TARTALOMJEGYZÉK A DIPLOMAKÉSZÍTÉS FOLYAMATA

Diplomakészítési előírások gazdaságinformatikus hallgatók részére

Útmutató a munkához és a dokumentum elkészítéséhez

Készítette:

dr. Raffai Mária

2010.

Széchenyi István Egyetem Gazdaságinformatikus szak

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................................................ 2 1. A DIPLOMAKÉSZÍTÉS FOLYAMATA ................................................................................................ 3 1.1. Szakszeminárium.......................................................................................................................... 3 1.1.1 Témaválasztás ....................................................................................................................... 4 1.1.2 Diplomaterv, koncepció .......................................................................................................... 4 1.1.3 Szemináriumi teljesítés, előrehaladási jelentések .................................................................. 5 1.1.4 Diplomatéma-kiírás................................................................................................................. 5 1.1.5 A diploma benyújtása ............................................................................................................. 6 1.2. Mentorok és szakmai iránymutatás............................................................................................... 6 2. A DIPLOMA TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI.................................................................. 6 2.1. A diploma felépítése ..................................................................................................................... 6 2.2. A dokumentum formai követelményei ........................................................................................... 7 2.2.1 A kész dokumentum részei..................................................................................................... 7 2.2.2 A tartalmi rész általános formai előírásai................................................................................ 8 2.2.3 Szakirodalom és szakirodalmi hivatkozások........................................................................... 9 2.2.4 Ábrák, grafikonok, táblázatok ............................................................................................... 10 3. DIPLOMALEADÁS ÉS BÍRÁLAT...................................................................................................... 12 3.1.1 A diploma benyújtása ........................................................................................................... 12 3.1.2 A diploma elbírálása, szempontok........................................................................................ 12 4. A ZÁRÓVIZSGA ................................................................................................................................ 13 4.1.1 A záróvizsgára bocsátás feltétele ......................................................................................... 13 4.1.2 A záróvizsga lebonyolítása................................................................................................... 13 4.1.3 Oklevélkiadás feltétele.......................................................................................................... 14 4.1.4 Minősítés .............................................................................................................................. 14 4.1.5 A diplomakészítéshez javasolt, felhasználható irodalmak .................................................... 15 A DIPLOMA KÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FORMALAPOK, ....................................................... 16 MELLÉKLETEK..................................................................................................................................... 16 1. sz. melléklet: Diplomatéma-választási lap 2. sz. melléklet: Dokumentumok címlapja, címlap nélküliek fejrésze 3. sz. melléklet: Konzultációs adatlap 4. sz. melléklet: Diplomatéma-kiírás lap 5. sz. melléklet: Diploma-előlapok (címlap, kidolgozandó részfeladatok, minősítő lap) 6. sz. melléklet: A diploma formai előírásai 7. sz. melléklet: Bírálati lap

dr. Raffai Mária

2


1. A diplomakészítés folyamata 1.1. Szakszeminárium A hallgatók tanulmányaik utolsó előtti félévében két féléves szakszemináriumon vesznek részt. A szakszemináriumi foglalkozások célja, hogy segítse a hallgatókat a diploma témájának a kiválasztásában, a kutatási illetve fejlesztési feladatok elvégzésében, hogy lehetőséget adjon a nyilvános konzultációra, az együttgondolkodásra és a problémák megvitatására. A közös megbeszélések, mások gondolatainak, a diplomakészítéssel kapcsolatos nehézségeknek, ötletes megoldásoknak a megvitatása egyfajta versenyhelyzetet teremt, ösztönzi a hallgatókat a színvonalas, minőségi munka végzésére. A szakszemináriumi követelmények teljesítését a szeminárium vezetője és az egyetemi konzulens közösen minősíti. Az értékelés eredménye háromfokozatú minősítés: 1 nem felelt meg, 3 megfelelt, 5 jól megfelelt. Megfelelt és jól megfelelt minősítés esetén a hallgató az első félévben 10 kreditet, a második félévben pedig 14 kreditet kap. Szakszeminárium 1. feladatok és készítendő dokumentumok – témaválasztás benyújtása (lásd részletesebben: 0 fejezet) – konzulensekkel megvitatott, elfogadtatott kutatási terv leadása (lásd 1.1.2 fejezet) – 1. előrehaladási jelentés (DEJ-1) az irodalomkutatásról és a feltárómunkáról (lásd 1.1.3 fejezet) – a hallgatók tevékenységének a minősítése a szorgalmi időszak végén (oktatói feladat) Szakszeminárium 2. feladatok és készítendő dokumentumok – diplomatéma, kidolgozandó részfeladatok kiírása (oktatói feladat; lásd 1.1.4 fejezet) – a 2. előrehaladási jelentésben (DEJ-2) a Jelöltnek már az érdemi munka eredményeiről kell beszámolnia – a 3. előrehaladási jelentésben (DEJ-3) a Jelölt várhatóan már kész a munkájával, azon már csak kisebb finomításokat, módosításokat hajt végre, és véglegesíti a diplomáját (lásd 1.1.3 fejezet). – a diplomamunka benyújthatóságának a vizsgálata, a dolgozati előlapok (3 lap, 4. sz. melléklet) kiadása – a diplomamunka benyújtása (lásd 1.1.5 fejezet) – a hallgatók tevékenységének a minősítése (oktatói feladat) A szakszemináriumi félévek beosztását és a feladatokat az 1. táblázat szemlélteti.

1. táblázat A szakszemináriumi félév feladatai, mérföldkövek

kreditek feladatok

10 kredit témaválasztás, konzulensek felkérése diplomaterv, kutatási koncepció készítése irodalomkutatás, -feldolgozás a diplomatémával kapcsolatos előzetes feltáró munka

– a diplomatéma kidolgozása, folyamatos konzultációban a külső és az egyetemi konzulenssel, valamint a szemináriumvezetővel – a kutatás/fejlesztés befejezése, a diploma véglegesítése

mérföldkövek – téma- és konzulensválasztás a szorgalmi időszak 4. hetében (TV dokumentum) DEJ: – konzulensekkel megvitatott és elfogadtaDiplomakétott diplomaterv/kutatási koncepció beszítésnyújtása a szorgalmi időszak 10. hetéElőrehaladási ben (DT dokumentum) Jelentés – 1. DEJ az irodalomkutatásról és a feltárómunkáról a szorgalmi időszak utolsó hét vége – hallgatók tevékenységének minősítése a szakszeminárium-vezető és az egyetemi konzulens együttes értékelése alapján

– diplomatéma (kidolgozandó részfeladatok) kiírása a szorgalmi időszak 3. hetének utolsó munkanapja (TK dokumentum) – 2. DEJ az 5. héten – 3. DEJ a 10. héten – a diplomamunka benyújthatóságának vizsgálata, a dolgozati előlapok kiadása legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó előtti hét vége (EL dokumentum) – a diplomamunka benyújtása a szorgalmi időszak utolsó napját követő hét első munkanapja – a hallgatók tevékenységének minősítése

dr. Raffai Mária

– – – –

14 kredit

3


1.1.1 Témaválasztás Az egyetem arra törekszik, hogy a végzős hallgatók diplomatémái összhangban legyenek a tanulmányaik során elsajátított tananyaggal. Az egyes tanszékek különböző témaköröket hirdetnek meg, ezeket hirdetőtábláikon és a honlapjukon teszik közzé. A hallgatók egyrészt ezekből a témákból választhatnak, de végezhetnek általuk választott, az egyetemi konzulensekkel egyeztetett, alkalmazásfejlesztéssel kapcsolatos tervezési munkát is. Lehetőség van arra, hogy bizonyos, a szakma nagyobb területét átfogó témát vagy komplexebb fejlesztéseket néhány hallgató közösen végezzen, vagyis indokolt esetben két hallgató együtt is készíthet diplomamunkát. A kiválasztott és az egyetemi konzulenssel, valamint a szakszeminárium vezetőjével egyeztetett témát egy erre rendszeresített „Diplomatéma-választás” lapon kell benyújtani (lásd 1. sz. melléklet). Az egyetemi konzulens és a hallgató által aláírt diplomatéma-választási lap leadási határideje a szorgalmi időszak 4. hete.

1.1.2 Diplomaterv, koncepció A választott diplomatéma megvitatását követően a Jelöltnek tervet kell készítenie a kidolgozandó témával, célokkal, feladatokkal kapcsolatban. Ez, a diploma témájára vonatkozó dokumentum (diplomaterv, kutatási koncepció) határozza meg választott szűkebb szakterületet az elemzés, a vizsgálat illetve a fejlesztés tárgyát, és definiálja az alapvető célokat. A koncepció terjedelme 2-4 érdemi oldal, amit az egyetemi konzulenssel és a szakszemináriumot vezető oktatóval (mentorok, lásd 1.2 fejezet) történt előzetes megbeszélések és iránymutatás alapján kell elkészíteni, és írásban részükre benyújtani. A diplomaterv, a koncepció tartalma: – a 2. sz. melléklet szerint készített címlap, amely tartalmazza • az intézmény nevét • a dokumentum típusát • a hallgató nevét, a szakot, • a választott téma címét, • az egyetemi konzulens tanár nevét, valamint nem szaktanszéki oktató esetében a munkahelyet és a beosztást • a dokumentum készítésének a dátumát – a diploma, illetve az adott téma vizsgálatának, tanulmányozásának az előzményeit és célját: ez legyen a koncepció leghosszabb része, mert ebben kell írni a témaválasztás indokairól (aktualitás, fontosság, gyakorlati hasznosság, késztetés a téma kidolgozására), a kutatási célokról (altémánként megfogalmazva), valamint a feltevésekről (ha vannak ilyenek) – a témának a Jelölt korábbi tanulmányaival, munkásságával való kapcsolatát, az addig elért kutatási eredményt (vagyis milyen tárgy vagy kutatási projekt során találkozott a témával, írt-e korábban házi dolgozatot, TDK- dolgozatot e tárgyban, mi motiválta a témaválasztásban stb.) – az adatgyűjtésnek, az alkalmazandó primer kutatási módszerek, technikák megválasztásának a szempontjait – az elvégzendő munkát és annak ütemezését (a diplomakészítéshez a diplomaterv/kutatási koncepció benyújtásától összesen 6 hónap áll a Jelölt rendelkezésére), a munkavégzés tervezett folyamatát – a témakörben eddig olvasott és/vagy relevánsnak tartott forrásokat (szakirodalom, ami csak kivételes esetekben legyen webcím!) – a szükséges és/vagy felhasználásra kerülő forrásokat (könyvtári kutatás, számítógépes információgyűjtés).

dr. Raffai Mária

4


Mire kell ügyelni a diplomaterv/kutatási koncepció készítésekor? – A terv terjedelme legyen arányban a kutatási tevékenységgel, a címlapon kívül 2-4 oldalas koncepciót javasolunk: ez rövid, célratörő összefoglalás kell, hogy legyen. – A Jelölt törekedjen arra, hogy a koncepcióból látható legyen mik a lényegi kérdések, mik a feladatok, milyen tényekre alapoz, ezeket hogyan kívánja bemutatni, fel tudja-e tárni a tartalmi összefüggéseket, ezek megfelelők-e a kutatási/fejlesztési célok eléréséhez, és milyen módszereket, eszközöket kíván felhasználni a hipotézisek bizonyításához, illetve a rendszerfejlesztéshez. – A koncepcióban minden felvetődő kérdés a súlyának megfelelően jelenjen meg. – A koncepció egyrészt a hallgató számára jelent fontos információkat a diplomakészítésre vonatkozóan, másrészt a témafelelős tanárnak illetve a szakszeminárium vezetőjének. Fontos tehát, hogy a Jelölt kutatási célja egyértelműen definiált legyen, és kiderüljön, hogy a Jelölt miért éppen az adott témát választotta. A koncepciókészítés során a Jelölt tartózkodjon az általánosságoktól, legyen konkrét, pontos, tárgyszerű.

1.1.3 Szemináriumi teljesítés, előrehaladási jelentések A hallgatók a szakszemináriumi foglalkozásokon illetve a konzulensekkel és a szakszeminárium vezetőjével folytatott konzultációkon kapott instrukciók alapján dolgoznak a kutatási/fejlesztési témán, és készítik el munkájukat. A félévek során a hallgatók a munka előrehaladásáról írásos dokumentumokat, jelentéseket (DEJ) kell, hogy készítsenek, maximum 3-4 oldal terjedelemben. A jelentésnek tartalmaznia kell – – – – – –

egy fejrészben a készítő nevét, a dolgoztat/téma címét, a belső konzulens nevét, a témával kapcsolatban addig, illetve az utolsó jelentés óta elvégzett feladatokat, az elért eredményeket, a munkavégzésben bármilyen szempontból közreműködő szereplőket. a munka során felmerült/felmerülő problémákat, az esetleges irányváltásokat, a diplomával kapcsolatos döntéseket (hallgatói, konzulensi), a következő időszak tervezett feladatait a munkavégzés ütemezésében,

Az egyes félévek (Szakszeminárium 1. és Szakszeminárium 2. ) értékelése, a hallgatók féléves munkájának a minősítése a szorgalmi időszakok végén történik, amelynél a szakszeminárium vezetője és a belső konzulens az alábbiakat veszi figyelembe: – a féléves határidős feladatok teljesítése: a munka és a leadott anyagok minősége, a határidők betartása, – jelenlét és aktivitás a közös szemináriumi foglalkozásokon, – a belső konzulens által igazolt személyes konzultáció, félévente legalább három alkalommal (igazolólap lásd 3. sz. melléklet) A félév minősítése (nem felelt meg, megfelelt, jól megfelelt) és ezzel a kreditpontok megszerzése a fentiek alapján történik. Pótlásra, javításra, a vizsgaidőszakban nincs lehetőség.

1.1.4 Diplomatéma-kiírás A diplomatéma-kiírás nyomtatványt (lásd 4. sz. melléklet) a szaktanszék készíti el a hallgatónak a Szakszeminárium 1. féléve során végzett munkája, a kutatási, fejlesztési feladatok kidolgozásában történt előrehaladása, valamint a diplomamunkával kapcsolatos követelmények alapján. A diplomatéma-kiírási lapot, amely pontosan rögzíti azokat a részfeladatokat, amelyeket a hallgatónak a diplomakészítés során el kell végeznie, és amelynek teljesítését a bíráló valamint a záróvizsga-bizottság számonkéri, a hallgatók a Szakszeminárium 2. félévének az elején, legkésőbb a szorgalmi időszak 3. hetének a végén kapják meg. A kiadott kidolgozandó részfeladatok módosítása csak a szakvezető és az egyetemi konzulens engedélyével, a diploma leadását megelőzően legkésőbb 5 hónappal lehetséges. Új téma választása a diplomakészítési folyamat újrakezdését jelenti (Szakszeminárium 1. ismételt felvétele).

dr. Raffai Mária

5


1.1.5 A diploma benyújtása A tartalmi és formai követelményeket kielégítő, a külső és az egyetemi konzulensek által egyaránt beadhatónak minősített diplomamunkát a Jelölt az előírásoknak megfelelően (lásd 6. sz. melléklet) összefűzi. A dokumentumhoz a Jelöltnek szüksége van a szaktanszék által kiadott, a diplomára vonatkozó lapokra (lásd 4. sz. melléklet), amit legkésőbb a Szakszeminárium 2. félév szorgalmi időszak utolsó előtti hetének utolsó munkanapján megkap. Ezeket a megadott helyre a diplomához be kell fűzni (lásd 6. sz. melléklet), majd az anyagot be lehet köttetni. A bekötött diplomát két példányban, a diploma-összefoglalókat pedig 5 példányban az előírt határidőig (lásd 1.1 fejezet) le kell adni a szakvezetőnek. A Tanszék csak azokat a diplomamunkákat fogadja be, amelyeknél a belső és a külső konzulens egyaránt igazolja az aláírásával (lásd 5. sz. melléklet Előlapok 3. oldal), hogy a diploma beadható.

1.2. Mentorok és szakmai iránymutatás A végzős hallgatók diplomamunkájának a készítését a szakterületi kutatásokkal foglalkozó, abban hazai és nemzetközi eredményeket felmutató egyetemi oktatók, valamint az adott szakterületen gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkező informatikai vagy üzleti szakemberek segítik. A téma kiválasztásánál, a kutatási terv elkészítése előtt a hallgatónak fel kell keresnie azt az oktatókollégát, akinek az irányításával a diplomát készíteni kívánja, fel kell kérnie a mentori feladatra, és egyeztetni kell vele a választott témát. A hallgatók a külső konzulenseket is maguk választják, de ehhez kérhetik a szakvezető, illetve az oktatók segítségét is. A diplomakészítéshez támogatást nyújtó mentorok: szakvezető, szemináriumvezető oktató, egyetemi és külső konzulensek.

2. A diploma tartalmi és formai követelményei A diplomamunka olyan dokumentum, amely tükrözi a Jelölt kutatási munkáját, a kutatás során felhasznált anyagok, irodalmak feldolgozását, valamint az elért eredményeket. A dokumentum terjedelme (tartalmi rész a bevezetéstől a befejezésig, következtetések levonása, előretekintés) minimum 50-60 oldal, ami nem tartalmazza a kötelező előlapokat, az idegennyelvű összefoglalót, a tartalomjegyzéket, a táblázatok és az ábrák jegyzékét, az irodalomjegyzéket, a mellékleteket és a függeléket. A dolgozat terjedelme azonban nem haladhatja meg a 100 oldalt. Abban az esetben, ha a dolgozat bizalmas információkat tartalmaz, a dolgozat címlapjának jobb felső sarkába a BIZALMAS elnevezést kell írni. Bizalmas minősítést a diploma készítésében illetve a diploma tartalmában érintett cég, intézmény írásos kérésének és a Diplomatéma-kiírás nyomtatvány (lásd 4. sz. melléklet) megfelelő rovatának a kitöltésével kell kérvényezni, az engedélyt az egyetemi konzulens egyetértő javaslatára a szakvezető adja.

2.1. A diploma felépítése A dokumentumot az érthetőség és a kifejtés logikája szerint strukturálni kell, vagyis – be kell vezetni a témát, ismertetni kell a célokat, a megoldandó problémákat, – részletesen be kell mutatni a témával kapcsolatos eddigi eredményeket, a téma problématerét annak mindenféle vonatkozásával együtt (ez alapos szituációtérképezéssel, funkció- és környezetanalízissel, dokumentumgyűjtéssel és -elemzéssel, irodalomkutatással, valamint információ- és információfolyamatfeltárással járó munka), majd a következtetések levonása után – alternatívákat is mérlegelve (megvalósíthatósági vizsgálat, Business Case) – javaslatot kell tenni a megoldásra.

dr. Raffai Mária

6


Kutatási munka esetén fontos a hipotézisek felállítása, és azok helyességének a bizonyítása illetve elvetése. Az elvégzett munkát tükröző dokumentumok készítésénél célszerű az alábbi struktúrát követni: – Célkitűzés, ebben a fejezetben kell röviden ismertetni a munka célját, a választás okát, vázolni kell a végrehajtás koncepcióját és stratégiáját, valamint a kutatási témát, illetve a megoldandó problémát és annak környezetét. Ez a rész kb. 1-2 oldal. – A téma aktualitása, háttere, eddigi (kutatási) eredmények dolgozatrészben a Jelöltnek le kell írnia, hogy mennyiben aktuális a választott téma, milyen eddigi kutatási/fejlesztési eredmények születtek az adott területen, a Jelölt ezek közül miket tanulmányozott, azokból mit használt fel a munkájához, és mi az, amit várhatóan meg kell oldania. – Követendő elvek, alkalmazandó módszerek fejezetben a Jelöltnek meg kell határoznia, milyen szemléletben végzi a munkáját, mik lesznek a kulcskérdések, mire helyezi a fő hangsúlyt az elemzés/vizsgálat során, hogyan szerzi meg a munkához szükséges ismereteket, milyen módszereket és milyen technikákat alkalmaz, milyen fázisokban/lépésekben hajtja végre a kitűzött feladatokat, hogyan ütemezi a munkáját, milyen erőforrásokra van szüksége. – Előzetes feltárás, problémadefiniálás, megoldás részben ismertetni kell a kutatási téma, a probléma és a problématér vizsgálatával kapcsolatban végzett elemzési eredményeket. A diplomának ez a része a leghosszabb, általában több fejezetből és több alfejezetből áll. Ebben fejti ki a Jelölt részletesen a témát, • kutatási munkák esetében a hipotéziseket, és ismerteti az igazolásukat szolgáló tényeket, • fejlesztési munkák esetében pedig ez a rész tartalmazza az elemzési, a tervezési, az implementációs és a telepítési/bevezetési dokumentációt. – A következtetések, előretekintés fejezetben a Jelölt összegzi az általa végzett munka, az elért eredmények tapasztalatait, levonja a következtetéseket, amelyek alapján a jövőre nézve akár a kutatás folytatására, akár pedig a továbbfejlesztésre vonatkozóan javaslatokat tesz.

2.2. A dokumentum formai követelményei A diplomadokumentum készítéséhez a szaktanszék nem kíván pontos, szigorúan betartandó sablont készíteni. Ezzel alapvetően az a cél, hogy szabad kezet adjon a Jelöltnek saját ízlése, formai igénye kifejezésére, a megjelenítéssel, a kifejezéssel kapcsolatos kreativitásának érvényesítésére. A könnyű olvashatóság, az áttekinthetőség és a tartalmi korrektség miatt azonban néhány előírást feltétlenül be kell tartani, a diplomamunkának eleget kell tenni bizonyos formai szabályoknak.

2.2.1 A kész dokumentum részei A diplomadokumentum az alábbi részeket kell, hogy tartalmazza (a befűzést a megadott sorrendben kell készíteni, lásd pontosabban 6. sz. melléklet): – a szaktanszék által kiadott előlapok: címlap, feladatkiírás és a konzulensek által aláírt, a záróvizsga minősítésére szolgáló bejegyzésekre alkalmas formalapok, – idegen nyelvű összefoglaló, – tartalomjegyzék, – a téma kifejtése (bevezetés, célkitűzés, tartalmi fejezetek {ez a diploma érdemi része), következtetések}, – irodalomjegyzék, – esetleg ábra- és táblázatjegyzék, – mellékletek, függelék.

dr. Raffai Mária

7


2.2.2 A tartalmi rész általános formai előírásai A diplomamunka témájának kifejtését a tartalmi rész fogja össze, amelyre nézve szem előtt kell tartani az alábbiakat: – A normál szöveg Times New Roman típusú, 12-es betűméretű, a bekezdések szimpla sortávolságúak és sorkizártak legyenek. – A címstílusokat nem kell cifrázni, legyen bold és álló, a tartalom struktúrájának megfelelően az alacsonyabb szintű fejezetek címei mindig kicsit kisebb betűkkel legyenek írva, balra zártan és behúzás nélkül. A betűtípus lehetőleg egyezzen meg a szöveg betűtípusával (Times New Roman). Kerüljék az 1 sornál hosszabb címeket! A negyedik szinttől a címtípusokhoz már nem kell sorszámot rendelni. – A címek utaljanak a fejezet tartalmára, ne a mintában vagy a tankönyvekben szereplő általános, fogalmi címeket alkalmazzák! – Címek után nincs kettőspont, a cím előtt nagyobb sortávolság legyen az előző bekezdéstől, mint utána következőtől. – Új oldal kezdésére a „Ctrl+Enter”-t célszerű használni (ne alkalmazzanak szakasztörést!). – Oldalszám mindig kell, kivéve az előlapon. Az oldalszámot a lábrészbe kell helyezni, és a szövegszerkesztővel automatikusan kell készíttetni; ha a dokumentum egyoldalas nyomtatású, akkor jobbrazártan. Kétoldalasan nyomtatott dokumentum esetén a páratlan oldalon a fej- és lábléceket jobbrazártra, a páros oldalon lévőket pedig balrazártra kell igazítani. – A helyesírással kapcsolatban a „Magyar Helyesírás Szabályai” legújabb akadémiai kiadvány az irányadó, a diplomamunka helyesírási hibák tekintetében is legyen igényes! Az automatikus helyesírás-ellenőrző és elválasztás a diploma írásakor legyen bekapcsolva! Különösen ügyeljenek az összetett szavaknak a magyar nyelv szabályai szerinti helyes írására. – A bekezdéseknél a behúzás maximum 1 cm hosszú legyen, de szebb, ha a Jelölt csak 0,5 cm-es behúzást alkalmaz – Felsorolásoknál a dokumentumban ne alkalmazzunk többféle felsorolás-stílust, csak akkor, ha egy felsoroláselemhez további felsorolás is tartozik (ilyen többszintű hierarchikus felsorolásoknál a különböző szinteket mindig egy kicsit beljebb kell kezdeni). A felsorolások után akkor kell csak vessző, ha a felsorolt elemek mondatban szerepelnek. A felsorolás mindig szimpla sortávolságú legyen! – Rövidítéseket a szövegben amennyire lehet, ne alkalmazzon (ne legyen pl. a például helyett, vagy c. a cím helyett!) – A mozaikszavakhoz mindenképpen legyen értelmezés, magyarázat vagy mindjárt utána zárójelben vagy pedig lábjegyzetben. Ha az anyagban sok mozaikszó szerepel, akkor célszerű a dokumentum végén ezekről egy összefoglaló jegyzéket készíteni. – Az irodalom-feldolgozásról irodalomjegyzékben kell tájékoztatni az Olvasót, a felhasznált irodalom hivatkozásait pedig a szövegben kell elhelyezni. A hivatkozás legyen mindig automatikus. Az irodalomjegyzék készítésével kapcsolatos további részleteket lásd külön a Szakirodalom és szakirodalmi hivatkozások című részben. – Az ábrák, táblázatok mindegyikéhez automatikus sorszámot kell rendelni, az ábrának/táblázatnak pedig a sorszám után címet kell adni. Elhelyezés: ábra esetén az ábra alatt középen, táblázatnál pedig fent és jobbrazártan. A készítéssel kapcsolatos további részleteket lásd külön az Ábrák, grafikonok, táblázatok című részben. Fontos, hogy a diplomamunkában szereplő minden ábrára és táblázatra legyen a szövegben automatikus hivatkozás! – A mellékletek a dokumentum végére kerüljenek, és mindegyikre legyen hivatkozás.

dr. Raffai Mária

8


2.2.3 Szakirodalom és szakirodalmi hivatkozások A Jelölt a téma korábbi kutatási eredményeinek a bemutatásánál, illetve a téma kifejtésénél egyrészt a diplomában szereplő állítások bizonyításaként, másrészt pedig mások munkájának a megjelölése érdekében hivatkozásokat kell, hogy elhelyezzen. A diplomamunka készítéséhez felhasznált anyagokkal kapcsolatban minden olyan információt meg kell adni, ami alapján a hivatkozás bárki által megkereshető, elérhető.

Általános szabályok A hivatkozással kapcsolatban vannak általános szabályok, amelyeket a Jelöltnek a saját érdekében feltétlenül be kell tartania. Fontos, hogy az Irodalomjegyzék a diplomamunka írásával párhuzamosan készüljön, és használja ki a számítógéppel támogatott szövegszerkesztés automatikus lehetőségeit. Ezzel az eljárással ugyanis a folyamatosan bővített irodalomjegyzék a munka végén tetszőleges szempontok szerint rendezhető, és a Jelöltnek nincs gondja azzal, hogy az anyagban lévő hivatkozások esetleg az utólagos változtatások miatt hibásak lesznek. Az irodalomjegyzéket a dolgozat végén, a szerzők ABC-sorrendjében, az egyes irodalmak sorszámozásával kell elhelyezni. Az irodalomjegyzékben a diplomakészítés során felhasznált összes munkát –a szövegközi hivatkozásoktól (például lábjegyzetek) függetlenül– feltétlenül fel kell tüntetni. A Jelölt többféle sorszámozási/azonosítási megoldást is alkalmazhat: – Hagyományos rendszerben az irodalomjegyzékben felsorolt irodalmakat szögletes zárójelben lévő automatikus sorszámokkal látjuk el. Ilyen esetekben a hivatkozásnál csak a sorszámot kell megadni. Például: [5] Linthicum, David S.: Next Generation Application Integration …….. – A szerző-évszám típusú hivatkozási rendszerben a sorszámok helyett a szerző(k) nevének a rövidítését és a kiadás évét szögletes zárójelbe tesszük, és ezzel azonosítjuk az irodalmat. Ennek előnye, hogy már az anyag olvasása közben több információhoz jut az Olvasó, hiszen a hivatkozásnál látja a szerzőt és a hivatkozott irodalom keletkezésének az évét. Például: [Linthicum, 2003] Linthicum, David S.: Next Generation Application Integration – Addison-Wesley, 2003. …….. Tekintettel arra, hogy a Jelölt a munkája során különböző forrásokat használ fel, ezért kissé eltérő formákat lehet és kell alkalmazni: – Szakkönyv esetében pontosan fel kell tüntetni a könyv szerzőjének/szerzőinek a nevét, a könyv címét, a kiadó nevét, a kiadás évét, helyét és a könyv oldalszámát. Ha a Jelölt nem az egész szakkönyvet dolgozta fel, akkor külön meg kell adni a releváns fejezetet illetve az oldalakat is. Például: [5] David S. Linthicum: Next Generation Application Integration – From Simple Information to the Web Services – AddisonWesley, 2003. p. 488 – Szakmai újság vagy folyóirat esetén a cikk szerzőjének/szerzőinek a nevét, a cikk címét, a folyóirat megnevezését/címét, melyik évfolyam, melyik számáról van szó, a kiadót és az oldalszámot (tól-ig) kell megadni. Például: [7] Igal Zadok: Decision Making in ICT Industry – SEFBIS Journal. No. 1. Vol.1. (2006) pp. 55-63. – Egyéb kiadványok, például vállalati anyagok, kamarai kiadványok, tanulmányok stb. esetében fel kell tüntetni ezek pontos adatait. Előfordul, hogy a hallgató olyan jellegű anyagot használ, amely bizalmas jellegű, amelynek a közléséhez a cég nem járul hozzá. Ilyen esetekben a diplomamunka elején, a célkitűzésnél jelezni kell, hogy melyek azok az anyagok és/vagy információk, amelyeknek a forrását a Jelölt nem adhatja meg pontosan.

dr. Raffai Mária

9


– Internet-források esetében is meg kell adni a szerzőt, a cikk/dokumentum címét, az egyéb bibliográfiai adatokat, majd az URL-címet a letöltés pontos időpontjával együtt (év, hónap, nap, óra, perc). Az Internetforrásokat azonban óvatosan kell kezelni, mert tudományos értékük gyakran megkérdőjelezhető! Fontos, hogy csak a téma elismert szakértője által készített anyagot és szakmailag elismert forrásokat használjanak fel. Ilyenek például az ACM, IEEE, IFIP, OMG vagy egyéb szakmai szervezetek szakfolyóiratai, tudományos cikkei, dokumentumai. Például: [10] Chang, D.T.: Common Warehouse Metamodel Specification – http://www.omg.org/cgi-bin/2001-02-01 A szó szerint átvett szövegeknél idézőjelet kell használni, és az idézetnek az adott dokumentumban található oldalszámát is meg kell jelölni. Bizonyos esetekben, ha például az irodalomról részletesebb információkat is akar adni a Jelölt, akkor a hivatkozott forrást az irodalomjegyzéktől függetlenül célszerű a lap alján lábjegyzetben is feltűntetni. Korrekt hivatkozások hiányában a diploma, vagy annak adott része plágiumnak minősül, és nem fogadható el (ez azt jelenti, hogy a munka nem nyújtható be, és a hallgatónak új diplomát kell készítenie).

Hivatkozási formák A Jelölt szabadon választhatja meg a hivatkozás formáját, de a diplomában csak egyfajta hivatkozási rendszert használhat. A hivatkozásnál ügyelni kell a visszakereshetőségre és arra, hogy a hivatkozásokkal a Jelölt egyrészt növeli a kutató-/fejlesztő munka értékét, másrészt védi magát attól a tévedéstől, amit mások publikációinak a felhasználásával tehet. A választott irodalomazonosítási rendszertől függetlenül a következők szerint kell eljárni: – Szó szerinti idézet esetén a záró idézőjel után (folyamatosan a szövegben) kell beírni a releváns publikáció azonosítóját és az előfordulás oldalszámát Például: ([9] p. 219) – Az irodalom egyes fejezeteinek az anyagát felhasználva a gondolatsor végén kell zárójelbe tenni az irodalomazonosítót, megjelölve a fejezet pontos helyét az anyagban. Például: ([Kovács, 1987] vagy [8], pp. 318-362) – Több szerzőre való hivatkozás esetében kétféle megoldást is alkalmazhatunk: Például: • [Booch, 1995], [Rumbaugh, 1993] • [1,6,15] Fontos, hogy a Jelölt a irodalmi hivatkozásokat ne utólag, a dolgozat elkészültekor írja be a megfelelő helyre, hanem folyamatosan úgy készüljön a munka, hogy a feldolgozott szakmai anyagok, publikációk a felhasználáskor bekerülnek az irodalomjegyzékbe, és a megfelelő helyen megtörténik a hivatkozás is.

2.2.4 Ábrák, grafikonok, táblázatok Minden készített dokumentum érthetőbb és áttekinthetőbb, ha bizonyos tartalmi elemeket ábrákkal és táblázatokkal teszünk szemléletessé. Ezeket el lehet helyezni a szöveg egyes bekezdései között, a szöveggel körbefuttatva vagy mellékletben a dolgozat végén. Amennyiben az anyag tanulmányozása során fontos, hogy a grafikus szemléltetés a szövegrész között legyen, és annak terjedelme nem haladja meg az egy oldalt, akkor célszerű a szövegrészhez legközelebb (többnyire alatta) megjeleníteni. Ha azonban a szövegértéshez nem feltétlenül szükséges, vagy többoldalas az ábra illetve a táblázat, akkor mindenképpen a dolgozat végén, mellékletben kell elhelyezni. A táblázatokról és az ábrákról, ha azok száma meghaladja az ötöt, a tartalomjegyzékhez hasonlóan külön jegyzékét kell készíteni. A táblázat-, illetve ábrajegyzéket a tartalomjegyzék az Irodalomjegyzék után célszerű elhelyezni. – Minden ábrát sorszámmal és ábracímmel kell ellátni. Amennyiben lehetséges, ne helyezzenek a diplomadokumentumba beszkennelt, rossz minőségű, forráshivatkozások nélküli ábrákat! Példaként lásd 1. ábra és hivatkozása. dr. Raffai Mária

10


– A grafikonokat ábraként kell kezelni, a grafikonok készítésekor azonban ügyelni kell a grafikonokkal szemben támasztott elvárások betartására (mindig koordinátarendszerben, pontosan kell ábrázolni az adatokat, meg kell jelölni a tengelyeket, a mértékeket, és olyan grafikonformát kell választani, amely ténylegesen tükrözni tudja az ábrázolás célját). Grafikonok esetében mindig meg kell adni az adatok forrását (lásd 1. ábra). – A táblázatok készítésénél ügyelni kell arra, hogy az áttekinthető, könnyen és egyszerűen érthető legyen, vagyis segítse a szöveg megértését. Minden táblázatot sorszámmal és címmel kell ellátni, és azt a táblázat fölé, jobbrazártan kell elhelyezni. A táblázatokban korrekt, összevethető mértékegységet kell használni, ne legyen benne többsoros kifejezés (a cellaszélesség növelésével vagy a betűméret csökkentésével ez megoldható). Az oszlopcímek középre-, a sormegnevezések balrazártak, a cellaadatok szöveg esetén balrazártak, számoszlop esetén pedig, ha a helyértékek azonosak, akkor középre, egyébként pedig a cella jobb oldalától eltávolítva, de jobbrazártak legyenek. A táblázat forrására is pontosan hivatkozni kell. Példaként lásd 2. táblázat. Azoknál az ábráknál, táblázatoknál, grafikonoknál, amelyeket részben vagy teljesen valamilyen felhasznált anyagból vesz át a jelölt, fel kell tüntetni a forrást. Ilyenkor az ábra/táblázat és az ábracím/táblázatcím között Forrás: forrásmegjelölés1 kell, hogy szerepeljen, jobbrazártan, 8 vagy 9 betűmérettel. Példaként lásd 1. ábra. Fontos, hogy a dokumentumban csak olyan ábrák, diagramok, grafikonok, táblázatok szerepeljenek, amelyekre a szövegrészben hivatkozás történik.

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

A világ on-line népességének alakulása 1993-2005 között millió főben 1600 statisztikai adat 1400 glreach 1200 Expon. (glreach) 1000 800 600 400 200 0

Forrás: [global-reach, 2002]; [ITTK, 2006-1]

1. ábra Az Internet-felhasználók számának alakulása

2. táblázat Az információ jelleg- és tárolásdimenziói jelleg rekord alapú dokumentum jellegű

1

belső információk hagyományos adatfeldolgozás, vezetői információrendszerek (TPS, MIS) szövegfeldolgozás, dokumentumkezelés, szerződések, vezetői akták, iratok

külső információk nyilvános vagy vállalatközi adatbázisok könyvtári, levéltári anyagok, szervezetek irattára

A forrást az irodalmi hivatkozások szabályai szerint kell megadni illetve meghivatkozni.

dr. Raffai Mária

11


3. Diplomaleadás és bírálat 3.1.1 A diploma benyújtása A Jelöltnek a diploma 2 bekötött példányát (lásd 6. sz. melléklet) legkésőbb a szaktanszék által megadott határidőre, ha a tanszék másképp nem rendelkezik, akkor az 1.1 fejezetben meghatározott határidőig, a minősítő lapokat a konzulensekkel aláíratva be kell benyújtania. A bekötött diploma – elejére rá kell nyomni a „DIPLOMAMUNKA” szót, a Jelölt nevét és a készítés évét. – a gerincen alul fel kell tűntetni a Jelölt nevét, felül pedig a készítés évét. A diploma két példánya mellett (egyik az intézménynél marad, a másikat a Jelölt a záróvizsgát követően visszakapja) be kell adni a diploma 4-5 oldalas összefoglalóját (szinopszisát) is, 5 példányban. Amennyiben a diplomamunka valamilyen alkalmazásfejlesztés, akkor a Jelöltnek a kidolgozott programrendszert platformfüggetlen számítógépes adathordozón is le kell adnia. A diploma késedelmes beadása külön-eljárási díj fizetésének a kötelezettségét vonja maga után, de a késés így sem haladhatja meg az 5 munkanapot. Azok a hallgatók, akik a legvégső időpontig a diplomájukat nem adják be, csak a következő záróvizsga-időszakban vizsgázhatnak.

3.1.2 A diploma elbírálása, szempontok A kész, beadott diplomamunkát egy, a szakterületet jól ismerő, külső, független szakértőnek küldjük el bírálatra, aki a munkát az alábbi szempontok szerint minősíti: – A téma aktualitása: a bíráló azt vizsgálja, hogy a feldolgozott téma újszerű-e, milyen eddigi eredményekre alapoz, aktuális-e, fejlesztési munkák esetében valóban szükség van-e egy újonnan fejlesztendő alkalmazásra. – A célkitűzés és a kidolgozás összhangja: mennyire tett eleget a Jelölt a célkitűzésben megfogalmazott céloknak, teljesítette-e a részére kiírt feladatokat, a diplomával szemben támasztott elvárásokat. – A dolgozat eredetisége, a kidolgozási színvonala és korszerűsége: a diploma milyen felkészültséget, mennyire elmélyült munkát igényelt, mennyire tudta a Jelölt a munkájában felhasználni más szerzők gondolatait, tartalmaz-e önálló véleményt, eredeti, egyéni meglátásokat, korrektek-e a következtetések. – A feladat szakmai helyességének, a számszerűség korrektségének a bírálata: a diploma feladatának megoldása szakmailag korrekt-e, elfogadható-e, számszerűségében pontos-e, nagyságrendileg megfelelő-e, tartalmaz-e számszerű tévedéseket, hibákat; egyáltalán: a diploma hagy-e szakmailag kívánnivalót maga után. – A dolgozat gyakorlati és/vagy elméleti jelentősége, felhasználhatósága: gyakorlati és/vagy elméleti szempontból fontos, jelentős témát dolgoz-e fel a Jelölt, ismert, nagyrészt már megoldott kérdéssel foglalkozik e, azt reprodukálja-e, feltáró, elemző munkát végez, kritikai vizsgálat, ellenőrzés a célja, vagy valamilyen új kutatási eredményt produkál. A bíráló azt is mérlegeli, hogy a gyakorlatban az eredmények menynyire hasznosíthatók. – Kiemelkedően jó illetve gyenge részek, szellemes egyéni megoldások: a dolgozat tartalmaz-e olyan részeket, amelyek különösen értékesek, vannak-e jó ötletek, hasznosítható megoldási javaslatok, vannak-e olyan eredmények, amelyek valamilyen újdonsággal, többlettel járulnak hozzá az adott szakterülethez, vagy esetleg olyan részek, amelyeknek a kidolgozása nagyon gyenge, színvonal alatti, minősíthetetlen, elfogadhatatlan.

dr. Raffai Mária

12


– A diplomatémához tartozó hazai és idegennyelvű irodalom ismerete és felhasználása: • a hazai és külföldi szakirodalom ismerete, az abban való jártasság, tájékozottság: csak a tankönyvekre és jegyzetekre alapoz-e a Jelölt, vagy értékes esetleg külföldi, idegennyelvű irodalmakat is felhasznál, • milyen az irodalmi ismerete (jól tájékozott, hiányos, rosszul értelmezi, nem tudja feldolgozni a különböző nézeteket, • hogyan hasznosítja a Jelölt ezeket az anyagokat (átvesz, feldolgoz, minősít, kritizál részeket), azokra csak formálisan hivatkozik, vagy tartalmilag is felhasználja mások eredményeit. – A leírás nyelvezete, stílusa: a dolgozat nyelvezete és stílusa egységes-e a dolgozat egészében, a Jelölt szándékai, gondolatai, érvelése érthetően van-e megfogalmazva, vannak-e helyesírási hibák, értelemzavaró elírások, elütések az anyagban, az ábrák, táblázatok mellékletek megfelelő helyen vannak-e, értelemszerűen hivatkozottak-e. – A diploma szerkezete, felépítése, gondolatmenetének a logikussága: a dolgozat jól szerkesztett, logikusan felépített munka, szerkezetileg kezelhető-e, a kidolgozásban az egyes részek aránya megfelelő-e vagy a munka logikátlan, zavaros, érthetetlen. – A diploma külalakja, esztétikai, formai kivitel: a dolgozat külalakja szép, struktúrája áttekinthető (a fejezetek láthatóan egymástól elkülönülnek), megfelelően tagolt, ízléses, jól érthető szerkesztésű ábrákat és táblázatokat tartalmaz. A bírálati lapot a 7. sz. melléklet tartalmazza.

4. A záróvizsga Minden tanulmányi évben két alkalommal lehet záróvizsgát tenni: az őszi és a tavaszi félévek vizsgaidőszakát követően. A záróvizsga-időszak pontos dátumát a mindenkori aktuális tanév-időbeosztás dokumentum tartalmazza. Az adott hallgató záróvizsgájának pontos időpontjáról a szaktanszék dönt.

4.1.1 A záróvizsgára bocsátás feltétele A végzős hallgató akkor vehet részt a záróvizsgán, ha teljesítette az alábbi követelményeket: – a képesítési követelményekben és a tantervekben előírt kreditek megszerzése és a tantervben előírt egyéb követelmények teljesítése, – az előírt szakmai gyakorlat teljesítése, – külső, független opponens által bírált, és általa, valamint a szaktanszék által elfogadásra javasolt diplomamunka.

4.1.2 A záróvizsga lebonyolítása A záróvizsga-bizottság A záróvizsgán a hallgató egy többtagú bizottság előtt bizonyítja, hogy a diplomadolgozatát önállóan készítette, a benne foglaltakkal a leírtakon túlmenően is tisztában van, és hogy a tanulmányai során elsajátította a diploma megszerzéséhez szükséges ismereteket. A Záróvizsga-bizottság egy elnökből és legalább két elnökségi tagból áll. A Bizottság egyetemi oktatókból és a szakmában dolgozó, elismert szakemberekből áll. A Bizottság munkájában részt vesznek azok az oktató kollégák is (kérdezőtanárok), akik a diplomához kapcsolódó IR-fejlesztési és programozási ismereteket a hallgatóktól számonkérik.

dr. Raffai Mária

13


Diplomavédés A diplomavédés a diplomamunka rövid bemutatásával (prezentáció, maximum 10 slide, a címlapot is beleértve) kezdődik (ehhez az eszközöket biztosítjuk). A 10-12 perces előadásban a Jelölt összefoglalja a végzett munkát, kiemeli a dolgozat értékeit, reagál a bíráló írásbeli véleményére, válaszol a bíráló és a bizottság elnöke, illetve tagjai által feltett, a diplomához kapcsolódó kérdésekre. A Jelölt a záróvizsga előtt kézhez kapja a diploma bírálatának egy, a bíráló által javasolt osztályzatot nem tartalmazó másolati példányát, amely jelentős segítséget nyújt a védésre történő felkészüléshez.

Komplex szóbeli vizsga A Jelölt a diploma témájához kapcsolódóan szakmai kérdéseket kap a kérdezőtanároktól. Ezek megválaszolásával ad számot arról, hogy a szakma gyakorlásához szükséges, a képzési célnál meghatározott ismereteket és készségeket birtokolja, képes azokat összefüggéseiben kezelni, alkalmazni, és álláspontját a szakemberekkel folytatott vitában megvédeni.

4.1.3 Oklevélkiadás feltétele A Jelölt a végzést igazoló oklevelet csak abban az esetben kapja meg, ha – sikeres záróvizsgát tett {egyik elem (diplomavédés illetve komplex szóbeli vizsga) sem elégtelen} és – két idegen nyelvből (angol, német, francia, olasz, spanyol vagy orosz) legalább középfokú, „C”-típusú, az egyik nyelv esetében szakmai anyaggal bővített, államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik2.

4.1.4 Minősítés A diploma minősítése

A diploma végső érdemjegyét a Záróvizsga-bizottság a záróvizsgán, a Jelölt védése után határozza meg a bíráló(k) véleménye (írásos vélemény + a javasolt osztályzat), a szaktanszék által javasolt osztályzat, valamint a diploma védése során a hallgatónak a témában tanúsított felkészültsége alapján. A diploma minősítése nem a felsorolt érdemjegyek valamilyen algoritmikus átlagaként születik meg. A diplomára adott osztályzatot a Záróvizsgabizottság az előzetes javasatokat is figyelembe véve a Jelöltnek a záróvizsgán nyújtott teljesítményére alapozva, a kérdésekre adott válaszokat, a szakmai beszélgetés minőségét, a vitakészséget értékelve határozza meg. A diplomára adható osztályzatok: jeles (5); jó (4); közepes (3); elégséges (2); elégtelen (1 ). Elégtelen dolgozat esetén a szakvezető és a konzulens-tanár döntik el, hogy a hallgatónak új témát kell-e választania és ebből készíteni a dolgozatot, vagy elegendő a meglevő dolgozat átdolgozása, kiegészítése illetve javítása, korrigálása. Ez utóbbi esetben közölni kell a Jelölttel, hogy mik az elvárások, milyen korrekciókra, kiegészítésekre van szükség.

A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a diploma védésére és a komplex szóbeli vizsgára adott érdemjegyek egyszerű számtani átlaga egész számra kerekítve.

A diploma eredménye

A diploma eredményének a kiszámítási algoritmusát a Tanulmányi Osztály határozza meg az egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata szerint. A képzés tekintetében szintén hatályos, a képesítési követelmények kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítésről szóló 77/2002. (IV.3.) Kormányrendelet 1 §. (3) bekezdése és az azzal összefüggő 7. sz. melléklet 9.2. pontja kimondja, hogy az oklevél kiadásának feltételeként a két középfokú „C” típusú szakmai anyaggal bővített nyelvvizsga közül az egyik helyett felsőfokú „C” típusú nyelvvizsga is elfogadható. 2

dr. Raffai Mária

14


4.1.5 A diplomakészítéshez javasolt, felhasználható irodalmak (Nem szakmai anyagok) A témához tartozó speciális szakirodalmakat a Jelöltnek magának kell felkutatnia és összegyűjtenie (ennek bemutatására szolgált többek között az Irodalomkutatás dokumentuma), de az alábbiak (tipográfiai előírások és szemléltetésre alkalmas technikák) általában is hasznosak és felhasználhatóak a dokumentumkészítéshez, így ajánlottak mindenfajta kutató/fejlesztő munkához: 1. A magyar helyesírás szabályai – Akadémiai Kiadó, Budapest. 2. Ábrahám István et al.: Kiadói ismeretek -- Útmutató tankönyv-szerzők és szerkesztők számára – Korona Kiadó, Budapest, 1993. 3. Fodor Gábor Antal: Ismerkedés a kiadványszerkesztéssel – Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999 4. Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve – Osiris Kézikönyvek, Osiris Kiadó, Budapest, 1996. ISBN 963 379 227 4 (http://w3.ktg.gau.hu/inform/tipo/index.html) 5. Raffai Mária: Problémafeltárás és helyzetelemzés – Technikai támogatás az elemzőmunkához és a dokumentumkészítéshez – IRT5 Munkafüzet, Novadat Kiadó, 2007. 6. Robin Williams: Tervezz bátran! Oldaltervezés és tipográfia egyszerűen és azon is túl – Scolar Kiadó, 2006. 7. Siklósi Attila: Mindennapi tipográfiánk – Műszaki Könyvkiadó, 1997 8. Tipográfia – http://hu.wikipedia.org/wiki/Tipogr%C3%A1fia 9. Tipográfia – írás számítógéppel – http://szabadbolcseszet.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&task=all&id_tananyag=19 10. Tipográfia a gyakorlatban – Printinfo Kiadó (beszerezhető: http://depo.hu/termek/egyeb/noname/tipografia_a_gyakorlatban_1064c90041.html#info 11. Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége – számítógéppel – Tölgyfa Kiadó, Budapest, 1996. ISBN 9637164-08-1 (http://w3.ktg.gau.hu/inform/tipo/index.html) Letölthető betűkészletek 1. Big Resources Network: http://www.fontfiles.com/ 2. All-4-Free fonts: http://www.all-4-free.com/fonts/

dr. Raffai Mária

15


A d ip lo m a k é s z íté s é v e l kapcsolatos formalapok, m e llé k le te k

dr. Raffai Mária

16


1. sz. melléklet Téémaválasztás

Diplomatéma-választás A jelölt neve: A jelölt eMail-címe: Nyelvvizsga-információk: 1. nyelv

2. nyelv

Nyelv: Nyelvvizsga szintje: Nyelvvizsga-bizonyítvány száma: Egyetemi konzulens: név: tanszék: Külső konzulens név: beosztás: munkahely

megnevezése: címe:

A diploma „Bizalmas” minősítését kérem:

igen

nem

A diplomamunka címe: Előzetes elképzelés, célkitűzés a téma kidolgozásával kapcsolatban

Kelt: ______________________________, helység

egyetemi konzulens

dr. Raffai Mária

_______________________ dátum

jelölt

17


2. sz. melléklet Dokumentum-címlap

Diplomadokumentumok címlapja

a dokumentum szerzője

a d o k u m e n tu m c ím e

a dokumentum típusa közreműködők (például konzulensek)

év.hó.nap Dokumentum-fejrész dr. Raffai Mária

18


Diplomadokumentumok fejrésze Azoknál a munkadokumentumoknál (például DEJ), amelyekhez nem készítünk külön címlapot, az első oldalra az alábbi táblázat szerint kell megadni a dokumentum egyértelmű azonosításához és kezeléséhez legszükségesebb információkat: A dokumentum típusa*: A dokumentum készítője: A dokumentum témája (lehet rövid cím): Belső konzulens A készítés időpontja

* A dokumentum típusának megjelölésénél az alábbi kódokat alkalmazhatjuk: DT: DEJ: TV: EL: TK:

dr. Raffai Mária

diplomaterv, kutatási koncepció diplomakészítés-előrehaladási jelentés témaválasztása diploma előlap diplomatéma kiírás

19


3. sz. melléklet Konzultációs adatlap

Konzultációs adatlap A jelölt neve: A diplomamunka címe: Belső konzulens

A konzultá- A konzultáció tárgya ció időpontja

dr. Raffai Mária

A konzulens aláírása

20


4. sz. melléklet Diplomatéma-kiírás

Diplomatéma-kiírás A jelölt neve: A jelölt eMail-címe: Egyetemi konzulens: név: tanszék: Külső konzulens név: beosztás: munkahely

megnevezése: címe:

A diploma „Bizalmas” minősítésű3:

igen

nem

A diplomamunka címe: Kidolgozandó részfeladatok:

Győr,

egyetemi konzulens

3

szakvezető

Ha a Jelölt a diploma „Bizalmas” minősítését kéri, akkor mellékelnie kell a cég erre vonatkozó írásos kérvényét is.

dr. Raffai Mária

21


5. sz. melléklet Előlapok

Diploma-előlapok A diplomába befűzendő, a szaktanszék által kiállított előlapok – címlap – kidolgozandó részfeladatok – minősítő lap Az előlapokat a hallgató a Szakszeminárium 2. félévének 12. hetében kapja meg, legkésőbb a hét utolsó munkanapján. Nem fogadható el az a diplomamunka, amelyben a Jelölt által készített, vagy illetéktelen személytől kapott előlapok szerepelnek.

Címlap A kész diploma első oldala egy címlap, amely az alábbiakat tartalmazza: – – – – – –

az intézmény neve (Széchenyi István Egyetem), logója (fent, középen) „DIPLOMAMUNKA” felirat a diploma címe, ami röviden, tömören utal a diploma témájára, illetve sugallja annak megoldását alcím, a főcím pontosítására szolgál készítő(k) neve a végzettség megjelölésével hely (csak városnév), évszám (nem kell pontos dátum), ez legyen egészen alul, szintén középen

Kidolgozandó részfeladatok A Kidolgozandó részfeladatok lap tájékoztatja az értékelőket arról, hogy melyek voltak azok a feladatok, amelyeket a Jelöltnek a diplomamunka kidolgozása során el kellett végeznie, meg kellett oldania.

Minősítő lap A Minősítő lap arra való, hogy aláírt jóváhagyás legyen a diploma beadhatóságára vonatkozóan a külső és az egyetemi konzulenstől, és hogy legyen lehetőség a dolgozatban a bíráló és a Záróvizsga-bizottság értékelésének a rögzítésére.

dr. Raffai Mária

22


Előlapok-1 Címlap

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR, INFORMATIKA TANSZÉK

DIPLOMAMUNKA A diplomamunka címe (főcím és alcím)

a szerző (Jelölt) neve gazdaságinformatikus

Hely, évszám dr. Raffai Mária

23


Előlapok-2 Kidolgozandó feladatok A diplomamunka készítése során kidolgozandó részfeladatok:

Egyetemi konzulens:

név: tanszék

Külső konzulens:

név beosztás munkahely megnevezése munkahely címe

A diploma „Bizalmas” minősítésű:

igen

nem

Győr, a diploma-előlapok kiadásának a dátuma

tanszékvezető

dr. Raffai Mária

szakvezető

24


Külső konzulens A diplomamunkát átnézetem, ellenőriztem,

Előlapok-3 Minősítő lap beadható

nem adható be

a külső konzulens aláírása

dátum Egyetemi konzulens A diplomamunkát átnézetem, ellenőriztem,

dátum

bírálatra bocsátható

nem bocsátható bírálatra

az egyetemi konzulens aláírása

A bíráló neve: beosztása: munkahelye: a munkahely címe:

A diplomamunka minősítése A bíráló javaslata: érdemjegy

dátum

a bíráló aláírása

érdemjegy

dátum

szaktanszék aláírása

érdemjegy

dátum

ZVB elnök aláírása

Szaktanszéki javaslat:

A ZVB javaslata:

dr. Raffai Mária

25


6. sz. melléklet Foormai előírások

A diplomadokumentum 1. A diplomamunka lapjainak lefűzési sorrendje:

– diploma-címlap (a szaktanszék készíti) – kidolgozandó részfeladatokat tartalmazó lap (a szaktanszék készíti) – diplomamunka minősítő lap (a szaktanszék készíti, a beadás előtt a külső és az egyetemi konzulensnek jóváhagyólag alá kell írnia) – idegennyelű összefoglaló (a diplomamunka 1-2 oldalas angol vagy német nyelvű összefoglalója) – bevezetés, célkitűzés – tartalomjegyzék – a szakdolgozat tartalmi része – következtetések – irodalomjegyzék – esetleg ábra-, táblázatjegyzék – mellékletek – az egyetemi konzulens kérésére a diplomamunka anyagát elektronikus adathordozón is be kell nyújtani

2. Kötésre vonatkozó előírások – fekete bőr-/műbőrkötés – előlap-feliratok (lásd 2. ábra) – gerincfeliratok (lásd 3. ábra)

DIPLOMAMUNKA

a Jelölt neve a készítés éve 2. ábra A diplomamunka külső fedőlapja

alja

teteje

név

év 3. ábra A diploma gerince

4. Beadandó 2 példány diplomamunka benyújtási határidőt lásd 1.1 fejezet) 5 példány összefoglaló (4-5 oldal), amelynek áttekintő képet kell adnia a diplomamunka néhány lényegi kérdéséről, kiemelve a kutatás/fejlesztés − célját, − a hallgató önálló munkáját bizonyító értékeit, valamint − a következtetéseket, amelyek az elért eredményeket fogalmazzák meg. Az összefoglalók benyújtásának a határideje légkésőbb a záróvizsgát megelőző hét első munkanapja. dr. Raffai Mária

26


7. sz. melléklet Bírálati lap

Diplomabírálati Lap Jelölt: …………………………….. A diplomatéma aktualitása

A célkitűzés és a kidolgozás összhangja

Eredetiség, korszerűség, a kidolgozás színvonala

Szakmai helyesség, a számszerűség korrektsége

A diploma elméleti jelentősége, gyakorlati hasznossága

Kiemelkedően jó rész(ek), szellemes megoldás(ok)

Különösen gyenge rész(ek), a dolgozatba írt megjegyzések oldalszáma

dr. Raffai Mária

27


Bírálati lap 2. oldal Szakirodalmi ismeret, tájékozottság, irodalomfeldolgozás

Stílus, nyelvezet, szabatosság

A diploma szerkezete, felépítése, logikussága

Külalak, esztétikai, formai kivitel

Egyéb észrevétel, megjegyzés

A védésen tisztázandó kérdések

Összefoglaló vélemény, általános értékelés

Javasolt osztályzat:

____________________________

Kelt: a bíráló aláírása7 dr. Raffai Mária

28

TARTALOMJEGYZÉK A DIPLOMAKÉSZÍTÉS FOLYAMATA

Recommend Documents