,
'1
1
.• '» A~TON DROPPA:HOZZáJÁRULÁS
A DOMICA BARLANG KELETKEZÉSÉHEZ -~~-~---------------------------------------------------~ A Domica barlang a Szilická-fennsik déli részén~a Szlovák karsztban telálható,lO km-re a Plesivectöl,délkeleten.A kozépsö triasz világos mészköhegyeiben alakította ki a földalatti Styx folyocska és e~nak mellékágai.A szomszéd BaradIa barlanggal Magyarországon eg~ genetikai egységet alkot,egységes hossza 20 km,melybö~ a mi részunkön kb. 5 km barlangjárat ismeretes.1926.évben fedezte fel J.Majko munkatársaival. 1964.elején az n.p.~ilina/Zsolna/ geologiai kutatocsoport felderítéat végzett a styx hordalékában,a Domica'barlang Szüz fOlyósólában.igy az üledékek alatt új emeletet találtak és úgy döntöttek,hogy ennek keletkezése kapcsolatban áll az eddig ismert emeletekkel.Mivel nem voltak kéznél az elsö mérés'barlangtérképei,melyeket E.Palonczy készitett 1930.-ban,és az akkoriak nem tartalmaztak pontos magassági adatokat,új méréseket végeztünk és feltérképeztük az összes elérhetö részt,hozzákapcsolódva a felszín helyzetéhez.A méréseknél a 964-es és a 965-ös sz. trigonometriai pontokb6l indultunk ki,melyek aDomica barlang mostani bejáratának közelében vannak feltÜntetve.Ezek segitségével aztán kiszámítottuk az összes mérési pont helyét a felszinen és a barlangban egyaránt.AHmérési pontokat vas-caövek e helyezésével fixáltukB a bárlang-tormelékekben,vagy kerésztek esésével a kem~ny sziklában.Helyenként ré~i pontokat haszná~tunk ~el, melyeket az elso mérésnél tuntettek ,fel a Járatokban.A II.Csonakázo szakasz /IIfPlavba/ környezetéböl egészen az országhatárig pedig betonozott vas-pontokat használ tunk fel,melyeket a járatok aljában ft - zték el 1949.-ben a csehszl.-magyar országhatár kijelölésenJl. A fo pOligonokat univerzális teQdolittal TH 30 x mértük be,a magassági pontokat pedig NH 25-ös lejtméro géppel.A lejtmérésnél a'!3-as sz. pontból indultunk ki,melyet a barlang bejárata elött található vendéglö épületének a tetején helyeztek el 340,575 m magasságban. - A mérési munkálatoknál J.Jakál és A.Chovan segítettek nekem,s ezért öket illeti szívböl jövö hálám.
!_f~!§~f2_j~~1~~~_~_!22~!~~_2~E!~!!tL!§!:!!;Y~!f~!! · A Szilická-fer:nsik déli részét enyhén hullámos sikság alkotja, sok akna és pOlje tarkitja.Déli lejtöi meredeken_esnek a pliocJn korabeli takaró alá./BystrickY 1964/.A mészko-dolomi t rétet,:ek.es a pliocén korabeli kavicsrétegek határán zárt viznyelök alakultak ki széles aknákés-kiszélesedett v~k dolinák formáj8.ban./L~hmann:Karstrandebene 1956/.A viznyelök közul egyiknek sincs állando vázfolyama. C sak a t avaez'í. hóol vadás vagy hirtelen esözések idején onti el . ezeket a víz,mely eltünik a mészkövek szélén a víznyelökben.Ilyen jellegüekl Dlhoveské polje,vízn~elök az Ördöglyuk a!att,m~ly'ed~s akna-nyelokkel a Kecsovba vezeto dt mentén, sík nyelok a Budosto körn:yék~n,a Domica patak va~dolinájaJvalamint az aknawé!yedés a vízriyelovel a Domica barlan~ejáratátol keletre.Ezek kozul a Dlhoveské polje önálló hidrografikai részt alkot,az Ardovszki-barlangot/J .KunskY 1939/, a többi pedig a dgmica-baradlai barlangr.endszer vizeihez tartozik.A v,ízha~árt ezek kozott egy lapQsMhát alkotja H a Hosszú Falu/Dlhá Ves/ és a Kecsovba vezeto dt kozott,melyet áttor a hradszká 350mmagasságban.
..
1.
g!2~~~2S!!!_!!~~2~l~~_!_~2!!~!_~!~!!~BE!~' A Domica barlang földalatti részeiböl a Styx folyócska vezeti el a vizet,mely átfolyik a szomszédos BaradIa barlangba is,összesen 15 km hosszon és a ~ósvaföi forrásnál tör a felszínre.Vizét három víznyelöböl szedi.A legerösebb ága mellékágát a Büqöstób'l BSlfii kapja', melynek gyÜjtöterül~te a felszínen kb.O,28 k~ /J.KunskY 1939/. Jelenleg"kiadósagb csapad~k"es~tén"mu~atkoznak látható ny~lök.A . felszínrol érkezo viz a Budostoba oml1k,ahonnan pliocén ~avicson' át átszívódik. a barlangfolyóaóba ,mely a barlang mostani nyilása, a RÓkalyuk/Liscia diera/ alatt található./Nézd a mellékelt abrát./ Habár a nyilás alatt a mészköhegység lábánál kettös viznyelö üreg található,ez .xjaxBKBHg jelenleg nem aktív.Az átszivárgott viz a " az uregtol,ahonnan " ~ barlan~ban kb.30 m-re mutatkoz1k ettol egy·széles follósgban fo~yik tovább ész~keletre.lt~ torkollsna~ bele járatok az Ordoglyukbol,ezek után ped1g a Styx folszed e~ k1sebb mellékágat balról.Ennek az,ágn~k a !old8lat~i ~tja a víznyelokig.édgig nem ismeretes.Viz't"valoszín~l~g az 0tdogl~uk alat!i uyelokbol ᧠az és~~k!bbr! fekve viznyel~ uregekbo~ gyujt1~Az Ordoglyuk~nyet.oinek gyuJtoterulete kb.O,62 km,\az éaz akd bb nyelóké kb.O,56 krii~~ros légáram+ások mindkét nyeloben arra mutatnak,hogy m1ndkatto kap~solatban áll aDomica barlang-részeivel.Feltárásuk nem igényel nagy fizikai munkát. A Domica barlang Majkov-dómjában a Styx fölszed jobbról egy kisebb mellékágat,a Domica patakot,~ely a Felfedezök folyósóján/Objavná chodba/ folyik oda. Ennek nyelöje 8 Domica bejáratánél f\kszik 339 m magasságban.A Domica-patak vízgyÜjtö területe kb.l,2í km.Normáli esetben kevés vize van. Viszont hirtelen és kiadós esok eaetén az egész ür~get_a bejárat elött elö~ti a viz tó ~ormájában.A_feltárás óta elosszor 1955.VIII.í.-én tottéut iRy,aIDlkor a felg~ulemlett viz a barlang ajtaját kidontve elontotte és agyasgal eltomte az egész Bejárati fOlyósót/Vstupná chodba/paz Öserdot/Prales/és a Koncert -termet.Azóta ezek az elóntések majdnem minden évben ismétlödtek.A felszínen nemrég védöfalakat épitettek az elontések ellen. A II.csónakázó szakasz /II.plavba/után a Styx,mint utolsó melléká~at tjobbról fölsz'edi egy viznyelo üreg vizét tamelyaDomica barlang~ol keletre helyezkedik el.További mellékágai már csak Magyarországon Y~nnak~jobbról./Acheron.TörÖkmecsettRetekág./ Földalatti útján Josvafo felé egyre több és több vizet veszít,mig végÜl teljesen kiszárad.A MegfaGYott vízesés nevü cseppkö-csoport mentén,mely a barlang jósvafoi részén található,eljuthatunk az oldalfalon egy mélyebben fekve száraz folyóágba,amely tele van kaviccsal éshordalékkal.A Styx vize lejjebb ismeretlen helyeken folyik és Jósvafönél bö és állendó forrás formájában ter 'a felszinre. Ebböl a rovid hidrografikai leírásból a Domicai Baradla rendszqrröl láthatjuk,hogy a földalatti Stlx folyócakát az-ö útján a barlangokon le ketesztül csak déli irányból jovö ágak látják el vízzel,melyeknek gyujtöterül~tét nem karsztos pliocén hordalék és terra rossa talaj ~ alkotja.! foldalatti folyam bal oldalán, ahol a felszínen eBek m6szko található,nem nYilik a barlangba egyetlen mellékág sem/kivéve az Örgöglyuk nye~öit a dolomitos részen/.Ezt a hidrografikai arányt al anságot a m~zko-rétegek észak felé. vftló. hajlása okozza.Ezért a víz, átugorva ~Darlang északi oldalán levo mészkovekbe,kihasználva a rétegek. hajlatát a föld alatt átszivárog a Kecsovai patak hidrografikai területére.
.
M
mx.'.B
::)
:)
!_E~E!~~8_!~!!~!~~~~!~~!!!~!~~!~
A barlangjáratok erosen ovális alakja,a mennyezeti üstok,valamint a bö folyami hordalék/agyag és kav~cs/ és foleg a~ egyenes hosszmetszetek arra mutatnak,hogl a Dom1ca barlang a foldalatti folyamok eróziójával keletkezett.Az osszes tágabb barlangjárat kifejezo tekton1.kai repedésekbol~J~melyek kétf~le r.endszer,?, ol ál~n'ak. Az elso repedés-rendszet.i1ffie.LY ~szak-Dé11 irányba or~entálodik és ny~gat ~elé h~jlika a következik alapuln~lFelfedezök folyósOlY~t BeJárat1 folyoso és néhány rész az Öserdotol' a Pagoda-teremig.iJ, A második repedés-rendzser,mely Kelet-Nyugati irányba orientálodik és észak felé hajlik a kovetkezo járatpk keletkezését feltételezi: I.ésII.Csónakázó szakasz,Száraz fOlyóso/lluchá chodba/,a Szüz ' folyó~ó /Panenská chodba/ néhány része és a jelenlegi aktív meder egészen az orsz.határig.! barlan~járatok magassági elhelyezkedése szerint és a hordalék különbözo osszetételéböl arra lehet kovetkeztetni,hogy 8 földalatti üregek keletkezésénil több eróziós és feltöltödési idöszak váltakozott.Z~Roth /l937/a,Domica barlang keletkezésénél 3 eróziós és 4 feltoltödési stádiumot állapított meg.Viszont újabb fúrási munkálatokkal újabb,léjjebb fekvo keletkezési stádiumot fedeztek fel.A barlan8járatok hosszmetszetéböl aDomica barlang fejlödésében három fejlodési szintet állapíthatunk meg, melyeknek relatív mélyedése 18.12 m. Mindegyikben volt eróziós és feltöltödési idöszak. A legösibb "Att eróziós stádiumban a Styx kialakította az Ördöglyuk földalatti terét,ahonnan jelenleg eltömött részeken át a Száraz folyó sóba folyt.Innen folytatta útját a Bátorság termen/Sien odvahy/,a Pagoda-termen,Teraszok termén át a Sámson ••...• : •••••-ig, ahol találkozott aDomica patakkal,mely a Bejárati fOly.ósón érkezett ide.A sty.x másik ága ebben az idöben a Teraszok termébol a Kultikus Dómon /D9.m mysté~ii/ á~ e~yenesen a MaJk?V-dóm9a futo~t,ahol a két ág egyesult.A MaJkov-dombol a Styx a Got1kus dom felso részein ~~ folyt,melynek végén egy tektonikai repedés irányában észak fel~ fordult az Ékszer-terembe /Klenotnica/ és innen 8_Vak folyósóba /Slepá chodba/""melyn.ek vége most agyaggal Van eltomve.Ennek a keletkezési idoszaknak egy járata a II.Csónakázó szakasz fölött van nyitva,a Kvetnica felsö részén./39.-es sz.p./.A Kvetnica végén a Styx kettészakadt.Egyik ága e~yenesen a repedés mentén halad tovább/most hordalékkal van eltomve/,míg a másik ág kialakította a Vak folyósót a mostani barlang-kijárat lépcsoje felett,mely . agyaggal van eltömve.Ennek aZ ágnak a folytatása alkotja a Kaszkádok termé~ek /60.-8S sz.p./felso részét és a mostani meder felse részeit egészen a. m~ar oldalon fekve szifonig.A szifon elött a Styx a Fekete folyósóban /Öierná chodba/ folytatódott,mely egy hirtelen keletre-fordulás után vakon végződik.A BaradIa barlangban ennek a keletkezési idöszaknak a Faág felsö részei felelnek meg Aggtelektol egészen Josvafo1g. A Domica patak által kialakított részekbel az "AU fejlődési szakaszba tartozik még a már emlitett Bejárati fOlyósón kívul még az Öserdö a Koncert-teremmel,a Pálmaligettel és a Weandrov-teremmel. Az .,A" eróziós idöszak után az a" fel tol tödési idöszak következett. A csökkent vízszint következtében a hordalék,kavics és agyae"a barlangjáratokban egészen a plafon1g toltodott fel.A mennyezethez szorított víz tipikus mennyezet' medreket vájt ki rajta.Az elötte keletkezett cseppköképzödmények leszakadtak,vagy a víz által lecsiszolódtak,ahogyan ezt a Száraz fOlyósó mennyezetén is láthatjuk. A Styx Jósvaföi forrásán~l lesüllyedt lenti eróziós bázis miatt új '.•,,§" .. eroziós stádium köve~kE;zet~ •• b~ .Ebben az idös~eJ:cbanaz eltomodott járatok részben úJbol k1urultek és a fOtY?Y1zek n~mcsak mélyebb szintre vágták be magukat,hanem a rossz eroz~o hatás8~a ,
.. '
#...
.
ti •
..••••
ft
~j topográfiai hálózatot alakítottak ki.A földalatti Styx folyócsBka a Gótikus dóm VégÚl elhagyta az Ékszer-termet a Vak fOlyósóvel és kialakította a jelenlegi,lejjebb fekvö II.Csónakázó sZAkaszt,és . mostani medrében folytatta útját a Baradlába.Hasonlóképpen az ~redés~n~l elh~?y~a az ör9ö~lyuk földalatti te~éS és kialakitott~ a Budosto nlelo~tol vezeto Járatokat.Ezzel egy~doben kezdtek akt~vizálódni az Ordöglyuk alatti mostani nyelökés az éseakabbra fekvö nyelök is.Ezek a vizek ·alakították ki a Szüz.folyósot és a Majkov és Gótikus dóm mostani szintjét.A Domica patak a nB" eróziós stádiumban a lejjebb fekvo Felfedezok fOlyósóját/Objavná chodba/alakitotta ki. . A nB" eróziós idöszak után a második, "b" feltöltödési idöszf'k következett,melyben az új járatok szintén a plafonig lettek eltömve. A gyenge fOlyóvizek,melyek a mennyezethez lettek szorítva~szintén kifejezö meDnyezeti medreket alakitottak ki.A Szüz-folyóso és a Száraz-foly~ó mennyezeti medre közötti relatív magasság 12 m.Ez a 8zintk~lonbség a folyás irányával caökken.A Kaszkádok ter~étöl/60.sz.p •. a határi.: csak e m.Ezt azzal lehet magyarázni ,hogy az elsö .,A" feltöltöd~si szint ezeken a rész~ken nem ért egészen a mennyezetig, s így a foldalatti áramlás nem novelte fl barlang magasságát olyan intenzíven,mint eredése környékén. A Styx földalatti medre a "B" fejlödési korszakban teljes hosszában ismert,vagyis a nyelöktöl egészen a Jósvaiöi forrásig,Azalját . ker~k formájú kvarc-kavicsok borítják agyaEos földdel keverve,emi közeli szállításra mutat.Ezek pliocén korabeli agyagos kovek,melyek a patakok eredésénél talélhatók.A hordalék vastagsá~a eddig ismeretlen ,mert a sziklás alj seholHa felszínen nem láthato.~rre a problémára rávilágított egy kicsit a Szuz folyósóban véGzett geologiai fÚT'áa, amit o jelenlegi gát alatt hel~eztek el,s emit a iEXX Zsolnai . Geologiai kutatócsoport doleozoi végeztek 1964 februárjában.A D-l furat keresztmetszetében Inézd emellékelt ábrát/ agyagos kavics és kavicsos ag~ag váltakozását láthatjuk.Ezek szerint ebben a járatban a hordalék feltöltödése nem egyszerre ment végbe,hanem bizoDyos idö-intervallumokban.Ezenkivü] a 2 irányban átfúrt mészkőszikla-alap 2 féle magyarázatra ad lehetöséget.Az elsö szerint a szikla szintjét 10 ill mélyEn a mostani medertöl a Szuz folyósó sziklás aljának foghatjuk fel,vagyis a "B" fejlödési szint bázisaként. A mnsodik szikla-szint 16 m mélyen mé~ alacsonyabb, "C" fejlödési szintet képviselheti, mely annak az alsó eroziós bázisnak a lesüllyedésével jött létre, amelye jósveföi Baradlp. barlangban mutatkozik,amint már elözöle~ említettuk.a leg~lacsonyabb szint kialakulása ut~n ez a jelentos rész és a kozépso szintek el lettek tömve folyami hordalékk~l a mostani magass6gig.A másik lehetöség szerint a ~ásodik szikla-szintet 16 IR mél;,en a "B" fejlodési stádium bázisaként fogha.."Uukfel, mikozben a szikla-szint~ II m mélyen csak a fal szn[a-nYúlvÁnyát képezi.A Szü~folyósó második szikla-szintj~ig való kimélyítése után ez el lett tomve hordalékkal egészen a mennyezetig,és a legkorábbi fázisban részben erodálódotta a jelenlegi szintig.Kár,hogy a magyar oldalon nem rendelkeznek mé~ olyan pontos Baradla-térképpel,amin pontos megaseáBkótok lennének feltuntetve,s ~elyek szerint el lehetne készíteni az összes fejlödési szint hosszmetszetát,s i~y párhuzamosítani az egész~domica-baradlai barlangrendszer folyósoit.Csak úgy lehet megbízhatoan meg~ldani ezt a problémát,ha ha fúrásokkal _ megtllapítjuk,hogyan kovetkeznek egymás után a hordalék-rétegek a Foág sziklás aljáig az országhatárnál.Ezzel beigazolódnG egyik ~ fent emlitett két lehetöség közül. Az eddigi kutatások alapján a Domica barlang keletkezésénél három fe;löd~si szint állapitható meg,ezeknek relatív magasságe 8-12 m.
;6
.. --
c
I~
•
J
Minden fejlodési szint az elsó eróziós idöszakon kivül még magába fo~lalja a feltöltödés idoszakát is,utána pedig gyengébb eróziós idoszakot/csak a folyami üledékekben/.
!_~2~i~~_~~r!~BB_~2r§· A jelenlegi kis vizü felszini folyóvizek,melyek nyelö,ön át Jutnak most a barlangba,viszonylag kicsi/csak kb.2,7l km /gyujtöterulete arra mutat,hogy a régi idökben csak kis szerepet játszhattak a foldalatti folyamok létrejöttében.Számitásba jöhet itt elsosorban a Szlaná folyó,mely ~ pliocén hordalék lerakása után és mostani medrének kivájása elott a S~ilicky-fennsik déli részén folyhatott. Itt kapcsolata volt a mészkohegyekkel,s ha nem is teljes egészében, de ~gy r-é sze n:yelökön át a föld alá ju~hatot ~ .és k~alakitr ~tta a do~ca-baradla1 barlangrendszer mostan1 tág 'Jarata1t.A valoság az, hogyaDomica barlangban eddig nem találtak hasonló petrografikaf összetételü~gömbformájú k~vicsokatpmint a medrében,s ez kizárja ezt a lehetoséget.Azonkivul a Szi11cky-fennsik szclén,Ardov és uosszú Falu/Dlhá Ves/ köz2tt kialakult az Ardovi barlang tágas folyó -járatokkal,melyek keletrol nyugatra dÖlnek,vagyis ellenkezo irányba,' mint ahogyan a feltételezett Szlaná folyónak kellett volna folynia. /J.Kunskj 191o,B.Kucera 1965./.Egyenlöre el kell fogadnunk azt az interpretáciot,hogy a Domica barlang keletkezésénél/ugyandgy az Ardovsky barlangnál is/különálló földalatti folyamok játszhat tak kö'zre,melyek, a.mo atgn'i vizgyüjtö területekrol. ;folytak id~.Tetmészetesen nagyobb eredes1 terulettel kellett rendelkezn1uk és vizboséguk más klimatikai viszonyok alatt gazdagabb vOlt,wint jelenleg./P.Z.Szabó 1156/ Ezenkivül ezeknél a folyamoknál m&s tényezoknek is közre kellett játszani a barlangok kialakitáaánál.Ezeknek a 18tezését az ún. keverási korrózió/Bögli:Mischungskorrosion 1964./igazolja.Ezen új feltételezés igazolásához sok tényanyagot kell összeg~üjtenitföleg a földalatti vi~ek ~s a~ ~sö~i~ek kémiai összetételérol,s ugyanígy a barlang levegojérol kulonbozo évszakokban. Egy barlangi medve /Ursus spelaeusLcsontjainak felfed~ése a Domic~ barlang Száraz-ágábpn,melyek a legoregebb, "a" feltölt'aési stádiumhoz tartoznak,arra utal,hogy ez az idoszak és az ennél fiatalabb idöszakok plei~océn korabeliek./Z.Roth 1937/.J.Böbm/1933/és J.Barta/l~65/ szerint az archeologiai leletek igen fiatal korból,a neolitból /kb.i.e.5000 év/származnak. A Domica barlang kora nem le}let idösebb,mint a pliocén korm ap,yagos-kavicsos alakulatok a barlang körny6k~n.A barlang ürege! csak ezen alakulatok tengerböl való kiemelkedése után kezdtek képzodni,akkor, amikor kialakult a mai hidrografikai hálózat. SAV GeogrÁfiai Iütézet I"iptovskj Mikulás
/ford.Hanko
~-'---
~va/
