Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén
1 (5)
Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén Kertész Tamás – Báder Ernő – Kertészné Györffy Eszter –Boross Péter Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Mosonmagyaróvár Szarvasmarha-és Juhtenyésztési Tanszék ÖSSZEFOGLALÁS Vizsgálataink során 10 kötött, és 6 kötetlen tartástechnológiájú tehenészeti telepen vizsgáltuk a magyar tarka x holstein-fríz keresztezett genotípusú tehénállományok termékenységi mutatóit, a szervizperiódus hosszát és a termékenyítési indexet. A genotípusokat vizsgálva megállapítható, hogy a holstein-fríz vérhányad növekedésével mindkét tartástechnológiában nő a szervizperiódus hossza a keresztezett genotípusoknál, viszont a tisztavérű holstein-fríz genotípusok eredményei jobbak, mint a magas holstein-fríz vérhányadú keresztezett egyedeké. A vizsgált genotípusok szervizperiódusa kötött tartástechnológiánál hosszabb. A kapott különbségek (6-10 nap) szignifikánsak. A termékenyítési index is jobb a kötetlen tartási rendszerben. Kötött tartásban 2,0-2,2 termékenyítés szükséges átlagban egy eredményes vemhesítéshez kötetlen tartási módnál pedig 1,8-2,0. A kapott különbségek szignifikánsak. Adott tartási rendszeren belül a genotípusok között lényeges különbség nem figyelhető meg. Effect of different housing systems on the fertility of dairy cattle Kertész Tamás – Báder Ernő – Kertészné Györffy Eszter–Boross Péter University of West-Hungary,Faculty of Agricultural Sciences, Department of Cattle and Sheep Breeding ABSTRACT We made our investigation on 10 dairy farms with tie-up system and 6 dairy farms with loose housing system in Hungary. The examined genotypes were: Hungarian Spotted x Holstein Friesian F1, R1, R2, R3, R4 and Holstein Friesian purebred. The examined cows were produced between 1975-1999. The aim of this study was to examine the reproduction traits of the cows, the lenght of service period and the fertility index. The lenght of service period shows increasing trend by increasing gene ratios of the Holstein Friesian in each housing system, but at the Holstein Friesian purebred is decreased. The lenght of service period of all examined genotypes is longer in the loose housing system. The differences (6-10 days) are significant. Fertility index is also better in the loose housing system. In the tie-up system the cows need average 2.0-2.2 insemination for efficient pregnancy and in the loose housing system 1.8-2.0. There are no remarkable differences among genotypes for fertility index, but fertility index of Holstein Friesian purebred is better.
Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén
2 (5)
BEVEZETÉS A termékenység értékmérő tulajdonságai — termékenyítési index, a szervizperiódus, a két ellés közti idő és az első termékenyítés ideje — rosszul öröklődő tulajdonságok. A rosszul öröklődő tulajdonságok esetében a külső környezeti tényezők nagy szerepet játszanak a tulajdonság kialakulásában. A külső környezeti tényezők közül az egyik befolyásoló tényező a tartástechnológia. Különböző felfogások léteznek a szakirodalomban arról, hogy a tartási mód hogyan hat a termékenységre. Meyer—Ötting (1974), Flitz (1976), Jorna (1979), Rosca és Dragulate (1979) vizsgálataik során arról számoltak be, hogy a termékenységi mutatók (termékenyítési index, két ellés közti idő) a kötött tartású istállókban jobbak. Platen és Lindemann (1995) legújabb vizsgálatai szerint a nagy termelésű (10154 - 10196 kg) tehenek esetében az eredményes vemhesítéshez kötött tartási módnál rövidebb idő (111 nap) szükséges, mint kötetlen tartásnál (131 nap). Lenschow és mtsai (1964) sok éven át végeztek összehasonlító vizsgálatokat nyitott (karámos) istálló és a kötött tartású istálló között. A két tartási forma között nem találtak különbséget a termékenységi mutatókban. Grommers (1967) Trevis (1979) sem talált különbséget a két istállózási forma között. Andreae (1973) a kötetlen tartásnál kapott kedvezőbb termékenyítési indexet (1,3-1,8). Kiddy (1977) megfigyelései szerint a kötetlen tartású istállókban a tehenek ivarzás idején sokkal aktívabbak mint a kötött tartású istállókban. Leffers és Leoper (1977) vizsgálataik során a kötetlen tartású istállókban 6 nappal rövidebb két ellés közti időt kaptak. Groenewold és mtsai (1980) is rövidebb két ellés közti időre, valamint kedvezőbb termékenyítési indexre utalnak kötetlen tartású istállókban. Ezek a szerzők azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy a növekvő teljesítmények a kötetlen tartású istállókban sokkal negatívabban hatnak a termékenységi paraméterekre mint kötött tartású istállókban. Thamling (1980 a, 1980 b) szerint a két ellés közti idő lényegesen jobb kötetlen tartásnál. Schubert (1981) szerint is kötetlen tartáskor kevesebb a termékenységi probléma. Kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén a termékenyítési index 1,50, kötött tartási módnál 1,63, a különbség szignifikáns. Ernst (1983) Kestler és Paulus (1983) Muzsik (1986) Szmodits (1986) Streit és Ernst (1989) is arról számoltak be, hogy a kötetlen tartási módnál érhető el jobb termékenységi mutató. Platen és Lindemann (1995) legújabb vizsgálatai szerint kötetlen tartásnál lényegesen jobb termékenyítési index (1,9) érhető el, mint kötöttnél (2,7). A különbség statisztikailag biztosított.
Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén
3 (5)
Vizsgálataink során arra kívántunk választ kapni, hogy az eltérő tartástechnológiák milyen hatást gyakorolnak a termékenységi mutatókra, mivel a kérdés még napjainkban sem tisztázott. ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgálataink során 10 kötött, és 6 kötetlen tartástechnológiájú tehenészeti telepen vizsgáltuk a magyar tarka x holstein-fríz keresztezett genotípusok termékenységi mutatóit, a szervizperiódus hosszát és a termékenyítési indexet. A vizsgálatokban olyan egyedek szerepeltek, amelyek 1975 és 1999 között termeltek, illetve ezen időszak alatt kezdték meg első laktációjukat és ezen időszak alatt selejtezték őket. A vizsgálatokat 1999-ben zártuk le. A vizsgálatban szereplő genotípusok: Magyartarka x holstein-fríz F1 (fajtakód: 225), Magyartarka x holstein-fríz R1 (fajtakód: 224), Magyartarka x holstein-fríz R2 (fajtakód: 223), Magyartarka x holstein-fríz R3 (fajtakód: 222), Magyartarka x holstein-fríz R4 (fajtakód: 221), Tisztavérű holstein-fríz (fajtakód: 220) EREDMÉNYEK A kapott vizsgálati eredményeket a következő táblázatok tartalmazzák. Az F1-es genotípusnál (1.sz táblázat) a szervizperiódus hossza a kötetlen telepeken 116 nap, a kötött telepeken 10 nappal hosszabb, 126 nap. A kötött és kötetlen tartástechnológia közti különbség p=0,1%-os szinten szignifikáns. A termékenyítési index 2,0 a kötetlen telepeken, 2,1 a kötött telepeken, a különbség p=0,1%-os szinten szignifikáns. 1.sz. táblázat: Magyartarka x holstein-fríz F1-es (225 fajtakód) genotípusú egyedek termékenységi mutatóinak alakulása tartástechnológiáként Megnevezés
Kötött
Kötetlen
Különbség
225 n x CV% n X CV% 62 7391 116 64 Service period(nap) 5122 126 -10 *** 5126 2,1 67 7391 2,0 64 Term. index -0,1 *** Az R1-es genotípusnál (2.sz táblázat) az elléstől az újravemhesülésig eltelt idő rövidebb (126 nap) a kötetlen telepeken , mint a kötött telepeken (134 nap), a 8 napos különbség erősen szignifikáns. A termékenyítési index jobb a kötetlen telepeken (2,0), gyengébb a kötött telepeken (2,2), a különbség p=0,1%-os szinten szignifikáns.
Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén
4 (5)
2.sz. táblázat: Magyartarka x holstein-fríz R1-es (224 fajtakód) genotípusú egyedek termékenységi mutatóinak alakulása tartástechnológiáként Megnevezés 224 n Service period(nap) 3233 3235 Term.index
Kötött
Kötetlen
x CV% n 62 8017 134 70 8021 2,2
X CV% 63 126 65 2,0
Különbség 3-1 -8 *** -0,2 ***
Az R2-es genotípusnál is (3.sz.táblázat) a szervizperiódus hossza a kötetlen telepeken rövidebb 131 nap, mint a kötött telepeken 137 nap. A kapott különbség p=1,0 %-os szinten szignifikáns. A termékenyítési index kötetlen tartástechnológiánál 2,0, a kötött telepeken 2,1, a különbség 0,1, de szignifikáns. 3.sz táblázat: Magyartarka x holstein-fríz R2-es (223 fajtakód) genotípusú egyedek termékenységi mutatóinak alakulása tartástechnológiáként Megnevezés 223 n Service period(nap) 2100 2102 Term. index
Kötött
Kötetlen
x CV% n 60 6051 137 69 6051 2,1
Különbség
X CV% 61 131 -6 67 2,0 -0,1
** **
R3-as genotípust (4.sz.táblázat) is könnyebb a kötetlen telepeken vemhesíteni, mert a szervizperiódus hossza 132 nap, a kötött telepeken viszont átlagosan 142 nap kell az eredményes vemhesítéshez. A kapott 10 napos különbség p=0,1%-os szinten szignifikáns. A termékenyítési index a kötetlen telepeken kedvezőbb (1,8) mint a kötött tartástechnológiánál (2,0), mely matematikailag igazolt is (p=0,1%). 4.sz. táblázat: Magyartarka x holstein-fríz R3-as (222 fajtakód) genotípusú egyedek termékenységi mutatóinak alakulása tartástechnológiáként Megnevezés 222 n Service period(nap) 1080 1080 Term. index
Kötött
Kötetlen
x CV% n 58 3189 142 68 3190 2,0
X CV% 61 132 67 1,8
Különbség -10 ** -0,2 ***
R4-es genotípusnál (5.sz.táblázat) a szervizperiódus hossza (139 nap)rövidebb a kötetlen telepeken, mint a kötött telepeken kapott átlagos 142 nap, a 3 napos különbség nem szignifikáns. A termékenyítési index is jobb a kötetlen telepeken (1,8), mint a kötött telepeken (2,0), erős szignifikancia szint mellett.
Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén
5 (5)
5.sz. táblázat: Magyartarka x holstein-fríz R4-es (221 fajtakód) genotípusú egyedek termékenységi mutatóinak alakulása tartástechnológiáként Megnevezés
Kötött
221 n Service period(nap) 561 561 Term.index
Kötetlen
x CV% n 57 2151 142 63 2151 2,0
Különbség
X CV% 60 139 61 1,8
-3 NS -0,2 ***
A tisztavérű holstein-fríz genotípusnál (6.sz táblázat) kevesebb idő kell a vemhesítéshez (120 nap) kötetlen tartáskor, mint a kötött tartási módnál (129 nap). A két tartástechnológia között kapott különbség szignifikáns. Termékenyítési index esetében is hasonló tendencia figyelhető meg, mert a kötetlen tartási rendszereknél az index 2,0, a kötött tartási módnál pedig 2,2. A 0,2-es különbség szintén szignifikáns. 6.sz. táblázat: Tisztavérű holstein-fríz (220 fajtakód) genotípusú egyedek termékenységi mutatóinak alakulása tartástechnológiáként Megnevezés
Kötött
220 n Service period(nap) 394 394 Term. index
Kötetlen
x CV% n 62 4246 129 71 4273 2,2
Különbség
X CV% 61 120 67 2,0
-9 * -0,2 ***
Az 1.sz. ábra a szervizperiódus hosszának alakulását mutatja genotípusonként. A genotípusokat vizsgálva megállapítható, hogy a holstein-fríz vérhányad növekedésével mindkét tartástechnológiánál nő a szervizperiódus hossza a keresztezett egyedeknél, a tisztavérű holstein-fríz genotípusok eredményei jobbak mint a magas holstein-fríz vérhányadú egyedeké. A vizsgált genotípusoknak a szervizperiódusa kötött tartástechnológiánál hosszabb. 1.sz ábra Service period alakulása genotípusonként 150 140 130 service period
Kötött 120
Kötetlen
110 100 225
224
223
222
genotípus
221
220