Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
TERVEZŐI NYILATKOZAT Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési programja
Alulírott, mint felelős tervező kijelentem, hogy jelen tervdokumentáció készítése során a 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet, a 147/2010.(IV.29.) Kormányrendelet, a 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet előírásainak maradéktalan betartásával, a 379/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet ide vonatkozó bekezdéseinek szem előtt tartásával, gazdaságosságra és a legjobb műszaki megoldások kialakítására törekedve jártam el. A tervezés során figyelembe vettem a biztonságtechnikai, balesetvédelmi és tűzrendészeti rendelkezéseket. Kalocsa, 2010. július 29.
......................................... Szigeti Attila okleveles építőmérnök vízellátás-csatornázási szakmérnök Magyar Mérnöki Kamara tagja vezető tervező VZ-T 03-0359 vízügyi szakértő VZ-SZ;-03-0359 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Telefon/fax: 78/466-492 Mobil: 30/461-4336 E-mail:
[email protected]
1.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
TARTALOM Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési programja - Címlap - Tervezői nyilatkozat - Tervezői jogosultságot igazoló okirat - Települési szennyvízkezelési program
Mellékletek 1. Szikkasztó felület meghatározása 2. Gazdaságossági számítás 3. Vízvizsgálatok eredményei 4. Talajmechanikai feltárás eredményei 5. SOTRALENTZ PLASTEPUR szennyvíztisztító kislétesítmények leírása 6. SOTRALENTZ
PLASTEPUR
szennyvíztisztító
kislétesítmények
megfelelőségi dokumentumai (CE igazolás, Alkalmazási engedély, VITUKI 424/2010, 424-2/2010)
Rajzi mellékletek 1. Átnézetes helyszínrajz 2. Részletes helyszínrajz (gravitációs szennyvízcsatorna hálózat építése saját, III fokozatú szennyvíztisztító teleppel), „I” jelű változat) 3. Részletes helyszínrajz (kislétesítmények telepítése) „III” jelű változat 4. Részletes helyszínrajz (szennyvízgyűjtő tartályok elhelyezése, Devecseri szennyvíztelepre történő szállítással) „IV” jelű változat 5. Szennyvíztisztító kislétesítmények részletes rajzai 6. Monitoring rendszer 7. Szellőző kialakítása
2.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
Települési Szennyvízkezelési program Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési programja Tartalom: 1
Bevezetés ............................................................................................................................ 5 1.1 Megrendelő................................................................................................................. 5 1.2 Tervező ....................................................................................................................... 5 1.3 Megbízás tárgya ......................................................................................................... 5 2 Alapadatok ......................................................................................................................... 6 2.1 Jelenlegi helyzet bemutatása ...................................................................................... 6 2.2 Település társadalmi, gazdasági és szociális jellemzői .............................................. 6 2.3 A község történetének rövid leírása. .......................................................................... 8 2.4 A település tágabb és közvetlen környezetének domborzati, földtani és vízrajzi adottságai ................................................................................................................................ 9 3 A felszíni és felszín alatti vizek, valamint a földtani közeg szennyezettségének jellemzése 16 3.1 Földtani közeg, illetve a felszín alatti vizek állapotának értékelése a 10/2000 (VI.2.) KÖM-EÜM-FVM-KHVM együttes rendeletében leírt határértékek alapján ...................... 16 4 Egyes településrészeken alkalmazható szennyvízkeze-lésí, tisztítási és egyéb tisztítási megoldásokról, és ezek környezeti és társadalmi hatásai ........................................................ 21 4.1 Jelenlegi szennyvíz elhelyezési megoldás környezetre gyakorolt hatása ................ 21 4.2 Jelenlegi szennyvíz elhelyezési megoldás társadalmi hatása ................................... 21 5 Környezetvédelmi szempontból különösen védettnek minősülő természeti területek ....... 22 6 A szennyvízelvezető művel összegyűjtött szennyvizek tisztítótelepének, a tisztított szennyvizek befogadójának fő környezetvédelmi jellemzői, valamint az előírt kibocsátási határértékek, illetve azok teljesítésének feltételei .................................................................... 22 6.1 A települési szennyvíz-elvezetési agglomerációhoz nem tartozó területek szennyvizeinek ártalmatlanítására vonatkozóan e rendelet követelményeknek való megfelelése ........................................................................................................................... 24 7 Az egyedi szennyvízkezelési létesítményekre (építményekre) vagy az egyéb tervezett szennyvíz-ártalmatlanítási megoldásokra vonatkozó helyi környezetvédelmi követelmények, valamint a fő műszaki adatok és szabályok .............................................................................. 24 7.1 A kislétesítmény és a lakóingatlan távolsága ........................................................... 24 7.2 Elvezető csatorna mérete és lejtése .......................................................................... 24 7.3 Kislétesítmény mérete .............................................................................................. 25 7.4 Kislétesítmény telepítése .......................................................................................... 25 7.5 Szikkasztó mező kialakítása ..................................................................................... 25 7.6 Kislétesítmény üzemeltetése .................................................................................... 26 8 A célkitűzések eléréséhez alkalmazható megoldási változatok vizsgálata, értékelése, illetve a választott megoldás indokolása, a várható környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági hatásokkal együtt ...................................................................................................................... 27 8.1 Az „I” változat: Gravitációs szennyvízcsatorna hálózat építése saját, 3 fokozatú szennyvíztisztító teleppel ..................................................................................................... 27 3.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
8.2 A „II” változat: Gravitációs szennyvíz csatorna építése Devecserre történő szennyvíztovábbítással ......................................................................................................... 31 8.3 III. változat: Egyedi szennyvíztisztító kislétesítmények telepítése szikkasztással .. 32 8.4 IV. változat: Egyedi szennyvíztároló aknák telepítése a keletkező szennyvíz gyűjtése szippantással szállítása a Devecseri szennyvíztisztítóra. ....................................... 33 8.5 Választott változat környezetre gyakorolt hatása. .................................................... 34 8.6 A választott változat társadalmi és gazdasági hatása ............................................... 40 9 Célkitűzések megvalósítását szolgáló feladatok............................................................... 41 10 Feladatok ütemezése ........................................................................................................ 42 11 Feladatok megvalósítását szolgáló finanszírozási stratégia ............................................ 42 12 Célkitűzések teljesülésének ellenőrzési rendszere, a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapotváltozásainak nyomon követésére alkalmas települési monitoring hálózat meghatározására ...................................................................................................................... 42 12.1 Javasolt monitoring hálózat elemeinek általános ismertetése .................................. 42 13 Összefoglaló értékelés ...................................................................................................... 52
4.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
1 Bevezetés Apácatorna község Önkormányzata nevében Kovács Béla Polgármester Úr megbízást adott, hogy készítsem el a község Települési Szennyvíz-elhelyezési Programjának tanulmánytervét. A település felszín alatti vízvédelmi szempontból érzékeny területen helyezkedik el, ebből kifolyólag a szennyvíztisztítást a településen korszerű, költségkímélő és a környezetvédelmi kritériumoknak hosszútávon megfelelően kell megoldani. A Völgyzugoly Műhely KFT 2009-ben elkészítette a település rendezési tervét,
melynek
5.
fejezetében
környezetvédelmi
problémaként
említik
a
csatornázatlanságot. Az 5.1 pont alatt szerepel a környezetkímélő technológiák használatára való törekvés. A feladat teljesülését pályázati forrásból kívánják finanszírozni, emiatt szükséges a Települési Szennyvíz elhelyezési Program elkészítése.
1.1 Megrendelő Apácatorna Község Önkormányzata Képviseli: Kovács Béla polgármester 8477 Apácatorna, Kossuth Lajos u. 18.
1.2 Tervező Szigeti Attila okleveles építőmérnök vízellátás-csatornázási szakmérnök Magyar Mérnöki Kamara tagja vezető tervező, tervellenőr VZ-T-ELL 03-0359 vízügyi szakértő VZ-SZ;-03-0359 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Telefon/fax: 78/466-492 Mobil: 30/461-4336 E-mail:
[email protected]
1.3 Megbízás tárgya Apácatorna Község Települési Szennyvíz-elhelyezési Programjának az elkészítése 5.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
2 Alapadatok 2.1 Jelenlegi helyzet bemutatása A településen a közműves vízellátás csaknem 100 %-ig ki van építve. Majdnem minden ingatlan a közműves ivóvízellátásba be van kapcsolva. A lakóházak 90%-a összkomfortos kialakítású, így a keletkezett szennyvízmennyiség 120 l/fő lakosegyenértékkel
vehető
figyelembe.
A
településen
a
szennyvízelhelyezés
zárt
szennyvíztárolókkal és szikkasztó aknákkal van kialakítva. A nem megfelelő módon méretezett és kialakított szennyvíz-elhelyezési műtárgyak nem biztosítják a keletkezett szennyvíz megfelelő tisztítását és ártalommentes elhelyezését. Korábban a település a környező falvakkal közösen tervet készítettet a szennyvízcsatornázás megoldására, mely alapján vízjogi elvi engedélyt is adott ki a hatóság Az engedélyt követően létesítési engedélyezési tervet is készítettek, de beruházás nem történt. A településen a keletkezett szennyvizet jelenleg szippantó kocsival szállítják Devecserre, a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. Szennyvíztelepére, mely a falutól 15 km távolságra fekszik. Az Rt. Tájékoztatása szerint a fogadási díj mértéke 1923 Ft/5m3
2.2 Település társadalmi, gazdasági és szociális jellemzői 2.2.1 Elhelyezkedés, földrajzi és természeti adottságok A település helye Magyarország területén
1 kép: Apácatorna elhelyezkedése
Apácatorna az Ország Nyugati részének közepén, Veszprém megye nyugati határán található. Devecser
várostól
kb
15
km-re
Nyugatra.
Legközelebbi
települések:
Tüskevár,
Karakószörcsök, Kisberzseny, Veszprémgalsa. A legközelebbi nagyobb város: Ajka, 25 km6.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
re fekszik. A település egy utcára fűzve (Kossuth utca) alakult ki, valódi dunántúli kistelepülés.
2 kép: Apácatorna Kossuth utca (2010. 07. 07)
A Bakony Nyugati oldalán található a Somló hegy a táj jellegzetes alakítójaként emelkedik az Észak-nyugati horizont fölé. A magassági értékek 130 és 150 mBf közöttiek.
2.2.2 Népesség, foglalkoztatás, oktatás, nevelés, infrastruktúra, kultúra Az igen alacsony lélekszámú falu 1990. november 1-től körjegyzőséget alakított Kisberzseny és Tüskevár községekkel, melynek székhelye Tüskevár, de minden szerdán helyben van ügyfélfogadás. Első és fontos feladata lett a testületnek a község egészséges ivóvízzel történő ellátása, amely 1993-ban épült ki. A vizet a Kertai vízmű szolgáltatja. Jelenleg vízminőségi problémák miatt palackos ivóvízellátás van érvényben. Felújították a művelődési házat, a tűzoltószertárt, a buszváró épületét és a járdákat. Hősi emlékmű készült 1992. évben. Új orvosi rendelőt alakítottak ki. Befejeződött a könyvtár felújítása. 1997-ben megvalósult a telefonprogram. A gázhálózat kiépítése befejeződött. A községben 2001. január 1-től kezdődött el a szervezett szemétszállítás. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése is tervben van, s az illegális szemétlerakó hely is megszüntetésre került. Több ingatlant külföldiek vettek meg. A településen jelentős munkahely nem található. Közigazgatási szempontból az Ajkai Kistérséghez tartozik. A 7.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
Kistérség a 311/2007 (XI.17) számú, a kedvezményezett kistérségek besorolásáról rendelkező jogszabályban a 103 helyen szerepel.
2.3 A község történetének rövid leírása. A település a királyi várbirtok rendszerhez tartozott, nevezetesen a Somló-i vártartományhoz, annak kialakulása után. 1596-ban a török és tatár hadak Tornát teljesen lerombolták. 1660-ban puszta, később hosszú ideig lakatlan, majd 1753-ban benépesült. Nemesi falu lett. A régi Torna agrárfaluként szerepelt. A község neve 1908tól Apácatorna. A Torna-patak magas partján álló templomhoz mellékkápolnaként csatlakozik az Árpádkori templom egykori szentélye, amely a XIII. század második felében épült. A templom átvészelte a török időket. Többszöri átépítés után 1940-ben bontották le, majd újraépítették.
3. kép: Apácatorna temploma
8.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
A község kiemelkedő szülötte dr. Karácson Imre történetíró, aki 1863. február 12-én született. Megtanult törökül és feldolgozta a török történetírás magyar vonatkozású anyagát. A Magyar Történelmi Társulat tagja, a magyar történetírás kitűnősége 1911. május 2-án halt meg Konstantinápolyban. Győrött temették el 1911. május 14-én. Gazdag munkássága során 10 könyve és 63 jelentősebb tanulmánya jelent meg. Az első olyan európai tudós, aki bejutott a szultáni levéltárba és ott kutató munkát végezhetett. Szülőházát tábla jelzi.
2.3.1 A település legfontosabb adatai: Rang: község Terület: 729 hektár Lakossag: 196 fő Szennyvízprogrammal érintett ingatlanok száma: 95 Telefonkörzet: 88 Irányítószám: 8477 Régió: Közép-Dunántúl Megye: Veszprém Kistérség: Ajkai Önkormányzat adatai Önkormányzat e-mailcíme:
[email protected]
2.4 A település tágabb és közvetlen környezetének domborzati, földtani és vízrajzi adottságai 2.4.1 A település kistájak szerinti besorolása. A kistáj főbb adatai A kistájról rendelkezésre álló információkat a kataszterben közöltek alapján, a terepi munkálatok során nyert, valamint részletes irattári adatokkal kiegészítve közöljük. Apácatorna Veszprém megyében, az MTA Földrajztudományi Kutató Intézete által kiadott Magyarország kistájainak katasztere című kiadvány szerint a 2.2.13. számú
9.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
Pápa-Devecseri sík elnevezésű kistájban helyezkedik el. A kistáj Győr-Sopron, Veszprém és Zala megye területein helyezkedik el. Nagysága 1100 km2 2.4.1.1 A kistáj domborzata A Bakony és a Marcal-völgy közötti terjedelmes kistáj Keleti fele közepes helyzetű, (150 mBf feletti) Nyugati fele alacsony (125-150 mBf közötti), enyhén tagolt hordalékkúp-síkság. Tájképileg sajátosan színezi a Nagysomló (433 m) vulkanikus tanúhegye. A relatív relief a táj nyugati harmadában 50-10 m/km2, középső harmadában 10-25m/km2, keleti peremén 25-50m/km2. Eltekintve természetesen a Nagysomlótól, ahol 250m/km2-ig fokozódik. A Bakonyból a Marcalhoz siető patakok Keletről Nyugatara tartó párhuzamos völgyekkel szabdalják a felszínt. A völgysűrűség értéke átlagosan 0,99 km/km2, max. 4,1 km/km2. A mélyebben fekvő völgytalpak nedvesebb, a köztes hátak- főleg a Keleti részen- szárazabb termőhelyeket biztosítanak a területhasznosítás számára.
2.4.1.2 A kistáj földtani adottságai. A kistáj a Rába és a bakonyi vízfolyások közös hordalékkúp maradványa, amelynek kavicsnagysága számos helyen megmaradt. A felszín nagyobb részét azonban löszösiszapos-homokos folyóvízi és lejtőüledékek borítják. Alóluk számos helyen felszínre bukkan a fekü homokos, helyenként kavicsos pliocén anyaga is, amelyet helyenként tekintélyes vízhozamokat adó, tároló rétegek tagolnak. Mivel azonban a szeizmikus terület geotermikus gradiense nagyobb az országos átlagnál, csak 50 C-nál hidegebb vizet lehet kitermelni. A mélységi hőfluxus hasznosítása nem éri el a 25 %-ot.
2.4.1.3 Talaj-és rétegvizek A talajvíz szintje a patakvölgyekben 2m-nél magasabb, a völgyek közötti hátakon 4m alatt van. Mennyisége átlagosan kevesebb, mint 1l/skm2. A településen végzett talajmechanikai feltárás (2010. július 17.) keretében lemélyített furatokban a talajvíz szintje öt méter körüli mélységben volt megtalálható. Ugyanebben mélységközben találtuk a vízszinteket július 7.-én, az ásott kutakból történő vízmintázások alkalmával. 10.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
Kémiai jellege főleg kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége, 15-25 nk o Szulfáttartalom 60 mg/l alatti. A nitrátosodás mutatkozik, ennek jelei mutatkoztak a vízminőség-vizsgálati eredmények között is, melyeket később részletesen bemutatunk. A rétegvizek mennyisége 1l/skm2 körüli. Az ártézi kutak átlagos mélysége nem éri el a 100 m-t, a vízhozamuk 25 l/p értéket. A vastartalom a kutak több mint felében nagyobb 0,5 mg/l-nél. A rétegvizeket körülölelő vízföldtani adottságokról a VITUKI KHT adattárában fellelhető kettő db vízföldtani naplóból nyerhetünk információt. A gátőrház udvarában 1968 márciusában lemélyített vízfeltáró kút 53m talpmélységig lett kiképezve. 40,7 és 48,1 m mélységközben szűrőzték. Az 1 méter vastag holocén, barna feltalajból álló fedő a 3m vastagságú pleisztocén összleten nyugszik melyet sárga homok alkot. Ezek alatt felsőpannon korú szürke homokok és szürke agyag-iszapos agyag rétegek váltakoznak, a rétegződés jól elkülönülő településeket mutat. Az 1971-ben fúrt 1-es számú, azóta felhagyott, községi vízműkút rétegsora nem sokkal tér el a gátőrházi kútétól. A holocén 0,4m vastag feltalajt alkot, ez alatt 12,1 m vastag pleisztocén sárgás-szürke homok települt. Ez alatt a felső pannonban kialakult rétegek váltakozva települtek agyagok, iszapos-agyagok és homokos rétegek formájában. A kutat 22 és 37 m között szűrőzték két szakaszban. A vízföldtani rétegsorokat mellékeltük. 2.4.1.4 A kistáj éghajlata A mérsékelten hűvös- és meleg éghajlati övezetek határán van. Északon mérsékelten száraz, a Délieken mérsékelten nedves.
2.4.1.4.1 Napfénytartam Átlagos évi (h/év)
2000
Nyári időszak (h)
780-790
Téli időszak (h)
185-200
2.4.1.4.2 Hőmérsékleti jellemzők Átlagos évi (OC)
9,5-10,2
Legmagasabb évi (OC) O
Legalacsonyabb évi ( C)
33 - 34 -16,5- -17,0 11.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
2.4.1.4.3 Csapadék adatok Átlagos évi
610-700mm
Vegetációs időszakban:
360-430mm
Legtöbb csapadék:
91,2mm (Gyömöre)
Hótakarós napok száma:
átlag 40
Hótakaró átlagos vastagsága:
12-28cm
Ariditási index:
1,15 (Észak) 1,0 (Dél)
2.4.1.4.4 Széljellemzők Iránya:
É (és D)
Átlagos sebessége (m/s):
3,2m/s
2.4.1.5 A kistáj vízrajzi adottságai Teljes egészében a Marcal jobb oldali vízgyűjtőjére esik, a felszínt a Marcalba igyekvő patakok medrei tagolják. A vízrendszer tagjai közül Apácatorna a Tornapatak öblözetéhez tartozik. A patak Karakói szelvényére (0+600 km nullpont: 127,69mBf, vízgyűjtő: 498 km2) vonatkozó 1999-2009 idősorának adatait mellékeltük az időszak legfontosabb adatai: LNV: 182 cm (2009. február 12) LKV: 19 cm (2001 június 27) KQ: 0,076 m3/s (2003. június 13) NQ: 11,00 (1999 április 25.) 2010 májusában és júniusában rekord méretű csapadékok hullottak az ország területére. A nagycsapadékok hatalmas áradásokat okoztak a vízgyűjtőn.
4. kép : A Marcal vízgyűjtő felső jobbparti mellékvizei
12.
2009. január
2008. október
2008. július
2008. április
2008. január
2007. október
2007. július
2007. április
2007. január
2006. október
2006. július
2006. április
2006. január
2005. október
2005. július
2005. április
2005. január
2004. október
2004. július
2004. április
2004. január
2003. október
2003. július
2003. április
2003. január
2002. október
2002. július
2002. április
2002. január
2001. október
2001. július
2001. április
2001. január
2000. október
2000. július
2000. április
2000. január
vízállás cm
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
Torna-patak Karakó ( O pont: 127,69, szelvény: 0+600 km) vízállások havi átlagai 2000 január- 2008 december időszakban. Forrás: VITUKI KHT
140
120 havi átlag cm
100
80
60
40
20
0
hónapok
5 kép: A falú szélén futó Torna-patak (2010. 07.07.)
13.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
Torna patak vízhozam számított havi átlagok. Karakó (0+600km) 1999 január-2008 december forrás: VITUKI KHT 5000 4500 vízhozam (l/s) 4000
vízhozamok (l/l)
3500 3000 2500 2000 1500 1000 500
19 99 19 19 . ja 99 99 nu . s . m ár ze á j 20 pte us 00 mb 20 20 . ja er 00 00 nu . s . m ár ze á j 20 pte us 01 mb . 20 20 ja er 01 01 nu . s . m ár ze á j 20 pte us 02 mb . 20 20 ja er 02 02 nu . s . m ár ze á j 20 pte us 03 mb 20 20 . ja er 03 03 nu . s . m ár ze á j 20 pte us 04 mb 20 20 . ja er 04 04 nu . s . m ár ze á j 20 pte us 05 mb . 20 20 ja er 05 05 nu . s . m ár ze á j 20 pte us 06 mb 20 20 . ja er 06 06 nu . s . m ár ze á j 20 pte us 07 mb 20 20 . ja er 07 07 nu . s . m ár ze á j 20 pte us 08 mb 20 20 . ja er 08 08 nu . s . m ár ze á j 20 pte us 09 mb . j er an uá r
0
hónapok
2.4.1.6 A kistáj talajtani adottságai A táj uralkodó talajtípusai az erdőtalajok. Ezek közül legnagyobb területi részaránnyal az agyag bemosódásos barna erdőtalajok fordulnak elő. (36%) Löszös, vagy más periglaciális üledékek találhatók: mechanikai összetételük: homok, vagy homokos vályog, de nagy területeket borítanak a kavicsos, durva vázrészű sekély termőrétegű változatok is! Vízgazdálkodásukat gyakran nem a mechanikai összetétel, hanem a kőzet felszín közeli megjelenése alakítja. Utóbbi esetben szélsőséges vízgazdálkodás járul a sekély termőrétegűséghez és teszi a talajtípust gyenge termékenységűvé. Ahol a termőréteg vastagság és a vízgazdálkodás nem korlátozott termékenységük is kedvezőbb. 2.4.1.7 Csapadékcsatorna hálózat A csapadékvíz gyűjtése nagyrészt beton burkolattal, kisebb részt füves árokkal ellátott nyílt csatornahálózatban történik. A csapadékvíz felszíni vízbe történő bevezetése esetén 2005. január 1-től a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a 28/2004.(XII.25.) KVVM rendelet előírásait kell alkalmazni.
14.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
2.4.1.8 Felszín alatti vizek, felszín alatti vízhasználat Apácatorna Község területén üzemelő vízmű nincs. A vizet a falu Kertáról az ottani vízműről kapja. A szolgáltató a Bakonykarszt Víz-és Csatornamű Zrt. A víz minőségével problémák vannak ezért az ivóvizet a csecsemők számára palackos vízzel biztosítják. A település felszín alatti vizek szennyeződés érzékenységi besorolására az érvényes szabályozás a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet, mely szerint a település Nitrát érzékeny besorolást kapott. A 240/2000 (XII.23.) Kormányrendeletben, mely a szennyeződésre érzékeny felszíni vizekről rendelkezik, a Torna patak nem olvasható. Ebből eredően megfelelően tisztított szennyvíz a vízfolyásba bevezethető. Erre van is példa, hiszen a vízfolyás Devecser és Ajka városoknál kap tisztított szennyvízterhelést. 2.4.1.9 Vízgyűjtő-gazdálkodás, víztestek A település közvetlen hatásterülete az 1-4 számú Marcal vízgyűjtő-gazdálkodási alegységhez tartozik, egy vízfolyás- és egy felszín alatti víztestet érintően. A www.vizeink.hu oldalon rendelkezésre álló adatok a következők: Vízfolyás víztest: Víztest EU kód
Hossz (km)
Víztest neve
HU_RW_AAB552_000 0-0018_S
18.529
Torna-patak alsó
Erősen módosított állapot Nem
Magassági kategória
Geológiai kategória
Vízgyűjtő mérete
B' típus
dombvidék
meszes
10-100 km2
4
A terv 5.1 fejezetében található minősítés alapján a víztest nincs jó állapotban, a környezeti célkitűzések elérése érdekében intézkedések szükségesek, melyek sikeres végrehajtását követően a víztest 2015 után érheti el jó állapot státuszt.
jel 1-4
Felszín alatti víztest sekély porózus-sekély hegyvidéki megnejel megnevezés vezés Marcal sp.1.5.1 Marcal-völgy
A víztest az értékelés alapján mennyiségi értelemben jó, kémiai értelemben gyenge minősítést szerzett. Jó állapotba hozásához intézkedésekre van
szükség. A
szennyvíztelepi program végrehajtása során az 5.1 fejezetben megfogalmazott intézkedések közül leginkább az alábbi alapulvételével kell eljárni: 15.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
A Torna-patak alsó víztesten a 2000 LE alatti szennyvízterhelésnél település szintű természet közeli szennyvíztisztítást és elhelyezést lehet megvalósítani, csökkentve a települési diffúz terhelést több mint 50 településen. Hatása a felszíni vizek tápanyagterhelésének növekedését jelenti, de megfelelő hatásfok mellett az üzemeltetés hatása nem jelentős. A település azon részén, ahol a szennyvízelvezetés kiépítése nem gazdaságos, ott az egyedi szakszerű szennyvízelhelyezést kell megvalósítani (CS6). Ezen intézkedésnek a felszíni befogadókra nincs hatása, de a felszín alatti vizek jelenlegi állapotát befolyásolhatják, a talajvízszint emelkedését jelenthetik. Kiépítését előzetes talajmechanikai, talajvíz-minőségi vizsgálatoknak kell megelőzni. Folyamatos monitoringózással a hatást ellenőrizni kell. 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet jogszabályi hátteret biztosít a környezeti célkitűzések eléréséhez.
3 A felszíni és felszín alatti vizek, valamint a földtani közeg szennyezettségének jellemzése A talajvizek általános jellemzését korábban már ismertettük. Ebben a fejezetben a konkrét helyszíni vizsgálatokra alapozott, a tanulmányterv elkészítése szempontjából meghatározó adatokat közöljük. A településen talajmechanikai feltárást is végeztünk. A fúrások főbb adatait mellékeltük: A talajvizet általában 5-6 m között találjuk.
3.1 Földtani közeg, illetve a felszín alatti vizek állapotának értékelése a 10/2000 (VI.2.) KÖM-EÜM-FVM-KHVM együttes rendeletében leírt határértékek alapján 2010. július 7-én feltáró jellegű bejárást végeztünk a tervezési területen. A belterületen, három különböző ponton (Kossuth u. 6; Kossuth u. 96; Kossuth u. 49) mintát vettünk a házak
udvarán
található,
használatba
vont
ásott
kutakból,
a vízmintákat a Vizépszolg-94 KFT laboratóriumában dolgozták fel. (3761/2010, 3762/2010, 3763/2010) Vizsgálati paraméterek és módszerek
16.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
Komponens neve
Vizsgálati módszer azonosító MSZ 448-22:1985 (2.)
ph
MSZ 260-4:1971
Elektromos képesség
MSZ EN 27888:1998
Ammóniumion
MSZ ISO 7150-1:1992
Nitrition
MSZ 448-12:1982 (3.)
Nitrátion
MSZ 448-12:1982 (2.)
Szulfát
MSZ 448-13: 1983 (3.)
Foszfát (PO43-)
MSZ 448-18:1977
A vízmintavételt követő laboratóriumi vizsgálat eredményei a következők:
Kémiai komponens
Mérték egység
1sz. minta
2sz minta
3sz minta
Kossuth u. 6
Kossuth u. 96
Kossuth u.49
ph
--
6,86
7,04
7,28
Elektromos vez.képesség Ammónium
µS/cm
1660
2010
1600
(mg/l)
<0,01
<0,01
<0,01
Nitrition
(mg/l)
0,18
0,01
<0,01
Nitrátion
(mg/l)
226
367
163
KOIps
(mg/l)
3,1
0,96
1,60
Szulfát
(mg/l)
247
457
197
Ortofoszfát
(mg/l)
0,71
<0,05
0,62
3.1.1 A felszín alatti víz és földtani közeg állapotának vizsgálata A fentebb említett vizsgálatok eredményeinek értékeléséhez a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet (a tervezési terület a felszín alatti vizek szempontjából érzékeny –a porózus felszín alatti vízadó 100m-feletti) a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet (B szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni) illetve a 7/2005 (III. 25.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 17.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
(Apácatorna
érzékeny
terület) előírásait
vettük
figyelembe.
Az
eredmények
kiértékelését foszfát, nitrát, ammónium és szulfát kockázatos anyagok tekintetében végezzük. A szennyezettségi határértékek a következők: - Foszfát (PO43-): 0,5 mg/l - Nitrát: 25 mg/l - Ammónia: 0,5 mg/l - Szulfát: 250 mg/l
A vizsgálati eredmények alapján tett megállapítások Ortofoszfát (PO43-) B = 0,5 mg/l Mintavételt követő laboratóriumi vizsgálatok eredményei
Ortofoszfát 0,80 Mért érték [mg/l]
0,70
B = 0,5 mg/l (Szennyezettségi határérték) Apácatorna, 1. számú vízminta (Kossuth u. 6)
0,60 0,50
Apácatorna, 2. számú vízminta (Kossuth u. 96)
0,40 0,30
Apácatorna, 3. számú vízminta (Kossuth u. 49)
0,20 0,10 0,00 2010.07.07 Mintavétel időpontja
Megállapítható, hogy két vízmintában határérték feletti, míg egy mintában az alatti a koncentráció
18.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
Nitrát B = 25 mg/l Mintavételt követő laboratóriumi vizsgálatok eredményei
400,00
B = 25,0 mg/l (Szennyezettségi határérték)
Nitrát
Mért érték [mg/l]
350,00 Apácatorna, 1. számú vízminta (Kossuth u. 6)
300,00 250,00
Apácatorna, 2. számú vízminta (Kossuth u. 96)
200,00 150,00
Apácatorna, 3. számú vízminta (Kossuth u. 49)
100,00 50,00 0,00 2010.07.07 Mintavétel időpontja
A mért szennyezőanyag koncentráció mindhárom vízmintában meghaladta a szennyezettségi határértéket, tehát a talajvíz nitrát vonatkozásában szennyezett. A nitrátos szennyezettség az állattartás hatásának tulajdonítható Ammónia B = 0,5 mg/l Mintavételt követő laboratóriumi vizsgálatok eredményei
Mért érték [mg/l]
Ammónia 0,60 0,55 0,50 0,45 0,40 0,35 0,30 0,25 0,20 0,15 0,10 0,05 0,00
B = 0,5 mg/l (Szennyezettségi határérték)
Apácatorna, 1. számú vízminta (Kossuth u. 6) Apácatorna, 2. számú vízminta (Kossuth u. 96) Apácatorna, 3. számú vízminta (Kossuth u. 49)
2010.07.07 Mintavétel időpontja
19.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
A mért koncentrációk egyik vízmintában sem érték el a szennyezettségi határértéket. Vélhetően a talajban, mint háromfázisú közegben a nitrifikáció intenzíven játszódik le, ezt támasztja alá az ammónia oxidált formájának, a nitrátnak a jelentős jelenléte. Szulfát B = 250 mg/l Mintavételt követő laboratóriumi vizsgálatok eredményei
Mért érték [mg/l]
Szulfát 500,00 450,00 400,00 350,00 300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00
B = 250 mg/l (Szennyezettségi határérték)
Apácatorna, 1. számú vízminta (Kossuth u. 6) Apácatorna, 2. számú vízminta (Kossuth u. 96) Apácatorna, 3. számú vízminta (Kossuth u. 49)
2010.07.07 Mintavétel időpontja
A mért koncentrációk közül egy vízmintában meghaladta egyben elérte a szennyezettségi határ étéket a koncentráció. A fent tett megállapításoknak megfelelően kijelenthető, hogy Apácatorna településen a talajvíz nitrát vonatkozásában erősen, szulfát vonatkozásában szennyezett. Ez vélhetően a település csatornázatlanságából, valamint a korábbi időszakban működő állattartásból adódik, a szivárgó szennyvíz alacsony ammónia tartalma arra utal, hogy friss szerves eredetű szennyezés nem éri a felszín közeli rétegeket.
20.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
4 Egyes településrészeken alkalmazható szennyvízkezelésí, tisztítási és egyéb tisztítási megoldásokról, és ezek környezeti és társadalmi hatásai A település állandó lakosa 196 fő, az ingatlanok száma 90. A tanulmány összeállításakor az alábbi tervezési adatokat vettük alapul. Tisztítandó szennyvíz mennyisége: 23,52 m3/d Éves keletkező szennyvíz mennyisége: 8585 m3 A tisztítási változatok kialakításához a szennyvíztelep kapacitást 30 m3/d (250 LEE) értéken vettük figyelembe
4.1 Jelenlegi szennyvíz gyakorolt hatása
elhelyezési
megoldás
környezetre
A jelenlegi megépített szennyvízgyűjtő aknák nem vízzáróak, emiatt a belőlük kiszivárgó kockázatos anyag – nitrogén, ammónia, foszfor, KOI, BOI5 – a talajt és a talajvizet is szennyezheti, (ami a nitrát koncentráció magas volta igazol) emiatt szükséges olyan műszaki megoldást kiépíteni, amely a környezetét nem terheli szennyező anyagokkal.
4.2 Jelenlegi szennyvíz elhelyezési megoldás társadalmi hatása A meglévő szennyvíztárolók kolmatálódtak, elzsírosodtak gyakran megtelnek, emiatt havi gyakorisággal kell szippantani. A szippantott szennyvíz szállítása és tisztítása költséges megoldás, ami a lakosságot érzékenyen érinti. Havi 5000 – 10 000 Ft-os költséget is jelenthet lakóingatlanonként, emiatt indokolt olyan szennyvízkezelési és elhelyezési megoldást kiépíteni, amely a környezetet nem terheli és a lakosságra se ró aránytalanul magas terhet. A szikkasztók miatt a lakosságnak talajterhelési díjat is kell(ene) fizetni. Jogalapul két jogszabály szolgál: a 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról és a 21/1993.(XI.19.) KT. számú rendelet , mely a környezetvédelem helyi szabályairól szól. A településen nem vezették be a talajterhelési díj szedését.
21.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
5 Környezetvédelmi szempontból különösen védettnek minősülő természeti területek Környezetvédelmi szempontból különösen védett terület nem található a település belterületén. A település a felszín alatti vizek állapotának szempontjából a 7/2005 (III.1) rendelet érzékeny kategóriába sorolja. Az egyes településrészek szennyvíz-elvezetési és -kezelési megoldására vonatkozóan, megkülönböztetve
a
szennyvízelvezető
művel
ellátott
és
ellátni
tervezett
településrészeket (a települési szennyvíz-elvezetési agglomeráció(ka)t) jelöltünk ki. Megadtuk az alkalmazni kívánt létesítmények (építmények) típusait és az egyes típusokkal érintett területek lehatárolását megfelelő indokolással. A település nagysága és domborzati viszonyai miatt két körzetre (agglomeráció) osztottuk. Az első agglomeráció a település nagy része. A második agglomeráció kettő ingatlan, melyek a Polgármesteri Hivatal mögötti mélyebb területen helyezkednek el, kötöttebb, kedvezőtlenebb talajviszonyokkal rendelkeznek (lásd: V-2010/6/61/4)
6 A szennyvízelvezető művel összegyűjtött szennyvizek tisztítótelepének, a tisztított szennyvizek befogadójának fő környezetvédelmi jellemzői, valamint az előírt kibocsátási határértékek, illetve azok teljesítésének feltételei A településen a lejtésviszonyok lehetővé teszik, hogy az egyes utcákban gravitációs szennyvízelvezető művek létesüljenek. A gravitációs csatornával összegyűjtött szennyvizet az átemelő a szennyvíztisztító telepre továbbítja. A település mellett húzódó Torna-patak szolgálhat a tisztított vizek befogadására, mely állandó vízfolyás
22.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
A szennyvizek befogadóba való közvetlen bevezetésére vonatkozó, vízminőség-védelmi területi kategóriák szerint meghatározott kibocsátási határértékek
Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Megnevezés
pH Szennyező anyagok Dikrotmátos oxigénfogyasztás KOIk Biokémiai oxigénigény BOI5 Összes szervetlen nitrogén öN (8) ásv (8) Összes nitrogén (8) Ammónia-ammónium-nitrogén Összes lebegőanyag Összes foszfor, P összes
1. Balaton és vízgyűjtője közvetlen befogadói 6,5-8,5
Területi kategóriák 2. Egyéb védett 3. Időszakos területek befogadói vízfolyás befogadó 6,5-9
6,5-9 Határérték mg/l
50 15 15
100 30 30
75 25 (3) 20
150 50 50
(1) 20 2
(1) 35 10
55
35 (10) 0,7
50 (1) 5
(3) 25 (3) 5 50 (4) 5
2
5
5
10
0,1 10 2 0,01 2
0,1 10 2 0,01 2
0,1 10 2 0,01 2
3 20 5 2 (6) 2 -
3 10 i/cm 0,5 0,5 0,2 10 0,1 0,01 5 0,05 1 0,5 1 0,2 0,5 2 1 0,3
10. 11. 12. 13. 14.
(2) Szerves oldószer extrakt (olajok,zsírok) Fenolok (Fenolindex) Összes vas Összes mangán Szulfidok Aktív klór
15.
Összes só
-
-
16.
Nátrium-egyenérték (%)
-
-
17. 18.
Fluoridok
2
2
3 10 i/cm
3 10 i/cm
(9) 2000 (9) 45 2 3 10 i/cm
0,1 0,3 0,1 2 0,01 0,001 1 0,005 1 0,1 0,2 0,05 0,3 0,5 0,5 0,1
0,1 0,3 0,1 2 0,01 0,001 1 0,005 1 0,1 0,2 0,05 0,3 0,5 0,5 0,1
* * 0,1 2 * * * * * * * * * * * *
9.
19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.
(5) Coliform szám (i=individuum=egyed) Veszélyes és mérgező anyagok Összes arzén Összes bárium Cianid, könnyen felszabaduló Összes cianid Összes ezüst Összes higany Összes cink Összes kadmium Összes kobalt Króm VI Összes króm Összes ólom Összes ón Összes réz Összes nikkel Molibdén Egyéb Hőterhelés
4. Általános védettségi kategória befogadói 6-9,5
20 200 10
20
(7) A határértéket a hatóság a befogadó érzékenysége alapján állapítja meg
Apácatorna település a 27/2006 Korm rendelet szerint nitrát-érzékeny terület.
23.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
6.1 A települési szennyvíz-elvezetési agglomerációhoz nem tartozó területek szennyvizeinek ártalmatlanítására vonatkozóan e rendelet követelményeknek való megfelelése Apácatorna területén nem található a fejezet címben megnevezett terület!
7 Az egyedi szennyvízkezelési létesítményekre (építményekre) vagy az egyéb tervezett szennyvízártalmatlanítási megoldásokra vonatkozó helyi környezetvédelmi követelmények, valamint a fő műszaki adatok és szabályok A település lakott része alkalmas az egyedi szennyvízkezelési kislétesítmények telepítésére. Ezt támasztja alá a mellékelt 071/2010 (ALAP-TERV Bt) által készített talajmechanikai szakvélemény, a 2.4.1.3 pont alatt írottak, az ingatlanok nagysága, a lejtésviszonyok, illetve az 1. számú melléklet. A SOLTLARENZ PLASTEPUR család EPURBLOCK rendszerű műtárgyait javasoljuk telepíteni. A rendszer alkalmazási engedéllyel rendelkezik (Országos Vízügyi Főigazgatóság, 9516/2/1998, Törzskönyvi szám: 288) CE megfelelőségi nyilatkozattal ellátott (csatolva). Könnyű műszaki telepíthetősége és alacsony fenntartási, üzemeltetési költsége miatt javasoljuk telepítésüket. A telepítés szabályai az alábbiak:
7.1 A kislétesítmény és a lakóingatlan távolsága A kislétesítményt lehetőleg úgy kell telepíteni, hogy távolsága a lakóingatlantól ne legyen több 5m-nél. Ha a telepítési feltételek ezt nem teszik lehetővé az összekötő vezetéket szigetelni kell. (7.2.)
7.2 Elvezető csatorna mérete és lejtése A lakóháztól a kislétesítményig fektetett csatorna lejtése minimum 3 ‰, maximum 10 ‰ legyen. Amennyiben a terepviszonyok ennél nagyobb lejtés kialakítását indokolják, úgy a maximális 10 ‰ – es lejtéssel kell a csatornát megépíteni és bukóaknát, illetve ejtőcsövet kell alkalmazni a vezetékbe. A CE minősítésű gyártói szabadalmi leírás (mellékelve) előírja, hogy amennyiben a műtárgy az épülettől 5m-nél nincs távolabb, akkor nem kell az összekötő csövet (csatornát) szigetelni. A mennyiben a távolság 5mnél nagyobb és az összekötő cső a fagyhatár felett fekszik min. 10 cm vastagságú hőszigetelő réteggel kell fektetni. Az összekötő csövet megfelelő szellőzés biztosítása 24.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
érdekében DN110 – es szellőzővel kell ellátni, melyet a tetősík magasságáig kell kiképezni.
7.3 Kislétesítmény mérete A kislétesítmény méretezésével az állandó lakásokat kell figyelembe venni. Minimális LE = 4, maximális LE = 6 Amennyiben az állandó lakók száma nem éri el a 4 főt, ott a legkisebb kapacitású kislétesítményt kell alkalmazni. Amennyiben az állandó lakók száma meghaladja a 6 főt, úgy a kislétesítményeket párhuzamosan kell kötni. Amennyiben prognosztizálni lehet, hogy a jövőben az állandó lakók száma nőni fog, úgy egy, vagy két LE-nél nagyobb kislétesítményt kell beépíteni.
7.4 Kislétesítmény telepítése A kislétesítmény telepítésénél a földmunka elvégzése után a csatorna lejtésének és a kislétesítmény magasságának figyelembe vételével, kézi erővel a munkaárok alján vízszintes tükröt kell készíteni, amelyre 10cm homok ágyazatot kell teríteni. Az ágyazatot tömöríteni kell és erre a vízszintes felületre kell a kislétesítményt beállítani. A föld visszatöltésé csak hegyes, vagy éles tárgytól mentes földdel történhet, kézi erővel. A kislétesítmény méretezésével az állandó lakosokat kell figyelembe venni.
7.5 Szikkasztó mező kialakítása A szikkasztási próbák és a talajvíz figyelembe vételével, 6 fő esetén a 0,72 m3/d tisztított szennyvíz elszikkasztásához 21 fm 0,4 m széles, 4 fő esetén a 0,48 m3/d mennyiségű
szennyvíz
szikkasztásához
15
fm
szikkasztó-alagcső
szükséges.
Ingatlanonként az I-es agglomerációban. A II. agglomerációhoz tartozó kettő db ingatlan esetében 33 fm szikkasztó-alagcső hálózatot szükséges telepíteni, mert a mélyebben fekvő telkek kötöttebb talajviszonyokkal bírnak. A szűrőmező végére minden esetben szellőző aknát kell elhelyezni. A szikkasztó közeg keresztmetszete: 0,4 x 0,8 m.
25.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
7.6 Kislétesítmény üzemeltetése A telepített kislétesítményt a műnek az átadása után fel kell tölteni tiszta vízzel, majd rá kell kötni a szennyvízcsatornát.
6. ábra: A Sotlarentz-plastepur kislétesítmények
Havi gyakorisággal a WC-n keresztül baktérium tenyészetet (BIO7 CHOC) kell a rendszerbe juttatni. A három párhuzamos dréncső üzemeltetését a pihentetés miatt, felváltva kell biztosítani. (a baktériumtenyészet behelyezése nélkül a rendszer kizárólag gyűjtőként működik) A háromból egyszerre kettő üzemelhet. A harmadik ágat a záró szeleppel ki kell iktatni a szikkasztásból, hogy megfelelő rekultivációs folyamatok induljanak be. A pihentetés ideje 2 hónap. A folyamatos üzemeltetés biztosítása érdekében üzemelő szervezetet kell létrehozni a településen, vagy szakvállalattal kell erre vonatkozóan szerződést kötni. Az üzemeltető feladatai: - Részt vesz a helyi, egyedi szennyvíz-elhelyezési rendszerekre vonatkozó, az országos szabályozással összhangban lévő szabályozás megalkotásában. - Felelős az egyedi létesítmények fenntartásáért, üzemeltetéséért. Különös figyelemmel kell lenni az uniós pályázati rendszerrel együtt járó utóellenőrzési időszakra! 26.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
- Közreműködik az engedélyezési eljárás lefolytatásában, engedélyesi jogkörben a hatóságoknál képviseli a lakosság érdekeit, gondoskodik az üzemelési engedélyben lévő kötelezettségek betartásáról és jogok érvényesítéséről. - Betartja a monitoring rendszerre vonatkozó mérési üzemrendet, gondoskodik a monitoring adatok szakszerű kiértékeléséről, dokumentálásáról, a hatósági hivatali jelentéseket időszakosan önállóan felterjeszti az illetékes hatóságoknak. - Folyamatosan kapcsolatban áll a tulajdonosokkal és évente egy alkalommal tulajdonosi tájékoztatót köteles tartani, az önkormányzat és a hatóság értesítése mellett. - A kislétesítményt 1-2 évente felül kell vizsgálni. Ekkor a felúszó anyagokat és a kiülepedett iszapot el kell távolítani és szippantott szennyvízként szennyvíztisztító telepre kell szállítani, vagy a talajba lehet injektálni, esetleg a falunk kívül komposztálni is lehet. Az üzemeltetéshez szükséges anyagokat a forgalmazótól lehet beszerezni ( Bioset Kft, Hollókő 3176, Kossuth u. 73.
[email protected])
8 A célkitűzések eléréséhez alkalmazható megoldási változatok vizsgálata, értékelése, illetve a választott megoldás indokolása, a várható környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági hatásokkal együtt A célkitűzések eléréséhez négy változat került kidolgozásra. Ezek az alábbiak: -
„I” Gravitációs szennyvíz csatorna építése saját, 3 fokozatú szennyvíztisztító teleppel
-
„II.
Gravitációs
szennyvíz
csatorna
építése
Devecserre
történő
szennyvíztovábbítással -
„III” Házi szennyvíztisztító kislétesítmények telepítése
-
„IV” Házi szennyvízgyűjtő aknák telepítése, Devecserre történő szennyvíz szállítással
8.1 Az „I” változat: Gravitációs szennyvízcsatorna hálózat építése saját, 3 fokozatú szennyvíztisztító teleppel A gravitációs szennyvízcsatorna hálózat kialakítása a rajzi mellékletben szereplő nyomvonalon lehetséges. A csatorna teljes hosszában gravitációs kialakítású, a kisebb fektetési mélység érdekében a településen átemelők telepítése szükséges. 27.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
tétel
me
DN 160 KG-PVC gerinccsatorna DN 160 KG-PVC bekötőcsatorna telekhatártól 1m-ig DN 90 KPE PN-10 szennyvíz nyomóvezeték (átemelőtől szv telepig) Gerinccsatorna tisztítóaknája Telekhatáron belüli tisztítónyílás: Átemelő akna (DN 2100 WUM akna) DN 160 KG PVC tisztított szennyvízvezeték Saját szennyvíztisztító telep III fokozatú ( Qü = 30 m3/d) Monitoring kutak 4db kút, 10 m/db
egység
2122 866,7
m m
551,4 34 95 2 30 1 40
m db db db m db m
8.1.1 Javasolt szennyvíztisztító telep
A szennyvíztisztító telepet Q = 30 m3/d kapacitásra és 250 LE –re kell méretezni. Fokozatosan
terhelhető,
valamely
eleveniszapos
eljárással
üzemelő,
koracél
medencékkel ellátott, foszfor és nitrogén eltávolítására alkalma, valamint 3. tisztítási fokazatot is ellátó szennyvíztisztító telep kialakítása célszerű. Javaslatom a Stainless Cleaner SC – 30 típusú előre gyártott szennyvíztisztító telep adaptálása. Az alábbiakban szlovák példáról készített felvételek láthatók.
28.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
8.1.2 A javasolt telep típusának leírása A Stainless Cleaner SC típusú szennyvíztisztító telepek községekben, városokban keletkezett szennyvizek tisztítására alkalmasak 20 – 15000 LE nagyságrendben. A tisztítási technológia eleven iszapos, előülepítő nélküli rendszerű. Nemcsak kommunális, hanem ipari szennyvizekkel kevert, úgynevezett vegyes szennyvizek tisztítására is alkalmas. A technológiai gépészet egésze saválló acélból készült, a korlátok és a szennyvízzel közvetlenül nem érintkező csövek pedig tüzihorganyzottak. A javasolt típus előnyei: -Hosszú élettartamú a szennyvíztisztító telep, mert a felhasznált anyagok rozsdamentes acélból, illetve tüzihorganyozva készültek. 29.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
-A tisztító telep modulos rendszerű, így mód van a bővítésre és az esetleges toxikus anyagok kormányzására. -Intenzív csapadék esetén a telepet ért nagy mennyiségű csapadékvíz kormányzásával elérhető az, hogy csak egy medence biológiája károsodjon, amit eleven iszap kormányzásával a csúcs vízhozam levonulása után könnyedén helyreállíthatnak. -A szennyvíztisztító telepnek a helyigénye kicsi a kapacitáshoz képest. -Az iszap-víztelenítés kivételével a telepen a tisztítási folyamat automatizálható, a felügyeleti rendszere nem igényli a folyamatos emberi jelenlétet. -A szennyvíztisztító telep hátrányai: -A magas iszapkor miatt a keletkezett hab eltávolítása a rendszerből nincs megoldva. -Az iszapvonal a víztelenítésnél megszakad, a további iszapelhelyezés, illetve kezelés nincs megoldva, mert a víztelenített iszap fertőzőképessége miatt szárazföldre nem helyezhető ki.
8.1.3 Az „I.” változat előnye •
A szennyvíz összegyűjtése után a tisztítás korszerű, eleveniszapos, stabilan üzemelő szennyvíz telepen történik.
•
A megfelelő lejtéssel kialakított gravitációs csatorna öntisztuló, minimális karbantartást igényel
8.1.4 Az „I.” változat hátránya: •
A szennyvíz elvezetéséért és tisztításáért a szolgáltató díjat szed, amit a lakóknak az elfogyasztott vízmennyiség után kell megfizetni.
•
A meglévő belső csatornahálózatokat át kell építeni úgy, hogy az utcafront felé lejtsenek, mert a tisztító aknákra itt lehet csatlakozni. Néhány teleknél a szintek miatt gravitációsan ez nem oldható meg.
30.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
•
A szennyvíztisztító telepet kis kapacitása miatt nem lehet stabilan üzemeltetni, mert ki van téve a külső időjárási hatásoknak és a szennyvízhozamok változóak.
•
Az útburkolatokat fel kell bontani
•
A Torna-patak Ajkánál és Devecsernél is terhelést kap. További terhelés mellett a Víz keretirányelvben előírt jó állapot elérése további nehézségekkel lesz csak megoldható.
8.2 A „II” változat: Gravitációs szennyvíz csatorna építése Devecserre történő szennyvíztovábbítással A szennyvízcsatorna hálózat alaprajzi kialakítása megegyezik a 9.1. pontban leírtakkal, csupán annyi eltéréssel, hogy a hálózat a Devecseri hálózattal össze lesz kapcsolva. A csatornahálózat főbb műszaki paraméterei az alábbiak: Tétel DN 160 KG-PVC gerinccsatorna DN 160 KG-PVC bekötőcsatorna telekhatártól 1m-ig DN 90 KPE PN-10 szennyvíz nyomóvezeték (átemelőtől szennyvíz telepig) Gerinccsatorna tisztítóaknája Telekhatáron belüli tisztítónyílás: Átemelő akna (DN 2100 WUM akna) Monitoring kutak 4db kút, 10 m/db
me
egység
2122 866,7 15400 34 95 3
m m m db db db
40
m
8.2.1 A „II.”változat előnye: •
A szennyvíz összegyűjtése után már meglévő tisztítótelepre kerül.
•
A tisztítás korszerű, szennyvíztisztítón történik
8.2.2 A „II.” változat hátránya: •
A szennyvíz elvezetéséért és tisztításáért a szolgáltató díjat szed (jelenleg a Bakonykarszt Rt mintegy 260 nettó Ft. Értékben kezeli a tisztítatlan szennyvizet), amit a lakóknak az elfogyasztott vízmennyiség után kell megfizetni.
•
A két település között nyomott vezeték nyomvonalát ki kell sajátítani, a több mint 15 km hosszú csővezeték üzemeltetése számos problémával járhat.
•
Útburkolatot kell bontani. 31.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
•
A Torna patak terhelése tovább emelkedik, ami a víz-keretirányelv végrehajtását nehezíti.
8.3 III. változat: Egyedi telepítése szikkasztással
szennyvíztisztító
kislétesítmények
A talajmechanikai feltárás adataiból megállapítható, hogy a település területén olyan altalaj települt, ami talajcsere nélkül alkalmas szikkasztásra. A maximális talajvízszint a településen olyan mélyen van, hogy a szikkasztás nem befolyásolja. A szivárgó víz a talajban teljesen megtisztul, így a talajvíz jelenlegi állapotát ez a megoldás nem rontja. A kialakítási mód megfelel a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés intézkedési javaslataival. Főbb műszaki adatok: tétel
me
EPURBLOCK 2000 EPURBLOCK 4000 DN 110 KG-PVC csatorna DN-90 dréncső fektetés 130 cm mély, 40 cm széles árokba talajcserével Monitoring kutak 4db kút, 10 m/db
egység
92 3 950 1479 40
m m m m m
8.3.1 A „III.” változat előnye: •
A keletkezett szennyvizet a helyszínen tisztítják és helyben hasznosítják
•
Energia igénye nincs, az üzemeltetési költségét bármelyik aerob reaktorral összehasonlítva minimális, havi 310 Ft a baktériumot tartalmazó tabletta ára
•
Könnyen telepíthető, nem igényel közterületen földmunkát
•
Megfelel a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben megfogalmazott intézkedéseknek
8.3.2 A „III.”változat hátránya: •
1-2 évente egy alkalommal, az iszapot ki kell szippantani és el kell szállítani
•
A kislétesítmény szűrőjét félévi gyakorisággal ellenőrizni kell és esetleges eltömődés esetén ki kell tisztítani
•
Ügyelni kell a pihentetésre. Gondosan be kell tartani a szikkasztó alagcsőhálózat pihentetésére előírt szakaszos üzemrendet! 32.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
•
Havi gyakorisággal a baktériumokat tartalmazó tablettát a szennyvíz hálózatba be kell juttatni
8.4 IV. változat: Egyedi szennyvíztároló aknák telepítése keletkező szennyvíz gyűjtése szippantással szállítása Devecseri szennyvíztisztítóra.
a a
A településen korszerű, előregyártott 10 m3-es vízzáró gyűjtőeknákra cseréljük a meglévő szikkasztó aknákat. A kiválasztott szerkezet a zeroenerg.hu oldalon található Öko-rep02 típusú műanyag hengertartály, melynek főbb méretei: átmérő (D): 2,1m, magasság (H): 2,89 m. A gyártó 10 év jótállással hirdeti a terméket. A településen kettő ingatlan 6fő lee figyelembevételvel került tervezésre, ezekben az esetekben a gyártó Öko-Industry02 jelzésű hengertartályát terveztük be. Méretek: D= 2,4m; H=4,5m; V=20m3 Fontosabb műszaki adatok:
Tétel OKÖ-RÉP 02 szennyvízgyűjtő tartály telepítve ÖKO-INDUSTRY 02 szennyvízgyűjtő tartály telepítve DN 110 KG-PVC csatorna Monitoring kutak 4db kút, 10 m/db
mennyiség 92
egység m
3
m
950
m
40
m
8.4.1 A „IV”. változat előnyei •
A műanyag tartályok könnyen telepíthetők, hosszú élettartamúak
•
Nem igényelnek gondozást
•
A zárt tartályokból nincs kiáramlás, így a földtani közeg és a felszín alatti víz nem szennyeződhet
8.4.2 A „IV”. változat hátrányai •
Évente húsz körüli szippantással kell számolni ingatlanonként, így az üzemeltetés költségei igen magasak.
•
A szállítás tengelyen történik ami számos környezeti kockázatot rejt magában.
•
A viszonylag nagy méretű tartályokat kell elhelyezni a telkeken.
33.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
8.5 Választott változat környezetre gyakorolt hatása. 8.5.1 Oxidálóképesség kimutatása a MI 10 421/82 szerint A felsorolt négy lehetséges változat közül az egyedi szennyvíz – elhelyező kislétesítmények telepítése a célszerű. A kislétesítmények telepítésével a szennyvíz a telekhatáron belül marad, nem kell a továbbításáról gondoskodni, tájba illeszthető. A szennyvíz szennyezőanyagainak helyben való lebomlásával a benne lévő anyagok hasznosulhatnak. Javul a felszín alatti vízmérleg. A működtetés nem igényel magas szaktudást és költséget, fenntartási költsége 10-30%-a a hagyományosnak. Egyszerű a kivitelezés, nem igényel komoly gépparkot, a telkek formája és nagysága, valamint a talajmechanikai adottságok miatt könnyen megvalósítható. Nem kell gerincvezeték építéssel feltörni az útburkolatot (a tapasztalatok alapján a helyreállítás után a felbontásnak esztétikai nyomai maradnak). A telken belüli elrendezés igazodik a jelenlegi fektetési struktúrához. A talajba távozó szikkasztott szenyvíz BOIe értéke kívánatos szinten 70 mg/l A települési szennyvizek átlagos BOI5 értéke 350 mg/l A településen lévő talajok oxidáló képessége az MI 10 421/82 irányelv alapján: 16 g/m2 Az irányelv szerinti szükséges szikkasztó felület nagysága:( BOI5 - BOIe) x Q / OK Ahol OK a talaj oxidáló képessége (Wierbiczky), Q a szennyvíz hozam, BOI5 az érkező, (500 mg/l) BOIe ( 70 mg/l) a tisztítás után talajba kerülő szervesanyagtartalom. Behelyettesítve: (6fő)
(0,5-0,07)
x
0,72/
0,016
=
19,35m2
<
25,2m2
tervezett
( három alagcső tisztítási kapacitása) (4fő) (0,5-0,07) x 0.48/ 0,016 = 12,9m2 < tervezett 18m2 (alagcső tisztítási kapacitása) Látható, hogy a tervezett értékek kielégítik a szabványos feltételeket.
34.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
8.5.2 Tisztítási hatásfok, hatékonyság
Megnevezés Fajlagos szennyvíz mennyiség l/fő/d Napi szennyvízhozam változás (óracsúcs tényező) Fajlagos szervesanyag mennyiség (BOI5) g/fő/d Fajlagos szervesanyag koncentráció (BOI5) mg/l
Apácatorna 80-100 4-8 40-50 450-750
Fajlagos KOI mennyiség = 1.6-1.9x BOI5 g/fő/d
60-80
Fajlagos KOI konc. mg/l
900-1200
Fajlagos összes lebegőanyag mennyiség g/fő/d
50-60
Fajlagos összes lebegőanyag konc. mg/l Összes nitrogén mennyiség (öN) g/fő/d Összes nitrogén konc. (öN) mg/l Ammónia mennyiség = ~0.7 x TKN g/fő/d Összes ammónium konc (NH4+) mg/l Összes foszfor mennyiség g/fő/d Összes foszfor konc mg/l
600-900 8-10 120-160 7-8.4 80-110 1.5-2 18-37
Egyszerű oldómedencék működésének elve: Az oldómedencébe vezetett szennyvíz ülepíthető szennyeződése a fenékre süllyed, a víznél kisebb sűrűségű anyag pedig a víz felszínére emelkedik, úszó takarót képezve. A leülepedett anyagok anaerob baktériumok közreműködése révén rövid idő alatt 35.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
rothadásnak indulnak, ami gáz fejlődésével jár. A gázbuborékok az egyes iszaprögökhöz tapadnak, és azok az úszó rétegig emelkednek. A buborékok eltávozása után az iszaprészecskék nagy része újra a fenékre süllyed. Az iszaprészecskék függőleges mozgása miatt némi iszapot magával ragad az átfolyó szennyvíz, ennek megakadályozására
az
oldómedencéhez
egy
szűrőt
építettek
be,
amely
megakadályozza az iszappelyhek távozását az oldó medencéből. 0,6- 4 m3/d szennyvízterhelés mellett alkalmazhatók. A medence két kamrából áll, melyeknek össztérfogata legyen alkalmas a szennyvíz legalább 3 napos tartózkodására (Dr. Benedek Pál - Valló Sándor: Víztisztítás-Szennyvíztisztítás zsebkönyv Műszaki Könyvkiadó 1990. 501. old.) A tisztítást célszerű ősszel végezni, 15-20 cm iszapot szükséges mindig a medence alján hagyni. Osztó és adagolóakna A dréncsöveket 1-2 család szennyvízterheléséig egyszerű osztóaknán keresztül kell feltölteni szennyvízzel. (Maximum 2,0 m3/d-ig.) Az osztóakna a dréncsőhálózat súlypontjában helyezkedik el, biztosítva ezzel a dréncsövek egyenletes terhelését. A cél az, hogy a teljes dréncsőhálózat egy időben lépjen működésbe. Alkalmazható megoldás a központi aknából való sugárirányú szétosztás is. A központi osztóaknánál az egyes dréncsövek végén szellőzőcsövet kell elhelyezni. A 2,0 m3/d szennyvízterhelést meghaladó eseteknél a központi osztóaknát adagoló szerkezettel (adagoló szifon, szivattyú, stb.) kell ellátni. Az adagolóakna feladata, hogy biztosítsa a szennyvíz szakaszos, lökésszerű rávezetését a szikkasztó, illetve a homokszűrő mezőre, úgy hogy a szennyvíz a teljes dréncsőhálózatot közel egy időben, lökésszerűen töltse fel. A feltöltődés kezdeti szakaszában még háromfázisú rendszerben megtörténik oxigén jelenlétében a szervesanyag lebontása, a telítődött kétfázisú zónában a nitrogénvegyületek oxigénjét anoxikus
baktériumok
gázképződés
mellett
felhasználják,
miközben
a
foszforeltávolítás is végbemegy az anaerób telített közegben.
Egyszerű oldómedence
BOI5 (mg/l)
KOI (mg/l)
Összes lebegőanyag (mg/l)
Összes Nitrogén (mg/l)
NH3
Összes foszfor (mg/l)
320
650
150
114
-
17 36.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
Oldómedencéből távozó szennyvíz minőségi paramétere Szikkasztó dréncsőhálózat: A
szikkasztó
dréncsőhálózatot
lakóházaknál,
társas
üdülőknél,
kisebb
épületcsoportoknál egyszerű és bővített oldóaknából/oldómedencéből kikerülő, mechanikailag és biológiailag tisztított szennyvíz talajba juttatására létesítik, ahol a talaj lebontóképességének felhasználásával továbbtisztul. A tipikus talaj-abszorpciós rendszer - melyet általánosan elhelyező mezőnek vagy szikkasztó területnek nevezünk - viszonylag kis mélységű (0,6 - 1,2 m), porózus anyaggal (általában kaviccsal) töltött, egymáshoz közel kialakított árkok sorozatából áll. Ebben az árokban van elhelyezve a dréncső, mely biztosítja az egyenletes terhelést. A dréncsövek hézagait felülről „nemez”-réteggel, vagy geotextíliával kell betakarni, a kavicsszemek dréncsőbe jutásának elkerülése végett. Amikor egy elhelyező mező aljának szélessége nagyobb 0,9-1,2 m-nél, elhelyező ágynak (szikkasztó ágynak) nevezzük azt. Mélyen fekvő talajvíz és az ettől való fokozott elhatároltság szükséges alkalmazhatóságukhoz, hogy a mélybe szivárgó víz ne találkozhasson közvetlenül a talajvízzel. Az elhelyező mező által biztosított tisztító hatás (nitrifikáció, denitrifikáció) az árkokban lévő porózus tölteten való átfolyás, -annak felületén kialakuló biofilm réteg tisztító hatása-, a talajba történő beszivárgás és a talajon való átszivárgás, -mely további tisztulást eredményez- révén következik be. Az elhelyező mező porózus töltetében (a kavicsban) lejátszódó tisztítás fizikai-, biológiai- és kémiai folyamatok kombinációjának eredménye. A porózus töltet úgy működik, mint egy "bemerített anaerob szűrő", amikor folyamatosan van elárasztva, és "aerob csepegtetőtest"-ként működik szakaszos terhelés esetén. A megfelelő tisztítási hatásfok elérése érdekében célszerű a folyamatos aerob állapot fenntartása. A talajba kerülő kommunális eredetű szennyeződések nagy mennyiségben tartalmaznak különféle, jelentős nitrogéntartalmú szerves vegyületeket. Közülük a fehérjéknek és összetevőiknek (pepton, tripton, aminosavak), valamint a karbamidnak van alapvető jelentősége. A fehérjeszerű anyagok elbontásában sok mikroorganizmus vesz részt, a folyamat végtermékeként ammónia képződik. Ezért is hívjuk a fehérjék mikrobiológiai lebontását ammonifikációnak.
37.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
A baktériumok közül a csillóval rendelkező Bacillus génuszhoz tartozó fajok (Bacillus subtilis, Bacillus mycoides, Bacillus cereus stb.), valamint egyes Pseudomonas fajok viszik a meghatározó szerepet a lebontás során. A Bacillus génuszhoz tartozó fajok arányának a növekedése a talajmikroflórán belül kommunális vagy ipari eredetű szennyeződésekkel való terhelés indikátora lehet. A
nitrogénvegyületek
átalakításának
következő
szakasza
a
nitrifikáció
(ammóniaoxidáció nitrátig), amelyet a Nitrosomonas és Nitrobacter génuszokhoz tartozó baktériumok végeznek. Amennyiben a talaj terhelése nagy nitrogéntartalmú anyagokkal meghaladja az optimumot, az ammonifikáció és nitrifikáció között megbomlik az összhang, a nitrifikáló baktériumok nem képesek oxidálni az ammóniát, és a fölös ammónia a levegőbe távozik, illetve kisebb részben kimosódhat. Az ammónia veszteséget lényeges mértékben befolyásolják a talajsajátosságok is. Nem mentes a problémáktól az az állapot sem, amikor a két folyamat harmonikusan megy végbe. Nagy szennyvíz dózisok alkalmazásakor képződő nagy mennyiségű nitrátot a növények nem képesek felvenni, ezért az a csapadékkal együtt a mélyebb rétegekbe mosódik és a talajvízbe kerül. A fentiekből következik, hogy elsősorban szennyvizekkel túlterhelt talajoknál fontos szerepe lehet a denitrifikációnak, amely a nitrátok gázalakú nitrogénné való redukálását jelenti. A denitrifikáció mértéke függ a talajtípustól, az aerációs (átszellőzési) viszonyoktól, valamint a két vagyértékű vas jelenlététől. Míg az oxigén jelenléte kedvezőtlenül, addig a Fe2+ ion pozitív irányban befolyásolja a denitrifikációs folyamatokat. Az Apácatornán kialakított szűrőmező túlméretezett a lakóingatlanokon keletkezett szennyvízmennyiséghez képest, tehát nem túlterhelt. A rendszerben folyási iránnyal szemben biztosított a folyamatos üzemű oxigén ellátás a tetősíkok fölé vezetett huzatnövelő fejek segítségével. Mivel a szennyvíztisztító rendszer nem folyamatos, hanem szakaszos üzemű, ezért biztosított az ammónia és nitrogén mennyiségének a csökkentése. A túlméretezett szikkasztómező fölé telepített pázsit és egyéb növényzet tovább növeli a rendszer biztonságát, mert a talajban lévő nitrátot tovább csökkenti a hasznosítással. Ebből kifolyólag a talajvízbe a nitrát bemosódása nem várható. A porózus töltet biztosítja: -
az elhelyező árkok szerkezeti kialakításának megtartását, 38.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
-
a III. fokozatú (nitrogén és foszfor eltávolítás) szennyvíztisztítást,
-
a szűrőtalaj felületére történő biztonságos szennyvíz-elosztást,
-
és csúcs lefolyások idejére a tároló kapacitást. A szennyvíz az oldómedencéből az elhelyező mezőre:
-
gravitációsan,
-
váltakozó üzemmel,
-
szakaszos adagolású szivattyúval,
-
vagy szifonnal juttatható ki. A szikkasztó dréncsővek egymással összekapcsolhatóak, hálózatot alkothatnak.
Szikkasztó dréncsőhálózat - alatt 1 m -rel
BOI5 (mg/l)
KOI (mg/l)
5-40
40-120
Összes Összes NH3 lebegőanyag Nitrogén (mg/l) (mg/l) (mg/l) 5-6
18-32
0,5 - 5
Összes foszfor (mg/l) <0,05
Szikkasztó dréncsőhálózatból távozó szennyvíz minőségi paramétere
39.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
TISZTÍTÁSI HATÁSFOK ( % ) Megnevezés
BOI 5
KOI
ÖSSZ LEBEGŐ ANYAG
egyszerű oldómedence
30-35
Szikkasztó alagcső
60
hálózat alatta
1
mélységre Kiemelt szikkasztó 1. változat
1.
m
95-99
90
95-98
30
1520 9095 8085 9095
ÖSSZ
NH3
NO3
ÖSSZES
COLI
FOSZFOR
NITROGÉN
75-80
5
-
-
10-15
90-99
30-40
50
50-60
-
40
90-99
90
80-85
95-99
50
95
90-99
90
50
90
50
90
90-99
85-90
80
95-99
50
95
99,9
változat: egyszerű oldómedence (epurblock 2000/4000) és szikkasztásra alkalmas talajban kialakított alagcső hálózat
8.6 A választott változat társadalmi és gazdasági hatása Amennyiben kiépül a korszerű környezetvédelmi szempontból kifogástalan és üzemeltetési költséget tekintve olcsó szennyvíz elhelyezési megoldás, várható a településeken a telekárak emelkedése, mert a településeken lévő ingatlanok olyan infrastrukturális kényelmet biztosítanak, mint a városokban, csak olcsóbban. Előnyt jelent, hogy a háztartásban keletkező szennyvíz a telek határain belül tisztítódik meg és ott is kerül végleges elhelyezésre. A kiskertek altalajának kémiai állaga az oxidált N, K, P, K elemekkel gazdagodik.
40.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
9 Célkitűzések megvalósítását szolgáló feladatok A települési szennyvízkezelési Program elkészülte után az illetékes környezetvédelmi hatóságokhoz
be kell
nyújtani
véleményeztetésre majd
a körjegyzőség a
környezetvédelmi felügyelőség véleménye alapján jóváhagyja. -
Egyedi Szennyvízkezelési Társulat létrehozása, amelynek a vezetője az önkormányzat
-
A jóváhagyott települési szennyvíz-elhelyezési program birtokában pályázatot kell benyújtani az illetékes célelőirányzatokba (ROP), vagy olyan állami és európai uniós pályázatokra amelyek az önkormányzatoknak e témában ki van írva.
-
A sikeres pályázat után a szükséges önerőt az önkormányzat a lakosságtól beszedi és a pályázati pénzekkel együtt a program finanszírozása megoldódott. A lakossági önrész LTP szerződésekkel, illetve készpénz befizetéssel lesz megoldva
-
A szükséges finanszírozási összeg megteremtése után a települési szennyvízelhelyezési program alapján minden ingatlanra el kell készíteni a vízjogi létesítési engedélyes tervet, amelyet a körjegyzőség engedélyez a településen.
-
A meglévő vízjogi létesítési engedélyes tervek birtokában a kivitelezés elvégezhető. A kivitelezést csak olyan szakvállalat végezheti, aki rendelkezik megfelelő jogosítvánnyal a munka elvégzésre és akkreditált műszaki ellenőrt kell a településnek meghívni, a munkák tervszerinti kivitelezésének az ellenőrzésére.
-
A kivitelezés után a víztartási próba következik, majd a műszaki átadás – átvételi eljárás lebonyolítása. A sikeres műszaki átadás után a szennyvíz elhelyező kislétesítményeket be kell üzemelni és egy hónapos próbaüzemet kell tartani. A próbaüzem végén próbaüzemi zárójelentést kell készíteni, majd meg kell kérni a vízjogi üzemeltetési engedélyt.
-
A kislétesítmények közszolgálatba való bevonása, és az üzemeltetésének a megszervezése,
önkormányzati
intézmény,
vagy más
formában
működő
üzemeltető szervezet létrehozásával. -
Ezek után a pályázati pénzalapokkal el kell számolni és a beruházás lezártnak tekinthető.
41.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
10 Feladatok ütemezése A feladatok ütemezésére az önkormányzattal az alábbi megvalósíthatósági lehetőségeket dolgoztuk ki: -
Települési szennyvízkezelési program elkészítése:
2010.07.31.
-
Települési szennyvízkezelési program engedélyeztetése:
2010.08.31.
-
Pályázati anyag elkészítése és a pályázat benyújtása:
2010.09.30.
-
Szükséges önerő begyűjtése a lakosságtól:
2011.01.31.
-
Vízjogi létesítési engedélyes tervek elkészítése:
2011.09.30.
-
Vízjogi létesítési engedélyek megszerzése:
2011.12.20.
-
Kivitelezés elkezdése:
2012.04.01.
-
Kivitelezés befejezése:
2012.09.30.
-
Próbaüzem befejezése:
2012.11.30.
-
Vízjogi üzemeltetési engedély megszerzése:
2012.12.20.
-
Pályázati pénzalapokkal elszámolni:
2012.01.31.
11 Feladatok megvalósítását szolgáló finanszírozási stratégia A feladatok megvalósításának financiális forrásai az önerő valamint a pályázati pénzek elnyerése.
12 Célkitűzések teljesülésének ellenőrzési rendszere, a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapotváltozásainak nyomon követésére alkalmas települési monitoring hálózat meghatározására 12.1 Javasolt monitoring hálózat elemeinek általános ismertetése A településen a kiépített szennyvízelhelyezés hatékonyságának ellenőrzésére 4 db kutat javaslunk létesíteni az alábbi táblázat szerint:
42.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
Az építendő figyelő kutak adatai összefoglaló táblázat: Kút jele
EOV (m) X
Y
Talp
Szűrő-
Szűrő
m
szakasz
átmérője
m-m
mm
hrsz
F0
517 404
197 788
10,0
8,5-9,5
110
0134
F1
516 717
198 342
10,0
8,5-9,5
110
0132/8
F2
516 912
198 244
10,0
8,5-9,5
110
145/1
F3
516 748
197 816
10,0
8,5-9,5
110
076
A településen a szennyvízelhelyezés monitor rendszere 3 db F1, F2, és F3 újonnan tervezett figyelőkútra és egy szintén új beruházású F0 kontroll mintavételi pontra fog támaszkodni. Az F0 figyelőkúthoz képest kell vizsgálni a többi monitoring kutat, ez a figyelőkút mutatja meg a háttérszennyeződés mértékét. Az F0 figyelőkút a 0134 hrsz területen, az F1 figyelőkút a Kossuth. utcában a 63 hrsz telken a 64 hrsz számú ingatlan előtt, az F2 figyelőkút a Kossuth utcában a 34. hrsz (Polgármesteri Hivatal) udvarában, az F3 figyelőkút a Kossuth Lajos utca végén az utolsó ingatlan után a 076 hrsz területen terveztük kiépíteni a szikkasztómező mellé, a talajvíz áramlási iránynak megfelelően. Az F0 figyelőkút a település ÉNy– i részén, az F1 figyelőkút a település É – i részén, az F2 figyelőkút a település középső részén, míg az F3 figyelőkút a település D-i szélén helyezkedik el. (a kutak vonatkozásában a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi hatóságtól vízjogi létesítési engedélyt kell kérni, külön eljárás keretében. A létesítést követően vízjogi üzemelési engedélyezési eljárást kell kezdeményezni) - Kontroll mintavételi helyek: Kontroll mintavételi helyként az F0 figyelőkút kerül telepítésre.
- A szennyvíztisztító kislétesítmények üzemelés közbeni hatásvizsgálatához: - Az üzemeltető a tervezett figyelőkútakról éves gyakoriságú mintavétel és vizsgálat elvégzése ammónia, nitrit, nitrát, KOIPS, KOICr, szulfát, foszfát vonatkozásában. - A kontroll mintavételi helyek évi 1 gyakoriságú mintavétele és vizsgálata szükséges
ammónia,
nitrit,
nitrát,
KOIPS,
KOICr,
szulfát,
foszfát
vonatkozásában.
43.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
A fenti rendszerben a település szűkebb környezetéről és a tágabb térség talajvíz minőségéről információt lehet szerezni. Ez lehetővé teszi a trendek meghatározását és a követendő beavatkozások pontosítását.
12.1.1
Figyelőkutak elhelyezkedése
A talajvíz áramlási iránya a 2009. július 17. – én lemélyített talajfeltáró furatok alapján és az 1989 – ben a Magyar Állami Földtani Intézet által kiadott Magyarország Vízízföldtani prognózis térképről került meghatározásra. F0 figyelőkút A település DNY-i részére terveztük elhelyezni. A 0134 hrsz területre. EOV koordináták:
x = 517 404m y = 197788m
F1 figyelőkút A település É-i részére terveztük a 63 hrsz út területére a 64 hrsz ingatlan elé. EOV koordináták:
x = 516 717m y = 198 342m
F2 figyelőkút A Kossuth utcában a Polgármesteri Hivatal udvarába kerül kialakításra (34Hrsz.) EOV koordináták:
x = 616 912m y = 198 244m
F3 figyelőkút Kossuth Lajos utcába terveztem a falu végén elhelyezkedő földút ingatlanra (076 hrsz) EOV koordináták:
x = 516 748m y = 197 816m
12.1.2
Kivitelezés leírása
12.1.2.1 Figyelőkút kivitelezése A jelen dokumentáció készítése során a szakmában szokásos kialakításokat - ahol az lehetséges volt -, valamint az MI-10-486-1989. és az MI-10-243-1985. számú műszaki irányelvekben foglaltakat figyelembe vettem. 44.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
A létesítendő figyelőkutak tervezett talpmélysége egységes kialakításúra lett tervezve, de azok a feltárás eredményétől függően eltérő kiképzést nyerhetnek. A tervezett figyelőkutak előirányzott talpmélysége HT = 10,0 m. A figyelőkutak – tekintettel a környezet hidrogeológiai jellemzőire – kétrakatos kiképzésűek lesznek. A második rakat egyben szűrőrakat is, melyet acélcső védelmében kell elhelyezni. A cső méretek és anyagok egységes megválasztásúak, függetlenek a harántolt, illetve beszűrőzendő réteg anyagától. A figyelőkutak fúrását száraz fúrással lehet elvégezni. A kijelölt pontra felállított fúróberendezésnek előbb meg kell fúrni az iránycső furatát. Majd a furatban el kell helyezni a MSZ. 3160. szerinti ∅ 241 x 6,5 mm-es acélcsőből készült iránycsövet. Utána fel kell tárnia az adott ponton települt rétegsort. Ennek érdekében ∅ 90 mm méretű kutatófúrást kell végezni a tervezett talpmélységig. A furatban eszközölt folyamatos mintavétellel, valamint a mintán végzett talajmechanikai vizsgálatokkal kell meggyőződni a beszűrőzendő vízvezető szint mélységbeli helyzetéről és frakciójáról. Mintavételt legalább 2,0 m-es közönként kell végezni. A feltáró fúrás rétegsora ismeretében elő kell készíteni az szemeloszláshoz alkalmas szűrőszerkezetet. Csak annak elkészülte és helyszínre szállítása után kezdhető el a végleges furat kiképzése. A tervezett talpmélység elérésekor az iránycsőbe
mélyfúrási portlandcementtel
készített betontőkét kell elhelyezni. Erre a célra földnedves állapotú, kis szemnagyságú - max. ∅ 1,8 - 2,0 cm - homokos kaviccsal kevert beton használandó. Semmilyen adalékanyag, pl.: kötésgyorsító, viszkozitás növelő szer a beton készítésénél nem alkalmazható. A talpon elhelyezett betontőke magassága cca. 0,2 0,3 m legyen. A betontőke leülepedése, konszolidálódása után, de a kötés megkezdődése előtt kell a szűrőrakatot beépíteni. A szűrőrakatot műanyag lemezzel, hegesztéssel le kell fenekelni. A szűrőrakatot bele kell préselni a talpon elhelyezett betontőkébe. A szűrőrakat mérete MSZ. 8000 szerinti ∅ 110 x 5,07 mm KM-PVC P 6,0 bar minőségű kút béléscső. Az ilyen anyagú csővel végzett munka csak a környezet + 5 C°-osnál magasabb hőmérséklete mellett engedélyezhető. A szűrőcső vízbeáramlási felületét az adott figyelőkút geológiai környezetének megfelelően kell kialakítani. 45.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
A szűrő kialakítás típusa: réseléssel kialakított szűrővázra, hegesztett műanyag szitaszövettel borított szűrőcső.
A réseléssel kialakított szűrőváz geometriai jellemzői a következők: - rés szélességi mérete:
szr = max.
0,5 mm
- rés hossz mérete:
hr = max.
100,0 mm
- rés távolság kerület mentén:
szt = min.
30,0 mm
- rés távolság alkotó mentén:
ht = min.
40,0 mm
A műanyag szitaszövet borítással kiképzett szűrő műszaki jellemzői a következők: A szűrővázra műanyag szitaszövetet kell borítani, és tompa hegesztéssel rögzíteni. A szitaszövet alá alátét spirál elhelyezése nem szükséges. A szitaszövetet a szűrő csőanyagához tompahegesztéssel kell rögzíteni. A szitaszövet toldásainak egymással legalább 8,0-10,0 cm-es átfedéssel kell készülniük. Az alkalmazandó szitaszövet nyílásméretét (b) a szűrőfelülettel érintkező víztároló réteg (d50) szemmérete alapján a b = 1,5 x d50 képlet szerint, vagy a kör-gyűrűt kitöltő szemcsés anyag (D50) szemmérete alapján, a b = 1,5 x D50 képlet szerint határozhatjuk meg. A szűrőfelülethez csak élelmiszeripari minősítésű szitaszövet alkalmazható. Erre a célra a különböző PVC hálók, szennyvízkezelési sziták nem alkalmasak. De nem alkalmazhatók a geofilcek, extrudált szövetek sem. A szűrőcső kialakítását a következő előírásoknak megfelelően kell végezni. A szűrőcső felületére 2,0-3,0 m-es távolságonként központosítót kell felhegeszteni. A központosítót úgy kell elhelyezni, hogy egy kerület mentén 3 vagy 4 db kerüljön fel-hegesztésre. A szűrőcső alsó szakaszára beépített homokfogó minimális hossza Lhf = 1,5 m. A szűrőzési céllal kialakított, illetve réseléssel megnyitott csőszakasz maximális hossza Lsz = 3,0 m. Ha a szűrőzendő réteg vékonyabb 3,0 m-nél, akkor rövidebb szűrő beépítése is megengedett. Azonban 1,5 m-nél vékonyabb vízvezető beszűrőzése előtt konzultálni kell a kijelölt szakhatóságokkal az eltérő körülményekhez illeszkedő szűrő hosszáról és a kialakítás módjáról. A szűrőrakat elhelyezése után lassú, szakaszos visszahúzással kell a védőcsövet kiépíteni. A védőcső egy-egy szakaszának visszahúzása előtt a képződött körgyűrűt 46.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
szemcsés anyaggal kell kitölteni. Erre a talajvíztároló rétegek típusától függően szemcsés szűrőanyag homokos kavics vagy coule kavics alkalmazandó. A körgyűrű feltöltést az indokolja, hogy a fúrás során létrejött körgyűrűbe, mint kitöltetlen résbe, felsőbb szintek finomabb szemű réteganyaga lehúzódhat, ami nem kívánatos réteg kapcsolatokat idéz elő, ezzel meghamisítja a vízminta kémiai jellemzőit. A körgyűrű kitöltéséhez használható coule kavics szemmérete D50 = 7 x d50, vagy maximum ∅ 0,8 – 1,5 mm. Ettől nagyobb szemméret a körgyűrűbe nem helyezhető el a csövek megszorulása nélkül. A víztartó fölött elhelyezkedő szakaszon harántolt, finomabb szemméretű rétegek szintjében - pl.: iszap, agyag réteg - mosott finom homok, majd agyagdugó helyezendő el. A kavicsolás fölé mosott bányahomokból vagy szűrőhomokból kell az átmeneti homokdugót elhelyezni. A homokdugó minimális hossza 0,5 m legyen. A homokdugó fölé kell a cementdugót kell készíteni a felszínig, illetve a felszínen kiképzendő betongallérig kell betölteni. A körgyűrű kitöltést a védőcső szakaszos visszahúzása közben kell elvégezni. A betontőkére ültetett szűrőcső mellett alulról-felfelé a következő kitöltési sorrend alkalmazandó: - Mosott bányahomok vagy szűrőhomok a talp felett 1,0 - 1,5 m vastagságban. - Felette a mesterséges szűrő kiképzéséhez megfelelő, a fenti képlet útmutatása szerint meghatározott szemméretű szűrőanyag – coule kavics. A behelyezett szűrőanyag legalább 1,0 - 1,5 m-rel legyen magasabban, mint a mesterséges kialakítású szűrőfelület felső éle. - A szűrőanyag felett 0,5 - 1,0 m vastagságban mosott bányahomok vagy szűrőhomok következik. - A homokdugó felett, a felszínen kiképzendő betongallérig, cementdugót kell készíteni. A fentiek szerint kialakítandó szűrők típusainak legfontosabb adatait következő táblázat tartalmazza:
47.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
A szűrőkiképzés jellemzői Típus
Réteg anyag
Szűrő alapváz
Szitaszövet
Kavicsolás
résmérete
ajánlott mérete
(homokolás) szemmérete
-
-
mm x mm
∅ mm
∅ mm
1.
középszemű homok
2,5 x 100,0
0,9
1,0 - 3,0
2.
finomszemű homok
2,5 x 100,0
0,4
0,5 - 1,0
3.
homokliszt
2,5 x 100,0
0,09
0,1 - 0,5
Amennyiben a szakaszos visszahúzás közben, megszorulás következik be, akkor a védőcsövet, 10°-ot meghaladóan erőteljesen forgatni, erőszakosan meghúzni nem szabad. Ezek a műveletek megsérthetnék a beépített szűrőt, és a figyelőkút maradandó károsodást szenvedne. Ezért inkább a furat folyamatos vízzel való feltöltésével kell a megszorult védőcső kiszabadítását megkísérelni. Ha ez sem vezet eredményre, akkor a vízpótlás fenntartása mellett, a védőcső nagy rezgésszámú vibrálásával kell azt visszahúzni. Amikor a védőcső alsó koronája elhagyta a szűrőzött szakasz felső élét, akkor szivattyúzással, vagy gyenge kompresszorozással a réteget meg kell roskasztani. Ezzel elérhető, hogy a felsőbb szakaszok finom szemcséi ne húzódjanak le a szűrőhöz, elzárva a víz hozzááramlás lehetőségét. A roskasztás műveletét legalább 2 - 4 üzemórás víztermeléssel kell elvégezni. Utána, ha szükséges, pótolni kell a kavicstető süllyedést, majd elhelyezhető valamennyi kitöltő dugó. A figyelőkutak kiképzése végső szakaszában búvárszivattyúzással kell a rétegvázat kialakítani. A tisztítószivattyúzást három lépcsőben, az 1,0 m-es, majd a 2,0 m-es és végül a 4,0 m-es depresszió beállításával kell elvégezni. Nem kell törekedni a maximális vízhozamra, illetve magas fajlagos vízhozamra. A hidraulikus rétegváz kiképzés során csak arra kell törekedni, hogy legfeljebb 4,0 m-es depresszió mellett a kút megfelelően mintázható legyen. Magas hozama kevésbé fontos, mint az a körülmény, hogy a víz 48.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
tiszta, opálosodástól, homokolástól mentes legyen. A minimálisan kitermelendő vízhozam 20 - 25 l/min legyen. Mintavételt kell eszközölni a tisztítószivattyúzás kezdeti szakaszában és annak befejeztével is. 12.1.2.2
Kútfej kiképzés
A figyelőkutak teljes kiépítése után a végleges kútfejeket a következők szerint kell elkészíteni. A figyelőkutak véglegesen beépített, ∅ 110 x 5,07 mm KM-PVC csöve az eredeti terepszint fölé nyúljon cca.0,6 m-rel. A kútcsőre MSZ. 3160. szerinti ∅ 159 x 5,0 mm méretű anyacső telepítendő. Az anyacső a terepszint alatt legalább 0,7 - 0,8 mrel fedje át a figyelőkutakat műanyagcső rakatát. Az anyacső terepszint feletti magassága 1,0 m legyen. A figyelőkutakat az acél anyacsövön cca. 15 cm magas acélsapkával kell ellátni, és zárását biztosítani. A lezáró lakat kulcsát a műszaki átadás-átvétel során a megrendelőnek kell átadni. A figyelőkutak közvetlen környezetében betongallért kell kialakítani. A betongallér alatt 10 cm vastagságban tömörített homokos kavics ágyazatot kell elhelyezni. Az ágyazat felett lehet a tervezett betongallért elkészíteni. A betongallér a kútcsövet körbe ölelő környezetében ∅ 50 cm méretben 25 cm vastagságú. A betongallér szélső mérete ∅ 80 cm. A betongallér szélén a beton vastagsága minimum 15 cm legyen. A betongallér készítéséhez C 12 - 32 / FN minőségű beton alkalmazható. A kutak védelmére, amennyiben az üzemeltető azt indokoltnak tartja, Gy. 80/75 típusú kútgyűrűt lehet a kutakra helyezni. 12.1.2.3 Fúrási és csövezési terv A létesítendő sekélymélységű figyelőkutakat a következő fúrási műveletekkel kell megvalósítani: Teljes szelvényű kutatófúrás
0,0 – 7,0 m
Teljes szelvényű kutatófúrás
7,0 – 10,0 m
Bővítő fúrás
7,0 – 10,0 m
A kutak fúrását szárazfúrással lehet elvégezni. A tervezett sekélymélységű figyelőkutak csövezését a következők szerint terveztem kiképezni: 49.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
Iránycső rakat méret:
∅ 241 x 6,5 mm-es acél kútbéléscső
szabvány:
MSZ 3160
helye:
± 0,0 - 10,0 m között visszahúzva
rakat össztömege:
0,10 to. ∅ 159 x 5,0 mm-es acél kútbéléscső
Anyacső rakat méret: szabvány:
MSZ 3160
helye:
+ 1,25 - 0,60 m között végleges
rakat össztömege:
0,04 to.
Szűrő rakat méret:
∅ 110 x 5,07 mm-es KM-PVC kútbéléscső
szabvány:
MSZ 8000
helye:
+ 0,60 - 10,0 m között végleges
rakat össztömege:
0,02 to.
Szűrőzés helye:
- 8,5 – 9,5 m között - becsült
Figyelem! Amennyiben a feltárás és az egyéb adatok más szűrőzési helyet követelnek meg, akkor az előző fejezetben tett előírások betartásával lehet módosítást eszközölni. A sekélymélységű figyelőkutak csövezési terve csak előirányzat. Azt a tényleges geológiai kifejlődés, és szemszerkezet ismeretében a megrendelő hozzájárulásával a kivitelező megváltoztathatja, hogy a legjobb hidraulikai körülményeket biztosíthassa. A jelen terv a rendelkezésre álló dokumentumok, és adatszolgáltatások alapján készült. A tervező a nem megfelelő víztartó réteg, és a kivitelezésből eredő alkalmatlan hidraulikai paraméterek miatt nem marasztalható el. 12.1.2.4 Környezetvédelmi és egyéb előírások A figyelőkutak megépítésével a környezetben káros átalakítás, környezetszennyezés nem történhet. Az óhatatlanul létrejövő környezeti beavatkozásokat az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani. A víztisztítás során kitermelődő vizet a csapadékvíz elvezető árokba kell vezetni. Ott a szállított homok, iszap kiülepedik, a víz pedig teljes egészében elfolyik. A víztisztítás során kitermelt víz nem tartalmaz környezetszennyező anyagokat, így a területen korlátozás nélkül elhelyezhető. 50.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
A kivitelezés során keletkezett hulladékot (pl. cement maradvány, szemét, stb.) az Önkormányzat által kijelölt települési hulladéklerakóban kell elhelyezni. A fáradt olajat, más olajszármazékokat, géprongyot a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendeletnek megfelelően az elszállításig gyűjtőedényben kell tárolni. A tervezett kút közvetlen környezete lakott terület, emiatt az indokolatlan zajkeltést és a légszennyezést kerülni kell. A kivitelezés folyamán feltétlenül be kell tartani a bányarendészeti, balesetvédelmi és biztonságtechnikai óvórendszabályokat. A munkahelyet körül kell keríteni, és figyelmeztető táblákkal kell ellátni. Idegeneket a fúróteleptől távol kell tartani. A fúrótorony alatt és közelében csak arra jogosult személyek tartózkodhatnak. Az esetleges balesetről az illetékes bányarendészetet (Bányakapitányság, Szolnok) azonnal értesíteni kell! A kivitelezést csak érvényes létesítési vízjogi engedély birtokában lehet megkezdeni, és lefolytatni. A jelen kiviteli tervdokumentációban leírtakat a létesítési vízjogi engedély módosíthatja, ezért elsősorban az ott leírtak bírnak kötelező érvénnyel. A kivitelezést, megkezdése előtt 8 nappal be kell jelenteni a területileg illetékes hatóságoknak: •
Közép
Dunántúli
Környezetvédelmi
és
Vízügyi
Igazgatóság
8000
Székesfehérvár, Balatoni út. 6. Tel.: +36 (22) 514-000, (22) 315-370, Fax: +36 (22) 313-275 •
Közép Dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 8000
Székesfehérvár,
Hosszúsétatér
1.
Tel.:
+36(22)514-300
Telefaxszáma: +36(22)313-564 A kivitelezést csak szakképesítéssel rendelkező fúrómester végezheti el. A fentiek szerint elkészült figyelőkutak pontszerű helyének EOV. koordinátáit meg kell határozni, anyacsövének felső szélét, valamint az anyacső körül kialakított betongallért be kell szintezni, és a mért értékeket dokumentálni kell. A kutak további műszaki, geológiai adatait, mérési és vizsgálati eredményeit dokumentálni kell, és a dokumentumot a hatóság előírásainak megfelelően a kijelölt szervezetnek kell átadni. A tárgyi figyelőkutak környezete lakott területen álló, rendszeresen ellenőrzött, üzemi terület. A kutak közelében illetéktelen személy által idegen szennyező anyag
51.
Szigeti Attila 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. Apácatorna Község Települési Szennyvízkezelési Programja
elhelyezése, szándékos rongálás valószínűleg kizárható. A figyelőkutakon keresztül a talajvíz szennyezése, normális üzemi feltételek mellett, kizárható. A figyelőkutakat, illetve a monitoring rendszer mintavételi helyeinek mintázása vonatkozásában a területileg illetékes vízügyi hatóság, a környezetvédelmi hatóság fog gyakoriságot, és vizsgálati komponens sort meghatározni. Azt figyelembe véve kell a jövendőbeli üzemeltetőnek a vizsgálatait rendezni, valamint dokumentálni.
13 Összefoglaló értékelés A megvizsgált négy variáció közül, mind beruházási, mind üzemeltetési szempontból az egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmények telepítése a gazdaságos. A település domborzati talaj és talajvíz viszonyai alkalmasak az egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítményeknek a telepítésére, emiatt ennek a megvalósítását javaslom.
Kalocsa, 2010. július 29.
....................................................... Szigeti Attila tervező
52.