TARTALOM 1 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK 3 ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
NEMZETKÖZI KITEKINTÉS 12 ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HELYZET MAGYARORSZÁGON AZ 1990-ES ÉVEKBEN 13 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A GYERMEKVÉDELMI TÖRVÉNY ELŐKÉSZÍTÉSE 19 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
AZ 1997. ÉVI XXXI. TÖRVÉNY 22 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A 2002. ÉVI IX. TÖRVÉNY. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról 39 ------------------------------------------------------------------------------------------------------A GYERMEKVÉDELEM FOGALMI RENDSZERE 48 ------------------------------------------------------------------------------------------------------DEVIANCIA 59 -------------------------------------------------------------------------------------------------------
1
A CSALÁD 66 ------------------------------------------------------------------------------------------------------AZ ISKOLA 75 ------------------------------------------------------------------------------------------------------GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGEK 82 -------------------------------------------------------------------------------------------------------IRODALOM 95
2
TARTALOM.............................................................................................................................................. 1 1 ................................................................................................................................................................... 1 TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK................................................................................................................ 1 3 ................................................................................................................................................................... 1 NEMZETKÖZI KITEKINTÉS ............................................................................................................... 1 12 ............................................................................................................................................................. 1 A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HELYZET MAGYARORSZÁGON AZ 1990-ES ÉVEKBEN .............. 1 13 ......................................................................................................................................................... 1 A 2002. ÉVI IX. TÖRVÉNY. A GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL ÉS A GYÁMÜGYI IGAZGATÁSRÓL SZÓLÓ 1997. ÉVI XXXI. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL .......................................................................................... 1 DEVIANCIA......................................................................................................................................... 1 IRODALOM......................................................................................................................................... 2 TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK................................................................................................................ 4 NEMZETKÖZI KITEKINTÉS.............................................................................................................. 13 A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HELYZET MAGYARORSZÁGON AZ 1990-ES ÉVEKBEN... 14 A 15-24 ÉVES KORÚ NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA, 1999 UTOLSÓ NEGYEDÉV .............................. 14 A GYERMEKVÉDELMI TÖRVÉNY ELŐKÉSZÍTÉSE................................................................... 21 A gyermekvédelmi (állami) gondoskodás alatt állók létszáma .......................................................... 22 AZ 1997. ÉVI XXXI. TÖRVÉNY........................................................................................................... 24 A TÖRVÉNY ALAPFOGALMI RENDSZERE ................................................................................................. 25 A GYERMEKVÉDELEM RENDSZERE ......................................................................................................... 26 A CSALÁDBAN ÉLŐ GYERMEKET MEGILLETŐ ELLÁTÁSOK ÉS INTÉZKEDÉSEK ................................................ 35 A CSALÁDJÁBÓL KIEMELT GYERMEKET MEGILLETŐ ELLÁTÁSOK ÉS INTÉZKEDÉSEK ...................................... 35 A GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS FORMÁI - AZ EGYES FELADATOK ................................................. 37 A 2002. ÉVI IX. TÖRVÉNY ...................................................................................................................... 41 A GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA ....................................................................................... 46 BÖLCSŐDE............................................................................................................................................... 46 CSALÁDI NAPKÖZI .................................................................................................................................... 46 Helyettes szülő ................................................................................................................................... 48 CSALÁDOK ÁTMENETI OTTHONA.................................................................................................. 49 DEVIANCIA....................................................................................................................................... 61 A CSALÁD SZOCIALIZÁCIÓS FUNKCIÓI ....................................................................................................... 70 A CSALÁD BIOLÓGIAI RITMUSA ....................................................................................................... 70 SZOCIALIZÁCIÓS FUNKCIÓK............................................................................................................. 71 -
BIZTONSÁGÉRZET MEGTEREMTÉSE, KIALAKÍTÁSA A GYERMEKBEN, A
SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS ÉRZELMI ALAPJAINAK LERAKÁSA ............................................ 71 3
-
A BESZÉD MEGTANÍTÁSA – KOMMUNIKÁCIÓ-METAKOMMUNIKÁCIÓ
(KULTURÁLIS PROBLÉMA!) ............................................................................................................. 71 MŰKÖDÉSI ZAVAROK .......................................................................................................................... 71 A CSALÁDI NEVELÉS SAJÁTOSSÁGAI ........................................................................................................... 72 IRÁNYÍTÁS – ELLENŐRZÉS ................................................................................................................ 72 NEVELÉSI STÍLUSOK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK............................................................................................... 73 A TÖRŐDÉS HIÁNYA, A GYERMEK ELHANYAGOLÁSA ................................................................ 74 KÁROS HATÁSOK A CSALÁDBAN ................................................................................................................. 75 A CSALÁDI NEVELÉS HELYTELEN MÓDSZEREI ............................................................................................. 75 TÚLZOTT SZIGOR, MEREV KEGYETLEN KÖVETELÉS, A GYERMEK KÉPESSÉGEIT MEGHALADÓ, TÚLMÉRETEZETT IGÉNYESSÉG; MEGSZÉGYENÍTÉS ÉS TESTI FENYÍTÉS. ................................................... 75 GYERMEKKORI SZEMÉLYISÉGZAVAROK...................................................................................................... 76 AZ ISKOLA MINT MENTÁLHIGIÉNÉS INTÉZMÉNY ..................................................................................... 83 NÉHÁNY SZEMPONT A PEDAGÓGIAI MUNKA HATÉKONYABBÁ TÉTELÉHEZ.............................................. 92 Milyen ügyben hová fordulhatunk?.................................................................................................... 94
TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK Az elesettek, a gyengék, így a gyermekek védelme és a róluk való gondoskodás egyidős az emberiséggel. Formái és megvalósulási módjai természetesen szoros összefüggésben voltak és vannak az adott civilizáció szokásrendszerével, az egyes ember társadalomban betöltött szerepfelfogásával, az ember értékével, ember és természet kapcsolatával, a család és a gyermekek helyzetével. Ehhez alapot a változó és eltérő gazdasági és társadalmi fejlettség adott és ad, mely különböző filozófiai és ideológiai elképzelésekben is megnyilvánult. A gyermekekre az ősközösségi társadalmaktól kezdve, mint a jövő zálogára tekintettek, s felnövekedésük, nevelésük a család mellett egyfajta társadalmi kontroll alatt történt. Már az ókori Babilon nagy hírű Hammurabi-féle törvénykönyve gondoskodott arról, hogy az örökbefogadott gyermeket a fogadott szülő nem zárhatta ki örökségéből. Mezopotámiában a gyermekben általában olyan lényt láttak, aki magatehetetlen, így nem képes ügyei önálló intézésére, s ezért szükséges jogi képviselete a közösségben, mely szerep elsősorban az apát illette meg. Ez azonban nem jelentett korlátlan „élethalál ura” hatalmat. Egyiptomban a fiataloktól megkövetelték az idősebbek tiszteletét. Indiában a családfő a gyermekeket tulajdonában lévő tárgyaknak tekintette. Kínában is a 4
gyermeknek tisztelni kellett szüleit. A szegény családokban a „fölösleges” számú gyerekeket, - akik azután születtek, hogy a szülők már fiaik között felosztották birtokukat – születéskor vízbefojtották. Bevett szokás volt az újszülöttek kitétele, s az is, hogy a szegény családok módosabbaknál helyezték el gyermekeiket, ahol felnevelték őket, s a befogadó család szolgái lettek. A Bibliában Mózes is a szülők feltétlen tiszteletét parancsolja a gyermekeknek. Ugyanakkor Jézus a gyermekek tisztaságát és ártatlanságát emelte ki. A görög világban az apa ugyan nem volt a gyermek élet-halál ura, de megvolt a joga arra, hogy el nem ismerve sajátjának ne nevelje fel. Ebben az esetben a poliszok többségében kirakták valahová az útfélre vagy egy félreeső helyre bepólyálva és valamilyen ismertetőjegyet mellé téve. A gyermek, ha nem pusztult el, később e jel alapján kerülhette el az esetleges testvérházasságot. Emellett az ókor más civilizációihoz hasonlóan bevett gyakorlat volt a törvénytelen és fogyatékos gyermekek megölése. Már Hesiodos ajánlotta az egykét, a föld kicsinysége és terméktelensége miatt. Ez különösen a Kr.e.IV. századi gazdasági válság után erősödött fel, s emiatt a családok döntő része 1-2 gyermeket nevelt fel.
Kivételt Spárta jelentette, ahol a
gyermekeket az állam közös tulajdonának tartották, ezért felnevelésük nem az apa belátásától függött. Ehhez hasonlóan Róma is katonaállam lévén azt a gyermeket, aki feltűnően alkalmatlan volt az életre, megölték. Csak itt az apa (pater familias, aki élethalál ura volt) és nem a közösség képviselői döntöttek a gyermek sorsáról. Az írásba foglalt római törvényekben a XII. táblás törvénytől kezdve végig jelen volt a gyermekek védelme. A kereszténység terjedése, s az egyházi zsinatok határozatainak jóvoltából a beteg, és fogyatékos gyermekek korábban meglévő elpusztításának szokása erősen visszaszorult. A középkorban a különböző fogyatékos gyermekeket, illetve elhagyott, árva, és törvénytelen gyermekeket különböztettek meg. Ugyanakkor valamennyit általában abnormisnak, nevelhetetlennek tartották. A második csoportba tartozók számíthattak a rokonok segítségére, védelmére. A vagyontalanokat egy-egy lakos a gyermek munkája fejében gondozta. A középkor gyermekszemléletének alapját Aurelius Augustinus vetette meg, aki a gyermeket, mint születésénél fogva rosszat jellemzett. Ezzel szemben a gyermek ártatlanságába vetett hit rituális kifejezését és ennek engesztelő erejét tükrözi az a 5
szokás, hogy a vallási körmenetek élén helyet kaptak a gyermekek is. A Reneszánszban megfogalmazták a gyermekkel való törődés igényét. A gyermekek nevelésében a szülők elsődleges szerepét kezdték hangsúlyozni. Ugyanakkor a közgondolkodás továbbra sem fogadta el, hogy a gyermek már magában hord egy teljes embert. Ebben a folyamatban a hagyományos, rurális társadalmakban bekövetkező változások a polgárosodás és az ehhez kapcsolódó társadalmi-gazdasági-politikai folyamatok okoztak törést. A falusi kisközösségek felbomlása a közvetlen környezeti kontroll felszámolódását jelentette, mely a család és az egyén felelősségének növekedésével járt együtt. A gyermekkor új felfogásában a gyermek naivsága, kedvessége, mulatságossága jelenik meg. Új vonásként jelentkezett a gyermeki személyiség tisztelete. Franciaországban már a XVII. században vallási-misztikus formában tisztelték a gyermeki szellemet. Ennek volt egy világi, de jóval ismertebb változata a rousseau-i gyermekkép, a gyermek felfedezése. A középkor végétől a XVI-XVII. századig a gyermek olyan helyet vívott ki szülei mellett, mellyel korábban nem rendelkezett. A gyermek a mindennapi élet elengedhetetlen tartozéka lett, akinek neveléséről, pályájáról, jövőjéről gondoskodni kellett. Mindezt erősítette, hogy a tanulás egyre inkább a társadalmi érvényesülésnek az előfeltétele lett. Megjelent az állami törvényhozás, mint a társadalmi ellenőrzés új eszköze. A XVI-XVII. századi kemény törvények élét a XVIII. század felvilágosodásának filantróp-humanista szemlélete tompította. Előtérbe került az árvaügy, mely a polgárság „szociálpolitikájának” alapvető kérdése lett. Ez a század mind a katolikus, mind a protestáns oldalon az árvaházak virágkora. Mária Terézia 1749-ben rendelettel szabályozta a talált gyermekek felnevelését A XIX. század iparosodásának számtalan árnyoldala a fennálló társadalmigazdasági-politikai rendszer stabilitásának érdekében megkövetelte az állam széleskörű törvényi beavatkozását a szociális területen, így a gyermekek mindenkörű védelmében is. Ez Magyarországon az 1867. évi kiegyezést követően jelentkezett. Már 1868ban megalakult a Lelencügyi Társulat, abban az évben, melyben a XXXVIII.tc.-kel elrendelték a 6-15 évesek tankötelezettségét, rászorítva a szülőket és gyámokat, hogy 6
gyermekeiket, illetve gyámoltjaikat iskolába járassák. Az 1870-es évek közepe és az 1890-es évek között árvaházak egész sora alakult, majdnem kivétel nélkül magánosok adományaiból. Törvények egész sora foglalkozott valamilyen formában a felnövekvő generáció védelmével. A törvény tiltása ellenére a gyermekmunka a mezőgazdaságban, a kisiparban, valamint házicselédként elterjedt maradt. A közegészségügy területén is sor került a gyermekek védelmét is szolgáló törvénykezésre. Az 1870-es években került sor a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezésére. Ebben az évtizedben zárták ki a 12 éven aluli gyermekek büntethetőségét is. 1889-ben hoztak létre egy országos összefogó szervet az Országos Gyermekvédő Egyesületet. Feladata az volt, hogy a gondozás nélkül maradt 6-18 éves gyermekeket oltalmába vegye. Ekkor Magyarországon 105 szeretetház és árvaház működött, mintegy ötezer gyermekkel. Már nem volt elégséges a hagyományos karitászra való hagyatkozás. A megnyugtató rendezést az 1901:VIII. és XXI. tc.-ek biztosították, melyek végrehajtásáról az 1/1903.BM.sz.körrendelet gondoskodott. A törvények alapelve az volt, hogy minden elhagyott gyermeknek joga van eltartást és felnevelést követelni az államtól. Az elhagyatottság okaként a következőket nevezték meg: materiális (anyagi) ennek oka a szegénység volt, mely esetben a szülők ugyan neveltek, de ezt anyagilag nem bírták; a másik az erkölcsi ok volt, mely a gyermekek csavargásában, iskolakerülésében öltött testet; a harmadik a szülők nem megfelelő nevelése volt, a szeretetlenség légköre. A létrehozott állami gyermekmenhelyek mellett az egészséges és különleges gondozást nem igénylő gyermekeket nevelőszülőkhöz helyezték ki. Ez is jelzi, hogy a magyar gyermekvédelem alapja a családi nevelés volt. Ugyanakkor az állami gondozásba vételt igyekeztek a gyermek családjának segélyezésével feleslegessé tenni. Ez is a főleg állami segítséggel működő társadalmi és jótékonysági szervezetek és egyesületek feladata volt. Az állam mellett nagy szerepet kapott az Országos Gyermekvédő Liga, melyet 1906ban hoztak létre az állami gyermekvédelem kisegítő intézményeként. A Liga programjában a gyermeknyomor enyhítését, az állami és a társadalmi gyermekvédelem koordinálását tekintette fő feladatának.
7
1908-tól működött a Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Egyesület, mely a felekezet
nélküli
gyermekvédelmi
szervezetek
egyensúlyozására
jött
létre
Esztergomban. Az egyre-másra alakuló társadalmi gyermekvédő szervezetek sorában kiemelkedő szerepet játszott az anya-és csecsemővédelem országos szervezését végző, 1915-ben megalakult Stefánia-szövetség, mely helyi fiókszövetségei által karitatív szociális munkát is végzett. A már 1913 óta működő Budapesti Gyermeküdülőhely Egyesület átalakulásával 1917ben jött létre az MSZDP irányítása alatt álló Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete. Ez gyermekvédelemmel, kulturális, karitatív, egészségügyi, valamint felvilágosító tevékenységgel foglalkozott. Rájuk bízták 1918-ban a Károly király gyermeknyaraltatási akció megszervezését és lebonyolítását, melyben 20 ezer gyermek vett részt Abbáziában (Opatija)! Magyarországon az 1908:XXXVI.tc. és az 1913:VII.tc. reformálta meg a javítónevelést, széleskörűen kiegészítve a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezéseket, a megelőzést hangsúlyozva. Az 1913:VII.tc. állította fel Magyarországon a fiatalkorúak bíróságát, s rendelkezett ezen új bírói fórum előtti eljárásról, a fiatalkorúakra kiszabható, árnyalt büntetésekről, s azok végrehajtásáról. Fontos szerepet tulajdonítottak a tanítóságnak, melytől a hatóság támogatását várták. Környezettanulmányt kellett készíteniük, melyben a fiatalkorú erkölcseire, értelmességére, előmenetelére, magaviseletére, egész egyéniségére vonatkozó közvetlen szerzett tapasztalati megfigyeléseit is le kellett jegyezniük. A dualista rendszer bukását követően 1918-1919-ben hatalomra került korábbi ellenzéki erők megpróbálták a felgyülemlett és meg nem oldott szociális és kulturális problémákat megoldani. A Forradalmi Kormányzótanács LXXI. sz. rendelete szólt a gyermekek testi és lelki védelméről. Ebben a megelőző gyermekvédelem leghivatottabb helyének az iskolát jelölték meg, s ezért az iskolákban gyermekvédő gyámi tanfolyamot végzett tanítókat szándékoztak állítani. Új elvként jelentkezett, hogy nem kell jótékonyságot gyakorolni, tehát nincs szükség árvaházakra. Ez maga után vonta azt, hogy az árvákat elvegyítették a többi állami nevelésben részesülővel. 1919-et követően a gyermekvédelmet a megváltozott viszonyoknak megfelelően átszervezték. 8
A modern népjóléti közigazgatás alapelvei közül az első a megelőzés biztosítása volt ( veszélyeztetettek felkutatása, a beavatkozás). A másik a megfelelő munkamegosztás kialakítása volt. Az állam és a községek feladatát a segélyre szorultak létminimumának biztosításában látták. Az egyletek és magánosok az egyéni gondozásban és a különböző társadalmi kísérletekben kaptak szerepet. Ennek során intézetek egész sorát működtették. Az intézeten kívüli gondozást családi gondozásként képzelték el. A gondozó munkában a gondozott életkorát és a gondozás faját (egészségügyi, gazdasági, erkölcsi) vették figyelembe.
Ebben
a
munkában
három
tárca
együttműködését
tartották
elengedhetetlennek. Az anyagi, gazdasági védelmet, valamint az egészségügyit a népjóléti, az iskolait a közoktatásügyi, az erkölcsi védelmet pedig az igazságügyi tárca feladataként határozták meg. Fő elvként a testi és lelki védelem egységessége szerepelt. A gyermeket a családban hagyták, s megfelelő intézmények felállításával (napközi, nevelő otthonok, vasárnapi szórakoztatók, felruházások, menhelysegélyek..stb.) nyújtottak segítséget. Csak ott látták szükségesnek a gyermek kiemelését, és intézeti elhelyezését, ahol a család nem volt megfelelő, vagy a gyermek fogyatékossága miatt speciális nevelését igényelt. Úgy tartották, hogy az iskola körül kell csoportosulnia a gyermekvédelmi intézményeknek, mivel a tankötelezettség folytán az elemi népiskolában mindenki megfordult. Ezért ebben a munkában a tanítóknak továbbra is kiemelkedő szerepet szántak. Pontosan az ő tehermentesítésüket szolgálta Vass József kultuszminiszter 1921-ben, amikor létrehozta az iskolanővéri intézményt az iskolával kapcsolatos patronázs munkák elvégzésére. Az iskolával kapcsolatos gyermekvédelem kialakítására való törekvés egybeesett a nemzetközi tendenciákkal is. Ezen a téren a nemzetközi szabályozás szükségességét először az 1913-ban Brüsszelben ülésező I. Nemzetközi Gyermekvédelmi Kongresszus vetette fel. 1919-ben Washingtonban a Nemzetközi Munkaügyi Konferencián a gyermekmunka korlátozását vetették fel 1920-ban a Nemzetközi Nőszövetség oslói kongresszusán a gyermekvédelemre vonatkozó nemzetközi egyezség tervezetét dolgozták ki.
9
Ebből a szempontból kiemelkedő jelentőségű volt az 1924-es Genfi Szózat. Magyarországon a gyermekvédelem következő intézményei működtek az 1920-as 1930as években: Anya- és csecsemővédelem; Árvaházak, gyermekmenhelyek, szeretetházak; Kisdedóvók; Napközi otthonok; Szünidei gyermektelepek; Javító-nevelő Intézetek. Az állami gyermekmenhelyek minden gyermekkel elvégeztették az elemi népiskolát, a kiváló tehetségűeket polgári iskolába, kivételesen középiskolába is beírathatták.
Az
ipari
pályára
törekvőket
tanoncoknak
szerződtették.
Külön
gondoskodás történt a hadiárvákról. Az egészséges és különös nevelést nem igénylő gyermekeket továbbra is jól megválasztott és arra vállalkozó nevelőszülőknél helyezték el. Az intézetek szervezésében az volt a törekvés, hogy a családi elvet a nagy tömegen belül is megpróbálják meghonosítani. Nem tartották jónak a kaszárnyaszerű épületeket, de ezekben a nevelők számának emelésével megvalósíthatónak látták a családi rendszer és vele együtt az individualizáló nevelés kialakítását. 1945-ben Magyarországon egy teljesen dezorganizált gyermekvédelemnek kellett munkához látnia. Ki kellett építeni a gyermekvédelem új rendszerét. 1945-ben a Nemzetközi Segély gondoskodott az elhagyott gyermekek védelméről, mozgósítva az intézmények újjáépítésére, demokratikus szociálpolitikát hirdetve meg. a korábbi menhelyek
helyett
új
gyermekotthon-hálózatot
kezdtek
kiépíteni.
1946-ban
Hajdúhadházon jött létre az első magyar gyermekváros Ádám Zsigmond vezetésével. 1948-ban államosították a gyermekmenhelyeket és helyettük létrehozták az állami gyermekvédő otthonokat (nevük 1961-től intézet). Az 1945 utáni korszakban általánossá vált az az irány, hogy minél több gyermekotthont és gyermekvárost kell létrehozni a nevelőszülőknél szerzett rossz tapasztalatok miatt és a közösségi nevelés ideológiájának jegyében. Az 1950-es évekre kialakult és stabilizálódott a gyermekvédelem új szervezet, intézményhálózata, működési rendjük, anyagi ellátásuk. Újabb fejlődési fokot jelentett az 1957-ben megalakult Országos Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanács munkája. Ezzel vette kezdetét a gyermekvédelmi nevelésnek, mint a pedagógiai alkalmazott területének elméleti rendszerbe történő feldolgozása. 10
Jól jelzi az egyes korszakok szemléletének alakulását a gyermekek gondozási helyének alakulása.
Az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek gondozási helyének alakulása Évszám
Átmeneti és
Az összesből
tartós neveltek
intézményben
Összszáma
és egyéb helyen
Az összesből
A
nevelőszülőknél nevelőszülőkhö z kihelyezettek aránya az összes %-ában
1938
41 294
5 272
36 022
87
1950
24 356
-
14 101
58
1955
19 327
11 748
7 579
39
1960
23 408
17 213
6 195
26
1965
33 420
22 181
11 239
34
1970
35 626
24 372
11 254
32
1975
34 326
24 631
9 705
28
1980
33 148
24 726
8 422
25
1985
30 927
23 027
7 900
26
1990
25 177
16 610
8 567
34
1995
20 066
12 379
7 687
38
1996
19 688
12 185
7 503
38
1997
18 949
11 454
7 495
40 11
1998
17 949
10 451
7 424
42
1999
17 372
9 889
7 483
43
(Szociális és Családügyi Minisztérium, Tájékoztató a család, gyermek- és ifjúságvédelemről. 1999. év Bp, 2000. 79. l. A továbbiakban SZCSM.2000.) Az 1960-as évektől kezdve épült ki fokozatosan a gyermekvédelem korszerű hálózata. megnőtt az iskola szerepe, s szervezetileg is újjáalakult az iskolákban folyó gyermekvédelmi munka. e munkát segítették az ifjúságvédelmi megbízottak, a nevelési tanácsadók, az iskola-egészségügy új rendszere, a rászoruló gyermekek anyagi támogatásának új formái. Ekkor indult meg a gyámügyi munka és a nevelőotthoni hálózat differenciálására. Megtörtént a betegek és az antiszociális gyermekek elkülönítése az egészségesektől, illetve a nem antiszociálisoktól. Az antiszociális, "nehezen nevelhető" gyermekeket a különleges - zárt, vagy félig zárt nevelőintézetekbe irányították. Az 1970-es évek elejétől tovább differenciálódott a nevelőotthoni hálózat. Általánossá vált a családvédelem erősítése. Ennek megfelelően a következő intézményi struktúra jött létre: Csecsemőotthonok. Itt elsősorban az állami gondozott gyermekeket helyezték el 0-3 éves korig. Abban az esetben, ha az anya súlyos beteg lett, s nem volt aki a gyermeket gondozza, felvették őket is. Az otthon irányítását orvos végezte, az ápolást pedig gondozónők. Képezhetetlen gyermekek otthona. Ide a 0-18 éves korú teljesen képezhetetlen, idióta gyermekeket helyezték el. Óvodáskorú gyermekek otthonai. Ebbe az otthonba a 3-6 éves korú állami gondozott gyermekek kerültek. Délelőtt óvónők vezetésével rendszeres foglalkozásokon vettek részt, a délutánt az intézet otthonában töltötték. Általános iskolás korúak otthonai. Itt a 6-14 éves állami gondozott és a különösképpen rászorult gyermekek tartózkodtak. Az otthonok nagy többségében általános iskola is működött. A túlkoros tanulók az iskola elvégzése után, vagy azzal párhuzamosan szakmát is tanulhattak.
12
Ifjúsági otthonok. Ide azok az állami gondozottak kerültek, akik az általános iskolát elvégezték. Két típusa működött: ipari és mezőgazdasági. Az ezekben tanuló fiatalok szakmunkás képesítést szerezhettek. Gyermekvárosok. Ezekben az intézményekben az állami gondozottak kora gyermekkoruktól felnőtté válásukig egy helyen lehettek, s a testvéreket sem kellett elszakítani egymástól. Javító intézetek. A bíróság által javító-nevelésre utalt fiatalkorú először az átmeneti intézetbe került, majd innen a nevelőintézetekbe. A legrövidebb idő 1 év volt. Legfőbb módszerük, nevelésükben a munkára nevelés volt. Gyógypedagógiai intézetek. Ezek az intézetek értelmi, érzékszervi, mozgási fogyatékos gyermekeket gondoztak, tehát a gyermekek fogyatékosságának megfelelően specializálódtak. 1985-től kezdődően, érezhetően különösen a Hazafias Népfront keretén belül kísérelték meg támogatni a társadalmi kezdeményezéseket. Ezzel összefüggésben különböző szervezetek jöttek létre a család- és gyermekvédelem területén. Ekkor jelent meg Magyarországon az SOS falvak első telepe. Azonban a politikai rendszerváltásig nem volt lehetőség lényeges változtatásra a családpolitika és az ifjúságpolitika területén.
NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Nyugat-Európában egész az 1960-as évek végéig a magyaréhoz hasonló intézményrendszer működött, kisebb létszámokkal, s nagyrészt egyházi, társulati, vagy magánosok fenntartásában. A hazaival szemben viszont a nevelőszülői hálózatnak kiemelkedően nagy szerepe volt. A nyugati szemléletváltozás a diákmozgalmakkal, a filozófiai és lélektani áramlatok változásaival, valamint az emberi jogok, különösen a női egyenjogúság és a fiatalok fokozódó autonómia-törekvéseinek előtérbe kerülésével a család és a gyermek más világításba került. Ez "kinyitotta" a gyermekotthonokat. Csökkentek az otthonméretek, megkezdték az utógondozó hálózat kiépítését. A gyerekek külső iskolába kezdtek járni, megindult a lakásotthonok és csoportotthonok kiépítése. Fejlődött a másodlagos
13
prevenció intézményhálózata: ambuláns rendelések, lélektani tanácsadók, krízisszállók, segélytelefonok. Az 1970-es évek közepére alakult ki az a "szociális rendszer", melyben a szociális szférában dolgozók és az érintett családok több-kevesebb sikerrel soha nem látott érdekérvényesítési törekvéseiket tömegesen tudták sikerre vinni. Mindehhez öntevékeny, önsegítő, az emberek meglévő készségeire, képességeire számító, szolidaritáson alapuló tevékenység kapcsolódott, melyek érdemi segítséget nyújthattak mind a rászoruló családoknak és gyerekeknek, mind az időseknek, mind a fogyatékosoknak, s rajtuk kívül a segítséget nyújtó szakembereknek is.
A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HELYZET MAGYARORSZÁGON AZ 1990-ES ÉVEKBEN Magyarországon az 1990-es években erőteljes átrendeződés történt a politika, a gazdaság, és a társadalom területén. A gazdaság radikális átalakításának folyamata évekig tartó magas inflációs rátával és tömeges munkanélküliséggel járt együtt. Az 1990-es években megindult társadalmi folyamatokra jellemző a leszakadó rétegekhez tartozók arányának növekedése, a növekvő kulturális és etnikai sokszínűség, a különböző kultúrák közötti súrlódások. 1987-1997 között több mint másfél millióval csökkent a foglalkoztatottak száma. A munkanélküliség főleg a fiatalokat és az alacsony iskolai végzettségűeket sújtja leginkább. A 15-24 éves korú népesség gazdasági aktivitása, 1999 utolsó negyedév Korcsopor Foglalkozta Munkanél Gazdasá Gazdasá t
tottak
küliek
Ebből
Aktivitá Munkanélkülisé si arány
gilag
gilag
passzív
aktívak
nem
munkan
aktívak
élküli
gi ráta
14
Ezer fő
%
15-19
68,3
17,8
86,1
569,7
9,4
13,1
20,7
20-24
482,3
52,7
535,0
344,4
15,9
60,8
9,9
15-74
3 843,6
268,9
4 112,5
3 590,3
106,6
53,4
6,5
összesen (Közoktatás, 2000) A munkanélkülivé válás esélye annál kisebb, minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki. Ez társadalmilag felértékelte a magasabb képzettséget, ami nagyobb jövedelmet és nagyobb foglalkoztatási biztonságot jelent.
A munkanélküliek és a foglalkoztatottak megoszlása legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 1992. első negyedév és 1999. utolsó negyedév (%) Iskolai végzettség
1992.első negyedév Munkanélküli Foglalkoztatott
8 osztálynál
1999.utolsó negyedév Munkanélküli
Foglalkoztatott
6,5
3,8
3,0
0,8
38,0
26,3
30,9
16,0
31,4
26,4
37,9
33,3
Középiskola
20,2
29,3
24,8
33,4
Főiskola, egyetem
3,9
14,2
3,4
16,5
Összesen
100,0
100,0
100,0
100,0
kevesebb Általános iskola 8 osztálya Szakmunkásképz ő, szakiskola
(Közoktatás, 2000) Társadalmilag különösen veszélyes a fiatalokat érintő munkanélküliség, mivel gyakorlatilag nem sikerül beilleszkedniük a munka világába. Erre a községekben 15
nagyobb az “esélye” a fiataloknak. Ez a deviáns magatartási formák gyakoriságát növelte. A társadalom kettészakadását erősítette az 1990-es években a családtámogatások leépítése, mely erőteljesen megnövelte a szegénységet a gyermekek körében. Így a veszélyeztetettség legfőbb okává a szegénység vált, ami a gyermekek körében a deviáns viselkedési formák megnövekedését hozta. A szegénység fogalmát az Európa Tanács 1984-es meghatározása szerint (“Szegénynek kell tekinteni egy személyt, egy családot, illetve egy embercsoportot, abban az esetben, ha a rendelkezésünkre álló erőforrások [ anyagi, kulturális és társadalmi] oly mértékben korlátozottak, hogy kizárják őket
a minimálisan
megkövetelhető életformából abban az országban, amelyikben élnek”) – a szegénység nem csak anyagi természetű lehet, s nem csak egyéni illetve családi alapon lehet valaki szegény, hanem csoport-hovatartozás alapján is. A szegénység szelektív fogalom, hiszen többek között összefügg az adott ország társadalmi-gazdasági fejlettségével, s a kialakult egyenlőtlenségek mértékével. Az objektív szegénységi küszöb lehet abszolút és relatív: Az abszolút szegénységi küszöböt egy objektíve szükséges, társadalmilag megkövetelt javakat tartalmazó fogyasztói kosárral alakítják ki, meghatározva a létminimum összegét. A relatív szegénységi küszöb a szegénységet egyenlőtlenségi oldaláról vizsgálja, és magát a küszöböt általában az átlagjövedelem bizonyos hányadával határozza meg. A szegények körében sok a munkanélküli, illetve keresettel nem rendelkező munkaképes korú, ugyanakkor nagyobb arányban vannak körükben a 15 éven aluli eltartottak. Mivel az általános iskoláskorú gyermekek a népességben elfoglalt arányuknál nagyobb mértékben vannak jelen a szegények csoportjában, ez jelentősen megterheli az általános iskolákat, mivel több körzetben a nevelő-oktató munka mellett szociális ellátó szerepet is fel kell vállalnia. Ehhez azonban az iskolák sem megfelelő eszközökkel, sem kompetenciával
nem
rendelkeznek.
A
rosszul
táplált,
szegény
gyermekek
szükségszerűen lemaradnak tanulmányaikban, s kikerülnek az iskolarendszerből, csökkentve esélyüket kedvezőtlen helyzetük javításában. Magyarországon a társadalmon belül erőteljesen megnövekedett a szakadék a gazdagok és a szegények között mind az egyének, mind az ország különböző régiói 16
között. A legalacsonyabb és legmagasabb tizedhez tartozó háztartások közötti különbség az 1990-es évek közepére 7,5-szeres lett. Ez Budapesten 10-szeres, a községekben 5,9-szeres volt. Mivel 1995-ig reálérték-csökkenés mellett ment végbe mindez, különösen súlyos helyzetbe kerültek a jövedelmi skála alján élő rendszeres jövedelemmel nem rendelkező sokgyermekes családok. Jelentősen nőtt a szegények és a társadalom perifériájára szorultak száma, alapvetően megnehezítve a romák társadalmi integrációját.
A különböző gazdasági aktivitású háztartástagok részaránya az összes és az alsó jövedelmi tizedbe tartozó háztartások csoportjában, 1995 (%) Gazdasági aktivitás
Alsó tized
Összes háztartás
Aktív keresők együtt
17,3
34,1
Inaktív keresők együtt
27,6
37,2
Munkanélküli
13,4
5,8
Gyeden, Gyesen, Gyeten
7,0
3,3
Nyugdíjas
6,4
27,9
Egyéb inaktív
0,8
0,2
Eltartottak együtt (26
55,1
28,7
37,0
18,0
Óvodás
6,8
3,7
Tanuló
18,0
10,0
Nem tanuló
12,2
4,4
levő
évesnél idősebbekkel együtt) 15 éven aluli eltartottak együtt
17
15-26 éves eltartottak együtt
12,3
8,1
Általános iskolás
0,8
0,2
Szakmunkástanuló
2,0
1,4
Középiskolás
2,5
3,5
Főiskolás
1,0
0,8
Egyetemi hallgató
0,8
0,8
Nem tanuló
5,2
1,4
Összesen
100,0
100,0
Személyek száma
1 011 207
10 120 927
(Közoktatás, 2000.)
A 16 év feletti szegények aránya a cigányságnál. Etnikai
A szegények részaránya
hovatartozás 1992
1994
1996
1997
Cigány
45,6
50,1
68,0
58,1
Nem cigány
7,1
8,5
9,6
7,7
Összesen
8,7
10,1
11,4
9,7
(Közoktatás,2000.) A gazdasági fejlettséget tekintve az ország egyes területei között is igen nagyok a különbségek. A két szélső értéket a Budapestet is magában foglaló KözépMagyarország és Észak-Magyarország képviseli. Míg az előbbi egy főre jutó GDP 73%-át teszi ki az EU átlagának, addig az utóbbinál ez csak 33% volt 1997-ben, de Észak-Alföldön is csak 34% volt. A Dunántúlon és a Dél-Alföldön az egy főre jutó GDP 38 – 51 %-át teszi ki az EU átlagának. Mivel Magyarországon az 1990-es rendszerváltást követő demokratizálódási folyamat súlyos gazdasági problémák közepette zajlott, ez mind a családokat, mind a gyermekeket rendkívül hátrányosan érintette. Ezt jelzi az a felhívás, melyet 1991 18
márciusában tett közzé a Magyar Pszichológiai Társaság Neveléslélektani Szekciója, a Magyar Pedagógiai Társaság, a Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma, valamint a Nevelő Otthonok Nemzetközi Szövetsége (FICE) Magyarországi Egyesülete. Már ekkor felhívták a társadalom és a szakemberek figyelmét a bekövetkező társadalmi, politikai, gazdasági átalakulást kísérő negatív jelenségekre, melyek a leginkább védtelenek, így a gyermekek számára is számtalan veszélyt rejtenek magukban. Az életükben terjedő erőszakosság, a durvaság, a rombolás a gyermekek érzelmi és erkölcsi biztonságát ásták alá. Mindez hozzájárult a gyermek és fiatalkori bűnözés, a vandalizmus, az erkölcsi szabadosság növekedéséhez. Szaporodtak a lelki betegségek, a káros szenvedélyek, az öngyilkosság. "A
legjobban
működő
bölcsődék,
óvodák,
iskolák,
gyermekotthonok,
nevelőintézetek, sport- és gyermekklubok, művelődési intézmények munkatársai, pszichológusok és pedagógusok a közösségi és az egyéni kapcsolatokkal, vonzó és sokrétű tevékenységgel megnyerik a gyermekeket, mintegy érdekeltté teszik őket saját fejlődésükben, nemes ambíciókat táplálnak bennük és átéletik velük a siker örömét, az erkölcsi teljesítmények nagyszerűségét. A pedagógiát irányító egyes szerveknél is terjed az a vélemény, hogy a jellemnevelés és az oktatás egyenértékű, sőt az előbbi néha még fontosabb. A gondos szülők pedig irányítják gyermekeik családon és iskolán kívüli életét, ellenőrzik szórakozásaikat, befolyásolják barátkozásaikat. A veszélyeztetett gyermekek és a létfenntartás problémáival túlterhelt szülők esetében részben ez is a pedagógusok feladatává vált. Sorsdöntő lehet a beavatkozásuk! Az anyagi és lelki válságba került családokban - különösen a munkanélküliség következtében - ugyanis fokozódik az a veszély, hogy a gyermekeket megviselik a szülők gondjai és abból fakadóan saját nehézségeik is; könnyen válnak depressziós, cinikus, közönyös, őszintétlen vagy nyugtalan viselkedésűvé és ilyen állapotban különösen fogékonyak a csábításokra. A kényszerűségből vagy anyagi becsvágyból önmagukat hajszoló szülők családjában pedig felbomlik vagy ki sem alakul az a bensőséges érzelmi légkör, ami az erkölcsi fejlődés fontos feltétele. A gyermekek ilyenkor elvadulnak a szülői háztól, érzelmileg szakítanak a családi közösséggel, elutasítják annak követelését. Törődés és szeretetmegnyilvánulások híján család- és társadalomellenessé válhatnak.
19
Átérezzük és megértjük a szülők és a pedagógusok gondjait. Tudjuk, hogy a családok életkörülményei az intézményes nevelés munkafeltételei, az anyagi gondok és kényszerek, az alakuló személyes viszonyok megnehezítik a kívánatos nevelés kibontakozását. Azonban mindenképpen meg kell óvnunk gyermekeinket attól, hogy értékpusztító, erkölcsromboló., kegyetlen eszmék, esetleg gyilkos érzületű csoportok befolyása alá kerüljenek és azok áldozataivá váljanak. Összefogásra hívjuk fel a magyar közvéleményt, mert valljuk, hogy a gyermekek személyes boldogsága és a nemzet jövője megköveteli a közös erőfeszítéseket."( Gyermek-és ifjúságvédelem, 1991/1. 72.l.) Nem maradt el a társadalom válasza. A gyermek - és ifjúságvédelem területén hazánkban a 90-es évek folyamán egyesületek, szervezetek és alapítványok sokasága jött létre a családvédelem
területén pl. Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a
gyermeki jogok területén pl. a Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma, az egészségvédelem területén pl. a Magyar Egészségvédők Országos Sport Szövetsége, a hátrányos helyzet területén pl. a Habilitas Szolgálat alapítvány. Az erők összefogását számos szervezet szolgálja pl. a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, az Országos Gyermekvédő Liga, a Volt Állami Gondozottak Országos Önsegélyező Egyesülete, a Magyar Gyermek- és Ifjúságsegítő Társadalmi Szervezetek Országos Szövetsége. A speciális helyzetben levők segítésére is szervezetek sorát hozták létre pl. az Autisták Érdekvédelmi Egyesülete, a Dyslexiás Gyermekekért Egyesület, a Magyar Tehetséggondozó Társaság. Létrejött sok egyházi segítő egyesület is pl. a Vak gyermekek Szent Anna Otthona, a Narkomániás Fiatalok Gyógyító Telepe, Zsibrik, Teréz Anya Érdi Nővérei Soli Deo Glori. Gyermek- és ifjúsági szervezetek egész sora kezdte meg illetve folytatta működését pl. a Magyar Úttörők Szövetsége, a Cserkész Szövetség, a Soli Deo Gloria, KALOT, BIT, Napsugár Alapítvány Cigány Ifjúsági Szövetség. Kapcsolataink bővülését jelzik a különböző nemzetközi szervezetek, egyesületek hazai megjelenése pl. a FICE Magyarországi Egyesülete, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, a Lions Klubok, az Üdvhadsereg, a Máltai és Lázár Lovagrend. Mindezeket nonprofit alapítványok egész sora egészít ki pl. a Nagycsaládosok Családi Alapítványa, a Lelki Sérült Gyermekekért, Menedék, a Mozgássérült Gyermekekért, a Gyermekek a Gyermekek Egészségéért, az Egészséges Utódokért, Támasz, Lakásotthon, stb...(Gyermek-és ifjúságvédelem, 1991/2.-Gergely). 20
A GYERMEKVÉDELMI TÖRVÉNY ELŐKÉSZÍTÉSE Az 1980-1990-es években számos olyan változás következett be a magyar társadalomban, melyek hátrányosan érintik a gyermekeket. A kiskorúak mind nagyobb hányada él egyszülős családban, évente több tízezer gyermek szülei válnak el. A lakosság életkörülményei általában romlottak, és ez a legnagyobb mértékben a többgyermekes családokat érintik. A munkanélküliség többszörösen hátrányosan érinti a családokat, s így a gyermekeket is. A veszélyeztetett gyermekek számának növekedése 1988 után gyorsult fel. 1988 és 1992 között számuk 110 000-ről 305 000-re emelkedett. A hirtelen növekedést nagyrészt az anyagi okokból veszélyeztetettek számának ugrásszerű emelkedése okozta.1992 után lelassult a növekedés, 1995-ben már kismértékű csökkenés volt tapasztalható. 1995-ben a veszélyeztetettek 3/4-ét anyagi okok miatt tartották nyílván a gyámhatóságok. Az érintettek arányát tekintve nagyságrendileg a következő kockázati tényező a kiskorúak környezete. A 18 év alattiak és a gyámhatóságoknál veszélyeztetettként nyílvántartott kiskorúak száma és aránya a hasonló népességhez képest 1995 és 1999 között Év
18 év alatti
Veszélyeztetett Veszélyeztetett kiskorúak %-os aránya
lakónépesség
kiskorúak
a 0-18 év alatti lakónépességhez
száma
száma
képest
1995
2 563 606
313 255
12,21
1996
2 438 569
331 923
13,61
1997
2 337 096
420 158
17,97
1998
2 308 830
380 341
16,47
1999
2 228 313
298 500
13,39
(SZCSM, 2000)
21
Problémát jelent, hogy a gyermekvédelemben részt vevő intézmények nyilvántartásában eltérő a veszélyeztetett gyermekek száma. Az iskola és az egészségügyi alapellátás kevesebb fokozott gondoskodást igénylő gyermeket tart nyílván, mint a gyámhatóság. Utóbbi akkor szerez tudomást, ha már nagymértékben megromlott a gyermek helyzete, s nincs hatékony eszköze, hogy a gyermek, illetve családja körülményein javítson. Csökken a gyámhatóság által kezdeményezett jogi eljárások száma a veszélyeztetett gyermekek szülei ellen. Ennek hátterében az a gyermekvédelmi szemlélet áll, hogy a gyermeket családjából csak akkor emeljék ki, ha ott a helyzete helyrehozhatatlanul megromlott. Ugyanakkor az utóbbi negyedszázadban fokozatosan csökkent a gyermekvédelmi (állami) gondoskodás alatt állók létszáma, s az adott korosztályon belüli aránya.
A gyermekvédelmi (állami) gondoskodás alatt állók létszáma Év
Intézeti
Átmeneti és
Ideiglenes
Összes
18 éven
A
hatállyal
gyermekvédelm
aluliak
gyermekvéde
i és állami)
elhelyezettek
i gondoskodás
száma
lmi
neveltek
száma
alatt állók
elhelyezette tartós(intézet k száma
száma
összesen gondoskodás
száma
alatt állók és a 18 éven aluliak %-os aránya
1975
492
34 326
-
34 618
2753630
1,26
1980
1 188
33 148
624
34 960
2864909
1,22
1985
1 352
30 927
822
33 101
2865040
1,16
1990
764
25 177
920
26 861
2733832
0,98
1995
735
20 066
1 151
21 952
2563606
0,86
1996
783
19 688
1 240
21 711
2438569
0,89
1997
719
18 949
1 287
20 955
2337096
0,89
1998
423
17 875
1 226
19 524
2308830
0,85
1999
227
17 372
1 033
18 632
2228313
0,84
(SZCSM,2000. 78.l.) 22
23
AZ 1997. ÉVI XXXI. TÖRVÉNY
A törvény előkészítésének stratégiai célkitűzése olyan jóléti ellátó rendszer kialakítása volt, mely hatékony megelőzési technikákkal tudja kezelni a dinamikusan változó társadalmi
folyamatokat. Az egészséges gondolkodású és életmódú új
generáció felnevelésének esélyeit aktív helyi és regionális családpolitikával kívánták növelni.
A
különböző szinteken megjelenő állami, társadalmi és személyi
felelősségeket, és az ezekből eredő feladatokat szakmai szempontoknak rendelték alá. A korszerű gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátó rendszert a politikai és gazdasági rendszerváltás
folyamataival
párhuzamosan
akarták
kialakítani.
A
társadalmi
folyamatok átalakításának új irányát, struktúrájának és eszközeinak kijelölése csak a valós helyzet feltárása és értékelése után történhetett meg. Figyelemmel kellett lenni a gyermekvédelem történelmi hagyományaira és a társadalom humán értékeire. Az új célkitűzések kijelölésekor
a továbbfejleszthetőséget és a más területekkel való
kapcsolódási lehetőséget tartották szem előtt. Ezért alapvető szerepet tulajdonítottak a reális ütemezésnek az állami és nem állami szervezetek átalakítása és kiépítése terén. A gyermekek érdekében hozott döntésekre igyekezték korlátozni az állam különböző szinten megjelenő beavatkozását a gyermekek érdekében. A helyi önkormányzatok szerepének növelését a területi ellátások megerősítésével, a felelősségek pontos megfogalmazásával akarták elérni. Függetleníteni kellett a hatósági intézkedésektől a támogatásra és megelőzésre koncentráló ellátórendszer tevékenységét. Ezért elsősorban a szakmai követelményeknek kellett meghatározóvá válnia
az ellátások és
tevékenységek rendszerében. Emellett a korábbi megyei szintű hatásköröket ésszerű mértékben kellett szétosztani a települési önkormányzatok között. Meg kellett teremteni a működési feltételeit a szabadon szerveződő társadalmi kezdeményezéseknek
és
szociális
vállakozásoknak.
Ezeken
túl
az
új
feladatmegosztásnak megefelelően szükséges volt átcsoportosítani a központi és helyi önkormányzati forrásokat.
24
A törvény alapfogalmi rendszere a, gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 12.§-a(2) bekezdése szerinti kiskorú b, fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy a bűncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem c, fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be d, a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek e, a gyermek közeli hozzátartozói: a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek f, a gyermek tartására köteles személy: a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 61.§-a(4) bekezdésében és 62.§-a (1) bekezdésében, a 69/A.§-ában, valamint a 69/D § (2) bekezdésében meghatalmazott személy g, gyermekjólét: a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása, h, gyermeki jogok: a Magyar Köztársaság Alkotmányában a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989.november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben és más törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megillető jogok összessége i, ellátás: jogszabályban meghatározott pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó alapellátás és szakellátás j, természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvető szükségleteinek kielégítésében az állam (önkormányzat) anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti k, gyámhatóság: a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal l, gyámügy: a jogszabály által a gyámhatóság feladat-és hatáskörébe utalt ügyek köre m, gyermekvédelmi gondoskodás: az e törvényben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem
25
n, veszélyeztetettség: olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza
A gyermekvédelem rendszere A gyermekek védelmének rendszere a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a gondoskodás alól kikerült gyermekek helyettesítő védelmének biztosítását szolgálja az alábbi ellátásokkal:
Pénzbeli ellátások: - rendszeres gyermekvédelmi támogatás:
célja, hogy elősegítse a gyermek családi környezetben történő ellátását, nevelését és megelőzze
a
gyermek
kiemelését
a
családból - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás:
célja, hogy a gyermeket gondozó család időszakos létfenntartási gondjain, vagy a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetben segítséget nyújtson
- gyermektartásdj megelőlegzése:
célja, hogy az átmenetileg behajthatatlan tartásdíjat megelőlegezze annak a gondozó személynek, aki a gyermek részére nem tudja a szükséges tartást biztosítani
- otthonteremtési támogatás:
célja, hogy az átmeneti vagy a tartós nevelésből kikerülő fiatal felnőttek lakáshoz jutását,
tartós
lakhatása
megoldását
elősegítse
26
Természetben nyújtott ellátások - a rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható (főleg az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának
támogatására,
a
gyermekintézmények
étkezési
térítésének
díjkedvezménye, tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj átvállalása) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások célja az, hogy hozzájáruljon a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást – a lehetőségek szerint a jogosult lakóhelyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. - gyermekjóléti szolgáltatás:
feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése, veszélyeztetettségének megszüntetése a gyermekjóléti szolgáltatás szervezését, irányítását és összehangolását a gyermekjóléti szolgálat látja el,
szervezési,
szolgáltatási
és
gondozási
feladatokat végez - gyermekek napközbeni ellátása:
a családban élő gyermek életkorának megfelelő nappali
felügyeletét,
foglalkoztatását
és
gondozását,
nevelését,
étkeztetését
biztosítja
bölcsődében ( a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek
ellátása,
szakszerű
gondozása
és
nevelése); családi napköziben ( a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő
felügyeletet,
gondozást,
nevelést, 27
étkezést és foglalkoztatást biztosít nem közoktatási céllal); házi gyermekfelügyelettel ( a szülő, vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nem biztosítható és a gyermek ellátása csak így megoldható) - gyermekek átmeneti gondozása:
célja, hogy a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkornak, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről,
ruházattal
mentálhigiénés
és
gondozásáról,
való
ellátásáról,
egészségügyi
ellátásáról,
neveléséről,
lakhatásáról
gondoskodjon a helyettes szülő a családban élő gyermek gondozását saját háztartásában biztosítja; a gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett; az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől
A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások - otthont nyújtó ellátás:
biztosítja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekek számára a teljes körű ellátást 28
- nevelőszülők:
nevelőszülő az a nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű, a külön jogszabályban meghatározott felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett személy lehet, aki személyisége és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására, és a családjába történő visszakerülésének támogatására
-gyermekotthon:
otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára szükség esetén befogadja a gyermek saját gyermekét, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet, illetve annak gyermekét
- területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás: feladata az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek
gondozási helye meghatározása
érdekében
a
gyermek
személyiségvizsgálata, a gyermek egyéni elhelyezési
tervének
elkészítése,
az
ideiglenes elhelyezési feladatot is ellátó nevelőszülő és gyermekotthon kijelölése, a gyermek örökbefogadásának biztosítása, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek gyámja, gondozója egyéni program szerinti gondozási,
nevelési
tevékenységének
segítése, szakmai ellenőrzése
- területi gyermekvédelmi szakszolgálat:
a
szakszolgálat
eseti
gondnoki,
vagyonkezelő gondnoki, hivatásos gyámi 29
hálózatot
működtet,
ellátja
a
szaktanácsadással kapcsolatos feladatokat, a megyei, fővárosi önkormányzat döntése alapján a gyermekek átmeneti gondozását és ideiglenes hatályú elhelyezését biztosító otthont működtet
A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések - védelembe vétel:
ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevétel megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek
fejlődése
a
családi
biztosítható, a települési
környezetben
önkormányzat
mégis
jegyzője
a
gyermeket védelembe veszi - családbafogadás:
a szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő vagy a szülői felügyeletet
egyedül
gyakorló
szülő
kérelmére
a
gyámhivatal hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll -
ideiglenes hatályú elhelyezés:
ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete súlyosan veszélyezteti és emiatt a gyermek
azonnali
elhelyezése
szükséges,
a
települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a
30
szakellátás keretében a gyermeket ideiglenesen elhelyezheti - átmeneti nevelésbe vétel:
a gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett
megszüntetni, illetve attól eredmény nem
várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. Ezzel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél vagy - ha ez nem lehetséges - gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben helyezi el és gyámot rendel - tartós nevelésbe vétel:
a gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha megszüntetik a szülő felügyeleti jogát, s a gyermek neveléséről nem lehet gondoskodni kirendelt gyám útján, ha a szülő a gyermeke örökbefogadásához az örökbe fogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot
-a gyermek gondozási helyének meghatározása:
a gyámhivatal az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek gondozási helyét a területi gyermekvédelmi szakszolgálat szakmai véleményének segítségével határozza meg
-
a gyám kirendelése és
jogállása:
a gyermek részére a gyámhivatal gyámot rendel ki, ha ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézménybe helyzete el a gyermeket,
és
pert
indított
a
szülői
felügyelet 31
megszüntetése iránt, ha átmeneti vagy tartós nevelésbe vette a gyermeket -
a gyermek gondozása és
nevelése:
a gyám elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, nevelését, és gondoskodik a gyermek teljes körű ellátásáról
- a gyermek képviselete:
a gyám joga és kötelessége, hogy a gyermek személyi és – ha erre a gyámhivatal felhatalmazza - vagyoni ügyeiben képviselje
- a hivatásos gyám jogállása:ha a gyám jogkörét a hivatásos gyám látja el, a gyermek
gondozásával
és
nevelésével
kapcsolatos
feladatokat a nevelőszülő, gyermekotthon, illetve más bentlakásos intézmény biztosítja - utógondozás:
az átmeneti és a tartós nevelés megszüntetése vagy megszűnése után
a gyámhivatal legalább egy év
időtartamra elrendeli az utógondozást, melynek keretében elősegíti a gyermek, a fiatal felnőtt családi környezetébe való
visszailleszkedését,
illetve
önálló
életének
megkezdését - utógondozói ellátás:
a gyámhivatal - a gyám javaslatára - a fiatal felnőtt kérelmére elrendeli a további utógondozói ellátást, ha a létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, nappali tagozaton
tanulmányokat
folytat,
illetve
szociális
bentlakásos intézménybe felvételét várja
A gyermekvédelmi szakellátás speciális ellátó feladatai: -
0-3 évesek elsősorban életkoruknál fogva igénylik a speciális ellátást
32
-
fogyatékosok
(értelmi,
érzékszervi,
mozgásszervi
és
halmozottan
fogyatékosok) -
krónikus betegek
-
szorongásos,
érzelmi
(affektív)
rendellenességekkel,
idegrendszeri
labilitásokkal küzdő gyermekek -
neurotikus vonásokat testi tünetekben manifesztáló zavarokkal küzdő gyermekek
-
alkalmazkodási, kapcsolatteremtési zavarokkal küzdő gyermekek
-
szociálisan elfogadhatatlan (antiszociális), a környezet számára kezelhetetlen és veszélyes viselkedésűek
-
káros szenvedélybetegek (alkohol, drog stb.)
-
deviánsnak minősülő viselkedészavarok
-
bűncselekményeket elkövetett gyermekek, fiatalok
-
visszaélések áldozatai (abúzus)
-
leányanyák
Önkormányzati feladatok Ellátások Település önkormányzata: biztosítja: - a rendszeres gyermekvédelmi támogatást - a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást - a gyermekjóléti szolgáltatást - a gyermekek napközbeni ellátását (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) - a gyermekek átmeneti gondozását Szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutást Megyei önkormányzat biztosítja:
33
- a területi gyermekvédelmi szakszolgáltat (szakértői munka, hivatásos gyámi hálózat és nevelőszülői hálózat, családgondozás, utógondozás) - otthont nyújtó ellátást nevelőszülőnél, gyermekotthonban Gyámhatósági intézkedések Jegyző hatásköre különösen: - a gyermekek védelembe vétele - a gyermekek ideiglenes elhelyezése - teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele - ügygondnok, eseti gondnok kirendelése - gyermekvédelmi szolgáltatás működésének engedélyezése Városi gyámhivatal hatásköre különösen: - a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezése - a gyermekek nevelésbe vétele - kapcsolattartási és vagyoni ügyek - gyámsági és gondnoksági ügyek - utógondozás elrendelése, utógondozói ellátás - családba fogadás engedélyezése - örökbefogadási ügyek - gyermektartásdíj megelőlegzése - otthonteremtési támogatás Megyei gyámhivatal - hivatásos pártfogók hatásköre különösen: - az elsőfokú gyámhatóságok szakmai irányítása és felügyelete - másodfokú döntések meghozatala - gyermekintézmények működésének engedélyezése és tevékenységük ellenőrzése - fiatalkorúak pártfogó felügyelete 34
Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium - ágazati irányítás és szakmai felügyelet, közvetlen intézmények fenntartása [Központi költségvetés:(állami hozzájárulás a szociális és gyermekjóléti feladatokhoz, a gyermek- és ifjúságvédelemhez stb.] - Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet - Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium - Javítóintézetek és speciális gyermekotthonok A családban élő gyermeket megillető ellátások és intézkedések -
védőnői szolgálat
-
háziorvos
-
házi gyermekorvos
-
családsegítő szolgálat
-
nevelési-oktatási intézmény
-
nevelési tanácsadó
-
rendőrség
-
ügyészség
-
védelembe vétel
-
gyermektartásdíj megelőlegzés
-
gyámhatósági intézkedések
-
rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
-
napközbeni gondozás (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet)
-
átmeneti gondozás (helyettes szülőnél, vagy átmeneti otthonban szülővel is)
-
pártfogói felügyelet
-
bírósági intézkedések
-
javítóintézeti nevelés
-
előzetes letartóztatás
A családjából kiemelt gyermeket megillető ellátások és intézkedések -
gyámhatósági intézkedések 35
-
családbafogadás
-
ideiglenes elhelyezés
-
átmeneti és tartós nevelésbe vétel
-
örökbefogadás
-
otthonteremtési támogatás
-
utógondozás, utógondozói ellátás elrendelése
-
szakellátások
-
területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás
-
otthont nyújtó ellátás (gyermekotthon, nevelőszülő, egyéb hely)
-
pártfogói felügyelet
-
bírósági intézkedések
-
javítóintézeti nevelés
-
előzetes letartóztatás
36
A gyermekvédelmi gondoskodás formái - az egyes feladatok
A
Családba fogadás
Ideiglenes hatályú elhelyezés
Átmeneti nevelésbe vétel
Tartós nevelésbe vétel
A gyámhivatal
Szülői felügyeletet
ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy
ha a gyermek fejlődését
ha a szülő(k) felügyeleti jogát
döntésének
gyakorló szülő
súlyos veszélyeztetettség esetén, azonnali
családi környezete
a bíróság megszüntette vagy
feltételei
kérelmére
gyermekvédelmi formája
intézkedést igénylő esetében; beutaló szerv veszélyezteti és az alapellátás
más okból nincs a
lehet még: település önkormányzat
keretében biztosított
gyermeknek felügyeletet
jegyzője, bíróság, rendőrség, bv. intézet
szolgáltatásokkal védelembe
gyakorló szülője, illetve ha a
parancsnoksága
vétellel a veszélyeztetettséget
szülő gyermeke ismeretlen
nem lehetett megszüntetni
személyek által történő örökbefogadásához hozzájárult és a gyermek a 2 hónapos életkort betöltötte
37
Szülői
szünetel a szülői
Szünetel a gondozás, nevelés tekintetében,
szünetel a szülői felügyelet,
felügyeletre
felügyelet,de a
illetve a perindítástól kezdődően a szülői
de a gyermek sorsát érintő
gyakorolt hatása
gyermek sorsát érintő
felügyelet valamennyi eleme tekintetében
lényeges kérdésekről meg kell
lényeges kérdésekben
hallgatni a szülőt, aki a
együtt döntenek
gyermekéről rendszeres
Megszűnt
tájékoztatásra jogosult A gyermek gondozási helye a
a gyám háztartásában
Különélő szülőnél, más hozzátartozónál,
Nevelőszülőnél. ha ez nem
illetve személynél, ha erre nincs lehetőség a lehetséges, gyermekotthonban
Örökbefogadó családban, ha ez nem lehetséges,
gyámhivatal
legközelebbi ideiglenes gondozási
vagy más bentlakásos
nevelőszülőnél,
döntése szerint
felügyeletet ellátó nevelőszülőnél, ha ez
intézményben
gyermekotthonban vagy más
nem lehetséges, gyermekotthonban vagy
bentlakásos intézményben.
más bentlakásos intézményben
38
Gondozási díj
a szülő tartásdíjat fizet
Nevelésbe vételt követően lesz
A Családjogi Törvény
A Családjogi Törvény
a gyámnak
megállapítva, legfeljebb hat hónapra
gyermektartásra vonatkozó
gyermektartásra vonatkozó
visszamenőleg
szabályai szerint a
szabályai szerint a
kötelezettekkel szemben
kötelezettekkel szemben
külön-külön kell
külön-külön kell
megállapítani. Díjhátralék
megállapítani. Díjhátralék
méltányosságból elengedhető,
méltányosságból
halasztást, részletfizetési
elengedhető, halasztást,
kedvezményt lehet adni. Nem
részletfizetési kedvezményt
állapítható meg, ha a szülő a
lehet adni. Nem állapítható
gyermekotthonban
meg, ha a szülőnek nincs
gyermekéről személyesen
jövedelme, vagy ha a szülő az
gondoskodik vagy nincs
ismeretlen személy által
jövedelme
történő örökbefogadáshoz hozzájárult.
39
Kapcsolattartás
megilleti a szülőt a
Megilleti a szülőt a kapcsolattartás joga a
A gyámhivatal határozatában
Főszabály szerint nincs, de a
kapcsolattartási jog,
házirend figyelembevételével, de a gyermek
foglaltak szerint folyamatos
gyermek érdekében a
vita esetén a
érdekében a gyámhivatal korlátozhatja,
és időszakos kapcsolattartás:
gyámhivatal a szülőt
gyámhivatal dönt
megvonhatja
a gyermek meglátogatásával
feljogosíthatja a
vagy el-és visszavételével,
kapcsolattartásra
illetve ajándékozással, csomagküldéssel, telefonkapcsolattal, továbbá eltávozás és szabadság engedélyezésével Gyámrendelés
a családba fogadó
Azt a személyt, akinél a gyámhivatal a
nevelőszülőt vagy a gyermekotthon vezetőjét, ahol a
szülőt
gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte és
gyámhivatal a gyermeket elhelyezte, illetve hivatásos
ha a szülő ellen pert indítottak, a
gyámot, ha a gyermeket más bentlakásos intézményben
nevelőszülőt vagy a gyermekotthon
helyezték el, vagy nevelőszülője a gyámi tisztség viselését
vezetőjét, ahol a gyermeket elhelyezték,
nem vállalja.
illetve a hivatásos gyámot
40
A 2002. évi IX. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról A törvény hatálya kiterjed – a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire. A törvény hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében a fentieken túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról szóló 2001. évi XXXIX. Törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is. E törvény szerint kell eljárni a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés, vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. A Magyar Köztársaság területén kívül tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek és fiatal felnőtt, valamint szülei gyámügyében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés vagy más jogszabály szerint a személyes joguk az irányadó. A gyermeki jogok területén a következő változások léptek életbe: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. A gyermek nem vethető alá kegyetlen, embertelen, megalázó testi fenyítésnek, büntetésnek vagy bánásmódnak. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia. Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyermeknek a szülő felügyeleti joga megszűnése esetén is joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és - a vér szerinti család beleegyezése mellett - a kapcsolattartáshoz. 41
Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan gondozási helyének megváltoztatását, gyermekével vagy testvéreivel való együttes elhelyezését kezdeményezze, a személyes tulajdon szokásos tárgyaihoz fűződő jogait gyakorolhassa. A speciális gyermekotthonban vagy gyermekotthon speciális csoportjában elhelyezett gyermeket - helyzetére való tekintettel - fokozott védelemben kell részesíteni. A speciális gyermekotthonban elhelyezett gyermek -
Egészségügyi ellátására, személyisége korrekciójához szükséges terápiára az állapotának megfelelő és a többi gyermek biztonságát védő módon, továbbá
-
Gondozása és nevelése során jogait, személyes szabadságát korlátozó intézkedés alkalmazására csak feltétlenül indokolt esetben önmaga vagy mások veszélyeztetése esetén kerülhet sor. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények házirendje - e
törvényben meghatározott keretek között — a gyermek életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva állapítja meg a gyermekek jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait. Az intézmény - a külön jogszabályban meghatározottak szerint elkészített - házirendjét az intézményben mindenki által jól látható helyen ki kell függeszteni, és gondoskodni kell annak megismertetéséről. Helyettes szülői és nevelőszülői hálózat esetében a jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének alapvető szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. A gyermeki jogok védelme A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében. A gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére. A gyermekjogi képviselő -
Segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását,
-
Segíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban, a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésén, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési értekezletén az ezzel kapcsolatos megjegyzések, kérdések 42
megfogalmazásában, -
A gyámhivatal kirendelése alapján képviseli a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárással. A gyermekjogi képviselő jogosult a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi
szolgáltató tevékenységet végző működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen tájékozódni. A gyermekjogi képviselő köteles a gyermek személyes adatait az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezelni. A gyermekjogi képviselő a megyei, fővárosi gyámhivatal szervezeti keretei között működik. A gyermekjogi képviselő jogállására és eljárására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály rendezi. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző biztosítja, hogy a gyermek és hozzátartozói a gyermekjogi képviselő személyét és a vele való kapcsolat felvételének módját megismerhessék. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények, illetve szolgálatok vezetői tizenöt napon belül, a benntartó harminc napon belül, illetve a képviselő-testület vagy a közgyűlés a következő testületi ülésén érdemben megtárgyalja a gyermekjogi képviselő észrevételeit, és az ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja őt. A gyermekjogi képviselő figyelemmel kíséri az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, segíti a gyermeki jogok érvényesülését. A gyermekjogi képviselő indokolt esetben megkeresi az említett intézmények fenntartóját, illetve szükség szerint a gyermek érdekében a gyámhatóságnál eljárást kezdeményez. A gyermekek védelmének rendszere A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások kibővül az utógondozói ellátással. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések pedig a nevelési felügyelet elrendelésével bővül ki. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszerben foglalkoztatottakat - a külön jogszabályban meghatározott munkakörükkel összefüggésben - megilleti az a jog. hogy személyüket megbecsüljék, emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat tiszteletben tartsák, tevékenységüket értékeljék és elismerjék. A gyermekvédelmi rendszerben foglalkoztatott 43
• nevelő, gyermekfelügyelő, gondozó, csecsemő- és gyermekgondozó, helyettes szülő vagy nevelőszülő, családgondozó, utógondozó, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője, a gyermek, illetve a fiatal felnőtt közvetlen gondozása, családgondozása és utógondozása során, • nevelőszülői tanácsadó, gyám, gyámi tanácsadó a gyermek közvetlen gondozásának ellenőrzése, illetve törvényes képviseletének ellátása során hivatalból jár el, és e tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül. A
gyermekvédelmi
rendszerben
a
külön
jogszabályban
meghatározott
munkakörben nem foglalkoztatható az a személy, aki ellen a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben büntetni rendelt, a gyermek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény miatt eljárás folyik, vagy akit jogerős bírói ítélettel ilyen bűncselekmény miatt ítéltek el. Nem foglalkoztatható továbbá az a személy sem, akinek szülői felügyeleti joga a gyermek átmeneti nevelésbe vétele miatt szünetel, vagy akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság jogerős ítéletével megszüntette. Az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, a közoktatási intézmények, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a menekülteket befogadó állomás, a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, valamint hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. A fentiekben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni, és egymást kölcsönösen tájékoztatni. Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek 44
felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében -
a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával, a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása,
-
az egészségügyi és a szociális ellátás - különösen a családsegítő szolgáltatás – valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése.
Gyermekjóléti szolgálat A települési önkormányzat az 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önálló intézményként, illetve családsegítő szolgálat, egészségügyi vagy közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként,
illetve
a
külön
jogszabályban
meghatározott
képesítési
előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosítja. A gyermekjóléti szolgálat — összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében az 1997. évi XXXI. törvényben foglaltakon túl -
szervezi a - legalább három helyettes szülőt foglalkoztató - helyettes szülői hálózatot, illetve működtetheti azt, vagy önálló helyettes szülőket foglalkoztathat,
-
biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,
-
részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum
-
nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről Gyermekjóléti központnak minősül az az önálló intézményként, illetve szervezeti és
szakmai szempontból önálló intézményegységként működő gyermekjóléti szolgálat, amely az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek 45
igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt, így -
utcai és lakótelepi szociális munkát,
-
kapcsolattartási ügyeletet,
-
kórházi szociális munkát,
-
készenléti szolgálatot biztosít.
A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. Gyermekjóléti szolgálatot, gyermekjóléti központot egyházi és más nem állami fenntartó is működtethet. A gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának megfelelően — különösen bölcsödében, hetes bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban vagy napközis táborban, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben. A gyermekek napközbeni ellátásának minősül az iskolai napközis ellátásban nem részesülő, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év feletti gyermekek számára nyújtott nappali felügyelet, foglalkoztatás - sport- és egyéb klubfoglalkozás, illetve játszótér, játéktár, játszóház keretében — és az étkeztetés biztosítása is, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges - a külön jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételekkel. Bölcsőde A bölcsődei ellátás keretében a Kt. szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt. Családi napközi Családi napköziben ellátást az a nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy biztosíthat, aki -
személyisége és — a külön jogszabályban meghatározott - körülményei alapján alkalmas a gyermek napközbeni ellátására, és 46
-
a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett, feltéve, hogy nem áll fenn vele szemben semmilyen kizáró ok.
Házi gyermekfelügyelet A házi gyermekfelügyelet során a gyermek életkorához, egészségi állapotához igazodó gondozást, felügyeletet kell biztosítani. Házi gyermekfelügyeletet az a személy biztosíthat, aki megfelel a fentebb említett kritériumoknak. A házi gyermekfelügyelet keretében segítséget kell nyújtani az iskolai tanulmányok folytatásához, amennyiben a gyermek tanulmányait a Kt. rendelkezései szerint fogyatékossága vagy súlyos betegsége miatt magántanulóként folytatja. Gyermekek átmeneti gondozása A gyermek átmeneti gondozása megkezdésekor - ha az előreláthatólag harminc napnál hosszabb lesz - el kell készíteni a gyermekre vonatkozó egyéni gondozási nevelési tervet. A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkettő hónapig tart. A gyermek átmeneti gondozása keretében ideiglenes jelleggel, állapotának megfelelő ellátást és éjszakai bentlakást kell biztosítani az olyan gyermek számára, aki lakóhelyéről önkényesen eltávozott, így ellátás és felügyelet nélkül maradt. Az ideiglenes gondozás során fel kell tárni a gyermek felügyelet nélkül maradását előidéző okokat, és egyidejűleg haladéktalanul értesíteni kell a gyermek szülőjét vagy más törvényes képviselőjét, illetve a gyermekjóléti szolgálatot a további átmeneti gondozás vagy más gyámhatósági intézkedés megtétele céljából. A gyermek fent meghatározott további átmeneti gondozásához minden esetben be kell szerezni a szülő vagy más törvényes képviselő beleegyező nyilatkozatát. A gyámhivatalt értesíteni kell a szükséges hatósági intézkedések megtétele céljából, ha - a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermekéről az ideiglenes gondozásról való értesítést követő három napon belül nem gondoskodik, -
a szülő vagy más törvényes képviselő gyermeke átmeneti gondozásához nem járul hozzá, illetve azt nem kéri,
-
a gyermek visszakerülése a szülőjéhez ellentétes a gyermek érdekeivel, 47
Ha az átmeneti gondozás időtartama eltelt, azonban a gyermek családi környezetébe nem térhet vissza, az elhelyezés - a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével - hat hónappal, szükség esetén a tanítási év végéig meghosszabbítható. Vagy a gyámhivatalt értesíteni kell a szükséges intézkedések megtétele érdekében az átmeneti gondozás időtartamának eltelte előtt is, ha -
nyilvánvalóvá válik, hogy a gyermek családi környezetébe nem térhet vissza,
-
a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek átmeneti gondozását ugyanazon intézményben két éven belül másodszor is kéri. A gyermek átmeneti gondozása megszervezhető a működtető által kijelölt
helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában. A gyermekek átmeneti házi gondozásaként - a szülő kérelmére - a gyermek saját otthonában történő ellátását gondozó útján kell biztosítani, ha testi vagy lelki betegsége miatt a gyermek ellátása elsősorban helyettes szülőnél történő elhelyezés útján vagy bentlakásos gyermekintézményben nem oldható meg és ha ez a gondozás a gyermek érdekét szolgálja. Helyettes szülő A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását - a működtető által készített egyéni gondozási-nevelési terv alapján - saját háztartásában biztosítja. Helyettes szülő az a huszonnegyedik évet betöltött, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy lehet, aki -
személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a gyermek átmeneti gondozására, és vállalja, hogy a szükséges ideig a nála elhelyezendő gyermeket gondozza, neveli feltéve, hogy vele szemben nem áll fenn semmilyen kizáró ok, és
-
a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett.
A helyettes szülőket a működtető -
külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények figyelembevételével kiválasztja, felkéri, felkészíti, nyilvántartásba veszi, és
-
tevékenységükben folyamatos szakmai tanácsadással segíti, továbbá
-
folyamatosan ellenőrzi a nevelési díj és a külön ellátmány felhasználásában, a szakmai tevékenységük ellátásában. 48
A helyettes szülőt a gyermek ellátására nevelési díj és külön ellátmány illeti meg. A helyettes szülő tevékenységét az e törvényben meghatározott helyettes szülői jogviszonyban végzi. Gyermekek átmeneti otthona A gyermekek átmeneti otthona legalább tizenkettő, de legfeljebb negyven gyermek teljes körű ellátását biztosítja. Az átmeneti lakásotthon olyan otthon, amely legfeljebb tizenkettő gyermek átmeneti gondozását biztosítja önálló lakásban, családias körülmények között. A gyermekek átmeneti otthona Önálló helyettes szülőt vagy helyettes szülői hálózatot működtethet és ebben az esetben ellátja az ezzel kapcsolatos feladatokat. Az átmeneti otthon által foglalkoztatott helyettes szülök az átmeneti otthoni férőhely felének megfelelő létszámú gyermek teljes körű ellátását biztosíthatják. Családok átmeneti otthona A családok átmeneti otthona legalább tizenkettő, de legfeljebb negyven felnőtt és gyermek együttes ellátását biztosítja. A családok átmeneti otthona működtethető telephelyenként legfeljebb tizenkét férőhelyes lakásban vagy családi házban. A telephelyek összférőhelyszáma nem haladhatja meg a székhely szerinti intézmény összes férőhelyeinek kétszeresét. A családok átmeneti otthona a felnőtt és gyermek együttes ellátása során -
befogadja az életvezetési problémák vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet kereső szülőt és gyermekét,
-
befogadja a válsághelyzetben lévő bántalmazott vagy várandós anyákat, illetve a szülészetről kikerülő anyát és gyermekét,
-
biztosítja az ellátást igénylő gyermek átmeneti gondozását és befogadja otthontalanná vált szüleit,
-
segítséget nyújt a szülőnek gyermeke teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez,
-
biztosítja a szülő számára a gyermekével való együttes lakhatást és a szükség szerinti ellátást,
-
a szülőknek az ellátás mellett jogi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget nyújt,
49
-
közreműködik - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében.
A GYERMEKVÉDELEM FOGALMI RENDSZERE A gyermekvédelem fogalmi meghatározásának sokszínűsége is jelzi azt a hosszú utat, melyen a magyar gyermekvédelem végighaladt a rendkívüli ellentmondásokkal teli XX. századon. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány a meghatározások közül: "..a gyermek- és ifjúságjóléti gondozás : a család, a hatóság és a társadalom által foganatba vett azon intézkedések és általuk alkalmazott berendezések összessége, amelyek a fiatalkorúak gazdasági, testi, szellemi-erkölcsi javának előmozdítását célozzák a megszületésétől az önjogúság eléréséig."( Csorna,1929) "A gyermekvédelem a gyermek testi, szellemi, erkölcsi, anyagi érdekeit előmozdító szociális,
jogi
egészségügyi
és
pedagógiai
tevékenységek
és
intézkedések
összessége."(Új Magyar Lexikon,1960.) "A gyermekvédelem mindazoknak a pedagógiai, jogi, egészségügyi és szociális tennivalóknak összessége, amelyek a veszélyeztetett gyermek nevelését, eltartását, munkába állítását, érdekvédelmi és egészségügyi gondozását biztosítják."(Pedagógiai Lexikon,1977.) " A gyermek- és ifjúságvédelem (továbbiakban gyermekvédelem) azokkal a 0-18 éves kiskorúakkal foglalkozik, akik környezetük ártó hatásai vagy saját személyes fejlődésük rendellenességei miatt fejlődésükben veszélyeztetettek, azaz társadalmi, etikai szempontból és mentális épségük szempontjából a gyermekvédelmi beavatkozás nélkül közösségképtelenekké válnának."(Gáti 1981.) "... azt a speciális gyermekvédelmi tevékenységet értjük alatta, ami az elárvult, az elhagyott, vagy veszélyeztetett helyzetben lévő gyermek, fiatalkorú felkarolására, 50
pártfogására, védelmére irányul. A speciális gyermekvédelem csupán része a tágabb tartalmú általános gyermek-és ifjúságvédelemnek, amely kiterjed a gyerekek, a fiatalok szocializációjában szerepet játszó intézményekre - mint a család, az iskola, az ifjúsági szervezetek stb. - felöleli a gyerekek, az ifjúság fizikai, erkölcsi, valamint munkára nevelésének valamennyi területét."(Hanák,1983) "A gyermek- és ifjúságvédelem tehát a családpolitika rendszerébe is és a köznevelés rendszerébe is tartozik. Ezek létét és működését pedig törvények és más jogszabályok határozzák meg. A gyermek- és ifjúságvédelem így válik elméletben és gyakorlatban is komplex területté, amelynek összetevői között a leglényegesebbek: a jogi, a szociális, az egészségügyi, a közgazdasági, a pszichológiai részterületek. Mivel azonban a gyermekek és családjuk életében mindezek egyedi módon érvényesülnek, a gyermekvédelmi problémáik összegződnek: ezért a gyermekvédelem szemléleti alapja a gyermeki személyiségfejlődés egészét segítő pedagógiai szemlélet. Minden tudomány és minden gyakorlati eljárás a pedagógiának van alárendelve a gyermekvédelmi esetekben. A gyermek érdekeit legjobban a pedagógiai érdek fejezi ki."(Gáti,1987.) " A gyermekvédelem a társadalom kultúraátadó és - fejlesztő tevékenységének része, amelyben biológiai, anyagi, egészségügyi, művelődési (ezen belül elsősorban pedagógiai és pszichológiai) szociális, pszichés, jogi és igazgatási feltételek komplex biztosításával segíti, intézményein keresztül szervezi, hogy a felnövekvő nemzedékek pozitív természeti és szociokulturális hatásokban részesüljenek, így megteremtődjenek annak feltételei, hogy az egyének elérhessék személyiségfejlődésének felső határát, majd az érett felnőttséget. Ugyanakkor a társadalomnak segíti feltárni, elemezni gazdasági,
társadalmi
működésének
zavarait
és
együttesen
küzdenek
azok
megszüntetéséért. Közben támogatják a hátrányos helyzetbe kerülteket, továbbá a különböző veszélyek miatt biológiai-fiziológiai, szociális és pszichés sérülést átélt fiatalok korrigáló személyiségfejlesztő neveléséről pedig gondoskodnak, hogy mind a kisebb, mind a nagyobb csoportokba, közösségekbe beilleszkedni képes emberekké váljanak."(Veczkó, 1990.)
51
"A gyermek- és ifjúságvédelem széleskörű tevékenység, amely szükség esetén magában foglalja azokat az intézkedéseket, tevékenységeket, amelyek a gyermekek eltartását, egészségügyi ellátását, gondozását, testi, szellemi, erkölcsi fejlődését hivatottak segíteni és biztosítani. Megold pedagógiai, egészségügyi, jogi (és speciális) problémákat - a terhesgondozástól az iskoláztatás egész időszakára, majd a felnőtté válásáig átfed egy jelentős életszakaszt. "(Vock,1993.) " A gyermekvédelem szélesen értelmezve azokra a valamilyen okból veszélyeztetett gyerekekre vonatkozik, akik akár szociális, akár érzelmi vagy más irányú deprivációjuk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk miatt szorulnak fokozott támogatásra, igényelnek kiemelt figyelmet és segítséget. Ebbe a tág értelmezésbe bele kell érteni azt a megelőző gyermekvédelemnek nevezett tevékenységet is, amelybe a megelőzés, gondoskodás és utógondozás is beletartozik fogalmilag."(Herczog,1994.) "Gyermekvédelmen egy adott ország azon komplex tevékenységrendszerét értem, melyet a gyermeki szükségletek és jogok minél maradéktalanabb érvényesíthetősége érdekében
alakítanak
ki
-
problémamegelőző
és
problémakezelő
céllal."(Volentics,1996.) "A gyermekvédelem magában foglalja mindazokat a területeket, amelyek a gyermek és a család jól-létét, védelmét szolgálják a megelőzés, beavatkozás, kezelés és utógondozás tekintetében.(Herczog,1997.) "..a gyermekvédelem széles értelmezésébe a társadalmi lét, társadalmi tevékenység minden olyan szférája beletartozik, amely az adott társadalom gyermekkorúnak tekintett népességével kapcsolatba hozható."(Herczog,1997.) "... mindazon jogi, egészségügyi, szociális és nevelési eszközöknek az összessége, amelyek a gyermekek harmonikus személyiségének kibontakoztatását szolgálják, és biztosítják számukra azt a különleges védelmet, amit fizikai és szellemi érettségük hiánya indokol. Szélesebb értelemben idetartozik minden olyan, a gyermeket nevelő családok felé irányuló pénzbeli vagy természetbeni támogatás és szolgáltatás, amely 52
segíti a szülőket abban, hogy gyermekeiket felnevelhessék, és ne alakuljon ki a gyermeket veszélyeztető helyzet a családban. Szűkebb értelemben a megelőző gyermekés ifjúságvédelem feladata a kiskorú veszélyeztetettségének megelőzése, illetve megszüntetése. Ebben fontos szerepe van a védőnőnek, a gyermekorvosnak, az iskolai gyermekvédelmi feladatokat ellátó ifjúsággondozónak, a családsegítő szolgálat munkatársának, aki jelzi a gyámhatóságnak a kiskorú veszélyeztetettségét azért, hogy a gyámhatóság intézkedjék a gyermek veszélyeztetettsége megszüntetése érdekében. Ha a megelőző gyermek- és ifjúságvédelem keretében alkalmazott védő-óvó intézkedések nem vezettek eredményre, és a gyermeket ki kell emelni a vér szerinti családjából családpótló gondozása, nevelése a speciális gyermek- és ifjúságvédelem keretében történik...A gyermek-és ifjúságvédelemnek a megelőzéssel és a családpótló gondozással egyenrangú feladata annak előmozdítása, hogy - ha erre jogi lehetőség van a kiskorú mielőbb visszakerülhessen vér szerinti családjába."(Pedagógiai Lexikon,1997.) A gyermekvédelem tehát komplex, a társadalmi munkamegosztás széles területeit magában foglaló tevékenység, s mint ilyen szükségessé teszi az egyes területek megfelelő szakembereinek folytonos képzését és továbbképzését, valamint a gyermekek érdekében végzett munka összehangolását. Mindehhez a gyermekvédelmi infrastruktúra törvény által meghatározott kiépítése és működtetése szükséges. Ebből a szempontból kiemelkedően fontos az iskola, mint prevenciót és jelzőfunkciót ellátó intézmény feladatainak, lehetőségeinek és ezzel kapcsolatos gyakorlati teendőinek meghatározása. A téma szempontjából szükségesnek mutatkozik olyan fogalmak tisztázása, amelyek kapcsolatban állnak/állhatnak az iskolarendszerrel, mint pl. a hátrányos helyzet, a veszélyeztetettség, az esélyegyenlőség, a leszakadás. Az esélyegyenlőség biztosításában mind a társadalmi-politikai, mind az iskolai elképzelések "sikertelenségének" lehetünk tanúi. A szociokulturális meghatározottság jóval erősebbnek bizonyul. Az iskola a társadalmi mobilitás érdekében a leszakadással kapcsolatban csak egyfajta kontrollra, enyhítésre képes. Az iskolának azt a szellemi tőkét kell biztosítania, mely anyagi tőkévé konvertálható át.(Pl.: angol nyelv,számítástechnika, jog, pénzügyi
53
ismeretek, önismeret, általános emberismeret.) Mivel a tanulás szerepe megnőtt, ezért fontos és meghatározó a családi- és társadalmi mikrokörnyezet motiváló hatása. A hátrányos helyzet fogalmát az 1977-ben kiadott Pedagógia Lexikon a következőkben határozta meg: "azok a tanulók, akiket tanulmányi szempontból különböző környezeti tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben." Melyek is ezek a tényezők? A családi mikrokörnyezetben ezek a család gazdasági helyzetéből eredő rossz lakásviszonyok, a túlságosan alacsony egy főre eső jövedelem, a szülők alacsony iskolázottsága által behatárolt kulturális helyzet. A családi életre,
a
családtagok magatartására a közös élmények ritkasága, a helytelen nevelési módszerek, a rendezetlen életmód, a szülők deviáns magatartása jellemző. A gyermek környezetében a társadalmi normáktól elütő kortárscsoporthoz kapcsolódik. Az iskolai környezetben ezek a tényezők az iskola hiányos tárgyi és személyi ellátottsága, az iskolába való bejárás nagy távolsága, nem megfelelő nevelői magatartás és módszerek, rossz tanár-diák viszony. Ezen problémákra való megoldást is felsorolja az említett lexikon: érdeklődésnek, képességeknek megfelelő hatásrendszer kialakítása, melyben a segítés, buzdítás, a sikerélmény az uralkodó. Az iskolai oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése, az érdeklődés felkeltése. Fontos szerepet kapott a tanóra, a napközi, a tanulószoba, a szakkör, valamint az ifjúsági szervezet. Az iskolákban mindehhez kislétszámú osztályok, s az iskolák mellett kollégiumok voltak szükségesek. (Pedagógiai Lexikon,1977.) Az 1997-ben kiadott Pedagógiai Lexikon a hátrányos helyzetről már a következőket tartalmazza: "..olyan anyagi és kulturális életkörülmények, amelyek a tanulók egy részénél az átlagnál gyengébb iskolai teljesítményt vagy a tanulással kapcsolatos motiváció hiányát eredményezhetik. Többnyire a családoknak a társadalom többségéhez
képest
szűkösebb
anyagi
életkörülményeit,
gyengébb
kulturális
ellátottságát, s szülőknek az átlagnál alacsonyabb szintű iskolázottságát jelöli. A társadalmi szerkezet újratermelődésének folyamatában az ilyen típusú szociális hátrányokkal induló gyerekeknek az átlagnál kisebb esélyük van arra, hogy a szüleiknél magasabb társadalmi pozícióba kerüljenek. Számos kutatás bizonyította, hogy a tanulók társadalmi származása és iskolai teljesítménye között szoros kapcsolat van. Az iskolai teljesítmény szempontjából meghatározó készségek és képességek kifejlesztésére a 54
hátrányos családi környezet nem ad lehetőséget, az ebből származó kezdeti iskolai kudarcok következtében pedig az érintett tanulók elfordulnak az iskola által közvetített értékektől. Többféle, egymástól eltérő felfogást valló pedagógiai törekvés létezik a különböző hátrányok enyhítésére, ellensúlyozására. E törekvések között alapvető különbséget jelent, hogy a hátrányok ledolgozására a többségtől való elkülönítést, a hátrányokkal küzdők számára szervezett speciális képzést, vagy a "normális" többséggel közös - de egyénre szabott - pedagógiai támogatás mellett történő képzést tartja hatékonyabbnak."(Pedagógiai Lexikon,1997.) A hetvenes évekbeli nevelésszociológiai kutatásokban a következőkben határozták meg a hátrányos helyzet fogalmát : "Hátrányos helyzetűnek tekintjük azokat a gyermekeket és fiatalokat, akik iskolai kudarcot szenvedtek:megbuktak, sőt lemorzsolódtak már az alsófokú oktatás során. Nyilvánvaló, hogy így azt a bonyolult problematikát, amelyet a tanügyigazgatás szóhasználatában és a társadalomtudományi kutatómunkában hátrányos helyzetként jelölnek, a maga teljességében nem tudjuk megragadni."(Kozma,1975.) A Strauszné Simonyi Erzsébet által az iskolai gyermekvédelemről szerkesztett kiadványban a következőképpen fogalmaznak a hátrányos helyzetről : "Hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok azok, akiknek alapvető szükségletkielégítési lehetőségei korlátozottak. Családja szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális, kulturális téren. Kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelmi, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Következménye lehet a tanuló esélyegyenlőtlensége. Segítséget jelent rövidebb, hosszabb ideig tartó támogatásuk, anyagi segélyezésük, lehetőség szerinti társadalmi integrációjuk. Amennyiben a szükséges hátrányok halmozódnak és a család nem tud kiemelkedni helyzetéből, a gyermek halmozottan hátrányos helyzetűvé válik, ami gyakran veszélyeztetettséghez vezet."(Strauszné,1997.) Az "Educatio" 1997-ben megjelent különszámában több tanulmány foglalkozott a kérdéssel. Papp János értelmezése szerint a gyermekek helyzetére vetítve a következő megnyilvánulások
jellemzik a hátrányos helyzetet: alacsony jövedelem, rosszul
felszerelt és/vagy szűkös lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolai végzettsége, a
55
deviáns mikrokörnyezet szocializációs ártalmai, a család vagy a teljes család hiánya, beteg vagy fogyatékos szülő/k, aki/k nem tudja/ák gyermekeiket ellátni, gondozni. A hátrányos helyzet és/vagy veszélyeztetettség fogalma tartalmazza a problémásak, a nehezen nevelhetők, a tanulásban akadályozottak, a szociálisan inadaptáltak, a szociokulturálisan depriváltak, azaz a szegények, a leszakadók, a deviánsok csoportját is. Az újonnan használt fogalom, a leszakadók rétege tartalmazza a munkanélkülieket, szegényeket, szociálisan inadaptáltakat és a kisebbségieket. A gyermek így egy folyamat eredményeként jut el a hátrányos helyzettől a társadalmi leszakadásig. A kör ördögi. A hátrányos helyzet könnyen vezet iskolai kudarchoz. Ez pedig a tanulás fontossága miatt szinte biztos leszakadást, perifériára szorulást jelent. A hátrányos helyzetet a családi körülmények oldaláról közelíti meg Tóth Éva, aki azokat tartja hátrányos helyzetűnek, kiknek családi iskolázottsági és szakképzési szintje, foglalkozási státusza, jövedelmi szintje alacsony, s rendezetlensége is kedvezőtlenebbé teszi helyzetüket a
családi viszonyok
társadalomban.
Liskó Ilona pragmatikusan a hátrányos helyzetet kor és terület függvényeként határozza meg. Ezek szerint hátrányos helyzetű az aki itt és most hátrányos - azaz az adott gyermek, illetve tanulóközösség átlagánál rosszabb családi és társadalmi helyzetből származnak. Milyen tényezők alapján nevezhetünk valakit hátrányos helyzetűnek a 90-es évek második felében Magyarországon? A szülők iskolázottsága. A mai 30-as, 40-es korosztály körében az átlagos iskolai végzettségnek a középfokú iskola (legalább szakmunkásképző) számít, ezért minden olyan gyermek hátrányos helyzetűnek tekinthető, akinek a szülei csak általános iskolát végeztek. A szülők egzisztenciális biztonsága. Azokban a családokban, ahol egyik szülőnek sincs állandó munkahelye a gyermekek hátrányos helyzetűeknek tekinthetők. A családok stabilitása. A 90-es évekbeli magyar gazdasági viszonyok között hátrányos helyzetűek a felbomlott családokban élő gyermekek is, ahol csak az egyik szülő - rendszerint az anya - neveli őket. Az eltartottak száma, a családok nagysága. A jelenlegi gazdasági helyzetben azok a családok, ahol az eltartottak száma meghaladja az eltartókét, tehát a szülők 3 vagy annál több gyermeket nevelnek szintén hátrányos helyzetűek. 56
A szülők devianciája. Azokban a családokban, amelyekben valamelyik szülő deviáns életmódot folytat a gyerekek ugyancsak hátrányos helyzetűnek számítanak. A kisebbségi, etnikai helyzet. Ma Magyarországon a cigánysághoz tartozni szintén hátrányos helyzetet jelent. E kritériumok alapján a hátrányos helyzet kezdőpontján azok a gyerekek állnak, kiknek családját a felsorolt tényezők közül "csak" egy, a végpontján kiknek családját a legtöbb, vagy valamennyi tényező jellemzi. Utóbbiak a "halmozottan hátrányos helyzetűek", a veszélyeztetettek. Hogy a halmozottság hány kritérium együttes előfordulását jelenti, az aktuális körülményektől függ. (Educatio,1997.) A hátrányos helyzetű tanulókat különböző környezeti tényezők gátolják adottságaikhoz
mért
fejlődési
lehetőségükben,
főleg
tanulmányi
és
képzési
szempontból. Ezáltal válik a hátrányos helyzet a társadalmi mobilitás gátjává, mivel akadályozza a szociálisan és/vagy kulturálisan elmaradt családok gyermekeinek felemelkedését. A hátrányos helyzetű gyermekek későbbi életvitele társadalmilag pozitív értékű, neveltségük erkölcsi szempontból megfelelő, csak a külső körülmények miatt nem tudják kibontakoztatni személyiségüket. Tehát érzelmileg jól beágyazottan, szerető családban élnek, de szűkös lakásviszonyok között és/vagy az iskolától távol laknak, és/vagy rosszul felszerelt iskolákban tanulnak és/vagy anyagi nélkülözést szenvednek. Számukra a közoktatási intézményrendszer többek között iskolabusz, diákotthon, könyvtár, felzárkóztatás, tehetséggondozás stb. biztosításával tud segítséget nyújtani. Míg a hátrányos helyzet fogalmában az iskolai siker és a társadalmi érvényesülés áll a középpontban, addig a veszélyeztetettségben a pszichikum, a személyiség mentális normalitása. Éppen ezért ez utóbbi devianciához, életvezetési problémákhoz, etikai defektusokhoz, önértékelési zavarokhoz vezet. Ezt támasztja alá az 1997. évi XXXI. törvény is, mely a veszélyeztetettség fogalmáról a következőket írja: " olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében
kialakult - állapot, amely a
gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza." (1997:XXXI.törvény). A szintén 1997-ben kiadott Pedagógiai Lexikon a veszélyeztetett gyermek fogalmát a következőképpen határozta meg: "..olyan gyermek, akinél a 57
körülvevő fizikai, illetve szociális környezet az adott kultúrkör értékeitől úgy tér el, hogy az értékromboló hatású, és a fiatal személyiségfejlődését hátráltatja. A veszélyeztetettség mértéke több tényező függvénye: 1. az ártalom forrása (pl. család, intézményes stb.); 2. az ártalom jellege - fizikai, szociális, érzelmi stb. ; 3. a gyermek személyisége - a gyermekek változó mértékben sérülékenyek, végül; 4. kumulatív hatások - azaz a többféle hátrány hatása összegződik és következményeiben megsokszorozódik. Következménye az esetek túlnyomó többségében pszichés trauma, amely a gyermek egész későbbi életére hatással van. A veszélyeztetett gyermekről a gyámhatóság a veszélyeztetettség kialakulásának (környezeti, egészségügyi, magatartási és anyagi) okai szerint csoportosításban nyilvántartást vezet. A veszélyeztetett gyermek problémáinak kezelése a megelőző gyermek- és ifjúságvédelem keretében történik. Ahol romlik a lakosság élethelyzete, ott ugrásszerűen megnő az anyagi okokból veszélyeztetett gyermekek száma." (Pedagógiai Lexikon,1997.) Gáti Ferenc szerint a veszélyeztetettség megítélésekor a következő tényezőkkel kell számolni : " 1. ártalomforrással (vagy többel), amely puszta létével vagy csak némán fenyeget a háttérből, vagy valóban működő erő; 2. az ártalomforrás működésével, az ártalomhatással, ami erejétől, fajlagosságától és időtartamától függően károsítja a gyereket; 3. a gyermeki személyiséggel, amely prediszpozíciójától függően ellenáll a hatásoknak, elhárítja, kivédi vagy kisebb-nagyobb mértékben elszenvedi azokat; 4.
a
károsodásokkal,
a
személyiségben
bekövetkezett
negatív
értékű
állapotváltozásokkal, amelyek további károsodások eredői is, szállás csinálói is lehetnek." (Gáti,1982.) A
Strauszné
szerkesztette
iskolai
gyermekvédelemről
szóló
kiadvány
a
veszélyeztetettségről a következőket írja: "Veszélyeztetett gyermekek és fiatalok, akik testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja. Kialakulásához vezető tényezők : a családjára, szűkebb társadalmi környezetére jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). Következménye lehet a gyermeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, alkoholizálás, kábítószer-élvezet. Segíteni tartós,
58
szakemberek által nyújtott támogatással lehet, hogy életesélyeik, fejlődési lehetőségeik javuljanak." (Strauszné, 1997.) A veszélyeztetett gyermekeknek a személyiségfejlődését fenyegeti valamilyen károsodás.
Viselkedési
és
érzelmi
zavarok
jelentkeznek
énfejlődésében,
szocializációjában, magatartásában, erkölcsi magatartásában, értékorientációjában, igényszintjében,
és
aktivitásában.
Ezen
zavarok
következménye
a
csökkent
teljesítőképesség és/vagy a kriminalitás illetve a neurotikus irányú fejlődésre való hajlam. A veszélyeztető körülmények közül az alábbiakat emelhetjük ki: Anyagi:
az elsődleges életszükséglet kielégítetlen
Erkölcsi:
antiszociális és deviáns környezet, és/vagy gyermek
Egészségügyi:
egészségrontó környezet
Nevelési:
a gyermek a szükséges nevelés minimumát sem kapja meg, és/vagy ellenáll a jó szándékú családi nevelésnek
Felderítése nehéz, ha a veszélyeztetett gyermek tünetmentes vagy csak alig észlelhető tüneteket mutat. Nehéz eldönteni, hogy a normális fejlődésmenet jelentéktelen, átmeneti zökkenőjéről van-e szó vagy a veszélyeztetettség előjeléről vagy épen a már bekövetkezett károsodás jeleiről. Az ártalomforrások általában halmozottan jelentkeznek. A legnagyobb veszélyben azok vannak, akik tünetmentesek vagy rejtett tünetekkel rendelkeznek, s így észre sem veszik őket. A gondjaiba süppedt, az elkomoruló, társaitól visszavonuló gyermek ugyanis nem rendzavaró, elkerüli a feltűnést, s a törődést is. Ugyanakkor az agresszív, antiszociális viselkedésű gyermek kikényszeríti a vele való foglalkozást. A megoldás kiindulópontja a körülmények alapos mérlegelése, mely alapján értelmezhet, valószínűsíthet vagy elvethet a nevelő. Mindehhez figyelembe kell venni magát az ártalom forrását, az ártalom hatásának erejét, fajlagosságát, időtartamát. Ismerni kell a gyermek személyiségét, amely vagy ellenáll, vagy elszenvedi vagy elhárítja, kivédi a negatív hatásokat. A személyiség ismeretében lehet a negatív
59
állapotváltozásokat - melyek további károsodások alapjai lehetnek - felismerni. E munkához megfelelő mennyiségű információra van szükség. A nehezen nevelhetőség. A halmozott környezeti illetve szociokulturális ártalmak a pszichoszomatikus rendszerben traumákat eredményeznek. Az ily módon nehezen nevelhetővé vált gyermekek a hagyományos nevelés módszereivel alig, vagy egyáltalán nem befolyásolhatóak. Iskolai környezetben alkalmazkodási és beilleszkedési nehézségeik vannak. Értelmi fejlettségük normális. Magatartásuk jelentősen eltér az adott életkorban elvárttól, így szocializációjuk nehézségekbe ütközik. A nehezen nevelhetők első csoportjának tünetei a pszichikus funkciók zavarai: dekoncentráltak, indulataik és hangulataik felett sokszor nem tudnak uralkodni, feladataikat felületesen végzik, munkában-tanulásban nem kitartóak. Mivel saját problémáik kötik le őket, ezért viselkedésük gyakran inadekvát. Lehetnek gátlásosak, de agresszívek is. Második csoportjukba az enyhébb magatartási zavarokkal küzdők tartoznak. Azok, akiknél a pszichés károsodás már rögzült és a zavar állandósult. Magatartásukra a dacosság, a szófogadatlanság, a hazudozás, és az időnkénti elcsavargás a jellemző. Harmadik csoportjuk már antiszociális magatartású. Értékzavaraik egy-két területre terjednek ki, és állandóak. Életértékeik, céljaik és törekvéseik ugyan társadalmilag elfogadottak, de a megvalósítás, az elérés során szükségleteik kielégítéséhez elfogadhatatlan eszközöket is használnak. A negyedik csoport kriminális személyiségei nem csak elutasítják a társadalmi értékeket, hanem magatartásukkal, életvitelükkel rombolják is azt. A Merton által kidolgozott anómia elmélet szerint minden kultúra meghatározza tagjai számára az elérendő célokat és a megvalósításához szükséges eszközöket. A célok és az eszközök összhangjának megbomlása, az egyéni célok és eszközök közötti ellentmondás feloldására ösztönöz. Az újítás olyan alkalmazkodást jelent, amikor a személy ugyan elfogadja a célokat, de elérésükre nem megengedett eszközöket használ (pl. a jólét elérésére bűncselekményt).
60
Ritualizmusról akkor beszélhetünk, ha az egyén ugyan nem fogadja el a célokat és értékeket, de rutinszerűen alkalmazza ezekhez a megengedett eszközöket (pl. minden ambíció nélkül, lélektelenül dolgozik, tanul). A visszahúzódási rekció során az egyén mind a célokat, mind az azok eléréséhez szükséges eszközrendszert elutasítja (öngyilkosság, alkoholizmus, kábítószerfogyasztás, csavargó életmód). A lázadó egyén elidegenedve a céltól és az eszközöktől más célokat és eszközöket akar az általa elvetett társadalmiakk helyett. DEVIANCIA Minden társadalom rendelkezik erkölcsi és viselkedési normákkal, szabályokkal, mely az emberek együttműködésének az alapja. Betartásuk megtartó erő. A társadalomban elfogadott normáktól való eltéréseket illetve normaszegő viselkedést deviáns jelenségként értelmezzük. Van azonban olyan normaszegés, mely nem káros. Ide tartoznak az új pozitív normákat hozó reformerek, forradalmárok, vallásújítók. A pluralista társadalomban az a normaszegő, deviáns viselkedés, mely ön-és közveszélyes, tömeges méretű és a társadalom többsége által elítélt, melyek okai lehetnek: -
a normanélküliség vagy megzavart értékrend (anómia)
-
a társadalom nyitottsága (iparosodás, urbanizáció)
-
felgyorsult társadalmi mozgások ( réteg- illetve lakóhely változtatás)
-
megváltozott életmód ( sokféle minta)
-
hierarchikusan tagolt társadalom ( társadalmi mobilitás hiánya)
-
esélyek egyenlőtlensége
-
személyes hajlamosító tényezők
Általában a következő jelenségeket tekintik deviánsnak: Öngyilkosság: A kedvezőtlen külső tényezőkkel szemben a sérült pszichés struktűra jelenti az igazi veszélyt: 61
-
Zavar a személyiség dinamikájában. Gondolati merevség, rögzült viselkedésminták, affektív beszűkülés.
-
Emberi kapcsolatok beszűkülése – a meglévő kapcsolatok elértéktelenedése, az izoláció.
-
Az értékszféra beszűkülése: a szubjektív ítéletek túlsúlya a vélekedésben. Csökkennek az egyén számára értéket jelentő dolgok.
Alkoholizmus: Az 1980-as 1990-es években Magyarországon jelentősen megnőtt az alkoholfogyasztás. Magyarország a világ élvonalába tartozik a 12 liter/fő/év 100%-os töménységre számolt alkohol fogyasztásával. Az alkohol esetében is veszélyeztetett az iskolaköteles korosztály. Ennek negatív hatása legerőteljesebben a családi élet zavaraiban és a gyermekek szocializáziós problémáiban éreztetik hatásukat. Ezt jelzi a szülők alkoholizmusa miatt nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek számának emelkedése. Veszélyeztetett és a szülők alkoholizmusa miatt veszélyeztetettként nyilvántartott gyermekek száma 1970, 1980, 1990, 1995-1998 Év
Nyilvántartott
Szülők alkoholizmusa miatt
Alkoholizmus
veszélyeztetett
nyilvántartott gyermekek
miatt véd-és
gyermekek
óvintézkedések száma Fő
%
1970
43 006
n.a
n.a.
1 498
1980
56 929
16 684
29,3
3 172
1990
174 755
31 128
17,8
1 905
1995
313 255
28 905
9,2
327
1996
331 923
29 365
8,8
n.a.
1997
420 158
32 136
7,6
n.a.
1998
380 341
n.a.
n.a.
n.a.
(Közoktatás, 2000)
62
Ugyanakkor a veszélyeztetettség elsődleges okává a szegénység vált. Veszélyeztetettség
1990
1996
1998
Anyagi okokból
103 540
249 976
315 023
Egészségi okokból
2 832
4 579
5 258
Környezeti okokból
45 490
48 556
38 886
Családok száma,
76 144
137 609
166 165
174 755
331 923
380 341
oka
amelyekben veszélyeztetett kiskorúak élnek Nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú (Közoktatás, 2000) Bűnözés: A bűnözést elősegítő személyiségfejlődési zavarok : értelmi fejlődés hiányosságai érzelmi sérülések énrendszer gyenge szervezettsége, fejletlen énvédő technikák megfelelő érték- és normarendszer hiánya, gyenge lelkiismereti kontroll alacsony feszültségtűrés Kábítószerfogyasztás: Magyarországon – a nemzetközi tapasztalatokhoz hasonlóan -növekedett a legfiatalabb korosztályok érintettsége és veszélyeztetettsége. A drog használatának kipróbálása 10-18. életév közé esik A nyilvántartott kábítószerélvező- és drogfogyasztók aránya folyamatos emelkedést mutat az 1990-es évek második felében.
63
A nyilvántartott drogfogyasztók száma nemek és korcsoportok szerint, 1995-ben és 1997-ben Drog típus
1995 13-19
1997 20-34
20 év alatt
20-34
Férfi
Nő
Férfi
Nő
Férfi
Nő
Férfi
Nő
Ópiát típus
39
34
346
90
401
124
1 406
343
Kokain típus
2
2
10
2
16
8
72
15
Cannabis típus
22
7
81
5
164
59
389
58
Hallucinogéne
4
6
23
9
43
16
96
28
5
7
39
10
225
91
460
109
Nyugtató típus
22
12
144
165
31
22
204
211
Politoxikománi
10
10
195
67
40
80
520
399
38
10
69
5
81
16
107
13
Egyéb drog
1
2
13
2
6
1
45
10
Összesen
143
90
921
355
1 007
417
3 299
1186
k Amfetamin típus
a (nem a fenti kategóriák) Szerves oldószerek (inhalálások)
(Közoktatás, 2000) A drog hétterében a következők állhatnak: -
az egyén megoldatlan konfliktusai, szorongásai
-
túlfokozott érzelmi feszültség
-
a fiatalság speciális problémái énmeghatározási, azonosítási probléma szülők egzisztenciális bizonytalansága lázadás, tiltakozás egyedüllét oldása – társas kapcsolatok iránti szükséglet kielégítése romantikus veszélykeresés stb.. 64
-
szociokulturális milliő
-
egyéni reakciómód
-
aktuális divathullám
-
szoros anya-gyermek kapcsolat hiánya
-
autoriter szülői stílus
-
gyermek bántalmazása
-
a gyermek hiányos felügyelete
-
a kortársaknál alacsonyabb vagy magasabb intelligenciaszint vagy iskolai teljesítmény
-
rossz kommunikációs készségek
-
a korai iskolai évek alatti osztályban elfoglalt peremhelyzet
-
szenzoros élménykeresés
-
kockázatvállaló magatartás
-
hiperaktivitás
-
megnövekedett impulzivitás
A feladat az, hogy megelőzzük a kipróbálást. E tevékenységben fontos szerepet játszanak a szülők, és a pedagógusok akik nap mint nap találkoznak a gyermekkel és észlelhetik a legapróbb magatartásváltozásokat is. Segítséget nyújthat a rendőrség a DADA- program iskolai bevezetésével, és az egészségügy területén dolgozók(orvosok, orvostanhallgatók). A drog kipróbálására és/vagy rendszeres fogyasztására külső jegyek utalnak: -
a megszokotthoz képest rendezetlenebbé váló, ápolatlanabbá váló külső
-
homályos tekintet
-
súlycsökkenés
-
fizikai terhelhetőség csökkenése
-
tanulmányi eredmény, koncentráló-képesség csökkenése, dekoncentráció
-
igazolatlan mulasztások sűrűsödése (főleg hétfőn)
-
álmosság, esetleg nehezen ébreszthető alvás
-
barátok váltása, az újakról való hallgatás
-
gyanús egyének társasága
-
megmagyarázhatatlan magatartásváltozás, inadekvát reakciók 65
-
pénz eltűnése, lopás
-
tű, fecskendő, kanál, esetleg maga a kábítószer megtalálása
Magyarországon az 1980-as évek végétől átstrukturálódott társadalomban mind az életlehetőségek, mind az életminőség, mind az értékszemlélet terén nyertes és győztes pozíciók jöttek létre, mely különösen a fiatal korosztályokat érintette. Az 1990es években az ifjúsági szubkultúra heterogénebbé vált. Az egyes csoportok között társadalmi és kulturális téren nőtt a szakadék. A deviáns magatartás egyik legkorábbi megnyilvánulási formája a csavargás, mely elsősorban a tizenévesekre jellemző. Belső alapja a szülőtől, a pedagógustól, az otthontól, az iskolától való félelem és szorongás, valamint a kalandvágy lehet. Okai a következők lehetnek: a serdülő nem tudja elfogadni környezete normáit; a serdülő valamilyen stressz okozta konfliktustól szenved; állandó a konfliktus a szülők és a gyerek között; a gyerekkel fizikailag, szexuálisan vagy érzelmileg durván bánnak. A rendőrségi körözés alatt állók egyre nagyobb hányadát teszik ki a fiatalok. Rendőrségi körözés alatt álló eltűnt személyek nem és kor szerinti megoszlása, 1997/98 Nem
14 év alatt
18 év alatt
Gyermek és felnőtt
Férfi
791
2 384
5 727
Nő
749
2 754
4 410
Összesen
1 540
5 138
10 137
(Közoktatás 2000.) A deviáns magatartás negatív következményeinek pedagógiai eszközökkel történő csökkentésében az intézmény célrendszere, a nevelés tartalmi összetevői, annak légköre, a pedagógus hozzáértése, s a gyermekek szociális háttere a leginkább meghatározó. A deviáns viselkedésre hajlamosító hatások: -
anya-gyermek kapcsolat nem megfelelő volta – érzelmi elhanyagoltság, szeretethiány
66
-
helyes gondozás hiányosságai – táplálás, higiénia, rend, szellemi tevékenykedtetés, szoktatás
-
apa-gyermek kapcsolat rendellenességei – gondozás, foglalkozás fogyatékosságai vagy teljes hiánya
-
testvérek közötti rendezetlen viszony – féltékenység, irigység, szeretetlenség, összeférhetetlenség, érzelmi elzárkózás
-
nagyszülőkre, hozzátartozókra áthárított gondozás ártalmai - kettős nevelés, túlzott kényeztetés vagy szigor, következetlenség
-
rossz házasélet ártalmai – szülők egymást meg nem értése, veszekedések, egymás becsmérlése, ideges, nyugtalan családi légkör
-
szülők hiányos vagy hibás nevelése - alacsony kulturális színvonal, ingerszegény életkörülmények, következetlenség, ellenőrzés, felügyelet hiánya
-
válással kapcsolatos ártalmak – elhelyezési harc a szülők között, egymás lejáratása a gyermek előtt, harc a gyermek szeretetéért
-
a család züllött életmódja – csavargás, alkoholizmus, törvénybe ütköző celekedetek
-
árvaság
-
mostohaszülő kényeztető vagy elutasító magatartása
A tágabb környezet károsító hatásaival szemben a jó család védelmet nyújt. A diszfunkcionáló család viszont még fel is erősíti a külső negatív hatásokat. Az iskolai körülmények, feltételek is hozzájárulhatnak a viselkedés deviáns irányba fordulásához: -
túlméretezett tananyag és tantervi követelmények, s az ennek következtében jelentkező kudarc
-
tanórák napi magas óraszáma
-
házi feladatok túlméretezettsége
-
nem megfelelő pedagógus-tanuló kapcsolat
-
hiányosságok a “tanulni tudásban”
-
motiválatlanság a tanulásban
-
rossz iskolai, illetve osztálylégkör Tágabb környezeti hatások közé sorolhatjuk a gyermeket érintő “csábításokat”, valamint a deviáns kortárscsoportba való kerülést. 67
A gyermek viselkedésének megváltoztatásához meg kell változtatni a háttérelemeket is.
A CSALÁD Népszámláláskor a családot mint a háztartási illetve vérségi kapcsolatban együtt élők legszűkebb köreként fogalmazzák meg. Ez ún. “családmag”, tehát házaspár gyermek nélkül vagy gyermekkel illetve gyermekekkel, vagy nem házas (hajadon, nőtlen) gyermekkel illetve gyermekekkel, továbbá a házastárs nélkül élő (özvegy, elvált, esetleg hajadon, vagy nőtlen) szülő nem házas (hajadon, nőtlen) gyermekkel illetve gyermekekkel. Az USA-ban egy családot alkotnak a közös háztartásban élő mindazon személyek, akik között vérségi kapcsolat, rokonság, házastársi vagy örökbefogadási kapcsolat áll fenn. A család olyan sajátos embercsoport, amely különnemű személyekből áll. Akik legalább két generációhoz tartoznak, s nem új tagok felvétele révén egészül ki (kivétel az örökbefogadás), hanem “önerőből” reprodukálja magát. A házasság felosztása (Murdock, USA szerint) : - monogám: egy nő és egy férfi - poligám: egy férfi és több nő - poliandrén: egy nő és több férfi A házastárs választása szerint: - endogám: azonos társadalmi csoportból, településről stb. valók - egzogám: más társadalmi csoportból valók Az együttélő generáció alapján: - kiscsalád: két generációs (szülők és gyermekük illetve gyermekeik) - nagycsalád: három vagy többgenerációs ( szülők, gyermekük illetve gyermekeik, valamint nagy/déd/ükszülő/k) A hatalmi viszonyok megoszlása szerint: - matriarchális: anyajogú az öröklés is - patriarchális: apajogú
68
A család funkciói: Biológiai:
utódok létrehozása; szexuális ösztönök kielégítésénak helye; keretet biztosít az uralkodási s vele együtt a függési vágy kiélésének
Gazdasági:
a háztartás megszervezése, vezetése, az anyagi ügyek intézése; a családi gazdaság, mint a termelőmunka szervezeti egysége
Társadalmi: a társadalomban kialakult rétegkülönbségek átörökítése (értékek, magatartásformák, tapasztalatok; a szocializáció Család és társadalom A társadalom fejlődése az emberi szükségletek változásával is együtt jár. Mindez a családi funkciók módosulását eredményezi. Megváltozik a családtagok tevékenységiés normarendszere, s ennek révén a család szubkultúrája és struktúrája. A fogyasztói – jóléti társadalomban a korábbi értékrendszer is átalakul. Az új értékrendszer eléréséhez pl. a család korlátozza biológiai funkcióit. A nagycsaládok felbomlása, a nők, az anyák nagymértékű bevonása a társadalmi termelésbe a gyermekgondozás problémáját veti fel. A család szubkultúrája Életmód: -
a szubkultúra megjelenési formája
-
(szubkultúra
:
egy-egy
társadalmi
csoportra
jellemző
kulturális elemek együttese – tapasztalat, tevékenység, normarendszer) -
nem más mint a család és a háztartás anyagi állapota, gazdasági helyzete
-
a család tevékenységeinek rendszerében, értékeinek egybeszerveződésében, irányultságában érhető tetten
Életmód keretei:
69
Külső oldal vagy objektív feltétel: -
a család életkörülményei, kereset, társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helye, háztartás felszereltsége
Belső oldal vagy tartalmi vonatkozásai: -
azoknak a tapasztalatoknak, tevékenységeknek és normáknak a rendszere, melyek együttesen a család szubkultúráját alkotják
Életkörülmények: -
iskolázottság szintje, színvonala ( meghatározza a családtagok helyzetét a társadalmi munkamegosztásban; igényekkel, ambíciókkal jár együtt)
-
jövedelemszint(
pénzügyi,
anyagi
lehetőségek;
társadalmi
munkamegosztásban elfoglalt helyet jelzi) -
lakáshelyzet, háztartás felszereltsége
-
kulturális ellátottság (részben életmód tartalmi oldalához kapcsolódik
A család szocializációs funkciói A család biológiai ritmusa -
fiatal szülők egy gyermekkel (1-3 éves)
-
már több gyermek
-
minden gyermek iskolás
-
már ifjak a gyermekek
-
a család mint kibocsátó központ
70
Szocializációs funkciók -
biztonságérzet
megteremtése,
kialakítása
a
gyermekben,
a
személyiségfejlődés érzelmi alapjainak lerakása -
a
beszéd
megtanítása
–
kommunikáció-metakommunikáció
(kulturális probléma!) -
interakciós tér – a családban tanul meg a gyermek más emberekhez viszonyulni, velük kapcsolatot teremteni – sajátos magatartásformák, beállítottságok elsajátítása
-
a családtagok a gyermek első modelljei (utánzás)
-
a gyermek éntudatának, azonosságtudatának kialakulása
Változások a család működésében Működési zavarok Korábban a családi feladatok nem szerint élesen elkülönültek. A kétkeresős családban a családi döntéshozatal egalitariánus modellje jön létre. A családi feladatok megoszlása az egyenlőség alapján történik. A több gyermek vállalása nehezen egyeztethető össze ezzel a modellel. Ugyanakkor számos esetben az asszimetria a jellemző a családi munkamegosztásra. Megoldási lehetőségként jelentkezik az önálló lakáshoz
jutás
megkönnyítése,
illetve
a
gyermeküket
nevelő-gondozó
nők
részfoglalkoztatása. Problémaként jelentkezik az öregek gondozása és ellátása is, hiszen a szociális otthonok nem tudnak mindenkit ellátni. Megoldásként a házi gondozói hálózat kiépítése szolgálhat. Súlyos gondokat okoz a válás és annak következményei. A válás okai között elsődleges tényező, hogy a házastársi kapcsolat nem elégíti ki az egyik vagy mindkét partner igényét. Probléma a konfliktusmegoldási módszerek nem ismerése. Következtetések: -
a családra mind a gyermekszülés, mind az öregek ellátása, mind a felnőttek érzelmi biztonsága szempontjából szükség van
71
-
a család megváltozott struktúrája miatt e funkciók ellátása terén növekvő zavar mutatkozik
-
e feladatok ellátásához szükséges a társadalom segítsége
A családi nevelés sajátosságai Irányítás – ellenőrzés -
a szülők egy része magas teljesítményt, komoly erőkifejtést követel a gyermekétől (jobb jegy, továbbtanulás)
-
gyakori az elnézés, s ekkor a gyermek szempontja és akarata érvényesül, a szülők elnézik gyermekük neveletlenségét, helytelen cselekedeteit
-
az elnézéssel párosulhat a támogatás, az elkényeztetés
-
ahol azonban az irányítás – ellenőrzés és büntetés erősen dominál, még az alkalmankénti elnézés, megbocsátás is lehetetlen
-
gyakori a felelősség elvárása, igénybe véve a gyermek otthoni segítségét, ügyelve arra, hogy ez ne menjen a tanulás rovására
-
nő a nem irányító, nem ellenőrző szülők száma
Támogatás -
a szülők általában védelmezik gyermeküket, igyekeznek megóvni őket a kellemetlenségektől
-
a szülők igyekeznek baráti kapcsolatba kerülni gyermekükkel, ugyanakkor nő a meghitt kapcsolatok nélkül felnövők száma
Büntetés -
a szülők nagy része ritkán vagy egyáltalán nem alkalmaz fizikai erőszakot
-
gyakoribb a veréssel való fenyegetés
-
leggyakoribb a szemrehányás, a szidás, a korholás, a zsörtölődés, nem egyszer ideges, feszült légkörben
-
sok szülő elhanyagolja azt, hogy felébressze gyermekében a szégyenérzetet, hogy hibájának belátására, átérzésére késztesse 72
Tendenciák -
a családok növekvő részének értékrendjében nő a teljesítményre való orientáltság, mely az érzelmi kötőerők meggyengülésével jár együtt
-
a szülők általában a szükségesnél kevesebb időt töltenek gyermekeikkel, kevés köztük az interakció , s ha együtt vannak kevés a közös tevékenység
-
erőn felül elárasztják gyermekeiket anyagi javakkal
-
a szülők kevésbé hallgatják meg gyermekeiket
-
csökkenő mértékű a tekintélyelvű nevelés, de nő a kényeztető, ráhagyó család
Nevelési stílusok és következményeik A meleg – engedékeny légkörű családban a gyermek sohasem fordul hiába sem érzelmi sem intellektuális problémájával a szüleihez. Így nem kételkedik abban, hogy szülei szeretik, s nem érzi elviselhetetlen tehernek a szülő szeretetét. E családban vannak ugyan tilalmak, feddések és helytelenítések azonban nincsenek merev szabályok és normák. Ennek következtében az ilyen légkörben nevelkedő gyermek pozitív módon fordul a világ felé, aktív, becsvágyó és barátságos, s szelleme rugalmas, kreatív. A hideg-engedékeny légkörű családban a szülő a gyermekkel szembeni nyílt ellenszenve miatt nem törődik vele, sőt néha súlyos fizikai büntetést is alkalmaz. A gyermek erre ellenszenvvel, szorongással és/vagy nyílt agresszióval válaszol, s antiszociális csoportokhoz kapcsolódhat. A meleg-korlátozó típusú a túlszerető, túlgondozó szülő. Ebben a családban a gyermek nyílt ellenállása tilos, így befelé fordíthatja a szülővel szemben kialakult ellenérzéseit és szorongóvá válhat. Az ilyen légkörben felnövő gyermekek szociális magatartása konformista, ugyanakkor nettek, tiszták, illedelmesek, kicsit félszegek, visszahúzódók. Az őszinte szülői szeretet elejét veheti a nagyobb problémáknak.
73
A hideg-korlátozó légkörű családban a szülők ellenérzése fizikai büntetésekben is testet ölt. A szülő a gyermek minden szabadság felé törekvését aránytalanul súlyos fenyítésekkel töri le. Ugyanakkor hangoztatja, hogy szereti gyermekét, mos, főz rá, eteti és dolgozik érte, s feláldozza életének legszebb éveit, s mindaz amit ellene tesz a gyermek érdekében történik. Az ellentmondás a gyermek számára érthetetlen, ezért bűntudata lehet hálátlansága miatt. Mindez belső pszichés zavarokhoz, súlyos neurotikus konfliktusokhoz vezethet. A gyermeket a félénkség, a visszahúzódó magatartás, a feladatoktól való rettegés mellett a felnőttekkel szembeni bizalom teljes hiánya jellemezheti. Szorongása és önértékelési zavarai eljuttathatják az öngyilkosságig.
Nevelési nehézségek kialakulása A törődés hiánya, a gyermek elhanyagolása -
a szülő/k elfoglaltsága miatt kevesebb az idő a bensőséges beszélgetésekre, a szülő-gyermek viszony érzelmi szálainak ápolására
-
a megmaradt szülő pótolni és helyettesíteni akarja a hiányzó szülőt
-
a nem őszinte légkör kialakulása
-
a szülők figyelmét a család, az élet valamely válságos eseménye elvonja a gyermektől, a szülő kedélyállapota tartósan romlik, a nyomasztó légkör szorongásokat, félelmeket és ideges tüneteket idézhet elő, melyet nehezít a család anyagi helyzetének rosszabbodása
-
a szülő második házasságában az újabb apa vagy anya, a “mostohatestvér” megjelenésének hatására a gyermek hátrányosan megkülönböztetettnek érezheti magát; ennek következtében idegrendszerétől függően daccal, szófogadatlansággal, ellenségeskedéssel, alakoskodással, esetleg ideges tünetekkel, visszavonultsággal reagálhat
Előfordul, hogy a szülő magatartása valóban alapot ad erre. Az ilyenfajta féltékenység, irigység, képmutatás sok esetben súlyosabb magatartási rendellenesség indítékául szolgál, s a rendellenességre válaszoló büntetések, megszégyenítések csak fokozzák a gyermek ellenállását, még a szülők helyes és jogos követelményeivel
74
szemben is. Ez elhatalmasodhat, s a gyermek a családban kiépített érzelmi modellt, az irigységet, az ellenállást, a képmutatást az iskolába is magával viszi Káros hatások a családban -
diszharmónikus családi élet
-
napirenden levő veszekedések, brutalitások
-
deviáns magatartású szülők
A gyermek vagy maga is követője lesz, vagy elítéli a szülőt. A családi nevelés helytelen módszerei Túlzott szigor, merev kegyetlen követelés, a gyermek képességeit meghaladó, túlméretezett igényesség; megszégyenítés és testi fenyítés. Ezek következményei lehetnek: -
a kezdeményezőképtelenség
-
a gyenge akarat
-
az erős gátlásosság
-
az életuntság
-
az erőszakosság
-
az agresszió
-
az alakoskodás
-
a szolgalelkűség
-
az erős gátlástalanság
Az elkényeztetés az életben való helytálláshoz szükséges edzettség, a nehézségek legyőzéséhez szükséges gyakorlati készségek kialakulása ellen hat. Az anyagi körülmények javulása esetén a gyermek azt kapja, amit a szülő nem kaphatott meg; veszélyessé válhat, ha az anyagiakkal való “túltömés” a szülői foglalkozást helyettesítve a gyermeki szeretet “megvásárlására” irányul. Következménye lehet, hogy a gyermek jogos járandóságának tekinti bármely kívánságának azonnali teljesítését: -
nem tud lemondani
-
nem tanul meg várni 75
-
nem tanulja meg értékelni a munkát és annak eredményét
-
követelőzővé, akarnokká, munkára restté, gyámoltalanná, énközpontúvá, beképzeltté válhat
-
kívánsága nem teljesítése esetén durván, erőszakosan reagál
Gyermekkori személyiségzavarok 1.
A szomatikus fejlődés retardációi A,
növekedés, súlygyarapodás, mozgáskoordináció retardációi;
B,
beszédhibák
2.
A pszichikus fejlődés retardációi A,
3.
érdeklődési, figyelemösszpontosítási, gondolkodási zavarok; Neurotikus megnyilvánulások
A,
a szorongásos állapot megnyilvánulásai
-
állatoktól való félelem
-
képzelt lényektől való félelem
-
játékban megnyilvánuló szorongás
-
gyermekkori depresszió
-
kényszeres gondolatok és cselekvések
B, diszociális tünetek -
agresszív magatartás
-
hazudozás
-
lopás
-
csavargás
C, pszichogén funkciózavarok -
alvászavar (éjszakai felriadás, beszéd alvás közben, járkálás alvás közben)
-
pszichogén fejfájás 76
-
záróizmok zavarai (ágybavizelés, ágybaszékelés)
-
beszédzavarok (dadogás, mutizmus)
-
táplálkozási zavarok
-
a motoros funkció zavarai; hipermobilitás, kóros lassúság, ismétlődő túlmozgások(tic)
-
pszichomotoros rekaciók: légzőszervi zavarok, emésztőrendszeri zavarok, szív-és érrendszeri zavarok
D, pótcselekvések -
onánia
-
iactatio
-
ujjszopás
-
körömrágás
-
hajkitépés, szájharapdálás, ujjak tördelése, fej falba verése
AZ ISKOLA A probléma megoldásának lehetséges formái az iskolában Az iskola és a pedagógus feladata: -
feltételrendszerének és légkörének alakításával megakadályozni azt, hogy maga is mint kiváltó ok szerepeljen a deviancia kialakulásában
-
kísérlet a gyermek személyiségfejlődésének korrigálására
-
megfelelő kapcsolat kialakítása a pedagógusok és a diákok között
-
túlméretezett tananyag és tantervi követelmények csökkentése a
tevékenysége:
teljesíthetőség szintjére
77
-
a tanulók napi igénybevétele legyen összhangban a gyermekek fejlettségi szintjével és teljesítőképességével
A gyermek rendellenes viselkedése többnyire meghatározott szituációhoz kötött. Azonos kritikus helyzet azonos viselkedésformát vált ki. Az iskola négy irányba hathat. A gyermekre, a gyermek kortársi közösségére, a családra és a család környezetére. Az első kettő iskolai keretek között megoldható, míg a következő kettőhöz szociális segítők, hatóságok és a pedagógiai és gyermekvédelmi szakszolgálat intézményrendszerének és szakembereinek a tevékenysége jelent segítséget. A gyermekkel kapcsolatban a pedagógusok feladata annak megnyerése mind érzelmileg, mind értelmileg. Ehhez a bizalmi légkör fokozatos kiépítésére van szükség. Ez ugyanis nélkülözhetetlen a gyermek intim szférájának megismeréséhez és magatartásának megfelelő motiválásához. A pozitívan ható kortársi közösség kialakítása sokrétű élmények biztosításával történhet. Ebben a folyamatban fontos szerepet játszik az irányított barátkozás és a közösségi érékelés. Mindezek oldják a gyermek pszichés elszigeteltségét és magányosságérzését. A szülők irányában az együttérző, megértő személyes kapcsolat kialakítása azok megnyerését szolgálja. A gyermek pozitív változásainak, értékeinek elismerése ebben az irányban hat. A család közvetlen segítséget kaphat az iskolától, aktuális problémáik megoldásában (pl. gyermekfelügyelet átvállalása, napközi otthoni elhelyezés stb.). Bonyolítja a helyzetet, hogy az iskolai környezet önmaga is rendelkezik abszolút ártalmakkal, mely minden gyermeket károsítanak: -
a nevelő személyiségének alkalmatlansága
-
nem megfelelő tanár-diák viszony
-
egyes gyermekek negatív hatása
-
az iskolai és/vagy osztályközösségi szellem hiányosságai
-
az iskola és a szülők közötti 'laza' kapcsolat
-
a gyermekekkel való egyéni foglalkozás hiányosságai
-
a tantermek zsúfoltsága
-
a tananyaggal való túlterhelés 78
-
az értékelés hibás módszerei
-
sikerélmények hiánya Az iskolának két fő feladata van, a prevenció és a korrekció.
A prevenció tevékenységével a gyermek személyiségének károsodását próbálja megelőzni. Korrekcióra akkor kerül sor, ha már bekövetkezett a károsodás, és azok hatásait kell enyhíteni illetve megszüntetni. A prevenció lehet generális és speciális. Generálprevenció esetén a feladat a szülők nevelési kultúrájának általános fejlesztése, a gyermekek jellemnevelésének, magatartásának, iskolai és azon kívüli elfoglaltságának irányítása. Ebbe a tevékenységi körbe tartozik a deviancia irányába ható környezeti elemek feltárása és megszüntetésének kezdeményezése (pl. iskolaközeli italbolt bezáratása..stb). A speciálprevenció a gyermeket egyénileg fenyegető körülmények megváltoztatását akarja elérni (pl. rossz családi nevelés, brutalitás, erkölcstelenség ellen lép fel..stb.). A prevenció eredményességéhez szükséges a gyermek környezetének, fejlettségi és neveltségi szintjének, az esetleges ártalmakkal szembeni ellenállóképességének ismerete. Tehát az eredményességhez nélkülözhetetlen mind a külső környezet, mind a belső szubjektív állapot, pszichés tendencia ismerete. A
külső
környezet
felderítése
családlátogatással,
a
családtagok
személyes
megismerésével történhet. A szubjektív állapot megismerésének néhány módszere: -
közösség szerkezetének vizsgálata, szociogram
-
értelmezhető dolgozatok és beszélgetések(történet., mondatbefejezés; a mi családunk; egy napom tíz év múlva stb.)
-
önéletrajz, önjellemzés
-
nevelési szituációkban való megfigyelés
-
konfliktusmegoldási feladatok stb.
A megismerési folyamatban a tipikus problémákat meg kell beszélni a szülőkkel, konkrét nevelési javaslatokat adva. Mindez befolyásolhatja a gyermekkel való 79
bánásmódot, az életvitelt, a nevelési szokásokat. A legnagyobb feladat a gyermek egyéni nevelésének biztosítása, s ez csak a szülőkkel együttműködve, őket megnyerve lehetséges. A nehézséget az okozza, hogy az agresszív, visszautasító gyermek és/vagy szülő előítéletek nélküli, a
segítés valódi szándékával rendelkező megközelítést,
érzelmi megnyerést igényel. A siker elérésének alapfeladata az emberi kapcsolatok kiépítése, a személyi kötődés kialakítása. A gyermekvédelmi gondozómunka
pedagógiai eszközökkel törekszik a
fejlődésre káros magatartás megszüntetésére, és segítséget nyújt a társadalmilag és egyénileg hasznos, erkölcsös életvitelhez, részben családgondozás keretében. Az iskolai gyermekvédelmi gondozómunka formái: A helyettesítő nevelés vonzó, társadalmilag értékes mintát nyújt a hiányzó vagy hibás azonosulási modell miatt magatartásilag és erkölcsileg fejletlen, sérült gyermek számára. Az óvodás- és kisiskolás korú gyermekeknél ez a szülő-gyermek kapcsolat funkciójának helyettesítésére törekszik, mely a nagyobbaknál pozitív ideálképzéssel egészül ki. E nevelési formában a pedagógusnak mint az elsődleges szociális partnert (szülőt) helyettesítő személynek kell biztosítania a gyermek családjánál pozitívabb légkörű, kiegészítő szociális környezetet. Ezzel lehetőség van a gyermek kötődő- és azonosulásai képességének fejlesztésére, gyakoroltatására és interiorizálására. A pótló nevelés folyamatában a gyermek pótlólag elsajátíthatja a társadalmi együttéléshez nélkülözhetetlen ismereteket, melyek döntő hányada tantárgyi ismeret és viselkedési szabály. Ennek hiányában a csoport átlagos normáit teljesíteni nem képes gyermek önértékelése negatívvá, mely alacsony teljesítménnyel párosulva a csoporttársak további helytelenítését, ez további színvonalcsökkenést hoz magával. Ez az ördögi kör gyorsítja a normatív követelményektől való távolodást, erősíti a hibás viselkedést. Az ebből való kitörés lehetőségét kínálja az ismeretek pótlása. a korrepetálás, - ha nem dacosságát, ellenállást kiváltó erőszakkal történik - mely a csoportnormáknak
való
megfelelést,
az
énkép
és
az
önértékelés
javulását
eredményezheti. 80
Az eredményesség érdekében a gyermeket először mindig meg kell nyerni, s csak azt követően van esély a formálására! Ehhez olyan élmények nyújtására van szükség, melyekben a gyermeknek korábban nem volt része. A személyiség bármilyen szintű javulása azonban csak az élmények aktív befogadása esetén történhet meg. Erre a célra a különböző közösségi programok a legalkalmasabbak, melyek lehetőséget nyújtanak többek között a barátság, önzetlenség, áldozatkészség, tapintatosság, lelkesedés, a közös erőfeszítés öröme, az önkifejezés öröme stb. érzésére, átélésére. E nevelés sikerességét a különböző iskolai ártalmak hatásai ellensúlyozhatják. A
korrigáló
nevelés
a
már
aszociális
vagy
antiszociális
gyermek
szocializációjára törekszik. Megpróbálja a gyermek fejlődésében bekövetkezett károsodásokat és azok következményeit enyhíteni illetve megszüntetni. Mivel a gyermek és felnőtt konfliktusa büntetést, - ez a gyermekben dacosságot, súlyosabb esetekben abszurd, szélsőséges magatartást - válthat ki, ezért az alapvető feladat a konfliktusoknak az elviselhetőség határain belüli rendezése, s a konfliktusháttér megszüntetése a személyiségben. Az agresszív magatartású gyermek nevelésében elsődleges az agresszió szocializálása. Ez jelentkezhet a gyengéket védelmező magatartás kialakításában, s a pályaválasztásban is. A mást védelmező magatartás "megengedett agresszivitása" csökkenti a személyiség feszültségét. Az agresszivitás a személyiség több készségének fejlesztésével korlátozható. Ezek a következők: az empátia, a részvét fejlesztése, nagylelkűségre, együttérzésre nevelés. Prevenciós ismeretek és módszerek az iskolai nevelő-oktató munkában Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete a WHO (World Health Organisation) a prevenció három formáját definiálta. Az elsődleges prevencióban a megelőzés arra irányul, hogy a betegség ne alakuljon ki. A másodlagos prevencióban a megindult kórfolyamat szűrése, diagnosztizálása, a felismerés és a korai kezelése történik. A feladat a betegség kialakulásának illetve súlyosbodásának megakadályozása, a kockázati tényezők és állapotok csökkentésével eliminálásával. 81
A harmadlagos prevencióban a maradványtünetek és állapotok teljes rehabilitációja, az egyén reszocializációja történik meg. Az elsődleges prevenció módszerei: Az információközlés: ez önmagában nem elegendő, mert annak tudata, hogy árt valami nem elég visszariasztó. Az elrettentés sok esetben éppen az ellenkező hatást váltja ki. Az érzelmi nevelés: mivel az illető valamilyen devianciát képvisel, valamely tulajdonságból hiányt szenved, nem megfelelő értékrenddel rendelkezik, önértékelése alacsony, hiányos készségű, ezért e tulajdonságok rendbetétele a feladat. Ezt csoportterápiák, tréningek, elemző beszélgetések és készségfejlesztő tréningek oldják. Mindennapi
készségfejlesztő
programok:
mindenkinek
szüksége
van
önértékelésének növelésére, társas, társadalmi elfogadottságra, valamint szorongásának legyőzésére. Ehhez szükségesek a coping stratégiák (problémamegoldási sémák, utak kidolgozása), az általános szociális készségek, valamint a speciális információk az esetleges tévutakról. Alternatívák: a cél, hogy azon szükségleteket, melyek kockázatkereséssel, izgalomkereséssel kapcsolatos tudatállapotok és viselkedések,a társadalom által is elfogadott módszerekkel helyettesítsék. Így pl. a kockázatkereső vágyak helyettesítése történhet
extrém sportokkal. Tudatállapotváltozást igénylő vágyak helyettesítésére
szolgál a jóga, a meditáció stb. Ha az unalom a hajtóerő, akkor valamilyen célt tennivalót kell mutatni, amiért érdemes küzdeni a siker reményében. Társas hatás-kortársoktatás, kortárssegítés:
minden viselkedés fokozatosan
alakul ki, s eközben az egyén a környezet negatív és pozitív jelzéseit a viselkedés következményeit figyelembe veszi. Ilyen program lehet a társas befolyásolásnak való ellenállás kialakítása, fejlesztése. Ez elsősorban a negatív kortársnyomásnak való sikeres ellenállásra készít fel ("Mondj nemet!"). De szükséges fejleszteni a tömegkommunikációnak valamint a reklám hatásainak való szembenállást is. Korrigálni kell a téves elképzeléseket.
Nagyon fontos feladata van ebben a dramatikus
programoknak (szerepjáték, szituációs gyakorlatok).(Katedra,1999/4.)
82
Az iskola mint mentálhigiénés intézmény Az iskolában folyó megelőző programok általában sok gyermeket érintenek, elképzelhetetlen lenne a kivitelezésük anélkül, hogy ne kapcsolódjanak be társadalmi segítők is. Korábban a különböző társadalmi segítőket részben vagy kizárólagosan alkalmazó programok beszámolóiban a kutatók gondos kiképzésük fontosságát hangsúlyozták, újonnan inkább gondos kiválasztásukra helyezik a hangsúlyt, vagyis az emberek természetes segítőkészségét látják a valóságos hatótényezőnek, nem pedig a szakmai, pszichológiai vagy pedagógiai ismereteit. Ezekben a programokban a szakemberek feladata az, hogy szervezzék, irányítsák a laikusokat, és állandó konzultációs segítséget adjanak számukra a felmerülő problémák megoldásában. Ezzel megsokszorozódik az így elérhető gyermekek száma, a laikusok részvétele a számukra is rejtett, fejlesztő/terápiás hatással jár, illetve a támogató hálózat erősítését jelenti a részvételük. Azoknak a primer prevenciós programoknak, amelyeknek az iskola ad helyet, egy része nem közvetlenül a gyermekre, hanem a családra irányul. A program célja ugyan a gyermekek alkalmazkodásának javítása, a program résztvevői azonban nem a gyermekek, hanem a szülők (pontosabban az esetek legnagyobb részében az anya). Az alternatív prevenciós stratégiák arra irányulnak, hogy amikor nem lehet csökkenteni valamilyen megterhelő életesemény gyakoriságát, akkor serkenteni próbálják a kialakuló élethelyzet eredményes kezelését, az általa okozott megterheléssel való küzdelem hatékonyságát. A család a legfontosabb stratégiai célpont, amelynek kompetenciáját érdemes támogatni, jóllehet válsághelyzet esetén a támogatás másutt is "beszerezhető". A gyermek esetén pl. ha súlyosan veszélyeztető család megváltoztatása nem sikerül, akkor az intézményi (iskolai) kapcsolatokat a tanár-pedagógus kapcsolatot és a kortárscsoportot kell megpróbálnunk olyanná tenni, hogy legalább részben pótolja a család támogatását. A pedagógus nevelői, személyiségfejlesztő, mentálhigiénés hatékonyságát befolyásoló tényezők közül a magatartási készségeknek (kommunikációs ügyességnek) és a beállítódásjellegű tényezőknek van a legfontosabb szerepük.
83
A korábbi ismeretekből, gyakorlatból kevéssé következik, hogy megtaláljuk a helyes megoldást, vagyis a hatékony beavatkozást, mintsem attól, hogy mennyire tudjuk az adott pillanatban mozgósítani érzelmi és készségbeli tartalékainkat, mennyire tudjuk megérezni a helyes, egyedi, csak abban az adott helyzetben és pillanatban érvényes megoldást. Semmiféle fejlesztő-nevelő, vagy gyógyító hatás nem képzelhető el anélkül, hogy ne legyen bensőséges és egyúttal tartós kapcsolat felnőtt és a gyermek között. A gyakorlatban az általános tudás helyett közvetlen emberismeretre, nyitottságra és érzékenységre van szükség, amely elsősorban tapasztalatcentrikus csoportmódszerekkel fejleszthető.(Bagdy-Telkes,1988.) GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGEK A fentiek figyelembevételével az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseinek számos tevékenységi kört határozhatunk meg. -
pedagógiai eljárások
-
családdal való kapcsolat
-
szervezeti lépések az iskolában
-
anyagi támogatás
-
új típusú szervezetek létrehozása és/vagy átlépés más alrendszerekbe
-
gyermekvédelmi hálózat igénybevétele
-
egyéb, nem operatív jellegű gyermekvédelmi eljárások, válaszok
A leggyakoribb eljárások a következők: -
önkormányzati anyagi támogatás, segély kijárása
-
külön foglalkozás a veszélyeztetett gyermekkel, egyéni bánásmód
-
napközi otthoni, diákotthoni, hetes otthoni elhelyezés
-
önkormányzathoz (szociális osztályhoz, gyámhivatalhoz) fordulás
-
családlátogatás
-
étkeztetés, étkezéshez juttatás 84
-
megfelelő légkör, odafigyelés, a tanuló-pedagógus érzelmi kapcsolat erősítése
-
orvos, védőnő segítsége
Mindezeken túl az egyedi megoldások "végtelen" lehetőséget jelenthetnek a helyi problémák enyhítésére, megszüntetésére: -
segítségnyújtás
az
új
kollégáknak,
új
osztályfőnököknek
a
gyermekvédelmi munkában -
a külön élő szülők bevonása a gyermek életébe
-
beszélgetés a tanulóval hivatalos személy jelenlétében
-
szociálpedagógus alkalmazása
-
pedagógusok derűs személyiséggé válására való törekvés
-
a gyermek szerető megértése
-
az iskola belső részeinek és udvarának harmóniát sugárzó kialakítása és díszítettsége
-
a Szülői Munkaközösségi választmány gyermekvédelmi felelőseinek bevonása a gyermekvédelmi munkába
-
együttműködés a rendőrséggel
-
bírósági eljárás kezdeményezése a kötelezettségét mulasztó szülővel szemben
-
a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatok figyelése
-
családgondozási terv készítése
-
szempontok adása családlátogatáshoz
-
öngyilkosság veszélye ellen felkészítő program
-
kapcsolat a gyermekvédelmi szakellátó intézménnyel
-
kortárssegítő szolgálat igénybevétele
Fontos néhány pontban meghatározni a gyermek - és ifjúságvédelmi felelősök kompetenciáit. Ezek a következők lehetnek:
85
-
képesség a konfliktushelyzetekben szokásos viselkedésük kontrollálására és szükség szerinti célszerű módosítására.
-
képesség az adott intézmény ilyen jellegű teendőinek feltárására, s a körülmények ismeretében gyermekvédelmi helyi pedagógiai program készítésére, e munka irányítására.
-
képesség az iskola preventív nevelő feladatainak tervezésére.
-
képesség a gyermekvédelmi törvény és a hatályos jogszabályok ismeretében az iskola gyermekvédelmi funkcióinak ellátására.
-
képesség a gyermekvédelmi munkához nélkülözhetetlen nevelési technikák és módszerek alkalmazására.
-
képesség
későbbi
pedagógiai
tevékenységük
tökéletesítésére
(Makai,1998.)
A gyermekvédelmi felelős gyermekekkel kapcsolatos feladatait csoportosíthatjuk aszerint is, hogy azok hátrányos és/vagy veszélyeztetett gyermekekre, vagy minden gyermekre vonatkoznak. Hátrányos és/vagy veszélyeztetett gyermekek esetén : -
A hátrányos/veszélyeztetett gyermekek felmérése az osztályfőnökök közreműködésével; nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel; egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral.
-
A hátrányos/veszélyeztetett gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra (pl. fejlesztő csoport kialakítása délelőtti, illetve délutáni időszakra, szükség esetén külső szakember bevonásával vagy önismereti csoport szervezése, viselkedésmódosító eljárások stb.)
-
Drog- és bűnmegelőzési programok.
-
A hátrányos/veszélyeztetett gyermekek számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása (táborok, művelődési házak stb.) 86
-
Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak.
-
Fegyelmi eljárásokon való részvétel.
-
Szociális ellátások számbavétele (ingyenes étkeztetés, tankönyvvásárlási támogatás, reggeli ügyelet stb.)
Valamennyi gyermek számára ajánlottak a különböző általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében. Ezek sorába tartoznak: -
a mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása
-
a diákönkormányzattal való kapcsolattartás
-
a tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása (táborok, művelődési házak stb.)
-
szociális ellátások számbavétele
-
minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete
Megközelíthetjük a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az iskolai nevelő - oktató munka oldaláról is. Így a feladatok az egyes területeken a következőképpen alakulhatnak: A felzárkóztatáshoz és tehetséggondozáshoz: -
képesség szerinti sávos bontás (a csoportok színvonalának megfelelő, a fejlődést biztosító tanmenetek készítése)
-
kötelező tantárgyakon kívüli foglalkozásokon, szakkörökön elegendő lehetőség biztosítása a tanulóknak személyiségfejlődésre
-
képesség szerinti bontás kipróbálása
-
az első osztályban a módszerek helyes megválasztása (pl.: sok gyermek szociokulturális hátránnyal indul, Meixner-féle program)
-
konzultáció tanárral tanulási problémákról
-
könyvtárhasználat
-
felkészítés tanulmányi versenyre
-
szakkör, önképzőkör működtetése 87
-
öntevékeny könyvtár- és számítógéphasználat
-
tornaterem, edzőterem használata
-
az iskolán kívül működő tehetséggondozó műhelybe való patronálás
Indulási hátrányok csökkentése az alább felsoroltak révén lehetséges: -
egyéni foglalkozások, korrepetálások
-
felzárkóztató csoportba kerülés
-
tanórán differenciálás, fokozott segítségnyújtás
-
pótló, helyettesítő, korrigáló nevelés
-
személyiségfejlesztő tréningek
-
a nevelési intézményen belül igénybevehető szociális szolgáltatások, ellátások
-
a szabadidős programok biztosítása
-
nevelési
intézményen
kívüli
alapellátásokhoz,
segítségnyújtási
formákhoz juttatás -
tájékoztatás, tanácsadás szülőknek
Pályaválasztás segítése: -
Képesség, önismeret, érdeklődés, öndefiníciós törekvés támogatása.
-
Pályaismeret és a társadalmi lehetőségek közötti eligazodás segítése.
Döntés előkészítés: -
Az osztályfőnöki foglalkozások egy részét a tanulók önismeretének fejlesztésére fordítják és a szaktárgyakban megtervezett módon pályára vonatkozó ismereteket tanítanak.
-
Félévente egy vagy két teljes napot pályaorientációs tevékenységekre fordítanak. A pálya ismeretéhez kötődő versenyek rendezése. A folyamat végül egyéni tanácsadással, beszélgetéssel zárul, amelyet az illetékes munkaügyi hivatal szakemberei tartanak.
-
A pályaorientációs folyamatot kihelyezett szakember vezeti. 88
-
A 7. osztály első félévében önismereti foglalkozásokat végeznek, majd ezt követi a pályaismeret.
-
A 9-10. osztályosoknak több szakmát képviselő szakemberek tartsák a foglalkozásokat. Adjanak lehetőséget, hogy a gyermekek értékelés nélkül próbálhassák ki, mely szakma illetve munkaeszköz (anyag) áll hozzájuk legközelebb.
-
Számítógéppel támogatott pályaorientáció.
-
Álláskeresési technikák megismertetése.
Tanácsadás: -
Humán szolgáltatás, a tanácsadó nem ítél, hanem támogat.
-
Előre látható, vagy váratlanul fellépő élethelyzetekben támogatást nyújtson a tanulóknak igényük szerint.
Formái: -
egyéni elbeszélgetés
-
csoportos beszélgetés
-
csoportos foglalkozás
-
filmvetítés
-
előadás
-
felvilágosítás
Egészségvédő programok (drogmegelőző): -
A
programok
tartalma:
információ,
önismeret,
döntéshozatal,
stresszkezelés, egészséges életmód, életvezetés. -
CHEF- Egészséget testben, lélekben
-
Életvezetési ismeretek és készségek
-
D.A.D.A.
-
Soros Alapítvány "Shapiro"
-
Út az egészséghez
-
HPS táplálkozási program 89
-
Szexuális Kultúra Alapítvány
-
Kereskedelmi programok
-
ENSZ "Stop drog" UNICRIN program
Családi életre nevelés: A családi életre nevelés témaköreinek beépítése a helyi tantervbe. A kötelező és a nem kötelező tanórákon elsajátítandó ismeretek, kialakítandó jártasságok, készségek köre (pl. :osztályfőnöki óra, biológia óra, egészségtanóra, hit-és erkölcstan óra, családi ismeretek óra stb.). Módszerek: -
bábjátékok
-
szerepjátékok
-
drámapedagógia
-
családrajz, családalbum, családnapló, családfa készítése
-
élménybeszámolók a családról
-
oktató-nevelő filmek megtekintése, feldolgozása
-
művészi alkotások megismerése, elemzése.
A szülőkkel való kapcsolattartás formái: -
fogadóóra
-
családlátogatás
-
szülői értekezlet
-
nyílt nap
-
véletlen találkozás
-
levelezés
-
ellenőrző füzet
-
telefon
-
szülők akadémiája
-
családi kör, illetve klub
-
iskolaszék
-
rétegcsoport-megbeszélés 90
-
tanácsadás szülőknek
-
szülők tájékoztatása
A szülőkkel való mélyebb együttműködés formái: -
szakkörök szülők általi vezetése
-
közös szereplések
-
közös sportprogramok
-
családos kirándulások
-
családos táborozások
-
családos színházlátogatások
-
közös zenélés
-
közös szórakozás
-
kiállítások szervezése tanulók és szülők munkáiból
Szociális szolgáltatások: -
reggeli ügyelet
-
reggeli étkeztetés
-
délelőtti étkezési lehetőség
-
ebédelési lehetőség
-
uzsonna
-
segélyezési lehetőség
-
ösztöndíj
-
egészségügyi szűrővizsgálatok
-
délutáni ügyelet
stb. (Strauszné,1997.) A felsorolt technikák és feladatok
választási lehetőségek egész sorát rejtik
magukba. Alkalmazásuk egyéni, a helyi sajátosságoktól függ.
91
Néhány szempont a pedagógiai munka hatékonyabbá tételéhez 1. A kulturáltsági szint emeléséhez szükséges a tantárgyakba praktikus életismereteket beépíteni. 2. A munkavégzéshez szükséges képességek és készségek fejlesztéséhez igénybe vehetjük a munkáltatást, a készségtárgyak adta lehetőségeket, alkalmazhatunk viselkedéstréninget, javíthatjuk az önállóságot, az önkontrollt. 3. A viselkedés és magatartás formálásához az ezeket fejlesztő tréningeket alkalmazhatjuk, valamint a társadalmi környezettel való kapcsolat formáit gazdagíthatjuk. 4. Az érzelmi élet fejlesztésében alapvető a reális énkép kialakítása, és az érzelmi kapcsolat fejlesztése. 5. Az erkölcsi struktúrák javítására szolgálhatnak a különböző művészi alkotások értelmeztetései, valamint a helyzetgyakorlatokra épített viselkedéstréning. Tanulók pedagógiai vizsgálata: 1. A korábbi szocializáció és a családi háttér vizsgálata a növendékek iratanyagának feldolgozásával. 2. Tanulmányi előélet a bizonyítványokon keresztül. (Elméleti, gyakorlati, magatartás, szorgalom.) 3. Korábbi pedagógiai vélemények. 4. Önkiszolgálás, önellátás szintje. 5. Praktikus életismeretek. 6. Szorongás. (Hogyan érzem magam? 7. Befejezetlen mondatok. 8. Fogalmazás. 9. Speciális szükségletek: -
Nevelési-oktatási szükséglet (pl.korrepetálás, anyanyelvi fejlesztés)
-
Mentálhigiénés szükséglet (önismereti csoport, kommunikációs tréning)
-
Egészségügyi szükséglet (pszichiátriai) 92
-
Szociális szükséglet ( szakkörök, viselkedéstréning, szabadidős foglalkozások)
1. Először megérteni, azután nevelni. Fontosabb a gyermekben gyakran begörcsösödött és betemetett pozitív erőknek a felébresztése és erősítése, mint a rosszakra való figyelmeztetés. A szülői ház és a tágabb környezet bevonása. 2. Nevelési klíma: -
odaforduló, odafigyelő magatartás
-
jóakarat és nagyvonalúság
-
önérvényesítési lehetőségek biztosítása
-
biztonság és gondoskodás a csoportban
-
programajánlatok aktualitása
-
pedagógusok együttműködése
A kortársoktatás Az iskola alapvető feladata a felvilágosítás, a problémakezelés, melyekhez megfelelő szakemberekre, szakképzett pedagógusokra van szüksége. Hiányuk esetén lehet alternatív megoldás a kortársoktatás, kortársképzés. Mivel a problémák feltárásában, kezelésében, megoldásában alapvető a gyermek bizalmának az elnyerése, a módszer lényegi eleme, hogy a tanulók saját kortársaikkal találkoznak, s tőlük kapják meg a megfelelő ismereteket. A jó kortársoktatónak a következő tárgyi ismeretekkel, valamint készségekkel kell rendelkeznie: biológiai és orvosi-élettani ismeretek, pszichológiai, pedagógiai, didaktikai és empatikus készség. Így ideális oktatók lehetnek orvostanhallgatók, tanár-tanítóképző főiskolások és egyetemisták, egészségügyi főiskolások, akik egy komplex tréningen részt véve összegzik a tárgyi tudáshoz szükséges anyagot, s módszertani példát is látnak. Az így kiképzettek 25-30 fős középiskolás diák számára 2-3 nap alatt továbbadja a kész adatokat könnyed, játékos stílusban. A sikerhez biztosítani kell, hogy az így kiképzett középiskolásnak legyen lehetősége és alkalma továbbadni tudását! Ehhez koordinátorra van szükség, aki lehet 93
pedagógus, iskolaorvos, védőnő, az ÁNTSZ vagy a Vöröskereszt egészségnevelője. A kortársoktatók a drog, az alkohol, az AIDS és a szexuális felvilágosítás témakörében kapnak kiképzést.
Az “értő figyelem” módszere (Carl Rogers, Thomas Gordon) A gyermek kerül az érdeklődés középpontjába, a nevelő hagyja, sőt segíti, hogy a gyermek maga fogalmazza meg, fejezze ki érzéseit, gondolatait, kínlódásait. Így vergődésének mind több forrására derül fény. Ugyanakkor a nevelő is elmondja a problémával kapcsolatban, hogy mit érez és gondol az adott szituációban.
Milyen ügyben hová fordulhatunk? Milyen ügyben
Kitől
Ki kérheti a segítséget
Ingyenes óvodai, napközi
Polgármesteri Hivatal,
Szülő, törvényes képviselő,
ellátás, menza díj
Jegyző, ügyintéző
iskola
Nevelési problémák,
Nevelési Tanácsadó,
Szülő, törvényes képviselő,
viselkedés-,teljesítmény és
Gyermekpszichiátria,
szülő
kapcsolatzavar
Gyermekjóléti Szolgálat
Családi konfliktusok,
Területileg illetékes
Iskola, törvényes képviselő,
életvezetési problémák
Családsegítő központ,
szülő
Gyermekjóléti Szolgálat A kiskorú súlyos
Tanulási Képességet
Iskola, szülő, törvényes
retardációja, fogyatékosság
Vizsgáló Rehabilitációs és
képviselő (iskola javaslata
gyanúja
Szakértői Bizottság
szükséges)
94
Fogyatékos kiskorú
Diákotthoni igazgató,
Szülő, iskola, gondozó,
elhelyezése (érzékszervi
Polgármesteri Hivatal,
törvényes képviselő
mozgás)
Megyei Önkormányzat
(szakvélemény szükséges)
Szociális Osztálya Védelembe vétel kérése
Gyermekjóléti Szolgálat,
Iskola, nevelési tanácsadó
Gyámhivatal Segélyek (bármilyen
Polgármesteri
Szülő, iskola, gondozó,
formája)
Hivatal,Gyámhivatal
törvényes képviselő
és/vagy Szociális Osztály Átmeneti gondozás
Polgármesteri Hivatal,
Iskola, szülő, rokon,
kezdeményezése
Gyámhivatal
törvényes képviselő, nevelési tanácsadó, családsegítő központ
Gyermekvédelmi
Polgármesteri Hivatal,
Iskola, szülő, nevelési
gondoskodás
Gyámhivatal,
tanácsadó, családsegítő
kezdeményezése
Gyermekjóléti Szolgálat
központ
Gyermekotthonban
Gyermekotthoni igazgató,
Szülők, törvényes
tapasztalt probléma esetén
Érdekképviseleti Fórum,
képviselő, gyermek
Megyei, Fővárosi Önkormányzat illetékes osztálya Jelentkezés nevelőszülői
Gyermekotthon, Megyei,
Vállalkozni kívánó szülők
feladatok vállalására
Fővárosi Területi
személyesen
Gyermekvédelmi Szakszolgálat Örökbefogadás
Megyei, Fővárosi Területi
Örökbefogadni szándékozó
Gyermekvédelmi
szülők személyesen
Szakszolgálat, Gyámhivatal, Közigazgatási Hivatal Örökbefogadás megszüntetése
Bíróság vagy Gyámhivatal
Örökbefogadó szülők, gyermek 95
Fiatalkorúak
Polgármesteri Hivatal,
Házasodni szándékozók,
házasságkötése
Gyámhivatal
szülő
Apaság megállapítása
Bíróság
Apa, anya, gyermek
Apai elismerő nyilatkozat
Polgármesteri Hivatal,
Apa, anya, gyermek
Anyakönyvvezető Kiskorú elhelyezése vagy
Bíróság
Apa, anya, gyermek
Kiskorú láthatás (válás
Polgármesteri Hivatal,
Apa, anya
után)
Gyámhivatal, Bíróság
Kiskorú szökése,
Rendőrség
annak megváltoztatása (válás után)
csavargása esetén Kiskorú bűnelkövetése
Szülő, iskola, törvényes képviselő
Rendőrség
esetén
Szülő, iskola, törvényes képviselő
Kiskorú alkoholizálása,
Gyermekjóléti Szolgálat,
Szülő, iskola, törvényes
kábítószerélvezete esetén
Háziorvos, Nevelési
képviselő
Tanácsadó, Gyermekpszichiátria Kiskorú súlyos
Jegyző, védőnő, háziorvos
Iskola, szülő, törvényes
veszélyeztetése,
(látlelet), Rendörség
képviselő, bárki
Öngyilkossági szándék,
Nevelési Tanácsadó,
Iskola, szülő. Törvényes
kísérlet esetén
Gyermekpszichiátria
képviselő, bárki
Kiskorú öröklése esetén a
Polgármesteri Hivatal,
Szülő, eseti gondnok,
vagyon kezelése
Gyámhatóság, Közjegyző
törvényes képviselő
Ideiglenes
Vöröskereszt, helyi
Iskola, szülő, családsegíő
családelhelyezés,
önkormányzat
bántalmazása, abúzusa
ruhasegély (Az iskola gyermekvédelmi munkához, Miskolc 1999.)
96
Irodalom 1.
Csorna
Kálmán:
A
szociális
gyermekvédelem
rendszere.
Eggenberg
Könyvkereskedés, Bp. 1929. 8.l. 2. Új Magyar Lexikon, AK. Bp. 1960. 3. Pedagógiai Lexikon. AK., Bp. 1977. 4. Gáti Ferenc: Gyermek-és ifjúságvédelmi alapismeretek, ELTE BTK, TK. Bp. 1981. 3.l. 5. Hanák Katalin: Társadalom és gyermekvédelem AK. Bp. 1983. 15.l. 6. Gáti Ferenc : Gyermekvédelem az iskolában, TK. Bp. 1987. 7. Veczkó József:A gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai alapjai. Tk. Bp. 1990. 121-122.l. 8. Vock J.: Nevelőotthoni gyermekfelügyelők kézikönyve, SZMA, Bp. 1993. 5. l. 9. Herczog Mária szerk.: A gyermekvédelem nemzetközi gyakorlata, Pont k. Bp. 1994. 5.o. 10.Volentics Anna: Gyermekvédelem és reszocializáció. NT. Bp. 1996. 11. Heczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái. Pont K., Bp. 1997. 12.Pedagógia Lexikon, Keraban K., . Bp. 1997 13.Kozma Tamás: Hátrányos helyzet. Tk., Bp. 1975. 23. 14. Strauszné Simonyi Erzsébet: Iskolai gyermekvédelem helye a gyermekvédelem rendszerében Fővárosi Pedagógiai Intézet Budapest, 1998. 15. Educatio, 1997. 16. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény. Népjóléti Közlöny. 1998.május 17. Gáti Ferenc: Gyermekvédelem az iskolában. Tk. Bp. 1982. 18. Gyermek- és ifjúságvédelem, 1991/1. 10.évf. 33.sz. 72.l. 19. Gergely Ferenc:Politikai rendszerváltás és társadalmi gyermekvédelem. Gyermek-és ifjúságvédelem 1991.2.sz.,ill. Egyesületi Címtár- 1992. 20. Katedra, 7.évf. 99/2. 5.l. 21. Katedra, 99/4. 7.évf. 2-3.l.
97
22.Bagdy Emőke-Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában - NT.Bp. 1988 23.Család, gyermek, ifjúság 1998/6. Makai Éva: Gyermekvédelem az iskolai pedagógiai programban 11-15.l. 24. Szociális és Családügyi Minisztérium, Tájékoztató a család, gyermek- és ifjúságvédelemről. 1999. év Bp. 2000. 25. A magyar közoktatás helyzete-2000. Bp. 26.Változások Közép-Európa nevelőotthonaiban FICE Kiadvánnok, Bp. 1993. 27. Christiane F.: A végállomás gyermekei Kobra könyvek, Bp. 1995. 28. A magyar gyermekvédelem válogatott bibliográfiája (1966-1988) OIK Gyermek-és Ifjúságvédelmi,Felügyeleto és Továbbképzési Önálló Osztály Bp. 1990. 29. Zsidi Zoltán: Hagyjuk sorsára? Magatartászavar fiatalkorban Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.1997. 30. Gergely Ferenc: A magyar
gyermekvédelem története (1867-1991)
Püski, Bp. 1997. 31. Pornói Imre: A szociális gondoskodás története Kézirat, 1998. NyF.
98