FELSŐ–TISZA–VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. Cím : Pf.:246, Tel.: (42) 598-930, Fax : (42) 598-941, E-mail :
[email protected] Internet: http://ftvktvf.zoldhatosag.hu Hivatali Kapu: FETIKTVF Ügyfélfogadás : hétfő és péntek 800 –1200,szerda 800 –1200 és 1300 –1600 Zöldpont Iroda ügyfélfogadás: hétfő – csütörtök 900-1200 és 1300-1500 , péntek 900-1200
Ügyszám: Ügyintéző: ( mellék:
6573-11/2014. Biróné Pájer Judit dr. Görög Teodóra 229 / 152
Tárgy:
A Nagykálló 0490 hrsz . alatti sertéstelep egységes környezethasználati engedélye
Melléklet:
2 db
HATÁ R O ZAT A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (továbbiakban: felügyelőség) a Nagykálló 0490 hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő sertéstelepen végzett tevékenység folytatására az I. részben megjelölt környezethasználó részére a IV. részben meghatározott feltételekkel EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYT, azon belül a légszennyező forrásokra levegőtisztaság-védelmi engedélyt ad, valamint az üzemi kárelhárítási tervet jóváhagyja az alábbiak szerint: I. Környezethasználó adatai Környezethasználó neve: Németh Állattenyésztési Kft. Székhelye: 4320 Nagykálló, 0490. KÜJ száma: 100 2236815 II. Telephely adatai Telephely címe: 4320 Nagykálló, 0490 hrsz. EOV koordinátái: X = 281400, Y=853500. Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer szerint: Telephely neve: Sertéstelep KTJ száma: 101329281 1. Létesítmény neve: kocatelep KTJ száma: 102213857 EOV koordinátái: X = 281500, Y=853600. 2. Létesítmény neve: hízótelep KTJ száma: 102517700 EOV koordinátái: X =281460, Y=853500.
Szennyező források EOV koordinátája: Forrás megnevezése 1. hízlaló 2. hízlaló 3. hízlaló 4. hízlaló 5. hízlaló 6. hízlaló 7. hízlaló 9/A. fiaztató 9/B. fiaztató 10/A. fiaztató 10/B. malacnevelő 11/A. battéria 11/B. battéria 12/A. vemhesítő 12/B. vemhesítő 13. battéria 14. battéria 15. battéria
EOVx 281366 281361 281377 281398 281441 281473 281534
EOVy 853528 853529 853532 853536 853530 853524 853561
281390
853581
281441
853569
281497 281476
853552 853557
281531
853585
281357 281448 281502
853616 853647 853643 III.
Engedélyezett tevékenység adatai Megnevezés: intenzív sertéstenyésztés Besorolás: 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 11. Nagy létszámú állattartás - Intenzív sertéstenyésztés, több mint b) 2000 férőhely (30kg-on felüli) sertések számára, c) 750 férőhely kocák számára. TEÁOR kód: 0146 sertéstenyésztés NOSE-P kód: 11005 Kiépített kapacitás (férőhely): 834 koca 4047 hízó 3600 utónevelt malac Technológia: hígtrágyás tartási rendszer Kapcsolódó tevékenységek: takarmánykeverés Az alkalmazott technológia megfelelése az elérhető legjobb technikának: 1. Tervszerű karbantartás keretében rendszeresen ellenőrzik a vezetékek, berendezések állapotát, a meghibásodásokat azonnal javítják. 2. Fázistakarmányozás: a korcsoportoknak és a tenyésztés irányának megfelelően változó keveréktakarmányokat etetnek. Az etetőrendszer zárt. 3. Az istállók önitatóval felszereltek, ami veszteségmentes vízfelhasználást biztosít. A vízfelhasználást vízórával mérik. 4. A hígtrágya gyűjtő, -elvezető rendszer zárt, a tározó medencék vízzáróan szigeteltek. 5. A tevékenység felszín alatti vízre gyakorolt hatásának ellenőrzését talajvíz figyelő monitoring rendszer üzemeltetésével biztosítják. 6. Az energiahatékonyság növelése érdekében a világítás energiatakarékos, a fűtés gázüzemű, illetve elektromos berendezésekkel biztosított. Az istállókban természetes szellőztetést alkalmaznak. 7. A bűzkibocsátás megelőzése, illetve csökkentése érdekében az istállókban rácspadozatot és lagúnás trágyaelvezető rendszert alkalmaznak, a trágyatárolók ürítése a folyadék felszín alatt történik, a trágyát szivárgás-biztos járművel szállítják ki a mezőgazdasági területekre.
2
IV. A tevékenység végzésének feltételei 1.Általános előírások 1.1. A tevékenységet az elérhető legjobb technika alkalmazásával úgy kell végezni, a létesítményt üzemeltetni, hogy az mindenben megfeleljen a jelen engedélyben, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályokban foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét képezi. 1.2. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatban kötelezi a környezethasználót 200.000 - 500.000 forint bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20/A. § (8) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. 1.3. Az engedélyezéskor alapul vett körülmények jelentős megváltozását, tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá az üzemeltető változását a környezethasználó köteles a felügyelőség felé 15 napon belül bejelenteni. 1.4. Ha az elérhető legjobb technika nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzését, további műszaki követelmények írhatók elő (szaghatás csökkentő berendezés alkalmazása, meglévő berendezés leválasztási hatásfokának növelése, stb.). Ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható. 2.Hulladékgazdálkodás 2.1. A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. 2.2. A hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, ne okozzon lakosságot zavaró (határértéket meghaladó) zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket. 2.3. A környezethasználó – mint hulladékbirtokos – a hulladék kezeléséről a hulladékközvetítőnek, hulladékkereskedőnek, hulladékkezelőnek történő átadása útján köteles gondoskodni. Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével –, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént. 2.4. A környezethasználó a hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében köteles elkülönítetten gyűjteni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos. 2.5. A környezethasználó naprakész nyilvántartást köteles vezetni a tevékenysége során képződő, vagy egyéb módon birtokába jutott, illetve másnak átadott, a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály szerinti kódszámmal és megnevezéssel azonosított hulladék mennyiségéről és összetételéről, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti adattartalommal, valamint rendszeres adatszolgáltatását e rendelet 2. és 3. számú melléklete szerint köteles teljesíteni, a tárgyévet követő év március 1. napjáig. Az adatszolgáltatás kizárólag a KvAdatszolg programmal kitöltött formanyomtatványon, elektronikus adathordozón vagy a központi elektronikus szolgáltató rendszer (ügyfélkapu) igénybevételével teljesíthető. 3
2.6. A hulladéktermelést végző környezethasználónak az adatszolgáltatási kötelezettségének
keletkezését, továbbá – ha tevékenysége megváltozik vagy megszűnik – az adatszolgáltatási kötelezettségének megváltozását vagy megszűnését a kötelezettség keletkezésétől, megváltozásától vagy megszűnésétől számított 60 napon belül a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségnek írásban be kell jelentenie. 2.7.
Amennyiben az épületek felújítása során keletkező építési-bontási hulladékok birtokosa a környezethasználó lesz, abban az esetben a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani.
2.8. A keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésével kapcsolatban a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani! A környezethasználó a telephelyen kialakított veszélyes hulladék munkahelyi gyűjtőhelynek az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott módon történő műszaki kialakításáról a rendelet hatálybalépését követő 2 éven belül, legkésőbb 2016. szeptember 30-ig köteles gondoskodni. 2.9. Az állati eredetű melléktermékek kezelésével, hasznosításával kapcsolatosan a 45/2012.(V.8.) VM rendelet, a Bizottság 142/2011/EU rendelet és az 1069/2009/EK rendelet előírásait kell betartani. 3.Levegőtisztaság-védelem A sertéstelep helyhez kötött légszennyező forrásainak üzemeltetéséhez a levegőtisztaság-védelmi engedélyt az alábbiak szerint adom meg: 3.1. Bejelentésre köteles diffúz források Forrás jele D1 D2 D3 D4 D5 D6 D8 D9 D10 D11 D12 D13 D14 D15 D16 D17 D18 D19
Megnevezése 1.hízlaló 2.hízlaló 3.hízlaló 4.hízlaló 5.hízlaló 6.hízlaló 7.hízlaló 9/A. fiaztató 9/B. fiaztató 10/A. fiaztató 10/B. malacnevelő 11/A. battéria 11/B. battéria 12/A. vemhesítő 12/B. vemhesítő 13. battéria 14. battéria 15. battéria
3.2. Levegővédelmi követelmények - Tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése. - Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. - Diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn. - A diffúz forrás működtetése, fenntartása során a környezethasználó a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni köteles. 4
- A hígtrágyatárolók feltöltését és ürítését a folyadékfelszín alatt kell elvégezni. - A trágyát a földekre szivárgás-biztos járművel kell kiszállítani. A kiöntözést követően a trágyát azonnal/a lehető legrövidebb időn belül bele kell dolgozni a talajba. - A trágyaszállítást és trágyakiöntözést kedvezőtlen meteorológiai viszonyok esetén szüneteltetni kell. - Trágyaszállítás esetén a szállított anyag által okozott levegőterhelés megelőzéséről a szállítójármű üzembentartója köteles gondoskodni. 3.3. Adatszolgáltatás - Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetőjének a tárgyévet követő év március 31-ig a felügyelőség részére a Lr. 7. melléklete szerinti adattartalommal éves levegőtisztaságvédelmi jelentést (Légszennyezés Mértéke) kell benyújtania. - Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetőjének a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül be kell jelentenie a felügyelőség részére. - Az adatszolgáltatás nyomtatványon vagy elektronikus űrlap igénybevételével, az ügyfélkapun keresztül is teljesíthető. - Az adatszolgáltató az elektronikus dokumentumok mentéséről, valamint az adatokat elektronikusan előállító és továbbító eljárások rögzítéséről gondoskodni köteles. Az adatszolgáltatás valamint a benyújtott dokumentáció 5 évig nem selejtezhető. - Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezéséért a bejelentésre kötelezett a felelős. 3.4. A levegőtisztaság-védelmi engedély érvényessége: jelen határozat jogerőre emelkedését követő 5 év. A levegőtisztaság-védelmi engedély kérelmet az ötéves felülvizsgálati dokumentációval egyidejűleg kell benyújtani a felügyelőségre. Az engedélykérelmet a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 5. mellékletében meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően kell elkészíteni. 4.Természetvédelem 4.1. A telep zöldfelületeinek (különösen a fás szárú növényállomány) rendszeres karbantartását, ápolását (kaszálás, nyírás, gyommentesítés, szükség szerint pótlás) biztosítani kell. 4.2. A rágcsálók irtására olyan természetvédelmi szempontból elfogadható módszert kell alkalmazni, amellyel megelőzhető a környező területek ragadozóinak károsodása. Az elpusztult rágcsálók tetemeit az irtást követően össze kell gyűjteni. 4.3. Az épületek ereszei, padlásterei védett, fokozottan védett madárfajok, ill. egyes esetekben emlősfajok (denevér) potenciális fészkelő- és pihenőhelyei. Amennyiben ezen állatfajok jelenléte ezeken a helyeken nem kívánatos, úgy a fészkelési-költési/kölyöknevelési időszakon kívül gondoskodni kell a megtelepedés megakadályozásáról. 5. Zajvédelem 5.1. Az üzem, helyhez kötött és mozgó zajforrásai által okozott zajterhelés nem haladhatja meg a zajtól védendő területen a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékletében szereplő határértékeket. 5.2. A tevékenységhez kapcsolódó szállítási útvonalakat úgy kell megtervezni, hogy az minél kisebb mértékben növelje meg az útvonalakkal szomszédos zajtól védendő területek zajterhelését. 6. Erőforrások felhasználása 6.1. A környezethasználó köteles az éves összes fogyasztást nyilvántartani a következő anyagokról: 5
-
A telephelyen felhasznált üzemanyag és energia. A telephelyen felhasznált vízmennyiség: teljes havi fogyasztás, kommunális jellegű vízfogyasztás, itatóvíz fogyasztás és takarítás során felhasznált vízmennyiség szerint rendszerezve.
6.2. A telep energiahatékonysági mutatószámát, valamint a késztermék tonnájára vetített vízfelhasználást évente meg kell határozni az éves jelentésben. 6.3. A környezethasználó köteles az 5 év múlva esedékes felülvizsgálat részeként a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos belső auditálást elvégezni. Az auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. 7.Szakhatóságok előírásai 7.1. A sertéstenyésztés során be kell tartani a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) 43. §. (1) bekezdésének előírásait, amely szerint a szomszédos mezőgazdaságilag hasznosított területeken a talajvédő-gazdálkodás feltételei nem romolhatnak, a termőföld – az engedélyezett területeken kívül – hígtrágyával, szennyvízzel, egyéb veszélyes és nem veszélyes hulladékkal nem szennyeződhet. (Sz-Sz-B Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 24.2/Tv./3292-1/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása alapján) 7.2. Az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről) 10. §. (1) és (2) bekezdései az 1. §. b) pontja szerint állattartást folytatók részére nyilvántartás vezetési és adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő! Minden év december 31-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak kell a rendelet mellékletében meghatározott adatokat megküldeni. (Sz-Sz-B Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 24.2/Tv./ 3292-1/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása alapján) 7.3. A telephely vízi létesítményeinek üzemeltetésénél, a vízhasználatok gyakorlásánál a telephelyre és a telephely vízbeszerzését biztosító mélyfúrású kútjára, szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezésére, valamint talajvízfigyelő kútjaira kiadott érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyek előírásait maradéktalanul be kell tartani. (Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság 3024-1/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása alapján) 7.4. Amennyiben a sertéstelepi állattartási tevékenység bővülése, fejlesztése a vízellátást, szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezést érintő vízi létesítmények átalakításával, bővítésével, megszüntetésével jár, úgy azok megvalósítása, majd azt követő használatba vétele csak jogerős vízjogi létesítési engedély, valamint jogerős vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg. A vízjogi létesítési engedély kiadása iránti kérelmet és mellékletét képező engedélyes tervet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. §-ában, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. §-ában és 2. sz. mellékletében előírtak betartásával, megfelelő tervezői jogosultsággal rendelkező tervezővel kell elkészíttetni és a Vízügyi Hatósághoz benyújtani. A megvalósult vízi létesítmények használatbavételéhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély kérelemről és mellékleteiről a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 5. §-a és a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 6. §-a rendelkezik. (Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság 3024-1/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása alapján) 7.5.
A környezethasználó köteles a hígtrágya elvezető és átemelő, a hígtrágya és szilárdfázis tároló létesítmények műszaki állapotát, vízzáróságát rendszeresen ellenőrizni, az ellenőrzés tényét és eredményét dokumentálni, valamint biztosítani, hogy azokból elszivárgással, túlfolyással szennyezőanyag a környezetbe ki ne juthasson! (Sz.-Sz.-B. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság 3024-2/2014. sz. szakhatósági állásfoglalás kiegészítése alapján) 7.6. A sertéstelepen keletkező hígtrágya tárolás és kiöntözés rendjét úgy kell ütemezni, hogy a hígtrágyatároló kapacitása alkalmas legyen a mindenkori, így a tilalmi időszakban keletkező (október 31. és február 15. között) hígtrágya befogadására is. (Sz.-Sz.-B. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság 3024-2/2014. sz. szakhatósági állásfoglalás kiegészítése alapján) 7.7. A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának védelme érdekében a sertéstelepi létesítmények használatánál, a tevékenységek végzésénél, a hígtrágya, a szilárdfázis, a szennyvíz- és csapadékvíz 6
kezelésnél, elhelyezésénél a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani. A tevékenységet a környezet szennyezését és károsítását kizáró módon úgy kell végezni, hogy a talaj, illetve azon keresztül a felszín alatti víz ne szennyeződjön, a felszín alatti víz állapotában a tevékenység ne okozzon a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékleteiben megállapított (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőség romlást. (Sz.-Sz.-B. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság 3024-2/2014. sz. szakhatósági állásfoglalás kiegészítése alapján) 7.8. A talajvíz minőségét akkreditált mintavétel és akkreditált laboratórium által végzett vizsgálat útján rendszeresen ellenőrizni kell. A talajvízfigyelő kutak vizsgálatát évente kétszer, március 15-ig és szeptember 15-ig, majd a vizsgálati eredményeket - a talajvízszint mérési adatokkal együtt - a mintavételt követő hónap végéig (április 30., október 31.) kell a Területi Vízügyi Hatóság részére megküldeni. A talajvízvizsgálatoknak a pH, fajlagos vezetőképesség, nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát), szulfát, foszfát, klorid, ólom, réz, cink és nikkel tartalom meghatározására kell kiterjednie. A vízmintavétellel egyidejűleg a talajvízszint mérést is el kell végezni. (Sz.-Sz.-B. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság 3024-2/2014. sz. szakhatósági állásfoglalás kiegészítése alapján) 7.9. A talajvíz vizsgálati eredmények alapján a tevékenység talajvízre gyakorolt hatását évente, az éves jelentés keretében, valamint az egységes környezethasználati engedély ötéves felülvizsgálatában ki kell értékelni. (Sz.-Sz.-B. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság 3024-2/2014. sz. szakhatósági állásfoglalás kiegészítése alapján) 7.10. A felszín alatti vizek minőségének ellenőrzését szolgáló monitoring kutakra kiadott érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyek előírásait maradéktalanul be kell tartani. (Sz.-Sz.-B. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság 3024-2/2014. sz. szakhatósági állásfoglalás kiegészítése alapján) 7.11. A környezethasználó köteles a talajvíz mintavételi helyek biztonságos és állandó elérhetőségét biztosítani. (Sz.-Sz.-B. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság 3024-2/2014. sz. szakhatósági állásfoglalás kiegészítése alapján) 7.12. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. § (8) bekezdése alapján a tárgyévben az alap adatlapon közölt adatokban bekövetkezett esetleges változásokat – az anyagforgalomban bekövetkezett 25 %-nál nagyobb változás fölött, bevezetésnél minden esetben – be kell jelenteni a Területi Vízügyi Hatóságon a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal a tárgyévet követő év március 31-ig a 18/2007. (V. 10.) KvVM rendeletben megjelent új alap adatlapon. (Sz.-Sz.-B. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság 3024-2/2014. sz. szakhatósági állásfoglalás kiegészítése alapján)
8.Környezetkárosodás megelőzése 8.1. A Németh Állattenyésztési Kft. (4320 Nagykálló, 0490.) 4320 Nagykálló, 0490 hrsz alatti sertéstelepre elkészített üzemi kárelhárítási tervét /készítette: „KRISTÁLY-99” Környezetgazdálkodási, Szolgáltató Kft. (Címe:1096 Budapest, Sobieski János u. 27/A.; Szakértő: Bozsik Attila SZKV-vf/09-0891)/ a Sz.Sz.-B. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság 123-2/2014. számú, 30242/2014. saját számú szakhatósági állásfoglalása figyelembe vételével jóváhagyom. 8.1.1. Az üzemi kárelhárítási terv egy példányát a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányát a terv által érintett üzemegységnél, telephelyen kell tartani. 8.1.2. Az üzemi kárelhárítási tervek adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett változás rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv ezzel összefüggő felülvizsgálatáról - ideértve az üzem munkarendjében bekövetkezett változásokat – a terv készítésére kötelezettnek kell gondoskodnia. A változásokról a Felügyelőséget 30 napon belül értesíteni kell. 8.1.3. Az üzemi kárelhárítási tervet a terv készítésére kötelezettnek az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felül kell vizsgálnia, majd megküldeni a Felügyelőségre.
7
8.1.4. A változások átvezetésétől függetlenül a környezethasználónak az üzemi kárelhárítási tervet ötévente felül kell vizsgálnia, és a felülvizsgált dokumentációt a Felügyelőségre be kell nyújtania a 9.5. pontban előírt dokumentációval egyidejűleg. 9. Jelentéstételi, felülvizsgálati kötelezettség 9.1. A környezethasználó köteles értesíteni a felügyelőséget a lehető legrövidebb időn belül a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - Tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások. - Bármely olyan esetben, amely a földtani közeg, vagy a levegő veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel. A felügyelőség ügyeleti telefonszáma: 06 30 620-7007; fax száma: 06 42 598-941. A környezethasználó köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, az esemény részleteit, és a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. A környezethasználó köteles feljegyzést készíteni valamennyi eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatását, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedések leírását. 9.2.A környezethasználó köteles valamennyi, esetlegesen hozzá beérkező, a tevékenység végzéséhez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, valamint a panaszra adott választ. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni és az ellenőrzések időpontjában a felügyelőség részére át kell adni. A környezethasználó köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül az azokat részletező beszámolót a felügyelőségnek benyújtani. 9.3.A környezethasználó köteles minden évben május 31-i határidővel a megelőző naptári évre vonatkozó „Éves környezetvédelmi jelentést” benyújtani a felügyelőségre. A jelentésnek meg kell felelnie a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek, és a fentebb előírtakon túl tartalmaznia kell a következőket: a telepen tartott állatok létszámát, az alkalmazott technológiát, a talajvíz mintavételi eredmények értékelését (Sz.-Sz.-B. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság 123-2/2014. számú, 3024-2/2014. saját számú szakhatósági állásfoglalása szerint), a bűzkibocsátás csökkentése érdekében alkalmazott takarmányozási, almozási, trágyakezelési módszereket, panaszokat, havária eseményeket, az engedély előírásainak való megfelelést. 9.4.
3A környezethasználó rendszeres jelentéstételi kötelezettségeit az 1. sz. melléklet részletezi.
9.5.Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok, valamint a tevékenység engedélyezésére irányuló hatályos jogszabály alapján ötévente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentációt 2019. október 30-ig kell a felügyelőségre benyújtani. 10. Menedzsment 10.2. A környezethasználó köteles környezetvédelmi megbízottat alkalmazni, akire a 11/1996. (VII.4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak. 10.3. A környezethasználó köteles a környezetvédelmi megbízott, illetve a menedzsment bármely tagja nevének és elérhetőségének (levélcím, telefonszám) változását közölni a felügyelőséggel. 10.4. A környezethasználó köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a dolgozók azon tagjai számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről feljegyzéseket kell készítenie. 8
10.5. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 11. Fizetési kötelezettség 11.2. A környezethasználó éves felügyeleti díjat köteles fizetni. A díj mértéke 100.000,- Ft azaz Egyszázezer forint, amelyet egy összegben átutalási megbízással kell teljesíteni minden év február 28-ig a FelsőTisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára. Késedelmes teljesítés esetén késedelmi pótlékot kell fizetni a 2004. évi CXL. törvény 132. § (1) bekezdés a) pontja alapján. 12. A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások 12.2. A telephely felhagyása esetén intézkedni kell a környezetszennyezés, ill. környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. A tevékenység szüneteltetésének és felhagyásának tényét 30 nappal korábban be kell jelenteni a felügyelőségnek. 12.3. Az engedélyhez kötött tevékenység szüneteltetéséhez, felhagyásához a környezethasználónak az akkor fennálló állapotnak megfelelő állapotrögzítő beszámolót kell készítenie és a tevékenység szüneteltetését, felhagyását követő 30 napon belül benyújtania a felügyelőségre, annak érdekében, hogy a visszamaradó környezetterhelések megítélhetők legyenek. V. Érvényesség A IV. részben megadott előírások betartása esetén az egységes környezethasználati engedély 11 évig, a légszennyező források levegőtisztaság-védelmi engedélye 5 évig érvényes jelen határozat jogerőre emelkedésének napjától. Egyidejűleg a 11546-6/2011., az 556-3/2011., a 736-9/2009., a 659-24/2008. és a 659-11/2008. számú határozatokkal módosított 54-7/2007. számú egységes környezethasználati engedélyt jelen határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg visszavonom. Az egységes környezethasználati engedély kiadásához az eljárásba bevont szakhatóságok közül előírásokkal járult hozzá: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 24.2/Tv./3292-1/2014. ügyiratszámon, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság 3024-1/2014. ügyiratszámon, A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság 30242/2014. ügyiratszámon, szakhatósági hozzájárulását előírások nélkül adta meg: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve SZR/079/01201-2/2014. ügyiratszámon, Nagykálló Város Jegyzője 632-2/2014. ügyiratszámon. A jelen egységes környezethasználati engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjköteles. Az ügyfél az eljárás díját, azaz 250.000,- Ft-ot megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A határozat – ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik – a közlés napját követő 15. napon emelkedik jogerőre. Határozatom ellen annak közlésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a felügyelőséghez 6 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés díjköteles, az engedélyezési eljárás elleni fellebbezés díja 125.000. Ft, a talajvédelmi szakhatósági eljárás elleni fellebbezés díja 25.000 Ft, (azaz összesen 150.000 Ft.), amelyet a felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg az ügyiratszámra (határozat száma) való hivatkozással. 9
Természetes személyek és társadalmi szervezetek fellebbezése esetén a fellebbezés díjának mértéke: 27.500 Ft, amely a következő díjtételekből tevődik össze: az engedélyezési eljárás elleni fellebbezés díja: 2.500 Ft, + a talajvédelmi szakhatósági eljárás elleni fellebbezés díja: 25.000 Ft. A díjat a felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni. A szakhatósági állásfoglalás díját csak akkor kell megfizetni, ha a fellebbezés a szakhatósági állásfoglalás ellen (is) irányul. A fellebbezés elektronikus úton való benyújtására nincs lehetőség. A jogorvoslati eljárásról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv. 98-120. §-a rendelkezik.
INDOKOLÁS A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az 54-7/2007. sz. határozatában egységes környezethasználati engedélyt adott a DEKA-HYB Kft. (Debrecen, Vágóhíd u. 3.) részére a Nagykálló 0490 hrsz. alatti Sertéstelepen végzett sertéstenyésztési tevékenységre vonatkozóan. Az engedély 2007. április 5-én emelkedett jogerőre. Az egységes környezethasználati engedély a 11546-6/2011. számú határozatban a Füzesgyarmati Állattenyésztő Kft. (5525 Füzesgyarmat, 0723/173.) nevére átírásra került. Az egységes környezethasználati engedélyt a felügyelőség 11546-6/2011, az 556-3/2011., 736-9/2009., 65924/2008. és 659-11/2008. számú határozatokkal módosította. Az engedély rendelkező részében foglaltak szerint az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok, valamint a tevékenység engedélyezésére irányuló hatályos jogszabály alapján felül kell vizsgálni. A Füzesgyarmati Állattenyésztő Kft. meghatalmazásából eljáró „KRISTÁLY-99” Kft. (1096 Budapest, Sobieski J. u. 27/A) az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelően a 2012. május 8-án benyújtotta a felügyelőségre az engedély ötéves felülvizsgálatára vonatkozó dokumentációt és a tevékenység jelentős változtatására vonatkozó kérelmét. Az eljárás a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú mellékletének III. fejezete 10. főszám 1. alszáma szerint - mint egységes környezethasználati engedély módosítási eljárása a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20. § (8), (9) bekezdésében foglalt felülvizsgálat alapján - igazgatási szolgáltatási díjköteles. A díj mértéke a 7. pontban (nagy létszámú állattartás) szereplő díjtétel, vagyis 500.000,- Ft-nak az 50 %-a, azaz 250.000,- Ft, melyet az ügyfél megfizetett. Egyéb eljárási költség nem keletkezett. A felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdése és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése alapján a kérelem és a felülvizsgálati dokumentáció benyújtását követően a nyilvánosság biztosítása érdekében hivatalában, valamint honlapján közleményt tett közzé. Egyidejűleg megküldte a közleményt, a kérelmet és mellékleteit a tevékenység telepítési helye szerinti település, vagyis Nagykálló Város Jegyzőjének közhírré tétel céljából, aki gondoskodott a közlemény közhírré tételéről. A Ket. 29. § (3) bek. b) pontja alapján, a felügyelőség a 8441-4/2012. számú levelében értesítette az eljárás megindulásáról a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot (4024 Debrecen, Sumen u. 2.), mint ismert ügyfelet. A felügyelőség a 8441-1/2012. számú végzésében formai hiányosságok pótlására szólította fel a kérelmezőt, a hiánypótlást 2012. június 26-án nyújtották be a felügyelőségre. A 8441-5/2012. számú végzésben a tevékenység környezeti hatásainak tisztázása érdekében ismételt hiánypótlás benyújtását írta elő a felügyelőség, melynek teljesítési határidejét a környezethasználó kérelmére a 8441-10/2012., a 8441-12/2012., a 8166-1/2013. és a 8166-3/2013. számú végzésekkel a felügyelőség meghosszabbította, a hiánypótlást 2014. május 5-én nyújtották be a felügyelőségre. A 10
benyújtott dokumentáció nem volt teljeskörű, ezért a 6573-1/2014. számú végzésben annak pótlására hívta fel az ügyfelet, aki a hiánypótlást 2014. június 24-én nyújtotta be a felügyelőségre. A tényállás tisztázása érdekében a 6573-2/2014. számú végzésben ismételt hiánypótlás történt, melyet az ügyfél 2014. július 24-én teljesített a felügyelőség felé. Az eljárás során a hivatalos céginformációs adatbázis adatai szerint 2012. 10. 26-i hatállyal a Füzesgyarmati Állattenyésztő Kft. neve és székhelye megváltozott Németh Állattenyésztési Kft. (4320 Nagykálló, 0490)-re (Cg. 15-09-080135). Az engedélyezésre kerülő tevékenység A Nagykálló 0490 hrsz-ú ingatlanon végzett intenzív sertéstenyésztési tevékenységre a felügyelőség 547/2007. ügyiratszámon egységes környezethasználati engedélyt adott. A sertéstelep az Újfehértó és Nagykálló közötti közút mellett helyezkedik el, a legközelebbi - Érpatak településen lévő - lakóháztól 4 km távolságra. A telep kapacitása a többször módosított engedély szerint: 1250 db koca férőhely. Az alkalmazott technológia hígtrágyás tartási rendszer. A benyújtott kérelem szerint a sertéstelep férőhely kapacitása az istállóépületek felújításával, az ólak rendeltetésének és a tartástechnológia megváltoztatásával 834 db koca, 4047 hízó, továbbá 3600 db utónevelt malac. A sertéstelep létesítményei a fejlesztést követően: -
Szociális épület /fekete-fehér öltöző, ebédlő-konyha, tusoló, WC, iroda, mosókonyha, védőital tároló/ Hízlaló /1 db 807 férőhelyes, 6 db 540 férőhelyes/ Battériás malacnevelő / 8 db 240 férőhelyes, 6 db 280 férőhelyes/ Fiaztató / 10 db 32 férőhelyes/ Koca- és kanszállás / 1db 514 férőhelyes/ Takarmánykeverő Gépműhely, karbantartó műhely Vágóhíd /nem üzemel/ Mérlegház Használaton kívüli épületek /3 db, az állattartás technológiai berendezései lebontásra kerültek/ Mélyfúrású kút, víztorony Szalmaszűrő, ülepítő egységek Hígtrágya tározó / 2400 m3-es, vasbeton, szigetelt/ Gáztartály /4 db 5 m3-es/ Veszélyes és nem veszélyes hulladéktároló Mobil üzemanyag tároló tartály / 1 db 1 m3-es/ Tűzivíz tároló tartály / 2 db 50 m3-es/
Az egyes istállók tartástechnológiája: 1. Hízlaló trágyapince teljes rácspadozat * 2-6. Hízlaló lagúnás techn. szilárd padozat ** 7. hízlaló trágyapince teljes rácspadozat *** Battériás malacnevelő lagúnás techn. szilárd padozat nem változik Fiaztató lagúnás techn. szilárd padozat nem változik Vemhes szállás lagúnás techn. szilárd padozat nem változik megjegyzés: *trágyapince elkészült a technológiai berendezések nincsenek felszerelve, jelenleg nem alkalmas állattartásra, **az épületekben a fejlesztést követően trágyapince kerül kialakításra, az istállókban jelenleg állattartást végeznek, ***az épületben trágyapince lesz kialakítva, még nem készült el, jelenleg nem alkalmas állattartásra
11
Hígtrágya tároló kapacitás: -
jelenleg 2 db lagúnás rendszer 2 db fázisbontó 1 db levegőztető 2 db ülepítő 1 db vb. hosszúidejű tározó összesen:
-
2*213,75 m3 2*450 m3 1*460 m3 2*450 m3 1*2400 m3 5087,5 m3
fejlesztést követően 6 db trágyapince 1 db trágyapince 2 db lagúnás rendszer 2 db fázisbontó 1 db levegőztető 2 db ülepítő 1 db vb. hosszúidejű tározó összesen:
6*432 m3 1*646 m3 2*213,75 m3 2*450 m3 1*460 m3 2*450 m3 1*2400 m3 8325,5 m3
A tisztító és fordító aknák, az átemelő aknák és elvezető trágyacsatornák szulfátálló betonból készültek. A hígtrágya csatornarendszer vízzárósági vizsgálatát elvégezték, jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy a rendszer vízzárósága megfelelő. A hígtrágya tároló medencénél a dilatációs hézagok szulfátálló betonnal kerültek kiöntésre, lezárására flexibilis tömítőanyag került felhordásra. A csatolt jegyzőkönyvben a felelős műszaki vezető nyilatkozik, hogy az elvégzett dilatációs hézag javítása a medence vízzáróságát biztosítja. Trágya eltávolításáról szükség szerinti gyakorisággal gondoskodnak. Az istállókban keletkező hígtrágyát zárt rendszerű, gravitációs csatornán keresztül a szigetelt, vasbetonból épített 75 m3-es központi gyűjtő- átemelő aknába, majd onnan zagyszivattyúval a hígtrágya kezelés műtárgyaiba juttatják. A hígtrágya kezelés szakaszai: fázisbontás, ülepítés, tározás, szilárdfázis komposztálás, hosszúidejű tározás. A trágyakihordó rendszerből a szalmaszűrőbe, majd az ülepítő tavakba jut a hígtrágya, ahonnan csővezetéken juttatják a hosszúidejű tározóba. A fázisbontás 2 db egyenként 450 m 3-es szeparátorban /szalmaszűrő/ történik, amely során leválasztásra kerül a szerves anyag lebegő, nem oldott része. Az ülepítést 1 db 460 m3-es levegőztető és 2 db 450 m3-es ülepítő medencében végzik. A hosszúidejű tározás egy 2.400 m3-es vasbeton medencében történik. A hosszúidejű tározóban és a szalmaszűrő egységekben keletkező hígtrágya végső elhelyezésére összesen 100,2 ha nagyságú bérelt szántó szolgál. Az elhelyező terület Nagykálló 0491/3-8, 0493/1, 0498/2 és 0500/12 hrsz.-ú területei. A hígtrágya elhelyezés módja esőztető öntözés. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság hígtrágya termőföldön történő hasznosítására 24.2/Tv./1927-10/2014. számon engedélyt adott, amely 2018. 07. 02-ig érvényes. Az istállóépületekben változik a légtechnikai rendszer, a szellőzést biztosító ventilátorok megszüntetésre kerülnek, helyette természetes szellőztetést alkalmaznak. A hízlaló épületekben nincs fűtés, a vemhes szálláson 1 db 30kW-os fali kazán által biztosított padlófűtés került kialakításra, a fiaztatók fűtését 2 db 60 kW-os mobil hőlégbefúvó és 320 db (állásonként 1 db) elektromos melegítőlap, a szociális épület fűtését 1 db 36 kW-os gázkazán biztosítja. Az állattartás során víztakarékos technológiát alkalmaznak, minden istállóban szopókás önitatót helyeznek el. 12
A takarmányt ömlesztve, illetve zsákos formában szállítják a telepre. A telepen 5 db központi zárt takarmánytároló siló található, melyek feltöltése zárt rendszerben, pneumatikusan történik. Napi takarmánysiló minden nevelőépülethez tartozik, melyeket szintén pneumatikusan töltenek fel. Ezekből történik a takarmány kiosztása az ólakba. A hizlaldákban folyékony, a többi épületben száraz takarmányozás történik. A fiaztató és battériás malacnevelő épületekben a takarmány kiosztása kézi erővel történik, a többi épületben automata önetető rendszert alkalmaznak. A sertéstelepen a fejlesztés része a takarmánykeverő megépítése. A takarmánykeverő berendezései épületen belül kerülnek elhelyezésre. A takarmánykeverő építményei: Fogadó garat, szárított szemes-termény előtároló, 4 db terménytároló acéltorony, serleges felvonó, nedves takarmánykeverő, 16 db fémtartály, 2 db Harvestore-torony, nedves kukorica előtároló. A telephely vízigényét saját mélyfúrású kútból elégítik ki. A felhasznált vízmennyiséget vízóra méri. A kitermelt vizet hidroglóbuszban gyűjtik, és innen történik a felhasználása itatásra, takarításra és szociális célokra. A sertéstelepen keletkező kommunális szennyvizet 2 db 6 m3-es aknában - melynek oldalfala és alja vízzáró betonból készült - gyűjtik, majd a Nagykállói Szennyvíztelepre kerül beszállításra a Nyírségvíz Zrt. szennyvíz befogadói nyilatkozata alapján. A lehulló csapadékvíz elszivárogtatásra kerül a földmedrű árokrendszerben. A burkolatlan felületekre hulló csapadékvíz a területen elszikkad. A mobil üzemanyag tároló egy szimpla falú műanyag, kármentővel ellátott IBC tartály. A tartályt csapadékvizekkel szemben védett, fedett helyen tárolják. A felszín alatti vizek minőségének nyomon követésére 3 db monitoring kút létesült. A telepen keletkező veszélyes hulladékok: fáradt olaj, olajos rongy, gyógyszeres göngyöleg, fénycső, olajos föld, akkumulátor, melyeket elszállításig munkahelyi gyűjtőhelyen tárolnak, amely a karbantartó épületben található. Nem veszélyes hulladékok: szilárd kommunális hulladék, csomagolási hulladék. Az elhullott állati tetemeket 2 db 250 l-es kukában, illetve 1 db 3 m 3-es fém konténerben tárolják, a BÁTORTRADE kft. szállítja el a telephelyről. A kommunális hulladékok gyűjtése zárt épületben, műanyag zsákokban történik. A felügyelőség a környezethasználó képviselőjével 2014. október 10-én tárgyalást tartott a sertéstelepre vonatkozó elérhető legjobb technika meghatározása érdekében. A sertéstartásra vonatkozó elérhető legjobb technika és a Nagykálló 0490 hrsz-ú sertéstelepen alkalmazott technológia összehasonlítása: BAT
BAT-nak megfelelő, a telephelyen alkalmazott technológia Víz- és energiagazdálkodás Vízvezetékek tervszerű karbantartása A telepen tervszerűen ellenőrzik a vezetékek Vízvezeték hálózatban a felesleges elfolyások, állapotát, az esetleges meghibásodásokat azonnal csöpögések megakadályozása javítják. Vízórák elhelyezése a jelentős fogyasztási A vízfogyasztást központi vízórával mérik. helyeken Csökkenteni kell a tisztítás során használt víz A felületek mosása hatékony nagynyomású, mennyiségét optimális vízfelhasználású berendezéssel történik. Víztakarékos itató berendezések alkalmazása Minden istálló szopókás önitatóval van felszerelve. Energiatakarékos világítóberendezések A világítás energiatakarékos fénycsövekkel alkalmazása történik. A világítótestek tisztántartásáról gondoskodnak. 13
Csökkenteni kell a fűtés és szellőztetés során felhasznált energiamennyiséget
Az épületek hőszigeteltek. A fűtésre energia-hatékony berendezéseket használnak. Minden istállóban természetes szellőztetést alkalmaznak. Takarmányozás Takarmányösszetétel változása A termelési ciklus különböző fázisaiban más-más termelési/növekedési ciklusok szerint takarmánykeveréket etetnek az állatokkal. Trágya nitrogén tartalmának csökkentése A takarmánykeverékben a nyersfehérje tartalmat aminosav hozzáadásával csökkentik. Trágya foszfor tartalmának csökkentése A takarmányhoz a foszfor minél tökéletesebb felszívódását elősegítő fitáz enzimet adagolnak, illetve alacsony foszfor tartalmú takarmányokat használnak. Takarmánykiszóródás minimalizálása A takarmánytároló silókból automata behordó rendszer juttatja a takarmányt az önetetőkbe. A telephelyre beszállított és felhasznált takarmány pontos mennyiségét nyomon követik. Zajkibocsátás csökkentése Természetes és mesterséges szellőztetés Az állatok igényeinek megfelelő természetes kombinációjának alkalmazása, alacsony szellőztetést alkalmaznak, nincs szükség zajkibocsátású ventillátorok beépítése ventilátorok működtetésére Az etetésből származó zajkibocsátás csökkentése Minimális zajkibocsátással üzemelő önetető rendszer kerül alkalmazásra, Állatok mozgatását, szállítását, takarmány Állatok mozgatását, szállítását, takarmány kiosztását akkor kell végezni, amikor a környezeti kiosztását csak a nappali (6:00-22:00) magasabb zajszint magas környezeti zajterhelésű időszakban végzik. Az istállókhoz tartozó takarmánysilók gépi feltöltése max 30 percet vesz igénybe a nappali (6:00-22:00) időszakban Bűzkibocsátás csökkentése A padozat kialakítása biztosítsa az ürülék és Rácspadozat, illetve lagúnás trágyaelvezető vizelet minél nagyobb leszivárgását az elvezető rendszer alkalmazása biztosítja. csatornákba Képződő trágya mennyiségének és víztartalmának Szopókás önitató használata. Az itatórendszer csökkentése meghibásodását, ezáltal a trágya felesleges víztartalmának kialakulását tervszerű megelőző karbantartással küszöbölik ki. A trágyaeltávolítás az istállóból zárt rendszerben Az istállókból a hígtrágya eltávolítása zárt történik rendszerben történik. A trágya kijuttatásakor keletkező bűzkibocsátást A tárolók ürítése a folyadék felszín alatt történik. minimalizálni kell A trágyát szivárgásbiztos járművel szállítják ki a mezőgazdasági területekre. A trágya kijuttatás idejét a meteorológiai viszonyokhoz alkalmazkodva végzik. Talajba, vizekbe történő kibocsátások minimalizálása Vízzáró műtárgyak, tárolótartályok alkalmazása A trágya elvezető rendszer, valamint a trágyatárolók vízzáróan szigeteltek. Tárolótartályok ellenőrzése, karbantartása A trágya elvezető rendszer, a trágyatárolók vízzáróságát tervszerűen ellenőrzik. Dokumentálások, jelentések Kezelési, karbantartási utasításokkal rendelkeznek, nyilvántartásokat, üzemnaplót 14
Környezetvédelmi megbízott alkalmazása
vezetnek, adatszolgáltatási kötelezettségeknek eleget tesznek. A környezetvédelmi feladatokat Sovány Tamás telepvezető látja el.
Az ötéves környezetvédelmi felülvizsgálat és a tevékenység jelentős módosításának elbírálásához a felügyelőség a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33 § (1) és 5. sz. melléklete alapján az alábbi szakhatóságokat kereste meg: a Sz-Sz-B Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét a környezet- és településegészségügyre kiterjedően, Nagykálló Város Jegyzőjét, mint a telepítés helye szerint érintett önkormányzat jegyzőjét a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően, a Sz-Sz-B Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság a termőföldre gyakorolt hatásokra kiterjedően, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóságot, a vízellátás, a csapadék- és szennyvíz elvezetés, valamint vízbázis védőterületére, védőidomára vonatkozóan, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóságot a felszíni- és felszín alatti vizek minősége védelme és az üzemi kárelhárítási terv jóváhagyása vonatkozásában a 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 33.§ (5) bekezdés alapján. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásukat az alábbiak szerint adták meg: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 24.2/Tv./3292-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalását előírásokkal adta meg, előírásait a határozat rendelkező részének 7.1.-7.2. pontjai tartalmazzák. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség fenti hivatkozási számú megkeresésére a Nagykálló 0490 hrsz-ú sertéstelep egységes környezethasználati engedélyezési eljárásához, az 54-7/2007. számú egységes környezethasználati engedély környezetvédelmi felülvizsgálatához adunk ki talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a mellékelt teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció és a hiánypótlás (készítette: „Kristály-99” Környezetgazdálkodási, Szolgáltató Kft. 1096 Budapest, Sobieski J. u. 27/A.; készült: 2012. február-április) alapján. Az eljárás 2012. május 8.-án indult, ezért igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatához talajvédelmi szempontból hozzájárult, tekintettel arra, hogy talajvédelmi szempontból a tevékenységnek – előírásaink betartása mellett - a környező mezőgazdasági területekre káros hatása nincs. A Kft. az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 6. számú melléklet szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének az előző évben (adatszolgáltatási időszak: 2012. szeptember1. - 2013. augusztus 31.) eleget tett. A hígtrágya termőföldön történő hasznosítása tárgyában 24.2/Tv./1927-10/2014. számon engedélyt adtunk ki. Az engedély 2018. július 02.-ig érvényes. Az engedélyezett 100,2 ha nagyságú szántó művelési ágú területen összesen 8.000 m3 hígtrágya helyezhető el biztonságosan. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a 2004. évi CXL. tőrvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 21. § (1) bekezdése, a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről) 2. § (1) bekezdése és 1. mellékletének 15. 1. pontja, valamint a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalokról) 1. §-a rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság hatáskörét a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja, 4. § (1) bekezdése és a 17. § (1) bekezdése, valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 32. § (1) bekezdése állapítja meg. Ezen talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a talajvédelmi hatóság a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 33. § (1) bekezdése és az 5. számú melléklete alapján adja ki. Az önálló jogorvoslati jog kizártságáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (9) bekezdése rendelkezik.” 15
A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság 3024-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalását előírásokkal adta meg, előírásait a határozat rendelkező részének 7.3.-7.4. pontjai tartalmazzák. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.) 2014. július 28-án érkezett megkeresésében a Németh Állattenyésztési Kft. (4320 Nagykálló, 0490 hrsz.) által üzemeltetett, a Nagykálló 0490 hrsz alatti sertéstelep 54-7/2007. számú egységes környezethasználati engedélyének ötéves felülvizsgálati eljárásában szakhatósági állásfoglalás megszerzésére irányuló kérelmet nyújtott be a Vízügyi Hatósághoz. A Vízügyi Hatóság a megküldött teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció és a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbiakat állapította meg: A Füzesgyarmati Állattenyésztési Kft. (5525 Füzesgyarmat, 0723/173. hrsz.), mint engedélyes részére a Nagykálló 0490 hrsz alatt lévő sertéstelep vízellátására, szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezésére a 72884/2012., 9187-7/2010., 1566-1/2005., 718-43/2001. és 718-26/2000. számú határozatokkal módosított 71812/1997. számú (vksz.: 36/67-1971.) vízjogi üzemeltetési engedély, a sertéstelep mélyfúrású kútjára a 14903/2012. számú határozattal módosított 9133-11/2010. számú határozattal kijavított 9133-9/2010. számú (vksz.: 36/107-1970.) vízjogi üzemeltetési engedély került kiadásra. A 718-26/2000. számú módosító határozatban engedélyezett 125 m3/nap (46.625 m3/év) vízhasználat 2012ben az állattartás szüneteltetése miatt jelentősen lecsökkent, ezért a 7288-4/2012. számú határozatban az engedélyezett vízhasználat 3,8 m3/napra (1.387 m3/év) módosult. Időközben a vízjogi üzemeltetési engedélyek engedélyesének neve és székhelye megváltozott. A cég új neve és címe Németh Állattenyésztési Kft. (4320 Nagykálló, 0490 hrsz.) lett, másrészt a sertéstelepen az állatállomány betelepítéssel a vízhasználat nőni fog. Az engedélyes személyében és vízhasználat mértékében bekövetkezett változások miatt a telephely és mélyfúrású kútja vízjogi üzemeltetési engedélyének módosítása ügyében a Vízügyi Hatóságon eljárás indult, mely eljárás jelenleg folyamatban van. A vízjogi engedély módosítási kérelem szerint a betelepítéssel a sertéstelepi vízhasználat 37,1 m3/napra (13.541 m3/év) bővül. A sertéstelep egyedi kutas vízellátórendszere a bővülő vízhasználatokat biztonsággal ki tudja elégíteni. A telephelyen keletkező szociális szennyvizet vízzáróan kialakított aknákban gyűjtik, majd települési szennyvíztisztító telepre történő beszállítással helyezik el. A telephely szennyezetlen csapadékvizei a burkolatlan területeken és földmedrű árkokban kerülnek elszikkasztásra. A sertéstelep területe, valamint a hígtrágya termőföldi hasznosítására kiadott 24.2/Tv./1927-10/2014. számú talajvédelmi engedélyben kijelölt mezőgazdasági területek közüzemi ivóvízbázis hidrogeológiai védőövezetet nem érintenek. A tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra hatást nem gyakorol. A hígtrágya hasznosításra kijelölt területen 3 db kútból álló (1., 2., 3. számú) talajvízfigyelő kútcsoport üzemel. A talajvízfigyelő kútcsoport a 327-9/2013. és 7715-8/2012. számú határozatokkal módosított 52891/2005. számú (vksz: 36/396-2005.) vízjogi üzemeltetéssel rendelkezik. A telephely vízilétesítményeinek üzemeltetésénél az érvényben lévő vízjogi üzemeltetési engedélyekben foglaltak maradéktalan betartását a rendelkező részben foglaltak szerint előírtam. Amennyiben a sertéstelepi állattartási tevékenység bővülése, fejlesztése a vízellátást, szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezést érintő vízilétesítmények átalakításával, bővítésével, megszüntetésével jár, úgy azok megvalósítása, majd használatbavétele csak jogerős vízjogi létesítési engedély, valamint jogerős vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg, melyre vonatkozóan előírást tettem. A Vízügyi Hatóság szakhatósági állásfoglalását a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló módosított 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdés és 5. számú melléklet 3. pontja által megállapított hatáskörben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (6) bekezdése szerinti tartalommal adta meg. A vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelettel módosított 482/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 12/A. §-a alapján a Vízügyi Hatóság 16
szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított 30 napon belül köteles megadni. A Vízügyi Hatóság illetékességét/működési területét a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete 7. pontja állapítja meg. A fellebbezési jogról tájékoztatást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (9) bekezdésére tekintettel adtam. A Ket. 78. § (1) bekezdésére tekintettel kérem az érdemi határozatot a Vízügyi Hatóság részére megküldeni szíveskedjen.” A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság 1232/2014./VH számú 3024-2/2014. saját számú szakhatósági állásfoglalás kiegészítését előírásokkal adta meg, előírásait a határozat rendelkező részének 7.5.-7.12. pontjai tartalmazzák. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.) (továbbiakban: Felügyelőség) 2014. szeptember 16-án érkezett megkeresésében a Németh Állattenyésztési Kft. (4320 Nagykálló, 0490 hrsz.) által üzemeltetett, a Nagykálló 0490 hrsz. alatti sertéstelep 54-7/2007. számú egységes környezethasználati engedélyének ötéves felülvizsgálati eljárásában szakhatósági állásfoglalás megszerzésére irányuló kérelmet nyújtott be a Területi Vízügyi Hatósághoz. A fenti eljárásban a Felügyelőség 6573-4/2014. számú megkeresésében már szakhatósági állásfoglalást kért a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóságtól (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.) a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése alapján, a rendelet 5. sz. mellékletének 3. pontjában szereplő szakkérdésben (annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol). A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság a fenti szakkérdésben 3024-1/2014. ügyszámon, előírásokkal megadta állásfoglalását. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 17.§ (2) g) pontja és 18.§ (2) bekezdés g) pontja alapján a területi vízvédelmi és vízügyi első fokú hatósági jogkört 2014. szeptember 10. napjától a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Területi Vízügyi Hatósága gyakorolja, mint a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség és a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság jogutódja. A Felügyelőség 6573-9/2014. számú 2014. szeptember 12-én érkezett megkeresésében az alábbi szakkérdésben kérte a Területi Vízügyi Hatóság szakhatósági állásfoglalásának megadását: I.
A 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33.§ (1) bekezdésére és 5. számú melléklet 3 pontja alapján: „a tervezett tevékenység megvalósulása esetén a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e”.
II.
Az Üzemi Kárelhárítási Terv jóváhagyásához a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet. 33. § (5) bekezdése alapján az alábbi szakkérdés elbírálását kérte: „a tevékenységnek, létesítménynek a felszíni és felszín alatti vizek védelmére, a vízbázisra, a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására, valamint a vizek állapotára gyakorolt hatás vizsgálatának szakkérdésére kiterjedően”.
I. A Területi Vízügyi Hatóság, mint elsőfokú területi vízügyi szakhatóság az egységes környezethasználati engedélyezési eljáráshoz vízvédelmi szempontból a rendelkező részben foglalt előírásokkal hozzájárult, tekintettel arra, hogy vízvédelmi szempontból az eljárás tárgyát képező tevékenységnek a felszíni és felszín alatti vizekre, az előírások betartása mellett káros hatása nincs. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 8. §-a alapján: „A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak a) környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel végezhető a külön jogszabály szerinti legjobb elérhető technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával;
17
b) ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást; c) úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.” A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. § (1) d) pontja szerint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek területe nitrátérzékeny területnek minősül. A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 7. §-ával és 2. számú mellékletével összhangban a felszín alatti vizek állapotáról készült országos érzékenységi térkép alapján a telephely érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen helyezkedik el. Nagykálló település fokozottan érzékeny területen lévő települések közé került besorolásra a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint. A sertéstelep területe, valamint a hígtrágya termőföldi hasznosítására kiadott 24.2/Tv./1927-10/2014. számú talajvédelmi engedélyben kijelölt mezőgazdasági területek közüzemi ivóvízbázis hidrogeológiai védőövezetet nem érintenek. A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében a telephelyi tevékenységekről, a hígtrágya- és szennyvíz kezeléséről, elhelyezéséről a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkeztem. A telephelyen folytatott tevékenységek felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának, a felszín alatti vizek minőségének, állapotváltozásának ellenőrzésére talajvízfigyelő monitorig rendszer működtetése és a talajvízminőség állapotváltozásának rendszeres figyelése indokolt. Fentiek alapján a talajvízminőség állapotváltozásának rendszeres figyelését, vízvizsgálatát a rendelkező részbe foglalt komponens-körben, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés c) pontja alapján írtam elő. Az 54-7/2007. számú egységes környezethasználati engedélyben foglalt előírások alapján a talajvízfigyelő kutak vízmintavételezésére évente két alkalommal április 15-ig és szeptember 15-ig került sor, a vizsgálati eredményeket a mintavételt követő hónap 15-éig kellett megküldeni a Felügyelőség részére. A vizsgált komponensek: pH, nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát), foszfát, szulfát, ólom. Fentieken túl elektromos fajlagos vezetőképesség méréseket is végeztek. A dokumentációhoz csatolt, az elmúlt évekre vonatkozó talajvíz vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megállapított (B) szennyezettségi határértékekhez képest a nitrogénformáknál, szulfátnál, fajlagos vezetőképességnél és ólomnál fordult elő határérték túllépés. A magasabb értékek elsősorban a nitrogénformáknál és szulfátnál fordultak elő (ammóniumnál 1. jelű kút: 0,69, 0,84 mg/l, 2 jelű kút: 4,04 – 13,7 mg/l > 0,5 mg/l, nitrátnál 1. jelű kút: 165 - 555,7 mg/l, 3. jelű kút: 68 mg/l > 50 mg/l, nitritnél 1. jelű kút: 0,83, 2,0 mg/l, 3. jelű kút: 0,75 mg/l > 0,5 mg/l, szulfátnál 1. jelű kút: 323 - 570 mg/l, 3. jelű kút: 470 mg/l > 250 mg/l). Az ólomnál három esetben mértek magasabb értéket 2007-ben és 2010-ben (1. jelű kút: 23,3, 16,2 g/l, 2. jelű kút: 18 g/l > 10 g/l). Az eredmények többségében jóval határérték alattiak voltak. A pH-nál és foszfátnál nem mértek (B) szennyezettségi határértéket meghaladó értéket. A friss szennyeződésre utaló ammónium-koncentráció értékek 2011. évet követően csökkenést mutatnak. A nitrát koncentráció alakulásában egyértelmű csökkenés nem figyelhető meg. A magas szennyezőanyag koncentrációk feltehetően emberi mulasztásból, a trágya és hígtrágya kezelő, tároló létesítmények szabálytalan üzemeltetéséből, a trágyalé talajvízbe történő beszivárgásából következhetett be. A fenti vizsgálati eredmények alapján, valamint a talajvíz minőség alakulásának részletesebb megismerése érdekében az eddig vizsgált komponensek körét a fajlagos vezetőképesség, klorid, réz, cink és nikkel komponensek vizsgálatával bővítettem. 18
A réz, cink és nikkel komponensek vizsgálatát az „Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a nagylétszámú sertéstelepek esetében” című BAT referencia dokumentumban foglaltak alapján írtam elő. A dokumentáció megállapításai szerint a mobil üzemanyag-tároló egy IBC tartály, melynek anyaga műanyag, szimpla falazatú kármentővel rendelkezik. Az üzemanyag-tároló a csapadékvizektől védett, fedett helyen került elhelyezésre. A csatolt dokumentumok szerint az esetleges szennyezés szempontjából potenciális veszélyforrást jelentő hígtrágya elvezető és hígtrágya tároló létesítmények vízzárósági ellenőrzését, a vízzáróság biztosításához szükséges javításokat elvégezték. Az épületeken belüli trágyacsatornákba és lagúnákba kialakításuknál fogva csapadékvíz nem kerülhet. Az állattartó épületeknél olyan csapadékvíz elvezetést alkalmaznak, amely kizárja a kültéri csapadékvizek szennyeződését, illetve a hígtrágya csapadékvízzel történő keveredését. A kültéri elszikkasztásra kerülő csapadékvizek szennyeződése az üzemeltetési fegyelem, a vonatkozó műszaki feltételek (javítás, karbantartás stb.) betartása esetén kizárható. Fentiek alapján és a rendelkező részben foglaltak maradéktalan betartása esetén az állattartó telepi tevékenység nem jelent veszélyt a felszín alatti vízkészletekre. A rendelkező részben foglaltak betartásával biztosítható a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben foglalt vízvédelmi követelmények teljesülése. A felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszerbe (FAVI) az ügyfél bejelentkezett. A nyilvántartott adatokban, az anyagforgalomban esetlegesen bekövetkező változásokra vonatkozó bejelentési kötelezettséget a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. § (8) bekezdése alapján írtam elő. II. Az Üzemi Kárelhárítási Terv jóváhagyásához a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet. 33. § (5) bekezdése alapján: a tevékenységnek, létesítménynek a felszíni és felszín alatti vizek védelmére, a vízbázisra, a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására, valamint a vizek állapotára gyakorolt hatás vizsgálatának szakkérdésre kiterjedően előírások nélkül hozzájárultam. A Területi Vízügyi Hatóság a fenti kérdéskörben a megküldött Üzemi Kárelhárítási Terv és a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbiakat állapította meg: Az indokolás I. pontjában foglalt megállapítások, valamint a 3024-1/2014. ügyszámon megadott szakhatósági állásfoglalásban foglaltak mellett megállapítható, hogy a sertéstelep egyedi kutas vízellátórendszere a sertéstelepi vízhasználatokat biztonsággal ki tudja elégíteni. A telephelyen keletkező szociális szennyvizet vízzáróan kialakított aknákban gyűjtik, majd települési szennyvíztisztító telepre történő beszállítással helyezik el. A telephely szennyezetlen csapadékvizeinek elhelyezése a burkolatlan területeken és földmedrű árkokban történő elszikkasztással biztosított. A sertéstelepi létesítmények, tevékenységek közüzemi ivóvízbázis hidrogeológiai védőövezetet nem érintenek, az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra hatást nem gyakorolnak. A sertéstelep egyedi kutas vízellátása, szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezése a 2869-4/2014., 7288-4/2012., 9187-7/2010., 1566-1/2005., 718-43/2001. és 718-26/2000. számú határozatokkal módosított 718-12/1997. számú (vksz.: 36/67-1971.) vízjogi üzemeltetési engedéllyel, a sertéstelep mélyfúrású kútja a 2868-3/2014., 1490-3/2012. számú határozatokkal módosított 9133-11/2010. számú határozattal kijavított 9133-9/2010. számú (vksz.: 36/107-1970.) vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A sertéstelepen és hígtrágya hasznosításra kijelölt területen 3 db kútból álló (1., 2., 3. számú) talajvízfigyelő kútcsoport üzemel. A talajvízfigyelő kútcsoport a 327-9/2013. és 7715-8/2012. számú határozatokkal módosított 5289-1/2005. számú (vksz: 36/396-2005.) vízjogi üzemeltetéssel rendelkezik. A Területi Vízügyi Hatóság szakhatósági állásfoglalását a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló módosított 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1), (5) bekezdés és 5. számú melléklet 3. pontja által megállapított hatáskörben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (6) bekezdése szerinti tartalommal adta meg. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 14. §-a alapján a Területi Vízügyi Hatóság szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított 30 napon belül köteles megadni. 19
A fellebbezési jogról tájékoztatást a Ket. 44. § (9) bekezdésére tekintettel adtam. A Ket. 78. § (1) bekezdésére tekintettel az érdemi határozatot a fenti saját számra (3024-2/2014.) hivatkozással a Területi Vízügyi Hatóság részére megküldeni szíveskedjen. Az Üzemi Kárelhárítási Tervet a szakhatósági állásfoglalás mellékleteként visszaküldöm.” A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve SZR/079/01201-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását előírások nélkül, a következő indoklással adta meg: „A Füzesgyarmati Állattenyésztő Kft. (5525 Füzesgyarmat, 0723/173. hrsz.) kérelmére indult Nagykálló, 0490 hrsz. alatt található sertéstelep 54-7/2007. számú egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata ügyében, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14.) megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése alapján. A megkereső hatóság által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 70.§-ának, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet rendelkezéseire is, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve megállapította, hogy a sertéstelep működtetése során jelentős környezeti légszennyezés, talajszennyezés, zajterhelés kialakulása nem valószínűsíthető, ezáltal szignifikáns humán-egészségügyi kockázatnövelő hatással - a felülvizsgálati anyagban bemutatott adatok alapján- érdemben nem lehet számolni. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat 1ehetőségérő1. Szakhatóságom hatáskörét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése, illetékességét a Ket. 21. § (1) bekezdése és a fővárosi és megyei kormányhivatalokró1 szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, valamint 2. § (1) bekezdés 15. pontja és (3) bekezdése alapján állapítottam meg.” Nagykállói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 632-2/2014.műsz. számú szakhatósági állásfoglalását előírások nélkül a következő indoklással adta meg: „A Felső- Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14.) a Németh Állattenyésztési Kft. (4320 Nagykálló, Hrsz: 0490) kérelmére eljárást indított a Nagykálló 0490 hrsz.-ú ingatlanon meglévő sertéstelep környezethasználati engedélyének felülvizsgálatával kapcsolatosan és a tevékenység jelentős módosítása tárgyában. Az engedélyező hatóság az eljárás során a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően szakhatósági állásfoglalást kért hatóságunktól. A kérelmet és a vonatkozó jogszabályt megvizsgálva megállapítottam, hogy a sertéstelep nem sért helyi környezet- és természetvédelmi előírást. Az előzőek alapján megállapítottam, hogy a sertéstelep tevékenysége a helyi környezet- és természetvédelemi előírások szerint nem indokolt módosítani és a tevékenység engedélyezhető. Az előzőek alapján a szakhatósági hozzájárulásomat megadtam a sertéstelep működéséhez. ÁlIásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 42. § és 44. § paragrafusa, valamint a Nagykálló Város Önkormányzata 39/2007. (X. 05.) Önk. Rendeletével elfogadott Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv alapján a 481/2013. (XII 17.) Korm. rendelet 33. § 1) bekezdése és a rendelet 5. sz melléklet 7. pontja, biztosított illetékességemben és hatáskörömben eljárva hoztam meg. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárásáról és a jogorvoslati jog gyakorlásának módjáról a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján adtam tájékoztatást.”
20
A felügyelőség döntését a rendelkezésre álló adatok, információk és a szakhatóságok állásfoglalásai alapján a következők szerint hozta meg: Hulladékgazdálkodás A környezethasználó a telephelyen hulladékkezelési tevékenységet nem végez. A keletkező állatgyógyászati hulladékot (veszélyes hulladékot) a telep állandó orvosi felügyeletét ellátó állatorvos viszi el. A telepen keletkező veszélyes hulladékok: fáradt olaj, olajos rongy, gyógyszeres göngyöleg, fénycső, olajos föld, akkumulátor, melyeket elszállításig munkahelyi gyűjtőhelyen tárolnak, amely a karbantartó épületben található, azt követően engedéllyel rendelkező átvevő részére adják át. Nem veszélyes hulladékok: szilárd kommunális hulladék, csomagolási hulladék. A kommunális hulladékok gyűjtése zárt épületben, műanyag zsákokban történik, majd engedéllyel rendelkező átvevő részére adják át. Az elhullott állati tetemeket 2 db 250 l-es kukában, illetve 1 db 3 m 3-es fém konténerben tárolják, a BÁTORTRADE kft. szállítja el a telephelyről. A felülvizsgált időszakban a hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségének a környezethasználó a telephely vonatkozásában eleget tett. A felügyelőség évente tartott hatósági ellenőrzést a telephelyen, melyek során hulladékgazdálkodással kapcsolatos hiányosságok nem kerültek megállapításra. A környezethasználót, mint hulladék termelőt hulladékgazdálkodási kötelezettségek terhelik, melyről a határozat rendelkező részének 2. pontjában rendelkeztem a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. 4.§, 6 § (1), 31.§ (1), (5) bekezdései alapján. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. 1. § (2) bek. c) pontja alapján az állati tetem és a trágya nem minősül hulladéknak, ezért arra vonatkozóan a Ht-ban előírtakat nem kell alkalmazni. A környezethasználónak a keletkező hulladékok vonatkozásában nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettsége van, melyre a rendelkező rész 2.5. pontjában tettem előírást a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII.29.) Korm. rendelet 3.§, 4.§, 5.§, 10.§ 11.§ 13.§ (1) a) pontja és 14.§-a alapján. A veszélyes hulladékkal kapcsolatosan a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait vettem figyelembe. Levegőtisztaság-védelem A benyújtott dokumentációban a diffúz források (istállóépületek, trágyatárolók) levegővédelmi hatásterületét terjedésszámítással határozták meg, mely alapján a sertéstelep szagvédelmi hatásterülete maximális kapacitáskihasználás esetén, kedvezőtlen terjedési viszonyok és a legkedvezőtlenebb technológiai paraméterek figyelembe vételével a diffúz források geometriai középpontja köré írt 430 m sugarú kör által lefedett terület. A hatásterület határán a szagkoncentráció 1 SZE/m 3, a hatásterületen belül nem található lakóingatlan. A felülvizsgálati dokumentációban bemutatott módszerek, melyeket a levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmaznak a telephelyen, valamint a határozat rendelkező részébe foglalt BAT követelmények és levegőtisztaság-védelmi előírások betartása mellett a tevékenység várhatóan nem okoz lakosságot zavaró bűzzel való terhelést. Felhívom a környezethasználó figyelmét, hogy a levegő védelméről szóló 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban:Lr.) 30. § (2) alapján, ha az elérhető legjobb technika nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzését, további műszaki követelmények írhatók elő, például szaghatás csökkentő berendezés alkalmazása, vagy meglévő berendezés leválasztási hatásfokának növelése. Ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható. A Lr. 7. § (4) szerint, amely légszennyező forrásnál kibocsátási határértéket annak sajátosságai miatt megállapítani nem lehet, a levegőterhelést legkisebb mértékűre csökkentő levegővédelmi követelmények határozandók meg, ezért a rendelkező részben foglaltakat írta elő a felügyelőség. A bejelentésre kötelezett diffúz forrásokat a határozat rendelkező részének 3.1. pontja tartalmazza. 21
A légszennyező forrásokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget a felügyelőség a Lr. 31. § (1), (2), (4) bekezdései és 32. §-a alapján állapította meg. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése szerint „a felügyelőség hatáskörébe tartozó – külön jogszabályokban meghatározott – engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni”. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hivatkozott rendelkezése és a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 22.§ (2) a) pontja alapján a légszennyező források (diffúz források) üzemeltetéséhez a határozat 3. pontjában foglaltak szerint levegőtisztaság-védelmi engedélyt adtam. Zajvédelem A telephely Nagykálló külterületén helyezkedik el. A legközelebbi zajtól védendő létesítmény 2790 m távolságban helyezkedik el. A telephelyet minden irányból mezőgazdasági területek határolják. A benyújtott felülvizsgálati dokumentációban szereplő számítások alapján a telephely legnagyobb zajvédelmi szempontú hatásterülete az ingatlan mértani középpontjától számítva nappal 282 m-re, éjjel 232 m-re elhelyezkedő körcikkek által lefedett területrész. A fentiek alapján a telephely zajvédelmi szempontú hatásterülete nem érint zajtól védendő épületet, területet, ezért a felügyelőség a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § (1) pontjában foglaltakat figyelembe véve, nem állapít meg zajkibocsátási határértéket. Szállítási tevékenység csak a nappali időszakban történik. A szállítás miatti gépjárműforgalom, a megadott szállítási adatok alapján nem okoz 3 dB mértékű járulékos zajterhelés-változást a szállítási útvonalon. Természetvédelem A mezőgazdasági területek övezte telephelyen az 1970-es évek óta sertéstenyésztést folytatnak. A felülvizsgált telephely és az állattartás során keletkező hígtrágya kihelyezésére alkalmazott szántó területek természetvédelmi oltalom alatt nem állnak, azok területén természetközeli vegetáció, különleges természeti érték előfordulása nem ismert, jelenleg nem található. A vizsgálati terület botanikai vizsgálata során védett vagy megőrzésre érdemes növénytársulást, növényfajt nem találtak. A zoológiai felmérés alapján megállapítást nyert, hogy a telep területén (főként annak cserjés részein) viszonylag sok, gyakori előfordulású madárfaj fészkel, amelyek állományát a telepen folytatott tevékenység nem veszélyezteti, különösen az alábbiak figyelembevétele esetén: Az egységes környezethasználati engedélykérelemhez csatolt dokumentáció élővilág-védelmi fejezetében (3.6.6. fejezet) a szakértő javaslatokat tett a telephelyen folytatott tevékenység révén a ter mészeti környezetre gyakorolt terhelés mérséklésére (a telephely fás szárú növényállományának várható letermelését követően őshonos fajokkal történő pótlás, a telephely épületeiben, azok homlokzatán megtelepedő madarak zavartalan fészkelésének biztosítása, körültekintő rágcsáló- és rovarirtás, a telephely villamos energia ellátását biztosító transzformátor „madárbarát” kialakítása (szigetelése). A határozat rendelkező részének 4. pontjában tett előírások betartása és az állattartás fentiek szerinti folytatása, a tervezett korszerűsítés megvalósítása esetén a tevékenység nem jár együtt a természetvédelmi, tájvédelmi érdekek sérelmével, természeti értékek veszélyeztetésével. Környezetkárosodás megelőzése A környezethasználó a 4320 Nagykálló, 0490 hrsz alatti sertéstelepre elkészített Üzemi Kárelhárítási Tervet /készítette: „KRISTÁLY-99” Környezetgazdálkodási, Szolgáltató Kft. (1096 Budapest, Sobieski János u. 27/A.; Szakértő: Bozsik Attila SZKV-vf/09-0891)/ az egységes környezethasználati engedély ötéves felülvizsgálati eljárásában, 2014. július 24-én nyújtotta be a felügyelőségre. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdése szerint a területi és az üzemi tervet - amennyiben az érinti az 1. § a) vagy b) pontja szerinti környezeti elemet, a vízügyi hatóság szakhatósági közreműködésével - a felügyelőség hagyja jóvá.
22
A felügyelőség a 6573-9/2014. számú ügyiratban szakhatósági állásfoglalást kért a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóságától (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 1214.). A területiVízügyi Hatóság 123-2/2014/VH számú 3024-2/2014. saját számú szakhatósági állásfoglalásában az Üzemi Kárelhárítási terv jóváhagyásához előírás nélkül hozzájárult. A felügyelőség az üzemi kárelhárítási tervet megvizsgálta és megállapította, hogy az megfelel a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007.(IV.26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében foglalt követelményeknek, ezért azt a rendelet 6.§ (5) bekezdése alapján a Területi Vízügyi Hatóság szakhatósági állásfoglalását figyelembe véve jóváhagyta. A környezethasználó az üzemi terv 5 példányát nyújtotta be a felügyelőségre. A 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet 7.§ (2) a) pontja alapján az üzemi kárelhárítási terv egy példányát a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányát a terv által érintett üzemegységnél, telephelyen kell tartani, ugyanezen bekezdés b) pontja alapján az üzemi terv egy példányát meg kell küldeni a működési területe szerinti érintett Vízügyi Igazgatóságnak és Nemzeti Park Igazgatóságnak. Az előzőek teljesítése érdekében az üzemi kárelhárítási terv 2 lepecsételt példányát a határozat mellékleteként visszaküldöm a környezethasználó részére és 1-1 lepecsételt példányát továbbítom az érintett szervek részére. Az engedélyezési eljárás tárgyát képező sertéstartási tevékenység a rendelkező részben megadott előírások betartása mellett a környezetet nem veszélyezteti, a környezetre gyakorolt hatásai elviselhetők. Az alkalmazott technológia a rendelkező rész III. szakaszában foglaltak vonatkozásában az elérhető legjobb technika jelenlegi állásának megfelel. Mindezek alapján a felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 71. § (1) bek. d) pontja alapján jelen határozattal kiadja. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/ 2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése szerint „A felügyelőség hatáskörébe tartozó -külön jogszabályokban meghatározott - engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni.” Ennek megfelelően jelen engedélyben - a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 22.§ (2) a) pontja alapján a légszennyező források (diffúz források) üzemeltetéséhez a határozat rendelkező részének 3. pontjában foglaltak szerint levegőtisztaság-védelmi engedélyt adtam. Az engedély érvényességét az Lr. 25. § (5) bekezdése alapján 5 évben állapítottam meg. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletnek a kérelem benyújtásakor hatályos 20. § (8) bekezdése szerint „az egységes környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább öt évre adható meg. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni.” Az egységes környezethasználati engedélyt 11 évre adtam meg, mert a rendelkező részben foglalt előírások biztosítják, hogy a sertéstelep üzemeltetése a környezetre nincs káros hatással. Emellett figyelembe vettem az ötéves felülvizsgálat elbírálásának ügyintézési határidejét. A rendelkező rész 1.2 pontjába foglalt figyelmeztetést a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. § (4) bekezdése alapján írtam elő. A rendelkező rész 1.3 pontjába foglalt bejelentési kötelezettséget a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 82. § (1) bekezdése írja elő. A rendelkező rész 1.4 pontjában foglaltakat a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése alapján írtam elő. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 96/B. §-a és az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet értelmében, az engedélyest éves felügyeleti díj fizetésére köteleztem. A díj mértéke 100 000,- Ft, azaz egyszázezer forint. A felügyeleti díjat a rendelet értelmében minden év február 28-ig kell egy összegben átutalási megbízással teljesíteni. A befizetett felügyeleti díjról a felügyelőség számlát állít ki, és azt a befizetést követő harminc napon belül megküldi a környezethasználónak. 23
Jelen határozat jogerőre emelkedésével a 11546-6/2011., az 556-3/2011., a 736-9/2009., a 659-24/2008. és a 659-11/2008. számú határozatokkal módosított 54-7/2007. számú egységes környezethasználati engedélyt a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20. § (12) bekezdése alapján visszavonom, mert az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása új engedély kiadását teszik szükségessé. Határozatomat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (8) bekezdése alapján, a 11. sz. melléklet szerinti tartalommal adtam ki, tekintettel a Ket. 71. § (1) és a 72. § (1) bekezdésére. A rendelkező részben megadott előírásokat az indoklásban részletezetteken túl az alábbi jogszabályhelyek alapján határoztam meg: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. 1. § (2) bek. c) pontja, 4.§, 6 § (1), 31.§ (1), (3) bekezdései, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 43. § (1) bekezdése, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 5. § (6) bek. és 9. § (1) bekezdése. A hulladékok nyilvántartásáról, adatszolgáltatásáról a 440/2012. (XII.29.) Korm. rendelet 3.§, 4.§, 5.§, 10.§ 11.§ 13.§ (1) a), 14.§ alapján rendelkeztem. A diffúz források levegőtisztaság-védelmi engedélyéről, az adatszolgáltatásról, a bűzkibocsátás csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 4. §, 5. §, 26. §, 30.§, 31. §-a alapján rendelkeztem. Az üzemi kárelhárítási tervek kezeléséről a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 8-9. §-a alapján rendelkeztem. A felügyelőség hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése, 18. § (1) bek. c) pontja és (2) bekezdése, valamint 43. §-a; illetékességét ugyanezen Korm. r. 1. számú mellékletének IV/7. pontja alapozza meg. A levegőtisztaság-védelmi hatáskört a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdése biztosítja. A határozat elleni jogorvoslati lehetőséget és az arra nyitva álló határidőt a 2004. évi CXL. tv. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják. Az alapeljárás és a fellebbezési eljárás díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4)-(5) és (7) bekezdés és 1. sz. melléklet III/7. és III./10/1. főszáma, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII.2.) VM rendelet 1. sz. mellékletének 12.9.6. és 12.18. pontja határozza meg. Az engedélyről szóló hirdetményt a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. § (8) bekezdése alapján a felügyelőség közzététel céljából megküldi az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzőjének. Az így közölt döntést a kifüggesztés követő 15. napon tekintem közöltnek és a közléstől számított 15 napon belül biztosítok jogorvoslati lehetőséget a Ket. 99. § (1) bek. alapján. A postai úton közölt határozat esetén a fellebbezési határidőt a határozat kézhezvételét követő naptól kell számítani. A határozatot a kérelemhez csatolt teljes körű meghatalmazás alapján a „KRISTÁLY-99” Környezetgazdálkodási, Szolgáltató Kft. (4025 Debrecen, Petőfi tér 7. II./9.) útján közlöm a környezethasználóval.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33 § (1) bekezdése alapján értesítem a határozatról.
24
Nyíregyháza, 2014. november 13. dr. Vilmányi Zoltán s.k. igazgatóhelyettes Szentesi Péter igazgató megbízásából
A határozatot hirdetményi úton közlöm az érintett nyilvánossággal.
25
1. sz. melléklet a 6573-11/2014. sz. határozathoz
Adatrögzítés és jelentéstétel a felügyelőség részére
Beszámoló éves hulladék bejelentés 2.5 pont LAL változás bejelentés 3.3. pont LM bejelentés 3.3. pont levegőtisztaság-védelmi engedély kérelem benyújtása 3.4. pont energia hatékonysági belső audit 6.3 pont üzemi kárelhárítási terv 8.1.4. pont értesítés nem engedélyezett kibocsátásokról 9.1 pont panaszok 9.2 pont éves környezetvédelmi jelentés 9.3 pont teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat 9.5 pont
Beszámolás gyakorisága
Beadási határidő
évente
március 1.
eseti
változás bekövetkezését követő 30 napon belül
évente
március 31.
ötévente
engedély felülvizsgálatával egyidejűleg
ötévente ötévente eseti eseti
engedély felülvizsgálatával egyidejűleg engedély felülvizsgálatával egyidejűleg az eseményt követő legrövidebb időn belül panasz beérkezését követő 1 hónapon belül
évente
május 31.
ötévente
2019. október 30.
