TARTALOM: t P- UNGHVÁRY ANTAL, O. F. M. RAVATALÁNÁL. — BETEGSÉ GÜNKBEN ORVOSSÁGUNK. P. R éthy Apolir áriusz, O .F .M . — LUXUS—FÉNY ŰZÉS. P. S tyl-D eponte Iván, O. F. M. tollából. — Czirákyné Bock Gizella két verse. — Dr. M onostory Elekné: ÉDES SZOLGÁLAT. — A PÁPÁK TÖRTÉNELMI TÁV LATBAN. P. Schrotty Pál, O. F. M. — pilism arót! dr. Bozóky Kálmán: SZENT ER ZSÉBET. — A NAGY PÁRTFOGÓ. F K iss Szaléz, O. F. M. — Lauly László: LEL KEMHEZ — Bálint Sándor: SZEGEDI FRANCISKÁNUS NYOMOK BÉCSBEN. — Ö35V. gróf P álffy Sándom é: PÁTER ÁKOS UTOLSÓ Ü T J A . . . — Váth János: FE RENCES SZEMMEL. — Váth János: ARANYFENÉK. — Kosztolányi Angéla: ÉNEK JÉZUS SZENT NEVÉRŐL. — GALAMBDÚC. — ÜJ KÖNYVEK. — RENDI ÉLET. — ÜZENÜNK. — HALOTTAINK. — LELKI SZÖVETSÉG. — HIRDETÉSEK. 1944. FEBRUÁR HÖ.
«MAGYAR BARAT» előfizetési ára egész évre 5.— P, félévre 2.50 P, egyes szám ára 50 fillér, Csekkszám: 51.581. Üres befizetési lapot 3 fillérért a postán kaphatunk. A kéziratokat minden hó 25-ig küldjük a szerkesztőségbe. Kéziratokat nem őrzünk meg, csak portó mellékelése esetén küldünk vissza. Kiadja a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány.
A K apisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences R endtartom ány elöljárósága a M agyar B arát szerkesztőségében a következő változásokat rendelte el: A MAGYAR BARÁT SZERKESZTŐSÉGÉT, s vele a lap szerkesztésének, valam int a ferences kiadványok (Gyöngyösi Ferences Könyvek, A lelki élet ferences m esterei, M agyar B arát „Pax et Bonum!“ kiadványai, a M agyar K atolikus N éprajz Füzetei [Kultuszfüze tek]) sajtó alá való rendezésének hivatalát Gyöngyösön hagyta meg. Tehát a M agyar B arát ta rtalm ára vonatkozó cikkek, közlemények, hírek, észre vételek, útbaigazítások, hirdetések, stb. a következő cím re tartoznak: MAGYAR BARÁT SZERKESZTŐSÉGE. GYÖNGYÖS, FERENCESEK. Telefonunk száma: 179. M eghívás ú tjá n k érjü k a szerkesztőt. Üzenetet, vagy rendelést első hívásra felvesz a rendház vezetősége. A MAGYAR BARÁT KIADÓHIVATALÁT, vagyis a lap küldésével, a m egrendelők címének változásával, a könyvek, füzetek, kegyszerek, stb. m egrendelésével kapcsolatos ügyeket pedig Vácra helyezte rendi hatóságunk. Aki teh át a M agyar B arátot, a Gyöngyösi Ferences K önyveket, A lelki élet ferences m estereit, a M agyar K atolikus N éprajz füzeteit (Kultuszfüzeteket), vagy egyéb kiadványainkat szándé kozik megvenni, a következő címen rendelje meg: MAGYAR BARÁT KIADÓHIVATALA. VÁC, FERENCESEK. Postafiók: 16. Telefonszám: 134. A MAGYAR BARÁT TÁBORA jóval nagyobb, m int olvasóinak száma. K ultuszfüzeteink és népi mozgal m unk révén 100.000 hívőnél is több lélek van velünk összeköttetésben. Ép ezért szeretettel k érjü k olvasóinkat, hogy a rendi elöljáróságnak ezt az intézkedését szervezőink, m unkatársaink, búcsúvezéreink és előimádkozóink körében is terjesszék.
•MAGYA •F E R E N C E S X X IV . évf. 2 . sz . 1 9 4 4 . f e b r u á r 15. M e g je le n ik m in d e n h ó 1 5 -é n .
BARÁT KÖZ L ö N / f F e lelő s kiad ó és sz e rk e sz tő : P . d r . D á m In c e , O . F. M.
■f* P. Unghváry Antal, O. F. M. Hosszú szenvedés után tért az örök hazába. Élete vége felé, vagy hét-nyolc éve mindennap erre az útra készült. Az Űr követe naponta az ágyánál ült, hogy haza szólítsa. „Jöjj el, ó, Uram, Jézus!“ Így hívo gatta A ntal atya is a szenvedésektől m egváltó Halál nővért, — s most m egjelent. Megragadta a m egpróbál tatásoktól aszott kezet, s elvezette A ntal atyát ebből a világból. Az Űr elfogadta ennek az Istennek szentelt életnek áldozatát. Február 5-én m egszűnt illatozni az Ű r oltárára hintett tömjéngerezd. Mert P. Antal élete az I s t e n ü g y é é r t é g ő b u z g ó s á g volt. A z ima embere. Egyéniségét az Űr foglalta le, a kegyelem hatalm a szőtte át lelkét, a G on dviselésb e. vetett hit világította életszem léletét, derűs aszkézise könnyedén em elte uralomra benne a lelket, alakította a lelk i embert. L elkületének m eg jelenése kedves bájjal fonta körül testvéreit, szeretetet sugárzott környezetébe, közelében elfeledték az emberek a földi lét terhét, s boldogan vallották: ím e, m ily.áldás és öröm forrása a testvérek együttlakása.
-
Életének legjellem zőbb vonása m égis a dicséret áldozatának, a nyilvános I s t e n - s z o l g á l a t n a k s z o r g a l m a z á s a . N em annyira az elm élyedés em bere, inkább az imádkozó Egyház szóvivője. Páratlan b eleéléssel végezte az Egyház szertartásait, legszíne sebb élm ényei a liturgia m űvészi jelrendszerében ju tottak kifejezésre, papi szerepének teljes átélésével ala kította a szentm ise cselekm ényeinek évezredek óta kikristályosodott formáit, vette ajkára a szent zsolozsma himnuszait és zsoltárait, énekelte az ódon d alla mokat, látni lehetett rajta, hogy téstestől, lelkestől benneél az Egyház jegyesi szolgálatában, s az egész m indenség áhítatával zsoltározik. T a n á r i p á l y á j á n a k is a szent liturgia, az Istenhez m éltó szolgálat, az Egyház szabályozta feg y e lem volt az eszm énye. N agy műve, A r ó m a i E g y h á z l i t u r g i á j a is ebben a szellem ben fogant, s maradt egész nem zedéket nevelő m unkájának gy ü mölcse. Szentül hitte, hogy a törvény lelkiism eretes m egtartása váltja meg a világot ezernyi bajából, segíti a papot hivatásának magaslatára, biztosítja a szerze test az elkallódás ellen. M indent szabályosan, az Egyház törvényei szerint kell végeznünk, a szerinte végbevitt
cselekedet szép, a hozzáalakított élet tökéletes. Az e g y h á z j o g és az e r k ö l c s t a n tanára a szerzeten túl is világított: tanítására az egész ország papsága és szerzetessége felfigyelt. Hogy rendtartományának re form álásában oly nagy szerepe volt, ennek a tö rv é n yeket hangsúlyozó és végrehajtó akaratnak köszön hetjük. Kormányzati tevékenységében a szentferenci egyszerűség volt az eszm énye. Szégyelte a vagyont, a gazdagságot, a fényt, az előkelőséget. R endületlenül bízott a szent szegénység erejében. A d dig állunk fenn, am íg sem m ink sincs! A m int a barát nak van valam ije, azonnal m egszűnt Szent Ferenc rendjének küldetése. Merte az idők folyam án hozzánk tapadt földecskéket eladni, s a kolostorokat teljes vagyontalanságban hagyni. Nem vallhat kudarcot Szent Ferenc gondolata: az evangélium ot csúfolnék meg, ha csak földjeinkben bíznánk. F ejedelm i úrnőnk, Szent Ferenc jegyese, a szent Szegénység gondoskodik lo vagjairól. Antal atyának ez volt a gazdasági rendszere. Persze, a ferences szegénység kockázatait vállalni nem egyszer idegeket őrlő feladat. A ntal atya a G ondvise lésbe vetett rendíthetetlen hite m ellett is m érhetetle nül sokat szenvedett a holnap aggasztó hiányai miatt, s életét nem utolsó sorban ezek a gondok morzsolták össze, s m ég akkor is gyötrődött, am ikor már nem az ő vállain nyugodott testvéreinek ellátása. Ö, a felelősség a sírig kísér! A ntal atya, a törvény embere, az élő le l kiism eret ennek a felelősségtudatnak is vértanúja volt. A jó Atya, a szerető elöljáró, a jeles tanár, a le lk i ism eretes korm ányférfi szíve m egszűnt dobogni. É leté nek m űve azonban a halhatatlanok közé iktatja, test véreinek em lékezetében a hervadhatatlanság virágját fakasztja. A ntal atya tanítása és példája az egész K apisztrán-tartom ány öröksége, többi nagyjaink h a gyatéka m ellett az ő élete is maradandó kincsünk. Ű tm utatása jövőt jelöl és biztosít! H álás kegyelettel im ád kozunk frissen hantolt sírja m ellett, s kérünk lelk é nek örök nyugodalmat, m ennyei jutalm at, magunknak pedig hűséget az A ntal atya sürgette eszm ényekhez. Az angyalok kara legyen égi társasága, — „szent, szent, szent“ az örök imádsága! —
I —
17
P. UNGHVÁRY ANTAL O. F. M. 1877-ben született Cegléden. Középiskoláit szülővárosában, hittudom á nyi tanulm ányait pedig a pécsegyházm egyei hittudom ányi főiskolán, majd a Ferencrend róm ai Szent A n talkollégium ában végezte. 1899-ben szentelték pappá, egyideig P écsett káplán, m ajd a bajai Ferences Hittudo m ányi Főiskola tanára, 1911-ben a G yöngyösre helyezett főiskolán működik tovább, s már 1912-ben tarto m ányfőnök. 1918-ban telik le tartom ányfőnöki tisztsége s a kommun alatt a pécsi rendház tagja, a vörösök zaklatásától szenved (a Nem zetvédelm i K ereszt birtokosa). 1921—1922-ig Szolnokon, 1922—1925-ig G yöngyö sön házfőnök, majd 1925—1928-ig ism ét tartományfőnök. 1928—1931-ig szécsényi házfőnök, 1931—1932. nov. 8.-áig, P. Tamás A lajos OFM. tartom ányfőnök haláláig főiskolai tanár Gyöngyösön, utána pedig tarto m ányfőnök 1934-ig. 1934-ben gyöngyösi, 1935-ben egri háfefőnök, betegsége azonban egyre em észtette erejét, s 1938-ban M átraverebély-Szentkút-i pihenőjére kényszerítette. 1940-től Pécsett gyógyíttatta magát, de már vagy három éve ágynak dőlt, s javarészt eszm életlen állapotban szenvedett. 1944. február 5-én költözött az örökkévalóságba. Nyugodjék békében, Jézus, Mária, József szent nevében!
Beiety&ífyCUdc&ef* acuo&&a$u*tU. Szent Ferenc missziója a társadalomban. Az általános kórtünet: a kötelességmulasztás m in den vonalon mutatja a szomorú következményeit, érez hető káros hatása. Elégedetlenek az emberek, a társa dalmi egyensúly megbillent s ha nem segítünk rajta, könnyen kirobban a keserűség lávája, mely ott lap pang a szívek mélyén s fájón ott ül a csüggedt ajkak szögletében. Nézzünk tüzetesebben a társadalom életébe s mélyebben keressük a boldogtalanság okát. Ha a tár sadalom beteg, úgy armak kórokozó bacillusai kell, hogy legyenek. Egyszerre nem tör k i a betegség, hanem előbb csak szimptomái, jelenségei mutatkoznak. Elő ször az alapsejt betegszik meg, ha ennek nem vesszük elejét, a mellette levő is romlik-bomlik, így lassanként egy kis területen, a szövetben végzi a romboló m u n káját s egyszerre az egész testre átterjed s beáll a tel jes rosszullét s fellép a betegség. Ha a molekulákban baj van, gyökerét az atomokban kell keresni s ott kell orvosolni, mert ez a melegágya a bajnak, innét indul el hódító útjára. A társadalom elégedetlen, boldogtalan. Ennek for rását az alapsejtben, a családban találjuk meg, mert a társadalom családokból tevődik össze. Minduntalan mindenfelé boldogtalan családi életekkel találkozunk. Mintha ez a modern kor szántszándékkal a családot igyekeznék kikezdeni. Űgyis van. Ha a családok bomla nak, sikerül a családi kötelékeket lazítani, szétszakítani, akkor magától szétoszlik a társadalom. Családok bol dogtalansága teremtette meg a társadalom boldogta lanságát is. Mert m it látunk magunk körül? Családok széthul lását. Nap-nap után zajlanak le a kínos válóperek,
18
hogy akik eddig együtt küzdöttek a létért, most egy más ellen harcoljanak. Egy bajból származik ezer baj, sok baj. Ha a szálak lazulnak, a szövet bomlik, kopik, egyszerre csak szakadozik s ronggyá lesz. Így lett top rongyos, koldusszegény a nagy emberi társadalom. A szülők szétmennek, hogy külön-külön új nyomornak vessék meg az alapját, új házasságot kötnek s egy csa ládból háromféle családú gyermek lesz. Hogy fognak ezek majd felnevelődni? Hol s kitől tanulnak önzetlen séget, hősi lemondást, mikor látják, hogy szüleik egy mást nem értették meg, egymástól nem akartak tűrni, csupa kényelemszeretetből változtattak eddigi törvé nyes s szent életformán s alakították életsorsukat saját szeszélyük, szenvedélyük szerint. Lehet-e számítani ar ra, hogy ezekből az utódokból gerinces jellemek, szen tek, hősök kerülnek ki? Legkevésbbé! A családi otthon ban, a szülői házban nem látnak mást, mint veszeke dést, folytonos háborúságot, az új családi körben pedig a mostoha szülő és testvérek között megismerkednek az irigységgel, gyűlölséggel, féltékenységgel. Bántja őket az igazságtalanság, lelkűket hideggé-rideggé te szi a tapasztalt vallástalanság s így jó talajra, meleg ágyra talál bennök a minden romlásra hajló, végleteket hajhászó romboló szellem: az istentelenség. Ezekből a gyökértélen emberekből, családi szentély melege nélkül felnőtt gyermekekből verbuválja a gálád proletarizmus az ő partizánjait, kik a társadalom békéjét és csendjét vörös jelszavaikkal s átkos elveikkel feldúlják. A bol dogtalan, családi élet a pokol előtomáca. P. R éthy A pollinárisz
O. F. M.
LUXUS—FÉNYŰZÉS P. S tyl-D eponte Iván, O. F. M.
B izonnyára olvasóink figyelm ét sem k erü lték ki azok a kem ény kitételek, am iket a m ag y ar köz élelmezés legfőbb irányítója, Szász m iniszter, tá r cája p arlam en ti ism ertetésére és védelm ezésére el m ondott p arlam enti beszédjében a luxus ellen használt. K ülönösen ostrom olta éles szavaival a lelkiism eretes szakem ber és hazánk jó létéért aggó dó kom oly férfiú a nők szinte beteges ruhaluxusát, am ely em bervérből és égbekiáltó nyom orból tá p lálkozik. K evés em bernek van tiszta fogalm a zavaros háborús időknek erről a re tte n tő bajáról. Ez te r m észetes is, m ert m agának a fényűzés-szónak köz gazdaságtani m agyarázata ingatag, sokféle és el térő. Az egyik pl. a szükségest m eghaladó élveze tek et nevezi fényűzésnek, a m ásik a fölösleges és költséges szükségletek kielégítését, a harm adik m indent fényűzésnek mond, am it a nagy többség nem tu d m agának m egszerezni. Az erkölcsi szem pontból történő m eghatározás szerint fényűzés, luxus a gazdagság túlzott k e re sése, nem ügyelve a hasznosságra, szükségességre, avagy m ások szegénységére. A m ag y ar szóhasználat szerint „fényt űz,“ fényűző, aki hajhássza, hajszolja, űzi a fényt, a külső ragyogást — teh át a szó m aga is kifejezi a benne rejlő túlzást. V an jogosult és jogosulatlan fényűzés. Az utóbbi ott kezdődik, ahol nincs észszerű arán y az áldozat és élvezet között; továbbá, am ely az érzékiséget, a hiúságot ingerli csupán, vagy am ely a vele kapcsolatos pazarlás, dicsekvés, vagy hóbort m iatt szerez élvezetet. Ily en oktalan és bűnös lu x u st az em beriség tö rtén e te folyam án m indig űztek. G ondoljunk a rom lott K risztus előtti róm aiakra. E rre az ő rü letre gondolt a m iniszter úr, am i k o r kem ény szavakkal elítélte a m ai luxust. Sze m e előtt lebegett bizonyára a háború előtti és világháborús n ap jain k félm űvelt csillagainak, m il liárdosainak, petró leu m -k irály ain ak hihetetlen fényűzése, luxuspalotája, ötven-hatvan p á r cipő je, kalapja, három száz öltözete, a L ukullussal v e r senyző inyenc-lakom ája, am ikor m ásoknak betévő fa la tja is alig akad, rongyokba takaródznak, ólak ban, árokm entén „ la k n a k . . . “ Ez a jogosulatlan bűnös fényűzés hanyatló, átm eneti koroknak je l lemző vonása. A jogosult fényűzés, am it m i inkább az em b er m éltóságához m ért és neki m egfelelő jólétnek szeretnénk nevezni, oka és egyúttal következm é n ye a gazdasági haladásnak. Van te h á t a fényűzésnek m egengedett m ódja is. Ez a m érsék elt fényűzés nem m egvetendő, sőt az em beri józan haladásnak term ékeny előmozdí tója. Ez varázsolta a b arlangot ízléses lakássá, ez te tte csinossá, tisztává az em ber környezetét, stb. A m unkásnép életszínvonalát emelte, folvirágoztatta az ipart, a m űvészeteket, a háziipart, hasznos foglalkozásokat terem tett, stb. Okos nép- és nem zetvezetők ezt a fa jta „fény űzést“, vagy em beri jólétet, hasznosnak tarxják. A zonban szeges gonddal kell vigyáznunk a r ra, hogy túlzásba ne m enjen!
Igen g y ak ran átlépi a józan h atáro k at és több k á rt okoz, m in t am ennyi hasznot h ajt. Pl. adósságcsináláshoz vezet, aláássa az egészséget, ro n tja a jellem eket. Sőt kicsapongás és erkölcstelenség is szárm azik belőle. Az ú ri elesettek, az ú ri koldusok és sikkasztok m ajdnem m indig „fényűzéssel kezd ték.“ A fényűzés sokféle lehet. Más a fejletlen és fe jle tt m űvelődési korokban, m ás a civilizálatlan, és civilizált népeknél, más h áborúban és m ás békében. H anyatló, átm eneti, világháborús korszakok, am ikor az em beri tásadalom nak erkölcsi alap ja meginog és kiszám íthatatlan tényezők lépnek be a nem zetek életébe — term észetellenes, oktalan, b ű nös pazarlást, keresettséget, az őrültséggel határos, erkölcstelen luxust, fényűzést m utatnak. Meg kell itt em lítenünk a fényűzéssel igen szo rosan összefüggő „életszínvonalat“ vagy életm ó dot, az ú. n. stan d ard of life-ot. Az életm ód nagy különbséget m u tat term észeti körülm ények, m űveltség, vagyon, foglalkozás, ál lás, stb. szerint. Helyes m egállapítása, azaz m egoldása nem csak gazdasági, hanem politikai és erkölcsi következ m ényekkel is jár. M aga az életm ód lehet fényes, kielégítő, sze gényes, vagy Ínséges. Am i az egyik életm ód-for m ánál m ár fényűzésszám ba megy, az a m ásiknál
A M egfeszített. (A 17. sz. elejéről.)
19
m ég csak m egszokott szükségletkielégítés. De még i tt is, ennél a beállításnál is találu n k különbsége ket országok, világrészek társad alm án ak életm ód ja között és ennek m egfelelően alakul a fényűzés fogalm a is. E m lékezzünk azokra az angol m unkásokra, akik a világháború u tá n A usztriába m entek, és ott, a lerom lott korona h azájában fényesen m egéltek ak á r egy hónapig is a m agasan álló angol font olyan m inim ális összegével, am ely odahaza m ég két n ap ra is alig le tt volna elég. Ezek m ég m egol datlan problém ák! Viszont m ásként fogjuk fel a fényűzést h á borúban is, m int békében. M anapság pl. jogosulatlan fényűzés a puszta szórakozásból való utazás, sőt bántó és felháborító, h a 20—30 személyes vacsorákat vagy uzsonnákat rendeznek, m ég ha családi körben tö rtén ik is! Hús talan napon nagy társaság p örköltet fogyaszt, — h a odahaza is, — hivalkodás: fényűzés! A könnyen szerzett vagyon gyakran csábít fényűzésre. A m űveletlenség szintén, m ert az em el kedés egyik m ódját lá tja benne. K ülönösen a m in d en ren d ű és ra n g ú nők hajlam osak az oktalan, a bűnös fényűzésre: a divathóbortok, a versengés, a hivalkodás, az irigység és nagyravágyás csábítja őket erre.
A m iniszter ú r kom oly szava helyén volt. B ár többször hangoznék el ilyen m agas helyről a re n d reutasítás férfias szava! Sok rajongója volt a fényűzésnek a világ fo lyam án, de m ég több ellenzője. Csak egyet em lítünk: Szent F erenc életével és példájával harcolt kora bűnös, féktelen és jogosulatlan fényűzése el len. Á ltalában az oktalan és veszedelm es fényűzés ellen csak az erkölcsi eszközök alkalm azása bi zonyul hatásosnak. A m egadóztatás és a tiltó sza bályok csak ideiglenes eredm ényt érnek el. A fék telen, bűnös fényűzés ugyanis nem m indig a gaz daságra vezethető vissza, hanem leginkább erköl csi okokra, erkölcsi bajokra, m ert a javak esztelen, vagy helytelen fölhasználása erkölcsi fogyatékos ságban gyökerezik. T ehát az erkölcsi alap, a cselekedeteinket sza bályozó erkölcsi törvény és annak szelleme, kell hogy irán y ítsa és vezesse cselekedeteinket és m a gatartásunkat. Az, aki először az Isten országát keresi és csak azután a földi javakat, aki okosan használja a te r m elt jav ak a t és nem esik a végletekbe: nagy tá m asza a hazának és az em beri társadalom nak és nem ju t az evangélium beli tékozló fiú szom orú sorsára.
Czyrákyné Bock G izella:
Em lékezés E zü sth arm ato s fenyők zöldelnek k ará cso n y i o ltá ro k k é t szárnyán. S írod k ö rü l im á in k lengenek, bús m essze te m ető n n em vagy árván. S zere tet lángocskái rep e sn ek m o st h a v a s te tő k alá rejtőzve; hűség lá n g ja rem eg sírh a n to d n á l egy-egy v isszatérő g y erm ekkönnybe . . . E m léked szálaiból sző le lk ü n k Jézushoz m éltó ü n n ep i ru h át. E rő t az életh a rc h o z Te a d tá l, — adsz m a is. Szem ed a síro n túl lát, Te m in k e t a síro n tú l is szeretsz. M ert élte d b e n h ív e n o ltalm aztál, jóság o d at m i ö rö k k é áld ju k , k özénk n em á llh a t a földi halál! K i tu d h a tn á azt: a m ag as égben m ost m ely ik szép csillagon is la k h atsz; de érezzü k g y ászunk em léknapján, hogy m in k e t an g y a lsz árn n y al tak arg atsz. A m á n a k derm esztő v ilá g áb a n csak anyaszívből jö h e t az a fény, m ely á ttö rv e m in d en sötétségen m indig v irra sz t fia i életén és a k k o r tü n d ö k lik igazában, h a té rd e p lő g y erm ek k é változva fogódzunk h ű s kezedbe — ru h á d b a — n incs az benne az im ádságokba, a vágyó gondolat a p e h e ly k é n t száll — nem k é rtü k : „O h végy p u h a k aro d b a !“ — Egy reggel m égis — m egfo rd u l m inden, fia d n a k felh ő tlen szép a sorsa, és — nézel r á n k titk o sa n m osolygva — m in th a m indez a T e dolgod v o ln a . . .
20
Jeltelen síroknál Szelíd az őszi b án at, a köd, a felleg, tis z tá k az őszi könnyek. H u lln ak , p eregnek, csitítan ak , e ln y u g ta tn a k szép kedvesen: b elő lü k m ah o ln ap g y ém án to s hó leszen! De já rn a k itt rém es á r n y a k . . . V ak éjeken, tü z ek -v ize k ó ceán ján elszállt lelkek, áldozati gyászseregek! —■ Ja j m in ek ü n k , h a em lékezéssel n e k ik n em fizetünk. H a K risztu s zász lajá v al n e m á llu n k sorba, nem h a jiu n k le a v irá g ta la n ro m o k ra fenséggel űzni el v a d á lla ti szom jat, p é ld á já t ad v a a n em es irg alo m n ak ! ím e a csend szent ölén d u rv a robbanások. F e le ttü n k gom olygó sz ö rn y ű csavargások. Birkózó, tek erg ő füstoszlopok között fo rró v e lő . . . , m it a p rím a gép kilökött! R iad t n ag y m a d á r csapdos á t éles szárn n y al, erős k a rm a i egy árb ó c fá b a vágnak, — s az iszonyat szélén á l l — a vérző jelkép, k ö n n y em en á t láto m b enn a K risztu s lelkét. N ézem -nézem , — s h a a legkisebb v ag y o k is, h ite m óriás lesz! — In d u l a fe lv e rt szív. K i m en ti m eg m a a haldokló Jóságot? H ol az, k i ellenségének m egbocsátott? É n sebzett m ad aram , S zent F eren c gyerm eke, am in t kis csőrödet n y ito tta d lihegve —• h a llo tta m a h arcb ó l v isszatérő S zentet: té p e tt köntö sb en szere te te t h ird e te tt!
I
I
E D E S SZOLGALAT Dr. Monostory Elekné.
5»
,
£,•
Boldogasszony szigetén, a dömés apácák kolos to rán ak ird a tla n k ap u ja döngve csukódik be. A ki rály i vendégek eltávoztak. M argitka m ég egy csó kot h in t anyja, apja után, s egyedül m arad Olimpiadisz nővérrel. Szívében m ég a látogatás édes sége terjeng, m osolyogva kapaszkodik Olim piádisz kezébe. — G yere anyácskám , osszuk szét, am it k ap tunk! Útközben m ár kedves szeretettel szám olgat: az aran y serleget a kolostor kapja, a pénzen ru h á t vesznek a szegényeknek, az ezüst feszület a frá te roké lesz. A társalg ó b an m ég az asztalon hev er a sok k i rályi ajándék. Az ablak a zárda k e rtjé re nyílik. Pusmogás, kuncogás hallatszik onnan. M argitka cársai, — 10— 12 évesek m ég azok is, — húzkod ják, lökdösik egymást, Egy a vágyuk: kiszim atolni, m it k ap o tt M argitka a szüleitől. Csenge a legügye sebb. Hopp! M ár m eg is kapaszkodott egy kiálló kőben. E gyet löknek ra jta lentről, s m ár bele tu d fogózni az ablak rácsába. Bekém lel. T em érdek arany, ezüst villog rá vissza. A kislány elsápad az irigységtől. Ép akkor p illan t oda M argitka. A te k in tetü k egym ásba akaszkodik. Csengének eláll a lélekzete. M ajd egyszerre csúfondáros, éneklő h an gon buggyan ki belőle az elfojtott, fortyogó érzés: — K irály lánya, k irály lánya! Még a n y elvét is ráöltené, h a nem lépne elő a hom ályból Olim piádisz nővér. A kislány leugrik, s fu tv a elinal. A többiek utána. M argitka értetlen ü l néz az üresen m ara d t ab lak felé. Szem e m egtelik könnyel. M egfordul, és síró arcát Olim piádisz ru h á já b a tem eti. — M ilyen neveletlen dolgokat m ondanak n e kem! H át teh etek én arról, hogy k irály lán y a v a gyok? M egcsikordul az ajtó. Egy vaskos konyhalány dugja be ra jta a fejét. Ágnes, O lim piádisz nővért hívja. M argitka szepegve fölnéz. A szeme m egakad a szolgálón. Sóhajt: — K önnyű neki! Nem csúfolják azzal, hogy k irály lánya! M argit m erőn néz a távozó szolgáló után. Ön kéntelenül összehasonlítja m agát vele. Felem eli vékony, szinte áttetsző kezét, és Ágnes vörös, duz zadt m ancsára gondol. — De, . . . d e ,. . . — M argit alig m eri végig gondolni a gondolatot, — m iért ne lehetne ő is olyan, m int Ágnes? Akkor, . . . nem látn ák rajta, hogy k irály lánya. A kkor egyszerűen csak Isten lánya lenne, m int az igazi apácák. Szíve szaporán ver. N ála m egszokott gyorsa sággal m egfordul, (m indig ilyen friss, h a lelki él m ényeit tettek b e a k a rja önteni,) és szalad, repül a konyha felé. F eh ér fátyola a levegőben úszik utána. A konyhán ép dologidő van. Ki törődnék egy csetlő-botló gyerm ekkel? M argit gyorsan körülpislant. A sarokban nagy korm os fazék. F ejjel a padlóra borulva. A fél oldala m ár tisztán villog. Ágnes h ag y h a tta félbe. M argit szíve hangosat dob ban:
— Ágnes m unkája kell neki, a szolgálóé. Csöndesen a sarokba furakodik. Letérdel m u n k ára áhító nagy buzgósággal, az ird a tla n fazék m ellé. M ire O lim piádisz nővér Ágnessel a kony hába ér, az edény tisztán ragyog, de fülig fekete M argit maga. Olim piádisz szeme nagyot villan. Még sose né zett így a kislányra. — Hogy ju to tt ilyesm i az eszedbe!? Nem szégyeled magad?! H angja élesen csattog. A konyhában elhallgat a m unka, m inden szem a kis bűnösre szegződik. M argit szem lesütve, k ip iru lv a áll a szégyen kellős közepén. Á ll,. . . és boldog. A korholó szavak édes m ézként csurognak a lelkére: Most m á r nem b án
Radnainé Szörédi Ilona: SZENT MARGIT (Olajfesfmény)
n ak úgy vele, — gondolja, — m int a k irály lán y á val. ö ssze m erik szidni, m in th a csak igazi szolgáló lenne. L eh a jto tt fejével ép Ágnes lelógó, húsos kezére lát. K in y ú jtja egyenesre a m agáét, egym ás m ellé lap ítv a hosszú, vékony u jjait. T itkon felújjong: Most m ár az ő keze is mocskos, akárcsak Ágnesé! A ttól kezdve m inden úgy össze játszódik, ahogy csak a kegyelem rendjében, Isten országában cseng h etnek össze a dolgok. M argit nővér, h a Erzsébetről, szent nénjéről folyik a szó, édesen figyeli, m in t szolgálta 5 a b e tegeket, szegényeket. H a a S zűzanyára tekint, leg inkább az Ú r Szolgálóleányát lá tja benne. És Jézus? M intha csak szövetségese ak arn a lenni, töb b n y ire úgy lép elé, am in t tan ítv án y ai lá b á t mossa. Még a S zentírásból is m ind u n talan ilyesm i ötlik a szem é be: U gyanazt az érzést ápoljátok m agatokban, m ely Jézus K risztusban is m egvolt, aki nem ta rto tta az Istennel való egyenlőséget oly dolognak, m elyhez erőszakosan ragaszkodjék, hanem felv ette a szolga alakját. M argit nővér szívében m indez csak olaj a tű z re. M int ahogy a fülem ile a fülem ile h an g ra a leg figyelmesebb, M argit az Egyház összecsendülő h a r m onikus kórusából a Szent Szolgálat csöndes, re j tőzködő d allam át hallja. M ár nem b ír m agával. Ö nm agára lelt: szol gál, szolsál, szolgál. M inden parancs az 6 szívéhez ér el legelébb Nincs olvan kérés, am it ne teljesítene a többiek m egelőzésével. M egbántják? ö k é r bocsánatot. M ert h áth a oka volt a haragnak. M oslékot k ell vinni a disznóólba? Elsőnek M argit nővér rag ad ja m eg a csöbröt. Az ebédlőben nem ül le a társaival. Előbb végigkínália a tálat, s csak azután lá t hozzá m aga is, — a szolgálók asztalánál. Mos, súrol, vizet hord, fá t aprít. Tél idején k icserenesedik a keze a kem ény m unkában. Sokszor lá tjá k a portán. Átveszi a szegények nek hozott adom ányokat, s fején cipel húst, lisztet a konyhába. A ru h a tá rb a n foltos-rongvos köntösért könyö rög. (Csak nem iá rh a t különbül, m int Ágnes?') H a sikerül, m ég el is cseréli a szolgáló durva főkötő jé t a m aga könnyű fátylával. S m ikor m á r jó felénél já r ezen az úton, m ég M arcellus, a gyóntató atya is M argit m alm ára h a jt ja a vizet. ö M arcellusz tu d ja, hogy titk á t el kell m on dania M argit nővérnek. M ert M arcellusznak titk a van. Isten látom ásban tu d tá ra adta a szentnek életszabályát. És az: Isten t szeretni, önm agunkat m egútálni, sen k it m eg nem ítélni. M arcellusz h á t hozzá kezd, hogy elm ondja a látom ást. Hol szakgatott akadozással, hol gyors egym ásutánban löki ki a szavakat, am int m ély é l m ényéről beszél. Z avarban van. m int m inden nagy lélek, m ikor önm aga legbensejéből kell napvilágra hoznia valam it. Az első m ondat u tán m eg is bánja.
hogy beszélni kezdett. V alam i lelki szem érem ta rt ja fogva, fel nem tá rn i Isten titk át. De a köteles ség, — gyóntató ő, vezetnie kell M argit nővért, — kényszeríti az ellenkezőjére. A zért egyszerre neki szalad, m int a tóba ugró a hideg víznek, hogy m i nél előbb túllegyen a nehezén. Egyszerű, száraz rövidséggel teríti ki a szívére boruló nagy kincset. M argitnak nem is kell sokat m agyaráznia. K önnyen m egérti az ő leckéjét. Hiszen úgy érzi, m intha egyenesen neki szólna ez a szabály. Csak neki. K ip iru ltan figyel. M agában összerakosgatja a szavakat: Isten t szeretni, önm agunkat megútálni, sen kit m eg nem ítélni. Istenszeretet. Érzi, ez a m agva a leckének. A m ásik k é t szabály is csak ezért van. Ezért, Isten ért. M intha az istenszeretetből szövődnék a lélek m enyegzői ruhája, s m inden m ás csak uszály len ne hozzá. Szorosan összefügg h á t a három szabály. — Igen, igen. — gondolja M argit nővér, ■— Istenért. Isten k edvéért kell nekem m egsem m isül nöm . Illum oportet crescere, m e autem m inui. Neki nagyobbodnia kell a szívemben, nekem kisebbednem . Százszor is hallo tta m ár e szavakat az evangé lium ból. de .. .n e m íny. Most a L élek vilá^lott fel benne. Szinte élni lá tia a b etűk szellem ét. Jézus női, növekszik a szívében. S nőne m ég nagvobbra is, — de nincs helye. M argit nővér elmosolyodik. (M ár nem is tudia, hogy M arcellusz m ellette áll). Megadó m ozdulatot tesz a kezével. M intha m on daná: — Tudod m it. Jézusom? M argit m aid nitíínik. A kisebbnél is kisebb lesz. És. — biztatón ;n t a fejével, — Te elfoglalhatod a helvét eaészen. A szövetség m eaköttetett. M argit tö ri a feiét: hozván leh etn e m ég kisebb, m ég utolsóbb a kolos torban. És Jézus m indig kisegíti azokat, kik É rte k e resik az igaz ö s v é n y t. .. . . . 'Fbédre osöng°tnek. M argit nővér, m int re n desen. felszolgál. A ztán sebtében beveszi a m aga kis élelm ét. F béd végeztével naov dézsa vizet hord körül. A nővér-ék m egm osakodnak. Fél úton érzi. hogv a víz több a kelleténél, nem b írja egyedül. Csenge nővért h ív ia segíteni. Csenge, az ispán lánya fKlfortvan m agában: — Én őt k érik ilyen m unkára? A más m oslék já t hordia-e? A lig vária, hogy az ebédlőből kiéripnek. B ele kap a dézsába, m ecragadia a mosakodó rongvot. s azon zsírosán, m aszatosan M argit nővér arcába vágia. M argit m egrezzen: v áratlan u l érte ' tám adás. Aztán, . .. elnéz Csenge fölött, és m osolv fu t az arrára . Boldog, m e r t . .. m ert egészen kicsike lett, utolsó. Á rpádházi M arPit, a. kirfilv lánvn véglecr eltűnt. Á tadta helvét Jézusnak. Nem is ő szólal mep. K risztus beszél belőle, (csak Neki lehet ilyen szelíd hangja.) m ikor Csengéhez fordul: — Kis testvérkém , m it csinálsz velem?
Harmadik kiadásban is megjelent P. K iss S za lé z ofm .:
Mindent az Istenért c. nagyhatású műve. A z előbbi kia d á so ka t még m ^qjelenésük előtt lefo glalta P. S za lé z tisztelőinek tábora. Az új köntösben, képekkel illusztrálva m egjelent mű ára 5.— P ’
22
A p áp ák történelmi távlatban P. Schrotty Pál, 0. F. M.
-
S ze n t L ibériusz (352—366) kim agasló egyéni ség az őskereszténység pápáinak fényes sorozatá ban. M int előkelő róm ai családnak sarja, kiváló összeköttetésekkel rendelkezett, am iket az A nyaszentegyház jav ára nagylelkűen érvényesített. B á torsága, a korm ányzásra való ráterm ettség, a tö r h etetlen a k a ratereje és fáradságot nem ism erő m unkakedve és céltörekvése az őskeresztenységnek elsőrangú vezérférfiúi ává avatták. N agy K on stan tin világraszóló rendeletével az A nyaszentegyház elnyerte ugyan cselekvési szabadságát, de u gy an ak k o r a tévtanok egész sorozata b u k k an t fel a róm ai birodalom ban, am elyeknek hirdetői zabo látlan fanatizm ussal a kereszténység lelk ét kezd ték ki. V alam ennyi közt a legveszedelm esebb eret nekséget Á rius h ird e tte K risztus istenségét tagadó tanával, am ely a legelőkelőbb körökben, sőt a csá szári u d v arb an is ta lá lt követőkre. F élelm et nem ismerő, apostoli bátorsággal és lángoló buzgósággal szem beszállt m agával a té v ta n t védő császár ral, K onstansszal is Szent Libériusz. Se fenyegetés, se fényes ígéretek, se vagvon és k itü n te té s nem volt képes őt az igaz ú tró l eltéríteni. Szemébe m ondta a császárnak, hogy ta rts a m eg aran y ait kapzsi m iniszterei és m egvásárolható generálisai részére: földi érté k ek ért nem bocsájtia áruba a Jézus K risztus istenségébe v e te tt egyedül üdvözítő hitét! Inkább szám űzetésbe m ent! E zért a valóban pápához illő m ag atartásáért m egnyerte a hívősereg h a tá rta la n szeretetét. am elv a száműzetésből való visszatérése és Róm ába való bevonulása alkalm ával 339-ben különösen fellán golt. Ő alap íto tta a róm ai négy főbazilika közül a M aria M aggiore-t, am ely m ég m a is nevét viseli. M agyarul H avi Boldogasszony bazilikája. Ehhez a gyönyörű istenházhoz egy igen kedves legenda fűződik. E szerint azon a dombon, am elyen m ost a M aria M aggiore áll, augusztus hó 5-én, teh át am ikor az Örök V árosban a legnagyobb hő ség szinte elviselhetetlenné teszi az életet, csodá latos m ódon havazott. E nnek em lékére m inden évben ugyanazon a napon a tem plom egyik m ellék k áp o ln áián ak kupolájából feh ér pelvhek soka ságát b ocsájtiák le utánozandó a csodálatos h av a zást. A kit a Gondviselés m egaiándékoz azzal a sze rencsével, hogy ezen a napon R óm ában tartózkodhatik. az el ne m ulassza m egnézni ezt az évszáza dos fínom -fínom szokást. U gyanakkor ma cvaráztassa m eg m agának a föhaió oszlopsorai fölött jobbra és b alra látható m ozaik-képeket, az A nyaszentegvháznak ezt a vi lág h írű csodálatos kénes-dogm atikáiát, am elvnél m eprázóbb és felem előbb hitbizonyítás alig találni a világon. S zen t Damáz páva is, faki II. F élixet követte Szent P éter székén 363—365) az A nyaszentegyház legkiválóbb epvházfeiedelm ei között foglal helyet. 17 esztendeig ü lt a pánai trónon (367—384). E hoszszú idő a la tt rendkívüli m űködést fe lte tt ki m ind az Egyház belső életében, m ind külső, történelm i lefolyásában, úgyhogy e kettős eredm ényes m un kálkodásból kisugárzó erő és fény dicsőséggel és tekintéllyel halm ozta el a sa iá t szem élyét és igazán naggyá te tte m agát a pápaságot is.
Az ő uralkodása a la tt tündököltek életszent séggel és tudom ányukkal a nagy egyházatyák. K e leten N agy V azul és Epifán. N yugaton S zen t Je romos, Ágoston és A m brus. M indnyájukat m eleg b arátság fűzte a P áp a fennkölt személyéhez, aki viszont gondolatban, érzésben és törekvésben ve lü k egyetértve korm ányozta K risztus Egyházát. ^ Állandó gondja volt az Egyház benső életének kiépítése. E célból k ét zsinatot is h ív o tt össze az örök Városban, am elyeken az összesereglett püs pökökkel együtt az egyházi törvények szigorú b e tartását sürgette, és a papoknak, és híveknek a szentségre való törekvését előm ozdította. K itűnő író hírében állott. A m ég m a is a k a takom bákban és a laterán i m úzeum falain láth ató ősi sírfeliratoknak nagy részét ő fogalm azta meg. E gyáltalában n ag v ra becsülte az irodalm at és sze rető gonddal g y ű jtö tte össze a szent könyveket és iratokat. Még m a is m u ta tjá k a Celio déli oldalán annak a háznak a rom iait, am elvben ő a keresz ténységnek első k ö n y v tárá t emelt^. Aki Róm ába kerül, tekintse m eg ezt az őskeresztény rom m arad ványt; B íbornok H ercegprím ásunk kardinálisi ti tu lu sán ak közvetlen közelében, jo b b ra S. Gregoriótól. N agy érdem e az is, hogy Szent Jerom ost m egbízta a S zentírás könyveinek gondos összegyűj tésével és eredeti szövegük összehasonlításával. Utódja, S zen t Sziriciusz tizenöt évig vezette K risztus egyházát, 384-től 399-ig. Bölcs és szent egyházfeiedelem volt; nagyobb tette k e t azonban a történelem nem jegyzett fel róla, hacsak nem ta rtiu k rendkívüli cselekedetnek annak a sok tem nlom nak m egépítését, am elyekkel az Isten dicsőségét, a lelkek üdvét és Róma szépségét fá radságot nem ismerő, állandó lelkinásztori gond dal előm ozdította, ö em elte Szent P ál tem plom át, Róm a legszebb istenházát is, m égpedig a m ai m é retekben. Föliegyzésrem éltó még, hogy ő v ette fel elő ször a Pána nevet. E ddig csak elvétve használták ezt a családiásan m eleg szót a „rom ai püspökök.“ Szent A m brus egyházatya szent és nagy aty á n ak nevezi őt, akit m éltán követ a hívek n y ája az Ű r Jézushoz vezető úton.
<*cSc^«c8cí^a»cgcf<3íogcMlo«a^c8©‘?d^^
Szent E rzsébethez. S l e n t E rzséb et, d rá g a ! — Á rp á d h áz virága! E s d e k e lv e k ^ ü n k : h a llg a sd m eg im á n k a t! N é z z a m en n y b ő l, — nézz le szép m agyar h a z á n k ra ! T a r ts a , v é d je ! — K é rje d m en n y e i A ty á n k at! E g g y é fo rrjo n m eg in t, m i d u rv á n szét szak ad t, — R a g y o g jo n m agyar szin M agas T á trá n k o rm án , — Z e n g je n m ag y ar é n e k . . , tö rjö n szét a l a k a t .. , S m agyar zászló len g je n te m p lo m a in k to rn y á n ! É b re s s z e d fe l b e n n ü n k ő se in k h ité t, — B é k é s , b o ld o g k o rsz a k jö jjö n e l h a zá n k ra, — E z e r u ja b b évig nagy legyen! — És ism ét T a r tó s a n v iru ljo n S zent Istv á n országa!
p ilis m a r ó n d r. B o só k y K á lm á n .
?3
P. K iss Szaléz O. F. M.
ért, hogy m egengedted a szegény em bereknek, leg IX. G ergely pápa Á rpádházi Szent E rzsébetet kedvesebb b a rá tja id n a k felkarolását.“ a szentek sorába ik ta tta és a H arm adik R end m enyElosztotta m inden földi értékét. De m ég ez nyei pártfogójává tette. Ezzel a szentéletű k irá ly lán y t o daállította m inden harm adikrendi testv ér sem volt elég. A földiekkel együtt elajándékozta elé. S benne nem csak pátrfogónkat, hanem első szívének m inden jóságát s fiatalon elfogyott, el sorban p éldaképünket tisztelhetjük, akinek élet égett a feleb aráti szeretet oltárán. * * * program ra ja szerint kell alakítani életünket. A m ikor fe ltek in tü n k a nagy P ártfogóra, ne É ljen m inden ferences lélekben X. Piusnak, a feledjük, hogy az Egyház nem azért állíto tta az nagy terciárius pápának célkitűzése: ,,A H arm adik o ltár m ag aslatára és te tte m ennyei közbenjárónk R end azért alakult, hogy ferences életeszm ék sze ká, hogy csodáljuk, hanem sokkal inkább azért, rin t jav ítsa és evangélium ivá tegye a keresztény hogy kövessük. A koldusokat, betegeket, nyom or életet.“ Örökös ferences h ivatás m arad, hogy m a gó szegényeket tápláló és gyógyító Szent Erzsébet gunkba szívjuk rendi N agyjaink szellem ét és az legyen a harm adikrendiek em berbaráti tev ék en y zal alakítsuk, nem esítsük ezt a szenvedő világot. A ségének örök m intaképe . . . lelki és testi betegek ápolása, kórház-látogatás, R endünk egyik legism ertetőbb jele, szinte azt szegények felkarolására rendezett gyűjtések, di m ondhatnám , alapvonása, a szegénység szelleme. dergők felruházása, alam izsnálkodás m ind-m ind Assziszi Szegénykéje szent örökségként hag y ta fia évszázados ferences m unkatér. H a valahol, akkor ira. „Ez legyen a ti örökségtek, am ely elvezet az itt igaz: annyit érünk, am ennyit teszünk. Ma, ebben élet földjére. R agaszkodjatok hozzá szívvel-lélek- a szenvedéssel teli világban valóban az em berba kel, drága tetsvéreim , s az Ü r Jézus K risztus n e rá ti tevékenység gyakorlásával leszünk R endalapí vére k érlek benneteket, ne legyen soha sem m i tu tó A tyánk hű követői és m ennyei P ártfogónk lajdonotok e világon.“ R endalapító A tyánk szám ára igazi tisztelői. .. ' . a szegénység nem keresztet jelen tett, hanem ú rn ő Szent és alázatos büszkeséggel tekintsünk fel a vé, jegyessé varázsolta. m agyar k irály lán y ra, a H arm adik R end m ennyei Ebbe a szegénység irá n ti szeretetbe állítsu k P ártfogójára. Ő legyen a példaképünk. S v ala bele Szent A tyánk egész lelkületét. Isten legnagy hányszor nehéznek érezzük a testv éri szeretet igá szerűbb hősköltem énye volt, m ondja P rohászka, ját, k érjü k a költő szavával, hogy tan ítsa m eg a szeretet him nuszát énekelni, de m éginkább élni. aki egy szál ibolyában m egtalálta azt, am it m ások k ö n y v tárak olvasása u tá n sem tu d n ak m eglelni, M agyar égboltunk m egint é js ö té t. . . Isten fenséges lelkét. A virág, az éneklő m adár, a M agyar szívekben vad pogány tűz ég, csobogó patak, a nap, hold, csillagok, a tűz-testvér, M agyar ajakon harci énekek . . . a szél-nővér, m inden de m inden az Istennek, a T e Az új éneket ki tan ítsa meg? rem tőnek a lelkét sugározta feléje. K it láto tt akkor Az új éneket — szeretet dalát a szegény em bertestvéreiben? H ogyan nézett a sze M e g ta n íta n i. .. gyere haza hát! génységnek e rajongó hőse az elhagyatottakra? A Nagy szíved legyen a m agyar hárfa, lelket, az Isten képére te re m te tt em bert lá tta b en Taníts szeretni — Csillagok Leánya! nük? Nem csak ezt. E ttől is többet. M inden koldus ban a szegény és alázatos K risztust szemlélte. „Va lahányszor szegényt látsz előtted — o k tatta fiait — m indig a rra k ell gondolnod, akinek nevében kö zelít hozzád, vagyis Jézus K risztusra, aki m agára Lelkemhez v ette szegénységünket és gyengeségünket“. ■ L elkem ! az álm ok p a lo tá ja n y i t v a .. . * # * Jö jj! m erü lj el b en n e d rág a, égi kincs. Szent F erencnek alig volt néhány tanítványa, L átod, az élet b ű n ö k k el ta rk ítv a m áris k ü ld ö tte őket a szélrózsa m inden irányába, Hoz boldogságot, pedig az n ek i sincs. m in t valam ikor az Üdvözítő. íg y k erü lt el néhány M it ad' az élet, és m it a d az em ber? . . . re n d tá rsa Ném etországba, E isenachba is, ahol ép Az az em ber, kitő l boldogságot vársz? pen ak k o r a szegényekért rajongó m agyar k irá ly K i a h o ln a p ra m ég gondolni sem m er, lány, E rzsébet élt és dolgozott. Mi sem term észe M íg Te jövendSbe, század o k ra látsz. tesebb annál, hogy a szegények nagy P ártfo g ó ja az Te h a ta lm a s erő v agy bennem , tudom , első perctől kezdve rokonszenvezett ezzel a re n d M ert, h a úgy érzem , hogy m in d en elveszett del, am ely a szegénységet választotta életcéliául. S b án ato s szívvel b ű n ö m e t m orm olom , K olostort alap íto tt szám ukra s m aga is felv ette a E ltű n n e k azok, Te győztél, b ű n vesztett. harm ad ik ren d iek bűnbánó ru h á iá t. N ém etország És, h a kővel dob m eg az, ak it szeretsz, ban elsőnek lép ett be a ferencesek világi rendjébe. Te nem h aragszol, szívvel dobod vissza, Igaz, m ár eddig is a felebaráti szeretet m agas fo K ö an y e k en k ere sztü l mosolyogsz, nevetsz, kán. állott, m égis azt kell m ondanunk, hogy a m in S fájó k ö n n y ed e t Isten -k é z szárítja. den szenvedőben K risztust szemlélő Szent F erenc nyom ában le tt az em b erb aráti szeretet hősévé. Tőle Jö jj! lépj ki m ost is testem börtönéből, ta n u lta meg, hogy az elhagyatott szegényben a7 is Ne h u lljo n a könny, g y ó g y u ljan ak szívek, Töröld a k ö n n y et a sírók szem éből, teni M ester b a rá tjá t lássa. A nagy Assziszi K ol S a fájó szív ek n ek súgd ezt: szeretek! dus szelleme sugallta neki ezt a kis im át: „Ő Lauly László. U ram , nem m ondhatok neked elég köszönetét az
24
Szeged i frcmciskánus nyomok Becsben Bálint Sándor.
K evesen tu d ják, hogy a híres bécsi V o tivkirche-ben szegedi ferences vonatkozások is találh a tók. Tudnivaló, hogy a tem plom a H absburg-m onarchia népeinek a Szűzanya irá n t érzett hálájából ép ült an n ak az esem énynek em lékezetére, hogy Ferenc József királyunk nem esett áldozatul az 1853-ban elkövetett m e r é n y in e k . A tem plom összes oltárai, képei, szobrai m ind M áriának, m int a H absburg-ház o lta lm á n a k ' és a m onarchia N agyasszonyának dicsőségét hirdetik. A szabadon álló fő o ltárt h ét k áp o ln a - koszorúzza, am elyeknek üvegfestm ényei M ária életét ábrázol ják, a falfreskók pedig a m onarchia leghíresebb kegyhelyeit örökítik meg, szám szerint tizenkilencet. Hazánk száznál több kegyhelyéből Csíksomlyóra, Radnára, és Szegedre esett a választás. Ezeknek kegyképét és legendakörét festi m eg T renkw ald, a h ’res osztrák festő. Legenda és rom antika ölelkezik a freskókon, és kifejezi azt a bensőséges kapcso
latot, am ely a m onarchia népeit és az uralkodó házat M áriához m indenkor fűzte. M iért k erü lt sor a szegedi Havi Boldogasszony tem plom kegyképének és kultikus jelentőségének ennyire feltűnő hangsúlyozására, m a m ár —• főleg a kutatási nehézségek m iatt — bajos volna m eg állapítani. T alán nem sokat tévedünk azonban, ha kapcsolatba hozzuk az uralkodó p á r 1858. szegedi látogatásával, am ikor az alsóvárosi tem plom ban szívesen elidőzött és buzgó áj tatosságba m erült. Erzsébet k irályné életrajzából ugyanis tudjuk, hogy jám bor bizalom m al zarándokolt kegyhelyek re, hogy fiúgyerm ekért, trónörökösért könyörög jön. Rudolf nem sokára a szegedi látogatás u tán született. Nem lehetetlen tehát, hogy a k irály n é hálájának, gyöngéd figyelm ének m egnyilatkozása az A u x ilia trix Szegediensis reprezentáns bécsi m eg örökítése, dinasztikus szim bólum m á avatása.
»ÁTÉR ÁKOS UTOLSÓ ÚTJA özv. gróf P álffy Sándom é.
Ölmos szürkeség fek ü d t az égen és a földön. A n ap tár az új esztendő 11. n ap ját je le z te ... A k é t ' szigetközi falu, D unakiliti és' Tej falu népe fekete gyászban sietett az Ű r háza felé. • Bent, a szentély előtt ra v atal sötétedett. K örü lötte koszorúk és égő gyertyák. A ra v atal üres volt. V árt. V árt egy ném a, m erev testet, am elyből a lélek m ár elindult az örökkévalóságba. A könnyesszem ű gyászolók keze im ára kulcsolódott, de a fohászok és könyörgések közt az em lékezés vissza-visszavitte őket a m últba. H árom esztendő előtt is így tá rta ki k ap u ját ez a kedves tem plom. A kkor is örökzölddel volt tele a szentély és égtek a gyertyák. De nem halot tat, élőt v ártak . Egy ifjú, sugárzószem ű ferencest. P á te r Csiba Ákost, aki papi élete zsengéjét, első szentm iséjét készült bem utatni az Ű rnak. Z úgtak a haran g o k és illatoztak a virágok, am ikor ü n n e pélyes papi k ísérettel az oltárhoz vonult. És elkönnyesedtek a szemek, am ikor a tiszta ajkakról először hangzott el a „Suscipe .. Most is felzúgtak a harangok . .. J ö tt a menet. J ö tt a szeráfi lelkű ferences atya. De sugárzó sze m ét m ost szemfödél tak arta, szerzetesi ru h áb a öl tözött testét koporsó. Most is m egkapta a m ise ru h á t, a kelyhet, a paténát, m int első m iséjén, de ezek m ost a koporsón nyugodtak. Az ő „Suscipéje“ most az örökkévalóságban, az Ű r trónusánál hang zott el. I tt a földön érte m ondták el a szentm isét... A főoltárnál P in té r László kanonok m u tatta be az engesztelő áldozatot a boldogult felsősegesdi
házfőnökének, P á te r Weisz M ihálynak, legkedvesebb társának, K ozsnyák S zilvérnek és a Szigetek lel készének, P erén y i Istv án n ak segédletével. U gyan ekkor a m ellékoltárnál a dunakiliti plébános, Szabó Lajos m ondott az elköltözöttért szentm isét. Mise közben Bozi Ferenc, a tudós piarista, a, m agyaróvári rendház igazgatója m egható gyász beszédben em lékezett meg P á te r Csiba Ákos rövid életéről: „A szigetközi kis gim nazistának sokat kellett küzdenie, am íg elérh ette vágyát és belép h etett Szent F erenc rendjébe. Isten é rt lángolt és szentségre törekedett. R óm ában végezte tan u lm á nyai egy részét. A ren d nagy rem ényeket fűzött hozzá. P api élete a dunakiliti-tem plom ból in d u lt el, hogy aztán három év m últán, halálos betegen visszatérjen ide. A gyilkos kór R óm ában tám ad ta m eg szervezetét. De hősi lelke szem beszállt a be tegséggel és önfeláldozóan teljesítette hivatását, m ígnem érezte, hegy közeledik a vég. H azatért, hogy szülőföldjének ajándékozza utolsó napjait, halálában pedig pártfogójuk legyen, m ert aki Isten közelébe jut, az tu d s e g íte n i.. . Szentáldozásra szólt a csengő. Szent F erenc világi gyerm ekei, a III. rendiek, sorban az áldoztatórácshoz járu ltak . M ajd szívükben az Ű r Jézus sal őrséget álltak és im ádkoztak a rav ataln ál a tem etés kezdetéig. D élután két órakor P in té r kanonok nagy papi segédlettel m egkezdte az ünnepélyes tem etési szer tartást. A koporsót körülvette a két család, az a család, am elyet a vér, és az, am elyet a lélek, a ferences eszmény kapcsolt össze a boldogulttal. O tt
25
áilt a m egtört édesapa, a testvérek, a rokonság. És o tt állt, égő gyertyával a kezében a III. rend, élén az elöljáró nővér, gróf P álffy E rz s é b e t. . . Szabó Lajos plébános elbúcsúztatta a halottat. Szívből fakadó m eleg szavakkal. Szent F erenc rendjétől, a terciáriusoktól. M ajd D unakiliti község és a papság nevében m egköszönte a kis Ákos P á ternek, hogy annyi buzgósággal és életszentséggel tö ltö tte be azt a rövid időt, am it szám ára az Ű r a földön kijelölt. V igasztalólag szólt a gyászolók
hoz, de az ő h angja is elcsuklott, am ikor az utolsó Istenveled-et m ondta a drága, felejthetetlen „G yu rik á já n a k “ . . . A gyászm enet elindult a tem ető felé. A sír előtt Mészáros Istv án igazgató tanító, a helybeli kán to r elénekelte Szent F erenc him nuszát. S ennek hangjai közben az Assziszi Szegényke hűséges, alázatos fia leszállt „F öldanya“ szívére, hogy bé kében pihenjen, am íg elérkezik a feltám adás szent n a p ja . . .
FERENCES SZEMMEL FERENCES TÉMÁK — MÁI FELADATOK P. Dóm Ince O . F. M. könyve A m ai feren ces kiad v án y o k között is m éltó h e ly e t k é rh e t a m ag a szá m á ra az a 366 la p n y i könyv, m ely nek an yaga első re n d ű k ato lik u s fo ly ó ira ta in k n a k (M agyar K u ltú ra , K a to lik us Szem le, K o ru n k Szava, Üj Élet, F e h é r b a r á t s a re n d i k i ad v án y o k b an : F eren ces Közlöny, M a g y a r U m bria, M ag y ar B arát) lá to tt n y o m dafestéket. M égis e szétszórt ságból s különböző irán y b ó l össze g y ű jtv e is lá tn i kell, hogy az egész an y agon egy etlen szem u ralk o d ik , Assziszi S zent irá n y m u ta tá sa . M in den b írálath o z h áro m nézőpont szük séges: alázatos szív, tá rg y sz e re te t és tárg y ism eret. Az első n élk ü l leg jo b b a n példáz D ám Ince könyvének cím lap rajz a, a F eren ces a sz ájá ra illesztett u jja l in t szilencium ra, h a ll g a tá sra b en n ü n k e t. D e a m ásik k ettő h ijjá n , m in t a tá rg y ism e re t s tá rg y sz erete t se n y ú lju n k ism ertetéshez. D ám Ince kö n y v e u g y an ism eretszer zés v ég ett is író d o tt, m in t a F erences T ém ák alcím e lő re igazolja, a fe re n ces tá ja k o n k alau z u l szolgál e tá j já ró k n ak. A „M ai fe la d a to k k a l“ pedig a k ato lik u s tevéken y ség b en a k a r se gítőén eligazítónk lenni. E lőszavában a ferences ifjú sá g n ak a já n lja könyvét, hogy ír á s ra kész tesse őket. L en d ü lete s szavai nyom án b izo nyára a m eginduló m a g y a r fra n cisk ánus iro d a lm a t a k a r ja sz árn y ra bírni. E bben a szán d ék b an n a g y fe rences író k a t sorol fel, hogy buzdító p éld áu l ra g y o g ja n ak az ifjú fe re n cesek elé. N em elégszik m eg a főis kolai ta n á ri székkel, m ely re n d je ta r to m á n y án a k n ev e lh e t csak to lifo rg a tó k at, m ás re n d ta rto m á n y o k a t is b e le a k a r a le v eg ő á ra m la tb a vonni, h a d d virágozzék a M ag y ar U m bria! K önyvét a nag y k e tté választó k ü l ső felosztáson k ív ü l h a t főfejezetre osztja. A z Iste n R em eklésében K risz tu s K irály , Szűz M ária, m in t m inden kegyelem közvetítője s B enne a S zentlélek rem eklése a h áro m első fejezet anyaga. Boldog D uns Scotus Já n o s viszi a szerző elő tt m in d e n ü tt a világító lám pát. Több nagy fe re n ces tu d ó s is belev ilág ít írásaib a, de m in t a középkor óta P elb á rto n át m in d en ko ro k nag y fáklyása, m égis
26
közt von p árh u z am o t az a k a ra ts z a b ad ság m e tafiz ik ai fejtegetésében. A n ag y P e lb á rtn á l pedig kiem eli, hogy eddig a m a g y a r iro d alo m b an csak egy o ld alró l v o lt m egvilágítva, a teo ló g u st figyelm en k ív ü l h ag y ták benne. M ost jö n D ám n ak eg yik leg k ed v e sebb ta n u lm á n y so ro z ata: Az „É let“ dalnoka, azaz P ro h á szk a a m ag y ar katolikusság, sőt b á tra n ír h a tju k a m ag y ar k eresztén y ség reg en áto ra. C sak R avasz László n a g y ta n u lm á n y á ra h iv atk o zzu n k s S zen t Istv án évében (1938) sírjáh o z zarán d o k ló p ro testán so k ra. D ám In ce ta n u lm á n y a n égy fejezetéb en rajo n g ó szívvel idéz, ír, szól hozzánk az assziszi eg y szerűségű, d iad alm as világnézetű, örök d erű b e n élő püspökről. E lm ond ja em lék eit a m egdicsőültről, ak in ek h am v ai fölé k u p o lás tem plom ot em elt a m a g y a r nem zet, m elynek ap o sto la volt, ak ihez — jó l ír ja a szerző — tö b b en im ádkoznak, m in t SCH O LA AD OR A TO RIU M a m á érte. Schütz, Sík, B angha, Ravasz, sodik rész g y ű jtő címe. Az eu c h a stb. ta n u lm á n y o k u tá n is elm élyeszrisztik u s v ilág k o n g resszu s szent lá tő öröm olvasni D ám írá s á t Róla. záb an fo g an ta k m eg ez írások. M oG y ak o rla ti írá so k az E gyház és ria c k „N ag y csü tö rtö k je“ világi em N épiség c. n égy tan u lm á n y . Csodál b e r kezében szép e tém áró l, de szer ju k b á to r k iá llá sá t a fajm ag y arsá g zőnknek k ü lö n re n d i S zen tje v a n az é rt és sz e re tjü k is érte. Több m ég az O ltáriszentség á h ítatáb a n , Szent asszim u lált, m in t az asszim ilált! Okos P aszkál, a k it k o ru n k b a n á llít hősi és célravezető a „S zent m ise n y elv e“, élete a la p já n e lé n k az egyház. T a m in t a „S zállást k eres a S zent C sa n u la tla n k a p u s frá te r, de Iste n fel lá d “. R em ek n épisége m e lle tt n e v e m ag asz talja az alázatos szívet, a k á r lő é rté k e is k iem eln iv aló an helyes. csak a fa tim a i Szűz s lo u rd esi Szűz R en d je s m agyarossága szellem ében p ászto rlá n y k áib a n s fiaiban. B e rn a a fin álé is a B oldogasszonyról szól: d ette m ég azt sem tu d ja , m i a Szent Szeplőtelen S zív A sszonya címen. H árom ság? s elő tte h ird e ti k i a M ost összefoglalva: D ám széles ol Hölgy, hogy ő a S zeplőtelen F o g an v aso ttság g al rendelkezik, tu d a to sítá tatás. sul szereti s h aszn á lja p ro h ászk ásan A h a rm a d ik s negy ed ik részt te l a p a ra frá z ist, széles szem h a tárú lá jes egészében re n d jé n e k szenteli a tó k ö re s következtetései, izzó tá rg y szerző. Az A ssziszibeli szav a a m ai szeretete, példái, képei, élm én y szerű ko r em beréhez, fiai élettitk a i, s a átélése s átéltetése, v ilágos áb rá zo H arm a d ik R end tö rté n ete , e R end lásm ódja, nem kalandozó, egyenes ú jraszerv ezése Bello L é n á rt eg y e te gondolatm enete, világos fra n ciá s m es ren d fő n ö k k örlevelében. A F e m o ndatszerkesztése, h aszn á ln i a k a rences Iskola H ag y a ték á b an a R end rá s a — m in d erén y ei. A beszédre nag y vezető sz en tjein ek Szt. Ferenc, k észített írá sa in m ég több a p ro h ásza p ád u a i Szent, B o n av en tú ra, D uns kás len d ü let. A gondos k iá llítás a Scotus, T em esv ári P e lb á rt állít m é l váci K ap isztrán -N y o m d át dicséri. tó em léket. K é t fejezetb en aquinói Váth János. Szent T am ás és Boldog D. Se. Já n o s
ben n e lá tja v ezető jét D ám is. E fölé a ferences k a la u z fölé az tá n a m a g y a r-m isz tik a n a g y M estere, P ro h aszk a a d ja a len d ü letet. A k á r a Szent M argit, a k á r a S zen t M ór cente n n áriu m o s írá so k b a n vesszük azt szem ügyre. S zeressü k az E gyházat, követendő p éld ak é p ek e t á llít elénk X. Piusz, P ro h ászk a, F errin i, O zanam , Boszkó, M un, N ecchi, Bazin, P sichari, S onnenschein, S eipel szem é ly é b en k o rtá rsa in k ró l. M indegyik m ás-m ás te rü le te n szolgálta E g y h á zát. P ro h ászk a szav aiv al: „ahová az Isten ü lte tte őket, o tt illato ztak .“ A G audete in D om ino sem per! feje ze té ben S zent P ál, a n ép e k apostola lesz a főirán y ító n k . Á m re n d je alapító szentjeinél s P ro h á szk a d iad alm as világnézetén él szebben, jo b b an k i á l líth a tn a bele eb b e az örvendező v i lágba — K risz tu s felk en ése n élk ü l? U tolsó alfejezete a Hősi S zeretet á l do zatban a S zűz A n y án k ere sztü l v e zeti e l olvasóját.
W T H JA N O S
ARAMYFEISÉK, A M agyar Barát sorozatos kisregénye.
F olytatás. (2.)
a polgári iskola felől k iv ált a többiek sorából egy szőke fü rtű kislány s m int hogyha súlyos volna a A kedvelt Jen ő szűkölve húzódott m eg a szög terhe, féloldalra hajolt. B úzavirág szeme m egcsil letben. A pja rá p illa n to tt és a vérét, az édes form á lant, m ikor m eglátta Jan it. Igazított a gondosan já t látta viszont benne. R árippant a védekező fiára: vasalt kis köténykéjén. K a b átjá t k itárta, hogy k a r — Szerencsétlen, hogy vennének föl, hisz csú a nyaka kilátszódjék. Finom , ívelt szájacskáját szétszalasztotta s nem csak a tiszta fogsora, de az ballábad rövidebb a jobbnál! A tap in ta tla n letorkolásra Ja n i elsírta m agát: inye is kim osolygott. Zokogón, rázóan, keservesen és kitörő sírása csen Ja n i a fehér kabátján, sapkáján igazított. E gye nesre rá n to tta a derekát. Az ép láb ára helyezke des lem ondó beletörődésben h a lk u lt el. Míg a könnye felszáradt, rá éb re d t a tu d atra, dett, a fájóst pedig nyugtatóan előre tette. A leány a m ondott h elyre é rt s szinte súgva hogy a m in d n y áju k at egyform án szerető szíve, keze csak az an y ju k n ak van. Lám , tegnap is k etten b ű n kedveskedte: — Jancsika hozott? hődtek an y ju k ítélete szerint. K im ent a konyhára — Hoztam egy krém est, m eg egy m arék cua n y já h o z hozzásím ult s m egcsókolta áldott kezén kelit. keresztü l a szívét is . . . — Maga cukor, de jó! Irigyelni fognak a lá K evés készülődés előzte m eg Ja n i ú tját. Ez idő a la tt az édesanyja annyit sírt titokban, hogy ki nyok. szárad tak a Könnyei. A szíve köré fia vigasztalása A fiú le ta k a rta a to rta selyem papirosát s alula vont koszorút, hogy jó lesz és csak rágondol. S kis krém est k ín ált oda a lánynak. A zsebéből pedig k i kapricvánkost is k észített a feje alá, hogy nehéz m arkolt egy csomó cukorkakeveréket. sorsában kényelm esítse. A nyja a rövid, diákos n ad — A ranyos Jancsika . . . szeretem , m ert sok rá g hely ett hosszút v a rrt neki! L ád át készített a kávéízt hozott. m agyar asztalos. Ú jvidékig m egváltották vonatra, — Csak azért szeret? — p iru lt el Jani. onnan h ajó ra a jegyét és P e stre került, m ikor m ár — Nem, nem! N agyon szeretem . Édes, cukros gazdája m egküldte az útiköltséget. m aga — örvészkedett cicásan. A fiú áhítatosan nézett a lány h ajára. S zeretett Cukrászinas! — A fa lu n nem volt ilyesm i s a pajtásai, m ikor m egtudták, hogy hova k erü lt, n y á volna rá csókot hányni, de félt? M ert m ég annyira nem bátorodtak össze. luk m eg csu rran t a sok édesség elképzelésére. Ja n in a k fájdalm aiban ezek a találk ák festettek Ja n i nem igen raio n g o tt m esterségéért. E h etett torkig, am it csak m egkívánt. El is ro n to tta az első színcsodás világot. A találkozás kism éterűsége óriá héten a gvom rát és undorodva gondolt az édes sira nőtt, m ert szidás já r t a késlekedésért. Először ségekre. M ikor kö v ér m estere cafogón ízlelte a h a hazudott életében szem hunyorítás nélkül. — Nagy szaggatás állt a térdem ben! bokat, krém eket, és egyéb nválkaválasztó k ev eré E ddig a kínlódása, álm atlansága senkinek sem keket, ém elyedés fogta el. ö rü lt, h a házalni k ü ld okozott gondot. M it bánták, h a percnyi pihenése ték a m egrendelt to rták k al, m ert rendesen b o rra való nézett ki. H am ar tíz koro n át g y ű jtö tt össze. sem volt, csak hogy talpon já rt s gyorsan m egfor M ár-m ár beleszokott a cukrok, m ézek világá dult, ahová küldték. Most se a szenvedése, hanem ba, h a b á r igazságtalanság tö rté n t vele. H anem a a hasznavehetetlensége állíto tta m eg a gazdát: — Írd m eg apádnak, gondoljon valam it veled, lába, am i m iatt alkalm atlannak ítélte apja a tanítói pályára, fá it térdében. A fáidalom ból kínos szagga ha teh etetlen vagy. Még a nyakam on ragadsz és tások fejlődtek. J a n i panaszára anyja írt m esteré kórházi költséget zúdítsz a fejem re. A nyíltság elbúsította kevéssé Jan it, de felöt nek. hogy ben n alkalm azza fiát. Visszaírt, h o sv ha jó ü zletem bert a k a r a fiából, akkor fontos a náza- lött lelkében, hogy ezt a lán y k áé rt k ap ta és felen gedett. lás. U tóbb k italálta m estere, hogy déltájon m arad Közben kitavaszodott s napsütéses világ verte föl a pesti utcákat. Volt úgy, hogy fél héten át el Ja n i leginkább s akkor nem küldte sehová. Ám esett s a lucsokban fe lh ü lt Jan i lába s"szaggatásai a zsúrokra küldött to rták és sütem ények szám m egism étlődtek. Az inaskam rába nem igen szo lá já t akkor egyenlítették ki legbiztosabban, m ert ko tt a részvét bem elegíteni. V irág nem igen nyílik a férjek akkor érkeztek m eg a hivatalból. íg y az a m űhelyekben. A zért a m űhelyen kívül kereste egy óra körüli időt nem leh etett elszalasztani. A kislány várta: az öröm et Ja n i is. — Jancsika, Jancsika! tudja, m egleptek osztály H a a nap k isütött, délutánokon el-elm aradt Jan i a m egrendelt tortákkal, m ert a liget sarkán, társaim a Liget sarkán. Dicsekedtem a zsebrevaló
27
cukedlival s elkönyörögtek belőle. H igyje el, olyan boldog voltam , m ert m indegyik azt hajtogatta, hogy m ilyen kedves ideálom van. F ifi azonban le szólta. T udja, m iért? M ert nem adtam neki cukedlit. Azóta nem vagyok beszédes a Fiflvel! Ja n i boldog zav arral h allg atta a lázasan kereplő kis fru sk át. Elm élázott: óriásira nőtt az öszszekülönbözés szemében. — H át m eg se dícsér? — reb b en tette fel a lányka. — T udna értem ? — Az életem is odaadnám . — T u d ja Jancsika, de hiszen m aga olyan, rab! A jövő szerda ünnep s kim ennénk kettesben. V an m agának pénze? — Tíz koronám . . . — Ha kim ennénk s k in t uzsonnáznánk a zöld ben, m in t apáék. Ja n i ígérte, hogy elkéretőzik. A ztán az est fá tyoléban kezet szorítottak félszegen, k iv ált a fiú. M inthogyha m ondani a k a rta k volna valam it egy m ásnak, eleresztették, m eg ú jra egym áséba szorí to tták ten y erü k et. Összelopózkodtak s a h atáro zat lanságból elsúgta Ja n i elsőbbségi jogánál fogva: — Csókoljon m eg . . . A lány keveset húzódozva, leheletesen é rin te tte Ja n i pelyhesedő száját. S m in d k etten boldogan im ádkozva feküdtek le az este. A következő ünnepen m ár kéretőzés nélkül m eh etett J a n i a szabadba. A p ja felm ondta a helyét. Az ünnep előtt szándékozott áthurcolkodni Vizlhez, a lán y apjához lakatos inasnak. A G ellért hegyre m entek, am int m egbeszél ték. A lán y iskolai dolgokat csacsogott. A fiú itta szavát. Neki, a falusinak újság volt m inden: -— M ikor a kedves-nővérekhez jártam , m eg bántuk, ha h ib áztunk és m egígérte a kedves nővér, hogy im ádkozik értü n k . .. Még szentképet is k ap tunk, ha p á r hétig jók voltunk. Most a községi iskolában, M argit néni m in d já rt bejegyzi h ib án k at . . . A C itadella m ellé igyekeztek. Á rnyékában le telepedtek. Ja n i le te ríte tte felöltőjét, m int a ju h ászbojtár su b áját a kedvese alá. K eletről, m erre a C itadella v etette árnyékát, hideg szellő borzongatott tavaszi ru h á ju k aiá s a napos oldalra hurcolkodtak. A „su b át“ Ja n i em elte föl, de nem valam i d rá m aian k an y a ríto tta panyókára, hanem a hóna alá gyűrte, hogy a csomagot vihesse. A ztán a subára k irak ta az enni-inni v a l ó t . .. A lán y k a k iv ette Ja n i kezéből a csomagot és háziasszonyosan szétterítette. F alatozásnál az ízesebb falato k at odakinálta Janinak. Sőt a szájába is dugott, am iből h arap o tt m ár. — A fiú az első kínálásnál elm élázott. A szá jához közelítő ízes fa la t elől elkapta fejét. A lán y ka m egbotránkozva nevetett. — De nag y csacsi maga, Janika. A fiú esengve k érte vissza a sütem ényt. —■Ugye utálja? Jan i addig könyörgött, m íg m egkapta az el szalasztott édességet. A ztán habkönnyű sem m iséget, iskolás dalokat énekelt Jan in ak a lány. A fiú érezte, h o g y ' közvetlen, kedves, de nem volt rá szava, hogy m ért tetszik neki. V álogatott a jelzőkben: P acsirta, Vadgalam b, Fülem ile, de egyik sem volt találó, ahogy a lány
28
m otyogta apró bohóságait ölbe fe le jte tt kézzel. E rre a kézre rá e jte tte dolgos kezét Jani: — Lyra, édes Lyra. A lán y k a m egdöbbent s tág ra k erek ített szem mel kérdezte: — M it mond, Jancsika? — Lyra, arany L y ra lesz a neve. A lánynak tetszett s nyájasan húzódott szét a szája: —■ Lyra, Dal! tetszett apró koponyájának, hízelgett neki s cse ttin tett nyelvével: L yra, Dal, Jaj, be Cukros m aga Jancsika! A tavaszi szellő té ríte tte józanságra őket. M ár alkonyult. Szedelőzködtek. Az égen kigyulladt az esti csillag. A hegy lábánál pedig a m illió villany fény. 2. RÉSZ. Míg a fiú s a lányka tavaszi idilt játszottak, L akyéknál szerencsésen körülevezték az árverést. Laky lefizette a követelt részleteket, és a m ellék költségeket. T ekintélyesnek induló pocakját joggal sim ítja körül. Evés u tá n kiadja a jelszót: —■ G yerekek, imádkozni! A kis buksi fia összeteszi kövérkés kacsóit, félrebillenti fejét, angyalosság szárm azik arcára s pötyögi anyja nyom án: — Jézus . . . é t e l t . . . ita lt a d o t t . .. A z é rt.. . neve legyen á ld o tt. . . U tána a keresztvetés is tagolt, vontatott, gond talan. Húzni kell belőle a szót. K övér kezét a hom lokára em eli s m intha nehezen hajo ln a kö nyökben a zsírvánkosoktól: A tyának és F iúnak . . . m ondja s tiszta szem ének kékjét k ö rü ljá rta tja az asztalnál ülőkön. Micsoda kom olyság kell ahhoz, hogy el ne m osolyodjanak e szelídségen. V égre a szó kiér be lőle: Istennek nevében. Ámen. Szellem kezek m ost m ár letörlik az áhítatos kom olyságot az arcokról s elővillan a nap egyegy finom szájvonításban. A kicsi is nevet s anyja fejbeöklözi gyengéd szeretettel: -— M it nevetsz? S a szöszke fejből elővillanak a ritk a növésű tejfogak. A ztán lecsúszik a székéből s apja fiaként m egsím ogatja kis pocakját. A családias m egelégedett képbe azonban belesúg egy sóhajtás: — Szegény Jani! V ájjon hogy ízlett neki az új asszonyának főzte? íg y csak édesanya fohászkodna el az ebéd vé gét távoli vére után. L akyt megcsípi felesége szava. M egakad m egelégedett szuszogása: — Itth o n sem tra k tá lta d pástétom m al. Gye reknek jó a vasszeg is. Ezzel lefú jták volna Ja n i ügyét, ha a buksi fejecske apja felé nem vágja szokott m ódján és hangján m eg nem kockáztatja: — Ne fillents! A lányok s Jenő úrfi nem b írjá k tü rtő ztetn i nevetésüket. A pja intelm ekben részesíti kisfiát, m inők nem tejfogakhoz’ illenek, am in a gyerm ek mosolyogni próbál. U toljára pálca kerül elő a sarokból és J a n i ért összeszidja L aky a feleségét: — Nekem ne hozakodj elő oktalan aggodal m akkal! Az asszony h allg at és csak jobban szívéhez nő Ja n i fia, m int itthonlétekor. „M ert akiért szen-
J
J
vedni kell, az m indég édesebb lesz a jó anyai szívnek“. A gyerekek v iharváróan b ú jn ak össze s gond talan áb rázatu k at egyszerre gond felhőzi. L aky észbekapott, készakarva kerüli a további összekoccanást. Á riádnéfonalat keresett. Föl s alá jártáb an húzogatta m aga után, hogy vissza ta lá l jon a békességhez. M iben egyezhettek m eg jobban, m int a fényűzésben? — M egrendeljem Csehországból a vászonneműeket? * — Részletre, lassankint lefogy, — egyezik bele a felaján lo tt ú tb a Lakyné. A gyerekek is hozzájuk nőttek a nagyzolásban, s Jenő és Jelena is bele szóltak a tervezésbe. Ja n i kezet csókolt új asszonyának. Közepes term etű, te lt asszony volt. G öndörén karikázták körül fejét, arcát, n y ak át a szőke, szinte kese fü r t jei. A rca rózsásan p iru lt. J a n it m egnézte s tetszett neki, am ért kezet csókolt. A m űhely egy forgalm asabb utca szuterénjében volt. A b érházban két polgárista lány lakott. L yra és Fifi. Az asszony kereste, hogy m it kérdezzen J a n i tól: — H ivatalnok az apja? — Igen — m ondta szelíden.
— S m ért adták iparosnak? —- M ert kedvem volt — fedezte családja be csületét Jani. —■Iskolát is járt? — H árom polgárit végeztem. — Persze rossz tanuló volt. S az ilyent v argá nak szánják a latein er papák. L ateiner — ezt csak érezte, de nem érte tte a fiú. A zonban a m egrovást, hogy rossz tanuló, nem engedte el: — Csak egy jelesem volt ném etből. A többi kitűnő — felelte kem ény védelm ét. Az asszony m egérezte a védelm et: — I tt élelmesség, ügyesség, szemesség és erő kell, pedig ahogy látom , vékony dongájú legény; Most m ár m ehet a m űhelybe! . . . Jan in ak szent p illan at volt, hogy L yra anyjá val beszélhetett. Jövőjét pedig áldotta, am iért ná luk lehet inas. H evítette ez s önkéntelenül kigom bolta a felöltőjét. Az asszony bosszankodott, hogy m egfogta a kam aszból valam i. Mi érdekli, m ikor a lán y át Jani cukrászinas korában m egfeddte a fiú m iatt? B elát ta, hogy lánya bimbó szívét k in y ith a tta a barna fiú finom m ivolta. Míg szórakozottan tö rü lg ette a szekrény csecse becséit, ak aratlan u l m ondotta: „Adok én neked Jancsikét!“ (Folyt, köv.)
É nek Jézus szent N evére 1 ^
Jézus Neve, — hold karácsony éjen,
Nevedért szenvedni vágyik szívem,
Hol arái fátyla szőve lett, —
S lelkem, mint galamb repül Feléd!
Tűz vagy és Forrás a lélekm élyen,
. . . A Te Szíved gyfözzön m inden szíven,
Kegysugár a bűnbánó felett!
A ki bús Földünk m egszenteléd!
Szűzanyánk ajkán e N év tömjénez, Míg a lelke, m int a hárfa zeng; —
Neved fénylik fent, a m agyar Égen, És keresztünk Véled összefűz . . .
Békeangyal csengetyűz e Névhez,
Tedd hazánkat oly naggyá, mint régen:
S hívein Szentlélek szárnya leng!
Hisz’ m iértünk esd a Szép szent Szűz!
Mint a hajnal ég Siralm as Völgyön,
Szent N eved lesz biztos védőpajzsom
S szól harangja szép Erény Hegyén;
Ü dvösségem ellenségi közt,
Bánatunkra vígassággal följön,
És halálig, hőn, im ádva vallom, —
M int Nap, — és nincs V éled már szegény!
Míg fejem re ékes m irtuszt kötsz! .
Isten -neved oly nagy, m int az égbolt;
Hála és dicséret Néked, Urunk,
Téged hirdet csillag, csalogány;
Mert bölcsőd lett a fehér oltár!
Isten álm a s a m enny a Tiéd volt.
Neved félve, vágyva ráborúlunk:
. . . S Szíved sebzett, . . . \r c o d haló vány!
Boldogságunk Titka, ím ’ ott vár!
Jézus, J éz u s!. . . édes rózsaillat: Felüdíti lelkünk tavaszát, M eggyógyítja sebzett szárnyainkat S visszaszerzi az örökhazát! K osztolányi Angéla.
29
H eves. A re n d i község m inden hó h a rm a d ik v a s á rn a p já n h av i gyűlést, és h a v o n k in t egyszer elöljárói é rte k ezletet ta rt. A R end ta g ja i m inden h ó n ap m ásodik v a s á rn a p já n stációt végeznek a tisztító tű zb e n szenvedő lelk ek ért. M inden h ónap utolsó v a s á rn a p já n pedig engesztelő-im aórát az egész v ilág b ű n eiért. F a rsa n g h á rom utolsó n a p já n pedig S zentségim ád ást ta rto tta k . A re n d ta g ja i k iv e tté k rész ü k et a sajtóapostolkodásból is. E la d ta k 175 drb. M issziós-N aptárt. 475 drb. im a fü zetet; 200 drb. stá ció s-fü zetet és 400 drb. K azán i Szt. S zűz-képet. A ren d ta g ja i já ra tn a k 20 p éld án y t a „M agyar B a rá t“ és 5 p éld án y t az „Isten d alosa“ c. folyóiratokból. S zín elő ad ást ta r to tt a re n d k é t alk alo m m al. Az e g y ik n ek tisz ta jövedelm ét, 200 P -t, az ú jjá é p íte tt orgona ja v á ra, a m á sik n a k jö v ed elm ét pedig, 644 P -t, a R end i O tth o n a la p já n a k ja v á r a fo rd íto ttu k . A z egyik ren d i te stv é r 1 négyszólam ú sek resty ecsen gőt és 2 drb. díszes m isek ö n y v ta r ;ót aján d é k o zo tt a te m p lo m n a k 240 P é r tékben. Egy ren d i n ő v ér a „D iák O tth o n ra “ 175 P - t g y ű jtö tt és Misszió ja v á ra b ek ü ld ö tt 4 kg. bélyeget. A ren d i község 3 szegény g y erm ek n ek k a rá c so n y ra új fe lső ru h á t a já n d é k o zott és a szegények közt kioszto tt 134 pengőt. H ídvégi József titk á r. Domaháza—Kissikátor—Hangony— Szentsimon. — E gym ás u tá n h ely ez k ed n e k el a h angonyi völgyben, de n em egym ásm elleit, egész életére m egem legeti, a k i az ózdi v a sú tá llo m ásról D om aházáig kocsikázott. A zonban m inden fá ra d a lm a t m e g ér dem el az a k is te rc íá ríu s-tá b o r, am ely ebben a hosszú völgyben A s sisit jelen ti. R itk á n ju t h o zzáju k fe rences pap, így h á t úgy v á rjá k , h a ll g atják , isszák m in d e n szavát, m in t a
m essiásét. M ég decem b erb en já r t a M ag y ar B a rá t szerkesztője D o m ah á z á n és K i s s i k á t o r b a n , ö t n ap o n k e re sz tü l m in d en d é lu tá n a te rc iáriu so k k a l te lt el. O k tatás, kö zös im ádság, fo g ad alo m tétel te tte em lékezetessé a szép d élu tán o k at. P edig de m essziről jö tte k össze a te stv érek ! B o r s o d s z e n t g y ö r g y ről, D é t é rrő l, S z e n t s i m o n ró l is voltak. J a n u á r 30—fe b ru á r 3-ig H a n g o n y b a n és S z e n t s i m o n b an ren d e ztü n k terciáriifs n apokat. I tt m á r reg g el is, k o ra d é lu tá n is v o lta k elm élkedések, G yerty aszen telő B oldogasszony n a p já n p edig 14 n ő v ér fo g ad alm at te tt. Ü n n ep ség ü k et szin tén m essziről tis z te lté k meg. Ü jra m eg jelen t egy s z e n t g y ö r g y i n ő vér, k e tte n p ed ig H o d o s c s é p á n y ból g y alo g o ltak á t jó sá rb a n a
hegyen. Buzgó te stv é re k élik a fe rences szellem et ezen a v idéken. P á r a tla n bensőséggel élik a te stv ériség kö telék ét, ö sszetartan ak , áldozatot hoznak, buzgólkodnak. V elük m in d en t elér a pap, — m o n d ta m ag a az a d m in isz trá to r főtisztelendő ú r. H an g o n y b an egy n ag y o b b acsk a Szent F eren c szobrot is m eg áld o ttak . Szent F eren c szobra m in d en felé tem p lo m a in k dísze, ahol a te stv é re k m egszer vezkedtek. K a l á s z Jó zsef dom aházi p léb án o s és T r i z n a B éla szentsim oni ad m in isz tráto r igazgató u ra k bölcs vezetése n a p ró l-n a p ra m ély íti te stv é re in k le lk éb en a ren d i szellem et, segíti tö k életesség re az erén y es életet. S zen t F eren c A ty án k á ld ja m eg ezt a szen t völgyet, s árassza a te lk ek b e U m b ria szelle m ét! — i —
tosan szép képet idejében juttatjuk el az imádkozó testvérekhez. Ara szintén 3.— pengő.
A lurdi ájtatosság országszerte n ag y buzgósággal folyik. E gyesek egy fo ly táb an v ég zik tizennyolc n a pon k ere sztü l a jelen ések im ádságait, m ások csak k ile n ce d et ta rta n a k , is m é t m ások a lu rd i jelen és n a p ja in jö n n e k össze im ád ság ra. K ü lö n szí nes lu rd i k é p e t is k é s z ítte tü n k M ár to n L ajo s festőm űvésszel, a k liség y ár id e jéb e n el is készítette, a k lisé szál lítá sa közben azo n b an zav aro k tö r téntek, s m in d a m ai n apig n em ta lá ltu n k r á az elv eszett kü ld em én y re. T e k in te tte l a rra , hogy a legtöbb h e ly en a je len é sek e t a lu rd i jelen ések n a p tá ri n a p já n végzik, a k é p e k e t e l k észíttetjü k , é s ren d e lő in k n ek fo r galom ba hozzuk. Á ra 3.— pengő. A fájdalm as Szűzanya kilencedje k edves te stv é re in k m árciu si közös im ádsága. M int az eddigieket is, ezt is engesztelésü l a já n lju k föl a b ék é ért. A z á h íta t em elésére szin tén szí n es fá jd a lm a s S zű z-k ép et k észítte tü n k , am ely e n a gyöngyösi kegyszo b o r m ását fe ste ttü k meg. A csodála
II J
K Ö N I
A p a n n o n h a l m i f ő a p á ts á g S z e n t G e l le r t f ő is k o la é v k ö n y v e a z 1 9 4 1 /4 2 t a n é v r ő l. K özzéteszi D r. K ocsis L én á rd fő isk o lai igazgató. A ta rta lm a s évkönyv fényes b izto síték a a n n a k a b e n ső séges k u ltu rm u n k á n a k , a m e ly a b e n c é sre n d ta n á rk é p z ő fő isk o láján e lle n á llh a ta tla n le n d ü le tte l és le g szig o rú b b tu d o m ányos felkészültséggel fo ly ik . D r. C sóka I. L a jo s : „A m agyar tudom ányosság m egszervezéseinek k ísé rle te i a 18. században“ c. é rte k e z é sé b e n ala p o sa n és b e h a tó a n v ita tja m eg a k é rd é st új sz e m p o n to k sz e rin t m egvilágítva. R ad ó P o l i k á r p : „ A d alé k o k a litu rg ia tö rté a e t b ib lio g a fiá já h o z “ c. érte k ez é séb e n k im e rítő b ib lio g ra fik a i a nyagot dolgoz fe l a szerző ism e rt szakszerűségével és lelkiism eretességével. D r. Sám son E d g ár : „ F e je z e te k a k ép ző s g y a k o rító ig é in k b ő l“ c. é rte k ez é se b iz ta tó tu d o m á n y o s k ezdem ényezés arra, hogy a szerző a lap o s tájék o zo ttság a és üg y szeretete m ég nagy tu d o m ányos e re d m é n y e k e t fog p ro d u k á ln i. D r. S árközi P á l : „A k ö rm é ré s“ c. é rte k ez é séb e n a la p v ető m a th e m a tik a i p ro b lé m á k a t fe jt k i a tu d ó s sz a k em b er alaposságával és éleslátásával.
Szent József tisztelete a k eresztén y h ív e k ősi erénye. A z ájtato sság m eg k ö n n y íté sé re sz en tk ilen c ed -ájtato sságot a d tu n k k i u g y an a b b an a beosz tá sb an , m in t a tö b b i szen tek ét szer k eszte ttü k . Szent Jó zsef ü n n ep ére sz e re te tte l a já n lju k k edves olvasó in k n a k ú j k u ltu szfü zetü n k et. Szent A ntal kilencedjét több m in t egy éve n élk ü lö zik híveink. M ost ú jr a m e g je le n íte ttü k a p á ra tla n si k e rű k u ltu szfü zetet. P. K iss Szaléz MINDENT AZ IS TENÉRT cím ű m ű v é t sok ezren k e resik . M ost je le n t m eg h a rm a d ik k i ad ásb an . Űj cím lappal, az Isten i Sze re te t L eán y ai T á rsu la tá n a k m ű k ö d ését ábrázoló k ép ek k el é k e síte tt új k iad ás á ra 5.— pengő. Az eddig b e fu to tt ren d e lése k et p á r n ap m ú lv a leb o n y o lítju k . S z ere tettel a já n lju k m in d en olv asó n k n ak P. Szaléz n ag y sik e rű m űvét. Szent Bonaventúra BESZÉLGETEK A LELKEMMEL cím ű m ű v é t is igen sokan k eresték . Ez k é s z te te tt b en n ü n k e t a rra , hogy a szeráfi d o k to r h a lh a ta tla n m ű v é t ú jr a m e g jelen te s sük. K é t h é te n b elü l fo rg alo m b a is hozzuk. A m űvészi k iá llítású könyv á ra 4.— pengő.
¥E K
A fő isk o la é le té rő l való b eszám o ló tü k ö rk é p e az elm élyedő, m agasszínvonalú ped ag ó g iai m u n k á n a k , a ta n á ro k e lh iv a to tt ságának és tu d o m á n y o s é rd e m e in e k , a m e ly ek az egyes szerzők tu d o m á n y o s m ű k ö d é s e in e k bőséges b ib lio g rá fiá já b ó l világla n a k ki. S z e r e le m a v i h a r b a n . Irta M érő M ihály. E gyrészt Z rin y i Ilo n a és T h ö k ö ly Im re sz e re lm i tö rté n e te , m ásrészt B aán J u d i t és P e th ő S á n d o r n e m e sa p ró d egymásrata lá lís a a kis reg én y tárgya, a m e ly b e e lle n á llh a ta tla n e r vei szövődik b e le B á rk án y i Já n o s fe re n c es p á te r fe n k ö lt szellem ű m u n k á ja . B á rk á n y i n e m c sa k re n d jé n e k kiváló tagja és re o rg a n izá to ra, h a n e m fo n to s d ip lo m á c ia i m issz ió t is tö lt be Z rin y i Ilo n a u d v a ráb a n . A k u ru c v ilá g színes leírása, P e th ő S á n d o r n e m e sa p ró d m eg té ré sé n e k m e ste ri rajza, Z rin y i Ilo n a és T h ö k ö ly Im re u d v a rán a k é le th ű k é p e, B árk án y i Ján o s m issziós és d ip lo m á ciai k ü ld e té sé n e k érd ek fe sz ítő e n le b ilin cselő ecsetelése m u ta tja , hogy a szerző a v ato tt kézzel n y ú lt a tém áh o z, a m e ly et elev en , g ö rd ü lé k e n y előadásával érdekessé és vonzóvá tu d o tt te n n i. D r. B e n k o v ic h Is tv á n .
G A L A M B D ü I FJ Ü S Á G I
R O V A T
Rovatvezető: Dr. M onostory E lekné Eger, V.écsey-utca 25 szám. ELŐRE! A hold a ra n y t á rn y é r ja m ost kel fel a hegy felől. L eventék, deli ifja k so rak o zn ak tá m ad á sra. A v édők m á r egy fél ó ráv a l ezelőtt elhelyezked tek. N ekik könnyebb ;a dolguk, hisz ism erik a te rep et, de m i tám adók, v id ék iek vagyunk, és azt a hegyet m ég n em ism erjük. B e á llíta n a k egy vízm osásba. A p a ran cs: egy kb. 500 m é te rre lévő erő d be m inél észrev é tle n eb b ü l b eju tn i. N em v alam i kellem es. R ajo m m al in duln om kell. A k ü r t szól, tá m ad á st parancsol. M egindulunk. V alam i n y o m asztó g y ű rű sz o ru lt a szívem re: h á th a eltév ed ü n k . N incs idő gondolkozni. N eki in d u lu n k . L assan, kúszva, csúszva, h alk an , csendesen. A p erc ek ó lom lassúsággal m ú ln ak , — de m ú l nak . V égre b e n t vagyunk. A veszte sé g ü n k n e m nagy. C sak egy fiú n k a t fü le lte k le, m e rt m e g h ajig ált egy védőt, m o n d v án : biztosan nem érzi. V égre szól a gyülekező, a víg tro m b ita. M egelevenednek a bokrok, és m in d en felő l vid ám d iák o k és lev en té k b ú jn a k elő. V o nulnak a gyüle kező hely re. H ogyan is gondolhattam , hogy el té v e d tü n k . H iszen m in d e n ü tt volt v alaki, ak i fig y elm eztetett volna b e n n ü n k e t: hová, m eddig szabad m e n n ü n k . S a k ü r t szav át m e g h allh attu k v o ln a a k á r m e rre bolyo n g tu n k is. A k árcsa k az életben. H a keressük a jót, m in d e n ü tt v a n v alaki, ak i m e g m u ta tja a helyes ú ta t. És a k ü rt, az Iste n hívó szav án ak k ü r tje m indig hallható. M ié rt féln é n k h á t az élettől? C sak m e n jü n k előre, m indig előre! Piúkovics István, Mohács. A LEGSZEBB TITOK. Á b el-á ld o za tk én t száll lelkem fel, a m agasba Iste n felé. M egsem m isülve h u ll a M indenható csodás tró n ja elé. I s te n ! . . . H atalm ad á rn y é k á b a n m ily tö rp e gnóm az em ber. É n gyarló sem m i m égis H ozzád fu to k . . . U ram köszönöm, hogy te re m te tte d a napot. K öszönöm a fényt, a m elegséget, köszönöm, hogy élvezhetem ezt az életg y ö n y ö rű sé g et! . . . K öszönöm , hogy élek és hogy látok, hogy ism erh etlek Téged a legszebb Valót, a legcsodálatosabb T itokzatosságot. Bencze Mária, B udapest.
C
MEGTALÁLTAM. Éltem . J á rta m a v ilág b an , kacag tam , d a loltam , s csak n é h a ju to tt eszembe, hogy v alam i h iá n y z ik . . . G yenge v irág v o ltam . . . A szél vég ig h u llám zo tt szirm ai m on, illa to t hozott, és v itt, s a nap a ra n y á b a n him bálóztam . A ztán n é h a rám c sap k o d o tt a jég, vert, ü tö tt, s én inogtam . S írt a le l kem , a n ap k isz á ríto tta k ö rü lö tte m a földet. E lla n k a d ta m . . . E gyszer Valaki áldó esőt küldött rám. A zt hittem , ez is h iába. De az tá n fele g y en esed ett a száram , s a szirm okba v isszatért az illa t és a szín. A zóta kacagok, és dalolok, és élek; Ű j v é d ő s z e n tü n k . —boldog vagyok. Ü gy érzem , sem m i, sem m i n em h iá n y zik életem ből. M eg találtam K ris z tu s t!! ! ... KIS MÉCS! Litvay Piroska, N agykanizsa. Z ord sö tét este van, h az a ballagok. Jé z u sk a h áz án á l kissé m egállók. M ilyen eg y ed ü l van! B iztosan fázik. MIT SOHA SENKI MÉG . . . L áb á n ál csak egy kis m écs szipor H a ta r k á r a festv e k á z ik . pih eg az e s te ,. . . B em en n ék Hozzá, — de m it a d ja k piheg az é l e t,. . . [néki? s eg y -eg y eltév e d t K ab áto m at? T alán felm elegíti. esti csavargó Nem! m ás ajá n d é k o t k é r Ö m ost tova-su h an ó , [tőlem. h a lk lé p tek k e l T iszta g y erm ekszívem adom cserében. m osolygva ú tr a k e l,. . . H a elfogy a z olaj, k ialszik a mécs, s m ély en az erdőn D e szívem Te é rte d m in d ö rö k k é ég! búsan , m erengőn Kalocsai Mária, K assa. m éla g o rd o n k a elh aló h a n g ja EGY DOMINIKANA-JELÖLTNEK.
dalt fakaszt bennem, nem tudom, velem mi történik akkor,...
d a lt kezdek, százszor. S szeretnék énekelni,
m it eddig senki, soha senki m ég ,... szívem lá zb a n ég; — szem em lezárom , s úgy lesem , várom , m it d alo lh atn ék ? . . . m it so h a senki még. Kubik Pál. ö IS ILYEN LEHETETT. 9—10 éves v o lt ta lán . K is m u n k á s gyerek. Szem e nag y , égkék. H a ta l m as ta lic sk á t to lt, k ö v ek k el teli. C sontos kis keze erő sen fo g ta a nagy alkotm ányt. S egyszer csak m egállt. Égő te n y e r é t m aszatos, foltos ru h á já b a törölte, m a jd rá fú jt. A zu tá n ú jr a n ek i a k a rt indulni, de n em m ent. M egint p ró bálk o zo tt . . . , n e m b írta . . . Segítségk érő e n n éz ett k ö rül. Bájos, szom orú kis a rc a felém fo rd u lt, n ag y szem ei k érő é n n éztek rám . R a jta m v alam i m eleg érzés ára m lo tt k eresztü l. Ö n k én tele n ü l a r r a gondoltam : az Űr Jé zus is ilyen lehetett kicsi korában. E lin d u ltam felé je . . . M indennél tö b b e t ért, m ik o r az a k ét tiszta , csillogó g yerekszem m e le g -h á lá sá n rá m n ézett: köszönöm kisasszony. M ecsek Gitta.
R e k ed ten szól a tánczene, H an g o k v ih a rz a n a k bele. P o k o lt k iá llt a saxophon, S a lég en csen d b en átoson, — M íg ö rv én y lik a vágy szele, — A h a lá l titk o s érzete. A h a lá l fájó érzete. É desen zsong az A ve ma, K íséri csendes, h a lk ima. Ü dvöt zenél a sok soror, S a lég en csendben átoson, M íg lág y an búg az orgona, A h a lá l hívó szép szava, A h a lá l hívó szent szava. Zrinszky László, B udapest. AKARATIZM OSlTÁS. A k a ra tu n k sz ab ad ság ra született, de hogy csak u g y an sz ab a d d á legyen, m a g u n k n ak k ell k iv ív n u n k ! Állandó
harccal és önmegtagadással!
Az a k a r a t fe lsz ab a d ítá sán a k isko lá ja k ettő s irá n y ú : cselekvő és le mondó. Az egyik a készséget, a m á sik a fékező e rő t fejleszti ki b en nünk! M ind a k ét irá n y b a n egyszerre k ell dolgoznunk. H ittel, szent r e m énnyel, k ita rtá ss a l és len d ü lettel! A p e ty h ü d t a k a ra t is kőkem énnyé leh et, h a é r tjü k a m ó d já t az a k a ra tizm osításnak. Előre! M inden áldozat á rá n kem én y a k a ra to t k ell kiizm osíta n u n k , m e rt Krisztus követése sza
bad és erős akaratot kíván!
Szabó László Zoltán, Győr.
31
U J KÖNYVEKErvin Gábor: KULTŰRA ÉS EM BERISÉG. Je le n k o r kiadása. B u d a pest, 1943. 103 old. Az em beriség létesítése felé való h alad ás vagyis az inten cio n ális egy ség elérésének p ro b lé m á já t sz ó laltat ja m eg az ism ert n ev ű író. A kérd és átfogó te rm észete m á r m ag áb an véve is nehéz fe la d a t elé á llítja a k u ltú rfilozófust. B enne egy egész világot kell feloldania — az em beri te rm é szet alapján, m ely m in d en d iffe re n ciálódása ellen ére is, tö rh e te tle n erő vel ha^ad az egyetem es, az in d iv id u ális élet h a tá ra in tú lm en ő egység fe lé. Ez a fokozatosan és tö k é letlen á l lom ásokon k ere sztü l halad ó fo ly a m at, a k u ltú rá iét. S zerzőnk ezen a m etafizik ai alap o n in d u l el a k u ltú ra fo g alm án ak a h u m a n itá sb ó l való le vezetésével, és m e g n y ilv án u lási m ód ja it a tu d o m á n y b an és a m ű v észet ben keresi. A z em beri term észet, m elynek fe l fo g ásában Szent T am ás egyediség elm életének követője, m inden in te n cionális tö rek v é s alap ja. U gyanez a té te l szab ja m eg a tá rg y a lá s ra k e r ü lő feje ze tek so rre n d jé t és a n y a g át az egész m un k áb an . Ig azolásaiban logi k u sa n ju t el az idő és térfeletti- em berig, ak i végered m én y b en a v álto zandók felett, az örök k év aló k b an lá tja m eg az ó h a jto tt egységet. E rre azonban sem az erkölcs, sem pedig a v allás sem vezet, m in t a k u ltú ra m egnyilvánulási m ódja, h an e m a tu dom ány és m űvészet. M ert az e r kölcs a tu d o m á n y ra, a v allás pedig az élm én y ek re épül. A v allás a te r m észetfelettit nézi s így nem célja a k u ltú ra ápolása. K ét ren d sz ert ism er, m ely m in teg y összefoglalja az egész kozm oszt az em beriség szám ára: a fo g alm ak re n d sz e ré t és az élm énye két. íg y a tu d o m á n y és a m űvészet m e lle tt a vallás, jó lleh e t a leg tö k é letesebb inten cio n ális egységet n y ú jt ja, alig ju t szerephez. A kom oly átgondolásból fakadó és a m indvégig csillogóan szép, érté k es könyv olvasásánál, szinte állandó k í sérőjéül szegődik az o lvasónak az il lu sztris szerzővel való v ita tk o z ás v á gya. O ka enn ek elsősorban ta lá n az, hogy az eddigi szokványostól eltérő té te le it röviden, m in teg y átm enetileg igazolja csak. É pen ez ért fé lre é rté sekre a d h a t okot. Ü gy is búcsúzunk kom oly m űvétől, m in t am elynek bő vebb, m eggyőzőbb fo ly ta tá sá t v arju k . P. Dr. László Ákos, 3 . F. El. A JÓ ISTEN CSALOGÁNYA. Szalézi M űvek kiadása. S zent T erézről n ev ezett R ó b ert a ty a kedves és lélekkel ír t m u n k á já t fo rd íto tta P. G yéressy Á goston m a gy arra. A kis könyv m inden sora csak egyetlenegyre törekszik, hogy m e n tü l h ű b b en elénk tá r ja a K isded Jé zu sró l n evezett S zent Teréz te rm é szet szeretetét. K is T eréz ö n é le tra j
32
zéból, leveleiből, k öltem ényeiből és a jelö ltek n ek a d o tt tan ácsaib ó l g y ű j tö tte össze R ó b e rt aty a m o n d a n iv a lóit. N em is ő beszél, h an e m beszél te ti S zen tü n k et, hogy elbájoljon, m elegséggel, á m u la tta l és m in d en ek fe le tt h álás sz erete tte l te lítsen a n agym inden ség alk o tó jáv al, a 'J ó is te n n e l szem ben. T izen h áro m feje ze t ben g y ű jti össze a szerző K is Szent T eréz gazdag le lk én ek m eg n y ilatk o zásait, felk iáltá sa it. M egjelenik itt a csillagos ég, az orkán, a h atalm as h egyek és tűzhányók. Szót k érn e k a m a d a ra k és a b árá n y k a, a k u ty u so k és a kis csibék. L elk ű n k b e lopódzik az idő és a h arm a tcsep p titk a , a li liom ok k arc sú ság a és az élet N apja. M egism erjük a vas és a tűz, a m é cses lá n g ja in a k ta n ítá sá t, m ajd meg azt, hogy m i m in d e n t v á lto tt ki K is S zent T eréz leikéből az ig én y telen kis nád, a rin g ó kalász, különösen pedig a fá k és a virágok, hogy a ró zsák at és tö v iseit n e is em lítsem , h i szen ezekkel te listeli v an élete M eg világosodik elő ttü n k végül, hogy mi k ív á n t lenni, hogy az ő jóságos Iste n én ek öröm ére tu d jo n len n i: m ago k a t szóró kis m ad ár, énekes, ecset, játék lab d a , k u g lib ab a, pergőcsiga, kaleidoszkóp, k e se rű orvosságot m a gáb an re jtő orvosságos üveg. Az u to l só feje ze tb en m eg aján d ék o z b e n n ü n k e t R ó b e rt a ty a a leg ú jab b esem é nyekkel, m ely ek S zen tü n k k el k a p csolatban tö rté n tek . V égül a szeré n y en önm ag át feled tető fo rd ító lep m eg n éh á n y k lasszik u s m o n d attal, hogy rá m u ta sso n a Jó isten C salogá n y á n a k em beri, kegyelm i fejlő d ésé re, s vele észrev étlen ü l is n ev eljen , a k isterézk és életm ű v észet g y ak o rlá sá ra serkentsen . H ála ezek ért a töm ör m o n d a to k ért és a k itű n ő fo rd ításé rt. — C sak azok n e n y ú lja n a k ez u tá n a kis könyv u tá n , a k ik az t hiszik m agukról, hogy m á r elég gazdagok, de a k ik nem esedni k ív á n n ak , azok in káb b m a o lv assák és kövessék, m in t holnap. Á ra csu p án 1.80 P. P. K iss Szaléz, O. F. M. KÉT KÖNYV. Az Angolkisasszo-* nyok b u d ap e sti ta n á rk é p z ő jé n e k és veszprém i tan ító n ő k ép ző jén ek félszá zados ju b ileu m a alk alm áb ó l k é t é r ték es m ű s a rja d t k i a nev elés iro dalm ából: Az egyik M arczell M ih á lytó l Ward, M ária pedagógiája. B udapest. A S ze n t Istv á n Társ. kiadása. 1943. ■ — (277 old.). E b b en a k iv áló szerző, (m aga is jeles és ism ert pedagógus) az A ngolkisasszonyok g y ak o rlati n e velésének ala p ja it, g yö kereit k u ta tta föl és á llíto tta össze a tiszte letre m él tó alapítón ő életéből, gondolataiból és az A lapszabályokból. E gyetlen gyökérszál sem k e rü li k i a szerző m élyen látó szem ének figyelm ét. Tollá t az intézm én y alapos ism erete és szeretete irá n y ítja , és ez a m elegség szinte költő i szépséggé válik, am ikor m e g rajzo lja W ard M ária élő szobrát; az aláp ító n ő ét, ak i „erős volt, m in t a g yém á n t és gyengéd, m in t egy an ya “. M indenki so k at ta n u lh a t e k ö n y v ből: azok. a k ik az A ngolkisasszonyok
in tézetéb en nevelkedve, sohasem tu d n ak elszak ad n i m ásodik o tth o n u k tó l — öröm m el fe d e zik föl a kö n y v b e n e n n e k a m in d ig korszerű n ev elésn e k titk á t; de azok is fele letet k ap n ak , ak ik a nevelés szent m u n k á já v a l fog lalkozva, szü n telen ü l azt k érdezik: „M it akarsz, U ram , hogy a rám b ízo tt le lk ek e t a Te dicsőségedre n ev elh es sem ?“ ,,— V edd, olvasd, és te is h a so n ló kép en csele ke d jél“. U gyanezzel a K risztu sh o z hű és m égis — azaz épp en azért m indig korszerű nevelési szellem m el v an lelki k ap cso latb an a m ásik m ű is: dr. R ejőd Tiborétól A lé lek ke rté szet m ű v é sze te (K orszerű leánynevelés). K ia d ta a v e szp ré m i eg yházm egyei kö n y vn y o m d a 1943. — (139 1.). E bből a könyvből is egy jeles g y ak o rla ti nevelő h a n g ja cseng felénk, aki sze m élyes tap asztalato k b ó l, életb ő l v e tt péld ák b ó l k iin d u lv a, finom érzéitkel siet tá m o g atásu n k ra a leánynevelés m ai nehéz és k ényes k érdéseiben. Ö n tu d a tra éb reszti a nevelőket, hogy é ljé k — v a lljá k azt, a m it ta n íta n a k, s a le lkiek b en m in d e n t „előtornássza n a k “ p é ld á ju k k a l a n ö vendékeknek, — de különösen h álása k le h e tü n k a szerzőnek, hogy le lk ü n b e vési azt a legősibb, k ato lik u s nevelési m ódszert (nagy nevelők, D on Boscók és W ard M áriák nev elésén ek titk á t): im á d ko zva tanítani! Dr. Vöő Mihályné. Luigi Moresco: SZEMEK, AME LYEK A SZÜZANYÁT LÁTTÁK. Szalézi M űvek. 2.—’ P A ki o lv asta m á r a szerző „F atim ai Szűz“ c. k ö nyvecskéjét, öröm m el v e szi kezébe ezt is, m in t a n n a k kiegé szítőjét. L ucia engedelm ességből le ír ta m indazt, am it F ran cesco ró l és J á cin téró l csak tud. A k ed v es epizódok m élyebb b ep illa n tást enged n ek a h á rom k is lá tn o k jellem ébe. — Sz — Erdey Ferenc: A FATIM AI CSO DA. Szalézi M űvek. —.70 P. Az A ngolkisasszonyoknál m ondott elm élk ed éseit dolgozta sajtó alá a szerző. A fa tim a i esem én y ek et ír ja le m egdöbbentő valószerüséggeí. K ü lö nösk ép en az engesztelő lelk ek kezébe szánódott ez a kis könyv, hogy a fa tim ai tö rté n ése k m ég in k áb b m egm é ly ítsék b en n ö k az engesztelés le lk ű letét. — Sz — Erdey Ferenc: PRAEDIXI VOBIS. S zalézi M űvek. 1.— P. E lm élk ed ésg y ű jtem én y ez is. M i elő tt elk ö v etk ezn ek a n eh éz idők, m eg a k a r ta n íta n i a te en d ő k re F a ti m a ü zen ete szerint, hogy v á ra tla n k a ta sz tró fa n e érh e ssen m in k et. Az isten i M ester u tá n a szerző is el■m o n d h a tja : „ím e én eleve m egm on d o tta m n e k te k . . . “ — Sz — Quotidián Lajos: STÁCIÖSKERESZT. A szerző k ia d á sa és tu la j dona. M egrendelhető a szerzőnél. Szilágyi. B ács m egye. Á ra 20 fillér. A lig néhány, oldal, s m égis alapos ism ertetése a k e re sz tú t végzésében ak ad ály o zo tt h ív e k részére en g ed é ly e ze tt stáció sk ereszt fogalm ának, a la k já n a k , m egáldásának, búcsúinak,
valamint az ilyen keresztúti ájtatosság végzésének. Rövid keresztáti ájtatosság zárja a kis füzetet. F. Huszár Jeromos, O. F. M.: F. ALBACH J. SZANISZLÖ O .F .M . (1795— 1853.) Szeged, 1944. Értekezé sek a M. Kir. Horthy M iklós Tudo m ányegyetem M agyar Történelm i In tézetéből, 5. sz. 91 L Jövőre üljük a m últ század egyik legnagyobb ferences egyéniségének, Albach Szaniszlónak 150. születési évfordulóját. Erre az ünneplésre ké szít elő ez a könyv. Egyszerű családi környezetből em elkedett a nagyok közé. Már tanulm ányi éveiben jelét adja rendkívüli képességeinek és ko m oly szerzetesi aszkézisének. 1825ben már a pesti ferences tem plom tünem ényes szónoka, aki tizenhárom esztendő alatt a legelőkelőbb köröket vonzotta szószékéhez. Benne tüzesedett m inden szavában kora honfijá nak hazafias feszültsége, az emberi egyenlőség egyre érő elve, a hatal masok igazságtalansága és az al sóbb néposztályt elnyom ó kegyetlen sége, a nem zeti függetlenséget egyre szorító béklyók türelm etlen nordozása, az új M agyarország hősies szol gálata. B écs uszályhordozói egyre nagyobb nyugtalánsággal nézik m ű ködését, s m eglehetősen körm önfont tervszerűséggel Kismartonba helyez tetik. A szerző alapos levéltári kuta tásai fényesen igazolják A lbach szer
zetesi erényeinek érintetlenségét, be szédeiben tanúsított m érsékletét, nagy jellem ének m inden oldalról, m ég ellen felei részéről m egnyilvá nuló m egbecsülését. Ü gy m utatják az oklevelek, m intha A lbach áthelyezé se csak egyik fodra lett volna an nak az áthelyeztetési mozgalomnak, am elyet főként G a s p a r i c h K ilit és G e g ő N icefor ellen indítottak a m agyarság árulói. Kismartonban fő ként a term észettudom ány köti le A lbach idejét, növénygyűjtem énye ma is nagy m egbecsülésnek örvend szakkörökben. Szerzetesi fegyelm e m ellett sem m ondhatjuk P. Szaniszló életét klastrom i falak közé zárt kincsnek, hanem nagy egyéniségének szerepe akadt a kor nagy kérdéseit mozgató vezérférfiak társaságában is. S z é c h e n y i István gróf leg bensőbb barátja és lelkiatyja, S t e i n a c k e r G usztáv betegsége idején trieszti nyaralójában látja hosszabb időre vendégül, K a z i n c z y Ferenr nem győzi benne csodálni a klasszi kus m űveltségű és szép nyelvezetű, gondosan felkészült szónokot, akit kálvinista létére is nagyon szeretett és becsült, L i s z t Ferenc többször is m eglátogatta, hangversenyt rög tönzött tiszteletére, s egy m iséjét ne ki ajánlotta. D e a többiek is, P u l s z k y , K o p á t s y , R u d n a y b í borosok, P y r k e r egri érsek, Sztankovics győri püspök, K o v á c s Gyu la, U h 1 János botanikusok, K o s
s u t h nem kerülhették el szellem é nek sugárzását, s bensőséges kapcso latba kerültek vele. Egy izig-vérig ferences és m agyar élet jelent m eg benne, világosságot és szeretetet szórt korának szorongó- hangulatába, di csőséget hozott Szent Ferenc fiaira és a m agyar szerzetességre. A szerző kiváló lelkiism eretességgel járt a for rások után, tárgyilagos feldolgozásá ban nincs rovására az a lelkesedés, am ely a rendtársi és a tartományi együvétartozás büszke tudatában fo gan, módszerében áttekinthető, az A lbach-problém a m inden kérdésére m eggyőző feleletet nyújt, m unkája a m onográfia-írás minden értékéből m egcsillantja a történetírói ráter m ettséget. A m agyar ferences tör ténetírás m inden eddigi eredm énye m ellett is számtalan feladat előtt áll még. P. Huszár Jerom osnak ezt a m űvét — önértékén kívül — Ígéret nek is vesszük a jövendőre! Ü dvö zöljük első m űvét, s jó m unkát a kö vetkező alkotásokhoz! P. Dám Ince, O .F .M . Renandy—Martin: MAGÁNYOSAN A KANAKOK KÖZT. Korda. 5.50 P. Jean Godefroy m arista hithírdető életrajza ez a könyv, aki második De Foucold atyaként a Hebridák re m etéje lett, hogy a kannibálokhoz m egvigye Krisztus világosságát. Akik szeretnek önfeláldozóan hősies lelkek példájából erőt m eríteni, olvassák el ezt az életrajzot. H— — y
Felvétel a Ferencrendbe 1 Szent Ferenc A tyánk virágos kertjébe várunk m in den ifjút, akit Isten kegyelm e hozzánk hív. A KAPISZTRÁN SZENT JÁNOSRÓL NEVEZETT FERENCES RENDTARTOMÁNY főkép lelkipásztorko dással, bel- és külm isszióval szolgálja Isten országát. M űködési területe a Nagy M agyar A lföld és a Dunántúl és Felvidék keleti része. Középiskolás ifjakat a jász berényi Szeráfi Kollégium ba, az érettségizett ifjakat m pedig egyenest a szerzetbe veszi fel. A Tartom ányfő nökség címe: Budapest, II., M argit-körút 23. A SZŰZ MÁRIÁRÓL NEVEZETT FERENCES RENDTARTOMÁNY a lelkipásztorkodás, k ül- és belmisszió m ellett gim náziumi tanárkodással is foglalko zik. Területe a Dunántúl és a F elvidék nyugati része. Folyam odhatnak érettségizettek vagy oly ifjak, akik legalább a gimnázium IV. osztályát jó eredm énnyel végezték; felsőbb osztályúak előnyben részesülnek. A szerzetesi próbaév elteltével a nem érettségizettek mint ferences papnövendékek végzik hiányzó gimnáziumi ta nulm ányaikat. A Tartom ányfőnökség címe: Budapest, IV., F erenciek-tere 8. A SZENT ISTVÁNRÓL NEVEZETT ERDÉLYI FERENCES RENDTARTOMÁNY az erdélyi katolikus m agyarság vallási és társadalm i életét szenteli és menti meg hősi küzdelmek és apostoli vállalkozások árán a Hazának. Lelkipásztorkodnak, tanítanak, bel- és külm isszióban h elyt állnak, a nem zetiségek között elszóró dott m agyarokat kutatják fel és szervezik, stb. F elvé telt nyernek olyan ifjak, akik a középiskola legalább IV. osztályát jó eredm énnyel végezték. A Tartom ány főnökség címe: Kolozsvár. Ferencesek. Kérvényükhöz csatolják a következő okm ányo gak és tüdő egészségi állapotára; 6. az egyes rendtarto kat: 1. Keresztlevél; 2. bérm álási bizonyítvány; 3. szü mányban m egkívánt végzettségről iskolai bizonyítvány; letési kivonat a polgári anyakönyvi hivataltól; 4. érköt 7. szülői beleegyezés, m elyben az is ki van tüntetve^ ési bizonyítvány a lelkésztől külön lezárt borítékban; hogy a szülők szerzetbe vonult gyerm eküktől, vagy a I. orvosi bizonyítvány, különös tekintettel a szemek, fo szerzettől anyagi tám ogatást nem várnak. SZENT FERENC HlV!? MÉG MA KÖVESD, AZONNAL FOLYAMODJÁL!
JÓ
F E R E N C E S
K Ö N Y V E K
Virágszála, Szent Ferenc és társai életéből. Fioretti. (Szent Ferenc élete legendákban. ) K öszeghy M i hály dr. fordítása. Ara 4.— P. Bargellini—Nagym ányoky: Sziénai Sas. Sziénai Szent Berhardin élete. Ara 5.— P. Dám Ince, OFM.: Ferences szem mel. Ferences tém ák — Mai feladatok. A ra 7.— P. H. Christaller—P. N agym ányoky: Szent láng. Ara 5.— P.
P. Sinzig—P. N agym ányoky: Embersorsok a viharban. Ara 3.60 P.
Hordozható Szentcsalád-kép. (3.— P.) Hordozható lurdi képek. (3.— P.) Arpádházi Szent M argit tisztelete (60 fillér) Fájdalm as Szfizanya tisztelete (60 fillér) Jézus Szive tisztelete (60 fillér) Kis Szent Teréz tisztelete (00 fillér)
P. Unyi Bem árdin: A m ohácsi ferencesek történet« (4.— P.)
Roznik Rajnér, OFM.: K risztus útján. Ára 7.— P. Kiss Szaléz, OFM: M indent az Istenért! Lechner Mária Franciska anya jellem rajza. Ára 5.— P. Dám Ince, OFM: Egyház és népiség. Ára 7.— P.
EGYÉB FERENCES KIADVÁNYOK:
j
Lurdi ájtatosság (60 fillér) Szállást keres a Szent Család (60 fillér) Szent Erzsébet tisztelete (60 fillér) A LELKI ELET FERENCES MESTEREI: Milánói Jakab: A szeretet zsarátnoka. L elkiélet iskolá ja (3.50 P.) *?7ent Bonaventúra: TB kélfiesség k is tűkre (3.— P.) Szent Bonaventúra: Beszélgetek a telkem m el. II. k i adás (4.— P.) Ramon Lull: Im ádónak és im ádottnak könyve. (4.— P.) GYÖNGYÖSI FERENCES KÖNYVEK: P. dr. László Ákos: A ferences iskola term észetbölcse leti problém ái (4.— P.) P. K önig Kelem en: A keresztény egyházak egysége (5.— F.) P. dr. N agy Konstantin: A magyar katolikus egyhás nem zeti zsinatai (4.— P.) P. Ném eth L udusz: A ferences rendszabály tökéletes sége (3.80 P.)
P dr Dám Ince: Ferences M isszálé (kötve 4.— P.) Dezső István: P. Florentini Teodóz élete és a Keresz tes ¿ N ő v é r e k U n u u u t iZ .o u f . ) Dr. Monostory Elekné: A z én igám (40 keresztúti el mélkedés) (3.— P.) P. Dám Ince: Krisztus a világegyetem királya. (1.— P.) P. Dám Ince: D uns Scotus m űvelnek kritikai kiadása. (3.— P.) Szent Ferenc hív! Toborzófüzet Szent Ferenc III. Rendjébe. (20 fillér.) Jagicza Juvénái: Jézus n eve és a ferencesek. (20 fillér;) Pusztay Gábor: A Ferencrend szociális alkotásai. (20 fillér.) Ervin Gábor: A tökéletesség felé. (40 fillér.) Marosszéki Zoltán: A szentkút! búcsúsok nyomában. 20 búcsúsdallam kottával. (50 fillér.) Balarryi György: A nim a Franciscana. Ferences lélek. (3.— P.) Fogadalmi em lékképek. (2.— P.) Ferences levelezőlapok. (20 fillér.) Ferences szentképek. (5 fillér.)
M agyar B arát kiad ó h iv atala, V á c . Postafiók 1 6 .
K edves O lvasóinkért és terjesztőinkért m inden
írógép! Számológép! Szorzó és összeadógép!
hónap első szom batján reggel 7 órakor szentm i sét m ondunk a Gyöngyösi Fájdalm as Szfizanya kegyoltáránál. Lélekben m indannyian kapcsolód junk Jézus keresztáldozatába ezen a napon, s egy szívvel,
V a jd a Z oltán J ó z s e f cégnél.
K i s p e s t , K l a p k a - u . 3 /a . T elefon : 142—103.
Kapisztrán-Nyomda, Vác.
lélek kel
ostrom oljuk
a
m ennyei
*
K ölcsönzés, vétel, csere, eladás. Nagy raktár új és újjáép ített g ép ek b ő l
egy
A tyát bocsánatért, békéért, m inden szükségünkért!
HALOTTAINK: Jánoshidai Molnár Zsigmond kanonok, Cegléd. Gráczer M. F idélis keresztes nővér, Körmend, özv. Ekker Istvánná, Szeged. D im itrov Györsryné, Budapest. Kovács Sándor, Vác. özv. Róka Józsefné, Budapest. Csáki Istvánné, Tápiógyörgye. Iftene J. Gyula, Eger. F u x A nna Koléta, Vác. Elhunyt előfizetőinkért havonta két szent m isét m utatunk be! Nyugodjanak békében!
208/1942. M. E. engedéllyel.
Felelős művezető: Lőrincz János.