Az elhalt szövetek pótlp

Az elhalt szö szövetek pó pótlá tlása 42. A kó kórokok hatá hatására létrejö trejövı proliferatí proliferatív elvá elváltozá ltozások

újraképzıdés (regeneratio)

Proliferatí Proliferatív elvá elváltozá ltozások


• kórokok hatására…. – vérkeringési zavarok – regresszív elváltozások – proliferatív elváltozások

• amikor a kórok hatására egyes szomatikus sejtek osztódni kezdenek • az osztódás azonban néhány osztódás után abbamarad • a sejtek osztódása bizonyos feladatok elvégzése céljából történik


• a sejtosztódás (proliferáció) – vagy körülírt területen • egy-egy szövetben, egy-egy szervben, annak körülírt területén

– vagy testszerte • több szervben, egy vagy több szervrendszerben, illetve minden szervben

• a szomatikus sejtpopuláció meghatározott tagjaira lesz jellemzı – az egyes ingerek hatására más és más sejtek (sejtcsoportok) proliferációja következik be

Szomatikus sejtpopulá sejtpopuláció ciók

• a prenatalis idıszakban

differenciálódó

– kezdetben a sejtek többsége – késıbb egyre kevesebb sejt képes osztódásra

intermitotikus sejt (2.)

• a postnatalis idıszakban – már csak a sejtek egy egészen kis része rendelkezik ezzel a képességgel – a szomatikus sejteket osztódó-képességük alapján – Cowdry 4 csoportba sorolta

vegetatív

reverzibilis

intermitotikus sejt (1.)

postmitotikus sejt (3.)

fix postmitotikus sejt (4.)

1



1. vegetatív intermitotikus sejtek (vagy szintén tovább osztódó vegetatív intermitotikus sejtté, vagy a 2., 3. sejtcsoportba tartozó sejtté differenciálódik) pl. a basalis epithel sejt, a haemoblastok, a Lieberkühn-mirigyek basalis sejtjei,a spermatogoniumok

1.

vegetatív intermitotikus sejtek • •

vagy szintén tovább osztódó vegetatív intermitotikus sejtté vagy a 2., 3. sejtcsoportba tartozó sejtté differenciálódik •

2. differenciálódó intermitotikus sejtek (a vegetatív intermitotikus sejtek származékai, képesek az interfázisban tovább differenciálódni a 3. vagy a 4. csoportba tartozó sejtté) pl. a nem teljesen érett fehérvérsejtek, a spermatocyták

– –

3. reverzibilis postmitotikus sejtek (differenciált sejtek, amelyek csak bizonyos körülmények között osztódnak) pl. a májsejtek, a vesetubulusok hámsejtjei, endothelsejtek, adventitialis sejtek

4. fix postmitotikus sejtek (teljesen differenciált sejtek, az osztódásukat teljesen elvesztették) pl. a neurocyták, az

pl. a basalis epithelsejtek, a haemoblastok, a Lieberkühn-mirigyek basalis sejtjei, a spermatogoniumok stb.

generációs ciklusainak száma végtelen biológiai alapja: képesek a kromoszómák végén lévı telomérek újraképzésére (telomeráz)

2. differenciálódó intermitotikus sejtek • •

a vegetatív intermitotikus sejtek származékai képesek az interfázisban tovább differenciálódni a 3. vagy a 4. csoportba tartozó sejtté •

pl. a nem teljesen érett fehérvérsejtek, a spermatocyták

erythrocyták

Szomatikus sejtpopulá sejtpopuláció ciók 3. reverzibilis postmitotikus sejtek differenciált sejtek, amelyek csak bizonyos körülmények között osztódnak

• •

pl. a májsejtek, a vesetubulusok hámsejtjei, endothelsejtek, adventitialis sejtek

Proliferatí Proliferatív elvá elváltozá ltozások • differenciálódott(specializálódott) sejtek – pl. hepatocyták, tubulusepithel-sejtek

4. fix postmitotikus sejtek • – –

teljesen differenciált sejtek, az osztódásukat teljesen elvesztették további osztódásra képtelenek pl. a neurocyták, az erythrocyták

a differenciálódó intermitotikus sejtek és a reverzibilis postmitotikus sejtek hozzávetıleg 40-60 osztódásra képesek (generációs ciklusainak száma 40-60)

Proliferatí Proliferatív elvá elváltozá ltozások • a postnatalis idıszakban osztódni képes sejtek, jelentıs része, egy sejtrendszer tagja

• RES (reticuloendothelialis szisztéma) • RHS (reticulohistiocytás rendszer) • MPS (monocyta-phagocyta szisztéma) • ezek a sejtek (ill. az általuk képezett sejtrendszer) tágabb értelemben az immunrendszer részét képezi • a proliferatív folyamatokban résztvevı egyéb sejtféleségek (különféle lymphocyták stb.) a szorosabb értelemben vett immunrendszerhez tartoznak

• pluripotens (multipotens) sejtek – pl. reticulumsejtek, pericyták

• omnipotens sejtek – pl. egyes mesenchymális sejtek

Proliferatí Proliferatív elvá elváltozá ltozások helyi proliferatív elváltozások • fix szöveti sejtek – szöveti fix macrophagok (histiocyták) – szöveti fix mesenchymalis sejtek (reticulumsejtek) – a vérerek endothel sejtjei – a nagyobb vérerek adventitialis sejtjei és a kapillárisok körül helyezıdı pericyták

• mozgó sejtalakok – (a vérpályából lépnek ki)

2



helyi proliferatív elváltozások

helyi proliferatív elváltozások • mozgó sejtalakok - monocyták

histiocyták

- lymphocyták (T és B-lymphocyták) (circulatio, recirculatio)

• • • • •

idült ingerhatások esetén fibroblast sejtek sarjadzása kollagéntermelés kollagénrost képzés a kötıszövet képzıdés – Gyakran mint angiofibroblast szövet jelenik meg

Proliferatí Proliferatív elvá elváltozá ltozások • • • • • •

histiocyták reticulumsejtek monocyták lymphocyták plazmasejtek fibroblastok

proliferatív jelenségek a központi idegrendszerben – – – – –

astrocyták (plasmás és rostos astrocyták) oligocyták microglia sejtek (Hortega-sejtek) a vérerek endothel- és adventitialis sejtjei angiofibroblast szövet


Proliferatí Proliferatív elvá elváltozá ltozások • Histiocyták – 12-24 óra alatt nagy számban jelenhetnek meg az ingerhatás helyén

• fix alakok – vagy az omnipotens mesenchymalis sejtekbıl – esetleg a kis vérerek endothel sejtjeibıl – vagy az RHS-sejtekbıl alakulnak ki

• vándor alakok – vagy a csontvelıi monoblastokból, monocytákból képzıdnek

Proliferatí Proliferatív elvá elváltozá ltozások • Reticulumsejtek

• epitheloid sejtek – monocytákból alakulnak ki

• 2 típusa ismert – aktív phagocytosist végzı típus – secretoricus típus • phagocytosisos aktivitása kicsi

biológiailag aktív anyagokat (enzimeket, pyrogéneket, interferont, prostaglandinokat stb.) termelnek

• a lymphoreticularis szövet alapvázát képezik • a mesenchymalis szövetekben helyezıdı multipotens, ıssejt típusú sejtek – reticuloendothelialis sejtek (retothel sejtek) – a sinusokat bélelı endothel sejtek – körülöttük alaphártya nincs, csak reticularis rostok sőrő fonadéka

• Monocyták – monoblastokból képzıdik – vérben keringı változata lép ki a szövetek közé – és alakul át histiocytává • annak mozgó változatává

3


Proliferatí Proliferatív elvá elváltozá ltozások • lymphocyták

• Lymphocyták

– a másodlagos nyirokszervekben lépnek kapcsolatba az antigénekkel – informált immunkompetens sejtekké alakulnak át – utódsejteket hoznak létre (klón) – nagyfokú dinamizmus jellemzi ıket

– a csontvelıben képzıdnek – elszórtan a nyálkahártyákban – tömörült formában

• lymphoblastos transformatio • plazmasejtté való differenciálódás

• nyiroktüszık (magános, csoportos) • nyirokszervekben elsıdleges: thymus, Fabricius-tömlı (madarakban) ill. a bursa-equivalens csontvelı (emlısökben) – immunkompetencia elnyerése (T, vagy B-sejt) másodlagos: nyirokcsomók, lép – differenciálódnak, osztódnak, itt már szerepe van az antigéneknek is nyiroktüszıkbe rendezıdnek a B-lymphocyták: a tüszık corticalis zónájában a T-lymphocyták: a tüszık paracorticalis zónájában


• • •

– cirkulálnak és recirkulálnak a vér- és nyirokerekben és más szövetnedvekben – egy adott helyen a proliferációban csak azok az utódsejtek vesznek részt, amelyek speciálisan az illetı antigénnel való kapcsolódásra képesek (megfelelı antigén-receptorral rendelkeznek) – az antigénnek megfelelı utódsejteket (klónt) képeznek nyugvó alakok, fejlıdı formák, kifejlıdött alakok kis, középnagy és nagy lymphocyták lymphoid sejtek – a különbözı stádiumban lévı és különbözı nagyságú lymphocyták győjtıneve


• plazmasejtek • Marschalkó Tamás írta le a világon elıször 1895-ben • „morzsasejteknek” nevezte el ezeket a sejteket • ellenanyag-termelésre aktiválódott B-lymphocyták • • • • • • •

közös elnevezés: mononuclearis monocyta lymphocyta plazmasejt macrophag epitheloid sejt histiocyta

sejtek

Proliferatí Proliferatív elvá elváltozá ltozások • Fibroblastok – omni- és multipotens mesenchymalis sejtek származékai – kollagén elemi összetevıit termeli, amelyek a sejtbıl kilépve kollagén rostokká polimerizálódnak

némelykor a helyi proliferatív folyamatokban ectodermalis eredető sejtek is részt vesznek – pl. a bırben az epidermis str. spinosum sejtjeinek proliferációja (acanthosis) – pl. az agyvelıben: gliasejtek

immunpatológiai jelenségek • nem specifikus védekezı mechanizmus • öröklött, veleszületett adottság • a természetes rezisztenciát biztosítja

• specifikus védekezı mechanizmus • az immunrendszer veleszületett adottsága alapján • életben szerzett képesség

Proliferatí Proliferatív elvá elváltozá ltozások testszerte jelentkezı proliferatív elváltozások • ha az egész szervezetet érı ingerhatásról van szó • ha a nedvkeringésbe szöveti bomlástermékek, vagy más kórokozók kerültek

ekkor lép mőködésbe testszerte, • egymással összhangban • az MPS, az RHS és a RES

4

Proliferatí Proliferatív elvá elváltozá ltozások testszerte jelentkezı proliferatív elváltozások • Ludwig Aschoff – (1866-1942) német orvos patológus

• nagyon régi megfigyelése – az inger természetétıl függetlenül testszerte ugyanazok a sejtek aktiválódnak a különféle szervekben – kárminfesték szemcsék, koromszemcsék

• 1924-ben RES • RHS, MPS (van Furth, 1972)

Testszerte jelentkezı jelentkezı proliferatí proliferatív elvá elváltozá ltozások • a felsorolt sejtrendszer sejtjei képesek – – – –

elektronnegatív kolloidális anyagot elpusztult sejteket, azok törmelékeit különféle kórokozókat (baktériumokat) egyéb corpuscularis anyagokat stb. felvenni

– phagocytosis

• ezek a sejtek a phagocytált anyagokat képesek – – – – –

feldolgozni megemészteni átalakítani elszállítani tárolni stb.

MPS, az RHS és a RES élettani szerepe • a fehérje, a szénhidrát és a zsíranyagcserében • az elpusztult vörösvérsejtek lebontásában, feldolgozásában kóros folyamatokban betöltött szerepe • phagocytáló tevékenység • resorptio, remotio • kórokozók bekebelezése • az ellenanyag termelésben való közvetlen és közvetett szerep /elıkészítik az antigént presentálják az antigént felismerı és ellenanyagot termelı sejtek felé stb.) • egyes kórfolyamatokban aktiválódik a rendszer – egyes fertızı betegségek esetén (gümıkór, a lovak fertızı kevésvérősége, malacok circivírus-2-fertızése stb.) – anyagtárolási betegségek esetén (lipoidosisok stb.)

Proliferatí Proliferatív elvá elváltozá ltozások phagocyták microphagok macrophagok granulocyták

monocyta histiocyta Kupffer-sejt alveolaris macrophag lép, nyirokcsomók, csontvelı macrophagjai pleura és a peritoneum macrophagjai synovialis macrophagok microglia osteoclast stb.

Testszerte jelentkezı jelentkezı proliferatí proliferatív elvá elváltozá ltozások a phagocytosis mellett ezek a sejtek proliferációra is képesek • a sejtrendszerek egyes sejtjei, bár minden szervben megtalálhatók, egyes szervekben nagyobb arányban fordulnak elı és szervenként szerepük némileg el is térhet Endothelsejtek • lép, csontvelı, nyirokcsomók sinusaiban, a máj sinusoidjaiban /májban még a Kupffer-sejtek/, a mellékvese kéregállományában, a hypophysis elülsı lebenyében lévı kapillárisokban Reticulumsejtek • vörös léppulpában, a nyirokcsomókban, a csontvelıben

Az MPS, az RHS és a RES aktivá aktiválódásának szö szövettani jelei • megnı a phygocytáló tevékenységük • a sejtek cytoplasmájának basophiliája megnı • vacuolumok a sejtek cytoplasmájában • a sejtmagban kromatinállomány átrendezıdése – pl. tömörülés

• a sejtek változatos alakot vesznek fel • osztódás révén megszaporodnak

5

MPS, az RHS és a RES mő mőködését szabá szabályozó lyozó tényezı nyezık

Reaktí Reaktív reticulosis • MPS, az RHS és a RES sejtjeinek testszerte jelentkezı burjánzása – a rendszer feladatait végzı sejtek köre kibıvül – olyan endothelsejtek is phagocyta tevékenységet végeznek, amelyeket korábban nem soroltunk oda • általában a vérerek és a szívbelhártya endothel sejtjei

• ha a kiváltó ok megszőnik, a sejtproliferáció leáll – majd fokozatosan és nem ritkán csaknem nyomtalanul eltőnik

• külsı tényezık – rossz tartási körülmények – rossz takarmányozási viszonyok

• belsı tényezık – – – –

parasympathicus idegizgalom hisztamin STH glikokortitikoidok

– sympathicus idegizgalom – ACTH – dezoxikortikoszteteron

túl fiatal és túl idıs szervezetben szintén csökken a mőködés

6

Az elhalt szövetek pótlp

Recommend Documents