeibe ékelődő meglévő gazdasági területek nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, kereskedelmi, szolgáltató övezetekbe sorolja azzal, hogy az ott folytatott tevékenység csak olyan lehet, mely tevékenységből eredő környezeti terhelés a
25
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE lakóterületre vonatkozó határértékeket nem haladja meg. Ennek érdekében a meglévő technológia korszerűsítendő, vagy védőterület kialakításával a zavaró hatás közömbösítendő, • a megszűnő gazdasági létesítmények helyén települő kereskedelmi, szolgáltató terület szintén teljesíteni köteles a fenti kritériumokat, • a meglévő, de területileg felosztódó gazdasági területekre az üzemeltetési feltételek meghatározására, városrendezési követelményekre (városkép, gépkocsi-kiszolgálás stb.) részletes szabályozási, vagy telekalakítási terv készítendő, • a környezetét zavaró gazdasági tevékenység csak a lakóterületektől megfelelő védőtávolság biztosításával, a déli városrész ipari területén folytatható • a gazdasági területek működését segítő vízi-közlekedési lehetőséget, illetve a DDC dunai kikötőkapcsolatát javasolt megtartani, szükség esetén a szomszédos területhasználatok és a tágabb térség által elvárható környezeti normáknak megfelelően fejleszteni. 1. Levegőtisztaság-védelem A települések környezeti levegőjének védelméről a 21/2000. (II.14.) Korm. rendelet előírásai szerint lehet gondoskodni. A város levegőminőséget jellemző immissziós mérési adatokból kiderül, hogy a környezeti levegő egyik legnagyobb légszennyező forrása a gépjárművek közúti közlekedése. A közúthálózat további korszerűsítésével, a 2/A gyorsforgalmi út használatának erősödésével az átmenő forgalomtól többé-kevésbé mentesíthetőek a védendő területek. A közlekedésből eredő környezeti konfliktusok a racionális területhasználat és közúti közlekedés tervezésén keresztül a településrendezés eszközeivel részlegesen megoldhatóak, de teljesen nem megszüntethetőek. A város belső gépjármű-forgalmának nagysága szükségessé teszi a belvárosi forgalom környezetvédelmi célú szabályozásának alapját adó forgalomcsillapítási terv készítését, majd annak végrehajtását. Az üzemi tevékenységből eredő légszennyezés jelentősebb pontszerű forrásai a Kandeláber Kft korszerűtlen kemencéi, a FORTE Gyár pakurás kazánja és papírhulladék-égető kemencéje. Alkalomszerűen diffúz légszennyezés keletkezik a városi szennyvíztisztító működésekor is. A szennyvíztisztító környezetvédelmi célú, speciális műszaki/biológiai technológiai korszerűsítése a kialakult állapotnak tekinthető területi szomszédságból eredő környezeti konfliktusokat feloldhatná. A városi szennyvíztisztító technológiájában környezetvédelmi célú rekonstrukció még nem történt. A szennyvíztisztító környezetében a légszennyező hatást csökkentő technológiai átalakításig az 500 m-es védőtávolságot kell alkalmazni. A szennyvíztisztító környezeti terhelésére (fertőzésveszély, zajterhelés, bűzhatás) érzékeny létesítményt a védőtávolságon belül elhelyezni nem szabad. A DDC Kft váci üzemének légszennyezőanyag kibocsátása a környezetvédelmi hatóság által meghatározott emissziós határértékeknek teljes egészében megfelel. Napjainkban már csak esetenként, igen kismértékbű határérték-túllépés mérhető, ami az éves környezetvédelmi beszámoló megállapítása szerint a hétköznapi életbe gyakorlatilag már nem is érzékelhető. Az üzem kemencéiben 1999 óta hatósági engedéllyel kísérleti jelleggel alternatív tüzelőanyag (CEMIX) égetésével nyertek hőenergiát. A kísérleti jellegű égetés jó eredményeket mutat. Égési hulladék nem marad vissza, mert ezek az anyagok vízoldhatatlan módon beépülnek a cement alapanyagát adó klinkerbe. A kísérleti égetés eredményeként a kén-emisszió jelentősen csökkent, a megengedett értéknek csak a 3 %-a maradt, mert a mészkő, mint alapanyag a kénvegyületek megkötését is segíti. A kísérleti égetések méréseken alapuló hatástanulmánya elkészült, melyet a környezetvédelmi
26
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE hatóság megvizsgált és újabb, bővebb vizsgálatot és hatástanulmány késztését írta elő. Az alternatív tüzelőanyagok égetésével kapcsolatos tervek a lakosság „nemtetszését” váltották ki, mely befolyásoló tényező lehet a jövő elképzeléseire vonatkozóan. Az eddigi ismeretek alapján az üzem a légszennyező hatása kis mértékben még mindig csökkenthető. A kibocsátott légszennyező-anyagok mennyisége alapján a területhasználatot korlátozó védőtávolságon belül a légszennyezésből eredő környezeti terhelés egyre kisebb. A potenciális veszélyforrás, illetve környezeti terhelés miatt a védőtávolságok megtartására a város önkormányzata igényt tart. Az üzem környezeti zajterhelése a jelenleg meghatározott védőtávolságon kívül is határérték feletti , ezért a bemérések alapján módosított védőövezet fenntartása legalább a zajosság miatt feltétlenül indokolt. A betartandó védőtávolságot és a védőtávolságon belüli védőterület használatának korlátozását a környezeti hatásvizsgálatok alapján megadott környezetvédelmi engedély tartalmának figyelembe vételével a közegészségügyi- és építési hatóság határozhatja meg. A környezeti levegő minőségének javítása érdekében az alábbi településrendezési javaslatokat, szabályozást tartalmazza a terv: A környezeti levegő kondicionálása és egyben a városi közterületek kedvező városképi kialakítása érdekében új utat – a megfelelő szabályozási szélesség rendelkezése esetén kétoldali, fásított zöldsáv, illetve szükség esetén „biofal” létesítésének a helyét biztosítva szükséges kialakítani. Jelentős légszennyező anyag keletkezésével járó új gazdasági tevékenység számára gazdasági terület a város területén belül nem létesíthető. A légszennyező és fertőző hatása miatt a szomszédos területek használatát korlátozó városi szennyvíztisztító hatásterülete a jelenleg érvényes 500 m-es védőtávolságán túlnyúlik. A szennyvíztisztító környezetet zavaró légszennyező hatásának mérséklését lehetővé tevő környezetvédelmi célú technológiai korszerűsítését szorgalmazni kell. 2. Talajvédelem, hulladékgazdálkodás A volt kommunális hulladéklerakó területeit potenciális talajszennyező forrásként, építésre alkalmatlan talajmechanikai adottságú területként kell kezelni. A területet védelmi célú erdőként rekultiválni kell. A felhagyott felszíni anyagkitermelő helyeken működtetett volt városi törmeléklerakók területét szintén rekultiválni szükséges. Egyes területek a tereprendezést megelőzve spontán erdősültek, ami a terület fenntarthatósága, esetleges későbbi hasznosíthatósága szempontjából nem kedvező. A törmeléklerakók területén engedélyezett műszaki tervek alapján a balesetveszély elhárítását, az ellenőrizhetőséget, valamint az újrahasznosítást is szolgáló, tereprendezéssel előkészített rekultivációt kell megvalósítani. A 2104. sz. gödöllői útról feltárható törmeléklerakót gazdasági terület-felhasználási céllal kell, illetve lehet rekultiválni. A Liget és a sétány közötti Duna-parti volt törmeléklerakó jelenleg rendezetlenül visszamaradt, feltétlenül beavatkozást igénylő terület. A feltöltés során az építési törmeléken kívül más, szennyező hatású veszélyes anyag is került a területre, aminek eltávolítása víz-, talaj- és természetvédelmi érdekből feltétlenül kívánatos. A település kommunális-, illetve a kommunálissal együtt kezelhető egyéb hulladékát továbbra is a város igazgatási területén kívül levő csörögi hulladéklerakó-telepre kell és lehet szállítani. A szervezett hulladékgyűjtést és szállítást az OTTO Vác Környezetvédelmi Kft végzi. A hulladéklerakó a befogadóképességének a határán van. A hulladéklerakó befogadóképességének növelése költségigényes létesítményfejlesztést tenne szükségessé
27
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE (környezetvédelmi műszaki előírásoknak megfelelő tárolótér-bővítés). A csörögi hulladéklerakó kiváltása várható a távlatban. A megyei hulladékgazdálkodási terv egy új térségi hulladéklerakó és komposztáló telep létesítésére tesz javaslatot, aminek területi alternatívái közül a sződi változatot a lakosság a tervkészítés idején helyi szavazással utasított el. A hulladéklerakók igénybe vétele csökkenhet, amennyiben a tervszerű és környezetkímélő hulladékgazdálkodás keretében a hulladékok szelektív gyűjtése és újrahasznosítása megoldhatóvá válik. A szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítését, majdani bevezetését szolgáló oktató-társadalmi, valamint műszaki előkészítő tevékenység több év óta folyik a településben. A szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges edények az intenzív beépítésű lakóterületeken rendelkezésre állnak. Az edényzetek számát 2003-tól a kétszeresére növelik, egyben lehetőséget adva a műanyagok szeletív gyűjtésére is. A lakosság érintett rétege jellemzően megszokta az edények használatát. A szelektív gyűjtést azonban még napjainkban sem követi mindig célzott újrahasznosítás, de ennek ellenére ragaszkodni kell a lakossági szokások kialakításában elért eredményekhez, hogy a szelektív gyűjtéshez és újrahasznosításhoz szükséges műszaki feltételek rendelkezésre állásakor a lakosság is mind nagyobb körben igényelje a hulladékártalmatlanítás környezetkímélő/környezetbarát megoldásaként a szelektív gyűjtés lehetőségét. Többé-kevésbé sikeresek a lakosság körében a különleges bánásmódot igénylő, illetve veszélyes hulladékok gyűjtését célzó akciók. A közintézményekben évek óta lehetőség van a használt elemek gyűjtésére. A lakosságnál keletkező ilyen típusú hulladékok egész évben biztosítható, rendezett gyűjtésére célszerű lenne a város gazdasági övezetén belül, a lakosság által jól elérhető telephelyet, lakossági hulladékudvart, vagy hulladékudvarokat kijelölni, illetve kialakítani. A Naszály mészkőkitermeléssel felhagyott területein jóváhagyott műszaki tervek szerint folyik a rekultiváció. 3. A felszíni- és felszín alatti vizek védelme A 33/2000. (III. 17.) kormányrendelet szerint a város területének szennyeződésérzékenységi besorolása a kiemelten érzékeny területi kategória. A felszín alatti vizek védelme érdekében a potenciális szennyező forrásoknál, létesítmények engedélyezésénél (építési engedély, vízjogi engedély, stb.), minden területhasználatnál a rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni. A Chinoin volt raktártelepéről és a felhagyott régi szeméttelepekről származó talajszennyezéstől tisztul Vác déli területe. A FORTE Gyár az egyetlen felhasználóként használta a déli vízbázis ipari vizét, ezzel egyben segíti a kutak és vízadó rétegeinek tisztulását. A felhagyott bányák helyén kialakult Blum farm tavának és a Torony-tónak a vize kicsit nitrátos, de ez nem akadályozza a megengedett rekreációs területhasználatot. A derecskei működő kavicsbánya területén kialakuló tófelületeket a műveléssel egyidejűleg már jelenleg is rekreációs céllal másodlagosan hasznosítják. A bányaművelést a város által is támogatott tájrendezési-rekultivációs tervének ütemezett megvalósítása mellett lehet folytatni. A rekultivációs terv a többcélú rekreációs utóhasznosítást határozta meg. A tájrendezési terv célkitűzéseit is biztosító művelést (alapvető fontosságú a felhagyott területen a megfelelő terepalakítás) a bányaműszaki tervek alapján a bányakapitányság ellenőrzi. A Duna vízminősége az utóbbi években számottevően javult. A kedvező vízminőség a Kisváci szabadstrand használatát is lehetővé teszi. A strand feletti és a strandot érintő
28
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE dunaparti szakaszt mindennemű szennyező hatástól (szennyezett csapadékvíz, illetve szennyvízbeeresztések, stb.) mentesíteni kell. A szennyvíztisztító korszerűsítéseként a telephelyen belül a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő szippantott szennyvíz leürítő helyet és a tisztítás előtti kezelésre megfelelő technológiát kell kialakítani. A felszíni vízfolyások működőképességét biztosító fenntartás sok helyen elmarad, illetve a rendszer egyes elemeit felszámolják, vagy használhatatlanná válnak. A felszíni vízelvező rendszer működést segítő területbiztosításáról a településrendezés eszközeivel is gondoskodni kell, a hálózat elemeit kiváltás nélkül más célra hasznosítani, a működését ellehetetleníteni nem szabad. A város beépítésre nem szánt külterületén számos helyen megindult a hatályos helyi építésszabályozással ellentétesen a mezőgazdasági ingatlanok lakóterületi jellegű beépítése és használata, ipari termelő és szolgáltató gazdasági hasznosítása, valamint illegális hulladéklerakóként történő felhasználása. A beépítés vízhasználattal, szennyvízkeletkezéssel, szikkasztással és ennek megfelelően talajszennyezéssel jár. Az intenzíven hasznosított mezőgazdasági telkeken elszaporodtak az engedély nélküli kútfúrások. A kútfúrások és a szikkasztás egyaránt veszélyeztetik a talaj- és a felszíni vizek vízháztartási egyensúlyát, a vízminőséget. A környezeti konfliktusok feloldására a beépítésre nem szánt területek közül, a környezetminőségi feltételeknek megfelelően kiszolgálható, illetve a településfejlesztési koncepcióba illeszthető területeket beépítésre szánt területté lehet minősíteni. A Településszerkezeti és a Szabályozási Terv ezen fejlesztési területeket a közmű- és a közlekedési infrastruktúra-ellátás, az értékvédelem biztosíthatósága függvényében határozza meg. A beépítésre szánt területeken gondoskodni kell a szennyvizek és minden más hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról. A beépítésre nem szánt területeken fokozott építéshatósági ellenőrzéssel kell a helyi rendelkezéseknek érvényt szerezni. Azokon a külterületi ingatlanokon, ahol a beépítés nem kívánatos, a szennyvízkeletkezés elkerülése érdekében a vezetékes vízellátás kiépítéséhez sem javasolt hozzájárulni. A szennyvíz szikkasztása a város területén tilos. A keletkező szennyvizet közmű hiányában közműpótló szennyvízgyűjtő zárt-szigetelt és szivárgásmentes tárolóban kell gyűjteni és bizonylatokkal igazolt szippantással a kijelölt ürítő-helyre, a szennyvíztisztítóra szállítani. A felszíni vizek védelme érdekében az alábbi rendezési és szabályozási intézkedéseket kell érvényesíteni: − A felszíni vízfolyások mentén, illetve a tavak környezetében meghatározott vízgazdálkodási területen belül a területhasználatot és az építést a vízvédelem érdekeinek kell alárendelni. A tisztítatlan szennyvizek élővízfolyásba kötését azonnali hatállyal meg kell szüntetni. − A felszíni vízfolyásokat, a patakokat a felszínen összefolyó csapadékvíz elvezethetőségének érdekében, a természeti értékek megőrzését biztosító mérnökbiológiai módszerekkel – szilárd burkolat használata nélkül - szabad a szükséges mederszakaszokon rendezni. A mederrendezést olyan mérnökbiológiai módszerekkel kell megoldani, hogy a jelentős környezeti értéknek tekinthető felszíni vízfolyások a város zöldfelületi rendszerének és a település „ökológiai hálózatának” jól hasznosítható részévé váljanak. − Az összefolyó felszíni csapadékvizet szennyező forrásokat, a vízelvezető rendszert szennyező bekötéseket fel kell számolni. A felszíni vízelvezetés rendszerét mind a beépített mind a beépítésre nem szánt területeken teljes körűen kell kialakítani.
29
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE − A közjóléti rekultivációs céllal újrahasznosítható bányatavak vízminőségét meg kell óvni mindennemű szennyezéstől. A felszín alatti vizek, vízbázisok védelme, a talajvédelem érdekében a következőket kell érvényesíteni: − A távlatban is működő Buki-szigeti északi vízbázis belső és külső védőterületén és azon túli hidrogeológiai védőövezetek területén a 123/1997. sz. rendelet előírásai szerint megengedett területhasználatot és építést kell meghatározni. − Új beépítésre szánt területeken az építés csak a szükséges tisztítókapacitásnak a rendelkezésre állása esetén, a csapadék- és szennyvíz-csatornahálózat gerincvezetékeinek kiépülése után, a rákötés biztosításával engedélyezhető. Meglévő beépítésre szánt területen belül építés csak a szennyvíz-csatornahálózatra történő rákötés mellett, vagy annak kiépüléséig, kizárólag zárt szennyvízgyűjtő közműpótló alkalmazásával lehetséges. -
A városi szennyvíztisztító biológiai tisztításra is alkalmas hagyományos szennyvíztisztító, 18.000 m3/d szennyvíztisztítási kapacitással, anaerob iszapkezeléssel. A kezelt iszapot nyitott műtárgyban sűrítik. Az OTÉK függelékében leírt besorolás szerint a szennyvíztisztító technológiája és kapacitása az 500 m-es védőtávolság érvényesítését teszi szükségessé.
-
A szennyvíz szikkasztása a város területén tilos. A keletkező szennyvizet közmű hiányában közműpótló szennyvízgyűjtő tárolóban kell gyűjteni és szippantással a kijelölt ürítő-helyre, a szennyvíztisztítóra szállítani.
− A tisztított szennyvizek szikkasztása az ivóvízbázis hidrogeológiai védőidomán kívül, a beépítésre nem szánt területeken sem engedélyezhető. − Az illegális bevezetések hatékony megszűntetése érdekében határidővel és felelőssel ellátott vízvédelmi intézkedési programot kell kidolgozni és megvalósítani. 4. Zaj- és rezgésvédelem A város zajtérképe még nem készült el, így az épített környezet zajhelyzetéről átfogó ismeretek nem állnak jelenleg még rendelkezésre. A város elsődleges környezeti zajterhelési problémája a 2.sz. út belvárosi szakasza menti közúti zajterhelés, továbbá a DDC, valamint a belvárosi szórakozóhelyek üzemi zajterhelése. Az üzemi tevékenységből eredő zajhatásokkal kapcsolatos lakossági panaszok jellemzőek a DDC hatásterületén élők körében. A meglévő létesítmények működtetéséből eredő zajterhelés megszűntetése az esetek többségében nem településrendezési feladat. A DDC Kft üzemi területének környezetében 1999 őszén több helyszínű, többszöri éjszakai zajmérés történt, aminek eredményei határérték túllépéseket mutattak. Az üzem környezetében lévő mezőgazdasági területeken épülő lakóingatlanokat zavaró mértékű éjszakai zajterhelés éri. A lehetséges műszaki zajvédelem kiépülése után megmaradó határérték feletti terhelés miatt az üzem területe körüli mezőgazdasági területeken sem szerencsés lakófunkcióval rendelkező épület építését engedélyezni. A gyár 2003-ban kezdi el a zajcsillapítási programjának a megvalósítását. A 2/A sz. út új szakasza mentén a Papvölgy környékén a lakóterület beépítésével egyre több lakóingatlant zavaró mértékű zajterhelés ér. A 2/A sz.út mellett az engedélyezési tervek szerint több szakaszon kiépültek a zajvédő falak. A vasút menti kialakult lakóterületeket több helyen (pl. Telep u.) zavaróan érinti a vasúti közlekedés zaja. A vasúti közlekedési zaj a 30
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE pályatest korszerűsítésével csökkenthető, a területi szomszédságból eredő környezeti konfliktus azonban csak a lakóterület funkcionális változtatásával lenne feloldható. A terv távlatában esetleg rendelkezésre álló anyagi feltételek esetén a vasút területén kiépítendő zajgátló falak rendszere is jó megoldást hozhatna egy-egy vasútszakasz mentén. Új építésű utak mentén, illetve meglévő közutak melletti új épület építése esetén a zajvédelemről a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM számú együttesrendelet előírásai szerinti zajterhelési határértékeknek megfelelően kell gondoskodni. A 2/A autóút mentén a zajterhelés és a légszennyező hatás megengedett határértékeken felüli terhelése a számítások szerint az útpálya szélétől általában legalább 60-70 m-es sávban (hatásterület) várható, amelyen belül védendő területfelhasználás, védendő épület csak akkor helyezhető el, ha a műszaki zajvédelem megvalósítható és a védelem érdekében kiépül. A jelentős környezeti zavaró hatással, így zaj- és rezgésterheléssel járó közúthálózatot úgy kell fejleszteni, hogy a közúti forgalom a védendő területek környezetében a lehetséges legkisebb mértékű, csillapított jellegű forgalom legyen. A telephelyek működtetése csak úgy engedélyezhető, amennyiben az üzemi tevékenységéből eredő zaj zavaró mértékű terhelésétől a védendő lakó- és intézményterületek mentesíthetők. A DDC Kft üzem zajforrásai jelentős zajterhelést okoznak az üzem környezetében lévő lakó- és üdülőingatlanoknál. Zajvédelmi intézkedési terv alapján csökkenteni kell, illetve lehetséges műszaki megoldás esetén meg kell szüntetni a mértéken felüli zajterhelést. Szükség esetén a zajvédelem érdekében védőterület kell kijelölni és fenntartani. D.) AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 1. Az országos védelem elemei 1.1. Műemlékvédelem Az országos védelem alatt álló műemléki jelentőségű területen (MJT), illetve az ehhez kapcsolódó műemléki környezet (MK) területén, valamint az egyedi védelem alatt álló épületeken, építményeken és ezek műemléki környezetén belül a hatályos műemlékvédelmi törvény szerinti védelmet kell biztosítani. Az MJT és a műemléki környezetek jogszabályban pontosítva rögzített területi lehatárolásáig a Településszerkezeti Tervben kijelölt és a Szabályozási Tervbe átvett területet kell figyelembe venni. A műemléki környezetek lehatárolása a továbbiakban a Szabályozási Tervben karbantartása során tovább pontosítható, illetve módosítható. A jogszabályi rögzítést követően a végleges lehatárolást a településrendezési tervekben át kell vezetni. A műemléki jelentőségű terület kibővítendő - elkészítendő értékvizsgálat alapján - a Belváros teljes - azaz az un. „szilvamag” – területére. A műemlékek hatékony védelme érdekében a fentiek szerint kibővített MJT területére szigorúbb és részletesebb előírások fogalmazandók meg a Szabályzat és a Terv - az anyaghasználatra, a váci kapuk hagyományőrző megújítására és az újak építésére, az újkori "kétkapus" változat kizárására, a tetőidomkialakításra, az antennák elhelyezésére, valamint a védendő látványok - pl. a Kőszentes híd, a Liget látványa a Gödöllői út felől - stb., vonatkozóan.
31
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE Régészeti védelem A kulturális örökség részét képező régészeti emlékek védelmét az új, hatályos jogszabály szerint kell biztosítani. A Településszerkezeti Tervben, illetve a Szabályozási Tervben rögzített régészeti lelőhelyek védelmét az építési hatósági munkában érvényesíteni kell. A VÉSZ függelékeként, illetve az Örökségvédelmi Hatástanulmány részeként dokumentált, a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól adatszolgáltatásként kapott régészeti lelőhelyek nyilvántartása naprakész állapotban tartalmazza Vác területén található régészeti értékeket. A jegyzék tartalmazza a lelőhely nevét, KÖH nyilvántartás szerinti azonosító számát, az Mrt 9. kötetében (Magyarország Régészeti Topográfiája 9. kötet) szereplő sorszámát, valamint - ha a KÖH nyilvántartásban szerepel - a helyrajzi számát és térképészeti helymeghatározást (EOV = Egységes Országos Vetület, térképlapszám, x és y koordináta, amelyek mindig a lelőhely számát adják meg.) A függelék, illetve az Örökségvédelmi Hatástanulmány tartalmazza továbbá Magyarország Régészeti Topográfiája 9. kötet szerinti régészeti lelőhelyeket a térbeli és a térképi elhelyezkedés sorrendjében. Vác területén a jelen terv készítésekor összesen 185 régészeti lelőhely volt nyilvántartva. Közülük 152 azonosított, azaz pontosan helyhez köthető, 33 azonosítatlan, tehát pontosan nem lokalizálható. A régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva (ex lege) általános védelem alatt állnak, ha a KÖH nyilvántartásban szerepelnek. Az ex lege védettséget élvező lelőhelyek közül a nemzeti kulturális örökség miniszterének rendeletével Vác területén három kiemelt jelentőségű régészeti lelőhely egyedileg is védetté nyilvánított. Ezek a Vár, a Németvárosban a Hegyes torony, valamint a Pogányvár. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken a KÖH Budapesti Regionális Irodája szakhatósági, a védett régészeti lelőhelyeken örökségvédelmi (eljáró) hatósági jogosítványokkal rendelkezik. A régészeti lelőhelyen, ha ott földmunkával járó beruházásra kerülne sor, minden esetben megelőző feltárást kötelező elvégezni. A feltárásról a beruházónak szerződést kell kötnie a területileg illetékes múzeummal és viselnie kell annak költségeit. Próbafeltárást a lelőhely előzetes felmérése céljából több fél kezdeményezésére (beruházó, KÖH stb.) is lehet végezni. Ennek költségeit mindig az viseli, akinek érdekében a próbafeltárást végezték. A történelmi Belváros teljes területére kiterjedő régészeti védelem örökségszakmai szempontból a legmesszebbmenően indokolt, hiszen a város történetének és eddig előkerült régészeti emlékeinek ismeretében biztosan állítható, hogy a Belváros teljes területe alatt régészeti emlékeket rejt a föld. Miután a jelenleg hatályos örökségvédelmi szabályozás a területi formájú régészeti védelmet, a régészeti védettségi terület fogalmát nem ismeri, helyette a régészeti érdekű terület fogalmának bevezetése biztosíthatja, hogy a Belváros régészeti örökségének egyetlen feltételezett, esetleges eleme se maradjon ki a jogi védelem alól. Azaz a 2001. évi LXIV. törvény 7.§ 14. pontja értelmében a történelmi Belváros korábban „régészeti védett”-nek nevezett területe „régészeti érdekű területnek” minősül, mivel bármely pontján „régészeti lelőhely előkerülése várható, vagy feltételezhető:” Mivel a kulturális örökségvédelmi törvény 19.§ (1) értelmében a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről is csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el, az örökségvédelmi
32
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE hatósági gyakorlatban az ilyen területen folyó beruházásoknál általában szakfelügyelet írandó elő. 2. Helyi értékvédelem A helyi védelem alatt álló épületek, területek védelmét biztosítani kell. Készítendő értékvizsgálat alapján bővítendő a helyi védelem köre épületekre, védendő utcaszakaszokra, utcaképekre, a város bel- és külterületén levő feszületekre, képoszlopokra, fasorokra, stb. Az építészeti örökség helyi védelmét - a hatályos jogszabály szakmai szabályai szerint önkormányzati rendeletben kell biztosítani. Védendő kilátóhelyek: - A Duna-part mentén a Terven jelölt helyeken - A 2/A út mentén a Terven jelölt kilátóponton Látványvédelem: A város történeti sziluettjének, városképének – a templomtornyokkal, a jellemző tömegű épületekkel, ezek tetőzetével, meghatározott „váci Duna-parti látkép” - védelmét a jellemző kilátóhelyekről, rálátási pontokról meg kell őrizni: - A Dunáról - A Duna Szentendrei szigeti partjáról - A Kosdi út felől a Duna látványával - A Kálvária látványa a Kosdi út város felőli pontjáról Egyedi védelem: Az egyedi védelem a kiemelt helytörténeti, építészettörténeti értékek, a fejlődés kiemelkedő jelentőségű dokumentumainak megőrzésére irányul. Ezek kiválasztásánál tehát a városképi értékeken túl az egyedi értékek – ritkaság, szakmatörténeti jelentőség, esztétikai kvalitások (építészeti, ipar-és képzőművészeti, kézművességi, belsőépítészeti, stb.) - és adott esetben a megmaradt berendezések is a védelem tárgyát képezik. Az értékek megőrzésével kapcsolatban a legalapvetőbb szabályokat – tömegkép, homlokzat, alaprajz, belső alakítás, jellegzetes szerkezetek védelme, ipar- és képzőművészeti emlékek védelme – a rendelet szövegébe bele kell fogalmazni, hogy kellő hatással működhessen. Az egyedi védelem listájának „nyitott”-nak kell lenni, tehát azon az elven kell alapulnia, hogy a „ma létrehozott építészeti értékek potenciálisan a holnap műemlékei” – tehát azokat a műemlékeknél elvárható szakszerűséggel és gondossággal kell fenntartani, karbantartani. Az ehhez szükséges és önkormányzati rendeletben meghatározott támogatáshoz az önkormányzat éves költségvetésében fedezetet kell biztosítani. A Szabályzat 3. számú függeléke Helyi védelem alatt álló és helyi védelemre javasolt területek, épületek, objektumok listája a Településszerkezeti Tervben javasoltakon túlmenően további védelemre javasoltak épületekkel, építményekkel, utcaképpel bővült. E.) KÖZLEKEDÉS Az utóbbi években a település életében történt leglényegesebb változás a közlekedési szakterületen a 2/A sz. főút várost elkerülő nyomvonalának megépítése és forgalomba helyezése. A fővárosi bevezetés egyik ágaként átadott M0-szakasz tovább növelte az új nyomvonal hatékonyságát Vác térségében is, vagyis ennek hatására többen választják az új utat az eredeti, városon átvezető átkelési szakasz helyett.
33
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE A főút Vácot elkerülő szakasza - a körülmények figyelembevételével - igen jó paraméterekkel valósult meg. A vonalvezetés a terep adta lehetőségek miatt nem túl nagyvonalú, de a különszintű csomópontok gyors és biztonságos forgalomlebonyolódást tesznek lehetővé. Az új nyomvonal végcsomópontjához csatlakozik a 12. sz. főút szintén új szakasza. A város egyik legégetőbb közlekedési problémája ezáltal hosszú távra megoldódott. A jelenlegi 2/A főút tervezett autóúttá minősítéséhez az előzményterveket követően, az UVATERV-ben jelenleg folyó tervezésnek megfelelően az út szélesítésére van szükség: a Kosdi csomópontig az út baloldalán, attól kezdődően az Északi csomópontig az út jobb oldalán történő bővítéssel. A Szabályozási Terv az útbővítés számára a meglevő, kisajátított telekhatáron túl 15-15 m további területigényt jelöl. A szabályozási szélesség pontosítására az út kiviteli terveinek elkészültét követően, a jelen Szabályozási Terv későbbi karbantartása, aktualizálása során, a kisajátítási tervek alapján lesz lehetséges. Az Északi csomóponttól induló, az agglomerációs rendezési tervben szereplő autópálya nyomvonala a Szabályozási Terven a Településszerkezeti Tervben meghatározott nyomvonal szerinti, és az csak figyelemfelkeltő, tájékoztató jellegű, mivel ezidáig a nyomvonalat pontosító terv nem készült. A jelenlegi tervezési folyamatban van még olyan közlekedési kérdés, amelynek végleges rendezése a részletesebb szakági tervek hiánya miatt nem lehetséges: ez a tervezett Dunahíd helyének és a rávezető úthálózat véglegesítése. A városközpont tehermentesítésére megvalósult a Liszt Ferenc sétány-Barabás u.-Szent János u. útvonal kétirányúsítása, az átépítéssel a komp közvetlenül kapcsolódhat a 2. sz. főúthoz (Rákóczi út-Dr. Csányi László krt.). Ezzel a megoldással a Belváros úthálózata (pl. a Budapesti út) mentesül a komp által keltett közúti forgalomtól. A Vác térségében tervezett Duna-híd megépítése több szempontból lenne szükséges, illetve előnyös. A Duna magyarországi szakaszán a közúti hidak egymástól való távolsága többszöröse a tőlünk nyugatra fekvő európai országokban tapasztalt értékeknél. Ezeknek az úthálózati hiányosságoknak a kiküszöbölése a kis- és nagytérségi, valamint az országos szintű kapcsolatok működésének javítása érdekében egyaránt fontos lenne. További szempont a város fejlődésének új dimenziójú lehetősége. A nagyobb folyókon való átkelési helyek a történelem folyamán mindig városalkotó és -fenntartó szerepet játszottak, ez Vác esetében is növelné a lehetőségeket. Már a jelenlegi helyzet is előnyökkel jár (a komp miatt) az egyéb Duna-parti településekkel szemben, a híd pedig lendületes fejlődést indukálna. A híd tervezett helye pedig véglegesen megoldaná azt a környezeti problémát, amelyet a komp közúti forgalma okoz a város belső területein. A híd és a hozzá vezető úthálózat a város déli területén alternatív megoldásokkal már az előző rendezési tervben is szerepelt. A két megoldási lehetőség közül az északabbra eső, a gödöllői út vonalában levő változat mára már kevésbé tűnik reálisnak a környező területek egyre intenzívebb hasznosítása és az ebből is fakadó környezeti veszélyeztetés miatt és egyébként a város sem akarja a Belváros közelébe vinni a híd forgalmát, azt minél délebbre kívánja tolni. A város a Duna-híd szerepét és fontosságát átérezve további vizsgálatokat készíttet a híd helyének meghatározására. A jelen terv készítésekor még nem fejeződött be annak a hídtanulmánytervnek a készítése, mely ismét megvizsgálja a híd lehetséges helyének és a hozzávezető útnak az alternatíváit.
34
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE Az előző rendezési terv délebbre fekvő változata - a jelenlegi állapotokat figyelembevevő, kismértékű nyomvonal-korrekciókkal - reálisan megvalósítható. A jelen Szabályozási Terv ezt a nyomvonalat figyelembe véve biztosítja a híd és a kapcsolódó úthálózat és csomópontjai számára a szükséges területet. A hídhoz vezető út nyomvonalvezetésénél a jelenlegi területhasznosítások lehető legkisebb zavarását tartalmazza a terv. A vasúti felüljáró két oldalán van szükség némi kompromisszumra a nyomvonal átvezetése érdekében. A vasútvonaltól nyugatra levő bányató telkének egyik sarkán kell áthaladni (ez jelenleg sem használt, gazos, hasznosítatlan terület). A vasútvonaltól keletre levő volt zártkerti területet – Václigetet – a nyomvonal kikerüli. A 2/A főút megépítésével nyílt a 2-es út régi átkelési szakaszon (ma is a város főútja) olyan építési beavatkozásokra, amelyek egyszerű eszközökkel - amellett, hogy biztosítják a forgalom biztonságos lebonyolódását - csökkentik az átmenő forgalom számára vonzó zavartalan haladás lehetőségét, a forgalmi áramlatok sebességét: (körforgalmú csomópontok kialakítása). A forgalmi hálózaton a 2/A sz. főút megépítésével egyidejűleg csak a 21.113 jelű Vácdukai bekötő út nyomvonalvezetésén kellett változtatni. A jobb csomóponti kiszolgálás érdekében a bekötőút a 2106 jelű, Rádra vezető összekötő útból ágazik ki a főút új nyomvonalán épült különszintű csomópont egyik ágaként. A 2. sz. főút városból való kihelyezése a belterület forgalmi terhelésének nagyarányú emelkedését visszafogta. A 2/A sz. út városkörnyéki forgalmának automatikus leválasztódása a városi hálózatról, a cél- és eredőforgalom rövidebb úton való közlekedése jótékony hatással van a belső forgalomra. Ezáltal a város egyes úthálózati problémáinak megoldása, amelyek már régóta rontották a belső forgalom biztonságát, egy időre halasztódhatnak. A szűk vasúti aluljárók szélesítése azonban, a Dr. Csányi László út Rákóczi út - Árpád út csomópontjainak kapacitásnövelése megoldandó feladat. Mindezeken túl – a forgalom természetes növekedésével párhuzamosan – a régi 2. sz. főút átkelési szakaszán a forgalomcsillapításra továbbra is folyamatosan figyelmet kell fordítani. A 2-es út városi átvezetése számára a meglevő keresztmetszetet lehet figyelembe venni a megtartandó beépítések, utcavonalak miatt, a korábbi rendezési tervek figyelembevételével. A Szabályozási Tervben további úthálózati elemek szabályozása a város számos területére készült szakhatósági egyeztetéseken elfogadott és hatályos részletes rendezési tervek és szabályozási tervek szerintiek, az ott meghatározott szabályozási szélességekkel. Új, az OTÉK-tól eltérő méretű útszabályozást a terv nem tartalmaz. Az elmúlt időszakban jelentős közlekedési beruházás volt a város területén a Duna-parti kerékpárút megépítése. Ennek jelentősége többirányú: amellett, hogy igen jelentős segítség a város szabadidős tevékenységeinek egészséges körülmények között történő végzésében, a 2. sz. főúton és a város forgalmi hálózatán a lecsökkent kerékpáros forgalom növeli a forgalombiztonságot. A Szabályozási Terv a Településszerkezeti Terven már jelzett tervezett regionális kerékpárutakat – Gödöllő és Gyöngyös irányába - tartalmazza. Az önkormányzati Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság határozata értelmében a kisváci kerékpárút és támfal kérdésében az alábbiak szerint határozott: „a kisváci kerékpárút közös kerékpár-, gyalogútként fejlesztendő és szerepeltetendő a rendezési tervben olymódon,
35
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE hogy a nyomszélesítés a város felé történjen. Ezen túlmenően a szükséges minimális biztonsági sáv megtartása kötelező, utána támfal építhető.” F.) KÖZMŰVEK ÉS HÍRKÖZLÉS 1. A közműfejlesztésről általában Vác fejlődésének elősegítésére az Önkormányzat szükségesnek tartja, hogy megfelelő komfortot biztosítson a település lakosságának és kész legyen a betelepülni szándékozók fogadására. A település gazdasági életének fellendítését munkahely teremtés lehetőségének kínálatával szeretné biztosítani. Ennek érdekében az Önkormányzat a már beépített területeit is felülvizsgálva, az alulhasznosított telkeinek intenzívebb hasznosításával, valamint a bizonyos mezőgazdasági hasznosítású területének funkcióváltásával újabb lakóterületi, gazdálkodási célú hasznosítású területek kijelölését igényli, hogy ezzel vonzóképességét növelje. A funkcióváltási lehetőségeket rögzítette a település szerkezeti terve, az egyes övezetekben a beépítés lehetőségének és feltételeinek pontos meghatározására készül a Szabályozási Terv. Közműellátás vonatkozásában az új beépítésre szánt területeken a megfelelő élet- és munkakörülményt, a gazdasági élet fejlődését és a település idegenforgalmi vonzerejének fokozását, valamint a környezetvédelmi igények garantáltabb biztosítását írja elő a közműfejlesztési javaslat. Az új beépítés, új területhasznosítás, igényes lakó- és munkakörnyezet csak a teljes közműellátás rendelkezésre állásával biztosítható. Ezt a szabályozási előírások között, mint a beépítési lehetőség feltételeként kell előírni. A teljes közműellátás keretében ki kell építeni a vízellátást, a szennyvízelvezetést, a felszíni vízrendezést, a villamosenergia ellátást és a földgázellátást, valamint a távközlést. Az igényesen kialakított közművesített területen minőségi beépítést lehet kialakítani, amellyel a település fejlődésének minőségét is befolyásolni lehet. A közműfejlesztéssel kapcsolatban továbbra is elsődleges feladat a település meglevő beépített területeinek (lakó-, városközponti vegyes és ipari-gazdasági hasznosítású területen egyaránt) a közműellátottság növelése, amely érdekében a közmű ellátottsági hiányokat kell pótolni. A közművizsgálatok készítése során a település közműellátottsága részletes elemzésre került. Az azóta eltelt idő miatt ezt ismételten felülvizsgáltuk, de érdemi változás alig történt, a közműellátásban jelenleg is hiányosságokat rögzítenek a statisztikai adatok. Vác közműellátottsága –a ma rendelkezésre álló legutolsó - a 2002. január 1.-i állapotot rögzítő statisztikai nyilvántartás szerint is: vezetékes ivóvíz ellátottság. 99,6 % közcsatorna ellátottság (szennyvíz-elvezetés) 80,86 % földgáz-ellátottság 80,3 % villamosenergia-ellátottság 95,29 % A település vízellátottságához képest a közcsatornás szennyvízelvezetés kiépítettsége még mindig lemaradt. Még több, mint 2500 lakásból a szennyvizet nem közcsatorna vezeti el, hanem egyedi, többnyire szikkasztóként üzemelő szennyvíztárolóban gyűjtik. Ez a város egyik jelentős környezet-szennyező forrása. A település továbbra is elsődleges közműfejlesztési feladata a közcsatorna hálózat fejlesztése és a szigorú szabályozás segítségével a közcsatornára történő rákötöttség mértékének növelése. 36
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE
Az ellátottság elemzése ugyan nem tért ki rá, de a meglevő hiányosságok között kell említeni a település felszíni vízrendezésének elmaradottságát is. A részlegesen kiépített zárt csapadékcsatornás elvezető rendszer melletti hiányosan karbantartott nyíltárkos felszíni vízrendezéssel minőségi lakókörnyezetet kialakítani nem lehet. Meg kell említeni, hogy a statisztikai adatok szerint a városban 216 km út biztosítja a terület feltárását, de ennek alig 40 %-a burkolt jelenleg. Mielőbb meg kellene oldani a XXI. századhoz illő, a motorizáltságot figyelembe vevő szilárdburkolatok kiépítését és ehhez kapcsolódóan a korszerű felszíni vízrendezést. Itt kell említeni a közvilágítás hiányosságát. A városban alig több, mint 3000 közvilágítási lámpahely üzemel, ennek is a 90 %-a a kisfeszültségű tartóoszlopokra szerelt, irányfény mértékű megvilágítást nyújtó lámpafej. Átlagosan a feltáró úthosszra vetítve 70 menként esik egy lámpafej, amely jelzi, hogy a közvilágítás legalább irányfény szintű kiépítése érdekében meg kellene duplázni a lámpahelyek számát. Az igényesebb világítás pedig emelhetné a településen élők komfortérzetét. A közműfejlesztési feladatok között a közműhiányok pótlását követi, mint második csoportba sorolható fejlesztési feladat az új beépítésre, hasznosításra, funkcióváltásra javasolt területek közműellátásának a megoldása. Az új beépítés, új területhasznosítás lehetőségének már feltételeként kell szabályozni, hogy a beépítés, hasznosítás csak a megfelelő, környezetvédelmi követelményeket kielégítő, közműellátás biztosítása esetén engedélyezhető. A településrendezési javaslat a település teljes közigazgatási területére készül, amelyben rögzítésre kerül a kül- és belterület távlati hasznosítási lehetősége. Kijelölésre kerültek a távlati –funkcióváltással- lakóterületi, üdülőterületi fejlesztésre figyelembe vehető területek, meghatározták a vállalkozások, a kereskedelmi, szolgáltatási célú és az ipari-gazdasági tevékenység számára hasznosítható területeket. Ezeknek a területeknek a hasznosítói jelentkeznek közműellátás szempontjából új igénylőként, amelyek kiszolgálását a közműfejlesztési javaslatnak biztosítani kell. Hasznosításra olyan terület nem javasolható, amelynek a közműellátása csak irreális költségekkel lenne megoldható. A javasolt területfelhasználás megvalósításához annak a megfelelő közműellátását is biztosítani kell. A közműellátás mértékét a komfortos élet- és munkakörülmény igénye és a környezetvédelmi követelmények alapján kell meghatározni. A település belterületén, illetve a beépítésre szánt területein már csak a teljes közműellátás biztosításával adható építési engedély. A teljes közműellátás biztosítására a vízellátást (ivóvíz és tüzivíz ellátást), a közcsatornás szennyvízelvezetést, a felszíni vízrendezést, valamint a vezetékes hírközlés mellett energiaellátásként a villamosenergia ellátást és a földgázellátást kell biztosítani. A település külterületén és a beépítésre nem szánt területein is csak a környezet védelmét kielégítő közműellátás biztosítottsága esetén engedélyezhető területfejlesztés. Emberi tartózkodásra szolgáló új épület építésére, meglevő épület átépítésére, funkcióváltására építési engedély csak akkor adható ha biztosítani lehet az egészséges, ÁNTSZ által elfogadott ivóvízellátást, a Tűzoltóság által elfogadott tüzivíz ellátást, a Környezetvédelmi Felügyelet által és az ÁNTSZ által elfogadható szennyvízelhelyezést, az elöntés veszélyét kizáró felszíni vízelvezetést és a villamosenergia ellátást.
37
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE A település demográfiai prognózisa szerint Vác, ha figyelmet fordítanak a vonzóképesség növelésére, népességszám csökkenése az ország népességszám csökkenéséhez képest kisebb lesz. A jelenlegi lakónépességnek így csak minimális csökkenése prognosztizálható. A városrendező által javasolt területfelhasználás megvalósításához szükséges közműigények meghatározása a javasolt övezeti besorolás mellett megengedhető maximális beépítés teljes megvalósításának a figyelembe vételével történt. A fejlesztési területek közműellátása mellett a már beépített területek ellátottsági hiányainak a pótlásával, valamint villamosenergia vonatkozásában –amely az egyetlen közmű, amelynek távlati folyamatos növekedésével számolni kell- fajlagos igénynövekedéséből eredő többletigény kielégítésével is kell számolni. A település bel- és külterületén a fejlesztési területek távlati új igénye összesítve és a meglevő beépítés várható igénynövekménye (egyrészt a jelenlegi ellátottság növelése, hiánypótlás, másrészt a már ellátott fogyasztók igényesebb kielégítésének biztosítása) összesítve:
38
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE
Fejlesztési terület Vízigény m /nap: 1600 3 Keletkező szennyvíz m /nap: 1500 2500 Villamosenergia ig. MW: 26 3 Földgázigény nm /h: 10000 11000 Vezetékes távközlés db: 2400 3
Meglevő beép. 1900 4000 28 21000 800
ÖSSZESEN 3500 54 3200
Ezek a prognosztizált igények a település távlati prognosztizált fogyasztóinak teljes körű ellátását biztosítaná, a prognosztizált új közműigények többnyire elérik, illetve meghaladják a település jelenlegi közműfogyasztását. A szabályozási tervben jelzett –határidő nélküli távlatra- fejlesztési lehetőségek kínálatának teljes körű megvalósulása és a már beépített területek igényes teljes körű kiszolgálása esetén jelentkezne ekkora többlet igény. Ezek a becsült igények csak a szolgáltató felé előzetes tájékoztató jelzésre alkalmas adatok és a gerinchálózat fejlesztése esetén azok paramétereinek a meghatározására szolgálhatnak, valamint az ágazati fejlesztési tanulmányok elkészítésére szolgálnak nagytávlati iránymutatásul. A város fejlődése egy hosszabb folyamat eredménye lehet. A közműellátást is a tényleges fejlődés üteméhez igazodóan kell fejleszteni. Tervezői tapasztalataink szerint rövidtávon (510 év) ezen igényeknek reálisan a 10-20 %-ának a jelentkezése várható, a tervezés távlatában (kb.15-20 év) pedig kb. 40-50 %-a. Így a reálisan kielégítendő új, többlet igény összesen:
Vízigény m3/nap: Keletkező szennyvíz m3/nap: Villamosenergia igény MW: Földgázigény nm3/h: Vezetékes távközlés db:
Iránymutatóul Üzemeltető a szolgáltatók felé tájékoztatására előzetesen bejelenthető igények 3500 700 4000 800 54 10 21000 4200 3200 600
Tervezés távlatában kielégít. igények 1750 2000 27 10000 1600
Ezért a közműfejlesztést a várható igényfelfutáshoz igazított ütemezéssel kell megvalósítani. A közműüzemeltetők ekkora igénynövekedést a meglevő hálózati rendszereikből szolgáltatni nem tudnak, valamennyi közműnél alapbázis fejlesztésre is szükség lesz, ha a prognosztizált igények ténylegesen jelentkeznek. Előzetesen a közmű-üzemeltetőknek a saját fejlesztési terveiket felül kell vizsgálni és fel kell készülniük ekkora léptékű igénynövekedés kielégítésére, meg kell határozni az igények kielégítési lehetőségének műszaki-gazdasági feltételeit.
39
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE Reálisan az üzemeltetők a település jelenlegi beépített területén, a foghíjak beépítését különösebb külső hálózatfejlesztés igénye nélkül ki tudják elégíteni, de új beépítésre bevont terület kiszolgálására csak jelentősebb külső hálózatfejlesztés megvalósítása után tudnak vállalkozni. A külső hálózatfejlesztésen túl az alapbázis kapacitásukat is növelni kell. Az alapbázis fejlesztésére közműfejlesztési hozzájárulás fizetése szükséges. A közműfejlesztési feladatok között harmadik feladatként kell említeni az esztétikai igények kielégítési szükségességét, amely a település vonzóképességének a növelését szolgálja. A település fejlődéséhez hozzátartozik a település arculatának a fejlődése is, amelyhez hozzá kell járulni a közművek megjelenésének a javításával is. E vonatkozásban különösen az energiaellátás és a vezetékes hírközlés területén jelentkeznek feladatok. Az energiaellátás vonatkozásában figyelembe kell venni, hogy a teljes összkomfortot biztosító, környezetbarát, automatikus üzemviteli hőellátás iránti igényeken túl, az esztétikai igények is fokozatosan előtérbe kerülnek. A közműfejlesztések során távlatban előtérbe fog kerülni az utcaképet rontó szabadvezetékes villamosenergia ellátó és távközlési rendszerek látványjavítási igénye is. Ezért a villamosenergia ellátás hálózatainak és a hírközlési hálózat település szintű földkábelesítésének távlati célkitűzéseivel is foglalkozni kell. A település arculatát alakítja a felszíni vízrendezés megoldása is. A területfejlesztési oldalról meghatározott közműfejlesztési feladatokat, a közműhiányok pótlását, az új fogyasztók kiszolgálási lehetőségének megoldását a szolgáltatók az ágazati fejlesztési terveik módosításával vállalják, gondot a közműellátás esztétikai megjelenésének javítási igénye okozza, amelyet a privatizált, gazdasági érdekeltségű szolgáltatók nagyon nehezen akarnak elfogadni. A település arculata piaci érték, ezért a szabályozási terv egyik legfontosabb feladata a település érdekeinek biztosítására a közműszolgáltatók hálózatfejlesztési lehetőségeinek szabályozása. A VÉSZ-ben rögzített szabályozásra a közműszolgáltatók is kötelezhetőek. 2. Közművenkénti fejlesztési javaslat 2.1. Vízellátás Vác vízellátását a Dunamenti Regionális Vízművek Rt. (DMRV Rt.) Balparti Regionális Rendszerével biztosítja. A vízellátó hálózat Vácon a beépített területeken 100 %-os szintre kiépítettnek tekinthető, az ivóvíz vezeték minden utcában kiépült. A Regionális Vízmű a Duna partjára telepített kútjaiból termel ki ivóvizet, valamint van lehetősége a Fővárosi Vízműtől is vizet átvenni. A kedvező adottságok alapján ugyan szabad kapacitás tekintetében komoly tartalékokkal a város nem rendelkezik, de a Fővárosi Vízművektől a Duna alatt létesített NÁ 600-as vezetéken át történő többlet ivóvízátvétellel és kapcsolódó rendszerfejlesztéssel van lehetőség a többlet igények bázis oldali kielégítésére. A 2 számú főközlekedési út Duna felőli oldalán halad a regionális NÁ 400-as méretű vízvezeték. A 2 számú főközlekedési út és a Duna között üzemel a DMRV Rt. Váci Déli Vízműve és az un. Forte Vízmű. Mindkét Vízmű a Duna partjára telepített parti-szűrésű kutakkal termel ki vizet. A Déli Vízmű a korábbi elszennyeződése miatt nem emel ki ivóvíz minőségű vizet és belátható időn belül nem is fog. A vízbeszerzésre alkalmas terület védelme azonban továbbra is fontos, hiszen a vízkészlet jó minőségű ipari vízként, illetve megfelelő tisztítási
40
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE technológiával akár ivóvízként is hasznosítható lehet. A Forte Vízmű ugyanabból a vízadó rétegből termel ki vizet, mint a Déli Vízmű. A Forte Vízműből a vizet NÁ 300-as és NÁ 150es méretű ipari vízvezetéken keresztül juttatják el az ipari fogyasztókig. Ezt a vizet vételezik a FORTE, a volt SENIOR területén üzemelő létesítmények, a HENKEL, a STADION, a CEMINVEST is. A települést ellátó hálózatban a víznyomást az üzemelő műtárgyak biztosítják, a településen jelenleg nyomásproblémák nincsenek. A területfejlesztési javaslat alapján a fejlesztési területek jelentős vízigényének az ellátásához, az építendő hálózat meglévő hálózathoz való csatlakozási pontjainak kijelölésére a meglévő rendszer hidraulikai felülvizsgálatára van szükség. Erre a legoptimálisabb mód egy hálózati hidraulikai tanulmányterv készítése. A magasan fekvő tervezési területek ellátására új, 3. számú nyomászóna kialakítására van szükség, mely zóna 500 m3-es ellennyomó tározójának helyét ábrázoltuk, bár annak pontosítására a kiviteli tervezéskor még szükség van. A településrendezési terv alátámasztó munkarészeként dokumentált viziközmű tervlapon ábrázolt vezetéknyomvonal jelzi, hogy a tervezett területfejlesztések ágazati fejlesztéssel ivóés tüzivízzel elláthatók. Az adott területek ellátásához a pontos vezetéknyomvonalat és a szükséges háttérfejlesztéseket csak a fent említett hálózati hidraulikai tanulmányterv alapján lehet megállapítani. 2.2 Szennyvízelvezetés Vác települést a vízbázis védelem érdekében a legveszélyeztetettebb települések közé sorolta az ágazat. (Az ágazat –a szennyvíztisztítás, csatornázás megoldásának fontosságát, sorrendiségét meghatározó- értékelése szerint Vác a I. Sérülékeny környezetű vízbázisok területén fekszik és azon belül is az I/1 Fokozottan érzékeny, üzemelő vízbázis területén fekvő település.) A vízbázis védelem érdekében a településen fokozottan kell teljesíteni a környezet védelmét szolgáló előírásokat. Meg kell akadályozni a szennyezés talajba jutási lehetőségét, ezért a szennyvízelvezetés közcsatornával történő megoldása, annak település szintűvé emelése kiemelt feladat. Vác elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózattal rendelkezik. A csatornázott területeken az ingatlanokban keletkező szennyvizet közcsatorna hálózattal vezetik el. A szennyvízcsatorna hálózattal elvezetett szennyvizeket a Váci regionális szennyvíztisztító telepen tisztítják meg. A szennyvíztisztító telep korábban mechanikai és kisebb biológiai fokozattal üzemelt, az utóbbi időben elvégzett rekonstrukciókkal a biológiai fokozatot is a teljes kapacitás mértékére emelték. A telep kapacitása jelenleg 18 000 m3/d, általában jelentős szabad kapacitással rendelkezik. Komolyabb mennyiségű csapadék, vagy nagyobb Duna vízállás esetén azonban a mennyiség meghaladja a telep kapacitását. A településen 148,6 km vízvezeték üzemel és 81,5 km a közüzemi szennyvízcsatorna hossza. A közcsatornára nem csatlakozó telkeken kb. 2500 lakásban, a lakásállomány 18 %-ában keletkező szennyvizeket az ingatlanok telkein elszikkasztják. A vízbázis védelme szükségessé teszi, hogy a még nem csatornázott utcákban a csatornahálózat minél hamarabb megépüljön és a már csatornázott utcákban a még közcsatorna hálózatra rá nem csatlakozó ingatlanokat kötelezzék a rácsatlakozásra.
41
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE Az ágazati fejlesztési koncepció ugyan nem számolt ekkora területfejlesztéssel, de kellő tartalékkal rendelkezik a tisztítótelep. A még le nem kötött tisztítókapacitás a prognosztizált igények kielégítését biztosítani tudná. A fejlesztésre javasolt területekről a tisztítótelepre történő csatlakozás biztosítására a megfelelő gyűjtőhálózati rendszert ki kell építeni. Az új beépítések távlati elláthatóságát figyelembe vevő szennyvízcsatorna hálózat létesítése szükséges. Meg kell említeni, hogy a közcsatorna hálózatba csak az előírt –4/1984.(II.7.) OVH rendelet szerinti- szennyezettségű vizek vezethetők, ettől eltérő szennyezettségű vizeket a keletkezés telkén belül elő kell tisztítani. 2.3. Csapadékvíz-elvezetés Vác fő vízfolyása a Duna, amely befogadója a település vízfolyásainak, s a vízfolyások közvetítésével a település felszíni vizeinek. A Duna vízgyűjtő területéről változó mennyiségű vizet szállít. A változó vízszállítási igény szerint változik a Duna vízszintje. A változó vízszint árhullámokat okoz, amely ellen a szárazföld védelmét biztosítani kell. A Duna árhullámai ellen a legbiztonságosabb védelmet a mértékadó árvízszint feletti (magasparti) elhelyezkedés, vagy védgát biztosítja. Vác térségében a mértékadó árvízszint 105 mBf körüli. (Ezt konkrét építési szándéknál pontosítani kell az érintett szakhatóságnál, a KDV-VIZIG-gel.) Az ennél mélyebben elhelyezkedő terület a mértékadó árvízszintet elérő vízállásoknál víz alá kerülhet, így árterületnek, hullámtérnek minősül. Az árterületen, hullámtérben építményt elhelyezni csak az illetékes Vízügyi Igazgatóságok engedélyével lehet, mindig annak tudatában, hogy a területet időnként a víz elöntheti. A hullámterek használatáról és hasznosításáról a 46/1999 (III.18.) Kormányrendelet rendelkezik. Ennek figyelembe vételével az érintett térség beépítését csak a megfelelő árvízvédelem kialakítását követően lehet engedélyezni. Meg kell még említeni, hogy a város Duna menti területe korábban vízjárta terület volt, a talaj felsőbb rétegeit a Duna alakította, jelentős a talajvízszint mozgása is, ezért a mélyebben fekvő részek beépítéséhez talajmechanikai szakvélemény készíttetése is szükséges, amelyben rögzítetteket figyelembe kell venni. A településre, különösen a mélyebben fekvő részeire, illetve a Duna menti sávjára jellemző, hogy magasabb a talajvízállás, illetve nagyobb a talajvíz ingadozása, ezért fokozottabb figyelmet kell fordítani a várhatóan erőteljesebb talajvízmozgásra, amelynek útját terepszint alatti építkezéssel nem szabad elzárni. Terepszint alatti építésnél a talajvíz továbbvezetését ki kell építeni. A település változatos topográfiai adottságából eredően korábbról több vízgazdálkodási célra lejegyzett földterület található Vácon. A település fejlődése, a megvalósult beépítések több helyen átalakították a vízjárást. Néhány ma is a hivatalos térképen még vízgazdálkodási területként (vízmosás, árok, vízfolyás, stb.) nyilvántartott földterület már a vízelvezetés szempontjából funkciót vesztett. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy a földhivatali térképen még vízgazdálkodási területként lejegyzett földterületet –ha már funkciót vesztett ismindaddig vízgazdálkodási területnek kell tekinteni, amíg az érintett árok, vízmosás, stb. 42
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE vízgyűjtőjének a felülvizsgálatára sor nem kerül. A teljes érintett vízgyűjtőre készített vízjogi engedéllyel rendelkező terv alapján kérheti csak az Önkormányzat a földhivatali térképről való törlését. A vízgazdálkodási területen sem közművet, sem utat fektetni nem lehet. A településfejlesztési elképzelések megvalósulása esetén a településen a burkolt felületek aránya (építmények, utak, parkolók, stb.) jelentősen megnő. A burkolt felületekről a ráeső csapadékvíznek majdnem 100%-a folyik le és a lefolyás időtartama jelentősen lecsökken. A településen a csapadékvizek elvezetése sok helyen jelenleg is problematikus, amennyiben a fejlesztések következtében az elvezetendő vizek mennyisége jelentősen megnő, a meglévő elvezetési nehézségek nőnek. Ezért Vác kül- és belterületeire is vonatkozó csapadékvíz elvezetési tanulmányterv készíttetését javasoljuk. A település legrégebben megépült részein, a városközpontban és a lakótelepein, nagyobb iparterületein zárt csapadékcsatornákkal vezetik el a felszíni vizeket, amelyek a település vízelvezető rendszeréhez csatlakoznak, a végső befogadó a Duna. A település nagyobb hányadán azonban a nyílt árkos vízelvezetési megoldás a jellemzőbb. Elsődlegesen Vác nagyobb forgalmú utcáin a meglévő nyílt árkos elvezető rendszer zárt csapadékcsatornás rendszerre való átépítését javasoljuk. A zárt csapadékcsatorna helyigénye jóval kisebb a nyílt árokénál, a felszabaduló helyen parkolók létesítése, útszélesítés, utcafásítás javasolható. Az utcafásítás a mikroklíma javításán túl jelentős látványjavítást is eredményez. A zárt csapadékvíz elvezető közcsatornahálózat kisebb karbantartási költséggel stabilabban üzemel. A már beépített területen fokozatosan, mindig az útépítéshez, útrekonstrukcióhoz csatlakozóan kell a felszíni vízrendezés átépítését megoldani. A beépítésre szánt területeken, az új fejlesztések megvalósításával azonban egyidejűleg már zárt csapadékvíz elvezető hálózat kiépítése célszerű. A zárt csapadékvízcsatorna hálózattal történő csapadékvíz elvezetés környezetvédelmi előnye, hogy az esetleges szennyeződött csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt mód van a víz tisztítására. Ezért a csapadékvíz csatorna élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó, illetve szénhidrogén származékfogó műtárggyal védeni lehet az élővizek minőségét. Meg kell említeni, hogy különösen a foghíjként létesítendő beépítésnél, a burkoltsági arány növekedéséből származó növekedő elvezetendő csapadékvíz továbbvezetését egész a végbefogadóig történő felülvizsgálattal ellenőrizni kell. A csapadékvizek szénhidrogén szennyezése nagyon környezetszennyező, ezért nagyobb szénhidrogén szennyezésnek kitett felületeken (pl. a 20 gépkocsi befogadásánál nagyobb kapacitású parkoló felületekről, stb.) kiemelt járdaszegéllyel kell biztosítani, hogy a csapadékvíz nehogy a talajba mossa a szennyeződést és a burkolatról összegyűlő csapadékvizet benzin- és olajfogó műtárgyon keresztül lehet csapadékvíz csatornába vezetni. 20 gépkocsinál nagyobb befogadó képességű parkolót nem is szabad „zöld” parkolóként létesíteni, vízzáró burkolattal kell az ilyen parkolófelületet burkolni. A szakma sokat foglalkozik a csapadékvizek visszatartásának a lehetőség szerinti megoldásával, részben a csapadékvizek locsolóvízként történő felhasználására, részben a talajba szivárgással a rétegvizek víz- utánpótlásának a biztosítására. Csak a tiszta vízzel 43
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE szabad locsolni, illetve csak a tiszta vizet szabad a talajba elszivárogtatni. A burkolt közlekedési felületekről azonban megfelelő tisztaságú víz nem gyűjthető össze, ezért is javasolt ezek közcsatornával történő összegyűjtése és továbbvezetése. Megfelelő tisztaságúnak csak a tetőidomokról összegyűjtött víz tekinthető. Annak felfogásával, locsolóvízként történő hasznosításával ivóvíz fogyasztás megtakarítása érhető el. Az új építésügyi előírások azért is szigorították meg a telkenként kötelező zöldfelületek biztosítási igényét, hogy a korábban előforduló 100 %-osan burkolt telkek ne alakulhassanak ki. A zöldfelületekre lehulló csapadékvíz, illetve locsolóvíz elszikkadhat a talajba. 2.4. Energiaellátás A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz (közvetve távhő) áll rendelkezésre. A földgáz település szintűnek tekinthető kiépítettsége korszerű termikus energiaellátás lehetőségét biztosítja a településen. A villamosenergia a világítás és technológiai energiaigények kielégítését szolgálja. A vezetékes gázzal el nem látott telkeken a nem-vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj használata termikus célra jellemző. A PB használata, szintén a gázzal el nem látott ingatlanokra jellemző, elsődlegesen főzési célra. A megújuló energiahordozók hasznosításával foglalkozni kell, mert Magyarország a Kiotói megállapodás aláírásával kötelezettséget vállalt a légteret terhelő káros kibocsátások csökkentésére. Ezt teljesíteni csak a megújuló energiaforrások hasznosításával tudja, így a ma még országosan is alig előforduló hasznosítás jelentős növelésével lehet. A megújuló energiahordozók közül a napenergia használatán kívül a bioenergia, a szennyvíztisztító-telepi szennyvíz-iszap hasznosítása, esetleg a szélenergia lehetne eredményes. Ennek megítélése részletesebb vizsgálatokat igényel a jövőben. 2.4.1. Villamosenergia ellátás Vác villamosenergia ellátásának szolgáltatója a budapesti ELMŰ Rt. A település villamosenergia ellátásának bázisa a Váci Északi 120/35/20 kV-os alállomás, amelynek betáplálása az országos 120 kV-os hálózathoz tartozó kétrendszerű Göd-Vác vezetékkel biztosított. A településen a DCM üzemeltet még 120 kV-os alállomást, amelynek betáplálása szintén a Gödi 400/120 kV-os alállomásról induló kétrendszerű vezetékről történik a Váci alállomástól továbbépítve. A Váci 120/35/20 kV-os alállomásról induló 20, 35 kV-os szabadvezeték hálózatok biztosítják a térség ellátását. A 35 kV-os hálózat táplálja az un Déli 35/20 kV-os alállomást. A 35 kV-os vezeték több helyen is telkek fölött halad keresztül. Az északi és déli alállomásról induló 20 kV-os középfeszültségű hálózatok fűzik fel és táplálják a település fogyasztói transzformátor állomásait, amelyek jellemzően oszlopállomások. A település központjában, az intenzívebb beépítésű területen és az újabban épített iparterületeken, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági, vállalkozási területeken a
44
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE hálózat már földkábellel kivitelezve épült meg és azokon a területeken jellemzően nagyobb egységteljesítményű épített házas állomások üzemelnek. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségű elosztásban az újabb ellátási körzetekben üzemel földkábel. A lazább beépítésű, családiházas övezetben és az üdülőterületeken a kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, légkábeles vagy szabadvezetékes formában. A villamosenergia hálózatairól meg kell említeni, hogy a közép- és kisfeszültségű hálózatok külön-külön oszlopsoron haladnak, ellehetetlenítve az utcák szabad fásítási lehetőségét. Továbbá a középfeszültségű hálózat nyomvonala nem mindenhol követi a közterületeket, hanem áthalad magántelkek felett. Ennek legalább hosszabb távon történő közterületi kiváltását meg kell oldani. A település rendezési tervében javasolt területfejlesztés teljes megvalósulása, továbbá a meglevő fogyasztók igényesebb ellátása esetén, nagyobb távlatban várhatóan a villamosenergia igény növekedése közel 54 MW-ra prognosztizálható transzformátor kapcsokra vetítve. A tervezett fogyasztók egyidejű üzemeltetését figyelembe véve (0,5 egyidejűségi tényezővel számolva) az alállomás egyidejű terhelés növekedése nagyobb távlatra 27 MW-ra prognosztizálható. A prognosztizált villamosenergia igény jelentkezése csak nagyobb távlatban várható, ezért az ágazati fejlesztési terv készítésénél egy ütemezett reálisan várható igényfelfutást kell figyelembe venni. Tervezői tapasztalatok szerint a javasolt területfejlesztésnek kb. a fele valósul meg a tervezés időtávlatában, ez alállomás szinten kb 15 MW igényt jelentene, a további igények csak távlaton túl várhatók. Az alállomás szintjén várható többlet villamosenergia igény biztosítására csak az ágazati fejlesztési elképzelések felülvizsgálatát követően nyílik lehetőség. Felül kell vizsgálni, hogy a meglevő Vác-északi alállomásnál kapacitásnöveléssel, vagy a már korábban is javasolt déli alállomás 120/20 kV-ra történő átépítésével, illetve egy új un. egyszerűsített városi alállomás létesítésével oldják-e meg az alapbázis fejlesztési igényt. Az északi állomás felöl, az új állomás 120 kV-os hálózati bekötése kiépíthető. A 120 kV-os vezeték nyomvonalának nagyon kedvező lehetőséget kínál a beépítésre nem szánt terület határáig a jelenlegi 35 kV-os vezeték nyomvonala. A jelenlegi két 35 kV-os vezeték nyomvonal közül az északit kellene átépíteni kétrendszerű 120 kV-os nyomvonalra és a beépített, illetve beépítésre szánt terület határától pedig a 120 kV-os nyomvonalat már csak földkábelbe történő kivitelezéssel szabad engedélyezni. Ezzel a kedvezőtlenül elhelyezkedő 35 kV-os hálózat a belterületen, és a déli ága egész az alállomásig felszámolhatóvá válik. A megnövelt kapacitású, vagy az új alállomásról létesítendő 20 kV-os kábelkör kiépítésére lesz majd szükség a javasolt új fogyasztók kiszolgálására. Ezek az új kábelkörök fűzik majd fel a fejlesztési területeket ellátó fogyasztói transzformátor állomásokat. A transzformátorokról táplálható kisfeszültségű hálózatok biztosítják majd közvetlen az új fogyasztói igények ellátását. Az új beépítésbe vont területek közvilágításának a kiépítési igényét is figyelembe kell venni.
45
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE A felesleges állóeszközlekötés elkerülése érdekében, alaphálózatot, gerinc- és elosztóhálózatot, továbbá transzformátor gépet, gépcserét csak a ténylegesen konkrétan jelentkező igények kielégítésére kell megoldani. A meglevő kisfeszültségű hálózat jellemzően oszlopokra szerelten került kivitelezésre, a település egységes hálózati rendszerének megőrzése érdekében az üzemeltető törekszik a szabadvezetékes elosztási rendszer további fenntartására. Meg kell jegyezni, hogy település arculatformálásánál, esztétikai igényeknek megfelelően kedvezőbb lenne a közép- és kisfeszültségű hálózatot földkábelbe fektetve kivitelezni, az oszloptranszformátorok helyett épített állomásokat telepíteni és közvilágítást is -a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt- lámpák helyett önálló közvilágítási lámpatestekkel megoldani. Ezek természetesen többletköltséget jelentenek, de az urbánus megjelenés a település vonzóképességét növeli. Első lépésként az új beépítésű területeken célszerű a hálózatokat már földkábelbe fektetéssel kivitelezni és azt követheti a rekonstrukcióra érett szakaszok földkábeles átépítése és így majd nagytávlatra elérhető lesz, hogy település szinten eltűnhessen a "dróthálózat" és tér nyíljon a kedvezőbb utcafásításra, utcabútorozásra. A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. Önálló közvilágítási lámpatest csak a főút mellett, a városközpontban, a lakótelepen, valamint az új gazdasági-vállalkozási területeken üzemel. A közvilágítás általánosan a közlekedés biztonságát szolgálja. A település közvilágításának fejlesztése is szükséges. A közlekedés biztonság szolgálatán kívül, a vagyon és a személyi biztonság fokozott védelmét is ki kell elégíteni a közvilágításnak. A fejlesztési területeken a közvilágítást energiatakarékos izzókkal, önálló lámpatestekkel kell megoldani. A lámpatestek energiaellátását közvilágítási földkábellel kell biztosítani. A már beépített területeken a közvilágítás korszerűsítését az utak rekonstrukciójához kapcsolódóan célszerű megvalósítani. 2.4.2. Földgázellátás A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ Rt. Vác gázellátásának bázisa az országos nagynyomású hálózatról kiépített Budapest-Vác gerincvezeték, amely táplálja a település gázfogadó és gáznyomáscsökkentő állomásait. A városi gázfogadóktól kiépített elosztóhálózatot és annak műtárgyait a szakági tervlap mutatja be. A településen belül a gázelosztás középnyomású hálózattal épült ki, a kisnyomású gáz előállítása jellemzően telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal történik. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A körzeti és a helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni.
46
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE A település korszerű, környezetbarát termikus energiaellátása biztosítható a komplex földgázellátással. A földgáz alkalmas egyedi berendezésekkel, jól szabályozható, automatikus üzemvitelű, teljes komfortot nyújtó ellátás biztosítására. Fűtésre, használati melegvíz termelésre és főzésre egyaránt energiatakarékosan, gazdaságosan hasznosítható. A település prognosztizált nagyobb távlatban várható többlet gázigénnyel a szolgáltató nem számolt, ezért a várható igényt a szolgáltató csak az ágazati fejlesztési koncepciójának a felülvizsgálatát követően tudja biztosítani. Mivel a prognosztizált igények jelentkezése fokozatosan várható, célszerű az igények ütemezett jelentkezését figyelembe venni. Az egyes új fejlesztési területeknek az ellátása a szomszédos területek középnyomású elosztóhálózatának a továbbépítésével oldható meg. A jelentősebb fejlesztési területek (a volt SZEBETON területe) a településen áthaladó nagyközépnyomású vezetékről építendő leágazással láthatók el. A nagyközépnyomású vezetékről létesített bekötés táplálhat akár helyi, akár körzeti nyomáscsökkentőt. A fejlesztési terület gázellátása akár nagy-közép-, akár középnyomásról történik telkeken belül egyedi nyomásszabályozókat kell telepíteni, amelyről a fogyasztói igények közvetlen kielégíthetőek. Az egyedi nyomásszabályozók elhelyezésénél a településképi megjelenésre és az esztétikai igények növekedésére figyelemmel kell lenni. Ezeket lehetőleg növényzettel takartan az előkertekben, vagy az épületek alárendeltebb homokfalára telepítve kell elhelyezni. A nem vezetékes energiahordozók közé tartozik a szén, a fa, az olaj, a PB, valamint a megújuló energiahordozók. Vácon a közvetlen lakossági célú nem vezetékes energiahordozók használata a vezetékes energiahordozó ellátás fejlesztésével egyidejűleg, azzal párhuzamosan szorul ki. Már jelenleg a lakásállomány 80 %-a rendelkezik vezetékes gázbekötéssel, tehát igénye esetén a termikus hőellátását (fűtés, használati melegvíztermelést) a korszerűbb, automatikus üzemvitelű földgázzal tudná megoldani. A szén, fa, olaj, PB hasznosítás azonban hosszabb távon is fennmarad a vezetékes távhő, vagy gázellátással nem rendelkező ingatlanokon, illetve az alacsonyabb komfort lehetőséget elfogadó ingatlanoknál. A nem vezetékes energiahordozók jelenlegi ellátó rendszere, a beszerzési helyek, a nem vezetékes energiahordozókat forgalmazó telepek a csökkenő igényekre tekintettel fokozatosan csökkenthetők. A privatizáció során a nem vezetékes energiahordozókat forgalmazó telepek, kereskedelmi üzletek piac-orientáltak lettek. A piaci szabályozás érvényesülésével maradnak fenn a beszerzési lehetőségek. A nem vezetékes energiahordozók között a kistartályos PB gáz nagyobb távú fennmaradása is prognosztizálható, mivel a vezetékes földgázellátással azonos ellátás alakítható ki használatával. Nagyobb távlatban a gazdaságosan vezetékes gázzal el nem látható területek, külterületi beépítés jellemző energiahordozója marad. A megújuló energiaforrások közül a napenergia hasznosítását a térség természeti -klimatikusadottsága teszi lehetővé. Az országra készített korábbi napenergia hasznosítási tanulmányok Vác térségét a napenergiát gazdaságosan hasznosítható területek közé sorolta. A napenergia passzív és aktív hasznosítására is gazdaságos lehetőséget biztosít a napsütéses órák száma. A
47
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE kedvező fekvésű napos területeken 2500 - 3000 napsütéses órányi napenergiát lehet hasznosítani. A passzív napenergia-hasznosítás az épületek tájolásával érhető el. Ezt nagyon jól lehet hasznosítani új épületek elhelyezésénél, az új épületek jól megtervezett telepítésével. Az épület kedvezőbb tájolásán kívül egyéb építészeti elemek alkalmazásával, tudatos növénytelepítéssel fokozni lehet a hasznosítható napenergia mennyiségét. Az aktív napenergia hasznosítását a napos órák száma kedvezően teszi lehetővé. Az aktív napenergia hasznosítása a meglevő és tervezett épületekre, építményekre telepíthető napkollektorok, napelemek- alkalmazásával érhető el. A napenergia használata időjárás-függő, ezért a vezetékes energiahordozóval történő ellátást nem helyettesíti, csak az éves vezetékes energiafogyasztást csökkenti. Az átfogóbb tanulmányok szerint Vác térsége szélenergia hasznosítás szempontjából nem tartozik a szélenergiát kedvezően hasznosítható települések közé. A szélenergia gazdaságos hasznosítása csak a magasabb légrétegekben várható, annak a beruházása már sokkal költségigényesebb, így az elérhető eredmény alapján a szélenergia, mint energiahordozó, hasznosítása nem javasolt. A megújuló energiahordozók közül Vácon még a bioenergia, a tisztítótelepi szennyvíziszap hasznosítása lehetne eredményes. Ennek megállapítása is még részletesebb vizsgálatokat igényel. A megújuló energiahordozók hasznosításával azért kell foglalkozni, mert Magyarország a Kyotói megállapodás aláírásával kötelezettséget vállalt a légteret terhelő káros kibocsájtások csökkentésére. Ezt teljesíteni csak a megújuló energiaforrások hasznosításával tudja, így a ma még országosan is alig előforduló hasznosítás jelentős növelését kellene megvalósítani. 3. Hírközlés 3.1. Vezetékes hírközlési létesítmények Vác vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Vivendi Rt. biztosítja, amelynek központja Gödöllőn van. A Budapest szekunderközponthoz tartozó 38-as körzetszámú Vác primer központ tekinthető Vác vezetékes távközlési hálózatának bázisanak. A település 27-es távhívó számon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A település jelenlegi vezetékes távközlési ellátottsága (92,8 %-os) már majdnem teljeskörű, azaz valamennyi távközlési igény kielégített. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat a városközponton és a lakótelepen kívül jellemzően oszlopokra szerelten épült. A föld feletti távközlési hálózat számára többnyire önálló, saját oszlopsort helyeztek el. Így az utcákban jellemzően két oszlopsor található. Ezeknek az utcáknak az arculatát teljesen tönkretették, az utcafásítás lehetőségét nehezítik az oszlopsorok. A városközpontban és a lakótelepen a hálózat föld alatti elhelyezésű.
48
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE A vezetékes távközlés bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az új igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szolgáltatási szerződés megkötését követően, a szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. A település arculatának alakítása megkívánja, hogy új fejlesztési területen vezetékes hálózat már kizárólag csak föld alatti elhelyezéssel létesüljön. Nagyobb távlatban fokozatosan, az útépítéshez kapcsolódóan, illetve a szükségessé váló hálózati rekonstrukció idején a meglevő hálózat föld alá történő áthelyezését is meg kell valósítani. A távközlési hálózat föld alatti elhelyezésével biztosítja az utcafásítás lehetőségét, amely a látványjavításon túl a mikroklímát is javítja. A kedvező távközlési ellátottság ellenére célszerű nyilvános távbeszélő helyek fenntartása, illetve új fejlesztési területeken a kialakítása is. A meglevőket célszerű felülvizsgálni, hisz a vezetékes és nem vezetékes ellátottság mértéke, már nem indokol annyi nyílvános beszélőhely fenntartást. Áthelyezést, illetve új telepítést lehetőleg kereskedelmi-szolgáltatási létesítményhez kapcsolódóan kellene megoldani. A korszerű adatátvitel is egyelőre a vezetékes távközlési hálózaton keresztül oldható meg nagyobb biztonsággal. A kedvező rádió-TV műsorvétel érdekében a családiházas beépítésű területen is az épületenként elhelyezendő antenna helyett célszerűbb a kábeltévé hálózat kiépítése. Ezt a hálózatot a vezetékes távközlési hálózattal párhuzamosan kell a járdába -a föld aláelhelyezni. Meg kell még említeni, hogy Vác területét a MATÁV Rt. üzemeltetésében levő országos optikai kábelhálózat is több irányban érinti. Kiépített nyomvonala a régi 2-es út mentén halad, Budapest és Vác közötti összeköttetést biztosítva, továbbá Vác-Szentendre és VácVeresegyháza irányba halad optikai kábel nyomvonal. 3.2. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A távközlési ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. Vácon valamennyi vezeték nélküli táv- (Westel, Pannon GSM, Vodafone) és hírközlési szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A vételi lehetőség további javítására a Pannon GSM tervez egy újabb antennát elhelyezni a déli iparterület térségében. A település közigazgatási területén –az egyéb okból nem korlátozott (műemléki környezet stb.) területen- vezeték nélküli közcélú hírközlési létesítmény elhelyezése nem javasolt, de nem tiltott, ezért külön szabályozása nem szükséges. Az érvényes előírások szerint mikrohullámú létesítmények elhelyezése építési engedély kötelesek, építésigazgatási eljárás keretében kell megvizsgálni azok elhelyezhetőségét. Az engedély kiadásának feltétele, hogy településképi vizsgálatok is készüljenek és a hely kijelölése az önkormányzattal együttműködésben történjen. A különböző szolgáltatók önálló saját antenna tartó oszlopokat szeretnének elhelyezni, az oszlopok számát azonban célszerűbb lenne csökkenteni, ezért csak olyan antenna tartóoszlop elhelyezése javasolható, amely több szolgáltató antennájának az elhelyezésére is alkalmas.
49
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE Meg kell jegyezni, hogy az utóbbi időkben a mikrohullámú létesítmények elhelyezése az érintett környezetben élőkben félelmet kelt, a társadalmi megítélése kedvezőtlen. Ezért célszerű lakóépülettől lehetőleg távolabb helyezni. Nemzetközi tapasztalatok alapján vezeték nélküli hírközlési létesítmény elhelyezésénél célszerű lakóterülettől kb. 200 m-es távolságot betartani. A tervezési terület látványjavítása érdekében a telkenként elhelyezendő egyéni antennák helyett a műsorvételt kedvezőbben lehet vételezni kábelhálózat segítségével. A kábelhálózat kiépítését a távközlési vezetékre vonatkozó előírásokkal megegyezően kell kivitelezni. A kedvező műsorvétel érdekében családiházas beépítésű területen az egyéni antennák elhelyezését korlátozni lenne célszerű. A minőségibb szolgáltatást nyújtó közszolgáltató rendszert kellene településszintűvé kiépíteni, amely közcélú antenna rendszerhez csatlakozóan, kábelhálózat közvetítésével tudja a műsorszórást megoldani, elkerülve az épületenként megjelenő antennák látványát. A kábelhálózat a településen belüli információ áramlást is biztosítani tudná. A településen kiépítendő hírközlő hálózatot, föld alatti elhelyezéssel kell kivitelezni és a településkép javítása érdekében fokozatosan felszámolhatók lehetnének az épületenként elhelyezett egyedi antennák. Az országos mikrohullámú összeköttetés biztosítása magassági korlátozást okoz, amelyet figyelembe kell venni. Természetesen ez a magassági korlátozás jóval magasabban van a javasolt beépítési magasságnál, tehát tényleges korlátozást nem okoz. Vác közműellátottsága 2001. 2001. évi adatok terület népességszám terület népességszám természetes szaporodás vándorlási különbözet lakásszám népesség/lakás KÖZMŰ Villamosenergia ellátás Vill. energiát fogyasztók száma Házt vill. energiát fogyasztók száma Elfogyasztott villenergia Háztart elfogy villenergia kisfesz hálózathossz Lakások vill.ellátottsága közvilágítási lámpahelyek száma házt fogyasztók/összfogyasztók házt fogyasztás/összfogyasztás átl. havi házt fogyasztás fajl házt telj. Igény lámpatestek átlagos távolsága Földgázellátás
km2 fő km2 fő fő fő db fő/lakás
61,63 33903 61,63 33903 -88 -198 13388 2,53
db 13967 db 12757 MWh/év 301886 MWh/év 33011 km 210,5 % 95,29 db 3037 % 91,34 % 10,93 kW/hó 205,48 kW 1,14 m 71
50
VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE Földgázfogyasztók száma Házt földgázfogyasztók száma Földgáz fogyasztás Házt elfogy földgáz Földgázzal fűtők száma Földgázzal fűtő házt. aránya házt fogyasztók/összfogyasztók házt fogyasztás/összfogyasztás átl. havi házt fogyasztás fajl házt telj. Igény Háztartások földgázzal való ellátottsága Vízellátás Vez vízfogyasztók száma Házt vízfogyasztók száma Vízfogyasztás Háztart vízfogyasztás közkifolyók száma Vízvezeték hossza Lakások vezetékes vízellátottsága házt fogyasztás/összfogyasztás átlagos napi lakossági vízfogyasztás Szennyvízelvezetés Szennyvízvezeték hossz elvezetett összesszennyvíz Házt-ból elvezetett szennyvíz Tisztított szennyvíz Szennyvízhálózatra kapcsolt lakások száma házt fogyasztás/összfogyasztás Lakások szennyvízhálózati bekötöttségének aránya Út Belterületi úthossz ebből burkolt Vezetékes távközlési ellátottság Távközlési hálózatra csatlakozók fővonalak száma Fővonal ellátottság aránya Személygépkocsik száma lakások gépkocsi ellátottsága
db db em3/év em3/év db % % % Nm3/hó Nm3/h %
11437 10752 50675 12324 8706 65,03 94,01 24,32 96 0,6 80,3
db db em3/év em3/év db km % % l/fő/nap
13341 2747,5 1175,8 8 148,6 99,65 42,8 95
km em3/év em3/év em3/év db % %
81,5 2433,6 1045,3 2433,6 10826 42,95 80,86
km km
216 87
db
12425
% db %
92,81 9517 71,09
51