Turizmus Bulletin. Felelős kiadó: Dr. Galla Gábor vezérigazgató Főszerkesztő: Kiss Kornélia kutatási igazgató Szerkesztő: Polgár Judit kutató

IMPRESSZUM

Turizmus Bulletin A MAGYAR TURIZMUS RT. NEGYEDÉVENTE MEGJELENŐ SZAKMAI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA X. évfolyam, 1. szám Megjelenés: 2006. március Lapzárta: 2006. január Felelős kiadó: Dr. Galla Gábor vezérigazgató Főszerkesztő: Kiss Kornélia kutatási igazgató Szerkesztő: Polgár Judit kutató Szerkesztőbizottság

Dr. Aubert Antal Pécsi Tudományegyetem, Turizmus Tanszék

Dr. Badacsonyi György Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

Egriné Pap Ilona Magyar Turisztikai Hivatal

Háber Tamás Magyar Vendéglátók Ipartestülete

Horkay Nándor VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.

Dr. Jancsik András Veszprémi Egyetem, Turizmus Tanszék

Kopócsy Andrea Magyar Szállodaszövetség

Könyves Erika Szolnoki Főiskola, Turizmus Tanszék

Kővári István Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája

Dr. Lengyel Márton Magyar Turisztikai Egyesület

Meszter László Idegenforgalmi Koordinációs Testület Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége

Dr. Michalkó Gábor Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet

Molnár Gabriella Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége

Dr. Probáld Ákos Központi Statisztikai Hivatal, Szolgáltatás-statisztikai Főosztály

Dr. Puczkó László Turisztikai Tanácsadók Szövetsége

Stefkóné Vermes Judit Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége

Dr. Szabó Géza Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége

Dr. Szalók Csilla Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Dr. Tasnádi József Budapesti Corvinus Egyetem, Marketing és Média Intézet

Tárnoki László Vendéglátó és Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetsége

Dr. Várnai Zsuzsanna Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet

Vizi István Kodolányi János Főiskola, Turizmus Tanszék

Dr. Wolff Péter Országos Idegenforgalmi Bizottság

Kiadó: Magyar Turizmus Rt., 1012 Budapest, Vérmező út 4. Nyomdai munkák: VIVA Média Holding Megrendelhető: Magyar Turizmus Rt., Piac- és Termékelemzési Iroda 1012 Budapest, Vérmező út 4., Tel.: (1) 488-8710, Fax: (1) 488-8711, E-mail: [email protected] Megtekinthető a www.itthon.hu > Szakmai oldalak internetcímen ISSN 1416-9967 (online: ISSN 1587-0928) A folyóirat megrendelőlapja honlapunkról letölthető, előﬁzetési díja 2500 Ft+5% ÁFA/évfolyam.

TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

1

≠ Turizmus-bull-2006-1.indb 1

2006. 03. 03. 10:10:03

TARTALOM

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Polgár Judit – Sulyok Judit – Kiss Kornélia

A belföldi turizmus alakulása 1990-től napjainkig

3

Magyar Turizmus Rt. – M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság

A magyar lakosság utazási szokásai, 2005

16

TURISZTIKAI TERMÉKEK dr. Rátz Tamara

A húsvét szerepe a magyar lakosság utazási magatartásának befolyásolásában

30

Magyar Turizmus Rt. – M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság

A magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásai és Magyarország gasztronómiai imázsa 2005-ben

39

TURIZMUSMENEDZSMENT Kovács Balázs – Soproni Gyula

Formálódó fejlesztéspolitikai tervek – a turizmus helye a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben

50

Magyar Turisztikai Hivatal

Az Európai Bizottság Turisztikai Egységének „Turisztikai Tudásterületekkel” kapcsolatos koncepciója

54

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK Sulyok Judit – Kiss Kornélia

A magyarországi turizmus szezonalitása, 2000–2004

57

Magyar Turizmus Rt. Piac- és Termékelemzési Iroda

A magyarországi turizmus 2005. évi alakulása

70

TALLÓZÓ Rendezvénysorozat

Ungarischer Akzent – Németországi Magyar Kulturális Évad

75

Honlapajánló

A Magyar Turisztikai Hivatal honlapja A Magyar Turizmus Rt. honlapjának kutatási oldalai

77 77

Kiadványajánló

Turisztikai Statisztikai Évkönyv 2004 Turizmus Magyarországon 2005 CD

79 81

Folyóirat-ajánló

Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból – 2005/4. szám

56

Kutatósarok

Az UNWTO 2006–2007. évi kutatási tevékenysége

2

Turizmus-bull-2006-1.indb 2

80


2006. 03. 03. 10:10:14

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A belföldi turizmus alakulása 1990-től napjainkig Összeállította: Polgár Judit1 – Sulyok Judit2 – Kiss Kornélia3

Az elmúlt csaknem másfél évtizedben a belföldi turizmus egyre jelentősebb szerepet töltött be Magyarországon: míg 1991-ben a kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 35%-a származott a belföldi vendégektől, 2004-re ez az arány 45%-ra nőtt. A kereskedelmi és magánszálláshelyeken 1991 és 2004 között a belföldi vendégek száma több mint kétszeresére (+120%), 1,7 millióról 3,7 millióra emelkedett. A belföldi vendégéjszakák száma csaknem kétharmadával bővült: az 1991-es 6,1 millió vendégéjszakával szemben 2004-ben a hazai kereskedelmi és magánszálláshelyeken 9,9 millió vendégéjszakát töltött a magyar lakosság, miközben a beutazó turizmus legfontosabb mutatószámai – vagyis a külföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma – szinte változatlanok maradtak. Míg 1991-ben 3 millió külföldi vendég 11,5 millió vendégéjszakát töltött el Magyarország kereskedelmi és magánszálláshelyein, addig 2004-ben 3,2 millió vendéget és 10,3 millió vendégéjszakát regisztráltak. Jelen tanulmány célja, hogy összefoglalja a belföldi turizmus elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett átalakulásának legfontosabb jellemzőit, illetve bemutassa azokat a tényezőket, amelyek hatással voltak/vannak a magyar lakosság belföldi turisztikai keresletére. A tanulmány – a hosszú távú tendenciák elemzésének igényét szem előtt tartva – elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal adatait felhasználva készült. Emellett bemutatásra kerülnek a Magyar Turizmus Rt. éves rendszerességgel végzett felméréseinek, valamint a Központi Statisztikai Hivatal 2003-ban indított keresletfelmérésének eredményei is a magyar lakosság utazási szokásaira vonatkozóan.

1. Bevezetés A rendszerváltás óta a turizmus szerepe a kelet-középeurópai országok csaknem mindegyikében felértékelődött, az idegenforgalom több helyen a gazdaság húzóágazatává vált. A turizmus GDP-hez és az exportbevételekhez való hozzájárulása alapján, valamint a munkahelyteremtést tekintve Magyarország esetében már az elmúlt évtized elején is fontos szerepet játszott.

2. A belföldi turizmus alakulása az európai országokban Közhely, hogy azokba az országokba, desztinációkba, ahol a helyi lakosság jól érzi magát, ismeri és értékeli az adott terület turisztikai adottságait, látnivalóit, a külföldi turisták is szívesen utaznak. A kereskedelmi szálláshelyek kül- és belföldi vendégeinek, illetve vendégéjszakáinak egymáshoz viszonyított arányát vizsgálva megállapítható, hogy a belföldi turizmus a különböző európai országok turizmusában eltérő mértékben játszik szerepet. A belföldi turizmus aránya a világ nemzetközi turizmusban legfontosabb szerepet játszó országában, 1

Kutató, a Magyar Turizmus Rt. Piac- és Termékelemzési Irodájának munkatársa. 2 Vezető kutató, a Magyar Turizmus Rt. Piac- és Termékelemzési Irodájának munkatársa. 3 Kutatási igazgató, a Magyar Turizmus Rt. Piac- és Termékelemzési Irodájának munkatársa.

Franciaországban közel kétszerese a beutazó turizmus arányának, de számos európai ország (például NagyBritannia, Hollandia, Svájc, Svédország, Norvégia stb.) turizmusában is jelentős – 50%-ot meghaladó – szerepet játszik. Magyarország e tekintetben a középmezőnyben foglal helyet. A belföldi turizmus aránya néhány tipikus – a nemzetközi turizmusban jelentős szerepet játszó – tengerparti desztinációban, mint például Portugáliában, Spanyolországban, Törökországban vagy Horvátországban, illetve közvetlen szomszédunknál, Ausztriában, a magyarországinál alacsonyabb (1. ábra). A csekély arányú belföldi turizmusnak számos oka lehet: az adott ország alacsony életszínvonala, a diszkrecionális jövedelem és/ vagy szabadidő hiánya, az eltérő kultúra és a szokások, a divat vagy éppen a vonzerők köre egyaránt befolyásolják az ott élők utazási intenzitását, illetve az ország mint úti cél népszerűségét. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák nemzetiségenkénti megoszlása mellett egy ország lakossága utazási intenzitásának megismerése céljából érdemes megvizsgálni a belföldi és a kiutazó turizmus egy lakosra vetített (fajlagos) mutatóit is. Azokban az országokban, ahol a gazdaság fejlettebb, illetve az életszínvonal magasabb, jellemzően az egy főre eső belföldi utazások száma is magas. Európán belül az egy lakosra jutó belföldi utazások száma Svájcban a legmagasabb, de Ausztria, Hollandia, Dánia, Svédország és Olaszország is az élvonalban szerepel. Az egy lakosra jutó belföldi vendégéjszakák száma Magyarország esetében – más régiónkbeli



3

2006. 03. 03. 10:10:14

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

országokhoz (mint például Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia, Bulgária vagy Lettország) hasonlóan – alacsonynak mondható (2. ábra).

4


Az egy lakosra jutó kiutazások száma ezzel szemben épp fordítottan alakul: hazánk e mutató tekintetében az élmezőnyben található. Szintén magas az egy lakosra jutó


2006. 03. 03. 10:10:14

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY kiutazások száma például Svédországban, Finnországban, Írországban és Svájcban is. A legkevesebb kiutazás ugyanakkor – többek között – Ausztria, Franciaország, Spanyolország lakosaira jut. Az életszínvonal és a lakosság utazásra fordítható diszkrecionális jövedelmének növekedésével (3. ábra) Magyarországon a belföldi turizmus volumenének további növekedése várható.

3. A belföldi turizmus alakulása a kelet-közép-európai országokban és Magyarországon Az 1990-es évek elején a határok átjárhatóvá tétele és a különböző utazási korlátozások feloldása a kelet-középeurópai országok be- és kiutazó turizmusára egyaránt ösztönzőleg hatott. Az addig nehezen meglátogatható kelet-közép-európai országok a rendszerváltást követően új és érdekes desztinációkként jelentek meg a világ turisztikai palettáján, a nyugati országokba való utazás lehetősége és presztízse pedig a kiutazó turizmust ösztönözte. A kelet-közép-európai volt szocialista országok újszerűsége az 1990-es évek közepére megkopott. Az évtized első felét jellemző folyamatos növekedést a régió országaiban az 1990-es évek második felére különböző fejlődési pályák váltották fel. A külföldi látogatók számának emelkedésére jelenleg azon országok számíthatnak, amelyek egyedi vonzerővel jelennek meg a nemzetközi turisztikai piacon.

A belföldi turizmus alakulását illetően megállapítható, hogy az annak volumenét jellemző leggyakrabban használt mutató, a kereskedelmi és magánszálláshelyeken belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma Magyarországon és a környező, volt szocialista országokban is drasztikus csökkenést mutatott. Ugyanakkor a politikai régiót jellemző válságok enyhülése és a határok átjárhatóvá válásának következtében a kiutazások népszerűsége ugrásszerűen megnőtt. A belföldi turizmus visszaeséséhez hozzájárult a belföldi üdülések korábbi támogatási formáinak megszűnése is. Az évtized közepétől, amikor a kiutazások száma stabilizálódni és a gazdasági körülmények javulni kezdtek, a belföldi turizmus a régió országaiban fellendült, s mára lassan eléri, vagy meg is haladja az elmúlt évtized elejére jellemző szintet. Az elmúlt csaknem másfél évtizedben a belföldi turizmus Magyarország turizmusában egyre jelentősebb szerepet töltött be: míg 1991-ben a kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 35%-a származott a belföldi vendégektől, 2004-re ez az arány 45%-ra nőtt. A belföldi turizmus aránya – a folyamatos volumen- és részarány növekedés ellenére – az Európai Unió-15 átlagától azonban (64%) jelenleg is jelentősen elmarad. Magyarországot az elmúlt másfél évtizedben a kiutazó turizmust tekintve is jelentős változások jellemezték. A határok átjárhatósága és az életszínvonal lassú, de folyamatos javulásának köszönhetően az 1990-es évek elején a külföldi utazások igen népszerűvé váltak, amelynek következtében a rendszerváltást követő néhány évben – elsősorban 1991ben és 1994-ben – igen magas volt a kiutazások száma. 1994 után a kiutazások száma enyhe csökkenést mutatott,



5

2006. 03. 03. 10:10:16


1999-et követően azonban ismét növekedésnek indult. A kedvező makrokörnyezet, a lakosság javuló társadalmi és anyagi helyzete, valamint az, hogy a belföldi turizmus kezdte visszanyerni presztízsét, a belföldi vendégéjszakák számában is növekedést eredményezett. A belföldi turizmus növekedésének kedvezett továbbá a 2001. szeptember 11-ével kezdődő terrorhullám is, amely sok turistát késztetett arra, hogy külföldi úti cél helyett a hazai tájakat válassza. A magyarországi kereskedelmi és magánszálláshelyeken 1991 és 2004 között a belföldi vendégek száma több

4

mint kétszeresére (+120%), 1,7 millióról 3,7 millió vendégre emelkedett. A belföldi vendégéjszakák száma csaknem kétharmadával bővült: az 1991-es 6,1 millió vendégéjszakával szemben 2004-ben kereskedelmi és magánszálláshelyeinken 9,9 millió vendégéjszakát töltött a magyar lakosság (4. ábra). 2005-ben a belföldi turizmus növekedése tovább folytatódott: a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek 3,5 millió magyar vendéget fogadtak, akik 8,7 millió vendégéjszakát töltöttek otthonuktól távol: a belföldi vendégek száma 5,3%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 3,5%-kal emelkedett4.

A magánszálláshelyek vendégforgalmára vonatkozó adatok 2006 nyarán kerülnek publikálásra.

6



2006. 03. 03. 10:10:17


Az átlagos tartózkodási idő – a világ turizmusában tapasztalható általános trenddel párhuzamosan – a magyarországi kereskedelmi és magánszálláshelyeken is folyamatos csökkenést mutatott az elmúlt években: az összes vendég 1990ben 4,5, 1995-ben 3,2, 2004-ben pedig 3,0 éjszakát töltött el. A belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje – az 1990-es év kivételével – a külföldi vendégekénél alacsonyabb értéket ért el: míg 1990-ben még 5,5, 1995-ben pedig 2,8 éjszaka volt, addig 2004-re 2,7 éjszakára csökkent5. A csökkenő tendencia azonban nem nevezhető egyértelműen negatívnak. Mind a belföldi, mind a külföldi vendégek tartózkodási ideje csökkenésének hátterében többek között ugyanis az áll, hogy az utazási szokások megváltozása következtében a turisták körében egyre gyakoribb a több, de rövidebb utazás. A szállodák jelentős helyet foglalnak el a turisztikai keresletben és kínálatában. Az elmúlt 15 évben a keres-

kedelmi szálláshelyeken belül jelentősen megváltozott a szállodák vendégforgalma is. 1990-ben a szállodákban 700 ezer belföldi vendég közel 1,4 millió vendégéjszakát töltött, 2004-re a vendégek száma több mint kétszeresére emelkedett, a vendégéjszakák száma megháromszorozódott (5. ábra). Míg 1990-ben a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött belföldi vendégéjszakáknak mindössze 15,7%a realizálódott szállodákban, ez az érték már 1992-ben (30,1%) a duplájára nőtt, majd 1994-ben az 1990-es érték háromszorosára emelkedett. Ezt követően kisebb-nagyobb ingadozások mellett a belföldi vendégek által szállodában eltöltött vendégéjszakák aránya 42-46% között mozgott. A 2004-es évben minden tíz belföldi vendégéjszakából hatot szállodában regisztráltak. A szállodák mellett a legkedveltebb szálláshelynek 2004-ben a panziók és a turistaszállók bizonyultak (1. táblázat). 1. táblázat

Az egyes szálláshelytípusok vendégforgalmának változása, 1991-2004

Szálloda összesen 5 csillagos szálloda 4 csillagos szálloda 3 csillagos szálloda 2 csillagos szálloda 1 csillagos szálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szállás Nyaralóház Kemping Kereskedelmi szálláshelyek összesen Magánszálláshelyek Mindösszesen

Belföldi vendégéjszakák száma 1991 % 2004 % 1 365 390 22,4 4 532 337 46,0 3 361 0,1 90 213 0,9 56 766 0,9 1 075 108 10,9 437 293 7,2 2 253 588 22,9 355 882 5,8 755 045 7,7 512 088 8,4 358 383 3,6 435 736 7,1 1 401 084 14,2 252 696 4,1 788 788 8,0 590 592 6,0 349 742 5,7 685 337 7,0 628 203 10,3 393 236 4,0 3 031 767 49,7 8 391 374 85,2 3 063 125 50,3 1 461 627 14,8 6 094 892 100,0 9 853 001 100,0

Változás 2004/1991 éjszaka % 3 166 947 331,9 86 852 2684,1 1 018 342 1893,9 1 816 295 515,3 399 163 212,2 -153 705 70,0 965 348 321,1 536 092 312,1 335 595 196,0 -234 967 62,6 5 359 607 276,8 -1 601 498 47,7 3 758 109 161,7

Forrás: KSH 5 Az 1990-es évek elejét jellemző magas belföldi átlagos tartózkodási idő hátterében a szervezett fizetővendéglátásban regisztrált magas, 10 éjszakát is meghaladó tartózkodási idő áll.



7

2006. 03. 03. 10:10:17


A különböző szálláshelytípusok belföldi vendégforgalmának változása igen jelentős eltéréseket mutat. Az elmúlt években a belföldi vendégforgalom a szállodákon belül az öt- és négycsillagos házakban növekedett a legdinamikusabban, hiszen 1990 és 2004 között az ötcsillagos házak forgalma csaknem harmincszorosára, a négycsillagosoké csaknem húszszorosára emelkedett. A volument tekintve a háromcsillagos szállodák könyvelhették el a legnagyobb növekedést, ahol 2004-ben közel 2 millióval több belföldi vendégéjszakát regisztráltak, mint 1991-ben. A szállodák mellett a panziók és a turistaszállók belföldi vendégforgalma is megháromszorozódott, ugyanakkor a kempingek, de különösen a magánszálláshelyek forgalma jelentősen visszaesett (1. táblázat). Összességében a kereskedelmi és magánszálláshelyeken 2004-ben 3,8 millióval több belföldi vendégéjszakát regisztráltak, mint 1991-ben, amely az 1991es bázisévhez viszonyítva 61,7%-os növekedést jelent.

4. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételeinek alakulása A kereskedelmi szálláshelyek belföldi turizmusból származó szállásdíjbevételeit folyamatos növekedés jellemzi. Míg a belföldi szállásdíjbevételek volumene 1993-ban 3,3 milliárd 6 A magyarországi turizmus szezonalitásáról a Tények és előrejelzések rovatban olvasható részletes elemzés.

8


forintot tett ki, 2004-re csaknem tízszeresére nőtt (29,8 milliárd forint). A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételeinek belföldi-külföldi megoszlásáról az 1990 és 1992 közötti időszakra nem áll rendelkezésre adat, a 7. ábrán azonban jól látható, hogy 1993 óta a belföldi szállásdíjbevételek egyre nagyobb hányadát teszik ki az amúgy szintén folyamatosan emelkedő összes szállásdíjbevételnek. Míg 1993-ban a belföldi szállásdíjbevételek aránya mindössze 14,6% volt, a folyamatos növekedés eredményeként 2004-ben az összes bevétel 30,0%-a származott a belföldi vendégektől.

5. A belföldi turizmus szezonális alakulása6 A belföldi turizmus mind területi, mind időbeli eloszlását tekintve kevésbé koncentrált, mint a beutazó turizmus. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött belföldi vendégéjszakák szezonális alakulása az elmúlt években nem változott, 2000 és 2004 között a vendégéjszakák 61,3-63,2%-a a május-szeptember, 45,2-47,0%-a a június-augusztus közötti időszakban realizálódott. Ezzel párhuzamosan a belföldi vendégéjszakák száma az elmúlt öt évben 6,8%-kal bővült, ami 536 ezerrel több belföldi vendégéjszakát jelent a kereskedelmi szálláshelyeken. A növekedés egyharmadát (180 ezer vendégéjszakát) a főszezonon kívüli hónapokban regisztrálták. A nyári


2006. 03. 03. 10:10:17


hónapok jelentőségét jelzi, hogy 2000 és 2004 között a legdinamikusabb növekedést az augusztus (+16,1%) és a május (+12,8%) belföldi vendégforgalma mutatta. Januárban és novemberben közel egytizedével emelkedett a belföldi vendégéjszakák száma a vizsgált időszakban. A belföldi turizmus esetében is a szállodák és a panziók mutatják a legkisebb szezonalitást: 2004-ben ezeken a szálláshelyeken a belföldi vendégéjszakák 51,8, illetve 57,3%-a realizálódott a május–szeptemberi időszakban. A külföldi vendégforgalomhoz hasonlóan a belföldi turizmus esetében is a május-szeptemberi időszakon belül a nyári hónapok szerepe kiemelkedő: a szállodák és a panziók kivételével, ahol is a június–augusztus hónapok részesedése nem éri el a 40%-ot, a kereskedelmi szálláshelyeken a teljes évi vendégforgalom több mint fele a nyári hónapokban realizálódik. Az elmúlt években ugyanakkor – a külföldi vendégforgalommal ellentétben – a szállodák és a panziók esetében is a május-szeptember, illetve a június-augusztus időszak szerepének kismértékű növekedése volt megfigyelhető.

6. A turisztikai régiók belföldi turizmusának alakulása A turisztikai régiók kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégforgalmára vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal 1998 óta publikál adatokat, a magánszálláshelyek adatai azonban csak 1999 óta állnak rendelkezésre. Az alábbi fejezetben bemutatjuk az egyes régiók belföldi vendégforgalmának, valamint a belföldi turizmusban betöltött szerepének változását. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált belföldi vendégéjszakák száma 1998 és 2004 között minden régióban emelkedett. A legjelentősebb növekedést 1998-hoz viszonyítva az Észak-Alföldön regisztrálták (+69,7%), emellett a Dél-Dunántúlon több mint négytizedével, a Balatonon és a Tisza-tónál pedig 30%-kal több vendégéjszakát töltöttek a belföldi vendégek 2004-ben. Mindez abszolút számokban 400 ezer feletti belföldi vendégéjszaka-szám növekedést jelent a Balatonnál és az Észak-Alföldön. Budapest-KözépDunavidéken és a Dél-Dunántúlon pedig 2004-ben közel 2. táblázat

A belföldi turizmusban részt vevők úti céljainak rangsora a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált belföldi vendégéjszakák száma alapján, 1998, 2004 Helyezés 1. 2. 3.

1998 Balaton (20,6%) Budapest- Közép-Dunavidék (15,8%) Észak-Magyarország (14,8%)

2004 Balaton (21,8%) Budapest- Közép-Dunavidék (15,1%) Észak-Magyarország (13,6%)

4.

Nyugat-Dunántúl (14,5%)

Nyugat-Dunántúl (12,7%)

5. 6. 7. 8. 9.

Dél-Alföld (9,7%) Észak-Alföld (8,5%) Közép-Dunántúl (7,1%) Dél-Dunántúl (6,9%) Tisza-tó (2,2%)

Észak-Alföld (11,7%) Dél-Alföld (9,2%) Dél-Dunántúl (7,9%) Közép-Dunántúl (5,8%) Tisza-tó (2,3%)

Forrás: KSH



9

2006. 03. 03. 10:10:18

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 3. táblázat A belföldi turizmus jelentősége a turisztikai régiókban a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján, 1998, 2004 (%) Vendégéjszakák 1998

2004

külföldi belföldi külföldi belföldi Balaton

69,8

30,2

58,1

41,9

Budapest-KözépDunavidék

78,9

21,1

81,1

18,9

Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Összesen

31,9 45,8 55,6 23,3 40,1 44,1 36,8 59,9

68,1 54,2 44,4 76,7 59,9 55,9 63,2 40,1

25,0 28,9 34,9 15,9 35,8 46,3 30,7 55,6

75,0 71,1 65,1 84,1 64,2 53,7 69,3 44,4

Forrás: KSH

200 ezerrel több belföldi vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken mint 1998-ban (4. táblázat). A magánszálláshelyeken ugyanakkor 1999-ről 2004-re több régió belföldi vendégforgalma is csökkenést mutatott: a Közép-Dunántúlon több mint felével, a Balatonon és a Budapest-Közép-Dunavidék régióban egyötödével csökkent a belföldi vendégéjszakák száma. A többi régióban – eltérő mértékben – emelkedett a belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma: az Észak-Alföldön közel 70%-kal, a Tisza-tónál másfélszeresére, a Dél-Dunántúlon egyharmadával, a Dél-Alföldön pedig egynegyedével több belföldi vendégéjszakát regisztráltak 2004-ben. A legjelentősebb növekedés abszolút értékben is az ÉszakAlföld régiót jellemezte, itt 70 ezerrel emelkedett a belföldi vendégéjszakák száma, a legnagyobb csökkenést pedig a Közép-Dunántúlon (-119 ezer vendégéjszaka) és a Balatonon (-108 ezer vendégéjszaka) könyvelhették el (5. táblázat). A növekedést regisztráló régiók összességében nem tudták ellensúlyozni ezt a csökkenést, így 2004-ben a magánszálláshelyeken regisztrált belföldi vendégéjszakák száma 5,8%-kal (90 ezer éjszaka) esett vissza 1999-hez képest. Magyarországon a belföldi turizmus a külföldinél kisebb területi koncentrációt mutat. A kereskedelmi szálláshelyek turisztikai régiók szerinti vendégforgalmára 1998 óta rendelkezésre álló adatok alapján a belföldi vendégek úti céljaiban nem történt jelentős változás. Az elmúlt években a belföldi vendégek által leglátogatottabb turisztikai régió a Balaton volt. 1998-ban a belföldi vendégéjszakák 20,6%át regisztrálták a Balaton régióban, a második helyen a Budapest-Közép-Dunavidék állt 15,8%-kal, ezt követte az Észak-Magyarország régió, ahol a belföldi vendégéjszakák 14,8%-a realizálódott. 2004-ben a belföldi vendégéjszakák 21,8%-át a Balatonon, 15,1%-át a Budapest-Közép-Dunavidék

10


régióban regisztrálták. Kiemelkedett továbbá az Észak-Magyarország régió szerepe, amely a belföldi vendégéjszakák 13,6%-ával részesedett (2. táblázat). Az egyes régiók turizmusában a belföldi turizmus jelentősége eltérő. Míg a Balaton és a Budapest-KözépDunavidék régió turizmusában elsősorban a külföldi vendégek játsszák a döntő szerepet, addig a Dél-Alföld, ÉszakMagyarország és Tisza-tó régiókban a vendégéjszakák 63-76%-a a belföldi vendégektől származik (3. táblázat). A 4. és 5. táblázatban a kereskedelmi és a magánszálláshelyek vendégeinek és vendégéjszakáinak számát, illetve arányát mutatjuk be a vendégek összetétele szerinti bontásban.

7. Az üdülési csekk szerepe a hazai turizmusban A belföldi turizmus fejlesztésére a turizmus állami szintű irányításáért felelős szervezetek, így a Magyar Turizmus Rt. is évről évre növekvő figyelmet fordít, hiszen a nemzetközi idegenforgalomban csak az az ország lehet versenyképes, amelynek belső utazási piaca is erős. Ennek a törekvésnek köszönhetően az elmúlt években lényegesen bővült az üdülési csekket igénylők köre és az elfogadóhelyek száma is. A Magyarországon 1998. január 1-jétől működő üdülésicsekk-rendszer bevezetése az akkor már évtizedek óta sikeresen működő francia minta alapján történt. A 2003. január 1-jétől érvényes rendelkezések szerint a – természetbeni juttatásként adható – üdülési csekk adómentes értékhatára 20 000 Ft-ról a mindenkori minimálbér (2006. január 1-jén 62 500 Ft) összegére emelkedett, és a korábbi 50% helyett 100%-ban adó- és járulékmentessé vált a munkáltatók számára. Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról az adómentes természetbeni juttatások között határozta meg a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) által kibocsátott, névre szóló üdülési csekket. Az üdülési csekket a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány


2006. 03. 03. 10:10:18

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 4. táblázat A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása turisztikai régiók szerinti bontásban, 1998-2004 1998

Balaton Budapest-KözépDunavidék

2004

Külföldi száma aránya

Belföldi Külföldi száma aránya száma aránya Vendégek

Belföldi száma aránya

509 039

55,5

408 603

44,5

426 435

41,6

598 060

58,4

1 547 999

77,4

452 675

22,6

2 085 058

78,8

561 509

21,2

Dél-Alföld

131 967

32,9

269 153

67,1

107 615

25,1

321 933

74,9

Dél-Dunántúl

101 187

32,9

206 633

67,1

72 257

19,4

300 436

80,6

Észak-Alföld

136 236

38,9

214 357

61,1

114 441

24,3

356 882

75,7

Észak-Magyarország

100 784

19,0

430 369

81,0

80 915

13,6

514 554

86,4

Közép-Dunántúl

88 532

35,7

159 206

64,3

81 213

29,5

193 625

70,5

Nyugat-Dunántúl

239 304

38,7

379 178

61,3

280 027

39,7

426 133

60,3

15 749

24,3

49 057

75,7

21 907

23,0

73 443

77,0

2 870 797

52,8

2 569 231

47,2

3 269 868

49,4

3 346 575

50,6

Tisza-tó Összesen

Vendégéjszakák Balaton

3 239 547

69,8

1 398 415

30,2

2 539 343

58,1

1 829 968

41,9

Budapest-KözépDunavidék

3 987 190

78,9

1 067 779

21,1

5 428 998

81,1

1 265 877

18,9

Dél-Alföld

307 363

31,9

654 933

68,1

256 948

25,0

770 682

75,0

Dél-Dunántúl

396 245

45,8

469 485

54,2

268 676

28,9

661 742

71,1

Észak-Alföld

721 328

55,6

576 387

44,4

524 191

34,9

977 969

65,1


304 198

23,3

1 000 616

76,7

215 671

15,9

1 140 845

84,1

Közép-Dunántúl

321 682

40,1

479 776

59,9

270 366

35,8

485 822

64,2

Nyugat-Dunántúl

772 959

44,1

980 823

55,9

917 653

46,3

1 063 489

53,7

Tisza-tó Összesen

87 174

36,8

149 949

63,2

86 263

30,7

194 980

69,3

10 137 686

59,9

6 778 163

40,1

10 508 109

55,6

8 391 374

44,4

Forrás: KSH

tulajdonában lévő Nemzeti Üdülési Szolgálat értékesíti, amely a Szolgálattal szerződést kötött szálláshelyeken, utazási irodáknál, közlekedési vállalatoknál és egyéb szolgáltatóknál készpénzt helyettesítő fizetőeszközként használható fel. A belföldi turizmus fejlődéséhez jelentős mértékben járul hozzá az üdülési csekk növekvő népszerűsége. Az MNÜA adatai szerint 2004-ben a munkáltatók összesen 7,47 milliárd forint értékben vásároltak üdülési csekket dolgozóik számára. Az 1998. évi 98 ezerről 2004-re 292 ezerre nőtt azok száma, akik üdülési csekkel támogatott utazáson vettek részt. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány saját forrásaiból mintegy 13 ezer szociálisan hátrányos helyzetű munkavállaló, nyugdíjas és családtagjaik részére biztosított támogatást. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a 2004. év során az üdülési csekk forgalma a kereskedelmi és magánszálláshelyeken összességében meghaladta az 5 milliárd forintot, az üdülési csekk többségét (55,8%) a

szállodákban használta fel a magyar lakosság. A kereskedelmi szálláshelyek közül a legnépszerűbb beváltóhelyek a háromcsillagos szállodák voltak, ahol a csekkforgalom 32,4%-a bonyolódott (9. ábra). A kempingek a kereskedelmi és magánszálláshelyek üdülési csekk forgalmából 16,9%-kal, a panziók 14,2%-kal, az üdülőházak 8,2%-kal, a magánszálláshelyek pedig 7,7%-kal részesedtek. 2004-ben a belföldi turizmusból származó kereskedelmi szállásdíj bevételek mintegy 17,3%-át adták az üdülési csekk beváltások (6. táblázat). Az üdülési csekket elfogadó helyek száma 2004ben 2700-ra nőtt, a szállás és kapcsolódó szolgáltatások mellett a csekk 2004. március 1-jétől a Balatoni Hajózási Rt.-nél, a Volánbusz Zrt.-nél, a Magyar Államvasutak Zrt.nél és a Győr–Sopron–Ebenfurt Vasút Zrt. vonalain üdülési célú belföldi távolsági tömegközlekedésre, a 2005. évtől kulturális rendezvényeken, művészeti fesztiválokon is felhasználható.



11

2006. 03. 03. 10:10:18

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 5. táblázat A magánszálláshelyek vendégforgalmának alakulása turisztikai régiók szerinti bontásban, 1999-20047 1999 Külföldi száma

2004 Belföldi

aránya

száma

Külföldi

aránya

száma

Belföldi

aránya

száma

aránya

Vendégek Balaton Budapest-KözépDunavidék

259 511

77,9

73 449

22,1

210 342

66,2

107 271

33,8

15 765

41,8

21 980

58,2

19 481

40,8

28 286

59,2

Dél-Alföld

4 384

22,5

15 104

77,5

3 562

12,2

25 618

87,8

Dél-Dunántúl

15 452

45,8

18 299

54,2

16 257

35,6

29 359

64,4

Észak-Alföld

23 786

55,7

18 931

44,3

25 384

40,8

36 802

59,2

5 406

14,5

31 847

85,5

9 746

16,9

48 088

83,1

Észak-Magyarország Közép-Dunántúl

19 202

37,3

32 314

62,7

7 147

20,0

28 661

80,0

Nyugat-Dunántúl

37 472

55,2

30 451

44,8

23 239

37,2

39 163

62,8

1 633

14,2

9 848

85,8

2 771

12,7

19 087

87,3

382 611

60,3

252 223

39,7

317 929

46,7

362 335

53,3

Tisza-tó Összesen

Vendégéjszakák Balaton Budapest-KözépDunavidék Dél-Alföld

1 756 742

77,1

520 554

22,9

1 097 481

72,7

412 064

27,3

92 141

39,6

140 458

60,4

76 399

39,7

116 275

60,3 87,2

17 890

17,5

84 074

82,5

15 442

12,8

105 396

Dél-Dunántúl

120 813

55,4

97 412

44,6

124 651

48,9

130 103

51,1

Észak-Alföld

118 195

54,5

98 533

45,5

101 016

37,8

166 513

62,2


30 677

15,8

163 827

84,2

33 228

17,1

161 317

82,9

Közép-Dunántúl

129 966

37,4

217 869

62,6

37 529

27,5

98 847

72,5

Nyugat-Dunántúl

183 976

51,2

175 212

48,8

127 902

40,2

190 144

59,8

13 354

19,9

53 670

80,1

18 949

19,0

80 968

81,0

2 463 754

61,4

1 551 609

38,6

1 632 597

52,8

1 461 627

47,2

Tisza-tó Összesen Forrás: KSH

8. A belföldi turizmus alakulása a Magyar Turizmus Rt. kutatásai és a Központi Statisztikai Hivatal keresletfelmérésének adatai alapján A tanulmány eddigi fejezeteiben ismertetett adatokon túl további forrásokból is rendelkezésre állnak olyan információk,

amelyek a belföldi turizmus alakulását mutatják. A Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységében kiemelt helyen szerepel a belföldi turizmus. A belföldi lakosság utazási szokásainak vizsgálata, a változások nyomon követése és ezzel a belföldi turizmust célzó hatékony marketing eszközök kiválasztása érdekében a Magyar Turizmus Rt. a 2000. évtől8 éves rendszerességgel végez elsődleges kutatást, amely az egy- és többnapos utazásokat egyaránt vizsgálja. A megkérdezés lebonyolítására minden év októberében/novemberében kerül 6. táblázat

Az üdülési csekk forgalma, 1998–2004 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Csekk-értékesítés (millió Ft)

1656,9

2078,0

2050,8

1803,1

2313,0

4850,0

7465,0

Támogatottak létszáma (fő)

98 227

130 342

119 973

90 275

115 000

174 000

291 831

Forrás: KSH / Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány 7

A magánszálláshelyek vendégforgalmára vonatkozóan turisztikai régiók szerint 1999-től kezdődően áll rendelkezésre adat. A 2000. évet megelőzően 1997-től kerültek lebonyolításra elsődleges kutatások a belföldi turizmus alakulásáról, a módszertan egységesítésére azonban ezt követően került sor. Teljesen azonos módszertan szerint a 2003., 2004. és 2005. évi felmérések készültek. 8

12



2006. 03. 03. 10:10:19

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 7. táblázat A magyar lakosság legkedveltebb úti céljai, 2000–2004 Utazás Belföldi

Főutazás Külföldi

Belföldi

Külföldi

Budapest-Közép-Dunavidék

Horvátország ↑

Balaton

Horvátország

Balaton

Románia


Románia ↑

Észak-Magyarország ↑

Ausztria

Budapest-Közép-Dunavidék

Görögország

Dél-Alföld ↓

Olaszország ↓

Olaszország ↓

Forrás: Magyar Turizmus Rt./ M.Á.S.T.

sor, jellemzően 1000 fős, a legfontosabb demográfiai változók – a 18 év feletti lakosságra megye, településméret, nem és kor – szerint országosan reprezentatív mintán. A kutatások minden évben az adatfelvételt megelőző 12 hónap egy- és többnapos utazásait, valamint a háztartás számára legfontosabb utazást, az úgynevezett főutazást vizsgálják részletesen. Mivel az utazások jellemzően több családtagot is érintenek, mindig a háztartások utazási szokásainak vizsgálatára került sor. 2004-ben a megkérdezés 3000 fős mintán történt, ami lehetővé tette a belföldi utazási szokások részletesebb, illetve regionális bontásban történő vizsgálatát is.9 A belföldi turizmus jellemzőiről további információk állnak rendelkezésre a Központi Statisztikai Hivatal 2003-ban indított adatgyűjtéséből. 2004-ben a Központi Statisztikai Hivatal a turizmus teljesítményének, gazdasági szerepének pontosabb és hitelesebb mérése érdekében ugyanis egy új keresletfelmérést indított el, amelynek során a külföldiek magyarországi utazásai mellett a belföldi lakosság turisztikai célú utazásait is vizsgálja10. A 2004. évi felmérés során 51 200 sikeres interjú készült magyar háztartásokban pontos és átfogó képet nyújtva a lakosság utazásairól. Az alábbiakban e két kutatás legfrissebb eredményeit ismertetjük. 8.1. A MAGYAR LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI, TURISZTIKAI KERESLETÉNEK JELLEMZŐI A magyar lakosság utazási szokásaira vonatkozó felmérések 2003. óta készülnek azonos módszertannal, ezért közvetlenül a 2003-2005. évi adatok hasonlíthatóak össze. A kutatás során a kereskedelmi alapon működő szálláshelyek mellett a saját nyaralóba, telekre tett utazások, valamint az ingyenes baráti, rokoni szálláshelyet igénybevevők utazásai is vizsgálatra kerültek. 9

A magyar lakosság utazási szokásairól készült felmérések legfontosabb eredményei részletes tanulmány formájában évente publikálásra kerülnek a Turizmus Bulletin hasábjain, a 2004. évi utazási szokások a IX. évfolyam első számában, a 2005. éviek jelen számban kerülnek bemutatásra. 10 A fejezet tartalma és szövege megegyezik a Központi Statisztikai Hivatal által megjelentetett Turizmus 2004 c. kiadvány 4.1. fejezetével. 11 A kirándulás szót az egynapos látogatás, az utazás kifejezést a többnapos látogatás szinonimájaként használjuk.

A magyar lakosság turisztikai fogyasztását tekintve az egy- és többnapos belföldi utazások jóval nagyobb szerepet töltenek be, mint a külföldiek: 2004-ben a belföldre (is) kirándulók11 aránya 97%-ot (ezen belül 90% csak belföldi úti célt választott), az utazók aránya 83%-ot tett ki (ezen belül 67% csak belföldi úti célt választott), az ún. főutazásoknak pedig 64%-a irányult belföldre. A turisztikai kereslet volumenét a különböző demográfiai jellemzők jelentősen befolyásolják. Egy magyar háztartásra évente átlagosan 4 belföldi kirándulás, illetve 1,65 belföldi utazás jut (7. táblázat). Az elmúlt években a legnépszerűbb három turisztikai régió – a kirándulások, az utazások és a főutazások esetében is – a Budapest-Közép-Dunavidék, a Balaton és az Észak-Magyarország voltak. A belföldi utazások legfontosabb motivációja a pihenés, kikapcsolódás, a rokonok és barátok felkeresése, valamint a strandolás/fürdőzés. A külföldi utazásokkal szemben a belföldi utazások során alacsonyabb a turisztikai információt gyűjtők aránya (42%), aminek hátterében – többek között – az egy-egy turisztikai régióba visszatérők magas aránya áll. Az elmúlt években a legmarkánsabb változás az internethasználat területén történt: míg 2001-ben a belföldi főutazás esetében a világháló használata 1%-ot mutatott, 2004-ben ez 8. táblázat A belföldi utazók demográfiai jellemzői (%) Korosztály szerint 30 év alatt 31-40 év 41-50 év 51-60 év 60 feletti Iskolai végzettség szerint maximum 8 általános szakmunkásképző érettségi felsőfokú Jövedelem szerint átlag alatti átlagos átlag feletti

2003

2004

2005

33,4 17,1 19,6 13,5 16,4

32,2 17,7 19,3 15,5 15,4

33,7 15,7 19,3 14,7 16,7

16,6 22,2 38,3 22,9

12,6 24,3 41,7 21,4

17,6 21,5 35,7 25,2

10,2 58,2 31,6

15,7 51,1 33,2

15,3 55,6 29,1

Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.



13

2006. 03. 03. 10:10:19

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY az arány 22%-ra emelkedett. Az utazók leggyakrabban saját és a korábban ott járt ismerősök tapasztalataira támaszkodnak, de a nyomtatott információs anyagok (kiadványok, térképek és útikönyvek) továbbra is fontos szerepet töltenek be. Az utazási irodák szerepe a belföldi utazások szervezésében alacsony és folyamatosan csökken: 2004-ben az utazásközvetítők a belföldi főutazások 3%-ának szervezésében vettek részt. A belföldi vendégforgalom a beutazó forgalomnál jóval kevésbé szezonális, noha az utazások 70%-ára a június–augusztus időszakban kerül sor. A szezonalitás mértéke az elmúlt években nem változott, a belföldi turizmus szempontjából az elmúlt másfél évtizedben a nyári hónapok voltak a legkedveltebbek. A 8. táblázatban az utazók demográfiai jellemzői láthatók az elmúlt három évre vonatkozóan. Korosztály szerinti bontásban egyedül a 31-40 évesek között tapasztalható enyhe csökkenés az utazók számában, a többi korosztályból arányaiban nem változott az utazáson részt vevők száma. Az iskolai végzettség szerint vizsgálva az utazókat megállapítható, hogy a maximum 8 általánossal, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők többen, ugyanakkor az érettségizettek kevesebben utaztak 2005-ben az előző évekhez képest. Az átlag alatti jövedelemmel rendelkezők 2003-hoz viszonyítva több, az átlagos, illetve átlag feletti keresettel rendelkezők kevesebb utazáson vettek részt a 2005. év során (8. táblázat). 8.2. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KERESLETFELMÉRÉSÉNEK FŐBB EREDMÉNYEI A KSH adatai szerint a lakosság 2004-ben összesen mintegy 161 millió belföldi utazást tett, amelynek során 226 millió

14


napot töltöttek el. Az utazások 88%-a egynapos volt, 9%-a 2-4 napig, 3%-a pedig ennél tovább tartott (10. ábra). Utóbbiak 40%-át a Közép-Magyarország régió lakói tették, ugyanakkor ez volt az egyik legjelentősebb fogadó régió is: 3,9 millióan érkeztek ide több napra, a Balatonhoz 3 millió, Észak-Magyarországra és az Észak-Alföldre 2,5-2,6 millió utazást tettek a magyarok. Az utazás során eltöltött idő tekintetében ez azt jelenti, hogy a Budapest-Közép-Dunavidéken közel 16 millió, a Balatonnál 17 millió, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon több mint 10 millió napot töltöttek a turisták többnapos utazásaik során. Ez azt mutatja, hogy míg a legtöbb régióban az átlagos tartózkodási idő 4 nap körül volt, addig a Balatonnál 5,7 nap. A „magyar tengerhez” tett utazások egyharmada a fővárosi háztartásokhoz kötődött. Az utazások viszonylag rövid távúak, általában jellemző, hogy a „kibocsátó régióból” a hozzájuk közel eső „célrégióba” gyakrabban utaznak. A többnapos utazások kétharmadánál személygépkocsit vettek igénybe, autóbuszt, illetve vonatot az utazások 17-18%-ánál használtak a turisták. A keresletfelmérésben – a Magyar Turizmus Rt. felméréséhez hasonlóan – a kereskedelmi alapon működő szálláshelyek mellett a saját nyaralóba, telekre tett utazásokat, valamint az ingyenes szálláshelyet igénybevevők utazásait is vizsgálták. Ez alapján az utazás során eltöltött idő 70%-át saját második otthonban, illetve rokon, barát által biztosított szálláshelyen töltötték az utazók, a kereskedelmi szálláshelyekre a vendégforgalom 20%-a jutott. Az utazók jellemzői szerint vizsgálva egyenként 2226 millió napot töltöttek turizmussal a 0-24, a 25-44, illetve a 45-64 éves korosztály tagjai.


2006. 03. 03. 10:10:20

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az utazások motivációját vizsgálva a rokonok, barátok meglátogatása (18%), az egyéb nem turisztikai célú tevékenység (16%), a vásárlás (13%) és az iskolai tanulmányút (13%) tekinthetők a legfontosabbaknak. Az említett arányok azonban szélsőséges megoszlást mutatnak, ha az utazások időtartamát vizsgáljuk. Az egynapos utazásoknál a nem turisztikai célú tevékenység (18%), az iskolai tanulmányút és a vásárlás (15-15%) volt a legjelentősebb motiváció, a 2-4 napos utaknak 44%-a rokon, barát meglátogatása miatt történt. Az öt- és többnapos utak esetében a vízparti üdülés aránya 22%, a városnézésé pedig 13% volt (9. táblázat). 2004-ben a magyar háztartások egynapos belföldi kirándulásaik során 342 milliárd forintot, többnapos belföldi utazásaik alkalmával összesen 211 milliárd forintot költöttek el. A belföldi többnapos utakon a lakosság 50 milliárd forintot szállásra, 66 milliárdot étkezésre, 44 milliárdot közlekedésre és üzemanyagra fordított, utazási irodai szolgáltatások igénybevételére közel 8 milliárdot, egyéb szolgáltatásokra és ajándéktárgyak vásárlására pedig 43 milliárd forintot szánt. 9. táblázat Az egy- és több napos utazások megoszlása motiváció szerint, 2004 (%) Egynapos 2-4 napos utazások utazások Vízparti üdülés

6,0

Hegyvidéki üdülés Falusi turizmus Körutazás

5 vagy többnapos utazások

9,0

21,5

3,8

3,1

4,8

1,3

1,7

3,0

-

0,7

1,7

2,9

7,5

12,7

Rokon, barát meglátogatása

13,6

44,4

22,9

Iskolai tanulmányút, tábor

15

1,0

1,8

Gyógykezeltetés

2,3

0,8

2,7

Egészségmegőrzés

4,3

3,3

6,8

Konferencia, kongresszus

2,3

1,2

0,3

Üzleti út, kiállítás, vásár

2,8

1,5

0,6

Kulturális rendezvény, sportesemény

2,7

3,6

3,1

Városnézés

Vallási okok Vásárlás

1,8

0,8

0,6

14,8

2,5

2,3

Tanulás

1,4

1,3

1,9

Hobbi jellegű munkavégzés

2,6

11,0

7,7

Egyéb

3,9

4,5

3,7

18,2

1,8

2,0

100,0

100,0

100,0

Egyéb, nem turisztikai célú tevékenység Összesen Forrás: KSH adatfelvétel

A turisztikai költést természetesen nagymértékben befolyásolta a háztartás anyagi helyzete, illetve a lakóhelyéül szolgáló település mérete. A saját, második otthonnal rendelkező háztartások 18%-a 200 ezer forintnál többet adott ki többnapos utazásokra az elmúlt év során, míg a második otthonnal nem rendelkezőknél ez az arány mindössze 3% volt. A személygépkocsit használók 7, a nem használóknak viszont csak 1,5%-a tartozott a 200 ezer forintnál többet költők csoportjába. A budapesti háztartások mindössze 55%-ánál nem jelentkezett többnapos belföldi utazáshoz kapcsolódó turisztikai költés, míg a 10 ezer lakosnál kisebb települések esetében ez az arány meghaladta a 70%-ot. A belföldi többnapos utazások szervezéséhez az utak mindössze 1,3%-ánál vettek igénybe utaztató szervezetet. Ennek kapcsán 8 milliárd forintot költött a lakosság az utazási irodák és ügynökségek által nyújtott szolgáltatásokra. Az átlagos költés közel 30 ezer forint volt.

9. A belföldi turizmus várható alakulása A belföldi turizmusra ható pozitív és negatív tényezőket, hatásokat figyelembe véve a Magyar Turizmus Rt. 2006-ra a belföldi vendégéjszakák 3,5%-os növekedését prognosztizálja. A reálkeresetek növekedése 2006-ban 1,5-2,5% közötti értéket ér el, amely a belföldi turizmus növekedésének lassulását vetíti előre. A belföldi turizmust negatívan befolyásoló tényezők közül a kiutazó turizmus elmúlt években megfigyelhető nagymértékű növekedését is szükséges megemlíteni. Ennek hátterében a diszkont légitársaságok terjeszkedése, illetve a kedvező áron elérhető utazási ajánlatok bővülése áll. A belföldi turizmus presztízse Magyarországon egyre erősebbnek mondható, az elmúlt néhány év tendenciái és a lakosság utazásaira ható pozitív tényezők – mint a társadalom gazdasági helyzetének javulása, az üdülési csekk népszerűségének növekedése, a második és harmadik, valamint a rövid utazások számának növekedése – figyelembevételével középtávon a belföldi utazások számának további lassú, de stabil növekedése várható.

Felhasznált irodalom Dr. BEHRINGER Zs. – HERBSZT A. – KISS K. – TÖRÖK P.: KözépKelet-Európa turizmusa, Turizmus Bulletin, 2002/1. A magyar lakosság utazási szokásai, 2004, Magyar Turizmus Rt. – M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság, 2005. Idegenforgalmi Statisztikai Évkönyvek 2003-1995, Központi Statisztikai Hivatal, 2004-1996. Turizmus 2004, Központi Statisztikai Hivatal, 2005. Turizmus Magyarországon 2004, Magyar Turizmus Rt., 2005. Turizmus Magyarországon 2003, Magyar Turizmus Rt., 2004. Turizmus Magyarországon 1990-2002, Magyar Turizmus Rt., 2003. Turisztikai Statisztikai Évkönyv 2004, Központi Statisztikai Hivatal, 2005.



15

2006. 03. 03. 10:10:20

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai, 2005 A Magyar Turizmus Rt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2005 decemberében a magyar lakosság utazási szokásait feltáró kutatást végzett 1000 fős, a 18 év feletti lakosságra megye, településméret, nem és kor szerint országosan reprezentatív mintán. A kutatás az adatfelvételt megelőző 12 hónap egy- és többnapos utazásait, valamint a háztartás számára legfontosabb utazást, az úgynevezett főutazást vizsgálta részletesen. Mivel az utazások jellemzően több családtagot is érintenek, a háztartás utazási szokásai kerültek vizsgálatra. Jelen tanulmány a kutatás legfontoabb megállapításait ismerteti. A vizsgált időszakban a megkérdezett magyar háztartások 65%-a vett részt egynapos utazáson. Az átlagosnál nagyobb arányban kirándultak a 18-24 és a 30-40 évesek, az egy- és kétgyermekes családok, a háztartásban gyermek státuszt betöltők, a nyaralóval rendelkezők, az átlagos és afölötti jövedelműek, a nagyvárosiak, illetve a Közép- és Dél-Dunántúl, valamint Észak-Alföld gazdasági régióban lakók. Azon háztartások közül, amelyek részt vettek kiránduláson, 89% csak belföldi, 7% bel- és külföldi, 4% csak külföldi kirándulást tett. 2004 decembere és 2005 novembere között többnapos utazáson a megkérdezett háztartások 61%-a vett részt. Az átlagosnál nagyobb arányban utaztak több napra a 18-40 évesek, a háztartásban gyermek szerepet betöltők, a dolgozók, a nyaralóval rendelkezők, valamint a Közép-Magyarország és az Észak-Alföld gazdasági régiókban lakók. Azon háztartások közül, amelyek részt vettek utazáson, 63% csak belföldi, 18% csak külföldi, 19% pedig belés külföldi utazáson egyaránt járt. Főutazás a vizsgált időszakban a megkérdezett háztartások 43%-ában – a többnapos utazáson részt vevő háztartások 71%-ában – fordult elő. Az átlagosnál nagyobb arányban voltak főutazáson a nők, a 30-40 évesek és a 60 évnél idősebbek, a kisgyermekes családokban élők, az átlag feletti jövedelemmel és a nyaralóval rendelkezők, a városiak, illetve a Közép- és Észak-Magyarország, valamint a Nyugat-Dunántúl gazdasági régió lakói. A főutazások 61%-a belföldi, 39%-a külföldi volt.

A kutatás módszertana A kutatás során a belföldi és külföldi utazásokat is vizsgáltuk; a továbbiakban a lakosság utazási szokásainak jellemzőit is ebben a bontásban mutatjuk be. A kutatás a következő kérdéskörökre terjedt ki: • Az egynapos utazások jellemzői (desztináció, motiváció, időpont, információgyűjtés, költségek): olyan utazásra vonatkozóan, amelynek során a háztartás valamelyik tagja egy napnál rövidebb ideig volt egy másik településen és az út motivációja nem rendszeres munkavégzés vagy tanulás, • a többnapos utazások jellemzői (desztináció, motiváció, időpont/időtartam, igénybe vett közlekedési eszköz és szálláshely, információgyűjtés, költségek): olyan utazás esetében, amelynek során a háztartás valamelyik tagja legalább egy éjszakát távol töltött lakóhelyétől és az utazás célja nem rendszeres munkavégzés volt, valamint amely nem tartott egy évnél tovább, • a vizsgált 12 hónap főutazása (az előbbi utazások közül a háztartás számára legfontosabb utazás) esetében a desztináció, a célterület kiválasztásának okai, a főutazás során végzett tevékenységek, a főutazás jellege, az út időpontja, időtartama, az együtt utazók száma, az igénybe vett közlekedési eszközök, az igénybe vett szálláshely típusa, az igénybe vett ellátás jellege, az utazás

16


megszervezése, az utazási irodák szerepe az utazás szervezésében, az utazás költségei, turisztikai információk gyűjtése és az igénybe vett információforrások.

1. Egynapos utazások 2004 decembere és 2005 novembere között a magyar háztartások 64,9%-a vett részt egynapos utazáson, azaz kiránduláson. A kirándulók 88,7%-a belföldi kiránduláson vett részt. Csak külföldre a háztartások 3,9%-a kirándult, míg 7,4% belföldön és külföldön is járt (1. ábra).


2006. 03. 03. 10:10:20


Azok, akik nem vettek részt kiránduláson, a leggyakrabban anyagi okokra hivatkoztak (2. ábra). 1.1. BELFÖLDI KIRÁNDULÁSOK Belföldi kiránduláson az összes megkérdezett 62,4%-a járt, akik összesen 3410 kiránduláson vettek részt a vizsgált időszakban. Egy magyar háztartás átlagosan 3,4 alkalommal kirándult belföldön. A belföldi kirándulásokon átlagosan 2,07 fő vett részt. A belföldi kirándulások legnagyobb része a Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régióba irányult, de nem sokkal maradt el tőle a Dél-Dunántúl régió népszerűsége sem (3. ábra). A belföldi kirándulások többsége a nyári hónapokra esett, de jelentős az elő- és utószezon szerepe is. A téli hónapokban jóval kevesebb alkalommal kirándultak a háztartások (4. ábra). A belföldi kirándulások motivációi közül kiemelkedik a rokonok és ismerősök felkeresése (23,8%), a pihenés (17,2%) és a vásárlás (12,0%). Ez a három cél együttesen

a belföldi kirándulások 53,0%-ának volt elsődleges motivációja. A belföldi kiránduláson részt vevő háztartások háztartásonként átlagosan 6486 forintot, személyenként átlagosan 3305 forintot költöttek egy kirándulásra. A vizsgált időszakban összesen megtett kirándulások egy háztartásra jutó költsége 35 618 forint, egy főre vetített költsége 18 150 forint volt. Az úti cél szerint vizsgálva a kérdést megállapíthatjuk, hogy a Budapest-Közép-Dunavidék régióba tett kirándulások költsége 8879 forintot tett ki, a legalacsonyabbal költséggel a Dél-Dunántúl régióba (6486 forint) tett kirándulások jártak. 1.2. KÜLFÖLDI KIRÁNDULÁSOK Csak külföldre az összes megkérdezett 7,4 %-a kirándult. Az összes kiránduláson részt vevő háztartás 11,3%-a járt külföldi kiránduláson. Egy külföldi kiránduláson részt vevő háztartás átlagosan 2,08 kiránduláson vett részt. Egy magyar háztartás a vizsgált időszakban átlagosan



17

2006. 03. 03. 10:10:21


0,15 alkalommal kirándult külföldre. Egy külföldi kiránduláson átlagosan 1,7 fő vett részt. A kirándulások többsége Ausztriába irányult, de sokan kirándultak még Romániába és Szlovákiába is. Ez a három ország a külföldi kirándulások 84,2%-ának volt célterülete (5. ábra). A külföldi kirándulások kevésbé szezonálisak, mint a belföldiek. Kiemelendő, hogy a májusban tett külföldi kirándulások aránya volt a legmagasabb, ekkor az összes külföldi kirándulás 15,1%-a valósult meg (6. ábra). A külföldi kirándulások fő motivációi közül kiemelkedik a városlátogatás (29,4%), a vásárlás (22,5%), valamint a rokonok és ismerősök felkeresése (16,4%). Ez a három

18


cél együttesen a külföldi kirándulások 68,3%-ának volt a motivációja. Egy külföldi kirándulás háztartásonként 20 819 forintba került, ennek egy főre jutó átlagos költsége 12 059 Ft volt. A vizsgált időszakban külföldi kiránduláson részt vett háztartások háztartásonként összesen 43 349 forintot, személyenként 25 110 forintot költöttek. 1.3. TURISZTIKAI INFORMÁCIÓGYŰJTÉSI SZOKÁSOK A kiránduláson részt vevők 31,5%-a a kirándulás előtt vagy közben gyűjt turisztikai információt, 68,5% azonban


2006. 03. 03. 10:10:21


egyáltalán nem tájékozódik kirándulásaival kapcsolatban (7. ábra). A belföldi kirándulások esetén turisztikai információt a legtöbben prospektusok (38,3%), az internet (36,6%) és a korábban ott járt személyek (36,2%) segítségével gyűjtenek. Külföldi kiránduláshoz elsősorban az útikönyveket (55,1%) és a korábban ott járt személyek tapasztalatát (50,0%) hívják segítségül, az internetről pedig 42%-uk tájékozódik. Amíg belföldi kiránduláshoz átlagosan csak 2,4, addig a külföldihez 3,2 információs forrást vesznek igénybe a tájékozódni kívánók.

vett, 18,0%-a csak egynapos utazáson, 13,7%-a csak többnapos utazáson, 21,4%-a pedig sem egynapos, sem többnapos utazáson nem vett részt. Az egynapos utazáson részt vevő háztartások 72%-ában fordult elő többnapos utazás is a vizsgált időszakban. Minél magasabb a megkérdezett iskolai végzettsége, minél jobb a háztartás anyagi helyzete, minél nagyobb településen él a megkérdezett, annál valószínűbb, hogy az elmúlt 12 hónapban előfordult többnapos utazás a háztartásban. Az utazók 62,5%-a csak belföldi utazáson vett részt, 19,0% belföldön és külföldön is járt, csak külföldre pedig 18,5% utazott (8. ábra).

2. Többnapos utazások

2.1. BELFÖLDI UTAZÁSOK

2004 decembere és 2005 novembere között a magyar háztartások 60,6%-a vett részt utazáson. A megkérdezett háztartások 46,9%-a egy- és többnapos utazáson is részt

Egy belföldre utazó háztartás átlagosan 2,59 utazáson vett részt, ami az összes magyar háztartásra vetítve 1,28 utazást jelent háztartásonként a vizsgált



19

2006. 03. 03. 10:10:21


időszakban. A belföldi utazások legnagyobb része a Balaton turisztikai régióba irányult (24,8%), a BudapestKözép-Dunavidék régió az utazások 22,1%-ának volt célterülete (9. ábra). A belföldi utazáson részt vevők motivációi közül kiemelkedik a rokonok és ismerősök felkeresése (36,9%) és a vízparti üdülés (18,6%). Ez a két cél együttesen az utazások 55,5%-ának volt elsődleges motivációja. A saját nyaralóban való időtöltés további 11,3%-nak volt motivációja, az összes többi cél együttesen az utazások 33,1%-át motiválta (1. táblázat). A belföldi utazások többsége (41,4%-a) a július-augusztusi főszezonra esett, de a májusi, júniusi és szeptemberi utazások aránya is magasnak tekinthető (10. ábra). A téli hónapokban a háztartások elenyésző mértékben vettek részt belföldi utazáson.

20


Egy belföldi utazáson átlagosan 1,98 fő vett részt. A belföldi utazások között az 1-3 éjszakásak, feltehetően a hétvégére eső utazások dominálnak, arányuk 63,2%. A belföldi utazások hossza átlagosan 4,45 éjszaka volt. Az átlagos tartózkodási idő a Balaton turisztikai régióban volt a legmagasabb (6,88 éjszaka), a DélDunántúl turisztikai régióban pedig a legalacsonyabb (2,51 éjszaka). A belföldi utazások 58,1%-ához személygépkocsit vettek igénybe a megkérdezettek, vonattal 21,5%, menetrendszerű busszal pedig 14,3% utazott. A belföldi utazások esetében 3,3% bérelt busszal, 0,1% bérelt autóval, további 2,8% pedig egyéb közlekedési eszközzel utazott. Az utazások többségében (68,1%) a megkérdezettek ingyenes szállást vettek igénybe: 45,9% ingyenes


2006. 03. 03. 10:10:22


magánszálláson szállt meg, 20,2% saját nyaralójában, második otthonában töltötte éjszakáit, 1,8% vállalati üdülőt, míg 0,1% vadkempinget választott szálláshelyül. A kereskedelmi alapon működő szálláshelyek közül a szállodák és a magánszálláshelyek voltak a legnépszerűbbek, mindkét esetben az utak 7,8%-át töltötték ilyen szálláshelyen (11. ábra). Egy belföldi utazás átlagos költsége 23 600 forint volt háztartásonként, ennek egy főre jutó értéke 12 073 forintot

tett ki. A vizsgált időszakban tett összes belföldi utazás költsége háztartásonként 61 151 forint, személyenként 21 283 forint volt. Az egy főre és egy napra jutó költség 3788 forint volt átlagosan. Az úti cél szerint vizsgálva a kérdést megállapíthatjuk, hogy a legmagasabb egy utazásra eső költség a Balaton régióba (37 200 forint), a legalacsonyabb a Dél-Dunántúl (11 565 forint) turisztikai régióba tett utazásokat jellemezte. Az egy napra jutó utazási költség a Tisza-tó régióban volt a legmagasabb (6146 forint).

1. táblázat A belföldi utazások motivációi (%)

2.2. KÜLFÖLDI UTAZÁSOK

Rokon, barát, ismerős meglátogatása

36,9

Vízparti kirándulás, üdülés

18,6

Nyaraló, második otthon felkeresése

11,3

Hegyvidéki kirándulás, üdülés

6,4

Városlátogatás

3,9

Iskolai tanulmányúton, táborozáson való részvétel

3,8

Kertészkedés, kerti munka

3,6

Gyógykezeltetés

2,5

Üzleti utazás

2,2

Egészségmegőrzés

2,2

Sportolás, sport jellegű tevékenység végzése

1,8

Falusi turizmus

1,3

Nem sport jellegű rendezvény meglátogatása

0,8

Zarándoklaton, vallási turizmusban való részvétel

0,4

Borkóstolás, gasztronómia

0,3

Szórakozóhely meglátogatása

0,1

Vásárlás

0,1

Sportrendezvény meglátogatása

0,1

Egyéb

3,6

N=1280 utazás

Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T

Csak külföldi utazáson a megkérdezettek 22,7%-a vett részt. Az utazáson részt vevő háztartások 37,5%-a járt külföldi utazáson. Egy külföldi utazáson részt vevő háztartás átlagosan 1,46 utazást tett a vizsgált időszakban. A külföldi utazások legnagyobb része Ausztriába (19,2%) irányult, Olaszország a külföldi utazások 9,4%-ának, Horvátország pedig 9,0%-ának volt az úti célja (12. ábra). Az utazások 11,3%-ának célja Európán kívüli volt. A külföldi utazások fő céljai közül a vízparti üdülés volt a legnépszerűbb, amely az utazások 28,1%-ának volt a motivációja. Az utazók 15,0%-ának rokonlátogatás, 13,8%-ának városlátogatás, 11,4%-ának pedig hegyvidéki üdülés volt a motivációja. A külföldi utazások többségére (50,3%) a nyári főszezonban került sor, az elő- és az utószezon szerepe (13. ábra) nem jelentős. Egy utazáson átlagosan 1,95 fő vett részt. A külföldi utazások között a 4-7 éjszakásak domináltak. Hét éjszakánál hosszabb a külföldi utazások 22,8%-a volt. A külföldi utazások hossza átlagosan 6,95 éjszaka volt.



21

2006. 03. 03. 10:10:22


A külföldi utazások 43,7%-ában személygépkocsival jutottak el az utazás színhelyére, bérelt busszal az utak 23,5%-ában utaztak. Repülővel közlekedtek az utazások 19,9%-ában, ezen belül 8,6% charter járatokkal, 7,7% menetrend szerinti repülőgéppel, 3,6% fapados légitársasággal utazott. Vonatot a külföldi utazások 6,0%-ában választottak a magyar utazók, az egyéb közlekedési eszközök igénybevételi aránya 2,1% volt. A külföldi utazások során a legmagasabb arányban (29,5%) szállodában szálltak meg a megkérdezettek. Apartmant (17,7%) és ingyenes magánszállást (16,6%) hasonló arányban vették igénybe. Összességében a külföldi utazások 82%-ában vettek igénybe kereskedelmi alapon működő szálláshelyet (14. ábra). Egy külföldi utazás átlagos költsége háztartásonként 124 375 forint, személyenként 67 098 forint volt. Az egy utazó háztartásra jutó költség a vizsgált időszakban 181 358 forint, ugyanez személyenként 97 893 forint volt.

22


2.3. TURISZTIKAI INFORMÁCIÓGYŰJTÉSI SZOKÁSOK Az utazók 48,7%-a az utazás előtt vagy közben gyűjt turisztikai információt. A legtöbben (27,2%) az utazás előtt, 18,3%-uk pedig az utazást megelőzően és a közben is. Azoknak az aránya, akik csak utazás közben tájékozódnak, mindössze 3,1%. A belföldi utazások során a legtöbben korábban ott járt személyek (45,0%), az internet (41,1%), térképek (40,9%) és prospektusok (40,5%) segítségével gyűjtenek turisztikai információt. Kiemelendő, hogy utazási irodát mint információforrást a belföldre utazók 14,0%-a vett igénybe. A belföldi utazáson részt vevők átlagosan 2,6 információforrást használnak. A külföldi utazások esetében a turisztikai információt a legtöbben prospektusokból (52,7%), az internet (52,1%) és korábban ott járt személyek (50,3%) segítségével gyűjtik. Az utazási irodát mint információforrást a külföldre utazók


2006. 03. 03. 10:10:23


38,9%-a vette igénybe. A külföldi utazáson részt vevők átlagosan 3,6 információforrást használnak. Az internetnek az utazás megszervezésében betöltött szerepére külön is rákérdeztünk (15. ábra). Kifejezetten az utazás megszervezéséhez kapcsolódó információgyűjtésre az utazó háztartások 23,3%-a használta az internetet. Foglalásra 8,5% alkalmazta, míg 2,5% fizetett is interneten keresztül, miközben utazásaikat szervezték. Azok, akik csak belföldi utazáson vettek részt, szignifikánsan alacsonyabb arányban használták az internetet ezekre a célokra, mint azok, akik külföldön (is) jártak.

3. Főutazások 2004 december eleje és 2005 november vége között a megkérdezett háztartások 43%-ában, az utazáson részt vevő

háztartások 71,3%-ában fordult elő főutazás. A főutazások 60,7%-a belföldi, 39,3%-a pedig külföldi volt. 3.1. BELFÖLDI FŐUTAZÁSOK A belföldi főutazások résztvevői közül a vizsgált időszakban a legtöbben a Balaton turisztikai régiót keresték fel, a hazai főutazások 39,6%-ának ez volt az úti célja (16. ábra). A második legnépszerűbb úti cél az Észak-Magyarország turisztikai régió (13,5%), a harmadik a Budapest-KözépDunavidék (9,4%) volt. A belföldi főutazáson résztvevők 83,1%-a járt már korábban főutazása helyszínén. Jellemzően a NyugatDunántúl települései voltak az újonnan felfedezettek, ott csak a főutazók 66,8%-a járt korábban. A Tisza-tó vendégeinek 31,8%-a még soha sem járt főutazása helyén.



23

2006. 03. 03. 10:10:23


A főutazás úti céljának kiválasztásakor (17. ábra) a legfontosabb mérlegelési szempont a korábbi tapasztalat (35,5%) és a régió kedvező természeti adottságai (34,5%) voltak. A harmadik leggyakrabban említett döntési tényező (32,9%) a meghívás volt. A megkérdezettek átlagosan 2,5 szempontot neveztek meg. A főutazás helyszínének kiválasztásában a 17. ábrában szereplő okokon kívül még néhány – 5%-nál kisebb említési arányú – tényező is szerepet játszott. Ilyen volt többek között az, hogy a megkérdezett prospektusban találkozott vele (4,0%), utazási irodában ajánlották neki (2,6%), az interneten (1,9%) vagy televízió-, rádióműsorban látta (1,3%), hirdetés alapján találta (1,1%). A végső döntés meghozatala során azonban a legfontosabb oknak a meghívás bizonyult, 24,4% ez alapján választott. A korábbi kedvező tapasztalat a megkérdezettek 17,0%-ának döntésében játszotta a legfontosabb szerepet. Az utazás kedvező ára mindössze a belföldi főutazások 10,4%-a esetében volt az elsődlegesen meghatározó szempont.

24


A konkrét úti célról a belföldi főutazáson részt vevők 33,9%-a az utazás előtt legalább két hónappal, 14,2%-a pedig az utazás előtt csak néhány nappal döntött. A többség 1-4 héttel a főutazás előtt választotta ki úti célját. A legtöbben augusztusban mentek főutazásra, az utazók 39,3%-a tett így. Júliusban utazott 29,7%, júniusban 12,3%. A válaszadók ötöde, 18,7%-a nem a nyári hónapokban vett részt főutazáson. A belföldi főutazások 36,0%-a 4 éjszakánál rövidebb volt, a leghosszabb út 30 naposnak bizonyult. A válaszadók átlagosan 5,37 éjszakát töltöttek otthonuktól távol a főutazás során. A belföldi főutazáson átlagosan 2,47 fő vett részt. A főutazások legnagyobb részében, 79,3%-ában az egész utazás során egy településen tartózkodtak a résztvevők. A második legnépszerűbb forma a csillagtúra volt (15,3%). Az úti cél eléréséhez a többség (70,2%) személygépkocsit vett igénybe, a második legfontosabb szerep a vonatnak jutott (19,2%) a főutazások esetében.


2006. 03. 03. 10:10:23


A belföldi főutazások 55,1%-ában az igénybevett szálláshely nem fizetős: 39,3% ingyenes rokoni, baráti szállást vett igénybe, 10,2% saját telkére, nyaralójába utazott, 5,0%

vállalati üdülőben pihent, 0,6% pedig a vadkempingezést választotta. A fizetős szálláshelyek közül a szálloda (11,5%) és a fizető magánszállás (11%) volt a legnépszerűbb. Ezt



25

2006. 03. 03. 10:10:24

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY a panzió követi (7,2%), kempinget a válaszadók 4,4%-a, apartmant pedig 6,1%-a vett igénybe. A belföldi főutazáson részt vevők többsége (73,2%) nem vett igénybe szálláshoz kapcsolódó ellátást. 43,3% saját maga gondoskodott az ellátásáról, 29,9%-ról pedig a meglátogatott rokonok, ismerősök gondoskodtak. Az utazások 84,2%-át a résztvevők önállóan szervezték. 5,5% esetében utazási iroda is részt vett a szervezésben, 10,3%-ot pedig egyéb intézmény (iskola, klub stb.) szervezett. Akik mégis igénybe vették az utazási irodák szolgáltatásait, a leggyakrabban szállást igényeltek. A belföldi főutazáson részt vevők leggyakoribb motivációja a vízparti üdülés (39,6%) volt, ezt az ismerősök, rokonok felkeresése (29,8%) követte. A főutazás során végzett tevékenységek rangsorát a passzív pihenés vezeti, ezt a válaszadók 75,0%-a említette. A második helyen a strandolás, fürdőzés szerepel, a válaszadók 54,3%-a töltötte ezzel idejét (18. ábra). A vizsgált időszakban tett belföldi főutazásokkal a válaszadók rendkívül elégedettek voltak: összességében belföldi főutazásukat a megkérdezettek átlagosan 4,5-re értékelték az ötfokozatú elégedettségi skálán. A válaszadók az utazás tényezői közül legkevésbé az ár és a minőség összhangjával (3,93) a turisztikai információs anyagokkal (4,16), illetve a vásárlási lehetőségekkel (4,17) voltak megelégedve (19. ábra). Egy belföldi főutazás átlagosan 49 029 forintba került. Az egy főre jutó utazási kiadás 20 592 forint volt. Egy fő

26


naponta átlagosan 4700 forintot költött belföldi főutazásán. A magyarországi turisztikai régiók közül a főutazások összköltsége a Nyugat-Dunántúl régióban volt a legmagasabb (71 424 forint). Egy főre és egy napra a Tisza-tó régióban fizették ki a legtöbbet (6651 forintot) a válaszadók belföldi főutazásuk során. A belföldi főutazás előtt az utazók 29,5%-a gyűjtött turisztikai információt. 7,9% az utazás előtt és közben is, 18,1% csak előtte, 3,5% pedig csak az utazás közben tájékozódott. Az információt gyűjtők prospektusokból (44,0%), korábban ott járt ismerősöktől (43,4%) és térképekből (34,0%) tájékozódtak a leggyakrabban. Az internetet 29,5% vette igénybe. 3.2. KÜLFÖLDI FŐUTAZÁSOK Külföldi főutazáson 167 háztartás, a megkérdezettek 16,7%-a, a főutazáson részt vevők 39,3%-a járt. A 167 külföldre utazó által leggyakrabban említett úti cél Horvátország (15,3%) volt (2. táblázat). Olaszországot a második (13,4%), Ausztriát (11,8%) és Bulgáriát (6,2%) a harmadik, illetve negyedik helyen említették. A külföldre utazók összesen 35 desztinációt neveztek meg. A külföldi főutazáson résztvevők 54,6%-a korábban járt már a főutazása helyszínén. A külföldi főutazás úti céljának kiválasztásakor a legfontosabb szempont az úti cél kedvező természeti adottsága (50,2%) volt. Második leggyakrabban említették a


2006. 03. 03. 10:10:24


kedvező éghajlatot (42,0%), amelyet a korábbi kedvező tapasztalat (34,0%) és az ismerősök, rokonok ajánlása (33,5%) követett. A válaszadók átlagosan 3,5 szempontot neveztek meg. A desztinációra vonatkozó döntés legfontosabb okának is a kedvező természeti adottságok bizonyultak, 17,0% válaszolt így. Ezt a korábbi kedvező tapasztalat (14,0%) és a meghívás (12,4%) követte. Az utazás ára mindössze 8,1% számára volt döntő szempont az úti cél kiválasztásakor. A főutazások leggyakoribb motivációja a vízparti üdülés (43,5%) volt, ezt a városlátogatás (15,2%) és az ismerősök, rokonok felkeresése (11,5%) követte. Hegyvidéki üdülésen a külföldi főutazásokon résztvevők 10,8%-a vett részt. A végzett tevékenységek rangsorát a passzív pihenés vezeti, ezt a válaszadók 66,2%-a említette. Jelentős arányban töltötték idejüket a külföldi főutazáson résztvevők városlátogatással (65,4%), strandolással (58,2%), természeti (57,9%) és kulturális (58,4%) látnivalók megtekintésével. A konkrét úti célról 56,2% döntött az utazás előtt legalább két hónappal. Ugyanakkor 5,7% csak az utazás előtti néhány napban, 6,6% pedig egy-két héttel hamarabb hozta meg döntését. A legtöbben (36,4%) augusztusban vettek részt főutazáson (20. ábra), júliusban utazott 25,8%, júniusban 7,5%. A válaszadók harmada nem a nyári hónapokban volt külföldi főutazáson. A külföldi főutazások 29,5%-a 6 éjszakánál rövidebb volt. A legtöbb külföldi főutazás egyhetes volt. Az ennél hosszabb külföldi főutazások aránya 32,4%. A válaszadók átlagosan 8,28 éjszakát töltöttek a külföldi főutazás során otthonuktól távol. Egy külföldi főutazáson átlagosan 2,15 fő vett részt. A főutazások 63,3%-ában az egész utazást egy településen, területen töltötték a résztvevők, a második legnépszerűbb formának a csillagtúra bizonyult (11,2%).

Az úti cél eléréséhez a külföldi főutazáson részt vevők többsége (43,2%) személygépkocsit vett igénybe. A második helyen a buszos utak találhatók (21,5%). A harmadik legfontosabb szerep a repülőnek jutott, 22,5% közelítette meg így úti célját. A diszkont légitársaságok járataival 4,5% utazott. A külföldi főutazások 15,7%-ában az igénybe vett szálláshely nem fizetős, ingyenes rokoni, baráti szállást vettek igénybe. A fizetős szálláshelyek közül a szálloda (30,3%) volt a legnépszerűbb, ezt az apartman követi (20,8%). A külföldi főutazáson részt vevők többsége, 59,8%-a nem vett igénybe szálláshoz kapcsolódó ellátást. 47,5% saját maga gondoskodott az ellátásáról, 12,4%-ról pedig a meglátogatott rokonok, ismerősök gondoskodtak. Azok körében, akik igénybe vettek ellátást, a félpanzió volt a legnépszerűbb (25,5%). A külföldi főutazások 53,2%-át a résztvevők önállóan szervezték. 37,1% esetében vett részt a szervezésben 2. táblázat A külföldi főutazás legfontosabb úti céljai (%) Horvátország

15,3

Olaszország

13,4

Ausztria

11,8

Bulgária

6,2

Görögország

5,6

Románia

5,0

Franciaország

4,9

Marokkó

4,6

Tunézia

4,4

Törökország

4,1




27

2006. 03. 03. 10:10:24

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY utazási iroda is, a külföldi főutazások 9,7%-át pedig egyéb intézmény (iskola, klub stb.) szervezte. Teljes egészében utazási iroda szervezte a külföldi főutazások egyötödét. Az utazások 39,8%-a során a megkérdezettek semmilyen szolgáltatást nem vettek igénybe utazási irodától. Akik utazási irodához fordultak, a leggyakrabban szállást (44,2%) foglaltak. A válaszadók az utazási irodáktól jellemzően kéthárom (átlagosan 2,6) szolgáltatást vettek igénybe. Általánosan elmondható, hogy a vizsgált időszak külföldi főutazásaival a válaszadók rendkívül elégedettek voltak, főutazásukat összességében átlagosan 4,61-re osztályozták az ötfokozatú elégedettségi skálán. A válaszadók leginkább a természeti környezettel (4,77), az épületekkel és műemlékekkel (4,69), valamint a vendégszeretettel (4,67) voltak megelégedve. A válaszadók a legkevésbé a turisztikai információs anyagokkal (4,19), valamint az ár és minőség összhangjával (4,16) voltak megelégedve. Egy külföldi főutazás átlagosan 157 805 forintba került. Az egy főre jutó utazási kiadás 75 992 Ft volt.

Az egy fő által egy nap alatt elköltött összeg 10 879 forintot tett ki. A főutazás előtt az utazók 70,4%-a gyűjtött turisztikai információt. 37,6% az utazás előtt és közben is, 29,2% csak előtte, 3,6% csak az utazás közben tájékozódott. Az információt gyűjtők az internetről (56,3%), prospektusokból (54,7%) és útikönyvekből (49,7%) tájékozódtak a leggyakrabban. Jelentős volt még a térképeket (44,8%), az utazási irodát (46,0%) és a korábban ott járt ismerősöket (48,3%) említők aránya.

4. Összehasonlítás a korábbi évek kutatási eredményeivel A 3. és 4. táblázatban az elmúlt évek (2003-2005) kutatásainak legfontosabb eredményeit foglaltuk össze. A 2003. évtől kezdve azonos módszertan szerint készült felmérés lehetővé teszi, hogy az eredmények közvetlenül összehasonlíthatóak legyenek. 3. táblázat

A kirándulások és utazások legfontosabb jellemzői, 2003–2005

Kirándulók aránya (%) Belföldi kirándulások száma a belföldön kirándulók között Külföldi kirándulások száma a külföldön kirándulók között Utazók aránya (%) Belföldre utazók aránya (%) Külföldre utazók aránya (%) Mindkét helyre utazók aránya (%) Utazások száma az utazók között Belföldi utazások száma a belföldön utazók között Külföldi utazások száma a külföldön utazók között Belföldi utazások aránya (%) Külföldi utazások aránya (%)

2003 Kirándulások 66 7,4 2,67 Utazások 62 67 9 24 5,21 5,13 1,8 89 11

2004

2005

61 7,2 1,27

65 5,5 2,08

60 67 17 16 3,3 3,3 1,6 83 17

61 62 18 19 2,66 2,59 1,46 79 21

Belföldi utazások legfontosabb úti célja

Budapest-KözépDunavidék, Észak-Magyarország

Budapest-KözépDunavidék, Balaton, Észak-Magyarország

Balaton, BudapestKözép-Dunavidék, Észak-Magyarország

Külföldi utazások legfontosabb úti célja

Horvátország, Románia, Ausztria

Horvátország, Románia, Ausztria

Ausztria, Olaszország, Horvátország

3,1 2,7 6,6 26 313 8 427 15 244 119 772 -

4,1 3,6 6,6 71 710 40 790 7 380 25 070 13 053 4 508 122 280 6 4630 10 884

4,97 4,45 6,95 44 566 23 521 5 504 23 600 12 073 3 788 124 375 67 098 12 036

Utazások hossza (nap) Belföldi utazások hossza (nap) Külföldi utazások hossza (nap) Egy utazás költsége Költség/fő Költség/fő/nap Egy belföldi utazás költsége Költség/fő Költség/fő/nap Egy külföldi utazás költsége Költség/fő Költség/fő/nap Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

28



2006. 03. 03. 10:10:24

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 4. táblázat A főutazások legfontosabb jellemzői, 2003–2005 2003

2004

2005 43

Főutazások Főutazók aránya (%)

50

44

Belföldi főutazások aránya (%)

69

64

61

Külföldi főutazások aránya (%)

31

36

39

Belföldi főutazások legfontosabb úti célja

Balaton, Észak-Magyarország, BudapestKözép-Dunavidék



Külföldi főutazások legfontosabb úti célja

Horvátország, Olaszország, Románia

Horvátország, Románia, Görögország

Horvátország, Olaszország, Ausztria

Főutazások hossza

8,36

6,88

4,97

Belföldi főutazások hossza

9,57

6,25

5,37

Külföldi főutazások hossza

9,54

8,04

8,28

2,5

2,64

2,34

Résztvevők száma Egy belföldi főutazás költsége

53 411

55 795

49 029

24 991

22 499

20 592

4514

4459

4700

166 953

17 5138

157 805

Költség/fő

86 433

81 886

75 992

Költség/fő/nap

Költség/fő Költség/fő/nap Egy külföldi főutazás költsége

11 744

10 706

10 878

Utazási iroda által szervezett utazások aránya

15

14,5

18

A főutazás helyszínéről turisztikai információt gyűjtők aránya (%)

31

47

45,5

Internetet információforrásként használók aránya a belföldi főutazások esetében (%)

19

22

29,5

Internetet információforrásként használók aránya a külföldi főutazások esetében (%)

37

42

56,3


Helyesbítés A Turizmus Bulletin IX. évfolyam 3. számában „A belföldi turizmus jellemzői a Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régióban” címmel publikált tanulmányban a módszertanra vonatkozó mondat helyesen „…a magyar lakosság utazási szokásait feltáró kutatást végzett 3000 fős, a 18 év feletti lakosságra megye, településméret, nem és kor szerint országosan reprezentatív mintán.” A cikkben megjelent 5. ábrán szereplő adatok helyesen az alábbiak: Balaton (32%), Budapest-Közép-Dunavidék (23%), Észak-Magyarország (20%), Közép-Dunántúl (11%), Dél-Alföld (11%), Észak-Alföld (11%), Dél-Dunántúl (11%), Nyugat-Dunántúl (10%) és Tisza-tó (4%). A 64. oldalon szereplő, „A Budapest-Közép-Dunavidék régió az összes hazai utazás 26%-ának volt célpontja (6. ábra). A régiók közül ide irányult a második legtöbb utazás.” bekezdés helyesen „A Budapest-Közép-Dunavidék régió az összes hazai utazás 26%-ának volt célpontja (6. ábra). A régiók közül ide irányult a legtöbb utazás.”



29

2006. 03. 03. 10:10:25

TURISZTIKAI TERMÉKEK A húsvét szerepe a magyar lakosság utazási magatartásának befolyásolásában Szerző: dr. Rátz Tamara1

Jelen tanulmány célkitűzése, hogy összefoglalja az ünnepek turisztikai szerepének legfőbb jellemzőit, illetve bemutassa a húsvét szerepét a hazai lakosság utazási magatartásának befolyásolásában egy 2005 tavaszán elvégzett felmérés alapján. A tanulmány része egy kutatás-sorozatnak, amelynek célja az ünnepek turisztikai szerepének feltárása. A kutatás eredményei alapján kirajzolódó kép szerint Magyarországon a húsvéti ünnephez kapcsolódó kulturális és vallási rendezvények szerepe elsősorban a szabadidő-eltöltésben és csak másodsorban a turizmusban jelentős. Megállapítható továbbá, hogy a húsvéti időszakban realizálódó turizmus alapvetően belföldi turizmusnak tekinthető, amelyben az ünnep főként előfeltétel és csak részben attrakció, így a kereslet motivációi között dominálnak az interperszonális és a fiziológiai típusú motivációk.

Bevezetés Az ünnepek a turizmus egész fejlődéstörténete során jelentős szerepet játszottak a turisztikai kereslet befolyásolásában: már az ókori szabadidős utazók is szívesen vettek részt vallási ünnepeken, a középkor nagyrészt helyhez kötött lakosságának életében pedig kiemelkedő jelentőségűek voltak az általában szintén vallási ünnepekhez kapcsolódó vásárnapok (Behringer et al 2002). Napjainkban az ünnepek szerte a világon élénkítik a turistaforgalmat: egyrészt az ünnephez és az ünnepléshez kapcsolódó események és egyéb mesterséges attrakciók kulturális vonzereje révén, másrészt pedig az ünnepi időszak interperszonális jelentősége által. Kínában például a Holdújév idején tízmilliók kelnek útra, s bár az ünnep központi eseménye a családlátogatás, a népszerű turisztikai desztinációk számára ugyancsak kiemelt szezon ez az időszak. Bár az ünnepek által indukált turizmus volumenét és irányát csak korlátozottan képes a turizmusszektor klasszikus marketingeszközökkel befolyásolni, mindenképpen érdemes nagyobb figyelmet fordítani az ünnepekhez kapcsolódó utazási magatartás vizsgálatára annak érdekében, hogy megértsük a turisták motivációit és az utazási döntéseiket befolyásoló tényezőket, ezen tudás birtokában pedig képesek legyünk felismerni a turizmuságazat számára az ünnepek által kínált imázsteremtési és keresletnövelési lehetőségeket. A Kodolányi János Főiskolán 2005 elején elkezdődött egy kutatássorozat, amelynek célja az ünnepek turisztikai jelentőségének vizsgálata, valamint az ünnepek által a hazai lakosság utazási magatartásának befolyásolásában játszott szerep elemzése. A 2005. során elvégzett felmérések 1

Közgazdász, a Kodolányi János Főiskolai Turizmus Tanszékének főiskolai tanára.

30


a húsvéthoz és a mindenszentekhez kapcsolódó utazási szokások feltárására irányultak, 2006 folyamán pedig a karácsonyi turizmus jellemzőinek vizsgálatára kerül majd sor.

1. A húsvét szerepe a turizmusban Közös vonása az ünnepeknek és a turizmusnak, hogy mindkettő a hétköznapi életből, a mindennapokból való kilépést jelenti, akár fizikailag, az állandó lakóhely elhagyásával, akár mentálisan, a mindennapok rutinjából való kiszakadással (Pozsony 1998). Bár a szabadidős turizmusban való tömeges részvétel modern jelenség, szemben az ünnepek közösségi megtartásának évezredes hagyományával, mindkét tevékenység határozott ellentétben áll a munkával és alkalmat ad arra, hogy az abban résztvevők a hétköznapi realitás fölé emelkedjenek. Az ünnepek inherens tulajdonsága közösségi jellegük, akár azért, mert a közösség tagjai együtt ünnepelnek, akár azért, mert – többé-kevésbé – egyformán tartják meg az ünnepet (az elsőre példa a közös karácsonyfa egy-egy város főterén, az utóbbira az, hogy otthon a családok egymástól függetlenül fenyőfa feldíszítésével ünneplik a karácsonyt). Léteznek az ünnepeknek olyan kellékei, amelyek felhívják a figyelmet az időszak különleges mivoltára. Ezek a hagyományos kellékek rendkívüli jelentőséggel bírnak, nélkülük ugyanis gyakorlatilag nem lehetne megkülönböztetni a kivételes időszakot a hétköznapoktól, illetve a rájuk épülő rituálék – például karácsonyfa-díszítés, gyertyagyújtás – nélkül nem válna átélhetővé maga az ünnepi élmény. Ezeknek a kellékeknek az alkalmazása a turizmusban főként azért fontos, mert a velük kapcsolatos asszociációkon keresztül a turisták átélhetik azt a különleges hangulatot, amit az ünnep nyújt (a karácsony


2006. 03. 03. 10:10:25

TURISZTIKAI TERMÉKEK vizuális szimbólumrendszerének felhasználása révén lehet például egész évben karácsonyi hangulatot teremteni a németországi Käthe Wohlfahrt Karácsonyi Faluban (Rátz – Patterman 2004). Kulturális szempontból a húsvét rendkívül öszszetett esemény, amelyben – bár az egyének számára eltérő jelentőséggel és tudatossággal – egyaránt megjelennek a népi hagyományok, a keresztény vallási örökség, valamint a modern fogyasztói kultúra. Bár az ünnep egyes dimenziói között számos érintkezési pont figyelhető meg – a néprajztudomány szerint például a piros tojás színe Jézus Krisztus kiömlött vérét jelképezi, a tojás, az élet ősi szimbóluma pedig a kereszténységben új tartalmat kapva a feltámadás jelképe lett (Balassa–Ortutay 1980, Tátrai 1990) –, a hétköznapi gyakorlatban egyre kevésbé érzékelhető az összefüggés a nyuszisimogatás, a csokoládémajszolás és a legnagyobb keresztény misztérium, a feltámadás között. Bár a húsvéthoz kapcsolódó szokások, hagyományok jelentős része az állandó lakóhelyen történő szabadidő-eltöltéshez és nem a helyváltoztatással járó turizmushoz kapcsolódik, az ünnepnek fontos szerepe van a turisztikai kereslet befolyásolásában is. Az ünnep összetettsége kitűnően tetten érhető a húsvéthoz kapcsolódó turisztikai kereslet és kínálat alakulásában. A tudatosan, részben turisztikai céllal létrehozott, kifejezetten húsvéti attrakciók körébe főként vallási rendezvények (például a vatikáni Urbi et Orbi pápai áldás), valamint hagyományőrző események (például a hollókői húsvéti rendezvények), kisebb mértékben pedig egyéb tematikus kulturális vonzerők tartoznak (mint például a bécsi Osterklang zenei fesztivál). A turizmus termékszemléletű megközelítéséből kiindulva tehát az ezekre épülő termékek egyaránt besorolhatók a vallási turizmus, illetve a kulturális és örökségturizmus fogalomkörébe (Michalkó 2004). Jellegüket tekintve a húsvéti ünnephez kapcsolódó turisztikai attrakciók főként az „események” kategóriába sorolhatóak, mivel eseti jellegűek és tartamuk időben korlátozott. Mivel a kulturális események vonzerejét leginkább azok témája határozza meg, nyilvánvaló, hogy a húsvét tematikus komplexitása – a kiemelkedő vallási jelentőség összekapcsolódása a széles körben népszerű hagyományokkal, szokásokkal – eltérő turisztikai szegmensek körében biztosíthatja a kapcsolódó események népszerűségét (Puczkó – Rátz 2002). Annak ellenére, hogy világszerte gazdag a húsvéthoz kapcsolódó kulturális események kínálata, a húsvéti időszakban realizálódó utazásoknak csak egy része kapcsolódik magához az ünnephez. Más részük egyszerűen a megnövekedett szabadidő – a hosszú hétvége és a legtöbb országban létező húsvéti vagy tavaszi iskolai szünet – által nyújtott lehetőség kihasználásaként valósul meg, így ezen esetekben a húsvét főként az utazás előfeltételét

és nem annak mozgatórugóját jelenti. Az utóbbi kategóriába tartozó utazások motivációjukat tekintve főként a VFR2-turizmushoz sorolhatók, a küldő és fogadó területek pedig jellemzően ugyanazon országban találhatók, azaz a húsvéti szabadidős turizmus többnyire belföldi turisztikai keresletet generál.

2. A kutatás módszertana A húsvéti ünnepeknek a hazai lakosság utazási magatartására gyakorolt hatását vizsgáló kutatás egyaránt tartalmazott elsődleges és másodlagos kutatási módszereket. Szekunder kutatás keretében áttekintettük az ünnepek turisztikai szerepével foglalkozó – meglehetősen szűk körű – szakirodalmi forrásokat, illetve a kulturális és örökségturizmus, valamint a vallási turizmus szakirodalmának legfontosabb műveit. Primer kutatási módszerként 2005 tavaszán, a húsvéti ünnepeket követően sor került egy standard kérdőívre épülő felmérés elvégzésére. A felmérést 730 fős magyarországi mintán végeztük el, az ország lakosságának nem és életkor szerinti megoszlását figyelembe vevő kvótás mintavétellel kiválasztott résztvevők bevonásával. A megkérdezettek életkor és nem szerinti megoszlását az 1. táblázat mutatja be. 1. táblázat A válaszadók életkor és nem szerint megoszlása (%) Válaszadó neme Férfi Nő 5,9 6,7 14,9 16,6 5,9 5,2 13,3 13,4 8,0 10,1 48,0 52,0

Életkor 15-19 20-34 35-44 45-59 60+ Összesen

Összesen 12,6 31,5 11,1 26,7 18,1 100,0

Forrás: saját kutatás

3. A kutatás eredményei és következtetései 3.1. A HÚSVÉT MINT ÜNNEP KELLÉKEI ÉS SZIMBÓLUMAI Napjainkban a húsvét – hasonlóan a karácsonyhoz – a modern tömegkultúra fogalomkörébe tartozó ünnep, amely sajátos szimbólumrendszerrel rendelkezik. Ennek a szimbólumrendszernek az összetevői az ünnepi időszakra vonatkozóan automatikus asszociációkat hívnak elő a megfelelő kulturális háttérrel rendelkező befogadókból (egy feldíszített fenyőfa például a világ lakosságának jelentős része számára a karácsonyt jelképezi). 2

VFR=Visiting Friends and Relatives (rokon- és barátlátogatás).



31

2006. 03. 03. 10:10:26

TURISZTIKAI TERMÉKEK

A különböző ünnepekhez kapcsolódó szimbólumrendszerek feltárása a turizmusban elsősorban marketingszempontból jelentős: az ünnepekre épülő tematikus turisztikai kínálat létrehozása során ugyanis kulcsfontosságú a megfelelő jelképek alkalmazása a marketingmixben, különösen a termékfejlesztés és a promóció területén. Az ünnepekhez kapcsolódó szezonális programok és tematikus attrakciók hangulatát és népszerűségét nagyban befolyásolhatja az, hogy azok vizuális és tartalmi elemei mennyiben egyeznek meg a látogatóknak az ünnephez kötődő asszociációival. A kutatás során szabad asszociációs kérdésre válaszolva a megkérdezettek 95,9%-a volt képes legalább egy húsvéti szimbólumot említeni, s a résztvevők összesen 36 különböző jelképet soroltak fel (az azonos tartalmú, de kissé eltérően megfogalmazott válaszokat – például fészek és fészekkészítés – a szimbólumok összesítése során összevontuk) (1. ábra). Amint azt az 1. ábrán láthatjuk, a felsorolt szimbólumok között keverednek a húsvét népi hagyományaihoz, a termékenység ünnepének örökségéhez kapcsolódó jelképek, mint a nyúl és a hímes tojás, valamint a vallási szimbólumok, mint a barka vagy a bárány. Mivel az egyes jelképek tartalma és mondanivalója a legtöbb esetben rendkívül összetett, ezért jóval részletesebb vizsgálatra lenne szükség annak elemzéséhez,

32


hogy a válaszadók mennyiben vannak tisztában az általuk felsorolt szimbólumok eredetével és jelentésével. Első látásra is feltűnő azonban, hogy a megkérdezettek húsvéti szimbólumrendszerében dominálnak a népi hagyományok elemei (nyúl, tojás, locsolás), a dekorációs célokat szolgáló kellékek (barka, hímes tojás, virág), illetve a húsvétnak a fogyasztói társadalomban kialakult kommerciális öszszetevői (kölni, csokoládéfigurák), míg az ünnep vallási jelentőségét kihangsúlyozó tényezők és szimbólumok (mise, Jézus Krisztus) a háttérbe szorulnak. Természetesen a szabad asszociációs módszer eredményei eltérhetnek egy olyan kutatási megközelítés következtetéseitől, amelynek során előre felsorolt szimbólumok jelentőségének értékelésére kerülne sor, így az absztrakt fogalmakhoz képest valószínűleg nagyobb arányban szerepelnek a vizuális tömegkultúrában – akár a képeslapokon, akár a bevásárlóközpontok dekorációiban – kiemelkedő szerepet kapott elemek, mint a nyúl és a festett tojás. 3.2. A HÚSVÉTI ÜNNEPEK HATÁSA A HAZAI LAKOSSÁG UTAZÁSI MAGATARTÁSÁRA A felmérés eredményei szerint 2005-ben húsvéti rendezvényen – hagyományőrző programon, vallási eseményen vagy egyéb kulturális rendezvényen – a megkérdezettek közel fele (44,4%) vett részt. A szervezett húsvéti programok


2006. 03. 03. 10:10:26


főként a szabadidő színvonalas eltöltését segítették elő, hiszen turisztikai aktivitásra – azaz az állandó lakóhely elhagyására – csak a válaszadók 16,4%-át ösztönözték az ilyen jellegű rendezvények. Azon megkérdezettek körében, akik akár állandó lakóhelyükön, akár más településen részt vettek bármiféle húsvéti rendezvényen, legvonzóbb attrakciónak az ünnephez kapcsolódó vallási rendezvények, illetve a húsvéti hagyományokat felidéző események – például locsolkodás, kézműves bemutató, kirakodóvásár – bizonyultak (2. ábra). Bár a múzeumi kiállítások és a komolyzenei koncertek összességében viszonylag kis mértékben keltettek érdeklődést, turisztikai szerepük abból a szempontból kiemelendő, hogy ezen rendezvények a vizsgált mintában egyértelműen turisztikai – és nem szabadidős – programnak bizonyultak. Megvizsgálva a válaszadók demográfiai jellemzői és a húsvéti rendezvényeken való részvétel közötti kapcsolatot megállapítható, hogy a húsvéti eseményeken való részvétel nem függ a megkérdezett lakóhelyétől, mivel sem megyei bontásban elemezve a kérdést, sem pedig a budapestiek és a nem budapestiek közötti esetleges eltérést vizsgálva nem volt kimutatható összefüggés a lakóhely és a rendezvények iránti aktív érdeklődés között. Nem befolyásolta továbbá a válaszadó életkora, jövedelmi helyzete vagy foglalkozása sem a húsvéti eseményeken való részvételt. A megkérdezett neme azonban meghatározónak bizonyult: a résztvevők körében a férfiak összességében nagyobb valószínűséggel vettek részt húsvéti programokban, mint a nők (χ2=17,619, szig=0,000), ezt azonban elsősorban a hagyományőrző tevékenységekben – különösen a locsolkodásban – megnyilvánuló magasabb aktivitás magyarázza (χ2=17,619, szig<0,005), nem pedig szervezett rendezvények magasabb fokú látogatása a férfiak részéről. 2005-ben a húsvéti ünnepek alatt a felmérésben részt vevők 47,0%-a utazott el szabadidő-eltöltési céllal

belföldre vagy külföldre (3. ábra). A felkeresett belföldi települések széles körben szóródnak: a megkérdezettek által meglátogatott, összesen 72 település vagy tájegység (például Balaton, Bükk-hegység, Tisza-tó) közül a Balatonrégióba utaztak a legtöbben (az utazók 8,3%-a), ezt követte Budapest (7,9%), majd Szentendre (4,0%), Székesfehérvár (3,6%) és Pécs (3,3%) (4. ábra). Külföldre a megkérdezettek 5,6%-a utazott, közel egyharmaduk (31,7%) Olaszországba, egynegyedük (24,4%) pedig Ausztriába. A felkeresett országok között szerepelt továbbá Csehország, Szlovákia és Németország (7,3-7,3%), valamint Görögország, Románia, Ukrajna és Nagy-Britannia (4,9-4,9%). Amint azt a fentebb ismertetett statisztikai eredmények mutatják, azon válaszadók utazási döntését, akik húsvétkor elutaztak szabadidős céllal belföldre vagy külföldre, csak részben befolyásolták a húsvéti ünnephez kapcsolódó események, programok: az állandó lakóhelyüket elhagyóknak csak mintegy egyharmada (34,9%-a) vett egyúttal részt húsvéti rendezvényen is. A megkérdezettek 51,2%-a volt képes legalább egy húsvéti hagyományokról, rendezvényekről nevezetes települést említeni (0,8% sorolt fel hat ilyen települést).



33

2006. 03. 03. 10:10:26

TURISZTIKAI TERMÉKEK 4. ábra Húsvéti utazások megoszlása belföldön, 2005 (%)

5. ábra Húsvéti desztinációk ismertsége és látogatottsága Magyarországon, 2005 (%)

34



2006. 03. 03. 10:10:27

TURISZTIKAI TERMÉKEK Kiemelkedően a legmagasabbnak Hollókő ismertsége bizonyult (176 említés, a megkérdezettek 24,1%-a), ezt követte Szentendre (73 említés, 10,0%), Mezőkövesd (53 említés, 7,3%) és Kalocsa (41 említés, 5,6%). 1%-nál több említést összesen 15 település vagy tájegység kapott, közülük 13 hazai és 2 külföldi (Róma és Erdély). A felsorolt húsvéti desztinációk az ünnephez kapcsolódó rendezvények eredetétől függően alapvetően két csoportba sorolhatók: míg például Hollókőn, Mezőkövesden vagy Erdélyben a népi hagyományok továbbélése, Rómában az évezredes vallási örökség jelenti a turisták számára a vonzerőt, addig Szentendre a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Ópusztaszer pedig a Nemzeti Történeti Emlékpark mesterségesen létrehozott, bár szintén autentikus elemekből építkező rendezvényeinek köszönheti a húsvéti ünneppel kapcsolatos ismertségét. Bár a hazai húsvéti hagyományok viszonylag magas szintű ismertsége pozitívumnak tekinthető, mindenképpen hangsúlyozni kell azt, hogy a kutatás eredményei szerint egy desztináció húsvéti rendezvényeinek hírneve és ismertsége nem generál automatikusan látogatást. Összehasonlítva azon települések és tájegységek listáját, amelyek húsvéti programjaikról nevezetesek, a megkérdezettek által a húsvéti ünnepek alatt felkeresett települések és tájegységek listájával megállapítható, hogy a legalább 1% által ismert és legalább 1% által 2005-ben felkeresett helyszínek közös metszetét mindössze Hollókő, Szentendre, Mezőkövesd, Budapest, Ópusztaszer és Szeged alkotja (5. ábra). A kutatás eredményei – a felkeresett desztinációk nagy száma és széles köre – azt sugallják, hogy a húsvétkor

realizálódott utazások nem elsősorban a húsvéti ünnephez kapcsolódó kulturális motiváció által vezéreltek, hanem más, főként kikapcsolódási és interperszonális motivációk hatására történnek meg (6. ábra). Amint azt a 6. ábra mutatja, azon válaszadók körében, akik húsvétkor részt vettek szabadidős jellegű utazáson, domináltak olyan általános jellegű, a belföldi turizmusban és a rövid távú utazások esetében tipikus motivációk, mint a pihenés, kikapcsolódás és a barátok, rokonok meglátogatása. Az általános motivációkon túl azonban viszonylag jelentős szerepet játszottak húsvét-specifikus utazási indokok is, méghozzá mind push, mind pedig pull tényezők: az előbbiekhez tartozik az ilyenkor szokásos vendégjárás – különösen az azzal gyakran együtt járó locsolkodás – és az ünnephez tartozó készülődés, takarítás, sütés-főzés elkerülésének vágya, az utóbbihoz pedig az ünnephez kapcsolódó rendezvényeken való részvétel. Az, hogy valaki általában turistává válik-e a húsvéti ünnepek alatt, főként a barátok és rokonok meghívásától függ, ami – a tényleges utazást ösztönző motivációval összecsengve – szintén arra utal, hogy a húsvéti ünnepek elsősorban a belföldi VFR-turizmus élénkítésében játszanak jelentős szerepet (7. ábra). A további jelentős befolyásoló tényezők között megemlíthető az időjárás, ami elsősorban a spontán utazásokat ösztönözheti, illetve a már tervezett utak tényleges bekövetkezését érintheti. Fontos szerepe van ezenkívül a potenciális utazó anyagi lehetőségeinek is, hiszen befolyásolja a megkérdezettek közel egyharmadának utazási viselkedését (bár a tényleges utazási aktivitást vizsgálva nem mutatkozott szignifikáns eltérés a különböző jövedelmi kategóriába



35

2006. 03. 03. 10:10:34


sorolható résztvevők csoportjai között). Mint általában a belföldi turizmus területén, a lényeges hatótényezők közé sorolható végül a megszokás: húsvétkor otthon szokott maradni a megkérdezettek mintegy egyötöde és el szokott utazni közel egynegyede. A húsvéti turisztikai kínálatot népszerűsítő reklámüzenetek végül a felsoroltaknál jóval alacsonyabb mértékben befolyásolják az ünnephez kapcsolódó utazási magatartást, hiszen csak a válaszadók 7,1%-ára hatnak. Az utazási aktivitást befolyásoló tényezők megítélése és a tényleges utazási magatartás között több tényező tekintetében is összefüggés mutatható ki. Azok körében, akik számára a barátok, rokonok meghívása utazásra ösztönző tényező, jóval magasabb volt a VFR-típusú látogatások száma, mint a teljes megkérdezett mintában (χ2=46,343, szig=0,000). Szintén jelentős hatással van a megszokás a belföldi utazási szokásokra: azok, akik a húsvéti ünnepeket otthon

36


szokták tölteni, az átlagnál jóval alacsonyabb utazási aktivitást mutattak (χ2=145,371, szig=0,000), míg azok, akik húsvétkor általában el szoktak utazni, valóban az átlagnál jóval magasabb tényleges utazási aktivitást is tanúsítottak (χ2=104,069, szig=0,000). A húsvéti utazáson részt vevők közel 40%-a egyetlen éjszakát sem töltött a felkeresett desztinációban, azaz az utazások nagy része kirándulásnak tekinthető (8. ábra). Az éjszakázással együtt járó utazások is viszonylag rövidek, az utak átlagos hossza 1,3 éjszaka. Viszonylag jelentős eltérés figyelhető meg a belföldi és a külföldi desztinációkba irányuló utazások időtartamát illetően (bár a külföldi utaknak a mintában mért viszonylag alacsony száma csak némi fenntartással engedi következtetések levonását): az egynapos kirándulások mind belföldre irányultak, tehát a külföldi utazások esetében minimum egy éjszakát a célterületen töltöttek a turisták.


2006. 03. 03. 10:10:34

TURISZTIKAI TERMÉKEK A húsvéti ünnepek alatt belföldi vagy külföldi szabadidős utazáson részt vevők átlagosan 11 242 Ft-ot költöttek, ez az átlagérték azonban meglehetősen nagy szóródást mutat (st.dev.=18 366). A megkérdezettek több mint 70%-a 1000 Ft-ot vagy annál kevesebbet költött húsvéti utazása során, és csak összesen 1%-ukat jellemezte 50 000 Ft-ot elérő vagy azt meghaladó költés (9. ábra). A kirándulók – azaz a felkeresett desztinációban éjszakát nem töltők – átlagos költése a sokaság átlagánál jóval alacsonyabbnak bizonyult (4249 Ft), szemben a legalább egy éjszakát a fogadó területen töltött turisták 14 955 Ft-os átlagköltésével. Szintén jelentős különbség tapasztalható a belföldre és a külföldre utazók költési szintje között: míg az előbbi csoportba tartozókat 7964 Ft-os egy főre eső átlagköltés jellemezte, az utóbbi csoportban ugyanez a mutató elérte a 33 343 Ft-ot; a határon túli úti cél és a hosszabb tartózkodási idő együttesen tehát a minta átlagának háromszorosát is elérő költési szintet eredményezett. A húsvéti utazások motivációja szerint vizsgálva a válaszadók költési szintjét megállapítható, hogy a rokonok és barátok meglátogatása, valamint a húsvéti, illetve az ünnephez nem kapcsolódó rendezvényeken való részvétel az átlagosnál alacsonyabb költéssel járt együtt (10. ábra). Ez egyrészt annak tudható be, hogy mind a különböző rendezvényeken részt vevő látogatók, mind pedig a VFR utazók körében jóval gyakoribbak voltak az egynapos látogatások, mint az egyéb motivációjú turisták esetében. Másrészt pedig a VFR turizmusban külön kiemelhető, hogy a felkeresett

desztinációban legalább egy éjszakát eltöltő turisták túlnyomó többsége barátai és rokonai otthonát vette igénybe szállásként (χ2=111,352, szig=0,000), ezáltal is csökkentve kiadásait. A kutatás során vizsgáltuk a húsvéti turizmus keretében együtt utazók körét is. Amint az a 11. ábrán látható, a szabadidő-eltöltési céllal belföldre vagy külföldre utazók közel fele családi körben (a megkérdezett életciklus-szakaszától függően szüleivel, vagy párjával és gyerekével/gyerekeivel) kelt útra, de viszonylag magas volt a kettesben történő utazások aránya is. A kutatás eredményei alapján a húsvéti időszakban realizálódott utazások esetében szignifikáns összefüggés tapasztalható az útitársak jellemzői és az utazás motivációja között. Az egyedül vagy kettesben (házastárssal, partnerrel) utazók nagyobb valószínűséggel váltak a VFR turizmus alanyává (χ2=21,761, szig=0,000). A párban vagy baráti társasággal útnak indulók körében a legfontosabb motivációnak a pihenés, kikapcsolódás bizonyult (χ2=19,742, szig=0,000), a húsvéti rendezvények, programok pedig a családdal utazókat vonzották leginkább (χ2=39,951), szig=0,000).

Összefoglalás A 2005 tavaszán elvégzett felmérés során bebizonyosodott, hogy a húsvéti időszakban realizálódott utazások jelentős része esetében az ünnep nem elsősorban vonzerő, hanem keretfeltétel. Bár korlátozott mértékben pillanatnyilag



37

2006. 03. 03. 10:10:35


is létezik a hazai lakosság körében turisztikai kereslet a húsvéthoz kapcsolódó kulturális rendezvények iránt, elsősorban az ünnepi időszakban megnövekedett szabadidő mint lehetőség, illetve az ünnepekkel társadalmunkban hagyományosan együtt járó interperszonális kötelezettségek ösztönzik az utazást. Bár a belföldi látogatók húsvéthoz kapcsolódó turisztikai aktivitása a kutatás eredményei szerint nem generál kiemelkedő kereslet- és bevétel-növekedést a hazai turizmus szektorban, mindenképpen pozitívumként emelhető ki a kereslet alacsony térbeli koncentrációja – szemben az országos jellemzőkkel –, valamint a húsvéti szabadidős programok, rendezvények iránti viszonylag

38


magas szintű érdeklődés. A témával kapcsolatban a jövő kutatási feladatai között szerepel a látogatók motivációnak részletesebb elemzése, hazánk húsvéti turisztikai kínálatának kvantitatív és kvalitatív értékelése, valamint a kínálatra vonatkozóan a látogatók elégedettségének komplex vizsgálata.

Felhasznált irodalom BALASSA, I. – ORTUTAY, Gy. (1980): Magyar Néprajz, 2. kiadás; Corvina Kiadó, Budapest BEHRINGER, Zs. – KISS, K. – RÁTZ, T. (2002): A turizmus és a vendéglátás alapfogalmai; In: Török, L. – Behringer, Zs. szerk.: Turizmus és vendéglátó ismeretek; Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, pp. 233-262. MICHALKÓ, G. (2004): A turizmuselmélet alapjai; Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. POZSONY, F. (1998): Turizmus és népszokások; In: Fejős, Z. szerk.: A turizmus mint kulturális rendszer; Néprajzi Múzeum, Budapest PUCZKÓ, L. – RÁTZ, T. (2002): A tematikus park mint turisztikai attrakció; Turizmus Bulletin 6(1): 6-15. RÁTZ, T. – PATTERMAN, L. (2004): A karácsony mint turisztikai attrakció; Turizmus Bulletin 8(3): 18-25. TÁTRAI, Zs. (1990): Jeles napok – ünnepi szokások; In: Dömötör, T., szerk.: Magyar Néprajz VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság; Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 102-264.


2006. 03. 03. 10:10:35

TURISZTIKAI TERMÉKEK A magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásai és Magyarország gasztronómiai imázsa 2005-ben A Magyar Turizmus Rt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság

A magyar gasztronómia közös, kulturális örökségünk elválaszthatatlan része. Elgondolkodtató, hogy egyes fogyasztói csoportokban mégis gyakran sokkal népszerűbbek a gyorséttermek szendvicsei, mint az igazi magyaros ételek. A 18-24 éves korosztály 94%-a jár például gyorsétterembe, de a középkorúak és az idősebbek esetében sem sokkal jobb ez az arány. Ezen is szeretne változtatni a Magyar Turizmus Rt. „Nagy Ízutazás 2006” kampánya, amelynek fő célja, hogy a hazai lakosság a gasztronómián keresztül fedezzen fel újabb és újabb magyarországi tájakat, ismerje meg a különböző régiók által kínált hagyományos magyar ételeket, italokat, valamint a gasztronómiához kötődő magyar népszokásokat. A Bor és Gasztronómia tematikus év filozófiája, hogy minél többet utazzanak az emberek Magyarországon, fedezzék fel újra a félig-meddig elfeledett ételeket, italokat és ezáltal nyerje vissza régi rangját a tájjellegű magyar konyha. A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2005 decemberében a magyar lakosság utazási szokásait feltáró kutatást végzett 1000 fős, a 18 év feletti lakosságra megye, településméret, nem és kor szerint országosan reprezentatív mintán. A kutatás keretében megvizsgáltuk a magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásait, valamint Magyarország gasztronómiai imázsát. A felmérés célja az volt, hogy előkészítse a Magyar Turizmus Rt. 2006-os Bor és Gasztronómia tematikus évének marketingtevékenységét. A kutatás során megállapítottuk, hogy a magyar bor és gasztronómia imázsa erőteljes és pozitív. A borok közül egyértelműen a magyar borok a legkedveltebbek, az olcsó, külföldi borok nem jelentenek komoly versenytársat számukra. Ennek ellenére a magyarok úgy érzik, hogy nem ismerik ki kellőképpen magukat a borok között. A magyar konyha népszerűsége mind az otthoni, mind pedig a vendéglátóhelyi étkezések esetében egyértelmű, bár a tájjellegű ételek és italok kevésbé ismertek. A magyar lakosság szerint hazánk egyedi gasztronómiai értékei és borai az ország turisztikai kínálatának fontos és dinamikusan fejlődő részét képezik, sok turista látogat el ide miattuk. A belföldi turizmusban a gasztronómiai adottságok ugyan nem szerepelnek a fő tényezők között az utazási döntés meghozatala során, de a gasztronómiai élvezetek fontos részét képezik az utazásoknak.

Bevezetés

1. Otthoni étkezés

A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piacés Közvéleménykutató Társaság 2005 decemberében a magyar lakosság utazási szokásait feltáró kutatást végzett 1000 fős, a 18 év feletti lakosságra megye, településméret, nem és kor szerint országosan reprezentatív mintán. A kutatás keretében – omnibusz jelleggel – megvizsgáltuk a magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásait, valamint hazánk gasztronómiai imázsát. A vizsgálat a következő kérdésekre terjedt ki: • otthoni étkezés, a legkedveltebb konyhák, • hagyományos és gyorséttermi étkezés gyakorisága, az éttermi étkezés alkalmai, a legkedveltebb konyhák, • szeszesital-fogyasztási szokások, borfogyasztás gyakorisága, helye, legkedveltebb fajtái, borvásárlás gyakorisága, helye, • gasztronómiai értékeink és boraink ismertsége és imázsa, • a bor és gasztronómia szerepe a turizmusban.

A megkérdezettek 89,5%-a otthon a hagyományos magyar konyha ételeit fogyasztja szívesebben. 10% a nemzetközi konyhát preferálja, 0,5% nem tudott dönteni, számára ez a kérdés nem lényeges (1. ábra).



39

2006. 03. 03. 10:10:35


Az átlagnál (89,5%) magasabb arányban részesítik előnyben a magyar konyhát • a nők (90,8%), • a háztartásfő élettársa vagy házastársa státuszba tartozók (92,7%), • a nyugdíjasok (93,8%), • az öt vagy több főből álló háztartások (93,8%), • azok a háztartások, ahol három vagy több generáció él együtt (91,5%), • a házaspárból álló (91,6%) és a kamasz gyermekes háztartások (91,9%), • azok a háztartások, ahol nincs aktív kereső (94,2%), • a földszintes családi házban élők (94,0%), az emeletes családi házak (92,6%), a parasztházak (93,6%) és a kertes társasházak (91,0%) lakói, • a Közép-Dunántúl (97,2%), az Észak-Magyarország (95,9%), az Észak-Alföld (94,4%) és a Dél-Alföld (96,9%) tervezésistatisztikai régió lakosai. Az átlagnál (10%) magasabb arányban preferálják a nemzetközi konyhát • a férfiak (11,6%), • a megkérdezett gyermek státuszúak (15,1%), • a kamasz gyermekes háztartások (14,3%) és • a Közép-Magyarország (16,6%), a Dél-Dunántúl (16,2%), valamint a Nyugat-Dunántúl (14,0%) tervezési-statisztikai régió lakosai. Minél fiatalabb a válaszadó, minél magasabb az iskolai végzettsége, minél nagyobb településen és minél jobb körülmények között él, annál valószínűbb, hogy a nemzetközi konyhát részesíti előnyben.

40


A háztartások mindössze 2%-a nem fogyasztja a magyar konyha ételeit. A többi nemzet konyhája közül az olasz a legnépszerűbb. Az olasz konyha ételeit a megkérdezettek 37,8%-a fogyasztja otthon, a kínai a második legkedveltebb, ételeit a háztartások 16,6%-a fogyasztja (2. ábra).

2. Vendéglátóhelyi étkezés A megkérdezettek 71,7%-a étkezik hagyományos étteremben valamilyen gyakorisággal. A gyorséttermeket ennél kisebb arányban keresik fel: a megkérdezettek 55,8%-a látogatja az ilyen típusú éttermeket. (Gyorséttermen nemcsak a hamburger- és pizzaláncokat, hanem például a kínai vagy arab büféket, önkiszolgáló éttermeket is értjük.) Akik gyorsétterembe járnak, ezt jellemzően nagyobb gyakorisággal teszik, mint a hagyományos típusú éttermeket felkeresők: 8,9% legalább hetente egyszer, további 39,3% pedig havonta egyszer étkezik gyorsétteremben. Ezzel szemben a hagyományos éttermek vendégeinek csak 4,3%-a étkezik legalább hetente egyszer étteremben, legalább havonta egyszer pedig további 25,4% (3. ábra). Minél jobb a megkérdezett jövedelmi helyzete és minél nagyobb településen él, annál valószínűbb, hogy valamilyen gyakorisággal jár valamelyik típusú étterembe. A hagyományos éttermeket a magasabb iskolai végzettségűek, a gyorséttermeket pedig a fiatalabbak részesítik előnyben (1. táblázat). Az étterembe járók 16,6%-a számára az étteremlátogatás megszokott dolog, nem köthető semmilyen


2006. 03. 03. 10:10:36


különleges alkalomhoz (4. ábra). A többiek egy-két, átlagosan 1,4 ok miatt étkeznek házon kívül. A legfontosabb étteremben töltött alkalom a családi ünnep, az étterembe járók 46,0%-a említette ezt. 1. táblázat A hagyományos, illetve a gyorsétterembe járók aránya demográfiai szegmensenként (%) Hagyományos étterembe járók

Gyorsétterembe járók

Életkor 18-24 év

89,3

94,1

25-30 év

85,9

82,3

31-40 év

80,4

73,7

41-50 év

74,5

61,1

51-60 év

68,7

40,3

60 év felett

48,3

15,3

Iskolai végzettség alapfokú

47,9

35,8

szakmunkásképző

64,6

55,5

középfokú

85,5

67,9

felsőfokú

92,2

64,5

Jövedelmi helyzet átlag alatti

50,6

41,3

átlagos

72,4

56,4

átlag feletti

91,5

69,3

Település típusa nagyváros

84,8

59,4

kisváros

71,1

58,8

község

60,2

49,8

N=1000


Szinte minden életkori kategóriában hasonlóan alakul az ünnepi alkalmakkor étterembe járók aránya, kivéve a 60 év felettieket (52,3%). Minél magasabb a megkérdezett iskolai végzettsége és minél jobb a jövedelmi helyzete, annál valószínűbb, hogy ünnepi alkalmakkor étteremben étkezik. Kiemelendő, hogy az Észak-Magyarország (39,8%) és az Észak-Alföld (34,8%) tervezési-statisztikai régiókban szignifikánsan alacsonyabb az ünnepi alkalmakkor vendéglőben étkezők aránya, mint a többi régióban. A második legfontosabb ok az étteremben való étkezésre a barátokkal való találkozás, illetve a randevú (40,4%). Minél fiatalabb az étterembe járó megkérdezett, annál valószínűbb, hogy ilyen alkalomból is felkeres egy éttermet. Ennél a motivációnál is szoros pozitív korreláció mutatkozik a jövedelmi helyzettel és a településtípussal. A harmadik legfontosabb indok az utazás. Utazásai alkalmával az étterembe járók 36,8%-a, az összes megkérdezett 27,1%-a tér be egy-egy vendéglőbe. Utazáshoz kötődően átlagon felüli arányban járnak étterembe az idősebb korosztályok tagjai (40-44%), a nyugdíjasok (41,8%), az átlagos jövedelműek (39,6%) és a kisebb városokban élők (45,1%) (4. ábra). Az étterembe járók 77,7%-a a hagyományos magyar konyha ételeit fogyasztja szívesebben. Azoknak a 11,9%-a, akik otthon egyébként a hagyományos magyar konyha ízeit kedvelik inkább, étteremben a nemzetközi konyha ételeit választja. A felmérésben résztvevőket megkérdeztük, hogy az egyes étterem típusokban mely nemzeti konyhák ételeit szokták rendelni. A hagyományos éttermekbe járók közül a válaszadók csupán 7,8%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem szokott magyar ételt fogyasztani. Az egyéb nemzetek konyhái közül az olasz



41

2006. 03. 03. 10:10:36


a legnépszerűbb (29,8%), amelyet a kínai (15,0%) és a görög (11,2%) követ. A gyorséttermekben is a magyar konyha a legnépszerűbb, a vendégek 45,7% választja a hazai ízeket. Az egyéb konyhák közül az olasz (30,5%) és az észak-amerikai (30,4%) kedveltsége megegyezik, őket a kínai (24,9%), a görög (13,4%), a török és az arab (10,7%) gyorséttermek követik (5. ábra).

42


3. Szeszes italok fogyasztása A felmérésben részt vevők 81,6%-a fogyaszt szeszes italt valamilyen rendszerességgel. A szeszes italok közül – vélhetően a szilveszteri és egyéb ünnepi alkalmakkor történő koccintásnak köszönhetően – legtöbben pezsgőt fogyasztanak, a válaszadók 56,1%-a


2006. 03. 03. 10:10:36

TURISZTIKAI TERMÉKEK említette ezt az italfajtát. Palackozott minőségi bort 49,1%, üveges sört 47,4% szokott inni. A válaszadók mindössze 10,8%-a nyilatkozott úgy, előfordul, hogy műanyag palackos bort, 8,2%-a pedig, hogy kannás bort fogyaszt. Gyümölcspálinkát a válaszadók negyede (24,3%) fogyaszt (6. ábra).

4. Borfogyasztás A megkérdezettek 67,5%-a fogyaszt bort valamilyen gyakorisággal. Az átlagnál magasabb arányban fogyasztanak bort • a férfiak (80,6%), • a 30-60 év közöttiek (70% felett), • az érettségizettek (71,6%) és a felsőfokú végzettségűek (77,5%), • az aktív keresők (75,7%), • az átlag feletti jövedelműek (75,5%), • a nagyvárosokban lakók (70,9%), valamint • a Nyugat-Dunántúl (76,3%) és a Dél-Dunántúl (77,1%) tervezési-statisztikai régiók lakosai. Azok, akik legalább heti gyakorisággal fogyasztanak bort, ezt jellemzően otthon, étkezéshez kapcsolódóan teszik. Otthoni vendégségek alkalmával ennél ritkábban, egy-két havonta fogyasztanak bort. Ha a megkérdezett megy vendégségbe, akkor a negyedéves borfogyasztási gyakoriság a leginkább jellemző. Vendéglátóhelyen (étteremben, kávéházban, szórakozóhelyen, kocsmában) a borfogyasztók 41,9%-a szokott bort fogyasztani.

A borfogyasztók több mint fele az édesebb típusokat preferálja, a kimondottan száraz bort csak 16%-a szereti, 14%-a pedig alkalomtól függően fogyaszt száraz vagy édes bort. A bor színét már többen, a bort fogyasztók közel ötöde választja meg az alkalomnak megfelelően. A rozé borokat mindössze 4%-ban, a fehér és a vörösborokat azonos arányban (39-39%) kedvelik a borfogyasztók. A megkérdezettek 21,9%-a soha nem vásárol bort. A bort fogyasztóknak 89,4%-a, a nem fogyasztóknak pedig 55%-a vásárol bort valamilyen rendszerességgel. A legkisebb arányban (31%) üzleti ajándékként vásárolnak bort a valamilyen rendszerességgel vásárlók. A rendszeres borvásárlás az otthonhoz kötődik: saját fogyasztásra valamivel gyakrabban vásárolnak, mint vendégeik számára. A megkérdezettek ajándéknak jellemzően negyedévente, félévente vásárolnak bort. A rendszeresen – legalább negyedévente – bort vásárlók a leggyakrabban általános élelmiszerüzletekben vásárolnak: hipermarketben 55,0%, szupermarketben 54,8%, kisebb élelmiszerüzletben 53,5%. A vásárlók negyede vásárol speciális, borra (is) szakosodott helyen: 27,2% borszaküzletben, 26,9% pincében, közvetlenül a termelőtől, 25,2% pedig italkereskedésben (7. ábra). A bort rendszeresen vásárlók alapvetően két szempontot tartanak fontosnak a beszerzés során (8. ábra): az árat (3,88) és azt, hogy a bor magyar legyen (3,82). Fontos szempontnak tekinthető még a borvidék (3,53) és a szőlőfajta (3,51), az évjárat (3,15) és a termelő pincészet (3,14). A címke külleme (2,82) ettől kevésbé fontos szerepet játszik (8. ábra).



43

2006. 03. 03. 10:10:37


5. A gasztronómia és a belföldi turizmus kapcsolata A gasztronómia turizmusra gyakorolt hatását vizsgálva megállapítható, hogy a konkrét úti cél kiválasztásakor a megkérdezettek csak igen kismértékben veszik figyelembe az adott település, régió borászati és gasztronómiai vonzerejét. A két tényező közül a gasztronómia a fontosabb: az, hogy az úti cél híres legyen gasztronómiájáról, átlagosan 2,09-es fontossággal bír a megkérdezettek számára, míg az, hogy legyen lehetőség borkóstolásra 1,81-es átlagosztályzatot kapott. A vizsgált szempontokat kifejezetten fontosnak mindössze a megkérdezettek 2-4%-a tartja. Akik az elmúlt évben egy- vagy többnapos utazáson részt vettek, fontosabbnak tartják az egyes tényezőket, mint azok, akik nem vettek részt a turizmusban.

44


Borkóstolás céljából a megkérdezettek 11,4%-a utazott már. Ezen belül mindössze 1% azok aránya, akiknél gyakran előfordult borkóstolás célú utazás. Azok között, akik részt vettek egy- és többnapos utazáson az elmúlt 12 hónapban, 15,7% utazott már borkóstolás céljából. Az elmúlt 12 hónapban a megkérdezettek 15,5%a vett részt borkóstoláson, 15,4%-a szüreti rendezvényen. A legkevesebben a borutak szolgáltatásait vették igénybe, a megkérdezettek 1,9%-a volt ilyenen. Minél magasabb a válaszadó utazási aktivitása, annál magasabb arányban vett részt gasztronómiai jellegű programokon (9. ábra). A borvidékek ismertsége (2. táblázat) meglehetősen jó: a megkérdezettek jellemzően 4-5, átlagosan 4,7 borvidéket tudtak felsorolni. A legismertebb a Tokaj-hegyaljai (79,5%), az Egri (72,1%) és a Badacsonyi (60,0%) borvidék,


2006. 03. 03. 10:10:37


mindössze 2%-nak nem jutott eszébe egyetlen borvidék neve sem, de többen voltak olyanok, akik egyéb, nem hivatalos vidékeket vagy beazonosíthatatlan dűlőket említettek (2. táblázat).

6. Magyarország gasztronómiai imázsa A megkérdezetteknek 45, a magyar gasztronómiával kapcsolatos állítást olvastunk fel, amelyekről el kellett dönteniük, hogy mennyire értenek azokkal egyet. A válaszokat ötfokozatú egyetértési skálán (1 = egyáltalán nem ért egyet, 2 = inkább nem ért egyet, 3 = egyet is ért, meg nem is, 4 = inkább egyetért, 5 = teljesen egyetért) kértük. A következőkben tematikai bontásban ismertetjük az eredményeket. 6.1. HÍRÜNK A VILÁGBAN A megkérdezettek egyetértettek azzal, hogy a magyar bor és konyha világhírű. A magyar szakácsok, cukrászok tudásának nemzetközi elismertségével inkább egyetértettek, mint nem. Azzal az állítással azonban, hogy a magyar konyhának – jellegzetességeit megőrizve – meg kell újulnia, hogy megfeleljen a mai elvárásoknak, csak közepesen értettek egyet. Az egyet nem értők aránya a megújulási követelmény kivételével elenyésző volt (3. táblázat).

6.2. A MAGYAR BOROK IMÁZSA A borokkal kapcsolatban mindössze két olyan állítást találtunk, amellyel egyetértenek a megkérdezettek: azt, hogy a bor tradicionális nemzeti ital (4,26) és azt, hogy egy üveg tokaji minden alkalomra tökéletes ajándék (4,07). Közepes egyetértéssel találkozott az üzletek és vendéglők kínálatának javulására vonatkozó kérdés és az az állítás, hogy a borról beszélni ma divat. Kevesen értettek egyet azzal, hogy kiismernék magukat a borok között, tudnák, milyen alkalomra milyen bor illik. A felmérés eredményei alapján az állapítható meg, hogy a magyar lakosság borral kapcsolatos attitűdje alapvetően pozitív: a „szeretem a bort” állítást közepes mértékű egyetértés övezte (2,80), csaknem megegyezett a kijelentést elfogadók és elutasítók aránya. A megkérdezettek nyitottak az újdonságokra is: a „szívesen kóstolok meg borkülönlegességeket” állítás átlagosztályzata 2,83 lett. Még nagyobb egyetértés övezte azokat a kijelentéseket, hogy „számomra az étkezés és a borfogyasztás kifejezetten élvezet” (2,86) és „az étellel harmonizáló bor még jobbá tesz egy étkezést” (3,54). Utóbbi állítás esetében az egyet nem értők aránya mindössze 19% volt. A felmérésben részt vevők 42,2%-a elutasította azt a kijelentést, hogy a bor az idősebb korosztály itala, míg 30,6% inkább egyetértett vele.



45

2006. 03. 03. 10:10:37

TURISZTIKAI TERMÉKEK 2. táblázat Az egyes borvidékeket ismerők aránya Borvidék

Említők aránya (%)

Tokaj-Hegyaljai

79,5

Egri

72,1

Badacsonyi

60,0

Villány-Siklósi

47,8

Soproni

31,2

Szekszárdi

25,2

Balaton-melléki

20,5

Balatonfüred-Csopaki

19,9

Mátraaljai

13,4

Móri

13,2

Dél-Balatoni

11,9

Somlói

10,8

Zalai

10,3

Mecsekaljai

8,9

Kunsági

7,7

Tolnai

6,4

Etyek-Budai

6,2

Csongrádi

5,5

Pannonhalma-Sokoróaljai

4,8

Hajós-Bajai

4,1

Ászár-Neszmélyi

3,7

Bükkaljai

3,2

egyéb

3,7

egyet sem tud

2,0

N=1000 fő

konkurenciát (4. táblázat). Ez összhangban van azzal, hogy a borvásárlási szempontok közül az egyik legfontosabbnak azt tartják a megkérdezettek, hogy magyar bort vegyenek.


Az adatok alapján megállapítható, hogy a magyar borok imázsa erős: az import borokat ugyanis a többség elutasítja, a „Szívesen kóstolok meg import borokat” kapta a legkisebb átlagos egyetértési mutatót, mindössze 2,36-ot, a válaszadók 40,6%-a pedig egyáltalán nem értett egyet a kijelentéssel. Szintén csak közepes mértékben tartják veszélyesnek az olcsó külföldi borok teremtette

6.3. VENDÉGLÁTÓHELYEK IMÁZSA A vendéglátóhelyekre vonatkozó állításokkal való egyetértés mértéke alapján kialakuló kép összhangban van mindazzal, amit eddig megtudtunk a magyar lakosság gasztronómiával kapcsolatos attitűdjéről, illetve fogyasztói szokásairól. A magyar konyhát kedvelik (4,56) és jól ismerik a megkérdezettek (4,04), az erre vonatkozó kijelentések nagy egyetértéssel találkoztak. Az első állítás esetében a teljesen egyetértők aránya 62,6% volt, az inkább egyetértőké pedig 31,4%, és a válaszadók mindössze 0,1%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem ért egyet az állítással. A második kijelentés esetében az inkább egyetértők aránya 73,9% volt, az inkább egyet nem értőké pedig mindössze 5,1%. Mindez tehát megfelel annak, amit megtudtunk a magyar lakosság által kedvelt konyhákról az otthoni és vendéglátóhelyi étkezés esetén egyaránt. Abban a kérdésben, hogy a hazai vendéglátóhelyek kínálatában a nemzetközi konyha ízei vannak-e túlsúlyban, már jobban megoszlottak a vélemények (46,4% inkább egyetért, 22,6% inkább nem ért egyet az állítással), az egyetértési szintet közepesnek minősíthetjük (3,34). A hazai tájjellegű ételeket és italokat 39,7% ismeri jól. A többség egyetért azzal, hogy egyre több lehetőség van arra, hogy kipróbálják egy-egy régió ízeit (3,80). Viszont úgy találták a válaszadók, hogy ehhez nem feltétlenül kell elutazni: 34,6% egyet is ért, meg nem is azzal az általános kijelentéssel, hogy a hazai vendéglátóhelyek kínálatából hiányoznak az arra a tájra jellemző ételek és italok, 34,1% egyetért vele, 31,4% pedig nem ért vele egyet (5. táblázat). 3. táblázat

Egyetértés a magyar borok és gasztronómia hírével kapcsolatos kijelentésekkel (%, illetve átlagérték) Kijelentés

1

2

3

4

5

A tokaji aszú világhírű

0,3

-

2,1

16,9

80,8

4,78

A magyar konyha méltán világhírű

0,3

0,4

5,6

29,8

63,9

4,56

-

0,2

5,5

32,7

61,7

4,56

A magyar szakácsok, cukrászok tudását elismerik a világban

0,2

1,6

10,2

42,8

45,2

4,31

A magyar konyhának jellegzetességeit megőrizve meg kell újulnia, hogy megfeleljen a mai elvárásoknak

6,4

11,6

21,6

33,3

27,0

3,63

A magyar borok világhírűek

N=1000 fő

46


Átlagérték



2006. 03. 03. 10:10:37

TURISZTIKAI TERMÉKEK 4. táblázat Egyetértés a borokkal kapcsolatos kijelentésekkel (%, illetve átlagérték) Kijelentés

1

2

3

4

5

Átlagérték

A bor tradicionális nemzeti ital

2,3

2,2

11,8

34,2

49,5

4,26

Egy üveg tokaji aszú minden alkalomra tökéletes ajándék

4,9

4,8

15,2

28,1

46,9

4,07

Egy üveg jó minőségű magyar bor minden alkalomra tökéletes ajándék

6,6

6,7

21,5

33,4

31,8

3,77

A hazai üzletek borkínálata egyre jobb

3,9

5,0

26,4

42,3

22,4

3,74

A bor minden alkalomhoz illik

7,1

8,8

26,5

31,9

25,7

3,60

10,7

8,3

23,2

32,2

25,7

3,54

A hazai vendéglők borkínálata egyre jobb

6,9

6,4

31,6

36,5

18,7

3,54

Borról, borászkodásról beszélni ma divat

8,7

9,0

30,5

32,9

19,0

3,44

Az olcsó spanyol, chilei borok komoly konkurenciát jelentenek a magyar bornak

11,0

16,5

24,3

30,5

17,8

3,28

A bor érték, melyet jó gyűjteni

17,0

15,9

26,2

19,7

21,2

3,12

Számomra az étkezés és a borfogyasztás kifejezetten élvezet

24,6

15,8

24,7

18,8

16,1

2,86

Szívesen kóstolok meg borkülönlegességeket

34,5

9,5

15,1

19,7

21,1

2,83

Szeretem a bort

34,5

10,5

15,0

20,0

19,9

2,80

A bor az idősebb korosztály itala

24,1

18,1

27,1

21,6

9,1

2,73

Tudom, milyen alkalomhoz milyen bor illik

25,3

20,5

23,9

19,7

10,6

2,70

Kiismerem magam a borok között, ismerem a borokat

34,9

16,6

22,6

17,9

7,9

2,47

Érdekelnek a borral kapcsolatos információk

36,8

20,7

16,9

16,3

9,2

2,40

A bor fogyasztása nem tesz jót az egészségnek

35,5

20,0

25,8

9,7

9,0

2,37

Szívesen kóstolok meg import borokat

40,6

15,8

19,9

14,0

9,7

2,36

Az étellel harmonizáló bor még jobbá tesz egy étkezést

N=1000 fő

6.4. A GASZTRONÓMIA ÉS A TURIZMUS KAPCSOLATA A megkérdezettek kifejezetten egyetértettek azzal, hogy a turisták szívesen kipróbálják a hagyományos magyar konyhát (átlagos egyetértési indexe 4,49), és senki sem akadt, aki egyáltalán ne értett volna egyet ezzel a kijelentéssel (5. táblázat). Nagyfokú egyetértés övezte azokat a pozitív kijelentéseket is, amelyek általában az utazók és a gasztronómia kapcsolatára vonatkoztak: a megkérdezettek szerint a hazai borturizmus dinamikusan fejlődik (4,22), sokan keresik fel azért az országot, hogy megkóstolják a magyar ételeket (4,06) és borokat (4,04). Összhangban saját gasztroturisztikai szokásaikkal, valamivel kisebb mértékben értettek egyet azzal, hogy több vendéget lehetne Magyarországra csábítani, ha a magyar éttermek kínálatát vonzóbbá tennék (3,97, bár az


egyet nem értők aránya itt is csupán 5,5% volt, az inkább egyetértőké pedig 73,9%). Ugyanis azzal is kissé alacsonyabb arányban értettek egyet, hogy az emberek szívesen utaznának azért, hogy kipróbálják egy-egy nemzet konyháját (3,63), vagy, hogy ez éppen előkelő helyen szerepelne az utazók céljai között (3,93). A válaszadók 58,6%-a értett egyet azzal, hogy jó, hogy egyre több borhoz kapcsolódó fesztivál, rendezvény van az országban, az átlagosztályzat 3,66 volt. Ugyanakkor, amikor a saját utazási szokásaikról nyilatkoztak, csak közepesen vagy inkább nem értettek egyet a válaszadók a hasonló jellegű kijelentésekkel. Mindössze 20% számára volt természetes, hogy utazásához hozzátartozik a helyi ételek és italok kipróbálása (3,28) és a „ha utazom, szívesen kóstolom meg az adott hely jellegzetes ételeit és italait” kijelentés átlagos egyetértési indexe is csak 3,56 lett. Információhiány is



47

2006. 03. 03. 10:10:38

TURISZTIKAI TERMÉKEK 5. táblázat Egyetértés a vendéglátóhelyekkel és ételekkel kapcsolatos kijelentésekkel (%, illetve átlagérték) Kijelentés

1

2

3

Kedvelem a magyar konyhát

0,1

0,7

Jól ismerem a magyar konyha jellegzetességeit

1,5

Magyarországon egyre több lehetőség van arra, hogy az ember kipróbálja egy-egy régió ízeit A hazai vendéglők kínálatában egyelőre a nemzetközi konyha ízei vannak túlsúlyban Ismerem a hazai tájjellegű ételeket és italokat A magyar vendéglők kínálatából hiányoznak az arra a tájra jellemző ételek és italok N=1000 fő

Összefoglalás Összegzésül megállapítható, hogy a magyar bor és gasztronómia imázsa erőteljes és pozitív. A magyar lakosság szerint a magyar borok és konyha értékei elvitathatatlanok, a legmagasabb átlagos egyetértési indexet az ezek hírnevére vonatkozó kijelentések kapták. A borok közül egyértelműen a magyar borok a legkedveltebbek és bár tradicionális értékeit elismerik, nem kötik az idősebb korosztályokhoz. A magyar lakosság jelentős része tökéletes ajándéknak tartja a magyar borokat, különösen a tokaji aszút. Úgy vélik, hogy a hazai borok kínálata egyre jobb, és nem tartanak az olcsó, külföldi borok jelentette konkurenciától. A borról és borászkodásról alapvetően a lakosság szűkebb körében divat beszélni, azonban pont ez a réteg az, amely a turizmusban is jó eséllyel részt vesz. Az erős kedvező imázs ellenére a magyar lakosság úgy véli, hogy nem


5

Átlagérték

5,1

31,4

62,6

4,56

3,6

21,0

36,9

37,0

4,04

1,3

5,2

25,2

48,6

19,7

3,80

5,5

17,1

31,0

30,4

15,9

3,34

10,8

15,1

34,3

25,6

14,1

3,17

7,9

23,5

34,6

22,7

11,4

3,06


állhat a jelenség hátterében: mindössze 35,7% értett egyet azzal, hogy ha utazik, akkor mindig tudja, hogy hol talál gasztronómiai jellegű információt úti céljáról (2,92). Közel azonos arányban értettek egyet azzal az állítással, hogy szívesen vesznek részt gasztronómiai fesztiválon rendezvényen (40,0%, átlagosztályzat 2,62) és azzal, hogy szívesen vesznek részt borfesztiválokon, rendezvényeken (36,3%, átlagosztályzat 2,41). A legtöbben (47,2%) a „szívesen utazom azért, hogy megkóstoljam a magyar borokat” kijelentést utasították el, 18,1% ért egyet inkább az állítással, így az átlagosztályzat itt 2,14 lett. Kedvezőbb értékelést kapott az, hogy „szívesen utazom azért, hogy megkóstoljam a magyar ételeket” (2,40), 32,0% egyetértett vele, ám 54,5% nem értett vele egyet (6. táblázat).

48

4

ismeri ki magát a borok között, nincs tisztában azzal, hogy milyen alkalomra milyen bor illik, és bár úgy vélik, hogy az étellel harmonizáló bor még jobbá tesz egy étkezést, nem túlságosan érdeklődnek a borral kapcsolatos információk iránt. A magyar konyha népszerűsége mind az otthoni, mind pedig a vendéglátóhelyi étkezések esetében egyértelmű. A magyarok úgy vélik, hogy ismerik is, bár bevallják, hogy a tájjellegű ételek és italok kevésbé ismertek, annak ellenére, hogy véleményük szerint lehetőségük van arra, hogy a vendéglátóhelyeken megismerjék azokat is. A magyar lakosság véleménye szerint Magyarország egyedi gasztronómiai értékei, illetve borai az ország turisztikai kínálatának fontos részét képezik, sok turista keresi fel ezen értékek miatt hazánkat, annak ellenére, hogy a megkérdezettek véleménye szerint általában nem túlságosan jellemző, hogy gasztroturisztikai motivációval utaznak az emberek. A magyar lakosság úgy érzékeli, hogy a hazai gasztronómiai és borturisztikai kínálat dinamikusan fejlődik, azonban ezt nem értékelik egyértelműen pozitívan, mivel az egyén szintjén a bor és gasztronómiai turizmus iránti kereslet nem jelenik meg karakterisztikusan, ennek következtében az ilyen motivációjú utazások aránya is meglehetősen alacsony. Ugyanakkor semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a felmérési eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a gasztronómiai rendezvények, borfesztiválok, borkóstolások az utazások során a programok fontos részét képezik. A magyarországi bor- és gasztronómiai turizmus szempontjából fontos kérdés, hogy az utazók megfelelő tájékoztatást kapjanak az adott régióra, tájegységre, településre jellemző étel és borspecialitásokról. Az utazáshoz ugyanis sokak körében hozzátartozik a


2006. 03. 03. 10:10:38

TURISZTIKAI TERMÉKEK 6. táblázat Egyetértés a gasztronómia és a turizmus kapcsolatára utaló kijelentésekkel (%, illetve átlagérték) Kijelentés

1

2

3

4

5

A hagyományos magyar konyhát a turisták szívesen kipróbálják

0,0

0,5

6,2

36,7

56,6

4,49

A hazai borturizmus dinamikusan fejlődik

0,3

1,6

15,8

41,0

41,4

4,22

Sokan keresik fel azért az országot, hogy megkóstolják a magyar ételeket

0,9

1,9

21,8

41,5

33,9

4,06

Sokan keresik fel azért az országot, hogy megkóstolják a magyar borokat

1,1

2,6

22,4

38,4

35,4

4,04

Ha sikerül vonzóbbá tenni a magyar éttermek kínálatát, akkor új vendégkört is hazánkba lehetne csábítani

1,1

4,4

20,6

43,9

30,0

3,97

Az utazók céljai között világszerte előkelő helyen szerepel a nemzeti konyha kipróbálása

2,4

3,7

22,1

41,9

30,0

3,93

Jó, hogy egyre több borhoz kapcsolódó fesztivál, rendezvény van országszerte

5,9

7,9

27,6

31,5

27,1

3,66

Az emberek szívesen utaznak azért, hogy kipróbálják egy-egy nemzet konyháját

4,5

7,3

30,5

35,6

22,0

3,63

Ha utazom, szívesen kóstolom meg az adott hely jellegzetes ételeit és italait

10,4

9,0

21,0

33,4

26,1

3,56

Az utazáshoz számomra hozzá tartozik a helyi ételek és italok megkóstolása

14,3

11,3

26,8

27,6

20,0

3,28

Ha utazom, mindig tudom, hogy hol találok információt úti célom jellegzetes ételeiről és italairól

19,3

16,6

28,4

23,7

12,0

2,92

Magam is szívesen részt veszek gasztronómiai fesztiválokon, rendezvényeken

30,7

17,6

21,6

18,6

11,4

2,62

Magam is szívesen részt veszek borfesztiválokon, rendezvényeken

38,6

19,3

15,8

14,9

11,4

2,41

Szívesen utazom azért, hogy megkóstoljam a magyar ételeket

34,7

19,8

23,6

14,4

7,6

2,40

Szívesen utazom azért, hogy megkóstoljam a magyar borokat

47,2

18,5

15,7

10,4

8,1

2,14

N=1000 fő

vendéglátóhelyi étkezés és általában előnyben részesítik a helyi specialitásokat, ám a turisták nincsenek tisztában azzal, hogy hol informálódhatnak ezzel kapcsolatban. A Magyar Turizmus Rt. Bor és Gasztronómia évének célja, hogy hozzájáruljon Magyarország egyedi és már most is elismert gasztronómiai értékeinek megőrzé-

Átlagérték


séhez, illetve ezeket még szélesebb körben ismertté tegye. A tematikus év további célja, hogy a (potenciális) belföldi turisták érdeklődését felkeltse a gasztronómiai és borturizmus iránt, hogy a magyar gasztronómiai értékek karakteresebben jelenjenek meg az utazási motivációk között is.



49

2006. 03. 03. 10:10:38

TURIZMUSMENEDZSMENT Az Európai Bizottság Turisztikai Egységének „Turisztikai Tudásterületekkel” kapcsolatos koncepciója Összeállította: Magyar Turisztikai Hivatal

A koncepció célközönsége A Turisztikai Tudásterület Koncepció (Tourism Learning Area) a turizmushoz közvetlenül és közvetve kapcsolódó ágazatok minden érintett szereplője számára fontos, mivel egy jól menedzselt tudásterület képes a modern, európai, tudásalapú gazdaság számára szükséges információk, képzési és tanulási folyamatok biztosítására. Ezt a kört leszűkítve a koncepciót ismertető kézikönyv fő célközönségét azok a kormányzati főosztályok, gazdasági szervezetek és társadalmi partnerek alkotják, akiknek a tevékenysége a turizmushoz, a képzéshez, a foglalkoztatáshoz, a környezetvédelemhez és az információs technológiához kötődik. A Turisztikai Tudásterület Koncepció lényege, hogy – az említett területeket érintve – partnerségi kapcsolatok, hálózatok komplex rendszerének kialakítását célozza annak érdekében, hogy javítsa a tanulási lehetőségeket és fejlessze a humán erőforrást. A kitűzött cél elérése érdekében, nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a tudásterület megvalósítási fázisában partnerségben a szakmai és társadalmi szervezetekkel a közigazgatási és oktatási szervezeteknek kell felvállalni a vezető szerepet. A kézikönyv segítségével választ kapunk arra, hogy az egyes szereplőknek mit kell tenniük, és hogyan kell megszervezniük a munkafázisokat. A kézikönyv tartalma elsőrendű fontossággal bír a következő szereplők számára: • regionális fejlesztési szervezetek (koordinációs feladatokat ellátó szervezetek, ágazati főosztályok, PPP1-k), • a helyi/regionális hatóságok (NUTS III-V tanácsok), • tudásközpontok (oktatási és felnőttképzési intézmények), • kis- és középvállalkozások (KKV-k). Ezen célcsoporton belül a kézikönyv a szervezetekben dolgozó személyek két átfogó csoportját kívánja megcélozni: • politikai szintű döntéshozó képességgel rendelkező személyek, akik elősegíthetik a tudásterület politika desztinációs szinten vagy valamilyen tematikus területen történő megvalósítását, • azon személyek, akik megvalósítják, menedzselik, és tanácsaikkal járulnak hozzá a tanuláshoz és az innovációk elterjedését segítő politika megvalósításához.

1

PPP (Public Private Partnership) = a köz- és a magánszféra együttműködése.

50


Ezen kívül a Turisztikai Tudásterület Koncepció hasznosítása a következő szereplőknek is érdekében áll: • a turizmus által érintett térségben illetékes köztisztviselői állomány, • a KKV-kkal és a közösségi programokkal szorosabb együttműködést kereső tudásközpontok, • azon gazdasági szervezetek (KKV-k, menedzserek, tulajdonosok, foglalkoztatottak), amelyek innovatívabbak, versenyképesebbek szeretnének lenni és a fenntarthatóság követelményének is meg szeretnének felelni, • azon társadalmi partnereknek (szakszervezetek, nonprofit szervezetek), akik turisztikai tanulási lehetőségeket kínálnak, illetve ilyenekhez szeretnének hozzáférni, • a fogyasztóknak, a desztináció területén élő lakosságnak és az alkalmazottaknak. Ezek a csoportok minden bizonnyal érdekesnek fogják találni a kézikönyvet, amennyiben a tudásterület folyamatainak kedvezményezettjei lesznek és az egyes turisztikai tudásterületek létrehozásában részt vehetnek.

Vezetői összefoglaló Az utóbbi évek folyamán az Európai Bizottság értékes információkra tett szert azzal kapcsolatban, hogy – szem előtt tartva a modern tudásalapú gazdaság kialakításának célkitűzését – hogyan lehet javítani a kisvállalkozások, valamint a turisztikai és oktatási ágazat teljesítményét. A Turisztikai Tudásterület Kézikönyv az információk feldolgozása során kibontakozott munka egyik eredményének tekinthető. A kiadvány azon legújabb megközelítések szintetizálására vállalkozik, amelyek egy praktikus használatra szánt anyag keretében a tanulás, az innováció, a versenyképesség és a fenntarthatóság között meglévő kapcsolatok erősítését célozzák. A kézikönyv kidolgozása a Vállalkozási Főigazgatóság Turisztikai Egységének a felügyelete mellett valósult meg, amely szervezet a Turisztikai Tudásterület Koncepció alkalmazásán keresztül integrálta a kohéziós politika, a jó kormányzás, a versenyképesség, az innováció, a vállalkozásfejlesztés, az oktatás és az információs társadalom eredményeit a turisztikai ágazatba. A tudásterület megközelítés az oktatás és a területfejlesztés gyorsan fejlődő szegmenseiből származik és – a KKV-k, a közigazgatás és a turisztikai munkaerő számára elérhető sokrétű oktatási lehetőségek hasznosításán


2006. 03. 03. 10:10:39

TURIZMUSMENEDZSMENT keresztül – a turisztikai ágazat versenyképességi és fenntarthatósági problémáinak a megoldását célozza. A koncepció a turisztikai ágazatban érdekelt szereplők teljesítményének mennyiségi és minőségi fejlesztését kívánja elősegíteni. Ennek keretében a KKV-kat még innovatívabbakká és versenyképesebbekké, a közigazgatást még támogatóbbá és hatékonyabbá kívánja tenni. Mindemellett a tudásközpontokat alkalmassá kívánja tenni az innovációs és a vállalkozói képességek támogatására, a helyi lakosságot és az érdekelt munkaerőt pedig arra ösztönözné, hogy nagyobb mértékben járuljon hozzá a kitűzött célok megvalósításához. Ezt oly módon óhajtja elérni, hogy a hagyományos oktatást, a felnőttképzést és az informális tanulást úgy szervezi meg, hogy azok az adott desztináció esetében hatékonyabban és koherensebben legyenek képesek hozzájárulni a jobb munkaerő/KKV- teljesítmények eléréséhez és a hatékonyabb közigazgatási folyamatok kialakításához. A tanulási folyamatok hatékonyabb koordinációja egyre fontosabbnak tűnik az állandó változásban lévő globalizált világgazdaságban, a régióknak és a desztinációknak a versenyképesség erősítése érdekében elő kell segíteniük a helyi gazdaság és a munkaerő alkalmazkodóképességének, innovativitásának a növekedését. A Turisztikai Tudásterület Koncepció pontosan ezt a célt szolgálja, hiszen lehetővé teszi a szereplők számára a versenyben való helytállást a humánerőforrás célzott, a helyi gazdasági igényekkel összhangban álló fejlesztése révén. Fontos megjegyeznünk azt is, hogy a koncepció alkalmazása lehetőséget nyújt a stratégiai gondolkodás elmélyítésére és az adott terület adottságainak optimális kihasználására, mivel a lehetőségek alapján meghatározott fejlesztési célokhoz tudja igazítani a tágan értelmezett oktatási kínálatot, amelynek révén hozzájárul a kívánt tevékenységek letelepítéséhez és a fejlesztési folyamatban a társadalmi párbeszéd elmélyítéséhez. A Turisztikai Tudásterület Koncepció valódi jelentőségének a megértéséhez lényeges olyan új és komplex fogalmak megértése, mint például az egész életen át tartó tanulás, a tudásrégiók fejlődése és a tudáshálózatok, valamint a hálózati klaszterek kialakításának a jelentősége. Továbbá olyan témákat is tekintetbe kell vennünk, mint például a humán tőke, a komplex rendszerek, az innováció, a vállalkozási képességek és a fenntarthatóság. Az említett fogalmak jelentőségére a kézikönyv megfelelően rámutat. Az olvasó kellemesen meg fog lepődni, hogy a koncepció tulajdonképpen meglehetősen egyszerű, bár megvalósítása jelentős fejlesztési munkát követel. Ez elsősorban az oktatási és a vállalkozói szektor hatékonyabb közösségi és magán irányítását jelenti egy sokszereplős hálózati együttműködés alkalmazásán keresztül, amelyet a helyi és a regionális gazdaság komplex jellege tesz szükségessé. Ezen munka végeredménye a desztinációk

koherensebb fejlesztését fogja biztosítani, amelyben az emberi erőforrások fejlesztése támogatni és fokozni fogja a KKV-szektor innovativitását, versenyképességét és fenntarthatóságát. A dokumentum valódi jelentősége holisztikus megközelítésében és az összes érdekelt regionális szereplő integrálására való törekvésében rejlik. Ennek következtében az információáramlás hatékonyabbá válik a különböző szintek között (egyéni, csoport, szervezeti, hálózati, közösségi, regionális), amely az igényelt tanulási lehetőségek fejlesztését eredményezi, és ez hozzájárul a magasabb tudásszint, valamint az innovatív szemlélet kialakításához, amely végső soron az összes érdekelt szereplő esetében teljesítményjavulást eredményez. A turisztikai tudásterület definícióját az alábbiakban foglalhatjuk össze: • A turisztikai tudásterület egy olyan sokszereplős, interszektorális, problémacentrikus megközelítés koncepciója, amely a turisztikai ágazat KKV-szektora és az emberi erőforrások fejlesztését célozza. • A turisztikai tudásterület megközelítés a regionális szereplők széles körét integrálja interaktív kapcsolatokon keresztül annak érdekében, hogy koherens információs és együttműködési hálózatokat alakítsanak ki. • Abban az esetben, ha elsődleges regionális turisztikai tudáshálózatként hozzák létre, a turisztikai tudásterület képes lesz a turisztikai szektorral kapcsolatos kihívások megválaszolására a szervezetek közötti és a szervezeteken belüli együttműködés fejlesztése és holisztikus tanulási lehetőségek biztosítása révén. • Az előbb említett célkitűzések a munkavállalók alkalmazkodóképességének és a szervezetek menedzsmentjének folyamatos javítását célozzák annak érdekében, hogy versenyképesebb, innovatívabb vállalkozások kialakulását segítsék elő összhangban a fenntarthatósági követelmények biztosításával. A tudásterület létrehozásának megkönnyítése végett a kézikönyvhöz praktikus tanácsokat, komplett modellt is mellékeltek, amely segítséget nyújt a kezdeményező és a koordináló szervezetek számára a kulcsfontosságú szereplőkkel való munka eredményes megvalósításához. A tudásterület kapcsán létrehozandó koordinációs portál kiemelt jelentőséggel rendelkezik a megvalósítás tekintetében. A portál tükrözi a tudásterület kialakulásának a valós folyamatát, nyomon követi a szereplők közötti hálózatok fejlődését, információkat nyújt az oktatási lehetőségekről, illetve a fontosabb kapcsolódó rendezvényekről. A regionális tudáshálózat tagjai számára a portál lehetőséget teremt más turisztikai tudásterületek tevékenységének, információszolgáltatásának a megismerésére. A kézikönyv a tudásterület létrehozását három szakaszban tartja kivitelezhetőnek. A kezdeti szakaszban a koncepcióhoz kapcsolódó információkat juttatják



51

2006. 03. 03. 10:10:39

TURIZMUSMENEDZSMENT el a potenciális célcsoporthoz, illetve felmérik azt, hogy kik kívánnak részt venni az adott területen ebben az együttműködésben. A koordinációs szakaszban koherens munkastruktúra kerül kialakításra a létező tevékenységek koordinálása végett. A fejlesztési szakaszban azon tevékenységek kialakítása történik meg, amelyek az adott desztináció fejlesztése szempontjából fontosak. A kézikönyv megalapozási szakaszában nyolc átmeneti tudásterületet hoztak létre, amelyeknek a tapasztalatait esettanulmányok formájában ismertetik. Az átmeneti tudásterületek között magyar is volt (kelet-magyarországi gyógyfürdők).

A koncepció hazai alkalmazásának lehetősége Tekintettel a hazai turisztikai kínálat jellegére az innovatív megközelítés és a minőségorientált szemlélet Magyarország esetében kiemelt jelentőséggel rendelkezik. A Turisztikai Tudásterület Koncepció pontosan ezt célozza, ezért alkalmazása valószínűleg a fontosabb desztinációk esetében indokolt lehet (a kelet-magyarországi termálfürdők esetében már van működő hazai példa).

A koncepció legnagyobb értéke az információáramlás felgyorsításában, az innovációk elterjesztésében, a szemléletformálásban és az együttműködés erősítésében ragadható meg. Tekintettel a megfogalmazott célokra, illetve az európai szinten kialakítani szándékozott kapcsolódó hálózatra, a turisztikai tudásterületek kialakításához uniós forrásokat is igénybe lehet venni. Fontos továbbá azt is kiemelni, hogy a szükséges fejlesztések (portál létrehozása, hálózatok kialakításának ösztönzése) viszonylag kis anyagi ráfordítást igényelnek, amelyek a potenciális eredmények (innovatívabb, versenyképesebb, regionális lehetőségeket hatékonyabban hasznosító turisztikai szektor) mellett eltörpülnek. A magyar intézményrendszer esetében a turisztikai tudásterületek létrehozásában a regionális fejlesztési ügynökségek és az adott régió területén található jelentősebb turisztikai profillal (is) rendelkező felsőoktatási intézmények lehetnek a meghatározó szereplők. A turisztikai tudásterületekkel kapcsolatos további információ az ECOTRANS European Network in Tourism and Sustainable Development www.ecotrans.org/learningareas címen elérhető honlapján, illetve a Magyar Turisztikai Hivatal Stratégiai és Fejlesztési Főosztályánál (www.mth. gov.hu) kérhető.

Folyóirat-ajánló

Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból A közelmúltban jelent meg a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Karának kiadásában a Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból c. folyóirat legfrissebb, 2005/4-es száma, amelyben az alábbi folyóiratok kerültek szemlézésre: Journal of Hospitality and Tourism Research, Cornell Hotel & Restaurant Administration Quarterly, The Service Industries Journal, Tourism Management, Tourismus 2015, Unternehmertum im Tourismus. A tartalomból: • A KKV-k jövője az idegenforgalomban, • Kritikai észrevételek a megarendezvények gazdasági hatáselemzéséhez, • A koreai borpiac, • Innováció és turizmus, • Éttermi jövedelemmenedzselési módszerek bevezetése, • Szállodák termelékenysége – a szobaértékesítési részlegek tevékenységének elemzése DEA-módszerrel, • Szállodaláncok vagy egyéni szállodák, • Kockázatudatosság és krízistervezés a fogadó területen, • A szolgáltatóipar szerepe a régiók gazdaságában és a régió önazonosságának meghatározásában, • Vállalkozói alap- és továbbképzés a turizmusban. További információ: Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar, Idegenforgalmi Szakkönyvtár, Pataky Ernőné, könyvtárvezető, cím: 1072 Budapest, Klauzál tér 5., telefon: (1) 268-0590, fax: (1) 322-6553, e-mail: [email protected], honlap: http://idfokvt.kvif.bgf.hu/szemelv.html.

52



2006. 03. 03. 10:10:40

TURIZMUSMENEDZSMENT Formálódó fejlesztéspolitikai tervek – A turizmus helye a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben Szerzők: Kovács Balázs és Soproni Gyula1

Az Európai Unió 2007-ben kezdődő újabb hétéves költségvetési ciklusában a strukturális alapokból származó források lehívásának szemlélete és szabályozása a korábbi programozási időszakhoz képest jelentősen megváltozik. Ugyanakkor a tervezés keretfeltételeit meghatározó uniós költségvetés egészen 2005 végéig bizonytalannak tűnt, és a tervezést megalapozó közösségi rendelet-tervezetek sem öltöttek még végleges formát. A támogatások sikeres igénybevételének azonban alapvető feltétele a hazai finanszírozási háttér megfelelő biztosítása, az uniós pénzek ugyanis csakis saját forrásokkal kiegészítve használhatóak fel. Ennek megfelelően a költségvetési előirányzatok, a készülő jogszabályok, irányelvek és stratégiai-fejlesztési célkitűzések nagymértékben meghatározzák a magyar fejlesztéspolitika főbb törekvéseit. Hazánknak is a közösségi útmutatók és dokumentumok alapján kell elkészítenie a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó, Nemzeti stratégiai referenciakeretnek (NSRK) nevezett fejlesztési tervét, valamint az ehhez kapcsolódó operatív programokat. E rövid tanulmány a turisztikai ágazatra koncentrálva ad vázlatos áttekintést a hazai fejlesztéspolitika mozgásteréről és a turisztikai fejlesztési lehetőségeket jelentősen meghatározó legfontosabb stratégiai dokumentumokról.

Hazánk európai uniós csatlakozásával szinte egy időben megindult a koncepció- és stratégiakészítés a 2007-től kezdődő hétéves uniós költségvetési ciklus keretében megvalósuló tervek kidolgozása, illetve a fejlesztési források lekötése érdekében.2 E felkészülési folyamat azonban jelentős bizonytalansági faktor mellett zajlik, amely egyrészt a 2005 tavaszán a francia és a holland népszavazás nyomán megmutatkozó euroszkepticizmusnak, az uniós költségvetés körüli hosszas vitáknak, a még nem véglegesített, ezért jogszabályi formát sem öltő uniós rendelettervezeteknek, illetve az első Nemzeti fejlesztési terv (NFT) végrehajtása során alacsony intenzitással visszaérkező tapasztalatoknak tulajdonítható. Az alábbiakban a tervezési folyamatot befolyásoló bizonytalansági faktorokat vázoljuk, továbbá kísérletet teszünk a hazai szolgáltatásgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatának, a turizmus helyének meghatározására a fejlesztéspolitikában, valamint az ágazat fejlesztésére fordítható pénzügyi keret behatárolására a 2006 januárjában ismert uniós és hazai tervezési dokumentumok fényében.

1

A szerzők a Magyar Turisztikai Hivatal (MTH) munkatársai, a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát kidolgozó Stratégiai Munkacsoport tagjai. A cikkben leírtak nem feltétlenül tekinthetőek az MTH hivatalos állásfoglalásával és véleményével megegyezőnek. 2 Kovács Balázs: Kihívások a turizmusban az uniós csatlakozás küszöbén. In Magyar Közigazgatás, LIII. évfolyam. 8. szám, 2003. augusztus, pp.: 507-512. Kovács Balázs: Az állami turizmusfejlesztés-politika közösségi pillére. In Turizmus Bulletin, VIII. évfolyam 2004. II. szám, pp.: 28-47.

1. Makrogazdasági és pénzügyi keretek Mivel a kormány által 2005 novemberében elfogadott, az Európai Bizottságnak átadott konvergencia-programban3 kitűzött célok teljesítése érdekében a hazai költségvetésre nehezedő nyomás jelentős mértékű csökkenése nem várható az előttünk álló 2007-2013-as tervezési időszakban, ezért a fejlesztéspolitika célját szolgáló források döntő mértékben a közösségi pillérre támaszkodnak majd. A 2005. június 17-18-i luxemburgi ülésén az Európai Tanács még nem tudott felülkerekedni az európai aktuálpolitika vitás kérdésein, így nem került elfogadásra az a pénzügyi perspektíva, amely 2007 és 2013 között rögzítené az unió költségvetésének sarokszámait. E feladat a soros, brit elnökségre maradt. Ezek fényében hatalmas áttörésnek értékelhető, hogy a brit elnökség végén, 2005 karácsonya előtt egy héttel az Európai Tanácsnak hosszas viták után sikerült egy kompromisszumos pénzügyi megállapodást tető alá hozni. Ugyanakkor a hatályos alapszerződés értelmében az unió költségvetésének elfogadásához a tanács és az Európai Parlament együttes döntése szükséges. A tanács által elfogadott pénzügyi perspektíva alapján a hétéves ciklusban 862 milliárd eurót tesz ki az EU költségvetése, amelynek mintegy 36%-a fordítható a kohéziós felzárkóztatásra.4 Az előirányzat szerint Magyarország számára a hét esztendő alatt 22,6 milliárd euró áll rendelkezésre. A 2007-2013 közötti időszakban évente nagyobb 3

http://www2.pm.gov.hu. The European Union summit: Cries and gestures. In The Economist, 24th December 2005, pp.: 33-34. 4



53

2006. 03. 03. 10:10:40

TURIZMUSMENEDZSMENT támogatási összeggel számolhatunk, mint a tagság első három évében összesen. Ez egyben azt jelenti, hogy a hazai társfinanszírozási források iránti igény is jelentősen megnő, feltételezhetően mintegy 80%-át lekötve a központi költségvetés fejlesztési forrásainak.5 A tagállami fejlesztési tervek gyors elkészítését, illetve konkretizálását az uniós költségvetés körüli vita mellett számos további bizonytalansági tényező is gátolta. Az Európai Bizottság 2005 júniusában hozta nyilvánosságra a Közösségi Stratégiai Irányelveket (CSG)6, amely dokumentum azokat a kereteket tartalmazza, amelyek a kohéziós politika alapjait képezik. Bár az Európai Parlament alapjaiban és nagyságrendjében várhatóan már nem változtatja meg a tanács által elfogadott költségvetést, annak kihirdetéséig azonban továbbra is csak hipotetikus számokkal lehet a tervezési iránymutatásoknak eleget tenni. A fentiekből következik, hogy a kohéziós politikát részleteiben szabályozó rendelettervezetek előreláthatóan 2006 májusáig nem kapnak jogi legitimációt, így azok ideiglenes jellege egyes kérdésekben továbbra is bizonytalanságban tarthatja a tagállamok tervezéssel foglalkozó apparátusát. A kohéziós támogatásra jogosult tagállamok nemzeti fejlesztési terveinek és operatív programjainak a benyújtását követően az Európai Bizottság célja az operatív programok 2006. december 31-ig történő elfogadása.

2. A programozás tartalmi keretei, a főbb célkitűzések Az uniós rendelettervezetek7 alapján tudni lehet, hogy a kohéziós politikák a koncentráció és a stratégiai szemlélet erősítése jegyében az eddigieknél kevesebb célkitűzést fognak támogatni, ugyanakkor a Kohéziós Alap bekerül a programozási struktúrába, felhasználásához a jövőben operatív programokat kell készíteni. A koncentráció elsősorban a lisszaboni (versenyképességet ösztönző) és a göteborgi (a fenntartható fejlődést elősegítő) határozatokban megfogalmazott stratégiai célokat erősíti. A gazdasági növekedés alapvetően függ a foglalkoztatástól és a termelékenység növekedésétől, ezért a maximális hatás érdekében ezeket a faktorokat párhuzamosan kell javítani. Az egyes tagállamok számára az alábbi három célkitűzés és az ezek keretében támogatható tevékenységek adják meg a peremfeltételeket, amelyeken belül kiválaszthatják az alkalmazott eszközöket.

5 Kengyel Ákos: Kohézió és finanszírozás. In Európai Tükör X. évf. 6. szám, 2005. június, p.: 25. 6 Community Strategic Guidelines, 2007-2013, Cohesion policy in support of growth and job. 7 Például: Council of the European Union: Proposal for a Council Regulation laying down general provisions on the European Regional Development Fund, the European Social Fund and the Cohesion Fund; Proposal for a Council Regulation establishing a Cohesion Fund; 2006, január.

54


(1) A konvergencia célkitűzés esetében a finanszírozható területeken elsődleges cél a növekedési potenciál erősítése. A magas növekedési ráta elérésével, elősegítésével párhuzamosan a munkahelyteremtést, a hosszú távú versenyképességet és a fenntartható fejlődést elősegítő befektetéseket, valamint a közösségi szolgáltatások létrehozását állítják fókuszba. Támogatható például az alapinfrastruktúrák és közszolgáltatások megteremtése és kiterjesztése, a régiók helyi jövedelemtermelő képességének megteremtése és a vállalatok tőkéhez való hozzájutásának elősegítése. A turizmus számára kiemelkedő fontosságú, hogy – a 2004-2006. közötti időszakhoz hasonlóan – a szakterület e célkitűzés jegyében lesz elsősorban támogatható. (2) A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés célja a gazdasági változások elősegítése és ösztönzése, ezeken keresztül az EU régiók versenyképességének növelése, valamint a befektetők számára vonzóbbá tétele – többek között a tudásalapú társadalom megteremtését szolgáló befektetésekkel, a szállítási és telekommunikációs infrastruktúrához, energiához és egészségügyhöz való hozzájutás megkönnyítésével, a munkaerő és a vállalatok adaptivitásának növelésével. (3) Az európai területi együttműködés célkitűzés elő kívánja segíteni az EU területének gazdasági, szociális és kulturális dimenziók mentén történő szorosabb integrációját. Ennek érdekében a kohéziós politika – a jelenlegi szűk kapacitásoknak a határon túli együttműködések és „best-practice” cserékkel történő csökkentésével – a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődést támogatja mind a makrorégiók, mind pedig a kisebb területi egységek szintjén. Ennek alapja a fejlesztési tervek összehangolása és a kulcsszereplők közötti hálózatosodás (networking) elősegítése. További változás a jelenlegi gyakorlathoz képest, hogy a kohéziós politika eredményeként a vidékfejlesztés finanszírozása a következő hétéves költségvetési és tervezési ciklusban kikerül a strukturális alapok rendszeréből, és a közös agrárpolitika keretében egy új alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap szolgálja majd az egységes keretbe rögzített vidékfejlesztési programok finanszírozását. Az eddigi támogatáspolitikához képest változást jelent Magyarország számára az is, hogy a jogszabálytervezetek alapján a közép-magyarországi régió kikerül az elmaradott régiók köréből. Ezt a térséget a második célkitűzés (regionális versenyképesség és foglalkoztatás) szabályai alapján lehet majd támogatni, jóllehet a brit elnökséget lezáró brüsszeli csúcson született megállapodás következtében lehetővé váló egyedi elbánás alkalmazása biztosítja a források rugalmasabb felhasználását Magyarország legfejlettebb régiója esetében is, így a támogatási területek tekintetében gyakorlatilag azonos elbánásban részesülhet.


2006. 03. 03. 10:10:40

TURIZMUSMENEDZSMENT 3. A hazai fejlesztéspolitika alakítása A fentiekből látható, hogy a biztos tervezéshez hiányoznak a legfontosabb, uniós szintű döntések. Ennek ellenére a tervezésnek, az idő- és kapacitáskorlátokat figyelembe véve meg kellett indulnia, és Magyarországon – bizonyos értelemben e változásoktól függetlenül – 2005-ben komoly műhelymunka kezdődött a hazai közigazgatáson belül. Okulva ugyanis a 2004-2006-os Nemzeti fejlesztési terv készítésének tapasztalataiból elengedhetetlenné vált az olyan dokumentumok elkészítése, amelyek egyszerre veszik figyelembe a hazai gazdaság és társadalom igényeit és az Európai Unió prioritásait.8 Ennek érdekében a kormány az 1076/2004. (VII.22.) számú határozatával megerősítette, hogy kiemelt feladatának tekinti a kormányzati tervezést annak érdekében, hogy a II. NFT (hivatalos nevén Nemzeti stratégiai referencia keret, NSRK) készítését átfogó dokumentumok alapozzák meg. E megközelítéssel készült el az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK), valamint a fejlesztések területi vetületét tartalmazó Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK).9 A 2007-2013-ra vonatkozó hazai fejlesztéspolitikai tervezés tematikus és regionális munkacsoportok tevékenységére épül, amelyek résztvevői megjelenítik az egyes szakterületek és térségek fejlesztési elképzeléseit, igényeit. Az OFK-ban megfogalmazott elvek – versenyképes, igazságos és biztonságos Magyarország – megvalósítása érdekében az alábbi stratégiai célok megvalósítása szükséges 2020-ig: 1. A versenyképesség tartós növekedése, 2. A foglalkoztatás bővülése, 3. A versenyképes tudás és műveltség növekedése, 4. A népesség egészségi állapotának javulása, 5. A társadalmi összetartozás erősödése, 6. A fizikai elérhetőség javulása, 7. Az információs társadalom kiteljesedése, 8. A természeti erőforrások és környezeti értékek fennmaradása és fenntartható hasznosulása, +1. Kiegyensúlyozott területi fejlődés.

4. A turisztikai ágazat fejlesztésére vonatkozó programlehetőségek A fentiekre való tekintettel az alábbiakban a turisztikai ágazat helyét térképezzük fel az uniós és a hazai fejlesztési dokumentumokban. Az Európai Bizottság többször is kijelentette, hogy a turizmus megfelelő munkahelyteremtő eszköz a lakosság elvándorlásának megállítására, ugyanis hozzájárul a helyi természeti és kulturális örökség megőrzéséhez, a régiók fejlesztésre fordítható bevételeinek

gyarapításához. Az ágazat jelentősége a gyakorlatban is mérhető: a fejlődésben lemaradt térségek felzárkózását megkönnyítő turisztikai beruházások, programok tekintélyes közösségi finanszírozásban részesültek és részesülnek ma is. A még hivatalosan el nem fogadott, már említett Közösségi Stratégiai Irányelvek (CSG) című dokumentum a turizmust csak egy helyen, a vidékfejlesztéssel kapcsolatban nevesíti, mintegy előrevetítve, hogy a vidéki gazdaság diverzifikációja és a rurális területeken élők életminőségének javítása érdekében az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból is nyújtson a turizmusnak uniós fejlesztési forrásokat. Ugyanakkor a CSG nem jogszabályként határozza meg a támogatható területeket, ezt a feladatot az egyes támogatási alapokat szabályozó rendeletek látják el. A Magyarország számára elsődlegesen fontos Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) szabályozásának tervezetében10 a turizmust mint támogatható területet az eddigieknél valamivel tágabb lehetőségeket biztosítva nevesítik. A hazai fejlesztéspolitikai dokumentumok legfelsőbb szintjét jelentő OFK a gazdaság- és társadalompolitika több aspektusához is szorosan kapcsolódva részletezi a turizmusfejlesztés területeit, amelyek közül az alábbi pontok emelhetőek ki: • A szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatban kerül megemlítésre, hogy a természeti adottságokra (kiemelten a termál- és gyógyvízkészletre), a magas színvonalú gyógy- és wellness-szolgáltatásokra, valamint a kultúrára épülő turisztikai kínálat mind a hazai, mind pedig a külföldi turisták számára vonzerőt jelent. A jövőkép részeként a dokumentum bemutatja, hogy az Európa legjelentősebb gyógyvízkincsét hasznosító gyógy- és egészségturisztikai központok a magas színvonalú orvosi, rehabilitációs és wellness-szolgáltatásaik miatt az öregedő európai lakosság népszerű rekreációs célországává teszik Magyarországot. A hazai és közösségi betegmobilitáshoz, valamint a betegségmegelőzéshez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése növeli a hazai gyógy- és wellnessturizmus versenyképességét is. • A turizmus területén a vállalkozások jövedelmezőségének javításához elsősorban minőségjavító fejlesztések szükségesek, a szakképzés, a nyelvi és informatikai oktatás mellett. • A környezeti értékek védelme kapcsán a dokumentum leszögezi, hogy az érintetlen természeti környezettel rendelkező vidéki térségekben a falusi, öko-, vízi, lovas-, kerékpáros- és vadászturizmus juttatja kiegészítő jövedelemhez a lakosságot. Az OFK ugyancsak kitér

8

Kengyel Ákos: Kohézió és finanszírozás. In Európai Tükör X. évf. 6. szám, 2005. június, pp.: 10-31. 9 A két dokumentumot 2005. december 19-én OGY határozat formában elfogadta az Országgyűlés.

10 Council of the European Union: Proposal for a Regulation of the European Parliament and of the Council on the European Regional Development Fund (ERDF), 2006. január.



55

2006. 03. 03. 10:10:41

TURIZMUSMENEDZSMENT arra, hogy világszerte nő az ökoturizmus iránti igény. Magyarország a tiszta, sok helyen még érintetlen és védett természeti környezet, a megőrzött biodiverzitás miatt Európa egyik ökológiai mintaállama lehet. A környezet vonzereje és a nemzetközileg is számon tartott világörökségi helyszínek miatt a turisták érdeklődése egyre nő az ország iránt, ami jelentős versenyképességi előnyt jelent. • A közlekedési hálózatok fejlesztésével kapcsolatos megállapításoknál kapott helyet az a kitétel, miszerint a fizikai elérhetőség szintje döntően befolyásolja a gazdaság versenyképességét. Az elérhetőség javulása ösztönzi a működő tőke magyarországi telephely választását, elősegíti a munkaerő mobilitását, ösztönzi a nemzetközi áruszállításban és a turizmusban való hazai részvételt, ezáltal hozzájárul a tartós növekedéshez. • A balatoni térség fejlesztésének alapvető célja, hogy a környezeti, táji, kulturális értékek megőrzésével és ésszerű használatával, a turisztikai kínálat minőségi és mennyiségi bővítésével, valamint az érintett intézmények, szereplők együttműködésével fenntarthatóan fejlődő, versenyképes régió alakuljon ki. A turisztikai ágazat számára ugyanakkor a legfontosabb igazodási pontot a 2005. szeptember 28-án a Kormány által is elfogadott Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)11 jelenti, amely céljait és prioritásait tekintve konzisztensen kapcsolódik a fejlesztéspolitikai elképzelésekhez. Éppen ezért a 2007-2013 közötti időszak fejlesztéseit meghatározó hazai koncepciók és stratégiai dokumentumok turizmust érintő fejezeteinek elkészítéséhez az alapot az NTS-ben foglaltak jelentik. A stratégia megléte jelentős könynyebbséget ad a tervezésben, hiszen egységes igazodási pontként szolgál mind a központi, mind pedig a regionális turisztikai fejlesztési elképzelések kialakításához. Az anyag figyelembe veszi a turizmus komplexitását, interszektorális voltát, ezáltal a turizmus hosszú távú stratégiája harmonizál a magyar fejlesztéspolitikai elképzelésekkel. Ez azért is különösen fontos, mert az NTS megvalósítása a központi költségvetési források biztosítása tekintetében

elsősorban az Európai Unió Strukturális Alapjaiból érkező támogatásokra épít, amelyek – becsléseink szerint – a turizmus számára mintegy 235 milliárd forintot12 jelentenek összesen a következő EU-s tervezési időszakban. Ez, az évente átlagosan 31 milliárd forint felhasználását lehetővé tevő forrás – a hazai társfinanszírozással kiegészítve – a tervek szerint 7 év alatt több mint 660 milliárd forint magántőkét mozgathat meg, és így (egyéb hazai forrásokat is figyelembe véve) 2013-ra megvalósulhat a stratégiában tervezett mintegy 1100 milliárd forint összértékű fejlesztés a turisztikai ágazatban.

5. Összegzés Bár az Európai Uniós társfinanszírozással megvalósuló programok tervezésének több feltétele még bizonytalan, a 2007-től kezdődő hétéves költségvetési ciklus keretében megvalósuló tervek kidolgozása és a fejlesztési források lekötése érdekében hazánk európai uniós csatlakozásával szinte egy időben megindult a koncepció- és stratégiakészítés. A kohéziós támogatásra jogosult tagállamok nemzeti fejlesztési tervei és operatív programjai legkorábban 2006 tavaszán kerülhetnek benyújtásra. Az Európai Bizottság célja az operatív programok 2006. december 31-ig történő elfogadása. Az előirányzat szerint Magyarország számára 22,6 milliárd euró, mintegy 5650 milliárd forint13 áll rendelkezésre a hét esztendő alatt. A 2007-2013 közötti időszakban évente nagyobb támogatási összeggel számolhatunk, mint a tagság első három évében összesen. Ez azt jelenti, hogy a hazai társfinanszírozási források iránti igény is jelentősen megnő, feltételezhetően mintegy 80%-át lekötve a központi költségvetés fejlesztési forrásainak. A 2007-2013 közötti időszak fejlesztéseit meghatározó hazai koncepciók és stratégiai dokumentumok turizmust érintő fejezeteinek elkészítéséhez az alapot a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában foglaltak jelentik. A stratégia megléte jelentős könnyebbséget ad a tervezésben, hiszen egységes igazodási pontként szolgál mind a központi, mind pedig a regionális turisztikai fejlesztési elképzelések kialakításához.

11

1100/2005. (X. 7.) Korm. határozat a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiáról és az azzal kapcsolatos intézkedésekről. A becslés alapja a turizmus 2004-2006. közötti részesedése az EU-s forrásokból. 13 250 HUF/EUR árfolyamon kalkulálva. 12

56



2006. 03. 03. 10:10:41

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK A magyarországi turizmus szezonalitása, 2000–2004 Szerző: Sulyok Judit1 - Kiss Kornélia2 A világ turizmusában a hagyományos értelemben vett főszezon a Föld északi féltekéjének nyári időszakát, vagyis a júniustól augusztusig tartó időszakot foglalja magában. A turizmus mint gazdasági, társadalmi jelenség egyik legfontosabb, sok más tevékenységtől megkülönböztető jellemzője nagymértékű, de csökkenő szezonalitása. A világ turizmusát jellemző kínálati és keresleti trendek és az utazási szokásokban bekövetkezett változások eredményeként az elmúlt években a főszezonon kívüli utazások száma a főszezoni utazásokénál dinamikusabb mértékben emelkedett. A magyarországi turizmus mind területi, mind időbeli szempontból erősen koncentrált. A nemzetközi tendenciáknak megfelelően ugyanakkor Magyarország turizmusának szezonalitásában is változás volt megfigyelhető az elmúlt néhány évben: a nyári időszak szerepének csökkenésével párhuzamosan nőtt a tavaszi és az őszi, valamint az év végi időszak jelentősége. A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma júliusban stagnált, augusztusban 7%-kal emelkedett. Az elmúlt öt évben ugyanakkor a vendégéjszakák legalább 15%-os bővülését regisztrálták a kereskedelmi szálláshelyeken szeptember kivételével minden hónapban. Ennek hátterében elsősorban a belföldi turizmus jellemzőiben bekövetkezett változások állnak. Magyarország turizmusában hosszabb időtávot tekintve, 1995 és 2004 között is a nyári hónapok jelentőségének csökkenése figyelhető meg.

1. Bevezetés

2. A világ turizmusának időbeli megoszlása

A turizmus mint gazdasági, társadalmi jelenség egyik legfontosabb, sok más tevékenységtől megkülönböztető jellemzője nagymértékű szezonalitása. Noha az időbeli koncentráció a turizmus csaknem minden megnyilvánulási formájánál megjelenik, a szabadidős célú utazások közül a barátok és rokonok meglátogatása (Visiting Friends and Relatives, VFR), valamint a hivatásturizmus különböző formái kevésbé szezonálisak. A több turisztikai desztináció számára is komoly problémát jelentő erőteljes időbeli koncentráltságot mutató vendégforgalomból és – az egyre rövidebbé váló – főszezonból adódó probléma számos módon, többek között a turisztikai kínálat szélesítésével, valamint új célcsoportok bevonásával csökkenthető. Előbbiek közül Magyarország esetében például az egész évben vonzó egészségturizmust vagy a szabadidős turizmus szezonalitásával éppen ellentétes időbeli koncentrációt mutató MICE turizmust említhetjük. A világ turizmusában a hagyományos értelemben vett főszezon a Föld északi féltekéjének nyári időszakát, vagyis a júniustól augusztusig tartó időszakot foglalja magában. Figyelembe véve, hogy a magyarországi turizmus alakulására a jelen cikkben ismertetett részletességű, az összehasonlítást lehetővé tevő adatok korlátozottan állnak rendelkezésre, a tanulmányban a 2000-2005. május-szeptember, illetve június-augusztus közötti vendégforgalmi adatok kerülnek elemzésre.

A világ turizmusát jellemző kínálati és keresleti trendek, az utazási szokásokban bekövetkezett változások – úgymint a jellemzően a nyári időszakban tett főutazások hosszának és arányának csökkenése, a rövidebb tartózkodási idővel járó második/harmadik utazások számának növekedése, az üzleti utazások számának bővülése, a városlátogatások és az egészségturizmus népszerűségének növekedése, az utazástervezés és -szervezés során egyre jellemzőbbé váló internethasználat – eredményeként a főszezonon kívüli utazások száma a főszezoni utazásokénál dinamikusabban emelkedik. A főszezonon kívüli időszakot 2004-ben magasabb növekedési ütem jellemezte, mint a június-augusztusi időszakot: a nemzetközi turistaérkezések számában Európában, és ezen belül Közép- és Kelet-Európában is több százalékponttal magasabb emelkedést regisztráltak az év eleji és az év végi hónapokban3 (1. ábra). A vendégforgalom időbeli koncentráltságának csökkenése a világ turizmusában 2005-ben is megfigyelhető volt: míg 2005 első négy hónapjában a nemzetközi turistaérkezések száma 9%-kal bővült, addig május és július között az emelkedés mértéke átlagosan 4% volt. Ezen tendencia mind Európa, mind – a Magyarországot is magában foglaló – Közép- és Kelet-Európa régió turizmusában megfigyelhető (2. ábra)4. 3

1 Vezető kutató, a Magyar Turizmus Rt. Piac- és Termékelemzési Irodájának munkatársa. 2 Kutatási igazgató, a Magyar Turizmus Rt. Piac- és Termékelemzési Irodájának munkatársa.

A világ turizmusára vonatkozó, havi bontású adatok az UNWTO által 2003-ban indított Barometer felmérésben kerülnek publikálásra. 4 A március hónapot jellemző rendkívül dinamikus növekedés és az ezt követő áprilisi csökkenés, illetve kismértékű növekedés hátterében az áll, hogy míg 2004-ben a húsvét áprilisra, addig 2005-ben márciusra esett.



57

2006. 03. 03. 10:10:42

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK

legdinamikusabb növekedés például Lettországot, Szlovákiát, Észtországot és Csehországot jellemezte (1. táblázat). A Magyarország versenytársainak tekinthető – részben hasonló turisztikai kínálattal rendelkező – országok közül Csehország, Észtország és Lengyelország esetében is megfigyelhető, hogy a 2005. év elejét jellemző dinamikus vendégforgalom növekedést a nyári hónapokban kisebb mértékű bővülés követte6.

2005-ben Közép- és Kelet-Európa turizmusa a kontinens átlagát jelentősen meghaladó növekedést mutatott, ami – többek között – a főszezonon kívüli utazások száma növekedésének is köszönhető, hiszen a Közép- és Kelet-Európába irányuló utazások jelentős hányada nem a hagyományos, igen erős szezonalitást mutató tengerparti üdülésben, hanem a városlátogatások során realizálódott. A hazánk versenytársainak számító országok közül a

1. táblázat A külföldi vendégforgalom alakulása Magyarországon és a főbb versenytárs országokban, 2004-2005 2004/ 2003 (%)

Kat.

19 373

1,5

TCE

8,3

6 061

19,4

TCE

19,2

TF

1 750

19,7

TCE

28,2

TCE

7 912

6,8

TCE

14,3

2005

Kat. 5

2004 (ezer fő)

Ausztria

TCE

Csehország

TCE

Észtország Horvátország Lengyelország

TF

14 290

4,2

VF

26,1

3,8

9,1

-1,5

5,0

-2,5

4,5

5,2

Lettország

TF

1 080

11,2

VF

26,4

32,1

27,0

20,3

38,3

27,0

20,5

26,5

Magyarország

TCE

6 616

4,8

TCE

21,9

20,4

14,3

7,3

8,9

0,6

-1,2

6,8

Szlovákia

TCE

1 401

1,0

TCE

10,8

1,9

19,6

13,8

13,8

5,6

-

10,3

Szlovénia

TCE

1 499

9,2

TCE

3,9

4,8

30,1

-2,7

0,0

2,4

4,4

2,6*

78 649

15,2

-

22,4

8,4

12,4

3,4

7,7

2,7

3,5

7,0

I. hó

II. hó

III. hó

IV. hó

V. hó

VI. hó VII. hó I-VII. hó

-1,3

31,1

-27,0

3,4

-5,1

3,8

3,0

10,0

13,3

0,5

9,1

5,8

-

8,7

24,9

35,2

14,7

9,0

3,1

-3,0

9,2

-9,3

34,3

-4,3

3,5

5,9

11,2

18,2

Közép- és Kelet-Európa

-

Európa

-

416 396

5,1

-

7,8

-0,9

14,6

-2,7

5,3

4,3

4,9

4,6

Világ

-

762 500

10,7

-

8,5

4,3

14,9

3,2

-

-

-

-

*Január-augusztus. 5

Kategóriák: VF = külföldi látogatók száma, TF = turisták száma, TCE = vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken.

58


Forrás: UNWTO, KSH 6

2004-ben a vendégforgalom kisebb mértékben növekedett a nyári hónapokban például Csehország, Észtország és Lettország esetében.


2006. 03. 03. 10:10:42

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK 3. A magyarországi vendégforgalom időbeli megoszlása 2000 és 2004 között A magyarországi turizmus mind területi, mind időbeli szempontból erősen koncentrált. A nemzetközi tendenciáknak megfelelően ugyanakkor Magyarország turizmusának – elsősorban beutazó turizmusának – szezonalitásában is változás volt megfigyelhető az elmúlt években. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák számát alapul véve 2000-ben a május-szeptember közötti időszakban realizálódott a vendégéjszakák közel kétharmada (64,9%), ami 2004-re 62,0%-ra csökkent. A beutazó turizmus szempontjából meghatározó európai országok szabadságolási rendjét és a magyarországi turizmus adottságait is figyelembe véve a három nyári hónap – június, július és augusztus – kiemelt jelentőségű. Míg 2000-ben a júniusaugusztus közötti időszakban a vendégéjszakák 46,1%-át regisztrálták a kereskedelmi szálláshelyeken, 2004-re a nyári hónapok részesedése 43,2%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan a tavaszi és őszi, valamint az év végi – karácsony és szilveszter – időszak szerepe nőtt (2. táblázat). Az elmúlt években a június-augusztus közötti időszakban tapasztalható vendégéjszaka-szám csökkenést a főszezonon kívüli vendégforgalom növekedés ellensúlyozta. A főszezon szerepének csökkenése, illetve a főszezonon kívüli utazások növekvő népszerűsége a vendégforgalmat volumenében tehát pozitívan befolyásolta: 2000 és 2004 között a kereskedelmi szálláshelyeken

regisztrált vendégéjszakák száma 2,9%-kal bővült, ami 530 ezerrel több vendégéjszakát jelent. Az elmúlt öt évben a legnagyobb mértékű vendégéjszaka-szám növekedést január, február, március, november és december hónapok mutatták, ami együttesen mintegy 600 ezer plusz vendégéjszakát jelentett a kereskedelmi szálláshelyeken. Ezzel szemben a június-augusztus közötti időszakban a 2. táblázat

A vendégek és a vendégéjszakák számának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2000-2004 (megoszlás, %) 2000

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen VI-VIII. hó V-IX. hó

3,7 4,1 5,6 7,5 10,0 11,6 13,5 14,7 10,1 8,1 5,9 5,1 100,0 39,7 59,9

3,1 3,2 5,4 7,7 9,9 10,3 14,2 16,1 11,7 8,5 5,4 4,4 100,0 40,6 62,2

2004

4,4 5,0 5,7 7,3 10,2 12,8 12,8 13,2 8,5 7,8 6,5 5,9 100,0 38,9 57,5

3,2 3,5 4,9 6,7 8,9 11,1 17,3 17,7 9,9 7,4 5,1 4,2 100,0 46,1 64,9

2,5 2,6 4,6 6,9 9,4 10,6 17,5 18,7 11,5 7,8 4,6 3,4 100,0 46,8 67,7

4,2 4,6 5,3 6,5 8,3 11,8 17,0 16,4 7,7 6,9 5,9 5,3 100,0 45,2 61,3

3,9 4,3 5,9 7,4 10,3 10,6 13,1 14,4 9,5 8,5 6,4 5,7 100,0 38,1 57,9

3,3 3,6 5,8 7,9 9,9 10,3 13,0 14,8 10,8 9,2 6,1 5,3 100,0 38,1 58,8

4,5 4,9 5,9 6,9 10,6 10,9 13,1 14,1 8,3 7,7 6,8 6,2 100,0 38,1 57,0

3,6 3,9 5,5 6,9 9,5 10,7 15,8 16,7 9,2 7,7 5,7 4,8 100,0 43,2 62,0

3,1 3,3 5,5 7,5 10,0 10,7 15,0 15,9 10,6 8,5 5,5 4,3 100,0 41,5 62,2

belföldi

külföldi

összesen

vendégéjszakák belföldi

külföldi

vendégek összesen

belföldi

külföldi

összesen

vendégéjszakák belföldi

külföldi

összesen

vendégek

4,3 4,5 5,4 6,1 8,8 10,6 16,9 17,9 7,5 6,7 6,1 5,4 100,0 45,4 61,6

Forrás: KSH



59

2006. 03. 03. 10:10:43


kereskedelmi szálláshelyek 300 ezerrel kevesebb vendégéjszakát regisztráltak a vizsgált időszakban. A vendégek száma kisebb mértékű időbeli koncentráltságot mutat. Az elmúlt években a vendégek száma a vendégéjszakák szezonális megoszlásához hasonlóan alakult. 2000-ben a vendégek mintegy hattizedét fogadták a kereskedelmi szálláshelyek a május-szeptember közötti időszakban, a három nyári hónap részesedése pedig nem érte el a 40%-ot. 2004-ben a május-szeptember közötti

időszak részesedése 57,9%-ra, a június-augusztus közötti időszaké 38,1%-ra csökkent. A július és augusztus hónapok részesedése – a vízparti üdüléseket jellemző magas átlagos tartózkodási időnek köszönhetően – a vendégéjszakák számából több százalékponttal haladja meg a vendégek számából való részesedést. Ez a különbség azonban csökkent az elmúlt években, vagyis Magyarország turizmusában is növekvő számban és arányban vannak jelen a rövidebb tartózkodási idővel jellemezhető utazók.

3. táblázat

3.1. A SZEZONALITÁS SZEREPE AZ EGYES SZÁLLÁSTÍPUSOK ESETÉBEN

A vendégforgalom időbeli megoszlásának változása, 2000-2004 vendégvendégéjszakák éjszakák számának változása arányának összesen változása Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen

% 115,8 114,6 115,3 105,1 109,2 98,7 94,3 97,2 96,1 106,8 114,9 116,9 102,9

éjszaka 93 507 92 884 136 665 62 620 150 855 -25 637 -182 434 -91 992 -70 943 92 824 141 222 131 110 529 681

% 112,6 111,4 112,0 102,1 106,1 96,0 91,6 94,5 93,4 103,8 111,7 113,7

++ ++ ++ ++ ++ ----++ ++ ++

Forrás: KSH

60


Az egyes kereskedelmi szálláshely típusokon7 belül a legkisebb mértékű szezonalitás a – 2004-ben a vendégforgalom 66,9%-át adó – szállodákat és a panziókat jellemzi. 2004-ben a szállodákban a vendégéjszakák 54,5%-át regisztrálták a május-szeptember közötti időszakban, ugyanez a mutató a panziók esetében 59,2% volt (4. ábra). A turistaszállók vendégforgalmának háromnegyede (73,7%) realizálódik a főszezonban, az ifjúsági szállókban és az üdülőházakban ez az arány meghaladja a 80%-ot. A kempingek esetében a május-szeptember közötti időszak a meghatározó: ebben a periódusban realizálódik közel a teljes vendégforgalom (97,8%). A május-szeptemberi időszakon belül minden szállástípus esetében kiemelkedő a június-augusztus szerepe: a szállodák és a panziók kivételével a kereskedelmi 7

A magánszálláshelyek vendégforgalmára vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre havi bontásban.


2006. 03. 03. 10:10:43

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK szálláshelyeken a teljes évi vendégforgalom több mint fele a nyári hónapokban realizálódik. 2000 és 2004 között – a panziók kivételével, ahol stagnálás volt megfigyelhető – minden szállástípus esetében a május-szeptember, illetve a június-augusztus időszak szerepének csökkenése figyelhető meg. 3.2. A TURISZTIKAI RÉGIÓK VENDÉGFORGALMÁNAK SZEZONALITÁSA A vendégforgalom időbeli koncentráltsága az egyes turisztikai régiókban eltérő mértékű (4. táblázat)8. Az országos átlagnál a nyári hónapok jóval erőteljesebb szerepe figyelhető meg az alapvetően vízparti turizmusra épülő Balatonnál (2004-ben a vendégéjszakák 61,9%-a realizálódott június-augusztus között) és a Tisza-tónál (60,1%). A nyári hónapok szerepe csaknem minden turisztikai régióban meghatározó: a július-augusztus részesedése egyedül a Budapest-Közép-Dunavidék régióban alacsonyabb az év eleji és az év végi időszak részesedésénél. 2000 és 2004 között a Dél-Alföld kivételével minden régióban a január-májusi időszak szerepének növekedése volt tapasztalható, az őszi hónapok jelentősége a Budapest-KözépDunavidék régióban, a Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon, Közép-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon és a Tisza-tónál emelkedett. A vendégforgalom időbeli koncentráltságának változásait a Balaton és a Közép-Dunántúl kivételével minden régióban a vendégforgalom bővülése kísérte (5. ábra). 3.3. A BEUTAZÓ TURIZMUS SZEZONALITÁSA A beutazó turizmus időbeli koncentráltságát jelzi, hogy 2004-ben a május-szeptember közötti időszakban a

külföldi vendégéjszakák közel kétharmada realizálódott (2. táblázat). A beutazó turizmus szempontjából a június-augusztus hónapok szerepe kiemelkedő jelentőségű: a külföldi vendégéjszakák több mint négytizedét regisztrálták ekkor a kereskedelmi szálláshelyeken. 2000 és 2004 között a beutazó turizmus szezonalitása jelentős mértékben változott, aminek eredményeként a május–szeptember közötti időszak részesedése 67,7%-ról 62,2%-ra, a június-augusztus hónapok részesedése 46,8%ról 41,5%-ra csökkent. Ezzel szemben a főszezonon kívüli időszak jelentősége folyamatos növekedést mutatott: 4. táblázat

A turisztikai régiók vendégforgalma szezonalitásának változása (megoszlás, %) január-május

június-augusztus

változás (ezer éjszaka/trend)

2000

2004

szeptember-december


2004

–

18,7

18,1

-133,4

–

+324,9

–

33,7

34,1

+404,8

+

46,1

+66,0

++

28,5

25,4

- 9,2

–

41,2

- 48,0

–

27,0

27,4

- 1,8

+

44,7

43,4

+0,7

–

27,5

25,7

- 14,7

–

+

49,6

46,8

- 78,8

–

22,6

25,1

+14,3

++

+

47,2

44,0

- 34,7

–

24,6

27,1

+13,4

++

+/-

37,1

35,8

- 44,2

–

30,0

31,2

+7,4

++

++

68,4

60,1

+13,8

–

17,5

19,6

+15,3

++

46,1

43,2

-300,1

–

26,7

27,5

+294,2

+

2004

Balaton

17,1

20,0

+26,3

++

64,3

61,9

- 482,5

Budapest–KözépDunavidék

33,9

34,3

+406,9

+

32,4

31,6

Dél-Alföld

28,5

28,5

+22,4

+/-

43,0

Dél-Dunántúl

27,8

31,3

+26,6

++

45,3

Észak-Alföld

27,8

31,0

+59,4

++

ÉszakMagyarország

27,8

28,2

- 17,3

Közép-Dunántúl

28,1

28,8

- 1,0

Nyugat-Dunántúl

32,8

33,0

- 13,4

Tisza-tó

14,2

20,6

+25,8

Ország összesen

27,2

29,3

+536,5

++

Megjegyzés: +/- egy százalékpont alatti változás, ++/-- egy százalékpont feletti változás. 8


2000

2000

Forrás: KSH

A turisztikai régiók vendégforgalmára vonatkozóan a május-szeptember közötti időszakra nem állnak rendelkezésre adatok.



61

2006. 03. 03. 10:10:44


január-április között a külföldi vendégéjszakák 19,4%-át (2000-ben 16,5%), október-december között 18,3%-át (2000-ben 15,8%) regisztrálták. 2000 és 2004 között a külföldi vendégéjszakák száma volumenében összességében nem változott. A vendégéjszakák számában rendkívül dinamikus, 20%ot meghaladó növekedést regisztráltak január, február,

március, november és december hónapokban. Ez 440 ezerrel több külföldi vendégéjszakát jelent a kereskedelmi szálláshelyeken, míg május–szeptember között a külföldi vendégéjszakák száma 576 ezerrel, ezen belül június-augusztus viszonylatában 554 ezerrel csökkent. Az egyes küldő piacok vendégforgalma mind volumenében, mind időbeli megoszlását tekintve jelentős 5. táblázat

A turisztikai régiók külföldi vendégforgalma szezonalitásának változása (megoszlás, %) január-május

június-augusztus


szeptember-december 2000

2004


–

19,4

18,2

- 181,2

–

–

33,3

34,1

+420,7

+


2000

2004

++

64,6

62,2

+564,7

+

33,7

32,2

+297,3

++

45,5

47,1

- 4,3

++

29,8

27,2

- 11,9

–

–

39,4

38,3

- 48,9

–

28,4

31,6

- 24,4

++

- 8,2

++

49,6

43,5

- 111,5

–

25,9

26,1

- 40,3

+

- 0,8

++

62,3

49,1

- 84,7

–

20,6

26,4

- 6,0

++

- 48,1

–

23,3

27,8

- 2,5

++

+13,5

–

32,1

31,7

+22,7

2000

2004

Balaton

16,0

19,6

- 35,7

Budapest– Közép-Dunavidék

33,0

33,7

+414,7

Dél-Alföld

24,7

26,5

0,0

Dél-Dunántúl

32,2

29,7

- 44,1

Észak-Alföld

24,6

30,5

ÉszakMagyarország

17,1

24,5

Közép-Dunántúl

26,5

28,1

- 12,3

++

50,2

44,1

Nyugat-Dunántúl

31,6

33,8

+46,0

++

36,2

34,4

Tisza-tó

14,1

24,4

+9,6

++

62,5

53,5

- 4,6

–

23,3

22,1

+0,1

Ország összesen

25,9

29,5

+372,7

++

46,8

41,5

- 553,8

–

27,3

29,0

+175,3

Megjegyzés: +/- egy százalékpont alatti változás, ++/-- egy százalékpont feletti változás.

62


– – ++

Forrás: KSH


2006. 03. 03. 10:10:44

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK különbségeket mutat. Az elsődleges küldő piacok9 közül a legnagyobb mértékű szezonalitás Dániát és Hollandiát jellemzi. Németország és az Amerikai Egyesült Államok esetében a május-szeptember közötti időszak kiemelt jelentőségű, az olasz vendégéjszakáknak az egyötöde realizálódik augusztus hónapban. Svédország esetében az április és május mellett a szeptember és az október a legkedveltebbek a magyarországi utazás tekintetében. Az osztrákok az őszi hónapokban is szívesen utaznak Magyarországra, vendégéjszakáik egyharmada a szeptember-november közötti időszakban realizálódik. A 2005 februárjától a vendégéjszakák száma alapján második legfontosabb küldő piac, Nagy-Britannia esetében a második félév minden egyes hónapja 1010%-os részesedéssel jellemezhető a vendégéjszakák számából. Az elmúlt öt évben a magyarországi turizmus szempontjából legfontosabb két nyári hónap – július és augusztus – szerepének csökkenése Ausztria, Hollandia, Nagy-Britannia, Svédország és az Amerikai Egyesült Államok esetében figyelhető meg. A vizsgált öt évben a britek 261 ezerrel, az olaszok 151 ezerrel, a dánok 80 ezerrel, a svédek 45 ezerrel több vendégéjszakát töltöttek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. Ezzel szemben a holland vendégéjszakák száma 67 ezerrel csökkent (6. ábra).

A fejlődő küldő piacok10 közül a francia vendégéjszakák száma 80%-kal (+160 ezer éjszaka), a spanyol vendégéjszakák száma 40%-kal (+90 ezer éjszaka), az izraeli vendégéjszakák száma 32,7%-kal (+63 ezer éjszaka), a román vendégéjszakák száma pedig 16,5%-kal (+27 ezer éjszaka) nőtt 2000 és 2004 között, ami kompenzálta a lengyel (-196 ezer éjszaka) és orosz (-39 ezer éjszaka) vendégforgalomban bekövetkezett csökkenést. Az elsődleges küldő piacokhoz hasonlóan, a fejlődők esetében is jelentős szezonalitásbeli különbségek figyelhetők meg. A július-szeptember közötti időszak szerepe Spanyolország és Románia esetében kiemelkedő. A lengyel vendégéjszakák több mint fele július-augusztus hónapokban realizálódik. Augusztus mellett a szeptember-október hónapok szerepe Japán és Kína esetében jelentős. A francia vendégéjszakák 10-10%-át regisztrálják a május és szeptember közötti hónapokban. Az orosz vendégforgalomban szintén a nyári hónapok dominálnak, ezzel szemben a spanyolok és a franciák körében a húsvéti időszakban is népszerű Magyarország (7. ábra). 3.3.1. A beutazó turizmus szezonalitása az egyes kereskedelmi szálláshelytípusok szerint A beutazó forgalom az egyes kereskedelmi szálláshelytípusok közül a szállodák és a panziók esetében a legkevésbé szezonális: a május-szeptemberi időszakban regisztrálják

9 Elsődleges küldő piacok: Németország, Nagy-Britannia, Ausztria, Olaszország, USA, Észak-Európa országai (Svédország, Dánia, Norvégia, Finnország), Hollandia. 10 Fejlődő küldő piacok: Franciaország, Spanyolország, Japán, Oroszország, Kína, Lengyelország, Izrael, Románia.



63

2006. 03. 03. 10:10:44


a külföldiek által szállodában eltöltött vendégéjszakák 56%-át, a panziók esetében ugyanez az arány 63,5%-ot tesz ki. A főszezoni időszak legmagasabb, 90%-ot meghaladó részesedése az üdülőházak és a kempingek esetében figyelhető meg. A május-szeptember közötti időszakon belül a beutazó turizmusban is a június-augusztus szerepe kiemelkedő: míg a szállodák esetében az éves vendégforgalom egyharmada, a panziók esetében közel fele

64


realizálódik a nyári hónapokban; addig a többi szállástípus esetében legalább kétharmada. 2000 és 2004 között – az üdülőházak kivételével – minden szállástípus esetében a május-szeptember, illetve a június-augusztus közötti időszak jelentőségének csökkenése volt tapasztalható. A nyári hónapok vonatkozásában a legnagyobb aránycsökkenés az ifjúsági szállók esetében figyelhető meg (86,5%-ról 68,7%-ra) (8. ábra).


2006. 03. 03. 10:10:45

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK 3.3.2. A beutazó turizmus szezonalitása a turisztikai régiókban A külföldi vendégforgalom időbeli koncentráltsága turisztikai régiónként is eltérő képet mutat. Míg a Balaton régióban a külföldi vendégéjszakák közel kétharmada (62,2%) realizálódik június-augusztus hónapokban; addig a Tisza-tónál (53,5%), Észak-Magyarországon (49,1%) és a DélAlföldön (47,1%) ennek az időszaknak köszönhető minden második vendégéjszaka. A főszezon jelentősége a Budapest-Közép-Dunavidék (32,2%), a Nyugat-Dunántúl (34,4%) és a Dél-Dunántúl (38,3%) régiókban a legalacsonyabb. A beutazó vendégforgalom szezonalitásának változását a Budapest-Közép-Dunavidéken (+26,5%) és a Nyugat-Dunántúlon (+10,0%) dinamikus vendégforgalom bővülés kísérte, ami ellensúlyozta a többi régióban tapasztalt vendégforgalom csökkenést 2000 és 2004 között, így a vendégforgalom összességében stagnálást mutatott. 3.4. A BELFÖLDI TURIZMUS SZEZONALITÁSA A belföldi turizmus mind területi, mind pedig időbeli eloszlását tekintve kevésbé koncentrált, mint a beutazó turizmus. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött belföldi vendégéjszakák szezonális alakulása az elmúlt években nem változott, 2000 és 2004 között a vendégéjszakák 61,3-63,2%-a a május-szeptember, 45,2-47,0%-a a júniusaugusztus közötti időszakban realizálódott. Ezzel párhuzamosan a belföldi vendégéjszakák száma az elmúlt öt évben 6,8%-kal bővült, ami 536 ezerrel több belföldi vendégéjszakát jelent a kereskedelmi szálláshelyeken. A növekedés egyharmadát (180 ezer vendégéjszakát) a főszezonon kívüli hónapokban regisztrálták. A nyári hónapok jelentőségét jelzi, hogy 2000 és 2004 között a legdinamikusabb növekedést az augusztusi

(+16,1%) és a májusi (+12,8%) belföldi vendégforgalom mutatta. Januárban és novemberben közel egytizedével emelkedett a belföldi vendégéjszakák száma a vizsgált időszakban (2. táblázat). 3.4.1. A belföldi turizmus szezonalitása az egyes kereskedelmi szálláshelytípusok szerint A belföldi turizmus esetében is a szállodák és a panziók mutatják a legkisebb szezonalitást: ezeken a szálláshelyeken a belföldi vendégéjszakák 51,8, illetve 57,3%-a realizálódott a május-szeptemberi időszakban 2004-ben. A külföldi vendégforgalomhoz hasonlóan, a belföldi turizmus esetében is a május-szeptemberi időszakon belül a nyári hónapok szerepe kiemelkedő: a szállodák és a panziók kivételével, ahol is a június-augusztus hónapok részesedése nem éri el a 40%-ot, a kereskedelmi szálláshelyeken a teljes évi vendégforgalom több mint fele a nyári hónapokban realizálódik. Az elmúlt években ugyanakkor – a külföldi vendégforgalommal ellentétben – a szállodák és a panziók esetében is a május-szeptember, illetve a június-augusztus időszak szerepének kismértékű növekedése volt megfigyelhető (9. ábra). 3.4.2. A belföldi turizmus szezonalitása a turisztikai régiókban A vizsgált öt évben a június-augusztus időszak szerepének növekedését regisztrálták a Dél-Alföldön és az ÉszakAlföldön. Ezzel szemben az év eleji (január-május) hónapok jelentősége nőtt a Balatonnál, a Dél-Dunántúlon és a Tisza-tónál; az év végi időszak (szeptember-december) népszerűsége pedig az észak-magyarországi, a középdunántúli és a tisza-tavi turizmusnak kedvezett.



65

2006. 03. 03. 10:10:45

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK A vendégforgalom szezonalitásának változását minden régióban vendégforgalom bővülés kísérte, a legdinamikusabb emelkedés a Balatonnál, a Budapest-Közép-Dunavidéken, a Dél-Alföldön, a Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és a Tisza-tónál volt tapasztalható (6. táblázat). A vendégforgalmi adatok mellett a főszezoni időszak kiemelkedő szerepét támasztják alá a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló felmérések is. 2004-ben a magyarországi háztartások 78%-a vett részt egynapos belföldi kiránduláson, 37%-uk 2-4 napos, 29%-uk pedig 5 és többnapos belföldi utazáson. A lakosság utazási aktivitása a második és harmadik negyedévben (áprilistól októberig tartó időszak) magasabb: a második negyedévben a háztartások 58%-a egynapos kiránduláson, 23%-a 2-4 napos, 13%-a 5 és többnapos utazáson vett részt; a harmadik negyedévben ezek az arányok rendre 60%, 22% és 24%11 voltak.

érdeklődésre is számot tartó rendezvényeket (például Sziget Fesztivál, Forma 1 Magyar Nagydíj), valamint a légi közlekedés feltételeinek javulását, a menetrendszerinti (hagyományos, diszkont) és a charter járathálózatok bővülését, valamint a csökkenő repülőjegy árakat szükséges kiemelni. Negatívumként kell azonban megjegyezni, hogy a 2005. évi nyári időjárás nem kedvezett a vízparti üdülésnek, ami közvetlenül befolyásolta a Balaton régió vendégforgalmát (7. táblázat). A kereskedelmi szálláshelyeken a Magyarország turizmusában is jelentős, de csökkenő szerepet játszó főszezonban, vagyis 2005. május-szeptemberben 3,9 millió vendéget és 11,8 millió vendégéjszakát regisztráltak. Az előző év azonos időszakához képest a vendégek száma 5,6%-kal, a vendégéjszakák száma 4,0%-kal növekedett. Az átlagos tartózkodási idő 3,0 éjszakát tett ki.

4. Magyarország turizmusának alakulása a 2005. évi főszezonban

4.1. A SZEZONALITÁS SZEREPE AZ EGYES SZÁLLÁSTÍPUSOK ESETÉBEN

A világ turizmusában tapasztalt lassuló ütemű növekedés jelei 2005-ben Magyarország turizmusában nem mutatkoztak meg. Magyarországra 2005. január-áprilisban 9,9 millió (+1,8%), május-szeptemberben 19,9 millió külföldi látogató érkezett, utóbbi 6,6%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét. A főszezonban a legtöbb látogató augusztusban (5 millió fő) és júliusban (4,7 millió fő) kereste fel hazánkat. A legdinamikusabb növekedés szeptembert, júliust és májust jellemezte. A 2005. évi főszezoni vendégforgalom alakulását pozitívan befolyásoló tényezők között a nemzetközi

Az egyes kereskedelmi szálláshely típusokon belül a szállodák mind a beutazó, mind a belföldi vendégforgalom tekintetében kiemelt szerepet játszanak: 2005. májusszeptember között a külföldi vendégéjszakák nyolctizede, a belföldi vendégéjszakák fele realizálódott a szállodákban. A szállodai vendégforgalmat az átlagosnál jóval pozitívabb eredmények jellemzik. A szállodák május-szeptember között 50% körüli szobafoglaltsággal működtek, a legjobb eredményeket az öt- és négycsillagos házakban, illetve a gyógyszállodákban regisztrálták. A szállodák mellett a nyári hónapokban a kempingek és a panziók szerepe kiemelkedő (10. ábra).

11

Forrás: KSH keresletfelmérés, 2004. A lakosság utazási aktivitására vonatkozóan negyedéves adatok állnak rendelkezésre.

66



2006. 03. 03. 10:10:45

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK 6. táblázat A turisztikai régiók belföldi vendégforgalma szezonalitásának változása (megoszlás, %) január-május

június-augusztus

szeptember-december változás (ezer éjszaka/trend)

2000

2004


2000

2004


2000

2004

Balaton

19,2

20,6

+63,0

++

63,6

61,4

+82,2

–

17,2

18,1

+48,8

–

Budapest– Közép-Dunavidék

36,9

36,9

- 6,8

+/-

28,0

28,9

+6,3

+

35,1

34,2

- 16,9

+

Dél-Alföld

30,1

29,2

+22,4

–

42,0

45,9

+71,3

++

27,9

24,9

+3,8

–

Dél-Dunántúl

24,8

31,7

+69,7

++

49,2

42,4

+2,0

–

26,0

25,8

+23,6

–

Észak-Alföld

30,7

31,2

+67,5

+

40,4

43,6

+114,2

++

28,9

25,6

+26,6

–

ÉszakMagyarország

30,6

28,8

- 18,1

–

46,2

46,4

+5,9

+

23,2

24,8

+20,4

++

Közép-Dunántúl

29,3

29,2

+11,3

+/-

45,0

43,8

+12,4

–

25,6

27,0

+16,9

++

Nyugat-Dunántúl

33,7

32,4

- 59,5

–

37,7

36,9

- 59,8

–

28,6

30,8

- 15,3

–

Tisza-tó

14,2

17,9

+14,3

++

71,6

63,6

+19,3

–

14,3

18,5

+15,2

++

Ország összesen

19,2

20,6

+163,8

++

63,6

61,4

+253,8

–

17,2

18,1

+119,0

+

Megjegyzés: +/- egy százalékpont alatti változás, ++/– egy százalékpont feletti változás.

Forrás: KSH

7. táblázat Magyarország turizmusának összefoglaló adatai, 2005. május-szeptember (változás az előző év azonos időszakához képest, %) május Külföldi látogatók száma

7,7

június 4,7

július 12,4

augusztus

szeptember

májusszeptember

4,2

13,2

6,6

Kereskedelmi szálláshelyek Vendégek száma

5,1

2,5

2,1

- 2,7

8,7

5,6

Külföldi

4,1

0,6

- 1,3

- 1,7

6,0

3,8

Belföldi

1,5

4,2

5,5

- 3,8

12,2

7,4

Vendégéjszakák száma

2,3

- 0,8

1,1

- 2,9

5,8

4,0

Külföldi

4,1

- 3,9

- 2,6

- 2,4

3,9

1,7

Belföldi

- 0,3

3,1

5,2

- 3,4

9,0

7,0

Átlagos tartózkodási idő

- 2,7

- 3,2

- 1,0

- 0,1

- 2,8

-1,5

Külföldi

- 4,5

- 4,5

- 1,3

- 0,7

- 2,0

-2,1

Belföldi

- 1,8

- 1,1

- 0,3

0,5

- 2,8

-0,3

Szállodák Vendégek száma

9,7

8,2

10,1

7,4

10,6

9,4

Külföldi

9,6

3,4

3,0

3,0

6,5

5,1

Belföldi

9,9

16,8

21,8

15,4

18,3

17,0

Vendégéjszakák száma

5,5

7,3

12,0

9,3

7,8

8,9

Külföldi

4,3

2,0

5,0

5,2

5,5

4,7

Belföldi

8,2

19,2

23,1

16,2

13,2

17,0

Átlagos tartózkodási idő

- 3,8

- 0,8

1,7

1,8

- 2,6

- 0,5

Külföldi

- 4,8

- 1,4

2,0

2,1

- 0,9

- 0,4

Belföldi

- 1,5

2,0

1,0

0,7

- 4,3

0,0

Forrás: KSH



67

2006. 03. 03. 10:10:46

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK 8. táblázat Az elsődleges és a fejlődő küldő piacok vendégforgalmának változása, 2005. május-szeptember május ezer éjszaka

június

2005/ 2004 (%)

ezer éjszaka

július

2005/ 2004 (%)

ezer éjszaka

augusztus

2005/ 2004 (%)

ezer éjszaka

2005/ 2004 (%)

májusszeptember

szeptember ezer éjszaka

2005/ 2004 (%)

ezer éjszaka

2005/ 2004 (%)

Elsődleges küldő piacok Ausztria

74,9

6,0

54,7

- 10,1

62,4

- 8,4

80,2

- 1,6

66,7

- 7,0

338,9

- 0,2

Dánia

10,0

7,4

33,0

- 30,0

147,8

- 14,1

18,3

20,5

13,2

- 7,5

222,3

- 13,3

Finnország

15,2

- 4,1

13,1

- 16,6

15,6

- 23,6

14,3

-13,0

18,9

28,5

77,1

- 6,4

Hollandia

27,6

- 16,3

38,0

- 4,9

113,7

- 0,7

117,2

- 7,4

29,3

- 14,0

325,8

- 4,8

Nagy-Britannia

73,1

40,1

73,2

31,5

82,3

38,7

84,3

23,7

80,9

32,2

393,8

33,1

417,1

- 0,2

373,6

- 11,7

470,7

- 7,7

547,6

- 9,3

428,8

- 1,0

2 237,8

- 2,5

9,5

11,2

8,0

0,3

11,2

7,9

6,9

22,0

11,8

46,2

47,4

17,3

Olaszország

47,1

- 4,7

40,3

1,8

44,9

0,1

117,0

- 7,7

39,8

0,7

289,1

- 3,0

Svédország

22,1

0,7

14,7

- 5,8

19,4

- 5,1

15,5

5,6

28,8

12,8

100,5

3,6

USA

55,3

10,3

60,3

- 5,7

59,3

- 4,8

60,1

20,2

69,8

35,8

304,8

9,8

Németország Norvégia

Fejlődő küldő piacok Franciaország

39,4

- 6,1

45,0

5,1

35,1

- 17,0

49,0

- 11,7

33,3

- 2,8

201,8

- 6,6

Izrael

15,3

- 30,6

15,9

- 33,4

22,9

- 32,0

22,8

- 28,9

18,5

- 26,7

95,4

63,4

Japán

24,3

30,1

27,4

9,9

20,6

17,4

25,7

28,0

26,7

21,9

124,7

21,0

Kína

4,1

138,0

5,4

104,4

3,4

39,6

3,7

- 37,9

4,3

6

20,9

25,1

Lengyelország

24,7

39,9

22,9

11,7

59,7

- 1,3

65,7

- 9,3

19,6

3,3

192,6

4,1

Oroszország

14,4

- 23,8

18,3

- 1,5

29,7

21,3

32,8

25,0

11,3

66,9

106,5

14,4

Románia

15,8

20,2

23,1

47,6

29,3

31,0

34,7

25,5

19,5

- 2,2

122,4

27,6

Spanyolország

23,4

18,3

25,9

0,6

57,9

8,0

79,5

10,0

42,3

5,7

229,0

8,3

1 099,4

4,1

1 078,2

- 3,9

1 535,5

- 2,6

1 626,0

- 2,4

1 162,9

3,9

6 502,0

1,7

Külföldi összesen Forrás: KSH

4.2. A TURISZTIKAI RÉGIÓK VENDÉGFORGALMÁNAK SZEZONALITÁSA Az időbeli koncentráltság mellett a 2005. évi főszezoni vendégforgalom területi koncentráltságát jelzi, hogy májusszeptember között a vendégéjszakák csaknem hattizedét a Balatonnál és a Budapest-Közép-Dunavidék régióban regisztrálták. A beutazó turizmusban szintén ez a két régió játssza a főszerepet: a budapest-közép-dunavidéki kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi vendégéjszakák 46,2%-át, a balatoniakban 28,6%-át regisztrálták. A külföldi és a belföldi vendégforgalomban a BudapestKözép-Dunavidéken és a Közép-Dunántúlon regisztráltak növekedést. A külföldi vendégéjszakák csökkenésével szemben növekedés jellemezte a Balaton és a Dél-Alföld

68


belföldi forgalmát. Emellett a beutazó turizmus ÉszakAlföldön és Észak-Magyarországon a belföldi turizmusnál pozitívabb eredményeket mutatott (11. ábra). 4.3. BEUTAZÓ TURIZMUS A május-szeptember közötti időszakban a külföldi vendégek száma 3,8%-kal, a vendégéjszakák száma 1,7%-kal emelkedett a 2004. év azonos időszakához képest. A külföldi vendégéjszakák száma májusban és szeptemberben nőtt, június-augusztusban csökkenés volt tapasztalható. A külföldiek 2005. május-szeptemberben 3,3 éjszakát tartózkodtak a kereskedelmi szálláshelyeken, amely kismértékű csökkenést jelent. A május-szeptember időszakot felölelő főszezon több, a beutazó turizmus szempontjából fontos, illetve


2006. 03. 03. 10:10:46

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK dinamikusan fejlődő küldő piac esetében nem a valódi főszezont jelenti. Nagy-Britannia, Olaszország vagy Svédország vendégforgalmában például a tavaszi és az őszi időszak a vizsgált hónapoknál jóval jelentősebb szerepet játszik. Az elsődleges küldő piacok közül a brit vendégéjszakák száma másfélszeresére, a norvég vendégéjszakák száma egyötödével nőtt 2005. május-szeptember között. Az Amerikai Egyesült Államok vendégforgalmát 10%-os növekedés jellemezte. Kismértékben növekedett a svéd vendégéjszakák száma, Ausztria és Olaszország esetében stagnálás volt tapasztalható. Ezzel szemben a Dániából, Finnországból, Hollandiából és Németországból érkezők kevesebb vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken 2005. május-szeptember között, mint az előző év azonos időszakában. A fejlődő piacok közül a japán és a kínai vendégéjszakák száma közel 30%-kal, a román vendégéjszakák száma 14,8%-kal emelkedett 2005. május-szeptember között. Növekedés jellemezte továbbá Lengyelországot, Oroszországot és Spanyolországot is (8. táblázat ). 4.4. BELFÖLDI TURIZMUS A 2005. évi főszezonban a belföldi turizmust a beutazó turizmusnál kedvezőbb eredmények jellemezték: májusszeptember között a kereskedelmi szálláshelyeken 2,0 millió belföldi vendég 5,3 millió vendégéjszakát töltött el. Bár augusztus hónapban a belföldi vendégforgalom csökkent, a május-július közötti időszakban, valamint szeptemberben a belföldi turizmus jelentős mértékben bővült. A belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 2005. május és szeptember között 2,7 éjszakát tett ki.

5. Összefoglaló Bár hazánk turizmusa továbbra is jelentős időbeli koncentrációval jellemezhető, a szezonalitás az elmúlt években

– a vendégforgalom növekedése mellett – csökkenést mutatott. A magyarországi turizmus szezonalitásának alakulását számos tényező befolyásolta. A nemzetközi keresleti tendenciáknak, illetve Magyarország turisztikai adottságainak megfelelően hazánk egyre népszerűbb úti célja a – jellemzően a főszezoni időszakon kívül tett – második/harmadik utazásoknak, valamint a kevésbé ismert kultúrák iránt érdeklődő európai és tengerentúli utazók városlátogatásainak. A vendégforgalom időbeli koncentráltságának csökkenése szempontjából kiemelkedő jelentőségű továbbá az egészség- és a hivatásturizmus is, amelyek vendégforgalma az elmúlt években ugyancsak pozitívan alakult. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2005-ben a főszezonon kívüli időszak népszerűsége tovább növekedett: a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek száma január, február és március hónapokban kiemelkedően dinamikusan, 10%-ot meghaladó mértékben emelkedett. A korábbi évekhez hasonlóan, 2005-ben is a külföldi és a belföldi vendégéjszakák több mint 60-60%-a realizálódott a május-szeptember közötti időszakban. Az ország turisztikai adottságainak köszönhetően ezen belül is a három nyári hónap szerepe kiemelkedő: júniusaugusztus között a külföldi vendégéjszakák négytizedét, illetve a belföldi vendégéjszakák 44,4%-át regisztrálták a kereskedelmi szálláshelyeken.

Felhasznált irodalom Idegenforgalmi statisztikai évkönyv. Központi Hivatal. 1995 Idegenforgalmi statisztikai évkönyv. Központi Hivatal. 2000 Idegenforgalmi statisztikai évkönyv. Központi Hivatal. 2001 Idegenforgalmi statisztikai évkönyv. Központi Hivatal. 2002 Idegenforgalmi statisztikai évkönyv. Központi Hivatal. 2003 Idegenforgalmi statisztikai évkönyv. Központi Hivatal. 2004 Turizmus. Központi Statisztikai Hivatal. 2005 A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői. Központi Statisztikai Hivatal. 2005



69

2006. 03. 03. 10:10:47

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK A magyarországi turizmus 2005. évi alakulása Összeállította: Magyar Turizmus Rt. Piac- és Termékelemzési Iroda

2005-ben Magyarország turizmusa az elmúlt másfél évtized legjobb eredményét könyvelhette el. Az elmúlt évben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a Magyarországra látogató külföldiek száma 38,6 millió fő volt, ami a 2004. évhez képest 2,5 millióval több látogatót jelent. 2005-ben a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek csaknem 6,9 millió vendéget fogadtak, akik több mint 19,3 millió vendégéjszakát töltöttek Magyarországon: a vendégek száma 4,8%-kal (+317 ezer vendég), a vendégéjszakák száma 2,3%-kal (+435 ezer vendégéjszaka) emelkedett az előző évhez képest. A külföldi és a belföldi vendégforgalom egyaránt stabil növekedést mutatott. A külföldi vendégek száma 3,4 millió volt, akik 10,6 millió vendégéjszakát töltöttek el a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. A több mint 3,5 millió belföldi vendég által eltöltött vendégéjszakák száma meghaladta a 8,7 milliót. A kereskedelmi szálláshelyeken az átlagos tartózkodási idő 2005ben 2,8 éjszaka volt. Legfontosabb küldő piacaink között jelentős átrendeződés volt megfigyelhető.

1. A Magyarországra látogató külföldiek száma1 2005-ben 38,6 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, amely az előző évihez képest 6,9%-kal több, és az 1998 óta mért legmagasabb érték. A látogatók 96,7%-a Európából érkezett. Elsődleges küldő piacainkról kivétel nélkül emelkedett a látogatóforgalom: Nagy-Britanniából és Norvégiából egyharmadával nőtt a látogatók száma, de az olasz, a svéd, a holland és a dán látogatók száma is 10% feletti mértékben emelkedett. Németországból és Ausztriából kisebb mértékben, de szintén nőtt a hazánkba érkezők száma. Fejlődő küldő piacaink közül Kínából több mint másfélszeresére, Lengyelországból és Franciaországból közel egyötödével, Japánból 15, Spanyolországból pedig 13%-kal több látogató érkezett. Romániából stagnált, Oroszországból kismértékben, Izraelből jelentősen csökkent a hazánkba érkezők száma.

2. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása A 2005. július 31-én regisztrált kereskedelmi szálláshelyek száma 3600, a működő egységeké 3000 volt. A kereskedelmi szálláshelyek 2005-ben 83 000 szobával és 320 000 férőhellyel várták a vendégeket, a férőhelyek száma az előző évhez viszonyítva összességében 5%-kal csökkent. A legnagyobb növekedés a négycsillagos szállodákat jellemezte, ahol 13,8%kal emelkedett a kapacitás mértéke. A férőhelyek több mint egyharmadát a szállodák kínálták, ezen belül a legtöbb férőhely (52 ezer) a háromcsillagos házakban várta a vendégeket. A férőhelyek további jelentős hányadát, 28,8%-át a kempingek, 14%-át a panziók, 9%-át a turistaszállók adták. 1 Forrás: a Központi Statisztikai Hivatal határforgalomra vonatkozó végleges és kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó előzetes adatai.

70


2005-ben a kereskedelmi szálláshelyek szobakapacitáskihasználtsága 39,5% volt, a szállodák 48,2%-os kihasználtsággal működtek (1. ábra). A szállodák kapacitáskihasználtsága osztálybasorolásukkal egyenes arányban nőtt . A kereskedelmi szálláshelyek közül összességében a legmagasabb kihasználtságot az ötcsillagos házakban (64,8%), a legalacsonyabbat a turistaszállók esetében (17,3%) mérték. 2005 decemberében 1833 kereskedelmi és 1010 magánszálláshely fogadta el az üdülési csekket fizetőeszközként, így összesen több mint 2800 szálláshelyen rendezhették a számlájukat üdülési csekkel a magyar utazók. Az elfogadóhelyek száma az utazási irodákkal, a közlekedési vállalatokkal, kulturális rendezvényekkel együtt 2005-ben meghaladta a 3000-t. A szálláshelyeken beváltott üdülési csekkek értéke 7,2 milliárd forint volt, amelynek kilenctizedét (6,5 milliárd forint) a kereskedelmi szálláshelyeken, fennmaradó részét (676 millió forint) a magánszálláshelyeken költötték el a belföldi vendégek. A kereskedelmi szálláshelyek belföldi szállásdíj-bevételeinek közel egyötödét (19,3%) adták az üdülési csekkből származó bevételek. A beváltási lehetőségek bővülésének köszönhetően a 2005. év során összesen 8,5 milliárd forint értékű üdülési csekk került beváltásra az elfogadóhelyeken.

3. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2005-ben a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek az elmúlt másfél évtized legjobb eredményét könyvelhették el: a vendégéjszakák száma először haladta meg – 335 ezer éjszakával – a 19 milliót: a vendégek száma 4,8%-kal, a vendégéjszakák száma 2,3%-kal emelkedett az előző évhez képest. Az elmúlt év kilenc


2006. 03. 03. 10:10:47


hónapjában nőtt a vendégéjszakák száma, április, június és augusztus vendégforgalmát kismértékű csökkenés jellemezte. Az áprilisi vendégforgalom csökkenés oka az volt, hogy míg 2004-ben a húsvét áprilisra, addig 2005-ben márciusra esett. Júniusban és augusztusban a hűvös, esős időjárás befolyásolta kedvezőtlenül a turizmus alakulását. A kereskedelmi szálláshelyeken 2005-ben az átlagos tartózkodási idő 2,8 éjszaka volt: a külföldi vendégek 3,1 éjszakát, a belföldi vendégek 2,5 éjszakát töltöttek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken.

A kereskedelmi szálláshelyek közül a vendégéjszakák több mint kétharmadát (13,4 millió vendégéjszaka) regisztráló szállodák, azon belül a magasabb kategóriájú házak forgalmát kiemelkedően pozitív eredmények jellemzik: a szállodák átlagosan 6,4%-os (+800 ezer vendégéjszaka az előző évhez képest) forgalomnövekedése mellett az ötcsillagos szállodákban 13,1%-os, a négycsillagos házakban 12,9%-os emelkedés volt tapasztalható. A gyógyszállókban 8,7%-kal, a wellness-szállodákban közel héttizedével (+65,7%) nőtt a vendégéjszakák száma (2. ábra).



71

2006. 03. 03. 10:10:47


2005-ben a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött minden tíz vendégéjszakából négyet a Budapest-Közép-Dunavidék régióban regisztráltak. További jelentősebb részesedés jellemezte a Balaton (22,5%), illetve a Nyugat-Dunántúl (10,0%) régiót (3. ábra). 3.1. A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK KÜLFÖLDI VENDÉGFORGALMA 2005-ben a kereskedelmi szálláshelyeken 3,4 millió külföldi vendég 10,6 millió vendégéjszakát töltött el. A 2005. év egészét tekintve a beutazó turizmus 2003-ban megkezdődött növekedése tovább folytatódott: a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégek száma 4,3%kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 1,3%-kal nőtt az előző évhez képest. A külföldiek aránya a vendégek számát tekintve 0,8 százalékpont híján 50%-ot tett ki. A magasabb átlagos tartózkodási idejüknek köszönhetően a vendégéjszakák számából azonban magasabb arányban, 55,1%-kal részesedtek. A Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységében kiemelt küldő piacként kezelt országok közül a német és az osztrák vendégéjszakák számának csökkenését a Nagy-Britanniából, Olaszországból és az Amerikai Egyesült Államokból érkezők által eltöltött vendégéjszakák számának dinamikus növekedése ellensúlyozta. 2005-ben Magyarország tizenkét legfontosabb küldő országából öt (Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Spanyolország, Románia és Japán) esetében a vendégéjszakák száma az elmúlt másfél évtized legmagasabb értékét mutatta. 2005-ben Magyarország küldő piacai között jelentős átrendeződés volt megfigyelhető. A brit vendégéjszakák száma 2005 februárjától folyamatosan meghaladta a korábban ezüstérmes Ausztria vendégéjszakáinak számát, így Németország után az elmúlt évben ösz-

72


szességében is a britek töltötték a legtöbb vendégéjszakát Magyarországon. Az év végére Spanyolország és Franciaország felcserélte pozícióját, míg a TOP 10-es lista utolsó helyét Izraeltől Japán vette át. Elsődleges küldő piacaink közül Nagy-Britannia mellett az Amerikai Egyesült Államok esetében is dinamikusan emelkedett, Olaszországból, Ausztriából, Németországból és Hollandiából érkezőknél csökkent a vendégéjszakák száma. Utóbbi három ország esetében a látogatóforgalom és a kereskedelmi szálláshelyek igénybevételének ellentétes irányú változása a Magyarországon nagy számban levő német, osztrák és holland üdülő ingatlanok magas kihasználtságára enged következtetni. Az észak-európai küldő piacok közül Norvégia esetében a vendégéjszakák száma közel egyötödével, Svédország esetében kisebb mértékben bővült. Ezzel szemben a dánok és a finnek kevesebb vendégéjszakát töltöttek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. A japán vendégéjszakák száma csaknem 30%-kal, a kínaiaké közel egynegyedével emelkedett az előző évhez viszonyítva. A fejlődő piacok közül növekedés jellemezte továbbá Lengyelországot, Oroszországot, Romániát és Spanyolországot. Csökkent ugyanakkor a francia és az izraeli vendégéjszakák száma. Egyéb küldő piacaink közül dinamikus – 10%-ot meghaladó – növekedés volt tapasztalható az ír, a portugál, a szlovák, a török és az ukrán vendégéjszakák számában. A külföldiek minden tíz vendégéjszakából nyolcat szállodában töltöttek; a szállodák közül a legtöbb vendéget a négy- és a háromcsillagos házak fogadták. A szállodákban a külföldi vendégéjszakák száma 3,5%-kal emelkedett; az öt- (+11,5%) és a négycsillagos (+7,9%) házak, valamint a gyógy- (+5,7%) és wellness-szállodák (+18,8%) vendégéjszaka száma az átlagosnál jóval kedvezőbben alakult. A szállodák mellett az ifjúsági


2006. 03. 03. 10:10:48

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK szállókban a külföldi vendégéjszakák száma több mint egynegyedével bővült, a panziókban 2,2%-kal haladta meg az előző évi eredményt. Az egyéb kereskedelmi szálláshelyeken – részben az elmúlt évi kedvezőtlen időjárásnak köszönhetően – eltérő mértékben (1,1-23,9%) csökkent a külföldi vendégéjszakák száma. A régiókat vizsgálva a beutazó turizmus területi koncentrációját mutatja, hogy 2005-ben a kereskedelmi szálláshelyeken töltött külföldi vendégéjszakák közel 85%-át a három legnépszerűbb régióban: a Budapest-Közép-Dunavidéken (a vendégéjszakák 54,2%-a), a Balatonnál (22,1%) és a Nyugat-Dunántúlon (8,5%) regisztrálták. 3.2. A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK BELFÖLDI VENDÉGFORGALMA A belföldi vendégforgalmat 2005-ben növekedés jellemezte: a vendégek száma 5,3%-kal, a vendégéjszakák száma 3,5%-kal emelkedett. 2005-ben 3,5 millió belföldi vendég összesen 8,7 millió vendégéjszakát töltött el hazánk kereskedelmi szálláshelyein, amely az elmúlt másfél évtized legmagasabb értéke. Minden tíz belföldi vendégéjszakából hatot szállodákban regisztráltak. A magasabb minőségű szolgáltatások iránti kereslet dinamikus bővülését jelzi, hogy a magasabb kategóriájú szálláshelyek vendégforgalma az átlagosnál jóval kedvezőbben alakult. A belföldi vendégéjszakák száma az ötcsillagos házak esetében 32,5%-kal, a négycsillagosok esetében 28,8%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált értéket. A wellness-szállodákban a vendégéjszakák száma kétszeresére nőtt és az átlagosnál magasabb növekedést regisztráltak a gyógyszállókban (+13,1%) is. 2005-ben a belföldi szállodai vendégéjszakák száma összességében – a külföldiekét jóval meghaladó ütemben – 11,5%-kal emelkedett. Az egyéb kereskedelmi szálláshelyek forgalma kevésbé kedvező képet mutatott, ezekben az egységekben 1,6-17,2%-os csökkenést regisztráltak a belföldi vendégéjszakák számában. A belföldi turizmus szempontjából legjelentősebb három régió – a Balaton (a vendégéjszakák 23,1%-a), a BudapestKözép-Dunavidék (15,0%) és Észak-Magyarország (13,3%) – a vendégéjszakák több mint felét mondhatta magáénak. A belföldi turizmus népszerűségének növekedéséhez jelentősen hozzájárul az üdülési csekk népszerűsége. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adatai szerint 2005ben hozzávetőleg 12 milliárd forint értékben bocsátottak ki üdülési csekket. A munkáltatók által vásárolt üdülési csekk értéke 2005-ben 10,2 milliárd forintot tett ki. 2005-ben 444 ezer munkavállaló kedvezményes üdülését támogatta munkahelye, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány saját forrásaiból mintegy 49 ezer szociálisan hátrányos helyzetű munkavállaló, nyugdíjas és családtagjaik részére biztosított támogatást.

4. Szállásdíjbevételek A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételei 112,3 milliárd forintot tettek ki 2005-ben, ami 13,2%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A szállásdíj bevételek kétharmada a külföldi vendégektől származott, ezek növekedési ütemét (7,8%) azonban a belföldi szállás díj bevételek volumenének (25,7%) növekedési üteme jelentősen meghaladta. A szállásdíjbevételek mellett a kereskedelmi szálláshelyek 53,6 milliárd forint vendéglátásból és 48,5 milliárd forint egyéb szolgáltatásból származó bevételt realizáltak a 2005. év során. Így a kereskedelmi szálláshelyeken összesen 214 milliárd forint bevétel keletkezett, ami nominálértéken is jelentős, 12,6%-os növekedést jelent, mivel az ágazat fogyasztói árindexe 5,8% volt. A kereskedelmi szálláshelyeken belül a legtöbb bevétel 2005-ben a szállodákban keletkezett: a szállásdíjbevételek 86,7%-a (97 milliárd forint), a vendéglátásból származó bevételek 81,5%-a (43,7 milliárd forint), illetve az egyéb bevételek 94,8%-a (46 milliárd forint) realizálódott a szállodákban. 2005-ben a bevételek szempontjából két legfontosabb régió a Budapest-Közép-Dunavidék és a Balaton voltak. Az összes szállásdíjbevétel 58,8%-a a BudapestKözép-Dunavidék régióban, 14,1%-a a Balatonon, 7,8%-a pedig a Nyugat-Dunántúlon realizálódott. A külföldi szállásdíjbevételek megoszlását magas területi koncentráció jellemzi: a bevételek közel háromnegyedét a Budapest-Közép-Dunavidék régióban, további 11,2%-át a Balatonon, 5,9%-át pedig a Nyugat-Dunántúlon realizálták. A belföldi vendégektől származó bevételek a külföldiekhez viszonyítva kevésbé koncentráltak, a bevételek 28,8%-a a Budapest-Közép-Dunavidéken, egyötöde a Balatonon, egy-egytizede pedig a Nyugat-Dunántúlon és az ÉszakMagyarország régióban képződött.

5. A nemzetközi turisztikai bevételek és kiadások alakulása2 2005. január–szeptemberben a turizmus devizamérlege stagnált: a turizmusból származó devizabevételek 2793 millió eurót (3,4%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest), a kiadások pedig 1944 millió eurót tettek ki (+4,7%). A turizmus egyenlege 2004-ben 849 millió euró volt, ami az előző év azonos időszakához képest 0,2%-os emelkedést jelent. 2005. január–szeptember között az áruk egyenlege a folyó fizetési mérlegben -1121 millió euró volt. A turizmus egyenlegének pozitívuma az áruforgalomból származó hiányt 75,7%-ban fedezte. 2

Forrás: Magyar Nemzeti Bank. A 2005. évi január–decemberi adatok 2006 márciusában kerülnek publikálásra.



73

2006. 03. 03. 10:10:48

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK 1. táblázat 3

Magyarország belföldi és beutazó turizmusa országonkénti bontásban, 2005 Látogatók száma ezer Belföld összesen Németország Nagy-Britannia

2005/2004 (%)

Vendégek Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken ezer 2005/2004 (%) ezer 2005/2004 (%)

–

–

3 523,4

+5,3

8 688,6

+3,5

3 198,6

3,8

736,0

-1,1

3 271,6

-4,9

405,0

38,4

300,3

37,0

814,4

38,3

5 600,0

7,0

239,1

-2,4

699,5

-3,0

Olaszország

689,2

12,0

222,0

-3,4

590,8

-1,9

USA

369,0

0,3

174,0

8,7

503,6

9,1

Hollandia

324,8

16,1

97,7

-4,5

390,9

-6,1

Spanyolország

139,5

13,0

131,1

8,8

344,9

8,2

Franciaország

374,6

18,3

141,5

-5,5

342,6

-4,7

97,0

14,0

49,7

-5,9

261,3

-10,7 29,0

Ausztria

Dánia Japán

108,3

15,0

112,1

26,6

254,3

Lengyelország

1 176,3

18,0

95,4

5,2

249,5

3,7

Románia

7 445,2

0,7

110,5

13,4

218,0

15,5

Svájc

239,1

16,6

58,3

-10,7

207,7

-8,9

Svédország

166,9

16,1

62,3

9,6

181,3

3,1

Oroszország

91,0

-1,7

48,2

3,8

180,9

10,0

Izrael

99,2

-22,3

56,6

-27,7

179,9

-30,1

Csehország

845,3

-0,4

60,2

2,0

164,1

7,3

Belgium

137,4

16,6

47,8

-3,0

146,7

-3,7

76,1

9,9

42,3

-5,3

135,4

-4,7

Finnország Ukrajna

2 386,6

-5,5

51,8

15,3

126,4

13,6

Szlovákia

7 322,4

32,0

41,5

13,6

97,2

12,5

Szerbia és Montenegró

3 229,0

-10,5

39,5

-6,5

94,9

-3,1

65,1

33,9

29,0

18,4

89,6

16,5

123,2

18,5

35,8

3,8

88,7

4,6

52,9

35,9

22,4

24,8

70,6

25,2 -8,4

Norvégia Görögország Írország Horvátország

1 195,4

-5,6

31,3

-14,6

67,1

78,4

13,4

18,6

7,1

53,5

2,2

132,2

-8,8

20,0

13,6

53,1

11,2

Portugália

37,6

44,0

14,5

11,0

35,4

10,8

Kína

30,9

58,7

16,5

56,2

34,8

24,0 -8,3

Kanada Törökország

Szlovénia

728,9

6,4

18,3

-6,1

34,6

1 018,9

5,2

17,0

15,7

30,7

-9,8

8,6

-7,1

5,2

-6,1

12,1

-37,4

Európai országok

37 648,8

7,0

2 874,9

+3,3

9 262,6

+0,7

Európai Unió (24)

–

–

2 388,7

4,2

7 994,1

0,9

Külföld összesen

38 554,6

6,9

3 409,7

4,3

10 646,2

1,3

Mindösszesen

38 554,6

6,9

6 933,1

+4,8

19 334,8

+2,3

Bulgária Luxemburg

Forrás: KSH

3

A külföldi országok sorrendje a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján került kialakításra.

74



2006. 03. 03. 10:10:48

TALLÓZÓ Rendezvénysorozat

Ungarischer Akzent – Németországi Magyar Kulturális Évad Szerző: Mélyi József1 A magyar kulturális kormányzat döntése értelmében Magyarország egy minden művészeti és kulturális ágra kiterjedő rendezvénysorozatot szervez Németországban, amely 2006. március 9-én kezdődik, és 2007-ben a berlini Collegium Hungaricum új épületének megnyitásáig tart. A rendezvénysorozat illeszkedik a korábbi kulturális évadok sorába, amelyek Olaszországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában és Oroszországban zajlottak, a sok hasonlóság mellett azonban alapvető különbségek is felfedezhetők. A rendezvénysorozat különössége egyrészt abból adódik, hogy Németországban nem kell a magyar kultúra számára úttörő munkát végezni; a magyar kultúra kiemelkedő egyéniségei nem csupán ismerősnek tűnnek Németországban, de a német kulturális élet mindennapjaihoz tartoznak. A XX. század folyamán több honfitársunk művészete Németországban teljesedett ki, Breuer Marcell és Moholy-Nagy László a Bauhaus meghatározó egyéniségei lettek, Balázs Béla a filmelmélet, Robert Capa vagy Munkácsi Márton a fotóművészet nagyjaivá váltak. Íróklasszikusaink közül Márai Sándor, Szerb Antal, kortársaink közül Nádas Péter, Esterházy Péter, Konrád György nemzetközi sikereit a német fordítások alapozták meg, és Kertész Imre Nobel-díjában is komoly szerepet játszott a németországi elismertség. Paradox módon nagy zeneszerzőink, Ligeti György, Eötvös Péter, Kurtág György nagyobb megbecsülésben részesülnek Németországban, mint hazánkban. A másik eltérés a korábban megcélzott országokkal szemben a folyamatos és élő intézményi kapcsolatok sűrű rendszere: két magyar kulturális intézet működik Németországban, illetve a budapesti Goethe Intézet mellett számos szinten és területen léteznek élő kapcsolatok. A német közvéleményben alapvetően pozitív kép él a magyarokról, a magyar kultúráról. Ennek két forrása van, az egyik az ezerszer áldott és átkozott magyar klisékből fakad, amelyek németországi megtestesítője a „Gyakran gondolok Piroskára” című 1955-ös film. Az alkotás egy hódmezővásárhely-kutasipusztai leány és egy dél-német fiatalember kalandjáról szól, felidézve a pusztáról, Budapestről, a Balatonról, a magyarokról és a cigányokról élő közhelyek mindegyikét. A németekben élő magyarságkép azonban egy másik forrásból is táplálkozik, azokból a történelmi eseményekből – az 1956-os forradalomnak és a Berlini Fal leomlásához vezető 1989-es soproni határnyitásnak

köszönhetően –, amelyek jelentős mértében átrajzolták Európa térképét. A német kulturális közvélemény évtizedek óta számos magyar alkotót tekint a XX. század paradigmaváltó, formabontó művészének. Ez a kép is rendkívül differenciált, hiszen míg az NDK-ban Varga Imre Lenin-szobrai számítottak az avantgárd netovábbjának, addig Nyugat-Németországban Konrád György Antipolitika című írását tekintették mércének. A rendszerváltozás utáni években a magyar kulturális élet tulajdonképpen ennek a több forrásból táplálkozó pozitív képnek a megtartásán és finomításán dolgozott. Ennél aktívabb magyar kulturális megjelenésre Németországban az 1999-es Frankfurti Könyvvásáron nyílt lehetőség, amelynek nyomán nem csupán a magyar könyvek kiadása élénkült meg, de a kultúra más területei iránt is megnőtt az érdeklődés. A 2006 márciusától megrendezésre kerülő évad, amely az Ungarischer Akzent címet viseli, ebben az aktívabb irányban jelenthet újabb lépést. Az évad során a kortárs magyar kultúrára szeretnénk irányítani a figyelmet, miközben szem előtt tartjuk a Németországban is ismert tradicionális értékeinket. A bemutatkozás egyben együttműködést is jelent a kultúra számos területén. Valamennyi rendezvényünket német partnerekkel együtt hozzuk létre, a befogadó német intézmények vezetőinek, kurátorainak aktív közreműködésével. Egyik fő célunk a hosszabb távú kapcsolatok megteremtése, az együttműködések kiterjesztése. A kapcsolatok elmélyítésére irányuló szándék kölcsönösségét mutatja, hogy az évaddal egy időben két németországi kezdeményezés is útjára indul. A Kulturstiftung des Bundes2 idén hozta létre Bipolar elnevezésű programját, amelynek célja, hogy a Németország és Magyarország között meglévő kétoldalú kulturális kapcsolatokat új kooperációk támogatásával mélyítse el, és impulzusokat adjon egy közös európai kulturális diskurzushoz. A beérkező pályázatok értékelése után, 2006 őszétől a kultúra minden területén német–magyar együttműködésből született programok valósulhatnak meg. 2007 tavaszán pedig „Deutsch-ungarische Kultur- und Bildungswochen” (Német–magyar kulturális és oktatási hetek) címmel a magyarországi német intézmények programsorozata kerül megrendezésre. Néhány konkrétum az évaddal kapcsolatban. Az évad címe, az Ungarischer Akzent nem csupán a Németországban jól ismert magyar akcentust jelöli, hanem egyben a rendezvénysorozat szerkezetét is

1

2

A szerző az Ungarischer Akzent rendezvénysorozat kurátora.

Német Szövetségi Kulturális Alapítvány.



75

2006. 03. 03. 10:10:49

jellemzi. Az év egy-egy hosszabb-rövidebb szakaszában ugyanis hangsúlyokat kívánunk elhelyezni Németország különböző kulturális központjaiban. Az események első szakaszára márciustól júniusig kerül sor, a berlini megnyitótól egészen a labdarúgó világbajnokság kezdetéig. A következő, szeptember–október–novemberi időszak középpontjában az 1956-os forradalom 50. évfordulója áll. Az év végén és 2007 elején különböző tartományokban tervezünk más-más műfajra koncentráló hangsúlyos megjelenést. A rendezvénysorozat első szakaszában elsősorban Berlin/Brandenburgra összpontosítunk, a későbbiekben a Hanza-városok régiója (Hamburg, Bréma), a keleti nagyvárosok, Észak-Rajna-Vesztfália, valamint a hagyományosan kiváló magyar kapcsolatokkal rendelkező Bajorország és Baden-Württemberg kerül előtérbe. Terveinkben szerepel a legjelentősebb német fesztiválokon, köztük a Lipcsei és a Frankfurti Könyvvásáron való részvétel is. Az évad programja több ponton összekapcsolódik a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa projekttel, amelyben Pécs német partnervárosa Essen vagy Görlitz lesz. Az évad szervezését a korábbiaktól eltérően nem a Hungarofest Kht., hanem a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma végzi, szoros együttműködésben a németországi magyar kulturális intézetekkel. Az évad fontosabb súlypontjai: A Bartók-évfordulóhoz kapcsolódó rendezvények és a Kurtág György 80. születésnapja alkalmából rendezett koncertek és fesztiválok. Az évadon belül 2006 folyamán a legtöbb figyelem a komolyzene felé irányul majd. Ennek részét képezi többek között Eötvös Péter operájának németországi ősbemutatója a MärzMusik Fesztiválon, de Berlinben külön koncertet szentelünk a bartóki életmű népzenei gyökereinek bemutatására. Fontos célunk, hogy a fiatalabb korosztályok körében is népszerűsítsük a magyar kultúrát, erre elsősorban a Magyar mesenapok (Ungarische Märchentage) rendezvénysorozata keretében kerülhet sor Berlinben. Német és magyar művészek több száz rendezvényen olvasnak fel, zenélnek, illetve több magyar táncházi zenekar is bemutatkozik. Az 1956-os forradalom 50. évfordulójához kapcsolódóan Németország számos városában kerül sor megemlékezésekre. Programjaink e rendezvényekhez illeszkedve a történelmi visszatekintés mellett alkalmat kínálnak a párbeszéd elmélyítésére is. A képzőművészeti programok közül kiemelkedik két kiállítás Moholy-Nagy László műveiből, valamint több kortárs művészeti projekt Berlinben, Hamburgban és Baden-Württembergben. A program részét képezi egy nagyobb, magyar–német–osztrák–szlovák koprodukcióban létrejövő kiállítás, amely Kempelen Farkas találmányait és azok utóéletét mutatja be. Ez a tárlat 2007-ben Budapesten, a Tavaszi Fesztivál nyitórendezvényeként a Műcsarnokban is bemutatásra kerül.

76


A magyar kortárs színház, könnyűzene és film képviselői az évad egész időtartama alatt bemutatkozhatnak. A Németországi Magyar Kulturális Évad művészeti koncepciójához hozzátartozik a „cross-over” fogalma is, azaz a különböző művészeti ágak egymásba játszása. Példa erre a magyar DJ-k és a népdalénekesek közös fellépése nagy rendezvényeken és fesztiválokon vagy Bartók Csodálatos Mandarinjának animációs vetítéssel kísért koncertelőadása. Speciális, a tömegkultúrát formáló és a két nép látásmódját közelítő programjaink között szerepel a „Bejárható történelem” címet viselő fényfestés a berlini Brandenburgi Kapu előtt, amely a két nép utóbbi 50 évének közös történetét mutatja be. Érdekes színfoltja lehet a rendezvénysorozatnak a két ország íróválogatottjának felolvasással egybekötött futballmérkőzése. A programok helyszínének egyrészt rangos múzeumokat (például Bauhaus Archiv, Dessaui Múzeum), művészeti seregszemléket, vásárokat és fesztiválokat (Berliner Festspiele, Lipcsei Nemzetközi Könyvvásár) nyertünk meg, de legalább ilyen fontosak a kisebb klubok, alternatív kulturális helyszínek is. Az évad külön honlapot indít, amelyet fokozatosan a magyar-német kulturális kapcsolatok portáljává szeretnénk kiépíteni, és amely nemcsak a kulturális rendezvényekről ad majd információt, hanem díjakról, ösztöndíjakról, közös projektekről és az együttműködés egyéb formáiról is beszámol. Fontos szerepet játszik az évad rendezvényein a magyar gasztronómia bemutatásának lehetősége. Többek között a Magyar Vendéglátóipari Múzeummal közös tervezésben az egyes rendezvényekhez kapcsolódóan alkalmat kívánunk nyújtani a magyar borok és a magyar konyha bemutatására, a kultúra és a gasztronómia együttes bemutatkozására. Berlinben több hónapon keresztül, Hamburgban néhány hétig egy-egy kávéház magyar irodalmi kávézóként fog működni, felolvasásokkal, koncertekkel és kiállításokkal. Az évadról első ízben december 13-án tartottunk sajtótájékoztatót, amelyen a kulturális miniszter ismertette a rendezvénysorozat főbb célkitűzéseit. Az évad későbbi kommunikációjának kitűzött célja az országkép modernizálása, illetve a Németországban elfoglalt kiemelt pozíció megerősítése lesz. Az egyes hangsúlyos pontok a német partnerekkel összehangolt reklámstratégia keretében jelennek meg. A tavaszi, az őszi, illetve a 2007-es programokról külön-külön programfüzeteket adunk majd ki. Reméljük, hogy az évad keretében a turizmus és a kultúra számos ponton erősítheti a magyar jelenlétet, ez már a kezdettől fogva konkrét formát is ölthet, hiszen az évad megnyitásának időpontja egybeesik a berlini ITB, a Nemzetközi Turizmus Börze időpontjával.


2006. 03. 03. 10:10:49

TALLÓZÓ Honlapajánló

A Magyar Turisztikai Hivatal honlapja A Magyar Turisztikai Hivatal (MTH) a kormány irányítása és a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter felügyelete alá tartozó államigazgatási szervezet. A hivatal önálló jogi személyiséggel rendelkező országos hatáskörű államigazgatási szervezetként 2005. január 1-jétől látja el a turizmus állami szintű irányításával kapcsolatos munkát. Az MTH jogállásáról rendelkező 296/2004. (X. 28.) Korm. rendeletben meghatározott feladatokat a hivatal munkatársai a szolgáltató közigazgatás szellemében végzik, ez a szemléletmód és megközelítés visszatükröződik a www.mth.gov.hu címről elérhető honlapon is. A Magyar Turisztikai Hivatal megalakulása után a szervezet internetes oldala pár hónapos tervezést és próbaüzemet követően 2005 májusában kezdte meg működését. A honlap szolgáltatásai iránti igényt jól mutatja, hogy már az indulás hónapjában volt olyan nap, amikor a látogatottság megközelítette a napi 76 ezer belépést, amely egy újonnan induló közigazgatási honlap esetében kiemelkedően jónak nevezhető. A szolgáltató közigazgatás (better governance) megközelítés a 2005-ös év során elsősorban a Turizmus törvény-koncepció társadalmi egyeztetésének internetes támogatottságával szemléltethető leginkább, de a korábbi években a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS) szakmai vitájához is nagy segítséget nyújtott az internet interaktív használata. A honlap vizuálisan is elkülönülő részéről érhető el a turisztikai ágazat hosszú távú fejlesztési vízióját és programját meghatározó NTS mindenkori hivatalos változata. A honlap Linkajánló című menüpontja átfogó kapcsolódási hálóba rendezi a turizmussal összefüggő hazaiés nemzetközi közigazgatási- és szakmai szervezetek elérhetőségét, amely a Magyar turizmus állami irányítása, A Miniszter, valamint az Elérhetőségek menüpontokkal kiegészítve alapos áttekintést nyújt a hazai turizmus közigazgatási szereplőiről. Az MTH honlapja a felhasználóbarát

szolgáltatások jegyében közvetlen elérhetőséget biztosít a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalhoz, ahol többek között a bejegyzett utazási irodák listájáról tájékozódhat a látogató. A hivatalos kiutazási információk iránt érdeklődőkre is gondoltak a honlap készítői, ezért közvetlen elérhetőséget biztosítottak a Külügyminisztérium és az Országos Epidemiológiai Központ honlapjához, ahonnan az utazásra nem javasolt desztinációkról, illetve a kötelező védőoltásokról olvasható tájékoztatás. Az MTH egyik legnépszerűbb menüpontja a Hírlevél blokk, ahol a hivatal – elemzéseit és aktuális információt tartalmazó, havi rendszerességgel közzétett – hírlevelei olvashatóak kronologikus sorrendben. A honlap egyébként lehetővé teszi a hírlevélre való feliratkozást, így az érdeklődők még kényelmesebben értesülhetnek a hivatal által nyújtott információkról. Az MTH munkatársainak különböző orgánumokban megjelenő aktuális írásaiba pedig a Publikációk menüpont ad betekintést. A Pályázatok menüpontot jóformán be sem kell mutatni, mert azt szinte kivétel nélkül a honlap valamennyi látogatója ismeri már. E helyre egyrészt az EU strukturális alapjaiból érkező forrásokból finanszírozott turisztikai témájú pályázati kiírások kerültek fel, de megtalálhatóak az éppen aktuális MTH-s pályázatokról szóló információk éppúgy, mint a turisztikai régiók pályázataihoz elvezető kapcsolatok feltüntetése. A Jogszabályok menüpont a turizmus ágazatát leginkább érintő 30 jogszabály kigyűjtése mellett tartalmazza az MTH jogászai által készített összeállítást az utazási vállalkozók felelősségét korlátozó nemzetközi szerződésekről is. Az Aktualitások menüpont a fentiek mellett biztosítja, hogy az MTH honlapját munkájukhoz rendszeresen használók is tájékozódhassanak a folyamatosan frissülő hírekről és a turizmus világát érintő kisebb-nagyobb érdekességekről. A fentiek jegyében jó böngészést kívánunk a Magyar Turisztikai Hivatal honlapján!

A Magyar Turizmus Rt. honlapjának kutatási oldalai A Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységét kutatásokkal alapozza meg. Magyarország nemzeti turisztikai marketingszervezete a kutatási adatok társaságon belüli felhasználása mellett nagy hangsúlyt fektet a kutatások, illetve az azokból készített összefoglaló elemzések turisztikai szakma felé történő továbbítására

is. A társaság kutatási eredmények kezelésére és hasznosítására vonatkozó szabályzatának értelmében a kutatási eredmények a szakmai érdeklődők számára felhasználói szerződés keretében, azonos feltételekkel és teljes részletességgel állnak rendelkezésre. A kutatási eredmények turisztikai szakma felé történő továbbítása



77

2006. 03. 03. 10:10:50

TALLÓZÓ számos információs csatorna segítségével valósul meg, amelyek között az internet igen fontos szerepet játszik. A www.itthon.hu címen elérhető honlap Szakmai oldalain a piackutatásokkal kapcsolatos információk a Turizmus Magyarországon, illetve a Piackutatások & Turizmus Bulletin almenüből érhetők el. A Szakmai oldalak egyik fontos alapköve a Turizmus Magyarországon oldal. Az innen letölthető kiadványokból a turizmus világgazdasági és Magyarország gazdaságában betöltött szerepéről, a világ és hazánk turizmusának legfontosabb mutatóiról, a beutazó, a kiutazó és a belföldi turizmus alakulásáról, valamint a kereskedelmi és a magánszálláshelyek vendégforgalmáról tájékozódhat az Olvasó a 2001-2005 közötti évekre, valamint az 1990-2002-es időszakra vonatkozóan. A kiadványokban bemutatásra kerül továbbá a turizmus irányításának rendszere és a Magyar Turizmus Rt. tevékenysége is. A Piackutatások & Turizmus Bulletin menüpontra kattintva az alábbi oldalak közül választhatunk: Statisztika, Külföldi országkutatások, A magyar lakosság utazási szokásai, Termékspecifikus kutatások, Turizmus és regionalitás, Turizmus menedzsment, Európai Unió és turizmus, E-turizmus és Turizmus Bulletin és egyéb kiadványok. A piackutatások és elemzések mellett a Hírek rovat aktuális információkkal, a Hasznos linkek rovat a Piac- és Termékelemzési Iroda által is használt internetes oldalak témák szerint csoportosított gyűjteményével segíti a tájékozódást. Végül, de nem utolsósorban itt található a Magyar Turizmus Rt. szakdolgozat pályázatának részletes ismertetése is, ahol a 2005-ben ötödik alkalommal meghirdetetett „Az év turisztikai témájú szakdolgozata” pályázatról tájékozódhatnak az érdeklődők: itt találhatók meg a pályázat feltételei, a legújabb pályázati felhívás, a pályázathoz szükséges adatlap, valamint az eddigi évek pályázóinak és helyezettjeinek névsora évenkénti bontásban. A Statisztika rovaton belül az egyes évekre kattintva az adott évben a világ és Magyarország turizmusára, benne a kereskedelmi és magánszálláshelyek, a magyarországi turisztikai régiók, a gyógy- és wellness-szállodák és a MICE-turizmus vendégforgalmára vonatkozó statisztikai elemzések, valamint a Turizmus Bulletinben megjelent, statisztikához kapcsolódó tanulmányok, gazdasági elemzések olvashatók. A rovat 1996-tól 2005ig minden évről tartalmaz információt, a korábbi évek vonatkozásában főként összegző, áttekintést nyújtó elemzések, a 2004. és 2005. évről pedig részletes statisztikai adatok formájában. A Külföldi országkutatások rovat azon felmérések – ezen belül kiemelten a Magyar Turizmus Rt. elsődleges piackutatásainak – vezetői összefoglalóit tartalmazza, amelyek Magyarország küldő országairól rendelkezésünkre állnak. Ezen almenüből tölthetők le a 2005-ben indított „A hónap küldő országa” c. rendezvénysorozat

78


keretében elhangzott prezentációk is. Az egyes országok nevére kattintva minden, az adott országra vonatkozó, elektronikus úton elérhető kutatási összefoglalót és elemzést, valamint a Turizmus Bulletinben megjelent tanulmányt megtalálnak az érdeklődők. A magyar lakosság utazási szokásai rovatban az elmúlt években rendszeresen elvégzett kutatások eredményei, valamint az ezekből készült Turizmus Bulletinben megjelent tanulmányok olvashatók. A Termékspecifikus kutatások rovatban az egészségturizmus, a MICE, a kulturális turizmus, a városi turizmus, az aktív turizmus, a fenntartható- és ökoturizmus, a falusi turizmus és a világörökségek témájában tájékozódhat az olvasó. Az E-turizmus oldalon belül találhatók az elektronikus turizmus és az elektronikus marketing legfrissebb hírei elsősorban az internet, a B2B (Business to Business), a B2C (Business to Consumer) és a mobil technológiák témákban. A Turizmus Bulletin és egyéb kiadványok rovatban három kiadványra hívjuk fel a piaci információk és kutatási eredmények iránt érdeklődők figyelmét. A Turizmus Bulletin almenüből a folyóirat eddig megjelent évfolyamainak cikkei tölthetők le. A folyóiratban megjelent, Word formátumban letölthető cikkek listája segítségével bármelyik tanulmány – szerző vagy cím szerint egyaránt – kereshető. A korábban ingyenesen terjesztett folyóirat a 2005. évtől, vagyis a IX. évfolyamtól kezdve előfizetésessé vált, ennek megfelelően a folyóiratban szereplő tanulmányok a megjelenést követő harmadik hónapban kerülnek fel a honlapra. Ebben a rovatban hívjuk fel a figyelmet két további fontos kiadványra, a Turizmus Magyarországon c. éves rendszerességgel megjelenő, összefoglaló jellegű anyagra, valamint a Magyar Turizmus Rt. által támogatott Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból c. negyedévente megjelenő periodikára. Annak érdekében, hogy a kutatási eredmények a turisztikai szakma nemzeti, regionális és vállalkozói szintű képviselői – többek között az utazási irodák, a közlekedési vállalatok, szálláshely-szolgáltatók, turisztikai oktatásban dolgozó tanárok, diákok, tanácsadó cégek és minden más érdeklődő – számára a napi gyakorlatban is hasznosíthatók legyenek, honlapunkat folyamatosan aktualizáljuk. Honlapunkon igyekszünk széles körű tájékoztatást nyújtani, a világhálón azonban számos kutatási jelentés csak összefoglaló formájában érhető el. A részletes kutatási eredmények a Piac- és Termékelemzési Irodában – időpont egyeztetést követően – minden csütörtökön 14 és 17 óra között személyesen tekinthetőek meg. További információ: Magyar Turizmus Rt. Piac- és Termékelemzési Iroda, 1012 Budapest, Vérmező út 4., telefon: (1) 488-8710, fax: (1) 488-8711, e-mail: [email protected], honlap: www.itthon.hu > Szakmai oldalak.


2006. 03. 03. 10:10:50

TALLÓZÓ Kiadványajánló

Turisztikai statisztikai évkönyv, 2004 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal

A Turisztikai statisztikai évkönyv, 2004 a gazdaság állandó érdeklődésre számot tartó területeinek egyikéről, a turizmusról nyújt széles körű tájékoztatást. Az évkönyv külön fejezetben foglalja össze az ágazat legfontosabb adatait, a további fejezetekben pedig a turisztikai adatgyűjtésekből származó részletes információkat tárja rendszerezett formában az érdeklődők elé. Az évkönyv teljes tartalma (táblázatok, grafikonok, illetve a módszertani részek) két nyelven, magyarul és angolul olvasható. A kiadvány – az előző évekhez hasonlóan – jól hasznosítható CD melléklettel együtt jelent meg, a nyomtatott évkönyv és a CD tartalma azonban eltérő. A papír alapú kiadvány követi az utóbbi években megjelent évkönyvek gyakorlatát, ennek megfelelően a szálláshelyi statisztika területi bontása tekintetében kiemelt üdülőkörzeteket használ. A CD-n az üdülőkörzeteken túl tervezési-statisztikai régiók szerinti bontásban is megtalálhatók a szálláshelyek adatai. Település-, illetve adatszolgáltató szintű részletes adatok kizárólag a CD-mellékleten olvashatók. Az adatgyűjtésekhez tartozó beszámolójelentések is a CD-ről tölthetők le, a nyomtatott évkönyv ezeket nem tartalmazza. Az első, összefoglaló fejezet színes grafikonokkal és hosszabb idősorokkal szemlélteti a fontosabb idegenforgalmi folyamatokat. A magyar gazdaság és a turizmus legfontosabb mutatóit negyedéves bontásban tartalmazó táblázat után a Magyarországra látogató külföldiek és a külföldre látogató magyarok számának változását mutatja be határszakaszok szerint. A kínálat elemei közül a kereskedelmi szálláshelyek kapacitás-adatait szállástípusok szerint, illetve a vendéglátó üzletek számát típus és terület szerint adja közre. A fejezet adatokat tartalmaz továbbá a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban működő vállalkozások számáról, az alkalmazásban állók létszámáról és havi bruttó átlagkeresetéről. Az összefoglaló fejezetet a Magyar Nemzeti Banktól származó, az idegenforgalmi devizabevételek és -kiadások alakulását, valamint a magyar idegenforgalomban jelentős devizák árfolyamát bemutató adatok egészítik ki. Az összefoglaló fejezet után az évkönyv témánként részletezi a 2004-re vonatkozó adatokat. A második fejezet a nemzetközi utasforgalom alakulását mutatja be. Ezen belül a határviszonylatonkénti és

határállomásonkénti, a közlekedés módja, illetve országok szerinti utasforgalomról és a személygépjármű-forgalomról találhat az érdeklődő adatokat. A harmadik fejezet a külföldiek magyarországi utazásairól közöl részletes adatokat. A fejezet tábláiban a külföldi látogatók számáról, különböző szempontok szerinti megoszlásáról, tartózkodási idejéről és kiadásairól találunk információt. A negyedik fejezet a lakosság turisztikai célú utazásait mutatja be a statisztika eszközeivel. A fejezet részletes adatokat tartalmaz a háztartások külföldi és magyarországi utazásainak jellemzőiről, illetve az utazástól való távolmaradás okairól is. Az ötödik fejezet a kereskedelmi szálláshelyek kapacitásáról, a szállástípusonkénti külföldi és belföldi vendégforgalomról, a szállodák szobakihasználtságáról, az átlagárakról, a bevételekről, a szállodai értékesítés jellemzőiről, illetve az üdülési csekket elfogadó szálláshelyekről tartalmaz adatokat. A gyógyszállodák kapacitásával, vendégforgalmával és szobakapacitás-kihasználtságával külön táblák foglalkoznak. A hatodik fejezet a magánszállásadás vendégforgalmát, vendégforgalmi mutatóit és kapacitásadatait tartalmazza kiemelt üdülőkörzetek szerinti bontásban. A hetedik, területi adatokat tartalmazó fejezet csak a CD-n található meg. Ebben a részben egyrészt a kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitás és vendégforgalmi adatai találhatók tervezési-statisztikai régiók, illetve településenkénti bontásban. Másrészt a Magyarországon működő szállodák legfontosabb adatait mutatja be megyénként és adatszolgáltatónként részletezve. A kiadvány megrendelhető a Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai Szolgáltatások Osztályán (1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7., telefon: (1) 345-6570, fax: (1) 345-6699, e-mail: [email protected]), illetve megvásárolható a Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai Szakkönyvesboltjában (1024 Budapest, Keleti Károly u. 10., telefon: (1) 212-4348), valamint a Központi Statisztikai Hivatal regionális igazgatóságain. A kiadvány ára a CD-melléklettel együtt 4500 forint. További információ: www.ksh.hu.



79

2006. 03. 03. 10:10:51

TALLÓZÓ Kutatósarok

Az UNWTO 2006-2007. évi kutatási tevékenysége A 2006. évtől kezdődően a Turizmus Bulletin folyóirat Tallózó rovatán belül elindítottuk a Kutatósarok rovatot. A rovat célja, hogy egy-egy témához kapcsolódóan további információforrásokra hívja fel az érdeklődők figyelmét. Első alkalommal a Turisztikai Világszervezet (United Nations World Tourism Organization, UNWTO) kutatási tevékenysége, illetve a 2006-2007-re tervezett feladatok kerülnek bemutatásra. A szervezet által publikált kutatási eredmények, a turizmus alakulásáról szóló legfrissebb információk a hazai turisztikai szakemberek számára a stratégiai tervezés és a mindennapi munka során egyaránt számos hasznos információval szolgálhatnak. A Turisztikai Világszervezet 2006-2007. évi munkaprogramjának fő területei: • Turizmusstatisztika és a turizmus gazdasági hatásainak mérése, • Marketingkutatás, • Fenntartható fejlődés a turizmusban, • Minőség és turizmus, • A turizmus etikai, társadalmi és kulturális hatásai, • Emberi erőforrás-fejlesztés a turizmusban, • Együttműködés a szegénység enyhítésében, csökkentésében, • Társult tagokat és desztinációkat segítő tevékenység és • Kommunikáció. Az UNWTO marketingkutatással foglalkozó részlege (Market Intelligence and Promotion Department) tevékenységének fő célja, hogy a szervezet tagjai számára kvalitatív és kvantitatív információkat biztosítson a turizmushoz kapcsolódó témákról. A szervezet munkaprogramjához igazodva, 2006-2007-ben a főbb kutatási területek az alábbiak: 1. A turizmus alrendszerei (nemzetközi trendek, küldő piacok, turisztikai termékek, szegmensek stb.), 2. Marketing- és kutatási módszerek, technikák (best practices = legjobb gyakorlatok), 3. Közvetlen együttműködés nemzeti turisztikai hivatalokkal és egyéb turisztikai intézményekkel, szervezetekkel. 1. Küldő- és fogadóterületek vizsgálata 1.1. A turizmus alrendszereinek jellemzői és fejlődése • Tourism Market Trends – az egyes országok turizmusának alakulását bemutató kiadványsorozat, világ és regionális/kontinensenkénti felosztásban, • Küldő piacok: Kína (az ETC1-vel közös kutatás), Oroszország (az ETC-vel közös kutatás), India, 1

• UNWTO: World Tourism Barometer (a turizmus rövid távú alakulását vizsgáló felmérés),

• További tanulmányok: a növekvő olajárak hatása a nemzetközi turizmusra; a Sharm el Sheiki támadás hatása a turizmusra. 1.2. Turisztikai termékek/szegmensek jellemzői (Piacszegmentálási kézikönyv (az ETC-vel közös kutatás); Ifjúsági és diákturizmus; A világ szállodaipara 1980-2005) 1.3. Nemzetközi turisztikai előrejelzések 1.3.1. Rövid távú elemzések (UNWTO Turizmus Barometer, egy éves előrejelzés a világ és a régiók/kontinensek turizmusának alakulásáról) 1.3.2. Hosszú távú elemzések: Tourism 2020 Vision (az 1995-ben készített Turizmus 2020 előrejelzés aktualizálása) 2. Marketing- és kutatási módszerek 2.1. Nemzeti Turisztikai Hivatalok (NTO-k) és szervezetek támogatása • Hatékonyságmérési kézikönyv (az ETC-vel közös kutatás) • E-marketing kézikönyv (az ETC-vel közös kutatás) • Turisztikai előrejelzések kézikönyve (az ETC-vel közös kutatás) • Turizmus marketingtervezés kézikönyv 2.2. A Nemzeti Turisztikai Hivatalok teljesítményének értékelése (szervezeti felépítés, feladatok és költségvetés szempontjából) 3. Közvetlen együttműködés a nemzeti turisztikai hivatalokkal és egyéb turisztikai intézményekkel 3.1. A marketing területén 3.2. A kutatás területén. A Magyar Turizmus Rt. a Turisztikai Világszervezet társult tagja. A szervezet által publikált kutatási jelentések, illetve a szervezet munkájával kapcsolatos további információk a Magyar Turizmus Rt. Piac- és Termékelemzési Irodájában rendelkezésre állnak. A kutatási jelentések és egyéb publikációk – előzetes bejelentkezést követően – minden csütörtökön délután 14 és 17 óra között tekinthetőek meg. További információ: • UN World Tourism Organization www.world-tourism.org, [email protected] • Magyar Turizmus Rt. Piac- és Termékelemzési Iroda (1012 Budapest, Vérmező út 4. telefon: (1) 488 8710, fax: (1) 488 8711, e-mail: [email protected])

A European Travel Commission (ETC) 34 európai ország nemzeti turisztikai hivatalait tömörítő szervezet.

80



2006. 03. 03. 10:10:52

TALLÓZÓ Elektronikuskiadvány-ajánló

Turizmus Magyarországon 2005 CD A 2006. március 8. és 12. között Berlinben megrendezésre kerülő, a turisztikai szakma egyik legrangosabb kiállításának és vásárának tekinthető 40. nemzetközi turisztikai kiállításra (Internationale Tourismus-Börse, ITB) elkészült a Magyar Turizmus Rt. Turizmus Magyarországon 2005 című – többek között a Turisztikai Világszervezet, a Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal 2005. évi előzetes adatait tartalmazó – angol és magyar nyelvű szakmai CD-je. A CD-n az alábbi témák kerülnek bemutatásra: • Magyarország helye a világ turizmusában, • a turizmus Magyarország gazdaságában betöltött szerepe, • a 2005. évi magyarországi beutazó, belföldi és kiutazó turizmus legfontosabb jellemzői a Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, több esetben máshol nem publikált adatai alapján, • a magyar lakosság 2005. évi utazási szokásai, • a magyar turizmus szervezeti rendszere, • a 2005-ben a kormány által is elfogadott Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia összefoglalója, • a Magyar Turizmus Rt. 2005. évi tevékenysége.

A nemzetközi és a hazai turisztikai szakmai nemzeti, regionális, helyi és vállalati szintű képviselői, a döntéshozók és a további érdeklődők számára összeállított CD-n megtalálhatóak a Magyar Turizmus Rt. új reklámfilmjei (Hungary Smiles, Budapest Talent for Entertaining, Balaton: the Lake of Pleasures) is. A CD megvásárolható személyesen a Magyar Turizmus Rt. Piac- és Termékelemzési Irodájában (1012 Budapest, Vérmező út 4. telefon: (1) 488-8710, fax: (1) 488-8711, e-mail: [email protected]; kedd-szerda-csütörtök 9-12 óráig), illetve postai úton a www.itthon.hu >> Szakmai oldalak >> Turizmus Magyarországon >> Turizmus Magyarországon 2005 oldalról letölthető megrendelő kitöltésével. A CD tartalma pdf formátumban a Magyar Turizmus Rt. www.itthon.hu címen elérhető honlapjáról, a Szakmai oldalak >> Turizmus Magyarországon >> Turizmus Magyarországon 2005 menüpontból magyar és angol nyelven egyaránt letölthető.

Következő számunk tartalmából • Magyarország mint turisztikai desztináció imázsa hazánk legfontosabb küldő piacain a Magyar Turizmus Rt. által az elmúlt években készített elsődleges kutatások alapján • A kínai lakosság utazási szokásai • Fenntarthatósági indikátorok alkalmazása a turizmusban • Turisztikai projektek fejlesztésének legfőbb tapasztalatai • E-marketing a turizmusban • Kulturális turizmus és városfejlesztés – Európa Kulturális Fővárosa • Nemzetközi trendek a szállodaiparban – II. rész • Vallási turizmus



81

2006. 03. 03. 10:10:52

Turizmus Bulletin. Felelős kiadó: Dr. Galla Gábor vezérigazgató Főszerkesztő: Kiss Kornélia kutatási igazgató Szerkesztő: Polgár Judit kutató

Recommend Documents