Pénzügyminisztérium
TÁJÉKOZTATÓ AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS SZERVEZETEI 2008. ÉVI ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ
A) INTÉZMÉNYI ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ B) ÖNKORMÁNYZATI ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ C) ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYI ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ I) TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSI ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ J) ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI ÉS INTÉZMÉNYI ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ
elnevezéső beszámoló-garnitúrák összeállításához
Budapest, 2008.
TARTALOMJEGYZÉK
I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK .................................................................................. 7 1. 2. 3. 4.
AZ ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ TÍPUSAI, ÉS ANNAK RÉSZEI ......................... 7 AZ EGYES BESZÁMOLÓ GARNITÚRÁK ŐRLAPJAI .................................................. 14 A KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓK ALÁÍRÁSA ....................................................... 17 A KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓK ÁTVÉTELE, TOVÁBBÍTÁSA, ELLENİRZÉSE ÉS LETÉTBE HELYEZÉSE ............................................................................................... 19 5. EGYSÉGES KÖVETELMÉNYEK A GARNITÚRA (AZ INTERNETES HONLAPRÓL, VAGY A K11 PROGRAMBÓL ELİÁLLÍTOTT ÉS KINYOMTATOTT GARNITÚRA) KITÖLTÉSÉHEZ ........ 22 6. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ÉS KÖZZÉTÉTEL ..................................................... 23 7. AZ ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ ISMÉTELT LETÉTBE HELYEZÉSE, KÖZZÉTÉTELE ....................................................................................................................... 23
II. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV MEGSZŐNÉSÉVEL, ÁTSZERVEZÉSÉVEL, ILLETVE ALAPÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TEENDİK ....................................... 26 1. 2. 3. 4.
ELJÁRÁS MEGSZŐNİ ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZERVEZETEKNÉL ................................ 26 ELJÁRÁS FELÜGYELETI SZERV VÁLTOZÁS ESETÉN .............................................. 33 KORMÁNYVÁLTÁS MIATTI ÁTSZERVEZÉS ESETÉN................................................. 34 ELJÁRÁS A KIVÁLÁSSAL LÉTREJÖVİ ÚJ FELÜGYELT KÖLTSÉGVETÉSI SZERV LÉTESÍTÉSE ESETÉN ................................................................................................ 34
III. A BESZÁMOLÓ ŐRLAPJAINAK RÉSZLETES KITÖLTÉSE ............................ 37 01. ŐRLAP KÖNYVVITELI MÉRLEG ..................................................................... 37 ESZKÖZÖK ................................................................................................... 42 Befektetett eszközök...................................................................................... 42 Immateriális javak .................................................................................... 43 Tárgyi eszközök........................................................................................ 48 A befektetett pénzügyi eszközök ............................................................ 60 Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök........................................ 68 Forgóeszközök .............................................................................................. 71 Készletek................................................................................................... 72 Követelések .............................................................................................. 76 Értékpapírok ............................................................................................. 92 Pénzeszközök ........................................................................................... 94 Egyéb aktív pénzügyi elszámolások..................................................... 102 FORRÁSOK................................................................................................. 104 Saját tıke..................................................................................................... 104 Tartalékok .................................................................................................... 105 Költségvetési tartalékok ........................................................................ 105 Vállalkozási tartalékok ........................................................................... 109 Kötelezettségek ........................................................................................... 111 Hosszú lejáratú kötelezettségek ........................................................... 115 Rövid lejáratú kötelezettségek .............................................................. 118 Egyéb passzív pénzügyi elszámolások................................................ 123 PÉNZFORGALMI JELENTÉS............................................................................ 128
2
02. őrlap Személyi juttatások és munkaadókat terhelı járulékok elıirányzata és teljesítése................................................................................................ 132 03. őrlap Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások elıirányzata és teljesítése ..................................................................................................................... 132 04. őrlap Támogatás, támogatásértékő kiadás, végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásainak elıirányzata és teljesítése..................................................................................................... 132 05. őrlap Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések elıirányzata és teljesítése..................................................................................................... 132 06. őrlap Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása és vásárlása, pénzforgalom nélküli kiadások, függı, átfutó, kiegyenlítı illetve továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások elıirányzata és teljesítése (támogatási célú kölcsönök nyújtásának, törlesztésének részletezése) ...... 134 07. őrlap Mőködési bevételek elıirányzata és teljesítése ............................ 138 08. őrlap Felhalmozási és tıke jellegő bevételek elıirányzata és teljesítése138 09. őrlap Támogatások, támogatásértékő bevételek, kiegészítések elıirányzata és teljesítése............................................................................ 138 10. őrlap Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele (részletezése), pénzforgalom nélküli bevételek, függı, átfutó, kiegyenlítı, illetve továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek elıirányzata és teljesítése..................................................................................................... 139 11. őrlap Többcélú kistérségi társulások bevételeinek részletezése............ 143 12. őrlap Önkormányzat által folyósított ellátások részletezése................... 143 16. őrlap Helyi önkormányzatok sajátos bevételeinek részletezése ............ 144 17. őrlap Települési és területi kisebbségi önkormányzatok kiadásainak és bevételeinek alakulása................................................................................. 146 21. őrlap Kiadások tevékenységenként (mőködési és felhalmozási célú teljesített pénzeszközátadások részletezése).............................................. 146 22. őrlap Bevételek tevékenységenként (mőködési célra kapott juttatások és felhalmozási célú végleges pénzeszközátvételek teljesítésének részletezése) ..................................................................................................................... 147 26. őrlap Települési és területi kisebbségi önkormányzatok kiadásai és bevételei tevékenységenként....................................................................... 150 53. őrlap Tájékoztató adatok........................................................................ 150 80. őrlap Önkormányzati költségvetési jelentés........................................... 155 98. őrlap Központi költségvetési jelentés ..................................................... 155 29. ŐRLAP PÉNZMARADVÁNY-KIMUTATÁS .................................................... 157 42. ŐRLAP ELİIRÁNYZAT-MARADVÁNY KIMUTATÁS ................................... 166 30. ŐRLAP EREDMÉNYKIMUTATÁS .................................................................. 171 KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET................................................................................ 180 13. őrlap Központi költségvetésbıl és egyéb forrásból folyósított ellátások részletezése................................................................................................. 180 23. őrlap Költségvetési elıirányzatok egyeztetése ...................................... 180 24. őrlap Pénzforgalom egyeztetése............................................................ 181 25. őrlap A helyi önkormányzat adósságot keletkeztetı, az Ötv. 88. § (2) bekezdése szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) felsı határa........................................................................................................... 183 27. őrlap A letéti számla pénzforgalma ........................................................ 184
3
31. őrlap A normatív hozzájárulások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása ............................................................................. 185 32. őrlap A céltámogatások elszámolása..................................................... 187 33. őrlap Központosított elıirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások elszámolása ........................................................................... 189 34. őrlap Költségvetési szerveknél teljes- és részmunkaidıben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai ............ 192 35. őrlap A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma és személyi juttatásai ...................................................................................................... 193 36. őrlap Tájékoztató adatok a költségvetési engedélyezett létszámkeret funkciócsoportonkénti megoszlásáról .......................................................... 194 37. őrlap Feladatmutatók állománya ............................................................ 194 38. őrlap Immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása............................................................... 194 39. őrlap A címzett támogatások ................................................................. 199 41. őrlap Fejezeti maradvány-elszámolási számla pénzforgalma................ 201 44. őrlap Helyi (települési és területi kisebbségi) önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás adósságállományának évenkénti alakulása................................................. 203 45. őrlap A közszféra területén dolgozók 2008. évi illetményemelésével és egyéb személyi célú kifizetéseivel összefüggı támogatás felhasználása.... 205 46. őrlap Az elızı évi (2007. év) kötelezettségvállalással terhelt normatív kötött felhasználású támogatások elıirányzat maradványainak elszámolása ..................................................................................................................... 205 47. őrlap Az elızı évi (2007. év) kötelezettségvállalással terhelt központosított elıirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások elıirányzat maradványainak elszámolása...................................................................... 206 48. őrlap A normatív hozzájárulások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása (31. őrlap megalapozására szolgál) .................... 207 49. őrlap A normatív kötött felhasználású támogatások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása (51. őrlap megalapozására szolgál) ..................................................................................................................... 207 50. őrlap A települési önkormányzatok 2008. évi jövedelemkülönbség mérsékléssel való teljeskörő elszámolása ................................................... 208 51. őrlap A normatív, kötött felhasználású támogatások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása .................................................... 214 55. őrlap Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levı települési önkormányzatok támogatásának és a villamosenergia áremelkedés hatása ellentételezésére szolgáló támogatásnak az elszámolása........................... 215 57. őrlap Befektetett eszközök, készletek, követelések és értékpapírok állományának és értékvesztésének alakulása ............................................. 222 58. őrlap Követelések részletezése ............................................................. 227 59. őrlap Kötelezettségek részletezése ....................................................... 230 60. őrlap Immateriális javak, tárgyi eszközök, tartós tulajdoni részesedést jelentı befektetések, és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítésének alakulása................................................................... 235 72. őrlap Az önkormányzat / többcélú kistérségi társulás tulajdonában lévı gazdasági társaságok fıbb pénzügyi adatai ................................................ 236
4
75. őrlap Intézményi elıirányzatok kötelezettségvállalásának alakulása..... 237 76. őrlap Szakmai fejezeti kezeléső elıirányzatok, központi beruházások, központosított elıirányzatok kötelezettségvállalásának alakulása............... 245 77-78. őrlap Európai Uniós támogatással megvalósuló programokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások állományának alakulása...................... 250 A kiegészítı melléklet szöveges része ........................................................ 258
5
A tájékoztatóban használt rövidítések:
APEH Áfa törvény Áhsz.
Áht. Ámr.
Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet A felsıoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény Magyar Államkincstár Alkalmazott Rendszerek Üzemeltetési Fıosztálya, Bp. XIII. ker. Váci út 71.
Feot. Gt. Kincstár Kincstár Központ illetékes fıosztálya Kincstár RIG-T A Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága Államháztartási Irodái területi szakmai szervezeti egységei Költségvetési A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésérıl szóló 2007. évi CLXIX. törvény törvény Kszr. A kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet Meh Miniszterelnöki Hivatal MNV Zrt. Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt. NVT Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács OEP Országos Egészségbiztosítási Pénztár ONYF Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság OTH Országos Területfejlesztési Hivatal Ötv. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény PM Pénzügyminisztérium PM honlapja www.pm.gov.hu vagy www.p-m.hu Ptk. A polgári törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény Szt. A számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény Tkt. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény Ttv. A helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl szóló 1997. évi CXXXV. törvény Vtv. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény Vtr. 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az állami vagyonnal való gazdálkodásról
6
TÁJÉKOZTATÓ az államháztartás szervezetei 2008. évi éves költségvetési beszámolójának összeállítására szolgáló A/ Intézményi éves költségvetési beszámoló B/ Önkormányzati éves költségvetési beszámoló C/ Önkormányzati intézményi éves költségvetési beszámoló I/ Többcélú kistérségi társulási éves költségvetési beszámoló J) Országos kisebbségi önkormányzati és intézményi éves költségvetési beszámoló elnevezéső beszámoló-garnitúrák összeállításához I. Általános tudnivalók 1. Az éves költségvetési beszámoló típusai, és annak részei Az Áhsz. 10. §-a alapján a költségvetési szervnek - december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készítenie és azt legkésıbb a következı év február 28-ig a felügyeleti szervének meg kell küldenie. A költségvetési beszámolót az Áhsz.-ben meghatározott, és a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett központilag elıírt nyomtatvány formában és tartalommal kell elkészíteni és benyújtani. A Pénzügyminisztérium honlapjáról kinyomtatható központilag elıírt nyomtatvány helyettesíthetı elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszer segítségével (K11 programmal) elıállított, a központilag elıírt nyomtatványokkal azonos tartalmú és szerkezető dokumentumokkal. Amennyiben az így elıállított és kinyomtatott dokumentum tartalmazza az Áhsz. 13. §-ban foglalt aláírásokat is, akkor az azonos értékő a központilag elıírt nyomtatványon elkészített beszámolóval. Azoknak az önkormányzati költségvetési szervezeteknek, akiknek nincs internetes hozzáférése, illetve az informatikai infrastruktúra nem teszi lehetıvé, hogy a megfelelı nyomtatványgarnitúrákat a honlapról kinyomtathassák, a Pénzügyminisztérium a Kincstár RIG-T segítségével (az általuk meghatározott költségtérítés ellenében) juttatja el a szükséges nyomtatványokat. Az éves költségvetési beszámoló garnitúra típusai és részei: 1.1. Központi költségvetési szervek és köztestületek éves költségvetési beszámolása Az „A/ Intézményi éves költségvetési beszámoló” elnevezéső beszámológarnitúra őrlapjai, illetve az őrlapoknak megfelelı tartalmú és szerkezető, számítástechnikai úton elıállított és kinyomtatott lapok felhasználásával (elıállításával) tesznek eleget a rendeletben elıírt kötelezettségüknek -
az önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervek = a központi és köztestületi költségvetési szerv felügyeleti szerve (1091 szektor), = a központi és köztestületi költségvetési szerv fejezeti kezeléső elıirányzata (1091 szektor), a fejezet igazgatási címe (1051 szektor)
7
= a felügyelet alá tartozó központi költségvetési szervek és a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi költségvetési szervei (1051 szektor), = részjogkörő költségvetési egységek, (ha év elején az Ámr. 2. §-ának 17. pontja szerint volt elemi költségvetés készítési kötelezettsége) = a vagyonkezelı szervezetek (1056-1057 szektor), -
az elemi költségvetés készítésére kötelezett részben önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervek (1051 szektor),
-
a köztestületi költségvetési szervek (1058 szektor) (kivéve a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi költségvetési szerveit)
Az A/ Intézményi éves költségvetési beszámoló garnitúrát az államháztartás mindazon szervezeteinek ki kell tölteniük, amelyek az A/ Intézményi éves költségvetés garnitúra felhasználásával tervezték meg a 2008. évi költségvetésüket (ideértve a 1056, 1057 és 1058 szektorokba sorolt szervezeteket is). A fejezet saját gazdálkodásáról szóló éves költségvetési beszámolója különkülön tartalmazza az igazgatásának intézményi éves költségvetési beszámolóját, valamint a fejezeti kezeléső elıirányzatai gazdálkodásáról készített összesített éves költségvetési beszámolót. A fejezeti kezeléső elıirányzatok gazdálkodásáról készített összesített éves költségvetési beszámoló az adott évi költségvetési törvény szerint a fejezet kezelésében lévı valamennyi fejezeti kezeléső elıirányzat adatait tartalmazza. A fejezeti kezeléső elıirányzatok fejezetenként külön-külön összesített éves költségvetési beszámolójának részei megegyeznek az intézményi éves költségvetési beszámoló tagolásával (könyvviteli mérleg, a pénzforgalmi jelentés, az elıirányzatmaradvány kimutatás, kiegészítı melléklet), azonban a pénzforgalmi jelentés az Ámr. 1/a. számú melléklete szerinti kimutatást (98. őrlap), valamint az Áhsz. 24. mellékletének B), illetve C) része szerinti kötelezettségvállalásról készített kimutatásokat (76. és 77-78. őrlapok) fejezeti kezeléső elıirányzatonként különkülön és együttesen is tartalmazza.
1.2. Önkormányzati alrendszer éves költségvetési beszámolása A „B/ Önkormányzati éves költségvetési beszámoló” elnevezéső beszámológarnitúra őrlapjai, illetve az őrlapoknak megfelelı tartalmú és szerkezető, számítástechnikai úton elıállított és kinyomtatott lapok felhasználásával (elıállításával) tesznek eleget a rendeletben elıírt kötelezettségüknek -
a helyi valamint a települési és területi kisebbségi önkormányzat gazdálkodását végrehajtó (fı)polgármesteri hivatal, megyei közgyőlés hivatala, közös képviselıtestület hivatala (1254 szektor)
A „C/ Önkormányzati intézményi éves költségvetési beszámoló” elnevezéső beszámoló-garnitúra őrlapjai, illetve az őrlapoknak megfelelı tartalmú és szerkezető, számítástechnikai úton elıállított és kinyomtatott lapok felhasználásával (elıállításával) tesznek eleget a rendeletben elıírt kötelezettségüknek
8
-
az önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás felügyelete alá tartozó önállóan gazdálkodó költségvetési szerv - ideértve a körjegyzıséget is (1251 szektor),
-
az egyéb jogállású szervezetek, munkaszervezetei (1259 szektor),
-
a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-a szerinti jogi személyiséggel rendelkezı önállóan gazdálkodó költségvetési szervként mőködı társulások (1251 szektor)
a
területfejlesztési
tanácsok
és
Az „I/ Többcélú kistérségi társulás éves költségvetési beszámoló” elnevezéső beszámoló-garnitúra őrlapjai, illetve az őrlapoknak megfelelı tartalmú és szerkezető, számítástechnikai úton elıállított és kinyomtatott lapok felhasználásával (elıállításával) tesznek eleget a rendeletben elıírt kötelezettségüknek - a többcélú kistérségi társulás (ha nem hozott létre elkülönült munkaszervezetet) (1253 szektor) - a többcélú kistérségi társulás és költségvetési szervként mőködı munkaszervezete együttesen (1253 szektor) A „J/ Országos kisebbségi önkormányzati és intézményi éves költségvetési beszámoló” elnevezéső beszámoló-garnitúra őrlapjai, illetve az őrlapoknak megfelelı tartalmú és szerkezető, számítástechnikai úton elıállított és kinyomtatott lapok felhasználásával (elıállításával) tesznek eleget a rendeletben elıírt kötelezettségüknek -
az országos kisebbségi önkormányzat (1252 szektor)
-
az országos kisebbségi önkormányzat által alapított országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv (1251 szektor)
A B/ Önkormányzati éves költségvetési beszámoló-garnitúrát, a C/ Önkormányzati intézményi éves költségvetési beszámoló-garnitúrát, az I/ Többcélú kistérségi társulás éves költségvetési beszámoló-garnitúrát, valamint a J/ Országos kisebbségi önkormányzati és intézményi éves költségvetési beszámoló-garnitúrát az államháztartás azon szervezeteinek kell kitölteniük, amelyek a B/, a C/, az I/, illetve a J/ garnitúra felhasználásával tervezték meg a 2008. évi költségvetésüket. Erre vonatkozóan a tervezéshez kiadott Tájékoztatóban foglaltakat kell figyelembe venni. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv éves költségvetési beszámolója a saját és a hozzárendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerve, valamint a részjogkörő költségvetési egysége adatait összevontan tartalmazza. A helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-a szerinti jogi személyiséggel rendelkezı részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként mőködı társulások költségvetési gazdálkodásának adatait a székhely települési önkormányzat B) jelő éves költségvetési beszámolója tartalmazza.
9
A könyvvizsgálatra kötelezett önkormányzatok (az Ötv. 92/A. §-a alapján könyvvizsgálatra kötelezettek a megyei, megyei jogú városi, fıvárosi és fıvárosi kerületi önkormányzatok, illetve azok a helyi önkormányzatok, ahol az elızı évben teljesített kiadások összege meghaladta a 300 millió Ft-ot és hitelállománnyal rendelkeznek vagy hitelt vesznek fel) az éves költségvetési beszámolón kívül egyszerősített éves költségvetési beszámolót is kötelesek készíteni. A Nekt. 21. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott országos kisebbségi önkormányzatok a zárszámadásukhoz az országos kisebbségi önkormányzat és az intézményei adatait összevontan tartalmazó egyszerősített éves költségvetési beszámolót is kötelesek készíteni. Az önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások, illetve az országos kisebbségi önkormányzatok a zárszámadásukhoz a K11 programmal elıállított nettósított, önkormányzati, többcélú kistérségi társulási, illetve országos kisebbségi önkormányzati szintő (az önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás és költségvetési szervei adatait összevontan tartalmazó) beszámolót is készítenek. 1.3. Társadalombiztosítási alrendszer éves költségvetési beszámolása Az „A/ Intézményi éves költségvetési beszámoló” elnevezéső beszámológarnitúra őrlapjai, illetve az őrlapoknak megfelelı tartalmú és szerkezető, számítástechnikai úton elıállított és kinyomtatott lapok felhasználásával (elıállításával) tesznek eleget a rendeletben elıírt kötelezettségüknek -
a társadalombiztosítási pénzügyi alapjainak kezelıi és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek (OEP, ONYF és ezek igazgatási szervei, 1051 szektor), (mőködési szektor)
A „D/ Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási éves költségvetési beszámolója” garnitúrát töltik ki -
a társadalombiztosítási alap kezelıje (társadalombiztosítási költségvetési szerv) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (ellátási szektor)
A „G/ Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált éves költségvetési beszámolója” elnevezéső garnitúrát kell összeállítaniuk a társadalombiztosítás központi hivatali szerveinek az ellátási és mőködési szektor konszolidált adatai alapján. A „H/ Társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolója” garnitúrát kell összeállítaniuk a két társadalombiztosítási alap konszolidált éves beszámolóinak adatai alapján. A D/ a G/ és a H/ költségvetési beszámolók speciális pénzforgalmi őrlapjainak kitöltéséhez a Pénzügyminisztérium külön tájékoztatót készít, melyet a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait kezelık részére közvetlenül megküld. Az ONYF és az OEP beszámolója 58. és 59. őrlapjain a járulékokkal kapcsolatos követeléseket és kötelezettségeket az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal
10
adatszolgáltatása alapján kell kimutatni. Az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatalnak, mint államháztartás közteherbevételeit beszedı szervezetnek, a feladatkörébe tartozó járulék- és járulék jellegő követelésekrıl, kötelezettségekrıl elkülönített nyilvántartást kell vezetnie, és a Kincstár számlarendjében meghatározott tartalommal és idıpontban kell adatot szolgáltatnia. Az adatszolgáltatás valódiságáért - ideértve az utólagos módosításokat és egyeztetéseket is - az adatszolgáltató felelıs. Az APEH évenként, a tárgyévet követı év május 5-éig szolgáltat adatot a tárgyévben esedékes bevallások és december 31-éig teljesített befizetések/visszafizetések teljes körő éves feldolgozása alapján - az analitikus nyilvántartásokkal megegyezıen - a kötelezettségek és befizetések/visszafizetések összegérıl, a tárgyévben és a megelızı idıszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról (éves leltár), továbbá a tárgyévben esedékes összes bevallások jogcímenkénti bontásáról, valamint a behajtásból származó bevételek december 31éig teljesített befizetések összegérıl alaponként, valamint negyedévente a járulék és egyéb társadalombiztosítási követelések értékvesztésének összegérıl, az elsı negyedévre vonatkozóan május 20-áig, a második, harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követı hó 15-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a tárgyévet követı év május 15-éig. Az adatszolgáltatás valódiságáért ideértve az utólagos módosításokat és egyeztetéseket is - az APEH a felelıs. 1.4. Elkülönített állami pénzalapok éves költségvetési beszámolása Az „E/ Elkülönített állami pénzalapok éves költségvetési beszámolója” garnitúrát tölti ki az elkülönített állami pénzalap kezelıje az alapra vonatkozóan. (Az E/ garnitúrának része a 79. Alapok kötelezettségvállalásának alakulása őrlap, melyet az alapokról a Pénzügyminisztérium külön rendelkezése szerint kell elkészíteni.) Az E/ garnitúra a Költségvetési törvény 9. számú melléklete szerint és a fejezeti indokolásban közzétett összefoglaló táblázatok formájában tartalmazza az alap költségvetésének megfelelı pénzforgalmi kimutatást. Az alapo(ka)t kezelı fejezetek részére - az elızı évekhez hasonlóan - az alap beszámolójának elkészítését megelızıen a Pénzügyminisztérium megküldi az „E/ Elkülönített állami pénzalapok éves költségvetési beszámolója” nyomtatványgarnitúráját. A Munkaerıpiaci Alap, a Kutatás és Technológiai Innovációs Alap és a Nemzeti Kulturális Alap beszámolója 58. és 59. őrlapjain a járulékokkal kapcsolatos követeléseket és kötelezettségeket az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal adatszolgáltatása alapján kell kimutatni. Az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatalnak, mint államháztartás közteherbevételeit beszedı szervezetnek, a feladatkörébe tartozó járulék- és járulék jellegő, valamint díj jellegő követelésekrıl, kötelezettségekrıl elkülönített nyilvántartást kell vezetnie, és a Kincstár, valamint az elkülönített állami pénzalapok számlarendjében meghatározott tartalommal és idıpontban kell adatot szolgáltatnia. Az adatszolgáltatás valódiságáért - ideértve az utólagos módosításokat és egyeztetéseket is - az adatszolgáltató felelıs. Az APEH adatokat szolgáltat a Munkaerıpiaci Alap kezelıje, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezelıje, továbbá a Nemzeti Kulturális Alap kezelıje részére:
11
− évenként a tárgyévben esedékes bevallások és december 31-éig teljesített befizetések/visszafizetések teljes körő éves feldolgozása alapján - az analitikus nyilvántartásokkal megegyezıen - a kötelezettségek és befizetések/visszafizetések összegérıl, a tárgyévben és a megelızı idıszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról (éves leltár), továbbá a tárgyévben esedékes összes bevallások jogcímenkénti bontásáról, valamint a behajtásból származó bevételek december 31-éig teljesített befizetések összegérıl alaponként a tárgyévet követı év május 5-éig, − negyedévente a követelések értékvesztésének összegérıl, az elsı negyedévre vonatkozóan május 20-áig, a második, harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követı hó 15-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a tárgyévet követı május 15-éig. 1.5. Az idıközi mérlegjelentés és a gyorsjelentés elkészítése A költségvetési szerv, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok kezelıi, a központi és a fejezeti kezeléső elıirányzat kezelıje, a vagyonkezelı szervezet és a beszedı szervezet a saját, illetve más szervezethez rendelt eszközeinek és forrásainak alakulásáról negyedévenként, a fıkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, illetve az azt alátámasztó nyilvántartásokból összeállított mérlegjelentést készít az Ámr. 145. §-ának (1) bekezdése és az Ámr. 12/a.-12/c. számú mellékletei szerint. Az idıközi mérlegjelentést - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok jelentései kivételével - a tárgynegyedévet követı hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentést a tárgynegyedévet követı 40 napon belül, az éves jelentést az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezıen és az éves beszámolóval megegyezı tartalommal kell a felügyeleti szervhez benyújtani. Az Ámr. 145. §-ának (6) bekezdése alapján a helyi önkormányzatok az Ámr. 12/c. számú melléklete szerinti adatszolgáltatás alól mentesülnek. Az idıközi mérlegjelentést az APEH-adatszolgáltatást követı 5 munkanapon belül kell elkészíteni és megküldeni a) az elkülönített állami pénzalapok kezelıinek az alappal rendelkezı szerv kezelıinek, b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelıinek feldolgozásra a Kincstár részére. Az elkülönített állami pénzalapoknak és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentését a következı év március 20-áig kell a Kincstárnak megküldeni. Ezt a gyorsjelentést az APEH-nak az Ámr. 113/A. § d) pontjában és 114. § (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott adatszolgáltatását megelızıen, a negyedik negyedévre számított értékvesztés nélkül kell összeállítani. A felügyeleti szerv a mérlegjelentéseket a tárgynegyedévet követı hónap 25. napjáig, illetve a negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentést 5 munkanapon belül, az éves jelentést az éves beszámoló továbbításának határidejével
12
megegyezıen juttatja el feldolgozásra a Kincstárnak, helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás esetében az Igazgatóságnak. Az adatszolgáltatók az éves elszámolásokra vonatkozóan az Ámr. 12/b) számú mellékletét a tárgyévet követı év július 15-éig, az éves konszolidált elszámolásra vonatkozóan az Ámr. 12/b) számú mellékletét a tárgyévet követı év november 15éig juttatják el a felügyeleti szervhez. A felügyeleti szerv a mérlegjelentések őrlapjait ezt követıen 5 napon belül továbbítja feldolgozásra a Kincstárhoz, illetve helyi önkormányzati költségvetési szervek esetében az Igazgatósághoz.
13
2. Az egyes beszámoló garnitúrák őrlapjai 2.1. Az A), B), C), I) és J) jelő garnitúrák őrlapjai Megnevezés
Pénzforgalmi jelentés
01. Könyvviteli mérleg őrlap 02. Személyi juttatások és a munkaadókat terhelı járulékok elıirányzata és teljesítése őrlap 03. Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások elıirányzata és teljesítése őrlap 04. Támogatás, támogatásértékő kiadás, végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásainak elıirányzata és teljesítése őrlap 05. Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések elıirányzata és teljesítése őrlap 06. Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása és vásárlása, pénzforgalom nélküli kiadások, függı, átfutó, kiegyenlítı, illetve továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások elıirányzata és teljesítése, (támogatási célú kölcsönök nyújtásának, törlesztésének részletezése) őrlap 07. Mőködési bevételek elıirányzata és teljesítése őrlap 08. Felhalmozási és tıke jellegő bevételek elıirányzata és teljesítése őrlap 09. Támogatások, támogatásértékő bevételek, kiegészítések elıirányzata és teljesítése őrlap 10. Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele, pénzforgalom nélküli bevételek, függı, átfutó, kiegyenlítı, illetve továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek elıirányzata és teljesítése (támogatási célú kölcsönök visszatérülésének és igénybevételének részletezése) őrlap 11. Többcélú kistérségi társulások bevételeinek részletezése őrlap 12. Önkormányzatok által folyósított ellátások részletezése őrlap 16. Helyi önkormányzatok sajátos bevételeinek részletezése őrlap 17. Települési és területi kisebbségi önkormányzatok kiadásainak és bevételeinek alakulása őrlap 21. Kiadások tevékenységenként (mőködési és felhalmozási célú teljesített pénzeszközátadások részletezése) őrlap 22. Bevételek tevékenységenként (mőködési célra kapott juttatások és felhalmozási célú végleges pénzeszközátvételek teljesítésének részletezése) 26. Települési és területi kisebbségi önkormányzatok kiadásai és bevételei tevékenységenként őrlap 53. Tájékoztató adatok őrlap 80. Önkormányzati költségvetési jelentés őrlap 98. Központi költségvetési jelentés őrlap 29. Pénzmaradvány-kimutatás őrlap 42. Elıirányzat-maradvány kimutatás őrlap 30. Eredménykimutatás őrlap
A)
Garnitúrák B) C) I)
J)
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X X X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X X
X X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X X X X
14
Kiegészítı melléklet
Megnevezés 13. Központi költségvetésbıl és egyéb forrásból folyósított ellátások részletezése őrlap 23. Költségvetési elıirányzatok egyeztetése őrlap 24. Pénzforgalom egyeztetése őrlap 25. A helyi önkormányzatok adósságot keletkeztetı Ötv. 88. § (2) bekezdése szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) felsı határa őrlap 27. A letéti számla pénzforgalma őrlap 31. A normatív hozzájárulások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása őrlap 32. A céltámogatás elszámolása őrlap 33. Központosított elıirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások elszámolása őrlap 34. Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidıben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai őrlap 35. Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma és személyi juttatásai őrlap 36. Tájékoztató adatok a költségvetési engedélyezett létszámkeret funkciócsoportonkénti megoszlásáról őrlap 37. Feladatmutatók állománya őrlap 38. Immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása őrlap 39. A címzett támogatás elszámolása őrlap 41. Fejezeti maradványelszámolási számla pénzforgalma őrlap 44. A helyi (települési és területi kisebbségi) önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás adósságállományának évenkénti alakulása őrlap 45. A közszféra területén dolgozók 2008. évi illetményemelésével és egyéb személyi célú kifizetéseivel összefüggı támogatás felhasználása őrlap 46. Az elızı évi (2007. év) kötelezettségvállalással terhelt normatív, kötött felhasználású támogatások elıirányzat maradványainak elszámolása őrlap 47. Az elızı évi (2007. év) kötelezettségvállalással terhelt központosított elıirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások elıirányzat maradványainak elszámolása őrlap 48. A normatív hozzájárulások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása (Altábla a 31. őrlap megalapozásához) őrlap 49. A normatív, kötött felhasználású támogatások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása (Altábla az 51. őrlap megalapozásához) őrlap 50. A települési önkormányzatok 2008. évi jövedelemkülönbség mérsékléssel való teljeskörő elszámolása őrlap 51. A normatív, kötött felhasználású támogatások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása őrlap
A)
Garnitúrák B) C) I)
J)
X X
X X X
X X
X X
X X
X
X
X
X X
X X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
15
Kiegészítı melléklet
Megnevezés 55. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévı települési önkormányzatok támogatásának és a villamosenergia áremelkedés hatása ellentételezésére szolgáló támogatásnak az elszámolása őrlap 57. Befektetett eszközök, készletek, követelések és értékpapírok állományának és értékvesztésének alakulása őrlap 58. Követelések részletezése őrlap 59. Kötelezettségek részletezése őrlap 60. Immateriális javak, tárgyi eszközök, tartós tulajdoni részesedést jelentı befektetések és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítésének alakulása őrlap 72. Az önkormányzat / többcélú kistérségi társulás tulajdonában lévı gazdasági társaságok fıbb pénzügyi adatai őrlap 75. Intézményi elıirányzatok kötelezettségvállalásának alakulása őrlap 76. Szakmai fejezeti kezeléső elıirányzatok, központi beruházások, központosított elıirányzatok kötelezettségvállalásának alakulása őrlap 77-78. Európai Uniós támogatással megvalósuló programokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások állományának alakulása őrlap A kiegészítı melléklet szöveges része
Garnitúrák B) C) I)
A)
J)
X
X
X
X
X
X
X X
X X
X X
X X
X X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
2.2. Az D), G), H) és E) jelő garnitúrák őrlapjai
Pénzforgalmi kimutatás
Megnevezés 01. Könyvviteli mérleg őrlap 14. Elkülönített állami pénzalap kiadásai közgazdasági osztályozás szerint 15. Elkülönített állami pénzalap bevételei közgazdasági osztályozás szerint 18. A Munkaerıpiaci Alap bevételei és kiadásai jogcímenként 19. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap bevételei és kiadásai jogcímenként 20. A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap bevételei és kiadásai jogcímenként 28. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap bevételei és kiadásai jogcímenként 61. Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadásainak elıirányzata és teljesítése 62. Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételeinek elıirányzata és teljesítése 63.Kiadások és bevételek összesített elıirányzata és teljesítése 64. Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai mőködési kiadásainak elıirányzata/teljesítése 65. Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai mőködési bevételeinek elıirányzata/teljesítése
D) X
Garnitúrák G) H) X X
E) X X X X X X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
16
Kiegészítı melléklet
Megnevezés 66. Gyógyító-megelızı ellátások kiadásai elıirányzata és teljesítése 67. Gyógyító-megelızı ellátások kiadásainak közgazdasági osztályozás szerinti elıirányzata/teljesítése 69. Nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátások kiadásainak és bevételeinek teljesítése 42. Elıirányzat-maradvány kimutatás őrlap 24. Pénzforgalom egyeztetése őrlap 38. Immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása őrlap 57. Befektetett eszközök, készletek, követelések és értékpapírok állományának és értékvesztésének alakulása őrlap 58. Követelések részletezése őrlap 59. Kötelezettségek részletezése őrlap 60. Immateriális javak, tárgyi eszközök, tartós tulajdoni részesedést jelentı befektetések és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítésének alakulása őrlap 73. Nemzeti kulturális alap bevételei és kiadásai jogcímenként 74. Szülıföld alap bevételei és kiadásai jogcímenként 75. Intézményi elıirányzatok kötelezettségvállalásának alakulása őrlap 79. Alapok kötelezettségvállalásának alakulása
D)
Garnitúrák G) H)
E)
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X X
X X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X X
X X
X
X
X
X
X X X
X X
3. A költségvetési beszámolók aláírása Az általános elıírás: Az éves költségvetési beszámoló garnitúrákat (a központilag elıállított, vagy a számítástechnikai úton elıállított és kinyomtatott garnitúrát) az Áhsz. 13. §-ában foglaltak alapján a szerv vezetıje és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelıs személy köteles aláírni. A borítón továbbá fel kell tüntetni a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelıs személy regisztrációs számát is. A beszámoló elkészítéséért kijelölt felelıs személyre vonatkozóan az Áhsz. 45. §-a bekezdése az alábbi követelményeket fogalmazza meg: „45. § (1) Az államháztartás szervezeteinél a Szt.-ben meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves költségvetési beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt kell megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, vagy mérlegképes könyvelıi képesítéssel rendelkezik, és aki szerepel a Szt. 151. § (3)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében, és ennek megfelelıen a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik. A feladat végzésével megbízható olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaság, államháztartás más szervezete, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja rendelkezik az elıbbi képesítéssel és a Szt. 151. § (3)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartásba történt bejegyzés alapján a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal). (2) Az (1) bekezdésben elıírt kötelezettség alól mentesülnek az Ámr. 168. §-ában meghatározott államháztartási szervezetek.”
17
Az Áhsz. 45. §-ának (2) bekezdése tehát kimondja, hogy az Áhsz. 45. §-ának (1) bekezdésében foglalt képesítési elıírások alól mentesülhetnek Ámr. 168. §-ában foglalt államháztartási szervek. Ennek megfelelıen a képesítési elıírások alól mentesülnek a községi, nagyközségi önkormányzatok felügyelete alá tartozó költségvetési szervek. Ez a mentesítés nem vonatkozik a többcélú kistérségi társulásokra, az országos kisebbségi önkormányzatokra és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekre. Abban az esetben, ha a többcélú kistérségi társulásnak nincs önálló munkaszervezete, és a beszámolóját külön megbízás alapján a székhely települési önkormányzat hivatala készíti el, akkor az önkormányzatnál a társulás beszámolójának elkészítésével megbízott felelıs személynek rendelkeznie kell az Áhsz. 45. §-ának (1) bekezdése szerinti képesítéssel. Az egyéb költségvetési szervek esetében pedig, a felügyeleti szerv vezetıje dönthet arról, hogy azoknak az alkalmazottaknak, akik 2001. január 1. elıtt már alkalmazásban álltak indokolt esetben ad-e felmentést az elıírt iskolai végzettség és képesítési elıírás alól. Az Ámr. 168. §-a 2001. január 1. és 2008. január 1. között többször módosult, emiatt a 2001. január 1. után felvett új alkalmazottak esetében eltérı szabályokat kell alkalmazni, az Ámr. vonatkozó elıírásainak megfelelıen. A 2001. január 1. és 2003. január 1. között felvett új alkalmazottak esetén a felügyeleti szerv vezetıje adhatott felmentést az elıírt képesítési feltételek alól, de legfeljebb csak a képesítés megszerzéséhez szükséges idıtartamig, azaz legfeljebb öt tanévre. A 2003. január 1. után felvett új alkalmazottak esetén mentesítést nem adhat felügyeleti szerv vezetıje a jelenleg hatályos elıírások alapján. Az A/ Intézményi éves költségvetési beszámolót a költségvetési szerv vezetıjének és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelıs személynek kell aláírni, továbbá fel kell tüntetni a beszámoló elkészítéséért felelıs személy regisztrációs számát, a kapcsolattartó, felvilágosítást nyújtó személy nevét és telefonszámát, valamint a felügyeleti szerv részérıl ellenırzı személy nevét és telefonszámát. A beszámoló elkészítéséért kijelölt felelıs személyen kívül a fejezet saját gazdálkodásáról szóló éves költségvetési beszámolása során az igazgatásának intézményi éves költségvetési beszámolóját, valamint a fejezeti kezeléső elıirányzatok gazdálkodásáról készített összesített éves költségvetési beszámolót a fejezet felügyeletéért felelıs személy is köteles aláírni. A B/ Önkormányzati éves költségvetési beszámolót a szerv vezetıjének [az Ötv. 36. §-ának (2) bekezdése alapján a szerv vezetıje a (fı)jegyzı, illetve a közgyőlés hivatalának vezetıje] és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelıs személynek kell aláírni, továbbá fel kell tüntetni a beszámoló elkészítéséért felelıs személy regisztrációs számát, és a kapcsolattartó, felvilágosítást nyújtó személy nevét és telefonszámát. A C/ Önkormányzati intézményi éves költségvetési beszámolót a szerv vezetıjének és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelıs személynek kell aláírni, továbbá fel kell tüntetni a beszámoló elkészítéséért felelıs személy regisztrációs
18
számát, a kapcsolattartó, felvilágosítást nyújtó személy nevét és telefonszámát, valamint a felügyeleti szerv részérıl ellenırzı személy nevét és telefonszámát. A K11 program alapján elıállított összevont önkormányzati szintő beszámolót a (fı)polgármester, a közgyőlés elnöke és a (fı)jegyzı köteles aláírni. A B/ Önkormányzati éves költségvetési beszámolót az összevont önkormányzati beszámolóval együtt kell papír alapon elıállítani és aláírással hitelesíteni, illetve a könyvvizsgálónak átadni. Az Áhsz. 7. §-ának (8) bekezdése szerinti beszámolásra kötelezett önkormányzatok esetében az egyszerősített éves költségvetési beszámolót a (fı)polgármester, a közgyőlés elnöke és a (fı)jegyzı köteles aláírni. Az I/ Többcélú kistérségi társulás éves költségvetési beszámolót a társulási tanács elnökének és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelıs személynek kell aláírni, továbbá fel kell tüntetni a beszámoló elkészítéséért felelıs személy regisztrációs számát, és a kapcsolattartó, felvilágosítást nyújtó személy nevét és telefonszámát. A J/ Országos kisebbségi önkormányzati és intézményi éves költségvetési beszámolót az önkormányzat elnöke és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelıs személy köteles aláírni. A D/ Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási éves költségvetési beszámolót az alapot kezelı szerv vezetıjének és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelıs személynek kell aláírni, továbbá fel kell tüntetni a beszámoló elkészítéséért felelıs személy regisztrációs számát. A G/ Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált éves költségvetési beszámolót az alapot kezelı szerv vezetıjének és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelıs személynek kell aláírni, továbbá fel kell tüntetni a beszámoló elkészítéséért felelıs személy regisztrációs számát. A H/ Társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolót az alapot kezelı szervek vezetıinek együttesen, és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelıs személynek kell aláírni, továbbá fel kell tüntetni a beszámoló elkészítéséért felelıs személy regisztrációs számát. Az E/ Elkülönített állami pénzalapok éves költségvetési beszámolót a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelıs személyen kívül az alap gazdálkodásának felügyeletét ellátó miniszter és az alapot kezelı szerv vezetıje is köteles aláírni. 4. A költségvetési beszámolók átvétele, továbbítása, ellenırzése és letétbe helyezése A költségvetési szerv, a fejezetért felelıs szerv és az önkormányzati hivatal ellenırizni tartozik a nyomtatványok és kitöltésük teljességét, elıírt tartalmi, formai kellékeinek meglétét, az elıírások betartását, a tartalmi és számszaki egyezıségeket.
19
A költségvetési szerv felügyeleti szerve az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, valamint központi költségvetési szerv esetében a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek elemi költségvetési beszámolóját a beszámoló felülvizsgálatának elvégzését igazoló személy aláírásával és a beszámoló visszaküldésével hagyja jóvá. A fejezet, illetve költségvetési szervei beszámolójának továbbítása mágneses adathordozón történik a Kincstár Központ illetékes fıosztálya által biztosított szoftverrel elıállítva. A mágneslemezhez (floppyhoz) mellékelni kell a Kincstár Központ illetékes fıosztálya által kért egyeztetı listákat, amely a korábbi kísérıjegyzéket helyettesíti, valamint egy kinyomtatott fejezet összesen listát. A Kincstár RIG-T-nek a Kincstár Központ illetékes fıosztálya iránymutatása alapján feldolgozott adatokat mágneses adathordozókon, illetve számítógépes hálózaton keresztül kell a Kincstár Központ illetékes fıosztályához beküldenie további feldolgozás céljából. 4.1. Központi költségvetési szervek és köztestületek beszámolóinak leadása, letétbe helyezése A fejezet felügyeletét ellátó szerveknek, illetve a külön jogszabály alapján arra feljogosított szerveknek a saját és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveket is) felülvizsgált éves költségvetési beszámolóját - az Áhsz. értelmében - a beszámoló elkészültét követı 15 munkanapon belül, tehát legkésıbb 2009. március 20-ig a Pénzügyminisztérium illetve a Kincstár Központ illetékes fıosztálya részére kell benyújtaniuk számítógépes feldolgozásra. Ezzel eleget tesznek az Áhsz. 45/A. §-ában elıírt letétbe helyezési kötelezettségüknek. 4.2. Önkormányzati alrendszer beszámolóinak leadása, letétbe helyezése A helyi önkormányzatnak (a települési és területi kisebbségi önkormányzatok adatait is tartalmazó) a (fı)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzıség, közös képviselı-testület hivatala) és a felügyelete alá (a települési és területi kisebbségi önkormányzatok felügyelete alá) tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves költségvetési beszámolóit, valamint a jogi személyiséggel rendelkezı önkormányzati társulások beszámolóit - az Áhsz. értelmében - a beszámoló elkészültét követı nyolc munkanapon belül, tehát legkésıbb 2009. március 11-ig kell benyújtania a székhely szerinti megyeszékhelyen lévı Kincstár RIG-T-hez számítógépes feldolgozásra. Ezzel eleget tesz az éves költségvetési beszámolóra vonatkozóan az Áhsz. 45/A. §-ában elıírt letétbe helyezési kötelezettségének. A területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik a kitöltött C) jelő garnitúrát közvetlenül az NFGM-hez továbbítják a beszámoló elkészültét követı 15 munkanapon belül, legkésıbb 2009. március 20-ig. Ezzel eleget tesznek az Áhsz. 45/A. §-ában elıírt letétbe helyezési kötelezettségüknek. A többcélú kistérségi társulásnak a munkaszervezete és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves költségvetési beszámolóit a beszámoló
20
elkészítését követı nyolc munkanapon belül, azaz legkésıbb 2009. március 11-ig kell benyújtani a Kincstár RIG-T-hez. Ezzel eleget tesznek az Áhsz. 45/A. §-ában elıírt letétbe helyezési kötelezettségüknek. A Kincstár RIG-T a megyei összesített beszámolókat tizenöt munkanapon belül, tehát 2009. április 1-ig köteles megküldeni további számítógépes feldolgozásra a Kincstár Központ illetékes fıosztályára. Az országos kisebbségi önkormányzatnak az önkormányzat és az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (társulások) felülvizsgált éves költségvetési beszámolóit a beszámoló elkészítését követı nyolc munkanapon belül, tehát legkésıbb 2009. március 11-ig kell benyújtani a Meh-hez. A Meh az országos kisebbségi önkormányzatok és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek (társulások) éves költségvetési beszámolóit hét munkanapon belül tehát legkésıbb március 20-ig továbbítja a Kincstár Központ illetékes fıosztályára. Ezzel eleget tesz az éves költségvetési beszámolóra vonatkozóan az Áhsz. 45/A. §ában elıírt letétbe helyezési kötelezettségének. Az egyszerősített éves költségvetési beszámoló készítésére kötelezett helyi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok az egyszerősített éves költségvetési beszámolónak - beleértve kötelezı könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést is - az Állami Számvevıszékhez történı megküldésével tesznek eleget a letétbe helyezési kötelezettségüknek. 4.3. A társadalombiztosítási alrendszer beszámolóinak leadása, letétbe helyezése Az OEP-nek és az ONYF-nek • a saját és felügyelete alá tartozó költségvetési szervei felülvizsgált, a felügyeleti szerv által jóváhagyott (mőködési szektor) éves beszámolóját („A” jelő költségvetési beszámoló), továbbá • a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási éves költségvetési elızetes beszámolójából („D” jelő) a könyvviteli mérleget, a pénzforgalmi kimutatást és az elıirányzat-maradvány kimutatást 2009. április 30-ig, • a társadalombiztosítási alapokról a felügyeleti szerv által jóváhagyott a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is magában foglaló könyvvizsgálói jelentést tartalmazó éves „D”, „G” és „H” jelő beszámolókat 2009. május 31-ig kell benyújtaniuk a Pénzügyminisztérium illetékes fıosztálya részére. Az OEP és ONYF saját és felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált („A” jelő) éves beszámolóját valamint a társadalombiztosítási alapokról a felügyeleti szerv által jóváhagyott a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is magában foglaló könyvvizsgálói jelentést tartalmazó éves „D”, „G” és „H” jelő beszámolókat a Kincstár Központ illetékes fıosztálya részére is meg kell küldeni. A társadalombiztosítási alapok záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is magában foglaló független könyvvizsgálói jelentést tartalmazó konszolidált éves költségvetési beszámolóját („G” jelő), valamint a társadalombiztosítási alrendszer
21
konszolidált éves költségvetési beszámolóját („H” jelő) 2009. május 31-ig az Állami Számvevıszék részére is meg kell küldeni. Az alapok kezelıi ezzel eleget tesznek az Áhsz. 45/A. §-ában elıírt letétbe helyezési kötelezettségüknek. 4.4. Az elkülönített állami pénzalapok beszámolójának leadása, letétbe helyezése Az elkülönített állami pénzalapokról a külön törvényben meghatározott kezelınek a. az éves költségvetési beszámolót a könyvvizsgálat befejezését megelızıen a tárgyévet követı év április 30-áig, b. a könyvvizsgálat befejezését követıen a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követı év május 31-éig kell továbbítania a Pénzügyminisztérium kijelölt szervéhez feldolgozásra. Az alap kezelıjének az elkülönített állami pénzalap könyvvizsgálói záradékot, vagy a záradék megadásának elutasítását is magába foglaló független könyvvizsgálói jelentést tartalmazó éves költségvetési beszámolóját május 31-éig az Állami Számvevıszékhez is meg kell küldenie. Az alap kezelıje ezzel eleget tesz az Áhsz. 45/A. §-ában elıírt beszámoló letétbe helyezési kötelezettségének.
5. Egységes követelmények a garnitúra (az internetes honlapról, vagy a K11 programból elıállított és kinyomtatott garnitúra) kitöltéséhez -
A kitöltött garnitúrák borítólapján szereplı azonosító adatoknak meg kell egyezniük a benyújtott és a Kincstár Központ illetékes fıosztálya által (a feldolgozás után) visszaadott költségvetési garnitúrák adataival (kivéve annál a költségvetési szervnél ahol felügyeleti szervi változás volt). A kitöltéshez alkalmazni kell a költségvetési szervek részletes költségvetési elıirányzatainak összeállítására szolgáló tervezési Tájékoztatót!
-
Az egy, vagy több oldalas őrlapok, ideértve a számítástechnikai úton kinyomtatott lapokat is, egységes szerkezető fejrészét minden esetben - az üres nyomtatványokon is ki kell tölteni.
-
Azokon az őrlapokon, amelyekbıl a költségvetési szerv több darabot használ fel a lapszámozást is fel kell tüntetni. Az összesen oszlopot, illetve sort csak az utolsó lapon kell kitölteni. Ezt a sort, illetve oszlopot a többi lapon üresen kell hagyni.
-
Az őrlapokon a forintadatokat (a 31., 46., 48., 49., 50., 51. 72. őrlapok kivételével) "Ezer forintban" - tizedes jegy nélkül - kell kitölteni. A kerekítést az általános szabályok szerint kell elvégezni. A fejezetnek, illetıleg az önálló címet (alcímet) alkotó szerveknek ügyelniük kell arra, hogy a 2008. évi költségvetésben címenként (alcímenként) megállapított elıirányzatokat - a törvénnyel megegyezıen - kerek ezer forintban kell szerepeltetni. Azokat a sorokat, amelyekbe adat nem tartozik üresen kell hagyni, az üres sorokat kihúzni, kipontozni nem szabad. A nyomtatványok sorait megbontani, az üresen maradó sorokat más adatok bejegyzésére felhasználni, vagy az eredetileg is üres sorokat igénybe venni nem szabad!
22
Az összesen vagy ellenırzéstechnikai sorokat akkor is ki kell tölteni, ha az őrlapon egyetlen adatsor, vagy adatmezı fordul elı. -
A fejezetek a belsı információs igényeik kielégítése érdekében - az Ámr. 155. § (4) bekezdésében foglalt elıírásokra figyelemmel - külön mellékleten kérhetnek be belsı használatra szolgáló adatbontásokat, részletezéseket.
-
Ahol az őrlapok kitöltésénél forgalmi számlákra történı hivatkozás fordul elı, ott a forgalmat az évközben könyvelt helyesbítı tételek nélkül kell megállapítani.
6. Nyilvánosságra hozatal és közzététel A benyújtott (megküldött) éves költségvetési beszámoló, konszolidált éves költségvetési beszámoló adatai nyilvánosak, azokról az Ámr. 157/D §-a szerinti államháztartási szervezettıl bárki tájékoztatást kaphat és másolatot készíthet. Amennyiben az egészségügyi szolgáltatót az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérıl szóló 2006. évi CXXXII. törvény 12. §-a alapján könyvvizsgálati kötelezettség terheli, akkor az éves költségvetési beszámolóját a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az Egészségbiztosítási Felügyelethez kell megküldenie az elkészítését követı 30 napon belül. Közzététel Az egyszerősített éves költségvetési beszámoló készítésére kötelezett helyi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok – kötelezı könyvvizsgálat esetén – a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést is kötelesek közzétenni. 7. Az éves költségvetési beszámoló ismételt letétbe helyezése, közzététele Ismételt letétbe helyezés Az elızı év(ek)et érintı hibákat függetlenül attól, hogy azok jelentıs összegőek vagy sem, a hiba megállapításának évében kell a folyó évi könyvelésben elszámolni. Az államháztartás szervezete a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már letétbe helyezett éves költségvetési beszámolót, egyszerősített éves költségvetési beszámolót, illetve konszolidált éves költségvetési beszámolót ismételten köteles letétbe helyezni [Áhsz. 45/A § (7)]. Az ismételt letétbe helyezéshez is szükséges - kötelezı könyvvizsgálat esetén - az ismételt könyvvizsgálat. (Az ismételten letétbe helyezett beszámolóval együtt a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést is letétbe kell helyezni és közzé kell tenni.) Az Áhsz. 5. §-ának 10. pontja alapján megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba: ha a jelentıs összegő hibák és hibahatások összevont értéke a saját tıke és a tartalékok együttes értékét lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és emiatt a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok
23
megtévesztıek. Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba megállapításának évét megelızı költségvetési év mérlegében kimutatott saját tıke és tartalékok együttes értéke legalább 10 százalékkal változik (nı vagy csökken). Jelentıs összegő hiba: ha a hiba megállapításának évében, a különbözı ellenırzések során, egy adott költségvetési évet érintıen (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - a saját tıkét és a tartalékokat növelı-csökkentı értékének együttes (elıjeltıl független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentıs összegő a hiba, ha a hiba megállapításának évében az ellenırzések során - ugyanazon évet érintıen megállapított hibák, hibahatások saját tıkét és tartalékokat növelı-csökkentı értékének együttes (elıjeltıl független) összege meghaladja az ellenırzött költségvetési év mérlegfıösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfıösszeg 2 százaléka meghaladja a 100 millió forintot, akkor a 100 millió forint. A jelentıs összegő hibákat az Áhsz. 40. §-ának (5) bekezdése alapján a beszámolóban be kell mutatni. Amennyiben az ellenırzés az elızı költségvetési év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentıs összegő hibákat állapított meg, akkor az elızı év(ek)re vonatkozó módosításokat a tárgyévi beszámoló kiegészítı mellékletének szöveges részében kell bemutatni. A szöveges beszámolóban kizárólag azoknak a jelentıs hibáknak a hatását lehet bemutatni, amelyek a mérlegkészítés idıpontjáig ismertté váltak, azokat a költségvetési szerv nem vitatja, nem fellebbezett, illetve már jogerıssé váltak. A jelentıs összegő hibák bemutatásakor részletesen, a könyvviteli mérleg, a pénzforgalmi kimutatás, az elıirányzat-maradvány, a pénzmaradvány-, az eredmény-kimutatás, illetve a kiegészítı melléklet minden érintett tételéhez kapcsolódóan kell az eltéréseket bemutatni az adott tétel elızı év tárgyidıszaki adatainak feltüntetése mellett. A jelentıs összegő hibák nagyságának meghatározásának jellemzıi: − Az ellenırzés során feltárt megállapított hibához kapcsolódóan a hiba miatt más hibahatásokkal is számolni kell, és figyelembe kell venni azokat teljes körően. − Ugyanazon lezárt költségvetési évet érintıen többféle ellenırzés is tehet megállapításokat. − A feltárt hiba, hibahatás több költségvetési évet is érinthet, ezért ezeket költségvetési évenként elkülönítetten kell megállapítani és győjteni. − A megállapított hibák, és hibahatások nagyságát elıjel nélkül kell figyelembe venni, így hatásuk halmozódhat. − Az ellenırzés által feltárt hibáknak a feltárás évére is van többnyire kihatása (pl. ha pénzügyi rendezést is igényelnek). Az ellenırzés számvitele során az államháztartás szervezeteinél sajátos elıírások érvényesülnek, mely két okra vezethetı vissza: − a módosított teljesítés szemlélető könyvvezetés és beszámolás, − a központi költségvetés tekintetében a zárszámadás során az Országgyőlés törvényt alkot az elızı költségvetési év(ek) során teljesített költségvetési kiadásokról és bevételekrıl, valamint a költségvetési hiányról. (Az önkormányzati körben a zárszámadás során a képviselıtestület rendelettel 24
zárja le az elızı költségvetési évet.) Ennek alapján kerülnek jóváhagyásra az egyes költségvetési szerveknél az elızı költségvetési évben keletkezett maradványok. E két sajátosság miatt az államháztartás szervezetei a lezárt költségvetési év(ek) költségvetési kiadásait és bevételeit, amennyiben azokat az elızı idıszak(ok)ban nem megfelelıen minısítették és számolták el, már nem tudják módosítani. Sıt, ha ezek hatással lennének az államháztartási szervezetnél a már jóváhagyott maradványok nagyságára, akkor ezek a hatások sem jeleníthetık meg utólag a hiba feltárásának idıszakában. Emiatt csak az egyes vagyontárgyakat (kivéve maradványok) érintı hatások érvényesíthetık a könyvekben. Azonban amennyiben az ellenırzés megállapításával érintett vagyontárgy a hiba feltárásának évében már a könyvekben nem szerepel (pl.: eladták, leselejtezték, stb.), akkor az államháztartási sajátosságok miatt ezen vagyontárgyhoz kapcsolódó javítások sem jeleníthetık meg a könyvekben, csak a kiegészítı mellékletben mutathatók be. Államháztartási körben a nem megfelelı módon elszámolt pénzügyileg teljesített költségvetési kiadások és bevételek nagyságát befolyásoló hibák és hibahatások levezetése, csak a kiegészítı mellékletben tájékoztató jelleggel mutatható be anélkül, hogy az befolyásolhatná az elızı évi jóváhagyott maradványok nagyságát. Amennyiben az ellenırzés az elızı év(ek)ben jóváhagyott pénzmaradványt érintı hibát tár fel, annak javítását a tárgyévben kell elvégezni és annak a tárgyévi pénzmaradványra gyakorolt hatását a zárszámadás keretében kell a képviselı testületnek bemutatni. Az ismételten letétbe helyezett éves költségvetési beszámoló, konszolidált éves költségvetési beszámoló kizárólag azokat az őrlapokat kell, hogy tartalmazza, amelyek az eredeti letétbe helyezésnél hibásak voltak. Ezek az őrlapok lehetnek: a könyvviteli mérleg és a mérleg sorainak változását részletesen bemutató kiegészítı melléklet megfelelı őrlapjai (38., 44., 57., 58., 59., 60.) a hiba elkövetésének évétıl évente. A pénzforgalmi jelentés hibás őrlapjait azonban nem lehet, és nem kell ismételten letétbe helyezni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy pl. egy 2006. évi hiba miatt a 2006-2007. évek érintett beszámoló őrlapjait ismételten el kell készíteni. Amennyiben a beszámolót ismételten letétbe kell helyezni, az ismételten letétbe helyezett beszámolóban a tárgyév illetve teljesítés oszlopban már a módosított adatokat kell szerepeltetni. Az ismételten letétbe helyezett egyszerősített éves költségvetési beszámolóban az ismételt letétbe helyezés elıtti költségvetési év könyvviteli mérlegének záró adata mellett az ellenırzés megállapításainak ezen eszközök és források értékét összevontan módosító összegeit kell feltüntetni. Ismételt közzététel A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett egyszerősített éves költségvetési beszámolót ismételten közzé kell tenni. A közzététel megismétlésénél, a helyi önkormányzatoknak, országos kisebbségi önkormányzatoknak, az alapoknak az utolsó mérleggel lezárt év (ez 2008-ban 2007. évi költségvetési beszámoló) mérlegének záró oszlopát ki kell egészíteni a hibák és hibahatások miatti eltérések ± összegeivel.
25
Kötelezı könyvvizsgálat esetén az ismételt letétbe helyezéshez és közzétételhez szükséges az ismételt könyvvizsgálat is. Az ismételten letétbe helyezett beszámolóval együtt a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó könyvvizsgálói jelentést is letétbe kell helyezni, valamint ekkor az államháztartási szervezetnek ismételt közzétételi kötelezettsége is keletkezik. [Áhsz. 45/A. § (8), illetve 45/B. § (3)]
II. A költségvetési szerv megszőnésével, átszervezésével, illetve alapításával kapcsolatos teendık Ha az államháztartás szervezete - ideértve az államháztartás szervezete felügyeletét ellátó szervet (fejezetet) is - átszervezés (ideértve az összevonást, beolvasztást, egyesülést is) miatt véglegesen megszőnik, a megszőnı szervnek a megszőnés napjával, illetve a felügyeleti szerv megváltoztatásával járó átszervezés esetén (ide nem értve a kormányváltással összefüggı változásokat) az átszervezés napjával az éves költségvetési beszámolóval azonos tartalmú beszámolót kell készíteni, amelyet leltárral és záró fıkönyvi kivonattal kell alátámasztani. Az átszervezéssel kapcsolatos részletes szabályokat az Áhsz. 13/A. §-a tartalmazza. A leltározás során nem alkalmazható az Áhsz. 37. §-ának (7) bekezdése. A beszámoló összeállítását a következıképpen kell elvégezni: 1. Eljárás megszőnı államháztartási szervezeteknél a) Az átszervezéssel [jogutódlással fejezeten (önkormányzaton) belüli, vagy fejezetek (önkormányzatok) közötti összevonás, beolvasztás, egyesülés], illetve jogutód nélkül véglegesen megszőnı államháztartási szervezet - ideértve a központi költségvetési szerv felügyeleti szervét (igazgatási címét, fejezeti kezeléső elıirányzatát) is -, a megszüntetı szervezet (alapító szerv) által meghatározott fordulónappal (megszőnés napjával), az éves költségvetési beszámolónak megfelelı adattartalommal, leltárral és záró fıkönyvi kivonattal alátámasztott beszámolót, valamint vagyonátadási jelentést köteles készíteni 60 napon belül. Amennyiben az átszervezés idején a PM honlapján még nem állnak rendelkezésre az adott évi költségvetési beszámoló garnitúrához tartozó őrlapok, akkor – amennyiben az őrlapban nem volt változás, akkor azt az elızı évi költségvetési beszámoló megfelelı őrlapjának letöltését követıen kell a kitöltést végrehajtani, – amennyiben az őrlapot az Áhsz., vagy az Ámr. az elızı év végén módosította, akkor a két jogszabály megfelelı melléklete alapján kell elıállítani és kitölteni. Év végén a K11. programba történı betöltésrıl ilyenkor az elkészített, aláírt és jóváhagyott beszámoló alapján a felügyeleti szerv köteles gondoskodni. Figyelem! A megszőnı államháztartási szervezet a beszámoló készítési kötelezettség alól nem mentesül, ha a megszüntetésre kormányváltás miatt kerül sor!
26
A beszámoló tartalmazza a könyvviteli mérleget (a továbbiakban: mérleg), a pénzforgalmi jelentést (pénzforgalmi kimutatást), a pénzmaradvány-, elıirányzatmaradvány- és eredménykimutatást, a kiegészítı mellékleteket, valamint a szöveges indokolást. A beszámolót az éves zárásra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni. A beszámoló részét képezı mérlegben az eszközök és a források értékét az Áhsz. szerinti éves költségvetési beszámoló mérlegére vonatkozó elıírások alapján kell meghatározni. A beszámoló egy-egy példányát (az átszervezést elrendelı felügyeleti szerv egyetértı záradékával ellátva) a jogutód államháztartási szervnek és az illetékes felügyeleti szervnek (illetve jogutód nélküli megszőnés esetén az alapító szervnek) kell megıriznie. A felügyeleti szervnek gondoskodnia kell arról, hogy az átszervezéssel, illetve jogutód nélkül megszőnı államháztartási szervezetnek - az éves költségvetési beszámolónak megfelelı adattartalommal elkészített és felülvizsgált - beszámolója a megszőnés napját követı 120 napon belül a Kincstár illetékes fıosztályához, illetve a Kincstár RIG-T-hez leadásra kerüljön. A megszőnés fordulónapjára készített költségvetési beszámoló az alapja a megszőntetett államháztartási szervezet vagyonával történı elszámoltatásnak (a vagyonátadásoknak), ennek alapján kell elkészíteni a vagyonátadási jelentést, melynek adatai alapján kerül a megszüntetett államháztartási szervezet teljes vagyona kivezetésre az államháztartási információs rendszerbıl és ezzel egyidejőleg átvezetésre a jogutód szervezet vagyona közé. A felügyeleti szervnek gondoskodnia kell arról, hogy a vagyonátadási jelentés feldolgozásra kerüljön a Kincstár illetékes fıosztályán. Az Ámr. 99. §-ának (2) bekezdése, illetve 103. §-a (4) bekezdésének értelmében a költségvetési szerv megszőnése idıpontja szerinti határnappal kell a felügyeleti szervnek intézkednie a bankszámla, elıirányzat-felhasználási keretszámla megszüntetése iránt. [A megszüntetéskor kijelölésre kerül az a bankszámla (elıirányzat-felhasználási keretszámla), amelyre a számla egyenlege átutalásra kerül, mint a jogutód számlára!] A megszőnés napján, utolsó gazdasági eseményként a bankszámla (elıirányzat-felhasználási keretszámla) megszőnés napján lévı egyenlegének átvezetését támogatásértékő kiadásként kell elszámolni, illetve ha a bankszámla egyenlege korábban megképzett és fel nem használt költségvetési tartalékot is tartalmaz, akkor annak összege pénzmaradvány illetve elıirányzat-maradvány átadás jogcímén kerül átvezetésre. A pénzmaradvány illetve elıirányzat-maradvány átadást pénzforgalom nélküli bevételként is el kell számolni. A megszőnı államháztartási szervezet beszámolókészítési kötelezettségét nem érinti az Ámr. 48. §-ának (7) bekezdése: „(7) Költségvetési szerv megszüntetése esetén a megszőnı, illetve a jogutódként megjelölt szervezet elıirányzatát a megszüntetés napjával, de legkésıbb 30 napon belül, az elıirányzatokat terhelı pénzforgalmi tranzakciókat 60 napon belül a felügyeleti szervnek a Kincstárnál rendezni kell.”
A megszüntetett államháztartási szervezet csak a megszőnés napjáig rögzítheti a könyveiben a gazdasági eseményeket. Amennyiben a jogszabályi rendelkezések ellenére a megszőnés fordulónapján az államháztartás szervezete bankszámláját (elıirányzat-felhasználási keretszámláját) nem sikerül megszüntetni, akkor a megszőnés fordulónapját követıen a bankszámlát érintı pénzügyi változásokat már csak a felügyeleti szerv (az alapító), illetve az általa kijelölt jogutód költségvetési szerv rögzítheti.
27
A megszőnés napjára készített beszámoló mérlegében szereplı adatok és a mérleget alátámasztó leltár alapján kerül a megszőnı államháztartási szervezet vagyona átadásra a jogutódhoz, illetve amennyiben az nincs, úgy a felügyeleti szervhez, illetve az alapítóhoz. Valamennyi őrlap, amelynek van tárgyév végi (záró) oszlopa (mérleg, pénz-, elıirányzat-maradvány, eredménykimutatás, feladatmutatók állománya, immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása tábla) tartalmazza a megszőnés napján meglevı záró adatokat! b) A bankszámla megszőnését követıen a költségvetési szerv vagyona átadásra, kivezetésre kerül. A mérlegben szereplı valamennyi eszközt (az aktív pénzügyi elszámolások kivételével) és forrást (a tartalékok és passzív pénzügyi elszámolások kivételével) - így az induló tıke összegét is - ki kell vezetni a mérlegrendezési számlával szemben. A bankszámla (keretszámla) - megszőnés napján lévı - egyenlegének, a pénzmaradványt korrigáló tényezıkkel együtt történı átvezetésével (a jogutódhoz, vagy alapítóhoz) egyidejőleg a pénzmaradvány, elıirányzat-maradvány, illetve az eredmény is átadásra kerül. Az átadónál a pénzeszközök (és aktív pénzügyi elszámolások), valamint a forrásukat képezı tartalékok (és passzív pénzügyi elszámolások) kivezetése nem a mérlegrendezési számlával szemben történik, hanem a pénzeszközök tényleges átutalásához kapcsolódóan, mint pénzeszköz átadás (támogatásértékő kiadás, illetve elıirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás kiadása) és tartalék felhasználás jelenik meg. Az átadott aktív és passzív pénzügyi elszámolások kivezetése a könyvekbıl nem a mérlegrendezési számlával szemben, hanem a tartalékokhoz kapcsolódóan történik [a kincstári körön kívül 494, (495), a kincstári körben 425, (427) illetve 426, (428) fıkönyvi számlák segítségével]. Az államháztartás információs rendszerével történı elszámoláshoz az elızı bekezdés szerinti eszközök és források kivezetését követıen a megszőnı költségvetési szerv vagyonátadási („nullás”) jelentést köteles készíteni 60 napon belül. A vagyonátadási jelentés részei - mérleg (01. őrlap) - pénzforgalmi jelentés (02-10., 21-22., 53., 80., 98. őrlap) - pénzmaradvány, elıirányzat-maradvány és eredménykimutatás (29., 42. és 30. őrlap) - kiegészítı mellékletek közül a • pénzforgalom egyeztetése (24. őrlap) • immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása (38. őrlap) A vagyonátadási jelentésben a Pénzforgalmi jelentés azonos lesz a megszüntetés fordulónapjára készített költségvetési beszámoló Pénzforgalmi jelentésével, eltérés csak a pénzmaradvány (vagy az elıirányzat-maradvány), eredmény átadását magában foglaló aktív és passzív pénzügyi elszámolásokhoz kapcsolódó átadás
28
miatt lesz. A pénzforgalom egyeztetés őrlapon a tárgyidıszak végi pénzkészlet nulla lesz. Az elıirányzatok zárolásra kerülnek. Amennyiben a feladatok nem szőnnek meg, hanem átadásra kerülnek a jogutódhoz/alapítóhoz, akkor az elıirányzat ott jelenik meg módosított elıirányzatként. A mérleg, pénzmaradvány-kimutatás, elıirányzat-maradvány kimutatás, eredménykimutatás őrlapokon az "elızı év" (nyitó) adatai megegyeznek a megszőnés fordulónapjára elkészített beszámoló (nyitó) adataival (ez megegyezik a megszőnést megelızı év záró adatával), a "tárgyév" (záró) oszlopban pedig minden adat nulla lesz. Az immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása táblában az elsı sor megegyezik a megszőnés fordulónapjára készített költségvetési beszámolóban szereplı tábla adatával, majd az átadást az egyéb csökkenések sorban kimutatva mind a bruttó érték, mind pedig a nettó érték nulla lesz. A megszőnés fordulónapjára készített beszámolót és a vagyonátadási jelentést (csatolva a vagyonátadás-átvételi jegyzıkönyv aláírt példányát) - az átszervezést elrendelı felügyeleti szerv egyetértı záradékával ellátva - a jogutód költségvetési szervnek és az illetékes felügyeleti szervnek (illetve jogutód nélküli megszőnés esetén az alapító) kell megıriznie, és gondoskodni kell arról, hogy a beszámoló, valamint a b). pontban elkészített vagyonátadási jelentés 120 napon belül a Kincstár illetékes fıosztályára, illetve a Kincstár RIG-T-hez leadásra kerüljön. A leadott vagyonátadási jelentést a Kincstár év végéig köteles feldolgozni. A jogutód költségvetési szerv (illetve jogutód nélküli megszőnés esetén a felügyeleti szerv, az alapító) az elıirányzatai között módosított elıirányzatként szerepelteti az átvett elıirányzatokat. A jogutód költségvetési szerv az eszközök (kivéve a pénzeszközök és aktív pénzügyi elszámolások értékét) és források (kivéve a tartalékok és passzív pénzügyi elszámolások értékét) átvételét a mérlegrendezési számlával szemben számolja el, amely adatok értelemszerően megegyeznek a megszőnı költségvetési szerv a) szerinti mérleg adataival. Az átvevı szervezet (beolvadás esetén a beolvasztó, illetve egyesülésnél a létrejövı államháztartási szerv, jogutód nélküli megszőnés esetén a felügyeleti szerv vagy az alapító) induló tıkéje – amennyiben a felügyeleti szerv döntését követıen átveszi a megszőnı költségvetési szerv által végzett alapfeladatokat – a megszőnı államháztartási szervezet által átadott vagyontárgyak nagyságával, (kivéve pénzeszközök és aktív, passzív pénzügyi elszámolások) növekszik. A pénzeszközök (és aktív pénzügyi elszámolások), valamint a forrásukat képezı tartalékok (és passzív pénzügyi elszámolások) nyilvántartásba vétele nem a mérlegrendezési számlával szemben történik, hanem a pénzeszközök tényleges átutalásához kapcsolódóan a 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolási számla közbeiktatásával, mint támogatásértékő bevétel, illetve ha a megszőnı költségvetési szervnek van elızı években keletkezett,
29
fel nem használt elıirányzat-maradványa, pénzmaradványa, akkor elıirányzatmaradvány, pénzmaradvány átvétel bevétele kerül elszámolásra, de az átvevı/jogutód államháztartási szervezetnél a hatályos elıírások alapján nem számolható el az átvett összeg tartalékba helyezésként. Az átvett aktív és passzív pénzügyi elszámolások felvezetése a könyvekbe, mivel hatásuk a tartalékhoz kapcsolódik szintén a 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolási számla közbeiktatásával történik. (Amennyiben a számviteli szoftver nem fogadja a 499. számlát technikai számlaként, akkor alkalmazható a 4211., vagy valamely egyéb 42. számlacsoporton belüli számla is.) A megszőnéshez kapcsolódó legfontosabb könyvelési tételek: Az átadó államháztartási szervezetnél 1.) A megszőnés napján a pénzeszközök átadás - tartalékhoz kapcsolódó pénzeszközök kivezetése támogatásértékő kiadásként, elıirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadásként T 3722., 3732., 3742. – K 321., 3311. - kapcsolódó tétel pénzeszköz átadás elszámolása funkcionális osztályozás szerint T 72. (792.) – K 389. - a pénzeszköz átadáshoz kapcsolódó tartalék felhasználásának elszámolása közgazdasági osztályozás szerint (az elfogadott, fel nem használt tartalék összegével azonos nagyságban) T 4212., 424., (4222.), 4223. – K 9812. (9822.) - kapcsolódó tétel tartalék felhasználás elszámolása funkcionális osztályozás szerint T 999. – K 992. (995.) 2.) A vagyonátadási jelentés szerint a pénzeszközön kívüli vagyon kivezetése - az eszközök kivezetése (kivéve pénzeszközök és aktív pénzügyi elszámolások) T 4921. – K 1-3. - források kivezetése (kivéve tartalékok és passzív pénzügyi elszámolások) T 411., 412., 43-45. – K 4921. - az aktív pénzügyi elszámolások kivezetése T 494., (495.), 425., (427.) – K 39. állományi számlák - a passzív pénzügyi elszámolások kivezetése T 48. állományi számlák – K 494., (495.), 426., (428.) 3.) Forgalmi számlák zárása - közgazdasági kiadási forgalmi számlák zárása T 389. – K 3722., 3732., 3742. - közgazdasági bevételi forgalmi számlák zárása T 9812., (9822.) – K 999. - a funkcionális osztályozású kiadási forgalmi számlák zárása T 494., (495.), 425., (427.) – K 72., (792.) - a funkcionális osztályozású bevételi forgalmi számlák zárása T 992. (995.) – K 494., (495.), 426., (428.)
30
Az átvevı/jogutód államháztartási szervezetnél A pénzeszközök, aktív és passzív pénzügyi elszámolásokhoz kapcsolódó átvétel tételeihez közbe kell iktatni a 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számlát. (Abban az esetben, ha az alkalmazott számviteli szoftver nem engedi a 499. számlát használni a technikai átvezetésekhez, akkor a 4211. Költségvetési tartalék elszámolása számlával, vagy valamely egyéb 42. számlacsoporton belüli számlával is helyettesíthetı a pénzeszközök, aktív és passzív pénzügyi elszámolások felvétele a könyvekbe.) 1.) A vagyonátadási jelentés alapján a pénzeszközön kívül átvett vagyon elszámolása - az eszközök állományba vétele (kivéve pénzeszközök és aktív pénzügyi elszámolások) T 1-3.– K 4921. - források állományba vétele (kivéve tartalékok és passzív pénzügyi elszámolások) T 4921.– K 411., 43-45. Az átvevı/jogutód államháztartási szervezet a 412. fıkönyvi számlát csak akkor alkalmazhatja az átszervezéshez kapcsolódóan, ha a megszőnı költségvetési szerv tevékenységét nem kell ellátnia (vagyis tevékenységi köre nem bıvül az alapító, felügyeleti szerv döntése szerint). 2.) A megszőnés napján átvett pénzeszközök, aktív és passzív pénzügyi elszámolások nyilvántartásba vétele A) Ha az átvett pénzeszközök és aktív pénzügyi elszámolások összege nagyobb, mint a passzív pénzügyi elszámolások egyenlege, 321. (3311.) + 39.> 48., akkor - pénzeszközök és aktív pénzügyi elszámolások elszámolása T 321., 3311., 39. forgalmi számlák – K 499. - passzív pénzügyi elszámolások és támogatásértékő bevételek, illetve elıirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel bevétel elszámolása T 499. – K 4632., 4642., 4652., 48. forgalmi számlák (a 4642. + 4652. számlák = 321. + 39. - 48. - 4632, illetve 4642. + 4652. számlák = 3311. + 39. - 48. - 4632) - kapcsolódó tétel funkcionális osztályozás szerint T 479. – K 992. (nem kapcsolódhat hozzá tartalékba helyezés) B) Ha az átvett pénzeszközök és aktív pénzügyi elszámolások összege kisebb, mint a passzív pénzügyi elszámolások egyenlege, 321. (3311) + 39.< 48., akkor - pénzeszközök és aktív pénzügyi elszámolások elszámolása T 321., 3311., 39. forgalmi számlák – K 499. - passzív pénzügyi elszámolások és elıirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvételének elszámolása T 499. – K 48. forgalmi számlák, 4632. - kapcsolódó tétel funkcionális osztályozás szerint T 479. – K 992. (995.) (nem kapcsolódhat hozzá tartalékba helyezés)
31
-
-
támogatásértékő kiadás elszámolása a 499. számla egyenlegével egyezıen T 3732., 3742. – K 499. (a 3732.+ 3742. számlák = 321, + 39, - 48., - 4632 illetve 3732.+ 3742. számlák =3311, + 39, - 48, - 4632) kapcsolódó tétel funkcionális osztályozás szerint T 72. (792.) – K 389.
Az átvevı/jogutód költségvetési szervnél a rendezı tételek elszámolását követıen a 499. számlának nem maradhat egyenlege. Amennyiben a megszőnt költségvetési szervnek nincs jogutódja, úgy a felügyeleti szerv (alapító) vagyonába kerülnek a vagyontárgyai vissza. Ebben az esetben a felügyeleti szervnek kell gondoskodnia arról, hogy a megszőnt költségvetési szerv vagyonátadási jelentése a Kincstárban feldolgozásra kerüljön. Amennyiben a fejezet vagy önkormányzat a megszüntetett költségvetési szerv feladatát az általa alapított - valamilyen társasági formában mőködı - gazdálkodó szerv útján láttatja el a következı eljárást kell követni: -
a megszüntetett költségvetési szerv valamennyi eszköze és forrása a felügyeletet ellátó fejezet - vagy egy általa kijelölt költségvetési szerv - illetve önkormányzati hivatal vagyona közé - könyvviteli mérlegébe - kerül felvételre,
-
a mérlegbıl az apportként átadott eszközöket könyv szerinti értéken (tárgyi eszköznél a bruttó értéket és az értékcsökkenést) a tıkeváltozással szemben kell kivezetni, és egyidejőleg - szintén a tıkeváltozással szemben - a befektetett pénzügyi eszközök között részesedésként kell felvenni a társasági szerzıdésben meghatározott értékkel (2006. július 01-tıl gazdasági társaság alapítása során a Gt. 13. §-ának (2) bekezdése értelmében követelés is apportálható.
-
ha az alapításkor, a költségvetési szerv kötelezettségei tekintetében, jogutódként a gazdálkodó szerv van megjelölve, akkor a megszőnt költségvetési szerv kötelezettségei a fejezet, vagy az általa kijelölt költségvetési szerv, illetve önkormányzat mérlegében fognak szerepelni, mivel a kötelezettség az alapított gazdasági társaságba "nem vihetı be". A kötelezettségeket a gazdálkodó szerv pénzügyileg rendezheti, könyveiben elszámolhatja, azonban év végén a fejezet, vagy az általa kijelölt költségvetési szerv illetve önkormányzat mérlegének összeállítását megelızıen adatot kell szolgáltatnia a mérlegben szereplı kötelezettségek értékeléséhez.
32
2. Eljárás felügyeleti szerv változás esetén Alrendszeren belüli felügyeleti szerv változás Amennyiben az államháztartás szervezete nem szőnik meg, de év közben az azonos államháztartási alrendszerbe tartozó felügyeleti szerve megváltozik, az államháztartás szervezete az éves költségvetési beszámolónak megfelelı adattartalommal, az átadó felügyeleti szerv által meghatározott fordulónappal (az átszervezés napjával) leltárral és záró fıkönyvi kivonattal alátámasztott beszámolót köteles készíteni, 60 napon belül. Az átszervezés napjára készített beszámoló lesz az alapja a két azonos államháztartási alrendszerbe tartozó felügyeleti szerv közötti elszámoltatásnak, a beszámolót mind az átadó, mind az átvevı felügyeleti szerv köteles megırizni, az átadás egyéb dokumentumaival együtt. Az éves költségvetési beszámolónak megfelelı adattartalommal elkészített és felülvizsgált beszámolót a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez a megszőnés napját követı 120 napon belül meg kell küldeni. Azonos államháztartási alrendszerbe tartozó felügyeleti szerv változása esetén az adott felügyelt költségvetési szerv bankszámlája (keretszámlája) nem szőnik meg, a költségvetési szerv a beszámoló elkészítésén túl az átszervezés napján az átadóra vonatkozó könyvelési tételeket, továbbá az éves zárlati mőveleteket nem alkalmazhatja. A gazdasági eseményeket egész évben folyamatosan kell könyvelnie és az adott évre vonatkozó szabályok szerint éves beszámolót kell készítenie. Önkormányzati alrendszerbe tartozó intézmény évközi átadása esetén az átadó és átvevı önkormányzatoknak a megállapodásban a támogatás folyósításának kiadásairól és bevételeirıl is rendelkezniük kell, ez alapján teremthetı meg év végén az önkormányzati összesített költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentésének egyezısége. Korrekciós tételek: A) Az átadó önkormányzatnál: az átadásig elszámolt támogatás folyósításának kiadását át kell vezetni a támogatás értékő kiadások közé Közgazdasági osztályozás szerint: T 3732., 3742. – K 499. és T 499. – K 3712. Funkcionális osztályozás szerint: nem könyvelendı B) Az átvevı önkormányzatnál: az átadó önkormányzattól átvett támogatás értékő bevétellel szemben kell a támogatás folyósításának kiadását közgazdasági és funkcionális osztályozás szerint is elszámolni – Kiadások elszámolása Közgazdasági osztályozás szerint: T 3712. – K 499. és Funkcionális elszámolás szerint: T 7. – K 389. – Bevételek elszámolása Közgazdasági osztályozás szerint: T 499. – K 4642., 4652. és Funkcionális elszámolás szerint: T 479. – K 992.
33
Az elıirányzat módosítást is könyvelni kell!
Alrendszerek közötti felügyeleti szerv változás Amennyiben a költségvetési szerv nem szőnik meg, de év közben a felügyeleti szerve oly módon változik meg, hogy a régi és az új felügyeleti szerv más-más államháztartási alrendszerbe tartozik, a költségvetési szerv az éves költségvetési beszámolónak megfelelı adattartalommal, az átadó felügyeleti szerv által meghatározott fordulónappal (az átszervezés napjával) leltárral és záró fıkönyvi kivonattal alátámasztott beszámolót köteles készíteni, 60 napon belül. Az átszervezés napjára készített beszámoló lesz az alapja a két eltérı államháztartási alrendszerbe tartozó felügyeleti szerv közötti elszámoltatásnak, a beszámolót mind az átadó, mind az átvevı felügyeleti szerv köteles megırizni, az átadás egyéb dokumentumaival együtt. Az éves költségvetési beszámolónak megfelelı adattartalommal elkészített és felülvizsgált beszámolót a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez a megszőnés napját követı 120 napon belül meg kell küldeni. Felügyeleti szerv változás esetén a felügyelt költségvetési szerv bankszámlája (keretszámlája) megszőnik, könyveit köteles lezárni a saját alrendszere szerinti elszámolási szabályok szerint. Ezt követıen az új felügyeleti szervére vonatkozó számviteli jogszabályok szerint (mintha jogutódja lenne a vagyonának) köteles megnyitni könyveit. 3. Kormányváltás miatti átszervezés esetén Az Áhsz. 13/A. §-ának (8) bekezdése alapján, ha a változásokra kormányváltás miatt kerül sor, az átszervezésre vonatkozó könyvvezetési és beszámolási kötelezettséget a pénzügyminiszter külön tájékoztatójában foglalt konkrét eljárási szabályok szerint kell teljesíteni! A megszőnı költségvetési szervezetnek azonban mindenképpen keletkezik az Áhsz. 13/A. §-ának (1) bekezdése szerinti beszámolási kötelezettsége. 2008-ban a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény módosításáról szóló 2008. évi XX. törvény alapján történı átszervezéshez kapcsolódó tájékoztató megtalálható a PM honlapján a Segédletek, adatlapok/Költségvetési beszámolás cím alatt. A felügyeleti szerv változása miatti módosítás tekintetében az átadó fejezetnek kell intézkednie a törzskönyvi nyilvántartáson történı átvezetésrıl. 4. Eljárás a kiválással létrejövı új felügyelt költségvetési szerv létesítése esetén Ha az alapító az új felügyelt költségvetési szervet úgy alapítja, hogy meglévı felügyelt költségvetési szerv feladatai egy részét új felügyelt költségvetési szervvel láttatja el, ebben az esetben a régi felügyelt költségvetési szerv nem szőnik meg csak feladatai egy része kerül más felügyelt költségvetési szervhez.
34
a) Új felügyelt költségvetési szerv létesítése (átszervezés, feladat átadás) év közben: Ha az alapító rendelkezik a feladat ellátásához szükséges eszközök átadásáról, valamint a feladat ellátáshoz szükséges elıirányzatok átcsoportosításáról: • Az átadásra kerülı eszközöket a felügyelt költségvetési szerv a könyveibıl kivezeti és azokat jegyzıkönyv kíséretében az új felügyelt költségvetési szervnek átadja. • Az új felügyelt költségvetési szerv az átvett eszközöket az átadás-átvételi jegyzıkönyvben szereplı értékkel a könyveibe felveszi [könyvelés a felügyeleti szerv tulajdonosi döntésének következményeként az Áhsz. 29/B. (2) bekezdés alapján a vagyonkezelési szerzıdésben szereplı értéken (illetve annak mellékletét képezı átadás/átvételi jegyzıkönyvben) történik Amennyiben az átvevı szervezetnek az adott eszközt az átadó által közölt az átadó könyveiben szereplı - bruttó értéken kell nyilvántartásba venni az induló tıkével szemben (kivéve pénzeszközök és aktív, passzív pénzügyi elszámolások)], akkor ezzel egyidejőleg az átvevınek az eszköz átadás idıpontjáig - az átadónál idıarányosan - elszámolt értékcsökkenés összegét is nyilvántartásba kell vennie); Amennyiben az átvevınek a vagyonkezelési szerzıdésében más érték kerül meghatározásra, mint az átadó vagyonátadási jelentésében közölt bruttó érték és halmozott értékcsökkenés, akkor a vagyonkezelési szerzıdésben (illetve annak mellékletét képezı átadás/átvételi jegyzıkönyvben) szereplı értéken kell az adott eszközt az átvevı szervnek a könyveiben nyilvántartásba vennie, mely lehet piaci érték illetve az átadó könyveiben szereplı értékek alapján meghatározott könyv szerinti érték is. • A meglévı felügyelt költségvetési szervnél jóváhagyott - rendelkezésre bocsátott - elıirányzatokból a kiváló feladatok ellátásához szükséges elıirányzatok zárolásra kerülnek, és az új felügyelt költségvetési szervnél módosított elıirányzatként kerülnek könyvelésre; • Az év végi beszámoló összeállításakor az új felügyelt költségvetési szerv mérlegében nyitó adat nem szerepelhet, az átvett eszközök, és az év közbeni vagyongyarapodás az év végi adatok között szerepel, a pénzforgalmi jelentésben csak módosított elıirányzat és teljesítési adat szerepel. b) Új felügyelt költségvetési szerv létesítése (átszervezés, feladat átadás) január 1jével: Ha az alapító rendelkezik a feladat ellátásához szükséges eszközök átadásáról: • az átadásra kerülı eszközöket a felügyelt költségvetési szerv a könyveibıl január 1-jével kivezeti és azokat jegyzıkönyv kíséretében az új felügyelt költségvetési szervnek átadja. Az új felügyelt költségvetési szerv az átvett eszközöket az átadás-átvételi jegyzıkönyvben szereplı értékkel - január 1-jei dátummal - a könyveibe felveszi (könyvelés ebben az esetben is az Áhsz. 29/B. §-ának (2) bekezdése szerinti értéken történik: Amennyiben az átvevı szervezetnek az adott eszközt az átadó által közölt az átadó könyveiben szereplı - bruttó értéken kell nyilvántartásba vennie. Ekkor ezzel egyidejőleg az átvevı az eszköz átadás idıpontjáig - az átadónál idıarányosan - elszámolt értékcsökkenés összegét is nyilvántartásba veszi); Amennyiben az átvevınek a vagyonkezelési szerzıdésében más érték kerül meghatározásra, mint az átadó vagyonátadási jelentésében közölt bruttó
35
•
•
érték és halmozott értékcsökkenés, akkor a vagyonkezelési szerzıdésben (illetve annak mellékletét képezı átadás/átvételi jegyzıkönyvben) szereplı értéken kell az adott eszközt az átvevı szervnek a könyveiben nyilvántartásba vennie, mely lehet piaci érték, illetve az átadó könyveiben szereplı értékek alapján meghatározott könyv szerinti érték is. Az új felügyelt költségvetési szerv feladatellátásához szükséges eredeti elıirányzatok már tervezésre kerülhetnek a költségvetés összeállításakor, amennyiben nem, akkor azok a meglevı felügyelt költségvetési szerv (vagy a fejezet) költségvetésében szerepelnek, zárolásuk hasonló az elızıekben leírtakhoz; Az év végi beszámoló összeállításakor a feladatot átadó felügyelt költségvetési szerv elızı évi záró mérlegében valamennyi eszköz szerepel, és ugyanezen értékkel a tárgyévi nyitó mérlegében is szerepelnie kell. Az eszközök kivezetése azonosan történik az elızıekben leírtakkal. Az új felügyelt költségvetési szerv mérlegében nyitó adat nem szerepelhet, az átvett eszközök, és az év közbeni vagyongyarapodás az év végi adatok között szerepel.
36
III. A beszámoló őrlapjainak részletes kitöltése 01. őrlap KÖNYVVITELI MÉRLEG A könyvviteli mérleg (továbbiakban: mérleg) tagolását és részletezését a Áhsz. 1. számú melléklete írja elı. Ezen elıírásnak megfelelıen tartalmazza az őrlap az eszközök és források tagolását, kiegészítve olyan ellenırzésre és egyeztetésre szolgáló adatokkal, amelyek a fıkönyvi könyvelésbıl nyerhetıek. Az őrlapot valamennyi államháztartási szervezetnek ki kell töltenie, így az őrlap mindegyik költségvetési beszámoló garnitúra részét képezi. A mérleg két oszlopának adatai a tárgyévi nyitó és záró adatokat tartalmazzák. A 2008. évi beszámolóban szereplı mérleg 3. oszlopa adatának a 2007. évi beszámoló mérlegének 4. oszlopa adatával kell megegyeznie. Az őrlap egyes sorainak kitöltésénél figyelemmel kell lenni az Áhsz. 15-36. §-aira, valamint az Szt. ide vonatkozó elıírásaira. A mérleg egyes tételeinek meghatározásnál az Áhsz. 15-26. §-ai, a mérlegtételek értékelésének szabályaira az Áhsz. 27-36. §-ai adnak iránymutatást. Az Áhsz. 37. §-a elıírja a mérlegtételek leltárral való alátámasztását! 2008. január 1-jétıl a 400/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet több ponton is módosította az Áhsz-t, mely változásokat a Tájékoztató érintett sorainál külön kiemeltük. Segítséget nyújt a kitöltéshez SALDO Államháztartási szervezetek számlatükre címő kiadvány, amely a fent hivatkozott rendeletben elıírt számlakeret-tükörnél egy részletesebb számlatükröt ajánl az államháztartási szerveknek a mérleg alátámasztását szolgáló évközi könyvelés lebonyolításához. Ezen - a Pénzügyminisztérium által - ajánlott számlatükörben az 1. számlaosztályban, valamint a 2. számlaosztályban (27. Rövid lejáratú támogatási kölcsönök, a 28. Követelések és 29. Értékpapírok), a 3. számlaosztályban (39. Függı, átfutó, kiegyenlítı és továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások számla csoportoknál), és a 4. számlaosztályban (43. Hosszú lejáratú kötelezettségek, 45. Rövid lejáratú hitelek és támogatási kölcsönök és a 48. Függı, átfutó, kiegyenlítı és továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek számlacsoportoknál) az eszközök és források állományának és azoknak év közben bekövetkezett változásaik kimutatására különkülön fıkönyvi számlák vezetése ajánlott. Az állományi számlák év végi adata szolgál a mérleg egyes sorainak kitöltéséhez, míg a Pénzforgalmi jelentés őrlapjait a forgalmi (elıirányzat teljesítési és elıirányzat) számlák alapján kell kitölteni. A mérleg kitöltésénél (összeállításánál) az állományi számlák értékadatát minden esetben a forgalmi (évközi változás) számlák értékadatainak figyelembevételével kell számításba venni. A mérlegsorok tartalmazzák azoknak a fıkönyvi számláknak (illetve számlacsoportoknak) a számát is, amelyeknek a nyitó és záró állományi adatait a megfelelı sorban fel kell tüntetni. A mérleget az év végi fıkönyvi kivonattal egyezıen kell összeállítani!
37
Az állományi számlák nyitó oszlopaiban a 491. Nyitómérleg számlával szemben megnyitott mérleg számlák nyitó egyenlegét kell szerepeltetni. A kiadási és bevételi elıirányzat számlák nyitó adataiban az elemi költségvetésben szereplı eredeti elıirányzatokat kell feltüntetni, míg ezentúl a forgalom oszlopok az elıirányzat évközi változásait: az elıirányzatok elvonását, törlését, illetve növekedését tartalmazzák. Az eredeti elıirányzatok nyitását a 498. Eredeti elıirányzatok nyitó elszámolása technikai számla segítségével kell végrehajtani. Így az elemi költségvetésben szereplı eredeti kiadási és bevételi elıirányzatok adatait el lehet különíteni az elıirányzatok évközi változásaitól.
A leltározásra vonatkozó szabályok (Áhsz. 37. §): Az Szt. 69. §-ának (1) bekezdése szerint a könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény elıírásai szerint megırizni, amely tételesen, ellenırizhetı módon tartalmazza a költségvetési szervnek a mérleg fordulónapján meglévı eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. Az Áhsz. 37. §-ának (1) bekezdése szerint a költségvetési évrıl, december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokatideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – minden évben leltározni kell, amely alapján kell a költségvetési szervnek a leltárát elkészítenie. Az államháztartás szervezete minden évben köteles költségvetési beszámolója könyvviteli mérlegének minden sorát leltárral alátámasztani (még akkor is, ha alkalmazza az Áhsz. 37. §-ának (7) bekezdését). Az Áhsz. 37. §-ának (7) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a tulajdon védelme megfelelıen biztosított és ellenırzött, valamint az államháztartás szervezete az eszközökrıl és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletezı nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a fizikai leltározási tevékenységet elegendı két évenként végrehajtani a központi költségvetési szervek, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, társadalombiztosítási költségvetési szervek, országos kisebbségi önkormányzatok, országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek, köztestületi költségvetési szervek, önkormányzati társulások, elkülönített állami pénzalapok, valamint területfejlesztési tanácsok esetében a felügyeleti szerv egyetértésével, illetve a helyi önkormányzati, a települési és területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek esetében önkormányzati rendelet szabályozása, illetve többcélú kistérségi társulás határozata alapján. Kötelezı a leltározást végrehajtani, amennyiben az államháztartás szervezetének az Áhsz. 13/A. §-a szerinti (átszervezés miatti) beszámoló készítési kötelezettsége keletkezett. Amennyiben az államháztartás szervezete alkalmazza az Áhsz. 37. §-ának (7) bekezdését, a leltározási szabályzatban rögzíteni kell, hogy a fizikai leltározási tevékenység kétévenkénti végrehajtását, mely eszközcsoportokra vezeti be. Az államháztartás szervének nem kell minden olyan eszközre alkalmazni az évenkénti mentesítést, amelyre a fizikai leltározás a kötelezı, kiválasztható a kétévenkénti leltározás csak néhány eszközcsoportra is. Rögzíteni kell, hogy a két év alatt melyik
38
eszközt melyik évben fogja leltározni. Szabályozni kell a fizikai leltározási tevékenység elvégzését követıen az analitikus nyilvántartásokkal való egyeztetés rendjét, a leltári eltérések kezelését, dokumentálását, felelıseit, a nyilvántartások módosításának rendjét a leltári eltérésekkel. Rögzíteni kell azoknál az eszközöknél, ahol a fizikai leltározás – a szabályozás hatályba lépését követıen – csak kétévenként fog megvalósulni, az adott mérlegsort alátámasztó leltár kialakításának rendjét. A mérleget alátámasztó részletezı leltár elkészítése tehát minden évben kötelezı. Az Áhsz. 37. §-a (7) bekezdésének alkalmazása esetén a mérleget alátámasztó leltár a fizikai leltár és az analitikus nyilvántartás – a fizikai leltárfelvétel napja (leltári fordulónap) és a mérleg fordulónapja közötti – változása alapján kerül összeállításra. Például ha az államháztartás szervezete a Gépek berendezések, felszerelések mérlegsorán belül a bútorai esetében alkalmazza az Áhsz. 37. §-ának (7) bekezdését, és 2007. november 30-a a fizikai leltár felvételének napja, akkor a könyvviteli mérleg 09. sorának a 2007. év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltára a 2007. november 30-ai fizikai leltár és az analitikus nyilvántartás november 30-át követı változásai alapján került összeállításra. A 2008. év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltár szintén a 2007. évi (2007. november 30-ai) fizikai leltár, valamint az analitikus nyilvántartás 2007. november 30. és 2008. december 31. közötti idıszakban bekövetkezett változásai alapján állítható össze. Egyeztetéssel kell leltározni az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve a kölcsönöket, a beruházási elılegeket és az aktív pénzügyi elszámolásokat), illetve a csak értékben kimutatott eszközöket: az idegen helyen tárolt, a letétbe helyezett, a portfolió-kezelésben, a vagyonkezelésben lévı értékpapírokat, illetve a dematerializált értékpapírokat1, valamint a forrásokat. Ezeket az eszközöket kötelezı minden évben leltározni. Az eszközök közül minden más eszközt mennyiségi felvétellel kell leltározni. A mérlegben értékkel nem szereplı, használt és használatban lévı készleteket, kisértékő immateriális javakat, tárgyi eszközöket az államháztartás szervezete saját döntése alapján, a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon leltározza. Az államháztartás szervezete könyvviteli mérlegében kimutatott üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök, valamint a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök mérlegtételeit az üzemeltetı (ideértve a koncessziós társaságot is), a vagyon(kezelı) által összeállított leltárral kell alátámasztani. (Részletes kifejtése a mérleg 24-28. sorainál.)
Tárgyévi változások: 2008. január 1-jétıl az Áhsz. hatálya kiterjed az országos kisebbségi önkormányzatokra és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekre is, mivel a 1
Elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapír számlán nyilvántartott, az értékpapír kellékeit azonosítható módon tartalmazó adat.
39
nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény alapján költségvetési gazdálkodási elıírásokat kötelesek alkalmazni, így 2008. január 1-jétıl az Áhsz.-ben meghatározott könyvvezetési és beszámolási kötelezettség vonatkozik rájuk. Mivel az országos kisebbségi önkormányzatnak 2007. december 31-ig a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eszr.) szerint kellett eljárnia, az Eszr. szerint 2007. december 31-ei mérlegfordulónapra elkészített beszámolója mérlege alapján a könyvvezetés 2008. január 1-jei megnyitásához 2007. december 31-ei fordulónappal rendezı mérleget kellett készítenie. A rendezı mérlegre vonatkozó információkat lásd a 2007. évi éves költségvetési beszámoló összeállításához készített Tájékoztató 34. oldalán a II. 5. Az országos kisebbségi önkormányzatok áttéréséhez kapcsolódó számviteli feladatok fejezetpont alatt. A Vtv. 60-62. §-a az ÁPV Zrt.-t, a KVI-t és a Nemzeti Földalapkezelı Szervezetet megszüntette, jogaik és kötelezettségeik az MNV Zrt.-re szálltak át, amely mint társaság nem tartozik az Áhsz. hatálya alá. Az állam feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét – ha törvény eltérıen nem rendelkezik – a Magyar Állam nevében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja, a Tanács a feladatait az MNV Zrt. útján, annak ügyvezetı szerveként látja el. Az elıbbiek miatt az Áhsz. hatálya alól törlésre kerültek a megszüntetett költségvetési szervként létrehozott vagyonkezelı szervezetek: a KVI, az NFA, illetve az állam tulajdonában levı vállalkozói vagyon értékesítésérıl szóló 1995. évi XXXIX. törvény melléklete alapján létrehozott vagyonkezelı szervezetek, ha az állami tulajdonosi jogok gyakorlójaként valamely miniszter volt megjelölve. Az Áhsz. 8. §-a az önköltségszámítás rendjére vonatkozóan két új bekezdéssel egészült ki. Amennyiben jogszabály elıírása, illetve felügyeleti (alapító) szerv döntése alapján az államháztartás szervezete tevékenységének ellátásához szükséges üzemeltetési, fenntartási feladatokat más államháztartási szervezet végzi térítésmentesen, akkor az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezet köteles évente adatot szolgáltatni az üzemeltetési, fenntartási ráfordításokról az államháztartás szervezete által ellátott tevékenység önköltségszámításának megállapításához (az államháztartás szervezete által végzett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz, ideértve a közteherbevételek díjainak megállapítását is) A közteherbevételek beszedésére kötelezett költségvetési szerv a közteherbevételek önköltségszámításának megállapításához szükséges adatokra vonatkozó igényét az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezettel az adatszolgáltatással érintett költségvetési évet megelızı év december 31-éig köteles közölni. Az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezet pedig az adatszolgáltatást legkésıbb az éves költségvetési beszámoló mérlegfordulónapját követı 30 napon belül köteles teljesíteni. A Vtv.-hez kapcsolódóan rögzítésre került, hogy a központi költségvetési szerveknek a vagyonkezelési szerzıdés Vtv. alapján történı megkötését, illetve módosítását követıen, legkésıbb 2008. június 30-ig a nyilvántartásaikat úgy kell megszervezniük – a fıkönyvi számlák további alábontásával, vagy részletezı, analitikus nyilvántartás vezetésével –, hogy abból kitőnjön az állami vagyonon belül a forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, illetve a forgalomképes eszközök nagysága. Mivel
40
2008-ban a Vtv. új elıírásai szerinti vagyonkezelési szerzıdések megkötésére nem került sor, így ez a részletezés sem vezethetı végig a könyvekben. Idekapcsolódó rendelkezés az Áhsz.-ben, ugyan nem a Vtv., hanem a Nekt. elıírásai alapján, hogy a helyi önkormányzatok mellett, az országos kisebbségi önkormányzat is köteles eszközeit tagolni aszerint, hogy az törzsvagyon (ezen belül forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes), illetve nem törzsvagyon részét képezı eszköz-e. 2008. január 1-jétıl az Áhsz. elıírja, hogy az Áht. 14. §-ának (1)-(4) bekezdése alapján a követelés elengedés, a tartozásátvállalás kiadásait költségvetési kiadásként (az egyéb folyó kiadások között elkülönítetten) el kell számolni. A 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számla közbeiktatásával a követelés elengedés (a tartozás átvállalása) során a folyó kiadással szemben olyan költségvetési, vagy finanszírozási bevételt kell elszámolni, amelyet a követelés pénzügyi megtérülése (a tartozás keletkezése) eredményezne. Ezt követıen kell az elengedett követelést kivezetni, illetve az átvállalt tartozást a megfelelı kötelezettség számlán állományba venni a tıkeváltozással szemben. Figyelem, a behajthatatlan követelés leírása nem minısül követelés elengedésnek, így továbbra is pénzforgalom elszámolása nélkül kell kivezetni az 596. számla közbeiktatása segítségével, a tıkeváltozással szemben. Nem minısül tartozásátvállalásnak, ha az átszervezésnél a jogutód intézmény az átvett vagyon nyilvántartásba vétele során a kötelezettségeket is nyilvántartásba veszi. Szintén nem minısül tartozásátvállalásnak önkormányzati körben ha a megszőnt víziközmő társulat vagyona kerül átvételre. 2008-ban a vizitdíj, a korházi napidíj megszüntetésre került. Az átmenethez kapcsolódó teendıket a vizitdíj és a korházi napidíj megszüntetésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezésérıl szóló 65/2008. (III. 29.) Korm. rendelet szabályozza, amely 2008. április 1-jén lépett hatályba. Az elszámolásokat érintıen rögzítésre került, hogy az egészségügyi szolgáltató az elıre beszedett, de visszajáró vizitdíjat, illetve kórházi napidíjat a biztosítottnak 2008. július 1-jéig köteles volt visszatéríteni, továbbá a vizitbérletbıl a fel nem használt összeget a kibocsátó az érvényessége lejártát követı 60 napon belül köteles volt visszaváltani és megtéríteni. Az egészségügyi szolgáltató a 2008. március 31-ig a biztosított által megfizetett vizitdíjat, korházi napidíjat az általa készített elszámolás alapján, annak OEP általi jóváhagyását követıen az általános szabályok szerint vezette át az átfutó bevételek közül a támogatásértékő költségvetési bevételek közé. Az államháztartási szervezetnek az elszámolások lezárásaként a biztosítottnak visszajáró, de 2008. július 1-jéig vissza nem igényelt vizitdíjat, illetve a kórházi napidíjat, valamint - az érvényessége lejártát követıen - a vissza nem igényelt vizitbérlet fel nem használt részét az átfutó bevételekbıl az egyéb sajátos költségvetési bevételek közé kellett átvezetnie. A 2008. évi költségvetési beszámoló mérlegében a passzív pénzügyi elszámolások között a vizitdíj miatt már nem szerepeltethetık átfutó bevételek. Természetesen az államháztartási szervezet a 2008. évi költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentésének megfelelı tábláiban a 2008. március 31-ig a biztosítottól beszedett vizitdíj, illetve kórházi napidíj hatását köteles bemutatni. A Magyar Nemzeti Bank a 2001. évi LVIII. törvény 60. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján fennálló jogkörében eljárva 2008. március 1-jei határnappal elrendelte az 1 és 2 forintos címlető érmék forgalomból történı kivonását. Számviteli
41
elszámolás szempontjából az államháztartási szervezetnek a követelések és a kötelezettségek nyilvántartásba vételét továbbra is a kiállított, illetve befogadott számlán szereplı összeg (kerekítés nélküli) értéke szerint kell könyveiben megjelenítenie, majd a kiadások és a bevételek elszámolását követıen kivezetnie a tıkeváltozással szemben. A pénztárban jelentkezı készpénzes kiadási és bevételi jogcímek teljesítésekor, amennyiben egyértelmően meghatározható, hogy a kerekítési különbözet mely jogcímhez tartozik, akkor a készpénzes kiadás, illetve bevétel teljes összege a megfelelı költségvetési kiadási jogcímet terheli, illetve költségvetési bevételi jogcímet illeti meg. Amennyiben a készpénzes kiadási jogcímek teljesítésekor nem határozható meg egyértelmően, hogy a költségvetési kiadási jogcím mely dologi vagy személyi jellegő kiadáshoz rendelhetı (pl.: kiküldetési elıleggel történı elszámolásnál), akkor, ha a kerekítési különbözet kiadás jellegő tétel a dologi kiadásokon belül a pénzügyi szolgáltatások kiadásainál (556. számla), ha bevétel jellegő tétel az egyéb sajátos bevételek (91229. számla) között kell elszámolni.
ESZKÖZÖK Befektetett eszközök A mérleg 01-29. sorai a költségvetési szerv befektetett eszközeinek értékét mutatja be 4 csoportra tagolva: I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök A sorokban csak a költségvetési szerv tevékenységét tartósan - egy éven túl szolgáló eszközök értékét szabad feltüntetni. Az immateriális javak, tárgyi eszközök, üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök nettó (könyv szerinti) értéke megállapításánál az Áhsz. 9. számú mellékletében közzétett számlakeret-tükör nyújt segítséget. A megállapított bruttó érték után kell az Áhsz. 30. §-ában elıírt - illetve ahol a várható használati idı ezt indokolja ott a saját hatáskörben megállapított (lassított) - leírási kulcsokkal kiszámítani az idıarányosan meghatározott terv szerinti értékcsökkenést. A mérlegben a nettó értéket a bruttó érték, a terv szerinti valamint a terven felüli értékcsökkenés, esetlegesen a terven felüli értékcsökkenés visszaírásának különbségeként kell megállapítani. Az államháztartási szervnek gondoskodnia kell arról, hogy a könyv szerinti érték (könyvvitelben kimutatott érték) megfeleljen a leltározás során megállapított és értékelt immateriális javak és tárgyi eszközök értékének. A leltározás során feltárt hiány miatti állományból való kivezetést (a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után), illetve a többlet miatti pénzforgalom nélküli állomány növekedést a
42
könyvvitelben a 11-14. számlacsoportok megfelelı állományi számláin és a megfelelı 412. Tıkeváltozások számlával szemben kell elszámolni. Amennyiben az adott immateriális jószág, tárgyi eszköz, üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott vagy vagyonkezelésbe vett eszközök kikerülnek a könyvekbıl, akkor az adott eszközhöz tartozó terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést valamint a terven felüli értékcsökkenés visszaírását is ki kell vezetni a könyvekbıl a megfelelı tıkeváltozás számlával szemben. Immateriális javak A 01-04. sorokba az immateriális javak nettó értékét kell felvenni, a 05. sorba az immateriális javakra adott elılegeket, a 06. sorba pedig az immateriális javak értékhelyesbítését. Az immateriális javak mérlegértéke Az immateriális javakat a mérlegben - a kormányrendelet értelmében - bekerülési értéken (bruttó érték) kell értékelni, csökkentve azt az idıarányosan meghatározott terv szerinti értékcsökkenés, a terven felüli értékcsökkenés összegével, s növelve azt a visszaírt terven felüli értékcsökkenés összegével. Az immateriális javakra adott elılegeket a mérlegben az átutalt (fizetett) - a levonható elızetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. Év végén a 117. Immateriális javak folyamatban levı beruházása számla alszámláin lévı állományi adatot - ideértve a szintén itt elszámolt, de az év végéig nem aktivált, az Áhsz. 17. §-ának (3) bekezdése szerinti, beszerzéskor dologi kiadásként elszámolt, de használatba nem vett 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és elıállítási) érték alatti (kis értékő) szellemi termékek bekerülési értékét is - a költségvetési év végén a zárlati mőveletek között át kell vezetni és a megfelelı immateriális javak mérlegsorának aktivált állományi számlán kimutatott értékénél kell figyelembe venni.l A mérlegben az immateriális javak kapcsán befejezetlen beruházás nem mutatható ki, akkor sem, ha üzembe helyezésére nem került sor. Az immateriális javak „aktiválását” (111*. számlára történı átvezetését) követıen a 117. számla év végén egyenleget nem mutathat. Következı év elején a nyitó rendezı tételek keretében kell a megfelelı 111*. számláról visszavezetni az elızı évben még nem üzembe helyezett immateriális javak állományát a 117. számlára. Év végén, illetve az Áhsz.-ben meghatározott esetekben év közben a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket (és forrásokat) leltározni kell, és a leltározás végrehajtását leltárral kell alátámasztani. Az immateriális javak leltározását az Áhsz. 37. §-ának (3) bekezdése alapján egyeztetéssel kell végrehajtani. A helyes mérlegérték megállapításának alapfeltétele az immateriális javak nyilvántartásba vételi értékének a helyes megállapítása. Ezt segíti elı az Áhsz. azon elıírása, mely kimondja, hogy az államháztartási szervezeteknek a számviteli politika részeként rögzíteniük kell a beszerzett, illetve az elıállított immateriális javak (és tárgyi eszközök) üzembe helyezése dokumentálásának szabályait. Ennek keretében
43
meg kell határozni többek között az üzembe helyezés dokumentumait, azok tartalmát, az üzembe helyezésért felelıs személyek körét, valamint az üzembe helyezés során követendı eljárást. Az immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése Az immateriális javak után a terv szerinti (lineáris) értékcsökkenést az Áhsz.-ben meghatározott amortizációs kulcsok alapján negyedévenként a tényleges használatnak megfelelıen idıarányosan kell elszámolni! Az államháztartás szervezete ezektıl az Áhsz-ben meghatározott leírási kulcsoktól eltérhet (számvitel politikájában kisebb mértékő leírási kulcsokat is meghatározhat), amennyiben az immateriális jószág a tevékenységét hosszabb ideig szolgálja, mint az Áhsz. 30. §-ának (2) bekezdése által elıírt lineáris leírási kulcsok alapján meghatározott használati idı. Ha az államháztartási szervezet él a lassítás lehetıségével, akkor a számviteli politikájában rögzítenie kell ezeknek az eszközöknek a körét és a várható használati idı megállapításának szabályait. Azoknál az immateriális javaknál, ahol a szerzıdés eltérı idıtartamot jelöl meg, mint a kötelezıen elıírt leírási kulcsok alapján számított használati idı, ott a várható használati idı tekintetében a szerzıdés szerinti idıtartamot, és az ennek megfelelı leírási kulcsot kell alapul venni. Például, ha az államháztartási szervezet bérleti jog vásárlására vonatkozó adásvételi szerzıdésében a megjelölt használati idıtartam rövidebb, vagy hosszabb idıre szól, mint az immateriális jószágra az Áhsz-ben elıírt kulcs alapján számított használati idı (a vagyoni értékő jogok 16 %-os kötelezı kulcsa alapján a használati idı 6,25 év) akkor a terv szerinti értékcsökkenést a szerzıdésben megjelölt idıtartamok szerint kell megállapítani. A saját elıállítású immateriális javakra ez az elıírás nem vonatkozik, azok terv szerinti értékcsökkenésének megállapítása során az államháztartási szervezet nem térhet el a kötelezıen elıírt kulcsoktól! Az immateriális javak terven felüli értékcsökkenése Az immateriális javaknál terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni: o az év végi értékeléskor: ha az immateriális jószág könyv szerinti értéke tartósan és jelentısen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke. (a piaci érték meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy az adott immateriális jószágot az értékelés idıpontjában, adott állapotában mennyiért lehetne beszerezni, illetve mennyiért lehetne eladni); o év közben: ha a szellemi termék értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék az államháztartás szervezete tevékenységének változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelıen nem használható, illetve használhatatlan; ha a vagyoni értékő jog a szerzıdés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthetı, ha a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve eredménytelen lesz. A terven felüli értékcsökkenést olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális javak használhatóságuknak megfelelı, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci
44
értéken szerepeljenek a mérlegben. Amennyiben az immateriális jószág rendeltetésének megfelelıen nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak közül – a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után – ki kell vezetni. Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt immateriális javaknál. Azoknál az immateriális javaknál, amelyekkel kapcsolatban az államháztartás szervezete a számviteli politikában rögzítette, hogy azokat az Áhsz. 30. §-a (2) bekezdésében elıírt leírási kulcsok alapján számított teljes idıtartam alatt használni fogja – mindaddig, amíg ezt a döntését meg nem változtatja – ezen eszközök év végi értékelése során nem kell az immateriális javak piaci értéken történı értékelése miatti terven felüli értékcsökkenés [Szt. 53. § (1) bekezdés a) pontja] elszámolására vonatkozó elıírásokat alkalmaznia. Azok az államháztartási szervezetek, amelyek nem élnek ezzel a [30. § (10), (12) bekezdésében szabályozott] lehetıséggel, a piaci értéken történı értékelés miatti terven felüli értékcsökkenés év végi meghatározása során, annak mérlegelésekor, hogy a könyv szerinti érték és a piaci érték különbsége jelentıs összegőnek minısül-e, figyelembe kell venniük az Áhsz. 5. §-a 7. pontjának elıírásait, mely szerint: jelentıs összegő az eltérés, ha az eszközök év végi értékelése során a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet összege meghaladja az államháztartás szervezete számviteli politikájában rögzített mértéket. Minden esetben jelentıs összegőnek kell azonban tekinteni a különbözetet, ha az meghaladja az Áhsz. 30. § (2)-(6) bekezdése alapján meghatározott éves terv szerinti értékcsökkenés összegét, illetve ha az éves terv szerinti értékcsökkenés összege meghaladja a 100.000 forintot, akkor a 100.000 forintot. A „tartós” hatás alatt egy évet meghaladó idıtartamot, vagyis két értékelési mérlegfordulónapot kell figyelembe venni. Amennyiben az immateriális javak könyv szerinti értékét jelentısen és tartósan meghaladja azok piaci értéke – és korábban terven felüli értékcsökkenést számoltak el – és így a könyv szerinti érték alacsonyabb, mint a bekerülési érték (azaz az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem állnak fenn) a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést visszaírással csökkenteni kell. Amennyiben a piaci érték nagyobb, mint a bekerülési értéknek az idıarányosan elszámolt, halmozott terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett összege, akkor a korábban elszámolt, terven felüli értékcsökkenés teljes mértékben visszaírásra kerül. Amennyiben a piaci érték kisebb, mint a bekerülési értének az idıarányosan elszámolt halmozott terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett összege, a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírását a piaci értékig kell elszámolni. A terven felüli értékcsökkenés visszaírását a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani. A 01. sorban az alapítás-átszervezés aktivált értékeként csak a minıségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység kiadásai vehetık figyelembe. (ISO, Comenius, HACCP, stb.) Az államháztartási szervezet számvitel politikai döntésétıl függıen aktiválhatók az alapítás-átszervezés kiadásai az immateriális javak között. Ha az államháztartási szervezet nem kívánja azokat aktiválni, akkor a kiadásokat az egyéb üzemeltetési,
45
fenntartási szolgáltatások között kell abban az évben pénzfogalmi kiadásként elszámolni (55229. Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatások kiadásai számla). A 02. sorban a kísérleti fejlesztés aktivált értékét lehet kimutatni. Az államháztartási szervezet számvitel politikai döntésétıl függıen aktiválhatók a kísérleti fejlesztés kiadásai az immateriális javak között. Ha az államháztartási szervezet nem kívánja azokat aktiválni, akkor a kiadásokat az egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatások között kell abban az évben pénzfogalmi kiadásként elszámolni (55229. Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatások kiadásai számla). A Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 4. pontja határozza meg a kísérleti fejlesztés fogalmát, mely szerint minden olyan, a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létezı tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása. A Szt. a kísérleti fejlesztéssel kapcsolatos költségek és kiadások egy részét engedi csak aktiválni. A törvény szerint a kísérletezéssel kapcsolatos munkákat három kategóriába kell sorolni: alapkutatás, alkalmazott kutatás, illetve a kísérleti fejlesztés. Az alap- és alkalmazott kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem aktiválhatók. A kísérleti fejlesztés keretébe tartozó munkálatoknak az alábbi jellemzıkkel kell rendelkezniük: − korábbi kutatásokra és gyakorlati tapasztalatokra támaszkodik, − rendszeres tevékenység, − egyik célja lehet valamilyen újdonság létrehozása, − másik célja lehet már meglévı dolgok tevékenységek lényeges javítása. A besorolás mőszaki-gazdasági tevékenység, melybe érdemes bevonni kísérleti fejlesztést végzı mőszaki valamint pénzügyi, számviteli szakembereket is. A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként a jövıbeni hasznosításkor a bevételben megtérülı, olyan számlázott összeget és a saját tevékenység során felmerült, közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet figyelembe venni, amelyek az – aktiválható termékben – szellemi termékek, tárgyi eszköz, készlet – nem vehetık számításba, mivel a létrehozott termék piaci – várható piaci – árát meghaladják. A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jövıbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülı értékesítési költségek levonása után. A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként lehet kimutatni a megkezdett, de a költségvetési év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés - a jövıben várhatóan megtérülı - közvetlen költségeit is. Ez esetben a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nemcsak a kísérleti fejlesztés többletköltségeit foglalja magában, hanem azon termékek közvetlen költségeit is, amelyeket csak késıbb, a kísérleti fejlesztés befejezésekor lehet a készletek, a tárgyi eszközök, a szellemi termékek között állományba venni a kísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével. A fıhivatású kutatóhelyek mérlegében a kísérleti fejlesztés aktivált értéke sor nem tartalmazhat adatot! A 03. sorban kell szerepeltetni az államháztartási szerv vagyoni értékő jogainak nettó értékét. Ezen a soron kell kimutatni az államháztartás szervezete mőködési feltételeinek biztosítása, tevékenysége ellátása érdekében vásárolt ingatlanhoz nem kapcsolódó jogokat, amelyek nem tartoznak a szellemi termékek közé. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog (pl. telefon esetében), a koncessziós jog, a
46
játékjog, a licencek, az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb vagyoni értékő jogok, valamint a szellemi termékek felhasználási joga. Ide sorolandók az internetes honlap elkészítése során a saját internet cím (domain név) beszerzése, regisztrációhoz kapcsolódó kiadások, valamint programvásárlás esetén a program több gépen való telepítésének a jogáért fizetett összeg. A használati jogok között indokolt kimutatni a franchise használati jogáért fizetett vételárat, továbbá a közcélú távbeszélıszolgáltatás létesítéséért fizetett egyszeri belépési díjat. A vagyoni értékő jogok bekerülési értéke általában a megszerzésükért fizetett összeg. (Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogokhoz kapcsolódó gazdasági eseményeket év közben a 12. számlacsoport megfelelı számláin kell rögzíteni (pl. ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jog, földhasználat, haszonélvezet és használat, szolgalmi jog stb.) és a mérlegben a 08. sorban kell megjeleníteni.) A 04. sorban kell a szellemi termékek nettó értékét felvenni. A szellemi termékek között csak azokat a szellemi termékeket indokolt kimutatni, amelyek korlátozás nélkül az államháztartási szervezet birtokában, tulajdonában vannak (pl.: találmányok, az iparjogvédelemben részesülı javak közül a szabadalom és a formatervezési minta, a szerzıi jogi védelemben részesülı saját tulajdonú szoftver termékek, egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben nem részesülı, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás, a védjegy, függetlenül attól, hogy azt vásárolták vagy az államháztartási szerv állította elı stb.). Azok, a szellemi termékre vonatkozó korlátozott felhasználási jogok, amelyeket a gazdálkodó – közvetlenül, vagy közvetve – az eredeti jogtulajdonostól szerzett, a vagyoni értékő jogok között szerepeltethetık. Az értékesítési célra elıállított, illetve beszerzett szellemi termékeket a készletek – a késztermékek, illetve az áruk – között kell nyilvántartani és kimutatni. A számítógépes program aktualizálásával kapcsolatosan felmerülı ún. programkövetési kiadásokat nem itt, hanem az 5512. Kommunikációs szolgáltatások kiadási elıirányzatának teljesítése fıkönyvi számlára kell elszámolni, a beszámolóban pedig a 03. Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások elıirányzata és teljesítése őrlap 17. sor Egyéb kommunikációs szolgáltatások teljesítés oszlopában kell bemutatni. A mérlegtétel tartalmazza a meglévı saját tulajdonú szoftvernek egy külön e célból elıállított legújabb változat segítségével történı felújításának, frissítésének kiadásait (upgrade), melyet a szoftver beszerzési értékét növelı tételként kell elszámolni. A 05. sor az immateriális javak beszerzésére nyújtott elılegek értékét tartalmazza. Az immateriális javakra adott elılegként kell kimutatni a mérlegben az ilyen címen a szállítóknak átutalt - a levonható elızetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó -, az év végi értékelés során elszámolt értékvesztéssel (mivel az elılegek tartalmukat tekintve követelések) csökkentett, az elszámolt értékvesztés visszaírásával növelt összeget. Az immateriális javak beszerzésére nyújtott elılegekre elszámolt értékvesztés összegét a beszámoló 57. Befektetett eszközök, készletek, követelések és értékpapírok állományának és értékvesztésének alakulása őrlap 01. sorában be kell mutatni. A 06. sor az immateriális javak értékhelyesbítését tartalmazza, amennyiben az államháztartási szervezet a számviteli politikájában élt a Szt., illetve az Áhsz. 32. § (7) bekezdése szerinti lehetıséggel, a vagyoni értékő jogok és a szellemi termékek piaci értéken is felvehetık. Amennyiben az államháztartás szervezete számviteli
47
politikájában kizárta a piaci értéken történı értékelést a 06. sor 03. és 04. oszlopába sem kerülhet adat a beszámoló összeállítása során. Az immateriális javak értékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékő jogok, továbbá a szellemi termékek - könyv szerinti értéket meghaladó - piaci értéke és könyv szerinti értéke (a bekerülési értéknek az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírt értékével növelt értéke) közötti különbözet mutatható ki. Amennyiben az államháztartás szervezete él a piaci értéken történı értékelés lehetıségével, akkor piaci értéket a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk alapján kell megállapítani. A könyv szerinti értéket meghaladó piaci értéket elkülönítve, az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között a saját tıke részeként (az értékhelyesbítéssel azonos összegben) értékelési tartalékként kell kimutatni. Az értékhelyesbítés nem része a bruttó értéknek, nem része a nettó értéknek. Állománya mindenkor az értékelési tartalékkal azonos, mivel minden változását azzal szemben kell elszámolni. A beszámoló kiegészítı mellékletei közül a 60. Immateriális javak, tárgyi eszközök, tartós tulajdoni részesedést jelentı befektetések, és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítésének alakulása őrlap 03. sorának 06. oszlopában szereplı érték megegyezik a 01. Mérleg őrlap 06. sor 4. oszlopában szereplı értékkel. A 07. sorban kell összegezni a költségvetési szerv immateriális javainak értékét. Tárgyi eszközök A 08-11. sorok tartalmazzák a költségvetési szerv használatba vett tárgyi eszközeinek nettó értékét, a 12-15. sorok pedig a beruházások, az állami készletek, tartalékok a beruházásra adott elılegek, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítésének értékét. A tárgyi eszközök között kell kimutatni az egyéb hosszú lejáratú kötelezettséggel szemben a pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközöket is. Nem mutatható ki a tárgyi eszközök között az operatív lízing keretében beszerzett tárgyi eszköz, ebben az esetben a szerzıdés szerint fizetett bérleti díjat az 5. számlaosztályban az 552229. Egyéb bérleti és lízingdíjak kiadásai alszámlán kell elszámolni, a beszámolóban pedig a pénzforgalmi jelentés 03. Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások elıirányzata és teljesítése őrlap 20. Bérleti és lízingdíjak sorában kell szerepeltetni. Nem mutatható ki a PPP konstrukcióhoz kapcsolódó szolgáltatási díj sem, ezeket az 552222. PPP konstrukcióhoz kapcsolódó szolgáltatási díj kiadásai alszámlán kell elszámolni. Szintén nem mutathatók ki a tárgyi eszközök között azok az eszközök, amelyekrıl az államháztartás szervezete úgy döntött, hogy értékesíti, így azokat az üzemeltetésbıl, a használatból kivonta, de az értékesítésre a használatból kivonást követıen rövid idın belül (év végén a mérleg fordulónapjáig, év közben a negyedéves mérlegjelentés elkészítéséig) nem került sor. Ezeket a tárgyi eszközöket a készletek (áruk) közé át kell sorolni, és készletként az állományba vétel idıpontja szerinti könyv szerinti értéken, de legfeljebb a várható eladási áron (piaci, forgalmi értéken) kell a könyvekbe felvenni. Az utóbbi esetben a tárgyi eszközök közül történı
48
kivezetés elıtt a várható eladási ár és a könyv szerinti érték különbözetét terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni. Nem kell elvégezni az átsorolást, ha az értékesítésig a tárgyi eszközt nem vonják ki a használatból, vagy ha a tárgyi eszköz értékesítésére a használatból kivonást követıen rövid idın belül sor kerül. (Fontos szabály, hogy az értékesítési céllal a készletek közé átsorolt tárgyi eszközök értékesítése során az értékesítés bevételét az adott tárgyi eszközre vonatkozó felhalmozási bevételi jogcímen kell elszámolni!) Nem a befektetett eszközök között, hanem a készletek között a 36. sorban kell kimutatni azoknak a tárgyi eszközöknek (immateriális javaknak) az értékét, amelyeket az államháztartási szerv követelése fejében vett át és az átvételkor az eszközöket nem minısítette éven túl használatos eszközöknek, azokat nem kívánja használni, hanem értékesíti. A követelés fejében átvett eszközök minısítése a befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé az államháztartás szervezete feladata. Abban az esetben, ha az eszközt olyan céllal veszi át a költségvetési szerv, hogy azt a továbbiakban saját feladata ellátásához éven túl hasznosítja, akkor az befektetett eszköznek minısül és annak kimutatása a 01-16. sorokban történik. Amennyiben az átvett eszközt rendeltetésszerően hasznosítani nem tudja - pl. egy üzemcsarnok, amelynek a berendezéseit leszerelték-, illetve az átvételkor már ismert hogy az eszköz értékesítésre kerül, akkor forgóeszköznek kell azt minısíteni, és a készletek között kimutatni (függetlenül attól, hogy azok használt eszközök). A tárgyi eszközök mérlegértéke A tárgyi eszközöket a mérlegben - a kormányrendelet értelmében - bekerülési értéken kell értékelni (bruttó érték), csökkentve azt az idıarányosan elszámolt terv szerinti értékcsökkenés, illetve terven felüli értékcsökkenés összegével, s növelve azt a visszaírt terven felüli értékcsökkenés összegével. A beruházások mérlegértéke: a bekerülési érték jogszabályban, illetve számviteli politikában meghatározott esetekben csökkentve a terven felüli értékcsökkenéssel. A beruházásra adott elılegeket a mérlegben – a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – az elszámolt értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt összegben kell szerepeltetni. Év végén, illetve az Áhsz.-ben meghatározott esetekben év közben a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket (és forrásokat) leltározni kell, és a leltározás végrehajtását leltárral kell alátámasztani. A tárgyi eszközök leltározását - a beruházásokra adott elılegek kivételével - az Áhsz. 37. §-ának (3) bekezdése alapján mennyiségi felvétellel, a beruházásokra adott elılegek leltározását pedig egyeztetéssel kell végrehajtani. A helyes mérlegérték megállapításának alapfeltétele a tárgyi eszközök nyilvántartásba vételi értékének a helyes megállapítása. Ezt segíti elı az Áhsz. azon elıírása, mely kimondja, hogy az államháztartási szervezetnek a számviteli politika részeként rögzítenie kell a beszerzett, illetve az elıállított tárgyi eszközök üzembe helyezése dokumentálásának szabályait. Ennek keretében meg kell határozni többek között az üzembe helyezés dokumentumait, azok tartalmát, az üzembe helyezésért felelıs személyek körét, valamint az üzembe helyezés során követendı eljárást.
49
A fıkönyvi nyilvántartásba a térítésmentesen átvett eszközöket az átadó és átvevı fél között fennálló kapcsolattól függıen az alábbi értéken kell felvenni: - Független felek közötti térítés nélküli átadás-átvétel (államháztartási szervezet és a vállalkozó, egyéb gazdálkodó között) Az Szt. 50. §-ának (4) bekezdése, illetve az Áhsz. 32. § (3) bekezdés elsı mondata alapján, az átvevı szervnél az eszköz felvételét a könyvekbe kötelezı piaci értéken nyilvántartásba venni. - Azonos felügyeleti szerv alá tartozó államháztartási szervezetek közötti (felügyeleti szervi döntés nélküli) térítés nélküli átadás-átvétel. (2008-tól azonos felügyeleti szerv alá tartozó ellenérték nélküli vagyonátadásnak kell tekinteni a Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek közötti átadásokat is.) Sajátos, eltérı szabályozás, az Áhsz. 32. §-a (3) bekezdés második mondata alapján: az átvevı szervezet az adott eszközt az átadó által közölt - az átadó könyveiben szereplı - bruttó értéken köteles nyilvántartásba venni. Ezzel egyidejőleg az átvevınek az eszköz átadás idıpontjáig - az átadónál idıarányosan - elszámolt értékcsökkenés összegét is nyilvántartásba veszi. Oka: felügyeleti szerv irányítása alatt lévı államháztartási szervezetek közötti kapcsolat és a köztük megvalósuló eszköz „mozgatás”, nem tekinthetı független piaci szereplık közötti vagyon átadás-átvételnek, így nem indokolt, hogy a felügyeleti szervnél pl. önkormányzatnál önkormányzati szinten vagyon vesztés, illetve vagyon növekedés kerüljön összességében kimutatásra. Mivel az önkormányzat tulajdonát képzi a felügyelete alá tartozó valamennyi intézmény vagyona, így tulajdonosváltozás nincs. Alapítás, átszervezés miatti átadás/átvétel esetén a bekerülési érték: - Államháztartás szervezete alapítása, átszervezése esetén az alapító, a felügyeleti szerv (ideértve központi költségvetési szervek esetében az NVT-t is) döntése alapján véglegesen átadott eszköz bekerülési értékének - ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik - az alapító okirat, illetve annak módosítása mellékletét képezı átadás/átvételi jegyzıkönyvben szereplı érték minısül. Az átadó szervezetnél kimutatott bruttó (illetve bekerülési) érték alkalmazása esetén az átadásig elszámolt halmozott értékcsökkenést (illetve értékvesztést) is nyilvántartásba kell venni. - Államháztartási szervezet alapítása, átszervezése esetén az alapító, a felügyeleti szerv (ideértve központi költségvetési szervek esetében az NVT-t is) döntése alapján vagyonkezelésbe vett eszköz bekerülési értékének - ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik - a vagyonkezelési szerzıdésben (illetve annak mellékletét képezı átadás/átvételi jegyzıkönyvben) szereplı érték minısül. [A felügyeleti szerv közfeladatának ellátását biztosító vagyontárgyakat átcsoportosíthatja felügyelete alá tartozó költségvetési szervei között. Vállalkozói körben ez a tulajdonos vagyonkivonásának, illetve „vagyon apportálásának” feleltethetı meg, minden kapcsolódó jogi következményével együtt. A felügyeleti szervi döntést követı, közfeladattal történı vagyon átadást-átvételt, nem lehet „független piaci szereplık” közötti térítésmentes vagyonátadásnak, vagy valódi apportálásnak tekinteni, annak ellenére, hogy ellenszolgáltatás nélküli az eszköz átadása-átvétele. Államháztartási körben minden vagyonváltozást, így a felügyeleti szerv döntését is írásba kell foglalni, ebbıl következıen minden vagyontárgy átadás-átvétel egyben a vagyonkezelési szerzıdés módosítását is eredményezi, azonban az
50
államháztartási jogszabályokban nincs kötelezı elıírás, hogy a vagyonkezelési szerzıdésben szereplı vagyontárgyak átadása-átvétele kizárólagosan piaci értéken történhet. Emiatt közfeladattal a vagyontárgyak átvételét vagyonkezelési szerzıdésben szereplı értéken kell nyilvántartásba venni, az Áhsz. 29/B. §-ának (2) bekezdése alapján. Ebben az esetben a döntés lehet piaci értéken történı átvétel, vagy az átadó könyveiben szereplı értéken történı átvétel is, ezt mindenképpen a vagyonkezelési szerzıdés határozza meg.] Az átadó szervezetnél kimutatott bruttó (illetve bekerülési) érték alkalmazása esetén az átadásig elszámolt halmozott értékcsökkenést (illetve értékvesztést) is nyilvántartásba kell venni. A fenti jogcím nem keverendı össze az Ötv. 80/A-80/B. §-a alapján történı ingyenes kijelöléssel megvalósuló vagyonkezelıi jog létesítésével sem, mely ugyan kötelezı vagyonértékelést tartalmaz a vagyonkezelésbe adott eszközök tekintetében, azonban az önkormányzat a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek esetében ezt az elıírást nem alkalmazhatja!] A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése Az üzembe helyezett, rendeltetésszerően használatba vett tárgyi eszközök után az üzembe helyezést, illetve a használatbavételt követıen terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni. A terv szerinti értékcsökkenést negyedévenként a kormányrendeletben meghatározott leírási kulcsok alapján a tényleges használatnak megfelelıen idıarányosan kell elszámolni. Az értékcsökkenés halmozott összege nem haladhatja meg a bruttó értéket. Az államháztartás szervezete a tárgyi eszközök esetében (csakúgy, mint az immateriális javaknál, valamint az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközöknél) a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál az Áhsz.-ben meghatározott leírási kulcsoktól eltérhet (számvitel politikájában kisebb mértékő leírási kulcsokat is meghatározhat), amennyiben a tárgyi eszköz a tevékenységét hosszabb ideig szolgálja, mint az Áhsz. 30. §-ának (2) bekezdése által elıírt lineáris leírási kulcsok alapján meghatározott használati idı. Ha az államháztartási szervezet él a lassítás lehetıségével, akkor a számviteli politikájában rögzítenie kell ezeknek az eszközöknek a körét és a várható használati idı megállapításának szabályait. A tárgyi eszközök közül nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek - a bányamővelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével -, az erdı, a képzımővészeti alkotás, a régészeti lelet, az állami készletek, tartalékok bekerülési (beszerzési) értéke után és az üzembe nem helyezett beruházásoknál, valamint a már teljesen (0-ig) leírt tárgyi eszközöknél. Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszközöknél(többek között az olyan kép- és hangarchívumnál, mőemléki védettségő épületnél, egyéb győjteménynél), amely értékébıl a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetébıl, egyedi mivoltából adódóan évrıl évre nı. Abban az esetben, pl. ha a mőemléki védettségő épület értéke évrıl évre csökken, akkor a jövıben is indokolt az Áhsz. 30. §-ának (2) bekezdése szerinti terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. Az államháztartási szervezet számviteli politikájában,
51
illetve értékelési szabályzatában rögzített döntést követıen csak azoknál a mőemléki védettségő épületeknél mentesítheti magát a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása alól, melyek értéke különleges helyzetükbıl adódóan nem változik, illetve emelkedik. Amennyiben a mőemléki védettségő épület értéke a használat során nem csökken, sıt nı, akkor indokolt az Áhsz. 30. §-ának (8) bekezdése alapján a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása alól mentesíteni az adott mőemléki védettségő épületet, de a korábbi években a mőemléki védettségő épületre elszámolt halmozott értékcsökkenést nem szabad a könyvekbıl kivezetni. Az Áhsz. 30. §-ának (8) bekezdése szerint mentesített mőemléki védettségő épületeknél különleges körülmények bekövetkezésekor (megrongálódás, megsemmisülés stb.) az indokolt mértékig terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. A tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése A tárgyi eszközöknél terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni: - év végén: ha a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentısen magasabb, mint a piaci értéke, - év közben: ha a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a tárgyi eszköz az államháztartás szervezete tevékenységének változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelıen nem használható, illetve használhatatlan. A terven felüli értékcsökkenést olyan mértékig kell elszámolni, hogy a tárgyi eszközök használhatóságuknak megfelelı, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljenek a mérlegben. Amennyiben a tárgyi eszköz nem használható, illetve használhatatlan, rendeltetésének megfelelıen megsemmisült vagy hiányzik, azt a tárgyi eszközök közül – a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után – ki kell vezetni. Azoknál a tárgyi eszközöknél, amelyekkel kapcsolatban az államháztartás szervezete a számviteli politikában rögzítette, hogy azokat az Áhsz. 30. §-a (2) bekezdésében elıírt leírási kulcsok alapján számított teljes idıtartam alatt használni fogja – mindaddig amíg ezt a döntését meg nem változtatja – ezen eszközök év végi értékelése során nem kell a tárgyi eszközök piaci értéken történı értékelés miatti terven felüli értékcsökkenés [Szt. 53. § (1) bekezdés a) pontja] elszámolására vonatkozó elıírásokat alkalmaznia. (Ezt a rendelkezést 2007. január 1-jétıl a települési és területi kisebbségi önkormányzatok és felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek a törzsvagyon körébe nem tartozó forgalomképes ingatlanok esetében is alkalmazhatják.) Azok az államháztartási szervezetek, amelyek nem élnek ezzel a [Áhsz. 30. § (10), (12) bekezdésében szabályozott] lehetıséggel, a piaci értéken történı értékelés miatti terven felüli értékcsökkenés év végi meghatározása során, annak mérlegelésekor, hogy a könyv szerinti érték és a piaci érték különbsége jelentıs összegőnek minısül-e, figyelembe kell venniük az Áhsz. 5. §-a 7. pontjának elıírásait, mely szerint: jelentıs összegő az eltérés, ha az eszközök év végi értékelése során a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet összege
52
meghaladja az államháztartás szervezete számviteli politikájában rögzített mértéket. Minden esetben jelentıs összegőnek kell azonban tekinteni a különbözetet, ha az meghaladja az Áhsz. 30. §-ának (2)-(6) bekezdése alapján meghatározott éves terv szerinti értékcsökkenés összegét, illetve ha az éves terv szerinti értékcsökkenés összege meghaladja a 100.000 forintot, akkor a 100.000 forintot. A „tartós” hatás alatt egy évet meghaladó idıtartamot, vagyis két értékelési mérlegfordulónapot kell érteni. Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt tárgyi eszköznél (de természetesen ezen eszközöknek is lehet év végén értékhelyesbítése). Amennyiben a tárgyi eszközök könyv szerinti értékét jelentısen és tartósan meghaladja azok piaci értéke – és korábban terven felüli értékcsökkenést számoltak el – és így a könyv szerinti érték alacsonyabb, mint a bekerülési érték (azaz az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem állnak fenn) a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést visszaírással csökkenteni kell. Az év végi értékelés során, amennyiben a piaci érték nagyobb, mint a bekerülési értéknek az idıarányosan elszámolt, halmozott terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett összege, akkor a korábban elszámolt, terven felüli értékcsökkenés teljes mértékben visszaírásra kerül. Amennyiben a piaci érték kisebb, mint a bekerülési értéknek az idıarányosan elszámolt halmozott terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett összege, a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírását a piaci értékig kell elszámolni. A terven felüli értékcsökkenés visszaírását a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani. A tárgyi eszközök piaci értékének meghatározása Az államháztartási szervezet által használható, közgazdaságilag elfogadott értékelési módszerekre nincs (nem is lehet) törvényi elıírás. Statisztikai indexek, elırejelzési számítások, összehasonlító (árképzési) módszerek, bekerülési, utánpótlási értékbıl kiinduló eljárások, stb. alkalmazhatók, azzal a feltétellel, hogy az elfogadott és használt módszer számviteli oldalról is alátámasztható, módszertanilag dokumentálható, valamint az értékhelyesbítések meghatározásánál még szükséges feltétel, hogy a piaci érték meghatározásának módszere a könyvvizsgáló számára is elfogadható legyen. A piaci érték meghatározásánál általában abból lehet kiindulni, hogy egy adott eszközt az értékelés idıpontjában, adott állapotban, adott környezeti feltételek mellett, mennyiért lehetne beszerezni, illetve mennyiért lehetne eladni. Ha ugyanazt az eszközt már nem lehet beszerezni, csak korszerőbbet, több feladat ellátására alkalmasat, akkor az összehasonlító árak módszerét célszerő alkalmazni. Ez esetben a korszerőbb, a több feladat ellátására alkalmas eszköz bekerülési értékébıl le kell vonni a minıségi különbség árban érvényesített hatását és ezt az értéket kell piaci árnak tekinteni, amelyet az elıbbi bekezdésben meghatározott módon korrigálni kell az értékcsökkenéssel és az így kapott piaci értéket kell az adott eszköz könyv szerinti értékével összevetni és a különbséget minısítve lehet eldönteni, hogy kell-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni. Amennyiben az államháztartási szervezet tárgyi eszközeinek döntı többsége olyan, hogy már nem lehet beszerezni, vagy egyedileg gyártották le, vagy az adott eszközt más nem tudná hasznosítani, így azt
53
nem is lehet eladni, más módon célszerő a piaci értékhez történı viszonyítást elvégezni és meghatározni az utánpótlási árat. A 08. sorban az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékő jogok értékébe tartozik a földterület, telek, erdı, ültetvény, épület és egyéb építmény értéke, továbbá a földhasználat, haszonélvezet és használat, bérleti jog, szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerő használatának elıfeltételét jelentı – jogszabályban nevesített – hozzájárulások (víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamosfejlesztési hozzájárulás, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. Szintén ezen a soron kell kimutatni az Szt. 26. §-ának (2) bekezdése alapján az államháztartási szervezet, mint bérbevevı által a bérbe vett ingatlanon végzett és aktivált beruházás és felújítás értékét. Amennyiben egy önálló ingatlannak több tulajdonosa van, és az ingatlannyilvántartásban a résztulajdonnak megfelelı hányadban jegyezték be, a mérlegben csak a megfelelı tulajdoni részarány szerint lehet kimutatni az elszámolt könyv szerinti (nettó) értéket. Az államháztartás szervezetének minden épületnek nem minısülı építményt az egyéb építmények közé kell sorolnia (pl.: út, vasút, kerítés, technológiai vezeték, hidak, felüljárók, aluljárók). Egyéb építménynek minısül az ültetvény is a támberendezésével együtt, valamint az erdı, a nádas és a halastó is, bele nem értve az általuk elfoglalt földterületet. Az önkormányzati feladatok
ingatlanvagyon
értékelésével
összefüggı
számviteli
2003. január 1-ig a helyi, illetve a települési és területi kisebbségi önkormányzatoknak, valamint a felügyeletük alá tartozó államháztartási szervezeteknek a könyvviteli nyilvántartásukba fel kellett venniük azokat a korábban értékkel ki nem mutatott ingatlanokat, amelyek az önkormányzatok tulajdonában lévı ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjérıl szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet alapján az ingatlankataszterben szerepelnek. Ezen ingatlanok értékét az 1/2002. (BK 8) BM-EüM-FVM-GM-ISM-KöM-KöViM-NKÖM-OM-SzCsM irányelv szerint megállapított értéken kellett a könyvviteli nyilvántartásokba és mérlegbe a tıkeváltozással szemben felvenni. A hivatkozott jogszabály alapján 2003. január 1-jéig az önkormányzatoknak elıírt ingatlanvagyon-kataszter elkészítéséhez kapcsolódóan az ingatlanvagyon értékelésével összefüggı számviteli feladatait a 2003. évi éves költségvetési beszámolóhoz kiadott Tájékoztató részletesen tartalmazza, így arra külön az ezévi Tájékoztatóban nem tértünk ki. A 2003. évi Tájékoztató a Pénzügyminisztérium honlapjáról (www.pm.gov.hu) letölthetı. Felhívjuk a figyelmet, hogy mivel a vagyonrendelet kimondja, hogy az ingatlanvagyon-kataszterben az ingatlanvagyonban bekövetkezett változásokat folyamatosan vezetni kell, és arról minden évben adatot kell szolgáltatni, az önkormányzatoknak a továbbiakban az ingatlanok mennyiségi és értékadataiban bekövetkezı változásokat nem csak a számviteli nyilvántartásokban kell rögzíteniük, hanem az ingatlankataszteren is keresztül kell vezetniük. (Ilyen változás lehet például az ingatlan értékesítése, ingatlan
54
vásárlása, felújítása, térítésmentes átadása/átvétele, a mőholdas területfelmérések miatt bekövetkezı változások átvezetése, stb. miatt.) A két nyilvántartás közötti egyeztetés keretében a számviteli nyilvántartásokban szereplı ingatlanok bruttó értékének és az ingatlanvagyon-kataszterben szereplı ingatlanok bruttó értékének folyamatos egyezıségét kell vizsgálni. A 09. sorban kell kimutatni a gépek, berendezések és felszerelések nettó értékét. Gépek, berendezések és felszerelések között kell kimutatni a rendeltetésszerően használatba vett, üzembe helyezett, az államháztartás szervezete tevékenységét szolgáló egészségügyi, oktatási, híradástechnikai, környezetvédelmi, kutatási célú számítás- és ügyvitel-technikai (ideértve azokat a számítástechnikai rendszerek által mőködtetett gépeket is, amennyiben a számítástechnikai vezérlés nem leválasztható a gép egyéb részeitıl, mivel ekkor mőködésképtelenné válnak), kommunikációs stb. eszközöket, valamint az itt felsorolt eszközökön (bérbe vett eszközökön) végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat. Itt kell kimutatni a képzımővészeti alkotásokat és muzeális értéket képviselı hangszereket, valamint egyéb eszközöket, amelyek értékükbıl a használat során nem veszítenek, illetve amelyek értéke – különleges helyzetükbıl adódóan – évrıl évre nı. Ez utóbbiak után értékcsökkenés nem számolható el (kivéve a terven felüli értékcsökkenést). Ha az államháztartás szervezete a számítógépes hálózat kiépítése során olyan eszközöket telepít, amelyek késıbb az ingatlan fizikai megbontása nélkül nem távolíthatóak el, nem telepíthetıek új helyre (tipikus példa: falba vésett vezetékek, csatlakozó aljzatok), akkor ezeknek az eszközöknek a bekerülési értéke az ingatlan értékét növeli. A hálózat kiépítése kapcsán telepített olyan eszközök, amelyek az ingatlan fizikai megbontása nélkül is a késıbbiekben eltávolíthatóak, és más helyen újratelepíthetıek (pl.: falon kívüli vezetékek, elosztó berendezések, jelerısítı, jeltovábbító készülékek, stb.) nem növelik az adott ingatlan értékét, hanem önálló eszközként a gépek, berendezések, felszerelések között aktiválandók. A gépek, berendezések és felszerelésekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket a 131. fıkönyvi számla megfelelı alszámláin kell rögzíteni. A készletek közé értékesítési céllal átsorolt gépekre, berendezésekre és felszerelésekre vonatkozó elıírásokat lásd: a 48. és a 72. oldalon. A 10. sorban kell kimutatni a jármővek nettó értékét. Jármővek között kell kimutatni a rendeltetésszerően használatba vett, üzembe helyezett forgalmi rendszámmal ellátott közúti jármőveket, a vízi, vasúti és légi személy- és áruszállító eszközöket, a továbbá a speciális jármőveket, valamint az itt felsorolt eszközökön, bérbe vett jármőveken végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat. A jármővekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket a 132. fıkönyvi számla alszámláin kell rögzíteni. A készletek közé értékesítési céllal átsorolt jármővekre vonatkozó elıírásokat lásd: a 48. és a 72. oldalon. A 11. sorban kell év végén a tenyészállatok nettó értékét szerepeltetni. Tenyészállatok között kell kimutatni azokat az állatokat, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható állati terméket) termelnek, és a tartási költségek ezen termékek értékesítése során megtérülnek, vagy az egyéb (igateljesítmény, ırzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a
55
tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják az államháztartási szervezet tevékenységét. A Tenyészállatokkal kapcsolatos gazdasági eseményeket a 14. számlacsoport megfelelı számláin kell rögzíteni. A tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenését az államháztartási szervezet - számviteli politikájában rögzítetteknek megfelelıen - saját hatáskörben határozza meg figyelembe véve a tenyészidıt, illetve a tartási idıt. A 12. sor a beruházások és a felújítások értékét tartalmazza, korrigálva a beruházásokra elszámolt terven felüli értékcsökkenés, illetve terven felüli értékcsökkenés visszaírt értékével Az adatok kitöltését az immateriális javak, és tárgyi eszközök egyes számlacsoportjain belül az e célra megnyitott és vezetett fıkönyvi számlák állományi adata alapján kell elvégezni. A beruházások értékében az üzembe nem helyezett tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére és saját vállalkozásban történı elıállítására fordított kiadás aktivált értékét kell feltüntetni. Az eszközök bekerülési (beszerzési és elıállítási) értékébe beszámít az eszköz megszerzése, létesítése, az üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történı beszállításig felmerült valamennyi kiadás, amely a tárgyi eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az elıkészítést, a lebonyolítást, a hitel-igénybevételt (lásd: Szt. 47. § (4) bekezdés), a biztosítást is. Beruházásnak minısül a meglévı tárgyi eszköz bıvítését, rendeltetés megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítıképességének közvetlen növelését eredményezı tevékenység is, az elıbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységgel együtt. Ennek a sornak kell tartalmaznia a saját vállalkozásban végzett beruházás rendeltetésszerően használatba nem vett (nem aktivált) értékét is, az önköltségszámítási szabályzatban meghatározottak szerinti elıállítási költségen. Amennyiben az államháztartás szervezete saját kivitelezésben beruházási tevékenységet végez vagy saját felhasználás céljából rendszeresen terméket állít elı, a beruházás teljesítményértékének, illetve az eszköz bekerülési (elıállítási) értékének megállapítása céljából köteles az önköltségszámítás rendjét belsı szabályzatban rögzíteni. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belsı szabályzatnak tartalmaznia kell - többek között - az önköltségszámítás során figyelembe vett adatok dokumentálásának rendjét, továbbá az adatok fıkönyvi számlákkal, az éves költségvetési beszámolóval, valamint az ezeket alátámasztó részletezı nyilvántartásokkal való kapcsolatát. Ez a sor tartalmazza az államháztartási szervezet által nem aktivált, saját és idegen kivitelezésben végzett felújítási kiadások értékét is. Felújítás az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, idıszakonként visszatérı olyan tevékenység, amelynek eredményeként az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti mőszaki állapota, teljesítıképessége megközelítıen vagy teljesen visszaáll, az elıállított termékek minısége vagy az adott eszköz használata jelentısen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövıben gazdasági elınyök származnak. Felújítás a korszerősítés is, ha az a korszerő technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitıl eltérı megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítıképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei
56
elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerő használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidıben való elvégzése, függetlenül a kiadások nagyságától. Az ilyen kiadásokat amennyiben azt idegen vállalkozóval végeztették - az 5522. Különféle szolgáltatási kiadások elıirányzatának teljesítése fıkönyvi számla megfelelı alszámláján (55228. Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások kiadásai) kell elszámolni. A bıvítés, az átalakítás, a rendeltetés-változás, az élettartam, a teljesítıképesség növekedés a már rendeltetésszerően használatba (állományba) vett tárgyi eszközökhöz kapcsolódik, nem jár a tárgyi eszközök mennyiségi növekedésével, csak azok bruttó értékét növeli. A mérlegtétel tartalmazza az üzembe helyezésig ténylegesen felmerült, ismertté vált kiadásokon kívül, a rendeltetésszerő használatbavételkor (aktiváláskor) még nem ismert (bekerülési érték részét képezı) összegek kalkulált (a rendelkezésre álló dokumentumok alapján) értékét. A kalkulált érték és a ténylegesen felszámított összeg különbözetével a végleges bizonylatok beérkezésekor a bekerülési értéket módosítani kell! Ugyancsak a beruházások között kell kimutatni azokat a raktáron levı kis értékő tárgyi eszközöket, amelyekrıl beszerzéskor az államháztartási szervezet úgy döntött, hogy azokat éven belül amortizálja, de azok felhasználása (raktárból történı kiadása) év közben nem történt meg. A kis értékő, éven belül amortizálható raktári új tárgyi eszközök analitikus és fıkönyvi elszámolására a készletekre vonatkozó könyvvezetési szabályok az irányadók. A beruházások között elszámolt elsı beszerzéső készletek értékét nem szabad a tárgyi eszközök között aktiválni, hanem azok értékét befejezetlen beruházásként kell állományba venni. Az üzembe helyezés során a befejezetlen beruházásként elszámolt elsı beszerzéső készletek értékét ki kell vezetni a befejezetlen beruházások állományából, és a készletek között kell nyilvántartásba venni, ha az államháztartási szervezet raktárral rendelkezik. Az üzembe nem helyezett beruházások értéke után (tehát még az aktiválás elıtt) az Áhsz. szerint terv szerinti értékcsökkenés nem számolható el. A beruházások, felújítások után terven felüli értékcsökkenés és az elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírása kötelezı, ha a Szt. szerinti elıírások feltételei fennállnak. A hatályos számviteli elıírások szerint valamennyi immateriális jószág és tárgyi eszköz beszerzésére, létesítésére fordított összeget a 11-14. számlacsoportokon belül, illetve a központi beruházás esetében a 15. számlacsoportban, az elıirányzat teljesítése számlákon kell könyvelni. A pénzforgalmi (kiadási elıirányzat teljesítés) tétel könyvelésével egyidejőleg kell az eszközt állományi számlán is nyilvántartásba venni. Az állományba vétel a szerint történik, hogy az eszközt az államháztartási szerv használatba vette-e, vagy sem. Használatba vétel esetében a 11-14. számlacsoportban az adott eszköz aktivált állománya számlára kell könyvelni, amennyiben nem történt meg az aktiválás, a használatba vétel, akkor, mint folyamatban maradó beruházást kell állományba venni, a számlacsoportokon belül az ilyen címen megnyitott és vezetett számlákon. 2007. január 1-jétıl az integrált rendszert használók számára az Áhsz. elıírja, hogy a beruházás felhalmozási kiadásait az államháztartási szervezetnek legkésıbb a
57
kiadási elıirányzat teljesítési számlán elszámolt összeg elszámolásával egyidejőleg kell az állományi (mérleg) számlán megjeleníteni. A folyamatban lévı beruházásokról kötelezı analitikus nyilvántartást vezetni. A 13. sor a beruházásra adott elılegek értékét tartalmazza, korrigálva az elszámolt értékvesztések, illetve az elszámolt értékvesztések visszaírt összegével. Az adatok kitöltését az immateriális javak, és tárgyi eszközök egyes számlacsoportjain belül az e célra megnyitott és vezetett fıkönyvi számlák állományi adata alapján kell elvégezni. Ezek a fıkönyvi számlák a 11., 12., 14. számlacsoportokon belül azok a számlák, amelyeknek a harmadik pozíciója, valamint a 13. számlacsoportnál a 4. pozíciója 8. számjegyre végzıdik, továbbá a 1598., és a 1599. számlák. A beruházásra adott elılegek értéke a beruházási szállítóknak adott – a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - elıleg értékét foglalja magában. Tekintettel arra, hogy a beruházásra adott elılegek tartalmukban követelések, a mérlegkészítés során értékelésüknél az Szt. követelések értékelésére vonatkozó szabályai szerint kell eljárni. A beruházásra adott elılegekre elszámolt értékvesztés összegét a beszámoló 57. Befektetett eszközök, készletek, követelések és értékpapírok állományának és értékvesztésének alakulása őrlap 02. sorában be kell mutatni. A 14. sorban az állami készleteket, tartalékokat kell kimutatni. Az állami készletek, tartalékok között kell kimutatni az állami tartalékolási, intervenciós, továbbá védelmi és biztonsági célú egészségügyi, stratégiai és egyéb - üzemeltetésbe, használatba nem adott - eszközöket. Az Európai Unióhoz történı csatlakozást követıen az állami készletek, tartalékok között kerül kimutatásra az EMGA által elrendelt intervenciós felvásárlás során felhalmozott készletek állománya, mindaddig, amíg ezen készletek értékesítésre, megsemmisítésre, térítésmentes átadásra (karitatív célú szétosztásra) nem kerülnek. Az állami készletek, tartalékok állománymozgásait a tıkeváltozásokkal szemben kell elszámolni. Ezen eszközök után terv szerinti értékcsökkenés, valamint piaci értéken történı értékelés miatti terven felüli értékcsökkenés nem számolható el, mivel továbbra is befejezetlen beruházásnak minısülnek. Az évközi, illetve év végi selejtezéssel (pl.: megrongálódás) kapcsolatos állománycsökkenéseket terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni. Abban az esetben, ha az állami tartalékolással megbízott államháztartási szervezet jogszabályi felhatalmazás alapján az állami készleteket, tartalékokat üzemeltetésre, használatba adja, akkor azokat elkülönítetten kell állományba venni az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök számlacsoporton belül. Ekkor az eszköz üzembe helyezése miatt már indokolt a terv szerinti értékcsökkenés hatásának elszámolása is. A 15. sor a tárgyi eszközök értékhelyesbítését tartalmazza, amennyiben az államháztartási szervezet a számviteli politikájában élt a Szt., illetve az Áhsz. 32. § (7) bekezdése szerinti lehetıséggel, a tárgyi eszközök (kivéve a beruházásokat, az állami készleteket, tartalékokat és a beruházásokra adott elılegeket) piaci értéken is felvehetık. Amennyiben az államháztartás szervezete számviteli politikájában kizárta
58
a piaci értéken történı értékelést a 15. sor 03. és 04. oszlopába sem kerülhet adat a beszámoló összeállítása során. A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként kell kimutatni a használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök (földterület, telek, telkesítés, erdı, ültetvény, épület, építmény, gép, berendezés és felszerelés, jármő, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékő jog), tenyészállatok könyv szerinti értékét meghaladó piaci értéke és könyv szerinti értéke (bekerülési értéknek a kormányrendeletben meghatározott leírási kulcsok alapján elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegével csökkentett értéke) közötti különbözetet. A folyamatban maradó beruházások, az állami készletek, tartalékok, illetve a beruházásokra adott elılegek esetében értékhelyesbítést nem lehet kimutatni. Az Szt. és az Áhsz. lehetıséget ad az államháztartási szervnek, hogy a tárgyi eszközöket (kivéve beruházás, felújítás, illetve beruházásra adott elılegek) az éves beszámoló mérlegében piaci értéken értékelje. A piaci értéket az államháztartás szervezete a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk alapján határozza meg. A piaci értéken történı értékelés nem kötelezı, ha viszont az államháztartási szervezet él a piaci értéken történı értékelés lehetıségével, akkor azt következetesen – évenként – alkalmaznia kell. Az évenkénti értékelés során – a piaci értékelésbe bevont eszközöknél – eszközönként kell megállapítani az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét. A könyv szerinti értéket jelentısen meghaladó piaci értéket elkülönítve, az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között a saját tıke részeként (az értékhelyesbítéssel azonos összegben) értékelési tartalékként kell kimutatni. Az értékhelyesbítés nem része a bruttó értéknek, nem része a nettó értéknek. Állománya mindenkor az értékelési tartalékkal azonos, mivel minden változását azzal szemben kell elszámolni. A mérlegkészítéskori piaci értéket az érintett tárgyi eszköz egyedi nyilvántartásán – elkülönítetten, fordulónapi dátummal – minden évben az értékelés során fel kell jegyezni, valamint az értékhelyesbítések egyedi eszközönként megállapított összegét és annak változásait is. Azoknál a tárgyi eszközöknél, ahol a mérlegben értékhelyesbítés kerül megállapításra, a könyvekben nem lehet kimutatni terven felüli értékcsökkenést, az értékhelyesbítés nagyságának megállapítása elıtt azt a terven felüli értékcsökkenés visszaírásával ki kell vezetni. Az így korrigált könyv szerinti érték és a piaci érték különbsége jelenhet csak meg a mérlegben az értékhelyesbítés összegeként az államháztartás szervezete által a számviteli politikában meghatározottak szerint. A teljesen (nulláig leírt) tárgyi eszközök után is lehet értékhelyesbítést elszámolni azok piaci értékéig. Az értékhelyesbítéseknek a mérleg fordulónapján nyilvántartott állományát tételes leltárral kell alátámasztani. Azon eszközök esetében, amelyek a tárgyév december 31-én még állományban vannak, a nyilvántartásba vett értékhelyesbítések pozitív összege után értékcsökkenést elszámolni nem lehet. Év közben az egyedi eszköznek a könyvekbıl való kivezetésekor (értékesítés, térítésmentes átadás, stb.) a hozzá kapcsolódó, elkülönítetten nyilvántartott értékhelyesbítését is ki kell vezetni az értékelési tartalékkal szemben. A beszámoló kiegészítı mellékletei közül a 60. Immateriális javak, tárgyi eszközök, tartós tulajdoni részesedést jelentı befektetések, és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett
59
eszközök értékhelyesbítésének alakulása őrlap 08. sorának 06. oszlopában szereplı érték megegyezik a 01. Mérleg őrlap 15. sor 4. oszlopában szereplı értékkel. A befektetett pénzügyi eszközök A 17-22. sorokban kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközöket. Ezekben a sorokban a 17. számlacsoportban kimutatott, egy évnél hosszabb idıre lekötött pénzügyi befektetések összegét és az éven túli lejáratra adott - a 19. számlacsoportban kimutatott - kölcsönöket, a hosszú lejáratú bankbetéteket, az egyéb hosszú lejáratú követeléseket, valamint a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését kell feltüntetni. A befektetett pénzügyi eszközök mérlegértéke A mérlegben a tartósan adott kölcsönöket, valamint az egyéb hosszú lejáratú követeléseket az elfogadott, elismert (még nem törlesztett, vissza nem fizetett, el nem engedett) összegben, illetve a számlázott összegben (kamat nélkül) kell figyelembe venni és a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. A mérlegben a gazdasági társaságban levı tulajdoni részesedét jelentı befektetéseket, a hitelviszonyt megtestesítı, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírokat, a tartósan adott kölcsönöket, és az egyéb hosszú lejáratú követeléseket a bekerülési értékén kell értékelni oly módon, hogy a bekerülési értéket csökkenteni kell az Áhsz. 31. §-a szerint elszámolt értékvesztés összegével, illetve növelve a visszaírt értékvesztés összegével. A visszaírást csak a 2001. január 1-je után elszámolt értékvesztésre szabad alkalmazni! Az értékvesztések és annak visszaírása elszámolására a 175. Tulajdoni részesedést jelentı befektetések, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása, a 1981. Tartósan adott kölcsönök (visszterhesen átadott pénzeszközök) értékvesztése és annak visszaírása, valamint a 1982. Egyéb hosszú lejáratú követelések értékvesztése és annak visszaírása fıkönyvi számlák szolgálnak. Év végén, illetve az Áhsz-ben meghatározott esetekben a könyvviteli mérlegben kimutatott befektetett pénzügyi eszközöket az Áhsz. 37. §-a alapján leltározni kell, amelynek végrehajtását leltárral kell alátámasztani. A részesedési viszonyt, illetve a hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok közül az államháztartási szervezet birtokában lévı, fizikai úton elıállított értékpapírok leltározását mennyiségi felvétellel, az idegen helyen tárolt (letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévı) illetve a dematerializált értékpapírok leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani. Szintén egyeztetéssel kell leltározni a tartósan adott kölcsönöket, a hosszú lejáratú bankbetéteket, valamint az egyéb hosszú lejáratú követeléseket. A befektetetési célú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok év végi értékelésénél az Szt. 54. §-a (8) bekezdésének megfelelıen a hitelkockázati szempont is figyelembe vehetı. E választási lehetıség alapján az államháztartás szervezetének – amennyiben az elıírás alkalmazását számviteli politikájában rögzítette – nem kell értékvesztést elszámolnia az egyéb jogszabályokban kockázatmentesnek minısített, valamely ország kormánya vagy központi bankja által kibocsátott:
60
− tıkére és hozamra vonatkozóan garantált befektetési célú, lejáratig tartott, kamatozó értékpapírok, − diszkontértékpapírok bekerülési értékének azon része után, amely lejáratkor megtérül. A törvény a kockázatmentesség megítélése tekintetében a külön törvény(ek) felhatalmazása alapján kiadott, a tıkemegfelelési (fizetıképességi) mutató számításáról szóló jogszabály(ok) minısítési szempontjait veszi alapul. A tıkemegfelelési mutató számításáról szóló 13/2001. (III. 9.) PM rendelet elıírásait is figyelembe véve kockázatmentesnek minısíthetı: − Magyar Állam, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési szervezetnek (OECD) vagy az Európai Uniónak teljes jogú tagját képezı ország, valamint a Nemzetközi Valuta Alapnak speciális megállapodás alapján kölcsönt nyújtó ország központi kormánya vagy központi bankja által kibocsátott, illetve tıkére és hozamra vonatkozóan garantált értékpapír, feltéve, hogy az adott ország a megelızı öt év során hitelfelvételbıl származó adósságát nem ütemezte át, törlesztését nem függesztette fel, − Minden más ország vagy annak központi bankja által kibocsátott , illetve tıkére és hozamra vonatkozóan garantált, a nemzeti valutára szóló értékpapír, feltéve, hogy azzal kapcsolatban tıke- és kamattörlesztési késedelmek nem merültek fel. Ez az egyszerősítés nem vonatkozik a névérték (illetve a kibocsátási érték) felett vásárolt értékpapírok bekerülési érték és névérték közötti különbözetben meghatározható értékvesztésre, amennyiben tartós és jelentıs összegőnek minısül az Áhsz. 5. §-ának 7. pontja alapján, amelyre nem vonatkoztatható az Szt 54. §-ának (8) bekezdése szerinti mentesítési lehetıség, ezért az értékvesztésnek e részét mindenféleképpen el kell számolni értékvesztésként. A külföldi pénzértékre szóló befektetések értékelésével kapcsolatban rögzítésre került a befektetés mögött álló gazdasági társaság – befektetésre jutó – arányos saját tıke forintértékének meghatározása. Az egyes befektetési célú, külföldi gazdálkodó szervezetben lévı részesedések esetében lehetıvé vált, hogy az év végi értékeléskor keletkezı piaci árhatás és deviza-árfolyamhatás együttesen kerüljön figyelembevételre. Ha az államháztartás szervezete alkalmazza az értékhelyesbítés módszerét és az értékhelyesbítés és az árfolyamveszteség különbözete pozitív, akkor értékhelyesbítésként és értékelési tartalékként kell az összevont hatást elszámolni. Amennyiben nem alkalmazza az államháztartás szervezete az értékhelyesbítés módszerét, az év végi értékelési hatások összevonásra csak akkor kerülhet sor, ha a piaci árhatás negatív, ekkor értékvesztést kellene elszámolnia illetve, ha egyben árfolyamnyeresége is keletkezne, ekkor összevontan vagy értékvesztés, vagy árfolyamnyereség számolható el. Az értékvesztést a tıkeváltozással szemben kell elszámolni. A devizaátértékelési különbözet ilyen esetben nem jelenhet meg az összevont árfolyam-különbözetben. Az értékvesztések elszámolása A gazdasági társaságban lévı tulajdoni részesedést jelentı befektetésnél – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteség jellegő – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentıs összegő.
61
A piaci érték alakulása során az egyik figyelembe veendı követelmény a piaci érték könyv szerinti értékhez képest megvalósuló csökkenésének a tartós volta. Ez alatt általában a mérlegkészítés idıpontját megelızı legalább egy éves idıtartamot kell érteni, de elıállhat olyan helyzet is, hogy a piaci érték csökkenését visszatekintve nem lehetne tartósnak minısíteni, de a rendelkezésre álló információkból következtetni lehet arra, hogy a jövıre nézve is a tendencia tartósnak fog mutatkozni. Ebben az esetben is indokolt az értékvesztés elszámolása. Azoknál a központi költségvetési szerveknél, amelyek a Vtv. 29. § (5) bekezdése alapján 2008-ban új vagyonkezelési szerzıdést kötöttek részesedéseikre, az év végi értékelés során a tartósság kritériumának hiánya miatt értékvesztést 2008-ban legfeljebb a piaci tendenciák tartós hatása alapján vehetnek figyelembe. A tulajdoni részesedést jelentı befektetéseknél a jelentıs összeg az Áhsz. 5. §-a 7. pontja alapján a számviteli politikában meghatározott mértéket jelenti. Minden esetben jelentıs összegőnek kell azonban tekinteni az értékvesztést – függetlenül attól, hogy a tulajdoni részesedést jelentı befektetés a forgóeszközök, illetve a befektetett eszközök között szerepel – ha annak összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át, illetve a 100.000 forintot. Az államháztartási szervezetnek számviteli politikájában a tartósság kritériumait is szabályoznia kell. A tulajdoni részesedést jelentı befektetés piaci értéke meghatározásánál figyelembe kell venni: − a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés – (felhalmozott) osztalékkal csökkentett – tızsdei, tızsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját, − a megszőnı gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülı összeget, − a gazdasági társaság saját tıkéje és a jegyzett tıkéje, illetve a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke arányát. Az értékvesztés könyvelése:
T595 – K1751
és
T41236 – K595
Amennyiben a tulajdoni részesedést jelentı befektetésnek a mérlegkészítéskori piaci értéke jelentısen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti bekerülési értéket. A hitelviszonyt megtestesítı, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítı értékpapír könyv szerinti értéke és – (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó – piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegő, tartósnak mutatkozik és jelentıs összegő. A hitelviszonyt megtestesítı, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál a jelentıs összeg az Áhsz. 5. §-a 7. pontja alapján a számviteli politikában meghatározott mértéket jelenti. Minden esetben jelentıs összegőnek kell azonban tekinteni az
62
értékvesztést – függetlenül attól, hogy a hitelviszonyt megtestesítı, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír a forgóeszközök, illetve a befektetett eszközök között szerepel – ha annak összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át, illetve a 100.000 forintot. A tartós hitelviszonyt megtestesítı értékpapír piaci értékének meghatározásakor figyelembe kell venni: − az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tızsdei, tızsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartós tendenciáját, − az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot) várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti meg. Az értékvesztés könyvelése:
T595 – K1752
és
T41236 – K595
Ha a tartós hitelviszonyt megtestesítı értékpapír mérlegkészítéskori piaci értéke jelentısen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a - vételárban lévı kamattal csökkentett - bekerülési értéket, illetve ha a bekerülési érték magasabb a névértéknél (névérték felett vásárolt értékpapírnál), az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét. A 17. sorban az egyéb tartós részesedés mérlegtétel minden olyan tulajdoni részesedést jelentı befektetést (részvényeket, üzletrészeket, vagyoni betéteket) tartalmaz, ahol a vállalkozásban lévı tulajdoni részesedés tartós jövedelmet, vagy befolyásolási, irányítási ellenırzési lehetıséget biztosít az államháztartás szervezetének. Egyéb tartós részesedésként kell kimutatni a Vtv. által tartós vagy ideiglenes jellegőnek minısített tulajdonrészeket, azzal, hogy központi költségvetési szerv egyéb tartós részesedést csak akkor mutathat ki, ha a Vtv. 29. §-ának (5) bekezdése, illetve külön jogszabály alapján a tulajdonosi jogokat az adott költségvetési szerv gyakorolja. A Vtv. hatálybalépését követıen a központi költségvetési szervek az állami tulajdonban lévı társasági részesedések felett a korábban ıket – a vagyonkezelési szerzıdések alapján, illetve a törvény erejénél fogva – megilletı tulajdonosi jogokat nem gyakorolhatták, és a könyveikbıl ki kellett vezetniük az általuk eddig kimutatott részesedéseket. A központi költségvetési szervek a 2007. évi költségvetési beszámoló mérlegében a Vtv. hatálya alá tartozó társasági részesedést csak akkor szerepeltethettek, ha 2007. december 31-éig a 14/2007. (X. 24.) NVT határozat alapján az MNV Zrt.-tıl a korábban vagyonkezelésükben lévı társasági részesedések feletti tulajdonosi jogok gyakorlását 2007. december 31-éig visszakapták (a tulajdonosi jogok gyakorlására velük új vagyonkezelési szerzıdés került megkötésre). Amennyiben a társasági részesedések tekintetében a Vtv. 29. §ának (5) bekezdése szerinti vagyonkezelési szerzıdések megkötésére csak 2008ban került sor, akkor a tulajdonosi részesedések újbóli felvételére csak a vagyonkezelési szerzıdés megkötésének napjával kerülhetett sor. Amennyiben a részesedések a tulajdonosi joggyakorlásra vonatkozó – 2007. december 31-én érvényes – jogcím hiányában a központi költségvetési szerv 2007.
63
évi költségvetési beszámolója mérlegében mégis értékkel szerepeltek, úgy a folyó évi könyvelés keretében a 2008. évi nyitást követıen rendezı tételként mindezen társasági részesedéseket ki kellett vezetni az önellenırzés szabályai szerint. Amennyiben a 2007. évi költségvetési beszámoló mérlegében helytelenül szerepeltetett társasági részesedések értéke az Áhsz. 5. §-ának 8. és 10. pontjában meghatározott jelentıs összegő hiba, illetve megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba nagyságát meghaladja, akkor figyelembe kell venni az Áhsz. 40. §-a (5) bekezdésének, valamint az Áhsz. 45/A. §-a (7) bekezdésének elıírásait is. A gazdasági társaságban levı tulajdoni részesedést jelentı befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár). A gazdasági társaságban lévı tulajdoni részesedést jelentı befektetés bekerülési (beszerzési) értéke alapításkor, tıkeemeléskor a létesítı okiratban, annak módosításában, illetve a közgyőlési, az alapítói, a taggyőlési határozatban a jegyzett tıke fedezeteként, valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tıkén felüli tıke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelı összegben, a bejegyzést követıen. Követelés fejében átvett részesedés bekerülési értéke a megállapodás, csereszerzıdés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) érték. A térítésmentesen kapott tulajdoni részesedést jelentı befektetések bekerülési értéke az állományba vétel idıpontjában ismert piaci érték (kivéve az azonos felügyeleti szerv alá tartozó államháztartás szervezetei közötti eszköz átadást, ahol a bekerülési érték az átadónál kimutatott bekerülési érték és halmozott értékvesztés), illetve az ajándékként, hagyatékként kapott részesedés esetén a részesedésnek az állományba vétel idıpontjában ismert piaci értéke. [Lásd még a tárgyi eszközöknél az 50. oldalon leírtakat is.] A 18. sor a tartós hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat tartalmazza. Az államháztartás szervezetének a tartós hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok között kell kimutatnia a befektetési céllal beszerzett hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat azok beváltásáig, illetve értékesítéséig. Hitelviszonyt megtestesítı értékpapírnak minısül minden olyan nyomdai úton elıállított (elıállíttatható) vagy dematerializált értékpapír, illetve az Szt. által értékpapírnak minısített, jogot megtestesítı okirat, amelyben a kibocsátó (adós) meghatározott pénzösszeg rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát, és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezınek) a megjelölt idıben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Ide tartozik különösen: a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy, az árujegy, a zálogjegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejő befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy. A hitelviszonyt megtestesítı értékpapír bekerülési értéke a vételár, amely nem tartalmazhatja a felhalmozott kamatot. A térítés mentesen kapott hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat felhalmozott kamatot nem tartalmazó piaci értéken kell állományba venni. 2004. január 1. óta a hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat _lejárattól függetlenül - nem szabad átsorolni a forgóeszközök között lévı forgatási célú értékpapírok közé. Az Áhsz. 19. §-ának (7) bekezdése elıírja, hogy a tartós
64
hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok között kell kimutatni a befektetési céllal beszerzett hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat azok beváltásáig, illetve értékesítéséig. A hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat tehát lejáratuk elıtti évben nem kell átsorolni a rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok közé, ezek nagyságáról az 53. Tájékoztató adatok őrlap 67. sorában kell tájékoztatást adni, ha éven belül lejárnak vagy az államháztartás szervezete éven belül értékesíteni kívánja. Az államháztartás szervezetei esetében a számviteli elszámolás szempontjából lényeges különbség van aközött, hogy az értékpapírt befektetett pénzügyi eszközként vagy forgóeszközként értékesíti vagy váltja be. Az elsı esetben a költségvetési szervnek felhalmozási célú bevételként kell elszámolnia, míg a második esetben a finanszírozási mőveletek között kell megjelenítenie bevételként, illetve kiadásként. Az államháztartás szervezete a számviteli politikájában köteles rögzíteni, hogy a hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat milyen szempontok alapján sorolja a befektetési céllal, illetve forgatási céllal beszerzett értékpapírok közé. A 19. sorban kell kimutatni az éven túli lejáratra, visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott kölcsönök állományát. Tartósan adott kölcsönként kell kimutatni az államháztartáson kívülre, illetve belülre ideiglenesen, éven túli lejárattal visszafizetési kötelezettséggel átadott pénzeszközöket. Itt kell kimutatni az államháztartáson belüli szervezetek, illetve államháztartáson kívüli gazdálkodó szervezetek, lakosság részére nyújtott fejlesztési és mőködési célú kölcsönöket. Így itt kell szerepeltetni a dolgozóknak adott kölcsönök év végi állományát, ideértve a dolgozók lakásépítésének, vásárlásának támogatására nyújtott munkáltatói kölcsönök állományát is. A kincstári körbe tartozó államháztartási szervezetek esetében az idegen pénzeszközök között, a 355. Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása számlán, az önkormányzatok és felügyelt költségvetési szerveik esetében a 324. Költségvetési elszámolási számla lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatás alcímő számlán számolják el a törlesztı részletek jóváírását, valamint az év végén felszámított kezelési költség terhelését. Az államháztartási szervezetek a munkáltatói kölcsönök állományváltozását - a bankszámla forgalmának rögzítésével egyidejőleg - a hitelintézet által megküldött bankszámlakivonat teljesítési dátumának figyelembevételével számolják el. A mérlegvalódiság érdekében a 194141. Dolgozóknak lakásépítésre, vásárlásra nyújtott kölcsönök állománya fıkönyvi számla év végi egyenlege és a hitelintézet által megküldött IV. negyedévi adóslistában kimutatott december 31-i állapot szerinti kölcsönállomány összege közötti egyezıséget biztosítani kell. Azoknál az államháztartási szervezeteknél, amelyeknél a dolgozók lakásépítésének (vásárlásának) támogatására szolgáló pénzeszközöket az OTP Bank Rt. „Lakásépítési célú betét” elnevezéső bankszámlán kezeli és tartja nyilván, a tárgynegyedévben befolyt törlesztı részletek bankszámlán történı jóváírása - a bankszámlaszerzıdésben foglaltaknak megfelelıen - negyedévente egyszer, a tárgynegyedévet követı idıszaki teljesítési dátummal történik. Ebbıl adódóan év végéig pénzforgalmilag csak a harmadik negyedévi törlesztı részletek realizálódnak a kincstári körbe tartozó államháztartási szervezetek esetében a 355. Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása számlán illetve az önkormányzatok és felügyelt költségvetési szerveik esetében a 324. Költségvetési elszámolási számla lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatás alcímő számlán, a negyedik negyedévi törlesztı részletek jóváírását, valamint az év végén felszámított kezelési költség terhelését a tárgyévet követı év elsı negyedévében számolják el pénzforgalmilag a lakásépítési
65
számlán. Az államháztartási szervezetek a munkáltatói kölcsönök állományváltozását - a bankszámla forgalmának rögzítésével egyidejőleg - az OTP Bank Rt. által megküldött bankszámlakivonat teljesítési dátumának figyelembevételével számolják el. Így a költségvetési beszámoló mérlegében kimutatott munkáltatói kölcsönök állománya a harmadik negyedévi állapotot tükrözi. A bankszámlakivonatban megjelenı pénzmozgások részletezésének alapját képezi az OTP Bank Rt. által negyedévenként megküldött tételes adóslista, amely az államháztartási szervezet tárgynegyedév végi követelésének állományát dolgozónként tartalmazza. A IV. negyedévi adóslistát az OTP Bank Rt. a kölcsönszámlák zárását követıen egy hónapon belül (december 31-i állapot szerint) megküldi, így a költségvetési szerveknek - amennyiben az OTP értesítése a számviteli politikában mérlegkészítés napjaként meghatározott idıpont elıtt megérkezik - lehetıségük van arra, hogy az éves költségvetési beszámoló mérlegében a munkáltatói kölcsönök állományát a december 31-i állapotnak megfelelıen szerepeltessék. A mérlegvalódiság érdekében a fıkönyvi könyvelésben a 194141. Dolgozóknak lakásépítésre, vásárlásra nyújtott kölcsönök állománya fıkönyvi számla III. negyedév végi egyenlege és az OTP Bank Rt. által megküldött IV. negyedévi adóslistában kimutatott december 31-i állapot szerinti kölcsönállomány közötti különbözettel a kölcsönök állományát csökkenteni kell az egyéb követelésekkel szemben. Nem itt, hanem a 41. sorban, az egyéb követelések összegében, illetve kiemelten a 42. sorban kell kimutatni az adott kölcsönbıl a mérleg fordulónapját követı egy éven belül esedékes törlesztı részleteket. (A tétel átkönyvelését a 2879. számlára nem kell elvégezni, azonban a záró rendezı tételek keretében az adott mérlegsor alátámasztása érdekében javasolt elkülöníteni a 19. számlacsoport megfelelı alszámláján!) A 20. sorban kell kimutatni a költségvetési elszámolási számláról tartósan - egy éven túli lejárattal - lekötött bankbetéteket. A számlán a bankbetét állományba vételét minden esetben az állományi számlán kell könyvelni (pénzeszköz lekötés könyvelése: T 39412 - K 321 és T 178 - K 39412), mivel a lekötés költségvetési pénzforgalmat nem érintı tétel, csak két eszközszámla között kerül átkönyvelésre. A számlán kimutatott összeg a pénzmaradvány része, a pénzmaradványelszámolás őrlap 01. sorában szerepeltetni kell! Ugyancsak számításba kell venni a pénzforgalom egyeztetése során a 24. őrlap 01. vagy 02., illetve a 08. vagy 09. sor adatában! A 21. sorban egyéb hosszú lejáratú követelésként kell kimutatni az éven túli részletre, a halasztott fizetéssel történı értékesítés miatti követeléseket, valamint a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követeléseket (195. fıkönyvi számla). Az egyéb hosszú lejáratú követelések bekerülési értéke a szerzıdésbıl jogszerően eredı, elismert, pénzügyileg még nem teljesített fizetési igényeket tartalmazza, az itt kimutatott követelések összege nem foglalja magába az ezen követelések után szerzıdés szerint járó kamat összegét. A szerzıdés szerint járó, de nem esedékes kamatok összegét a követelések analitikus nyilvántartásába kell felvezetni, azok a fıkönyvi nyilvántartásban csak a 0. számlaosztályban mutathatók ki. Nem itt, hanem az egyéb követelések összegében a 41. sorban, illetve kiemelten a 43. sorban kell kimutatni az egyéb hosszú lejáratú követelésekbıl a mérleg fordulónapját követı egy éven belül esedékes törlesztı részleteket. (A tételt nem kell
66
az egyéb rövid lejáratú követelések közé átkönyvelni, azonban a záró rendezı tételek keretében az adott mérlegsor alátámasztása érdekében javasolt elkülöníteni a 19. számlacsoport megfelelı alszámláján.) Ebben a sorban kell bemutatni az önkormányzati lakások részletfizetéssel történı eladása miatti hosszú lejáratú követelés éven túl esedékes összegét is. A számviteli törvény elıírásai szerint a pénzügyi lízing esetén a lízingbeadónál a követelések közé kell felvenni (tıkeváltozással szemben) a lízingszerzıdés tárgyát képezı, a lízingbe vevı részére beszerzett és a lízingbe vevı könyveiben beruházásként elszámolandó eszközöknek a lízingbeadó által a lízingbe vevı felé számlázott, a fizetendı általános forgalmi adót nem tartalmazó összegét, illetve az eladó által a lízingbe vevı felé számlázott, a lízingbeadó által pénzügyileg rendezett, elızetesen felszámított – levonható – általános forgalmi adót nem tartalmazó összegét. Az így felvett követelések összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerzıdésben meghatározott összegével (a kamat nélküli törlesztı részlettel) csökkentetten kell a mérlegbe beállítani. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés összege nem foglalja magában a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan járó kamat összegét. Az egyéb hosszú lejáratú követelésekre elszámolt értékvesztés összegét a beszámoló 57. Befektetett eszközök, készletek, követelések és értékpapírok állományának és értékvesztésének alakulása őrlap 06. sorában be kell mutatni. A 22. sorban kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök közül a tulajdoni részesedést jelentı befektetések értékhelyesbítését. Amennyiben az államháztartási szervezet számviteli politikájában a részesedések piaci értéken való értékelésérıl dönt, és ha a tulajdoni részesedést jelentı befektetés piaci értéke a (visszaírt értékvesztéssel növelt) könyv szerinti értéket (a bekerülési értéket) jelentısen és tartósan meghaladja, akkor a tulajdoni részesedést jelentı befektetést a mérlegben piaci értéken lehet kimutatni. A piaci érték és a könyv szerinti érték (a bekerülési érték) különbözetét értékhelyesbítésként kell kimutatni. A részesedések piaci értéken való értékelése nem kötelezı, de ha az államháztartási szervezet egyszer élt ezzel a lehetıséggel, akkor a továbbiakban ezt következetesen alkalmaznia kell. Azoknál a tulajdoni részesedést jelentı befektetéseknél, ahol a mérlegben értékhelyesbítés kerül megállapításra, a könyvekben nem lehet kimutatni értékvesztést, az értékhelyesbítés nagyságának a megállapítása elıtt azt az értékvesztés visszaírásával ki kell vezetni. Az így korrigált könyv szerinti érték (mely a bekerülési értékkel azonos) és a piaci érték különbsége jelenhet csak meg a mérlegben értékhelyesbítésként. A piaci érték meghatározásának módját a számviteli politikában rögzíteni kell. A részesedések leltárában (és az egyedi vagy csoportos analitikus nyilvántartásában) a mérlegkészítéskori piaci értéket fel kell jegyezni. A piaci érték alapján meghatározott értékhelyesbítést évközben csak akkor kell kivezetni a könyvekbıl, ha az állományból a részesedést kivezetik. A beszámoló kiegészítı mellékletei közül a 60. Immateriális javak, tárgyi eszközök, tartós tulajdoni részesedést jelentı befektetések, és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett
67
eszközök értékhelyesbítésének alakulása őrlap 10. sorának 06. oszlopában szereplı érték megegyezik a 01. Mérleg őrlap 22. sor 4. oszlopában szereplı értékkel. A 23. sor a Befektetett pénzügyi eszközök összesen adatát tartalmazza. Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök A 24-28. sorban az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközöket kell szerepeltetni. Nem tekinthetı üzemeltetett, kezelésbe adott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott vagyonnak, ha az önkormányzat közfeladatát felügyelete alá tartozó költségvetési szerve látja el. Ekkor a tevékenységhez átadott vagyont az önkormányzat kivezeti a könyveibıl (11-13. számlacsoportból) és a feladatot ellátó önkormányzati költségvetési szerv veszi nyilvántartásba a 11-13. számlacsoportban. A terv szerinti értékcsökkenést az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett immateriális javak és tárgyi eszközök után negyedévenként, az Áhsz. 30. §-a (2) bekezdésének a)-k) pontjaiban meghatározott fix leírási kulcsok alapján, a tényleges használatnak megfelelıen idıarányosan kell elszámolni (lineáris értékcsökkenés). Az államháztartás szervezete az immateriális javakhoz és a tárgyi eszközökhöz hasonlóan az üzemleltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök esetében is eltérhet a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál az Áhsz-ben meghatározott leírási kulcsoktól. A számvitel politikájában kisebb mértékő leírási kulcsokat is meghatározhat, amennyiben az eszköz a tevékenységét hosszabb ideig szolgálja, mint az Áhsz. 30. §-ának (2) bekezdése által elıírt lineáris leírási kulcsok alapján meghatározott használati idı. Ha az államháztartási szervezet él a lassítás lehetıségével, akkor a számviteli politikájában rögzítenie kell ezeknek az eszközöknek a körét és a várható használati idı megállapításának szabályait. Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök piaci értéken történı értékelése miatti elszámolandó terven felüli értékcsökkenésének [Szt. 53. § (1) bekezdésének a) pontja] meghatározásához - az immateriális javakhoz, tárgyi eszközökhöz hasonlóan - figyelembe kell venni az Áhsz. jelentıs összegő eltérésre vonatkozó rendelkezését [lásd: Áhsz. 5. §-ának 7. a) pontja]. Az államháztartás szervezete könyvviteli mérlegében kimutatott üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök, valamint a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök mérlegtételeit az üzemeltetı (ideértve a koncessziós társaságot is), a vagyon(kezelı) által összeállított leltárral kell alátámasztani. Az üzemeltetı, a vagyon(kezelı), a koncessziós társaság leltározási kötelezettségét, a leltár tartalmi elemeit és az átadásának határidejét az üzemeltetıvel, vagyon(kezelıvel) kötött szerzıdésben rögzíteni kell. A tulajdonos önkormányzat, illetve központi költségvetési szerv az üzemeltetıtıl, a kezelıtıl, a koncessziós társaságtól kapott leltárkimutatás adatait a saját számviteli nyilvántartásában (fıkönyvi és analitikus) szereplı adatokkal köteles egyeztetni, az
68
egyeztetés során megállapított leltáreltéréseket az üzemeltetıvel, kezelıvel rendeznie kell, a szükséges helyesbítéseket a fıkönyvi könyvelésben és analitikus nyilvántartásokban rögzítenie kell. A vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyon esetében a vagyonkezelınek a tárgyévet követı év február 15-éig kell adatot szolgáltatnia az általa év közben elvégzett felújítások, beruházások miatti bruttó érték változásokról, valamint az általa elszámolt terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés összegérıl, és az eszközök állományában egyéb jogcímen bekövetkezett változásokról. Az önkormányzatnak a vagyonkezelésbe adott eszközökrıl vezetett saját számviteli nyilvántartásában a vagyonkezelı adatszolgáltatása alapján az állományváltozások hatását az év végi értékelés során kell elszámolnia. A korrekciós tételek elszámolását követıen az önkormányzat könyvviteli mérlegében a vagyonkezelésbe adott eszközök mérlegszerinti értékének meg kell egyeznie a vagyonkezelı mérlegében kimutatott (vagyonkezelésbe vett) eszközök értékével. Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközökkel kapcsolatban a leltározási szabályzatnak az általános elıírásokon túl a következıket kell tartalmaznia: − vagyonkezelésbe adott eszközök év végi leltározása az üzemeltetı, vagyonkezelı kötelezettsége, a tulajdonos önkormányzat igényli-e tulajdonosi ellenırzési jogköre keretében, hogy a leltárbizottságokba egy-egy képviselıje jelen legyen, − rögzíteni kell, hogy az üzemeltetınek, a (vagyon)kezelınek év végi leltározást milyen módszerrel, milyen határidıvel kell elvégeznie, és a leltárkimutatásokat mely idıpontig kell megküldenie, − rögzíteni kell a leltárkimutatásokkal kapcsolatos tartalmi követelményeket, − rögzíteni kell a kapott leltárkimutatásoknak a saját fıkönyvi és analitikus nyilvántartásokkal való egyeztetésének rendjét, − rögzíteni kell az esetleges leltáreltérések rendezésének módját, − rögzíteni kell, hogy az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök esetében a kétévenkénti leltározás megengedett-e, ha igen, akkor abban az évben, amikor nem kötelezı a leltározás, a mérlegtételek alátámasztásául szolgáló leltárkimutatást milyen nyilvántartás adatai alapján, milyen módon kell elkészíteni, − rögzíteni kell, hogy a vagyonkezelésbe vett eszközökkel kapcsolatos leltározási kötelezettség teljesítése a vagyonkezelı által meghatározott módon és idıpontban történik, valamint azt, hogy a leltárkimutatásokat milyen formában és adattartalommal kell elkészíteni, és mely idıpontig kell megküldeni a vagyonkezelésbe adó államháztartás szervezete részére, − rögzíteni kell, hogy az üzemeltetési (vagyon)kezelési szerzıdés megszőnésekor az eszközök átvétele tételes leltár alapján történik. A 24. sorban üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközként kell kimutatni azokat a költségvetési szerv tulajdonában levı tárgyi eszközöket, amelyeket a költségvetési szerv nem saját maga, vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerve üzemeltet, hanem azok üzemeltetését, mőködtetését, kezelését más gazdálkodó szervre bízta. A 25. sorban koncesszióba adott eszközként kell kimutatni az államháztartási szervezet által koncessziós szerzıdés alapján más gazdálkodó szervnek mőködtetésre átadott tárgyi eszközöket.
69
A 26. sorban az Ötv. 80/A és 80/B §-ainak megfelelıen ezen a soron a vagyonkezelésbe adott eszközöket kell szerepeltetni. Amennyiben az önkormányzat az Ötv. 80/A-80/B. §-a alapján vagyonkezelıi jogot létesít, akkor az értékelési szabályzatban köteles rögzíteni a vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelése során alkalmazott értékelési eljárás elveit, módszerét, dokumentálásának szabályait, felelıseit. Amennyiben az önkormányzat a tulajdonában lévı korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározott körére az Ötv. 80/A-80/B. §a alapján vagyonkezelıi jogot létesít, a vagyonkezelésbe adott immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését a vagyonkezelésbe adáskor könyveibıl köteles kivezetni, és ezzel egyidejőleg a vagyonkezelési szerzıdésben szereplı értéket, mint bekerülési értéket kell a könyveibe felvenni. A vagyonkezelésbe adott eszközök bruttó értékét és az elszámolt értékcsökkenését a 11-13. számlacsoportból a tıkeváltozás számlával szemben kell kivezetni és a vagyonkezelési szerzıdés szerinti értéket a 16. számlacsoport megfelelı állományi számláján a tıkeváltozással szemben kell nyilvántartásba venni [Áhsz. 29/A. §-ának (2) bekezdése]. A vagyonkezelésbe adott eszközök év végi értékelése során el kell számolni a vagyonkezelı által közölt állományváltozások hatásait [a vagyonkezelı által a vagyonkezelésbe vett eszközökön tárgyévben elvégzett beruházások, felújítások, a tárgyévben elszámolt, illetve visszaírt terven felüli értékcsökkenések hatását, illetve a terv szerinti értékcsökkenés azon különbözetének hatását, amely a vagyonkezelı által közölt és az önkormányzat által az Áhsz. 30. § (2)-(6) bekezdése szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenés különbözetébıl adódik]. A 27. sorban a vagyonkezelésbe vett eszközök között kell kimutatni a vagyonkezelınél a kezelt vagyon részét képzı eszközöket, amennyiben a kezelésbe vevı nem tartozik a vagyonkezelésbe adó felügyelete alá. (Áhsz. 20. §-ának (2) bekezdése). Ilyenek lehetnek önkormányzati alrendszerben az MNV Zrt.-tıl vagyonkezelésbe vett eszközök, valamint az Ötv. 80/A-80/B. §-a alapján más önkormányzattól vagyonkezelésbe vett immateriális javak, tárgyi eszközök. Az önkormányzatoknál a vagyonkezelésbe vett kincstári eszközöket, illetve más önkormányzattól vagyonkezelésbe vett eszközöket, valamint a többcélú kistérségi társulásoknál az önkormányzattól vagyonkezelésbe vett eszközöket, az országos kisebbségi önkormányzatoknál a vagyonkezelésbe vett eszközöket a vagyonkezelési szerzıdésben szereplı értéken kell a 16. számlacsoport megfelelı állományi számláján állományba venni a tıkeváltozással szemben. Ezzel egyidejőleg a vagyonkezelésbe vett eszközök vagyonkezelési szerzıdésben szereplı értékét a 43. számlacsoportban egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként is nyilvántartásba kell venni a tıkeváltozással szemben [Áhsz. 29/A. § (1) bekezdése] A központi költségvetési szerv a kezelésében lévı állami vagyont nem a 16. számlacsoportban, hanem saját eszközként a 11-13. számlacsoportban mutatja ki [Áhsz. 24. § (1) bekezdése]. Központi költségvetési szerv csak önkormányzati alrendszerbıl vagyonkezelésbe vett eszközöket mutathat ki a 16. számlacsoportban a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben.
70
Az önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, az országos kisebbségi önkormányzat által a 16. számlacsoportban nyilvántartott vagyonkezelésbe vett eszközök könyv szerinti értéke az alábbi jogcímeken változhat: - a vagyonkezelı önkormányzatnál (többcélú kistérségi társulásnál, országos kisebbségi önkormányzatnál) elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegével, - a vagyonkezelı önkormányzat (többcélú kistérségi társulás, országos kisebbségi önkormányzat) által végzett felújítások, beruházások aktivált értékével, - selejtezés, megsemmisülés, hiány miatt a vagyonkezelı önkormányzatnál (többcélú kistérségi társulásnál, országos kisebbségi önkormányzatnál) a könyvekbıl kivezetett bruttó érték és elszámolt terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés összegével, - a vagyonkezelési szerzıdés évközi megszőnésekor, illetve a szerzıdés felbontásakor a visszaszolgáltatott eszközök könyv szerinti érétkének, és a vagyonkezelésbe vett eszközökkel kapcsolatos kötelezettség értékének kivezetése. [Amennyiben a vagyonkezelési szerzıdés megszőnésekor a tulajdonos önkormányzatnak visszaszolgáltatott eszközök könyv szerinti értéke kevesebb, mint a vagyonkezelésbe vett eszközökkel kapcsolatban a vagyonkezelı önkormányzatnál, (többcélú kistérségi társulásnál, országos kisebbségi önkormányzatnál) nyilvántartott kötelezettség értéke, akkor a különbözetet a vagyonkezelési szerzıdésben foglaltak szerint rendezni kell a tulajdonos önkormányzattal.] A 28. sorban kell kimutatni, az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítését. A beszámoló kiegészítı mellékletei közül a 60. Immateriális javak, tárgyi eszközök, tartós tulajdoni részesedést jelentı befektetések, és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítésének alakulása őrlap 11. sorának 06. oszlopában szereplı érték megegyezik a 01. Mérleg őrlap 28. sor 4. oszlopában szereplı értékkel. A 29. sor az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök összesen adatát tartalmazza. A 30. sor a költségvetési szerv tevékenységét tartósan - egy éven túl - szolgáló befektetett eszközeinek értékét mutatja. Forgóeszközök A 31-61. sorok a költségvetési szerv Forgóeszközeinek értékét részletezik öt csoportra tagolva: I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások
71
Készletek A 31-36. sorokban feltüntetett adat a készletek értékvesztéssel és értékvesztés visszaírásával korrigált értékét foglalja magában. A készletek mérlegértéke A mérlegben vásárolt és saját elıállítású készletként csak az új (raktáron levı) készleteket kell kimutatni. Készletként kell a mérlegben kimutatni azokat az eszközöket, - amelyeket értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, betétdíjas göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat (mérleg 35. sora), - amelyek az értékesítést megelızıen a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak (mérleg 32. sora, befejezetlen termelés és félkész termékek) vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (mérleg 34. sora, késztermékek), - amelyeket az értékesítendı termékek elıállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (mérleg 31. sora, anyagok). A készletek között kell kimutatni továbbá: - használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, mőszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védıruha), amelyek az államháztartási szervezet tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják (mérleg 31. sora, anyagok), - a növendék-, a hízó- és az egyéb állatokat, amelyek a termelés (a tartás) költségei eredményeként növekednek, gyarapszik tömegük (súlyuk), függetlenül attól, hogy az államháztartási szervezet tevékenységet mennyi ideig szolgálják (mérleg 33. sora), - azokat az eszközöket, amelyeket a tárgyi eszközök közül - értékesítési céllal a forgóeszközök közé átsoroltak és raktárra vettek (mérleg 35. sora). Ezeknek az eszközöknek az állományba vételét, illetve a tárgyi eszközök közül a kivezetését az átsorolás idıpontjában kell rögzíteni a könyvekbe. - azokat a tárgyi eszközöket (immateriális javakat), amelyeket az államháztartási szervezet követelés fejében vett át és átvételkor azokat a forgóeszközök közé sorolta. (lásd: 01-15. sorok leírása!) A még ki nem számlázott, befejezetlen szolgáltatások értékét a mérlegben a saját termeléső készleteken belül a befejezetlen termelés tételen kell kimutatni az általános elıírások szerint, közvetlen önköltségen. Az államháztartás szervezetei esetén azokat az elvégzett, egyedi szerzıdésen alapuló (nem az alapfeladat ellátás keretében végzett) szolgáltatásokat kell a befejezetlen termelés soron szerepeltetni, amelyek a mérlegfordulónapig még nem kerültek lezárásra, befejezésük áthúzódik a következı adatszolgáltatási, beszámolási idıszakra is. (Idesorolandó pl.: oktatás, terembérlet stb. pl. ha decemberben volt az igénybevétel, de a szerzıdéses partner felé csak januárban történik a számlázás.) A tárgyi eszközök közül a forgóeszközök közé - értékesítési céllal - átsorolt és raktárra vett készleteket az állományba vétel idıpontja szerinti könyv szerinti értéken,
72
de legfeljebb piaci, forgalmi értéken kell a könyvekbe felvenni. Az utóbbi esetben a kivezetés elıtt terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, a várható eladási ár és a könyv szerinti érték különbözetének összegében. Év végén azokat a tárgyi eszközöket, amelyeket kivontak a használatból, üzemeltetésbıl, de a fordulónapig az értékesítésükre nem került sor, át kell sorolni a készletek közé! Nem kötelezı az átsorolás a készletek közé, ha az értékesítésig a tárgyi eszközt nem vonják ki a használatból, vagy ha a tárgyi eszköz értékesítésére a használatból kivonást követıen rövid idın belül, de a negyedév végéig mindenképpen sor kerül. A tárgyi eszközök közül értékesítési céllal átsorolt eszközök értékesítése során az értékesítés bevételét az adott tárgyi eszközre vonatkozó felhalmozási bevételi jogcímen kell elszámolni. A készletek között közvetített szolgáltatásként a mérlegfordulónapig még tovább nem számlázott közvetített szolgáltatásokat kell kimutatni. Az Szt. alkalmazásában közvetített szolgáltatásnak minısül az államháztartási szervezet saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelıvel) kötött szerzıdés alapján, a szerzıdésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál az államháztartási szervezet vevıje és nyújtója is a szolgáltatásnak, az államháztartási szervezet a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelıvel kötött szerzıdésbıl a közvetítés lehetısége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az államháztartási szervezet nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelmően megállapítható. A számlából ki kell, hogy tőnjön a közvetítés ténye. Ennek a követelménynek a számla akkor felel meg, ha szolgáltatásonként tartalmazza az – adott esetben – az államháztartási szervezet saját, továbbá az általa közvetített szolgáltatásokat, megnevezve azok mőszaki tartalmát és ellenértékét, szolgáltatásonként az általános forgalmi adóját. Közvetített szolgáltatásként számolandók el a közüzemi szolgáltatások, a bérbeadónál, ha a bérleti szerzıdésben rögzítették, hogy a bérleti díjon felül a bérlı az általa fogyasztott közüzemi szolgáltatások díját megfizeti és a bérbeadó külön számlázza a bérlı által fogyasztott víz, gáz, áram díját. A leírtakból következik az is, hogy a számlában csak a közvetítés tényére való utalás nem elegendı az Szt.-ben megfogalmazottak teljesüléséhez. A bérbeadó államháztartás szervezete csak akkor tudja és olyan arányban közvetített szolgáltatásként a neki számlázott közüzemi szolgáltatást elszámolni, ha a bérlı felé a számlázás az adott szolgáltatásra jellemzı módon mért mennyiségben, a mért mennyiség alapján megállapított értéken történik. Ez azt jelenti, hogy a közüzemi szolgáltatások közvetítésének feltétele, hogy a bérlınél külön mérıóra legyen felszerelve a bérlı fogyasztásának mérésére. A közvetítés tényének az államháztartási szervezetnél belsı dokumentuma az, hogy az államháztartási szervezetnél maradó számlához hozzárendelik egyrészt a megrendelıvel kötött szerzıdést, másrészt az igénybe vett szolgáltatás számláit, hivatkozva azokra az alvállalkozói számlákra, amelyeket közvetítettek. A raktárral nem rendelkezı államháztartási szervezetek a készletek között a mérlegben, illetve a fıkönyvi elszámolásaikban továbbra is csak az államháztartási szervezet átszervezésével kapcsolatos állományváltozásokat, a követelés
73
fejében átvett eszközöket, valamint a tárgyi eszközök közül a forgóeszközök közé - értékesítési céllal - átsorolt készleteket mutathatják ki. A készletek év végi értékelése Az Szt. elıírásai szerint, a készleteket a mérlegben az elszámolt értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt bekerülési értéken kell szerepeltetni. A vásárolt készleteknél a bekerülési érték meghatározása történhet tényleges beszerzési áron, vagy átlagos (súlyozott) beszerzési áron, vagy FIFO módszer szerint. A saját elıállítású eszköz bekerülési (elıállítási) értéke lehet az Szt. 51. §-a szerinti közvetlen önköltség, az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy a FIFO módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A közvetlen önköltség meghatározható utókalkulációval vagy norma szerint is. [Szt. 62. §-ának (2) bekezdése] A közvetlen önköltségen való értékelés megfelelı önköltségszámítási rendszert feltételez. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségébıl a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. Az Áhsz. alapján az államháztartási szervezetek módosított teljesítés szemlélető kettıs könyvvitelt vezetnek. A fıkönyvi nyilvántartásukban csak akkor tudják folyamatosan rögzíteni a készletmozgásokat (növekedéseket, csökkenéseket), ha rendelkeznek olyan nyilvántartási rendszerrel, melynek használatával egy-egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a fıkönyvi, mind az analitikus nyilvántartásban. Ilyen integrált nyilvántartási rendszer hiányában a készletekben bekövetkezı változásokat (beszerzéseket, felhasználásokat, valamint az egyéb, a készletek állományát növelı és csökkentı gazdasági események hatásait) legalább negyedévenként, legkésıbb a tárgynegyedévet követı hónap 15. napjáig kell a fıkönyvi könyvelésben (a tıkeváltozással szemben) rögzíteniük készletváltozási jogcímenként, a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásból készített összesítı bizonylat (feladás) alapján. Az analitikus nyilvántartás adataiból az összesítı bizonylaton legalább az alábbi készletváltozási jogcímek szerepeljenek: - készletek beszerzése, elıállítása, visszaküldése, - nem számlázott szállítások, - anyag-visszavételezés, - készletek térítésmentes átvétele, - tárgyi eszközök közül átsorolt eszközök, - értékesítési céllal átsorolt tárgyi eszközök, - követelés fejében átvett készletek, - készletek leltártöbblete, - alapítótól átvett készletek, - ajándékként, hagyatékként kapott készletek, - készletek felhasználása, - készletek térítésmentes átadása, - készletek átsorolása a tárgyi eszközök közé, - készletek apportba adása, - készletek leltárhiánya, selejtezése, értékvesztése.
74
Év végén - a IV. negyedév végén -, illetve az Áhsz-ben meghatározott esetekben (például év közben megszőnı államháztartási szervezet esetén) év közben, a mérlegben kimutatott eszközöket leltározni kell, és a leltározás elvégzését leltárral kell alátámasztani. A készletek leltározását mennyiségi felvétellel kell elvégezni. Az Áhsz. elıírása alapján a leltározást minden évben el kell végezni - kivéve, ha alkalmazza a 37. § (7) bekezdését - és a mérlegben szereplı értékadatokat leltár alapján kell megállapítani, és értékelni, még akkor is ha alkalmazza az Áhsz. 37. § (7) bekezdését (figyelembe véve az Áhsz. 32. §-ában, valamint az Szt. 56. §-ában foglalt értékelési szabályokat is). (leltározás szabályait lásd: tájékoztató 38. oldal) Év végén a 2. számlaosztály készlet fıkönyvi számláin szereplı állományi értéket a leltározott és értékelt állományi értékre kell helyesbíteni, a megfelelı 412. Tıkeváltozások számlával szemben. Amennyiben értékvesztés vagy értékvesztés visszaírásának elszámolása is szükséges, elıször a készlet állományváltozását, majd utána (két lépésben) az értékvesztést (vagy az értékvesztés visszaírását) kell lekönyvelni (jogcímek szerint). A készletek értékvesztése és az értékvesztés visszaírása Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentısen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, valamint ha a saját termeléső készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (elıállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentısen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülı költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. A vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét, illetve a saját termeléső készlet bekerülési (elıállítási) értékét a fentieken túlmenıen csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó elıírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai elıírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. A készlet értékének csökkentését - a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával - ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetıségnek) megfelelı, mérlegkészítéskor, illetve a minısítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyag-áron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben. A minısítésnél a „tartósság” az értékelést megelızı legalább egy évet, a „jelentıs” az Áhsz. 5. §-ának 7. pontja alapján a számviteli politikában meghatározott értéket, arányt jelent (például saját hatáskörben dönthet úgy az államháztartás szervezete, hogy akkor jelentıs a különbözet, ha annak összege meghaladja az adott készlet bekerülési értékének 10%-át). Minden esetben jelentıs összegőnek kell azonban tekinteni az értékvesztést (függetlenül a számviteli politikában meghatározott mértéktıl), ha az meghaladja a bekerülési érték (nyilvántartásba vételi érték) 20%-át, illetve a 100.000 forintot.
75
Az értékvesztés összege a - fajlagosan kis értékő - készleteknél az államháztartási szervezet által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentısen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti bekerülési értéket. Amennyiben kötelezı az értékvesztés visszaírása az államháztartási szervezetnél, akkor az érintett készletre vonatkozóan a leltárnak – többek közt – tartalmaznia kell - a készlet mérlegkészítéskori piaci értékét - a készletnek az elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírásával növelt bekerülési értékét, valamint ezek - különbözetét. Az értékvesztés könyvelése:
T 595 – K 24, 26
és T 41236 – K 595
Az értékvesztés visszaírása a fenti könyvelési tételek fordítottja. Ügyelni kell azonban arra, hogy az értékvesztés visszaírása után a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti bekerülési értékét. A készletek értékvesztésének és visszaírásának összegét a beszámoló 57. őrlap 08. sorában be kell mutatni. (Az értékvesztés részletes szabályaival kapcsolatban lásd még: az 57. őrlapnál leírtakat.) A készletek selejtezése, hiánya esetén az eszköz és forrás oldalon is elszámolt vagyonvesztést pénzforgalom nélküli kiadásként kell megjeleníteni, így ezen adatok is bemutathatók az éves költségvetési beszámoló kiegészítı mellékletének tájékoztató adatai között. A selejtezés, hiány könyvelése: T 598 – K 21-23, 25 és T 41232 – K 598 A 36. sorban kell feltüntetni a követelés fejében átvett immateriális javak, tárgyi eszközök és készletek értékét, korrigálva az értékvesztések és értékvesztés visszaírások összegével. A készletek között általában a raktári új készletek értékét kell szerepeltetni. Ha a költségvetési szerv a követelés fejében mőködı üzemet vesz át, akkor annak teljes berendezésének értékét - ideértve a használatban levı készleteket is - ebben a sorban tünteti fel. A követelés fejében átvett eszközöket, ha jogszabály, szerzıdés, megállapodás eltérıen nem rendelkezik, a kiváltott követelés összegével azonos összegben kell felvenni a mérlegbe, illetve könyvelni a fıkönyvi könyvelésben. Követelések A 38-47. sorokban a követelések értékvesztéssel csökkentett, értékvesztés visszaírásával növelt értékét kell kimutatni az Áhsz. szerinti részletezésben. Az Ámr. 57. §-ának (7) bekezdése alapján a hatósági jogkörhöz kötıdı bevételeket nem szabad teljes összegükben költségvetési bevételként megjeleníteni, ha annak
76
bizonyos részét a beszedı szervezet köteles egyéb jogszabályi elıírások alapján a központi költségvetésbe vagy más államháztartási szervezet felé továbbítani (csak a 4828. számlán). A befolyt teljes összeget az átfutó bevételek közt kell kimutatni, addig amíg a költségvetési szerv megállapítja, hogy a befolyt összegbıl mennyi az ıt ténylegesen megilletı hatósági jogkörhöz kötıdı bevétel. Az elkülönítést követıen, különösen év végén a befolyt összegbıl csak a költségvetési szervet meg nem illetı részt lehet továbbutalásukig átfutó bevételként kimutatni. A mérlegvalódiság biztosítása érdekében a mérlegfordulónapig elıírt, de pénzügyileg nem rendezett megosztott hatósági jogkörhöz kötıdı díjakkal, bírságokkal kapcsolatos követelések teljes összegét a beszedı szerv mérlegében kell bemutatni, kivéve, ha a kincstári elszámolások 8. számú melléklete alapján az államháztartási szervezet analitikus helyként csak adatszolgáltatásra kötelezett. Természetesen az így analitikus nyilvántartásban szereplı hatósági jogkörhöz kötıdı követelések esetében is köteles az államháztartás szervezete az év végi értékelést elvégezni, vagyis köteles a hatósági jogkörhöz kötıdı követelések esetében is az értékvesztést, illetve a késıbbiekben az értékvesztés visszaírását meghatározni és az adott mérlegsor értékének meghatározásakor figyelembe venni. Év végén a mérlegben a más költségvetési szervet megilletı hatósági jogkörhöz kötıdı bevételként kimutatott összeg csak a passzív pénzügyi elszámolások között szerepeltethetı a rövid lejáratú kötelezettségek között tilos nyilvántartásba venni. A követelések mérlegértéke Az adósok, vevık és egyéb követelések állományában év közben bekövetkezett változásokat az analitikus nyilvántartásokban folyamatosan rögzíteni kell, és (amennyiben az államháztartás szervezete nem rendelkezik olyan nyilvántartási rendszerrel, melynek használatával egy-egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a fıkönyvi, mind az analitikus nyilvántartásban) legkésıbb a tárgynegyedévet követı hónap 15. napjáig a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból a követelés változásának jogcíme szerint készített összesítı bizonylat (feladás) alapján a fıkönyvi nyilvántartásban az állományváltozásokat el kell számolni. A követelés változásának legfontosabb jogcímei: - követelés elıírása, - követelés helyesbítése, - követelés pénzügyi teljesítése, - követelés átvétele átalakuláshoz, megszőnéshez kapcsolódóan, - követelés átsorolása, - térítésmentesen kapott követelés, - ajándékba, hagyatékként kapott követelés, - követelés vásárlása, - követelés kivezetése átvett eszközök fejében, - követelés kivezetése engedményezés keretében, - követelés kivezetése beszámításhoz kapcsolódóan, - behajthatatlan követelés kivezetése, - követelés elengedése, - követelések értékvesztése. Az elıírt követelések (általános forgalmi adót tartalmazó összegét) és az egyéb növekedéseket a megfelelı követelés számlán a tıkeváltozással szemben kell
77
elszámolni. A pénzügyileg rendezett követelések értékével, illetve egyéb követelés csökkentı jogcímek értékével a megfelelı követelés számla egyenlegét kell csökkenteni a tıkeváltozással szemben. Az eszközökkel kiváltott követeléseket azonban minden esetben a teljesítés napján kell rögzíteni a fıkönyvi nyilvántartásban. A követelés állományában bekövetkezett változást év közben köteles azonnal elszámolni az államháztartás szervezete akkor is, ha az államháztartás szervezetét megszüntetik vagy átszervezik. Minden év végén leltározás alapján kell a követelések állományát megállapítani, majd értékelni, az Áhsz. 37. §-ának (7) bekezdése szerinti mentesítési lehetıség nem alkalmazható. A követelések esetében a leltározást egyeztetéssel kell végrehajtani. A leltározás végrehajtását (az analitikus nyilvántartásokkal egyeztetett) év végi leltárral kell alátámasztani. A leltározás alapján megállapított értéket kell az államháztartási szervezetnek a fıkönyvi könyvelésben rögzíteni, majd a Szt., valamint az Áhsz. értékelési szabályai alapján értékelni és a korrigált követelések értékét kell az év végi mérlegben kimutatni. A mérlegfordulónapi értékeléssel kapcsolatos teendık: 1. függı (el nem ismert, peresített) követelések kivezetése a 0. számlaosztályba 2. behajthatatlan követelések kivezetése, 3. elengedett követelések költségvetési kiadásként és bevételként történı elszámolása, majd az elengedett követelések kivezetése (amennyiben a jogszabályok vagy önkormányzati rendeletek lehetıvé teszik) 4. értékvesztések elszámolása, illetve az elszámolt értékvesztések visszaírása 5. a külföldi pénzértékre szóló követelések mérlegfordulónapi értékelésébıl adódó árfolyam-különbözetek elszámolása. A követelések kimutatásának, állományba vételének, mérlegben történı szerepeltetésének alapvetı követelménye a jogszerőségbıl ered. A szerzıdésen alapuló követeléseknél a jogszerőséghez szorosan hozzátartozik és elengedhetetlen követelmény, hogy a partner cég, az adós a követelést elismerje. Az elismerés elsısorban az adásvételi szerzıdések kapcsán jelentkezik, de elismertnek kell tekinteni a követelést, ha a mérlegfordulónapon fennálló követelésállományról az államháztartás szervezete a partnereket egyenlegközlı levélben tájékoztatja a mérlegfordulónapon (vagy az egyenlegközlı kiküldésének idıpontjában) fennálló tartozás nyilvántartás szerinti összegérıl és azt a partner írásban visszaigazolja. Az egyenlegközlı a leltározás alapbizonylata. A költségvetési év mérlegfordulónapján kimutatott adósokkal szembeni követelések esetében – mivel azok jogszabályon alapuló követelések – a jogszabály szerinti feltételek teljesítése helyettesíti a konkrét elismerést. Mindaddig, amíg az elismerés meg nem történik, a követelést a könyvekbe és a mérlegbe felvenni nem szabad. Abban az esetben, ha a partner cég, az adós a követelést nem ismeri el, illetve, ha a jogszabályon alapuló követelést az adós vitatja és a jogszabály az elismertségét felfüggeszti, akkor a korábban állományba vett követelést módosítani kell, és azt el nem ismert követelésként a 0-s számlaosztályban kell nyilvántartásba venni.
78
Elismert a követelés, ha - Szerzıdésen alapuló követelésnél a partner nem kifogásolja meg a számlát, a teljesítéssel kapcsolatban sem minıségi, sem mennyiségi kifogást nem emel, valamint év végén az egyenlegközlın nem tesz észrevételt. - Az elfogadott váltó a törvényi elıírásoknak megfelel. - Jogszabályon alapuló követelések esetében érvényes jogszabály, határozat biztosítja az elismertséget, a dokumentálhatóságot, még akkor is, ha az adós vitatja azt. - Az adós, a vevı a követelést a mérlegkészítés napjáig rendezte. El nem ismert követelések Az eredetileg elismert, de a késıbbiekben utólag vitatott és kifogásolt követelést a könyvekbıl ki kell vezetni. Vitatott követelések esetében, ha az államháztartás szervezete és a partner közötti vita a mérlegkészítés idıpontjáig nem rendezıdik, akkor a vitatott követelést a követelések közül ki kell vezetni és a 0-s számlaosztályban kell nyilvántartásba venni. Ez alól kivétel, ha a jogszabály vitatott esetben is jogerısnek minısíti a követelést a fellebbezés, a bírósági eljárás ideje alatt is. A követelést mindaddig az (utolsó) elismertségnek megfelelıen kell kimutatni a 0. számlaosztályban, amíg azt jogerıs bírósági döntés meg nem változtatja. A bírósági döntést követıen a 0. számlaosztályból ki kell vezetni a követelést, de a 28. számlacsoportba már csak a bírósági ítéletben szereplı összeg vehetı állományba, annak pénzügyi rendezéséig, függetlenül az eredetei követelés összegétıl. Behajthatatlan követelések Az Áhsz. elıírásai alapján az államháztartás szervezetei a könyveikben és a könyvviteli mérlegükben nem szerepeltethetnek olyan követeléseket, amelyek pénzügyi teljesülésére már nincs esély. Az Áhsz. az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontját alapul véve szabályozza, hogy mely követeléseknél teljesül államháztartási körben a behajthatatlanság követelménye. Az Szt.-ben megfogalmazottakhoz képest az Áhsz. szigorúbb feltételeket állapít meg arra vonatkozóan, mikor tekintheti az államháztartási szervezet behajthatatlannak a követelését. Általános szabályként kimondható, hogy az államháztartás különbözı alrendszereibe tartozó szervezetek esetén akkor lehet a követelést behajthatatlanság jogcímén kivezetni, ha a jogorvoslati lehetıségek kimerültek, a különbözı okból lefolytatott bírósági eljárások lezárultak, vagyis az Szt.-ben megfogalmazott objektív gazdasági információk birtokában az államháztartási szervezet biztos lehet a pénzügyi teljesítés elmaradásában. Ez a leírás azonban – éppen a feltételekbıl adódóan – nem tekinthetı az Áht. 108. §-ának (2) bekezdése szerinti követelésrıl való lemondásnak, a követelés elengedésének! (A behajthatatlan követelés leírására a valódiság elvének érvényesítését jelenti.) Az Áhsz. 5. §-ának 3. pontja szerint behajthatatlan követelés: az a követelés, a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
79
c) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegő követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhetı fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel (2008-ban a kis összegő követelések értékhatára 100.000 forint), d) amelyet bíróság elıtt érvényesíteni nem lehet, e) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A behajthatatlanság tényét és mértékét mindig bizonyítani kell! Behajthatatlan követelést a mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként két lépésben, az 59. számlacsoportban lévı megfelelı pénzforgalom nélküli kiadás számla közbeiktatásával (T 596 – K 28 és T 41232 – K 596) a saját tıkével szemben le kell írni. A hitelezési veszteségként történı leírás kapcsán a követelés értékét a számviteli nyilvántartásból ki kell vezetni. A behajthatatlan követelés leírását minden államháztartási szervezet a jogszabályi rendelkezés alapján saját hatáskörben köteles végrehajtani (a felügyeleti szerv külön engedélyére vagy önkormányzati rendeletre nincs szükség). A behajthatatlan követelés fogalmához kapcsolódva az Áhsz. meghatározza azokat a fizetési igényeket, amelyeknél a címzettel szemben már lezárult és (legalább) részben sikertelen a végrehajtási eljárás, mivel annak során bebizonyosodott, hogy az adósnál legalább a követelés egy részére nem lelhetı fel értékkel bíró fedezet. Az Áhsz. értelmezése itt szőkebb, mint az Szt., mert nem engedi meg behajthatatlanként az államháztartási szervezet leírni azt a követelését, amelyet illetıen már elkezdıdött a címzett ellen a végrehajtási eljárás, de azt valamilyen okból átmenetileg szüneteltetik, így a követelésrıl csak valószínősíthetı, hogy részben, vagy egyáltalán nem fog megtérülni. Ebben az esetben az év végi értékelés során értékvesztést számolhat el az államháztartási szervezet, arra azonban, – az Szt. elıírásait teljes körően alkalmazó gazdálkodókkal ellentétben – nincs módja, hogy az óvatosság elve alapján a számviteli politikájában behatároltak szerint mérlegelés alapján kivezesse (leírhassa) ezt a követelését. Az Áhsz. elıírásai szerint a behajthatatlan követelés akkor írható le hitelezési veszteségként, ha a felszámolási eljárás, az adósságrendezési eljárás befejezését követıen elkészült és hatályba lépett vagyonfelosztási javaslat tételes kimutatásában az adott követelésre nem jut fedezet, vagy csak részben ellentételezi valamilyen vagyontárgy (ez utóbbi esetben az a rész írható le, amelyre nem jut fedezet). A kisösszegő követelések esetében ad a jogszabály lehetıséget az államháztartási szervezetnek arra, hogy a számviteli politikájában foglaltak szerint követeléseit behajthatatlannak minısítheti, ha a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével azaz (ha a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget), a költség- és a haszon összevetésének számviteli alapelve alapján. A végrehajtással várhatóan kapcsolatos költségek meghatározásánál az államháztartási szervezet a korábbi évek behajtási tapasztalati adataira építve tud a számviteli politikájában átlagos értéket meghatározni, melynek nagyságát a továbbiakban évente érdemes felülvizsgálni. Ezzel a tapasztalati adatok alapján kialakított és a számviteli
80
politikában meghatározott átlagos behajtási költségekkel érdemes az egyes kisösszegő követeléseket összevetni, és ennek alapján behajthatatlannak minısíteni. Támpont lehet, hogy az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény 163. §-a (2) bekezdése szerint a végrehajtás költsége nem lehet kevesebb 5000 forintnál. A kisösszegő követelések összegét az Áht. 108. §-ának (4) bekezdése alapján a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. A költségvetési törvény 9. § (2) bekezdése alapján ez jelenleg 100.000 Ft. A kisösszegő követelések összegének meghatározásánál kiindulópont a követelések bekerülési értéke, amely a szerzıdésbıl jogszerően eredı, elismert, pénzügyileg még nem teljesített fizetési igényeket tartalmazhatja. A kisösszegő követelések összegének meghatározásánál nem vehetı figyelembe ezen követelések után szerzıdés szerint járó késedelmi kamat összege, így a pénzügyi rendezés elmaradása esetén a növekvı késedelmi kamat összege miatt nem kell a kisösszegő követelések közül átsorolni ezen tartozásokat. A szerzıdés szerint járó, de pénzügyileg nem teljesített késedelmi kamatokat az analitikus nyilvántartásba, illetve legfeljebb a 0. számlaosztályba lehet csak nyilvántartásba venni. A kisösszegő követelések esetében a jogszabály lehetıséget ad az államháztartási szervezetnek arra is, hogy a számviteli politikájában foglaltak szerint követeléseit behajthatatlannak minısítheti, ha az adós nem lelhetı fel. A kisösszegő követeléseknél fel nem lelhetı adósok esetében a jogos fizetési igény csak akkor minısíthetı behajthatatlan követelésnek, ha a behajtásuk „igazoltan” nem járt eredménnyel. Ez jelenthet bírósági végzést, a bírósági végrehajtó ilyen tartalmú igazolását, a postai eljárásról szóló belsı szabályzat alapján „véglegesen eredménytelenül kézbesítettnek” minısített postai küldeményeket, illetve önkormányzati jegyzı igazolását (önkormányzat, illetve önkormányzati szervezetek esetében akkor fogadható el ilyen igazolás, ha a címzett területileg más önkormányzat közigazgatási területén található). Az államháztartási szervezetnek a számviteli politikájában rögzítenie kellett a fel nem lelhetı adóssal kapcsolatban elfogadható igazolások körét. Behajthatatlan követelésnek kell minısíteni az államháztartási szervezetek esetében is – az Szt. szerinti tartalommal megegyezıen – a bíróság elıtt nem érvényesíthetı követeléseket, valamint az elévült követeléseket. Ha a hatályos jogszabály alapján az államháztartási szervezet követelése elévült, akkor már kényszerítı eszköz nincs a kiegyenlíttetésére, így a követelés hitelezési veszteségként történı kivezetése a könyvekbıl a mérlegvalódiság elvének érvényesülését szolgálja. A Ptk. szerinti általános elévülési határidı 5 év, de az egyes jogszabályok az általános szabálytól eltérı idıszakot is meghatározhatnak. A hitelezési veszteségként leírt behajthatatlan követelések elszámolásához az államháztartási szervezeteknek rendelkezniük kell a megfelelı dokumentációval, amely a jogszabály szerinti behajthatatlanság tényét megfelelıen alátámasztja. Dokumentálni kell a behajthatatlanság körülményeit, valamint a leírt követelés értékét. A behajthatatlannak minısített követelések nem szerepeltethetık a könyvviteli mérlegben – az Áhsz. 34. §-ának (10) bekezdése szerint – le kell írni a tıkeváltozással szemben. Az Áhsz-ben megnevezett behajthatatlan követelésre vonatkozó elıírások összeegyeztethetıek az Áht. 108. §-ának (2) bekezdésében foglaltakkal.
81
Követelések elengedése Követelésérıl lemondani csak korlátozottan, az Áht. 108. §-ának (2) és (4) bekezdéseiben meghatározottak alapján lehet: „108. § (2) Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon tulajdonjogát és a vagyon vagyonkezelıi jogát ingyenesen átruházni, továbbá az államháztartás alrendszereinek követeléseirıl lemondani csak törvényben, a helyi önkormányzatnál, a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet. (4) Az államháztartás alrendszereiben - az önkéntes teljesítésre történı felhíváson kívül - a költségvetési törvényben megállapított értékhatárt el nem érı kis összegő követelést behajtásra elıírni nem kell.”
Az Áhsz. 34. §-ának (11) bekezdése alapján a helyi önkormányzat, illetve a települési és területi kisebbségi önkormányzat államháztartási szervezetének a könyvviteli mérlegben nem szabad kimutatnia azokat a követeléseket, amelyekrıl az Áht. 108. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján, önkormányzati rendeletben meghatározott módon és esetekben lemondott (amelyeket elengedett). Központi államháztartási szervezetek (ideértve a tb államháztartási szervezeteit és az elkülönített állami pénzalapokat is) követeléseikrıl csak külön törvény alapján mondhatnak le. 2008. január 1-jétıl az Áht. 14. §-ának (1)-(4) bekezdése alapján a követelés elengedés kiadásait költségvetési kiadásként (az egyéb folyó kiadások között elkülönítetten) el kell számolni. A 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számla közbeiktatásával a követelés elengedés során a folyó kiadással szemben olyan költségvetési, vagy finanszírozási bevételt kell elszámolni, amelyet a követelés pénzügyi megtérülése eredményezne. Ezt követıen kell az elengedett követelést kivezetni a tıkeváltozással szemben. A behajthatatlan követelés kivezetése nem minısül követelés elengedésnek, azt továbbra is az 596. számlán keresztül kell kivezetni. Követelés elengedés fıkönyvi elszámolása: – Egyéb folyó kiadásként elszámolás Közgazdasági osztályozás szerint: T 575. – K 499. Funkcionális osztályozás szerint: T 72., 791. – K 599. – Költségvetési bevételként elszámolása Közgazdasági osztályozás szerint: T 499. – K 9*., 46*., 47*., 19*., 27*. Funkcionális osztályozás szerint: T 999., 479. – K 992., 995. – Követelés kivezetése T 4122. – K 28*. A követelések értékvesztése és az értékvesztés visszaírása Az egyedileg értékelt követelések értékvesztése és visszaírása Az Szt. 55. §-a és az Áhsz. 31. §-a szerint a mérlegfordulónapon fennálló és a mérlegkészítés idıpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél (ideértve a
82
hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, a beruházási elılegként adott összegeket) a vevı, az adós minısítése alapján értékvesztést kell elszámolni, a mérlegkészítés idıpontjában rendelkezésre álló információk alapján a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülı összege közötti - veszteségjellegő - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentıs összegő. A törvényi elıírás végrehajtásának lényeges feltétele az, hogy a követelés elismert, elfogadott legyen, és az elismert, elfogadott követelést a mérlegkészítés idıpontjáig nem rendezték. Alapvetıen az egyedi értékelés elve alapján, minden egyes követelést önállóan kell év végén minısíteni. A minısítés alapján várhatóan megtérülı összeget kell összevetni a követelés könyv szerinti értékével. Az értékvesztés elszámolása során nem csak a lejárt fizetéső határidejő tételeket kell figyelembe venni! A vevınként, az adósonként kisösszegő követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára, a vevık, az adósok együttes minısítése alapján - ide nem értve az Áhsz. 31/A. § (1) bekezdése szerinti egyszerősített értékelési eljárás körébe vont kisösszegő követeléseket - az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható, egy összegben elszámolható, elkülönítetten kimutatható. Mivel az Áhsz. 31. §-ának (3) bekezdése az elıírás alkalmazását számvitel politikai döntéshez köti, így az egyszerősítés csak ezt követıen alkalmazható a 2008. évi beszámoló elkészítése során. (Ez az elıírás csak az egyedi értékelés körébe tartozó vevık, adósok kisösszegő követeléseire alkalmazható!) Ekkor a következı évi mérlegfordulónapi értékeléskor a vevınként, adósonként kisösszegő követelések - hasonló módon megállapított értékvesztésének összegét össze kell vetni az elızı évi, ilyen jogcímen elszámolt értékvesztés összegével és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet - elıjelének megfelelıen - a korábban elszámolt értékvesztést növelı értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni. (288122., 288222., 288323., 288324., 288423., 288424., 288522., 288622., 28872*2.) Az Áhsz. 31. §-a (3) bekezdésének elsı alkalmazása elıtt kötelezı az elızı évben ezen követeléseken a 2007-ig elszámolt értékvesztéseket a könyvekbıl kivezetni. A követelések értékvesztésénél a „tartósság” kritériuma sajátosan értelmezendı. A tartósság az eddigi eszközcsoportoknál általában egy évnél hosszabb idıszakot jelentett. A befektetett pénzügyi eszközök között található egyéb tartósan adott kölcsönöket kivéve, a követelések jellemzıen éven belül kerülnek kiegyenlítésre, ezért más tartalommal kell kezelni a tartósság kritériumát a forgóeszközök között lévı követelések esetében. A mérlegkészítésig megismert információk, illetve a megismert információkból valószínősíthetı várható tendenciák alapján kell tartósnak minısíteni a követelések értékvesztését, mivel a tartósság a Szt. alapján nem feltétlenül az elmúlt idıszakra értendı. A minısítésnél a „jelentıs” összeg – az Áhsz. 5. §-ának 7. pontja alapján – a számviteli politikában meghatározott értéket, arányt jelent. A követeléseknél (ideértve a vevıkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, a beruházási elılegként adott összegeket) minden esetben jelentıs összegőnek kell azonban tekinteni azt az értékvesztést, amely meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át, illetve a kisösszegő követelés értékhatárát, azaz a 100.000 forintot.
83
Az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani. A követeléseknél az értékvesztés elszámolása nem minısül követelés elengedésnek, illetve törlésnek. Az értékvesztést, illetve annak visszaírását az 59. számlacsoport megfelelı számlájának közbeiktatásával kell a tıkeváltozással szemben elszámolni. Az értékvesztés könyvelése: T595 – K288 és T41236 – K595 Az értékvesztés visszaírása a fenti könyvelési tételek fordítottja. Az aktív pénzügyi elszámolások között kimutatott követelés jellegő tételek (munkabérelıleg, kiküldetési, beszerzési elıleg stb.) értékelésekor megállapított veszteségjellegő különbözet összegét nem a tıkeváltozással szemben, hanem végleges kiadásként kell elszámolni, olyan kiadási jogcímen, amelyen elszámolásra került volna végleges kiadásként. Az államháztartási szervezetek esetében a követelések utáni értékvesztés elszámolásának különösen nagy a jelentısége, mivel ezzel teljesül a számviteli törvény azon követelménye, mely szerint a mérlegben a követeléseket valós értéken kell kimutatni. Az év végi értékelés során, amennyiben a vevı, az adós minısítése alapján a követelés várhatóan megtérülı összege jelentısen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értékét. A külföldi pénzértékre szóló követelések értékvesztésének és azok visszaírásának elszámolásakor a minısítés végeredményeként adódó csökkentı érték devizában kimutatott összegét az év végi átértékelés elıtti könyv szerinti árfolyam alapján kell forintra átszámítani, s ez lesz az értékvesztésként elszámolandó összeg. Az egyszerősített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztésének meghatározása egyszerősített értékelési eljárással: Államháztartási körben 2005-tıl az Áhsz. 31/A §-a alapján az államháztartási szervek bizonyos körénél a követelések értékvesztése egyszerősített értékelési eljárással is meghatározható. Az Áhsz. kimondja, hogy a központi, a helyi adóbeszedı szervek, a központi és helyi adókkal, valamint az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések - ideértve az adó-, az adó jellegő, az illeték, a járulék-, a járulék jellegő, a vám-, a vám jellegő tételek értékelése során a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó egyedi értékelés helyett, a hátralékos követelések esetében csoportos értékelés alapján is megállapíthatják az egyszerősített értékelési eljárás alá vont követelések mérlegértékét. Ezen követelések esetében az értékvesztés összegét legalább negyedévenként kell megállapítani azzal, hogy az értékvesztést, illetve annak visszaírását tételesen nem kell meghatározni. Az egyszerősített értékelési eljárást az államháztartás közteherbevételeit beszedı és kimutató szervezetei választhatják − az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal
84
− a Vám és Pénzügyırség − a helyi önkormányzatok adóhatóságai − azok az államháztartási szervezetek, amelyeknek az éves költségvetési beszámolójuk könyvviteli mérlegében, illetve a kiegészítı mellékletében ki kell mutatniuk az államháztartás közteherbevételeihez kapcsolódó hátralékos követeléseket = Magyar Államkincstár = Az elkülönített állami pénzalapok (Munkaerıpiaci Alap, Központi Nukleáris Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, Szülıföld Alap) = A társadalombiztosítás pénzügyi Alapjai (OEP, ONYF) = A helyi önkormányzatok polgármesteri hivatalai = Az adók módjára behajtandó köztartozásokat nyilvántartó egyéb államháztartási szervezet. Az egyszerősített minısítési eljárással kapcsolatban az Áhsz. 9. számú mellékletének „A számlaosztályok tartalmára vonatkozó elıírások” része az alábbiakat írja elı: „A központi, a helyi adókból, illetve az adók módjára behajtandó köztartozásokból eredı (ideértve: az adó-, az adó jellegő, a járulék-, a járulék jellegő, a vám-, a vám jellegő, illeték) követelések (a továbbiakban együtt: az egyszerősített értékelési eljárás alá vont adókövetelések) értékelése során azok tagolását legalább jogcímek szerint kell biztosítani (pl. központi és helyi adónemenként, vám, járulék, illeték fajtánként, stb.). Az egyszerősített értékelési eljárás alá vont adókövetelések értékelési elveinek meghatározása során az adósok minısítési kategóriái kialakításakor az adósokat legalább – adózói státuszuknak megfelelıen – folyamatosan mőködı adós, illetve a folyamatos mőködésükben korlátozott adós jogcímek szerinti (pl. felszámolás alatt lévı, csıdeljárás alá vont, végelszámolás alatt lévı, illetve jogutód nélkül véglegesen megszőnt, stb.) csoportosításban kell részletezni, ahol a folyamatosan mőködı adóköveteléseket lejáratuk szerint tovább kell bontani (legalább az alábbi bontásban: legfeljebb 90 napos, 91-180 napos, 181-360 napos, illetve 360 napon túli minısítési kategóriákra). A központi és a helyi adóhatóságok az egyes minısítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatók meghatározását az adóbeszedés eredményeinek elızı év(ek)re vonatkozó tapasztalati adatai alapján alakíthatják ki, amennyiben az értékelési szabályzatban rögzítésre kerül az egyes minısítési kategóriákhoz tételesen hozzárendelt százalékos mutató meghatározásának módszere, valamint a százalékos mutatók éves felülvizsgálatának rendje, felelısei. Az egyszerősített értékelési eljárás alá vont adókövetelések értékvesztése összegének negyedévenkénti megállapítása során a tárgynegyedévben megállapított értékvesztés összege növeli, míg az elızı negyedévben megállapított értékvesztés összege csökkenti a megfelelı adókövetelés értékvesztés számlájának egyenlegét. Ebben az esetben az egyszerősített értékelési eljárás alá vont adókövetelésekre értékvesztést és annak visszaírását tételesen nem kell megállapítani.”
Az egyszerősített értékelési eljárás lépései 1. A folyószámlákról a függı (0. számlaosztályba átvezetendı), a hátralékos, illetve a túlfizetéses követelések állományának leválogatása. A túlfizetéses követeléseket mind a negyedéves mérlegjelentésben, mind a könyvviteli mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek között kell szerepeltetni. 2. A hátralékos egyszerősített értékelési eljárás alá vont adókövetelések értékelése során azok tagolását legalább jogcímek szerint kell biztosítani. 3. Ezt követıen a hátralékos követelések további bontását az adósok minısítési kategóriái szerint kell elvégezni. Az Áhsz. elıírásai alapján a hátralékos követeléseket az adósok adózói státuszuknak megfelelıen kell csoportosítani.
85
•
folyamatosan mőködı adósok, melyeket a követelések lejárata szerint tovább kell bontani legfeljebb 90 napos 91-180 napos 181-360 napos 360 napon túli
•
folyamatos mőködésében korlátozott adós, melyeket felszámolás alatt lévı csıdeljárás alá vont végelszámolás alatt lévı jogutód nélkül véglegesen megszőnt jogcímek megbontani.
szerint
kell
A folyamatosan mőködésében korlátozott adósok csoportokba meghatározott tapasztalati értékvesztés százalékok a matematikai-statisztikai valószínőség számítás törvényszerőségeit csak akkor képesek teljesíteni, ha egy-egy kategóriába legalább 7 adós szerepel. Amennyiben egy-egy önkormányzatnál pl. csıdeljárás alá vont gazdálkodó szervezet száma ennél alacsonyabb, akkor ezen adózókat át kell minısíteni az egyedi értékelési eljárás hatálya alá. Azoknak a szervezeteknek, amelyek a tárgyévben az egyszerősített értékelési eljárást választják, az áttérés érdekében a leírt módon végrehajtott csoportosítást el kell végezniük mind a tárgyévet megelızı év mérlegfordulónapján, mind a tárgyévet megelızı 2. év mérlegfordulónapján meglévı hátralékos követelés állományukra is, illetve mind a két állományra meg kell határozni az egy-egy csoportba tartozó hátralékos követelések könyv szerinti értékét. Ezt a szétválasztást akkor is el kell végezni, ha a szerv a tárgyévet megelızı év költségvetési beszámolójában még nem alkalmazta ezt az értékelési módszert. 4. A tapasztalati adatokon alapuló százalékos értékvesztési mutatók meghatározása és dokumentálása. Az egyes minısítési kategóriához rendelt százalékos mutatók meghatározását az adóbeszedés eredményeinek elızı évre vonatkozó tapasztalati adatai alapján kell kialakítani. Egy-egy csoport értékvesztésének tapasztalati mutatója: Az adott csoport, adott évben megtérült hátralékos követelés állománya
1–
Az adott csoport, adott évi hátralékos követelés nyitó állománya
Megtérültnek tekinthetı egy-egy hátralékos követelés, ha az adós azt pénzügyileg rendezte, más adónem túlfizetése miatt átvezetéssel pénzforgalom nélkül térült meg és ide kell sorolni, ha adminisztrációs hiba miatt kellett az elızı évi hátralékos követelést év közben törölni. 5. Az egyszerősített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztésének elszámolása Könyvelési tételei: 1. Elızı negyedévben elszámolt értékvesztés kivezetése a. Az értékvesztés kivezetése 86
T 288119. Egyszerősített köv. értvesz. áll. K 59519. Egyszerősített köv. értvesz. b. Tıkeváltozás elszámolása T 59519. Egyszerősített köv. értvesz. K 41236. Tıkeváltozások 2. Tárgynegyedévi értékvesztés elszámolása a. Az értékvesztés nyilvántartásba vétele T 59519. Egyszerősített köv. értvesz. K 288129. Egyszerősített köv. értvesz. állománya b. Tıkeváltozás elszámolása T 41236. Tıkeváltozások K 59519. Egyszerősített köv. értvesz. A külföldi pénzértékre szóló követelések mérlegfordulónapi értékelésébıl adódó árfolyam-különbözetek elszámolása A mérlegkészítés elıtti értékelési feladatok közé tartozik a külföldi pénzértékre szóló követelések mérlegfordulónapi értékelésébıl adódó árfolyam-különbözetek elszámolása. Az elfogadott, elismert külföldi pénzértékre szóló követelés (értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt) devizaösszegét a Szt. 60. §-a szerinti árfolyamán átszámított forintértéken kell kimutatni. A külföldi pénzértékre szóló követeléseket abban az esetben kell a mérlegfordulónapjára vonatkozó – a Szt. 60. §-a szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kimutatni, amennyiben a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésekor az eszközök és a kötelezettségek értékelés elıtti könyv szerinti értéke és a mérlegfordulónapi devizaárfolyamon átszámított forintértéke közötti különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre és kötelezettségekre gyakorolt hatása az államháztartási szervezet számviteli politikájában meghatározottak szerint jelentıs összegőnek minısül. A devizaárfolyam-különbözetek eszközökre és kötelezettségekre gyakorolt hatásának minısítésénél a külföldi pénzértékre szóló eszközök (valutapénztárban lévı valuta, devizaszámlán lévı deviza, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, követelés) és kötelezettségek mérlegfordulónapi – Szt. 60. §-a szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az egyes eszközök és kötelezettségek értékelés elıtti könyv szerinti értéke közötti különbözeteket különkülön kell kiszámítani, hogy az a számviteli politikában meghatározottak szerint jelentıs összegőnek minısül-e. Amennyiben a devizás tételek esetében az így meghatározott árfolyamnyereségek, illetve -veszteségek összevont értéke az államháztartási szervezet számviteli politikája szerint összevontan jelentısnek minısül, akkor ezt a fıkönyvi nyilvántartásában követelésenként egyedileg is el kell számolnia. Nem kell az analitikus és a fıkönyvi nyilvántartásban az árfolyamkülönbözeteket egyedileg elszámolni, ha az értékelésekbıl adódó különbözetek összevontan nem jelentısek. A számításokat természetesen ebben az esetben is végre kell hajtani és dokumentálni kell. A külföldi pénzértékre szóló követelések árfolyam-különbözeteinek elszámolását, az 59. számlacsoport megfelelı számlájának közbeiktatásával kell a tıkeváltozással szemben kimutatni. A 38. sorban a vevı követelések között kell kimutatni az államháztartási szervezet által teljesített és az igénybe vevı által jogszerően elismert termékek értékesítésébıl 87
és szolgáltatások nyújtásából (vevık) származó fizetési igények év végi (áfát is tartalmazó) állományának értékét, korrigálva az értékvesztések valamint az értékvesztések visszaírásának összegével. A vevık között kell kimutatni a termék, áru, anyag, tárgyi eszköz stb., értékesítésébıl és egyéb szolgáltatás teljesítésébıl származó követeléseket. A 39. sorban az adósok között kell kimutatni az államháztartás szervezete alaptevékenysége keretében a külön jogszabályokban meghatározott és az államháztartási szervezet által elıírt, de még be nem folyt összegeket, korrigálva az értékvesztések valamint az értékvesztések visszaírásának összegével. Tehát az adósok között kell kimutatni az államháztartási szervezet mőködésével kapcsolatos követeléseket, pl. adókövetelések év végi állományát (kivetett adó be nem folyt összege), az önkormányzati lakás- és egyéb helyiséggazdálkodással, bérbeadással kapcsolatos hátralékok állományát, a térítési díj hátralékokat, az illetékek, az államigazgatási eljárási illetékek és a járulékok meg nem fizetésébıl származó hátralékokat. A 39. sorban kell például: - A helyi önkormányzatoknak a helyi adókkal kapcsolatos követeléseiket kimutatni. A december 31-i adóhátralék összegébe tartozik az adózó részére határozattal megállapított adóelıleg folyó évre meg nem fizetett része és az elızı évek adóbevallásaiban szereplı összeg meg nem fizetett részének összege. Az adóhátralék összegébe beleértendı a pótlék és mulasztási bírság összege is. Ugyancsak ebben a sorban kell kimutatni a gépjármőadóval kapcsolatos hátralék teljes összegét, és az államigazgatási eljárási illetékbeszedési feladatokat ellátó önkormányzatoknak a be nem fizetett illeték teljes hátralékát is. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az év végi értékelés keretében ne kellene elvégezni az értékvesztéssel, illetve annak visszaírásával kapcsolatos teendıket. - Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság - az APEH feladása alapján - a járulék és hozzájárulás elszámoláshoz kapcsolódó adósságállomány összegét is itt mutatja ki. - A Munkaerıpiaci Alapnak és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnak - az APEH feladása alapján - a járulék és hozzájárulás elszámoláshoz kapcsolódó adósságállomány összegét is itt kell kimutatni. - Itt kell kimutatni az elıírt (kiszabott/kivetett), de mérlegfordulónapig pénzügyileg nem rendezett hatósági jogkörhöz kötıdı követelések teljes összegét. Ezekrıl a követelésekrıl az analitikus nyilvántartásokat csak a beszedı szervezet vezeti, ezért, csak ez a szerv tud róla megbízhatóan beszámolni. Így ezeknek a követeléseknek a teljes összege a beszedı szerv mérlegében jelenik meg, természetesen ha szükséges akkor az év végi értékelés keretében értékvesztést kötelezı elszámolni. A 40. sorban kell kimutatni az államháztartáson belüli és kívüli szervezetek, a lakosság részére éven belüli visszafizetési kötelezettség mellett - mőködési és felhalmozási célra - nyújtott kölcsönök, átadott pénzeszközök év végi, értékvesztéssel valamint az értékvesztés visszaírásával korrigált állományát. A 41. egyéb követelések sorban kell szerepeltetni az egyéb - a fenti sorokba (3840.) be nem sorolható, de a költségvetési szerv által elıírt - követelések év végi, értékvesztésekkel, valamit az értékvesztések visszaírásával korrigált állományát:
88
− A tartósan adott kölcsönökbıl a mérlegfordulónapot követı egy éven belül esedékes törlesztı részleteket. (Lásd még a 19. sor leírását!) Ezt az összeget kell kiemelten a 42. sorban is feltüntetni. A következı évi törlesztı részleteket - hasonlóan a kötelezettségek tárgyévet követı évben esedékes törlesztı részleteihez - nem kell átkönyvelni a 19. számlacsoportból a 28. számlacsoportba. − Az egyéb hosszú lejáratú követelésekbıl a mérlegfordulónapot követı egy éven belül esedékes részleteket. (lásd még a 21. sor leírását!) Ezt az összeget kell kiemelten a 43. sorban is feltüntetni. A következı évi törlesztı részleteket ez esetben sem kell átkönyvelni a 19. számlacsoportból a 28. számlacsoportba. − A nemzetközi támogatási programok miatti követeléseket. Ezt az összeget kell kiemelten a 44. sorban is feltüntetni. Ilyen jogcímen követelést egyrészt a különbözı nemzetközi támogatási programokat finanszírozó hazai szervezetek, illetve azok az államháztartási szervezetek mutathatnak ki, amelyek közvetlenül pályáztak és nyertek el támogatást valamely nemzetközi szervezetnél és a támogatási szerzıdés alapján a pályázati forrásokkal közvetlenül a nemzetközi szervezetnél kötelesek elszámolni, vagyis a lebonyolítást hazai finanszírozó szervezet nem segíti. Nemzetközi támogatási programok miatti követelés mérlegsoron akkor mutatható ki követelés, ha a hazai finanszírozó szervezet (közvetlenül pályázó államháztartási szervezet) a nemzetközi szervezet felé történı elszámolás során már benyújtotta fizetési igényét, forráslehívását, de annak pénzügyi rendezésére még nem került sor. A hazai finanszírozó szervezetek mérlegükben még támogatási program elılegeket is kimutathatnak, ezek a követelések azonban a hazai finanszírozó szervezet és a kedvezményezettek közötti elszámolásból erednek, vagyis a nemzetközi támogatási programok miatti követelések között támogatási program elılege miatti követelés nem szerepeltethetı. − A munkavállalókkal szemben elıírt különféle követeléseket (pl. munkaruha térítési-díj, kártérítési kötelezettségek, a munkavállalóknak más gazdálkodóval szembeni tartozása, amennyiben azt már az államháztartási szervezet megfizette, stb.). − A követelés fejében átvett más követeléseket, ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a járulékkövetelés fejében átvett követeléseket is, (ezeket a felszámolási zárómérleghez kapcsolódó vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken kell nyilvántartásba venni). − A helyi önkormányzatok és a települési és területi kisebbségi önkormányzatok a váltóköveteléseit [itt csak az Áht. 66. §-ában felsorolt önkormányzati hivatalok (ideértve a körjegyzıségeket is) szerepeltethetnek adatot, az önkormányzat felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek beszámolójában ezen a soron az Áht. 100. §-a alapján adat nem szerepelhet]. A mérlegben a követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, az átruházásig, a pénzügyi rendezésig az elfogadott, elismert értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett és az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. − A hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok, a tulajdoni részesedést jelentı befektetések értékesítésébıl származó követeléseket. − A költségvetéssel szembeni követeléseket (pl.: az államháztartási szervezet tárgyévet követı évben benyújtott, de a tárgyév utolsó tárgyidıszakára 89
−
−
−
−
vonatkozó általános forgalmi adó bevallásában szereplı adó-visszaigénylés összege). Felhívjuk a figyelmet, hogy nem mutatható ki költségvetéssel szembeni követelésként a központi költségvetésbıl kapott állami hozzájárulások, támogatások év végi elszámolása során a pénzmaradvány-, elıirányzat-maradvány kimutatásban a korrekciós tételek között kimutatott, az államháztartás szervezetét még megilletı támogatás összege! A támogatási program elılegeket (ezt az összeget kell kiemelten a 45. sorban is feltüntetni). Azoknak az államháztartási szervezeteknek (finanszírozó szervezet) kell kimutatniuk a mérlegben támogatási program elılege miatti követelést, amelyek a különbözı, általában pályázati támogatás pénzeszközeinek finanszírozása során elıleg-típusú támogatásokat utalnak át a kedvezményezetteknek (a pályázati kiírás alapján megítélt és leutalt állami támogatás a kedvezményezettnél csak akkor válik végleges bevétellé, ha a támogatási szerzıdésben foglalt feltételeket teljesíti és elszámol a pénzeszköz felhasználásokról, különben az elıleget vissza kell fizetnie). A pályázati támogatást folyósító az átutalt támogatási program elıleg összegét annak költségvetési kiadásként történı elszámolása után támogatási program elılege miatti követelés növekedéseként, majd az elıleggel történı elszámolást követıen követelés csökkenéseként rögzíti a tıkeváltozással szemben. A támogatási programok szabálytalan kifizetése miatti követeléseket (ezt az összeget kell kiemelten a 46. sorban is feltüntetni). A különbözı támogatási programot finanszírozó államháztartási szervezeteknek itt kell kimutatniuk a jogtalanul kifizetett támogatások, túlfizetések miatti követeléseket. A támogatási programokhoz kapcsolódó szabálytalan kifizetések miatti követelések állományának változása szintén a tıkeváltozással szemben kerül elszámolásra. A szabálytalan kifizetés miatti követelések soron kell kimutatni jogalap nélkül felvett támogatások, ellátások miatti követeléseket is. A garancia- és kezességvállalásból származó követeléseket (ezt az összeget kell kiemelten a 47. sorban is feltüntetni) az államháztartás szervezete csak akkor mutathatja ki, ha korábban két fél szerzıdéskötésénél vállalta, hogy az eredeti adós esetleges pénzügyi teljesítésének elmaradása esetén helyette azt teljesíti. A szerzıdéskötést követıen az eredeti adós a szerzıdéses partner felé nem teljesített, így a hitelezı (a szerzıdéses partner) a fennálló tartozás kiegyenlítésére irányuló igényét az államháztartás felé (mint garancia- és kezességvállaló) nyújtotta be, ezt az államháztartási szervezet elismerte. Amennyiben a garanciavállaló államháztartási szervezet az eredeti adós helyett az átvállalt kötelezettséget pénzügyileg teljesítette, és az eredeti adós felé benyújtotta ennek megtérítésére vonatkozó fizetési igényét, akkor azt elkülönítve, mint garancia- és kezességvállalásból származó követelést kell elszámolnia. Ezen követelések kivezetésére akkor kerülhet sor, ha az eredeti adós a tartozását a garancia-, kezességvállaló államháztartási szervezetnek pénzügyileg visszatérítette, a követelést a garancia-, kezességvállaló államháztartási szervezet az eredeti adósnak elengedte (központi költségvetési szerv törvény, önkormányzat önkormányzati rendelet alapján), vagy behajthatatlan követeléssé vált. A vagyonkezelésbe adott eszközökhöz kapcsolódó követeléseket. A vagyonkezelı tárgyévi adatszolgáltatása alapján, amennyiben a vagyonkezelı által a vagyonkezelésbe vett eszközökön a tárgyévben
90
elszámolt értékcsökkenés visszaforgatása érdekében elvégzett értéknövelı beruházások, felújítások (ideértve a létrehozott új eszköz) értéke kisebb, mint az általa tárgyévben elszámolt értékcsökkenés összege, akkor a különbözetet a vagyonkezelésbe adott eszközökhöz kapcsolódó követelésként kell kimutatni, azok rendezéséig. − A különféle egyéb követeléseket. A könyvviteli mérlegben az egyéb követeléseket a járó, az igényelt, a fizetett összegben, az átvett értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén kell kimutatni. A követelések összege nem foglalja magába az ezen követelések után szerzıdés szerint járó, de nem esedékes kamatok összegét. (A szerzıdés szerint járó, de nem esedékes kamatok összegét a követelések analitikus nyilvántartásába elkülönítetten kell felvenni, azok a fıkönyvi nyilvántartásban csak a 0. számlaosztályban mutathatók ki.) Az esedékessé vált, de pénzügyileg nem rendezett kamatokat szintén a 0. számlaosztályban kell nyilvántartani. A támogatási program keretében nyújtott támogatások elszámolása a finanszírozó szervezeteknél A finanszírozó államháztartási szervezetnek nem csak a mérlegszámlákon kell elkülönítetten kimutatnia a fejezeti kezeléső elıirányzatból nyújtott támogatási program elılegeket, hanem a kiadási elıirányzat teljesítési számlákon is. Az Áhsz. 9. számú mellékletében szabályozott számlakeret-tükörben államháztartáson belüli kedvezményezett esetén a 37. számlacsoport tagolása alapján a támogatásértékő kiadásokon belül elkülönítetten kell kimutatni és elszámolni a támogatási program elılegére történt államháztartáson belüli pénzeszközátadásokat. Államháztartáson kívüli kedvezményezett esetén pedig a 38. számlacsoport tagolása alapján az államháztartáson kívülre történı pénzeszközátadásokon belül elkülönítetten kell kimutatni és elszámolni a támogatási program elılegére történt államháztartáson kívüli pénzeszközátadásokat. A fejezeti kezeléső elıirányzatok esetében a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetıje az Áht. 24. §-a (9)-(10) bekezdésének, valamint a 49. §-a o) pontjának végrehajtása keretében határozza meg ezen elıirányzatok felhasználásának részletes szabályait is. Amennyiben a szabályozás elıleg fizetést is tartalmaz - ideértve a pályázati rendszerben történı felhasználás esetét is - akkor a támogatási programokra folyósított elılegek elszámolását kell alkalmazni. A támogatási program elılegének elszámolása a kedvezményezettnél Az EU-s támogatások esetében, amennyiben van hazai finanszírozó szervezet, a kedvezményezett államháztartási szervezet, a kapott támogatási elıleget támogatásértékő bevétel elıirányzat teljesítéseként köteles elszámolni (4642., 4652. számla), azt a célelszámolási számlán történı megérkezésekor. Amennyiben az EU-s támogatások esetében nincs hazai finanszírozó szervezet, a kedvezményezett közvetlenül az EU-val, a nemzetközi szervezettel van kapcsolatban, akkor az Ámr. 57. §-ának (20) bekezdése alapján a beérkezett EU-s támogatásokat már nem szabad rögtön költségvetési bevételként elszámolni, hanem
91
a felhasználás idıpontjáig idegen pénzeszközként kell nyilvántartani (3686. számla). A kapott támogatás összegét csak a felhasználás idıpontjában szabad költségvetési kiadásként és bevételként elszámolni. A feladatfinanszírozással megvalósuló EU-s támogatások elszámolása A feladatfinanszírozás pénzügyi lebonyolítása pro-rata rendszerő. Ezeknél az EU-s támogatási formáknál (Kohéziós Alap, Schengen, Phare, TEN-T, Átmeneti támogatás, EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus, stb.) a kedvezményezettnek nem kell elıfinanszíroznia a befogadott és a szabályos teljesítést szakmailag igazolt szállítói számlákat, kivéve akkor, ha a támogatási szerzıdés nem csak hazai és EUs részt, hanem saját erıt is elıírt a számára. A feladatfinanszírozás során a forrásgazda és a finanszírozó szervezetek (KSZ-ek, végrehajtó hatóságok) a lebonyolítási számlára megérkezett a saját, közösségi, illetve hazai rész megérkezését követıen teljesítik a végsı kedvezményezett által benyújtott, elismert számlákat a szállítók felé. A feladatfinanszírozás során, ha a forrásgazda rendelkezési jogot ad a közremőködı szervezetnek a saját elıirányzat-felhasználási keretszámlája felett és a tényleges finanszírozás a KSZ lebonyolítási számlájáról történik: a forrásgazda és a finanszírozó szervezetek (KSZ-ek, végrehajtó hatóságok) a lebonyolítási számlára megérkezett a saját, közösségi, illetve hazai rész megérkezését követıen teljesítik a végsı kedvezményezett által benyújtott, elismert számlákat a szállítók felé, amennyiben a KSZ is igazolja a támogatási szerzıdés szerinti igénylést. Mivel a támogatási programhoz a lebonyolítási számlát a KSZ saját nevében nyitja meg a Kincstárnál, ezért a forrásgazda fejezet a közösségi rész elszámolása során pénzforgalom nélküli tételként (499. számla) számolja el, egyrészt az EU-tól átvett pénzeszközbevételt (47126., 47226. számla), illetve a kedvezményezett felé a támogatás nyújtását kiadásként (3732., 3742., 3812., 3822. számla). A feladatfinanszírozás során, ha a forrásgazda látja el a KSZ feladatokat is, illetve az irányító hatóság kap rendelkezési jogot a forrásgazda elıirányzat-felhasználási keretszámlája és lebonyolítási számlája felett is: a forrásgazda a szállítónak a lebonyolítási számlájáról teljesíti a kedvezményezett által beutalt saját erıt, a közösségi, illetve a hazai részt, a végsı kedvezményezett által benyújtott elszámolás alapján, amennyiben (a KSZ) igazolja a támogatási szerzıdés szerinti felhasználást.
Értékpapírok A 49-50. sorok az államháztartás szervezete forgatási céllal vásárolt hosszú, illetve rövid lejáratú értékpapírjainak állományi értékét tartalmazzák, korrigálva az értékvesztésekkel valamit az értékvesztések visszaírásával. A mérlegsorokban azok az államháztartási szervezetek mutathatnak ki adatot, akik az Áht. 100. §-ának (1) bekezdése, illetve egyéb jogszabály alapján értékpapírt vásárolhatnak. Ezek a jelenlegi elıírások alapján az önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások, valamint rövid lejáratú értékpapírt vásárolhatnak a Feot. 120. §ának (3) bekezdése alapján az állami felsıoktatási intézmények, továbbá az országos kisebbségi önkormányzatok is. A felsıoktatási intézmények saját
92
bevételeikbıl az átmenetileg szabad pénzeszközeit a Kincstár hálózatában értékesített állampapírokba fektetheti. E rendelkezés miatt az állami felsıoktatási intézmények csak forgatási célú értékpapírokkal rendelkezhetnek. Államháztartási elszámolási sajátosság az önkormányzatoknál, hogy a hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat nem szabad átsorolni a forgóeszközök között lévı forgatási célú értékpapírok közé. Az Áhsz. 19. §-ának (7) bekezdése elıírja, hogy a tartós hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok között kell kimutatni a befektetési céllal beszerzett hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat azok beváltásáig, illetve értékesítéséig. A hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat tehát lejáratuk elıtti évben sem kell átsorolni a rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok közé, ezek nagyságáról az 53. Tájékoztató adatok őrlap 67. sorában kell tájékoztatást adni. Emiatt az önkormányzat a számviteli politikában köteles rögzíteni, hogy a hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat milyen szempontok alapján sorolja befektetési céllal, illetve forgatási céllal beszerzett értékpapírok közé. Ha az államháztartás szervezete (önkormányzat vagy állami felsıoktatási intézmény) forgatási célú értékpapírt vásárol, illetve azt értékesíti, beváltja, akkor ezeket a költségvetési kiadásokat és bevételeket elıirányzat módosítás nélkül kell elszámolni közgazdasági osztályozás szerinti elıirányzat teljesítés kiadásaként (értékpapír vásárlás), illetve elıirányzat teljesítés bevételeként (értékpapír eladás). A kiadásokat és bevételeket funkcionális osztályozás szerint, pedig finanszírozási szakfeladat kiadásaként illetve bevételeként kell elszámolnia. A rövid lejáratú értékpapírok vonatkozásában eredeti elıirányzatként csak az önkormányzat költségvetési rendeletében a költségvetési hiánya, illetve többlete ellentételezésére év elején megtervezett forgatási célú értékpapírok eladásának illetve vásárlásának elıirányzatait mutathatja ki. Az elıirányzatokat évközben módosítani csak akkor lehet, ha az önkormányzat képviselı testülete önkormányzati rendelettel a költségvetési hiány, vagy a többlet nagyságát módosítja, úgy, hogy ezt forgatási célú értékpapír eladással, illetve vásárlással kívánja megoldani. (Ilyenkor alapesetben az eredeti költségvetési rendelet alapján már nyilvántartásba vett elıirányzatot kell növelni, vagy csökkenteni a módosításnak megfelelıen.) Az állami felsıoktatási intézményeknek pénzforgalmi jelentésükben 2008-ban vagy a költségvetési többletükbıl vásárolt nettósított értékpapír kiadásokat kell év végén költségvetési kiadási elıirányzatként megjeleníteniük, illetve ha a 2007-ben vásárolt értékpapírok értékesítésére került sor 2008-ban, akkor a költségvetési hiányuk fedezetére fordított nettósított értékpapír bevételeket kell bevételi elıirányzatként megjeleníteniük. Az állami felsıoktatási intézmények elemi költségvetésében eredeti elıirányzat nem szerepelhet. A forgatási célú értékpapírok mérlegértéke, értékvesztése és értékvesztés visszaírása A forgatási céllal vásárolt hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat, valamint tulajdoni részesedést jelentı befektetéseket év végén értékelni kell (lásd: befektetett pénzügyi eszközökhöz főzött magyarázatot a 17-22. sornál) és ha a piaci érték tartósan és jelentısen alacsonyabb a könyv szerinti értéknél, értékvesztést kell elszámolni. Az értékvesztés részletes szabályaival kapcsolatban lásd: az 57.
93
őrlaphoz főzött magyarázatot, és a befektetett pénzügyi eszközök értékvesztésénél leírtakat is. Itt kell tehát kimutatni a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok (kárpótlási jegyek, kötvények, kincstárjegyek, és egyéb rövid lejáratú értékpapírok) év végi állományi értékét, valamint az egyéb részesedések értékét. (Értékvesztéssel csökkentett, visszaírt értékvesztéssel növelt bekerülési értékét!) Egyéb részesedés minden tulajdoni részesedést jelentı, forgatási célból vásárolt befektetés. A forgatási céllal beszerzett értékpapírok elszámolására a 2. számlaosztályban a 29. Értékpapírok számlacsoportban megnyitott számlák szolgálnak, amelyek közül az állományi számlák, év végi egyenlegét kell a megfelelı sorba beírni, figyelembe véve a 298. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása elnevezéső fıkönyvi számlán elszámolt értékvesztéseket is. Pénzeszközök A 52-55. sorok a költségvetési szerv pénzeszközeinek, számlaköveteléseinek, elıirányzat-felhasználási keretének év végi állományát tartalmazzák. A pénzeszközöket részletezni kell aszerint, hogy azok készpénzben, vagy hitelintézetnél vezetett bankszámlákon, elıirányzat-felhasználási keretszámlán levı követelésként találhatók-e, illetve aszerint, hogy azok az költségvetési szerv költségvetését szolgáló pénzeszközök, finanszírozási célokat szolgálnak, vagy idegen pénzeszközök. A pénzeszközök év végi értékelése Az Szt. 60. §-a szerint a valutapénztárba bekerülı valutakészletet, a devizaszámlára kerülı devizát a bekerülés napjára vonatkozó, a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és deviza eladási árfolyamának átlagán, vagy az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, valamint a könyvviteli nyilvántartásokba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Valutakészletnél, devizakészletnél bekerülési érték a beszerzéskori árfolyamon számított forintérték, vagy az átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon, vagy a FIFO módszer szerinti árfolyamon számított forintérték. A könyvviteli mérlegben a valutapénztárban levı valutát és a devizaszámlán levı devizát a mérlegfordulónapi árfolyam szerinti értéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésbıl adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre gyakorolt hatása az államháztartás szervezetei számviteli politikájában meghatározottak szerint jelentıs összegő. Amennyiben az értékelésbıl adódó különbözet nem jelentıs összegő, akkor könyv szerinti értéken kell kimutatni. A számításokat természetesen ebben az esetben is el kell végezni és dokumentálni kell. Amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésbıl adódó különbözet jelentıs összegő, a valutapénztárban lévı valutakészlet és a devizaszámlán lévı deviza árfolyamveszteségét az egyéb folyó kiadások között [T 57422 – K 312, 319, 328, 329], az árfolyamnyereséget az intézményi mőködési bevételek között kell elszámolni [T 312, 319, 328, 329 – K 91724], a valutapénztárral illetve a
94
devizaszámlával szemben. Az idegen pénzeszközök között lévı deviza lebonyolítási számlán lévı deviza árfolyam-különbözetét azonban minden esetben a 488. Költségvetésen kívüli függı, átfutó és kiegyenlítı bevételek, letétek elszámolása számla megfelelı elszámolási alszámlájával szemben kell elszámolni [árfolyamveszteség: T 488 – K 36, árfolyamnyereség: T 36 – K 488]. A 52. sorban kell feltüntetni a költségvetési szerv pénztárában, valutapénztárában (ideértve a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek azon valutakészleteit is, amelyek a költségvetési gazdálkodásuk részét képezik) a 319. Valuta árkülönbözetek számla egyenlegének figyelembevételével megállapított, illetve költségvetési betétkönyvében lévı pénzeszközök, valamint csekkek év végi állományát. Az itt kimutatott pénzeszköz a költségvetési szerv pénzmaradványának, elıirányzat-maradványának részét képezi. A sorban feltüntetett értékadatnak az alábbi egyezıséget kell mutatnia: Mérleg 52. sor 3. oszlop = 24 Pénzforgalom egyeztetése őrlap 03.+04. sor valamint = 29 Pénzmaradvány-kimutatás őrlap 02. sor 3. oszlop Mérleg 52. sor 4. oszlop = 24 Pénzforgalom egyeztetése őrlap 10.+11. sor valamint = 29 Pénzmaradvány-kimutatás őrlap 02. sor 4. oszlop Az 53. sorban a kincstári körbe nem tartozó költségvetési szerv, valamint a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos hitelintézetnél, Kincstárnál vezetett pénzforgalmi számláin, kincstári egységes számlán kezelt saját pénzeszközeinek év végi állományát kell feltüntetni. Ebben a sorban kell a kincstári körbe nem tartozó, illetve a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos költségvetési szerveknek értékkel szerepeltetni a 321. Költségvetési elszámolási számla, a 322. Költségvetési elszámolási számla pénzellátással kapcsolatos alcímő számlái, a 323. Költségvetési elszámolási számla adóbeszedéssel kapcsolatos alcímő számlái, a 324. Költségvetési elszámolási számla lakásépítés és –vásárlás munkáltatói támogatása alcímő számlája, a 325. Részben önálló költségvetési szervek bankszámlái, a 327. Önkormányzati kiskincstári finanszírozás elszámolási számla és a 328. Deviza(betét) számla (a 329. Deviza árfolyam-különbözet számla egyenlegének figyelembevételével) év végi egyenlegét (amely csak pozitív összeg vagy “0” lehet) a pénzintézeti értesítéssel egyezıen. Azoknál az önkormányzatoknál, amelyek részére - szerzıdés alapján - a számlavezetı hitelintézet folyószámla hitelt folyósít, emiatt év végén, a mérleg fordulónapján a költségvetési elszámolási számla egyenlege nem lehet negatív. A számlavezetı hitelintézet által folyósított (folyószámla) hitelt, illetve annak év végi egyenlegét el kell számolni hitel-igénybevételként és annak meg kell jelennie rövid lejáratú likvid hitelszámlán. Ugyancsak ebben a sorban kell kimutatniuk a kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknek a 328. Deviza(betét) számla (a 329. Deviza árfolyam-különbözet számla egyenlegének figyelembevételével) év végi egyenlegét a számlavezetı hitelintézet értesítése alapján. A számlák év végi egyenlegével (a sorban kimutatott összeggel) az államháztartási szervezet könyvviteli nyilvántartásában elszámolt bevételek
95
eltérnek a Kincstárhoz jelentett bevételek összegétıl (lásd: 42. Elıirányzatmaradvány kimutatás őrlap leírása). A költségvetési bankszámlához kapcsolódó sajátos elszámolások 1. Likvid hitelek elszámolása A pénzforgalmi jelentésben a likvid hitelek forgalmához kapcsolódó halmozódásokból eredı torzító hatások kiküszöbölése érdekében az Áhsz. kimondja, hogy amennyiben a helyi önkormányzat a fizetıképessége biztosítása érdekében a bevételek ütemkülönbségének és a kiadások ütemkülönbségének eltérése miatt likvid hitelt (folyószámla-hitelt, rulirozó hitelt, munkabér megelılegezési hitelt stb.) vesz igénybe, a számlavezetı hitelintézettel kötött szerzıdésben biztosított hitelkeret terhére, az adott napon a kiadások teljesítésére felhasznált összeget hitelfelvételként nem kell elszámolni. Ebben az esetben a likvid hitellel fedezett kiadást a költségvetési elszámolási számlával szemben kell rögzíteni, s emiatt a költségvetési elszámolási számla adott napi egyenlege mínusz elıjelő is lehet. A féléves és az éves költségvetési beszámoló fordulónapján (június 30., illetve december 31.) valamint a negyedéves mérlegjelentések fordulónapján a költségvetési elszámolási számla egyenlege azonban csak 0 vagy pozitív lehet, ezért a fordulónapon igénybe vett likvid hitel összegét hitelfelvételként el kell számolni. (Az Ámr. 103. §-ának (11) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzat a likvid hitel fedezetére a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó állami hozzájárulások elszámolási számlán elkülönített összeget is felhasználhatja.) A likvid hitel összegét a fordulónapokon közgazdasági osztályozás szerint hitelfelvétel bevételeként, funkcionális osztályozás szerint finanszírozási szakfeladat bevételeként kell elszámolnia, majd a fordulónapokat követıen rendezı tételként a likvid hitel állományát a fıkönyvbıl ki kell vezetni, közgazdasági osztályozás szerint likvid hiteltörlesztés kiadásának, funkcionális osztályozás szerint finanszírozási szakfeladat kiadásának elszámolásával. A likvid hitel felvételével és törlesztésével kapcsolatos bevételi és kiadási forgalmat elıirányzatosítani nem kell, ez alól kivételt képez az az eset, ha az önkormányzat képviselı testülete rendeletben úgy határoz, hogy a költségvetési bevételek és kiadások különbségeként adódó költségvetési hiányt likvid hitel felvételével kívánja finanszírozni. Amennyiben az önkormányzat a beruházási szállító számláját folyószámla hitelbıl egyenlíti ki és annak rendezése év végéig (mérlegfordulónapig) nem történik meg, a mérlegfordulónapon fennálló hiteltarozását felhalmozási célú hitelfelvételként (felhalmozási célú bevétel), a tárgyévet követı évben pedig a hiteltörlesztést felhalmozási célú hitel visszafizetésként kell elszámolnia (felhalmozási kiadás). 2. A viziközmő számlát érintı elszámolások A vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 14. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a megszőnt víziközmő-társulat az általa létrehozott viziközmővet elkészülte után a tulajdonos önkormányzat(ok)nak köteles átadni. A hivatkozott kormányrendelet szerint a megszőnt társulat bankszámlája egyenlegének összegét, valamint az átadás során még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulásból származó követeléseket és az ezzel összefüggı hitelállományt is a közfeladatot ellátó víziközmő-tulajdonos települési önkormányzat(ok) részére kell átadni. A megszőnt víziközmő-társulattól átvett, még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások beszedésérıl (behajtásáról), valamint a társulattól átvett (a
96
víziközmő-társulat által a lakossági hozzájárulás megelılegezésére felvett) hitelállomány visszafizetésérıl az önkormányzatnak kell gondoskodnia. Az önkormányzat által beszedett érdekeltségi hozzájárulást a hitel visszafizetési kötelezettség fedezetére szolgáló bevételnek kell tekinteni. Az önkormányzat köteles az érdekeltségi hozzájárulással összefüggı követeléseket beszedni, a víziközmőberuházás megvalósításához kapcsolódó, társulattól átvett hitelt visszafizetni. Az e feladatok ellátásával kapcsolatos elıirányzatok és elıirányzat teljesítések az önkormányzat költségvetésének részét képezik. A „Víziközmő” elkülönített bankszámlán jóváírt bevételeket (érdekeltségi hozzájárulást), valamint a teljesített kiadásokat (hitel-visszafizetést) költségvetéssel kapcsolatos bevételnek, illetve kiadásnak kell tekinteni. 3. Környezetterhelési díjak elszámolása A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény rendelkezései alapján az önkormányzatok feladatai közé tartozik a környezetterhelési díjak közül a talajterhelési díjak beszedése és elszámolása. Igazodva a törvény elıírásaihoz, az Ámr. a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódóan két alcímő számla megnyitását írta elı, az egyik a pénzellátással kapcsolatos alcímő számlák között az Önkormányzati környezetvédelmi alap elszámolási számla, a másik az adóbeszedéssel kapcsolatos alcímő számlák között található Talajterhelési díj beszedési számla. Az önkormányzat adóhatóságának a hivatkozott törvény alapján kiszabott talajterhelési díj befizetéseket a beszedési számlán kell győjtenie és egyidejőleg talajterhelési díj bevételként kell elszámolnia. A talajterhelési díj 100%ban az önkormányzatot megilletı bevétel. A beszedési számláról környezetvédelmi célú kiadások közvetlenül nem teljesíthetık, arról kifizetés csak a díj túlfizetése, illetve jogtalanul kiszabott díj visszafizetése esetén lehetséges. Emiatt a beszedési számlán összegyőjtött pénzeszközöket negyedévente át kell vezetni az Önkormányzati környezetvédelmi alap elszámolási számlára. A talajterhelési díj a helyi önkormányzat környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi, ez a bevétel a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minıségi védelmére használható fel (pl.: csatornázás, szennyvíztisztítás, vízbázisvédelem, tartós környezetkárosodások kármentesítése, potenciális és a tényleges szennyezıforrások szennyezésének megelızı, illetve utólagos mőszaki védelme). 4. Helyi adók elszámolása Az Ámr. 103. §-a (8) bekezdésének a) és f)-g) pontjában foglaltak szerint az adóbeszedési számláról csak a költségvetési elszámolási számlára (illetve azok meghatározott alcímő számláira), vagy más helyi adóbeszedési számlára történhet utalás, és az adózónak járó visszatérítést is (melybe beleértendı az adózás rendjérıl szóló törvény szerint fizetett kamat is) az adóbeszedési számláról kell teljesíteni. Az önkormányzatnak a helyi adó beszedési számlák forgalmáról küldött hitelintézeti értesítés alapján a befizetéseket költségvetési bevételként, az adóbeszedési számlák és a költségvetési elszámolási számla közötti átvezetéseket kiegyenlítı bevételként illetve kiadásként, az adóbeszedési számláról az adózó részére történı visszatérítést pedig közvetlenül a megfelelı adóbeszedési számlával szemben költségvetési bevétel csökkenéseként kell elszámolnia. Ha az önkormányzatnak az adott évben nem keletkezik annyi helyi adóbevétele (pl. iparőzési adóbevétele), mint amennyit az adott évben az adózóknak vissza kell térítenie, akkor az ezen felüli visszatérítéseket is a 922. Helyi adók számlával
97
szemben kell elszámolnia és év végén a 16. őrlap 02-10. soraiban, valamint a 80. őrlap 77-85. soraiban negatív elıjellel kell megjelenítenie. Amennyiben a helyi adó beszedési számlára téves, vagy nem beazonosítható bevétel érkezik, függı bevételként kell elszámolni. A rendezetlen tételeket a helyi adóbeszedési számlákkal kapcsolatos függı bevételek számlán kell elszámolni, és a tisztázást követıen vagy átvezetésre kerülnek a megfelelı helyi adó bevételi jogcímre vagy visszafizetésre kerülnek a jogosultak felé. 2005-tıl megszőnt a helyi adó beszedési számlák kötelezı leürítési elıírása. Az 53. sorban kimutatott pénzeszközök értéke a költségvetési szerv pénzmaradványának része. A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv - hitelintézetnél vezetett - deviza számlán kezelt követelése, illetve a valutapénztárban kezelt pénzeszköze az elıirányzat-maradványa részét képezi! A sorban kimutatott összegnek a következı egyezıséget kell mutatnia a kincstári körbe nem tartozó és a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos költségvetési szervnél: Mérleg
53. sor 3. oszlop + 20. sor 3. oszlop = 24. Pénzforgalom egyeztetése őrlap 01.+02. sor valamint = 29. Pénzmaradvány-kimutatás őrlap 01. sor 3. oszlop
Mérleg
53. sor 4. oszlop + 20. sor 4. oszlop = 24. Pénzforgalom egyeztetése őrlap 08.+09. sor valamint = 29. Pénzmaradvány-kimutatás őrlap 01. sor 4. oszlop
Az 54. sor a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek elszámolási számlái év végi állományi értékének kimutatására szolgál. Ebben a sorban kell a kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknek a 331. Elıirányzat teljesítésének elszámolása a Kincstárral fıkönyvi számla alszámláinak év végi egyenlegét feltüntetni. Itt fog tehát megjelenni az 3311. Elıirányzatfelhasználási keretszámla, a 3312. Központi beruházások elıirányzat-felhasználási keretszámla, a 3313. Szakmai fejezeti kezeléső elıirányzat-célelıirányzat felhasználási keretszámla (a fejezeti beszámolóban), a 3314. Feladatfinanszírozási elıirányzat-felhasználási keretszámla, a 3315. Célelszámolási forintszámlák, 342. NFT-1-hez tartozó támogatási programok elszámolási számlái, 343-344. NFT-2-höz tartozó támogatási programok elszámolási számlái, 345. Európai Uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatási programok fejezeti kezeléső elıirányzat-felhasználási keretszámlái, 346. Egyéb Európai Uniós támogatási program fejezeti kezeléső elıirányzat-felhasználási keretszámla és a 3319. Különféle elkülönített számlák (fedezetbiztosítási, bankkártya fedezeti számla, köztartozás zárolt fedezeti számla) év végi záró állománya a Kincstártól kapott értesítéssel egyezıen. (A 348. Nemzetközi támogatási programok megelılegezési számláinak jogszabály alapján év végén nem maradhat egyenlege, azonban ha nem sikerült megszüntetni, szintén ezen a soron kell szerepeltetni.)
98
Az Európai Uniós támogatások esetén a forrásgazda fejezet a kezelésében lévı fejezeti kezeléső elıirányzatai közül az Európai Unióból érkezı közösségi támogatásokhoz és a hozzájuk kapcsolódó nemzeti forrásokhoz kapcsolódó pénzforgalmi gazdasági események hatását a költségvetési törvényben elfogadott fejezeti kezeléső elıirányzatonkénti tagolás szerint elkülönítve köteles elszámolni és nyilvántartani, mind az analitikus, mind a fıkönyvi nyilvántartásban. A forrásgazda fejezet nyilvántartási, beszámolási kötelezettségét nem érinti, ha a számlák felett más szervezet számára rendelkezési jogot biztosít. A fejezeti kezelési elıirányzatfelhasználási keretszámláról annak lebonyolítási számlájára átutalt összeget mindaddig átfutó kiadásként kell elszámolni, amíg a lebonyolítási számláról a végsı kedvezményezett felé átutalásra nem kerül a támogatás és így végleges kiadási jogcímen is rögzíthetıvé válik.
Az állami felsıoktatási intézménynek a Feot. 120. §-ának (4) bekezdése alapján megnyitott 3315. Célelszámolási forintszámlája évközi pénzforgalma, illetve év végi egyenlege nem tartalmazhatja: − A vállalkozási tevékenységének bevételeit és kiadásait. − Az alaptevékenység szakfeladatain elszámolt bevételekbıl és kiadásokból • Az államilag finanszírozott képzés bevételeit és kiadásait (ideértve a képzési hozzájárulás bevételeit is), • A gyógyító-megelızı ellátáshoz kapcsolódó bevételeket és kiadásokat, • A költségtérítéses képzés során a Feot. 126. §-ának (4) bekezdése szerint megállapodás alapján államháztartáson belüli szereplıtıl kapott bevételeket, • A kutatás-fejlesztési szakfeladaton elszámolt felügyeleti szervtıl kapott támogatást, • A kutatás-fejlesztési szakfeladaton államháztartáson belüli szereplıtıl kapott bevételeket és ehhez kapcsolódó kiadásokat, • A mővészeti alkotó tevékenység keretében államháztartáson belüli szereplıtıl kapott bevételeket és ehhez kapcsolódó kiadásokat. Ezek alapján az állami felsıoktatási intézmények a Feot. 120. §-ának (4) bekezdése alapján megnyitott célelszámolási számláján elszámolható pl: − A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény alapján a szakképzési hozzájárulásra kötelezettektıl kapott fejlesztési támogatás, illetve az ennek a terhére elszámolt felhalmozási kiadások, − A költségtérítéses képzés bevételei – kivéve az államháztartáson belüli szereplıtıl a Feot. 126. §-ának (4) bekezdése szerint megállapodás alapján kapott bevételeket – és az azokhoz kapcsolódó kiadások, − Az EU-tól közvetlenül elnyert támogatások (amennyiben nincs hazai finanszírozó szervezet) és ezek terhére teljesített kiadások, − A kutatási-fejlesztési szakfeladaton elszámolt KTIA-ból támogatási szerzıdés alapján kapott bevételek és ehhez kapcsolódó kiadások, − A kutatás-fejlesztési szakfeladaton államháztartáson kívüli szereplıtıl megállapodás (kutatási szerzıdés) alapján kapott bevételek és ehhez kapcsolódó kiadások,
99
− Az állami felsıoktatási intézmény által alapított gazdasági társaságtól kapott osztalék bevételek, − A kincstári körön kívüli vagyontárgy értékesítésének bevételei. A sor kitöltésénél a következı összefüggésre kell tekintettel lenni: Mérleg 52. sor + 53. sor + 54. sor 3. oszlop adata = 24. Pénzforgalom egyeztetése őrlap 05. sor 3. oszlop adata Mérleg 52. sor + 53. sor + 54. sor 4. oszlop adata = 24. Pénzforgalom egyeztetése őrlap 12. sor 3. oszlop adata Ugyancsak ebben a sorban kell kimutatni a fejezeti beszámolóban (1091 szektor) a központi fejezetek év végi maradvány-elszámolási számlája - 3332. alszámla - év végi egyenlegét (ha nem került leürítésre) a Kincstár értesítésével azonosan, mely megegyezik a 41. Fejezeti maradványelszámolási számla pénzforgalma őrlap 24. sorában kimutatott összeggel. Nem kell ebben a sorban szerepeltetni a 3333. Fejezeti befizetési számla egyenlegét, mert ez az összeg a központi költségvetés év végi egyenlegének megállapításánál kerül figyelembe vételre. A fejezeti beszámolóban (1091 szektor) a következı egyezıség meglétét kell ellenırizni: Mérleg 54. sor 4. oszlop (+ 53. sor 4.oszlop) = 24. Pénzforgalom egyeztetése őrlap 08.+09. sor adata + 41. Fejezeti év végi maradvány-elszámolási számla pénzforgalma őrlap 24. sor 3. oszlop adata Az 55. sor az államháztartási szervezet által kezelt, de nem a költségvetése ellátásához kapcsolódó idegen pénzeszközök kimutatására szolgál. (35. és 36. számlacsoport) Az itt kimutatott pénzeszköz nem képezi részét a költségvetési szerv pénzmaradványának, elıirányzat-maradványának. Az Áhsz. meghatározása szerint idegen pénzeszköz: mindazon pénzkövetelés, amelynek változása nem kapcsolódik közvetlenül az államháztartás szervezete alap, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához és az adott szervezetnél a költségvetési elıirányzatok teljesítéseként változásuk nem számolható el. Az államháztartás szervezete számára kötelezı ezen sajátos feladatok ellátásához kapcsolódó pénzforgalom - illetve az ehhez kapcsolódó követelések és kötelezettségek - változásának részletes, teljes körő (analitikus és fıkönyvi) kimutatása és elszámolása. A számlákhoz kapcsolódóan vezetendı analitikus nyilvántartás rendjét - ha jogszabály külön nem rendelkezik - az államháztartás szervezete saját hatáskörében szabályozza. Év végén az 55. sorban kell szerepeltetni egyrészt a 35. Belföldi idegen pénzeszközök számlacsoportban - melyet mind a kincstári körbe tartozó, mind a kincstári körön kívüli szervezet egyaránt használ - lévı többek között a társadalombiztosítási támogatás és a különféle belföldi feladatokhoz kapcsolódó lebonyolítási számlák, letétek, idegen betétkönyvek, az államigazgatási illetékbeszedési számla, az idegen bevételek elszámolási számlák, illetve a kincstári körbe tartozóknál a lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatási számlák év végi egyenlegét.
100
A központi költségvetési szervek a 3511. és 3513. számla Kincstár területi szerveinek lebonyolítási számlái (Kincstár RIG-T alkalmazza), a 355. Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása számla, a 356. Idegen betétkönyvek és készpénzben kezelt idegen pénzeszköz számla, a 357. Letétek, biztosítékok számla és e számlához kapcsolódó betétkönyvek és a 359. Egyéb lebonyolítási számlák (ideértve: a nemzeti agrárkár-enyhítési lebonyolítási számla is) év végi egyenlegét mutatják ki ezen a soron a Kincstár értesítésével azonos összegben. Az önkormányzatok (önkormányzati költségvetési szervek) ebben a sorban mutatják ki a 3512. Különféle önkormányzati feladatok lebonyolítási számla alszámláinak, a 352. Társadalombiztosítási pénzeszközök elosztási számla, a 354. Idegen bevételek elszámolási számla a 356. Idegen betétkönyvek és készpénzben kezelt idegen pénzeszközök, valamint a 357. Letétek, biztosítékok számla és e számlához kapcsolódó betétkönyvek év végi egyenlegét. A 356. Idegen betétkönyvek és készpénzben kezelt idegen pénzeszköz számlán belül elkülönített alszámlán mutatható ki a készpénzben kezelt idegen - nem a költségvetési szerv tulajdonát képezı, feladatai ellátást szolgáló - pénzeszköz. Ilyen pl. szociális ellátott járandósága. Az önkormányzatok a mérlegben az 55. soron illetékbeszedésbıl származó pénzeszközt nem mutathatnak ki, mivel a 353. Államigazgatási eljárási illeték beszedési számlának év végén a leürítési kötelezettség miatt nem lehet egyenlege. A 352. számlát azok az önkormányzatok alkalmazzák, ahol a társadalombiztosítási feladatok ellátására szolgáló pénzeszközöket nem közvetlenül a feladatot ellátó államháztartási szervezet részére utalja a társadalombiztosítás, hanem az önkormányzat e célra vezetett számlájára. E számláról kell ezt követıen a költségvetési szerv részére a támogatást kiutalni. A számlát a 48812. Társadalombiztosítás finanszírozásának átfutó elszámolása számlával szemben kell vezetni, melynek év végi egyenlegét elıjelének megfelelıen - a mérleg 119. sorának összegében kell feltüntetni. A 356. számlán kezelt pénzeszközök forrását a 48816. Idegen betétkönyvek és készpénzben kezelt idegen pénzeszközök elszámolása számlán lehet elkülöníteni és ebben az esetben a mérlegben a forrás oldalon a 119. sorban kell kimutatni. Év végén az 55. sorban kell feltüntetnie a hazai finanszírozó szervezeteknek a 36. Nemzetközi támogatási programokhoz kapcsolódó idegen pénzeszközök számlacsoportban lévı számlák egyenlegét (362. és 368. számlák) is, mely a nemzetközi támogatási programok lebonyolítási számláinak, illetve közösségi forrás számláinak év végi egyenlegét a Kincstár értesítésével azonos összegben. A 362. lebonyolítási számláknak (kivéve a kedvezményezett által beutalt saját erı összegét), mivel csak a technikai lebonyolítást szolgálják, év végén nem maradhat egyenlegük (a zárlati mőveletek elvégzése elıtt egyenlegüket át kell vezetni a megfelelı fejezeti kezeléső elıirányzat-felhasználási keretszámlákra). A nemzeti támogatási programokhoz kapcsolódó 368. forrás számlák az Európai Uniótól átutalt, forintban vagy devizában lévı még fel nem használt pénzeszközök állományának kimutatására szolgál. Amennyiben az EU-s támogatások (egyéb nemzetközi támogatások) esetében nincs hazai finanszírozó szervezet, a kedvezményezett közvetlenül az Európai Unióval (a
101
nemzetközi szervezettel) áll kapcsolatban, akkor a támogatási szerzıdés alapján közvetlenül az Európai Unió költségvetésébıl (nemzetközi szervezettıl) kapott támogatások összegét 2006. január 1-tıl a 368. számlán kell kimutatni az Ámr. 57.§ának (18) bekezdése alapján a támogatás – a támogatási szerzıdésben rögzített támogatási célnak megfelelı – felhasználásáig. A 368. számlák év végi számláinak egyenlegével azonos összeget kell a mérleg forrás oldalának 121. sorában szerepeltetni. Az 56. sor a pénzeszközök összesített adatát tartalmazza. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások Az 57-60. sorokban kell kimutatni az egyéb aktív pénzügyi elszámolások év eleji, illetve év végi állományát. Költségvetési egyéb aktív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a függı kiadásokat, amelyek az adott idıszakban nem számolhatók el véglegesen a költségvetési elıirányzat terhére kiadásként, továbbá a költségvetési gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de az államháztartás szervezete eseti feladatával összefüggı átfutó kiadásokat, valamint a kiegyenlítı kiadásokat. A költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni azokat a kiadásokat, amelyek az idegen pénzeszközök között szereplı bankszámlák (pénztár, betétkönyv) kiadási pénzforgalmával kapcsolatban merültek fel. 2006-tól az aktív és passzív pénzügyi elszámolások között kell megjeleníteni a továbbadási (lebonyolítási) célú bevételeket és kiadásokat. Azokat a kapott pénzeszközöket, melyek az államháztartás szervezetét nem illetik meg, mert végsı felhasználója más államháztartási szerv lesz, továbbadási (lebonyolítási) célú bevételként, ezt követıen a kedvezményezett államháztartási szerv felé történı továbbutaláskor továbbadási (lebonyolítási) célú kiadásként kell elszámolni. Év végén a továbbadási (lebonyolítási) célú bevételeinek és a továbbadási (lebonyolítási) célú kiadásainak összege egyenleget nem mutathat, a bevételekben mutatkozó többletet át kell vezetni a támogatásértékő bevételek, illetve az államháztartáson kívülrıl átvett pénzeszközök közé. A továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek többletének átvezetését követıen a 397. Továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások számlán lévı egyenleget kell szerepeltetni a pénzforgalmi jelentés 06. őrlap 91-118. soraiban, illetve a 80. őrlap 154-155., vagy 98. őrlap 141-142. soraiban. A zárlati teendık utolsó lépéseként a megfelelı továbbadási (lebonyolítási) célú kiadási és bevételi számlákat össze kell vezetni a 499. számla közbeiktatásával (Könyvelési tétele: T 499 - K 397 és T 487 – K 499), az elıbb leírt zárlati mőveletet követıen, a mérlegszámlák zárása során, a 397. számlák egyenleget nem mutathatnak, így hatásuk a mérlegben nem szerepeltethetık. A függı, átfutó és kiegyenlítı kiadások meghatározását lásd: az adott mérlegsornál. Az 57. sorban a költségvetési elszámolási számlát, elıirányzat-felhasználási keretszámlát érintı - a 391. fıkönyvi számlán elszámolt – költségvetési aktív függı elszámolások év végi állományát kell feltüntetni. Költségvetési függı kiadás: olyan kifizetés, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységével kapcsolatban merült fel, de a kifizetés
102
pillanatában a végleges kiadási jogcímen nem kerülhet elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, vagy a kiadás bizonyítottan a következı évi költségvetést terheli, valamint amelyrıl a keletkezés pillanatában ismert, hogy az nem az államháztartás szervezetét terhelı kifizetés, illetve az téves pénzügyi teljesítés miatt keletkezett. Itt kell kimutatni a következı évi költségvetést terhelı elırehozott és kifizetett személyi juttatások nettó összegét, és az önkormányzat felügyelete alá tartozó intézmény részére a következı évi költségvetési támogatás terhére elıre leutalt elıleget is. Az 58. sorban a költségvetési aktív átfutó kiadások 392. (396, 398) fıkönyvi számlán kimutatott év végi egyenlegét kell feltüntetni. Költségvetési átfutó kiadás: olyan kifizetés, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódik, ideiglenes vagy lebonyolítás jellegő kiadás. Itt kell kimutatni a személyi juttatásokkal kapcsolatos átfutó kiadásokat, a munkavállalóknak visszafizetési kötelezettséggel adott munkabérelılegeket, az államháztartás által folyósított, megelılegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokat, az utólagos elszámolásra nyújtott különbözı elıleget (pl.: üzemanyag elıleg, különbözı kisebb értékő beszerzésekre adott elıleg, kiküldetési elıleg stb.), valamint a szállítóknak adott elılegeket (a beruházási elılegek kivételével) is. A munkavállalónak az utólagos elszámolásra felvett elıleggel az államháztartás szervezetének számviteli politikájában meghatározott idıtartamon belül kell elszámolnia [az Szja. törvény 72 §a (4) bekezdésének c) pontja szerint az elszámolásra kiadott elıleg csak 30 napot meg nem haladó idıtartamú lehet]. Az elıleggel való elszámolás könyvelése bruttó módon történik (teljes elıleg visszavételezése és a beszerzésekrıl szóló számla alapján a kiadás elszámolása). Átfutó kiadásként kell kimutatni az utólag finanszírozott nemzetközi támogatási programok megelılegezett, pénzügyileg teljesített kiadásait is. A 3926. számla év végi egyenlege a kedvezményezett államháztartási szervezet azon kiadásainak állományát mutatja, amelyek a támogatási szerzıdés megvalósítása érdekében keletkeztek, de a finanszírozást végzı államháztartási szervezet a benyújtott elszámolásban lévı kiadásokat még nem ismerte el. (Ez az év végi elıirányzatmaradvány, pénzmaradvány megállapítása során megkönnyíti a kötelezettségvállalással terhelt maradványok valósághő bemutatását.) Az 59. sorban kell szerepeltetni a költségvetési aktív kiegyenlítı elszámolások (394.) év végi egyenlegét. Költségvetési kiegyenlítı kiadás: olyan kifizetés, amely az államháztartás szervezete költségvetési elszámolási körbe tartozó pénzeszköz számlái (pénztár, betétkönyv, bankszámlái, illetve elıirányzat-felhasználási keretszámlái) egymás közötti kiadási pénzforgalmának technikai elszámolására szolgál. A sorokban feltüntetett adatoknak a következı egyezıséget kell mutatniuk: Mérleg 57. sor 3 - 4. oszlop = 29. Pénzmaradvány-kimutatás 08. sor 3 - 4. oszlop 58. sor 3 - 4. oszlop = 29. Pénzmaradvány-kimutatás 06. sor 3 - 4. oszlop 59. sor 3 - 4. oszlop = 29. Pénzmaradvány-kimutatás 04. sor 3 - 4. oszlop
103
Az 60. sorban kell feltüntetni a költségvetésen kívüli, tehát nem a költségvetési szerv költségvetését érintı aktív pénzügyi elszámolások összegét. Ez az összeg nem része a pénzmaradványnak! Az 61. sor az aktív pénzügyi elszámolások összegzésére szolgál. Az 62. sor a költségvetési szerv forgóeszközeinek év végi állományát mutatja. Az 63. sor a költségvetési szerv eszközeinek összességét tartalmazza, melynek meg kell egyeznie a 124. sorban feltüntetett források összegével.
FORRÁSOK Saját tıke A 64-67. sorok a költségvetési szerv saját tıkéjének értékét tartalmazzák. Saját tıkeként kell kimutatni a központi költségvetési szervek által kezelt vagyon, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz tartozó vagyon, a helyi önkormányzat, a települési területi és az országos kisebbségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, illetve egyéb jogszabály alapján az államháztartás szervezete tulajdonát képezı vagyon eszközeinek a forrását, amely korábbi költségvetési vagy egyéb felhalmozásból, juttatásból képzıdött, illetve folyamatos tıkeváltozásból ered. A saját tıke részeként kell kimutatni az Áhsz. 32. § (7) bekezdése szerinti piaci értékelésbıl származó értékhelyesbítéssel azonos összegő értékelési tartalékot is. A saját tıke induló tıkébıl, tıkeváltozásból és értékelési tartalékból tevıdik össze. A 64. sor az induló tıke értékét tartalmazza. Induló tıkeként kell a könyvviteli mérlegben kimutatni az államháztartás szervezete eszközeinek forrásául szolgáló 1993. január 1-jén meglévı tartós források állományát. Az 1993. január 1-je után alapított államháztartás szervezetének induló tıkéje az alapító által rendelkezésre bocsátott forrás, ide nem értve a költségvetési elıirányzat terhére történt beszerzéseket, létesítéseket. Az induló tıke csak megszőnéskor, átszervezéskor (összevonás, beolvasztás, kiválás, megosztás, szétválás) változhat. A 65. sor a tıkeváltozás értékét mutatja. Tıkeváltozásként kell kimutatni az eszközök finanszírozására szolgáló 1993. január 1-je, illetve az alapítás után képzıdött tartós forrásokat, valamint forráscsökkenéseket. (Újonnan alakuló államháztartás szervezete a nyitómérlegben tıkeváltozást nem mutathat ki.) A sorba a 412. Tıkeváltozások fıkönyvi számla év végi egyenlegét kell beírni "elıjelhelyesen". (Amennyiben év végén a 412. Tıkeváltozások számlának Tartozik egyenlege van, negatív elıjellel kell a mérlegben szerepeltetni, mely a saját tıke csökkenését jelzi.) A 412. számla alszámlái közül a tárgyévi változásokat mutató alszámlák egyenlegét (4122., 4123.) a nyitást követıen a nyitó rendezı tételek keretében kell átvezetni a 4121. Elızı évek tıkeváltozásai alszámlára. A 66. sorban értékelési tartalékként kell kimutatni az Áhsz. 32. § (7) bekezdése szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét. A sorban csak akkor szerepelhet adat, ha az államháztartási szervezet a számviteli
104
politikájában úgy határozott, hogy él a piaci értéken történı értékelés lehetıségével. Amennyiben az államháztartás szervezete tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékő jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott elılegeket), tulajdoni részesedést jelentı befektetés piaci értéke (a számviteli politika szerint) jelentısen meghaladja az adott eszköznek az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, illetve az értékvesztés visszaírása utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét, a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) érték közötti különbözet a mérlegben az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tıkén belül "Értékelési tartalék"-ként kimutatható, amennyiben az államháztartási szervezet számviteli politikája ezt lehetıvé teszi. Fontos kihangsúlyozni, hogy értékhelyesbítés elszámolását minden esetben megelızi (amennyiben van az adott eszköznek elszámolt terven felüli értékcsökkenése, illetve értékvesztése) a terven felüli értékcsökkenés, illetve az értékvesztés visszaírása, és csak ha a különbözet ezután is jelenısnek minısül, akkor kerülhet sor az értékhelyesbítés könyvelésére. Amennyiben az egyedi eszközönként meghatározott értékhelyesbítés összege jelentısen eltér az elızı költségvetési év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegétıl, a leltárral alátámasztott különbözet a) növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke meghaladja az elızı évit, b) csökkenti az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az elızı évinél, legfeljebb az elızı költségvetési év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegéig. Az értékelési tartalék összege mindig megegyezik az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a befektetett pénzügyi eszközök, valamint az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítésének az összegével, az értékelési tartalék és az értékhelyesbítés csak és kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tıke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettség nem teljesíthetı. Őrlapon belüli kötelezı egyezıség: 01. őrlap 06.+15.+22.+28. sor 3. oszlop = 01. őrlap 66. sor 3. oszlop 01. őrlap 06.+15.+22.+28. sor 4. oszlop = 01. őrlap 66. sor 4. oszlop A 67. sor a saját tıke összértékét mutatja. Tartalékok Költségvetési tartalékok A 68-83. sorok az államháztartási szervezet tartalékát, ezen belül a költségvetési tartalékot a 68-75. sorok, míg a vállalkozási tartalékot a 76-82. sorok tartalmazzák.
105
A 68. sorban a költségvetési év költségvetési tartalék elszámolásaként mutatják ki a kincstári körbe nem tartozók azt a pénzmaradványt, amely az alaptevékenység – aktív és passzív pénzügyi elszámolások pénzforgalom nélküli – ténylegesen teljesített – szakfeladaton elszámolt – tárgyévi bevételeinek és kiadásainak különbözete. A 68. sor 3. oszlopában szereplı adatot az elızı évi (2007. évi) zárómérleggel azonosan (a 2007. évi mérleg 68. sorának 4. oszlopával megegyezıen) kell kitölteni. A sor 4. oszlopában a 4211. és a 4214. alszámlák év végi egyenlegét kell feltüntetni. A 69-70. sorokban kell részletezni a 68. sor megbontását, a tárgyévi, illetve az elızı évi tartalék-elszámolási számlákat. A 69. sor 3. oszlopába kell beírni a kincstári körbe nem tartozó, illetve kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos költségvetési szervnek az elızı évi tartalék elszámolási számla év végi egyenlegét (az elızı évi beszámoló mérleg őrlap 69. sor 4. oszlopában szereplı összeggel egyezıen). A 4. oszlopban kell feltüntetni a számla tárgyév végi egyenlegét. Ugyancsak ezt a sort tölti ki a fejezet (1091 szektor) az év végi maradvány-elszámolási számlájával kapcsolatban elszámolt tartalékról. A 70. sor 3. oszlopában kell szerepeltetni az Elızı év(ek) költségvetési tartalékának elszámolása számla (4214.) nyitó egyenlegét, az elızı évi záró egyenleggel (elızı évi beszámoló mérleg őrlap70. sor 4. oszlop) azonos összegben. A 4. oszlopban kell feltüntetni a számla 2008. évi végi egyenlegét. A következı évben a Tárgyévi tartalék elszámolása számláról más számlára (4214., 4212.) átvezetni, csak az éves költségvetési beszámoló képviselıtestület általi elfogadását követıen, a képviselıtestület zárszámadási rendeletében szereplı döntésének megfelelıen lehet. Amennyiben a központi költségvetési szerveknél (kincstári körbe tartozók) év elején a kötelezettségvállalással terhelt maradvány jóváhagyását megelızı felhasználására került sor, azt pénzforgalom nélküli bevételként a felhasználáskor el kell számolni, még akkor is, ha az elıirányzatmaradvány Pénzügyminisztérium általi jóváhagyásáig nincs elızı években képzıdött maradványa. Következı évben a 4214. fıkönyvi számlára kell átvezetni - 4211. Tárgyévi költségvetési tartalék elszámolása számláról - azokat a tételeket, amelyek a képviselı testület által jóváhagyott szabadon felhasználható pénzmaradvány nyilvántartásba vételét követıen a számlán maradtak. Ilyen rendezendı tételek a finanszírozásból, befizetési kötelezettségbıl származhatnak. A 4214. fıkönyvi számlán kimutatott tételek pénzügyi rendezését a 29. Pénzmaradvány-kimutatás őrlapnál leírtak szerint kell elszámolni. Év végén a számla egyenlege a pénzügyileg nem rendezett tételek összegét mutatja. A 70. sor 3-4. oszlopában a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek adatot nem tüntethetnek fel. Ahhoz, hogy a felügyelt költségvetési szerv pénzmaradvánnyal kapcsolatos elszámolási kötelezettségei, vagy követelései évenként tisztán láthatók legyenek a 4214. Elızı év(ek) költségvetési tartalékának elszámolása számlát évenkénti bontásban kell vezetni. Így a felügyelt költségvetési szerv bármikor meg tudja állapítani, hogy melyik évben keletkezett pénzmaradványával kapcsolatosan van elszámolási kötelezettsége.
106
Az elızı sorokban feltüntetett összegnek a következı egyezıséget kell mutatnia a kincstári körbe nem tartozó, illetve a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos költségvetési szerveknél: A mérleg és más őrlapok közötti összefüggések: Mérleg 69. sor 3 - 4. oszlop = 29. Pénzmaradvány-kimutatás őrlap 13. sor 3 - 4. oszlop Mérleg 70. sor 3 - 4. oszlop + 71. sor 3 - 4. oszlop + 78. sor 3 - 4. oszlop + 79. sor 3 - 4. oszlop = 29. Pénzmaradvány-kimutatás őrlap 11. sor 3 - 4. oszlop őrlapon belüli egyezıség: 69. sor 3 - 4. oszlop adata = 20. + 52.+ 53. sor 3 - 4. oszlop adata +(57 + 58 + 59. sor) 3 - 4. oszlop adata -(70 + 71 + 82. sor) 3 - 4. oszlop adata -(116 + 117 + 118. sor) 3 - 4. oszlop adata A 71. sor a kincstári körbe nem tartozó államháztartási szervezeteknél az elızı években képzıdött pénzmaradvány még fel nem használt részét mutatja. A 72-74. sorokba csak a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek szerepeltethetnek adatot. A 72. sorban kell feltüntetni a költségvetési szerv - alaptevékenységként ellátott feladataival kapcsolatos - kiadási elıirányzatának (eredeti elıirányzat korrigálva a módosításokkal) és az elıirányzatok terhére teljesített kiadások különbözetét. A különbözet lehet kiadási megtakarítás, amikor a költségvetési szerv a kiadásai teljesítésére jóváhagyott elıirányzatát nem használta fel teljes mértékben, vagy lehet kiadási túlteljesítés, amikor a költségvetési szerv a jóváhagyott elıirányzat keretét "túlköltötte". A sorba beírandó adatok a fıkönyvi könyvelésbıl nyerhetıek. A hatályos számviteli elıírások szerint a költségvetési szerv valamennyi elıirányzatát és azok teljesítését a kettıs könyvvitel zárt rendszerében - az 1-9. számlaosztályokban - rögzíti. Ezen belül valamennyi kiadási elıirányzatát (ideértve a felhalmozási, személyi, dologi kiadásokat, átadott pénzeszközöket, kölcsönöket stb.) és azok pénzügyi teljesítését a 7. számlaosztályban is könyvelni kell. Így a 7. számlaosztályban szakfeladatonként - ezen belül alaptevékenység és vállalkozási tevékenység szakfeladatai - rendelkezésre állnak mind az elıirányzati, mind pedig az elıirányzat teljesítési adatok. Ezeket a 7. számlaosztályban vezetett számlákat - elıirányzati számlák és elıirányzat teljesítési számlák - év végén a 4. számlaosztályban megnyitott számlára kell lezárni, aszerint, hogy alaptevékenység vagy vállalkozási tevékenység kiadási elıirányzatáról, elıirányzat teljesítésérıl van-e szó. Az alaptevékenységek szakfeladatainak kiadási elıirányzatát és elıirányzat teljesítését egyetlen fıkönyvi számlára, a 425. Alaptevékenység kiadási elıirányzat
107
teljesítésének elszámolása számlára kell lezárni. Ezen számla egyenlegét kell a 72. sorban - elıjelhelyesen, a megtakarítást pozitív, a túlköltést negatív elıjellel feltüntetni. A sor 3. oszlopában - nyitó adatként - a 2007. évben keletkezett kiadási elıirányzat megtakarítást/túlköltést kell feltüntetni, a 4. oszlopban pedig, a 2008. évi gazdálkodással kapcsolatban keletkezett kiadási elıirányzat megtakarítást/túlköltést. A 3. oszlopban feltüntetett adatot - 2008. év elején az elıirányzat-maradványok felügyeleti szerv által végzett felülvizsgálatát és jóváhagyását követıen - a 424. Elıirányzat-maradvány számlára kellett átvezetni. Amennyiben év elején a kötelezettségvállalással terhelt maradvány jóváhagyását megelızı felhasználására került sor, azt pénzforgalom nélküli bevételként a felhasználáskor el kellett számolni. A 73. sorban kell kimutatni a költségvetési szerv bevételi elıirányzatának és az elıirányzat teljesítésének különbségét. Mind az elıirányzat, mind az elıirányzat teljesítése tartalmazza az elıirányzat-maradvány felhasználásához kapcsolódó pénzforgalom nélküli bevétel összegét is. A bevételi elıirányzat és elıirányzat teljesítése különbség is kétféle lehet: bevételi lemaradás, amikor a költségvetési szerv a bevételi elıirányzatának megfelelı bevételeket nem szedte be, illetve azok nem folytak be (nem használta fel a jóváhagyott pénzmaradványát, elıirányzatmaradványát), és lehet bevételi túlteljesítés, amikor a költségvetési szerv a jóváhagyott elıirányzatánál pénzügyileg többet realizált. Ez abban az esetben fordulhat elı, ha a költségvetési szerv a terven (jóváhagyott elıirányzaton) felül befolyt, beszedett bevételek összegére nem kért elıirányzat módosítást, illetve a módosítás valamilyen okból nem történt meg. A sorba beírandó adat szintén a könyvvitelbıl nyerhetı. A bevételi elıirányzatok és a ténylegesen befolyt bevételek - hasonlóan a kiadásokhoz - szakfeladatonként elszámolásra kerülnek a 9. számlaosztályban, egy elkülönített számlán. A sor kitöltésénél egyrészt a 991-992. Alaptevékenység szakfeladatainak bevételi elıirányzata és elıirányzat teljesítése számlák adatára, másrészt a 426. Alaptevékenység bevételi elıirányzat teljesítésének elszámolása számla egyenlegére kell figyelemmel lenni. A 991-992. számlákon kell a költségvetési szervnek az alaptevékenység szakfeladataival kapcsolatos, minden jogcímő bevételi elıirányzatát (mőködési, tıke jellegő bevételek, támogatások, átvett pénzeszközök, pénzforgalom nélküli stb. bevételek eredeti elıirányzata és azok módosítása) és a szakfeladatok ellátásával kapcsolatosan befolyt, beszedett, pénzügyileg realizált ideértve a deviza számlán /valuta pénztár/ könyvelt valamennyi bevételt is bevételeket és a pénzmaradvány, elıirányzat maradvány felhasználásával kapcsolatos bevételeket. Az elıirányzat és elıirányzat teljesítése számlák egyenlegét kell átvezetni a 4. számlaosztályba a 426. számlára. A 73. sorban az alaptevékenység bevételi lemaradásának (Követel egyenleg), túlteljesítésének (Tartozik egyenleg) összegét kell beírni, amely a 426. Alaptevékenység bevételi elıirányzat teljesítésének elszámolása számla egyenlegével lesz azonos. A sor 3. oszlopában - nyitó adatként - a 2007. évben keletkezett bevételi elıirányzat lemaradást/túlteljesítést kell feltüntetni, a 4. oszlopban pedig, a 2008. évi gazdálkodással kapcsolatban keletkezett bevételi elıirányzat lemaradást/túlteljesítést. A 3. oszlopban feltüntetett adatot - 2008. év elején az elıirányzat-maradványok felügyeleti szerv által végzett felülvizsgálatát és jóváhagyását követıen - a 424. Elıirányzat-maradvány számlára kellett átvezetni.
108
A 74. sorban kell feltüntetni a 424. Elıirányzat-maradvány számla nyitó, illetve év végi záró egyenlegét. A 3. oszlop adatát az elızı évi zárómérleggel (a 2007. évi mérleg 74. sorának 4. oszlopában lévı összeggel) azonosan kell kitölteni. A 4. oszlop adata tartalmazza az elızı évek alaptevékenységgel kapcsolatos gazdálkodásából származó elıirányzat-maradvány fel nem használt részét. A 75. sor az államháztartási tartalékainak összegét mutatja.
szervezet
alaptevékenységével
kapcsolatos
Vállalkozási tartalékok A 76. sor tartalmazza a vállalkozási tartalék elszámolása számlák egyenlegét. A 77. sor 3. oszlop adata a kincstári körbe nem tartozó és a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos költségvetési szerv az elızı évben (2007. évben) folytatott vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredményét mutatja a 4221. Vállalkozási tartalék elszámolása számla nyitó (elızı évi záró) egyenlegével azonos összegben. A számláról a következı átvezetéseket kellett 2008. évben a vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredményének elfogadását követıen könyvelni: • a vállalkozási tevékenység eredményébıl 2007. évben az alaptevékenységre fordított összeg átvezetése a pénzmaradvány nyilvántartásba vételét megelızıen: T 4221 - K 4211 • a 2007. évben képzıdött eredménybıl "adózatlan" (a következı évben alaptevékenységre felhasználni tervezett összeg) felhasználásra elkülönített összeg átvezetése: T 4221 - K 4223 • a befizetési kötelezettséggel csökkentett, tartalékba helyezendı összeg átvezetése: T 4221 - K 4222 A fenti tételek könyvelését követıen a 4221. számla egyenlege a befizetési kötelezettség összegét mutatja, ezt az összeget kell(ett) átvezetni a 4224. számlára, ahol mindaddig kimutatásra kerül, amíg azt pénzforgalmilag nem rendezik (ez az összeg jelenik meg a mérleg 78. sorában). A pénzforgalmi rendezéskor (átutaláskor) a következık szerint kell könyvelni: • Közgazdasági osztályozás szerint: T 57122 - K 321 és T 4224 - K 9822 • Funkcionális osztályozás szerint: T 79 - K 59 Amennyiben a befizetési kötelezettségen túlmenıen is van rendezetlen tétel a 4221. számlán, akkor ezt az összeget is a 4224. számlára kell(ett) átvezetni. Így a kincstári körbe nem tartozó, illetve kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos költségvetési szerveknél a folyó évben - 2008. évben - képzıdı vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye "tisztán" jelenik meg a 77. sor 4. oszlopában a 495. Vállalkozási tevékenység bevételei és kiadásai elszámolása számla év végi egyenlegével azonos összegben, amelyet a 4221. Vállalkozási tartalék elszámolása
109
számlára kell átvezetni. [Erre a számlára kell év végén lezárni a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban a 7. számlaosztályban - a 78-79. Vállalkozási tevékenység kiadási elıirányzata és elıirányzat teljesítése számlacsoportban a teljesítés elszámolására szolgáló számlákon (791-793. számlák) - funkcionális osztályozás szerint, szakfeladatra elszámolt, teljesített kiadások számláit, valamint a 995. Vállalkozási tevékenység különféle bevételei és 996. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli bevételek elszámolása számlákon elszámolt, ténylegesen teljesített bevételek év végi egyenlegét.] Az itt kimutatott összegnek a következı egyezıséget kell mutatnia a kincstári körbe nem tartozó, illetve a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos költségvetési szerveknél: Mérleg 77. sor 3 - 4. oszlop = 30. Eredménykimutatás őrlap 16. sor 3 - 4. oszlop valamint = 29. Pénzmaradvány-kimutatás őrlap 12. sor 3 - 4. oszlop A kincstári körbe tartozó költségvetési szervek a 77. sorban sem a 3., sem a 4. oszlopban adatot nem szerepeltethetnek. A 78. sorban kell feltüntetni a vállalkozási tevékenység tartalék elszámolásával kapcsolatos, elızı évekrıl áthúzódó rendezetlen tételeket. A sort valamennyi, vállalkozási tevékenységet folytató költségvetési szerv alkalmazhatja rendezetlen tételei kimutatására. A 79. sor az elızı években képzıdött vállalkozási eredmény még fel nem használt összegét mutatja. Ebben a sorban kell kimutatnia 4223. Elkülönített eredmény számláról átvezetett eredmény összegét is, amelyet a költségvetési szerv az elızı évi eredménye megállapításakor azzal a céllal különített el, hogy azt az alaptevékenysége ellátására fordítja, de azt a folyó évben nem használta fel. (Év végi könyvelési tétel: T 4223 - K 4222) Ezzel az összeggel a folyó évi eredmény megállapításakor a befizetési kötelezettség alapját növelni kell. A 80-81. sorokba kell beírni a kincstári körbe tartozó államháztartási szervezeteknek a vállalkozási tevékenységükkel kapcsolatos kiadási megtakarításukat (túlteljesítésüket), illetve a bevételi lemaradásukat (túlteljesítésüket). A sorok kitöltéséhez az adatok a könyvviteli nyilvántartásokból nyerhetık hasonlóan a 72-73. sorokhoz. A 80. sorba kell beírni a vállalkozási tevékenység kiadási megtakarítását (túlteljesítését), amit a 7. számlaosztályban a vállalkozási szakfeladat elıirányzatainak és elıirányzat teljesítéseinek elszámolására szolgáló fıkönyvi számlák, illetve e számlák átvezetésére szolgáló 427. Vállalkozási tevékenység kiadási elıirányzat teljesítésének elszámolása számla adata alapján lehet figyelembe venni. A 80. sor 3. oszlopának adata a 2007-ben keletkezett vállalkozási tevékenység kiadási megtakarítását (túlteljesítését) tartalmazza, az elızı évi beszámolóval azonos összegben. Ezt az összeget a 2008. évi évnyitást követıen a 4221.
110
Vállalkozási tartalék elszámolása számlára kellett átvezetni (amely számláról az elıirányzat-maradványok felügyeleti szerv által végzett felülvizsgálatát és jóváhagyását követıen a 4222. és 4224. számlákra kellett a megfelelı összegeket átkönyvelni, hasonlóan a kincstári körbe nem tartozó költségvetési szervekhez!), így a sor 4. oszlopában feltüntetett adat a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban 2008. évben keletkezett kiadási megtakarítás (túlteljesítés) összegét mutatja. A 4. oszlopban feltüntetett adatnak meg kell egyeznie a 30. Eredménykimutatás őrlap 10. sor (Vállalkozási tevékenység kiadási elıirányzata) és 15. sor (Vállalkozási tevékenység kiadásai összesen) 4. oszlopában szereplı adatok összevont egyenlegével. A 81. sorban kell feltüntetni a vállalkozási tevékenység bevételi lemaradását, amely összeget a 73. sornál leírtak szerint a 993-996. Vállalkozási tevékenység szakfeladatának bevételi elıirányzata és elıirányzat teljesítése fıkönyvi számlák, ill. a 428. Vállalkozási tevékenység bevételi elıirányzat teljesítésének elszámolása számla alapján lehet meghatározni. A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatosan is szükséges mind a kiadási, mind pedig a bevételi elıirányzatokat érintıen a megfelelı elıirányzat módosításokról gondoskodni. A módosításokat követıen a 80-81. sorokban kimutatott adatok összevont összege meg kell, hogy egyezzen a 30. Eredménykimutatás őrlapon levezetett és a 16. sorban feltüntetett pénzforgalmi eredmény összegével. A 81. sor 3. oszlopának adata a 2007. évben keletkezett vállalkozási tevékenység bevételi lemaradását (túlteljesítését) tartalmazza, az elızı évi beszámolóval azonos összegben. Ezt az összeget a 2008. évi évnyitást követıen a 4221. Vállalkozási tartalék elszámolása számlára kellett átvezetni (amely számláról az elıirányzatmaradványok felügyeleti szerv által végzett felülvizsgálatát és jóváhagyását követıen a 4222. és 4224. számlákra kellett a megfelelı összegeket átkönyvelni!), így a sor 4. oszlopában feltüntetett adat a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban 2008. évben keletkezett bevételi lemaradás (túlteljesítés) összegét mutatja. A 4. oszlopban szereplı adatnak meg kell egyeznie a 30. Eredménykimutatás őrlap 01. sor (Vállalkozási tevékenység bevételi elıirányzata) és 09. sor (Vállalkozási tevékenység bevételei összesen) 4. oszlopában feltüntetett adatok összevont egyenlegével. A 82. sor az államháztartási szervezet vállalkozási tevékenységével kapcsolatos tartalékainak összegét tartalmazza. A 83. sor a költségvetési szerv tartalékainak összegét tartalmazza.
Kötelezettségek A mérleg 84-123. sorai a kötelezettségeket tartalmazzák. Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerzıdésekbıl eredı, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelezı, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, az államháztartás szervezete által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, valamint állami vagyon részét képezı eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak, továbbá az egyéb passzív pénzügyi elszámolások. A kötelezettségek hosszú és rövid lejáratúak lehetnek.
111
A kötelezettségekhez kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelybıl megállapítható a kötelezettség fajtája, keletkezésének idıpontja és összege, a kedvezményezett adatai, a kötelezettség teljesítésének idıpontja, valamint elkülönítetten rendelkezésre álljanak abban külön az adóköteles, külön az adómentes tevékenységhez, illetve a mindkét tevékenységhez kapcsolódó adatok, továbbá minden olyan adat, amely a pénzügyi, valamint a vezetıi információs rendszerhez kapcsolódik. Az analitikus nyilvántartásnak biztosítania kell a pénzügyileg teljesített tételek egyeztethetıségét a kapcsolódó fıkönyvi számlákkal. A kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknek nyilvántartásaikat úgy kell megszervezniük, hogy abból a 60 napon túli kiegyenlítetlen kötelezettségek állománya az elıírt adatszolgáltatási rendszernek megfelelıen rendelkezésre álljon. A kötelezettségeket leltárral kell alátámasztani és a leltározási munkát egyeztetéssel kell végrehajtani. A kötelezettségek bekerülési értéke A forintban kifejezett kötelezettség állományba vétele A pénzeszköz átadásával forintban keletkezett kötelezettségek (hitelek, kapott kölcsönök, passzív pénzügyi elszámolások) esetében a folyósított, átutalt (bankkivonat, kincstári kivonat szerinti) összegben kell állományba venni. Abban az esetben, ha a visszafizetendı összeg nagyobb a befolyt összegnél, akkor a kötelezettséget a visszafizetendı összegben kell állományba venni, függetlenül a befolyt összegtıl (váltókötelezettség, kötvénykibocsátás). Egyéb kötelezettségeket az elfogadott, elismert teljesítendı összegben kell állományba venni. A devizában kifejezett kötelezettség állományba vétele A külföldi pénzértékre szóló (devizában fennálló) kötelezettségek átszámítása forintra Ha a hitel, kapott kölcsön, kibocsátott kötvény után befolyt összeg devizaszámlán kerül jóváírásra, akkor a devizában folyósított (bankszámlakivonat szerinti) összeg bekerülési értéke a pénzügyi teljesítés napján érvényes (a számviteli politikában választott módszer szerinti) árfolyamon számított forintértéke. (Választott módszer szerinti választott árfolyam lehet MNB középárfolyam, hitelintézeti átlagárfolyam, vételi, illetve eladási árfolyam.) Ha a hitel, kapott kölcsön, kibocsátott kötvény után befolyt összeg forintszámlán kerül jóváírásra, akkor a devizában folyósított összeg forintértékét a pénzügyi teljesítés napján érvényes számlavezetı hitelintézet devizavételi árfolyamán kell meghatározni (bankszámlakivonat szerinti összeg). A devizában keletkezı egyéb kötelezettségek (pl. szállítók) esetén a kötelezettség bekerülési értéke a teljesítés napján érvényes (a számviteli politikában választott módszer szerinti) árfolyamon számított forintértéke. (Választott módszer szerinti választott árfolyam lehet MNB középárfolyam, hitelintézeti átlagárfolyam, vételi, illetve eladási árfolyam.)
112
Tartozásátvállalás 2008. január 1-jétıl az Áht. 14. §-ának (1)-(4) bekezdése alapján a tartozásátvállalás kiadásait költségvetési kiadásként (az egyéb folyó kiadások között elkülönítetten) el kell számolni. A 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számla közbeiktatásával a tartozás átvállalása során a folyó kiadással szemben olyan költségvetési, vagy finanszírozási bevételt kell elszámolni, amelyet a tartozás keletkezése eredményezne. Ezt követıen kell az átvállalt tartozást a megfelelı kötelezettség számlán állományba venni a tıkeváltozással szemben. Tartozásátvállalás fıkönyvi elszámolása: 1.) Önkormányzatnál a hitelek, kötvénykibocsátások átvállalása – Egyéb folyó kiadásként elszámolás Közgazdasági osztályozás szerint: T 575. – K 499. Funkcionális osztályozás szerint: T 72., 791. – K 599. – Költségvetési bevételként elszámolása (hitelfelvétel bevételeként) Közgazdasági osztályozás szerint: T 499. – K 43*5., 45*5. Funkcionális elszámolás szerint: T 439., 459. – K 992., 995. – Követelés kivezetése T 4122. – K 43*1., 45*1. 2.) Egyéb kötelezettségek, kölcsön (nem hitel, kötvénykibocsátás) átvállalása és pénzügyi rendezése – Egyéb kötelezettség állományba vétele (pl.: megállapodás, jogszabály alapján átvállalt szállítói tartozások rendezése) T 41231. – K 43*1., 44*. – Az átvállalt egyéb kötelezettség pénzügyi rendezése Közgazdasági osztályozás szerint: T 575. – K 321., 3311. Funkcionális osztályozás szerint: T 72., 791. – K 599. – Az egyéb kötelezettség kivezetése T 4122. – K 43*1. 44*.
A kötelezettségek mérlegértéke: Az év végi értékelés menete: Az aktivált (állományba vételi, bekerülési) értéket korrigálni kell az évközi változásokkal (törlesztésekkel, az elengedett kötelezettségekkel, az elévült kötelezettségekkel, és a függıvé vált kötelezettségekkel csökkentve), így alakul ki a kötelezettségek év végi könyv szerinti értéke. A devizás kötelezettségek esetén az elıbbieken kívül el kell végezni a mérlegfordulónapi értékelést. A keletkezı árfolyam-különbözetek elszámolása után határozható meg a kötelezettségek mérlegértéke.
113
A forintos kötelezettségeket a mérlegben a törlesztésekkel, visszafizetéssel, beszámítással, elévüléssel, átvállalással és az elengedett kötelezettségekkel csökkentett könyv szerinti értéken kell kimutatni. A devizás kötelezettségek év végi értékelésének menete: A külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeket abban az esetben kell a mérlegfordulónapjára vonatkozó – a Szt. 60. §-a szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kimutatni, amennyiben a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésekor az eszközök és a kötelezettségek értékelés elıtti könyv szerinti értéke és a mérlegfordulónapi devizaárfolyamon átszámított forintértéke közötti különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre és kötelezettségekre gyakorolt hatása az államháztartási szervezet számviteli politikájában meghatározottak szerint jelentıs összegőnek minısül. A devizaárfolyam-különbözetek eszközökre és kötelezettségekre gyakorolt hatásának minısítésénél a külföldi pénzértékre szóló eszközök (valutapénztárban lévı valuta, devizaszámlán lévı deviza, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, követelés) és kötelezettségek mérlegfordulónapi – Szt. 60. §-a szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéke, és az egyes eszközök, és kötelezettségek értékelés elıtti könyv szerinti értéke közötti különbözeteket különkülön kell kiszámítani, és megállapítani, hogy az a számviteli politikában meghatározottak szerint jelentıs összegőnek minısül-e. Amennyiben a devizás tételek esetében az így meghatározott árfolyamnyereségeket, illetve -veszteségeket az államháztartási szervezet számviteli politikájában összevontan jelentısnek minısítette, akkor ezt a fıkönyvi nyilvántartásában kötelezettségenként egyedileg is el kell számolnia. A különbözetet az Áhsz. 33. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint saját tıke változásként kell elszámolni. A fıkönyvi nyilvántartásába nem kell elszámolnia az államháztartási szervezetnek, ha az értékelésekbıl adódó árfolyamkülönbözetek összevontan nem jelentısek. A számításokat természetesen ebben az esetben is végre kell hajtani és dokumentálni kell. A mérlegfordulónapon meglévı külföldi pénzértékre szóló üzembe nem helyezett beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségek könyv szerinti értéke és a fordulónapi árfolyamon számított értéke közötti árfolyam-különbözetet bekerülési értéket növelı, illetve csökkentı tételként kell elszámolni, függetlenül attól, hogy jelentıs lesz-e a devizás eszközök és kötelezettségek év végi értékelésénél az összevont árfolyamkülönbözet nagysága. A bekerülési érték módosítására csak akkor kerülhet sor, ha a devizás kötelezettség devizakészlettel nem fedezett. Amennyiben a beruházáshoz kapcsolódó devizás kötelezettség devizakészlettel fedezett, akkor az árfolyamkülönbözetet nem szabad a bekerülési értéket módosító tételként figyelembe venni. „Az Szt. 60. § (1) A valutapénztárba bekerülı valutakészletet, a devizaszámlára kerülı devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerzıdés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. (4) A valutakészlet, a devizaszámlán lévı deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve
114
kötelezettség (1)-(2) bekezdés szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát - a választott - hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. (5) A (4) bekezdésben elıírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, illetve a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán (ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján), a választott hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett deviza devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán forintra átszámítani.” „Az Áhsz. 33. § (1) A könyvviteli mérlegben a valutapénztárban lévı valutakészletet, a devizaszámlán lévı devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a Tv. 60. §-a szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegforduló-napi értékelésbıl adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre gyakorolt hatása az államháztartás szervezetei számviteli politikájában meghatározottak szerint jelentıs összegő. (2) A valutapénztárban lévı valutakészletnek, a devizaszámlán lévı devizának, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak, illetve kötelezettségnek a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó (1) bekezdés szerinti értékelése elıtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet, amennyiben az összevontan jelentıs összegő: a) a valutapénztárban lévı valutakészlet és a devizaszámlán lévı deviza árfolyamveszteségét az egyéb folyó kiadások között, az árfolyamnyereségét az intézményi mőködési bevételek között kell elszámolni, b) a külföldi pénzértékre szóló követelések, befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok, illetve kötelezettségek árfolyamveszteségét a saját tıke csökkenéseként, az árfolyamnyereségét a saját tıke növekedésként kell elszámolni.”
Hosszú lejáratú kötelezettségek A 84-89. sorok a költségvetési szerv hosszú lejáratú kötelezettségeit tartalmazzák, kölcsönbıl, fejlesztési és mőködési célú kötvénykibocsátásból, beruházási és fejlesztési, illetve mőködési célú hitelbıl származó, valamint egyéb hosszú lejáratú kötelezettség megbontásban. A mérleg 84-88. sorában csak az Áht. 66. §-ában felsorolt önkormányzati hivatalok (ideértve a körjegyzıségeket is), a többcélú kistérségi társulások és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrejött jogi személyiséggel rendelkezı társulások [az Áht. 100. § (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel], valamint az országos kisebbségi önkormányzatok szerepeltethetnek adatot, az önkormányzat felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek beszámolójában ezen a soron az Áht. 100. §-a alapján adat nem szerepelhet. A mérlegben hosszú lejáratú kötelezettségként az egy évnél hosszabb lejáratra kapott hiteleket, kölcsönöket és egy éven túli beváltással kibocsátott kötvényeket, éven túli visszafizetési kötelezettség mellett átvett pénzeszközöket valamint az egyéb hosszú lejáratú - egy évet meghaladó - kötelezettségeket lehet kimutatni. A számviteli törvény értelmében, a mérlegben a hosszú lejáratú kötelezettségeket (hiteleket) úgy kell szerepeltetni, hogy a tárgyévet követı évben esedékes törlesztı részletekkel a kötelezettség összegét csökkenteni kell. Amennyiben az eredeti esedékesség szerint ugyan nem kellene a következı évben visszafizetni a hosszú lejáratú kötelezettséget, de az államháztartási szervezet ezeket várhatóan vissza
115
fogja fizetni, ebben az esetben is a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni ezen összegeket. A levont összeget a rövid lejáratú kötelezettségek között kiemelten a 106-111. sorban - kell kimutatni. Nem kell átkönyvelni a rövid lejáratú kötelezettségek közé, hanem a záró rendezı tételek keretében az adott mérlegsor alátámasztása érdekében el kell különíteni a 43. számlacsoport megfelelı alszámláján. Az elkülönítést a következı év eleji nyitást követı rendezı tételek elszámolása során meg kell szüntetni. Az államháztartási szervezet (illetve felügyeleti szerve) ellenırizni tartozik, hogy a mérlegben feltüntetett hitelbıl (kötvénybıl) származó kötelezettségek állományváltozásának értéke (záró értékbıl levonva a nyitó értéket, figyelembe véve a hosszú lejáratú kötelezettségekbıl a következı évet terhelı törlesztı részletek elkülönített összegét is) megegyezik-e a 06. és a 10. őrlapokon feltüntetett ilyen jellegő kiadások és bevételek összevont forgalmával. A mérlegben a kötelezettségeket könyv szerinti értéken kell értékelni, tehát ezekbe a sorokba az ott feltüntetett fıkönyvi számlákon év végén mutatkozó egyenleget kell beírni. (Természetesen az állományi számlák egyenlegét a forgalmi számlák átvezetését követıen kell megállapítani.) A forintban felvett hitelt, kölcsönt a ténylegesen folyósított, illetve a törlesztésekkel csökkentett összegben, a devizában felvett hitelt, kölcsönt a ténylegesen folyósított deviza, illetve a törlesztésekkel csökkentett deviza – a Szt. 60. §-a szerinti – forintra átszámított összegében kell a mérlegben kimutatni. A 84. sorban kell feltüntetni az államháztartási szervezet által, hosszú lejáratra, éven túli visszafizetési kötelezettség mellett - az államháztartáson belülrıl felhalmozási és mőködési célokra átvett pénzeszközöket, kapott támogatási kölcsönöket. Az adatokat a fıkönyvi nyilvántartásból a 43512. Mőködési célú (éven túli) támogatási kölcsönök következı évek törlesztı részleteinek állománya és 43612. Felhalmozási célú (éven túli) támogatási kölcsönök következı évek törlesztı részleteinek állománya alszámlák év végi záró egyenlege alapján kell meghatározni, oly módon, hogy az alszámlákról a tárgyévet követı évben esedékes törlesztı részleteket a záró rendezı tételek keretében át kell vezetni a 43511. illetve a 43611. alszámlára, mivel ezeket a mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek között, a 106. sorban kell feltüntetni. Ezen a jogcímen kizárólag az önkormányzatoknak, a többcélú kistérségi társulásoknak és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrejött jogi személyiséggel rendelkezı társulásoknak keletkezhet kötelezettsége az Áht. 100. §a alapján, továbbá az országos kisebbségi önkormányzatoknak. Az államháztartáson kívülrıl származó hiteleket, kölcsönöket nem itt, hanem a 87-88. sorokban kell figyelembe venni. A 85. sor a hosszú lejáratú, fejlesztési célú kötvénykibocsátásból származó tartozásokat tartalmazza, melyet a 434112. Fejlesztési célú kötvénykibocsátás tartozás következı évek törlesztı részleteinek állománya alszámla év végi záró egyenlege alapján kell meghatározni, oly módon, hogy abból a tárgyévet követı évben esedékes törlesztı részleteket a záró rendezı tételek keretében át kell vezetni a 434111. alszámlára, mivel ezeket a mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek között a 107. sorban kell feltüntetni. Ezen a jogcímen kizárólag az önkormányzatoknak, a többcélú kistérségi társulásoknak és a helyi önkormányzatok
116
társulásairól és együttmőködésérıl szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrejött jogi személyiséggel rendelkezı társulásoknak keletkezhet kötelezettsége az Áht. 100. §-a alapján, továbbá az országos kisebbségi önkormányzatoknak. A kötvénykibocsátással hitelintézetet kell megbízni. A 86. sor a hosszú lejáratú, mőködési célú kötvénykibocsátásból származó tartozásokat tartalmazza, melyet a 434122. Mőködési célú kötvénykibocsátás tartozás következı évek törlesztı részleteinek állománya alszámla év végi záró egyenlege alapján kell meghatározni,, oly módon, hogy abból a tárgyévet követı évben esedékes törlesztı részleteket a záró rendezı tételek keretében át kell vezetni a 434121. alszámlára, mivel ezeket a mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek között a 108. sorban kell feltüntetni. Ezen a jogcímen kizárólag az önkormányzatoknak, a többcélú kistérségi társulásoknak és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrejött jogi személyiséggel rendelkezı társulásoknak keletkezhet kötelezettsége az Áht. 100. §-a alapján, továbbá az országos kisebbségi önkormányzatoknak. A kötvénykibocsátással hitelintézetet kell megbízni. A 87. sor a beruházási, fejlesztési hitelek állományát tartalmazza, mely a 431112. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett fejlesztési célú hitelek következı évek törlesztı részleteinek állománya, a 432112. Egyéb belföldi forrásból felvett fejlesztési célú hitelek következı évek törlesztı részleteinek állománya, valamint a 43312. Hosszú lejáratú külföldi hitelek következı évek törlesztı részleteinek állománya fıkönyvi alszámla év végi egyenlege alapján kell meghatározni, oly módon, hogy abból a tárgyévet követı évben esedékes törlesztı részleteket a záró rendezı tételek keretében át kell vezetni a 431111., a 432111. illetve a 43311. alszámlára, mivel ezeket a mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek között a 109. sorban kell feltüntetni. Ezen a jogcímen kizárólag az önkormányzatoknak, a többcélú kistérségi társulásoknak és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrejött jogi személyiséggel rendelkezı társulásoknak keletkezhet kötelezettsége az Áht. 100. §-a alapján, továbbá az országos kisebbségi önkormányzatoknak. A 88. sor a mőködési célú hosszú lejáratú hitelek állományát tartalmazza, mely a 431122. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett mőködési célú hitelek következı évek törlesztı részleteinek állománya, valamint a 432122. Egyéb belföldi forrásból felvett mőködési célú hitelek következı évek törlesztı részleteinek állománya fıkönyvi alszámla év végi egyenlege alapján kell meghatározni, oly módon, hogy abból a következı évben esedékes törlesztı részleteket a záró rendezı tételek keretében át kell vezetni a 431121., illetve a 432121. alszámlára, mivel azokat a rövid lejáratú kötelezettségek között a 110. sorban kell bemutatni. Ezen a jogcímen kizárólag az önkormányzatoknak, a többcélú kistérségi társulásoknak és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrejött jogi személyiséggel rendelkezı társulásoknak keletkezhet kötelezettsége az Áht. 100. §-a alapján, továbbá az országos kisebbségi önkormányzatoknak. A 89. sorban a 438. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek fıkönyvi számlán kimutatott állományt kell szerepeltetni, oly módon, hogy a tárgyévet követı évben esedékes törlesztı részleteket a mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek között a 111. sorban kell feltüntetni. Itt kell kimutatni a lízingbevevı költségvetési szervnek a
117
pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbe adó által számlázott ellenértéknek megfelelı kötelezettségek, az önkormányzatoknak a kezelésbe vett állami vagyon értékét, az önkormányzati vagyon részét képezı eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségeket, amennyiben a kezelésbe vevı nem tartozik a vagyonkezelésbe adó önkormányzat felügyelete alá, valamint a különféle egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek év végi állományát. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettség összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerzıdésben meghatározott törlesztés összegével csökkentetten kell a könyvviteli mérlegben kimutatni. Az ilyen címen felvett kötelezettség összege nem foglalja magában a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan fizetendı kamat összegét. Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következı évet terhelı törlesztı részleteit nem itt, hanem az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között a 111. sorban kell kimutatni. (A tételt nem kell az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé átkönyvelni, azonban a záró rendezı tételek keretében az adott mérlegsor alátámasztása érdekében javasolt elkülöníteni a 438. számla megfelelı alszámláján.) A 90. sor a hosszú lejáratú kötelezettségek összesen adatát tartalmazza. Rövid lejáratú kötelezettségek A 91-114. sorok az államháztartási szervezet rövid lejáratú kötelezettségeit foglalják magukban. Rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésébıl származó - általános forgalmi adót tartalmazó kötelezettségeket; az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott mőködési és fejlesztési hiteleket; az éven belüli visszafizetési kötelezettség mellett átvett pénzeszközöket, támogatási kölcsönöket, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket. Nem mutatható ki a költségvetéssel szembeni kötelezettségként a központi költségvetésbıl kapott állami hozzájárulások, támogatások év végi elszámolása során a pénzmaradvány-, az elıirányzat-maradvány kimutatásban a korrekciós tételek között kimutatott az államháztartás szervezetét terhelı visszafizetendı támogatás összege. A 91. sorban mutatják ki az államháztartási szervezetek a rövid lejáratra - éven belüli visszafizetési kötelezettség mellett -, mőködési és felhalmozási célra átvett pénzeszközök, rövid lejáratú támogatási kölcsönök év végi állományát: a 4561. Mőködési célú (éven belüli) támogatási kölcsönök állománya és 4571. Felhalmozási célú (éven belüli) támogatási kölcsön állománya alszámlák egyenlegével egyezı összegben. Ezen a soron csak az Áht. 66. §-ában felsorolt önkormányzati hivatalok (ideértve a körjegyzıségeket is), a többcélú kistérségi társulások és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrejött jogi személyiséggel rendelkezı társulások [az Áht. 100. § (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel], valamint az országos kisebbségi önkormányzatok szerepeltethetnek adatot, az önkormányzat felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek beszámolójában ezen a soron az Áht. 100. §-a alapján adat nem szerepelhet. A 92. sorban kell kimutatni a rövid lejáratú - éven belüli visszafizetési kötelezettség mellett felvett - hitelek év végi állományát a 4511., 4521., 4531., 4541. alszámlák év
118
végi egyenlege alapján. Ezen a soron csak az Áht. 66. §-ában felsorolt önkormányzati hivatalok (ideértve a körjegyzıségeket is), a többcélú kistérségi társulások és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrejött jogi személyiséggel rendelkezı társulások [az Áht. 100. § (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel], valamint az országos kisebbségi önkormányzatok szerepeltethetnek adatot, az önkormányzat felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek beszámolójában ezen a soron az Áht. 100. §-a alapján adat nem szerepelhet. A 93. sorban az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésébıl származó elismert szállítói tartozásokat kell feltüntetni. A szállítói kötelezettségekrıl év közben folyamatosan analitikus nyilvántartást kell vezetni. Amennyiben az államháztartás szervezete nem rendelkezik olyan nyilvántartási rendszerrel, melynek használatával egy-egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a fıkönyvi, mind az analitikus nyilvántartásban, a szállítói kötelezettségekkel kapcsolatos gazdasági események fıkönyvi könyvelése a mennyiségben és értékben folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból változási jogcímenként (kötelezettség elıírása, kötelezettség pénzügyi teljesítése stb.) készített összesítı bizonylat (feladás) alapján is történhet. A beérkezett szállítói számlákat az összesítı bizonylat (feladás) alapján a fıkönyvi könyvelésben a szállítók számlájának növekedéseként kell rögzíteni, illetve a kiegyenlített szállítói tartozásokkal a szállítók számlát kell csökkenteni a tıkeváltozással szemben, legkésıbb a tárgynegyedévet követı hónap 15. napjáig. Az összesítı bizonylat kötelezettség jogcímeit legalább az alábbi tagolásban kell biztosítani: – kötelezettség elıírása – kötelezettség helyesbítése, – kötelezettség pénzügyi teljesítése, – kötelezettség átvétele alakuláshoz, megszüntetéshez kapcsolódóan, – átvállalt kötelezettség, – kötelezettség átsorolása, – kötelezettség kivezetése átadott eszközök fejében, – kötelezettség kivezetése engedményezés keretében, – kötelezettség kivezetése beszámításhoz kapcsolódóan, – elévült kötelezettség kivezetése, – kötelezettség elengedése. A szállítókat érintı gazdasági mőveletek, események rögzítésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy az államháztartás szervezete eleget tudjon tenni a jogszabályokban elıírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek. (A szállítók számláján az állományában bekövetkezett változást év közben rögzíteni kell, ha az államháztartás szervezetét megszüntetik, átszervezik.) Év végén leltározás alapján kell a szállítók állományát megállapítani, majd értékelni. A leltározás alapbizonylata a partner által kibocsátott egyenlegközlıben szereplı érték, melyet visszaigazolt az államháztartás szervezete. A negyedik negyedév eleji szállítói állomány értékét az év végén ténylegesen megállapított szállítói állomány értékére - amely tartalmazza a számlában felszámított általános forgalmi adó összegét is - kell helyesbíteni. Az állomány változását a megfelelı 412. Tıkeváltozások számlával szemben kell könyvelni. Így biztosítva van a mérleg fıkönyvvel való alátámasztása is.
119
A nem számlázott szállítások között kell kimutatnia az államháztartás szervezetének negyedévente a mérlegjelentés, illetve az éves költségvetési beszámoló összeállításához – a rendelkezésre álló információk alapján készített belsı bizonylat segítségével – beérkezett, de a negyedév végéig (év végéig) nem számlázott szállítások (tárgyi eszközök, készletek stb.) beszerzési áron számított értékét. A halmozódások elkerülése érdekében az államháztartás szervezetének – a negyedéves mérlegjelentés, illetve az éves költségvetési beszámoló elkészítését követıen – a nem számlázott szállítások egyenlegét meg kell szüntetnie. A nem számlázott szállításokkal kapcsolatos állományváltozásokat a tıkeváltozásokkal szemben kell nyilvántartásba venni, illetve kivezetni. Az Áhsz. 9. számú mellékletében szabályozott számlakeret-tükörben az EU-s információs igényeknek megfelelıen a szállítók tagolása a következı: elkülönítetten kell kimutatni és elszámolni a belföldi, a külföldi szállítókat, ezen belül az EU-s tagország szerinti, illetve a nem EU-s tagország szerinti külföldi szállítókat. A szállítói tartozásokat azonban továbbra is egy soron, a 93. soron kell összevontan kimutatni. A 93. sorban szereplı adatot a következık szerint kell részletezni: - a 94. sorban kell feltüntetni azokat a teljesített, a mérleg forduló napjáig esedékes (a költségvetési szerv részére megküldött számlán feltüntetett fizetési határidı december 31-ét megelızı idıpont) szállítói tartozásokat, amelyek pénzügyi teljesítése december 31-ig, tehát a mérleg forduló napjáig nem történt meg. Ezek a tartozások a tárgyévi költségvetést terhelték, így a pénzmaradvány, elıirányzat-maradvány megállapításánál figyelembe kell venni a kötelezettséggel terhelt maradvány összegében. Ugyancsak ebben a sorban kell kimutatni azokat a szállítói kötelezettségeket, amelyek kiegyenlítése a tárgyévet követı évben esedékes, de a kötelezettségvállalás maradvány terhére történt, és a tárgyévet követı évben a pénzügyi teljesítés elszámolása is a maradvány terhére történik. Ezeket a kötelezettségeket szintén figyelembe kell venni a kötelezettséggel terhelt maradvány összegében. (A sorban szereplı összeget kell a zárszámadásban közölni, mint az áruszállításból és szolgáltatásból származó, kötelezettséggel terhelt maradvány összegét!) - a 95. sorban azokat a szállítói tartozásokat kell kimutatni, amelyek teljesítése a tárgyévben megtörtént, de a pénzügyi kiegyenlítése a tárgyévet követı évben esedékes, tehát a szállítói számlán feltüntetett fizetési határidı a mérleg fordulónapját követı év, és azok a következı évi költségvetést terhelik. Ezek a szállítói tartozások a pénzmaradvány, elıirányzat-maradvány megállapításánál nem vehetık figyelembe. Az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítésébıl származó, általános forgalmi adót is tartalmazó a) forintban teljesítendı kötelezettségeket az elismert, számlázott összegben, b) a devizában teljesítendı kötelezettségeket az elismert, számlázott devizaösszegnek – a Szt. 60. §-a szerinti árfolyamon – forintra átszámított összegében kell kimutatni mindaddig, amíg azt ki nem egyenlítették. A 96. sorban kell feltüntetni az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek összegét. A sor adatában kell szerepeltetni a váltótartozások, a munkavállalókkal, illetve a költségvetéssel szembeni kötelezettségek, az iparőzési adó feltöltés, helyi adó túlfizetés miatti kötelezettségek, a szabálytalan kifizetések miatti kötelezettségek, a
120
garancia- és kezességvállalással kapcsolatos kötelezettségek, a nemzetközi támogatási programok miatti kötelezettségek, a támogatási program elılege miatti kötelezettségek, a rövid lejáratra kibocsátott kötvények (amennyiben azt jogszabály lehetıvé teszi), az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek év végi állományát, valamint a hosszú lejáratú kötelezettségbıl (kötvénykibocsátásból, hitelekbıl, támogatási kölcsönökbıl) a mérleg fordulónapját követı egy éven belül esedékes törlesztéseket. A sor 4. oszlopában szereplı adat megegyezik a (97+…+114) sorok 4. oszlopában szereplı adattal, ez az összefüggés a 3. oszlop esetében is igaz. A sorban feltüntetett adatot a következık szerint kell megbontani: – A 97. sorban kell kimutatniuk az önkormányzatoknak az általuk kibocsátott váltók év végi állományát. A forintban fennálló váltótartozásokat a fizetendı forintösszegben, a devizában fennálló váltótartozásokat a devizaösszegnek – a Szt. 60. §-a szerinti árfolyamon – forintra átszámított összegében kell kimutatni. Ezen a soron csak az Áht. 66. §-ában felsorolt önkormányzati hivatalok (ideértve a körjegyzıségeket is) szerepeltethetnek adatot, az önkormányzat felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek beszámolójában ezen a soron az Áht. 100. §a alapján adat nem szerepelhet. – A 98. sorban a munkavállalókkal szembeni különféle kötelezettségeket kell szerepeltetni. Az államháztartás szervezete mérlegének ebben a sorában nem szerepeltetheti kötelezettségként a munkavállalóinak december hónapra járó, de a következı költségvetési évben esedékes személyi juttatásait, kivéve a jogszabály, vagy munkaszerzıdés alapján járó, de a tárgyévben esedékességig ki nem fizetett járandóságok. Ebben a sorban tehát a munkavállalóival szemben fennálló egyéb tartozásai jelenhetnek csak meg. pl.: kilépett dolgozóval szemben fennálló egyéb tartozások, munkáltató munkavállalóval szembeni kártérítési kötelezettsége. – A 99. sorban a költségvetéssel szembeni különféle kötelezettségeket (ideértve a társadalombiztosítási, adó és egyéb jogszabályban meghatározott kötelezettségeket) kell kimutatni. Költségvetéssel szembeni kötelezettségként az államháztartás szervezetei csak olyan (be)fizetési kötelezettségeket mutathatnak ki, amelyeknek az esedékességi ideje a tárgyév végéig lejárt. Nem mutatható ki a költségvetéssel szembeni kötelezettségként a központi költségvetésbıl kapott állami hozzájárulások, támogatások év végi elszámolása során a pénzmaradvány-, az elıirányzat-maradvány kimutatásban a korrekciós tételek között kimutatott visszafizetési kötelezettség. A nettó finanszírozás körébe tartozó államháztartás szervezetei nem mutathatnak ki adóhatósággal szembeni (szja, tb. járulék, munkaadói-, munkavállalói járulék stb.) kötelezettségeket. – A 100. sor az iparőzési adó feltöltés miatti kötelezettségeket tartalmazza. Ezen a jogcímen kizárólag az önkormányzatoknál keletkezhet kötelezettség. – A 101. sorban a helyi adó túlfizetésbıl származó kötelezettségeket kell kimutatni. A helyi adótúlfizetés összegébe beleértendı a visszafizetendı adópótlék és mulasztási bírság összege is. – A 102. sorban kell kimutatni a nemzetközi támogatási programok miatti kötelezettségeket (4494. számla). Ilyen jogcímen kötelezettséget egyrészt a különbözı nemzetközi támogatási programokat finanszírozó hazai szervezetek, illetve azok az államháztartási szervezetek mutathatnak ki, amelyek közvetlenül pályáztak és nyertek el támogatást valamely nemzetközi szervezetnél és a támogatási szerzıdés alapján a pályázati forrásokkal való elszámoltatást velük a nemzetközi szervezet végzi (vagyis a lebonyolítást hazai finanszírozó szervezet nem segíti). Nemzetközi támogatási programok miatti kötelezettség mérlegsoron
121
–
–
–
–
–
–
akkor mutatható ki kötelezettség, ha a hazai finanszírozó szervezetnek (közvetlenül pályázó államháztartási szervezetnek) a nemzetközi szervezet felé a pályázati források felhasználásáról való elszámolása során (vissza)fizetési kötelezettsége keletkezett, amelyet még pénzügyileg, vagy beszámítással nem rendezett. A 103. sorban kell feltüntetni a támogatási program elılege miatti kötelezettséget (4491. számla). A támogatási programból folyósított elıleget a kedvezményezettnek a pénz megérkezésekor kell költségvetési bevételként elszámolnia. Amennyiben az államháztartás szervezete támogatási program elılegében részesült, azt felhasználta, költségvetési kiadásai keletkeztek, de a finanszírozásban résztvevı államháztartás szervezete ezeket még nem ismerte el jogszerő (szabályszerő, szerzıdés szerinti) felhasználásnak, addig ezeket a kötelezettségeket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között támogatási program elılege miatti kötelezettségként kell nyilvántartásba vennie. A 104. sorban a szabálytalan kifizetések miatti kötelezettségeket kell szerepeltetni (a pénzügyi rendezésig). Ezt a sort annak a végsı kedvezményezett államháztartási szervezetnek kell kitöltenie, amelyik EU-s illetve hazai társfinanszírozási forrásokból elszámolási kötelezettséggel járó támogatást kapott, azonban az EU támogatásban részesült államháztartás szervezetére a finanszírozásban résztvevı szervezet túlfizetést, illetve jogtalan igénybevételt állapított meg. A 105. sorban kell szerepeltetni a garancia és kezességvállalásból származó kötelezettségeket (4493. számla). Garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettségeket az államháztartás szervezete csak akkor mutathat ki, ha azt az eredeti adós nem teljesítette, és a hitelezı, a szerzıdéses partner a fennálló tartozás kiegyenlítésére irányuló igényét az államháztartás szervezete (mint garancia- és kezességvállaló) felé nyújtotta be, de az így átvállalt kötelezettséget az államháztartás szervezete még pénzügyileg nem rendezte. Az államháztartás szervezete nem szerepeltetheti garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettségei között a kezesség-, illetve a garancia vállalásakor, keletkezı kötelezettségét, addig, amíg a szerzıdéses partner írásos felszólítással nem él a fizetési kötelezettség eredeti adós helyetti rendezése érdekében, ezt mint függı kötelezettséget a 0. számlaosztályban veheti csak nyilvántartásba, amely a mérleg 105. sorában nem szerepeltethetı. A 106. sorban kell feltüntetni az államháztartáson belülrıl felvett hosszú lejáratú kölcsönök állományából a következı évet terhelı törlesztı részleteket. A fıkönyvi könyvelésben az adatok a záró rendezı tételek elszámolását követıen a 43511. Mőködési célú (éven túli) támogatási kölcsönök mérlegfordulónapot követı törlesztı részletek állománya és 43611. Felhalmozási célú (éven túli) támogatási kölcsönök mérlegfordulónapot követı törlesztı részletek állománya alszámlán szerepelnek. A 107. sorban kell kimutatni a felhalmozási célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következı évet terhelı törlesztı részleteit. A fıkönyvi könyvelésben az adat a záró rendezı tételek elszámolását követıen a 434111. Fejlesztési célú kötvénykibocsátás tartozás mérlegfordulónapot követı törlesztı részletek állománya alszámlán szerepel. A 108. sorban a mőködési célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következı évet terhelı törlesztı részleteit kell bemutatni. A fıkönyvi könyvelésben az adat a záró rendezı tételek elszámolását követıen a 434121. Mőködési célú kötvénykibocsátás tartozás mérlegfordulónapot követı törlesztı
122
–
–
–
–
–
–
részletek állománya alszámlán szerepel. Itt kell továbbá kimutatni a 4551. Tartozás állománya mőködési célú kötvénykibocsátásból alszámlán elszámolt rövid lejáratú mőködési célú kötvénykibocsátásból származó tartozások év végi állományát is. A 109. sorban kell feltüntetni a hosszú lejáratú – éven túli visszafizetési kötelezettség mellett felvett – beruházási, fejlesztési hitelek állományából azt az összeget, amelyet a mérleg fordulónapját követı évben kell visszafizetni, törleszteni. A fıkönyvi könyvelésben az adatok a záró rendezı tételek elszámolását követıen a 431111. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett fejlesztési célú hitelek mérlegfordulónapot követı törlesztı részletek állománya, a 432111. Egyéb belföldi forrásból felvett fejlesztési célú hitelek mérlegfordulónapot követı törlesztı részletek állománya, valamint a 43311. Hosszú lejáratú külföldi hitelek mérlegfordulónapot követı törlesztı részletek állománya alszámlán szerepelnek. A 110. sorban kell kimutatni a mőködési célú hosszú lejáratú hitelek állományából azt az összeget, amelyet a mérleg fordulónapját követı évben kell visszafizetni, törleszteni. A fıkönyvi könyvelésben az adatok a záró rendezı tételek elszámolását követıen 431121. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett mőködési célú hitelek mérlegfordulónapot követı törlesztı részletek állománya, valamint a 432121. Egyéb belföldi forrásból felvett mőködési célú hitelek mérlegfordulónapot követı törlesztı részletek állománya alszámlán szerepelnek. A 111. sorban az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következı évet terhelı törlesztı részleteit kell szerepeltetni. A fıkönyvi könyvelésben az adatok a 438. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek számla állományi alszámlái egyenlegében szerepelnek, azokat az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé átkönyvelni nem kell. A 112. sorban kell szerepeltetni a 4499. Egyéb különféle rövid lejáratú kötelezettségek számlán kimutatott olyan tételeket, amelyek a tárgyévi költségvetést terhelik. Ezen a soron kimutatott tartozások a tárgyévi költségvetést terhelték, így a pénzmaradvány, elıirányzat-maradvány megállapításánál figyelembe kell venni a kötelezettséggel terhelt maradvány összegében. Ugyancsak ebben a sorban kell az OEP-nek és az ONYF-nek - az APEH feladása alapján - a járulék-elszámolással kapcsolatos túlfizetések állományának összegét bemutatnia. A 113. sorban kell szerepeltetni a 4499. Egyéb különféle rövid lejáratú kötelezettségek számlán kimutatott olyan tételeket, amelyek nem a tárgyévi, hanem a tárgyévet követı évi költségvetést terhelik. A 114. sorban az elızıekben fel nem sorolt rövid lejáratú kötelezettségeket kell feltüntetni.
A 115. sor a rövid lejáratú kötelezettségek összesen adatát tartalmazza. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások A 116-122. sorokban a költségvetési, valamint a költségvetésen kívüli egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat kell feltüntetni. Költségvetési egyéb passzív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a függı bevételeket, amelyek az adott idıszakban nem számolhatók el véglegesen költségvetési bevételként, továbbá a költségvetési gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de az államháztartás szervezete eseti feladatával összefüggı átfutó bevételeket, valamint a kiegyenlítı bevételeket.
123
A költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni azokat a bevételeket, amelyek az idegen pénzeszközök között szereplı bankszámlákon (pénztárban, betétkönyvben) kerültek jóváírásra. 2006-tól az aktív és passzív pénzügyi elszámolások között kell megjeleníteni a továbbadási (lebonyolítási célú) kiadásokat és bevételeket. Év közben a továbbadási (lebonyolítási célú) bevételek számlákon azokat a lebonyolítási céllal kapott pénzeszközöket kell kimutatni, amelyek nem az államháztartás szervét illetik meg (mert végsı felhasználója más államháztartási szervezet lesz). Év végén az államháztartás szervezete könyvviteli mérlegében ilyen céllal átvett pénzeszközt a költségvetési passzív pénzügyi elszámolások között nem szerepeltethet. Év közben azokat a kapott pénzeszközöket, melyek az államháztartás szervezetét nem illetik meg, mert végsı felhasználója más államháztartási szerv lesz, továbbadási (lebonyolítási) célú bevételként, ezt követıen a kedvezményezett államháztartási szerv felé történı továbbutaláskor továbbadási (lebonyolítási) célú kiadásként kell elszámolni. Év végén a továbbadási (lebonyolítási) célú bevételeinek és a továbbadási (lebonyolítási) célú kiadásainak összege egyenleget nem mutathat, a bevételekben mutatkozó többletet át kell vezetni a támogatásértékő bevételek, illetve az államháztartáson kívülrıl átvett pénzeszközök közé. A továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek többletének átvezetését követıen a 487. Továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek számlán lévı egyenleget kell szerepeltetni a pénzforgalmi jelentés 10. őrlap 88-115. soraiban, illetve a 80. őrlap 156-157. vagy 98. őrlap 143-144. soraiban. A zárlati teendık utolsó lépéseként a megfelelı továbbadási (lebonyolítási) célú kiadási és bevételi számlákat össze kell vezetni a 499. számla közbeiktatásával (Könyvelési tétele: T 499 - K 397 és T 487 – K 499), az elıbb leírt zárlati mőveletet követıen, a mérlegszámlák zárása során, a 487. számlák egyenleget nem mutathatnak, így a mérlegben nem szerepeltethetık. A mérlegben kimutatott passzív pénzügyi elszámolások értékét az állományi számlák – leltárral alátámasztott – év végi záró egyenlegével azonos összegben kell kimutatni. A függı, átfutó és kiegyenlítı bevételek meghatározását lásd: az adott mérlegsornál. A 116. sorban a költségvetési elszámolási számlát, elıirányzat-felhasználási keretszámlát érintı – a 481. fıkönyvi számlán elszámolt – költségvetési passzív függı bevételek év végi állományát kell feltüntetni. Költségvetési függı bevétel olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységével kapcsolatban merült fel, de a keletkezése pillanatában végleges bevételi jogcímen nem kerülhet elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, továbbá, amelynek felmerülésekor, jóváírásakor a bevétel jogcíme ismeretlen, illetve amely téves elszámolás miatt keletkezett. A helyi önkormányzatnak a tárgyévet követı költségvetési évet megilletı állami hozzájárulások, illetve OEP finanszírozás terhére a tárgyév december hónapban elıre leutalt támogatás összegét is függı bevételként kell elszámolnia. A 117. sorban a költségvetési passzív átfutó bevételek 482., 485. illetve a 486. fıkönyvi számlán kimutatott év végi egyenlegét kell feltüntetni.
124
A költségvetési átfutó bevétel olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódik, átmeneti vagy lebonyolítás jellegő. Itt kell kimutatni a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevıktıl kapott elılegeket és az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközök összegét is. Nem lehet átfutó bevételként kimutatni az elszámolási kötelezettséggel, pályázat útján elnyert pénzeszközöket. Azokat a tárgyévben végleges pénzeszköz átvételként kell elszámolni, függetlenül attól, hogy annak teljes felhasználása a tárgyévben nem történt meg. A pályázat útján elnyert pénzeszközök maradványát feladattal terhelt pénzmaradványnak, elıirányzatmaradványnak kell tekinteni. Szintén itt kell kimutatni a hatósági jogkörhöz kötıdı bevételekbıl az államháztartás szervezetét meg nem illetı összegnek azt a részét, amely a mérlegkészítés fordulónapjáig nem került továbbutalásra a jogosult felé. (Az így kimutatott összeg nem jeleníthetı meg az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között.) Vizitdíj átfutó bevételét az államháztartás szervezete nem mutathat ki. Lásd: a Tárgyévi változások részben a 41. oldalon. A 118. sorban a költségvetési passzív kiegyenlítı bevételek összege szerepel a 483-484. fıkönyvi számlák állományi számláinak egyenlege összegében. A költségvetési kiegyenlítı bevétel olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete költségvetési elszámolási körbe tartozó pénzeszköz számlái (pénztár, betétkönyv, bankszámlái, illetve elıirányzat-felhasználási keretszámlái) között történı bevételi pénzforgalom technikai elszámolására szolgál. A 116-118. sorokban elszámolt költségvetési passzív függı, átfutó és kiegyenlítı elszámolások egyenlegét a pénzmaradvány, elıirányzat-maradvány megállapításánál figyelembe kell venni. A 119. sorban kell feltüntetni a nem költségvetési elszámolási számlával, elıirányzat-felhasználási keretszámlával kapcsolatban felmerült – 488. számlán elszámolt – költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások év végi állományát. A 488. Költségvetésen kívüli függı, átfutó, kiegyenlítı bevételek, letétek elszámolása számla tagolása igazodik az idegen pénzeszközök (35. és 36. számlacsoport) tagolásához. A 4881. Belföldi feladatok lebonyolításának elszámolása alszámla ⇒ a 35. számlacsoport ellenszámlája, a 4882. Nemzetközi támogatási programok forrás elszámolása alszámla ⇒ a 362. számla ellenszámlája, a 4888. Nemzetközi támogatási programok közösségi forrás elszámolása alszámla ⇒ a 368. számla ellenszámlája. A 119. sorba a 4881 és 4888. számlák egyenlegének összege kerül a mérleg eszköz oldalának 55. sorával egyezıen. (A 4882. alszámlának év végén nem maradhat egyenlege.) A sorban elszámolt összeget a pénzmaradvány megállapításánál nem kell figyelembe venni. A 119. sorból a 120. sorban kell külön kimutatni a 48817. Letétek, biztosítékok elszámolása alszámla év végi egyenlegét, amely összeg megegyezik a 357. Letétek, biztosítékok számla egyenlegével. A 119. sorból a 121. sorban kell külön kimutatniuk a központi fejezeteknek (költségvetési szerveknek) a Nemzetközi támogatási programok közösségi forrás számláin (368. számla) elszámolt és a 4888. számlán könyvelt deviza év végi egyenlegét.
125
A 122. sor a költségvetési szerv összes passzív pénzügyi elszámolásainak összegét mutatja. A 123. sor a költségvetési szerv kötelezettségeinek összegét mutatja. A 124. sor a források összegét mutatja a 63. sorban kimutatott eszközök értékével azonos összegben. A mérleg összeállítását követıen - a már jelzett egyeztetéseken kívül - a következı egyezıségek meglétét célszerő még a számítástechnikai feldolgozás elıtt ellenırizni: (30 - 20. sor) + 37. + 48. + 51. + 55. + 60. sorok adata - (90. + 115. + 119.) sorok adata = = 67. sor adata (Saját tıke összege) Kincstári körbe nem tartozó, illetve kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos költségvetési szerveknél (20. + 52. + 53. + 57. + 58. + 59.) sorok adata - (116. + 117. + 118.) sorok adata = 83. sor adata (Tartalékok összege) Kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknél (52. + 53. + 54. + 57. + 58. + 59.) sorok adata - (116. + 117. + 118.) sor adata = 83. sor adata (Tartalékok összege)
126
PÉNZFORGALMI JELENTÉS (02-12, 16-17, 21-22., 26., 53., 80. és 98. őrlapok)
127
PÉNZFORGALMI JELENTÉS A költségvetési beszámoló részét képezı pénzforgalmi jelentés az Áhsz. 38. §-ának (5) bekezdése értelmében a költségvetéssel azonos formában és szerkezetben tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási elıirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, továbbá a pénzforgalmat szakfeladatonként és azon belül fıbb jogcímenként. A pénzforgalmi jelentésben a bevételeket és a kiadásokat bruttó módon kell szerepeltetni (kivéve a forgatási célú finanszírozási mőveletekhez tartozó kiadásokat és bevételeket, azokat év végén az összevezetésüket követıen nettó módon kell a pénzforgalmi jelentésben bemutatni). A pénzforgalmi jelentés részét képezı őrlapok: 02. Személyi juttatások és a munkaadókat terhelı járulékok elıirányzata és teljesítése 03. Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások elıirányzata és teljesítése 04. Támogatás, támogatásértékő kiadás, végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásainak elıirányzata és teljesítése 05. Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések elıirányzata és teljesítése 06. Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása és vásárlása, pénzforgalom nélküli kiadások, függı, átfutó, kiegyenlítı, illetve továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások elıirányzata és teljesítése, (támogatási célú kölcsönök nyújtásának, törlesztésének részletezése) 07. Mőködési bevételek elıirányzata és teljesítése 08. Felhalmozási és tıke jellegő bevételek elıirányzata és teljesítése 09. Támogatások, támogatásértékő bevételek, kiegészítések elıirányzata és teljesítése 10. Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele, pénzforgalom nélküli bevételek, függı, átfutó, kiegyenlítı, illetve továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek elıirányzata és teljesítése (támogatási célú kölcsönök visszatérülésének és igénybevételének részletezése) 11. Többcélú kistérségi társulások bevételeinek részletezése 12. Önkormányzatok által folyósított ellátások részletezése 16. Helyi önkormányzatok sajátos bevételeinek részletezése 17. Települési és területi kisebbségi önkormányzatok kiadásainak és bevételeinek alakulása 21. Kiadások tevékenységenként (mőködési és felhalmozási célú teljesített pénzeszközátadások részletezése) 22. Bevételek tevékenységenként (mőködési célra kapott juttatások és felhalmozási célú végleges pénzeszközátvételek teljesítésének részletezése) 26. Települési és területi kisebbségi önkormányzatok kiadásai és bevételei tevékenységenként 53. Tájékoztató adatok 80. Önkormányzati költségvetési jelentés 98. Központi költségvetési jelentés
128
A központi költségvetési szervek, helyi önkormányzatok, települési és területi kisebbségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, országos kisebbségi önkormányzatok és költségvetési szerveik az elıirányzataik, a pénzforgalmi kiadásaik és pénzforgalmi (pénzforgalom nélküli) bevételeik alakulásáról a fenti őrlapok kitöltésével adnak számot. Az őrlapok mind az öt garnitúra A/, B/, C/, I/, és J/ részét képezik a jelen tájékoztató I. fejezetében felsoroltak szerint. A társadalombiztosítási alapok kezelıi, valamint az elkülönített állami pénzalapok kezelıi az alapok kiadásainak és bevételeinek alakulásáról a benyújtott költségvetésükkel azonos formájú és tartalmú pénzforgalmi kimutatást készítenek! Mivel a beszámolóban szereplı őrlapok a költségvetés őrlapjaival azonos szerkezetőek és tartalmúak, ezért az egyes sorok adattartalmának meghatározásakor a költségvetési szervek részletes költségvetési elıirányzatainak összeállítására szolgáló "Tájékoztató"-ban foglaltak az irányadók. Különös gondot kell fordítaniuk a helyi önkormányzatoknak és a települési és területi kisebbségi önkormányzatoknak a 16-17., valamint a 26. őrlapok kitöltésére. (Lásd: tervezési Tájékoztató!) A pénzforgalmi őrlapok 5. teljesítés oszlopában ténylegesen teljesített bevételként és kiadásként csak a pénzügyileg realizált (a pénztárban, a költségvetési elszámolási számlán /alszámláin/, illetve kincstári körben az elıirányzat-felhasználási keretszámlán elszámolt) összegeket lehet figyelembe venni. Kivételt képez a 06. őrlap 67. sora és a 10. őrlap 64. sora. A pénzforgalmi őrlapok 3. oszlopában feltüntetett eredeti elıirányzatnak minden esetben meg kell egyeznie a költségvetési szerv által benyújtott költségvetésében szereplı 2008. évi eredeti tervadattal. (Azoknál a központi költségvetési fejezeteknél, amelyeknél év közben átszervezés történt, költségvetési szervek más fejezethez kerültek át, és az átadás-átvétel olyan módon történt, hogy a költségvetési szervek az eredeti elıirányzatukkal együtt kerültek át a másik fejezethez, akkor a fejezet szintő, összesített eredeti elıirányzat adatok eltérnek a költségvetésben szereplı eredeti elıirányzatoktól.) Amennyiben a költségvetési szerv az év során megállapítja, hogy a benyújtott költségvetésében valamilyen számszaki, vagy tartalmi hiba, eltérés (sor elírása, rossz rögzítés, a társadalombiztosítási alapoktól, elkülönített állami pénzalapoktól származó elıirányzat eltérés a költségvetés elfogadásakor számításba vett összegtıl stb.) van, akkor az eltérést saját hatáskörő módosításként helyesbítheti, de a számítástechnikailag feldolgozott eredeti elıirányzatát nem változtathatja meg. A módosított elıirányzat oszlopban (4.) a költségvetési szerv gazdálkodására vonatkozó hatályos jogszabályok alapján módosított elıirányzat szerepelhet. Mind az elıirányzat oszlopok, mind pedig a teljesítés oszlopok kitöltését az Áhsz. 9. számú mellékletében elıírt számlakeret-tükör alapján vezetett fıkönyvi könyvelés adataival, illetve az év végi fıkönyvi kivonattal egyezıen kell elvégezni. A
129
pénzforgalmi jelentés sorainak kitöltéséhez a Mérleg őrlapnál bemutatott SALDO Rt. Államháztartási szervezetek számlatükre címő kiadvány nyújt segítséget. A segédletben szereplı fıkönyvi számlák olyan mélységben tartalmazzák a kiadási és bevételi jogcímeket (elıirányzat és teljesítés bontásban), hogy az annak alapján összeállított intézményi számlarend szerinti könyvelésbıl a pénzforgalmi jelentésben szereplı őrlapok minden sora és oszlopa kitölthetı. Tárgyévi pénzforgalmi jelentést érintı változások 1) Az új Áfa törvénybıl fakadóan: Az új Áfa törvényt az Országgyőlés 2007. novemberében fogadta el, így az önkormányzatok a 2008. évi költségvetésük tervezésekor a fordított adózás miatti hatásokat már figyelembe tudták venni. Ha az új jogszabályi elıírások értelmezése még nem volt teljes és az államháztartási szervezet pl.: a beruházás megvalósítása esetében a felhalmozási kiadásoknál az ingatlan vásárlást még egyenes adózású tételként tervezte meg, akkor a vásárlás kiadási elıirányzatainál a beruházás áfa nélküli kiadásai mellett az elızetes áfa kiadásait szerepeltette költségvetési pénzforgalmi tételként. Ebben az esetben, ha 2008-ban kiderült, hogy az egyenes adózásúnak tervezett beruházás fordított adózás hatálya alá tartozik, évközben két korrekciós teendıvel lehetett a jogszabályi elıírásoknak megfelelni. A kiadási elıirányzatok között a vásárláshoz tervezett elızetes áfa pénzforgalmi költségvetési kiadást (melyet a szállító felé teljesített volna az önkormányzat) kellett átcsoportosítani az adóhatóság felé történı áfa befizetési kötelezettség kiadási elıirányzatai közé, mellyel a beruházáshoz kapcsolódó pénzügyi kiadások összege az önkormányzat szintjén változatlan maradt. Ezzel egyidejőleg az önkormányzat által elfogadott költségvetés elıirányzatait a fordított adózás miatt egyidejőleg kellett mind a kiadási, mind a bevételi oldalon növelni, melynek következtében ugyan az önkormányzat költségvetési fıösszege megemelkedett, de ez önkormányzati szinten a beruházás megvalósítása során a kiadási és a bevételi oldalon is csak pénzforgalom nélküli tétel teljesítésének elszámolásával járt együtt, egyoldalú pénzforgalmi hatást nem okozott. Fordított adózás könyvviteli elszámolása a vevınél Fordított adózás a vevı államháztartási szervezetnél jelentkezhet a felhalmozási kiadásoknál ingatlanvásárlás esetében, illetve a dologi kiadásoknál, amennyiben a szolgáltatás típusa az Áfa törvény 142. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti körbe tartozik. Az Áfa törvény 142. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan vásárlása esetében az államháztartási szervezet a beruházási szerzıdés megkötésekor továbbra is a felhalmozási kiadási elıirányzattal szemben köteles nyilvántartásba venni a kötelezettségvállalást a vásárlás teljes összegére (beruházás áfa nélküli nettó összegére + áfa kiadásra). Azonban fordított áfás ügyletek esetében a szakmai teljesítést követıen a beruházási szállító számlájának kézhezvételekor az ingatlan beszerzés áfa nélküli összege vehetı csak nyilvántartásba szállítói tartozásként [441122. Tárgyévi költségvetést terhelı belföldi fordított adózás alá tartozó beruházási szállítók állománya számlán]. Pénzügyi rendezéskor a beruházási szállító számlája alapján elsı lépésként el kell számolni a beruházás áfa nélküli nettó összegét az ingatlanvásárlás kiadási számláján [123. számla] a pénzeszköz
130
csökkenéssel szemben. Ezzel egyidejőleg pénzforgalom nélküli tételként kell megjeleníteni a beruházások elızetes beszerzési árba beszámítandó vagy be nem számítandó áfa kiadását [a 18222. és a 18232. számlán], illetve áfa bevételét [a 919232. számlán] a 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számlával szemben. Az áfa kiadás és bevétel könyvekben történı rögzítése az államháztartási szervezet beruházási szállító számlája alapján kiállított belsı bizonylat alapján végezhetı el. A kiadások és bevételek funkcionális osztályozású elszámolását követıen kell a beruházást (beruházás nettó összegét + beszerzési árba beszámítandó áfa kiadást) állományba venni befejezetlen beruházásként, vagy azonnali üzembe helyezés esetében aktivált állományként, valamint ki kell vezetni a beruházási szállítókkal szembeni kötelezettséget (áfa nélküli összegben) a tıkeváltozással szemben. Amennyiben az Áfa-törvény 60. §-a (1) bekezdés szerint a számla kézhezvétele elmaradt és a teljesítést követı hónap tizenötödikéig a kötelezettség pénzügyi rendezésére sem került sor, az Áfa törvény alapján az államháztartási szervezet köteles a könyveiben az áfa kiadást és bevételt pénzforgalom nélküli tételként megjeleníteni a fentiekben leírt módon, ekkor a beruházási számla (áfa nélküli összegének) pénzügyi rendezésekor már a fordított áfához kapcsolódó tételek még egyszer nem jeleníthetık meg a könyvekben. Az áfa törvény 142. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti szolgáltatások igénybe vétele esetében a fordított áfa elszámolása a fent megfogalmazott elvek szerint történik, azzal a különbséggel, hogy a dologi kiadásokhoz kapcsolódó áfa kiadást az 561212. számlán kell elszámolni. 2) Követelés elengedés tartozásátvállalás Lásd: a követeléseknél és kötelezettségeknél a 82. és a 113. oldalon 3) Pénzügyi szolgáltatások kiadásai 2008. évtıl a pénzügyi, befektetési és biztosítóintézeti szolgáltatásokkal összefüggésben felmerülı kiadások, ha nem képezik az eszköz bekerülési értékének részét és nem a személyi juttatások között, vagy a dologi kiadások más során (pl.: kamatkiadás) kell megjeleníteni: • a számlavezetési díj, banki kezelési költség, banki pénzforgalmi jutalék, letétkezelési díj, készpénzt helyettesítı fizetési eszközök (csekk, bankkártya) költsége, széfügylet díja, pénzváltási ügyletek díja • értékpapír kezelés díja, portfólió kezelés díja, óvadék összege • banki pénzügyi tanácsadás díja, hitelképesség vizsgálat díja, bankügynöki tevékenység díja • biztosítási szolgáltatások díja, biztosítási alkuszi tevékenység díja • 2008. június 30. után az Ámr. 162. § (5) bekezdésr és 24. számú melléklete szerinti kincstári rendelkezésre tartási díj • kerekítés miatti kiadás, ha a kiadási vagy bevételi jogcímhez nem kapcsolható
A tervezési "Tájékoztatóban" foglaltakat az egyes sorok kitöltéséhez az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni:
131
02. őrlap Személyi juttatások és munkaadókat terhelı járulékok elıirányzata és teljesítése és
03. őrlap Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások elıirányzata és teljesítése A 02. Személyi juttatások és munkaadókat terhelı járulékok elıirányzata és teljesítése, valamint a 03. Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások elıirányzata és teljesítése őrlapok egyes soraiba az 5. Számlaosztályban megnyitott és vezetett fıkönyvi számlák - elıirányzat és elıirányzat teljesítése alszámlák - egyenlegét kell beírni. Figyelem! A dologi kiadásokon belül új jogcím a pénzügyi szolgáltatások kiadásai.
04. őrlap Támogatás, támogatásértékő kiadás, végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásainak elıirányzata és teljesítése Ezt az őrlapot a 37. Támogatásértékő kiadások, támogatások folyósítása és fejezeti elszámolások, a 38. Államháztartáson kívülre végleges pénzeszközátadások elszámolása, valamint az 58. Szociálpolitikai ellátások és egyéb juttatások, társadalombiztosítási pénzbeli ellátások számlacsoportokban megnyitott és vezetett fıkönyvi számlák alapján kell kitölteni. A 04-27. sorok 5. oszlopában feltüntetett adatokat kell részletezni a 21. őrlap 08-60. soraiban. A támogatásértékő kiadások és államháztartáson kívüli pénzeszközátadások teljesítés oszlopában (04-27. sor 5. oszlopa) a finanszírozó szervezeteknek a 37*2., 37*3., 38*2., 38*3 számlák, kivétel a 3712. számla, együttes összegét kell, hogy szerepeltessék. A 28-29. sor adatát kell részletezni a 13. Központi költségvetésbıl és egyéb forrásból folyósított ellátások részletezése őrlapon, míg a 30. sor adatát a 12. Önkormányzatok által folyósított ellátások részletezése őrlapon (04. őrlap 30. sor 5. oszlop = 12. őrlap 34. sor 5. oszlop). A 31. sorban a pénzbeli kárpótlások összegében mind az állományba tartozók, mind pedig az állományba nem tartozók részére kifizetett összeget figyelembe kell venni.
05. őrlap Felhalmozási elıirányzata és teljesítése
kiadások
és
pénzügyi
befektetések
Ezen az őrlapon a tárgyi eszközök és immateriális javak felújítására, felhalmozására fordított kiadásokat, a pénzügyi befektetések kiadásait kell feltüntetni. A beruházásra fordított kiadásokat a szerint kell megbontani az egyes sorokban, hogy azok az intézményi beruházási körben vagy a központi beruházások keretében kerültek tervezésre, illetve valósultak meg. Az Áhsz. számlaosztályok vezetésére vonatkozó mellékletének elıírása szerint az 1. számlaosztály számlacsoportjain belül külön
132
fıkönyvi számlán kell vezetni az eszközök nyitó állományában év közben bekövetkezett - pénzforgalommal kapcsolatos - növekedést, valamint az elıirányzatok elszámolását. Ezt a célt szolgálja a 11-14. számlacsoportokban a 3-as (vásárlás, létesítés), 4-es (felújítás), 5-6-os (elıirányzat) végzıdéső fıkönyvi számlák vezettetése, valamint a 15. és 17-18. számlacsoportokban a (felhalmozási) kiadási elıirányzat teljesítése számlák vezetésének elıírása. Az őrlap 01-04. sorainak 4-5. oszlopában kell feltüntetni a tárgyi eszközök felújítására tervezett és ténylegesen felhasznált összeget, amelyet a 12-14. számlacsoportok 4-es és 6-os végzıdéső fıkönyvi számláihoz megnyitott alszámlákon könyvelt tételek összege alapján kell beállítani. Ugyancsak itt kell kimutatni - a 05. sorban - a felújításhoz kapcsolódó elızetesen felszámított általános forgalmi adó összegét a 18. számlacsoportban e célra megnyitott fıkönyvi számlák adatainak megfelelıen. Az őrlap 07-12. soraiba kell beírni intézményi beruházások között megtervezett és ténylegesen teljesített tárgyi eszközök és immateriális javak felhalmozására fordított kiadások (beruházások) és a beruházásra adott elılegek összegét. Ezen beruházásokra ténylegesen teljesített kiadásokat minden esetben - függetlenül attól, hogy azok aktiválásra kerültek-e, vagy sem - a megfelelı (11-14.) számlacsoportban kell könyvelni, így a sorok adata a 11-14. számlacsoportokban a 3-as végzıdéső – vásárlás, létesítés - fıkönyvi számlák alszámláin könyvelt adatok alapján tölthetı ki. Ugyancsak a 11-14. számlacsoportok adataiból, az 5-ös végzıdéső - vásárlás létesítés elıirányzata - fıkönyvi számlák alszámláinak adatai alapján lehet kitölteni az elıirányzatra vonatkozó adatokat. A 14-20. sorokba kell beírni a központi beruházási kiadások összegét. A 14-18. sorokba beírandó adatok a fıkönyvi könyvelésbıl, a 15. számlacsoportban megnyitott elıirányzat és elıirányzat teljesítési alszámlák adatai alapján tölthetık ki. A 19-20. sorokat a 382. Felhalmozási célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre, 274. Államháztartáson kívülre nyújtott felhalmozási célú (éven belüli) támogatási kölcsönök, illetve a 194. Felhalmozási célú támogatási kölcsönök államháztartáson kívülre fıkönyvi számla alszámláin könyvelt adatok alapján kell kitölteni. A 01., a 08. és a 15. sorok az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok felújítására, beszerzésére fordított elıirányzat és teljesítés adatokat is tartalmazzák. A 22. és 24. sorokban kell szerepeltetni – ezen kiadások tervezésére és felhasználására jogosult fejezeteknek – a lakástámogatáshoz és lakásépítéshez kapcsolódó elıirányzatokat és azok teljesítését. A 22. sor adatát a 383. Lakástámogatás elszámolása fıkönyvi számla alszámláin, illetve a 194. Felhalmozási célú támogatási kölcsönök államháztartáson kívülre fıkönyvi számla alszámláin könyvelt adatok alapján, a 24. sor adatát pedig, a 1533. Lakásépítés elıirányzata és a 1543. Lakásépítés alszámlákon könyvelt adatok alapján kell kitölteni (az ingatanok beszerzésén túl az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogokra fordított kiadást is ebbe a sorban kell feltüntetni).
133
A 26. sorban kell feltüntetni az állami készletek, tartalékok felhalmozását, amelyet a 15. számlacsoportban e célra megnyitott 159. Állami készletek, tartalékok fıkönyvi számla alszámláin elszámolt tételek alapján kell kitölteni. A 27-31. sorokban kell feltüntetni a felhalmozási kiadásokhoz kapcsolódó általános forgalmi adó összegét. A sorokba beírandó adatok a 18. számlacsoportban megnyitott fıkönyvi számlák, illetve alszámlák év végi egyenlege alapján tölthetık ki. A 34-37. sorokban kell feltüntetni az év során tartós - egy éven túli - pénzügyi befektetésekre fordított kiadásokat. Az ide beírandó összeget a 17. számlacsoportban szereplı 171-174. fıkönyvi számlák 2-es, 3-as végzıdéső kiadási elıirányzat és kiadási elıirányzat teljesítése - alszámláin könyvelt összeggel azonosan kell feltüntetni. A sorok kitöltésénél nem lehet figyelembe venni a hosszú lejáratú bankbetétként lekötött pénzeszközöket. A 17. számlacsoportban a hosszú lejáratú bankbetétek elkülönítésére szolgáló 178. fıkönyvi számlának évközi forgalma nem lehet. Az elkülönített összeget az állományi számlán kell nyilvántartásba venni, mivel ezen elkülönítés nem jelent pénzkiadást, elıirányzat felhasználást, csak a bankszámlán levı összeg kerül átvezetésre egy lekötött betétállományba. A mérlegben ezért elkülönítetten kerül kimutatásra, de a pénzmaradvány elszámolásnál ezt az összeget figyelembe kell venni.
06. őrlap Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása és vásárlása, pénzforgalom nélküli kiadások, függı, átfutó, kiegyenlítı illetve továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások elıirányzata és teljesítése (támogatási célú kölcsönök nyújtásának, törlesztésének részletezése) Az őrlap kitöltését a tervezési tájékoztatóban foglaltak alapján - az alábbi kiegészítéseket figyelembe véve - kell elvégezni. Az őrlapon a kiadásokat - a finanszírozási célú pénzügyi mőveletek kiadásai kivételével - bruttó módon - visszatérüléssel nem csökkentett összegben - kell kimutatni. A támogatási kölcsönökkel és hitelekkel kapcsolatos bevételeket, illetve visszatérüléseket a 10. őrlap megfelelı soraiban kell feltüntetni. A 01-58. és 91-116. sorokban eredeti és módosított elıirányzat adatokat csak az “összesen” sorokban kell közölni, az egyes teljesítési adatokhoz nem kell “visszatervezni” az elıirányzatokat. A 62-65. sorokban az 5. oszlopban adat nem szerepelhet. Az őrlap adatait a könyvvitelbıl az alábbiak alapján kell kitölteni: a) 01-43. sorokban a támogatási kölcsönökkel kapcsolatos kiadásokat, illetve azok elıirányzatát a - hosszú lejáratú mőködési és felhalmozási célra - államháztartáson belülre, illetve kívülre nyújtott - kölcsönök elıirányzatát a 191-194. fıkönyvi számlák
134
“2” végzıdéső alszámlái, a ténylegesen átutalt kölcsönök összegét ugyanezen fıkönyvi számlák “4” végzıdéső alszámláin könyvelt adatok alapján, - rövid lejáratú mőködési és felhalmozási célra - államháztartáson belülre, illetve kívülre nyújtott - kölcsönök elıirányzatát a 271-274. fıkönyvi számlák “2” végzıdéső alszámlái, a ténylegesen átutalt kölcsönök összegét ugyanezen fıkönyvi számlák “4” végzıdéső alszámláin könyvelt adatok alapján, b) 44-60. sorokban az államháztartáson belülrıl mőködési és felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérítését (törlesztését) éven túli kölcsön esetében a 435436. fıkönyvi számlák “2”, illetve “4” végzıdéső alszámláin könyvelt, éven belüli kölcsön esetében a 456-457. számlák “2”, illetve “4” végzıdéső alszámláin könyvelt adatok alapján. c) A 66. sor 5. oszlopába kell beírni azt az összeget, melyet a költségvetési szerv a vállalkozási tevékenysége tárgyévben képzıdı várható eredményébıl, valamint az elızı évi eredményébıl, elkülönített tartalékából az alaptevékenység kiadásai teljesítésére évközben felhasznált. Ezen összeg év közbeni könyvelésére az 594. (793.) Alap- és vállalkozási tevékenység közötti tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli kiadások elszámolása számla alszámlái szolgálnak. Lásd még a 21. őrlap 73. sorához leírtakat! d) 68-89. sorokban a belföldi és külföldi finanszírozással kapcsolatos kiadásokat és elıirányzatokat a 431-434. illetve a 451-455. fıkönyvi számlák “2”, illetve “4” végzıdéső alszámláin könyvelt adatok alapján, a rövid lejáratú értékpapírok vásárlását a 291-295. fıkönyvi számlák “2”, illetve “4” végzıdéső alszámláin könyvelt adatok alapján. (2006. március 1-je óta a Feot. 120. §-ának (3) bekezdése alapján az állami felsıoktatási intézmények is rendelkezhetnek forgatási célú értékpapírokkal. Az értékpapír mőveletekkel kapcsolatos elszámolásoknál az itt leírtak szerint kell eljárniuk.) e) 71., 78., 79., 83. sorokban (71. Likviditási célú hitel törlesztése pénzügyi vállalkozásnak sor, a 78. Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása sor, a 79. Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása sor és a 83. Forgatási célú külföldi értékpapírok vásárlása sor) a finanszírozási célú pénzügyi mőveletek kiadási elıirányzatai illetve elıirányzat teljesítései találhatók. Az Áht. 8/A. §-ában foglaltak alapján a költségvetési többlet/hiány finanszírozásával, illetve a likviditás biztosításával kapcsolatos pénzügyi mőveleteket a finanszírozási célú pénzügyi mőveletek között kell kimutatni. Az államháztartás szervezetének a finanszírozási mőveleteket befektetési és forgatási célú tagolásban kell bemutatni. A forgatási finanszírozási mőveletek közé tartoznak: a forgatási célú értékpapírok értékesítésével (beváltásával), vásárlásával, a rövid lejáratú mőködési és felhalmozási célú likvid hitelek felvételével és visszafizetésével, valamint a mőködési célú rövid lejáratú kötvény kibocsátásával és beváltásával kapcsolatos pénzügyi mőveletek bevételei és kiadásai. A forgatási célú finanszírozási pénzügyi mőveletek az Áht. és az Ámr. alapján költségvetési elıirányzatként, illetve annak teljesítéseként el nem számolható és meg nem jeleníthetı bevételek és finanszírozási kiadások teljesítésével járnak együtt, a pénzeszközök változását eredményezik. A 71. és 78., 79., 83. sor eredeti elıirányzat adatában (03. oszlop) az Áht. 7. §ában foglaltak szerint az alaptevékenységi feladat ellátásához önkormányzati költségvetési rendeletben szereplı jóváhagyott finanszírozási célú kiadás elıirányzata (költségvetési többlet finanszírozásaként) szerepelhet. Ha a képviselı testület ennek nagyságát évközben rendeletével módosítja, a hatását a 04. oszlop módosított elıirányzat adataként kell szerepeltetni az említett sorokban. Az
135
állami felsıoktatási intézmény a 78. és 83. sor eredeti elıirányzat oszlopában (3. oszlop) adatot nem szerepeltethet, a módosított elıirányzat oszlopában (4. oszlop) szereplı adatnak, viszont meg kell egyeznie a 05. oszlopban lévı elıirányzat teljesítés adattal. Amennyiben az önkormányzat (az állami felsıoktatási intézmény) a 06. őrlap 71., 78., 79., vagy 83. sorában szerepeltet adatot, akkor a 10. őrlap megfelelı sorát (66., 75., 76., vagy 80. sort) üresen kell hagyni! Év végén a zárlati mőveletek keretében a forgatási célú finanszírozási pénzügyi mőveletek közgazdasági és funkcionális osztályozás szerinti kiadásai és bevételei összevezetésre kerülnek. A forgatási célú belföldi, illetve külföldi értékpapírok értékesítésének (beváltásának) évközi bevételi összege (29*5. fıkönyvi számla megfelelı alszámláinak egyenlege) és vásárlásának kiadási összege (29*4. fıkönyvi számla megfelelı alszámláinak egyenlege) közül a kisebb kerül átvezetésre a pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása technikai számla közbeiktatásával. A nettósítás zárlati könyvelési tétele, ha a forgatási célú belföldi, illetve külföldi értékpapíroknál a 29*4. fıkönyvi számla megfelelı alszámlái egyenlegeinek összege nagyobb, mint a 29*5. fıkönyvi számla megfelelı alszámlái egyenlegeinek összege: − T 29*5 – K 499 [funkcionális osztályozás szerint: T 9972 –K 779] és − T 499 – K 29*4 [funkcionális osztályozás szerint: T 779 – K 772]. A nettósítást követıen, amennyiben a forgatási célú értékpapír kiadási elıirányzata (29*2. fıkönyvi számla megfelelı alszámláinak egyenlege) kisebb, mint a kiadási elıirányzat teljesítése (29*4 számla megfelelı alszámláinak egyenlege), akkor az önkormányzat, a felsıoktatási intézmény köteles a költségvetési többlet nagyságát finanszírozó kiadási elıirányzatát módosítani. A 78. illetve a 83. sor teljesítés oszlopába (5. oszlop) a zárlati mőveletek keretében nettósított forgatási célú belföldi, illetve külföldi értékpapírok vásárlásának elıirányzat teljesítési fıkönyvi számla (29*4. számla megfelelı alszámlái) nettósítást követı egyenlegének összege kerül. Az állami felsıoktatási intézmény 2008-ban a 78. illetve a 83. sor teljesítési oszlopába (5. oszlop) a zárlati mőveletek keretében nettósított összegbıl, az alaptevékenység saját bevételeibıl vásárolt értékpapír-kiadásokat (másodlagosan a finanszírozási szakfeladaton elszámolt kiadásokat) köteles megjeleníteni a 42. őrlap 17. sorában pozitív elıjellel, ekkor a 10. őrlap 75. illetve a 80. sora nem tartalmazhat adatot. A 78. illetve a 83. sorban, amennyiben az önkormányzat önkormányzati rendelettel kiadási elıirányzatot nem tervezett, akkor a sor egyetlen oszlopában sem szerepelhet adat. A zárlati mőveletek keretében a rövid lejáratú mőködési illetve fejlesztési célú likvid hitelek felvételével és visszafizetésével, valamint a mőködési célú rövid lejáratú kötvény kibocsátásával és beváltásával kapcsolatos pénzügyi mőveletek évközi bevételeit és kiadásait is a forgatási célú értékpapírok zárlatánál leírtak szerint kell összevezetni.
136
A nettósítás zárlati könyvelési tétele, ha a likvid hiteleknél a 45141., 45143. fıkönyvi számlák egyenlege nagyobb, mint a 45151., 45153. fıkönyvi számlák egyenlege: − T 45151, 45153 – K 499 [funkcionális osztályozás szerint: T 9972 –K 779] és − T 499 – K 45141, 45143 [funkcionális osztályozás szerint: T 779 – K 772]. A nettósítást követıen, amennyiben a rövid lejáratú mőködési illetve fejlesztési célú likvid hitelek visszafizetésének kiadási elıirányzata (45121., 45123. fıkönyvi számlák egyenlege) kisebb, mint a kiadási elıirányzat teljesítése (45141., 45143. számlák egyenlege), akkor az önkormányzat köteles a költségvetési többlet nagyságát finanszírozó kiadási elıirányzatát módosítani. A 71. sor teljesítés oszlopába (5. oszlop) a zárlati mőveletek keretében nettósított rövid lejáratú mőködési illetve fejlesztési célú likvid hitelek visszafizetésének elıirányzat teljesítése fıkönyvi számlák (45141. és 45143.) egyenlegének összege kerül. A 71. sorban, amennyiben az önkormányzat önkormányzati rendelettel kiadási elıirányzatot nem tervezett, akkor a sor egyetlen oszlopában sem szerepelhet adat. A nettósítás zárlati könyvelési tétele a mőködési célú kötvénykibocsátásnál, ha a 4554. fıkönyvi számla egyenlege nagyobb, mint a 4555. fıkönyvi számla egyenlege: − T 4555 – K 499 [funkcionális osztályozás szerint: T 9972 –K 779] és − T 499 – K 4554 [funkcionális osztályozás szerint: T 779 – K 772], A nettósítást követıen, amennyiben a mőködési célú kötvénykibocsátás visszafizetésének/törlesztésének kiadási elıirányzata (4552. fıkönyvi számla egyenlege) kisebb, mint a kiadási elıirányzat teljesítése (4554. számla egyenlege), akkor az önkormányzat köteles a költségvetési többlet nagyságát finanszírozó kiadási elıirányzatát módosítani. A 79. sor teljesítés oszlopába (5. oszlop) a zárlati mőveletek keretében nettósított mőködési célú kötvénykibocsátás visszafizetésének/törlesztésének elıirányzat teljesítése fıkönyvi számla (4554.) egyenlegének összege kerül. A 79. sorban, amennyiben az önkormányzat önkormányzati rendelettel kiadási elıirányzatot nem tervezett, akkor a sor egyetlen oszlopában sem szerepelhet adat. Figyelem! A forgatási célú finanszírozási mőveletek kiadási és bevételi számlái (29*4., 29*5., 45141. és 45143., 45151. és 45153., 4554., 4555) összevezetés (nettósítás) elıtti év végi egyenlegeit az 53. őrlap 61-66. sorai tartalmazzák! A 91-118. sorokban kell bemutatni a költségvetési szervnek az év végéig a továbbadási (lebonyolítási) céllal elszámolt kiadásait. Ide azok a kedvezményezett államháztartási szerv felé továbbutalt pénzeszközök tartoznak, melyek az államháztartás szervezetét nem illetik meg, mert végsı felhasználója más államháztartási szerv. A kiadásként a zárlati mőveletek elvégzése elıtt a 397. számlaosztály számláin elszámolt összegeket kell a megfelelı sorban feltüntetni. Figyelem! Nem szerepeltethetı továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel (487.) számlákon mutatkozó év végéig tovább nem utalt többlet, ezt ugyanis át kell vezetni vagy a támogatásértékő bevételek, vagy az államháztartáson kívülrıl kapott bevételek közé! (A 487. számlával való összevezetést megelızıen. Az összevezetés könyvelési tételei: T 499 – K 397 és T 487 – K 499)
137
Őrlapegyezıség: 10. őrlap 104. + 115. sor = 06. őrlap 107. + 118. sor A 119-121. sorokban a költségvetési szerv költségvetésének végrehajtásával kapcsolatos, a költségvetési elszámolási számlát, elıirányzat-felhasználási keretszámlá(ka)t érintı - azokon pénzforgalmilag megjelenı - függı, átfutó és kiegyenlítı elszámolásokat kell feltüntetni. A kiadási sorok adatát a könyvvitelben vezetett 391. Költségvetési függı kiadások, a 392. Költségvetési átfutó kiadások, a 394. Költségvetési kiegyenlítı kiadások, a 396. Megtérítendı ellátások elszámolása, és a 398. Nemzetközi támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési átfutó kiadások fıkönyvi számlák forgalom rögzítésére vezetett alszámlái Tartozik és Követel forgalmának összevonásával kapja meg a költségvetési szerv. A sorokban feltüntetett függı, átfutó és kiegyenlítı kiadásokat a forgalmi alszámlák Tartozik oldalán, míg azok tárgyévben történt visszatérülését az alszámlák Követel oldalán kell könyvelni. A sorok adata tehát az alszámlákon könyvelt tételek egyenlegével lesz azonos. Amennyiben az egyenleg Követel jellegő, akkor a sorban szereplı adat elé a mínusz (-) jelet be kell írni.
07. őrlap Mőködési bevételek elıirányzata és teljesítése Az őrlap egyes sorait a 9. számlaosztályban a folyó bevételek elszámolására és a célú pénzeszközátvétel az államháztartáson kívülrıl 471. Mőködési számlacsoportban megnyitott és vezetett fıkönyvi számlák megfelelı alszámláin könyvelt összegek alapján kell kitölteni.
08. őrlap Felhalmozási és tıke jellegő bevételek elıirányzata és teljesítése Az őrlap egyes sorait a 93. Felhalmozási és tıkejellegő bevételek számlacsoport és a 472. Felhalmozási célú pénzeszközátvétel az államháztartáson kívülrıl számlacsoport fıkönyvi számláin könyvelt összeg alapján kell kitölteni.
09. őrlap Támogatások, támogatásértékő bevételek, kiegészítések elıirányzata és teljesítése Ezen az őrlapon kell számot adni - a felügyeleti szervtıl, központi költségvetésbıl kapott támogatás összegérıl a 94. Központi költségvetésbıl kapott költségvetési támogatás számlacsoportban megnyitott és vezetett fıkönyvi számlák alapján, - a különbözı céllal véglegesen átvett pénzeszközökrıl, az átadók csoportosításában a 46. Támogatásértékő bevételek, elızı évi támogatások, visszatérülések és fejezeti elszámolások számlacsoportban megnyitott fıkönyvi számlák alapján. A 01. sorban feltüntetett intézményfinanszírozási adatot a felügyeleti szervvel egyeztetni kell.
138
A 07-23. sorokban szereplı adatokat kell részletezni a 22. őrlap 06-23. soraiban. A 08. sorban kell kimutatni a helyi önkormányzatok jövedelem-differenciálódás mérséklésének év végi elszámolásakor megmaradó, a kiegészítésben részesülı önkormányzatokat megilletı összeget is. A 25-26. sorokban kell feltüntetni azt az összeget, amelyet a költségvetési szerv (önkormányzat) az elızı évi pénzmaradvány-kimutatásában mint alulfinanszírozási korrekciót tüntetett fel, és azt a központi költségvetés, illetve a felügyeleti szerv az év során pénzügyileg is teljesített. Ezen összeg könyvelése a 461. és a 462. fıkönyvi számlán történt. A támogatásértékő bevételek teljesítés oszlopában (07-23. sor 5. oszlopa) a finanszírozó szervezeteknek a 4642., 4643., 4652. és a 4653. számlák együttes összegét kell, hogy szerepeltessék.
10. őrlap Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele (részletezése), pénzforgalom nélküli bevételek, függı, átfutó, kiegyenlítı, illetve továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek elıirányzata és teljesítése Az őrlap kitöltését a tervezési tájékoztatóban foglaltak alapján - az alábbi kiegészítéseket figyelembe véve - kell elvégezni. Az őrlapon a bevételeket - a finanszírozási célú pénzügyi mőveletek bevételei kivételével - bruttó módon - visszatérítésekkel nem csökkentett összegben - kell kimutatni. A támogatási kölcsönökkel és hitelekkel kapcsolatos kiadásokat, illetve visszatérítéseket a 06. őrlap megfelelı soraiban kell feltüntetni. A 01-57. és a 88-113. sorokban eredeti és módosított elıirányzat adatokat csak az “összesen” sorokban kell közölni, az egyes teljesítési adatokhoz nem kell “visszatervezni” az elıirányzatokat. Az őrlap adatait a könyvvitelbıl az alábbiak alapján kell kitölteni: a) a 01-42. sorokban a költségvetési szerv által nyújtott támogatási kölcsönök visszatérülésével kapcsolatos bevételeket, illetve azok elıirányzatát a - hosszú lejáratú mőködési és felhalmozási célra - államháztartáson kívülre, illetve belülre - nyújtott kölcsönök visszatérülésének elıirányzatát a 191-194. fıkönyvi számlák “3” végzıdéső alszámlái, a ténylegesen visszatérült kölcsönök összegét ugyanezen fıkönyvi számlák “5” végzıdéső alszámláin könyvelt adatok alapján, - rövid lejáratú mőködési és felhalmozási célra - államháztartáson kívülre, illetve belülre - kölcsönök nyújtott visszatérülésének elıirányzatát a 271-274. fıkönyvi számlák “3” végzıdéső alszámlái, a ténylegesen visszatérült kölcsönök összegét ugyanezen fıkönyvi számlák “5” végzıdéső alszámláin könyvelt adatok alapján, b) a 43-58. sorokban az államháztartáson belülrıl mőködési és felhalmozási célú támogatási kölcsönök igénybe vett összegét éven túli kölcsön igénybevétele esetében a 435-436. fıkönyvi számlák “3”, illetve “5” végzıdéső alszámláin
139
könyvelt, éven belüli kölcsön esetében a 456-457. számlák “3”, illetve “5” végzıdéső alszámláin könyvelt adatok alapján. c) a 65-86. sorokban a belföldi és külföldi finanszírozással kapcsolatos bevételeket (igénybe vett hiteleket) és azok elıirányzatát a 431-434. illetve a 451-455. fıkönyvi számlák “3”, illetve “5” végzıdéső alszámláin könyvelt adatok alapján, a rövid lejáratú értékpapírok értékesítését a 291-295. fıkönyvi számlák “3”, illetve “5” végzıdéső alszámláin könyvelt adatok alapján. 2006. március 1-je óta a Feot. 120. §-ának (3) bekezdése alapján az állami felsıoktatási intézmények is rendelkezhetnek forgatási célú értékpapírokkal, a 75., illetve a 80. soron akkor szerepeltethetı adat, ha év végén az elızı évben vásárolt értékpapírok miatt összességében többletbevétel keletkezett, (ez funkcionális osztályozás szerint a finanszírozási mőveleteknél került elszámolásra) és a nettósítás követıen az értékpapír bevételek meghaladták a tárgyévben az ilyen címen elszámolt kiadásokat. d) a 66., 75., 76., 80. sorokban (66. Likviditási célú hitelfelvétel pénzügyi vállalkozástól sor, a 75. Forgatási célú belföldi értékpapírok értékesítése sor, a 76. Forgatási célú belföldi értékpapírok kibocsátása sor, és a 80. Forgatási célú külföldi értékpapírok értékesítése sor) a finanszírozási célú pénzügyi mőveletek bevételi elıirányzatai illetve elıirányzat teljesítései találhatók. Az Áht. 8/A. §-ában foglaltak alapján a költségvetési többlet/hiány finanszírozásával, illetve a likviditás biztosításával kapcsolatos pénzügyi mőveleteket a finanszírozási célú pénzügyi mőveletek között kell kimutatni. Idetartoznak: a forgatási célú értékpapírok értékesítésével (beváltásával), vásárlásával, a rövid lejáratú mőködési és fejlesztési célú likvid hitelek felvételével és visszafizetésével, valamint a mőködési célú rövid lejáratú kötvény kibocsátásával és beváltásával kapcsolatos pénzügyi mőveletek bevételei és kiadásai. A finanszírozási célú pénzügyi mőveletek költségvetési elıirányzatként, illetve annak teljesítéseként el nem számolható és meg nem jeleníthetı bevételek és finanszírozási kiadások teljesítésével járnak együtt, a pénzeszközök változását eredményezik. A 66., 75., 76., és a 80. sor eredeti elıirányzat adatában (03. oszlop) az Áht. 7. §-ában foglaltak szerint az alaptevékenységi feladat ellátásához önkormányzati költségvetési rendeletben szereplı jóváhagyott finanszírozási célú bevétel elıirányzata (költségvetési hiány finanszírozásaként) szerepelhet. Ha a képviselı testület ennek nagyságát évközben rendeletével módosítja, a hatását a 04. oszlop módosított elıirányzat adataként kell szerepeltetni a 66., 75., 76., 80. sorokban. Amennyiben az önkormányzat a 10. őrlap 66., 75., 76. vagy 80. sorában szerepeltet adatot, akkor a 06. őrlap megfelelı sorát (71., 78., 79. vagy 83. sort) üresen kell hagyni! Amennyiben a felsıoktatási intézmény a 10. őrlap 75. illetve 80. sorában szerepeltet adatot, akkor a 06. őrlap 78. illetve 83. sorát üresen kell hagyni! Év végén a zárlati mőveletek keretében a finanszírozási célú pénzügyi mőveletek közgazdasági és funkcionális osztályozás szerinti kiadásai és bevételei összevezetésre kerülnek. A forgatási célú belföldi, illetve külföldi értékpapírok értékesítésének (beváltásának) évközi bevételi összege (29*5. fıkönyvi számla megfelelı alszámláinak egyenlege) és vásárlásának kiadási összege (29*4. fıkönyvi számla megfelelı alszámláinak egyenlege) közül a kisebb kerül átvezetésre a pénzforgalom
140
nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása technikai számla közbeiktatásával. A nettósítás zárlati könyvelési tétele, ha a forgatási célú belföldi, illetve külföldi értékpapíroknál a 29*5. fıkönyvi számla megfelelı alszámlái egyenlegeinek összege nagyobb, mint a 29*4. fıkönyvi számla megfelelı alszámlái egyenlegeinek összege: − T 499 – K 29*4 [funkcionális osztályozás szerint: T 779 – K 772]. − T 29*5 – K 499 [funkcionális osztályozás szerint: T 9972 –K 779] és A nettósítást követıen, amennyiben a forgatási célú belföldi illetve külföldi értékpapír bevételi elıirányzata (29*3. fıkönyvi számla megfelelı alszámláinak egyenlege) kisebb, mint a bevételi elıirányzat teljesítése (29*5 számla megfelelı alszámláinak egyenlege), akkor az önkormányzat (állami felsıoktatási intézmény) köteles a költségvetési hiány nagyságát finanszírozó bevételi elıirányzatát módosítani. A 75. illetve 80. sor teljesítés oszlopába (5. oszlop) a zárlati mőveletek keretében nettósított forgatási célú belföldi illetve külföldi értékpapírok értékesítése elıirányzat teljesítési fıkönyvi számla (29*5. számla megfelelı alszámlái) nettósítást követı egyenlegének összege kerül. A 75. illetve a 80. sorban, amennyiben az önkormányzat önkormányzati rendelettel bevételi elıirányzatot nem tervezett, akkor a sor egyetlen oszlopában sem szerepelhet adat. Az állami felsıoktatási intézmény 2008-ban a 75. illetve a 80. sor teljesítési oszlopába (5. oszlop) a zárlati mőveletek keretében nettósított összegbıl az alaptevékenység értékpapír bevételeit (másodlagosan a finanszírozási szakfeladaton elszámolt bevételeket) köteles megjeleníteni a 42. őrlap 17. sorában negatív elıjellel. A zárlati mőveletek keretében a rövid lejáratú mőködési és fejlesztési célú likvid hitelek felvételével és visszafizetésével, valamint a mőködési célú rövid lejáratú kötvény kibocsátásával és beváltásával kapcsolatos pénzügyi mőveletek évközi bevételeit és kiadásait is a forgatási célú értékpapírok zárlatánál leírtak szerint kell összevezetni. A nettósítás zárlati könyvelési tétele, ha a likvid hiteleknél a 45151., 45153. fıkönyvi számlák egyenlege nagyobb, mint a 45141., 45143. fıkönyvi számlák egyenlege: − T 499 – K 45141, 45143 [funkcionális osztályozás szerint: T 779 – K 772], − T 45151, 45153 – K 499 [funkcionális osztályozás szerint: T 9972 –K 779] és A nettósítást követıen, amennyiben a rövid lejáratú mőködési (likviditási) célú hitelek felvételének bevételi elıirányzata (45131., 45133. fıkönyvi számlák egyenlege) kisebb, mint a bevételi elıirányzat teljesítése (45151., 45153. számlák egyenlege), akkor az önkormányzat köteles a költségvetési hiány nagyságát finanszírozó bevételi elıirányzatát módosítani. A 66. sor teljesítés oszlopába (5. oszlop) a zárlati mőveletek keretében nettósított rövid lejáratú mőködési (likviditási) célú hitelek felvételének elıirányzat teljesítése fıkönyvi számlák (45151. és 45153.) egyenlegének összege kerül. A 66. sorban, amennyiben az önkormányzat önkormányzati rendelettel bevételi elıirányzatot nem tervezett, akkor a sor egyetlen oszlopában sem szerepelhet adat.
141
A nettósítás zárlati könyvelési tétele a mőködési célú kötvénykibocsátásnál, ha a 4555. fıkönyvi számla egyenlege nagyobb, mint a 4554. fıkönyvi számla egyenlege: − T 499 – K 4554 [funkcionális osztályozás szerint: T 779 – K 772], − T 4555 – K 499 [funkcionális osztályozás szerint: T 9972 –K 779] és A nettósítást követıen, amennyiben a mőködési célú kötvénykibocsátás bevételi elıirányzata (4553. fıkönyvi számla egyenlege) kisebb, mint a bevételi elıirányzat teljesítése (4555. számla egyenlege), akkor az önkormányzat köteles a költségvetési hiány nagyságát finanszírozó bevételi elıirányzatát módosítani. A 76. sor teljesítés oszlopába (5. oszlop) a zárlati mőveletek keretében nettósított mőködési célú kötvénykibocsátás elıirányzat teljesítése fıkönyvi számla (4555.) egyenlegének összege kerül. A 76. sorban, amennyiben az önkormányzat önkormányzati rendelettel bevételi elıirányzatot nem tervezett, akkor a sor egyetlen oszlopában sem szerepelhet adat. Figyelem! A forgatási célú finanszírozási mőveletek kiadási és bevételi számlái (29*4., 29*5., 45141. és 45143., 45151. és 45153, 4554., 4555) összevezetés (nettósítás) elıtti év végi egyenlegeit az 53. őrlap 61-66. sorai tartalmazzák! A 61. sorban a 981. Elızı évi elıirányzat-, pénzmaradvány igénybevétele fıkönyvi számla alszámláin könyvelt összeggel azonos összegben kell feltüntetni a pénzmaradványból/elıirányzat-maradványból felhasznált összeget. A 62. sorban a vállalkozási eredmény felhasználása szerepel a 982. Elızı évi vállalkozási eredmény igénybevétele számlán könyvelt összeggel azonosan. Ez az összeg magában foglalja mind az alaptevékenység ellátására, mind pedig a vállalkozás céljaira felhasznált eredmény összegét, ideértve az elızı évi eredmény után befizetett befizetési kötelezettség összegét is. A 63. sorban szereplı összeg magában foglalja - a tárgyévben képzıdı eredmény terhére az alaptevékenység ellátására fordított összeget a 98321. fıkönyvi alszámlán könyvelt összeggel azonosan; - az elızı években képzıdött eredménybıl, elkülönített tartartalékból az alaptevékenység ellátására fordított összeget a 98322. fıkönyvi számlán könyvelt összeggel azonosan. Az e sorban kimutatott összegnek meg kell egyeznie a 06. őrlap 66. sor 5. oszlopában szereplı összeggel, valamint a 29. őrlap 20. sora 4. oszlopában és a 30. őrlap 18-19. sora 4. oszlopában szereplı összeggel. A 88-115. sorokban kell bemutatni a költségvetési szerv továbbadási (lebonyolítási) célú bevételeit. Ide tartoznak azok a kapott pénzeszközök, melyek az államháztartás szervezetét nem illetik meg, mert végsı felhasználója más államháztartási szerv. Év végén az államháztartási szerv továbbadási (lebonyolítási) célú bevételeinek és a továbbadási (lebonyolítási) célú kiadásainak összege egyenleget nem mutathat, a bevételekben mutatkozó többletet át kell vezetni a támogatásértékő bevételek, illetve az államháztartáson kívülrıl átvett pénzeszközök közé. (A bevételben mutatkozó többlet átvezetésének könyvelési tételei: T487 – K 4642., 4652., 4712., 4722.) A bevételben mutatkozó többlet átvezetését követıen a továbbadási (lebonyolítási)
142
célú kiadásoknak és bevételeknek meg kell egyezni. Az őrlap megfelelı soraiba ennek az állapotnak (a bevételben mutatkozó többlet átvezetését követıen) megfelelıen kell bemutatni a továbbadási (lebonyolítási) célú bevételeket az őrlap bontásának megfelelıen. A bevételként a zárlati mőveletek elvégzése elıtt a 487. számlaosztály számláin elszámolt összegeket kell a megfelelı sorban feltüntetni. (A 397. számlával való összevezetést megelızıen. Az összevezetés könyvelési tételei: T 499 – K 397 és T 487 – K 499) Őrlapegyezıség: 10. őrlap 104. + 115. sor = 06. őrlap 107. + 118. sor A 116-118. sorokba a költségvetési szerv költségvetésének végrehajtásával kapcsolatos, a költségvetési elszámolási számlát, elıirányzat-felhasználási keret számlát érintı - azokon pénzforgalmilag megjelenı - függı, átfutó és kiegyenlítı bevételeket kell feltüntetni. A sorok adatát a 481. Költségvetési függı bevételek, a 482. Költségvetési átfutó bevételek a 483. Költségvetési kiegyenlítı bevételek, a 484. Adóhatósággal kapcsolatos elszámolási számla, és a 486. Központi költségvetési szervek befizetései fıkönyvi számlák forgalom könyvelésére ajánlott alszámláinak Tartozik és Követel forgalmának összevonásával kapja meg a költségvetési szerv. A sorokban feltüntetett kiegyenlítı, függı és átfutó bevételeket a forgalmi alszámlák Követel oldalán kell könyvelni, azok visszautalását, rendezését pedig az alszámlák Tartozik oldalán. A sorokban szereplı adat tehát a forgalmi alszámlák év végi egyenlegével lesz azonos. Amennyiben az egyenleg Tartozik jellegő, akkor a sorban szereplı adat elé a mínusz (-) jelet be kell írni.
11. őrlap Többcélú kistérségi társulások bevételeinek részletezése Ez az őrlap csak az I/ Többcélú kistérségi társulás költségvetési beszámoló részét képezi, így csak a 1253 szektorba sorolt szervezeteknek kell kitölteniük. Kitöltésénél a költségvetési szervek részletes költségvetési elıirányzatainak összeállítására szolgáló "Tájékoztató"-ban leírtak alapján kell eljárni. A 05. Egyéb sajátos bevételek soron kell kimutatni a 01-04. sorokba nem tartozó egyéb sajátos bevételeket. Az őrlap 07. Normatív hozzájárulások sorában szereplı adatokkal a 31. őrlapon, a 08. Központosított elıirányzatok sorában szereplı adatokkal a 33. őrlapon és a 09., 10., 12.-20. sorokban szereplı normatív kötött felhasználású támogatásokkal az 51. őrlapon kell részletesen elszámolni.
12. őrlap Önkormányzat által folyósított ellátások részletezése Az őrlap a B/ Önkormányzati költségvetési beszámoló részét képezi, ezért amennyiben az önkormányzat a szociális ellátások folyósítását felügyelt költségvetési szervére bízta, akkor gondoskodnia kell arról, hogy az őrlap a felügyelt költségvetési szervnél kitöltésre kerüljön.
143
Az őrlap a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglalt szociális ellátások, önkormányzatok által folyósított illetve nyújtott ellátások, valamint a szociálisan rászorultak lakáshitel- és közmőtartozásához nyújtott támogatások elszámolására szolgál. Az őrlap kitöltésénél következık szerint kell eljárni: 01-17. sorok: az önkormányzatok által nyújtott, szociális rászorultságtól függı támogatások összegeit tartalmazzák. 18. sor a 01-17. sorok összegzésére szolgál. A 19-29. sorokban kell szerepeltetni az önkormányzat képviselı testületének döntése alapján természetben nyújtott szociális ellátásokat. A 30. sor a 19-29. sorok összegzésére szolgál. 31. sor az önkormányzat által folyósított, illetve nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások összesítésére szolgál. 32. sorban az önkormányzat által saját hatáskörben, önkormányzati rendelet alapján (nem szociális és gyermekvédelmi elıírások alapján) adott pénzügyi ellátást kell szerepeltetni. 33. sorban az önkormányzat által saját hatáskörben, önkormányzati rendelet alapján (nem szociális és gyermekvédelmi elıírások alapján) adott természetbeni ellátást kell szerepeltetni (Pl.: önkormányzati rendeletben meghatározott ingyenes védıoltás). 34. sor összesítı sor, az önkormányzat által folyósított ellátások összesen adatát tartalmazza. (31.+32.+33. sor) Őrlapok közötti egyezıségek: 12. őrlap 34. sor 5. oszlop = 4. őrlap 30. sor 5. oszlop
16. őrlap Helyi önkormányzatok sajátos bevételeinek részletezése Az őrlap csak a B/ Önkormányzati költségvetési beszámoló részét képezi, így csak a 1254 szektorba sorolt önkormányzatoknak kell kitölteniük. Az őrlap egyes sorainak kitöltéséhez alkalmazni kell a tervezéshez kiadott "Tájékoztató"-ban leírtakat. A 01-25. sorokban kell részletezni a 92. Önkormányzatok sajátos folyó bevételei számlacsoport fıkönyvi számláin elszámolt bevételek elıirányzatát és a ténylegesen befolyt bevételeket. A 25. Egyéb sajátos bevételek soron kell szerepeltetni a helyszíni bírságból származó bevételt. (A költségvetési törvény 21. §-ának (4) bekezdése alapján a helyszíni bírság 100%-a az önkormányzatoknál marad.) A 26. sorban az önkormányzatok sajátos mőködési bevételeinek összege szerepel.
144
A 27-35. sorokban kell feltüntetni a 932. Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tıke bevételei számla alszámláin, valamint a 935. Üzemeltetésbıl, koncesszióból származó bevételek fıkönyvi számlán elszámolt bevételi elıirányzatokat és azok teljesítését. A 36. sor az önkormányzatok sajátos felhalmozási és tıke bevételeit összegzı sor. A 37-38. sorokban feltüntetett normatív hozzájárulás összegét a 942. fıkönyvi számlán elszámolt összeggel azonosan kell beírni. Ezt az összeget kell a normatíváknak megfelelı bontásban a 31. őrlapon kimutatni. A 39. sor a 37-38. sorok összegzésére szolgál. A 40. sort a 944. Központosított elıirányzatok fıkönyvi számlán könyvelt adat alapján kell kitölteni. Az itt kimutatott központosított elıirányzatokról kell részletesen beszámolni a 33. Központosított elıirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások elszámolása őrlapon. A 41-43. sorokban kell számot adni a helyi önkormányzatok mőködıképességének megırzését szolgáló kiegészítı támogatásokról a 945. fıkönyvi számla alszámláin könyvelt adatok alapján. A 44. sor a helyi önkormányzatok mőködıképességének megırzését szolgáló kiegészítı támogatások összegzı sora. A 45. soron kell szerepeltetni a helyi önkormányzatok színházi támogatásának összegét, az adat megegyezik a 33. őrlap 38. sora 3. oszlopába írt értékkel. A 46. sorban szereplı összeget a 943. fıkönyvi számla alszámláin könyvelt adatok alapján kell beírni és azt az 51. A normatív, kötött felhasználású támogatások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása őrlapon kell részletezni. A 47. sorban az egyes szociális feladatok kiegészítı támogatását mutatja ki az önkormányzat. A 48. sorban a hivatásos önkormányzati tőzoltóságok, költségvetési törvény 8. számú melléklete III. pontjában meghatározott normatív, kötött felhasználású támogatásával számol el az önkormányzat. A 49. sor a normatív kötött felhasználású támogatások összegzésére szolgál. Az 50-51. sorokban feltüntetett címzett és céltámogatásokról kell számot adni a 39. illetve 32. őrlapokon. Az 52. és 53. sorok a helyi önkormányzatok fejlesztési, valamint a vis maior feladatokra kapott támogatások kimutatására szolgálnak. Az 54. sor a Budapest 4-es metróvonal építéséhez, a 2005. évi LXVII. törvény alapján nyújtott támogatás összegét kell a soron szerepeltetni.
145
Az 55. sor a költségvetési törvény 16. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján, valamint a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott leghátrányosabb helyzető kistérségek felzárkóztatásának támogatását szolgáló elıirányzatot kell az érintett önkormányzatoknak e soron kimutatni. Az 56. sor az egyéb központi támogatások kimutatására szolgál. Itt kell szerepeltetni a 2007. év után járó 13. havi illetmény 2008. évi elszámolása (32/2008. (II. 21.) Korm. rend.), a hivatásos önkormányzati tőzoltóságok szakközépiskolai évek beszámításából eredı támogatása, a szentgotthárdi gyógyfürdı támogatása, a támogatás a hivatásos önkormányzati tőzoltóságok nyugdíjtörvény változása miatti 2007. II. félévi többletkiadásaihoz, a bölcsıdék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése a leghátrányosabb helyzető kistérségekben, a helyi önkormányzatok által fenntartott költségvetési szerveknél foglalkoztatottak eseti kereset-kiegészítése (162/2008. (VI. 19.) Korm. rend.), a Hajdúszoboszlói HÖT készenléti szolgálattal rendelkezı tőzoltósággá történı átalakítása, az elırehozott öregségi nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkezı, helyi önkormányzatoknál alkalmazott köztisztviselık felmentéséhez kapcsolódó egyes kifizetések támogatása (157/2008. (VI. 10.) Korm. rend.), valamint egyéb központi támogatások jogcímen kapott támogatások összegét. Őrlapegyezıség: 16. őrlap 56. sor = 33. őrlap 39.+…+47. sor Az 57. sor adatának meg kell egyeznie a 09. őrlap 06. sorának megfelelı oszlopaiban szereplı összeggel.
17. őrlap Települési és területi kisebbségi kiadásainak és bevételeinek alakulása
önkormányzatok
Az őrlapot a tervezési "Tájékoztatóban" foglaltaknak megfelelıen kell kitölteni. A települési és területi kisebbségi önkormányzatoknak a 22. és 26. sorban a finanszírozási célú mőveletek kiadásainál figyelembe kell venni a 06. őrlapnál, illetve a 41. és 45. sorban a 10. őrlapnál leírtakat. A 31. sorban a Normatív állami hozzájárulás jogcímen azon települési és területi kisebbségi önkormányzatnak kell adatot szerepeltetni, amely az általa fenntartott költségvetési szerv ellátottjaihoz kapcsolódóan – a helyi önkormányzathoz hasonlóan – normatív állami hozzájárulás igénylésére jogosult. Ezen őrlap 32. Települési és területi kisebbségi önkormányzatok mőködésének támogatása sor 5. oszlop összegének meg kell egyeznie a 33. őrlap 05. sor 4. és 5. oszlopaiba írt összegek együttes összegével.
21. őrlap Kiadások tevékenységenként (mőködési és felhalmozási célú teljesített pénzeszközátadások részletezése) és
146
22. őrlap Bevételek tevékenységenként (mőködési célra kapott juttatások és felhalmozási célú végleges pénzeszközátvételek teljesítésének részletezése) Ezeken az őrlapokon kell 02-10. őrlapokon szereplı ténylegesen teljesített kiadásokról és a ténylegesen beszedett (befolyt) bevételekrıl számot adni a költségvetési szerv tevékenységei (szakfeladatai) szerint. A költségvetési szervnek az őrlapokon mind az alaptevékenysége, a vállalkozási tevékenysége, a kiegészítı tevékenysége mind pedig a finanszírozási tevékenysége elszámolására szolgáló szakfeladatait fel kell tüntetnie a tervezéshez kiadott Tájékoztatóban foglaltak szerint. A vállalkozási tevékenységet a 75195-1, -3, -5, -7, -9, szakfeladatokon, a kiegészítı tevékenységet, pedig a 75195-0, -2, -4, -6, -8 szakfeladatokon kell kimutatni. Az őrlap egyes sorait/oszlopait a 7. számlaosztályban szakfeladatonként (funkciónként) megnyitott számlákon - funkcionális osztályozás szerint - elszámolt kiadások alapján kell kitölteni. A költségvetési szervek könyvvezetését szabályozó kormányrendelet elıírása szerint a költségvetési szervnek valamennyi kiadási elıirányzatát, illetve elıirányzat teljesítését a közgazdasági osztályozás mellett el kell számolnia funkcionális osztályozás szerint is, az ellátott tevékenységekre. Erre a célra szolgál a 7. számlaosztály. Ebben a számlaosztályban könyvelésre kerül a költségvetési szerv minden jogcímen megtervezett, illetve ténylegesen kifizetésre került kiadása, ideértve a személyi jellegő kifizetéseket, a dologi kiadásokat, a felhalmozási kiadásokat, illetve az átadott pénzeszközöket, támogatási kölcsönöket, felvett hitel és kapott kölcsön törlesztéseket, visszafizetéseket is, mégpedig oly módon, hogy külön fıkönyvi számlákon jelennek meg az alaptevékenység, a vállalkozási tevékenység, valamint a finanszírozási tevékenység kiadási elıirányzatai és elıirányzat teljesítései. Finanszírozási mőveletek kiadásai között kell kimutatni a költségvetési többlet évközi hasznosítása céljából forgatási célú részvények, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok (kárpótlási jegyek, kincstárjegyek, államkötvények, helyi önkormányzatok által kibocsátott kötvények, egyéb értékpapírok) vásárlásának kiadásait. Itt kell kimutatni a mőködési hiány fedezetére, valamint a likviditás biztosítására felvett rövid lejáratú hitelek (ideértve a folyószámlahitelt, munkabér megelılegezési hitelt, rulirozó hitelt) törlesztésével kapcsolatos kiadásokat, valamint az önkormányzatok által mőködési célra kibocsátott kötvények beváltásával kapcsolatos kiadásokat (forgatási célú finanszírozási kiadások). A forgatási célú finanszírozási pénzügyi mőveletek közgazdasági és funkcionális osztályozás szerinti kiadásai és bevételei közötti év végi egyezıség biztosítása érdekében a finanszírozási mőveletek közgazdasági kiadásai és bevételei zárlati összevezetésével egyidejőleg a funkcionális osztályozás szerinti finanszírozási szakfeladat évközi kiadásai és bevételei is összevezetésre kerülnek a pénzforgalom nélküli funkcionális költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása technikai számla közbeiktatásával. A forgatási célú finanszírozási pénzügyi mőveletek zárlati elszámolásaival kapcsolatban lásd: a 06. őrlaphoz főzött magyarázatot.
147
A 21. őrlap 75. sorában a finanszírozási szakfeladat adata meg kell, hogy egyezzen a 06. őrlap 71.+78.+79.+83. sor 05. oszlopának adatai összegével. A 21. őrlap kitöltését a tervezési tájékoztatóban foglaltak alapján - az alábbi kiegészítéseket figyelembe véve - kell elvégezni. A 21. őrlap 08-26. sorával kapcsolatban lásd: a 04. őrlap 04-21. sorához főzött magyarázatot. A 38121. Mőködési célú pénzeszközátadás állami (önkormányzati) nem pénzügyi vállalkozásoknak és a 38131. Mőködési célú, támogatási program elılegére pénzeszközátadás állami (önkormányzati) nem pénzügyi vállalkozásoknak számlákon elszámolt összegeket a 31. vagy a 34. sorban kell bemutatni. A 38221. Felhalmozási célú pénzeszközátadás állami (önkormányzati) nem pénzügyi vállalkozásoknak és a 38231. Felhalmozási célú, támogatási program elılegére pénzeszközátadás állami (önkormányzati) nem pénzügyi vállalkozásoknak számlákon elszámolt összegeket a 49. vagy az 52. sorban kell bemutatni. A 21. őrlap 73. sorában a vállalkozási tevékenység szakfeladatán az alábbi tételeket kell kimutatni: - a tárgyévben képzıdı eredmény terhére az alaptevékenység ellátására fordított összeg a 793. fıkönyvi számlán könyvelt összeggel azonosan; - az elızı években képzıdött eredmény - ideértve az elkülönített eredményt is felhasználása az alaptevékenység ellátásra a 793. fıkönyvi számlán könyvelt összeggel azonosan. Ennek az összegnek kell megjelennie a 29. Pénzmaradvány kimutatás őrlap 20. illetve a 30. Eredménykimutatás őrlap 18-19. sorának 4. oszlopában, a 06. őrlap 66. sorának 5. oszlopában, valamint a 42. őrlap 9. sorában. A 21. őrlap 73. sorában az alaptevékenység szakfeladatával kapcsolatban adat nem szerepelhet. A 21. őrlap 73. sor 999999 oszlopában feltüntetett összegnek meg kell egyeznie a 06. őrlap 67. sor 5. oszlopában szereplı összeggel. A 21. őrlap 76. sorában a vállalkozási tevékenység szakfeladat oszlopában szereplı összes kiadásnak meg kell egyeznie a 30. őrlap 15. sora 4. oszlopában feltüntetett adattal, valamint a 791-792. és 793. fıkönyvi számlákon könyvelt kiadásokkal. A 77. és 79. sorokba a módosított költségvetés szerinti létszámkeretet kell beírni. Módosított költségvetés hiányában az eredeti költségvetésben szereplı létszámkeretet kell szerepeltetni. A 78., 80. sorokba kell beírni az ugyanilyen címeken megtervezett létszám év végi átlagos statisztikai állományi létszámát.
148
A 22. őrlap kitöltését a tervezési tájékoztatóban foglaltak alapján - az alábbi kiegészítéseket figyelembe véve - kell elvégezni. A 22. őrlap 06-23. sorával kapcsolatban lásd: a 09. őrlap 07-23. sorához főzött magyarázatot. A 22. őrlap 64. sorában, a megfelelı szakfeladatoknál, az alaptevékenységgel kapcsolatban az elızı évi pénzmaradvány, elıirányzat-maradvány felhasználásának összege szerepelhet a 981. fıkönyvi számlán könyvelt összeggel azonosan. (Az itt kimutatott összegnek egyeznie kell a 10. őrlap 61. sorának 5. oszlopába beírt adattal!) Ugyanezen sorban a vállalkozási tevékenység szakfeladatán az alábbi tételek tüntethetık fel: - a tárgyévben képzıdı eredmény terhére az alaptevékenység ellátására fordított összeg a 98321. fıkönyvi számlán, illetve a 996. Alap és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli bevételek elszámolása elıirányzatának teljesítése fıkönyvi számlán könyvelt összeggel azonosan; - az elızı években képzıdött eredmény - ideértve az elkülönített eredményt is felhasználása az alaptevékenység ellátásra a 98322. fıkönyvi számlán, illetve a 996. számlán könyvelt összeggel azonosan, valamint - az elızı években képzıdött eredmény vállalkozási tevékenység céljaira való felhasználása, amelyet funkcionálisan a 995. Vállalkozási tevékenysége különféle bevételei számlán könyvelt a költségvetési szerv. Az utóbbi két tételnek meg kell jelennie a 982. fıkönyvi számla megfelelı alszámláin is. (A vállalkozási tevékenység szakfeladatán kimutatott összegnek meg kell egyeznie a 10. őrlap 62+63. sorának 5. oszlopába beírt adattal, valamint a 30. őrlap 06. sorának 4. oszlopában szereplı adattal!) Finanszírozási mőveletek bevételei között kell kimutatni a költségvetési hiány finanszírozására, valamint a likviditás biztosítására felvett rövid lejáratú, mőködési célú, illetve likviditási célú hitellel (ideértve a folyószámlahitel, a munkabér megelılegezési hitel, egyéb meghatározott célra rulirozó hitel igénybevételét is), valamint a mőködési célú kötvénykibocsátással kapcsolatos bevételeket, továbbá a költségvetési többlet évközi hasznosítása céljából vásárolt forgatási célú értékpapírok (részesedések, kárpótlási jegyek, kincstárjegyek, államkötvények stb.) eladásakor, illetve beváltásakor elszámolt - nem hozam jellegő - bevételeket (forgatási célú finanszírozási bevételek). A forgatási célú finanszírozási pénzügyi mőveletek közgazdasági és funkcionális osztályozás szerinti kiadásai és bevételei közötti év végi egyezıség biztosítása érdekében a finanszírozási mőveletek közgazdasági kiadásai és bevételei zárlati összevezetésével egyidejőleg a funkcionális osztályozás szerinti finanszírozási szakfeladat évközi kiadásai és bevételei is összevezetésre kerülnek a pénzforgalom nélküli funkcionális költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása technikai számla közbeiktatásával.
149
A forgatási célú finanszírozási pénzügyi mőveletek zárlati elszámolásaival kapcsolatban lásd: a 10. őrlaphoz főzött magyarázatot. A 22. őrlap 64. sorának 999999 oszlopában feltüntetett adatnak a következı egyezıséget kell mutatnia: 64. sor 999999 oszlop = 10. őrlap 64. sor 5. oszlop A 22. őrlap 66. sorában a finanszírozási szakfeladat adata meg kell, hogy egyezzen a 10. őrlap 66.+75.+76.+80. sor 05. oszlopának adatai összegével. A 22. őrlap 67. sorában a vállalkozási szakfeladat oszlopban feltüntetett adatnak meg kell egyeznie a 30. őrlap 09. sorának 4. oszlopába beírt adattal, valamint a 995. és 996. számlákon a vállalkozási tevékenység szakfeladatain könyvelt bevételekkel.
26. őrlap Települési és területi kisebbségi önkormányzatok kiadásai és bevételei tevékenységenként Az őrlapot a tervezési Tájékoztatóban foglaltaknak megfelelıen kell kitölteni. Az őrlapot a B) beszámoló-garnitúra tartalmazza. Az őrlap 11-13. és 24-26. sorában figyelembe kell venni a finanszírozási kiadások és bevételek elszámolásával kapcsolatban a 06., 10., 21., 22. őrlapnál leírtakat.
53. őrlap Tájékoztató adatok Az őrlap különbözı tájékoztató adatokat tartalmaz az Áhsz. 38. §-ának (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelıen. A 01-02. sorokban kell kimutatnia a költségvetési szervnek a betegszabadsággal kapcsolatos kifizetések összegét, valamint a kifizetésben részesítettek számát. Amennyiben egy dolgozó több részletben veszi igénybe a betegszabadságot, úgy azt annyiszor kell figyelembe venni, ahány esetben részére kifizetés történt. A 03-08. sorokba a munkáltató által a kifizetett összegekbıl levont és átutalt (pénzügyileg teljesített) személyi jövedelemadó, nyugdíjbiztosítási járulék, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a magánnyugdíjpénztári tagdíj összegét kell beírni. A 09-11. sorokba a társadalombiztosítási kifizetıhelyként is mőködı költségvetési szervek írnak adatot. Amennyiben valamelyik költségvetési szerv nem kifizetıhely, de a társadalombiztosítással olyan megállapodása van, amely szerint családi pótlékot fizet ki, úgy azt az összeget a 09. sorba kell beírnia. A központosított bérszámfejtési rendszerbe bevont önkormányzati költségvetési szerveknek a 03-12. és a 16. sorokat nem kell kitölteniük, helyettük az adatokat a Kincstár RIG-T szolgáltatja. A Kincstár RIG-T a bérszámfejtési körébe bevont önkormányzati költségvetési szervek részére e címen számfejtett, illetve átutalt összegeket közli a megyei önkormányzattal, amely a saját beszámolójában önkormányzati szektor számon - azt kimutatja.
150
A fıvárosi Igazgatóság az adatokat a kerületi és a fıvárosi polgármesteri hivatalok törzsszámára bontva szolgáltathatja. A Kincstár RIG-T saját gazdálkodása, illetve az esetleg központi költségvetési szervek részére e jogcímen számfejtett adatokat a saját beszámolójában, illetve a megfelelı költségvetési szervnek szolgáltatva adja meg (aki azt a saját beszámolójában közli). A 13-14. sorokba kell beírni a költségvetési szerv által biztosításra kifizetett összeget élet- és vagyonbiztosítás jogcímekre bontva. A 15. sorban kell bemutatni a biztosítási kártérítés bevételeit. A 16. sorban kell kimutatni a munkáltató által levont és átutalt munkavállalói járulék összegét. A 17-42. sorok tartalmazzák a költségszámításhoz szükséges kiegészítı adatokat. Az adatok az EU információszolgáltatás összeállításához nyújtanak segítséget. A KSH-nak a nemzeti számlákról költségszemléletben összeállított adatokat kell szolgáltatnia, ehhez nyújtanak segítséget a sorokban feltüntetett adatok. Az adatszolgáltatás az intézményi elszámolás alapján, a hivatkozott számlákon könyvelt adatok alapján történik! A 17., 19., 22., 24., 27., 29., 32., 33. sorokba az ott nevesített számlákon és idıszakban elszámolt kiadásokat kell beírni. A 18., 23., 28. sorokban a 2008-ban kifizetett, 2007. év után járó külön juttatást és 13. havi illetményt, valamint ezek járulékait kell szerepeltetni. A 20. sorban a 2009. évben a költségvetési pénzforgalomban elszámolt, a 13. havi illetmény 2008. évi elılegfolyósítás után fennmaradó bruttó összeget, a 25., 30. sorokban pedig a járulékait kell bemutatni. A 21. sorban a 2009. évben költségvetési pénzforgalomban elszámolt, a 2008. évi eseti keresetkiegészítés utolsó részletének bruttó összegét, a 26., 31. sorokban pedig a járulékait kell bemutatni. A 34-35. sorok a kamatkiadások, míg a 36-38. sorok a kamatbevételek bemutatására szolgálnak. A 34. sorban kell feltüntetni a mindazon mőködési, fejlesztési célú hitelekkel (kölcsönökkel, kölcsönkapott pénzeszközökkel), kibocsátott kötvényekkel kapcsolatban teljesített (kifizetett) kamatot, amelyet a költségvetési szerv 2008. évben (tárgyévben) teljesített, de az - szerzıdés szerint - 2007. évet (tárgyévet megelızı évet) terhelte. Pl. 2007. IV. negyedévére, illetve decemberére járó (fizetendı) kamat, amelyet a költségvetési szerv 2008. januárjában (elsı negyedévben) fizetett meg. A 35. sorban azokat a kamatkiadásokat kell beírni, amelyek - szerzıdés szerint - 2008. évet terhelik, de azok megfizetése csak a következı évben történik. Pl. 2008. IV. negyedévére, vagy decemberére járó
151
(fizetendı) kamat, amelyet 2009. januárjában (elsı negyedévben) fizet meg a költségvetési szerv. A 36. sorban kell feltüntetni azokat a betételhelyezéssel, értékpapírokkal, kölcsönadott pénzeszközökkel kapcsolatban 2008. évben befolyt, elszámolt kamatbevételeket, amelyek az elızı évet, 2007. évet illették meg, de azok megállapítása, illetve átutalása 2008. évben történt. Pl.: 2007. decemberére, illetve IV. negyedévére járó, de 2008. januárjában jóváírt kamat. A 37. sorban azok a kamatbevételek kerülnek kimutatásra, amelyek - szerzıdés szerint - 2008. évet illetik, de azok csak 2009. évben kerülnek átutalásra a költségvetési szerv részére. A 38. sorban a kamatozó értékpapír vételárában lévı (beszerzéskor fizetett) kamat kamatbevételt csökkentı tételként elszámolt összegét kell feltüntetni. A 39. sor a bevételként elszámolt árfolyamnyereség, a 41. sor a kiadásként elszámolt árfolyamveszteség kimutatására szolgál. A 40. sorban kell kimutatni (a 39. sor adatából) a valutapénztárban levı valuta, devizaszámlán levı deviza év végi értékelésébıl származó – a 91724. Valutakészletek, devizaszámlán lévı deviza év végi értékelésekor elszámolt árfolyamnyereség számlán elszámolt – árfolyamnyereséget, a 42. sorban pedig (a 41. sor adatából) ugyanezen értékelésbıl származó – az 57422. Valutakészletek, devizaszámlán lévı deviza év végi értékelésekor elszámolt árfolyamveszteség számlán elszámolt – árfolyamveszteséget. A 43. sorban a dologi kiadások áfa-adóalapját kell feltüntetni, melyet a 44-49. sorokban kell részletezni. A 46-47. sorokat csak azok az államháztartási szervezetek tölthetik ki, amelyeknek a korábbi évekhez kapcsolódó áfa kulcsú tételei vannak. A 48-49. sorokban csak azok az államháztartási szervezetek szerepeltethetnek adatot, amelyek mezıgazdasági ıstermelıtıl vásárolnak, és a felvásárlás során mezıgazdasági kompenzációs felárat is fizetnek. A 50. sorban a tárgyévben behajthatatlan követelésként leírt összeget kell szerepeltetni, a 51. sorban pedig ebbıl az összegbıl a tárgyévet megelızı évi behajthatatlan követelések után leírt összeget kell bemutatni. (A behajthatatlan követelések leírásával kapcsolatban lásd: a 01. Mérleg őrlap 38-47. sorához főzött magyarázatot.) A 52-55. sorban kell bemutatni a támogatási program elılege miatti támogatásértékő kiadásokat és pénzeszközátadásokat, mőködési illetve felhalmozási célú csoportosításban, egyezıen a 3733., 3743., 3813., 3823. számlákon elszámolt összegekkel. Az 56-59. sorban kell bemutatni az elızı év(ek)i támogatási program visszatérített elılege miatti támogatásértékő bevételeket és a pénzeszközátvételeket, mőködési illetve felhalmozási célú csoportosításban, egyezıen a 4643., 4653., 4713., 4723. számlákon elszámolt összegekkel.
152
Az 60. sorban kell bemutatni a 2008-ban a tárgyévben a jogosult felé történı átadás elıtt a megosztott hatósági jogkörhöz kötıdıen átfutó bevételként elszámolt összegeket. Az 61. sorban a 2914., 2924., 2934., 2944., 2954. számlán elszámolt forgatási célú értékpapírok évközi vásárlásának kiadásait kell bemutatni, vagyis az év végi rendezı tételek elszámolását megelızı, a kiadási és bevételi forgalom összevezetése (nettósítása) elıtti egyenlegét. Az 62. sorban a 2915., 2925., 2935., 2945., 2955. számlán elszámolt forgatási célú értékpapírok évközi beváltásának, értékesítésének bevételeit kell bemutatni, vagyis az év végi rendezı tételek elszámolását megelızı, a kiadási és bevételi forgalom összevezetése (nettósítása) elıtti egyenlegét. Az 63. sorban a rövid lejáratú likvid hitelek évközi felvételének bevételeit kell bemutatni. A sort a 45151. Rövid lejáratú mőködési célú likvid hitelfelvétel pénzügyi vállalkozástól és a 45153 Rövid lejáratú fejlesztési célú likvid hitelfelvétel pénzügyi vállalkozástól számlán elszámolt adatok alapján kell kitölteni, úgy, hogy azoknak az év végi rendezı tételek elszámolását megelızı, tehát a felvétel és a törlesztés számlák összevezetése (nettósítása) elıtti egyenlegét kell közölni. A 64. sorban a rövid lejáratú likvid hitelek évközi törlesztésének, visszafizetésének kiadásait kell bemutatni. A sort a 45141. Rövid lejáratú mőködési célú likvid hiteltörlesztés, visszafizetés pénzügyi vállalkozásnak és a 45143. Rövid lejáratú fejlesztési célú likvid hiteltörlesztés, visszafizetés pénzügyi vállalkozásnak számlán elszámolt adatok alapján kell kitölteni, úgy, hogy azoknak az év végi rendezı tételek elszámolását megelızı, tehát a felvétel és a törlesztés számlák összevezetése (nettósítása) elıtti egyenlegét kell közölni. A 65. sorban a mőködési célú kötvénykibocsátás bevételeit kell bemutatni. A sort a 4555. Mőködési célú kötvénykibocsátás bevétele számlán elszámolt adatok alapján kell kitölteni, úgy, hogy azoknak az év végi rendezı tételek elszámolását megelızı, tehát a kibocsátás (bevételi) és a beváltás (kiadási) számlák összevezetése (nettósítása) elıtti egyenlegét kell közölni. A 66. sorban a mőködési célra kibocsátott kötvények beváltásának kiadásait kell bemutatni. A sort a 4554. Mőködési célra kibocsátott kötvények beváltása számlán elszámolt adatok alapján kell kitölteni, úgy, hogy azoknak az év végi rendezı tételek elszámolását megelızı, tehát a kibocsátás (bevételi) és a beváltás (kiadási) számlák összevezetése (nettósítása) elıtti egyenlegét kell közölni. A 67. sorban kell bemutatni a tartós hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok közül a mérlegfordulónapot követı évben lejáró értékpapírok könyv szerinti értékét. A 68. sorban kell bemutatni a megszőnt víziközmő társulattól átvett lakossági érdekeltségi hozzájárulás tárgyévi bevételét. (a 8. őrlap 19. sorából) A sorba a 47222. fıkönyvi számlán elszámolt bevétel összegébıl csak az érdekeltségi hozzájárulás bevételét kell szerepeltetni. A sorban feltüntetett összegnek egyeznie kell a 25. őrlap 10. sor 5. oszlopában feltüntetett összeggel.
153
A 69-72. sorban kell bemutatni a külön jogszabály által meghatározott feltételekhez kötött foglalkozási formák szerint foglalkoztatottak létszámát. A 70. sorban kell feltüntetni a munkaerıpiactól tartósan távol lévı személyek létszámát. Munkaerıpiactól tartósan távollévık közé tartoznak azok a pályakezdı fiatalok, akik a huszonötödik életévüket – felsıfokú végzettségő személyek esetén a harmincadik életévüket – be nem töltötték, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel és érvényes START-kártyával rendelkeznek, illetve a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósítása megszőnését követıen foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítı személy. A 73. és 74. során kell tájékoztató adatként szerepeltetni a tárgyévben az államháztartáson belülrıl átvett eszközök elszámolt értékét. Ha nem azonos felügyeletei szerv alá tartozó államháztartási szervtıl valósul meg a térítésmentes átvétel, akkor csak a 73. soron szerepelhet az átvett eszköz nyilvántartási értéke, mivel az Áhsz. 32. §-ának (3) bekezdése szerint, a térítésmentesen átvett eszközöket azok állományba vétel idıpontjában ismert piaci, forgalmi értékén kell a nyilvántartásba felvenni. Amennyiben az eszköz térítés nélküli átadás-átvétele azonos felügyeleti szerv alá tartozó államháztartási szervezetek között történik, az átvevı szervezetnek az adott eszközt az átadó által közölt - az átadó könyveiben szereplı - bruttó értéken kell nyilvántartásba venni. (Ezt az értéket kell bemutatni az őrlap 73. sorában.) Ezzel egyidejőleg az átvevınek az eszköz átadás idıpontjáig - az átadónál idıarányosan elszámolt értékcsökkenés összegét is nyilvántartásba kell venni és ezt az összeget kell szerepeltetni a 74. sorban. Az 53. őrlap 73. sorában kell bemutatni a 38. őrlap 08. sora 10. összesen oszlopából a tárgyévben az államháztartáson belülrıl átvett eszközök bruttó értékét. Az 53. őrlap 74. sorában kell bemutatni a 38. őrlap 23. sora 10. összesen oszlopából a tárgyévben az államháztartáson belülrıl átvett eszközök halmozott értékcsökkenését. A 75. és 76. sorban kell bemutatni az államháztartáson belülre átadott eszköz bruttó értékét (75. sor), és az átadott eszközhöz kapcsolódó halmozott értékcsökkenését, illetve ha volt az átadott eszközhöz kapcsolódó elszámolt terven felüli értékcsökkenést, akkor annak összegét is. A kivezetett terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés összegét kell az őrlap 76. során bemutatni. Az 53. őrlap 75. sorában kell bemutatni a 38. őrlap 17. sora 10. összesen oszlopából a tárgyévben az államháztartáson belülre átadott eszközök bruttó értékét. Az 53. őrlap 76. sorában kell bemutatni a 38. őrlap 24. sora 10. összesen oszlopából és a 38. őrlap 28. sora 10. összesen oszlopából a tárgyévben az államháztartáson belülre átadott eszközök halmozott terv szerinti és terven felüli értékcsökkenését. A 73-76. sorokban nem szerepeltethetı az államháztartáson kívüli szereplıktıl kapott, illetve szereplınek adott eszközök elszámolt értéke. A 77. sorban kell bemutatni a választott önkormányzati tisztségviselık részére az év folyamán kifizetett tiszteletdíj és költségtérítés összegét.
154
A 78. sorban kell szerepeltetni az önkormányzati képviselık részére az év folyamán kifizetett tiszteletdíj és költségtérítés összegét. A 79. sorban az önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások miatti garancia- és kezességvállalás állományát, a 80. sorban pedig a nem önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások miatti garancia- és kezességvállalás állományát kell szerepeltetni.
80. őrlap Önkormányzati költségvetési jelentés Az őrlapot a helyi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások, az országos kisebbségi önkormányzatok és költségvetési szerveik töltik ki. A 154-157. sorok kitöltésénél a 10. és a 06. őrlap megfelelı sorainál leírtakat kell figyelembe venni. Az őrlap 161. sorába az átlagos statisztikai állományi létszám adatot, míg a 162. sorban a december 31-én munkajogi létszám adatot kell beírni.
98. őrlap Központi költségvetési jelentés Az őrlapot a központi költségvetési szervek töltik ki. A 1091 szektorban a fejezeti kezeléső elıirányzatokról történı beszámolás során gondoskodni kell arról, hogy a táblázat adatai törvényi soronként (fejezeti kezeléső elıirányzatonként) rendelkezésre álljanak, mivel az Áhsz. 11. §-ának (3) bekezdése alapján a fejezeti kezeléső elıirányzatokat és azok teljesítését összefoglalóan bemutató 98. őrlapot fejezeti kezeléső elıirányzatonként külön-külön, és együttesen is el kell készíteni. Az alcímenként (Áht-azonosítónként) történı adatszolgáltatáshoz a Kincstár Központ illetékes fıosztálya külön számítógépes programot biztosít. A 141-144. sorok kitöltésénél a 10. és a 06. őrlap megfelelı sorainál leírtakat kell figyelembe venni.
155
PÉNZMARADVÁNY-KIMUTATÁS, ELİIRÁNYZATMARADVÁNY KIMUTATÁS ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS (29., 42. és 30. ŐRLAPOK)
156
A költségvetési szervek éves pénzmaradvány-kimutatás, az eredménykimutatás.
beszámolójának harmadik részét képezi a elıirányzat-maradvány kimutatás és az
29. őrlap PÉNZMARADVÁNY-KIMUTATÁS A pénzmaradvány-kimutatás a kincstári körbe nem tartozó és a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos költségvetési szervek - ide tartoznak a helyi önkormányzatok, települési és területi kisebbségi önkormányzatok, az országos kisebbségi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek, köztestületi költségvetési szervek alaptevékenysége pénzeszközei maradványának levezetését, annak kialakulását mutatja be. Az őrlapot valamennyi kincstári körbe nem tartozó költségvetési szervnek (illetve kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosnak) ki kell töltenie. Azok a költségvetési szervek, amelyek az alaptevékenységük mellett vállalkozási tevékenységet is folytatnak ezt az őrlapot és az Eredménykimutatás őrlapot is ki kell hogy töltsék. Nem kell az őrlapot kitölteniük a kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknek, mivel ık az elıirányzat maradványuk alakulásáról a 42. őrlap kitöltésével adnak számot! A 01-02. sorokba kell beírni a költségvetési szerv költségvetési bankszámláin, illetve készpénzben meglevı év végi pénzállomány összegét. A 01. sor adatának a következı fıkönyvi számlák év végi egyenleg adatát kell tartalmaznia a mérlegben kimutatott értékkel azonos összegben: - 321. Költségvetési elszámolási számla - 322. Költségvetési elszámolási számla pénzellátással kapcsolatos alcímő számlái - 323. Költségvetési elszámolási számla adóbeszedéssel kapcsolatos alcímő számlái - 324. Költségvetési elszámolási számla lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatás alcímő számlája - 325. Részben önálló költségvetési szervek bankszámlái - 328. Deviza(betét) számla (a 329. Deviza árfolyam-különbözet számlát is figyelembe véve) - 178. Hosszú lejáratú bankbetétek állománya (egy éven túli lekötéső bankbetétek) 29. őrlap 01. sor 3. oszlop = 24. őrlap 01+02. sor = 01. őrlap 20.+53. sor 3. oszlop 29. őrlap 01. sor 4. oszlop = 24. őrlap 08+09. sor = 01. őrlap 20.+53. sor 4. oszlop A 02. sorba a 31. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek számlacsoport fıkönyvi számláinak év végi egyenlegét kell beírni. 29. őrlap 02. sor 3. oszlop = 24. őrlap 03+04. sor = 01. őrlap 52. sor 3. oszlop 29. őrlap 02. sor 4. oszlop = 24. őrlap 10+11. sor = 01. őrlap 52. sor 4. oszlop A 03. sor a tárgyidıszak (év) végi pénzkészlet összegét tartalmazza.
157
Az év végi pénzkészlet összegét helyesbíteni kell a rendezetlen - függı, átfutó és kiegyenlítı - tételekkel. E tételek figyelembevételekor csak a költségvetési bankszámlákat és a pénztárat érintı tételekkel szabad számolni. A költségvetésen kívüli idegen bankszámlákhoz kapcsolódó aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat nem szabad figyelembe venni! 2008-ban az aktív és a passzív pénzügyi elszámolások (04-10. sor) elızı évi oszlopa (3. oszlop) a 2007. évi költségvetési beszámoló 29. őrlapjának 04-10. sora 4. oszlopában szereplı információkat tartalmazza. A továbbiakban számlák év végi egyenlegén a forgalmi alszámlák átvezetése utáni számlaegyenleg értendı, mivel azokat kötelezı a zárlati mőveletek keretében összevezetni! A 04. sorba aktív kiegyenlítı elszámolás összegeként a 394. Költségvetési kiegyenlítı kiadások fıkönyvi számla év végi egyenlegét kell beírni. A 05. sorba passzív kiegyenlítı tételként a 483. Költségvetési kiegyenlítı bevételek fıkönyvi számla év végi egyenlegét kell beírni. A 06. sorban - az aktív átfutó kiadások összegében- a 392. Költségvetési átfutó kiadások és fıkönyvi számla egyenlege jelenik meg. A 07. sor tartalmazza a passzív átfutó elszámolásokat (bevételeket) a 482. Költségvetési átfutó bevételek fıkönyvi számla egyenlegével egyezı összegben. A 08. sorba aktív függı elszámolásként a 391. Költségvetési függı kiadások fıkönyvi számla egyenlege szerepel. A 09. sorba kell beírni passzív függı elszámolásként a függı bevételek év végén mutatkozó egyenlegét a 481. Költségvetési függı bevételek fıkönyvi számla egyenlegével azonos összegben. A 04-09. sorokban szereplı összegeknek az alábbi egyezıséget kell mutatniuk 29. őrlap 04. sor 3. ill. 4. oszlop = 01. őrlap 59. sor 3. ill. 4. oszlop 05. sor 3. ill. 4. oszlop = 118. sor 3. ill. 4. oszlop 06. sor 3. ill. 4. oszlop = 58. sor 3. ill. 4. oszlop 07. sor 3. ill. 4. oszlop = 117. sor 3. ill. 4. oszlop 08. sor 3. ill. 4. oszlop = 57. sor 3. ill. 4. oszlop 09. sor 3. ill. 4. oszlop = 116. sor 3. ill. 4. oszlop A 10. sorban kell összegezni az aktív és passzív elszámolásokat a sorokban szereplı elıjelüknek megfelelıen. Amennyiben a 10. sorban szereplı összeg negatív, akkor a (-) jelet a sorban fel kell tüntetni. Figyelem! A 4-10. sor 4. oszlopában nem jelenhet meg a tárgyév soron a továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek illetve azok továbbutalásakor a továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások hatása.
158
A 11. sorban az elızı évben (években) képzett tartalékok maradványát kell korrekcióként figyelembe venni. A költségvetési elszámolási számla év végi egyenlege magában foglalja az elızı években képzıdött, de tárgyév végéig fel nem használt költségvetési, illetve vállalkozási tartalékok év végén meglévı összegét is, ezért a tárgyévi pénzmaradvány megállapítása végett ezeket az összegeket le kell vonni. Az ide beírandó összeg a fıkönyvi könyvelésbıl a 4212. Költségvetési pénzmaradvány, a 4214. Elızı év(ek) költségvetési tartalékának elszámolása, a 4222. Vállalkozási tevékenység eredménye (amely magában foglalja a 4223. alszámla év végén átvezetett egyenlegét is) és a 4224. Elızı év(ek) vállalkozási tartalékának elszámolása alszámlák egyenlegébıl állapítható meg. E számlák egyenlege azt az összeget mutatja tehát, amelyet a költségvetési szerv a tartalékából még nem használt fel, illetve nem rendezett. A 11. sorba beírt összegnek meg kell egyeznie a Mérleg 70. + 71. + 78. + 79. soraiban feltüntetett összeggel. A 12. sorba azok a költségvetési szervek írhatnak adatot, amelyek az alaptevékenységük mellett vállalkozási tevékenységet is folytatnak. Ebben a sorban kell csökkentı tételként figyelembe venni a vállalkozási tevékenység tárgyévi pénzforgalmi eredményét. Az ide beírandó adatot a 30. Eredménykimutatás őrlap 16. sora tartalmazza, tehát azzal egyezıen kell ezt az adatsort kitölteni. Az itt szereplı összegnek egyeznie kell továbbá a Mérleg 77. sora 4. oszlopában feltüntetett adattal is. A 13. sorban kell kiszámítani a költségvetési szerv tárgyévi helyesbített pénzmaradványát. A 03. sorban kimutatott pénzkészletet korrigálni kell a 10. sorban feltüntetett egyéb költségvetési aktív és passzív pénzügyi elszámolások egyenlegével, majd le kell vonni a tartalékok maradványát (11. sor) és a vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredményét (12. sor). Az így kiszámított összegnek egyeznie kell a 494. Költségvetési bevételek és kiadások elszámolása számla év végi - átvezetés elıtti - egyenlegével! A 494. fıkönyvi számlára kell átvezetni az alaptevékenység szakfeladatainak kiadásait és bevételeit, valamint a finanszírozási szakfeladat kiadását, bevételét is. A finanszírozási szakfeladat kiadása és bevétele (494. fıkönyvi számlára) átvezetése során figyelembe kell venni a 06., 10., 21., 22. őrlapnál leírtakat, vagyis a 772., illetve a 9972. fıkönyvi számla egyenlegét azok zárlati tételek keretében történt nettósítását követıen lehet átvezetni a 494. fıkönyvi számlára. Az itt feltüntetett adatnak a következı egyezıséget kell mutatnia: 29. őrlap 13. sor 3 - 4. oszlop = 01. őrlap 69. sor 3 - 4. oszlop A fentiek alapján kiszámított pénzmaradványt korrigálni kell a finanszírozásból származó eltérésekkel, és a - külön jogszabályban meghatározott - pénzmaradványt terhelı elvonások összegével. A 14. sorban kell csökkentı tételként figyelembe venni azt az összeget, amelyet a költségvetési szerv a számára megállapított intézményfinanszírozási támogatás elıirányzott összegén felül kapott (többlettámogatás). Ugyanezen összegnek kell megjelennie a finanszírozó önkormányzat, többcélú kistérségi társulás 29. őrlapjának
159
ugyanezen során növelı tételként. Az önkormányzati, illetve többcélú kistérségi társulás szintjén összesített adatoknak “0”-val kell egyenlınek lennie. A következı évben az önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szerv (a továbbiakban: felügyelt költségvetési szerv) által visszafizetett többlettámogatás könyvelési tételei: A visszafizetett többlettámogatás elszámolása a következı évben a felügyelt költségvetési szervnél pénzmaradvány átadásként (elıirányzat módosítás elszámolása mellett) T 4211 – K 4214 A pénzmaradványt terhelı elvonások, befizetési kötelezettségek, valamint a túlfinanszírozás miatti visszafizetendı összeg nyilvántartásba vétele év elején T 37223, 37224 – K 321 A felügyelt költségvetési szerv által visszafizetett többlettámogatás összegének elszámolása közgazdasági osztályozás szerint (elıirányzat módosítás elszámolása mellett) T 72 – K 389 A felügyelt költségvetési szerv által visszafizetett többlettámogatás összegének elszámolása funkcionális osztályozás szerint T 4214 – K 9812 Az elvonások, befizetési kötelezettségek pénzügyi teljesítésekor a tartalékrendezés közgazdasági osztályozás szerint. (elıirányzat módosítás elszámolása mellett) T 999 – K 992 Az elvonások, befizetési kötelezettségek pénzügyi teljesítésekor a tartalékrendezés elszámolása funkcionális osztályozás szerint
A visszafizetett többlettámogatás elszámolása az önkormányzatnál, a többcélú kistérségi társulásnál pénzmaradvány átvételként (elıirányzat módosítás elszámolása mellett): T 4214 – K 4211 Az önkormányzati hivatal pénzmaradványában figyelembe vett összeg nyilvántartásba vétele T 321 - K 46323, 46324
T 479 - K 992
T 494 - K 4214
A felügyelt költségvetési szerv által visszafizetett többlettámogatás jóváírt összege (közgazdasági osztályozás szerint) (elıirányzat módosítás elszámolása mellett) A felügyelt költségvetési szerv által visszafizetett többlettámogatás jóváírt összege (funkcionális osztályozás szerint) Kapcsolódó tétel: legkésıbb a zárlati elszámolások keretében a 4214. számla egyenlegének átvezetése a 494. számlára
A 15. sort tölti ki az önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, az országos kisebbségi önkormányzat, illetve az országos kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, ha a központi költségvetésbıl több normatív 160
hozzájárulást, több normatív, kötött felhasználású támogatást, illetve a központosított elıirányzatokból többet igényelt, mint amennyi ıt megillette, valamint, ha az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévı helyi önkormányzatok támogatása elszámolásánál visszafizetési kötelezettséget állapított meg. (Ezen összeggel kell elszámolni a 31., 33., 51., és 55. őrlapokon is.) Ezen a soron kell szerepeltetni az elızı évi (2007. év) kötelezettségvállalással terhelt normatív kötött felhasználású támogatások elıirányzat maradványainak elszámolásából adódó visszafizetési kötelezettséget (46-os őrlap 4. oszlop) valamint, az elızı évi (2007. év) kötelezettségvállalással terhelt központosított elıirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások elıirányzat maradványainak elszámolásából adódó visszafizetési kötelezettséget (47-es őrlap 5. oszlop). Itt kell szerepeltetni a jövedelemkülönbség mérsékléssel való elszámolásból adódó befizetési kötelezettséget is az 50. őrlap 17. sorának megfelelıen. Ebben a sorban kell feltüntetni az ÁSZ, valamint a Kincstár RIG-T által a felülvizsgálat során az adatszolgáltatás határidejéig megállapított visszafizetési kötelezettség összegét, valamint a központi költségvetésbıl kapott, jogtalanul igénybe vett hozzájárulások, támogatások után fizetendı igénybevételi kamat, és a kiegészítı kamat összegét. (Ezen a soron kell szerepeltetni a normatív hozzájárulások, a normatív részesedéső átengedett személyi jövedelemadó (31. őrlap) és a normatív kötött felhasználású támogatások (51. őrlap) jogcímeihez kapcsolódó igénybevételi kamatok összegét is!) A következı évben a jogtalanul igénybe vett központi támogatás, hozzájárulás visszautalásának könyvelése, ha van elızı évi pénzmaradvány az önkormányzatnál, a többcélú kistérségi társulásnál, az országos kisebbségi önkormányzatnál, illetve az országos kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervnél, és annak terhére történik a pénzügyi rendezés: T 4211 – K 4214 T 57121 - K 321
T 72 – K 599
A központi költségvetésbe visszautalandó támogatások nyilvántartásba vétele év elején A visszautalt jogtalanul igénybe vett támogatás összege (közgazdasági osztályozás szerint (elıirányzat módosítás elszámolása mellett) A visszautalt jogtalanul igénybe vett támogatás összege (funkcionális osztályozás szerint) (elıirányzat módosítás elszámolása mellett)
T 4214 - K 9812 és T 999 – K 992
A tartalék felhasználásának könyvelése (közgazdasági osztályozás szerint) (elıirányzat módosítás elszámolása mellett)
T 999 – K 992
A tartalék felhasználásának osztályozás szerint)
könyvelése
(funkcionális
A következı évben a jogtalanul igénybe vett központi támogatás, hozzájárulás visszautalásának könyvelése, ha nincs elızı évi jóváhagyott pénzmaradvány az önkormányzatnál, a többcélú kistérségi társulásnál, az országos kisebbségi önkormányzatnál, illetve az országos kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervnél, ekkor a tárgyévi támogatás terhére történhet csak a pénzügyi rendezés: T 4211 – K 4214
A
központi
költségvetésbe
visszautalandó
támogatások
161
T 57121 - K 321
T 72 – K 599
T 494 - K 4211 és T 4214 – K 494
nyilvántartásba vétele év elején A visszautalt jogtalanul igénybe vett támogatás összege (közgazdasági osztályozás szerint) (elıirányzat módosítás elszámolása mellett) A visszautalt jogtalanul igénybe vett támogatás összege (funkcionális osztályozás szerint) (elıirányzat módosítás elszámolása mellett) A befizetési kötelezettség teljesítésekor, de legkésıbb év végén a tartalék számlák egyenlegének rendezése a befizetés összegével egyezıen
A 16. sorba a felügyelt költségvetési szervek részére ki nem utalt de ıt intézményfinanszírozás címén megilletı költségvetési támogatást (ide nem értve a támogatásértékő bevételeket) kell számításba vennie, amely összeg növeli a pénzmaradvány összegét. A felügyelt költségvetési szerv akkor mutathat ki ebben a sorban összeget, ha a 09. őrlapon a 05. Felügyeleti szervtıl kapott támogatás sorban a módosított elıirányzat (4. oszlop) magasabb a tényleges bevételnél (5. oszlop) és ennek a különbözetnek az összegét, vagy annak egy részét a felügyeleti szerv elismerte. Ugyanezen összegnek kell az önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás 29. őrlapjának ugyanezen sorában, negatív elıjellel szerepelnie. Önkormányzati, illetve többcélú kistérségi társulás szintjén összesített beszámolóban az adat ebben a sorban “0”. A következı évben a kiutalt alulfinanszírozás könyvelési tételei: A kiutalt alulfinanszírozás elszámolása pénzmaradvány átvételként a felügyelt költségvetési szervnél: T 4214 – K 4211 A felügyelt költségvetési szervnél az alulfinanszírozott összeg nyilvántartásba vétele év elején T 321 – K 46323, 46324 A kiutalt alulfinanszírozás elszámolása közgazdasági osztályozás szerint (elıirányzat módosítás elszámolása mellett) T 479 – K 992 A kiutalt alulfinanszírozás elszámolása funkcionális osztályozás szerint T494 – K 4214 Kapcsolódó tétel: az alulfinanszírozás pénzügyileg rendezett összegével azonos összegő tartalék legkésıbb év végén a zárlati elszámolások keretében A kiutalt alulfinanszírozás elszámolása pénzmaradvány átadásként az önkormányzatnál, a többcélú kistérségi társulásnál: T 4211 – K 4214 A kiutalandó alulfinanszírozás összegének nyilvántartásba vétele év elején T 37223, 37224 – K 321 Az alulfinanszírozás összegének kiutalása a felügyelt költségvetési szervek részére (közgazdasági osztályozás szerint) (elıirányzat módosítás elszámolása mellett) T 72 – K 389 Az alulfinanszírozás összegének kiutalása a felügyelt költségvetési szervek részére (funkcionális osztályozás szerint) T 4214 – K 9812 Az alulfinanszírozás pénzügyi teljesítésekor a
162
T 999 – K 992
tartalékrendezés elszámolása pénzforgalom nélküli bevételként közgazdasági osztályozás szerint (elıirányzat módosítás elszámolása mellett) Az alulfinanszírozás pénzügyi teljesítésekor a tartalékrendezés elszámolása pénzforgalom nélküli bevételként funkcionális osztályozás szerint
A kiutalt alulfinanszírozás elszámolása tárgyévi bevétel terhére az önkormányzatnál, a többcélú kistérségi társulásnál: T 4211 – K 4214 A kiutalandó alulfinanszírozás összegének nyilvántartásba vétele év elején T 37223, 37224 – K 321 Az alulfinanszírozás összegének kiutalása a felügyelt költségvetési szervek részére (közgazdasági osztályozás szerint) (elıirányzat módosítás elszámolása mellett) T 72 – K 389 Az alulfinanszírozás összegének kiutalása a felügyelt költségvetési szervek részére (funkcionális osztályozás szerint) T 494 - K 4211 Az alulfinanszírozás pénzügyi rendezését követıen, de legkésıbb év végén a tartalék számlák egyenlegének és rendezése. T 4214 – K 494 A 17. sorban mutatja ki az önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, az országos kisebbségi önkormányzat, illetve az országos kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a központi költségvetésbıl ki nem utalt, de ıt a mutatószámok alapján megilletı normatív hozzájárulás, normatív, kötött felhasználású támogatás összegét. (Ezen összeggel kell elszámolni a 31., az 51. őrlapon is.) Itt kell figyelembe venni, továbbá az 50. őrlap 18. sorában szereplı, az önkormányzatnak még járó támogatás összegét. A következı évben az alábbiak szerint kell elszámolni az önkormányzatot, illetve a többcélú kistérségi társulást még megilletı központi támogatást az önkormányzatnál, többcélú kistérségi társulásnál országos kisebbségi önkormányzatnál, illetve az országos kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervnél: T 4214 – K 4211 Még kiutalatlan központi költségvetési támogatás nyilvántartásba vétele T 321 - K 46123, 46124 A bankszámlán jóváírt elızı évre járó állami támogatás összege (közgazdasági osztályozás szerint) (elıirányzat módosítás elszámolása mellett) T 479 - K 992 A bankszámlán jóváírt elızı évre járó állami támogatás összege (funkcionális osztályozás szerint) T 494 - K 4214 A központi költségvetési támogatás megérkezésekor, de legkésıbb év végén a 4214. számla egyenlegének átvezetése A 18. sorba az önrevízióval megállapított, pénzmaradványt terhelı elvonások összegét kell beírni. Itt kell kimutatni pl.: - a végleges feladatelmaradás miatti összeget,
163
-
a meghatározott célra rendelkezésre bocsátott - áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli - összegek maradványát, gazdálkodási szabályok megsértésébıl származó befizetési kötelezettséget, a felügyelt költségvetési szerveknél az önkormányzat rendeletében, illetve többcélú kistérségi társulás határozatában meghatározott bevételek köre utáni befizetési kötelezettség összeget.
A következı évben a befizetési kötelezettség teljesítését a következıképpen kell elszámolni a felügyelt költségvetési szervnél, ha a pénzmaradvány fedezetet képez: T 4211 – K 4214 A befizetendı elvonás nyilvántartásba vétele T 37223, 37224 – K 321 A befizetett elvonás összege (közgazdasági osztályozás szerint) (elıirányzat módosítás elszámolása mellett) T 72 – K 389 A befizetett elvonás összege (funkcionális osztályozás szerint) T 4214 - K 9812 A tartalék rendezése (közgazdasági osztályozás szerint) (elıirányzat módosítás elszámolása mellett) T 999 – K 992 A tartalék rendezése (funkcionális osztályozás szerint)
Elszámolás az önkormányzatnál, a többcélú kistérségi társulásnál: T 4214 – K 4211 A felügyelt költségvetési szerv által fizetendı pénzmaradványt terhelı elvonás nyilvántartásba vétele költségvetési szerv által fizetett T 321 – K 46323, 46324 Felügyelt pénzmaradványt terhelı elvonás beérkezése a számlára (közgazdasági osztályozás szerint) (elıirányzat módosítás elszámolása mellett) T 479 – K 992 Felügyelt költségvetési szerv által fizetett pénzmaradványt terhelı elvonás beérkezése a számlára (funkcionális osztályozás szerint) T 494 – K 4214 Kapcsolódó tétel legkésıbb a zárlati elszámolások keretében a 4214. számla elvonás miatti egyenlegének átvezetése a 494. számlára Ezen a soron kell bemutatni továbbá az önkormányzatnál az Állami Számvevıszék, illetve a Kincstár RIG-T által a felülvizsgálat során megállapított visszafizetési kötelezettség összegét, valamint a központi költségvetésbıl kapott, jogtalanul igénybe vett hozzájárulásokat, támogatásokat a fizetendı igénybevételi kamat és a kiegészítı kamat összegével együtt. T 4211 – K 4214
A jogtalanul igénybe vett hozzájárulások, támogatások nyilvántartásba vétele T 57129 – K 321 A jogtalanul igénybe vett hozzájárulások, támogatások kamattal növelt összegének visszafizetése (közgazdasági osztályozás szerint) (elıirányzat módosítás elszámolása mellett) T 72 – K 599 A jogtalanul igénybe vett hozzájárulások, támogatások kamattal növelt összegének visszafizetése (funkcionális osztályozás szerint) Kapcsolódó tétel, amennyiben a korábban jóváhagyott pénzmaradvány fedezetet nyújt a külsı ellenırzés által feltárt jogtalanul igénybe vett támogatásra és annak
164
kamataira T4214 – K 9812 T999 – K 992
A tartalék rendezése (közgazdasági osztályozás (elıirányzat módosítás elszámolása mellett) A tartalék rendezése (funkcionális osztályozás szerint)
szerint)
Amennyiben a pénzmaradvány nem nyújt fedezetet a külsı ellenırzés által feltárt jogtalanul igénybe vett támogatásra és annak kamataira, akkor azt a tárgyévi költségvetés terhére kell elszámolni. A 19. sor mutatja a költségvetési szerv költségvetésének végrehajtása során keletkezı pénzmaradványa összegét. A 20. sorba azok a költségvetési szervek írhatnak adatot, amelyek az alaptevékenységük mellett vállalkozási tevékenységet is folytatnak, és év közben a képzıdı eredményük, illetve elızı évi eredményük, elkülönített tartalékuk terhére az alaptevékenység kiadásait finanszírozták. (Ezen összegeket a könyvvitelben a 594. (793.) és 983. (996.) fıkönyvi számlákon kellett könyvelni.) Az így felhasznált összegekrıl részletezı, analitikus nyilvántartást kell vezetnie a költségvetési szervnek. A sorban szereplı összegnek az alábbi egyezıséget kell mutatnia: 29. őrlap 20. sor 4. oszlop = 30. őrlap 18.+19. sor 4. oszlop, valamint 06. őrlap 66. sor és 10. őrlap 63. sor 5. oszlop A következı évben a pénzmaradvány nyilvántartásba vételét megelızıen a fenti összeggel egyezıen az alábbi tételt kell könyvelni: T 4221
Vállalkozási elszámolása
tartalék - K 4211
Költségvetési elszámolása
tartalék
A 21. sorba a külön jogszabályok alapján elıírt módosító tételek tüntethetık fel. Az áthúzódó feladatra jutó - kötelezettséggel, vagy szállítási szerzıdéssel terhelt maradvány összegét nem kell levonásba helyezni, az részét képezi a módosított pénzmaradványnak. Ezt az összeget a szöveges beszámolóban kell részletezni, indokolni. A pénzmaradványt terhelı elvonásokat az Ámr. 66. §-ában foglaltak szerint kell megállapítani és befizetni. A 22. sorba a felügyeleti szerv által a beszámoló átvételekor felülvizsgált - a tárgyévben keletkezett - módosított pénzmaradvány összegét kell beírni. Ez az összeg az alapja a pénzmaradvány jóváhagyásának (a jóváhagyott pénzmaradvány összegének tartalmaznia kell a befizetési kötelezettség, a finanszírozási különbség összegét is). A felügyeleti szerv jóváhagyását követıen a költségvetési szerv által felhasználható pénzmaradvány összegét a 4212. Költségvetési pénzmaradvány számlán, a finanszírozásból adódó különbözeteket, illetve az elvont pénzmaradvány
165
összegét a 4214. Elızı év(ek) költségvetési tartalékának elszámolása számlán kell nyilvántartásba venni, a 4211. Költségvetési tartalék számlával szemben. A 23. sort az egészségügyi feladatokat ellátó költségvetési szervek töltik ki az Egészségbiztosítási Alapból folyósított pénzeszközök maradványával egyezı összegben. (A sorban csak pozitív elıjelő adat szerepelhet.) A 24. sorban a módosított pénzmaradványból a kötelezettséggel terhelt részt kell feltüntetni. Kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány megállapításánál az Ámr. elıírásait figyelembe kell venni. A sorban mindenképpen szerepeltetni kell a 01. Mérleg őrlap 94. sorában szereplı szállítói kötelezettségek értékét, valamint a 33. őrlap 5. oszlopában, és az 51. őrlap 15. oszlopában szereplı összegeket. (A sorban csak pozitív elıjelő adat szerepelhet.) A 25. sor a módosított pénzmaradványból szabadon felhasználható összeg kimutatására szolgál. (A sorban csak pozitív elıjelő adat szerepelhet.) 42. őrlap ELİIRÁNYZAT-MARADVÁNY KIMUTATÁS Az őrlap a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek, ideértve a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is, alaptevékenységével kapcsolatos módosított elıirányzatainak és azok tényleges teljesítésének különbözeteként meghatározható elıirányzat maradványának, valamint a felhasználható elıirányzat maradvány összegének megállapítására szolgál. Az állami felsıoktatási intézményeknek a Feot. 120. § (3) bekezdésében szereplı többletjogosítványa, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközeiket a Magyar Államkincstár hálózatában értékesített állampapírba fektethetik, amely jogosítvány azonban csak a saját bevételek körében érvényesíthetı. Emiatt az állami felsıoktatási intézmény maradvány elszámolása során külön kell bemutatnia tájékoztató adatként az értékpapírok vásárlására fordított kiadását, illetve ezen értékpapírok értékesítésébıl, beváltásából származó bevételét. A D/ Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási éves költségvetési beszámolója (1055 szektor) és G/ Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált éves költségvetési beszámolója, valamint a H/ Társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolója az őrlapot eltéréssel alkalmazza, melynek kitöltését a PM külön tájékoztatója tartalmazza. A kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknél év végén a gazdálkodásukhoz jóváhagyott, illetve év közben módosított kiadási elıirányzataik és a tényleges pénzügyileg teljesített kiadások különbözeteként kiadási megtakarítás, vagy kiadási elıirányzat túllépés keletkezhet, valamint a tevékenységük ellátásához biztosított és év közben módosított bevételi elıirányzataik és a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételek - ideértve a pénzmaradvány, elıirányzat-maradvány felhasználásához kapcsolódó pénzforgalom nélküli bevételeket is - különbözeteként bevételi túlteljesítés, vagy bevételi lemaradás keletkezhet. A kiadási megtakarítás (túlteljesítés) és a bevételi lemaradás (túlteljesítés) összevonásával lehet megállapítani egy adott költségvetési szerv elıirányzatmaradványát.
166
Az őrlapon szereplı adatokat a fıkönyvi könyvelés adatai alapján kell kitölteni. A hatályos számviteli elszámolások szerint valamennyi kiadási jogcímen (1., 2., 3., 4., 5. számlaosztályban) szereplı kiadás elıirányzatát és az elıirányzat terhére teljesített kiadásokat - a jogcím szerinti elszámolások mellett - könyvelni szükséges tevékenységenként, funkciónként, a megfelelı szakfeladat számlán is a 7. számlaosztályban. Így a 7. számlaosztályban év végén valamennyi kiadási elıirányzat és az elıirányzat terhére teljesített kiadás összege rendelkezésre áll. Hasonlóan a kiadásokhoz valamennyi bevételi jogcímen (2., 4., 9. számlaosztályban) tervezett bevételi elıirányzat és a ténylegesen befolyt (beszedett) bevétel, pénzforgalom nélküli bevétel összegét - a jogcímenkénti elszámolás mellett könyvelni kell tevékenységenként, funkciónként is a megfelelı szakfeladat számlákon. Erre a célra szolgálnak a 99. Bevételek funkcionális osztályozás szerint elszámolása fıkönyvi számlacsoport számlái. Év végén a számlák egyenlegének adatait kell az őrlap egyes soraiban feltüntetni. Az őrlap 01. sorában kell feltüntetni a költségvetési szerv módosított kiadási elıirányzatának (eredeti elıirányzat ± módosítások) összegét. A fıkönyvi könyvelésbıl ezt az adatot a 7. számlaosztályban az alaptevékenységek kiadási elıirányzatainak könyvelésére megnyitott és vezetett számlák év végi egyenlege alapján állapíthatja meg, illetve írhatja be a költségvetési szerv. Az állami felsıoktatási intézménynél figyelembe kell venni a 77. finanszírozási szakfeladatnál az elıirányzat és elıirányzat teljesítés adatok nettósítása után szükséges elıirányzat összegét is. (a finanszírozási szakfeladaton lévı kiadási elıirányzatnak meg kell egyeznie a finanszírozási szakfeladat elıirányzat-teljesítési számláján lévı egyenleggel.) Ezen számlákat év végén a 425. Alaptevékenység kiadási elıirányzat teljesítésének elszámolása számlára kell lezárni. (T 71-76. Alaptevékenységek kiadási elıirányzata és elıirányzat teljesítése számlacsoport elıirányzat számlái, 771. - K 425) A 02. sorba kell beírni a kiadási elıirányzatok terhére év közben pénzügyileg teljesített kiadások összegét. Az adatokat a fıkönyvi könyvelésbıl - a 7. számlaosztályban az alaptevékenységek kiadási elıirányzat teljesítésének elszámolására szolgáló számlák (és az állami felsıoktatási intézményeknél a 772. számla) év végi adatai alapján - kell megállapítani és beírni. (Ezen számlák év végi egyenlegét szintén a 425. Alaptevékenység kiadási elıirányzat teljesítésének elszámolása számlára kell lezárni (T 425 - K 71-76. Alaptevékenységek kiadási elıirányzata és elıirányzat teljesítése számlacsoport elıirányzat teljesítési számlái és 772. számla). A sorban szereplı kiadások összegének meg kell egyeznie a 21. Kiadások tevékenységenként őrlap 76. Kiadások összesen sor 999999 oszlopban szereplı kiadások és a 76. sor 75195-1, -3, -5, -7, -9 vállalkozási szakfeladatokon elszámolt kiadások különbségével, vagyis az alaptevékenység szakfeladatain (és a finanszírozási szakfeladaton) elszámolt kiadásokkal. A 03. sorban a kiadási elıirányzat és a kiadási elıirányzat teljesítése összegének különbsége adja a költségvetési szerv kiadási megtakarításának, vagy túlteljesítésének összegét. Abban az esetben, ha az elıirányzatok összege magasabb, mint a ténylegesen teljesített kiadások összege, a költségvetési szervnek kiadási megtakarítása keletkezett. Amennyiben a teljesített kiadások összege
167
meghaladja a módosított elıirányzatok összegét, akkor kiadási túlteljesítés van, és a sorba beírandó összeg elé a mínusz (-) jelet ki kell tenni. Ennek az összegnek egyeznie kell a fıkönyvi könyvelésben a 425. Alaptevékenység kiadási elıirányzat teljesítésének elszámolás számla egyenlegével. A sorba beírt összegnek a következı egyezıséget kell mutatnia 42. őrlap 03. sor 4. oszlop = 01. őrlap 72. sor 4. oszlop A 04. sorban kell feltüntetni a költségvetési szerv módosított bevételi elıirányzatának (eredeti elıirányzat ± módosítások) összegét. Ezt az összeget a fıkönyvi könyvelésbıl a 991. Alaptevékenység szakfeladatainak bevételi elıirányzata fıkönyvi számla (és az állami felsıoktatási intézményeknél a 9971. Finanszírozási mőveletek bevételi elıirányzata fıkönyvi számla) év végi egyenlege alapján állapíthatja meg a költségvetési szerv. Ezen számla év végi egyenlegét a 426. Alaptevékenység bevételi elıirányzat teljesítésének elszámolása számlára kell lezárni. (T 426 - K 991, 9971) A 05. sor a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételek, és a pénzmaradvány, elıirányzat-maradvány felhasználásával kapcsolatosan elszámolt pénzforgalom nélküli bevétel összegét tartalmazza. A fıkönyvi könyvelésben a 992. Alaptevékenység szakfeladatai bevételi elıirányzatának teljesítése fıkönyvi számla (és az állami felsıoktatási intézményeknél a 9972. finanszírozási mőveleteke bevételi elıirányzat teljesítése fıkönyvi számla) év végi egyenlege tartalmazza az ide írandó összeget. Ezen számla év végi egyenlegét szintén a 426. Alaptevékenység bevételi elıirányzat teljesítésének elszámolása számlára kell lezárni. (T 992, 9972 - K 426) A sorban szereplı bevételek összegének meg kell egyeznie a 22. Bevételek tevékenységenként őrlap 67. Bevételek összesen sor 999999 oszlopban szereplı bevételek és a 67. sor 75195-1, -3, -5, -7, -9 vállalkozási szakfeladatokon elszámolt bevételek különbségével, vagyis az alaptevékenység szakfeladatain (és a finanszírozási szakfeladaton) elszámolt bevételek összegével. A kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknél is a ténylegesen befolyt bevételek összege teljes összegében kell, hogy tartalmazza a 328. Deviza(betét) számlán és a 312. Valutapénztár számlán elszámolt bevételek összegét, függetlenül attól, hogy a Kincstárnak csak a kiadások összegével megegyezı összeg került jelentésre. Ezen összeggel a költségvetési szerv fıkönyvi könyvelésében elszámolt bevétel és a Kincstárnál elszámolt bevétel eltér, amely összeg a 01. Mérleg őrlap 53. sorának 4. oszlopában szereplı összeggel kell, hogy megegyezzen. A 06. sorban kell meghatározni a bevételi lemaradás, illetve túlteljesítés összegét. Amennyiben a költségvetési szerv bevételi elıirányzata meghaladja a ténylegesen teljesített bevételek - ideértve a pénzmaradvány, elıirányzat-maradvány felhasználásával kapcsolatban elszámolt pénzforgalom nélküli bevételt is - összegét, akkor bevételi lemaradása van, és a sorba beírt összeg elé a mínusz (-) jelet be kell írni. Amennyiben a ténylegesen teljesített bevételek összege meghaladja a módosított elıirányzatok összegét, akkor bevételi túlteljesítés van, ebben az esetben az összeg pozitív, így az elıjelet nem kell kitenni. Bevételi túlteljesítés abban az esetben fordulhat elı, ha a költségvetési szerv, illetve a felügyeletét ellátó szerv nem
168
gondoskodott a többletbevételek összegének "elıirányzatosításáról", valamint ha év végén olyan bevétele keletkezett, amivel kapcsolatban elıirányzat módosításra technikai okból már nem kerülhetett sor. A költségvetési szervnek gondoskodnia kell a többletbevételként (elıirányzatot meghaladó összegő bevétel) befolyt bevételek összegének megfelelı elıirányzat módosításokról, illetve az elıirányzat-módosítások kezdeményezésérıl a felügyeleti szerv felé. A sorban szereplı összegnek egyeznie kell a fıkönyvi könyvelésben a 426. Alaptevékenység bevételi elıirányzat teljesítésének elszámolása számla egyenlegével. A sorba beírt összegnek a következı egyezıséget kell mutatnia 42. őrlap 06. sor 4. oszlop = 01. őrlap 73. sor 4. oszlop A 07. sorba kell beírni a kiadási megtakarítás (túlteljesítés) és bevételi lemaradás (túlteljesítés) összevont összegét. Az így kiszámított összeget a felhasználható elıirányzat maradvány megállapításához módosítani kell. Növelni kell: - az elızı évekbıl származó elıirányzat-maradvány még fel nem használt összegével - ez kerül az őrlap 08. sorába -, amely összeget a fıkönyvi könyvelésben a 424. Elıirányzat-maradvány számla év végi egyenlegével egyezıen kell beírni. - a vállalkozási tevékenység eredményébıl az alaptevékenység ellátására felhasznált összeggel - ez az összeg kerül a 09. sorba -, amely összeg a fıkönyvi könyvelésben a 983. (996.) számla alszámláin könyvelt tételek egyenlegével, valamint a 30. őrlap 18+19 sor 4. oszlop adatával lesz azonos. Ebben az összegben szerepelnie kell a vállalkozási tevékenység folyó évben képzıdı eredménye terhére, valamint a vállalkozási tartalékból alaptevékenység ellátására fordított összegnek is. A vállalkozási tevékenység eredményébıl az alaptevékenység ellátására fordított összeg átvezetésének könyvelése a következı évben: T 4221. Vállalkozási tartalék - K 426. Alaptevékenység bevételi elıirányzat elszámolása teljesítésének elszámolása Csökkenteni kell: - központi költségvetés központosított bevételét illetı összeggel, - a költségvetési szervet meg nem illetı összegekkel (Ámr. 66. §-ának (6) bekezdésében meghatározott tételek) = a végleges feladatelmaradás miatti összeg, = meghatározott célra - kivéve az európai uniós forrásokkal megvalósuló programokra - rendelkezésre bocsátott - áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli összegek, = amelyet a tárgyévben év közben engedélyezett létszámnövekedéssel összefüggésben jóváhagyott elıirányzat-növekménybıl nem használt fel a létszámfeltöltés teljes vagy részleges elmaradása miatt;
169
= a munkaadókat terhelı járulékok elıirányzat-támogatással fedezett, illetve arányos részének maradványából azon összeg, amely nem kapcsolódik a személyi juttatások elıirányzatának járulékköteles maradványához, kivéve, ha ezen maradványrészt terhelı járulékfizetési elmaradása van, = gazdálkodási szabályok megsértésébıl származó maradvány, = az az összeg, amelyet a központi költségvetési szervnek támogatási szerzıdés, megállapodás alapján folyósítottak - kivéve az európai uniós forrásokkal megvalósuló programokat -, de arra a szerzıdés, megállapodás megkötésétıl számított 30 napon belül nem vállalt kötelezettséget.
A korrekciós tételek figyelembevételével határozható meg a 13. sorban a felhasználható elıirányzat-maradvány összege. A 14. sor a felhasználható elıirányzat-maradványból a kötelezettséggel terhelt összeg bemutatására szolgál. Az elıirányzat-maradvány elszámolás során kötelezettségvállalással terhelt elıirányzat-maradványnak tekintendı: a) az a tárgyévben szerzıdés alapján befolyt bevétel, amely bizonyítottan a bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendı kiadásokra a következı évben kerül felhasználásra, b) a kötelezettségvállalások azon állománya, melyre a kötelezettségvállalás a tárgyévi elıirányzat terhére történt, és a teljesítés a tárgyévben nem valósult meg, c) a támogatási célelıirányzatok tekintetében az elızı években vállalt kötelezettségek összesített állománya. A 15. sor a felhasználható elıirányzat-maradványból a szabadon felhasználható elıirányzat-maradványt mutatja. A beszámolás évét követı évben az elıirányzat-maradványok felügyeleti szerv által végzett felülvizsgálatát és jóváhagyását követıen a 425. és 426. számlák egyenlegét át kell vezetni a 424. Elıirányzat-maradvány számlára. Ezt a számlát évenkénti megbontásban kell megnyitni és vezetni. A 14. és 15. sort csak akkor kell kitölteni, ha a 13. sor pozitív összegő, mivel ezekben a sorokban negatív elıjelő összeg nem szerepelhet! Őrlapon belüli egyezıség: 42. őrlap 14. + 15. sor = 42. őrlap 13. sor pozitív összege 16. sorban kell tájékoztató adatként feltüntetni a zárolt elıirányzat összegét. A sort akkor kell kitölteni, ha jogszabályi felhatalmazás, kormányhatározat alapján az elemi költségvetésben szereplı elıirányzatok (vagy a módosított elıirányzat) felhasználását korlátozták, de a zárolt elıirányzat visszavonásáról vagy más módon történı rendezésérıl (pl. végleges csökkentés) legkésıbb december 31-ei hatállyal nem történt intézkedés. A 17. sorban tájékoztató adatként kell bemutatnia az állami felsıoktatási intézményeknek a forgatási célú értékpapírokkal kapcsolatos tárgyévi nettósított kiadásait (pozitív elıjellel), vagy bevételeit (negatív elıjellel).
170
Amennyiben az állami felsıoktatási intézményeknél a forgatási célú értékpapírok zárlati mőveletek keretében az értékpapír kiadások és bevételek összevezetését követıen az értékpapírok kiadási összege a nagyobb, akkor az elıirányzatmaradvány kimutatás 02. sorából elkülönítetten kell tájékoztató adatként bemutatni, hogy a 06. őrlap 78. és 83. sorának 05. oszlopában a nettósított forgatási célú belföldi és külföldi értékpapír vásárlások kiadásaiból mennyi volt az alaptevékenységhez kapcsolódó szabad pénzeszközök terhére vásárolt értékpapír kiadás (funkcionálisan a finanszírozási szakfeladaton elszámolt kiadás egyenlege a nettósítást követıen). Amennyiben az állami felsıoktatási intézménynek nincs vállalkozási szakfeladata, akkor az elıirányzat maradvány kimutatás 17. sora meg kell, hogy egyezzen a 06. őrlap 78. és 83. sorának 05. oszlopában szereplı összeggel. Az állami felsıoktatási intézmény esetében a 17. sorban tájékoztatásul feltüntetett pozitív elıjelő összeg jelzi azt a tárgyévi költségvetési többletet, amennyiben a forgatási célú értékpapírok kiadásai a nagyobbak az összevezetést követıen, mely az értékpapír vásárlások következtében nem jelenhetett meg az állami felsıoktatási intézmény tárgyévi elıirányzat-maradványában. Az állami felsıoktatási intézmény esetében a tájékoztatásul feltüntetett negatív elıjelő összeg – amennyiben a forgatási célú értékpapírok beváltásának, értékesítésének bevételei nagyobbak az összevezetést követıen – a tárgyévi költségvetési hiány nagyságát mutatja be, jelzi, hogy az állami felsıoktatási intézmény tárgyévi költségvetés kiadásai fedezetére, illetve tárgyévben képzıdı elıirányzat maradványának növelésére az elızı években vásárolt értékpapírokból mekkora részt fedezett forgatási célú értékpapírok beváltásának, értékesítésének bevételeibıl. Ezt az adatot az elıirányzat-maradvány kimutatás 05. sorából kell elkülönítetten bemutatni, melynek meg kell egyeznie a 10. őrlap 75. és 80. sorának 05. oszlopában a nettósított forgatási célú belföldi és külföldi értékpapírok értékesítési bevételeibıl az alaptevékenységhez kapcsolódó (a zárlati mőveleteket követıen a finanszírozási szakfeladat nettósított) bevételeivel. 30. őrlap EREDMÉNYKIMUTATÁS Az őrlap a vállalkozási tevékenységet folytató költségvetési szervek - ideértve a kincstári körbe tartozó és a kincstári körbe nem tartozó költségvetési szerveket is - e tevékenységébıl származó eredményének levezetését, a befizetési kötelezettség megállapítását, valamint a tartalékba helyezendı eredmény kiszámítását szolgálja. A pénzforgalmi szemlélető könyvvitelbıl eredıen a vállalkozási tevékenység eredménye is természetesen pénzforgalmi eredmény kell, hogy legyen. Ezért az eredmény megállapításához a tevékenységgel kapcsolatos (funkcionális osztályozás szerint a vállalkozási szakfeladaton megjelenített, a 78-79, Vállalkozási tevékenység kiadási elıirányzatai, illetve kiadásai és a 993-996. Vállalkozási tevékenység bevételi elıirányzatai és bevételei fıkönyvi számlák) valamennyi elıirányzatot, illetve pénzforgalmilag teljesült befolyt (beszedett) bevételt - ideértve az eredmény felhasználásával kapcsolatosan elszámolt pénzforgalom nélküli bevételt is - és teljesített kiadást számításba kell venni. A tárgyévi pénzforgalmi eredményt a fıkönyvi könyvelésben a kincstári körbe nem tartozó költségvetési szerveknél a 495. Vállalkozási bevételek és kiadások elszámolása fıkönyvi számla, a kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknél
171
pedig, a 427. Vállalkozási tevékenység kiadási elıirányzat teljesítésének elszámolása, és a 428. Vállalkozási tevékenység bevételi elıirányzat teljesítésének elszámolása fıkönyvi számlák év végi egyenlege mutatja. Ezért a kincstári körbe nem tartozó költségvetési szervek a vállalkozási tevékenység szakfeladatain funkcionális osztályozás szerint - elszámolt bevételét és kiadását év végén a 495. számlára, míg a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek a vállalkozási szakfeladatain - funkcionális osztályozás szerint - elszámolt kiadási és bevételi elıirányzatát és azok teljesítését a 427. és 428. fıkönyvi számlákra kell hogy átvezessék. (Lásd még a mérleg 80-81. sorainak leírását!) Az őrlap 3. oszlopába az adatokat az elızı évi (2007. évi) beszámoló 4. oszlopában szereplı adatokkal egyezıen kell beírni. A 01. sor 4. oszlopában szereplı adatot a 993-994. fıkönyvi számlákon, a vállalkozási tevékenység szakfeladatain elszámolt bevételi elıirányzat összeggel azonosan kell feltüntetni. A kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknél az itt kimutatott összeg kerül átvezetésre a 428. számlára. A 02. sorban kell feltüntetni a 995. Vállalkozási tevékenység bevételei fıkönyvi számlán funkcionálisan elszámolt és pénzforgalmilag teljesült befolyt (beszedett) bevételbıl a - vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos - közgazdasági osztályozás szerinti közgazdasági bevételi jogcímek közül: • a 912. Intézményi mőködéshez kapcsolódó egyéb bevételeket, • a 913. Intézmények egyéb sajátos bevételeit, • a 914. Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételeit, • a 919. Általános forgalmi adó bevételek, visszatérülések számlákon elszámolt bevételeket. A sorban nem szerepelhet 911. Hatósági jogkörhöz köthetı bevétel. Az általános forgalmi adó bevétele a 919. Általános forgalmi adó bevételek, visszatérülések elıirányzat teljesítése alszámláin kerül könyvelésre. E számlákra könyvelt tételeket év közben folyamatosan könyvelni kell a megfelelı szakfeladat számlákra - alap- és vállalkozási tevékenység szakfeladataira - is, illetve amennyiben ez nem lehetséges, akkor egy olyan fıkönyvi számlára, amelyrıl megosztásra kerül az áfa bevétel (a felosztás módját és alapját a költségvetési szervnek számlarendjében rögzítenie kell). A vállalkozási tevékenység szakfeladataira elszámolt, illetve felosztás útján ráterhelt áfa bevétel összegét kell a 02. sorban - a folyó bevételek összegében - feltüntetni. A 03. sorban kell feltüntetni a 995. Vállalkozási tevékenység bevételei fıkönyvi számlán funkcionálisan elszámolt és pénzforgalmilag teljesült befolyt (beszedett) bevételbıl a - vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos - közgazdasági osztályozás szerinti közgazdasági bevételi jogcímek közül: • a 9162. Kamatbevételek elıirányzatának teljesítése fıkönyvi számla alszámláin elszámolt bevételt (a vállalkozási tevékenység pénzeszközeinek lekötésébıl származó kamat összegét) • a 9172. Realizált árfolyamnyereség bevételi elıirányzatának teljesítése fıkönyvi számla alszámláin elszámolt vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos realizált árfolyamnyereséget. 172
A 04. sorban kell figyelembe venni a 995. Vállalkozási tevékenység bevételei fıkönyvi számlán funkcionálisan elszámolt és pénzforgalmilag teljesült befolyt (beszedett) bevételbıl a - vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos - közgazdasági osztályozás szerinti közgazdasági bevételi jogcímek közül: • a 9312. Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése elıirányzatának teljesítése fıkönyvi számlán elszámolt összeget • a 9332. Pénzügyi befektetések bevételei elıirányzatának teljesítése számlán elszámolt bevételeket. Nem ebben a sorban, hanem a 05. sorban kell feltüntetni a 93321. Osztalékok és hozamok bevétele összegébıl a vállalkozási tevékenységet illetı bevételi részt. A 06. sor tartalmazza a 995. Vállalkozási tevékenység bevételei fıkönyvi számlán funkcionálisan elszámolt bevételbıl az elızı év(ek) eredményének tartalékba (ideértve az elkülönített eredményt is) helyezett összegébıl tárgy év folyamán a kiadások teljesítéséhez igénybe vett összeget, függetlenül attól, hogy azt az alaptevékenység vagy vállalkozási tevékenység kiadásainak teljesítéséhez vette-e igénybe a költségvetési szerv. Ez az összeg a könyvvitelben a 9822. fıkönyvi számlán év közben könyvelt összeggel egyezik meg. Ugyancsak ebben a sorban kell szerepeltetni a vállalkozási tevékenység szakfeladatain (a 996. fıkönyvi számlán) és a 9832. fıkönyvi számlán elszámolt, az alaptevékenység ellátására felhasznált, "visszaforgatott" összeget is. (A 9832. fıkönyvi számlán elszámolt összegnek megfelelı pénzforgalom nélküli kiadások összegét kell feltüntetni a 11. sorban a szakfeladatokon elszámolt folyó kiadások összegében is.) A sorban feltüntetett összegnek meg kell egyeznie a 22. őrlap 64. sorában a vállalkozási tevékenység szakfeladata oszlopában szereplı pénzforgalom nélküli bevételek összegével. A 07. sorba kell feltüntetni a 995. Vállalkozási tevékenység bevételei fıkönyvi számlán funkcionálisan elszámolt és pénzforgalmilag teljesült befolyt (beszedett) bevételbıl a - vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos - közgazdasági osztályozás szerinti közgazdasági bevételi jogcímek közül: • 47. Államháztartáson kívülrıl kapott végleges pénzeszközátvételek bevételeit, • Az ideiglenesen, államháztartáson belülrıl kapott bevételeket, ideértve a 435436. Tartozás (éven túli) támogatási kölcsönök igénybevételébıl (ideiglenesen átvett pénzeszközök) számlákon, a 456-457. Tartozás (éven belüli) támogatási kölcsönök igénybevételébıl (ideiglenesen átvett pénzeszközök) számláin a vállalkozási tevékenység ellátását szolgáló bevételeket, az éven túli és éven belüli lejárattal, vállalkozási pénzeszközökbıl nyújtott támogatási kölcsönök (a 19. és 27. számlacsoportban elszámolt) visszatérülésbıl származó, vállalkozási szakfeladatokat illetı bevételeket. Az Ámr. 9. § (2) bekezdés b) pontja alapján nem számolható el a vállalkozási tevékenység bevételei között az Ámr. 8. § (3) bekezdés a) és b) és f) pontja szerinti kapott támogatás, támogatásértékő bevétel (464, 465), elızı évi elıirányzatmaradvány, pénzmaradvány átvétel bevétele (463). A 08. sorban kell feltüntetni a 995. Vállalkozási tevékenység bevételei fıkönyvi számlán funkcionálisan elszámolt és pénzforgalmilag teljesült befolyt bevételbıl a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett hitelek (kibocsátott kötvények) bevételeit (a 431-434. és a 451-455. számlák alszámláin könyvelt összegbıl), a
173
vállalkozási tevékenység pénzeszközei terhére vásárolt rövid lejáratú értékpapírok beváltásából származó bevételeket (a 29. Értékpapírok számlacsoport bevételi elıirányzat teljesítése alszámlákon könyvelt összegbıl). A 09. sor tartalmazza a vállalkozási szakfeladatokon elszámolt valamennyi bevételt a 995-996. számlákon könyvelt összeggel egyezıen. A sor 4. oszlopában kimutatott összegnek egyeznie kell a 22. őrlap 67. sorában a vállalkozási szakfaladat oszlopában szereplı összeggel. Ennek megfelelı összeg kerül átvezetésre - a kincstári körbe nem tartozó költségvetési szerveknél a 495. számlára, - kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknél a 428. számlára. A kincstári körbe tartozó költségvetési szervek esetében az alábbi egyezıség meglétét lehet vizsgálni: 30. őrlap 01. és 09. sor 4. oszlop adatai összevont egyenlege
=
01. őrlap 81. sor 4. oszlop adata
A 10. sor 4. oszlopába kell beírni a vállalkozási tevékenység módosított kiadási elıirányzatát a 781-782. Vállalkozási tevékenység különféle kiadásainak elıirányzata és a 783. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli kiadások elszámolásának elıirányzata fıkönyvi számlákon könyvelt összeggel azonosan. Ennek az összegnek megfelelı elıirányzat összeget kell a kincstári körbe tartozó költségvetési szervnek a 427. számlára átvezetnie. A 11. sor tartalmazza a vállalkozási tevékenység végzése során felmerült, közgazdasági osztályozás szerint az 5. számlaosztályban - funkcionális osztályozás szerint 791-792. és 793. számlákon - elszámolt valamennyi folyó kiadást, beleértve az általános forgalmi adó és az alaptevékenység ellátására felhasznált, “visszaforgatott” nyereség pénzforgalom nélküli kiadásainak összegét is. A kiadások tartalmazzák: - a 7. számlaosztályban a vállalkozási szakfeladatokra elszámolt közvetlen kiadásokat, valamint a 6. számlaosztályban elszámolt és a felosztás útján e szakfeladatokra átvezetett közvetett kiadásokat, - azt a pénzforgalom nélküli kiadásként elszámolt összeget, amelyet a vállalkozási tevékenység eredményébıl az alaptevékenység ellátására fordított a költségvetési szerv és azt az 594. (783.) fıkönyvi számlán számolt el. (Ennek az összegnek kell a 21. őrlap 73. sorában a vállalkozási szakfeladaton megjelennie, mint pénzforgalom nélküli kiadás!) A beszerzéseket terhelı elızetesen felszámított általános forgalmi adó összegét az év során annak a szakfeladatnak, illetve általános kiadásoknak (költséghelynek) a kiadásai között kell elszámolni, amellyel kapcsolatban az kifizetésre került. Amennyiben a szakfeladat nem határozható meg, vagy az áfa összegét nem a 6168. számlacsoportok kiadásainak felosztásánál alkalmazott mutatók alapján kívánja a költségvetési szerv felosztani, akkor – annak ellenére, hogy az Áhsz. 9. számú melléklete azt nem tartalmazza – alkalmazhatja a 69. Általános forgalmi adó kiadásai számlacsoportot. Ebben az esetben a számlák év végi egyenlegét meg kell osztani az alap- és vállalkozási tevékenység között. Az így felosztott kiadásokból a vállalkozási tevékenységet terhelı részt a vállalkozási szakfeladatokra kell átvezetni.
174
(Ugyanezen áfa összegnek szerepelnie kell a 21. őrlap 06. sorában a vállalkozási szakfeladat kiadásai között is.) A 12. sorban kell kimutatni a vállalkozási tevékenység ellátásával kapcsolatban felmerült, az 1. számlaosztályban közgazdasági osztályozás szerint elszámolt, felhalmozási és tıke kiadásokat. Ide tartoznak: a vállalkozási tevékenység folytatásához alkalmazott immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére, beruházására fordított kiadások, ezen eszközök felújítására kifizetett összeg - ideértve a felhalmozási kiadások között elszámolt általános forgalmi adó összegét is -, a vállalkozási tevékenység pénzeszközei terhére történı hosszú lejáratú értékpapír vásárlások összege, az éven túli, felhalmozási célra nyújtott támogatási kölcsönök összege. A hatályos jogszabályi elıírások alapján felhalmozási kiadásokat csak a tartalékba helyezett - befizetési kötelezettség levonása utáni - eredmény összegébıl lehet finanszírozni. A 13. sorban kell feltüntetni a vállalkozási tevékenység pénzeszközei terhére teljesített felhalmozási és folyó támogatások, elvonások és egyéb átutalások összegét. Itt kell kimutatni a 37. Támogatásértékő kiadások, támogatások folyósítása és fejezeti elszámolások számlacsoportban, 38. Államháztartáson kívülre végleges pénzeszközátadások elszámolása számlacsoportban, a 19. Hosszú lejáratú támogatási kölcsönök számlacsoportban és a 27. Rövid lejáratú támogatási kölcsönök számlacsoportban könyvelt kiadások közül a vállalkozási tevékenység ellátásához kapcsolódó, a vállalkozási szakfeladatokon elszámolt kiadásokat. A 14. sorban kell feltüntetni a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett hitelek (kibocsátott kötvények) kiadásait (a 431-434. számlákon, a 451-455. számlán könyvelt összegbıl), a vállalkozási tevékenység pénzeszközei terhére vásárolt rövid lejáratú értékpapírok kiadásait (a 29. Értékpapírok számlacsoport kiadási elıirányzat teljesítése alszámlákon könyvelt összegbıl). A 15. sor tartalmazza a vállalkozási tevékenység ellátásával kapcsolatban felmerült valamennyi - a vállalkozási szakfeladatokon elszámolt és a 791-792. és 793. számlákon könyvelt - kiadás összegét. A sorban feltüntetett összegnek egyeznie kell 21. őrlap 76. sora vállalkozási szakfeladat oszlopában szereplı összeggel. Ennek megfelelı összeg kerül átvezetésre - a kincstári körbe nem tartozó költségvetési szerveknél a 495. számlára, - kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknél a 427. számlára. A kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknél az alábbi egyezıség meglétét lehet ellenırizni: 30. őrlap 10. és 15. sor 4. oszlop adatai összevont egyenlege
=
01. őrlap 80. sor 4. oszlop adata
A 16. sorban a 09. és 15. sorok összegzésével kapjuk meg a vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredményét, amely összegnek egyeznie kell a kincstári körbe nem tartozó költségvetési szervek esetében a 495. Vállalkozási bevételek és
175
kiadások elszámolása számla (illetve az átvezetést követıen a 4221. Vállalkozási tartalék elszámolása), a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek esetében pedig a 427-428. számlák összevont év végi egyenlegével, mivel valamennyi funkcionális osztályozás szerint a 995-996. számlán elszámolt bevétel, illetve 7. számlaosztályban elszámolt kiadás átvezetésre került a 495., illetve a 427-428. számlákra. A kincstári körbe tartozó költségvetési szervek esetében a 427-428. számlák mérlegszámlák, egyenlegüket a következı évben, az évnyitást követıen kell a 4221. Vállalkozási tartalék elszámolása számlára átvezetni! Amennyiben a pénzforgalmi eredmény negatív (a tevékenység veszteséges), az azt jelenti, hogy a kiadásokat az alaptevékenység pénzeszközei terhére egyenlítették ki. Ebben az esetben alkalmazni kell az Ámr. 68. §-ának (5) bekezdésében elıírtakat, miszerint "amennyiben a vállalkozási tevékenység eredménye negatív, a veszteséget elsısorban a korábbi év(ek)ben képzett és fel nem használt vállalkozási tartalékból kell fedezni". Ebben az esetben évnyitás után könyvelni kell a következı tételt: T 4222 - K 4221 ! Az Ámr. 68. §-ának (5) bekezdése szerint, ha a költségvetési szerv alapító okiratában a vállalkozási tevékenységét megszünteti és a vállalkozási tevékenység negatív eredményére a korábbi év(ek)ben képzett fel nem használt vállalkozási tartaléka nem nyújt fedezetet, akkor a veszteséget az alaptevékenysége tartaléka terhére köteles rendezni. Könyvelési tétele: T 424, vagy 4212 – K 4222 Figyelem! Csak akkor számolható el, ha a költségvetési szerv megszüntette vállalkozási tevékenységét, és véglegessé vált, hogy a kimutatott vállalkozási tevékenység negatív eredménye vállalkozási bevétellel már nem rendezhetı. A sorban feltüntetett adatnak kell megjelennie a 29. Pénzmaradvány-kimutatás őrlap 12. sorában. A sorban szereplı összegnek meg kell egyeznie a 22. őrlap 67. sorában a vállalkozási szakfeladatokon kimutatott bevételek és a 21. őrlap 76. sorában a vállalkozási szakfeladatokon kimutatott kiadások különbözetével. A 17. sorban kell feltüntetni a vállalkozási tevékenység immateriális javai, tárgyi eszközei tárgyévben elszámolt értékcsökkenése összegét. Az alap- és vállalkozási tevékenységhez együttesen alkalmazott eszközök értékcsökkenését a költségvetési szervnek meg kell osztania a két tevékenység között, melynek szabályait a számlarendjében rögzítenie kell. Az értékcsökkenés elszámolásának módját szintén a számlarendben kell szabályozni. Az államháztartás szervezete a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál az Áhsz.-ben meghatározott leírási kulcsoktól eltérhet (számvitel politikájában kisebb mértékő leírási kulcsokat is meghatározhat), amennyiben az immateriális jószág illetve tárgyi eszköz a tevékenységét hosszabb ideig szolgálja, mint az Áhsz. 30. §-ának (2) bekezdése által elıírt lineáris leírási kulcsok alapján meghatározott használati idı. Az értékcsökkenés összegét akkor is el kell számolni, ha emiatt a vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi eredménye negatív lesz. A 18. sorban kell feltüntetni azt az összeget, amelyet a költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége tárgyévben képzıdı eredményébıl év közben az
176
alaptevékenysége ellátására fordított és azt a fıkönyvi könyvelésben az 594. (793.), illetve 983. (996.) számlákon számolt el. A 19. sorban azt az összeget kell kimutatni, amelyet a költségvetési szerv a vállalkozási tevékenység elızı évi ("adózott") eredményébıl (a 4222. számláról) az alaptevékenység ellátására fordított, amely összeg a fıkönyvi könyvelésben az 594. (793.), illetve 983. (996.) számlákon került elszámolásra, illetve az elkülönített eredménybıl (a 4223. számláról) az alaptevékenység ellátására felhasznált összeget. Ez az az összeg, amelyrıl a költségvetési szerv a 2007. évi beszámoló készítésekor úgy döntött, hogy a következı évben - 2008. évben - kívánja "adózatlanul" az alaptevékenysége ellátására fordítani. Az összeg felhasználását ugyancsak az 594. (793.) illetve 983. (996.) számlákon kell kimutatni. Ezen összegek felhasználása is megjelenik a 98221. Vállalkozási eredmény felhasználása alaptevékenységre alszámlán. Az elızı két sorban szereplı összeg tehát ténylegesen felhasznált, kiadások teljesítésére fordított összeg, amelyrıl analitikus nyilvántartást kell vezetnie a költségvetési szervnek. A 18-19. sorban feltüntetett összegnek a kincstári körbe nem tartozó költségvetési szerveknél meg kell egyeznie a 29. Pénzmaradvány-kimutatás őrlap 20. sorában szereplı összeggel, a kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknél a 42. Elıirányzat-maradvány kimutatás őrlap 09. sorában feltüntetett összeggel. A 20. sorba kell a pénzforgalmi eredménynek azt a részét beírni, amelyet a következı évben kíván a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátására fordítani. A 21. sorban a pénzforgalmi eredményt külön jogszabály - az Ámr. 68. §-ának (2)(3) bekezdése - alapján módosító tételeket kell számításba venni. Ebben a sorban a következıket lehet figyelembe venni: -
A pénzforgalmi eredményt csökkentı tételek: = a tárgyévben visszatérített és a bevételek között elszámolt befizetési kötelezettség, adó összege, = az elızı évben - az Áht. 100. §-ában foglaltakra figyelemmel - vásárolt értékpapír visszavásárlásából származó bevétel, = a belföldi székhelyő alapítvány céljára és a közérdekő kötelezettségvállalásra vállalkozási tartalékból átadott pénzeszköz abban az esetben, ha az adólevonási jog a kedvezményezettre vonatkozó törvényen alapul, = a korábban befektetett, adózott eredménybıl származott összegek visszatérülése = bevételként kapott adózott eredmény (osztalék) összege (közös érdekeltségő munkák, társaságok), (Az elızı három tételt a könyvviteli elszámolás során nem lehet közvetlenül az eredmény javára könyvelni, mert azzal a vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredményét "hamisítaná" meg a költségvetési szerv!)
177
-
A pénzforgalmi eredményt növelı tételek: = a 2007. évi eredmény levezetésekor tartalékba helyezett összeg fel nem használt része. Tehát a 2007. évi eredmény azon része, amelyrıl a költségvetési szerv úgy döntött, hogy azt 2008. évben fordítja "adózatlanul" az alaptevékenysége ellátására, de azt a folyó évben nem használta fel. (Ezt az összeget év végén át kell vezetni a 4222. számlára. A következı évben az erre az eredmény részre esı befizetési kötelezettség teljesítésekor az alábbiak szerint kell eljárni: T 57126 - K 321 (3311) és T 4221 - K 9822), = vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bírságok, büntetések az adózás rendjérıl szóló törvény szerinti jogkövetkezmények kiadásként elszámolt összege az önellenırzési pótlék kivételével, = év végén a vállalkozási tevékenység folyó évi bevételébıl - az Áht. 100. §ában foglaltakra figyelemmel - értékpapír vásárlására fordított összeg = a vállalkozási tevékenység megkezdésének évében a tárgyi eszköz beszerzésére fordított összeg.
-
Az általános forgalmi adóval kapcsolatos kiadás és bevétel különbségét, növelı vagy csökkentı tételként (csökkenti a pénzforgalmi eredményt, ha a vállalkozási tevékenységet érintı tárgyévi áfa kiadások és bevételek különbözeténél az áfa kiadás a nagyobb, illetve növeli az eredményt, ha az áfa bevétel a nagyobb).
A 22. sorban kell megállapítani a vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi eredményét. Amennyiben az eredmény negatív (veszteséges) akkor a sorba a (-) jelet be kell írni. A 23. sorba kell beírni a vállalkozási tevékenység eredményébıl a központi költségvetés központosított bevételét illetı rész összegét. A hatályos jogszabályi elıírások alapján [Áht. 96. § (5) bekezdése] ez az eredmény 16%-a. A Feot. szerint az állami felsıoktatási intézmények a vállalkozási tevékenységbıl származó eredményüknek a társasági adó általános mértékével megegyezı százalékát nem kötelesek a központi költségvetésbe befizetni, ha azt alapfeladataik ellátására, az alapfeladatainak ellátását szolgáló tulajdonszerzésre, illetve felsıoktatási intézmények hozzájárulásával létrehozandó kockázatfedezeti alapba történı befizetésre fordítják. (Azonban saját tevékenységükbıl keletkezı eredményükbıl a felsıoktatási intézményeknek elsısorban a vagyonkezelésükben lévı (kincstári) vagyonelemek állagának megóvásáról kell gondoskodniuk.) A 24. sorban a tartalékba helyezendı eredmény összegét kell kimutatni, amelyet 16. sor - (18.+19.+ 23. sor) számításával kapunk meg. A tartalékba helyezés könyvviteli elszámolása: T 4221- K 4222, 4223 [a 4223. számlára átvezetett összegnek egyeznie kell a 20. sorban kimutatott összeggel]
178
KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET (13., 23., 24., 25., 27.,31-33., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 41., 44-47., 48., 49., 50., 51., és 55., 57-59., 60., 72., 75., 76., (77-78.) ŐRLAPOK)
179
KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET A költségvetési beszámoló negyedik részét képezi a “Kiegészítı melléklet”, amelyet a következı őrlapok kitöltésével kell összeállítani.
13. őrlap Központi költségvetésbıl és egyéb forrásból folyósított ellátások részletezése Az őrlapon kell részletezni azokat a kiadásokat, amelyeket a 04. őrlap 28-29. sorában központi költségvetésbıl folyósított egyéb ellátások címén mutattak ki. Az őrlapot csak azok a meghatározott fejezetek, illetve társadalombiztosítási költségvetési szervek tölti ki, amelyek e jogcímen kiadást terveztek, folyósítottak (illetve az általuk tervezett elıirányzatot a társadalombiztosítási költségvetési szervek folyósították). A 01-08. sorokban kell a fejezeti kezeléső elıirányzatokból finanszírozott ellátások összegét kimutatni. A 10-45. sorokban a központi költségvetés központi kezeléső elıirányzataiból finanszírozott ellátások összegét kell feltüntetni. A 47-48. sorokba az egyéb ellátások összegét kell beírni. A 47. sorba az 5/1990. (I.18.) MT. rendeletben, a 48. sorba a 181/1996. (XII.6.) Korm. rendeletben meghatározott nyugdíj összegét kell beírni.
23. őrlap Költségvetési elıirányzatok egyeztetése Az őrlap az eredeti elıirányzatról, az elıirányzat változásokról - irányítószervi és saját hatásköri megbontásban -, valamint az elıirányzat teljesítésérıl ad információt. Az őrlap adatait az elıirányzat nyilvántartás, valamint a könyvvitel adatai alapján kell kitölteni. Az adatoknak egyezniük kell a Pénzforgalmi elıirányzat és teljesítés őrlapokon (02-10. őrlapok) feltüntetett adatokkal. Az elıirányzat változtatásokat az éves költségvetési törvény, az Áht., és az Ámr. alapján lehet végrehajtani, és a végrehajtott módosításokról ezen őrlapon kell beszámolni. A végrehajtott módosításokat meg kell bontani: Országgyőlés, Kormány, felügyeleti szervi és intézményi saját hatáskörben történı módosításokra. A költségvetési törvény 45. §-a alapján, valamint egyéb törvények kapcsán a konkrét országgyőlési hatáskörben végrehajtott elıirányzat módosításokat a 4. oszlopban, az 51. § alapján - figyelemmel az Áht. 24-24/B. §-ában foglaltakra - a Kormány hatáskörében végrehajtott módosításokat az 5. oszlopban tüntethetik fel az illetékes fejezetek költségvetési szervei, amelyet a fejezet köteles tételesen ellenırizni. A 6-7. oszlopokban felügyeleti szerv (fejezet, felügyeletet ellátó önkormányzat) által és a költségvetési szerv által saját hatáskörben végrehajtott elıirányzat 180
módosításokat kell feltüntetni a költségvetési törvény 51-54. §-a, illetve az egyéb jogszabályokban kapott felhatalmazások alapján - figyelemmel az Áht. 24-24/B. §ában foglaltakra -, valamint az Ámr. 45-53. §-ában foglaltak alapján. A 08. oszlopban az elıirányzat módosítások (+, -) összevont egyenlegét, a 09. oszlopban a végrehajtott változtatások utáni módosított elıirányzat összegét kell feltüntetni. Az őrlap egyes soraiban szereplı adatoknak meg kell egyezniük a sorban zárójelben feltüntetett őrlap, illetve sor adatával. A 1253, 1254 szektorban a normatív hozzájárulások elıirányzat változásainak sajátos szabályait a 31. őrlap leírása tartalmazza.
24. őrlap Pénzforgalom egyeztetése Az őrlap a költségvetési szerv folyó évi pénzforgalmának egyeztetésre szolgál. Az egyeztetést az elızı évi pénzkészletbıl kiindulva kell elvégezni, a folyó évben a költségvetési elszámolási számlára, elıirányzat-felhasználási keretszámlára, pénztárba befolyt bevételek hozzáadásával és a folyó évben teljesített kiadások, elıirányzat felhasználások levonásával. Az így végrehajtott mőveletek után kapja meg a költségvetési szerv az év végi pénzkészletét. A pénzforgalmi kiadások (elıirányzat felhasználások) és bevételek (elıirányzat teljesítések) között nem lehet számításba venni a pénzforgalom nélküli (a 594. és a 981-983. számlákon elszámolt) tételeket. A 01. sorba kell beírni a tárgyidıszak elején a forintban vezetett költségvetési bankszámlákon levı pénzkészlet összegét, az elıirányzat-felhasználási keretszámlák nyitó egyenlegét. Amennyiben a költségvetési szervnek tartósan - egy éven túli – lekötött (forint) betétje van, azt az összeget ebben a sorban figyelembe kell vennie. A 02. sorba kell beírni a tárgyidıszak elején a devizabetét számlákon lévı pénzkészlet (2007. évi devizabetét számlák záró egyenlege), valamint a tartósan lekötött devizabetétek összegét. (A sort értelemszerően a 329. Deviza árkülönbözetek számla figyelembe vételével kell kitölteni.) A 01. és a 02. sor összegének - a kincstári körbe nem tartozó és a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos költségvetési szervek esetében - meg kell egyeznie a Mérleg 20. Hosszú lejáratú bankbetétek és a Mérleg 53. Költségvetési bankszámlák sora, a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek esetében a Mérleg 53-54. sorai 3. oszlopában szereplı összeggel, kivéve a 1091 szektorba tartozó fejezeteknél, mivel ott az egyezéshez a 24. őrlap 01.+02. sorához hozzá kell adni a Fejezeti maradványelszámolási számla nyitó egyenlegét. A 03. sorba kell beírni a forintpénztárban és betétkönyvben, valamint az elektronikus pénzeszközök és csekkeken meglévı készpénz összegét a tárgyidıszak elején.
181
A 04. sorba a valutapénztárak tárgyidıszak eleji egyenlegét kell beírni. (A sort értelemszerően a 319. Valuta árkülönbözetek számla figyelembevételével kell kitölteni.) A 03. és 04. sor összegének egyeznie kell a Mérleg 52. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek sorának 3. oszlopában feltüntetett összeggel. A 05. sorban kell összegezni a tárgyidıszak eleji pénzkészlet összegét. A 06-07. sorok a tárgyidıszakban pénzügyileg teljesült bevételek és kiadások kimutatására szolgálnak. Ezekben a sorokban a költségvetési bankszámlákon, elıirányzat-felhasználási keretszámlákon, a pénztárban, valutapénztárban, valamint a devizabetét számlán pénzforgalmilag teljesült tételeket kell figyelembe venni. A 06-07. sorokban a bevételek és kiadások összegében a kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknek a 328. Deviza(betét) számlán (a nemzetközi segéllyel összefüggı devizaszámlák kivételével) és a 312. Valutapénztárban elszámolt valamennyi bevételt és kiadást el kell számolniuk. A 05. sor adatához hozzáadva a 06. sorban feltüntetett bevételeket és levonva a 07. sorban feltüntetett kiadásokat megkapja a költségvetési szerv a tárgyidıszak végén levı pénzkészletét, melynek egyeznie kell a 12. sorba beírt adattal. A 08. sorba kell beírni a forintban vezetett költségvetési bankszámlákon, elıirányzatfelhasználási keretszámlákon tárgyidıszak végén levı pénzkészlet (elıirányzatmaradvány) összegét. A 09. sorba a devizabetét számlák tárgyidıszak végi egyenlegét kell beírni. (A sort értelemszerően a 329. Deviza árkülönbözetek számla figyelembe vételével kell kitölteni.) A 08. és a 09. sorok összegének kincstári körbe nem tartozó és a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos költségvetési szervek esetében meg kell egyeznie a Mérleg 20. és 53. sorai, illetve a kincstári körbe tartozóknál a Mérleg 53-54. sorai 4. oszlopába beírt összeggel (kivéve a 1091 szektorba tartozó fejezeteknél, mivel ott az egyezéshez a 24. őrlap 08.+09. sorához hozzá kell adni a Fejezeti maradványelszámolási számla záró egyenlegét). A 10. sorban kell feltüntetni a tárgyidıszak végén a forintpénztárban (betétkönyvben, elektronikus pénzeszközben és csekkben) levı készpénz összegét. A 11. sorban a valutapénztárak tárgyidıszak végi összegét kell szerepeltetni. (A sort értelemszerően a 319. Valuta árkülönbözetek számla figyelembe vételével kell kitölteni.) A 10. és 11. sorok összegének meg kell egyeznie a Mérleg 52. sora 4. oszlopában szereplı összeggel.
182
A 12. sorban a tárgyidıszak végi záró pénzkészlet szerepel. Azok a részben önálló költségvetési szerveknek, amelyeknek sem pénztára, sem költségvetési elszámolási számlája, sem elıirányzat felhasználási keretszámlája nincs, a 24. őrlapon csak a 06. és 07. sorban szerepeltethetnek adatot.
25. őrlap A helyi önkormányzat adósságot keletkeztetı, az Ötv. 88. § (2) bekezdése szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) felsı határa Az őrlap az önkormányzat és a felügyelet alá tartozó intézmények adatait is tartalmazza. A garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettség soron kell kimutatni az önkormányzat kezességvállalása mellett, a többcélú kistérségi társulás által felvett hitelek és kötvénykibocsátások miatti önkormányzati fizetési kötelezettségeket is. Az őrlapot a tervezési tájékoztatójában foglaltaknak megfelelıen kell kitölteni a következı módosítások figyelembe vételével: Az őrlap egyezıségek az alábbiak szerint módosulnak: 25. őrlap
5. sor = 16. őrlap 20.+…+23. sor 6. sor = 08. őrlap 10. sor 7. sor = 16. őrlap 33.+34.+35. sor 10. sor = 53. őrlap 68. sor 12.+26. sor = 06. őrlap 60. sor 13.+27. sor = 68.+69. sor 14.+28. sor = 70.+72. sor 15.+29. sor = 89.-83.-84. sor 16.+30. sor = 80.+84. sor
A 08. egyéb sajátos bevételek soron kell kimutatni a garancia- és kezességvállalásból származó pénzeszközátvételeket (eredeti adós által megtérített) is, a 9. őrlap 14. sorával egyezıen. A 14. sorban kell kimutatni az elızı évben felvett rövid lejáratú (mőködési és fejlesztési célú) hitelek – ide nem értve a likviditási célú hitelek (folyószámlahitel, rulirozó hitel, munkabér megelılegezési hitel) – tárgyévre jutó visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségeket. A 18. és a 32. sorokban kell bemutatni a garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségeket a mérleg 105. sorával egyezıen. Nem szerepeltethetı a 0-s számlaosztályban nyilvántartott függı garancia- és kezességvállalás összege. A 19. sorban az elızı év(ek)ben keletkezett, több éven keresztül fizetési kötelezettségként jelentkezı váltótartozások adott évre jutó törlesztı részletét kell kimutatni.
183
A 20. sorban az elızı év(ek)ben keletkezett szállítókkal szembeni tartozások több év alatt részletekben fizetendı összegének adott évre jutó törlesztı részletét kell kimutatni. A 22. sor adata megegyezik a 75. őrlap 01+02 sor 03+/-04 oszlopában szereplı azon vagyontárgyakkal kapcsolatos kötelezettségvállalásokkal, amely vagyontárgyak bérbeadásából, haszonbérbeadásából, üzemeltetésébıl, koncessziós díjából az önkormányzatnak bevétele keletkezik. A 28. sorban kell kimutatni a tárgyévben felvett rövid lejáratú (mőködési és fejlesztési célú) hitelek – ide nem értve a likviditási célú hitelek (folyószámlahitel, rulirozó hitel, munkabér megelılegezési hitel) – tárgyévre jutó visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségeket. A 33. sorban a tárgyévben keletkezett, több éven keresztül fizetési kötelezettségként jelentkezı váltótartozások adott évre jutó törlesztı részletét kell kimutatni. A 34. sorban a tárgyévben keletkezett szállítókkal szembeni tartozások több év alatt részletekben fizetendı összegének adott évre jutó törlesztı részletét kell kimutatni. A 36. sor adata megegyezik a 75. őrlap 01+02 sor 07 oszlopában szereplı azon vagyontárgyakkal kapcsolatos kötelezettségvállalásokkal, amely vagyontárgyak bérbeadásából, haszonbérbeadásából, üzemeltetésébıl, koncessziós díjából az önkormányzatnak bevétele keletkezik.
27. őrlap A letéti számla pénzforgalma Az őrlapot a letéti számlával rendelkezı költségvetési szerveknek kell kitölteniük. A 01. sorba kell beírni a 357. Letétek, biztosítékok számla év eleji nyitó egyenlegét. A 02-05. sorokban kell részletezni a számlára év közben befolyt és a 488172. Letéti számla bevételei alszámlán könyvelt bevételek összegét. A 04. sorban kell feltüntetni azt az összeget, amelyet a letéti számla lekötése, illetve egyéb befektetése hozamaként számoltak el. A 07-10. sorokban kell kimutatni a letéti bevételek visszautalását a 488173. Letéti számla kiadásai alszámlán könyvelt összeggel azonosan. A letéti számla befektetéseinek hozamaként elszámolt összeg elszámolási számlára, elıirányzatfelhasználási keretszámlára történı átutalását kell a 09. sorban feltüntetni. A 12. sor a letétek, biztosítékok számla év végi egyenlegét mutatja, amelynek egyeznie kell a számlavezetı pénzintézet, illetve Kincstár által küldött számlakivonattal. Az éves költségvetési beszámoló kiegészítı mellékletének szöveges részében részletezni kell a záró állomány jogcímenkénti megoszlását (az Ámr. 108. §-ának (7) bekezdésében foglaltak).
184
31. őrlap A normatív hozzájárulások mutatószámok, feladatmutatók alakulása
elszámolása
és
a
Az őrlap kitöltésével az önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás az Országgyőlés által jóváhagyott és az önkormányzatot, többcélú kistérségi társulást megilletı, átutalt normatív hozzájárulással való elszámolási kötelezettségének tesz eleget. Az őrlapot az 1253 és az 1254 szektorba sorolt költségvetési szervek (polgármesteri hivatalok és többcélú kistérségi társulások) tölthetik ki. FIGYELEM! Ezen az őrlapon kell elszámolni a megyei önkormányzatoknak a költségvetési törvény 4. számú melléklete B) II./c. pontjában meghatározott, általuk fenntartott költségvetési szervekben ellátottak után járó személyi-jövedelemadó részesedés összegével. Mielıtt az őrlapot kitöltené, elıször az azt megalapozó 48. őrlapot készítse el, mivel az ott kimutatott adatot kell szerepeltetni a 31. őrlap 2-3. oszlopában. Az 1. oszlopba a Költségvetési törvényben megállapított, illetve abból az önkormányzatot, többcélú kistérségi társulást megilletı normatív hozzájárulás jogcímeket és az 1. számú melléklet szerinti kódszámok utolsó hét számjegyét kell beírni. A 2-3. oszlopokban minden önkormányzat és többcélú kistérségi társulás az elıbbiekben hivatkozott törvény 3. számú melléklete alapján az ıt megilletı normatív hozzájárulás összegét írja be megegyezıen a 2/2008. (I.30.) PM-ÖTM együttes rendelet 1. mellékletében közzétett összeggel, korrigálva a 10/2008. (IV. 22.) PMÖTM együttes rendeletben közzétett összeggel, valamint a feladatátadások/átvételek összegével. (Az adat megegyezik a 48. őrlap 10-11. oszlopaiba írt adatokkal.) A 4-9. oszlopokban kell feltüntetni az év közben bekövetkezett változásokat elıjelhelyesen, mind a mutatószámok, mind pedig a hozzá tartozó normatív hozzájárulás összegére vonatkozóan az Áht. 64. § (5) bekezdésében jelölt idıpontok szerinti bontásban. Az adatokat forintban, kerekítés nélkül kell beírni. A 10-11. oszlopokban kell szerepelnie a december 31-ei elszámolás szerint az önkormányzatot, a többcélú kistérségi társulást ténylegesen megilletı mutatószámnak és az ennek alapján számolt normatív hozzájárulásnak. A 12-13. oszlopokban december 31-ei fordulónappal számol el az önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás a tényleges mutatók alapján ıt megilletı és kapott normatív hozzájárulás összegével. (Az önkormányzatot, a többcélú kistérségi társulást ténylegesen megilletı hozzájárulások összegébıl [10., illetve 11. oszlop] ki kell vonni az éves költségvetési törvényben megállapított tervezett és feladatátadás/átvétellel korrigált elıirányzat [2. ill. 3. oszlop], az évközi változások április 30-i lemondások, július 31-i lemondás vagy pótlólagos igény, illetve az október 15-i lemondások - együttes naturális és forint összegét.) A 31. őrlapon a 12. és 13. oszlop adott tételsorában jelenik meg a december 31-ei visszafizetési kötelezettség adott jogcímre vonatkozó naturális mennyisége és forint összegei.
185
Az Áht. vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárnia az önkormányzatnak, a többcélú kistérségi társulásnak abban az esetben, ha a tényleges mutatók alapján több, illetve kevesebb állami hozzájárulást, támogatást kapott. A közoktatási hozzájárulások tekintetében, 2007. évtıl nem mutatószámot, hanem támogatási összeget, illetve teljesítmény-mutatót kell számítani. A beszámolóban a támogatási összegeket (11. oszlop), illetve a „mutató” oszlopban (10. oszlop) az ezek alapjául szolgáló létszámot kell feltüntetni.(Nem szabad 8/12-ed és 4/12-ed létszámot szerepeltetni!) (A létszámok szükségesek az 50. őrlapon a jövedelemkülönbség mérséklés meghatározásához az önkormányzati értékhatár és a levonási korlát számításához is.) A támogatási összeget a 2008. költségvetési évre vonatkozóan, a 2008. évi költségvetési törvény 3. számú melléklet Kiegészítı szabályok 10. f) pontjában szereplı képlet és módszertani leírás alkalmazásával kell számítani. A normatív hozzájárulások (31. őrlap), és a normatív kötött felhasználású támogatások (51. őrlap) jogcímeihez kapcsolódó igénybevételi kamatok. Az önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi társulásoknak a normatív hozzájárulások, (31. őrlap), és a normatív kötött felhasználású támogatások (51. őrlap) jogcímeihez kapcsolódó igénybevételi kamatok fizetésérıl együttesen kell elszámolniuk. Az Áht. 64./A. §-ának (4) bekezdése szerint a helyi önkormányzat (többcélú kistérségi társulás) igénybevételi kamatot fizet a jogtalanul igényelt teljes elıirányzat után, ha az igényelt, feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások és támogatások összege legalább 3%-kal meghaladja az önkormányzatot, többcélú kistérségi társulást ténylegesen megilletı összeget. Az igénybevételi kamat mértéke különbözı attól függıen, hogy az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás mikor mondott le az általa jogosulatlanul igénybevett elıirányzatról, illetve az eltérés mekkora összegő. Mindez azt jelenti, hogy - az önkormányzatnak, a többcélú kistérségi társulásnak a különbözı idıpontokban történı elıirányzat lemondásokról, pótigényekrıl analitikus nyilvántartást kell vezetnie, mert különbözı jogkövetkezmények főzıdnek a különbözı idıpontokban történı módosításokhoz - a tényleges igénybevételi kamat fizetési kötelezettség évvégén kerül megállapításra amennyiben az igényelt normatív hozzájárulások és támogatások együttes összege legalább 3%-kal meghaladta az önkormányzatot, többcélú kistérségi társulást ténylegesen megilletı összeget. Kamatszámítás módja: A 31. és 51. őrlapok 2 – 13. oszlopainak összesen soraiba az adott oszlop soraiban szereplı számok elıjelhelyes összegeit kell beírni. A 31. és 51. őrlapoknál az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerinti az igényelt és a jogosan járó elıirányzatok közötti együttes eltérés összesen értékének számítása:
186
Az együttes eltérés összesen értéke = 31. sz. őrlap Σ 11 - (Σ 3 + Σ 5 + Σ 7) plusz 51. sz. őrlap (Σ 14 + Σ15) - (Σ 3 + Σ 5 + Σ 7) A kamatszámítást akkor kell elvégezni, ha a 31. őrlapon és az 51. őrlapon együttesen kiszámított összes eltérés negatív elıjelő és
Együttes eltérés összesen értéke (pozitív számként) 31. sz. őrlap Σ 11 oszlop (ténylegesen járó)
+
≥ 3%
51. sz. őrlap Σ14 +Σ15 (ténylegesen járó)
Az igénybevételi kamatok mértékét az alábbi táblázat mutatja. A lemondás idıpontja Megnevezés Április 30.
Július 31.
Október 15.
December 31. elszámolás
Az igényelt és a Nincs Nincs Nincs Nincs jogosan járó kamatfizetési kamatfizetési kamatfizetési kamatfizetési elıirányzatok közötti együttes eltérés nem kötelezettség kötelezettség kötelezettség kötelezettség éri el a 3 %-ot 500 000 A jegybanki Az igényelt forint alapkamat és a jogosan alatt 12,5 %-a járó van elıirányzatok közötti 500 000 A jegybanki együttes forint alapkamat eltérés eléri a felett 25 %-a 3 %-ot és van
A jegybanki alapkamat 25 %-a
A jegybanki alapkamat 50 %-a
A jegybanki alapkamat 100 %-a
A jegybanki alapkamat 50 %-a
A jegybanki alapkamat 100 %-a
A jegybanki alapkamat 200 %-a
32. őrlap A céltámogatások elszámolása Az őrlap kitöltésével a 1254 szektorba sorolt önkormányzati hivatal a 2. számú mellékletben felsorolt céltámogatások elszámolási kötelezettségének tesz eleget. A 2. számú melléklet tartalmazza a céltámogatások jogcímeit és azok őrlapon feltüntetendı kódszámait. 1. oszlop: a céltámogatott beruházás szöveges megnevezésére, azonosítására szolgál.
187
2. oszlop: az egyes sorokba a 4 jegyő kódszámból az elsı 3 kódszámot a 2. számú melléklet szerint kell beírni. Az elsı két pozíció az ágazati, alágazati besorolást, a harmadik pozíció a tárgyév elején folyamatban levı, vagy a tárgyévben induló státuszt jelenti. A negyedik pozíció az elızıeken belüli (1-9.) sorszám lehet. Ahol a kódszám harmadik pozíciója = 1, ott a táblázat 6-7-8. oszlopaiban adat nem szerepelhet! 3. oszlop: a beszámolási idıszak végén (2008. december 31-én) ismert és elfogadott beruházási rögzített - céltámogatással támogatott és nem támogatott mőszaki tartalomra vonatkozó együttes - összköltséget tartalmazza. 4. oszlop: Az egyes beruházásoknál az adott beruházásra vonatkozó céltámogatás(ok) tárgyév (2008.) december 31-ig közleményekben megjelent teljes (esetleg több évre rögzített) összegét kell beírni. 5. oszlop: a beszámolási idıszak végén (2008. december 31-én) ismert és elfogadott - az esetleges lemondással korrigált - céltámogatás teljes összegét tartalmazza. 6. oszlop: a beszámolási idıszakot megelızı év (2007.) december 31-ig az adott beruházásra annak megkezdése óta történt összes ráfordítást tartalmazza, így pl. a kivitelezés megkezdése elıtt kifizetett tervezési díjat is. 7. oszlop: a beszámolási idıszakot megelızı év (2007.) december 31-ig az adott beruházásra a megkezdése óta törvényben meghatározott, elfogadott (lemondásokkal korrigált) éves elıirányzatok halmozott összegét tartalmazza. (Az ÖM által visszaigazolt, a tárgyévet megelızı évek ütemét érintı lemondásokat csökkentı tényezıként kell figyelembe venni.) 8. oszlop: a céltámogatás tárgyévet megelızı év (2007.) december 31-ig igénybe vett (lehívott és közben vissza nem fizetett) összege. (A 8. oszlop adata nem lehet nagyobb, mint a 7. oszlopban feltüntetett adat!) 9. oszlop: a beruházás tárgyévre (2008.) tervezett teljes ráfordításának - az igénybejelentésben tárgyévre meghatározott teljes beruházási összköltséget: a támogatott és nem támogatott mőszaki tartalomra vonatkozó összesen - összegét tartalmazza. 10. oszlop: a tárgyévet megelızı idıszakban (2007.) rendelkezésre álló központi támogatásból az áthúzódó támogatás összegének elıirányzatát tartalmazza, amely korrigálandó a lemondás összegével, ha azt az ÖM a beszámolási idıszak végéig visszaigazolta. 11. oszlop: az idevonatkozó törvények és közlemények szerint a tárgyévre a beszámolási idıszak végén (2008. december 31-én) érvényes céltámogatási elıirányzat összegének kimutatására szolgál.
188
12. oszlop: az áthúzódó és a tárgyévi elıirányzat összegét tartalmazza. 13. oszlop: a beruházásra a tárgyévben (2008.) ténylegesen ráfordított - támogatott és nem támogatott mőszaki tartalomra történt összes ráfordítás - összegének (tényleges kiadás) kimutatására szolgál. 14. oszlop: tartalmazza a tárgyévet megelızı idıszakban (2007.) fel nem használt, ezért áthúzódó céltámogatási elıirányzatból (10. oszlop) az önkormányzat által ténylegesen igénybe vett összeget. 15. oszlop: a beszámolási idıszak végén (2008. december 31-én) érvényes, tárgyévre meghatározott céltámogatási elıirányzatból (11. oszlop) az önkormányzat által ténylegesen igénybe vett összeget mutatja. 16. oszlop: a tárgyidıszakban ténylegesen igénybe vett összes céltámogatás összegét tartalmazza. Az őrlap valamennyi adatát ezer forintban kell kitölteni! Ezért - ahol szükséges - az egyes soroknál a 13-16. oszlopokban a kerekítés általános szabályai szerint kell eljárni. A végösszesen sorban (9999) további kerekítés nem alkalmazható. Az őrlapon feltüntetett adatok kitöltésekor az alábbi egyezıségekre kell figyelemmel lenni: 32. őrlap 11. + 14. oszlop 16. oszlop
= 16. őrlap 51. sor 4. oszlop = 51. sor 5. oszlop
A 11. oszlopban feltüntetett elıirányzat összegének, valamint a 16. oszlopban kimutatott ténylegesen igénybe vett céltámogatás összegének meg kell jelennie a 23. őrlap 34. Költségvetési támogatás sorában kimutatott összegben.
33. őrlap Központosított elıirányzatok felhasználású támogatások elszámolása
és
egyéb
kötött
Az őrlap kitöltésével a 1254 szektorba sorolt önkormányzatok a költségvetési törvény 5. számú, 7. számú és egyes 8. számú mellékletében felsorolt feladatokra, az abban megjelölt feltételek mellett, felhasználási kötöttséggel kapott elıirányzatokkal számolnak el. A 1253 szektorba tartozó többcélú kistérségi társulásoknak szintén ki kell tölteniük az őrlap 9. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása, 12. Önkormányzatok és jogi személyiségő társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása, 15. A szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása, 16. Esélyegyenlıséget, felzárkóztatást segítı támogatások, 18. Közoktatás-fejlesztési célok támogatása, 22. Az alapfokú mővészetoktatás támogatása, 26. A 2008. évi bérpolitikai intézkedések támogatása, 39. A 2007. év után járó 13. havi illetmény 2008. évi elszámolása, 44. A helyi önkormányzatok által fenntartott költségvetési szerveknél foglalkoztatottak eseti kereset-kiegészítése, valamint a 46. Az elırehozott öregségi nyugdíjjogosultság
189
feltételeivel rendelkezı, helyi önkormányzatoknál alkalmazott köztisztviselık felmentéséhez kapcsolódó egyes kifizetések támogatása megnevezéső sorait. A 26. sorban a közszféra területén dolgozók 2008. évi illetményemelésének és egyéb személyi célú kifizetéseinek támogatásáról szóló 49/2008. (III. 14.) Korm. rendelet alapján kapott – és ténylegesen felhasznált – támogatásról kell elszámolni. Őrlapegyezıség: 33. őrlap 26. sor 4. oszlop = 45. őrlap 94. sor 1. oszlop 01-29. sorok: központosított elıirányzatok elszámolása A 05. Települési és területi kisebbségi önkormányzatok mőködésének támogatása jogcím esetében feladattal terhelt maradvány akkor keletkezhet, ha a helyi önkormányzat a támogatás teljes összegét átutalta a kisebbségi önkormányzat számára, de a kisebbségi önkormányzat tárgyévben nem használta azt fel és kötelezettségvállalással terhelt maradványként a következı évre átviszi. A jogtalanul igényelt támogatást (a helyi önkormányzat nem utalja át a támogatás összegét a kisebbségi önkormányzatnak), illetve a jogtalanná vált támogatást (a kisebbségi önkormányzat nem használta fel és kötelezettségvállalása sincs az elıirányzatra) a helyi önkormányzatnak vissza kell fizetnie. 28. sor: A villamos-energia áremelkedés hatása ellentételezésére szolgáló támogatás elszámolása az 55. őrlapon történik. Őrlapegyezıség: 33. őrlap 28. sor 3. oszlop = 55. őrlap 01. sor 4. oszlop. A 3. oszlopba kell beírni az egyes támogatott feladatokra az önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás részére kiutalt elıirányzat összegét. Őrlapegyezıség: 30. sor 3. oszlop = 16. őrlap 40. sor 5. oszlop, illetve 30. sor 3. oszlop = 11. őrlap 08. sor 5. oszlop A 4. oszlopban az önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás részére átutalt összegbıl a hivatkozott törvényben foglaltak szerint jogosan felhasznált összeget kell szerepeltetni. Az 5. oszlopban az önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás által pénzforgalmilag nem teljesített, de helyi rendeletben vagy érvényes kötelezettségvállalással az adott feladatra már lekötött összeget kell feltüntetni. (Fel nem használt, azonban a késıbbiekben jogosan felhasználható összeg.) A tárgyévi elıirányzatból kötelezettségvállalással terhelt maradvány nem keletkezhet - ezért nem is szerepeltethetı - a következı jogcímek esetében: − 02. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása, − 11. A 2007. évi jövedelem-differenciálódás mérséklésnél beszámítással érintett önkormányzatok támogatása, − 13. Helyi közösségi közlekedés normatív támogatása, − 15. Szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása, − 21. A vizitdíj visszatérítésének támogatása, Az önkormányzat által a lakosságnak megtérített vizitdíjat államháztartáson kívüli pénzeszköz átadásként kell elszámolni költségvetési kiadásként. Az
190
− − − − − − − − −
− −
önkormányzatnak az ÖTM-tıl visszaigényelt megtérített vizitdíjakat, ha az pénzügyileg realizálódik, akkor központosított elıirányzatként (944. számlán) kell megjelenítenie. Mind a költségvetési kiadást, mind a költségvetési bevételt funkcionális osztályozás szerint a „851967. Egészségügyi egyéb feladat” szakfeladaton kell elszámolni. 24. 2006. év tavaszán kialakult árvíz és belvíz miatti károk enyhítése, 25. A nyári gyermekétkeztetés szociális célú támogatása, 26. A 2008. évi bérpolitikai intézkedések támogatása, 28. sor: A villamos-energia áremelkedés hatásának ellentételezése, 31. Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése, 32. Önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, 33. Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása, 39. A 2007. év után járó 13. havi illetmény 2008. évi elszámolása, 42. Támogatás a hivatásos önkormányzati tőzoltóságok nyugdíjtörvény változása miatti 2007. II. félévi többletkiadásaihoz, 44. A helyi önkormányzatok által fenntartott költségvetési szerveknél foglalkoztatottak eseti kereset-kiegészítése 46. Az elırehozott öregségi nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkezı, helyi önkormányzatoknál alkalmazott köztisztviselık felmentéséhez kapcsolódó egyes kifizetések támogatása.
Fenti jogcímeknél az őrlapon kihúzás jelzi a maradvány szerepeltetésének tilalmát. A 6. oszlopban eltérés a 3. és 4+5. oszlopok összegei között általában csak akkor lehet, ha az átutalt összeget nem a törvényben meghatározott célokra használta fel az önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás. Ezt az oszlopot csak akkor kell kitölteni, ha nem az adott célnak megfelelıen került felhasználásra az elıirányzat, illetve nincs érvényes kötelezettségvállalás és emiatt visszafizetési kötelezettség keletkezik. Az oszlopban csak negatív elıjelő szám szerepelhet. Ebben az esetben az Áht. vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni. Figyelem! Az általános szabály alól kivétel a 44. sorban szereplı a helyi önkormányzatok által fenntartott költségvetési szerveknél foglalkoztatottak eseti kereset-kiegészítése jogcím, mert ez esetben az eltérés összege pozitív szám is lehet. A pótlólagos támogatási igényt a 162/2008.(VI. 19.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint kell kiszámítani. A 31-33. sorok adatait, amennyiben az önkormányzat a 94322. Egyes szociális feladatok kiegészítı támogatása alszámlát nem bontotta tovább számlarendjében, akkor a sorokba beírandó adatokat egyéb módon - pl. kigyőjtéssel - kell meghatároznia. A 3-6. oszlopok kitöltésének szabályai megegyeznek a fent leírtakkal. A 35-37. sorok: a helyi önkormányzatok színházi támogatásának elszámolására szolgálnak. Amennyiben az önkormányzat a 94721. Helyi önkormányzatok színháztámogatása elnevezéső, alszámlát nem bontotta tovább számlarendjében, akkor a sorokba beírandó adatokat egyéb módon – pl. kigyőjtéssel – kell meghatároznia.
191
A 3-6. oszlopok kitöltésének szabályai megegyeznek a korábban leírtakkal, azzal a sajátossággal, hogy a 4. és 5. oszlopba írt adatok összege nem lehet nagyobb, mint az önkormányzat saját támogatása módosított elıirányzata alapján a vonatkozó NKÖM rendeletben szereplı arányszám szerint az önkormányzatot jogosan megilletı összeg. Őrlapegyezıség: 33. őrlap 38. sor 3. oszlop= 16. őrlap 45. sor 5. oszlop 39. sor: A 2007. év után járó 13. havi illetmény 2008. évi elszámolását kell a soron szerepeltetni a 32/2008. (II. 21.) Korm. rendelet alapján. 40. sor: Hivatásos önkormányzati tőzoltóságok szakközépiskolai beszámításából eredı támogatásával való elszámolást kell ide írni.
évek
41. sor: A Szentgotthárdi gyógyfürdı támogatására kapott összeggel kell az érintett önkormányzatnak elszámolnia. 42. sor: A hivatásos önkormányzati tőzoltóságok nyugdíjtörvény változása miatti 2007. II. félévi többletkiadásaihoz nyújtott támogatással kell e soron elszámolni. 43. sor: Bölcsıdék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése a leghátrányosabb helyzető kistérségekben jogcímmel kapcsolatos adatokat kell a soron szerepeltetni. 44. sor: A 162/2008.(VI. 19.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint a helyi önkormányzatok által fenntartott költségvetési szerveknél foglalkoztatottak eseti kereset-kiegészítésére kapott támogatással kell e soron elszámolni. 45. sor: A Hajdúszoboszlói HÖT készenléti szolgálattal rendelkezı tőzoltósággá történı átalakításához nyújtott központi költségvetési támogatás elszámolására szolgál a sor. 46. sor: Az elırehozott öregségi nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkezı, helyi önkormányzatoknál alkalmazott köztisztviselık felmentéséhez kapcsolódó egyes kifizetések támogatásával a 157/2008. (VI. 10.) Korm. rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelıen kell elszámolni a soron.
34. őrlap Költségvetési szerveknél teljes- és részmunkaidıben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai A 34. őrlap kitöltésével a teljes- és részmunkaidıben foglalkoztatottak keresetbe tartozó rendszeres és munkavégzéshez kapcsolódó személyi juttatásairól, valamint a létszámának alakulásáról kell számot adni az őrlapon elıírt besorolási csoport szerinti bontásban. Az őrlap kitöltéséhez a tervezési Tájékoztatóban leírtakat kell figyelembe venni.
192
A 34-es őrlap 13. oszlopába az éves átlagos statisztikai állományi létszámot kell beírni. A részmunkaidıben foglalkoztatottak létszámát a munkaszerzıdés szerint elıírt munkaóraszám alapján teljes munkaidıre átszámítva kell beírni.
35. őrlap A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma és személyi juttatásai A 35. őrlap kitöltésével ad információt a költségvetési szerv a teljes- és részmunkaidıben foglalkoztatottainak, valamint a felügyelt költségvetési szerv állományába nem tartozó munkavállalók személyi juttatásairól, és létszámáról. Az őrlap kitöltéséhez, különös tekintettel a létszámadatokra, a tervezési Tájékoztatóban leírtakat kell figyelembe venni. Az őrlap 3. sorában adat nem szerepelhet. A 35. őrlapon az önkormányzati képviselık, a helyi kisebbségi önkormányzati képviselık, valamint a társadalmi megbízású polgármester létszámát a költségvetés készítésekor a 11. sorban (nyitólétszám) kellett feltüntetni, így az év végi záráskor a vonatkozó záró létszámban (14. sor) is szerepeltetni kell. A 35. őrlap 16. sorában kell szerepeltetni a december 31-én betöltetlen üres álláshelyek számát. A 35. őrlap 17. sorában kell szerepeltetni a tartósan üres álláshelyek számát, december 31-i állapot szerint. Tartósan üres álláshely: ha a költségvetési engedélyezett létszámkeret (álláshely) – december 31-tıl visszaszámolva – 4 hónapot meghaladóan betöltetlen. Az egyezıségek a következıképpen alakulnak: 02. őrlap 07. sora 14. sora 23. sora 31. sora 34. sora 37. sora
5. oszlop egyenlı egyenlı egyenlı egyenlı egyenlı egyenlı
34. őrlap 11. oszlop 150. sora 12. oszlop 150. sora
13. oszlop 150. sora 02.őrlap 08. sora 15. sora 24. sora 32. sora 35. sora 38. sora
5. oszlop egyenlı egyenlı egyenlı egyenlı egyenlı egyenlı
34. őrlap 11. oszlop 156. sora 12. oszlop 156. sora
13. oszlop 156. sora
35. őrlap 3. oszlop egyenlı 01. sorával egyenlı 02. sorával egyenlı 04. sorával egyenlı 05. sorával egyenlı 06. sorával egyenlı 07. sorával egyenlı 18. sorával 35. őrlap 4. oszlop egyenlı 01. sorával egyenlı 02. sorával egyenlı 04. sorával egyenlı 05. sorával egyenlı 06. sorával egyenlı 07. sorával egyenlı 18. sorával
02. őrlap 5. oszlop 42. sora = 35. őrlap 7. oszlop 8. sorával 02. őrlap 5. oszlop 43. sora = 35. őrlap 5. oszlop 9. sorával 193
02. őrlap 5. oszlop 47. sora = 35. őrlap 6. oszlop 9. sorával
36. őrlap Tájékoztató adatok a költségvetési létszámkeret funkciócsoportonkénti megoszlásáról
engedélyezett
Az őrlapot a tervezési „Tájékoztatóban” foglaltak szerint kell kitölteni. Az őrlapon a polgármestereket (mivel választott tisztségviselınek minısülnek) nem szabad szerepeltetni.
37. őrlap Feladatmutatók állománya Az őrlap a költségvetés szerkezeti rendje szerint rögzített szakfeladatonkénti feladatmutatók tényleges záró, átlag és teljesítménymutatók átlagállományát, valamint a záró állományból a tárgyévi nettó mutatószám-fejlesztést mutatja be. Az őrlapon az egyes tevékenységek nevét, szakfeladati számozását (1. oszlop), a feladatmutató megnevezését (3. oszlop) és mennyiségi egységét (4. oszlop) a tervezéshez kiadott Tájékoztató 5. számú melléklete szerint kell beírni. Átlagállományonként a naponta ténylegesen üzemelı feladatmutatók számtani átlagát kell beírni. Külön felhívjuk a figyelmet a 01. sorszámú "feladatmutatók” záró állományából a nettó fejlesztés adatára, miután a megszőnı és belépı feladatmutató nem mindig azonos szervnél mutatkozik. Ezért a költségvetési évben megszőnt feladatmutatókat az őrlap 6. oszlopában (-) elıjellel kell kimutatni.
38. őrlap Immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása Az őrlapot valamennyi - immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel rendelkezı költségvetési szervnek ki kell töltenie. Az őrlap arról ad információt, hogy a költségvetési szerv eszközeinek év végi állománya milyen értékben áll rendelkezésére, milyen eszközcsoportokból tevıdik össze, ezen eszközcsoportok nyitó állományának bruttó értékében milyen események során keletkezett változás, valamint információt ad az eszközök elszámolt értékcsökkenésérıl is. A 01. sorba kell felvezetni a tárgyévi nyitó állomány bruttó értékét. Az ezen a soron feltüntetett összegeknek meg kell egyezniük az elızı évi költségvetési beszámoló ugyanezen őrlap 21. sorában feltüntetett bruttó értékekkel. A tárgyévi nyitó állomány bruttó értékében bekövetkezett változásokat növekedéseket és csökkenéseket - a 02-20. sorokban kell feltüntetni, a sorokban jelölt eseményeknek megfelelıen. A 02. sorban kell kimutatni az immateriális javak és tárgyi eszközök (ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékő jogok; gépek, berendezések és felszerelések; jármővek, tenyészállatok, állami készletek tartalékok) beszerzésére, létesítésére fordított - áfa nélküli - kiadásokat, függetlenül attól, hogy azok aktiválásra kerültek- e vagy sem,
194
illetve beruházási elılegként történt-e kifizetés. Ezeket a kiadásokat a könyvvitelben beszerzés esetén az 1. számlaosztályban a 11-14. számlacsoportokban a megfelelı hármas végzıdéső (113, 123, 1313, 1323., 143.) fıkönyvi számlán, illetve a 15. számlacsoportban a megfelelı "elıirányzat teljesítése" számlákon könyvelt tételek jelentik. Ennek a sornak a 8. oszlopát a 1593. Állami készletek tartalékok felhalmozási kiadási elıirányzatának teljesítése alszámlán könyvelt adatok alapján kell kitölteni. Az itt kimutatott összegeknek egyezniük kell a 05. őrlapon immateriális javak, tárgyi eszközök (ingatlanok; gépek, berendezések és felszerelések; jármővek, tenyészállatok, állami készletek tartalékok) beszerzése, létesítése címén felhalmozási kiadásként elszámolt összeggel. 38. őrlap 10. oszlop 02. sor = 05. őrlap 05. oszlop 13.+[21.-(19.+20.)]+24.+26. sor A 03. sorban kell kimutatni a tárgyi eszközök felújítására fordított - áfa nélküli kiadásokat. A könyvvitelben ezeket a kiadásokat a 12-14. számlacsoportokban négyes végzıdéssel (124, 1314, 1324., 144.) megnyitott és vezetett számlákon kell könyvelni. Az elızıekben felsorolt számlákon könyvelt kiadások összegét kell ebben a sorban kimutatni, függetlenül attól, hogy a felújított eszközt használatba vették-e vagy sem, illetve a kiadást a felújítás elılegére teljesítették-e. A sorba beírt összegnek egyeznie kell a 05. őrlap 01+02+03+04 sorok adatával. A 04. sorba kell beírni a 02-03. sorokban kimutatott beruházáshoz és felújításhoz kapcsolódóan teljesített, (egyenes, vagy fordított adózás szerinti) elızetesen felszámított általános forgalmi adó összegét (181., 182.), függetlenül attól, hogy az a beszerzési ár (aktiválandó érték) részét képezi-e vagy sem. Ugyancsak ebben a sorban kell feltüntetni azt az elızetesen felszámított áfa összegét, amelyet térítés nélkül átvett eszközzel kapcsolatban az átadó áthárított a költségvetési szervre és azt a költségvetési szerv megfizette. [A beruházásázáshoz kapcsolódó áfa befizetés kiadásai (183. számla) itt nem szerepeltethetık.] A 05. sorban kell összegezni a tárgyévi pénzforgalmi növekedéseket, ami a 02.+03.+04. sorok összegével egyenlı. A 06. sorban kell szerepeltetni a saját kivitelezésben megvalósított és az állományi számlákon - a számviteli törvényben elıírtak alapján megállapított elıállítási költségen - nyilvántartásba vett (aktivált) eszközök értékét. A 07. sorban kell feltüntetni az elızı év(ek)ben a beruházások között nyilvántartott és a folyó évben használatba vett, aktivált eszközök értékét. A 08. sorban kell feltüntetni a térítésmentesen átvett eszközöket az Áhsz. 32. §-ának (3) bekezdése szerint azok állományba vétel idıpontjában ismert piaci, forgalmi értékén, illetve azonos felügyeleti szerv alá tartozó költségvetési szervek közötti átvétel esetén az átadó által közölt bruttó értékén (az átadott eszközzel kapcsolatban az átadó által áthárított és a költségvetési szerv által megfizetett áfa összegét a 04. sorban kell feltüntetni). A 09. sorban kell bemutatni az alapítás átszervezés miatti átvételt, vagyis a felügyeleti szerv döntését követıen közfeladattal átvett eszközök bruttó értékét. Az
195
eszközök közfeladattal történı ellenszolgáltatás nélküli vagyonkezelési szerzıdéssel történı átvétele nem minısül az Áhsz. 32. § (3) bekezdés szerinti térítésmentes eszköz átvételnek, melyet a 08. sorban kell szerepeltetni. Államháztartási körben nincs kötelezı elıírás, hogy közfeladattal a vagyonkezelési szerzıdésben szereplı vagyontárgyak átadása-átvétele kizárólagosan piaci értéken történhet. Emiatt az átvevı szerv a vagyontárgyakat a vagyonkezelési szerzıdésben szereplı értéken köteles nyilvántartásba venni, az Áhsz. 29/B. §-ának (2) bekezdése alapján. Ebben az esetben a döntés lehet piaci értéken történı átvétel, vagy az átadó könyveiben szereplı értéken történı átvétel is, ezt mindenképpen a vagyonkezelési szerzıdés határozza meg. Amennyiben az átvevınek a vagyonkezelési szerzıdésében más érték kerül meghatározásra, mint az átadó vagyonátadási jelentésében közölt bruttó érték és halmozott értékcsökkenés, akkor a vagyonkezelési szerzıdésben szereplı értéken kell az adott eszközt az átvevı szervnek a könyveiben nyilvántartásba vennie ezen a soron. A 10. sorban a többletként fellelt, ajándékba, hagyatékként kapott immateriális javakat, tárgyi eszközöket, a társadalmi munkával létrehozott eszközöket kell kimutatni az állományba vétel idıpontja szerinti forgalmi, piaci értékén. Itt kell szerepeltetni a készletek közül az átsorolást is. 2007-tıl itt kell bemutatni az Ötv. 80/A-80/B. §-a alapján vagyonkezelésbe vett eszközök bruttó értékét. Itt kell feltüntetni az Ötv. 80/A-80/B. §-a alapján vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonkezelési szerzıdésben meghatározott bruttó értékét, mely a 16. számlacsoportban került nyilvántartásba vételre. Ugyancsak ebben a sorban kell feltüntetni a kiváltott követelés fejében átvett tárgyi eszközöket, amennyiben a költségvetési szerv azt befektetett eszköznek minısítette (a költségvetési szerv úgy döntött, hogy a kapott eszközt a tevékenysége ellátásához használni kívánja). Ebben a sorban kell továbbá kimutatni az államháztartás szervezete által év közben beszerzett, dologi kiadások között elszámolt kis értékő szellemi terméket (10. sor 3. oszlop), abban az esetben, ha azt az év végéig nem vette használatba. A 11. sorban kell összegezni a tárgyévi pénzforgalom nélküli növekedéseket, ami a 06.+…+10. sorok összegével egyenlı. A 12. sorban kell összegezni a növekedéseket. A 13. sorban kell kimutatni az értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékét. A 14. sorban kell kimutatni azt az összeget, amely a 02-03. sorokban beszerzési, illetve felújítási kiadásként szerepelt, de az eszközt nem vették használatba, nem helyezték üzembe. Ugyancsak itt kell feltüntetni a 04. sorban szereplı (egyenes, vagy fordított adózás szerinti) elızetesen felszámított áfa összegébıl a beszerzési árba be nem számítható, nem aktiválható - levonásba helyezhetı - elızetesen felszámított áfa összegét [1813., 1823. számlák]. A 15. sorban kell kimutatni azt az összeget, amely a 02-03. sorokban, mint beszerzési, illetve felújítási kiadás szerepelt, de azt beruházásra adott elıleg címén folyósították, így az eszköz használatba vétele még nem történt meg.
196
A 16. sorban a selejtezett, megsemmisült eszközök kivezetett bruttó értékét, a 17. sorban a térítés nélkül átadott eszközök bruttó értékét kell feltüntetni. A 18. sorban kell bemutatni az alapítás átszervezés miatti átadást az átadáskori bruttó értékén. Az eszközök közfeladattal történı átadása nem minısül az Áhsz. szerinti térítésmentes eszköz átadásnak, melyet a 17. sorban kell szerepeltetni. A 19. sorban az egyéb csökkenések között kell szerepeltetni a hiányt, az átsorolást a készletek közé, ideértve a központi beruházás keretében a beruházási kiadások között elszámolt, de a beruházás aktiválásakor a készletek közé átsorolt elsı beszerzéső készletek értékét is, valamint a használatból kivont és értékesítési céllal a forgóeszközök közé átsorolt tárgyi eszközöket. (Év végén azokat a tárgyi eszközöket, amelyeket kivontak a használatból, üzemeltetésbıl, de a fordulónapig az értékesítésükre nem került sor, át kell sorolni a készletek közé!) 2007-tıl itt kell feltüntetni az Ötv. 80/A-80/B. §-a alapján vagyonkezelésbe adott eszközök kivezetett bruttó értékét a 11-13. számlacsoportból. A 19. sorban kell továbbá feltüntetni az állami készletek, tartalékok állományában a használatba vétel, üzemeltetésre, kezelésre átadás miatt bekövetkezett csökkenéseket. Amennyiben a felhasználást, átadást megelızıen az állami készlet, tartalék kapcsán terven felüli értékcsökkenés elszámolására is sor került, akkor ezen a soron a bekerülési értéket kell szerepeltetni. (A kapcsolódó terven felüli értékcsökkenést nem ezen a soron, hanem a 28. terven felüli értékcsökkenés csökkenése soron kell szerepeltetni.) A 20. sorban kell összegezni a csökkenéseket. A 21. sorban feltüntetett összegnek az év végi fıkönyvi kivonattal a következık szerint kell egyeznie: 3. oszlop adata = 111. Immateriális javak állományának értéke számla 4. oszlop adata = 121. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékő jogok aktivált állományának értéke számla 5. oszlop adata = 1311. Gépek, berendezések és felszerelések állományának értéke számla 6. oszlop adata = 1321. Jármővek állományának értéke számla 7. oszlop adata = 141. Tenyészállatok állománya számla 8. oszlop adata = 1591. Állami készletek, tartalékok beruházásának állománya 9. oszlop adata = 161. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök állománya + 163. Koncesszióba adott eszközök állománya + 165. Vagyonkezelésbe vett eszközök állománya + 167. Vagyonkezelésbe adott eszközök állománya számla A 22. sorban kell feltüntetni a terv szerinti értékcsökkenés (mely jelenleg csak az Áhsz. 30. §-ában szabályozott terv szerinti értékcsökkenés lehet) összegének év eleji nyitó állományát.
197
A 23. sorban az immateriális javak, tárgyi eszközök, üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök év végi - december 31-i - állománya után a kormányrendelet 30. §-ában foglaltak szerint elszámolt tárgyévi terv szerinti értékcsökkenés összegét kell szerepeltetni (ezen összegnek bruttó módon kell tartalmaznia valamennyi elszámolt terv szerinti értékcsökkenést, nem szabad azt módosítani a terv szerinti értékcsökkenést csökkentı tételekkel. Itt kell szerepeltetni az azonos felügyeleti szerv alá tartozó költségvetési szervek közötti átvétel során az átvett halmozott értékcsökkenés összegét, továbbá itt kell kimutatni az önkormányzatoknál a vagyonkezelı adatszolgáltatása alapján a vagyonkezelınél, illetve az önkormányzatnál tárgyévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés közötti pozitív különbözet összegét is. A csökkentı tételeket a 24. sorban kell feltüntetni). A 24. sor "csökkenés" adatában kell szerepeltetni a 13-19. sorokban feltüntetett bruttó érték csökkenésével kapcsolatosan kivezetett terv szerinti értékcsökkenés összegét, továbbá az önkormányzatoknál a vagyonkezelı adatszolgáltatása alapján a vagyonkezelınél, illetve az önkormányzatnál tárgyévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés közötti negatív különbözet összegét is. A 25. sorban a terv szerinti értékcsökkenés záró állományát kell szerepeltetni, ami a 22+23-24. sor. Ebben a sorban negatív elıjelő összeg nem szerepelhet. A 26. sor a terven felüli értékcsökkenés tárgyévi nyitó állományát mutatja. A sor 8. oszlopában a 2008. év eleji nyitó rendezı tételek keretében a 1592. Állami készletek, tartalékok értékcsökkenése számla (csak terven felüli!) megfelelı alszámláira átvezetett összegek összevont értékét kell szerepeltetni. A 27. sorban a terven felüli értékcsökkenés tárgyévi növekedését, a 28. sorban pedig a tárgyévi csökkenését kell szerepeltetni. (A 28. sor ”csökkenés” adatában kell szerepeltetni a 13-19. sorokban feltüntetett bruttó érték csökkenésével kapcsolatosan kivezetett terven felüli értékcsökkenés összegét, valamint a terven felüli értékcsökkenés tárgyévi visszaírását is.) A 29. sor azt mutatja meg, hogy a terven felüli értékcsökkenés tárgyévi csökkenésébıl milyen összegő volt a terven felüli értékcsökkenés visszaírása. A vagyonkezelésbe adott eszközök után az önkormányzat a vagyonkezelı adatszolgáltatása alapján számolja el, illetve írja vissza a terven felüli értékcsökkenést. A 30. sorban a terven felüli értékcsökkenés záró állományát kell szerepeltetni, ami a 26+27-28. sor. Ebben a sorban negatív elıjelő összeg nem szerepelhet. A 31. sorban összegzett értékcsökkenés összege meg kell, hogy egyezzen az elıbbiekben felsorolt (terv szerinti és terven felüli) értékcsökkenési számlák év végi egyenlegének összegével. A 32. sorban kell szerepeltetni az eszközök nettó értékét. A 33. sorban a teljesen (0-ig) leírt eszközök bruttó értékét kell szerepeltetni (a könyvvitelben erre a célra megnyitott fıkönyvi számlák (alszámlák) év végi
198
egyenlege alapján). Ha az immateriális jószág, tárgyi eszköz a terv szerinti értékcsökkenés, illetve értékvesztés elszámolásával teljesen (0-ig) íródott, az adott eszköz bruttó értékét azonnal át kell vezetni az aktivált állományi számláról (11111114., 1211-1215., 13111-13115., 1321, 1411.) az eszköz 0-ig leírt aktivált állományi számlájára (1119., 1219., 13119., 13219., 1419.). Ezen őrlap, valamint a mérleg őrlap között az alábbi egyezıséget kell biztosítani: 01. sor 3. oszlop adata - (22. sor 3. oszlop + 26. sor 3. oszlop) adata = Mérleg (01+02+03+04). sor 3. oszlop adata 01. sor 4. oszlop adata - (22. sor 4. oszlop + 26. sor 4. oszlop) adata = Mérleg 08. sor 3. oszlop adata 01. sor 5. oszlop adata - (22. sor 5. oszlop + 26. sor 5. oszlop) adata = Mérleg 09. sor 3. oszlop adata 01. sor 6. oszlop adata - (22. sor 6. oszlop + 26. sor 6. oszlop) adata = Mérleg 10. sor 3. oszlop adata 01. sor 7. oszlop adata - (22. sor 7. oszlop + 26. sor 7. oszlop) adata = Mérleg 11. sor 3. oszlop adata 01. sor 8. oszlop adata - 26. sor 8. oszlop adata = Mérleg 14. sor 3. oszlop adata 01. sor 9. oszlop adata - (22. sor 9. oszlop + 26. sor 9. oszlop) adata = Mérleg 24+25+26+27. sor 3. oszlop adata A 21. sorban kimutatott bruttó értékbıl levonva a 31. sorban feltüntetett értékcsökkenés összegét, megkapjuk az eszközök év végi nettó állományát, melynek az alábbiak szerint egyeznie kell a Mérleg őrlappal: 32. sor 3. oszlop adata 32. sor 4. oszlop adata 32. sor 5. oszlop adata 32. sor 6. oszlop adata 32. sor 7. oszlop adata 32. sor 8. oszlop adata 32. sor 9. oszlop adata
= = = = = = =
Mérleg Mérleg Mérleg Mérleg Mérleg Mérleg Mérleg
01.+02.+03.+04. sor 4. oszlop adata 08. sor 4. oszlop adata 09. sor 4. oszlop adata 10. sor 4. oszlop adata 11. sor 4. oszlop adata 14. sor 4. oszlop adata 24+25+26+27. sor 4. oszlop adata
39. őrlap A címzett támogatások Az őrlap kitöltésével a 1254 szektorba sorolt önkormányzati hivatalok a 3. számú mellékletben közzétett támogatások alakulásáról számolnak be. A kitöltési tájékoztató 3. számú melléklete tartalmazza a címzett támogatások jogcímeit és azok őrlapon feltüntetendı kódszámait. 1. oszlop: a címzett támogatással megnevezésére, azonosítására szolgál.
megvalósított
beruházás
szöveges
2. oszlop: az egyes sorokba a 3 jegyő kódszámot kell a 3. számú melléklet szerint beírni.
199
3. oszlop: a beszámolási idıszak végén (2008. december 31-én) ismert és elfogadott beruházási rögzített – címzett támogatással támogatott és nem támogatott mőszaki tartalomra vonatkozó együttes – összköltséget tartalmazza. 4. oszlop: Az egyes beruházásoknál az adott beruházásra vonatkozó címzett támogatás(ok) tárgyév (2008.) december 31-ig törvényben, megjelent teljes (esetleg több évre rögzített) összegét kell beírni. 5. oszlop: a beszámolási idıszak végén (2008. december 31-én) ismert és elfogadott - az esetleges lemondással korrigált – címzett támogatás teljes összegét tartalmazza. 6. oszlop: a beszámolási idıszakot megelızı év (2007.) december 31-ig az adott beruházásra annak megkezdése óta történt összes ráfordítást tartalmazza, így pl. a kivitelezés megkezdése elıtt kifizetett tervezési díjat is. 7. oszlop: a beszámolási idıszakot megelızı év (2007.) december 31-ig az adott beruházásra a megkezdése óta törvényben meghatározott, elfogadott (lemondásokkal korrigált) éves elıirányzatok halmozott összegét tartalmazza. (A beszámolási évben az ÖM által visszaigazolt, a tárgyévet megelızı évek ütemét érintı lemondásokat csökkentı tényezıként kell figyelembe venni.) 8. oszlop: a címzett támogatás tárgyévet megelızı év (2007.) december 31-ig igénybe vett (lehívott és közben vissza nem fizetett) összege. (A 8. oszlop adata nem lehet nagyobb, mint a 7. oszlopban feltüntetett adat!) 9. oszlop: a beruházás tárgyévre (2008.) tervezett teljes ráfordításának – az igénybejelentésben tárgyévre meghatározott teljes beruházási összköltséget: a támogatott és nem támogatott mőszaki tartalomra vonatkozó összesen – összegét tartalmazza. 10. oszlop: a tárgyévet megelızı idıszakban (2007.) rendelkezésre álló központi támogatásból az áthúzódó támogatás összegének elıirányzatát tartalmazza, amely korrigálandó a lemondás összegével, ha azt az ÖM a beszámolási idıszak végéig visszaigazolta. 11. oszlop: a törvények és közlemények szerint a tárgyévre a beszámolási idıszak végén (2008. december 31-én) érvényes címzett támogatási elıirányzat összegének kimutatására szolgál. 12. oszlop: az áthúzódó és a tárgyévi elıirányzat összegét tartalmazza. 13. oszlop: a beruházásra a tárgyévben (2008.) ténylegesen ráfordított – támogatott és nem támogatott mőszaki tartalomra történt összes ráfordítás – összegének (tényleges kiadás) kimutatására szolgál. 14. oszlop: tartalmazza a tárgyévet megelızı idıszakban (2007.) fel nem használt, ezért áthúzódó címzett támogatási elıirányzatból (10. oszlop) az önkormányzat által ténylegesen igénybe vett összeget.
200
15. oszlop: a beszámolási idıszak végén (2008. december 31-én) érvényes, tárgyévre meghatározott címzett támogatási elıirányzatból (11. oszlop) az önkormányzat által ténylegesen igénybe vett összeget mutatja. 16. oszlop: a tárgyidıszakban ténylegesen igénybe vett összes címzett támogatás összegét tartalmazza. Az őrlap valamennyi adatát ezer forintban kell kitölteni! Ezért - ahol szükséges - az egyes soroknál a 13-16. oszlopokban a kerekítés általános szabályai szerint kell eljárni. A végösszesen sorban (9999) további kerekítés nem alkalmazható. Az őrlapon feltüntetett adatok kitöltésekor az alábbi egyezıségekre kell figyelemmel lenni: 39. őrlap 11. + 14. oszlop 16. oszlop
= 16. őrlap 50. sor 4. oszlop = 50. sor 5. oszlop
41. őrlap Fejezeti maradvány-elszámolási számla pénzforgalma Az őrlapot a 1091 szektorba tartozó fejezetek töltik ki. Az őrlap egyes soraiba a sorban jelölt jogcímő bevételeket és kiadásokat kell feltüntetni. Az ezen az őrlapon szereplı kiadások és bevételek nem szerepelhetnek a fejezeti beszámoló (1091 szektor) 02.-10. őrlapjain kimutatott kiadások és bevételek között. A számla nyitó egyenlegét a 01. sorba az elızı évi beszámoló ugyanezen őrlapjának 24. sorában szereplı összeggel azonosan kell beírni. Az őrlapon szereplı kiadásokat, illetve bevételeket a 3332. Év végi maradványelszámolási számlán, a 378. Fejezeti év végi maradványelszámolási számla kiadásainak elszámolása és a 468. Fejezeti év végi maradványelszámolási számla bevételeinek elszámolása számlákkal szemben elszámolt évközi forgalom alapján kell szerepeltetni. Az őrlapon szerepeltetett kiadások és bevételek között a 468. Fejezeti év végi maradványelszámolási számla bevételeinek elszámolása számlán a „421. Elızı évi maradvány felfüggesztett kifizetéséhez kapcsolódó befizetés” és a „428. Elızı évi maradvány felfüggesztett kifizetéséhez kapcsolódó befizetés visszatérülése” kincstári tranzakciós kóddal lebonyolított tételek nem szerepelhetnek. A 02-03. sorban kell feltüntetni a költségvetési szervet, illetve fejezeti kezeléső elıirányzatot meg nem illetı, általa önrevízióval megállapított és befizetett elıirányzat-maradvány összegét. Az elıirányzat-maradványból a költségvetési szervet, fejezeti kezeléső elıirányzatot meg nem illetı összeget az Ámr. 66. §-ának (6) bekezdésében foglaltak alapján kell megállapítani. A 04. sor az elıirányzat-maradvány jóváhagyásakor a felügyeleti szerv által megállapított pótlólagos befizetési kötelezettségre a költségvetési szerv, fejezeti kezeléső elıirányzat által teljesített maradvány-befizetés összegét tartalmazza.
201
A 05. sorban kell feltüntetni azt a bevételként elszámolt maradványösszeget, amelyet a fejezet évközben a már jóváhagyott elıirányzat-maradvány más költségvetési szerv részére történı átadása céljából fizetett be. (Ezen összegnek kell kiadásként megjelennie a 18. sorban.) A befizetett maradványt a befizetı költségvetési szerv elıirányzat-maradvány átadásként, a kedvezményezett költségvetési szerv pedig elıirányzat-maradvány átvételként számolja el. A 06. sorban az elıirányzat-maradvány Pénzügyminisztériumi felülvizsgálata során megállapított, és a költségvetési szerv által pótlólag befizetett összeget kell kimutatni. A 07. sor az ellenırzı szervek által megállapított (elıírt) pótlólagos befizetési kötelezettségre a költségvetési szerv által teljesített maradvány-befizetés összegét tartalmazza. A 08. sorban a normatív hozzájárulásokban és támogatásokban részesülı költségvetési szervek részére kiutalt normatív hozzájárulások, támogatások költségvetési szervet meg nem illetı, és általuk befizetett maradvány összeget kell kimutatni. A 09. sor a központi intézkedésre átmeneti jelleggel elvont – és a fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési szervek által befizetett – elıirányzat-maradvány kimutatására szolgál. Amennyiben az elvont maradvány visszautalásra került a költségvetési szervek részére, úgy azt a 21. sorban kell feltüntetni. A 10. sorba kell kimutatni a költségvetési szerveknél (fejezeti kezeléső elıirányzatnál) egyedileg elıírt befizetési kötelezettségekre történı befizetéseket. A 11. sorban a társadalmi önszervezıdések részére jóváhagyott, részükre kiutalt, de ıket meg nem illetı normatív hozzájárulások és támogatások fejezet részére visszautalt összegét kell kimutatni. A 12. sorban az elızıekben nem nevesített, a számlára beérkezı egyéb bevételt (estleges téves befizetéseket) kell kimutatni. A 14-16. sorokban a központi költségvetésbe történı átvezetéseket kell kimutatni, elkülönítetten a fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és fejezeti kezeléső elıirányzatok miatti átvezetéseket (14. sor), a normatív hozzájárulások és támogatások maradványának átvezetését (15. sor), valamint az egyéb jogcímen befolyt és a központi költségvetést illetı átvezetést (16. sor). A 18. sorban kell kimutatni a 05. sorban bevételként elszámolt elıirányzatmaradvány kedvezményezett költségvetési szerv részére történı kiutalását. A 19. sorban kell mindazokat (ideértve az önrevízióval megállapított maradvány átadás miatti kifizetéseket is) a fejezeti kezeléső elıirányzat maradvánnyal kapcsolatos átutalásokat (átvezetéseket) kimutatni, amelyek nem a központi költségvetést illetik, hanem költségvetési szervet, más fejezeti kezeléső elıirányzatot illetnek.
202
A 20. sorban kell kimutatni a társadalmi önszervezıdések részére jóváhagyott, év közben részükre ki nem utalt, de ıket megilletı normatív hozzájárulások és támogatások pótlólag kiutalt összegét (finanszírozási különbözet). A 21. sor az átmenetileg elvont maradvány visszautalt összegének kimutatására szolgál. A 22. sorban a számláról teljesített egyéb kiadásokat kell kimutatni. A 24. sorban kell feltüntetni, a Kincstári értesítéssel megegyezı összegben, a számla év végi egyenlegét, amely a hatályos jogszabályi elıírások figyelembevételével csak „0” lehet.
44. őrlap Helyi (települési és területi kisebbségi) önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás adósságállományának évenkénti alakulása Az őrlap az önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok adósságállományának, vagyis a hosszú lejáratú kötelezettségek tárgyévet követı években esedékes törlesztı részleteinek évenkénti alakulásának bemutatására szolgál. A hosszú lejáratú kötelezettségek törlesztı részleteit a 2008. évi beszámolóban szereplı adatokból kiindulva, az esedékesség éve szerinti csoportosításban kell bemutatni. Az őrlap 01-05. soraiban csak a többcélú kistérségi társulások, az országos kisebbségi önkormányzatok, valamint az Áht. 66. §-ában felsorolt önkormányzati hivatalok (ideértve a körjegyzıségeket is) szerepeltethetnek adatot, az önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek beszámolójában ezeken a sorokon az Áht. 100. §-a alapján valamint az országos kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beszámolójában adat nem szerepelhet. A 01-06. sor 3. oszlopában a hosszú lejáratú kötelezettségek következı (2009.) évi törlesztı részleteit kell bemutatni. A 01-06. sor 4-8. oszlopában a hosszú lejáratú kötelezettségek 2009-tól esedékes törlesztı részleteit kell bemutatni évek szerinti bontásban. A 01-06. sor 9. oszlopában a 4-8. oszlopokban szereplı adatokat összesítve kell szerepeltetni. A 01-06. sor 10. oszlopában a 3. és 9. oszlopokban szereplı adatokat összesítve kell szerepeltetni. A 01. sorban a hosszú lejáratra kapott kölcsönök évente esedékes törlesztı részleteit kell kimutatni. A sor 03. oszlopában a 2009. évi törlesztı részletet kell bemutatni, mely a 2008. évi mérleg 106. sorának 4. oszlopában kimutatott összeggel egyezik meg.
203
A 02. sorban a tartozások fejlesztési célú kötvénykibocsátásból évente esedékes törlesztı részleteit kell kimutatni. A sor 03. oszlopában a 2009. évi törlesztı részletet kell bemutatni, mely a 2008. évi mérleg 107. sorának 4. oszlopában kimutatott összeggel egyezik meg. A 03. sorban a tartozások mőködési célú kötvénykibocsátásból évente esetékes törlesztı részleteit kell kimutatni. A sor 03. oszlopában a 2009. évi törlesztı részletet kell bemutatni, mely a 2008. évi mérleg 108. sorának 4. oszlopában kimutatott összeggel egyezik meg. A 04. sorban a beruházási és fejlesztési hitelek évente esedékes törlesztı részleteit kell kimutatni. A sor 03. oszlopában a 2009. évi törlesztı részletet kell bemutatni, mely a 2008. évi mérleg 109. sorának 4. oszlopában kimutatott összeggel egyezik meg. A 05. sorban a mőködési célú hosszú lejáratú hitelek évente esedékes törlesztı részleteit kell kimutatni. A sor 03. oszlopában a 2009. évi törlesztı részletet kell bemutatni, mely a 2008. évi mérleg 110. sorának 4. oszlopában kimutatott összeggel egyezik meg. A 06. sorban az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek évente esedékes törlesztı részleteit kell kimutatni. A sor 03. oszlopában a 2009. évi törlesztı részletet kell bemutatni, mely a 2008. évi mérleg 111. sorának 4. oszlopában kimutatott összeggel egyezik meg. A 07. sorban a 01-06. sorok összegét kell szerepeltetni. Őrlapon belüli egyezıség 07. sor 4.+5.+6.+7.+8. oszlop = 07. sor 9. oszlop 07. sor 3.+4.+5.+6.+7.+8. oszlop = 07. sor 10. oszlop Őrlapok közötti összefüggések: 44. őrlap 01. sor 3. oszlop = 01. őrlap 106. sor 4. oszlop 44. őrlap 02. sor 3. oszlop = 01. őrlap 107. sor 4. oszlop 44. őrlap 03. sor 3. oszlop = 01. őrlap 108. sor 4. oszlop 44. őrlap 04. sor 3. oszlop = 01. őrlap 109. sor 4. oszlop 44. őrlap 05. sor 3. oszlop = 01. őrlap 110. sor 4. oszlop 44. őrlap 06. sor 3. oszlop = 01. őrlap 111. sor 4. oszlop 44. őrlap 01. sor 9. oszlop = 01. őrlap 84. sor 4. oszlop 44. őrlap 02. sor 9. oszlop = 01. őrlap 85. sor 4. oszlop 44. őrlap 03. sor 9. oszlop = 01. őrlap 86. sor 4. oszlop 44. őrlap 04. sor 9. oszlop = 01. őrlap 87. sor 4. oszlop 44. őrlap 05. sor 9. oszlop = 01. őrlap 88. sor 4. oszlop 44. őrlap 06. sor 9. oszlop = 01. őrlap 89. sor 4. oszlop 44. őrlap 01. sor 10. oszlop = 01. őrlap 84.+106. sor 4. oszlop 44. őrlap 02. sor 10. oszlop = 01. őrlap 85.+107. sor 4. oszlop
204
44. őrlap 03. sor 10. oszlop = 01. őrlap 86.+108. sor 4. oszlop 44. őrlap 04. sor 10. oszlop = 01. őrlap 87.+109. sor 4. oszlop 44. őrlap 05. sor 10. oszlop = 01. őrlap 88.+110. sor 4. oszlop 44. őrlap 06. sor 10. oszlop = 01. őrlap 89.+111. sor 4. oszlop
45. őrlap A közszféra területén dolgozók 2008. évi illetményemelésével és egyéb személyi célú kifizetéseivel összefüggı támogatás felhasználása Az őrlap a közszféra területén dolgozók 2008. évi illetményemelésének és egyéb személyi célú kifizetéseinek támogatásáról szóló 49/2008. (III. 14.) Korm. rendelet alapján kapott – és ténylegesen felhasznált - támogatás elszámolására szolgál. A támogatást szakfeladatrendi bontásban kell szerepeltetni. Az 1. oszlopba a rendelet elıírásai alapján a bérpolitikai intézkedésre 2008. évben ténylegesen felhasznált támogatás összegét kell írni. A 2. oszlopba az év elején elvégzett országos felmérésben is szerepeltetett 2008. január 1-jei statisztikai állományi létszám – két tizedes pontosságig – adatát kell szerepeltetni. 1-38. sorokba az oktatással kapcsolatos szakfeladatokra ténylegesen felhasznált támogatás összegét kell beírni. 40-62. sorokba a humán egészségügyi ellátásra vonatkozó szakfeladatokra kapott és felhasznált támogatás összegeit kell beírni. 64–87. sorok a szociális és gyermekvédelmi szakfeladatatokra felhasznált támogatás összegét kell beírni. 89. sor az igazgatási szakfeladatokkal kapcsolatosan felhasznált támogatás összege kerül ebbe a sorba. 90. sor a kultúra, sport célú szakfeladatokra felhasznált támogatás összegét kell beírni. 93. sorba a fentiekbe nem tartozó egyéb szakfeladatokon ténylegesen felhasznált támogatás összege kerül. 94. Mindösszesen sor. A táblában szereplı valamennyi szakfeladatra ténylegesen felhasznált támogatás összegét kell beírni. Őrlapegyezıség: 45. őrlap 94. sor 1. oszlop = 33. őrlap 26. sor 4. oszlop
46. őrlap Az elızı évi (2007. év) kötelezettségvállalással terhelt normatív kötött felhasználású támogatások elıirányzat maradványainak elszámolása
205
Az őrlap kitöltésével az önkormányzat az Országgyőlés által jóváhagyott 2006. évi CXXVII. törvény 8. számú melléklete I/1-3., 4., II/3., III., IV., V. pontja alapján az önkormányzatot 2007. évben megilletı fel nem használt - de kötelezettséggel terhelt így a késıbbiekben (2008. évben) felhasználható - maradványként tovább vitt normatív, kötött felhasználású kiegészítı támogatással való elszámolási kötelezettségének tesz eleget. Az őrlapot az 1253. 1254. szektorba sorolt költségvetési szervek (polgármesteri hivatalok, többcélú kistérségi társulások) tölthetik ki. Az 1. oszlopba a 2006. évi CXXVII. törvényben megállapított, illetve abból az önkormányzatot 2007. évben megilletı normatív, kötött felhasználású kiegészítı támogatás jogcímeket és a kódszámok utolsó hét számjegyét kell beírni. Figyelem! A 2007. évi kódszámokról van szó, amelyeket a 2007. évi éves beszámoló információs füzethez kiadott kitöltési tájékoztató melléklete tartalmaz. A 2. oszlopban az önkormányzat által 2007. évben fel nem használt, de kötelezettséggel terhelt normatív, kötött felhasználású kiegészítı támogatás összege szerepel, ez az adat megegyezik a 2007. évrıl szóló költségvetési beszámoló információ 51. őrlap 15. oszlopában található értékkel. A 3. oszlopba kerül a 2. oszlopból az az összeg, amelyet az önkormányzat 2008. évben az elıírt határidıig vagy december 31-éig ténylegesen és jogszerően felhasznált. A rovatot az önkormányzat nyilvántartásai, dokumentációi alapján tölti ki. (A 3. oszlop < 2. oszlop) A 4. oszlop sorai az adott jogcím vonatkozásában a cél szerinti felhasználást figyelembe véve tartalmazzák a visszafizetési kötelezettséget. (4. oszlop = 3. oszlop – 2. oszlop) A beírandó összegeket elıjelhelyesen kell szerepeltetni. Az oszlopban csak negatív elıjelő szám szerepelhet. (Pótlólagos támogatás igénylésére nincs lehetıség) Az Áht. 64/B. § (1), (2) bekezdése szerint kell eljárnia az önkormányzatnak a fel nem használt támogatás visszafizetése és igénybevételi kamatának számítása tekintetében.
47. őrlap Az elızı évi (2007. év) kötelezettségvállalással terhelt központosított elıirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások elıirányzat maradványainak elszámolása Az őrlap kitöltésével az önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás az Országgyőlés által jóváhagyott 2006. évi CXXVII. törvény 5. számú, 7. számú mellékletében felsorolt feladatokra az abban megjelölt feltételek mellett, felhasználási kötöttséggel kapott elıirányzatok 2007. évben fel nem használt - de kötelezettséggel terhelt így a késıbbiekben (2008. évben) felhasználható - maradványként tovább vitt elıirányzataival való elszámolási kötelezettségének tesz eleget. Az őrlapot az 1253 és az 1254 szektorba sorolt költségvetési szervek (polgármesteri hivatalok, többcélú kistérségi társulások) tölthetik ki.
206
A 27-29. sorokban szereplı jogcímekkel nem kell ezen az őrlapon elszámolni, mert az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet külön rendelkezik róluk. A 3. oszlopban az önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás által 2007. évben fel nem használt, de kötelezettséggel terhelt központosított elıirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások összege szerepel, ez az adat megegyezik a 2007. évrıl szóló költségvetési beszámoló információ 33. őrlap érintett sorok 5. oszlopában található értékekkel. A 4. oszlopba kerül a 3. oszlopból az az összeg, amelyet az önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás 2008. évben az elıírt határidıig vagy december 31-éig ténylegesen és jogszerően felhasznált. A rovatot az önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás nyilvántartásai, dokumentációi alapján tölti ki. (4. oszlop < 3. oszlop) A 5. oszlop sorai az adott jogcím vonatkozásában a cél szerinti felhasználást figyelembe véve tartalmazzák a visszafizetési kötelezettséget. (5. oszlop = 4. oszlop – 3. oszlop) A beírandó összegeket elıjelhelyesen kell szerepeltetni. Az oszlopban csak negatív elıjelő szám szerepelhet. (Pótlólagos támogatás igénylésére nincs lehetıség) Az Áht. 64/B. § (1), (2) bekezdése szerint kell eljárnia az önkormányzatnak, a többcélú kistérségi társulásnak a fel nem használt támogatás visszafizetése és igénybevételi kamatának számítása tekintetében.
48. őrlap A normatív hozzájárulások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása (31. őrlap megalapozására szolgál) és
49. őrlap A normatív kötött felhasználású támogatások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása (51. őrlap megalapozására szolgál) A 31. és 51. őrlapok megalapozásához kapcsolódóan a 48. sz. és a 49. sz. őrlapok a B/ Önkormányzati költségvetési beszámoló és az I/ Többcélú kistérségi társulások költségvetési beszámolója részét képezik, így az 1253 és az 1254 szektorba sorolt önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulás elszámolására szolgálnak. Az őrlapok oszlopaiban szereplı adatok központilag kerülnek kitöltésre. A 2-3. oszlop a 2/2008. (I. 30.) PM-ÖTM együttes rendelet 1. sz. illetve 2. sz. mellékletében közzétett mutatószámokat és az elıirányzatok jogcímenkénti összegeit tartalmazza. A 4-5. oszlopba a 10/2008. (IV. 22.) PM-ÖTM együttes rendeletben közzétett összeggel megegyezıen kell mutatószámokat és az elıirányzatokat elıjelhelyesen szerepeltetni.
207
A 6-7. oszlopba a 48. sz. őrlapon az évközi önkormányzatok (többcélú kistérségi társulások) közötti feladatátadásokkal/átvételekkel összefüggı mutatószámokat és elıirányzatokat kell beírni, a 49. sz. őrlapon az éves költségvetési törvény 8. sz. mellékletének I/1., I/3., II/3., III., IV., pontjában meghatározott elıirányzatokkal kapcsolatos önkormányzatok (többcélú kistérségi társulások) közötti feladatátadásokkal/átvételekkel összefüggı mutatószámokat és elıirányzatokat kell beírni. Ebben az esetben feltétlenül ki kell tölteni a fejlécben a feladatot átadó illetve átvevı önkormányzat, többcélú kistérségi társulás KSH kódját is! A 8-9. oszlopba a 48. sz. őrlapon az évközi önkormányzati (többcélú kistérségi társulás) körön kívülre történı feladatátadásokkal/átvételekkel összefüggı mutatószámokat és elıirányzatokat kell beírni, a 49. sz. őrlapon az éves költségvetési törvény 8. sz. mellékletének I/1., I/3., II/3., pontjában meghatározott elıirányzatokkal kapcsolatos önkormányzati (többcélú kistérségi társulási) körön kívülre történı feladatátadásokkal/átvételekkel összefüggı mutatószámokat és elıirányzatokat kell beírni. A 10-11. oszlopban az elızıek alapján az önkormányzatot, a többcélú kistérségi társulást megilletı elıirányzatok jogcímenkénti összege szerepel. 10. oszlop = 2+4+6+8. oszlop, 11. oszlop = 3+5+7+9. oszlop. Amennyiben a 4-9. oszlop megfelelı soraiban nem történt bejegyzés akkor ezen oszlopok megfelelı sorainak adatai megegyeznek a 2-3. oszlop vonatkozó adataival.
50. őrlap A települési önkormányzatok 2008. jövedelemkülönbség mérsékléssel való teljeskörő elszámolása
évi
Ezen az őrlapon számolnak el a települési önkormányzatok a 2008. évi jövedelemkülönbség mérséklésükkel, és normatíváik jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával. Az őrlap 3. és 4. oszlopa az önkormányzat elsı adóerıképesség adatközlése vagy az Áht. 64. § (5) bekezdésének megfelelı évközi módosítása szerinti jövedelemkülönbség mérséklésének és a tényleges jövedelemkülönbség mérséklési összege különbözetének megállapítására szolgál. Az őrlap 5. oszlopa az önkormányzat által esetlegesen fizetendı igénybevételi kamat számításához szükséges. Az őrlap kitöltése: A 01-04. sorok központilag kerülnek kitöltésre a - 10/2008. (IV. 22.) PM-ÖTM együttes rendelettel módosított - 2/2008. (I. 30.) PM-ÖTM együttes rendelet 3. számú mellékelt 4. oszlopa és a jövedelemkülönbség mérsékléshez kötıdı – az Áht. 64. § (5) bekezdése szerinti - évközi lemondás/pótigénylés adatai alapján. A 05. sor a költségvetési törvény 19. §-ának (2) bekezdése szerinti, a települési önkormányzat közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 8 %-át tartalmazza.
208
A sor 3., 4. és 5. oszlopában szereplı szám központilag kerül megadásra és megegyezik a - 10/2008. (IV. 22.) PM-ÖTM együttes rendelettel módosított - 2/2008. (I. 30.) PM-ÖTM együttes rendelet 3. számú melléklet 3. oszlopában szereplı, adott önkormányzatra vonatkozó adattal. Őrlapegyezıség: a sor 3., 4. és 5. oszlopának adata megegyezik 16. őrlap 13. sora 3. oszlopának adatával. A 06. sor azon települési önkormányzatok esetében, amelyek 2007. július 1-jén hatályos iparőzési adóról szóló rendelettel rendelkeztek, megegyezik a költségvetési törvény 4. számú melléklet B)/III./2.1. pontja szerint kiszámított iparőzési adóalappal. Azon települési önkormányzatok esetében, amelyek 2007. július 1-jén hatályos iparőzési adóról szóló rendelettel rendelkeztek, és azt 2007. július 1. és 2008. december 31. között hatályon kívül helyezték, a 6. sor szerinti iparőzési adóalapjukat a költségvetési törvény 4. számú melléklet B)/III./2.2. pontja szerint kell megállapítani. Amennyiben a települési önkormányzat 2007. július 1-jén nem rendelkezett hatályos iparőzési adóról szóló rendelettel, a 06. sor szerinti iparőzési adóalapja nulla. A sor 3. oszlopában szereplı adat központilag kerül megadásra, a 4. és 5. oszlopot az önkormányzat tölti ki. A sor 5. oszlopát a 4. számú melléklet B)/III./2.1. pontja és 6.3. pontja figyelembevételével – az ONKADO programrendszer segítségével – kell kitölteni. Az ONKADO programrendszer ezen adóalapokból kiszőri az önkormányzat önhibáján kívül 2008. július 15-e után beérkezı adóalap növekményt. Az őrlap többi sorától eltérıen ezen sorban az adatokat ezer forintban kell szerepeltetni! A 07. sorban a települési önkormányzat iparőzési adóerıképessége szerepel. Az iparőzési adóerıképesség az iparőzési adóalap 1,4%-ával egyezik meg (07.sor=06.sor x 0,014). Amennyiben a települési önkormányzat 2007. július 1-jén nem rendelkezett hatályos iparőzési adóról szóló rendelettel, iparőzési adóerıképessége az önkormányzattípus - azon belül a népességszám - szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok adóerıképességének – a legalacsonyabb és legmagasabb adóerıképességő önkormányzatok egy-egy tizede figyelmen kívül hagyásával – számított átlagával egyezik meg, a költségvetési törvény 4. számú melléklete B)/III./2.3. pontjának megfelelıen. Ebben az esetben a sor 3., 4. és 5. oszlopában szerepelı összeg megegyezik. A sor 3. oszlopában szereplı adat központilag kerül megadásra, a 4. és 5. oszlopot az önkormányzat tölti ki.
209
A 08. sorban a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala adata szerinti, a települési önkormányzat 2007. január 1-jei állandó lakosainak száma szerepel. Az adat központilag kerül kitöltésre. A 09. sorban a költségvetési törvény 4. számú melléklet B)/III./1. pontjában meghatározott azon összeg szerepel, mely szerint az értékhatárhoz (10. sor) mérten a kiegészítés, illetve a beszámítás történik. A jövedelemkülönbség mérséklés önkormányzati szintje a 05. és 07. sorok együttes összegének egy lakosra vetített hányadosa [(05. sor+07. sor)/08. sor]. A sor 3. oszlopában szereplı összeg központilag kerül megadásra. Az önkormányzat a 4. és 5. oszlopot tölti ki. A 10. sorban szereplı, az adott települési önkormányzat jövedelemkülönbség mérséklésénél figyelembe veendı értékhatárt a költségvetési törvény 4. számú mellékletének B)/III./4. pontja tartalmazza. A térségi feladatokat is ellátó települési önkormányzatok esetén az értékhatár a költségvetési törvény 4. számú mellékletének B/II./c) pontja szerinti fajlagos összeg kétszerese és a törvény 3. számú melléklete 12., 13. a) pont szerinti ellátott, a 15. c)f), 16.1. pont szerinti tanulók, a 16.3., 16.4., 16.5.1. és 17.1. pontokból a középiskolában, szakiskolában és a szakképzı évfolyamon tanulók, illetve kollégiumban elhelyezettek, a 16.2.2., 16.2.3. pont szerinti ellátottak – a törvény 3. számú melléklet kiegészítı szabályainak 10. a) pontjában foglaltak figyelembevételével számított 2008. évi – együttes száma szorzatának a település 2007. január 1-jei lakosságszámára vetített összegével tovább nı. A sor 3. és 5. oszlopa szerinti értékhatár növelésénél a térségi feladatokat is ellátó önkormányzat esetén a mutatószám felmérés során megadott, azaz a - 10/2008. (IV. 22.) PM-ÖTM együttes rendelettel módosított - 2/2008. (I. 30.) PM-ÖTM együttes rendelet 1. számú mellékletében szereplı normatívák alapját képezı adatok kerülnek figyelembevételre. A 4. oszlop szerinti értékhatár növelésénél - a térségi feladatokat is ellátó önkormányzat esetén - a beszámoló alapján az önkormányzatot jogszerően megilletı normatívákat megalapozó mutatószámokat kell figyelembe venni. A sor 3. és 5. oszlopának adata központilag kerül megadásra, a 4. oszlopot az önkormányzatnak kell kitöltenie. A 11. sor az egy fıre jutó kiegészítés összegét tartalmazza. Ebben a sorban akkor szerepelhet adat, ha a jövedelemkülönbség mérséklés önkormányzati szintje kisebb a figyelembe veendı értékhatárnál. (ha 09. sor<10. sor, akkor 11. sor = 10. sor - 09. sor). A sor 3. oszlopában szereplı adat központilag kerül megadásra. Az önkormányzat a 4. és 5. oszlopot tölti ki. A 12. sor a települési önkormányzat kiegészítését tartalmazza. (12. sor=08. sor x 11. sor) A sor 3. oszlopában szereplı adat központilag kerül megadásra. Az önkormányzat a 4.és 5. oszlopot tölti ki.
210
Őrlapegyezıség: a sor 3. oszlopa megegyezik a 16. őrlap 14. sorának 4. oszlopában szereplı pozitív számmal. A 13. sor az egy fıre jutó beszámítás összegét tartalmazza abban az esetben, ha a jövedelemkülönbség mérséklés önkormányzati szintje meghaladja a figyelembe veendı értékhatár 125%-át. (ha 09. sor> 10. sor x 1,25) A sor 3. oszlopában szereplı adat központilag kerül megadásra. A 4. és 5. oszlop adatát az önkormányzatnak kell kitöltenie a költségvetési törvény 4. számú mellékletének B)/III./5. pontjában szereplı sávos levonási táblázat szerint. A 14. sorban a beszámítási korlát az adott települési önkormányzatnak (a Fıvárosi Önkormányzat esetén a Fıvárosi és a kerületi önkormányzatoknak) a költségvetési törvény 4. számú melléklete B)/III./5. pontjában meghatározott, kötelezıen ellátandó feladataihoz kapcsolódó, (a költségvetési törvény 3. számú melléklet 1., 5., 7-9., 10. a)-b), 11. b)-m), 14., 15. a), b), g), 16.6.2. pontok, valamint a 16.2.1, 16.3., 16.4., 16.5.1., 17.1., 17.3. pontokból az óvodás és 1-8 évfolyamon tanulók alapján 2008normatív hozzájárulás összegének 80%-a. Községi ban megilletı) önkormányzatoknál a levonandó összeg felsı határába nem számít bele az intézményfenntartó települést megilletı 16.6.2. jogcím szerinti normatív hozzájárulás 2008. évi összege. A közoktatási célú normatív hozzájárulások számítása a költségvetési törvény 3. számú melléklet kiegészítı szabályainak 10. a) pontjában foglaltak figyelembevételével történik. A 3. és 5. oszlopban szereplı összegben a mutatószám felmérés eredményeként elıállt, azaz a - 10/2008. (IV. 22.) PM-ÖTM együttes rendelettel módosított - 2/2008. (I. 30.) PM-ÖTM együttes rendelet 1. számú mellékletében szereplı kötelezı feladatokat finanszírozó normatívák kerülnek figyelembe vételre. A 4. oszlopban a kötelezı feladatokat finanszírozó normatívákat az önkormányzatot (a Fıvárosi Önkormányzat esetén a Fıvárosi és a kerületi önkormányzatokat) a beszámoló alapján jogszerően megilletı mutatószámok alapján kell figyelembe venni. A sor 3. és 5. oszlopának adata központilag kerül megadásra. A 4. oszlopot az önkormányzatnak kell kitöltenie, de csak abban az esetben, ha beszámítással érintett (13. sor 4. oszlop adata>0). A 15. sor kitöltésénél az alábbi összefüggéseket kell figyelembe venni: - ha a 13.sor x 08.sor > 14.sor, akkor a 15.sor = a 14. sorral, - ha a 13.sor x 08.sor ≤ 14.sor, akkor a 15.sor = 13.sor x 08.sor. A 3. oszlop adata központilag kerül megadásra, az önkormányzat a 4. és 5. oszlopot tölti ki. A 16. sorba az önkormányzat jövedelemkülönbség mérséklésének összege kerül. Amennyiben az önkormányzat kiegészítı támogatást kap (12. sor >0), akkor a 12. sorban szereplı összeget kell ezen sorra átvezetni. Ha azonban az önkormányzat beszámítással érintett (15. sor>0), akkor a 15. sorban szereplı összeg (–1)szeresét kell ide beírni. A sor összege 0, ha sem a 12., sem a 15.sorban nem szerepel 0-tól különbözı összeg.
211
A 3. oszlop adata megegyezik a - 10/2008. (IV. 22.) PM-ÖTM együttes rendelettel módosított - 2/2008. (I. 30.) PM-ÖTM együttes rendelet 3. számú mellékletének 4. oszlopában szereplı összeggel, vagy ha az önkormányzat élt az Áht. 64. § (5) bekezdése szerinti évközi lemondás/pótigénylési lehetıséggel, akkor a módosított adat szerepel az oszlopban. A sor 3. oszlopának adata központilag kerül megadásra, 4. és 5. oszlopot a települési önkormányzat tölti ki. A 17. sor akkor kerül kitöltésre, ha a települési önkormányzat a 2008. évi jövedelemkülönbség mérséklésének elızetesen számított összege (16. sor 3. oszlop) meghaladja a 2008. évi jövedelemkülönbség mérséklés tény összegét (16. sor 4. oszlop). Ekkor a kettı különbözete kerül az önkormányzat által visszafizetésre (17. sor=16. sor 3. oszlop-16. sor 4. oszlop). A sort az önkormányzat tölti ki. A 18. sor akkor kerül kitöltésre, ha a települési önkormányzat 2008. évi jövedelemkülönbség mérséklésének tény összege (16. sor 4. oszlop) meghaladja a 2008. évi jövedelemkülönbség mérséklés elızetesen számított összegét (16. sor 3. oszlop). Ekkor a kettı különbözete az önkormányzat részére fizetendı összeg (18. sor=16. sor 4. oszlop-16. sor 3. oszlop). A sort az önkormányzat tölti ki. A 19. sor a beruházási kiadások összesen sora. Az önkormányzatnak kell kitöltenie, de csak abban az esetben, ha a tény 2008. évi jövedelemkülönbség mérséklése negatív (16.sor 4.oszlop<0). A sor megegyezik az 5. számú őrlap 13. sor 5. oszlop (intézményi beruházási kiadások) és 27. sor 5. oszlop (intézményi beruházások általános forgalmi adója) teljesítésének összegével. 20. sor az önkormányzat beruházásra fordított nem saját forrásának megállapítására szolgál. A sort akkor kell az önkormányzatnak kitöltenie, amennyiben a tény 2008. évi jövedelemkülönbség mérséklés adata negatív (16. sor 4. oszlop <0). A beruházási célú állami támogatások és átvett pénzeszközök megegyeznek: - a 08. számú őrlap 23. sor 5. oszlopában (Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülrıl), - a 09. számú őrlap 23. sor 5. oszlopában (Támogatásértékő felhalmozási bevétel összesen), - a 16. számú őrlap o 50. sora (Címzett támogatás), o 51. sora (Céltámogatás), o 52. sora (A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása), o 54. sora (Budapest 4-es metrovonal építésének támogatása), o 55. sora (A leghátrányosabb helyzető kistérségek felzárkóztatásának támogatása) 5. oszlopában,
212
a 33. számú őrlap 12. sor 4. oszlopában (Önkormányzatok és jogi személyiségő társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása) szereplı összegekbıl a beruházási célúak összegével. Az ezen soron szerepeltetett összeg nem haladhatja meg a felsorolt támogatások és pénzeszközök összegét. -
21. sor az önkormányzat tölti ki, de csak abban az esetben, ha a tény 2008. évi jövedelemkülönbség mérséklés adata negatív (16. sor 4. oszlop<0). A véglegezett beszámításból visszajár: a véglegezett beszámítási összeg negyede, de legfeljebb az önkormányzat saját forrásaiból beruházásra felhasznált összeg - ha az összes beruházási kiadás, valamint a beruházási célú támogatások és átvett pénzeszközök különbsége pozitív szám, ami nagyobb vagy egyenlı a véglegezett beszámítás mértékének 0,25-szeresénél, akkor a sor adata megegyezik a véglegezett beszámítás mértékének 0,25-szeresével, - ha az összes beruházási kiadás valamint a beruházási célú támogatások és átvett pénzeszközök különbsége pozitív szám, ami kisebb a véglegezett beszámítás mértékének 0,25-szeresénél, akkor a kiszámolt különbség összege kerül ebbe a sorba, - ha az összes beruházási kiadás valamint a beruházási célú támogatások és átvett pénzeszközök különbsége nulla, vagy negatív szám, a sorba nulla kerül. Képlettel a sor számítása a következı: - ha 19.sor 4.oszlop – 20.sor 4.oszlop ≥ 16.sor 4.oszlop x(-0,25), akkor 21.sor 4.oszlop = 16.sor 4.oszlop x (-0,25), - ha 19.sor 4.oszlop – 20.sor 4.oszlop < 16.sor 4.oszlop x (-0,25), akkor 21.sor 4 oszlop = 19.sor 4.oszlop – 20.sor 4.oszlop. Kamatszámítás módja: Az önkormányzatot abban az esetben terheli igénybevételi kamatfizetési kötelezettség, ha az év elején tervezett jövedelemkülönbség mérséklése (01. sor 3. oszlop) és a tényleges – az önkormányzat önhibáján kívüli okból történı növekedéssel korrigált - jövedelemkülönbség mérséklése (16. sor 5. oszlop) (a továbbiakban: korrigált jövedelemkülönbség mérséklés) közötti különbség pozitív elıjelő, és meghaladja az év elején tervezett jövedelemkülönbség mérséklés abszolút összegének 10%-át. Amennyiben az önkormányzat ezen 10%-ot meghaladja, a kamatszámítás alapja az önkormányzat július 31-ei jövedelemkülönbség mérséklésének (03. sor 3. oszlop) és a december 31-ei korrigált jövedelemkülönbség mérséklésének (16. sor 5. oszlop) pozitív összegő különbözete. Az így számított különbözet azon része, amelyrıl az önkormányzat október 15-én lemondott, az októberi lemondáshoz meghatározott igénybevételi kamatmértékkel kamatozik. A különbözet azon része, amelyet az önkormányzat csak az év végi elszámolás keretében fizet vissza, az elszámoláshoz meghatározott igénybevételi kamatmértékkel kamatozik.
213
Az igénybevételi kamatok mértékét az alábbi táblázat mutatja. A lemondás idıpontja Április 30. Ha az igényelt és a jogosan járó Nincs elıirányzat kamatfizetési közötti eltérés kötelezettség eléri a 10%-ot.
Július 31.
Október 15.
December 31. elszámolás
Nincs kamatfizetési kötelezettség
A jegybanki alapkamat 100%-a.
A jegybanki alapkamat 200%-a.
51. őrlap A normatív, kötött felhasználású támogatások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása Az őrlap kitöltésével az önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás az Országgyőlés által jóváhagyott költségvetési törvény 8. sz. melléklete I., II/3., III., IV. pontja alapján az önkormányzatot, a többcélú kistérségi társulást megilletı normatív, kötött felhasználású kiegészítı támogatással való elszámolási kötelezettségének tesz eleget. Az őrlapot az 1253 és az 1254 szektorba sorolt költségvetési szervek (polgármesteri hivatalok, többcélú kistérségi társulások) tölthetik ki. Mielıtt az őrlapot kitöltené, elıször az azt megalapozó 49. őrlapot készítse el, mivel az ott kimutatott adatot kell szerepeltetni az 51. őrlap 2-3. oszlopában. Az 1. oszlopba a költségvetési törvényben megállapított, illetve abból az önkormányzatot, a többcélú kistérségi társulást megilletı normatív, kötött felhasználású kiegészítı támogatás jogcímeket és az 1. számú melléklet szerinti kódszámok utolsó hét számjegyét kell beírni. A 2-3. oszlopokban minden önkormányzat, többcélú kistérségi társulás az elıbbiekben hivatkozott törvény 8. számú melléklete alapján az ıt megilletı normatív, kötött felhasználású kiegészítı támogatás jogcímenkénti összegeit írja be megegyezıen a 2/2008. (I. 30.) PM-ÖTM együttes rendelet 2. mellékletében közzétett összeggel korrigálva a 10/2008. (IV. 22.) PM-ÖTM együttes rendeletben közzétett összeggel, valamint a feladatátadások/átvételek összegével. (Az adat megegyezik a 49. őrlap 10-11. oszlopába írt adatokkal.) Az adatokat forintban, kerekítés nélkül kell beírni. A 4-9. oszlopokban kell feltüntetni az évközben bekövetkezett változásokat, mind a mutatószámok, mind pedig a hozzá tartozó kiegészítı támogatás összegére vonatkozóan az Áht. 64. § (5) bekezdésében jelölt idıpontok szerinti bontásban. A 10-11. oszlopban kell szerepelnie a december 31-ei elszámolás szerint az önkormányzatot, a többcélú kistérségi társulást ténylegesen megilletı mutatószámnak és az ennek alapján számolt normatív, kötött felhasználású támogatásnak. A 12-13. oszlopokban december 31-ei fordulónappal számol el az önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás a tényleges mutatók alapján ıt megilletı és kapott
214
normatív állami támogatás összegével. (Az önkormányzatot, a többcélú kistérségi társulást ténylegesen megilletı támogatások összegébıl [10. illetve 11. oszlop] ki kell vonni az éves költségvetési törvényben megállapított tervezett és feladatátadás/átvétellel korrigált elıirányzat [2. ill. 3. oszlop], az évközi változások április 30-i lemondások, július 31-i lemondás vagy pótlólagos igény, illetve az október 15-i lemondások - együttes naturális és forint összegét.) A 14-15. oszlopokban az önkormányzatot, a többcélú kistérségi társulást tényleges mutatószám alapján a hivatkozott törvényben foglaltak szerint jogosan megilletı összegbıl, a felhasznált (14. oszlop) valamint a fel nem használt – de kötelezettséggel terhelt így a késıbbiekben felhasználható – összeget (15. oszlop) kell kimutatni. A 14. és 15. oszlopok összege nem lehet több a 11. oszlop (ténylegesen járó állami hozzájárulás) összegénél. (Ha az önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás a ténylegesen megilletı összegnél kevesebb felhasználását tudja nyilvántartásai, dokumentációi alapján kimutatni, a 14. és 15. oszlopok összege akkor lehet kevesebb a 11. oszlopnál.) Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Helyi önkormányzati hivatásos tőzoltóságok támogatása jogcímen megállapított elıirányzatok együttesen szolgálják az önkormányzatok tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságokról szóló 1996. évi XXXI. törvényben elıírt feladatainak ellátását. Az elszámolás szabályai is ezt az elvet követik, ezért egy – a 05030099 – kódszám használata lehetséges a tábla kitöltésénél. A 16. oszlop sorai az adott jogcím vonatkozásában a cél szerinti felhasználást figyelembe véve tartalmazzák a visszafizetési kötelezettséget. A beírandó összegeket elıjelhelyesen kell szerepeltetni. Az Áht. 64. §-a szerint kell eljárnia az önkormányzatnak, a többcélú kistérségi társulásnak abban az esetben, ha a jogosultsági feltételekhez képest magasabb állami támogatást kapott.
55. őrlap Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levı települési önkormányzatok támogatásának és a villamosenergia áremelkedés hatása ellentételezésére szolgáló támogatásnak az elszámolása Az őrlap a költségvetési törvény 6. számú melléklete 1. pontja szerint a települési önkormányzat által igénybe vett ÖNHIKI támogatás és a költségvetési törvény 5. számú melléklete 28. pontja szerint a mőködési forráshiányos önkormányzatokat megilletı villamosenergia áremelkedés hatása ellentételezésére szolgáló támogatás év végi elszámolására szolgál. Amennyiben a 16. őrlap 41. sorának 5. oszlopában és/vagy a 33. őrlap 28. sor 3. oszlopában adat szerepel, úgy ezen őrlap kitöltése kötelezı. Az 01-05. sorokban számol el a támogatásban részesült önkormányzat a 6. számú melléklet 1.1. pontja 1.1.1.-1.1.4. alpontjában elıírt feltételek, az 1.2. pontjában elıírt – óvodára és alapfokú oktatási intézményekre vonatkozó - kapacitás-kihasználtsági feltételek és az 1500 fı alatti települések a 2007. évi költségvetési törvény 1.11.1.2.
215
pontjában elıírt a többcélú kistérségi tárulások keretében ösztönzött feladatokhoz, intézmények társulásban történı ellátásához kapcsolódó feltételek teljesítésével. E feltételek teljesítésének elszámolása az ÖNHIKI támogatás és villamosenergia áremelkedés hatása ellentételezésére szolgáló támogatás elszámolására egyaránt vonatkozik. A 01. sorban a 2008. évi I. és II. ütemben kapott ÖNHIKI támogatás összegét a 3. oszlopba, a villamosenergia áremelkedés hatása ellentételezésére szolgáló támogatás összegét a 4. oszlopba és a támogatás jogosultságára vonatkozó kódot (az 1. oszlopba) kell beírni: Kódszám: 1 2 3
teljes (éves) támogatás 8 havi támogatás csökkentett támogatás (1500 fı, vagy az alatti lakosságszámú települések önálló közoktatási intézményfenntartása, illetve önálló szociális alapszolgáltatási és intézményi ellátási, gyermekek átmeneti gondozási, gyermekjóléti alapszolgáltatási, valamint belsı ellenırzési feladatellátása esetén) 01. sor 3. oszlop = 16. őrlap 41. sorának 5. oszlopában szereplı összeg. 01. sor 4. oszlop= 33. őrlap 28. sorának 3. oszlopában szereplı összeg. A 02. sorban számol el a 2008. évi I. + II. ütemő ÖNHIKI és villamosenergia áremelkedés hatása ellentételezésére szolgáló támogatásban részesült települési önkormányzat (továbbiakban: támogatott önkormányzat), amennyiben a költségvetési törvény 6. számú melléklete 1.1. pontjának 1.1.1.-1.1.4. alpontjaiban foglalt feltételek (továbbiakban: 02. sor szerinti feltétel) – a 03. és 05. sorban szereplı nevelési, oktatási intézményekre vonatkozó kapacitás-kihasználtsági feltétel kivételével – valamelyikét nem teljesítette. E feltételek nem teljesítése a teljes támogatási összegek visszafizetési kötelezettségét jelenti, a 01. sor 3. oszlopában és 4. oszlopában szereplı összegekkel egyezıen. Ebben az esetben (vagyis ha a 02. sor 3. oszlop és/vagy 4. oszlop > 0), az önkormányzatnak a 03-27. sorokat nem kell kitöltenie. A 03. sorban számol el a támogatott önkormányzat, amennyiben a költségvetési törvény 6. számú melléklete 1. pontjának 1.2. alpontjában (továbbiakban: 1.2. alpont) elıírt kapacitás-kihasználtsági feltételt az alapfokú nevelési, oktatási intézménye(i)nél a 2007/2008-as és 2008/2009-es tanévekben nem teljesítette. Ez a teljes támogatási összegek visszafizetési kötelezettségét jelenti, a 01. sor 3. oszlopában és 4. oszlopában szereplı összegekkel egyezıen. Ebben az esetben (vagyis ha a 03. sor 3. oszlop és/vagy 4. oszlop > 0) az önkormányzatnak a 04-27. sorokat nem kell kitöltenie. A 04. sorban számol el az 1500 fı, vagy az alatti lakosságszámú támogatott önkormányzat, amennyiben a 02. sor szerinti valamennyi feltételt teljesítette, azonban az alapfokú nevelési, oktatási intézményeinél, illetve szociális alapszolgáltatási és intézményi ellátási, gyermekek átmeneti gondozási, gyermekjóléti alapszolgáltatási, valamint belsı ellenırzési feladatellátásánál a 2007. évi költségvetési törvény 6. számú melléklete 1. pont 1.11.1.2. alpontjában elıírt
216
társulásos feladatellátási feltételt az óvodában és alapfokú oktatási intézményeinél 2007. évben ÖNHIKI-ben részesült önkormányzatnak 2007. szeptember 1-jétıl, illetve a 2007. évben ÖNHIKI-ben nem részesült önkormányzatnak 2008. szeptember 1-jétıl, illetve a többi elızıekben említett feladatellátás/intézményfenntartás esetében 2008. május 1-jétıl nem vagy nem a törvényben elıírt határidıre teljesítette. Ez esetben az önkormányzat a feltétel nem teljesítésével érintett feladatokhoz, illetve intézményekhez kapcsolódó forráshiány idıarányos összegével csökkentett támogatásokra jogosult. 04. sor 3. oszlop = Igénylés 9/a-9/d. számú Függelékek 9. sora szerint számított, 9/e. Függelék „ÖSSZESEN:” sorában szereplı összeg ÖNHIKI támogatásra jutó része. Részarány számítása: ÖNHIKI támogatás (01. sor 3. oszlop) ÖNHIKI támogatás (01. sor 3. oszlop)+ villamosenergia támogatás (01. sor 4. oszlop) összege 04. sor 4. oszlop= Igénylés 9/a-9/d. számú Függelékek 9. sora szerint számított, 9/e. Függelék „ÖSSZESEN:” sorában szereplı összeg villamosenergia támogatásra jutó része. Részarány számítása: villamosenergia támogatás (01. sor 4. oszlop) ÖNHIKI támogatás (01. sor 3. oszlop)+ villamosenergia támogatás (01. sor 4. oszlop) Az önkormányzatnak csatolnia szükséges a 9/a-9/e. számú kitöltött Függelékeket. Ebben az esetben az önkormányzatnak ÖNHIKI támogatás esetén a 06-24. sorokat, villamosenergia áremelkedés hatása ellentételezésére szolgáló támogatás esetén 25-27. sorokat is ki kell töltenie, vagyis felhalmozási egyensúlyával, és elıírt bevételeivel is el kell számolnia. Az e pont szerint visszafizetendı támogatások összegét az egyéb visszafizetendı támogatásokkal együtt a 24. sorban, illetve a 27. sorban is szerepeltetni kell. Amennyiben az önkormányzat a 05. sorban is szerepeltet adatot (4 havi visszafizetési kötelezettséget), akkor e sorban a 05. sor adatával csökkentett összeget kell szerepeltetni. Ha a 02. sor > 0, vagy 03. sor > 0, akkor a 04. sor 3. és 4. oszlopa = 0. A 05. sorban számol el a támogatott önkormányzat, amennyiben a 02. sor szerinti valamennyi feltételnek – a kapacitáskihasználtságra vonatkozó feltétel kivételével – megfelel, azonban az alapfokú nevelési, oktatási intézményeinél az 1.2. alpontban elıírt kapacitás-kihasználtsági feltételt a 2008/2009-es tanévben nem teljesítette. Ez az éves támogatási összeg 4/12-ed részének visszafizetési kötelezettségét jelenti, hiszen az önkormányzat csak a támogatások idıarányos, 8 havi összegére jogosult. Ebben az esetben az önkormányzatnak a 06-27. sorokat is ki kell töltenie, vagyis felhalmozási egyensúlyával, és elıírt bevételeivel is el kell számolnia. A visszafizetendı 4 havi támogatások összegét az egyéb visszafizetendı támogatással együtt a 24. sorban, illetve a 27. sorban is szerepeltetni kell. (E sor kitöltése nem vonatkozik azon önkormányzatokra, melyeknél a támogatás megállapítása során már 8 havi összeg került figyelembevételre, vagyis a 01. sorban 2-es kódszámot szerepeltetnek.)
217
Ha a 02. sor > 0, vagy 03. sor > 0, akkor a 05. sor 3. és 4. oszlopa = 0. A 06-24. sorok kitöltésével számol el a támogatott települési önkormányzat, amennyiben a 02. sor szerinti valamennyi feltételt teljesítette, valamint ha 8 havi, vagy csökkentett támogatásokra volt jogosult. A 06. sorban az önkormányzat által teljesített felhalmozási és tıkejellegő bevételek összegét kell kimutatni, az önkormányzat év végi beszámolójának adataival kitöltött Igénylés 2/1. számú melléklet 26. sorával egyezı összegben. A 07. sorban az önkormányzat által teljesített felhalmozási és tıkejellegő kiadások összegét kell kimutatni, az önkormányzat év végi beszámolójának adataival kitöltött Igénylés 2/2. számú melléklet 45. sorával egyezı összegben. A 08. sorban a felhalmozási forráshiány összege szerepel, a felhalmozási kiadások és bevételek különbözeteként. 08. sor = 07. sor – 06. sor, ha 07. sor > 06. sor 08. sor = 0, ha 06. sor ≥ 07. sor A 09. sorban a 2008. évi I.+II. ütemő támogatások számításánál figyelembe vett mőködési célú intézményi bevételek OEP finanszírozási kör intézményi bevételei nélküli összege szerepel, az Igénylés 4. számú melléklete 1. sorában szereplı, 4. számú melléklet 2. sorával csökkentett – a 3. számú melléklet 43. sorának korrekcióját is figyelembe vevı – felülvizsgált adattal egyezıen. A 10. sorban a 2008. évi I.+II. ütemő támogatások számításánál figyelembe vett önkormányzati sajátos - SZJA nélküli - bevételek összege szerepel, az Igénylés 7/3. számú melléklete 24. sora 7. és 9. sorával csökkentett – a 3. számú melléklet 43. sorának korrekcióját is figyelembe vevı – felülvizsgált adatával egyezıen. A 12. sorban az önkormányzat által teljesített - OEP finanszírozási kör nélküli mőködési célú intézményi bevételek szerepelnek. 12. sor = (07. őrlap 31. sor 5. oszlop – 07. őrlap 16. sor 5. oszlop – 07. őrlap 18. sor 5. oszlop – 07. őrlap 20. sor 5. oszlop – 07. őrlap 30. sor 5. oszlop) – OEP finanszírozási kör intézményi mőködési bevételei A 13. sorban a teljesített önkormányzati sajátos (SZJA nélküli) mőködési bevételek szerepelnek. 13. sor = 16. őrlap 26. sor 5. oszlop – 16. őrlap 13. sor 5. oszlop – 16. őrlap 14. sor 5. oszlop – (16. őrlap 02. sor 5. oszlop + 16. őrlap 03. sor 5. oszlop + 16. őrlap 16. sor 5. oszlop összegébıl a magánszemélyek által befizetett építményadó, telekadó és luxusadó 20%-a) A 15. sorba a jövedelemkülönbség mérséklés elszámolása miatti korrekció összege kerül. E soron azon önkormányzatok szerepeltethetnek adatot, amelyeknek a jövedelemkülönbség mérséklés támogatás évközi vagy év végi – a támogatások meghatározásánál figyelembe nem vett – pótigénye miatt ezen elszámolás során visszafizetési kötelezettsége keletkezik. A számításnál figyelmen kívül hagyható a vállalkozó(k) által benyújtott önrevízió miatt keletkezett és 2008. évi visszafizetéssel teljesített iparőzési adó összegéhez kapcsolódó jövedelemkülönbség mérséklési
218
támogatás Igénylésben nem szereplı évközi és év végi pótigényének összege, abban az esetben, ha az önkormányzat teljesített iparőzési adóbevétele a támogatások meghatározásánál figyelembe vett iparőzési adóbevétel összegét nem haladja meg. (A vállalkozói önrevízió tényét, valamint az ehhez kapcsolódó 2008. évi kifizetés megtörténtét igazolni szükséges.) 15. sor = pótlólagosan járó jövedelemkülönbség-mérséklési támogatás, csökkentve a fenti, önrevízióhoz kapcsoló jövedelemkülönbség-mérséklési támogatás összegével, és csökkentve (-) [a támogatások meghatározásánál figyelembe vett iparőzési adóbevétel összege (Ö) – az önkormányzat 2008. évi teljesített iparőzési adóbevétele (B)] ha Ö>B 15. sor ≥ 0 A 16. sorban az intézményi mőködési bevételek elszámolása miatt visszafizetendı támogatás összege szerepel 16. sor = ha 14. sor> 11. sor és a 12. sor> (09. sor x 120%), akkor [12. sor – (09. sor x 120%)] x 20%, de maximum 14. sor – 11. sor ha 14. sor ≤ 11. sor és/vagy 12. sor ≤ mint (09. sor x 120%), akkor 16. sor = 0 A 17. sorban a sajátos mőködési bevételek elszámolása miatt visszafizetendı támogatás összege szerepel. 17. sor = ha 14. sor > 11. sor és a 13. sor > (10. sor x 110%), akkor [13. sor – (10. sor x 110%)], de maximum (14. sor – 11. sor) - 16. sor ha 14. sor ≤ 11. sor és/vagy 13. sor < mint (10. sor x 110%), akkor 17. sor = 0 ha 14. sor > 11. sor és 12. sor ≤ 9. sor, akkor 17. sor =14. sor – 11. sor – (10. sor x 10%) A 18. sorban a 2008. évi I.+II. ütemő támogatások számításánál figyelembe vett normatív hozzájárulások összege szerepel. 18. sor = Igénylés 4. számú melléklet 7. sor + 11. sor + 12. sor. A 19. sorban az önkormányzatot ténylegesen megilletı normatív hozzájárulások összege szerepel. 19. sor = 31. őrlap 11. oszlop összesen adata ezer Ft-ban. A 20. sorban mutatja ki az önkormányzat a támogatások számításánál figyelembe nem vett kötelezı feladatellátási körbe tartozó, 2008. év elıtt el nem látott új feladat mutatószám növekedéséhez kapcsolódó, az önkormányzatnak ténylegesen járó 2008. évi normatív hozzájárulást. A sorban szereplı összeghez az önkormányzatnak szöveges indokolást szükséges csatolnia. A 21. sorban az év végi elszámolásnál figyelembe vehetı tényleges normatív hozzájárulások összege szerepel, a 19. sor és a 20. sor különbözeteként. A 22. sorban a normatív hozzájárulások elszámolása miatt visszafizetendı támogatás összege szerepel. 22. sor = 21. sor – 18. sor, ha 21. sor > 18. sor 22. sor = 0, ha 21. sor ≤ 18. sor
219
A 23. sorban azon települési önkormányzatok élhetnek korrekcióval, amelyek kevesebb mőködési célú hitelt terveztek, mint a kiegészítı támogatás számított összege. A hitelkorlát miatti korrekció számítása: I. és II. ütemő Igénylés felülvizsgált 3. számú melléklet 49. sora – 48. sora szerinti kiegészítı támogatás számított összege – I. és II. ütemben kapott támogatás (55. őrlap 01. sora 3. oszlop + 4. oszlop együttesen) A 24. sorban az ÖNHIKI támogatás elszámolása során visszafizetendı együttes összeg szerepel. 24. sor = ha az önkormányzat a teljes évre járó ÖNHIKI támogatásban részesült, (08. sor + 15. sor + 16. sor + 17. sor + 22. sor) – 23. sor, de maximum a 01. sor 3. oszlopában szereplı összeg, 24. sor = ha az 1500 fı vagy az alatti lakosságszámú önkormányzat csökkentett ÖNHIKI támogatásban részesült (a 01. sorban 3-as kód szerepel), illetve ezen elszámolás alapján a 04. sor 3. oszlopban a visszafizetési kötelezettség összegét szerepelteti: [(08. sor + 15. sor + 16. sor + 17. sor + 22. sor - 23. sor) x (100 % - az Igénylés 9/a-9/d. számú Függelékek alapján, azoknak a 7. sor 3. oszlopa szerint számított százalék)] + 04. sor 3. oszlop, de maximum a 01. sor 3. oszlopában szereplı összeg, 24. sor = ha az önkormányzat 8 havi ÖNHIKI támogatásban részesült (a 01. sorban 2-es kód szerepel), illetve ezen elszámolás alapján a 05. sor 3. oszlopban a 4 havi támogatás visszafizetésének összegét szerepelteti: [(08. sor + 15. sor + 16. sor + 17. sor + 22. sor) – 23. sor] x 8/12-ed + 05. sor 3. oszlop, de maximum a 01. sor 3. oszlopában szereplı összeg. 24. sor ≥ 0 A 25-27. sorok 3. oszlopának kitöltésével számol el a támogatott önkormányzat azzal a villamosenergia áremelkedés hatása ellentételezésére szolgáló támogatással, amit az ÖNHIKI I.+II. ütemő támogatásával egyidejőleg, a mőködési forráshiány „részeként” megkapott. A 25. sorba az ÖNHIKI I. + II. ütemő támogatás számítása során az Igénylés 3. számú melléklet 36. sorában – a 15. számú Függelék alapján – figyelembe vett villamosenergia áremelkedés miatti többletkiadás összegét kell beírni. A 26. sorban az év végi elszámolás során a 2008. évben teljesített villamosenergia szolgáltatás kiadása (2008. évi beszámoló szerinti adatok) és ennek alapját képezı tényleges villamosenergia fogyasztás (mennyiség) szerint számított villamosenergia áremelkedés miatt figyelembe vehetı többletkiadás összegét kell szerepeltetni. A számítást a 2008. évi tényleges teljesítés adatai alapján, az ÖNHIKI igénybejelentés 15. számú Függeléke – ÖNHIKI Útmutató (26. oldal) szerinti - kitöltésével kell elvégezni. Az elszámoláshoz a 15. számú kitöltött Függeléket csatolni kell. A 27. sor az önkormányzat által az év végi elszámolás során a villamosenergia áremelkedés hatása ellentételezésére kapott támogatás visszafizetendı, illetve az önkormányzatot még megilletı összeget tartalmazza.
220
E jogcímen visszafizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha: - az önkormányzat 2008. évi teljesítési adatai alapján a villamosenergia áremelkedés miatt figyelembe vehetı többletkiadás kisebb, mint a támogatás megállapításánál figyelembe vett többletkiadás összege, - az önkormányzat az ÖNHIKI támogatás feltételrendszerét nem, vagy csak részben teljesítette, továbbá - az év végi elszámolás alapján nem mőködési forráshiányos, vagy a mőködési forráshiánya - pl. a többlet mőködési bevételek miatt - kisebb, mint a villamosenergia áremelés tényleges többletkiadása, (vagyis az év közben jóváhagyott ÖNHIKI támogatás és az év végi elszámolás során visszafizetendı ÖNHIKI támogatás különbsége kisebb, mint a villamosenergia áremelés tényleges többletkiadása). Az e jogcímen teljesítendı visszafizetés összeg maximum a villamosenergia áremelkedés hatása ellentételezésére szolgáló támogatás jogcímen jóváhagyott összeg lehet. E jogcímen többlettámogatás abban az esetben jár, amennyiben az önkormányzat 2008. évi teljesítési adatai alapján a villamosenergia áremelkedés miatt figyelembe vehetı többletkiadás nagyobb, mint a támogatás megállapításánál figyelembe vett többletkiadás összege és az önkormányzat az év végi elszámolás alapján is mőködési forráshiányos, vagyis az év közben jóváhagyott ÖNHIKI támogatás összege nagyobb, mint az év végi elszámolás során visszafizetendı ÖNHIKI támogatás összege. Fentiek megállapításához a számítást az alábbiak szerint kell elvégezni: 1. Meg kell vizsgálni, hogy az önkormányzat az ÖNHIKI év végi elszámolása alapján forráshiányos maradt-e, illetve forráshiányának összege hogyan alakul: Ennek számítása (F): -
ha az önkormányzat a teljes évre járó támogatásban részesült, F=(08. sor + 15. sor + 16. sor + 17. sor + 22. sor) – 23. sor – 24. sor, - ha az 1500 fı vagy az alatti lakosságszámú önkormányzat csökkentett támogatásban részesült (a 01. sorban 3-as kód szerepel), illetve ezen elszámolás alapján a 04. sor 3. oszlopában a visszafizetési kötelezettség összegét szerepelteti: F=[(08. sor + 15. sor + 16. sor + 17. sor + 22. sor – 23. sor) x (100 % - az Igénylés 9/a-9/d. számú Függelékek alapján, azoknak a 7. sor 3. oszlopa szerint számított százalék)] + 04. sor 3. oszlop – 24. sor, - ha az önkormányzat 8 havi támogatásban részesült (a 01. sorban 2-es kód szerepel), illetve ezen elszámolás alapján a 05. sor 3. oszlopában a 4 havi támogatás visszafizetésének összegét szerepelteti: F=[(08. sor + 15. sor + 16. sor + 17. sor + 22. sor) – 23. sor] x 8/12ed + 05. sor 3. oszlop - 24. sor. Amennyiben F > 0, akkor az önkormányzat mőködési forráshiánya a jóváhagyott támogatásokhoz képest csökkent vagy megszőnt, így ez az összeg (F) a villamosenergia áremelés ellentételezésének elszámolásában csökkentı tényezıként szerepel.
221
Amennyiben az F = 0, akkor az önkormányzat mőködési forráshiánya az év végi elszámolás során a jóváhagyott támogatásokhoz képest nem változott, így ezt a tényezıt a villamosenergia áremelés ellentételezés elszámolása során szerepeltetni nem kell. Ebben az esetben az önkormányzat továbbra is forráshiányos vagy 0-val egyezı a forráshiány összege, ezáltal az elszámolás során megállapított villamos-energia áremelkedés hatása ellentételezésére szolgáló támogatás különbözete megegyezik az alábbi 2. pontban meghatározott számítás F tényezı nélkül számított összegével. 2. Ki kell számítani a villamosenergia áremelés miatt a 2008. évi teljesítési adatok szerint figyelembe vehetı többletkiadás alapján az év végi elszámolás hatását: Ennek számítása: 27. sor = (26. sor – 25. sor) – F – (04. sor 4. oszlop + 05. sor 4. oszlop) Ha 27. sor < 0 (negatív elıjelő), az önkormányzatnak e jogcímen is visszafizetési kötelezettsége van. Ebben az esetben a 27. sor maximum a 01. sor 4. oszlopában szereplı összeg. (E jogcímen a visszafizetési kötelezettség maximum az e jogcímen kapott támogatás összege lehet.)
57. őrlap Befektetett eszközök, készletek, követelések értékpapírok állományának és értékvesztésének alakulása
és
Az eszközök értékvesztését a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény 54-56. §-a szabályozza, melynek bizonyos elıírásait az államháztartási szervezetek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 31-31/A. §-ában szabályozott eltérésekkel alkalmaznak. Az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását a mérlegfordulónapra vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani. Amennyiben az államháztartási szervezet az eszközt, amelyre vonatkozóan értékvesztés került elszámolásra, év közben részben vagy egészben a könyveibıl kivezeti, az eszközhöz kapcsolódó értékvesztést is ki kell vezetnie. Az általános elıírások alól kivételt képeznek az egyszerősített értékelési eljárás alá vont követelések, melyek esetében az értékvesztés összegét negyedévente kell megállapítani azzal, hogy az értékvesztést, illetve annak visszaírását tételesen nem kell meghatározni. Az értékvesztés elszámolásával kapcsolatban lásd: a követeléseknél A követelések értékvesztése és az értékvesztés visszaírása címő résznél leírtakat a 82. oldalon. Az Áhsz. 31. §-a értelmében a tulajdoni részesedést jelentı befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítı, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek -, továbbá a készleteknél, a követeléseknél (ideértve a vevıkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a
222
kölcsönként, az elılegként adott összegeket) az Szt. 54-56. §-a szerint megállapított értékvesztés a saját tıkét csökkenti, az értékvesztés visszaírása a saját tıkét növeli. 1.) A gazdasági társaságban levı tulajdoni részesedést jelentı befektetések értékvesztése (03. és 14. sorok). Az Szt. 54. §-ának (1) bekezdése értelmében „A gazdasági társaságban levı tulajdoni részesedést jelentı befektetéseknél, függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteségjellegő – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentıs összegő”. A tulajdoni részesedést jelentı befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tızsdei, tızsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját, b) a megszőnı gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülı összeget, c) a gazdasági társaság saját tıkéje és a jegyzett tıkéje, illetve a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke arányát. Amennyiben a befektetésnek a fentiek figyelembevételével meghatározott, mérlegkészítéskori piaci értéke jelentısen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a beszerzési értéket. 2.) A hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok értékvesztése (04. és 15. sor). Az Szt. 54. §-ának (4) bekezdése szerint „A hitelviszonyt megtestesítı, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítı értékpapír könyv szerinti értéke és – (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó – piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegő, tartósnak mutatkozik és jelentıs összegő.” A hitelviszonyt megtestesítı, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: a) az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tızsdei, tızsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartós tendenciáját, b) az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot) várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg. Amennyiben a hitelviszonyt megtestesítı értékpapír mérlegkészítéskori piaci értéke jelentısen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a beszerzési értéket, illetve ha a beszerzési érték magasabb a névértéknél (névérték felett vásárolt értékpapírnál), az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét. 3.)
A készletek értékvesztése (08. sor).
223
2002. évtıl a készletekre is értékvesztést kell elszámolni az Szt. 56. §-a alapján, mely szerint: • Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentısen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termeléső készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (elıállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentısen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülı költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. • A vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét, illetve a saját termeléső készlet bekerülési (elıállítási) értékét - az elızıeken túlmenıen - csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó elıírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai elıírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. A készlet értékének csökkentését - a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával - ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetıségnek) megfelelı, mérlegkészítéskor, illetve a minısítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyag-áron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben. • Az értékvesztés összege a fajlagosan kis értékő készleteknél a készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható. • Amennyiben a készlet piaci értéke jelentısen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értékét. 4.) A követelések értékvesztése (ideértve a vevıkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, a beruházási elılegként adott összegeket, kivéve az aktív pénzügyi elszámolások között lévı követelésjellegő tételeket; 01., 02., 05., 06., 09., 10., 11., 12., 13. sorok). Az Szt. szerint a mérlegfordulónapon fennálló és a mérlegkészítés idıpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél (a vevı, az adós minısítése, a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk alapján) értékvesztést kell elszámolni a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülı összege közötti - veszteségjellegő - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentıs összegő. Amennyiben a vevı, az adós minısítése alapján a követelés várhatóan megtérülı összege jelentısen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értékét. Követelések után (ide értve az adott elılegeket is) az értékvesztés elszámolásának különösen nagy a jelentısége, mivel ezzel teljesül a számviteli törvény azon követelménye, miszerint a mérlegben a követeléseket valós értéken kell kimutatni.
224
Az értékvesztés elszámolása nem minısül követelés elengedésnek, illetve törlésnek, vagyis nem jelenti azt, hogy az államháztartás szervezete lemondott az adott követelésérıl, mivel arról lemondani csak az Áht.-ban meghatározott esetekben lehet. A 11. sorban kiemelten kell bemutatni a hátralékos adóskövetelésekbıl azokat a követeléseket, amelyeket az államháztartási szervezet az egyszerősített értékelési eljárással értékel. (Az egyszerősített értékelési eljárásról lásd még: Tájékoztató 84. oldal.) Az év végi értékelés során a „jelentıs összeg” megállapítása Az Áhsz. meghatározza a jelentıs összegő eltérés fogalmát. A készletek, követelések (ideértve a befektetett eszközök között levı „követelés jellegő” eszközöket is) és értékpapírok év végi értékelése során a „jelentıs összegő eltérés”-t az Áhsz. 5. §-ának 7. pontja a következıképpen definiálja: Jelentıs összegő eltérés: ha az eszközök év végi értékelése során a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet összege meghaladja az államháztartás szervezete számviteli politikájában rögzített mértéket. Azonban minden esetben jelentıs összegőnek kell tekinteni a különbözetet, ha: – a tulajdoni részesedést jelentı befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítı, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek -, továbbá a készleteknél az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a 100 000 forintot, – a követeléseknél (ideértve a vevıkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az elılegként adott összegeket) az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a kisösszegő követelés értékhatárát, azaz a 100.000 forintot. Az államháztartás szervezete számviteli politikájában ezeknél a határértékeknél csak kisebb mértékő nagyságot állapíthat meg jelentıs összegő eltérésként. Az őrlap kitöltésének kötelezettsége Az 57. őrlapon kell az államháztartás szervezetének számot adnia az eszközök nyitó értékében figyelembe vett, valamint a tárgyévben elszámolt, illetve visszaírt, kivezetett értékvesztésrıl. Amennyiben az értékpapíroknál, a készleteknél, illetve a követeléseknél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, a beruházási elılegként adott összegeket is, kivéve az aktív pénzügyi elszámolások között lévı követelésjellegő tételeket) akár az elızı év, akár a tárgyév vonatkozásában értékvesztés került elszámolásra és annak hatása megjelent az adott mérlegsor adatában, az őrlapot ki kell tölteni. Ekkor természetesen azokat a sorokat is ki kell tölteni, amelyeknél sem az elızı, sem a tárgyév kapcsán nem került elszámolásra értékvesztés. Ebben az esetben az őrlap egyes sorai vonatkozásában a kitöltés során az alábbi esetek fordulhatnak elı: 1) Az elızı költségvetési év vonatkozásában van elszámolt értékvesztés, de a tárgyidıszakban értékvesztés elszámolása, visszaírása, illetve kivezetése nem történt. Ebben az esetben meg kell, hogy egyezzen a 4. Elszámolt értékvesztés
225
nyitó értéke oszlop, valamint a 8. Értékvesztés záró értéke oszlop, ilyenkor természetesen a követelések nagyságát bemutató 3. Nyitó bekerülési érték oszlop és a 7. Záró bekerülési érték oszlop értékei eltérhetnek egymástól. Ekkor az 5. Tárgyévben elszámolt értékvesztés oszlopban és a 6. Tárgyévben visszaírt/kivezetett értékvesztés oszlopban nem szerepelhet adat. 2) Az elızı költségvetési év vonatkozásában van elszámolt értékvesztés, továbbá a tárgyidıszakban értékvesztést, és/vagy értékvesztés visszaírást, illetve kivezetést számoltak el. Ebben az esetben értelemszerően valamennyi oszlop tartalmazhat adatot. 3) Az elızı költségvetési év vonatkozásában nincs elszámolt értékvesztés, de az államháztartási szervezet a tárgyidıszakban értékvesztést számolt el. Ebben az esetben a 3. Nyitó bekerülési érték oszlop, az 5. Tárgyévben elszámolt értékvesztés, valamint a 7. Záró bekerülési érték és a 8. Értékvesztés záró értéke oszlopokban szerepel összeg. 4) Az őrlap adott sorában az elızı költségvetési év vonatkozásában nincs elszámolt értékvesztés, és az államháztartási szervezetnek a tárgyévben sem kellett értékvesztést elszámolnia, azonban őrlapon szereplı másik sor vonatkozásában van bemutatandó értékvesztés. Ebben az esetben az adott sorban a 3. Nyitó bekerülési érték és a 7. Záró bekerülési érték oszlopokban szerepel összeg, melyek nagysága természetesen eltérhet egymástól, de meg kell, hogy egyezzen a mérleg megfelelı sorának érékével. Amennyiben az államháztartás szervezetének a számviteli politikája alapján az értékpapírok, a készletek, és a követelések (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, a beruházási elılegként adott összegeket is, kivéve az aktív pénzügyi elszámolások között lévı követelésjellegő tételeket) esetében az elızı év, és a tárgyév vonatkozásában nem kellett értékvesztést elszámolnia, az őrlap kitöltése nem indokolt. Ebben az esetben ugyanis minden értékpapír, készlet és követelés az elızı évben és a tárgyévben is bekerülési értéken szerepel a mérlegben, így az őrlapon minden sorban csak a 3. Nyitó bekerülési érték és a 7. Záró bekerülési érték oszlopokat kellene kitölteni, mely nem nyújtana többletinformációt a mérlegben szereplı adatokhoz képest. Amennyiben az őrlap kitöltésére nem kerül sor, a 99-es üres őrlapok jegyzékén az őrlap számát fel kell tüntetni, így egyértelmő lesz, hogy az értékvesztés adatainak kitöltése nem adminisztrációs hiba miatt maradt el.
A 3-4. oszlop a tárgyévi nyitó adatokat tartalmazza. A 3. oszlopban a tárgyévi nyitó (elızı évi záró) adatokban szereplı befektetett eszközök, készletek, követelések és értékpapírok eredeti bekerülési értékét kell szerepeltetni. A 4. oszlop az elszámolt értékvesztés tárgyévi nyitó értékét tartalmazza. Az 5. oszlopban kell feltüntetni a 11. sor kivételével a 2008. évi könyvviteli mérleg összeállítása során az egyedi értékeléssel, illetve a kisösszegő követelések csoportos értékelésével megállapított, értékelésbıl származó értékvesztést. A 6. oszlopban a 11. sor kivételével a tárgyévi visszaírt illetve kivezetett egyedi értékeléssel, illetve a kisösszegő követelések csoportos értékelésével megállapított
226
értékvesztés összegét kell bemutatni. (A 6. oszlopban lévı adat értéke nem lehet nagyobb, mint a 4. oszlopban + az 5. oszlopban együttesen szereplı érték.) A 11. sor 5. és 6. oszlopában az értékvesztések negyedévenkénti halmozott forgalma nem szerepeltethetı. Az 5. oszlopban az egyszerősített értékelési eljárás alá vont hátralékos követelésekhez elszámolt értékvesztések záró állományát (a 8. oszlopban szereplı összeget), míg a 6. oszlopban ezen hátralékos követelések nyitó állományához elszámolt értékvesztést kell bemutatni (a 4. oszlopban szereplı összeget). A 07-08. oszlop az év végi záró adatokat tartalmazza. A 07. oszlopban az elızı években és a tárgyévben beszerzett/keletkezett eszközök eredeti bekerülési értékét kell szerepeltetni. A 08. oszlop az év végi halmozott értékvesztés összegét mutatja. Az őrlap oszlopai közötti összefüggések: 4. oszlop + 5. oszlop - 6. oszlop = 8. oszlop Az 57. őrlap egyes soraihoz (összesítı sorok kivételével) tartozó 3. oszlop – 4. oszlop = a 01. őrlap megfelelı sorának 3. oszlopa 7. oszlop – 8. oszlop = a 01. őrlap megfelelı sorának 4. oszlopa
Követelések részletezése és Kötelezettségek részletezése őrlapok (58. és 59. őrlapok) Az őrlapok kitöltésével a költségvetési szerv az EU statisztika összeállításához szolgáltat adatot. Az őrlapok egyes sorainak adatait a költségvetési szerv a fıkönyvi könyvelés mellett vezetett részletezı (analitikus) nyilvántartásából tölti ki.
58. őrlap Követelések részletezése A követelések részletezése őrlap összesen adatának meg kell egyeznie a mérlegben kimutatott hosszú és rövid lejáratú követelések értékével. A 3. oszlopban az elızı évi, illetve az azt megelızı évekbıl származó követelések tárgyévi nyitó (elızı évi záró) állományát kell beírni a mérleg elızı évi oszlopában kimutatott adatok alapján. Mérlegösszefüggések: 58. őrlap 01. sor 3. oszlop 58. őrlap 02. sor 3. oszlop 58. őrlap 08. sor 3. oszlop 58. őrlap 09. sor 3. oszlop 58. őrlap 10. sor 3. oszlop
= = = = =
01. őrlap 19. sor 3. oszlop 01. őrlap 21. sor 3. oszlop 01. őrlap 40. sor 3. oszlop 01. őrlap 41. sor 3. oszlop 01. őrlap 19. + 21. + 48. sor 3. oszlop
227
Az elızı évi követelések tárgyévi pénzforgalom nélküli változásait a 4., illetve 6. oszlopban, a pénzforgalmi változásokat, pedig a 10. oszlopban kell kimutatni. A 4. oszlop az elızı évi hátralék (pénzforgalom nélküli) helyesbítésébıl adódó eltérések kimutatására szolgál. Ez az oszlop tartalmazza az elızı évi követelés tárgyévben történt elengedését, törlését is. Az 5. oszlopban levı folyó évi elıírás összege az államháztartás szervezete tárgyévi tevékenysége során keletkezett teljes követelés nagyságát mutatja, vagyis a folyó évben történı törlésekkel csökkentett (nettó) elıírás teljes összegét tartalmazza. A 6. és 7. oszlop tartalmazza az év végi értékelésbıl adódó különbözeteket, úgy mint: a tárgyévi mérlegkészítéskor a tárgyévben fennálló követelések után (elızı, illetve tárgyévi követelésre is) elszámolt értékvesztés (-) illetve az elızı években elszámolt értékvesztés visszaírásának (+) tárgyévi összegét, valamint a devizás követelések év végi értékelésébıl adódó árfolyam-különbözet összegét elızı évek, illetve tárgyévi bontásban. Ezekben az oszlopokban kell továbbá a hosszú lejáratú követeléseket csökkenteni (), illetve a rövid lejáratú követeléseket növelni (+) a következı évben esedékes törlesztı részletekkel. Ha az év végi értékelésbıl adódó különbözet és átsorolás az elızı évi követelésekhez kapcsolódik, akkor azt a 6. oszlopban, ha az év végi értékelésbıl adódó különbözet és átsorolás a tárgyévi követelésekhez kapcsolódik, akkor azt a 7. oszlopban kell kimutatni. A 8. oszlop tartalmazza az államháztartási szervezet összes követelésének összegét, amelynek minden soránál fenn kell, hogy álljon a következı összefüggés: 8. oszlop = 3. oszlop ± 4. oszlop + 5. oszlop ± 6. oszlop ± 7. oszlop 8. oszlop = - (± 9. oszlop) + 10. oszlop + 11. oszlop + 14. oszlop A 9. oszlopban kell szerepeltetni a pénzforgalom nélküli követelésekkel kapcsolatos jóváírás összegét, mely az elızı évi túlfizetések (különösen a térítési díjak, illetékek, a gépjármőadó, valamint a helyi adók túlfizetése, illetve az iparőzési adó feltöltési kötelezettség) miatt keletkezett, és az elızı évben a mérlegben a kötelezettségek között került kimutatásra. A 10-11. oszlopokban kell feltüntetni – a költségvetési számlára, illetve elıirányzatfelhasználási keretszámlára beérkezett, jóváírt – pénzügyileg teljesített összegeket, melyek az 1., 2., illetve 9. számlaosztály bevételi teljesítési számláin megjelennek. Az egyes bevételi jogcímeket tartalmazó sorok 10-11. oszlopában kimutatott pénzügyi teljesítéseknél a következı egyezıséget kell biztosítani: 58. őrlap 03. sor 10+11. oszlop
=
58. őrlap 04. sor 10+11. oszlop
=
07. őrlap 04+14. + 17. + 18. sor 5. oszlop adatai alapján 16. őrlap 5. oszlopában a megfelelı jogcímeken kimutatott adatok alapján
228
58. őrlap 07. sor 10+11. oszlop
=
58. őrlap 01. sor 10+11. oszlop + 08. sor 10+11. oszlop
=
08. őrlap 5. oszlopában a megfelelı jogcímeken kimutatott adatok alapján 10. őrlap 42. + 08. + 16. sor 5. oszlop adatai alapján
Amennyiben az 58. őrlap 02. sorában szerepel adat, annak a teljesítési adatai (2. sor 10+11. oszlop) több őrlapot érintenek. A 12-14. oszlop az év végén, 2008. december 31-én fennálló követelések állományát mutatja. A 12. oszlopban kell szerepeltetni az elızı év(ek) hátralékaiból mérlegfordulónapig pénzügyileg nem rendezett összeget. A 12. oszlop összege = 03. oszlop ± 04. oszlop ± 06. oszlop– 10. oszlop
a
A 13. oszlop tárgyévi hátralék adata a tárgyévi elıírásból a mérlegfordulónapig pénzügyileg nem rendezett összeget tartalmazza. 13. oszlop összege = 05. oszlop + 07. oszlop + 09. oszlop – 11. oszlop A 14. oszlop hátralék összesen adata a tárgyév december 31-én fennálló összes követelésállományt tartalmazza (12. oszlop + 13. oszlop).
58. őrlap 01. sor 14. oszlop 58. őrlap 02. sor 14. oszlop 58. őrlap 08. sor 14. oszlop 58. őrlap 09. sor 14. oszlop 58. őrlap 10. sor 14. oszlop
= = = = =
01. őrlap 19. sor 4. oszlop 01. őrlap 21. sor 4. oszlop 01. őrlap 40. sor 4. oszlop 01. őrlap 41. sor 4. oszlop 01. őrlap 19.+21.+48. sor 4. oszlop
Az őrlap 01. és 02. sora tartalmazza a mérlegben szerepeltetett hosszú lejáratú követeléseket. A 01. sorban államháztartáson belülre és államháztartáson kívülre nyújtott mőködési, vagy felhalmozási célú, tartósan adott kölcsönöket kell szerepeltetni. A 02. sorban kell szerepeltetni a 195. fıkönyvi számlán elszámolt egyéb hosszú lejáratú követeléseket, mint például: - önkormányzati lakások részletfizetéssel történı eladása miatti hosszú lejáratú követelést, - pénzügyi lízing esetén a lízingbe adónál a lízingbe vevı felé számlázott, a fizetendı általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. A 03. sor az intézményi mőködési bevételekkel kapcsolatos rövid lejáratú követeléseket tartalmazza, mely lehet vevıkkel, adósokkal, illetve egyéb követelésekkel kapcsolatos (ideértve az elıírt, de mérlegfordulónapig pénzügyileg nem rendezett hatósági jogkörhöz kötıdı követelések teljes összegét is). Tartalmilag a 91. számlacsoporthoz kapcsolódó követelések részletezését jelenti. A 04. sor az önkormányzatok sajátos mőködési bevételeivel kapcsolatos rövid lejáratú követeléseket tartalmazza, ezekbıl kiemelésre kerültek a 05. sorban a
229
gépjármőadóval, illetve a 06. sorban a helyi adókkal kapcsolatos követelések összegei. Tartalmilag a 92. számlacsoporthoz kapcsolódó követelések részletezését jelenti. A 05. sor a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó gépjármőadóval kapcsolatos követelések adatait tartalmazza. A 06. sor a helyi adókkal kapcsolatos követelések adatait tartalmazza. A 07. sorban a befektetett eszközökkel kapcsolatos követelések között a befektetett eszközök értékesítésével, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok beváltásával kapcsolatos rövid lejáratú követeléseket kell bemutatni. Tartalmilag a 93. számlacsoporthoz kapcsolódó követelések részletezését jelenti. A 08. sor a rövid lejáratú kölcsönök követelésállományához tartozó adatokat részletezi, melynek meg kell egyeznie a 01. őrlap 40. sorához kapcsolódó részletezı összegekkel. A 09. sorban a mérleg 41. sorában szereplı egyéb rövid lejáratú követeléseket kell bemutatni. A 10. sor követelések összesen adata a mérlegben szereplı követelésállományt részletezi, az adott elılegek kivételével.
59. őrlap Kötelezettségek részletezése Az őrlap a 01. Mérleg őrlap 90. és 115. sorában található kötelezettségek adatait mutatja be. A 3. oszlopba az elızı évi, illetve az azt megelızı évekbıl származó kötelezettség év eleji nyitó állományát kell kimutatni. Az elızı évi kötelezettségek esetén a mérlegben kimutatott hosszú lejáratú kötelezettségeket tartalmazó 90. sor, valamint a rövid lejáratú kötelezettségek esetén 115. sor 3. oszlopának együttes értékével egyezik meg az 59. őrlap 35. sorának 3. oszlopában kimutatott összeg. Őrlapok közötti összefüggések: 59. őrlap 01. sor 3. oszlop 59. őrlap 02. sor 3. oszlop 59. őrlap 03. sor 3. oszlop 59. őrlap 04. sor 3. oszlop 59. őrlap 05. sor 3. oszlop 59. őrlap 06. sor 3. oszlop 59. őrlap 07. sor 3. oszlop 59. őrlap 08. sor 3. oszlop 59. őrlap 09. sor 3. oszlop 59. őrlap 10. sor 3. oszlop
= = = = = = = = = =
01. őrlap 90. sor 3. oszlop 01. őrlap 84. sor 3. oszlop 01. őrlap 85. sor 3. oszlop 01. őrlap 86. sor 3. oszlop 01. őrlap 87. sor 3. oszlop 01. őrlap 88. sor 3. oszlop 01. őrlap 89. sor 3. oszlop 01. őrlap 115. sor 3. oszlop 01. őrlap 91. sor 3. oszlop 01. őrlap 92. sor 3. oszlop 230
59. őrlap 11. sor 3. oszlop 59. őrlap 12+13+14+15. sorok 3. oszlop 59. őrlap 16. sor 3. oszlop 59. őrlap 17+…+34. sorok 3. oszlop 59. őrlap 17. sor 3. oszlop 59. őrlap 18. sor 3. oszlop 59. őrlap 19. sor 3. oszlop 59. őrlap 20. sor 3. oszlop 59. őrlap 21. sor 3. oszlop 59. őrlap 22. sor 3. oszlop 59. őrlap 23. sor 3. oszlop 59. őrlap 24. sor 3. oszlop 59. őrlap 25. sor 3. oszlop 59. őrlap 26. sor 3. oszlop 59. őrlap 27. sor 3. oszlop 59. őrlap 28. sor 3. oszlop 59. őrlap 29. sor 3. oszlop 59. őrlap 30. sor 3. oszlop 59. őrlap 31. sor 3. oszlop 59. őrlap 32. sor 3. oszlop 59. őrlap 33. sor 3. oszlop 59. őrlap 34. sor 3. oszlop 59. őrlap 35. sor 3. oszlop
= = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = =
01. őrlap 93. sor 3. oszlop 01. őrlap 93. sor 3. oszlop 01. őrlap 96. sor 3. oszlop 01. őrlap 96. sor 3. oszlop 01. őrlap 97. sor 3. oszlop 01. őrlap 98. sor 3. oszlop 01. őrlap 99. sor 3. oszlop 01. őrlap 100. sor 3. oszlop 01. őrlap 101. sor 3. oszlop 01. őrlap 102. sor 3. oszlop 01. őrlap 103. sor 3. oszlop 01. őrlap 104. sor 3. oszlop 01. őrlap 105. sor 3. oszlop 01. őrlap 106. sor 3. oszlop 01. őrlap 107. sor 3. oszlop 01. őrlap 108. sor 3. oszlop 01. őrlap 109. sor 3. oszlop 01. őrlap 110. sor 3. oszlop 01. őrlap 111. sor 3. oszlop 01. őrlap 112. sor 3. oszlop 01. őrlap 113. sor 3. oszlop 01. őrlap 114. sor 3. oszlop 01. őrlap 90.+115. sorok 3. oszlop
A 4. oszlopban az elızı évi kötelezettség helyesbítését kell szerepeltetni. Itt kell kimutatni az elızı év(ek)i kötelezettségek fellelt összegét is, amely a mérleg elızı évi oszlopában nem került kimutatásra. Az 5. oszlopba levı folyó évi kötelezettség összege a folyó évet érintı törlésekkel csökkentett (nettó) összeget tartalmazza (az elızı évekkel kapcsolatos kötelezettségek törlése nem itt, hanem a 4. oszlopban szerepel). A 6. és 7. oszlopban az év végi értékelésbıl adódó különbözet található. Itt kell bemutatni a devizás kötelezettségek év végi értékelésébıl adódó árfolyamnyereséget, vagy árfolyamveszteséget. Ezekben az oszlopokban kell továbbá a hosszú lejáratú kötelezettségeket csökkenteni (-), illetve a rövid lejáratú kötelezettségeket növelni (+) a következı évben esedékes törlesztı részletekkel. Ha az év végi értékelésbıl adódó különbözet és átsorolás az elızı évi kötelezettségekhez kapcsolódik, akkor azt a 6. oszlopban, ha az év végi értékelésbıl adódó különbözet és átsorolás a tárgyévi kötelezettségekhez kapcsolódik, akkor azt a 7. oszlopban kell kimutatni. A 8. oszlopban kerül bemutatásra az államháztartási szervezet összes kötelezettsége, melynek minden soránál fenn kell, hogy álljon a következı összefüggés: 8. oszlop = 3. oszlop ± 4. oszlop + 5. oszlop ± 6. oszlop ± 7. oszlop 8. oszlop = - (± 9. oszlop) + 10. oszlop + 11. oszlop + 14. oszlop
231
A 9. oszlopban kell szerepeltetni a pénzforgalom nélküli teljesítést az elızı évben keletkezett túlfizetésre (iparőzési adó feltöltési kötelezettség, valamint térítési díj túlfizetés miatt). A 10-11. oszlop a tárgyévben az elızı évi hátralékra, illetve a tárgyévi kötelezettségre vonatkozó pénzügyi teljesítést tartalmazza. A pénzügyi teljesítés oszlopaiban (10+11.) szereplı adatok a pénzügyi teljesítést tartalmazó őrlapokkal a következık szerint egyeztethetıek: 59. őrlap 12. sor 10+11. oszlop
= 05. őrlap 13-18. sorok + 25. sor + 32. sor 5. oszlopából a nem készpénzes kifizetések * = 05. őrlap 06. sor 5. oszlopából a nem készpénzes kifizetések * = 03. őrlap 14. + 18. + 33. + 34. + 35. + 43. + 44. + 45. sorok 5. oszlopából a nem készpénzes kifizetések *
59. őrlap 13. sor 10+11. oszlop 59. őrlap 14. + 15. sor 10+11. oszlop
A 12-14. oszlop az év végén, 2008. december 31-én fennálló kötelezettségek állományát mutatja. A 12. oszlopban kell szerepeltetni az elızı év(ek) hátralékainak fennálló összegét. A 12. oszlop összege = 03. oszlop ± 04. oszlop ± 06. oszlop – 10. oszlop A 13. oszlop a tárgyévi kötelezettségbıl pénzügyileg ki nem egyenlített összeget tartalmazza. A 13. oszlop összege = 05. oszlop ± 07. oszlop ± 09. oszlop – 11. oszlop (a 20. sorra ez az összefüggés nem alkalmazható). A 14. oszlop a tárgyév december 31-én fennálló összes kötelezettségállományt tartalmazza (12. oszlop + 13. oszlop). Az 59. őrlap 35. sorának 14. oszlopában kimutatott összeg a mérlegben kimutatott hosszú lejáratú kötelezettségeket tartalmazó 90. sor, valamint a rövid lejáratú kötelezettségeket tartalmazó 115. sor 4. oszlopának együttes értékével egyezik meg. 59. őrlap 01. sor 14. oszlop 59. őrlap 02. sor 14. oszlop 59. őrlap 03. sor 14. oszlop 59. őrlap 04. sor 14. oszlop 59. őrlap 05. sor 14. oszlop 59. őrlap 06. sor 14. oszlop 59. őrlap 07. sor 14. oszlop 59. őrlap 08. sor 14. oszlop 59. őrlap 09. sor 14. oszlop *
= = = = = = = = =
01. őrlap 90. sor 4. oszlop 01. őrlap 84. sor 4. oszlop 01. őrlap 85. sor 4. oszlop 01. őrlap 86. sor 4. oszlop 01. őrlap 87. sor 4. oszlop 01. őrlap 88. sor 4. oszlop 01. őrlap 89. sor 4. oszlop 01. őrlap 115. sor 4. oszlop 01. őrlap 91. sor 4. oszlop
Azért, mert a készpénzes számlák a kötelezettségek között nem jelennek meg.
232
59. őrlap 10. sor 14. oszlop 59. őrlap 11. sor 14. oszlop 59. őrlap 12+13+14+15. sorok 14. oszlop 59. őrlap 16. sor 14. oszlop 59. őrlap 17+…+34. sorok 14. oszlop 59. őrlap 17. sor 14. oszlop 59. őrlap 18. sor 14. oszlop 59. őrlap 19. sor 14. oszlop 59. őrlap 20. sor 14. oszlop 59. őrlap 21. sor 14. oszlop 59. őrlap 22. sor 14. oszlop 59. őrlap 23. sor 14. oszlop 59. őrlap 24. sor 14. oszlop 59. őrlap 25. sor 14. oszlop 59. őrlap 26. sor 14. oszlop 59. őrlap 27. sor 14. oszlop 59. őrlap 28. sor 14. oszlop 59. őrlap 29. sor 14. oszlop 59. őrlap 30. sor 14. oszlop 59. őrlap 31. sor 14. oszlop 59. őrlap 32. sor 14. oszlop 59. őrlap 33. sor 14. oszlop 59. őrlap 34. sor 14. oszlop 59. őrlap 35. sor 14. oszlop
= = =
01. őrlap 92. sor 4. oszlop 01. őrlap 93. sor 4. oszlop 01. őrlap 93. sor 4. oszlop
= =
01. őrlap 96. sor 4. oszlop 01. őrlap 96. sor 4. oszlop
= = = = = = = = = = = = = = = = = = =
01. őrlap 97. sor 4. oszlop 01. őrlap 98. sor 4. oszlop 01. őrlap 99. sor 4. oszlop 01. őrlap 100. sor 4. oszlop 01. őrlap 101. sor 4. oszlop 01. őrlap 102. sor 4. oszlop 01. őrlap 103. sor 4. oszlop 01. őrlap 104. sor 4. oszlop 01. őrlap 105. sor 4. oszlop 01. őrlap 106. sor 4. oszlop 01. őrlap 107. sor 4. oszlop 01. őrlap 108. sor 4. oszlop 01. őrlap 109. sor 4. oszlop 01. őrlap 110. sor 4. oszlop 01. őrlap 111. sor 4. oszlop 01. őrlap 112. sor 4. oszlop 01. őrlap 113. sor 4. oszlop 01. őrlap 114. sor 4. oszlop 01. őrlap 90.+115. sorok 4. oszlop
A 01. sor a hosszú lejáratú kötelezettségek összesen adata, ezt kell részletezni (a 43. számlacsoportban szereplı fıkönyvi számlák év végi záró egyenlege alapján) a 02-07. sorokban. A hosszú lejáratú kötelezettségek következı évi törlesztı részleteit – a mérleg kitöltésével azonosan – a rövid lejáratú kötelezettségek között kell figyelembe venni, ezzel biztosított a kötelezettségek mérleggel való egyeztetése. A 02. sorban a hosszú lejáratra kapott kölcsönöket kell bemutatni. A 03. Tartozás fejlesztési célú kötvénykibocsátásból sorban a hosszú lejáratú fejlesztési célú kötvénykibocsátás miatti tartozásokat kell bemutatni. A 04. Tartozás mőködési célú kötvénykibocsátásból sorban a hosszú lejáratú mőködési célú kötvénykibocsátás miatti tartozásokat kell bemutatni. A 05. sorban a beruházási és fejlesztési hiteleket kell szerepeltetni. A 06. sorban a mőködési célú hosszú lejáratú hiteleket kell bemutatni. A 07. sorban az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségeket kell szerepeltetni. Ezen a soron kell kimutatni többek között a pénzügyi lízing miatti kötelezettségeket, valamint a kezelésre átvett állami vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek összegét.
233
A 08. sor a rövid lejáratú kötelezettségek összesen, melyeket a 09-34. sorokban megadott szempontok szerint kell részletezni. A 09. sorban a rövid lejáratú kölcsönöket kell szerepeltetni. A 10. sorban kell bemutatni a rövid lejáratú hiteleket. A 11. sorba kell beírni a kötelezettségeket áruszállításból és szolgáltatásból, melyeket a 12-15. sor részletez. A 12-13. sorokba beírandó adatok a 441., 442. és 443. számla (beruházási szállítók) alszámláin (illetve egyéb részletezı nyilvántartás) elszámolt kötelezettségeket összegét tartalmazzák, míg a 14-15. sorok a 441., 442. és 443. számla (egyéb szállítók) alszámláin elszámolt kötelezettségek összegét tartalmazzák. A 16. sor az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek összesen adata, melyeket a 1734. sorokban kell részletezni. A 17. sorban a váltótartozások miatti kötelezettségeket kell bemutatni, a 444. Váltótartozások számlán elszámolt összegek alapján. A 18. sort a 445. Munkavállalókkal kapcsolatos különféle kötelezettségek számla alszámláin elszámolt kötelezettségek alapján lehet kitölteni. A 19. sorban a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket a 446. Költségvetéssel szembeni kötelezettségek számla, valamint a 447. Helyi önkormányzatok sajátos kötelezettségei számla megfelelı alszámláin elszámolt összegek (illetve egyéb részletezı nyilvántartás) alapján lehet kitölteni. A 20. sorban az iparőzési adó feltöltési kötelezettségbıl eredı túlfizetés miatti köztartozásokat kell szerepeltetni. A 21. sorban a helyi adó túlfizetés miatti kötelezettségeket (iparőzési adó feltöltésbıl eredı túlfizetések nélkül) kell szerepeltetni. A 22. sorban a nemzetközi támogatási programok miatti kötelezettségeket kell bemutatni. A 23. sorban a támogatási program elılege miatti kötelezettségeket kell bemutatni. A 24. sorban a szabálytalan kifizetések miatti kötelezettségeket kell szerepeltetni. A 25. sorban kell kötelezettségeket.
bemutatni
a
garancia-
és
kezességvállalás
miatti
A 26-31. sorban kell szerepeltetni a hosszú lejáratú - éven túli visszafizetési kötelezettség mellett felvett – beruházási, fejlesztési hitelek, kibocsátott felhalmozási és mőködési célú kötvények állományából, a hosszú lejáratú kölcsönök, átvett pénzeszközök állományából, a mőködési célú hosszú lejáratú hitelek, valamint az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek állományából azt az
234
összeget, amelyet a mérleg fordulónapját követı évben kell visszafizetni, törleszteni. Itt kell szerepeltetni a 455. Tartozás mőködési célú kötvénykibocsátásból számla alszámláin elszámolt kötelezettségeket is (amennyiben jogszabály azt lehetıvé teszi). A fıkönyvi könyvelésben a hosszú lejáratú kötelezettségek törlesztı részleteit a 43. Hosszú lejáratú kötelezettségek számlacsoportból nem kell átkönyvelni a rövid lejáratú kötelezettségek közé, viszont a záró rendezı tételek keretében - az adott mérlegsor alátámasztása érdekében - el kell különíteni (illetve a 438. számla esetében javasolt elkülöníteni) a 43. számlacsoport megfelelı alszámláján. (Az elkülönítést a következı év eleji nyitást követı rendezı tételek elszámolása során meg kell szüntetni.) A 32. sorban kell bemutatni a tárgyévi költségvetést terhelı egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket. A 33. sorban a tárgyévet követı évet terhelı egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket kell szerepeltetni. A 34. sorban az elızıekben fel nem sorolt különféle egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket kell szerepeltetni. A 35. sor a kötelezettségek összesen adata.
60. őrlap Immateriális javak, tárgyi eszközök, tartós tulajdoni részesedést jelentı befektetések, és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítésének alakulása Az őrlapot csak azok az államháztartási szervezetek töltik ki, akik a számviteli politikájukban az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése, illetve az Áhsz. 32. §-ának (7) bekezdése adta piaci értékelés lehetıségét választották. Az értékhelyesbítés olyan lehetıséget kínál az államháztartási szervezetek számára az eszközeik valós piaci értékének bemutatására, amely alapján az egyedi eszközök könyv szerinti értékének megváltoztatása nélkül nyílik mód az eszközök összértékének a valódiság elvének és a piaci viszonyoknak egyidejőleg megfelelı megjelenítésére. Amennyiben az államháztartás szervezete tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékő jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott elılegeket), tulajdoni részesedést jelentı befektetés piaci értéke jelentısen meghaladja az adott eszköznek a terven felüli értékcsökkenés visszaírás utáni könyv szerinti (azoknál az eszközöknél, amelyeknél nem számolható el értékcsökkenés, ott a bekerülési) értékét, akkor a különbözet a mérlegben az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tıkén belül "Értékelési tartalék"-ként kimutatható. Amennyiben az egyedi eszközönként meghatározott értékhelyesbítés összege jelentısen eltér az elızı költségvetési év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegétıl, a leltárral alátámasztott különbözet
235
a) növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke meghaladja az elızı évit, b) csökkenti az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az elızı évinél, legfeljebb az elızı költségvetési év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegéig. Amennyiben a értékhelyesbítés teljes összege visszaírásra került és a visszaírás utáni könyv szerinti érték még mindig magasabb a piaci értéknél, a különbözettel a könyv szerinti értéket terven felüli értékcsökkenés, illetve értékvesztés elszámolásával csökkenteni kell. Az eszközök értékhelyesbítésével kapcsolatban lásd még a 01. Mérleg őrlap 06., 15., 22., 28., és 66. soraihoz főzött magyarázatot. Az őrlap 3. oszlopában az értékhelyesbítés nyitó (elızı évi záró) értékét kell szerepeltetni. A 4. oszlop a tárgyévben az államháztartási szervezet számviteli politikája alapján jelentıs nagyságú és elszámolt értékhelyesbítés összegét tartalmazza. A 5. oszlop az értékhelyesbítés tárgyévi csökkenését (visszaírását) tartalmazza. A 6. oszlop az értékhelyesbítés záró értéke. 6. oszlop = 3. + 4. – 5. oszlop Összefüggések: 60. őrlap 03. sor 3. oszlop 08. sor 3. oszlop 10. sor 3. oszlop 11. sor 3. oszlop 12. sor 3. oszlop 03. sor 6. oszlop 08. sor 6. oszlop 10. sor 6. oszlop 11. sor 6. oszlop 12. sor 6. oszlop
= = = = = = = = = =
01. őrlap 06. sor 3. oszlop 15. sor 3. oszlop 22. sor 3. oszlop 28. sor 3. oszlop 66. sor 3. oszlop 06. sor 4. oszlop 15. sor 4. oszlop 22. sor 4. oszlop 28. sor 4. oszlop 66. sor 4. oszlop
72. őrlap Az önkormányzat / többcélú kistérségi társulás tulajdonában lévı gazdasági társaságok fıbb pénzügyi adatai Az őrlapon az önkormányzat illetve a többcélú kistérségi társulás az éves költségvetési beszámoló keretében adatot szolgáltat a többségi és a 0-50%-ban önkormányzati tulajdonban lévı gazdasági társaságokról. A 01. sorban az érintett társaságok számát kell feltüntetni.
236
A 02-33. sorokban a társaságok tárgyévet megelızı, lezárt két üzleti évének adatait kell szerepeltetni, a számviteli törvény szerinti beszámoló mérleg és eredménykimutatás soraival megegyezıen.
75. őrlap alakulása
Intézményi
elıirányzatok
kötelezettségvállalásának
Az Áhsz. az államháztartási szervezetek számára elıírja az éves költségvetési beszámolóban a kötelezettségvállalások állományának alakulásának bemutatását. A kötelezettségvállalás lényegében az államháztartás szervezete által a feladatainak ellátása (végrehajtása) érdekében tett fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget eredményezı írásos szándéknyilatkozat, intézkedés. A kötelezettségvállalás dokumentumaival kapcsolatban az Ámr. 2. §-ának 67-68. pontja a következıképpen rendelkezik: „2. § 67. kötelezettségvállalás dokumentuma: a kinevezési okirat, a szerzıdés, a megállapodás, a visszaigazolt megrendelés, a jóváhagyott feladat megvalósítása érdekében kötött, szerzıdéssel alátámasztott és a Kincstárnak az adott évben december 20-áig bejelentett e rendelet 72. §-ában szereplı Engedélyokirat, illetve Alapokmány, a pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma, továbbá a kormányhatározat alapján átcsoportosított elıirányzat felhasználására tett és a határozat megjelenésétıl számított 60 napon belüli intézkedés dokumentuma; 68. elızetes kötelezettségvállalás dokumentuma: a közbeszerzésekrıl szóló 2003. évi CXXIX. törvényben a közbeszerzés megkezdéseként a közbeszerzési eljárást megindító feladott hirdetmény, megküldött ajánlati, ajánlattételi felhívás, továbbá a meghirdetett támogatási konstrukció dokumentumai (pályázati felhívások, kiírások, támogatási programok, egyedi támogatások) - amennyiben nem kerülnek visszavonásra;”
Tartalmilag a kötelezettségvállalás az államháztartás szervezete költségvetésében megtervezett kiadási elıirányzatok egy részének lekötését jelenti. Mivel a kötelezettségvállalás egy szerzıdéses partner általi majdani „fizikai” teljesítésrıl történı elızetes írásos megállapodás, azt a mérlegben (mivel a tényleges „fizikai” teljesítés még nem történt meg), a kötelezettségek között kimutatni nem lehet. A kötelezettségvállalás kötelezettséggé - és így mérlegszámlán kimutatandó tétellé akkor alakul át, amikor a szerzıdéses partner a szerzıdés (megrendelés, megállapodás) szerinti fizikai teljesítést végrehajtotta (pl.: leszállítja a terméket, elvégzi a szolgáltatást), és annak teljesítését az államháztartás szervezete elismerte, de a pénzügyi rendezés még nem történt meg. A 02. oszlopban az adott kiadási jogcímen szereplı tárgyévi módosított kiadási elıirányzatokat kell szerepeltetni. Az őrlapok között fennálló egyezıségek: 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap
01. sor 2. oszlop 02. sor 2. oszlop 03. sor 2. oszlop 04. sor 2. oszlop 05. sor 2. oszlop 06. sor 2. oszlop 07. sor 2. oszlop 08. sor 2. oszlop
= = = = = = = =
05. őrlap 05. őrlap 05. őrlap 05. őrlap 05. őrlap 05. őrlap 05. őrlap 05. őrlap
13. sor 04. oszlop 01.+…+04. sor 04. oszlop 21. sor 04. oszlop 23. sor 04. oszlop 25. sor 04. oszlop 26. sor 04. oszlop 05.+32. sor 04. oszlop 06.+33. sor 4. oszlop
237
75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap
09.+10. sor 2. oszlop 11. sor 2. oszlop 12. sor 2. oszlop 13. sor 2. oszlop 14. sor 2. oszlop 15. sor 2. oszlop 16. sor 2. oszlop 17. sor 2. oszlop 18. sor 2. oszlop 19. sor 2. oszlop 20. sor 2. oszlop 21. sor 2. oszlop 23. sor 2. oszlop 24. sor 2. oszlop 25. sor 2. oszlop 29. sor 2. oszlop 30. sor 2. oszlop 31. sor 2. oszlop 32. sor 2. oszlop
= = = = = = = = = = = = = = = = = = =
06. őrlap 04. őrlap 04. őrlap 04. őrlap 04. őrlap 04. őrlap 04. őrlap 04. őrlap 04. őrlap 04. őrlap 04. őrlap 04. őrlap 02. őrlap 02. őrlap 03. őrlap 06. őrlap 05. őrlap 05. őrlap 06. őrlap
17.+43. sor 04. oszlop 04+…+10. sor 04. oszlop 11. sor 04. oszlop 20. sor 04. oszlop 21. sor 04. oszlop 22. sor 04. oszlop 24. sor 04. oszlop 25. sor 04. oszlop 26. sor 04. oszlop 27. sor 04. oszlop 32. sor 04. oszlop 38. sor 04. oszlop 49. sor 04. oszlop 57. sor 04. oszlop 65. sor 04. oszlop 60.+82.+89.-78.-83. sor 04. oszlop 34. sor 04. oszlop 35.+36.+37. sor 04. oszlop 78.+83. sor 04. oszlop
A 03. oszlopban az elızı év(ek)ben tett kötelezettségvállalásokból a tárgyévre esı (tárgyévi elıirányzatokhoz kapcsolódó) kötelezettségvállalás tárgyévi nyitó állományát kell szerepeltetni. A 4. oszlopban az elızı év(ek)ben tett kötelezettségvállalásokból a tárgyévre esı kötelezettségvállalások olyan tárgyévi változásait kell szerepeltetni, amelyek pénzforgalom nélküli korrekciók miatti változások (tehát nem pénzmozgáshoz kapcsolódnak), mint például ezekhez a kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó szerzıdésmódosítás, szerzıdéstıl történı elállás, illetve adminisztrációs hibák miatti növekedések, csökkenések. Az 5. oszlopban az elızı év(ek)ben tett kötelezettségvállalásokból a tárgyévet követı év(ek)re esı kötelezettségvállalások (ezen kötelezettségvállalásokhoz tárgyévi elıirányzat nem kapcsolódik) tárgyévi nyitó állományát kell bemutatni. A 6. oszlopban kell bemutatni az elızı év(ek)ben tett kötelezettségvállalásokból a tárgyévet követı év(ek)re esı kötelezettségvállalások állományában bekövetkezett olyan tárgyévi növekedéseket, csökkenéseket, amelyek pénzforgalom nélküli korrekciók miatt következtetek be, mint például: ezekhez a kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó szerzıdésmódosítás, szerzıdéstıl történı elállás, illetve adminisztrációs hibák miatti növekedések, csökkenések. A 7. oszlopban a tárgyévi elıirányzat terhére vállalt tárgyévre vonatkozó (tárgyévben teljesítendı) kötelezettségvállalások összegét kell szerepeltetni. A 8. oszlopban a tárgyévi elıirányzat terhére vállalt következı évben teljesítendı kötelezettségvállalás összegét kell szerepeltetni. Itt kell kimutatni központi költségvetési szerv esetében az Ámr. 134. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján a tárgyévi elıirányzat terhére tett olyan éven túli kötelezettségvállalást, amelynek a szakmai, mőszaki teljesítése a következı év június 30-áig megtörténik.
238
A 9. oszlopban a tárgyévben a következı évi elıirányzat terhére vállalt következı évi kötelezettségvállalást kell szerepeltetni, amennyiben a jogszabályok az államháztartási szervezet számára ilyen kötelezettségvállalást lehetıvé tesz. Nem mutatható ki ebben az oszlopban a határozatlan idejő szerzıdésekkel [pl.: kinevezési okirat, keretszerzıdés, folyamatos szolgáltatásra vonatkozó szerzıdés (gáz-, víz-, áramszolgáltatás, stb.)], illetve szociális juttatásokkal kapcsolatos következı évi kötelezettségvállalása. A 10. oszlopban a tárgyévben a további évek (tehát a tárgyévet követı második és az utáni évek) elıirányzata terhére vállalt kötelezettségvállalásokat kell szerepeltetni, amennyiben a jogszabályok az államháztartási szervezet számára ilyen kötelezettségvállalást lehetıvé tesz. Központi költségvetési szerv esetében a 9., 10. oszlopban kell szerepeltetni az Ámr. 134. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján átcsoportosított intézményi elıirányzatok terhére történı intézményi beruházásokkal, több éven keresztül megvalósuló beruházásokkal, felújításokkal, beruházást helyettesítı szolgáltatás vásárlásokkal összefüggésben tett (figyelemmel az Áht. 12/A-12/B. §-ában foglaltakra) éven túli kötelezettségvállalást. A 11. oszlopban az elızı év(ek)ben a tárgyévre vállalt kötelezettségvállalások tárgyévi pénzügyi teljesítését (vagyis a megfelelı kiadási elıirányzat teljesítési számlák egyenlegét) kell szerepeltetni. A 12. oszlopban a tárgyévben vállalt kötelezettségvállalások tárgyévi pénzügyi teljesítését kell szerepeltetni. A 13. oszlop az összes tárgyévben pénzügyileg teljesített kötelezettségvállalást mutatja, vagyis a 11. és a 12. oszlopba írt adatok összegét. Az őrlapok között fennálló egyezıségek: 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap
01. sor 13. oszlop 02. sor 13. oszlop 03. sor 13. oszlop 04. sor 13. oszlop 05. sor 13. oszlop 06. sor 13. oszlop 07. sor 13. oszlop 08. sor 13. oszlop 09.+10. sor 13. oszlop 11. sor 13. oszlop 12. sor 13. oszlop 13. sor 13. oszlop 14. sor 13. oszlop 15. sor 13. oszlop 16. sor 13. oszlop 17. sor 13. oszlop 18. sor 13. oszlop
= = = = = = = = = = = = = = = = =
05. őrlap 05. őrlap 05. őrlap 05. őrlap 05. őrlap 05. őrlap 05. őrlap 05. őrlap 06. őrlap 04. őrlap 04. őrlap 04. őrlap 04. őrlap 04. őrlap 04. őrlap 04. őrlap 04. őrlap
13. sor 05. oszlop 01.+…+04. sor 05. oszlop 21. sor 05. oszlop 23. sor 05. oszlop 25. sor 05. oszlop 26. sor 05. oszlop 05.+32. sor 05. oszlop 06.+33. sor 05. oszlop 17.+43. sor 05. oszlop 04+…+10. sor 05. oszlop 11. sor 05. oszlop 20. sor 05. oszlop 21. sor 05. oszlop 22. sor 05. oszlop 24. sor 05. oszlop 25. sor 05. oszlop 26. sor 05. oszlop
239
75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap 75. őrlap
19. sor 13. oszlop 20. sor 13. oszlop 21. sor 13. oszlop 23. sor 13. oszlop 24. sor 13. oszlop 25. sor 13. oszlop 29. sor 13. oszlop 30. sor 13. oszlop 31. sor 13. oszlop 32. sor 13. oszlop
= = = = = = = = = =
04. őrlap 04. őrlap 04. őrlap 02. őrlap 02. őrlap 03. őrlap 06. őrlap 05. őrlap 05. őrlap 06. őrlap
27. sor 05. oszlop 32. sor 05. oszlop 38. sor 05. oszlop 49. sor 05. oszlop 57. sor 05. oszlop 65. sor 05. oszlop 60.+82.+89.-78.-83 sor 05. oszlop 34. sor 05. oszlop 35.+36.+37. sor 05. oszlop 78.+83. sor 05. oszlop
A 14. oszlop a tárgyévi módosított elıirányzatokból a pénzügyileg nem teljesített elızı év(ek)i kötelezettségvállalás év végi állományát mutatja, amely az elızı év(ek) kötelezettségvállalásból a tárgyévre esı kötelezettségvállalás és annak pénzügyi teljesítésének a különbözete. Az oszloppal kapcsolatban a következı számszaki összefüggés áll fenn: 14. oszlop = 03. oszlop ± 04. oszlop -11. oszlop A 15. oszlop a tárgyévi módosított elıirányzatokból a pénzügyileg nem teljesített tárgyévi kötelezettségvállalás év végi állományát mutatja, amely a tárgyévi elıirányzat terhére vállalt kötelezettségvállalás és annak pénzügyi teljesítésének a különbözete. Az oszloppal kapcsolatban a következı számszaki összefüggés áll fenn: 15. oszlop = 07. oszlop + 08. oszlop - 12. oszlop A 16. oszlopban a bevételi és kiadási elıirányzatokhoz kapcsolódó korrekciókat kell szerepeltetni. A költségvetési szerv ebben az oszlopban szerepelteti: – a bevételi lemaradások, a bevételi többletek hatását a kiadási elıirányzatokra és kötelezettségvállalásokra, – a felülrıl nyitott elıirányzatok és teljesítési adatok különbözetének korrekciós hatását, – illetve a célfeladatra átvett kötelezettségvállalással nem lekötött bevételek hatását. A bevételi lemaradások hatását a 16. oszlopban negatív elıjellel kell szerepeltetni, mivel az Áht. 12. § (6) bekezdése alapján a bevételi elıirányzatok elmaradása esetén a kötelezettségvállalással nem terhelt (szabad) kiadási elıirányzatok jogszabályi elıírások alapján csökkenthetık, zárolhatók, illetve törölhetık. A költségvetési szervek bevételi többletének felhasználási szabályait az Áht., az Ámr., illetve a költségvetési törvény rögzíti. Az Áht. a bevételi többlet felhasználását, így annak terhére kötelezettségvállalások szerepeltetését a kötelezettségvállalások alakulása őrlapon a bevételi és a kiadási elıirányzat-módosítást követıen teszi lehetıvé az Áht. 93. § (2) bekezdése, illetve az Ámr. 48. § és 51. §-a alapján:
240
„93. § (2) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi elıirányzatain felül többletbevételét a felügyeletét ellátó szerv egyidejő tájékoztatásával, a tényleges többletnek megfelelı összegő, saját hatáskörő elıirányzat-módosítás után használhatja fel, a Kormány rendeletében szabályozott módon. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetıje ezt az elıirányzat-módosítási jogosultságot indokolt esetben, az érintett költségvetési szerv és a Kincstár egyidejő értesítése mellett magához vonhatja.”
Az önkormányzatok bevételi többlet felhasználását az Áht. 75. §-a szerint a költségvetési rendeletben kell meghatározni. Az államháztartás szervezetének a nem elıirányzatosított bevételi többletét pozitív elıjellel kell szerepeltetni a 16. oszlopban. A felülrıl nyitott kiadási elıirányzatok és teljesítési adatok különbözetét a 16. oszlopban pozitív elıjellel kell szerepeltetni. Az Áht. 12. § (4) bekezdése szerint az éves költségvetés jóváhagyásakor meghatározott egyes kiadási elıirányzatok elıirányzat-módosítás nélkül is túlléphetık. Ezek csak olyan elıirányzatok lehetnek, amelyek esetében törvényben, kormányrendeletben megállapított támogatásra, ellátásra vonatkozó jogosultság eredményezhet elıirányzatot meghaladó kiadást, de a jogosultság jogszabályi feltételeinek megváltoztatása elıirányzat-módosítási kötelezettséggel nem jár. 2008-ban a központi költségvetés elıirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülı kiadásait a költségvetési törvény 46-50. §-a sorolja fel. A célfeladatra átvett kötelezettségvállalással nem lekötött bevételek korrekciós hatását a 16. oszlopban negatív elıjellel kell szerepeltetni. Ilyen célfeladatra átvett bevétel lehet az Áht. 93. § (8) bekezdése szerint a nemzetközi szerzıdések alapján megvalósuló segélyprogramok, illetve a Nemzetközi Fejlesztési Együttmőködés elıirányzat-maradványa a fejezeti elıirányzat-maradványon belül, melyre a vonatkozó nemzetközi szerzıdés rendelkezései az irányadók. Az Ámr. 66. § (6) bekezdése szerint: „(6) A pénzmaradványból, illetve az elıirányzat-maradványból a költségvetési szervet nem illeti meg a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg; b) meghatározott célra - kivéve az európai uniós forrásokkal megvalósuló programokra - rendelkezésre bocsátott - áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli – összegek; j) az az összeg, amelyet a központi költségvetési szervnek támogatási szerzıdés, megállapodás alapján folyósítottak - kivéve az európai uniós forrásokkal megvalósuló programokat -, de arra a szerzıdés, megállapodás megkötésétıl számított 30 napon belül nem vállalt kötelezettséget.”
A 17. oszlop a kötelezettségvállalással nem terhelt (szabad) elıirányzatot mutatja, amely a tárgyévi módosított kiadási elıirányzat és a tárgyévi elıirányzat terhére tett elızı évi és tárgyévi kötelezettségvállalások különbségeként illetve a korrekciós tételek figyelembevételével alakul ki. A 16. oszlop korrekciós információk szerepeltetését követıen az oszlop értéke nulla vagy pozitív értékő lehet (negatív nem lehet!) Az oszloppal kapcsolatban a következı számszaki összefüggések állnak fenn: 17. oszlop = 02. oszlop - (03. oszlop + 04. oszlop + 07. oszlop + 08. oszlop) + 16. oszlop
241
A kötelezettségvállalásokat a fıkönyvi kivonatból a 0. számlaosztályban, a 07. számlacsoportban megnyitott kötelezettségvállalási számlák évközi információi alapján kell bemutatni. A 01. sorban az intézményi beruházási kiadások között az immateriális javak (0711. számla), ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékő jogok (07123. számla), gépek, berendezések, felszerelések (071313. számla), jármővek (071323. számla) és tenyészállatok (07143. számla) vásárlás kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának alakulását (levonható, illetve le nem vonható) általános forgalmi adó nélkül kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 02. sorban a felújítások között az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékő jogok (07124. számla), gépek, berendezések, felszerelések (071314. számla), jármővek (071324. számla) és tenyészállatok (07144. számla) vásárlás kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának alakulását (levonható, illetve le nem vonható) általános forgalmi adó nélkül kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 03. sorban a 0715. Központi beruházás kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya fıkönyvi számlán elszámolt összegeket a lakásépítés, valamint az állami készletek tartalékok kiadási elıirányzat kötelezettségvállalása nélkül kell bemutatni (mivel ezek a 05-06. sorban szerepelnek), az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. Az adatokat (a levonható, illetve le nem vonható) általános forgalmi adó nélkül kell szerepeltetni. A 04. sorban a 072383. Lakástámogatás elszámolása kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya fıkönyvi számlán elszámolt összegeket kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. Az adatokat (a levonható, illetve le nem vonható) általános forgalmi adó nélkül kell szerepeltetni. Ezen a soron csak azok a központi költségvetési szervek szerepeltethetnek adatot, amelyek a 2007. évi költségvetésben ezen a címen elıirányzatot terveztek, illetve részükre év közben elıirányzatot állapítottak meg. A 05. sorban a 0715. Központi beruházás kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya fıkönyvi számlán elszámolt összegekbıl a lakásépítés (071543. számla) kiadási elıirányzat kötelezettségvállalása állományának alakulását kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. Az adatokat (a levonható, illetve le nem vonható) általános forgalmi adó nélkül kell szerepeltetni. Ezen a soron csak azok a központi költségvetési szervek szerepeltethetnek adatot, amelyek a 2008. évi költségvetésben ezen a címen elıirányzatot terveztek, illetve részükre év közben elıirányzatot állapítottak meg. A 06. sorban a 0715. Központi beruházás kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya fıkönyvi számlán elszámolt összegekbıl az állami készletek tartalékok (07159. számla) kiadási elıirányzat kötelezettségvállalása állományának alakulását kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. Az adatokat (a levonható, illetve le nem vonható) általános forgalmi adó nélkül kell szerepeltetni. Ezen a soron csak azok a
242
központi költségvetési szervek szerepeltethetnek adatot, amelyek a 2008. évi költségvetésben ezen a címen elıirányzatot terveztek, illetve részükre év közben elıirányzatot állapítottak meg. A 07. sorban a 0718. Felújítások, beruházások általános forgalmi adó kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya számlán elszámolt összegeket, (tehát a 01-06. sorokhoz kapcsolódó általános forgalmi adót) kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 08. sor a 01-07. sorok összegzésére szolgál. A 09. sorban a 07219. Tartósan adott kölcsönök (visszterhesen átadott pénzeszközök) kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya számlán elszámolt összegeket kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 10. sorban a 07227. Rövid lejáratú támogatási kölcsönök kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya számlán elszámolt összegeket kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 11. sorban a 072373. Mőködési célú támogatásértékő kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya számlán elszámolt összegeket kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 12. sor a garancia- és kezességvállalásból származó pénzeszközátadás államháztartáson belülre (072376. számla) kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állományát kell bemutatni az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 13. sorban a 072374. Felhalmozási célú támogatásértékő kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya számlán elszámolt összegeket kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 14. sor a 11., 12. és 13. sorok összegzésére szolgál. A 15. sorban a 072372. Elızı évi elıirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya változását mutatja be, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 16. sorban a 072381. Mőködési célú pénzeszközátadás kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya számlán elszámolt összegeket kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 17. sorban a garancia- és kezességvállalásból származó pénzeszközátadás államháztartáson kívülre (072386. számla) kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya számlán elszámolt összegeket kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint.
243
A 18. sorban a 072382. Felhalmozási célú pénzeszközátadás kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya számlán elszámolt összegeket kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 19. sor a 16., 17. és a 18. sor összegzésére szolgál, és az államháztartáson kívüli végleges pénzeszközátadás kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya változását mutatja be. A 20. sorban a 0758. Szociálpolitikai ellátások és egyéb juttatások, társadalombiztosítási pénzbeli ellátások kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állományát kell bemutatni az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 21. sorban az ellátottak pénzbeli juttatásai kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állományát kell bemutatni az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 22. sor a pénzeszközátadásokkal összegzésére szolgál.
kapcsolatos
kötelezettségvállalások
A 23. sorban a rendszeres és a nem rendszeres (0751. számla), illetve a külsı személyi juttatások (0752. számla) kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának alakulását kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 24. sorban a 0753. Munkaadókat terhelı járulékok kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya számlán elszámolt összegeket kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 25. sorban a készletbeszerzések (0754. számla), a szolgáltatások (0755. számla), a különféle dologi kiadások (0756. számla) valamint az egyéb folyó kiadások (0757. számla) kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya számlán elszámolt összegeket kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 26. sor a mőködési kiadásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalások összegzésére szolgál. A 27. sorban a hosszú lejáratú hitelek, kapott kölcsönök, kötvénykibocsátások kötelezettségvállalása állományának változását kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A soron csak akkor szerepelhet adat, ha az Áht. 100. §-a alapján az államháztartási szervezet jogosult az ilyen típusú kötelezettségvállalásokra. A 28. sorban a rövid lejáratú hitelek, kapott kölcsönök, kötvénykibocsátások kötelezettségvállalása állományának változását kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A soron csak akkor szerepelhet adat, ha az Áht. 100. §-a alapján az államháztartási szervezet jogosult az ilyen típusú kötelezettségvállalásokra. A 29. sor a 27-28. sor összegzésére szolgál.
244
A 30. sorban a részvények, részesedések vásárlása (befektetési céllal) kiadási elıirányzat kötelezettségvállalása állományának változását kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A soron csak akkor szerepelhet adat, ha az Áht. 100. §-a alapján az államháztartási szervezet jogosult az ilyen típusú kötelezettségvállalásokra. A 31. sorban a tartós hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok vásárlása kiadási elıirányzat kötelezettségvállalása állományának változását kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A soron csak akkor szerepelhet adat, ha az Áht. 100. §-a alapján az államháztartási szervezet jogosult az ilyen típusú kötelezettségvállalásokra. A 32. sorban a forgatási célú értékpapírok vásárlása kiadási elıirányzat kötelezettségvállalása állományának változását kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A soron csak akkor szerepelhet adat, ha az Áht. 100. §-a alapján az államháztartási szervezet jogosult az ilyen típusú kötelezettségvállalásokra. 2006. március 1-tıl a Feot. alapján az állami felsıoktatási intézményeknek is lehet ilyen kötelezettségvállalása. A 33. sor a 30-32. sorok összegzésére szolgál. A 34. sorban kell összegezni a felhalmozási kiadások, a pénzeszközátadások, a mőködési kiadások, a hitelek, kapott kölcsönök, kötvénykibocsátások, a pénzügyi befektetések és értékpapírok kiadási elıirányzataival kapcsolatos kötelezettségvállalásokat, vagyis a 08., 22., 26., 29., 33. sorokat.
76. őrlap Szakmai fejezeti kezeléső elıirányzatok, központi beruházások, központosított elıirányzatok kötelezettségvállalásának alakulása A fejezeteknek ezen az őrlapon kell beszámolniuk a fejezeti kezeléső elıirányzatok, központi beruházások, központosított elıirányzatok kötelezettségvállalásának alakulásáról, kivéve az európai uniós támogatással megvalósuló programokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások állományának alakulását, mivel arról a 77-78. őrlapon kell elszámolni. Az őrlapot fejezeti kezeléső elıirányzatonként a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott tagolás szerint, külön-külön is ki kell tölteni (tehát minden fejezeti kezeléső elıirányzathoz külön 76-os őrlap is készül), valamint a fejezet kezelésében levı valamennyi fejezeti kezeléső elıirányzatról együttesen is kell készíteni egy összesített 76. őrlapot, hasonlóan a 98. őrlaphoz. Ez az őrlap a kötelezettségvállalások változását a 75. Intézményi elıirányzatok kötelezettségvállalásának alakulása őrlappal azonos oszlopszerkezetben mutatja be, így a 2-17. oszlopokra a 75. őrlapnál leírtakat kell figyelembe venni, kivéve a 9-10. oszlopot, ahol az Ámr. 134. §-a (5) bekezdésének b) pontja elıírásait kell alkalmazni, az alábbiak szerint:
245
A 9-10. oszlopban a tárgyévben a következı évi elıirányzat terhére vállalt következı és azt követı évi kötelezettségvállalásokat kell szerepeltetni. Az Ámr. 134. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján éven túli kötelezettség a tárgyévet követı év(ek) elıirányzata terhére történı kifizetésre az Áht. 12/A-12/B. §-ában és 22-23/A. §-ában foglaltakra figyelemmel, illetve a Kormány határozatában megjelölt elıirányzatok mértékéig vállalható. A kötelezettségvállalásokat a fıkönyvi kivonatból a 0. számlaosztályban, a 07. számlacsoportban megnyitott kötelezettségvállalási számlák évközi információi alapján kell bemutatni. A 01. sorban az intézményi beruházási kiadások között az immateriális javak (07113. számla), ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékő jogok (07123. számla), gépek, berendezések, felszerelések (071313. számla), jármővek (071323. számla) és tenyészállatok (07143. számla) vásárlás kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának alakulását (levonható, illetve le nem vonható) általános forgalmi adó nélkül kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 02. sorban a felújítások között az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékő jogok (07124. számla), gépek, berendezések, felszerelések (071314. számla), jármővek (071324. számla) és tenyészállatok (07144. számla) vásárlás kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának alakulását (levonható, illetve le nem vonható) általános forgalmi adó nélkül kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 03. sorban a 0715. Központi beruházás kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya fıkönyvi számlán elszámolt összegeket a lakásépítés kiadási elıirányzat kötelezettségvállalása nélkül kell bemutatni (mivel ez a 05. sorban szerepel), az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. Ezen a soron csak azokat az összegeket kell szerepeltetni, amit a fejezeti kezeléső elıirányzatból a fejezet nem adott át a költségvetési szervének! Az adatokat (a levonható, illetve le nem vonható) általános forgalmi adó nélkül kell szerepeltetni. A 04. sorban a 072383. Lakástámogatás elszámolása kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya fıkönyvi számlán elszámolt összegeket kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. Az adatokat (a levonható, illetve le nem vonható) általános forgalmi adó nélkül kell szerepeltetni. Ezen a soron csak azok a központi költségvetési szervek szerepeltethetnek adatot, amelyek a 2008. évi költségvetésben ezen a címen elıirányzatot terveztek, illetve részükre év közben elıirányzatot állapítottak meg. A 05. sorban a 0715. Központi beruházás kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya fıkönyvi számlán elszámolt összegekbıl a lakásépítés (071543. számla) kiadási elıirányzat kötelezettségvállalása állományának alakulását kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. Az adatokat (a levonható, illetve le nem vonható) általános forgalmi adó nélkül kell szerepeltetni. Ezen a soron csak azok a központi költségvetési szervek szerepeltethetnek adatot, amelyek a 2008. évi költségvetésben ezen a
246
címen elıirányzatot terveztek, illetve részükre év közben elıirányzatot állapítottak meg. A 06. sorban a 0718. Felújítások, beruházások általános forgalmi adó kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya számlán elszámolt összegeket, (tehát a 01-05. sorokhoz kapcsolódó általános forgalmi adót) kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 07. sor a 01-06. sorok összegzésére szolgál. A 08. sorban a 07219. Tartósan adott kölcsönök (visszterhesen átadott pénzeszközök) kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya számlán elszámolt összegeket kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 09. sorban a 07227. Rövid lejáratú támogatási kölcsönök kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya számlán elszámolt összegeket kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 10. sorban a 072373. Mőködési célú támogatásértékő kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya változását mutatja be, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 11. sor a garancia- és kezességvállalásból származó pénzeszközátadás államháztartáson belülre (072376. számla) kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya változását mutatja be, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 12. sorban a 072374. Felhalmozási célú támogatásértékő kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya számlán elszámolt összegeket kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 13. sor a támogatásértékő kiadások összegzésére szolgál. A 14. sorban a 072372. Elızı évi elıirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya változását mutatja be, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 15. sorban a 072381. Mőködési célú pénzeszközátadás kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya számlán elszámolt összegeket kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 16. sorban a garancia- és kezességvállalásból származó pénzeszközátadás államháztartáson kívülre (072386. számla) kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya számlán elszámolt összegeket kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 17. sorban a 072382. Felhalmozási célú pénzeszközátadás kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya számlán elszámolt összegeket kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint.
247
A 18. sor a 15. 16. és 17. sorok összegzésére szolgál, és az államháztartáson kívüli végleges pénzeszközátadás kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya változását mutatja be. A 19. sorban a 0758. Szociálpolitikai ellátások és egyéb juttatások, társadalombiztosítási pénzbeli ellátások kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya változásait kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 20. sorban az ellátottak pénzbeli juttatásai kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya változásait kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 21. sor a pénzeszközátadásokkal összegzésére szolgál.
kapcsolatos
kötelezettségvállalások
A 22. sorban a rendszeres és a nem rendszeres (0751. számla), illetve a külsı személyi juttatások (0752. számla) kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának alakulását kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 23. sorban a 0753. Munkaadókat terhelı járulékok kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya számlán elszámolt összegeket kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 24. sorban a készletbeszerzések (0754. számla), a szolgáltatások (0755. számla), a különféle dologi kiadások (0756. számla) valamint az egyéb folyó kiadások (0757. számla) kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya számlán elszámolt összegeket kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 25. sorban a 22-24. sorokban elszámolt mőködési kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat kell összegezni. A 26. sorban a hosszú lejáratra kapott kölcsönök kötelezettségvállalása állományának változását kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A soron csak akkor szerepelhet adat, ha az Áht. 100. §-a alapján az államháztartási szervezet jogosult az ilyen típusú kötelezettségvállalásokra. A 27. sorban a rövid lejáratra kapott kölcsönök kötelezettségvállalása állományának változását kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A soron csak akkor szerepelhet adat, ha az Áht. 100. §-a alapján az államháztartási szervezet jogosult az ilyen típusú kötelezettségvállalásokra. A 28. sor a 26-27. sor összegzésére szolgál. A 29. sorban a pénzügyi befektetések kiadásaival kapcsolatos kötelezettségvállalás állományának változását kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint.
248
A 30. sorban kell összegezni a felhalmozási kiadások, a pénzeszközátadások, a mőködési kiadások, kapott kölcsönök kiadási elıirányzataival kapcsolatos kötelezettségvállalásokat, vagyis a 07., 21., 25., 28., 29. sorokat. Az őrlap 02. és 14. oszlopira vonatkozó egyezıségek a fejezeti kezeléső elıirányzatonként, a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott tagolás szerint külön-külön készített 76. őrlapokon a következıképpen alakulnak: 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap 76. őrlap
01. sor 2. oszlop 04. sor 2. oszlop 07. sor 2. oszlop 08.+09. sor 2. oszlop 10. sor 2. oszlop 11. sor 2. oszlop 12. sor 2. oszlop 14. sor 2. oszlop 15. sor 2. oszlop 16. sor 2. oszlop 17. sor 2. oszlop 19. sor 2. oszlop 20. sor 2. oszlop 22. sor 2. oszlop 23. sor 2. oszlop 24. sor 2. oszlop 28. sor 2. oszlop 01. sor 13. oszlop 04. sor 13. oszlop 07. sor 13. oszlop 08.+09. sor 13. oszlop 10. sor 13. oszlop 11. sor 13. oszlop 12. sor 13. oszlop 14. sor 13. oszlop 15. sor 13. oszlop 16. sor 13. oszlop 17. sor 13. oszlop 19. sor 13. oszlop 20. sor 13. oszlop 22. sor 13. oszlop 23. sor 13. oszlop 24. sor 13. oszlop 28. sor 13. oszlop
= = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = =
98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap
33. sor 04. oszlop 36. sor 04. oszlop 32.+33.+34.+38.+53. sor 04. oszlop 56.+57. sor 04. oszlop 08+…+14. sor 04. oszlop 15. sor 04. oszlop 46. sor 04. oszlop 17. sor 04. oszlop 23. sor 04. oszlop 24. sor 04. oszlop 52. sor 04. oszlop 25. sor 04. oszlop 26. sor 04. oszlop 01. sor 04. oszlop 02.+03. sor 04. oszlop 04.+…+07.+29. sor 04. oszlop 58. sor 04. oszlop 33. sor 05. oszlop 36. sor 05. oszlop 32.+33.+34.+38.+53. sor 05. oszlop 56.+57. sor 05. oszlop 08+…+14.+ sor 05. oszlop 15. sor 05. oszlop 46. sor 05. oszlop 17. sor 05. oszlop 23. sor 05. oszlop 24. sor 05. oszlop 52. sor 05. oszlop 25. sor 05. oszlop 26. sor 05. oszlop 01. sor 05. oszlop 02.+03. sor 05. oszlop 04.+…+07.+29. sor 05. oszlop 58. sor 05. oszlop
A fejezet kezelésében lévı valamennyi nem Európai Uniós támogatással megvalósuló programokhoz kapcsolódó fejezeti kezeléső elıirányzatról együttesen készített 76. őrlapot a fejezet kezelésében lévı valamennyi Európai Uniós támogatással megvalósuló programokhoz kapcsolódó fejezeti kezeléső elıirányzatról együttesen készített (77-78.) őrlappal együtt lehet a fejezeti kezelésében lévı fejezeti kezeléső elıirányzatokról együttesen készített 98. őrlappal egyeztetni. Ezeket az őrlapok közötti egyezıségeket lásd a (77-78.) őrlapnál.
249
77-78. őrlap Európai Uniós támogatással megvalósuló programokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások állományának alakulása A fejezeteknek ezen az őrlapon kell beszámolniuk a költségvetési törvényben megjelenı, európai uniós támogatással megvalósuló programok kötelezettségvállalásairól. Az őrlapot fejezeti kezeléső elıirányzatonként a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott tagolás szerint, külön-külön is ki kell tölteni (tehát minden európai uniós támogatáshoz kapcsolódó fejezeti kezeléső elıirányzathoz külön (77-78.) őrlap is készül), valamint a fejezet kezelésében lévı valamennyi európai uniós támogatáshoz kapcsolódó fejezeti kezeléső elıirányzatról együttesen is készíteni kell egy összesített (77-78.) őrlapot, hasonlóan a 98. őrlaphoz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a következı támogatásokról külön-külön őrlap készül a mindenkori költségvetési törvény fejezeti rendjének megfelelıen. Az egyéb uniós támogatással kapcsolatos elıirányzatainál konkrétan nevesíteni kell a támogatás jogcímét. Technikailag az európai uniós támogatással megvalósuló programokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások állományának alakulása tábla két őrlapon (77-78. őrlap) jelenik meg, informatikai feldolgozási okok miatt, de egy információszolgáltatásnak minısül. A két tábla sorai megegyeznek, így azokat a (77-78.) őrlap kitöltésénél egyszerre taglaljuk. A 02-04. oszlopokban az adott program/projekt megvalósítására rendelkezésre álló teljes keret-összeget kell bemutatni. A 02-04. oszlopban csak a 23. sorban kell a kötelezettségvállalási keret megbontását szerepeltetni (a 01-22. sorban ezekben az oszlopokban adat nem szerepeltethetı). Kötelezettségvállalási keret-összegen ezen oszlopok esetében az uniós terminológiában használt kötelezettségvállalást kell érteni, vagyis: – az ISPA/Kohéziós Alap esetében a Pénzügyi Megállapodásban, illetve az Európai Bizottság egyes projektek elfogadásáról hozott határozatában szereplı összegeket; – az EQUAL, az INTERREG és az Európai Területi Együttmőködés esetében a közösségi kezdeményezés programdokumentumában szereplı összegeket, – az Átmeneti támogatás esetében a fiche-ben szereplı összeget – a SAPARD esetében a Pénzügyi Megállapodásban szereplı összegeket, – a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program esetében a költségvetési törvény alapján meghatározott összegeket, – a Schengen Alap esetében az Európai Bizottság egyes projektek elfogadásáról hozott határozatában szereplı összegeket; – az I. Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjainak esetében a költségvetési törvény alapján meghatározott összegeket jelenti.
250
Azon programok/projektek esetében, ahol már lezárult a szerzıdéskötési idıszak, a szerzıdéssel ténylegesen lekötött összegeket kell bemutatni a rendelkezésre álló keret helyett. A 02. oszlopban (EU) az uniós forrás kötelezettségvállalási keret-összegét kell feltüntetni. Az euró összeget az adott évi költségvetési tervezési árfolyamon kell átszámolni forintra. A 03. oszlopban (hazai társfinanszírozás) az uniós forráshoz kapcsolódó hazai költségvetési (állami) társfinanszírozás összegét kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy azt milyen forrás fedezi (központi költségvetési forrás, átvett pénzeszköz, stb.), A 04. oszlop a 02-03. oszlopok összegzésére szolgál. A 05. oszlopban az adott uniós támogatási program/projekt tárgyévi módosított bevételi elıirányzatából az uniós forrás összegét kell szerepeltetni. A 06. oszlopban az adott uniós támogatási program/projekt tárgyévi módosított támogatási elıirányzatának összegét kell szerepeltetni. A 07. oszlopban az adott uniós támogatási program/projekt tárgyévi módosított bevételi elıirányzatából az átvett pénzeszköz összegét kell szerepeltetni. A 08. oszlopban az adott uniós támogatási program/projekt tárgyévi módosított bevételi elıirányzatából az elızı idıszak(ok)ban keletkezett és a tárgyévben felhasználni tervezett maradvány összegét kell szerepeltetni. (Itt kell szerepeltetni a fejezetrend változása miatt pénzeszközátadással másik fejezetbe kerülı maradványokat is.) A 09. oszlop a 05-08. oszlopok összegzésébıl adódik, vagyis itt az adott uniós támogatási program/projekt tárgyévi módosított kiadási elıirányzatát kell szerepeltetni. A 10. oszlopban az uniós forrásra vállalt kötelezettségbıl a tárgyévet megelızı év(ek)ben a fejezetbıl teljesített kifizetések összegét kell feltüntetni. Kötelezettségvállaláson ennél az oszlopnál a hazai terminológiában használt kötelezettségvállalást kell érteni, ilyen például a fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget eredményezı írásos szándéknyilatkozat, intézkedés, stb. A 11. oszlopban az uniós forrásra vállalt kötelezettségbıl a tárgyévet megelızı év(ek)ben más fejezetbıl teljesített kifizetések összegét kell feltüntetni. Kötelezettségvállaláson ennél az oszlopnál a hazai terminológiában használt kötelezettségvállalást kell érteni, ilyen például a fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget eredményezı írásos szándéknyilatkozat, intézkedés, stb. A 12. oszlopban az uniós forrásra a tárgyévre vállalt kötelezettség azon részét kell feltüntetni, mely ténylegesen teljesítésre, kifizetésre is került. Kötelezettségvállaláson ennél az oszlopnál a hazai terminológiában használt kötelezettségvállalást kell érteni, ilyen például a fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget eredményezı írásos szándéknyilatkozat, intézkedés, stb.
251
A 13. oszlopban az uniós forrásra a tárgyévre vállalt kötelezettség azon részét kell feltüntetni, melynek tényleges teljesítése valamilyen ok miatt nem történt meg. Kötelezettségvállaláson ennél az oszlopnál a hazai terminológiában használt kötelezettségvállalást kell érteni, ilyen például a fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget eredményezı írásos szándéknyilatkozat, intézkedés, stb. Az ebben az oszlopban szereplı összeget – amennyiben nem a kötelezettségvállalás visszavonása miatt nem került teljesítésre – a következı évben a „tárgyévre vállalt kötelezettségvállalások” között kell feltüntetni. A 14. oszlopban az uniós forrás terhére vállalt kötelezettségvállalásból eredı, a tárgyévet követı évben esedékes kifizetések összegét kell feltüntetni. Kötelezettségvállaláson ennél az oszlopnál a hazai terminológiában használt kötelezettségvállalást kell érteni, ilyen például a fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget eredményezı írásos szándéknyilatkozat, intézkedés, stb. A 15. oszlopban az uniós forrás terhére vállalt kötelezettségvállalásból eredı, a tárgyévet követı második vagy késıbbi években esedékes kifizetések összegét kell feltüntetni. Kötelezettségvállaláson ennél az oszlopnál a hazai terminológiában használt kötelezettségvállalást kell érteni, ilyen például a fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget eredményezı írásos szándéknyilatkozat, intézkedés, stb. A 16. oszlop a 10-15. oszlopok összegzésébıl adódik, vagyis itt az uniós forrás terhére vállalt kötelezettség teljes összegének kell szerepelnie. Kötelezettségvállaláson ennél az oszlopnál a hazai terminológiában használt kötelezettségvállalást kell érteni, ilyen például a fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget eredményezı írásos szándéknyilatkozat, intézkedés, stb. A 17. oszlopban a hazai költségvetési (állami) társfinanszírozási forrásra vállalt kötelezettségbıl a tárgyévet megelızı év(ek)ben a fejezetbıl teljesített kifizetések összegét kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy azt milyen forrás (központi költségvetési forrás, átvett pénzeszköz, stb.) fedezte. Kötelezettségvállaláson ennél az oszlopnál a hazai terminológiában használt kötelezettségvállalást kell érteni, ilyen például a fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget eredményezı írásos szándéknyilatkozat, intézkedés, stb. A 18. oszlopban a hazai költségvetési (állami) társfinanszírozási forrásra vállalt kötelezettségbıl a tárgyévet megelızı év(ek)ben más fejezetbıl teljesített kifizetések összegét kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy azt milyen forrás (központi költségvetési forrás, átvett pénzeszköz, stb.) fedezte. Kötelezettségvállaláson ennél az oszlopnál a hazai terminológiában használt kötelezettségvállalást kell érteni, ilyen például a fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget eredményezı írásos szándéknyilatkozat, intézkedés, stb. A 19-22. oszlopban a hazai költségvetési (állami) társfinanszírozási forrásra a tárgyévre vállalt kötelezettség azon részét kell feltüntetni, mely ténylegesen teljesítésre, kifizetésre is került, vagyis kiadásként a tárgyévben elszámolták. A 19. oszlopban a tárgyévre vállalt, pénzügyileg teljesített összegbıl (kiadásból) azt kell feltüntetni, amelyik a tárgyévi támogatási elıirányzat terhére történt.
252
A 20. oszlopban a tárgyévre vállalt, pénzügyileg teljesített összegbıl (kiadásból) azt kell feltüntetni, amelyiknek a forrása átvett pénzeszköz volt. A 21. oszlopban a tárgyévre vállalt, pénzügyileg teljesített összegbıl (kiadásból) azt kell feltüntetni, amelyik az elızı évben keletkezett maradvány terhére történt. A 22. oszlop a 19-21. oszlopok összegzésére szolgál. A 23. oszlopban a hazai költségvetési (állami) társfinanszírozási forrásra a tárgyévre vállalt kötelezettség azon részét kell feltüntetni, melynek tényleges teljesítése valamilyen ok miatt nem történt meg. Kötelezettségvállaláson ennél az oszlopnál a hazai terminológiában használt kötelezettségvállalást kell érteni, ilyen például a fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget eredményezı írásos szándéknyilatkozat, intézkedés, stb. Az ebben az oszlopban szereplı összeget – amennyiben nem a kötelezettségvállalás visszavonása miatt nem került teljesítésre – a következı évben a „tárgyévre vállalt kötelezettségvállalások” között kell feltüntetni. A 24. oszlopban a hazai költségvetési (állami) társfinanszírozási forrás terhére vállalt kötelezettségvállalásból eredı, a tárgyévet követı évben esedékes kifizetések összegét kell feltüntetni. Kötelezettségvállaláson ennél az oszlopnál a hazai terminológiában használt kötelezettségvállalást kell érteni, ilyen például a fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget eredményezı írásos szándéknyilatkozat, intézkedés, stb. A 25. oszlopban a hazai költségvetési (állami) társfinanszírozási forrás terhére vállalt kötelezettségvállalásból eredı, a tárgyévet követı második vagy késıbbi években esedékes kifizetések összegét kell feltüntetni. Kötelezettségvállaláson ennél az oszlopnál a hazai terminológiában használt kötelezettségvállalást kell érteni, ilyen például a fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget eredményezı írásos szándéknyilatkozat, intézkedés, stb. A 26. oszlop a 17., 18., és a 22-25. oszlopok összegzésébıl adódik, vagyis itt a hazai költségvetési (állami) társfinanszírozási forrás terhére vállalt kötelezettség teljes összegének kell szerepelnie. Kötelezettségvállaláson ennél az oszlopnál a hazai terminológiában használt kötelezettségvállalást kell érteni, ilyen például a fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget eredményezı írásos szándéknyilatkozat, intézkedés, stb. A 27. oszlopban az uniós forrásra és a hazai költségvetési (állami) társfinanszírozási forrásra vállalt kötelezettség együttes összegébıl a tárgyévet megelızı év(ek)ben a fejezetbıl teljesített kifizetések összegét kell feltüntetni. Kötelezettségvállaláson ennél az oszlopnál a hazai terminológiában használt kötelezettségvállalást kell érteni, ilyen például a fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget eredményezı írásos szándéknyilatkozat, intézkedés, stb. Az oszloppal kapcsolatban a következı számszaki összefüggések állnak fenn: 27. oszlop = 10. oszlop + 17. oszlop A 28. oszlopban az uniós forrásra és a hazai költségvetési (állami) társfinanszírozási forrásra vállalt kötelezettség együttes összegébıl a tárgyévet
253
megelızı év(ek)ben más fejezetbıl teljesített kifizetések összegét kell feltüntetni. Kötelezettségvállaláson ennél az oszlopnál a hazai terminológiában használt kötelezettségvállalást kell érteni, ilyen például a fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget eredményezı írásos szándéknyilatkozat, intézkedés, stb. Az oszloppal kapcsolatban a következı számszaki összefüggések állnak fenn: 28. oszlop = 11. oszlop + 18. oszlop A 29. oszlopban az uniós forrásra és a hazai költségvetési (állami) társfinanszírozási forrásra a tárgyévre vállalt kötelezettség együttes összegének azon részét kell feltüntetni, mely ténylegesen teljesítésre, kifizetésre is került. Kötelezettségvállaláson ennél az oszlopnál a hazai terminológiában használt kötelezettségvállalást kell érteni, ilyen például a fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget eredményezı írásos szándéknyilatkozat, intézkedés, stb. Az oszloppal kapcsolatban a következı számszaki összefüggések állnak fenn: 29. oszlop = 12. oszlop + 22. oszlop A 30. oszlopban az uniós forrásra és a hazai költségvetési (állami) társfinanszírozási forrásra a tárgyévre vállalt együttes kötelezettség azon részét kell feltüntetni, melynek tényleges teljesítése valamilyen ok miatt nem történt meg. Kötelezettségvállaláson ennél az oszlopnál a hazai terminológiában használt kötelezettségvállalást kell érteni, ilyen például a fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget eredményezı írásos szándéknyilatkozat, intézkedés, stb. Az ebben az oszlopban szereplı összeget – amennyiben nem a kötelezettségvállalás visszavonása miatt nem került teljesítésre - a következı évben a „tárgyévre vállalt kötelezettségvállalások” között kell feltüntetni. Az oszloppal kapcsolatban a következı számszaki összefüggések állnak fenn: 30. oszlop = 13. oszlop + 23. oszlop A 31. oszlopban az uniós forrás és a hazai költségvetési (állami) társfinanszírozási forrás együttes összegének terhére a tárgyévet követı évre vállalt kötelezettségvállalás összegét kell feltüntetni. Kötelezettségvállaláson ennél az oszlopnál a hazai terminológiában használt kötelezettségvállalást kell érteni, ilyen például a fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget eredményezı írásos szándéknyilatkozat, intézkedés, stb. Az oszloppal kapcsolatban a következı számszaki összefüggések állnak fenn: 31. oszlop = 14. oszlop + 24. oszlop A 32. oszlopban az uniós forrás és a hazai költségvetési (állami) társfinanszírozási forrás együttes összegének terhére a tárgyévet követı második vagy késıbbi évekre vállalt kötelezettségvállalás összegét kell feltüntetni. Kötelezettségvállaláson ennél az oszlopnál a hazai terminológiában használt kötelezettségvállalást kell érteni, ilyen például a fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget eredményezı írásos szándéknyilatkozat, intézkedés, stb. Az oszloppal kapcsolatban a következı számszaki összefüggések állnak fenn: 32. oszlop = 15. oszlop + 25. oszlop A 33. oszlop a 27-32. oszlopok összegzésébıl adódik, vagyis itt az uniós forrás terhére vállalt kötelezettség teljes összegének kell szerepelnie. Kötelezettségvállaláson ennél az oszlopnál a hazai terminológiában használt
254
kötelezettségvállalást kell érteni, ilyen például a fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget eredményezı írásos szándéknyilatkozat, intézkedés, stb. Az oszloppal kapcsolatban a következı számszaki összefüggések állnak fenn: 33. oszlop = 27. oszlop + 28. oszlop + 29. oszlop + 30. oszlop + 31. oszlop. + 32. oszlop = 16. oszlop + 26. oszlop. A kötelezettségvállalásokat a fıkönyvi kivonatból a 0. számlaosztályban, a 07. számlacsoportban megnyitott kötelezettségvállalási számlák évközi információi alapján kell bemutatni. A 01. sorban az intézményi beruházási kiadások között az immateriális javak (07113. számla), ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékő jogok (07123. számla), gépek, berendezések, felszerelések (071313. számla), jármővek (071323. számla) és tenyészállatok (07143. számla) vásárlás kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának alakulását (levonható, illetve le nem vonható) általános forgalmi adó nélkül kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 02. sorban a felújítások között az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékő jogok (07124. számla), gépek, berendezések, felszerelések (071314. számla), jármővek (071324. számla) és tenyészállatok (07144. számla) vásárlás kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának alakulását (levonható, illetve le nem vonható) általános forgalmi adó nélkül kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 03. sorban a 0715. Központi beruházás kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya fıkönyvi számlán elszámolt összegeket kell bemutatni az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. Ezen a soron csak azokat az összegeket kell szerepeltetni, amit a fejezeti kezeléső elıirányzatból a fejezet nem adott át a költségvetési szervének! Az adatokat (a levonható, illetve le nem vonható) általános forgalmi adó nélkül kell szerepeltetni. A 04. sorban a 0718. Felújítások, beruházások általános forgalmi adó kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya számlán elszámolt összegeket, (tehát a 01-03. sorokhoz kapcsolódó általános forgalmi adót) kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 05. sor a 01-04. sorok összegzésére szolgál. A 06. sorban a 07219. Tartósan adott kölcsönök (visszterhesen átadott pénzeszközök) kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya számlán elszámolt összegeket kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 07. sorban a 07227. Rövid lejáratú támogatási kölcsönök kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya számlán elszámolt összegeket kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint.
255
A 08. sorban a 072373. Mőködési célú támogatásértékő kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya változását mutatja be, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 09. sorban a 072374. Felhalmozási célú támogatásértékő kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya változását mutatja be. A 10. sor a támogatásértékő kiadások összegzésére szolgál. A 11. sorban a 072372. Elızı évi elıirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya számlán elszámolt összegeket kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 12. sorban a 072381. Mőködési célú pénzeszközátadás kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya változását mutatja be. A 13. sorban a 072382. Felhalmozási célú pénzeszközátadás kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya számlán elszámolt összegeket kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 14. sor az államháztartáson kívüli végleges pénzeszközátadások összegzésére szolgál. A 15. sor a 06., 07., 10., 11., és 14. sorban szereplı pénzeszközátadásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalások összegzésére szolgál. A 16. sorban a rendszeres és a nem rendszeres (0751. számla), illetve a külsı személyi juttatások (0752. számla) kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának alakulását kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 17. sorban a 0753. Munkaadókat terhelı járulékok kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya számlán elszámolt összegeket kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 18. sorban a készletbeszerzések (0754. számla), a szolgáltatások (0755. számla), a különféle dologi kiadások (0756. számla) valamint az egyéb folyó kiadások (0757. számla) kiadási elıirányzat kötelezettségvállalásának állománya számlán elszámolt összegeket kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A 19. sorban a 16-18. sorokban elszámolt mőködési kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat kell összegezni. A 20. sorban a hosszú lejáratra kapott kölcsönök kötelezettségvállalása állományának változását kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási jogcímek szerint. A soron csak akkor szerepelhet adat, ha az Áht. 100. §-a alapján az államháztartási szervezet jogosult az ilyen típusú kötelezettségvállalásokra. A 21. sorban a rövid lejáratra kapott kölcsönök kötelezettségvállalása állományának változását kell bemutatni, az oszlopokban megnevezett változási
256
jogcímek szerint. A soron csak akkor szerepelhet adat, ha az Áht. 100. §-a alapján az államháztartási szervezet jogosult az ilyen típusú kötelezettségvállalásokra. A 22. sor a 20-21. sor összegzésére szolgál. A 23. sorban kell összegezni a felhalmozási kiadások, a pénzeszközátadások, a mőködési kiadások, kapott kölcsönök kiadási elıirányzataival kapcsolatos kötelezettségvállalásokat, vagyis a 05., 15., 19., 22. sorokat. Az őrlap 09. és 26. oszlopaira vonatkozó egyezıségek a fejezeti kezeléső elıirányzatonként, a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott tagolás szerint külön-külön készített 77-78. őrlapokon a következıképpen alakulnak: 77-78. őrlap 77-78. őrlap 77-78. őrlap 77-78. őrlap 77-78. őrlap 77-78. őrlap 77-78. őrlap 77-78. őrlap 77-78. őrlap 77-78. őrlap 77-78. őrlap 77-78. őrlap
01. sor 9. oszlop 05. sor 9. oszlop 06.+07. sor 9. oszlop 08. sor 9. oszlop 09. sor 9. oszlop 11. sor 9. oszlop 12. sor 9. oszlop 13. sor 9. oszlop 16. sor 9. oszlop 17. sor 9. oszlop 18. sor 9. oszlop 22. sor 9. oszlop
= = = = = = = = = = = =
98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap
33. sor 04. oszlop 32+33+34+38+53. sor 04. oszlop 56.+57. sor 04. oszlop 08.+…+14. sor 04. oszlop 46. sor 04. oszlop 17. sor 04. oszlop 23. sor 04. oszlop 52. sor 04. oszlop 01. sor 04. oszlop 02.+03. sor 04. oszlop 04.+…+07.+29. sor 04. oszlop 58. sor 04. oszlop
77-78. őrlap 77-78. őrlap 77-78. őrlap 77-78. őrlap 77-78. őrlap 77-78. őrlap 77-78. őrlap 77-78. őrlap 77-78. őrlap 77-78. őrlap 77-78. őrlap 77-78. őrlap
01. sor 29. oszlop 05. sor 29. oszlop 06.+07. sor 29. oszlop 08. sor 29. oszlop 09. sor 29. oszlop 11. sor 29. oszlop 12. sor 29. oszlop 13. sor 29. oszlop 16. sor 29. oszlop 17. sor 29. oszlop 18. sor 29. oszlop 22. sor 29. oszlop
= = = = = = = = = = = =
98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap 98. őrlap
33. sor 05. oszlop 32+33+34+38+53. sor 05. oszlop 56.+57. sor 05. oszlop 08.+…+14. sor 05. oszlop 46. sor 05. oszlop 17. sor 05. oszlop 23. sor 05. oszlop 52. sor 05. oszlop 01. sor 05. oszlop 02.+03. sor 05. oszlop 04.+…+07.+29. sor 05. oszlop 58. sor 05. oszlop
A fejezet kezelésében lévı valamennyi nem Európai Uniós támogatással megvalósuló programokhoz kapcsolódó fejezeti kezeléső elıirányzatról együttesen készített 76. őrlap és a fejezet kezelésében lévı valamennyi Európai Uniós támogatással megvalósuló programokhoz kapcsolódó fejezeti kezeléső elıirányzatról együttesen készített (77-78.) őrlap megfelelı tételeinek egyezıségei a 98. őrlappal: 76. őrlap 77-78. őrlap 01. sor 2. oszlop + 01. sor 9. oszlop 04. sor 2. oszlop 07. sor 2. oszlop + 05. sor 9. oszlop 08.+09. sor 2. + 06.+07. sor 9.
= = = =
98. őrlap 33. sor 04. oszlop 36. sor 04. oszlop 32.+33.+34.+38.+53. sor 04. oszlop 56.+57. sor 04. oszlop
257
oszlop 10. sor 2. oszlop 12. sor 2. oszlop 14. sor 2. oszlop 15. sor 2. oszlop 17. sor 2. oszlop 22. sor 2. oszlop 23. sor 2. oszlop 24. sor 2. oszlop 28. sor 2. oszlop 76. őrlap 01. sor 13. oszlop 04. sor 13. oszlop 07. sor 13. oszlop 08.+09. sor 13. oszlop 10. sor 13. oszlop 12. sor 13. oszlop 14. sor 13. oszlop 15. sor 13. oszlop 17. sor 13. oszlop 22. sor 13. oszlop 23. sor 13. oszlop 24. sor 13. oszlop 28. sor 13. oszlop
+ + + + + + + + +
oszlop 08. sor 9. oszlop 09. sor 9. oszlop 11. sor 9. oszlop 12. sor 9. oszlop 13. sor 9. oszlop 16. sor 9. oszlop 17. sor 9. oszlop 18. sor 9. oszlop 22. sor 9. oszlop
= = = = = = = = =
77-78. őrlap + 01. sor 29. oszlop + + + + + + + + + + +
= = 05. sor 29. oszlop = 06.+07. sor 29. = oszlop 08. sor 29. oszlop = 09. sor 29. oszlop = 11. sor 29. oszlop = 12. sor 29. oszlop = 13. sor 29. oszlop = 16. sor 29. oszlop = 17. sor 29. oszlop = 18. sor 29. oszlop = 22. sor 29. oszlop =
08+…+14. sor 04. oszlop 46. sor 04. oszlop 17. sor 04. oszlop 23. sor 04. oszlop 52. sor 04. oszlop 01. sor 04. oszlop .02.+03. sor 04. oszlop 04.+…+07.+29. sor 04. oszlop 58. sor 04. oszlop 98. őrlap 33. sor 05. oszlop 36. sor 05. oszlop 32.+33.+34.+38.+53. sor 05. oszlop 56.+57. sor 05. oszlop 08+…+14. sor 05. oszlop 46. sor 05. oszlop 17. sor 05. oszlop 23. sor 05. oszlop 52. sor 05. oszlop 01. sor 05. oszlop .02.+03. sor 05. oszlop 04.+…+07.+29. sor 05. oszlop 58. sor 05. oszlop
A kiegészítı melléklet szöveges része A kiegészítı melléklet szöveges részére vonatkozóan az Áhsz. az alábbi információk bemutatását nevesíti: – Amennyiben az államháztartás szervezete számviteli politikáját módosítja, a változásokat és annak hatását be kell mutatnia [Áhsz. 40. § (10) bekezdése]. – Amennyiben az Áhsz., illetve más jogszabály elıírása szerint az államháztartás szervezeténél a könyvvizsgálat kötelezı, úgy erre a kötelezettségre a költségvetési beszámoló kiegészítı mellékletében kiemelten és egyértelmően utalni kell [Áhsz. 40. § (11) bekezdése, valamint az Szt. 88. § (8) bekezdésének a) pontja]. – A kiegészítı mellékletben be kell mutatni a tárgyévi költségvetési évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjat, valamint a könyvvizsgáló által a tárgyévi költségvetési évben az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat különkülön összesítve. [Szt. 88. § (8) bekezdésének b) pontja] Mivel az egyszerősített költségvetési beszámolónak nincs kiegészítı melléklete, emiatt az önkormányzat a zárszámadás szöveges indoklásában tesz eleget jogszabályi kötelezettségének. – Ha az államháztartási szervezetre vonatkozik az Áhsz. 45. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség, a kiegészítı mellékletben fel kell tüntetni a könyvviteli 258
–
–
–
–
–
–
–
szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelıs személy – az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplı – nyilvános adatait [Szt. 88. § (9) bekezdése]. Ha az államháztartás szervezete a vegyes rendeltetéső eszközei értékcsökkenése alaptevékenység és vállalkozási tevékenység közötti megosztásának módját megváltoztatja, az új módszert és annak hatását be kell mutatnia [Áhsz. 40. § (6) bekezdése]. Amennyiben az államháztartás szervezete a számviteli politikájában úgy döntött, hogy él a piaci értéken történı értékelés lehetıségével, ismertetnie kell a piaci értéken történı értékelés alkalmazott elveit és módszereit [Áhsz. 32/A. § (8) bekezdése]. Ismertetni kell azokat a tényezıket, amelyek befolyásolták a tárgyidıszakban ellátott alaptevékenységet, az elıirányzatok tervezettıl eltérı felhasználását. Be kell mutatni azokat a rendkívüli eseményeket vagy azokat a körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetre, az eszközök nagyságára és összetételének alakulására hatással voltak, és a költségvetés összeállításánál még nem voltak ismertek, illetve pénzügyileg nem kerültek rendezésre. Indokolni kell továbbá a teljes kötelezettségállomány alakulását befolyásoló tényezıket [Áhsz. 40. § (4) bekezdése]. Amennyiben az ellenırzés az elızı költségvetési év(ek) éves beszámolójában (éves költségvetési beszámolóban, egyszerősített éves költségvetési beszámolóban, konszolidált éves költségvetési beszámolóban) elkövetett jelentıs összegő hibá(ka)t állapított meg, akkor az elızı év(ek)re vonatkozó a mérlegkészítés idıpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve jogerıssé vált megállapítások miatti - módosításokat részletesen, a könyvviteli mérleg és az elıirányzat-maradvány, a pénzmaradvány-, az eredménykimutatás minden érintett tételéhez kapcsolódóan az elızı év adatainak feltüntetése mellett be kell mutatni [Áhsz. 40. § (5) bekezdése]. Szöveges értékelést kell készíteni a külön kormányrendeletek alapján összeállított adatszolgáltatásban bemutatott Európai Uniós támogatási programok [az Elıcsatlakozási Alapok (PHARE, Átmeneti Támogatás, SAPARD), a strukturális alapokból, a Kohéziós Alapból megvalósuló Nemezeti Fejlesztési Tervek, a Közösségi kezdeményezések (INTERREG, EQUAL), a Schengeni Alap, a TEN-T támogatás, az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus, az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA), az Európai Mezıgazdasági Garancia Alapból (EMGA), valamint az Európai Halászati Alapból (EHA) nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatás, a Belsı politikák jogcímén nyújtott támogatás], a világbanki és egyéb támogatási programok, segélyprogramok keretében beérkezett pénz- és egyéb eszközök, továbbá az azokkal kapcsolatban felhasznált saját költségvetési források alakulásáról. Az értékelésnek tartalmaznia kell az elıirányzatok teljesítését befolyásoló tényezıket is [Áhsz. 40. § (7) bekezdése]. Az államháztartás szervezetének a szöveges indokolásban részletesen fel kell sorolnia a közalapítványok, az alapítványok által ellátott feladatokra - az Áht. 94. §-a (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - teljesített kifizetéseket, illetve a térítésmentesen juttatott eszközök értékét [Áhsz. 40. § (8) bekezdése]. A könyvviteli mérlegben kimutatott részesedéseket tovább kell bontani. Be kell mutatni minden olyan gazdasági társaság nevét, székhelyét - a részesedés mennyisége és értéke feltüntetése mellett -, amelyben az államháztartás szervezete
259
–
–
– –
–
–
a) 100%-os b) 75%-on felüli, c) 50%-on felüli, illetve d) 25%-on felüli részesedéssel rendelkezik. [Áhsz. 40. § (9) bekezdése] Az állami felsıoktatási intézmény köteles részletesen bemutatni a könyvviteli mérlegében szereplı vagyonából a Feot. szerinti rendelkezésére bocsátott vagyont, illetve ennek alakulását, valamint a Feot. 122. §-ának (4) bekezdése szerinti hosszú távú kötelezettségvállalásainak évenkénti nagyságát [Áhsz. 40. § (13) bekezdése]. Amennyiben az önkormányzat a tulajdonában lévı korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározott körére az Ötv. 80/A-80/B. §-a alapján vagyonkezelıi jogot létesít, akkor a szöveges magyarázatok között be kell mutatnia a vagyonkezelésbe adáskor a könyveibıl kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését, illetve a vagyonkezelésbe adott eszközök között nyilvántartásba vett (a vagyonkezelési szerzıdésben szereplı) bekerülési értéket, illetve annak tárgyidıszaki változásait legfontosabb jogcímenként [Áhsz. 40/A. §]. A kiegészítı mellékletben be kell mutatni a kutatás és a kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit [Szt. 93. § (4) bekezdése]. A környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat, továbbá a halmozott értékcsökkenés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, záró értékét, külön az átsorolásokat, a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban a kiegészítı mellékletben külön be kell mutatni [Szt. 94. § (1) bekezdése]. A kiegészítı mellékletben a veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok nyitó és záró készletének mennyiségi és értékadatait, a veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok mennyiségének és értékének tárgyévi növekedését és csökkenését a vonatkozó jogszabály szerinti veszélyességi osztályok alapján kell bemutatni [Szt. 94. § (2) bekezdése]. A kiegészítı mellékletben be kell mutatni azon mérlegen kívüli tételek és mérlegben nem szereplı megállapodások jellegét, üzleti célját és pénzügyi kihatásait, amelyek bemutatásáról az Szt. külön nem rendelkezik, ha e tételekbıl és megállapodásokból származó kockázatok vagy elınyök lényegesek, és bemutatásuk szükséges a gazdálkodó pénzügyi helyzetének megítéléséhez [Szt. 90. § (3) bekezdés c) pontja].
260
