Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Nagy Dóra Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki­emelt figyelmet a 2012-ben megvásárolt, főleg Gulácsra, Tivadarra és környékére vonatkozó Szarka család anyaga.1 Ennek a famíliának a tagja volt az a 19. századi ügyvéd, Szarka Ignác, aki ugyan nem szerepel a történelemkönyvek lapjain, mégis említésre méltóak élete eseményei, pályafutása. Ezekre derül fény az 1591–1946 között keletkezett, vegyes dokumentumokból álló családi iratanyagból. A fondot főként hivatalos dokumentumok, többségében Szarka Ignác és fiai, László és Bertalan tevékenysége során keletkezett iratok, va­lamint a család peres és birtokokra vonatkozó dokumentumai alkotják. A csa­ládi anyag meg­lehetősen töredékes. A família a II. világháború idején iratait Be­regszászról Gulácsra szállította, hogy biztonságba helyezze azokat,2 de a te­le­pülést a páskumi részen bombatalálat érte,3 ami egyes dokumentumok pusztu­lásához vezetett. A Szarkák irataiból a levéltár a Magyar Nemzeti Levéltár Or­szágos Levéltára és a Nemzeti Kulturális Alap segítségével 0,80 ifm-t vásárolt meg. Az iratanyag egy része jelenleg is magántulajdonban van. Az életutat fel­táró kutatás csak a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárában a XIII. 53. fondban lévő iratanyagra terjedt ki. Nem folyt kuta­tás a Ma­gyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában, illetve a beregi anyagot őrző Kárpátaljai Állami Levéltár Beregszászi Levéltárában sem. A megyével foglalkozó szakirodalom hiányos, a Szarkákra vonatkozóan pedig csak elszórtan tartalmaz adatokat. Igaz ez a genealógiai munkákra is. Ennek ellenére a rendelkezésre álló dokumentumokból – ha csak töredékesen is – feltérképez­hető Szarka Ignác, a család egyik legkiemelkedőbb tagjának élete és pályájának íve. A család A Szarka család Vas megyei gyökerekkel rendelkezik, a reformáció idején telepedtek le Szatmár megyében, majd innen származtak el Beregbe. Szarka István és rajta keresztül fiai, János, Miklós, István és Lőrinc Lipót királytól kapott 1 2 3

 agyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára (a továbbiakban MNL M SZSZBML), XIII. 53. Szarka család iratai, 1591–1946. (a továbbiakban XIII. 53.) Szarka Zsolt szíves közlése. Patak Gábor: Gulács története. Vásárosnamény, 2007. 49. (a továbbiakban Patak, 2007.)

195

Nagy Dóra nemeslevelet 1699. november 28-án, melyet 1700 júniusában Fehérgyarmaton hir­dettek ki.4 A nemeslevél másolatán a családot kisari melléknévvel illetik, ezt a birtokosságot Szatmár vármegye monográfiája is alátámasztja.5 A nemeslevél 1761-es másolatából kiderül, hogy nemességüket a királynak és az országnak számos alkalommal kimutatott hűségük miatt kapták.6 Az eredeti nemeslevelet Szarka Gáspár tivadari lakos 1769-ben adta be a Leleszi Konventnek.7 Az 1720-as évekig a Szarkák Bereg megyében igazoltan csak Tivadar településen voltak jelen. A megyében két ágat tartanak számon, a fornosit és a gulácsit. A famíliát Lehoczky Tivadar is a nemes családok között említi.8 A család több tagja, így Szarka Ignác és fiai, László és Bertalan is ügyvédként tevékenykedett. Házasságaik révén a Szarkák számos beregi családdal álltak rokonságban, pl. az Urayakkal, Hunyadyakkal, Bényeyekkel, Gulácsyakkal. Ezeknek a családoknak a jogi képviseletét rendszeresen ellátták. A család ismertebb tagjai közé tartozik Szarka Ignác ügyvéd (1795–1865); fia, László (1833–1898), aki járásbíróként és törvényszéki ülnökként tevékenykedett; valamint unokája, Gyula (1869–1954) mérnök,9 aki a Beregmegyei Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat igazgatója volt.10 Szarka Ignác, a magánember Szarka Ignác 1795-ben11 Szarka Mihály és Bényey Mária fiaként látta meg a nap­világot.12 Édesanyja családja Heves, Bereg, Szabolcs és Ugocsa megyében rendelkezett birtokokkal.13 Kempelen Béla szerint Bereg megyében László és fia, György, valamint általa gyermekei, János és György kapott nemességet 4 5 6 7 8 9

10 11 12 13

Bilkei Gorzó Bertalan: Szatmár vármegye nemes családjai. Nagykároly, 1910. 112. Magyarország vármegyéi és városai. Szatmár vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Budapest, 1908. http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0020/7.html (2013. 06. 10.) MNL SZSZBML, IV. A. 501/e. Szatmár Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Nemességi ira­tok, 1720–1848. 228. d. Lehoczky Tivadar: A leleszi konvent levéltárában őrzött nemeslevelek. Turul, 1895. 3. sz. 141. Lehoczky Tivadar: Beregvármegye monographiája. Ungvár, 1881–1882. 1. köt. 394. (a továbbiakban Lehoczky, 1881–1882.) Patak, 2007. 58. Patak Gábor adatai között kétszer is hibát fedeztem fel, mert a Szarka család iratai alapján Szarka Ignác nem a Patak által feltüntetett évben, tehát 1869-ben, hanem 1865ben, míg Szarka Gyula a gulácsi halotti anyakönyvek alapján nem 1955-ben, hanem 1954-ben halt meg. Uo. 39. Uo. 58. Uo. 58. Nagy Iván: Magyarország családai, 2. köt. Lásd Arcanum DVD Könyvtár. IV. – Családtörténet, heraldika, honismeret. Budapest, 2003.

196

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből 1822-ben.14 Bár az egyik dokumentum Szarka Ignácot, mint Bényey Mária idősebb fiát nevezi meg,15 a jelenleg rendelkezésre álló dokumentumok alapján nem állapítható meg, hogy ki vagy kik lehettek a testvérei. Szarka Mihályt és fe­leségét, Bényey Máriát 1776-ban említik először az iratok, ekkor vették meg ugyanis Bényey István kisari gyümölcsösét.16 Szarka Ignác 1831 körül nősülhetett meg, hiszen ekkor említik először feleségeként Hunyady Erzsébetet.17 A Hunyadyak közül István 1702-ben szerzett nemeslevelet, melyet Szabolcs megyében hirdettek ki.18 Hunyady Erzsébet édesapja Hunyady István, édesanyja Gulácsy Mária volt.19 A gyermekek, Erzsébet, Mária és László korán árvaságra jutottak. Mivel a gyermekek nagyanyja, Gulácsy Lajosné Somossy Mária tisztában volt fia, Gulácsy Ferenc megbízhatatlan természetével, a gyermekek nagyanyai és szülői örökségét 1822ben a Bereg vármegyei elöljárókhoz intézett folyamodványában tilalomzár alá vetette, Bay Károly gondviselésével.20 A Hunyady testvérek gyámja 1826-ban Hunyady Mária későbbi férje, Gulácsy István lett.21 Az elkövetkező évtizedekben a Hunyady testvérek folyamatosan pereket folytattak a szüleik, nagyszüleik és édesanyjuk testvérei, Gulácsy Ferenc és Anna után maradt javakért Gulácsy Ferenc successora, Hunyady Sámuel és örökösei ellen. Ezekben az arányosító, osztályos, polgári visszahelyező perekben 1831-től Szarka Ignác képviselte feleségét és annak testvéreit. Szarka Ignácnak és Hunyady Erzsébetnek a források22 alapján összesen tíz gyermeke23 született: László (1833. november 24.), Bertalan (1835. február 2.), Ilona (1836. május 1.), György (1837. június 22.), Vince (1839. január 6.), Ignác (1840. április 11.), János (1840. április 11.), Erzsébet (1844. június 9.), Irma (184424), Mária (1845. december 23.). 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

Kempelen Béla: Magyar nemes családok, 2. köt. Lásd Arcanum DVD Könyvtár. IV. – Családtörté­ net, heraldika, honismeret. Budapest, 2003. (a továbbiakban Kempelen, 2003.) XIII. 53. 3. d. 461. sz. 1834. Uo. 1. d. 124. sz. 1776. Uo. 2. d. 376. sz. 1831. Kempelen, 2003. 5. MNL SZSZBML, XIII. 50. Mikecz család iratai, 1801–2010. (a továbbiakban XIII. 50.) Tecsői Mó­ ricz Béla: A Bori Horváth csa­lád története (kézirat), 1974. 7. XIII. 53. 4. d. 757. 1845. Uo. 2. d. 315. sz. é. n. [1826 után]. A gulácsi református anyakönyvek adatai alapján. Az adatok a https://familysearch.org/ oldal adatbázisából származnak. (2013. 06. 07.) A gyermekek nevei után zárójelben a keresztelés dátuma szerepel. A gulácsi halotti anyakönyv 1921-es bejegyzése, melyben 77 évesnek írják. MNL SZSZBML, XXXIII. 1. Születési, házassági és halotti anyakönyvi másodpéldányok. Gulács halotti anyakönyvek.

197

Nagy Dóra Sajnálatos tény, hogy a Szarka család iratait képező, jelenleg a levéltár őrize­tében lévő dokumentumok között igen csekély mennyiségű személyes forrás található, így pl. a házaspár levelezését hiába keresnénk. Szarka Ignác és Hunyady Erzsébet gyermekei közül a dokumentumokban a legtöbb adat Lászlóra vonatkozik, aki apja pályáját folytatva ügyvédi diplomát szerzett. A kép­zésére vonatkozó, 1855-ben keletkezett bizonyítványok25 megtalálhatóak a Szarka család iratai között. Szarka László pályája és élete hasonló mértékben rekonstruálható, mint Szarka Ignácé. Számos tisztsége közül érdemes megemlíteni, hogy királyi járásbíró, megyei alpénztárnok, törvényszéki ülnök is volt. A dokumentumok között Szarka Ignác fiának, Lacinak címzett egyik levele is megmaradt, melyben a neki küldött öt pengő forint felhasználására ad utasítást. A levél hangvételéből kiderül, hogy igazán jó viszony lehetett közöttük.26 Szarka Ignác, az ügyvéd „Ez a Szarka Ignác egy igen elmés, ügyes ügyvéd ember volt, aki nagyanyámat, miután az korán özvegységre jutott27 és igen nehéz anyagi viszonyok között élt, ahol lehetett, főleg az anyagiak terén, meglehetősen háttérbe szorította… a felesége révén a Hunyadyak szebb és jobb, rangosabb helyen és a falu kö­zepén levő belsőség is az osztozkodás során neki jutott.”28 Mint ahogyan azt a fenti idézet is mutatja, mely egyébként az egyetlen olyan for­rás, ami közvetlenül Szarka Ignác jellemére utal, vagyis arra, hogy az ügyvéd saját és családja boldogulása érdekében hathatós lépéseket tett. Ügyvédi kar­rierjének első bizonyítéka 1823-ból maradt fent, ekkor Szarka Ignác ügyvéd előtt zálogba adta gulácsi birtokrészét Gulácsy Anna és Ferenc.29 1824-ben már édesanyját képviselte, Vintze Mária, Gábor és Erzsébet ellen folytatott zálogos perében.30 Szembetűnő, hogy Szarka Ignác a későbbiekben szívesen és igen gyakran képviselte közvetlen családtagjai, valamint a szélesebb rokonság jogi ügyeit. A Somossy családülésen többek mellett őt is megbízzák a családi ügyek vitelével.31 A Lónyay Gábor ellen, Gulácsy Anna javaiért folytatott perben Hunyady Mária ügyvivője, Hunyady Erzsébet teljes és tökéletes hatalmú 25 26 27 28 29 30 31

XIII. 53. 5. d. 949. sz. 1855. Uo. 1. d. 78. sz. é. n. Itt szépanyjára, Hunyady Máriára, Szarka Ignác sógornőjére gondol, akinek a férje, Gulácsy István 1946-ban meghalt. MNL SZSZBML, XIII. 50. Bori Horváth Dezső: A Gulácsyakról. (kézirat) é. n., 6. XIII. 53. 2. d. 265. sz. 1823. Uo. 282. sz. 1824. Uo. 3. d. 465. sz. 1835.

198

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Szarka Ignác fiának, Lászlónak címzett, évszám nélküli levele

biz­tosa.32 Ő képviselte a Hunyady testvéreket Munkács városa ellen a fornosi birtokért folytatott zálogváltó perben is.33 A családi ügyek mellett prominens személyiségek képviseletét is ellátta. A teljesség igénye nélkül megbízója volt Dé­genfeld Imre (akinek uradalmi ügyésze volt) pl. a tákosi arányosítási és tagosítási perben és a vásárosnaményi híd építésénél;34 Bártzay Anna gergelyi és ugor­nyai birtokai ügyében,35 akinek jogi képviselője volt 1834-ben is;36 a Szitányi Ullmann fivérek, akiknek az ügyeit három megyében is képviselte;37 de többször volt Vay Ábrahám képviselője, így pl. az ugornyai, gergelyi, tá­ ko­si egyenlítő határok ügyében indított proportionális perben38 vagy a Kölcsey György ellen folytatott zálogváltó perben,39 illetve szolgálta Vay Ádám maszárfalvi birtokainak ügyét is.40 Emellett települések képviseletét is ellátta,

32 33 34 35 36 37 38 39 40

Uo. 468. sz. 1835. Uo. 4. d. 781. sz. 1846. Uo. 816. sz. 1848. Uo. 1. d. 32. sz. é. n. Uo. 3. d. 451. sz. 1834. Uo. 5. d. 912. sz. 1853. Uo. 3. d. 484. sz. 1836. Uo. 4. d. 740. sz. 1844. Uo. 5. d. 924. sz. 1854.

199

Nagy Dóra pl. Kígyós községét a Károlyiakkal folytatott úrbéri perben.41 Az iratok között megmaradtak a jogszabályokra vonatkozó, latin nyelvű feljegyzései is. Ügyvédi szolgálataiért rendszeresen kapott birtokokat, pl. Getsey Zsuzsannától ti­ vadari területet,42 vagy rokonától, Bényey Lászlótól a Bényey család képviseletéért.43 Jól látszik, hogy a legkülönfélébb ügyeket vállalta el, és ezekben igen sikeres volt. Szarka Ignác, a közéleti személyiség Ügyvédi tevékenysége mellett különböző tisztségeket és feladatokat is elvállalt. Többször említik táblabíróként.44 A korszak új vállalkozásaiban is részt vett, így Meisels Hermann mellett ő volt a panyolai átmetszés egyik vállalkozó­ja 1853ban.45 1855-ben felkérést kapott, hogy vegyen részt a Szamos áradása mi­­att meglévő és jövőben keletkező károk vizsgálatára alakuló tanács munkájában.46 1860-ban a Beregi Tiszaszabályozási Társulat választmányi tagja volt.47 A kultúrát is igyekezett támogatni. 1833-ban, mint részvényes a Munkácsi Társa­sági Olvasó Könyvtár tagja lett 10 ezüst forint befizetésével.48 Ez igencsak nyi­tott szellemre vall, főleg, ha belegondolunk abba, hogy a Bereg megyei Olvasó Egylet Beregszászban majd csak 1845-ben fog megalakulni.49 Sokat tett a re­­formátus egyházért is,50 a beregszászi református iskola javára létrehozott Te­leki Alapítvány elszámolását is ő vezette, mint fiskális.51 Kitűnően látszik, hogy minél jobban igyekezett részt venni a megyét érintő újító vállalkozásokban, áldozott a kul­turális életért, így tehát tevékenysége Bereg megye eseményeire is rávilágít. Gazdálkodás Mint ahogyan a korszakban mindenki, akinek birtokai voltak, így Szarka Ignác is gondot fordított gazdaságára. Nemcsak a családi birtokokat, hanem a házassággal megszerzett területeket is igyekezett megtartani, és emellett növelni 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51

Uo. 957. sz. 1856. Uo. 2. d. 396. sz. 1847. Uo. 3. d. 410. sz. 1832. Uo. 3. d. 432. sz. 1833., valamint 4. d. 770. sz. 1846. Uo. 5. d. 901. sz. 1853. Uo. 954. sz. 1855. Uo. 1005. sz. 1860. Uo. 3. d. 428. sz. 1833. Lehoczky, 1881–1882. 2. köt. 122. Patak, 2007. 58. XIII. 53. 3. d. 527. sz. 1838.

200

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből is vásárlás, valamint bérlet útján. A családi iratok alapján birtokai így Bereg megye számos pontján, Tivadarban, Jándon, Gulácson, Szatmár megyében, pl. Kis­aron, felesége révén pedig Szabolcs és Hajdú megyében terültek el.52 Ezeken a birtokokon természetesen aktív gazdálkodást is folytatott. Faszállításairól több feljegyzés fennmaradt. Erdőrészeket is bérelt, pl. Bényey Borbálától For­ no­son a Liget és Bolona erdőben,53 de Gulácson is birtokolt erdőt,54 gyümölcsöst.55 Kismuzsalyon szőlőt vett,56 és a beregszászi hegyen is volt szőlője.57 1848-ban révjövedelmet bérelt.58 Tivadaron malma volt, melyben egy becslevél tanúsága szerint a Tisza áradásakor károk keletkeztek.59

Nyugta Szarka Ignác befizetéséről a Munkácsi Olvasó Társaság Könyvtárába, 1833.60

A peres ügyek mellett a birtokokra vonatkozók jelennek meg legnagyobb számban az iratok között, így számos birtok vásárlására, eladására, bérlésére vonatkozó adat szerepel még a dokumentumokban. Azt, hogy Szarka Ig­nác va­lóban gazdálkodott, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Angalét István kádármestertől 100 gönci hordó és 6 kád készítését kérte.61 Szarka Ignác és 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61

Uo. 3. d. 424. sz. é. n. [1832 után] Uo. 3. d. sz. 487. 1836. Uo. 579. sz. 1840. Uo. 607. sz. 1840−1841. Uo. 563. sz. 1840. Uo. 4. d. sz. 678. 1842. Uo. 782. sz. 1846. 1848. Uo. 6. d. sz. 1061. 1864. Uo. 428. sz. 1833. Uo. 4. d. sz. 739. 1844.

201

Nagy Dóra József, valamint Hunyady József és András, Somossy Pál és Dancs Menyhért közösen bérelték a munkácsi uradalom egyik erdejének, az Ataknak egy évi makk termését.62 Dancs Menyhérttel Tarpán a Kőris erdei legelőt is bérbe vette.63 Emellett Szarka Ignác a Tivadari Halász Társulat részvényese volt.64 Bokros teendői, az általa képviselt ügyek mellett még számos birtokának irányítására is jutott ideje és energiája. Emellett biztosan élt társasági életet is, hiszen egyik rokona, Bényey László leveléből kiderül, hogy 1852-ben Szarka Ignác éppen a beregszászi bálra készülődött.65 Ennek az igazán tevékeny életnek a vonala 1865-ben szakadt meg.66 Szarka Ignác gyakorlatilag haláláig, vagyis több mint 40 évig praktizált. Örökségét fiai vitték tovább.

Szarka Ignác kimutatása a Szitányi Ullmann testvérek képviselőjeként felmerülő költségeiről67 62 63 64 65 66 67

Uo. 766. sz. 1845. [?] Uo. 5. d. sz. 842. 1850. Uo. 6. d. sz. 1049. 1863. Uo. 5. d. 893. sz. 1852. Uo. 6. d. 1073. sz. 1865. Uo. 6. d. 1046. sz. 1863.

202