Tanulmányok A társasági jog helye a jogrendszerben

Tanulmányok

A társasági jog helye a jogrendszerben vegyes - atipikus alakzatuk van, annyi m á s szerződéssel képez­

I. A t a n u l m á n y célja és n é h á n y előzetes kikötés

n e k határesetet, h o g y igen nehéz s z á m u k r a egységes fogalmi j e ­

A jelen tanulmánynak az a célja, h o g y megvizsgálja azt a kérdést,

milyen

gyeket találni." 2

viszonyban áll a társasági j o g i szabályozás a polgári j o g i

Ha a társaságok egy csoportját a l k o t ó gazdasági társaságokra

szabályozással, illetve a m e g a l k o t a n d ó új P o l g á r i Törvénykönyv­

igaz ez, akkor sokkal inkább érvényes m i n d e z a társaságok álta­

nek milyen m ó d o n kell kezelnie a társasági j o g anyagát. A logi­

lános fogalmára. O l y a n j o g i jelenségre kellene egységes fogalmat

kailag lehetséges válaszok egészen távolálló végleteket mutatnak.

találni, a m e l y - a hatályos j o g i szabályozás alapján - m a g á b a fog­

A társaságokra v o n a t k o z ó j o g i szabályozásról állíthatnánk azt,

lalja az élettársak n e m elsősorban vagyoni j e l l e g ű kapcsolatának

hogy teljes egészében kívül áll a polgári j o g o n , s azzal semmifé­

v a g y o n i következményeire v o n a t k o z ó szabályokat és a legna­

le érdemi kapcsolatban n e m áll, de j u t h a t u n k arra a következte­

g y o b b részvénytársaságok m ű k ö d é s é t szabályozó n o r m á k a t , s a

tésre is, h o g y a társasági j o g valójában semmiféle specialitást

k é t véglet k ö z ö t t i sokféle alakzat szabályozását is. Ez az össze­

nem m u t a t a polgári j o g h o z képest, igazából csak a polgári j o g

tettség n e m c s a k a társasági f o r m á k k ü l ö n b ö z ő s é g é b e n jelenik

egy részéről van s z ó . E z e k n e k a végleteknek a jogszabályi leké­

m e g , h a n e m i d ő n k é n t egy társasági f o r m á n belül is k ü l ö n b s é g e t

pezéseként érvelhetnénk amellett, h o g y a társasági j o g anyaga

kell t e n n ü n k az egyes társaságok k ö z ö t t a társaság méretei, gaz­

teljes egészében a P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v b e n helyezendő el, vagy

dasági súlya, a kívülállók s z e m p o n t j á b ó l m e g í t é l e n d ő kockáza­

épp ellenkezőleg: teljes egészében a P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v t ő l

tossága alapján.

függetlenül,

mindenféle

szabályozás-technikai

kapcsolatot

is

mellőzve kell m e g a l k o t n i azt.

Nyilvánvaló, h o g y m i n é l t ö b b e l e m e t felölelő f o g a l m a t alko­ tunk, e f o g a l o m annál általánosabb lesz, annál kevesebb f o g a l m i

M i n t általában, a végletes m e g o l d á s o k itt s e m számíthatnak si­

j e g y e t l e h e t m e g h a t á r o z n i . Jószerivel csak az alábbi ismérvek m a ­

kerre. A valódi, h a t é k o n y m e g o l d á s n a k valahol a végletek k ö z ö t t

radnak:

kell elhelyezkednie. É p p e n e m i a t t van szükség tüzetesebb vizsgá­

-

gok esete);

zött megtalálni azt a p o n t o t , amely a legkielégítőbb m e g o l d á s t -

adja, egyáltalán n e m látszik egyszerű feladatnak.

az e g y ü t t m ű k ö d é s az abban résztvevők a u t o n ó m elhatározá­ sán alapul;

M i e l ő t t belemélyedünk a kérdés vizsgálatába, szükségesnek látszik néhány előfeltevés rögzítése.

A társaságok t ö b b személy e g y ü t t m ű k ö d é s é t j e l e n t i k (kivételt j e l e n t h e t e kritérium alól az egyszemélyes gazdasági társasá­

latra e tárgykörben, hiszen a lehetséges szélső m e g o l d á s o k kö­

-

az e g y ü t t m ű k ö d é s vagyoni jellegű;

-

a társaság résztvevői vagyoni hozzájárulást teljesítenek a társa­ ság részére;

1.

A

társasági jog alatt minden társasági szabályozását értein

viszony

-

a társaság tevékenységének vagyoni kockázata

(a nyereség

vagy veszteség l e h e t ő s é g e ) közvetlenül vagy közvetve a társa­ ság tagjaira esik.

Ha a társasági j o g helyét keressük a m a g y a r jogrendszerben, ak­

M i n d e z e k alapján a társaságok közé s o r o l a n d ó n a k látom a gaz­

kor nem mellőzhetjük a n n a k tisztázását, h o g y m i t is é r ü n k társa­

dasági társaságokon kívül a Ptk. X L V I . fejezetében szabályozott

sági j o g alatt. V i s z o n y l a g egyszerű válasz lenne azt m o n d a n i ,

formációkat, továbbá a közhasznú társaságot ( P t k . 5 7 - 6 0 . §) és

hogy a társaságok sajátos belső és külső viszonyainak j o g i n o r ­

az egyesülést (Ptk. 7 4 / H . §, illetve G t . X I I I . fejezet).

mák formájában való szabályozása j e l e n t i a társasági j o g o t . Csak­

E l m é l e t i s z e m p o n t o k alapján a szövetkezeteket is társaságnak

hogy azonnal felmerül a n n a k szükségessége, h o g y m a g y a r á z a t o t

kellene tekintenünk, hiszen a társaságok általános j e l l e m z ő i ezek­

adjunk arra, m i t is t e k i n t ü n k társaságnak.

re az alakulatokra is igazak lehetnek, a szövetkezeti specialitások

Ezen a p o n t o n pedig m e g l e h e t ő s e n n e h é z helyzetben va­

érvényesülését p e d i g a társasági szabályok egyáltalán n e m zárják

gyunk, m e r t s e m a tételes j o g , s e m a j o g t u d o m á n y n e m szolgál

ki. N e m véletlen, h o g y a K e r e s k e d e l m i T ö r v é n y ( 1 8 7 5 . évi

általánosan elfogadott, s a társaságok általános jellemzőit m e g r a ­

X X X V I I . t c . ) a szövetkezeteket a kereskedelmi társaságok egyi­

gadó definícióval. E z t a hiányt ez a t a n u l m á n y sem fogja p ó t o l ­

k e k é n t szabályozta. B á r a szövetkezeti m o z g a l o m a szocialista

ni. A társaságok fogalmával csak olyan m é r t é k i g kívánnék foglal­

társadalmi és gazdasági i d e o l ó g i a keretei k ö z ö t t speciális értéke­

kozni, ameddig ez az elemzés tárgyának m e g h a t á r o z á s á h o z elen­

lést kapott, s e n n e k következtében a szövetkezeti j o g valamiféle

gedhetetlen.

önállósult j o g á g g á vált, az új G t . előkészítésének idejére m á r

Az elmúlt évtizedben ugyan szokásossá vált, h o g y a „társasá­

egyértelművé vált, h o g y - a szövetkezetek j o g i szabályozásában

gi j o g " fogalma alatt a gazdasági társaságokra v o n a t k o z ó j o g ­

az u t ó b b i évtizedben bekövetkezett, s a társasági j o g i szabályo­

anyagot értsük, 1 ez a z o n b a n sem j o g i , sem gazdasági s z e m p o n t ­

z á s h o z k ö z e l í t ő m ó d o s í t á s o k e r e d m é n y e k é n t - a szövetkezetek a

A j o g ugyanis társaságként szabályoz

társaságok rendszerébe beilleszthetőek lennének, sőt ezt S á r k ö z y

olyan alakulatokat is, amelyek n e m m i n ő s ü l n e k gazdasági társa­

T a m á s j o g t e c h n i k a i l a g lehetségesnek, j o g d o g m a t i k a i l a g pedig

ságnak ( p l a hatályos P t k . X L V I . fejezete is a „Társaság" c í m e t

i n d o k o l t n a k tartja.

viseli), tehát a társasági j o g n a k a gazdasági társaságok jogával va­

helyzet és a szövetkezetek bizonytalan tulajdoni viszonyai n e m

ból n e m helyeselhető.

3

A n n a k ellenére, h o g y az aktuális politikai

ló azonosítása a pozitív j o g alapján n e m helytálló. Gazdasági

t e t t é k v o l n a kifizetődővé a társasági j o g i szabályozásba való be­

s z e m p o n t b ó l pedig az, h o g y a gazdasági társaságok „eltakarják"

építésüket, S á r k ö z y T a m á s m á r 1 9 9 4 - b e n azt állapította m e g ,

a többi társaságot, azért veszélyes, m e r t az érdekeltek o l y a n k o r is

h o g y „a szövetkezet lényegében a hetedik társasági formává

gazdasági társaságokat h o z n a k létre, a m i k o r pedig ez n e m l e n n e

vált", 4 s a szövetkezetek szabályozásának a társasági j o g b a való

feltétlenül szükséges, hiszen elképzelhető, h o g y a társaságnak

beolvadását kb. 2 0 0 0 - r e prognosztizálta. 5 Azt, h o g y a szövetke­

szánt funkciókat más társasági f o r m á b a n h a t é k o n y a b b a n l e h e t n e

zet valójában e g y társasági forma, az A l k o t m á n y b í r ó s á g is tény­

szolgálni.

k é n t kezelte e g y ítéletében. 6 M i n d e z e k alapján t e h á t n e m i n d o ­

Ha azonban a társaságok f o g a l m á t szélesebb értelemben fogjuk föl, akkor

csak

tovább

bonyolítjuk

a

fogalomalkotást.

kolatlan, ha a szövetkezeteket is a társaságok fogalmi k ö r é b e vonjuk.

Sárközy T a m á s írta, h o g y „a gazdasági társaságok olyan s o k for­

A társaságok egyes fogalmi jegyeivel való r o k o n s á g m i a t t föl­

mában jelentkeznek, olyan sokfajta igényt elégítenek ki, annyi

m e r ü l h e t n e t o v á b b i együttműködési f o r m á k n a k a társaság fogai-

m á b a sorolása is, ezért é r d e m e s egyértelművé tenni, h o g y n e m t e k i n t e m társaságnak a közigazgatási feladatok ellátására ( t e h á t n e m vagyoni c é l o k b ó l ) l é t r e j ö t t társulásokat, a szintén n e m gaz­ dasági célokat k ö v e t ő társadalmi szervezeteket és köztestülete­ ket, t o v á b b á az alapítványokat - akkor sem, ha esetleg t ö b b ala­ p í t ó j u k van. Nyilvánvalóan egészen más s z e m p o n t o k szerint, s esetleg más módszerekkel kell szabályozni azokat az együttmű­ ködési alakzatokat, amelyek csak m á s o d l a g o s a n válnak vagyoni j o g v i s z o n y o k alanyaivá, s m á s k é n t azokat, amelyek elsődleges célja, létük értelme az, h o g y vagyoni j o g v i s z o n y o k b a n vegyenek részt. A közigazgatási j o g b a n vagy az a l k o t m á n y j o g b a n gyökere­ ző együttműködési f o r m á k elsősorban a közjogi elemek által m e g h a t á r o z o t t a k , s a vagyonjogi sajátosságoknak csak másodla­ gos jelentőségük lehet, ezért n e m hiszem, h o g y azonos m ó d o n , társaságként lehetne kezelni ezeket a szervezeteket. Az egyes j o g i személyek vállalata és a leányvállalat pedig ma­ gánjogi lényegű ugyan, de éppen az együttműködési elem hiá­ nya m i a t t n e m t e k i n t h e t ő társaságnak.

2.

Nem

a

hatályos

tételes jogi

helyzetből

kell

kiindulni

A m i k o r a társasági j o g és a polgári j o g viszonyát vizsgáljuk, ki­ indulhatunk a b b ó l a pozitív j o g i helyzetből, a m i t a hatályos j o g i szabályozás m u t a t , ez a vizsgálódás a z o n b a n elsősorban a jogal­ kalmazás számára j á r h a t n a tanulságokkal. Ha azonban a jogalko­ tás, a kodifikáció s z e m p o n t j á b ó l közelítünk a kérdéshez, akkor a hatályos tételes j o g elemzése sok l e h e t ő s é g e t kihasználatlanul hagy, n e m e n g e d m e g felvetni és v é g i g g o n d o l n i olyan gondola­ tokat, amelyek pedig a jogalkotás számára hasznosak lehetnek. Tekintettel arra, h o g y a P t k . újrakodifikálása napirenden van, az aligha kifogásolható, ha a P t k . oldaláról n e m ragaszkodunk a hatályos szabályozás adta keretekhez, h a n e m viszonylag szaba­ d o n kezeljük az a m ú g y is változtatásra váró anyagot. N é m i l e g más a helyzet a társasági j o g i szabályozás z ö m é t kitevő Gt.-vel, amely a gazdasági társaságokra v o n a t k o z ó szabályokat n e m túl régen, 1 9 9 7 - b e n szabályozta újra, s nincs is napirenden az új tör­ vény átfogó módosítása. Ez a k ö r ü l m é n y azt indokolná, h o g y a társasági j o g i szabályozásnak ezt a részét tekintsük adottságnak, s a társasági j o g n a k a polgári j o g h o z való viszonyát ezen adott­ s á g o k figyelembe vételével próbáljuk m e g rendezni. Ú g y g o n d o ­ l o m azonban, h o g y ezt, az első közelítésben kézenfekvőnek t ű n ő k ö t ö t t s é g e t m é g s e m szabad teljes egészében elvállalni. Az ilyes­ fajta korlátozás csak akkor l e n n e elfogadható, ha biztosak lehet­ n é n k abban, h o g y a j e l e n l e g hatályos G t . a l e h e t ő legjobb, ami­ nél j o b b n e m is szükséges és n e m is lehetséges. Ú g y vélem, n e m biztos, h o g y ez megfelelő kiindulás l e n n e a g o n d o l k o d á s h o z . M á r csak azért sem, m e r t a P t k . módosulásával változik a G t . ál­ tal szabályozott viszonyok hátterét, keretét adó joganyag, s ek­ k é n t h i b a lenne a G t . változtathatatlanságához ragaszkodni. M i n d e z e k figyelembe vételével az elemzés során mind a Ptk.-t, m i n d a G t . - t v á l t o z t a t h a t ó e l e m n e k f o g o m tekinteni, de természetesen a G t . e s e t é b e n igyekszem m i n d i g erőteljesebben figyelembe venni a hatályos törvény által diktált feltételeket. A fenti előzetes k i k ö t é s e k b e n foglaltak megtartásával a követ­ kezőkben kísérletet teszek arra, h o g y először a társaságok és a társasági j o g fejlődése alapján m u t a s s a m be azt, h o g y a gazdasági célú társaságok n e m m i n d i g és n e m feltétlenül kizárólag az a b b a n résztvevők m a g á n a u t o n ó m i á j a alapján m ű k ö d ő intézmé­ nyek voltak, h a n e m a társasági f o r m a elméletileg más c é l o k meg­ valósítására is alkalmas lehetett. E z t k ö v e t ő e n igyekszem a társaságok j o g i struktúrájának leírá­ sára v o n a t k o z ó m o d e r n elméletek segítségével feltárni a társasá­ g o k valódi tartalmát, hiszen ez fogja alapvetően m e g h a t á r o z n i a szabályozás jellegét is. A társaság lényegének megragadásához a szerződéses c é g e l m é l e t e t k í v á n o m röviden b e m u t a t n i , majd ki­ térnék a társaságok társadalmi felelősségére v o n a t k o z ó elméle­ t e k n e k a társasági j o g i szabályozásra g y a k o r o l h a t ó hatására is.

A társaságok lényegének bemutatása után a társasági j o g , a társasági j o g i szabályozás funkcióival foglalkoznék, hiszen köz­ vetlenül ez határozhatja m e g a szabályozás módszerét, j o g r e n d ­ szerbeli elhelyezkedését. M i n d e z e n vizsgálódások eredményeképpen javaslatot t e n n é k a társasági j o g és a Ptk. viszonyának kezelésére a P t k . kodifikác i ó j á n a k m e n e t é b e n , s végezetül n é h á n y adalékkal szolgálnék ah­ h o z , h o g y a javasolt megoldás milyen előnyökkel, illetve hátrá­ nyokkal j á r h a t az alternatív m e g o l d á s o k h o z képest.

I I . T ö r t é n e t i fejlődés: a társaságok államtalanítása N e m c é l o m , h o g y a társaságok és a társasági j o g m i n d e n részlet­ re kiterjedő fejlődéstörténetét felvázoljam. E z t a terjedelmi kor­ l á t o k s e m t e n n é k lehetővé, de nincs is szükség feltétlenül ilyen elemzésre, hiszen a t ö r t é n e l e m n e k n e m m i n d e n m o z z a n a t a h o r ­ d o z ü z e n e t e t a m o s t vizsgált témakörrel kapcsolatban. Az a kér­ déskör a z o n b a n figyelmet é r d e m e l a társasági j o g és a polgári j o g viszonyának s z e m p o n t j á b ó l , h o g y a társaságok funkciói és e h h e z képest a társasági j o g funkciói h o g y a n viszonyultak az államhoz, az állami funkciókhoz. E b b ő l a s z e m p o n t b ó l az egyes társasági f o r m á k n e m teljesen egységesek. A kisebb jelentőségű, a résztvevők k ö r é n kívülre ha­ tást n e m g y a k o r l ó társaságok m i n d i g is a felek m a g á n m e g á l ­ lapodásán, a u t o n ó m i á j á n alapultak. I t t is érdemes azonban m e g ­ jegyezni, h o g y a z o k az o k o k , amik m i a t t ezek az ősi társaságok létrejöttek, részben o l y a n o k voltak, amelyek k o r á b b a n csak álla­ mi eszközökkel voltak kezelhetők. A társaságok kialakulásában d ö n t ő szerepet játszó távolsági tengeri kereskedelemhez nélkül ö z h e t e d e n hajók megépítése, felszerelése, áruval való ellátása és a veszélyes vizekre bocsátása kezdettől fogva olyan k o c k á z a t o t j e ­ lentett, a m i t j o b b á r a csak az uralkodó vagy az államilag szerve­ zett közösség egésze t u d o t t vállalni. Ez egyben persze bizonyos é r t e l e m b e n a h a t a l o m forrása is volt, hiszen a kereskedelmi és ha­ dihajók, illetve a kalózhajók kezdetben n e m differenciálódtak. 7 E n n e k megfelelően az ó k o r i E g y i p t o m b a n pl. egyáltalán n e m volt hajó m a g á n t u l a j d o n b a n ; a tulajdonosok a fáraók, illetve a t e m p l o m o k voltak. A g ö r ö g városokban is eredetileg a király rendelkezett a hajókkal, s a m i k o r m á r kialakult a hajók magán­ tulajdona, akkor is m é g az állam a közellátás biztosítása érdeké­ b e n kötelezte a hajótulajdonosokat, h o g y m i n d i g g a b o n a r a k o ­ m á n n y a l térjenek vissza kereskedelmi útjaikról. 8 A R ó m a i B i r o d a l o m b a n egészen a császárkorig az állam épít­ tette a hajókat, s a gabonaellátást is az állam b i z t o s í t o t t a hivatal­ n o k a i tevékenysége útján. E z a z állapot a z o n b a n m e g v á l t o z o t t , „a h a t á r o k védelme ugyanis állandó hadsereget igényelt, s az e m i a t t pénzszűkébe kerülő császárok kénytelenek voltak munka­ szolgálat formájában megszervezni az állami feladatok ellátását. A z állami szükségleteket m o s t m á r n e m adókból, h a n e m egyre i n k á b b o l y m ó d o n fedezték, h o g y a kincstár az egyes foglalkozá­ si ágakban c é h jellegű szervezeteket h o z o t t létre és arra kötelez­ te ezeket a szervezeteket, h o g y r o b o t m u n k á t végezzenek az ál­ lam számára. C s e r é b e viszont m e g k a p t á k az illető iparág m o n o p ó l i u m á t . " 9 E b b e n a z i d ő b e n tehát „ a hivatalnokok n e m ­ csak saját beosztottjaikkal rendelkeztek, h a n e m a szállítótársasá­ g o k tevékenységét is ők irányították, vagyis a hivatalnoki szerve­ zet keveredett a munkaszolgálatokat biztosító szervezettel." 1 0 M i n d e z e k az adalékok azért lehetnek érdekesek, m e r t p o n t o ­ san ez a terület, a tengeri kereskedelem volt az, ahol - m i u t á n az állam szerepvállalása m e g s z ű n t - a „magán"-, azaz n e m állami kereskedők arra kényszerültek, h o g y valamiféle társas f o r m á c i ó ­ ban biztosítsák az üzleti tevékenység feltételeit. B á r nincsenek p o n t o s a d a t o k a szervezeti keretekről, az olyan törvényekből, m i n t pl. a lex R h o d i a de iactu m e r c i u m , egyértelműen látszik, h o g y e g y hajó t ö b b kereskedő áruját is szállította, s e k k é n t ren­ dezni kellett valamilyen m ó d o n a k ö z ö t t ü k kialakuló kockázat­ közösséget.

A középkorban ez a folyamat t o v á b b tartott. „A tengeri keres­ kedelem kevésbé volt kapitalista jellegű, m i n t az ókorban. R e n d ­ szerint egy olyan társulás formájában szerveződött m e g , m e l y b e n mindenki részt vett, aki az a d o t t kereskedelmi üzletben érdekelve volt. A magas kockázat m i a t t a k ö z é p k o r folyamán soha n e m for­ dult elő, h o g y egyetlen személy a saját számlájára épített volna hajót; a hajóépítésben m i n d i g t ö b b e n vettek részt, s ennek követ­ keztében a hajótulajdon m i n d i g társtulajdon volt. U g y a n a k k o r a tulajdonostársak t ö b b hajónak is társtulajdonosai lehettek. É p p ­ úgy, m i n t a hajóépítés és a hajótulajdon, egy-egy tengeri vállalko­ zás is alkalmat a d o t t a társulásra. Ilyenkor összeállt a hajótulaj­ donos, a kapitány, a legénység és végül a velük utazó kereskedő; közösen létrehoztak e g y társaságot, és magukkal vitték az árut. A kereskedő n e m m i n d i g u t a z o t t személyesen a társasággal, sok­ szor alkalmazottal képviseltette magát, pl. bizományost küldött m a g a helyett. A társaság közösen vállalta a kockázatot: meghatá­ rozott arányok szerint o s z t o t t á k szét a nyereséget, és az esetleges 11 veszteségből is m i n d e n k i arányosan vette ki a részét." E b b ő l a társas viszonyból alakult ki a középkorban a c o m m e n da intézménye, amelynek lényege abban állt, hogy „az utazás vi­ szontagságait n e m vállaló, talán m á r túl öreg kereskedő tőkét b o ­ csátott egy másik rendelkezésére, aki aztán ténylegesen útnak in­ dult. A hasznot megosztották, általában 3/4 részt kapott a helyben állomásozó tőkés, 1/4-et pedig az aktív partner. Ilyen szerződések leggyakrabban a földközi-tengeri kereskedelemben fordultak elő, de alkalmazták a szárazföldi utazásoknál is. Rendszerint egyeden (kör)utazásra szóltak, de sikeres vállalkozás után gyakran újabb szerződést k ö t ö t t e k ugyanazok a partnerek. N é h a a helyben mara­ dó tőkés megszabta a vitt és h o z o t t áruk fajtáját, mely utóbbiakat aztán esetleg a saját kikötőjében m a g a értékesített, de n e m számí­ t o t t ritkaságnak, különösen akkor, ha egy özvegy, egy alapítványi vagy egyházi intézmény, vagy kisgyermekek és árvák gyámja volt a ,kapitalista', h o g y m i n d e n fontos döntést az aktív partnerre bíz­ tak." 1 2 Attól azonban ó v a k o d n u n k kell, hogy a k o m m e n d á t m i n t a mai értelemben vett társaságot fogjuk föl. Eleinte ugyanis a tár­ sas viszony csak egy-egy üzleti útra alakult, n e m volt tehát tartós kockázatközösség. Az üzletenkénti elszámolás m é g akkor is fenn­ maradt, amikor pedig m á r a felek közötti együttműködés tartóssá vált. Az üzletenkénti elszámolás lehetetlenné tette azt, hogy a tár­ saság maga a tagoktól elkülönült vagyonnal rendelkezzen. 1 3 Ez pe­ dig lényegesen eltér a m a i társaságoktól, bár az üzleti célú társasá­ gi forma csírája felfedezhető b e n n e . A társaságoknak a t a g o k t ó l elkülönült vagyona csak a X I V . században kezdett kialakulni azért, m e r t az üzlet kezdte m e g h a ­ ladni a családi kereteket: a család külső tőkét is felhasznált vállal­ kozásaihoz, illetve kívülálló üzleti partnerekkel lépett társas vi­ szonyra, ezért szükséges v o l t az üzleti vagyont elkülöníteni a ke­ reskedő m a g á n v a g y o n á t ó l . E z t tette lehetővé a kettős könyvelés m ó d s z e r é n e k „feltalálása" is. Az itt vázolt fejlődési f o l y a m a t a vizsgált s z e m p o n t b ó l azzal a tanulsággal j á r , hogy az ősi társasági f o r m á k az államot váltották fel (szorították ki) a gazdaság b i z o n y o s területein, ahol az állam k o r á b b i funkciói csak a kereskedők összefogásával, társulásával voltak megvalósíthatóak. E z e k b e a társas viszonyokba a z o n b a n az állam a kezdeti p r ó b á l k o z á s o k t ó l eltekintve n e m avatkozott bele, legfeljebb j o g i kereteket b i z t o s í t o t t m ű k ö d é s ü k számára. A m o d e r n társaságok kialakulásának másik forrásaként a céhe­ ket szokás megjelölni. I t t a k ö z h a t a l o m m a l való összefonódás sokkal egyértelműbb. „A c é h e k eredete ... két tényezőre vezethe­ tő vissza: a törvényes h a t a l o m r a és az önkéntes társulásra. Az e l ő b b i a köz, vagyis a fogyasztók érdekét védi, az u t ó b b i a kéz­ művesek, vagyis a t e r m e l ő k szabad kezdeményezéséből ered. K e z d e t b e n t e h á t törekvéseik teljesen eltérők egymástól. A t t ó l kezdve f o n ó d n a k össze, a m i k o r a h a t ó s á g o k hivatalosan elisme­ rik, h o g y a d o l g o z ó k társulásai k ö t e l e z ő testület jellegével bír­ nak. A k ö z é p k o r i c é h e t - lényegét illetően - a következőképpen határozhatjuk m e g : olyan testület, amely egy m e g h a t á r o z o t t mesterség kizárólagos gyakorlásának kiváltságát élvezi a hatóság

14

által j ó v á h a g y o t t szabályzatok szerint." E z e k a szervezetek tehát valamely területen élvezett kizárólagos j o g a i k é r t azzal „fizettek", h o g y elviselték a k ö z h a t a l o m beavatkozását belső ügyeikbe is. Ez a k ö z h a t a l o m kezdetben a városi h a t ó s á g volt, k é s ő b b a z o n b a n ( a X I V . századtól kezdve) a z uralkodói (állami) h a t a l o m , amely j e l l e g é b e n n e m , csak terjedelmében, földrajzi kiterjedésében 15 k ü l ö n b ö z ö t t a városi politikától. A j e l l e m z ő t o v á b b r a is a pro­ t e k c i o n i z m u s , s ezzel s z e m b e n a céhekkel s z e m b e n i állami be­ avatkozás lehetősége, a c é h e k állami c é l o k r a való felhasználása. I l y e n alakulat v o l t például az angliai M e r c h a n t Adventurers, a gyapjúposztót exportáló c é h e k közössége, a m e l y 1 5 6 4 - b e n kirá­ lyi szabadalomlevéllel törvényes m o n o p ó l i u m o t k a p o t t a N é m e t ­ 16 o r s z á g b a és N é m e t a l f ö l d r e irányuló posztókivitelre. Az ilyen, privilégiumokicai rendelkező c é h e k t e k i n t h e t ő k a k é s ő b b i társa­ s á g o k egyik előképének. Az állami célok domináltak a m o d e r n részvénytársasági forma előfutárainak tekintett társasági alakzatoknál is. A középkorban az állam által ellátandó feladatok, azok közül is elsősorban a há­ b o r ú k igényeltek olyan mennyiségű pénzt, a m i t m á r n e m lehetett egyetlen forrásból megszerezni, hiszen m é g az akkor l e g n a g y o b b bankházak tőkéje is kevés volt ehhez. E célok finanszírozására jöt­ t e k létre az első részvénytársaságok, amelyek a z o n b a n csak na­ g y o n általános szinten azonosíthatók a ma ilyen néven ismeretes társasági formákkal. A XII. században „tulajdonképpen háborús vállalkozás finanszírozásáról volt szó például a genovaiak Ciprus ellen indított nagy tengeri expedíciójának esetében, amikor ,maoa', vagyis hajózási részvénytársaság alakult a sziget meghódí­ tására és kiaknázására. U g y a n í g y pénzelték sokszor a hitelezők szervezetei a városok egymás elleni háborúit." 1 7 K e z d e t b e n az u r a l k o d ó k a felvett hiteleket n e m feltétlenül fi­ zették vissza (s i d ő n k é n t megtalálták a n n a k a m ó d j á t , h o g y a k é n y e l m e t l e n n é váló hitelezőtől akár fizikai é r t e l e m b e n is m e g ­ szabaduljanak), vagy ha v o l t is törlesztés, k a m a t o t n e m fizettek. K é s ő b b a z o n b a n a helyzet változott, s a hitelhez m á r csak vala­ miféle biztosíték, ellentételezés fejében lehetett hozzájutni. E k ­ k o r t ó l „a politikai h a t a l o m csak ú g y tudta m e g s z e r e z n i a céljai megvalósításához szükséges pénzt, ha cserébe különféle m o n o ­ p ó l i u m o k a t a d o m á n y o z o t t . " 1 8 Ilyen kedvezmények lehettek ke­ reskedelmi m o n o p ó l i u m o k vagy a vám- és adóbeszedés j o g á n a k átengedése. A kereskedelmi m o n o p ó l i u m o k egyik sajátos esete v o l t az, a m i k o r a fejedelem vagy a város a k ö z h a t a l m á t felhasz­ nálva m o n o p o l i z á l t a a bankügyleteket, s u t ó b b az így m o n o p o l i ­ zált üzletet p é n z ellenében engedte át annak, aki az állami célok­ ra szánt pénzösszeget rendelkezésre b o c s á t o t t a . Ilyen é r t e l e m b e n tehát a b a n k o k alapítása s e m volt tisztán üzleti vállalkozásnak te­ k i n t h e t ő , az alapítók n e m kizárólag, de m é g talán n e m is elsőd­ legesen a u t o n ó m üzleti céljaikat követték, h a n e m állami politikai célokat valósítottak m e g . E n n e k u t o l s ó példája a B a n k o f E n g land volt. E z t a b a n k o t „ 1 6 9 4 - b e n ... tisztán politikai i n d í t é k o k alapján, O r á n i a i V i l m o s X I V . L a j o s ellen folytatott hadjáratának finanszírozására hozták létre. Alapításnál a h h o z az országszerte szokásos eljáráshoz folyamodtak, hogy elzálogosítottak a hitele­ zőknél bizonyos adókat - elsősorban a s ó a d ó t -, m a j d pedig e g y államilag privilegizált társaságot h o z t a k létre, m e l y n e k élére az il­ l e t ő hitelezőket nevezték k i . " A B a n k o f E n g l a n d teljes alaptőké­ j é t az állam kapta m e g , ennek fejében viszont privilégiumokat b i z t o s í t o t t a banknak. Ez ugyebár n e m az a társaságalapítás, a m i t a m a i f o g a l m a i n k szerint elképzelnénk m i n t az alapítók gazdasá­ gi érdekeit szolgáló társaság létrehozását. A m i k o r a társaság egyébként az államot m e g i l l e t ő j ö v e d e l m e k (pl. adó vagy v á m ) beszedésére szerez j o g o t , akkor s e m t ö r t é n i k más, m i n t az államot k é s ő b b m e g i l l e t ő bevételek átengedése az a d ó b é r l ő által jelenleg kifizetett összeg ellenében. A bevétel nagyságának és a behajtás bizonytalanságának kockázatát t e h á t a társaság veszi át, s ekként m e g i n t csak az állami feladatok ellátá­ sában kapnak szerepet e társaságok. A részvénytársasági f o r m a történeti e l ő z m é n y e i n e k kialakulá­ sához n e m c s a k az állami feladatok társasági finanszírozásán ke-

resztül vezetett az út. A másik olyan tevékenységfajta, a m e l y eb­ be az irányba m u t a t o t t , az egyre n a g y o b b tőkeigényű kereskede­ lem volt. A kereskedelmi vállalkozások finanszírozására a város­ közi és a gyarmati k e r e s k e d e l e m b e n vált szükségessé a társaságok kialakulása. A X V . és X V I . században a kereskedők anyagi lehetőségeit meghaladó városközi kereskedelmi vállalkozásokat m a g u k a váro­ sok bonyolították le, s ők is finanszírozták azokat. Kialakult azon­ ban a finanszírozásnak e g y másik lehetősége is. A város az általa bonyolított ügylet finanszírozásába bevonhatta a városi közössé­ get oly m ó d o n , h o g y társaság alapításával gyűjtötte össze az üzlet lebonyolításához szükséges tőkét. Ez a társaságalapítás azonban m é g mindig elég távol állt a mai fogalmaink szerinti társaságok sa­ játosságaitól. A város ugyanis rendszerint kötelezővé tette, hogy minden polgárnak lehetővé tegyék a társaságban való részvétel le­ hetőségét, s ennek megfelelően vagy n e m lehetett maximálni a tár­ saság tőkenagyságát, vagy a város meghatározta azt az arányt (a vagyon vagy a vagyonadó alapján), amilyen mértékben egy-egy személy részt vehetett a társaságban. E z e n felül, ha a társaság tő­ kéje u t ó b b n e m bizonyult elegendőnek, akkor a résztvevők köte­ lesek voltak további befizetésekre. Ugyanakkor a részvények n e m voltak szabadon átruházhatók. Az ilyen társaságok működésének témánk szempontjából legfontosabb jellemzője volt, hogy az üz­ 19 letvitelt hatóságilag ellenőrizték. Az állami feladatok megvalósí­ tásához szükséges hatalmat tehát a feladat finanszírozására hiva­ tott társaságban is megtartották, ekként e társaságok m é g mindig az állami funkciók megvalósításának eszközei, amelyek szabályo­ zása egyedi aktusokkal, a városi közhatalom alapján történik, n e m pedig a társaságban résztvevők magánautonómiája alapján. Ali­ hoz, hogy m o d e r n értelemben vett részvénytársaságról beszélhes­ sünk, éppen ennek a közhatalmi, hatósági befolyásnak kellett meg­ szűnnie a társaságokban. H a s o n l ó folyamatnak lehetünk tanúi a gyarmati kereskedelem­ m e l összefüggésben kialakuló társaságok esetén. K ö z t u d o m á s ú történelmi tény, h o g y a gyarmatokkal való kereskedelem lebo­ nyolítására nagy társaságok alakultak, 2 0 amelyeket a m o d e r n rész­ vénytársaságok első megjelenési formáiként szoktak emlegetni. E z t a minősítést a z o n b a n csak k o m o l y megszorításokkal fogad­ hatjuk el, hiszen a s z ó b a n forgó intézmények kezdetben m é g lét­ rehozásuk m o t í v u m a i t , módszereit tekintve sem voltak azonosak a mai társaságokéval. „ A z E u r ó p á b a n elterjedt részvénytársasági forma voltaképpen azt jelentette, h o g y államilag oktrojált és alkal­ mi jellegű privilégium alapján a társaság szabályozta a részvételi feltételeket és az üzletvitelt, az állam m i n t felügyeleti hatóság azonban az ü z l e t m e n e t l e g a p r ó b b részleteibe is belefolyt." 2 1 M i v e l a társaság léte az államilag garantált privilégiumokra épült, ezért m á r a társaság létesítése is állami akaratelhatározáson múlt, s e n n e k m e g f e l e l ő e n az állam a társaság m ű k ö d é s é b e is beleszólhatott. Az, h o g y k e z d e t b e n ezek a társaságok inkább a privilégiumot n y e r t c é h e k h e z hasonlatos igazgatási feladatokat láttak el, j ó l mutatja az a n g o l K e l e t - i n d i a i Társaság fejlődése. E társaságban k e z d e t b e n a t a g o k egyénileg folytatták kereskedői tevékenységüket. A társasághoz tartozásnak az volt az értelme, h o g y a társaság m a g a m o n o p ó l i u m m a l rendelkezett az indiai ke­ reskedelem lebonyolítása terén, ezért az a kereskedő, aki ezen a területen akart kereskedni, csak ú g y tehette ezt, ha a társaság ál­ tal szabott feltételek szerint a társaság tagjává vált. Az egyénileg b o n y o l í t o t t ügyletek m e l l e t t létezett kereskedelmi forgalomra szánt k ö z ö s árukészlet is, a m i h e z a t a g o k ö n k é n t e s e n járulhattak hozzá. Az ilyen árukészlet egy-egy kereskedelmi út céljára gyűlt össze, s az út lebonyolítása után azzal esetről-esetre el is számol­ tak az érdekeltek. 1 6 1 4 - t ő l a k ö z ö s kereskedelem eredményeit m á r csak évente egyszer, n e m pedig kereskedelmi utanként szá­ m o l t á k el, majd 1 6 5 3 - t ó l bevezették az állandó vagyoni hozzájá­ rulás intézményét. 1 6 9 2 - b e n pedig m á r m e g t i l t o t t á k a tagoknak, h o g y saját számlára, egyénileg kereskedjenek. 2 2 E t t ő l kezdve a kereskedelmi tevékenységet m á r kizárólag a társaság végezte a tagok által rendelkezésre b o c s á t o t t tőkével. Alig száz év alatt te­

h á t az ö n á l l ó kereskedők tevékenységének irányítását, szervezé­ sét ellátó szervezetből a t a g o k anyagi érdekeit szolgáló társaság b o n t a k o z o t t ki. Az a jelenség, h o g y a távolsági kereskedelem céljára létreho­ z o t t társaságok alapításánál, sőt m ű k ö d t e t é s é n é l is az állam tevé­ keny szerepet játszik, egyáltalán n e m egyedi. „ 1 6 0 2 - b e n az E g y e s ü l t T a r t o m á n y o k K o r m á n y z a t a , A m s z t e r d a m városa és t ö b b kereskedelmi m a g á n c é g megalapította a H o l l a n d K e l e t - i n ­ diai T á r s a s á g o t , a m e l y aztán törvényes jóváhagyással m o n o p o l i ­ 23 zálta az I n d i a és N é m e t a l f ö l d k ö z ö t t i kereskedelmet." M é g erőteljesebben érvényesült ez a jellegzetesség F r a n c i a o r ­ szágban, a h o l szintén létrehoztak m o n o p o l i s z t i k u s részvénytár­ saságokat, csakhogy ezek m é g annyi magán-kezdeményezésre s e m e n g e d t e k teret, m i n t az angol vagy holland társaságok, va­ 24 lójában k o r m á n y z a t i m e g h a t a l m a z o t t k é n t m ű k ö d t e k csupán. N é m e t területen is megfigyelhető volt, hogy a X V I I . század k ö z e p é t ő l az uralkodók aktív szerepet játszottak a gyarmati ke­ 25 reskedelem céljaira létrehozott társaságok alapításában. A m a g y a r j o g szerint is hasonló volt a helyzet. F r a n k I g n á c z írta: „ T e s t ű l e t ( c o r p o r a t i o , corpus, c o l l e g i u m ) vagy személyek e g y e t e m e , k ö z ö n s é g ( P e r s o n a r u m universitas) ollyan társaság, melly s z e m é l y szabadságával bír ( h o m i n u m c o n s o c i a t i o , que in civitate personae juribus fruitur). O l l y a n testűlet létre sem j ö h e t 26 király vagy törvény engedelme nélkül". Az eddigiekből j ó l látható, h o g y a társasági f o r m á k jelentős része az állam által, a közhatalom befolyása alatt j ö t t létre, s en­ n e k maradványaként az állam m é g akkor is alakító m ó d o n v o l t jelen a társaságok alapításánál, a m i k o r pedig m á r a k o r á b b i álla­ mi funkciók elhalványultak a társaságoknál, s a társaságok alapí­ tása m á r valóban egyre inkább a t a g o k üzleti érdekeinek szolgá­ latában állt. Az állami ráhatás j o g i formája e b b e n a s t á d i u m b a n a társaságalapítás állami engedélyezése volt. Ez e g y fokkal eny­ h é b b változat a h h o z képest, m i n t a m i k o r az állam (Angliában például az uralkodó vagy később a P a r l a m e n t ) m a g a hozza létre a társaságot, s a n n a k szabályait is m a g a határozza m e g . Ha ezzel s z e m b e n a szabályokat m á r a társaságban résztvevő személyek d o l g o z z á k ki, s az állam csak arról dönt, h o g y enge­ délyezi-e a társaság létrejöttét e szabályok szerint, akkor nyilván­ valóan sokkal kisebb m é r t é k ű az állami ráhatás, "mint a korábbi rendszerben. H a n g s ú l y o z n i kell azonban, h o g y itt m é g m i n d i g diszkrecionális j o g a az államnak eldönteni, h o g y a társaság létre­ j ö t t é h e z megadja-e az engedélyt. Az engedélyezésnek eleinte n i n c s e n e k n o r m a t í v feltételei, h a n e m a megfelelő állami szerv esetről esetre d ö n t i el, hozzájárul-e a társaság létesítéséhez. A t o v á b b i fejlődés eredménye lesz az, h o g y az állam előre, n o r m a t í v m ó d o n meghatározza a társaságalapítás feltételeit, s e h h e z képest m á r csak nyilvántartási, illetve törvényességi fel­ ügyeleti tevékenységet lát el a társaságok alapításával kapcsolat­ ban. Ez a fejlemény valamikor a X L X . század közepétől figyelhe­ tő m e g . Angliában például egy 1 8 4 4 - e s törvény vezette be azt a rendszert, h o g y a társaságok a jogalanyiságukat a puszta bejegy­ zéssel nyerik el, s megszüntette azt a követelményt, hogy az ural­ k o d ó t ó l vagy a törvényhozástól kelljen kieszközölni a társaság létrehozásáról s z ó l ó rendeletet vagy törvényt. 2 7 Franciaország­ ban 1 8 6 7 - b e n szűnt m e g a társaságalapítás állami engedélyezé­ sének rendszere. „ M i u t á n a franciák 1 8 6 7 - b e n elfogadták a sza­ badvállalkozást, h a m a r o s a n követték ő k e t a t ö b b i e k is. 1 9 0 0 - b a n a n a g y o r s z á g o k közül m á r csak O r o s z o r s z á g b a n és az O t t o m á n B i r o d a l o m b a n kellett különleges engedély a cégalapításhoz. Másfelől viszont az Egyesült Államokban, ahol a privilégiumok iránti ellenszenv és az egalitárius szemlélet e r ő s e b b volt, m i n t E u r ó p á b a n , és a h o l a szövetségi k o r m á n y z a t is és az egyes álla­ m o k is engedélyezhették a cégalapítást, a szabadvállalkozás m á r az 1 8 4 0 - e s években általánossá vált." 2 8 N é m e t területen is érvényesült az az általános tendencia, h o g y a részvénytársaság alapításához állami engedély kellett, s ezen en­ gedély elnyeréséig a társaság m i n t olyan n e m létezhetett. Ez a helyzet az 1 8 7 0 . évi részvényjogi r e f o r m m a l változott m e g , ami-

k o r a részvénytársaság létezésének feltételei közül t ö r ö l t é k az ál­ 29 lami engedélyezést.

szerződések egymással is összefüggő rendszerét alkotják. T e k i n t ­ sük át röviden a szerződéses cég-elmélet kialakulását és lényegét!

Ezzel a fejleménnyel a társaságok elszakadása az állami közha­ t a l o m t ó l teljessé vált, s bár egyes jogrendszerekben előfordulhat 30 az állami engedélyezés i n t é z m é n y é n e k maradványa, valójában a m o d e r n társasági j o g o k b a n a társaságban résztvevő t a g o k auto­ n ó m m ó d o n d ö n t h e t i k el, h o g y akarnak-e társaságot alapítani, s ha igen, akkor milyen céllal, milyen tevékenység megvalósításá­ ra, milyen anyagi feltételek mellett. E z e k b e n a döntésekben az ál­ lam legfeljebb a j o g i szabályozáson keresztül, a társaságok m ű ­ ködési kereteinek meghatározásával játszhat szerepet, de egyedi m ó d o n , hatósági aktusokkal n e m befolyásolhatja az alapítók döntéseit.

A kifejlett szerződéses c é g e l m é l e t k ö z v e t l e n e l ő z m é n y e 31 R o n a l d H . C o a s e jól ismert tanulmánya volt, a m e l y b e n azt fejti ki, h o g y a c é g olyan eszköz, amellyel a p i a c funkcióit l e h e t helyettesíteni a termelési tényezők megszervezése során. Az erő­ források elosztását a piacon az ár-rendszer irányítja, m í g a társa­ s á g o n belül ugyanezt a szerepet a k o o r d i n á c i ó r a hivatott vállal­ k o z ó látja el.

Ilyen feltételek m e l l e t t biztonsággal kijelenthetjük, h o g y m á r a a társaságok teljes egészében kikerültek az állami, közhatalmi be­ folyás alól, s ezért a j o g i szabályozásnak is úgy kell közelítenie a társaságokhoz, m i n t a z a b b a n résztvevők m a g á n a u t o n ó m i á j á n alapuló i n t é z m é n y e k h e z . Ha az állam j o g i eszközökkel beavatkozik is a társaságok viszonyaiba, ezt n e m azzal a céllal teszi, hogy saját p o z í c i ó i t m e g t e r e m t s e vagy megerősítse ezekben a társasá­ gokban, h a n e m azért, hogy a társasági viszonyokban érdekelt személyek j o g a i t a társadalmi hatékonyság érdekében optimáli­ san rendezze. E b b ő l a s z e m p o n t b ó l megfigyelhető, h o g y a társa­ sági j o g i jogalkotás a X I X . század végétől, a X X . század elejétől egyre terjedelmesebben, egyre aprólékosabban szabályozza a tár­ sasági viszonyokat. Ez a szabályozás azonban célját és m ó d s z e r é t tekintve n e m k ü l ö n b ö z i k lényegesen azoktól a szabályoktól, amelyek a klasszikus polgári j o g i intézmények, például a szerző­ dések m o d e r n szabályozását jellemzik: az állam n e m saját érde­ kében szabályoz, h a n e m a j o g v i s z o n y o k b a n érintett személyek kiegyensúlyozott védelme és ezen keresztül a szabályozott intéz­ m é n y e k minél kisebb társadalmi költséggel, minél hatékonyab­ ban való m ű k ö d t e t é s e érdekében. L e h e t , h o g y a kisebbségvédelem társasági j o g i szabályai állami beavatkozást j e l e n t e n e k a társaság életébe, azonban ez a szabályo­ zás n e m az állam közvetlen társasági érdekeltségét szolgálja, ha­ n e m a társaságnak m i n t j o g i n t é z m é n y n e k a hatékony működését, hiszen a kisebbség teljes kiszolgáltatottsága a szükséges m é r e t ű tőkeáramlás gátja lenne. E z é r t tehát a fokozódó állami szabályo­ zás ellenére igaz az, h o g y az állam közvetlen érdekeltsége meg­ szűnt a társaságokban, s az állam csupán m i n t külső szabályozó jelenik m e g - megrajzolva a m a g á n a u t o n ó m i á j u k keretében mű­ ködő j o g a l a n y o k mozgásterét, illetve biztosítva a magánjogi jog­ alanyok hatékony védelmét a magánjogi viszonyokban is. E b b e n az é r t e l e m b e n tehát egyértelműnek látszik, h o g y a m o ­ dern társasági j o g i szabályozásnak a m a g á n j o g k ö r é b e kell esnie. Az a z o n b a n m é g n e m következik m i n d e b b ő l , hogy a magánjo­ g o n belül milyen helyet j e l ö l h e t ü n k ki a társasági j o g n a k . E h h e z m e g kell vizsgálni a szabályozás tárgyát, s azt össze kell hasonlí­ tani a polgári j o g i viszonyokkal.

I I I . A szabályozás tárgya: a társaságok m i n t szerződésrendszerek A társasági j o g i szabályozás tárgyát a társaságok képezik, amelyek lényegének feltárására a hazai m o d e r n j o g i r o d a l o m eddig n e m túl sok figyelmet fordított. Az elemzések n e m i g e n m e n n e k túl a tár­ saságok tételes j o g i szabályaiból levezethető sajátosságok összege­ zésén. E z e k a sajátosságok azonban n e m m o n d a n a k sokat arról a kérdésről, hogy hogyan kellene szabályozni a társaságokat. A külföldi j o g i r o d a l o m b a n széles k ö r b e n alkalmazott m e g k ö ­ zelítés szerint a társaságok lényegét azok szerződéses jellege ad­ j a . E n n e k kapcsán n e m c s a k és n e m is elsősorban az alapításra szolgáló szerződésre kell g o n d o l n i (már csak azért sem, m e r t vannak olyan társaságok, amelyek n e m társasági szerződéssel j ö n n e k l é t r e ) , h a n e m arra, h o g y a társaságok a m ű k ö d é s ü k során is lényegében a társasággal kapcsolatban álló j o g a l a n y o k k ö z ö t t i

A piaci m e c h a n i z m u s o k n a k cégekkel való helyettesítése azzal magyarázható, hogy a piac igénybevétele j e l e n t ő s költségekkel j á r : pl. az irányadó árra v o n a t k o z ó i n f o r m á c i ó megszerzése, a szerződéskötési folyamat költségei, illetve m a g á n a k a szerződés­ 32 k ö t é s n e k a költsége. E z e k a költségek megtakaríthatóak, ha a szükséges erőforrások olyan vállalkozónak a k ö z v e d e n rendelke­ zése alatt állnak, aki a piaci m e c h a n i z m u s o k kiküszöbölésével tudja átcsoportosítani a forrásokat. A vállalkozónak ez a hatalma 33 a z erőforrás-tulajdonosokkal k ö t ö t t szerződésekből ered. En­ n e k a m e g o l d á s n a k az az előnye, hogy a termelési folyamatban felhasznált eszközök tulajdonosainak n e m kell m i n d e n más, u g y a n a b b a n a folyamatban hasznosuló erőforrás tulajdonosával szerződést kötniük, h a n e m csak e g y megállapodást kell létrehoz­ niuk, m é g p e d i g a vállalkozóval. E b b e n a szerződésben meghatá­ rozzák, hogy a vállalkozó milyen h a t a l m a t g y a k o r o l h a t a neki át­ adott termelési tényező fölött. N e m szabad azonban figyelmen kívül hagyni, h o g y az erőfor­ rások c é g e n belüli elosztása szintén költségekkel jár. C é g tehát csak akkor j ö n létre, és m i n d a d d i g növekszik, a m í g a termelési t é n y e z ő k n e k a cégen belüli megszervezése kisebb költségekkel jár, m i n t a piaci m e c h a n i z m u s o k i g é n y b e vétele. 3 4 C o a s e g o n d o l a t m e n e t é t - hosszabb szünet után Alchian és D e m s e t z fejlesztette tovább, 3 5 akik általában elfogadták a cég C o a s e által megrajzolt képét, de azt bizonyos é r t e l e m b e n m é g ­ s e m találták tökéletesnek. 3 6 N é z e t ü k szerint a c é g megszervezése n e m biztosít fölérendeltségi viszonyt a vállalkozónak az input­ tulajdonosokkal szemben, így nincs is velük s z e m b e n t ö b b hatal­ m a , m i n t a piaci szereplőknek egymással s z e m b e n a szerződéses kapcsolataikban általában. Ok i n k á b b arra helyezték a hangsúlyt, h o g y a cégen belül csoport-termelés folyik, a m i annyit jelent, hogy -

„ k ü l ö n b ö z ő típusú forrásokat használnak f ö l " a termelésben, „a munkafolyamat eredménye n e m egyszerűen a résztvevő erőforrások összege", és

- „a csoport-termelésben felhasznált erőforrásoknak n e m ugyan­ az a személy a tulajdonosa". 3 7 Ilyen feltételek mellett a legfontosabb p r o b l é m a , h o g y hogyan mérjük a csoport-termelésben résztvevő k ü l ö n b ö z ő termelési té­ nyezők hatékonyságát, vagyis hozzájárulását a k ö z ö s eredmény­ hez. M i v e l a piac csak az összetett v é g e r e d m é n y t méri, n e m pe­ dig az egyéni teljesítményeket, a c s o p o r t tagjainak teljesítménye csakis az egyéni hozzájárulások megfigyelésével, mérésével lehet­ séges. C s a k h o g y a csoport-tagok magatartásának megfigyelése költségekkel jár, ami csak addig kifizetődő, a m e d d i g a t a g o k tel­ j e s í t m é n y e az ellenőrzés e r e d m é n y e k é n t n a g y o b b m é r t é k b e n n ő , m i n t az ellenőrzés költsége. M i v e l a csoport-tagok megfigyelése az egész c s o p o r t számára o k o z költséget, de az egyéni teljesít­ mény-visszatartás teljes haszna a c s o p o r t - t a g o t gazdagítja, min­ dig lesz valamicske ösztönzés a lazításra. A klasszikus kapitalista c é g b e n ezt a p r o b l é m á t ú g y kezelik, h o g y az erőforrás-tulajdonosokkal k ö t ö t t szerződések közös ala­ nya, a vállalkozó arra szakosodik, h o g y megfigyelje a t ö b b i erő­ forrás-tulajdonos teljesítményét. Ő t pedig a z ö s z t ö n z i arra, h o g y feladatát hatékonyan lássa el, h o g y olyan megállapodást k ö t a t ö b b i input-tulajdonossal, miszerint ő csak a t ö b b i tulajdonos­ n a k az általuk rendelkezésre b o c s á t o t t erőforráséit k i k ö t ö t t ellen­ érték megfizetése után fennmaradó összegre, a maradványra tarthat igényt. Alchian és D e m s e t z összegzése szerint „két ténye­ z ő szükséges ahhoz, h o g y cég j ö j j ö n létre:

1. L e h e t s é g e s a h a t é k o n y s á g növelése csoport-termelés útján, amely a z o n b a n költségesen tudja csak m é r n i az e g y ü t t m ű k ö d ő erőforrásoknak a z elhatárolt eredményességét. E z pedig m é g ne­ h e z e b b é teszi a teljesítmény-visszatartás megakadályozását az e g y ü t t m ű k ö d ő erőforrások egyszerű piaci cseréje útján. 2. Gazdaságos az elkülönített hatékonyság megállapítása a 38 résztvevő magatartásának megfigyelése útján." A társaság a fenti é r t e l e m b e n vett cég altípusa, amelyet az a m ó d s z e r jellemez, a h o g y a m ű k ö d é s é h e z szükséges t ő k é t m e g ­ szerzi. E m ó d s z e r lényege, h o g y a társaság „ j ö v ő b e n i h o z a m r a szóló ígéreteket ad el azoknak, akik (hitelezőként vagy tulajdo­ 39 n o s k é n t ) p é n z t ő k é t biztosítanak." S h o g y a n tudja a k ö z ö s szer­ z ő d ő fél, a maradványérdekeltségű vállalkozó h i h e t ő v é tenni eze­ ket az ígéreteket? H o g y tudja „ b e m u t a t n i azt a képességét, h o g y veszteséges m ű k ö d é s esetén is ki tudja fizetni az igénybe vett erőforrások árát? V a g y előre fizet az erőforrásokért, vagy elegen­ dő vagyont biztosít a társaságnak ahhoz, h o g y a negatív ered­ 40 m é n y t is fedezni tudja." I d ő n k é n t kifizetődő lehet az ígéreteket nagyszámú befektető­ n e k eladni, s ekként a n a g y o b b nyilvánosságtól gyűjteni a társa­ ság tőkéjét, a m i viszont m á r a k o r l á t o z o t t tagi felelősség intéz­ 41 m é n y é n e k bevezetését igényli. B á r Alchian és D e m s e t z a céget m i n t az input-tulajdonosok k ö z ö t t i szerződéses kapcsolatrendszert fogták föl, a fő hangsúlyt m é g s e m a szerződéses jellegre, h a n e m a csoport-termelésre és annak következményeire helyezték. E g y következő, J e n s e n és 42 M e c k l i n g által í r o t t t a n u l m á n y volt az, amely m á r egyértelmű­ en és közvetlenül m i n t szerződések eredőjét vizsgálta a cégeket. E b b e n az írásban a képviseleti költség (agency c o s t ) szélesebb értelmet nyert, m i n t Alchian és D e m s e t z elméletében. I t t ez a költségfajta m á r n e m csak a csoport-termelés által indukált m o ­ nitoring-költségekből áll, h a n e m m a g á b a n foglal m i n d e n olyan költséget, ami a m e g b í z ó és m e g b í z o t t viszonylatában - a társa­ sági j o g i t e r m i n o l ó g i á r a lefordítva a társasági t a g o k és a m e ­ n e d z s m e n t viszonyában - felmerülhet. A hitellel, illetve a vagyo­ ni hozzájárulással való tőkeszerzéssel kapcsolatos képviseleti költségek elemzéséhez J e n s e n és M e c k l i n g a c é g egy újabb fogal­ m á t fejlesztette ki. V é l e m é n y ü k szerint a „gazdasági társaság vagy cég egyszerű j o g i fikció, amely szerződéses kapcsolatok hálózataként m ű k ö d i k , s a m e l y e t a vagyon, illetve a nyereség fel­ osztására irányuló maradványigények jellemeznek, amely igé­ nyek rendszerint a t ö b b i szerződő fél hozzájárulása nélkül átruházhatók." 4 3 A c é g ilyen modellje mellett a menedzserista m e g k ö ­ zelítés fő kérdése, vagyis, h o g y „Milyen célokat követhet egy c é g ? " , elesik, m e r t „a c é g n e m egy személy. A cég csupán j o g i fikció, amely egy k o m p l e x folyamat középpontja, amelyben az egyének egymással ellentétes érdekei szerződéses viszonyok ke­ r e t é b e n egyensúlyba kerülnek. E b b e n az értelemben a cég ,magatartása' olyan, m i n t a piac viselkedése, azaz e g y k o m p l e x egyensúlyi folyamat e r e d m é n y e . " 4 4 Ez a lényege az új cég-elméletnek, ami szerint a társaság tag­ jai n e m a társaságnak tulajdonosai, 4 5 h a n e m csak a társaságot al­ k o t ó sokféle tényező közül az egyiknek, nevezetesen a társasági tőkének. A társaság tagjai és a m e n e d z s m e n t közötti érdekellen­ tét közel s e m antagonisztikus ( m e r t ha az lenne, n e m juthatná­ nak szerződéses k a p c s o l a t r a ) , és alapvető természetét illetően n e m k ü l ö n b ö z i k a m á s típusú szerződések partnerei közötti ér­ dek-összeütközésektől. A társaság tagsága m i n t az input-tulajdo­ n o s o k n a k csupán egyik c s o p o r t j a n e m formálhat speciális igényt a társaság ellenőrzésére, s a felaprózott részvénytulajdonosi struktúrával m ű k ö d ő n a g y társaságokban nincs is a t a g o k n a k igazi érdekeltsége, hiszen a részvényesek a kockázat minimalizá­ lása érdekében diverzifikálják befektetéseiket, így egy-egy társa­ ságban nincs jelentős részesedésük. Ilyen körülmények k ö z ö t t a részvényesek és a m e n e d z s m e n t érdekeinek összehangolása a pi­ a c o n keresztül történik, m é g p e d i g úgy, h o g y az a társaság, a m e ­ lyiknek az irányítási struktúrája a t a g o k számára n e m elég kedve­ z ő , csak relatíve magas á r o n vagy egyáltalán n e m fog a befekte-

t ő k t ő l tőkéhez jutni. A t ő k e magas ára pedig versenyhátrányt j e l e n t e c é g e k számára a t e r m é k e k piacán is, a m i n e k következté46 b e n beállhat a cég bukása. A fenti e l m é l e t azokról a társaságokról szól, amelyek a tagok­ tól elkülönült léttel bírnak, ahol tehát a társasági szerződés önál­ ló j o g a l a n y létrehozatalát célozza. A z o k n á l a társaságoknál vi­ szont, ahol a társasági szerződéssel n e m j ö n létre önálló j o g ­ alany, föl s e m merülhet, h o g y a társaság lényegét a szerződéses v i s z o n y o k o n kívül keressük. Ilyen m ó d o n tehát általában el­ m o n d h a t j u k , hogy a társaságok lényegüket tekintve szerződéses viszonyok. Az pedig vitán felül áll, s n e m is igényei k ü l ö n ö s e b b magyarázatot, hogy a szerződéses v i s z o n y o k a m a g á n j o g o n be­ lül a polgári j o g i szabályozás k ö r é b e esnek. A teljesség kedvéért m e g e m l í t e m , h o g y a szerződéses cég-el­ m é l e t e t n e m fogadják el maradéktalanul a társaságok lényegét helyesen kifejező elméletként. A kritika meglehetősen széles skálán m o z o g : kezdve az enyhe 47 figyelmeztetéstől, miszerint az elmélet n e m m i n d e n h a t ó , a m o ­ 48 dell egyértelmű és teljes elvetésével bezárólag. Az új elmélet legélesebb elvetése a következőképpen f o g a l m a z ó d i k m e g : a tár­ saság n e m egy szerződéses rendszer, h a n e m „személyek és va­ gyontárgyak szabályok által irányított, haszonszerzési céllal m ű ­ ködtetett vállalkozása. A szabályok egy része szerződésből vagy m á s formájú megállapodásból ered, más részüket a z o n b a n a j o g szabja m e g , a l e g t ö b b e t pedig a társasági szervek vagy tisztségvi­ 49 selők egyoldalú aktusai határozzák m e g . " V é l e m é n y e m szerint ez az intézményi felfogást tükröző tétel - hasonlóan a cégelméleti irodalom n a g y o b b részéhez - csak a társasági t a g o k és a m e n e d z s m e n t k ö z ö t t i viszonyt veszi figyelem­ b e , amely kétségtelenül a cégelmélet alapját képezi, 5 0 de n e m m e ­ ríti ki a c é g e t alkotó szerződések teljes körét. T o v á b b á a szerző­ déses cégelmélet t á m o g a t ó i azt az ellenérvet is hangoztatják, hogy a j o g , illetve a társaság által egyoldalúan m e g h a t á r o z o t t feltételek léte n e m m o n d ellent az e feltételekre é p ü l ő viszonyok szerződé­ ses jellegének, hiszen az egyoldalú feltételeket a piac értékeli, s így a z o k a kétoldalú megállapodások részévé válhatnak. A j o g i nor­ m á k léte pedig a többi, általános szerződéses viszony esetén is szokásos, és m é g ha kogensek is ezek a szabályok, a felek akkor is d ö n t h e t n e k arról, h o g y kötnek-e szerződést vagy sem. 5 1 A szerződéses elmélet cáfolataként felmerül m é g , h o g y az egy­ személyes társaságok nyilvánvalóan ellentmondanak a társaság szerződéses jellegének, hiszen a szerződéshez legalább két félre lenne szükség, továbbá - ha a társasági j o g a társasági tagokon kí­ vül m á s o k érdekeit is figyelembe veszi, akkor m á r n e m tartható az az álláspont, hogy a társaság csak a tagok szerződés által szervezett csoportja. 5 2 V é l e m é n y e m szerint ezek a kifogások a következők m i a t t n e m igazán meggyőzőek. Az egyszemélyes társaságról senki sem állítja, hogy annak lényege a társas viszony lenne. Ehelyett az intézmény célja a felelősségkorlátozás intézményének biztosítása akkor is, ha a vállalkozó egyedül folytatja az üzletet. J ó l tükrözi ezt a g o n d o l a t o t az Európai K ö z ö s s é g e k 1 2 . számú társasági j o g i irányelve, amely eltekint attól, h o g y a tagállamok egyszemélyes társaságot intézményesítsenek, ha egyébként létezik más olyan gazdálkodási forma, amely biztosítja az egyénnek a vállalkozásba bevitt vagyonra korlátozott felelősségét az üzleti tevékenység során. 5 3 Az ilyen korlátozott felelősség, s n e m a társas viszony az egyszemélyes társaságok lényege. A m i a társasági j o g által érintett személyek körét illeti, a szerződéses cég-elmélet éppen azt fejti ki, h o g y a társaság n e m csak a tagok közötti szerződéses viszony, ha­ n e m ennél jóval t ö b b e t jelent, s ha a szó szigorú j o g i értelmében a t ö b b i szereplő k ö z ö t t n e m is j ö n létre közvetlenül szerződés, az érintettek viszonyai mégis szerződéses jellegűek. A z t g o n d o l o m , a fentiek é r t e l m é b e n a kritikák ellenére sem el­ h i b á z o t t az, ha a társaságokat m i n t a társaság m ű k ö d é s é b e n ér­ dekelt személyek közötti szerződéses h á l ó t fogjuk föl. E b b ő l pe­ dig az is következik, h o g y a társasági j o g i szabályozás tárgya ez a szerződéses rendszer lehet. Ez pedig - v é l e m é n y e m szerint t o v á b b i két következtetésre vezet.

Egyrészt m i n d e n olyan szabálynak helye van a társasági j o g ­ ami - akár közvetve is - a fentebb vázolt szerződési rendszerre gyakorol hatást. E z é r t kaphatnak helyet a társasági j o g b a n olyan technikai jellegű, m ű k ö d é s i szabályok, amelyek első látásra egyáltalán n e m t ű n n e k szerződési szabályoknak, tüzetesebb vizsíjla't eredményeként azonban kiderül, h o g y valamely relatív j o g ­ viszony tartalmát n a g y o n is erőteljesen befolyásolhatják. A leg­ főbb szerv határozatképességi vagy szavazási szabályai például n e m semleges lebonyolítási szabályok csupán, h a n e m a társasági tagok egymás közötti viszonyának m e g h a t á r o z ó elemei. Abból, h o g y a társasági j o g tárgya csak a társaságot a l k o t ó erőforrás-tulajdonosok k ö z ö t t i szerződéses viszonyrendszer sza­ bályozása lehet, másrészt az is következik, h o g y testidegennek minősül m i n d e n olyan szabály, amely ezen t ú l m u t a t ó s z e m p o n ­ tokat kívánna beépíteni a társasági j o g i szabályozásba. A fejlett nyugati társadalmakban hosszan tartó, nagy terjedelmű és poli­ tikai felhangoktól sem m e n t e s vita zajlott (zajlik) arról, h o g y rajon a nagy társaságoknak van-e, lehet-e m á s funkciója, m i n t ragjaiknak vagyoni j ó l é t é t szolgálni. A h a g y o m á n y o s felfogás a társaságok egyeden legitim céljaként a t a g o k érdekeinek szolgá­ latát ismerte el, s e n n e k megfelelően a társaságok irányítását el­ látó m a n a g e m e n t egyetlen kötelességeként a társaság vagyoná­ nak a t a g o k érdekében t ö r t é n ő működtetését, a profit vagy a va­ g y o n növelését jelölte m e g . Ezzel szemben kialakult e g y olyan nézet-csoport is, amelyik a társaságok funkcióját ennél szélesebb k ö r b e n h a t á r o z n á m e g . E felfogás szerint a nagy társaságok társadalmi intézményekké váltak, amelyeknek n e m c s a k a tagjaikkal, h a n e m az egész társa­ dalommal szemben vannak kötelezettségeik, felelősséggel tartoz­ nak azért is, h o g y a társadalom j ó l é t é t , érdekeit szolgálják, n e m ­ csak a tagokét. 5 4 A jelen tanulmányban nincs m ó d és szükség s e m arra, h o g y a társaságok társadalmi felelősségének kérdéskörét részletesen ele­ mezzük, n e t á n m e g p r ó b á l j u k eldönteni a t ö b b évtizedes vitát. M i n d ö s s z e arra kell itt utalni, h o g y a társadalmi felelősség p r o b ­ lémája kívül esik a z o n a k ö r ö n , amit a társasággal kapcsolatba ke­ rülő j o g a l a n y o k a társaság alapításakor vagy m ű k ö d t e t é s e k o r számításba vesznek, és számításba vehetnek. A szerződő felek vi­ szonyain kívül esik a társaságtól elvárt, kizárólag vagy elsősorban a társadalom számára hasznosnak és ezért esetleg szükségesnek m i n ő s í t e t t magatartás. N e m is beszélve arról, h o g y e felelősség kedvezményezettje, a „társadalom" valószínűleg n e m is j e l e n h e t m e g a szerződéses viszonyokban. Azt g o n d o l o m , vita tárgya lehet, h o g y helyes lenne-e, ha a tár­ sasági j o g i szabályozás tárgya lenne a társaság társadalmi felelős­ ségének megfogalmazása és konkrét szabályokban való megjele­ nítése. M e g í t é l é s e m szerint veszélyes utakat nyitna m e g az, ha a társasági j o g i szabályozás eltérne attól a kiindulási p o n t t ó l , h o g y a társaság a t a g o k t ö b b s é g é n e k az érdekeit hivatott szolgálni. Ez persze n e m jelenti azt, h o g y más j o g á g eszközeivel - például b ü n t e t ő j o g i vagy közigazgatási j o g i korlátozásokkal - ne l e h e t n e gátat szabni a társasági t a g o k érdekérvényesítésének. M a g á n a k a társasági j o g n a k a z o n b a n aligha lehet más logikája, m i n t h o g y a társaságot a t a g o k (a t a g o k t ö b b s é g e ) érdekében m ű k ö d ő szer­ vezetként tételezi. 5 5 Ezzel ellentétes tendenciákra utaló jelek a gazdasági társasá­ g o k r ó l s z ó l ó , jelenleg hatályos m a g y a r törvényben ( 1 9 9 7 . évi C X L I V . tv. - a továbbiakban: G t . ) felfedezhetők. A z o k a szabá­ lyok, amelyek pl. felelőssé teszik a társasági tagokat a legfőbb szerv ülésén h o z o t t olyan határozatokért, amelyekről tudták, vagy az elvárható g o n d o s s á g mellett tudhatták volna, h o g y a tár­ saság j e l e n t ő s érdekeit nyilvánvalóan sértik [ G t . 1 9 . § ( 2 ) b e k . ] , vagy amelyek a v e z e t ő tisztségviselők felelősségét a társaság ér­ dekeinek elsődlegességére hivatkozva szabályozzák [ G t . 2 9 . § ( 1 ) b e k . ] , fölvetik e g y olyan értelmezésnek a lehetőségét, h o g y a társaságnak vannak a tagjaitól, sőt a t a g o k t ö b b s é g é t ő l elkülönült, a t a g o k érdekeit m e g e l ő z ő érdekei is. Önkéntelenül fölvetődik a kérdés, h o g y vajon milyen s z e m p o n t b ó l kell megközelíteni a tár-

saság érdekeit, ha n e m a tagok érdekei felől? N e t á n egy maga­ sabb, társadalmi szempontnak kell m o z g a t n i a társaságot? S ha igen, akkor ki, vagy kik ennek a m a g a s a b b érdeknek a hordozói? Azt g o n d o l o m , nyilvánvaló, h o g y a társaság tagjai ilyen felet­ tük álló érdekek megvalósítására aligha szerződnének. Ez azon­ ban n e m jelenti azt, hogy elméletileg vagy technikailag ne lehet­ ne ilyen j o g i szabályokat alkotni, ha j o g p o l i t i k a i l a g valóban kívá­ n a t o s n a k tartanánk a társaságok alapkonstrukciójának olyan át­ alakítását, a m i szerint a társaság n e m a t a g o k és m á s erőforrás­ tulajdonosok kiegyensúlyozott érdekviszonyait jelentené, h a n e m az egész társadalom érdekében m ű k ö d n e . E n n e k a jogpolitikai kérdésnek az eldöntése n e m e n n e k a tanul­ mánynak a feladata, azt azonban a t é m a szempontjából fontos le­ szögezni, hogy az a társasági j o g , amely n e m c s a k a m a g á n a u t o n ó ­ mián alapuló, lényegük szerint szerződéses viszonyokat akarná szabályozási körébe vonni, h a n e m valamiféle társadalmi elhiva­ tottság, felelősség szabályozását tűzné ki célul, a szabályozás tár­ gyát tekintve n e m azonosítható a h a g y o m á n y o s társasági joggal, s kérdésessé válhat, hogy egyáltalán a m a g á n j o g vagy azon belül a polgári j o g anyagába tartozhat-e. E b b e n az értelemben tehát az is döntés kérdése, hogy a társasági j o g o t a polgári j o g keretei között helyezzük-e el vagy sem. De ez a döntés attól függ, hogy milyen társasági j o g o t akarunk. A felek m a g á n a u t o n ó m i a körébe tartozó viszonyain alapuló társasági j o g o t vagy a j o g a l k o t ó által telepített társadalomszervező funkciókat megvalósító társasági j o g o t . M e g í t é l é s e m szerint helyesebb lenne, ha az első változatnál maradnánk, m e r t ú g y g o n d o l o m , hogy ez biztosíthat olyan ösz­ tönzést a gazdasági erőforrás-tulajdonosok számára, a m i lehető­ vé teszi az erőforrások társaságokon keresztül t ö r t é n ő h a t é k o n y átcsoportosítását. V é l e m é n y e m szerint az olyan törekvések, ame­ lyek a társaságokat a t a g o k fölötti c é l o k szolgálatába akarnák ál­ lítani a társadalom javára hivatkozva, ellenkező hatást érnének el: a hatékony tőkeáramlás korlátozásával n a g y o b b társadalmi költ­ séget okoznak, m i n t amilyen e r e d m é n y t esetleg a szabályozás ré­ vén elérhetnek.

I V . A társasági j o g funkciója, a szabályozás módszere A szabályozás tárgyán kívül a szabályozás m ó d s z e r e az a ténye­ ző, a m i segíthet egy j o g a n y a g o t elhelyezni a jogrendszerben. Ez az a d o t t esetben szorosan összefügg a szabályozás funkciójával is. Ha a b b ó l indulunk ki, h o g y a társasági viszonyok lényegében szerződéses viszonyok, akkor e n n e k megfelelően kell megvizs­ gálnunk, h o g y mi lehet a társasági j o g szerepe ezeknek a viszo­ n y o k n a k a rendezésében, s e f u n k c i ó n a k megfelelően lehet állást foglalni arról a kérdésről, hogy milyen szabályozási m ó d s z e r il­ lik e n n e k a funkciónak a megvalósításához. N é z z ü k m e g tehát röviden, h o g y miért, milyen mélységig és milyen módszerrel kell a j o g n a k szabályoznia a társasági viszo­ nyokat? J o h n Stuart M i l l nézete szerint a j o g n a k arra kell szorít­ koznia, h o g y elősegítse a társaságok nyilvánosságát és átláthatóságát. Szerinte „ha a j o g m i n d e n alkalmas eszközt m e g t e r e m t e t t ahhoz, h o g y a társasággal üzleti k a p c s o l a t b a kerülő személyek m e g i s m e r h e s s é k m i n d a z o k a t a k ö r ü l m é n y e k e t , amelyeket gon­ dos döntéshozataluk során m é r l e g e l n i ü k kell, akkor m á r n e m le­ h e t n a g y o b b szükség az így m e g h o z o t t egyéni d ö n t é s b e való be­ avatkozásra, m i n t a privát üzleti élet b á r m e l y m á s területén." 5 6 A m o d e r n elméletek a z o n b a n n e m hagyhatják figyelmen kívül azt a tényt, h o g y j e l e n t ő s m e n n y i s é g ű társasági j o g i n o r m a léte­ zik, amelyek a társaságok tevékenységével, s n e m c s a k a társasá­ g o k nyilvánosságával kapcsolatosak. I l y e n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t a társasági j o g o t m i n t „standardizált modell-szerződést" 5 7 értel­ mezhetjük, a m e l y olyan feltételeket h a t á r o z m e g , „amiket m a g u k a s z e r z ő d ő felek is k i k ö t ö t t e k volna, ha kifejezetten foglalkoztak volna a kérdéssel." 5 8 (A k o r l á t o z o t t tagi felelősség t ö r t é n e l m e bi­ z o n y o s m é r t é k i g alátámasztja ezt a tételt, tudniillik az üzleti tár­ sulások a hitelezőikkel k ö t ö t t magán-megállapodásaikban m á r

jóval azt m e g e l ő z ő e n rendszeresen elérték a t a g o k felelősségének kizárását, m i e l ő t t ezt a kiváltságot a társasági j o g m e g a d t a volna 59 ezeknek a t á r s a s á g o k n a k . ) Ilyen összefüggésben vizsgálva a kérdést, azt m o n d h a t j u k , h o g y a társasági j o g i szabályozás a k k o r h a t é k o n y és elfogadha­ t ó , ha a s z e r z ő d ő felek k ö z ö s akaratát tükrözi, s így m e g k í m é l i ő k e t e z e k n e k a feltételeknek az e g y e n k é n t i megtárgyalásával já­ ró tranzakciós k ö l t s é g e k t ő l . M e g f o r d í t v a a tételt: „a társasági j o g n e m h a t é k o n y , ha n e m képes olyan tipikus szerződési felté­ teleket m e g f o g a l m a z n i , amelyek azt a védelmet nyújtják a hite­ l e z ő n e k a szerződésszegéssel s z e m b e n , a m i h e z n o r m á l i s e s e t b e n a h i t e l e z ő k ragaszkodni szoktak a kérdés kifejezett tárgyalá­ sakor. Az ilyen j o g i szabályozás azért k á r h o z t a t h a t ó , m e r t a kifejezett tárgyalással j á r ó , e g y é b k é n t elkerülhető költségek vi­ selésére kényszeríti a feleket. B i z o n y o s esetekben az ilyen j o g i szabályozás azzal a n e m k í v á n t hatással is j á r , h o g y a h i t e l e z ő k l e m o n d a n a k a szükséges garanciákról, s e helyett - m i n t m á s o ­ 60 dik l e g j o b b m e g o l d á s - m a g a s a b b k a m a t o t k ö t n e k ki." Ha a társasági j o g a fenti k r i t é r i u m o k szerint h a t é k o n y n a k m i n ő s ü l , akkor n e m o k o z externalitásokat, és n e m befolyásolja a források 61 allokációját. A társasági j o g n a k ez a funkciója a szabályozás m ó d s z e r é t il­ l e t ő e n az alábbi következtetésekre vezethet. A társasági j o g i sza­ bályok m i n t szerződési szabályok csak kisegítő jelleggel kell, h o g y érvényesüljenek m i n d a z o k b a n az esetekben, a m i k o r a szer­ z ő d ő felek olyan helyzetben vannak, h o g y a szerződés feltételei­ ről tárgyalhatnak egymással, s megállapodásuk n e m gyakorol külső, h a r m a d i k személyekre hátrányos hatást. Ilyen esetekben a j o g legfeljebb orientál, lehetséges m e g o l d á s t ad, illetve lehetővé teszi a feleknek azt, h o g y megtakarítsák a szerződéskötéssel kap­ csolatos költségeket azokkal a szabályokkal kapcsolatban, ame­ lyek a tételes j o g b a n megjelennek. E b b ő l a s z e m p o n t b ó l a társa­ sági j o g i szabályozásnak - a szabályozás tárgyában fellelhető ha­ s o n l ó s á g n a k megfelelően - a polgári j o g i szerződési szabások­ h o z hasonló szabályozási m ó d s z e r t kell követni, s diszpozitív szabályokat kell alkotni. A diszpozitív szabályok körét a jelenleg hatályos szabályozásnál jóval tágabb körre lehetne kiterjeszteni. A m e n n y i b e n elfogadható az a megközelítés, hogy m é g a szerve­ zeti szabályok is lényegében szerződéses jellegűek, akkor például a társaságok belső szervezeti viszonyainak szabályozását teljes egészében diszpozitív szabályokra lehetne bízni. Ha ilyen elvi s z e m p o n t o k alapján p r ó b á l n á n k m e g a társasági j o g i szabályok k o g e n s vagy diszpozitív jellegéről d ö n t e n i , akkor nagy valószí­ nűséggel azoknak a m e n n y i s é g i szemléletű elemzéseknek is más l e n n e az eredményük, a m i k n e k alapján a hatályos G t . - b e n a sza­ bályozás m ó d s z e r é n e k alapelvét a k o r á b b i h o z képest megfordí­ tották, s a kogens szabályozást tették általánossá. 6 2 S o k k a l na­ g y o b b s z á m b a n lehetne ugyanis diszpozitív szabályokkal ope­ rálni ott, a h o l ennek csak az egymással közveden kapcsolatban lévő szerződő felekre van kihatása. Ha például a t a g o k a társasá­ gi döntéshozatal szabályaiban a törvénytől eltérően akarnának megállapodni, mi értelme v o l n a ezt megakadályozni, ha egyéb­ k é n t fennmarad az az elv, h o g y a belső döntéshozatal mikéntje ( s ő t esetleges hibája) n e m h a t ki a külső j o g v i s z o n y o k b a . M é g k o n k r é t a b b példát véve: mi i n d o k o l n á , h o g y megakadályozzuk e g y kft. tagjait abban, h o g y a taggyűlés határozatképességét 5 0 % - o s jelenlét alatt határozzák meg? Ez a t a g o k o n kívül senki m á s n a k az érdekét n e m sérti, ha pedig a t a g o k így állapodnának m e g , akkor fel kell tételeznünk, h o g y ez elfogadható m e g o l d á s számukra. T e r m é s z e t e s e n azokban a viszonyokban (de csak e z e k b e n ) , a h o l a felek k ö z ö t t i alku realitása csekély, vagy a törvényi sza­ bálytól eltérő megállapodásnak h a r m a d i k személyre nézve hátrá­ nyos hatása van, o t t a j o g n a k kogens szabályokkal kell korláto­ kat felállítani. E z e k az elvek azonosak a szerződésekre v o n a t k o ­ zó szabályozás módszereivel, e b b e n a t e k i n t e t b e n tehát a társasá­ gi j o g a tárgyának megfelelően a szabályozás m ó d s z e r é b e n is kö­ vethetné a polgári j o g b a n elfogadott és m e g s z o k o t t megoldást.

V. A j o g f o r r á s i e l h e l y e z é s Az előző p o n t o k b a n kifejtettekből á l l á s p o n t o m szerint az követ­ kezik, h o g y a társasági j o g a szabályozás tárgya és módszere alapján is a polgári j o g k ö r é b e s o r o l h a t ó . Ez a z o n b a n m é g min­ dig n e m feltétlenül d ö n t i el azt a kérdést, h o g y milyen jogforrás­ ban kerüljön elhelyezésre a társasági j o g anyaga, hiszen ez a kér­ dés m á r a társasági j o g i s z e m p o n t o k o n t ú l m u t a t ó , általánosabb, polgári j o g i kodifikációs p r o b l é m á k r a utal. Ha a Polgári Törvénykönyvet - legalább is a készülő törvény­ könyvet - a polgári j o g „anyajogának" szánjuk, a m e l y a polgári j o g i szabályozás tárgykörét teljes egészében lefedi, akkor a társa­ sági j o g n a k is m e g kell jelennie a P t k . - b a n . E z z e l s z e m b e n P e t r i k F e r e n c úgy látja, hogy a valódi k ó d e x n e k a k ü l ö n b ö z ő szabályok azonos absztrakciós szintje is feltétele, s álláspontja szerint a tár­ sasági j o g éppen e m i a t t n e m illeszthető be a Ptk.-ba. Szerinte „ n e m a jogviszonyok k ü l ö n n e m ű s é g e , h a n e m az alacsonyabb absztrakciós szint m i a t t n e m lehet a P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v b e n szabályozni a szerzői j o g o t , a szabadalmi j o g o t és a társasági 63 j o g o t " . E z t az érvelést kiegészíti azzal, h o g y a j o g i személyek valamennyi fajtájára a m ú g y sem lehet a k ó d e x b e n teljes k ö r ű sza­ bályozást adni, egyes j o g i személy fajták szerepeltetése a törvény­ ben méltatlan megoldás lenne, a p á r h u z a m o s szabályozás pedig felesleges. E b b ő l Petrik F e r e n c azt a k o n k l ú z i ó t vonja le, h o g y a helyes megoldás az, ha a Ptk. csak a j o g i személyek általános sza­ bályait foglalja magába, de azokat az eddigieknél sokkal alapo­ sabban kidolgozva, az egyes jogi személy fajták speciális szabá­ lyait pedig külön törvények tartalmazzák. 6 4 Á l l á s p o n t o m szerint lenne m á s m e g o l d á s is. Nyilvánvaló, h o g y minden j o g i személynek m i n d e n részletszabályát n e m kell és nem is lehet a Ptk.-ban rögzíteni. E r r e azért s e m kerülhet sor, m e r t vannak olyan j o g i személyek, amelyek n e m a magánjogban gyökereznek, s ezért a létesítésükre, m ű k ö d é s ü k r e v o n a t k o z ó szabályok n e m m a g á n j o g i jellegűek. E z e k n e k a szabályozása n e m tartozhat a Ptk.-ra csak azért, m e r t a polgári j o g ezeket a j o g i személyeket is polgári j o g i j o g a l a n y k é n t ismeri el. Ezzel s z e m b e n vannak olyan j o g i személyek (illetve j o g i személyiség nélküli j o g a l a n y o k ) , amelyek keletkezése és szervezeti működése is a résztvevők polgári j o g i jogviszonyainak keretében történik, s ezért - azon túl, h o g y a polgári j o g jogalanyként ismeri el eze­ ket - a rájuk vonatkozó szabályozás is teljes egészében vagy jelen­ tős részben polgári j o g i jellegű. A m a g a m részéről n e m tartom elvtelen és méltatlan különbségtételnek azt, ha a polgári j o g t ó l idegen, közjogi szabályozás kimarad a Ptk.-ból, m í g a j o g i szemé­ lyekre vonatkozó polgári j o g i szabályok a j o g á g kódexében kerül­ nek szabályozásra. Ez kétségtelenül azzal az eredménnyel járhat, h o g y bizonyos j o g i személyek részletes szabályokkal szerepelnek a Ptk.-ban, mások pedig n e m , e n n e k azonban csak annyi „üzene­ t e " lenne, h o g y az érdemben, részletesen tárgyalt j o g i személyek jogviszonyait a j o g a l k o t ó polgári j o g i viszonyoknak minősítette, m í g más j o g i személyek esetében úgy ítélte m e g , h o g y a részletes, belső szabályok kívül esnek a polgári j o g körén. A m i az absztrakciós szint eltérőségét illeti, n e m látok olyan érveket, amelyek a társasági j o g n a k a P t k . - h o z viszonyított ala­ c s o n y a b b absztrakciós szintjét alátámasztanák. A jelenlegi Ptk. absztrakciós szintjét álláspontom szerint n e m tekinthetjük egysé­ gesnek. V a n n a k b e n n e igen magas absztrakciós szinten álló n o r ­ mák, s egészen részletező, szinte kazuisztikus szabályok is. A tár­ sasági j o g alacsonyabb absztrakciós szintjére való hivatkozás esetleg akkor zárná ki a társasági j o g Ptk.-beli szabályozását, ha azt m o n d h a t n á n k , h o g y a P t k . legkevésbé absztrakt szabálya is m a g a s a b b absztrakciós szinten áll, m i n t a társasági j o g legmaga­ sabb absztrakciós szintű rendelkezése. A z t g o n d o l o m azonban, h o g y ez a tétel n e m lenne tartható. N e m hiszem, h o g y például a tervezési szerződésen belül a korszerűségi felülvizsgálatra vonat­ k o z ó szabályozás [Ptk. 4 1 0 . § ( 2 ) - ( 3 ) bek.] feltétlenül magasabb absztrakciós szintet j e l e n t e n e , m i n t a társaságok jogalanyiságára v o n a t k o z ó szabály a G t . - b e n [ G t . 2. § ( 3 ) b e k . ] .

Különösen n e m áll az absztrakciós szint k ü l ö n b ö z ő s é g é r e alapított érv a készülő Ptk.-val kapcsolatban, amelyről m é g n e m lehet tudni

h o g y m i l y e n absztrakciós szinten óhajt szabályozni, s

a társasági j o g jelenlegi részletességgel szabályozott anyaga e szempontból beleférhet-e. Azt a z o n b a n m á r m o s t leszögezhetjük, hogy a társasági j o g i szabályozásnak van olyan magas absztrakciós szintje is, a m i b i z o n y o s a n kiállná e g y kódex-beli szabá­ lyozás próbáját. E z é r t , ha az absztrakciós szint alapvető szempont a kérdés vizsgálatakor, a következetes megoldás az l e n n e , hogy a kódexbe illő absztrakciós szintnek megfelelő társasági j o -

ezért az elméletileg is tiszta szabályozáson túl k ö z v e t l e n e b b elő­ n y ö k k e l is járhat, amiket itt csak jelzésszerűen s o r o l n é k föl: 1. A társaságok m i n d e n fajtája e g y j o g s z a b á l y b a n kerülne sza­ bályozásra, a m i lehetővé t e n n é a társaságot alapítók számára, h o g y valóban a célnak, funkciónak l e g i n k á b b megfelelő f o r m á t választhassák ki, s ne essenek a b b a a tévedésbe, h o g y társaságot csak a G t . - b e n szabályozott f o r m á b a n lehet alapítani. E n n e k kapcsán a j o g a l k o t ó n a k világossá kell t e n n i e , hogy az egyes tár­ sasági f o r m á k hogyan viszonyulnak e g y m á s h o z , m i l y e n szerep betöltésére hivatottak.

gi szabályokat a Ptk.-ban kellene elhelyezni, az alacsonyabb szin-

2. E g y é r t e l m ű v é válna, h o g y a p o l g á r i j o g általános elveit a

tűeket pedig - ha egyáltalán szükség van ilyenekre - ki kellene

társasági j o g b a n is alkalmazni kell - n e m c s a k a jogalkalmazás,

hagyni a kódexből. Azt g o n d o l o m viszont, h o g y ez olyan m e g ­

h a n e m a jogalkotás során is. A h o l esetleg a szabályozás sajátos

oldás lenne, amit senki n e m tartana elfogadhatónak, s én m a g a m

tárgyára tekintettel valamely általános elv alóli kivétel indokolt,

is határozottan elleneznék.

o t t e n n e k szükségessége a m o s t a n i n á l sokkal j o b b a n érzékelhető

Mindezek után v é l e m é n y e m szerint egyetlen m e g f o n t o l a n d ó

lenne.

szempont m a r a d , m é g p e d i g az, h o g y terjedelmileg „elbírja-e" a

3. A társaságokat a jogalanyiságra v o n a t k o z ó általános polgá­

készülő P t k . a társasági j o g anyagát. E r r e a kérdésre a d a n d ó vá­

ri j o g i szabályokra tekintettel lehetne szabályozni, s esetleg tisz­

laszunk attól függ, h o g y milyen szerkezetű Ptk.-t képzelünk el.

tázható lenne a n e m j o g i személy gazdasági társaságok jogalanyi­

A jelenlegihez h a s o n l ó törvénykönyv valószínűleg kezelhetetlen­

ságával kapcsolatos, jelenleg n e m igazán m e g n y u g t a t ó a n rende­

né válna e g y ilyen m é r e t ű , egységes t ö m b beiktatásával. Azon­

z e t t helyzet.

ban a családjog polgári j o g g a l való kapcsolatának megvitatása

4 . H a bekövetkezik a j o g i személyekre v o n a t k o z ó általános

során az az álláspont alakult ki a Kodifikációs Szerkesztőbizott­

szabályok eddiginél részletesebb szabályozása, ez valószínűleg

ságban, majd k é s ő b b a Kodifikációs F ő b i z o t t s á g b a n is, h o g y az

„ e l v o n n a " szabályozási t é m a k ö r ö k e t a társasági j o g b ó l is. Ha a

új Ptk. viszonylagos önállósággal rendelkező könyvekből fog áll­

külön törvény el akarja kerülni a felesleges ismétléseket, akkor le­

ni, amely könyvek egy-egy n a g y o b b jogterület anyagát ölelnék

het, h o g y ö n m a g á b a n kezelhetetlen lesz, m í g a P t k . - b a beillesz­

fel. Ez a szerkezet m e g t e r e m t e n é a lehetőségét annak, h o g y a tár­

t e t t társasági j o g az általános szabályokkal kiegészítve a gyakor­

sasági j o g anyaga m i n d e n technikai nehézség vagy megrázkódta­

latban is j ó l használható jogforrásként m ű k ö d n e .

tás nélkül beépüljön a Ptk.-ba. E r r e e g y é b k é n t a H o l l a n d Ptk.

5. N e m c s a k a társasági j o g i szabályozás i g a z o d n a a P t k . egyéb

mutat viszonylag m o d e r n példát, a h o l a 2. könyv a j o g i szemé­

szabályaihoz, hanem valószínűleg a P t k . egyes szabályainak meg­

lyekre v o n a t k o z ó rendelkezéseket, s közte a társaságokra irány­

alkotásakor is inkább figyelembe l e h e t n e v e n n i a társasági jogvi­

adó szabályozást tartalmazza.

s z o n y o k sajátosságait akkor, ha ezek szabályozása is a törvény­ könyvben történne, m i n t ha attól független j o g s z a b á l y lenne. Így b i z t o s a b b a n m e g t e r e m t h e t ő lenne ö s s z h a n g pl. a szerződés ér­ vénytelenségére, illetve m ó d o s í t á s á r a v o n a t k o z ó általános polgá­

VT. Összefoglalás és javaslat

ri j o g i és társasági jogi szabályok, k ö v e t e l m é n y e k k ö z ö t t . Az eddig e l m o n d o t t a k a t az alábbi tézisekbe l e h e t összefoglalni: 1. A rüket

társaságok gazdaságilag

tekintve

s ennek folyásolt

az

tisztán

a

2. A

alapításába

az

nos

3. A

társasági

szabályozásra a

társasági jogot

a Ptk.

a

önálló,

megszűnt

a

közvetlen

működtetésébe,

s a

intézményekké

szervezeti

létre,

erőteljesen

működésével

értelemben

sági j o g b a n megjelentek, de ennél általánosabb szabályozásra is szükség lenne. Ilyen lehetne például a j o g i személyek j o g u t ó d l á ­

társaságok

zásnak a j o g i t e r m i n o l ó g i a r e m é l h e t ő azonossága.

egyenjogúsá­

A fenti - valószínűleg n e m teljes - listával s z e m b e n a hátrá­

szerződéses

n y o k általam belátható köre s z ű k e b b n e k tűnik. Ö n m a g á b a n az,

amelyek

a polgári jogi jogviszonyokkal

vett

azo­

hogy jogforrásilag h o l helyezzük el a társasági j o g o t , valószínű­ leg semleges lenne, ha a szabályozás é r d e m é t változatlanul hagy­

hatékonyan és

a polgári jog

szabályozhatók

a polgári jogi

egymással

nánk. A változatlan beillesztés a z o n b a n n e m felelne m e g a kó­ dex-alkotás követelményeinek, ezért a társasági j o g n a k a Ptk.-

módszerének keretében,

tekintet­

b a n való szabályozása csak akkor i n d o k o l h a t ó , ha ezáltal ki is

alap-kóde­

használjuk a kódex-szerű szabályozás előnyeit, 6 5 amelyek közül

azonosságára a polgári jog

n é h á n y a t az előbbiekben felsoroltam. M i n d e z p e d i g a társasági

szabályozni.

való szabályozás ám

sának kérdése. 7. H a t á r o z o t t előnye lehet az egy j o g f o r r á s b a n való szabályo­

módszerrel.

kellene

kérdéseknek általánosságban való szabályozása, amelyek a társa­

állami

kapcsolatban

mellérendeltségén,

6. A társasági j o g beépülése bizonyos é r t e l e m b e n a Ptk.-ra is m e g t e r m é k e n y í t ő k i g hathatna. E l k e r ü l h e t e t l e n n é válna olyan

be­

váltak.

tág

tárgyának

Ptk.-ban

Ptk.-ban

ellátására jöttek elemektől

alapidő,

viszonyok

jellemző

szabályozás

5. A

és

történeti gyöke­

mutatnak.

4. A xében,

és

érintett felek

tekinthetők,

sajátosságokat

közjogi

szabályozott

létesítésével

viszonyok

is

azonban

által

magánautonómiáján

viszonyoknak

tel

során

társaságok

magánjog társaságok

kialakuló

közhatalmi feladatok

szabályozásuk

volt, fejlődésük

beavatkozás a

gán,

állami,

megfelelően

legjelentősebb fajtái

technikailag

megoldható

akkor,

ha

j o g i szabályozás módosítását igényli, a m i a stabilitásra törekvő j o g r e n d s z e r szempontjából hátrányosnak t e k i n t h e t ő . K ü l ö n ö s e n

összefüggő könyvekből fog állni.

akkor, ha figyelembe vesszük, h o g y egy m e g l e h e t ő s e n új társasá­ gi t ö r v é n y van hatályban M a g y a r o r s z á g o n , amely törvény n e m is tudta m é g kifejteni valódi hatását. E g y ilyen friss jogszabálynak

V I I . A t á r s a s á g i j o g Ptk.-beli s z a b á l y o z á s á n a k

a P t k . - b a való beillesztésével elkerülhetetlenül együttjáró vi­

l e h e t s é g e s előnyei é s h á t r á n y a i

szonylag n a g y terjedelmű m ó d o s í t á s a j o g b i z t o n s á g érzetét ve­

V é l e m é n y e m szerint az e l ő z ő p o n t b a n tett javaslat az e tanul­

szélyeztethetné.

Kisfaludi András

m á n y b a n kifejtett elméleti s z e m p o n t o k n a k való megfelelésen, s JEGYZETEK A Fazekas Judit, Harsányt Gyöngyi, Miskolczi Bodnár Péter és Ujváriné Antal Edit által írt, 1998-ban a Novotni Kiadónál, Miskolcon megjelent „Magyar társasági jog" című egyetemi jegyzet például a társaságok rendszerezésére szánt egy-két oldalon túl kizárólag a gazdasági társaságokkal foglalkozik.

A gazdasági társaságokról szóló törvényt - akár az 1988. évi VI. törvényről, akár az 1997. évi CXLIV. törvényről legyen szó - gyakran em­ legetik a jogászok is „társasági" törvényként, azt a látszatot keltve, hogy ezek a törvények - s csak ezek - szabályozzák a társaságok viszonyait.

2

Sárközy Tamás (szerk.): A társasági törvény magyarázata, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1993. 14. old. Sárközy Tamás (szerk.): Társasági törvény, cégtörvény, HVG-ORAC, Buda­ pest, 1997. 18. oldal; Sárközy Tamás: A társasági és cégjog felülvizsgálatá­ nak alapelveiről, Gazdaság és Jog, 1996/12. 5. old. 4 Sárközy Tamás: Társasági jogunk a privatizáció és a szövetkezetek átalakulása tükrében, Gazdaság és Jog, 1994/12. 3. old. „Remélhetőleg továbbá már a közeljövőben elindul az új, korszem szövet­ kezetek alapítási folyamata is, és a távolabbi jövőben (kb. 2000-re) a szö­ vetkezet mint a szövetkezeti elvek szerint működő sajátos gazdasági társa­ ság beolvadhat a társasági jogba." Sárközy Tamás: Gazdasági jogunk fejlődési lehetőségeiről, Gazdaság és Jog 1994/7-8. 10. old. 6 „Márpedig a szövetkezet, így a mezőgazdasági termelőszövetkezet a gaz­ dasági társaság egyik fajtája, függetlenül attól, hogy - a törvény megalko­ tásakor fennálló politikai okok miatt - nem tartozik a gazdasági társasá­ gokról szóló 1988. évi VI. tv. hatálya alá" mondta ki az Alkotmánybíró­ ság a 21/1990. (X. 4.) AB számú határozatának indokolásában. 7 Vö. Max Weber: Gazdaságtörténet, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bu­ dapest, 1979. 168. old. 8 Max Weber: Id. mű 169. old. 9 Max Weber: Id. mű 169. old. 10 Max Weber: Id. mű 223-224. 11 Max Weber: Id. mű 171. old. 12 Rondo Cameron: A világgazdaság rövid története a kőkorszaktól napjainkig, Maecenas könyvek, Budapest, Talentum Kft. 1998. (második kiadás) 93. old. 13 Max Weber: Id. mű 172., 186-188. old. 14 Henri Pirenne: A középkori gazdaság és társadalom története, Gondolat, Bu­ dapest, 1983. 270. old. 15 Henri Pirenne: Id. mű 313-314. old. 16 Rondo Cameron: Id. mű 160. old. 17 Max Weber: Id. mű 212. old. 18 Max Weber: Id. mű 213. old. 19 Vö. Max Weber: Id. mű 226-227. old. 20 A legismertebb ilyen társaság az angol Kelet Indiai Társaság volt, de érde­ mes utalni arra, hogy létezett holland Kelet-indiai társaság is, amit 1602ben alapítottak, sőt Angliában egy egész sor, a külföldi kereskedelem lebonyolítísára államilag alapított társaság alakult. „A XVI. század második fe­ lében az angolok monopolisztikus előjogokat biztosító kereskedelmi szabadságlcvéllel ellátott több más céget is létrehoztak. Ilyen volt például a Willoughby-Chancellor expedíció következményeképpen született Moszk­ vai Társaság (1555), a Spanyol Társaság (1577), a Kelet (Balti) Társaság (1579), a Levantei (Törökország) Társaság (1583), az afrikai társaságok sorában az első megalakulása 1585-ben, a Kelet-indiai Társaság (1600), és egy francia társaság." Rondo Cameron: Id. mű 161. old. 21 Max Weber: Id. mű 228. old. 22 Gower's Principles of Modern Company Law, Sweet & Maxwell, London, 1992. p. 21. Mellesleg a részvénytársaságokra ma is használt „joint stock company" el­ nevezés éppen erre, a közös árukészletnek a létére utal. 23 Rondo Cameron: Id. mű, 156. old. 24 Rondo Cameron: Id. mű, 191. old. 25 1647-ben alapították a Kurbrandenburgisch-Ostindische Kompagnie-t, 16S2-ben a Brandenburgisch-Afrikanische Kompagnie-t, 1719-ben az Orientalische Kompagnie zu Wien, 1722-ben pedig az Ostindische Kompagnie von Ostende elnevezésű társaságokat. Karl Lehmann: Recht der Aktiengesellschaften, 1898, 75-76. old. 26 Frank Ingácz: A közigazság törvénye Magyarhonban; Buda, 1845. 138. old. A városi hatóságoknak is voltak a társaságalapítással kapcsolatos erőteljes jogaik. „Részvénytársaság alapításáról 1839-ből vannak adataink. Bezerédy Miklós kért engedélyt a tanácstól, hogy a házánál lévő teremben álorcás táncmulatságokat tarthasson, mégpedig úgy, hogy az engedélyt egy részvényes társaságra ruházzák. A tanács célirányosnak tartotta egy íz­ léses ('ízletes') terem felállítását, de csak úgy, ha a részvényes társaságban a város a legnagyobb részvényes." Emellett a társaság 50 évre kizárólagos jogot kapott táncmulatságok szervezésére, viszont vállalta, hogy ezen időszak lejárta után a tánctermet fél áron átadja a városnak. Ld. Kállay Ist­ ván: Városi Bíráskodás Magyarországon 1686-1848; Osiris, Budapest, 1996. 573-574. 27 Gower: Id. mű, 39. old. 28 Rondo Cameron: Id. mű, 260. old. 29 Karsten Schmidt: Gesellschaftsrecht; 2., völlig neu bearbeitete und erweiterte Auflage, Carl Heymanns Verlag Kg, Köln-Berlin-Bonn-München, 1991. 641. old. 30 A holland társasági jogi szabályozás szerint például a társaság bejegyzésé­ nek feltétele, hogy a királynő nevében eljáró Igazságügyi Minisztérium eh­ hez hozzájárulását adja, illetve ne emeljen kifogást. Warendorf-Thomas: Companies and Other Legal Persons under Netherlands Law and Netherlands Antilles Law, Kluwer Law International, The Hague-LondonBoston, 1988. 9. old., Új Holland Ptk. 2:64. § 31 Ronald H. Coase: The Nature of the Finn, 4 Economica, n.s. November 1937, 384-405. 32 Ld.: Ronald H. Coase: The Problem of Social Cost (Part VI. The Cost of Market Transactions Taken into Account), 3 Journal of Law & Economies, 1960, 15-19. 33 Ronald H. Coase: 3 1 . lj.-ben id. mű, 391. old. 34 Ua. 394-395. old. 35 Armen A. Alehian-Harold Demsetz: Production, Information Costs and Economie Organisation, 62 American Economie Review, 777-795. 3

5

36

Másrészt Steven N. S. Cheung nézete szerint Coase tanulmánya a tökéletes szerződéses modell leírása. (Cheung: The Contractual Nature of the Finn, 26 Journal of Law & Economics, 1983, 1-21. old.) 37 Alchian & Demsetz: Id. mű, 779. old. 38 Ua. 783. old. 39 Ua. 787. old. 40 Ua. 791. old. 41 Ua. 788. old. 42 Michael C. Jensen-William H. Meckling: Theory of the Finn. Managerial Behavior, Agency Costs and Ownership Structure, 3 Journal of Financial Economics, 1976. 305-360. 43 Ua. 311. old. 44 Ua. 311. old. 45 Alchian & Demsetz: Id. mű, 789. old., 14. lábjegyzet. Eugene F. Fama: Agency Problems and the Theory of the Finn, 88 Journal of Political Economy, 1980, 288-307.; J. E. Parkinson: Corporate Power and Responsibility, Clarendon Press, Oxford, 1993, 178. old. 46 Frank H. Easterbrook-Daniel R. Fischel: The Corporate Contract, 89 Columbia Law Review, 1989, 1416-1448. Ugyanennek módosított változata: Easterbrook-Fischel: The Economic Structure of Corporate Law, Harvard University Press, Cambridge, Massachusetts, London, England, 1991. 1-39. 47 William W. Bratton, Jr.: The New Economic Theory of the Firm: Critical Perspectives from History, 41 Stanford Law Review (1989) 1471-1527; William W. Bratton, Jr.: The Nexus of Contracts Corporation: A Critical Appraisal; 74: Cornell Law Review (1989) 407; J.E. Parkinson: id. mű, Mary Stokes: Company Law and Legal Theory, in: Twinning (ed.): Legal Theory and Common Law, Basil Blackwell, 1986, 155-183. vagy Sally Wheeler (ed.): A Reader on the Law of the Business Enterprise, Oxford University Press, 1994. 80-116. old. 48 Melvin Áron Eisenberg: The Structure of Corporation Law, 89 Columbia Law Review, 1989, 1461-1525. 49 Ua. Fama & Jensen szerint „bármely szervezetben a központi szerződésnek ren­ deznie kell (1) a maradványérdekeltség jellemzőit és (2) a döntési szintek megosztását az ügynökök között" Eugene F. Fama-Miachael C. Jensen: Separation of Ownership and Control, 26 Journal of Law & Economics, June 1983, 302. old. 51 Easterbrook-Fischel: Id. mű 15-17. old. 52 Jean Paillusseau: The Nature of the Company; in: Robert R. Drury-Peter G. Xuercb (eds.): European Company Laws. A Comparative Approach, Dartmouth-Aldershot, 1991. 19-24. oldal 53 Council Directive (EEC) 89/667 (OJ L395 30. 12. 89 p40) 7. cikkely. 54 Az e kérdéskörre vonadrazó, igen tekintélyes mennyiségű irodalomból csak néhány fontosabbat emelnék ki. James W. McKie (ed.): Social Responsibility and the Business Predicament, The Brookings Institution, Washington, D. C. 1974.; David L. Engel: An Approach to Corporate Social Responsibility, 32 Stanford Law Review (1979) 1-98.; Daniel R. Fischel: The Corporate Governance Movement, 35 Vanderbilt Law Review (1982) 1259-1292.; Klaus J. Hopt-Gunther Teubner (eds.): Corporate Governance and Directors' Liability. Legal, Economic and Sociological Analyses on Corporate Social Responsibility, Walter dc Gruyter, Berlin-New York, 1985.; J. E. Parkinson: id. mű; Dwight F. Burlingame-Dennis R. Young: Corporate Philanthropy at the Crossroad, Indiana University Press, Bloomington and Indianapolis, 1996. 55 Ennek a véleménynek az alapja lehet Milton Friedman álláspontja, aki sze­ rint „Egyre szélesebb körben elfogadott az a nézet, hogy a vállalatveze­ tőknek és a szakszervezeti vezetőknek azon felül, hogy részvényeseik vagy tagjaik érdekeit képviselik, ,szociális felelősségük' is van. Ez a vélemény a szabad gazdaság jellegének és természetének alapvető félreértését jelzi. Pe­ dig egy ilyen gazdaságban a vállaltoknak egy, és csak egy társadalmi felelősségük van; erőforrásaik oly módon való felhasználása, tevékenysé­ gük kiterjesztése olyan területekre, mely elősegíti profitjuk gyors növeke­ dését, amennyiben ez csalás és megtévesztés nélkül, a nyílt és szabad ver­ seny játékszabályainak megtartásával lehetséges." „Kevés fejlődési irány tudná úgy aláásni egy szabad társadalom alapjait, mint annak az alapötlet­ nek az elfogadása, hogy a vállalati vezetőknek, azon kívül, hogy részvénye­ seik számára a lehető legtöbb pénzt biztosítsák, más szociális felelősségük is van. Ha az üzletembereknek van más kötelezettségük is, mint részvénye­ seik számára a maximális profit elérése, akkor honnan tudják, hogy mi az? El tudják-e dönteni önkiválasztott magánszemélyek, hogy mi a társadalmi érdek? Eldönthetik-e, hogy mekkora terhet vehetnek magukra, vagy ró­ hatnak részvényeseikre ezen társadalmi érdek szolgálatában?" Kapitalizmus és szabadság, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996. 144—145. old. 56 John Stuart Mill: Principles of Political Economy, Penguin Books, 1970. 261. old. 57 Easterbrook-Fischel: 45. lj.-ben id. mű, 15. old. 58 Ua. 14. old. 59 Gary M. Anderson-Robert D. Tollison: The Myth of the Corporation as a Creation of the State, 3 International Review of Law and Economics (1983) 115. old. 60 Richard A. Posner: The Rights of Creditors of Affiliated corporations, 43 University of Chicago Law Review (1976) 506-507. old. 61 Ua. 506. old. 62 Ld. Sárközy Tamás (szerk.): Társasági törvény, cégtörvény, HVG-ORAC, Budapest, 1997. 54. old. 63 Petrik Ferenc: Az új Polgári Törvénykönyvről, Magyar Jog 2000/3. 137. old. 64 Pepik Ferenc: Id. mű, 141. old. 6a Ezekről az előnyökről általánosságban szól Vékás Lajos: Elméleti és szerkeze­ ti előkérdések az új Polgári Törvénykönyvhöz című tanulmányában. Jogtudo­ mányi Közlöny 2000/2. 41-51. old., különösen a 41-45. old. terjedő rész.

A szellemi alkotások joga és az új Ptk.* 1. A szellemi a l k o t á s o k j o g á n a k ágazati besorolása és kodifikációjának fejlődése világszerte 1.1. A szellemi alkotások j o g a a polgárosodás függvényében, a szabad piaci verseny kibontakozásával j ö t t létre. A fejlődés szük­ ségszerűen vezetett a k ü l ö n b ö z ő szellemi alkotások kizárólagos felhasználását az ú j k o r első századaiban m é g európaszerte diszk­ riminatív m ó d o n és vállalkozásokra tekintettel biztosító k ö z j o g i privilégiumok eltörléséhez. A szabad árupiac szükségszerűen megkívánta, h o g y m i n d e n vállalkozó az uralkodó személyválogatásától függetlenül, e g y e n l ő j o g i eséllyel léphessen versenybe. Ez csak ú g y v o l t lehetséges, h o g y a verseny fenntarthatóságához valamely m e g h a t á r o z o t t találmány vagy szerzői mű vonatkozá­ sában a szabad p i a c o n is szükségesnek bizonyult kizárólagosság forrásaként az u r a l k o d ó helyett az a l k o t ó t ismerték el, akitől el­ vileg bárki felhasználói kizárólagosságot szerezhetett. A j o g o s í ­ tás a közjogi alárendeltség viszonyrendszeréből átkerült a magánjogi mellérendeltség árujellegű vagyoni viszonyainak a szabályozási k ö r é b e . M e g h a t á r o z o t t szellemi t e r m é k felhasználására irányuló kizárólagosság biztosítása nélkül a h a s o n l ó termékeket felhaszná­ l ó k szabad versenye anarchiába fulladt volna: a privilégiumok eltörlése után a z o n o s alkotások t ö b b e k által való p á r h u z a m o s piaci kínálata a befektetések megtérülésének lehetetlenülésével és az érintett piac összeomlásával fenyegetett. A szabad árupiaci k ö v e t e l m é n y e k n e k m e g h a t á r o z o t t jellegű szellemi t e r m é k e k a l k o t ó i t eleve megillető alanyi jogok biztosítá­ sa felelt m e g . Az ilyen j o g o k eredeti jogosultjaitól elvileg bárki szerződéssel szerezhet az érintett alkotás felhasználására irányuló kizárólagosságot. Az új elvárások szerinti j o g i szabályozás ki­ bontakozását a 1 7 . és 1 8 . században a természetjognak a felvilá­ gosodással j á r ó perspektívaváltása, a j o g i szabályozást m á r n e m örökérvényű elvek rendszeréből levezető, h a n e m az e m b e r vele­ született természetes j o g a i n a k tételezésére építő filozófia segítet­ te elő, a m e l y 1 9 8 9 - b e n a francia forradalom egyik vívmányaként „Az e m b e r i és polgári j o g o k nyilatkozatához" vezetett. A szelle­ m i alkotások j o g v é d e l m e irányában elsősorban H o b b e s , L o c k e , P u f e n d o r f tulajdonra é p í t ő , majd K a n t személyközéppontú g o n ­ dolatai hatottak. A szellemi t e r m é k e k m e g h a t á r o z o t t fajain fenn­ álló, n e m d o l o g i abszolút j o g o k meghatározásával és a rájuk épülő relatív szerkezetű j o g v i s z o n y o k szabályozásával új j o g t e r ü ­ let született, a m e l y a polgári j o g o n belül m i n d m á i g sajátos elbí­ rálást igényel. M e g í t é l é s é h e z s o k b a n segít alakulásának t ö r t é n e t i áttekintése. 1.2. L e g k o r á b b a n a t a l á l m á n y o k szabadalmazásának általáno­ san irányadó feltételekkel szabályozott lehetősége szorította ki az egyedi privilégiumokat, a V e l e n c e i Köztársaságban m á r 1 4 7 4 b e n ( P a r t e V e n e z i a n a ) . Angliában az alanyi j o g o k törvényi elis­ merése felé vezető ú t o n a z 1 6 2 3 . évi Statute o f M o n o p o l i e s arra kötelezte a királyt, h o g y a különféle kiváltságok addig belátásá­ tól függő s z e m p o n t o k szerint adományozása helyett a v o n a t k o zó kérelmeket kizárólag a c o m m o n law szerint bírálja el. A sta­ t ú t u m hatálya a z o n b a n n e m terjedt ki az uralkodói h a t a l o m gyakorlása s z e m p o n t j á b ó l kiemelkedően fontos puskaporgyár­ tásra és nyomtatásra. Az új találmányokra kért privilégiumokra nézve csak a z o k objektív előfeltételeit írta e l ő és időbeli hatályu­ kat szorította 14 évre, a szabadalmak megadását m é g meghagy­ ta az uralkodói elhatározás k ö r é b e n . Szabadalmi törvény N a g y B r i t a n n i á b a n csak 1 8 5 2 - b e n született. A szerzői jog törvényi elis­ merésére Angliában 1 7 0 9 - b e n került sor, a kiadók által a szer­ z ő k t ő l m e g s z e r e z h e t ő „author's c o p y r i g h t " statútumba foglalt tételezésével. A z A m e r i k a i E g y e s ü l t Á l l a m o k 1 7 8 7 . évi A l k o t m á ­ nya a K o n g r e s s z u s t hatalmazta fel, h o g y szövetségi szinten adja

* Dr. Becher Vilmos azonos témájú tanulmánya következő számunkban jelenik meg.

m e g a szerzők és feltalálók kizárólagos j o g á t . A K o n g r e s s z u s 1 7 9 0 - b e n m e g is alkotta m i n d a szabadalmakról, m i n d a copyright-ről szóló törvényeket. F r a n c i a o r s z á g b a n 1 7 9 1 - b e n a felta­ lálók természetes j o g á r ó l , 1 7 9 1 - b e n és 1 7 9 3 - b a n az i r o d a l m i és művészeti tulajdonról h o z t a k forradalmi d e k r é t u m o k a t . A 1 9 . század folyamán tételes j o g i elismerést n y e r t a védjegy első piaci használójának (idővel első bejelentőjének) j o g a is. A francia véd­ j e g y t ö r v é n y 1 8 5 7 - b e n kelt. A c o m m o n law v é d e l m e t A n g l i á b a n a z ipari m i n t a o l t a l m a t általánosító 1 8 3 9 . évi s t a t ú t u m o t követő­ en a védjegyek, ipari m i n t á k és szabadalmak v é d e l m é t egyaránt r e n d e z ő 1 8 8 3 . évi törvény váltotta fel. Az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n csak 1 8 7 0 - b e n született védjegytörvény. A n é m e t államok tör­ vényhozása ezekhez a korai példákhoz képest j e l e n t ő s késéssel kerített s o r t a szerzői j o g , a találmányok és a védjegyek szabályo­ zására. M a g y a r o r s z á g o n az abszolutizmus idején hazánkra is kiterjesztett hatályú osztrák törvények helyébe az 1 8 6 1 . évi O r s z á g b í r ó i Értekezleten alkotott Ideiglenes Törvénykezési Sza­ bályok I. része a szellemi alkotásokra v o n a t k o z ó a n s o m m á s a n tulajdonként rendelte védeni „az ész szüleményeit"; az első m a ­ gyar törvény a szerzői j o g r ó l 1 8 8 4 - b e n , a védjegyek oltalmáról 1 8 9 0 - b e n , a szabadalmakról 1 8 9 5 - b e n született. Aránylag fiatal, k ü l ö n b ö z ő szellemi termékekre v o n a t k o z ó sza­ bályozások szakterületeiből összeálló jogterületről van tehát szó, a m e l y n e m dologi abszolút j o g o k nevesítésével m á r eleve a. polgá­ ri jog k ü l ö n b ö z ő törvényekben szabályozott részeként keletkezett. A r o h a m o s a n b o n t a k o z ó jogterület m i n d tárgykörét, m i n d a kü­ lönféle szellemi alkotásokon elismert alanyi j o g o k dogmatikai megragadását tekintve erjedésben van, m á i g a polgári j o g rendsze­ r é b e n keresve kodifikációs helyét. C s u p á n a szellemi alkotásokon elismert alanyi j o g o k megsértése v o n m a g a után m e g h a t á r o z o t t esetekben b ü n t e t ő j o g i szankciót is, a gazdasági illetőleg vagyon elleni bűncselekmények nevesített tényállásai k ö r é b e n . 1.3. A polgári j o g rendszerébe k ö t i a szellemi alkotások j o g á t az a piaci k ö v e t e l m é n y is, hogy a szellemi t e r m é k e k felhasználói az eredeti j o g o s u l t t ó l szerződéssel szerezhessenek kizárólagos pia­ ci j o g o s u l t s á g o t . A felvilágosodás idején az e m b e r természetes j o g a i t kereső g o n d o l k o d á s nemcsak b i z o n y o s szellemi t e r m é k e k alkotói javára fennálló alanyi j o g o k , h a n e m az a z o k gyakorlását lehetővé tevő, az e m b e r szerződéskötési szabadságára épülő, ál­ talános szerződés-fogalom elismeréséhez is vezetett. Ezáltal tölt­ h e t t é k be a n e m dologi abszolút j o g o k alapvető funkciójukat: a törvényszabta k o r l á t o k o n belül a szellemi t e r m é k e k társadalmi m é r e t ű felhasználásának joggyakorlás utján t ö r t é n ő szabályozá­ sát. A z 1 7 9 4 . évi p o r o s z Allgemeines L a n d r e c h t 9 9 6 . §-ában ki­ a d ó i j o g o t (Verlagsrecht) h a t á r o z o t t m e g és a t o v á b b i a k b a n elő­ irányozta, hogy a kiadó ezt a j o g o t szabályként csak a szerzővel írásban k ö t ö t t szerződés útján kaphatja m e g . Szerzői j o g o t akkor m é g n e m biztosított törvény P o r o s z o r s z á g b a n , az csak a termé­ szetjog e l m é l e t é b ő l következett. U g y a n í g y , filius a n t e patrem m ó d j á n kodifikálta a kiadói j o g o t a z osztrák a b G B 1 8 1 1 - b e n . A m a g y a r kereskedelmi törvénykönyv 1 8 7 5 - b e n és a svájci O b l i g a t i o n e n r e c h t 1 8 8 1 - b e n szintén a szerzői j o g tételes elisme­ rése előtt szabályozták a kiadói ügyletet. E b b ő l is kitűnik, hogy a szellemi alkotásokon fennálló kizárólagos alanyi j o g o k piaci célja n e m egyszerűen t i l t á s b a n , h a n e m a j o g o k m á s o k a t j o g o s í t ó gyakorlásában rejlik. E z é r t a szellemi alkotások tárgyi j o g a szük­ ségképpen felöleli az alkotások felhasználására irányuló szerző­ dések sajátos jogát is, amely a j o g o k gyakorlására tekintettel az é r i n t e t t alkotói, felhasználói és társadalmi érdekek kívánatos egyensúlyának feltételrendszerét szabályozza. E n n e k megfelelően a nemzeti törvényhozások, az a n g o l - a m e ­ rikai m e g k ö z e l í t é s t ő l eltekintve, a k ü l ö n b ö z ő szellemi terméke­ k e n elismert j o g o k védelméről szóló külön törvényeikben - első­ s o r b a n a szerzői j o g területén - f o k o z ó d ó m é r t é k b e n terjednek ki az alkotások felhasználására irányuló szerződésekre is, általá

n o s rendelkezésekkel, vagy egyre inkább nevesített szerződések szerint ( j o g o t átruházó vagy felhasználást engedélyező szerződé­ s e k ) . A sajátos felhasználási tényállásokra tekintettel n a g y s z á m ú olyan vonatkozást is szabályoznak, a m i n e k rendezése n e m követ­ kezik m i n d e n t o v á b b i nélkül s e m a k ö t e l m i j o g általános szabá­ lyaiból, s e m a h a g y o m á n y o s szerződéstípusokra v o n a t k o z ó ren­ delkezésekből. A szellemi alkotások más által t ö r t é n ő felhaszná­ lására irányuló szerződések szabályozása, j o g u n k b a n és a rájuk kitérő külföldi törvényekben egyaránt, a t e r m é k e t piacra közve­ títő vállalkozóval szemben általában gyengébb alkuhelyzetben lévő alkotó alanyi jogai felől egyengeti az érdekek egyeztetésének útját, szorosan kapcsolódva az alkotói alanyi j o g o k védelmét célzó sza­ bályozáshoz. A j o g o k gyakorlásának k ö r é b e s o r o l n a k a m u n k a ­ viszonyban alkotott szellemi t e r m é k e k felhasználására v o n a t k o z ó rendelkezéseket is, amelyek n e m a munkaviszonyt szabályozzák, h a n e m az annak alapján l é t r e h o z o t t alkotások felhasználását, az a l k o t ó és a szellemi t e r m é k é n j o g o t szerző m u n k á l t a t ó k ö z ö t t i sajátos polgári j o g i jogviszonyt. A szellemi alkotások j o g a t e h á t egyaránt felölel sajátos és egymásra v o n a t k o z t a t o t t abszolút és re­ latív polgári j o g i viszonyokat, a m i a Ptk. rendszerébe illesztésé­ n e k mérlegelésekor s e m h a g y h a t ó figyelmen kívül. 1.4. A szellemi alkotások j o g á n a k rendszerezését tekintve az elmélet és a v o n a t k o z ó két alapvető n e m z e t k ö z i e g y e z m é n y (az 1 8 8 3 . évi Párizsi U n i ó s é s a z 1 8 8 6 . évi B e r n i U n i ó s egyezmé­ nyek) ugyan egyrészt az iparjogvédelem, másrészt a szerzői j o g gyűjtőmedencéjébe sorolták a k ü l ö n b ö z ő alkotásfajtákat, a n e m z e ­ ti törvényhozások a z o n b a n továbbra is külön törvényekben sza­ bályozták m é g az iparjogvédelem k ö r é b e tartozó különböző j o g i kategóriákat is. A 2 0 . század során a gyorsuló fejlődés egyre újabb szellemi t e r m é k e k és a z o k o n elismert j o g o k védelmi szak­ területeihez vezetett [pl. a szerzői j o g g a l szomszédos j o g o k , új növényfajták sui generis védelme, m i k r o b i o l ó g i a i szabadalmak, a találmányi szintet el n e m é r ő újításokon, majd az integrált áram­ k ö r ö k topográfiáján (kivitelezési mintáján) elismert j o g o k , adat­ tárak létesítőjének sui generis j o g a , a „ k n o w - h o w " j o g o s u l t j á n a k védelme, stb. e s e t é b e n ] . U g y a n a k k o r a n e m z e t i és n e m z e t k ö z i j o g a l k o t á s b a n egyaránt érvényre j u t o t t a k a k ü l ö n b ö z ő szellemi t e r m é k e k j o g v é d e l m é t legalább részben egybefoglaló szabályozá­ sára irányuló törekvések is. N a g y - B r i t a n n i a 1 9 8 8 - b a n foglalta közös kódexbe a copyright, ipari m i n t á k és szabadalmak törvényeit ( „ C o p y r i g h t , D e s i g n s and Patents A c t " ) . A francia törvényhozó a 9 2 - 5 9 7 . sz. 1 9 9 2 . jú­ lius elsejei törvény k e r e t é b e n „Szellemi tulajdon" (propriété intellectuelle) c í m e n egybefoglalta az „ I r o d a l m i és művészeti tu­ l a j d o n " (propriété littéraire et artistique) felirattal újraszabályo­ z o t t szerzői és azzal s z o m s z é d o s j o g o k a t a m á s o d i k részben „Ipa­ ri tulajdon" (propriété industrielle) elnevezéssel c s o k o r b a szedett iparjogvédelmi j o g o k k a l . Nemzetközi szinten a Szellemi T u l a j d o n Világszervezetét ( W I P O , G e n f ) létrehozó 1 9 6 7 . évi s t o c k h o l m i E g y e z m é n y 2. C i k k e g a z d a g o n illusztrált (vii) p o n t j a szerint a „szellemi tulajdon" m á r m a g á b a n foglalja az iparjogvédelem, va­ l a m i n t a szerzői és azzal szomszédos j o g o k m i n d e n válfaját, ide sorolva m é g a tisztességtelen versennyel s z e m b e n i , n e m alanyi j o g o t biztosító védelmet is. A z 1 9 9 4 . évi W T O / T R I P S Egyez­ m é n y a „Szellemi t u l a j d o n j o g o k kereskedelmi v o n a t k o z á s ú s z e m p o n t j a i r ó l " együtt szabályozza a szerzői és szomszédos j o ­ gok, a védjegyek, a földrajzi megjelölések, az ipari minták, a sza­ badalmak, az integrált á r a m k ö r ö k topográfiájának és a nyilvá­ nosságra n e m h o z o t t i n f o r m á c i ó n a k a védelmét, a versenyellenes gyakorlatnak licenc szerződések k ö r é b e n t ö r t é n ő ellenőrzését is felölelve. 1.5. A szellemi a l k o t á s o k társadalmi m é r e t ű felhasználása m e n n y i s é g i l e g és a b r u t t ó hazai ö s s z t e r m é k h e z v i s z o n y í t o t t ér­ t é k é t tekintve is világszerte n ő , e z é r t j o g v é d e l m ü k n e m z e t i és n e m z e t k ö z i j e l e n t ő s é g e is f o k o z ó d i k . A szellemi a l k o t á s o k j o g ­ t e r ü l e t é n e k szabályozása e n n e k m e g f e l e l ő e n egyre terjedelme­ s e b b és szakterületekre á g a z ó b b . A h a t á l y o s polgári jogi törvény­ könyvek így általában csak a k ü l ö n t ö r v é n y e k m e l l e t t , m ö g ö t t e s

v a g y e g y ü t t h a t ó j o g f o r r á s k é n t kerülnek alkalmazásra, anélkül, h o g y a szellemi a l k o t á s o k j o g á t r é s z l e t e s e b b rendelkezésekkel, vagy l e g t ö b b s z ö r akár csak n e v e s í t e t t utalással is m e g g y ö k e r e z ­ t e t n é k szabályrendszerükben. A jogok gyakorlását illetően ma is h a t á l y b a n vannak az o s z t r á k a b G B és a svájci O b l i g a t i o n e n ­ r e c h t k i a d ó i ü g y l e t e t szabályozó rendelkezései. A k i a d ó i szer­ z ő d é s e k e t E t i ó p i a p o l g á r i t ö r v é n y k ö n y v e ( 1 9 6 0 ) i s szabályoz­ z a ( 2 6 7 2 - 2 6 9 7 s z a k a s z o k ) . K í n á b a n egy, a gazdasági szerző­ désekről s z ó l ó 1 9 8 1 . évi t ö r v é n y e n alapuló R e n d e l k e z é s a n e m z e t k ö z i t e c h n o l ó g i a transzfert szabályozza. A z 1 9 9 4 / 1 9 9 5 . évi O r o s z P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v 769-778 szakaszai b i z o n y o s k o n s t r u k c i ó s tervekre és t e c h n o l ó g i á r a v o n a t k o z ó engedélyezé­ si szerződéseket szabályoznak. A szellemi a l k o t á s o k o n b i z t o ­ s í t o t t alanyi jogokat tekintve az 1 9 5 9 . évi m a g y a r P t k . az al­ k o t á s h o z f ű z ő d ő személyi j o g o k v é d e l m é n e k k ü l ö n szabályait eredetileg egyetlen szakaszban ( 8 4 . § ) a s z e m é l y h e z fűződő j o ­ g o k k ö r é b e h o r g o n y o z t a , rájuk utalással. A z 1 9 7 7 . évi m é l y e n s z á n t ó m ó d o s í t á s a s o r á n a P t k . a s z e m é l y h e z f ű z ő d ő j o g o k vé­ d e l m é n e k szabályait k ö v e t ő e n , a z o n o s fejezetben, de külön fel­ irat alatt m a g á t a szellemi alkotást helyezte a t ö r v é n y o l t a l m a alá, é r d e m i szabályokkal k ö z v e t l e n ü l is rendezve v é d e l m é n e k k ü l ö n b ö z ő v o n a t k o z á s a i t és csak saját rendelkezésein kívüli k ö r b e n utalva a z a l k o t á s o k m e g h a t á r o z o t t fajtáira v o n a t k o z ó k ü l ö n j o g s z a b á l y o k r a . A C s e h K ö z t á r s a s á g 1 9 6 4 . évi csehszlo­ vák P t k . - r a é p ü l ő , 1 9 9 6 - i g m ó d o s í t o t t t ö r v é n y k ö n y v e tárgyá­ n a k m e g h a t á r o z á s a k o r , általános része legelején k ü l ö n törvé­ n y e k szabályozási k ö r é b e utalja az a l k o t ó szellemi tevékenység­ b ő l e r e d ő j o g v i s z o n y o k a t [ 1 . cikk ( 3 ) ] . A z ú j H o l l a n d P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v k e r e t é b e n a z o n b a n ( a m e l y e t 1 0 könyvre tervez­ nek, a m i b ő l eddig csak 8 lépett é l e t b e 1 9 9 2 - b e n , a z ó t a t ö b b ­ s z ö r is m ó d o s í t v a ) , a 9. k ö t e t e t , a p o l g á r i j o g m i n d e n felüle­ tére kiterjedő kodifikációs igényt t ü k r ö z ő e n , e g é s z é b e n a s z e l l e m i t u l a j d o n j o g á n a k kívánják s z e n t e l n i . A h o l l a n d igazságügy-miniszter 1 9 9 5 - b e n ú g y n y i l a t k o z o t t , h o g y „ A ki­ l e n c e d i k könyv, a m e l y e t az é r i n t e t t k ö r b e n terjedelmes n e m z e t ­ k ö z i szabályozás m i a t t részkodifikációként tervezünk, négy-öt év múlva álljon törvénytervezet f o r m á j á b a n rendelkezésre..." (a h o l l a n d P t k . 1 9 9 6 . évi n é m e t n y e l v ű kiadása, E l ő s z ó , 1 . lábj. n y o m á n i d é z v e ) . M é g n e m került r á sor. Az Európai Unióban a P a r l a m e n t n e k e g y E u r ó p a i P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v m e g a l k o t á s á n a k g o n d o l a t á t 1 9 8 9 - b e n felvető, p u h a t o l ó d z ó felhívása n y o m á n t u d o m á n y o s szinten m e g i n d u l t előkészítő m u n k a keretében (ismeretesek a L a n d o bizottság szerződések j o g á r a v o n a t k o z ó , 1 9 9 5 - b e n k ö z z é t e t t elvei, a kér­ déssel f o g l a l k o z ó j o g á s z o k publikációi, így k ü l ö n ö s e n a z 1 9 9 8 b a n két kiadást m e g é r t „ T o w a r d s a E u r o p e a n Civil C o d e " ) m é g fel s e m m e r ü l t a szellemi a l k o t á s o k j o g á n a k a k ó d e x kere­ t é b e n való e u r ó p a i szabályozása. A n n a k ellenére n e m , h o g y a z E u r ó p a i B í r ó s á g n a k a z E K S z e r z ő d é s t alkalmazó é s a z annak 3 0 . (eredetileg 3 6 . ) cikkébe foglalt „ipari é s k e r e s k e d e l m i tulaj­ d o n " m e g j e l ö l é s t a szerzői és s z o m s z é d o s j o g o k r a is kiterjesztő ítéletei alapján az E u r ó p a i K ö z ö s s é g r e n d e l e t e k és irányelvek sorával f o l y a m a t o s a n szabályozza a szellemi a l k o t á s o k j o g á n a k m i n d e n , a belső p i a c s z e m p o n t j á b ó l s ü r g e t ő e n felmerülő vo­ natkozását.

2. A szellemi alkotások j o g á n a k ambivalens jellege 2.1. A szellemi alkotásokon b i z t o s í t o t t j o g o k polgári jogba integ­ rálásának mikéntje m á i g is megoldatlan kérdés. A polgári j o g alapvetően b i r t o k b a v e h e t ő d o l g o k tulajdonának, vagyis a tulaj­ don fizikailag létező tárgyának és az arra v o n a t k o z ó vagyoni ér­ dekű alanyi j o g o k n a k a védelmére épült. E b b e a fészekbe települt az anyagi h o r d o z ó i k t ó l függetlenül létező, testetlen és fizikailag n e m b i r t o k o l h a t ó , nyilvánosságra hozataluk u t á n elvileg bárki ál­ tal i d ő b e n és térben korlátlanul hozzáférhető szellemi alkotáso­ k o n m e g h a t á r o z o t t alanyi j o g o k kakukktojása. A k i b o n t a k o z o t t

és gyorsan proliferálódó új j o g t e r ü l e t elméleti és gyakorlati kér­ dések sorát vetette fel. Az új fajtájú j o g o k v a g y o n i j e l l e g ü k folytán kerülhettek a pol­ gári j o g köpenyege alá. D o g m a t i k a i integrálásukat talán legin­ kább J o h n Locke 1 6 9 0 - r e megérlelt, új alanyi tulajdonjogok ke­ letkezését a polgárosodás szellemében átfogóan az egyes e m b e r munkájából e r e d e z t e t ő k o n c e p c i ó j a s e g í t h e t t e e l ő ( „ T w o Treatises of G o v e r n m e n t " , a m á s o d i k tanulmány v o n a t k o z ó sza­ kaszai). L o c k e visszájára fordította a transcendens természetjog korábban Grotius vagy P u f e n d o r f írásaiban, k é s ő b b lényegében m é g Rousseau elméletében is t ü k r ö z ő d ő tételét, amely szerint a föld az emberiség közös tulajdonába adatott és a b b ó l m á s o k a t kizáró egyéni tulajdonjogot származtatni csak az e m b e r e k termé­ szetjogi elveken alapuló megállapodása alapján lehet. L o c k e sze­ rint minden embernek eredendő tulajdona van saját személyén, eb­ ből következően teste m u n k á j á n is; munkájával pedig az általa létrehozott javakon m á s o k k ö z ö s j o g á t kizáró, legsajátabb tulajdo­ na keletkezik, m é g ha saját m u n k á j á t a természetben m á r meglé­ vő dolgokhoz adta is h o z z á ( 2 7 . § ) . A m u n k a tulajdonjogot eredményez ( 4 5 . § ) . A tulajdon fogalmát L o c k e , összhangban H o b b e s majdnem n é g y évtizeddel korábbi idevágó megállapítá­ saival, általános é r t e l e m b e n egyaránt vonatkoztatta az életre, a szabadságra és a v a g y o n r a ( 1 2 3 . § ) . M á r Hobbes-nál és L o c k e - n á l csírázik a genezisében árutulaj­ donosi vagyonjogi viszonyokra ö s s z p o n t o s í t ó polgári j o g i szabá­ lyozásnak a személyi j o g o k területére való kiterjesztése iránti igény, amely századunkban törvényalkotási szinten is kifejezésre jutott. Érvényesülését a z o n b a n m i n d m á i g nehezíti a tulajdonosi és személyiségi viszonyok összefüggéseinek és elhatárolásának, a sze­ mélyiségi j o g o k pozitív j o g i meghatározásának, n e m z e t k ö z i j o ­ gi, alkotmányjogi vagy polgári j o g i minősítésének és védelmük ehhez igazodó j o g r e n d s z e r e n belüli elhelyezésének korántsem nyugvó pontra j u t o t t problematikája. L o c k e rávilágított a prob­ léma magánjogi lényegére: A tulajdonjog végső s o r o n személyi jogviszony, a személyiségi j o g pedig kiterjed vagyoni viszonyok­ ra is. A tulajdonjogi-személyiségi jogi ambivalencia különösen a szellemi alkotások j o g á n a k t ö r t é n e t i alakulása tükrében tűnik szembe. E jogterület Ptk.-ba tartozására, illetőleg az abban való szabályozásának módjára és mélységére nézve kialakítandó állás­ pont függ a személyhez fűződő j o g o k kodifikálásának mikéntjé­ től, általános vagy nevesített j o g o k r a b o n t o t t megközelítésétől és meghatározásuk jogforrási szintjétől is. A szellemi alkotások tételes j o g á n a k kibontakozása a szerzők alanyi j o g á n a k tételes j o g i elismerése irányában indult. S t u a r t A n n a m á r említett 1 7 0 9 . évi, 1 7 1 0 - b e n kihirdetett törvénye a z angol bírói szokásjog, a m é l t á n y o s s á g o n alapuló „common law" dologi tulajdon-fogalmát alkalmazta a kiadói viszonyok rendezé­ sére. A n n a királynő könyvek és m á s írások példányain fennálló kizárólagos j o g o t („title to c o p y " ) i k t a t o t t törvénybe, a m i t a „szerző vagy t u l a j d o n o s " ( a u t h o r o r p r o p r i e t o r o f c o p i e s " ) javá­ ra védett, és amit a könyv példányának vagy példányainak ere­ deti jogosultjától jogátruházással szerezhetett m e g a n y o m d á s z vagy a kiadó ( „ a s s i g n e e " ) . A szerzői j o g születését e l ő s e g í t ő d o ­ logi tulajdonfogalom az a n g o l - a m e r i k a i j o g r e n d s z e r b e n m á i g is t ö b b vonatkozásban érezteti hatását, a m e n n y i b e n például a mű anyagi f o r m á b a n való r ö g z í t é s e a c o p y r i g h t védelem feltétele maradt, vagy h o g y az A m e r i k a i E g y e s ü l t Á l l a m o k szövetségi törvényhozása a k é p z ő m ű v é s z e t i a l k o t á s o k o n elismert b i z o n y o s j o g o k a t kivéve m i n d m á i g n e m terjed ki a m ű r e v o n a t k o z ó sze­ mélyhez fűződő j o g o k biztosítására, a c o m m o n law d e l i k t u m o k k ö r é b e n hagyva azt. 2.2. M á r az első c o p y r i g h t törvény alkotásakor kitűnt azon­ ban, h o g y a tulajdon h a g y o m á n y o s fogalma nem alkalmazható maradéktalanul a szellemi alkotások védelmére. A d o l o g i tu­ lajdonra építkezés n e m vezethetett kellő védelemre a m ű n e k pél­ dányai t ö b b s z ö r ö z é s é t ő l e l t é r ő , például előadás formájában t ö r t é n ő nem dologi felhasználásával s z e m b e n . A műpéldányok tu­ lajdonosa n e m b i r t o k o l h a t t a az azokban foglalt művet. M á s r é s z t

a kiadatlan mű kéziratán fennálló ö r ö k ö s c o m m o n law tulajdont a m ű kiadásával felváltó tételes j o g i „ C o p y R i g h t o f B o o k s " ele­ ve a tulajdon intézményétől idegen időbeli korlátozással született, m e r t a kiadók versenye m a g á n j o g i alapokon s e m tűrte újabb ö r ö k ö s m o n o p ó l i u m o k keletkezését. A t o v á b b i fejlődés ezért először az alkotásnak, m i n t a tulajdon tárgyának a d o l o g i hordo­ zójától való elválasztását, „szellemiesítését", majd a szellemi al­ kotások védelmének természetjogias tulajdoni koncepciójától a közhasznúság pozitív j o g i célja irányában t ö r t é n ő elmozdulást v o n t a m a g a után. 1 7 4 7 - b e n W. Warburton, P o p e i r o d a l m i hagyatékának gon­ dozója, a P a r l a m e n t egyik tagjához az i r o d a l m i tulajdonról („litteraty propriety") névtelenül írt nyílt levelében tovább fejlesztette L o c k e elméletét, kiterjesztve azt nem dologi, szellemi termékeken való tulajdonszerzés eseteire (A letter f r o m an a u t h o r to a memb e r o f Parliament; c o n c e r n i n g litterary P r o p r i e t y , L o n d o n ) . K i ­ mutatta, h o g y a könyv n e m azonos a b e n n e felhasznált írásmű­ vei, amelyet annak szerzője szállít, és a m i n megalkotásával saját tulajdont szerzett, amit j o g k é n t kell védeni ( 3 . old.) és amit csak a szerző saját kizárólagos hasznára lehet t ö b b s z ö r ö z n i ( 9 . old.). H a s o n l ó a n kimutatta a találmány tulajdoni különállását is az azt m e g v a l ó s í t ó szerkezettől, az u t ó b b i megvalósításában azonban a mechanikai kivitelezőnek a k ö n y v n y o m t a t ó h o z képest nagyobb szerepét ismerte fel, a m i n e k következtében szerinte „a feltaláló­ nak nincs tökéletes tulajdonjoga a találmányán" ( 9 . o l d . ) . H a ­ s o n l ó m e g g o n d o l á s o k alapján fejtette ki Fichte 1 7 9 3 - b a n , hogy a valamely könyvben közölt elgondolások közkinccsé válnak min­ denki számára, a feldolgozásukkal formált kifejezésükön a szerző­ nek van elidegeníthetetlen tulajdona, m í g a könyv példányai a kiadó elidegeníthető tulajdonát képezik ( B e w e i s der Unrechtmafiigkeit des Büchernachdrucks. B e r l i n e r M o n a t s s c h r i f t , V o l . 2 1 . , 4 4 3 . old. é s köv.). A 1 8 . század végén kibocsátott francia forradalmi d e k r é t u m o k a törvényhozás rangjára emelték az irodalmi és művészeti tulajdon fogalmát. Az e m b e r i és polgári j o g o k 1 7 8 9 . évi Nyilatkozata 2. cikkelyében elismert négy természetes és elidegeníthetetlen em­ beri j o g , a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomással s z e m b e n i ellenállás j o g a i közül a tulajdonhoz való j o g kibontásá­ val megszületett a szellemi tulajdon általános polgári j o g i kategó­ riájának magva. E n n e k alapján m á r 1 7 9 1 - b e n lehetővé vált az í r ó i m ű v e k engedély nélküli színházi előadásával s z e m b e n i tulaj­ d o n j o g i védelem is. 2.3. A jogfejlődés hamarosan szembesülni kényszerült a szel­ lemi alkotásokon m e g h a t á r o z o t t j o g o k tulajdoni minősítéséből adódó visszásságokkal és gyakorlati következésekkel. N e m c s a k azért, m e r t a szellemi tulajdon tárgya n e m b i r t o k o l h a t ó és ubiquitása a hagyományos tulajdonjogi v é d e l e m t ő l e l t é r ő szankció­ rendszert igényelt, vagy m e r t a szellemi tulajdonjog időben szükségképpen korlátozandónak bizonyult; h a n e m azért is, m e r t a természetjogi igazolást k a p o t t tulajdonjoggal n e m igen volt összeegyeztethető a szellemi alkotások j o g á n a k e l t é r ő fázisú fej­ l ő d é s é b ő l a d ó d ó , m i n d m á i g j e l l e m z ő és n e h e z e n felszámolható territorialitása sem. Az Egyesült Államok alkotmánya által a K o n g r e s s z u s n a k a szerzői és feltalálói j o g o k n a k „a t u d o m á n y és hasznos művészetek előmozdítását" szolgáló biztosítására adott felhatalmazás ezért m á r 1 7 8 7 - b e n a természetjogias c o m m o n law tulajdoni koncpeciójától való elhatárolódást és a közhasznú­ ságot szolgáló pozitív j o g i megközelítést tükrözte. A Kongreszszus Szabadalmi Bizottsága 1 8 3 8 . június 2 5 - i jelentésében a brit állampolgárok szerzői jogainak Egyesült Államok-beli elismerteté­ sére irányuló törekvései kapcsán leszögezte, h o g y „ N e m z e t e k viszonylatában sohasem tekintették a copyright intézményét tulaj­ donnak, ....és az sohasem minősült külföldi felhasználással szem­ beni védelem tárgyának." A tulajdonjogtól való elhatárolódás elsősorban a szerzői j o g fejlődésében i z m o s o d o t t . Az Egyesült Á l l a m o k copyright törvényének 1 9 0 9 . évi reformját célzó tervezet indokolásában ( H . R e p t . N o . 2 2 2 2 . , 6 0 t h C o n g . 2 d . sess.) leszö­ gezték, h o g y „A szerzői j o g i jogaikoltásnak .... törvénybe iktatása

n e m valami természetes j o g o n alapul, ....mivel a Legfelsőbb B í r ó ­ ság úgy tartotta, h o g y a j o g o k .... m e r ő b e n törvényből fakadó j o ­ gok..." Az 1 9 7 6 . évi c o p y r i g h t reform során ennek megfelelően megváltoztatták a törvényben maradt, m é g Stuart A n n a királynő statútumából átvett tulajdonjogi terminológiát is, „proprietor of copyright" helyett a „copyright o w n e r " kifejezést iktatva be. Ma m á r az angol j o g is ezt a megjelölést alkalmazza. Az európai kon­ tinensen először az 1 8 6 7 . évi bajor szerzői j o g i törvény szakított a tulajdonjogi felfogással, m á r c í m é b e n i s „szerzői j o g o t " ( U r h e b e r r e c h t ) és n e m szerzői tulajdont említve. 2.4. A tulajdonjogi k o n c e p c i ó amerikai e r e d e t ű megkérdőjele­ zése Európában, m i n d e n e k e l ő t t a k o n t i n e n s e n , egyre inkább a kizárólagosság forrásaként elismert alkotók személyes érdekeinek fi­ gyelembe vételével j á r t együtt. Az újszerű megközelítés szintén a szerzői alkotások j o g v é d e l m e k ö r é b e n kristályosodott, ám idővel a szellemi t e r m é k e k m á s eredeti jogosultjaira, így a feltalálókra, m a j d az úgynevezett s z o m s z é d o s j o g i teljesítmények létrehozói­ ra is kihatóan. 2.4.1. Franciaországban a b í r ó i gyakorlat érlelte m e g a 1 9 . szá­ zad végére a szerzők műveikkel kapcsolatos személyiségi érdek­ védelmét, sajátos „droit moral" (szellemi érdeket védő, „ e r k ö l c s i " j o g ) biztosítása formájában, pragmatikusan, a felmerülő szerzői igényeknek megfelelően. N e m a z általános é r t e l e m b e n vett, m a ­ gára a személyre, így a szerző személyére is v o n a t k o z ó személy­ h e z fűződő j o g b ó l ( „ d r o i t de la p e r s o n n a l i t é " ) következett; a mű megalkotásával keletkezik és a műre vonatkozóan illeti a szerzőt. T ö b b , a z i d ő k folyamán elismert részjogosítványból t e v ő d ö t t össze, amelyek egy része a j o g o s í t v á n y gyakorlásával vagy a szerző halálával megüresül, m i n t a mű nyilvánosságra hozatalá­ nak vagy a nyilvánosságból való visszavonásának jogosítványai. A droit m o r a l élők k ö z ö t t elidegeníthetetlen, ö r ö k ö s , a nyil­ vánosságra hozatal j o g á t tekintve csak m e g h a t á r o z o t t körben, egyébként a z o n b a n - a szerzőség elismerésére irányuló és a mű megváltoztatásával s z e m b e n i jogosítványai tekintetében - a C o d e Civil szabályai szerint ö r ö k ö l h e t ő . E l ő s z ö r 1 9 5 7 - b e n kodi­ fikálták az irodalmi és művészeti tulajdonról alkotott törvény­ ben, a vagyoni szerzői tulajdonjog mellett biztosítva a droit moral-t és m e g e r ő s í t v e a gyakorlatban kialakult és a szerzői j o g eredeti, egységesen v a g y o n j o g i felfogását felváltó dualista kon­ c e p c i ó t . E z t a törvényi k o n c e p c i ó t 1 9 8 5 - b e n annyiban m ó d o ­ sították, h o g y az új törvény m á r c í m e szerint s e m eleve tulaj­ d o n r ó l , h a n e m a szerzői jogról (és m e g h a t á r o z o t t , azzal szom­ szédos j o g o k r ó l ) szól, és a z o n belül határozza m e g a szerző jogait. A szerzői j o g természetét a z o n b a n a m ó d o s í t á s n e m érintette, azt az új szabályozás változatlanul n e m d o l o g i kizárólagos tulaj­ d o n j o g k é n t határozta m e g , amelynek tartalma szellemi és erköl­ csi, valamint vagyoni t e r m é s z e t ű j e l l e m z ő k b ő l („attributs") áll. A szellemi tulajdonról szóló 1 9 9 2 . évi kódexbe foglaláskor új rendszerbe igazították a k o r á b b i törvény rendelkezéseit, amely­ nek keretében a szerző személyéhez tapadó j o g o k c s o k o r b a gyűjtve a vagyoniak e l ő t t nyertek felsorolást, m o s t m á r t ö b b e s s z á m ú (droits m o r a u x , erkölcsi j o g o k ) megjelöléssel. A francia elmélet a szerzői jog egybefoglaló fogalmának j e g y é b e n módosított dualizmust hangsúlyoz, a szerző változatlanul kétféle szabályo­ zásban részesített erkölcsi, illetőleg vagyoni j o g a i t egyazon tulaj­ d o n j o g k ü l ö n b ö z ő t é n y e z ő i k é n t fogva fel, ám a személyhez fű­ z ő d ő összetevők m e g h a t á r o z ó voltának hangsúlyozásával. 2.4.2. Az angol c o p y r i g h t szabályozás az eredetileg egységesen vagyonjogi vágányról a törvény 1 9 8 8 . évi újrakodifikálásakor dualista szemléletre tért át, a teljes I V . fejezetet a szerzők műve­ ire v o n a t k o z ó „erkölcsi j o g o k " ( m o r a l rights) szabályozásának szentelve. E z e k személyhez fűződő jellegét a z o n b a n lerontja, h o g y írásban l e lehet róluk m o n d a n i [„waiver", 8 7 . § ( 2 ) ] . 2.4.3. K ö z é p - E u r ó p á b a n német nyelvterületen Kant m á r 1 7 8 5 - b e n ú g y következtetett, h o g y „valamely könyvben, m i n t írásműben, a szerző beszél olvasóihoz; és alti azt n y o m t a t t a , pél­ dányain keresztül n e m ö n m a g á é r t szól, h a n e m teljességgel a szerző n e v é b e n . " M a j d h o z z á t e t t e , h o g y a beszédek, m i n t műve­

letek ( o p e r a e ) „kizárólag a szerző személyének t u d a n d ó k be és a n n a k a z o k o n elidegeníthetetlen j o g a (ius personalissimum) van a h h o z , h o g y m i n d e n k i más révén m i n d i g saját m a g a beszél­ j e n . . . . " ( V o n d e r U n r e c h t m ä ß i g k e i t des B ü c h e r a b d r u c k s . B e r l i n i s c h e M o n a t s s c h r i f t , V o l . 5., 4 0 3 . o l d . ) . Jó száz évvel k é s ő b b Köhler is bírálta a szellemi tulajdon fogal­ m á t , mivel „téves abban, h o g y azonosít, ahol csak analógiáról le­ h e t szólni". H e l y e t t e a szabadalmi és szerzői j o g r a egyaránt al­ k a l m a z a n d ó „anyagtalan javak j o g á n a k " ( I m m a t e r i a l g ü t e r r e c h t ) gyűjtőfogalmát vezette be és fő feladatként az anyagtalan j o g ­ tárgy „quasi d o l o g i " sajátosságának megragadását j e l ö l t e m e g ( D a s I m m a t e r i a l g ü t e r r e c h t u n d seine G e g n e r , B u s c h s Archiv 4 7 . , 1 8 8 7 ) . K o h l e r a z o n b a n a z anyagtalan javak j o g á t m e r ő b e n vagyonjogi kategóriának tekintette, K a n t s z e m é l y k ö z p o n t ú j o g i m e g k ö z e l í t é s é t „egy n e m jogászi zseni kalandos s z ü l e m é n y é n e k " m i n ő s í t v e ( D i e I d e e des geistigen E i g e n t u m s , 1 8 9 4 . 7 . § ) . K o h l e r k o n c e p c i ó j a ugyan egyértelműen elhatárolta a szerzői és feltalálói j o g o k a t a tulajdon kategóriájától, a szellemi m u n k a sze­ m é l y h e z fűző következményeit a z o n b a n figyelmen kívül hagyta. Az anyagtalan javak vagyoni fogalmával végső s o r o n olyan egyéb, a h a g y o m á n y o s „res incorporalis" fogalma alá s o r o l ó esz­ m e i javakkal r o k o n í t o t t a a szellemi munkával közvetlenül létre­ h o z o t t e r e d m é n y e k m e g h a t á r o z o t t körét, m i n t a hagyaték, a k ö z ö s d o l g o n fennálló e s z m e i tulajdonhányad, a pénzbeli köve­ telés és a követelések általában, vagy az ú j a b b a n tért n y e r ő dematerializált értékpapírok. O t t o von Gierke viszont 1 8 9 5 - b e n a személyhez fűző gyöke­ rekhez nyúlt vissza ( D e u t s c h e s Privatrecht, I. kötet, 2. könyv, K ü l ö n ö s rész, S z e m é l y i j o g , I V . fejezet: Személyiségi j o g o k ) . A nevesített személyiségi j o g o k k ö r é b e n az árujelzőkön fennálló j o g o k a t a névjoggal k ö z ö s c í m alatt tárgyalta, a szerzői és felta­ lálói j o g o k a t külön-külön c í m e k alatt. A szerzői jogot olyan, a szerző alkotótevékenységéből folyó j o g n a k m i n ő s í t e t t e , amely­ n e k tárgya a szerző személyiségi szférájának részét k é p e z ő szelle­ mi mű. A szerzői j o g lényegéből következő elidegeníthetetlenség é t tanította; ő szögezte le először, hogy csak annak gyakorlását lehet másra átruházni. Ez az eredendően személyiségi j o g szerin­ te gyakorlása során vagyoni jogosítvánnyá is kiteljesedhet, azon­ ban n e m szükségszerűen, hiszen olyan m ű v ö n is fennáll szerzői j o g , amelynek nincs piaci értéke, vagy amelyet s o h a s e m haszno­ sít szerzője. Az általa műve felhasználását illetően m á s r a ruházott új j o g leányjogként viszonyul a szerző anyajogához. G i e r k e sze­ rint a feltalálói jog is szellemi alkotásból ered és a szerzői j o g h o z h a s o n l ó a n személyiségi j o g , amelyet egy szellemi t e r m é k e n m i n t m e g h a t á r o z o t t személyiségi szféra alkotórészén biztosítanak. „A találmányi g o n d o l a t a szellemi m ű n é l is n a g y o b b m é r t é k b e n kivonja m a g á t a polgári tulajdonnal összehasonlítható uralom alól. Az anyagtalan javak j o g á n a k elmélete m é g a szellemi m ű ­ h ö z viszonyítva is kevésbé képes a feltalálói g o n d o l a t n a k azt a tárgyszerű önállóságát... kimutatni, a m i szükséges lenne a felta­ lálói j o g n a k a testetlen javakon fennálló d o l o g i j o g i fogantatású u r a l o m n é z ő p o n t j a felőli m a g y a r á z a t á h o z " ( 8 5 9 . o l d . ) . A szellemi t e r m é k e k j o g á n a k lényegét k u t a t ó elméleti elemzé­ sek az 1 8 9 5 - b e n született osztrák szerzői j o g i törvényben éreztet­ ték először a jogalkotásra kifejtett hatásukat. E törvény szerint a szerzői j o g o k a t csak felhasználásuk tekintetében lehetett másra ruházni, e g y é b k é n t azok a szerzőnél maradtak. E z t a k o n c e p c i ó t építette t o v á b b az 1 9 3 6 . évi osztrák szerzői j o g i törvény, amely egyrészt nevesítette a szerző szellemi é r d e k e i n e k (geistige I n t e r e s s e n ) védelmét szolgáló személyhez fűződő j o g o k a t , más­ részt, a filmszerzők j o g a i n a k kivételével, a vagyoni szerzői j o g o ­ kat, a szerzői személyiségi j o g o k k a l együtt a szerző személyéhez t a p a d ó n a k nyilvánította. K ü l ö n b s é g e t tett a szerző értékesítési j o g a i ( V e r w e r t u n g s r e c h t e ) , és az általa j o g o s í t o t t a k n a k e n g e d e t t felhasználási j o g o k ( N u t z u n g s r e c h t e ) között. U t ó b b i j o g o k a t a szerző vagy ö r ö k ö s e a felhasználás engedélyezésével keletkezteti anélkül, h o g y saját j o g á t ó l megvált volna. A m e n n y i b e n az enge­ délyezett felhasználási j o g kizárólagos, az a szerző - akár előze-

tesen adott - hozzájárulásával forgalomképes ( m á s o k r a átruház­ h a t ó , következésképpen akár vagyoni apportként is gazdasági társaságra r u h á z h a t ó ) , és a j o g o s í t o t t felhasználó által perben is érvényesíthető. A 1 9 . század végére tehát létrejött a szerzői j o g egységes, a m ű r e v o n a t k o z ó szellemi érdekeket védő és a vagyo­ ni értékesítést lehetővé tevő j o g o s í t v á n y o k gyakorlatilag elvá­ laszthatatlan voltát és egyaránt kizárólagos engedélyezési j o g b a n t e t ő z ő jellegét t ü k r ö z ő monista szabályozás, amely a szerzői j o ­ g o t a m a g a e g é s z é b e n a szerző személyéhez fűződőnek és alap­ vetően elidegeníthetetlennek nyilvánította, a védelmi i d ő letelté­ vel a szellemi érdekeket v é d ő j o g o s í t v á n y o k n a k is véget vetve. E z t a k o n c e p c i ó t tette m a g á v á a N é m e t Szövetségi K ö z t á r s a s á g 1 9 6 5 . évi törvénye is, E. Ulmer elméleti alapvetésével. A szerzői j o g o t e g é s z é b e n a szerző személyéhez kapcsoló m o ­ nista felfogáson alapult az 1 9 5 6 . évi r o m á n , az 1 9 6 5 . évi cseh­ szlovák és lényegileg az 1 9 6 9 . évi, továbbá alapvetően, a szerzői j o g elidegeníthetőségét csak m e g h a t á r o z o t t kivételes esetekben e n g e d ő 1 9 9 9 . évi m a g y a r szerzői j o g i törvény is. M o n i s t a alapon szabályozza a szerzői j o g o t az 1 9 9 2 . évi új svájci szerzői j o g i tör­ vény is, a z o n b a n a m a g y a r szabályozáshoz képest fordított meg­ közelítéssel, alapszabályként az egységes szerzői j o g élők k ö z ö t t i elidegenítését engedve, ez alól állapítva m e g kivételeket.

z ő i j o g o n felül megillető személyiségi j o g o t értékelte ( M a g á n j o ­ g u n k újabb szabályai, 1 9 2 6 . 3 7 . o l d ) . A B e r n i U n i ó s E g y e z m é n y 1 9 2 8 - b a n felülvizsgált szövegének 1 9 3 1 . évi hatálybaléptetése u t á n a K u r i a m o n d t a ki, h o g y a szerzői j o g átruházása esetén is, a védelmi i d ő lejártáig a szerzőnél m a r a d n a k m e g h a t á r o z o t t , sze­ m é l y h e z fűződő jogosítványai ( P . I . 3 4 8 / 1 9 3 2 ) . A . szerzői j o g terén n a g y o t lépett előre Balás P. E l e m é r , akinek 1 9 3 4 - b e n meg­ bízásra készült, ám a k ö z b e j ö t t politikai viszonyok m i a t t csak 1 9 4 7 - b e n kiadott szerzői j o g i törvényjavaslata m á r első szaka­ szában leszögezte, h o g y „a szerzőnek j o g a van a törvény és má­ s o k j o g á n a k korlátai k ö z ö t t arra, h o g y személyiségét alkotására v o n a t k o z ó a n szabadon érvényesíthesse." A Szladits szerkesztette M a g á n j o g Szerzői J o g c . fejezetében pedig ezt írta 1 9 4 1 - b e n : „ G y ö k e r e a szerzői j o g n a k a személyiségi j o g b a nyúlik le, techni­ kusan kidolgozott szabályai a d o l o g i j o g g a l r o k o n vonásokat mutatnak" ( 6 6 4 . old.). 2.5. Az eredetileg a szerzői j o g k ö r é b e n kristályosodott sze­ m é l y h e z fűződő j o g o k törvényi elismerése n e m maradt hatásta­ lanul a szellemi alkotások más területein s e m . Az ipari tulajdon védelmére létesült Párizsi U n i ó s E g y e z m é n y 1 9 3 4 . évi l o n d o n i felülvizsgálata során beiktatták a 4 t e r cikket, a m e l y szerint a fel­ találót megilleti a j o g , h o g y e m i n ő s é g é b e n a szabadalmi ok­ m á n y b a n feltüntessék. E z t a j o g o t biztosítja a feltalálónak az 1 9 7 3 . évi E u r ó p a i Szabadalmi E g y e z m é n y 6 2 . cikke és a magyar

2.4.4. A szellemi a l k o t á s o k o n fennálló kizárólagos j o g o k n a k a tulajdonjogtól való elhatárolása a 1 9 . század derekától a magyar 1 9 9 5 . évi X X X I I I . törvény 7. §-a is. S z a b a d a l m i törvényünkkel j o g á s z o k a t is foglalkoztatta, anélkül azonban, h o g y e n n e k a j o g ­ összhangban biztosítja j o g u n k az ipari minta vagy topográfia szer­ területnek lényegi m e g h a t á r o z á s a terén a második világháborút zőjének személyhez fűződő j o g á t . Az előadóművészek személyhez m e g e l ő z ő polgári j o g i kodifikációs törekvések számára haszno­ fűződő j o g a i t a Szellemi tulajdon Világszervezete ( W I P O ) sítható e r e d m é n y született volna. Szemere Bertalan az 1 8 4 4 . évi, az országgyűlés m i n d k é t háza részéről jóváhagyott, a király által 1 9 9 6 . évi, m é g hatályba n e m lépett, az előadásokról és hang­ azonban alá n e m írt és az e l b u k o t t szabadságharc után a napi­ felvételekről szóló egyezménye 5. c i k k é b e n a B e r n i U n i ó s Egyez­ rendről lekerült szerzői j o g i törvény javaslatának indokolásában m é n y b e n előirányzott szerzői személyhez fűződő j o g o k n a k felülemelkedett az a k k o r i b a n m é g a külföldi j o g a l k o t á s b a n egy­ megfelelően határozza m e g . Szerzői j o g i törvényünk 7 5 . §-a sza­ aránt u r a l k o d ó és a j o g i m e g k ö z e l í t é s t leegyszerűsítő tulajdonjo­ batosan meghatározza az e l ő a d ó m ű v é s z e k nevük feltüntetéséhez gi felfogáson: „...én m i n d e n n e k fejtegetésébe n e m b o c s á t k o z o m , és előadásaik eltorzítása vagy becsületüket, jó hírnevüket sértő ...mivel itt n e m a t u d o m á n y , de a törvényhozás terén állunk, s ha megváltoztatása elleni védelemhez való j o g a i t . a philosophia anyja is a törvényhozásnak, de ez újszülött, a m e l y 2.6. A szellemi alkotásokon fennálló j o g o k m i n ő s í t é s é n e k a m i n d i g az i d ő és k ö r ü l m é n y e k befolyása alatt növekedik fel." Az személyiségi j o g i gyökerek felé tájolódása M a g y a r o r s z á g o n is első, 1 8 8 4 . évi szerzői j o g i törvényünk előkészítése során Kováts p á r h u z a m o s a n b o n t a k o z o t t ki az e m b e r i személyiség természe­ Gyula viszont m á r bírálta a tulajdonjogi k o n c e p c i ó t és ered­ tes szabadságon alapuló j o g a i elismerését a 1 9 . század folyamán m é n n y e l javasolta a sajátlagos „szerzői j o g " m á i g is használatos felváltó pozitív j o g i szabályozással. Európa-szerte törvényi véde­ fogalmát (Az írói és művészi tulajdonjog, 1 8 7 9 . H a v i S z e m l e , l e m b e n részesítették a személyiség lényegi tulajdonságát, az I - V . folyt.). R á m u t a t o t t a szerzői j o g személyhez fűződő jel­ e m b e r általános magánjogi jogképességet és fokozatosan utat tört legére is: „A kiadó megveszi a m u n k á t , m o n d j u k , de azért a magának a személy alapvető érdekeinek diszkriminációtól mentes szerzői j o g , a személyes j o g nincs elidegenítve. A szerzői jogélet­ törvényi védelme, azok megsértését a személyiség j o g á n a k sérel­ nek egyéb alakulatai is a tiszta vagyonjogi felfogás ellen szólnak." m e k é n t értelmezve. Az 1 8 8 1 . évi svájci O b l i g a t i o n e n r e c h t (lé­ E l s ő szerzői j o g i törvényünk ezt annyiban tükrözre, h o g y n y e g é b e n kereskedelmi törvény) m á r általános személyiségvédel­ 4. §-ában k i m o n d t a : a szerzői j o g , a m í g fennáll, végrehajtás tár­ met i s m e r t el, kártérítés mellett pénzbeli nem vagyoni elégtételt ren­ gya n e m lehet. 1 9 0 0 - b a n Grosschmid a szerzői j o g o t , a védjegy­ delve annak a javára, akit személyi viszonyaiban súlyosan és fel­ j o g o t és a szabadalmat annyiban határolta el a tulajdonjogtól, r ó h a t ó a n megsértettek [ 5 5 . § ( 1 9 1 1 ó t a 4 9 . § ) ] ; a személyiségi h o g y azok n e m k o n c e n t r á l ó d n a k dologra, a kizárólagossági j o g ­ j o g v é d e l e m kiépítése a bírói jogalkalmazásra maradt. M e g k e z d ő ­ b ó l folyó tilalmak cselekvési n e m e k k e l vannak körülírva. E z é r t d ö t t a személyiségvédelem alanyi jogok formájában t ö r t é n ő , n e m ezeket „nem dologi absolut jogoknak" minősítette, azonban tekin­ k i m e r í t ő nevesítése is. Az 1 8 9 6 . évi német B G B kizárólagos j o g o k tet nélkül tárgyuk szellemi alkotás jellegére. E n n e k következté­ felróható megsértése c í m alatt írta elő, h o g y alti m á s életét, testi ben egy sorba helyezte az utóbbiakra vonatkozó j o g o k a t a m a ­ épségét, egészségét, szabadságát, tulajdonát vagy egyéb j o g á t lomtartási vagy a vadászati j o g g a l [fejezetek, X V I . C ) b ) ( 1 3 8 . § ) g o n d a t l a n s á g b ó l és jogtalanul megsérti, az e b b ő l eredő kár meg­ 3 0 . j e g y z ] . U g y a n a k k o r , K o h l e r r e l ellentétben, materiális, kiha­ térítésével tartozik; testi sértés, szabadság m e g v o n á s a és nőkkel t ó " j o g n a k nevezte a szellemi t e r m é k e k e n biztosított j o g o k a t , s z e m b e n i n e m i erőszak esetén a sértett n e m vagyoni káráért is s z e m b e n az „ i m m a t e r i á l i s , b e h a t ó , az e m b e r n e k saját személyére m é l t á n y o s pénzbeli kártalanítást igényelhet ( 8 2 3 . , 8 4 7 . § § ) . személyiségi j o gmoakgkáanl é l e t f r avnocni a t k o z ó " j o g o k k a l ,ma g tulajdonképpeni ánjogban a tiszteletben tartásához való ( u o . 3 2 . jegyz.) E z a különbségtétel például m e g e n g e d i e l ő b b i e k tág ölelésű j o g o t emelték törvénybe ( a C o d e Civil 1 9 7 0 . évi m ó ­ ö r ö k ö l h e t ő s é g é t . Jó másfél évtizeddel k é s ő b b Szladits K á r o l y dosításakor beiktatott 9 . § ) , a m i r e a z e m b e r i é s polgári j o g o k „tulajdonhoz hasonló kizárólagos j o g n a k " m i n ő s í t e t t e a „bizonyos forradalmi nyilatkozata m é g n e m tért ki. A francia k ó d e x az el­ vagyonértékű e s z m e i j a v a k o n " biztosított j o g o k a t , anélkül, h o g y szenvedett kár reparációját is biztosítja. A m a g y a r magánjogi k ö z e l e b b r ő l m i n ő s í t e n i kívánta volna azokat. (A magyar magán­ törvény sokban a n é m e t és svájci j o g o t is figyelembe vevő, 1 9 2 8 j o g vázlata, 1 9 1 7 . ; 2 2 . § : A z eszmei javakon való j o g o k , 9 2 . ra elkészült javaslata (Mtj.) általános j o g k é n t határozta m e g „a o l d . ) . A z 1 9 2 1 . évi, m e r ő b e n vagyonjogi szerzői j o g i törvény személyiség j o g á t " ( I I I . f e j . ) , m i n d e n k i n e k alanyi j o g o t biztosít­ m e g h o z a t a l a után a festőművész bíróság által elismert j o g á t a va személyiségének szabad érvényesítésére, a törvény és m á s o k k o n t á r átfestéssel s z e m b e n i tiltakozáshoz m i n t a művészt a szer­ j o g a i korlátai k ö z ö t t ; e r r ő l a j o g r ó l n e m lehet l e m o n d a n i , sem

annak gyakorlását j ó e r k ö l c s b e ü t k ö z ő e n korlátozni ( 1 0 7 . § ) .

R e n d e l e t p r e a m b u l u m á n a k 4. pontja, 1. cikke, 1 0 . cikke 7. pont­

A M t j . kiemelte a személyiség m e g h a t á r o z o t t objektivációinak

j a ) . A j o g t e r ü l e t egységes meghatározásának kulcsa ezért csak kü­

védelmét a névjog és a k é p m á s h o z , valamint levéltitokhoz fűző­

l ö n b ö z ő szakterületei közös nevezőjének megállapítása, egyrészt a

dő j o g o s érdekek v é d e l m é n e k bevezetésével, és tételesen m e g h a ­

különböző

tározta a személyiségi j o g s é r e l e m sajátos szankcionálásának a ma

másrészt az a z o k o n biztosított k ü l ö n b ö z ő kizárólagos j o g o k ke­

hatályos intézkedések skálájához k ö z e l í t ő eszköztárát ( 1 0 8 . § ) .

letkezését kiváltó személyes tevékenység vonatkozásában.

jogok

tárgyaira jellemző azonos

különféle

sajátosság,

A személy ellen irányuló tiltott c s e l e k m é n y e k m e g h a t á r o z á s a k o r

3.2. A jogfejlődésből kitűnik, h o g y a szellemi termékeken tör­

a z o n b a n lényegében n e m terjeszkedett túl az ó k o r i gyökerű

vényben b i z t o s í t o t t kizárólagos j o g o k m i n d e n esetben nem dologi

iniuria d e l i k t u m o k k ö r é n ( I I . fej. 1. c í m ) és a n e m v a g y o n i kárté­

termékek

rítés lehetőségét is csak m e g h a t á r o z o t t rendkívüli esetben, szá­

tettel illetik m e g létrehozójukat, függetlenül a szellemi erőkifej­

m o s feltételhez k ö t ö t t e n irányozta e l ő . Az M t j . a korabeli m a ­

tés m é r t é k é t ő l és attól, hogy létrehozásuk fényénél fogva, vagy

létrehozására

közvetlenül

irányuló szellemi

munkára

tekin­

gánjogi törvényhozásnak megfelelően n e m terjedt ki a szellemi

bejelentésüket

a l k o t á s o k o n fennálló s z e m é l y h e z fűződő j o g o k néven nevezésé­

Átfogóan

re. Az általános személyiségvédelem javaslatba foglalt szabálya

zott közvetlen és nem dologi eredményének védelméről, e n n e k meg­

aktussal

nyernek-e

elismerést.

tehát v a l a m i n ő szellemi munka

követő

hivatali

törvényben

meghatáro­

a z o n b a n szokásjogi keretet b i z t o s í t h a t o t t a K ú r i á n a k a szerzői

felelően

szellemi

személyiségi j o g o k B e r n i U n i ó s E g y e z m é n y n e k megfelelő, m á r

biztosított

kizárólagos jogokról

említett védelméhez, a szerzőség elismerésére irányuló különös j o g és a mű megváltoztatása elleni fellépést eredetileg csak a be­ csület és j ó h í r n é v m i n d e n k i t m e g i l l e t ő v é d e l m e alapján lehetővé t e v ő személyiségi j o g m e g g y ö k e r e s í t é s é h e z .

termékek jogáról,

illetőleg

van

a

szellemi

termékeken

szó.

A szellemi termékekre v o n a t k o z ó alanyi j o g i védelmet továb­ bá m i n d e n e s e t b e n létrehozójuk javára keletkezteti a törvény, ere­ d e n d ő e n a szellemi tevékenységet kifejtő természetes személy javára, a fejlődés során kialakult esetekben a természetes személy

2.6. A szellemi a l k o t á s o k o n fennálló j o g o k n a k a polgári j o g

vagy személyek szellemi tevékenységét szervező j o g i személy ja­

rendszerébe illesztésével kapcsolatos d i l e m m a a k ü l ö n b ö z ő téte­

vára is. Az e r e d ő p o n t v é g s ő s o r o n m i n d e n esetben a terméket

les j o g i m e g o l d á s o k és j o g e l m é l e t i megközelítések t ü k r é b e n ab­ ból

adódik,

kategóriái

h o g y m i n ő s í t é s ü k a tulajdonjog és a személyiségi jog

között

ingázik,

e

két

alapvető jogintézmény

erőterébe fog­

l é t r e h o z ó személy, a m i a szellemi t e r m é k e k sajátos j o g t e r ü l e t é t a személyhez fűződő jogok

vonzáskörébe

3.3. M i n d e n n e k

hozza.

nem

fényében

minősíthető szellemi

terméknek

va, n o h a a szellemi alkotások k ö z ö s l é n y e g ü k e t tekintve egyik alá

pl. a földrajzi árujelző,

s e m v o n h a t ó k aggálytalanul. Önálló helyet követelnek maguknak,

származásának megjelölése,

a kérdés csupán az, h o g y a tulajdonjog, vagy a személyiségi j o ­

a d o t t és létrehozása n e m szellemi m u n k a eredménye. A z o n o s

g o k vonzásába esnek-e i n k á b b .

földrajzi árujelző önmagában - ha n e m m i n ő s ü l árut vagy szol­ gáltatást

s e m a d o l o g i t e r m é k eredetének, s e m a

e g y é b k é n t is

mivel

annak

megkülönböztető

tartalma

tanúsító

objektíven

védjegynek

(„generic t r a d e m a r k " ) - a valóságnak megfelelően szabadon hasz­ nálható. C s u p á n célszerűségi s z e m p o n t o k miatt, „ j e l z ő " funkció­

3 . A szellemi a l k o t á s o k j o g á n a k h e t e r o g é n jellege

ja révén sorol az árut vagy szolgáltatást j e l ö l ő védjegy mellé; 3.1. A szellemi alkotások j o g á n a k a polgári j o g á g o n belüli egysé­ ges jogterületként

való

telepítését

nehezíti

a

szellemi

alkotásoknak

ne­

vezett kör heterogén összetétele is. A n e m d o l o g i jellegüknél fogva

a m í g a z o n b a n a védjegyen kizárólagos j o g o t biztosít a törvény, u t ó b b i a k megtévesztő használatát

addig

lényegében

versenyjogi

a l a p o k o n tiltja. A z o n o s földrajzi árujelzőt bárki használhat, aki­ földrajzi

helyről származik, vagy akinek az

e g y b e f o g o t t jogtárgyak köre n e m csupán alkotás jellegű terméke­

nek áruja azonos

ket (pl. művek, szabadalmazható találmányok, ezek törvényi fo­

o n n a n származó árujára az adott földrajzi környezetből fakadó

g a l m á t n e m k i m e r í t ő ipari vagy használati minták, félvezető

tényezők j e l l e m z ő e k . N e m z e t k ö z i téren az ipari tulajdon oltal­

á r a m k ö r ö k topográfiái, újítást j e l e n t ő műszaki, illetőleg szerve­

m á r a létesült 1 8 8 3 . évi Párizsi U n i ó s E g y e z m é n y az ipari tulaj­

zési m e g o l d á s o k ) , h a n e m teljesítményeket (pl. előadás, hangfelvé­

d o n k ö r é b e vonja ugyan a földrajzi árujelzőket ( 1 0 . c i k k ) , azon­

tel, vezetékes vagy vezeték nélküli műsorszolgáltatás, filmalkotás

ban n e m azok m e g h a t á r o z o t t személyt illető oltalmát, h a n e m

rögzített formába ö n t é s e , adattár létrehozása és m ű k ö d t e t é s e , az

hamis földrajzi megjelölések tilalmát írja elő. A következő cikké­

a n g o l j o g b a n a tipográfiai elrendezés i s ) , árukra, szolgáltatások­

b e n pedig a tisztességtelen verseny elleni o l t a l o m k ö r é b e n álta­

ra vagy vállalatokra v o n a t k o z ó sajátos jelzőket (pl. védjegy, föld­

lában tilt m i n d e n olyan megjelölést vagy utalást, amelynek keres­

rajzi árujelző, kereskedelmi n é v ) , ismeretté szűrt tapasztalatokat

kedelmi használata alkalmas arra, h o g y a k ö z ö n s é g e t az áruk ter­

( k n o w - h o w ) is m a g á b a foglal. M i n d e z e k együtt n e m j e l ö l h e t ő k

mészetét, előállítási m ó d j á t , j e l l e m z ő i t stb. illetően megtévessze

s e m a „szellemi a l k o t á s o k " szűkebb, s e m a „ n e m d o l o g i javak"

( 1 0 bis c i k k ) .

tágabb ölelésű fogalmával; ezzel s z e m b e n valamennyien sajátos szellemi

termékek.

U g y a n c s a k eltérnek e g y m á s t ó l a jelenlegi j o g u n k b a n a „szelle­

A

tisztességtelen

verseny

elleni oltalmat az

iparjogvédelem

köz­

felfogásban élő tulajdoni felfogásának j e g y é b e n a Szellemi Tulaj­ d o n Világszervezetét létesítő 1 9 6 7 . évi e g y e z m é n y is a szellemi

mi alkotások" területéhez t a r t o z ó j o g t á r g y a k aszerint, h o g y szub­

tulajdon f o g a l m á b a sorolja. [ 2 . cikk ( v i i i ) ] , n o h a nyilvánvaló,

jektíven eredetiek és elválaszthatatlanul létrehozójuk személyéhez

hogy

kapcsolódóak-e, m i n t a szerzői m ű v e k vagy a szomszédos j o g i

nem

a

verseny

másokat

tisztaságára

kizáró

irányuló

alanyi jogokon

érdekek

alapul.

védelme

Polgári

alapvetően

Törvénykönyv­

teljesítmények, a kereskedelmi név, vagy akár a személyes tapasz­

be n e m illeszkedik s e m tulajdonjogi, s e m személyiségvédelmi

talásból leszűrt titkos és lényeges k n o w - h o w ; vagy i n k á b b objek­

alapon, a Ptk csupán a tisztességtelen verseny tilalmának meg­

tíven újnak kell lenniük, m i n t a szabadalmaknak, a használati és

szegésével o k o z o t t kár m e g t é r í t é s é r e nézve irányadó.

ipari mintáknak, kivitelezésmintáknak, újításoknak, védjegyek­

U g y a n a k k o r a szellemi termékekre v o n a t k o z ó j o g o k védelme

nek. K ü l ö n b ö z ő a különféle szellemi termékeken keletkező kizá­

n e m olvasztható a személyek ö n m a g u k r a irányuló ( „ b e h a t ó " ) , az

rólagos j o g o k törvényi megadásának m ó d j a is: létrejöttükkel kelet­

ó k o r i iniuria keresetre visszavezethető személyvédelem k ö r é b e

kezik-e rajtuk a törvény által m e g h a t á r o z o t t alanyi j o g , m i n t a

sem, a m i h e z a nevesítő jogfejlődés tükrében lényegében az élet­

szubjektíven eredeti termékeken, vagy csak újdonságuk vizsgála­

hez, testi épséghez, szabadsághoz, becsülethez, k é s ő b b a névhez,

tát követő, bejelentésük időpontjára visszaható bejegyzéssel, m i n t a

a levéltitokhoz és a magánszférához, valamint a hangfelvételhez

találmányi szabadalom, m i n t a o l t a l m a k vagy védjegy esetében. Az

és a k é p m á s h o z való j o g o k soroltak. A szellemi termékekre vonat­

E K j o g á b a n a licencszerződések tárgykörében kristályosodni lát­

koztatott,

szik a „ t e c h n o l ó g i a " nevesített termékfogalma is, valamely szaba­

joghoz

d a l o m és a v o n a t k o z ó k n o w - h o w együttesét is felölelően (a kar­ telltilalom alól csoportmentesítést a d ó 2 4 0 / 9 6 E K Bizottsági

„kiható"

rokonuló,

személyes jogviszonyok ám sajátlagos jogterület

Természetesen

adódnak

az

általános

elismerését

kumulatív

védelmet

személyiségi

kívánják. eredményező

d o g m a t i k a i átfedések, így például a kereskedelmi névre vonatko-

zó speciális j o g és az általános névjog polgári j o g i védelme vo­ natkozásában, vagy a „ k n o w - h o w " védelme és az ü z e m i v a g y üzleti titok általános személyiségi j o g i , illetőleg a tisztességtelen verseny elleni védelem k ö r é b e eső védelme tekintetében. Ilyen átfedések a szellemi alkotások jogterületén belül is adódnak, pél­ dául iparművészeti alkotások szerzői j o g i és mintajogi, kumulált védelmét eredményezve, a h o l ezt a törvény n e m korlátozza. A d ó d n a k t o v á b b á határterületek, így például a b i o t e c h n o l ó g i a körében a felfedezéseknek a senki földje és a szabadalmazható ta­ lálmányok mezsgyéjén, ahol szabadalmazhatónak bizonyult a genetikai i n f o r m á c i ó t tartalmazó, természetes környezetéből izo­ lált és biológiai rendszerben reprodukálódó vagy reprodukálha­ tó anyag, illetőleg az előállításához vezető eljárás, akkor is, ha az ilyen biológiai anyag k o r á b b a n m á r előfordult a természetben, ahol eredeti összefüggéseiben felfedezték [ 9 8 / 4 4 E K Irányelv a b i o t e c h n o l ó g i a i t a l á l m á n y o k j o g i védelméről, 2 . cikk ( 1 ) bek., 3 . cikk]. 4. Személyiségi j o g vagy tulajdonjog? 4.1. A szellemi t e r m é k e k széles skáláján a létrehozójuk személyé­ hez fűző e l e m e k személyiségi jogi értékelésükhöz vezettek. Az al­ kotói j o g o k szabályozásának m i k é n t j é t ezért az általános szemé­ lyiségi j o g és nevesített összetevő j o g a i jogrendszeren belüli besorolása is érintette. A természetes e m b e r i j o g o k tételezéséből pozitív jogalkotás tárgyává vált és a polgári j o g által a vagyoni j o g o k mellett felkarolt személyiségi j o g o k a 2 0 . század folyamán f o k o z ó d ó m é r t é k b e n és egyre t ö b b országban a polgári j o g ke­ retein túllépve, alkotmányos alapjogok szintjére emelődtek, ame­ lyek a törvényhozást, végrehajtó hatalmat és az igazságszolgálta­ tást egyaránt kötik. Az 1 9 5 8 . évi francia alkotmány az 1 9 4 6 - b a n szövegezett a l k o t m á n y p r e a m b u l u m á r a is épít, amely szerint „a személyiség védelme a személyes szabadság nagy fontosságú részé­ n e k " tekintendő. A személyiségvédelem keretében az a l k o t ó k j o ­ gát 1 9 1 9 - b e n kifejezetten is biztosította a W e i m a r i A l k o t m á n y , amelynek 1 5 8 . cikke szerint „A szellemi m u n k a , a szerzők, felta­ lálók és művészek j o g a a B i r o d a l o m védelmét és g o n d o s k o d á s á t élvezi". Az 1 9 4 9 . évi n é m e t a l k o t m á n y ( G r u n d g e s e t z ) ezt a ne­ vesített védelmet m á r n e m tartalmazza, de az a l k o t ó k szellemi érdekeit is védi az e m b e r i méltóság és elidegeníthetetlen emberi jo­ gok védelmét általában e l ő í r ó 1. cikkével, valamint a személyiség szabad kibontakoztatásának j o g á t biztosító 2. cikke ( 1 ) bek.-e révén. M e g j e g y z e n d ő , h o g y a szellemi alkotásokra v o n a t k o z ó sze­ mélyhez fűződő j o g v i s z o n y o k védelme n e m vezethető le a sza­ bad véleménynyilvánítás j o g á b ó l , amivel sokszor összefüggésbe hozzák. Az alkotó tevékenységhez való j o g n e m a z o n o s az alko­ tással l é t r e h o z o t t t e r m é k r e v o n a t k o z ó személyhez fűződő j o g o k ­ kal, amelyek önálló nevesítést kívánnak. E n n e k figyelembevéte­ lével a hatályos magyar a l k o t m á n y az e m b e r i m é l t ó s á g h o z való veleszületett j o g biztosításával [ 5 4 . § ( 1 ) ] csak szűkös t á m p o n ­ t o t nyújt a l é t r e h o z o t t alkotásra v o n a t k o z ó személyiségi érdekek védelmére, a polgári j o g r a hagyva a v o n a t k o z ó j o g o k megalapo­ zását. U g y a n a k k o r a n e m z e t i törvényhozásoknak szem előtt kell tartaniuk, h o g y a természetes személy alapvető j o g a i mint embe­ ri jogok a m á s o d i k világháború után az alkotmányos alapjogok szintjéről az egyetemesség igényével tovább emelkedtek a nemzetközi közjog szintjére, a m i v é d e l m ü k e t az egyes államok kötelességévé teszi. Az idevágóan vállalt n e m z e t k ö z i j o g i kötelezettségek és a belső j o g összhangjának biztosítását A l k o t m á n y u n k 7. §-a írja elő. A z E N S Z Közgyűlése 1 9 4 8 . d e c e m b e r 1 0 - é n kinyilvánította a z E m b e r i J o g o k E g y e t e m e s Nyilatkozatát, amely a 1 7 . cikkében biztosított t u l a j d o n h o z való j o g t ó l függetlenül, ö n m a g u k é r t so­ rolja az e m b e r i j o g o k k ö z é az alkotó jogait, a m e n n y i b e n 2 7 . cik­ ke ( 2 ) bekezdésében leszögezi, hogy „ m i n d e n k i n e k j o g a van m i n d e n általa alkotott t u d o m á n y o s , irodalmi és művészeti ter­ mékkel ( „ p r o d u c t i o n " ) kapcsolatos erkölcsi és vagyoni érdekei­

n e k v é d e l m é h e z . " E n n e k megfelelően lépett hatályba 1 9 7 5 - b e n az a két 1 9 6 6 . évi n e m z e t k ö z i e g y e z s é g o k m á n y , amelyekben az E N S Z a Nyilatkozatban foglaltakat n e m z e t k ö z i l e g kötelező szer­ ződéses rendelkezésekké formálta. E két o k m á n y közül az egyik a polgári és politikai j o g o k a t szabályozza; a másik, a Gazdasági, Szociális és Kulturális J o g o k N e m z e t k ö z i E g y e z s é g o k m á n y a , amelynek részes államai a 1 5 . cikk ( 1 ) bek.-ének c) pontjában el­ i s m e r i k mindenki j o g á t arra, h o g y „ m i n d e n olyan t u d o m á n y o s , i r o d a l m i vagy művészeti t e r m é k ( „ p r o d u c t i o n " ) tekintetében, amelynek szerzője, erkölcsi és anyagi érdekei v é d e l e m b e n része­ süljön." E n n e k a z egyezségokmánynak m a m á r t ö b b , m i n t 1 4 0 ország szerződő állama, köztük az A m e r i k a i E g y e s ü l t Á l l a m o k és K í n a kivételével m i n d e n szellemi t e r m é k e k j o g v é d e l m e szem­ p o n t j á b ó l is jelentős állam. M a g y a r o r s z á g az 1 9 7 6 . évi 8. tvr.b e n tette közzé. Ez az e g y e z s é g o k m á n y j e l e n t ő s lépés a szellemi t e r m é k e k j o g a territorialitásának felszámolása irányában. É r t e ­ lemszerűen vonatkozik m i n d e n olyan szellemi termékre, amely tudományosnak, irodalminak vagy művészetinek tekinthető, és amelynek létrehozója szerzőnek ( „ a u t e u r " , „ a u t h o r " ) minősül. J o g u n k b a n a művek mellett az ipari m i n t á k és topográfiák alko­ t ó i t is szerzőnek nevezi a törvény és a „ s z e r z ő " ( a u c t o r ) fogalmát a j o g sokszor az alkotó feltalálóra is érti, így az Egyesült Államok m á r idézett alkotmánya, vagy akár a találmányok szabadalmi ol­ talmáról szóló hatályos magyar törvény is, a m e l y pl. a feltalálók szerzőségi részarányairól szól ( 7 . § ) . N e m szerzői művek eseté­ b e n az E g y e z s é g o k m á n y b a n érintett t e r m é k e k művészeti vagy t u d o m á n y o s minősítése szorul kiterjesztő értelmezésre. 4.2. A szellemi t e r m é k e k k ö r é b e n az alkotótevékenység külön­ b ö z ő foka, minimális szinten maradása (pl. védjegyeknél), vagy éppen hiánya (földrajzi árujelzők e s e t é b e n ) , t o v á b b á a létreho­ z o t t szellemi termékek kulturális, vagy i n k á b b ipari-kereskedelmi funkciója, n e m k ü l ö n b e n a k ü l ö n b ö z ő szellemi t e r m é k e k e n biz­ t o s í t o t t alanyi j o g o k automatikus, vagy bejegyzéssel t ö r t é n ő ke­ letkezése szerinti különbségek, vagy a k ü l ö n b ö z ő jellegű j o g o k védelmi idejének eltérő volta és b i z o n y o s esetekben a j o g o s u l t akaratától függő m e g h o s s z a b b í t h a t ó s á g a a szellemi termékek j o ­ gának két nagy területre oszlását eredményezték. A j o g i köztu­ datba i v ó d o t t a szerzői j o g és az iparjogvédelmi j o g o s u l t s á g o k k ö z ö t t i különböztetés, a m i a fejlődés során keletkezett újabb j o ­ g o k a t illetően az ún. szomszédos j o g o k n a k a szerzői j o g h o z tár­ sítását és az újabb mintavédelmi, áru- és vállalatjelzői vagy k n o w - h o w hajtásoknak az iparjogvédelembe sorolását eredmé­ nyezte. U g y a n a k k o r fennmaradt az igény a szellemi termékek sa­ j á t o s j o g á n a k rendszerbeli egybefoglalása iránt, a m i azonban n e m a j o g t e r ü l e t lényegi elemzésével, h a n e m az ipari tulajdon 1 8 8 3 ó t a a v o n a t k o z ó Párizsi E g y e z m é n y révén nemzetközileg m e g g y ö k e r e s e d e t t gyűjtőfogalmának kiterjesztésével, a szellemi tulajdon jogbiztonságot sugalló eszméje" (Bobrovszky J. MIE 1 9 8 9 . évi programjához csatolt tanulmánya, 2 1 . old.) jegyében t ű n t megvalósíthatónak. A 1 9 . században t ö b b irányban is túlhaladott tulajdoni kon­ c e p c i ó újraéledését a szellemi t e r m é k e k árupiaci jelentőségének növekedésével j á r ó jogpolitikai átértékelődésük is segíti (vö. kü­ l ö n ö s e n Bobrovszky J.: Iparjogvédelem és csúcstechnika, 1 9 9 5 . 6 6 . old. és köv., „A szellemi szubsztancia és a szellemi tulajdon szerkezete"). A szellemi termékeken m e g h a t á r o z o t t j o g o k ki­ zárólagos jellege e j o g o k n a k a tulajdonjogtól való minden kü­ l ö n b ö z ő s é g e ellenére is segíti a tulajdon kategóriája, m i n t az abszolút j o g o k köztudatban m é l y e n g y ö k e r e z ő archetípusa felé tájolásukat. U g y a n a k k o r figyelemre m é l t ó , h o g y a m í g gyűjtőfo­ g a l o m k é n t teret nyer az i r o d a l o m b a n valamint a szellemi termé­ kek egész körét átfogó újabb n e m z e t k ö z i egyezmények keretei­ n e k meghatározását és az illetékes világszervezet nevét illetően, addig s e m az 1 8 8 6 . évi B e r n i U n i ó s E g y e z m é n y , s e m a szomszé­ d o s j o g o k r ó l szóló 1 9 6 1 . évi R ó m a i E g y e z m é n y vagy a z 1 9 7 1 . évi hangfelvétel egyezmény, s e m a W I P O 1 9 9 6 . évi szerzői j o g i és az előadásokra illetve hangfelvételekre v o n a t k o z ó egyezmé­ nyei n e m említenek szellemi tulajdont. E z t a megjelölést - a

francia példát k ö v e t ő t ö b b „latin" k o n c e p c i ó j ú törvényalkotást, így az 1 9 8 7 . évi spanyol k ó d e x e t is kivéve - a n e m z e t i törvény­ h o z á s o k n e m igen alkalmazzák. A z E K j o g á b a n é r t h e t ő , h o g y a B í r ó s á g az 1 9 5 7 . évi, piacra orientált alapító szerződésben hasz­ nált, fentebb m á r h i v a t k o z o t t „ipari és kereskedelmi tulajdon" fogalmát kiterjesztő é r t e l e m b e n alkalmazza minden szellemi ter­ m é k vonatkozásában. A z E K szerzői é s szomszédos-jogi vonat­ kozású jogforrásaiban a z o n b a n a tulajdon kifejezés n e m haszná­ latos; az E u r ó p a i S z a b a d a l m i E g y e z m é n y is alapvetően a szaba­ d a l o m jogosultjáról szól, bár 6 4 . cikke szerint az európai szaba­ d a l o m tulajdonosának b i z t o s í t ugyanolyan j o g o k a t , m i n t ame­ lyek adott állam n e m z e t i s z a b a d a l m á b ó l következnek, I V . fejeze­ te c í m é b e n pedig ú g y szól a szabadalmi bejelentésről, m i n t tulaj­ d o n tárgyáról („as an o b j e c t of property", a m i t a kiadott magyar szövegben tévesen „ v a g y o n t á r g y " szóval fordítottak). Az E u r ó ­ pai U n i ó T a n á c s á n a k a k ö z ö s s é g i védjegyről szóló 4 0 / 9 4 E K rendelete viszont eleve a védjegy tulajdonosának m i n ő s í t i a n n a k jogosultját. J o g u n k b a n a „szellemi tulajdon" megjelölést gyűjtő­ fogalmi utalásként tartalmazza a „szellemi tulajdonjogok" m e g ­ sértése folytán a l k a l m a z h a t ó v á m i g a z g a t á s i intézkedésekről („border m e a s u r e s " ) s z ó l ó 1 2 8 / 1 9 9 7 . ( V I I . 2 4 . ) K o r m . rendelet c í m e is. K ü l ö n t ö r v é n y e i n k a z o n b a n szerzőről, feltalálóról, sza­ badalmasról és védjegyjogosultról, valamint ezek j o g a i r ó l szól­ nak, tulajdoni viszonyokra n e m utalva. Szabadalmi törvényünk, amely a szabadalmas kizárólagos hasznosítási j o g á t szabályozza ( 1 9 . § ) , a szabadalmas szavatosságára m e g h a t á r o z o t t eltéréssel alkalmazza a tulajdonjog átruházásáért való szavatosság szabá­ lyait. B ü n t e t ő T ö r v é n y k ö n y v ü n k s e m használja akár a szellemi, akár az ipari tulajdon fogalmát; nevesítő m ó d o n hamis termék­ jelzést, szellemi alkotás, találmány, újítás vagy ipari m i n t a bitor­ lását, szerzői és s z o m s z é d o s j o g o k megsértését rendeli büntetni. Az Egyesült Államok és Nagy Britannia copyright törvényeiben is szerzőről és a szerző eredeti c o p y r i g h t jogosultságáról („copy­ right vests initially in t h e a u t h o r " , „ownership of c o p y r i g h t " ) szólnak, a m i k o r is az „ o w n e r s h i p " a tulajdonhoz képest j o g i l a g tágabb é r t e l e m b e n vett személyhez tartozást jelent. Az Egyesült Á l l a m o k j o g á b a n az a l k o t ó t foglalkoztató j o g i személy is szerző­ n e k minősül („is c o n s i d e r e d as a u t h o r " ) ; a szomszédos j o g o k e g y részének tárgyait is felölelően a szerzőség műveit („works of a u t h o r s h i p " ) említik, illetőleg N a g y B r i t a n n i á b a n a „ c o p y r i g h t m ű v e k " kifejezést használják. Szabadalmak vonatkozásában s e m a „ p r o p e r t y " fogalmát, h a n e m az „ o w n e r s h i p " kifejezést alkal­ mazzák. E z z e l s z e m b e n az A m e r i k a i Egyesült Államok kormá­ nya és a M a g y a r K ö z t á r s a s á g k o r m á n y a k ö z ö t t a szellemi termé­ kek kölcsönös védelméről 1 9 9 3 - b a n létrejött megállapodás a „szellemi t u l a j d o n t ó l " szól. A német Szövetségi Köztársaságban is szerzői j o g r ó l és iparjog­ védelemről ( „ U r h e b e r r e c h t u n d gewerblicher R e c h t s s c h u t z " ) alkotnak törvényeket, az e l m é l e t b e n és gyakorlatban mégis elő­ szeretettel m i n ő s í t i k a szellemi alkotásokon fennálló j o g o k a t szellemi tulajdonnak („geistiges E i g e n t u m " ) , a szerzői j o g o t egyenesen elidegeníthetetlen szellemi tulajdonnak („unveräus­ serliches geistiges E i g e n t u m " ) , a m i árutulajdoni viszonyok kö­ z ö t t ö n m a g á b a n is fogalmi ellentmondás. T e s z i k ezt azért, h o g y a szellemi t e r m é k e k e n fennálló vagyoni jogosultságok védelmét a n é m e t alkotmánynak a tulajdon alapjogi védelmét előíró 1 4 . cik­ kére vezethessék vissza, a m i t k ö z v e t l e n e b b n e k és e r ő s e b b n e k ítélnek, m i n t a sértheteden és elidegeníthetetlen emberi j o g o k a t általában biztosító 1. cikket és a személyiség szabad kifejtésére irá­ nyuló j o g o t alapító 2. cikket. F i g y e l m e n kívül marad, h o g y N é ­ metország is részese az E N S Z fentebb említett emberi j o g i egyez­ ségokmányának, amely a szellemi alkotásokon elismert j o g o k védelmét a tulajdon védelmétől függetlenül nevesíti. A Szövetségi Alkotmánybíróság ítéletek sorában alkalmazta az alkotmányból folyó tulajdonvédelem szabályait a szerzői és szomszédos j o g o k vagyonjogi vonatkozású védelmére, az Alkotmány 1 4 . cikk ( 2 ) bek.-éből folyó kötelezettségre is tekintettel, h o g y a tulajdonjog gyakorlásának egyben a k ö z javát kell szolgálnia. Az Alkotmány

1 4 . cikkére hivatkozás ugyanakkor n e m terjed ki annak ( 3 ) bekez­ désére, a m e l y a törvényhozást a tulajdon kisajátításának szabályo­ zására is felhatalmazza. A szellemi tulajdon fogalma tehát a szellemi t e r m é k e k e n fenn­ álló különféle abszolút j o g o k leegyszerűsítő foglalataként hasz­ nált és a tulajdonjog lényeges tartalmi elemeit figyelmen kívül h a g y ó , csupán célszerűen orientáló kifejezés, a m e l y n e m fejezi ki a közveden szellemi munkával l é t r e h o z o t t n e m d o l o g i terméke­ k e n b i z t o s í t o t t j o g o k sajátosságát; ezért a szellemi t e r m é k e k j o ­ g á n a k a polgári j o g rendszerébe való törvényi beépítéséhez n e m használható j e l l e m z ő . M i n d e n n a p o s tájékozódásunk s z e m p o n t ­ j á b ó l hibátlanul eligazít, ha azt határozzuk m e g , h o l és m i k o r kel a N a p , h o l és m i k o r nyugszik; csillagászatilag a z o n b a n tudnunk kell, h o g y n e m a N a p kering a F ö l d körül, h a n e m u t ó b b i forog saját tengelyén.

5. A szellemi termékek j o g a és Polgári Törvénykönyvünk új kodifikálása 5.1. A szellemi termékek polgári j o g i védelmének a P o l g á r i T ö r ­ vénykönyvben való meggyökereztetésének fenntartása t ö b b o k b ó l is i n d o k o l t , (i) E l ő s z ö r is szükséges a szellemi t e r m é k e k jogterü­ letének átfogó beillesztése jogrendszerünkbe, a m i az egyes szakterü­ leti külön törvényekből n e m adódik, (ii) M á s r é s z t kifejezetten biztosítani kell a Ptk. együttható (vagy mögöttes) hatályát azokban a kérdésekben, amelyeket nevesített kategóriájú szellemi termé­ kekre v o n a t k o z ó a n az irányadó külön j o g s z a b á l y o k n e m rendez­ n e k (pl. kártérítés, elévülés, szerződések általános szabályai, ö r ö k l é s ) , függetlenül attól, h o g y az egyes szellemi termékfajták­ ra v o n a t k o z ó és a polgári j o g ágazatához t a r t o z ó szakterületi sza­ bályozás hivatkozik-e a Ptk.-ra és m e n n y i b e n , (iii) T o v á b b á szükséges, h o g y a Ptk. bizonyos, más jogterületekre vonatkozó sza­ bályait a védelme alá vont szellemi termékek jogára is tekintettel ha­ tározza meg vagy egészítse ki, a m i eddig n e m m i n d e n b e n t ö r t é n t m e g kielégítő m ó d o n ; így pl. az örököstársaknak a hagyatéki osztályt k ö v e t ő rendelkezési viszonyát illetően abban az esetben, ha valamely szellemi terméken fennálló j o g t ö b b ö r ö k ö s t illet m e g ; vagy az özvegyi haszonélvezet szellemi t e r m é k e k hasznosí­ tására v o n a t k o z ó tartalmának meghatározását tekintve, amiről eddig csak a L e g f e l s ő b b B í r ó s á g rendelkezett ( L B . P . törv. I I I . 2 0 . 1 7 8 / 1 9 7 0 . , B H 1 9 7 2 / 6 ) . E z e k e t a kérdéseket a szellemi ter­ m é k e k egyes szakterületeinek külön szabályozása s e m rendezte, (iv) F o n t o s a szellemi t e r m é k e k j o g á n a k a Ptk. rendszerébe il­ lesztése azért is, m e r t olyan ide tartozó jogokat is biztosítani kell, amelyeket külön törvény nem rendez (pl. a k n o w - h o w , vagy más olyan egyedi, n e m nevesített szellemi alkotás védelmére, a m i h e z l é t r e h o z ó j u k törvényes, esetleg alkotmányos alapjogból folyó ér­ deke fűződik) vagy amelyek a fejlődés során újonnan kristályosod­ nak, m i n t például a licencszerződések k ö r é b e n a t e c h n o l ó g i á r a v o n a t k o z ó j o g o k kategóriája, (v) V é g ü l , de n e m u t o l s ó sorban általános érvénnyel biztosítani kell a Ptk. személyhez fűződő jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igények sajátos rendszerének a szellemi termékekre v o n a t k o z ó j o g o k megsértésére való kiter­ jesztését. 5.2. A Ptk. a védelmet kimerítően felsorolt szellemi termékfaj­ ták k ö r é b e n saját rendelkezésein kívül külön jogszabályokra uta­ lással határozza m e g . Az „alkotások m e g h a t á r o z o t t fajtáira, vala­ m i n t egyes r o k o n tevékenységekre" vonatkozó jogszabályok és az általuk szabályozott termékfajták köre a z o n b a n i d ő k ö z b e n bővült. A k ö v e t k e z ő j o g f o r r á s o k tartoznak ide: A szerzői j o g r ó l és az az­ zal szomszédos j o g o k r ó l (a hangfelvételek előállítóinak eredeti­ leg e m l í t e t t j o g v é d e l m e mellett a z előadóművészek, rádió- é s T V m ű s o r s z o l g á l t a t ó k és audiovizuális m ű v e k rögzítését ellőállítók j o g a i t is szabályozó) 1 9 9 9 . évi L X X V I . tv., a találmányok szaba­ dalmi o l t a l m á r ó l szóló 1 9 9 5 . évi X X X I I I . tv., az újításról szóló 6 3 / 1 9 9 8 . ( I I I . 3 1 . ) K o r m . r., a használati m i n t á k o l t a l m á r ó l szó­ l ó 1 9 9 1 . évi X X X V I I I . tv., a z ipari m i n t á k o l t a l m á r ó l szóló

1 9 7 8 . évi 1 8 . tvr., a m i k r o e l e k t r o n i k a i félvezető t e r m é k e k t o ­

mélyiségi j o g o k h o z rokonitva,

pográfiájának o l t a l m á r ó l szóló 1 9 9 1 . évi X X X I X . tv., a védjegyek

b i z t o s í t o t t j o g o k n a k a termékekre „ k i h a t ó " jellege folytán a sze­

(és egyben - a m e g t é v e s z t ő használatukkal s z e m b e n valójában a

mélyre m a g á r a v o n a t k o z ó , „ b e h a t ó " személyhez fűződő j o g o k ­

tisztességtelen piaci magatartás külön törvényben szabályozott

t ó l elkülönítve célszerű szabályozni. J e l e n l e g i törvénykönyvünk a

másrészt a szellemi t e r m é k e k e n

tilalmával védett - földrajzi árujelzők) oltalmáról szóló 1 9 9 7 . évi

személyekről szóló M á s o d i k részben, annak a személyek polgári

X I . tv. Szellemi t e r m é k e n fennálló j o g gyakorlásával kapcsolatos

j o g i védelméről szóló IV. c í m é b e n , „A személyhez és a szellemi

védelmet é r i n t e n e k a versenykorlátozás tilalma alól c s o p o r t m e n ­

a l k o t á s o k h o z fűződő j o g o k " feliratot k a p o t t V I I . fejezetében

tesítést biztosító k ö v e t k e z ő kormányrendeletek is: Az áruforgal­

rendelkezik a szellemi termékek j o g á r ó l . A m e n n y i b e n az új kó­

mazási és szolgáltatási franchise megállapodások egyes csoport­

dex is k ü l ö n c í m e t szentelne „A személyek polgári j o g i védelmé­

jainak m e n t e s í t é s é r ő l s z ó l ó 2 4 6 / 1 9 9 7 . ( X I I . 2 0 . ) K o r m . r . é s a

n e k " , ú g y célszerű lenne ezen belül a személyhez fűződő j o g o k

t e c h n o l ó g i a átadási m e g á l l a p o d á s o k egyes csoportjainak m e n t e ­

szabályozását

sítéséről szóló 8 6 / 1 9 9 9 . ( V I . 1 1 . ) K o r m . r .

t e r m é k e k r e v o n a t k o z ó j o g o k sajátos területét, a m i a jelenlegi

E n n e k a hatalmas a n y a g n a k a m a g a egészében való Ptk.-ba

követően

külön fejezetben

szabályozni

a

szellemi

szerkezetben V I I I . fejezet beiktatását jelentené.

építése m e g b o n t a n á a P t k . jelenlegi szabályozási k ö r é b e n kiala­

Az előrebocsájtottaknak megfelelően a P t k . 8 6 . § ( 1 ) és ( 2 )

kult arányokat és csak ú g y lenne elképzelhető, ha az új k ó d e x a

bekezdésében foglaltak korszerűsítése a k ö v e t k e z ő k é p p e n kép­

polgári j o g valamennyi területét a teljesség igényével kívánná

z e l h e t ő el, az ú j o n n a n javasolt szövegrészek kurzív jelölésével: A

m a g á b a foglalni, ö n á l l ó könyvet szentelve a szellemi t e r m é k e k

„(1)

jogának, ám a személyiségi j o g h o z szintén sokban k a p c s o l ó d ó

alatt állnak.

családjognak, t o v á b b á a m u n k a j o g n a k és a nemzetközi m a g á n ­

szellemi

j o g n a k is. E b b e n az e s e t b e n a szellemi termékek j o g á n a k kodifi­

kozó

kálása új u t a t t ö r ő , részkodifikációs m u n k á t igényelne, a külön­

badalmi,

b ö z ő szakterületek k ö z ö s szabályainak lepárlásával, a kizárólagos

mint a

szellem

törvényben

meghatározott

termékei

védelem

( 2 ) A védelmet e törvény rendelkezésein kívül a

alkotásokra,

más,

teljesítményekre

különösen újítói,

a

szerzői

használati

és

és

és

egyéb

azzal ipari

termékekre

szomszédos jogokat,

vonat­ a

mintavédelmi jogokat,

védjegyjogoltat v é d ő j o g s z a b á l y o k h a t á r o z z á k

sza­ vala­

meg."

j o g o k keletkezésük és tartalmuk szerinti rendszerezésével, a beje­

5.4. E z e n az általános, a szellemi t e r m é k e k v é d e l m é t a Ptk.-

lentési eljárások szabályozásának egységes keretbe foglalásával és

b a n m e g g y ö k e r e z t e t ő szabályozáson túl t o v á b b r a is i n d o k o l t ál­

az egyes szellemi t e r m é k e k felhasználására v o n a t k o z ó sajátos és

talában

bőséges szabályoknak a szerződések általános kötelmi j o g i szabá­

amelyekről külön jogszabály n e m intézkedik, ám amelyek fel­

lyaihoz i g a z o d ó , ám a k ö t e l m i j o g keretében eddig nevesített

használásához adott esetben l é t r e h o z ó j u k törvényes érdeke fű­

szerződésekhez képest k ü l ö n c s o k o r b a rendezésével. Az ilyen

z ő d h e t . Az ilyen alkotások v é d e l m é n e k a P t k . 8 6 . § ( 3 ) bek.-e

rendezni azoknak a szellemi alkotásoknak

a védelmét,

nagy lélegzetű m u n k a a f e n t e b b e m l í t e t t holland kodifikáció el­

szerinti általános törvényi feltételei a b í r ó i gyakorlatban alkal­

akadásából is k i t ű n ő e n aránytalanul nagy nehézségekkel járna.

m a z h a t ó n a k tűnnek: a szellemi alkotás egyrészt legyen a társada­

Ha j o g a l k o t á s u n k n e m ezt az u t a t választja, úgy a jelenlegi P o l ­

lomban

gári T ö r v é n y k ö n y v ü n k b e n k ö v e t e t t megoldást kell a törvény­

k ö z k i n c s n e k tekinthető. A P t k . a külön n e m szabályozott alkotás

könyv alkalmas részében korszerűsítenie, a szellemi t e r m é k e k

v é d e l m é h e z n e m kívánja m e g annak titkosságát. E b b e n a vonat­

j o g t e r ü l e t é n e k folyamatos bővülésével számolva.

k o z á s b a n figyelmet érdemel a L B Pf. 2 1 . 1 0 8 / 1 9 9 1 . sz. határo­

széleskörűen felhasználható,

másrészt ne

legyen

már

A szellemi termékek j o g á n a k szabályozása a Ptk. jelenlegi

zata is, amely szerint „az a tény, h o g y a t u d o m á n y állásához kap­

rendszerében s e m c í m e , s e m elhelyezése szerint n e m tükrözi a

c s o l ó d ó feltételezett ismeret az a d o t t m e g o l d á s előállításának

jogterület lényegét. Az „ a l k o t á s " gyűjtőfogalmát használó felira­

l e h e t ő s é g é t az érintett szakmai k ö r részére n e m zárja ki, ö n m a ­

5.3.

tozással s z e m b e n ma m á r indokoltan felhozható, h o g y s e m az

gában n e m eredményezi a megoldás közkinccsé válását." Az al­

ide s o r o l ó ún. s z o m s z é d o s j o g i teljesítmények, s e m a k n o w - h o w

kotás fogalmának e b b e n a k ö r b e n való fenntartását indokolja a

vagy a t e c h n o l ó g i a k o m p l e x i n t é z m é n y e n e m alkotások. A szer­

m e r ő , eredeti m ó d o n ki sem fejezett ö t l e t t ő l és az egyéb szelle­

zői mű fogalma felől szemlélve m é g a védjegy alkotás-jellege is

mi t e r m é k t ő l , m i n t például a szellemi munkával leszűrt és célsze­

megkérdőjelezhető. U g y a n a k k o r valamennyien szellemi termé­

rűen nevesítendő tapasztalattól való elhatárolás.

eredményei.

A jelenleg hatályos feltételrendszer a jogvédelem tárgyát képe­

F i g y e l m e t érdemel, hogy m é g az irodalmi és művészeti m ű v e k e n

ző alkotás jellegét, másrészt védelme tartamát az eset körülménye­

kek,

a m e n n y i b e n szellemi

munka

közvetlen,

nem

dologi

fennálló j o g o k védelmére létesült B e r n i U n i ó s E g y e z m é n y s e m

ihez képest megállapíthatóvá teszi. E b b e n a körben kizárólagos

az alkotás ( „ c r é a t i o n " , „ c r e a t i o n " , „ S c h ö p f u n g " ) fogalmával j e l ö ­

j o g illetheti m e g például valamely tőzsdei részvényindex alkotóját

li j o g v é d e l m e tárgyát ( e z a f o g a l o m az EK szerzői j o g i irányel­

az index képzési módjára és mindenkori értékének számítására te­

veiben kapott először tételesjogi elismerést), h a n e m - hiteles

kintettel, az index más személy származékos tőzsdei termékébe,

francia,

a n g o l és

n é m e t szövegeiben - a ,production",

illetve

például határidős kontraktusába való hasznot hajtó beépítésével

„ E r z e u g n i s " kifejezést használja. F e l m e r ü l h e t annak a lehetősége

szemben. A tőzsdeindex a társadalom m i n d e n tőzsdézésben érde­

is, h o g y az új c í m a P t k . - b a n pragmatikusan „Szerzői j o g és ipar­

kelt tagja által felhasználható, közzététele ugyanakkor korántsem

j o g v é d e l e m " legyen. Ez a k ü l ö n ö s e n a n é m e t i r o d a l o m b a n elter­

jelenti közkinccsé válását, m á r csak az indexkosár módosulásai és

jedt megjelölés a z o n b a n egyrészt n e m utal a terméket létrehozó

az indexértékek folyamatos újraszámításaira tekintettel sem. M á ­

személyhez

nevezőjére,

s o k által t ö r t é n ő elsajátítás vagy hasznosítás ellen védendő n e m ne­

másrészt n e m fedi s e m az ún. szomszédos j o g o k n a k a szerzői j o g

vesített szellemi terméknek minősülhet például valamilyen társa­

kapcsoló

„szellemi"

minősítés

közös

mellé n ő t t hatalmas k ö r é t , s e m a szerzői j o g i védelemhez szük­

dalmilag széles körben megvalósítható, részletesen kidolgozott

séges k ö v e t e l m é n y e k szintjét el n e m é r ő szellemi alkotások oltal­

komplex, eredeti, azonosítható és m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő koncepció

mát, m e l y e k a z o n b a n a P t k . 8 6 . § ( 3 ) bek.-e szerint - a piaci

is, például valamely eredeti k o m b i n á l t kulturális létesítmény terve

verseny felől nézve is csak helyeselhető m ó d o n - ugyancsak ré­

vagy összetett turisztikai elképzelés javaslata is. V a g y akár vala­

szesülhetnek v a l a m i n ő védelemben. E z é r t az új k ó d e x b e n „a

mely reklámszlogen is ( m i n t például pelenkák vonatkozásában a

szellemi a l k o t á s o k h o z fűződő j o g o k " helyett „A szellemi termé­

„nedvesen is száraz" m o t t ó ) , amely általában n e m minősül szerzői

kekre vonatkozó jogok" c í m alatt célszerű a szóban forgó jogterü­

mű kifejezésének, és amelyet egyébként csak közös piacon ver­

let m e g g y ö k e r e z t e t é s e . Az ide t a r t o z ó j o g o k n e m a t e r m é k e k h e z

senyben állók viszonylatában védene a tisztességtelen verseny tilal­

fűződnek, h a n e m a t e r m é k létrehozójának személyiségéhez, és a

m a . M a r a d j o n a jelenleg hatályos szöveg:

t e r m é k v o n a t k o z á s á b a n annak tiszteletben tartását védik akkor is, ha m o r t i s causa j o g u t ó d o k r a szálltak át. A vizsgált j o g t e r ü l e t P t k . - n belüli elhelyezését tekintve, azt egy­ részt a t e r m é k e k e t l é t r e h o z ó szellemi tevékenység o k á n a sze­

A t ö r v é n y védi a z o k a t a szellemi a l k o t á s o k a t is, a m e l y e k ­ r ő l külön jogszabályok n e m rendelkeznek, de amelyek társa­ d a l m i l a g széles k ö r b e n f e l h a s z n á l h a t ó k é s m é g n e m v á l t a k közkinccsé.

5 . 5 . K ü l ö n szakaszban és az EK j o g á h o z is közelítve [a B i z o t t ­ ság franchise-re v o n a t k o z ó 4 0 8 7 / 8 8 sz. R e n d e l e t é n e k 1. cikke ( 3 ) bek. f) p o n t j a ; t e c h n o l ó g i a átadására v o n a t k o z ó 2 4 0 / 9 6 sz. R e n d e l e t é n e k 1 0 . cikke ( 1 ) p o n t j a ] kell m e g h a t á r o z n i a Ptk.-ban a know-how néven i s m e r t t e r m é k fogalmát. E z t a v o n a t k o z ó EK rendeletre tekintettel a l k o t o t t , m á r említett és a kartelltilalom alól a franchise szerződések csoportját m e n t e s í t ő kormányren­ delet meghatározás nélkül használja; a másik v o n a t k o z ó EK ren­ delet figyelembevételével h o z o t t és m á r ugyancsak említett, a t e c h n o l ó g i a átadási szerződések csoportját m e n t e s í t ő k o r m á n y ­ rendelet pedig a Ptk.-ra hivatkozással csak az abban foglalt meg­ határozás ismétlésével definiálja [ 4 . § c) p o n t ] . A k ö v e t k e z ő sza­ bályozás tűnik célszerűnek, az új szövegrész kurzív jelölésével: A s z e m é l y e k e t v é d e l e m illeti m e g v a g y o n i é r d e k ű gazdasági, műszaki és szervezési gyakorlatukból leszűrt tapasztalataik (know-how) tekintetében is, amennyiben azok még nem általáno­ san ismertek vagy könnyen hozzáférhetők, felhasználójuknak a pia­ ci versenyben előnyt biztosítanak és alkalmas módon azonosíthatók. E b b ő l a m e g h a t á r o z á s b ó l m i n d e n további rendelkezés nélkül következik a v é d e l e m n e k a tapasztalat azonosítható leszűrésével a d ó d ó kezdete és általánosan ismertté vagy k ö n n y e n hozzáférhe­ tővé válásukkal b e k ö v e t k e z ő vége. E h h e z a rendelkezéshez a t e c h n o l ó g i a átadásra v o n a t k o z ó szerződések j e l e n t ő s é g é n e k növekedésére tekintettel célszerűnek tűnik új bekezdésben hozzáfűzni: A törvény a szabadalmas jogainak sérelme nélkül védi a sza­ badalmazott találmány és a megvalósítására vonatkozó tapasz­ talat együttes alkalmazásában álló technológiát is, amíg az nem válik általánosan ismertté vagy könnyen hozzáférhetővé. E b b e n az összefüggésben a technológia-átadási megállapodá­ sok versenykorlátozások alóli mentesítését szabályozó kormány­ rendeletünk 4. §-ának a) pontja a rendelet vonatkozásában s e m határozza m e g a t e c h n o l ó g i a fogalmát, n o h a az a gyakorlatban ily m ó d o n is gyakran képezi licencia tárgyát. 5.6. Szellemi alkotásokra és a k n o w - h o w r a v o n a t k o z ó j o g o k megsértése esetére t o v á b b r a is célszerűnek tűnik a külön jogsza­ bályban m e g h a t á r o z o t t v é d e l m e n kívül a személyhez fűződő j o ­ g o k megsértése esetén irányadó polgári igények kiterjesztése ( m é g ha a külön j o g s z a b á l y o k b a n foglaltakkal átfedéseket is e r e d m é n y e z ) , továbbá a k n o w - h o w intézményét érintő védelem k ö r é b e n a P t k . szerinti sajátos vagyoni szankció fenntartása, sőt, a k o m p l e x t e c h n o l ó g i a védelmére való alkalmazása is: ( 1 ) Akinek szellemi termékre vonatkozó j o g á t megsértik, a k ü l ö n j o g s z a b á l y b a n m e g h a t á r o z o t t v é d e l m e n k í v ü l a sze­ mélyhez fűződő j o g o k megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket támaszthatja. ( 2 ) A k ü l ö n j o g s z a b á l y o k h a t á l y a alá n e m t a r t o z ó s z e l l e m i alkotásokat valamint az e törvényben szabályozott k n o w - h o w és technológia t e r m é k e k e t érintő védelem k ö r é b e n a j o g o s u l t azt i s k ö v e t e l h e t i , h o g y a z e r e d m é n y e i t elsajátító vagy felhasz­ n á l ó személy r é s z e l t e s s e ő t a z e l é r t v a g y o n i e r e d m é n y b e n . 5.7. Ú j szerzői j o g i törvényünk s e m szabályozta a z E K adat­ bázisok védelméről s z ó l ó 9 6 / 9 sz. irányelvében az adatbázist lé­ nyeges beruházásokkal létesítő javára előirányzott sui generis j o g o t . E n n e k a z E u r ó p a i U n i ó h o z csatlakozásunkkor halaszthatadanná váló törvényi rendezésére azonban a szerzői j o g i tör­ vény módosításával, az adattár szerzői j o g i védelmének szentelt fejezetben lesz célszerű s o r t keríteni. 5.8. A gyakorlat fényében szükségessé vált a Ptk. néhány örök­ lési j o g i rendelkezésének a szellemi termékek j o g á r a tekintettel t ö r t é n ő módosítása, illetőleg kiegészítése is. 5.8.1. A Ptk. 6 1 5 . § ( 1 ) bek.-e általában rendeli, h o g y „az örök­ hagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezet­ ét, amelyet egyébként n e m ő ö r ö k ö l (özvegyi j o g ) . " K ü l ö n ö s ren­ delkezés hiányában az özvegyi j o g r a a haszonélvezeti j o g általános szabályai alkalmazandók. A Ptk. 164. § (1) bek.-e szerint „....hasznot hajtó jog haszonélvezetére a dolgok haszonélvezetének szabályait kell megfelelően alkalmazni." Törvényeink adósak annak megválaszolá­

sával, m i k é n t kell ezeket a szabályokat a szellemi termékekre vo­ n a t k o z ó j o g o k , a szerzői j o g , a szabadalom és a mintaoltalom, a védjegyre vonatkozó j o g haszonélvezetére alkalmazni. Eligazítást a szerzői j o g o t illetően a LB P. törv. III. 2 0 . 1 7 8 / 1 9 7 0 . sz. hatá­ rozata ( B H 1 9 7 2 / 6 ) adott. E szerint „a szerzői j o g vonatkozásá­ ban a dolgokkal egy tekintet alá - természeténél fogva - a szerzői j o g vagyoni jellegű jogosítványa esik, az annak hasznosításából származó szerzői jogdíj pedig azonos a d o l o g hasznaival. E b b ő l következik, h o g y a szerzői j o g o n fennálló haszonélvezet esetén a szerzői jogdíjak beszedésének j o g a a haszonélvezőt illeti meg...". Ideje, h o g y az özvegyi j o g o s u l t és az állagörökösük közti viszony tisztázása érdekében ezt a speciális értelmezést egyrészt általában a szellemi termékek hasznosításából eredő díjak szedésére irányuló j o g kifejezett megerősítésével, másrészt az özvegyi j o g tartalmának a szellemi termékeken fennálló j o g o k hasznosítását is felölelő sza­ bályozással törvény határozza meg. A Ptk. jelenlegi 1 6 4 . § ( 1 ) b e k ­ ében foglalt rendelkezés után ezért új bekezdésben a következőket célszerű beiktatni: „A szellemi termékekre v o n a t k o z ó j o g o k a t a haszonélvező hozzájárulásával lehet hasznosítani; a hasznosításért j á r ó jogdíjait beszedésének j o g a a haszonélvezőt illeti m e g . " 5.7.2. A védelmi idők meghosszabbodásával nő azoknak az eseteknek a száma, amelyekben - özvegyi j o g hiányában - azo­ n o s j o g o t egy sorban ö r ö k ö l t t ö b b állagörökös hozzájárulásától függ a szellemi t e r m é k felhasználásának engedélyezése. Ez meg­ nehezíti a jogszerű felhasználáshoz szükséges hozzájárulások biztosítását, részben az érintettek k ö z ö t t i egyetértés esetleges hiánya, részben egyes állagörökösök k ö z ö m b ö s s é g e vagy a foko­ z ó d ó m i g r á c i ó következtében lehetetlenülő elérhetősége követ­ keztében. E tekintetben a jelenlegi törvényi szabályozás n e m bizonyult kielégítőnek. Jogszabályi rendelkezés hiányában kifejezésre j u t o t t az a né­ zet, hogy az „örököstársak abban a helyzetben vannak, m i n t a szerzőtársak, hiszen a rendelkezés tárgyául szolgáló mű elválaszt­ hatatlan, n e m osztható részekre. Így... analógia útján... együttes rendelkezési j o g u k a t kell feltételezni. Ha az ö r ö k ö s t á r s a k közül valamelyik megtagadja hozzájárulását a felhasználási szerződés m e g k ö t é s é h e z , a szerződés a kifejtettek szerint n e m j ö n létre." A hozzájárulás visszaélésszerű megtagadása esetén „a t ö b b i ö r ö ­ köstársak a joggal való visszaélésre v o n a t k o z ó polgári j o g i szabá­ lyok [Ptk. 5. § ( l ) - ( 2 ) bek.] alapján felléphetnek...." (Benárd A: vagyoni j o g o k ; A szerzői j o g kézikönyve, szerk. Benárd A. és Timár L; 1 2 4 . o l d . ) . Ez a felfogás a z o n b a n életszerűtlen és a szellemi t e r m é k e k felhasználásához fűződő közérdekbe ütközik, különös tekintettel arra, hogy valamelyik ö r ö k ö s t á r s engedélye bírói ítélettel sem p ó t o l h a t ó , hiszen a Ptk. 5. § ( 3 ) bek.-e szerint j o g n y i l a t k o z a t pótlására csak jogszabály által m e g k í v á n t nyilat­ kozat megtagadásakor kerülhet sor, szellemi t e r m é k r e vonatkozó j o g o k alanyának a termék felhasználásához való hozzájárulása (a kényszerengedélyezésnek az iparjogvédelem k ö r é b e n kivételes esetekben előírt eseteitől eltekintve) pedig m á r fogalmilag sem t e k i n t h e t ő jogszabály által megkívántnak. „Szerződési nyilatko­ zat j o g g a l való visszaélés c í m é n n e m p ó t o l h a t ó " ( L B P . törv. I . 2 0 . 1 8 4 . , B H 1 9 8 5 / 2 . 2 3 8 . ) . E z e n t ú l m e n ő e n a z o n b a n figye­ l e m b e kell venni, hogy a szerzőtársakat a mű együttes megalko­ tására tekintettel illeti közös rendelkezés j o g a , ö r ö k ö s e i k pedig hagyatéki vagyonként j u t n a k az ö r ö k h a g y ó j o g á h o z . Az örökha­ g y ó szerzőtársi m i n ő s é g e m á r csupán annyiban hat ki a mű fel­ használásának engedélyezésére, hogy m i n d e g y i k ö r ö k ö s csalt a saját felmenője szerzőtársi hányada t e k i n t e t é b e n és csak a másik szerzőtárs örököseivel együtt járulhat h o z z á a közösen alkotott mű felhasználásához. A szerzőtársankénti ö r ö k ö s ö k egymásköz­ ti belső viszonyát a hozzájárulás kifelé t ö r t é n ő megadását illetően tehát n e m szerzőtársi analógia útján, h a n e m i n k á b b az ö r ö k ö s ­ társak határozathozatalára v o n a t k o z ó szabályozással kell rendez­ ni. V a l a m e l y szellemi t e r m é k felhasználásának j o g o s í t á s a a ter­ m é k létrehozójának t ö b b ö r ö k ö s e esetén a z o k a t h a r m a d i k sze­ mélyekkel s z e m b e n együttesen illeti, a m i a z o n b a n n e m jelenti

azt hogy közös vagyoni j o g u k gyakorlásának mikéntjét egymás­

ö r ö k ö s a hagyaték megosztása után is örököstársi közös­

közti viszonyukban a t ö r v é n y h o z ó n e rendezhetné. A z ilyen ren-

s é g b e n m a r a d . I l y m ó d o n rájuk is v o n a t k o z n á n a k a tulajdonkö­

dezés nem vezethet a védett szellemi t e r m é k felhasználása enge-

zösség általános szabályai. E b b e n a k ö r b e n v i s z o n t m e g kellene

délyhez kötésének csorbításához. M e g kell viszont akadályozni,

f o n t o l n i annak új szakaszban való kimondását, h o g y a k ö z ö s d o ­

hogy az autorizációs j o g gyakorlása rendeltetésével ellentétben,

log tulajdoni hányadaira, hasznosítására és hasznai megosz­

az érintettek

személyén kívül álló o k b ó l , vagy egyes örököstársak

tására, a d o l o g hasznosítására, v a l a m i n t egésze és tulajdoni

érdektelensége, esetleg az e n g e d é l y e z e n d ő felhasználás szokásos

hányadai feletti rendelkezésre v o n a t k o z ó szabályok értelem­

engedélyezési szempontjaitól független indítéka folytán, az ö r ö ­

szerűen alkalmazandók a szellemi t e r m é k e k r e v o n a t k o z ó k ö ­

köstársak t ö b b s é g é n e k akarata ellenére meghiúsulhasson.

z ö s v a g y o n i j o g o k r a i s . I l y m ó d o n a z örököstársak egyetérté­

A kiindulópontot a P t k . 6 8 2 . §-ában lehet keresni, amely az örököstársak jogállásáról rendelkezik. ( 1 ) bek.-e szerint „ T ö b b örököst a hagyatéki osztály e l ő t t k ö z ö s e n illeti m e g a hagyatéki vagyon." A ( 2 ) bek. b e v e z e t ő m o n d a t r é s z e szerint „Az ö r ö k ö s társak közösségére a tulajdonközösség általános szabályait kell alkalmazni..." A b ö k k e n ő egyrészt o t t van, h o g y a P t k . csak a ha­ gyatéki osztály előtt rendelkezik ö r ö k ö s t á r s a k közösségéről, azonos

szellemi terméken fennálló j o g o t viszont özvegyi j o g n e m ­

létében eszmei hányadok szerint t ö b b ö r ö k ö s a hagyaték felosz­ tása után is k ö z ö s e n g y a k o r o l . M á s r é s z t o t t , hogy a P t k . közös tulajdont rendező X I I . fejezetének szabályai csak d o l o g i tulaj­ donra vonatkoznak. Ezért a P t k . örököstársakra v o n a t k o z ó 6 8 2 . § ( 3 ) bek.-ét cél­ szerűnek tűnik úgy kiegészíteni, h o g y a h a g y a t é k h o z t a r t o z ó

sének hiánya esetén a szellemi t e r m é k szokásos hasznosítására harmadik személynek adandó engedély az erre j o g o s u l t a k eszmei hányada szerinti kétharmados többségével biztosítható lenne, anélkül, hogy ez a t ö b b i örökös jogdíjakban való részesedési j o ­ g á t érintené. Általános szabályként elő kellene a z o n b a n írni, h o g y a szellemi t e r m é k eredeti jogosultjának vagy jogosultjainak ö r ö k ö s e i t a t e r m é k e t felhasználni kívánó a t ő l e elvárható g o n d o s s á g g a l k u t a s s a fel, é s ő k e t s z á n d é k á r ó l i g a z o l h a t ó a n értesítse. Ha az ismert helyen tartózkodó és kellően értesített ö r ö k ö s t á r s é s s z e r ű h a t á r i d ő n b e l ü l n e m v á l a s z o l , v a g y h a is­ m e r t ö r ö k ö s t á r s tartózkodási helye n e m állapítható meg, a t ö b b i j o g o s u l t eszmei hányadok szerinti szótöbbséggel az i l y e n ö r ö k ö s t á r s állásfoglalása n é l k ü l i s j o g o s í t h a t j a a t e r m é k felhasználását. Dr.

v a g y o n t á r g y a t e s z m e i h á n y a d o k s z e r i n t ö r ö k l ő t ö b b állag­

Boytha

György

A szellemi tulajdon jogi védelme és a Ptk. I. A s z e l l e m i t u l a j d o n és a p o l g á r i j o g ö s s z e f ü g g é s e

lyát a szerzői, találmányi és újítói j o g , valamint a védjegy és min­ t a o l t a l o m szabályai állapítják m e g .

A kérdésfelvetés és a p r o b l e m a t i k a c í m k é n t t ö r t é n t megjelölése

A miniszteri indokolás szerint a javaslat a s z ű k e b b é r t e l e m b e n

szinte m á r ö n m a g á b a n feladatként tűzi ki annak a megvizsgálá­

vett személyhez fűződő j o g o k m e l l e t t n e m szabályozza a szelle­

sát és azoknak az elvi a l a p o k n a k a feltárását, h o g y

m i a l k o t á s o k h o z fűződő személyi j o g o k védelmét.

-

A P t k . 1 9 7 7 . évi I V . § tv.-vel m ó d o s í t o t t szövege a M á s o d i k

a szellemi alkotásokhoz és a r o k o n intézményekhez fűződő j o ­ gokat nevezhetjük-e szellemi tulajdonnak,

rész „ A személyek polgári j o g i v é d e l m e " I V . c í m keretében

e j o g o k szabályozása integrálható-e, és ha igen, m i k é n t az új

„ A személyhez é s szellemi alkotáshoz fűződő j o g o k " V I I . fejeze­

Polgári T ö r v é n y k ö n y v rendszerébe.

tében „A szellemi alkotásokhoz fűződő j o g o k " a l c í m alatt a P t k .

A szellemi a l k o t á s o k h o z fűződő j o g o k a személyiségi és va­

8 6 . § ( 1 ) bekezdésében megállapítja, hogy a szellemi alkotás a

gyoni j o g o k olyan sajátos ö t v ö z e t é t jelentik, amelyek m i n d a

törvény v é d e l m e alatt áll.

hozzá fűződő személyi, m i n d pedig a kapcsolódó vagyoni jogvi­ szonyok következtében a polgári j o g elválaszthatatlan részei.

A P t k . 8 6 . § ( 2 ) bekezdése szerint a védelmet - e törvény ren­ delkezésein kívül - az alkotások m e g h a t á r o z o t t fajtáira, valamint

E tanulmányban a kérdést kizárólag a kitűzött feladatnak meg­

egyes r o k o n tevékenységekre a szerzői, iparjogvédelmi (a szaba­

felelően és a kodifikáció s z e m p o n t j á b ó l kívánom vizsgálni, vajon

dalmi, a védjegy-, eredet-megjelölés, származásjelzés és m i n t a o l ­

-

a szellemi tulajdon védelme szerves része-e a polgári jognak, és

t a l o m ) , t o v á b b á az újítói j o g , valamint a hangfelvételek előállí­

-

a kodifikáció során beépüljön-e az átfogó szabályozásba, t o ­

tóit v é d ő j o g s z a b á l y o k határozzák m e g . A törvényi védelem kiterjed m é g :

vábbá -

ha igen, fennmaradjon-e a jelenleg hatályos Ptk. koncepciójá­

-

n e m rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles k ö r b e n fel­ h a s z n á l h a t ó k é s m é g közkinccsé n e m váltak [Ptk. 8 6 . § ( 3 )

-

vagy szükséges-e e t t ő l eltérni és m i k é n t , figyelemmel

-

a polgári j o g elvi megközelítésére,

-

az elmúlt évtizedek során kialakult b í r ó i gyakorlatra,

-

a szellemi alkotásokra v o n a t k o z ó k ü l ö n törvényi szabályozá­

b e k . ] és -

esetén a közkinccsé válásig. [Ptk. 8 6 . § ( 4 ) bek., P t k é . I I . 4. §]

a v o n a t k o z ó n e m z e t k ö z i egyezményekre, valamint azoknak a szellemi tulajdon

a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismeretekre és tapasztalatokra, a megkezdett vagy tervbe vett hasznosítás

sokra és -

azokra a szellemi alkotásokra, amelyekről külön j o g s z a b á l y o k

ból fakadó törvényi tartalma és rendszerbeli elhelyezése,

-

m e n kívül - a személyhez fűződő j o g o k m e g s é r t é s e esetén

A kérdés gyakorlati megközelítésére tekintettel n e m kívánok

irányadó polgári j o g i igényeket támaszthatja.

foglalkozni a szellemi alkotások jogával összefüggésben kialakult különféle elméletekkel és azok t ö r t é n e t i fejlődésével. E n n e k öszszefoglaló elemzését megtaláljuk Lontai E n d r e :

„Szellemi alkotások

joga" c. művében ( E ö t v ö s J ó z s e f K ö n y v k i a d ó , Budapest, 1 9 9 8 . )

A P t k . 8 7 . § é r t e l m é b e n akinek szellemi alkotásához fűződő j o g á t m e g s é r t i k - a k ü l ö n jogszabályban m e g h a t á r o z o t t védel­

fogalmi k ö r é b e v o n t szabályozására.

A jelenlegi szabályozás tehát a szellemi alkotások törvényi vé­ d e l m é t k é t c s o p o r t r a osztja: -

a k ü l ö n j o g s z a b á l y o k által nyújtott védelemre, a P t k . által a személyiségi j o g o k megsértésére irányadó rendel­ kezéseken alapuló védelemre.

II. A P t k . hatályos szabályozásának a kialakulása

A P t k . tehát a szabályozás k ö r é b ő l kirekeszti a szellemi alko­ t á s o k h o z fűződő v a g y o n i j o g o k védelmének rendezését, illetve a

1. Az 1 9 5 9 . évi I V . törvény 8 4 . § úgy rendelkezett, hogy a szel­

külön j o g s z a b á l y o k hatálya alá n e m t a r t o z ó szellemi alkotások,

lemi alkotáshoz fűződő személyi j o g o k védelmének külön szabá­

illetve a műszaki szervezési ismereteket és tapasztalatokat é r i n t ő

védelem k ö r é b e n ú g y rendelkezik, h o g y a j o g o s u l t azt is követel­ heti, h o g y az e r e d m é n y é t elsajátító felhasználó személy részesít­ se őt az elért vagyoni e r e d m é n y b e n . 2. A jelenlegi szabályozás értékeléséhez és következményeinek a levonásához az alábbiakat kell figyelembe vennünk: 2.1. A m a g á n j o g struktúrája m á r történelmileg kialakult, ami­ k o r a m ú l t század m á s o d i k felében kifejlődött és általánossá vált a szellemi alkotásokra v o n a t k o z ó tételes j o g i szabályozás megal­ kotása. E t a n u l m á n y c é l h o z k ö t ö t t s é g é r e tekintettel e körül­ ményre csak utalok, a n n a k részletes bemutatása nélkül. A n e m z e t k ö z i j o g e g y s é g e s í t é s n e k jelentős állomásai voltak: -

-

az 1 8 8 3 . évi Párizsi U n i ó s E g y e z m é n y , amellyel az Egyez­ m é n y hatálya alá t a r t o z ó o r s z á g o k az ipari tulajdon oltalmára u n i ó t alkottak; az E g y e z m é n y meghatározása szerint az ipari tulajdon tárgya: a s z a b a d a l o m , a használati minta, a gyári, ke­ reskedelmi védjegy, a szolgáltatási védjegy, a kereskedelmi név, a származásjelzés vagy eredet-megjelölés, valamint a vé­ delem a tisztességtelen verseny ellen; [ 1 . cikk ( 2 ) bek.] az 1 8 8 6 . évi B e r n i E g y e z m é n y az irodalmi és szerzői m ű v e k védelméről.

2.2. M i v e l M a g y a r o r s z á g o n n e m v o l t kodifikált magánjog, e j o g i n t é z m é n y e k j o g r e n d s z e r b e l i elhelyezését a m a g á n j o g tudo­ m á n y á n belül vizsgálom és megállapíthatjuk, hogy a j o g t u d o ­ m á n y a szellemi alkotásokkal kapcsolatos j o g o k védelmét a ma­ gánjog szerves részének tekintette. A m i k o r f e l a d a t o m h o z tartozik, h o g y ezeknek a j o g i intézmé­ nyeknek a polgári j o g h o z f ű z ő d ő viszonyát megközelítsem, n e m szolgálhatom j o b b a n e feladatot, m i n t megismételjem, a m i t e kérdésben Szladits K á r o l y „A magyar magánjog vázlata" (Grill K á r o l y K ö n y v k i a d ó Vállalat, Budapest, 1 9 3 7 . ) munkájában „A személyi és eszmei j a v a k o n való j o g o k " c í m alatt kifejt:

A m i n t Szladits megállapításaiból kitűnik, a fogalmi tisztázott­ ság mellett csupán az egységes szóhasználat kialakulása hiányzik. Az azóta eltelt évtizedekben e szóhasználat m i n d a j o g t u d o ­ m á n y b a n , m i n d a n e m z e t k ö z i e g y e z m é n y e k b e n kialakult, és tör­ 1 vényi szóhasználattá is vált napjainkig. 2.3. A m a g á n j o g n a k a szellemi alkotásokra v o n a t k o z ó kiala­ kult szerves fejlődését törte m e g a szocialista polgári j o g alapjául szolgáló ideológiai felfogás. E n n e k alapjait találjuk m e g Világhy M i k l ó s n a k „A szellemi alkotások jogi védelmének elvi alapjai a szoci­ alista jogrendszerben" c í m ű tanulmányában. (ÁJTI Értesítője, 1960/2-3.) V i l á g h y kifejti: „szellemi alkotások j o g a a legszélesebb érte­ l e m b e n a z o k a t a társadalmi viszonyokat szabályozza, amelyek a szellemi alkotás létrehozásával és a társadalom é r d e k é b e n való felhasználásával kapcsolatosak. G y ö k e r ü k b e n e viszonyok a tág é r t e l e m b e n vett m u n k a viszonyai." ( 1 4 8 . old.) „Visszatérve m o s t a szellemi alkotásokkal kapcsolatos társa­ dalmi viszonyok elemzésére, k i i n d u l ó p o n t n a k az a szocialista j o g t u d o m á n y b a n m a általánosan elfogadottnak m o n d h a t ó m e g ­ állapítás, h o g y ezek a viszonyok alapjukban - az alkotás létrejöt­ tét k ö v e t ő e n - n e m vagyoni természetűek." „A szellemi alkotásokkal kapcsolatos társadalmi viszonyoknak a sajátos n e m vagyoni eleme, m o z z a n a t a közvetlenül vagyoni vi­ szonyokkal van összefüggésben. E vagyoni viszonyok főleg a szellemi alkotások társadalmi felhasználásával összefüggésben jönnek létre." „Az a l k o t ó a javak elosztásának a szocialista rendje szerint a munkája m e n n y i s é g é n e k és m i n ő s é g é n e k megfelelő díjazásban részesül. A szellemi alkotás felhasználásával összefüggő viszo­ n y o k az elosztási viszonyok közé tartoznak, a z o k sajátos formá­ j a . " ( 1 4 9 . old.)

A d o l g o k o n való abszolút j o g o k k a l (dologi j o g o k k a l ) szem­ b e n vannak olyan j o g o k , amelyek bizonyos személyi ( n e m va­ g y o n i é r d e k e t ) , avagy valamely szellemi alkotást részesítenek m i n d e n k i mással s z e m b e n feltétlen és kizáró védelemben. E z e k a j o g o k m i k é p p e n , a d o l o g i j o g o k mellett az abszolút kizárólagos­ sági j o g o k m á s o d i k f ő c s o p o r t j a k é n t szerepelnek.

Kifejti, hogy j o g i szerkezetüket tekintve az erkölcsi ö s z t ö n z é s t szolgáló j o g o k n a k abszolút szerkezetűeknek és negatív tartalmúaknak kell lennie. Az alkotóval, m i n t személy szerint kijelölt j o ­ gosulttal s z e m b e n mindenki mást el kell tiltani attól, h o g y az alkotás m i n ő s é g é t kétségbe vonja, vagy megsértse az alkotáshoz fűződő n e m vagyoni érdeket.

E f ő c s o p o r t o n belül a j o g o k n a k két alcsoportját kell megkü­ l ö n b ö z t e t n ü n k . Az egyik c s o p o r t b a a szűkebb értelemben vett személyi vagy személyiségi j o g n a k nevezett j o g o k a t soroljuk, a másik alcsoport azokat a j o g o k a t foglalja magában, amelyek az e m b e r n e k bizonyos g o n d o l a t i termékei (eszmei, szellemi alkotá­ sai) részére biztosítanak a tulajdonhoz h a s o n l ó kizárólagos ural­ mat. E z e k e t szokás m e g j e l ö l n i az eszmei javakon való j o g o k , vagy az eszmei tulajdon nevével.

Az ösztönzés másik e l e m e , az anyagi ösztönzés a m u n k a m e n n y i s é g é n e k és m i n ő s é g é n e k megfelelő díjazás biztosítása for­ mailag a felhasználási engedély ellenértékének tűnik. A díjazás közvetlenül a teljesítményhez kapcsolódik.

A személyiségi j o g o k a t és az eszmei tulajdont azért kell egy­ m á s t ó l különválasztanunk, m e r t m í g a személyiségi j o g o k a vé­ dett személytől el n e m választhatók, addig az eszmei tulajdon k ö r é b e tartozó j o g o k a m a g á n j o g i f o r g a l o m (átruházás, terhelés) tárgyai lehetnek akár csak a d o l o g i j o g o k . Másfelől a j o g o k n a k ez a két csoportja a jogi védelem eszkö­ zei s z e m p o n t j á b ó l oly s o k k ö z ö s v o n á s t vett fel, h o g y egységes főcsoportként h e l y e z h e t ő s z e m b e a d o l o g i j o g o k k a l . K ö z ö s elne­ vezésükre m é g n e m alakult ki általánosan elfogadott szóhaszná­ lat. ( 3 7 7 - 3 7 8 . old.)

V i l á g h y a szellemi alkotások jogviszonyát k é t n a g y c s o p o r t r a osztja: -

a szerzői j o g i viszonyokra, és a feltalálói jogviszonyokra (ide sorolja az újítási j o g v i s z o n y o ­ k a t is).

N e m sorolja ide, és n e m tartja a szellemi alkotások j o g i kere­ tébe t a r t o z ó n a k a védjegyjog intézményét, b á r el kell ismerni álláspontja szerint, h o g y számos formai (főleg szerkezeti) hason­ lóság van, t o v á b b á a n e m z e t k ö z i s z e m p o n t o k szükségessé te­ hetik a védjegyjog intézményének a szellemi alkotások jogával való kapcsolatba hozatalát.

„Az eszmei tulajdon" c í m alatt a következőket tartalmazza:

A védjegy m i n t kapitalista i n t é z m é n y tipikus versenyeszköz­ k é n t alakult ki, szocialista viszonyok k ö z ö t t fokozza a vállalatok és a vállalati d o l g o z ó k f e l e l ő s s é g t u d a t á t a t e r m é k e i k é r t . ( 1 6 1 - 1 6 3 . old.)

Tulajdon tárgya csak d o l o g (testi tárgy) lehet. V a n n a k azonban a d o l g o k o n kívül más nevű eszmei javak is, amelyek tekintetében a törvény az arra jogosultnak a tulajdonhoz hasonló kizárólagos hatalmat (abszolút j o g o t ) biztosít. Ily értelemben beszélhetünk eszmei tulajdonról. E kizáró j o g o k a t általában az jellemzi, h o g y bi­ zonyos gondolati terméket (jellemző formában megnyilvánuló eszmét) részesítenek védelemben. E z e k a j o g o k mintegy középen állnak a dolgokra irányuló tulajdonjog és az e m b e r személyiségé­ nek közveden j o g i oltalma, vagyis a személyiségi j o g o k között.

Kifejti, h o g y a szellemi alkotások k ö r é b e n vett társadalmi alap­ j o g v i s z o n y o k - bár ezek is abszolút szerkezetű jogviszonyok - kü­ l ö n b ö z n e k a tulajdontól, mivel az alkotó védelmét, n e m pedig va­ lamely d o l o g más által való elsajátításának a kizárását szolgálják. A felhasználási jogviszonyban is lényegesen k ü l ö n b ö z n e k a szer­ ződésen alapuló egyéb polgári j o g i viszonyoktól. M í g az u t ó b ­ biak az árucsere viszonyait fejezik ki, addig a felhasználás jog­ viszonyai tartalmilag elosztási viszonyok, melyek a szocialista viszonyok k ö z ö t t n e m árutermészetűek.

Az eszmei javak egyúttal gazdasági javak is, a rájuk vonatko­ z ó j o g o k forgalomképes, v a g y o n é r t é k ű j o g o k , vagyis lényegük­ ben vagyoni j o g o k . " ( 3 8 0 . old.)

A felhasználó származékos ú t o n az alkotó j o g a i t , illetve annak egy részét szerzi m e g . A felhasználás jogviszonyai az a l k o t ó irá­ nyában negatív szerkezetűek, kifelé, h a r m a d i k személyek irányá­

ban éppúgy abszolút szerkezetűek, m i n t az alapjogviszonyok.

e l m ú l t évszázad során az ipari tulajdonjog, m a j d pedig a m a i n e m z e t k ö z i szabályozás 2 és a j o g t u d o m á n y 3 kategorizálása alap­

M i n d e m e l l e t t a kétféle j o g i helyzet k ö z ö t t csak szerkezeti, il­

j á n a szellemi tulajdon

fogalmát.

E z e n elméleti összefüggés alapján - a szellemi alkotásokra vo­

letve formai h a s o n l ó s á g van, t a r t a l m u k b a n lényegesen külön-

n a t k o z ó új törvényi rendelkezések j o g h a r m o n i z á c i ó s törekvéseire és a j o g h a r m o n i z á c i ó s kötelezettségre figyelemmel - indokolt a

böznek. Világhy

felveti

a

kérdést,

hogy

a

szellemi

alkotások

joga

egyál­

talában a polgári j o g b a tartozik-e, és a különféle felfogások is­ mertetése alapján arra a következtetésre j u t , h o g y

a jelenleg ál­

szellemi

tulajdont

a polgári jog

tulajdonjogi fejezetében

rendezni,

góriák alapján kijelölni, melyek az E g y e z m é n y sorrendje szerint:

talánosan elfogadott n é z e t szerint, a m i a szellemi alkotások j o g á t

-

a polgári j o g b a utalja, m e g kell jegyezni, h o g y a szellemi alkotá­

-

védjegyek,

sok jogviszonyai a polgári j o g b a n m i n d e n esetben különálló he­

-

földrajzi

lyet foglalnak el, és e j o g v i s z o n y o k a t a t ö b b i jogviszonyokicai

-

ipari m i n t a ,

csupán az áruforma b i z o n y o s e l e m e i n e k felhasználásában mutat-

-

szabadalmak,

kozó közösség

-

félvezető á r a m k ö r ö k térbeli elrendezése (topográfiája),

fűzi egybe.

T e h á t , ha lehántjuk V i l á g h y tanításairól az ideológiai k ö n t ö s t ,

az

alkalmazási k ö r é t a T B J P S - E g y e z m é n y b e n m e g h a t á r o z o t t kate­

-

szerzői j o g o k és kapcsolódó j o g o k , megjelölések,

nyilvánosságra h o z o t t adatok védelme.

kitűnik, h o g y a szellemi alkotásoknál m i n d a személyiségi, m i n d

A T B J P S - E g y e z m é n y b e n foglaltakon t ú l m e n ő e n a kialakult

a vagyonjogi v o n a t k o z á s b a n az abszolút szerkezetű, negatív tar­

hazai szabályozásra figyelemmel az alábbi kategóriákra is i n d o ­

talmú j o g o k vázát látja, m e l y e k k ö t e l m i j o g i viszonyok útján

kolt az o l t a l m a t kiterjeszteni, m é g p e d i g a T B J P S - E g y e z m é n y ­

kapcsolódnak a forgalmi élettel.

ben m e g nem jelölt:

A m i n t azzal a k é s ő b b i e k b e n foglalkozom, az élet és a joggya­ korlat áttörte az ideológiai k ö n t ö s t , és arra tekintet nélkül a pol­ gári j o g eszközeivel is beágyazta a szellemi alkotásokat a polgári j o g b a és j u t o t t el a jogfejlődésben, a jogalkalmazásban a szellemi tulajdonjog k o n c e p c i ó j á h o z . 2.4. M e g kell a z o n b a n e m l í t e n ü n k , h o g y n e m csak a szocialis­ ta ideológia, h a n e m m á s m a g á n j o g i felfogás is kirekesztette a tu­ lajdonjog k ö r é b ő l a szellemi a l k o t á s o k o n fennálló j o g o k a t . Kolosváry B á l i n t a d o l o g i j o g r ó l í r o t t tanulmányában kifejti, h o g y a tulajdonjognak kizárólag d o l o g , m é g p e d i g az egyedi do­ logra m e g h a t á r o z o t t d o l o g a tárgya, és m e g e m l í t e n d ő n e k tartja, hogy a szellemi javak, a szerzői j o g , a szabadalmi j o g a tulajdon­ nak n e m tárgyai. Í r ó i , művészi tulajdonról beszélni tehát helyte­ len szóhasználat. A szerzői javak v é d e l m é n e k a tulajdonjog védelméhez hason­ ló szabályozása a kérdéses személyiségi j o g o k a t tulajdonná n e m avatja, s e m a művészi alkotásokat gondolati, testi j o g o k k á n e m változtatja.

(in:

Szladits K á r o l y : A magyar magánjog,

1942. II.

kötet 1 1 5 . o., Grill K á r o l y K ö n y v k i a d ó Vállalat)

-

a használati m i n t a oltalma, a társadalmilag széles körben felhasználható és m é g közkincscsé n e m vált külön jogszabály által n e m v é d e t t szellemi alko­ t á s o k [Ptk. 8 6 . § ( 3 ) b e k . ] . A Ptk. 8 6 . § ( 2 ) bekezdése a fentieken t ú l m e n ő e n megjelöli az

újítói j o g o t , valamint a hangfelvételek előállítóit v é d ő jogszabá­ lyokat. Az újítói j o g a szocialista termelési és társadalmi jogviszo­ nyokra felépült j o g i n t é z m é n y . A P t k . m e g a l k o t á s a k o r az újítá­ s o k n a k a társadalmi tulajdonon alapuló gazdasági rendszerben ö s z t ö n z ő szerepük volt. Ú j í t á s n a k m i n ő s ü l t m i n d e n megvalósít­ h a t ó m ű s z a k i és szervezési megoldás, amely az a d o t t gazdálkodó szervnél viszonylag új volt. E h h e z egyéb t ö b b l e t k ö v e t e l m é n y n e m járult. Nyilvánvalóan az újítói m o z g a l o m j e l e n t ő s politikai szerepére figyelemmel a P t k . az újítást a szellemi alkotások köré­ b e n szabályozta. Jelenleg a 6 3 / 1 9 9 8 . ( I I I . 3 1 . ) K o r m . rendelet tartalmazza az újítás részletes szabályait. K i z á r ó l a g

a munkálta­

tó d ö n t é s é n múlik, a gazdálkodó szervezet tevékenysége k ö r é b e n a relatív új m e g o l d á s o k a t újításként kívánja kezelni és díjazni. V a l a m e l y megoldás ö n m a g á b a n azért, m e r t az a d o t t munkálta­

I I I . A szellemi tulajdon

és a dolog fogalma

tónál relatív ú j d o n s á g o t jelent,

szellemi tulajdonnak n e m m i n ő ­

sülhet. A k n o w - h o w e h h e z képest t ö b b l e t k ö v e t e l m é n y e k e t tá­ A Ptk. 9 4 . §-a szerint m i n d e n b i r t o k b a v e h e t ő d o l o g tulajdon­

maszt. ( L á s d I I I . / 3 . 4 . fejezetet)

j o g tárgya lehet. Ha a t ö r v é n y kivételt n e m tesz, a tulajdonjog

A hangfelvételek előállítóit v é d ő szabályok p e d i g a szerzői j o ­

szabályait megfelelően alkalmazni kell a pénzre, az értékpapírra,

gi törvényben szerepelnek, mely pusztán csak egyike a szerzői j o ­

valamint a d o l o g m ó d j á r a h a s z n o s í t h a t ó természeti erőkre.

g i törvényben szabályozott szomszédos j o g o k n a k .

A P t k . tehát a tulajdonjog f o g a l m á t és meghatározását a bir­

A szellemi tulajdon

egyes fajtáira v o n a t k o z ó speciális törvé­

tokba v e h e t ő d o l o g r a építi, ugyanakkor n e m zárja ki a tulajdon­

n y e k n e k a Ptk.-val való összefüggéseit vizsgálva megállapíthat­

j o g tárgyainak k ö r é b ő l a szoros é r t e l e m b e n vett d o l g o k o n túl­

juk, h o g y - figyelemmel az a d o t t j o g i n t é z m é n y e k t ö r t é n e l m i

m e n ő e n a d o l o g m ó d j á r a h a s z n o s í t h a t ó természeti erőket, vala­

kialakulására és az adott j o g i n t é z m é n y e k r e a v o n a t k o z ó n e m z e t ­

m i n t az értékpapírok általános megjelölésével a birtokba v e h e t ő

közi egyezményekhez való kapcsolatára - olyan j o g i n t é z m é n y e k ­

d o l o g n a k n e m m i n ő s í t h e t ő , a z o n b a n értékpapírnak m i n ő s ü l ő

kel állunk s z e m b e n , amelyeknél a k ü l ö n b ö z ő j o g t á r g y a k speciá­

n e m okiratban, h a n e m m á s m ó d o n rögzített nyilvántartott é s t o ­

lis jellege következtében önálló, elkülönült j o g i szabályozás szük­

vábbított adatot. [ P t k . 3 3 8 / A . § ( 2 ) bek.]

séges, a z o n b a n a velük kapcsolatos j o g v i s z o n y o k csak a P t k . ren­

A törvény e rendelkezéséhez fűzi az elmélet azt a következte­

delkezéseivel összhangban szabályozhatók.

tést: valójában a helyzet n e m ú g y áll, h o g y a tulajdonjog tárgya

A j o g h a r m o n i z á c i ó r a irányuló törekvések megvalósulása ó t a

lehet m i n d e n , a m i a polgári j o g é r t e l m é b e n d o l o g n a k m i n ő s ü l ,

( 1 9 9 4 . évi I. tv.) a szabadalmi j o g , a védjegyjog és a szerzői j o g

h a n e m d o l o g n a k m i n ő s ü l j o g i é r t e l e m b e n mindaz, a m i a tulaj­

ö n á l l ó törvényi szabályozásban részesült és m á r e j o g i n t é z m é ­

d o n j o g tárgya lehet.

nyek jellege, szerkezete alapján a polgári j o g h o z való k ö t ő d é s és

A d o l o g m i n t polgári j o g i kategória t e h á t

valójában a tulajdonjog tárgyának az elvont kifejezése. (Eörsi-Vi-

a Ptk.-val való szoros kapcsolatuk e törvényekben a megalkotá­

lóghy: Polgári jog,

suk időrendi sorrendjében egyre n a g y o b b hangsúlyt kap.

1 9 6 2 , I. 2 8 5 . old.)

Így tehát a polgári j o g elméletébe beilleszkedik, h o g y a szellemi

A

találmányok szabadalmi oltalmáról

szóló

1995.

évi

XXXIII.

alkotások - m i n t szellemi tulajdon - a tulajdonjog tárgyai lehetnek.

tv. ( t o v á b b i a k b a n : S z t . ) bevezetőjében utal a M a g y a r K ö z t á r s a ­

F i g y e l e m m e l arra, h o g y a n e m z e t k ö z i jogfejlődés, m i k o r az

ságnak a szellemi tulajdon védelmére fennálló n e m z e t k ö z i köte­

e g y e z m é n y e k sorozatán át m i n d i g elismeri a szerzőket megillető

lezettségeire. A hasznosítási szerződésre v o n a t k o z ó I I I . fejezet

személyiségi j o g o k a t és azokat oltalmazza, a n e m z e t k ö z i egysé­

k e r e t é b e n , a S z t . 3 0 . § ( 2 ) bekezdése tartalmazza, h o g y a hasz­

gesítésre irányuló szabályozás a szellemi alkotásokhoz fűződő

nosítási szerződésre a törvényben n e m szabályozott kérdésekben

vagyoni j o g o k a t egyidejűleg csoportosítja és így fejlesztette ki az

a P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v rendelkezései az irányadók.

A védjegyek

és földrajzi árujelzők

oltalmáról szóló

1997.

2.

évi X I .

A

személyiségi jogi

kérdések

tv. ( t o v á b b i a k b a n : V t . ) 7. § -ban a hozzájáruló nyilatkozattal összefüggésben utal a P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v ö n alapuló m e g t á ­

A személyiségi j o g o k h o z fűződő szellemi tulajdon

madási j o g lehetőségére; a 2 2 . § szerint p e d i g a védjegyhez kap­

vizsgálódásomat a szerzői j o g , a szabadalmi j o g szabályozásának

körében a

c s o l ó d ó és a v é d j e g y o l t a l o m b ó l e r e d ő j o g o k átszállására, átruhá­

körére k o r l á t o z o m . Az ipari minta, a használati m i n t a , a félveze­

zására, m e g t e r h e l é s é r e , valamint a k ö z ö s védjegyoltalmi igényre,

t ő á r a m k ö r ö k topográfiájának a l k o t ó i t m e g i l l e t ő személyi j o g i

a közös védjegyoltalomra, az e törvényben n e m szabályozott

o l t a l o m lényegileg megfelel a s z a b a d a l o m feltalálóját megillető

kérdésekben a P t k . rendelkezései az irányadók.

jogoknak.

A használati szerződésre v o n a t k o z ó I V . fejezet k e r e t é b e n pe­

2.1. Az Szjt.-nek a szerző személyéhez fűződő rendelkezései

dig a V t . 2 6 . § ( 2 ) bekezdése szerint a használati szerződésre a

n e m érintik a személyhez fűződő j o g o k r ó l szóló Ptk.-beli általá­

törvényben n e m szabályozott kérdésekben a P t k . rendelkezései

n o s szabályok érvényesülését.

az irányadók.

Így a P t k . 7 5 . § ( 3 ) bekezdése szerint a személyhez fűződő j o ­

A szerzői jogról szóló

1 9 9 9 . évi

LXXVI.

tv.

(továbbiakban:

g o k a t n e m sérti az a magatartás, amelyhez a j o g o s u l t hozzájárult,

Szjt.) 3. §-a szerint a z o k b a n a kérdésekben, m e l y e k e t a törvény

feltéve, h o g y a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket n e m

n e m szabályoz, a P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v rendelkezéseit kell alkal­

sért, vagy n e m veszélyeztet. A személyhez fűződő j o g o k a t egyéb­

mazni.

k é n t korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. E rendelkezés csak a j o g korlátozását fejezi ki, a j o g gyakorlá­

Á l l á s p o n t o m szerint a szerzői j o g r ó l szóló törvény e legtá­ g a b b , a P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v e t é r i n t ő meghatározása juttatja

sának korlátozását, feltételhez k ö t é s é t n e m akadályozza.

kifejezésre h a n g s ú l y o z o t t a n azt a kodifikációs technikát, a m i az e l ő z ő k é t törvényi szabályozásra is mérvadó.

Az Szjt. 2 9 . § ( I ) bekezdése szerint a szerző neve feltünteté­ séhez való j o g o t a felhasználás jellegétől függően, vagy a h h o z

Az Szjt. 3. §-hoz fűzött miniszteri indokolás visszautal az ál­

i g a z o d ó m ó d o n gyakorolhatja.

talános indokolásra, amely szerint a szerzői j o g i védelem abszo­

Az Szjt. 9. § ( 2 ) bekezdése é r t e l m é b e n a szerző a személyhez

lút szerkezetű, negatív tartalmú kötelezettséget állító j o g v i s z o n y ,

fűződő j o g a i t n e m ruházhatja át, a z o k másképp n e m szállhatnak

amely jellegében h a s o n l ó a tulajdonviszonyhoz, tárgya a z o n b a n

át, a szerző n e m m o n d h a t le róluk.

szellemi alkotás, ami a szerző személyiségéhez k ö t ő d ő jogosult­ s á g o k elismerését és o l t a l m á t nyújtja.

A szerzői j o g i törvénynek olyan, a szerző személyéhez fűződő rendelkezései vannak, amelyek a személyhez kizárólag szerzői

A t ö r v é n y a Ptk.-ra t ö r t é n ő hivatkozása arra utal, h o g y a

m i n ő s é g b e n tapadnak, t e h á t i n d o k o l t a szerzői törvényben való

szerzői j o g i törvény azért n e m szabályoz bizonyos kérdéseket

speciális szabályozás. E kérdéseknek a P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v b e n

- melyre bár tárgyuknál fogva kiterjedhetne a szerzői j o g i szabá­

t ö r t é n t szabályozása széjjelfeszítené annak kereteit, ugyanakkor

lyozás -, m e r t azokról a P t k . m á r rendelkezik.

az önálló szabályozás n e m fosztja m e g a szerzőt az általános pol­

A 3. § helyes értelmezése tehát az, h o g y a Ptk.-t a z o k b a n a

gári j o g i védelem érvényesülésétől.

kérdésekben kell alkalmazni, amelyeket a szerzői j o g i törvény

Ilyen speciális személyhez fűződő j o g o k , amelyek szükségtele­

n e m szabályoz, bár tárgykörére figyelemmel elvileg szabályoz­

nül kerülnének a P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v b e :

hatna. A P t k . tehát a szerzői j o g anyajogszabálya, m e g a d v a az

-

általános szabályozási hátteret, kisegítve a szerzői j o g szabályo­ zását olyan kérdésekben, amelyre az n e m ad választ, m e g o l d á s t .

-

T ö b b n y i r e éppen azért, m e r t Ptk. rendelkezései m á r a kérdést kielégítően szabályozzák.

a mű nyilvánosságra h o z a t a l á h o z való j o g , beleértve a vissza­ vonás j o g á t , a névjog, a név feltüntetéshez való j o g és az e h h e z kapcsoló­ dó j o g a szerzőség elismerésére,

-

a mű egységének védelme, a védelem a mű megcsonkításával, vagy olyan megváltoztatásával s z e m b e n , ami a szerző becsüle­ tét, hírnevét sértené,

I V . A szellemi t u l a j d o n

kodifikációjának problematikája

-

a szerző beleegyezésének szükségessége a h h o z , h o g y a m ű v é t képek alkalmazásával, illusztrációjával adják ki,

1.

Alapvető

-

összefüggések

a szerző személyéhez fűződő j o g a i gyakorlásának speciális sza­ bályai a szerző halálát k ö v e t ő e n a védelmi i d ő n belül.

Ptk.-hoz

2.2. A feltaláló az, aki a találmányt megalkotta. ( S z t . 7. §) Ha a

viszonyított speciális rendelkezései lényegileg és alapvetően e

jogerős bírói ítélet mást n e m állapít m e g , azt a személyt kell felta­

j o g o s u l t s á g o k meghatározását, keletkezését, a hozzájuk fűződő

lálónak tekinteni, aki a szabadalmi bejelentés napján feltalálóként

j o g o s u l t s á g o k a t , az o l t a l o m terjedelmét, területi és időbeli hatá­

szerepel. A feltalálót megilleti a j o g , h o g y a szabadalmi okiratokon

lyát, nyilvántartását és a velük kapcsolatos igények érvényesítési

e m i n ő s é g b e n feltüntessék. M e l l ő z n i kell a feltaláló nevének fel­

m ó d j á t határozzák m e g .

tüntetését a nyilvánosságra kerülő iratokon, ha azt a feltaláló kéri.

A szellemi

tulajdonhoz

fűződő

jogszabályoknak

a

E z z e l s z e m b e n e j o g o s u l t s á g o k h o z fűződő j o g o k feletti ren­ delkezésekre, átruházására,

megterhelésére, hasznosítására vala­

Lényegileg itt a személyiségi j o g n a k sajátos

korlátozásával

találkozunk, a m i k o r - a nemzenközi egyezményeknek megfele­

m i n t ö r ö k l é s útján t ö r t é n ő átszállására v o n a t k o z ó a n a f e n t

lően - a törvény a feltalálónak a neve feltüntetéséhez való j o g á t az

h i v a t k o z o t t törvényi speciális

túlmenően a

o k i r a t o n való feltüntetésre korlátozza. A Szt. 1 2 . § ( 1 ) bekezdés

k o r á b b i t ö r v é n y i szabá­

rendelkezése értelmében szolgálati találmány esetében, ha a mun­

rendelkezéseken

bírói gyakorlat már e jogintézmények

lyozása időszakában is a P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v r e n d e l k e z é s e i t

káltató érdeke úgy kívánja, h o g y a találmányt titokban tartsa, és

alkalmazta.

üzleti titokként kezelje, úgy szabadalmi okirat kiállítására n e m ke­

Megvizsgálva a speciális rendelkezéseknek a Ptk.-val való ösz-

rül sor. Ez esetben háttérbe szorul a feltalálónak az alkotáshoz fű­

szefüggését, célszerű elkülönülten vizsgálni a hozzájuk fűződő

z ő d ő személyiségi j o g a , m e r t a szerzősége n e m kerülhet nyilvá­

személyi és vagyoni j o g i vonatkozásokat. F i g y e l e m m e l arra, h o g y a n e m z e t k ö z i szabályozásokban és az

nosságra és a neve feltüntetésre. Ez esetben is azonban a feltaláló j o g o s u l t fellépni azzal szemben, aki a szerzőségét vitatja.

azokra alapuló j o g i i r o d a l o m b a n a szellemi tulajdonjog az ipari

H a t ö b b e n , k ö z ö s e n alkotnak találmányt, úgy a m í g j o g e r ő s

tulajdon elnevezés „ j o g u t ó d j a k é n t " alakult ki, a szellemi tulajdon

b í r ó i ítélet m á s t n e m állapít m e g , a bejelentésben foglalt szerző­

k ö r é b e n is el kell különíteni azokat a j o g i n t é z m é n y e k e t , m e l y e k

ségi arányt kell irányadónak tekinteni.

n e m személyi j o g i vonatkozásúak. E z e k a védjegyek a földrajzi

A feltaláló a P t k . szerint léphet fel azzal s z e m b e n , aki e m i n ő ­

árujelzők, az eredet-megjelölések és a nyilvánosságra n e m h o z o t t

ségét kétségbe vonja, vagy a találmányhoz fűződő személyiségi

adatok, a személyhez n e m fűződő know-how-k.

j o g a i t e g y é b k é n t megsérti.

A fenti személyhez f ű z ő d ő j o g o k n a k a P t k . alapján t ö r t é n ő ér­ telmezését adja a L e g f e l s ő b b B í r ó s á g n a k P K 2 7 5 . sz. állásfogla­ lása az alábbiak szerint: T ö b b feltaláló esetén a feltalálói j o g o s u l t s á g az a l k o t ó munká­ ban való részvétel arányában oszlik m e g . T ö b b feltaláló esetén a szerzőségük arányát ettől eltérően n e m határozhatja m e g s e m a felek szerződése, s e m a b í r ó s á g d ö n t é s e . Jogszabályba ütközik és a Ptk. 2 0 0 . § ( 2 ) bekezdése szerint érvénytelen az a szerződés, vagy egyoldalú nyilatkozat, amely feltalálónak ismerik el azt, aki n e m végzett a l k o t ó m u n k á t és n e m volt feltaláló. E z z e l a z o n o s megítélés alá esik, ha a feltalálók a szerzőségük arányára vonat­ k o z ó megjelölése n e m felel m e g az a l k o t ó m u n k a értékének. A találmányból eredő v a g y o n i j o g o s u l t s á g azonban a szabada­ l o m , a szabadalmi igény, a hasznosítási díjkövetelés, a találmányi díjkövetelés eltérhet a feltalálói aránytól, illetve annak rész­ arányától. A vagyoni j o g o k tekintetében ö n m a g á b a n n e m ered­ ményez érvénytelenséget a feltalálói m i n ő s é g r e , vagy annak rész­ arányára v o n a t k o z ó érvénytelen megállapodás. Ez esetben a Ptk.-nak a szerződések részleges érvénytelenségére v o n a t k o z ó rendelkezései a z irányadók. ( P t k . 2 3 9 . § ) A szabadalmi j o g tehát élesen elválasztja a feltaláló találmány­ h o z fűződő j o g a i k ö r é b e n személyiségi j o g i és vagyonjogi eleme­ ket és a bírói gyakorlat a szabadalmi törvényben n e m szabályo­ z o t t kérdésekben a Ptk.-ra utal.

3. A szellemi a l k o t á s o k h o z fűződő vagyoni j o g o k 3.1.

Szabadalmi

jog

szükséges az ö n á l l ó szabályozás fenntartása, és egyidejűleg a sza­ bályozás alapjainak, létének, a P t k . - h o z t ö r t é n ő integrálása. A szabadalom m i n t abszolút szerkezetű és negatív tartalmú j o g a szabadalom tulajdonosának, a szabadalmasnak a tulajdono­ si pozícióval a z o n o s j o g o k a t nyújt. A szabadalmas kizárólagosan j o g o s u l t a találmány hasznosítá­ sára, amelynek alapján bárkivel s z e m b e n felléphet, aki engedélye nélkül a kizárólagos használati j o g á t s é r t ő cselekményeket végez, t o v á b b á a s z a b a d a l o m h o z fűződő j o g a i t átruházhatja, megter­ helheti, gazdasági társaságba n e m pénzbeli hozzájárulásként be­ viheti. Ez u t ó b b i j o g o s u l t s á g o k gyakorlása vonatkozásában a szaba­ dalmi törvény speciális rendelkezéseket n e m tartalmaz, és így a Ptk.-nak a tulajdonjoggal kapcsolatos rendelkezései az irány­ adók. E b b ő l következik, h o g y a szellemi tulajdonra v o n a t k o z ó sza­ bályozást a tulajdonjog k ö r é b e n kell elhelyezni. F o g a l m i ellent­ m o n d á s t j e l e n t ezeknek a j o g o k n a k a személyi j o g o k k ö r é b e n t ö r t é n ő rendelése, mivel a szabadalmas a feltalálótól elkülönül­ h e t , és ez esetben a szabadalom j o g o s u l t j á h o z személyiségi j o g o k n e m fűződnek. 3.1.3. A speciális szabályozást igénylő kérdések: 3.1.3.1. A jogszerzés A törvény n o r m a t í v meghatározás útján jelöli m e g a szellemi alkotásoknak azt a körét, amelyekre szabadalmi o l t a l o m adható. S z a b a d a l m a z h a t ó m i n d e n új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány; a törvény megjelöli t o v á b b á a szellemi alkotások azon körét, amelyekre a szabadalom megadá­ sát kizárja. A törvény m e g h a t á r o z á s t ad az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság fogalmáról.

A találmányok szabadalmi o l t a l m á r ó l s z ó l ó törvényen - m i n t modellen - keresztül vizsgálom a jelenlegi j o g t e c h n i k a i m e g o l ­ dás mellett a külön szabályozás és a Ptk.-n belüli együttes szabá­ lyozás kérdését, a külön törvények és a P t k . kapcsolatának az összefüggéseit, különös figyelemmel a bírói gyakorlatra.

A m e n n y i b e n a találmány a törvényi szabályozás e n o r m a t í v feltételrendszerét kielégíti, a találmányra szabadalmat kell adni. A feltalálónak tehát a szabadalom megadására alanyi j o g a , igénye van. Ez az alanyi j o g , a szabadalmi igény a feltalálót vagy j o g ­ utódját illeti m e g .

A külön törvények rendelkezései közül bemutatjuk azokat, melyeknek olyan specifikus jellegzetességei vannak, amelyek ki­ zárólag az adott j o g i n t é z m é n y r e v o n a t k o z n a k és ezért ezeknek a kérdéseknek a Ptk.-n belül t ö r t é n ő szabályozásával olyan j o g i n ­ tézményeket inkorporálnánk, amelyek egyrészt áttekinthetetlenné tennék a Ptk.-t, másrészt a Ptk.-ba helyezne el olyan szabályo­ zást, amely az a d o t t területek fejlődésének gyors ü t e m é r e és a n e m z e t k ö z i kapcsolódásokra tekintettel a kódexnek a gyakoribb módosítását t e n n é szükségessé.

A szabadalmi igény átruházható vagyoni jog." 4 Szolgálati találmány e s e t é b e n a szabadalmi igény a törvény rendelkezése alapján a m u n k á l t a t ó t m i n t a feltaláló j o g u t ó d j á t il­ leti m e g . K ö z ö s szabadalmi i g é n y vagy k ö z ö s szabadalom esetén a sza­ b a d a l o m a törvény rendelkezése alapján kapcsolódik a Ptk. kö­ zös tulajdonra v o n a t k o z ó rendelkezéseihez. A szabadalmastárs hányadára a t ö b b i szabadalmastársat h a r m a d i k személlyel szem­ b e n elővásárlási j o g illeti m e g . Speciális rendelkezés hiányában nyilvánvalóan az elővásárlási j o g gyakorlására a P t k . rendelkezé­ sei az irányadók.

3.1.1. A speciális j o g s z a b á l y o k szabályozása strukturális szem­ p o n t b ó l is eltér, és m e g k ü l ö n b ö z t e t j ü k : - az ipari tulajdonra (szabadalom, védjegy, használati m i n t a , ipari m i n t a ) v o n a t k o z ó j o g o s u l t s á g o k a t érintő szabályozáso­ kat és a -

a szerzői j o g i szabályozást.

3.1.2. Az ipari tulajdon k a t e g ó r i á j á b a e s ő o l t a l m i j o g o k ál­ lamigazgatási h a t á r o z a t alapján, h a t ó s á g i elismerés és nyilván­ tartás k ö v e t k e z t é b e n a j o g s z a b á l y b a n m e g h a t á r o z o t t időtar­ t a m r a j ö n n e k létre, és e z é r t e j o g s z a b á l y o k az a d o t t szellemi tulajdonra v o n a t k o z ó a n y a g i j o g i rendelkezéseken kívül k ü l ö n részben szabályozzák a j o g o k megszerzésével, fenntartásával és megszűnésével összefüggő államigazgatási eljárást és ezen ál­ lamigazgatási h a t á r o z a t o k m e g v á l t o z t a t á s á r a v o n a t k o z ó n e m peres eljárást, v a l a m i n t a j o g o k érvényesítésével összefüggő perjogi szabályozást. Az a körülmény, h o g y e törvények az anyagi j o g i és a h o z ­ zájuk tartozó eljárásjogi j o g s z a b á l y o k a t ötvözik, ö n m a g á b a n ki­ zárja annak a lehetőségét, h o g y a Ptk. a szellemi tulajdonra v o n a t k o z ó törvényeket tartalmazza. E z e n eljárási szabályok m e g ­ határozóak a szellemi alkotás o l t a l m á t j e l e n t ő szellemi tulajdon keletkezése, tartalma, terjedelme és m e g s z ű n é s e vonatkozásában. A fenti anyagi és eljárásjogi együttes szabályozás igényén túl­ m e n ő e n a j o g i n t é z m é n y sajátosságai alapján is vizsgálom, m i é r t

3.1.3.2. A szabadalom időtartama A szabadalmi o l t a l o m m e g h a t á r o z o t t időre, húsz évre szól, n e m hosszabbítható m e g . Az oltalmi i d ő elteltével közkinccsé vá­ lik. A szabadalmas a szabadalomfenntartási díj fizetésére köteles. 3.1.3.3. A szabadalmi oltalom terjedelme és tartalma A speciális szabályozás rendelkezése következtében a szaba­ dalmi o l t a l o m terjedelmét az i g é n y p o n t o k határozzák m e g , és a szabadalmi o l t a l o m az olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, a m e l y b e n az i g é n y p o n t összes jellemzője megvalósul. A szabadalom tartalmára v o n a t k o z ó rendelkezés alapján pedig a szabadalmasnak kizárólagos j o g a van a találmány hasznosításá­ ra, és e rendelkezések határozzák m e g azokat a tevékenységi kö­ röket, amelyek a hasznosítás fogalma alá esnek, és amelyeknek h a r m a d i k személy részéről t ö r t é n ő gyakorlását a törvény min­ denkivel s z e m b e n kizárja, és az ezzel ellentétes magatartás szaba­ d a l o m b i t o r l á s t valósít m e g . 3.1.3.4.

A

szabadalomból

eredő

jogok

megterhelése

A speciális és az általános szabályozás összefüggése jelentkezik a szabadalmi o l t a l o m b ó l e r e d ő j o g o k megterhelése vonatkozásá­ ban. A P t k . 1 9 9 6 . évi X X V I I . tv.-vel t ö r t é n t m ó d o s í t á s a alapján a szabadalom m i n t v a g y o n i értéket j e l e n t ő j o g terhelhető jelzá­ l o g j o g alapítása útján is.

Nyilvánvalóan a j e l z á l o g j o g r a v o n a t k o z ó rendelkezések általá­ ban a szabadalomra alapított jelzálogjog vonatkozásában is irányadók, kivéve a szabadalmi törvénynek a speciális rendelke­ zését, amely szerint a j e l z á l o g j o g alapításához n e m szükséges a k ö z o k i r a t b a foglalás, h a n e m elégséges az írásba foglalás és n e m szükséges a j e l z á l o g j o g o t a M a g y a r Országos K ö z j e g y z ő i kama­ ránál vezetett nyilvántartásba bejegyezni, h a n e m ennek a nyil­ vántartására szabadalmi lajstromba t ö r t é n t bejegyzés szolgál. 3.1.3.5.

A

szolgálati

és

alkalmazotti

találmányok

A szabadalmi törvény rendelkezéseket tartalmaz egyrészt a szolgálati és alkalmazotti t a l á l m á n y o k feltalálóinak díjazására, valamint a szabadalomhasznosítási szerződésekre. A szabadalmi törvényre tartozik a n n a k rendezése, h o g y mi­ lyen előfeltételek m e l l e t t m i n ő s ü l valamely találmány szolgálati vagy alkalmazotti találmánynak. E z e n előfeltételek esetén illeti m e g a m u n k á l t a t ó t a s z a b a d a l o m h o z fűződő igény, és ennek az igénynek a bejelentési eljárás s o r á n t ö r t é n ő érvényesítési módjá­ ról rendelkezik. A szabadalom díjazására v o n a t k o z ó a n a feltaláló és a szabadal­ mas szabadon szerződnek. A szerződésekre v o n a t k o z ó a n tartal­ m a z a törvény a díjazás m é r t é k e , m ó d j a vonatkozásában bizo­ nyos diszpozitív szabályokat. E diszpozitást csak az korlátozza, h o g y a szolgálati találmánnyal kapcsolatos j o g o k és kötelezettség tekintetében a szerződésben s e m lehet eltérni a törvény olyan szabályaitól, amelyek a feltalálók érdekeit szolgálják. A szabadalmi törvény útján nevesített e szerződéstípusok te­ kintetében is érvényesülnek a k ö t e l m i j o g n a k a szerződésekre vo­ n a t k o z ó Ptk.-ban foglalt rendelkezései. A találmányi díjszerződésekre v o n a t k o z ó diszpozitív rendelke­ zéseket a szabadalmi j o g egészének inkorporálása nélkül n e m len­ ne célszerű a k ö t e l m i j o g külön részében nevesíteni, m e r t e sza­ bályozás sok vonatkozásban a szabadalmi j o g h o z kapcsolódik. 3.1.3.6. A hasznosítási szerződések A hasznosítási szerződések vonatkozásában a törvény itt ki­ m o n d j a , h o g y a n e m szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelke­ zései az irányadók. A találmányi díjszerződéssel ö s s z e f ü g g é s b e n b e m u t a t o t t s z e m p o n t o k n a k megfelelően i n d o k o l t a hasznosítási szerződé­ seknek is a szabadalmi törvény k e r e t é b e n t ö r t é n ő szabályozása. A szabadalmi törvény 2 8 . §-a szerint a szabadalmas a haszno­ sítási szerződés egész t a r t a m a alatt szavatol azért, h o g y harmadik személynek nincs a s z a b a d a l o m r a v o n a t k o z ó olyan j o g a , amely a hasznosítást akadályozza. E r r e a szavatosságra az eladónak a tu­ lajdonjog átruházására való szavatossági igénye irányadó. A jogszavatosságra v o n a t k o z ó általános rendelkezések mellett a szabadalmi törvénynek a szabadalom korlátaira v o n a t k o z ó ren­ delkezései k ö r é b e n találjuk m e g azt a speciális rendelkezést, a m e l y mellett e szavatossági p r o b l é m a felmerülhet, nevezetesen a szabadalom v o n a t k o z á s á b a n h a r m a d i k személyeket megillető előhasználati vagy továbbhasználati j o g formájában. 3.1.4. latban

A

szabadalmi

törvény

és a Ptk.

összefüggései a bírói gyakor­

A fentiekben a tételes szabályozások útján mutattam be, h o g y a számtalan speciális rendelkezésre figyelemmel indokolt a szabadal­ mi j o g n a k a Ptk.-tól független törvényben történő szabályozása. A k ö v e t k e z ő b e n viszont a b í r ó i gyakorlat - az alábbi példák­ b ó l kitűnően - m á r az 1 9 6 9 . évi I I . tv. alkalmazása során is kö­ vetkezetesen kifejezésre j u t t a t t a , h o g y a v o n a t k o z ó speciális rendékezéseket a Ptk.-val együttesen alkalmazza. a) A találmányok hasznosítására k ö t ö t t szerződés esetén irány­ a d ó az általános szabály, a m e l y szerint a szerződéses nyilatko­ z a t o t vita esetén ú g y kell értelmezni, a h o g y azt a másik félnek a nyilatkozattevő feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint ér­ tenie kellett. [Ptk. 2 0 7 . § ( 1 ) bek., P t k . 8 6 . § , L e g f e l s ő b b B í ­ róság Pf. I V . 2 0 . 9 3 1 / 1 9 8 3 . , B H 1 9 8 4 / 1 2 . 4 8 8 . sz.] b) A Polgári K o l l é g i u m 2 7 6 . sz. állásfoglalása é r t e l m é b e n a szol­ gálati találmány szabadalmasa a feltaláló hozzájárulása nélkül

átruházhatja a szabadalmat, vagy adhat engedélyt a n n a k hasz­ nosítására. A h h o z viszont, h o g y a találmányra j o g o t szerző a díjfizetési kötelezettséget átvállalja, a h a r m a d i k személy a kö­ telezett helyébe lépjen, a feltalálónak a tartozás átvállalásához való hozzájárulása szükséges. [Ptk. 3 3 2 . § ( 1 ) b e k . ] c) Ha a találmány hasznosítására k ö t ö t t szerződés a felek között tartós jogviszonyt hoz létre, a bíróság a szerződést módosíthat­ ja akkor, ha a szerződéskötést követően beállott körülmény foly­ tán a szerződés valamelyik fél lényeges vagy j o g o s érdekét sérti. Ha a felek a szerződéskötéskor a termelés mennyiségét, jövőbe­ li bizonytalanságát és a nyereség alakulását a kölcsönös kockázat­ vállalás körébe vonták, az ilyen jellegű és az adott helyzetben várható, az ésszerű kockázatvállalás kereteit m e g n e m haladó körülménj'változásokkal a feleknek a szerződés feltételeinek meg­ határozásakor számolniuk kell, ilyenkor lényeges, j o g o s érdeksé­ relemre hivatkozással n e m követelhető a szerződésmódosítás. (Ptk. 2 4 1 . §, Ptk. 8 6 . §, 1 9 6 9 . évi I I . tv. 1 7 . §, Legfelsőbb B í r ó ­ ság, P F . I V . 2 0 . 9 8 9 / 1 9 8 3 . , B H 1 9 8 4 / 1 2 . 4 3 9 . sz.) d) A szabadalomhasznosítási szerződésben vállalt kötelezettsé­ gek m e g s z e g é s é n alapuló kártérítési i g é n y elbírálásánál irány­ adó s z e m p o n t o k vonatkozásában az ítélet megállapítja, h o g y alperes kötelessége volt annak a helyzetnek a kialakítása, h o g y a kizárólag általa gyártott termékekre m e g r e n d e l é s e k érkez­ hessenek és ezek kielégítése is m e g t ö r t é n h e s s é k . Alperes azzal, h o g y a m e g r e n d e l h e t ő termékek létrehozását, és a sorozat­ gyártást m e g h i ú s í t o t t a , szerződésszegő m a g a t a r t á s t tanúsított, és szerződéses kötelezettségének teljesítését j o g o s ok nélkül m e g t a g a d t a , és ezért következett be a szerződés lehetetlenülé­ se. Ily m ó d o n kártérítés fizetésére k ö t e l e z h e t ő . [ P t k . 3 1 2 . § ( 2 ) b e k , 3 1 3 . § , 3 1 8 . § ( 1 ) b e k . L e g f e l s ő b b B í r ó s á g Pf. I V . 2 0 . 9 0 4 / 1 9 8 7 . B H 1 9 8 8 / 1 2 , 4 4 0 . sz.] e) Ha a szabadalomhasznosítási szerződés hatályának beálltát a felek a piackutatás eredményétől tették függővé, a j ö v ő b e l i m e g r e n d e l ő i igények felmerülésének e r e d m é n y e j e l e n t i a fel­ függesztő feltételt. [Ptk. 2 2 8 . § , L e g f e l s ő b b B í r ó s á g Pf. I V . 2 1 . 0 9 8 / 1 9 8 8 , B H . 1 9 8 9 / 1 0 , 3 9 7 . sz.] f) A L e g f e l s ő b b B í r ó s á g k i m o n d t a , h o g y általános szabályokat kell alkalmazni a szellemi alkotások hasznosításából e r e d ő j o g ­ viták elbírálásánál. [ 1 9 6 9 . évi I I . tv. 1 7 - 2 0 . § , P t k . 8 7 . § ( 2 ) b e k , 2 0 5 . § ( 1 ) b e k , 2 0 7 . §, 2 7 7 . § ( 1 ) b e k . Legfelsőbb Bí­ róság Pf. I V . 2 0 . 0 7 8 / 1 9 9 1 , B H 1 9 9 2 / 1 , 2 0 . sz.] A fenti esetekből megállapítható, h o g y a bírói gyakorlat a j o g ­ alkalmazás s o r á n a szabadalmi törvényre és a Ptk. v o n a t k o z ó rendelkezéseire v o n a t k o z ó hivatkozás mellett általában utalt a szellemi alkotások törvényi védelmére v o n a t k o z ó általános ren­ delkezésre is, a P t k . 8 6 . §-nak a feltüntetése mellett. A bírói gyakorlatból tehát megállapítható, h o g y a szabadalmi törvény és a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek együttes al­ kalmazása kialakított egy olyan modellt, amely mellett a jogfoly­ tonosság és j o g b i z t o n s á g követelményeinek szem e l ő t t tartásával célszerű a j ö v ő b e n is a jogalkotás során figyelembe venni. A ko­ rábbi szabályozás alapján o t t találunk logikai törést, h o g y a bírói gyakorlat olyan esetekben is, amelyek a személyiségi j o g kérdését egyáltalában n e m érintik, utal a Ptk. 8 6 , illetve 8 7 . §-ra, a m e l y rendelkezések a törvény személyiségi j o g i fejezetében találhatók. 3.1.5.

Az

egyéb

ipari

tulajdonjogok

A szabadalmi j o g o k a t részletesen e l e m e z t e m , és ez irányadó a t ö b b i kizárólagos joggal védett szellemi alkotások (használati m i n t a , ipari m i n t a , félvezetők topográfiája) o l t a l m á n a k törvényi szabályozására, a m e l y azonos felépítésű, és e j o g s z a b á l y o k általá­ b a n visszautalnak a szabadalmi törvény rendelkezéseire. Az eltérések az egyes szellemi alkotások, o l t a l m i j o g o k elnye­ résére irányuló előfeltételek, az oltalmi j o g o k tartalma, időtarta­ ma vonatkozásában állnak fenn. E z e k az eltérések kizárólag az a d o t t oltalmi f o r m á h o z kapcsolódnak, de a polgári j o g i v o n a t k o ­ zású kérdésekben n e m térnek el és ezeknek az i n t é z m é n y e k n e k , oltalmi f o r m á k n a k a külön elemzése csak a m á r kifejtett elvek ismételését jelentené.

3.2.

A

védjegyoltalom

A védjegy a legfontosabb árujelző az egyes áruk és szolgáltatá­ s o k azonosítására, e g y m á s t ó l való m e g k ü l ö n b ö z t e t é s é r e , a fo­ gyasztók tájékoztatására. Ez t e r e m t i m e g a kapcsolatot a t e r m é k és annak gyártója k ö z ö t t , és a termékre v o n a t k o z ó i n f o r m á c i ó szimbolikus megjelenítése. A megjelölés egyben reklámfunkciót tölt be, és a gazdasági verseny egyik legfontosabb eszköze. A védjegy e f u n k c i ó t a védjegyoltalom segítségével tölti be, a védjegyoltalom biztosítja a j o g o s u l t számára a védjegy használa­ t á h o z való kizárólagos j o g o t , beleértve a védjegyjogosultság fe­ letti rendelkezést. A védjegy vagyoni értéke e megjelölés m e g k ü ­ l ö n b ö z t e t ő képességéhez, a fogyasztók k ö r é b e n kialakult reputá­ ciójához tartozik. A védjegy kialakítása szellemi alkotás ugyan, de a védjegy értékét n e m e szellemi alkotás, h a n e m a cég érvé­ nyesülése során kialakított értéke jelenti. A védjegy t e k i n t e t é b e n tűnik ki legélesebben, h o g y n e m kap­ csolható szellemi a l k o t á s h o z fűződő j o g o k o n keresztül a sze­ mélyiségi j o g h o z . A z 1 9 9 7 . évi X I . tv.-hez fűzött miniszteri indokolás szerint a törvény a b b ó l indul ki, h o g y a védjegy va­ gyontárgy, a vállalat v a g y o n á n a k része, és a védjegyen fennálló o l t a l o m a szellemi tulajdon egyik formája. E v o n a t k o z á s b a n t e h á t kifejezésre j u t a h a t á r o z o t t j o g a l k o t ó i szándék a szellemi tulajdon kodifikált kialakítására. A védjegytörvény - a szabadalmi törvényhez h a s o n l ó a n - kü­ l ö n részben szabályozza az o l t a l o m r a alkalmas megjelölések meghatározását - beleértve a feltétlen és viszonylagos kizáró okokat, - a v é d j e g y o l t a l o m h o z való védjegyoltalmi igényt, a véd­ j e g y o l t a l o m keletkezésére, időtartamára, tartalmára, korlátaira, a védjegyhasználat elmulasztásához fűződő speciális, kizárólag a védjegyet é r i n t ő rendelkezéseket, figyelemmel a tőlük elválaszt­ hatatlan eljárásjogi rendelkezéseket is. E z e k azonban annyira speciális, kizárólag a védjegyet érintő rendelkezések, szabályozások, amelyek a Polgári Törvénykönyv keretében idegen test megjelenését jelentenék, azonban az ezen rendelkezések útján m e g h a t á r o z o t t jogosultságot a szellemi tulaj­ don körében a Ptk. részévé kell tenni, mert ö n m a g á b a n a védjegy­ törvény ágyazza be ezeket az intézményeket a Ptk. vérkeringésébe. A törvényben szabályozott anyagi j o g i és eljárásjogi rendelke­ zések o l y m é r t é k b e n e g y m á s t ó l függő, e g y m á s h o z kapcsolódó, egymást feltételező szabályok, h o g y az anyagi j o g i és eljárásjogi rendelkezések olyan speciális egységét jelentik, h o g y e rendelke­ zéseknek a Ptk.-ban t ö r t é n ő inkorporálása n e m lehetséges, m e r t az anyagi j o g i rendelkezésektől az eljárásjogi rendelkezések n e m k ü l ö n í t h e t ő k el. A védjegyoltalom is abszolút szerkezetű, negatív tartalmú j o g , mivel a törvény m e g h a t á r o z á s a szerint a kizárólagos használati j o ­ ga folytán a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki azt engedélye nélkül gazdasági tevékenysége k ö r é b e n használja, meg­ határozva egyúttal, h o g y m i m i n ő s ü l használatnak. ( V t . 1 2 . § ) Aki a törvény e m e g h a t á r o z o t t rendelkezéseinek megsértésével a védjegyet jogosulatlanul használja védjegybitorlást követ el.

eredő j o g o t engedményezés útján átruházhatja. A védjegybitorlás esetében érvényesíthető polgári j o g i igények a védjegyjogosult javára olyan követelést biztosítanak, amelyek engedményezéssel átruházhatók, és így azokat V t . 2 9 . §-ban m e g h a t á r o z o t t jogosul­ takon túlmenően az engedményes is érvényesítheti. (Legfelsőbb B í r ó s á g Pf. I V . 2 3 . 7 4 8 / 1 9 9 8 . , n e m közzétett eset.) A védjegytörvény I V . fejezete tartalmazza a használati szer­ ződésre v o n a t k o z ó rendelkezéseket, m e l y t ő l a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést n e m tiltja, és meg­ határozása szerint a n e m szabályozott kérdésekben a Ptk. rendel­ kezései az irányadók. A védjegy licenciaszerződés nevesített szerződéstípus, amely szerepelhetne a kötelmi j o g k ü l ö n ö s részében is, a z o n b a n a véd­ j e g y h e z fűződő j o g o s u l t s á g o k szabályozásával való egységesség­ re tekintettel célszerű, ha ez a rendezés a védjegytörvény kereté­ b e n történik. E vonatkozásban a speciális szabályozás indokát adja, h o g y m i n d a védjegyoltalom átruházására való szerződés, m i n d pedig a használati szerződés s e m m i s , ha a fogyasztók meg­ tévesztését eredményezné. Az 1 9 9 7 . évi X I . tv. a védjegyoltalmon t ú l m e n ő e n szabályoz­ za külön részben - anyagi és eljárásjogi rendelkezéseket egyaránt felölelve - a földrajzi jelzéseket és eredet-megjelöléseket, amelyek a kereskedelmi f o r g a l o m b a n földrajzi árujelzőként o l t a l o m b a n ré­ szesülhetnek. E j o g o s u l t s á g o k a védjegyjogosultság jellegének megfelelő ki­ zárólagos abszolút szerkezetű negatív tartalmú j o g o k és e árujel­ z ő k h ö z jellegüknél fogva ugyancsak n e m k a p c s o l ó d n a k a szelle­ mi alkotásokon keresztül a személyiségi j o g h o z . 3.3.

A

szerzői jog

A szerzői jognak a Ptk. tervezett kodifikációjával összefüggő vona­ lait kicövekeli a szerzői jogról szóló 1 9 9 9 . évi L X V I . tv. és annak miniszteri indokolásában kifejtett, e kérdést is érintő álláspontja. Nyilvánvaló, h o g y adott esetben n e m indulhatunk ki más né­ z ő p o n t b ó l , m i n t jogszabályalkotásunknak a n e m z e t k ö z i egyez­ m é n y e k b e n foglalt kötelezettségvállalással egybehangzó, a kérdés teljes szabályozását felölelő, n a g y f o r m á t u m ú produktumából. A törvény általános indokolása szerint: a szerzői j o g a széles é r t e l e m b e n vett polgári j o g b a tartozik. A szerzői j o g i szabályo­ zás vagyoni és személyi viszonyokat rendez. Sajátosságai, számos kizárólagos funkciója következtében mindazonáltal az i d ő k so­ rán fennálló elkülönülő jogterületté alakult m i n d a nemzetközi, m i n d a hazai jogrendszerünkben. A szerzői j o g i védelem abszo­ lút szerkezetű, negatív tartalmú kötelezettségeket állító viszony, a m e l y jellegében h a s o n l ó a tulajdoni viszonyhoz. T á r g y a azon­ ban szellemi alkotás, a m i a szerző személyiségéhez k ö t ő d ő j o g o ­ sultságok elismerését és oltalmát is jelenti. A szerző személyiségi, n e m vagyoni jogaival a t a n u l m á n y első felében foglalkoztam.

A védjegytörvény I I I . fejezete „A védjegyoltalom a vagyoni f o r g a l o m b a n " c í m alatt foglalkozik a jogutódlás, megterhelés, a közös védjegyoltalmi i g é n y és a közös védjegyoltalom kérdésével és e fejezetben m e g h a t á r o z z a , h o g y a védjegyhez k a p c s o l ó d ó és a védjegyoltalomból e r e d ő j o g o k átszállására, átruházására, m e g ­ terhelésére, valamint a k ö z ö s védjegyoltalmi igényre és a k ö z ö s védjegyoltalomra a t ö r v é n y b e n n e m szabályozott kérdésekben a P t k . rendelkezései a z irányadók. ( V t . 2 2 . § )

A törvény elvileg a személyhez fűződő és vagyoni j o g o k egy­ ségéből kiindulva alapszabályozásként rögzíti, h o g y a vagyoni j o ­ g o k n e m ruházhatók át. E z e n általános szabály alól azonban ki­ vételt tesz azzal, h o g y a vagyoni j o g o k törvényben m e g h a t á r o z o t t esetekben és feltételekkel átruházhatók és átszállhatnak. Így e ki­ vétel alapján elválnak a vagyoni j o g o k a munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseként a l k o t o t t m ű , a szoftver, az adattár és a reklámozás céljára megrendelt mű esetében, valamint a megfil­ mesítési szerződés alapján, és a vagyoni j o g o k r a is kiterjedő jog­ utódlás következik be az ún. együttesen l é t r e h o z o t t műveknél.

A polgári joggal való szoros kapcsolatra utal a törvény hatály­ balépése óta m e g h o z o t t bírói döntés, amikor megállapítja, h o g y bár a védjegytörvény szerint a bitorlásból eredő igények érvénye­ sítésére a védjegyjogosult és a védjegylajstromba bejegyzett hasz­ náló a jogosult ( V t . 2 9 . § ) , azonban az ítélet megállapítása szerint e rendelkezések n e m kogens jellegű törvényi rendelkezések, és a V t . 2 2 . §-a alapján a védjegyjogosult a védjegybitorlásból eredő igényt a Ptk. 3 2 8 . § ( 1 ) bekezdése alapján m i n t védjegyoltalomból

A törvény miniszteri indokolása foglalkozik a felhasználási szerződések és a Ptk. kapcsolatával. A felhasználási szerződések­ nek a Ptk.-ban önálló szerződéses típusként való nevesítésére j e ­ lenleg s e m szükség, s e m lehetőség nincs. A P t k . a z o n b a n termé­ szetszerűleg a felhasználási szerződések háttérszabálya marad, és a szerzői j o g i törvényben n e m szabályozott kérdésekben a P t k . rendelkezései az irányadók. Például a P t k . 2 0 5 . §-a értelmében a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges vagy bármelyikük

által lényegesnek m i n ő s í t e t t kérdésekben való megállapodása szükséges. Ha a felhasználási szerződés általános szerződési fel­ tételek alapján j ö n létre, a Ptk.-nak az ilyen, általános feltételek­ re v o n a t k o z ó rendelkezései az irányadók. A szerzői j o g i törvény sajátossága, h o g y azokra az esetekre, a m i k o r háttérszabályként a Ptk.-t kell alkalmazni, az erre vonat­ k o z ó sajátos eltérésre ö n m a g a tartalmaz rendelkezéseket. Így a szerződések értelmezésére v o n a t k o z ó általános P t k . sza­ bályt kiegészíti azzal, h o g y a szerző számára kedvezőbb értelme­ zést kell elfogadni, ha a felhasználási szerződés tartalmi elemei n e m állapíthatók m e g egyértelműen. Az Szjt. 4 8 . §-a a Ptk.-nak a szerződés bírói módosítására vonat­ kozó rendelkezését egészíti ki a felhasználási szerződésekkel kapcso­ latban azzal, h o g y a bíróság a polgári j o g általános szabályai szerint akkor is módosíthatja a szerződést, ha a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéséhez fűződő lényeges, j o g o s érdekét azért sérti, m e r t a mű felhasználása iránti igénynek a szer­ ződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt fel­ t ű n ő e n m e g n ő a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség. A szerzői j o g r ó l szóló törvényt a t ö b b i szellemi alkotásról szóló törvénytől megkülönbözteti az a szerzői j o g b ó l fakadó sajátosság, h o g y nincs külön eljárásjogi része, mivel a szerzői j o g i oltalom az alkotás létrejöttével együtt ex lege, n e m pedig hatósági eljárás útján h o z o t t határozattal keletkezik. A szerzői j o g i oltalom ugyanakkor a művet a maga eredeti létrejött formájában védi, védve annak integ­ ritását. Az oltalom n e m a hatósági eljárás során, a szellemi alkotás­ h o z fűződően m e g a d o t t oltalmi körhöz kapcsolódik. A t ö b b i jogosultságnál utaltam az anyagi és eljárásjogi szabá­ lyozás szoros összefüggésére, amely m á r ö n m a g á b a n is kizárná e j o g o s u l t s á g o k n a k önálló szabályozás helyett a P o l g á r i Törvény­ könyvbe való integrálását. A szerzői j o g , ahol a fenti s z e m p o n t n e m érvényesül, a z o n b a n - beleértve a szomszédos j o g o k a t és azoknak sokrétűségét - valóban a polgári j o g o n belül ö n á l l ó sza­ bályozást igénylő területté alakult, a m i n e k szükségessége a tech­ nika (digitális, elektronikus technika, m u l t i m é d i a , szoftverek) fejlődésével csak f o k o z ó d n i fog. 3.4.

A

nyilvánosságra

nem

hozott

adatok

védelme

S o k o l d a l ú kodifikációs megközelítést igényel a j o g n a k az a szeg­ m e n s e , ami jelenleg részben a k n o w - h o w védelem, részben a ti­ tokvédelem j o g c í m é n kerül szabályozásra. A Ptk. 8 1 . §-a alapján személyhez fűződő j o g o t sért, aki a le­ véltitkot megsérti, t o v á b b á a m a g á n t i t o k , ü z e m i vagy üzleti titok b i r t o k á b a j u t és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza, vagy az­ zal egyéb m ó d o n visszaél. A visszaélés k ö r é b e tartozik a jogosulatlan felhasználás vagy il­ letéktelen személy részére t ö r t é n ő hozzáférhetővé tétel. Az üzleti, üzemi titkot, amely jelentős értékkel bíró vagyont je­ lenthet, a jelenlegi Polgári Törvénykönyv a vagyoni jellegétől telje­ sen elkülönítetten, csak a személyiségi j o g szférájában szabályozza. A szellemi a l k o t á s o k h o z fűződő védelem k ö r é b e n jelöli m e g a know-how-t a Ptk. 8 6 . § ( 4 ) bekezdése, m e l y szerint a személye­ ket védelem illeti m e g a vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szer­ vezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében. A védelem a m e g k e z d e t t vagy tervbe vett hasznosítás esetén a közkinccsé vá­ lásig áll fenn. [ P t k é . I I . 4. § ( 1 ) bek.] A P t k . 8 6 . § ( 4 ) bekezdésében foglalt törvényi meghatározás­ sal jelöli m e g az a d o t t rendelet alkalmazásában a know-how-t a t e c h n o l ó g i a átadási megállapodások egyes csoportjának a ver­ senykorlátozási tilalom alóli mentesítéséről szóló 8 6 / 1 9 9 9 . (VT. 1 1 . ) K o r m . sz. rendelet 4 . §-a. Az üzleti t i t o k törvényi meghatározását adja a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1 9 9 6 . évi L V I I . tv. (továbbiakban: T p t v . ) 4 . § ( 3 ) bekezdése, mely szerint üzleti t i t o k a gazdasági tevékenységhez k a p c s o l ó d ó m i n d e n olyan tény, i n f o r m á c i ó , megoldás, vagy adat, m e l y n e k t i t o k b a n maradásához a j o g o s u l t n a k m é l t á n y o l h a t ó érdeke fűződik, és

amelynek titokban tartása érdekében a j o g o s u l t a szükséges in­ tézkedéseket m e g t e t t e . A Tpvt. 4. § ( 4 ) bekezdése é r t e l m é b e n tilos az üzleti titkot tisztességtelen m ó d o n megszerezni, azt felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni, vagy nyilvánosságra h o z n i . A T R I P S - E g y e z m é n y 3 9 . cikke a „ S z e l l e m i tulajdon" fejezeté­ b e n így rendelkezik - a P U E 2. C i k k é b e n foglaltakra utalással -, hogy a természetes vagy j o g i személyeknek l e h e t ő s é g e t kell adni, h o g y a j o g o s a n ellenőrzésük alá t a r t o z ó i n f o r m á c i ó k a tisztes­ séges kereskedelmi gyakorlattal ellentétes m ó d o n (szerződéssze­ gés, bizalmas közlés megsértése és szerződésszegésre való rábí­ rás, nyilvánosságra n e m h o z o t t a d a t o k o l y a n h a r m a d i k felek általi megszerzése, akik tudták, vagy z ö m m e l saját hanyagságuk folytán elmulasztották megtudni, hogy a megszerzés m a g á b a n foglalja az ilyen gyakorlatot is) hozzájárulásuk nélkül m á s o k ál­ tal való megszerzését vagy felhasználását és nyilvánosságra hoza­ talát megakadályozzák mindaddig, a m í g az ilyen i n f o r m á c i ó - titkos a b b a n az értelemben, h o g y m i n t egységes egész vagy elemei bármely megjelenése és összeállítása általánosan n e m ismert, vagy könnyen n e m i s m e r h e t ő m e g az olyan k ö r ö k b e n m o z g ó személyek számára, akik rendes k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t az említett információval foglalkoznak; -

kereskedelmi értékkel rendelkezik, mivel titkos; és

- titokban tartása érdekében az adatok felett ellenőrzés gyakor­ lására feljogosított személy a k ö r ü l m é n y e k h e z képest ésszerű lépést tett. E titok kérdését azért b o c s á t o t t a m előre, m e r t a Ptk. 8 6 . § ( 4 ) bekezdésben foglalt k n o w - h o w m e g h a t á r o z á s n a k n e m fogalmi e l e m e a titok. A z E u r ó p a i B i z o t t s á g 1 9 9 6 . j a n u á r 3 1 - i 2 4 0 / 9 6 . E K . sz. ren­ delete a technológiai transzfer csoportmentesítésével kapcsolat­ ban a k n o w - h o w fogalmi e l e m é t ú g y határozza m e g , h o g y azt olyan műszaki információk együttesének jelöli m e g , amely tit­ kos, lényeges és bármiféle megfelelő f o r m á b a n azonosított. 5 Egybevetve a T R I P S é s a z E U m e g h a t á r o z á s o k a t következik, hogy a titkosság adja a lényeges és a z o n o s í t h a t ó ismereteknek a kereskedelmi értéket, amelynek révén az ilyen ismeretek birtoko­ sa o l t a l o m r a tarthat igényt. A jelenlegi törvényi szabályozásunk ennél sokkal szélesebb k ö r b e n vonja m e g a k n o w - h o w védelmét. V o l t a k é p p e n minden műszaki, gazdasági és szervezeti ismeretre és tapasztalatra vonat­ kozik, ami m é g nem vált közkinccsé. A törvénynek az a meghatá­ rozása, hogy a megkezdett vagy tervbe vett hasznosítással kezdő­ dik az oltalom, álláspontom szerint a védelemre való jogosultság bizonyíthatóságát, azonosíthatóságát kívánja kifejezésre juttatni. A z azonosíthatóság követelményét, fogalmát a z E U rendelet részletesebben fejti ki. E szerint az azonosítottság azt jelenti, hogy a k n o w - h o w oly m ó d o n van leírva vagy feljegyezve, a m i lehetővé teszi annak iga­ zolását, hogy eleget tesz a titkosság és lényegesség követelményé­ nek, és lehetővé teszi annak a biztosítását, hogy a licenc átvevőjét saját technológiájának a hasznosításában ne korlátozzák méltány­ talanul. A z o n o s í t o t t lehet a licencia megállapodásban vagy külön o k m á n y b a n kifejtett, vagy bármilyen m á s megfelelő formában feljegyzett k n o w - h o w legkésőbb akkor, a m i k o r átruházzák vagy röviddel azt követően feltéve, ha ez az elkülönült o k m á n y vagy más feljegyzés szükség esetén hozzáférhetővé tehető. A jelenlegi k n o w - h o w meghatározás védelem alá helyez min­ den hasznosítható ismeretet, a m i m é g n e m vált közkinccsé. A szabályozás tehát lényegileg a b b ó l a k n o w - h o w k o n c e p c i ó ­ b ó l indul ki, h o g y bármilyen ismeret, tapasztalat - tekintet nél­ kül annak jellegére - értékesíthető, h a s z n o s í t h a t ó , mivel bármely ismeretet, tapasztalatot harmadik személy, alti nincs ennek az is­ m e r e t n e k a birtokában hajlandó m e g v e n n i , m e r t gazdaságilag kedvezőbb részére az ellenérték fizetésével t ö r t é n ő megszerzés, m i n t a saját e r ő b ő l t ö r t é n ő kikísérletezés, kifejlesztés. A know-how-t tehát akkor foghatjuk fel a legtágabb értelem­ ben, ha arról m i n t értékesíthető áruról beszélünk. A k n o w - h o w

f o g a l o m meghatározása során a z o n b a n e széles értelemben vett f o g a l o m t ó l m e g kell k ü l ö n b ö z t e t n ü n k , h o g y fennállnak-e a k n o w - h o w oltalmának is az előfeltételei. M á s tehát az értékesíthetőség és az oltalomképesség. A m e n n y i b e n a szellemi tulajdon k ö r é b e n jelöljük ki a k n o w h o w jogrendszeri helyét - és e n n e k a területén belül a titkos, nyilvánosságra n e m h o z o t t adatok védelmével összefüggésben - , a k n o w - h o w meghatározásnál m e g f o n t o l a n d ó , h o g y n e m szük­ séges-e a jelenlegi törvényi k n o w - h o w fogalmat szűkíteni. E fogalmi szűkítés n e m akadályozná m e g , h o g y bárki a bir­ t o k á b a n lévő bármilyen i s m e r e t e t , tapasztalatot, tudást - m é g akár az esetben is, ha az k ö z k i n c s e t képez - értékesítsen harma­ dik személynek, aki azzal n e m rendelkezik. E z é r t érvényesnek t e k i n t h e t ő a k ö z k i n c s e t k é p e z ő i s m e r e t e k n e k a szerződéses át­ adása is, mivel nincs m i n d e n k i valamennyi közkincs ismereté­ b e n és bárki választhatja a k ö z k i n c s e t k é p e z ő ismerethez való hozzáférésnek azt a m ó d j á t , h o g y azt h a r m a d i k személytől m e g ­ szerzi. Az így szerződésileg á t a d o t t i s m e r e t e t a megszerző személyen kívül bárki jogszerűen felhasználhatja. A jogellenes b e h a t á s o k elől o l t a l o m r a érdemes szellemi tulaj­ d o n n a k csak azokat az i s m e r e t e k e t tekinthetjük, amelyek n e m az általánosan elsajátított, vagy elsajátítható ismereteknek kézenfek­ v ő megvalósult következményei, h a n e m amelyek olyan m ó d o n kerültek saját kifejlesztésre, h o g y h a r m a d i k személyek részére ne váljanak nyilvánvalóan felismerhetővé, hozzáférhetővé. A z E U fent hivatkozott rendelete a t i t o k fogalmát az alábbiak szerint határozza m e g : A titok azt jelenti, h o g y a k n o w - h o w c s o m a g együttesen vagy összetevőinek pontos rendszerét és összeállítását tekintve általá­ n o s a n n e m ismert vagy n e m k ö n n y e n hozzáférhető, e b b e n rejlik az értéke, és a titkosság n e m k o r l á t o z ó d i k arra a szűk értelmezés­ re, h o g y a k n o w - h o w m i n d e n egyes összetevőjének a k n o w - h o w j o g o s u l t üzletén kívül teljesen i s m e r e t l e n n e k vagy beszerezhetetlennek kell lennie. A j o g i i r o d a l o m b a n vitás, h o g y lehet-e a k n o w - h o w tulajdo­ náról beszélni. A francia j o g i i r o d a l o m b a n van olyan tekintélyes álláspont (Mathely), amely szerint lehet a k n o w - h o w tulajdoná­ ról beszélni; m á s o k szerint viszont a tulajdonról csak a szaba­ dalmi oltalom esetén lehet beszélni, a k n o w - h o w védelem csak tulajdonba vétel nélküli birtokolásra vonatkozik, amelyet a bir­ tokvédelmi szabályok alapján lehet védeni. Bobrovszky J e n ő a k n o w - h o w lényegadó jellemzőjét az aláb­ biakban foglalja össze: -

információ, ismeret, tapasztalat, a m e l y a gyakorlatban alkalmazható (műszaki, szervezési, gazdasági, üzleti j e l l e g ű ) ,

-

lényeges (értékes, h a s z n o s ) ,

-

titkos vagy egyéb o k b ó l k o r l á t o z o t t a n hozzáférhető. F i g y e l e m m e l arra, h o g y a k n o w - h o w o l t a l m á t az üzleti titok­ védelem k ö r é b e vonja, e n n e k lényeges j e l l e m z ő i t az alábbiak sze­ rint határozza m e g :

-

relatíve kizárólagos jellegű hasznosítási j o g , amely csak az is­ m e r e m e k más által való j o g t a l a n elsajátítása, felhasználása, nyilvánosságra hozatala ellen ad fellépési lehetőséget, tehát de facto birtokhelyzetet véd, állami aktus (regisztráció) nélkül (Bobrovszky: Iparjogvédelem és csúcstechnika; Országos Találmá­ nyi Hivatal kiadványa 1 9 9 5 . 1 3 2 . o . ) .

R á m u t a t továbbá, h o g y a k n o w - h o w védelem esetén lényegi­ leg a szellemi javak b i r t o k v é d e l m é n e k egyik megnyilánulásáról van szó. Ez az o l t a l o m a szabadalom által nyújtott o l t a l o m m a l s z e m b e n azért relatív jellegű, m e r t a szabadalom az oltalmi i d ő tartama alatt védi a szabadalmast attól, alti a megoldást, ismere­ tet tőle függetlenül feltalálta, kifejlesztette, vagy aki azt reverse engineering útján visszafejtette. E relatív birtokvédelem a z o n b a n n e m jelent szükség szerint értékkülönbséget a szabadalmazott m e g o l d á s és a titkos ismeret­ anyag k ö z ö t t .

E l ő f o r d u l , h o g y a feltaláló éppen azért n e m kér szabadalmat találmányára, m e r t n a g y o b b védettséget r e m é l a találmány titkos kezelésétől, m i n t a m i k o r a szabadalmi o l t a l o m b a n bízva a szaba­ dalmi o l t a l o m fejében az ismeretanyagot közzéteszi. A szabadalmazott találmányokhoz is számtalan olyan ismeret­ anyag k ö t ő d h e t , melyek a szabadalmi i g é n y p o n t o k b ó l és a sza­ badalmi okiratból n e m t ű n n e k ki, azonban elősegítik a találmány leggazdaságosabb és legcélszerűbb megoldását anélkül, h o g y a találmány szabadalmazhatóságának szükségszerű előfeltételei lennének. E z é r t a feltaláló ezeket inkább t i t o k b a n tartja és a sza­ b a d a l o m hasznosítási szerződések keretében adja át megfelelő b i z t o s í t é k o k kikötésével a licenciavevőnek. A fentiekből a kodifikáció s z e m p o n t j á b ó l következik: A P t k . 8 6 . § ( 4 ) bekezdésben foglalt m e g h a t á r o z á s helyett a szellemi tulajdonjogok k ö r é b e v o n a n d ó o l t a l o m k é p e s műszaki ismeretek esetében feltétlenül szükséges, h o g y az oltalomképes­ ség előfeltétele és a meghatározás része legyen a titkosság is. F i g y e l e m m e l arra, h o g y ezek az oltalomképes műszaki, gazda­ sági ismeretek a gazdasági f o r g a l o m n a k a részei, m e g f o n t o l a n d ó , h o g y a P t k . a szabadalom hasznosítási szerződések analógiájára ne szabályozza-e a különös részben a k n o w - h o w hasznosítási szerződéseket m i n t új nevesített szerződéstípust. F i g y e l e m m e l arra, h o g y a k n o w - h o w fogalmi k ö r é t az eddigi m e g h a t á r o z á s h o z képest szűkítjük, felülvizsgálandó a Ptk. 8 7 . § ( 4 ) bekezdése, amely a k n o w - h o w j o g o s u l t a k a t csak annak köve­ telésére j o g o s í t j a , h o g y az elsajátító vagy felhasználó részeltesse ő k e t az elért eredményben. Ö s s z h a n g b a n a szerzői jogi-, szabadalmi- és védjegybitorlás szankcióival, a d o t t esetben is indokolt, h o g y a k n o w - h o w j o g o ­ sultja az általános polgári kártérítési szabályokon felül a jogsér­ tőnél keletkezett gazdagodásra is igényt tarthasson.

V.

Összefoglalás

A fent kifejtettek alapján a jelenlegi elkülönült szabályozás fenn­ tartását j a v a s o l o m . A P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v e speciális törvények háttérszabálya, a m e l y irányadó a speciális törvényekben n e m szabályozott kér­ désekben. F i g y e l e m m e l arra, h o g y — m i n d a külön törvényi rendelkezések, m i n d pedig az ezek alapján kialakult bírói gyakorlat ezen o l t a l m a z o t t j o g o k va­ g y o n j o g i vonatkozásait rendezi, és e j o g o s u l t s á g o k általában abszolút szerkezetű, negatív tartalmú j o g o k , és e jellegükre épül a vagyoni f o r g a l o m b a n való részvételük, t o v á b b á -

a n e m z e t k ö z i egyezmények az oltalmi j o g o k a t a szellemi tulaj­ don fogalmaként jelölik m e g , i n d o k o l t a Ptk. tulajdoni fejezetében önálló c í m k é n t a szellemi tulajdon fogalma alatt megjelölni e j o g o k a t .

T a r t a l m i l a g az lenne i n d o k o l t , ha P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v „szellemi tulajdonjog" fejezetben nevesítetten felsorolná e j o ­ gosultságokat, az egyes j o g o s u l t s á g o k vonatkozásában csupán jelzés értékű, az alapvető tartalmat m e g a d ó meghatározással, szerkezetileg olyan m ó d o n , m i k é n t a Ptk. 1 2 . §-a m e g h a t á r o z z a a j o g i személyiségű gazdasági társaságokat, illetve a P t k . 3 3 8 / A - C . §-ai az értékpapírokról szólnak. Az új P o l g á r i T ö r v é n y utalna arra, h o g y a m e n n y i b e n az egyes j o g i n t é z m é n y e k e t szabályozó törvények eltérő rendelkezést n e m tartalmaznak, ú g y a Ptk. rendelkezései az irányadók. B á r a spe­ ciális törvények általában megjelölik, h o g y az általuk n e m szabá­ lyozott kérdésekben a P t k . az irányadó, m é g i s a teljes logikai zártság érdekében szükséges, h o g y a Ptk. ezekről a „ S z e l l e m i tu­ lajdon" fejezetben rendelkezzék. A törvény a személyiségi j o g o k fejezetében a teljesség érdekében pedig tartalmazza, h o g y a szellemi tulajdon alkotásához fűződő személyi j o g o k a törvény védelme alatt állnak. Dr.

Bacher

Vilmos

JEGYZETEK 1

2 3

Az 1998. évi IX. tv.-ben kihirdetett „Az Általános Vám és Kereskedelmi Egyezmény" (GATT) keretében 1. C) Mellékletében foglalt „Megállapo­ dás a Szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól" (továbbiak­ ban: TRIPS-Egyezmény) a szellemi tulajdon elnevezést használja és preambulumának e) pontjában deklareja annak elismerését, hogy „a szellemi tulajdonjog magánjog". Lásd TRIPS-Egyezmény. Nemzetközileg elismert standard mű: N. R. Cornish: Intellectual Property (Sweet & Maxwell, London, third edition, 1996).

4

5

A Ptk. 4 1 2 . § (3) bekezdése értelmében a kutatási szerződés esetében a fe­ lek kiköthetik, hogy a jogi oltalomban részesített szellemi alkotások tekin­ tetében a rendelkezés joga a megrendelőt illeti. Ebből tehát következik, hogy ez esetben, ha szabadalmazható találmányi megoldás jön létre, a sza­ badalom bejelentésére a megrendelt jogosult. Az irányadó magyar szöveg, „Az Európai Közösségek Jogszabályainak Gyűjte­ ménye" c. kiadványból (Unió Kiadó, 2. kötet).

Hírek

Beszámoló

a Polgári Törvénykönyv „Személyek" címé részével foglalkozó Munkabizottságának 2000. június 15. napján tartott üléséről Az ülés napirendjén dr. Kozma G y ö r g y „Az egyesületek j o g i sza­ bályozása de lege ferenda" c í m ű tanulmányának, illetve dr. Wellmann G y ö r g y „A P t k . „ S z e m é l y e k " része és a G t . kapcsoló­ dási p o n t j a i r ó l " szóló m u n k a a n y a g á n a k vitája szerepelt. A tanulmányok tárgyalását m e g e l ő z ő e n dr. Petrik F e r e n c a munkabizottság vezetője a d o t t tájékoztatást a kodifikáció jelenle­ gi helyzetéről, kiemelve a Kodifikációs F ő b i z o t t s á g azon dönté­ sét, h o g y az új Ptk. relatív önállósággal rendelkező könyvekből épül majd fel. A „ S z e m é l y e k " részben a j o g i személyek általános szabályai kapnak helyet, így az egyes j o g i személyekről szóló rész csak a különös előírásokat tartalmazza. Azt a véleményét fejtette ki, hogy a m e n n y i b e n a társasági j o g is a P t k . külön könyveként nyer szabályozást, úgy az egyesületi szabályozásnak - m i n t az em­ beri társulások arche típusának - is külön könyvet kell szentelni. Dr. Kozma G y ö r g y az egyesületekről írt tanulmányát azzal b o c s á t o t t a vitára, h o g y annak m e g í r á s a k o r m é g lényeges kon­ cepcionális kérdések vártak eldöntésre, amelyek n e m tették lehe­ tővé, h o g y szövegszerű javaslatot tegyen. H a n g s ú l y o z t a , hogy az egyesületi szabályok Ptk-beli kodifikációja feltételezi az egyesü­ lési j o g r ó l szóló törvény alapvető átdolgozását. A t a n u l m á n y a P o l g á r i és politikai j o g o k n e m z e t k ö z i egyez­ s é g o k m á n y á n a k 1 1 . cikkét idézve megállapítja, hogy az egyesü­ lés szabadságjoga az á l l a m p o l g á r o k számára állami beavatkozás nélkül biztosítja annak lehetőségét, h o g y k ü l ö n b ö z ő c é l o k eléré­ se érdekében szervezeteket h o z z a n a k létre, illetve m á r létrejött ö n k é n t e s c s o p o r t o k h o z csatlakozzanak. A z egyesülési j o g törté­ n e t é t vizsgálva kiemelte, hogy hosszú és b o n y o l u l t t ö r t é n e l m i fo­ lyamat e r e d m é n y e k é n t a r ó m a i j o g m á r tartalmazta azokat az elemeket, amelyek a m o d e r n j o g r e n d s z e r e k b e n az egyesület sza­ bályozását jellemzik. Így célja n e m ellenkezhetett a fennálló tör­ vényekkel, ügyintéző és képviselő szervekkel rendelkezett, alap­ szabályban m e g h a t á r o z o t t szabályok szerint m ű k ö d ö t t , vagyona függetlenült a t a g o k vagyonától. R á m u t a t o t t arra, h o g y m í g az egyesülési alapjog a XVIII. század végén és a X I X . század elején az egyén, a polgár számára f e n n t a r t o t t j o g volt, napjainkban a jogrendszerek t ö b b s é g é b e n - így a m a g y a r j o g b a n is - a j o g i sze­ mélyek is élvezhetik az egyesülési szabadságot. Az egyesülési j o g r ó l szóló 1 9 8 9 . évi I I . törvény ( a továbbiakban: E t v . ) alapve­ tő szabályozási p r o b l é m á j á n a k azt látja, hogy az E t v . gyűjtőkate­ g ó r i a k é n t a társadalmi szervezetet jelölte m e g , m í g a polgári j o g az egyesületet tekinti h a g y o m á n y o s a n m a g á n j o g i jogalanynak. A társadalmi szervezet és az egyesület mesterséges szétválasztá­ sának szabályozási ellentmondásait a m a i napig n e m sikerült eredményesen feloldani. Álláspontja szerint az összefoglaló elne­ vezéssel társadalmi szervezetként szabályozott szervezetek d ö n t ő súlyban egyesületként j ö n n e k létre és m ű k ö d n e k , így társadalmi szervezetként való megnevezésük szakmai érvekkel n e m támaszt­ h a t ó alá. Kétségkívül léteznek olyan állampolgári szervezetek, amelyek n e m v o n h a t ó k e b b e a k ö r b e , e l t é r ő sajátosságaik és cél­ jaik m i a t t , a z o n b a n ezeket a reájuk j e l l e m z ő elnevezéssel és m ű ­

ködési szabályokkal kell a j o g r e n d s z e r b e b e é p í t e n i (pl. pártok, szakszervezetek). E z e k az eltérő jellegzetességek azonban n e m a m a g á n j o g i szférában a polgári j o g i k a p c s o l a t o k b a n jelentkeznek, h a n e m közjogi, alkotmányossági k ö z e g b e ágyazva. A közjogi szabályok pedig a j o g i személyek k ü l ö n ö s típusait szabályozó kü­ l ö n jogszabályokban nevesítve i n d o k o l t elhelyezni. Az egyesüle­ t e k létrejöttének szabályait, illetve az a h h o z kapcsolódó bírói gyakorlatot áttekintve felvetette, hogy n e m i n d o k o l t az egyesü­ let jogi személyiséget elnyerő szervezeti egységét kivonni a bíró­ sági nyilvántartásba vételi kötelezettség alól. E z e k n e k az önálló szervezeteknek is bírósági nyilvántartásba vételhez kellene k ö t n i a j o g i személyiség elnyerését. A t a n u l m á n y az egyesület törvé­ nyes céljára v o n a t k o z ó b í r ó i gyakorlat összegzését k ö v e t ő e n megállapítja, h o g y az egyesületnek, m i n t a j o g i személyek egyik fajtájának nincs olyan speciális jellegzetessége, amely céljának Ptk.-beli külön szabályozását igényelné. Az egyesületet szabályo­ zó külön jogszabályban azokat a törvényes korlátokat kell meg­ határozni, amelyek egyben az egyesülési j o g gyakorlásának al­ k o t m á n y o s kereteit is kijelöli. E z e k a z o n b a n n e m polgári j o g i szabályok, h a n e m alkotmányossági k ö z j o g i kérdések, így Ptk.beli szabályozást n e m igényelnek. Az egyesület alapszabálya tar­ talmi elemei vonatkozásában megállapította, h o g y azok mind­ egyikéhez olyan jogértelmezéseket m u n k á l t ld a bírói gyakorlat, amelynek ismerete nélkül a nyilvántartásba vétel, a j o g i személyi­ ség elnyerése akadályokba ütközhet. Részletesen elemezte a név­ kizárólagosság, a névvalódiság és névszabatosság elvét, az egye­ sület szervezetére, illetve vagyonára v o n a t k o z ó alapvető bírói döntéseket, majd összegezve megállapította, hogy e körben az egyesületekre v o n a t k o z ó speciális - a j o g i személyekre v o n a t k o z ó általános szabályoktól eltérő - szabály felállítása szükségtelen. Az egyesület megszűnésével kapcsolatban az alábbi jogalkal­ mazási kérdéseket fogalmazta m e g : -

n e m egyértelmű, h o g y az egyesület ö n k é n t e s megszűnése a legfelsőbb szerv határozatával, vagy a bíróság nyilvántartásból való törlésével történik-e;

-

végbe mehet-e az egyesület m e g s z ű n é s e jogutódlás mellett;

-

az egyesület megszűnése esetén milyen felszámolási eljárást kell lefolytatni;

-

hogyan szűnhet m e g az egyesület akkor, ha az egyesület tag­ jai érdektelenség vagy m á s ok m i a t t beszüntetik az egyesület m ű k ö d t e t é s é t anélkül, h o g y a legfelsőbb szerv az egyesület fel­ oszlásáról határozna.

A t a n u l m á n y b a n kifejtett álláspont szerint a bírói gyakorlat önkéntes megszűnés esetében a m e g s z ű n é s t a legfelsőbb szerv határozatához k ö t i és azt a nyilvántartásban csak regisztrálja. A j o g u t ó d l á s mellett t ö r t é n ő megszűnés eseteit a bírói gyakorlat a más egyesülettel t ö r t é n ő egyesülés, átalakulás, szétválás formá­ j á b a n elfogadja. A felszámolást n e m a Cstv. szabályai szerint kell lefolytatni, ezért a nyilvántartást v e z e t ő bíróságnak e b b e n az el­ járásban a felszámolás befejezését n e m kell bevárni, a vagyoni

kérdések rendezése n e m tartozik e bíróság hatáskörébe. A hatá­ lyos m a g y a r szabályozás szerint, ha az egyesület n e m működik, a képviselő bejelentése alapján a nyilvántartásból t ö r ö l n i n e m le­ het. Az egyesület m e g s z ű n é s é n e k megállapítása iránt az ügyész­ nek kell pert indítania. Összességében a tanulmány azt az állás­ p o n t o t foglalja el, h o g y az egyesület megszűnésének Ptk.-beli szabályai részben hiányosak, részben feleslegesek, m e r t az L t v . egyes szabályait ismétlik m e g . Ez a szabályozás a gyakorlatban vagyoni visszaélésekre nyújt lehetőséget és bizonytalanságot kelt a gazdasági f o l y a m a t o k b a n is. M i u t á n a M u n k a b i z o t t s á g a tanulmányt megvitatta, annak alapján az alábbi állásfoglalásokat fogadta el: 1. A P t k . j o g i személyekre v o n a t k o z ó szabályaiban m i n d e n j o ­ gi személyre kiterjedő hatállyal m e g kell állapítani a megalakulás­ ra, képviseletre, jogképességre, megszűnésre stb. v o n a t k o z ó álta­ lános rendelkezéseket o l y m ó d o n , h o g y lehetővé kell tenni a j o g i személyek egyes fajtáira v o n a t k o z ó eltérő szabályok külön jogsza­ bályban t ö r t é n ő szabályozását. A jelenlegi szabályozásban fellel­ h e t ő indokolatlan eltéréseket m e g kell szüntetni és m e g h a t á r o z o t t rendező elvek szerint - a h o l lehetséges és jogdogmatikailag alátá­ masztható - m i n d e n j o g i személyre érvényes, azonos szabályokat kell m e g a l k o t n i . Az egyesület vonatkozásában ennek megfelelően vizsgálni kell, h o g y a nyilvántartásba vétel, képviselet, megszűnés stb. tekintetében m e n n y i b e n i n d o k o l t az eltérő szabályok fenntar­ tása. M e g í t é l é s ü n k szerint ezek a kérdések az új Ptk.-ban m i n d e n j o g i személy esetében a z o n o s m ó d o n szabályozhatók. 2. A Ptk.-ban n e m i n d o k o l t az egyes j o g i személyek nevesített felsorolása és rájuk k ü l ö n szabályok megalkotása; az általános rendelkezések kibővítése m e l l e t t a j o g i személyek egyes fajtáira a speciális rendelkezéseket külön jogszabályokban kell m e g a l k o t n i . 3. A gyűjtőkategóriaként m e g a l k o t o t t társadalmi szervezet fenntartását n e m tartjuk szükségesnek. Az egyesülési j o g gyakor­ lásának általános szervezeti formájaként hagyományosan kiala­ kult egyesületet javasoljuk szabályozni azzal, h o g y a személy­ egyesülések speciális fajtáira (pl. párt, szakszervezet) külön tör­ vényeket kell alkotni. 4. Az egyesületnek, m i n t a j o g i személyek egyik fajtájának megítélésünk szerint nincs olyan speciális sajátossága, amely a P t k . j o g i személyekre v o n a t k o z ó általános szabályai közé - az egyesületre v o n a t k o z ó - k ü l ö n rendelkezés felvételét tenné szük­ ségessé. Az egyesületre v o n a t k o z ó a n az új Ptk. rendelkezéseivel összehangolt k ü l ö n t ö r v é n y megalkotása indokolt, amelyben a bírói gyakorlat alapján feltárt hiányosságok is kiküszöbölhetők. 5. M e g kell vizsgálni, h o g y a gazdasági visszaélések m e g e l ő ­ zése é r d e k é b e n m e n n y i b e n terjeszthetők ki a felszámolási eljá­ rás szabályai az e g y e s ü l e t m e g s z ü n t e t é s é n e k olyan eseteire, a m i k o r fizetésképtelenség m i a t t az egyesület tevékenységét m i n t j o g i s z e m é l y n e m tudja t o v á b b folytatni. E g y é b m e g s z ű ­ nési m ó d o k b a n szükséges a végelszámolás szabályainak az al­ kalmazását is e l ő í r n i azzal, h o g y az egyesület m e g s z ü n t e t é s é t e r e d m é n y e z ő j o g i aktust k ü l ö n t ö r v é n y b e n e g y é r t e l m ű e n m e g kell h a t á r o z n i . 6. Ha a j o g i személyiség elnyerésének törvényes feltételeit s e m a bíróság, sem más állami szerv n e m vizsgálja, kétségessé válhat, hogy az egyesület szervezeti egysége megfelel-e azoknak a krité­ r i u m o k n a k , amelyeket a törvény a j o g i személyiség elnyeréséhez támaszt. E z é r t n e m i n d o k o l t az egyesület j o g i személyiséget el­ nyerő szervezeti egységét kivonni a bírósági nyilvántartásba vé­ teli kötelezettség alól, e z e n önálló szervezetek j o g i személyisége elnyeréséhez bírósági nyilvántartásba vételi kötelezettséget kell előírni. A gazdasági f o r g a l o m biztonságának érdekében i n d o k o l t lehet az „anyaegyesület" kezesi felelősségének előírása. Dr. Wellmann G y ö r g y hangsúlyozta, h o g y n e m tanulmányt, h a n e m m u n k a a n y a g o t készített, amelynek célja n e m a P t k . és a G t . összefüggéseit tematikusan feldolgozó dolgozat készítése volt, h a n e m csupán problémafelvetés. A m u n k a a n y a g utal arra, hogy a P t k . és a G t . ütközési p o n t ­ jainak egy része n e m tartozik a „ S z e m é l y e k " M u n k a b i z o t t s á g

kompetenciájába, h a n e m főként a k ö t e l m i j o g o t érintik (pl. ér­ vénytelenség, elővásárlási j o g ) , amelyet a m u n k a a n y a g n e m érinthet. A személyek t é m a k ö r h ö z kapcsolódik a z o n b a n a P t k . egységesítésre szoruló szóhasználata a j o g a l a n y o k megnevezését illetően ( e m b e r , magánszemély, természetes s z e m é l y ) . L é n y e g e s hiányossága a jelenlegi Ptk.-nak, hogy n e m tartalmazza a j o g i személyiség nélküli szervezeti j o g a l a n y o k a t , a m e l y szigorú jogér­ telmezéssel azt eredményezhetné, hogy például a személyhez fű­ z ő d ő j o g o k védelme rájuk n e m terjedne ki. Ilyen szervezetek a közkereseti társaság és a betéti társaság, a társasház, illetve a bí­ r ó i gyakorlat szerint az 1 9 9 6 . évi L V . törvény alapján bizonyos j o g o k a t élvező földtulajdonosi közösségek. A szerző javaslata szerint az e m b e r és a j o g i személyek mellett a j o g a l a n y o k harma­ dik csoportjaként nevesíteni kellene a j o g i személyiséggel n e m rendelkező szervezeti j o g a l a n y o k kategóriáját. Álláspontja sze­ rint a j o g i személyekre v o n a t k o z ó általános szabályok előtt m e g kellene kísérelni definiálni a j o g i s z e m é l y fogalmát, amely j o g i személy f ő b b ismérveit m a g á b a n foglaló összefoglaló foga­ l o m m e g h a t á r o z á s s a l történhet. A j o g i személyekre v o n a t k o z ó általános szabályokat a létesítés, képviselet, megszűnés stb. sza­ bályaival bővíteni kell, m í g az egyes j o g i személyfajták definíció szintű vagy részletesebb szabályozását el lehetne hagyni, hiszen a j o g i személyfajták katalógusa a m ú g y s e m lehet teljes, és gyak­ ran változik. A k á r a jogszabályszöveg szintjén is m e g j e l e n í t h e t ő kérdésként veti fel, hogy vállalhat-e a j o g i személy tagja korlát­ lan felelősséget a j o g i személy tartozásaiért, vagy ilyen tagi fele­ lősségvállalás csak jogszabályi rendelkezésen alapulhat. U t a l a L e g f e l s ő b b B í r ó s á g eseti döntésére, a m e l y úgy foglalt állást eb­ b e n a kérdésben, hogy a j o g i személy tagjainak a j o g i személyért való általános felelőssége csak j o g s z a b á l y o n alapulhat. A tagok­ nak csak arra van módjuk, hogy egyes ügyleteknél eseti jelleggel vállaljanak valamilyen f o r m á b a n (pl. kezesség) helytállást a j o g i személy kötelezettségeiért. M e g e m l í t e t t e , h o g y a j o g i személy abszolút jogképessége mellett jelenleg vitás lehet, h o g y a j o g i személyiséggel n e m rendelkező szervezeti j o g a l a n y o k (pl. egy K k t . , B t . ) jogalanyisága is abszolút-e, tehát esetükben érvé­ nyesül-e az ultra vires tilalom. Az előtársaság jogalanyiságával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ö n á l l ó jogképességgel n e m rendelkezik, h a n e m a cégbejegyzésnél gazdasági társaság jogké­ pessége terjed ki az előtársasági időszakra is. A tanulmányíró álláspontja szerint a G t . és a P t k . személyek része k ö z ö t t i legfontosabb érintkezési p o n t a képviselet kérdése. E t é m a k ö r ö n belül t ö b b szabályozást igénylő kérdés is felvethe­ t ő . Az egyik ilyen, h o g y a képviseletnek milyen fajtái vannak, és a z o k k ö z ö t t m e l y e k az elhatároló ismérvek. T ö r v é n y e s képvise­ lő-e a j o g i személy képviselője? A G t . I V . fejezetének c í m é n e k a gazdasági társaság törvényes képviselete kifejezést használja, te­ h á t a vezető tisztségviselőket törvényes képviselőknek tekinti, u g y a n a k k o r a P t k . törvényes képviselő alatt csak a n e m cselekvő­ képesek mellé állított képviselőket, vagyis a szülőt, a g y á m o t és a g o n d n o k o t érti. A P t k . 3 5 0 . § ( 3 ) bekezdése szerint a törvé­ nyes képviselő károkozásáért a képviselt személy n e m felelős, ez a rendelkezés azonban nyilvánvalóan n e m v o n a t k o z h a t a j o g i személy képviselőjére, hiszen az ő k á r o k o z ó magatartásáért kife­ lé h a r m a d i k személyek felé épp h o g y személyében n e m ő, hanem a Ptk. 2 1 9 . §-ának ( 2 ) bekezdéséből is k ö v e t k e z ő e n az általa kép­ viselt j o g i személy lesz felelős. Az elemzés e r e d m é n y e k é n t meg­ állapítja, h o g y a P t k . szintjén egyértelművé kellene tenni, melyek a képviselet fajtái (törvényes, szervezeti, j o g ü g y l e t i ) és h o g y a j o ­ gi személy képviselői a felosztáson felül szervezeti és n e m törvé­ nyes képviselőknek minősülnek. A G t . tehát tévesen nevezi ő k e t törvényes képviselőnek. K i e m e l i , h o g y a G t . 3 9 . §-ának ( 4 ) be­ kezdése csak külön feljogosítás alapján biztosít képviseleti j o g o t az ügyek m e g h a t á r o z o t t csoportjaira nézve a gazdasági társaság munkavállalóinak, ugyanakkor a P t k . 3 0 . § ( 2 ) bekezdése ex le­ ge ad k é p v i s e l e t i j o g o t a szervezeti e g y s é g v e z e t ő j é n e k . A Ptk. alapján lehetőség van m e g h a t a l m a z á s o n alapuló képvise­ letre. A G t . 2 2 . § ( 3 ) bekezdés m á s o d i k m o n d a t a szerint ellen-

b e n a vezető tisztségviselői feladat csak személyesen látható el, képviseletnek nincs helye. Aggályos a j o g i személy képviseleti j o g á n a k terjedelme, illetve h o g y a képviseleti j o g k ö r kifelé hatályosan korlátozható-e. A Ptk. 2 2 5 . § ( 1 ) bekezdése a képviseleti j o g túllépését álképvi­ seletnek tekinti, a m i s e m m i s s é g e t eredményez, a kárfelelősség az álképviselőt terheli, a G t . 3 9 . § ( 1 ) bekezdés u t o l s ó m o n d a t a sze­ rint pedig a képviseleti j o g korlátozása harmadik személyekkel szemben n e m hatályos, t e h á t a képviselő eljárásáért a képviselt j o g i személy felel. Ki kellene t e h á t m o n d a n i a Ptk.-ban, h o g y a j o g i személy képviselőjének képviseleti j o g a kifelé hatályosan n e m korlátozható, a m e l y eltérést j e l e n t e n e a P t k . 2 2 5 . §-ának fő­ szabályától, m e r t így a j o g i személy képviselője hatáskörtúllépés m i a t t sosem m i n ő s ü l n e álképviselőnek. N e m tisztázott a képviseleti j o g , a cégjegyzési j o g és az aláírá­ si jogosultság fogalmainak e g y m á s h o z való viszonya sem. A cég­ jegyzési j o g fogalmát a P t k . - b a n is m e g kellene jeleníteni, és ren­ dezni kellene a z olyan kérdéseket, m i n t p l , h o g y m i n d e n j o g i személy nevében tett írásbeli aláírás cégjegyzésnek minősül-e vagy csak a szervezeti képviselők aláírása tekintendő annak, az eseti m e g h a t a l m a z o t t a k aláírása viszont n e m . A munkaanyag f o n t o s gyakorlati kérdésként említi, h o g y m e l y i d ő p o n t t ó l hatályos a képviselő személyében bekövetkező változás harmadik személyek irányában. U t a l a cégtörvény 3 0 . § ( 2 ) bekezdésére, a m e l y szerint a v e z e t ő tisztségviselők személyé­ ben bekövetkező változás a cégjegyzékbe t ö r t é n ő bejegyzéssel, de a változás időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A Ptk. 2 9 . § ( 4 ) bekezdése viszont úgy rendelkezik, hogy a bejegyzett k ö r ü l m é n y e k megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették. A bírói gyakorlat ezt a szabályt kizárólag a jóhisze­ mű személyek javára alkalmazza. A szerző álláspontja szerint a P t k . említett 2 9 . § ( 4 ) bekezdése szerinti rendelkezést ki kellene terjeszteni a j o g i személyiség nélküli szervezeti jogalanyokra is, illetve utalni kellene arra, hogy az csak j ó h i s z e m ű harmadik sze­ mélyek javára alkalmazható. A j o g u t ó d nélküli megszűnéssel kapcsolatosan a hatályos sza­ bályozás alapján kérdéses, h o g y a megszűnés milyen j o g i aktus­ sal és mely i d ő p o n t b a n következik be. A G t . 5 3 . § ( 2 ) bekezdése szerint a gazdasági társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik m e g , a bírói gyakorlat pedig a törlés időpontjának a törlést elren­ delő végzés j o g e r ő r e emelkedésének időpontját tekinti. E z t a sza­ bályt a Ptk.-ban törvényi szinten is indokolt lenne kimondani. A Szerző az egyik legizgalmasabb kérdésnek tekinti azt, hogy érvényesíthetnek-e a v o l t t a g o k bármiféle a j o g u t ó d nélkül meg­ szűnt gazdasági társaságot m e g i l l e t ő igényt. T e k i n t h e t ő k - e a

m e g s z ű n é s k o r i tagok az ilyen u t ó b b felmerülő követelések j o ­ gosultjainak és ilyen értelemben a j o g i személy j o g u t ó d j a i n a k . A L e g f e l s ő b b B í r ó s á g egy végelszámolással m e g s z ű n t betéti tár­ saság tagjai által érvényesített biztosítási szerződésből e r e d ő kö­ veteléssel kapcsolatos perben k i m o n d t a , h o g y a felperesek, m i n t a betéti társaság egykori tagjai érvényesíthetik a m e g s z ű n t b e t é t i társaságot megillető j o g o k a t , így a m é g a társaság által peresített követelés anyagi jogosultjaként beléphettek a perbe, és a m a g u k javára érvényesíthették a követelést. E g y m á s i k eseti d ö n t é s b e n viszont úgy foglalt állást, hogy a felszámolás folytán hitelező igé­ nyek kielégítése nélkül megszűnt betéti társaság h i t e l e z ő n e k n e m m i n ő s ü l ő tagja n e m j o g u t ó d j a a társaságnak, és így n e m j o g o s u l t érvényesíteni a m e g s z ű n t társaságot m e g i l l e t ő követelést. A be­ téti társaság követeléseit csak a felszámoló érvényesíthette volna, a felszámolási eljárás ideje alatt, annak befejeződését és a társaság m e g s z ű n é s é t k ö v e t ő e n azonban erre m á r nincs m ó d . A tanul­ m á n y í r ó álláspontja szerint a két döntés k ö z ö t t i e l l e n t m o n d á s csak látszólagos, más a helyzet ugyanis akkor, a m i k o r a társaság végelszámolással szűnt m e g úgy, hogy a t a g o k felosztották a va­ g y o n t , egy követelés azonban valamilyen o k b ó l csak k é s ő b b me­ rült fel. Az ilyen társaságot megillető követelést a t a g o k jogsze­ rűen érvényesíthetik, hiszen az akkor is ő k e t illette volna, ha m é g a végelszámolás alatt befolyik a társasághoz. Az ilyen tagi j o g é r ­ vényesítés jogszabályi alapját tehát m e g kellene t e r e m t e n i . M á s a helyzet a z o n b a n akkor, a m i k o r a társaság hitelezői igények kielé­ gítése nélkül felszámolási eljárást k ö v e t ő e n szűnt m e g , ilyenkor ugyanis a követelés a hitelezőket illette volna. Ha t e h á t a tagnak u t ó b b a bíróság b á r m i t megítélne, az a ki n e m elégített hitelezők érdekeit sértené. E r r e az esetre v o n a t k o z ó a n tehát a Ptk.-ban dif­ ferenciált szabályozásra volna szükség. A m u n k a b i z o t t s á g i tagok hozzászólásait k ö v e t ő e n a M u n k a b i ­ zottság az alábbi állásfoglalásokat fogadta el: 1. Az új P t k . „ S z e m é l y e k " részét az egyes j o g i személyek álta­ lánosítható (pl. létesítési, képviseleti megszűnési stb.) szabályai­ val ki kell bővíteni. 2. A Ptk.-ban m e g kell határozni a j o g i személy f ő b b ismérve­ it m a g á b a foglaló j o g i személy fogalmát. 3. Az előtársaságra v o n a t k o z ó szabályokat elő-jogi személy néven m i n d e n j o g i személyre általánosítani kell. 4. E g y s é g e s í t e n i kell a j o g i személyek törvényes, szervezeti és m e g h a t a l m a z o t t i képviseletére v o n a t k o z ó szabályokat. 5. A M u n k a b i z o t t s á g keressen m e g o l d á s t a j o g i személyek m e g s z ű n é s é n e k egységes szabályozására, és a m e g s z ű n é s t köve­ t ő e n felmerült, a j o g i személyt megillető vagyonnal kapcsolatos igényérvényesítésre. Dr.

Darák

Péter

Emlékeztető

a Polgári Törvénykönyv reformja kapcsán létrehozott „ Kártérítési és biztosítási jogi munkacsoport" 2000. június 27-én megtartott üléséről A Kártérítési és biztosítási j o g i m u n k a c s o p o r t 2 0 0 0 . június 2 7 - é n a Legfelsőbb B í r ó s á g o n tartotta s o r o n következő ülését. A mun­ kabizottság ülésén megjelent Dr. Horeczky Károly a L E B Polgári K o l l é g i u m á n a k vezetője, Dr. Molnár Ambrus L E B tanácselnök, Dr. Ú j v á r i n é dr. Antal E d i t e g y e t e m i adjunktus, Dr. Nochta T i ­ b o r egyetemi adjunktus, Dr. Zavodnyik J ó z s e f Állami Biztosítási Felügyelet j o g t a n á c s o s és Dr. Lábady T a m á s kandidátus, megyei bírósági tanácselnök, a m u n k a b i z o t t s á g vezetője. Az ülésen egyéb elfoglaltsága miatt n e m t u d o t t megjelenni, Dr. Zlinszky J á n o s egyetemi tanár, Dr. Kecskés L á s z l ó egyetemi tanár és Dr. Kiss F e ­ renc K á l m á n vezető j o g t a n á c s o s . Az ülés napirendjén - Dr. Lábady T a m á s n a k a készülő új P o l ­ gári T ö r v é n y k ö n y v k o n c e p c i o n á l i s kérdéseit érintő bevezető

g o n d o l a t a i t k ö v e t ő e n - az Igazságügyi M i n i s z t é r i u m m e g b í z á s a alapján m e g í r t két tanulmány megvitatása szerepelt. Dr. Zlinszky J á n o s e g y e t e m i tanár a polgári j o g szankciórendszere c í m m e l , m í g Ú j v á r i n é Antal E d i t „A biztosítási szerződés létrejötte, hatályosulása, l e b o n y o l ó d á s a és megszűnése az új P t k . - b a n " c í m m e l készített igen színvonalas tanulmányt. 1. Zlinszky J á n o s professzor tanulmányával kapcsolatban Dr. Horeczky K á r o l y a polgári j o g i felelősség egyes elméleti problé­ m á i t érintette. Így a szerző egyes elméleti tézisei, álláspontja sze­ rint egyfelől vitathatóak, másrészről azok t o v á b b i pontosítására és részletesebb kifejtésére van szükség. Az az elméleti m e g k ö z e ­ lítés, h o g y a kártérítésbe a haszon, valamint a nyereségelvonás m ó d s z e r e „ b e e m e l é s r e " kerüljön, amellett, hogy érdekes és újsze-

rű g o n d o l a t , e n n e k vannak p r o b l é m á i is. Nevezetesen bizonyí­ tási nehézségek jelentkezhetnek, illetőleg a kártérítést a haszon kategóriájával n e m lehetséges felváltani, vélte Horeczky K á r o l y . A tanulmánynak az o b j e k t í v felelősség kiterjesztésére v o n a t k o z ó elképzeléseivel szerinte ugyanakkor feltétlenül egyet lehet érteni, azonban e n n e k t o v á b b i kimunkálása indokolt. A m a g á n j o g egész szankciórendszerében vannak továbbfejlesztendő elemek, így pl. a m a g á n j o g i bírság, valamint az állam javára marasztalás i n t é z m é n y e feltétlenül ide s o r o l a n d ó .

A bizottság egyöntetű véleménye szerint a t a n u l m á n y rendkí­ vül színvonalas és a biztosítási j o g v i s z o n y o k valamennyi lénye­ ges e l e m é t érintő munka. K ü l ö n dicséretes, h o g y figyelembe vet­ te a szerző az E u r ó p a i U n i ó biztosítási irányelveit és rendeleteit is, illetőleg számos hasznosítható összehasonlítást is tett.

Zavodnyik J ó z s e f hozzászólásában utalt arra, h o g y a kötelező felelősségbiztosítás kapcsán a tanulmány felelősségi j o g i részeit m i n d e n k é p p e n á t kellene m é g g o n d o l n i .

Horeczky K á r o l y külön kiemelte, h o g y a szerző n a g y o n világo­ san látta m e g a jelenlegi Ptk. d o g m a t i k a i elnagyoltságát és az ab­ b ó l a d ó d ó nehézségeket.

Nochta T i b o r m e g í t é l é s e szerint a tanulmányban m e g j e l e n ő g o n d o l a t o k idézik a j o g gazdasági elemzésén nyugvó e l m é l e t egyes tételeit is, ezért a kártérítési felelősség e m o d e r n elméleti irányzataival is összevethetők a szerző értékes megállapításai a prevenció és k á r k o m p e n z á c i ó tekintetében.

V é l e m é n y e szerint a biztosítási szerződésre v o n a t k o z ó m ó d o ­ sításoknak azt kell m i n d e n e k előtt szem e l ő t t tartani, h o g y vajon milyen rendelkezések kerüljenek a szerződésekre v o n a t k o z ó álta­ lános szabályok közé. Javasolja, h o g y a m u n k a b i z o t t s á g a követ­ k e z ő ülésen részletesen is vitassa m e g a t a n u l m á n y egyes részeit, a szerző javaslatait.

Lábady T a m á s v é l e m é n y e szerint a t a n u l m á n y igen értékes és ö t l e t g a z d a g m u n k a , m i n d e n k é p p e n felvetődik olvasása s o r á n is az az e l m é l e t i alapkérdés, h o g y vajon mi a m a g á n j o g általános kárfelelősségi szabályának az alapja. Lábady szerint a m a g á n j o ­ gi kárfelelősség a bizonyítás sikerén v. sikertelenségén nyug­ szik. I d é z v e és adaptálva a g r o s s c h m i d i g o n d o l a t o t a „kártérí­ tési per b a j n o k a az aki sikeresen b i z o n y í t " . Lábady felfogásában az o b j e k t í v kárfelelősség a károkozás tényén alapul, és n e m a f e l r ó h a t ó s á g o n , a h o g y a n azt a tankönyvek tárgyalják. Lábady T a m á s a t a n u l m á n y kiegészítését javasolja az e l h a n g z o t t érté­ kelések t ü k r é b e n a szerzőnek. A b i z o t t s á g i t a g o k e l ő a d o t t véle­ m é n y e i alapján felkéri a szerzőt, h o g y a m a g á n j o g i s z a n k c i ó ­ rendszer továbbfejlesztésére v o n a t k o z ó a n tegyen k o n k r é t javas­ latokat, részletezze a p r e v e n c i ó kérdéseit a biztosítási j o g r a is f i g y e l e m m e l , v a l a m i n t a j o g gazdasági elemzésén n y u g v ó hasz­

n o s s á g i és prevenciós elmélettel k a p c s o l a t o s összefüggésekre is térjen ki. 2. Az ülés második részében Újváriné Antal E d i t ismertette a biztosítási szerződésről szóló t a n u l m á n y á n a k f o n t o s a b b téziseit.

Lábady T a m á s rövid hozzászólásában arra a kodifíkációs ne­ hézségre tért ki, h o g y vajon milyen arányban kerüljenek a bizto­ sítási szerződésekre v o n a t k o z ó rendelkezések a biztosítási szer­ ződésre v o n a t k o z ó részbe, és mi kerüljön az általános rendelke­ zések közé. Zavodnyik J ó z s e f azt hangsúlyozta, h o g y a szerző műve azért is értékes, m e r t számolt a fogyasztóvédelmi követelményekkel, illetőleg e szerződések közjogias dimenzióival is. E z t k ö v e t ő e n a bizottság egyhangúlag elfogadta Újváriné An­ tal E d i t dolgozatát és arról d ö n t ö t t , hogy annak részletes vitáját a 2 0 0 0 . szeptember 12-én tartandó ülésén tartja m e g .

a

Nochta munkabizottság

Tibor titkára

Az Öröklési jogi Munkacsoport 2 0 0 0 . június 19-i es július 3-i üléséről (folytatás) b) M í g az öröklési szerződés hatályos szabályainak m ó d o s í t á ­ sára, kiegészítésére irányuló felmerült javaslatok tekintetében a m u n k a c s o p o r t tagjai k ö r é b e n nagyban-egészben egyetértés ala­ kult ki, dr. B e s e n y e i L a j o s és dr. Gaál S á n d o r „Az élettárs ö r ö k ­ lési j o g á n a k kérdése az új P t k . - b a n " c í m ű tanulmánya 1 m á r sok­ kal hevesebb vitát váltott ki, a m u n k a c s o p o r t tagjai m á r sokkal kevésbé o s z t o t t á k az indító tanulmányban tett javaslatokat. A tanulmány kiinduló tétele, hogy a mai társadalmi szemlélet mellett az élettársi kapcsolat olyan családi kapcsolatiként értéke­ lendő, amely m i n t párkapcsolat a házassági kapcsolat alternatívá­ jának tekintendő, és a k ü l ö n n e m ű p á r o k voltaképpen választásuk szerint élhetnek házassági vagy élettársi kapcsolatban. Álláspont­ jukat statisztikai adatokkal, széleskörű külföldi joganyaggal és ugyancsak széles k ö r ű olyan hazai jogszabályanyag összeállításá­ val is alátámasztják a szerzők, amelyek a házastársak mellett az élettársakat is olyanokként kezelik, akiket egyes jogosultságukat illetően a házastársakéhoz hasonló elbírálás illet, vagy fordítva, ahol az élettársi k ö z ö s s é g b e n élés is az egyedülállót megillető kedvezmények m e g v o n á s á t eredményezi. A tanulmány szerzői e kiinduló k o n c e p c i ó figyelembevételé­ vel az élettárs törvényes öröklésének elismerésére tesznek javas­ latot, mégis azzal a korlátozással, h o g y e n n e k csak hosszabb 1 0 - 1 5 éves - élettársi kapcsolat esetén legyen helye, és csak ak­ k o r , ha az élettársi kapcsolat az ö r ö k h a g y ó halálakor fennállt. A vitára b o c s á t o t t javaslat szerint az élettársat - ezeknek a fel­ tételeknek a m e g l é t e esetén - a házastárséhoz h a s o n l ó a n illesse m e g a törvényes öröklés rendjén öröklési j o g , vagyis leszármazó

ö r ö k ö s ö k mellett a teljes hagyatéki vagyon haszonélvezete, a fel­ m e n ő és oldalági ö r ö k ö s ö k e t pedig - az ági vagyon kivételével teljes egészében előzzék az öröklésben. Az élettársi közösség 1 0 - 1 5 évi fennállása, pedig és ugyanígy az a körülmény, h o g y az élettársak az ö r ö k h a g y ó halála időpontjában n e m éltek együtt, csak az élettárs kiesési o k a k é n t volnának figyelembeveendők. A m u n k a c s o p o r t tagjai az élettárs törvényes öröklésére java­ solt álláspontot n e m osztották. M é g azokkal a szerzők által eset­ legesen felvetett korlátozásokkal sem, amelyek lehetőségét a szerzők m i n t e g y k o m p r o m i s s z u m n a k szánva a tanulmányukban felvetettek, anélkül mégis, h o g y m a g u k helyeselték volna. A gyakorló j o g á s z o k részéről az élettárs törvényes öröklési j o ­ gának elismerésétől való idegenkedésén túl, felmerültek a hoszszabb élettársi kapcsolat fennállásának vagy fenn n e m állásának, a kapcsolat időnkénti megszakadása majd újbóli helyreállítása miatti i d ő t a r t a m o k kiszámíthatóságának nehézségei is. F e l m e r ü l t mégis az a gondolat, hogy esetleg más elbírálás alá eshetne a kérdés, ha t ö b b nyugati ország j o g á h o z hasonlóan, M a g y a r o r s z á g o n is létezne az élettársi kapcsolatnak regisztrált formája is (egyes nyugati országokban közjegyzőnél, másutt bí­ róságoknál t ö r t é n h e t ez a regisztrálás, de azokban s e m ez az élet­ társi kapcsolat egyetlen f o r m á j a ) . Egyetértés alakult ki mégis a m u n k a c s o p o r t tagjai körében ab­ ban, hogy az élettárssal közösen lakott lakás és a közösen használt berendezési és felszerelési tárgyak tekintetében kerüljön elisme­ résre az élettárs öröklési j o g a . A tanulmány szerzői ezt a megol­ dást csak m i n t e g y „ m i n i m á l p r o g r a m k é n t " látták elfogadhatónak,

de szívesebben képviselték eredeti, a túlélő élettárs részére a tör­ vényes öröklés rendjén sokkal szélesebb öröklési j o g o t biztosítani kívánó álláspontjukat. c) A túlélő házastárs törvényes öröklésének kérdései két irány­ b a n vetnek fel megválaszolandó kérdéseket. Egyfelől a túlélő há­ zastárs leszármazók melletti öröklését illetően, másfelől a felme­ nő és oldalági ö r ö k ö s ö k melletti öröklését illetően. A házastárs leszármazó ö r ö k ö s ö k melletti öröklésének fő kér­ dése a házastárs haszonélvezet-öröklésének megtartása vagy elve­ tése, állagörökléssel való felcserélése. A házastárs haszonélvezet­ ö r ö k l é s é n e k megtartása mellett elsődlegesen az szól, h o g y ez a házastárs ö r ö k l é s é n e k n e m c s a k a magyar j o g i szabályozásban, de a lakosság széles k ö r ű köztudatában is erősen élő, igényelt for­ mája - m i n t olyan is, a m e l y az özvegy számára a k o r á b b i környe­ zete megtarthatását a leginkább képes biztosítani. A házastárs haszonélvezet-öröklésének m e g h a t á r o z o t t hagyatéki hányad tu­ lajdon-örökléssel való felváltása mellett pedig ha n e m is kizáró­ lag, de elsősorban a hagyaték tárgyaiban bekövetkezett lényeges változások szólnak, amelyek egy része tekintetében az állagörö­ k ö s ö k számára haszonélvezettől m e n t e s tulajdonjog biztosítása a 2 gazdasági életben való részvételüket is j o b b a n s e g í t e n é A házas­ társ haszonélvezet öröklésének állagörökléssel való felváltása mellett s e m lehetne a z o n b a n eltekinteni a számára az általa l a k o t t lakáson és az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakon biztosítandó haszonélvezeti j o g t ó l . A kialakult vita s o r á n a m u n k a c s o p o r t tagjai a házastárs ha­ szonélvezet-öröklésének megtartását tartották kívánatosnak mégis azzal, h o g y k ü l ö n ö s e n olyan hagyatéki vagyontárgyak te­ kintetében, m i n t például a készpénz, takarékbetétkönyv, érték­ papírok, hasznosítható j o g o k , ideértve a szerzői j o g o t is, na­ g y o b b súlyt kellene kapnia a haszonélvezeti j o g megváltásának. A haszonélvezeti j o g megváltása számos további kérdést vetett fel. Így vitatott v o l t a Ptk. 6 1 5 . § ( 3 ) bekezdésének a haszonélve­ zet megváltására irányuló j o g gyakorlását rendező szabályának a Legfelsőbb B í r ó s á g 8 4 . sz. P K állásfoglalásában, különösen an­ nak indokolásában kifejtett, és e n n e k n y o m á n a bírói gyakorlat­ ban kialakult m e g s z o r í t ó értelmezése, p o n t o s a b b a n e m e g s z o r í t ó értelmezés j ö v ő b e l i kiküszöbölése; észrevételek merültek fel a ha­ szonélvezet megváltásának mértékével kapcsolatban, vitatott v o l t a házastársi haszonélvezet megváltásához való j o g határidőhöz k ö t ö t t volta, felmerült a kérdés, hogy indokolt-e az özvegy által lakott lakásra nézve a haszonélvezeti j o g megváltásának kizárása arra az esetre, ha az özvegy u t ó b b más lakásba költözik, és felme­ rült a haszonélvezeti j o g megváltása és korlátozása közötti össz­ h a n g hiányának kérdése is. A haszonélvezeti j o g megváltásának m é r t é k é t illetően t ö b b e k részéről is az a g o n d o l a t merült fel, hogy megváltás esetén a túl­ élő házastársnak j u t ó egy gyermekrész azzal a korlátozással érvé­ nyesüljön, h o g y a túlélő házastárs örökrésze a megváltható ha­ gyatéki v a g y o n b ó l e n n e k 1/3-át ne haladja m e g . Ez a korlátozás voltaképpen csak az egy gyermekkel együtt ö r ö k l ő házastárs öröklését korlátozná. A P t k . - n a k a haszonélvezeti j o g megváltását rövid, j o g v e s z t ő h a t á r i d ő h ö z k ö t ő szabályával s z e m b e n a m u n k a c s o p o r t tagjai­ n a k j e l e n t ő s t ö b b s é g e a megváltás h a t á r i d ő h ö z n e m k ö t e n d ő

v o l t á t tartaná kívánatosnak. E z t a m e g o l d á s t indokolják a csalá­ di viszonyok előre n e m látható k ö r ü l m é n y e i n e k alakulásai, de emellett az is, h o g y voltaképpen a h a s z o n é l v e z e t megváltása ad l e h e t ő s é g e t a haszonélvezetből folyó, n e m vitásan l é t e z ő , hátrá­ n y o k kiküszöbölésére, így ezek elé s e m i n d o k o l t akadályokat gördíteni. A házastársi haszonélvezeti j o g határidő nélkül való megválthatósága adna megoldást annak a ma egyetlen külföldi j o g b a n s e m ismert anomáliának a kiküszöbölésére is, amely a Ptk. 6 1 5 . § ( 2 ) bekezdése értelmében ma o d a vezet, h o g y a túlélő házastárs, ha gyermekekkel ö r ö k ö l együtt, új házasságkötése esetén m i n d e n öröklési j o g á t elveszíti - kivéve mégis, ha akár ő, akár a leszárma­ zó ö r ö k ö s ö k az új házasságkötéssel számolva, vagy anélkül „idő­ b e n " kérték a haszonélvezeti j o g megváltását. Kézenfekvő lehet­ ne, h o g y az özvegy új házasságra lépése esetén akár ő maga, akár az ö r ö k h a g y ó leszármazó ö r ö k ö s e i kérhessék a haszonélvezeti j o g megváltását. De a határidő nélküli megváltási l e h e t ő s é g adhatna m ó d o t az özvegy által a hagyaték megnyílása i d ő p o n t j á b a n lakott, u t ó b b a lakást bármely okból elhagyó házastárs k o r á b b i lakása tekinteté­ b e n is a haszonélvezeti j o g megváltására. A megváltás határidőhöz kötése m e l l e t t k ö z b ü l s ő megoldás­ k é n t m e r ü l t fel a megváltás lehetőségének öt éves elévülési idő­ h ö z - akkor sem jogvesztő h a t á r i d ő h ö z - kötése, de képviselt m a r a d t olyan nézet is, amely a haszonélvezet megváltását változadanul rövid határidőhöz, esetleg a m a i e g y éves határidő he­ lyett két éves határidőhöz k ö t n é . A haszonélvezet megváltása és korlátozása k ö z ö t t i összhang hiánya a gyakorló j o g á s z o k t ö b b s é g é n e k tapasztalatai szerint ed­ dig n e m igen vetett fel p r o b l é m á t . N y i t o t t m a r a d t a kérdés, szükséges-e ennek a kérdésnek a törvényi rendezése. A túlélő házastárs ma E u r ó p a egyetlen j o g r e n d s z e r é b e n s e m a leszármazó ö r ö k ö s ö k m ö g ö t t i , m á s o d i k helyen álló törvényes ö r ö k ö s . A Ptk. 6 0 7 . §-ának ezt a látszatát - a valóság szerencsé­ re nálunk sem ez - m á r a törvényes öröklés rendjének e helyütt való szabályozása során m e g kellene szüntetni. A túlélő házastárs felmenő és oldalági r o k o n o k melletti örök­ lésének kérdése szorosan összefügg az ági öröklés fennmaradásá­ val, vagy fenn n e m maradásával és fennmaradása esetén a m a i , az ági ö r ö k ö s ö k irányában nyilvánvalóan méltánytalan szabályainak felülvizsgálatával. A m u n k a c s o p o r t tagjai k ö r é b e n egyetértés ala­ kult ki atekintetben, h o g y a m e n n y i b e n az ági öröklés n e m ma­ radna fenn, a túlélő házastárs mellett az örökhagyó szülőjének törvényes öröklési j o g á t el kellene ismerni, m é g p e d i g úgy, h o g y az ö r ö k h a g y ó szülője számára n e m haszonélvezettel terhelt ha­ g y a t é k o t kellene biztosítani. F e l m e r ü l t az a kérdés is, vajon a „közös b a l e s e t b e n " vagy más „közös o k f o l y a m a t b a n " n e m egyszerre, de e baleset, ezen okfolyamat eredményeként igen rövid idővel egymást k ö v e t ő e n el­ haltak utáni öröklés n e m kívánna-e az ilyen m ó d o n elhaltak utá­ n i öröklést illetően speciális öröklési j o g i szabályozást. H a n e m is az egyszerre elhalás fikciójával, de ki l e h e t n e m o n d a n i , hogy az így elhaltakat az egymás utáni öröklés s z e m p o n t j á b ó l figyelmen kívül kellene hagyni. Dr.

Weiss

Emília

JEGYZETEK 1

Dr. Besenyei Lajos és Dr. Gaál Sándor tanulmánya a Polgári jogi kodifikáció című folyóiratban közlésre kerül.

A házastárs haszonélvezet öröklése ellen szóló további érvek részletes fel­ sorolását ld. Dr. Adorján Lívia Magyar Jog, 2000. 347. o.

A Tulajdoni (dologi jogi) Munkacsoport 2 0 0 0 . szeptember 13.-i üléséről Az ülésen jelen voltak: S á r k ö z y T a m á s a m u n k a c s o p o r t vezető­ j e , Adorján Lívia, K o m á r o m i G á b o r , Lenkovics Barna, M i s k o l c z i B o d n á r P é t e r , S á n d o r István F á b i á n F e r e n c , G y ö n ­ gyösi Z o l t á n , P á z m á n d i K i n g a , és S á r i n é S i m k ó Ágnes a F ő b i ­ zottság titkára. 1. A m u n k a c s o p o r t vezetője ismertette az elmúlt e g y év alap­ j á n kialakult, és a m e g v i t a t o t t t a n u l m á n y o k o n alapuló javaslatát a Ptk. D o l o g i J o g i „ K ö n y v é n e k " koncepciójáról. A munkabizott­ ság elfogadta a dologi j o g jellegéből a d ó d ó technikai megoldási irányokat, m e l y szerint egyrészt a d o l o g i j o g i rész - a széles k ö r ű kötelmi szabályozáshoz képest viszonylag szűkebb terjedelmű lesz, másrészt a személyi és a d o l o g i j o g i könyv - szoros temati­ kai és kölcsönhatásukra és összefüggéseikre (pl. közjogi j o g i sze­ mélyek jogalanyisága) - egymástól i d ő b e n n e m szakadhat el. 2. A munkabizottság elfogadta a dologi j o g i k o n c e p c i ó alapfel­ tevéseként, h o g y az új P t k . d o l o g i j o g i részt (könyvet) tartalmaz­ zon. A tulajdonjog elsődlegességének elismerése mellett rögzítés­ re került: az idegen d o l o g b e l i j o g o k a tulajdonjog használati és rendelkezési részjogosítványainak viszonylagos önállósulását je­ lentik, azok beolvasztása a tulajdonjogba n e m indokolt. 3. A m a g á n t u l a j d o n - k ö z t u l a j d o n viszonyának tisztázása kap­ csán a m u n k a b i z o t t s á g végül is két lehetséges m e g o l d á s felvázo­ lását fogadta el: a) az új szabályozásban a magántulajdon privilégiumának ki­ m o n d á s a mellett annak sajátos formájaként szabályozza a köztu­ lajdont; b) a magántulajdon alapvető voltának k i m o n d á s a mellett rendszertanilag külön, definiálva rögzítse a Ptk. a köztulajdont is. A koncessziós szerződés tulajdonjogba építésének kapcsán a m u n k a b i z o t t s á g M i s k o l c z i B o d n á r P é t e r észrevétele alapján ú g y határozott, h o g y a koncessziós szerződés szabályait - a köztulaj­ d o n i fejezetben rögzített utalással - ésszerű lenne a kötelmi j o g ­ ba helyezni. 4. A P t k . szerinti t u l a j d o n j o g és az a l k o t m á n y o s s á g i követel­ m é n y e k k ö r é b e n élénk e s z m e c s e r e b o n t a k o z o t t ki a kisajátítás i n t é z m é n y é n e k szabályozási k o n c e p c i ó j á r ó l . A m u n k a b i z o t t s á g k ö z ö s álláspontra j u t o t t a b b a n , h o g y a k ö z j o g - m a g á n j o g teljes különválasztásának k o n c e p c i ó j a i t t igen n e h e z e n k e z e l h e t ő . A szabályozásban k ö v e t e n d ő m e g o l d á s k é n t - a m u n k a b i z o t t ­ ság álláspontja szerint - a kisajátítást r ö g z í t e n i és p o n t o s í t a n i kell az új Ptk.-ban, de alapvetően az anyagi j o g i - e l j á r á s j o g i el­ különítés m e n t é n a részletszabályokat k ü l ö n t ö r v é n y b e kell te­ relni. Ez l e n n e a k ö v e t e n d ő m e g o l d á s az ingatlan-nyilvántartás szabályozására is. Sárközy T a m á s felvetésére a m u n k a c s o p o r t elfogadta, h o g y a kérdés körüljárására hatás tanulmányok elkészítésére van szükség. A k o n c e p c i ó ezen része rögzíti, h o g y a d o l o g i j o g i szabályo­ zási körben a végrehajtási rendelkezések k ö r é b ő l csak a - helyi­ leg szabályozandó kérdések kezelésére hivatott - ö n k o r m á n y z a t i rendelet tartható m e g . E z z e l kapcsolatban M i s k o l c z i B o d n á r P é ­ ter felvetésére a m u n k a c s o p o r t a k o n c e p c i ó olyan kiegészítését fogadta el, h o g y e k ö r b e n nevesíteni kell azon kérdések k ö r é t is, melyekben ö n k o r m á n y z a t i végrehajtási szabály kibocsátásának helye van. T e r m é s z e t e s e n ez felveti a tételes j o g i szabályok „öszszeolvasását" is e k ö r b e n . 5. A d o l o g i j o g i könyvbe kerülő részletes szabályozás körével kapcsolatban rögzítettek közül hangsúlyos támogatást k a p o t t a m u n k a c s o p o r t b a n az elképzelés, miszerint az elidegenítési és ter­ helési tilalmat - a jelenlegi szabályozással ellentétben [Ptk. 1 1 4 . § ( 2 ) bekezdés] - szerződésben ne csak a tulajdonjog átruházása al­ kalmával lehessen kikötni. 6. A „dologtárgyúság lazításával" kapcsolatban a m u n k a c s o ­ p o r t m e g e r ő s í t e t t e , h o g y a dologtárgyúság jelenlegi kiterjesztése

[miszerint a P t k . 9 4 . § ( 2 ) bekezdése a tulajdonjog szabályainak alkalmazását rendeli a d o l o g m ó d j á r a hasznosítható természeti erőkre, a pénzre és az értékpapírra] a gyakorlat számára kevés­ n e k mutatkozik. A gyakorlatban felvethető kérdések két alapvető irányára tekintettel szükségesnek látszik az ún. gazdasági tulaj­ d o n p r o b l é m á j á n a k kezelésére a res inkorporális jellegű tulajdo­ ni tárgyak bővítése, azaz annak k i m o n d á s a h o g y a d o l o g i j o g szabályait ( s ő t a tulajdon átruházásának szabályait) megfelelően alkalmazni kell a szellemi alkotásokra és a vagyoni értékű j o g o k ­ ra. A szabályozás mikéntjére két javaslat született: a) a d o l o g fogalmának meghatározása mellett testi tárggyá (res corporales) definiálni a testetlen tárgyakat (res incorporales); b) egységes d o l o g f o g a l o m alkalmazása mellett a res i n c o r p o ­ rales esetére a d o l o g r a v o n a t k o z ó szabályok alkalmazását ren­ delni. 7. Az ingatlanjog rendezése kérdésben a m u n k a c s o p o r t ú g y foglalt állást, h o g y az ingatlan-nyilvántartás átalakításában a cég­ nyilvántartás rendszeréhez h a s o n l ó , b í r ó s á g o k h o z kapcsolt telek­ könyvi rendszer helyreállítására kellene törekedni. 8. Élénk eszmecsere alakult ki a személyes és telíti szolgalmak­ nak, valamint a zálogjognak a d o l o g i j o g b a n való szabályozása körül. A haszonélvezet és a használat viszonyára v o n a t k o z ó a n egységes v é l e m é n y k é n t f o g a l m a z ó d o t t m e g h o g y a haszonélve­ zet a személyes szolgalom alapesetének f o g h a t ó fel, melynek ala­ nya csak természetes személy lehet. K é r d é s , h o g y a használat önálló kategóriaként kezelése fennmaradjon-e, vagy azt m i n t k o r l á t o z o t t haszonélvezetet fogjuk fel. A használat tárgyalása m e n t é n felmerült, h o g y a vagyonkezelés a mai szabályozásban kettős: az ingatlan állami kezelése - m i n t dologi j o g - megszűnt, a vagyonkezelést azonban a Áht. dologi j o g k é n t kezeli. A vagyonkezelési szerződések (Áht.) kötelmi ala­ p o n nyertek szabályozást. F ö l m e r ü l tehát, h o g y : a) a vagyonkezelési j o g idegen d o l o g b e l i j o g k é n t m e g j e l e n h e t ; b) tárgyától függően m e g k ü l ö n b ö z t e t é s t igényel a tisztán kö­ telmi vagyonkezelés, a d o l o g i j e l l e g ű vagyonkezelési j o g t ó l . A zálogjog m i n t idegen d o l o g b e l i j o g a d o l o g i j o g b a helye­ zendő. T e r m é s z e t e s e n , m i n t szerződésbiztosítéknak m e g m a r a d ­ na a k ö t e l m i szabályozása is, de a d o l o g i j o g b a kerülésével a zá­ logjog hangsúlyosabb szerepet nyerhetne. 8. A d o l o g i j o g felépítésére tett javaslatot a m u n k a c s o p o r t el­ fogadta. A dologi j o g általános elvei k ö r é b e n nyerne szabályozást a - h a g y o m á n y o s alapelveken (imperativitás, numerus clausus, abszolút szerkezet) felül - a tulajdont érintő alkotmányos elvek Ptk.-ban való kibontása (pl. államosítás általános tilalma, tulajdo­ nosi j o g o k közérdekből való korlátozásának határai s t b . ) , vala­ m i n t a d o l o g i jogviszonyok tárgyának meghatározása k ö r é b e n , a dologtárgyúság lazításaként itt kerülne s o r a j o g t á r g y k o r á b b a n említett bővítésére. A speciális szabályoknak rendelt fejezetben az állatok j o g i helyzetére a m u n k a c s o p o r t azt a m e g o l d á s t találná elfogadható­ nak, h o g y az állatokra a d o l o g i szabályok alkalmazását kellene rendelni, k i m o n d v a azt, h o g y ez e s e t b e n az állatok j o g i helyzeté­ ről szóló külön jogszabályok az elsődlegesek. A m u n k a b i z o t t s á g javaslata szerint t a n u l m á n y o k a t kell rendel­ ni a vagyonkezelés, az időleges használati j o g o k , az állatok, illet­ ve az e m b e r i test, m i n t a d o l o g i j o g tárgyai kérdéseinek részletes megvizsgálására. 9. L e n k o v i c s B a r n á n a k a tulajdonszerzés módjairól készített tanulmányának megtárgyalása kapcsán élénk vita alakult ki a rá­ építés szabályainak átalakítására t e t t javaslat körül. A ráépítés szabályainak alkalmazási körét a t a n u l m á n y szerzője kiterjeszteni javasolja oly m ó d o n , h o g y a ráépítés szabályait kogens m ó d o n alkalmazni kelljen a rosszhiszemű ráépítésen kívül azokban az

esetekben is, m i k o r a felek a ráépítés kérdésében n e m a ráépítés előtt állapodtak m e g . A d o r j á n Lívia a tanulmányban h i v a t k o z o t t L e g f e l s ő b b B í r ó s á g i j o g g y a k o r l a t eltérő értelmezésére hivatkoz­ va javasolta, h o g y a ráépítés szabályainak kogens alkalmazása alól a felek - akár a ráépítés előtti vagy a ráépítés u t á n i i d ő b e n született megállapodása mentesítsen. A m á s i k vitás p o n t a t u l a j d o n o s t ó l való tulajdonszerzés szű­ kítésére v o n a t k o z ó javaslat k ö r ü l b o n t a k o z o t t ki. A t a n u l m á n y javaslata szerint a l o p o t t d o l o g m e g s z e r z é s é n e k s z i g o r ú b b aka­ dályt kell t á m a s z t a n i a j e l e n l e g hatályos szabályokban foglaltak­ nál, azaz l o p o t t ( b ű n c s e l e k m é n y útján szerzett) i n g ó d o l o g k e r e s k e d e l m i f o r g a l o m b a n , j ó h i s z e m ű e n s e legyen m e g s z e r e z ­ h e t ő , t ö b b s z ö r i átruházás f o l y a m a t á b a n s e m . E z z e l kapcsolat­ b a n A d o r j á n L í v i a ellentétes álláspontjában kifejtette, h o g y a kereskedelmi f o r g a l o m é r t e l m e z é s é r e széleskörű és részletező j o g é r t e l m e z é s áll rendelkezésre, és az i m p e r a t í v szabályok kiter­

jesztése indokolatlan, a jóhiszeműen a kereskedelmi forgalom­ b a n való tulajdonszerzés k o c k á z a t á t i g e n n a g y m é r t é k b e n n ö ­ veli. A m u n k a c s o p o r t a vita e r e d m é n y é n e k m e g f e l e l ő e n k é t ajánlást alakított ki. A szerző által képviselt á l l á s p o n t alapján a kereskedelmi forgalomban szerzésláncolatban jóhiszeműen szerzett, b ű n c s e l e k m é n y b ő l s z á r m a z ó d o l g o k r a a z i m p e r a t í v szerzési korlát alkalmazandó, a m á s i k á l l á s p o n t s z e r i n t erre az esetre a jóhiszemű harmadik személy a jelenlegi jogvédelmet n y e r n é , azaz az érdekkonfliktus p o l g á r i tételes j o g i k e z e l é s é b e n a j ó h i s z e m ű szerző kockázatát n e m n ö v e l n é a j e l e n l e g i n é l na­ gyobbra. A m u n k a c s o p o r t rögzítette továbbá, h o g y a célalapok és álla­ mi j u t t a t á s o k kérdése tisztázást igényel, szükséges l e n n e e n n e k szerepeltetése, tisztázása a dologi j o g b a n is, s z e m b e n a jelenlegi gyakorlat k ö t e l m i jellegű megoldásával. Dr.

Pázmándi

Kinga