44. A kó kórokok hatá hatására lé létrejö trejövı proliferatí proliferatív elvá elváltozá ltozások az elhalt szö szövetek pó pótlá tlása újraképzıdés (regeneratio)
Proliferatí Proliferatív elvá elváltozá ltozások
Proliferatí Proliferatív elvá elváltozá ltozások • kórokok hatására…. – vérkeringési zavarok – regresszív elváltozások – proliferatív elváltozások
• amikor a kórok hatására egyes szomatikus sejtek osztódni kezdenek • az osztódás azonban néhány osztódás után abbamarad • a sejtek osztódása bizonyos feladatok elvégzése céljából történik
Proliferatí Proliferatív elvá elváltozá ltozások
• a sejtosztódás (proliferáció) • a prenatalis idıszakban
– vagy körülírt területen • egy-egy szövetben, egy-egy szervben, annak körülírt területén
– vagy testszerte • több szervben, egy vagy több szervrendszerben, illetve minden szervben
• a szomatikus sejtpopuláció meghatározott tagjaira lesz jellemzı – az egyes ingerek hatására más és más sejtek (sejtcsoportok) proliferációja következik be
Szomatikus sejtpopulá sejtpopuláció ciók
– kezdetben a sejtek többsége – késıbb egyre kevesebb sejt képes osztódásra
• a postnatalis idıszakban – már csak a sejtek egy egészen kis része rendelkezik ezzel a képességgel – a szomatikus sejteket osztódó-képességük alapján – Cowdry 4 csoportba sorolta
Szomatikus sejtpopulá sejtpopuláció ciók 1. vegetatív intermitotikus sejtek (vagy szintén
differenciálódó intermitotikus sejt (2.)
tovább osztódó vegetatív intermitotikus sejtté, vagy a 2., 3. sejtcsoportba tartozó sejtté differenciálódik) pl. a basalis epithel sejt, a haemoblastok, a Lieberkühn-mirigyek basalis sejtjei,a spermatogoniumok
2. differenciálódó intermitotikus sejtek (a vegetatív
reverzibilis
intermitotikus sejt (1.)
postmitotikus sejt (3.)
vegetatív intermitotikus sejtek származékai, képesek az interfázisban tovább differenciálódni a 3. vagy a 4. csoportba tartozó sejtté) pl. a nem teljesen érett fehérvérsejtek, a spermatocyták
3. reverzibilis postmitotikus sejtek (differenciált sejtek, amelyek csak bizonyos körülmények között osztódnak) pl.
fix postmitotikus sejt (4.)
a májsejtek, a vesetubulusok hámsejtjei, endothelsejtek, adventitialis sejtek
4. fix postmitotikus sejtek (teljesen differenciált sejtek, az osztódásukat teljesen elvesztették) pl. a neurocyták, az erythrocyták
1
Szomatikus sejtpopulá sejtpopuláció ciók 1.
vegetatív intermitotikus sejtek vagy szintén tovább osztódó vegetatív intermitotikus sejtté vagy a 2., 3. sejtcsoportba tartozó sejtté differenciálódik
• •
•
3. reverzibilis postmitotikus sejtek differenciált sejtek, amelyek csak bizonyos körülmények között osztódnak
•
pl. a basalis epithelsejtek, a haemoblastok, a Lieberkühn-mirigyek basalis sejtjei, a spermatogoniumok stb.
generációs ciklusainak száma végtelen biológiai alapja: képesek a kromoszómák végén lévı telomérek újraképzésére (telomeráz)
– –
Szomatikus sejtpopulá sejtpopuláció ciók
•
pl. a májsejtek, a vesetubulusok hámsejtjei, endothelsejtek, adventitialis sejtek
4. fix postmitotikus sejtek • – –
teljesen differenciált sejtek, az osztódásukat teljesen elvesztették további osztódásra képtelenek pl. a neurocyták, az erythrocyták
2. differenciálódó intermitotikus sejtek a vegetatív intermitotikus sejtek származékai képesek az interfázisban tovább differenciálódni a 3. vagy a 4. csoportba tartozó sejtté
• •
•
a differenciálódó intermitotikus sejtek és a reverzibilis postmitotikus sejtek
• –
pl. a nem teljesen érett fehérvérsejtek, a spermatocyták
Proliferatí Proliferatív elvá elváltozá ltozások
Proliferatí Proliferatív elvá elváltozá ltozások • differenciálódott(specializálódott) sejtek – pl. hepatocyták, tubulusepithel-sejtek
hozzávetıleg 40-60 osztódásra képesek (generációs ciklusainak száma 40-60)
• a postnatalis idıszakban osztódni képes sejtek, jelentıs része, egy sejtrendszer tagja – RES (reticuloendothelialis szisztéma, 1924 Aschoff) – RHS (reticulohistiocytás rendszer) – MPS (monocyta-phagocyta szisztéma, 1972 van Furth)
• pluripotens (multipotens) sejtek – pl. reticulumsejtek, pericyták
• omnipotens sejtek – pl. egyes mesenchymális sejtek
• ezek a sejtek (ill. az általuk képezett sejtrendszer) tágabb értelemben az immunrendszer részét képezi
Helyi proliferatí proliferatív elvá elváltozá ltozások
Helyi proliferatí proliferatív elvá elváltozá ltozások • fix (sessilis) szöveti sejtek – – – –
szöveti fix macrophagok (histiocyták) szöveti fix mesenchymalis sejtek (reticulumsejtek) a vérerek endothel sejtjei a nagyobb vérerek adventitialis sejtjei és a kapillárisok körül helyezıdı pericyták
• • • • •
idült ingerhatások esetén fibroblast sejtek sarjadzása kollagéntermelés kollagénrost képzés a kötıszövet képzıdés
• mozgó sejtalakok (a vérpályából lépnek ki) – monocyták histiocyták – lymphocyták (T és B-lymphocyták) – circulatio, recirculatio
• gyakran, mint angiofibroblast szövet jelenik meg
2
Proliferatí Proliferatív elvá elváltozá ltozások • • • • • •
histiocyták reticulumsejtek monocyták lymphocyták plazmasejtek Fibroblastok
Histiocytá Histiocyták • 12-24 óra alatt, nagy számban jelenhetnek meg az ingerhatás helyén • vagy a omnipotens mesenchymalis sejtekbıl • esetleg a kis vérerek endothel sejtjeibıl
alakulnak ki – fix alakok
proliferatív jelenségek a központi idegrendszerben: – – – – –
astrocyták (plasmás és rostos astrocyták) oligocyták microglia sejtek (Hortega-sejtek) a vérerek endothel- és adventitialis sejtjei angiofibroblast szövet
• vagy a csontvelıi monoblastokból, monocytákból képzıdnek – vándor alakok • vagy az RHS-sejtekbıl – fix alakok
Sejtes proliferatí proliferatív elvá elváltozá ltozások
Sejtes proliferatí proliferatív elvá elváltozá ltozások • epitheloid sejtek (monocytákból alakulnak ki) – – – –
2 típusa ismert aktív phagocytosist végzı típus secretoricus típus (phagocytosisos aktivitása kicsi) biológiailag aktív anyagokat (enzimeket, pyrogéneket, interferont, prostaglandinokat stb.) termel
• reticulumsejtek – a lymphoreticularis szövet alapvázát képezik – a mesenchymalis szövetekben helyezıdı multipotens, ıssejt típusú sejtek
• • • • •
lymphocyták (a csontvelıben képzıdnek) elszórtan a nyálkahártyákban tömörült formában nyiroktüszık /magános, csoportos/ Nyirokszervekben elsıdleges: – thymus, Fabricius-tömlı (madarakban) – bursa-equivalens csontvelı (emlısökben)
• reticuloendothelialis sejtek (retothel sejtek) – a sinusokat bélelı endothel sejtek – körülöttük alaphártya nincs, csak reticularis rostok sőrő fonadéka
• monocyták – monoblastokból képzıdik – vérben keringı változata lép ki a szövetek közé – és alakul át histiocytává (annak mozgó változatává)
Sejtes proliferatí proliferatív elvá elváltozá ltozások Lymphocyták a másodlagos nyirokszervekben lépnek kapcsolatba az antigénekkel – – – –
informált immunkompetens sejtekké alakulnak át utódsejteket hoznak létre (klón) nagyfokú dinamizmus jellemzi ıket lymphoblastos transformatio, plazmasejtté való differenciálódás
• cirkulálnak és recirkulálnak • a vér- és nyirokerekben és más szövetnedvekben – egy adott helyen a proliferációban csak azok az utódsejtek vesznek részt, amelyek speciálisan az illetı antigénnel való kapcsolódásra képesek (megfelelı antigén-receptorral rendelkeznek) – az antigénnek megfelelı utódsejteket (klónt) képeznek
• Formáik:
• immunkompetencia elnyerése (T, vagy B-sejt)
másodlagos: nyirokcsomók, lép – differenciálódnak, osztódnak – itt már szerepe van az antigéneknek is – nyiroktüszıkbe rendezıdnek • a B-lymphocyták: a tüszık corticalis zónájában • T-lymphocyták: a tüszık paracorticalis zónájában
Sejtes proliferatí proliferatív elvá elváltozá ltozások • lymphoidsejtek – a lymphocyták győjtıneve – különbözı stádiumban lévı és különbözı nagyságú lymphocyták
• plazmasejtek – Marschalkó Tamás írta le a világon elıször 1895-ben. – İ „morzsasejteknek” nevezte el ezeket a sejteket. – ellenanyag-termelésre aktiválódott B-lymphocyták
• mononuclearis sejtek – – – – – –
monocyta lymphocyta plazmasejt macrophag epitheloid sejt histiocyta
közös elnevezése
– nyugvó alakok, fejlıdı formák, kifejlıdött alakok – kis, középnagy és nagy lymphocyták
3
Immunpatoló Immunpatológiai jelensé jelenségek • nem specifikus védekezı mechanizmus
Sejtes proliferatí proliferatív elvá elváltozá ltozások • Fibroblastok – omni- és multipotens mesenchymalis sejtek származékai – kollagén elemi összetevıit termeli, amelyek a sejtbıl kilépve kollagén rostokká polimerizálódnak
– öröklött, veleszületett adottság – a természetes rezisztenciát biztosítja
• specifikus védekezı mechanizmus – az immunrendszer veleszületett adottsága alapján – életben szerzett képesség
némelykor a helyi proliferatív folyamatokban • ectodermalis eredető sejtek is részt vesznek – pl. a bırben az epidermis str. spinosum sejtjeinek proliferációja (acanthosis) – pl. az agyvelıben: gliasejtek
Testszerte jelentkezı jelentkezı proliferatí proliferatív elvá elváltozá ltozások • az MPS (az RHS és a RES) akkor lép mőködésbe testszerte egymással összhangban – ha az egész szervezetet érı ingerhatásról van szó – ha a nedvkeringésbe szöveti bomlástermékek vagy más kórokozók kerültek
Proliferatí Proliferatív elvá elváltozá ltozások phagocyták microphagok macrophagok
• nagyon régi megfigyelés (Aschoff)
granulocyták
monocyta histiocyta Kupffer-sejt alveolaris macrophag lép, nyirokcsomók, csontvelı macrophagjai pleura és a peritoneum macrophagjai synovialis macrophagok microglia osteoclast stb.
– az inger természetétıl függetlenül testszerte ugyanazok a sejtek aktiválódnak a különféle szervekben • kárminfesték szemcsék, koromszemcsék stb.
• a felsorolt sejtrendszer sejtjei képesek corpuscularis anyagokat felvenni (phagocytosis) – elektronnegatív kolloidális anyagot – elpusztult sejteket, azok törmelékeit – különféle kórokozókat (baktériumokat)
• képesek feldolgozni, megemészteni, átalakítani, elszállítani, tárolni • proliferációra is képesek a phagocytosis mellett
Testszerte jelentkezı jelentkezı proliferatí proliferatív elvá elváltozá ltozások a sejtrendszerek egyes sejtjei, bár minden szervben megtalálhatók – egyes szervekben nagyobb arányban fordulnak elı – és szervenként szerepük némileg el is térhet
• endothelsejtek – lép, csontvelı, nyirokcsomók sinusaiban, a máj sinusoidjaiban /májban még a Kupffer-sejtek/ – mellékvese kéregállományában, a hypophysis elülsı lebenyében lévı kapillárisokban
• reticulumsejtek – vörös léppulpában, a nyirokcsomókban, a csontvelıben
MPS élettani szerepe a fehérje, a szénhidrát és a zsíranyagcsere az elpusztult vörösvérsejtek lebontása, feldolgozása phagocytáló tevékenység resorptio, remotio kórokozók bekebelezése az ellenanyag termelésben való közvetlen és közvetett szerep • elıkészítik az antigént, presentálják az antigént felismerı és ellenanyagottermelı sejtek felé • egyes kórfolyamatokban aktiválódik a rendszer • • • • • •
– egyes fertızı betegségek esetén (gümıkór, a lovak fertızı kevésvérősége, malacok circivírus-2-fertızése stb.) – anyagtárolási betegségek esetén (lipoidosisok stb.)
4
Az MPS aktivá aktiválódásának szö szövettani jelei megnı a phygocytáló tevékenységük a sejtek cytoplasmájának basophiliája megnı vacuolumok a sejtek cytoplasmájában a sejtmagban kromatinállomány átrendezıdése • pl. tömörülés • a sejtek változatos alakot vesznek fel • osztódás révén megszaporodnak az MPS sejtjeinek testszerte jelentkezı burjánzását reaktív reticulosisnak nevezzük
• • • •
Az MPS mő mőködését szabá szabályozó lyozó tényezı nyezık • túl fiatal szervezetben és túl idıs szervezetben csökken a mőködés • külsı tényezık – rossz tartási körülmények – rossz takarmányozási viszonyok
• belsı tényezık – – – –
parasympathicus idegizgalom hisztamin STH glikokortitikoidok
– sympathicus idegizgalom – ACTH – dezoxikortikoszteteron
Az extracellulá extracelluláris állomá llomány egyes elvá elváltozá ltozásai • A proteoglikánok és glikoproteinek elváltozásai: – mucin, mucoid degeneráció
• A rostok elváltozásai: – fibrosis – elastosis – fibroelestosis – reticulosis – sclerosis
Reaktí Reaktív reticulosis • Ilyenkor a rendszer feladatait végzı sejtek köre kibıvül – olyan endothelsejtek is phagocyta tevékenységet végeznek, amelyeket korábban nem soroltunk oda – általában a vérerek endothel sejtjei, a szívbelhártya endothel sejtjei
• ha a kiváltó ok megszőnik a sejtproliferáció leáll – majd fokozatosan nyomtalanul eltőnik • nem ritkán csaknem nyomtalanul
Az extracellulá extracelluláris állomá llomány egyes elvá elváltozá ltozásai • extracelluláris állomány: – más elnevezései: stroma, kötıszöveti váz – alkotó elemei: • rostok (kollagén, elasztikus, reticularis) • proteoglikánok (kondroitin-szulfát, dermatán-szulfát, hialuronsav, heparánszulfát)
• glikoproteinek (fibronectin, laminin, kondronektin) • a fenti összetevıket termelı ún. mesenchymális sejtek – Elváltozások: • Mennyisége nı (megszaporodik) vagy csökken (megkevesbedik)
Fibrosis • elsısorban a kollagén megszaporodása – vele együtt megszaporodhat a proteoglikánok mennyisége, – azaz a stromaállomány egésze is
• Formái: – relatív (a parenchymasejtek pusztulásakor) – abszolút (gyulladásos folyamatok részeként, vagy ischaemia következtében alakul ki)
• a kollagént a fibroblastok termelik: – kezdetben a ribosomák protokollagénnek nevezett polipeptidet termelnek – ebbıl kollagénmonomerek képzıdnek – a kollagénmonomerek aggregálódnak és ebbıl tropokollagén jön létre – tropokollagénbıl elemi rostok (filamentumok) alakulnak ki – amelyek kilépnek a sejtekbıl – elemi filamentumok elemi rostokká – majd az elemi rostok rostnyalábokká polimerizálódnak
5
Fibrosis • a fibroblastok tevékenységéhez sok más egyéb mellett C-vitaminra is szükségük van • C-vitamin hiányában a hiány mértékétıl függıen – Relatív C-vitamin-hiány !
• a fibroblastok vagy nem • vagy csak csekély mennyiségben – termelnek protokollagént, kollagénmonomereket
•
a megtermelt elemi filamentumok – vagy ki sem lépnek a sejtekbıl – vagy ha kilépnek nem állnak össze elemi rostokká
6
Fibrosis tropokollagén • 3 polipeptidláncból áll • különös szerkezeti sajátossága, hogy a láncok hálózatos szerkezetet (kollagénfibrillum) tudnak kialakítani • aminosav összetétele: • 33% glicin, 10% prolin, 10-12% hidroxi-prolin • a kollagénnek 5 típusa különíthetı el • különböznek aminosav összetételben – cisztein-, alanintartalom
• és a szintézisüket követı módosulásaikban
Fibrosis • Kialakulása: – a szervezet körülírt helyein – vagy egy-egy szerv, egy-egy területén – vagy a szerv egész állományában • igen gyakran elpusztult struktúrák helyén
– élénk fibroblast proliferáció figyelhetı meg
• Megfigyelhetı: – idült gyulladások során – különbözı okokból elpusztult parenchymaállomány helyén – tartósan fennálló vérkeringési zavar esetén
7
Fibrosis • Megjelenési formái: – – – –
angiofibroblast szövet sarjadzó- vagy sarjszövet (granuláló szövet) sejtekben gazdag sarjszövet sejtekben szegény sarjszövet
• közben sok kollagénrost képzıdik – ha egy-egy szervben vagy a szervezet egyes helyein megszaporodik a kötıszövet, ott vele együtt kollagénrostok is megszaporodnak
• ez a jelenség a fibrosis
Elastosis • az elasztin és az elasztikus rostok megszaporodása • az elasztint szintén a fibroblastok termelik • az elasztinból elasztikus(rugalmas-) rostok képzıdnek
Fibroelastosis • az elıbbiekben tárgyalt mindkét stroma-összetevı • a kollagénrostok és az elasztikus rostok megszaporodása • egyidıben/egyszerre
Reticulosis • reticularis- (argentophil-) rostok megszaporodása – a szervekben és mindenütt a szervezetben – a vázalkotók között reticulumsejtek is vannak
• a reticulumsejtek nagyon finom rostokat (reticulum-(argentophil-)rostokat) termelnek (primer alapváz)
• a reticulum-(argentophil-)rostok szinte mindegyik parenchymasejt környezetében megtalálhatók • szinte minden mesenchymális eredető sejt képes reticulumrost termelésére • formái: primer vagy secunder
8
Sclerosis • a reticulosis egyik formája
• úgy mutatkozik a reticularis rostok mennyiségének megszaporodása, hogy közben az azokat termelı sejtek száma megkevesbedik
9
