SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály
JELENTÉS A Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály 2008. első negyedévében végzett munkájáról és tapasztalatairól Az SZMM hatályos SZMSZ-ének 32. § (1) bekezdés d.) pontja alapján a Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály tájékoztatási tevékenységéről negyedévente jelentést készít a felsővezetők számára. Január, február és március hónapokban osztályunkra összesen 1685 db írásbeli megkeresés érkezett az állampolgároktól, a társadalmi és civil szervezetektől, önkormányzatoktól. Elektronikus úton, azaz e-mail-ben 806 db megkeresést kaptunk, amely az összes érkezés 47,84 %-a. A megkeresések témakör szerinti megoszlása a következőképpen alakult: Gyermekek után járó ellátások (GYES, GYED, családi pótlék, gyermekvédelmi ellátások) Szociális helyzetre vonatkozó megkeresések (ellátások iránti érdeklődés, foglalkoztatási nehézségek, megváltozott munkaképességből adódó problémák, lakásügyek, távhő- és gázár-támogatás) Segélykérelmek (egyszeri szociális segély, gyógyszer kiváltásához támogatás, gyógykezeléshez való hozzájárulás) Nyugdíjügyek (nyugdíjba vonulás kérdése, nyugdíjszámítás, özvegyi nyugdíj feléledési ideje, nyugdíjasok segélye, méltányossági emelés)
7,71 % 26,82 %
7,36 %
12,76 %
Egészségügyi állapottal kapcsolatos megkeresések (betegségekkel, kezelésekkel, munkaképesség-csökkenéssel, fogyatékossággal kapcsolatos megkeresések)
3,74 %
Egyéb megkeresések, javaslatok, állampolgári panasz, bejelentés (segítségkérés egyéni ügyekben, peres ügyekben segítségkérés, diszkrimináció, fogyasztóvédelem, esélyegyenlőség stb.)
9,32 %
Tájékoztató kiadványok küldése kérésre (leporellók, tájékoztató füzetek)
3,4 %
1
Munkaügyi témában történt megkeresések (garantált bérminimum, Start kártya, vállalkozások támogatása, alkalmi munkavállalói könyv, érdeklődés pályázatok után, stb.)
26,35 %
Felnőttképzés, szakképzés
2,07 %
Pályázatok iránti érdeklődés
0,47 %
2008. első negyedévben az Ügyfélszolgálati Irodára 5464, osztályunkra munkatársainkhoz 2643 db, összesen 8107 db telefonhívás érkezett, amely átlagosan 128-129 hívás/napot jelent. Az Ügyfélszolgálati Irodát személyesen 1937 fő kereste fel, amely átlagosan 30-31 fő ügyfelet jelent naponta. Márciusban már csökkent az energiaár-támogatással kapcsolatos érdeklődések szám, de még jelenleg is érkeznek megkeresések. 2007. november 1. és 2008. március 31. között osztályunkra 702 db megkeresés érkezett az energiaár-támogatással kapcsolatban. Új elemként jelent meg, hogy 121 db energiaártámogatás iránti igénylés minisztériumunk címére került feladásra. Ezeket minden esetben továbbítottuk az igénylő lakóhelye szerint illetékes Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságához. A legnagyobb számban novemberben érkezett kérelem, amikor még a lakosság nem kapta meg az igénylőlapokat, viszont az a Magyar Államkincstár illetve minisztériumunk honlapjáról letölthető volt. Nehezítette az állampolgárok helyzetét az, hogy míg a 2006-2007 évi időszakban a Magyar Államkincstár bérmentesített, megcímzett válaszborítékot is csatolt a benyújtandó kérelmekhez, ilyenek a 2007-2008-as időszakban nem kerültek kiküldésre, ezért az igényléseket hozzánk nyújtották be, illetve nagy számban azután érdeklődtek, hogy hova küldjék, hova címezzék az energiaár-támogatás iránti kérelmeket. Tájékoztatási munkánkat nagyban segítette, hogy a Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztályunk által e témakörben szervezett megbeszélésen részt vehettünk, s a Magyar Államkincstár munkatársaival és a szolgáltatókkal a felmerülő vitás kérdéseket megbeszélhettük. A kiadványaink iránt az utóbbi időben a megyei munkaügyi központok is élénk érdeklődést mutatnak, s tekintettel a több ezres példányszámú igényekre, egyeztettünk a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal gazdasági főosztályvezetőjével, melynek eredményeképpen az általunk elektronikus úton megküldött kiadványok sokszorosítását megkezdte, vállalva azok munkaügyi központokhoz és kirendeltségekhez való továbbítását. Január-február hónapban folyamatosan aktualizáltuk tájékoztató kiadványainkat, amelyek iránt változatlanul magas az érdeklődés. Az aktualizált kiadványainkat a honlapunkon nyomban megjelentetjük, így mindenki számára azok elérhetőek. A Munkavédelmi Törvény változása miatt a munkaügyi tárgyú füzetünk csak március végére készült el. Az aktualizálás során együttműködtünk az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséggel, illetve a Foglalkoztatási és Szociális Hivatallal. Március hónapban a Magyar Államkincstár Családtámogatási Irodája is példányonként 5-600 db kiadványt igényelt a Fővárosi Családtámogatási Iroda részére. Tekintettel nyomdai kapacitásuk szűkösségére, az Akadémia utcai sokszorosítónk a kiadványok sokszorosítását folyamatosan végzi. Az első negyedévben nagyobb tételszámban (min. 100 db) igényelt kiadványainkból többek között: Forgó Györgyné szakállamtitkár asszony, a Vakok és Gyengénlátók Szövetsége, ORFI kórház, védőnők több kerületből, Újpest Szociális és Egészségügyi Intézményei START információs szolgálat. Tájékoztató tevékenységünk magas színvonalára figyelemmel meghívást kaptunk a május hónapban tartandó Születés Hete rendezvényre, illetve kiadványainkra és munkatársaink szakértelmére a június első hétvégéjén tartandó II. Babamama Expó rendezvényen is számítanak a szervezők. Ezekre a szükséges előkészületek folyamatban vannak.
2
Összegző értékelés Az első negyedévben nőtt a gyermekek után járó ellátások, illetve a nyugdíjügyek iránti érdeklődés 2007. negyedik negyedévéhez viszonyítva. Kis mértékben, de emelkedett a segélykérelmek száma. Ismét megjelentek az időjárás viszontagságait követő károk rendezését elősegítendő anyagi támogatás iránti kérelmek. Változatlanul magas a munkaügyi témákban történő megkeresések száma, illetve új elemként jelentek meg statisztikánkban is a felnőttképzéssel, szakképzéssel kapcsolatos megkeresések. Az új OKJ szabályozásával, illetve a korábban szerzett képzettségeknek/végzettségeknek a jelenlegi szabályozási rendszerben történő elismerésével kapcsolatban kérnek információt a hozzánk fordulók. Osztályunk munkatársai az Idősügyi Tanács ülésein részt vettek, több aktualizált kiadványunkat az Idősügyi Tanács jelenlévő tagjainak kiosztották (Szociális ellátások 2008. táblázat, Rehabilitációs járadék, Nyugdíj-segély leporellók). Több állampolgár jelezte, hogy egyes közvélemény-kutató cégek a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízására hivatkozva telefonos megkeresés útján próbálnak információt szerezni munkavállalási szokásaikról. Többen úgy ítélik meg, hogy a feltett kérdések személyi jogaikat sérthetik, illetve attól tartanak, hogy azokat a kérdés céljával ellentétes célokra is felhasználhatják, ezért tőlünk érdeklődnek, hogy a minisztérium valóban megrendelte-e a közvélemény-kutatást. Tárgyi ügyben feljegyzést készítettünk Államtitkár Úr részére, melyet Koordinációs Szakállamtitkár Úrnak is megküldtünk. Feljegyzésünkben kértük, hogy amennyiben a minisztérium, illetve háttérintézményei valóban közreműködnek valamilyen közvélemény-kutatás szervezésében, arról tájékoztassák osztályunkat, illetve utaljanak arra honlapjukon/honlapunkon. Az elemzés tárgyául szolgáló időszakban folyamatos érdeklődés nyilvánult meg a minisztérium által meghirdetett pályázatok iránt. A foglalkozást elősegítő pályázatok esetében, amelyeket a regionális munkaügyi központokhoz kellett benyújtani és a munkaügyi központok adnak közbenső információt, tájékoztatást, több pályázaton részt venni szándékozó szervezet (leendő munkáltató) nehezményezte, amennyiben a minisztérium is kiíróként szerepel a pályázatban, akkor miért nem lehet a minisztérium illetékes szervezeti egységével érdemi kapcsolatba lépni. Többen azt nehezményezték, hogy régebben a pályázati kiírásban szerepelt a minisztérium által megnevezett kompetens személy vagy szakmai főosztály, akihez ügyes-bajos kérdéseikkel fordulhattak. Sokan érdeklődnek továbbá már lejárt pályázatok eredményeiről, mivel azokról nem értesültek, vagy azokat honlapunkon nem találják, holott a keresett pályázatot nem minden esetben a minisztérium jelentette meg. A jövőben célszerű lenne honlapunkon kiemelt megjelenítéssel szerepeltetni a pályázati eredmények címszavát. „Munkahelyteremtő beruházások támogatása (MPA-2008-1)” Az állampolgárokat széles körben foglalkoztató kérdések 1) Egyre több állampolgári megkeresés érkezik (telefonon, személyesen, írásban) osztályunkhoz, melyben a hozzánk fordulók sérelmesnek tartják, hogy 2008. 01. 01-től az álláskeresési járadékban részesülő édesanyáknak a Regionális Egészségbiztosítási Pénztárak nem állapítják meg a terhességi-gyermekágyi segélyt és a gyermekgondozási díjat, holott ezeket az ellátásokat 2007. 12. 31-ig megállapították a járadékban részesülő, azaz az ellátást szüneteltető anyáknak. Ezen megkereséseket elemeztük, s megállapításainkat az alábbiakban tesszük közzé: A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendelkezése értelmében terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra a biztosított szülő jogosult.
3
2007. december 31-ig a Tbj. (1997. évi LXXX. tv.) 5. §. d. pontja szerint biztosított volt az álláskeresési támogatásban részesülő személy, továbbá az ellátások igénybevételének időtartamára az a személy, akinek az álláskeresési járadék, munkanélküli járadék, vállalkozói járadék folyósítását terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele miatt szüneteltetik. E szabállyal szinkronban állt az 1991. évi IV. tv. 29. § (1) bekezdése, mely szerint szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső a) terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, az ellátás folyósításának időtartamára. Fenti szabályok értelmében, ha az édesanya az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt gyermeket szült és rendelkezett a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj megállapításához szükséges feltételekkel, kérhette a járadék folyósításának szüneteltetését, s mivel a járadék szüneteltetésének időtartama biztosításban töltött időnek minősült, igényelhette a terhességigyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj megállapítását. 2008. január 1-jétől a Tbj. 5. §. d. pontja módosításra került oly módon, hogy a törvény értelmében biztosított az álláskeresési támogatásban részesülő személy. Tekintettel arra, hogy a járadék szüneteltetésének időtartama ez évtől nem minősül biztosításban töltött időnek, az álláskeresési támogatásban részesülő anya, ha kéri a járadék szüneteltetését, nem minősül biztosítottnak, s ezért nem kérheti a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj megállapítását. A Tbj-t módosító 2007. évi CXXVI. Tv. 219. §-ához írott indokolása szerint: A jelenlegi szabályok szerint „teljes körű biztosítottnak” minősül az álláskeresési támogatásban részesülő azon személy is, aki esetében az álláskeresési járadék, munkanélküli járadék, vállalkozói járadék folyósítását terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele miatt szüneteltetik. Tekintve, hogy az anyasági ellátások alatt a jogosult szolgálati időt szerez és egészségügyi szolgáltatásra is jogosult, ezért indokolatlan az ellátásban részesülőket a járadék folyósításának szünetelése alatt is a Tbj. 5. § szerinti biztosítottként kezelni. A törvény indokolása, valamint a Pénzügyminisztérium Társadalmi Közkiadások Főosztályának tájékoztatása szerint a módosítás célja nem az volt, hogy az álláskeresési járadékban részesülő édesanyák ne részesülhessenek a terhességi-gyermekágyi segélyben és a gyermekgondozási díjban, azonban a jelenleg hatályos szabály mégis kizárja őket ezen ellátásokból. A jelenleg hatályos rendelkezésről szóló tájékoztató munkánkat tovább bonyolítja, hogy az 1991. évi IV. törvény 29. § (1) bekezdése szerint szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső a) terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, az ellátás folyósításának időtartamára. E rendelkezés jelenleg nincs összhangban a Tbj. 5. §. d. pontjával, mivel a fent említettek szerint a szünetelés időtartamára nem lehet terhességi-gyermekágyi segélyt és gyermekgondozási díjat megállapítani. 2) Számos megkeresésünk érkezett – telefonon, levélben, személyesen – az ápolási díj rendszerének megismert átalakítása kapcsán. Az érdeklődők nagyobb része szívesen vállalná a tervek szerinti tanfolyam elvégzését, illetve a közeli hozzátartozójuk mellett egy másik személy ápolását, gondozását, amennyiben a részükre folyósított ellátás összege megemelésre kerülne, illetve igazodna a mindenkori minimálbér nagyságához.
4
Szintén az ápolási díjjal kapcsolatban sokan panaszkodnak az ellátás összegének alacsony szintjére, illetve arról, hogy sok esetben a család megélhetését veszélyezteti, ha vállalják valamely közeli hozzátartozójuk otthoni ápolását. 3) Egyre több idős emberben realizálódik az a tény, hogy idősek otthonába csak abban az esetben nyerhet felvételt, ha a napi ápolási szükséglete meghaladja a négy órát. Szomorúan veszik tudomásul, hogy amennyiben az ápolási szükségletük nem éri el a napi négy órát, az intézmény a továbbiakban nem tudja az igényüket fenntartani, annak ellenére sem, hogy ők több éve várólistán vannak, bízva a mielőbbi bekerülésbe, illetve ezzel egy biztonságosabb élet megteremtésében. 4) Folyamatos az érdeklődés a rehabilitációs járadék megállapítására, illetve a megmaradt munkaképesség felmérésére vonatkozó eljárással kapcsolatban. Bár nagy segítséget jelentenek az állampolgároknak az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, illetve minisztériumunk honlapján található tájékoztató anyagok, ugyanakkor kétkedve fogadják még mindig a rehabilitációs célú foglalkoztatás, illetve a rehabilitációs munkahelyek megvalósulását. 5) Több állampolgár nehezményezte, hogy korábban kórházi szakorvos is felírhatott közgyógyellátási igazolványra antibiotikumot, jelenleg viszont csak a háziorvos jogosult erre. Amennyiben a kórházból a beteg a háziorvosához megy, és az éppen nem rendel és sürgős esetben van szüksége a gyógyszerre, akkor közgyógyellátás nélkül juthat csak hozzá. A súlyosan fogyatékos személyek, akik egyben közgyógyellátásra is jogosultak, nehezményezik, hogy kétévente felülvizsgálaton kell megjelenniük közgyógyellátási igazolványuk érvényesítése, megújítása céljából. Tekintettel arra, hogy állapotukban változás súlyos fogyatékosságuk miatt nem következhet be, nem értik, hogy ennek ellenére miért kell meghatározott időszakokban felülvizsgálaton megjelenniük, s ezáltal közgyógyellátási igazolványukat megújítani. 6) Az 1989-90-es években nyugdíjazott állampolgárok nem értették, s nem értik, hogy a nyugdíjkorrekciós intézkedésben miért előzi meg őket az 1990-95 évben nyugdíjazottak korrekciója. Többen ezt úgy élték meg, hogy ők nem is lehetnek jogosultak a korrekcióra, a korrekció indoklását ugyan megértik, de többen, akik betegek, attól tartanak, hogy haláluk miatt már nem lehetnek a korrekció részesei. A jelenleg özvegyi nyugellátásban részesülő állampolgárok nehezményezik, hogy a nyugdíjkorrekciós intézkedések nem terjednek ki elhalt házastársaik nyugdíjára, ezáltal az özvegyi nyugdíjak összegét korrekciós intézkedés nem növelheti. 7) Folyamatos érdeklődés mutatkozik a nyugdíjban, illetve a rendszeres szociális járadékban részesülő állampolgárok munkavégzési lehetőségeivel kapcsolatban. A korhatár alatti nyugdíjasok nehezen értik meg, hogy a munkavégzési korlátozások nem differenciáltak. Nem egyformán sújtja ugyanis a munkavégzési korlátozás a 26.000 Ft rendszeres szociális járadékban részesülőt, mint az akár csak átlagnyugdíjban részesülő rokkantsági nyugdíjast vagy előrehozott öregségi nyugdíjast. Ugyanis nem mindegy, hogy valakinek a 26.000 Ft vagy a havi 60-90.000 Ft jövedelme mellett korlátozzák munkavégzését, tevékenységét. 8) Több állampolgári megkeresés érkezett kiskorú szülők gyermekei után járó ellátások igénylésével kapcsolatban. Amíg a szülő nem töltötte be 18. életévét, jogi szempontból korlátozottan cselekvőképesnek minősül, emiatt ő gyermeke törvényes képviseletét nem láthatja el, gyámot kell kirendelni a gyermek képviseletére. Ugyanakkor a kiskorú szülő is igényelhet ellátást, ha a jogszabályban előírt feltételekkel rendelkezik. A levélírók olyan esetekben kértek tanácsot, amikor a kiskorú szülő a kirendelt gyámmal egy háztartásban élve adta be kérelmét, melyet az illetékes hivatal elutasított. 9) Az év elején sok hajléktalan személy kért segítséget a hivatalok közötti illetékességi vitákat illetően. Hajléktalan személyek támogatási kérelme esetén az egyes ellátásokra, szolgáltatásokra való
5
jogosultság elbírálása ügyében az a polgármesteri hivatal tud eljárni, ahol az érintett bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen tartózkodik. A tanácsot kérők vidéki, bejelentett állandó lakcímmel rendelkeztek, viszont életvitelszerűen – többségük a Menhely Alapítvány szállójára ideiglenesen bejelentkezve – Budapesten tartózkodik. Számos megkeresés a települési önkormányzatok jegyzőitől érkezett a rendszeres szociális segéllyel kapcsolatos – a 2008. január 1-től hatályos rendelkezésekben foglalt – igazgatási feladatokat illetően. E témában a vonatkozó tájékoztató anyag közzététele a honlapon kiemelten pozitív fogadtatásra talált. 10) Január-február hónapban élénk érdeklődés középpontjában állt a prémiumévek foglalkoztatási állományban lévő dolgozók 13. havi juttatása. Az ilyen irányú megkereséseket, amennyiben a foglalkoztatott a Munka Törvénykönyve, vagy a Közalkalmazotti Törvény hatálya alá tartozott, érdemi válaszadás végett továbbítottuk a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Jogi Főosztályához. Abban az esetben, ha köztisztviselőről volt szó, a kérelmet a MEH Közszolgálati Főosztályához továbbítottuk, vagy a Főosztály munkatársával egyeztettünk az érdemi válaszadásról. Sajnálatosan a MEH Közszolgálati Főosztályának álláspontja eltért (eltér) minisztériumunk Jogi Főosztályának álláspontjától, s ezt több állampolgár sérelmezte. (A MEH Közszolgálati Főosztálya a kimenő levelekben arról tájékoztatta a prémiuméves foglalkoztatottakat, hogy a 13. havi juttatás, illetve a ruhapénz arányos részére jogosultak lehetnek, s amennyiben munkáltatójuk ezt nem fizeti ki, forduljanak az illetékes munkaügyi bírósághoz. Tárcánk álláspontja ugyanakkor, hogy a prémiuméves foglalkoztatási formában alkalmazott dolgozóknak (bármenyik jogszabály alapján foglalkoztatott) nem jár 13. havi juttatás és ruhapénz sem.) 11) Több állampolgár aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a munkaügyi bíróságok eljárása a jövőben már nem költségmentes. Többeket ez elriaszt attól, hogy munkáltatójuk intézkedése ellen az illetékes munkaügyi bíróságon keressenek jogorvoslatot. Legtöbben ugyanis éppen felmondásuk körülményei, vagy elmaradt járandóságaik miatt fordultak-fordulnak a bírósághoz, és esetleges pervesztésük esetén igényük elutasítása mellett még költségviselési kötelezettségük is keletkezik. 12) A munkaügyi témájú megkeresések között úgynevezett slágertémának számított a hétvégén történő foglalkoztatás kérdése. Többen feltették azt a kérdést, hogy a szombati nap munkanapnak számít-e, illetőleg a vasárnapi munkavégzés tételes jogi szabályai felől érdeklődtek. 13) Több munkáltató érdeklődött az év elején az előrehozott öregségi nyugdíjba menő dolgozóik felmentésével, illetve a jogszabály-változással kapcsolatban. A köztisztviselői törvény módosítása alapján az előrehozott öregségi nyugdíjba vonuló dolgozókat kedvezően érintették a jogszabályváltozások, mely alapján felmentési idejük nyugdíjjogosultságuk kezdete előtt már kiadható, illetve végkielégítésben is részesülhetnek. Élénk érdeklődés nyilvánult meg, főleg a pedagógusok részéről, hogy ezen módosítás vonatkozik-e rájuk is, ha pedig nem, akkor miért. 2007. IV. negyedévi jelentésünkben utaltunk arra, hogy az állampolgárok panaszolták, hogy a Magyar Államkincstár Szociális és Családtámogatási Ügyfélszolgálati Irodáját telefonon nem tudják elérni. Jelzésünket követően január hónapban Csizmár Gábor államtitkár úr megkereste ezügyben dr. Katona Tamás elnök urat. Az eltelt időszakban ugyan közzétették a MÁK honlapján az érintett szervezeti egységek vezetőinek telefonszámát is, de ennek ellenére az érdeklődő ügyfelek továbbra is nagyon nehezen tudják elérni a Kincstár Ügyfélszolgálatát. Budapest, 2008. április 10. dr. Veres Gábor osztályvezető
6