ÁPRILIS
ÁPRILIS A hagyomány szerint ennek a hónapnak is Romulus adott nevet, isteni anyjának, Venusnak etruszk neve után (Apru, görögül Aphrodité). Varro, római tudós népies etimologizálással az aperire (kinyílni) igére vezeti vissza a hónap nevét, utalva a természet nyiladozására, és az eke által feltört földre. Ezzel összhangban a római ünnepek is általában a termékenységgel kapcsolatosak. 4-e a Megalesia (magalé métér görögül a nagy istenanya) ünnepe; 12-én a gabonaanyát, Cerest ünnepelték (Ceralia); 15-én vemhes teheneket áldoztak nyilvánosan a szaporulatért (Fordicidia). Április 21-én emlékeztek meg Róma alapításáról, ekkor a Vestaszüzek tisztító és termékenyítõ máglyákat gyújtottak, melyeken a résztvevõk átugráltak, és barmaikat is áthajtották. Ez Palesnek, a nyájak istenének ünnepe (Palilia). 23-a a borkóstoló ünnepnapja (Vinalia Urbana), 25-e pedig a Robigalia, melyen körmeneten állatáldozatot mutattak be Robigo istennõnek, hogy a vetést elkerülje a gabonarozsda. Április 28-tól május 3-ig tartott a Floralia, Flora virágistennõ tiszteletére. Április egyben a Bika hava. A Nap 21-én lép be a Bika csillagképbe. Varro a bika-jelképet is összekapcsolja azzal, hogy április a szántás hónapja, ekkor jön el az ökrök fáradozásának ideje. A hónap régi magyar neve: Szent György hava, a harmadik dekád legnépszerûbb szentje alapján. Állandó keresztény ünnepekben szegény hónap, különösen annak elsõ kétharmada, viszont helyet biztosít a húsvéti liturgiának. Az újabb idõkben beiktatott történelmi szenteknek pedig még nem alakult ki széles körû tisztelete.
58
2006 ÁPRILIS 1
Szo Hugó
2
V
Áron
3
H
Buda, Richárd
4
K
Izidor
5
Sze Vince
6
Cs
Vilmos, Bíborka
7
P
Herman
8
Szo Dénes
9
V
Erhard, Dusán
10
H
Zsolt
11
K
Leó, Szaniszló, Glória
12
Sze Gyula
13
Cs
Ida
14
P
Tibor
15
Szo Anasztázia, Tas
16
V
Csongor, Joakim
17
H
Rudolf, Kiara
18
K
Andrea, Ilma
19
Sze Emma
20
Cs
Tivadar, Odett
21
P
Konrád
22
Szo Csilla, Noémi
23
V
Béla
24
H
György, Debóra
25
K
Márk, Márkó, Márkus
26
Sze Ervin
27
Cs
Zita, Mariann
28
P
Valéria, Nimród
29 30
Szo Péter V
Katalin, Kitti, Kata
Április 1. Április bolondja A 100. nap a téli napfordulótól számítva, ezért régen száznapnak is nevezték. Idõjárásjósló nap, valamint az indás növények vetõnapja. Minden más munka végzésére szerencsétlennek tartották, mert úgy vélték, hogy Júdás ezen a napon akasztotta fel magát (kötél-inda). Az április elsejei bolondozások eredete az ókori tavaszkezdõ tréfás örömünnepekre vezethetõ vissza.
laja alatt gyõzi le Koppányt. A Szent Korona alsó pántján is szerepel képmása. Róbert Károly 1326ban Szent György lovagrendet alapított. Legfontosabb pogány elõképe a Rómában az elsõ századtól terjedõ Mithrász-kultusz, mely szintén Kisázsiából indult, és ugyancsak a katonák közt terjedt. (Mithrász a földbõl születõ, bikaölõ napisten.)
Április 2. Egyiptomi Szent Mária Alexandriai örömlány, aki szakított életmódjával, a Szent sírhoz zarándokolt, ahol látomása volt, majd a sivatagba ment, ahol 47 évig vezekelt, és remeteként halt meg.
Április 25. Márk A 4 evangélista egyike, Pál és Barnabás apostolokat kísérte, Pált Rómába is követte. A hagyomány szerint Szent Péter tolmácsolója, diktálása nyomán írta az evangéliumát. Alexandria elsõ püspöke, ott szenvedett mártírhalált Húsvét napján (ez a legkésõbbi nap, melyre Húsvét eshet). Jelképe a szárnyas oroszlán. A magyar néphagyományban ez a búzaszentelés napja, ami a római Robigaliából ered.
Április 24. Szent György (A római naptárban 23-a.) A kappadókiai fejedelem vitéz fia, aki lóháton Líbiába ment, és Sylena pogány város mellett legyõzte a sárkányt, megmentve a várost a pusztulástól, amely ezután megtért. Palesztinában halt mártírhalált Diocletiánus alatt. A legnagyobb tisztelettel övezett katonaszent, különösen a keleti egyházban. Konstantinápoly védõszentje. Bizánc szellemi örököse a cári birodalom címerébe emelte. A frank Merovingek õsapjuknak tekintették. Oroszlánszívû Richárd saját védõszentjévé választotta, és 1222-tõl Anglia hivatalos patrónusa. Jelvénye a fehér, illetve ezüst alapon vörös kereszt lett az angol lobogó. Hazánkban a bizánci szomszédság miatt hamar elterjedt tisztelete, Szent István Szent György (és Szent Márton) zász-
Április 29. Sienai Katalin Sienai Szent Katalin (13471380) 6 éves korában látta elõször Krisztust jelenésben. A Szent Domonkos rendi apáca 1375-tõl testén viselte Krisztus szent sebeit. Ebben az évben írta elsõ levelét Avignonba XI. Gergely pápának, akit késõbb a Rómába történõ visszatérésre bírt. Sienai Szent Katalin a középkor igen nagy befolyással bíró szellemi vezéralakja, aki hozzájárult ahhoz, hogy a pápák visszatértek Rómába az Avignoni fogságból és nem lettek a francia király alattvalói. Katalin megvalósította a domonkosok jelmondatát: A szüntelenül szemlélt Igazságot továbbadni, Isten örömét sugározni az emberek felé. Nagy Lajos is levelezett vele. 1461-ben szentté avatják, 1970-ben egyháztanítóvá és 1999-ben Európa védõszentjévé.
Virágvasárnap (a pálmák vasárnapja)
A Jeruzsálembe bevonuló Jézusra emlékezünk, akit hívei királynak kijáró hódolattal, pálmaágakkal köszöntöttek. Ünnepe 1 héttel elõzi meg Húsvétot, 2006-ban április 9-e. Ilyenkor (datolya)pálmát szentelnek, ahol az nem él meg, ott fûzbarkát. Szokás volt ilyenkor szalmabábut elégetni vagy vízbe dobni, a böjt elûzését jelképezendõ.
Nagyhét
Nagycsütörtökön zajlott az utolsó vacsora, ami egy széder-esti lakoma: pászkavacsora lehetett, mely zsidó Húsvét (pészah) Egyiptomból való menekülésének ünnepére ült emlékvacsorája. A vacsora után néhány tanítványával kimegy az Olajfák-hegyére. Itt szokott imádkozni. Itt fogják el. Nagypénteken zajlik pere, ekkor feszítik keresztre, ekkor hal meg a keresztfán. A katolikus egyházba Hamvazószerdához hasonlóan szigorú böjti nap.
Húsvét
Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, a keresztény egyházakban a legfõbb ünnepként sokáig az újév kezdetének számított. A nicaeai zsinatig a zsidó peszahhoz igazították, attól kezdve viszont a tavaszi napéjegyenlõség utáni holdtöltét követõ vasárnap. 2006-ban április 16-ára esik.
59
ÁPRILIS
Jeles napok
ÁPRILIS
Évfordulók Április 1. 90 éve történt Megszületett Perczel Zita, színésznõ (Meseautó, Budai cukrászda). Április 2. 40 éve történt Megnyílt a Közlekedési Múzeum a Városligetben. 70 éve történt Megszületett Csukás István író. Április 4. 10 éve történt Meghalt Perczel Zita, színésznô. Április 5. 90 éve történt Megszületett Eldred Gregory Peck Oscar-díjas amerikai színész (Ómen, A rettegés foka). 160 éve történt Gróf Széchenyi István elnökletével megalakult a Balaton Gõzhajózási Társaság. Az alapszabályt kézírással Kossuth Lajos írta. Április 8. 70 éve történt Meghalt Bárány Róbert Nobel-díjas, magyar származású svéd orvos. 100 éve történt Magyarországon a nemzeti ellenzék kompromisszumot kötött a királyi udvarral és koalíciós kormányt alakított, amelynek miniszterelnöke ismét Wekerle Sándor volt. Április 9. 380 éve történt Meghalt Sir Francis Bacon angol tudós, filozófus, író, államférfi. Április 11. 110 éve történt Hajós Alfréd úszó 100 méteres gyorsúszásban megszerezte az elsõ magyar olimpiai aranyérmet.
60
Április 13. 20 éve történt Meghalt Major Tamás színész, rendezõ (A tizedes meg a többiek). 100 éve történt Megszületett Samuel Beckett ír Nobel-díjas dráma- és regényíró, költõ (Godot-ra várva). Április 14. 120 éve történt Megszületett Tóth Árpád költõ, mûfordító (Esti sugárkoszorú). Április 19. 100 éve történt Párizsban meghalt Pierre Curie francia Nobel-díjas fizikus, akit egy lovaskocsi gázolt el. Április 21. 80 éve történt Londonban megszületett Elizabeth Alexandra Mary Windsor, aki 1952-ben II. Erzsébet néven Nagy-Britannia uralkodója lett. VI. György király legidõsebb lánya. Április 22. 90 éve történt Megszületett Yehudi Menuhin amerikai hegedûvirtuóz. 130 éve történt Bécsben megszületett Bárány Róbert magyar származású Nobel-díjas svéd orvos. Április 23. 80 éve történt Szegeden megszületett Janikovszky Éva, Kossuthdíjas író, a gyermek- és ifjúsági irodalom népszerû alkotója (Kire ütött ez a gyerek?). 390 éve történt 52. születésnapján meghalt William Shakespeare színész, író, drámaíró. Leghíresebb mûvei: Rómeó és Júlia, Hamlet, Lear király, Machbet, Othello. Április 26. 20 éve történt Csernobilban (Szovjetunió) atomkatasztrófa történt, amikor felrobbant az egyik atomreaktor.
Beszélgetés Jordán Tamással, a Nemzeti Színház fõigazgatójával Az ön eredeti végzettsége mérnök, ami talán szokatlan egy színésztõl. Ez nem egyedülálló. Hogy mást ne mondjak, Latinovits Zoltán is mérnök volt, és úgy lett színész. Sokan kerülõ úton jutottak erre a pályára. Én középiskolás koromban mindig színész akartam lenni. Érdekességként mondom, hogy Bálint Andrással egy osztályba jártam a József Attila Gimnáziumban, sõt, a legjobb barátok voltunk. 61-ben érettségiztünk, õt fölvették a színmûvészetire, engem meg nem. Õ akkor már járt az Egyetemi Színpadra, az Universitas Együttes éppen abban az évben alakult meg. Akkoriban az Egyetemi Színpad volt a budapesti szellemi élet egyik centruma, ma már sajnos keveset mond a neve. Engem fölvettek a mérnöki karra, földmérõ-mérnök szakra, és közben jártam az Egyetemi Színpadra. Sokan voltak ott akkor, akik késõbb nevet szereztek maguknak: Kristóf Tibor, Halász Péter, Fodor József és sokan mások. Ez egy nagyon erõs, válogatott csapat volt. Ott eltöltöttem 10 évet, közben lediplomáztam. Dolgozott eredeti szakmájában? Miután megkaptam a jogosítványt a földmérõ-mérnökségre, több mint két évet dolgoztam a Fõvárosi Tanácsnál. 72-ben megszaporodtak a feladatok, úgyhogy otthagytam a mérnökséget, és a Gyurkó László vezette, Berek Kati nevével fémjelzett 25. Színházhoz kerültem. Milyen volt az a színház? Egy alternatív színházacska volt, állami támogatással, egyben tényleg az ország 25. színháza. Ott töltöttem el újabb 10 évet, és 1980-ban elmentem Kaposvárra. Ez volt a kaposvári színház legjobb idõszaka. Nyugodtan mondhatom mások is így gondolják , hogy akkor az volt az ország legjobb színháza. 1997-ben Budapesten többedmagammal megalapítottam a Merlin Színházat, ott voltam egészen 2002-ig, aztán jött a Nemzeti. Egy kísérletezõ, kezdeményezõ, mûhelymunkához szokott mûvész hogyan érzi magát mint a Nemzeti Színház fõigazgatója ebben a nagyon hivatalos és megtisztelõ tisztségben? Az én kinevezésem öt évre szól, most már a felén túl vagyok. Most már mondhatom, hogy megszoktam és megszerettem a helyet. Az itt dolgozók, együtt munkálkodók már egy csapatot alkotnak, összeszoktak. A mûszakiak is, és a színészek is, akik 43-an vannak, és nagyon erõs, jó nevû társulatot alkotnak. Az, hogy egy ilyen mammutintézmény élére kerültem, talán szokatlannak tûnhet, de most már benne élve úgy gondolom, hogy az elõzõ négy állomás úgy lett a sors által kiválasztva, mintha mindegyik egy láncszem lett volna. Felkészítést jelentett mindahhoz, amit most nekem csinálnom kell. Ha azt mondom, hogy az Egyetemi Színpad volt az én színházi általános iskolám, akkor a 25. Színház a középiskolám, Kaposvár az egyetem, és a Nemzeti az a hely, ahol doktori címet érdemeltem ki saját magamtól. Sok vita volt annakidején a közéletben a színház építése körül, ezek azóta csillapodtak, és végül itt, a Ferencvárosi Duna-parton áll a színház. Hogyan fogadta a közönség az új Nemzetit?
61
ÁPRILIS
A Nemzeti Színháznak népszínháznak kell lennie
ÁPRILIS
A 2004-es év statisztikája már 97%-os látogatottságot mutatott, ez egy nagyon magas szám. Jó néhány olyan elõadásunk van, amire elõvételben megveszik a jegyet. Ilyen volt a Holdbéli csónakos, a III. Richárd, a Buborékok vagy a Sárga liliom, ami, bár nem mindig telt házas, nagy érdeklõdést vált ki. Nem lehet jegyet kapni a Macskalápon címû darabra a stúdióba, a Farsang tele van. A Revans, amely Román Sándor társulatának produkciója, századik elõadást ért meg már 2005-ben. Nagyon széles a kínálat, és nagyon magas a látogatottság, és ez megnyugtató. Nagyon nehéz egy új színház arculatát kialakítani, évek kellenek hozzá. Nem is beszélve az akkori politikai légkörrõl, ahol a Nemzeti az egyik céltábla közepe volt. De most már nyugalom van, belül és kívül is, csak a mûvészi munkára figyelünk. Küzdelmünk még a pénzzel van, mert az elvonások minket is érintenek. Akkoriban sokan fanyalogtak, hogy a színház kicsire sikeredett. Nem érdemelne meg a Nemzeti nagyobb nézõteret? Vagy a jelenlegi jobb, mivel bensõségesebb, családiasabb? Igen, éppen ez a lényeg. Bár én is találkoztam azzal a véleménnyel, hogy kétszer, háromszor ekkorának kéne lennie, meggyõzõdésem, hogy akkor másképpen kellene játszani. Nem lehetne olyan intim hangulatot kialakítani, amit egyébként is nehéz ebben az épületben, mert nem mondható a legideálisabbnak a színpad-nézõtér viszony. Az akusztika sem a legjobb, ezt mindenki tudja. Én nem vagyok híve a nagyon nagy létszámnak, mert ott már nem érvényesülhet az a mûvészi munka, amit a színházban nagyon sokan szeretnek. Egyik újítása volt a Megyejárás-program, azaz a fõváros és a vidék színházainak közelítése. Ez milyen fogadtatásra talált? Teljes, totális siker volt. Az akció alapgondolata az, hogy a Nemzeti Színház az ország színháza legyen, tehát nem csak a budapestieké. Ennek jegyében terveztük el, hogy minden hónapban más-más megyét látunk vendégül, én nem csak a színházat, hanem a társmûvészeteket is. Kollégáimmal együtt kiválasztjuk azt, hogy az adott térségbõl mit érdemes bemutatni. Ilyen a zene, a képzõmûvészet, a tánc, és persze a színház. Ez mindig egy-egy hétvégét jelent, és mindig nagyon sikeres volt. Két évadra terveztük, és sikeresen, a visszajelzések alapján mindenki megelégedésére le is bonyolítottuk. Egy évadra jutott kilenc megye, így jön ki a Pest megyén kívüli 18 megye. A mûsorrend kialakításában milyen szempontokat vesz figyelembe? Egyedül állítja össze az évadot? Mint fõigazgatónak, teljesen szabad kezem van, de hát magától értetõdik, hogy az ember ezeket a feladatokat megosztja másokkal. Segítségemre van egy nagyon erõs dramaturgia, segít Balikó Tamás, a mûvészeti tanácsadóm. Van jó néhány színész, akikkel szívesen konzultálok, és a végsõ döntés az enyém. Mivel a Nemzeti Színháznak népszínháznak kell lennie, arra törekszem, hogy sokféle véleményt meghallgassak. Olyan étlapot kell nyújtanunk, ahol a legkülönbözõbb ízlésû, színházat szeretõ emberek megtalálják a maguk darabját. Az alapító okirat elõ is ír néhány dolgot: a hagyományõrzés nagyon fontos feladatunk. Ez a klasszikus magyar darabok színre tûzését, mûsoron tartását jelenti. De legalább ilyen fontos, hogy a Nemzeti Színház
62
SZABÓ ZSOLT
63
ÁPRILIS
is részt vegyen valamiféle útkeresésben, vagy ha úgy tetszik, maga is úttörõ legyen. Ezért kezdeményezünk merészebb akciókat is, felvállalva a kortárs dráma ügyét. Tehát a kötél sok szálból sodródik össze. A színház világában melyik a kedvenc területe? Én tulajdonképpen azokat szeretem, akiket mások is nagyon szeretnek. Például Csehovot, ami még nem volt a Nemzetiben, de rövidesen lesz. Kedvelem Shakespeare-t, és a közönség is kedveli. Szeretnék majd Molnár Ferenc-darabot is, és még több kortárs magyar darabot mûsorra tûzni. Számomra nincs különösen preferált darab, szeretem azt, ami jó. A 2006-os év mit hoz a Nemzeti Színház életében? Örömmel tudok beszámolni jó tervekrõl. A 2006-os év elsõ fele a 2005/06-os szezon második szakasza. Ebben az idõszakban kerül bemutatásra majd Erdmann Öngyilkosa, ezt én rendezem. Verebes István rendezésében mutatjuk be Hauptmann-nak a Bunda címû darabját, ahol egyszerre lehet színpadon látni majd Törõcsik Marit, Hollósi Frigyest, Benedek Miklóst, Bodrogi Gyulát. Igazi sztárcsapat játssza. Sopsits Árpád rendezi az Oidipusz királyt, és az Oidipusz Kolónoszbant, ami László Zsoltnak ad majd nagy lehetõséget. A közönség bizonyára szeretni fogja Reginald Rose darabját, a 12 dühös embert, amely néha fel szokott bukkanni, és a Nemzetiben olyan erõs férficsapat van, hogy még a kispadon is válogatott szintû játékosok fognak ülni, tehát nagyon jól ki lehet osztani a szerepeket. A 2006-os év második felében lesz két nagy vállalkozásunk, amit már komolyan fontolgatunk. Az egyik egy érdekes Lear király, amit a sepsiszentgyörgyi színház rendezõje, a szakma egyik legjobbja, Kocsárdi László állít majd színpadra. Ugyanis mi közösen fogunk felkészülni a sepsiszentgyörgyi csapattal, õk is mûsorra tûzik. És lesz jövõre egy kötelezõ penzum: Valló Péter elkészíti a Csongor és Tündét, amit a Nemzeti Színháznak illik eljátszania. Saját rendezésérõl, az Öngyilkosról mit mondana el röviden? A darab a sztálinista idõszakban íródott, és ennek sok jegyét magán viseli. Alólunk nemrég kicsúszott a szocializmus, de ez nem jelenti azt, hogy a darab teljesen érvényét vesztette. Arról szól, hogy egy szerencsétlen átlagember akit Gazsó György játszik kenõmájast vesz a szájába, és mindenki azt hiszi, hogy az pisztoly, és hogy öngyilkos akar lenni. És mindenki, közte különbözõ intézmények és magánemberek szeretnék felhasználni õt arra, hogy ha már öngyilkos lesz, akkor értük tegye. Küldöttségek mennek hozzá, és igyekeznek megkörnyékezni, hogy ha már öngyilkos lesz, akkor hagyjon valami jelet maga után. Egy búcsúlevelet, hogy a hentesek miatt, vagy az egyház, vagy a költõk miatt. Eléggé mulatságos és groteszk az alaphelyzet. Köszönöm a beszélgetést.
ÁPRILIS
Egy éve hunyt el II. János Pál pápa A legek pápájaként is emlegetett egyházfõ 1978. október 16-án lett a Vatikán 264. fõpásztora. Fiatalon nagyon sokat sportolt (evezett, síelt, hegyet mászott), de érdekelte a színjátszás is. Végül a vallást választotta. Túlélt egy sikertelen merényletet, ám egészségi állapota mégis gyorsan romlott a 90-es években jelentkezõ Parkinson-kór következtében. Hosszú betegség után 84 éves korában hunyt el. Karol Jozef Wojtyla 1920. május 18-án született Wadowicében, Krakkótól 50 km-re. Karol Wojtyla nyugalmazott katonatiszt és szabó, valamint Emilia Kaczorowka tanárnõ két fia közül õ volt a fiatalabb. Miután édesanyja 1929-ben meghalt, édesapja egyedül nevelte tovább két fiát, azonban nem sokkal késõbb, 1931-ben huszonhat éves bátyja is meghalt. Így csak ketten maradtak a családban. 9 évesen volt elsõáldozó és 18 éves korában bérmálkozott. Már az elemiben is kitûnõ diák, szeret focizni, de abba tudja hagyni, ha szólítja a kötelesség. Nagy kedvvel ministrál, hamarosan fõministráns lesz, mindazonáltal nem lehet jámbornak mondani: szereti a tréfát, a játékot, a barangolásokat, a tábortüzet, a természetet. Wadowicében járt gimnáziumba, majd érettségi után a krakkói Jagelló Egyetemre iratkozott be 1938ban, és egy drámaiskolába is járni kezdett. A náci megszállók 1939-ben bezárták az egyetemet, ezért egy kõbányában, majd egy vegyi üzemben dolgozott, hogy megélhetését biztosítsa. 1942-ben kezdte meg papi tanulmányait a krakkói érsek által vezetett, illegalitásban mûködõ szemináriumban. Ugyanebben az idõben tevékenyen közremûködött a Rapszodikus Színház nevû, szintén titokban mûködõ társulat munkájában. A második világháború után folytatta tanulmányait az újból megnyitott krakkói szemináriumon és a Jagelló Egyetem teológiai szakán. 1946. november elsején pappá szentelték. Röviddel ezután Rómába küldték, ahol egy francia pap felügyelete alatt dolgozott. 1948-ban lett a teológia doktora, doktori disszertációját a Keresztes Szent János (15421591) spanyol kármelita szerzetes, misztikus író, egyházdoktor mûveiben fellelhetõ hitrõl írta. Ebben az idõben papi hivatását lengyel emigránsok között gyakorolta Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában. 1948-ban visszatért Lengyelországba, ahol Krakkó több parókiájában is megfordult papként, valamint 1951-ig õ volt a krakkói egyetem káplánja. Ekkor újból filozófiai és teológiai tanulmányokba fogott. Késõbb a teológia és az etika professzora lett a krakkói és a lublini egyetemen. 1962 októbere és 1965 decembere között aktívan részt vett a II. vatikáni zsinat ülésszakain. 1964. január 18-án VI. Pál pápa Krakkó érsekévé és metropolitájává nevezte ki, tisztségébe március 18-án iktatták be. A vatikáni zsinaton bebizonyította, hogy tisztában van az új egyházképpel, amely szerint a tekintélyelv helyébe a szolgálat, a kioktatás helyébe az igehirdetés lépett. Egy hónapja püspök, amikor meghal XII. Pius. A következõ évben meghal XXIII. János. Utódjától, VI. Páltól kapja meg az érseki palliumot. Az egymást követõ zsinati ülésszakokon egyre többször hallatja szavát, elsõsorban a Dignitatis Humanae és a Gaudium et spes anyagában. Három évvel késõbb, 1967 májusában VI. Pál bíborossá nevezi ki Krakkó érsekét.
64
65
ÁPRILIS
Tizenöt éven keresztül irányítja a krakkói érsekség életét, elôbb két, majd négy segédpüspökkel. Délelõtt 11 órakor VI. Pál halála után a bíborosok Albino Luciani velencei pátriárkát választják pápává, aki I. János Pál néven, hivatalának 33 napi gyakorlása után máig tisztázatlan körülmények között elhunyt. A temetést követõ konklávéból 49 óra után Karol Wojtyla kerül ki gyõztesen. Legerõsebb támogatói a hírek szerint a német és osztrák bíborosok voltak, s nyolc választási forduló után a 111 bíborosból 104 szavazott a krakkói érsekre a konklávén. 1978. október 16-án a bíborosok megválasztották Szent Péter 264. utódját, aki a II. János Pál nevet adta önmagának. A konklávénak nem lehetett kétsége, hogy kit választott meg. Ismerték õt. Õt akarták. Elsõ Urbi et Orbi üzenetét október 17-én közvetíti a rádió a hívõkhöz. Elsõ útja a castelgandolfói pápai nyaralóba vezet. Elsõ diplomáciai küldetéseként elfogadja 1979. január 24-én, hogy közvetítsen Argentína és Chile között. Ugyanezen a napon fogadja elsõ audienciáján elsõ magasrangú, külföldi vendégét, Andrej Gromikó, szovjet külügyminisztert. Egy nappal késõbb indul elsõ apostoli utazására, ezúttal a Dominikai Köztársaságba, Mexikóba és a Bahamákra. Második útján már szülõföldjére tart: 1979. június 2-án megérkezik Lengyelországba. Az Egyesült Államok és Írország után Afrika következik. Kongóba, Zaire-ba és Kenyába látogat el. Jimmy Cartert 1980. június 21-én fogadja a Vatikánban. Brazíliai látogatása után II. Erzsébet angol királynõ teszi tiszteletét a pápánál. Az 1981-es esztendõ meglehetõsen izgalmas. Január 15-én nyilvános meghallgatáson fogadja Lech Walesát, majd nem sokkal késõbb találkozik Róma fõrabbijával, Elio Toaff-fal. Május 13án, délután 5 óra 19 perckor lövés dördül a Szent Péter téren. Egy török fiatalember, Mehmet Ali Agca pisztolyával súlyosan megsebesíti a katolikus egyházfõt. A pápa nyitott papamobiljának hátsó ülésére hanyatlik, azonnal a Gemelli kórházba viszik, ahol 6 órás mûtét után tudják csak stabilizálni az állapotát. Ali Agcát elfogják. Egy szemfüles fotósnak véletlenül sikerült rögzítenie azt a pillanatot, amikor a lövés eldördül. 2 nap elteltével a pápa közli kórházi ágyán, hogy megbocsátott annak a testvérének, aki lelõtte õt. 20 nappal késõbb János Pál visszatér rezidenciájára, és újra beleveti magát a munkába. Merényletével kapcsolatban csak annyit jegyez meg: Ez volt a 3. fatimai titok. 1982-ben fogadja Ronald Reagant. A valláson kívül biztos van más témájuk is, hiszen szinte egy idõben követtek el ellenük merényletet (R. R. ellen 1981. március 30-án). Az amerikai elnök után Jasszer Arafat jár a Vatikánban. 1983. november 5-én, Luther Márton születésének 500. évfordulóját levélben köszönti. Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov genfi csúcstalálkozóját szemé-
ÁPRILIS
lyes hangvételû üzenetben üdvözli 1985. november 17-én. A Lengyel Népköztársaság elnökét, Wojczek Jaruzelskit csak 1987-ben fogadja. 1989. december 1-én érkezik az elsõ szovjet államfõ a pápához. Mihail Gorbacsov eléri, hogy hivatalos diplomáciai kapcsolat jöjjön létre Moszkva és a Vatikán között. Az 1991-es elsõ Öböl-háború idején mind az amerikai, mind pedig az iraki elnököt felszólítja, hogy keressék a békés megoldás lehetõségét. Februárban Lech Walesát már mint lengyel államfõt fogadja hivatalában. 1991. augusztusában elõször jön Magyarországra II. János Pál pápa. 1993. decemberében Jeruzsálemben lefektetik az alapjait egy késõbbi, Izrael Állam és a Vatikán között létesítendõ hivatalos kapcsolatnak. Egy hónappal késõbb már a balkáni békéért imádkozik a pápa. Nem sokkal a jeruzsálemi találkozó után Jichak Rabin izraeli miniszterelnök viszonozza Rómában a pápa látogatását. A pápa ezután több mint 40 további apostoli utazáson vesz részt. 1996-ban újra Magyarországra látogat. 1999. március 11-én fogadja az iráni elnököt, Seyyed Mohammad Khatamit. Talán 25 éves pontifikátusa legnagyobb és a legtöbb vitát kiváltó döntése volt a 2000-ben meghirdetett megbékélési programja, amelynek kulcsfontosságú eseménye volt az a március 12-én, nagyböjt elsõ vasárnapján a római Szent Péter bazilikában megtartott szentmise, amelyben II. János Pál pápa magas rangú vatikáni tisztségviselõk asszisztenciájával bocsánatot kért Istentõl az egyház nevében elkövetett történelmi vétségekért. A confiteort, a mise bûnbánati részét hét szakaszra osztották. Egy általános bûnvallomás után az igazság szolgálatában elkövetett vétkek, a Krisztus Testének egysége ellen elkövetett bûnök, az Izrael népével szemben elkövetett bûnök, a szeretet, a béke, a népek jogai, a kultúrák és vallások tisztelete ellen elkövetett bûnök, a nõk méltósága és az emberi nem egysége ellen elkövetett bûnök, s végül a személy alapvetõ jogai ellen elkövetett vétkek megvallása következett. Galileit rehabilitálják, Giordano Bruno máglyahalála fölötti sajnálkozását fejezi ki a Vatikán. 1995-ben csípõoperációt hajtottak végre rajta, 1992-ben jóindulatú daganatot távolítottak el vastagbelébõl, két évvel késõbb combnyakcsonttörést szenvedett. 1996-ban vakbélmûtéten is átesett, Parkinson-kórban szenvedett, de megrendült egészségi állapota miatt sem adta fel utazási terveit. 2005-ben egészségi állapota súlyosra fordult, februárban gégemetszést hajtottak végre rajta. Ekkor állapota javulni látszott, ám egy vírusos fertõzés következtében vérmérgezést kapott. Kezelése során 1981 óta másodszor most kapta meg az utolsó kenetet, hamarosan lélegeztetõgépre kapcsolták. 2005. április másodikán hunyt el. A legek pápája 455 év óta õ volt az elsõ nem olasz pápa. 102 pápai látogatást tett Olaszországon kívül a világban, amelyek során több mint egymillió kilométert tett meg a Föld körül. 144-szer járt Olaszországon belül. Mint Róma püspöke a 334 parókia közül 301-ben járt. 469 embert avatott szentté és 1340-et boldoggá. 14 pápai enciklikát, 13 apostoli buzdítást, 11 apostoli alapszabályt tett közzé. 42 apostoli levelet, valamint 3 könyvet írt. 201 bíborost nevezett ki. Szokásos szerdai pápai audienciáira összesen 17 millió zarándok látogatott el. 700 audienciát adott államfõk részére, 235-öt pedig miniszterelnököknek. II. János Pál volt az elsõ pápa, aki meglátogatott egy zsinagógát, és szintén elsõként tett látogatást az auschwitzi holokauszt emlékmûnél.
66
Forrás: www.mult-kor.hu
I I . J Á N O S PÁ L PÁ PA :
Mosolyod... Mely szívbôl fakad, Aranyozza be arcodat, Mosolyod nem kerül pénzbe, Mégis sokat ér testvéred szemében. Gazdagítja azt, aki kapja S nem lesz szegényebb az sem, aki adja. Pillanatig tart csupán, De örök nyomot hagy maga után. Senki sem oly gazdag, Hogy nélkülözni tudná, És senki sem oly szegény, Hogy meg nem érdemelné. Az igaz barátság látható jele, Hintsd be a világot egészen vele. Mosolyod: nyugalom a megfáradottnak, Bátorság a csüggedônek, Vigasztalás a szomorkodónak. Mosolyod értékes, nagyon nagy jó, De semmiért meg nem vásárolható. Kölcsönözni nem lehet, ellopni sem, Mert csak abban a percben van értéke, Amelyben arcodon megjelen. És, ha ezután olyannal találkozol, Aki nem sugározza a várt mosolyt, Légy nagylelkû, s a magadét add, Mert senkinek sincs Nagyobb szüksége mosolyra, Mint annak, aki azt másnak adni nem tudja.
67
ÁPRILIS
A pápák közül elsõként kért bocsánatot a Szentszék nevében a katolikusok által a múltban elkövetett bûnökért. Beszédeit maga írta, és a pápai többes szám (MI) helyett az egyes szám elsõ személyt (ÉN) használta. Két alkalommal járt Magyarországon: elõször 1991. augusztus 16-20. között, majd 1996. szeptember 6-7-én a pannonhalmi bencés monostor fennállásának 1000. évfordulója alkalmából. Több mint húsz alkalommal kíséreltek meg ellene merényletet. Õ volt a huszadik század leghosszabb ideig uralkodó pápája.
ÁPRILIS
Holocaust Emlékközpont Intézmény A Magyar Köztársaság kormánya által 2002-ben létrehozott Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyûjtemény Közalapítvány, és az általa mûködtetett Holokauszt Emlékközpont legfontosabb feladata a holokauszt idõszakának õszinte feldolgozása. A Közalapítvány a Magyar Auschwitz Alapítvány jogutódjaként, annak több mint tízéves szakmai munkáját továbbvivõ és kiteljesítõ szervezetként jött létre. A Holokauszt Emlékközpont 2004. április 16-i megnyitása új idõszak kezdetét jelenti. A magyarországi zsidóság gettósításának 60. évfordulóján megnyíló intézmény Közép-Kelet Európában az elsõ, amely a vészkorszakot átfogóan, történeti-társadalmi kölcsönhatásában vizsgálja. Az Emlékközpont alapfeladatai: a vészkorszak történetének bemutatása, a magyarországi holokauszt történeti anyagainak felkutatása és feldolgozása, a témának a magyar oktatási rendszerbe kellõ súllyal történõ integrálása, az áldozatokra történõ méltó megemlékezések rendezése, támogatása. Emlékezés A Holokauszt Emlékközpont a vészkorszak zsidó és nem zsidó áldozatainak egyaránt emlékhelye. Olyan helyszín, ahol minden látogató méltóképpen emlékezhet meghurcolt és elpusztított szeretteire, családtagjaira, honfitársaira. Az áldozatok nevei az épületet körülvevõ Emlékfalon válnak a holokauszt által okozott pótolhatatlan veszteség örök mementójává. Áldozatok Emlékfala A Holokauszt Emlékközpontot körülvevõ 8 méter magas falon állítunk emléket a holokauszt magyar áldozatainak. A Zsótér László által tervezett üvegfalra különleges, lézeres technikával kerülnek fel a nevek. Az ide látogatókat számítógépes adatbázis segíti hozzátartozóik nevének megtalálásában. Mivel a névkutatások csak most, 60 évvel a vészkorszak után indulhattak el, az összes halott kilétének megállapítása lehetetlen. Ezért a nevek mellé felkerülõ üres táblákkal emlékezünk a holokauszt összes áldozatára. A több mint félmillió magyar áldozat kilétének megállapítása kizárólag hosszú és kitartó kutatómunka eredményeként valósulhat meg. Kutatóink az elkövetkezõ években megkísérlik feldolgozni a magyarországi, határon túli (az 1941-es országhatárok között lévõ), továbbá a berlini, washingtoni, valamint a koncentrációs, munka- és haláltáborokban található levéltárakban lévõ dokumentumokat, tanúvallomásokat, jegyzõkönyveket. A kutatások elõrehaladásával folyamatosan kerülnek majd ki az áldozatok nevei az Emlékfalra. Épület Budapesten a IX. kerületi, Páva utcai zsinagóga és a hozzá csatlakozó új épületszárny ad otthont a Holokauszt Emlékközpontnak, amely Mányi István Ybl-díjas építész tervei alapján készült. Az épületkomplexum így a modern és klasszikus építészetet szervesen ötvözõ, kivételes
68
A zsinagóga A zsinagóga épületét a századforduló legtermékenyebb európai zsinagógatervezje, Baumhorn Lipót (18601932) tervezte eklektikus stílusban, az 1909-ben Belatini Braun Géza gyáros által a hitközségnek adományozott telken. Az építkezéshez csak 1923-ban kezdtek hozzá. A közadakozásból épült zsinagógát 1924. január 6-án szentelték fel. A templom 1944-ig mûködött, 1944-45-ben internálótáborként használták, majd 1945-tõl alkalomszerûen ismét tartottak itt istentiszteletet. A korábban elbontott épületrészekben kóser konyha és idõsek klubja mûködött. 1990 után a fõépületben, a nõi karzat alatt kapott helyet a Hasomer Hacair és a Kidma zsidó ifjúsági szervezet. Ekkorra a zsinagóga épület már igen lepusztult állapotban volt. 1999-ben a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége felajánlotta az épületet a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyûjtemény Közalapítvány céljaira. A mûemléki felújítás 2003-ban kezdõdött meg. Egy, az 1930-as években készült fotó segítségével 800 m2 díszítôfestés készült, 760 fm metálaranyozást, és mintegy 1000 fm gipszstukkót helyeztek fel. Statikailag megerõsítették a falakat és korszerû szigeteléssel látták el az épületet. A zsidó hitélet számára a sarokbeépítésben nyílt meg a Páva utcai körzet új imaterme, amely a hagyományoknak megfelelõ nõi karzattal együtt mintegy 80 hívõ befogadására alkalmas. Az új épületegyüttes Az utcai bejárattól balra a közönségforgalmat befogadó épületrész, jobbra pedig egy csendesebb emlékhely található. A kettõ között helyezkedik el az Áldozatok Emlékfala. A belsõ kertbõl, a súlypontjából kimozdított üvegépítménybõl alámerülõ lépcsõsoron közelíthetõk meg a kiállítási termek. A földszinten elõadóterem, csoportfoglalkozásokra alkalmas termek, levéltár, könyvtár, az elsõ emeleten pedig a kutatószobák és irodák helyezkednek el. Az udvari árkádsor alatt, az Emlékfal elõtt kapott helyet a lézer örökmécses, melynek fénye a vészkorszak áldozatainak állít emléket. A tetõkerten üveghengerben átvezetett hatalmas fénysugár tiszta idõben 200 méter magas, a város minden pontjáról jól észlelhetõ jel. Az épületben felvonó segíti a mozgásukban korlátozottak közlekedését, az épület számukra akadálymentesített. Forrás: http://hdke.hu
Cím: H-1094 Budapest, Páva u. 39. Nyitva tartás: kedd-vasárnap: 10.00-18.00 hétfõ ZÁRVA
69
ÁPRILIS
együttest alkot. A kontúrok töredezettsége, a súlypontokból kimozdult falszerkezetek, burkolatok, a kiállítótér rámpái, szûkületei a vészkorszak sarkából kifordult és eltorzult világára utalnak.
ÁPRILIS
A Bakáts téri római katolikus templom Lehet, hogy a jó, az értékes megvalósulását sokszor tragédia indítja el? A Ferencváros mélyen fekvõ részein ez a tragédia az 1838. évi árvíz volt, amely a tér délnyugati sarkán 1822 óta álló kis templomot ugyan nem döntötte össze, de a 8 m magas víz hatására falait meg kellett támasztani, végül pedig Pest város tanácsa 1865-ben veszélyesnek nyilvánította és bezáratta az addigra már rogyadozó épületet. Ugyanabban az évben a tanács felkérte Ybl Miklóst és Steindl Imrét, hogy készítsenek vázlatterveket új, 2000 lelket befogadó templom építésére. Akkoriban úgy tartották, hogy templomot csak a középkor két nagy divatja szerint román, ill. gót stílusban lehet építeni. Ennek megfelelõen Ybl neoromán, Steindl pedig neogót stílusú tervet nyújtott be. A tanács az olcsóbban megvalósítható és fenntartható neoromán stílusban készített tervet fogadta el, így Ybl kapta a megbízást a végleges tervek elkészítésére és a kivitelezés felügyeletére. Adódik az összehasonlítás Steindl Rózsák terén 1901-ben felszentelt neogótikus stílusú Szt. Erzsébet templomával, amit elkészülte óta többször teljesen fel kellett újítani, de folyamatos karbantartása is nehezebb és drágábban megoldható feladat. A szintén neogót stílusban 1896-ra megújított budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) templom is egy generáció életében másodszor szorul teljes rekonstrukcióra. A kivitelezés 1867-ben kezdõdött és 1870-ben már felszentelték a Rottenbiller Lipót fõpolgármester javaslatára készült altemplomot. A javaslat azért született, mert a szentmiséket 1865-tõl a szomszédos iskolában szûkös helyen kellett tartani. Ez az oszloperdõs csarnok, amely a templom szentélye és kereszthajója alatt húzódik, a maga 22 oszlopon nyugvó kis kupoláival és keresztboltozataival ma is lenyûgözõ hatást tesz a belépõre. Ybl teljesítményét ezzel kapcsolatban mûvészettörténészek is elismerik, ugyanakkor, amikor a felsõ templomot több bírálat is éri részükrõl. A kényszerûségbõl alkalmazott román stílus ugyanis nem válik Ybl sajátjává, a késõbbiekben megtalált reneszánsz stílusban már sokkal otthonosabban mozog. Az altemplomot a XX. sz. elejétõl, a templom fûtési változatainak kialakításakor csõvezetékek (melegvíz, majd gáz, végül villany) átvezetésére használták, aminek nyomai az 1996. évi részleges felújítása után is a mennyezeten látszanak. A II. világháború alatt Budapest ostrománál és az 1956-os forradalom alatt is itt tartották a szentmiséket.
70
71
ÁPRILIS
A templom építése pénzhiány miatt akadozott, majd 1872-ben 2 évre le is állt úgy, hogy a tetõ nélkül meredezõ falak tetején fû kezdett nõni. Buda, Óbuda és Pest 1873-ban történõ egyesülése után sikerül megoldani a folyamatos pénzügyi finanszírozást és az építkezés befejezõdhet. A torony alatti elõcsarnok márványtáblájának felirata errõl így emlékezik: Épült Erzsébet cs. és királyné védnöksége, Budapest fõváros kegyurasága alatt, Ybl Miklós tervei szerint 1867-1879, felszenteltetett Ferencz József cs. és ap. király és Erzsébet cs. és királyné nászünnepük negyedszázados évfordulója napján, 1879. évi Szent György hava 24-én Simor János bíbornok hercegprímás, esztergomi érsek által. Erzsébet királyné védnöksége nemcsak az építkezéshez történõ anyagi hozzájárulást jelentett, hanem azt is, hogy a királyi pár a felszentelést követõ napokban 1879. május 4én meg is látogatta az új templomot, sõt misekönyvet, stólát és miseruhát is ajándékozott a plébániának. Simor János, az 1867. évi királykoronázást celebráló hercegprímás neve is szerepel templomunk jótevõinek hosszú listáján. A fõoltár készítéséhez járult hozzá, a Schlick féle vasgyárban öntött címere az oltár alsó részén látható. A 66 m hosszú és a kereszthajónál 21 m széles templom román háromhajós bazilika, három apszissal, ahol a fõhajó 17 m, a mellékhajók 8,5 m magasak. A 66,7 m magas homlokzati középtorony oldalról két lépcsõtorony által közrefogva felkiáltójelként magasodik a nyugodt tömegû hajók elõtt, a tér központjában elhelyezkedõ hangsúlyos elemet képezve. Ezt a hatást tovább fokozza a Duna-partról egyenesen a torony elé vezetõ Bakáts utca, valamint az a tény, hogy Ybl a késõbbi esetleges árvizek hatásának csökkentésére templomunkat a tér többi részébõl 1 m-re kiemelkedõ teraszra állította. A késõbbiekben a bezárt régi templomot lebontották és a tér rendezése az új templomhoz alkalmazkodva kezdõdött meg. A teret övezõ házak homlokzatai magasabbra nõttek és kialakult egy középen álló templom köré szervezett tér a középtengelyébe vezetõ Bakáts utcával Budapest egy sajátos hangulatú részét képezve, amely a Ferencváros központi tere. Természetes, hogy templomunk és Ferencváros védõszentje, Assisi Szt. Ferenc két szobra is megjelenik a homlokzaton a térrõl láthatóan: egyik a bélletes fõkapu feletti ormon (Szász Gyula alkotása), a másik a kereszthajó északi oldalfalában szoborfülkében 1927-ben elhelyezve (Strobl Alajos mûve). A gazdaságosság sarkallta Ybl-t arra, hogy a homlokzatok burkolására kõ mellett nagyobbrészt olcsóbb téglaburkolatot használjon. Kõ az akkori Budapesten általánosan alkalmazott sóskúti durva mészkõ csak a homlokzat tagozott részein, ill. az idõjárásnak kitettebb helyein jelenik meg. Ez a megoldás sok késõbbi templom építésénél szolgál mintául: pl. VIII. ker. Rózsák tere, XIII. ker. Béke tér, XIV. ker. Thököly úton a domonkosok-temploma, I. ker. Szilágyi Dezsõ téri református templom, angol Kisasszonyok temploma Zugligetben, szegedi Fogadalmi templom,
ÁPRILIS
stb. A két anyag közül a sajtolt homlokzatburkoló tégla bizonyult idõállóbbnak készítõjének, a tatai uradalmi téglagyárnak jó hírét öregbítve. A belsõ tér értékei közül elõször a freskókat illik említeni. Than Mór és Lotz Károly alkotásai 1879 és 1881 között készültek. A szentély és kereszthajó magasabban levõ falfelületein Szt. Ferenc életébõl vett jelenetek láthatóak, az alacsonyabban levõ részeken pedig magyar szentek valamint az ó és újszövetség alakjainak ábrázolásai kaptak helyet. Elõször került egy templom falára a magyar történelem egy eseményét ábrázoló kép (Lotz: Kapisztrán prédikációja és Hunyadi János utolsó áldozása) Lotz Károly Szt. Erzsébetet ábrázoló freskója az altemplomban a nedvességtõl gyorsan tönkrement, a Than vázlatai alapján készült 8 db üvegablak a II. világháborúban pusztult el. Lotz és Than mûvészi útja a Vigadó után, a Nemzeti Múzeum és templomunk freskóin keresztül vezet az Operaháznál történt kiteljesedés felé. A templombelsõben csodálhatjuk még meg Fessler Leó négy evangélistáját a szószék oldalába faragva, Ferenczy Béni Szt. Antal szobrát és Káldor Aurél a prágai kis Jézusról 1962-ben készült dombormûvét. Szappanos Béla Kis Szt. Terézrõl készített dombormûve (1961) a déli oldalbejárat mellett látható. A szentélybe vezetõ lépcsõket 1943 óta két oldalról Grantner Jenõ Jézus Szíve, ill. Szûz Mária szobrai szegélyezik. A fõbejárat nagykapuját Jungfer Gyula kovácsmester készítette és ajándékozta a templomnak, aki ezzel a mûvével a párizsi világkiállításon díjat is nyert. A Scholz Róbert mûhelye által készített ornamentális díszítõfestés sajnos a II. világháborúban elpusztult. Megmaradt viszont az altemplom boltmezõinek és oszlopfõinek Teichert féle dekoratív díszfestése, valamint a Lechner János helybeli óragyáros által készített toronyóra. A torony ács munkáit a norvég születésû Gregersen Guilbrand helybeli gyáros és vállalkozó végzi, akinek lakóházát a Lónyay u. 29. alatt mostanában újították fel. Az Ybl által tervezett orgonaszekrényt Thék Endre kivitelezte, magát a hangszert Országh Sándor készítette. Az 1994. évi, az Aquinkum orgonagyár kivitelezésében készült rekonstrukció során az eredeti tervek szerinti mechanikus szerkezetû orgona épült újjá, megõrizve az eredeti orgonaszekrényt és a faragott sípokat. Thék Endre gyáros készítette még a padokat a templomhajóba, valamint adományként egy tölgyfa misekönyvtartót. Az 1892-ben felszentelt keresztelõ kápolna faburkolatával a templom külön értéke lehetne. Három üvegablaka Ligeti József mûtermében készült Storno Ferenc tervei szerint. A Szent Családot ábrázoló ablakok a II. világháború során tönkrementek. A fa oltár kétoldali retablói Jézus keresztelése és A vízözön képe Than Mór alkotásai viszont ma is megfelelõ hangulatot árasztanak a keresztelés szertartásához. Ferencváros 56 fontos eseményeinek színtere. A harcok során bizonyos védettséget nyújtó Bakáts tér e színterekhez közel esett. Itt a templom körül volt olyan burkolat nélküli terület, ahol az áldozatokat könnyen és nem is egészen méltatlan helyre el lehetett temetni. Így a templomterasz spontán temetkezési hellyé vált és maradt is a harcok befejeztéig, amikor a földi maradványokat át lehetett szállítani a városi temetõkbe. Magam is õrzök egy újságból kivágott fényképet, ahol a háttérben levõ fõbejárati lépcsõk elõtt friss sírhant domborodik a kereszten a követ-
72
Felhasznált irodalom: - Ybl Ervin: Ybl Miklós - Szvoboda Domászky Gabriella: Ybl Miklós szerepe a budapesti falképfestészet kiteljesedésében a XIX. sz. második felében. (Hold-Ybl Alapítvány 1991 évi kiadása)
ANDRÁSSY BALÁZS okl. építészmérnök templomgondnok
73
ÁPRILIS
kezõ felirattal: Váradi Huba, élt 15 évet. És a sírt elborítják a hõs elõtt tisztelgõ környékbeliek koszorúi, virágai. Méltó helyre került tehát a fõbejárattól jobbra felállított 1956-os emlékmû, aminél a járókelõnek van alkalma elgondolkozni azon, hogy ezeknek a fiataloknak egy-egy csepp vére esetleg pont az õ érdekükben hullott ki. Kár, hogy az emlékmû melletti szomorúfüzet egy tavaszi vihar kidöntötte és kár, hogy alkotója nem próbált alkalmazkodni a környezethez. A forradalom elfojtását, november 4-ét követõen szemtanúk szerint a Közraktár utca és Bakáts utca sarkán megállt egy szovjet tank és ágyújából két lövést adott le a templomra. Az elsõvel a torony keresztjét döntötte le, a másodikkal pedig a fõbejáraton talált be. Hogy csak ez a két lövés okozta volna, nem valószínû, de a helyreállítás költségvetése alapján a templom siralmasabb állapotba lehetett, mint 1945-ben. Az 1957. évi gyorshelyreállítás államilag szervezett és finanszírozott akció volt azzal a céllal, hogy 56 összes nyomát az év végére eltüntesse, beleértve az Üllõi úti szõnyegbombázás okozta foghíjak beépítését is. A templomfalak háromszínû és a boltozatok egyszínû, máig látható belsõ festése, az ablakok beüvegezése és a fõbejárat mögötti szélfogó teljes egészében ekkor készült, miközben kívülrõl és belülrõl sok részleges helyreállítást is végeztek. Ennek a lassan 50 évvel ezelõtti munkának az eredménye mostanára elévült, ami a torony és a teraszt övezõ támfal és mellvéd állapotán látszik meg a legjobban. 57 óta nem végeztek a templomon átfogó jellegû felújítást. Nagyobb szabású munkát csak az 1978-79. évi tetõhéjalás csere és a fõbejárat feletti kõdíszek, szobrok cseréje jelentett, amit az Országos Mûemlékvédelmi Hivatal végeztetett. Nagyobbnak számít még az altemplom részleges felújítása 1996-ban, amit a kárpótlási törvény alapján az egyháznak juttatott összeg tett lehetõvé. Az önkormányzat által a helyi mûemlékek felújítására fordítható keretbõl 1999-tõl kezdve pályázaton nyert összegbõl olyan kisebb épületrészek, berendezési tárgyak karbantartására, felújítására nyílt lehetõség, amiknél arra már égetõen szükség volt. Így kerülhetett sor a fõbejárat felújítására 1999-2000-ben, a déli oldalbejárat felújítására 2000-ben, az északi oldalbejárat és egy gyönyörû márvány keresztelõmedence felújítására 2004-ben, valamint a torony kõburkolatának többszöri veszélytelenítésére. Az építésben és az azt követõ idõszakban közremûködõk: Ybl, Than, Lotz, Fessler, Szász, Thék, Jungfer, Scholtz, Országh, mind az akkori Magyarország élvonalbeli képzõ-, ill. iparmûvészei. Közös alkotásuk elismerését jelentette, hogy akkori Európa de mondhatjuk: világhírû mûvészeink: Munkácsy Mihály és Liszt Ferenc is megcsodálták a templomot, 1882. február 28án. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, a mûvészetek nagy patrónusa és ismerõje templomunk egyik jótevõje pedig 1886-ban tett itt látogatást, mindezekrõl a Historia Domus nem mulaszt el megemlékezni. Amit tehát elõdeink komoly anyagi áldozatok árán, kimagasló mûvészi teljesítménnyel létrehoztak, utódaik újabb anyagi áldozatok árán tovább díszítettek, majd Budapest 1945. évi ostroma, és az 1956-os forradalom után helyreállítottak, azt a XXI. század Magyarországa társadalmának is meg kell becsülnie, hogy továbbra is a Ferencváros büszkesége lehessen.
ÁPRILIS
Gondolatok József Attiláról Százegy év választ el minket e géniusz születésétõl, akinek emlékháza kerületünkben, a Gát utca 3. szám alatt található. Közelebb kerültünk hozzá az azóta kialakuló értelmezések révén és távolodtunk is az eltelt idõvel. Távolodtunk, mert a sok tanulmánykötet mind egy újabb lépcsõfok felé, de növeli is a távolságot a költõ és a befogadó közt a sok rárakódott értelmezés. Ki is õ valójában? Az emléktábla egészen a múlt évi centenáriumig hirdette a szülõház falán, hogy itt született magyar irodalom legnagyobb proletár költõje. Mára már összeomlott az a rendszer, amely ideológiai zászlójára tûzte a költõt, aki közösséget keresett a pártban és csak kizárásra lelt. Ugyanakkor szembe kell nézni azzal is, hogy van érték a hátrahagyott proletár, külvárosi versekben is, amelyek formaként használták a tájat, az ideológiát. Miként írta: Én a proletárságot is formának látom, úgy a versben, mint a társadalmi életben és ilyen értelemben élek motívumaival. Van, aki a létezés fájdalmát megverselõ költõt látja József Attilában. A kozmikus magányt kevesen tudták a világirodalomban megénekeli úgy, mint õ gondoljunk csak a semmi ágán ül szívem sorra a Reménytelenül-bõl vagy a Medáliák e részletére: Elefánt voltam, jámbor és szegény, hûvös és bölcs vizeket ittam én, a dombon álltam s ormányommal ott megsímogattam a holdat, a napot,
és fölnyújtottam ajkukhoz a fát, a zöld cincért, a kígyót, a kovárt, most lelkem: ember mennyem odavan, szörnyû fülekkel legyezem magam.
Van, aki a modernség és hagyomány ötvözetét látja József Attilában, aki kötött formában is tudott mélyen szántót írni és kötetlen formában is érzelmekre hatni. Hatott rá a népiesség és a modern költészet formabontása a nyugatosokon át. Van, aki a közösség költõjét, A Dunánál élmény anyagát, Thomas Mann üdvözlésének egyetemes emberségét köti hozzá. A Levegõt! függetlenségét és autonóm költõi magatartását, ami nem teszi lehetõvé a meghunyászkodást, a mellébeszélést. Van, aki a melankolikus, szerelmét féltõ férfit, a hitért küzdõ kortársat, a bûn és bûnhõdés poklait megjáró lelket látják benne. Mindez része József Attila költészetének, mint minden, más vonulata is mûvészetének a kis elemektõl, a nagy filozófiai távlatokig. Mindez együtt él benne örömmel és fájdalommal. Az igazi karakterjegyeket számomra az utód rajzolja meg legvilágosabban, miként ahogy Pilinszky hajt fejet a nagy elõd elõtt. Te bakája a mindenségnek. Én: kadettja valami másnak. Odaadnám tiszti kesztyûmet Cserébe a bakaruhának. Minden motívum, költõi magatartás annyiban válhat fontossá, amennyiben hat rám és alakít engem. Nem spórolható meg a személyes találkozás a versekkel s ezeken át a költõvel. József Attila ma is hat és formál soraival, s ez teszi világirodalmi nagyságát. Ehess, ihass, ölelhess, alhass! / A mindenséggel mérd magad! / Sziszegve se szolgálok aljas, / nyomorító hatalmakat. BODÓ MÁRTON
74
ÁPRILIS
Életmód, hobbi Berzseléses tojásfestési technika
Ez a régi népi tojásfestési technika nem csak az egyszerûbb tojásfestési technikákhoz tartozik, de nagyon szép és dekoratív hímes tojásokat is készíthetünk vele! Mire várunk? Szükséges anyagok: néhány érdekes alakú levél nejlonharisnya száraz hagymahéj
CIKÁSZ
(Cycas circinalis, C. revoluta)
Az elkészítés menete: A tojásokat tisztítsuk meg és vízzel tapasszuk rá a kiválasztott leveleket, majd szorosan burkoljuk be a nejlonharisnyába. Rakosgassuk egy fazékba a tojásokat, soronként bõven rétegezve hagymahéjjal. Öntsünk rá vizet, hogy ellepje és forraljuk 15 percig. Kicsit hagyjuk állni, majd öntsük le róla a vizet és hagyjuk kihûlni. A harisnyából csomagoljuk ki a tojásokat és szalonnabõrrel fényesítsük ki. A kész tojásokat egy kosárban dekoratívan elhelyezve nagyon mutatós húsvéti asztaldíszt kapunk.
A sikerkönyveknek ára van, a jó könyveknek értéke. A kéznek a pénz az érték, a szívnek a szeretet. Ne nagyot mondjatok, hanem hiteleset, igazat. Valósítsd meg önmagad, de ne mások vagy a környezet rovására. A XX. században elôször az ideológusok keserítették meg az életünket, majd a technikusok, vegyészek, ma pedig a biológusok. A nagy birodalmak hamarabb eltûnnek, mint a kis népek. (Szarvas Imre kerületi polgár gyûjtése)
A trópusokon több méter magasra is megnõhet, de a lakásban tartott példányok legfeljebb 1-2 méteresek. Pálmalevélre hasonlító merev levele szárnyasan összetett és rendkívül fényes. Ma még a ritkább szobanövények közé tartozik, de egyre gyakrabban lehet kisebb-nagyobb példányaival találkozni növénykiállításokon és vásárokon. Lassan fejlõdik, ezzel magyarázható a nagyobb méretû példányok igen borsos ára, ezért kezdõ kertészek elõször inkább kisebb méretû növényeken gyakoroljanak. Tavasszal nevel új leveleket, mindig a törzs végén. A levél fiatalon világoszöld, késõbb sötétzöld és fényes. Levele mérgezõ, virágpora narkotikus hatású, ezért kisgyermekesek, kutya- és macskatartók alaposan fontolják meg, hová fõleg milyen magasságba helyezik el. Egy cycasin elnevezésû vegyületet is tartalmaz, mely állítólag rákellenes hatású. Nyáron bõséges öntözést kíván, szereti a magas páratartalmat, így a leveleket is permetezni kell. Nyugodtan tarthatjuk napsütötte helyen. A 15-20 °Con történõ teleltetés mellett mérsékelt öntözést igényel.
75
