Tartalom 1. Tervellenőri jogosultság 1.1. Tervellenőri jogosultság megszerzésének feltételei 1.1.1.Szakképzettség 1.1.2. Szakmai gyakorlat 1.1.3. Jogosultsági vizsga 1.1.4. Szakmai továbbképzés 1.2. Tervellenőr feladata 1.3. Tervellenőr felelőssége 1.4. Tervellenőri névjegyzék vezetése 1. Tervellenőri jogosultság Az építésügy alaptörvénye, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) rendelkezik a tervellenőr feladatáról, és a tevékenység folytatásának feltételeiről. Az Étv. meghatározza a tervellenőri tevékenység fogalmát, a tevékenységet folytató természetes, és jogi személyek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek körét is. A törvényi meghatározás értelmében a tervellenőri tevékenység a kivitelezési tervdokumentáció (tervdokumentáció rész) tartalmának - az építés minősége, a szakszerű kivitelezés biztosítása, az építési szakmai követelmények (mechanikai ellenállás és stabilitás, tűzbiztonság, higiénia, egészség- és környezetvédelem, használati biztonság, zaj és rezgés védelem, energiatakarékosság és hővédelem) érvényre juttatása céljából - a szakszerű ellenőrzése. A tervellenőr kötelező igénybevételére, a tervellenőri nyilatkozat tartalmára és a tevékenységre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet rendelkezései tartalmazzák és azokat 2009. október 1-től kell alkalmazni. Tervellenőrnek kell a kivitelezési dokumentációt ellenőrizni, ha az építmény tömegtartózkodásra szolgál. Kötelező tervellenőr megbízása a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben meghatározott és megbecsülhetően legalább 300 főt meghaladó személy életét, egészségét veszélyeztető, súlyos káreseményt, katasztrófát váratlan tönkremeneteléből fakadóan előidéző építmény, vagy a honvédelmi és katonai célú építmények létesítése esetén , vagy ha az építési beruházást a kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősítette. A tervellenőri tevékenységet csak az folytathat, aki tervellenőri jogosultsággal rendelkezik, azaz, ha a tevékenység folytatását a névjegyzéket vezető szerv engedélyezi, és ezzel egyidejűleg névjegyzékbe veszi. Tervellenőri engedélyt az a természetes személy kaphat aki nem áll az ilyen tevékenységet kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, és rendelkezik az Étv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és a névjegyzéket vezető szerv engedélyével. Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet tervellenőri tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy rendelkezik tervellenőri engedéllyel. A tervező- és szakértő mérnökök valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény a tervellenőri tevékenység folytatását kötelező kamarai tagsághoz köti. A kamarai törvény 2009. október 1-től hatályos rendelkezése szerint a kamarai tagsághoz kötött tevékenység folytatására engedélyt kapott személy az engedély megadásával és a névjegyzékbevétellel egyidejűleg – amennyiben még nem tagja a kamarának - a kamara tagjává válik.
2
1.1. Tervellenőri jogosultság megszerzésének feltételei Az Étv. felhatalmazása alapján a Kormány az egyes építésüggyel kapcsolatos szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 192/2009.(IX.15.)Korm. rendeletében (a továbbiakban: Szakmagyakorlási rendelet) határozza meg a tervellenőri jogosultság részletes szabályait. A Szakmagyakorlási rendelet 2009. október 1-én lépett hatályba, rendelkezései szerint a tervellenőri tevékenység folytatása annak engedélyezhető aki a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006.(IV.28.)Korm. rendelet szerinti teljes körű, a tervellenőri szakterületnek megfelelő építészeti-műszaki tervezési jogosultsággal, és ezen jogosultságnak megfelelő szakirányú, a felsőoktatásban mesterfokozatú képzésben megszerzett szakképzettséggel (korábban egyetemi végzettség) rendelkezik. Szükséges meghatározott idejű szakmai gyakorlat igazolása is. A tervellenőri engedélyhez a törvényi feltételek (büntetlen előélet, engedélyezés, névjegyzékbe vétel, kötelező kamarai tagság) mellett a Szakmagyakorlási rendelet előírja jogosultsági vizsga letételét, és a folyamatos szakmai továbbképzés teljesítését. Az engedélyt kérő személynek 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie az engedélyező hatóságnak. 1.1.1.Szakképzettség A Szakmagyakorlási rendelet a tervellenőri jogosultság engedélyezéséhez a tervellenőri szakterületnek megfelelő mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség (korábban egyetemi végzettség) szükségességét követeli meg. A Szakmagyakorlási rendelet tartószerkezeti (betűjele: ET), építmény gépészeti (betűjele: EG), építmény villamossági (betűjele: EV), geotechnikai (betűjele: EGT), épületfizikai (betűjele: EF), és vízi építményi (betűjele: EVZ) szakterületeket határoz meg. Ha a szakképzettséget igazoló oklevélből az eljáró hatóság a tervellenőri jogosultságot megalapozó szakirányt nem tudja megállapítani, akkor az oklevél szakirányáról az országos szakmai kamara által működtetett bizottság szakértőként véleményét szerzi be, amit az engedélyezés során kötelezően figyelembe vesz. Az országos mérnöki kamara által működtetett bizottság elnökét és két tagját az országos kamara jelöli. A bizottság tagja még az illetékes miniszter által megbízott személy, valamint tagja az adott szak szerint illetékes, az országos szakmai kamara által felkért felsőoktatási intézmény képviselője. 1.1.2. Szakmai gyakorlat A Szakmagyakorlási rendelet meghatározza a szakmai gyakorlati idő időtartamát, és a szakmai gyakorlati időként igazolható tevékenységet. A tervellenőri jogosultsághoz a tervellenőri szakterületnek megfelelő mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség (korábban egyetemi végzettség) megszerzését követően (oklevél birtokában) 8 év szakmai gyakorlat igazolása szükséges. A tervellenőri tevékenység engedély kérelemhez az építészetiműszaki tervezési, felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy-oktatói tevékenység folytatásának időtartamát, kell igazolni.
3 1.1.3. Jogosultsági vizsga A jogosultsági vizsga a tervellenőri tevékenység szakterületeihez kapcsolódó jogi, pénzügyi, szabvány- és minőségügyi szakmai ismeretek elsajátításának az igazolása. A vizsgát az országos szakmai kamarák szervezik, és bonyolítják le. A Szakmagyakorlási rendelet az országos szakmai kamara főtitkára hatáskörébe telepíti jogosultsági vizsga alóli mentesség eseteit. A rendelkezések szerint részben eltekinthet a főtitkár a jogosultsági vizsga letétele alól, ha a kérelmező a kérelmezett tevékenységtől eltérő szakmagyakorlási jogosultsághoz kapcsolódóan már eredményes jogosultsági vizsgát tett. Akkor is részben eltekinthet, ha a kérelmező építésügyi vizsgával, építésügyi szakmai tartalmú közigazgatási vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere a településrendezési szakértői jogosultsági vizsga követelményrendszerével részben megegyezik. A jogosultsági vizsga díja 34 000 Ft, amelyből a vizsga általános részének díja 6000-6000 Ft. A jogosultsági vizsga - sikertelenség esetén részben vagy egészben - megismételhető. A pótvizsga díja a jogosultsági vizsgadíjjal azonos. A jogosultsági vizsga díját a jogosultsági vizsgára történő jelentkezéskor kell megfizetni a vizsgát szervező országos szakmai kamara elkülönítetten vezetett számlájára. A jogosultági vizsga általános és különös részből áll. Az általános követelmények keretében a vizsgázónak ismernie kell: • a jogi környezet általános felépítését (jogszabályi hierarchia), • a kötelmi jogon belül a szerződésekre vonatkozó általános szabályokat (tartalmi és formai követelmények, érvényesség), • vállalkozási alapismereteket és az adózásra vonatkozó általános követelményeket, előírásokat, • a munkavállaló, munkáltató alapjogait és kötelezettségeit, • a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás, valamint az építésügyi hatósági eljárások általános szabályait (az első fokú eljárás megindítása, kérelem és mellékletei, a tényállás tisztázása, az egyes szakmagyakorlási tevékenységek közötti kapcsolatrendszer, a határozat tartalma és közlése, jogorvoslati lehetőségek, ügyfél fogalma), • az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) szerkezetét, általános fogalmait,. a településrendezéssel kapcsolatos általános előírásait, az építményekkel szemben támasztott általános követelményeit, az építésügyi hatósági engedélyezésre vonatkozó előírásait, az építésfelügyeleti ellenőrzésre vonatkozó általános szabályait, és az építésügyi hatóság szervezeti rendszerét (ideértve a sajátos építményfajtákat és a műemlékvédelmet is), • a tűzvédelem körében az építmények tűzveszélyességi osztályba sorolására vonatkozó előírásokat, a tűzállósági fokozatokat, és a tűztávolságokra vonatkozó előírásokat, az építmény használatára vonatkozó általános tűzvédelmi szabályokat, • a szakmagyakorlásra vonatkozó lehetőségeit az Európai Unióban (jogharmonizáció), • a közbeszerzés általános (tevékenységével összefüggő) szabályait, • a műemlékvédelem, továbbá a környezet-, természet- és tájvédelem általános követelményeit, • a minőségirányítás rendszerét, • a kötelező alkalmassági időre vonatkozó előírásokat, • a megfelelőség igazolására, megfelelőségi tanúsítványra és megfelelőségi nyilatkozatra, továbbá a CE megfelelőségi jelölés alkalmazására vonatkozó előírásokat,
4 •
a szabványokra vonatkozó alapvető fogalmakat, a szabványok alkalmazására vonatkozó általános szabályokat, a szabványtípusokat, • a munkavédelmi és egészségügyi koordinátor feladatait. A jogosultsági vizsga különös követelményei keretében a vizsgázónak ismernie kell: • a tervellenőri jogosultság feltételrendszerét, • a tervellenőr feladatát, a tevékenység ellátásának összeférhetetlenségi szabályait, • az etikai-fegyelmi szabályokat, • az építészeti-műszaki tervezésre vonatkozó előírásokat, követelményeket (jogszabályok, szabványok, segédletek, műszaki specifikációk), • a kivitelezési dokumentáció tartalmi, szakmai követelményeit, • a tervellenőri nyilatkozat tartalmi követelményei. A vizsgázótól számon kérhető követelményekre vonatkozó – az építésügyért felelős miniszterrel egyeztetett - jogszabályok, jogszabályrészek, szabványok és segédanyagok jegyzékét az országos szakmai kamaráknak a honlapjukon közzé kell tenni. A listát az országos szakmai kamarák évente aktualizálják a jogszabályok és szabványok változásainak megfelelően. A jogosultsági vizsgát a vizsgabizottság előtt kell letenni, amelyet az országos szakmai kamarák hozzák létre és működtetik. A vizsgabizottság elnökből, szakmai elnökből és tagokból áll. A vizsgabizottság elnöke az illetékes miniszter által megbízott személy, a szakmai elnöke az országos szakmai kamara szakterületi képviselője, tagjai a szakterületek szerinti országos szakmai kamarák és az illetékes felsőoktatási intézmények képviselői. 1.1.4. Szakmai továbbképzés A tervellenőri tevékenység folytatását engedélyező döntés határozatlan időre szól. A szakmagyakorlónak azonban az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet rendelkezései szerint szakmai továbbképzést kell teljesítenie. Minden továbbképzési időszak (öt év) végén a továbbképzési kötelezettséget a szakmagyakorlónak igazolnia kell. A továbbképzési kötelezettség alól mentesül a tevékenységet szabad szolgáltatásnyújtás keretében folytató személy. A továbbképzés igazolásáról, a tervellenőri tevékenységet további névjegyzéken tartásáról azaz az engedély hatályának az érvényességéről a névjegyzéket vezető szerv a tevékenységet folytató személy kérelemére a kamarai titkár hatósági bizonyítványt állít ki. A szakmai továbbképzés kötelező és szabadon választható témakörökből áll. A kötelező továbbképzés formája tanfolyam, tartalma a tervellenőri jogosultságra vonatkozó jogi, pénzügyi, szabvány és minőségügyi szakmai ismeretek. A továbbképzési időszak alatt az időigénye legalább 10 és legfeljebb 20 óra. Kötelező tanfolyamot szervezhet a településrendezési szakértői tevékenységhez kapcsolódó műszaki felsőoktatási, valamint az intézmény-akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező intézmény, továbbá a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara. A szabadon válaszható tartalmú továbbképzés az adott településrendezési szakértői tevékenységhez kapcsolódó műszaki fejlődés és a szakmai ismeretanyag bővítését szolgálja, amelynek formája lehet • szakmai tanfolyam; • szakirányú, a szakmagyakorlási jogosultsághoz kapcsolódó, posztgraduális képzés; • szakmai előadáson, konferencián való részvétel hallgatóként; • szakmai előadáson, konferencián való részvétel előadóként; • szakmai tanulmányúton való részvétel;
5 • az adott szakterületen végzett oktatói tudományos és szakirodalmi tevékenység; • szakmai díj, szakmai tudományos cím, fokozat elnyerése; • országos tervpályázaton való eredményes részvétel (helyezés, megvétel); • a tervtanács által elfogadásra ajánlott és építési engedélyt kapott terv elkészítése. A szabadon választható témakörökben a tevékenységet folytató szakmagyakorlónak az öt éves továbbképzési időszak alatt összesen 20 pontot kell igazolnia. A szabadon válaszható témakörben tanfolyamot a területi szakmai kamarák is szervezhetnek. 1.2. Tervellenőr feladata A tervellenőr feladata a kivitelezési tervdokumentáció illetve tervdokumentáció-rész tartalmának a szakszerű ellenőrzése. Tevékenysége során ellenőriznie kell a tervdokumentáció műszaki tartalmának szakszerűségét, a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartását. Feladata az építés minőségének, a szakszerű kivitelezés biztosításának, az országos építési szakmai követelmények (mechanikai ellenállás és stabilitás, tűzbiztonság, higiénia, egészség- és környezetvédelem, használati biztonság, zaj és rezgés védelem, energiatakarékosság és hővédelem) érvényre juttatása.. A tervellenőrzésről a tervellenőrnek nyilatkozatot kell kiállítania. A nyilatkozat tartalmazza a kivitelezési dokumentáció tárgyát képező építési tevékenység helyét, címét, helyrajz számát, megnevezését, rövid leírását (tartalmát) jellemzőit, az építtető nevét, megnevezését, az ellenőrzött építészeti-műszaki tervezők nevét, címét, névjegyzéki jelölését, az ellenőrzött dokumentáció megnevezését, a tervellenőr nevét, címét, aláírását és jogosultságának igazolását, cégjegyzékszámát, adószámát. A tervellenőri nyilatkozatban a tervellenőr kinyilvánítja, hogy az általa ellenőrzött műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az vonatkozó szabványoknak, az országos építési követelményeknek és az eseti hatósági előírásoknak. A tervellenőrnek ki kell jelenteni azt is, hogy a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, továbbá annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól - a jogszabályok keretein belül - a kivitelezési dokumentáció eltér. 1.3 Tervellenőr felelőssége A tervellenőr felelős az általa ellenőrzött kivitelezési tervekről kiállított nyilatkozat tartalmának szakszerűségéért. Tervellenőri tevékenységet nem folytathat az adott építészeti-műszaki tervdokumentáció engedélyezésében részt vevő, valamint a tevékenység és a hatóság felügyeletét ellátó hatóság köztisztviselője. A tervellenőr nem végezhet tervezői, kivitelezői, anyagbeszállítói, beruházáslebonyolítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet az általa ellenőrzött építési-szerelési munkában. A tervellenőr továbbá nem láthat el tervellenőri feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol a kivitelezési, anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek a tervellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében nem lehet tervellenőr a tervezői, kivitelezői, anyagbeszállítói, beruházáslebonyolítói és felelős műszaki vezetői tevékenységeket folytatóknak a Ptk. szerinti hozzátartozója, illetve nem állhat velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban. 1.4. Tervellenőri névjegyzék vezetése
6 A tervező- és szakértő mérnökök valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kamarai törvény) rendelkezik mind a területi mérnöki illetve építész kamarák, mind az országos mérnöki, illetve építész kamara feladatairól. A területi kamarák közfeladat ellátás keretében névjegyzéket vezető szervként első fokon engedélyezik a tervellenőri tevékenység folytatását, és vezetik az e tevékenységek folytatására jogosultak névjegyzékét. Az országos kamarák másodfokon járnak el a tervellenőri tevékenység engedélyezésével, az engedély visszavonásával összefüggő ügyekben. A területi, illetve országos kamara ezen feladatai körében, továbbá az engedély visszavonása és az ezzel összefüggő névjegyzékből való törlés, a tervellenőri jogosultságról hatósági igazolvány kiállítása, valamint a szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el. A Kamarai törvény a területi, illetve országos kamara titkárára, illetve főtitkárára telepíti a közigazgatási ügyek intézését. Az egyes építésüggyel kapcsolatos szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 192/2009.(IX.15.)Korm. rendelet (a továbbiakban: Szakmagyakorlási rendelet) rendelkezik a tervellenőri engedélyezési eljárás részletes szabályairól. Az engedély megadása iránti kérelmet a szakterület szerint hatáskörrel rendelkező, a kérelmező lakóhelye szerinti területi mérnöki kamara titkáránál kell előterjeszteni. A kérelemhez mellékelni kell a szakirányú végzettséget (szükség esetén kiegészítő képesítést) igazoló oklevél hiteles másolatát. A végzettséget tanúsító oklevél közjegyző által hitelesített másolata helyett elfogadható az eredeti dokumentum bemutatása esetén, az arról készített egyszerű másolat, amelyre az illetékes szakmai kamara rájegyzi, hogy a másolat az eredetivel megegyezés tényét. Ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy ha a kamara azt a szakirány megállapítása érdekében kéri, akkor mellékelni kell a szakirány elbírálásához a leckekönyv másolatát vagy az oklevél mellékletét. Az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását, melynek mértéke 30 000 Ft. Ha a kérelmező több tevékenység engedélyezését is kéri, minden további szakmagyakorlási jogosultság engedély iránti kérelem díja 15 000 Ft. A kérelmezőnek igazolni kell a szakmai gyakorlatot. A szabad szolgáltatásnyújtás keretében tervellenőri tevékenységet folytató, személyek kérelme kivételével - igazolni kell a jogosultsági vizsga eredményes letételének vagy a vizsga alóli mentességnek az igazolását. Ha a benyújtott kérelem hiányos, a területi kamara titkára tizenöt munkanapos határidő megjelölésével a kérelmezőt a hiányok pótlására hívja fel. A kérelemről - a benyújtását követő 22 munkanapon belül - hozott döntés formája egyszerűsített határozat - ha a tevékenységet engedélyezik-, amely tartalmazza a kérelmező oklevelének megnevezését, számát, szakát, szakirányát és kibocsátóját, a kérelmezett tervellenőri szakterületek megnevezését, a jogosultság azonosítására alkalmas névjegyzéki jelölést (a szakterületet kifejező betűjel, a területi kamara kódja és a regisztrációs szám). A határozatban rendelkezni kell a szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítése igazolása elmaradásának jogkövetkezményeiről, azaz a továbbképzés igazolásának elmaradása esetén a tervellenőri engedélyt a területi kamara visszavonja. A titkárnak a kérelmet el kell utasítania, ha a kérelmező a Szakmagyakorlási rendelet meghatározott feltételeknek nem felel meg. A kamara titkára az engedély megadásával egyidejűleg a tevékenységet folytató személy adatait a névjegyzékbe felviszi. A névjegyzék a területi kamarák közös, az országos kamara által működtetett, szakterületenként fejezetekre bontott, nyilvános elektronikus névjegyzék. A folyamatosan aktualizálásról a szakmagyakorlók adatváltozásainak bejelentése, valamint továbbképzési kötelezettségének igazolása alapján a titkár gondoskodik. A névjegyzékben rögzíteni kell a névjegyzékbe vételi eljárással összefüggésben jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének, valamint a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésének tényét is.
7 A területi szakmai kamara a gazdálkodó szervezeteket és más jogi személyeket névjegyzékben azok külön kérelmére tünteti fel. A Kamarai törvény rendelkezik a névjegyzék adattartalmáról. A tervellenőri jogosultsággal rendelkező személy családi és utóneve, állampolgárság, elérhetőségi cím (postacím, telefon-, faxszám, e-mail), szakértői jogosultság megnevezése, jele, és nyilvántartási szám, az országos kamara által működtetett elektronikus internetes nyilvántartáson mindenki számára térítésmentesen hozzáférhető. A névjegyzék nem nyilvános része ezen adatokon túlmenően tartalmazza a tervellenőri jogosultsággal rendelkező személy természetes személyazonosító adatok, lakóhelyét, székhelyét, szakirányú végzettséget igazoló oklevél számát, keltét, kiállító intézmény nevét, szakmai gyakorlat idejét, helyét, hatósági igazolvány számát, engedély kiadásának napját, a jogosultsági vizsga keltét, minősítését, kiállítóját. A nyilvántartás ezen túlmenően a kamarai tagságra vonatkozó adatokat is tartalmazza, így jogosult személy kamarai tagsági jogállását (aktív vagy felfüggesztett), a megállapított és jogerősen kiszabott fegyelmi büntetéseket, illetve az azok alóli mentesítések időpontját, az adataiban történő változás bejelentésének időpontját, a nyilvántartás megszűnése esetén az iratok átadásának vagy irattárba helyezésének napját. A tervellenőri tevékenységet folytató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező nem természetes személy jogalany adatait a területi kamarának bejelentheti. Az ilyen tevékenységet folytatókról is nyilvántartást vezethet a kamara, mely tartalmazza a vállalkozás nevét, a vállalkozás székhelyét, a vállalkozás tagjainak, vezetőinek természetes személyazonosító adatait, a tervellenőri tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkező alkalmazottak vagy tagok természetes személyazonosító adatait, névjegyzéki számát, a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozás esetén a bejegyzés időpontját, cégjegyzékszámát, a nyilvántartásba történő felvétel időpontját, a nyilvántartásból történő törlés időpontját. A vállalkozás neve, a vállalkozás székhelye, adatai, valamint a vállalkozás a tervellenőri tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkező tagjának, alkalmazottjának családi és utóneve nyilvánosak, azokat a kamara az interneten bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen megismerhető módon közzéteszi. A tervellenőri névjegyzéki bejegyzés szüneteltethető. A szüneteltetés időtartamát a névjegyzéket vezető területi kamaránál be kell jelenteni. A szüneteltetés időtartama alatt tervellenőri tevékenység nem végezhető, a továbbképzési kötelezettség teljesítését nem kell igazolni. A továbbképzési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő, azaz öt év elteltét követően a szüneteltetett tervellenőri tevékenység abban az esetben folytatható, amennyiben a névjegyzéki bejegyzés szüneteltetésének megszüntetését kérő személy a továbbképzési kötelezettségének teljesítését igazolja.
