TAKARÉKSZÖVETKEZETÜNK
50 ÉVE
Nyomtatta és kötötte a Kaposvári Nyomda Kft. – 271390 Felelős vezető: Pogány Zoltán igazgató
Köszöntő Ötvenéves a Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezet. Öt évtizede gyűjti, gyarapítja, őrzi az itt élő szorgalmas emberek, családok megtakarított pénzét, segíti céljaik megvalósítását. Az ötven év alatt mindig megtalálható, könnyen elérhető, igénybe vehető volt a falvak és Nagyatád lakossága számára a takarékszövetkezet. Így volt ez negyven, harminc, húsz éve, és így van most is. Az ügyfelekhez való közelség, a közvetlen kapcsolat, a településeken való tényleges jelenlét fontos hagyománya és értéke a szövetkezetnek. Ez az egyik megkülönböztető sajátossága e pénzintézeti formának. A másik pedig az, hogy a tagsága kiterjedt ügyfélköre is egyben. Az elmúlt ötven évben szinte minden gyökeresen megváltozott. Új és új igények jelentek meg a pénzintézetekkel szemben is. És megjelent, felerősödött a bankok közötti verseny. A változó elvárásoknak megfelelt, azokhoz alkalmazkodott, a versenyben helytállt és sikeres maradt a takarékszövetkezet. Ötven éven át megőrizte sajátosságait, hagyományait. Ott akart és ott tudott maradni a kisebb településeken, a lakosság közelében. Ezzel együtt képes volt mindig megújulni, szolgáltatásaival megfelelni az ügyfelek várakozásainak, szempontjainak, a kor követelményeinek. Kiállta az idő és a gazdasági, társadalmi változások próbáját. Fél évszázados eredményes munkája, az ügyfelek, partnerek bővülő köre is bizonyítja, indokolja, hogy szükség van a Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységére, szolgáltatásaira. Fiókjai és nagyatádi székháza a települések jellegzetes, szép épületei; igényesen, praktikusan berendezett, korszerűen felszerelt helyszínei tevékenységüknek. A takarékszövetkezet jelentős szerepet tölt be térségünk gazdasági életében, hozzájárul annak fejlődéséhez. Lehetőségeivel, pénzügyi szolgáltatásaival számtalan vállalkozás indulását, egy-egy nagyobb beruházás megvalósítását segítette. A gazdasági társaságok, vállalkozások mindig számíthattak, számíthatnak rugalmas partneri együttműködésére. Köszöntöm az 50 éves Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezet tagjait, vezetőit és munkatársait. Nagyrabecsülésemet és köszönetemet fejezem ki eredményes munkájukért. Az elismerés és a köszönet szól a most már nyugdíjban lévőknek is. Kívánom, hogy még hosszú ideig vehessük igénybe térségünkben e fejlődő, új és új célokat megvalósító pénzintézet, a Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezet szolgáltatásait. További sok sikert kívánok! Nagyatád, 2007. szeptember Ormai István polgármester
„50 év a Lakosság szolgálatában!” A Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezet története megalakulásától napjainkig (1957. augusztus 18.–2007. augusztus 18.)
I. A takarékszövetkezetek megalakulásának körülményei, fejlődésük főbb szakaszai A lakossági pénzintézeti szolgálatot a II. világháborút követő időszakban az Országos Takarékpénztár és a Posta látta el. Az OTP teljes körű szolgáltatást nyújtott, míg a Posta elsősorban betétgyűjtéssel foglalkozott. A Magyar Nemzeti Bank, az OTP és a Szövetkezetek Országos Szövetsége, valamint a Pénzügyminisztérium egyetértésével és javaslatával a Minisztertanács 1091/1956. IX. 11. számú határozatát követően kezdődhetett a vidéki lakosságot kiszolgáló szövetkezeti alapokon nyugvó pénzintézeti forma, a takarékszövetkezetek megszervezése. Az országban elsőként Dunaföldváron alakult takarékszövetkezet 1956. október 14-én. A következő években több párt- és kormány állásfoglalás ösztönözte a szervezés kiszélesítését, s ilyen értelmű útmutatás fogalmazódott meg a SZÖVOSZ IV. kongresszusán is. A döntések kedvező fogadtatásra találtak a településeken. A takarékszövetkezetek alakulása csakhamar országos mozgalommá terebélyesedett, és alig másfél évtized alatt önálló fogyasztási, szövetkezeti ágazattá szerveződtek. Somogy megyében az első takarékszövetkezetet Böhönyén alakították meg 1957. augusztus 18-án, majd még ez évben követték a példát Nagybajomban és Igalban. A böhönyei takarékszövetkezet tőkeegyesítés utáni jogutódja ma a Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezet. A szövetkezeti pénzintézetek történetét több szakaszra lehet osztani.
Első (1957–1965): Az OTP által kialakított területi elhatároltság érvényesült, a szakmai instrukciókat és a számlavezetést is ugyanez a bank végezte. A gazdaságra jellemző volt az egyenetlen fejlődés, a város és a falu közti jelentős különbség,
amely az élet minden területén, így a lakossági jövedelmekben is érződött. Gyakorlati tevékenységük eleinte sok nehézséggel járt. Nem volt kiforrott adminisztráció, meg kellett szervezni az ügyvitelt, nem álltak rendelkezésre megfelelő szakemberek. Ennek ellenére a takarékszövetkezetek társadalmi bázisa kezdett kibontakozni.
Második (1966–1970): Ezt az időszakot a működési területek, tevékenységi körök, szolgáltatások bővülése jellemezte. Somogy megyében 23 takarékszövetkezet működött, 222 községre kiterjedően. Kezdett kialakulni a kirendeltségi hálózat, mely a lakosság pénzügyi szolgáltatási igényeinek jobb kielégítését szolgálta.
Harmadik (1971–1975): Ennek a ciklusnak a meghatározója a hálózatbővítés, amelynek során a takarékszövetkezetek bemerészkedtek a kisvárosokba. A szolgáltatások köre tovább bővült, néhány erre alkalmas területen megkezdődhetett a kiegészítő tevékenységek bevezetése is. Olyan új szolgáltatások kerültek a községekbe, mint a valutaváltás vagy a biztosítási díj beszedése.
Negyedik (1976–1980): Egyesülések, területi átrendezések fűszerezték ezt az időszakot. Megyénkben a 23 takarékszövetkezetből 14 működött tovább. Erre a korszakra tehető egy intenzív gazdasági fejlődési szakasz, ekkor indult meg az adatfeldolgozás gépesítése.
Ötödik (1981–1989): Az egyre intenzívebb fejlődés, pozícióerősödés nagyobb jelenlétet biztosít a pénzügyi piacon, jellemzőbbé vált a hatékonyabb gazdálkodás. Még több egység működik már a városokban. Az új pénzügyi törvény a takarékszövetkezeteket a bankok közé sorolta. 1985. július 1-jétől a takarékszövetkezetek csekkszámláinak vezetését az OTP-től a Magyar Nemzeti Bank vette át. Ez évtől, a takarékszövetkezetek is bekapcsolódhattak a kedvezményes, államilag támogatott hosszú lejáratú építési, felújítási kölcsönök folyósításába. Széleskörűen tovább bővült a kiegészítő tevékenységek sora.
Hatodik (1990– ): Ezt a szakaszt a rendszerváltástól számíthatjuk, amelyre a törvényi előírások szigorodása a meghatározó. A személyi, tárgyi és működési feltételeket több jogszabályban állapítják meg. Az eltelt időszakban három új, a pénzintézetekre vonatkozó törvényt alkotott a törvényhozás. Többéves előkészítő munka eredményeként 1993. október 13-án, 233 takarékszövetkezet részvételével létrejött a takarékszövetkezeti integráció, melynek csúcsszerve az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap. A Magyar Állam 1992–1994. évben hajtotta végre a hitel-, az adós- és bankkonszolidációt. A piacgazdaságra való áttérés és a bankreform együttesen új ügyfélstruktúrát alakítottak ki, amelynek során jelentősen bővült a takarékszövetkezetek tevékenységi köre.
A szövetkezetek tagsági bázisukra alapozva – de megőrizve a szövetkezeti sajátosságokat – lehetőséget kaptak a lakosság, a kisebb gazdálkodó szervezetek, az önkormányzatok és azok intézményei számlavezetésére. Az integrációba tömörült, önállóságukat megtartó szövetkezeti hitelintézetek jól használták ki a polgári társadalom adta üzleti lehetőségeket, folyamatos ügyfélkör bővítésével, banküzemi tevékenységük fokozásával, a szolgáltatások színvonalának növelésével egyre inkább a vidéki települések, a helyben vállalkozók, és a kisebb településen élő lakosság bankjává válhattak. A fejlődés és a változások természetes következményeként, több tucat bank megjelenésével a konkurencia kiterjedt köre jelent meg a pénzpiacon. Terjeszkedésük nem állt meg, egységeik és ügynökeik a kisebb városokba, a falvakba is eljutnak. A kiélezett versenyben a takarékszövetkezetek kezdetben jól megállták helyüket, növekedésük folyamatosan meghaladta a kereskedelmi bankok állományainak fejlődését. A ciklus második időszakára – beleértve a jelenlegi állapotot is – a növekedő tendencia megtorpant, a hatékonysági mutatók viszont emelkedtek. Az intenzív fejlődési szakasz magasabb tőkekövetelményeket állított a szövetkezeti hitelintézetek elé. Az elsősorban nyereségből finanszírozható, törvények által elvárt tőkemegfelelés hiányait több szövetkezet anyagi javaik egyesítésével oldhatta meg. Mindezek következményeként jelenleg 143 tagszervezete van az integrációnak.
II. A Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezet megalakulása, tevékenysége napjainkig Somogy megyében elsőként a Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezet jogelődje, a Böhönye és Vidéke Takarékszövetkezet alakult meg. Az alakuló közgyűlést az előkészítő bizottság 1957. augusztus 18-ra hívta össze. Elnöke: Strausz Lajos, a helyi iskola tanítója volt. A 267 tagból megjelent 146 fő. A helyi párt- és tanácsi vezetőkön kívül az alakuló közgyűlésen dr. Horváth István, a Szövetkezetek Országos Szövetsége Takarékszövetkezeti Osztályának a vezetője, Brachna János, a Somogy Megyei Takarékszövetkezetek Szövetségének elnöke, Németh József főosztályvezető vettek részt. A közgyűlésen megválasztott 11 fős igazgatóság elnöke Strausz Lajos, az 5 fős felügyelőbizottság elnöke pedig Bakos József lett. Az újonnan alakult takarékszövetkezet első ügyvezetőjévé az igazgatóság Starkbauer Ferencet nevezte ki. A megye első takarékszövetkezete működési területét tervszerűen bővítette. 1961-ben létrehozta a tapsonyi, 1968-ban a nemesvidi, 1969ben a mesztegnyői, 1971-ben az iharosberényi kirendeltséget. 1968-tól Nemesdéden betétgyűjtő és kifizető pénztárat működtetett. A jelenlegi működési területén, Segesden 1958. évben, Lábodon pedig 1959. évben alakult önálló takarékszövetkezet. Ez azért is fontos, mert a kettő összevonásából jött létre 1979-ben a Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezet nagyatádi központtal. Kezdetben a takarékszövetkezet betétkezeléssel és hitelezéssel foglalkozott, a jogi és gazdasági lehetőségek figyelembevétele mellett fokozatosan bővítette tevékenységét és egyéb pénzügyi szolgáltatásait. Így kerülhetett sor totó-lottó szelvények értékesítésére, nyereménybeváltásra, gépkocsi nyereménybetétek, takaréklevelek elfogadására. Az 1980-as évek elejétől munkája kiterjedt a biztosítások megkötésére, biztosítási díjak, áramdíjak, vízdíjak beszedésére, bel- és külföldi utak szervezésére, újsághirdetések felvételére, a különféle háztáji
gazdaságokban megtermelt termékek értékének kifizetésére (felvásárolt állatok, dohány, zöldség-gyümölcs, tej, méz). A takarékszövetkezet életében jelentős változást hozott az 1998–1999. évforduló. A tőkeegyesítés során a Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezet működési területe bővült a Takarékbank Rt. Kaposvári Területi Igazgató-
ságával, valamint a Böhönye és Vidéke Takarékszövetkezet körzetével. A piaci környezet jelentős kiszélesedése mellett javultak a gazdasági mutatók, nagyobb lett a mérlegfőösszeg, a saját és a szavatoló tőke, a forrás- és a kölcsönállományok. A lakossági folyószámlák száma a hétezret közelítette, több mint ezer vállalkozói számlát vezettek az egységekben. A számottevő változások eredményeként erre az időszakra a jogutód Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezet Somogy megye, valamint a Dél-dunántúli régió egyik meghatározó takarékszövetkezetévé vált, amely biztonságot jelentő tőkeerővel, jelentős – elsősorban vállalkozói szférában megvalósuló – hitelkihelyezéssel és meghatározó nagyságrendű – lakossági betéteken alapuló – forrással rendelkezik. A gazdasági eredmények, a technikai felszereltség magas színvonala, a nagy tapasztalattal rendelkező, szakképzett dolgozói gárda tette alkalmassá a takarékszövetkezetet arra, hogy ne csak a lakosságot szolgálja ki, hanem felvállalja a társas- és egyéni vállalkozások, valamint önkormányzatok széles körű pénzintézeti szolgáltatásainak ellátását is.
10
A takarékpénztárak eszméjéről Fáy András emlékezete 1939 márciusában…
„A felébresztett szorgalom és takarékosság ’s e’ czélból a takarék-pénztárak hatalmasan munkálnak…” „Egy nemzetben a szorgalom ösztöne áll… a szükségesen túl, kényelemre, jobb létre is vágyik és munkál, vagy legalább sorsát, jövendőjét balcsapásoknak, s öregségnek aggodalmai ellen biztosítani törekszik…” Fáy András művészien megfogalmazott sorai későbbi nemzedékek számára is iránymutatást adtak a takarékoskodás lényegéről. Hogyan történhetett, és mennyiben hatottak fenti idézetek a Somogyban elsőként megalakult legendás böhönyei takarékszövetkezet alakítására, nem tudhatjuk, de élnek, éltek abban az időben tagjaink közül olyanok, akik részt vettek a nemes feladatban. Nekik elévülhetetlen érdemeik vannak a szervezet 50 éves működésében. A nemeskisfaludi Madarász Zsigmond, aki szintén alapító tag volt, így mesélte az eseményt: – Strausz tanító, a böhönyei általános iskola igazgatója az előkészítő bizottság elnöki szerepét vállalta, a takarékszövetkezet első elnökéül pedig gróf Festetics Ferenc egykori inasát, a polgári iskolát végzett Starkbauer Ferencet választották meg. Hogy milyen ember egy takarékszövetkezetalapító, az a Zsiga bácsival készített interjúból tudható meg. Madarász Zsigmond 1909 szilveszterének napján született, bár csak 1910. január 1-jén anyakönyvezték. 1947-ben alapító tagja volt a böhönyei földművesszövetkezetnek is. A riport készítésekor Nemeskisfaludon a Nefelejts utcában, egykori szülőházában él. Csurgón tanulta meg a paraszti gazdálkodás fortélyait, és mindig a tudatos gazdálkodásra törekedett. Egy tekintélyes méretű oklevelet őrzött meg
nagyon jó állapotban, két emberöltőn át. Ez olvasható rajta: Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Üzemstatisztikai Bizottsága madarász zsigmond urat, nemeskisfaludi gazdálkodót,
aki a keszthelyi kisgazdaszámtartási központ irányítása alatt folytatólagosan három éven át mintaszerűen vezetett rendszeres számtartást, és a számtartási adatainak beküldésével hathatósan előmozdította közérdekű munkánkat, ennek az oklevélnek adományozásával tünteti ki. Budapesten, 1940. április hó 15. Murscherbauer Emil, a bizottság elnöke Kulin Sándor, a számtartási központ vezetője A háztartási számadás vezetése azt jelentette, hogy minden vásárlást és bevételt fel kellett jegyeznie. Ha egy gyufát vett, azt is. Keszthelyről pedig megkapta a gazdálkodásának tudományos alapokon álló kiértékelését. Ezt is komolyan vették Madarászék. Ez a család kezdte meg a környéken a műtrágyázást. Táblával jelölték meg a javított földet, s összehasonlították a termést a nem kezelt terület eredményével. Regisztrálták a különbségeket. Korszerű gépeket is vásároltak. A gondosság a terméseredményekben megnyilvánult. Madarász Zsigmond nem volt nagybirtokos. A csurgói határban 24 kataszteri holdon gazdálkodott. A háború után persze kuláknak nyilvánították, földjeit elvették. Budapesten keresett megélhetést. A Chinoin gyárban akkor kezdte meg Földi professzor a penicillin gyártását. Egy ideig nem fedezték föl kulák mivoltát, ezért a mezőgazdasági mellé megszerezhette a vegyipari szakmunkás bizonyítványt is. Így most büszkén mondhatja, hogy a penicillin bölcsőjét ringathatta a Chinoin gyárban.
11
Ilyenek is voltunk…
Később is jól emlékezett arra, hogy a háborús évekig megfelelően látta el áruval, pénzkezeléssel a HANGYA hitelszövetkezet Böhönye, Szenyér, Nemeskisfalud parasztgazdaságait. 1957-ben hírét vették, hogy hasonló tevékenységet lehetne megvalósítani a takarékszövetkezetek megszervezésével. Nagy lendülettel fogott a szervezésbe, mint a földművesszövetkezet igazgatósági tagja, Szabó György igazgatósági elnökkel együtt. Az FMSZ egy évig finanszírozta is a takarékszövetkezet működését. Irodát biztosított számára, sőt az elnök (havi 800 Ft) és a könyvelő (havi 600 Ft) bért is kapott. Zsiga bácsi határozottan állítja, hogy a böhönyei takarékszövetkezet folyamatos jó működése volt az alapja, hogy később Tapsonyban, majd a körzetben lévő más településeken is egységeket alapítottak. Sajnos Zsiga bácsi már nem lehet tagja a takarékszövetkezetnek, még 90 éves kora felett is részt vett a küldöttgyűlés munkájában. Lelkiismeretét, szorgalmát megismerve, ügyszeretét megtapasztalva nem lehet kétséges, miért tudtak abban a korban lelkes szervezők takarékszövetkezetet alapítani. SZABÓ GYÖRGY 1947-ben nősült Böhönyére. Tíz év alatt a földművesszövetkezet motorja, első embere lett. Nyolc falu tartozott hozzá: Böhönye, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Szenyér, Tapsony, Varászló és Vése. Úgy emlékszik, hogy az FMSZ teljes vezetősége lelkesedett egyfajta takarékszövetkezet
12
megalakításának gondolatáért már a forradalom előtt is. Érthető, hogy megörültek annak, hogy a pénzügyminiszter rendeletével meg is engedte az ilyen falusi pénzintézet létrehozását. A szervezéshez egy Csepel teherautót biztosított a böhönyei földművesszövetkezet. A földművesszövetkezet összes dolgozója – mintegy 15 fő – járta Böhönye utcáit s a környéket. Nagyon sokat segített a munkában Strausz Lajos, az egyetemet végzett, özvegyemberként négy árvát is nevelő énektanár. Az alakuló ülésre mindenkit meghívtak, aki számított a faluban. Elnöknek Zóka Józsefet akarták megválasztatni, de ő valami oknál fogva (talán beteg volt?) nem vett részt a közgyűlésen, amelyet Szabó György vezetett le. – Lehet, hogy 200-nál is többen voltak jelen, de a gyűlés kezdetén 27-en léptek be a takarékszövetkezetbe. Még az alakuló ülés keretében további félszáz fő lett tag. Néhány hónap múlva már legalább kétszázan lettek. A forradalom utáni években, ha nem is gyorsan, de lendületesen fejlesztette a gazdaságát sok falusi család. Az állatokat, a terményt a földművesszövetkezet igyekezett felvásárolni. Úgy támogattuk a takarékszövetkezetet, hogy a felvásárlás, értékesítés pénzmozgását rajtuk keresztül intéztük. 1957–63. között voltak olyan évek, amikor 20–30 millió forintot juttattunk így a takarékszövetkezethez. Ez igen nagy pénz volt akkor. A Szovjetunióba 200 vagon almát küldtünk, s Jugoszláviába is vagonszám a diót. Gesztenyét is nagy tételben vásárolt föl az FMSZ. A legtöbb portán volt ló, bikahizlalás. Minden udvarban lehetett kazlakat látni. 1-2 hektár szőlője is volt több gazdának. Sok volt a jómódú paraszt a környéken. Segítették, megértették, s ha kellett megvédték egymás és a falu érdekeit. A tsz-ek megalakítása után szőlőműveléssel, gyümölcstermesztéssel próbálkoztak a falusiak. Nem úgy emlékszem, hogy a pénzforgalomra drámaian hatott volna a magángazdaságok visszaszorulása. Én úgy gondolom, egymásra voltunk utalva, és a nehéz gazdasági helyzetben, egyszerű falusi környezetben azért szövetkeztünk, hogy segítsünk tagtársainkon, egymáson. A böhönyei jó példát másutt is követték. A visszaemlékezésekből az is kiderül, hogy a szövetkezeti eszme gondolatisága másutt is
megfogalmazódott, csak hiányzott a konkrét szervezés, a megalakulás. A nagyatádi takarékszövetkezet létrejöttének alapjait Segesden, Lábodon, Somogyszobon, Bolháson, és még ki tudja pontosan, hány helyen rakták le. Az akkori szervezők közül ennek az állításnak igaz voltára többen emlékeznek. A szemtanúk és alapítók így mondják el történetüket: A lábodi takarékszövetkezet megalakulásáról IGER FERENC tud pontosakat. – A nagyatádi földművesszövetkezet egyik politikai vezetője, Csordás János szorgalmazta a lábodi takarékszövetkezet megszervezését. Pénzügyileg is megbízható, tekintélyes embert keresett a faluban. Azok a lábodiak, akiket megkérdezett, a helyi református lelkészt, Tóth Mihály tiszteletest javasolták. Ő vállalta az ügyvezetői teendőket a vezetőségbe megválasztott Jakab Jánossal, Gelencsér Antallal (ő volt a pénztáros) és Benke Imrével (a későbbi lábodi tanácselnök édesapjával) együtt. Én is magángazdálkodó voltam abban az időben. Érdeklődéssel figyeltem a fejleményeket, hiszen dédnagyapám (Kulcsár bácsi) az 1800-as években a hitelszövetkezet elnöke volt (a későbbiekben EGYLET-nek emlegették a falusi pénztárat). 1959-ben három termelőszövetkezet alakult Lábodon. A Kossuth Tsz elnökéül engem választottak meg. Eleinte csak a Kossuth Tsz tudott fizetni tagjainak pénzt. Havonta 20 forint munkaegység-előleget, például egy brigádvezetőnek 30–35 munkaegységet könyvelhettek el egy hónapra. A gyakorlatban általában úgy számoltak, hogy megállapították a tsz-elnök fix fizetését, s annak %-ában határozták meg a brigádvezetői munkaegység forintértékét, majd annak %-ában a tagokét. Egy gyalogmunkás nő szintén kaphatott nálunk 30 Ft-ot munkaegységenként. Az év végi elszámolás után kaptak annyi pénzt a tagok, hogy azt érdemes volt a takarékszövetkezetbe befizetni. A másik két tsz annak idején csak 10 forintot adott munkaegységenként, s az év végén sem tudott többet fizetni. Először Iván Jóska bátyám házának egyik szobájában rendezték be a takarékszövetkezet irodáját. A hatvanas évek elejétől a takarékszövetkezetnek igazgatósági tagja lettem. Nagyon megrostáltuk a hitelkérelmeket. Előfordult,
hogy minden héten tartottunk igazgatósági ülést. Két alkalmazott volt, közülük Mucsi Ferencné (Kiss Éva) a könyvelő. A tiszteletes gyakran küldözgette őket betéteseket gyűjteni. Úgy emlékszem, hogy például 1963-ban 163 forintért lehetett jegyezni egy részjegyet. Később a régi postaépület (a művelődési háznál) mellett vettek egy lakást, s annak két szobájában működött az iroda. A segesdi szervezet létrejöttéről az azóta sajnos elhunyt SÁGI IMRE számolt be: – 1958. november 20-án alakult meg a Segesdi Takarékszövetkezet. Az FMSZ kaposvári központjában mondták, hogy 100 fővel lehet takarékszövetkezetet alakítani. A segesdi FMSZ-ben igazgatósági tag voltam. Ángyán Imre volt az elnök. Ő volt a szószólója az ügynek, amit magam is szorgalmaztam. Hasonló szervezetre gondoltam, mint ami a háború előtti HITELSZÖVETKEZET volt. Hittem abban, hogy ilyenre szüksége van a parasztembernek. Ketten jártuk a falut aláírásokért. Amikor összejött a száz aláírás, összehívtuk az alakuló közgyűlést. Nyolcvanan fizettek be a részjegyre a száz aláíróból. A befizetett pénz 50%-át adhattuk ki kölcsönbe. Nemsokára ki is adtuk mind a négyezer forintot. A segesdi FMSZ adott egy irodát, amiben fél évig vagy tán tovább is voltunk. Minden vasárnap volt fogadónap. Az első két évben még páncélszekrényünk sem volt. Később a közbirtokosságtól kaptunk irodát, 1966-ban vettünk Kanizsán páncélszekrényt. Az első kölcsönadó egy pap volt. Emlékszem, hogy 15 ezer forintot adott,
13
Legújabb felújításaink Somogyszobon és Görgetegen voltak
és mi, a három takarékszövetkezeti elnökségi tag (kettő közülünk az FMSZ igazgatóságának is tagja volt) is betettünk tíz-tízezer forintot. A kölcsönösszegek ezrekben mozogtak eleinte. Kezdetben állatvásárlásra, gazdasági épületek karbantartására vettek fel pénzt. Hitelt csak parasztok igényeltek.
14
A somogyszobi és a bolhási emberek már a megalakult segesdi takarékszövetkezet példáját követve, az onnan szerzett tapasztalatokat megismerve szervezték meg az első egyesülést. Somogyszobon KISGYURA JÓZSEF, Bolháson SZŐKE ANDRÁS egyengette a takarék első lépéseit. Józsi bácsitól tudjuk: Én úgy hallottam Takács bácsitól és Ángyán Imrétől, hogy a segesdiek kitalálták – így, egyszerűen: kitalálták –, hogy szövetkezzünk néhányan és alapítsunk pénztárat, mert ha betesszük a pénzünket, akkor az kamatozik, és adhatunk másoknak is. Szóval már akkor ilyen elgondolás volt, hogy segítsünk azoknak, akiknek szükségük van rá. Ez 1958 előtt volt. Akkor nem beszéltünk még „takarékszövetkezetről”. Kis családi segélyszervezetre gondolhattak. Aztán „föntről jött” az, hogy: lehet. Akkor ők már összeadták a forintjaikat. Néhány család, nem sok. Arra nem emlékszem, hogy hova is fizettük be, erre leginkább Ángyán Imréné Manci néni emlékezhet. A somogyszobiak kezdettől fogva egyetértettek azzal, hogy a két falunak, illetve Bolhással együtt a három községnek közös szövetkezete legyen. Képviselőink már ott voltak a segesdi igazgatóságban, illetve akkor intéző bizottságnak hívtuk. Én kerékpárral mentem át oda. Megvitattuk az esélyeket, és lehetőséget láttunk arra, hogy bekapcsolódjunk a szervezésbe. A segesdiek is szívesen láttak bennünket, át is jártak hozzánk bizonyos napokon, nem a hét minden napján. Keszericze Judit indította el a pénztári munkát. Később helyi alkalmazott lett az ügyintéző, aztán nálunk is választottunk intézőbizottságot, amelyet hárman alkottunk. A bolhási Szőke András bácsi hasonlóan emlékezik: – Segesden egy magánházban indultunk el, Kisgyura tanító úrnál. Az FMSZ igazgatósági tagjai gyűltünk össze a községekből, és megbeszéltük a takarékszövetkezet létesítését, szervezését. Beszéltünk a kölcsönök formájáról, a tagszervezés feladatairól. A tőkegyűjtéshez házról házra mentünk, és kértük, hogy adjanak pénzt a takarékszövetkezetnek, az akkori kamatok szerint.
Bandi bácsi kiválóan ismerte a bolhási családok körülményeit. – Elég sok olyan család volt, amelyiknek volt megtakarított pénze, de hogy kinek mekkora vagyona volt, arról nem volt tudomásom. A háború után nem voltam „mozgalmas ember”, engem nem érdekelt a politika. Helyben úgy láttuk, hogy életképes lesz a takarékszövetkezet, és az FMSZ somogyszobi központjában megalakítottuk a betétpénztárat. Szerény összeg, 15 ezer forint volt a termelési hitelünk, úgy emlékszem, akkor három év volt a futamidő. Ha valaki málnást akart telepíteni, vagy állattenyésztéshez akart kérni pénzt, akkor fordult hozzánk. A hitelügyletekben az állattenyésztés volt a domináns Bolháson. A betétgyűjtésnél nagyon fontos volt a bizalom. – Egyik ősszel, amikor Keszericze Judit segesdi ügyvezetőnk jött a pénzért, én magam 40–50 ezer forintot tudtam összegyűjteni. Tudja, mi volt az érdekes? Az, hogy a takarékszövetkezetnek, illetve nekünk, akiket mindenki jól ismert a faluban, úgy is odaadták a pénzt, hogy a bizonylatot csak később tudtuk adni róla. Bevittük a pénzt az irodánkba, ami akkor a bolhási tanácsházán volt. Ott lekönyvelték. Utána visszamentünk a betéteshez, és átadtuk a bizonylatot. A bizalom akkor óriási volt! Nehéz ezt ma megmagyarázni! Akik a „baloldali” politikát nem szerették, azok a postára adták a megtakarított pénzüket. Akik például az állami gazdaságban dolgoztak (az akkori „középosztály”), azok pedig a takarékszövetkezetbe. A két gyűjtés – itt, helyben – harmonikusan működött egymás mellett. A cél érdekében azt mondtam a postai dolgozónak: „Na, jól van, Ibolya, tízezer forintot nálad is befizetek!” Bandi bácsitól megtudhatjuk, miképpen működött akkor a takarékszövetkezet: Megmutatja az igazgatósági tagoknak rendszeresített igazolványát. Látjuk, hogy már 1971-ben vezetőségi tag volt, a vezető testületet intézőbizottságnak hívták. – Kérem szépen! Az igazgatósági ülést mindig az igazgatóság elnöke – vagy ahogy akkor
Somogyszobi kirendeltség
hívtuk, az ügyvezető igazgató hívta össze. Ütemtervünk volt az ülésekre. Az előterjesztést előre kiküldték, s negyedévenként vagy félévenként volt igazgatósági ülés. Egyhavonta, s néha kéthetenként folyósításokat kellett jóváhagynunk. Jelentkezett a kedves ügyfél, hogy mekkora összegre van szüksége, és azt elbíráltuk. Ez a nagyobb összegeknél volt szükséges, de 2000 forint személyi kölcsönt az ügyvezető vagy a főkönyvelő egyszemélyben is eldönthette. – Hogy mi az én örömöm? A minap a szövetkezet nagyatádi központjában jártam, ezt megelőzően 1999-ben, az avató ünnepségen vettem részt ugyanitt. Számomra nagyon jóleső érzés, hogy ekkorát fejlődött a világ, benne a mi kis szervezetünk, amely alakításának részese lehettem, és naponta láthatom munkánk szép eredményét. Nagyon jólesett végigmenni az épületen, látni a dolgozó kollégákat, a gazdag ügyfélkört. Nem hittem volna, hogy ezzé lesz kezdeményezésünk. Boldog vagyok, hogy a szövetkezeti közösség máig nem felejtett el.
15
Az első somogyi takarék
Az első somogyi szövetkezet irodája a kezdetekkor
Ennek tudatában jegyezte a tagság az 50 Ft-os részjegyeket. Szüleim alapítók voltak, és felnőtt fejjel magam is a szövetkezet tagja lettem. Abban az időben kevés településen működött még hitelintézet. A takarékszövetkezetek létrejöttükkel nagyon hasznos szolgálatot nyújtottak a vidéken élő lakosságnak. Figyelembe véve a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején megindult családi házas építkezéseket, kiemelkedő szerepet vállaltak a finanszírozásban. A bizalomnak nem volt hiánya, hisz jól ismert, köztiszteletben álló személyek látták el a
Somogy megyében Böhönyén alakult meg az első takarékszövetkezet 1957. augusztus 18án. Mint az alapítókat követő nemzedék első generációjának tagja, aki akkor siheder gyerek voltam, nagyon jól emlékszem a szervezésre. Az ügyet magukénak vallók tele hittel és reménnyel házanként keresték fel a lakosságot, és magyarázták el a „helyi bank „ lényegét.
napi kapcsolattartást a lakossággal. Ez idő tájt a tanácsok számlavezető bankja az OTP volt, egészen a rendszerváltást követő időkig. Szóba sem jöhetett, hogy áthelyezzék számláikat a takarékszövetkezetekhez. A rendszerváltás után is megmaradt az önkormányzatok és takarékszövetkezetek közötti nagyon jó kapcsolat. A lakosságot is érintő
16
nagy beruházások hitelezőjeként a takarékszövetkezet már jelentős részt vállalt a telefon- és gázhálózat, valamint a szennyvízcsatorna megépítésében. Olyan ügyfélbarát konstrukciókat dolgoztak ki, amellyel nagyban segítették a lakosság beruházási szándékainak megvalósulását, és jelen voltak helyben a településeken. A takarékbanki háttér megjelenésével, majd a Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezettel történt egyesülés eredményeként tőkeállományuk olyan mértékűvé növekedett, hogy már vállalkozói és önkormányzati számlavezetőként is megjelenhettek a piacon. Ennek kapcsán jó pár önkormányzat – köztük Böhönye is – „átigazolt” a takarékszövetkezethez. A kezdeti adminisztrációs nehézségeket kompenzálta rugalmasságuk, a hitelkérelmek intézésében tanúsított gyorsaságuk, nem utolsósorban a takarékszövetkezeti és önkormányzati vezetők, képviselők személyes ismeretségén ala puló közvetlen, jó kapcsolata. Visszatekintve az ötven évre, fejlődésük nem volt zökkenőmentes. Az indulás nehézségei után a vidéken élő lakosság kizárólagos bankjává váltak. Udvariasan és szolgálatké-
szen intézték és intézik a lakosság, ma már a vállalkozók és önkormányzatok pénzügyeit, amelyért köszönet illeti a takarékszövetkezet minden dolgozóját és vezetőjét. Az államigazgatásban eltöltött több évtizedes – közte 16 év polgármesteri – tapasztalatom alapján nyugodtan mondhatom, hogy a takarékszövetkezetek létrehozása a magyar bankrendszer kialakításának mérföldköve volt, mivel az amúgy háttérbe szorított vidék felzárkóztatásának szándéka valósult meg több-kevesebb eredménnyel az elmúlt öt évtizedben. Ötvenéves fennállásuk alkalmából gratulálok eddigi tevékenységükhöz, kívánom, hogy a csak rájuk jellemző elkötelezettséggel szolgálják a vidék lakosságát, a helyi vállalkozókat és az önkormányzatokat. Böhönye, 2007. 08. 31. Molnár József
Böhönye nyugállományú polgármestere
17
Visszaemlékezés
Megtiszteltetés számomra, hogy a Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezet fennállásának 50. évfordulója ünneplése során én is, mint a szövetkezetnek nyugdíjas elnöke, pár gondolattal hozzájárulhatok történetének, fejlődésének részbeni bemutatásához. A sors egyik nagy ajándékának tartom, hogy nyugdíjas éveim előtt a szakmai végzettségemnek megfelelően ismét pénzügyi területen tevékenykedhettem a nagyatádi takarékszövetkezet igazgatóságának elnökeként. Ezzel dinamikus fejlődését a szövetkezetnek én is segíthettem az akkori közgazdasági körülmények és lehetőségek szerint 1986 áprilisától 1989 szeptemberéig.
18
Tapasztalatom volt a gazdálkodásban, a pénzügyek, beruházások, fejlesztések területén, mivel 20 évig a Magyar Nemzeti Bankban több mint 10 évet a Nagyatádi Városi Tanács elnökeként dolgoztam. Így viszonylag széles körű ismeretek birtokában bátran vállaltam a takarékszövetkezet elnöki feladatát azzal a gondolattal, hogy ezt a kisebb, szűkebb körű munkát rendkívül könynyű lesz elvégezni a szövetkezet testületeivel és dolgozóival karöltve. Az új kihívás alaposabb megismerése során döbbentem rá, hogy milyen jelentős és meghatározó szerep hárul a takarékszövetkezetekre a lakosság ügyeinek mindennapi intézésekor. Míg az MNB-nél, a tanácsnál felülről irányított számok, illetve normatívák szerint gazdálkodtunk a tervutasításos rendszerben, addig a szövetkezetben demokratikusan, magunk által meghatározott módon. Ez akkor nekem szinte lehetetlennek tűnt. Meg is kérdeztem az akkori MESZÖV elnököt, dr. Nemes Kálmánt és a takarékszövetkezet volt elnökét, Szőke Józsefet, akik elhalálozás miatt már sajnos nincsenek közöttünk, az lehetséges, hogy önmagunk határozzuk meg a célokat, feladatokat, teendőket és szervezzük a tagokat lehetőségeink szerint? Igen, volt a határozott válasz. Ez a biztatás szárnyakat adott, és nagy lendülettel folytattuk a dolgozókkal együtt az igazgatóságunk által kijelölt teendőket, a lakosság pénzügyeinek intézését és sokszor egyéb problémák megoldását. Többször visszaemlékszem arra a sajátos bizalomra, amit irántunk éreztek az ügyfelek, és segítséget kértek kirendeltségeink dolgozóitól egyéb, magánjellegű ügyeik intézéséhez. Pl.: hivatalos levél írását írógéppel, telefon használatát sürgős esetekben stb. Ezt a szívességet dolgozóink szeretettel vállalták a hivatalos munka mellett, amennyiben nem ütközött jogi szabályokba. A takarékszövetkezet dina-
mikus fejlődését teljes körűen nem célom és nem is feladatom bemutatni, azonban kiragadva főbb mutatókat, jelenségeket mégis érdemes felvillantani: • Működési területe kiszélesedett, jelentősen megnőtt, három város és térségével szemben a korábbi Nagyatád és Böhönye környékének lakosságával. Érdekes az is, hogy több éven keresztül illegális módon működött a szövetkezet előde, a lábodi takarékszövetkezet városunkban. Az akkori túlzott országosan uralkodó urbanizációs felfogás nem támogatta kellően a vidék pénzügyi fejlesztését, így mint megtűrt szervezet, végezte munkáját a város és környéke lakosságának örömére és javára. • Főbb tevékenysége a takarékszövetkezetnek akkor is a betétgyűjtés és a lakossági hitelek folyósítása volt. Rendszeresen dolgozókra meghatározva szerveztük a megtakarítások gyűjtését utcákra, házakra, családokra lebontva. A prémiumhoz kötött munkát általában siker koronázta. Ezt mérni lehet a szövetkezet betétállományának alakulásával, ami évről évre emelkedett. Nagyságrendbeni változást jelent a betét 1989. évi 316 millió Ft összeghez képest a 2006. év végi 7,5 milliárd forintra való emelkedése. A hitelállomány ugyanebben az időszakban 211 millió Ft-ról 3,8 milliárdra nőtt. • A kiegészítő tevékenység széles körű volt, és az eredményesség szempontjából fontos szerepet töltött be. A jutalék és költségtérítés bevétele teljes mértékben fedezte a bér és bérjellegű költségeket. Foglalkoztunk akkor a biztosítási díjak beszedésével, toto, lottó sorsjegyek értékesítésével, áramdíj, gázdíj, vízdíj beszedésével, a bogyós gyümölcsök (málna, szeder, ribizke), a vágóállatok és tej felvásárlási árának kifizetésével Rendkívül sokrétű, összetett feladatokat manuálisan végeztük, sokszor éjszakába nyúlóan, mivel a gépesítettségi szint a mai állapothoz képest szerény volt. Csupán 8 könyvelőgépünk, 8 összeadógépünk volt a mai 60 db számítógéppel és a többi egyéb meglévő fontos eszközökkel szemben. A riasztóberendezések száma és tudása a mai meglévő korszerű eszközökhöz nem hasonlítható.
Dolgozók elismerése
• A mérleg szerinti eszköz és források értéke 23szorosára, a dolgozók munkabére tízszeresére, az adózott nyereség szintén tízszeresére nőtt. Dolgozóink az állandóan növekedő követelményeknek igyekeztek eleget tenni, úgy a végzettségi szint emelésével, a tanulást nem abbahagyva, mint a kulturált, udvarias, lelkiismeretes ügyfélcentrikus intézéssel. Az elhelyezésre, a megfelelő munkakörülmények biztosítására nagyon sok gondot fordított a vezetés. Minden egységünk korszerűen felszerelt. A központi új irodaépület építésével, az új nagyvárosi fiókok nyitásával sokat javult pozíciónk a pénzpiaci versenyben. A munkahelyi légkör mindig családias volt, ami általában is jellemző a takarékszövetkezetekre. Egymást tiszteltük, segítettük szerettük. Most is sokat jelent az őszinte, jó hangulatú légkör a felelősségteljes, sikeres munkához, az eredményes gazdálkodáshoz, az éles piaci versenyben. Megítélésem szerint az 50 év sikertörténet – az esetenkénti botlások ellenére – a Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezet életében. Közös munkával olyan feltételek teremtődtek, amelyek a jövőre vonatkozóan biztos alapot nyújtanak az eredményes, sikeres működéshez. Köszönet, köszönet, köszönet mindazoknak, akik a takarékszövetkezet fejlődését, működését segítették, és a jövőben is előbbre jutásán fáradoznak. Uitz Ferencné
19
Önkormányzati kapcsolatok
Az iharosberényi önkormányzat épülete
A takarékszövetkezetek fél évszázados működésének utolsó harmadában kaptak lehetőséget a települési önkormányzatok számláinak a vezetésére. Ennek közvetlen kiváltó okai a jogszabályi háttérrel biztosított pénzpiaci versenyszabadság, valamint a szövetkezeti pénzintézetek dinamikus fejlődése, tőke- és informatikai felkészültsége.
20
A takarékok természetes szövetségesei a helyben élő lakosságnak és a vállalkozóknak. Évtizede tartó korrekt együttműködés biztosít elszakíthatatlan szálakat a falu közösségével, ahol az ügyintézők szó szerint otthon vannak. Munkájuk, hitvallásuk, elkötelezettségük folyamatosan ellenőrizhető, ők a szűk helyi társadalom részesei. Érdekeltek a község fejlődésében, és kötelességeik vannak munkaadójuk felé. A közvetlen kapcsolat, az udvarias és családias viszony tovább adható az önkormányzatok ügyfeleinek is. A külső érdeklődő számára az lehet furcsa, hogy mindezek ismeretében, valamint az ugyanazon színvonalon nyújtott szolgáltatás olcsóbb igénybevételének lehetőségével vajon miért nem élt – miért nem él – a község vezetése. Szerencsés találkozásnak értékelte szövetkezetünk vezetése, amikor a helyi kis társadalom érdeke és a kis takarék folyamatos fejlődéséből táplálkozó felkészültsége, bankszerű működése közel 10 évvel ezelőtt Iharosberényben öszszetalálkozott. A tőkeegyesítést követően szövetkezetünk megfelelő nagyságrendű saját tőkével, magas színvonalú technikai felszereltséggel, jól felkészült dolgozói gárdával alkalmassá vált sokrétűbb, összetettebb feladatok ellátására. A töretlen fejlődés, valamint hitvallásunk – mely szerint üzletpolitikánk fontos része az, hogy a sok tekintetben hátrányos helyzetű, leszakadó vidékkel, a vidéken élő emberekkel közösen képzeljük el a jövőt, hogy hasznos tevékenységünkkel elősegítsük a vidék fejlődését – lehetőséget biztosított arra, hogy pályázati ajánlatunkkal elnyerjük a helyi önkormányzatok bizalmát a számlavezetésre. Ez azért is jelentős előrelépés, mert az önkormányzatokat fontos stratégiai partnerének tekinti takarékszövetkezetünk, egyrészt, mert az előbb felvázoltak szerint céljaink közösek,
másrészt a takarékszövetkezet a jó színvonalú, széles körű szolgáltatásait olcsón, helyben kínálja, munkáját a település vezetőivel és lakóival együtt gondolkodva végzi. Kiemelt feladatként kezeltük korábban is – és ezt tesszük a jövőben is – a lakossági és önkormányzati beruházásoknak, így a teljes infrastruktúra kiépítésének helybeli finanszírozását. A működési körzet csaknem 30 településén a lakosság takarékszövetkezeti kedvezményes hitellel valósította meg a víz-, szennyvíz-, telefonhálózat kiépítését, a gázberuházást. Sosem titkoltuk el üzleti érdekeinket az önkormányzatok vezetői előtt, de ezzel párhuza-
mosan hangsúlyoztuk, nincs olyan közösségi cél a faluban, sportesemény, magánszerveződés, kulturális műsor, amelynek megvalósításához ne adott volna szervezetünk támogatást a hosszú évek együttműködése alatt. Önkormányzati számlavezetéssel takarékszövetkezetünk 2000. január 1-jétől foglalkozik. Jelenleg kilenc önkormányzat számláját vezetjük. Az önkormányzatok a nálunk vezetett 139 db főszámlán és alszámlán 2006. évben közel 5,5 milliárd forint forgalmat bonyolítottak. Reményeink szerint a közeljövőben újabb önkormányzatok vállalják fel velünk, „NÁLUNK” az együttműködést, és ezáltal fejlődhet szűkebb pátriánk.
Szenyéri önkormányzat épülete
21
Lakásépítés – otthonteremtés
Az 1985. évtől alkalmazott új pénzügyi törvény a takarékszövetkezeteket a bankok közé sorolta. A változással többek között lehetőség nyílt arra, hogy a szövetkezeti pénzintézetek is bekapcsolódhattak a kedvezményes, államilag támogatott, hosszú lejáratú építési kölcsönök folyósításába. Ez a folyamat teljességében csak az ezredfordulót követően szélesedett ki. Annak ellenére, hogy a lakásépítés és -felújítás nagyméretű, tőkeigényes feladatait korábban csak a kereskedelmi bankok – elsősorban az Országos Takarékpénztár – végezték, az izmosodó takarékok egyre nagyobb intenzitással vettek részt az építésben, a lakásfelújításban és a korszerűsítésben. Amíg nem férkőzhettek a generál finanszírozáshoz, addig a saját erőt vagy a befejezést, illetve a bebútorozás költségeinek terhét vállalták át a beruházóktól vagy a lakosságtól. Hagyományosan erős pozíciót bírtak országosan is a személyi hitelek állományaiból, amelyek egy része szintén kapcsolatba hozhatóak az igénylők lakhatás érdekében tett vállalásaival. A Földhitel Bank megalapításától kezdődően együttműködési szerződés keretén belül vállalták az új típusú lakáshitelezés feladatait. Példamutató szolidaritást vállalt ügyfeleivel a nagyatádi takarék a szociális lakásépítési program megvalósítása során. A kedvezőnek mutatkozó csökkentett paraméterű lakásépítések megvalósítására szánt kormányzati program sikeréhez elengedhetetlenül szükség volt egy, a szociális helyzetre is érzékeny pénzintézetre, amely nagyon szerény hozadék
22
mellett is felvállalta az arra rászorulók és az előírásoknak megfelelni képes lakásépítők finanszírozását. Több közreműködő feladatainak koordinálását, néha az anyagbeszerzés informális munkáját, pénzügyi praktikák átadását, műszaki ellenőrzést, a használatbavételi engedély lebonyolítását volt szükséges „bevállalni” a szerény eredmény produkálásához. Mégis micsoda öröm, hogy cca. tíz év alatt hetven arra rászorult család költözhetett méretében ugyan kisebb, szerényebb kivitelű, feltehetően kevesebb minőségi anyagot tartalmazó, új építésű, komfortos – és ami a legfontosabb –, saját tulajdonú lakásba, „palotába”. Tanulságos összehasonlítani, hogy ebben a kategóriában nem voltak pénzpiaci versenytársak, talán mert nem volt magas a nyereség, vagy a hozam nincs arányban a befektetett energiával. A takarékszövetkezet mindig is fontos feladatának tartotta az otthonteremtés finanszírozását, a meglévő ingatlanok állagmegóvását. Ehhez rugalmas ügyintézéssel folyamatosan biztosítja a kedvező feltételű célhiteleket, a konstrukciók többségében saját eredményessége rovására is. Minden más pénzintézeti szereplőnél előbb ismerte fel a szövetkezeti szektor a lakáshitelezésben rejlő biztonságot. A szövetkezet működési területén három város, de főleg a 33 község lakossága, az itt élő emberek nagyon jelentős része tehát takarékszövetkezeti hitellel építette, vásárolta, bővítette, korszerűsítette vagy rendezte be lakóházát.
A legújabb lakáshitel eredménye…
23
Az első önkormányzati számla
A családok esetében is jelentős mérlegeléssel jár, ha a pénzügyeinek intézését másik bankra bízza. Tudjuk, hogy mennyi kellemetlenséggel jár, mire valamennyi partner átáll az új rendszerre. Az Önkormányzat életében is fokozottan érvényes a döntés felelőssége, csak sokkal összetettebb érdekek ütköznek, beleértve a településpolitika és pénzügypolitika ütközését is. Külső visszaemlékezőként úgy látom, hogy a böhönyei és nagyatádi takarékszövetkezetek 1999. márciusi egyesülését követő egyik legfontosabb döntése volt, hogy nyitni kívántak az önkormányzatok irányába. Az egyesült takarékszövetkezet ehhez biztonságot jelentő tőkeerővel, a kornak megfelelő technikai színvonallal, nagy tapasztalattal bíró szakembergárdával és nem utolsósorban széles fiókhálózattal rendelkezett. Az Önkormányzatok számlavezetésében szinte egyeduralkodó volt az OTP Bank Rt., aki sok évtizedes gyakorlatával biztos hátteret nyújtott az Önkormányzatok gazdálkodásának. Ezt törte meg a Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezet, amikor 1999. október első napjaiban számlavezetői ajánlatával megkereste Iharosberény Község Önkormányzatát. Az ajánlat számait újra nézve, talán önmaga lehetőségeit is felülmúlva, az OTP-nél kedvezőbb feltételeket biztosított: a 8 féle szolgáltatási jutalékból 7 nulla forint, a pénzforgalmi jutalék 1,00 ezrelék, illetve 75 Ft/tétel; a betéti kamat 7%-os, a hitelkamat 17,5%. Az 1999. október 14-i képviselő-testületi ülés tárgyalta az ajánlatot, szembesítve az OTP ajánlatával, aki a Takarékszövetkezet önkormányzati „betörésére” egyedi ajánlatot dolgozott ki, hogy a községet megtarthassa. Ezért a száraz pénzügyi mutatókon túl, a döntéshez sok egyebet kellett egymás mellé rakni. Így többek között: • a helybeni ügyintézéssel megszűnt a kb. évi 100 csurgói beutazásidő és költségvonzata (nagyobb összeg kihozása fél nap!),
24
• a lakosság a helyi fiókban teljesíthette az önkormányzati jellegű befizetéseit (adóbefizetés, támogatás visszafizetése stb.), • lehetőség teremtődött a segélyek, járadékok megbízás alapján való kifizetésére, • kiemelem a lakossági közműfejlesztési hiteligények rugalmas kezelésének gyakorlatát: ekkor indult a gázberuházás – talán le sem kellene írni, hogy az önkormányzati vezetés támogató nyilatkozatára olyanok is beruházási hitelhez juthattak, akik már kereskedelmi bank előtt nem voltak hitelképesek, • kilátásba helyezte a Takarékszövetkezet vezetése, hogy belátható időn belül ügyfélterminált létesít a községben. Végül is a testület a településpolitikai érdek elsődlegességével, az újak előnyének kihasználásával felvállalta a bankváltást. A váltás technikai lebonyolítását szervezetten, a következő pénzügyi év nyitására lebonyolítottuk. Ehhez technikai segítségként a szövetkezettől egy új, korszerű számítógépet kaptunk, aminek révén a különböző pénzügyi folyamatokat technikailag szét tudtuk választani. Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy a szövetkezet a példánkon és gyakorlatunkon szerzett tapasztalatot és bátorságot ahhoz, hogy tovább nyisson az önkormányzatok irányába. Blatt Antal polgármesterrel és a pénzügyi kollégákkal együtt büszkék lehetünk arra, hogy számos Önkormányzat nálunk szerzett pozitív tapasztalatot arra, hogy Ő is a Takarékszövetkezet általi számlavezetés útját válassza. Ha visszatekintek az elmúlt 8 évre, mondhatom, hogy jó döntés volt. A Takarékszövetkezet felnőtt minden szempontból a nagy kereskedelmi bankok sorába, ugyanakkor meg tudta tartani a banki munkát emberközelivé tevő fiókhálózatát, ami széles lehetőséget biztosít az Önkormányzat és a lakosság közötti pénzügyi kapcsolat bonyolításához. Iharosberény, 2007. szeptember 4. Felföldi Károly ny. körjegyző
A mesztegnyői egység fejlődése…
Már alig emlékszem az ÁFÉSZ bolttal egybeépített, egytermű kirendeltségre, amelynek cégtábláján a „Böhönye és Vidéke Takarékszövetkezet Kirendeltsége” szerepelt. Ez a tanácsrendszer időszaka volt, a ’70-es, ’80-as évek… a kezdet. Igazi kis falusi „bank”, amely kizárólag az emberek betéteit, kisebb hiteleit kezelte. Lassan azonban kinőtte önmagát, a szomszéd is bővíteni akarta a bolt alapterületét, a takarék is megoldást keresett és talált. A Községi Közös Tanács – Mesztegnyő, Kelevíz, Gadány, Hosszúvíz – partner volt a fej-
lesztésben, és üres építési telket ajánlott fel a Vörösmarty u. 10. szám alatt. A könnyűszerkezetes, típusterv alapján készült kirendeltséget a tanács GAMESZ szervezete építette meg. A nagyobb alapterületű, komfortosabb építmény jelentős fejlődés volt a faluban, azonban továbbra is csak lakossági betéteket és apróbb hiteleket kezelt. A tanács és intézményei pénzét a Marcali OTP ügyintézte. Ebben az időszakban gazdasági együttműködés is volt a tanácsi szervezet és a takarékszövetkezet között.
A mesztegnyői önkormányzat épülete
25
Somogy megyében egyedüli példaként a takarékszövetkezet és a helyi tanács GAMESZ szervezete teherautót, erőgépet és munkagépet működtetett közösen, a helyi lakosság igényeinek jobb kiszolgálásáért. Emlékezetem szerint hasonló szervezésben a szomszédos Böhönyén szippantó autókat üzemeltetett a takarékszövetkezet és a GAMESZ együtt. Az 1990-ben megalakult önkormányzatok pénzügyi forgalma jelentőssé vált, megkezdődött a piaci harc a pénzintézetek részéről. Az időközben egyesült böhönyei és nagyatádi takarékszövetkezetek tervszerűen készültek a megmérettetésre, évről évre fejlesztették számítástechnikai-informatikai rendszereiket, ké pezték az ügyintézőket a magasabb színvonalú munkára. Többéves „csábítás” után pénzintézetváltásra 2001. évben került sor. Mesztegnyő a Takarékszövetkezetre bízta pénzeinek kezelését, a pénzügyi feladatok ellátását. Ekkor Ga-
Szép tájú Szenyér…
26
dány–Kelevíz–Hosszúvíz körjegyzője voltam. Fenntartásaink és kéréseink egyaránt voltak: elkülönített tárgyaló, megváltoztatott ügyféltér, számítógéppark erősítése, terminálok a hivatalban. A szövetkezet elnöksége teljesítette a kéréseket, így 2005-től Kelevíz, Hosszúvíz és Gadány is a bank ügyfele lett. Nőtt a lakossági ügyfélforgalom, a bankautomata kihelyezése megkönnyítette a készpénzhez jutást. Elégedettek vagyunk a pénzkezeléssel, a kulturált ügyintézéssel. A Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezet Mesztegnyői Kirendeltsége a mikrotérség elismert intézményévé vált, s jól szolgálja a lakosság és az önkormányzatok igényeit és érdekeit. Nemes László polgármester
Üzleti élet
A takarékszövetkezetek a földműves-szövetkezetek szervezésében, azok hathatós támogatásával jöttek létre. Az alapításhoz legalább 100 tagra volt szükség, és tagonként minimum 100 Ft részjegyet kellett jegyezni. Érdekes tudni, hogy a havi átlagbér ugyanakkor 400 Ft volt, ebből is látható, mekkora áldozatot vállaltak az alapítók. Az újonnan alakult szervezetek elsősorban forrást gyűjtöttek a központi költségvetés és a pénzforgalom számára, és kezdetben kizárólag a mezőgazdasági lakosság részére nyújthattak kölcsönt. Szigorú előírások vonatkoztak a tagi létszám növelésére. A jogszabályok a bevont községek létszámával arányos taglétszámot illetve részjegyalapot írtak elő. A taglétszámon belül 51%-nak kellett lennie a parasztságnak. Hosszú ideig az OTP irányítása és ellenőrzése mellett működtek, később az ágazati irányítást a pénzügyminiszter látta el, az ellenőrzést és a statisztikai összesítést azonban továbbra is a felettes pénzintézet végezte. Fejlődését hosszú ideig hátráltatta, hogy működési területét földrajzilag korlátozták, csak olyan községekben alakulhatott meg, ahol az OTP-nek nem voltak fiókjai. Ez a korlátozás 1984-től lényegében csak a megyeszékhelyekre terjedt ki. Az alakulást követő években a szövetkezeteknek betétgyűjtésre és 10 000 Ft-ig terjedő személyi hitel nyújtására volt jogosultsága, tevékenységi körük csak lassan bővülhetett. Elsősorban saját tagjai számára biztosíthatott nagyobb értékű szolgáltatásokra kölcsönt, amelynek indítása 1969-re datálható. Nagy előrelépést jelentett, amikor engedélyt kapott mezőgazdasági termelést elősegítő kölcsönök folyósítására 25 000 Ft-ig. A tevékenységek bővítése mellett azonban csökkentették az egyes takarékszövetkezetek betétállományának kölcsönnyújtásra felhasználható hányadát azon célból, hogy a falvakban keletkező megtakarí-
tások több mint fele kötelezően a városokban, illetve az iparban kerüljön felhasználásra. A következő lehetőség az ingatlan-felújítások segítéséhez adott építési jellegű hitelek nyújtása volt, majd a kisiparosok munkáját is támogathatták kölcsönnel. A ’80-as évek elejétől az OTP-hez hasonlóan jogot kaptak új lakóházak építésének finanszírozására is, és szervezhették az úgynevezett szociálpolitikai támogatásokat. Lényegi változást a kétszintű bankrendszer létrejötte hozott, már nemcsak a lakossági ügyfeleket, hanem a vállalkozásokat is kiszolgálhatták, amelyek hitelezését mindaddig kizárólag a Magyar Nemzeti Bank végezte. A nagyatádi takarékszövetkezet a ’90-es évek elején úttörő szerepet vállalt a megyében a vállalkozói hitelezés területén. Új, addig ismeretlen hitelkonstrukciók gyakorlati lebonyolítását kellett elsajátítani a dolgozóknak, azonban sem szakmailag, sem technikailag nem volt felkészülve a szervezet ezekre a kihívásokra. Az akkori jogi, gazdasági környezet sem tette könnyebbé a feladatvégzést a munkatársaknak. Nem rendelkeztek a hitelezési tevékenységhez ma már nélkülözhetetlen szabályzatokkal, az adósminősítési, fedezetértékelés, ágazati és ügyféllimit, a monitoring ismeretlen fogalmak voltak. A megnövekedett forrásállomány kihelyezésére a működési területen kívülről is akadtak hitelfelvevők, de nem volt biztosítható a gyakori helyszíni ellenőrzés, a napi kapcsolattartás. A sűrű feladatok mellé párhuzamosan fejleszteni kellett volna a könyvelést, a számviteli rendet. A kamatelszámolások kézzel, úgynevezett ügyfélkartonokon történtek. Nagy előrelépés volt a számítógépes programok megjelenése, alkalmazása. Kezdetben bizalmatlanul fogadták a kollégák a technikát, nem hitték el, hogy ezek a gépek jól számol-
27
nak. A biztonság kedvéért kézzel is kontrollálták, helyes-e a megállapított kamatfizetési kötelezettség. Elsőként a lakossági hitelek adatai kerültek számítógépre, ezt követte 1993-ban a vállalkozói kölcsönök „gépesítése”. Az akkor általános és elfogadott, de ma már nagyon magasnak mondható hitelkamatok mellett léteztek kedvező konstrukciók is. A Magyar Nemzeti Bank refinanszírozási forrást biztosított a vállalkozói hitelek 25 százalékára a mindenkori jegybanki alapkamaton, az egzisztencia hitelkamata pedig egyenesen hihetetlennek tűnt. Kár, hogy a nagyatádi szövetkezet meghatározó nagyságrenddel nem tudott élni ezekkel a kedvező lehetőségekkel.
28
A szabadabb hitelezés egyenes következményeként megnövekedett hátralékos állomány kezdett kezelhetetlenné válni. Ezt a súlyos problémát az 1992-es hitelkonszolidáció sem oldotta meg. Fenti okok miatt kényszerű lépés volt szövetkezetünk bankkonszolidációban való részvétele, amelyet az állam a takarékszövetkezetek esetében – az erre a célra létrehozott – Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapon keresztül hajtott végre. A hitelezési tevékenység ezt követően hoszszú időre szűk keretek közé szorult. A takarékszövetkezet 1 millió, később 5 millió forintot meghaladó összegű hitelt csak az OTIVA írásos engedélyével adhatott ki. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy szinte kizárólag lakossági, azon belül is személyi, illetve áruvásárlási kölcsönt folyósított. Jellemző adat, hogy 1995ben mindössze 4 db vállalkozói kölcsön folyósítására került sor. A szabályozottság bevezetését követően a szigorúbb hitelezési gyakorlat eredményeként, a korlátozást később feloldották. A területen kívüli hitelezés tiltása maradt fenn. A 90-es évek elejének megtorpanását követően még az alapító tagokat is meglepő, rohamos fejlődés, területi, üzleti bővülés figyelhető meg. A tervezettnél lényegesen erőteljesebben növekedett a kölcsönkihelyezés. A lakosság körében népszerű, hagyományos formák mellett jellemzőbb lett a vállalkozások hitelezése, ezen belül a mezőgazdasági termelők államilag támogatott kölcsönfelvétele. A kialakított és bevezetett kölcsönfajták hűen tükrözik a lakosság és a vállalkozók igényeit, az élet és a gazdaság szinte teljes területét felölelték. Új típusok jelentek meg, pl. jelzáloghitel, lakáshitelek, különböző áruvásárlási konstrukciók, vagy alkalmakhoz – ballagás, húsvét, iskolakezdés – kötött hitelfelvételi lehetőségek. Szándékaink szerint, és az élet, a gyakorlat is erre kényszerített bennünket, minden lehetőséget próbáltunk kihasználni a forrásállomány kihelyezése érdekében. A jegybanki alapkamat többszöri ismételt csökkentése következményeként folyamatosan váltak alacsonyabbá a hitelkamatok. Ennek folyamodványaként szűkült a pénzpiacon az eredményesség, ami indokolttá tette a hite-
lezési tevékenység állandó fokozását. Ekkorra már az állampapír piacon sem tudtuk felesleges pénzeszközeinket kiemelkedő kamatokkal forgatni, ami szintén szükségessé tette a hitelezés aktivizálását. A kölcsönben viszont nagy a kockázat. A célok megvalósítása érdekében alakítottuk át a bírálati rendet is, amely összességében eredményesen és jól működik azóta is. A változás lényege, hogy a szövetkezetben megszűnt az egyszemélyi döntés, a legkisebb összegű hitelkérelemben is cenzúrabizottság dönt, a több tízmilliós hitelügyekben pedig a takarékszövetkezet igazgatósága mondja ki a végső szót. Sokáig meditáltunk a mezőgazdasági hitelezés bevezetése előtt. Szabad-e az államilag támogatott alacsony kamatozású kölcsönök forgalmazását felvállalni szövetkezetünknek. Nehezen hoztuk meg a döntést, de befogadtuk, megvalósítottuk a kisváros és a községek lakosságának és vállalkozóinak ez irányú pénzügyi szükségleteinek ellátását. Úgy gondoltuk, ki foglalkozzon a vidék szervezeteivel, ha nem a vidék bankja, a vidéken dolgozó takarékszövetkezetek. Az üzleti célok és a haszon mellett döntően ez az érv befolyásolta vállalásunkat. Bíztunk abban, hogy hosszú távon jól döntöttünk. Akkoriban ezek a vállalkozások még szerények voltak, időnként a megélhetésért küzdöttek, de azt gondoltuk, akik talpon maradnak, azok jó partnereinkké válnak, és mi is jó szolgáltatóik leszünk. Takarékszövetkezetünk hitelezési tevékenységét nagyban meghatározta, és ma is meghatározza a működési területe. Somogy megyében sok a mezőgazdasági kistermelő, jelentős a gyenge tőkeerővel ellátott őstermelő és vállalkozó réteg. Ezek hitelezését a bankok ekkor még nem vállalták fel, így ők a takarékszövetkezethez fordultak problémáik megoldásában. A legelső államilag kamattámogatott hitelek a termelés forgóeszköz szükségletét biztosító ún. „zöld” hitelek voltak. A következő években már tartós forgóeszköz finanszírozást is felvállaltunk, 1 év tőketörlesztési haladékot biztosítva a gazdálkodók megerősödéséhez. Támogattuk új mezőgazdasági gépek beszerzését, szoros üzleti kapcsolatot kiépítve a környező megyék kereskedelmi forgalmazóival is. Szükség esetén az állami támogatást, a kötele-
zően előírt saját erőt és az áfát is megelőlegeztük az ügyfelek részére, amit a pénzügyi kiutalást követően egy összegben törlesztettek. Ez akkoriban teljesen újszerű gondolkodás volt, például az áfa finanszírozását a ’90-es évek elején még tiltották a szövetkezet gyér számban előforduló hitelezési előírásai. A mezőgazdaságban rejlő kockázatok mérséklése céljából sok esetben vettük igénybe az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 50–80%-os mértékű kezességvállalását. A gépkereskedők visszavásárlási garanciát vállaltak a kölcsönök esetleges nemfizetése esetére. Joggal vagyunk büszkék rá ma is, hogy a környező települések határaiban dolgozó mezőgazdasági gépek jelentős része takarékszövetkezeti segítséggel került megvásárlásra. Az 1998-as év az integrációs törekvések jegyében zajlott A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szigorú feltételeket írt elő a takarékszövetkezetek számára mind a szavatoló tőke nagysága, mind
29
a menedzsment szakmai színvonalát illetően, amelynek nem minden szövetkezet tudott megfelelni az előírt határidőre. Így felmerült egyes szövetkezetek egyesülésének illetve beolvadásának gondolata. Ennek a tendenciának részeként kezdődtek meg a tárgyalások 1998 tavaszán a Böhönye és Vidéke Takarékszövetkezettel. A két szövetkezet tagsága a tavaszi közgyűléseken elvi döntést hozott a böhönyei terület beolvadásáról. A döntés értelmében a tárgyalások folytatódtak, az őszi részközgyűléseken végleges döntés született a közös működésről, megválasztásra kerültek az új szövetkezet leendő tisztségviselői, és felhatalmazást kapott a vezetőség a Cégbíróságnál és az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnél való eljárásra. Ezzel párhuzamosan zajló folyamat volt a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. „csúcsbanki” szerepének kialakítása, a takarékszövetkezeti termékek egységesítése, színvonalának emelése. Ennek kapcsán a bank lehetőséget biztosított az arra pályázó takarékszövetkezeteknek területi igazgatóságaik megvásárlására. Ezzel a lehetőséggel élve vásároltuk meg a Takarékbank Kaposvári Fiókját 1998 decemberében, biztosítva ezzel a szélesebb piacot jelentő városi egység kialakítását. A nagyvárosi terjeszkedés előtt a szövetkezet egyetlen városi kirendeltséggel rendelkezett, lehetőségei meglehetősen behatároltak voltak.
30
Az OTIVA alárendelt kölcsöntőke nyújtásával tette lehetővé szövetkezetünk részére az üzletszerzést. A megnövekedett szavatoló tőke kettős célt szolgált: egyrészt befektetési oldalról biztosította a kaposvári eszközállomány átvételét, másrészt nőtt a szövetkezet kockázatvállalási lehetősége, aminek következtében nagyobb hiteligények is kielégíthetővé váltak konzorciumok szervezése nélkül. Ez ösztönzőleg hatott a vállalkozói kapcsolatok kialakítására mind az aktív, mind a passzív üzletágakban. A kaposvári állományok átvétele során minősített hitelt csak üzleti megfontolásból és céltartalékkal csökkentett áron adaptáltunk, így a szövetkezet minősített hitelállománya nem nőtt jelentős mértékben. Több, évek óta húzódó hitelügyet adtunk át a Banküzlet Rt.-nek és vezettük ki a könyveinkből, így a céltartalék állomány jelentős mértékben felszabadult. Szövetkezetünk előtt két fő feladat állt a következő évben. Befejezni az új üzletház építését, és a böhönyei takarékszövetkezettel való egyesülés cégbírósági és szervezeti kérdéseinek megoldása. Az új székház 86,4 millió forintos bekerülési költséggel július elején átadásra került, biztosítva ezzel az elkövetkező évtizedekben is a korszerű, minden igényt kielégítő üzlethelyiséget és munkahelyet. Mindezek figyelembevételével készült el a takarékszövetkezet 1999. évi üzleti terve, amely továbbra is a konszolidációs bevételek kamatát meghaladó eredmény elérését tűzte ki célul, figyelembe véve a böhönyei szövetkezet állományait is. Az egyesülés időpontja a cégbírósági eljárás elhúzódása miatt március utolsó napja lett. A beolvadás szervezeti oldalról jelentős többletmunkát igényelt, a szabályzatok változtatását tette szükségessé, gazdasági oldalról viszont helyrebillentette a kissé eltorzult hitelbetétarányt, biztosítva némi szabad forrást a megnövekedett hitelkihelyezésekhez. A két takarékszövetkezet összeolvadása lehetőségeket tartogatott magában, hiszen pl. számlavezetés terén a böhönyei terület meglehetősen „alulszervezett” volt. Hitelezési tevékenysége – a környéken jellemző mezőgazdasági vállalkozásoknak köszönhetően – akkortájt kezdett fellendülni. Ezek az ügyfelek folyószámlájukon jelentős
forgalmat bonyolítottak, növelve ezzel az olcsóbb forrást jelentő betétállományt. Az agrárhitelezés dominanciája egészen 2005-ig érezhető volt. Ezen időszak alatt kétszer vettünk részt az állam által más-más néven meghirdetett kibontakozási hitelprogramban, melynek révén több mezőgazdasági termelő is kiválthatta hitelét államilag garantált és az állam által átvállalt törlesztésű hitelekkel. Szövetkezetünkhöz beérkező pályázatokat minden esetben támogató javaslatunkkal láttuk el. Az így megmaradt szabad forrásokat a gazdálkodók további fejlesztések megvalósítására fordíthatták. A kormány által kiírt gazdahitelprogram és a fiatal agrárvállalkozók támogatása kapcsán több újonnan létrehozott családi gazdaság megalakulását segítette a szövetkezet. Részt vettünk ezenkívül termelési, ültetvénytelepítési, hűtőházépítési programokban, támogattuk a fiatal agrárvállalkozókat terveik megvalósításában. Az ekkor megjelenő uniós és hazai pályázati rendszerek az ügyfelek részére bankgarancianyújtás kötelezettségét írták elő. Szövetkezetünk szívesen bővítette tevékenységét a garancianyújtás intézményével, amelyre csak néhány évvel korábban kapott engedélyt a bankfelügyelettől, így az állományok is minimálisak voltak. Ügyfeleink azóta is szívesen élnek a bankgarancia igénybevétel lehetőségével jövedéki tevékenységük folytatásához, illetve ültetvénytelepítési, borászati, a munkaerő bővítésére irányuló fejlesztéseik megvalósításához. Vállaljuk vissza nem térítendő támogatások előfinanszírozását, pályázatokhoz előírt saját erő biztosítását. A pénzügyekben mindig vannak újszerű, addig nem ismert, az adott időszakra jellemző feladatok. Nekünk ilyen volt az agrártámogatások faktorálása. Ilyent addig nem csináltunk, de végrehajtottuk, aztán a következő évben a területalapú támogatások új rendjébe tanultak be kollégáink. A termék sikerén felbuzdulva megvalósítottuk a környezetgazdálkodási és a tejtermelési támogatások előfinanszírozásának rendszerét is. Ezen hitelek fedezete kizárólag az igényelt támogatás engedményezése, a kialakult hitelkapcsolatok zökkenőmentesek.
A hitelezési tevékenységre egyébként is az a jellemző, hogy valamennyi értelmes lehetőségre próbáltunk reagálni, és ez ma is így van. Statisztikai és forgalmi adatokból tudtuk, hogy a nagy bankok a lakosság irányába fordultak, csökkentve ezzel ügyfélkörünket, üzleti lehetőségeinket. A világméretű monopolizáció következményeként a multik a mi piacainkon is szerződéseket kötöttek áruházláncokkal való együttműködésre, árufinanszírozásra, mindezekkel hagyományos hiteleink folyamatosan csökkentek, új termékek kidolgozása, forgalomba állítása vált indokolttá. A devizaalapú hitelek térhódításával a fentiekhez hasonló hatásokkal számolhattunk. Ügyfeleink természetes reakciója, hogy a kisebb kamatozású, devizaalapú hiteleket keresik, amely feladat megoldására a Takarékbank segítségét vettük igénybe. Önálló devizahitelezési joggal nem rendelkezvén, ügyfeleinket a Takarékbank hitelezte meg, amely hitelekhez szövetkezetünk biztosított bankgaranciát, illetve készfizető kezességet a lakossági és a vállalkozói szektorban egyaránt. Döntésünket igazolta, hogy az állományok rövid idő alatt 1 milliárd forintra duzzadtak, elsősorban svájci frank devizanemben. Nem mindenki vállalta azonban a deviza hitelekben rejlő kamat- és főleg árfolyamkockázatokat. Mindezek figyelembevételével döntöttünk köztisztviselői, közalkalmazotti hitelekről, nyugdíjasoknak adható egyszerű kölcsönökről. Lehetővé tettük a folyószámlákra érkező munkabér, nyugdíj összegének akár tízszeresét
31
is elérő hitelek igénybevételét ingatlanfedezet, sőt készfizető kezesek bevonása nélkül, tekintettel arra, hogy ekkoriban már amúgy is sokszor a legnagyobb gondot a megfelelő anyagi körülményekkel rendelkező kezes biztosítása jelentette. Ilyen feltételekkel akár 2 millió forinthoz is hozzájuthatnak ügyfeleink. A konstrukció azóta is kiválóan működik. Aki nem gondolkodik ekkora összegű hitelek felvételén, mindössze a mindennapok likviditási problémáira keres megoldást, részükre folyószámlájukon a havi jóváírás összegével megegyező folyószámla hitelkeretet tartunk rendelkezésre, de szükség esetén hitelkártya szolgáltatást is biztosítunk ügyfeleink vásárlásainak fedezetére.
32
Jelzálog alapú kölcsöneink kedvező fogadtatása tanúsítja a kihelyezés fokozása érdekében tett szándékainkat. Ingatlanfedezet esetén egyszerűsített hitelbírálatot követően a viszonylag alacsony igazolható jövedelemmel rendelkezők is kedvező kamatozású hitelhez juthatnak. Az ügyfélkör harmadik pilléreként a lakosság és a vállalkozások mellett a számlavezetett önkormányzatokkal is szoros és konstruktív együttműködést tartunk fenn. Folyamatos likviditásuk fenntartásához folyószámla hitelkeretet biztosítunk, fejlesztési elképzeléseik támogatását rugalmas hitelkonstrukciókkal segítjük elő. Együttműködésünk eredményeként készültek el a környező falvak közműberuházásai. A szolgáltatások, az új termékek megjelenése mellett a hitelezés szervezeti rendjében is változásokat vezettünk be és alkalmazunk az eredményesebb munka érdekében. A szövetkezet hiteleinek előkészítésében három területre osztottuk a feladatokat Nagyatád, Kaposvár és Nagykanizsa centrumokkal, és az ehhez tartozó könnyen megközelíthető, ellenőrizhető körzetekkel. Abban bíztunk, hogy a feladatra alkalmas egységvezetőink kellő mértékben tudják irányítani, segíteni a kirendeltségek munkáját, és több figyelmet lehet fordítani a szabályszerű hitelezésre, az egységesített nyomtatványokkal, hitelokmányokkal, átdolgozott szabályzatokkal, kidolgozott ügyrendekkel könnyebb, szabályszerűbb, gazdaságosabb lesz az aktív üzletág munkája. Ügyintézőink munkájának segítésére, az értékesítés hatékonyságának fokozására korszerű számítástechnikai megoldásokat vezettünk be. Ma – a megfelelő adatok betáplálását követően – intranet rendszerünkön automatikusan készülnek az adósminősítések, a fedezetértékelés, a cenzúra-előterjesztések, sőt a kölcsönszerződések is. Ez az automatizmus természetesen csak az egyszerűbb, általában lakossági hitelek esetében lehetséges. A nagyobb összegű, vállalkozói hitelek egyedileg, ügyfeleink igényei és a takarékszövetkezet érdekeinek figyelembevételével készülnek. Ezen is túlmutató, több tízmillió forintos költséggel tervezi bevezetni a takarékszövetkezeti szektor a piacon ismert egyik legkorszerűbb hitelin-
formációs, ún. „előtét” rendszert, amelytől az üzletágban rejlő kockázatok racionalizálását, a hiteldöntések megalapozottságának fokozását, az ügyfélmonitoring teljesebbé tételét várjuk. Örömünkre szolgált, amikor egy ismert pécsi festőművész és galériatulajdonos azzal az érdekes kéréssel keresett meg bennünket, hogy segítségünkkel és pénzügyi hátterünk igénybevételével – az országban egyedülálló módon – kizárólag festményekkel foglalkozó zálogházat kíván nyitni, illetve a meglévő galériájában működtetni. Zálogházi tevékenységgel korábban is foglalkozott takarékszövetkezetünk, a kedvezőtlen tapasztalatok ellenére nem képződött veszteség az ügyletekből. A korábbi hasznos információkat felhasználva alakítottuk ki jelenlegi tevékenységünk működési rendjét, szerződéses hátterét. Úgy gondoljuk, a széles hitelezési repertoárban jól megfér ez a tevékenység is. Takarékszövetkezetünk kiemelt feladatának tekinti a vállalkozások szakmai, üzleti céljainak megvalósulását támogató programokban való részvételt. Elégedettséggel töltött el minket, amikor a korábban néhány bank privilégiumának szá-
mító Széchenyi Kártya forgalmazására lehetőséget kaptunk. A Széchenyi Kártya a mikro-, kis-, és középvállalkozások részére kialakított, kedvezményes kamatozású, állami támogatásban részesített hitelkonstrukció. Segítségével a pályájuk kez-
33
detén lévő, de legalább már egy éve működő, valamint régóta tevékenykedő kisvállalkozások, egyéni vállalkozók egyszerűsített eljárással szabad felhasználású, likviditási problémákat kezelő hitelhez juthatnak. A hitelkeret igénybe vehető maximuma a korábbi 10 millióról
34
25 millió forintra emelkedett. A Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességének mértékét 80%-ra emelte, növelve ezzel a forgalmazó pénzintézetek biztonságát és hitelezési kedvét. Takarékszövetkezetünk csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, mely szerint ún. VOSZ sejteket létrehozva, ügyfeleink helyben, megszokott hitelügyintézőjük révén intézhetik Széchenyi Kártya igénylésüket, nem kell a megyeszékhelyre utazniuk. A bevezetéstől eltelt rövid időszakban sikerült az állomány nagyságrendjét közel 400 millió forintra fejleszteni. A mezőgazdaságban tevékenykedő ügyfeleinkre gondolva alakítottuk ki Agrárkártya termékünket, amely reményeink szerint a Széchenyi Kártyához hasonló sikereket ér el. A következő évek nagy lehetősége a Leader programban való részvétel. A Leader a vidékfejlesztés új modellje, keretében a vidéki térségekben a helyi önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozók együttesen ún. vidékfejlesztési akciócsoportokat hoznak létre, melyek maguk jelölik ki térségük fejlődésének irányvonalát. A helyi vidékfejlesztési tervek programszerű megvalósítását az állam jelentős összeggel támogatja. Célunk, hogy az akciócsoport munkájában aktívan részt vállalva segítsük elő térségünk fejlődését. Terveink között szerepel az önálló devizahitelezés bevezetése is, amely még közvetlenebb kapcsolatot biztosít a kölcsönigénylőkkel, viszont jelentős szakmai kihívást jelent a dolgozó kollektívának is. Összességében megállapítható, hogy szövetkezetünk pénzintézeti tevékenységének kiemelten fontos területe a kölcsönágazat, és annak szabályszerű, hatékony működtetése, amely a biztonság és a nyereségtermelő képesség miatt is meghatározó jelentőségű.
Passzív üzletág
Elektronikus bankszámlakivonat, átutalás mobiltelefon segítségével? Természetesnek tűnnek 2007-ben, de érdemes visszagondolni azokra az időkre, amikor a takarékszövetkezetek passzív üzletági tevékenysége meglehetősen korlátozott volt. A forrásgyűjtés keretében kamatozó takarékbetét kezelésével foglalkozhattunk, kiegészítő tevékenységként kerülhetett sor lottó-, totószelvények árusítására. A tetszőleges összegben elhelyezhető kamatozó takarékbetét és fix címletű takaréklevél rövid időn belül széles körben ismerté vált. Az állománygyarapításon túl feladatunknak éreztük, hogy ne csak személytelen tranzakciókat bonyolítsunk, hanem kellő figyelmet fordítsunk ügyfeleinkre. Érezzék biztonságban megtakarításaikat, örömmel keressék fel egységeinket. A takarékbetétkönyv a magas hozamon túl biztonságérzetet is generált, mert az egész forgalom közérthető módon olvasható volt a könyvekben. Betétkönyvünk olyan sikeres terméknek bizonyult, hogy a legmodernebb szolgáltatások korában is helye van a termékpalettán, ezt igazolja a jelenleg 200 millió forintot meghaladó állománya. Ugyanígy fejlesztették a megtakarítási kultúrát a mai harmincas-negyvenes korosztály számára ismerősen csengő takarékos bélyegek is. A bélyegek igazi kincsek voltak, melyek az iskolaév végével beváltásra kerültek. A totó-lottó szelvények, sorsjegyek árusítása kezdetekor mi magunk sem gondoltuk, milyen közel kerülhetünk ügyfeleinkhez a közös élmények által. A megbízásos tevékenység keretében forgalmazott gépkocsi-nyeremény betétkönyvek tulajdonosai közül sokan nyertek értékes gépjárműveket. Történt ez akkor, amikor hosszú éveket kellett várni egy-egy Lada, vagy Wartburg megérkezésére.
A kirendeltségekben kifüggesztett nyereményjegyzék átvizsgálása mindig izgalommal teli esemény volt. Közösen ünnepeltünk és szomorkodtunk, mikor mire volt alkalmunk, egyben erősítettük helyi kötődésünket. Sikerként könyvelhető el, hogy intenzív fejlődés keretében betétállományunk a 1957. novemberi 700 forintról gyarapodott 1997 augusztusára 798 millióra. Jelenlegi 7,5 milliárd forintos betétállományunk önmagáért beszél. A húzóterméknek számító könyves betéteket és takarékleveleket fokozatosan váltották fel a kor kívánalmaihoz jobban igazodó megtakarítási lehetőségek.
35
Először a betéti okiratok bizonyultak ügyfeleink körében népszerűnek. A Takarékszelvény méltó utódnak bizonyult, megtartotta a takarékbetétkönyv pozitív tulajdonságait és rövidebb lejáratával jobban igazodott a ’90-es évek gazdasági körülményeihez. Takarékszelvény betétállományunk az alig 80 milliós állományról 1996 és 2005 között 2,5 milliárd forintra emelkedett. A biztonsági ele-
36
mekkel ellátott okirat a mai napig alternatívaként szolgál ügyfeleink számára. Még akkor is, ha az 1999-ben és 2003-ban végrehajtott informatikai fejlesztéseknek köszönhetően Takarékszövetkezetünk bővíteni tudta termékpalettáját. Takarékszelvény betétszámlánk sokszínű lejárati rendelkezésével megoldást kínál rohanó világunk egyik leggyakoribb problémájára: az időhiányra. A betétszámla összeghatártól függetlenül kedvező hozamot biztosít a folyószámlával rendelkező ügyfélkörünknek. A banktechnika fejlődése elősegítette, hogy a hagyományos papír alapú bizonylatolást a ’90-es évek végén felváltotta a Pult rendszer, amelynél már elektronikus úton kerültek a pénztári tranzakciók a pénztároshoz, majd az értéknap végén főkönyvi feladásra.
Az informatikai fejlesztések hozamát dolgozóink is értékelték, mivel a korábban éjszakákba nyúló havi zárási feladatok mára mindöszsze két billentyűkombinációval elvégezhetővé váltak. Napjainkban a számlával rendelkező lakossági ügyfelek száma megközelíti a 7200-at. A bankszámlákon bonyolított GIRO forgalom 2006. évben meghaladta a 280 ezer tranzakciót, melynek összértéke 29 milliárd forint volt. A hagyományos pénzforgalmi megbízások teljesítésén túl biztosított a közüzemi számlák elektronikus kiegyenlítése, egyedi és tartós megbízások kezelése. A régió egyik meghatározó takarékszövetkezeteként jelenleg, közel 1100 kis- és középvállalkozás napi pénzügyeit bonyolítjuk. A számlavezetési szolgáltatásunk kezdetben az alap pénztári műveletekre korlátozódott, az is nagyon szűk piaci részesedés mellett. A készpénzben kifizetett munkabér és egyéb járandóságok komoly feladatot jelentettek abban az időben a munkáltatóknak, ezért egyre népszerűbb lett a folyószámlára történő jövedelemátutalás. Jelentős feladat volt meggyőzni a működési területünkön élő nyugellátásban részesülő ügyfeleket, hogy a postai kifizetés helyett válasszák inkább folyószámla szolgáltatásunkat.
Bankautomaták szolgálják hat településen a korszerű pénzhez jutást
Nyugdíjas közösségek részére szervezett fórumokon sikerült megismertetni ügyfeleinket a számlavezetés előnyeivel, sajátosságaival. Törekvésünket igazolja, hogy jelenleg egyegy nyugdíjfizetési napon 150 millió forint kerül jóváírásra a számlákon. A hagyományos folyószámla szolgáltatást felváltotta a csomagokban történő értékesítés, amelyhez alapot a bankjegykiadó automaták üzembe helyezése biztosította. Bankjegykiadó automatáink számát folyamatosan növeljük, jelenleg 6 saját és több mint 600 integrációs ATM-et használhatnak ügyfeleink azonos kondíciók mellett. Bankjegykiadó automatáink a készpénzfelvételen és egyenleg lekérdezésen túl lehetőséget nyújtanak mobiltelefon feltöltésre és VISA kártya elfogadásra is. Jelenleg három számlacsomag közül választhatnak ügyfeleink, egyedi igényüknek megfelelően. A számlacsomagok esetén minden csomag díja tartalmazza a számlához kapcsolódó nemzetközileg elfogadott főkártya díját is, amellyel ingyenesen vásárolhat világszerte és itthon is. Takarékszövetkezetünk rendelkezik a 144 szövetkezet közül legtöbb Extra számlacso-
37
www.tksznagyatad.hu
maggal. Az Extra számlacsomag a lakossági folyószámlán és a dombornyomott MasterCard bankkártyán túl utasbiztosítást is tartalmaz. Így a külföldi utazások esetén nem szükséges külön biztosítás megkötése. Az elmúlt években teljessé vált az elfogadott bankkártyák köre: a felnőtt korosztály számára ajánlott Cirrus Maestro és Mastercard Standard kártyát, kiegészítettük a fiataloknak szánt ZsebWeb kártyával illetve Kölyökkártyával, így már az általános iskolások is rendelkezhetnek kártyával. Bankkártyáink biztonságos használatát segíti elő a kártyahasználatról kapott sms üzenetet biztosító IVR szolgálatatás, valamint Hívjon termékünk call center szolgáltatása. Vállalkozóinknak és önkormányzati partnereinknek már négyfajta bankkártyát kínálunk: az évek óta bevált MasterCard Business és Electronic Business kártyák mellett a kisvállalkozói ügyfélkört célzó Széchenyi Kártya és Gazda Kártya szerepel a termékskálán. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. ügynökeként biztosított a devizaszámla-vezetés, kötvények és befektetési jegyek forgalmazása. Pénzintézetünk vállalkozói üzletágának ügyfelei számlavezetésének elektronikus támogatására ügyfélterminál rendszert üzemeltet. A terminálon keresztül indíthatják vállalkozói és önkormányzati partnereink forint- és deviza-átutalásaikat, beszedési megbízásaikat és postai kifizetési utalványaikat, továbbá lekérdezhetik postai készpénzátutalási megbízásaiknak analitikáját.
38
Ügyfélfogadó Nagykanizsán
Termékfejlesztés eredményeként került az idei évben bevezetésre a vállalkozói ügyfélkör népszerű szolgáltatása, az elektronikus bankszámlakivonat. Az e-kivonatok az ügyfél rendelkezése alapján a saját használatú elektronikus levélcímre, illetve a megbízott könyvelő(iroda) e-mail címére egyaránt eljuttathatók, így teljesülnek a hitelességgel, a tartalom sértetlenségével, illetve a számla későbbi olvashatóságával szembeni követelmények. Lakossági és kisvállalkozói ügyfeleinknek biztosítjuk rendkívül kedvező kondícióval
internet banking szolgáltatásunk. Netbank előfizetéssel 21. századi szolgáltatások vehetők igénybe a világ bármely pontjáról, akár egy mobiltelefon segítségével. Folyamatos célunk, hogy versenyképes terméket, irányadó szolgáltatásokat kínáljunk ügyfeleinknek versenyképes áron, elősegítve ezzel környezetünk fejlődését. Az alapítás óta eltelt fél évszázad alatt korszerű termékek, modern ügyfélszolgálati módszerek kerültek bevezetésre, de az ügyfeleink bizalmának fenntartására fordított figyelem változatlan maradt.
39
Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezet Kirendeltségei – Települései 2007. 06. 30-án (Főbb adatok)
Kirendeltségek (hozzá tartozó települések) 1. Böhönye (Nemesdéd, Nemeskisfalud, Szenyér, Varászló, Vése) 2. Görgeteg (Rinyakovácsi) 3. Háromfa (Bakháza) 4. Iharosberény (Iharos, Inke, P.szentpéter) 5. Lábod (Mike, Nagykorpád, Rinyabesenyő) 6. Mesztegnyő (Gadány, Hosszúvíz, Kelevíz) 7. Nemesvid (Somogysimonyi) 8. Segesd 9. Somogyszob (Bolhás, Kaszó) 10. Tapsony (Nagyszakácsi)
Lélekszám (fő)
Betétáll. M Ft
Hiteláll. M Ft
Vállalkozások száma db
Vezetett számlák száma db
4241
613
208
253
813
1643 1063
128 262
14 43
44 6
183 378
3828
330
90
131
477
3725
391
46
111
531
2305
433
53
70
505
869 2742 2394 1392
135 457 233 195
12 136 71 15
19 81 141 25
216 654 454 289
Városban működő kirendeltségek
11. 12. 13.
Kirendeltségek (a városban működő összes bankfiók) Kaposvár (18) Nagyatád (Ötvöskónyi, Tarany) (3) Nagykanizsa (18)
Vezetett Egy bankszámlák fiókra jutó száma db lélekszám 639 3805
Lélekszám (fő)
Betétáll. M Ft
Hiteláll. M Ft
68 465
1383
485
14 072
2508
1444
2409
4691
56 008
273
435
678
3111
41
Magunkról…
Részesei voltunk és vagyunk a takarékszövetkezetek közösségének, a takarékszövetkezetek integrációjának. A megalakulások folyamán közel 400 szövetkezeti pénzintézet kínálta szolgáltatásait csaknem kettőezer településen. Napjainkra – gazdasági és társadalmi okok miatt – 143 integrált takarékszövetkezetre csökkent a létszám, a működő kirendeltségek száma 1700 körül van. Ez így együtt nagyobb hálózatot képvisel, mint a valamennyi Magyarországon működő kereskedelmi bank összes fiókja együtt. Bár, a pénzpiaci részarány ennél az aránynál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. El kell fogadni, hogy a piacgazdaság megvalósítása során, a szabad bankválasztás idején a kereskedelmi bankok, és a külföldi tulajdonú pénzügyi szolgáltatók gyors megjelenésével hatalmasat változott a pénzügyi szektor szerkezete és működési stílusa. A profitorientált pénzintézetek nagy intenzitással szervezték magukhoz az ügyfeleket, amelyhez időnként utolérhetetlen támogatást biztosított számukra a tőkében és technikában erős külföldi anyavállalat. Mindezek következtében egyre korszerűbb és kedvezőbb kamatozású termékekkel bombázták a lakosságot és a vállalkozókat, kezdetben a nagyvárosokban, később már a kisebb településeken is. Ebben a versenyben kell naponta helytállni takarékszövetkezetben dolgozó kollégáinknak. Ismerjük el, nem könnyű a feladat, de álljuk a próbát. Mert van 50 éves múltunk és tapasztalatunk. Elődeink példájára, kitartására támaszkodhatunk, és bízhatunk tagságunk önzetlen segítségében is. Hűséges ügyfeleink még nem, sőt a nehezebb időkben sem hagytak cserben bennünket.
A nagyatádi kollektíva
Dolgozóink szakképzettsége folyamatosan javul, képesek elsajátítani az új fogalmakat, bátran vállalják a megmérettetést, és fogékonyak az új feladatokra. Jelentősen megnövekedett a felsőfokú – egyetemi, főiskolai – végzettséggel rendelkezők száma, valamint a középfokú pénzügyi tudással bírók aránya. Nem csoda ez. Ezt várja tőlünk a szakma szeretete, ügyfeleink igénye és tisztelete. Megszépültek, korszerűbbé, a mai kor követelményeinek megfelelővé váltak egységeink. Minden évben legalább egy kirendeltségünk szerepel a felújítási tervben. Ügyféltereink kényelmesek, biztonságosak, megfelelő találkozóhelyet is biztosítanak a lakosságnak. A legkorszerűbb informatikát alkalmazzuk, valamennyi felhasználó elismerését kivívtuk ezzel. Hol van már a papírmunka, a kézi könyvelés, a fejszámolós pénzügytudomány? Internetbankolás vette át a szerepét a bürokratikusabb, korábbi ügyintézésnek. És mindezt gyorsan, pontosan és szépen, ahogy a költő megálmodta.
43
Nemcsak szolgáltatásaink követik a megnövekedett igényeket, működési területünk is bővült, a Nagyatád–Nagykanizsa–Kaposvár városok alkotta háromszögre terjed ki. Együttműködünk az integráció csúcsszerveivel, mert onnan segítséget kaptunk, és várunk, vállaltuk egymást, és azt valljuk, a szövetkezetek közösségében van az erő, a jövőbeni létünk, gazdasági előremenetelünk is nagyban ettől függ. Szerencsések vagyunk, hogy részesei lehetünk ötven sikerekben gazdag esztendő felada-
44
tainak, eredményeinek, az elért munkasikerek örömeiben osztozhatunk. Mi még ismerhettük, együtt élhettünk az alapítókkal, megköszönhetjük példamutató vállalásaikat. Abban reménykedhetünk, azért dolgozunk, hogy a jövő nemzedékének mi is biztosítani tudjuk a szövetkezeti eszméből fakadó együtt gondolkodást, a szolidaritás eszméjét, a gazdasági élet résztvevőinek pénzügyi tanácsadást és támogatást, tagságunknak, ügyfeleinknek a takarékszövetkezetekre jellemző színvonalú, de mindig emberközpontú szolgáltatást.
Epilógus
Félszáz év… egy emberöltő. Van kezdete, ismerjük az alapítás idejét, és abban bízunk, nem számolható a befejezés dátuma. Minek is tudnánk? Csak egy állomása a takarékszövetkezet történetének mai állapota. Vajon a kezdetek letevői, a fundamentumok építői időt akartak szabni a fejlődésnek? Nem gondolom, töretlen hitük és szervező akaratuk nyomán kis forintokból épülhetett fel a milliárdos vállalkozás. Nagyon nehéz feladat lenne – talán lehetetlen is – megszámolni, hány munkatárs, mennyi dolgozó, önkéntes aktivista szorgalmas gyűjtőmunkája, szakszerű tevékenysége, pedáns ügyfélszolgálata során értünk ide. Hányan, mennyi munkaévet teljesítettek a minél jobb eredményekért, a forgalmazás feltételei javításáért, a tagságért, az ügyfelekért. Szerencsés, kivételezett helyzetben vagyunk, mert a jubileumi ötven év cselekvő részesei lehetünk. Mi elmondhatjuk nem kis büszkeséggel, velünk együtt ért el ide szervezetünk. Mi már ismerhetjük elődeink fáradozását. Kötelességünk megköszönni előrelátásukat, áldozatvállalásukat. És nem csupán udvariasságból, a létünk miatt. Hisz voltak olyanok, akik a kevésből is öszszeadták az induláshoz szükséges pici tőkét, abban a hitben szövetkeztek, hogy másokat is segíthetnek, és talán tagságuk okán önmaguk is támogatásra lelnek. Megtapasztalhattuk kitartásukat nehezen tűrhető helyzetekben, más esetekben furfangjukat, ahogy a nem jellemzően gazdag falukban, a mindig is hátrányos vidéken év végére begyűjtötték a tervszámokhoz hiányzó forintokat a családoktól, a rokonságtól, sógortól, komától. Hangulata volt ennek az összetartozásnak, ennek a munkának. Lehet, ezek az apró életjelek, emberi tulajdonságok formálták évtizedek alatt a takarékok sajátos arculatát, amely-
Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai
re ma is jóleső érzéssel gondolhatunk. Talán ebből táplálkozik a közvetlenség is, amely ha udvariassággal párosul, oka lehet az ötvenéves állandóságnak. Sajnos alapító tagjaink az élet természetes törvénye miatt már könnyen számba vehetőek, az viszont mindannyiunknak örömteli, hogy törzsügyfeleink együtt haladnak velünk évtizedek óta. Jóleső érzés naponta látni az ismerős arcokat egységeinkben. Az újak mellett ők azok, akik hűséges ragaszkodásukkal folyamatosan feladatot adtak egyre izmosodó szövetkezetünknek, támogatták szándékainkat a fejlődésben, biztató jelenlétük erősítette a hitet a jobbra való törekvésben. Szerényebb lenne történetünk az aktivisták nélkül is. Mennyi ötlet, féltő aggódás, esetenként dicsérő szó, alkalmanként megfontolt bírálat, de mindig a tenni akarás volt tetten érhető a szövetkezet küldötteinek megnyilatkozásaiban. Ők a teljes tagság igazi tulajdonosi képviselői. Önszorgalomból cselekedtek, és hívásainkra mindig részt vállaltak a közös feladatokból. Tették a dolgukat, mert éveken keresztül
45
így szokták meg. Dicséretes elkötelezettség a takarékszövetkezet mellett. Meggyőződéssel hiszem, a következeő ötven év sikertörténetét az eddig megélt fél évszázad csak a takarékszövetkezetekre jellemző arculata alapozza meg. Testületeink minden időben és helyzetben a tagság érdekeit képviselték. Felelős döntéseik irányt mutattak a munkaapparátusnak a mindennapok teendőihez. A vezetők és a dolgozók munkáját a választott tisztségviselők bizalma övezte.
46
Őszintén kívánom tagtársainknak, ügyfeleinknek, valamennyi partnerünknek, hogy a közös jövőhöz erőt az elődök példájából merítsenek, mi a szövetkezetek népes családjával együtt hosszú évtizedekre szeretnénk biztosítani a magas színvonalú pénzügyi szolgáltatásokat.
Dr. Turi Dénes
elnök-ügyvezető
Melléklet
Alakuló ülés jegyzőkönyve
49
Engedélyezési okirat
50
A takarékszövetkezet besorolása
51
Az első hivatalos tudósítás
52
A megalakítás jogi háttere
53
Az első alapszabály
54
Engedélyezési okirat a működéshez
55
A Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezet működési területe 2007. január 1-jén
1. Dráva-menti Takarékszövetkezet 2. Balatonföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet 3. Dél-Balaton Takarékszövetkezet 4. Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet 5. Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet
2. 3.
4 ATM Nagykanizsa l
ATM Mesztegnyő l l Tapsony l Nemesvid ATM Böhönye l l ATM Iharosberény Segesd l
5.
ATM Kaposvár l
l Somogyszob ATM Nagyatád l Lábod Görgeteg l l Háromfa
1.
Központ l Kirendeltség ATM Bankjegykiadó automata
A szövetkezet mai működési területe
56
