KIÁLLÍTÁS HÍDLÁS
A tenyésztés szolgálatában
Új sertésteljesítmény-vizsgáló állomás Herceghalomban 2014. március utolsó napján került sor Hererceghalomban a megújult sertésteljesítményvizsgáló állomás átadására az Állattenyésztési Takarmányozási és Húsipari Kutató Intézetben. Az ünnepségen, személyesen Fazekas Sándor miniszter úr vágta át a nemzetiszínű szalagot. „Ez az objektum a magyar sertésstratégia megvalósítását szolgáló legfontosabb intézmények egyike” – mondta. A komoly szakmai és média érdeklődéssel kísért rt eseményen részt vett Horváth István miniszteri zteri megbízott, és Feldmann Zsolt helyettes államtitkár titkár is. ÚJ HELYSZÍN A korábban tesztelésre használt Atkári teljesítmény-vizsgáló állomás épületei még a múlt század második felében készültek. Az akkor modernnek számító létesítmények mára teljesen elavultak, és igen drágává vált a fenntartásuk, amit az állam nem tudott vállalni. A magyar tenyésztés kulcskérdése ugyanakkor, hogy rendelkezünk-e központi teljesítményvizsgáló állomással, ahol a különböző tenyészetektől beszállított növendékek teljesítményét tesztelni lehet objektíven, megfelelő tudományos háttérrel. Amikor kiderült, hogy az atkári telep bezárása elkerülhetetlen, megkezdődtek a háttér egyeztetések arról, hogy hol és milyen forrásból épüljön fel egy új tesztállomás. A választás végül a nagy múltú herceghalmi kutatóintézetre esett, ahol a lehetőségek és feltételek adottak voltak egy teljesítményvizsgáló állomás kialakítására.
ÉVEN 1000 MALAC ÉVENTE Az új tesztállomás a XXI. századi tec technológiájával lett felszerelve, kivá váló szellőzés mellett, télen fűthető, n nyáron hűthető termekkel. A cél aaz volt, hogy az ivadékok tényleges ge genetikai képessége legyen mérve, és ez ezért az időjárás egyre szélsőségesebb hatá hatásait igyekeztek minimálisra csökkenteni kente a tervezők. Jelenlegi kapacitása maximum maximu 336 malac egy időben történő fogadása, am ami éves szinten több mint 1000 l tesztelését lé é teszi lehetővé. Mód van az épület belmalac ső bővítésére, így a befogadó képessége akár meghaladhatja az évi 1200 malacot is. FŰTÉSI ÉS HŰTÉSI LEHETŐSÉG A vizsgálatok gazdaságosságát segíti, hogy öt egymástól jól elzárt teremben lehet fogadni a tesztelésre érkezett malacokat és lehetőség van a termenkénti eltérő fűtésre az állatok különböző hőigényének optimális biztosítása miatt. A fűtésnél is nagyobb jelentősége van a hűthetőségnek, hiszen az utóbbi évek forró nyarai bebizonyították, hogy nem árt felkészülni a hosszan tartó kánikulára is. A nagy melegben csökkenhet a sertések étvágya, ezért kevesebb takarmányt fogyasztanak. A melegebb periódusban hizlalt sertéseknek csökken a tömeggyarapodása, ami ronthatja az állatok genetikájában rejlő lehetőségek kihasználását, ezen keresztül pedig torzítja a sertések valós megítélését. Ennek a kiküszöbölést segíti a klimatizáció. KISEBB TERMEK További problémát jelent a különböző állategészségügyi háttérrel rendelkező malacok falkásítása, aminek eredményeképpen gyakran megbetegíthetik egymást a különbözi immunstátuszszal rendelkező egyedek. Ennek a veszélyét igyekszik csökkenteni a termesítés, vagyis a korábbi állomásokhoz képest kisebb termek kialakítása, és így lehetővé válik közel egyszerre telepítés és ürítés, és a termenkénti fertőtlenítés is. Ennek jelentősége a tényleges genetikai képesség mérésében van, hiszen a csak időlegesen is megbetegedett ivadékok teljesítménye jelentősen romlik, ami befolyásolja a vizsgálat pontosságát.
36 • MÁL 2014/4
KIÁLLÍTÁS HÍDLÁS CSOPORTOS TARTÁS, EGYEDI ETETÉS A legfontosabb változás viszont az etetés módjában van, hiszen a korábbi állomásokon inkább az egyedi vagy a páros elhelyezésben mérték a tesztre kerülő ivadékok takarmány fogyasztását, amikor vödörben kimérve kapták meg adagjukat. Az új állomáson viszont csoportos tartásban (10- 12 egyed/falka), méri az új etetéstechnikai berendezés az elfogyasztott takarmányt. A berendezés egy a fülbe helyezett transzponder segítségével azonosítja az ott lévő egyedet, és méri 10 gramm pontossággal az elfogyasztott takarmány mennyiségét, valamint az evések számát és idejét. A vágásra érett egyedeknél összesíti az addig elfogyasztott takarmányt, így lehetővé téve a precíz értékelést. Napjainkban az abrak takarmányok drágulása miatt különösen fontos a sertések takarmányértékesítésének javítása, ami a gazdaságos sertéstartás egyik fő szempontja. Ezért is fontos a takarmány-értékesítés pontos mérése, ami a sertéshízlalás egyik legfontosabb mutatója. Az új tesztállomáson az eddigi vizsgálatoknál sokkal pontosabban tudjuk mérni a takarmányfogyasztást, és ez lehetőséget ad a tenyész telepeknek a törzs és ellenőrzött üzemeknek a megfelelő szelekcióra és a genetikai előrelépésre. Nyíri András
Kutatási háttér nélkül elképzelhetetlen a magyar sertéságazat versenyképessége – hangsúlyozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a herceghalmi sertésteljesítmény-vizsgáló állomás hétfĞi átadásán. A miniszter kiemelte: a létesítmény a magyar sertésstratégia megvalósítását szolgáló legfontosabb intézmények egyike. A kormány segítségével a vidékfejlesztési tárca költségvetésébĞl létrehozott tudományosan akkreditált laboratórium megfelel a XXI. század követelményeinek. Fazekas Sándor hangsúlyozta: 2010-ben minden mezĞgazdasági ágazat romokban hevert. A kormány rendbe tette az agráriumot. A sertéságazatban volt a legnehezebb dolguk, mert a baloldali kormányok idején kiürültek az állattartó telepek, megszĬntek a vágóhidak – fogalmazott a tárcavezetĞ. A miniszter emlékeztetett: a jelenlegi kormány 1,6 milliárd forintot biztosított a sertésstratégiára, kizárólag nemzeti forrásból. Az elmúlt években stabilizálódott a sertéslétszám, megnĞtt a minĞségi prémium élelmiszerek iránti kereslet is. (VM)
Új kiegészítĈ takarmány a DWG-Koktél az állattartás szolgálatában A Vet-Nutrition-Consulting Kft munkatársai által kifejlesztett új DWG-Koktél nevĬ kiegészítĞ takarmány az állattartással foglalkozók részére a takarmányozási hiányosságok korrigálására nyújthat segítséget. A természetben található hazai alapanyagokból és hazai gyártásból származó, több összetevĞbĞl álló DWG-Koktél készítmény az állattartó telepek veszteségeinek mérséklésére szolgál. Az új fejlesztésĬ termék gyártása szigorú minĞség biztosítás mellett folyik. A készítmény 3 g/takarmány kg mennyiségben, 2-3 hónapon keresztül adagolva mérsékli a takarmányozási hibákból adódó termeléscsökkenést, ezáltal segíti a jövedelmezĞ termelést. Közel egy éve gyĬjtött különbözĞ állatfajokon végzett etetési kísérletek eredményei igazolják a fajlagos takarmány felhasználásnak a csökkenését (3-5%), a szétnövés mérséklését (2-3%), az elhullások csökkenését (1-2%). Ha az elĞbbiekben felsorolt egyetlen paraméter pozitív változását elértük elég ahhoz, hogy a telepen befektetett kiadás megtérüljön. Az állományokon egyszerre több paraméter pozitív változása jelentĞs gazdasági haszonnal jár. A gazdasági eredmények felhasználásával elvégzett számítások során állatfajtól függĞen a megtérülés aránya min.: 1:2, illetve max.: 1:5 között változott. Kutatócsoportunk folyamatos kutatásfejlesztési munkát végez, célunk a minĞségi és gazdaságos végtermék elĞállításának segítése. Az állattenyésztési ágazat jövedelemtermelésnek egyik jelentĞs pillére a takarmányozás. Az állatok felnevelésének meghatározó hányadát 70-75%-ban a takarmány költsége teszi ki. Ismert az a tény, hogy az állattartásban a leg-
38 • MÁL 2014/4
nagyobb veszteség a takarmányozási hiányosságokból eredĞ kártétel (elhullás, anyagcsere betegségek, szétnövés, alacsony termelési mutatók, stb.). Fontos, hogy olyan mennyiségĬ és minĞségĬ táp és/vagy takarmány kerüljön az állattartógazdákhoz, hogy a végtermék elĞállítása gazdaságilag pozitív eredménnyel záruljon. Sajnos az állattartók tapasztalata szerint nem minden esetben van így. Éppen ennek a hiányosságnak az ismeretében a telepen lévĞ szakemberek állandó Àgyelemmel kísérik az állatállomány termelésének alakulását. A takarmányozási hibákból adódó problémákra igyekeznek a lehetĞ leggyorsabban reagálni és megoldást találni. A felmerülĞ hiányosságokat igyekeznek kiegészítĞ termékekkel (vitaminok, makro-, mikroelemek, aminosavak, növényi kivonatok stb.) pótolni, az említett készítmények felhasználásával a termelési veszteségeket minimalizálni. Természetesen az ilyen kiegészítések plusz költséget jelentenek, ezért használatukkal feltétlenül termelésnövekedés kell elérni a felhasználónak. Ha bármelyik kiegészítĞ használata során az állatfelnevelés egyetlen paraméterében javulás következik be, a felhasznált készítmény már is meghozta a többletkiadás költségét. A fent említett tények ismeretében csak gazdasági számításokra alapozott kiegészítĞ készítmények használata lehet eredményes a termelésben. Szilárd elhatározásunk, hogy az új készítményt mielĞbb megismerjék és használják a magyar állattartók. Cégünk folyamatos kutatásfejlesztési stratégiájának célja az, hogy a magyar állattartó telepek új fejlĞdési pályára állva közép és hosszútávon vezérelt jól termelĞ, nyereséges gazdaságokká váljanak. Vet-Nutrition Consulting Kft.
KIÁLLÍTÁS HÍDLÁS
Szaktudás
Tenyészkocák és kanok okszerĖ takarmányozása A sertésstratégiai intézkedésekhez kapcsolódó FSE szakmai rendezvénysorozat második része a tenyésztés és a tenyészállat takarmányozás kérdéseiről szólt. Cikkünkben a nagy érdeklődés mellett elhangzott előadások anyagát foglaljuk össze. Eicher József az FSE ügyvezető igazgatója – a hazai fajták tenyésztési eredményeit és a célokat bemutató előadásában – egyértelműen megfogalmazta: mivel fajtáink értékes húsrészeinek aránya az elmúlt évek szisztematikus szelekciójának köszönhetően jónak mondható, a hazai nemesítés legalapvetőbb célja, az anyai fajták (magyar nagyfehér hússertés és magyar lapály) gazdaságosságot meghatározó tulajdonságainak javítása. SZIGORÚBBAN KELLENE SZELEKTÁLNI Legfontosabb célnak a szaporasági teljesítmények javítását nevezte és kiemelte a született élőmalac szám növelésének fontosságát. Bemutatta 20 nagyfehér és lapály tenyészet szaporasági tényadatait, amelyek között több telepen is a kocák legjobb 20 százalékának teljesítménye eléri az ellésenkénti 15-17 malacot. Ezek szaporasági eredményei ellésenként 3-5 malaccal haladják meg a telepi átlagot. Miért nem selejtezzük ki az alacsony szaporaságú kocákat, miért tartjuk kocáinkat a 8-9. ellésig, mikor teljesítményük már visszaesik, és beállítjuk-e minden esetben a tenyésztésbe a legjobb kocák utódait. Sokkal szigorúbban kellene szelektálni a szaporaságra. Ehhez segítséget ad az új BLUP szaporasági tenyészértékbecslési mo-
dellje, aminek naprakész adatai az összes tenyészállatot illetően mindenki rendelkezésére állnak az Egyesület honlapján. KOCÁK TAKARMÁNYOZÁSA A tenyészállatok takarmányozásáról Alpár Botond és Lankó Ferenc, az Agro Feed Kft. takarmányozási szakemberei tartottak előadást. A szakemberek kiemelték: az elmúlt években a tenyészállatok takarmányozása lényegesen megváltozott. Az intenzívebb genetika, a nagyobb teljesítmény több fázisú takarmányozást igényel, mint korábban. A kocasüldők a jövő zálogai. Ha megfelelő ivarérettségű, jól fogamzó és hosszú, hasznos élettartamra képes süldőket akarunk előállítani, akkor ne a hízók között tartva, hízótápon neveljük fel őket. A kocák takarmányozása is több fázisú legyen. A vemhesség első 72-96 órájáig 1,8-2 kg-os korlátozott adagot adjunk. Később a kondíciótól függően napi egy, vagy kétszeri etetéssel, 2-3 kg-os adagokat adjunk vemhes kocatápból, folyamatosan figyelve, hogy ha nem tudjuk egyedi állásban tartani az állatokat, akkor kondíciótól függően csoportosítva tartsuk őket, biztosítva a megfelelő vályúhoszszat, hogy ne legyen versengés a takarmányért. A vemhesség 30-90. napja a jó kondíció kialakításának időszaka, amikor a vemhes kocatáp mennyiségét kondíciótól függően lehet 2,5-3 kg-ra növelni. A vemhesség 90. napjától a fialásig terjedő időben történik a vehemépítés, amikor ki kell elégíteni a gyorsan növő magzatok igényét és biztosítanunk kell a tejmirigyek megfelelő növekedését. Ebben az időszakban indokolt a napi 3,0-3,5 kg fehérjében és energiában dús „nehéz vemhes” táp etetése. A gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy fialás előtt 5-7. naptól, a fialás utáni 5. napig annak érdekében, hogy elkerüljük az MMA szindróma kialakulását, a bélsárpangást és minimalizáljuk a húgyúti fertőzéseket, a kocákkal célszerű tranzíciós (átmeneti) kocatápot etetni. Ebből a magas kolinklorid és betain szintű, a vemhes tápot meghaladó nyersrost tartalmú, ammónium kloriddal és antibiotikummal kiegészített, de alacsonyabb kalcium szintű, tranzíciós kocatápból napi 2,5 kg-os adagokkal mintegy 25-30 kg-ot célszerű megetetni. Lankó Ferenc a tenyészállatok fĞ takarmányozási szempontjait emelte ki
40 • MÁL 2014/4
KIÁLLÍTÁS HÍDLÁS SZOPTATÓ KOCÁK A szoptatás alatt legfontosabb feladat a koca takarmányfelvételének maximalizálása, annak érdekében, hogy megfelelően tudja malacait szoptatni, és ne veszítsen túl sokat a kondíciójából, hiszen a következő ciklust a fiaztatóban alapozzuk meg. Ehhez az kell, hogy a koca egészséges legyen, soha ne éhezzen vagy szomjazzon, a takarmány legyen ízletes és megfelelő arányban tartalmazza a szükséges tápláló anyagokat. Az első napoktól fokozatosan + 0,5 kg-al emeljük a napi adagokat, így érhetjük el kb. 10 nap alatt a 6-7 kg napi szoptató kocatáp felvételt. Ne felejtsük el: a szoptató koca napi vízigénye 20-60 liter, ezért ellenőrizzük rendszeresen az itatókat. Különösen fontos ebben az időszakban az optimális 16-20 C°-os teremhőmérséklet biztosítása. Tekintettel arra, hogy 20 C° feletti hőmérséklet esetén a napi takarmányfelvétel 0,15dkg/1C° mennyiségben is csökkenhet, 24 C° felett hűteni kell a kocákat. A következő ciklusra való felkészítés érdekében 28 napos választásnál javasolt 5-10 nappal a választást megelőzően halliszt:dextróz 1/3:2/3 arányú keverékéből, a reggeli etetésnél, a kondíciótól függően 15-20 dkg-ot adni a kocáknak, továbbá célszerű a fiaztatóra gyengébb kondícióval felkerült és az előhasi kocákat korábban, már 21 napra leválasztani. ÍGY VÁLASSZUNK Választáskor ne alkalmazzunk teljes takarmány és vízelvonást. A választás előtt este, vagy csak a választás reggelén vonjuk meg a takarmányt, és délután már kapjanak félnapi adagot a kocák. A 2. napon 2,5-3 kg, aztán a 3. naptól egyből 3,54 kg szoptatós, vagy „búgatós” tápot adjunk dextrózzal, jól emészthető fehérjével, esetleg extra vitaminnal kiegészítve. Az optimális kondíciót, a választást követően célszerű 1-től 5-ig terjedő osztályzatú „test kondíció pontszám” használatának
bevezetésével, vagy ultrahangos hátszalonna méréssel ellenőrizni. A rossz kondícióban lévő kocákkal vagy kihagyunk egy ciklust és feljavítjuk őket, vagy ha ennek nem látjuk értelmét, akkor selejtezni kell őket. KANOK TAKARMÁNYOZÁSA A kantáp speciális takarmány, ami nem lehet egyéb takarmányok keveréke. A kanoknak mindig granulált tápot adjunk a homogenitás megőrzése, az emészthetőség javítása és a higiénikus adagolás érdekében. A tápot mindig szelektált minőségű, kétszeresen rostált és tisztított, toxinmentes szemesekből készítsük. A fehérjeforrás jól emészthető halliszt, vagy extrudált szója legyen. Azért, hogy a limitált napi adag mellett elérhessük a megfelelő teltség érzetet, cellulóz, lignocellulóz típusú rostféleségeket használjunk a takarmányban. Az ejakulátum eltarthatóságának javítására javasolt élesztő kiegészítés, és a termékenyítő képesség növelésére célszerű a halolajban és lenolajban található omega 3 zsírsavak alkalmazása. Vannak olyan összetevők, amelyekkel speciális hatások érhetőek el, illetve bizonyos problémák javíthatóak. Ilyen például a magas dózisban adott E vitamin, ami növeli a spermiumszámot az ejakulátumban, vagy a szelén, ami szerves formában adva jelentős szerepet játszik a here megfelelő felépítésében, valamint egyenletessé és erőssé teszi a spermiumok farkát. ON-LINE TELEPIRÁNYÍTÁS Nagy József, az FSE törzskönyvezője a takarmányozási adatok számítógépes rögzítéséről és azok lekérdezési lehetőségeiről tartott ismertetőt. Az on-line működésű telepirányítási program az állatlétszám szerint elosztja a takarmányt és alkalmas a felhasználási adatok szűrésére, valamint igény szerinti listák készítésére. A program alkalmas a naturális mutatók kiszámításán túl az átlagos és napi takarmány felvétel, a fajlagos takarmány felhasználás, valamint a takarmányozási költségek értékelésére. Természetesen, csak azokat az adatokat lehet kiértékelni, amiket a program alkalmazása során felveszünk állatainkról, de itt is igaz, hogy az éles versenyben pontos adatok ismerete nélkül gazdaságos termelés elképzelhetetlen, amihez elengedhetetlen az FSE tagok számára ingyenes telepirányítási rendszerek használata. Eicher József ügyvezető igazgató FSE Alpár Botond a takarmányozás és a környezet viszonyára hívta fel a Àgyelmet
42 • MÁL 2014/4
Garantált minőség
HÍDLÁS
KMS: védjegy a sertéshús népszerĖsítésére Márciustól új védjegyet vezetett be a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), illetve a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) a magyar sertéshús minőségének garantálására. A szakma és a tárca közreműködésével kidolgozott minőségtanúsítási rendszer reményeink szerint hozzájárul a magyar sertéshús ismertségéhez Magyarországon és külföldön – jelentette ki Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár. INGYENES A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy a sertéshúsok és sertéshús készítmények értékesítését is segíti, lehetővé teszi a fogyasztóknak a minőség nyomon követését és megkülönböztetést – hangsúlyozta Feldman Zsolt. Tájékoztatása szerint a védjegyrendszerhez való csatlakozás ingyenes, a költségeket a minisztérium a VHT-n keresztül, a sertésstratégia megvalósítására elkülönített keretből finanszírozza.
10-12 cégnél tartottak vizsgálatot az auditorok márciusban. Az első pályázók a védjegy alkalmazását 2 héten belül megkezdhetik. Idén több száz jelentkezőt várnak. A vizsgálatok biztosítják, hogy a védjeggyel ellátott termékek a termékpálya minden szintjén az előírásoknak megfeleljenek. KMS FELTÉTELEI A KMS-nek a Magyarországon felnevelt, GMOmentes takarmánnyal etetett vágott állat húsa minősíthető. Az elbírálást héttagú, független szakértői testület végzi, amely egyebek között a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), a fogyasztóvédelem és az agrárkamara szakembereiből áll – mondta Németh Antal. Kiemelte, hogy a védjegy használóit folyamatosan ellenőrzik, egyebek között a bizonylatok mellett a helyszínen vizsgálják az állattartást vagy a termék forgalmazását. Szavai szerint a rendszer célja, hogy növekedjen a hazai sertésállomány, emelkedjen az országban előállított sertéshúsok és húskészítmények fogyasztása. BÍZNAK A VÉDJEGYEKBEN Kunos Péter, az Ipsos Piackutató Zrt. regionális igazgatója ismertette: a védjegyekkel kapcsolatos reprezentatív, online kutatásuk szerint a fogyasztók 73 százaléka bízik a védjegyekben, 63 százalékuk kifejezetten keresi azokat. A fogyasztóknak a minőséget és az eredetet jelentő védjegyek a legfontosabbak, 68 százalékuk magasabb árat is hajlandó lenne fizetni a minőségi garanciáért - mondta. A kutatás szerint a fogyasztók 86 százaléka a hazai terméket részesíti előnyben. P.K.E.
NÖVEKVŐ TÁMOGATÁS A sertésállomány megduplázása mellett a sertésstratégia célja a minőségi hazai termékek támogatása, és az, hogy a sertéshús az országban az egyik legkeresettebb húsféle legyen – mondta Feldman Zsolt. Az ágazati stratégia eddigi eredményei közül kiemelte, hogy a minőségtanúsítási rendszer bevezetése mellett kutatás-fejlesztésre, piacépítésre, a feldolgozók technológiai fejlesztésére is biztosítottak forrást 2013-tól kezdve. Segíti az ágazatot a sertéshús áfájának 5 százalékra csökkentése is. Közölte, hogy a minőségi élelmiszer-feldolgozás fejlesztésére 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban nagyságrendekkel több forrás fog rendelkezésre állni. VÁRJÁK A PÁLYÁZÓKAT Németh Antal, a VHT elnöke elmondta, hogy a védjegy használatát pályázat útján nyerhetik el a sertéshizlaló vállalkozások, őstermelők, vágóhidak, daraboló és feldolgozó üzemek, vagy kereskedelmi és vendéglátóipari egységek. Eddig MÁL 2014/4 • 43
