ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig
Rodics Katalin
Globális helyzetkép az ipari mezőgazdaság fenntarthatatlanságáról
MEZŐGAZDASÁG, TERMÉSZET KAPCSOLATA A mezőgazdaság erősen befolyásolja a természet állapotát; mezőgazdaság termelékenysége viszont alapvetően függ a természet állapotától (talaj élővilága, beporzó rovarok, kártevők stb.)
MEZŐGAZDASÁG HATÁSA KÖRNYEZETÜNKRE TALAJ • Földünk felszínének több mint a fele intenzíven használt mezőgazdasági terület, a talaj 1/3-a átalakított, erodált . A rendszerváltás óta Mo-n 500 ezer ha-ral csökkent a termőterület. 80 ezer ha véglegesen kivontunk; VÍZ • Összes vizeink 70 %-át a mezőgazdaság használja el, az állattenyésztés a legnagyobb vízszennyező (1000 l víz/1 kg gabona; 5-10 000 l víz/ 1 kg hús; ha minden ember a nyugati típusú táplálkozásra térne át globálisan 75 %-kal több vízre lenne szükség); LEVEGŐ • 2006. EU analízis: az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20-30 %-a az élelmiszer szektorból származik, főleg a hús és hústermékek előállításából. A szállítást is beszámítva ez 50 %.
AZ ÖKOLÓGIAI RENDSZEREK HATÁSA A MEZŐGAZDASÁGRA • Több mint 10 000 beporzó fajt ismerünk (méhek, lepkék, bogarak, legyek, madarak, denevérek stb.). • Az összes növényfaj felét, beleértve a táplálékunként szolgáló terményeket, állatok porozzák be. • A ragadozóknak, parazitáknak, darazsaknak és mikroorganizmusoknak kulcs szerepük van a mezőgazdasági kártevők és betegségek természetes szabályozásában. Terményeink lehetséges rovarkárosítóinak több mint 90 %-a féken tartható természetes ellenségeivel, amelyek az ezt körülvevő természeti területeken élnek. • Ezeknek peszticidekkel történő helyettesítése 54 milliárd $/év.
MEZŐGAZDASÁGI HASZON NÖVÉNYEINK SOKSZÍNŰSÉGE A 300 000 növényfajból kb. 3000 táplálék növény, 200 fajt termesztenek és mindössze 20 faj adja az emberiség növényi táplálékának 80%-át.
FAO 1998.: az elmúlt száz évben a mg-i fajták 75%-a elveszett. A megmaradt 25% nagy része veszélyeztetett.
Az agrárrendszerekben a sokféleség megőrzése létkérdés, hiszen a fajtaszám csökkenés, és néhány fajta egyeduralkodóvá válása a világ élelmezését sebezhetővé teszi, a nemesítési alapanyagok eltűnése pedig a változó körülményekhez alkalmazkodó újabb fajták előállítását veszélyezteti.
• A régi tájfajták szaporítóanyagai az egész világon egységes alapelvű jelenlegi jogi szabályozás miatt nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, így lassan eltűnnek.
A multinacionális cégek érdekei: • saját fajtáinak értékesítését rontják a helyi fajták, ezért az az érdekük, hogy ezek visszaszoruljanak, eltűnjenek; • ha nincs saját fajtád kénytelen vagy tőlük venni.
Az erőforrások egyre kevesebb kézben történő koncentrálódása látható minden területen.
A genetikai erőforrások birtoklása a jövőben a gazdagság, az élet és a hatalom alapja lesz!!
AKI ETET, AZ DIKTÁL.
VILÁG 2 LEGGAZDAGABB EMBERÉNEK ÉVES JÖVEDELME = A 45 LEGSZEGÉNYEBB ORSZÁG EGYÜTTES ÉVES JÖVEDELMÉVEL
Mi a megoldás??? Jövőnk?? Részben a múltunk
ÉBREDJ FEL MIELŐTT NINCS TÚL KÉSŐ! ENSZ tanulmány 2013.
A 21. század legnagyobb feladata a mezőgazdaság alapvető átalakítása. Egy gyors és alapvető átrendeződésre van szükség a konvencionális, monokultúrára alapuló, sok vegyszert, fosszilis energiát felhasználó ipari termelésből a fenntartható, kisgazdaságok, kis parasztság alkotta, az erőforrásokat újratermelő, mozaikos rendszer felé, amely nem a vegyszereken, hanem a talaj termékenységén, az élővilág sokszínűségének megőrzésén alapul.
Egy átfogóbb, holisztikus megközelítésre van szükség A PARASZTSÁG nem csak mezőgazdasági termékek előállítója, hanem olyan mezőgazdasági-ökológiai, természeti rendszerek működtetője, amely számos közösségi javat és szolgáltatást biztosít (víz, talaj, táj, energia, biodiverzitás, pihenés stb.) Drasztikusan csökkenteni kell a konvencionális, vegyszeres mezőgazdaság környezeti kárait.
A Föld jelenleg elég táplálékot biztosít 12-14 milliárd ember számára, mégis 1 MILLIÁRD EMBER ÉHEZIK, másik 1 milliárd alultáplált. Ezek 70 %-A KISPARASZT. Az élelmiszer felvásárlási árak manipulált alacsonyan tartása, a spekulációk miatt ezek nem keresnek eleget ahhoz, hogy megvegyék a táplálékot. Tehát nem a fizikai hiány az oka az éhezésnek, hanem a rossz szabályozók, erőviszonyok egyenlőtlensége.
A dömping árak a helyi termelőket büntették, akiket rákényszerítettek, hogy ÁRON ALUL ADJÁK EL TERMÉKEIKET. Ez oda vezetett, hogy az élelmiszer és a mezőgazdasági nyersanyag árak 60 %és 73 %-kal csökkentek 1980 és 2003 között. A fejlett országokban az állam ezt támogatásokkal pótolta, de a fejlődő országokban erre nincs lehetőség. A kisparasztok tönkre mennek és elhagyják a vidéket, növelve a városi munkanélküliek seregét.
• A TÁMOGATÁSI RENDSZER ROSSZ, még ma is az agyonvegyszerezett, nagyüzemi mezőgazdaságot támogatja jobban, mint a fenntartható ökogazdálkodást. • A „FÖLD ELRABLÁSA” a helyi közösségek elől jelentős és zajlik Magyarországon is. • A masszív KERESKEDELMI LIBERALIZÁCIÓ , a piacok megnyitása az olcsó, importált élelmiszereknek, miközben a parasztságot arra ösztönözték, hogy importra, és ne saját ellátásukra termeljenek mára már elismerten zsákutcát jelentenek.
A tanulmány megállapítja, hogy mára már egyértelművé vált, hogy azok a kis paraszti gazdaságok, biogazdaságok és néhány más fenntartható termelési rendszer, amely tekintettel van a természetre az egyetlen járható út. Ezek tudnak TÖBB ÉS JOBB minőségű élelmiszert termelni, kevesebb káros hatással és a helyi erőforrások felhasználásával.
Ha ilyen irányba át tudjuk alakítani mezőgazdaságunkat, és az élelmiszer ellátás a önrendelkezésen, önellátáson fog nagyobb mértékben alapulni, akkor A GLOBÁLIS CO2 KIBOCSÁJTÁS FELÉRE CSÖKKEN NÉHÁNY ÉVTIZED ALATT, és nincs szükség CO2 kvóta kereskedelemre. Csak a jelenlegi ipari élelmiszer előállítási, kereskedelmi modellt kell átalakítanunk egy fenntartható, termékeny rendszerré, amelynek AZ ALAPJAI A JELENLEGI PARASZTSÁG, GAZDÁLKODÓK TUDÁSÁBAN, GYAKORLATÁBAN MÉG MEG VANNAK.
Hazánknak két kiemelkedő értéke van: termékeny talajunk
és a szellemi tőke - az itt élő emberek tudása, tapasztata. KÖSZÖNET
Egyiket sem kezeljük jelentőségének megfelelően.
Termékeny talajunk A termőtalaj az ország legfontosabb természeti erőforrása. Nem megfelelő gazdálkodással, vegyszerekkel a talaj megölhető.
Földjeinken minden megtermett a zöldségektől, a gyümölcsökön át a gabonáig, az állatok etetéséhez szükséges takarmányig; meg volt minden állatunk, ami állati fehérje igényeink és a talaj termékenységének a fenntartásához szükséges volt. Elláttuk magunkat és Európát gabonával, gyümölccsel, hússal.
Még meg van a tudás. Ne hagyjuk, hogy elmenjen az öregekkel!
GREENPEACE GLOBÁLIS MEZŐGAZDASÁGI PROGRAMJA
FOOF FOR LIFE- TÁPLÁLÉK AZ ÉLETÉRT Ökogazdálkodás támogatása. Gazdák segítése az átállásban; Fogyasztók , gazdák tájékoztatása
Politikai döntések befolyásolása itthon és az EU-ban Támogatások átcsoportosítása
Ha értelmes, egészséges életet akarunk magunknak és unokáinknak is, át kell térnünk az öko-gazdálkodásra! „Ébredjünk fel, mielőtt még nem késő!!”
Köszönöm a figyelmet!
