1
TÁMASZ Alapítvány szakmai beszámoló 2010 A TÁMASZ Alapítványnál a 2010-es évben több jelentős változás történt, mind személyi, mind szakmai téren. A TÁMASZ Alapítvány kuratóriumának elnöke, Sándor Andrea 2010. december 31.-vel lemondott elnöki feladatáról, bár továbbra is marad az Alapítvány kuratóriumának tagja, mint az Ifjúságért Egyesület delegáltja. Továbbá 2010. december 01-jével, közös megegyezéssel szerződést bontott a TÁMASZ Alapítvánnyal Goldmann Tamás, intézményvezető, valamint Breitenstein Edit, intézményi koordinátor is, mindketten az Ifjúságért Egyesületnél folytatják munkájukat. A 2010-es évben két jelentősebb beruházás, intézményfejlesztés történt az Alapítványnál, ezek a Gomba utcai, 70 fős Férfi Éjjeli Menedékhely felújítása, valamint a József A. utcai, 48 fős Hajléktalanok Ápoló Otthonának felújítása. Mindkét felújítás Európai Uniós forrás felhasználásával történt, a TIOP 3.4.2-08/1-2008-0037 számú, Még emberibb támasz a hajléktalanoknak című pályázat keretében. A két felújítással kapcsolatban röviden elmondható, hogy egyrészről jelentős anyagi terhet rótt a TÁMASZ Alapítványra, másrészről a tervezéssel, kivitelezéssel kapcsolatban sok hiba merült fel, amire nem feltétlenül lettek megfelelő garanciális elemek beépítve a pályázatba. Fontos tudni, hogy a pályázat megírását és menedzsmentjét az Eco-Cortex pályázatíró és tanácsadó cég végezte. Röviden elmondható, hogy szakma téren is történtek változtatási kísérletek. Ezek a változtatások leginkább Sándor Andrea és Goldmann Tamás szakmai elképzeléseit tükrözték, lényege úgy foglalható össze, hogy az alapellátások szolgáltatási szintjének leszállítása és az egyéni kivezető utak meghatározása és segítése, főleg a munka világa felé. Az alapellátások szolgáltatási szintje leszállításának egyik példája a Népkonyhai étkezés szabályozásának eltörlése. A korábbi szabályok szerint elsődlegesen az étkezhetett a Népkonyhán, aki hajléktalan volt, semmilyen jövedelemmel nem rendelkezett – a jövedelemmel rendelkezők a szociális étkeztetést tudták igénybe venni – továbbá az étkezés feltétele volt még az is, hogy előre kellett jeleznie étkezési szándékát, amennyiben ezt elmulasztotta a „feliratkozók” után tudott csak étkezni. Ezeknek a szabályoknak, korlátoknak, feltételeknek az eltörlése és a hozzáférés teljes szabadossága azt eredményezte, hogy egyrészről jelentősen megnövekedett a népkonyhán étkezők száma, ami leginkább a környékbeli, szegényebb, nem hajléktalan emberek beáramlásának következménye, és mivel érkezési sorrendbe történik az ebéd kiosztása, tehát, aki később jön annak nem biztos, hogy jut, így az ebédnél teljes tülekedés, türelmetlenség alakul ki. A másik jellemző példa az Éjjeli Menedékhelyek szolgáltatási szintjének csökkentése, aminek következtében megszűnt a Menedékhelyen a ruhásszekrény biztosítása, vagyis nem hagyhatja bent a hajléktalan ember napközben a ruháját, valamint az ágyak kiosztása érkezési sorrendben történik. Ezek előzménye, hogy sok ruhásszekrénybe tartottak bent a hajléktalan emberek ételt, aminek következtében sűrűn kellett végeztetni csótányirtást, valamint az ágyak „birtoklásával” kialakultak a szobák állandó lakói, aminek hátránya volt, hogy „sajátjuknak tekintették” ezeket az ágyakat, így biztosítva látták helyüket, ebből konfliktusok is voltak, viszont egyértelműen szobaközösségek, sokszor támogató kapcsolatok alakultak ki. Az ágyak cserélődésének viszont lett egy nem kalkulált következménye. Azok a hajléktalanok, akik ruhatetűvel fertőzöttek eddig egy ágyon – sőt a szennyezett ruházatú emberek egy elkülönített szobában is - éjszakáztak, így a fertőzés veszélye kisebb volt, jelenleg viszont az ágyak cserélődésével ez nem biztosított, amint az elmúlt hónapok tapasztalata mutatja. A kivezető utak tekintetében kitűzött cél volt a hajléktalan emberek lakhatáshoz és munkához való hozzáférésének biztosítása, evvel összefüggő képességek kialakítása. Erre a TÁMASZ Alapítvány két, szintén Európai Uniós támogatású pályázatot írt (TÁMOP 5.3.1., TÁMOP 5.3.3.), amiben nagyobbrészt a hajléktalanok kiválasztását, felkészítését célozta meg. Bár a pályázatok még tartanak, összességében elmondható, hogy mindkét pályázat esetében a nem teljesen átgondolt koncepció volt jellemző, sok tisztázatlan pontja volt-van a pályázatoknak, amit maguk a pályázatírók és a benne dolgozók sem értenek, így felmerül annak a kérdése, hogy így mennyire lehetnek hatékonyak ezek a támogatások. Mint a fentebbi, kiragadott példákból is látható, a TÁMASZ Alapítvány elmúlt évi - és az azt megelőző évek - működésére is az volt jellemző, hogy a szakmai – és egyéb –fejlesztések nem teljes átgondoltsággal történtek. Nem feltétlen voltak ezek rossz irányúak, semmiképp sem rossz szándékúak, csupán a kellő átbeszélés, a fokozatos bevezetés, a változtatás lehetőségének meghagyása hiányzott belőlük. Mintha egy állandó változtatási, szakmafejlesztési „kényszer” lett volna az Alapítványi vezetőkben, aminek következtében az újabb „ötlet” már felülírta az egyel korábbit, így
2 valójában semminek a hatékonysága nem lett megvizsgálva, végiggondolva. Sok esetben kimaradtak a fejlesztési „ötletekből” azok a kollégák, részlegvezetők, akik annak megvalósításáért feleltek, akiknek vélemény, információja, tapasztalat is lett volna azokkal kapcsolatban. Hosszan lehetne még sorolni a visszatekintve elhibázottnak bizonyult döntéseket, de nem célunk azokat felemlegetni, ennél fontosabbnak tartjuk a kollégákkal együtt a működés alapjait, céljait, eszközeit újragondolni, természetesebbé, emberközelibbé tenni. Pécs, 2011-01-13 …………………………………………………………. Hajdu Krisztián Szakmai vezető
Az alábbiakban a TÁMASZ Alapítvány részlegvezetőinek 2010-es évi beszámolója olvasható: Beszámoló Utcai szociális munka 2010-es évi munkájáról Ellátási terület Pécs, belterület és Baranya megye Készítette: Szücs Attila András Utcai szociális koordinátor Az utcai szolgálat 279 személlyel ápolt rendszeres, vagy vett fel eseti kapcsolatot. Sikeresnek tekintünk minden olyan kapcsolatot, amelynek eredményeképpen a klienst az utcáról delegálni tudjuk, akár a TÁMASZ Intézményi szolgáltatásainak igénybevételéhez, akár más intézményekbe, illetve azt is, ha orvosi segítség igénybevételéhez tudjuk hozzásegíteni az arra rászorulót, beleértve a Hajléktalanok számára fenntartott orvosi ellátás igénybevételét, valamint az egészségügyi intézményekbe való szállítást is. Nagyon fontosnak tartjuk a rehabilitációs intézményekbe való delegálásokat, hiszen ezek esetében a fogadó intézmény részéről egy szűrésen is átesnek klienseink a felvétel előtt, így külső visszajelzés is érkezik szakmai munkánkról. Utcai szolgálat által elért kliensek
28
Intézményi szolgáltatást nem igénybe vevők Intézményi szolgáltatást igénybe vevők
170
2010 szakmai szempontból Európa Kulturális Fővárosa
3 Az utcai szociális szolgálatnak a 2010-es évre a fő feladata volt, hogy a megnövekedett klienskör számára továbbra is elérhető legyen. Ugyanakkor, fel kellett készülnünk arra, hogy az EKF Projekt miatt a városnak is elvárásai vannak. Az előzetes várakozásokkal ellentétben azonban az Európa Kulturális Fővárosa Projekt rendezvényei nem vonzottak az átlagosnál több hajléktalant a városba. A városban zajló programok mindig fokozott rendőri jelenlét mellett zajlottak, és a rendőrség által kiküldött járőrökkel példás együttműködést sikerült megvalósítani. A járőrök jellemzően valódi szükséghelyzetekben értesítették Diszpécserszolgálatunkat, és az utcai szociális munkások kiérkezését megvárták, intézkedésünket megfelelő módon elősegítették. Önkéntesek Krízisidőszakban az Önkéntesek továbbra is nagy segítségünkre vannak. Hosszabb felkészítést ugyan nem sikerült megvalósítani a számukra, de megkönnyítette a feladatokba való bevonásukat, hogy az elmúlt évek folyamán egyre többen krízisidőszakról krízisidőszakra visszatérnek, hogy munkájukat felajánlják. Így ha klienseinkkel folyamatos személyes kapcsolatápolásuk nincs is, a végzendő munka, a szakmai szabályok már ismertek előttük. Adományok A felajánlott adományok leghatékonyabb felhasználása a Diszpécserszolgálat irányításával egyre jobban működik. Jelentős számban vannak visszatérő, új, és alkalmi felajánlók is. Elmondhatjuk, hogy a kapott adomány mindig a megfelelő helyre jut el. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert az adományok (takaró, gyertya stb.) olyan külső erőforrások, melynek kapcsán jelentős pénzügyi megtakarításokat érhetünk el. Delegálások Nagy eredménynek tekintjük, hogy jelentősebb növekedett a rehabilitációkra való delegálások száma. Elsősorban alkohol-rehablitációkra tudtunk megfelelő motivációval rendelkező klienseket eljuttatni, Szekszárdra, Szigetvárra, Máriagyűdre, Töröcskére. Sok kliens esetében a hosszabb ideje fennálló segítőkapcsolat érett be erre az évre, és erősítette meg kellőképpen a klienset, hogy elhatározását cselekvésre váltsa. A saját belső intézményrendszerbe való delegálások száma is folyamatosan növekszik. Az utcán talált, illetve célzottan felkeresett klienseket nagy számban tudtuk saját intézményeinkbe delegálni. Fontos, hogy nem csak az alacsonyabb szintű ellátások, krízisellátások felé, mint a Menedékhely, Lábadozó, hanem az Ápolóotthonba, Átmeneti szállóra is. Ebben szintén az mutatkozik meg, hogy a rendszeres klienskapcsolatok esetében nem csupán tűzoltómunkát folytatunk, hanem egyéni esetkezelésekkel a kitűzött célok felé haladunk a kliensekkel. Valamint nagyon fontosnak tartottuk az év folyamán, hogy az újonnan utcára kerülőket azonnal a lehető legmagasabb szintre delegáljuk. Ez utóbbi cél hatékony megvalósítása megkövetelte, hogy az intézményekben dolgozó kollégákkal interaktív szakmai munkát folytassunk. Szervezettebb utcai munka Már a korábbi években elindult a hétvégi utcai munka. Ez az elmúlt évben is rendszerességgel működött folyamatosan. Klienseinket hétvégén is folyamatosan felkerestük nem csak a korábban fenntartott ügyeleti rendszerben bejelentések alapján, hanem a hétköznapokhoz hasonlóan területi szisztematikus rendszerességgel is. Szücs Attila András Utcai szociális koordinátor
Beszámoló Nappali Melegedő és Népkonyha 2010-es évi működéséről Pécs, Sándor u. 1. és Dugonics utca 26. Készítette: Fonyó József részlegvezető 2010-ben folytattuk a 2009-ben megkezdett munkát. Nézzük, hogy nézett ki ez az év a Nappali Melegedő és a Népkonyha intézményénél. 2010-ben a Nappali Centrum és a Népkonyha szolgáltatásait összesen 857 kliens vette igénybe. Ebből 662 férfi és 195 nő. A korösszetétel pedig
4 úgy nézett ki, hogy 55 év felettiek voltak 261-en, 25 és 54 év közöttiek voltak 570-en és 18 és 24 év közötti korosztályba tartoztak összesen 26-an.
Nemek szerinti megoszlás
700 600 500 Férfi
400
Nő
300 200 100 0
Férfi
Nő
Életkor szerinti megoszlás 570
600 500 400
261
kliensek száma 300
25-54 év
200 100 0
18-24 év 55 év fölött
26 18-24 év
25-54 év
55 év fölött
életkor
A klienseink megismerésének egyik kulcsfontosságú tényezője a lakhatás formája, a következőkben bepillantást nyerhetünk a Nappali Melegedővel kapcsolatba került személyek jellemző lakókörülményeivel. Ez azt jelenti, hogy minden klienssel kapcsolatban a 2010-ben a leginkább jellemző lakhatási formát jelöltük meg. Ezt mutatja a következő diagram.
5
A NAPPALI MELEGEDŐ ELLÁTOTTAINAK JELLEMZŐ LAKHATÁSI FORMÁI 2010-ben
Albérlet Ápoló v. szociális otthon Büntetés végrehajtás Család v. szívességi lakás
7 70
135
Nem lakás céljára szolgáló helyiség Kiléptető lakás
11 40
133
Külföld 192 68
18
5 169
Menedékhely Önkormányzati lakás
2 Átmeneti szálló Ismeretlen Közterület
Most pedig tekintsük meg a szolgáltatások igénybevételének egy aspektusát a Népkonyha és a Nappali Melegedő tekintetében. CSAK A NÉPKONYHÁT VETTE IGÉNYBE CSAK A NAPPALI CENTRUMOT VETTE IGÉNYBE MINDKÉT SZOLGÁLTATÁST IGÉNYBE VETTE AZ ÖSSZES IGÉNYBE VEVŐ SZÁMA
24 397 436 857
A NAPPALI MELEGEDŐ ÉS A NÉPKONYHA IGÉNYBEVÉTELE
CSAK A NÉPKONYHÁT VETTE IGÉNYBE
3%
51%
46%
CSAK A NAPPALI CENTRUMOT VETTE IGÉNYBE MINDKÉT SZOLGÁLTATÁST IGÉNYBE VETTE
A fenti táblázatban látható, hogy a Nappali Melegedőt és a Népkonyhát igénybe vevő kliensek száma hogyan oszlik meg az összes igénybevétel tekintetében. Elméletileg csak azok a kliensek vehetik igénybe a Népkonyha szolgáltatásait, akik a Nappali Centrumban regisztráltatták magukat. Míg az
6 előző évben (2009) 168 személy volt, akik a nyilvántartásunk alapján csak a Népkonyhát vették igénybe, addig 2010-ben ez a szám már csak 24. A 2010-es évben a korábbiakhoz képest megnövekedett a kliens szociális munkás találkozások száma, amelyet esetkezelés néven definiálunk. Ezek a találkozások egyrészt első interjúk, másrészt életvezetési tanácsadások, aztán munkára és lakhatásra való felkészítésre irányuló beszélgetések. Ilyen jellegű beszélgetésekben részesültek a 857 tavaly megfordult ellátottból 450–en. Ebből a 450 személyből kerültek ki mindazok, akik az elmúlt évben aktivitásuk, elhatározásuk, akaratuk, valamint a segítő kapcsolatuk révén némi változást tudtak elindítani életük jobbítása érdekében. Ez lehetett új lakhatási forma megszerzése, munkába állás, rehabilitációs intézménybe való felvétel, nyugdíjra való jogosultság megszerzése, orvosi ellátás igénybe vétele, az utcáról a menedékhelyre való beköltözés, az átmeneti szállóra való felvétel, kiléptető lakásba való bekerülés, tanfolyamra jelentkezés, a munkaügyi központtal való kapcsolat felvétele, a népkonyha helyett a szociális konyha igénybevétele, szociális otthoni elhelyezés iránti kérelem beadása. Ezen kívül sikerként könyveltük el az elmúlt évben azt is, ha korábban passzív ellátottaink részt vettek a munkatársaink által szervezett szabadidős programokon, amelyek közül néhány nagy népszerűségnek örvendett. Továbbra is fontosnak tartjuk ezeket a kezdeményezéseket, mert ezek mikro-szinten alapozhatják meg a társadalmi re-integráció lehetőségét ellátottaink számára. Ezért a jövőben is ez lesz törekvésünk fókuszában, jelesül, hogy megmozdítsuk, motiváljuk ellátottainkat arra, hogy megtalálják nehéz helyzetükből a legoptimálisabb kivezető utat. Beszámoló a Férfiak Éjjeli Menedékhely 2010-es évi működéséről Pécs, Gomba u. 7. Készítette: Kropok Géza részlegvezető 2010-ben a szolgáltatást igénybe vette: 264 fő A kliensek megoszlása:
200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
186
78
Régi kliens
Életkori megoszlások: Átlagéletkor: 46 év
Új kliens
7
152
160 140 120 100
81
80 60 40
17
20 0
18-39 év
40-59 év
60-64 év
7 65-69 év
7 70-74
Iskolai végzettségek szerinti megoszlás: 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
96 86
43 21
16
2 Felsőfokú
Középfokú
3 ipari
8 ált.
8 ált. alatt
Nincs adat
8 Számszerűsíthetők: - A kliensek munkához való juttatása - A kliensek iskolarendszerű vagy tanfolyamrendszerű képzéshez juttatása - A kliensek magasabb fokozatú ellátással rendelkező intézménybe juttatása - A kliensek albérletbe jutása vagy juttatása - A kliensek családi kapcsolatai helyreállításának segítése Nem számszerűsíthetők: - A kliensek egyéni (napi) problémái megoldásának segítése - A kliensek közötti konfliktusok megoldása - A kliensek közösségi feladatokra való mozgósítása - Az intézmény működésének zökkenőmentes biztosítása - Rászoktatni a klienseket a rendszerességre: * Napi tisztálkodás * Ruhamosás * Szekrény rendben tartása * Cipők, ruházat rendben tartása * A fekhely rendbetétele - Leszoktatni a klienseket a trágár beszédről Sikeres esetek száma: 78 Szociális munkás és kliens találkozások: - Mért időszak: 2010. január 01. és december 31. között 22
25
22
19
20 15 10 5 0
-
12 3 Bejelentett Képzésben Magasabb munka való részvétel fokozatú intézetbe kerülés
Albérletbe Családi kapcs. kerülés Helyreállítása
2009-ben a Férfi Éjjeli Menedékhelyen megfordult 264 fő Ez idő alatt foglalkoztunk: 264 fő Nem foglalkoztunk: 0 Klienssel való találkozás összesen: 640 alkalom - Az 640 találkozáskor 1965 esettel foglalkoztunk, ezek megoszlása:
9
1000
860
800 540
600 400
310 130
200 0
Tanácsadás
Ügyintézés
125
Interjú
Beszélgetés
Egyéb
- Házirend megsértése, fegyelmi ügyek: A menedékhelyen a házirend megsértése miatt 31 esetben történ különböző írásbeli figyelmeztetés, fegyelmi felelősségre vonás, a menedékhelyről való kitiltás. 2010 év szakmai szempontból: A Férfi Éjjeli Menedékhely 2010-ben a törvény által előírt kötelezettségeit, feladatait egész évben biztosítani tudta. A törvény által előírt szolgáltatásokon felül a lehetőségeink függvényében a következő pluszszolgáltatásokat tudtuk biztosítani: - Ügyintézés - Munkahelykeresés segítése - Segítségadás önéletrajzok megírásához, különböző hivatalos iratok kitöltéséhez - Szabadidős programok, ünnepség szervezése (közös sütés-főzés, sport) - Pszichológushoz való irányítás - Egyéni esetkezelés - A téli nyitvatartási rend bevezetése 2010. év szakmai eredményei A menedékhelyet állandóan igénybevevő lakók 4 csoportba sorolhatók be: - Sporttevékenységekben részt vevők (10-15 fő) - Közös sütés-főzésben részt vevők (50-60 fő) - A menedékhelyen és menedékhely körüli munkákba segítők (8-10 fő) - Teljesen passzívak A csoportok eredményesen működtek, de aktivizálásukhoz szükség volt külső nyomásra is. Több csoport létrehozását akadályozta: - Elsősorban a tavasz beköszönte, a kliensek mindennapi megélhetésért való küzdelme, a napi 10-12 óra munka utáni fáradtság - Másodsorban a megfelelő helység hiánya - Harmadsorban a kliensek passzivitása Egész évben teljes kihasználtsággal működtünk, kivéve az átépítés és felújítás időszakát, az éves átlagunk 94%-os volt, 66 fő/nap átlaggal. A menedékhelyen regisztrált lakók közül 66 fő tudott továbblépni, az Átmeneti Szállóra kerültek, albérletbe, vagy családhoz visszamentek és egyéb tartós lakhatási lehetőséget sikerült találniuk. A felújítás utáni paradigmaváltás következtében, - hogy megszűnt az állandó ágy, állandó szekrény, a tárolási lehetőség, a helyfoglalás az érkezési sorrendben történik - 48 fő hagyta el a menedékhelyet ment magasabb ellátórendszerbe, albérletbe, vissza a családhoz, vagy inkább az utcára-, ebből év végéig 35 fő jött vissza. 2010–ben a menedékhelyre 147 fő olyan személy érkezett, akik a menedékhely szolgáltatásait előtte még nem vették igénybe.
10 A kliensek nagy része sajnos továbbra is teljesen passzív, magáért, önmagától képtelen bármit is tenni. A legjellemzőbb problémák, amelyek a jelenlegi állapotukat jellemzik: - Tartós munkanélküliség - Az emberi kapcsolatok teljes hiánya - Alkohol - Drog - Játékszenvedély - Pszichés betegségek - Mozgásszervi betegségek A menedékhelyen sok olyan ember tartózkodik rendszerességgel, akiknek egyáltalán nem megfelelő az intézmény. Ilyenek a pszichés betegek, – többen is vannak - az idős emberek és a mozgásszervi betegséggel küzdők. Az ő igényeiknek megfelelő szakmai ellátást biztosító intézményekbe való elhelyezése lenne a legfőbb feladat, ami, sajnos megoldhatatlannak látszik. A jövőre vonatkozóan ehhez mindenképpen kérnénk segítséget a Támasz Alapítvány vezetőségétől. A Hajléktalanok Ápoló Otthona és a Lábadozóval való együttműködés: Az együttműködés célja a menhelyen lakó beteg, önálló ellátásra képtelen kliensek elhelyezése, valamint a felgyógyult, megerősödött betegek visszafogadása. Az együttműködés módja: - Tájékoztatás - Tapasztalatcsere - Egymás rendezvényének látogatása Az ápoló otthonba 2 fő került be, és 2 fő került a menedékhelyre az Ápoló Otthonból. A Lábadozóban 3 fő került hosszabb-rövidebb ideig elhelyezésre, 1 fő került vissza. Férfi Átmeneti Szállóval való együttműködés: Célja: a szálló követelményeinek megfelelő kliensek elhelyezése. Együttműködés módja: - Tájékoztatás - Tapasztalatcsere - Egymás rendezvényeinek látogatása A Szállóra a menedékhelyről 17 fő került elhelyezésre és 10 fő jött vissza a menedékhelyre. Nappali Melegedővel való együttműködés: Együttműködés célja, egymás munkájának megismerése. Együttműködés módja: - Tájékoztatás, - Tapasztalatcsere - Egymás rendezvényeinek látogatása Női Átmeneti Szálló és Éjjeli Menedékhellyel való együttműködés: Együttműködés célja, egymás munkájának megismerése. Együttműködés módja: - Tájékoztatás - Tapasztalatcsere - Egymás rendezvényeinek látogatása - A női és a férfi éjjeli menedékhely feladatainak összehangolása Utcai Szociális Munkásokkal való együttműködés: Együttműködés célja, egymás munkájának megismerése. Együttműködés módja: - Tájékoztatás - Tapasztalatcsere Diszpécser szolgálat való együttműködés: Együttműködés célja, egymás munkájának megismerése és a tájékoztatás. Egészségügyi Ellátással való együttműködés Együttműködés célja, a kliensek egészségügyi állapotának megismerése.
11 Együttműködés módja: - Tájékoztatás - Tanácsadás-kérés A Férfi Éjjeli Menedékhelyen a jövő évi kihasználtságot nem lehet tervezni a bizonytalan létszámú és összetételű kliensek megjelenése és a nagyfokú fluktuáció miatt. Célunk az, hogy az intézmény ellátását igénybe vevő klienseket aktivizáljuk, bevonjuk a működő csoportokba és segítsünk nekik, hogy a hajléktalanságból minél hamarabb kikerüljenek. Beszámoló a Női Éjjeli Menedékhely 2010-es évi működéséről Pécs, Bittner A. u. 80. Készítette: Kelemen Adél részlegvezető Az éjjeli menedékhelyek a krízisellátás alapintézményei. Szolgáltatásai szűk körűek, elsődleges célja az életmentés. Ennek megfelelően az igénybevétel feltételei is igen alacsonyak. A szolgáltatások (éjszakai pihenés, takaró, ételmelegítési lehetőség biztosítása, tanácsadás, és információnyújtás) nyújtását csupán érvényes negatív tüdőszűrő lelet bemutatásához, a házirend elfogadásához és betartásához kötjük. Az intézmények az év 365 napján tartanak nyitva. A napi nyitvatartási időt az időjárási helyzet határozza meg. Alapvető esetben (szélsőségektől mentes időjárási viszonyok között) a menedékhely 17.00 és 08.00 óra között tart nyitva. A nyitvatartási idő a szélsőséges időjárás esetben hosszabbodik, melyet egy úgynevezett cselekvési terv határoz meg. A rendszer négy szín szerint kódolja a teendőket. Fokozatosság szerint: fehér helyzet (legenyhébb), zöld helyzet, narancs helyzet, piros helyzet (legrosszabb). Vörös helyzetben, hőségriadó vagy szélsőséges hideg esetén a menedékhely csupán a takarítás idejére zár be, ettől eltekintve egész nap biztosítjuk az ellátást. Az éjjeli menedékhelyek közötti és a menedékhelyek más részlegekkel való együttműködése is zökkenőmentes. A kollégák kétheti rendszerességgel találkoznak esetmegbeszélő keretében, a részlegek vezetői pedig szintén ilyen gyakorisággal találkoznak részlegvezetői értekezleteken. Így hetente egyszer bizonyosan találkoznak egymással személyesen. A szakmai stábok működése, és együttműködése zavartalan volt mind a férfi, mind a női éjjeli menedékhelyeken. A szakmai munkát nagymértékben segítette, segíti az új formában beindult szupervízió. A kollégák munkakörönként elválasztva, szociális munkások és asszisztensek számára tartott szupervízión vesznek részt havi egy alkalommal. A kliensekkel végzett szociális munka a menedékhelyek esetében igen nehézkes. Lakóink az esti órákban érkeznek az intézménybe, és jellemző módon már a kora esti órákban nyugovóra térnek. Így négyszemközti, segítő beszélgetésekre nem nagyon adódik lehetőség. Ezért a bekerülést követő egy hétben a menedékhelyen dolgozó segítő legalább egyszer beszélgetést kezdeményez az új lakóval, melyben igyekszik kideríteni hajléktalanná válásának okát, és hogy nem áll-e fenn krízishelyzet. A tavalyi évtől kezdve a menedékhelyen megjelenő új klienseink számára kötelezővé tettük a Nappali Centrummal való kapcsolatfelvételt. A Centrumban dolgozó szociális munkások közül kerül ki a menedékhelyen alvó kliensek segítője. Az elmúlt évekhez hasonlóan 2010-ben is nagy hangsúlyt helyeztünk arra, hogy lakóink rendelkezésére álló szabadideje értelmes elfoglaltságokkal töltődjön ki. Ennek érdekében kiscsoportokat szerveztünk az intézmény belső és külső rendbetételére. Kisebb belső javítások, az épület körüli söprés, szemétszedés, ároktisztítás volt a csoportok feladata. Különösen ügyeltünk arra, hogy az intézmény épületének széles környezetét tartsuk rendben, ezzel igyekezve jó kapcsolatot kialakítani és fenntartani az itt élő és dolgozó emberekkel. Szerveztünk klienseink számára közös főzésre (bográcsozás, szalonnasütés), sportolásra (labdarúgás, büntetőrúgó verseny), vetélkedésre (sakkbajnokság) lehetőséget biztosító rendezvényeket. Az előző éves szakmai tervben célul tűztük ki az intézménytípus kihasználtságának csökkenését, mivel úgy véljük, hogy tartalmas és eredményes szakmai munka az ellátórendszer egy magasabb fokán (átmeneti szálló, külső férőhely, albérlet) végezhető. E célkitűzés érdekében látványos
12 történések nem voltak, azonban csaknem teljes egészében sikerült kidolgoznunk egy programot, melynek bevezetésével csökkenthetnénk a menedékhelyek 100%-os, vagy azt meghaladó kihasználtságát. A program szigorítaná a menedékhely használatát, természetesen figyelembe véve és betartva a jogszabályi előírásokat. Szakmai terv: Legfontosabb szakmai cél, a menedékhelyek működését tekintve, hogy a kihasználtságot legalább kis mértékben csökkentsük. Menedékhelyeink kihasználtsága összességében meghaladja a 100%-ot, szeretnénk, ha munkánk eredményeként ez az arány a 2011. év végre 90%-ra csökkenne. Ennek azonban több akadálya is lehet, hiszen értesüléseink szerint országos törekvés, hogy az utcán élő hajléktalan embereket a menedékhelyek befogadják, a hajléktalan-ellátással foglalkozó szervezetek benntartsák intézményrendszerükben. Ennek ellenére egy, a 2008-as években kidolgozott programunkat alkalmaznánk, melynek bevezetése és következetes betartása alappillére a kihasználtság csökkentésének. A program lényege, hogy az intézmények szolgáltatásait szigorúbb rendben biztosítanánk: - érkezési sorrendben lehet elfoglalni az ágyakat. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert ha egy-egy lakó az ágyat kizárólagosan magáénak tekinti, akkor kevésbé lesz motivált arra, hogy továbblépjen onnan. - szekrényt biztosítunk az ellátást igénybe vevőknek, de az eddigi gyakorlattól eltérően napközben nem szabad a szekrényben hagyni holmijukat. A „saját szekrény” megszűnése szintén a komfortérzet csökkentését, a menedékhelyhez fűződő szoros kötődést lazulását eredményezi. Célunk a hajléktalanság hatékonyabb kezelése érdekében, hogy a menedékhelyet igénybevevő új ellátottak, akik első alkalommal kerültek kapcsolatba a hajléktalan ellátó rendszerrel, a lehető legrövidebb időn belül (2 hét) jelentkezzenek az ellátórendszer magasabb szintjét képviselő, vagy a számukra legmegfelelőbb intézménybe. Ezért továbbra is szabály, hogy az új kliensek számára egy héten belül kötelező jelentkezni a Nappali Centrum szociális munkásainál. Fontos célkitűzés, hogy lakóink szabadidejüket értelmesen, hasznosan tudják eltölteni. Ennek érdekében működtetünk különböző szabadidős csoportokat. A Női Éjjeli Menedékhely 2010-ben megnyerte előző évben benyújtott pályázatát, így új szekrényeket és korszerűbb, takarékosabb fürdőszobai felszereléseket kapott. A szakmai munka nagymértékű fejlődésének legfőbb akadálya, hogy a női részleg nem felel meg a négyzetméter előírásoknak. Egy főre mindössze 1,8 négyzetméter jut a jogszabályban előírt 4 négyzetméterrel szemben. Hely szűke miatt nem biztosított a közösségi helyiség és a betegszoba. A közösségi helyiség hiánya miatt nagyon nehézkes és időjárásfüggő a szabadidős programok szervezése. Szükséges, hogy ezeket a szabadba tervezzük, így erre csak tavasztól kora őszig van lehetőség.
13 Statisztikai adatok: Hónapok Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December összesen
Eltöltött éjszakák száma 584 466 394 308 355 402 477 522 495 558 520 519 5600
2009 Igénybevevők száma
Hónapok
33 29 26 16 21 23 24 28 28 29 26 32 315
Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December összesen
Eltöltött éjszakák száma 591 647 617 343 348 394 323 302 252 277 312 437 4843
2010 Igénybevevők száma 30 34 36 28 26 23 21 21 20 23 20 26 308
A tavalyi év során összesen 4843 eltöltött éjszakát regisztráltunk az éjjeli menedékhelyen, a tavalyelőtti 5600 éjszakával szemben. Ez a csökkenés annak is köszönhető, hogy több ellátottunk átlépett egy magas ellátási szintre és jelentkezett az Átmeneti Szállóra. A menedékhely lakói közül 13 fő került az átmeneti szállóra, közülük heten kevesebb, mint 10 napig vették igénybe a menedékhelyet, egy fő pedig több mint 10 év menhelyhasználatot követően költözött a szállóra. 2010-ben 8 fő régóta ismert, a szállást nyújtó ellátás iránt bizalmatlan kliens vette igénybe néhány napig a menedékhelyet, egy fő rendszeres használója lett, egy fő pedig az átmeneti szállóra költözött. A menedékhely lakói közül 1 fő szakosított szociális otthoni ellátásba került, így végleges elhelyezése megoldódott. A menedékhelyen sikernek tekintjük, ha - olyan kliens kerül az ellátásba, aki a hajléktalan ellátással szemben bizalmatlan volt (8 fő) - a menedékhelyről átmeneti szállóra költözik (13 fő) - felveszi a kapcsolatot a nappali melegedővel - rendszeres munkát vállal (1 fő) - visszaköltözik családjához (37fő) - szenvedélybetegségét kezelteti (1fő) Régi és új kliensek megoszlása Életkor szerinti megoszlás 35; 43%
1; 1%
46; 57%
17; 21%
39; 48% 24; 30%
régi kliensek új kliensek
18-35
36-49
A menedékhelyet igénybe vevők átlagos életkora 45 év.
50-65
65 év felett
14 Beszámoló a Férfi Átmeneti Szálló 2010-es évi működéséről Pécs, Edison u. 80. Készítette: Papp István Részlegvezető Az elmúlt évekhez képest az átmeneti szállón és így az ott végzett szociális munkában több fontos változást is eszközöltünk már 2009-ben. Ezeket folytattuk és napi gyakorlattá tettük a 2010-es évben. Ezen változások hozzásegítettek minket ahhoz, hogy egységes szemlélettel dolgozhassunk, és így hatékonyabb és egyben eredményesebb munkát folytathassunk klienseink érdekét előtérbe helyezve. A gyakorlatunkat tekintve, működésbeli különbség nem volt a női átmeneti szállóhoz képest. Első és egyben a legmeghatározóbb változás az egyéni segítő rendszer és ahhoz kapcsolódóan egy folyamatábra elkészítése volt, mely hosszas egyeztetést követően hivatalosan is beépült munkánk mindennapjaiba 2010-ben. A mellékelt ábra fontosságát az hívta elő a megelőző évben, hogy a segítői munka folyamatában, illetve a kliensekkel folytatott esetkezelések során több alkalommal is azt tapasztaltuk, hogy valójában sem a segítők sem a kliensek nem rendelkeznek kiforrott képpel arról, hogy mi fog történni velük az átmeneti szállón töltött idő alatt. Az ábra 2 éves intervallumot felölelő folyamatot kíván leírni 4 szakaszra bontva, mely tisztán jelzi, hogy milyen „szinteken” kell majd végighaladnia lakóinknak és egyes szintekről hová jutnak el, illetve mi lehet az akadálya a további közös munkának. A következő fontos változás a felvételi rendszerünkben követhető nyomon. Jelenleg meghatározott helyen és időben zajlik az Átmeneti Szállóinkra történő felvételi elbeszélgetés, melyet megelőz egy „állapotfelmérés”, amit a Támasz Alapítvány Nappali Centrumának szociális munkásai végeznek a hét minden napján. Ezen felmérés adja az alapját a felvételnek, hiszen itt olyan alapvető információkat szereznek meg a munkatársak a kliensekről, amik később a bizottság számára a döntéshozatalkor meghatározó lehet. Pl. Kemény adatok: születési hely/ idő, jövedelmi viszonyok, iskolai végzettség. Lágy adatok: egészségügyi állapot, hajléktalanná válás oka, kapcsolatok. Valamint egy saját kézzel megírt kérelem, indoklással. A felvételen a Nappali Centrum és a két Átmenti Szálló szociális szakemberei vesznek részt és hoznak döntést a felvételiző meghallgatását követően. Hangsúlyos elem lett a beléptető/értékelő megbeszélések, amelyeket a TÁMASZ Nappali centrumban tartottunk. A beléptető értekezlet a beköltözéstől számított első hónapban esedékes, mely során a kliens és segítője, a munkatársak és az intézmény vezetőinek jelenlétében, beszámol a lakóval meghatározott céljairól, feladatiról, meglátásairól és egyben lehetőséget biztosít a kliensnek, hogy megossza addigi tapasztalatait, elvárásait, igényeit. Sikeres együttműködést követően az intézmény vezetője engedélyezi a szerződés hosszabbítását. Ekkor kerül sor - adott naptól számított - szerződéshosszabbításra, melyet 6 hónap elteltével követ az értékelő megbeszélés. Ahogy az a nevében is benne van, itt kerül sor az elmúlt időszak értékelésére, a kitűzött célok, feladatok megvalósulásának/ „kudarcának” miértjére, hogyanjára. Amennyiben adott eset további munkát igényel, úgy az intézmény vezetője újabb fél évre hosszabbítja a szerződést. A(z) beléptetők/ értékelők szükségessége mára már vitathatatlan, hiszen mind a szakember, mind a szolgáltatást igénybevevő külső visszacsatolást kaphat az eltelt időszakra vonatkozóan, mely sok esetben még inkább előmozdíthatja, motiválhatja a lakót további erőfeszítések megtételére. A tapasztalat az volt a tavalyi évben, hogy nem minden esetben sikerült az első harmincnapos ütemet tartanunk, kliens és segítő több esetben nem tudta a kapcsolattartást olyan rendszerességgel végezni, hogy az adott idő alatt a beléptető értekezlet megtörténhessen. Az előző évekhez képest szorosabb együttműködést szorgalmazunk más ellátó-intézményekkel, mert azt tapasztaljuk, hogy klienseink életében több segítő intézmény/szociális munkás kap helyet és így hatékonyabb és gyakran gyorsabb az ügyintézés, információszerzés is. Ilyen intézmények pl. egészségügyi intézmények, pszichiátriai betegeket ellátó intézmények, családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatok, családok átmeneti otthonai, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Magyar Vöröskereszt, Magyar Pálos Rend, Katolikus Caritas. A kapcsolattartás formái: személyes, telefonos, internetes, esetmegbeszélők/ esetkonferenciák (igény szerint)
15 Előző éveinkhez hasonlóan, 2010-ben is fontosnak tartottuk, hogy lakóink lehetőséget kapjanak szabadidejük célszerű eltöltésére. Erre a célra több foglalkozást/programot is terveztünk részükre, melyek sikeressége nyomán ezt az idei évben is kívánjuk folytatni. Ilyen foglalkozások/programok: kreatív csoportok, nagycsoport (közös problémamegoldás), közös főzések, születésnapok, névnapok és egyéb ünnepek/ megemlékezések, filmklubok. Két külső szakember (Dombrádi Zita, Simicz Ferenc) szenvedélybeteg csoportot vezetett a szállón 2010. májustól–októberig. Ezt idén is folytatni kívánjuk, tapasztalatunk az volt, hogy ügyfeleink nehezen motiválhatóak a csoportokra. Ezért ezt a csoportot egy kötelezett klienskörrel kezdtük el, de nyitottként is meg lett hirdetve. A csoport célja volt, hogy önsegítő csoportba (AA) delegálja a sikeres eseteket, gyógyult és jelenleg AA tag is vállalt részvételt a csoporton. Fontos esemény volt 2010 őszén, hogy először került megrendezésre koedukált rendezvény a férfi szállón, ahová női szálló kliensei kaptak meghívást. A rendezvény sikerén felbuzdulva októberben a női szálló visszahívta a férfiakat, és műsort is adtak. Fontos motívum volt a szállón az önkéntes vállalások támogatása, szervezése. 2010-ben a tavaszi esőzés során Pécsett a Vincze utca környékén vett részt 11 fő a férfi szállóról önkéntes munkában, 2010. novemberében pedig a vörös iszap katasztrófa indított önként jelentkezőket a segítésre a klienseink közül. 4 fő utazott Devecserbe, a Máltai Szeretetszolgálat missziójához csatlakozva. Mind a két alkalmat felhasználtuk a médiában való megjelenésre, ezzel igyekeztünk formálni a közvélemény inkább negatív vélekedését a hajléktalanokról.
16
Statisztikai adatok: Igénybe vevők száma:
17 (2008-ban 79 fő) (2009-ben 81 fő) 2010-ben 79 fő Életkor és végzettség szerinti szerinti megoszlást azÉletkor alábbi két táblázatmegoszlás tartalmazza. 1 7
0 20
6
18-39 év 40-59 év 60-64 év 65-69 év 70-74 év 75- év
45
Szociális munkás kliens találkozások száma: Esetenként heti egy alkalom, mely egyéni szükséglettől függően növekszik. Ez azt jelenti, hogy két segítő hetente kb. 15-15 órát fordít kifejezetten az egyéni esetkezelésre. Ez havonta kb. 60 óra. Ez nem tartalmazza az ügyintézésre és egyéb teendőkre fordított időt.
18
Végzettség szerinti megoszlás 1 3
6
1 8 ált.-nál kevesebb
7
28
8 általános szakmunkás érettségi szakközépiskola technikum felsőfokú
33
Az alábbi diagram a szállóról való távozás helyeit határozza meg.
Távozás helye
2
0
5
0
10
albérlet ápoló otthon családhoz ismeretlen menhely rehab
29
19 Beszámoló a Női Átmeneti Szálló 2010-es évi működéséről Pécs, Bittner A. u. 80. Készítette: Kelemen Adél Részlegvezető Az elmúlt évekhez képest átmeneti szállónkon és így az itt végzett szociális munkában több fontos változást is bevezettünk. Ezen változások hozzásegítettek minket ahhoz, hogy egységes szemlélettel dolgozhassunk, és így hatékonyabb és egyben eredményesebb munkát folytathassunk klienseink érdekét előtérbe helyezve. A 2009-es évben történt változásokat alkalmaztuk 2010-ben is. Ilyen változás például: 1. Felvételi rendszer: Jelenleg is meghatározott helyen és időben zajlik az Átmeneti Szállóinkra történő felvételi elbeszélgetés, melyet megelőz egy „állapotfelmérés”, amit a Támasz Alapítvány Nappali Centrumának szociális munkásai végeznek az intézmény nyitvatartási idejében. Ezen felmérés adja az alapját a felvételnek, hiszen itt olyan alapvető információkat szereznek meg a munkatársak a kliensekről, amik később a bizottság számára a döntéshozatalkor meghatározó lehet. Pl. Kemény adatok: Születési hely, idő, jövedelmi viszonyok, iskolai végzettség. Lágy adatok: egészségügyi állapot, hajléktalanná válás oka, kapcsolatok. Valamint egy saját kézzel megírt kérelem, indoklással. A felvételen a Nappali Centrum és a két Átmenti Szálló szociális szakemberei vesznek részt és hoznak döntést a felvételiző meghallgatását követően. 2. Beléptető/értékelő megbeszélések: A beléptető értekezlet a beköltözéstől számított 1. hónapban esedékes, mely során a kliens és segítője, a munkatársak és az intézmény vezetőinek jelenlétében beszámol a lakóval meghatározott céljairól, feladatiról, meglátásairól és egyben lehetőséget biztosít a kliensnek, hogy megossza addigi tapasztalatait, elvárásait, igényeit. Sikeres együttműködést követően az intézmény vezetője engedélyezi a szerződés hosszabbítását. Ekkor kerül sor - adott naptól számított - szerződéshosszabbításra, melyet 6 hónap elteltével követ az értékelő megbeszélés. Ahogy az a nevében is benne van, itt kerül sor az elmúlt időszak értékelésére, a kitűzött célok, feladatok megvalósulásának/ „kudarcának” miértjére, hogyanjára. Amennyiben adott eset további munkát igényel, úgy az intézmény vezetője újabb fél évre hosszabbítja a szerződést. A(z) beléptetők/ értékelők szükségessége mára már vitathatatlan, hiszen mind a szakember, mind a szolgáltatást igénybevevő visszacsatolást kaphat az eltelt időszakra vonatkozóan, mely sok esetben még inkább előmozdíthatja, motiválhatja a lakót további erőfeszítések megtételére. Az előző évekhez képest továbbra is szorosabb együttműködést szorgalmazunk más ellátó intézményekkel, mert azt tapasztaljuk, hogy klienseink életében több segítő intézmény/ szociális munkás kap helyet és így hatékonyabb és gyakran gyorsabb az ügyintézés, információszerzés is. Ilyen intézmények pl. egészségügyi intézmények, pszichiátriai betegeket ellátó intézmények, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok, családok átmeneti otthonai, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Magyar Vöröskereszt, Magyar Pálos Rend, Katolikus Caritas. A kapcsolattartás formái: személyes, telefonos, internetes, esetmegbeszélők/ esetkonferenciák (igény szerint). Előző éveinkhez hasonlóan, 2010-ben is fontosnak tartottuk, hogy lakóink lehetőséget kapjanak szabadidejük célszerű eltöltésére. Erre a célra több foglalkozást/ programot is terveztünk részükre, melyek sikeressége nyomán ezt az idei évben is kívánjuk folytatni. Ilyen foglalkozások/ programok: kreatív csoportok, nagycsoport (közös problémamegoldás), közös főzések, születésnapok, névnapok és egyéb ünnepek/ megemlékezések, film klubok. Statisztikai adatok Az elmúlt évek adataival összehasonlítva a szállót igénybe vevők száma kismértékű csökkenést mutatott: 2006-ban 33, 2007-ben 37, 2008-ban 34, a tavalyi évben pedig 29 fő igényelt elhelyezést. 2010-ben ez a szám ismét növekedést mutatott, ebben az évben 35 fő kapott elhelyezést az átmeneti intézményben.
20
Régi és új kliensek aránya
Az ellátást igénybevevők szám a 40
37
35
34
33
35
29
30
1 1
Adatsor1
25
Adatsor2
20
Adatsor3
15
Adatsor4
10
Adatsor5
5
1.alkalom
2
2.alkalom
6
3.alkalom 19
4.alkalom 5.alkalom
0 1
Klienseink 66%-a először vette igénybe ezt a típusú ellátást. Ez az arány tavaly 70, azt megelőzően, pedig 48 százalék volt. Átlagéletkorukat vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy a szállón ellátott klienseink életkora évről évre növekszik (átlagéletkor 2006: 40,8 év; 2007: 43,1év; 2008: 46 év, 2009: 49,6 év). Az elmúlt évekhez képest nőtt a 40-59 év közöttiek száma, csökkent a 18-39 év közöttiek aránya.(Az életkor növekedésével egyre nehezebb elhelyezkedni a munkaerőpiacon, fokozottan jelentkeznek egészségügyi, mentális megélhetési problémák.) Életkor szerinti m egoszlás
18-39 40-59 60-64 65-69
Lakóink iskolai végzettségét tekintve még mindig a 8 osztályt végzettek aránya a legnagyobb (45 %), vagyis nem rendelkeznek semmilyen szakképesítéssel, amely nagyon hátrányosan befolyásolja munkaerő-piaci helyzetüket. Iskolai végzettség
2
1 8 általános
7
14
8 általános alatt szakmunkásképző gimnáziumi érettségi szakközépiskola
5
21
Szállón eltöltött napok száma
10
3
0
2
albérlet
2 k ev es ebb, mint 1 hónap
3
1-3 hónap
más intézmény
4-6 hónap
ismeretlen helyre 4
10
5
saját tulajdonba
7-12 hónap 12 hónap fölött
5
A szállóról kiköltözők legnagyobb része albérletbe költözött az ellátás megszűnését követően. Az albérlet kategóriába soroltuk a piaci albérletet (4 fő), az önkormányzati bérlakást (2 fő) és a támogatott albérletet, az úgynevezett külső férőhelyet (4fő). Sajnos volt lakóink 11%-áról (2 fő) nem tudjuk mi lett további sorsuk, mert vagy előzetes bejelentés nélkül hagyták el a szállót és nem tértek vissza az intézménybe. A tavalyi évekkel összehasonlítva nőtt azon klienseink aránya, akik 7-12 hónapot, vagy egy évet meghaladó időszakot töltöttek el az ellátásban, és csökkent azok aránya, akik 1-3 hónapig vették igénybe az ellátást. Így összességében nőtt az egy adott kliens által a szállón eltöltött idő, egyre nagyobb esélyt kínálva egy eredményes segítő kapcsolat kialakításához. A tavalyi év során 20 lezárt esetből 14 fő esetében egyértelmű sikerről beszélhetünk: kilencen tartósan élnek önállóan albérletben (két fő támogatással került ki, négy fő piaci albérletbe, hárman önkormányzati bérlakásba költöztek), egy kliensünk szakosított szociális otthoni ellátásban részesült, egy ellátottunk pedig saját házába költözött. A szociális munkás és kliens találkozások száma: átlagosan heti egy alkalommal egy órát találkozik mindkét segítő minden kliensével. Természetesen a több időt, találkozást igénylő esetekben ez a szám növekszik. Ez hetenként 7 – 7 órát jelent mindkét segítőnek, ami havi szinten 56 óra klienstalálkozást eredményez. 2010. év szakmai tervei az Átmeneti Szállókon Milyen szakmai elvek, szakmai célok kerültek megfogalmazásra? Célunk, hogy az átmeneti szállók, az eddigieknél is jobban közelítsenek egymáshoz az egységességet illetően. Ez a folyamat már elindult az egységes felvételi, esetmegbeszélő, és egyéni értékelésen bevezetésével. 1., Szálló kompetencia-határainak tisztázása, pontosabb kliensdefiníció meghatározás 2., Több szakmai fórum szakembereink számára a szociális munkás-kliens kapcsolat professzionálisabbá tételéhez 3., Csoportfoglalkozások bevezetése/rendszeresítése a kliensek számára a lehetséges kiutak megtaláláshoz 4., Szolgáltatás korszerűsítése Milyen szociális munkás eszközökkel kívánják elérni a célt? 1-2., Szakmai műhely létrehozása, mely szükséges mind a kliens-segítő kapcsolat fejlődéséhez, mind a szociális munkás egyéni fejlődéséhez. Csoportos megbeszélés szakemberek számára, ahol lehetőség van az esetmegbeszélőn túl, különböző szakmai kérdések megvitatására (referátumok segítségével), tisztázására, elősegítve ezzel a kollégák közti párbeszéd egységes nyelvét, professzionalizálódását.
22 3., Olyan csoportfoglalkozások egységes bevezetése, mely kifejezetten a kiutak megtalálására irányul (álláskereső, és albérletkereső klub) a kliensek részére. Ez a csoportfoglalkozás bevezethető egyszerre a két átmeneti szálló igénybevevői részére, elősegítve ezzel a szolgáltatás egységességét. Másik célunk az érdekképviseleti fórum egységesítése a két átmeneti szállón. 4., Szolgáltatás minőségi javítása: - ágyak lecserélése - fürdőszoba felújítás - egyéb (ez az igény természetesen intézményenként különbözik). Milyen segítségre van szükség a szakembereknek, hogy a célok megvalósuljanak? Szakemberek számára szükség van rendszeres szakmai vezetésre, iránymutatásra, számonkérésre a célok megvalósulása érdekében. Milyen külső segítségre van szükség a célok eléréséhez? Szolgáltatás minőségének javításához elsősorban anyagi erőforrás szükséges. A szakembereknek, pedig elég a szupervízió külső segítségként, mely már elindult. Beszámoló a Hajléktalanok Ápoló Otthona 2010-es évi működéséről Pécs, Bittner A. u. 80. Készítette: Komóczi-Lencz Henrietta részlegvezető
Az intézmény működése a számadatok tükrében A 2010. évben összesen 61 fő állt intézményi jogviszonyban az otthon tekintetében, ami 4 fővel több, mint a tavalyi évben. Mivel a férőhelyek számának mennyiségbeli növelésére kilátása megint csak nem volt az Alapítványnak a múlt év során, így változatlanul napi szinten 48 fő ellátásáról tudtunk az intézmény keretein belül gondoskodni. Ma már nem okoz akkora problémát az ellátás szempontjából az épület, mivel a felújítás megtörtént és nagymértékben akadálymentesített az intézmény. Az év végén a lakók nemi megoszlása a következő arányt képviselte: 9 fő nő és 39 fő férfi. Életkor szerinti megoszlásukat a következő ábrák mutatják.
Férfi ellátottak életkori megoszlása 2010. december 31-i állapot szerint 3%
3%
3%
18 - 39 év köztiek 40 - 59 év köztiek
17%
60 - 64 év köztiek 65 - 69 év köztiek 48% 26%
80 - 89 köztiek 90 év felettiek férfiak életkora
1. ábra
23
Női ellátottak életkori megoszlása 2010. december 31.-ei állapot szerint
11% 11%
34%
40 - 59 év köztiek 60 - 64 év köztiek 65 - 69 év köztiek
11%
80 - 89 köztiek 90 év felettiek
33%
2. ábra A 2009. évben 13 fő ellátása szűnt meg. Közülük 6 fő esetében a gondozás indokának megszűnése miatt került sor a jogviszony megszüntetésére. Közülük 1 fő esetében a házirend sorozatos megszegése volt az indok, 1 fő esetében pedig a korábbi lakhelyére való visszatérés miatt kellett a jogviszonyt megszüntetni. Emellett tavasszal a felsőbb vezetés kérte, hogy kerüljön felülvizsgálatra a lakók ellátási szükséglete. Ennek eredményeként 4 fő esetében az ellátás megszüntetése, és más lakhatási formához juttatása vált indokolttá. Közülük egy fő a Férfi Átmeneti Szállóra került, másik két lakó közösen albérletbe költözött, míg a negyedik ellátott visszatért az utcára. A lakók körében a fluktuációt a halálozás továbbra is meghatározóan befolyásolja, bár az előző évhez képest ugyanannyi ellátottunk hunyt el, összesen 6 fő (2007-ben 12 fő, 2008-ban 10 fő, 2009-ben 6 fő). Az elhunytak közül 2 fő a 2010. évben került felvételre, soron kívül, mivel tumoros betegségben szenvedett, és állapotának megfelelő ellátást csak az otthonban tudtunk biztosítani számára. Ugyancsak az elhunyt lakók közül még 2 főnél volt az elhalálozás oka előrehaladott állapotú daganatos megbetegedés az ok. A többi elhunyt lakó esetében az időskor, illetve a szervezet gyors leépülése és összeomlása játszott közre az elhalálozásban. A halálozás életkori megoszlása a lakók körében 2010. évben
nő férfi
40 - 59 év köztiek
60 - 64 év köztiek
90 év feletti
3. ábra Az elmúlt évben sajnos 1 fő esetében volt sikeres delegálásunk más ellátásba és az ő esetében is csak az játszott közre, hogy a soron kívüli bekerülés anyagi oldalát meg tudta valósítani. Kérelme több gondozottunknak is be van adva szakosított ellátás felé, sőt van olyan lakónk, akinek sürgősségi áthelyezésre lenne szüksége, de a hosszú várólisták miatt még sokáig kell várnia a környezetváltozásra.
24 A jogszabályi kötöttségek miatt az üresedő férőhelyre a megszűnést követő napon új gondozottat kell felvenni. A múlt évben a 13 üres férőhelyre soron kívül, kérelem nélkül hat fő került be. Egyes esetekben az ápolás azonnaliságát a tumoros megbetegedés indokolta, míg a többi esetben a régóta fennálló rossz körülmények miatt kialakult és folyamatosan romló egészségi állapot indokolta a felvételt. A másik 7 fő a várólistáról került felvételre. A felvételre került személyek nemi és életkori megoszlását a következő ábra mutatja.
Ellátásba bekerült személyek nemi és életkori megoszlása 2010. évben
2
5
férfi 3
40 - 59 év köztiek
nő
0
60 - 64 év köztiek
0 1 65 - 69 év köztiek
1 1 70 - 74 év köztiek
4. ábra Az intézmény működése szakmai szempontból A 2010. év működését nagyban befolyásolta, hogy február végén megkezdődtek az átalakítási és felújíts munkálatok. Kezdeti tervek szerint az ellátást folyamatosan az átalakítandó épületben kellett volna megvalósítanunk, de rövid időn belül kiderült, hogy lehetetlen az ellátottak felújítás alatt álló épületben való gondozása-ápolása, valamint a jelenlétünk a pályázat határidős megvalósítását is akadályozza. Így február végén először 10 főt kellett másik telephelyre költöztetnünk, és megszervezni a meglevő dolgozói állományból a zökkenőmentes ellátásukat. Ezzel egy időben az intézményben maradókat is át kellett költöztetni, és megkezdeni annak tervezését, hogy a következő költözéskor kit tudunk a kijelölt telephelyre átvinni, hogy lehetőleg minden lakó olyan épületbe kerüljön, ahol ellátása állapotának megfelelő helyen történik majd. Áprilisra már az intézményt teljesen kiüresítettük, és három különböző épületben helyeztük el gondozottjainkat. Ennek megvalósítása és működtetése nagy feladatot jelentett nemcsak az otthon dolgozóinak, de más részlegeknek is, hiszen a dolgozók minimális létszáma miatt megbízási és részmunkaidős, valamint az Alapítvány más főállású dolgozóit is mozgósítani kellett az ellátás biztosítása érdekében. Az átmeneti időszak egészen augusztus elejéig tartott, akkor újra birtokba vehettük a már felújított, akadálymentesített épületet. Ebben az időszakban egyetlen célt tűztünk ki, hogy az ellátást minél kevesebb problémával tudjuk biztosítani, és lakóink minél komfortosabban érezzék magukat az átmeneti időszakban. Adminisztratív szinten A korábban már kialakított adminisztráción változtatás nem történt. A kötelező nyilvántartások vezetése folyamatos, és múlt évben módszertani és közigazgatási ellenőrzése megtörtént. A várólista alkalmazása továbbra is nagy segítség, bár aktualizálása még néha problémás, mert nem mindig érhető el a kérelmező, vagy a hozzátartozóként megjelölt személy, hogy információt szerezzünk arról, szükséges-e még a számára az ellátás. A múlt évben mentálhigiénés mentor is bekapcsolódott az otthon munkájába, aki elsősorban a működés nehézségeit, problémás területeit igyekezett feltárni. Az ápolók által vezetendő dokumentáció átalakítására irányuló megbeszéléseket megkezdte az ÁNTSZ ellenőrzést végző munkatársával, ennek lezárása és az új protokoll szerinti dokumentálás a 2011. év során kerül megvalósításra.
25
Ellátotti szinten A múlt évben a lakókat a felújítás járó költözés terhei mellett érzékenyen érintette az októberben az intézményi térítési díj megemelése. A korábbi 30 000 Ft/hó helyett 39 500 Ft/hó összegre nőtt az ellátásért fizetendő díj. Az ellátottak egy jelentős része nem rendelkezik akkora rendszeres jövedelemmel, hogy ezt finanszírozni tudná, ők a jogszabály szerinti személyi térítési díjat fizetik. Egy másik, kisebb kör pedig a személyes igényei miatt nem tudja a teljes összeget megfizetni. Az ő részükre az Alapítvány vezetősége lehetőséget biztosított a mérsékelt térítési díj fizetésére, mely minden esetben írásos kérelemre és annak szociális munkás által való támogatásával valósulhatott meg. A térítési díj mérséklésben részesülők leggyakrabban azok a lakók, akikkel már korábbról együttműködés van a költőpénzük beosztásáról. A múlt év nehézségei mellett a lakók több telephelyen való foglalkoztatásának megoldása lehetetlen volt. Egy-egy kisebb programmal igyekeztünk a mindennapok egyhangúságát megtörni, mint közös főzés, kézműves foglalkozás tartása, videózás jelentett, valamint a telephelyeken a kisebb létszám miatt több idő jutott a beszélgetésre az ápolóknak. Szerencsére a 2009. évben megírt szabadidős pályázat, mely a 2008. évben megvalósítotthoz hasonló programsorozatot tartalmazott, támogatásban részesült. Így, még ha csak egy-egy napra is, de sikerült kimozdulni lakóink aktivizálható részével. A tavalyi évben immár harmadszor pályáztunk a Hajléktalanok Közalapítvány által kiírt keretben az Ápoló Otthon lakói számára szabadidő hasznos eltöltését szolgáló kirándulások szervezéséhez támogatásra. Programunkban hat alkalommal terveztünk utazást különböző helyszínekre, az Alapítvány autóinak, valamint dolgozóinak segítségére alapozva. A program költségeinek tervezésekor üzemanyag, parkolási díj, belépőjegyek és étkezés került megjelölésre. A támogató a megpályázott 463 000 Ft–os támogatásból 197 000 Ft-ot biztosított számunkra. A keretből az üzemanyag, a parkolási díj, valamint a belépőjegyek költségeit lehetett elszámolni. A tervezett hat kirándulás helyett hét alkalommal sikerült lakóinknak programot biztosítani. Az első kirándulás Székesfehérvárott a Bory-vár meglátogatását célozta és május közepén került rá sor. Sajnos, igen rossz, esős időben tudtunk útnak indulni, lakóink azonban lelkesek voltak, már nagyon várták a kimozdulást. A Bory–vár megnyerte tetszésüket, sőt, egyik lakónk még fogalmazást is írt róla gimnáziumi osztálytársai részére. A második alkalommal 14 fős csoportunk látogatott el Ópusztaszerre a Nemzeti Parkba. 2008. évben is része volt a programunknak a Feszty körkép, és a park megtekintése, és akkor hatással volt a lakókra, hogy kérték, legyen megint lehetőség az odautazásra. Júniusban Ópusztaszer után a Balatont céloztuk meg, és Szigligeten a várat kerestük fel ugyancsak 14 fővel. A Szigligeti - vár is lenyűgözte gondozottainkat és a kísérőket is. Egyetlen gond azzal volt, hogy a vár megközelítése fizikálisan bizony erőfeszítést kívánt meg tőlünk, és lakóink közül volt, aki kicsit nehezebben vette az akadályokat. Ettől függetlenül mindenki nagyon jól érezte magát, még a Balatonban is megmártóztak páran. Augusztus hó közepén az eredeti programban nem szereplő, de a lakók kívánságát figyelembe vevő utazásra került sor, ugyanis Balatonedericsbe az Afrika – múzeum megtekintésére került sor. Csoportunk jó időt fogott ki, és nagyszerűen érezték magukat. Mivel az eredeti tervek szerint fürdőhelyek meglátogatására is szerettünk volna lehetőséget biztosítani ellátottaink részére, és az edericsi kiruccanás az egyik fürdőzés helyett került a programba, ezért augusztus hó végén Szigetvárra a felújított termálfürdőbe vittük el a lakókat kikapcsolódni. Szép környezetben, egészségi és fizikális állapotuknak megfelelő helyen tölthettek el pár kellemes órát. Így a rossz idő, a sok esős nap ellenére is maradandó élményt tudtunk gondozottainknak nyújtani. A következő kirándulás hasonló helyszínre, Barcsra a termálfürdőbe vezetett. Itt még szélesebb körű szolgáltatással és még igényesebben kialakított környezetben pihenhettünk meg. A hatodik kirándulást követően kiderült, hogy a pályázati keretből még egy közeli helyszínre el tudunk látogatni. Október közepén a program zárásaként Abaligeten a Denevérmúzeumot ismerhették meg ellátottaink. A kezdeti idegenkedést csodálkozás és a denevérek iránti tisztelet váltotta fel. Ezzel az utazásos kikapcsolódások lehetősége idei évre le is zárult. Dolgozói szinten A múlt év az ápoló team tagjaink sem volt könnyű. Nemcsak a megváltozott körülmények nehezítették meg a mindennapokat, hanem az ellátottak állapotának folyamatos romlása, az egyre nagyobb gondozási igény is nagy terhelést jelentett és jelent számukra. A több telephelyen való működés során a dolgozók korábbi három műszakos munkarendje is megváltozott, 12 órás műszakok váltották fel a korábbi 8 órást, hogy biztosítani tudjuk a megfelelő létszámot abban az esetben is, ha valaki szabadságra, vagy netán betegállományba vonul. Ezt a műszakrend visszaköltözés után is érvényben maradt. Korábban az otthon 7 főállású ápolóval látta el a folyamatos működést. Az épület átalakítása, megnagyobbítása, a gondozottak egyre romló egészségi állapota, és az új munkarend is szükségessé
26 tette a létszám bővítését. Így 2010. szeptemberétől már 8 főállású nővér látja el a lakókat. Az elmúlt év folyamán nemcsak létszámbeli, de személyi változás is történt. Tavasszal egy fő távozott az otthon dolgozói közül, a helyére egy korábban már alkalmi munkavállalóként foglalkoztatott dolgozó került. Majd a nyár folyamán egy másik kolléganő került táppénzre, majd GYED-re, így az ő helyére is egy korábban már részmunkaidős foglalkoztatásban álló ápolót vettünk fel. A dolgozók közül 3 fő jelenleg tanul, szakképesítést szerez. A másik 5 fő pedig év végén tanfolyamra jelentkezett, hogy eleget tegyen a jogszabály által előírt képzési kötelezettségének. Beszámoló a Hajléktalanok módszertanának 2010-es évi működéséről Dél-Dunántúli Régió Készítette: Breiterstein Edit Csilla Mátyás Anita Goldmann Tamás Módszertani munkatársak 1.1. Kötelező feladatok Alapítványunk Regionális Hajléktalan Módszertani Osztálya 2008-tól a Dél-dunántúli Regionális Humán Szolgáltató Központ konzorciumi partnereként látja el a regionális módszertani feladatokat. A konzorciumi szerződés értelmében a TÁMASZ Alapítvány természetesen elsősorban a régióban működő hajléktalan ellátó szervezetek szakmai munkáját segíti, felügyeli, de e mellett más, a szociális ellátás területén működő szervezetekkel is együtt működik. A módszertani tevékenység során a régió hajléktalan ellátó rendszeréhez köthető szolgáltatásspecifikus feladatokat végeztünk. 2010-ben módszertani csoportunk a kialakított egységes eljárásrendeknek, szakmai protokolloknak megfelelően végezte munkáját. Módszertani munkánk során részt vettünk a konzorcium belső megbeszélésein, a Szociális és Munkaügyi Intézet koordinálásával alakult hajléktalan-ellátás munkacsoportjában. A módszertani csoportban személyi változás sem történt, a régi módszertani munkatársak végzik a feladatokat: 1 fő főállásban és 2 fő félállásban került alkalmazásra. A Dél-dunántúli régió hajléktalan- ellátó rendszere A régió hajléktalanokat ellátó intézményrendszerében jelentős változás nem történt. Az intézmények főként önkormányzati fenntartói tekintetében azonban megfigyelhető az a tendencia, hogy egyre több önkormányzat intézményfenntartó társulást hoz létre, mely a hajléktalanokat ellátó szolgáltatások mellett valamennyi szociális intézményi ellátását érinti. Szekszárdon, Dombóváron történt az idén ilyen jellegű átrendeződés. A Dél–Dunántúli régióban a TÁMASZ Alapítványt is beleértve 11 intézmény foglalkozik hajléktalan emberek ellátásával, ezen intézmények kicsit több mint fele önkormányzati fenntartásban, illetve az önkormányzatok által létrehozott társulás fenntartásában végzi tevékenységét, nagyobb szociális intézmény keretein belül (integrált szociális Fenntartó szerinti megoszlás intézmény, gondozási központ), külön gondozási egységben. (Dombóvár, Komló, Paks, Szekszárd, Siófok, Gyönk). Egy önkormányzati 0 intézmény egyházi fenntartású (Mohács), 4 2 intézményfenntartó intézmény pedig, civil szervezetként társulás 4 működik: Máltai Szeretetszolgálat, többcélú társulás SZOCEG KHT és a TÁMASZ Alapítvány Pécsett, valamint a Magyar Vöröskereszt egyházi 2 Kaposváron. A tárgyidőszakban a komlói nem állami hajléktalan-ellátó szervezet működtetésével, a Komlói Városi 1 forprofit 2 Kórházzal együttműködve hajléktalanok számára ápolási osztályt hoztak létre, ahol kórházi ápolásra szoruló hajléktalanok
27 átmeneti elhelyezésére nyitottak 12 férőhelyet. A szolgáltatás az egészségügy rendszerébe tartozó OEP-finanszírozással működik. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott szolgáltatások a következőképpen alakulnak: A szolgáltatások tekintetében a nappali melegedő szolgáltatás, éjjeli menedékhely és az átmeneti szálló működtetése a legelterjedtebb. Somogy és Baranya megyében egy-egy Nappali Centrum működik immár két éve (Kaposvárott és Pécsett). Régiónk élen jár ebben a tekintetben.
Szolgáltatások szerinti megoszlás
hajléktalanok nappali melegedője
1 7
népkonyha
8 utcai szociális szolgáltatás éjjeli menedékhely 5 6
Hajléktalan személyek részére tartós bentlakást nyújtó szolgáltatás tekintetében azonban az látszik, hogy mindössze egyetlen tartós bentlakást nyújtó intézmény található (TÁMASZ Alapítvány, Pécs), valamint a régióban jelenleg egyetlen rehabilitációs otthon sem működik.
hajléktalan személyek átmeneti szállása
A hajléktalan-ellátásban a novembertől április végéig tartó kiemelt krízisidőszak szerepet kap, azonban egyetlen szolgáltatásként a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület pécsi csoportja működtet időszakos férőhelyet nappali melegedőn – hivatalos működési engedéllyel. 3
hajléktalanok ápoló otthona
Jogi normában előírt kötelező feladatok: Jogi normában előírt kötelező feladatok körében jelentős részt képezett a hatósági ellenőrzések száma, tekintettel arra, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a Közép-Magyarországi Régióban megalakult Módszertani konzorciumhoz, illetve a Nyugat-dunántúli régióban módszertani feladatokat ellátó győri Hajléktalansegítő Szolgálathoz köthető hatósági feladatok elvégzésére a Dél-Dunántúli régió módszertani intézményét jelölte ki. Ez alapján Alapítványunk feladata lett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régió által fenntartott hajléktalan-ellátó intézmények, valamint a BMSZKI intézményeinek hatósági ellenőrzésében, szakmai program véleményezésében való közreműködés. A kijelölés szerinti illetékességünk okán, Budapesten, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1 intézményében vettünk részt szakmai ellenőrzésen (1 hajléktalanok otthona szolgáltatás tekintetében). A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület által működtetett Bp., Miklós utcai szociális szolgáltatására kaptunk ugyan kirendelő végzést, melyet azonban a kirendelő hatóság saját illetékessége hiányában visszavont, ezért erre az ellenőrzésre nem került sor. Szintén kijelölés szerinti illetékességünk körében a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei 13 szolgáltatásának hatósági ellenőrzését végeztük: 1 utcai szociális szolgáltatás, 4 nappali melegedő, 3 éjjeli menedékhely, 5 átmeneti szállás szolgáltatás tekintetében. A hatósági jellegű feladatok körében másik csoportot jelent a szakmai program véleményezése működési engedély kiadásához.
28 Részt vettünk az SZMI, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által szervezett munkacsoport találkozón, ahol a módszertani intézmények hatósági ellenőrzésben való szerepe, illetve az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 3. sz. mellékletének módosítása voltak a fő témakörök. A hajléktalan-ellátó intézmények szakmai monitorozásához a BMSZKI által kidolgozott szakmai szempontú adatlap tesztelésében szintén részt vettünk. Véleményt alkottunk az ágazatban tervezett törvények és rendeletek változásáról, valamint véleményeztük az ellenőrzések hatósági és módszertani feladatainak, hatékonyságát összefoglaló értékelő tanulmányt. 1.2. Önként vállalt feladatok Szakmai tevékenység alapja A hajléktalan-ellátás területén immár két éve jelentős paradigmaváltás történik, mely a hajléktalanellátást, a segítői munkát merőben új alapokra helyezte. A Módszertani csoport szakmai munkáját ez a paradigmaváltás határozza meg jelenleg is, valamint ennek terjesztése a régió hajléktalan-ellátó szervezeti körében. A paradigmaváltás lényege, hogy az eddigi megtartó, ártalomcsökkentő attitűdöt a kiútkeresés, a hajléktalanságból való kilábalás igénye váltotta fel. Az intézményközpontú gondolkodást felváltja a személy-, szolgáltatásközpontú gondolkodás. Mindezt, a már meglévő intézményrendszerre támaszkodva, a meglévő szolgáltatások mellett. Már régóta elfogadott szakmai megállapítás, hogy a hajléktalanság problémáját nem csupán a lakástalanság, vagy a biztonságos, kiszámítható jövedelem hiánya okozza, hanem komplex módon kapcsolati zavarok, az idő és tér strukturálatlansága hozzájárul a szélsőségesen nehéz szociális élethelyzet fennmaradásához. A szemléletbeli változás alapja, hogy a hajléktalanságból kivezető út komplex segítségnyújtást igényel a szakemberek részéről, aminek alappillérei az önálló lakhatás megteremtése, a foglalkoztathatóság és foglalkoztatottság elérése, tartós fennállásuk érdekében a folyamatos segítés életvitelben. A komplex segítségnyújtás alappillérei: az önálló lakhatás megteremtése, valamint foglalkoztatottság, foglalkoztathatóság elérése. Ezt a célt szolgálja a Hajléktalanokért Közalapítvány és az Összefogás Közalapítvány konzorciumi partnerségében jelenleg megvalósuló TÁMOP 5.3.2. Módszertani Osztályunk segítette a FOGLAK Projekt Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerőpiaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása előkészítését, sikeres, zökkenőmentes lebonyolítását is, havonta rendszeresen megrendezésre kerülő regionális műhelyek és az évben 2 szakmai nap szervezésével. Itt elsősorban infrastrukturális háttér biztosításával és szakmai háttérmunkával ügyködtünk a program megvalósításán. Programunk összeállításakor szem előtt tartottuk a FOGLAK Projekt által meghatározott szakmai célokat, valamint a Dél-Dunántúli Régióban eddig két alkalommal megtartott szakmai műhelyek tapasztalatait is. A projekt keretében 2010-ben a korábbi évekhez hasonlóan havi rendszerességgel szerveztünk regionális műhelytalálkozókat, ahol a paradigmaváltást elősegítő szakmai, módszertani megalapozás, valamint a paradigmaváltásnak megfelelő munka végzéséhez szükséges források megteremtését célzó, jelen beszámoló készítésekor már megvalósítás alatt álló TÁMOP 5.3.3 projektek segítése a cél. A műhelytalálkozókon az egyes, hajléktalan-ellátásban megjelenő szolgáltatások működésére vonatkozó tapasztalatcserére is lehetőséget teremtettünk; egy alkalommal a nappali ellátás (konkrét témakör: önkéntes igénybevétel-kötelezés), egy alkalommal pedig az átmeneti szállókon végzett szociális munka lehetőségeiről (konkrét témakör: paradigmaváltás a gyakorlatban az átmeneti szállón) nyitottunk vitát. A műhelyek és szakmai napok témakörei az alábbiak voltak: 2009. szeptember: 1. téma: A TÁMASZ Alapítvány TÁMOP 5.3.3. pályázati kiírásra tervezett programjának bemutatása 2009. október: 1. téma: A mentálhigiénés gondolkodás megjelenése a szociális munkában, esetismertetés 2. téma: Esetbemutatás 2009. november:
29 1. téma: A TÁMASZ Alapítvány TÁMOP 5.3.3-as projektjének részletes bemutatása, vita 2. téma: A Komlói TÁMOP 5.3.3 projekt részletes bemutatása, vita 2009. december- szakmai nap: A gazdasági válság hatásai történelmi kitekintéssel Válság és lélek - a válságok hatása a lélekre Válság és szociális munka A TÁMOP 5.3.3. pályázatok országos tapasztalatai A TÁMASZ 5.3.3 pályázata A Komlói 5.3.3. program bemutatása 2010. január: 1. téma: A TÁMASZ Alapítvány és a Komlói TÁMOP 5.3.3 projektekről 2. téma: A nappali melegedőben rejlő lehetőségek 2010. április (1): A TÁMASZ Alapítvány részlegeinek helyszíni bejárása, vándorműhely 2010. április (2): 1. téma: A TÁMASZ Alapítvány és a Komlói TÁMOP 5.3.3-as projektekről, projektmegvalósítás lépései: szerződéskötés, toborzás; vita 2. téma: A TÁMASZ Alapítvány átmeneti szállóin végzett szociális munka a paradigmaváltás előtt és után 2010. május: Dokumentáció 2010. június: FogLak Napló szoftver bemutatása 2010. szeptember: 1. téma: Munkahely feltárás 2. téma: Alacsony küszöbű ellátás lehetőségei 2010. október: Munkajog a gyakorlatban, szerződések és buktatóik 2010. november: Munkára felkészítés 2010. december: A TÁMOP 5.3.3 megvalósítás aktuális problémái A műhelyek aktuális témáját a FOGLAK program határozta meg. A régióban működő hajléktalan ellátással foglalkozó szervezetek közül a TÁMOP 5.3.3 programot megvalósító szervezetek képviselői maradéktalanul részt vettek. A műhelyeken igyekeztünk olyan témaköröket is tárgyalni, mely nem kapcsolódik szorosan a TÁMOP 5.3.3. programokhoz, annak érdekében, hogy a többi szervezet is képviseltesse magát a műhelyeken. Ilyen volt pl a nappali melegedőn végzett szociális munka dilemmái, illetve az átmeneti szállókon végzett szociális munka részletes megvitatása. A műhelyeken átlagosan 15-20 fő vett részt. Régiónk hajléktalan-ellátó intézményei rendkívül aktívan közreműködnek a munkában, szinte valamennyi szervezet képviselteti magát rendszeresen. A programba a hajléktalan-ellátás nagy örömére más, nem hajléktalan-ellátó intézmények képviselői is csatlakoztak: pl. családok átmeneti otthona, családsegítő szolgálat, Katolikus Caritas, Esélyek Háza, Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ. Ennek eredményeként két pályázat is született a régióban, összesen 7 szervezet bevonásával. A pályázatok 44 fő integrálását célozzák meg.
30 Januártól havonta 1 alkalommal konzorciumi partnerünk, a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont által továbbképzési programként akkreditált Szociális szakemberek kávéháza szervezésében, lebonyolításában vettünk részt. 1.3. Szolgáltatás - specifikus feladatok A TÁMASZ Alapítvány ellátja az utcai szociális munka a hajléktalanok nappali melegedője az éjjeli menedékhely a hajléktalan személyek átmeneti szállása a bázisszállás a hajléktalanok otthona a hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye szolgáltatásokkal összefüggő szolgáltatás-specifikus módszertani feladatokat. Módszertani osztályunk mindennapi, szolgáltatás-specifikus munkáját meghatározzák az intézmények által megfogalmazott, és folyamatosan felmerülő igények, valamint a TÁMASZ Alapítvány saját ellátási területén felvetődő változtatási igények a szolgáltatások minőségi javulása érdekében. A módszertani osztály folyamatos elérhetőséget biztosít a régióban dolgozó szakembereknek telefonon és internetes úton. Nehézséget okoz egyes intézmények esetében, hogy a hajléktalan-ellátó egységek közvetlen internet kapcsolattal nem rendelkeznek, ilyen település Dombóvár és Paks. Hozzájuk nehezen vagy már csak későn jutottak el információk, pl. pályázati lehetőségekről. Rendszeresen tartottuk a kapcsolatot a Hajléktalanokért Közalapítvánnyal, az Összefogás Közalapítvánnyal, a Dél-dunántúli Regionális Diszpécserszolgálattal. Módszertani osztályunk munkatársai elkészítették a hajléktalan-ellátáshoz tartozó szociális szolgáltatások ún. „telepítő csomagját”, mely az egyes szolgáltatások valamennyi, jogszabályban kötelezően előírt feltételeket tartalmazza a szolgáltatás kialakításától kezdve a működtetésig bezárólag. 1.4. Terület-specifikus feladatok Alapítványunknak a konzorciumon belül szolgáltatás-specifikus feladatai vannak, külön felkérés nem érkezett terület-specifikus feladat elvégzésére. 2. A tárgyidőszakban nem teljesített feladatok, a mulasztás okainak részletezése Módszertani tevékenységünket igyekeztünk a jogi normának megfelelően végezni. A tárgyidőszakban a hatósági ellenőrzések tapasztalatairól szóló feljegyzések elkészítésében egy esetben sem léptük túl a határidőt, egy alkalommal kértük a jogszabály által megengedett 10 napos határidő hosszabbítást. A halasztási kérelem oka az volt, hogy a korábbi évekkel ellentétben a kijelölés alapján végzendő budapesti ellenőrzésekre való felkérések tömbösítése nem valósult meg minden esetben a hatóság részéről. Költséghatékonyság érdekében szervezetünk tömbösítette az ellenőrzések elvégzésének tényleges idejét, az utazási költségek minél nagyobb mértékű csökkentése érdekében. 3. A tárgyidőszaki feladat ellátás tapasztalatai (belső monitoring) 3.1. Sikerek A TÁMASZ Alapítvány módszertani tevékenységének sikere a több éves módszertani munkának köszönhető. A régió hajléktalan-ellátó intézményei és szakemberei ismerik az Alapítványt, a módszertani munkatársakat, a rendszeres kapcsolatnak köszönhetően kevésbé voltak érzékelhetők számukra a módszertanok átalakulásával járó nehézségek, jelentős változást nem jelent az intézmények életében. Ez a TÁMOP 5.3.2. regionális műhelytalálkozókon való részvételi arányban is látszik, ahol szinte valamennyi hajléktalan-ellátó intézmény képviselteti magát.
31 Az Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem Szociális Munka Tanszékével közös, akkreditált SzocCafé műhelyeken résztvevők számából szintén erre következtethetünk. A program évek óta „bejáratott”, szervezése során minimális feladatokat kell végezni. 3.2. Nehézségek A tárgyidőszakban az ellenőrzések kevésbé voltak kiszámíthatók, a hatóságok az előző évekkel ellentétben a minisztériumi kijelölés alapján végzendő budapesti ellenőrzéseket csak részben tervezték „tömbösítve” a 2010. évre. Ezt a nehézséget határidő-hosszabbítási kérelemmel sikerült áthidalnunk abból a célból, hogy az ellenőrzések finanszírozása a tervezett keretösszegből megvalósítható legyen. 3.3. Lehetőségek Módszertani munka során tapasztalható, hogy a hajléktalan-ellátás számára rendkívül fontos szakmaközi együttműködés lehetőségei bővülnek. A más típusú szociális szolgáltatások, intézmények (családsegítő szolgálatok, családok átmeneti otthonai stb.) felől nyitást tapasztalunk, és remélünk a továbbiakban is. Bővül az eszköztárunk, az elérhető szolgáltatások összehangoltabban működhetnek, mely mind a prevenció, mind a hajléktalanságból való kivezető utak tekintetéből jelentős tényező.
