Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm.+gyak.) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Környezeti földtudományok alapjai I-II-III. FDB1410; FDB1411; FDB1412 1-2-3 2-2-2 1+0, 1+0, 0+2 kollokvium + gyakorlati jegy Dr. Göőz Lajos egyetemi magántanár, óraadó
1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Az elmúlt két évtizedben, mint új diszciplina, kialakult a környezet földtudomány. Ezen belül a különböző geoszférákat: a litoszférát, a hidroszférát, a pedoszférát, az atmoszférát, a környezetföldtan, az antropogén geomorfológia, a tájökológia és még számos tudományág vizsgálja a környezet-gazdaságtannal együtt, a gyakorlati hasznosíthatóság és az emberi hatások szempontjából. A környezeti hatástanulmányok, hatásvizsgálatok elkészítése új szemléleti, szerkezeti változásokat igényelnek, új megközelítést és szintézist kell alkalmaznunk a különböző szférák együtthatásának vizsgálata során. Mindezek a már megszerzett természetföldrajzi alapismeretek gyakorlati alkalmazását teszik szükségessé. Éppen ezért a tájökológiai kapcsolatok megismertetésén keresztül, eljut a környezeti problémák földtudományi szempontú tárgyalásáig, a már alkalmazott földtudományok esettanulmányainak segítségével, képessé téve a hallgatókat a földrajzi környezet egészének, bonyolult kölcsönkapcsolatainak átfogó meglátására. 1.
A tantárgy tartalma:
Az antropogén hatásokat, valamint ezek következtében megváltozott környezeti tényezőket nem lehet elszigetelten vizsgálni, mindezt csak a többi hatásmechanizmussal, szintézisében értékelhetjük. A hallgatók szemléletében az elemzések során olyan látásmódot kell kialakítani, ami ezeket a globális összefüggéseket értelmezni tudja. Az ember része a természetnek, tehát a globális folyamatokat, fizikai, energetikai feltételeivel, az elemek körforgalmával, abból kiindulva kell vizsgálnunk, hogy milyen hatással van az emberi tevékenység a természeti folyamatokra? Éppen ezért az első félév rendszerező szemléletű. Célja az Általános természetföldrajz tantárgyak során megtanult geotényezők közötti kapcsolatrendszerek tájszintű összefoglalása. Éppen ezért az első félévben a hallgatók megismerik a kölcsönhatásokkal foglalkozó tájökológia kialakulását, célját, eszközrendszerét. A tájökológiai és tájszerkezeti alapfogalmak rögzítése után a tájtényezők közötti kapcsolatok rendszerét tekintjük át. Részletesen
tárgyaljuk az egyes emberi tevékenységek környezetátalakító hatásait a tájtényezők változása szempontjából. Külön kitérünk az antropogén geomorfológiai problémákra. Áttekintést nyújtunk a területhasználat és a tájszerkezet konfliktusáról, a tájak eltérő érzékenységéről, ennek mérési lehetőségeiről, s a tájtervezés tudományos igényű, gyakorlati megvalósításáról. Önálló témakörben tárgyalja a tájvédelem és tájrehabilitáció, valamint az emberi létesítmények esztétikai és funkcionális tájba illesztésének kérdéskörét. Az ökológiai krízisek vizsgálatát, az emberi tevékenység oldaláról is kell, hogy értékeljük. A válaszadás, hogy milyen módon lehet ezeket a hatásokat kivédeni, a természet és az ember védelmét szem előtt tartva milyen módon lehet a természeti erőforrásokat olyan ésszerűen felhasználni, ami ugyanakkor a természet megőrzését is jelenti? Ez lenne a környezeti földtudomány
egyik
feladata.
A
második
félévben
ezért
megismerkedünk
a
környezetvédelem, környezetgazdálkodás legfontosabb jellemzőivel. Elsőként áttekintjük a környezeti alapproblémát történeti megközelítésben. Kitérünk a túlfogyasztás és a túlnépesedés következményeire. Ehhez kapcsolódik a környezetvédelem a természetvédelem és
a
környezetgazdálkodás
kapcsolatrendszerének
ismerete.
Környezetgazdálkodási
szempontból megismerjük az ásványi nyersanyagok, a talajok, a vízkészlet, a levegő piaci értékét. Környezetvédelmi szempontok alapján megismertetjük a talajok, a vízkészlet és a légkör szennyezettségi állapotát, a szennyezés folyamatát az egyes szférákban, valamint a környezetre káros, nem szennyező antropogén beavatkozásokat. Megismerjük a légköri szennyezések terjedésének és kiülepedésének folyamatát, a talajok olajmegkötő képességét, a talajerózió és a talajdegradáció problematikáját. Kiemeljük az energiagazdálkodás problémaköreit: a fosszilis energia hatása, az atomenergia-termelés hatása a klímára, az élő szervezetekre, az urániumbányászat sajátosságai, az atomerőművek emissziója, környezeti hatása, a reaktorbalesetek. A megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségei, gyakorlati alkalmazása és környezetre való hatása („zéró” energia házak). A geotermikus energia termelésének, a szélenergia hasznosításának környezeti hatása, jellemzése, az ár-apály erőművek, a biomassza termelés különböző sajátosságai (biogáz, energiaerdők, szemétégető művek, kommunális hulladék elgázosítása stb.). Külön foglalkozunk a vízgazdálkodás földtudományi szempontú jellemzésével: belvízi problémák és védekezési módok, a dunai vízierőművek hatásai (Bős-Nagymaros kérdésköre), árvízvédelmi töltések, szakadások, völgyzáró gátak és kockázati tényezői. Megismerjük a szélenergia-telepek, a vízerőmű létesítés, a geotermikus és a napenergia hasznosítás hazai földtudományi hátterét.
A globális környezeti problémák földtudományi szempontú jellemzése: antropogén hatások a klímaváltozásban, az elsivatagosodás problémaköre, az ózonpajzs elvékonyodása, a világóceánok szennyeződése, az erdőirtás, a génerózió, a faji diverzitás csökkenése, az ökológiai menekültek problémaköre. A földrajzi tagolásnak megfelelően övezetességi rendszerben tárgyaljuk a már megismert környezeti problémák elterjedését a Földön: a trópusi nedves régiók, a trópusi száraz régiók, a szubtrópusi területek környezeti konfliktusait, a mérsékelt övezetek nagyipari területeit és nagyüzemi mezőgazdaságát, a tajga területek nyersanyag kitermelési és erdőgazdálkodási gondjait, s a hideg övezetbe begyűrűző hatásokat. Végül a fenntartható fejlődés megvalósításának lehetőségeit és korlátait tekintjük át. A harmadik félévben a már önállósodott, a gyakorlatban is működő környezeti földtudományokba, vagy a földtudományi ismereteket hasznosító tevékenységekbe tekintünk bele, esettanulmányok segítségével. Így itt kerülnek tárgyalásra a hazánkban is elfogadott környezetföldtan feladatai, módszerei és a Magyar Geológiai Szolgálat rendszerének működése. Bemutatjuk hazánk geokémiai, szennyezés-érzékenységi térképeit. Ennek során megismerjük a bányászat értékteremtő és értékromboló szerepének kettősségét, a természetvédelmi szempontú bánya-rekultiváció lehetőségeit. Kiemelt szerepet kap a vízbázis védelem, a szennyezés-érzékenység kérdésköre, megismerjük a sekélyföldtani, talajtani szennyezések geokémiai alapjait. Ehhez kapcsolódik a bányászati meddőképzés vizsgálata, valamint (az érc, szén és fluidum bányászat) szennyező hatásainak értékelése, azok megszüntetése. Ide kapcsolódik a föld alatti üregek másodlagos hasznosítása, felszíni hatásinak értékelése. Megismerjük a környezetgazdálkodásban használatos ásványi eredetű anyagok alkalmazását, a talajjavítás különböző anyagait, a nyomelem-pótló anyagokat, a szennyvíztisztításban használható ásványokat, a bentonit, a zeolit és egyéb ásványok alkalmazási lehetőségeit. Bemutatjuk a külföldön már elismert, de hazánkban még gyerekcipőben járó antropogén geomorfológia, környezetföldrajz gyakorlati tevékenységét. Foglalkozunk a mérnökgeológiai stabilitás, az emberi létesítmények okozta földtani veszélyek (bányászati tevékenység, ill. a települések esetén) problémakörével, a hulladéklerakók (kiemelten a radioaktív hulladékok) elhelyezésének földtudományi és alapvető törvényi feltételrendszerével. Megismerjük a földtudományok szerepét a környezeti hatásvizsgálatok (KHV) elvégzésében, a KHV törvényi hátterét, a vizsgálatköteles tevékenységek és beruházások körét, valamint a KHV lefolytatásának lépéseit. Szót ejtünk a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó megoldások alkalmazásáról (a természeti erőforrások az ásványi
anyagok
termelése
során).
Befejezésként
értékeljük
a
földtudományok
természetvédelmi szerepét külföldön és hazánkban. Áttekintjük a hazai nemzeti parkok
földtudományi értékeit, valamint a földtudományi értékek bemutatási lehetőségeiről (alapszelvények, tanösvények stb.). 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok Tételsor: I. 1. A tájökológiai alapfogalmai 2. A táj szerkezete 3. Az antropogén geomorfológia rendszere. 4. A mezőgazdasági tevékenység tájszerkezetre és felszínformálódásra gyakorolt hatásai 5. Az erdőgazdálkodás tájszerkezeti hatásai 6. Az ipari tevékenység tájszerkezeti és felszínformáló hatásai 7. A települések és közlekedési pályák tájszerkezeti hatásai 8. A bányászati tevékenység táji hatásai és formakincse 9. Az üdülőtájak környezeti hatásai 10. A tudatos tájtervezés gyakorlati megvalósítása, tájrendezés 11. A tájvédelem lehetőségei, tájrehabilitáció 12. A tájérzékenység fogalma és felhasználása a tájtervezésben II. 1. A természeti erőforrások osztályozása és ezek gazdasági értékelése. 2. A környezeti alapprobléma történeti földrajzi megközelítésben. 3. A túlfogyasztás és a túlnépesedés problémája 4. A fogyó, a megújuló és a nem kitermelhető erőforrások típusai és gazdaságtana 5. A talajt veszélyeztető tényezők, a talajdegradáció, szennyezés. 6. Talajaink gazdasági értékének mérése, a piaci viszonyok szerepe. 7. A tudatos vízgazdálkodás, a vízszennyezések kialakulásának okai és következményei. 8. A levegőszennyezés folyamata, a levegő öntisztuló képessége 9. A légszennyező anyagok és források. 10. A túlzott mértékű üvegházhatás kialakulásának okai és következményei. 11. Az ózonpajzs elvékonyodásának okai és következményei. 12. A légszennyezés elleni védekezés közgazdasági eszközei. 13. Légköri háttérszennyezettség Európában és Magyarországon. 14. Az emberiség élelmiszerellátásának problémái, a népességrobbanás következményei. 15. Az elsivatagosodás és egyéb mezőgazdasági területcsökkenés. 16. Ökológiai és biológiai erőforrások gazdasági hasznosítása és védelme
17. A fenntartható fejlődés alapelvei, nemzetközi egyezmények, lehetőségek és korlátok. III. 1. Környezeti földtudományok a gyakorlatban. 2. A környezeti földtudományok intézményrendszere hazánkban, feladatok, eredmények 3. A bányászat értékteremtő és környezetkárosító szerepének kettősége. 4. A bányameddők környezeti hatásai és ezek megoldási lehetőségei, 5. A bányarekultiváció nemzetközi és hazai szabályozása. 6. A hazai vízkészlet minősége és szennyezettségi állapota, a vízellátás hazai problémái 7. A környezetvédelemben és talajjavításban használatos ásványi anyagok 8. A hulladékok keletkezése és csoportosítása, a hulladékinvázió okai. 9. A hulladékok által okozott környezeti problémák. 10. A hulladékgazdálkodás fogalma, hulladékkezelési technológiák. 11. A környezetszennyezés közgazdasági értelmezése: 12. A környezeti auditálás folyamata, környezetbarát termékminősítés. 13. A környezeti hatásvizsgálat 14. Nagyberuházások és veszélyes-hulladék lerakók létesítésének földtudományi feltételrendszere 15. Földtudományi természetvédelem 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: --5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke: 1995. évi LIII. Törvény: A környezet védelmének általános szabályairól 1996. évi LIII. Törvény: A természet védelméről. Csorba P.: Tájökológia. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 1997. 113 p. Kerényi A.: Általános környezetvédelem. Szeged: Mozaik Oktatási Stúdió, 1995. 383 p. Lóczy D.: Tájértékelés, földértékelés. Budapest/Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2002. 307 p. Ádám L. – Pécsi M. (szerk.): Mérnökgeomorfológiai térképezés. Budapest: MTA FKI, 1985. 188 p. Attenborough, D.: Az élő bolygó. Budapest, 1988. 323 p. Benke I. - Reményi V. (szerk.).: A magyar bányászat évezredes története 1-2. Budapest, 1996. Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület. p. 296. Bennett, M. R. – Doyle, P.: Environmental geology: geology and the human environment. – Chishester: John Wiley, 1997. 501 p. Bolt, B. A. - Horn, W. L. - Macdonald, G. A. - Scott, F. R.: Geological hazards. Berlin: Heidelberg: New York: Springer-Verlag, 1975. 328 p.
Bora Gy. – Korompai A.(szerk.): A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza. Budapest: Aula Kiadó, 2001. 428 p. Coates, D. R. (ed.): Environmental Geomorphology. and Landscape Conservation. NonUrban Dowden, Strousdsburg, Pennsylvania, Hutchinson and Ross., 1973. 483 p. Cunningham, W. P. – Woodworth, S. B.: Environmental Science, A Global Concern. Dubuque Wm. C. Brown Publishers, 1990. 582 p. Csemez A.: Tájtervezés – tájrendezés. – Budapest: Mezőgazda Könyvkiadó, 1996. 299 p. Csorba P. – Mezősi G.: Tájökológiai szöveggyűjtemény. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 1999. 173 p. Erdősi F.: A társadalom hatása a felszínre, a vizekre és az éghajlatra a Mecsek tágabb környezetében. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987. 228 p. Fodor T. - Kleb B.: Magyarország mérnökgeológiai áttekintése. Budapest: MÁFI, 1986. 199.p Göőz, L.: The natural resources of Hungary: Towards a sustainable future. Nyíregyháza: Bessenyei Könyvkiadó, 2003. 121 p. Hortobágyi T. - Simon T.: Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Nemzeti Tankönyvkiadó. 546 p., Budapest, 1981. Kerényi A.: Talajerózió, talajvédelem. Budapest: ELTE, 1994. p. 73-97. Kézdi Á.: Talajmechanika: Példák és esettanulmányok. Budapest: Tankönyvkiadó, 1978.271 p Láng I. (főszerk.): Környezetvédelmi Lexikon I-II. – Budapest: Akadémiai Kiadó, 1993. 527 + 483 p. Louis, H. – Fischer, K.: Allgemeine Geomorphologie. Berlin: New York, 1979. 814 p. Margóczi K.: Természetvédelmi biológia. Szeged: JATE Press, 1998. p. 87-103. Mezősi G.: A földrajzi táj. In.: Általános természetföldrajz. Borsy Z. (szerk.). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. p. 807-821. Mezősi G. - Rakonczai J.: A geoökológiai térképezés elmélete és gyakorlata. Szeged: JATE Press, 1997. 131 p. Moser M. – Pálmai Gy.: A környezetvédelem alapjai. Budapest: Tankönyvkiadó, 1992. 494 p. Nir, D.: Man, a geomorphological agent. – Keter Publishing House, Israel; D. Reidel Publishing Co., Holland. – Fordította: Rózsa P. Debrecen: KLTE, 1993. 256 p. – Kézirat Papp S.: Az élővilág földrajza. In.: Általános természetföldrajz. Borsy Z. (szerk.). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.p. 726-806. Pécsi M.: Geomorfológia és domborzatminősítés. Budapest: MTA FKI, 1991. 296 p. Schweitzer F. - Tiner T. (szerk.): Nagyberuházások és veszélyes hulladékok telephelykiválasztásának földrajzi feltételrendszere. Budapest: MTA FKI, 1996. 180 p.
Somosvári Zs.: Geomechanika I. Budapest: Tankönyvkiadó, 1990. p. 164-171. Somosvári Zs.: Geomechanika II. Budapest: Tankönyvkiadó, 1989. p. 295-301. Szabó J.: Antropogén geomorfológia.In: Általános természetföldrajz/Borsy Z. (szerk.). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.p. 500-518. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: projektor, térképek, talajképek