Területi védőnők gyermekvédelemmel kapcsolatos évi tevékenységének szakfelügyeleti vizsgálati jelentések tapasztalatainak összefoglalása

Területi Területi védőnők védőnők gyermekvédelemmel gyermekvédelemmel kapcsolatos kapcsolatos 2010. 2010. évi évi tevékenységének tevékenységének szakfelügyeleti szakfelügyeleti vizsgálati vizsgálati jelentések jelentések tapasztalatainak tapasztalatainak összefoglalása összefoglalása Odor Andrea országos vezető védőnő osztályvezető

Országos vezető védőnői értekezlet, Budapest, 2012. október 11.

A vak ember és az elefánt (forrás: indiai történet)

„sima,

„olyan, mint a lepedő”

„hegyes, mint egy lándzsa”

mint a fal”

„olyan, mint egy kígyó”

„véko ny , m i a köté nt l”

„olyan, mint egy fa” Odor Andrea Országos vezető védőnői 2 Mindannyian biztosak értekezlet, voltak abban, hogy igazuk van. 2012. október 11.

Védőnői Szakfelügyeleti Iránymutatás (továbbiakban: GYV VSZFIR) • „A várandós anyák és a gyermekek védelemével kapcsolatos területi védőnői feladatok helyi eljárásrendjének kialakításához” (OTH 568-18/2010.) – Előzménye: • Korábbi szakfelügyeletek tapasztalatai - visszatérő problémák • A gyermekjóléti szolgáltatók különböző szintű és mennyiségű adatokat kértek a területi védőnőtől • Jogszabályi változások – szükségessé vált egységesíteni a védőnő gyermekvédelmi tevékenységével kapcsolatos feladatokat, felelősséget – a gyermekjóléti rendszer felé jelentendő adatok tartalmát

Odor Andrea

Országos vezető védőnői értekezlet, 2012. október 11.

3

GYV VSZFIR bevezetéséhez alkalmazott vezető védőnői módszerek • Elektronikus és/vagy nyomtatott formában • védőnőnek • munkáltatóiknak • illetékes gyermekjóléti szolgáltató/központ számára;

• Védőnői értekezletek (regionális/megyei/kistérségi több alkalommal is) • Személyes megbeszélések/konzultációk – a területi védőnőkkel szakmai látogatások, szakfelügyeleti ellenőrzések során egyéni tájékoztatás, segítségnyújtás, figyelemfelhívás – a gyermekjóléti szolgáltatók vezetőivel/képviselőivel • kölcsönösen ismertették a két szolgálat szervezeti felépítését, működését, elérhetőségét megállapodtak a partneri együttműködésben, a rendszeres kapcsolattarásban, a problémák közös megoldásában;

• Gyermekjóléti szolgáltatók éves tanácskozásán, szakmai értekezletein – ismertették a védőnők gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatait, megbeszélték a leggyakrabban felmerülő problémákat.

Odor Andrea


4

GYV VSZFIR alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok (1.)

• Az egységes eljárási gyakorlat alapjait teremtette meg a területen • A jogszabályok alapján pontosította, egyértelművé tette • • • • •

a védőnői és a gyermekjóléti szolgáltatók feladatait, az együttműködés módját, az egymással szembeni elvárásokat, definiálta a legfontosabb fogalmakat, egységesítette a védőnők gyermekvédelmi munkával kapcsolatos dokumentációját

• Jó lehetőséget teremtett a kapcsolatfelvételre, az együttműködés megerősítésére, a szakmaközi megbeszélések bővítésére - a kistérségi vezető védőnők közreműködésével • Hozzájárult egységes szakmaközi együttműködés gyakorlatának kialakításához • Segített abban is, hogy a két szolgálat egymást erősítve közreműködjön a közös gondozottak jogainak és kötelezettségeinek érvényesítésében és a szükségletüknek megfelelő ellátás biztosításában Odor Andrea


5

GYV VSZFIR alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok (2.) •

Ahhoz, hogy a napi munkában a gyakorlattá váljon – – –

•

felkészítésre, részletes megbeszélésére, értelmezésére van szükség

Éves tájékoztatóval kapcsolatban – egységes értelmezése kitöltési útmutatót igényel • kiskorú várandósanyák –

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXi. tv. » a) gyermek: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. §-a szerinti kiskorú >>> aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött » b) fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy a bűncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem, » c) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be,

• Szociálisan veszélyeztetett értelmezése – – –

tág, megfoghatatlan kategória egyéni mérlegeléseket tesz lehetővé. az egyéni mérlegelések nehezítik a gyakorlatot és különböző szakmai álláspontok képviseltetik magukat a jelzőrendszer tagjai sokszor egy középosztálybeli normalitás szemlélettel ítélik meg a családokat, gyermekeket.

•

A december 31-ei időpontról informál és nem az egész évben gondozott veszélyeztetettek, vagy kiskorú várandósok számáról, ill. arányáról

•

Esetenként feleslegesnek minősíthető adminisztrációs terheket ró a védőnőkre Odor Andrea


6


• Mást lát a jelzőrendszer szakembere és mást a gyermekjóléti szolgálaté – az orvostársadalom nehezen megközelíthető, nem ismeri a gyermekvédelem rendszerét, a magukra vonatkozó kötelezettségeket

• Tisztázatlan kompetencia határok, feladatkörök, illetékességi körök • Nincs kellő szakmai öntudatosság • Sokszor több szakembert érintő problémára önálló megoldásokat próbálnak találni a segítők • Helyenként a védőnők határozottabb fellépést várnának a családgondozóktól • A gyermeknek, a hátrányos helyzetű szülőnek jogai vannak, kötelességük kevesebb. • Sokszor veszélyeztetettnek érzi magát a szakember. • A jelzőrendszer tagjai nem mindig biztosak, hogy jót tesznek a jelzéssel Odor Andrea


7


• A jól képzett és felkészült szakemberek a mindennapi munkájuk során – az eszköztelenség miatt – olyan frusztrációt élnek át, amely következtében segítő munkájuk minősége romlik. • Ahol jónak, rendszeresnek mondható a kapcsolat a két szolgálat között, ott sem történik sokkal több annál, hogy leülnek feltárni a problémát – megoldási javaslat azonban az esetek többségében nincs!

Odor Andrea


8


• Nincs egységes előírt dokumentációvezetés a két szolgálatnál, más szempontok alapján kerül megállapításra a veszélyeztetettség • A védőnők részéről éves jelentési kötelezettség van, melynek adattartalma nem minden esetben egyezik meg a védőnői havi-éves jelentés tartalmával • Annak ellenére, hogy a szakfelügyeleti iránymutatás helyi eljárásrendek kialakításának alapjául szolgál, nincs tudomásunk önálló eljárásrend kidolgozásáról, és bevezetéséről, írásba foglalásáról

Odor Andrea


9

A területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységének szakfelügyeleti vizsgálata

•

Célja: –

A kiadott GYV VSZFIR-ban meghatározott írásos tájékoztatóval kapcsolatos faladatok teljesülésének vizsgálata

–

A területi védőnői és a gyermekjóléti szolgáltató együttműködése • •

helyzetének áttekintése, értékelése szükség esetén intézkedés kezdeményezése.

Odor Andrea


10

Az adatgyűjtés alapjául szolgáló dokumentumok

• Az „Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről” c. adatlapok • Az év során a szakfelügyelet által másolatban megkapott a települési önkormányzat jegyzőjének szóló tájékoztatók az iránymutatás 5.2. pontja alapján – Ha a gyermekjóléti szolgáltató nem jelez vissza a területi védőnő feladata:

„Írásban (e-mailben) tájékoztatja a települési önkormányzat jegyzőjét, hogy tegye meg a szükséges intézkedést, ha legkésőbb tizenöt munkanapon belül nem kap az esettel kapcsolatban érdemi visszajelzést. Erről másolatban tájékoztatja az ÁNTSZ illetékes kistérségi/fővárosi kerületi vezető védőnőjét is.”

• Intézkedések dokumentumai

Odor Andrea


11

Gyermekvédelmi védőnői tájékoztatók készítése (GYV VT) Országosan: 3995 körzetből 3992 (99,9%) Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 2010 Védőnői szakfelügyelet (OTH)

134 142 111 104 266 160 91 116 175 142 232 170 156 176 464 472 348 152 211 170

Zala Veszprém Vas Tolna Szabolcs-SZ.-B. Somogy Nógrád Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Sz. Heves Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron Fejér Csongrád Pest Budapest Borsod-A.-Z. Békés Bács-kiskun Baranya

0%

20%

40%

Legalább egy tájékoztatót készítő körzetek

Odor Andrea

2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 60%

80%

100%

Tájékoztatót nem készítő körzetek


12

Éves tájékoztató készítésének elmaradásának okai

• 2010. novemberben alakítottak ki új körzetet • 2011. januárban munkába álló védőnő teljes körűen minden feldolgozandó adat nem állt rendelkezésre, nem tudta pótolni

Odor Andrea


13

Értékelhető gyermekvédelmi védőnői tájékoztatók Országosan: Küldött 4002 tájékoztatóból 3978 (99,9%) Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 2010 Védőnői szakfelügyelet (OTH)

132 149

Zala Veszprém

2

0 19

92

Vas

104 266 160 91 113 175 142 232 170 159 176 464 472 348 152 211 170

Tolna Szabolcs-SZ.-B. Somogy Nógrád Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Sz. Heves Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron Fejér Csongrád Pest Budapest Borsod-A.-Z. Békés Bács-kiskun Baranya

0%

20%

40%

0 0 0 0 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 60%

Értékelhető (minden adatot kitöltő) GYV VT

Odor Andrea


80%

100%

Nem értékelhető GYV VT

14

A vezető védőnők a GYV éves tájékoztatók értékelhetőségének növelésére alkalmazott módszerei

• • • •

Telefonos egyeztetések Hiánypótlás kérése Adatok pontosítása Felszólítás – ismételt felszólítás • a körzetenkénti tájékoztató elkészítésére

Odor Andrea


15

Szociálisan fokozott gondozást igénylő ellátottak Országosan: 678087 nyilvántartottból 70456 (10,4%) Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 2010 Védőnői szakfelügyelet (OTH)

1753 Veszprém 2068 Vas 769 Tolna 1965 Szabolcs-SZ.-B. 10127 Somogy 3696 Nógrád 1753 Komárom-Esztergom 1627 Jász-Nagykun-Sz. 2602 Heves 2745 Hajdú-Bihar 4192 Győr-Moson-Sopron 1353 Fejér 2713 Csongrád 1712 Pest 5977 Budapest 3032 Borsod-A.-Z. 13513 Békés 3043 Bács-kiskun 2891 Baranya 2925

14436 21454 13256 12922 32935 16392 11556 19844 23882 17828 34746 29792 27001 24479 93977 102433 37540 18493 31809 22856

Zala

0%

20%

40%

Szociálisan fokozott gondozást igénylő ellátottak

Odor Andrea

60%

80%

100%

Sz. fokozott gondozást nem igénylő ellátottak


16

Szociálisan fokozott gondozást igénylő várandós anyák Országosan: 51318 nyilvántartottból 7446 (14,5%) Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 2010 Védőnői szakfelügyelet (OTH) Zala Veszprém Vas

692

270 (13,0%)

1800

314 (17,6%)

Heves Hajdú-Bihar

1473

213 (15,8%)

1138

466 (16,7%)

2326

121 (5,4%)

2107

339 (16,1%)

Fejér

1767

143 (8,1%) 813 (10,2%)

1613 7168

408 (4,4%)

8969 1454 (37,1%)

Borsod-A.-Z.

2464

273 (16,6%)

Békés Bács-kiskun

1012

149 (17,7%)

Jász-Nagykun-Sz.

Budapest

2256

350 (25,7%)

Nógrád

Pest

777

997 (30,6%)

Somogy

Csongrád

863

164 (17,4%)

Szabolcs-SZ.-B.

Győr-Moson-Sopron

1528

245 (13,8%) 85 (9,0%)

Tolna

Komárom-Esztergom

1064

147 (12,1%)

1371

253 (11,1%)

Baranya

2028

242 (14,3%)

0%

1456 20%

40%

60%

Szociálisan fokozott gondozást igénylő várandós anyák

Odor Andrea

80%

100%

Sz. fokozott gondozást nem igénylő


17

Kiskorú várandós anyák száma Országosan:1081 (2,1%) Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 2010 Védőnői szakfelügyelet (OTH)

300

276 250

200

200

150

121 100

9

32 13

pr

la Za

ém

s sz

a ln

Va Ve

Z. -S

ol

cs

So ab

To

-B

.

y m

og

rá d

Sz

rg te

-E

om

ár

sz K

Já

óg

Sz nku

ag y

aj

om

.

es ev H

dú

-B

ih

ro op H

os r- M yő G

20

0

ar

n

r on

-S

so

ng

Fe

rá

jé

d

st Pe C

B

ud

ap

es

-Z A. d-

so or

t

.

és ék B B

is -k

ác s B

B

ar

an

ku

n

ya

0

25

18

om

17

Odor Andrea

37

33

32

sz

34

27

-N

27

59

54

47

N

50

Kiskorú várandós anyák Országos vezető védőnői értekezlet, 2012. október 11.

18

Szociálisan fokozott gondozást igénylő 0-6 éves gyermekek Országosan: 624485 nyilvántartottból 61825 (9,9%) Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 2010 Védőnői szakfelügyelet (OTH) Zala 1595 (10,7%)

13354 19902

Veszprém 1806 (8,3%) Vas 677 (5,2%) Tolna

1777 (12,8%)

12130

8988 (22,7%)

Szabolcs-SZ.-B.

30585

3319 (17,8%)

Somogy Nógrád

12380

15366

1591 (12,8%)

10840

Komárom-Esztergom 1343 (6,9%) Jász-Nagykun-Sz. Heves

18023

2221 (9,1%)

22306

2504 (13,1%)

16670

Hajdú-Bihar 3603 (10,0%) Győr-Moson-Sopron

32324

1181 (4,1%)

27475

Fejér 2341 (8,5%)

25179

Csongrád 1524 (6,3%)

22822

Pest 5117 (5,6%)

86720

Budapest 2609 (2,7%)

11840 (25,3%)

Borsod-A.-Z. Békés

93434 35022

2661 (13,5%)

17052 29698

Bács-kiskun 2456 (7,6%) Baranya 2672 (11,1%)

0%

21378 20%

40%

Szociálisan fokozott gondozást igénylő 0-6 éves gyermekek

Odor Andrea

60%

80%

100%

Sz. fokozott gondozást nem igénylő


19

A jelzőrendszer által küldött jelzések száma (www.ncsszi.hu) Küldött jelzések száma Megnevezés 2006

2007

2009

17114 (16,6%)

17662 (13,87%)

13905 (9,53%)

13335 (77,9%)

12909 (73,1%)

11178 (80,4%)

8186 (8%)

7543 (5,9%)

8309 (5,7%)

Közoktatási intézmény

49735 (48,3%)

55012 (43,2%)

67697 (46,4%)

Rendőrség

10758 (10,5%)

9085 (7,1%)

10140 (6,7%)

Ügyészség, bíróság

3386 (3,3%)

1594 (1,3%)

1703 (1,2%)

Társadalmi szervezet, egyház, alapítvány

2161 (2,1%)

1133 (0,9%)

1094 (0,7%)

Áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szervezet, pártfogó felügyelői szolgálat

3808 (3,7%)

3681 (2.9%)

4166 (2,9%)

Állampolgár

7751 (7,5%)

7137 (5,6%)

6565 (4,5%)

Nincs adat

24492 (19,2%)

32293 (22,1%)

102899

127339

145872

Egészségügyi szolgáltató Eü.-ből a védőnői jelzés száma, aránya Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat

Önkormányzat ( jegyző) Összesen Odor Andrea


3

1

2 20

Területi védőnők jelzése a gyermekjóléti szolgáltatók felé Országosan: 13736 (db) Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 2010 Védőnői szakfelügyelet (OTH)

390 (2,8%)

Zala

476 (3,5%)

Veszprém

195 (1,4%)

Vas

629 (4,6%)

Tolna

1336 (9,7%)

Szabolcs-SZ.-B.

806 (5,9%)

Somogy

359 (2,6%)

Nógrád

337 (2,5%)

Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Sz.

545 (4,0%)

Heves

537 (3,9%) 816 (5,9%)

Hajdú-Bihar

545 (4,0%) 504 (3,7%)

Győr-Moson-Sopron Fejér

654 (4,8%)

Csongrád

1505 (11,0%)

Pest

692 (5,0%)

Budapest

1757 (12,8%)

Borsod-A.-Z.

483 (3,5%) 533 (3,9%)


637 (4,6%)

Baranya

0

200

Odor Andrea

400

600

800

1000

1200


1400

1600

1800

21

2000

Területi védőnő jelzése bántalmazás miatt Országosan: 360 (db) Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 2010 Védőnői szakfelügyelet (OTH)

21

Zala

8

Veszprém

1

Vas

12

Tolna

28

Szabolcs-SZ.-B.

20

Somogy

29

Nógrád

4

Komárom-Esztergom

8

Jász-Nagykun-Sz.

20

Heves

29

Hajdú-Bihar

11 12

Győr-Moson-Sopron Fejér

17

Csongrád

50

Pest

23

Budapest

17

Borsod-A.-Z.

8

Békés

17

Bács-kiskun

25

Baranya

0

Odor Andrea

10

20

30


40

50

60

22

Területi védőnők jelzése a védőnői szogáltatás elutasítása miatt Országosan: 219 (db) Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 2010 Védőnői szakfelügyelet (OTH)

4

Zala

1

Veszprém

8

Vas

2

Tolna

13

Szabolcs-SZ.-B.

2

Somogy

9

Nógrád

4

Komárom-Esztergom

11

Jász-Nagykun-Sz.

7

Heves

15

Hajdú-Bihar

7

Győr-Moson-Sopron

5

Fejér

28

Csongrád

36

Pest

43

Budapest

8

Borsod-A.-Z.

5

Békés

6

Bács-kiskun

5

Baranya

0

5

Odor Andrea

10

15

20

25

30


35

40

45

50

23

Jelzéssel kapcsolatos tapasztalatok •

Ott ahol a védőnő és a gyerekjóléti szolgálat családgondozója között napi, nagyon jó a kapcsolat, az iránymutatás ellenére sem tartották „szükségesnek” az írásban rögzítést, mondván a mindennapos gyakorlatban a család problémáját közösen, együttes erővel próbálják megoldani.

•

Az írásos jelzés alkalmazása egyes esetekben „hátrányt” jelentett a védőnőnek, mert a család felé a gyerekjóléti szolgálat felfedte, hogy kitől milyen módon érkezett a jelzés. – A védőnő a következő látogatásakor nem szívesen látottá vált mivel „feljelentette” Őket.

•

A védőnői ellátást megtagadó szülők esetében gyakran nem jeleznek a Gyermekjóléti Szolgálat felé a kolléganők. – Ezt főleg értelmiségi, jómódú családoknál fordul elő (akik, arra hivatkoznak, hogy nem kötelező igénybe venni az ellátást), ahol valójában nem feltétlenül van szó gyermek elhanyagolásról, hiszen ugyanakkor magánorvostól kezdve mindennel elhalmozzák a gyermeket.

•

Továbbra is megoldatlan azon családok ellátása, amelyek nem igényelnek védőnői gondozást, mivel a gyermekjóléti szolgálat, ha nem észlel problémát lezárja az esetet - a család kiesik a védőnői szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat látóteréből egyaránt.

Odor Andrea


24

A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI • a) joga van olyan ismeretek megszerzéséhez, amelyek lehetővé teszik számára – az egészsége védelmével és fejlesztésével kapcsolatos lehetőségek megismerését, valamint – megfelelő tájékoztatáson alapuló döntését az egészséggel kapcsolatos kérdésekben,

Odor Andrea


25

• •

3. §. A védőnő feladata da) a törvényes képviselővel előzetesen egyeztetett gondozási terv alapján – …a gyermek fejlődéséhez igazodóan az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek nyújtása

•

gf) tájékoztatás – a gyermek jogairól, – az egészségügyi ellátáshoz való jogairól és a – törvényes képviselő ez irányú feladatairól, kötelezettségeiről

•

de) a gyermek fejlődését veszélyeztető tényező észlelésekor a háziorvos, illetve a gyermekjóléti szolgálat haladéktalan értesítése mellett a veszélyeztetett gyermek és családjának fokozott gondozásba vétele

•

gc) a gyermekjóléti szolgálat és a háziorvos írásos értesítése, ha a

•

7. § A védőnő az általa gondozott személyekről egészségügyi dokumentációt vezet

törvényes képviselő a területi védőnői ellátás (a családlátogatás) igénybevételét megtagadja, illetve hatósági eljárás kezdeményezése a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén

•

Odor Andrea


49/2004. (V. 21.) ESzCsM

26

• (1)…Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát. – (2) Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni • g) ….a kockázati tényezők megnevezését, • k) a bejegyzést tévő egészségügyi dolgozó nevét és a bejegyzés időpontját, • l) a betegnek, illetőleg tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalmának rögzítését, • Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény 136. §

Odor Andrea


27

Odor Andrea Országos vezető védőnői az egészséges csecsemő 28 NEFMI szakmai protokollja a védőnői feladatokról értekezlet, 2012. október 11. gondozásában (érvényes: 2014. június 30.)

Visszajelzés • 1) 15 napon belüli visszajelzés: • a védőnő kompetenciáját meghaladó tényezők miatti veszélyeztetettséget illetékességből a nyilvántartásába, gondozásába vette (!!!!)

• 2) Megszűnik a veszélyeztetettség, eset lezárása megtörténik

Odor Andrea


29

A gyermekjóléti szolgáltatók által vissza nem jelzett esetek Országosan: 508 db (3,7%) Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 2010 Védőnői szakfelügyelet (OTH)

36

Zala

18

Veszprém

9

Vas

32

Tolna

13

Szabolcs-SZ.-B.

36

Somogy

19

Nógrád

12

Komárom-Esztergom

24

Jász-Nagykun-Sz.

8

Heves

0 0

Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron

27

Fejér

20

Csongrád

14

Pest

30

Budapest

91

Borsod-A.-Z.

63

Békés

0

Bács-kiskun

56

Baranya

0

10

Odor Andrea

20

30

40

50

60


70

80

90

100

30

Visszajelzésekkel kapcsolatos tapasztalatok • Gyermekjóléti szolgáltató által a területi védőnők felé történő írásos visszajelzések száma folyamatosan nőtt – nagymértékben segítette az „Eset észlelő lap” használata

• A területi védőnők nem érezték érdemi visszajelzésnek a telefonos jelzést, illetve azt, amikor nem történt meg a véleményük szerint szükséges intézkedés a gyermekjóléti szolgálat részéről. • Sok esetben túl sablonosak, nem tartalmaznak értékelhető információt a visszajelzések. • Az „elmaradt” visszajelzésekkel kapcsolatban több területen az a tapasztalat, hogy a Gyermekjóléti Szolgálatok csak az esetek lezárása után küldenek visszajelzést a védőnők részére. • A szóbeli beszámolók alapján a védőnők még mindig úgy érzik, hogy az információáramlás sokszor egyoldalú a jelzőrendszer tagjai között.

Odor Andrea


31

Visszajelzésekkel kapcsolatos tapasztalatok • A Gyermekjóléti Szolgálat elvárja, hogy a védőnő mindent, azonnal jelezzen, de ha ők kerülnek hamarabb kapcsolatba a családdal, illetve a már ismert gondozottnál állapotváltozás történik (pl. elköltözik, segélyre jogosult, védelembe vették stb.), akkor nem történik jelzés a védőnői szolgálat felé. • A családból kiemelt, nevelőszülő gondozása alá vagy átmeneti nevelésbe kerülő gyermekekről, ill. a családban történő visszahelyezésről a védőnők nem kapnak jelzést sem a gyámügy, sem a gyermekjóléti szolgálat részéről. • A védőnők a különböző informális csatornákon keresztül megpróbálták megszerezni a „visszajelzést” – a kialakított munkakapcsolatot azonban nagymértékben rontaná, ha a védőnő az írásos visszajelzés elmulasztása miatt, minden esetben a jegyző felé észrevételezne • ezért többszöri megkereséssel próbálja elérni, hogy az írásban történt jelzésére a családgondozótól legalább telefonos visszajelzést kapjon, hogy a szükséges intézkedést megkezdte.

• Nagyon fontos lenne, hogy jelzés esetén a Gyermekjóléti Szolgálatoknak is kötelező legyen írásban visszajelezni a védőnők felé. Odor Andrea


32

Települési önkormányzat jegyzőjének történt jelzés a gyermekjóléti szolgáltató visszejelzésének elmaradása miatt Országosan: 13 Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 2010 Védőnői szakfelügyelet (OTH)

1

Zala

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Veszprém Vas Tolna Szabolcs-SZ.-B. Somogy Nógrád Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Sz. Heves Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron

4

Fejér

0 0 0 0

Csongrád Pest Budapest Borsod-A.-Z.

8

Békés

0 0

Bács-kiskun Baranya

0

1

Odor Andrea

2

3

4

5


6

7

8

9

33

A területi védőnő és a gyermekjóléti szolgáltató együttműködésének értékelése a tájékoztatók (N=3978 db) alapján Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 2010 Védőnői szakfelügyelet (OTH)

2132 (53,6%)

Tájékoztatók száma

0%

10%

20%

30%

1597 (40,1%)

40%

50%

60%

70%

80%

249 (6,3%)

90%

100%

Rendszeres - a kapcsolat, a jelzés-visszajelzés, az egyeztetés, az esetmegbeszélés, az esetkonferencia Többnyire az esetekhez kapcsolódó az együttműködés, a jelzés-visszajelzés Esetleges a kapcsolat a jelzés-visszajelzés

Odor Andrea


34

Együttműködés jellemzése • Folyamatosan erősödik a két szolgálat közötti együttműködés. • A kapcsolattartás legtöbb esetben, jónak mondható és jól működik. – főleg azokon a település részeken, ahol a lakosság nagy része hátrányos helyzetben él.

• A kisebb településeken jellemzően rendszeresebb a kapcsolattartás • A városokban nagyobb arányban az esetekhez kapcsolódó az együttműködés • A védőnők és a családgondozók közösen végeznek családlátogatásokat, gyakran szerveznek munkamegbeszéléseket. • A védőnők szempontjából egyoldalú a jelzőrendszer működése – Mindig a védőnő kezdeményez.

• Inkább egymás mellett dolgozunk a Gyermekjóléti Szolgálattal, nem pedig egymást kiegészítve, segítve.

Odor Andrea


35

A területi védőnő és a gyermekjóléti szolgáltató együttműködésének értékelése a tájékoztatók (N=3978 db) alapján Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 2010 Védőnői szakfelügyelet (OTH)

78 87

Zala Veszprém

46 56

48

Vas

37 62

Tolna

39 222

Szabolcs-SZ.-B.

50

52

36 86

Komárom-Esztergom

26

115

Jász-Nagykun-Sz.

55

73

Heves

61

135 90 89

Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron Fejér

81 69 66

74

Csongrád

73

29

292

Pest Budapest

41

103

Somogy Nógrád

160

88

323 177 94 127


48 72

73

Baranya

0%

20% Rendszeres

Odor Andrea

81 40%

12 61

144

Borsod-A.-Z.

8 6 7 3 3 7 3 1 5 8 16 11 4

60%

Többnyire az esetekhez kapcsolódó


27 10 12 16

80%

100%

Esetleges

36

Együttműködés jellemzése • A továbbiakban is jellemezze az együttműködést a kölcsönös bizalom, a megértés, egymás tevékenységének az elismerése, mert ez az alapja a kiegyensúlyozott kapcsolatnak és az eredményes munkának • Az együttműködés főleg akkor esetleges, ha a folyamatosság nincs biztosítva, gyakori a személycsere a Gyermekjóléti Szolgálatnál (városokban). • Rendkívül fontos, hogy legyen kiépített, megfelelő, rendszeres kapcsolat. • A városokban nem területi elv szerint dolgoznak - a gyermekjóléti szolgálat vezetője a jelzés alapján „eseteket oszt” szét - így a védőnők, és a családgondozók között nehezebben tud kialakulni a közösen formált szemlélet. • A vidéki körzetekben, ahol a védőnői körzethez több település is tartozik és a Gyermekjóléti Szolgálat szerveződése nem egyezik meg a védőnői körzetekével, egy védőnőnek több Gyermekjóléti Szolgálattal is együtt kell működni (pl. egy védőnőnek négy szolgálattal is), az együttműködés nagyon sok időt, munkát igényel. Odor Andrea


37

Együttműködés jellemzése • Zalaegerszegen a várost gyermekjóléti körzetekre osztották és a gyermekjóléti szolgálat körzeti felelősei felvették a kapcsolatot az adott területet ellátó védőnővel/védőnőkkel. • Jelenleg az együttműködés konkrétan, körzetre, gondozottakra, feladatokra, lebontva történik. • 2011. az új rendszer kipróbálásának éve. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek

Odor Andrea


38

• Van olyan terület, ahol negyedéves rendszerességgel helyzetértékelést, jellemzést kérnek a védőnőtől, de ezt nagyon rövid határidővel (5 nap). • Több esetben nem jelölik, meg, hogy mi okból kérik azt, (akinek sok fokozott gondozást igénylő van a körzetében, annak ez jelentős, rendkívüli plusz adminisztrációt jelent) • 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről (!!!) Odor Andrea


39

Esetmegbeszélés • Megfigyelhető, hogy azokon a területeken, ahol nagyobb az „írásbeliség”, tehát lényegesen több jelzést és helyzetértékelést adnak a védőnők, ott kisebb az esetmegbeszélések száma • Az egyedi esetmegbeszéléseknek többnyire kézzel fogható eredménye nincs, a probléma nem oldódik meg, magára marad vele a védőnő. • A védőnők rendszeresen részt vesznek a Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett szakmai esetmegbeszéléseken. – Számukra is nagyon fontosak a társszakmákkal közösen szervezett kerek-asztal megbeszélések, ahol a látókörbe került családok problémáinak megoldásán közös összefogással munkálkodnak. – Ezért továbbra is elengedhetetlen, hogy mindkét szolgálat minden esetben ossza meg a családoknál szerzett tapasztalatait.

•

Odor Andrea


40

A területi védőnők részvételeinek száma esetmegbeszélésen (estekonferencián, szakmaközi megbeszélésen) Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 2010 Védőnői szakfelügyelet (OTH)

594 510

Zala Veszprém

238

Vas

572

Tolna

1862

Szabolcs-SZ.-B.

638

Somogy

354 420

Nógrád Komárom-Esztergom

620

Jász-Nagykun-Sz.

372

Heves

802 757 698

Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron Fejér

419

Csongrád

1906

Pest

623

Budapest

1133

Borsod-A.-Z.

268

Békés

1146

Bács-kiskun

472

Baranya

0

Odor Andrea

500

1000

1500


2000

2500

41

Intézkedést igénylő tájékoztatók száma Országosan: 122 Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 2010 Védőnői szakfelügyelet (OTH)

0 0

Zala

2 2

Veszprém

57 57

Vas

1 1

Tolna

0 0 0 0

Szabolcs-SZ.-B. Somogy

33 33

Nógrád

0 0

Komárom-Esztergom

14 14

Jász-Nagykun-Sz.

6 6

Heves

0 0 0 0 0 0 0 0

Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron Fejér Csongrád

5 5

Pest

3 3

Budapest

0 0 0 0

Borsod-A.-Z. Békés

1 1

Bács-kiskun

0 0

Baranya

0

10

20

30

Intézkedést igénylő tájékoztatók

Odor Andrea

40

50

60

Intézkedés megtörtént


42

Intézkedés – a védőnői körzetek felé(1.) •

A tájékoztató valamennyi pontjának a pontos kitöltése, megküldése a Gyermekjóléti szolgáltatónak, másolatban a vezető védőnőnek

•

A létszámadatok vonatkozásában kövessék a kitöltési útmutatók előírásait, az adatok validitása érdekében

•

A formanyomtatványok adattartalmának használata az egységes adatszolgáltatás érdekében

•

A gyermekvédelmi tevékenység igazolható módon történő, pontos dokumentálására (pl. munkanaplóban)

•

Minden esetben dokumentálni az esetmegbeszéléseket a munkanaplóban és a gyermekek egészségügyi dokumentációjában

•

Írásban szükséges tájékoztatni a települési önkormányzat jegyzőjét, hogy tegye meg a szükséges intézkedést, amennyiben a védőnő 15 munkanapon belül nem kap az esettel kapcsolatban érdemi visszajelzést a védőnő

•

A védőnői szakmai felügyelet feladata a megkezdett intézkedések nyomon követése és a szakfelügyeleti ajánlás megvalósulásának folyamatos ellenőrzése

Odor Andrea


43

Intézkedés – a gyermekjóléti szolgáltatók felé (2.) •

Ahol esetleges az együttműködés

•

Az írásban történő visszajelzés fontossága és következménye.

•

Az esetmegbeszélések tervezése, az előzetes egyeztetés és a meghívás fontossága.

•

A védőnő csak az „Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről” című formanyomtatványon köteles adatot szolgáltatni és beszámolni a gyermekvédelmi tevékenységéről.

•

„Gyermekjóléti szolgáltató és a védőnői jelzőrendszer egységes eljárásrendjének értelmezése, egyeztetése, jelzés, visszajelzés, írásos tájékoztatás megbeszélése

•

Tájékoztatás a szakfelügyeleti vizsgálatok tapasztalatairól

•

Egyeztetés a, jelző rendszer tagja személyiségi jogainak tiszteletben tartása, az adatvédelem biztosítása érdekében.

Odor Andrea


44

• Eseti gondnoksággal kapcsolatos probléma esetén – fontos, hogy írásban – a védőnő nyilatkozzon az elláthatóságával kapcsolatban (indoklással!) – Szakfelügyelet - mérlegelni, véleményezni • a bizalomvesztés kérdését, ha körzetébe tartozó a család • a védőnői feladattal járó feladatok és kötelezettségek teljesíthetőségét, kötelezettségét

– Hivatkozások: • Védőnői kötelezettségeket előíró szabályozók • Módszertani ajánlás gyermekjóléti szolgáltatók számára az óvodáztatási támogatás illetve a családi pótlék természetben történő folyósítása esetére (SzMM, 2009) a GYV VSZFIR-ban foglaltakra • GYV VSZFIR

Odor Andrea


45

Fontosabb megállapítások (1.) • Minden lehetőséget kiaknázva elő kell segíteni, hogy a gyermekek minél nagyobb száma családban nevelkedjen, tehát a segítségnyújtást a családra kell fókuszálni. • A jelzőrendszerben dolgozó szakemberek közös összefogásával, egymás munkáját segítve és támogatva a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával eredményeket érnek el a gyermekek veszélyezettségének megelőzésében. • A területi védőnők (különösen vidéki körzetekben) gyakran kértek tanácsot a szakfelügyelettől a problémás esetek kezeléséhez. • A vezető védőnőknek fokozott támogatást kellett nyújtaniuk a kiégés megelőzése érdekében, különösen akkor, ha túl sok kilátástalansággal, reménytelenséggel, eredménytelenséggel találkoztak a védőnők a körzetükben.

Odor Andrea


46

Fontosabb megállapítások (2.) • A vezető védőnők tájékozottabbak lettek a két szakterület együttműködésével kapcsolatban (éves tájékoztató másolata által) • A problémák ismeretében készültek fel a vezető védőnők a szakmaközi megbeszélésekre, illetve készítették elő a munkaértekezleteket, melyre meghívást kaptak a gyermekjóléti szolgálat illetékes szakemberei. • Fontos, hogy a gyermekjóléti szolgáltató kapjon tájékoztatást arról, hogy a területi védőnők igénylik a közös megbeszéléseket. • Egyértelműen megállapítható, hogy a szakfelügyeleti iránymutatás bevezetését követően a két szolgálat együttműködése szorosabbá, hatékonyabbá, rugalmasabbá vált, az esetek, a gondozottak veszélyeztetettségének megítélésében közeledtek az álláspontok – Növekszik a rendszeres együttműködést kialakító szakemberek száma

Odor Andrea


47

Fontosabb megállapítások • Az esetjelzések vonatkozásában az adminisztrációs fegyelem kifejezetten javult. • A védőnők, az írásban megtett jelzésüket követően lényegesen több esetben kaptak visszajelzést a gyermekjóléti szolgáltatóktól. • Megvalósult az egységes adatszolgáltatás. • Segítség volt a külső szakfelügyeleti vizsgálat, ami az önkormányzat tájékoztatásával sokszor segítették a két szolgálat közötti személyes problémák külső segítséggel történő megoldását

Odor Andrea


48

Védőnői Szakfelügyeleti Iránymutatás Védőnői Szakfelügyeleti vizsgálatok intézkedései Együttműködés minden formája Proaktív kezdeményezések

Odor Andrea


49

Területi védőnők gyermekvédelemmel kapcsolatos évi tevékenységének szakfelügyeleti vizsgálati jelentések tapasztalatainak összefoglalása

Recommend Documents