TUDOMÁNYMETRIA Információáramlás az orvosi és a társadalomtudományok között Schubert András*, Somogyi Anikó ** * MTA Könyvtár és Információs Központ, Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály, Budapest ** Semmelweis Egyetem, II. Belgyógyászati Klinika, Budapest, Hungary Bevezetés A legutóbbi évek tudománymetriai irodalmában sokat találkozhatunk az „impact” (hatás) fogalmával, de nem egészen a hosszú időn át megszokott „impaktfaktor” kontextusában. Az érdeklődés inkább arra irányul, hogy egyes kutatási eredmények, ill. azok publikált változatai milyen hatást fejtenek ki a tudományon belül („scientific impact”) és azon kívül („social impact”). Egy másik, újabban reflektorfénybe került kérdéskör a tudománymetriának a természettudományokban többé-kevésbé bevált és elfogadott módszereinek a társadalom- és humán tudományokra való átültethetősége. Ez a kérdés láthatóan a hazai oktatás és kutatás érdeklődését is felkeltette [1, 2]. A közelmúltban két olyan európai kutatási projekt indult az MTA Könyvtár és Információs Központ, Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztályának részvételével, amely pontosan ezt a két kérdéskört vizsgálja [3, 4]. A jelen tanulmányban a természet- és társadalomtudományok egymásra gyakorolt hatását az orvosi és társadalomtudományi tudományterületek publikációinak hivatkozási–idézettségi kapcsolatainak feltárásával kíséreljük meg vizsgálni. A területek közötti információáramlást a vizsgálatban úgy értelmezzük, hogy az egyik területen publikált cikkre egy másik területen hivatkoznak. E publikáció a szerzőknek egy korábbi vizsgálatán [5] alapszik, amely tartalmazza az itt összefoglalt eredmények számos részletét is. Adatforrások és adatfeldolgozás Folyóiratszintű vizsgálatainkhoz a Thomson-Reuters Journal Citation Reports (JCR) adatbázisának 2006. évi adatait használtuk fel. Az adatbázis Science Citation Index és Social Science Citation Index változataiban megtalálható összes folyóiratot besoroltuk a Thomson-Reuters Essential Science Indicators (ESI) adatbázisának 22 szakterületébe. A szakterületek közül négyet tekintettünk orvostudományinak (klinikai tudományok, immunológia, idegtudományok és farmakológia), hármat pedig társadalomtudományinak (közgazdaságtan, pszichológia és általános társadalomtudományok). További részletesebb vizsgálat céljára a diabetes szakirodalmának területéről választottunk mintákat., A címükben, kivonatukban vagy keresőszavaik között a „diabetes” szót tartalmazó cikkek közül a ThomsonReuters Web of Science (WoS) Science Citation Index (SCI) adatbázisa General & Internal Medicine szakterületének folyóirataiban 2001 és 2010 között megjelent cikkek alkották a DIAB MED mintát, a Social Science Citation Index (SSCI) által ugyanebben az időtartamban referált cikkek pedig a DIAB SSCI mintát. Mindkét mintában elsősorban a vizsgált cikkek irodalomjegyzékében szereplő hivatkozások jellemzőire voltunk kíváncsiak, különös tekintettel az orvosi és a társadalomtudományi cikkek közötti információs kapcsolatokra. Eredmények Folyóiratszintű vizsgálatok Az ESI kategóriákba sorolt JCR adatok alapján elkészítettünk a szakterületek közötti hivatkozások mátrixát. A sorokba az idéző, az oszlopokba az idézett szakterületek kerültek. A szakterületek magyar és angol megnevezését és rövidítéseiket az 1. függelékben adjuk meg. A hivatkozások számából kettős normalizációval elkészítettük a szakterületek közötti normalizált „hivatkozási–idézeti affinitás” mutatószámokat (lásd 1. ábra). Az affinitási mutatószám 1-nél nagyobb értékei azt jelzik, hogy a két szakterület között az átlagosnál nagyobb az idézettségi kölcsönhatás. Az 1.
ábrán az orvostudományi területek sorai és oszlopai piros a társadalomtudományi területekéi sárga kiemeléssel jelöltük. A legerősebb kölcsönhatás az ideg- és viselkedéstudományok és a pszichológia/pszichiátria között mutatkozik, ami legkevésbé sem meglepő, különösen a két terület némiképpen átfedő definíciója miatt. (Bár az eredmények relevanciáját erősíti, hogy az ESI minden folyóiratot csakis egy területbe sorol be, így a lehetőségek szerint az egymáshoz közeli területeket is igyekszik különválasztani.) A két terület közötti affinitás kétirányú és közel szimmetrikus. Hasonló a helyzet a pszichológia/pszichiátria és a klinikai tudományok között is, ahol a relatív aszimmetria egy kevéssel nagyobb: a társadalomtudományi terület valamivel erősebben támaszkodik az orvosi terület eredményeire, mint fordítva. Ugyanilyen irányú enyhe aszimmetria mutatkozik a klinikai tudományok és az általános társadalomtudományok között is, ahol a kölcsönös idézettség szintje meglepően magasnak mondható.
1. ábra Hivatkozási–idézeti affinitás az ESI szakterületek között A klinikai tudományok és az általános társadalomtudományok közötti idézettségi kapcsolat forrásairól közelebbi képet kaphatunk az egyes folyóiratokra vonatkozó adatokból. A kinikai tudományokba sorolt folyóiratok közül háromban (Gerontologist, Health & Place, OTJR: Occupation, Participation and Health) a legnagyobb mind a társadalomtudományi folyóiratokra vonatkozó hivatkozások, mind az azoktól kapott idézetek aránya (megközelíti, ill. esetenként lényegesen meghaladja az 50%-ot). Az általános társadalomtudományok közé sorolt folyóiratok közül az Advances in Health Sciences Education és a Social History of Medicine esetében mind a klinikai tudományok folyóirataira vonatkozó, mind az azoktól kapott idézetek aránya meghaladja az 50%-ot. Érdekességként megjegyezzük, hogy a kapcsolat nem mindenkor ilyen szimmetrikus: a Population Bulletin hivatkozásainak 83,3%-a klinikai tudományi folyóiratokra vonatkozik, míg ilyen folyóiratoktól idézetet egyáltalában nem kapott. A folyóiratok szakterületei közötti idézettségi kapcsolatok elemzése meglepő felfedezésekre nem vezetett (ezt nem is vártuk), de kétségkívül hozzájárul az orvosi és a társadalomtudományok közötti határmezsgyék feltérképezéséhez. Esettanulmány a diabetes szakirodalmának területéről További részletesebb vizsgálat céljára a diabetes szakirodalmának területéről választottunk mintákat. Ennek a területnek részletes tudománymetriai vizsgálatáról egy korábbi publikációnkban számoltunk be [6]. A WoS adatbázisból a címükben, kivonatukban vagy keresőszavaik között a „diabetes” szót tartalmazó cikkek közül az SCI „General & Internal Medicine” szakterületének folyóirataiban 2001 és 2010 között megjelent
cikkek alkották a DIAB MED mintát, az SSCI által ugyanebben az időtartamban referált cikkek pedig a DIAB SSCI mintát. Mindkét mintában elsősorban a vizsgált cikkek irodalomjegyzékében szereplő hivatkozások jellemzőire voltunk kíváncsiak, különös tekintettel az orvosi és a társadalomtudományi cikkek közötti információs kapcsolatokra. Megállapítottuk, hogy míg a társadalomtudományi folyóiratokban megjelent diabetes témájú cikkekben a klinikai folyóiratokra való hivatkozások aránya a tízéves időszakban nagyjából állandó 55% körüli részesedést mutatott, a klinikai folyóiratokban megjelent cikkek társadalomtudományi folyóiratokra való hivatkozásainak aránya – bár egy nagyságrenddel alacsonyabb –, de egyenletesen növekedett, 1%-ról indulva az időszak végére 3,5%-ot ért el. Hat ország (Ausztria, Csehország, Finnország, Írország, Magyarország és Szlovákia) diabetes irodalmát összehasonlítva azt találtuk, hogy a klinikai cikkekben a társadalomtudományokra való hivatkozások aránya Magyarországon a legmagasabb (4%), ezt a vizsgált országok közül csak Írország közelíti meg. Egy intézményi szintű összehasonlítás során a stockholmi Karolinska Intézet bizonyult a legaktívabbnak a diabetes tárgyú publikációk társadalomtudományi vetületeit (mind a publikációk, mind a hivatkozások arányát) tekintve. A SOTE ebben a vonatkozásban nem mutatott kiemelkedő aktivitást – vagy a kutatások témái, vagy a kutatók érdeklődése (e kettő nyilván nem független) távolabb esik a társadalomtudományi szakirodalomtól. Az Orvosi Hetilap hivatkozási–idézeti kapcsolatai a társadalomtudományokkal Végezetül egy rövid megjegyzés az Orvosi Hetilap helyzetéről. Mivel a Hetilap 2013-ban került be a Web of Science adatbázisba, csak erre az évre tudtunk egy tájékozódó vizsgálatot végezni. Megállapíthattuk, hogy a folyóirat 2013-as cikkeinek irodalomjegyzékében szereplő 7434 tételnek kb. 5,3%-a volt a társadalomtudományokba sorolható (az ESI fentebb használt kategóriarendszere szerint), az összes korábbi évfolyam cikkeire 2013-ban kapott 331 idézetnek (a folyóirat-önidézeteket nem számítva) kb. 6,6%-a érkezett a társadalomtudományok területéről. Ezek a számok – a korábban említett nemzetközi tendenciákkal összevetve – „egészségesnek” mondhatók, az Orvosi Hetilap sem túlságosan elszigetelődni nem látszik a társadalomtudományoktól, sem túlzott eltolódást nem mutat az irányukban. Irodalomjegyzék: [1] Schubert, A., The significance of subfield differences in scientometric analysis (with special regard to social sciences and humanities). [A szakterületi különbségek jelentősége a tudománymetriai elemzésekben (különös tekintettel a társadalom- és humán tudományokra.] SE Központi Könyvtár, akkreditált kurzus: A tudomány mérése. Bibliometriai ismeretek, a szakirodalom feltérképezése. 2012. [Hungarian] [2] Schubert, A., Scientometric methods of research evaluation in the social sciences and humanities. [Tudománymetriai módszerek a kutatás értékelésében a társadalom- és humán tudományok területén.] MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja, Reputációs piacok a társadalomkutatásban. Műhelybeszélgetés, 2013. [Hungarian] [3] SISOB: An Observatorium for Science in Society based in Social Models (FP7 266588) [4] IMPACT EV: Evaluating the impact and outcomes of European SSH research (FP7 613202) [5] Schubert, A., Information flow between medical and social sciences. [Információáramlás az orvosi és a társadalomtudományok között.] Informatio Scientifica – Informatio Medicata, 2013. szeptember 26–27. Budapest, Balassi Intézet. https://lib.semmelweis.hu/app/getFile&id=1784 [Hungarian] [6] Somogyi, A., Schubert, A., Correlation between national bibliometric and health indicators: The case of diabetes. Scientometrics, 2005, 62(2) 285–292.
1. függelék Az Essential Science Indicators (ESI) 22 szakterülete agri biol chem clin comp econ engi envi geos immu mate math micr mole mult neur phar phys plan psyc soci spac
Agricultural Sciences Biology & Biochemistry Chemistry Clinical Medicine Computer Science Economics & Business Engineering Environment/Ecology Geosciences Immunology Materials Science Mathematics Microbiology Molecular Biology & Genetics Multidisciplinary Neuroscience & Behavior Pharmacology & Toxicology Physics Plant & Animal Science Psychiatry/Psychology Social Sciences, general Space Science
Mezőgazdasági tudományok Biológia és biokémia Kémia Klinikai orvostudomány Számítástudomány Közgazdaságtan és üzleti tudományok Műszaki tudományok Környezettudományok, ökológia Földtudományok Immunológia Anyagtudományok Matematika Mikrobiológia Molekuláris biológia és genetika Multidiszciplínáris kiadványok Ideg- és viselkedéstudományok Farmakológia és toxikológia Fizika Növény- és állattudományok Pszichiátria és pszichológia Általános társadalomtudományok Űrkutatás
Összefoglalás Információáramlás az orvosi és a társadalomtudományok között Schubert András, Somogyi Anikó 1) Az orvosi- és társadalomtudományok közötti affinitás az idegtudományok és a pszichológia között a legnagyobb, de jelentős az affinitás a klinikai orvostudományok és az általános társadalomtudományok között is. 2) A „diabetes” témájú belgyógyászati publikációk példája azt sugallja, hogy ezen a területen a 2001–2010 időszakban a társadalomtudományokra való hivatkozások aránya erőteljesen növekszik. Eközben az ugyanebben a témában megjelent társadalomtudományi publikációkban a klinikai orvostudományoi cikkekre való hivatkozások aránya folyamatosan magas. 3) A vizsgált mintákban a hivatkozott társadalomtudományi cikkek koreloszlása nem különbözött a többi forrásokétól. 4) A „diabetes” témájú magyar belgyógyászati publikációkban a társadalomtudományi cikkekre való hivatkozások aránya kiemelkedően magas. Ez az eredmény azonban még tisztázásra szorul, mert pl. a legnagyobb magyar orvosi kutató-egyetemre is kiterjedő intézeti összehasonlító vizsgálat ezt nem támasztotta alá. 5) Az Orvosi Hetilap hivatkozási–idézeti kapcsolatai a társadalomtudományokkal a nemzetközi tendenciáknak megfelelő mértékűnek látszanak.
Summary Information flow between medical and social sciences András Schubert, Anikó Somogyi 1) The largest affinity between the medical and social sciences was found between neurosciences and psychology, but there is a significant affinity between clinical sciences and general social sciences, as well. 2) The example of General & Internal Medicine papers in the topics of “diabetes” suggests that in the period 2001-2010 the share of references to social sciences is significantly increases. In the meantime, social science papers in the same topics contain references to Clinical Medicine papers in a constant high percentage. 3) In the sample under study, the age distribution of social science papers in the references did not differ significantly from that of the other sources. 4) Share of references to social science papers was found to be extremely high among Hungarian General & Internal Medicine papers in the topics of “diabetes”. This finding still requires clarification, nevertheless, since e.g. it was not supported by an institutional comparison including the largest Hungarian medical research university. 5) The intensity of the reference/citation mediated information flows between the Orvosi Hetilap and the social sciences appears to be in accord with the current international trends. Kulcsszavak: természettudomány, társadalomtudomány, orvosi szakirodalom, hivatkozások, citálás Keywords: natural science, social science, medical literature, references, citations
