Szigetvár Város Önkormányzata. Anti szegregációs Terv

Szigetvár Város Önkormányzata

Anti‐szegregációs Terv 2008. április

Készítette:

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék ...................................................................................................................... 2 1 Bevezetés .......................................................................................................................... 4 2 Helyzetelemzés................................................................................................................ 6 2.1 Dél‐Dunántúli Régió bemutatása.......................................................................... 8 2.2 Szigetvári kistérség bemutatása ............................................................................ 9 2.3 Szigetvár bemutatása ............................................................................................ 10 2.3.1 Demográfia................................................................................................. 10 2.3.2 Lakáshelyzet............................................................................................... 17 2.3.3 Oktatási helyzet ......................................................................................... 19 2.3.4 Foglalkoztatási helyzet ............................................................................. 28 2.3.5 Egészségügyi, szociális helyzet ............................................................... 31 2.4 Városrészek elhatárolása...................................................................................... 33 2.4.1 Belváros....................................................................................................... 33 2.4.2 Észak‐nyugati városrész........................................................................... 33 2.4.3 Dél‐nyugati városrész............................................................................... 34 2.4.4 Észak‐keleti városrész............................................................................... 35 2.4.5 Dél‐keleti városrész................................................................................... 35 2.4.6 Becefa .......................................................................................................... 36 2.4.7 Zsibót........................................................................................................... 36 2.4.8 Külterület.................................................................................................... 37 2.5 „Szigetek” lehatárolása......................................................................................... 38 2.5.1 Móra Ferenc lakótelep .............................................................................. 45 2.5.2 Munkás utca 17. ......................................................................................... 47 2.5.3 Vár utca 9.................................................................................................... 49 2.5.4 Széchenyi u. 62........................................................................................... 51 2.5.5 Külterület.................................................................................................... 53 2.5.5.1 Csertői téglagyár (Téglagyár 33.) ............................................................ 53 2.5.5.2 Szőlőhegy.................................................................................................... 55 3 Stratégia .......................................................................................................................... 57 3.1 Szigetvár Város Önkormányzatának célrendszere .......................................... 57 3.2 Anti‐szegregációs Program.................................................................................. 62 3.2.1 Lakhatás...................................................................................................... 62 3.2.2 Oktatás, képzés .......................................................................................... 63 3.2.3 Foglalkoztatás ............................................................................................ 64 3.2.4 Egészségügyi, szociális ellátás................................................................. 64 4 Összefoglalás.................................................................................................................. 65 5 Elfogadás módja, dátuma............................................................................................. 67 7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011 [email protected]; www.ecocortex.hu

2

6 Záradék ........................................................................................................................... 68 Táblázat jegyzék .................................................................................................................... 69 Diagram jegyzék.................................................................................................................... 69 Térkép jegyzék ....................................................................................................................... 70

7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011 [email protected]; www.ecocortex.hu

3

1 BEVEZETÉS Az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 35. §‐a szerinti települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét segítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. E törvény szellemében készült el az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként Szigetvár város anti‐szegregációs terve, amely – a települési esélyegyenlőségi programhoz kapcsolódva – különösen a lakhatás, illetve a szociális szolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához való hozzáférés terén megvalósuló esélyegyenlőséget kívánja ösztönözni. A terv kiemelt figyelmet fordít az alacsony státuszú (rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező és 8 osztálynál nem magasabb iskolai végzettségű aktív korú) lakosok helyzetére. Alapelvként rögzítjük az infrastruktúrához való hozzáférés biztosításában a diszkrimináció‐ és szegregációmentességet. A terv célja Szigetvár azon területeinek felmérése, ahol a szegregáció már elindult és a fentiek szellemében a szegregáció oldására irányuló programokat dolgozzon ki. Releváns tervezési dokumentumok: 1. 2. 3. 4.

Szociális Szolgáltatások Tervezési Koncepciója, Szigetvár Város Középtávú Stratégiai Fejlesztési Programja, Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv, Helyi Önkormányzati rendeletek

Módszertan: Felhasznált adatok: 1. 2. 3. 4. 5.

KSH 2001‐es népszámlálási adatai, Tervezési dokumentumok adatai, Eco‐Cortex Kft. saját felméréseinek adatai, Önkormányzat adatai, Szociális adatok 7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011 [email protected]; www.ecocortex.hu

4

A KSH adatokat az egyéb – fent felsorolt forrásból származó – adatokkal összevetve mutatjuk be, hiszen a 2001‐es népszámlálási adatoknál rendelkezésre állnak bizonyos területeket érintően frissebb adatok. A terv készítése során alapvetően az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által 2007‐ben kiadott „Városrehabilitáció 2007 – 2013‐ban/Kézikönyv a városok számára” című dokumentumban (2. számú melléklet: Útmutató az Anti‐ szegregációs terv kidolgozásához) található adattáblákat használtuk.


5

2 HELYZETELEMZÉS A Központi Statisztikai Hivatal 2001‐es – az anti‐szegregációs tervhez lekért hivatalos – népszámlálási adatai szerint Szigetváron nincs szegregátum. Ennek ellenére az önkormányzat és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat adatait figyelembe véve Szigetvár városban lehatárolhatóak olyan veszélyeztetett övezetek – szigetek –, amelyek tendenciózusan pár éven belül szegregátummá válhatnak, emiatt fokozott figyelmet és beavatkozást igényelnek e folyamat megakadályozása – visszafordítása érdekében. Az integrált városfejlesztési stratégia városrészekre vonatkozó elemzése már kimutatja, hogy melyek a város rosszabb státuszú területei, ahol a népesség társadalmi összetétele és a terület fizikai jellemzői is kedvezőtlenebbek. Ez a fejezet alapvetően erre az elemzésre támaszkodik és a célja, hogy a rosszabb státuszú területeken belül meghatározza azokat a kisebb területegységeket, ahol a szegregáció már előrehaladott, illetve azokat, melyeket a szegregáció elmélyülése veszélyeztet. Az általános tapasztalatok alapján elmondható, hogy ezen területeken az alacsony státuszú roma népesség koncentrációja igen magas, éppen ezért a szigetek meghatározásának egyik elsődleges célja az ilyen jellegű területek lehatárolása. Fogalmak: Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 121. § (1) bekezdése tartalmazza a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek új fogalmát. E szerint: 14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres


6

munkajövedelemmel nem rendelkezők (alacsony státuszú lakosok) aránya mindkét mutató tekintetében magasabb mint 50%. Városszerkezetileg a szegregátumoknak alapvetően kétféle típusa jelentkezik: • a városszövetbe ágyazódott szegregált, szegregálódó területek (általában ezek jelentik a telepszerű környezetet), • a városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakó‐funkciójú területekbe ékelődött szegregátumok (általában ezek jelentik a telepeket). A szegregátumok lehatárolását segítő vizsgálati szempontok: • Elsősorban városrész szintű társadalmi (demográfiai, szociális helyzet) adatok – amelyek a Központi Statisztikai Hivatal 2001‐es népszámlálási adataiból származnak – képezhetik az alacsony státuszú népességet koncentráló területek beazonosítását. A szegregált terület definíciója szerint a két mutatónak együttesen megfelelő lakosok magas koncentrációja határozza meg a beavatakozási területet. • segélyezési adatok megoszlásának vizsgálata: az önkormányzati segélyek városrészek közötti megoszlásának, illetve a városrészeken belül egy adott területre való koncentrálódásának vizsgálata • önkormányzati bérlakások magasabb koncentrációja egy adott területen • alacsony infrastrukturális ellátottsággal (közművek, pormentes út, járda hiánya) rendelkező területek vizsgálata • külterületen, nem‐lakóövezetben elhelyezkedő lakott területek vizsgálata.


7

2.1 Dél‐Dunántúli Régió bemutatása1 Tekintettel arra, hogy Szigetvár város a Dél‐dunántúli régióban, a Szigetvári Kistérségben helyezkedik el, elemzésünket a régió bemutatásával kezdjük. Az itt tett megállapítások helytállóak Szigetvár tekintetében is, amelyet a továbbiakban konkrét adatokkal támasztunk alá. A 90‐es évek elején végbement gazdasági átalakulás következtében Dél‐ dunántúl régió kistérségei erőteljesen polarizálódtak, a korábbi területi egyenlőtlenségek tovább nőttek. Ebben jelentős szerepet játszott a térség közlekedési hálózatának fejletlensége, a régió külső és belső megközelíthetőségének nehézségei, a kedvezőtlen összetételű gazdaságstruktúra, a mezőgazdaság meghatározó jelenléte. Ugyancsak kedvezőtlen gazdasági környezetet teremt a szétszabdalt, aprófalvas településszerkezet. A települési hátrányokat tovább súlyosbítja a helyben elérhető intézmények, szolgáltatások hiánya, melyet a funkcionálisan többnyire gyenge kisváros‐hálózat sem képes kompenzálni. Ezzel szemben a megyeszékhelyek erős népességkoncentrációja és funkcionális (gazdasági, intézményi) dominanciája jellemző. Az országos átlagot meghaladóan, a Dél‐Dunántúl lakosságának közel fele községben/kisközségben él. A gazdaságfejlődés előnytelen feltételrendszerének köszönhetően az országos átlagot meghaladó a munkanélküliség, ezen belül is a tartós állástalanok magas hányada, az inaktívak meghatározó jelenléte és alacsony foglalkoztatottsági szint jellemzi a régiót. Mindez megsokszorozta a gazdaságilag aktív lakosságra háruló terheket, ami tovább rontja a térség versenyképességét. A régió népességének az országos átlagnál kedvezőtlenebb iskolai végzettség szerinti összetétele nehezíti alkalmazkodóképességét a gazdaság változásához. A népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. Ebben az alacsony születésszám és a régió egyes térségeinek az átlagosnál rosszabb halálozási mutatói mellett az elvándorlás is szerepet játszik. A veszélyeztetettség problémájának regionális súlyát jelzi, hogy az 1000 megfelelő korúra jutó nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek száma az egyik legmagasabb a régiók között. Bár a korábbi évekhez képest csökkenő súllyal, de még mindig az anyagi ok dominál a veszélyeztetettséget kiváltó tényezők közt (72,1%). 1 Forrás: Arany Orsolya Virág: DÉL‐DUNÁNTÚL RÉGIÓ SZOCIÁLIS HELYZETÉNEK ELEMZÉSE 7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011 [email protected]; www.ecocortex.hu

8

A régióra jellemző a különböző etnikumok jelenléte: Baranyában cigány, horvát és német, Somogyban cigány, Tolnában német nemzetiségűek élnek nagyobb számban. Egyes településeken jelentős, illetve meghatározó a roma lakosság részaránya. Körükben a társadalmi‐gazdasági hátrányok halmozódása gyakrabban figyelhető meg, mint a nem roma lakosság között. A társadalmi‐gazdasági szempontból kedvezőtlen tényezők – többnyire az országosnál gyakoribb − előfordulására és az ennek nyomán kialakult egyenlőtlenségek kezelésére a régió szociális ellátórendszere felkészületlen, hiányos a kiépítettsége. A települések – főként a kistelepülések − jelentős hányadában a legalapvetőbb szociális szolgáltatások sem hozzáférhetőek, így e téren is indokolatlan területi egyenlőtlenségek keletkeznek. Az alapellátás alulfejlettségéből adódóan a szakellátások iránt túlzottan magas igény jelentkezik, melyet a bentlakásos intézmények kapacitáshiány miatt nem képesek maradéktalanul kielégíteni. Indokolt tehát mind a szociális, mind pedig a gyermekvédelmi alap‐ és szakellátás minőségi és mennyiségi fejlesztése.

2.2 Szigetvári kistérség bemutatása A Szigetvári Térség és a Dél‐Zselic Területfejlesztési Társulása 1996‐ban alakult meg szigetvári központtal, a statisztikai körzethez tartozó települések alapításával. A statisztikai körzethez tartozó települések: Almamellék, Almáskeresztúr, Bánfa, Basal, Boldogasszonyfa, Botykapeterd, Bürüs, Csebény, Csertő, Dencsháza, Endrőc, Gyöngyösmellék, Hobol, Horváthertelend, Ibafa, Katádfa, Kétújfalu, Kisdobsza, Kistamási, Magyarlukafa, Merenye, Molvány, Mozsgó, Nagydobsza, Nagypeterd, Nagyváty, Nemeske, Nyugotszenterzsébet, Patapoklosi, Pettend, Rózsafa, Somogyapáti, Somogyhárságy, Somogyhatvan, Somogyviszló, Szentdénes, Szentegát, Szentlászló, Szigetvár, Szörény, Szulimán, Teklafalu, Tótszentgyörgy, Várad, Vásárosbéc, Zádor. A társulás a települések közös munkaerő‐piaci, termelési, ellátási érdekazonossága, a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok megvalósítása céljából jött létre. A társulás tagjai: a szigetvári statisztikai kistérség 46 településnek önkormányzatai. A szigetvári kistérség önkormányzatai abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és az önkormányzatok e megállapodás keretében történő együttműködéssel minél 7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011 [email protected]; www.ecocortex.hu

9

teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást és szolgáltatást, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján 2004. június 8. napjától létrehozták a Szigetvári Kistérségi Többcélú Társulást. A társulás átalakulásával 2004. december 23‐án létrejött a Szigetvár ‐ Dél‐Zselic Többcélú Kistérségi Társulás. A Többcélú Társulás megalakulásával a korábban ellátott feladatok arzenálja kiszélesedett többek között az egészségügy, a szociális, a közoktatási feladatellátással, a belső ellenőrzéssel, a mozgókönyvtári ellátással.

2.3 Szigetvár bemutatása Szigetvár a Dél‐Dunántúli Régióban, Baranya megyében, Pécstől 33 km‐re nyugatra fekszik a Zselici dombság déli és a Dráva‐sík találkozásánál, az Almás‐ patak mentén. Megközelíthetősége a 6. számú első rendű főúton keresztül lehetséges. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) részletesen bemutatja Szigetvárt, itt csak a legfontosabb demográfiai, szociális jellemzők bemutatására kerül sor.

2.3.1

Demográfia

Szigetvár Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése szerint: Demográfia: Lakónépesség száma

11345

Állandó népesség száma

11135

Állandó népességből a 0‐2 évesek száma

248


275


921


513

Állandó népességszám változása 1990‐2006 (‐ / +) 1. Táblázat: Demográfia Szigetvár 2007.

Az adatok 2007‐es adatok, a 2001‐es KSH adatok szerinti lakosságszám 11353 fő volt, ami csupán 8 fő eltérést jelent. A gyermekek száma 1957 fő. 7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011 [email protected]; www.ecocortex.hu

10

Népességvándorlás: A bevándorlás a közeli településekről, közeli városból nagyobb mértékben, külföldről kisebb mértékben jellemző, egyébként nem. Az elvándorlás kismértékben jellemző a közeli és távoli településekre, városokba, Budapestre és külföldre, a megyeszékhelyre nagyobb mértékben jellemző. Szigetvár – népességi dominanciáján kívül funkcionálisan is – ellenpólus nélkül meghatározó szerepet tölt be a kistérség életében, ami a TKT létrejöttével tovább erősödött. Szigetvár lakosainak száma folyamatosan csökken. Bővebb demográfiai elemzést a KSFP tartalmaz. Kiemelendő, hogy Szigetvárra is – mint országos tendencia – az elöregedés a jellemző. (KSFP 4. táblázat, 5. diagram). Az etnikai összetételre jellemző, hogy a nemzeti, etnikai kisebbség jelenléte nem számottevő. Legnagyobb számban a cigányok (részarányuk 2% a lakosságon belül) élnek itt a kisebbségek közül. Rajtuk kívül horvát (0,7%) és német (0,7%) kisebbség él itt. Lakónépesség száma Szigetváron 2001‐ben

Belváros Észak‐nyugati városrész Dél‐nyugati városrész Észak‐keleti városrész Dél‐keleti városrész Becefa Zsibót Külterület

1. Diagram: Lakónépesség száma Szigetvár városrészeiben 2001. KSH adat

A diagramból látható, hogy Szigetvár lakónépességének nagy része az Észak‐ nyugati Városrészben él. 7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011 [email protected]; www.ecocortex.hu

11

0-14 évesek aránya

25,0

20,0

Belváros Észak‐nyugati városrész Dél‐nyugati városrész

15,0

Észak‐keleti városrész Dél‐keleti városrész

10,0

Becefa Zsibót 5,0

Külterület

0,0 1

2. Diagram: 0‐14 évesek aránya az egyes városrészekben KSH 2001.

A gyermekek aránya Zsibóton a legmagasabb, míg a külterületen a legalacsonyabb. 15‐59 évesek aránya

80,0 70,0 Belváros

60,0

Észak‐nyugati városrész 50,0

Dél‐nyugati városrész

40,0


30,0

Becefa

20,0

Zsibót Külterület

10,0 0,0 1

3. Diagram: 15‐59 évesek (aktív korúak) aránya az egyes területeken KSH 2001

Az aktív korúak aránya a lakónépességen belül a külterületen a legmagasabb, míg az Észak‐keleti Városrészben a legalacsonyabb. 7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011 [email protected]; www.ecocortex.hu

12

60 év felettiek aránya

25,0

20,0

Belváros Észak‐nyugati városrész Dél‐nyugati városrész

15,0


10,0

Bec efa Zsibót 5,0

Külterület

0,0 1

4. Diagram: 60 év felettiek aránya az egyes területeken KSH 2001

A 60 év felettiek aránya Becefán a legmagasabb, Zsibóton és a külterületen a legalacsonyabb. A gyermekes családok tehát inkább a zsibóti kertvárosias lakókörnyezetet preferálják, míg az idősebbek Becefán élnek. A külterületen az aktív korúak aránya magas, a gyermekek aránya viszonylag alacsony.


13

Iskolai végzettség Legfeljebb általános iskolát végzett aktív korúak aránya

80,0 70,0 Belváros

60,0



40,0


30,0

Becefa Zsibót

20,0

Külterület

10,0 0,0 1

5. Diagram: Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az egyes területeken KSH 2001,

A legfeljebb általános iskolát végzett aktív korúak jelentős része a külterületeken él. A felsőfokú végzettségűek legnagyobb számban a belvárosban laknak. Becefán, Zsibóton és a külterületen a felsőfokú végzettségűek aránya elenyésző.


14

Felsőfokú végzettségűek aránya

12,0

10,0 Belváros Észak‐nyugati városrész

8,0

Dél‐nyugati városrész Észak‐keleti városrész

6,0

Dél‐keleti városrész Becefa

4,0


2,0

0,0 1

6. Diagram: Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az egyes területeken KSH 2001,


15

Mutató megnevezése

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0‐14 évesek aránya Lakónépességen belül 15‐59 évesek aránya Lakónépességen belül 60‐ x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15‐59 évesek) belül

Szigetvár összesen

Belváros

11 353 15,7

1 223 15,1

Észak‐ nyugati városrész 3 047 16,2

Dél‐ nyugati városrész 1 982 15,2

Észak‐ keleti városrész 2 029 17,0

64,6

63,9

67,6

64,1

19,7

21,0

16,3

26,1

23,2

8,6

Dél‐keleti városrész

Becefa

Zsibót

Külterület

2 320 14,8

164 14,0

135 22,2

453 13,2

60,7

63,3

62,8

65,2

73,5

20,7

22,3

22,0

23,2

12,6

13,2

18,4

24,3

27,0

26,4

36,9

43,2

73,9

11,2

9,8

9,4

7,8

8,6

0,8

0,0

0,6

4 100

478

1 125

654

653

973

55

45

117

10,9

11,7

3,1

6,1

17,2

8,6

29,1

35,6

73,5

44,6

43,7

41,6

43,7

49,0

45,2

62,1

55,7

39,3

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15‐64 éves népességen belül

16,6

15,0

12,1

16,1

20,4

17,2

26,2

33,0

25,8

51,5

51,9

55,0

51,9

47,0

50,6

35,1

41,5

57,5

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

40,4

41,5

33,1

37,3

42,4

46,0

46,4

45,5

60,0

11 398

1 237

3 007

2 024

2 041

2 355

168

134

432

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15‐59 évesek) belül

2. Táblázat: Szigetvár ‐ városrész adatok 2001. évi népszámlálás KSH


16

2.3.2

Lakáshelyzet

Szigetvár terület felhasználásában a lakóterületek dominálnak. A történeti városrészekben mind a kisvárosias hangulatú, zártsorú beépítésű, mind a családi házas jellegű építési módok megtalálhatóak. E térségben az épületek zömének életkora meghaladja az 50 évet, így e lakóterületeken a folyamatos megújítás jelenti a legfontosabb fejlesztési célt. A lakóterületek besűrítésének csaknem valamennyi formája megjelent Szigetváron is. Történtek bántó, az eredeti karaktert megbontó többszintes beépítések a Móra Ferenc lakótelepen is, illetve megjelentek a városszerkezetben a 60‐70‐es évek kedvelt korszerű csoportos (sorház, láncház) beépítési formák az egykori nagytelkes területek feltárásával. Az önkényes lakásfoglalás Szigetváron nem jellemző. Közművek: A lakások vízvezetékkel való ellátottsága 2006‐os adat szerint 100%‐os, a szennyvíz‐hálózatba 3263 lakás van bekapcsolva. A hulladékkezelés, a gáz és villamos energia ellátás is megoldott. A lakások tulajdonviszonyaira az önkormányzati tulajdonú, illetőleg a saját tulajdonú lakások kettőssége jellemző. A lakások mintegy 99%‐a saját tulajdonban van.2

Forrás: Szigetvár KSFP

2


17

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

80,0 70,0 Belváros

60,0



40,0


30,0

Becefa

20,0


10,0 0,0 1

7. Diagram: Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

Az alacsony komfortfokozatú lakások 73,5%‐a külterületen található.


18

2.3.3

Oktatási helyzet

Közszolgáltatások elérhetősége: Az óvodai nevelés, az általános iskolai oktatás és az alapfokú művészetoktatás helyben ellátott. Az óvodai férőhelyek száma elegendő, az utóbbi években senkit nem kellett elutasítani férőhelyhiány miatt. Az óvodai nevelés, az általános iskolai oktatás és az alapfokú művészetoktatás helyben ellátott. Óvodai intézmények száma

3

Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

3

Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

330

Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

336

Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma

125

Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

32

Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma

8

Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

2 0 14

3. Táblázat: Óvodáztatás Szigetvár 2007


19

Az iskolai ellátást Szigetváron az alábbi táblázat foglalja össze: Általános iskolai intézmények száma:

2

Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

2

Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

47

Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

38

Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) Általános iskolai magántanulók száma

944 1

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma

31

Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma

0 347

Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma

71

Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt)

99 138

A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt)

249

Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma

20

4. Táblázat: Iskoláztatás Szigetvár 2007.


20

Bejárók: A gyermekek, tanulók létszáma a település óvodáiban és általános iskoláiban

ebből ebből

ebből

ebből

ebből

ebből

ebből

Óvodába jár más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.‐val) Alsó tagozatos (1‐4.) más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.‐val) Felső tagozatos (5‐8.) más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.‐val) 5. Táblázat: Bejáró gyermekek száma Szigetvár 2007.

Összesen:

HH / HHH

6+18+7=31 5+12=17 1+6+7=14 30+21=51 30+17=47 4 52+30=82 52+28=80 2

3+1+2=6 3+3=6

4+2=6

Gimnáziumba más településről 544 fő jár be a kistérség településeiről és kistérségen kívülről is (például Baranyahídvégről, Barcsról, Drávafokról, de Pécsről is jár 4 tanuló a Zrínyi Gimnáziumba). A közoktatási szakszolgálati feladatok ellátását a Szigetvár‐Dél‐Zselic TKT biztosítja. A gyermekjóléti alapellátások helyben biztosítottak, kivéve a családi napközit.


21

OM azonosító

intézmény neve

tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint

gyermek‐, tanulólétszám az intézményben

Normál (általános) tanterv

Összesen 027223

027404

Szigetvár Óvodái, Általános Iskolái és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola Zrínyi M. Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

1280

HH / HHH 472/111

872

283/0

SNI

Összesen

33

1017

HH / HHH 458/111

1

872

283/0

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

SNI

Összesen

32

263

HH / HHH 14/0

1

0

0

SNI

Gyógypedagógiai tagozat

Összesen

HH / HHH

1

0

0

0

0

0

6. Táblázat: Szigetvár intézményeinek tanulókra vonatkozó adatai 2007.


22

OM azonosító

027223

intézmény neve

tanulók létszáma 2004/2005

Szigetvár Város Óvodái, Ált.isk. és Művészetokt. Intézménye

tervezett tanulói létszám

2005/2006

2006/2007

2007/2008

integrációs

képesség‐ kibontakoztató

integrációs


integrációs


integrációs


‐

31

‐

13

‐

‐

‐

18

7. Táblázat: Integrációs és képesség‐kibontakoztató normatíva igénylés Szigetvár 2007.

Finanszírozás: OM azonosító

intézmény neve

027223

Szigetvár Város Óvodái, Ált.isk. és Művészetokt. Intézménye

Önkormányzati /társulási hozzájárulás 1 gyermekre, tanulóra (Ft) jutó hozzájárulás (Ft) 2004 2005 2006 2004 2005 2006 142797000 140031000 160318000 84998 84204 99949

027404

Zrínyi M. Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

2235000

‐

16493000

2043

‐

16510

8. Táblázat: Szigetvári intézmények finanszírozása 2007.


23

Mint a fentiekben rögzítettük 2007. július 1‐je óta a Szigetvár ‐ Dél‐Zselic Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási intézményfenntartója a Szigetvár Óvodái, Általános Iskolái és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolának. Így fenntartója a városban működő 3 óvodának, 2 általános iskolának és a zeneiskolának. Ezek az alábbiak: • Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola: 7900, Szigetvár, Rákóczi u. 9/13. (gesztor intézmény) • Istvánffy Miklós Általános Iskola: 7900, Szigetvár, Szent István ltp. 2. (intézményegység) • Weiner Leó Alapfokú Művészetoktatási Intézmény • Zöldmanó Óvoda: 7900, Szigetvár, Szent István ltp. 5. (intézményegység) • Napsugár Óvoda: 7900, Szigetvár, Széchenyi u. 61. (intézményegység) • Micimackó Óvoda: 7900, Szigetvár, Dózsa György u. 11. (intézményegység) Szigetvár Város Önkormányzata is intézményfenntartó: • A Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (7900, Szigetvár, Rákóczi u. Intézményvezető: Pichler Imre) • Önkormányzati Bölcsőde, Szigetvár


24

Továbbtanulás az általános iskolákból:

Gimnázium (%)

Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%)

Szakiskolai képzés (%)

Speciális szakiskola (%)

Nem tanult tovább (%)

2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007

Össz‐ HH létszámon belül 45,10%

HHH‐ Össz‐ HH tanulók létszámon körében belül

35,29%

40,91% 28,57%

48,08% 36,84%


15,69%

27,27% 21,43%

26,92% 21,05%



HHH‐ tanulók körében

3,92%

0,00%

22,73% 50,00%

9,09%

0,00%

0,00% 0,00%

25,00% 42,11%

0,00%

0,00%

0,00% 0,00%

43,90% 36,36%

0,00%

39,02% 45,45%

50,00%

17,07% 18,18%

50,00%

0,00%

0,00%

0,00%

0,00% 0,00%

0,00%

2007/2008 (tervezett)

42,37% 36,36%

25,00%

35,59% 36,36%

0,00%

16,95% 13,64%

75,00%

5,08% 13,64%

0,00%

0,00% 0,00%

0,00%

2008/2009 (tervezett)

36,76% 16,67%

0,00%

36,76% 22,22%

0,00%

17,65% 27,78% 100,00%

8,82% 33,33%

0,00%

0,00% 0,00%

0,00%

9. Táblázat: Továbbtanulási mutatók Istvánffy Általános Iskola 2007.


25

Gimnázium (%)

Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%)

Szakiskolai képzés (%)

Speciális szakiskola (%)

Nem tanult tovább (%)

2003/2004 2004/2005 2005/2006

Össz‐ HH létszámon belül





HHH‐ tanulók körében

32,14%

30,95%

32,14%

0,00%

4,76%

29,17%

43,06%

25,00%

1,39%

1,39%

42,22%

0,00%

36,67%

20,00%

!

100,00%

0,00%

0,00%

1,11%

!

48,53% 38,89%

0,00%

26,47% 38,89%

25,00%

23,53% 22,22%

75,00%

1,47% 0,00%

0,00%

0,00% 0,00%

0,00%

46,51%

0,00%

0,00%

30,23% 25,00%

25,00%

23,26% 75,00%

75,00%

0,00% 0,00%

0,00%

0,00% 0,00%

0,00%

40,54%

0,00%

0,00%

32,43% 50,00%

50,00%

27,03% 50,00%

50,00%

0,00% 0,00%

0,00%

0,00% 0,00%

0,00%

0,00%

0,00%

2006/2007

2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett)

10. Táblázat: Továbbtanulási arányok Tinódi Általános Iskola 2007.


26

A két általános iskolából jellemzően mindenki továbbtanult. Az Istvánffyban a tanulók 35‐40%‐a (HH tanulók 30‐35%‐a) tanul tovább gimnáziumban. Szakközépiskolába a tanulók 35%‐a megy, a HH tanulóknak pedig 30‐40%‐a (kicsivel magasabb arányban tanulnak tovább szakközépiskolába). A HH tanulók körében évről évre többen választják a szakközépiskolát, mint a szakiskolát. Szakiskolába a tanulók 15‐25%a megy tovább. A HH tanulóknak pedig 30‐40%‐a, ami 2003 óta csökkenő tendenciát mutat. A Tinódiban a tanulók 35‐50%‐a (HH tanulók csak a 2006/2007. tanévben mentek gimnáziumba 38%) tanul tovább gimnáziumban. 2003. óta az arány 30%‐ról 45‐50%‐ra nőtt. Szakközépiskolába a tanulók 30%‐a megy, a HH tanulóknak pedig 40‐50%‐a. Szakiskolába a tanulók 20‐25%a megy tovább. A HH tanulóknak pedig 50‐ 75%‐a. Speciális szakiskolában történő továbbtanulás, valamint a nem továbbtanulás nem jellemző. A HH/HHH tanulók továbbtanulási mutatói más struktúrát követnek. Jellemző a szakiskolai képzésre való továbbhaladás. Fontos, hogy a HH/HHH tanulók körében az érettségit adó intézményekben való továbbtanulás közelítse az intézményi átlagot. Az iskola kapcsolatai: Minden tagintézménynél elmondható, hogy többnyire rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a cigány kisebbségi önkormányzattal. A Tinódiban a roma kisebbségi oktatás bevezetése a helyi CKÖ segítségével történt. A szociális ellátórendszer szereplőivel és a fenntartóval is rendszeres a kapcsolatuk az intézményeknek. Mindenhol működik az intézmény tanulóit, gyerekeit segítő alapítvány és a civil szféra számos szereplőjével van az intézményeknek rendszeres kapcsolatuk (Szigetvár Kultúr‐ és Zöld Zóna Egyesület, Szülők Egyesülete). A sajátos etnikai összetételből adódóan (német és horvát nemzetiség él a területen) a Német Kisebbségi Önkormányzattal való szoros kapcsolat is megfigyelhető. A szigeteken élők számára Szigetvár oktatási intézményeiben megfelelő férőhely áll rendelkezésre. Biztosított az óvodáskorúak óvodáztatása is.


27

2.3.4

Foglalkoztatási helyzet

Foglalkoztatás, munkanélküliség Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

70,0 60,0

Belváros Észak‐nyugati városrész

50,0


40,0


30,0

Becefa

20,0

Zsibót 10,0

Külterület

0,0 1

8. Diagram: Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül


28

Foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül

60,0 50,0

Belváros Észak‐nyugati városrész

40,0


30,0


20,0


10,0 0,0 1

9. Diagram: Foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül

A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Becefán és Zsibóton élők között a legmagasabb, sajnálatos módon azonban a város átlaga is 44,6%, ami nagyon magas arány. A foglalkoztatott nélküli háztartások arányát az alábbi diagram szemlélteti:


29

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

60,0 50,0 Belváros Észak‐nyugati városrész

40,0


30,0


20,0


10,0 0,0 1

10. Diagram: Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

Az ábra szerint a külterületen található a legtöbb olyan család, ahol egy kereső sincsen. Alacsony státuszú emberek aránya

35,0 30,0 Belváros 25,0

Észak‐nyugati városrész Dél‐nyugati városrész

20,0


15,0

Becefa 10,0


5,0 0,0 1

11. Diagram: Alacsony státuszú emberek aránya


30

A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők (alacsony státuszú emberek) aránya Zsibóton a legmagasabb, Becefán és a külterületen is meghaladja a 25%‐ot, ami magasan a városi átlag (16.6%) felett van.

2.3.5

Egészségügyi, szociális helyzet

Szociális helyzet a településen3:

ebből

Munkanélküliek száma a településen Ebből tartósan munkanélküli Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 11. Táblázat: Szociális helyzet Szigetvár 2007.

Összesen 753 256 368 357 642 122 520

A lakosság 6,6 %‐a munkanélküli, ebből 2,3 % tartósan munkanélküli. 3,2 % kap szociális segélyt. A gyerekek 32,8 %‐a kap rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt (HH). 6,23 % szülei nyilatkoztak a halmozottan hátrányos helyzetről. Külterületen élnek (Becefai Szőlőhegy). Az itt élők számára és szociális helyzetére nincs pontos adat. Kb. 400 fő él itt, ebből kb. 100‐150 gyermek. Az óvodába ill. iskolába járásukat helyijárati busz biztosítja. A lakhelyek többsége komfort nélküli vagy félkomfortos, volt présház. Az itt élők számára és szociális helyzetére 2004‐es adat áll rendelkezésre. E szerint: Külterületen élők száma:

összesen 354

ebből

3‐5 éves gyermekek száma ebből óvodába jár általános iskolás tanulók száma 12. Táblázat: Külterületen élők adatai Szigetvár 2004.

Hátrányos helyzetűek / halmozottan hátrányos helyzetűek

11 11 34

10 10 15

Forrás: Szigetvár KEIT 2007.

3


31

Az egészségügyi ellátó rendszer4 az országos átlaghoz viszonyítva jónak nevezhető. • • • • •

Egészségügyi ellátórendszer: Háziorvosi szolgálat (15 felnőtt, 2 gyermekorvos) Védőnői szolgálat Iskolaorvosi szolgálat Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény (nappali melegedő, idősek klubja, hajléktalanok, családok átmeneti szállása, idősek otthona) • Szigetvár Városi Kórház és Rendelőintézet

A Városi Kórház biztosítja a járóbeteg szakellátást, az aktív és krónikus fekvőbeteg ellátást, a háziorvosi ügyeletet, valamint a szűrést, gondozást. Az egészségvédelem feladatát az ÁNTSZ‐ek kötelesek, ám nem képesek megfelelően ellátni. Az emberek jelentős része szűkös jövedelme mellett nem tud az egészségét befolyásoló életmódján, életkörülményein szignifikánsan változtatni. A régión belül Szigetváron a legalacsonyabb a férfiak várható élettartama. Az óvodában és az iskolában az egészségnevelésnek jóval nagyobb hangsúlyt kellene kapnia.

Forrás: Szigetvár KSFP 2007.

4


32

2.4 Városrészek elhatárolása5 2.4.1

Belváros

A Zrínyi vár és parkját övező árok, Tinódi utca, Szabadság utca, Kossuth tér, Istvánffy utca, Almás‐patak valamint a belterületi határ által határolt városrész. A belvárosban a lakónépesség 10,8%‐a él. A területen a 0‐14 éves korosztály aránya a lakónépességen belül 15,1%, a 15‐59 éves korosztály aránya 63,9%, míg a 60 év felettiek aránya 21%. Legfeljebb általános iskolát a 15‐59 éves korosztály 23,2%‐a végzett, ami a városi átlag közelében van. A felsőfokú végzettségűek aránya 11,2%, ami magasan a városi átlag felett van. A területen 478 lakás található, amelynek 11,7%‐a alacsony komfort fokozatú. Az aktív korúak 43,7%‐a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 41,5%. A területen élők 15%‐a alacsony státuszú. Arányuk tehát a városi átlag alatt van. A foglalkoztatottak aránya a területen a 15‐64 éves népességen belül 51,9%, tehát valamivel magasabb, mint a városi átlag. A területen található a Vár utca 9. számú udvar, amelyet szigetként azonosított az önkormányzat.

2.4.2

Észak‐nyugati városrész

Várpark, Széchenyi utca valamint a belterületi határ által lehatárolt terület. A területen a lakónépesség 26,8%‐a él. A területen a 0‐14 éves korosztály aránya a lakónépességen belül 16,2%, a 15‐59 éves korosztály aránya 67,6%, míg a 60 év felettiek aránya 16,3%. Legfeljebb általános iskolát a 15‐59 éves korosztály 18,4%‐a végzett, ami a városi átlag alatt van. A felsőfokú végzettségűek aránya 9,8%, ami a városi átlag feletti. A területen 1125 lakás található, amelynek 3,1%‐a alacsony komfort fokozatú.

KSH 2001‐es népszámlálási adatai alapján

5


33

Az aktív korúak 44,6%‐a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,1%. A területen élők 12,1%‐a alacsony státuszú. Arányuk tehát a városi átlag alatt van. A foglalkoztatottak aránya a területen a 15‐64 éves népességen belül 55%, tehát valamivel magasabb, mint a városi átlag. A területen található a Munkás utca 17. szám alatti udvar, amelyet szigetként azonosított az önkormányzat.

2.4.3


Almás‐patak, belterületi határ, Görösgali út, Széchenyi utca által lehatárolt terület, amelyet szigetként azonosított az önkormányzat. A területen a lakónépesség 17,5%‐a él. A területen a 0‐14 éves korosztály aránya a lakónépességen belül 15,2%, a 15‐59 éves korosztály aránya 64,1%, míg a 60 év felettiek aránya 20,7%. Legfeljebb általános iskolát a 15‐59 éves korosztály 24,3%‐a végzett, ami a városi átlag alatt van. A felsőfokú végzettségűek aránya 9,4%, ami a városi átlag feletti. A területen 654 lakás található, amelynek 6,1%‐a alacsony komfort fokozatú. Az aktív korúak 43,7%‐a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 37,3%. A területen élők 16,1%‐a alacsony státuszú. Arányuk tehát kis mértékben a városi átlag alatt van. A foglalkoztatottak aránya a területen a 15‐64 éves népességen belül 51,9%, tehát valamivel magasabb, mint a városi átlag. A területen található a Széchenyi utca 62., amelyet szigetként azonosított az önkormányzat.


34

2.4.4

Észak‐keleti városrész

Almás‐patak, József Attila utca, a 67‐es út és a belterületi határ által lehatárolt terület A területen a lakónépesség 17,9%‐a él. A területen a 0‐14 éves korosztály aránya a lakónépességen belül 17%, a 15‐59 éves korosztály aránya 60,7%, míg a 60 év felettiek aránya 22,3%. Legfeljebb általános iskolát a 15‐59 éves korosztály 27%‐a végzett, ami a városi átlag alatt van. A felsőfokú végzettségűek aránya 7,8%, ami a városi átlag alatti. A területen 653 lakás található, amelynek 17,2%‐a alacsony komfort fokozatú. Az aktív korúak 49%‐a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 42,4%. A területen élők 20,4%‐a alacsony státuszú. Arányuk tehát a városi átlag felett van. A foglalkoztatottak aránya a területen a 15‐64 éves népességen belül 47%, tehát alacsonyabb, mint a városi átlag.

2.4.5

Dél‐keleti városrész

József Attila utca, Kossuth tér, Istvánffy utca és a belterületi határ által lehatárolt terület A területen a lakónépesség 20,4%‐a él. A területen a 0‐14 éves korosztály aránya a lakónépességen belül 14,8%, a 15‐59 éves korosztály aránya 63,3%, míg a 60 év felettiek aránya 22%. Legfeljebb általános iskolát a 15‐59 éves korosztály 26,4%‐a végzett, ami a városi átlag felett van. A felsőfokú végzettségűek aránya 8,6%, ami megegyezik a városi átlaggal. A területen 973 lakás található, amelynek 8,6%‐a alacsony komfort fokozatú. Az aktív korúak 45,2%‐a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 46%. A területen élők 17,2%‐a alacsony státuszú. Arányuk tehát a városi átlag felett van.


35

A foglalkoztatottak aránya a területen a 15‐64 éves népességen belül 50,6%, tehát valamivel magasabb, mint a városi átlag. A területen található a Móra Ferenc lakótelep, amelyet szigetként azonosított az önkormányzat.

2.4.6

Becefa

Becefa településrész belterülete. A területen a lakónépesség 1,4%‐a él. A területen a 0‐14 éves korosztály aránya a lakónépességen belül 14%, a 15‐59 éves korosztály aránya 62,8%, míg a 60 év felettiek aránya 23,2%. Legfeljebb általános iskolát a 15‐59 éves korosztály 36,9%‐a végzett, ami magasan a városi átlag felett van. A felsőfokú végzettségűek aránya elenyésző, 0,8%. A területen 55 lakás található, amelynek 29,1%‐a alacsony komfort fokozatú. Ez majdnem 20%‐kal meghaladja Szigetvár átlagát. Az aktív korúak 62,1%‐a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 46,4%. A területen élők 26,2%‐a alacsony státuszú. Arányuk tehát jóval a városi átlag felett van. A foglalkoztatottak aránya a területen a 15‐64 éves népességen belül 35,1%, tehát jóval alacsonyabb, mint a városi átlag.

2.4.7

Zsibót

Zsibót településrész belterülete A területen a lakónépesség 1,2%‐a él. A területen a 0‐14 éves korosztály aránya a lakónépességen belül 22,2%, a 15‐59 éves korosztály aránya 65,2%, míg a 60 év felettiek aránya 12,6%. Legfeljebb általános iskolát a 15‐59 éves korosztály 43,2%‐a végzett, ami jóval a városi átlag felett van. Nincs felsőfokú végzettségű lakos a területen. 7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011 [email protected]; www.ecocortex.hu

36

A területen 45 lakás található, amelynek 35,6%‐a alacsony komfort fokozatú. Az aktív korúak 55,7%‐a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 45,5%. A területen élők 33%‐a alacsony státuszú. Arányuk tehát jóval a városi átlag feletti. A foglalkoztatottak aránya a területen a 15‐64 éves népességen belül 41,5%, tehát valamivel magasabb, mint a városi átlag.

2.4.8

Külterület

Külterület (Zsibóti út, Mozsgói út és az Alsóhegyi út környezete) A területen a lakónépesség 4%‐a él. A területen a 0‐14 éves korosztály aránya a lakónépességen belül 13,2%, a 15‐59 éves korosztály aránya 73,5%, míg a 60 év felettiek aránya 13,2%. Legfeljebb általános iskolát a 15‐59 éves korosztály 73,9%‐a végzett, ami a városi átlag alatt van. A felsőfokú végzettségűek aránya 0,6%, ami a városi átlag alatti. A területen 117 lakás található, amelynek 73,5%‐a alacsony komfort fokozatú. Az aktív korúak 39,3%‐a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 60%. A területen élők 25,8%‐a alacsony státuszú. Arányuk tehát a városi átlag felett van. A foglalkoztatottak aránya a területen a 15‐64 éves népességen belül 57,5%, tehát valamivel magasabb, mint a városi átlag. A területen található a szőlőhegy és a téglagyár, amelyet szigetként azonosított az önkormányzat.


37

2.5 „Szigetek” lehatárolása Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0‐39% = türkizkék, 40‐49%=fekete, 50‐100%=pink)


38

1. Térkép: Szigetvár szegregációs térképe 1 (KSH 2001 adatszolgáltatás)


39

2. Térkép: Szigetvár szegregációs térképe 2 (KSH 2001 adatszolgáltatás)


40

A KSH által szolgáltatott adatok szerint nincs szegregátum a városban. Az önkormányzat véleménye alapján azonban az alábbi „szigeteket” lehet elkülöníteni: 1. Móra Ferenc lakótelep 2. Munkás utca 17. 3. Vár utca 9. 4. Külterület:

Csertői téglagyár

Szőlőhegy 5. Széchenyi u. 62.

A szigeteken az önkormányzat adatai szerint 139 lakás található, ami az össz lakásállomány (4240 db) 3,3%‐a. A lakások kisebb része van önkormányzati tulajdonban, nagyobb részüket az ott lakók megvásárolták. A szigeteken összesen 457 lakos él. Lakásfenntartási támogatásban a szigeteken 66 fő részesül, ez az összes támogatás 11%‐a. Rendszeres szociális segélyben 65 fő részesül. A város egészéhez viszonyítva 15,4% az arányuk. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 59 fő részesül a szigeteken, a város egészéhez viszonyítva 8,4% az arányuk. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 45 él itt, 35%‐a a városi mutatónak. Vizsgáljuk meg, hogy a lakások számához viszonyított segélyben részesülők aránya hogyan alakul városi, illetőleg a szigetek szintjén: A lakásfenntartási támogatás esetében a mutató a város egészére vetítve 14%, míg a szigetek esetében változatos képet látunk. A Vár utca és a Téglagyár esetében 0%, a Széchenyi u. 62‐nél 1%, addig a Munkás utca 17‐18‐nál 37%, a Móra F. lakótelep esetében 87%.


41

LFT‐ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

90 80 70 MóraF. Ltp. 1-2.

60

Munkás u. 17. 18.

50

Széchenyi u. 62.

40

Vár u. 9.

30

Táglagyár 33.

20 10 0 1

12. Diagram: LFT‐ben részesülők aránya, Szigetvár város önkormányzata 2007‐es adat

Rendszeres szociális segély esetében a mutató a város egészére vetítve 9%, míg a szigetek esetében 0 és 88% között mozog. Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

90 80 70 MóraF. Ltp. 1‐2.

60

Munkás u. 17. 18.

50

Széchenyi u. 62.

40

Vár u. 9.

30

Táglagyár 33.

20 10 0 1

13. Diagram: Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya, Szigetvár város önkormányzata 2007‐es adat


42

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a város egészére vetítve 16%, a szigetek esetében 20 és 77% között mozog a mutató. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

80 70 60

MóraF. Ltp. 1‐2.

50

Munkás u. 17. 18.

40

Széchenyi u. 62. Vár u. 9.

30

Táglagyár 33.

20 10 0 1

14. Diagram: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya, Szigetvár város önkormányzata 2007‐es adat

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya települési átlagban 2%, míg a szigeteken 13 és 76% között mozog az arányuk. HHH gyermekek aránya a településrészen a lakások számához viszonyítva

80 70 60

MóraF. Ltp. 1‐2.

50

Munkás u. 17. 18.

40

Széchenyi u. 62. Vár u. 9.

30

Táglagyár 33. 20 10 0 1

15. Diagram: HHH gyermekek aránya, Szigetvár város önkormányzata 2007‐es adat


43

A romák aránya a városi átlaghoz – 33% – képest 67 ‐ 98% között változó a szigetek esetében. Romák aránya a lakónépességen belül

100 90 80 70

MóraF. Ltp. 1‐2.

60

Munkás u. 17. 18.

50

Széchenyi u. 62.

40

Vár u. 9.

30

Táglagyár 33.

20 10 0 1

16. Diagram: Romák aránya, Szigetvár város önkormányzata 2007‐es adat


44

2.5.1

Móra Ferenc lakótelep

A lakótelepen az I. tömbben találhatóak még önkormányzati bérlakások. A lakótömb állaga rendkívül leromlott, elhanyagolt. A lakótelepen található többi lakótömb közül kiemelkedik rossz állapotával. A lakásokat nagyrészt az ott lakók megvásárolták 2 – 300.000,‐ Ft‐os áron. 2 db önkormányzati bérlakás található még a lakótömbben. A lakók körülbelül 5700,‐ Ft. bérleti díjat fizetnek. Az Önkormányzat megvételre ajánlotta a lakásokat a benne lakóknak, ezzel a lehetőséggel azonban anyagi nehézségeik miatt nem éltek. Rendkívül magas lenne ugyanis az épület és a lakások rekonstrukciós költsége. Egy részük a közüzemi számlákat és a lakbért sem tudja fizetni. A lakások félkomfortosak, víz, csatorna és villannyal felszereltek. Teljes külső rekonstrukció szükséges, az épület beázik. Statikai vizsgálat és rekonstrukciós terv készítése szükséges. Az itt élők nagy része roma származású. 7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011 [email protected]; www.ecocortex.hu

45

Szociális helyzet Móra Ferenc lakótelep 1-2. LFT–ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva %

90

Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva %

80 70 60

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény‐ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva %

50 40

HHH gyerekek aránya a településrészen a lakások számához viszonyítva %

30 20 10

Romák aránya a lakónépességen belül %

0 1

17. Diagram: Móra F. lakótelep 1‐2.

Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján a területen a lakásfenntartási támogatásban részesülők aránya 87%. Az itt található 54 lakásból 47 lakás részesül a támogatásban. A két házban összesen 187 lakó él, de – mint fent már említettük – nagy részük már megváltotta lakását, így a saját tulajdonában él. Kis számú lakás maradt csak önkormányzati bérlakás. Rendszeres szociális segélyben 36 lakó részesül, a lakások számához viszonyítottan arányuk 66%. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 27 fő részesül, a lakások számához viszonyítottan arányuk 50%. 19 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek él a területen (a lakások 35%‐ában). A romák aránya az itt lakók hozzávetőleg 78%‐a.


46

2.5.2

Munkás utca 17.

A Munkás utca 17. és 18. számú ház egybeépült 4 emeletes sorház. A 17. számú házban találhatóak még önkormányzati bérlakások. A lakások többségét a lakók megvásárolták. A 18. számú házban szövetkezeti lakások találhatók. A két ház között szemmel látható különbség mutatkozik állaguk szempontjából. A 17. számú ház leromlottabb, gyengébb állagú, felújításra szorul. 7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011 [email protected]; www.ecocortex.hu

47

Szociális helyzet Munkás u. 17‐18. LFT–ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva % 70 Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva %

60 50


40 30


20 10


0 1

18. Diagram: Munkás u. 17‐18.

Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján a területen a lakásfenntartási támogatásban részesülők aránya 37%. Az itt található 48 lakásból 18 lakás részesül a támogatásban. A két házban összesen 162 lakó él. Rendszeres szociális segélyben 21 lakó részesül, a lakások számához viszonyítottan arányuk 43%. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 10 fő részesül, a lakások számához viszonyítottan arányuk 20%. 7 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek él a területen (a lakások 14%‐ában). A romák aránya az itt lakók hozzávetőleg 67%‐a.


48

2.5.3

Vár utca 9.

A Vár utca 9. szám alatt található belső udvar első traktusában két saját tulajdonú házrész foglal helyet. Az udvar hátsó részében találhatóak az önkormányzati bérlakások (házrészek). Megközelítőleg 10 család, 26 fő él itt. Többnyire alacsony státuszú, főként roma származású emberek a bérlők. A lakások komfort nélküliek. A csatorna csak az udvarig került bevezetésre (beállás van). A lakások nincsenek a beállásra rákötve. Mellékhelység az udvaron található. A lakások állaga leromlott, felújításra szorul. Az önkormányzat 2005‐ben már megszüntetett egy hasonló tömb belsőt. A lakóknak fizetett lelépési díjból tudtak vásárolni másik lakást, amely élhetőbb feltételeket biztosított számukra. A lakások helyén öregek otthona került felépítésre. Ez a megoldás ezen a területen is járható lenne.


49

Szociális helyzet Vár u. 9. LFT–ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva %

80 70

Rendszeres szoc iális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva %

60 50


40 30


20 10


0 1

19. Diagram: Vár u. 9.

Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján a területen a lakások száma 15, lakásfenntartási támogatásban nem részesülnek az ott élők, sőt rendszeres szociális segélyben sem. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 5 fő részesül, a lakások számához viszonyítottan arányuk 33%. 2 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek él a területen (a lakások 13%‐ában). A romák aránya az itt lakók hozzávetőleg 72%‐a.


50

2.5.4

Széchenyi u. 62.

A Széchenyi u. 62. szám alatt található udvarban 9 lakás helyezkedik el. Ezek nagy részét a lakók megváltották, két házrész (lakás) maradt önkormányzati tulajdonban. Itt 2 család, öt ember él. A

lakások

félkomfortosak,

víz

és

csatorna

be

van

vezetve.


51

Szociális helyzet Széchenyi u. 62. LFT–ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva %

100 90


80 70 60


50 40


30 20 10


0 1

20. Diagram: Széchenyi u. 62.

Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján a területen a lakásfenntartási támogatásban részesülők aránya 1%. Az itt található 9 lakásból 1 lakás részesül a támogatásban. A területen összesen 39 lakó él. Rendszeres szociális segélyben 8 lakó részesül, a lakások számához viszonyítottan arányuk 88%. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 7 fő részesül, a lakások számához viszonyítottan arányuk 77%. 7 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek él a területen (a lakások 77%‐ában). A romák aránya az itt lakók hozzávetőleg 98%‐a.


52

2.5.5

Külterület

2.5.5.1

Csertői téglagyár (Téglagyár 33.)

A téglagyár mellett épült szolgálati lakások jelenleg önkormányzati bérlakásokként funkcionálnak. 13 lakás található itt, 34 fő lakik jelenleg bennük, többnyire alacsony státuszú, roma származású emberek. Az itt élők nagy része téglagyári segédmunkás volt. A téglagyár bezárásával munkalehetőségük megszűnt, állástalanokká váltak. A téglagyár mellett közvetlenül szeméttelep helyezkedik el. A lakásokba nincs víz bevezetve. A víz fúrt kútból származik, amelynek vízminőségével kapcsolatosan nem merült fel kifogás, mégis a szeméttelep közelsége miatt az önkormányzat személyenként és naponta két liter palackos ivóvizet biztosít a lakóknak.


53

A lakások komfort nélküliek. A lakosságszám stagnál, új bérlőket az önkormányzat már nem enged a területre. Az itt élők közt kevés a gyermek. A terület megközelíthetősége jó, a helyi buszjáratok megfelelő sűrűsége biztosítja a város elérését az itt lakók számára. Szociális helyzet Csertői téglagyár LFT–ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva %

90 80


70 60


50 40 30


20 10


0 1

21. Diagram: Csertői téglagyár

Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján a területen lakásfenntartási támogatásban nem részesülnek. Az itt található 13 lakásban összesen 34 lakó él. Rendszeres szociális segélyben senki sem részesül. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 10 fő részesül, a lakások számához viszonyítottan arányuk 76%. 10 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek él a területen (a lakások 76%‐ában). A romák aránya az itt lakók hozzávetőleg 85%‐a. 7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011 [email protected]; www.ecocortex.hu

54

2.5.5.2

Szőlőhegy

A becefai szőlőhegyen présházakban, gazdasági épületekben élnek az emberek. A szőlőhegy infrastrukturálisan megfelelően ellátott. Villany mindenhol van, az utaknál közvilágítás épült ki. Vezetékes ivóvíz a zártkertek 90%‐nál bevezetésre került. Az utak burkolata stabilizált. A főbb utak betonozottak, a mellékutak kavicsos burkolatúak. Az utak az év minden szakában járhatóak. A természeti környezet sok városban élőt kivonz a területre. A jómódú városlakók villái mellett nagyrészt azért a szegényebb, alacsonyabb státuszú emberek élnek a területen, akik a városban nem jutnak lakáshoz, vagy a meglévő lakásukat nem tudják fenntartani, így értékesítik és a szőlőhegyen vásárolnak kevesebb pénzért ingatlant. A különbséget felélik, de előfordul olyan eset, hogy gyermekének lakáshoz jutását támogatja a szülő ezzel a cserével. A területen a megélhetési bűnözés jelen van (zöldség‐, gyümölcs‐lopások). Sok lakó nem Szigetvárról, hanem távolabbi településekről költözik a területre esetlegesen a hatóságok szeme elől menekülve. A szőlőhegy Zsibót és Becefa településrészekkel szinte összeépült. Helyi buszjárat van a területre, amely megfelelő sűrűséggel biztosítja mind az itt élők, mind a kerttulajdonosok szállítását. Található a területen vegyesbolt, valamint az orvos, a családsegítő munkatársai és a védőnők rendszeresen felkeresik az itt lakókat.


55

Az alábbi táblázat a fenti szociális ellátásokra vonatkozó elemzést megalapozó, Szigetvár Város Önkormányzata által biztosított adatokat tartalmazó táblázata: Az IVS‐ben azonosított városrészek és szegregátumok6 neve

Lakónépesség száma (jelenlegi népesség‐ nyilvántartási adatok alapján)

Lakások száma (jelenlegi népesség‐ nyilvántartási adatok alapján)

LFT7 –ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény‐ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

HHH gyerekek aránya a településrészen a lakások számához viszonyítva

Romák aránya a lakónépességen belül8

MóraF. Ltp. 1‐2..

187

54 db

47 fő 87%

36 fő 66%

27 fő 50%

19 fő 35%

Kb.78%

Munkás u. 17. 18.

162

48 db

18 fő 37%

21 fő 43%

10 fő 20%

7 fő 14%

Kb. 67%

Széchenyi u. 62.

39

9 db

1 fő 1 %

8 fő 88%

7 fő 77%

7 fő 77%

Kb.98%

Vár u. 9.

32

15 db

0

0

5 fő 33%

2 fő 13%

Kb. 72%

Táglagyár 33.

37

13 db

0

0

10 fő 76%

10 fő 76%

Kb. 85%

A város egészére vetített mutató9 Város egészére az adott segélytípus száma

11.019 összlakosság

4240 db

603 fő 14%

423 fő 9%

702 gyerek 16%

126 fő 2%

Kb 33%

603 fő

423 fő

702 gyerek

126 fő

13. Táblázat: 2. tábla Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói10

Az integrált városfejlesztési stratégiában és az Anti‐szegregációs tervben meghatározott városrészekre, illetve szegregátumokra. LFT‐be beletartozik a normatív, helyi és adósságkezelési LFT egyaránt 8 Amennyiben a városnak rendelkezésére áll ilyen jellegű adat (pl. felmérésekből, CKÖ becslése stb) 9 Az adott segélyezés típus aránya a város összes lakásszámához viszonyítva 10 forrás: önkormányzati nyilvántartások 6 7


56

3 STRATÉGIA 3.1 Szigetvár Város Önkormányzatának célrendszere Szigetvár SFP SWOT – elemzésében markánsan megjelentek azok a városra jellemző magproblémák, amelyek a 2007‐2013 közötti fejlesztési időszakban offenzív beavatkozásokat kívánnak, de megoldásukon való munkálkodás tartós, hosszabb távú idődimenziót igényel. Ezek közül a problémák közül a legsúlyosabb a demográfiai tendenciák romlása: a természetes fogyás gyors üteme, a 0‐14 éves korúak létszámának stagnálása, a fiatalok már korai életszakaszban történő elvándorlása, az öregedési tendencia erősödése. A Szigetvárra vonatkozó jövőképünkben ezért egy – a népessége megtartására képes – modern, vonzó miliőjű, fenntartható fejlődésű város vízióját jelenítettük meg. A fenti jövőképpel összefüggésben a város távlatos (alapcéljai) tehát a versenyképesség és a magas életminőség. A magas életminőség elérése olyan alapcélja a városnak, amely elsősorban a fiataloknak, de rajtuk kívül valamennyi lakossági csoportnak a kellemes városias élet lehetőségét nyújtja a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításával, a kellemes kisvárosi miliő megteremtésével és a komfortot és rekreációt biztosító lakókörnyezet kialakításával, fejlesztésével. A fenti alapcélok 15‐20 évre jelölik ki a városvezetés számára követendő irányokat és a fejlesztések mozgásterét. Ezekhez illeszkedően a középtávú, stratégiai célok (2007‐2013) az alábbiak: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

A gazdaság versenyképességének erősítése Európai színvonalú turisztikai termékek és fogadófeltételek megteremtése Fejlett infrastruktúra létrehozása Szolgáltatásokhoz, intézményekhez való hozzáférés javítása Vonzó kisvárosi miliő megteremtése Komfortot és rekreációt biztosító lakókörnyezet kialakítása

Szigetvár városában tehát a 2007 és 2013 közötti időszakban erősíteni kell a város gazdaságának versenyképességét (1. stratégiai cél), mert ennek elmaradása esetén tovább nő a kistérség egészének elmaradottsága, és maga a város is egyre nehezebben tudja viselni a térség gazdasági elmaradottságából és a város gazdasági fejlődésének stagnálásából eredő, a versenyképességet ellehetetlenítő tendenciákat. A városvezetés mozgástere korlátozott ezen a területen, de nem eszköztelen a folyamat 7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011 [email protected]; www.ecocortex.hu

57

befolyásolásában. Részben a városba vonzható befektetők felkutatásában, a város kiajánlható, piacosítható vonzerőinek, termékeinek promótálásában, részben a vállalkozások üzleti szolgáltatási hálójának kialakításában tud aktív lépéseket tenni. A hagyományos ipar és mezőgazdaság további szerkezetátalakítása és jelenlegi tevékenységeik diverzifikációja mellett a turizmus az a kitörési pont, amelynek fejlesztése (2. stratégiai cél) révén dinamikusabbá válhat a város gazdasága. Az országosan ismert vár mellett a gyógyvíz és a bor lehetnek azok a vonzerők, amelyek termékké fejleszthetőek és a fogadófeltételek jelentős javulása mellett együttesen európai szintű turisztikai termékké válhatnak. A város megközelíthetőségét jelentősen javító infrastrukturális fejlesztések (3. stratégiai cél) nem tartoznak a Város közvetlen fejlesztési kompetenciái közé. Az országos közúthálózat fejlesztések kormányzati döntéseinek befolyásoláshoz szükséges lobby‐erő javításában az országgyűlési képviselők ‐ helyi közösségi érdekeket érvényesítő ‐ személyes közbenjárásának lehet szerepe. A város belső infrastruktúrájának fejlesztése közvetlen városvezetési feladat. Jelenleg a belváros beszorított, a forgalomterheltség magas, a parkolás megoldatlan, a városrészek közúti összekapcsolása nem teljes körűen megoldott. Mind a helyi lakosság közlekedési komfortjának növelése, mind a turisztikai fogadóképesség javítása érdekében fontos a belső közúti infrastruktúra fenntartható fejlesztésének megszervezése, lebonyolítása. A városközpont fejlesztését integrált városfejlesztési akcióként célszerű megvalósítani, így a kulturális alapú városfejlesztés közösségi funkciókkal gazdagodik, vagyis a városközpont rehabilitáció a közösségi terek megújításával a turizmus fejődését éppúgy elősegíti, mint a helyi lakosság közösségi igényeinek kielégítését. A távlatos célok közül a magas életminőség eléréséhez javítani kell a szolgáltatásokhoz, intézményekhez való hozzáférést (4. stratégiai cél). A humán közszolgáltatások rendszerének biztosítania kell, hogy hosszú távon a város munkaképes lakossága rendelkezzen olyan fizikai és mentális állapottal, ismeretekkel és szemléletmóddal, amelyek révén a gazdasági‐kereskedelmi főfolyamatokhoz kapcsolódni tud. A fenti kihívásoknak való megfelelés érdekében feltétlenül fokozni kell a humán ellátó‐rendszer teljesítményét. A teljesítmény növelése az alábbi, stratégiai szintű célok kiegyensúlyozott, folyamatos közelítésén keresztül lehetséges:


58

• A humán szolgáltatások szakmai minőségének javítása • A szolgáltatások elérésének megkönnyítése és a hozzáférési különbségek csökkentése • A szolgáltatások stabilan, fenntartható módon, a közösségi források teherbíró képességéhez igazodva történő megszervezése. A minőség, a hozzáférhetőség és a fenntarthatóság követelményeinek egyszerre történő kielégítése és a paradigma‐váltás fentiekben kifejtett igénye a szolgáltatások ember‐központú összehangolása és a szolgáltató‐rendszer ehhez illeszkedő átalakítása nélkül nem képzelhető el. A kihívásoknak való megfelelés szerkezeti („strukturális”) változtatásokat is kíván az ellátórendszerben, illetve igényli az integrált helyi partneri együttműködést. A vonzó kisvárosi miliő megteremtésének (5. stratégiai cél) és a komfortot és rekreációt biztosító lakókörnyezet kialakításának szükségességét (6. stratégiai cél) már indokoltuk, amikor a város népességmegtartó erejének fokozását a város legfontosabb céljaként azonosítottuk. Valamennyi stratégiai cél elérése során figyelmet kell fordítani a horizontális célok teljesíthetőségére is. Törekedni kell arra, hogy a gazdasági, társadalmi akciók megvalósítása során érvényesülhessen az esélyegyenlőség alapelve, erősödjön a társadalmi kohézió, hisz ezek érvényesülése esetén a város népességmegtartó ereje is javulni fog. Valamennyi fejlesztés esetén alapkövetelmény a fenntarthatóság biztosítása. Csak azok a fejlesztések tekinthetők valós előrelépésnek, amelyeknek a pozitív hatásai majd a fejlesztési támogatások után is fennmaradnak. Különösen kerülni kell azokat a beavatkozásokat, amelyeknek rövid távú hatásai vonzóak ugyan, de hosszú távon veszélyt jelentenek a társadalom és a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésére. Szigetvár város a kistérség központjaként, egyetlen városaként a foglalkoztatás terén nagyobb terheket visel, mint a kistérségi többi települése, hisz a kistelepülések hagyományosan a nagyobb város mozgásterében akarnak munkalehetőséghez jutni. A munkanélküliségi szempontból hátrányos helyzetű kistérségben Szigetvár városa számára komoly kihívás ez széles körű foglalkoztatási igény.


59

A stratégiai célok eléréséhez a következő prioritásokat11 határoztuk meg: 1. Integrált, koncepciózus városfejlesztés 2. Üzleti szolgáltatások erősítése a vállalkozások versenyképességének növelése érdekében 3. Az érték alapú turizmus feltételeinek megteremtése 4. Magas minőséget biztosító, fenntartható humán szolgáltató rendszer kialakítása és működtetése 5. A társadalmi szolidaritás erősítése 6. A helyi identitás és közösségtudat fejlesztése, a civil társadalom erősítése A Középtávú Fejlesztési Stratégiában meghatározott, fent felsorolt célokhoz illeszkedően a város az anti‐szegregációs stratégia kiemelt céljának tekinti a hátrányos helyzetű, alacsony státuszú emberek hátrányainak mérséklését, esélyegyenlőségének megteremtését. Az esélyteremtéshez minden saját és pályázati lehetőséget ki kell használni. Fontosnak tartja a város a civil szervezetekkel és a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, valamint a Többcélú Kistérségi Társulással való együttműködést a foglalkoztatás elősegítése, az oktatás, felnőttképzés megvalósítása, valamint a szociális, egészségügyi ellátások területén. Az anti‐szegregációs terv keretében megfogalmazásra kerül Szigetvár Mobilizációs Terve, amely lehetőséget kíván adni a jelenleg a szigeteken lakóknak a mikro‐szegregátumon kívülre költözésre, amely – párosulva foglalkoztatási, képzési programokkal – az előrelépés lehetőségét teremti meg az alacsony státuszú emberek számára.

A prioritások olyan beavatkozási területek, amelyeken minden megtett lépés egyszerre több stratégiai cél eléréséhez is hozzájárul.

11


60

Szigetvár város célrendszerének összefoglalása Jövőkép: Szigetvár népességmegtartó ereje nő: modern, vonzó, fenntartható várossá fejlődik

Milyen lesz a város 20 év múlva? Általános cél: (távlatos vagy alapcél): Stratégiai célok

Versenyképesség

A gazdaság versenyképességének erősítése

Fejlett infrastruktúra létrehozása

Magas minőségű közösségi szolgáltatások és hatékony intézményrendszer kialakítása

Vonzó kisvárosi miliő megteremtése

Komfortot és rekreációt biztosító lakókörnyezet kialakítása

Belső társadalmi kohézió

Horizontális célok:

Prioritások:

Európai szintű turisztikai termékek és fogadófeltételek megteremtése

Magas életminőség

Munkahelyteremtés

1. 2.

Fenntarthatóság Esélyegyenlőség Magas minőséget biztosító, fenntartható humán szolgáltató rendszer kialakítása és működtetése Integrált, koncepciózus városfejlesztés

3.

Üzleti szolgáltatások erősítése a vállalkozások versenyképességének növelése érdekében

4. Az érték alapú turizmus feltételeinek megteremtése 5. A társadalmi szolidaritás erősítése 6. A helyi identitás és közösségtudat fejlesztése, a civil társadalom erősítése 14. Táblázat: Szigetvár város célrendszerének összefoglalása


61

3.2 Anti‐szegregációs Program 3.2.1

Lakhatás

Pályázati támogatással az önkormányzat fel kívánja újítani a Móra F. lakótelepi háztömböt. A külső teljes rekonstrukcióval a lakások piaci értéke is növekedni fog. Mobilizációs Terv keretében az önkormányzati ‐ bérlakás építési program megvalósításával zöldmezős beruházás keretében ‐ háromszor hat lakásos társasház jellegű önkormányzati bérlakásokat kíván építeni. Itt 18 családnak ad az önkormányzat lehetőséget – minőségi cserével – a fent azonosított szigetekről való elköltözésre a 28/1993. (XII.29.) számú önkormányzati rendeletben meghatározott feltételekkel. A cserénél előnyt élvezhetnek azon családok, akik a szigetek valamelyikében élnek és vállalják a lakások fenntartásával, az életmóddal és együttműködési kötelezettséggel kapcsolatos feltételeket. Ezáltal az alacsonyabb státuszú polgárok is megfelelő lakáshoz juthatnak. A téglagyár területén lévő lakások 10 éven belül felszámolásra kerülnek. Ezt megelőzően az önkormányzat felmérést készít az itt lakók szociális helyzetéről, lehetőségeiről (pl. szociálpolitikai kedvezmény igénybevételi lehetőségei, szociális bérlakások igénybe vételének lehetőségei). Az épülő új önkormányzati bérlakások igényléséhez is segítséget nyújt. A Vár utca 9.‐ben és a Széchenyi utca 62.‐ben található bérlakások tekintetében megüresedés esetén az önkormányzat már nem utalja ki ezeket a lakásokat. Emellett képzési programok segítenék ezen emberek munkához jutását. Erről bővebben a 3.2.3. pontban szólunk. A Mecsek – Dráva Program keretében a külterületen, a Csertői téglagyár mellett található szeméttelep felszámolásra kerül, a környezeti állapotot rekultiválással teljes helyreállításra kerül. A képviselőtestület 30/2008. (II.14.) számú határozatával döntött a programban való részvételről és a szeméttelep rekultivációjáról. A munkálatokat 2008. nyarán végzik el. A hulladékot a továbbiakban a Mecsek‐Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt (Mecsek‐Dráva Önkormányzati Társulás által benyújtott pályázat) keretében épülő új, elkülönült, korszerű hulladéklerakó fogja kezelni. A szeméttelep a végleges szemétlerakó elkészültéig Kökényben üzemel. A vízellátás megoldására keresni kell a lehetőségeket. Jelenleg nem megoldható a vízvezeték kiépítése tekintettel arra, hogy a városi hálózattól 2,5 km távolságra vezetendő vízvezetékben a kismértékű használat miatt pangana az ivóvíz, baktériumokkal telítődne, emiatt a vízminőség nem biztosítható. Megoldást jelentene 7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011 [email protected]; www.ecocortex.hu

62

a Török‐Magyar Barátság Park mellett építendő motel, amely vízfogyasztásával együtt biztosítható lenne az egészséges ivóvíz ellátás. Emellett munkahelyteremtő beruházásként az itt élők foglalkoztatási helyzetét is javítaná. A fejlesztések nem érintenek bontást. Meglévő utak, burkolatok, homlokzatok felújítását tervezi az önkormányzat, valamint a meglévő ingatlanok akadálymentes felújítását, funkció bővítését. A tervezett beruházások tehát nem irányulnak a meglévő szigetek konzerválására, területük, népességük növelésére. A Vígadó felújítása kapcsán megvalósítandó beruházás közbeszerzési eljárásának részeként a tender kiírásában fontosnak tartja az önkormányzat kiemelni, hogy plusz pont jár annak a vállalkozónak, aki a beruházás megvalósításához ezen megjelölt szigeteken lakó embert alkalmaz. A város szociálpolitikai kedvezmény igénybevételéhez aktív segítséget nyújt, kiemelten a szigeteken élők számára is.

3.2.2

Oktatás, képzés

A közoktatás területén kis mértékben van szegregáló oktatásszervezési gyakorlat.12 Valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű gyermek/tanuló intézményes nevelésben‐oktatásban részesül. Két magántanuló van a város intézményeiben. A 0‐2 éves gyermeket nevelő anyák gyermekeinek felügyelete részben biztosított az anya iskolai elfoglaltsága idején. Működik a településen bölcsőde, de a férőhely kevés (20). A településen 336 óvodás van beíratva az intézményekbe, a településen élő óvodáskorúak száma 275 fő. Biztosított tehát a település óvodáskorú gyermekeinek ellátása. Szigetváron az alapfokú közoktatási intézményeket a Szigetvár‐Dél‐Zselic Többcélú Kistérségi Társulás, a középiskolát Szigetvár város önkormányzata tartja fenn. A felnőttképzésben rejlik a szigeteken élők kitörési lehetősége, hiszen fentebb az elemzésben már láttuk, hogy ezen területeken élők alacsony státuszú, legfeljebb Részletesebben a Szigetvár KEIT elemzésében olvashatunk a témáról.

12


63

általános iskolai végzettséggel rendelkező, jórészt roma származású emberek. Az ő képzésük által segíti az önkormányzat és a Szigetvár Kultúr és Zöld Zóna Egyesület a munkavállalást, a munkaerő‐piaci igényeknek való megfelelést. Ezáltal a szegregáció esélye jelentős mértékben csökkenhet. Felzárkóztató programok megvalósításához (TÁMOP 3.3. pályázatok) az önkormányzat pályázati forrásokat kíván igénybe venni, ezzel is segítve a foglalkoztatást. A Szigetváron megvalósuló munkahelyteremtő beruházások kapcsán is csökkenhet a szigeteken élő munkanélküliek száma.

3.2.3

Foglalkoztatás

A városban jelenleg is működik közmunka program, amelyben a szigeteken élő emberek kiemelt bevonására kerül sor. Pályázatok és a Kisváros 2004 Kht. közmunkaprogramjaiban mintegy 50 fő folyamatos foglalkoztatása zajlik. A város által tervezett beruházások munkahelyteremtő hatása mind a beruházás alatt, mind az elkészült beruházás működtetése során érzékelhető lesz. Az önkormányzat folyamatosan arra törekszik, hogy a segítségre szoruló embereket képzésekkel, személyes segítségnyújtással megtanítsák arra, hogy ügyeik vitelére önállóan is képesek legyenek.

3.2.4

Egészségügyi, szociális ellátás

A város Szociális Fejlesztési Koncepciója biztosítja az egészségügyi és szociális ellátások keretében az esélyegyenlőség megvalósulását. Az önkormányzat segítséget nyújt – különösen az alacsony státuszú népesség számára – abban, hogy a számukra lehetőségként nyitva álló ellátási formákat minél nagyobb arányban igénybe tudják venni. Ezen kívül adósságrendezési program keretében – amelyet a 35/2004‐es városi rendelet szabályoz – évente megközelítőleg 10 családnak tudnak segítséget nyújtani (hozzávetőleg 50 kérelem érkezik évente) a meglévő adósságuk rendezéséhez, valamint ahhoz, hogy a későbbiekben ne adósodjanak el újra. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezéseit támogatják, a CKÖ bevonásra kerül minden városi döntés előkészítésébe és meghozatalába. 7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011 [email protected]; www.ecocortex.hu

64

4 ÖSSZEFOGLALÁS Szigetvár Város Önkormányzata elkötelezett az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányos helyzetű, alacsony státuszú emberek körülményeinek javítása, foglalkoztatásának, képzésének elősegítése tekintetében. Az SFP horizontális céljai között is szerepel az esélyegyenlőség megteremtése. Az SFP megvalósítása során különösen nagy figyelmet fordít a város az integrált, koncepciózus városfejlesztésre (1. prioritás), ezen belül is a lakóterületek minőségének fejlesztésére. Nem kívánja konzerválni, illetőleg növelni a feltárt mikro‐szegregátumokat, sem terület, sem lakosság szempontjából. Kiemelten törekszik – mind a Mobilizációs Program megvalósításával, mind a foglalkoztatási, képzési programokkal – az itt élő alacsony státuszú emberek visszavezetésére a társadalom perifériájáról. Ehhez járul hozzá a 4. prioritás, a magas minőséget biztosító, fenntartható humán szolgáltató rendszerek kialakítása és működtetése a szociális és egészségügyi ellátórendszer fejlesztésével, valamint a helyi humán erőforrás versenyképességének növelését célzó felnőttképzési programok megvalósításával. Ezen felül a társadalmi szolidaritás erősítése is kiemelt célja Szigetvárnak (5. prioritás) a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok képzésének és munkaerő‐piaci re‐integrációjának segítésével, valamint a társadalmi kirekesztést megelőző és megszüntető programok megvalósításával. Az 5.2. alprogramban a szociálisan rászorulók lakhatási körülményeinek javítását, Szigetvár népességmegtartó erejének növelését tűzte ki célul a város. Mindezen célkitűzéseit Szigetvár jelen tervben is rögzíti és meghatározza azokat a területeket, amelyek ebből a szempontból nagyobb figyelmet igényelnek. A KSH adatszolgáltatása szerint Szigetváron nincs szegregáció. A város mégis fontosnak tartotta a fent elemzett szigetek kiemelését, mint potenciálisan szegregáció szempontjából veszélyeztetett terület. Ezek az alábbiak: 1. 2. 3. 4.

Móra Ferenc lakótelep Munkás utca 17. Vár utca 9. Külterület: i. Csertői téglagyár ii. Szőlőhegy 5. Széchenyi u. 62. 7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011 [email protected]; www.ecocortex.hu

65

Az itt élő alacsony státuszú emberek lakhatási, oktatási, foglalkoztatási és egészségügy, szociális szempontú elemzése és a felsorolt területekkel kapcsolatos segítségnyújtásra vonatkozó határozott koncepció elkészítése és megvalósítása volt jelen munka célja és értelme. A szigeteken található lakások állaga leromlott, többnyire alacsony komfort fokozatú, vagy komfort nélküli. A lakók jórészt alacsony státuszú, roma származású emberek nehéz anyagi körülmények között. Alkalmi munkákból élnek, illetőleg a közmunka programokban vesznek részt. Szociális segélyekben részesülnek. Az oktatási és egészségügyi ellátásuk megoldott, jónak mondható. A stratégia elsősorban ezen az emberek lakhatási körülményeinek, foglalkoztatásának javítására irányul.


66

5 ELFOGADÁS MÓDJA, DÁTUMA Az anti‐szegregációs tervet a szakmai és társadalmi (lakossági) vitájának biztosítását követően a képviselő testület 2008. ………………… napján megvitatta és … igen, …. nem, .tartózkodás mellett elfogadta. …………………………………. Paizs József polgármester Szigetvár Város Önkormányzata


67

6 ZÁRADÉK A Szigetvár Város Önkormányzatának Anti‐szegregációs tervének készítését támogatta és véleményezte a ……………………………..részéről: …………………………….. Mitrovics Zoltán


68

TÁBLÁZAT JEGYZÉK 1. Táblázat: Demográfia Szigetvár 2007. ......................................................................................................... 10 2. Táblázat: Szigetvár ‐ városrész adatok 2001. évi népszámlálás KSH...................................................... 16 3. Táblázat: Óvodáztatás Szigetvár 2007......................................................................................................... 19 4. Táblázat: Iskoláztatás Szigetvár 2007. ......................................................................................................... 20 5. Táblázat: Bejáró gyermekek száma Szigetvár 2007. .................................................................................. 21 6. Táblázat: Szigetvár intézményeinek tanulókra vonatkozó adatai 2007.................................................. 22 7. Táblázat: Integrációs és képesség‐kibontakoztató normatíva igénylés Szigetvár 2007........................ 23 8. Táblázat: Szigetvári intézmények finanszírozása 2007. ............................................................................ 23 9. Táblázat: Továbbtanulási mutatók Istvánffy Általános Iskola 2007. ...................................................... 25 10. Táblázat: Továbbtanulási arányok Tinódi Általános Iskola 2007. ......................................................... 26 11. Táblázat: Szociális helyzet Szigetvár 2007. ............................................................................................... 31 12. Táblázat: Külterületen élők adatai Szigetvár 2004................................................................................... 31 13. Táblázat: 2. tábla Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói ................................................ 56 14. Táblázat: Szigetvár város célrendszerének összefoglalása..................................................................... 61

DIAGRAM JEGYZÉK 1. Diagram: Lakónépesség száma Szigetvár városrészeiben 2001. KSH adat............................................ 11 2. Diagram: 0‐14 évesek aránya az egyes városrészekben KSH 2001.......................................................... 12 3. Diagram: 15‐59 évesek (aktív korúak) aránya az egyes területeken KSH 2001 ..................................... 12 4. Diagram: 60 év felettiek aránya az egyes területeken KSH 2001............................................................. 13 5. Diagram: Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az egyes területeken KSH 2001,............................................................................................................................................................ 14 6. Diagram: Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az egyes területeken KSH 2001, ................... 15 7. Diagram: Alacsony komfort fokozatú lakások aránya ............................................................................. 18 8. Diagram: Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül........ 28 9. Diagram: Foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül................................................................... 29 10. Diagram: Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya............................................................................. 30 11. Diagram: Alacsony státuszú emberek aránya.......................................................................................... 30 12. Diagram: LFT‐ben részesülők aránya, Szigetvár város önkormányzata 2007‐es adat ....................... 42 13. Diagram: Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya, Szigetvár város önkormányzata 2007‐ es adat......................................................................................................................................................... 42 14. Diagram: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya, Szigetvár város önkormányzata 2007‐es adat................................................................................................................... 43 15. Diagram: HHH gyermekek aránya, Szigetvár város önkormányzata 2007‐es adat ........................... 43 16. Diagram: Romák aránya, Szigetvár város önkormányzata 2007‐es adat ............................................. 44 17. Diagram: Móra F. lakótelep 1‐2.................................................................................................................. 46 18. Diagram: Munkás u. 17‐18. ......................................................................................................................... 48 19. Diagram: Vár u. 9. ........................................................................................................................................ 50 20. Diagram: Széchenyi u. 62. ........................................................................................................................... 52 21. Diagram: Csertői téglagyár......................................................................................................................... 54


69

TÉRKÉP JEGYZÉK 1. Térkép: Szigetvár szegregációs térképe 1 (KSH 2001 adatszolgáltatás) ................................................. 39 2. Térkép: Szigetvár szegregációs térképe 2 (KSH 2001 adatszolgáltatás) ................................................. 40


70

Szigetvár Város Önkormányzata. Anti szegregációs Terv

Recommend Documents