SEMMELWEIS EGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI SPORTTUDOMÁNYI TUDOMÁNYÁGI DOKTORI ISKOLA
Az alkoholizmus néhány pszichológiai és szomatikus következményének vizsgálata A rendszeres fizikai aktivitás szerepe az alkohol-dependens fiatal férfiak komplex rehabilitációjában
Készítette: Szalay Piroska
Témavezető: Dr. habil. Sipos Kornél MD, Ph. D egyetemi tanár
Budapest, 2005
SEMMELWEIS EGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI SPORTTUDOMÁNYI TUDOMÁNYÁGI DOKTORI ISKOLA
Az alkoholizmus néhány pszichológiai és szomatikus következményének vizsgálata A rendszeres fizikai aktivitás szerepe az alkohol-dependens fiatal férfiak komplex rehabilitációjában Készítette: Szalay Piroska Témavezető: Dr. habil. Sipos Kornél MD, Ph. D egyetemi tanár Elnök: Dr. habil. Gombocz János egyetemi tanár CSc Opponensek: Dr. habil. Szabó Béla egyetemi tanár CSc Dr. Vingender István főiskolai docens Ph. D Titkár: Dr. Batta Klára főiskolai tanár Ph. D Bizottsági tag: Dr. Takács Ferenc egyetemi tanár CSc
Budapest, 2005
1
Köszönetnyilvánítás
Köszönetem fejezem ki a Bács Kiskun Megyei Önkormányzat Megyei Kórház Pszichiátria Osztálynak, mely a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Oktatóközpontja minden dolgozójának, orvosoknak, adminisztratív dolgozóknak, hogy a dolgozatom megírásához jó szándékkal önzetlenül nyújtottak segítséget. Őszinte hálával tartozom Szücs Attila Professzor, Osztályvezető Főorvos Úrnak, aki lehetővé tette a kutatást, a mérések elvégzését, és az új mozgásprogram kipróbálását. Megköszönöm dr. Szegvári Zsuzsanna főorvos asszonynak és Konecsni Ferencné Irénkének, klinikai elektro fiziológiai szakasszisztensnek, hogy munkám végzésében nem csak értékes tanácsaikkal, hanem tevőlegesen is segítségemre voltak, a Cerberus® méréseket felügyelték, és irányították. Köszönöm, szaktudásukat, és végtelen türelmüket. Köszönet illeti meg, dr. Bodó Mihály kutatóorvost, a módszer kidolgozóját, aki a kontroll csoport mérését elvégezte az Egyesült Államokban, és az eredmények felhasználását lehetővé tette. Rendkívül sokat jelentett szaktudása, példamutató magatartása, mellyel a tanulási folyamatban ismereteimet bővítette. Végezetül, a legnagyobb szeretettel, tisztelettel és hálával köszönöm meg Dr. Sipos Kornél Professzor Úrnak, témavezető tanáromnak, ahogy tanított, vezetett, utat mutató ”lámpása” volt fejlődésemnek.
2
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ............................................................................................................................... 5 2. Témaválasztás indoklása ..................................................................................................... 7 2.1. A megváltozott életkörülmények ................................................................................. 9 2. 2. A jól-lét összetevőinek megítélése ............................................................................. 10 2. 3. A társadalom értékrendjébe való beépülés.............................................................. 10 3. Problémafelvetés................................................................................................................. 12 4. Irodalmi áttekintés ............................................................................................................. 14 4.1. Dohány és szegénység.................................................................................................. 19 4.2. Dohány és gazdaság..................................................................................................... 20 4.3. Az alkohollal kapcsolatos cikkek kutatások ............................................................. 20 4.4. A vörösbor jótékony hatása a kardiovaszkuláris rendszerre.................................. 21 4 5. A krónikus alkoholfogyasztás hatása ........................................................................ 22 4.6. A rendszeres testedzés hatása a pszichoterápiában ................................................. 23 5. A kutatás célja .................................................................................................................... 27 6. Kérdés felvetés .................................................................................................................... 29 7. Kutatási hipotézisek ........................................................................................................... 30 8. A vizsgálat és módszerei .................................................................................................... 31 8.1. Vizsgálati személyek.................................................................................................... 31 8.1.1. Tennessee Self- Concept Scale (testi énkép alskála) összehasonlító vizsgálata alkoholbeteg és egészséges csoportok között ................................................................... 32 8.1.2. Vizsgálati személyek Tennessee Self- Concept Scale énkép fiatal sportoló és nem sportoló, fiatal alkoholbeteg és középkorú alkoholbeteg csoport vizsgálati személyei: .. 32 8.1.3. Tennessee Self- Concept Scale vizsgálatában résztvevő személyek csoportba rendezése .......................................................................................................................... 32 8.1.4. Dohányzással szembeni ellenálló képesség és sport tevékenységre való készenlét pszichológiai vizsgálatban résztvevő személyek .............................................................. 32 8.1.5. Az én-hatékonyság vizsgálatban résztvevő középiskolás korú tanulók pszichológiai vizsgálata (dohányzással szembeni ellenálló képesség és sporttevékenységre való készenlét vizsgálat)........................................................................................................... 33 8.1.6. Cerberus® vizsgálatban résztvevő személyek......................................................... 33 8.2. Vizsgálati módszerek................................................................................................... 34 8.2.1. Pszichológiai tesztek .............................................................................................. 34 8.2.3. Cerberus® Rendszer.............................................................................................. 36 8.2.4. A mérési körülmények ............................................................................................ 38 8.3. A mérések értékelési módjai, statisztikai eljárások ................................................. 39 8.3.1. Adatfeldolgozás ...................................................................................................... 39 8.4. Az alkalmazott rehabilitációs mozgás program ....................................................... 41 8.4.1. A mozgásprogram időtartama................................................................................ 42 8.4.2. Kondícionális képesség fejlesztés........................................................................... 42 8.4.3. Mozgásanyag az ideg-izom kapcsolatok javítására ............................................... 42 8.4.4. Stretching ............................................................................................................... 43 9. Eredmények ismertetése .................................................................................................... 44 9.1. Tennessee Self-Concept Scale testi énkép alskála vizsgálat eredménye................. 44 3
9.1.1. Tennessee Self-Concept Scale testi énkép alskála faktorok ................................... 44 9.1.2. A vizsgált csoportok eredményeinek összehasonlítása........................................... 45 9.1.3. Következtetés .......................................................................................................... 49 9.1.4. Megbeszélés............................................................................................................ 49 9. 2. Egészséges főiskolás csoportok (férfi , nő) és alkohol beteg csoportok (férfi, nő) 50 én-hatékonyság mutatóinak összehasonlító vizsgálata ................................................... 50 9.2.1. Dohányzással szembeni ellenállóképesség vizsgálatok eredményei ...................... 51 9.2.2. Sporttevékenységre való készenlét vizsgálatok eredményei ................................... 53 9.2.3. Az alkoholbeteg férfiak és alkohol beteg nők sporttevékenységre való készenlétének összehasonlítása 2-mintás t- próbával. ............................................................................ 55 9.2.4. Következtetés .......................................................................................................... 55 9.2.5. Megbeszélés............................................................................................................ 56 9.3. Középiskolások dohányzással szembeni ellenálló képességet és sporttevékenységre való készenlétet vizsgáló felmérések eredményei ............................................................ 56 9. 3.1. Következtetés ......................................................................................................... 61 9. 3.2. Megbeszélés........................................................................................................... 61 9. 3.3. A dohányzással szembeni ellenálló képesség szociális modelljének vizsgálata.... 62 9 .4 Cerberus® vizsgálati eredmények .............................................................................. 74 9.4.1. Következtetés .......................................................................................................... 77 9. 4. 2. Megbeszélés.......................................................................................................... 78 10. Összefoglalás ..................................................................................................................... 78 10.1. A szívinfarktus, az agyvérzés, és az alkohol kapcsolata. ....................................... 78 10.2. Az alkohol és a „stroke” kapcsolata ........................................................................ 79 10. 3. Cerberus® rendszerrel való szűrővizsgálati eljárás .............................................. 79 11. A rehabilitáció stratégiai pontjai .................................................................................... 80 12. Következtetések ................................................................................................................ 82 13. Kulcsfogalmak .................................................................................................................. 83 14. Összefoglaló....................................................................................................................... 86 15. Angol összefoglaló (Abstract).......................................................................................... 85 16. Irodalom jegyzék .............................................................................................................. 88 17. Mellékletek........................................................................................................................ 95 18. Függelék (táblázatok jegyzéke) ................................................................................... 105
4
1. Bevezetés Az emberi civilizáció egyetlen században sem törekedett annyira az emberiességre, az ésszerűségre, az egyenlőségre és a szabadságra, mint a XXI. század elején (71). Az ember a természet része. Természetes állapota, hogy „legyen ép, egészséges lélek az egészséges testben” (Juvenalis, i.sz. 35). Boldogság keresésének útja ennek az állapotnak a minőségétől függ. Ezt az utat tanulni kell. Azok az emberek, akik megtanulták, hogyan irányítsák belső élményeiket, érzéseiket, képesek arra, hogy életük minőségét is meghatározzák. Mill a XIX. század első felében írta, hogy „Az emberiség sorsában nem állhat be általános javulás, míg gondolkodásmódjának
alapvető
fölépítése
nem
változik
meg
gyökeresen.”
(25).
Gondolkodásmódunkban paradigmaváltásra van szükség. A belső rend hiánya eredményezi azt az érzést, melyet ontológikus szorongásnak vagy egzisztenciális félelemnek nevezünk. Ez az érzés nem jelentkezik azoknál, akik „urai saját életüknek”(25). A Delphoi jósda valamikori felirata, az „Ismerd meg önmagad” is ezt az igazságot hordozza. Az emberek hallatlan erőfeszítéseket tesznek az anyagi jólét elérésére, de sajnos az új lehetőségek új csapdákat is jelentenek. Eközben elveszik a szabadság és sérül az identitás, ami megbetegítheti az embert. Vannak, akik ilyenkor az alkoholba vagy a kábítószer világába menekülnek. Ez az állapot messze elkerüli az értelem és a szabadság világát, a tehetetlenség és a tudat elnyomása válik uralkodóvá. A szenvedély fog parancsolni, függetlenül attól, hogy minek hívjuk: alkoholnak, dohánynak, vagy kábítószernek. Az ember szenvedélye rabja lesz. Elveszti tudata feletti uralmát. A tudat fölötti uralom nem egyszerű kognitív készség, ugyanolyan súllyal bír benne a testi képesség, az érzelem, az akarat és az intelligencia. Fontos tényező a tudat kontrollálásának képessége, melyet minden alkalommal a kulturális háttér változásának megfelelően át kell fogalmazni. Ezeket a bonyolult műveleteket az emberi agy végzi, a központi idegrendszer elektrokémiai folyamatai által úgy, ahogy azt a több millió éves biológiai evolúció megalkotta. A huszadik század egyik legismertebb Nobel-díjas tudósától, Sir John Ecclestől származik a következő megállapítás: „Az élet fejlődésének, az evolúciónak az egyik, ha nem legnagyobb csodája az emberi agy, az Universum valószínűleg legszebb
legbonyolultabb,
s
egyben
legkifinomultabb,
ugyanakkor
szinte
teljes
pluripotenciával rendelkező produktuma.”(40). Az elme működése a testi működéstől nem elválasztható. A test mozgása önmagában puszta fizikai elmozdulás, az elme működése nélkül nem lenne képes több száz különböző funkció ellátására. Az elme nyújtja azt az öröm élményt, mely fizikai aktivitás útján éri az embert. Testünk felbecsülhetetlen értékű, mert nélküle nem lennének tapasztalatok, nem jönnének 5
létre cselekvési utak, a testi örömök hiánya minden kultúrában devianciát, eltorzult, az emberhez nem méltó viselkedést okoz. Az ember természetes, egészséges állapotához hozzátartozik a mozgás, a fizikai aktivitás. Fizikai aktivitásnak nevezzük: a vázizomzat összehúzódása által kiváltott bármilyen testmozgást, mely az energia felhasználást a nyugalmi szint fölé emeli. A rendszeres fizikai aktivitás preventíve csökkenti a korai kardiovaszkuláris halálozás rizikóját, ami érvényes a korai „stroke” eredetű halálozásra mind a férfiak, mind a nők vonatkozásában. Igazolt az enyhe vagy közepes erősségű fizikai aktivitás előnyös hatása is. A disszertációban azokat a negatív folyamatokat vizsgáljuk, melyek erősítik az emberi értéktelenség érzést, ezáltal fizikai és mentális leépülést okoznak. Megkeressük azokat a dimenziókat, melyek minőségi feltételei az egészségnek. Munkánk vezérfonala: „Az egészség az ember testi, lelki és szociális funkcióinak minőségével határozható meg, ami az embernek önmagával és másokkal való kapcsolatában személyes és társas helyzeteiben a sikerességet biztosítja.”(7).
6
2. Témaválasztás indoklása Magyarországon az utóbbi két-három évtizedben szociológiai kutatások bizonyítják a deviancia terjedését. (54) A kutatások magas száma és azok eredményeinek egyezése jól mutatják hazánk helyét az európai élmezőnyben. (54) Az öngyilkosságok az utóbbi évek statisztikája szerint csökkenő tendenciát mutatnak, de az alkoholisták és a pszichés problémával kezelt betegek száma emelkedik. Mindezek tekintetében Európa élmezőnyéhez tartozunk. A szenvedélyek valamilyen formája mindannyiúnkat érintenek, az emberek 80%-a az élete során szenved vagy károsodik valamilyen szenvedélye következtében. De azok is szenvednek, akik tartósan együtt élnek a szenvedélybetegekkel, mint pl. a szülők, házastársak vagy gyerekek. Ők a következményektől szenvednek. Az alkohol fogyasztásban Európában dobogós helyünk van. A nemzetközi statisztikában jól látszik az országok ivási szerkezete, az egy főre jutó alkohol fogyasztásának mennyisége. Ezek az adatok bizonyítják a hazai ivási szerkezet megváltozását, mely szerint a korábbi borivó nemzetből mindenivó, főként jelentős töményivó nemzetté léptünk elő. Az égetett szeszesitalok fogyasztásának tekintetében vezető pozíciót tölt be Magyarország (55). 1. táblázat
Égetett szeszesital fogyasztás 9 európai országban (2002)
Összfogyasztás absz. liter
Égetett szeszesital absz. liter
1. Belgium
9,0
1,2
Az égetett szeszesitalfogyasztás alkoholtartalmának aránya az összfogyasztáshoz 13,3
2. Franciaország
11,4
2,5
21,9
3. Németország
10,3
2,4
23,3
4. Magyarország
10,5
3,5
33,3
5. Olaszország
8,7
0,9
10,3
6. Luxemburg
12,5
1,6
12,8
7. Portugália
10,7
0,8
7,5
8. Spanyolország
9,7
2,5
25,8
9. Svájc
9,7
1,6
16,5
Ország
Megbízható adatok nem állnak rendelkezésünkre az alkoholisták számát illetően. Létszámuk nehezen határozható meg. 7
2. táblázat
Az alkoholisták becsült száma (ezer fő/2002)
Év
Férfi
Nő
Együtt
1990
425
163
588
1999
651
215
866
2000
624
205
829
2001
554
201
755
Az egy főre jutó alkoholfogyasztást is nehéz meghatározni. Hazánkban 2001-ben minden emberre 11,2 liter tiszta alkohol jutott. Ez azonban nem tartalmazza az illegális pálinkafőzésből származó fogyasztást. Ez az érték már hosszú évek óta magas. Ha megfigyeljük az utóbbi évek adatait, kitűnik, hogy alkoholfogyasztásunk folyamatosan a 10 liter körül, vagy ezen érték fölött van (3. táblázat). 3. táblázat
Az egy főre eső alkoholfogyasztás Magyarországon Égetett szeszes
Év
Bor
Sör
1990
27,7
105,3
8,5
11,1
1995
26,6
75,3
6,8
10,0
1999
30,2
68,0
6,1
9,9
2000
28,3
71,6
6,4
10,0
2001
35,1
71,0
6,9
11,2
ital
Összesen
Ellenőrizhetetlen a mértéktelen alkoholfogyasztás, melynek veszélyeire figyelmeztet a számtalan nyilvántartott alkoholos befolyásoltság állapotában elkövetett nagyszámú közlekedési baleset is. Az
országban e tekintetben vannak különösen veszélyeztetett területek. Ilyen veszélyes
terület Bács-Kiskun megye. Az ország elsőszámú szőlőtermelő vidékének számít, és első helyen áll a bor előállításában is. A régió specialitása a különböző borfajták előállítása. A helyzet paradoxona, hogy a valódi borok mellett a mesterséges borok előállítása is ebben a régióban a legnagyobb. A mesterségesen, bizonyítottan vegyi úton előállított borok nem szőlőből készülnek, káros toxikus anyagokat tartalmaznak. Illegális előállításuk és forgalmazásuk jól jövedelmező ágazattá vált, miközben felbecsülhetetlen kárt okoz a humán erőforrásban. Bács-Kiskun megye az ország egyetlen olyan területe, ahol a rendőrséggel 8
együttműködve szükségessé vált bor kommandó szervezet felállítása. Ez a rendőrség legújabb szervezete, mely 2000-ben kezdte meg munkáját. Azóta több illegálisan működő szeszfőzdét számoltak föl, és a büntetés mértéke meghaladja a több száz millió forintot. A XX. századra jellemző volt az a türelmetlen attitűd, amely a különböző javak és élvezeti cikkek megszerzésére és fogyasztására, főként gondűző élvezeti cikkek (evés, ivás, szexualitás) egyre bővülő túlfogyasztására irányult (82). A szociálisan legelfogadottabb szenvedély a dohányzás. A dohányzás független és jelentős rizikó faktor mind a férfiak, mind pedig a nők körében. A dohányzás intenzitása és a „stroke” kialakulásának rizikója egyenes arányban vannak. Az erős dohányzás mintegy hatszorosára emeli a betegség rizikóját, ami a dohányzás elhagyásával is mintegy háromszorosa az átlagnak. A dohányzásnak sokirányú károsító hatása ismeretes. Fokozza az artériák merevségét, emeli a fibrinogén szintet, fokozza a trombociták aggregációját, csökkenti a HDL szintet, és növeli a hematokrit értéket. Nálunk a népesség 40%-a dohányzik, egyes felmérések szerint a fiatal korosztály mintegy 58%-a. A fiatal nők dohányzása az utóbbi években növekedni látszik. A probléma nem elhanyagolható, hiszen a dohányzás nemcsak az egészségre különösen káros, hanem a személyiségben is okoz kisebb mértékű elváltozást, de nem szakítja meg úgy a kapcsolatot a szociális környezettel, mint a kábítószer és az alkohol. Az alkoholfogyasztás érinti a legtöbb embert, megítélése nem egyértelmű. A „stroke” kialakulása szempontjából hatása ellentmondásos, a rizikó elsősorban az elfogyasztott mennyiségtől függ. A dózisfüggés vérzéses „stroke”-ok kialakulására érvényes elsősorban. Alkoholmérgezés (intoxicatio) főleg fiatal felnőtteknél idézhet elő isémiás agyi károsodást. A rendszeres nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás a vérnyomást emeli, a vérzési hajlamot fokozza, aritmogén, csökkenti az agyi véráramlást. Az alkoholfogyasztás miatt májzsugorodásban megbetegedettek számát tekintve országunk már 1982 óta a világ élmezőnyéhez tartozik. Bács-Kiskun megyének az alkoholos májbetegség statisztikában is kitüntetett a helye. E téma választását több dolog is indokolja, melyeket az alábbiakban tárgyalunk. 2.1. A megváltozott életkörülmények A rendszerváltás után kialakult életkörülmények változása, a fiatalokat, de az idősebb felnőtt lakosságot is érintve, társadalmi és gazdasági kilátástalanságot eredményezett. A céltalanság, a kapcsolatok megszakadása egyre gyakoribbá tette a káros szenvedélyekhez való menekülést. A megváltozott viselkedésformák egyre komolyabb társadalmi problémát jelentenek, annál is inkább, mert széles körben ismert, hogy az emberek gyakorta nem mondanak le káros 9
szokásaikról még akkor sem, ha tudják, hogy ezzel ártanak önmaguknak (85). Különösen aggasztó az a tény, hogy fiatalok sokasága él káros szenvedély kialakulását segítő szerfogyasztással. Elkeserítő a közvélemény közömbössége, nemtörődömsége, mely a szülőkre pedagógusokra is érvényes. 2. 2. A jól-lét összetevőinek megítélése A testi vagy fizikai jól-lét megítélése az egyén számára elsősorban azt jelenti, hogy mennyire képes mindennapi teendőinek és feladatainak ellátására. A lelki dimenzió az emocionális és mentális jól-lét különböző aspektusait foglalja magába, mint például a biztonságérzetet, az örömöt és a nyugalmat, vagy ezek hiányát, a depressziót, a szorongást és a félelmet. Az életminőség szociális aspektusa a személy azon képességét jelzi, amelynek segítségével megfelel a mindennapi élet feladatainak. Kielégítő kapcsolatot tart fenn családtagjaival, ismerőseivel, munkatársaival, képes beilleszkedni a szűkebb és tágabb közösségbe. A pozitív én-hatékonyság, a pozitív testi énkép és a jó szomatikus egészségi állapot feltétele mindezek megvalósulásának. Az élet folyamán egyidejűleg több élettörténeti esemény is befolyásolja a fizikai és lelki közérzetet, ezért fontos, hogy az egyén hogyan éli meg helyzetét, állapotát, milyen véleménye van saját magáról, hogyan tud alkalmazkodni a családban, a munkahelyen, és a saját szervezetének megváltozott állapotához. Ahogyan az ember önmagát megítéli, értékeli, annak jelentős szerepe van a szociális alkalmazkodásának, magatartásának és érzelmi egyensúlyának alakulásában. 2. 3. A társadalom értékrendjébe való beépülés A témaválasztást az is indokolja, hogy ma még kis mértékben épülnek be a társadalom értékrendjébe, az oktatási intézmények programjaiba azok az oktatási és nevelési folyamatok, melyeknek elsődleges feladata az életminőség javítása. Ennek érdekében különböző stratégiák, programok kidolgozása vált szükségessé. A témaválasztás aktualitását jelzi, ahogyan az kapcsolódik az Európai Unió, az európai társadalmi-gazdasági átalakulás programjához. Ezek közül 2008-ig öt kutatási téma van megjelölve. „Az élet minősége és az emberi erőforrások menedzselése” című témához kapcsolódik a szenvedélybetegek kezelése. Ebben kiemelt terület a prevenció, a sporttevékenység és a sport általi nevelés. 2004 évet az Európai Unió a sport általi nevelés évének nyilvánította.
10
Kutatások bizonyítják, hogy az életkor-specifikus, rendszeres és csoportos formában végzett mozgásprogram hatására kedvező változások következnek be a vizsgált személyek pszichés állapotában. Biddle és Mutrie fiziológiai mérésekkel igazolták a helytelen életvitel következtében kimutatható károsodásokat (10). A téma pedagógiai jelentőségét az ember adaptációs készségének fejlesztése adja. Napjainkban a piacgazdaság kiépülése olyan eddig nem látott, nem tapasztalt élethelyzetek elé állította az embereket, ahol gyors adaptálódáshoz, konfliktusokkal való sikeres megküzdéshez, hatékony „coping” (megküzdési) stratégiára van szükség. A megoldatlan helyzetek, a tartósan fennálló stresszes állapot kimeríti az egyén alkalmazkodási képességét, rontja pszichés kondícióját, magatartási problémákat okozhat, melyek élettani változásokhoz vezethetnek, illetve egészségkárosító hatással bírnak. A nehéz élethelyzetben tanúsított magatartást, a stresszre adott válaszreakciókat, a megküzdési módokat nemcsak az egyén személyiségjellemzői befolyásolják, hanem az a szocio-kulturális közeg is amelyben a folyamat végbe megy. Társadalmi rehabilitációs program jelentősége az elsődleges egészségügyi prevención túl a szociálpolitikában az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából is aktualitást mutat.
11
3. Problémafelvetés Világszerte ismert jelenség, hogy az emberek egyre fiatalabb korban válnak alkoholistává. Fiatal férfiak alkoholizálása egyre nagyobb társadalmi problémát jelent, különösen a huszonéves fiatal férfiak körében terjed a kór, és számuk folyamatosan emelkedik. Addiktológiai kezelésre szoruló fiatal férfi betegek száma tíz év alatt a másfélszeresére nőtt, míg a nőké nem változott. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy az alkoholfüggőségben szenvedők különböző máj, gyomor és érrendszeri betegségek következtében 15 évvel korábban halnak meg saját kortársaiknál. Az alkohol mértékkel történő fogyasztása természetesen nem jár olyan veszélyekkel, melyek a megengedett fogyasztás fölött jelentkeznek. Férfiak számára a napi egy-két pohár bor vagy sör elfogyasztása megengedett, mely 3-4 dl-t jelent, míg a nők számára csak egy pohár, azaz 2-3 dl ugyanilyen alkohol fogyasztása javasolt. A fokozott alkoholivás veszélyes, mert általa emelkedik a vérnyomás, a fokozott kalória bevitel kövérséget eredményez, emellett „stroke”, mellrák, öngyilkosság és balesetek, valamint más negatív események is lehetnek következményei az alkoholizálásnak. Nem lehet megjósolni, hogy az alkohol melyik hatása fog érvényesülni az embereken. Mindez az American Heart Association állásfoglalásában olvasható, mely óvatosságra inti az embereket: „Not to start drinking.” Ne kezdjék el az ivászatot, ha eddig nem tették. Az orvosok is a mérsékelt alkoholfogyasztást javasolják. A mérsékelt alkoholfogyasztás védő hatású a „stroke” gyakoriságát illetően, mérsékli a koszorúér betegségek gyakoriságát, emeli a HDL koleszterin szintjét. Az ivási folyamat tönkre teszi a személyes kapcsolatokat, az egészséget, az anyagi helyzetet. Az alkoholista gyenge, sebezhető emberré válik. Az alkoholnak, mint pszichoaktív szernek a rendszeres fogyasztása fizikai és pszichikai függőséghez vezet. Függőséget jelent, vagyis fizikális dependencián alapul, azaz a betegeket típusos elvonási tünetek késztetik rendszeres, kvázi állandó ivásra. „Más szóval az alkoholisták nem azért isznak, hogy jól érezzék magukat, hanem azért, hogy ne érezzék magukat rosszul.” (82). Az alkoholizmus betegség. A betegeket kórházban kezelik. Gyógykezelésük egyik része egy rehabilitációs sportprogramban való részvétel. Az alkohol mellett megjelenő másik legális pszichoaktív szer a dohány. A dohányzást ma majdnem minden fiatal (serdülőkorú) legalább egyszer kipróbálja. Az első cigaretta hatása többnyire kellemetlen, sokszor nem is érti a kipróbáló, hogyan lehet arra rászokni. A kortárscsoport nyomása, a csoportnormának való megfelelés igénye miatt szokott ez a
12
folyamat mégis folytatódni, amíg kialakul először a tolerancia a dohányzás negatív hatásaival szemben, majd később a függőség. A mindennapos tevékenységünket meghatározó tényezők összességét, az életmódot többnyire mi magunk irányítjuk. A pozitív irányba való elmozdulás lehetőségét a rendszeres testedzés jelenti. A rendszeres testedzés következtében a szervezet funkcionális alkalmazkodása, és szerkezeti, alkati adaptációja is bekövetkezik (73). Ezért nagyon fontos a sporttevékenységre való készenlét vizsgálata. A jóléti államokban nemcsak a versenysportra, nemcsak az egészségesek „sport for all” mozgalmára helyezik a hangsúlyt, hanem olyan rehabilitációs mozgásprogramok is vannak, melyek a prevenció mindhárom területére alkalmazhatók. Az igények és a kínálat nagyfokú összerendezettsége jellemző, melynek valószínűleg szociális, kulturális, és gazdasági okai vannak. Magyarországra nem jellemző ez az állapot, bár szakember- és szaktudáshiányról nem beszélhetünk. A szervezettség hiányzik, és gazdaságilag nem minősül eléggé profitorientáltnak a rehabilitációs mozgásprogram. A szakemberképzésnek és a sportszakember képzésnek az intézményes reformja szükséges a továbbfejlődéshez. A rehabilitáció legyen a felsőoktatásban akár már a tanítóképzés testnevelés műveltségterület egyik oktatandó tárgya, mely feleljen meg a
mindennapi egészségfejlesztő testmozgás egészségfejlesztési
kritériumainak az orvostudomány bizonyított tényei alapján. ¾ A keringési rendszer betegségei (szívinfarktus, magas vérnyomás, agyvérzés) ¾ Daganatos betegségek ¾ Túlsúly és elhízás (a lakosság ma Magyarországon 60%-ban túlsúlyos) ¾ Lelki egészség és stressz tűrés, stressz feldolgozás ¾ A társadalmi integráció, interakciók minőségének javítása Az alkoholfogyasztásban társadalmi és individuális tényezők egyaránt szerepet játszanak, melyekre a gyógyulásban is szükség van. A társadalom számára, és az egyén számára is fontos lenne, egyrészt az intézményes, szervezett keretek között működő rehabilitáció által nyújtott segítség, másrészt a rehabilitációnak a beteg és családja igényével összhangban kell állnia. A kezelés alkalmazásának és a gondozásnak egyaránt testre szabottnak kell lennie, ahogyan a beteg és a betegség súlyosságának foka megkívánja (beteg – kezelés – illeszkedés). A rendszeres testedzéssel javítható a közérzet, a leromlott szervezet funkcionális állapota, melynek jelentősége az életminőség javulásában mutatkozik meg. A WHO ajánlása szerint nem csak az a cél, hogy életünk éveinek számát növeljük, hanem annak minőségét is javítsuk. 13
4. Irodalmi áttekintés A népesség megbetegedési és halálozási mutatóit mind rövid és hosszú távon befolyásoló dohányzást és alkoholfogyasztást már a serdülőkorra nézve is rizikómagatartásként tartjuk számon. Közismert, hogy az egészséget károsan befolyásoló szokások együtt járnak: a dohányzás, az alkohol- és kávéfogyasztás az egészségtelen, zsírokban gazdag ételek és az édességek fogyasztásának gyakorisága egymással korrelációt mutat (26). A pszicho aktív szerek használatával számos tudományág foglalkozik, a primer szocializációs elmélet a „szer” használatot a serdülőkor pszicho szociális fejlődésének kontextusába helyezi. Megállapítható, hogy az identitás és az autonómiára való törekvés időszakában még normális pszicho szociális fejlődés mellett is gyakori a szerekkel való próbálkozás. Azok a fiatalok, akiknek családjukkal vagy iskolájukkal nem jó a kapcsolatuk hajlamosabbak rá, valamint gyakoribb náluk a rászokás. A szerfogyasztás megelőzésére irányuló népegészségügyi stratégiák,
melyek
a
szer-kipróbálás
életkorának
késleltetését
célozták,
és
az
alkoholfogyasztás okozta rizikó enyhítésére irányultak, nem bizonyultak sikeresnek. Ez arra utal, hogy a kedvezőtlen társadalmi, szociális hatásokat az alkalmazott prevenciós módszerek nem képesek ellensúlyozni (22). A felnőtt lakosság körében végzett kutatások bizonyítják, hogy a dohányzás időskorúaknál felgyorsítja az agyműködés hanyatlását. Míg a dohányzással eddig inkább a szív és a tüdő károsodást hozták összefüggésbe, mára kiderült, hogy az agyműködésre is negatívan hat (23, 60). A dohányosok 67%-a 12-21 éves kora között kezdi el a dohányzást. A dohányzás megelőzésére szolgáló programot nemcsak „nagyok” között lehet végezni. El lehet azt kezdeni már egészen kicsi gyerekek között is. Az alapvető viselkedésminták már a bölcsődében és az óvodában bevésődnek (59). Szervezett dohányzás elleni tevékenységet már attól az életkortól kezdve érdemes végezni, amikor a dohányzásra ösztönző negatív hatások először érik a befogadó gyermeket és befolyásolják aktuális és későbbi magatartását. Nem a mások véleményének való megfelelés az egyetlen oka annak, hogy a tizenévesek rászoknak a dohányzásra. Egy új vizsgálatból most az derült ki, hogy azok a fiatal fiúk, akik dohányoznak, a többi fiúnál sokkal hajlamosabbak a depresszióra, a cigarettázó lányok pedig sokkal inkább extrovertáltak, társaságfüggők (49). A nem dohányzók tovább élnek. Ez derült ki a Royal Free Hospital School of Medicine kutatói által közzétett cikkből (60). A tanulmány szerint a dohányosok várható életkora sokkal rövidebb, mint a nemdohányzóké. A kutatók becslése szerint azoknak, akik 20 éves koruk előtt kezdtek dohányozni, csupán 42%-a éri meg a 73 éves kort. Ezzel szemben azoknak,
14
akik sohasem gyújtottak rá, 78% az esélyük, hogy megérjék a 73. életévüket. A dohányzás megnöveli a rákban, szív- és érrendszeri megbetegedésben és a különböző légzőszervi betegségekben való elhalálozás kockázatát. A felmérésből kiderül, hogy a dohányzásra leginkább fiatalkorban, 20 éves kor előtt szoknak rá a legtöbben.
A dohányzás elleni
kampányok főleg a fiatalokat célozzák (49). A hirtelen csecsemőhalál és az anya dohányzása közötti kapcsolat kutatása sem új keletű. Amerikai és svéd kutatócsoportok bebizonyították, hogy a születést követő egy évben összefüggés mutatható ki az anya dohányzása és a hirtelen csecsemőhalál rizikója között. A kutatók megállapították, hogy az anya terhesség alatti dohányzása fontos és teljes egészében elkerülhető rizikófaktora a hirtelen csecsemőhalálnak, ugyanakkor a születés utáni passzív dohányzás is hozzájárulhat a nagyobb kockázat kialakulásához (59). A dohányzás különösen veszélyes, mert napok alatt rá lehet szokni, állítja egy tanulmány. Ez azért lényeges megállapítás, mert korábban azt feltételezték, hogy az addikció az elszívott cigaretta mennyiségtől függ. Azoknál, akik alkalmanként szívtak el egy-egy cigarettát, már jelentkeztek a nikotin addikció jelei. Azoknál, akik naponta rendszeresen mindig ugyanannyit szívtak el, nem jelentkeztek az addikció tünetei. Dr. Joseph Di Franza, aki a tanulmány szerzője, úgy nyilatkozott, hogy „Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a napi dohányzás nem valószínű, hogy szükséges előfeltétele a nikotinfüggésnek.” A függőség korai kialakulása után az addikció olyan erős, hogy az emberek életük végéig nem képesek lemondani arról (66). A dohányzás ellen világméretű összefogásra van szükség. Ennek érdekében történt 1999. október 25-én az első népegészségügyi témájú egyezmény kidolgozása a WHO javaslatára. A dohányzás
következtében
a
folyamatos
elhalálozási
statisztika
emelkedését
megakadályozandó keretegyezményt dolgoztak ki, mely kezelni tudja a dohányzás okozta problémákat. A világ országai számára iránymutatást kívántak adni a dohányzás visszaszorítását célzó hatékony intervenciók bevezetéséhez. Magyarországon évente 28000 ember hal meg dohányzás okozta betegségekben, főként szívés érrendszeri, valamint tüdőbetegségekben. A világon az előkelő hatodik helyen vagyunk az elszívott cigaretta mennyiségét illetően (évi kb. 20 milliárd elszívott szál cigaretta, erre a dohányosok közel 300 milliárd forintot fizetnek ki). Különösen ijesztő a női tüdőrák morbiditásának emelkedése, de a fiatal dohányosok száma is évről évre növekszik. Magyarország aktív részvétele indokolt a keretegyezmény kidolgozásában. A dohányzás a magyar társadalomra akkora terhet ró, hogy ennek csökkentésére az országnak minden lehetőséget meg kell ragadnia. 15
A British Medical Association a Word Medical Association támogatásával kiáltványt tett közzé. Ebben felszólítja a világ orvosait, hogy váljanak a dohányzás elleni küzdelem aktív szószólóivá. Az orvosok sokkal határozottabb fellépésére van szükség. A kiáltvány a következőképpen szól: „A dohányzás az egészég egyik legfontosabb veszélyeztetője. Becslések szerint a XXI. században 1 milliárd ember hal majd meg a dohányzás okozta betegségekben.” Az orvosok véleménye szerint a Keretegyezménynek tükröznie kell a tudományos bizonyítékokat. Sajnálatos az a tény, hogy Magyarországon az orvosok körében a dohányzás prevalenciája nem sokkal tér el az átlag lakosságétól. A medikusok majdnem 32%-a, az orvosok és tanárok közel 30%-a dohányzik. A dohányzó orvos és tanár kevésbé hiteles közvetítője a leszokást sürgető üzenetnek (57). Fontos egészségtani üzenete van annak, hogy a C-vitamin véd a másodlagos dohányzás ellen. (59) Számos tanulmány kimutatta, hogy a dohányosok vérének alacsonyabb a C-vitamin tartalma, mint a nem dohányzókénak. A dohányosok szervezete kétszer annyi C-vitamint használ föl, mint a nemdohányzó szervezet. A passzív dohányosok szervezetének C-vitamin felhasználása a kettő között van. A passzív dohányzás éppen olyan veszélyes, mint az aktív, állítják finn kutatók. A passzív dohányzás következtében éppen úgy létre jön az oxidatív stressz és a lipidperoxidáció, mint az aktív dohányzásnál. Ez azt jelenti, hogy jelentős lesz a rizikófaktora a szívkoszorúér megbetegedéseknek. C-vitamin fogyasztása véd az oxidatív stressz ellen, és a tüdő ózon károsodása ellen. Tehát a szervezetnek megfelelő mennyiségű Cvitaminra van szüksége a szív és a tüdőbetegségek kockázatának csökkentésére (59). Egyik legfontosabb kutatási eredményként tartják számon a teszttel megállapítható, dohányzás következtében kialakuló rákfenyegetettséget. A dohány egyik vegyülete vezetheti el a kutatókat azokhoz a dohányosokhoz, akik genetikailag veszélyeztetettek a tüdőrák kialakulása szempontjából. Tanulmányban tették közzé, hogy azok a dohányosok, akik érzékenyek a dohányban található egyik legfőbb rákkeltő anyagra, a benzo-pirén-diol-epoxid-ra (BDPE), különösen veszélyeztetettek a tüdőrák szempontjából. A kutatás eredménye az American Cancer Society Cancer c. folyóiratában 2000. szeptember 15-én jelent meg. További vizsgálatokkal kimutatták, hogy a BDPE-re érzékeny dohányosok nagy százaléka tüdőrákos beteg volt. Az érzékenység meghatározására Dr. Xifeng Wu és munkatársai a BDPE-t a vizsgált személyekből kivont fehérvérsejtekhez adták, majd megnézték, sérültek-e a sejt kromoszómái. Minden sejtben 23 pár kromoszóma van, ezek hordozzák az emberre jellemző tulajdonságokat. Ha a 16
kromoszómák sérülnek a BDPE hatására, az érzékenységet jelent, s így nagyobb fogékonyságot a tüdőrákra. A kutatók szerint jelentős különbség volt a rákos betegek és az egészséges kontroll csoport tagjainak érzékenysége között. A sérült kromoszómák száma a tüdőrákosoknál átlagosan kétszerese volt az egészséges kontroll csoporténak. Figyelembe véve az egyéb rizikófaktorokat is, mint az életkor és az átdohányzott évek száma, a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a többi dohányossal összehasonlításban azoknál, akiknél fönnállt a BDPE-érzékenység, több, mint hétszeres volt a tüdőrák kockázata (66). Ron Acton a University of Alabama – Birmingham Comprehensive Cancer Center molekuláris genetikusa szerint nagyon fontos, hogy a genetikai kockázatra összpontosítsunk és ne csak a viselkedésre. Valami mást jelent a betegek számára, ha azt mondjuk nekik, hogy genetikailag veszélyeztetettek. Komolyabban veszik az orvosi utasításokat, és jobban engedelmeskednek a megelőzés és a kezelés procedúráinak. Dr. Robert Chamberlain szerint ez a kutatás magyarázatot ad arra a kérdésre, miért lesz tüdőrákos sok, alig dohányzó, míg az erős dohányosok közül sokan nem. Az ilyen rizikófaktorok ismeretét föl lehet használni más kockázati tényezők elleni harcban is. „A végső cél az, hogy minél több embernél tudjunk minél több dologra való érzékenységet kimutatni, hogy föl tudjuk venni a harcot a környezeti, tehát változtatható káros hatásokkal.” (66). Reklámok a dohányzásról való leszokáshoz: Egy tanulmány szerint a dohányzásról való leszokást azok a reklámok segítik elő leginkább, amelyek a dohányipart félrevezetőnek és manipulatívnak állítják be. Erre volt példa, amikor a WHO egyik tanulmányának eredményeit a British American Tobacco elferdítette, és úgy kommentálta az egészségügyi szervezet dokumentumát, mint ami szerint a passzív dohányzás nem növeli meg a rák kockázatát. A dohánygyárak szorosan vett érdeke, hogy új fogyasztókat toborozzanak a dohányzás miatt meghaltak helyére. A kutatók szerint azok a reklámok, amelyek a dohányzás egészségre káros hatásait helyezik előtérbe, sokkal kevesebb hatást érnek el (60). A filmeken látott dohányzás hatása a serdülőkre: A dohányipar azzal toboroz és tart meg dohányosokat, hogy termékeit olyan fogalmakkal társítja, mint az izgalom, a szex, a jómód, az ellenállás, és a függetlenség. A filmipar az egyik legnagyobb kiszolgálója a dohányiparnak. Ez persze kétirányú kapcsolat. A dohányipar óriási összeggel támogatja a filmipart, hogy a filmekbe dohányos jelenetek kerüljenek. A filmkészítők is gyakran hívják fel a dohánygyár figyelmét, hogy a filmen az összes szereplő dohányzik. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a filmekben általában a 17
főszereplők a markáns, sikeres egyéniségek, akik dohányoznak. A sztárok dohányzása kedvező színben tünteti fel a dohányzást, és ez azzal jár, hogy a serdülők ténylegesen dohányossá válnak. A filmipar által támogatott szerzők tagadják, hogy a filmekben látott dohányzás ténylegesen hozzájárul a dohányfogyasztás terjedéséhez (59). A világon évente három és fél millió ember hal meg a dohányzás következtében. Előrejelzések szerint 2020-ra évi tízmillió áldozata lesz a dohányzásnak. Magyarországon a lakosság egyharmada dohányzik. A dohányosok között egyre több a fiatal és a nő. A legerősebb dohányosokat a középkorúak között találjuk. A dohányosok tisztában vannak a káros következményekkel, 70%-uk le is szeretne szokni. Szervezett programok vannak, amelyek a leszokást segítik. Ezek a különösen veszélyeztetett célcsoportokat szólítják meg, a 14-18 éves fiatalokat, a pedagógusokat, katonákat, dohányos családokat és kismamákat. A kampányok szervezésének van eredménye. Az utóvizsgálatok azt mutatják, hogy a résztvevők 20-25%-a a program befejezése után is nemdohányzó maradt. A leszokás segítése mellett fontos a tájékoztatás, különösen a középiskolákban. A hazai felmérés szerint a középiskolákban a tanulók 30 %-a rendszeresen, 50 %-a alkalomszerűen dohányzik (55). A serdülőkori dohányzás hatásai az agyra és a viselkedésre: A serdülők agya élénkebben reagál a nikotin jutalmazó hatására, mint a felnőtt agy. Ez olvasható az UC Irvine Kutatóközpontjának tanulmányában. A kutatók megállapították, hogy serdülőkorban az első nikotinos élményhatással van a további viselkedésbeli reakciókra is. Az eredmények magyarázatul szolgálhatnak arra, miért hajlamosak a kamasz dohányosok ezt a szokásukat felnőttkorban is folytatni. A nikotinos élmény jutalmaz, és növeli a fiatalok érzékenységét. Ez megemelheti a dohányzás kockázatát ebben a korcsoportban (5 ). A Centers for Disease Control szerint a felnőtt dohányosok 80 %-a serdülőkorában kezdte a dohányzást. A serdülőkorban elkezdett dohányzásra való rászokásnak biológiai oka van. A serdülőknél már minimális nikotin bevitel után is kialakulnak a függés tünetei, és azok, akik serdülőkorban szoktak rá a dohányzásra, felnőttkorban sokkal nehezebben hagyják azt abba, mint azok, akik felnőttkorban szoktak rá. Ezt patkány kísérlettel igazolták. Felnőtt és idősebb patkányoknál nem jelent meg a nikotin-függőség. A serdülőkor korai szakaszában a kísérleti állatok szignifikáns preferenciát mutattak már egyetlen nikotin adag után is. Motorikus vizsgálatokból az is kiderült, hogy a fiataloknál a fizikai aktivitás nőtt, azaz ebben az életkorban befolyásolhatóbbak és érzékenyebbek a nikotinra. A serdülőkor olyan fejlődési szakasz, amelyben az agy jutalmazó csatornái igen nagymértékben reagálnak a nikotinra. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003. évi közgyűlésén a 192 tagállam egyhangúan elfogadta a Dohányellenes Keretegyezményt (FCTC) – ezzel történelmi lépést tett a 18
dohánymentes világ megvalósításához vezető úton. A Dohányellenes Keretegyezményt az a felismerés hívta életre, hogy ha a világ népessége meg akarja védeni önmagát a dohány pusztító hatásaitól, ha meg akarunk előzni évi 5 millió halálesetet, a dohányipar világméretű, globális fenyegetése ellen csak globális, egyeztetett stratégiával lehet eredményt elérni. A Dohányellenes Keretegyezmény a dohányzás visszaszorításának ügye kilépett az egészség kérdésére korlátozott körből a gazdaság területére. Nem lehet ugyanis hatásosan megvédeni az emberek egészségét a dohány hatásaitól, nem tudjuk biztosítani az emberek jogát a tiszta levegőhöz, ha nem teszünk megfelelő lépéseket a dohánytermékek ára, a dohányáruk adója, a dohány-csempészés, a dohányreklám és promóció és az egyéb, gazdaságot érintő területeken. 4.1. Dohány és szegénység A magasabb jövedelmű, iparilag fejlett országokban a dohánytermékek fogyasztása az elmúlt évtizedekben számottevően csökkent. A dohányipar, hogy pótolja az emiatt, valamint a dohányzás okozta halálozás következtében kieső fogyasztókat, új piacokat keres Közép- és Kelet-Európában, továbbá a harmadik világ országaiban. A közepes és alacsony jövedelmű országokban jelentősen nőtt a dohányfogyasztás – itt adják el az évi 5,7 billió cigaretta 60%át. A fejlődő országokban főként a férfiak között emelkedik folyamatosan a dohányosok száma. A közepes jövedelmű országokban megkezdődött a felnőtt férfiak között a dohányzás visszaszorulása, de ezeken a területeken egyre több nő és fiatal dohányzik. Magyarországon is ez a jelenség figyelhető meg. A másik közös jellegzetességük a közepes jövedelmű országoknak – közöttük hazánknak is –, hogy összefüggés van az iskolázottság, a jövedelmi viszonyok és a dohányzási szokások között: az alacsonyabb iskolázottságú, alacsonyabb jövedelmű emberek közül többen dohányoznak. Ezek az emberek sokszor jövedelmük tetemes részét költik cigarettára, pedig korlátozott anyagi lehetőségeik miatt ez a pénz az élelemre, gyermekeik iskolázására, egészséges ruházkodására, lakáskörülményeik javítására fordítható összegből hiányzik. Közismert tapasztalat, hogy betegség és szegénység kéz a kézben jár. A cigarettára költött pénz miatt tovább romlik a dohányzás miatt amúgy is veszélyeztetett emberek egészségi állapota.
19
4.2. Dohány és gazdaság A dohányipar, a cigaretta adóemelése, áremelése ellen tiltakozva egyrészt a kiskeresetű emberek védelmezőjeként állítja be önmagát, másrészt azzal ijesztget, hogy a fogyasztás csökkenése miatt kevesebb lesz az állam adóbevétele. A tények ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítják: 10%-os áremelés a fogyasztást csupán 3-8%-al csökkenti, tehát az adóbevétel az áremelés ellenére emelkedik. Ezt a többletbevételt munkahelyteremtésre, felnőttoktatásra, lakásprogramokra fordíthatja az állam – tehát a cigarettaár emelése közvetve csökkentheti a szegénységet, javíthatja a rossz anyagi helyzetben lévő emberek életkörülményeit. 4.3. Az alkohollal kapcsolatos cikkek kutatások Keller M. (USA) Az alkoholizmus gyenge, sebezhető emberek narkomániás életmódhoz való alkalmazkodási folyamatának eredménye. Az életkörülmények megváltozása, negatív irányba fordulása gyorsan eredményezi az alkoholivási szokások megváltozását. Az iváshoz szokott ember nem képes kielégítően adaptálódni ahhoz az életmódhoz, amit a maga számára elvár, és amit a társadalom vár el tőle. Mendelson és Mello kísérletei bizonyították először, hogy a megvonási tünet együttes kialakulásában az elfogyasztott alkohol mennyisége döntő tényező, és bizonyos rendszeresen megivott szeszmennyiség fölött a dependencia mindenkinél ki fog alakulni. Kiépül a tolerancia, a hozzászokás mértéke és sebessége pedig a fogyasztási szokásoktól függ. Azok, akik rendszeresen alkoholizálnak, kétszer-háromszor annyit is el tudnak fogyasztani, mint egy kezdő. Dr. Kardos György szerint az alkohol nem olyan nagy és obligát hatalmú drog, mint a morfin vagy a kokain. A szeszes italokat fogyasztóknak csak egy része válik rendszeres mértéktelen ivóvá a társas-lélektani tünetek szövődményeként. Az értelmi fogyatékos, ill. az alkoholfogyasztás következtében neurológiai tüneteket mutató fiatalok fogékonyabbak a rossz ivási szokások felvétele iránt, illetve nem elég ellenállóak a személyiségükben és/vagy a sorsukban rejlő, ivásra késztető diszpozíciókkal szemben (82). Kardos György az alkoholizmus okait a társas-lélektani környezettel magyarázta. Az álláspontja az volt, hogy nem az alkohol okozza az alkoholizmust, hanem a társas környezet. „Más szóval: a társas-lélektani tényezők kórlélektani tényezők.” (82) Kutatások igazolták, hogy a vörösbornak igen jó hatása van a kardiovaszkuláris rendszerre (3). 20
4.4. A vörösbor jótékony hatása a kardiovaszkuláris rendszerre Néhány mediterrán országban annak ellenére, hogy jelentős a zsír-, és telített zsírsav bevitel a szervezetbe, az abszolút és relatív értéket tekintve lényegesen alacsonyabb az isémiás szívbetegségek morbiditása és mortalitása, mint a hozzájuk hasonló, de más ivási szokásokat mutató országokban. Erre a kardioprotektív effektusra több feltételezett tényező között a tipikus mediterrán étrend, és ezen belül a mérsékelt vörösborfogyasztás az egyik lehetséges magyarázat. Az alkohol alacsony dózisban megakadályozhatja a trombózis kialakulását, mivel a vérlemezkék koagulációját visszaszorítja (Lugasi 2000/6 borok). A több országban elvégzett epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy az arterioszklerózis kialakulását mérsékli a mértékkel fogyasztott vörösbor (Lugasi 2000/6 borok).
Az alkohol kis mértékben való
fogyasztása képes növelni a kardioprotektív hatású HDL koleszterin koncentrációját, és kismértékben csökkenteni az LDL koncentrációt. Azt is megállapították, hogy a különböző alkoholos italoknak nem egyenértékű a hatása. A legkedvezőbb hatást a vörösbort fogyasztók körében tapasztalták. Azoknak az emberek, akik naponta 1,5-3 dl vörösbort fogyasztottak, mintegy 50%-kal kisebb volt az esélyük a kardiovaszkuláris megbetegedésre, és várható élettartamuk 10-12 évvel volt hosszabb, mint az absztinenseké. Más alkoholos italokkal kapcsolatban ilyen jellegű összefüggést kimutatni nem tudtak. Az elmúlt évtized tudományos vizsgálatai alapján egyértelműnek látszik, hogy a mérsékelt vörösborfogyasztás, (férfiaknál a napi 2-3 dl, nőknél a napi 1-2 dl) az egészséges felnőtt populációban orvosilag és társadalmilag is elfogadható, és feltételezhetően kedvezően hat a szíveredetű keringési megbetegedések visszaszorításában. Fontos hangsúlyozni, hogy a megállapítás a vörösborra vonatkozik, a fehérbornak nem tudták eleddig ilyen jellegű jótékony hatását kimutatni. A nagyobb mennyiségű alkohol a szervezetet felesleges kalóriához juttatja, a lipid paramétereket megváltoztatja, és a lebomlás során az etilalkoholból az acetaldehidek mellett szuperoxid gyökök is keletkeznek a májban, és ezek döntően befolyásolják az alkoholos májkárosodások kialakulását. A szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában nagy jelentősége van az ellenőrizetlen, patológiás szabadgyök-reakciók káros hatásainak. Az LDL telítetlen zsírsavainak
a
szabadgyökök
általi
oxidációja
elsődleges
az
arterioszklerózis
patomechanizmusában. A makrofágok az oxidált LDL-t könnyen megkötik és felveszik, ami habos plazmájú sejtek kialakulásához vezet és az érelmeszesedés korai elváltozásait eredményezi. Miután kutatások bizonyították a vörösbor jótékony kardioprotektív hatását, megállapíthatjuk, hogy a rendszeres fogyasztásnak, ha az nem haladja meg a napi 4 dl-t, lehet egészségvédő szerepe a humán szervezet antioxidáns egyensúlyának kialakításában és fenntartásában. Ezt a 21
jótékony hatást nagy valószínűséggel más étrendi, növényi eredetű fenolos vegyületek is kiválthatják, tehát ez nem lehet oka az absztinensek alkoholfogyasztásra bírásának. Az Alcoholism: Clinical & Experimental Research 2005. februári számában összefoglalták azoknak az állatkísérleteknek a kutatási eredményeit, amelyek az alkoholnak a gének kifejeződésére (génexpresszióra) gyakorolt hatását vizsgálták a központi idegrendszerben. A kutatók ma már tudják, hogy az alkohol képes megváltoztatni a génexpressziót az agyban. Valószínűleg ezek a változások felelősek az alkoholfüggőség egyes tüneteinek kialakulásáért. A kutatások során az jelenti a legnehezebb feladatot, hogy kiderítsék, mely gének vannak bekapcsolt, illetve kikapcsolt állapotban az alkoholisták agyában. Sikerült olyan géneket és génkölcsönhatásokat azonosítani, amelyek meghatározhatják az alkoholra való érzékenységet, és az alkoholfogyasztási szokásokat. A génexpressziós profil segítségével olyan kromoszómákat és kromoszómarégiókat is azonosítani lehet, amelyek befolyásolják az alkohol egész szervezetre gyakorolt hatását. Patkányokkal végzett kísérletekben kimutatták azt is, hogy az alkohol befolyásolja az agyban a normális dopamin anyagcserét (a VentrálisTegmentális terület neuronjain). Ez elősegíti azoknak a géneknek a kifejeződését, amelyek növelik az ingerület átvitelben szerepet játszó fehérjéknek a mennyiségét, erősítve ezzel az idegsejtek közötti kapcsolatokat az agynak ezen a részén. Ezekből az eredményekből arra lehet következtetni, hogy az alkohol befolyásolja azt a kémiai rendszert, amely az örömérzet kialakulásáért felelős, ez pedig tovább növeli az alkohol „jutalmazó” jellegű hatását (35). 4 5. A krónikus alkoholfogyasztás hatása Mivel az alkohol és az alkoholkérdés végigkíséri az emberiség életét, állandóan új koncepciókat dolgoznak ki arra vonatkozólag, hogy milyen értelmezései lehetnek az adott történelmi korban. Napjaink értelmezése szerint az alkoholbetegség olyan betegség, mint a diabetes mellitus. Az alkoholbetegség is anyagcsere betegség, melynek kezelése kapcsán a szövődmények elhárítása mellett az anyagcserezavart kiváltó anyag kerülése is nagyon fontos. Ezért a betegnek élete végéig diétáznia kell. Nehéz helyzet elé állítjuk a beteget, mert azt mondjuk ki, hogy az alkohol, mint a cukor, elsősorban táplálék. Nem vesszük figyelembe, hogy az alkohol szerepe átértékelődött, és a kultúrában számtalan jelenséghez kötődik (ünnep, üzlet, protokoll). A diétára kötelezetteknek nem csak egy táplálékformáról való lemondást kell megélniük, hanem úgy érezhetik, hogy az interperszonális kapcsolatok jelentős részéről is le kell mondaniuk. Ezzel szociometrikus helyzete a társadalomban nehezebb lesz. Az addiktológus feladata, hogy a tiltást olyan kontextusba helyezze el, melyben a korlátozás egy előremutató, reményt nyújtó átfogó kezelési terv szerves része (53). 22
Az alkoholizmust nem a jó prognózisú betegségek közé sorolják. Ennek ellenére a szomatikus, pszichés és pszicho szociális kórállapotokat ma jobban gyógyítják és kezelésük jobb prognózist mutat, mint akárcsak néhány évvel ezelőtt. A kezelésben figyelembe kell venni az ivás jellegét (34), hogy dependens ivóról vagy abuzív (még nem függő) ivóról van-e szó. A kezelés elindításakor el kell dönteni, hogy a beteg vállalja-e a teljes absztinenciát a gyógyító folyamatban, vagy képtelen annak teljesítésére. Ez utóbbi esetben is van mód a gyógykezelésre. Az utóbbi idők szemléletváltása megengedi, hogy a beteg döntsön kezelését illetően, és az orvos ehhez igazodva adja a segítséget (34). Az akut alkoholfogyasztás csökkenti (2), a krónikus (95) növeli a vérnyomást. Saunders és munkatársai, (63) kimutatták, hogy szignifikáns összefüggés van a vérnyomás és a megelőző három hónap alatt elfogyasztott alkohol mennyisége között. A vérnyomás absztinencia hatására csökken, az ivás folytatásakor ismét emelkedik. Továbbá azt is kimutatták, hogy napi 80 g-nál több alkoholt fogyasztó betegek esetében szignifikánsan magasabb volt a szisztolés és diasztolés vérnyomás értéke.(38) Sajnálatos, hogy a „stroke” egyre gyakrabban érinti a fiatalokat, Magyarországon.(65) Az „ischaemias stroke” betegek több, mint 10%-a 50 évnél fiatalabb. A kórkép fő kockázati tényezői a diabetes mellitus, hypertonia, szívbetegség, dohányzás, és tartós, nagy mennyiségű (>60g/nap) alkoholfogyasztása. A krónikus alkoholfogyasztás következtében létrejövő agyi öregedési folyamat vizsgálatában arra a következtetésre jutottak, hogy az alkohol-dependencia gyorsítja az öregedés folyamatát (31). 4.6. A rendszeres testedzés hatása a pszichoterápiában A testedzés megjelenése a komplex rehabilitációban elfogadott dolog, hiszen azok az értékek, melyeket a testnevelés és sport hordoz, már évezredek óta minden korszak kultúrájának integráns tényezői voltak (87). A rendszeres fizikai aktivitás pszichológiai hatásával foglalkozó Biddle és Mutrie (10) is leírta a fizikai aktivitás jó hatását, mely csökkenti a depressziót és a szorongást,, és akkor is jó hatással van a közérzetre ha a fizikai állóképesség nem javul (78). Peter Salmon a liverpooli Egyetem pszichológusa is a megfelelő fizikai aktivitás alkalmazásában látja a gyógyulás potenciális esélyét (77). Azoknak a betegeknek a kezelésére, akiknek a klinikai pszichológiai terápia, a szokásos pszichológiai kezelés nem elegendő a rehabilitációs mozgás program. alternatív lehetőséget biztosít. A rendszeres fizikai aktivitás bevonása a kezelésbe egyre nagyobb támogatottságot 23
élvez. A gyakorlatok emocionális hatása a feszültségoldásban, antidepresszáns hatásban és a stressz káros hatásaitól való megóvásban nyilvánul meg. Az idáig talált bizonyítékok alapján feltételezhető, hogy a fizikai aktivitásnak, a gyakorlatok végzésének, az edzésnek jó hatása van a stressz leküzdésének folyamatára. A fizikai aktivitás, a testgyakorlatok végeztetése a klinikai pszichológusoknak lehetővé teszi a nem specifikus klinikai terápia alkalmazását. Ez azt jelenti, nem feltétlenül kell klinikai pszichológusnak lenni ahhoz, hogy fizikai aktivitást alkalmazzanak kezelés céljából. Fölfoghatjuk speciális pszichológiai kezelésnek, amely különösen hatékony lehet olyan betegek esetében, akár alkoholisták kezelésében is, akiknek a hagyományos pszichológiai beavatkozás nem elég hatékony, nem kivitelezhető, vagy elfogadhatatlan.(77) Kosza Ida: A Pszichiátriai Rehabilitáció Gyakorlatának Kézikönyvé-ben (49) arra hívja fel a figyelmet, hogy a testedzés nem maradhat ki a foglalkozásokból. Ez lehet csoportos torna, labdajáték, atlétika vagy bármely sport, de lehet kirándulás is. Emellett ebbe a kategóriába sorolható a tánc is. A sport, a mozgás igénye eltérő a különböző pszichés állapotokban. A depressziós beteg jobban vonzódik a nyugtató jellegű, nem túlságosan extrovertált mozgási tevékenységhez, míg ezzel ellentétben a kissé felhangolt beteg mozgásigénye nagy. Így ez jelentheti a rekreációs terápia kezdeti szintjét. Adolf Meyer (1933)[52] szerint egy tárgy megérintése a valósággal való direkt kontaktust jelenti, tehát amikor egy skizofrén beteg megfogja a labdát, és azzal játszik, egy valós világba lép. A sportban mozgásban is kifejezésre jutnak érzelmek, mivel levezetik az agresszivitást. A legfőbb célkitűzés, hogy a mozgás által érzelmi kommunikáció jöjjön létre, és az óhajtott, megfelelő viszonyulás a környező világhoz, a társadalomhoz. A csoportos játék,
különösen ha verseny, ugyancsak az összetartozás
élményét eredményezi. A magába forduló, autizmusra hajló beteg oldódik, egyre felszabadultabbá válik a rendszeres mozgásban, sportolásban. Ugyanígy nagy élmény egy közös kirándulás. Itt még szerepet játszik a látottak élménye is, vagyis történik valami, ami szoros kapcsolatban van a reális világgal, ahhoz közelít, abba belép. A csoport maga pedig a közösségi élményt nyújtja. Egy olyan közös emlék keletkezik, mely összekapcsol. A táncban is érzelmek jutnak kifejezésre. Itt szoros összefüggés van a zenével. Fontos, hogy a dallam üteme lassú vagy gyors. Rosen (1954)[52] a mozgásról, a táncról a következőket mondja: „A szimbólikus testmozgás és gesztusok az emberi kifejezés legprimitívebb és legegyszerűbb formái. Ezért épp a primitív ember használta a táncot mint kifejező nyelvet és a gyermek közvetíti érzéseit és képzeletét a leghatásosabban és legbeszédesebben annak az eszköznek a 24
segítségével, melyet a legjobban ismer, vagyis a testével, s ugyanígy a pszichiátriai beteg ember is a mozgásban találhatja meg a társadalmi elégedettség kifejezését, a fizikai felszabadultságot és a kommunikáció egy non-verbális közegét.” A rehabilitációs program fontos része a sport, a mozgás, amely a pszichikai hatáson kívül testedzés, mely frissít, a testi egészséget támogatja. Meg kell említenünk néhány szerzőt, akik a mozgást mint terápiás eszközt különböző módon használták fel. Sivadon és Gantheret (1969)[52] a terápiát gyógyfürdőkezeléssel és masszázzsal, passzív mozgatással kezdte, különböző, a tárgyi környezettel történő kapcsolatfelvétellel, aktívabb mozgás gyakorlatokkal ― labdákkal, karikával, kötelekkel, ― folytatta, majd egyéni gimnasztikával. Ezután következett a kiscsoport-gimnasztika, majd nagycsoport-gimnasztika, légzésgimnasztika, különböző testi kifejezési formák, mint pl. pantomim. Orlic (1967)[67] szisztematikus gesztusterápiát alkalmazott, melynek lényege, hogy különböző kifejező mozgások újra elsajátítását tűzte ki célul (52).
Régóta tudott tény, hogy az egyén önmagáról kialakított képe összhangban van a viselkedés számos megnyilvánulásával. „Az énkép azoknak a tulajdonságoknak összessége, amelyet az egyén önmagának tulajdonít”(30). Szoros kapcsolatban van a személyiség egészével, az egyén pszichés állapotával. Akik értéktelennek, csúnyának, rossznak ítélik magukat, hajlanak arra, hogy ennek megfelelően cselekedjenek. Az átlagostól eltérő, deviáns énképpel rendelkezők nem a társadalmi elvárásoknak megfelelően viselkednek. Az egészségmagatartás két fontos mutatójának elemzésekor nem hagyható figyelmen kívül az én-hatékonyság mutató sem (81), mely széles körben elfogadott pszichológiai fogalommá vált. A fogalom arra szolgál, hogy magyarázza, illetve megjósolja az egyén azon viselkedéseit, amikor helytállásra van szükség. Ez vonatkozik az optimista önbizalomra, amikor az ember olyan követelményeknek tesz eleget, amelyek igénybe veszik belső forrásait. Ha valaki bízik benne, hogy képes megfelelni a kihívásoknak vagy elhárítani a fenyegetéseket, sokkal valószínűbb a sikeres cselekvés. Ha az emberek hisznek abban, hogy tevékeny közreműködőként meg tudnak oldani egy problémát, akkor így is tesznek, és bíznak saját döntéseikben. A meg tudom csinálni felfogás azt tükrözi, hogy az egyén képes irányítás alatt tartani környezetét, és annak kihívásait. Mindezt úgy lehet tekinteni, mint egy magabiztos szemléletet, amellyel kezelni lehet az élet bizonyos stresszeit. Az én-hatékonyság mutató hatással van arra, ahogyan az emberek éreznek, gondolkodnak és cselekednek. Az alacsony én-hatékonyság kapcsolatba hozható a depresszióval, az idegességgel, és elveszettség érzésével. Az ilyen embereknek alacsony az önbecsülésük, pesszimista 25
gondolatok foglalkoztatják őket, személyes fejlődésükkel kapcsolatban. Az én-hatékonysági szint növelheti vagy csökkentheti a motivációt. A magas én-hatékonyság és a nagyobb kihívással járó feladatok vállalása magasabbra teszik a mércét, és ragaszkodnak is ahhoz az én-hatékonyságtól függően. A feladatok körvonalazódnak a tudatban, és az emberek optimista vagy pesszimista forgatókönyvet írnak hozzá. Ha elvállalnak egy feladatot, a magas énhatékonysággal bíró emberek több energiát fektetnek a megoldásba. Kudarc esetén hamarabb lábra állnak, és megmarad elkötelezettségük a cél elérése érdekében (81). A képesség érzetét el lehet érni tapasztalással, meggyőzéssel, vagy pszichológiai visszajelzéssel. Az énhatékonyság ugyanakkor nem egyenlő az illúzióval, vagy az alaptalan optimizmussal, mivel tapasztaláson alapul, és nem vezet értelmetlen kockázatvállaláshoz. Ehelyett vállalkozó szellemű viselkedést eredményez. Kutatási eredmények bizonyítják, hogy az én-hatékonyság erős érzete jobb egészséggel, magasabb teljesítménnyel, és jobb társadalmi integrációval párosul (81).
26
5. A kutatás célja A szeszesital fogyasztás minden kultúrában elfogadott jelenség. A társadalmi együttélésben az alkoholfogyasztás mindaddig nem számit devianciának, míg az társadalmi normákat nem sért. A rendszeres alkoholizálás, mely az egyén életmód-struktúráját, majd teljes személyiségét megváltoztatja nem marad társadalmi következmények nélkül. Vannak, akik szorongás oldószerként használják mondván, hogy az alkohol a világ legjobb szorongásoldója. Oldja a gátlásokat, kellemes közérzetet, jó hangulatot, barátságos viselkedést eredményez. Főleg azt a fajta szorongást oldja amely a belső kötelességből, a lelkiismeret szavából, a teljesítmény miatti aggódásból ered. Az ittas ember gátlásai oldódnak, önfegyelme és lelkiismereti kontrollja elvész, a fiziológiai és pszichés leépülés megkezdődik. Ezeknél az embereknél az emésztőrendszer, a keringési rendszer, a tüdő, a vese, a hasnyálmirigy és az idegrendszer rendellenességei jelentkeznek, gyakoriak náluk az alvási zavarok, és előbb-utóbb visszafordíthatatlan agykárosodás keletkezik. A társadalom makro és mikro szintjén ez súlyos egészségügyi és nevelésügyi gondot jelent. A rehabilitáció szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében huzamosan vagy véglegesen károsodott embernek, hogy ismét elfoglalhassa helyét a társadalomban (27). Gazdasági bekerülési költsége kiszámíthatatlan. A költségvetést súlyosan terheli, társadalmi jelentősége a foglalkoztatáspolitikában mutatkozik meg (52). Pszichiátriai osztályon kezelt―elsősorban alkoholbetegek vizsgálatát azért kezdtük el, mert az alkoholizmus egyre fiatalabb korosztályt érint. A vizsgálat elsődleges célja az alkohol -dependens és más pszichiátriai betegségben szenvedő fiatal
felnőttek
énképének
én-hatékonyságának,
emocionális
reakcióinak,
és
cerebrovaszkuláris mutatóinak mérése, vizsgálata, melynek során a személyiséget (motoros kognitív affektív) egységként értelmezzük. Az általános cél megvalósítása mellett részletesen elemezzük: 1
Egészséges és beteg csoportok (alkoholisták) én-hatékonyságának általános és helyzet specifikus különbségeit és a pszichológiai szempont szerint az énkép torzulását. Az alkohol-dependens fiatal férfiak komplex rehabilitációjában a rendszeres sportolás segítségével az egészséges életmód,― a pozitív énkép, és a fizikai, mentális teherbíró képesség alakulását.
27
2
Pszichiátriai osztályon kezelt betegek műszeres vizsgálata (az agyi keringés, az agyi erek
rugalmasságának
mérése)
Cerberus®
rendszerrel,
rheoencephalográfiás
becsléssel történt (elektromos impedancia méréssel) történt. Az agyi pulzushullám amplitúdójának felfutási sebessége, az agyi véráramlás fontos jellemzője. Az agyi érfal károsodása, a REG pulzushullámban úgy jelenik meg, hogy a minimummaximum távolság megnő. Az agyi erek rugalmasságának felső határát Jenkner (43) mérései alapján 180 msec.-nek tekintettük. Ez alatt normális, ezen érték fölött kóros csoportba soroltuk a REG adatokat.(lásd: 17. 6. számú melléklet) 3
Az egészségmagatartás két fontos elemét, a dohányzással szembeni ellenálló képességet és a sport tevékenységre való készenlétet középiskolások, tanítóképző főiskolai hallgatók, műszaki főiskolás főiskolai hallgatók, az egészségtan tanári szakos női hallgatók és kórházi kezelésre szorult alkohol betegek csoportjaiban követtük nyomon.
Az adatok feldolgozását, és az eredmények értékelését statisztikai analitikai modulok alkalmazásával, úgymint parciális, kanonikus korreláció, variancia analízis, faktor analízis végeztük el. Ehhez az SPSS for Windows 10. statisztikai programot használtuk. (47).
28
6. Kérdés felvetés Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy ¾
A Tennessee Self-Concept Scale/ Physical Self (TSCS) testi énkép
skála
eredményében különböznek-e az egészséges csoport tagjai az alkoholista csoport tagjaitól, és az eltérő életkorú alkoholista csoportban a testi énkép mutatók között találunk-e különbséget. ¾
Az én-hatékonyság vizsgálatban az egészséges csoportok és az alkoholbeteg csoport eredménye között a betegek rendszeres testedzése mellett van-e szignifikáns eltérés.
¾
A középfokú iskolák különböző típusaiban van-e kimutatható eltérés az egészségmagatartás két fontos elemének pontszámaiban.
¾
A Cerberus® Computerrel az agyi erek rugalmasságának vizsgálatával azt teszteltük, hogy az alkoholisták csoportjában az életkor és a REG felfutási idő közötti regresszió változását hogyan befolyásolja az alkoholizálás.
29
7. Kutatási hipotézisek h.1 Feltételeztük, hogy a
csoportos rendszeres mozgásterápia lehetővé teszi az alkohol
betegek számára, hogy énképük, hangulatuk pozitív irányba változzon, szorongásuk, depressziójuk csökkenjen. Feltételeztük, az alkoholbetegek mozgásterápiás foglalkozáson való önkéntes részvétele elősegíti pszichológiai mutatóiknak a normál tartományhoz való közelítését.. Feltételeztük, hogy a betegek fenti pszichológiai változók szignifikáns javulást mutatnak mozgás terápiás foglalkozásokon, ill. azokat követően. h.2 Az egészségmagatartás két fontos elemét vizsgálva a feltevésünk az volt, hogy a főiskolai hallgatók mindkét mutatóban, a/ a dohányzással szembeni ellenálló képesség pontszámaiban, illetve b/ a rendszeres sporttevékenységre való készenlét pontszámaiban szignifikánsan kedvezőbb eredménnyel rendelkeznek, mint az azonos nemű pszichiátriai betegek. h.3 A dohányzással szembeni ellenállóképesség és a sporttevékenységre való készenlét már középiskolás korban kimutatható eltérést mutat, ha az iskolák eltérő képzési célját, illetve a tanulók szocio-ökonómiai státusát is figyelembe vesszük. h.4 A REG (anacrotic time) tükrözi az agyi erek károsodását, az arteriolák falának rugalmasság csökkenését. (50) Az arterioláris funkció károsodása, amit a REG tükröz arterioszklerózis
esetében,
egyéb
módszerektől
kimutatható.(15)
30
eltérően
már
korai
életkorban
8. A vizsgálat és módszerei 8.1. Vizsgálati személyek 4. táblázat A pszichológiai vizsgálatok (Tennessee testi énkép vizsgálat, és az én-hatékonyság I-II. vizsgálat), valamint az érfal rugalmasság (Cerberus® ) vizsgálat mintáinak összefoglaló táblázata Férfiak (fő)
Vizsgálatok/csoportok Tennessee testi énkép vizsgálat • Tanítóképző Főiskolások - sportolók - nem sportolók • Alkoholbetegek - 30 év alattiak - 31 évtől Én-hatékonyság vizsgálat (I) • Tanítóképző Főiskolások • Műszaki Főiskolások • Egészségtan Szakos hallgatók • Kórházi dolgozók • Alkoholbetegek Én-hatékonyság vizsgálat (II) • Ének-zene Tagozatos tanulók • Építőipari szakmunkásképző tanulók • Borászati szakközépiskolai tanulók • Egészségügyi Szakközépiskolai tanulók Cerberus® vizsgálat • Alkoholbetegek • Egészséges Kontroll (USA) Összesen
30 30
Nők (fő)
-
27 33
31
Teljes minta (fő)
60 fő
60 fő
19 61 17 41
55 30 60 104 34
74 fő 91 fő 60 fő 121 fő 75 fő
20 186 58
61 31
81 fő 186 fő 89 fő
-
70
70 fő
32
12
44 fő
13 567
457
13 fő 1024 fő
8.1.1. Tennessee Self- Concept Scale (testi énkép alskála) összehasonlító vizsgálata alkoholbeteg és egészséges csoportok között A testi énkép vizsgálatra Tennessee Self - Concept Scale Dévai Sipos (1986) (30) magyar populáció vizsgálatára módosított és validizált testi énkép skála mutatóját használtuk. 8.1.2. Vizsgálati személyek Tennessee Self- Concept Scale énkép fiatal sportoló és nem sportoló, fiatal alkoholbeteg és középkorú alkoholbeteg csoport vizsgálati személyei: A Tennessee Self- Concept Scale testi énkép mutatóinak vizsgálatát végeztük el az egészséges [fiatal sportoló és nem sportoló] főiskolai hallgatók csoportjában és a kórházi kezelésre szorult fiatal és középkorú alkoholisták csoportjában. A kórházban kezelt alkoholisták klinikailag nem voltak betegek. Ők az alkoholizmusukból, a mértéktelen alkohol ivásból akartak meggyógyulni. A kórházi kezelést önként vállalták.
A vizsgált személyek száma:
120 fő volt (n=120). Az életkor három csoportban a fiatal alkoholisták csoportjában, és a kontroll főiskolás férfiak csoportjában 20, és 32 életév között volt, míg a középkorú alkoholista férfiak kora 33 és 52 év között változott. A tesztfelvételek 2000. év február és március hónapban történt. 8.1.3. Tennessee Self- Concept Scale vizsgálatában résztvevő személyek csoportba rendezése A vizsgált csoportok: •
aktív sportoló fiatal férfiak (n=30)
•
nem sportoló fiatal férfiak (n=30)
•
alkoholista fiatal férfiak (n=27)
•
középkorú alkoholista férfiak (n=33)
8.1.4. Dohányzással szembeni ellenálló képesség és sport tevékenységre való készenlét pszichológiai vizsgálatban résztvevő személyek Az egészségmagatartás két fontos elemét a dohányzással szembeni ellenálló képességet és a sport tevékenységre való készenlétet vizsgáltuk egészséges fiatalok, tanítóképzős főiskolai hallgatók, műszaki főiskolás főiskolai hallgatók, és egészségtan tanár szakos női hallgatók körében és kórházban ápolt alkoholbetegek körében. A vizsgálatra 2002. évben került sor. A vizsgálatban összesen 300 fő vett részt. Nők (n=179) és férfiak (n=121). •
Egészségtan tanárok, női hallgatók: 60 fő (n=60)
•
Tanítóképzős női hallgatók: 55 fő (n=55)
•
Műszaki főiskolás női hallgatók: 30 fő (n=30)
•
Alkohol betegek, nők: 34 fő (n=34) 32
•
Tanítóképző főiskolás férfi hallgatók: 19 fő (n=19)
•
Műszaki főiskolás férfi hallgatók: 61 fő (n=61)
•
Alkohol betegek, férfiak: 41 fő (n=41)
8.1.5. Az én-hatékonyság vizsgálatban résztvevő középiskolás korú tanulók pszichológiai vizsgálata (dohányzással szembeni ellenálló képesség és sporttevékenységre való készenlét vizsgálat) A dohányzással szembeni ellenálló képesség és a sport tevékenységre való készenlét skálák két fontos változójának vizsgálatát középiskolások jellemzésére is kiterjesztettük. Budapesti szakmunkásképző és szakközépiskola (n=89), Budapest környéki egyházi szakmunkásképző és szakközépiskola (n=186), Kecskeméten az ének-zene tagozatos szakközépiskola (n=81) Kiskunhalason az egészségügyi szakközépiskola tanulóit (n=70) vizsgáltuk. Kecskeméten a Megyei Kórház egészségügyi dolgozóinak a dohányzással szembeni ellenálló képességét vizsgáltuk. Az összes vizsgált személy 547 fő volt (n=547). Életkor szerint is különböztek a csoportok egymástól. A borászoknál az: életkor 14 és 24 év között volt, az építőipari csoportban: 14,5 és 19,91 év, az egészségügyi szakközépiskolások 14-18 évesek voltak. A kórházi dolgozók életkora 25-35 évig terjedt. Az ének-zene tagozatos csoportban voltak a legfiatalabbak: 15-17 évesek. Az én-hatékonyság skála változóinak vizsgálata után, a tanulók életstílusra vonatkozó szocio-ökonómiai felmérését is elvégeztük. A vizsgált mintában az átlag életkor 15,88 év volt, a nem dohányzók 39,5 %-ban, míg a dohányzást kipróbálók 37 %-ban voltak. A teljes minta 5,4%-a dohányzott rendszeresen. A rendszeres drogfogyasztók 4,7%-ban voltak és azok, akik egyszer próbálták ki a drogot, a minta 15 %-át képezték. Én-hatékonyság és szociális háttér vizsgálat esetében a felmérésben részt vett szakközépiskola tanulóinak családjainak szociális státus vizsgálatát is elvégeztük. A szülők közül az apák 20%-a volt magasan iskolázott, egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkező. Az apák 60%-a szakiskolát végzett. 8.1.6. Cerberus® vizsgálatban résztvevő személyek A Bács Kiskun Megyei Kórház Pszichiátria Osztályán kezelés alatt álló 44 alkoholista beteget, és 20 pszichiátriai beteget vizsgáltunk. A dolgozatban az alkoholfüggő betegek szűrővizsgálati eredménye kerül bemutatásra. A vizsgálat 2000. év márciusától júniusáig
33
tartott. A Cerberus® rendszert használtuk Rheoencephalografiás módszerrel becsültük az agyi erek rugalmasságát. Az alkoholbetegek több mint tíz éve alkoholista életmódot folytattak A mértéktelen alkoholfogyasztás tette őket beteggé, és a kórházi kezeléstől várták gyógyulásukat. Ebben a csoportban 44-en voltak és az életkorukat tekintve többnyire középkorúaknak számítottak. (n=44, Az életkor átlag: (x=41,45) A legfiatalabb beteg mindkét nemnél 27 éves volt. A legidősebb férfi 54, a legidősebb nő 56 éves volt. Az alkoholbeteg nők és férfiak megoszlási aránya: 32:12 volt. 8.2. Vizsgálati módszerek Pszichológiai vizsgálatokhoz olyan pszichológiai tesztek alkalmazását rendeltük, melyek kvantitatív eredményeinek értékelése, számszerű értékelése, illetve értelmezése pszichológiai végzettség nélkül is elvégezhető. •
Tennessee Self - Concept Scale [ Physical Self (TSCS)] „Testi énkép skála”
(pontszám 18-90), (17.2. számú melléklet) •
Schwarzer Sipos Dohányzással szembeni ellenállóképesség skála
(pontszám 10-40),(17.3. számú melléklet) •
Schwarzer Sipos Sporttevékenységre való készenlét skála
(pontszám 12-84),(17.4. számú melléklet) •
A fiziológiai állapot computeres mérését a Cerberus® rendszerrel végeztük.
8.2.1. Pszichológiai tesztek 8.2.1.1. Tennessee Self Concept - Scale (TSCS) testi énkép mérése A teszt felvétele nem igényel hosszú időt. A testi énkép alskála 18 tételből áll. A skála magasabb pontszáma jelzi a kedvezőbb énképet. 8.2.1.2. Az én-hatékonyság pszichológiai teszt alkalmazása A dohányzással szembeni ellenálló képesség pszichológiai tesztje: a Schwarzer- Sipos nemzetközileg elterjedt kérdőív módszere volt. A dohányzással szembeni ellenálló képességet vizsgáltuk. A dohányzással szembeni ellenállóképesség skálán 1-4-ig lehet pontozni annak a mértékét, hogy a vizsgált személy egy-egy helyzetben mennyire tud ellenállni a dohányzásra való felszólításnak, csábításnak. Ezek mutatói a 2;- 4;- 5; -6; -7; -9; -10, tételek. A dohányzásra való késztetés erősségét a skála 1, 3, 8, tétele méri. A skála össz pontszámát úgy 34
számítjuk ki, hogy az 1; 3; 5; tételeknél a teljesen igaz válasz egy pontot ér. A választott megnevezésekben a „jellemző” kategória 3 pontot, az „alig jellemző” kategória 2 pontot, az „egyáltalán nem jellemző” kategória 1 pontot ér. A többi kérdésnél azt a nominális értéket adjuk össze, amelyet a vizsgált személy megjelölt. A skála össz pontszáma: 10-40 pontig terjed. A skálán elért alacsony pontszám a dohányzással szembeni alacsony ellenálló képességet, a magas pontszám, a magas ellenálló képességet jelzi. Sporttevékenységre való készenlét mérése. A vizsgálat módja: Schwarzer Sipos (1993) nemzetközileg elterjedt kérdőív módszere volt A sporttevékenységre való készenlétet a 12 tételből álló 7 fokozatú skála méri. Az elérhető minimális pontszám 12, a maximális pontszám 84. A magas pontszám a kedvezőbb sporttevékenységre való készenlétet jelzi. Az önértékelő skálákhoz Tennessee Self - Concept Scalet, a Schwarzer-Sipos nemzetközileg elfogadott tesztjéhez, a dohányzással szembeni ellenálló képességet mérő kérdőívek, és a sporttevékenységre való készenlétet vizsgáló skálákhoz pszichológiai teszteket, stopperórát, ceruzát és radírt használtunk
35
8.2.3. Cerberus® Rendszer
36
Cerberus® Rendszer Cerberus® Rendszer magában foglal: 1/ kérdőíves részt, ami tájékoztatót ad az agyi keringési zavar neurológiai tüneteiről, az arterioszklerózis rizikó faktorairól. Magában foglalja a STAI-H-rövid szorongás teszt tételeit, és a Kérdő-féle módosított vegetatív index számításait. 2/ Poligrafiás adatgyűjtést: EEG, EKG, agyi és végtagi pulzushullámok mérését. A rendszer kiemelten fontos eleme az agyi erek rugalmasságának vizsgálata rheoencephalográfiával (REG).” A programrendszer kezelése nem bonyolult, nem kell hozzá egészségügyi dolgozónak lenni, bárki elsajátíthatja. Az eredmények kiértékelése szakorvosi munkát igényel. A mérés folyamata: A mérés a gyakorlatban kérdőívek kitöltéséből és biológiai mérések elvégzéséből áll. Az egész folyamat fél óránál nem tart tovább és teljesen fájdalmatlan. A vizsgálati személyt a biológiai mérés elvégzéséhez vízszintes hanyattfekvő állapotába helyezzük. Fejére EEG sapkát végtagjaira elektródákat teszünk. A poligráfiás teszt elvégzése jelenti a biológiai mérést. A computeren ezen a tesztmezőn jelennek meg, és tárolódnak a biológiai jelek. A készülék a páciens neurológiai állapotát, esetleges kórelőzményét, fizikai állapotát szerves egészként kezeli. A vizsgálatok különböző aspektusai egy – egy jelzőszámmal bírnak és hozzájárulnak a végső eredmény kialakításához. A készülék mér EEG-t, EKG-t és végtag keringést. (lásd 17.6. számú melléklet) A teljes mérést lefolytatva, a kiértékelést végző szakember olyan adatok birtokába jut, melyek alapján a vizsgált személy arterioszklerózis állapotáról megbízható véleményt tud mondani. Pszichofiziológiai státusz Először a mérés legelején diagnosztikai mérést végzünk kérdőívek kitöltésével. Meg kell mérnünk a páciens vérnyomását, és a szív percenkénti ütésszámát. Ezt is föl kell jegyeznünk. Az önértékelés kérdésekre 0, 1, 2, 3, 4, jelzőszámmal értékelt válaszokat regisztráljuk. A nagyobb szám a kérdéses érzés erősségét jelzi. Az általános betegségek fejezethez öt kérdés tartozik melyek szokásokra, meglévő betegségekre kérdez rá, olyanokra, amelyek befolyásolják a szklerotikus állapot kialakulását. Ezek rizikó faktoroknak, tekinthetők. TIA (Transient Ishemic Attac) Neurology I. (átmeneti agyvérzés) A kérdéscsoport a korábbi TIA átmeneti agyvérzésre keresi a választ.
37
Az 1/ és 2/ pontban leírt módszerek kombinációja a Cerberus® rendszerrel való mérésnek az alapja, tehát a kérdőíves és a műszeres mérés. Az így kapott eredmények utalnak az agyvérzés meglétére vagy annak kockázatára. (TIA) A szomatikus vizsgálathoz a Cerberus® Computert, használtuk. A Cerberus® rendszer magában foglalja a 1) diagnosztikai vizsgálatot, (önértékelő kérdőív) 2) pszichofiziológiai státusz vizsgálatot (kérdőív betegségről) 3) biológiai mérést, elektromos bio- impedanciával, mely a Cerberus® programrendszerébe® van beépítve (Cerberus
®
Rendszer 9205A
Felhasználói Kézikönyv)(5). Tartozékai az EEG sapka, elektródák, csipeszek, pántok, és a nyomtató. Cerberus® Computer
8.2.4. A mérési körülmények A vizsgálatokat többnyire önállóan végeztem. A Cerberus® rendszerrel történő vizsgálat a kórház elektrofiziológiai szakasszisztensével együttműködve történt. A pszichológiai tesztek fölvételét magam végeztem. A tesztek kitöltetéséhez minden esetben megkaptam az intézetvezetők engedélyét. 8.2.4.1. Pszichológia tesztek A testi énkép skála (Dévai-Sipos, 1986), a Tennessee Self - Concept Scale fölvétele Kecskeméten, a Kecskeméti Főiskolán történt, ahol az egészséges fiatal férfiak csoportját vizsgáltuk. A testi énkép skála (Dévai-Sipos,1986) a Tennessee Self - Concept Scale 38
fölvételét elvégeztük, Kecskeméten a Bács Kiskun Megyei Kórház Pszichiátriai Osztály Addiktológia részlegén is, ahol alkoholbetegek vizsgálatára került sor. Az én-hatékonyság vizsgálatokban a módszer a Schwarzer - Sipos nemzetközileg elterjedt kérdőív módszere volt. A dohányzással szembeni ellenálló képességet, és a fizikai aktivitásra való készenlétet vizsgáltuk. A vizsgálat különböző típusú középiskolákban történt. Budapesten,
Budapest
környéki
középiskolában
/Göd/
és
vidéken,
Kecskeméten,
Kiskunhalason (28). 8.2.4.2. A Cerberus® Rendszer A Cerberus® Rendszerrel a vizsgálat Kecskeméten a Bács Kiskun Megyei Kórház Pszichiátriai Osztály Addiktológia részlegén az EEG laboratóriumban történt. Azokat a betegeket vizsgáltuk, akik kórházi betegként önként vállalták a mérésben való részvételt. A Cerberus® vizsgálatban 13 fő egészséges férfi alkotta a kontroll csoportot. A feldolgozásban USA sample (Silver Spring)(SS) megjelöléssel szerepelnek. Ezt a csoportot Dr. M. Bodo (USA) bocsátotta rendelkezésünkre. 8.3. A mérések értékelési módjai, statisztikai eljárások A vizsgálat legtöbb változóját magam rögzítettem. A vizsgálat során, a vizsgálat minden stádiumában ugyanazokat a pszichológiai teszteket alkalmaztuk. A Cerberus® rendszerrel történő vizsgálatok ugyanabban a sorrendben történtek. A diagnosztikai vizsgálatokat, (kérdőív) a pszicho fiziológiai vizsgálatok (kérdőív) követték, majd a biológiai mérés következett. Azonos állapotot vizsgáltunk, és a helyszín is azonos volt. A megfelelő instrukciók, technikai ismeretek megadása után történtek meg a mérések. A vizsgált személyek önként vállalták a vizsgálatot. A vizsgálatok közben fölmerülő kérdésekre magam válaszoltam. 8.3.1. Adatfeldolgozás A pszichológiai tesztek eredményeit SPSS. 10.0 For Windows számítógépes programmal dolgoztuk fel. Hiányzó adattal rendelkező vizsgált személyeket, a feldolgozásban nem vettünk figyelembe. A statisztikai feldolgozás során alapstatisztikát számoltunk. Kiszámoltuk a mért mutatók átlag és szórás értékeit. Az átlagok közötti különbség szignifikancia szintjét Student próbával határoztuk meg. Szignifikánsnak tekintettük az átlagok közötti különbséget, illetve a mutatók közötti kapcsolatot ha p<0,05-nél. 8.3.1.1. Pszichológiai tesztek statisztikai programja Az énkép vizsgálatában (Tennessee Self - Concept Scale) a változók közötti belső kapcsolatok vizsgálathoz faktoranalízist alkalmaztunk. A faktorok számát az egynél nagyobb 39
sajátértékek alapján határoztuk meg. Az életkori csoportok közötti különbséget Student (2 mintás) t-próbával számoltuk ki. A pszichológiai tesztek én-hatékonyság vizsgálatában: a skálák (kérdőívek) Cronbach-α értékét, rész-egész korrelációt (IRC), az átlag életkort és a szórást számoltuk ki. Az egészségmagatartási mutatóinak összehasonlítását ANOVA segítségével végeztük el. A változók közötti korreláció vizsgálatot, az életkor a dohányzással szembeni ellenállóképesség, és a rendszeres sportolásra való készenlét közötti vizsgálatot fiúkra, és lányokra iskolatípusonként elemeztük. A szignifikancia szintet p<0,05-nél határoztuk meg. A szociális háttértényezők vizsgálatát regresszió analízissel végeztük el. 8.3.1.2. Cerberus® mérések statisztikai programja A Cerberus® mérés eredményének számításához a vizsgálatban Excel Statisztikai programot használtunk. Az agyi erek rugalmasságát REG módszerrel becsültük és a kontroll csoport eredményéhez hasonlítottuk az alkoholbetegek eredményét. Mindkét mintában ANOVA módszerrel elemeztük a 40 év alatti és 40 év fölötti alcsoportok eredményét. A Kérdő féle index módosított képletével jellemeztük a vegetatív állapotot. A Bács Kiskun Megyei Kórház pszichiátriai osztályán 44 alkoholbeteget vizsgáltunk, akik kórházi kezelésre szorultak. Rheoencephalografiás módszerrel mértük az agyi erek rugalmasságát. A REG rheoencephalografia (REG) az agyi keringés (CBF) egyik kvalitatív becslési lehetősége, ami elektromos impedancia mérés útján valósítható meg, (5) Az elektromos (bio-impedancia) mérés alapja (pulzus hullám generálás) az, hogy a vér és a liquor jobb vezető, mint a csont, izom, vagy más szövet. Ezen elektromos ellenállás különbség azt eredményezi, hogy test szerte folyamatos vezetőképesség pulzálás mérhető, szinkronizálva a szívciklushoz. Az 1. ábra a normál és szklerotikus érfal rugalmasságának állapotát mutatja. 1. ábra
40
Az agyi pulzushullám amplitúdója utal az agyi véráramlás mértékére. Ismert az agyi érfal károsodása, ez a REG pulzushullámban úgy jelenik meg, hogy a minimum-maximum távolság megnő. Az agyi erek rugalmassági határát Jenkner mérései alapján 180 msec-nak tekintettük. .Ez alatt normális, ezen érték fölött kóros csoportba soroltuk a REG adatokat (43). (lásd 17.6.számú melléklet) 8.4. Az alkalmazott rehabilitációs mozgás program A Bács-Kiskun Megyei Kórház Pszichiátria Osztályán alkoholbetegek és más pszichés problémával kezelt betegek körében kezdtük el a rehabilitációs mozgásprogram alkalmazását. A program, az osztály terápiás módszereit kiegészítve, az osztályvezető főorvos irányítása alatt folyt, melyet testnevelő tanár vezetett. A gyakorlatanyag és az intenzitás meghatározásánál figyelembe vettük a résztvevők mindenkori fizikai állapotát. A fizikai aktivitás, a testedzés vállalása önkéntes volt, nem volt versenyszituáció, a csoportba tartozás élményét igyekeztünk a betegekben kialakítani. A testedzés mindig aerob körülmények között, viszonylag lassú, vagy közepes tempóban, magas ismétlésszámban történt. A gyakorlás folyamán a szervezet oxigénhiányos állapotba nem került, a folyamatos oxigén ellátottság biztosított volt. A mozgásprogram igazodott a résztvevők speciális igényéhez. Nem tartalmazott futásokat, szökdeléseket, és semmi olyan gyakorlatot, mely fokozhatta volna a tartáshibákat, a szalagok izületek sérülését. A foglalkozásokra jellemző volt a folyamatos mozgás, melyben a vezető ugyanúgy részt vett, mint a csoport tagjai. A foglalkozás vezetése speciális óra vezetési technikát kívánt meg. Fokozott verbális és vizuális információkkal kellett segíteni a résztvevőket. Testnyelv, mimika, szemkontaktus, hangulatfokozó elemek, és humor alkalmazásával segítettük a mozgások végrehajtását. A kellemes lelkesítő buzdító hangnem, és az öröm élmény a jó hangulat biztosítására szolgált. A gyógyszeres és pszichoterápiás kezelések mellett a kecskeméti pszichiátriai osztályon az alkohol-elvonókúrán
résztvevő
páciensek
sikerélményt
nyújtó
fizikai
aktivitásban,
kondicionáló és koordinációfejlesztésben, valamint általános mozgáskultúra képzésben részesültek. Fő komponensei voltak a programnak a Kerezsi -gimnasztika, aerobic, stretching, a gyógytestnevelés mozgásanyaga, a gyógytorna speciális fizikoterápiás gyakorlatai, a gerincgyógyászati gyakorlatok, egyensúlyi gyakorlatok, és táncos alapgimnasztikai mozgások. A foglalkozások jelentős része zenére történt. A mozgássorokat a résztvevők életkorának és pillanatnyi állapotának megfelelő stílusú és közepes tempójú zenére végezték. Fontos volt a mozgásprogramban a táncos jelleg, ami az 41
önkifejeződést segítette elő, a kar és láb koordinációs mozgások, melyek haladással a tér különböző irányaiba történtek. 8.4.1. A mozgásprogram időtartama A terápiás mozgásprogram heti négy alkalommal (40 perces foglalkozásokkal.) 2000-től 2003-ig tartott. Hetente háromszor együttes csoportfoglalkozások voltak. Heti egy alkalommal asztalitenisz játékok folytak. Az intenzitás kb. 50-60%-ra tehető. 8.4.2. Kondícionális képesség fejlesztés A mozgásanyag a nagy izomcsoportok erő és állóképességének fejlesztésére (kondícionális képesség) irányult. Ez a rész a teljes mozgásprogram 30%-a volt. Különböző testhelyzetekben saját testsúllyal történt a nagyizmok erősítése. Dinamikus gyakorlatokat alkalmaztunk legtöbbször állásban, a kar, váll, izomzat, lábszárhajlító, a combpólya feszítő, és térdfeszítő izmok erősítése érdekében. Térdelőtámaszban, a csípőfeszítő izom, és a farizmok erősítését végeztük. A farizmok (nagy, közép, és kis farizom) erősítésére szolgáló gyakorlatok a combhajlítók és a csípőtávolító izmok munkáját is igénybe veszik. Hanyattfekvésben a törzshajlító és feszítő (has, mély hát) izmok erősítését végeztük. Az arányosan megerősített has izomzat, és hát izomzat különösen a mély hátizmok erősítése volt fontos, mert ezek szerepet játszanak a gerinctartásban, a helyes testtartás kialakításában. Az egyenes hasizom alsó szakaszának erősítése és a négyszögű ágyékizom (a medence megfelelő dőlésszögének tartásában van jelentősége) erősítése is részét alkotta a gyakorlatoknak. A gyakorlatok végzése közben a helyes légzéstechnikára is figyeltünk. A légzés folyamatosan orron és szájon keresztül történt, a mozgás ritmusával megegyezően. A keringési rendszerre akkor lesz fejlesztő hatással ez a mozgásprogram, ha alacsony intenzitással, hosszú időn keresztül végeztetjük a gyakorlatokat. A keringésre gyakorolt jó hatás mellett nem elhanyagolható, hogy nő a szervezetnek az a képessége, hogy zsírt égessen, oxigén jelenlétében, és így a szervezetet megfelelő energiához jutassa, javítsa a csontok, inak, szalagok, funkcionális állapotát. 8.4.3. Mozgásanyag az ideg-izom kapcsolatok javítására Állásban és járásban csak a járás gyakorlatok végeztetése történt. Ebben a szakaszban a kargyakorlatok aszimmetrikus gyakorlatanyagának van jelentősége. Fontosak az alapelem és 42
elemkapcsolatok, a kar-láb koordinációs feladatok. Az egyensúlygyakorlatoknak nagy jelentősége van. Ennek edzése az alátámasztási felület nagyságának csökkentésével történt. A síkváltások, a térben való elmozdulások gyakorlataihoz stabil idegállapotra volt szükség. A teljes mozgásprogram kb. 50%-a volt koordinációs képesség fejlesztés. 8.4.4. Stretching A mozgásprogram kiemelt szakasza a nyújtás. Nemcsak a foglalkozás végén alkalmazzuk, hanem közben is pihentető gyakorlatként. A hajlékonyság fejlesztésének kiváló eszköze. Több részből áll, 1/ nyújtó hatású gimnasztika (dinamikus gyakorlatok) 2/ statikus nyújtás. 3 PNF /stretching A nyújtó hatású gimnasztikát alkalmaztuk a legkevésbé. Statikus nyújtógyakorlatokat a nyújtandó izomcsoportnak megfelelő helyzetben végeztettünk. A stretching gyakorlatok nem egyszerű nyújtó gyakorlatok voltak. Célját tekintve többféle hatást kiváltó, elsősorban a kötőszövetek és izmok nyújtására szolgáló feszítésből, lazításból, nyújtásból álló gyakorlatkomplexumok voltak. (Harsányi László 1992). A PNF (proprioceptiv neuromuszkularis facilitáció) azt jelenti, hogy a gyengébb elő ingert, követi egy erőteljesebb főinger, megkönnyítve annak kivitelezését. A tulajdonképpeni stretching izometrikus feszítés, a maximálisan lehetséges feszítés (passzív hajlékonyság) 30-40%-ával 5-20 (sec) másodpercen át felrázás és ernyesztés nélkül, majd 5-15 (sec) másodpercen át statikus nyújtás következik, végül nyújtás a passzív hajlékonyság maximumáig 5-20 (sec) másodpercen át. A mozgásprogram kb. 20%-át kitevő gyakorlat a fiziológiai terhelése mellett a gondolkodásra a koncentráció fejlesztésére is kedvezően hat. Nyújtó gyakorlatokat alkalmaztunk a nyak izmainak nyújtására, a vállizmok nyújtására, mellizmok nyújtására, kar feszítő izmainak nyújtására, törzs, comb, és a lábszár izmok nyújtására.
43
9. Eredmények ismertetése 9.1. Tennessee Self-Concept Scale testi énkép alskála vizsgálat eredménye A Tennessee Self - Concept Scale testi énkép alskála vizsgálatban kapott pontszámokat mind a teljes skálára, mind faktoronként táblázatba foglalva ismertetjük. Az egészséges csoport és az alkohol betegcsoport eredményét a 9. 1. 2. pontban hasonlítottuk össze. 9.1.1. Tennessee Self-Concept Scale testi énkép alskála faktorok 5. táblázat Kecskeméti 120 fős férfi mintán végzett faktoranalzis alapján (2001-2002) A testi énkép skála faktorok v10 könnyen elfáradok v4 könnyen megbetegszem.. v16 Nehezen tudok egészséges életmódot kialakítani v1 Erősnek és egészségesnek érzem magam v7 Edzettebb vagyok másoknál v2 Jó alkatom van v6 A testalkatom nem találo megfelelőnek v3 Csinos vagyok v15 Testi tuilajdonságaimon alig kellene változtatni v18 külsőmmel nem vagyok elégedett v17 Nem adok eleget magamra v14 Gondom van arra, hogy külsőm mindig rendezett és ápolt legyen v5 Csúnya vagyok v12 A testmagasságommal nem vagyok elégedett v9 Testmagasságomat megfelelőnek találom v8 Nem érzem magam se kövérnek, se soványnak v13 Sokat teszek azért, hogy edzett és egészséges legyek 11 A tes5tsúlyom okoz némi gondot
1 ,738 ,716
2
3
4
5
,646 ,624 ,584
,471 ,725 ,695 ,645 ,644
,838 ,818 ,690 ,840 ,711 ,811 ,615 ,502
,521
Faktoranalízissel rendeztük csoportba a 18 változóból azokat a mutatókat melyek azonos kérdésre adtak választ.
44
A faktoranalízis mutatói: •
egészség faktor: 1, 4, 7, 10, 16
•
megjelenés faktor: 2, 3, 6, 15
•
rendezettség faktor: 5, 14, 17
•
testsúly faktor: 8, 11, 13
A testi énkép alskála négy faktorának eredményét vizsgáltuk az egészséges fiatal férfiak csoportjában, és az alkoholbetegek csoportjában. Az egyes faktorok pontszámainak átlagát összehasonlítva a csoportok közötti lényeges különbségek voltak megállapíthatók. 9.1.2. A vizsgált csoportok eredményeinek összehasonlítása 6. táblázat Alkoholbeteg (1) és főiskolai hallgató férfiak (2) csoportjainak életkor, és Tennessee énkép skála (testi énkép) faktor átlagok (M) és szórások (SD) összehasonlítása 2-mintás t-próbával Beteg/ Egészs. Változók
N beteg
Megjelenés – énkép faktor Rendezettség – énkép faktor
Std. Deviation
60
35,84*
11,41
eg
60
21,72
1,96
beteg
60
12,60
3,40
eg
60
14,4*
3,25
beteg
60
11,42
2,62
eg
60
13,4*
3,28
beteg
60
11,20
2,05
60
11,73
2,74
beteg
60
9,95
2,91
eg
60
10,42
2,50
Életkor Egészség – énkép faktor
Mean
df
t-test 9,423
P value 0,000
118
-3,019
0,003
118
-3,657
0,000
118
-1,209
0,229
118
-0,942
0,348
118
eg Testsúly – énkép faktor
Az alkoholbeteg és az egészséges főiskolai hallgató férfiak csoportjainak életkor és Tennessee énkép skála (testi énkép) faktor átlagok (M) és szórások (SD) eredményében a különbség azt mutatja, hogy az életkorban, az egészség énkép faktorban, és a megjelenés énkép faktorban szignifikáns az eltérés a vizsgált csoportok között. Az életkori eltérés abból adódott, hogy a vizsgált alkoholbetegek között voltak középkorúak is.
45
Az egészség – énkép faktorban a fiatal főiskolások egészségesebbnek tartják magukat, mint az alkoholbetegek. Az egészséges fiatal főiskolások a megjelenés énkép faktorban is jobbnak tartják magukat, mint az alkoholbetegek. A rendezett külső és a testsúly faktorban szignifikáns eltérés a két csoport között nincs. Saját külsejével és testsúlyával mindkét csoport megelégedettsége azonos szintű. 7. táblázat 21-30 éves alkoholbeteg (1)-, és főiskolai hallgató férfiak (2) csoportjainak életkor, és Tennessee énkép skála (testi énkép) faktor átlagok (M) és szórások (SD) összehasonlítása 2-mintás t-próbával
Változók
N 27
25,07*
3,79
2
60
21,72
1,96
1
27
16,89
3,42
2
60
17,53
3,97
1
27
11,04
3,03
2
60
13,40*
3,28
1
27
11,37
2,26
2
60
11,73
2,74
1
27
9,33
3,40
2
60
10,42
2,50
Életkor Egészség – énkép f.aktor Megjelenés – énkép faktor Rendezettség – énkép faktor Testsúly – énkép faktor
Mean
Std. Deviation
csoport 1
t-test 4,347
P value 0,000
85
-0,729
0,468
85
-3,177
0,002
85
-0,603
0,548
85
-1,486
0,145
df 85
A vizsgált fiatal alkoholbetegek és az egészséges főiskolai hallgatók csoportjában az életkor és a megjelenés - énkép faktorban van szignifikáns eltérés. A megjelenés – énkép faktorban a szignifikáns különbség abból adódhat, hogy az alkoholbetegek kevésbé megelégedettek önmaguk megjelenésével, mely alkoholizáló életmódjuk következménye lehet. A rendezettség, és a testsúly énkép faktor nem mutat szignifikáns eltérést a két csoport összehasonlításában.
46
8. táblázat Fiatal (1) és középkorú (2) alkoholbeteg férfiak Tennessee énkép skála (testi énkép) faktor átlagok (M) és szórások (SD) összehasonlítása 2-mintás t-próbával
Változók
Std. Deviation
df
25,07*
3,792
39
14
37,50
3,80
27
16,89*
3,42
2
14
14,36
4,33
1
27
11,04
3,03
2
14
11,00
2,00
1
27
11,37
2,26
2
14
11,29
2,20
1
27
9,33
3,40
2
14
10,71
2,06
kor1/2 1
N
2 1
Életkor Egészség – énkép faktor Megjelenés – énkép faktor Rendezettség – énkép faktor Testsúly – énkép faktor
27
Mean
t-test -9,945
P value 0,000
39
2,051
0,047
39
0,041
0,967
39
0,115
0,909
39
-1,618
0,114
A fiatal, és középkorú alkoholbeteg férfiak csoportjában a Tennessee énkép skála (testi énkép) egyes faktoraiban az életkor és az egészség – énkép faktorban fordult elő szignifikáns eltérés. A fiatal alkoholbetegek eredménye az egészség – énkép faktorban azt mutatja, hogy egészségesebbnek tartják magukat, mint középkorú társaik. 9. táblázat Fiatal (1) és 45 év feletti (2) alkoholbeteg férfiak életkor, Tennessee énkép skála (testi énkép) faktor átlagok (M) és szórások (SD) összehasonlítása 2-mintás t-próbával
Változók
N 27
25,07*
3,792
2
19
49,79
3,77
1
27
16,89*
3,42
2
19
13,42
3,37
1
27
11,04
3,03
2
19
12,26
2,28
1
27
11,37
2,26
2
19
10,90
1,66
1
27
9,33
3,40
2
19
10,26
2,643
Életkor Egészség - énkép faktor Megjelenés – énkép faktor Rendezettség– énkép fatktor Testsúly – énkép faktor
Mean
Std. Deviation
kor1/2 1
df
t-test -21,830
P value 0,000
44
3,404
0,001
44
-1,489
0,144
44
0,781
0,439
44
-0998
0,324
44
A fiatal és a 45 év feletti alkoholbeteg férfiak Tennessee énkép skála (testi énkép) faktorok összehasonlító vizsgálatban statisztikus eltérés van, az életkor és az egészség – énkép
47
faktorban. A fiatal alkoholbeteg férfiak életkoruknál fogva kedvezőbb helyzetben vannak, mint idősebb társaik, és szignifikánsan jobbak az egészség – énkép faktorban is. 10 .táblázat A Tennessee-énkép skála (testi énkép) mutatóinak, és az életkornak egymással való korrelációja egészséges férfi főiskolai hallgatóknál (n=60) TESTI ÉNKÉP Faktor Kor
Kor Correlation
nés.
szám
-,191
-,134
-,152
Sig. (1-tailed)
.
,072
,154
,124
N
60
60
60
60
-,191
1,000
,768(**)
,908(**)
Sig. (1-tailed)
,072
.
,000
,000
N
60
60
60
60
-,134
,768(**)
1,000
,941(**)
Sig. (1-tailed)
,154
,000
.
,000
N
60
60
60
60
Correlation Coefficient
megjelenés
Összont-
1,000
Coefficient
egészség
Egeszség Megjele
Correlation Coefficient
TESTI
Correlation
ÉNKÉP
Coefficient
-,152
,908(**)
,941(**)
1,000
Sig. (1-tailed)
,124
,000
,000
.
N
60
60
60
60
Összpontsz.
** Correlation is significant at the 0.01 level (1-tailed) . Az egymintás t próbával végzett Tennessee énkép skála mutatóinak és az életkornak a korrelációja egészséges férfi főiskolai hallgatóknál (n=60) szignifikáns eltérést mutat a megjelenés, és az egészség faktorban. (p<0,01)
48
9.1.3. Következtetés A testi énkép skála eredménye megerősítette a feltételezésünket. Az egészséges csoport és az alkoholisták csoportja között jelentős eltérést találtunk, annak ellenére, hogy az alkohol betegek rendszeres fizikai foglalkoztatásban részesültek gyógykezelésük során, a Pszichiátriai Osztály Addiktológia részlegén. A különböző életkori csoportba tartozó alkoholisták szerinti elkülönítésében is, szignifikáns eltérést mutattak az egyes faktorok mentén. A kórházban kezelt alkohol betegek énképének és hangulatának pozitív irányba való változásához a rendszeres mozgásterápia is hozzájárult, gyógyulásukat segítette és jelentős szerepet játszott abban, hogy az utógondozás során is késznek mutatkozzanak a komplex kezelési programban való további részvételre. 9.1.4. Megbeszélés Az énkép azoknak a tulajdonságoknak az összessége melyeket az egyén magának tulajdonít. Ezek az önmagunkról kialakult elképzelések életünk folyamán változnak, módosulnak. Az egyén önmagáról kialakított képe összhangban van a viselkedés számos megnyilvánulásával, szoros kapcsolatban áll a személyiség egészével, az egyén pszichés és elmeállapotával. Azok az emberek, akik értéktelennek, taszítónak, rossznak ítélik meg magukat, hajlanak arra, hogy ennek megfelelően cselekedjenek. Akiknek az önmagukról kialakított képe nagymértékben eltér a valóságtól, azok másokat, és a számukra fontos élethelyzeteket is irreálisan ítélik meg. A Tennessee Self - Concept Scale testi énkép skála eredményének ismerete a pszichoterápiás folyamatban és a pedagógiai gyakorlatban is hasznosítható.
49
9. 2. Egészséges főiskolás csoportok (férfi , nő) és alkohol beteg csoportok (férfi, nő) én-hatékonyság mutatóinak összehasonlító vizsgálata az egészség magatartás két fontos mutatójában a dohányzással szembeni ellenállóképesség és a sporttevékenységre való készenlét vizsgálatban 11. táblázat Dohányzással szembeni ellenálló képességet és sporttevékenységre való készenlétet vizsgáló skálák alapstatisztikája főiskolai hallgató férfiakra, nőkre és alkohol beteg férfiakra, nőkre dohányzással ellenálló
szembeni egészség-
képességet
és tan Tanárok
sporttevékenységre való férfi készenlétet
tanítók
nő
férfi
nő
műszaki
alkohol
főiskolások
betegek
férfi
nő
férfi
nő
vizsgáló
skálák alapstatisztikája
-
n=60 n=19 n=55 n=61
n=30
n=41
n=34
dohányzással
-
34.24 28.2
30.20 30.67
27.63
23.15
24.91
-
7.2
8.86
9.21
7.85
6.95
-
56.23 49.32 55.15 49.43
48.00
43.59
51.09
-
15.15 14.56 13.27 14.29
16.23
16.98
16.84
szembeni ellenálló képesség
átlag(x) átlagtól való
8.12
8.02
eltérés(s)
sporttevé-
átlag(x)
kenységre való átlagtól készenlét
való eltérés(s)
50
9.2.1. Dohányzással szembeni ellenállóképesség vizsgálatok eredményei
2. ábra Dohányzással szembeni ellenálló képesség skála átlagai főiskolás- és alkohol beteg férfiakra. pontszám
30,0000
28,0000
[p< 0.062] p< 0.000
26,0000
24,0000
Tanítók
Müszaki F.
Alk. bet.
csoport
A műszaki főiskolás férfiak eredménye szignifikánsan jobb, mint a beteg férfiaké. A tanítóképző főiskolás férfiak eredménye és az alkoholbeteg férfiak eredménye között szignifikáns eltérés nem látható.
51
3.ábra Dohányzással szembeni ellenálló képesség skála átlagai főiskolai hallgató nőkre és alkohol beteg nőkre pontszám 34,0000
32,0000
p< 0. 014 30,0000
28,0000
26,0000
p< 0.000 Tanítók
Mûszaki F.
Alk.bet.
Egtan. t.
csoport
A tanítóképzős főiskolai hallgató nők és az alkoholbeteg nők dohányzással szembeni ellenálló képességének szignifikáns eltérése látható, aminél még kifejezettebb az egészségtan tanárok és az alkoholbeteg nők közötti különbség
52
9.2.2. Sporttevékenységre való készenlét vizsgálatok eredményei Az ábrán a sporttevékenységre való készenlétet vizsgáló skála átlagai láthatók, főiskolás és alkohol beteg férfiakra. Az alkoholbeteg férfiak az Addiktológián rendszeres rehabilitációs sport programban vettek részt. A szórások nagyok, statisztikus eltérés nincs. 4. ábra Sporttevékenységre való készenlét skála átlagai fôiskolás- és alkohol beteg férfiakra pontszám 49,0000
48,0000
szignifikáns eltérés nem fordul elô 47,0000
46,0000
45,0000
44,0000
Tanítók
Müszaki F.
Alk. bet.
53
csoport
A sporttevékenységre való készenlétet vizsgáló skála átlagai között főiskolai hallgató nők és az alkoholbeteg nők esetében az eredményekben szignifikáns eltérés nem látható. Az alkohol beteg nők rendszeres rehabilitációs sport programban vettek részt.
5. ábra Sporttevékenységre való készenlétet vizsgáló skála átlagai fõiskolai hallgató nõkre és alkohol beteg nõkre pontszám 56,0000
54,0000
52,0000
50,0000
[p< 0.071] 48,0000
Tanítók
Mûszaki F.
Alk.bet.
54
Egtan. t.
csoport
9.2.3. Az alkoholbeteg férfiak és alkohol beteg nők sporttevékenységre való készenlétének összehasonlítása 2-mintás t- próbával.
6. ábra Alkohol beteg férfiak és nôk sporttevékenységre való készenlétének összehasonlítása pontszám 52,0000
50,0000
48,0000
[p<0.060]
46,0000
44,0000
42,0000
1.00
2.00
férfi
nô
A vizsgált csoportok között szignifikáns eltérés nincs, de tendencia szinten látszik, az alkoholbeteg nők inkább készek a rendszeres sporttevékenységre, mint az alkoholbeteg férfiak. A főiskolás férfi és női csoportok között is elvégeztük az összehasonlító vizsgálatot, de statisztikusan jelentős eltérést nem tapasztaltunk.
9.2.4. Következtetés A rendszeres fizikai aktivitás (akár főiskolai hallgatók testnevelési órái, vagy egyéb sportfoglalkozások, akár a pszichiátriai osztályos kezelésbe ágyazott mozgásterápiás foglakozás) - a fizikai aktivitásra való készenlétet kedvezően befolyásolja. Alkoholbetegek csoportjában nőknél fordult elő kedvezőbb állapot. Az alkoholbetegek dohányzással kapcsolatos ellenálló képessége mind a nőknél, mind a férfiaknál szignifikánsan alatta maradt az egészséges csoportok azonos értékeinek. Két feltételezésünk közül csak az egyik 55
igazolódott. Míg az egészségmagatartásra való késztetés a dohányzással szembeni ellenálló képességben a főiskolai hallgatóknál nagyobb, addig a fizikai aktivitásra való készenlétben nincs különbség az egészségesek és a betegek csoportjai között. 9.2.5. Megbeszélés Az egészségmagatartás két fontos elemét, a dohányzással szembeni ellenálló képességet és a sport tevékenységre való készenlétet leginkább a szociális tényezők, befolyásolják, általuk a kognitív és életstratégiai megfontolások. A kialakult szokások a legális drogok (dohány, alkohol) használatának visszautasításában nem bírnak jelentőséggel. A főiskolások és az alkoholbetegek dohányzással szembeni ellenálló képessége szignifikáns eltérést mutatott. Az alkoholbeteg nők és férfiak eredménye szignifikánsan alatta maradt az egészséges csoportok azonos értékeinek. A szociális státusztényezők differenciáló szerepe nem jelentős sem az egészségesek, sem az alkoholbetegek csoportjában. Fontos hangsúlyozni, hogy a betegségek megelőzésében az egyik leghatékonyabb eszköz a rendszeres fizikai aktivitás, mely a szenvedélybetegek gyógyításának is alapja lehet. 9.3. Középiskolások dohányzással szembeni ellenálló képességet és sporttevékenységre való készenlétet vizsgáló felmérések eredményei A pszichometriai skála két fontos változójának vizsgálatát főiskolai hallgatók, pedagógusok, kórházi kezelés alatt álló alkoholbetegek mellett középiskolások jellemzésére is elvégeztük. A borászati és az ének-zene tagozatos középiskola tanulóinak dohányzással szembeni ellenálló képességét és rendszeres sportolásra való készenlétét, valamint átlag életkorát mind a teljes mintákra, mind nemenként elemeztük. A dohányzással szembeni ellenálló képesség vizsgálatban, a borászati szakközépiskolában fordult elő alacsonyabb érték, a fiúk és a lányok átlagai nem mutattak statisztikusan értékelhető eltérést. Az ének-zene tagozatos szakközépiskolában a dohányzással szembeni védettség szignifikánsan magasabbnak adódott az előző csoporthoz képest (p<0,05). A lányok kevésbé vállalták a cigarettára való rágyújtást, mint a fiúk. A borászati szakközépiskolás és a zene tagozatos fiúk, lányok dohányzással szembeni ellenálló képessége, az utóbbi csoportok javára, ugyancsak szignifikánsan eltért egymástól. (lásd 7. ábrát, és 12. táblázatot.)
56
7. ábra A dohányzással szembeni ellenálló képesség a vizsgált szakközépiskolákban
35 30 25 20 15 10
1
2
3
1. Borászati Szakközépiskola (Budapest) 2. Építőipari Szakiskola (Göd) 3. Ének- Zene Szakközépiskola (Kecskemét) 8. ábra A rendszeres sporttevékenységre való készenlét eredménye a vizsgált szakközépiskolákban
53 52 51 50 49 48 47
1
2
3
1. Borászati Szakközépiskola (Budapest) 2. Ének- Zenei Szakközépiskola (Kecskemét) 3. Építőipari Szakiskola (Göd)
57
A rendszeres sportolásra való készenlét már nem volt alkalmas arra, hogy a vizsgált iskolák tanulóit megkülönböztessük egymástól. Ennél a változónál a fiúk és a lányok közötti különbség az ének-zene tagozatos iskolában kifejezettebb volt, mint a borászati szakközépiskolában. A fiúk inkább mutatkoztak késznek a rendszeres sportolásra, mint a lányok. 12. táblázat Borászati és ének – zene tagozatos középiskola tanulóinak dohányzással szembeni ellenálló képessége és rendszeres sportolásra való készenléte, a skálák Cronbach-α értéke valamint átlag életkora
Ének-zene szakközépiskola
Borászati szakközépiskola teljes minta N=89
fiúk
lányok
teljes minta
fiúk
lányok
N=58
N=31
N=81
N=20
N=61
27,18
26,7
34,185
35,25
33,836
Dohányzással szembeni ellenálló képesség x = 27,06 s=
9,37
9,13
10,05
6,32
4,18
6,88
α=
0,908
0,9
0,93
0,84
0,62
0,86
Rendszeres sporttevékenységre való készenlét
Kor
x = 49,8
50,78
48,58
s = 15,66
17,27
α = 0,868
0,895
x = 17,08
18,05
s=
2,08
2,1
52,5
55,6
51,49
12,7
18,33
12,98
19,76
0,776
0,918
17,1 2,01
58
0,766
0,94
15,67
15,65
15,67
0,5
0,489
0,507
Az életkor, a dohányzással szembeni ellenálló képesség és a rendszeres sportolásra való készenlét közötti korreláció vizsgálatát fiúkra és lányokra iskolatípusonként elemeztük. A borászati szakközépiskolában fiúknál a rendszeres sportolásra való készenlét és az életkor között szignifikáns negatív kapcsolatot―, (r= -0,256*, p<0,05) a rendszeres sportolásra való készenlét és a dohányzással szembeni ellenálló képesség pontszámai között szignifikáns pozitív korrelációt (r=0,278 p<0,005) találtunk. A három iskola tanulóinak a vizsgált egészségmagatartási mutatóinak összehasonlítását ANOVA segítségével végeztük el. 13. táblázat Borászati építőipari szakiskola, valamint borászati és ének-zenei szakközépiskola fiú tanulóinak dohányzással szembeni ellenálló képessége és rendszeres sportolásra való készenléte, a skálák Cronbach-α értéke valamint átlag életkora
Borászati Szakközépiskola fiúk N=58 Dohányzással szembeni ellenálló képesség x = 27,18 s = 9,13 α= 0,9
Rendszeres sporttevékenységre x = 50,79 való készenlét s = 17,27 α = 0,895
Kor
x= s=
Építőipari Szakközépiskola fiúk N=186
27,81 8,09
49,04 15,62
18,05 2,1
16,87 1,25
59
Ének-zene Szakközépiskola fiúk N=20
35,25 4,18 0,62
55,6 12,98 0,766
15,67 0,5
9. ábra
Dohányzással szembeni ellenálló képesség összehasonlítása teljes
36
fiúk
lányok
35,25
35 34,18
33,88
34 33 p< 0,01
32 31 30
29,61
29,03
29 27,81
28
27,06 27,18 26,7
27
27,81
26,9
26,8
26 24,6 25
24,2
24 Ének-zenei
Budaörs
Borászati Szki.
BKK.EÜ.Szki.
Göd Ép. Szmk.
10.ábra
Sporttevékenységre való készenlét összehasonlítása teljes
fiúk
lányok
55,6 56
54 52,5 52
51,49 50,79 49,8
50 49,04
49,04
48,58 48
46 Ének-zene Tagozat
Borászati Szki.
60
Göd Ép. Szmk.
9. 3.1. Következtetés A dohányzással szembeni ellenálló képesség összehasonlítása a vizsgált középiskolákban nemcsak teljes minta, hanem külön a fiúk és lányok eredményének elemzése is azt mutatta, hogy az ének-zene tagozatos diákok szignifikánsan erősebb dohányzással szembeni ellenálló képességgel rendelkeznek, mint a másik két vizsgált középiskola. (p<0,01) Az életkor, a dohányzással szembeni ellenálló képesség, és a rendszeres sportolásra való készenlét közötti korreláció vizsgálatát fiúkra és lányokra iskolatípusonként elemeztük. Az építőipari szakmákat oktató egyházi szakiskola és szakközépiskola fiú tanulóinak eredményei is azt mutatták, hogy az életkorral csökken a dohányzással szembeni ellenálló képesség (r=-0,167* p<0,05). A rendszeres sporttevékenységre való készenlét csoport átlaga ismét a legfiatalabbaknál volt a legmagasabb (x=55,5, s=12,98). Ugyanakkor nem találtunk statisztikusan jelentős eltérést a vizsgált csoportok között. A dohányzással szembeni ellenálló képesség tekintetében mind a Borászati Szakközépiskola, mind pedig az Építőipari Szakiskola fiú növendékei, szintén kedvezőtlenebb eredményt mutattak, (p<0,01) mint a fiatalabb és zenei pályára készülő szakközépiskolás fiúk. A sporttevékenységre való készenlétet összehasonlító vizsgálatban az eredmények nem tükröznek statisztikus eltérést a vizsgált középiskolákban. Az ének-zene tagozatos szakközépiskolában a fenti változók egymástól függetlennek mutatkoztak, amit a fiúk alacsony elemszáma is okozhat. (n=20) 9. 3.2. Megbeszélés Kutatásunk egyik célja volt megvizsgálni, hogy a középfokú iskolák különböző típusaiban van-e kimutatható eltérés vagy azonosság az egészségmagatartás két fontos elemének vizsgálatában, a dohányzással szembeni ellenálló képesség, és a sport tevékenységre való készenlét összehasonlító vizsgálatban. A kérdőíves vizsgálatban a válaszok adekvát volta elegendőnek bizonyult az egészségmagatartás két fontos mutatójának jellemzésére a serdülőkorban. Már ebben az életkorban meglátszik a különbség a jövő fizikai munkásai és értelmisége között az utóbbiak javára, a dohányzással szembeni ellenálló képesség, és a sporttevékenységre való készenlét, mint két fontos egészségmagatartás mutatóban. A serdülőkorban már megjelent és kimutatható az eltérés az egészségmagatartás mutatók két fontos elemében. A hibás szocializáció eredményeként a fiatalok a dohányzást interiorizálják, a sporttevékenységre való készenlét nem interiorizálódik, az nem éri el a kognitív azonosulási és cselekvési szintet. Ennek számos káros következménye van, felnőttkorban magas
61
kardiovaszkularis morbiditás és mortalitás. A statisztikailag szignifikáns eredmények biológiai jelentőséggel bírnak. A serdülőkorban vizsgált két fontos egészségmagatartás mutató pozitív korrelációja az életkorral, jelzés értékű. Úgy tűnik, hogy az iskolai testnevelés, a diáksport mozgalom a középiskolás korosztály számára sem képes a rendszeres sportolást magában foglaló életmód pszichológiai feltételeit erősíteni. Az egészséges életmódra nevelés téma jelenlegi oktatási rendszerünkben nem szerepel kellő súllyal és terjedelemben. Ezen a helyzeten a testnevelési órák számának és tartalmának változtatásával, és az egészségtan tantárgy kötelező bevezetésével lehetne változtatni.
9. 3.3. A dohányzással szembeni ellenálló képesség szociális modelljének vizsgálata A legális és illegális drogok használatának háttér tényezőinek tekintettük a pszichés és szociális indikátorokat. (A kérdőív a 17.5-ös számú mellékletben található.) A különböző drogok, legális és illegális szerek használatának egyik tradicionálisan releváns kérdése, hogy milyen tényezők, milyen körülmények okozzák ezeket a magatartásformákat, milyen motivációk vezetnek el azokhoz a viselkedésformákhoz, amelyek valamilyen kémiai anyag használatára épülnek. (Elemzéseinkben, kutatásainkban fontos „független változóként” kezeljük azt a tételt, mely szerint a droghasználat bármely formája nem korlátozódik maguknak a szereknek a bevitelére. Ellenkezőleg, ezek a magatartásformák ennél sokkal szélesebb kontextusba ágyazottak: hozzájuk sorolhatók a hozzászokás folyamata, ennek a periódusnak összes háttértényezőjével, a megszerzés érdekében kifejtett tevékenységformák, a velük kapcsolatos kísérő magatartásformák, a hozzájuk kötődő szociális tevékenységek, stb. Sőt, a drogok használatának inherens része azoknak a jelentéstartományoknak a rendszere is, amely a fogyasztás kognitív és axiológiai feldolgozását képezi). (90). A drogok fogyasztásának mindezen háttértényezőit a használat oksági modellje írja le. Annak ellenére, hogy az oksági magyarázatok az utóbbi években, sok tekintetben háttérbe szorultak, megítélésünk szerint még mindig releváns részét képezik a drogproblémáknak. A téma iránti érdeklődés gyengülését mindenekelőtt azzal szokták indokolni, hogy az oksági tényezők feltárása, azok megismerése legfeljebb teoretikus szinten segít bennünket hozzá a drogfogyasztás megértéséhez, de komoly és főleg hatékony intervenciós lehetőségeket nem biztosít. (Rácz 2000, Demetrovics 2002) Mi azonban azt gondoljuk, hogy a droghasználat szociális természetének megismerése sem teljeskörű még, sőt a megértés feladata mind a mai 62
napig élő és aktuális cél, márpedig bármely intervenciós forma, projekt alkalmazása csak a drogozás megértésének mozzanatára épülhet. A különböző drogok használatának hátterében - természetesen – számos ok tényező húzódik meg, amelyek jellegüket, természetüket tekintve is sokféle csoportba sorolhatók. Ezek a tényezők részben klinikaiak, ezek bizonyos szegmenseiről a disszertáció korábbi fejezeteiben már bőségesen tettünk említést. Másik részük pszichés jellegű, harmadik csoportjukat pedig a szociális tényezők alkotják. Miközben didaktikailag ezek az indikátorok viszonylag jól megkülönböztethetők, tudjuk jól, hogy valójában nagyon is összefüggnek egymással, sőt alapvető multikauzális viszonyban állnak egymással. Ezért merült fel kutató – elemző munkánk során annak az igénye, hogy a szokásos és leggyakrabban alkalmazott analitikus vizsgálatokon túllépve megpróbáljunk valamiféle szintetizált választ adni arra, hogy mi áll a droghasználat hátterében, mivel magyarázható egy – egy szenvedélyszerű magatartásforma kialakulása és fennmaradása. A disszertáció jelen fejezetében bemutatandó vizsgálat másik alapvetése, hogy a drogfogyasztó magatartást érintő kutatások csak inter- és multidiszciplináris megközelítésből lehetségesek. Hiszen a fent említetteknek megfelelően maguk a magyarázó és motiváló tényezők is multidiszciplinárisak. A választott téma: a dohányzással szembeni ellenálló képesség pszichés és szociális kondícióinak elemzése. Elemzéseinkben igyekszünk analitikus és szintetikus módon egyaránt választ keresni arra a kérdésre, hogy milyen szempontok és tényezők „küldik” a fiatalokat a dohányzó életvitelbe, illetve melyek azok amelyek visszatartják őket attól. A dohányzás problematikája, mint az utóbbi időben méltánytalanul háttérbe szorult téma is feltételezi a több szempontú, multivariáns nézőpontot. Vizsgálatunkban választ keresünk egyfelől arra, hogy milyen pszichés tényezők kondicionálják a dohányzási szokásokat, illetve milyen dohányzással szembeni ellenálló képességekkel rendelkeznek a középiskolás korú fiatalok, másfelől elemezzük azokat a mikro- és részben makro társadalmi háttértényezőket, társas környezeti helyzeteket, miliőket, amelyek eme képességek felépítésében és karbantartásában, illetve gyengítésében – rombolásában aktívan részt vesznek. A társadalmi tényezőket független, a pszichológiai faktorokat részben függő, részben független (köztes) tényezőként értelmezve és kezelve kutatásunk arra a kérdéskörre is kiterjed, hogy az előbbiek függvényében hogyan változik a dohányzó magatartás, milyen szokások, illetve a dohányzó magatartásforma rendszerét strukturáló viselkedés és attitűd elemek jelentkeznek a fiataloknál.
63
A vizsgálat eredményei – várakozásaink szerint – nagymértékben hozzájárulnak a dohányzásprevenció stratégiájának fejlesztéséhez. A kutatás alapvető paraméterei: 1. A vizsgált minta: összesen 276 középiskolás korú fiatal adatait dolgoztuk fel 3 tanintézetből: egy piarista szakiskola, egy zeneművészeti középiskolából és egy borászati szakközépiskolából, a megkérdezettek átlagos életkora 15.88 év volt, a gyerekek hasonló arányban tanulnak az egyes iskolákban (36,2 ;35,5; 27,9 %). 2. A társadalmi háttér – a megkérdezett gyerekek 2O%-a felsőfokú, közel 6O%-a pedig középfokú végzettségű apával rendelkezik. 3. A dohányzással szembeni állóképesség átlagos értéke 23.2, a sportolásra való készenlét mért átlagos értéke – 36,8. A fiatalok dohányzással szembeni ellenálló képességét, illetve a sportolásra való készenlétet Schwarzer at al (1993) skála magyar változatával egy -egy standardizált és validizált pszichológiai teszttel mértük. (Sipos 2004) A dohányzással szembeni ellenálló képességet és a sporttevékenységre való készenlétet kifejező indikátorokat a jelen kutatásban, mint független tényezőket kezeltük, adottnak tekintettük, és a mögöttes tényezőket, illetve tényező csoportokat kerestük. A tanulók kevesebb, mint 1%-a iszik naponta valamilyen szeszes italt, 4O,9 %-uk nagyon ritkán, a többiek több-kevesebb rendszerességgel fogyasztanak alkoholt. Csak harmaduk nem volt még részeg életében, negyedük több mint 10 alkalommal átesett már ilyen eseményen. (Az iskolák jelentős eltéréseket mutatnak e tekintetben). A tanulók 37%-a rendszeresen dohányzik, kb. ugyanennyien 39,5% nem dohányzik, 5,4%-uk pedig már leszokott. A gyerekek kb. 15%-a használt már életében kábítószert, 4,7%-uk ezt azóta (a kipróbálás óta) is rendszeresen teszi. 4. A dohányzással szembeni ellenálló képesség és a sportolásra való készenlét iránti fogékonyság oksági tényezőit egy kérdőívben operacionalizáltuk. A kérdőív 18 kérdést, illetve 190 változót tartalmazott.. A vizsgálat első részében az egyes magyarázatok és a két pszichológiai tényező közötti kapcsolatok erősségét és irányát elemeztük, a második fázisban a háttérmagyarázatok közötti összefüggésrendszert igyekeztünk modellezni különböző többváltozós matematikai-statisztikai módszer (elsősorban faktorelemzés) segítségével, majd a magyarázó modellek és a pszichés tényezők kapcsolatrendszerét illetve az előbbiek magyarázó erejét vettük górcső alá.
64
Elemzésünk jelenlegi formájában eltekintünk a kutatási eredmények analitikus szintű elemzésétől. Mindenekelőtt azért, mert kérdésfeltevésünk, hipotéziseink alapvetően komplex magyarázatok köré szerveződnek, szintetizált formában igénylik a dohányzással szembeni ellenálló képesség oksági indoklását. Ehhez első lépésben a kérdőív által operacionalizált háttértényezőket csoportosítottuk, illetve tipizáltuk. A dohányzással szembeni ellenálló képesség pszichológiai indikátorát független változóként kezelve lépésenkénti regresszió-elemzéssel néztük meg, hogy az egyes – magatartási formákkal és motivációikkal kapcsolatos – háttértényezők milyen erősséggel magyarázzák az adott paramétert. A stepwise regressio elemzés eredménye azt mutatja, hogy elsősorban nem a viselkedési formák, szokások, hanem az azok mögött rejlő motivációs tényezők befolyásolják a dohányzással szembeni ellenálló képességet. (11. sz. ábra) Érdekes tapasztalat, hogy ebből a szempontból a kérdéses drog jellege, formája, legális, illetve illegális természete csak másodlagos szempontként jön szóba. A primér okok mindenekelőtt a bármely drogfajta használata mögött rejlő motivációk, attitűdök és értékek. Ez a tapasztalat a prevenció, a terápia, a nevelés, a szocializáció szempontjából egyaránt meghatározó jelentőségű tanulságot közvetít számunkra. Olyan információkat, amelyek azzal – az egyébként eléggé általánosan elterjedt társadalmi, sőt szakmai – vitával kapcsolatosak, amelyek arról szólnak, hogy az egyes drogok használata szegregált társadalmi és magatartási jelenségként tételeződnek, avagy ezek a droghasználati szokások interdependens módon, egymással szoros kapcsolatban és áthatásban vannak egymással. Nos, a mi tapasztalatunk egyértelműen arra utal, hogy a különböző droghasználati formák közös háttértényezőkkel rendelkeznek, ennek megfelelően a formailag differenciált magatartási formák homogén belső tartalommal,
és
közös
szubsztancionális
jelentéssel
bírnak.
Mindez
abban
nyer
tanúbizonyságot, hogy bármely drogfajtával kapcsolatos motivációtényezők egyértelműen és intenzíven alakítják a dohányzással kapcsolatos ellenálló képességet. A motivációk erőssége, az egyes drogok elfogadottsága, a velük kapcsolatos tolerancia a dohányzással szembeni ellenálló képességet is gyengíti. Ez azt jelenti, hogy pl. az alkoholhoz, vagy az illegális drogokhoz fűződő értékek és vonzalmak a dohányzás irányában is nyitottá teszi a fiatalokat. A különböző drogokkal kapcsolatos motivációk közül – értelemszerűen – a dohányzással összefüggők a legerősebbek az ellenálló képesség meghatározásában. Ugyanakkor az alkoholfogyasztással és az illegális szerhasználattal kapcsolatosak is relevánsak. Hatásaik, befolyásoló erejük megközelítőleg egyenletesen szórtak abban az értelemben, hogy stabil, konstans eltérés mutatkozik közöttük a magyarázó erőt illetően.
65
A szerhasználati szokások, magatartási minták csak másodlagosan, de még mindig szignifikánsan befolyásolják a dohányzással szembeni ellenálló képességet. Ez azt mutatja, hogy a kialakult szokások, a viselkedési minták, a mindennapi élet rutinja is – másodlagosan – befolyásolják a dohányzással szembeni attitűdöket. Itt is arról kell számot adni, hogy minden drogfajtával kapcsolatos magatartási minta, szokás szerepet játszik a dohányzással szembeni ellenálló képesség alakulásában, igaz, itt is – magától értetődően – a dohányzási szokások játsszák a főszerepet. Azt azonban nem lehet nem észrevenni, hogy a különböző magatartási minták, droghasználati szokások közötti különbségek lényegesen kisebbek, mint ahogy azt a motivációk között tapasztaltuk. A magyarázó értékek közötti differenciáltságok megközelítőleg fele akkorák, mint a motivációkkal kapcsolatban talált eltérések voltak. Összességben egy olyan magyarázó modell körvonalai bontakoznak ki, amely heterogén motivációs és értékrendszerek egyöntetű befolyásoló alaphatásán, az ezek bázisán kibontakozó kevésbé differenciált magatartási rendszeren alapszik, ugyanakkor ezek hierarchikusan felépített rendszerén nyugszik. A motivációs tényezők egyfelől közvetlenül befolyásolják a dohányzással szembeni ellenálló képességet, másfelől a droghasználati szokások, magatartási formákon keresztül is kifejtik hatásukat
11.sz. ábra
A dohányzással szembeni ellenálló képesség (DESZK) szociális és pszichés indikátorai A dohányzással szembeni ellenálló képesség háttértényezőit regresszió regresszió--elemzéssel vizsgáltuk: Eredményként azt találtuk, hogy a dohányzási szokások motivációi (értékei) és magatartási jegyei elsősorban, de azon kívül a többi drogfajta hasonló hasonló attribútumai is szignifikánsan befolyásolják azt Az összefüggések regressziós együtthatói: Dohányzás motivációk - Adj.Rsq:0.082 Alkoholfogyasztási szokások - Adj.Rsq Adj.Rsq:: 0.140 Illegális szerhasználat motivációi - Adj.Rsq:0.175 Dohányzási szokások - Adj.Rsq:0.204 Illegális szerhasználati szokások - Adj.Rsq:0.220 Ivási szokások - Adj.Rsq:0.249 DSZEK Dohányzás motivációi
Alkoholfogyasztás motivációi
Illegális droghasználat motivációi
Dohányzási szokások
Ivási szokások
Drogozási szokások
66
A dohányzással szembeni ellenálló képességet a vizsgálat további fázisaiban szűkebb interpretációs kontextusban is próbáltuk magyarázni. Mégpedig mindenekelőtt olyan értékek és attitűdök szempontjából, amelyek a dohányzás szokását közvetlenül determinálják. Faktorelemezéssel csoportosítottuk azokat az „érveket”, értékeket, amelyek a dohányzás felé „hajlítják” a fiatalokat. A kérdőívben felkínált dohányzással kapcsolatos attitűdök, vélemények – a válaszok összefüggései alapján az alábbi dimenziókba rendeződnek: 1. hedonisztikus értékek 2. mintakövetéses értékek 3. a dohány fiziológiai hatásainak percepciója és reprezentációja 4. a dohányzás szociabilitást szolgáló kondíciói 5. a dohányzás esztétikai szempontjai 12.sz. ábra
Dohányzás motivációk tipusai (faktorok) hedonizmus hedonizmus
esztétikai esztétikai szempontok szempontok
mintakövetés mintakövetés
dohányzás dohányzás
szociabilitás szociabilitás
fiziológiai fiziológiai hatás hatás
A hedonisztikus értékek azokat a tényezőket foglalják magukba, amelyek a dohányzással kapcsolatos élvezetek, pozitív érzések, kellemesen megélt hatások mentén írhatók le. A mintakövetés faktora a környezetből érkező dohányzási minták és példák, mindenekelőtt a szülők és a kortárs közösségek tagjainak szokásait és szocializáló hatásait foglalja össze. A fiziológiai hatások dimenziója a dohányzás klinikai tüneteivel kapcsolatosak. Azokat a lelki, 67
szellemi és esetleg fizikai-kondícionális tényezőket fogja át, amelyek a dohányzás velejáróiként jelentkeznek. A szociabilitás a dohányzás révén elérhető társadalmi érintkezések és kapcsolatok rendszerét öleli fel. Az esztétikai szempontok pedig részben a dohánytermékek, jellemzőbben azonban a használatukra irányuló magatartások, másodlagos szimbolizációk, megjelenések, és reprezentációk összességét fogja át. 13. sz ábra
Dohányzás-faktorok és dohányzási szokások összefüggései korrelációs együtthatók
Hedonizmus Mintakövetés Fiziológiai hatás Szociabilitás Esztétikai szempontok
-
0,5 0,5 0,8 0,8 0,6 0,9 0,9
-
0,7 0,7
A dohányzás motivációi közül jelentőségüket tekintve kiemelkednek a társas hatások, mégpedig oki és okozati tényezőként egyaránt. A kortársak pressziója, illetve a nekik való megfelelési törekvés viszi a fiatalokat legerősebben a dohányzásba. A statisztikai módszerrel kapott faktorokat önálló változóként kezelve vetettük össze a dohányzási szokások modelljeivel. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ezek a tényezők miként, milyen erősségi rangsorban, milyen hierarchikus rendben alakítják a dohányzó magatartást. A kapcsolati elemzés módszeréül korrelációszámítást alkalmaztunk. Az eredmények azt mutatják, hogy a szociabilitás-tényezők a többi faktorhoz képest is, illetve abszolút értelemben is preferált szempontok. A közösségi értékek, a társadalmi beilleszkedési szükségletek, az odatartozási érdekeltség, a szociális kötődés rendkívül erősen konstituálják a dohányzási szokásokat. Majdnem ugyanilyen erősséggel játszanak szerepet a mintakövetési késztetések. Ez érthető abból a szempontból, hogy végső soron két rokon természetű, azonos gyökerű tényezőcsoportról van szó, azzal a különbséggel, hogy a szociabilitási faktor inkább a célok, motivációk, a mintakövetési faktor pedig ugyanannak a jelenségnek a háttértényezőit foglalják magukba.
68
Első megközelítésben meglepő módon az esztétikai szempontok játszottak még igen jelentős szerepet a dohányzási szokások kialakításában. Végiggondolva azonban a posztmodern társadalom fiataloknál jellemző szubkulturális sajátosságait, figyelembe véve a külsőségek, a megjelenés, a testkép és biológiai szükségletek preferenciáját, ez a szempont már korántsem tűnik inkongruensnek. Miközben a dohánytermékek fiziológiai hatása, illetve az általuk megszerezhető hedonisztikus élmények az előzőekhez képest háttérbe szorulnak, azért ezek is viszonylag jelentős szerepet játszanak a dohányzó magatartás kialakulásában. Végső soron tehát a dohányzás legfontosabb eleme nem az általa kiváltható fizikai tünetek, hanem szociális funkcióinak készlete. Ez abból a szempontból mindenképpen érdekes vizsgálatunk számára, hogy a dohányzással szembeni ellenálló képesség kialakításban ezeket a szociális funkciókat is háttérbe kell szorítani, azaz ki kell váltani őket más eszközökkel. Mivel a fiatalok, a serdülők számára a társas hovatartozás, a közösségi lét alapvető szükséglet, és mivel a posztmodern társadalom kulturális termékei és értékei kevés más eszközt biztosítanak ezen szükségletek kielégítésére, a dohányzás motiváció erőinek leküzdése igen nehéz feladat. (Sem az Internet, sem a mobil telefónia, és még a zenés-táncos szórakozóhelyek sem kedveznek a közösségi lét és értékek ápolásának. Sőt, a sport üzletivé válásával ez a lehetőség is egyre inkább meggyengül.) A dohányzással ellentétben az alkoholfogyasztás némileg más, az illegális szerek használata pedig teljesen eltérő motivációs rendszerrel rendelkezik, mint a dohányzás. (Ezek is fontos háttértényezők a dohányzással szembeni ellenálló képesség kialakulásban – mint ahogy azt korábban tapasztaltuk.)
69
14. ábra
Alkoholfogyasztás Alkoholfogyasztás motivációinak és az ivási szokások összefüggései korrelációs együttható Szociabilitás Konfliktuskezelés ImageImage-képzés Hangulatjavítás Szórakozás Élvezet
-
0,7 0,7 0,3 0,3 0,7 0,5 0,5 0,6 0,6 0,4 0,4
Az alkoholfogyasztási szokásokat a megkérdezett tanulók legerősebben legerősebben szintén kortárs környezeti okokkal „magyarázták”. Bár ezen a téren téren nem a közvetlen pressziópresszió- és mintahatások, hanem globálisabb hatások érvényesülnek: a társas együttlét kondíciói, esélyei javulnak általa. általa.
Bár az alkoholfogyasztás mögött is a szociabiltás a döntő, ugyanakkor a személyes motivációk és érdekek is megjelennek jelentős szerepet játszó tényezőkként. Így pl. az imageképzés, illetve a szórakozás, és a hangulatjavítás. Úgy tűnik tehát, hogy az alkoholfogyasztás mozgatói rugói – legalábbis részben – individuálisabbak, mit a dohányzás szokásáé. Igaz, a konfliktuskezelés és az élvezet-orientáltság kevésbé erős elemek a motivációs rendszerben, mint a dohányzás esetében. Az alkoholivás motivációs rendszere tehát részben hasonló, részben eltérő a cigarettázásétól.
70
15. ábra
Droghasználat motivációinak és fogyasztási szokásainak összefüggései
korrelációs együttható Spirituális élmények Fizikai teljesítmény Szociális integráció BoldogságBoldogság-érzet
-
0,8 0,6 0,6 0,6 0.8
Az illegális droghasználat az előző drogfajtáknál individuálisabb individuálisabb indíttatású: elsősorban kognitív és affektív élmények végett történik. történik. Márpedig ezek az élmények jellemzően egyénileg megélhető tényezők. tényezők. Ezzel együtt a társas motivációk sem hagyhatók figyelmen kívül.
Az illegális szerek használatának motivációs bázisa az előzőekhez képest lényegesen egyszerűbb, annak ellenére, hogy a kábítószerek – hatásaikat, használati módjaikat, a fogyasztás körülményeit a hozzászokás módjait és sok más tényezőt tekintve lényegesen differenciáltabb szerek, mint a dohánytermékek, vagy az alkohol. Az illegális szerek fogyasztásában már egyértelműen dominálnak az individuális értékek. A legerősebb motiváció a spirituális élményekhez való hozzájutás, és tulajdonképpen ehhez illeszkedően a boldogság-keresés törekvése. A fizikai teljesítmény növelése (a nyilvánvalóan elsősorban az energetizáló és aktivizáló drogok révén), valamint a szociális integráció is közel ugyanolyan erősséggel alakítják a használati szokásokat. A szociális integráció ebben az esetben nem annyira a társas / társadalmi környezet vonatkozásában jelenik meg, hanem elsősorban a társadalmi funkciók, feladatok teljesítésében, a szociális követelmények, és elvárások teljesítésében manifesztálódik. A dohányzással szembeni ellenálló képesség tehát minden drogfajta használatának motivációs rendszerének függvénye, márpedig ez utóbbiakról azt tapasztaltuk, hogy olyan komplex és koherens módon alakítják a fiatalok magatartási rendszerét, hogy a dohányzással szembeni 71
ellenálló képességet alig képesek erősíteni. Következésképpen a serdülő korosztály szocio kulturális társadalmi pozíciója – önmagában – nem hogy nem véd, hanem kifejezetten hajlamosít a dohányzásra. Más megközelítésben a természetes védőfaktorokat alaposan legyengíti. Az a tudás pl., hogy a dohányzás erősen károsítja az ember egészségét, lényegében semmilyen visszatartó erővel nem bír, mert más, ellentétes hatású motivációk kioltják ennek hatását. Mindeneképpen szükség van tehát a dohányzással szembeni ellenálló képesség intézményes és aktív erősítésére, olyan intervencióra, amely képes ezt az ellenálló képességet felerősíteni. Ilyen lehetséges intézmény a sport, vagy az iskolai drogmegelőzés.
16.sz.ábra
Szociális státustényezők differenciáló szerepe a dohányzással szembeni ellenálló képesség alakulásában Korreláció
Idősebb testvérek: 0.7
Iskolatípus: 0,6
Nemi hovatartozás: 0.4
Szülők iskolai végzettsége: 0.7
A szociális tényezők közül elsősorban a szülői család társadalmi státusa, a szülők iskolai végzettsége játszik szerepet, valamint az idősebb testvérek jelenléte. A szülők státusán keresztül az iskolatípus is fontos, ugyanakkor a fiúk és a lányok között nem jelentős a különbség.
A dohányzással szembeni ellenálló képesség szociális deteremináltsága is összecseng az eddig elmondottakkal. A szokásos, individuális szocio demográfiai tényezők alig befolyásolják a fiataloknak ezt a pozícióját, ugyanakkor a szülők társadalmi státusa alapvetően meghatározza azt. A szülők iskolai végzettsége – vélhetően – kétféle módon is befolyásolja a dohányzással szembeni ellenálló képesség minőségét, szintjét. Egyrészt úgy, hogy a különböző iskolai végzettségű szülők magatartási mintái más tartalmat, illetve másképp közvetítik a gyerek számára a dohányzással kapcsolatos szokás-késztetéseket. 72
Másfelől a szülők differenciált kulturális státusa valószínűsíthetően különböző mélységben, más és más tartalommal és hitelességgel képes a gyerekek számára közvetíteni a dohányzással összefüggő értékeket és szempontokat. A szülők iskolai végzettségén keresztül reprezentálódó társadalmi státus sok más közvetítő tényezőn keresztül (pl. a gyermek iskolájának típusa és konkrét intézménye) is kifejti hatását. (Ezeket a kereszthatásokat fejezi ki az ábrában található, szociális paramétereket szimbolizáló körök, halmazok egymás átfedő jellege.
17. ábra
A dohányzással szembeni ellenálló képesség szociális modellje kanonikus korreláció DSZEK
0.421
Droghasználati szokások
0.587
A széles értelemben vett droghasználat motivációi
0.713
Szociális tényezők: általuk – kognitív és Életstratégiai megfontolások
A dohányzással szembeni ellenálló képesség szociális modelljét az eddigi tapasztalatokra támaszkodva megpróbáltuk parciális korrelációszámítással felépíteni, illetve igazolni. Az egyes szinteket elemző megállapításaink ebben a statisztikai eljárásban teljes mértékben beigazolódtak. A dohányzással szembeni ellenálló képesség magyarázatának legmélyebb rétegeiben a származás, illetve szülők társadalmi – kulturális kondíciói rejlenek. Ezek jelentős mértékben alakítják a gyerekek droghasználattal kapcsolatos motivációs rendszerét. Utóbbiak a szokásokra, majd ezek a megküzdési képességekre vannak jelentős hatással. A közvetítő hatások oly módon működnek, hogy eközben ez egyes, modellt alkotó szintek, láncszemek önállóan is befolyásolják azokat az attitűdöket, amelyek megjelennek a gyerekek kognitív – 73
emocionális világában akkor, amikor a dohányzás kihívásaival szociális értelemben találkoznak. (Az egyes szintek közötti kapcsolatokat kanonikus korreláció-elemzéssel is ellenőriztük, s ezek megerősítették a parciális vizsgálatok eredményeit: minél átfogóbban akarunk beavatkozni a dohányzással szembeni ellenálló képesség erősítésébe, illetve a dohányzási szokások kialakulásának folyamatába, annál mélyebbre kell ereszkedni a magyarázó modell hierarchiájában.)
9 .4 Cerberus® vizsgálati eredmények A Cerberus® Computerrel 44 alkoholbeteg vizsgálatát végeztük el. 14. táblázat Cerberus® rendszerrel vizsgált betegek REG anacrot idő és életkor átlagai és az átlagok szórásai életkori csoportonként*
Csoportok /N 19-29 évesek N=8 30-39 évesek N=15 40-49 évesek N=34 50-66 évesek N=12 •
REG anacrot idő Átlag - msec (x) Szórás (s) 61,99 14,35
életkor Átlag - év (x) 23,38
Szórás (s) 4,14
80,65
53,06
34,2
2,7
111,28
61,32
43,88
2,92
126,42
71,41
54,83
4,97
Az életkori csoportok kialakításánál egyrészt a 20 év alatti (1 fő) vizsgált, másrészt a két 60 évnél idősebb vizsgált személy miatt térünk el a 10 évenkénti besorolástól. Bár az életkor előre haladtával a REG anacrot idő átlagok emelkedést mutatnak, azok különbsége nem éri el a statisztikusan jelentős mértéket.
74
15. táblázat „Fiatal” és „idős” alkoholbetegek és a kontroll személyek életkori, és REG anacrot idő eredményeinek átlagai és az átlagok szórásai. Fiatalok csoportjai Életkor REG Életkor év msec év 24 64,35 22,33 4,04 13,73 4,37 7 7 6
Átlag Szórás N p
REG msec 65,5 8,34 6
Idősebbek csoportjai Életkor REG Életkor év msec év 43,88 111,28 47,57 2,92 61,32 4,58 34 34 7 0,009*
REHG msec 60,71 5,65 7 0,037*
* A magyarországi idős alkoholbetegek-, és az USA-beli idős egészségesek csoportjai között szignifikáns a különbség. A szignifikánsan idősebb egyesült államokbeli egészségesek REG átlaga szignifikánsan alacsonyabb mint a hazai alkoholbetegeké. Az életkor és a REG anacrot idő (msec) közötti kapcsolat regresszió analízis eredménye alkoholbetegek csoportjában. Az ábrák a Kalokagathia 2005. 3. számában megjelent angol nyelvű cikkből származnak. 18. ábra A hazai alkoholbetegek sorba rendezett életkori és REG adatainak ábrája
250
Age (y) REG (ms)
200 150
Age REG
100 50
45
41
37
33
29
25
21
17
13
9
5
1
0 subjects
Az egymástól függetlenül sorba rendezett REG anacrot idő és életkori adatok a magyarországi alkoholbetegek csoportjában az ábrán látható eloszlást mutatják. Az életkor
75
regresszió: y = 0,5697x+29,341 R2 = 0,9398 (lineáris). A REG regresszió: y = 4,3882x +7,4492 R2 = 0,8682 (lineáris) és y = 36,685e 0,0404x R2 = 0,9279 (exponenciális).
19. ábra Az egyesült államokbeli egészségesek sorba rendezett életkori és REG adatainak ábrája
80
Age (y) REG (ms)
70 60 50
Age
40
REG
30 20 10 0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10 11 12 13
subjects
Az egymástól függetlenül sorba rendezett REG anacrot idő és életkori adatok az egyesült államokbeli egészségesek csoportjában az ábrán látható eloszlást mutatják Az egészséges csoport REG pulzus hullám lineáris. A pontok a REG pulzus hullámot mutatják. A REG minimum maximum távolság nem tér el az életkor egyenesétől. Az életkor regresszió: y = 3,4505x+11,769 R2 = 0,9509, a REG regresszió: y = 1,7912x +50,385, R2 = 0,9527 ( mindkettő lineáris).
76
20. ábra A hazai alkoholbetegek életkori és REG adatai közötti kapcsolat. 250.00
A g e (y) R EG (m s)
200.00 150.00
<100 >140
100.00 50.00 0.00 Age
REG
A hazai alkoholbetegek életkori és REG adatai közötti kapcsolat, az adatokat a REG eredmények szerint csoportosítottuk: 1. csoport REG < 100 msec (N=27), illetve 2 csoport REG > 140 msec, (N=15) REG < 100 msec csoportban az életkor átlag =40,37 ± 8,16 Y. A REG > 140 msec csoportban az életkor átlag =44,93 ± 5,89. A különbség nem szignifikáns(p = 0,0641) A REG<100 msec REG átlag 62,00±10,54msec.volt. A REG >140msec a REG átlag 190,19±21,71msec. A különbség szignifikáns volt. (p<0,00001) Ilyen vizsgálat nem történt az amerikai (USA) csoportban.(86) 9.4.1. Következtetés Fontos látnunk, hogy a hosszú REG anacrotic idő párhuzamos a magas mennyiségű napi alkoholfogyasztással. Az alkohol problémával kezelt csoportban szignifikáns eltérést találtunk. Az egészséges és az alkoholista csoportok a REG anacrotic idő az alkoholista csoportban a férfiak és nők között nem mutatott szignifikáns eltérést, ezért a férfiakat és nőket egy csoportba tettük. A fiatal személyeket vizsgálva szignifikáns eltérést nem vettünk észre a REG és a korban a magyar és az amerikai vizsgáltak között. Az idősebb csoportok között szignifikáns volt az eltérés mindkét mutatóban a kor és a REG anacrot időben. A REG anacrot idő a magyar alkoholista csoportban kettős csúcs elosztású volt az alacsonyabb anacrot idő 77
volt (99,43±56,56, n=33) és egy a magasabb (133ms±71,39, n=12). A csoportok között szignifikáns különbség volt a REG idő (p<0,0001) és a szisztolés artériás nyomásban. (p=0,0159). 9. 4. 2. Megbeszélés Közepes- vagy enyhe alkoholfogyasztás az arteriotrombotikus események ritkábbá válása által csökkenti az „ischémiás stroke” kockázatát, jóllehet a jelenségért felelős mechanizmust még nem ismerjük. A súlyos alkoholizálás mind a hemorhágiás, mind a ischémiás „stroke” kockázatát emeli (42). Mivel az idegrendszer az alkohol káros hatásaira fokozottan érzékeny, az mind hat az idegszövetre, és az agyi ereket is érinti (62). Egyrészt már fiatal alkoholbetegeknél sikerült kimutatni az agyi erek rugalmasságának csökkenését, másrészt az idősebb magyarországi alkoholbetegek és az egyesült államokbeli idős, egészséges személyek REG anacrot ideje között is statisztikusan jelentős eltérést találtunk. Több szerző (17,19,79) is utal arra, hogy kardiovaszkuláris betegségek, illetve a „stroke” eredetű halálozás magas magyarországi kockázata, önmagában ezt nem magyarázza. A hazai alkoholbeteg csoportból 11 főnél fordult elő 180 msec fölötti REG idő, amit Jenkner után kóros értéknek tekintünk. Egészségeseknél a cerebrovaszkuláris öregedésre és a korra vonatkozó regressziós görbe párhuzamos lefutását tételezzük fel. A hazai alkoholbetegeknél a REG anacrot idő görbéjének meredek emelkedését (36,8) a kor regressziós egyenesével (0,56) szemben (hányados: 64, 39) az alkohol abuzus számlájára lehet írni. A REG idő emelkedése és a napi alkoholfogyasztás közötti korreláció kvantitatív formában támasztja alá az alkoholbetegek korai cerebrovaszkuláris öregedésének hipotézisét. A REG adatok és az EEG görbe paramétereinek további együttes elemzése az alkohol abuzusnak az agyi erekre gyakorolt közvetlen idegi - és vaszkuláris hatását tárhatja fel. Ez az „evidence - based medicine” felé tett újabb lépést lehet, és a Cerberus® rendszer (a REG felhasználásával) a diagnosztikai módszereket egy könnyen alkalmazható új eszközzel gazdagítja. (14) 10. Összefoglalás 10.1. A szívinfarktus, az agyvérzés, és az alkohol kapcsolata. A szívinfarktus és az agyvérzés első és harmadik számú halálok az ipari társadalmakban. Az a vélemény, hogy az alkohol kardiovaszkuláris stimuláló hatással bír vazodilatátor anyag, és mint ilyen jó hatással van a szívműködésre az angina pectorisban, ezt már a korai 78
orvostudományban is ismerték, és leírták. Napjainkban, klinikai tanulmányok inkább arról számolnak be, hogy az alkoholfogyasztás különböző szívbetegségek előidézője lehet, különösen az angina pectorisban rendelt alkoholfogyasztás jótékony hatását kérdőjelezik meg (96). Az alkoholfogyasztásban a vörösbor jótékony hatását emelik ki, melynek kardioprotektív tulajdonsága kémiai folyamatokon keresztül valósul meg. A kutatások eredménye azt erősíti meg, hogy a rendszeres kismennyiségű alkoholfogyasztás jobban véd az ischaemiás szívbetegségekkel szemben, mint a periódikus nagy mennyiségű italfogyasztás. Tehát a mérsékelt mennyiségű és a jó minőségű, étkezéshez kapcsolódó kulturált alkoholfogyasztás
nem tiltott,
és
elméletileg
csökkentheti
a
szív
és
érrendszer
megbetegedések és halálozások számát. 10.2. Az alkohol és a „stroke” kapcsolata Hazánkban is, az agyi vaszkularis katasztrófák a harmadik leggyakoribb halálokot képezik. A stroke a leggyakoribb olyan betegség, amely a független életvitelt lehetetlenné teszi (65). Az alkoholfogyasztás a stroke kialakulása szempontjából ellentmondásos, a rizikó elsősorban az elfogyasztott mennyiségtől függ. A dózisfüggés vérzéses stroke-ok kialakulására érvényes elsősorban. Alkohol intoxicatio (mérgezés) főleg fiatal felnőtteknél idézhet elő ischaemiás agyi károsodást. A kutatások nem egyértelműen igazolták az absztinencia jótékony hatását, és a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás hatását a „stroke” rizikójának szempontjából. A „stroke” rizikója kisebb mérsékelt alkoholfogyasztás esetén. A hátrányos társadalmi helyzet, a hiányos egészség megőrző viselkedés sokkal inkább befolyásolja a stroke rizikóját,a kardiovaszkuláris megbetegedéseket és a rákbetegségek kialakulását,
mint
egyetlen
független
lehetséges
kockázati
tényező.
Összetett
hatásmechanizmusról van szó. A legnagyobb rizikót a rendszeres testmozgás hiánya jelenti. Az alkoholizmussal kapcsolatban az inaktív életmód inkább következményként fokozza a megbetegedések rizikóját. 10. 3. Cerberus® rendszerrel való szűrővizsgálati eljárás A Cerberus® rendszer alkalmazása lehetővé tette az alkoholisták agyi keringésében az alkoholizálás következtében létrejött negatív elváltozások kimutatását. A rendszer mutatja az érfal rugalmasságának korai életkorban megjelenő csökkenését. Dr.Bodó és Dr.Sipos (13) korábbi kutatásainak (Csengersima 1993) eredménye két területen is azt mutatta, hogy a REG képes olyan változást kimutatni, amit a Carotis Doppler-rel végzett mérés nem vagy csak kisebb mértékben tükrözött (16). Az arterioszklerózis 79
kialakulása során az első szövettanilag megállapított elváltozás az érfal átépülése a rugalmas rostok számának csökkenése, ami az érfal rugalmasságának csökkenéseként mérhető, pl. REG-el. A Dopplerrel kimutatható Carotis szűkület, később jelentkezik. Ez a megfigyelés összhangban van azon korábbi ismerettel, hogy az agyi keringés autoregulacióban a nagy erek, mint a Carotis és a kisebb erek eltérő mértékben vesznek részt (50,72). Fentiek alapján feltételezhető, hogy a REG az agyi arterioláris változást tükrözi (12,14). Az agyi arterioszklerózis a REG pulzus hullámban a minimum-maximum idő megnyúlásában fejeződik ki (72). Az alkoholista és nem alkoholista populáció REG adatainak összehasonlítása a következőket mutatta: Az egészséges csoportban a REG pulzus minimum-maximum ideje és életkor regressziós egyenese azonos meredekségű volt. Az alkoholista csoportban a REG idő megnőtt és az életkor regressziós egyenesétől elvált, annál meredekebb volt. A REG idő szignifikánsan különbözött az egészséges és az alkoholista csoport között, annak ellenére, hogy az életkorban nem volt a különbség szignifikáns. Ezért az életkor, mint oki tényező kizárható a mért elváltozásból. Ez az arterioláris funkció károsodás az, amit a REG tükröz, arterioszklerózis esetében.(Bodo et
al.2004/2)[12].
A
REG
adatok
egyértelműen
bizonyítják
a
túlzott
mértékű
alkoholfogyasztás agyi ereket, károsító hatását. A Cerberus® rendszer a szívinfarktus és az agyvérzés szempontjából magas kockázattal bíró személyek azonosítására kidolgozott szűrő vizsgálati eljárás. A Cerberus® rendszer alkalmazása és a klinikai gyakorlatba való bevonása lehetővé teszi az arterioszklerózis korai felismerését, mely jelentős népegészségügyi haszonnal jár.
11. A rehabilitáció stratégiai pontjai Magyarországon az életmód kedvez minden fajta lehetséges egészség károsító hatásoknak. A megelőzhető rizikófaktorok közül a szenvedélybetegségek, elsősorban a dohányzás és az alkoholfogyasztás szerepe jelentős. Az egészség károsodása az érrendszeri megbetegedések vagy egyéb organikus károsodások következtében kialakult mentális funkciókat is érintő változások kezelésével a rehabilitáció foglalkozik. A rehabilitáció során szerteágazó tevékenységre van szükség, a célok megvalósítása érdekében. A kezelés hatékonysága függ az épen maradt szomatikus és pszichés funkciók működésétől. Másképpen fogalmazva, túlhaladottnak kell tekintenünk azt az elképzelést, amely szerint egy-egy funkció deficit 80
kezelésére vonatkozó tanács, vagy a sérült tevékenység gyakoroltatása elegendő a rehabilitációhoz. Az alkohol problémával kórházi ápolásra szorult beteg meg akar gyógyulni, de nem föltétlen úgy, hogy teljesen lemond az alkoholivásról. Az utóbbi idők szemléletváltása megengedi, hogy a beteg szuverén módon maga döntsön gyógykezeléséről. A kezelésnek összhangban kell állnia a beteg és családja igényeivel A klinikai változók nem jelzik előre a pszicho szociális kezelés hatékonyságát, az alkoholizmus kezelésében (Wim Van den Brink (2004) [95]. A kezelés alkalmazásának és a gondozásnak egyaránt testre szabottnak kell lennie, (beteg – kezelés – illeszkedés). A rehabilitáció sikeressége, vagy sikertelensége határozza meg végső soron a beteg életminőségét, élet kilátásait. „Többé nem megfelelő feltenni azt a kérdést, hogy az alkoholizmus kezelése megfelelő-e vagy, hogy melyik intervenció a leghatásosabb. Ennél fontosabb kérdés az, hogy kinek milyen jellegű alkoholproblémával mi lenne a legmegfelelőbb beavatkozás annak érdekében, hogy a kitűzött célokat elérjük, és azt milyen jellegű segítő szolgáltassa”(Institute of Medicine 1990) (95.) Az alkoholos eredetű személyiségzavarok, kognitív károsodások, preventív szűrőtechnikával és mindenekelőtt rendszeres fizikai aktivitással mérsékelhetők lennének. Az életminőség javítása a prevenció hatékonysága szempontjából fontos a rizikófaktorok veszélyeinek tudatosítása.
A megelőzés az aktív prevenció vonatkozik az egész társadalomra, az átható tudatosítás feladata mind az orvosnak, mind a pedagógusnak, és mindenkinek aki „csöppnyi felelősséget érez a másik ember iránt”(92).
81
12. Következtetések ¾
Az egészségügyi munkában a szűrő vizsgálatoknak van nagy jelentősége.
¾
Az elsődleges megelőzés a tünetmentes lakosság szűrése is, a cerebrovascularis kórállapotok kialakulásának megelőzése a kockázati tényezők felismerésével és kezelésével.
¾
Az érrendszer betegségeinek elsődleges és másodlagos megelőzése széles körben valósuljon meg.
¾
Legyen a társadalom egyik legfontosabb feladata a prevenció, az aktív rehabilitáció.
¾
Legyen az egészségügynek is egyik legfontosabb feladata a prevenció. Az alkoholbetegek rehabilitációjában a sport a gyógyszeres kezeléssel egyenrangú módszerként kerüljön alkalmazásra
¾
Az iskoláknak kiemelt szerepük van: •
az egészség-kultúra alakításában, a felvilágosító munkában.
•
Az oktatásban jelenjen meg az egészségtan, mint kötelező tananyag.
¾
„Ha a jövendő Európa-házban a többi nemzettel EGÉSZSÉG-ben is egyenrangú félként szeretnénk élni, sürgető tudnivalóink vannak a gyerekek és a fiatalok egészséges életmódra nevelésében. A megelőzés a gyógyítással egyenrangú feladat.”(37) (Dr. Farkasinszky Teréz)
82
13. Kulcsfogalmak A disszertációban használt kulcsfogalmak Absztinencia: Az egyén külső hatásra vagy belső elhatározásra megszünteti önmagával szemben bizonyos anyagok fogyasztását. Pl. alkohol, drog. Abuzus: Visszaélés túlzott használat valamely szerek vagy ételek fogyasztásának. Akut alkoholos mérgezés: A heveny alkoholmérgezésben a jól ismert pszichés tünetek alakulnak ki. A megfigyelőképesség csökken, az ítélő képesség felületes, gátlástalanság, aluszékonyság, és koordinációs zavar jelentkezik. A beteg járása dülöngélő, beszéde nehezen érthető. A szokványosan kialakuló stádiumok az álom és a gyönyör teli állapottól az életveszélyes állapotig vannak. Akut: rövid ideig tartó nem krónikus káros hatású folyamat Alkoholista: A szervezet biológiai működésének megváltozása a mértéktelen alkohol fogyasztás következtében Alkohol ivás nélküli idő eltelte után jelentkeznek az elvonási tünetek. Az egyén pszichés szomatikus és szociális környezetének megváltozása oki tényezője az alkohol kontroll nélküli fogyasztásnak. Analitikus regresszió: Két mennyiségi ismérv között megnyilvánuló sztochasztikus kapcsolat (korreláció) matematikai függvénnyel való leírása. BNO kódok: (F 43.00) Akut stress reakció (F10.10) Alkohol abuzus (F10.20) Alkohol okozta dependencia (szindróma) (F10.30) Alkohol megvonási szindróma (F10.40) Alkohol megvonási szindróma delíriummal (F10.80) Alkohol okozta egyéb mentális és viselkedési zavarok (F11.10) Ópiát abuzus (F12.20) Cannabis dependencia (szindróma) (F13.20) Nyugtatók és altatók okozta dependencia (F18.10) Szerves Oldószer abuzus (glue sniffing) (F19.20) Drog és pszichoaktív szerek abuzusa (szindróma) (F23.20) Akut schizoform pszichózis (F32.00) Enyhe depressziós epizód (F32.20) Súlyos depressziós epizód pszichtikus tünetek nélkül. (F33.20) Recurrens depressziós epizód 83
(F43.20) Alkalmazkodási zavarok Delírium tremens: a mértéktelen alkohol ivás legsúlyosabb állapota, mely az alkohol elvonása után 2-4 nappal kezdődik. Eleinte nyugtalanság és remegés, alvászavar, később zavart tudati állapot és hallucinációk jelennek meg. Ez az esetek 10%-ban halálos kimenetelű. Depresszió: időleges szellemi állapot, vagy krónikus mentális zavar, szomorúság, elhanyagoltság, csekély önbecsülés érzése, ezekhez pszicho motoros visszafogottság,
néha
izgatottság
társul.
Megszakadnak
a
társadalmi
kapcsolatok. A vegetatív működések csökkennek. Dipszomán ivás: Az időnkénti visszatérő lerészegedést jelenti, amely olyan mértékű, hogy az egyén nem tudja az alkoholivást abbahagyni és csak az alkoholnak él. Ez napokig, hetekig is eltarthat. Drogabuzus: Orvosi előírás nélkül társadalmilag nem elfogadott droghasználat önkezű adagolása, a hangulat a magatartás, tudat állapot megváltoztatására. Elektroencefalogram: (EEG) a működő agyi területek elektromos aktív tevékenységének a rögzítése. Életstílus: a személy magatartásának, viselkedésének sajátos jellemző jegyei kifejezésmódok Exponenciális regresszió: A korrelációs kapcsolat hanyatló, (visszafejlődő) folyamata Extravertált: Társaságot és mozgalmas tevékenységet kedvelő személy Faktor: Statisztikai kifejezés, az értékek és osztályzatok együtt járásáért felelős dimenziók Faktoranalízis: Az együtt járó mérési mutatók csoportjának feltárására használt statisztikai eljárás. Genom: A kromoszómakészletben hordozott gének összessége Impedancia: elektromos hullám, a váltakozó áramú elektromos hálózatban a komplex feszültség és a komplex áram értékeinek hányadosa. Introvertált: az egyedüllétet kedvelő inkább magányos tevékenységet végző egyén. Klinikai depresszió: Ez a depressziónak egy tartós állapota. A betegnek speciális segítőkre van szüksége a napi dolgokkal való megküzdéshez. Korreláció: a mennyiségi ismérvek közötti sztochasztikus (valószínűségi) kapcsolat Külső vagy környezeti ráhatás vagy nyomás: olyan külső inger amely növeli a motívum (motiváció) szintjét. Lineáris regresszió: Korrelációs kapcsolat egyenessel történő közelítése. Nikotin: mérgező, illékony alkaloid, mely a dohányból származik.
84
Polyneuropathia: /sok ideg bántalom/ ez a leggyakoribb idegrendszeri károsodás. A perifériás idegek érintettsége, főként az alsó végtagokon. Jellemző a szimmetrikusan jelentkező, égő fájdalmas érzés a lábfejeken, később az al lábszárakon. Általában egyéb jelek kísérik, lesoványodás, májérintettség. Pozitív hangulat: Ez egy pozitív ön becsülés amely jó érzéssel, reménnyel, boldogsággal, és más pozitív kisugárzással jár. Szklerózis: keményedést meszesedést jelent, mely az érrendszerre jellemző elváltozást jelent. Szorongás: kellemetlen borzongató és nyomasztó izgalom érzése, mely az elfogódottságtól az aggodalom a döbbenet a bénultság formáin át a tartós kétségbeesésig és pánikig terjed. Pszichológiailag megkülönböztethető a szorongás mint állapot (state anxiety) izgalmi feszültség aktuális fenyegetettség mellett mint tulajdonság (trait anxiety) diszpozíciós szorongásérzés függetlenül az aktuális fenyegetettségtől. Sztochasztikus kapcsolat: (valószínűségi kapcsolat) átmenet a függetlenség és a függvény szerinti kapcsolat között. Egyik ismérv szerinti hovatartozásból következtethetünk a másik ismérv szerinti hovatartozásra, de nem kizárólagosan. Tudat: Az objektív valóság tükröződésének legmagasabb, az emberre jellemző formája Vazodilatáció: értágulat, az erek lumenének kiszélesedése Vazodilatátor: az erek kitágulását okozó anyag. Olyan ideg melynek ingerlése az erek kitágulását eredményezi. Vazokonstrikció: az erek összehúzódása Vaszkuláris: az erekre vonatkozó, vagy ereket tartalmazó valamely testrész.
85
14. Összefoglaló Az alkoholizmus néhány pszichologiai és szomatikus következményeinek vizsgálata. (A rendszeres fizikai aktivitás szerepe az alkohol dependens fiatal férfiak komplex rehabilitációjában). A disszertációban hangsúlyozzuk a megelőzést a prevenciót, de ez ne csak az egészségtan tanár és a testnevelő tanár, orvos, védőnő pszichológus feladata legyen, hanem minden olyan szakemberé aki fiatalokkal foglalkozik. Találja meg mindenki saját területén a lehetőségét és a módját az egészséges életmódra nevelésnek. A rendszeres fizikai aktivitás kedvező hatását mutatjuk be a fiatal alkoholbetegek rehabilitációjában. A vizsgálatban a Tennessee SelfConcept Scale testi énkép skála változóit használtuk. A rendszeres testedzés segít a pozitív énkép és az egészséges életmód kialakításában. Az én-hatékonyság vizsgálatában tanulmányoztuk az egészséges csoportok és az alkoholbeteg csoport eredménye között a rendszeres testedzés hatására bekövetkező változást. A dohányzással szembeni ellenálló képesség és a sporttevékenységre való készenlét vizsgálatban Schwarzer Sipos kérdőív módszerét alkalmaztuk. Az én-hatékonyságot vizsgáló skálák alkalmazásával az eltérő képzésű középiskolák tanulóinak adatait gyűjtöttük össze. A dohányzással szembeni ellenálló képesség vizsgálatot korházi dolgozók körében is elvégeztük. A felmért középiskolák tanulói jelentős különbséget mutatattak a dohányzással szembeni ellenálló képesség vizsgálatban. Az ének-zene tagozatos középiskolás tanulók szignifikánsan jobb eredményt értek el, mint hasonló korú társaik. Regresszió elemzéssel állapítottuk meg a dohányzást, alkoholizálást és a drogfogyasztást motiváló tényezőket. A tanulók szocio-ökonómiai státusát is vizsgáltuk. A dohányzással szembeni ellenálló képesség legerősebb befolyásoló tényezője a szociális státus (kor, nem, az iskola típusa, az apa iskolai végzettsége). A drogfogyasztás és a sportolásra való készenlét kapcsolata nem bizonyított. Kórházi dolgozók munkahelye (egészségügy) a dohányzással szembeni ellenálló képesség szempontjából nem meghatározó. Régóta tudott tény, hogy az alkoholizálás az agyvérzés igen erős rizikó faktora. A Cerberus® Rendszer kiemelten fontos eleme az agyi erek rugalmasságának vizsgálata. A rheoencephalografia (REG) az agyi keringés egyik kvalitatív becslési lehetősége, ami elektromos impedancia mérés útján valósítható meg. Az agyi arterioszklerózis a REG pulzus hullámában a minimum-maximum idő megnyúlásában fejeződik ki. A Cerberus® rendszer alkalmazása és a klinikai gyakorlatba való bevonása lehetővé tenné a magas kockázati egyének megtalálását, és az agyvérzéses elhalálozások csökkenését.
86
15. Abstract Some examinations of psychological and somatic consequence of alcohol abuse. (Beneficial effects of physical activity on the complex rehabilitation of young male alcohol addicts). We have to emphasize the importance of prevention. A should be not only the duty of the teachers of hygiene, or PE, the doctors, nurses and psychologists, but it should also be that of the experts dealing with young people. They should find out ways of training them for a healthy way of life. We have studied the effects of physical activity on the development of body image in alcohol dependent patients. We have used Tennessee Self Concept Scale. The regular sports activity plays a major role in the rehabilitation of young alcohol dependent adults, it helps them to form a healthy way of life. Smoking and sedentary lifestyle touch the adolescents in high schools, and students of universities. Self-efficacy towards the temptation to smoke and towards regular physical exercise (Schwarzer at al, 1993) have Hungarian standards for university students, teachers and hospitalized psychiatric patients with alcohol problems. We had started to examine different self-efficacy measures on secondary school pupils. Different secondary school samples were compared to each other here. Analysis of social background – lifestyle data by regression model revealed that self-efficacy towards temptation to smoke for high school students is determined by a social factor (age, gender, type of school, and education level of the father), the drug consuming habits, and Self-efficacy towards physical exercise. The complex analysis of the socioeconomic background, lifestyle data and the measures of the Self-efficacy (temptation to smoke, physical exercise) revealed the key points of the health education practice for secondary school boys and girls and medical staff members. The known consequence of alcohol abuse is the cerebrovascular and mental disorder. However, recent studies show a protective effect of moderate alcohol consumtion against arteriosclerosis. Brain imaging and metabolic data are supplying evidence of the effect of alcohol abuse. However, such expensive procedures are unavailable in most routine clinical practice. The potential inexpensive diagnostic tool can be the pulsatile electrical impedance, rheoencephalogram – REG. REG has high sensitivity to the earliest cerebrovascular alteration during aging and arteriosclerosis: it is the decrease of the elasticity of the arteries, expressed as elongated anacrotic time on REG. 87
16. Irodalom jegyzék 1. Ahlawat, S., Siwach, S. B., Jagdish, (1991): Indirect assessment of acute effects of ethyl Alcohol on coronary circulation in patients with stable angina. Int. J. Cardiol. 1991, 33: 395-392. 2. Altura, B.M., Altura, B. T.(1987): Peripheral and Cerebrovascular actions of ethanol, acetaldehyde, and acetate: relationship to divalent captions. Alcohol: Clin. Exp. Res. 1987. 11: 99-111.(43) 3. American Heart Association and Stroke facts statistical supplement (1997) 4. Anonymous, The National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism, Bethesda, MD. http://www.niaaa. Nih.gov/publications/booklet. Htm 5. Anonymous, Code of Federal Regulations, Title 21, Volume 8, Parts 800 to 1299 Revised as of April 1, 1997, From the U.S. Government Printing Office via GPO Access [CITE: 21CFR882.1825] [Page 377] TITLE 21--FOOD AND DRUGS, PART 882-NEUROLOGICAL DEVICES-- Subpart B--Neurological Diagnostic Devices, Sec. 882.1825 Rheoencephalograph. “Identification: A rheoencephalograph is a device used to estimate a patient's cerebral circulation (blood flow in the brain) by electrical impedance methods with direct electrical connections to the scalp or neck area.” 6. Atkinson, R. C. Smith, E.E., Bem, D.J. (2001): Pszichológia Osiris, Budapest 335-360. 7. Bedworth, A. (1992):The Profession and Practice of Health Education Printed in the United State of America by Wm. C. Brown Publishers 1992. 8. Benson K. Pető Z. (1993): Részletek a Pszichiátriai Rehabilitációs Szekciótörténetéből. Rehabilitáció III/2:54-58 9. Bereczki D.(1999): A stroke rizikófaktorai Hippocrates I évf. 3. szám 145-155 www.medlist. com 10. Biddle, S.J. H. [editor] (1995): European Perspectives on Exercise and Sport Psychology. Human Kinetics Publishers, Inc., Champaign, IL, 342 11. Bodo, M. (2001): Potential application of rheoencephalography to cerebral blood flow assessment in combat casualty care. Advanced Technology Applications for Combat Casualty Care 2001 Conference, September 9-14, 2001 Fort Walton Beach, FL.#106,page 54. 12. Bodo, M, Frederick, J. Pearce, F.J., Armonda, R.A. (2004): Cerebral blood flow changes: rat studies in rheoencephalography. Physiol. Measure, 2004 25 1371-1384 (78)
88
13. Bodo, M,, Boytar, A.S., Sipos, K., Thuróczy, Gy., Pánczél, GY., Bányász, A.(1999): Health Inventory from the Hungarian Village of Csengersima. 31st Annual Scientific Symposium of the Hungarian Medical Association of America, ISSN 10070-0773. 14. Bodo, M., Pearce, F.J., Baranyi, L., Armonda, R.A. (2005): Changes in the intracranial rheoencephalogram at lower limit of cerebral blood flow autoregulation. Physiol. Measure, 2005 26 S1-S17 (75) 15. Bodo, M.,Nagy, I., Peredi ,J., Thuróczy, Gy., Ozsvald, L. (1996): In Process and equipment for diagnosing circulation (cerebrovascular) disorders. Hungarian patent P 92 01 1079. 1992 Mar 31. International patent PCT/HU 93/00006; PCT Pub. No: WO 93/19665. US patent 5,584. 297. 1996 dec.17 16. Bodo, M, Thuroczy G, Brockbank K, Sipos K: Cerebrovascular aging assessment by Cerberus. In: Klatz R, Goldman R (eds.): (1998):Anti-aging medical therapeutics, vol. II. Health Quest, Marina Del Rey, CA, 86-95 17. Bodo M., Thuroczy, Gy., Nagy, I., Peredi, J., Sipos, K., Harcos, P., Nagy, Z., Vörös, J., Zoltai, L., Ozsvald, L. (1995): A complex cerebrovascular screening system (Cerberus) Medical Progress through Technology, 21 (2): 53-66 18. Bodo, M., Thuróczy, Gy., Montgomery, L.D., Pánczél, GY., Evangelisti, A. (1994) High incidence of cerebral arteriosclerosis in the Hungarian population: study by rheoencephalography
and
Doppler
ultrasonography.
2nd
Hungarian
Stroke
Conference, Debrecen, Dec. 1-3. 19. Bodo, M., Thuróczy, Gy., Brockblank, K.G.M., Sipos, K.(1998): Cerebrovascular aging assessment by Cerberus. In RM. Klatz, and R. Goldman (eds.) Anti Aging Medical Therapeutics. Vol. II Health Quest Publications, Marina Del Ray, WA, 86-95 20. Bodo, M., Thuroczy, Gy., Nagy, I., Peredi, J., Sipos, K., Harcos, P., Nagy, Z., Vörös, J., Zoltay, L., Ozsvald, L. (1992): A complex cerebrovascular screening system. In: Lihtinen T (ed.) Proceeding of the 8th International Conference on Electrical BioImpedance. July 28-31. Kuopio, Finland, 88-90 21.Bonita, R., Stewart, A., Bealehole, R. (1990): International trends in stroke mortality: 1970-1985. Stroke, 21: 989-992 22. Buda B. (2003): Az iskolai nevelés – a lélek védelmében. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest,160-200. 23. Buda B.(1995.):Szenvedélyeink Sub Rosa Kiadó Budapest . 24. Carver, C. SM. F. Scheier, M. F. (1998): Személyiségpszichológia. Osiris Kiaídó Budapest, 89
25. Csíkszentmihályi M. (1997): Flow A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest. 26. Currie, C. Hurrelmann, K. Setterlobulte, W., Smith, R. & Todd, J.(2002): Health and Health Behaviour Among Young People [A magyar nyelvű összefoglalót szerkesztette dr. Aszman Anna].Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest, 24-27 [testedzés és egyéb szabadidős tevékenységek] 27. Czeglédi K. (2003): Rehabilitáció és Sport In: Jákó P. (szerk) A sportorvoslás alapjai. Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest 289-293. 28. Csapó Gy-né (2003): Dohányzási szokások vizsgálata a Bács Kiskun Megyei Kórházban Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest (kézirat) 29. Damasio A. R. (1996): Descartes Tévedése Érzelem, Értelem és az Emberi Agy AduPrint Kiadó Budapest 30. Dévai M., Sipos M.: (1986): A Tennessee énkép skála, Pszichológiai tanácsadás a pályaválasztásban, Módszertani füzetek. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest.(65) 31. Fodor M., Fadgyas I. (2003.) Az alkohol mentális következményei Hippocrates www.medlist. com 32. Frenkl R.(1995) Maradj Fiatal a sportolás és az egészség Sub Rosa kiadó Budapest 33. Friedman H.S. (1992): Cardiovascular effects of ethanol. In: Lieber C.S. ed. Medical and nutritional complications of alcoholism. Mechanism and management. New York: Plenum, 1992. 359-401. 34. Funk S. (2004): Új lehetőségek az alkoholizmus kezelésében. Hippocrates, www. medlist.com 35. Goldberg D.M., Soleas, G.J., Levesque, M.(2001): Moderate alcohol consumption: the gentle face of Janus Stroke. Journal American Heart Association. Stroke: Association©2001 American Heart Association, Inc. Volume 32(2) February (2001) 591-594 (38,39) 36. Goldman, H. H., Gattozzi, A. A, Taube, C.A. (1981): Defining and Counting the chronically mentally ill. Hosp..Community Psychiatry 32:22. 37. Grezsa F. [szerk.] (2001): Dr. Farkasinszky Teréz Összegyűjtött Munkái – Addiktológiai Füzetek 2. kötet. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest 38. Gronbaek, M. (1997): Positive effects of alcohol drinking? Nord. Med. 112:367-369. 39. Hankiss E. (1997): Az Emberi Kaland. Helikon Kiadó, Budapest. 40 Hámori J. (2002): Mit tud az emberi agy? 2002. október 17. Mindentudás Egyeteme Budapest 90
41. Hewstone, Stroebe, Codol, Stephenson, (1997) Szociálpszichológia III rész Argyle, M. Kommunikáció és Társas Interakció 10 CH. Társas Viszonyok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 245-271 42. Hillbom, M. (1998): Alcohol consumption and stroke: benefits and risks. Alcohol Clin Exp Res. 22(7 Suppl): 352S-358S. 43. Jenkner, F.L.(1986): Clinical rheoencephalography: A non-invasive method for automatic evaluation of cerebral haemodynamic. Ertdruck, Vienna, Austria, 44. Ketskeméty, L., Izsó L. (1996): Az SPSS for Windows programrendszer alapjai. Felhasználói útmutató és oktatási segédlet. SPSS Partner Bt., Budapest 45 Keresztesi 45. Keresztesi K. Pszichés betegek mozgásprogramja Testnevelés és Sporttudomány 1996.4. 16-26 46. Keresztesi K. Pszichotikus betegek mozgásterápiás programjának fejlesztése Magyar Sporttudományi Szemle Különszám 28-31 47. Keresztesi K, Kosza I, Molnár S, Bretz É, Mozgáskoordinációt fejlesztő programok és terápiai célú fizikai aktivitás pszichiátriai betegeknél Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Kar, Munkaterápiás Intézet, Pomáz Kiskovácsi 48. Kesztyűs L. (1975):Kórélettan egyetemi tankönyv. Tankönyv Kiadó, Budapest. 49. King, D. (2002): Boys Girls and Smoking The Boston Globe, 2202-07031 www. medinfor.hu/ Informed Hírek, 2004 50. Kontos, H. A et al (1978): Responses of cerebral arteries and arterioles to acute hypotension and hypertension. Am. J. Physiol. Heart Circ. Physiol. 34 H371-83(63) 51. Kornhauser, S.H. (1997): Cerebrovascular diagnostic system. American Journal of Electromedicine, 69-71, June 52. Kosza I. (1996): A pszichiatriai rehabilitáció gyakorlatának kézikönyve Akadémiai Kiadó, Budapest 53. Környei E., Kassai-Farkas Á. (1997): Az alkoholbetegség és neuropszichiátriai szövődményei Medicina kiadó Budapest.(41) 54. Kránicz E.(2001): Serdülőkorúak Drogproblémái Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, szakdolgozat (kézirat) 55. KSH (2002): Magyar statisztikai Évkönyv. Budapest 56. Kulcsár Zs. (1998): Egészségpszichológia ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 57. Kulcsár Zs,. Rózsa S, Kökönyei Gy, (2004): Megmagyarázhatatlan testi tünetek Szöveggyűjtemény I. kötet. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 58. Kulcsár Zs, Rózsa S, Kökönyei Gyöngyi, (2004): Megmagyarázhatatlan testi tünetek 91
Szöveggyűjtemény 2 kötet. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 59. Larsen, H.R. (1997):American Journal of Epidemiology, Vol. 146, August 1,: 248-57 www. medinfor.hu/ Informed Hírek, 2004: [A hirtelen csecsemőhalál és az anya dohányzásának kapcsolata] 60. Larsen, H.R. (1996): British Medical Journal Vol., 313, October 12, 907-908 www. medinfor.hu/ Informed Hírek, 2004: [A nem dohányzók tovább élnek] 61. Levendel L. (1987): Alkoholbetegek gyógykezelése és gondozása. Akadémiai Kiadó, Budapest 62. Lotfi, J, Meyer, J.S. (1989): Cerebral haemodynamic and metabolic effects of chronic alcoholism. Cerebrovasc Brain Metab Rev. (1): 2-25 63. Morvai V. (1988): Az alkohol cardiovascularis hatásai- patomechanizmus, diagnosztika-, valamint az alkohol és néhány környezeti vegyi anyag hatása a szív és érrendszerre Semmelweis Egyetem, Budapest 64. Nádori L. (2003): Az uniós csatlakozás fő jellemzői a sportban. Magyar Sporttudományi Szemle, 1. 6-7. 65. Nagy Z.(1999): Előszó a stroke témakörhöz Hippocrates, I. évf. 3.szám 145. oldal www. medlist.com 66. Norton, A. (2002): The New York Times Health News Service, 2000 Medincorp, www. medinfor.hu/ Informed Hírek, 2004: [Teszttel állapítják meg kit fenyeget leginkább rákkal a dohányzás ] 67. Orlich, M.L. (1967): Méthode de reeducation psycho―motrice. L’éducation gestuelle. Les editions Francaises, Paris. 68. Pánczél, Gy., Valikovics, A., Fülesdi, B., Oláh, A., Bodo, M (1993): Cerebral arteriosclerosis in Csengersima ’92 examination: Doppler data. Clinical Neuroscience/ Ideggy. Szle. 46/5-6: 215 69. Pataky I. (1999): Kognitív rehabilitáció post –stroke állapotban Hippocrates I.évf. 3.:164-169. www. medlist. Com 70. Pető Z. (1995): Betegségek, szabadidő, rehabilitáció. Életutak és Útsegítők. SZMA Kiadvány, 12:5-18. 71. Popper. C, (1995): A nyitott társadalom és ellenségei. Ballassi Kiadó, Budapest, 72. Reivich, M., Waltz, A. G. (1980): Circulation and metabolic factors in cerebrovascular disease. In: Cerebrovascular survey report, NIH, Bethesda, MD 73. Rigler E.( 2001): Az általános edzéselmélet és módszertan alapjai. MTE, Budapest
92
74. Rókusfalvy P. (2001): Az ember, fejlődése és fejlesztése. Nemzeti Tankönyvkiadó,Budapest 75. Rosenberg, M. (1965): Society and the Adolescent Self-image. Princeton, NJ: Princeton University Press 76. Rosenberg, M., & Pearlin, L. I. (1978): Social class and self-esteem among children and adults. American Journal of Sociology, 84, 53–77 77. Salmon, P. (2001): Effects of Physical Exercise on anxiety, depression, and sensitivity to stress Unifying Theory. University of Liverpool, Clinical Psychology Review Vol. 21, 1: .33-61 78. Sharkey, B.J. (2002): Physiology of Fitness Part V. University of Montana Fitness and Lifestyle. Human Kinetics Books, Champaign, Illinois, 235-271 79. Sipos, K., Bodo, M., Hagtvet, K.A., Veér, A. (1993): Stroke risk factors, neurosis, depression and anxiety in Csengersima ’92 examination. Clinical Neuroscience/ Ideggy. Szle. 46/5-6: 212. 80. Sipos, K., Bodó, M., Veér, A., Hagtvet, K. A. (1993): Neurosis depression anxiety, and stroke risk factors in a Hungarian village Xth European Health Psychology Society Conference. Brussels, 1-3 September, Abstracts, 90 [Kalokagathia,1994 XXXII. Évf. 94-114] 81. Sipos, K., Fuchs, R., Wegner, M., & Schwarzer, R. (1993): The Hungarian version of Self-Efficacy Towards Physical Exercise. (Sporttevékenysségre való készenlét) Hungarian University of Physical Education Budapest, (manuscript) 82. Sipos K. Kardos Györgyné [szerk.] (1999): Dr. Kardos György Válogatott Írásai – Addiktológiai Füzetek 1. kötet. Magyar Testnevelési Egyetem 83. Sipos, K., Thuroczy, Gy., Bodo, M., Horváth, I., Bonoczki, P. (1994): Correlation of the arteriosclerosis and psychovegetative balance in a Csengersima 92 sample stroke risk factors, TIA symptoms, and neurosis. 2nd Hungarian Stroke Conference, Debrecen, Dec. 1-3. Abstract Volume, 23 84 Sváb J. (1981): Biometriai módszerek a kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 85. Szenvedélybetegségek (1993) I.évf. 3. sz..: Egészségnevelés Szupplementum 1993.nov.dec. (cit. Kránitz E. (2001) 86. Szalay, P., Szűcs, A., Bodo, M., Sipos, K., (2004): Cerebrovascular alterations in alcoholic and non-alcoholic psychiatric patients XII. International Conference on Electrical Bio-Impedance, Gdansk, Poland. 20-24 June 2004.Abstract 215-218
93
87. Takács F. (1995): A hazai testkultúra átalakulásának szociológiai problémái Kalokagathia XXXIII évf. 1995. 2.sz.: 7-19. 88. Thuroczy, Gy., Nebella, T., Bodo, M. jr, Bodo, M: (1993): Cerebral arteriosclerosis in Csengersima ’92 examination: Rheoencephalographic data, Clinical Neuroscience Idegygy. Szle. 46/5-6:212 89. Vingender I. (2004): Az azonos korú csoport hatása az iskoláskorú gyerekek drogfogyasztó magatartására. Addictológia Hungarica, 6, 3: 164-175 90. Vingender I., (2003): A droghasználat szociális kontextusa Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Budapest. 91. Vingender, I. Sipos, K.(2000): Social integration – deviances – drug consumption (with due regard to potential protective and predictive factors of sports) Kalokagathia, Special Issue, 66-78 92. Vízi E. Sz. (2005): A kábítószerek – a kreativitás mítosza és a rombolás világa Mindentudás Egyeteme 2005.március 17. Budapest (előadás) 93. Whiting. J W. (1981): The effect of a mild exercise program on the psychological treatment of in patient alcoholics. Unpublished doctoral dissertation, fuller theological seminary, school of psychology, 1981125Pp /Dai, July 1981, 42/1,394395B/ 94. Williams, M. J., Restieaux, N. J., Low, C.J. (1998): Myocardial infarction in young people with normal coronary arteries. Heart .79: 191-194. 95. Wim van den Brink (2004): Az alkoholfüggőség bizonyíték alapú kezelése Amsterdam Institute for Addiction Research Academic Medical Center University of Amsterdam Jellinek Addiction Treatment Center (Az Országos Addiktológiai Intézetben) Budapest 2004. augusztus 9-én elhangzott előadás) 96. Yamada, Y., Ishizaki, M., Kido, T., Honda, R., Tsuritani, I., Ikai, E., Yamaya, H. (1991): Alcohol High blood pressure, and serum gamma-glutamyl transpeptidase level. Hypertension 18: 819-826
94
17. Mellékletek 17.1. Sport és rehabilitáció kapcsolata
95
17.2.
96
17.3. Név/Jelszó: Kor: Nem: Dátum:
Dohányzással Szembeni Ellenálló Képesség R. Schwarzer, E. Appel, M. Wegner, & K. Sipos (1993)
egyáltalá n nem jellemző
alig jellemző
jellemző
teljesen jellemző
Nehezemre esik, hogy ne gyújtsak rá, ha látom, hogy társaim dohányoznak (-)
1
2
3
4
2.
Mindig meg tudom indokolni, hogy miért nem dohányzom
1
2
3
4
3.
Nem vagyok biztos abban, hogy a dohányzást abba tudom hagyni
1
2
3
4
1
2
3
4
1.
4.
Ha ugratnak azért, mert nem dohányzom éppen úgy mint a többiek, meggyőző kifogást tudok találni
5.
Ha cigarettával kínál valaki, gondolkodás nélkül visszautasítom
1
2
3
4
6.
Ha kimerült vagy ideges vagyok , még akkor is ellent tudok állni, a cigaretta utáni vágynak
1
2
3
4
7.
Alkoholfogyasztás alkalmával sem hagyom magam dohányzásra csábítani
1
2
3
4
8.
Ha társaságban magányosnak érzem magam , a kellemetlen érzés leküzdésére rend szerint rá kell gyújtsak (-)
1
2
3
4
9.
Ha munka közben túlterhelésnek vagyok kitéve, még akkor is úgy intézem, hogy ne tudjak rágyújtani
1
2
3
4
10.
Ha sokáig kell várni nyilvános helyen valakire, még akkor sem jelent gondot számomra, hogy ne gyújtsak rá.
1
2
3
4
97
17.4. Név/Jelszó: Kor: Nem: Dátum:
Sporttevékenységre való készenlét Sipos, K., Fuchs, R., Wegner, M., & Schwarzer, R. (1993)
Még akkor is elvégzem a tervbe vett edzést, ha… egyáltalán nem biztos 1.
…fáradt vagyok.
1
2
3
4
5
teljesen biztos 6 7
2.
…rossz a hangulatom.
1
2
3
4
5
6
7
3.
…gondjaim vannak.
1
2
3
4
5
6
7
4.
…haragszom valamiért.
1
2
3
4
5
6
7
5.
…feszült vagyok.
1
2
3
4
5
6
7
6.
…vendégeim vannak.
1
2
3
4
5
6
7
7.
…mások egyéb programot ajánlanak.
1
2
3
4
5
6
7
…családomra/partneremre sok időt kell fordítanom.
1
2
3
4
5
6
7
9.
…nincs társam az edzéshez.
1
2
3
4
5
6
7
10.
…rossz az időjárás.
1
2
3
4
5
6
7
11.
…sok még az elintézni való dolgom.
1
2
3
4
5
6
7
12.
…érdekes program van a TV-ben.
1
2
3
4
5
6
7
8.
lehet
98
17.5. Droghasználati szokásokat felmérő kérdőív Kérdőív Kérünk, hogy az alábbi kérdésekre őszintén válaszolj. Válaszaidat szigorúan név nélkül add meg, a kérdőíveket a feldolgozást végző személyeken kívül senki nem nézheti meg. 1.
Hány éves korodban ittál először szeszes italt? (Azokat az eseteket, amikor véletlenül ittál bele valaki más poharába, ne vedd tekintetbe!) ………………………………
2.
3.
4.
Mostanában milyen gyakran fogyasztasz alkoholt? a.
naponta
b.
hetente 1-2 alkalommal
c.
havi 1-2 alkalommal
d.
ritkábban
Voltál-e már részeg életedben? a.
igen, több mint tízszer
b.
igen, kb 2-10 alkalommal
c.
igen, egyszer
d.
nem, soha
Mennyire értesz egyet az alábbi kijelentésekkel az alkohol mérsékelt fogyasztásával kapcsolatban? (Az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem értesz egyet vele, a 7-es pedig azt, hogy teljes mértékben egyetértesz.) a. megkönnyíti a társasági életet
1 2 3 4 5 6 7
b. javítja a fizikai teljesítményt
1 2 3 4 5 6 7
c. javítja a szellemi teljesítményt
1 2 3 4 5 6 7
d. javítja a kifejezőkészséget
1 2 3 4 5 6 7
e. beszédesebbé teszi az embert
1 2 3 4 5 6 7
f. élénkít
1 2 3 4 5 6 7
g. örömet okoz
1 2 3 4 5 6 7
h. tompítja a fájdalmat
1 2 3 4 5 6 7
i. oldja a gátlásokat
1 2 3 4 5 6 7
j. megszünteti a problémákat
1 2 3 4 5 6 7
k. feldobja a hangulatot
1 2 3 4 5 6 7
l. megnyugtat,oldja a feszültséget
1 2 3 4 5 6 7
m. megszünteti az álmosságot
1 2 3 4 5 6 7
n. növeli a koncentrálási képességet
1 2 3 4 5 6 7
o. magabiztossá tesz
1 2 3 4 5 6 7
99
5.
p. jó illata van
1 2 3 4 5 6 7
q. jó íze van
1 2 3 4 5 6 7
r. vagánnyá tesz
1 2 3 4 5 6 7
s. pótolja a hiányzó szeretetet
1 2 3 4 5 6 7
t. segít eviselni ezt a világot
1 2 3 4 5 6 7
u. megszünteti az unalom érzetét
1 2 3 4 5 6 7
v. elcsúfítja az ember külső megjelenését
1 2 3 4 5 6 7
w. jellemtelenné teszi az embert
1 2 3 4 5 6 7
x. elegánssá teszi a viselkedést
1 2 3 4 5 6 7
z. menő dolog
1 2 3 4 5 6 7
Dohányzol-e? a)
igen, rendszeresen
b) igen, alkalmanként c)
igen, nagyon ritkán
d) most nem, de korábban igen e) 6.
nem
Ha dohányzol (akár rendszeresen, akár alkalomszerűen) mióta? …………….éve
7.
Mennyire értesz egyet az alábbi kijelentésekkel a rendszeres dohányzással kapcsolatban? (Az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem értesz egyet vele, a 7-es pedig azt, hogy teljes mértékben egyetértesz.) a. megkönnyíti a társasági életet
1 2 3 4 5 6 7
b. javítja a fizikai teljesítményt
1 2 3 4 5 6 7
c. javítja a szellemi teljesítményt
1 2 3 4 5 6 7
d. javítja a kifejezőkészséget
1 2 3 4 5 6 7
e. beszédesebbé teszi az embert
1 2 3 4 5 6 7
f. élénkít
1 2 3 4 5 6 7
g. örömet okoz
1 2 3 4 5 6 7
h. tompítja a fájdalmat
1 2 3 4 5 6 7
i. oldja a gátlásokat
1 2 3 4 5 6 7
j. megszünteti a problémákat
1 2 3 4 5 6 7
k. feldobja a hangulatot
1 2 3 4 5 6 7
l. megnyugtat,oldja a feszültséget
1 2 3 4 5 6 7
m. megszünteti az álmosságot
1 2 3 4 5 6 7
n. növeli a koncentrálási képességet
1 2 3 4 5 6 7
o. magabiztossá tesz
1 2 3 4 5 6 7
p. jó illata van
1 2 3 4 5 6 7
q. jó íze van
1 2 3 4 5 6 7
r. vagánnyá tesz
1 2 3 4 5 6 7
100
8.
s. pótolja a hiányzó szeretetet
1 2 3 4 5 6 7
t. segít elviselni ezt a világot
1 2 3 4 5 6 7
u. megszünteti az unalom érzetét
1 2 3 4 5 6 7
v. elcsúfítja az ember külső megjelenését
1 2 3 4 5 6 7
w. jellemtelenné teszi az embert
1 2 3 4 5 6 7
x. elegánssá teszi a viselkedést
1 2 3 4 5 6 7
z. menő dolog
1 2 3 4 5 6 7
Fogyasztottál-e már valaha valamilyen kábítószert? a)
igen, egyszer
b) igen, néhányszor c)
igen, viszonylag rendszeresen
d) igen, gyakran e) 9.
nem
Ha fogyasztottál már drogot, mi volt az?…………….
10. Mennyire értesz egyet az alábbi kijelentésekkel a drogok fogyasztásával kapcsolatban? (Az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem értesz egyet vele, a 7-es pedig azt, hogy teljes mértékben egyetértesz.) a. megkönnyíti a társasági életet
1 2 3 4 5 6 7
b. javítja a fizikai teljesítményt
1 2 3 4 5 6 7
c. javítja a szellemi teljesítményt
1 2 3 4 5 6 7
d. javítja a kifejezőkészséget
1 2 3 4 5 6 7
e. beszédesebbé teszi az embert
1 2 3 4 5 6 7
f. élénkít
1 2 3 4 5 6 7
g. örömet okoz
1 2 3 4 5 6 7
h. tompítja a fájdalmat
1 2 3 4 5 6 7
i. oldja a gátlásokat
1 2 3 4 5 6 7
j. megszünteti a problémákat
1 2 3 4 5 6 7
k. feldobja a hangulatot
1 2 3 4 5 6 7
l. megnyugtat,oldja a feszültséget
1 2 3 4 5 6 7
m. megszünteti az álmosságot
1 2 3 4 5 6 7
n. növeli a koncentrálási képességet
1 2 3 4 5 6 7
o. magabiztossá tesz
1 2 3 4 5 6 7
p. jó illata van
1 2 3 4 5 6 7
q. jó íze van
1 2 3 4 5 6 7
r. vagánnyá tesz
1 2 3 4 5 6 7
s. pótolja a hiányzó szeretetet
1 2 3 4 5 6 7
t. segít eviselni ezt a világot
1 2 3 4 5 6 7
u. megszünteti az unalom érzetét
1 2 3 4 5 6 7
101
v. elcsúfítja az ember külső megjelenését
1 2 3 4 5 6 7
w. jellemtelenné teszi az embert
1 2 3 4 5 6 7
x. elegánssá teszi a viselkedést
1 2 3 4 5 6 7
z. menő dolog
1 2 3 4 5 6 7
11. Milyen körülmények között szoktad használni ezeket a szereket? Cigaretta
Alkohol
Drog Egyiket sem
Otthoni tanulás közben Sportolás közben (előtte, utána) Sportműsor nézése közben Helyszíni szurkolás közben Zenehallgatás közben Olvasás közben Barátokkal beszélgetve Szülőkkel beszélgetve Discoban Utazás közben Utcán, parkban Étkezés előtt, után Étteremben, presszóban, bárban Koncerten Más alkalommal……. 12. Kivel szoktad együtt használni ezeket a szereket? Cigaretta
Alkohol
Drog
Egyiket sem
Szülőkkel Barátokkal Testvérrel Sporttársakkal Iskolatársakkal Ismerősökkel Ismeretlenekkel Szerelmeddel Mással………..
102
13. Szerinted mennyire károsak ezek a dolgok? (A megfelelő rubrikába tegyél egy x-et) Cigaretta
Alkohol
Drog
Halálos is lehet Nagyon káros Elég káros Csak akkor káros, ha túlzásba visszük Alig káros Egyáltalán nem káros 14. Nemed? a)
Fiú
b) Lány 15. Életkorod?…….éves vagyok 16. Szüleid legmagasabb iskolai végzettsége? Édesapád
Édesanyád
8 általánosnál kevesebb 8 általános Középfokú Főiskola Egyetem
103
17.6. Kóros-, és egészséges érfal rugalmasság – Jenkner (1986) szerint Tipikus kóros REG (Cerberus felvételi azonosító szám: 294/2) Részlet az eredeti felvételből; idő–ablak: 898,18 msec (idő skála msec, amplitúdó relatív egység (az analóg digital converter egységei). Ezen adatok különbözhetnek az átlagolás után kapott és a statisztikai számításba bevont adatoktól: az egy perces felvétel átlagolása az itt látható zajokat kiszűri. Ugyancsak elsimítja a légzés okozta fiziológiás aritmiát és amplitúdó váltakozásokat. A megnyúlt REG csúcsidő (191,3 msec) az érfali rugalmasság csökkenését jelzi. EKG – lila, REG: piros 1: EKG R – R távolság: 643 msec 2: EKG R - REG csúcs távolság: 298 msec 3: REG minimum - REG maximum: 191.3 msec
3 2
1
Tipikus egészséges REG (Cerberus felvételi azonosító szám: 1) Részlet az eredeti felvételből; idő–ablak: 934.54 msec (idő skála msec, amplitúdó relatív egység (az analóg digital converter egységei). EKG – lila, REG: piros. 1: EKG R – R távolság: 618.4 msec 2: EKG R - REG csúcs távolság: 152 msec 3: REG minimum - REG maximum: 81.1 msec
104
18. Függelék (táblázatok jegyzéke) 1. táblázat Égetett szeszesital fogyasztás 9 európai országban (2002) 2. táblázat Az alkoholisták becsült száma (ezer fő/2002) 3. táblázat Az egy főre eső alkoholfogyasztás Magyarországon 4. táblázat A pszichológiai vizsgálatok (Tennessee testi énkép vizsgálat és az én-hatékonyság I-II. vizsgálat) valamint az érfal rugalmasság (Cerberus®) vizsgálat mintáinak összefoglaló táblázata 5. táblázat Tennessee Self- Concept Scale testi énkép alskála faktorok 6. táblázat
Alkoholbeteg(1) és főiskolai hallgató férfiak(2) csoportjainak életkor, és
Tennessee énkép skála(testi énkép) faktor átlagok (M) és szórások (SD) összehasonlítása 2mintás t-próbával 7. táblázat 21-30éves alkoholbeteg (1)-,és főiskolai hallgató férfiak (2) csoportjainak életkor, és Tennessee énkép skála (testi énkép) faktor átlagok (M) és szórások(SD) összehasonlítása 2mintás t-próbával 8. táblázat Fiatal (1) és középkorú (2) alkoholbeteg férfiak Tennessee énkép skála (testi énkép) faktor átlagok (M) és szórások (SD) összehasonlítása 2-mintás t-próbával 9. táblázat Fiatal (19 és 45 év feletti (2) alkoholbeteg férfiak életkor, Tennessee énkép skála (testi énkép) faktor átlagok (M) és szórások (SD) összehasonlítása 2-mintás t-próbával 10. táblázat A Tennessee énkép skála (testi énkép) mutatóinak, és az életkornak egymással való korrelációja egészséges férfi főiskolai hallgatóknál (n=60) 11. táblázat Dohányzással szembeni ellenálló képességet és sporttevékenységre való készenlétet vizsgáló skálák alapstatisztikája főiskolai hallgató férfiakra, nőkre és alkohol beteg férfiakra, nőkre 12. táblázat Borászati és ének-zene tagozatos középiskola tanulóinak dohányzással szembeni ellenálló képessége és rendszeres sportolásra való készenléte, a skálák Cronbach-α értéke valamint átlag életkora 13. táblázat Borászati építőipari szakiskola, valamint borászati és ének-zenei szakközépiskola fiú tanulóinak dohányzással szembeni ellenálló képessége és rendszeres sportolásra való készenléte, a skálák Cronbach-α értéke valamint átlag életkora 14. táblázat Cerberus® rendszerrel vizsgált betegek REG anacrot idő és életkor átlagai és az átlagok szórásai életkori csoportonként 15 .táblázat „Fiatal és idős alkoholbetegek és a kontroll személyek életkori, és REG anacrot idő eredményeinek átlagai és az átlagok szórásai
105
