NYUGAT-DUNÁNTÚL GAZDASÁGI SZERVEZETEI, TOP 50

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA

NYUGAT-DUNÁNTÚL GAZDASÁGI SZERVEZETEI, TOP 50

2300/10/2005.

GYŐR 2005. november

©Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 892 X IGAZGATÓ: Nyitrai József

TÁJÉKOZTATÁSI OSZTÁLYVEZETŐ: Dr. Bódiné Vajda Györgyi

KÉSZÍTETTE: Vass Anikó

A KIADVÁNY MEGVÁSÁROLHATÓ ÉS MEGRENDELHETŐ AZ IGAZGATÓSÁG CÍMÉN: 9024 GYŐR, BEM TÉR 19. Telefon: 96/502-400 Telefax: 96/427-033 AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSA, KÖZLÉSE ESETÉN KÉRJÜK A FORRÁS FELTÜNTETÉSÉT

TARTALOM

Tartalom .................................................................................................................3 Megjegyzések ........................................................................................................4 Jelmagyarázat........................................................................................................4 1. Vállalkozások Magyarországon .........................................................................5 2. Nyugat-Dunántúl gazdasági szervezetei ...........................................................6 2.1. Általános jellemzők .........................................................................................6 2.2. Foglalkoztatásban betöltött szerep .................................................................8 2.3. Beruházási tevékenység .................................................................................9 2.4. Külföldi tőke jelentősége .................................................................................9 2.5. 2004. évi teljesítmény ...................................................................................11 3. A legjobban teljesítő vállalkozások, TOP 50....................................................13 TÁBLÁZATOK A regisztrált vállalkozások számának megoszlása gazdasági ágak szerint ........18 Az alkalmazásban állók számának megoszlása gazdasági ágak szerint ............19 A beruházási teljesítményérték megoszlása a Nyugat-Dunántúlon.....................20 Külföldi érdekeltségű vállalkozások .....................................................................21 A külföldi tőke megoszlása gazdasági ágak szerint.............................................22 A vállalkozások teljesítménye ..............................................................................23 A nyugat-dunántúli vállalkozások bevétele gazdasági ágak szerint ....................24 A nyugat-dunántúli vállalkozások ráfordításai és teljesítménye gazdasági ágak szerint ........................................................................................25 Az elért árbevétel és az alkalmazásban állók száma alapján legjobban teljesítő vállalkozások, TOP 50 ...........................................................26 Módszertani megjegyzések .................................................................................27

3

MEGJEGYZÉSEK

A gazdasági szervezetek beruházásaira és a külföldi érdekeltségű vállalkozásokra vonatkozó adatok előzetesek. A százalék- és viszonyszámok számítása kerekítés nélküli adatokból történt. Az adatok és a megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen-adatoktól. A népességre vetített mutatókat lakónépességi adatok alapján számítottuk.

JELMAGYARÁZAT

…

=

Nem közölhető adat.

0; 0,0

=

A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.

4

1. Vállalkozások Magyarországon 2004. december 31-én mintegy 1 287 ezer gazdasági szervezetet, ezen belül 481 ezer társas és 717 ezer egyéni vállalkozást tartottak nyilván Magyarországon. KözépMagyarországon 40,4%-ukat – elsősorban Budapest kiemelkedő szerepe miatt –, az északés a dél-alföldi régiókban egyaránt 10,9%-ukat regisztrálták, míg a többi térségben arányuk 8,5–10,2% közötti. A társas vállalkozások hányada Közép-Magyarországon kiemelkedő, 52,1%, a többi régió részesedése pedig 7,0-9,3% között alakult. Az egyéni formában tevékenykedők területi eloszlása kiegyenlítettebb, a központi régió 32,6%-os arányát a többi térség 9,4–12,5%-kal követi. Közép-Magyarországon 1000 lakosra 170,4 vállalkozás jutott, amit a régiók között felállított rangsorban a Nyugat-Dunántúl követett (116,8). Az arányszám a dél-dunántúli és a közép-dunántúli térségben kedvezően alakult, míg a többi régióban a 100,0-at sem érte el, a legalacsonyabb Észak-Magyarországon volt. 1000 lakosra jutó vállalkozások

75,8 74,8 115,7

107,3

119,4

127,0 124,9

81,6 91,6

104,7

105,3

100,6

208,9

91,7

113,2

98,3

114,2

80,1

81,6 108,4

90,0 alatt 90,0 – 109,9 110,0 – 129,9 170,4

A vállalkozások több mint felét két nemzetgazdasági ágban jegyezték be: 36,1%-át az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban és 18,6%-át a kereskedelem, javításban. Ipari, építőipari területen 7,5, illetve 7,9%-uk tevékenykedett. A szálláshely- és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás részesedése egyenként 6,5, a szállítás, posta, távközlésé 4,1% volt.

5

2. Nyugat-Dunántúl gazdasági szervezetei 2.1. Általános jellemzők A rendszerváltást követően a gazdasági szerkezetváltásból adódóan jelentősen megemelkedett a szervezetek száma. A természetes fluktuáció miatt bekövetkezett mozgás ellenére zömük jól prosperáló, működőképes. Az elmúlt évek tendenciája, hogy a társas vállalkozások száma dinamikusabban bővül az egyéniekénél, melynek eredményeképpen arányuk is egyre magasabb. Gazdasági szervezetek számának alakulása ezer 140

120 100 80 60 40 20 0 2000

2001

Társas vállalkozások

2002

Egyéni vállalkozások

2003

2004

Gazdasági szervezetek

2004. év végén a régióban 126 626 gazdasági szervezetet regisztráltak, az országos 9,8%-át. Tényleges tevékenységet háromnegyedük folytatott. Legtöbbjüket Győr-MosonSopron megyében tartották nyilván, de Zalában is jóval nagyobb számban fordultak elő, mint Vasban. A vállalkozási aktivitást tekintve Zala megye áll az élen, ahol 1000 lakosra 11,3, illetve 19,7-del több vállalkozás jutott mint Győr-Moson-Sopronban, valamint Vasban. A régió vállalkozásainak 31,6%-át társas formában jegyezték be, ezt meghaladó hányad csupán Győr-Moson-Sopron megyét jellemezte. A legnépszerűbb gazdálkodási formák a korlátolt felelősségű és a betéti társaság, 43,2, illetve 42,7%-os részesedéssel. Vas megyében kiemelkedően magas (48,3%) a korlátolt felelősségű társaságok, Zalában pedig a betéti társaságok aránya (46,8%). A vállalkozások 68,4%-a volt egyéni, ami magasabb az országosnál. Ennél is nagyobb a hányaduk Vas és Zala megyében. A munkavégzés jellegét tekintve az egyéniek 46,0%-a fő-, 39,0%-a mellékfoglalkozású, 15,0%-a pedig nyugdíjas volt.

6

A gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint GyőrMosonSopron

Gazdálkodási forma

Vas

Zala

NyugatDunántúl

Ország

megye Társas vállalkozás

17 359

8 404

11 115

36 878

481 305

Egyéni vállalkozás

33 545

20 061

26 370

79 976

717 323

Vállalkozás összesen

50 904

28 465

37 485

116 854

1 198 628

765

690

800

2 255

15 259

3 019

2 037

2 446

7 502

72 955

4

7

4

15

151

54 692

31 199

40 735

126 626

1 286 993

Költségvetési és társadalombiztosítási szervezet Nonprofit szervezet MRP-szervezet Összesen

A

vállalkozások

41,9%-a

foglalkoztatottak

nélkül

vagy

ismeretlen

számú

foglalkoztatottal tevékenykedett, a legjelentősebb arányt (55,0%) az 1-9 fővel dolgozók képviselték. 2,5%-uk a 10-49, 0,4%-uk az 50-249 fős létszám-kategóriába tartozott. Ennél nagyobb létszámmal 0,1%-uk rendelkezett. Vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Pénzügyi közvetítés 2,9% Oktatás Szállítás, posta, 2,9% távközlés 3,7% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 6,6% Ipar 7,2% Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 7,5%

Építőipar 8,2%

Egészségügyi és szociális ellátás 2,4%

Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 9,9%

Egyéb tevékenységek 0,0% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 32,4% Kereskedelem, javítás 16,4%

Az országoshoz hasonlóan a nyugat-dunántúli vállalkozások jelentős részét, csaknem felét

az

ingatlanügyletek,

gazdasági

szolgáltatás

és

a

kereskedelem,

javítás

nemzetgazdasági ágakban regisztrálták. Emellett az építőiparban, valamint az iparban is jelentős a részesedésük. Az országos átlagot jóval meghaladó mértékben a szálláshelyszolgáltatás,

vendéglátás,

továbbá

a

mezőgazdaság

7

területén

voltak

jelen.

Az

idegenforgalom Zala megyében, az agrárszféra pedig Zala és Vas megyében egyaránt meghatározó részarányú.

2.2. Foglalkoztatásban betöltött szerep A régióban az alkalmazásban állók létszáma 259 ezer fő volt, az országos 9,3%-a. 46,3%-ukat

Győr-Moson-Sopron,

27,6%-ukat

Vas

és

26,1%-ukat

Zala

megyében

foglalkoztatták. Míg a vállalkozások száma alapján az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágak dominálnak, a foglalkoztatásban az ipar játszik vezető szerepet. A régió fejlett iparosodottsági szintjére utal, hogy a feldolgozóiparban alkalmazásban állók hányada 37,3%, amely jelentősen felülmúlja az országos átlagot. Ez elsősorban a dinamikus gépiparnak tudható be, de a textiliparban és az élelmiszeriparban is nagyobb arányú a foglalkoztatottság.

Alkalmazásban állók megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint

Szállítás, posta, távközlés 4,7%

Szálláshelyszolgáltatás, Mezőgazdaság, vendéglátás vad-, erdő-, 3,6% halgazdálkodás 4,6%

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 3,0%

Építőipar 4,9% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 5,0% Egészségügyi és szociális ellátás 7,8%

Pénzügyi közvetítés 0,5%

Ipar 39,9%

Kereskedelem, javítás 8,2%

Oktatás 8,6%

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 9,1%

Az ipari tevékenység Vas és Győr-Moson-Sopron megyében jelentősebb. Az egyes feldolgozóipari ágazatok közül a gépipar Győr-Moson-Sopronban és Vasban, a textília, ruházati, bőrtermék gyártása, valamint a fa-, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Vasban, az élelmiszer, ital, dohány gyártása Zalában, a vegyipar pedig Győr-MosonSopronban képviselt nagyobb súlyt a foglalkoztatásban.

8

2.3. Beruházási tevékenység Az ipar foglalkoztatásban betöltött szerepéhez nagy mértékben hozzájárultak néhány multinacionális vállalat beruházásai. A külföldi befektetők zöldmezős beruházásaikkal új ipartelepeket létesítettek, számos új munkahellyel. A térség fejlett iparát jól tükrözi a fejlesztések értéke is, a ráfordítások 42,3%-a ebben a gazdasági ágban realizálódott. A régió gazdasági szervezetei 327,9 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, amely az országos 10,9%-át jelentette. Négytizedét Győr-Moson-Sopron, 35,4%-át Zala, negyedét pedig Vas megyében fektették be. A beruházások teljesítményértéke anyagi-műszaki összetétel szerint (millió Ft) Megnevezés

GyőrMosonSopron

Vas

Zala

NyugatDunántúl

Ország

megye Összesen

130 162

81 614

116 132

327 907

3 014 605

Épület, egyéb építmény

48 640

30 028

81 712

160 380

1 320 060

Gép, berendezés és jármű

79 488

50 434

33 153

163 075

1 656 627

Ebből:

A gépi beszerzések valamelyest, országosan azonban jóval magasabb részarányt képviseltek mint az építések. Győr-Moson-Sopron és Vas megyében országos átlagot meghaladó, több mint hattizedes volt a hányaduk. Ezzel szemben Zalában az épületek, egyéb építmények fejlesztései a ráfordítások héttizedét tették ki. A nyugat-dunántúli szervezetek beruházásainak 36,0%-a a feldolgozóiparba irányult. Emellett a szállítás, posta, távközlés részaránya volt kimagasló (29,0%). A nagy vállalkozásszámot regisztráló nemzetgazdasági ágakban, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban a fejlesztések összértékének 3,5%-át, a kereskedelem, javításban pedig 5,4%-át hajtották végre.

2.4. Külföldi tőke jelentősége A régió, azon belül is az északi terület vonzó célpontja a külföldi befektetőknek. A földrajzi elhelyezkedés, a jó közlekedési, infrastrukturális, valamint demográfiai és munkaerőpiaci

adottságok

hozzájárultak

a

multinacionális cégek letelepedéséhez.

9

külföldi

működő

tőke

beáramlásához,

A Nyugat-Dunántúlon 2 487 külföldi érdekeltségű vállalkozást tartottak nyilván, az országban regisztráltak 9,8%-át. A társas formában működők 7,6%-a rendelkezett külföldi tőkével. Döntő hányaduk Győr-Moson-Sopronban folytatott tevékenységet. A 10000 lakosra jutó vállalkozásszám alapján azonban Vas megye vezeti a rangsort, ahol a mutató értéke 26,3. Győr-Moson-Sopronban 25,2, Zalában 23,1 volt. A régióban a külföldi tőkével működő vállalkozások saját tőkéje 1 163 milliárd forint, melyből a külföldi befektetés aránya 96,2% volt. Ennél is magasabb, 97-98%-os hányad jellemezte Győr-Moson-Sopron és Vas megyét, míg országosan 76,2%. Szintén a külföldi tőke erőteljes jelenlétét mutatja, hogy a régióban egy vállalkozásra 450 millió forint külföldi tőke jutott szemben az országos 376 millió forinttal. Az arányszám Győr-Moson-Sopron megyében kiemelkedően magas, 746,5 millió forint. A kizárólag külföldi tulajdonú vállalkozások túlsúlyát és tőkeellátottságát jelzi, hogy a saját külföldi tőke tulajdon szerinti megoszlása alapján részesedésük 83,0%, a külföldi többségi tulajdonúaké pedig 15,7%. A tőkeösszetétel mellett a tulajdon szerint is jelentős eltérés mutatkozik az országostól. Ott a külföldi tőkerészesedés a kizárólag külföldi és a többségi külföldi tulajdonú szervezetek között 48,6, illetve 46,4%-ban oszlott meg. A régió megyéiben is nagy mértékű különbség figyelhető meg. Győr-Moson-Sopron megyében a legerőteljesebb, Zalában pedig a leggyengébb a külföldi tőke jelenléte. A saját tőke összetétel és tulajdon szerint (százalék) GyőrMosonSopron

Megnevezés

Vas

Zala

NyugatDunántúl

Ország

megye Saját tőkén belül a külföldi részesedés aránya

97,4

98,1

71,0

96,2

76,2

kizárólag külföldi tulajdonú

88,8

71,6

36,2

83,0

48,6

többségében külföldi tulajdonú

10,4

28,1

45,9

15,7

46,4

többségében belföldi tulajdonú

0,8

0,3

17,9

1,3

5,0

A külföldi részesedésen belül:

Differencia mutatkozik a vállalkozások szerkezeti összetételében is. Egyaránt 23%-uk az ipar, a kereskedelem, javítás és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban működött. Győr-Moson-Sopron megyében ennél is többen tevékenykedtek

e

három

területen,

különösen

az

ingatlanügyletek,

gazdasági

szolgáltatásban. Vas megyében a mezőgazdaság, erdő-, vad- és halgazdálkodás, Zalában

10

pedig a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás képviselt nagyobb súlyt, 16,3, illetve 15,3%-os részaránnyal. Az egyes ágazatokban a szervezetszám mellett a befektetések volumene is különböző. A külföldi tőke leginkább az ipar versenyképes területére, a feldolgozóiparba áramlott, 92,0%-a ide koncentrálódott. Győr-Moson-Sopron és Vas megyében hasonló az arány, Zalában 59,2%, ahol a mezőgazdaság, a kereskedelem, javítás, a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, valamint a kisebb vállalkozásszámú szállítás, posta távközlés területére is jelentős tőke jutott. A térségre jellemzőkkel ellentétben országosan mindössze 44,1%-os a feldolgozóipar részesedése, s a szolgáltató ágazatok szerepe nagyobb: az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás aránya 16,8%, a kereskedelem, javításé, a szállítás, posta, távközlésé és a pénzügyi közvetítésé pedig 10–10%.

2.5. 2004. évi teljesítmény A régió 4 fő feletti vállalkozásai üzleti tevékenységének bevétele 3 964,3 milliárd forintot tett ki, az országos 8,8%-át. Ebből Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye szervezetei 62,6, 22,0, illetve 15,4%-kal részesedtek. A bevételek átlagosan 95,8%-a az értékesítés nettó árbevételéből, 3,4%-a egyéb forrásból tevődött össze. Az előbbi hányada Győr-Moson-Sopron megyében, az utóbbié pedig Vas megyében volt jelentősebb. A megfigyelés azon vállalkozásokra terjedt ki, amelyek nem tartoznak a pénzügyi közvetítés, illetve a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágakba. Hasonlóan ez utóbbihoz az oktatás, valamint az egészségügyi és szociális ellátás területén is jelentős a költségvetési szervek szerepe, csupán a kisebb szervezetek csekély hányada működik valamely vállalkozási formában. Ezért e nemzetgazdasági ágak súlya minden mutató esetében rendkívül alacsony. A 19 fő feletti szervezetek teljes körűen megfigyelt, az 5-19 fős vállalkozások mintavételes adatszolgáltatás alapján becsült adatai a nyugat-dunántúli régióban 2004-ben 6 728 vállalkozásra vonatkoznak.

A vállalkozások 2004. évi üzleti tevékenységének bevétele döntően (68,5%) az iparban, s jelentős hányadban (15,2%) a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban keletkezett. Meghatározó részét valamennyi nemzetgazdasági ágban az értékesítés nettó árbevétele tette ki. Részesedése az iparban az átlagosnál is nagyobb (96,2%), míg a mezőgazdaságban jóval kisebb (79,3%) volt. Egy vállalkozásra átlagosan 565 millió forint, egy alkalmazásban állóra közel 15 millió forint nettó árbevétel jutott, amelyet az ipar egészére számított átlag jelentősen felülmúlt. Mindkét mutató értéke a villamosenergia-, gáz, gőz-, vízellátás területén, valamint a feldolgozóiparon belül a gépiparban – azon belül is a közúti járműgyártásban – volt a legmagasabb, ahol kiemelkedő értékesítési árbevételt értek

11

el. Emellett az élelmiszeriparban és a vegyiparban alakultak kedvezően a mutatószámok. A kereskedelem, javítás gazdasági ágban az egy alkalmazásban állóra jutó árbevétel szintén átlag feletti volt. Az egy vállalkozásra jutó árbevétel viszont nagy mértékben elmaradt a nemzetgazdaság egészének átlagától, hiszen itt a nagyobb számú, kisebb méretű szervezetek a jellemzőek ellentétben a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás és a gépipar területével. A nyugat-dunántúli székhelyű legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások üzleti tevékenységüket 3 668,1 milliárd forint ráfordítással folytatták. A ráfordítások országos és megyei arányai a bevételekéhez hasonlóan alakultak. A nemzetgazdaság egészét tekintve az összes ráfordítás 46,4%-át

az anyag- és

energiaköltség, 20,6%-át az eladott áruk beszerzési értéke, 9,5%-át az igénybevett szolgáltatások, 8,2%-át pedig a bérköltség és a személyi jellegű kifizetések adták. (Az anyag- és energiaköltség hányada országosan 27,4%.) Az anyagjellegű ráfordítások az iparban, az eladott áruk beszerzési értéke a kereskedelem, javítás területén, a személyi jellegű kifizetések a szállítás, raktározás, posta, távközlés és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágakban jelentettek az átlagosnál jóval nagyobb összegű és arányú kiadásokat. Az anyag- és energiaköltség, illetve a bérköltség és személyi jellegű egyéb kifizetések a feldolgozóiparon

belül

a

gépiparban

–

közúti

járműgyártásban

–,

valamint

az

élelmiszeriparban voltak a legjelentősebbek. A 2004. évi üzleti tevékenység 296,2 milliárd forint eredménnyel zárult, amely az országos 12,0%-át tette ki. Háromnegyede Győr-Moson-Sopron, 17,4%-a Vas, 6,9%-a pedig Zala megyében keletkezett. A teljesítmény döntően (80,9%-a) az iparban koncentrálódott, számottevő (7,0%) volt azonban a kereskedelemmel, javítással és az építőiparral foglalkozók részesedése is. Az iparon belül a legeredményesebb a gépipar volt, de a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátásban, valamint a vegyiparban is kimagasló eredményeket könyvelhettek el. Az egy adott időszakban megtermelt új értéket nemzetgazdasági szinten a bruttó hazai termék (GDP), a vállalkozások szintjén leginkább a hozzáadott érték mutatója fejezi ki. 2004ben a régióban a megfigyelt vállalkozások által megtermelt új érték 821,2 milliárd forintot tett ki, az országos 9,2%-át. A hozzáadott érték Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék között 60,8, 23,2, valamint 16,0%-ban oszlott meg. Előállításában a feldolgozóiparnak döntő szerepe volt, 63,8%-a itt képződött. Az egyes ágazatokat vizsgálva a gépipar 38,3, az élelmiszeripar

6,1%-kal

részesedett.

A

hozzáadott

12

értéken

belül

az

iparban

a

villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (6,3%), a többi nemzetgazdasági ágat tekintve pedig a kereskedelem, javítás (7,5%) területe is jelentősnek mondható. Az egy vállalkozásra jutó hozzáadott érték a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás területén (1 330,3 millió forint), illetve a gépiparban (1 122,7 millió forint) volt kiemelkedő, nemzetgazdasági

átlagban

mindössze

122,1

millió

forint.

Az

arányszám

a

mezőgazdaságban, az építőiparban és a szolgáltató ágakban jóval elmaradt a régiós átlagtól. Ez elsősorban a kisebb vállalkozásmérettel, illetve jövedelemtermelő-képességgel magyarázható.

3. A legjobban teljesítő vállalkozások, TOP 50 A KSH céginformációs adattára alapján a legmagasabb, azaz a 4 001 millió forint feletti éves árbevétel kategóriába a nyugat-dunántúli régióban 97 vállalkozás tartozott. E kört a foglalkoztatásban betöltött szerep szerint tovább szűkítve a 300 fő felettieket tekintve 51 szervezet sorolható a legjobban teljesítők közé. Kizárólag az alkalmazásban állók számát figyelembe véve szintén meghatározható az 50 legkedvezőbb helyzetű vállalkozás, melyek az 500 fő feletti létszám-kategóriákat alkotják. A 4001 millió forint feletti árbevétel-kategóriába tartozó vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak és az alkalmazásban állók száma szerint

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 7,2% Építőipar 7,2%

Szállítás, raktározás, posta, távközlés 6,2%

Kereskedelem, javítás 17,5%

Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 1,0%

Pénzügyi közvetítés 1,0%

150-199 5,2% 250-299 5,2% 200-249 7,2% 1000-1999 50-99 8,2% 12,4%

Ipar 59,8%

100-149 3,1%

1-49 14,4%

20002,1%

500-999 24,7%

300-499 17,5%

Az elért árbevétel és a foglalkoztatásban való jelentőség ötvözésével lehatárolt vállalkozások döntően 300–999 közötti létszámmal működtek, csupán egy-egy foglalkoztatott több mint 5000, illetve 2000–4999 közötti főt. Területi elhelyezkedésüket tekintve 25 tevékenykedett Győr-Moson-Sopron, 14 Vas, 12 pedig Zala megyében. Meghatározó hányaduk, 54,9%-uk korlátolt felelősségű társaság, 39,2%-uk részvénytársasági formában működött. Főtevékenységük szerint túlnyomórészt ipari tevékenységet folytatottak.

13

A legjobban teljesítő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak és az alkalmazásban állók száma szerint


Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 2,0%

Építőipar 5,9%

Kereskedelem, javítás Ingatlan2,0% ügyletek, gazdasági szolgáltatás 2,0%

1000-1999 15,7%

foglalkoztatási

szerep

alapján

2000-4999 2,0%

500-999 47,1%

Ipar 82,4%

A

50002,0%

300-499 33,3%

meghatározott

50

legkedvezőbb

helyzetű

vállalkozásból 34 megegyezik az előző, két kritérium által kijelöltekkel. Az 500 főnél többet foglalkoztatók közül tehát 34 szervezet a 4001 millió forint feletti, további 6 db a 2501–4000, 9 db az 1001–2500 millió forint közötti, valamint egy a 20 millió forint alatti árbevétel kategóriába tartozott. Győr-Moson-Sopron megyében 24-et, Vasban 19-et, Zalában mindössze 7-et tartottak számon. A legkedveltebb gazdálkodási forma szintén a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság. A szervezetek legtöbbje a nagy létszámot igénylő ipari szférába tartozott. Az 500 fő feletti létszám-kategóriába tartozó vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak és az alkalmazásban állók száma szerint Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 2,0%

Kereskedelem, javítás Építőipar 2,0% 2,0%


Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb közösségi, 2,0% személyi szolgáltatás 2,0% Ipar 80,0%

2000-4999 4,0%

50002,0%

1000-1999 26,0%

500-999 68,0%

A régió iparának meghatározó jellegét mutatja, hogy a legjobban teljesítő vállalkozások mintegy nyolctizede itt tevékenykedik. A nagyobb méretű, tőkeigényes tevékenységet folytató, jelentős külföldi befektetéssel gazdálkodók a feldolgozóiparban, döntően (16 db) a gépiparban működtek. Az ipar eredményességében kiemelt szerepe van a járműgyártásnak, illetve az azt kiszolgáló termékek és szolgáltatások előállításának. Emellett a gépiparban a villamos gép, műszer – ezen belül is a híradástechnikai termékek – gyártása, valamint a gépek, berendezések gyártása meghatározó. A második legnagyobb iparágban, az

14

élelmiszeriparban

9

vállalkozás

termelt,

túlnyomórészt

húsfeldolgozással,

továbbá

tejfeldolgozással, egyéb élelmiszer-, valamint italgyártással foglalkoztak. Ezen kívül a fafeldolgozásban, a vegyiparban és a nemfém ásványi termék gyártásában értek el jó eredményeket.

15

TÁBLÁZATOK

A regisztrált vállalkozások számának megoszlása gazdasági ágak szerint (százalék) Gazdasági ág

GyőrMosonSopron

Vas

Zala

NyugatDunántúl

Ország

megye Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat

5,1

9,2

9,4

7,5

4,7

Bányászat

0,1

0,1

0,1

0,1

0,1

Élelmiszer, ital, dohány gyártása

0,7

0,5

0,6

0,6

0,7

Textília, ruházati, bőrtermék gyártása

1,0

1,2

0,8

1,0

1,0

Fa-, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység

1,2

1,5

1,4

1,4

1,6

Vegyipar

0,4

0,2

0,2

0,3

0,3

Egyéb nemfém ásványi termék gyártása

0,4

0,4

0,3

0,4

0,3

Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása

1,3

0,9

1,1

1,2

1,1

Gépipar

1,6

1,1

1,2

1,4

1,5

Máshova nem sorolt feldolgozóipar

0,9

0,9

1,0

0,9

0,8

Feldolgozóipar összesen

7,4

6,8

6,7

7,0

7,3

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

0,1

0,1

0,1

0,1

0,1

Ipar összesen

7,6

7,0

6,9

7,2

7,5

Építőipar

8,8

8,0

7,4

8,2

7,9

17,1

16,2

15,7

16,4

18,6

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

5,3

9,5

16,5

9,9

6,5

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

4,3

3,4

3,1

3,7

4,1

Pénzügyi közvetítés

2,9

3,3

2,7

2,9

2,7

36,8

31,1

27,5

32,4

36,1

Oktatás

3,0

3,1

2,5

2,9

3,0

Egészségügyi, szociális ellátás

2,4

2,3

2,4

2,4

2,2

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

6,8

7,0

5,9

6,6

6,6

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Kereskedelem, javítás

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Összesen

18

Az alkalmazásban állók számának megoszlása gazdasági ágak szerint (százalék) Gazdasági ág

GyőrMosonSopron

Vas

Zala

NyugatDunántúl

Ország

megye Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás

4,7

4,6

4,5

4,6

3,7

Bányászat

0,0

0,1

1,2

0,4

0,2


4,7

5,2

6,6

5,3

4,2


5,3

11,7

3,5

6,6

3,1


2,1

3,9

3,0

2,8

2,3

Vegyipar

3,7

2,2

0,7

2,5

2,7


1,8

0,6

2,4

1,6

1,0


2,9

2,2

2,0

2,5

2,7

15,7

16,7

6,6

13,6

9,0

2,1

1,7

3,4

2,3

0,9

38,4

44,1

28,1

37,3

25,8

3,1

1,2

2,0

2,3

2,1

41,5

45,4

31,3

39,9

28,2

Építőipar

4,8

4,0

6,1

4,9

4,7


8,1

7,5

9,3

8,2

11,7


3,2

2,8

5,2

3,6

2,9


5,0

4,3

4,5

4,7

8,1


0,6

0,4

0,6

0,5

1,9


4,5

3,8

6,9

5,0

7,0

Oktatás

9,2

8,1

8,2

8,6

9,2


7,5

7,0

9,3

7,8

8,1


3,0

2,9

3,2

3,0

2,9

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Gépipar Máshova nem sorolt feldolgozóipar Feldolgozóipar összesen Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Ipar összesen

Összesen

19

A beruházási teljesítményérték megoszlása a Nyugat-Dunántúlon (százalék) Gazdasági ág

Épület, egyéb építmény

Gép, berendezés és jármű

Összesen

Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás

2,7

3,3

4,2

Bányászat

0,0

0,3

0,1


2,8

5,2

4,0


0,5

2,9

1,7


0,4

2,3

1,3

Vegyipar

1,9

3,9

2,9


0,9

1,8

1,4


1,3

3,3

2,3

Gépipar

4,8

38,8

21,6

Máshova nem sorolt feldolgozóipar

0,5

1,2

0,8

13,2

59,4

36,0

8,2

4,3

6,2

21,4

64,0

42,3

Építőipar

1,2

2,5

1,9


4,3

6,5

5,4


1,1

1,1

1,1

Feldolgozóipar összesen Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Ipar összesen


46,7

12,3

29,0


0,9

0,7

0,8


4,5

2,7

3,5

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

4,6

1,9

3,2

Oktatás

1,6

1,2

1,4


2,4

1,6

2,0


8,7

2,3

5,4

100,0

100,0

100,0

Összesen

20

Külföldi érdekeltségű vállalkozások

Megnevezés

GyőrMosonSopron

Vas

Zala

NyugatDunántúl

Ország

megye Kizárólag külföldi tulajdonban lévő Vállalkozás

734

466

490

1 690

17 352

734 449

179 566

15 127

929 142

4 661 616

734 449

179 566

15 127

929 142

4 661 616

Egy vállalkozásra jutó saját tőke, millió Ft

1 000,6

385,3

30,9

549,8

268,7

Ezen belül: külföldi részesedés

1 000,6

385,3

30,9

549,8

268,7

Saját tőke, millió Ft Ebből: külföldi részesedés

Többségében külföldi tulajdonban lévő Vállalkozás

249

153

111

513

4 672

94 992

73 399

21 229

189 620

5 197 859

85 914

70 447

19 169

175 530

4 453 398


381,5

479,7

191,3

369,6

1 112,6


345,0

460,4

172,7

342,2

953,2


Többségében belföldi tulajdonban lévő Vállalkozás

125

79

80

284

3 482

19 674

2 471

22 462

44 607

2 734 402

6 722

685

7 474

14 881

476 924


157,4

31,3

280,8

157,1

785,3


53,8

8,7

93,4

52,4

137,0


Összesen Vállalkozás

1 108

698

681

2 487

25 506

849 116

255 436

58 818

1 163 369

12 593 877

827 085

250 699

41 770

1 119 554

9 591 939


766,3

366,0

86,4

467,8

493,8


746,5

359,2

61,3

450,2

376,1


21

A külföldi tőke megoszlása gazdasági ágak szerint (százalék) Gazdasági ág

GyőrMosonSopron

Vas

Zala

NyugatDunántúl

Ország

megye Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás

0,5

0,3

5,3

0,6

0,4

Bányászat

0,2

0,1

0,5

0,2

0,1

93,5

92,4

59,2

92,0

44,1

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

1,7

0,0

...

1,7

4,1

Építőipar

0,2

0,1

0,3

0,2

0,8


0,9

2,4

3,7

1,3

9,8


0,1

0,2

2,9

0,2

0,8


0,7

0,6

4,1

0,8

10,1


0,3

...

...

0,2

10,7


1,8

3,7

9,8

2,6

16,8

...

...

...

...

0,0

Egészségügy, szociális ellátás

0,0

...

0,0

0,0

0,1

Egyéb közösségi és személyi szolgáltatás

0,2

0,1

0,8

0,2

0,5

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Feldolgozóipar

Oktatás

Összesen

22

A vállalkozások teljesítménye

Megnevezés

GyőrMosonSopron

Vas

Zala

NyugatDunántúl

Ország

megye Üzleti tevékenység bevétele, millió Ft

2 482 264

871 053

610 974

3 964 291 44 946 247

2 404 936

808 588

585 892

3 799 417 43 134 015

59 541

57 698

18 413

135 652

1 428 408

761,1

515,0

293,2

564,7

635,6

egy alkalmazásban állóra jutó árbevétel, 1000 Ft

20 087,3

11 343,5

8 673,5

14 694,8

15 593,7

Üzleti tevékenység ráfordításai, millió Ft

2 257 916

819 653

590 568

3 668 137 42 487 025

1 173 383

375 692

153 871

1 702 946 11 622 051

157 639

78 292

65 790

301 720

3 399 390

73 144

38 833

23 170

135 147

1 612 616

Üzleti tevékenység eredménye

224 348

51 401

20 406

296 155

2 459 222

Hozzáadott érték

499 405

190 340

131 469

821 215

8 918 035

3 160

1 570

1 998

6 728

67 860

119 724

71 282

67 550

258 556

2 766 118

Ebből: értékesítés nettó árbevétele egyéb bevétel egy vállalkozásra jutó árbevétel

Ebből: anyag- és energiaköltség bérköltség és személyi jellegű kifizetések értékcsökkenési leírás

Vállalkozások száma Alkalmazásban állók száma

23

A nyugat-dunántúli vállalkozások bevétele gazdasági ágak szerint

Gazdasági ág

Ebből: Üzleti tevékenység értékeegyéb bevétele sítés nettó bevétel árbevétele

Egy alkalEgy válmazásban lalkozásra állóra jutó értékesítési árbevétel

millió Ft Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 119 335 94 644 Bányászat 13 053 12 852 Élelmiszer, ital, dohány gyártása 245 884 245 235 Textília, ruházati, bőrtermék gyártása 88 788 84 731 Fa-, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 100 834 98 185 Vegyipar 113 402 110 711 Egyéb nemfém ásványi termék gyártása 70 715 68 159 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 82 470 80 613 Gépipar 1 655 558 1 589 779 Máshova nem sorolt feldolgozóipar 64 895 63 112 Feldolgozóipar összesen Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Ipar összesen Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen

A vállalkozások számának megoszlása, %

1000 Ft 14 495 139

229,2 459,0

7 916,7 13 774,6

6,1 0,4

681

1 030,4

17 746,2

3,5

4 098

357,5

4 964,3

3,5

2 420 2 039

376,2 871,7

13 409,6 17 111,4

3,9 1,9

1 090

783,4

16 356,9

1,3

918 62 093

292,1 5 677,8

12 676,9 45 246,4

4,1 4,2

1 525

380,2

10 506,4

2,5

80 988

1 399,8

24 292,4

24,9

256 215

7 615

6 569,6

43 581,3

0,6

2 713 675 2 609 591 181 099 176 106 601 952 587 366

88 742 3 489 13 762

1 500,6 212,4 338,7

25 296,5 13 833,9 27 639,5

25,8 12,3 25,8

2 428 670 2 340 525 271 951

40 580

39 259

1 222

60,3

4 245,1

9,7

142 907

137 439

4 644

366,5

11 384,0

5,6

127 713 2 422 4 221

119 929 1 932 4 109

7 553 487 106

170,1 80,5 43,7

9 363,6 86,5 202,8

10,5 0,4 1,4

30 388

29 042

1 152

177,1

3 693,5

2,4

3 964 291 3 799 417

135 652

564,7

14 694,8

100,0

24

A nyugat-dunántúli vállalkozások ráfordításai és teljesítménye gazdasági ágak szerint Ebből:

Gazdasági ág

Üzleti Üzleti bérköltség tevékeny- anyag- és tevékenyés értékség ráfor- energia- személyi csökkenési ség dításai eredménye költség jellegű leírás kifizetések

Hozzáadott érték

millió Ft Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 113 848 44 909 Bányászat 11 797 2 456 Élelmiszer, ital, dohány gyártása 264 983 122 599 Textília, ruházati, bőrtermék gyártása 188 013 33 901 Fa-, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 90 927 48 536 Vegyipar 100 847 55 046 Egyéb nemfém ásványi termék gyártása 67 333 30 240 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 72 166 35 809 Gépipar 1 464 965 1 127 536 Máshova nem sorolt feldolgozóipar 63 964 33 118 Feldolgozóipar összesen Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Ipar összesen Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen

15 309 2 619

8 086 809

5 487 1 256

26 740 5 740

22 173

25 981

-19 099

50 214

20 883

4 743

-99 225

32 143

11 609 13 414

3 459 3 360

9 906 12 555

29 822 35 083

8 457

3 596

3 382

20 760

10 574 73 982

2 039 43 837

10 304 190 594

27 389 314 349

8 264

1 874

931

14 277

169 356

76 143

226 262

524 036

22 629

14 748

20 138

12 072

51 883

2 474 085 1 511 870 172 165 51 278 581 206 26 861

186 723 17 010 26 380

97 090 4 235 7 704

239 590 8 934 20 746

581 658 36 447 61 228

2 202 409 1 486 785 259 879

41 177

10 632

7 267

2 253

-597

11 844

135 360

31 431

20 993

7 683

7 547

43 109

116 047 2 415 3 843

19 756 366 922

20 102 682 1 109

5 222 93 285

11 665 7 378

43 423 549 2 124

27 901

4 920

6 145

2 497

2 487

14 092

3 668 137 1 702 946

301 720

135 147

296 155

821 215

25

Az elért árbevétel és az alkalmazásban állók száma alapján legjobban teljesítő vállalkozások, TOP 50 Győr-Moson-Sopron megye: Audi Hungária Motor Kft. Autoliv Ipari és Kereskedelmi Kft. BOS Automotive Products Magyarország Gyártó Bt. Brau Union Hungária Rt. Ceres Sütőipari Kft. E.ON Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Rt. EH-SZER Energetikai és Távközlési Hálózatépítő és Szerelő Kft. Észak-Dunántúli Gázszolgáltató Rt. (ÉGÁZ Rt.) GRABO Padló-, Tapéta-, Műbőr- és Nemszőtt Textíliagyártó Kft. GYŐRI ÁFÉSZ Győri Keksz Kft. Hydro Alumínium Győr Alumíniumöntöde Kft. Interfa Bútoripari Kft. (INTERFA Kft.) Kisalföld Volán Közlekedési Rt. Mosonmagyaróvári Fémszerelvény Rt. (MOFÉM Rt.) Pannon Baromfifeldolgozó és Értékesítő Kft. Pannon-Víz Víz-Csatornamű és Fürdő Rt. Rába Futómű Gyártó és Kereskedelmi Kft. RÁBA Járműipari Alkatrészgyártó Kft. Robust Plastik Assembling Műanyag és Elektronika Kft. Roto Elzett Certa Vasalatgyártó és Kereskedelmi Kft. Sapu Ipari és Kereskedelmi Bt. Swedwood Sopron Bútor Kft. TONDACH Magyarország Cserép- és Téglagyártó Rt. Velux Magyarország Fertődi Építőkomponens Kft. Vas megye: Ada Hungária Bútorgyár Kft. BPW-Hungária Kft. Cellcomp Elektronikai Termékeket Gyártó Kft. Delphi Hungary Autóalkatrész Gyártó Kft. Epcos Elektronikai Alkatrész Kft. Falco Forgácslapgyártó Rt. Linde Gáz Magyarország Rt. LUK SAVARIA Kuplunggyártó Kft. MÁV Vasjármű Járműjavító és Gyártó Kft. MÁVÉPCELL Mély- Magas és Vasútépítő Kft. General Motors Powertrain-Magyarország Autóipari Kft. PANNUNION Csomagolóanyag Kft. Sága Foods Baromfiipari Rt. TARAVIS Baromfi és Élelmiszeripari Kft. Zala megye: DKG-EAST Olaj- és Gázipari Berendezéseket Gyártó Rt. Hoffmann Építőipari Rt. Kanizsa Trend Kft. Közép-Dunántúli Gázszolgáltató Rt. (KÖGÁZ Rt.) Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. Pannontej Rt. Rotary Fúrási Rt. Zala Volán Közlekedési Rt. Zalabaromfi Feldolgozó és Kereskedelmi Rt. Zalai Erdészeti és Faipari Rt. (ZALAERDÖ Rt.) Zalai Húsipari Rt. ZALAKERÁMIA Zártkörűen Működő Rt.

26

Módszertani megjegyzések

Gazdasági szervezetek Regisztrált szervezet: a megfigyelés időpontjában adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező egység, azaz adószámmal rendelkező gazdasági szervezet, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is. Egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá tartozókon kívül az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató, külön adószámmal rendelkező magánszemélyek (pl. szellemi szabadfoglalkozásúak) is. A gazdasági szervezeteknek a tevékenység jellege szerinti osztályozása a gazdasági tevékenységek 2003. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR ’03) alapján történik, amely megfelel a nemzetközi ajánlásoknak. A tevékenységi osztályozásban a gazdasági szervezeteket főtevékenységük alapján sorolja be a KSH. A gazdasági szervezet statisztikai főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre. A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti csoportosítása (röviden: GFO) a 2002. június 1-jétől érvényben lévő osztályozáson alapul. Külföldi érdekeltségű vállalkozás: olyan jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli vállalat, amelyben egy másik gazdaságban rezidens befektető a törzsrészvények vagy szavazati jogok legalább 10%-ával, vagy ennek megfelelő részesedéssel rendelkezik. Az adatok a 10% alatti részesedésű és az off-shore vállalkozásokat nem tartalmazzák. Az ez alatti tulajdoni hányadokat – azok összegszerűségétől függetlenül – portfólióbefektetésnek tekintjük. A gazdasági szervezetek adatai a Győr-Moson-Sopron, a Vas és a Zala megyei székhelyű szervezetek adatait tartalmazzák. Az adatok forrása: a gazdasági szervezetek esetében a Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtései és a gazdasági szervezetek regisztere (GSZR). A külföldi érdekeltségű vállalkozások adatforrása az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz (APEH) benyújtott társaságiadó-bevallás és az 1597 OSAP-számú, a „Külföldiek közvetlen tőkebefektetései Magyarországon” című adatgyűjtés.

Foglalkoztatottság Alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, megállapodása alapján munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. Az alkalmazásban állók statisztikai állományi létszáma magában foglalja a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeket a munkából meghatározott okok miatt (szülési szabadság, gyes, gyed, sorkatonai szolgálat, betegség vagy fizetés nélküli szabadság miatt egy hónapot meghaladó távollét) távollévők és a munkaszerződés szerint 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottak kivételével.

27

Beruházás Beruházási tevékenység: a tárgyi eszközök beszerzése, létesítése, előállítása, a meglévő tárgyi eszközök bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, felújítása, pótlása, az erdőnevelési munkák kivételével, valamint az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült mindazon tevékenység, amely az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható. Tárgyi eszköz az a vállalkozási és egyéb tevékenységet közvetlenül vagy közvetetten szolgáló, rendeltetésszerűen használatba vett (aktivált), tárgyiasult (dologi) eszköz, amely a vállalkozási és egyéb termelőtevékenységet rendszeres használat mellett tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A beruházási tevékenység számbavétele teljesítményértéken történik. Beruházás teljesítményértéke: tartalmazza a vételárat, a szállítási, raktározási, alapozási, szerelési, próbaüzemeltetési, üzembe helyezési költségeket, a beszerzéssel kapcsolatos közvetítői költségeket, bizományi díjakat, támogatásokat, adókat, vámköltségeket, az előzetesen felszámított le nem vonható forgalmi adót, valamint azokat az egyéb költségeket, amelyek a beruházott eszközhöz egyedileg kapcsolhatók. Az előzetesen felszámított levonható általános forgalmi adó nem része a beruházási teljesítményértéknek. Az Európai Unió előírásainak megfelelően a tervezési, átírási és egyéb költségek az anyagiműszaki összetétel szerinti megfelelő adatok között (pl. épület, gép, berendezés) oszlik meg. A gépek, berendezések adatai magukban foglalják a bútorok, hangszerek és sportszerek adatait is. Az adatok forrása: a KSH beruházás-statisztikai adatgyűjtése, mely a vállalkozásokra és a költségvetési szervekre terjed ki. A beruházási tevékenység megfigyelésének vonatkozási köre: a megfigyelés a 19 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál, valamint a 10 főnél többet foglalkoztató építőipari vállalkozásoknál és létszám-kategóriától függetlenül a költségvetési szerveknél és a nonprofit szervezeteknél teljes körű, az 5-19 főt foglalkoztató vállalkozások esetében reprezentatív. A reprezentatív módon megfigyelt adatok teljeskörűsítése egyszerű felszorzáson alapuló átlagbecslés. Az adatok Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye területén megvalósult beruházásokra vonatkoznak, függetlenül a beruházó hovatartozásától.

28

NYUGAT-DUNÁNTÚL GAZDASÁGI SZERVEZETEI, TOP 50

Recommend Documents