TALAJOK SZIKKASZTÁSI TULAJDONSÁGAINAK MEGHATÁROZÁSA

Projektszám: 16/11/5

TALAJOK SZIKKASZTÁSI TULAJDONSÁGAINAK MEGHATÁROZÁSA

MAGYARFÖLD

KÉSZÍTETTE: SENEX KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KFT.

2016. április

……………………….. Erdélyi Ákos projektvezető

……………………… Perényi Gábor ügyvezető

Tartalom 1.

A település környezeti adottságai – Magyarföld...................................................... 3

2.

Az elvégzett vizsgálatok .......................................................................................... 6

2.1.

Az elvégzett vizsgálatok módszertana ..................................................................... 6

2.2.

A mintavételi furatok létesítése ............................................................................... 6

2.3.

Talaj- és talajvíz mintavétel ..................................................................................... 6

2.4.

Szikkasztási vizsgálat ............................................................................................... 7

2.5.

Laboratóriumi vizsgálatok ....................................................................................... 7

3.

Vizsgálati eredmények ............................................................................................. 8

3.1.

A talajvíz analitikai eredményeinek értékelése ........................................................ 8

3.2.

A település kútjaiban regisztrált talajvíz mélységek ................................................ 9

3.3.

Talajmechanikai eredmények .................................................................................. 9

3.4.

Szikkasztási teszt értékelése: ................................................................................. 10

4.

Monitoring terv ...................................................................................................... 11

1. A település környezeti adottságai – Magyarföld Domborzati adatok A vizsgált település Vas és Zala megye területén a Kerka-vidék (Hetés) kistájon terül el, mely az országhatár és a Kerka teraszos völgye közti keskeny határmenti terület, a Nyugat-Zalaidombvidék legkevésbé tagolt eróziós dombsági kistája. Az átlagos relief mindösszesen 26 m/km2.

Földtani adottságok A kistáj területét az Ős-Mura és a Kerka ópleisztocén hordalékkúpja fedi, melyet a szerkezeti mozgások és az eróziós folyamatok különböző mértékben tagolnak. A terület É-i és D-i felén rögszerűen kiemelkedő ópleisztocén kavicstakarós tanúhegyek sorakoznak, melyek között az újpleisztocén korú süllyedékterület, a Lenti-medence húzódik. A medence - mely jelenleg is süllyed - vastagsága eléri az 50 métert, melyet az Ős-Mura hordalékkúpjából származó jó víztározó, folyóvízi üledéksor (kavics, homok, iszapos homok) tölti ki. A medence tökéletesen feltöltött síkság, melynek felszínére a Kerka és a Szentgyörgyvölgyi-patak óholocén és jelenkori üledékei települnek.

Éghajlati tulajdonságok A terület mérsékelten hűvös – mérsékelten nedves éghajlatú, mely már erősen közelíti a nedves éghajlati típust. Évente 1850 óra körül alakul a napsütötte órák száma. Az évi középhőmérséklet ÉNy-on 9,0 oC míg DK-en eléri a 9,5 oC-t. A csapadék éves összege 800 mm körüli, az ariditási index pedig 0,88. Mérsékelt hőigényű és vízigényes mezőgazdasági kultúrának kedvező az éghajlat. Területhasznosítás szempontjából legjelentősebb a szántó területe (43,5 %).

Vízrajz A talajvíz nyugalmi szintje 2-4 m közötti a területen, melynek mennyisége 3-5 l/s.km2. Kémiailag a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jelleg mellett a nátrium is előfordul. Jellemzően lágy vizek (8-15 nko) és szulfáttartalmuk is alacsony, de sok helyen előfordul a nitrátosodás. A rétegvizek mennyisége viszonylag csekély, 1-1,5 l/s.km2. Az artézi kutak száma kevés, mélységük 100 méter körüli és vízhozamuk közepes.

A terület szennyeződés-érzékenységi besorolása

Az érintett terület a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez kapcsolódó 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet ún. településsoros érzékenységi besorolása alapján felszín alatti víz szempontjából érzékeny kategóriába tartozik. A SENEX Kft. elvégezte az érintett terület 1:100000 méretarányú, a VITUKI RT. által készített szennyeződés érzékenységi térképe alapján lokális érzékenységi vizsgálatát, amely szerint a tényleges érzékenységi besorolás a felszín alatti víz szempontjából érzékeny terület. A vizsgált terület közelében sérülékeny ivóvízbázis nincs.

Fokozottan érzékeny illetve magas talajvíz állású területek bemutatása A 240/2000. (XII. 23.) Krm. rendelet - a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről – szerint az 1. sz. mellékletében felsorolt felszíni vizeket „érzékeny felszíni vizeknek” jelölték. Az érzékeny felszíni vízként kijelölt vizek vízgyűjtő területét a 2. sz. mellékletben felsorolt települések külterületi határai határozzák meg. A rendelet szerint Magyarföld település nem tartozik ide, így nem jelölték ki az érzékeny felszíni vízgyűjtő területei közé.

A 123/1997 (VII.18.) Krm. rendelet – a vízbázisok, a távlati vízbázisok valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről – szerint Magyarföld település közigazgatási területét hidrológiai védőövezet nem érinti.

A 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet - a települések ár-és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról - szerint Magyarföld A kategóriába sorolt település, mely „erősen veszélyeztetett” besorolású. Ugyanakkor az MFGI által szerkesztett „Magyarország talajvíz térképe” szerint Magyarföld település nem „magas talajvíz állású település”, ahol átlagosan 2-4 m körüli a talajvíz nyugalmi mélysége (1. melléklet). Melyet megerősítenek a 2016. március 21-én, igen csapadékos időjárást követően meghatározott talajvíz mélységek is, melyből láthatjuk, hogy egyetlen kútban regisztrált vízszint sincs a felszíntől számított 2,7 m felett.

Forrás: www.metnet.hu ~ Az elmúlt 90 nap csapadékösszege (mm) 2016. március 30 –ig

2. Az elvégzett vizsgálatok Az alábbi fejezetben röviden ismertetjük a tisztított szennyvíz talajba történő elszikkasztásának lehetőségét vizsgáló feladatokat. Összefoglaljuk a területen elvégzett mintavételek célját, a mintavételi furatok létesítését valamint a terepi teszteket és a laboratóriumi vizsgálatokat. A terület elhelyezkedését az 1:10.000 méretarányú topográfiai térképen a 2. mellékletben és légi felvételen pedig a 3. mellékletben mutatjuk be.

2.1. Az elvégzett vizsgálatok módszertana A vizsgálatok során meghatároztuk a település nyugalmi talajvíz mélységét. Továbbá definiáltuk a szikkasztásra tervezett földtani közeg áteresztőképességét, talajmechanikai tulajdonságait és a település ásott kútjaiból származó vízminták általános vízkémiai paramétereit. A szikkasztási és talajmechanikai vizsgálathoz kézi fúrási technológiával két furatot létesítettünk. A mintavételi pontok kitűzése előtt az előzetes területbejárás, terepfelmérés valamint szakirodalmi adatokat felhasználva tájékozódtunk a terület vízföldtani és földtani adottságairól. A létesített furatok helyét a 4. mellékletben mutatjuk be.

2.2. A mintavételi furatok létesítése A pontok kijelölése és mélyítése két szakaszban történt. A kijelölést 2016. március 2-án, majd a kézi feltárást 2016. március 21-án végeztük. A mintavételi pontokat száraz, kézi fúrási technológiával 80 mm átmérőben, 20 cm-es előrehaladási szakaszban mélyítettük.

2.3. Talaj- és talajvíz mintavétel A feltárás során az MGS-1 és MGS-2 mintavételi furatokból, két mélységből - 0,8m és 1,5m talajmintát vételeztünk talajmechanikai elemzésre. A talajmintavétel mélységét a tervezett szikkasztó drén telepítési mélysége alapján határoztuk meg. A talajvíz nyugalmi mélységének meghatározását és a talajvíz mintavételezést a település ásott kútjaiból végeztük.

A talaj mintavétel a vonatkozó szabványok előírásai szerint, az akkreditálási követelményeknek megfelelően

történt

(„Minőségügyi

Kézikönyv

Környezeti

minták

vételére

vonatkozóan”,SENEX Környezetgazdálkodási Kft., a NAT által kiadott mintavételi akkreditációs okirat száma: NAT-7-0002/2012, ld. 5. melléklet).

A talaj és talajvíz

mintavételekről a helyszínen jegyzőkönyvet vettünk fel, a mintákat szabványos mintavételi edényzetben gyűjtöttük, majd a minták jelölése és a mintavételi összesítő lapok kitöltése után hűtőtáskában tároltuk és 24 órán belül a vizsgáló laboratóriumba szállítottuk.

2.4. Szikkasztási vizsgálat A területet fedő talajok áteresztőképességének megismerése céljából nyeletéses vizsgálatot végeztünk az MGS-1 és MGS-2 pontokon. A vizsgálat célja, hogy a talajvízszint feletti rétegek vízszintes szivárgási tényezőjét elszivárogtatással meghatározzuk. Száraz, kézi fúrási technológiával 80 mm átmérőjű furatokat, 20 cm-es előrehaladási szakaszban mélyítettünk 1,50 méter mélységig. A létesített furatokba réselt (szűrőzött) csövet nem építettünk, így a lyukfal teljes hengerfelülete mentén tudott a víz elszivárogni. A furat körül adott mélységben felvett vízszintes síkon a szivárgás koncentrikus körök mentén halad előre. A furat létesítését követően a felszínig vízzel töltöttük, majd ezt követően regisztráltuk a vízszint süllyedését és a közben eltelt időt. A mérési eredmények feldolgozását az alábbi fejezet tartalmazza. 1. táblázat A szikkasztási teszt során kialakított ideiglenes furatok

MGS-1

átmérő (mm) 80

mélység (m) 1,5

MGS-2

80

1,5

Furat jele

2.5. Laboratóriumi vizsgálatok Kémiai laboratóriumi vizsgálatok A település ásott kútjaiból vett vízminták általános vízkémiai paramétereinek meghatározását a NAT-1-1398/2015 számon akkreditált WESSLING Hungary Kft. laboratóriumában végezték.

Talajmechanikai laboratóriumi vizsgálatok A furatokból vett talajminták talajmechanikai vizsgálatokat a SZÁMGEO Bt. laboratóriuma végezte (jegyzőkönyveket ld. a 6. mellékletben).

3. Vizsgálati eredmények 3.1. A talajvíz analitikai eredményeinek értékelése 2. táblázat Általános vízkémiai paraméterek laboratóriumi eredményei

Komponens

Mérték egység

Minta jele

„B” szennyezettségi határérték

MG Jókai 17.

MG Zrínyi 8.

6,89

6,28

mS/cm

826

59

KOIps 5

mgO2/dm3

1,6

<0,5

p-lúgosság 6

mmol/dm3

<0,1

<0,1

m-lúgosság 6, 7

mmol/dm3

2,8

0,7

Hidrogén-karbonát 6

mg/dm3

171

43

Karbonát 6

mg/dm3

<6

<6

6

3

<2

<2

pH 3 Vezetőképesség 25 °Con 4

Hidroxid

mg/dm

Fluorid 8, 9

mg/dm3

1,5

<0,5

<0,5

Klorid 8, 9

mg/dm3

250

177

<5

3

0,01

<0,5

<0,5

Bromid

8, 9

mg/dm

Nitrát 8, 9

mg/dm3

50

10

<5

Szulfát 8, 9

mg/dm3

250

<25

<25

Ortofoszfát 10

mg/dm3

0,5

0,09

<0,06

Nitrit 11

mg/dm3

0,5

<0,01

<0,01

3

0,5

<0,02

<0,02

Ammónium

12

mg/dm

Vas 1, 2

mg/dm3

0,03

<0,01

Mangán 1, 2

mg/dm3

<0,01

<0,01

1, 2

3

65,6

4,6

Nátrium

Kálium 1, 2 Kalcium

1, 2

Magnézium 1, 2 Összes keménység 1, 2, 13

mg/dm

mg/dm3

200

8,4

0,4

3

52,4

3,8

mg/dm3

16,1

1,4

mgCaO/dm3

110

9

mg/dm

(1)EPA Method 6010C:2007, (2) MSZ EN ISO 11885:2009, (3) MSZ EN ISO 10523:2012, (4) MSZ EN 27888:1998, (5) MSZ EN ISO 8467:1998, (6) MSZ EN ISO 9963-1:1998, (7) EPA Method 310.1:1978, (8) EPA Method 9056A:2007, (9) MSZ EN ISO 10304-1:2009, (10) MSZ EN ISO 6878:2004, (11) MSZ EN 26777:1998, (12) MSZ ISO 7150-1:1992, (13) MSZ 448-21:1986 4., 5. fejezet és Függelék

Az AVK laboratóriumi vizsgálat eredményeiből látszódik, hogy egyetlen komponens sem érte el a „B” szennyezettségi határértéket. A 2016. márciusában vett talajvízminta ÁVK analitikai

vizsgálati eredményeiről szóló laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyv másolatát az 7. mellékletben mutatjuk be.

3.2. A település kútjaiban regisztrált talajvíz mélységek A település ásott kútjaiban meghatároztuk a vízszinteket 2016. március 21-én. Az ásott kutak elhelyezkedését és a meghatározott talajvíz nyugalmi mélységét az 4. melléklet tartalmazza.

3. táblázat A település ásott kútjaiban meghatározott talajvízszintek 2016. március 21-én: Felszíntől mért nyugalmi talajvíz szint

Időpont

Jókai út 17.

3,00 m

2016.03.21

Zrínyi út 8.

9,96 m

2016.03.21

Bem út 5.

2,70 m

2016.03.21

Jókai út 12.

6,78 m

2016.03.21

Ásott kút helye

3.3. Talajmechanikai eredmények A kézi fúrásos feltárás során az MGS-1 és MGS-2 mintavételi pontból 0,8 m és 1,5 méterről származó talajmintát vettünk talajmechanikai vizsgálat céljából. Az eredményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze. 4. táblázat A 2016. március 21-i mintavétel során vett talajminta talajmechanikai vizsgálat eredménye Talajmechanikai jellemzők Mintavételi furat jele

Relatív Plasztikus konzisztencia index (%) index (-)

Mélysége (m)

Folyási határ (%)

MGS-1

1,5

39,96

13,17

0,93

szürkésbarna kissé plasztikus iszap

MGS-2

0,8

36,91

16,74

0,96

sárgásbarna közepesen plasztikus sovány agyag

Talajminta típusa

Talajmechanikai jellemzők Mintavételi furat jele

MGS-1

MGS-2

Mélysége (m)

0,8

1,5

Agyag tartalom (%)

10,6

12,7

Iszap tartalom (%)

34,3

19,2

Homok tartalom (%)

Kavics tartalom (%)

46,4

68,1

8,7

0

Zamarin Ktényező (m/s)

Talajminta típusa

2,30*10-6

sárgásbarna kissé kavicsos, kissé agyagos iszapos homok

3,21*10-6

sárgásbarna kissé agyagos iszapos homok

A talajmechanikai vizsgálati jegyzőkönyveket a 6. mellékletben csatoltuk.

3.4. Szikkasztási teszt értékelése: A helyszíni szikkasztási teszteket az AquiferTest Pro 2015.1 programcsomaggal értékeltük. A szikkasztási vizsgálatot az MGS-1 és MGS-2 jelű mintavételi pontokon végeztük el. A furatok elhelyezkedését a 4. melléklet tartalmazza. A tesztek eredményeit feldolgozva és kiértékelve megállapítottuk, hogy az MGS-1 jelű furatban feltárt rétegek áteresztőképességére a 1,54*10-7 m/s, az MGS-2 jelű furatban elvégzett teszt alapján 2,71*10-7 m/s a jellemző. Összehasonlítva ezen számítási eredményeket a laboratóriumban „számolt” Zamarin-féle szivárgási tényezővel, megállapíthatjuk, hogy a terepi szikkasztási teszt eredményei kedvezőtlenebb áteresztőképességű talajokat mutatnak, mely egy nagyságrendnyi különbség a terepi körülményekből adódik. Összességében az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a területet fedő felső üledékes réteg vastagsága eléri, illetve meghaladja az 1 m vastagságot. A területen az általános vízkémiai vizsgálatok eredményei alapján, nem történt határérték túllépés. Megállapíthatjuk, hogy a terület földtani felépítése és hidraulikai viszonyai kevésbé kedvezőek a talajba történő tisztított szennyvíz elszikkasztása céljából, ugyanakkor a település talajvíz mélysége a csapadékos időjárás ellenére is kedvező mélységben volt, így várhatóan ez nem fog problémát okozni. A szikkasztás műtárgyainak illetve a szikkasztó mezők méretezésénél a vizsgálataink során feltártakat javasoljuk figyelembe venni.

4. Monitoring terv A felszín alatti vizek állapotváltozásainak nyomon követése 147/2010. (IV.29.) Kormányrendelet 26. § (4) szerint: Egyedi szennyvízkezelő létesítmény létesítése során a vízügyi hatóság előírja a) egyedi telepítés esetében - amennyiben a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet alapján szükséges - a kockázat, a beruházás és az üzemeltetés gazdaságosságának szem előtt tartásával a feltételek teljesülésének ellenőrzését szolgáló monitorozást, b) programszerű telepítés esetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény és a vizek védelméről szóló jogszabályok alapján az azoknak megfelelő monitoring rendszer kiépítését és üzemeltetését.

A monitoring rendszer kialakítása Magyarföld település önkormányzata, a település környezeti minőségének javítása és az infrastruktúra fejlesztése céljából, kommunális szennyvizeinek gyűjtését, és egyedi házi szennyvíztisztító kisberendezésekkel történő tisztítását tervezi. A tisztított szennyvíz, helyben kerül elszikkasztásra. A vizsgált területen a talajvíz áramlása ÉK irányú. A talajvíz állapotának nyomon követésére két kútból álló monitoring rendszer kiépítését és üzemeltetését javasoljuk. A kutak elhelyezkedése olyan formában történjen, hogy egy kút referencia kút legyen, telepítése a település D-i részén történjen. A település területéről érkező terhelés változásának nyomonkövetésérea település egyik alacsony, önkormányzati tulajdonú terület részén kerüljön kialakításra, a talajvíz áramlás irányának megfelelően. A talajvíz monitoringra javasolt területrészeket a 8. melléklet tartalmazza. A vizsgálandó paraméterek, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges 6/2009. (IV. 14.) KÖM- KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. és 3. mellékletében meghatározott (B) szennyezettségi határérték, illetve a bizonyított háttér koncentrációk (Ab), amelyeket a 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet 1. számú mellékletében meghatározott, és a tevékenységre jellemző szennyezőanyagokra kell meghatározni. A monitoring rendszer elemeinek mintázását és a területen a nyugalmi vízszintméréseket éves gyakorisággal javasoljuk elvégezni. A talajvíz mintavételt és laboratóriumi vizsgálatokat csak erre akkreditált szervezet végezheti.

A kialakítandó talajvíz megfigyelő (monitoring) rendszer létesítményei A kialakítandó talajvíz megfigyelő kutak alapvető feladata, a településen megépítendő egyedi házi szennyvíztisztító kisberendezések által kibocsájtott tisztított szennyvíz elszikkasztása következtében esetlegesen kialakuló talajvízszennyezés változásának nyomon követése, illetve hogy jelezze a területen az aktuális talajvíz-nyomásszinteket, a meglévő talajvíz szennyeződés esetleges térbeli és időbeli változását. A megfigyelő kutak működtetése során nyert adatok adatbázis értékűek, így alapot nyújthatnak a feltárt szennyezések mobilizálódási hajlamának, mértékének meghatározására is.

Kutak kialakítása A fúrási munkákat kizárólag jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában lehet elkezdeni. A kúthely-kitűzési eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az építési napló mellékleteként kell kezelni.A fúrásokat gépi fúróberendezéssel, száraz fúrási technológiával kell kialakítani. A fúrásokat 200 mm átmérőjű fúróval, a fúrandó közeg tulajdonságaitól függően az ahhoz legjobban alkalmazkodó, változó alakú és kiképzésű kanálfúró fejekkel kell végezni, 30-40 cmes előrehaladási szakaszokban. A fúrások során méterenként, ill. rétegváltozásonként talajmintát kell venni, amely alapján indokolt esetben a csövezési vázrajz módosítható. A szükség esetén a fúró előrehaladásával egyidejűleg a furatfal állékonyságát biztosító acél védőcső beépítése indokolt lehet. A védőcső-szakaszokat menetesen kell egymáshoz illeszteni. A kutak előirányzott talpmélysége a mellékelt tervdokumentáció szerinti. A szűrőzést a helyi viszonyok alakulásainak figyelembe vételével a megütött talajvíz szintjétől a vízrekesztő agyagos fedőréteg szintjéig kell elvégezni, és a szűrözött szakasz alatt tele-csővel iszapzsákot kell kialakítani. Az iszapzsákot a kút talpától számítva legalább 1 m magasságig kell kialakítani. A beépítendő csövezés 110 mm, a szűrőcső és a béléscső végig azonos átmérőjű, előre réselt kialakítású PVC kútszűrő (DIN:4925). A kút talpát szintén előre elkészített és a csőhöz rögzített PVC végelzáróval (dugóval) kell ellátni. A szűrőcső köré 2-4 mm átmérőjű osztályozott, mosott gyöngykavicsot kell beépíteni minimum 20 mm vastagságban. A kavicsolás a kút talpától a szűrő felső szintjéig kell, hogy terjedjen. A szűrőzött szakasz felett a gyűrűsteret félméternyi homokkal, majd felette bentonitos cementes „agyagolással” kell kitölteni.

Az előirányzott fúrási mélység elérését követően, a fúrási minták alapján állítható össze a PVC béléscső-rakat, amely a szűrőcsövet is magában foglalja. A fúrás után (védőcső alkalmazása esetén még a védőcsövön belül) a csőrakat elhelyezését követően kell megkezdeni a gyűrűstér kavicsolását, az előirányzott 2-4 mm átmérőjű mosott gyöngykavics beépítésével. A kavicsolással egyidejűleg lehet az acél védőcső-rakatot lassan, folyamatosan visszahúzni. A szűrő kialakítását fokozott gondossággal kell végezni, a kút homokolásának, idő előtti használhatatlanná válásának megelőzésére. A felső szakaszon a furat felbővítését követően kell az acél védőcsövet beépíteni, majd a gyűrűsteret el kell cementezni. A béléscső felső 1 m-es részéig acél védőcsövet kell leengedni, melynek a kiálló részét 1x1 mes betongallérral rögzíteni kell. A kútfejet zárható sapkával le kell zárni. A létesítmény műszaki ellenőre a tervben szereplő kútkiképzést indokolt esetben módosíthatja. A kiviteli munkák végzését az érvényben lévő műszaki szabványok, munkavédelmi, vízgazdálkodási és környezetvédelmi előírások betartásával kell végezni. Különös figyelmet kell fordítani az alkalmazott fúróberendezésekre vonatkozó balesetvédelmi és biztonsági rendszabályok betartására, az egyéni védőfelszerelések (sisak, védőszemüveg, füldugó, munkavédelmi lábbeli, munkakesztyű) állandó használatára.

Kútbefejező munkák A kútbefejező munkálatok elsődleges célja a kútszűrő körül nagy áteresztő képességű zóna kialakítása, a finom frakció eltávolítása és kitermelése. A kutak kivitelezését követően tisztító szivattyúzást kell végezni. A tisztítószivattyúzás során figyelni kell a kutak homokolására. A szivattyúzás befejezését követően visszatöltődés-mérést kell végezni. Ennek során a leállítás pillanatában, majd az azt követő 1, 2, 3, 4, 5, 10, 20, 30, 60, 90 percben mérni és naplózni kell a vízszinteket. Amennyiben 90 perc alatt a vízszint nem állandósult, a mérést 30 percenként folytatni kell mindaddig, amíg 3 egymást követő mérés azonos értéket nem mutat.

Környezetvédelem A fúrásokból kikerülő földanyagokról a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kell gondoskodni. A fúrás során a felszín alatti közegbe szennyező anyag nem kerülhet. A monitoring során a figyelőkutakban a kutanként elvégzett talajvíz mintavételek során kitermelt vízmennyiség nem haladja meg az 5m3/hó mennyiséget. Egyéb vízhasználat a

területen nem várható. A mintavétel során érzékszervileg szennyezettnek ítélt talajvizet gyűjteni kell és a területről el kell szállítani ártalmatlanításra. Dokumentálás A kutak fúrása során fúrási napi jelentést kell készíteni és építési naplót kell vezetni.Az elkészült kutak EOV és magassági (mBf) koordinátáit be kell mérni.A kutak elkészültét követően műszaki átadási-átvételi eljárást kell tartani.A kutak végleges adatait, a mintavételezési tervet, a hatóságok részére az üzemelési engedélykérelemben rögzíteni kell. A monitoring rendszer üzemeltetése A vizsgált paraméterek köre, vizsgálati gyakoriság: az újonnan kialakítandó kutakból a komponensekre évente kell elvégezni a talajvíz mintavételt.

A mérések, mintavételezések módszertana, nyilvántartása, feldolgozása. Mivel a figyelő-kutakban a helyszíni vizsgálatokat illetve a mintavételt, valamint a laboratóriumi vizsgálatokat csak akkreditált szervezet végezheti, úgy azoknál a Nemzeti Akkreditáló Testület által jóváhagyott (akkreditált) módszertan alapján, az akkreditált dokumentálás és nyilvántartás mellett kell feldolgozniuk az adatokat és azokat tárolni, illetve archiválni szükséges.

A vizsgált terület talajvízszint mélység térképe (MFGI)

A vizsgált terület átnézeti térképe M 1:10 000 163500

163000

162500

162000

448000

448500

449000

449500

450000 0

450500 125

250

375

500 m

A vizsgált terület légi felvételen

A mintavételi pontok elhelyezkedése a vizsgált területen

163000

MGS-1

6,78

1

3,00

4

2,70 9,96

162500

MGS-2

3

2

162000 449000

449500 0

9,96

2

A mintázott ásott kút jele

Szikkasztási és talajminta vételi pont MGS-2

250

500

750

1000 m

SZÁMGEO

Laboratóriumi telefon: (+36-1) 260-0459/107

Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Központi telefon és telefax: (+36-1) 260-0459

Talajmechanikai Laboratórium H-1184 Budapest, Lakatos út 61-63.

E-mail: [email protected] Honlap: www.szamgeo.hu

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

BEÉRKEZŐ TALAJMINTÁK VÍZTARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA (az MSZE CEN ISO/TS 17892-1:2006 szerint) Megbízó:

Senex Kft

Helyszín:

Mintát vette/szállította:

Senex Kft

Mintavétel időpontja:

Munkaszám:

L15 /2016

Kijelölés időpontja:

Magyarföld 2016.

2016.03.09 Jegyzőkönyv készítője:

Beérkezés időpontja: Virág Andrea Tál + Tál + nedves száraz talaj súlya talaj súlya t+mn = (g) t+md = (g)

2016.03.09 laboráns

Minta azonosító naplószám

Minta vizsgálati naplószám

Minta vételi hely száma

Minta vételi mélység (m)

Tál száma, jele

Tál súlya t = (g)

Érkezési víztartalom w = (%)

L15 /2016/1

L15 /2016/1/w

MGS-1

0,80

795

10,00

49,47

43,71

17,09

L15 /2016/2

L15 /2016/2/w

MGS-1

1,50

585

10,00

55,12

45,32

27,75

L15 /2016/3

L15 /2016/3/w

MGS-2

0,80

497

10,00

48,48

41,86

20,78

L15 /2016/4

L15 /2016/4/w

MGS-2

1,50

837

10,00

42,48

37,58

17,77

Megjegyzések:

Hitelesítés:

A vizsgálati eredmények csak a laboratóriumba beszállított és megvizsgált mintákra vonatkoznak. A mintavételi körülményekből és a beszállítás módjából eredő hibákért vagy károkért felelősséget nem vállalunk.

A jegyzőkönyv elkészítésének időpontja:

2016.03.11

Ellenőrizte és kiadta:

laborvezető

Tatár Zsolt

SZÁMGEO






SZEMELOSZLÁSI VIZSGÁLAT (SZITÁLÁS - HIDROMETRÁLÁS) EREDMÉNYEI (az MSZE CEN ISO/TS 17892-4:2006, az MSZ EN ISO 14688-1:2003 és az MSZ EN ISO 14688-2:2005 szerint) Megbízó:

Senex Kft

Helyszín:


Senex Kft


Munkaszám:

L15 /2016

Minta azonosító naplószám L15 /2016/1





D 60 (mm) = 0,200

Iszap (Si %) = 34,3

D m (mm) = 0,106

Homok (Sa %) = 46,4

k ZAMARIN (m/s) = 2,30E-6

Kő (Co %) = 0,0

Megnevezése:

4

94,14

kissé kavicsos, kissé agyagos, iszapos homok

2

91,29

1

87,14

0,5

79,57

Szemcsék koptatottsága:

rS

Földműalkalmassági besorolás =

64,43 53,43

0,0630

44,86

0,0460

41,29

(g/cm 3 ) = 2,69

egyedi elbírálás szükséges

Fagyveszélyességi besorolás =

Szemcsék anyaga:

fagyveszélyes

1000 órás kapilláris emelés=

kb. 0,5 - 1,0 m / 1,0 - 2,0 m /

MSZ14043-2:1979

homokliszt

durva (CSi)

finom (FSa)

HOMOK (Sa) közepes (MSa)

KAVICS (Gr) durva (CSa)

finom (FGr)

közepes (MGr)

KŐ (Co) durva (CGr)

100 90 Átesett súlyszázalék - S (%)

0,25 0,125

f 0 (m /kg) = 209,26

D 30 (mm) = 0,025

közepes (MSi)

100,00

2

D 10 (mm) = 0,002

finom (FSi)

8

sárgásbarna

C C (-) = 1,88

Kavics (Gr %) = 8,7

Átesett anyag S (súly%)

Színe, egyéb jellemzői:

C U (-) = 121,75


Szemméret D (mm)

17,09

Agyag (Cl %) = 10,6

Virág Andrea

A talajminta azonosító leírása

Érkezési víztartalom (%)

MGS-1 0,80 Számított és származtatott jellemzők

ISZAP (Si)

2016.


L15 /2016/1/SzH

AGYAG (Cl)

Magyarföld Beérkezés időpontja:

0,0330

36,29

80

0,0218

27,71

70

0,0128

21,29

0,0075

17,71

0,0047

14,86

0,0011

9,14

60 50 40 30 20 10 0 0,001

0,01

0,1 1 Szemcseátmérő - logD (mm)

10

100

Megjegyzések:

Hitelesítés:



2016.03.18


laborvezető

Tatár Zsolt

SZÁMGEO






SZEMELOSZLÁSI VIZSGÁLAT (SZITÁLÁS - HIDROMETRÁLÁS) MÉRÉSI ADATAI (az MSZE CEN ISO/TS 17892-4:2006, az MSZ EN ISO 14688-1:2003 és az MSZ EN ISO 14688-2:2005 és szerint) Megbízó:

Senex Kft

Helyszín:


Senex Kft


Munkaszám:

L15 /2016


2016.







L15 /2016/1

L15 /2016/1/SzH

MGS-1

0,80

17,09

A rostálás-szitálás eredményei Fennmaradt anyag

Magyarföld Beérkezés időpontja: Virág Andrea


Vizsgálati körülmények A száraz talaj anyagmennyisége (g):

70,0

A hidrometrálás vízhőmérséklete (°C):

27,0

A hidrometrálás eredményei

Átesett anyag

Korrigált értékek

Leolvasás (Papfalvi)

Szemméret

S (súly%)

Idő (perc)

D (mm)

D (mm)

S (súly%)

70,00

100,00

0,5

29,0

0,0660

0,0630

44,86

65,90

94,14

1

26,5

0,0490

0,0460

41,29

2,00

63,90

91,29

2

23,0

0,0360

0,0330

36,29

9,00

2,90

61,00

87,14

5

17,0

0,0230

0,0218

27,71

0,5

14,30

5,30

55,70

79,57

15

12,5

0,0140

0,0128

21,29

0,25

24,90

10,60

45,10

64,43

45

10,0

0,0079

0,0075

17,71

0,125

32,60

7,70

37,40

53,43

120

8,0

0,0051

0,0047

14,86

1440

4,0

0,0015

0,0011

9,14

Szitaméret D (mm)

összes (g)

rész (g)

(g)

8

0,00

0,00

4

4,10

4,10

2

6,10

1

A szitaméretek közül a 0,063-125 mm közötti tartományban legalább 12 db. szitát kell használni. Az általánosan használható szitaméretek:

A javasolt leolvasási időpontok:

200 - 125 - 75 - 63 - 50 - 45 - 37,5 - 31,5 - 28 - 22,4 - 20 - 16 - 1 - 2 - 4 - 6 - 8 - 16 - 30 - 60 - 120 - 180 - 240 - 300 - 480 - 720 14 - 11,2 - 10 - 8 - 6,3 - 5,6 - 4 - 2,8 - 2 - 1 - 0,71 - 0,6 - 0,5 - 1440 - 2880 perc. 0,25 - 0,212 - 0,125 - 0,063 mm A sziták halmozott mérési eredményeit az "összes (g) " oszlopban, a szitánkénti mérés eredményeit a "rész (g) " oszlopban kell feltüntetni. A szitaméretek beírásakor elsőként mindig azt a legkisebb szitaméretet kell megadni, melyen még minden szem átesett, s az ehhez a szitamérethez tartozó "Fennmaradt anyag " megfelelő oszlopába pedig értelemszerűen 0,00 -t kell beírni. A szitaméreteket egymás alatt, lefelé csökkenő sorrendben kell beírni.

A hidrometrálás kezdetétől eltelt leolvasási időpontokat egymés alatt, lefelé növekvő sorrendben kell megadni. A 0,5 perces leolvasás eredménye bizonytalan, így a leolvasást az 1 perces értékkel kell kezdeni.

Megjegyzések:

Hitelesítés:


A jegyzőkönyv nyomtatásának időpontja:

2016.03.18


laborvezető

Tatár Zsolt

SZÁMGEO






SZEMELOSZLÁSI VIZSGÁLAT (SZITÁLÁS - HIDROMETRÁLÁS) EREDMÉNYEI (az MSZE CEN ISO/TS 17892-4:2006, az MSZ EN ISO 14688-1:2003 és az MSZ EN ISO 14688-2:2005 szerint) Megbízó:

Senex Kft

Helyszín:


Senex Kft


Munkaszám:

L15 /2016

Minta azonosító naplószám L15 /2016/4





Iszap (Si %) = 19,2

D m (mm) = 0,108

2

100,00

1

99,14

0,5

95,14

0,25

57,71

0,125

36,00

0,0650

32,00

0,0450

31,29

kissé agyagos, iszapos homok

C C (-) = 4,76

Kavics (Gr %) = 0,0

k ZAMARIN (m/s) = 3,21E-6

Kő (Co %) = 0,0

Szemcsék koptatottsága:

2

D 10 (mm) = 0,001

f 0 (m /kg) = 219,60

rS

D 30 (mm) = 0,035 Földműalkalmassági besorolás =

(g/cm 3 ) = 2,69 megfelelő

Fagyveszélyességi besorolás =

Szemcsék anyaga:

fagyveszélyes

1000 órás kapilláris emelés=

közepes (MSi)

Átesett anyag S (súly%)

sárgásbarna

C U (-) = 272,15

kb. 0,5 - 1,0 m / 1,0 - 2,0 m /

MSZ14043-2:1979

homokliszt

durva (CSi)

finom (FSa)

HOMOK (Sa) közepes (MSa)

KAVICS (Gr) durva (CSa)

finom (FGr)

közepes (MGr)

KŐ (Co) durva (CGr)

100 90 Átesett súlyszázalék - S (%)


Szemméret D (mm)

Megnevezése:

D 60 (mm) = 0,265

finom (FSi)


17,77

Agyag (Cl %) = 12,7 Homok (Sa %) = 68,1

Virág Andrea



MGS-2 1,50 Számított és származtatott jellemzők

ISZAP (Si)

2016.


L15 /2016/4/SzH

AGYAG (Cl)

Magyarföld Beérkezés időpontja:

0,0340

29,86

80

0,0218

27,00

70

0,0128

22,71

0,0075

19,86

0,0047

17,00

0,0011

11,29

60 50 40 30 20 10 0 0,001

0,01

0,1 1 Szemcseátmérő - logD (mm)

10

100

Megjegyzések:

Hitelesítés:



2016.03.18


laborvezető

Tatár Zsolt

SZÁMGEO






SZEMELOSZLÁSI VIZSGÁLAT (SZITÁLÁS - HIDROMETRÁLÁS) MÉRÉSI ADATAI (az MSZE CEN ISO/TS 17892-4:2006, az MSZ EN ISO 14688-1:2003 és az MSZ EN ISO 14688-2:2005 és szerint) Megbízó:

Senex Kft

Helyszín:


Senex Kft


Munkaszám:

L15 /2016


2016.







L15 /2016/4

L15 /2016/4/SzH

MGS-2

1,50

17,77

A rostálás-szitálás eredményei Fennmaradt anyag

Magyarföld Beérkezés időpontja: Virág Andrea


Vizsgálati körülmények A száraz talaj anyagmennyisége (g):

70,0

A hidrometrálás vízhőmérséklete (°C):

27,0

A hidrometrálás eredményei

Átesett anyag

Korrigált értékek

Leolvasás (Papfalvi)

Szemméret

S (súly%)

Idő (perc)

D (mm)

D (mm)

S (súly%)

70,00

100,00

0,5

20,0

0,0710

0,0650

32,00

69,40

99,14

1

19,5

0,0510

0,0450

31,29

2,80

66,60

95,14

2

18,5

0,0370

0,0340

29,86

29,60

26,20

40,40

57,71

5

16,5

0,0230

0,0218

27,00

44,80

15,20

25,20

36,00

15

13,5

0,0140

0,0128

22,71

Szitaméret D (mm)

összes (g)

rész (g)

(g)

2

0,00

0,00

1

0,60

0,60

0,5

3,40

0,25 0,125

45

11,5

0,0079

0,0075

19,86

120

9,5

0,0051

0,0047

17,00

1440

5,5

0,0015

0,0011

11,29

A szitaméretek közül a 0,063-125 mm közötti tartományban legalább 12 db. szitát kell használni. Az általánosan használható szitaméretek:

A javasolt leolvasási időpontok:

200 - 125 - 75 - 63 - 50 - 45 - 37,5 - 31,5 - 28 - 22,4 - 20 - 16 - 1 - 2 - 4 - 6 - 8 - 16 - 30 - 60 - 120 - 180 - 240 - 300 - 480 - 720 14 - 11,2 - 10 - 8 - 6,3 - 5,6 - 4 - 2,8 - 2 - 1 - 0,71 - 0,6 - 0,5 - 1440 - 2880 perc. 0,25 - 0,212 - 0,125 - 0,063 mm A sziták halmozott mérési eredményeit az "összes (g) " oszlopban, a szitánkénti mérés eredményeit a "rész (g) " oszlopban kell feltüntetni. A szitaméretek beírásakor elsőként mindig azt a legkisebb szitaméretet kell megadni, melyen még minden szem átesett, s az ehhez a szitamérethez tartozó "Fennmaradt anyag " megfelelő oszlopába pedig értelemszerűen 0,00 -t kell beírni. A szitaméreteket egymás alatt, lefelé csökkenő sorrendben kell beírni.

A hidrometrálás kezdetétől eltelt leolvasási időpontokat egymés alatt, lefelé növekvő sorrendben kell megadni. A 0,5 perces leolvasás eredménye bizonytalan, így a leolvasást az 1 perces értékkel kell kezdeni.

Megjegyzések:

Hitelesítés:


A jegyzőkönyv nyomtatásának időpontja:

2016.03.18


laborvezető

Tatár Zsolt

SZÁMGEO






KONZISZTENCIA (ATTERBERG) HATÁROK VIZSGÁLATA (az MSZE CEN ISO/TS 17892-12:2006, az MSZ EN ISO 14688-1:2003 és az MSZ EN ISO 14688-2:2005 szerint) Megbízó:

Senex Kft

Helyszín:

Magyarföld


Senex Kft


Beérkezés időpontja:

Munkaszám:

L15 /2016


2016.







L15 /2016/2

L15 /2016/2/Ip

MGS-1

1,50

27,75


Megnevezése:

18

10

tál száma

562

684

583

WL értékek (%)

tál súlya (g)

10,00

10,00

10,00

40,16

10,00

tál + mn (g)

45,08

44,64

54,80

40,11

21,17

tál + md (g)

34,69

34,44

41,06

39,59

18,81

w (%)

42,08

41,73

44,24

937

26,79

Folyási határ (W L %) = 39,96 jellemzők

kissé plasztikus iszap

Plasztikus (sodrási) határ vizsgálata

17

és

szürkésbarna

Talajállapota: merev

ütésszám

származtatott



Folyási határ vizsgálata Casagrande-féle módszerrel

Számított

Virág Andrea

Telítési határ (W T %) = 27,96

Plasztikus/sodrási határ (W P %) = 26,79

Zsugorodási határ (W S %) = 6,47

Plasztikus index (I P %) = 13,17

Testsűrűség ( r S t/m 3 ) = 2,72

Relatív konzisztencia index (I C -) = 0,93

Összenyom. modulus - Kopácsy (E oed Mpa) = 12,39

Folyóssági index (I L %) = 0,07

Egyirányú nyomószilárdság - Jáky (q u kPa) = 39,22 Belső súrlódási szög - Kopácsy ( f °) = 25

Folyási egyenes

Fajlagos felület - Farrar (f 0 m 2 /g) = 58,25

80 Víztartalom - w (%)

Fagyveszélyesség = fagyveszélyes 60

1000 órás kapill. emelés = kb. 1,6 - 2,0 m Földműalkalmasság = nem alkalmas

40 20

JELMAGYARÁZAT folyási egyenes - wL = w(Ü/25)0,121

0 10

"AO" vonal - IP = 0,9(wL-8)

100

Ütésszám

"A" vonal - IP = 0,73(wL-20) Casagrande-féle osztályozási diagram

Plasztikus index - Ip (%)

80

vizsgálati eredmény grafikus jele

1

kohézió nélküli talajok

60

2

homokos iszap és iszapos homok

40

3

1

6

5

20 3

2

0 0

10

20

30

40

50

4

4 60

70

80

90 100 110 120

Folyási határ - WL (%)

közepesen összenyomható szerves és szervetlen iszap erősen összenyomható szervetlen iszap és szerves agyag

5

közepes plaszticitású szervetlen agyag

6

nagy plaszticitású szervetlen agyag

Megjegyzések:

Hitelesítés:



2016.03.18


laborvezető

Tatár Zsolt

SZÁMGEO






KONZISZTENCIA (ATTERBERG) HATÁROK VIZSGÁLATA (az MSZE CEN ISO/TS 17892-12:2006, az MSZ EN ISO 14688-1:2003 és az MSZ EN ISO 14688-2:2005 szerint) Megbízó:

Senex Kft

Helyszín:

Magyarföld


Senex Kft


Beérkezés időpontja:

Munkaszám:

L15 /2016


2016.







L15 /2016/3

L15 /2016/3/Ip

MGS-2

0,80

20,78


Megnevezése:

24

14

tál száma

633

899

851

WL értékek (%)

tál súlya (g)

10,00

10,00

10,00

36,94

10,00

tál + mn (g)

47,06

53,96

50,41

36,85

19,89

tál + md (g)

36,95

42,08

38,94

36,95

18,23

w (%)

37,51

37,03

39,63

jellemzők

közepesen plasztikus sovány agyag

Plasztikus (sodrási) határ vizsgálata

22

és

sárgásbarna

Talajállapota: merev

ütésszám

származtatott



Folyási határ vizsgálata Casagrande-féle módszerrel

Számított

Virág Andrea

823

20,17

Folyási határ (W L %) = 36,91

Telítési határ (W T %) = 26,70

Plasztikus/sodrási határ (W P %) = 20,17

Zsugorodási határ (W S %) = 11,70 Testsűrűség ( r S t/m 3 ) = 2,76

Plasztikus index (I P %) = 16,74 Relatív konzisztencia index (I C -) = 0,96

Összenyom. modulus - Kopácsy (E oed Mpa) = 12,19

Folyóssági index (I L %) = 0,04

Egyirányú nyomószilárdság - Jáky (q u kPa) = 55,93 Belső súrlódási szög - Kopácsy ( f °) = 23

Folyási egyenes

Fajlagos felület - Farrar (f 0 m 2 /g) = 53,70

80 Víztartalom - w (%)

Fagyveszélyesség = fagyérzékeny 60

1000 órás kapill. emelés = kb. 1,4 - 1,6 m Földműalkalmasság = kezeléssel alkalmassá tehető

40 20

JELMAGYARÁZAT folyási egyenes - wL = w(Ü/25)0,121

0 10

"AO" vonal - IP = 0,9(wL-8)

100

Ütésszám

"A" vonal - IP = 0,73(wL-20) Casagrande-féle osztályozási diagram

Plasztikus index - Ip (%)

80

vizsgálati eredmény grafikus jele

1

kohézió nélküli talajok

60

2

homokos iszap és iszapos homok

40

3

1

6

5

20 3

2

0 0

10

20

30

40

50

4

4 60

70

80

90 100 110 120

Folyási határ - WL (%)

közepesen összenyomható szerves és szervetlen iszap erősen összenyomható szervetlen iszap és szerves agyag

5

közepes plaszticitású szervetlen agyag

6

nagy plaszticitású szervetlen agyag

Megjegyzések:

Hitelesítés:



2016.03.18


laborvezető

Tatár Zsolt

A tervezett monitoring rendszer

163000

162500

162000 449000

449500 0

250

A tervezett monitoring területrész

500

750

1000 m

TALAJOK SZIKKASZTÁSI TULAJDONSÁGAINAK MEGHATÁROZÁSA

Recommend Documents