Tartalomjegyzék. 1. Bevezetés A bejelentés benyújtása... 5

Alaki követelmények

A BELSŐ PIACI HARMONIZÁCIÓS HIVATAL (VÉDJEGYEK ÉS FORMATERVEZÉSI MINTÁK) ÁLTAL A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYEKKEL KAPCSOLATBAN VÉGZETT VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁS B. RÉSZ VIZSGÁLAT 2. SZAKASZ ALAKI KÖVETELMÉNYEK

A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat FINAL

VERSION 1.0

1. oldal DATE 02/01/2014


Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés ................................................................................................... 5

2.

A bejelentés benyújtása ............................................................................ 5 2.1. Bejelentők ................................................................................................... 5 2.2. Hol lehet benyújtani a közösségi védjegybejelentést? ............................ 5

3.

A díjak ......................................................................................................... 5 3.1. Általános díjak ............................................................................................ 5 3.2. Az alapdíj elmaradása ................................................................................ 6 3.3. Az osztályonkénti díj elmaradása.............................................................. 6 3.4. Díjvisszatérítés visszavonás esetén ......................................................... 7

4.

A bejelentés időpontja .............................................................................. 7 4.1. A bejelentés időpontjára vonatkozó követelmények ............................... 7 4.2. Elektronikusan benyújtott védjegybejelentések ...................................... 8 4.3. A nemzeti hivatalokon (egy tagállam szellemitulajdon-védelmi hivatalán vagy a Benelux Hivatalon) keresztül benyújtott bejelentések ................................................................................................ 8 4.4. Közvetlenül a BPHH-hoz beérkező bejelentések...................................... 8 4.5. Az áruk és szolgáltatások jegyzéke .......................................................... 9

5.

Aláírás......................................................................................................... 9

6.

Nyelvek/fordítások ..................................................................................... 9 6.1. Első és második nyelv ............................................................................... 9 6.2. A levelezési nyelv ..................................................................................... 10 6.3. A fordításokhoz használt referencianyelv .............................................. 10 6.4. A többnyelvű elemek fordítása ................................................................ 10 6.5. Áruk és szolgáltatások korlátozása ........................................................ 12

7.

Jogosult, képviselő és levelezési cím ................................................... 12 7.1. Bejelentő ................................................................................................... 12 7.2. Képviselő .................................................................................................. 13 7.3. Név/cím módosítása ................................................................................. 13 7.4. Tulajdonjog átruházása............................................................................ 13

8.

A védjegy fajtája ...................................................................................... 13 8.1. Egyedi védjegyek ..................................................................................... 14 8.2. Együttes védjegyek .................................................................................. 14 8.2.1. Az együttes védjegyek jellege ...................................................................... 14


VERSION 1.0

2. oldal DATE 02/01/2014

Alaki követelmények 8.2.2. Az együttes védjegyek bejelentői ................................................................. 14 8.2.3. Benyújtandó dokumentumok ........................................................................ 15 8.2.4. Az együttes védjegyekre vonatkozó alaki követelmények vizsgálata .......... 15 8.2.4.1. 8.2.4.2.

A használatról rendelkező szabályzatot nem nyújtották be ....................... 15 A használatról rendelkező szabályzatot benyújtották, de hiányos ............. 15

8.2.5. A védjegy fajtájának módosítása (együttesről egyedire) .............................. 15

9.

Védjegytípus ............................................................................................ 16 9.1. Szóvédjegyek ............................................................................................ 16 9.2. Ábrás védjegyek ....................................................................................... 17 9.3. Térbeli védjegyek ..................................................................................... 18 9.4. Hangvédjegyek ......................................................................................... 21 9.4.1. Elektronikus hangfájl .................................................................................... 21 9.4.2. Zenei kotta .................................................................................................... 21 9.4.3. Szonogramok................................................................................................ 21

9.5. Önmagában vett színvédjegy .................................................................. 22 9.6. Hologramok .............................................................................................. 23 9.7. Szag- / illatvédjegyek ............................................................................... 24 9.8. Egyéb védjegyek ...................................................................................... 24 9.8.1. 9.8.2. 9.8.3. 9.8.4.

Animált védjegyek (mozgás) ........................................................................ 24 Pozíciós védjegyek ....................................................................................... 25 Végigfutó védjegyek ..................................................................................... 28 Mintázatvédjegyek ........................................................................................ 29

9.9. A védjegytípus helyesbítése .................................................................... 29 9.9.1. Általános szabályok ...................................................................................... 29 9.9.2. A védjegyek visszatérő hiányosságainak példái .......................................... 29 9.9.2.1. 9.9.2.2.

Szóvédjegyek ............................................................................................ 29 Ábrás védjegyek ........................................................................................ 30

10. Sorozatvédjegyek .................................................................................... 31 10.1. Több ábrás megjelenítés.......................................................................... 32

11. Szín megjelölése ...................................................................................... 33 12. Védjegyleírások ....................................................................................... 35 13. Lemondó nyilatkozat ............................................................................... 39 14. (Az egyezmény szerinti) Elsőbbség ....................................................... 41 14.1. Az első bejelentés elve ............................................................................ 43 14.2. Hármas azonosság ................................................................................... 43 14.2.1. A védjegyek azonossága.............................................................................. 43 14.2.2. Áruk és szolgáltatások azonossága ............................................................. 44 14.2.3. A jogosult azonossága ................................................................................. 44

14.3. Az elsőbbséggel kapcsolatos követelmények nem teljesülése ............ 44 A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat FINAL

VERSION 1.0

3. oldal DATE 02/01/2014


14.4. Az elsőbbséget bizonyító iratok benyújtásának elmaradása ................ 45 14.5. A korábbi bejelentés nyelve .................................................................... 45 14.6. Az elsőbbség időpontjának ellenőrzése a bejelentés napjának megváltozását követően .......................................................................... 45 14.7. Az elsőbbség vizsgálata során talált hiányosságok kezelése............... 45 14.8. Az elsőbbségi igény példái ...................................................................... 46 14.8.1. 14.8.2. 14.8.3. 14.8.4. 14.8.5. 14.8.6.

Első bejelentés ............................................................................................. 46 A védjegyek összehasonlítása ..................................................................... 46 Az áruk és szolgáltatások összehasonlítása ................................................ 49 A sorozatvédjegyen alapuló elsőbbségi igények.......................................... 50 Elsőbbség igénylése térbeli vagy „egyéb” védjegyek tekintetében .............. 50 Együttes védjegyeket érintő elsőbbségi igények .......................................... 51

15. Kiállítási elsőbbség ................................................................................. 51 16. Szenioritás ............................................................................................... 52 16.1. Szenioritás bevezetése ............................................................................ 52 16.2. A szenioritás vizsgálata ........................................................................... 53 16.3. Megjelölések azonossága ........................................................................ 54 16.4. Áruk és szolgáltatások............................................................................. 54 16.5. A szenioritási vizsgálat során talált hiányosságok kezelése ................ 55 16.6. A szenioritási igények példái ................................................................... 55

17. Átalakítás.................................................................................................. 56 18. A közösségi védjegybejelentés módosítása ......................................... 56 18.1. Módosítások a védjegy megjelenítésében .............................................. 56

19. Átalakítás.................................................................................................. 58


VERSION 1.0

4. oldal DATE 02/01/2014


1.

Bevezetés

Minden közösségi védjegybejelentésnek eleget kell tennie bizonyos alaki szabályoknak. Ezen Iránymutatás célja, hogy meghatározza a Hivatal gyakorlatát a közösségi védjegybejelentésekre vonatkozó alaki szabályok terén.

2.

A bejelentés benyújtása

2.1.

Bejelentők

A KVR 5. cikke Közösségi védjegyoltalmat bármely természetes vagy jogi személy bejelenthet, a közjogi társulásokat is ideértve, állampolgárságtól vagy székhelytől függetlenül.

2.2.

Hol lehet benyújtani a közösségi védjegybejelentést?

A KVR 25. cikkének (1) bekezdése A KV Vhr. 82. szabálya A Hivatal elnökének EX-05-3 és EX-11-3 határozata A bejelentő a közösségi védjegybejelentést közvetlenül a BPHH-nál, a tagállam központi iparjogvédelmi hivatalánál vagy a Benelux Hivatalnál nyújthatja be. A közösségi védjegybejelentéseket elektronikus úton (elektronikus bejelentéssel), faxon, hagyományos postai úton vagy futárszolgálat útján lehet elküldeni a BPHH-hoz, de a Hivatal recepcióján személyesen is leadhatók.

3.

A díjak

A CTMFR 2., 7. és 8. cikke A KVR 27. cikke A KV Vhr. 4. szabálya és 9. szabályának (5) bekezdése A Hivatal elnökének 1996-ban, 2003-ban és 2006-ban módosított EX-96-1 határozata; a Hivatal elnökének EX-11-3 határozata

3.1.

Általános díjak

A közösségi védjegybejelentésre a következő díjak vonatkoznak:


VERSION 1.0

5. oldal DATE 02/01/2014


Védjegy

Alapdíj legfeljebb 3 osztályra

További osztályonkénti díj

Elektronikus bejelentés

900 EUR

150 EUR

Papíralapú bejelentés

1 050 EUR

150 EUR

Együttes

1 800 EUR

300 EUR

A díjat euróban kell megfizetni. A más pénznemben történő fizetés érvénytelen, és a jogok elvesztésével jár. Az együttes védjegy elektronikus bejelentéséért nem jár díjkedvezmény. A díjakról bővebb információ itt található: Iránymutatás, A. rész, „Általános szabályok”, 3. szakasz, „A díjak, költségek és terhek megfizetése”.

3.2.

Az alapdíj elmaradása

Amennyiben az alapdíj a bejelentés Hivatalhoz történő beérkezésétől számított egy hónapon belül nem kerül befizetésre, az ideiglenes bejelentési időpont elvész (lásd az alábbi 4. bekezdést, „A bejelentés napja”). A bejelentés napját mindazonáltal fenn lehet tartani, ha a bejelentő bizonyítani tudja, hogy az egy hónapos határidőn belül, az egyik tagállam egy bankjában teljesítette a befizetést, vagy átutalási megbízást adott, valamint ha tíz százalékos pótdíjat fizet. A pótdíjat nem kell megfizetni abban az esetben, ha a bejelentő bizonyítékkal tudja igazolni, hogy a befizetést több mint tíz nappal az egy hónapos határidő lejárta előtt indította el.

3.3.

Az osztályonkénti díj elmaradása

Ha a bejelentéshez több mint három áru- és/vagy szolgáltatásosztály tartozik, akkor minden újabb osztály után további osztályonkénti díjat kell fizetni. •

Ha a megfizetett díjak vagy a folyószámla által fedezett összeg kevesebb az űrlapon kiválasztott osztályok után fizetendő díjak teljes összegénél, az elmaradásról értesítő levelet küldenek ki, amely két hónapos fizetési határidőt ír elő. Ha a befizetés a megadott határidőn belül nem érkezik be, úgy kell tekinteni, hogy a megfizetett díj által nem fedezett osztályok esetében a bejelentést visszavonták. Ha nincsenek más szempontok annak eldöntésére, hogy a befizetett összeget melyik osztályokra szánták, a Hivatal az osztályozási sorrend szerint veszi azokat figyelembe (a legalacsonyabbtól kezdve); a bejelentést azon osztályok esetében kell visszavontnak tekinteni, amelyek után az osztályonkénti díjat nem (teljesen) fizették meg.

•

Ha egy osztályozási hiányosság helyesbítését követően további osztályonkénti díjakat kell fizetni, az elmaradásról értesítő levelet küldenek ki, amely két hónapos fizetési határidőt ír elő. Ha a befizetés a megadott határidőn belül nem érkezik be, úgy kell tekinteni, hogy a ténylegesen megfizetett díjak által nem fedezett újraosztályozásból eredő osztályok esetében a bejelentést visszavonták. Ha nincsenek más szempontok annak eldöntésére, hogy a befizetett összeget


VERSION 1.0

6. oldal DATE 02/01/2014


melyik osztályokra szánták, a Hivatal az osztályozási sorrend szerint veszi azokat figyelembe (a legalacsonyabbtól kezdve); a bejelentést azon osztályok esetében kell visszavontnak tekinteni, amelyek után az osztályonkénti díjat nem (teljesen) fizették meg.

3.4.

Díjvisszatérítés visszavonás esetén

A bejelentés alapdíját csak abban az esetben térítik vissza, ha a visszavonásról szóló nyilatkozat beérkezik a Hivatalhoz: •

hitelkártyával történő fizetés esetén – a hitelkártya utasításokat/adatokat tartalmazó kérelem beérkezésének napján;

•

banki átutalással történő fizetés esetén – mielőtt az összeget ténylegesen jóváírnák a Hivatal bankszámláján;

vagy •

folyószámláról történő befizetés esetén – az alapdíj megfizetésének egy hónapos határidején belül;

vagy •

folyószámla azonnali megterhelésére kiadott írásbeli utasítás esetén– az említett utasítás kézhezvétele előtti napon vagy legkésőbb aznap.

Ha a bejelentés alapdíját vissza kell téríteni, az esetlegesen befizetett további osztályonkénti díjak is visszatérítésre kerülnek. A további osztályonkénti díjak visszatérítése csak akkor fordulhat elő, ha a bejelentő által a közösségi védjegybejelentésben feltüntetett osztályokhoz képest túlfizetés történt.

4.

A bejelentés időpontja

A KVR 25., 26. és 27. cikke A KV Vhr. 9. szabályának (1) bekezdése

4.1.

A bejelentés időpontjára vonatkozó követelmények

Amennyiben a bejelentés nem elektronikus bejelentés útján érkezik be a Hivatalba, egy ideiglenes bejelentési napot rendelnek hozzá, és a Hivatal azonnal kiállít egy átvételi elismervényt ezzel az ideiglenes bejelentési nappal. Egy hónap elteltével, a díj befizetése után elismerik a bejelentés napját, amennyiben a bejelentés eleget tesz a következő követelményeknek: • •

a bejelentés egy közösségi védjegy lajstromozása iránti kérelem; a bejelentés a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat tartalmaz;


VERSION 1.0

7. oldal DATE 02/01/2014


• •

a bejelentés tartalmazza a védjegy megjelenítését; a bejelentés tartalmazza az áruk/szolgáltatások jegyzékét.

Amennyiben a fenti követelmények bármelyike nem teljesül, a hiányosságról értesítő levelet küldenek, amelyben felkérik a bejelentőt, hogy az értesítő levél kézhezvételétől számított két hónapon belül pótolja a hiányzó elemet. A határidő meghosszabbítására nincs lehetőség. Ha a hiányosságot nem orvosolják, a közösségi védjegybejelentést „benyújtatlannak” minősítik, a már megfizetett díjakat visszatérítik, és az ügyet lezárják. Ha az értesítő levélben megadott határidőn belül közlik a hiányzó információt, a bejelentés napját arra a napra módosítják, amelyen minden kötelező információ közlése megtörtént, a befizetést is beleértve. A bejelentők esetenként a védjegy több megjelenítését is benyújtják (ezzel kapcsolatban lásd: 9.1.3. bekezdés, „Térbeli védjegyek” és 10. bekezdés, „Sorozatvédjegyek”). Mivel a bejelentés ilyen esetben tartalmazza a védjegy megjelenítését, a bejelentés napjának meghatározása szempontjából ez nem tekinthető hiányosságnak. A bejelentőnek viszont jeleznie kell, hogy a benyújtott megjelenítések közül melyiket kívánja használni a közösségi védjegybejelentés megjelölésére; ezt hiányosságot pótló levél útján teheti meg, a Hivatal két hónapos határidőt ír elő a bejelentő számára a helyes megjelenítés meghatározására.

4.2.

Elektronikusan benyújtott védjegybejelentések

Az elektronikusan benyújtott közösségi védjegybejelentések esetében a rendszer azonnal kiállít egy automatikus benyújtási elismervényt, és ez megjelenik annak a számítógépnek a képernyőjén, ahonnan a bejelentést elküldték. A bejelentőnek el kell mentenie vagy ki kell nyomtatnia az automatikus elismervényt; a Hivatal további elismervényt nem küld. Az elektronikusan benyújtott bejelentések elismervényein már szerepel az ideiglenes bejelentési dátum.

4.3.

A nemzeti hivatalokon (egy tagállam szellemitulajdon-védelmi hivatalán vagy a Benelux Hivatalon) keresztül benyújtott bejelentések

Ha a közösségi védjegybejelentést egy tagállam központi szellemitulajdon-védelmi hivatalánál vagy a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalnál nyújtják be, ugyanolyan hatálya van, mintha ugyanazon a napon a BPHH-nál nyújtották volna be, feltéve, hogy a nemzeti hivatalnál történt benyújtástól számított két hónapon belül beérkezik a BPHH-hoz. Ha a közösségi védjegybejelentés két hónapon belül nem érkezik be a BPHH-hoz, azt a napot tekintik a bejelentés napjának, amikor a BPHH-hoz beérkezik.

4.4.

Közvetlenül a BPHH-hoz beérkező bejelentések

Ha a bejelentő a BPHH-nál nyújtja be a közösségi védjegybejelentést, a bejelentés napja az átvétel napja lesz, feltéve, hogy a bejelentés teljes.


VERSION 1.0

8. oldal DATE 02/01/2014


4.5.

Az áruk és szolgáltatások jegyzéke

A KVR 26. cikke és 43. cikkének (2) bekezdése A bejelentés napjának elismeréséhez az egyik követelmény az áruk és szolgáltatások jegyzékének jelenléte. A közösségi védjegybejelentési űrlap korábbi közösségi védjegyre vonatkozó mezőjében feltüntethető az áruk és szolgáltatások listája. Az áruk és szolgáltatások osztályozásáról bővebb információ itt található: Iránymutatás, B. rész, „Vizsgálat”, 3. szakasz, „Osztályozás”. Az oltalom eredeti áruk és szolgáltatások jegyzéke által meghatározott terjedelme nem bővíthető. Ha a bejelentő a benyújtás után további árukat vagy szolgáltatásokat szeretne oltalom alá vonni, új bejelentést kell benyújtania.

5.

Aláírás

A KV Vhr. 80. szabályának (3) bekezdése és 82. szabályának (3) bekezdése A faxon, postai úton, futárszolgálat vagy személyes kézbesítés útján benyújtott űrlapokat aláírással kell ellátni, vagy magán az űrlapon, vagy egy kísérőlevélben. Az aláírás a bejelentő vagy annak képviselőjének aláírása lehet. Ha a Hivatallal közölt bejelentésről hiányzik az aláírás, a Hivatal felkéri az érintett felet, hogy két hónapos határidőn belül javítsa ki a szabálytalanságot. Ha a hiányosságot a határidőn belül nem orvosolják, a bejelentés elutasításra kerül. Ha a bejelentést elektronikus úton nyújtják be, a feladó nevének feltüntetését az aláírással egyenértékűnek kell tekinteni.

6.

Nyelvek/fordítások

A KVR 119., 120. cikke és 43. cikkének (2) bekezdése A Hivatal elnökének 4/04 közleménye A közösségi védjegybejelentést az Európai Unió hivatalos nyelveinek bármelyikén be lehet nyújtani. Az űrlapon egy második nyelvet is meg kell adni a Hivatal öt nyelve közül (angol, francia, német, olasz vagy spanyol). A bejelentési űrlapnak az első nyelvtől eltérő nyelvű változata is használható. Az űrlapot mindazonáltal az említett első nyelven kell kitölteni, beleértve az áruk és szolgáltatások jegyzékét, a szín(ek) megjelölését, a védjegy leírását és adott esetben a lemondó nyilatkozatot.

6.1.

Első és második nyelv

Az űrlapon megadott összes információt az első nyelven kell feltüntetni, ellenkező esetben értesítő levelet küldenek a hiányosságról. Ha a hiányosságot két hónapon belül nem orvosolják, a bejelentés elutasításra kerül.


VERSION 1.0

9. oldal DATE 02/01/2014


A második nyelv a felszólalási és törlési eljárások lehetséges nyelveként szolgál. A második nyelvnek különböznie kell az elsőnek kiválasztott nyelvtől. Az első és a második nyelv megválasztását a benyújtás után semmilyen esetben sem lehet módosítani.

6.2.

A levelezési nyelv

A levelezési nyelv a védjegy lajstromozásáig tartó vizsgálati eljárása során a Hivatal és a bejelentő közötti levelezéshez használt nyelv. Amennyiben a bejelentő által választott első nyelv a Hivatal által használt öt nyelv egyike, akkor ezt használják levelezési nyelvként. Olyan esetekben, amikor a bejelentő a Hivatal által használt öt nyelv egyikét választja első nyelvnek, de utána jelzi, hogy a második nyelv legyen a levelezési nyelv, a Hivatal az első nyelvet fogja levelezési nyelvnek tekinteni, és erről tájékoztatja a bejelentőt. Példa Választott első nyelv

Választott második nyelv

Választott levelezési nyelv

francia

angol

angol

A levelezési nyelv a francia lesz.

A nyelvekről bővebb információ itt található: Iránymutatás, A. rész, „Általános szabályok”, 4. szakasz, „Az eljárások nyelve”.

6.3.

A fordításokhoz használt referencianyelv

Az áruk és szolgáltatások jegyzéke és a bejelentésben szereplő összes többnyelvű elem lefordításra kerül az EU hivatalos nyelveire. A fordítások forrásnyelvét referencianyelvnek nevezzük. Amennyiben a bejelentés első nyelve a Hivatal által használt öt nyelv egyike, mindig ez lesz a referencianyelv. Ha a bejelentés első nyelve nem a Hivatal öt nyelvének valamelyike, és a bejelentő benyújtotta az áruk és szolgáltatások jegyzékének második nyelvre történt fordítását, a referencianyelv a második nyelv lesz. Ha nem közölt fordítást, az első nyelv lesz a referencianyelv. Ha az áruk és szolgáltatások fordítását a második nyelven közlik, a Hivatal ellenőrzi, hogy az összes többnyelvű elem (a védjegyleírás, a szín megjelölése, a lemondó nyilatkozat; részletesebben lásd az alábbi 6.4. bekezdést) le van-e fordítva, és a fordítás megfelel-e az első nyelvnek. Amennyiben ez nem teljesül, a hiányosságról értesítő levelet küld a bejelentőnek. Az egyszerű színek fordítását a Hivatal pótolja.

6.4.

A többnyelvű elemek fordítása

A többnyelvű elemek olyan információkat tartalmaznak a bejelentésről, amelyeket elvben le kell fordítani. Ezek az elemek a védjegyleírások, a színmegjelölések és a lemondó nyilatkozatok. Mielőtt a Hivatal elküldené a bejelentést fordításra, ellenőrzi, hogy a többnyelvű elemekben szereplő információ helyes és elfogadható legyen. A A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat FINAL

VERSION 1.0

10. oldal DATE 02/01/2014


részletek az alábbiakban a színmegjelölésről, a védjegyleírásról és a lemondó nyilatkozatról szóló megfelelő bekezdésekben találhatók (11., 12., illetve 13. bekezdés). A bejelentés fordításának igénylése előtt a „nem lefordítandó” elemeket úgy jelölik meg, hogy idézőjelbe („”) teszik őket, az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontjával (CdT) egyeztetett szerkesztési szabálynak megfelelően. A következő elemeket nem szabad lefordítani, ezért idézőjelbe kell tenni őket: 1.

védjegyleírás: ha az elfogadható védjegyleírásban szerepel a védjegy szöveges eleme, ezt az elemet nem szabad lefordítani: Védjegyleírás

Védjegy

CTM 10 003 317 Rombusz alakú, árnyékolással ellátott háttéren a „Rishta” szó stilizált írásmóddal, valamint a „Rishta” szó felett, és a rombusz alakzat felső csúcsa alatt elhelyezett téglalapon, kisebb betűmérettel szedett „Premium Quality” szavak.

(A védjegyleírások vizsgálatáról szóló információért lásd az alábbi 12. bekezdést.)

2.

színmegjelölés: ha a színmegjelölés egy nemzetközi kódrendszerre (pl. „Pantone”) való hivatkozást is tartalmaz, ezt idézőjellel kell megjelölni, mivel nem szabad lefordítani: Színmegjelölés

Védjegy

CTM 10 171 452 Blå („Pantone 3115”), Grå („Cool Grey 9”).

(A színmegjelölések vizsgálatáról szóló információért lásd az alábbi 11. bekezdést.)

3.

lemondó nyilatkozatok: ha a védjegy szóelemére lemondó nyilatkozat vonatkozik, ezt a szóelemet idézőjellel kell megjelölni, mivel nem szabad lefordítani: Lemondó nyilatkozat

Védjegy

„socks”

DOODAH SOCKS

(A lemondó nyilatkozatok 13. bekezdést.)

vizsgálatáról

szóló

információért


VERSION 1.0

lásd

az

alábbi

11. oldal DATE 02/01/2014


6.5.

Áruk és szolgáltatások korlátozása

A KV Vhr. 95. szabályának a) pontja Amennyiben a közösségi védjegybejelentés első nyelve a Hivatal által használt nyelvek egyike, korlátozást csak a bejelentés első nyelvén lehet elfogadni. Azokban az esetekben, amikor a bejelentés első nyelve nem a Hivatal által használt nyelvek egyike, korlátozást csak a második nyelven lehet elfogadni, ha a második nyelvet jelölték meg levelezési nyelvnek. Példa a korlátozás iránti elfogadható kérelemre Első nyelv: NL

Második nyelv: EN

A Hivatalhoz angolul beküldött korlátozást el lehet fogadni, feltéve, hogy a bejelentésben az angolt jelölték meg levelezési nyelvnek.

Példa a korlátozás iránti nem elfogadható kérelemre Első nyelv: IT

Második nyelv: EN

A Hivatalhoz angolul beküldött korlátozást nem lehet elfogadni, mivel ebben az esetben az olasz a Hivatal által használt öt nyelv egyike, ezért ez az egyetlen nyelv, amelyen a korlátozás elfogadható.

7.

Jogosult, képviselő és levelezési cím

7.1.

Bejelentő

A KVR 3., 5. és 92. cikke A KV Vhr. 1. szabálya (1) bekezdésének b) pontja, 26. és 76. szabálya Közösségi védjegyoltalom jogosultja lehet bármely természetes vagy jogi személy, a közjogi társulásokat (pl. egyetemeket) is ideértve. A bejelentést olyan jogi személy nevében is el lehet fogadni, amelynek megalapítása folyamatban van. A közösségi védjegybejelentésben a bejelentőnek fel kell tüntetnie nevét, címét és állampolgárságát, valamint azt az államot, amelyben a bejelentő lakóhelye, székhelye vagy telephelye található. Természetes személyek esetén fel kell tüntetni a személy családnevét és utónevét. Jogi személyek esetén a teljes nevet fel kell tüntetni, és csak a jogi formát szabad a szokásos módon rövidíteni (pl. kft., bt.). Ha a jogi formát nem jelölik meg vagy helytelenül tüntetik fel, értesítő levelet küldenek erről a hiányosságról. Ha a hiányzó vagy helyes jogi formát nem adják meg, a bejelentés elutasításra kerül. A címnek lehetőség szerint tartalmaznia kell az utcanevet, a házszámot, a város vagy az állam/megye nevét, az irányítószámot és az országot. A bejelentőnek csak egy címet kell feltüntetnie, de ha több is szerepel, csak az első helyen feltüntetettet fogják rögzíteni szolgálati címként, kivéve, ha a bejelentő kifejezetten egy másikat jelöl meg erre a célra.


VERSION 1.0

12. oldal DATE 02/01/2014


Ha a bejelentő egy korábbi ügyben már kapott azonosító számot a Hivataltól, elegendő ezt az azonosító számot feltüntetni. A Hivatallal való kommunikációról bővebb információ itt található: Iránymutatás, A. rész, „Általános szabályok”, 1. szakasz, „Kommunikációs módok, határidők”.

7.2.

Képviselő

Ha a bejelentő székhelye, üzleti tevékenységének fő helye vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye az Európai Unió területén belül található, nem köteles képviseltetni magát. Ha a bejelentő lakóhelye, illetve székhelye, üzleti tevékenységének fő helye vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye nem az Európai Unió területén található, állampolgárságától függetlenül képviseletre van szüksége valamennyi eljáráshoz, a bejelentés benyújtását és a bejelentési díj megfizetését kivéve. A képviseletről bővebb információ itt található: Iránymutatás, A. rész, „Általános szabályok”, 5. szakasz, „Hivatásos képviselet”.

7.3.

Név/cím módosítása

A bejelentő vagy a képviselő neve és címe díjmentesen módosítható. A bejelentő nevének módosítása olyan módosítás, amely nem érinti a bejelentő azonosságát, ezzel szemben az átruházás a bejelentő azonosságának módosítása. A képviselő nevének módosítása olyan módosításra korlátozódik, amely nem érinti a megbízott képviselő azonosságát.

7.4.

Tulajdonjog átruházása

A KVR 17. cikkének (5) bekezdése, 24. és 87. cikke A KV Vhr. 31. szabályának (8) bekezdése és 84. szabálya (3) bekezdésének g) pontja A közösségi védjegybejelentéseket és lajstromozásokat a korábbi jogosultról/bejelentőről új jogosultra/bejelentőre lehet átruházni, elsősorban átruházás vagy jogutódlás útján. Az átruházás korlátozódhat azon áruk és/vagy szolgáltatások egy részére, amelyek tekintetében a védjegyet lajstromozták vagy bejelentették (részleges átruházás). Az átruházásokat kérésre rögzítik a védjegylajstromban, vagy közösségi védjegybejelentések esetén az ügyiratokban. A tulajdonjog átruházásáról bővebb információ itt található: Iránymutatás, E. rész, „A lajstrommal kapcsolatos műveletek”, 3. szakasz, „A közösségi védjegyoltalom mint a vagyoni forgalom tárgya”, 1. fejezet, „Átruházás”.

8.

A védjegy fajtája

A KVR kétfajta védjegyet különböztet meg: az egyedi és az együttes védjegyet. A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat FINAL

VERSION 1.0

13. oldal DATE 02/01/2014


8.1.

Egyedi védjegyek

A KVR 5. cikke Egyedi közösségi védjegyoltalom jogosultja lehet bármely természetes vagy jogi személy, vagy a rájuk alkalmazandó nemzeti jog szerint ezekhez a személyekhez hasonló személy, állampolgárságától függetlenül, a közjogi társulásokat is beleértve.

8.2.

Együttes védjegyek

A KVR 66–68. cikke A KV Vhr. 3. és 43. szabálya

8.2.1. Az együttes védjegyek jellege Az együttes védjegy a védjegyek egy külön típusa, amely azt jelzi, hogy a védjeggyel ellátott áruk vagy szolgáltatások nem csak egy kereskedőtől, hanem inkább egy társulás tagjaitól származnak. Az együttes védjegyeket fel lehet használni egy bizonyos régióra jellemző termékek hirdetésére, és egy adott áru gyártójának egyedi védjegyével együtt is használhatók. A társulás tagjai ezáltal meg tudják különböztetni termékeiket versenytársaik termékeitől. Az együttes közösségi védjegyek alapvető követelményeiről bővebb információ itt található: Iránymutatás, B. rész, „Vizsgálat”, 4. szakasz, „Feltétlen kizáró okok és együttes védjegyek”. Az együttes nem jelenti azt, hogy a védjegy sok személyhez tartozik (társbejelentők/társtulajdonosok), sem azt, hogy egynél több országot jelöl meg/fed le. A közösségi védjegyszabályozás szerint külön rendelkezések vonatkoznak az együttes védjegyek oltalmára.

8.2.2. Az együttes védjegyek bejelentői Együttes védjegy lajstromozására irányuló bejelentést nyújthat be a gyártók, az előállítók, a szolgáltatást nyújtók vagy a forgalmazók olyan társulása, amely a rá irányadó jogszabályok szerint saját nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, szerződést vagy más jogügyletet köthet, perelhet és perelhető, továbbá a jogi személyiséggel rendelkező közjogi társulás. Alapvetően két kritériumnak kell eleget tenni. A bejelentőnek először is egy társulásnak vagy közszektorbeli szervnek kell lennie, másodszor pedig önálló jogi személyiséggel kell rendelkeznie. Az együttes közösségi védjegyek alapvető követelményeiről bővebb információ itt található: Iránymutatás, B. rész, „Vizsgálat”, 4. szakasz, „Feltétlen kizáró okok és együttes védjegyek”. A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat FINAL

VERSION 1.0

14. oldal DATE 02/01/2014


8.2.3. Benyújtandó dokumentumok Az egyedi védjegy bejelentése esetén benyújtandó dokumentumok mellett az együttes közösségi védjegy bejelentéséhez a védjegy használatáról rendelkező szabályzatra is szükség van. Ennek a szabályzatnak tartalmaznia kell: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

a bejelentő nevét és üzleti címét; a társulás célját, illetve azokat a célokat, amelyekre tekintettel a jogi személyiséggel rendelkező közjogi társulást létrehozták; a társulás, illetve a jogi személyiséggel rendelkező közjogi társulás képviseletére felhatalmazott testületeket; a tagság feltételeit; a védjegy használatára jogosult személyeket; adott esetben a védjegy használatának feltételeit, ideértve a szankciókat is; ha a védjegy az áruk vagy szolgáltatások földrajzi származását jelöli, engedélyt mindazok csatlakozására a védjegyjogosult társuláshoz, akiknek az árui vagy szolgáltatásai az érintett földrajzi helyről származnak.

8.2.4. Az együttes védjegyekre vonatkozó alaki követelmények vizsgálata 8.2.4.1. A használatról rendelkező szabályzatot nem nyújtották be Ha a szabályzatot nem nyújtják be a bejelentéssel együtt, a hiányosságról értesítő levelet küldenek, amely két hónapos határidőt jelöl ki ennek közlésére. Ha a szabályzatot a két hónapos határidőn belül nem nyújtják be, a bejelentés elutasításra kerül. 8.2.4.2. A használatról rendelkező szabályzatot benyújtották, de hiányos Ha a szabályzatot benyújtották, de nem tartalmazza a fenti 8.2.3. bekezdésben felsorolt kötelező információkat, a hiányosságról értesítő levelet küldenek, amely két hónapos határidőt jelöl ki a hiányzó információk közlésére. Ha a hiányosságot a két hónapos határidőn belül nem orvosolják, a bejelentés elutasításra kerül.

8.2.5. A védjegy fajtájának módosítása (együttesről egyedire) Ha egy természetes személy tévedésből együttes védjegyet jelentett be, azaz az űrlapon tévesen az „együttes” típust jelölte meg/választotta ki a védjegy fajtájának, együttesről egyedire módosíthatja a védjegyet, mivel együttes védjegyet csak társulásoknak lehet adni. Ilyen esetben a díjtöbbletet is vissza kell téríteni. Ha egy jogi személy tévedésből együttes védjegyet jelentett be, szintén lehetővé kell tenni a módosítást, és vissza kell téríteni a díjtöbbletet. Az együttes védjegy benyújtása ilyenkor azonban nem minősül nyilvánvaló hibának, ezért a módosítási kérelmet el kell


VERSION 1.0

15. oldal DATE 02/01/2014


utasítani, ha bizonyítható, hogy a bejelentő ilyenfajta védjegyet akart bejelenteni, például ha: • a védjegy megjelenítésében szerepel az „együttes védjegy” megnevezés; • a bejelentő nevéből kiderül, hogy egy társulásról van szó; • benyújtásra kerül az együttes védjegy használatáról rendelkező szabályzat.

9.

Védjegytípus

A KVR 4. és 26. cikke, 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja A KV Vhr. 3. szabálya A védjegyek kategorizálása több funkciót lát el. Először is, előírja azt a jogi követelményt, hogy a védjegy megjeleníthető legyen; másodszor, segítheti a Hivatalt annak megértésében, hogy a bejelentő mit szeretne lajstromoztatni; végül pedig megkönnyíti a BPHH adatbázisában való keresést. A védjegy tárgya bármilyen, grafikailag ábrázolható megjelölés lehet. A bejelentés egyik feltétele, hogy a védjegy megjelenítése szerepeljen a bejelentő űrlapon. A védjegyet grafikailag ábrázolni kell, és ezt a megjelenítést nem helyettesítheti a védjegy leírása. Ha a bejelentő elmulasztja a védjegy grafikus ábrázolását, a hiányosságról értesítő levelet küldenek, és a bejelentés napja nem kerül rögzítésre (lásd a fenti 3. bekezdésben, „A bejelentés napja”). A bejelentés néhány esetben tartalmazza a védjegy megjelenítését, viszont nem határozza meg a kívánt védjegy típusát. A Hivatal ilyen esetben a megadott megjelenítés és a védjegy leírása alapján hozzárendeli a megfelelő védjegytípust, és erről írásban tájékoztatja a bejelentőt, aki az esetleges észrevételeit két hónapos határidőn belül teheti meg. Ha nem érkeznek észrevételek, úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő elfogadta a védjegytípus módosítását. Más esetben, ha a védjegy megjelenítése és a bejelentésben a védjegyről közölt további információk között nyilvánvaló ellentmondás áll fenn, a védjegy típusát ki kell javítani, „A védjegytípus helyesbítése” című 9.9. bekezdésben előírtak szerint. Az Iránymutatásban szereplő védjegytípusok példáit csak az alaki követelmények ellenőrzésével összefüggésben mutatjuk be, a vizsgálati eljárás kimenetelének sérelme nélkül.

9.1.

Szóvédjegyek

A szóvédjegy nyomtatott/gépelt formában, egyetlen sorban megjelenített, betűket (kisvagy nagybetűket), szavakat (kisbetűs vagy nagybetűs szavakat), számokat, billentyűzetjeleket vagy írásjeleket tartalmazó védjegy. A Hivatal szóvédjegyként az EU bármely hivatalos nyelvének ábécéjét elfogadja. A több sorba írt szövegből álló védjegyet ábrás védjegyként kell besorolni. Az elfogadható szóvédjegyek példái CTM 6 892 351

europadruck24

CTM 6 892 806

TS 840


VERSION 1.0

16. oldal DATE 02/01/2014


CTM 6 907 539

4 you

CTM 2 221 497

ESSENTIALFLOSS

CTM 0 631 457

DON’T DREAM IT, DRIVE IT

CTM 1 587 450

?WHAT IF!

CTM 8 355 521

ΕΙΔ ΕΛΛΗΝΙΚΟ ΙΝΣΤΙΤΟΥΤΟ ΔΙΑΤΡΟΦΗΣ (görög)

CTM 8 296 832

Долината на тракийските царе (cirill)

9.2.

Ábrás védjegyek

Az ábrás védjegy a következő elemekből álló védjegy: • • • • • • • •

kizárólag ábrás elemek, szöveges és ábrás elemek vagy más grafikai elemek kombinációja, nem szabvány betűkészletet használó szöveges elemek, színes szöveges elemek, szóelemek, több sorban megjelenő szöveges elemek, szóelemek, nem az EU hivatalos nyelveinek ábécéjéből származó betűk, olyan megjelölések, amelyek billentyűzettel nem jeleníthetők meg, a fentiek kombinációi. Az ábrás védjegyek példái CTM 1 414 366 Tisztán grafikai elem, szín nélkül

CTM 9 685 256 Tisztán grafikai elem, színes

CTM 4 705 414 Grafikai elem és szabvány betűkészletet használó szöveges elem kombinációja, szín nélkül

CTM 9 687 336 Stilizált betűkészlet és ábrás elem kombinációja, szín nélkül


VERSION 1.0

17. oldal DATE 02/01/2014


Az ábrás védjegyek példái CTM 4 731 725 Stilizált betűkészlet és ábrás elem kombinációja, színes CTM 9 696 543 Stilizált betűkészletet használó szöveges elem, szín nélkül

CTM 2 992 105 Stilizált betűkészletet használó szöveges elemek, szín nélkül

CTM 9 679 358 Eltérő betűkészletet használó szöveges elemek, színes

CTM 9 368 457 Több sorban megjelenő, csak szöveges elemek CTM 9 355 918 Két különböző betűkészletet és eltérő betűméreteket használó, több sorban megjelenő szlogen, színes CTM 9 681 917 Nem uniós ábécébe tartozó szöveges elem (kínai)

9.3.

Térbeli védjegyek

A KVR 43. cikkének (2) bekezdése A KV Vhr. 3. szabályának (4) bekezdése A Hivatal elnökének 2/98. közleménye A térbeli védjegy egy térbeli alakzat (beleértve a hordozó/tároló eszközt, a csomagolást és magát a terméket is). A fényképes vagy grafikus ábrázolás az alakzat legfeljebb hatnézetű képéből állhat, és ezeket elektronikusan benyújtott bejelentések esetében egyetlen JPEG fájlban, papíralapú bejelentések esetében egyetlen A4-es lapon kell benyújtani. Bár legfeljebb hat nézetet lehet benyújtani, az alakzat egyetlen nézete is elegendő, ha az oltalom alá vonni kívánt alakzatot abból az egyetlen nézetből meg lehet határozni.


VERSION 1.0

18. oldal DATE 02/01/2014


Esetenként előfordul, hogy a bejelentők a térbeli tárgy különböző nézeteit több lapon nyújtják be (pl. képenként/nézetenként egy oldal). Ilyen esetben ezt hiányosságnak kell minősíteni, és a bejelentőnek két hónapos határidőt kell adni annak jelzésére, hogy a benyújtott megjelenítések közül melyiket szeretné a közösségi védjegybejelentés megjelenítéseként használni. A térbeli védjegyek lajstromoztatásáért folyamodó bejelentőknek ezt megfelelően jelezniük kell a bejelentésben. Amennyiben a védjegy típusát nem tüntetik fel, a tárgyról csak egy nézet szerepel és a védjegy leírásában – ha van – sem jelzik, hogy a benyújtott védjegy térbeli, akkor a Hivatal ábrás védjegyként fogja kezelni. Példa

Ehhez a megjelöléshez nem választottak védjegytípust, és védjegyleírást sem csatoltak. A Hivatal a megjelölést ábrás védjegyként fogja kezelni. A térbeli védjegyek elfogadható megjelenítéseinek példái

CTM 4 883 096 Négy különböző rajz ugyanarról a tárgyról

CTM 4 787 693 Hat fénykép ugyanarról a tárgyról más nézetből, szöveggel

CTM 30 957 Két színes fénykép ugyanarról a tárgyról, más nézetből


VERSION 1.0

19. oldal DATE 02/01/2014


A térbeli védjegyek elfogadható megjelenítéseinek példái

CTM 8 532 475 Hat színes kép ugyanarról a tárgyról, hat különböző nézetből

Példák térbeli védjegyként nem elfogadható védjegyekre

CTM 6 910 021 Öt nézet, de nem ugyanazt a tárgyat ábrázolják

CTM 7 469 661 A védjegy megjelenítése mellett nem szerepelhet szöveg (a palack fényképe alatti szöveg)

CTM 9 739 731 Az első és a harmadik palack ugyanazon palack két nézete, mindkettőnek szürke a kupakja. A második palackon kék kupak van, ezért ez a tárgy nem azonos az első és a harmadik fényképen szereplő palackkal. A negyedik kép teljesen más, két üvegfedő és egy címke látható rajta. A négy nézet közül csak az első és a harmadik tekinthető ugyanazon tárgy két nézetének.

Ha egy térbeli közösségi védjegy bejelentéséhez egy A4-es lapon vagy egy JPEG fájlban különböző tárgyak nézeteit nyújtják be, a hiányosságot nem lehet orvosolni, A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat FINAL

VERSION 1.0

20. oldal DATE 02/01/2014


mert ha egyet vagy többet törölnek a különböző tárgyak közül, ezzel jelentős mértékben megváltoztatják a védjegy megjelenítését (lásd az alábbi 17. bekezdést, „A közösségi védjegybejelentés módosítása”). A bejelentést ilyen esetben el kell utasítani, mivel a megjelenítés nem csak egy térbeli alakzatot ábrázol.

9.4.

Hangvédjegyek

A KVR 4. cikke; a Hivatal elnökének EX-05-3 határozata A hangvédjegyet grafikusan kell ábrázolni, a hangok grafikus ábrázolásának szokásos módszereivel, különösen a zenei kottázással. A hangok szöveges leírása nem elegendő (lásd az R 708/2006-4. sz., 2007. szeptember 27-i „TARZAN YELL” határozatot). Egy dalszöveg hangjegyekkel és tempójelzéssel kombinálva elfogadható. Önmagában egy szonogram nem elfogadható módja a hangvédjegy grafikus ábrázolásának, ha nem tartozik hozzá a hangot tartalmazó elektronikus fájl. Amennyiben a bejelenteni kívánt hangot nem lehet hagyományos zenei kottával leírni, például az oroszlánbőgés esetében, akkor a védjegy megjelenítésének egyetlen módszere a szonogram egy hangfájllal együtt.

9.4.1. Elektronikus hangfájl Ha a zenei kottát megadták, az MP3 hangfájl csatolása opcionális, és csak elektronikus benyújtás esetén lehetséges. A Hivatal az önmagában benyújtott elektronikus hangfájlt nem fogadja el, mivel szükséges egy grafikus ábrázolás is, zenei kotta vagy szonogram formájában. A hangfájlnak MP3 formátumban kell lennie, és a fájlméret nem haladhatja meg a két megabyte-ot. A Hivatal előírásai nem engedik meg a hangfolyam és hanghurok használatát. Minden más mellékletet, vagy a fentieknek nem megfelelő mellékleteket nem benyújtottnak kell tekinteni.

9.4.2. Zenei kotta A bejelentő megteheti, hogy csak zenei kottát nyújt be. Ezzel eleget tesz a védjegy grafikus megjelenítésére vonatkozó követelménynek. Ilyen esetekben elektronikus hangfájlt is lehet csatolni, de ez nem kötelező.

9.4.3. Szonogramok A bejelentő szonogramot önmagában nem nyújthat be (lásd az R 708/2006-4. sz. „TARZAN YELL”-ügyben 2007. szeptember 27-én hozott határozatot). Ilyen esetekben kötelező az elektronikus hangfájl, mivel a Hivatal egymagában a szonogramból nem tudja visszavezetni a hangot. A szonogramon használt színek nem részei a védjegynek, mivel a bejelentő hangvédjegyet jelent be. Színmegjelölést ezért nem kell rögzíteni, de ha mégis megadnak ilyen jelölést, azt a Hivatal törli.


VERSION 1.0

21. oldal DATE 02/01/2014


Az elfogadható hangvédjegyek példái

CTM 8 116 337 Hangfájllal együtt benyújtott szonogram

CTM 9 199 134 Hangfájllal együtt benyújtott szonogram

CTM 1 637 859 Zenei kotta

CTM 6 596 258 Zenei kotta zenei utasításokkal

9.5.

Önmagában vett színvédjegy

Az önmagában vett (per se) színvédjegy azt jelenti, hogy egy vagy több önmagában vett szín számára kérnek oltalmat, alaktól vagy összeállítástól függetlenül. Ilyen esetben az oltalom tárgya a szín(ek) árnyalata, és ha egynél több színről van szó, a színek elosztási aránya is oltalom alá esik. A szín(eke)t a „Színmegjelölés” mezőben, szövegesen kell megadni. Az önmagában vett szín megjelenítésének a szín(ek) körvonal nélküli megjelenítéséből kell állnia. Ha több szín is szerepel, a védjegy leírása mezőben meg kell határozni az egyes színek arányát. Ha a bejelentésben ezt nem tüntetik fel, a Hivatal értesítést küld a hiányosságról. Ha a megjelenítés más elemet, például szavakat vagy képeket is tartalmaz, akkor ez nem önmagában vett színvédjegy, hanem ábrás védjegy. Ha a védjegyet tévedésből színvédjegyként jelentik be, de valójában ábrás, a Hivatal megváltoztatja a védjegy típusát, erről tájékoztatja a bejelentőt és két hónapos határidőt ad észrevételek benyújtására. Ha nem érkeznek észrevételek, úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő elfogadta a védjegytípus módosítását.


VERSION 1.0

22. oldal DATE 02/01/2014


A szín megjelölésében kiegészítő információként a nemzetközi elfogadhatók, de ezek nem helyettesíthetik a szín szöveges leírását.

színkódok

Az önmagában vett színvédjegyek elfogadható példái

CTM 962 076 Megjelölt szín: barna

CTM 31 336 Megjelölt szín: lila/ibolya Leírás: Lila/ibolya, egyszínű, ahogy az ábrán látható. A jelen védjegyre vonatkozó értékek (konkrét koordinátái a színtérben): L => 53,58 /- 08; A => 15,78 /- 05; B => 31,04 /- 05. A védjegyet a Pantone színskálán az E 176-4 és az E 176-3 árnyalat között lehet elhelyezni. CTM 8 298 499 Megjelölt színek: zöld, Pantone 368 C, antracit, Pantone 425 C, narancs, Pantone 021 C Leírás: A védjegy a következő színekből áll: zöld: Pantone 368 C; antracit: Pantone 425 C; narancs: Pantone 021 C, mint az ábrán látható; a színek a járművek szervizállomásainak (töltőállomások) külső alapelemén találhatók 60% zöld, 30% antracit és 10% narancs arányban, ezáltal a töltőállomás zöld és antracit színű lesz (túlnyomórészt zöld), egy kevés narancs árnyalattal. CTM 4 381 471 Megjelölt színek: kék (Pantone 2747 C) és ezüst (Pantone 877 C) Leírás: Az oltalom tárgya a kék (Pantone 2747 C) és ezüst (Pantone 877 C) szín, a bejelentett színvédjegy megjelenítésén látható módon egymás mellé helyezve. A színek aránya hozzávetőlegesen 50-50%.

9.6.

Hologramok

A hologramokat különösen nehéz grafikusan ábrázolni, mivel a papíron történő megjelenítés nem teszi lehetővé a kép változását, ahogyan az a hologramos papíron történne. Világos védjegyleírással és a védjegyről készült kellő számú nézettel azonban hologramot is lehet lajstromoztatni. Ezért ha valaki hologramot szeretne lajstromoztatni közösségi védjegyként, a védjegy több megjelenítését is benyújthatja, A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat FINAL

VERSION 1.0

23. oldal DATE 02/01/2014


feltéve, hogy az összes különböző nézet egy A4-es lapon található papíralapú benyújtás esetén, illetve egy JPEG fájlban található elektronikus benyújtás esetén.

9.7.

Szag- / illatvédjegyek

Szag- vagy illatvédjegy elfogadására jelenleg nincs mód. Ennek oka, hogy a grafikus ábrázolásnak világosnak, pontosnak, önállónak, könnyen hozzáférhetőnek, érthetőnek, tartósnak és tárgyilagosnak kell lennie (lásd a C-273/00. sz. „Sieckmann”-ügyben 2002. december 12-én hozott ítéletet). Más védjegytípusokhoz hasonlóan a védjegy leírása itt sem helyettesítheti a grafikus ábrázolást. Bár a leírás lehet szemléletes, egy illat leírása sem világos, sem pontos vagy tárgyilagos nem lehet, ezért bejelentési napot sem lehet kijelölni, mert a védjegy grafikusan nem ábrázolható. Ilyen esetekben (lásd még az R 120/2001-2 „The taste of artificial strawberry flavour”-ügyben 2003. augusztus 4-én hozott határozatot) a bejelentést nem utasítják el, hanem nem benyújtottnak tekintik.

9.8.

Egyéb védjegyek

Az egyéb védjegyeknek a védjegy leírásában tartalmazniuk kell annak megjelölését, hogy mit jelent az „egyéb”. „Egyéb” védjegy lehet például az animált védjegy (mozgó védjegy), a pozíciós védjegy vagy a végigfutó védjegy (színes sávok vagy fonalak bizonyos termékeken).

9.8.1. Animált védjegyek (mozgás) A védjegy megjelenítéseinek száma gyakorlatilag korlátlan mindaddig, amíg elférnek egy A4-es lapon (papíralapú benyújtás esetén) vagy egy JPEG fájlban (elektronikus benyújtás esetén). A védjegy megjelenítését a védjegy leírásának kell kísérnie, amely ismerteti az animációt. A megjelenítéseknek a védjegy leírásával együtt világosan le kell írniuk az oltalom tárgyát képező mozgást. Amennyiben a mozgás nem érzékelhető (pl. a megjelenítések nincsenek sorrendben), vagy a védjegy leírása nem igazodik a megjelenítések sorrendjéhez, a Hivatal értesítést küld a hiányosságról, és ebben két hónapos határidőt ad a megjelenítések és/vagy a leírás pontosítására. Ha a hiányosságot a határidőn belül nem orvosolják, a bejelentés elutasításra kerül. Ha a megjelenítés színt is tartalmaz, az alkalmazott szín(eke)t szövegesen fel kell tüntetni.


VERSION 1.0

24. oldal DATE 02/01/2014


Az elfogadható animált (mozgó) védjegyek példái CTM 5 338 629 Leírás: A védjegy egy animált képsor két, lefelé szélesedő szegmenssel, amelyek a védjegy jobb felső részében összeérnek. Az animált mozgássor közben egy geometrikus objektum elindul felfelé az első szegmens mentén, majd lefelé a második szegmens mellett, miközben az egyes szegmenseken belül a húrok sötétről világosra változnak. A védjegy rovátkázása csak az árnyékolás céljára szolgál. Az animált képsor Megjelenítések: A védjegy fekete-fehér megjelenítése teljes hossza egy és két másodperc között van. szürke árnyékokkal; szín nincs megjelölve.

CTM 9 742 974 Leírás: A védjegy egy mozgókép, amelyen egy fogkefe közelít egy paradicsom felé, rányomódik a paradicsomra, de a héját nem sérti fel, majd eltávolodik a paradicsomtól.

Megjelenítések: Nem elfogadható animált (mozgó) védjegyek példája

CTM 7 227 218 Leírás: A védjegy egy mozgókép, egy animált képsorból áll, amelyen különböző méretű képernyők láthatók, némelyiken kivehető képekkel. A képernyők forgószélhez hasonlóan repülnek befelé, a néző felé, a képernyő közepe irányába, ahol egy szóvá állnak össze. A védjegyen a mozgás a képek alapján nem érthető, és ezen a leírás sem változtat.

9.8.2. Pozíciós védjegyek A pozíciós védjegy a termék meghatározott részén elhelyezett, állandó méretű, vagy a termék arányában meghatározott méretű megjelölés. A megjelölésnek grafikailag megjeleníthetőnek kell lennie. Mivel a bejelentő a védjegy elhelyezkedését vagy „pozícióját” kívánja oltalom alá helyezni, a védjegy elhelyezkedését részletező leírás is alaki követelmény. A védjegy leírásának azt is tartalmaznia kell, hogy ez egy „pozíciós védjegy”, és ha színes megjelenítést nyújtanak be, az alkalmazott színeket szövegesen is fel kell tüntetni. A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat FINAL

VERSION 1.0

25. oldal DATE 02/01/2014


Amennyiben a pozíciós védjegy lefed olyan árucikkeket, amelyeknél az elhelyezkedés egyértelmű, illetve olyan egyéb árucikkeket is, amelyeknél az elhelyezkedés nem egyértelmű, az alaki követelmények hiányosságáról értesítést küldenek azon árucikkek tekintetében, amelyeken a védjegyet nem lehet (egyértelműen) elhelyezni a védjegy leírásában megadottak szerint. A bejelentő két hónapot kap a bejelentés helyesbítésére. Ha a bejelentés nem korlátozódik azokra az árucikkekre, amelyeken a védjegy elhelyezkedése egyértelmű, a bejelentést el kell utasítani azon árucikkek és/vagy szolgáltatások tekintetében, amelyeken annak elhelyezése kétséges/nem lehetséges. Az elfogadható pozíciós védjegyek példái

CTM 4 717 914 Színmegjelölés: piros Leírás: 2 mm széles piros szegély, amely végigfut a bokanyílás mentén és a fűzős részen.

CTM 3 799 574 Színmegjelölés: zöld (Pantone 347 C) Leírás: Az izzó alján található elektromos érintkezők közé helyezett zöld gyűrű.

CTM 9 045 907 Megjelölt színek: piros, fekete és szürke Leírás: A védjegy a piros, fekete és szürke szín kombinációjából áll, egy traktor külső felületén, mégpedig úgy, hogy piros a motorházfedél, a tető és a sárvédők; a motorházfedélen egy vízszintes sávban világos- és sötétszürke sáv fut keresztül; az első hűtőrács, az alváz és a függőleges oszlopok pedig feketék, mint az a bejelentéshez csatolt szemléltető ábrán látható.


VERSION 1.0

26. oldal DATE 02/01/2014


Az elfogadható pozíciós védjegyek példái CTM 6 900 898 Leírás: Két íves tűzés egy zseben, amelyek egy ponton metszik egymást; a védjegy egy zseben látható két íves dísztűzésből áll; az ívek egyike egy lefelé haladó körív, halványan tűzve, a második szinusz-görbéhez hasonló alakú, vastagabb tűzéssel; az egyenetlenül szaggatott vonalak a zseb külső szélét jelzik, amelyre vonatkozóan a bejelentőnek nincs igénye, ezek csak a védjegynek a zseben való elhelyezkedését hivatottak jelezni. CTM 8 586 489 Leírás: A védjegy egy pozíciós védjegy. A védjegy két párhuzamos sávból áll, amelyek egy cipő felsőrészének külső felületén helyezkednek el. Az első sáv a cipő közepétől indul, és visszakanyarodik a cipő belseje felé. A második sáv az első sávval párhuzamosan fut, majd a cipő kérge mentén visszahajló ívben folytatódik a cipő sarka felé, és a cipő sarkánál ér véget. A szaggatott vonal a védjegy elhelyezkedését mutatja, nem képezi a védjegy részét.

A pozíciós védjegyek nem elfogadhatóak olyan esetben, melyben a leírás azt mutatja, hogy a pozíció változó lehet – pl. „A védjegy egy [eszköz leírása], amely az áruk külső részén jelenik meg”. A védjegy elhelyezkedését világosan meg kell határozni, és a megjelenítésből és a leírásból egyértelműnek kell lennie. A nem elfogadható pozíciós védjegyek / leírások példái CTM 8 682 213

A megjelenítés és a leírás együttesen sem határozza meg egyértelműen, hogy mi a megjelölés, és az Leírás: A védjegyoltalmat egy földfúró rakéta hogyan helyezkedik el az árun: (más néven útátfúró) burkolatán elhelyezett sávra igényelték. Ez a sáv a földfúró méretarányos teljes nézetén egy fekete, körbefutó sávként jelenik meg, amelyet a kiegészítő nézetben látható minta választ el a burkolat többi részétől. A kiegészítő nézet nagyításban mutatja ennek a sávnak egy (félkör alakú) nézetét, a földfúró rakéta oldalnézetéből. A mintát sok köríves barázda alkotja. A sáv a burkolat egy olyan szakaszán helyezkedik el, amely a földfúró rakéta hegyétől nézve a teljes hossz második negyedének felel meg; a megjelenítésben látható más formák és/vagy elrendezések nem képezik a (A megjelenítésből nem derül ki, hogy a félkör alakú védjegy részét. részlet milyen nézetből látható.)


VERSION 1.0

27. oldal DATE 02/01/2014


A nem elfogadható pozíciós védjegyek / leírások példái Konkrét árukhoz képest meghatározott megjelölés – a megjelölés más áruk esetében kifogásolható, ha annak említett más árukon való elhelyezése nem egyértelmű.

CTM 8 316 184 Leírás: A védjegy egy pozíciós védjegy, amelynek értelmében egy vékony, rézből készült rézgyűrű kerül látható módon elhelyezésre két fémréteg közé, a lábos vagy serpenyő felső pereménél. (A megjelölés a „főzőedények” esetében kifogásolható, mivel ezek alakja különböző lehet, és az elhelyezés a lábos vagy serpenyő kivételével nem egyértelmű.)

9.8.3. Végigfutó védjegyek A végigfutó védjegyek bizonyos termékeken alkalmazott színes vonalak vagy szálak. Ezek a védjegyek a textiliparban népszerűek. Szintén erre a védjegytípusra példa színes szálak tömlőkön vagy kábeleken történő elhelyezése. A védjegy leírásában lehetőség szerint szerepelnie kell a „végigfutó védjegy” kifejezésnek, a színeket pedig – ha vannak – szövegesen kell meghatározni. Az elfogadható végigfutó védjegyek példái CTM 7 332 315 Leírás: A védjegy egy olyan csőből vagy extrudált profilból áll, amelynek külső részén folyamatos, vékony, vízszintes fekete vonalak láthatók egymástól egyenlő távolságra, a cső vagy extrudált profil hosszában futó két párhuzamos piros vonal között.

CTM 3 001 203 Megjelölt színek: aranyszín világos háttérrel Leírás: Világos színű, funkcionális zsinórba, különösen vezetőzsinórba beépített arany szalag függönyökhöz, drapériákhoz, asztalterítőkhöz és hasonló árukhoz, mint azonosító jelölés.


VERSION 1.0

28. oldal DATE 02/01/2014


9.8.4. Mintázatvédjegyek A mintázatot meghatározó védjegyek nem minősülnek/nem fogadhatók el „egyéb” védjegyként. A Hivatal gyakorlata szerint ezek „ábrás” védjegyek. Az elfogadható mintázatvédjegyek példái

CTM 0 015 602

CTM 7 190 929

9.9.

A védjegytípus helyesbítése

9.9.1. Általános szabályok Amennyiben a bejelentésben szereplő védjegytípus megjelölése egyértelműen téves, a Hivatal általában kijavítja azt, és erről tájékoztatja a bejelentőt, akinek két hónapos határidőt ad észrevételeinek megtételére. Ha nem érkezik válasz, a Hivatal úgy tekinti, hogy a bejelentő elfogadta a helyesbítést. Amennyiben a bejelentő nem ért egyet a módosítással, a Hivatal visszaállítja a védjegytípus eredeti megjelölését. A bejelentés viszont ezt követően elutasításra kerül. Ha a védjegy megjelenítése és a bejelentésben a védjegyről közölt további információk között nyilvánvaló ellentmondás áll fenn, és ennek következményeként a kívánt védjegy típusa nem egyértelmű, a hiányosságról értesítő levelet kell küldeni, és a védjegy típusát a bejelentőtől kapott pontosításnak megfelelően meg kell változtatni. Ha a bejelentő nem válaszol, vagy ragaszkodik a bejelentés ellentmondásos tartalmának fenntartásához, akkor a védjegyet el kell utasítani (lásd az alábbi 3. példát).

9.9.2. A védjegyek visszatérő hiányosságainak példái 9.9.2.1. Szóvédjegyek Ha a választott védjegytípus a „szóvédjegy”, de valójában „ábrás” védjegyről van szó, mint a fenti 9.2. bekezdés példái (több sorban megjelenő ábrázolás, stilizált betűkészlet stb.), a Hivatal kijavítja a védjegy típusát, és frissíti az ábrás képet a rendszerben. A Hivatal levélben tájékoztatja a bejelentőt a módosításról, és két hónapos határidőt ad A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat FINAL

VERSION 1.0

29. oldal DATE 02/01/2014


meg az esetleges észrevételek megtételéhez. Ha a bejelentő a megadott határidőn belül nem válaszol, úgy kell tekinteni, hogy a módosítást elfogadta. Ha a bejelentő észrevételeiben kifogást emel a módosítással szemben, de a Hivatal nem ért egyet ezekkel az észrevételekkel, a védjegy típusát visszaváltoztatja „szóvédjegyre”, de a bejelentést elutasítja.

9.9.2.2. Ábrás védjegyek Ha a védjegy típusát egyáltalán nem jelölik meg, de a védjegy egyértelműen ábrás a fent megadott példáknak megfelelően, a Hivatal bevezeti a védjegytípust, és magyarázó levelet küld. A színes „ábrás” védjegyeket esetenként tévesen „színvédjegyként” jelentik be. Az egyéb védjegyek tipológiájának EU-tagállamok közötti különbségei ráadásul szintén hibás védjegytípust eredményezhetnek, különösen az egy szóból és egy ábrás elemből álló védjegyek esetében, amelyeket gyakran tévesen „egyéb”, nem pedig „ábrás” védjegyként jelentenek be. A Hivatal ilyen esetekben kijavítja a védjegytípust „ábrás” védjegyre, és erről tájékoztatja a bejelentőt, aki az esetleges észrevételeit két hónapos határidőn belül teheti meg. 1. példa Per se (önmagában vett) színvédjegyként bejelentett ábrás védjegy. A Hivatalnak per se színvédjegyről ábrásra kell változtatnia a védjegytípust, és egy levélben meg kell erősítenie a módosítást. Ha a bejelentő nem ért egyet, észrevételeket nyújthat be. Ha a Hivatal nem ért egyet ezekkel az észrevételekkel, visszaállítja a védjegytípus eredeti megjelölését, de a bejelentést el fogja utasítani. Ha viszont a határidőn belül nem érkezik válasz, a védjegytípus módosítását elfogadottnak kell tekinteni, és a bejelentés tovább folytatódik.

2. példa Az alábbi védjegyeket „egyéb” típusú védjegyként jelentették be.

CTM 9 328 121

CTM 9 323 346


VERSION 1.0

30. oldal DATE 02/01/2014


Ha a bejelentő az „egyéb” védjegytípust választotta az „ábrás” helyett, és az „egyéb védjegyhez” tartozó magyarázó mezőbe olyan kifejezéseket írt, mint például „text and logo”, „marque sémi-figurative”, „marca mixta”, vagy akár „colour per se” (mivel a védjegye tartalmaz színes elemeket), de a bejelenteni kívánt védjegy egyértelműen ábrás védjegy a fenti meghatározásnak megfelelően, a Hivatal egyébről ábrásra változtatja a védjegytípust, a módosításról levélben tájékoztatja a bejelentőt, és két hónapos határidőt ad meg az észrevételek benyújtásához. Ha a bejelentő a két hónapos határidőn belül nem válaszol, a védjegytípus módosítását elfogadottnak kell tekinteni, és a bejelentés tovább folytatódik. Ha a bejelentő benyújtott észrevételeiben kifogásolja a módosítást, de a Hivatal nem ért egyet ezekkel az észrevételekkel, a Hivatal visszaállítja a védjegytípus eredeti megjelölését, de a bejelentést el fogja utasítani.

3. példa A védjegyeket néhány esetben például „ábrásként” jelentik be, de a megjelenítésből és/vagy a védjegy leírásából kiderül, hogy térbeli védjegyet szeretnének bejelenteni. 10 318 897 közösségi védjegybejelentés Választott védjegytípus: Ábrás Leírás: A védjegy az áruk tárolására szolgáló polc alakja. A polcok végei ellipszis alakúak. A polc elülső széle fokozatosan elvékonyodik. A védjegy szaggatott vonallal jelzett része nem képezi a védjegy részét, és csak a védjegy elhelyezkedésének szemléltetésére szolgál.

Ebben az esetben a védjegy leírása, amely egy „polc alakjáról” szól, ellentmond az „ábrás” védjegytípusnak. A bejelentőt ezért arra kérték, hogy a védjegytípust módosítsa „térbelire”, vagy törölje a védjegyleírást.

10.

Sorozatvédjegyek

A védjegy fajtájától vagy típusától függetlenül minden bejelentésben csak egy védjegy számára lehet oltalmat kérni. Egyes nemzeti rendszerektől eltérően a közösségi védjegyrendeletek nem engedik meg a sorozatvédjegyeket. Amennyiben egy védjegy több változatára van szükség, minden egyes változathoz külön közösségi védjegybejelentést kell benyújtani. Az A4-es lap vagy a JPEG fájl csak a bejelenteni kívánt védjegy egy megjelenítését tartalmazhatja, mindenfajta kiegészítő szöveg nélkül. 1. példa A „BRIGITTE brigitte Brigitte” formában benyújtott szóvédjegyet nem úgy fogják értelmezni, hogy „a »Brigitte« név, akár nagybetűvel, akár kisbetűvel vagy normál betűtípussal szerepel”; ehelyett úgy fogják tekinteni, hogy a szóvédjegy háromszor tartalmazza a „Brigitte” nevet.


VERSION 1.0

31. oldal DATE 02/01/2014


2. példa A „Línea Directa / Direct Line / Ligne Directe” formában benyújtott szóvédjegyet nem úgy fogják értelmezni, hogy „a »direct line« kifejezés, akár spanyolul, akár angolul vagy franciául szerepel”; ehelyett úgy fogják tekinteni, hogy a szóvédjegy a bejelentett szókapcsolat mindhárom nyelvi változatát tartalmazza. Ilyen esetben nem küldenek értesítő levelet a hibáról, és a védjegy módosítását sem lehet elfogadni.

10.1.

Több ábrás megjelenítés

Az elektronikusan benyújtott bejelentések esetében a védjegy megjelenítését egyetlen JPEG fájlban kell feltölteni. Papíralapú bejelentő űrlap használata esetén a védjegy megjelenítését egyetlen A4-es lapon kell csatolni. Amennyiben a papíralapú bejelentésben egynél több A4-es lap szerepel különböző, de egymáshoz nagyon hasonló védjegyekkel, a Hivatal értesítő levelet küld a hibáról, és ebben arra kéri a bejelentőt, hogy válasszon egy védjegyet a különböző változatok közül. Ha a bejelentő a többit is szeretné oltalom alá helyezni, az összes többi, lajstromoztatni kívánt védjegyhez újabb külön bejelentést kell benyújtania. Ha az értesítő levélre a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, a bejelentés elutasításra kerül. Ha egy elektronikusan benyújtott vagy papíralapú bejelentésben olyan JPEG fájl vagy A4-es lap szerepel, amelyen mintha egynél több védjegy megjelenítése lenne látható, az említett egy lapon megjelenő összes változat ötvözetét tekintik annak a védjegynek, amely számára a bejelentő oltalmat kér. A védjegy megjelenítésén nem lehet változtatni.

CTM 8 975 286

Mivel a fenti bejelentéshez csatolt JPEG dokumentum az összes fenti képet egy lapon tartalmazta, a logók, színek és feliratok változatainak egészét egyetlen védjegynek tekintik.


VERSION 1.0

32. oldal DATE 02/01/2014


11.

Szín megjelölése

A KV Vhr. 3. szabályának (5) bekezdése és 80. szabálya A szóvédjegyek és hangvédjegyek nem lehetnek színesek, mivel ilyen esetben a szó (szavak) és a hang(ok) képezik az oltalom tárgyát, még ha a szonogramot színesben is ábrázolják. Az ábrás, térbeli és egyéb védjegyek bejelentése vonatkozhat a színes vagy szín nélküli változatra. Ezek szöveget és/vagy grafikus elemeket is tartalmazhatnak. Ha egy védjegyet színesben szeretnének lajstromoztatni, a bejelentésben a védjegy színes megjelenítését kell benyújtani, és az alkalmazott színeket szövegesen is meg kell jelölni. A szín megjelölését nemzetközi színkóddal, például a Pantone számmal is ki lehet egészíteni, sőt, ez kifejezetten ajánlott, de nem helyettesítheti a szöveges megnevezést (pl. zöld, kék, piros). Ha színes megjelenítést nyújtanak be, a Hivatal úgy tekinti, hogy a bejelentő hallgatólagosan a színre is igényt tart, ezért a bejelentést színes védjegy lajstromoztatására irányuló kérelemként kezelik. A bejelentést nem lehet fekete-fehér védjegyre módosítani [lásd az R 1270/2010-4. sz. „Form von Prüfköpfen (3D MARKE)”ügyben 2010. augusztus 25-én hozott határozatot]. A bejelentő egyetlen lehetősége, hogy új bejelentést nyújt be fekete-fehér megjelenítéssel. Amennyiben egy színes védjegyre vonatkozó bejelentésben a szürke, a fekete és a fehér szín a kontraszttól vagy a körvonaltól eltérő célt szolgál, ezeket külön kell igényelni. Nem elfogadhatóak az olyan kifejezések, mint a „sokszínű”, „különböző színekben”, „minden lehetséges kombinációban” vagy „bármilyen arányban” [lásd az R 1270/2010-4. sz. „Form von Prüfköpfen (3D MARKE)”-ügyben 2010. augusztus 25én hozott határozatot]. Ha a szín(ek) megjelölése elmarad, a Hivatal javasol majd szín(eke)t a bejelentőnek. Amennyiben a két hónapos határidő lejártáig nem érkezik válasz, úgy kell tekinteni, hogy a Hivatal által javasolt szín(eke)t a bejelentő elfogadta. Amennyiben a bejelentő nem ért egyet a színek felvételével, a Hivatal törli a megjelölést. Ilyen esetben azonban, ha a bejelentő elmulasztja a színek megjelölését, a bejelentés elutasításra kerül. Ha a szín(ek) megállapítása nem lehetséges, a Hivatal felkéri a bejelentőt, hogy orvosolja a hiányosságot. Ha a bejelentő a két hónapos határidőn belül nem nyújtja be a színmegjelölést, a bejelentés elutasításra kerül [a KV Vhr. 9. szabályának (4) bekezdése és 3. szabályának (5) bekezdése]. Ha a bejelentésben szerepel a színigény, de a védjegyről nem érkezett be színes megjelenítés, formai ellentmondás van a bejelentett fekete-fehér védjegy és az igényelt szín(ek) között. A Hivatal kijavítja az esetleges színmegjelölést (azaz átírja feketére, fehérre és/vagy szürkére), és erről tájékoztatja a bejelentőt. E szabály alól az egyedüli kivétel a bejelentés faxon keresztül történő benyújtása: ilyen esetben a bejelentő (saját kezdeményezésére) a bejelentés beküldésétől A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat FINAL

VERSION 1.0

33. oldal DATE 02/01/2014


számított egy hónapon belül postai úton küldhet egy színes megjelenítést. Az egy hónapos határidőt nem lehet meghosszabbítani. Amennyiben a színes megjelenítés a határidőn belül beérkezik, az eredeti fekete-fehér megjelenítést az új, színes megjelenítésre cserélik. Ha a bejelentő nem küldi el a védjegy színes megjelenítését, a Hivatal külön nem fogja azt kérni. Ha az egy hónapos határidőn belül nem nyújtanak be színes megjelenítést, a Hivatal az esetleges színmegjelölést kijavítja feketére, fehérre és/vagy szürkére, és erről tájékoztatja a bejelentőt. A színigényt nem kell törölni, mivel a bejelentő megadott egy színigényt, amelyet a Hivatal kijavított. Amennyiben a védjegy megjelenítését fekete-fehérben (illetve szürkében) nyújtják be, akkor sem lehet színes védjegyre módosítani, ha a fekete-fehér védjegyet színigénnyel, színmegjelöléssel és/vagy színekre hivatkozó leírással együtt nyújtották be. A feketét, a fehéret és a szürkét „színnek” kell tekinteni. A színek bejelentő általi megjelölésére („fekete-fehér” vagy „fekete, szürke és fehér”) ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a fentiekben ismertetett bármely más színmegjelölésre. Meg kell jegyezni, hogy az „átlátszó”, „szín nélküli”, „színtelen” és hasonló megjelölések nem színt jelölnek, ezért nem használhatók. Ha például egy védjegy megjelenítése egy üvegből vagy hasonló anyagból készült, „színtelen” tárgyat mutat színes háttér előtt, a védjegy leírása a megfelelő hely annak kifejtésére, hogy a szóban forgó tárgy színtelen, de színes háttér előtt látható, amely azonban nem képezi a védjegy részét. Egy átlátszó tárgy mindazonáltal színes is lehet, a szabványos borospalackhoz hasonlóan, amely zöld, de rendszerint átlátszó. Ha a bejelentő úgy véli, hogy az „átlátszó” a védjegy fontos tulajdonságai közé tartozik, erre vonatkozó védjegyleírást kell hozzáfűznie. A színmegjelölések példái CTM 10 275 519 Nincs színmegjelölés A színmegjelölés nem kötelező. A bejelentő ettől függetlenül igényelheti a fekete-fehéret, ha ezeket a színeket a védjegy jellemzőjének kell tekinteni. CTM 8 401 572 Színmegjelölés: Krémszín, kék, narancssárga, barna, piros, rózsaszín, sárga, fekete, zöld, gesztenyebarna A feketét azért kell feltüntetni, mert a bejelentés egy színes védjegyre szól, a feketét pedig nem kizárólag a kontraszthoz és a körvonalhoz használják: ez a farok, a szem, az orr és a fül színe is. CTM 10 456 762 Nincs színmegjelölés A színmegjelölés nem kötelező. Ettől függetlenül igényelni lehet a feketét, a fehéret és a szürkét, ha ezeket a színeket a védjegy jellemzőjének kell tekinteni.


VERSION 1.0

34. oldal DATE 02/01/2014


A színmegjelölések példái CTM 9 732 793 Színmegjelölés: piros, narancssárga, sárga, mentazöld, tengerzöld, kék, bíbor, rózsaszín Ebben a bejelentésben külön igényelni kell a feketét is, mivel ez egy színes védjegy, a feketét pedig nem a kontraszthoz és a körvonalhoz használják, hanem a betűk színéhez. CTM 10 336 493 Színmegjelölés: Morado, azul, amarillo, blanco, naranja, rojo y negro (lila, kék, sárga, fehér, narancssárga, piros és fekete) A fekete szerepel a megjelölésben, de a Hivatal a fekete nélkül is elfogadná a színmegjelölést, mivel a fekete színt csak a POP-UP! felirat körvonalához használják.

Olyan esetekben, amikor a színmegjelölés olyan információt tartalmaz, amely ebben a mezőben nem releváns, de a bejelentés más mezője esetében érdemleges, a Hivatal áthelyezi a szöveget a megfelelő mezőbe, és erről tájékoztatja a bejelentőt. Példa lehet erre, ha a színmegjelölésnél szerepel a védjegy leírása, a lemondó nyilatkozat vagy az áruk és szolgáltatások jegyzéke.

12.

Védjegyleírások

A KV Vhr. 3. szabályának (3) bekezdése Az „egyéb” védjegytípusra vonatkozó közösségi védjegybejelentések esetében kötelező a védjegyleírás. Erre azért van szükség, mert meg kell magyarázni az „egyéb” jelentését, hogy tisztázni lehessen az oltalom terjedelmét (meghatározni, hogy mi az oltalom tárgya). Amennyiben a leírás hiányzik vagy nem egyértelmű, ezt hiányosságnak kell minősíteni. Ha nem orvosolják, a védjegy elutasításra kerül. Per se (önmagában vett) színkombinációk bejelentésekor hasonlóképpen meg kell adni a színek arányát. A szóvédjegyekhez nem tartozhat védjegyleírás; ha mégis van leírás, a Hivatal eltávolítja azt, és erről tájékoztatja a bejelentőt. Az észrevételek megtételére nem szab meg határidőt, mivel a szóvédjegyekhez nem ír elő védjegyleírást. A többi védjegytípus esetében nem kötelező a védjegyleírás, de hasznos lehet, mivel segíti a Hivatalt a védjegy jellegének meghatározásában, vagy egyértelművé teheti a megjelenítést. Ha a leírás nincs összhangban a védjegy megjelenítésével, a bejelentőt felkérik, hogy törölje vagy módosítsa azt. A megjelenítést nem lehet a védjegyleíráshoz igazítani. Amennyiben a közösségi védjegybejelentést egy nemzetközi bejelentés alapjául kívánják felhasználni, a bejelentőnek érdemes megfontolnia a védjegyleírás szerepeltetését a közösségi védjegybejelentésben, mivel a leírás néhány országban az A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat FINAL

VERSION 1.0

35. oldal DATE 02/01/2014


alaki követelmények része. Részletesebben lásd: Iránymutatás, M. rész, „Nemzetközi védjegyek”. A védjegyleírásban csak azt lehet meghatározni, ami a védjegy megjelenítésén látható, illetve hangvédjegy esetén hallható. A leírásban nem szerepelhet annak értelmezése, hogy a betűk vagy grafikus elemek adott kombinációja mit hivatott kifejezni, hogy a tervezőnek mi volt az elképzelése, vagy hogy a védjegyet csak bizonyos tagállamokban fogják használni stb. A védjegyleírásban azt sem lehet kijelenteni, hogy például a védjegyben szerepelhetnek a kék és zöld vagy a piros és sárga színek; a leírásnak meg kell határoznia, hogy vagy kék/zöld, vagy piros/sárga – azaz azt kell tükröznie, ami a védjegy színes megjelenítésén látható. A védjegy megjelenítésének az esetleges leírással együtt elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a Hivatal lássa és értse, mit szeretnének lajstromoztatni. Amennyiben a védjegy valamely nem uniós ország ábécéjének betűiből áll, vagy azokat tartalmazza, és a bejelentő a kifejezésnek a védjegyleírásban szereplő átírásával együtt egy átírást vagy fordítást is közöl, ez elfogadható. Bár a Hivatal az átírás/fordítás pontosságát nem tudja ellenőrizni, mégis helyesnek kell azt elfogadnia. Amikor egy védjegyleírást törölnek, erről tájékoztatják a bejelentőt. A védjegy megjelenítését semmilyen esetben nem lehet úgy megváltoztatni, hogy igazodjon a leíráshoz. Ha a bejelentő védjegyleírást adott, de a védjegy típusa szóvédjegy, a védjegyleírást törölni kell. Erről tájékoztatják a bejelentőt, de az észrevételek megtételére nem szabnak meg határidőt, mivel a szóvédjegyekhez nem írnak elő védjegyleírást. Amennyiben a védjegy leírása nincs összhangban a védjegy megjelenítésével, a Hivatal ezt hiányosságnak minősíti, és a bejelentőnek két hónapot ad ennek orvoslására. Ha a hiányosságot nem pótolják: 1.

a Hivatal elutasítja a közösségi védjegybejelentést a „per se (önmagában vett) színkombináció” és „egyéb” védjegyek esetében, mivel a védjegyleírás ezekben az esetekben szükséges az oltalom terjedelmének meghatározásához;

2.

a Hivatal minden más esetben törli a leírást, mivel az nem kötelező.

Ha a védjegyleírásban olyan információ szerepel, amely jellemzésként nem releváns, és az információ a bejelentő űrlap más mezőiben sem lenne releváns (pl. a szöveg értelmezi a védjegy jelentését/jelképrendszerét, vagy azt jelzi, hogy melyik országokban fogják használni a védjegyet), a Hivatal törli a védjegyleírást, és erről tájékoztatja a bejelentőt, az észrevételekre vonatkozó határidő megjelölése nélkül. Ha a védjegyleírás olyan információt tartalmaz, amely jellemzésként nem releváns, de az információ más mezőben érdemleges, a Hivatal áthelyezi a szöveget a megfelelő mezőbe, és erről tájékoztatja a bejelentőt. Példa erre az az eset, amikor a védjegyleírás mezőben színek szerepelnek. Mivel ezek színmegjelölésként érvényesek, áthelyezik a színek megjelölésére szolgáló megfelelő mezőbe. A bejelentőt erről nem szükséges tájékoztatni, mivel a színmegjelölést csak áthelyezték, nem változtattak rajta. Ha az árukat és szolgáltatásokat a védjegyleírás mezőben említik meg az áruk és szolgáltatások mező helyett, a Hivatal ezeket törli a A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat FINAL

VERSION 1.0

36. oldal DATE 02/01/2014


védjegyleírásból, és amennyiben az áruk és szolgáltatások a meghatározásban még nem szerepelnek, a Hivatal tájékoztatja a bejelentőt, hogy ezt kiegészítheti az árukkal és szolgáltatásokkal. Ezt az elvet értelemszerűen alkalmazni kell minden olyan esetben, amikor a védjegyre vonatkozó szükséges információ téves mezőben szerepel a bejelentésben. A védjegyleírás a védjegy benyújtása után módosítható vagy pótolható, hogy pontosabb leírást adjon a védjegy tartalmáról, például a megjelenített mozgásról. Az ilyen módosítás azonban alapvetően nem változtathat a védjegy jellegén. A leírás módosítására a lajstromozás után nincs lehetőség. Az elfogadott védjegyleírások példái CTM 1 915 248 Védjegytípus: Ábrás Leírás: A speciális betűkészlettel szedett „ALBALUNA” szóból álló védjegy, amelyben az „L” betű hátterében egy negyedhold alakja látható. CTM 2 023 950 Védjegytípus: Ábrás Leírás: A védjegy a piros színű, stilizált nagybetűkkel szedett „AIA” szó, amelyben az I betű fölött egy piros kör látható egy négyszögletes zöld kerettel határolt fehér ovális háttér előtt, és az egész ábrát arany szegély veszi körül. CTM 8 837 502 Védjegytípus: Egyéb (pozíciós) Leírás: A pozíciós védjegy egy logó, amely egy lekerekített sarkú négyszögből áll, körülötte világos színű szegéllyel és két világos színű betűvel (PP), amelyek egymás mellett láthatók, sötét háttér előtt. A logó televíziós műsor vagy más műsor sugárzása közben jelenik meg a képernyőn, a képernyő jobb felső sarkában.


VERSION 1.0

37. oldal DATE 02/01/2014


Az elfogadott védjegyleírások példái CTM 6 453 104 Védjegytípus: Térbeli Leírás: A térbeli védjegy egy borospalack, amely középen szélesebb, mint az alapjánál. A palack megkülönböztető jegye a spirál alakban körbefutó aranyszínű szaggatott vonal, amelyet aranyszínű pillangók szakítanak meg; a vonal végén a palack elülső oldalán két pillangó látható, egy nagy és egy kicsi, piros és fekete színnel, kettős aranyszínű körvonallal. A két pillangó alak alatt a „BELLAGIO” szó látható fehér színnel, nagybetűkkel, piros körvonallal; a felirat alatt a „The Beautiful Life” szavak olvashatók, aranyszínű betűkkel. A palackot burgundivörös kupak zárja le, amelyen számos arany pillangó sorakozik.

CTM 1 027 747 Védjegytípus: Egyéb (pozíciós) Leírás: Egy lábbelin hosszanti irányban elhelyezett piros sáv, amely részben a talp sarok részén, részben a lábbeli sarok részén húzódik. A talpon vagy a lábbeli hátsó részén látható esetleges mintázat és/vagy gyártási sajátosság nem képezi a védjegy részét.

CTM 7 332 315 Védjegytípus: Egyéb (végigfutó védjegy) Leírás: A védjegy egy cső vagy extrudált profil, amelynek külső részén folyamatos, vékony, vízszintes fekete vonalak láthatók, egymástól egyenlő távolságra, a cső vagy extrudált profil hosszában futó két párhuzamos piros vonal között. CTM 2 818 334 Védjegytípus: Egyéb (mozgás) Leírás: Két kéz egy „T” betűt formáz, ebből a néző szempontjából vett jobb kéz laposan ki van nyújtva, felfelé mutató ujjakkal (így csak a kéz keskeny éle látható), és a kép bal felső oldaláról a közepe felé mozog, miközben a bal kéz, szintén laposan kinyújtva, felfelé mutató ujjakkal, oldalnézetben a kép jobb felső része felől halad a közepe felé; a két kéz a kép közepén találkozik, a jobb kéz felfelé mutató ujjbegyei nagyjából a középpontban érnek hozzá a bal kéz felületéhez; a néző ezáltal úgy látja, hogy a lefelé haladó bal kéz oldalnézete megpihen a felfelé haladó jobb kéz ujjbegyein; a mozgás eredményeként a néző ezen a ponton ki tudja venni a „T” betűt.


VERSION 1.0

38. oldal DATE 02/01/2014


Az elfogadott védjegyleírások példái CTM 5 090 055 Védjegytípus: Hang Leírás: A védjegy egy kitalált karakter, TARZAN kiáltása, amelynek öt különálló fázisa van, konkrétan egy kitartott hang, majd egy hullámzó üvöltés, ismét egy kitartott hang, de magasabb frekvencián, ezután egy hullámzó üvöltés, majd még egy kitartott hang a kiinduló frekvencián, az alábbi ábrázolásnak megfelelően megjelenítve; a felső megjelenítés egy görbe, a légnyomás hullámzásának normalizált burkoló görbéje a kiáltás ideje alatt, az alsó megjelenítés a kiáltás normalizált spektrogramja a frekvenciatartomány térbeli leképezésével (a jelzett színekkel) szembeállítva a frekvenciával (függőleges tengely) a kiáltás ideje alatt (vízszintes tengely). A védjegyet a hangot tartalmazó mellékelt elektronikus fájl is bemutatja. Védjegytípus: Ábrás Leírás: A védjegy három kék alakzatot és három piros alakzatot ábrázol, amelyek egymással ellenkező irányba néznek. Egy nem elfogadható védjegyleírás példája Védjegytípus: Ábrás Védjegyleírás: A védjegy két levegőbe markoló kezet ábrázol.

13.

Lemondó nyilatkozat

A KVR 37. cikke A KV Vhr. 1. szabályának (3) bekezdése A lemondó nyilatkozat a bejelentő nyilatkozata arról, hogy a védjegy megjelenítésének megkülönböztetésre nem alkalmas eleme tekintetében nem igényel védjegyoltalmat. A bejelentő nem mondhatja le a védjegy használatát a leírásban szereplő konkrét áru vagy szolgáltatás tekintetében. Ha a bejelentő korlátozni kívánja azon áruk és szolgáltatások körét, amelyekre a közösségi védjegybejelentés által biztosított oltalom kiterjed, kérelmeznie kell az áruk és szolgáltatások jegyzékének korlátozását. Általánosságban nem kell lemondó nyilatkozatot benyújtani az áru vagy szolgáltatás fajtáját, minőségét, mennyiségét, értékét vagy földrajzi eredetét jelölő elemek tekintetében. Nem kell lemondó nyilatkozatot benyújtani a több védjegyben is közös szokásos szavak (the, of stb.) vagy más, megkülönböztetésre nem alkalmas elem (szegélyek, hordozó/tároló eszközök hétköznapi formái stb.) tekintetében sem. Ha a védjegy az alkotóelemek olyan kombinációjából áll, amely önmagában megkülönböztetésre egyértelműen nem alkalmas, az egyes alkotóelemek tekintetében A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat FINAL

VERSION 1.0

39. oldal DATE 02/01/2014


nem kell lemondó nyilatkozatot benyújtani. Ha például egy időszaki kiadvány védjegye az „Alicante Local and International News” megnevezés, annak egyes elemei tekintetében nem kell lemondó nyilatkozatot benyújtani. Az űrlapon ezt a mezőt nem kötelező kitölteni. Az elfogadható lemondó nyilatkozat példája Védjegy

Áruk

Lemondó nyilatkozat

DOODAH SOCKS

25. osztály

„socks”

A nem elfogadható lemondó nyilatkozat példái Védjegy

Áruk és szolgáltatások

DOODAH SOCKS

1–45. osztály

Lemondó nyilatkozat A védjegyet Németországban nem fogják használni.

Ez nem lemondó nyilatkozat, és a szöveg törlésre kerül. Lemondó nyilatkozat Védjegy

Áruk

DOODAH SOCKS

A 25. osztályba tartozó zoknik.

A bejelentő a férfi zoknik tekintetében lemond a védjegy használatáról.

Ez nem lemondó nyilatkozat, hanem az áruk korlátozása, és a szöveg törlésre kerül.

Védjegy Gelamondo

A 30. osztályba tartozó áruk: fagylalt, jégkrém; fagylalttermékek; fagylaltitalok; jégkrémtorták; fagylaltkeverékek; instant fagylaltporok; jég; kötőanyagok fagylaltokhoz, jégkrémekhez.

Lemondó nyilatkozat Softeis (lágyfagylalt)

A lemondó nyilatkozatok adott esetben egy későbbi szakaszban is csatolhatók a védjegybejelentéshez (pl. akkor, ha a védjegybejelentés ellen felszólalást nyújtanak be és a felek az egyezség érdekében lemondó nyilatkozatban állapodnak meg). A lemondó nyilatkozatokról további információ itt található: Iránymutatás, C. rész, „Felszólalás”, 2. szakasz, „Azonosság és összetéveszthetőség”, 4. fejezet, „Megkülönböztethetőség”. Ha a lemondó nyilatkozat formai okok miatt kifogásolható, a hiányosságról értesítő levelet küldenek a bejelentőnek és felkérik, hogy orvosolja a hiányosságot. Ha a hiányosságot nem pótolja, a lemondó nyilatkozatot törölni kell.


VERSION 1.0

40. oldal DATE 02/01/2014


14.

(Az egyezmény szerinti) Elsőbbség

A KVR 29. és 31. cikke A KV Vhr. 6. és 9. szabálya A Hivatal elnökének EX-03-5 és EX-05-05 határozata Az elsőbbség joghatása, hogy a korábbi jogok meghatározásának szempontjából a közösségi védjegybejelentés bejelentési napjának az elsőbbség napja számít. Az elsőbbségre vonatkozó elveket először az 1883. március 20-i, az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény állapította meg, amelyet több alkalommal felülvizsgáltak, és amelyet legutóbb 1979-ben módosítottak, majd számos szerződő fél megerősítette. Az egyezmény 4. cikke – a védjegyek tekintetében – összhangban van a KVR 29. cikkével. Az „egyezmény szerinti elsőbbség” időben korlátozott jog, amely a védjegy első bejelentésével indul. Az első bejelentéstől számított hat hónap alatt igényelhető, feltéve, hogy az első bejelentést tevő ország részes fele a Párizsi Egyezménynek, a WTO-egyezménynek vagy egy viszonossági megállapodásnak (vö.: a KV Vhr. 101. szabálya – a Bizottság viszonossággal kapcsolatos megállapításai). Az alább említett államok és egyéb entitások egyik vonatkozó egyezménynek sem részesei, és viszonossággal kapcsolatos megállapításokból sem részesülhetnek. Következésképpen az ezen országokban tett védjegybejelentésen alapuló elsőbbségi igények elutasításra kerülnek. Független államok (nem tagjai a Párizsi Egyezménynek, a WTO-egyezménynek vagy nem részesei viszonossági megállapodásnak): • • • • • • • • • • • • • •

Afganisztán (AF) Aruba (AW) Cook-szigetek (CK) Eritrea (ER) Etiópia (ET) Kiribati (KI) Marshall-szigetek (MH) Mikronéziai Szövetségi Államok (FM) Nauru (NR) Nyugat-Szamoa (WS) Palau (PW) Szomália (SO) Tuvalu (TV) Zöld-foki-szigetek (CV).

Egyéb entitások (nem tagjai a Párizsi Egyezménynek, a WTO-egyezménynek vagy nem részesei viszonossági megállapodásnak): • • • •

Abházia Amerikai Szamoa (AS) Anguilla (AI) Bermuda (BM)


VERSION 1.0

41. oldal DATE 02/01/2014


• • • • • • • • • • •

(Brit) Virgin-szigetek (VG). Falkland-szigetek (FK) Guernsey (Csatorna-szigetek) (GC) Jersey (Csatorna-szigetek) (JE) Kajmán-szigetek (KY) Man-sziget (IM) Montserrat (MS) Pitcairn-szigetek (PN) Szent Ilona (SH) Szomália (SO) Turks- és Caicos-szigetek (TC).

A korábbi közösségi védjeggyel kapcsolatos elsőbbségi igény akkor elfogadható, ha az adott közösségi védjegyhez megadták a benyújtás napját. Nemzetközi lajstromozással kapcsolatos elsőbbségi igény nem fogadható el. Ennek oka, hogy az első bejelentés elve érvényes [a KVR 29. cikkének (4) bekezdése – lásd az alábbi 14.1. bekezdést], és az elsőbbség csak a vonatkozó alapvédjegyen alapulhat. A bejelentő igényelheti egy vagy több korábbi védjegybejelentés elsőbbségét, azaz olyan nemzeti (vagy Benelux) védjegyet, amelyet a Párizsi Egyezményben, a TRIPSmegállapodásban részes államban vagy ilyen államra, illetve olyan államban vagy olyan államra kiterjedő hatállyal jelentettek be, amelyre vonatkozóan a Bizottság megerősítette a viszonosságot, vagy közösségi védjegybejelentés esetében. Az egynél több korábbi védjegybejelentés elsőbbségét igénylő kérelmekkel kapcsolatos információkért lásd a 14.1. bekezdést („Az első bejelentés elve”). Elsőbbségi jog alapítható minden olyan bejelentésre, amely az arra alkalmazandó nemzeti jogszabály értelmében szabályszerű nemzeti bejelentésnek számít. Szabályszerű nemzeti bejelentés minden olyan bejelentés, amely elégséges annak megállapítására, hogy azt melyik napon nyújtották be az érintett országban, függetlenül a bejelentés további sorsától. Az elsőbbségi igénynek mindig korábbi bejelentésnek kell lennie, és a dátuma nem egyezhet meg a közösségi védjegybejelentés dátumával. Az elsőbbségi igény vagy a közösségi védjegybejelentésben, vagy a bejelentés benyújtását követően nyújtható be, amely esetben a bejelentőnek a bejelentéstől számított két hónapon belül be kell nyújtania az elsőbbségi nyilatkozatot, amelyben feltünteti, hogy mikor és melyik országban nyújtották be a korábbi bejelentést. Az igény hallgatólagos is lehet. Nem fogadhatók el a benyújtást igazoló azon egyszerű elismervények, amelyek nem tartalmazzák az elsőbbségi igény vizsgálatához szükséges összes információt. Az elsőbbséget biztosító iratok (két hónapon belüli) benyújtása elsőbbségi nyilatkozatnak minősül. Az elsőbbségi nyilatkozat BPHH-hoz történő beérkezésétől számított három hónapon belül a bejelentőnek meg kell adnia a Hivatalnak a korábbi bejelentés(ek) ügyszámát. Az elsőbbséget akkor ismerik el, ha az alábbi követelmények teljesülnek: 1.

a korábbi bejelentésben és a közösségi védjegybejelentésben szereplő védjegy megegyezik;


VERSION 1.0

42. oldal DATE 02/01/2014


2. 3. 4. 5.

az áruk és szolgáltatások azonosak, vagy a korábbi bejelentésben szereplők közé tartoznak (elegendő, ha egy áru vagy szolgáltatás azonos); ugyanaz a jogosult; az elsőbbséget a korábbi bejelentés benyújtásától számított 6 hónapon belül igénylik; az elsőbbséget a bejelentéssel együtt vagy a bejelentés napjától számított 2 hónapon belül kell igényelni.

Ugyanazon korábbi bejelentés/lajstromozás alapján lehetőség van mind az elsőbbség, mind a szenioritás igénylésére, ha az első bejelentést a megfelelő időben lajstromozták.

14.1.

Az első bejelentés elve

A korábbi bejelentésnek kell az első bejelentésnek lennie. Ezért a Hivatal ellenőrzi az igazoláson, hogy a korábbi bejelentéssel kapcsolatban nem nyújtottak be elsőbbségi igényt, a közösségi védjegybejelentés tekintetében pedig nem nyújtottak be szenioritási igényt. A Hivatal azt is ellenőrzi, hogy a közösségi védjegybejelentést a korábbi bejelentés benyújtásának napjától számított hat hónapon belül nyújtják-e be. Amennyiben egynél több bejelentés tekintetében igénylik az elsőbbséget, az első bejelentés elvének teljesülése érdekében az egyes bejelentésekhez tartozó áruknak és/vagy szolgáltatásoknak különbözőnek kell lenniük. Ha az elsőbbséget a közösségi védjegybejelentés napjától számított két hónap elteltével igénylik, vagy ha a közösségi védjegybejelentést a hat hónapos elsőbbségi időszak után nyújtják be, értesítik a bejelentőt és megállapítják az észrevételek megtételére vonatkozó határidőt. Amennyiben nem érkezik válasz, és a hiányosságokat nem orvosolják, a Hivatal tájékoztatja a bejelentőt az elsőbbségi jog elvesztéséről és arról, hogy az elsőbbségi jog elvesztésével kapcsolatban hivatalos (azaz megfellebbezhető) határozat meghozatalát kérelmezheti.

14.2.

Hármas azonosság

A Hivatal ellenőrzi, hogy a közösségi védjegybejelentés és az elsőbbséget biztosító iratok ugyanazt a védjegyet tartalmazzák, ugyanarra a bejelentőre utalnak és legalább egy áru vagy szolgáltatás tekintetében azonosak.

14.2.1.

A védjegyek azonossága

A szóvédjegyek vizsgálatakor általában nem veszik figyelembe, hogy milyen betűképpel történt a lajstromozásuk. A szóvédjegyek azonosságának megítélésekor a Hivatal nem emel kifogást ha például az egyik védjegy nagybetűs, a másik pedig kisbetűs. Ugyanakkor a szóvédjegyek esetében egyetlen betű hozzáadása vagy elvétele is elegendő ahhoz, hogy a védjegyeket ne tekintsék azonosnak. Ami az ábrás védjegyeket illeti, a Hivatal kifogással él, ha a védjegyek megjelenésében bármilyen eltérést tapasztal [lásd a T-0103/11. sz. „justing”-ügyben 2012. január 19-én hozott ítéletet; az R 291/2011-2. sz. „Solar Frontier (ÁBRÁS VÉDJEGY)”-ügyben 2011. október 27-én hozott határozatot]. Ha az érintett védjegy színes logó, az első A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat FINAL

VERSION 1.0

43. oldal DATE 02/01/2014


bejelentés vonatkozásában kötelező a színes fénymásolatok benyújtása (lásd azonban az alábbi 14.4. bekezdést). A színesben benyújtott közösségi védjegybejelentés esetében nem igényelhető elsőbbség a korábbi fekete-fehér bejelentés alapján még akkor sem, ha a fekete-fehér bejelentést más joghatóság területén bármilyen színkombinációban való használat tekintetében oltalom alatt állónak tekintik. A Hivatalnak ellenőriznie kell a korábbi bejelentés védjegytípusát, mert az eltérő védjegytípus azt jelentheti, hogy a közösségi védjegybejelentés eltér a korábbi védjegytől. Egy ábrás védjegy például nem azonos egy térbeli vagy egy pozíciós védjeggyel. Ugyanakkor egy szóvédjegy egy ábrás védjeggyel azonosnak tekinthető, ha az ábrás védjegyben szabványbetűt használnak (lásd az alábbi 14.8.2. bekezdésben szereplő példákat). A korábbi bejelentésben szereplő színmegjelöléseket is ellenőrzik, mivel bizonyos országok nem hirdetik meg a színes védjegyeket.

14.2.2.

Áruk és szolgáltatások azonossága

A Hivatal ellenőrzi, hogy az első bejelentéshez és a közösségi védjegybejelentéshez tartozó jegyzék tartalmaz-e legalább egy egyező árut vagy szolgáltatást. A vizsgálat nem terjed ki a jegyzékben szereplő összes árura és szolgáltatásra, és nem korlátozódik csupán az osztályok számára.

14.2.3.

A jogosult azonossága

Az elsőbbséget az első bejelentés benyújtója vagy annak jogutódja igényelheti. Az utóbbi esetben az átruházásnak a közösségi védjegybejelentés napját megelőzően meg kell történnie, és be kell nyújtani az erre vonatkozó dokumentumokat. Maga az elsőbbség attól függetlenül átruházható, hogy az első bejelentést egészében átruházták-e vagy sem. Az elsőbbség ezért még akkor is elfogadható, ha nem ugyanaz a közösségi védjegybejelentés és a korábbi jog jogosultja, feltéve, hogy az elsőbbség átruházására vonatkozóan bizonyítékot nyújtanak be; ebben az esetben az átruházás végrehajtása napjának meg kell előznie a közösségi védjegybejelentés benyújtásának napját. A bejelentő leányvállalata vagy társult vállalkozásai nem tekinthetők azonosnak a közösségi védjegy bejelentőjével. Amennyiben az első bejelentés benyújtója kijelenti, hogy az első bejelentés óta megváltoztatta a nevét és új néven nyújtja be a közösségi védjegybejelentést, a bejelentőt ugyanannak a személynek tekintik. A névváltozás és az átruházás megkülönböztetését lásd: Iránymutatás, E. rész, „A lajstrommal kapcsolatos műveletek”, 3. szakasz, „A közösségi védjegyoltalom mint a vagyoni forgalom tárgya”, 1. fejezet, „Átruházás”.

14.3.

Az elsőbbséggel kapcsolatos követelmények nem teljesülése

Ha az elsőbbségi igény nem felel meg a fenti követelmények bármelyikének, a bejelentőt felkérik, hogy két hónapon belül orvosolja a hiányosságokat vagy tegye meg A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat FINAL

VERSION 1.0

44. oldal DATE 02/01/2014


észrevételeit. Ha a hiányosságokat nem pótolja, a Hivatal tájékoztatja a bejelentőt az elsőbbségi jog elvesztéséről és arról, hogy a jogok elvesztéséről határozatot kérhet (a részleteket lásd a 14.7. bekezdésben, „Az elsőbbség vizsgálata során talált hiányosságok kezelése”).

14.4.

Az elsőbbséget bizonyító iratok benyújtásának elmaradása

Ha a bejelentéssel együtt nem nyújtják be az elsőbbséget igazoló dokumentumokat, a Hivatal a nemzeti hivatal honlapján ellenőrzi, hogy a vonatkozó információ megtalálható-e online. Ha az elsőbbségi igény megadásához szükséges információ nem található online, a Hivatal levélben kéri azokat a bejelentőtől. A bejelentő számára két hónapos határidőt biztosít a hiányosságok pótlására; ez a határidő rendszerint nem meghosszabbítható. A hiányosságról értesítő levelet általában az elsőbbséget bizonyító iratok benyújtására vonatkozó eredeti határidő (az elsőbbségi igény kézhezvételének napjától számított három hónap) lejárta előtt küldik ki. Ebben az esetben a hiányosságok pótlására vonatkozó két hónapos határidőt az elsőbbséget bizonyító iratok benyújtására vonatkozó eredeti határidő lejártának napjától számítják. Az EX-03-5. sz. határozatnak megfelelően nincs szükség hiteles másolatokra. Nem fogadhatók el a benyújtást igazoló azon egyszerű elismervények, amelyek nem tartalmazzák az elsőbbségi igény vizsgálatához szükséges valamennyi információt (pl. csak a korábbi bejelentéshez tartozó áru- és szolgáltatási osztályok sorszámát tartalmazzák, viszont nem tartalmazzák az összes árut és szolgáltatást feltüntető teljes szöveget).

14.5.

A korábbi bejelentés nyelve

Ha a korábbi bejelentés nyelve nem az Unió Hivatalos nyelveinek egyike, a Hivatal felkéri a bejelentőt, hogy három hónapon belül nyújtsa be a fordítást. A fordítás benyújtására vonatkozó határidő a bejelentő kérelmére meghosszabbítható. A hosszabbítás legfeljebb két hónap lehet.

14.6.

Az elsőbbség időpontjának ellenőrzése a bejelentés napjának megváltozását követően

Ha megváltozik a közösségi védjegy bejelentésének napja, a Hivatalnak ellenőriznie kell, hogy a bejelentés új napja az elsőbbségi igénytől számított hat hónapon belül vane még.

14.7.

Az elsőbbség vizsgálata során talált hiányosságok kezelése

Ha az első bejelentés nem azonos a közösségi védjegybejelentéssel, az első bejelentés ügyszámát nem tüntetik fel, az elsőbbséget határidőn túl igénylik (azaz a hat hónapos időtartamot követően vagy a közösségi védjegybejelentés benyújtásától számított két hónapon túl), vagy nem fogadhatók el az elsőbbséget bizonyító iratok (azaz ami az első bejelentést tevő országot és a hármas azonossággal kapcsolatos követelményeket illeti), a bejelentőt levélben értesítik a hiányosságról, az észrevételek megtételére és a hiányosságok pótlására pedig két hónapos határidőt állapítanak meg.


VERSION 1.0

45. oldal DATE 02/01/2014


Ha fordítást kell kérni, a Hivatal a hiányosságról értesítő levelet küld a bejelentőnek, és három hónapos határidőt szab meg. Ha nem érkezik válasz, vagy ha a határidőn belül nem pótolják a hiányosságokat, a Hivatal értesíti a bejelentőt a jog elvesztéséről, és két hónapos határidőt állapít meg, amely során a bejelentő hivatalos, megfellebbezhető határozatot kérhet a jog elvesztéséről. Ha a bejelentő a határidőn belül hivatalosan kéri a határozat meghozatalát, a Hivatal hivatalos határozatot ad ki a jog elvesztéséről.

14.8.

Az elsőbbségi igény példái

14.8.1.

Első bejelentés

Az alábbi példában az elsőbbség nem igényelhető a szomáliai első bejelentés alapján, mivel Szomália nem részes fele a Párizsi Egyezménynek, nem tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek és nem kötött az Európai Bizottság által megerősített viszonossági megállapodást. Következésképpen az olaszországi első bejelentést kell figyelembe venni az elsőbbségi igényhez; a másik bejelentés nem vehető számításba. Első bejelentés

Ország

Áruk/szolgáltatások

Április 5.

Szomália

Autók, pólók

Július 7.

Olaszország

Autók, pólók

Bejelentett közösségi védjegy

Áruk/szolgáltatások Autók, pólók

Október 2.

Autók, pólók

Az alábbi példában két korábbi védjegybejelentést nyújtottak be pontosan ugyanazon áruk tekintetében. A görög bejelentésen alapuló elsőbbségi igényt el kellett utasítani, mivel a védjegybejelentést Spanyolországban már előbb benyújtották; így a görög bejelentés már nem tekinthető első bejelentésnek. Első bejelentés

Ország


Április 6.

Spanyolország

Sajtok, borok

Április 7.

Görögország

Sajtok, borok

14.8.2.


Áruk/szolgáltatások Sajtok, borok

Október 4.

Sajtok, borok

A védjegyek összehasonlítása Az elfogadható elsőbbségi igény példái

Közösségi védjegybejelentés (szóvédjegy)

Elsőbbségi igény (szóvédjegy)

EVAL

EVAL



Luna

Luna


VERSION 1.0

46. oldal DATE 02/01/2014


Az elfogadható elsőbbségi igény példái Elsőbbségi igény (ábrás védjegy)

Közösségi védjegybejelentés (ábrás védjegy)

Az igény elfogadható, mivel az első bejelentés védjegyleírása meghatározza a következőt: „A színre mint a védjegy sajátosságára nem vonatkozik az igény". A nem elfogadható elsőbbségi igény példái Közösségi védjegybejelentés (per se, önmagában vett színvédjegy)

Elsőbbségi igény (per se, önmagában vett színvédjegy)



Chocolate Dream

Chocalate Dream


Elsőbbségi igény (ábrás védjegy)

(a bejelentés nem tartalmazza a háttérszínt) Szóvédjegyekkel kapcsolatos további példák Az első védjegy

közösségi védjegybejelentés

Szóvédjegy

Szóvédjegy

Percy & Reed

Percy + Reed

Szóvédjegy

Szóvédjegy

Percy & Reed

Percy and Reed

Szóvédjegy

Szóvédjegy

Percy & Reed

Percy & Reed

Szóvédjegy

Szóvédjegy

Percy & Reed

Percy & REED

Szóvédjegy

Szóvédjegy

Percy & Reed

PERCY & REED

Szóvédjegy

Szóvédjegy

Percy & Reed

Percy & Reed

Szóvédjegy

Szóvédjegy

POPEYE

POPeye

azonos

nem azonos

X

X

X

X

X

X

X


VERSION 1.0

47. oldal DATE 02/01/2014


Szóvédjegyekkel kapcsolatos további példák Az első védjegy


Szóvédjegy

Szóvédjegy

POPEYE

PopEye

Szóvédjegy

Szóvédjegy

POPEYE

POP-EYE

Szóvédjegy:

Szóvédjegy:

POPEYE

POP EYE

Szóvédjegy

Szóvédjegy

POPEYE®

POPEYE

Szóvédjegy

Szóvédjegy

POPEYE

POPEYE·

azonos

nem azonos

X

X

X

X*

X * A ™ és a ® szimbólumok nem képezik a védjegy részét.

Példák az ábrás megjelölések közötti azonosságra a szóvédjegyekhez képest Az első védjegy


azonos

nem azonos

Ábrás védjegy Szóvédjegy Percy & Reed

Percy & Reed

X

(ábrás védjegy szabványbetűvel) Ábrás védjegy

Szóvédjegy Percy & Reed

Percy & Reed

X

(a szavak több sorban vannak elosztva) Ábrás védjegy Szóvédjegy X

Percy & Reed Percy & Reed (szín igénylése) Ábrás védjegyekkel kapcsolatos további példák Az első védjegy


azonos

nem azonos

X


VERSION 1.0

48. oldal DATE 02/01/2014


Ábrás védjegyekkel kapcsolatos további példák közösségi védjegybejelentés

Az első védjegy

azonos

nem azonos

X

X ® * A ™ és a ® szimbólumot nem tekintik a védjegy részének.

14.8.3.

Az áruk és szolgáltatások összehasonlítása

Az alábbi első példa a legáltalánosabb helyzetet mutatja: a korábbi bejelentés teljesen megegyezik a közösségi védjegybejelentéssel. Első bejelentés

Ország



Áruk/szolgáltatások – közösségi védjegy

Április 5.

UK (Egyesült Királyság)

Kalapok, cipők

Október 1.

Kalapok, cipők

A következő példában mindkét elsőbbségi igény elfogadható, mivel az XY 1234 bejelentési szám jelöli az „autókra” vonatkozó első bejelentést, az XY 1235 bejelentési szám pedig a „repülőgépekre” vonatkozó első bejelentést. Első bejelentés

Ország

JP bejelentési szám

Áruk/szolgálta tások

Április 5.

Japán

XY 1234

Autók

Április 5.

Japán

XY 1235

Repülőgépek


Áruk/szolgált atások – közösségi védjegy

Október 2.

Autók, repülőgépek

A következő példában az elsőbbségi igény a „kalapokra” és a „cipőkre” vonatkozik, amelyek közösek az első bejelentésben és a közösségi védjegybejelentésben. A „táskákra” nem vonatkozik elsőbbség. Első bejelentés

Ország



Áruk/szolgáltatások – közösségi védjegy

Április 5.

USA

Autók, kalapok, cipők

Október 1.

Kalapok, cipők, táskák


VERSION 1.0

49. oldal DATE 02/01/2014


Az utolsó példában az elsőbbséget a franciaországi, a kanadai és a kínai első bejelentés vonatkozásában igénylik. A közösségi védjegybejelentést mindegyik első bejelentéstől számított hat hónapon belül nyújtották be, bár a „kalapok” tekintetében a kanadai bejelentés nem minősül első bejelentésnek (a „kalapok” szerepelnek a francia bejelentésben, amelyet korábban nyújtottak be). A három elsőbbség dátumát és az áruk és szolgáltatások felsorolását összevetve az elsőbbségi igényeket el fogják fogadni. Első bejelentés

Ország

Áruk/szolgáltatás ok

Április 5.

Franciaország

Kalapok, cipők

Április 6.

Kanada

Autók, kalapok, sörök

Kína

Borok, távközlési szolgáltatások

Április 7.

14.8.4.


Áruk/szolgáltatás ok – közösségi védjegy

Október 5. Kalapok, cipők, autók, sörök, borok, távközlési szolgáltatások

A sorozatvédjegyen alapuló elsőbbségi igények

A sorozatvédjegy több védjegyből áll, amelyek lényeges részleteik tekintetében hasonlítanak egymásra, és csupán a nem megkülönböztető jellegű elemeikben különböznek. Míg a KVR nem engedélyezi a sorozatvédjegy bejelentését, bizonyos nemzeti hivatalok (pl. az Egyesült Királyságban, Ausztráliában stb.) igen, és az egyetlen bejelentésben benyújtott sorozatvédjegy számos nagyon hasonló védjegyet tartalmazhat. Amikor az első bejelentés egy sorozatvédjegyből áll, két vagy több kissé eltérő védjegy megjelenítése látható. Az elsőbbségi igény azon ábrázolás tekintetében fogadható el, amelyik azonos a közösségi védjegyként bejelentett védjegyet megjelenítővel. A sorozatvédjegyen alapuló elsőbbségi igény példái Első bejelentés

Közösségi védjegy

Elfogadható elsőbbségi igény

Sorozatvédjegy Igen

Sorozatvédjegy Café@Home CAFÉ@HOME Café@Home CAFÉ@HOME

14.8.5.

CAFÉ@HOME

Igen

Elsőbbség igénylése térbeli vagy „egyéb” védjegyek tekintetében

Bizonyos nemzeti iparjogvédelmi hivatalok térbeli vagy egyéb védjegyek esetében nem engedélyezik négynél több megjelenítés bejelentését.


VERSION 1.0

50. oldal DATE 02/01/2014


Ha közösségi védjegybejelentéshez igénylik egy ilyen első bejelentés elsőbbségét, és a közösségi védjegybejelentéssel a védjegy hat (vagy „egyéb” védjegyek esetében több) megjelenítését/nézetét jelentik be, az érintett védjegyeket azonosnak tekintik, ha az első bejelentés megjelenítései megegyeznek annak egy részével, amit a közösségi védjegybejelentéshez elküldtek, és ha a tárgy kétségkívül azonos.

14.8.6.

Együttes védjegyeket érintő elsőbbségi igények

Önálló közösségi védjegy bejelentésekor elsőbbség igényelhető az együttes védjegy alapján, és fordítva.

15.

Kiállítási elsőbbség

A KVR 33. cikke; a KV Vhr. 7. szabálya A kiállítási elsőbbség azt jelenti, hogy a bejelentő a közösségi védjegybejelentés elsőbbségi dátumaként igényt tart arra a napra, amikor a közösségi védjegybejelentés alá tartozó árukat vagy szolgáltatásokat a benyújtott védjeggyel ellátva egy hivatalosan elismert kiállításon bemutatta. A bejelentő az első bemutatástól számított hat hónapon belül igényelhet kiállítási elsőbbséget. Ehhez be kell nyújtania a bemutatás bizonyítékát. Az „egyezmény szerinti elsőbbséghez” hasonlóan a kiállítási elsőbbséget is a bejelentésben vagy a közösségi védjegybejelentés benyújtását követően lehet igényelni. Ha a bejelentő a bejelentés benyújtását követően kívánja igényelni a kiállítási elsőbbséget, a bejelentés napjától számított két hónapon belül be kell nyújtania az elsőbbségi nyilatkozatot, amelyben megjelöli a kiállítás nevét és az áruk, illetve a szolgáltatások első bemutatásának napját. A bejelentőnek az elsőbbségi nyilatkozat kézhezvételétől számított három hónapon belül be kell nyújtania a Hivatalhoz a kiállításon az illetékes hatóság által kibocsátott igazolást. Ennek az igazolásnak bizonyítania kell, hogy az árut e megjelöléssel ellátták, illetve a szolgáltatást e megjelölés alatt nyújtották, továbbá meg kell jelölnie a kiállítás megnyitásának napját és – ha a termék első bemutatása nem esik egybe a kiállítás megnyitásának napjával – az első bemutatás napját is. Az igazoláshoz mellékelni kell a megjelölés tényleges használatának a hatóság által hitelesített bizonyítékát. Az elsőbbséget csak akkor lehet megadni, ha a közösségi védjegybejelentést egy ilyen célból elismert kiállításon, nevezetesen az 1928. november 22-i egyezmény értelmében vett nemzetközi kiállításon történt első bemutatástól számított hat hónapon belül benyújtják. Az ilyen kiállítások nagyon ritkák, a 33. cikk pedig más, országos kiállításon történt bemutatás esetén nem nyújt oltalmat. A kiállítások megtalálhatók a Paris Bureau International des Expositions honlapján: http://www.bie-paris.org/site/en/. Ami a védjegy, a bejelentő és az áruk és szolgáltatások jegyzékének hármas azonosságát illeti, erre ugyanazok a kritériumok vonatkoznak, mint a fenti 14. bekezdésben említett „egyezmény szerinti elsőbbségre”. Ha a Hivatal nem emel kifogást, az elsőbbségi igényt feljegyzik az iratra, és ez meg fog jelenni az online adatbázisban. A bejelentőnek kifejezett megerősítést nem küldenek.


VERSION 1.0

51. oldal DATE 02/01/2014


Az igény hallgatólagos is lehet. Amennyiben a bejelentésben nincs feltüntetve az igény, a kiállítási elsőbbséget igazoló dokumentumok (két hónapos határidőn belüli) benyújtását elsőbbségi nyilatkozatnak kell tekinteni.

16.

Szenioritás

A KVR 34. cikke A KV Vhr. 8. és 28. szabálya és 96. szabályának (2) bekezdése A Hivatal elnökének 2/00 közleménye, EX-03-5 határozata és EX-05-05 határozata Ha a tagállamok valamelyikében lajstromozott korábbi védjegy – ideértve a Beneluxállamokban vagy nemzetközi megállapodás alapján a tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegyet is – jogosultja, aki az említett védjeggyel azonos megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozása iránt bejelentést tesz az említett védjegy árujegyzékébe tartozó vagy annak részét képező áruk, illetve szolgáltatások tekintetében, a közösségi védjeggyel kapcsolatban igényelheti a korábbi védjegy szenioritását azon tagállam tekintetében, amelyben vagy amelyre kiterjedő hatállyal e korábbi védjegyet lajstromozták. A szenioritás egyedüli joghatása, hogy ha a korábbi védjegy – amelyre szenioritást igényeltek – oltalma megszűnt lemondás vagy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta miatt, a közösségi védjegyjogosultat továbbra is megilletik a korábbi védjegyoltalomból eredő jogok ugyanúgy, mintha a korábbi védjegy oltalma nem szűnt volna meg. Ez úgy értendő, hogy a védjegybejelentés tulajdonképpen korábbi nemzeti lajstromok konszolidációját jelenti. Ha a bejelentő szenioritást igényel egy vagy több korábban lajstromozott nemzeti védjegyre, és a szenioritási igényt elfogadják, a bejelentőnek nem kell feltétlenül megújítania a korábbi nemzeti lajstromozást, akkor is ugyanolyan helyzetben lesz, mint ha a korábbi védjegy oltalma nem szűnt volna meg azokban a tagállamokban, ahol a korábbi védjegyek lajstromozva voltak. A szenioritást a KVR 34. cikke szerint vagy a bejelentéssel együtt, vagy a közösségi védjegybejelentés benyújtásától számított két hónapon belül kell igényelni. Az igényt alátámasztó iratokat az igénytől számított három hónapon belül kell benyújtani. A szenioritási igény hallgatólagos is lehet. Ha a bejelentő a közösségi védjegybejelentés benyújtásától számított két hónapon belül csak a korábbi lajstromozásra vonatkozó iratokat küldi el, a Hivatal ezt a korábbi lajstromozásokra vonatkozó szenioritási igénynek fogja tekinteni. Szenioritást nemcsak a korábbi nemzeti lajstromozásokra lehet igényelni, hanem az uniós országok valamelyikére kiterjedő hatályú nemzetközi lajstromozásra is. A szenioritási igény korábbi közösségi védjegylajstromozásra vagy helyi lajstromozásra viszont nem lehetséges, akkor sem, ha a terület az Európai Unióhoz tartozik (pl. Gibraltár).

16.1.

Szenioritás bevezetése

A szenioritás megfelelő kezeléséhez a rendszerben az összes szenioritási bejegyzésnek ugyanolyan formátumúnak kell lennie, mint a nemzeti hivatalok adatbázisaiban használt formátum. A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat FINAL

VERSION 1.0

52. oldal DATE 02/01/2014


A Hivatalnak ezért a szenioritás ellenőrzésekor meg kell győződnie arról, hogy a szenioritás formátuma a rendszerben megfelel a nemzeti szinten használt formátumnak.

16.2.

A szenioritás vizsgálata

Az érvényes kérelemnek a következőket kell tartalmaznia: 1. 2. 3. 4.

azt az uniós tagállamot vagy tagállamokat, amelyekben vagy amelyekre kiterjedő hatállyal a szenioritási igény tárgyát képező korábbi védjegyet lajstromozták; a megfelelő lajstromozás benyújtási napját; a megfelelő lajstromozás számát; azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyek tekintetében a védjegyet lajstromozták.

Az igényt a szóban forgó lajstromozásról szóló irat másolatával kell alátámasztani. Amennyiben a szóban forgó lajstromozásról szóló irat másolatát nem nyújtják be a szenioritási igénnyel együtt, a Hivatal a nemzeti hivatal honlapján ellenőrzi, hogy a vonatkozó információ megtalálható-e online. Ha a szenioritási igény teljesítéséhez szükséges információt online nem lehet megtalálni, a bejelentőt levélben értesítik a hiányosságról, és felkérik annak pótlására. A szenioritási igényt alátámasztó bizonyíték lehet a lajstromozásról szóló irat és/vagy a megújítási igazolás másolata (egyszerű fénymásolat is elegendő), vagy a Védjegylajstrom kivonata vagy a megfelelő nemzeti közlönyből származó kivonat, vagy egy hivatalos adatbázis kivonata vagy annak kinyomtatott oldala. Magán adatbázisok kivonatai vagy kinyomtatott oldalai nem elfogadhatók. Példa a nem elfogadható kivonatokra: DEMAS, MARQUESA, COMPUSERVE, THOMSON, OLIVIA, PATLINK vagy COMPUMARK, SAEGIS. Ami a hármas azonosság kritériumát illeti (ugyanaz a jogosult, ugyanaz a védjegy, ugyanazok az áruk és szolgáltatások), a bejelentőnek kell megbizonyosodnia ezen követelmények teljesüléséről. A Hivatal csak azt vizsgálja, hogy a védjegy ugyanaz-e. A másik két feltételt – a jogosultat és az árukat és szolgáltatásokat – nem vizsgálja meg. Szenioritást csak korábbi lajstromozásra lehet kérni, korábbi bejelentésre nem. A KVR 34. cikke szerinti szenioritási igény esetén a Hivatalnak ellenőriznie kell, hogy a közösségi védjegybejelentés benyújtásának idején a korábbi védjegy lajstromozva volte, és hogy a korábbi lajstromozás az igény jelzésekor nem járt-e még le (a nemzeti védjegyek oltalmának időtartamáról lásd: Iránymutatás, C. rész, „Felszólalás”, 1. szakasz, „Eljárási kérdések”). Ha a korábbi lajstromozás az igény időpontjában már lejárt, nem lehet szenioritást igényelni akkor sem, ha a vonatkozó nemzeti védjegytörvény hat hónapos gondolkodási időszakot („cooling-off”) biztosít a megújításhoz. Bár néhány nemzeti jogszabály lehetővé tesz egy „gondolkodási” időszakot („cooling-off”), ha a megújítást nem fizették be, a megújítás esedékességének napjától kezdve a védjegyet nem lajstromozottnak kell tekinteni. Az igényt ezért nem lehet elfogadni, csak akkor, ha a bejelentő igazolja, hogy megújította a korábbi lajstromozás(oka)t. A KVR 35. cikke értelmében szenioritást a közösségi védjegy lajstromozását követően is lehet igényelni. Részletesebben lásd: Iránymutatás, E. rész, „A lajstrommal kapcsolatos műveletek”, 1. szakasz, „Módosítások a lajstromozásban”. A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat FINAL

VERSION 1.0

53. oldal DATE 02/01/2014


Az EU bővítésével összefüggésben az alábbi részleteket kell szem előtt tartani. Ha egy nemzeti védjegyet vagy egy új tagállamra kiterjedő hatályú nemzetközi védjegyet a szenioritási igényt megelőzően lajstromoztak, a szenioritás annak ellenére igényelhető, hogy a szenioritási igény alá tartozó közösségi védjegy elsőbbségi, bejelentési vagy lajstromozási napja korábbi, mint a nemzeti védjegy/az új tagállamra kiterjedő hatályú nemzetközi védjegy elsőbbségi, bejelentési vagy lajstromozási napja. Ez azért van így, mert a szóban forgó közösségi védjegy hatálya az új tagállamra csak a csatlakozás napjától kezdve terjed ki. A szenioritási igény tárgyát képező nemzeti védjegy vagy az új tagállamra kiterjedő hatályú nemzetközi védjegy ezért a KVR 35. cikke értelmében „korábbi”, mint a közösségi védjegybejelentés, feltéve, hogy a nemzeti védjegy vagy az új tagállamra kiterjedő hatályú nemzetközi védjegy elsőbbségi, bejelentési vagy lajstromozási napja megelőzi a csatlakozás dátumát. Új tagállamok esetében elfogadható szenioritási igények példái Közösségi védjegy

A benyújtás időpontja

A szenioritási igény országa

A korábbi jog benyújtási időpontja

2 094 860 TESTOCAPS

2001. február 20.

Ciprus

2001. február 28.

2 417 723 PEGINTRON

2001. október 19.

Magyarország

2001. november 8.

352 039 REDIPEN

1996. április 2.

Bulgária

1996. április 30.

7 073 307 HydroTac

2008. július 17.

Horvátország

2009. október 13.

Magyarázat: Bár a közösségi védjegybejelentés napja mindegyik esetben korábbi a szenioritási igény tárgyát képező védjegy benyújtási napjánál, de mivel mindegyik ország a közösségi védjegybejelentés benyújtásának napja után csatlakozott az Európai Unióhoz (ez a dátum Ciprus és Magyarország esetében 2004. május 1., Bulgária és Románia esetében 2007. január 1.), és a közösségi védjegybejelentés az említett tagállamokban az utóbbi időponttól nyújt oltalmat, szenioritás bármely olyan nemzeti védjegyre igényelhető, amelyet a csatlakozás napja előtt nyújtottak be. Amennyiben a szenioritási igény szabályos, a Hivatal elfogadja azt, és – a közösségi védjegybejelentés lajstromozása után – tájékoztatja erről az érintett tagállam(ok) központi iparjogvédelmi hivatalát/hivatalait (a KV Vhr. 8. szabályának (3) bekezdése).

16.3.

Megjelölések azonossága

A védjegyek megjelenítésének összehasonlítása a fenti 14. bekezdésben az elsőbbségi igényekre vonatkozóan megadott elvek és példák szerint zajlik. A szóvédjegyek vizsgálatakor általában nem veszik figyelembe, hogy milyen betűképpel, betűtípussal történt a lajstromozásuk. A szóvédjegyek azonosságának megítélésekor a Hivatal nem emel kifogást, ha például az egyik védjegy nagybetűs, a másik pedig kisbetűs. Egy szóvédjegyben egyetlen betű hozzáadása vagy elvétele is elegendő ahhoz, hogy a védjegyek ne minősüljenek azonosnak. Ami az ábrás védjegyeket illeti, a Hivatal kifogással él, ha a védjegyek megjelenésében bármilyen eltérést tapasztal (a T-103/11. sz. „justing”-ügyben 2012. január 19-én hozott ítélet, 17. pont és a T-378/11. sz. „Medinet”-ügyben 2013. február 20-án hozott ítélet).

16.4.

Áruk és szolgáltatások


VERSION 1.0

54. oldal DATE 02/01/2014


A bejelentők a szenioritást a korábbi lajstromozásban szereplő áruk és szolgáltatások egy részére is igényelhetik. A szenioritási igény valójában annyiban lesz érvényes, amennyiben átfedés van a közösségi védjegybejelentés alá tartozó áruk és szolgáltatások és az alapul vett lajstromozás között. A bejelentőnek nem kell megjelölnie az említett árukat és szolgáltatásokat, elegendő, ha egyszerűen igényli a „szenioritást mindazokra az árukra, amelyek a korábbi védjegy alá tartoznak, amennyiben a közösségi védjegybejelentésben is szerepelnek” (általános szenioritási igény).

16.5.

A szenioritási vizsgálat során talált hiányosságok kezelése

Ha az igény nem érvényes, ha a korábbi lajstromozás nem azonos a közösségi védjegybejelentéssel, ha a szenioritást határidőn túl (azaz a közösségi védjegybejelentés benyújtásától számított két hónapos határidő után) igénylik vagy a szenioritást igazoló dokumentumok nem elfogadhatók, és a vonatkozó információ nem található meg online, a Hivatal értesítő levelet küld a hiányosságról. Ha a bejelentő a Hivatal által megadott határidőn belül nem pótolja a hiányosságokat, írásbeli értesítést kap a jog elvesztéséről. A bejelentőt egyidejűleg arról is tájékoztatják, hogy az értesítéstől számított két hónapon belül hivatalos határozatot kérhet. Amennyiben a bejelentő a határidőn belül hivatalosan kérelmezi a határozatot, a Hivatal hivatalos határozatot ad ki a szenioritási igény elutasításáról.

16.6.

A szenioritási igények példái Egy elfogadható szenioritási igény példája Közösségi védjegybejelentés (szóvédjegy)

Szenioritási igény (szóvédjegy)

CELOTAPE

Celotape

Nem elfogadható szenioritási igények példái Közösségi védjegybejelentés: 9 817 735 (ábrás védjegy)

Szenioritási igény (ábrás védjegy)



Daisys Gingerbread

Daisy’s Gingerbread


VERSION 1.0

55. oldal DATE 02/01/2014


Nem elfogadható szenioritási igények példái Közösségi védjegybejelentés (szóvédjegy)


Great changes in education PLC

Grate changes in education PLC Szenioritási igény (ábrás védjegy)


17.

Átalakítás

Az átalakítást mint jogi módszert a Madridi Jegyzőkönyv vezette be, hogy enyhítsen a nemzetközi lajstromozás és az alapvédjegy közötti ötéves függőségi időszak következményein. Amennyiben az EU-t megjelölő nemzetközi lajstromozást a származási hivatal kérésére az áruk és szolgáltatások mindegyike vagy egy része tekintetében törlik, a nemzetközi lajstromozás jogosultja közösségi védjegybejelentést nyújthat be, hogy a törölt áruk és szolgáltatások tekintetében lajstromoztassa ugyanazt a védjegyet. Ezt a bejelentést úgy kell kezelni, mintha az EU-nak a nemzetközi lajstromozásban való megjelölése napján nyújtották volna be, és elsőbbség esetén ugyanilyen elsőbbséget élvez. Az átalakításról részletesebben lásd: Iránymutatás, M. rész, „Nemzetközi védjegyek”.

18.

A közösségi védjegybejelentés módosítása

A KVR 43. és 44. cikke A KV Vhr. 3. szabálya és 13. szabályának a) pontja A bejelentő közösségi védjegybejelentését bármikor visszavonhatja, illetve az abban szereplő áruk és szolgáltatások jegyzékét bármikor korlátozhatja. Más változtatásokra csak bizonyos hibák kijavításának érdekében van mód. A közösségi védjegybejelentés benyújtásának napján kért esetleges változtatásokat el kell fogadni. Az Iránymutatásnak ez a része csak a védjegy megjelenítésének módosításával kapcsolatos hivatali gyakorlatot ismerteti. A visszavonásról vagy korlátozásról részletesebben lásd: Iránymutatás, B. rész, „Vizsgálat”, 1. szakasz, „Eljárás”.

18.1.

Módosítások a védjegy megjelenítésében


VERSION 1.0

56. oldal DATE 02/01/2014


A Hivatal a védjegy megjelenítésének módosításai ügyében nagyon szigorúan jár el. A védjegy benyújtás utáni módosításának engedélyezéséhez két feltételnek együttesen kell teljesülnie: • •

a hibának nyilvánvalónak kell lennie, ÉS a módosítás alapvetően nem változtathatja meg a benyújtott védjegyet.

Még ha a helyesbítés nem is lényeges, a Hivatal nem fogadja el a módosítást, ha a hiba számára nem nyilvánvaló. Olyan esetben, amikor a védjegy kívánt elhelyezése nem egyértelmű, a védjegy megjelenítésén jelezni kell a helyes pozíciót, ehhez a megjelölés ábrázolását ki kell egészíteni a „top” szóval. Elektronikusan benyújtott bejelentés esetén a védjegy leírásában lehet jelezni a szokatlan elhelyezést. Olyan esetekben, amikor a védjegy kívánt elhelyezése nem egyértelmű (pl. egy szóelemet tartalmazó védjegyet függőleges helyzetben nyújtanak be), és a bejelentésben nem jelzik a tervezett elhelyezést, a bejelentő ha kívánja, módosíthatja a védjegy helyét. Ennek oka, hogy a védjegy szokatlan elhelyezését nyilvánvaló hibának tekintik. Ha az elsőbbségi vagy szenioritási igényt a közösségi védjegybejelentéssel egyidejűleg nyújtják be, az igényben szereplő „helyes” védjegy és a közösségi védjegybejelentésben szereplő védjegy összehasonlításával bizonyítani lehet a nyilvánvaló hibát. Ha azonban az elsőbbségi vagy szenioritási igényt a közösségi védjegybejelentés után nyújtják be, ezt az igényt a bizonyításhoz nem lehet figyelembe venni. Ha a hiba nyilvánvaló, akkor a védjegyet a következő kritérium szempontjából is meg kell vizsgálni, azaz hogy a kért módosítás alapjaiban megváltoztatja-e a védjegy benyújtott változatát. Egy elfogadható módosítás példája CTM 546 010

Javasolt módosítás

Bejelentett védjegy: „TOPFLOW”

„TOP FLOW”

A bejelentő űrlapon a bejelentő a „TOP FLOW” védjegy tekintetében igényelt elsőbbséget, ami azt jelenti, hogy nyilvánvalóan tipográfiai hiba történt. A módosítást nem tekintették a védjegy alapvető megváltoztatásának, mivel a „TOP” és a „FLOW” szavak közé beiktatott szóköz nem változtat a védjegy jelentésén és kiejtésén, a módosítás vizuális hatása pedig csekély (az R 851/1999-2. sz. „TOP FLOW”ügyben 2002. augusztus 5-én hozott határozat). Nem elfogadható módosítások példái CTM 321 109


Bejelentett védjegy: „RANIER”

„RAINIER”

Ezt a módosítást nem lehet engedélyezni, mivel a javítás egy újabb „I” betűvel egészíti ki a szót, amivel alapvetően megváltoztatja a benyújtott védjegyet. A „RANIER” és a „RAINIER” két különböző szó.


VERSION 1.0

57. oldal DATE 02/01/2014


Nem elfogadható módosítások példái CTM 6 013 668


Bejelentett védjegy: „ELECTROLITIC BOLUS”

„ELECTROLITYC BOLUS”

Ez a módosítás nem engedélyezhető, mivel az első szót angolul helyesen „ELECTROLYTIC”-nak kell írni. Így tehát a védjegy benyújtott változatában egy betűhiba volt, ezzel szemben a javasolt módosításban már két betű szerepelt hibásan. Ez alapvetően megváltoztatná a védjegyet, ezért elfogadhatatlan.

Az ábrás elemek esetében csak a kisebb jelentőségű elemeket lehet megváltoztatni, és erről mindig eseti alapon döntenek. Nem lehet engedélyezni az ábrás elem megjelenésének „frissítését” (az iparban gyakran előfordul, hogy az ábrás védjegy megjelenését időről időre hozzáigazítják a formatervezés és a divat aktuális irányzataihoz). CTM 6 538 524 A közösségi védjegybejelentés benyújtott változata


A bejelentő a közösségi védjegybejelentéssel együtt elsőbbségi igényt nyújtott be, amely azt mutatta, hogy az első benyújtásban a védjegy egyetlen megjelenítése szerepelt. A közösségi védjegybejelentés ezenkívül egy védjegyleírást is tartalmazott, amely az egyetlen megjelenítést írta le, nem pedig a benyújtott két képet. A hibát ezért nyilvánvalónak tekintették. A módosítási kérést azonban elutasították, mivel a módosítás a benyújtott változathoz képest alapvetően változtatna a védjegyen.

A fent említett elvektől és példáktól függetlenül a védjegy minden olyan módosítása, amely a lajstromozás után megengedhető lenne, a közösségi védjegybejelentés tekintetében is megengedhető lenne. A lajstromozott közösségi védjegyek módosításait illetően lásd: Iránymutatás, E. rész, „A lajstrommal kapcsolatos műveletek”, 1. szakasz, „Módosítások a lajstromozásban”.

19.

Átalakítás

A KVR 112. cikkének (1) bekezdése és 113. cikkének (1) bekezdése A KV Vhr. 44. szabálya (1) bekezdésének f) pontja A lajstromozott közösségi védjegy bejelentője vagy jogosultja kérheti a közösségi védjegybejelentés vagy lajstromozott közösségi védjegy átalakítását. Az átalakításról bővebben lásd: Iránymutatás, E. rész, 2. szakasz, „Átalakítás".


VERSION 1.0

58. oldal DATE 02/01/2014

Tartalomjegyzék. 1. Bevezetés A bejelentés benyújtása... 5

Recommend Documents