GTTSZ Világpolitikai trendek 2014-2030 Budapest, 2014. május 21.
Új kihívások előtt az emberiség élelmiszerellátása Horn Péter
Milliárd fő
A Föld népességének változása 1750-2010 között
(Evans, 2001)
Mérföldkövek a világ mezőgazdaságában (1798-2000)
1798 1830-1880 1881-1910 1898-1930ra
1913
1920 1931 1943-1960
ROBERT MALTHUS híres munkája: „Tanulmányok a népesedés törvényéről” a guano diadalútja „trágyaválság” nitrogénéhség világéhínség előrejelzés Sir WILLIAM CROOKES: „A búzaprobléma” Brit Királyi Társaság elnöki beszéde FRITZ HABER, CARL BOSCH N műtrágya levegőből első gyár Oppau traktorok megjelenése (csak az USA-ban 22 millió igásló 1915-ben) hidegtűrő új búzafajták „Márki” búza túltermelési válság már súlyos éhínségek Ázsiában (Bengál, India, Kína és mások)
A „Zöld” forradalom (1945-2000)
1945
CECIL SALMON (McArthur katonája) Japánban törpe búzafajtát talál (Norin)
1949
ORVILLE VOGEL az USA-ban ebből új törpeszárú fajtákat állít elő
1952
NORMAN BORLAUG Mexicóban a Norin 10-ből kiindulva a korábbiaknál háromszor többet termő fajtákat nemesít, ezek 10 év alatt elterjednek. (Nobel Békedíj 1970)
1952
az első hibridkukoricák megjelennek (Mv 5 első európai PAP ENDRE Martonvásár)
1950
a DDT széleskörű alkalmazása növényvédőszerként. (MÜLLER orvosi Nobel Díj 1948, 1934-es felfedezés szúnyog, bolha és tetűírtó, tífusz, malária és pestis ellen, pl. Gesarol)
1950-2000
számtalan új nagyteljesítményű növény és állatfajta, takarmány-par, gépesítési, műtrágyázási, növényvédelmi és komplex technológiai, állategészségügyi fejlesztések sora, stb. Tudásipar.
1900 óta
a világ népessége négyszeresére, gabonatermelése hatszorosára nőtt.
Norman Borlaug Nobel-díjas biológus (1914-2009)
„Az aki meg tudja csinálni, hogy két szál búzakalász, vagy két szál fű nőjön azon a rögöcskén, melyen eddig egy nőtt csak, nagyobb szolgálatot tesz az emberiségnek és hazájának, mint a politikusok minden pereputtya.” Jonathan Swift (1667-1745) ír szatirikus író
A növénytermesztés előtt álló nagy kihívások 2000 - 2020 - 2030 Növekvő népesség
6 – 7,0 – 7,5 milliárd
Emelkedő életszínvonal
elsősorban Kína, India*
Növekvő bioenergia igény
etanol, olaj
Bio jellegű csomagolóanyagok
keményítő
Csökkenő tengeri halállomány
Majd mindenhol
Csökkenő termőföldkészlet
Majd minden országban
Csökkenő öntözővíz készlet
Szinte mindenhol
Klímaváltozás
? (Horn, 2005)
Az egy főre eső évi GDP és az állati eredetű élelmiszerek aránya az összes energiabevitelhez képest GDP $/fő
Az állati termékek aránya az összes energiabevitel %-ában
1000 – 2000
3–5
5000 – 6000
15 – 20
9000 – 10000
25 – 30
11000 – 30000
30 – 35 OECD, FAO adatok alapján számítva (2012)
Az egy főre eső éves GDP ($) és az évi egy főre eső húsfogyasztás összefüggése (kg/fő/év)
Év
GDP (US$/fő/év)
Húsfogyasztás (kg/év/fő)
1961
2.676
23,1
1971
3.610
27,8
1981
4.376
30,8
1991
4.992
34,4
2001
5.611
38,6
2030
7.600
45,3 (Roppa, 2007)
Európa legnagyobb és legkisebb hús- és halfogyasztású országai (kg/fő/év) Országok Legnagyobb fogyasztás Spanyolország Portugália Dánia Franciaország Norvégia Írország Legalacsonyabb fogyasztás Lettország Horvátország Románia Litvánia Bulgária Szlovákia Magyarország
Húsfogyasztás kg/év/fő
Halfogyasztás kg/év/fő
Összes fogyasztás kg/év/fő
122 87 112 98 67 103
47 59 24 31 55 18
169 146 136 129 122 121
39 40 59 53 70 69 89
13 12 3 13 3 7 3
52 52 62 66 73 76 92
(Forrás: FAO www.fao.org Food balances )
Néhány kiemelt ország, illetve régió egy főre eső húsfogyasztásának és összetételének szerkezete
Húsfogyasztás (kg/fő/év) Országok, régiók Szarvasmarha Sertés Baromfi
Összesen
Kína
6
35
9
50
India
2
1
2
5
Hong Kong
16
61
39
116
USA
42
30
53
125
EU 27
16
43
20
79
(USDA Foreign Agricultural Service. Office of Global Analysis, 2007 )
Az EU által 2010-re és 2030-ra tervezett bio üzemanyag felhasználás és az előállításhoz szükséges szántóterület nagysága Szántóterület igény (EU 27)*
2010 5,75% bio üzemanyag
2030 25% bio üzemanyag
Termőterület szükséglet (millió ha)
15 – 18
65 – 75
Az összterület %-ában
13 – 15
60 – 70
*: 50% import esetében a területigény megfeleződik (Windhorst, 2007)
A hal világélelmezési jelentősége •
Állati eredetű fehérjeellátásban a világon 15% hal
•
A fejlődő világ fehérjeigényét (összfehérje) 40%-ban a hal fedezi
•
1 milliárd ázsiainak majdnem egyedüli fehérjeforrása a hal
•
Több mint 200 millió ember megélhetése a halászat, 4 millió halászhajó üzemel a vizeken (Diamond, J. 2007)
Forrás: FAO
Különböző táplálkozási célokat szolgáló termékek előállításának vízigénye Élelmiszer rizs búza kukorica szója paradicsom marhahús broilercsirke tenyésztett hal tej kávé tea
Vízigény 3000 l/kg 1500 l/kg 1000 l/kg 1800 l/kg 100 l/kg 16000 l/kg 4000 l/kg 2000 l/kg 700 l/kg 150 l/kg 40 l/kg (Champaign, Hoekstra 2004, Horn 2005, UN Water 2009, Somlyódi 2011)
Az agrárkereskedelem és a „virtuális„ vízkereskedelem A legnagyobb virtuális vízkereskedők (km3/víz/év) India és Kína import: export: Nyugat-Európán belüli kereskedelem: import: USA export:
200 50 180 80 200
Balaton vízkészlete: 2 km3 Kína 20 éven belül minimálisan 200 millió tonna többletgabonát lesz kénytelen importálni, ez 200 km3 virtuális vízimportnak felel meg (Brown 2006). ( Champagain – Hoekstra 2004, és Somlyódi 2011 adatai alapján összeállítva.)
Az állattenyésztés történetében nincs még egy állatfaj, amelyben olyan mélyreható és az egész ágazati tevékenységet befolyásoló előrehaladást lehetett volna elérni szelekcióval, mint a pulykával.”
Bronze
White turkey
Nagytestű (2004-es típus) pulykák és őshonos hazai bronzpulykák teljesítményében mutatkozó különbségek a mellhús-előállítás esetében (hímivar)
Típus
Élőtömeg 20 hetes korban (kg)
Mellfilé tömege (kg)
Modern pulykahibrid
18,2
5,09
Bronzpulyka
6,4
0,83
BUT Big 6 (Herendy V. – Sütő Z. – Horn P., 2005)
Bronzpulyka
A brojlerek teljesítményváltozása 1978-2008 között
Év
Élőtömeg 42 napra
2 kg-os élőtömegnél
(kg)
Takarmányértékesítés (kg/kg)
Életnap (nap)
Mellhús (g)
Tak. kg / mellhús kg
1978
1,0
2,5
63
250
20
1998
2,4
1,7
37
320
11
2008
3,0
1,4
32
400
7
Egy kilógramm mellfilé előállításának hatékonysága különböző típusú brojlercsirkénél 1 kg mellhús előállításához Ivóvíz TakarmányTermelt trágya (liter) termelés vízigénye mennyisége (liter) (kg)
Brojler típusa, év
Takarmányigény (kg)
1978
20
40
20000
23
1998
11
22
11000
13
2008
7
14
7000
8
(Horn, 2008)
Az emberiség többlet-igénye 2030-ig a legfőbb növényi termékekből (búza, rizs, kukorica, szója) Millió tonna Emberi többlet-fogyasztás Fejlődő országok (nagy népességnövekedés)
800
Döntően állati takarmány Gyorsan fejlődő országok (kis népességnövekedés)
900
Döntően energiatermelés Fejlett országok
1100
Jelenlegi össztermelés 2800 millió tonna, (Nonhebel és Kastner, 2011)
A fejlett és a fejlődő világ várható állati termék fogyasztása Évi egy főre eső fogyasztás Év
Összes fogyasztás
Hús, kg
Tej, kg
Hús (millió t)
Tej (millió t)
2002
28
44
137
222
2050
44
78
326
585
2002
78
202
102
265
2050
94
216
126
295
Fejlődők
Fejlettek
USDA és más források nyomán Tarawali et al (2011)
A vadkérődző állatfajok (15. század előtt és jelenleg), valamint a tenyésztett állományok enterális CH4 kibocsájtása az USA területén (Hristov, A.N. 2012) Állatfajok és időszakok Vadkérődzők Bölény* Vapiti Fehérfarkú szarvas Öszvérszarvas Összesen: Tenyésztett kérődzők jelenleg Húsmarha Tejelő marha Juh Kecske Összesen:
Állomány létszám (millió)
CH4 emisszió Tg/év
CO2 ekvivalens emisszió Tg/év
50 (0,5) 10 (1) 30 (25) 13 (4)
4,89 (0,05) 0,32 (0,03) 0,18 (0,15) 0,08 (0,03
102,7 (1,08) 6,6 (0,66) 3,7 (3,11) 1,7 (0,53)
5,47
114,7
4,74 1,58 0,05 0,02
99,6 33,2 1,0 0,3
6,39
134,1
64,8 13,8 5,7 3,1
* becslések középértéke ** a CH4 emisszió CO2-ra átszámított potenciális üvegházhatása (100 éves idősáv) (n) jelenlegi létszám
Az USA tejtermelési rendszerének jellemzői 1944-ben és 2007-ben 1944 Fajták
Tejtermelés, kg/év Legfontosabb alaptakarmányok Száraztakarmányok
54 % Jersey/Guernsey/Ayrshire 46 % Holstein/Brown Swiss 2074 Legelő, széna Abrak+koncentrátum
2007
90 % Holstein 9193 Silókukorica, lucerna (siló) Komplett keverékek
(Capper és mtsai, 2009)
Erőforrásigény és környezetterhelés 1 milliárd liter tej előállítása esetében 1944-ben és 2007-ben (USA) (Capper és mtsai, 2009. J. Anim. Sci. 87. 6. 2160-2167)
1944 Összes tejtermelés (milliárd kg)
2007
53,1
84,2
414,8 67,4 429,2 19,29 17,17 948
93,6 15,2 90,3 1,31 1,08 202
8,26 1,705 10,76
1,88 162 3,79
Kibocsájtás trágyában Trágyatömeg, friss, kg x 109
7,86
1,91
Gáztermelés (üvegházhatás) CO2 lábnyom (állat+CH4 + N2O egyenérték kg CO2 x 109
3,66
1,35
Állatállomány (n) Laktáló tehén (ezer) Szárazonálló tehén (ezer) Üsző (ezer) Bika (ezer) Növendék bika (ezer Összes (ezer) Inputok Takarmánymennyiség (friss) kg x 109 Termőföldlekötés, ha (ezer) Víz, 1 x 109
Az USA lakosságának 84 mrd literes jelenlegi tejfogyasztásához mekkora takarmánytermő területre lenne szükség? 1944-es tejtermelési rendszerben 143 millió ha takarmánytermő terület szükséglettel kellene számolni. 2007-es tejtermelési rendszerben 13,6 millió ha takarmánytermő terület szükséges.
1. 30-40 éven belül a mintegy 8,5-9 milliárd ember 60%-a városokban él majd és húsfogyasztása duplája lesz a mainak. 2. Az öntözéses vagy azzá tehető területek döntő fontosságúak lesznek.
3. Az intenzív, jól ellenőrizhető feltételeket kínáló állattartási rendszerek előretörése várható, mert komplex hatékonyságuk jobb, mint más rendszereké (fajlagos vízhasznosítás, komplex környezetterhelés, általános erőforrás hatékonyság, védelem klímahatások ellen stb.).
Az állati termékek egy főre eső éves fogyasztásának változása 1934 és 2012 között Évek 1934*
1960
1970
1989
2000
2012
Tej (liter)
136
114
109
180
147
152
Tojás (db)
68
160
247
390
310
217
Sertéshús (kg)
13
25
30
43
27
25
5
9
14
22
30
25
14
9
14
7
4
4
Egyéb húsok (kg)
2
6
6
8
5
5
Összes hús (kg)
34
49
64
80
66
59
Baromfihús (kg) Marhahús (kg)
* Ébner (1961) nyomán KSH adatok alapján
A gazdálkodási formák fő jellemzői 2012-ben
Szántó (ezer ha) Gyümölcsös (ezer ha) Szőlő (ezer ha) Gyep (ezer ha) Erdő (ezer ha) Halastó (ezer ha) Szarvasmarha (ezer db) Sertés (ezer db) Baromfi (millió db) Traktor (db) Traktorkapacitás (1000 W)
Gazdasági szervezetek
Egyéni gazdaságok
1806 21 13 220 1242 77
2064 63 49 303 237 5
474 2159 25
280 796 14
23557 1839
96920 4802 KSH adatok alapján
A mezőgazdaság bruttó termelési indexe
(KSH adatok alapján)
Világrekorder Holsteinfriz tehén
Ever-Green-View My 1326 ET Lakt term: 32736 kg (2009)
(ural. i.e. 970-930, Préd. 5,9)
