DUNAKESZI INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Helyzetértékelés, Stratégia, Anti szegregációs terv

DUNAKESZI          INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA    Helyzetértékelés, Stratégia, Anti‐szegregációs terv     

                2008. június 

1. Tartalom   

1. Tartalom ...................................................................................................................................... 1  2. Bevezetés ..................................................................................................................................... 4  3.Dunakeszi szerepének meghatározása a településhálózatban .................................................... 4  3.1.Dunakeszi térszerkezeti jellemzői, elérhetősége ............................................................ 4  3.2.Dunakeszi szerepe a térségben és funkciói................................................................... 10  3.3. Dunakeszi vonzáskörzetének bemutatása ................................................................... 11  3.4. Dunakeszi dinamikai jellemzői ..................................................................................... 12  3.5. Dunakeszi jellemzése a városi funkciók alapján ........................................................... 16  4. Dunakeszi egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés ............................................................. 18  4.1. Gazdaság ...................................................................................................................... 18  4.1.1. Ágazati szerkezet .......................................................................................................... 18  4.1.2. Vállalkozások helyzete.................................................................................................. 18  4.1.3. K+F helyzete ................................................................................................................. 19  4.1.5. Helyi gazdaságfejlesztés ............................................................................................... 20  4.1.6. Információs társadalom ............................................................................................... 20 

4.2. Társadalom ................................................................................................................... 22  4.2.1. Demográfia ................................................................................................................... 22  4.2.2. Képzettség .................................................................................................................... 23  4.2.3. Foglalkoztatás‐munkanélküliség .................................................................................. 24  4.2.4. Egészségügyi helyzet .................................................................................................... 25  4.2.4. Jövedelmi helyzet ......................................................................................................... 26 

4.3. Környezet ..................................................................................................................... 26  4.3.1. Természeti és épített környezet ................................................................................... 26  4.3.2. Műemlékek, helyi építészeti értékek ........................................................................... 30  4.3.3. Lakásállomány .............................................................................................................. 31  4.3.4. Települési infrastruktúra .............................................................................................. 32 

4.4. Közszolgáltatások ......................................................................................................... 33  4.4.1. Oktatás‐nevelés ............................................................................................................ 33  4.4.2. Egészségügy.................................................................................................................. 34  4.4.3. Tömegközlekedés ......................................................................................................... 34  4.4.4. Szociális ellátás ............................................................................................................. 35  4.4.5. Hulladékgazdálkodás .................................................................................................... 35  4.4.6. Közművek ..................................................................................................................... 37  4.4.7. Nonprofit szervezetek .................................................................................................. 40 

5. Városrészek területi megközelítésű elemzése .......................................................................... 41  5.1. Városrészek lehatárolásának módszere ...................................................................... 41  5.1.1. Az egyes városrész – Rév ‐ dűlő, Malom ‐ árok ............................................................ 43  5.1.2. A kettes városrész – Lakótelep ..................................................................................... 47  1

5.1.3. A hármas városrész – Városközpont és környéke, Tabán ............................................ 50  5.1.4. A négyes városrész – Délnyugati ipari terület .............................................................. 55  5.1.5. A ötös városrész – Szabadságliget (Dunakeszi‐Alsó) .................................................... 57  5.1.6. A hatos városrész –Sporttelepek ‐ Alag ........................................................................ 61  5.1.7. A hetes városrész – Alag ‐ központ............................................................................... 65  5.1.8. A nyolcas városrész – Tóváros,Alagi temető és környéke ............................................ 68  5.1.9. A kilences városrész – Alag‐felső .................................................................................. 71  5.1.10. A tízes városrész – MÁV‐telep (Gyártelep)................................................................. 74 

5.2. A Külterület, mint kvázi‐városrész ............................................................................... 76  6. Dunakeszi stratégia ................................................................................................................... 77  6.1 Jövőkép ......................................................................................................................... 77  6.2. Átfogó cél ..................................................................................................................... 78  6.3. Középtávú, tematikus célok ......................................................................................... 78  6.3.1. Infrastruktúra fejlesztés ............................................................................................... 78  6.3.2. Gazdaságfejlesztés ....................................................................................................... 79  6.3.3. Épített környezet fejlesztése ........................................................................................ 80  6.3.4. Természeti környezet fejlesztése ................................................................................. 81  6.3.5. Városlakók identitástudatának emelése ...................................................................... 81  6.3.6. Ellátás, szolgáltatás színvonalának emelése................................................................. 82  6.3.7. Turizmus fejlesztése ..................................................................................................... 82 

6.4. Városrészekhez kapcsolódó célok ................................................................................ 83  6.4.1. Egyes városrész ‐ Rév‐dülő és Malom‐árok fejlesztési igényei ..................................... 85  6.4.2. Kettes városrész ‐ Lakótelep......................................................................................... 86  6.4.3. Hármas városrész ‐ Városközpont és környéke, Tabán ................................................ 87  6.4.4 Négyes városrész ‐ Délnyugati iparterület .................................................................... 89  6.4.5. Ötös városrész – Szabadságliget (Dunakeszi_Alsó) ...................................................... 89  6.4.6. Hatos városrész ‐  Sporttelepek.................................................................................... 90  6.4.7. Hetes városrész ‐ Alag‐központ .................................................................................... 91  6.4.8. Nyolcas városrész ‐ Tóváros, Alagi temető és környéke .............................................. 93  6.4.9. Kilences városrész ‐ Alag‐felső ..................................................................................... 94  6.4.10. Tízes városrész ‐ Máv‐telep ........................................................................................ 95 

6.5 A stratégia koherenciája és konzisztenciája .................................................................. 98  6.5.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval és településrendezési tervvel ................................................................................................................................................ 98  6.5.2. Célrendszer koherenciája ............................................................................................. 99 

7. Antiszegregációs terv .............................................................................................................. 100  7.1 Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város  egészének tekintetében .................................................................................................... 100  7.1.1. A város állapotának általános jellemzése ................................................................... 100  7.1.2. Foglalkoztatási mutatók – munkanélküliség –jövedelmi és vagyoni helyzetek ......... 103  7.1.3. Szociális helyzetelemzés............................................................................................. 104  7.1.4. Közoktatási helyzetelemzés ....................................................................................... 105  7.1.5. A fogyatékossággal élők helyzete............................................................................... 105  7.1.6. A szegregált, roma lakosságot koncentráló területek jellemzői................................. 106 

7.2. Az alacsony státuszú népességet magas arányban koncentráló városi szegregátumok,  telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzése .............................................. 106  7.2.1. Szegregálódás veszélyének kitett területek ............................................................... 106  2

7.3. Összegzés‐ problémák rövid ismertetése .................................................................. 117  7.4. Anti‐szegregációs program......................................................................................... 120  7.4.1. Lakhatási integráció és Mobilizációs program ........................................................... 120  7.4.2. Szociális program ....................................................................................................... 120  7.4.3. Oktatási integráció ..................................................................................................... 123  7.4.4. Foglalkoztatási helyzet javítása .................................................................................. 124  7.4.5. Közszolgáltatásokhoz való hozzájutás javítása ........................................................... 124  7.4.6. Esélyegyenlőség javítása ............................................................................................ 125  7.4.7. Szegregációt gátló településrendezési intézkedések ................................................. 126 

8. Stratégia megvalósíthatósága ................................................................................................. 127  8.1. Ingatlangazdálkodási terv .......................................................................................... 127  8.1.1. 2008. évi gazdálkodási feladatok ............................................................................... 127 

8.2. Városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenysége .... 130  8.3. Partnerség .................................................................................................................. 130  8.4. Településközi koordináció mechanizmus bemutatása .............................................. 130  8.5. Városfejlesztési tevékenység szervezeti háttere ....................................................... 131  8.6. Monitoring ................................................................................................................. 132  9. 2008‐2013 időszakban fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése ........................................ 133  9.1. Dunakeszi városközpontjának felújítása .................................................................... 135  9.1.1. A meglévő állapot....................................................................................................... 135  9.1.2. Tervezett állapot ........................................................................................................ 137  9.1.3. Kertépítészeti koncepció ............................................................................................ 139  9.1.4. Tervezett költségvetés ............................................................................................... 141 

10. Mellékletek ............................................................................................................................ 142     

3

2. Bevezetés  Az Európai Unió irányelvei szerint (Lipcsei Charta) a 2007‐2013 közötti támogatási periódus  alatt  kiemelt  hangsúlyt  kap  a  területfejlesztés,  azon  belül  a  fenntartható  városfejlesztés,  a  vidéki területek támogatása és a hátrányokkal küzdő térségek problémáinak kezelése.  A  2007‐2013‐as  időszakban  a  régiók  önálló  regionális  operatív  programok  keretében  ösztönzik  a  város  rehabilitációs  programokat,  melynek  irányelvei  alapvetően  azonosak  minden régióban.  A  Közép‐Magyarországi  Regionális  Operatív  Program  keretében  a  középvárosok  részére  kétfordulós  pályázati  kiírás  jelent  meg  a  város  rehabilitációra.  A  funkcióbővítő  város  rehabilitációs  akciók  célja  a  városok  regionális  gazdasági  szerepének  erősítése,  ennek  érdekében  a  városok  ill.  városrészek  központi  területeinek  funkcióbővítése,  központi  térrel  nem rendelkező városok ill. városrészekben ezek kialakítása és a városi életbe való szerves  beillesztése. A város rehabilitációs akciót integrált városfejlesztési stratégiára alapozva kell  megvalósítani, emellett a program által érintett központokra akcióterületi terveket is ki kell  dolgozni.  A  stratégiával  szemben  követelmény,  hogy  a  város  jövőképével  és  a  városhálózatban  elfoglalt  helyével,  szerepével,  illetve  a  városban  és  az  egyes  városrészekben  meglévő  problémákkal  szemben  egyaránt  koherens  beavatkozásokat  tartalmazzon.  A  városi  akcióterületek  kiválasztása  és  a  fejlesztések  megfogalmazása  a  helyi  szereplők  (,  önkormányzat,  intézmények,  hatóságok,  gazdasági‐társadalmi  partnerek,  lakosság)  bevonásával  történjen,  a  koncentráció  elvének  alkalmazásával,  azaz  egy  területen  több  ágazati szintű beavatkozás együttes alkalmazásával. 

  3.Dunakeszi szerepének meghatározása a településhálózatban  3.1.Dunakeszi térszerkezeti jellemzői, elérhetősége  Dunakeszi  a  Közép‐magyarországi  régió,  Budapesttől  Északra  fekvő,  és  vele  határos  területén  helyezkedik el.  A  város  megyei  statisztikai  kistérsége  és  a  megyei  önkormányzati  társulás Csomád, Göd, Fót valamint Dunakeszi településekből állt 2004‐ig, azonban Csomád  település az akkor újonnan létrejött Veresegyházi kistérséghez csatlakozott, Mogyoród pedig  2007‐ben  került  a  Gödöllői  kistérségből  a  Dunakeszi  kistérségbe.  Dunakeszi  a  központja  a  kistérségnek,  melyről  összefoglalóan  megállapítható,  hogy  a  társadalmi‐gazdasági  mutatók  alapján igen kedvező helyen szerepel az országban.   A Budapesti agglomeráció főközpontja – természetszerűleg – Budapest, azonban a 2007‐es  Agglomerációs Koncepció társközpontokat is meghatároz a térségben, Észak‐keleti irányban  Dunakeszi és Fót települések közösen lettek erre a szerepre kijelölve.   Dunakeszi  a  régió  fejlesztési  sávjai  közül  háromba  is  bele  esik,  melyet  a  források  felhasználása  során  a  területi  elv  érvényesítéseként  érvényesíteni  kell.  Ez  a  három  sáv:  a  Közép‐Duna  Völgy  komplex  fenntartható  fejlesztése,  a  Közép‐magyarországi  Régió  4

úgynevezett  Termál  Klaszter  övezete  és  az  M0  gyűrű  (agglomerációs  interface)  területe.  A  fejlesztési forrásokat a területiség elvén túl olyan kiemelt témákra kell koncentrálni mint a  kulturális  gazdaság,  turizmus  és  szabadidő  gazdaság,  K+F  „tudásipar”,  üzleti  szolgáltatások,  „alkonygazdaság”  és  környezetvédelmi  ipar  és  természetvédelem.  A  stratégia  ezen  kívül  a  régiót,  mint  kreatív  helyet  pozícionálja,  ennek  megfelelően  prioritások  között  kell  szerepelnie a kreatív miliő, városi találkozási pontok, közösségi terek kialakításának, a kis‐ és  középvállalkozások rugalmas hálózatának, az emberi erőforrás fejlesztésének és a kulturális  hagyományok megőrzésének.    Érdemesnek  láttuk  néhány  a  továbbiakban  ismertetett  mutató  mentén  (KSH  Mikrocenzus  illetve népszámlálás továbbvezetett adatai alapján) összevetni a várost a térség más hasonló  adottságú és helyzetű településeivel kartogramon is.   Dunakeszit  a  budapesti  agglomeráció  részeként  jelentős  pozitív  vándorlási  egyenleg  jellemzi, amihez fiatalos korösszetétel társul. 

  5

Az  utóbbi  években  történt  dinamikus  népességnövekedés  következtében  2005‐ben  már  második,  a  legfrissebb  adatok  szerint  pedig  Dunakeszi  lett  a  térség  (Észak  Pest  megye)  legnagyobb népességű városa és népsűrűsége is magas.  

 

6

  A  népesség  növekvő  számához  kapcsolható  az  utóbbi  12  évben  épített  lakások  magas  lakásállományi  aránya.  Sok  mérőszámban  jó  a  kistérségi  rangsorban  elfoglalt  pozíciója.  Kiválóak  a  munkanélküliségi  mutatók  értékei,  hiszen  mind  a  regisztrált,  mind  a  tartós  munkanélküliek  aránya  az  országos  átlag  35%‐a  körüli.  A  hazai  átlagot  meghaladja  a  személygépkocsik  és  a  működő  társas  vállalkozások  ezer  főre  jutó  száma,  mely  mutatók  alapján  a  legjobb  a  kistérség  pozíciója  (a  3.,  ill.  az  5.),  Dunakeszi  142  db‐bal  a  középmezőnyben helyezkedik el a térség hasonló településeivel összehasonlítva. 

7

   Meg  kell  említeni  még  az  SZJA  alapot  képező  jövedelem  országos  átlagnál  (28%‐kal)  magasabb  szintjét,  valamint  az  egyéni  vállalkozások  magas  arányát  is.  Egyedül  a  vendégéjszakák  ezer  főre  jutó  száma  alapján  került  a  kistérségi  rangsor  harmadik  harmadába.          8

A település közlekedési helyzete, elérhetősége jó, ami az M2 gyorsforgalmi út közelségének,  a városon áthaladó 2. sz. főútnak és a 70. sz., nemrég felújított vasúti fővonalnak köszönhető  –  mely  az  ország  első  vasúti  pályája  volt  (1846‐ban  készült  el).  Az  M2  gyorsforgalmi  úton  autóval  mintegy  20  percre  van  a  főváros.  A  vasúti  közlekedés  is  igen  jelentős,  az  elővárosi  közlekedés  fejlesztése  nyomán  bizonyos  járatokkal  20  perc  alatt  vasúton  is  elérhető  a  főváros.  A  gyorsforgalmi  út  jelenleg  Dunakesziig  kiépített,  2x2  sávos  terjedelemben,  a  várostól Északra csak az egyik pálya készült el, s az bonyolítja a kétirányú forgalmat. Az M0‐ ás  körgyűrű  és  a  Duna  híd  a  további  közlekedési  irányokat  mutatja.  Dunakeszi  határában  2008.  őszi  határidővel  készül  el  a  Megyeri  Duna‐híd,  mely  a  nyugat‐kelet  irányú  kapcsolatokban  jelenthet  előrelépést  a  város  elérhetőségében,  a  híd  az  MO  nyomvonalán  köti össze a Duna jobb partját (elsősorban Budakalász, Budapest III. kerülete és Szentendre  településeket)  a  bal  parttal  (Dunakeszi,  Budapest  IV.  kerülete,  Fót,  Göd  településekkel).  A  település további fejlődést remél a fejlesztések nyomán megvalósuló beruházásoktól. A vízi  közlekedés a Dunán átmenő forgalmat jelent, a város érdemben nem használja. A városnak  kikötője  nincs,  bár  tervezik  esetleges  megépítését.  A  Dunán  komp  üzemel  Dunakeszi  és  Horány  között.  A  Dunakeszin  áthaladó  tömegközlekedésben  az  autóbuszos  közlekedés  a  Budapesti agglomeráció egyik legterheltebb járata. Dunakeszi városa rendelkezik egy vitorlás  repülőtérrel is, amely sport ill. hobby célokat szolgál ki.  A kistérség településeiről tömegközlekedési eszközökkel (autóbusz) is biztosított a település  megközelíthetősége.  Meghatározó  az  Észak  ‐  Déli  irány,  amely  a  fővárosi  kapcsolatot  is  biztosítja.  A  Budapest  ‐  Vác  és  bizonyos  Budapest  –  Fót  viszonylatú  Volán  járat  is  érinti  a  várost.  Ennyiben  a  városon  az  átmenő  forgalom  jellemző.  A  budapesti  végállomás  Árpád‐ hídtól  Újpest  központhoz  történő  kihelyezése  a  dunakeszi  lakosság  számára  kedvezőtlen  változás.  A  nemzetközi  elérhetőséget  tekintve  a  gyorsforgalmi  út  közelsége  miatt  Nyugat‐Európa  Északi része felől a legjobb az elérhetőség. Az M2 gyorsforgalmi út az E77 számú európai főút  része.  Emellett  Budapest  közelsége  is  –  legalább  is  közlekedési  szempontból  ‐  központi  helyzetbe helyezi a várost. A település közelében több fontos közlekedési folyosó is fut. Ezek  közül az egyik legjelentősebb a VII. helsinki folyosó, mely a Duna vonalán biztosít közlekedési  folyosót.  A  Duna,  mint  nemzetközi  vízi  főútvonal  fontos  szerepet  tölt  be  a  folyami  hajózásban.  A  vasúthálózat  szintén  biztosít  nemzetközi  összeköttetést.  A  64  km  vonalhosszúságú  Budapest  ‐  Szob  vasútvonal  az  I.  Transz‐európai  vasúti  törzshálózathoz  tartozik,  a  TEN‐T  nemzetközi  vasúthálózat  része  (Trans  European  Network  ‐  Transit).  Ez  a  vonal  adja  a  IV.  páneurópai  korridor  Szlovákián  átvezető  alternatív  útirányát.  A  vasútvonal  végig kétvágányú, villamosított fővonal.  Dunakeszi térszerkezete igen összetett képet mutat, a város történeti fejlődése nyomán. A  városrészek lehatárolása több ilyen tulajdonság figyelembevételével került megvalósításra. A  városrészek  leírása  két  fő  adatforrásra  támaszkodik.  Az  egyik  a  KSH  által  a  lehatárolt  területekre  számított  mutatókat  tartalmazza,  a  másik  egy  a  város  terepbejárása  során  készített felvétel.     

9

3.2.Dunakeszi szerepe a térségben és funkciói  Dunakeszi  városa  a  főváros  északi  agglomerációs  területének  meghatározó  települése.  A  közigazgatási, szolgáltató, főbb egészségügyi és oktatási‐kulturális funkciók megtalálhatók a  városban, sőt sok esetben a város a környezetében lévő településekről is vonzó lehetőséget  kínál. Okmányiroda található a városban, mely országos illetőségű ügyintézést is bonyolít. Az  egészségügyi  szakellátás  is  biztosít  a  térségnek  ellátást.  Kórházi  kezeléseket  azonban  Vác  városa  lát  el  a  térség  településein  élők  számára.  A  lakó  funkció  gyors  bővülése  a  legszembetűnőbb  a  településen.  Itt  válik  leginkább  érzékelhetővé  a  város  agglomerációbeli  helyzete.  Dunakeszire  alapvetően  rányomja  a  bélyegét  Vác  és  Budapest  közelsége.  A  város  településközi  és  körzetközponti  kapcsolatrendszerének  fejlődésére  ez  hat  meghatározó  erővel.     A  kistérségben  Dunakeszi  ‐1984  óta‐  látja  el  a  körzetközponti  feladatokat.  A  város  egészségügyi  és  infrastrukturális  központként  működik.  A  három  település  szinte  minden  funkciót  biztosít,  így  például  mindegyiküknél  jelen  van  a  gazdaság,  a  különféle  oktatási  intézmények,  az  alapfokú  egészségügyi  ellátás,  a  kereskedelmi  hálózat  stb.  Dunakeszi  közigazgatási  és  gazdasági,  Fót  inkább  kulturális  és  kereskedelmi,  Göd  pedig  üdülési  központnak  tekinthető  a  kistérség  szempontjából.  A  kistérség  lakóinak  egy  közös  kistérségi  portál (http://www.kesziportal.hu/) nyújt segítséget az eligazodásban, ügyeik intézésében és  az  információk  megtalálásában.  Azonban  a  kistérségben  e‐ügyintézés  nem  működik,  ennek  megteremtése fontos kistérségi feladat.  A kistérségi Helyi Vidékfejlesztési Iroda 2008. januárjától működik, Fóton.  A kistérség települései között, a köztük lévő kis fizikai távolság miatt mindennapos kapcsolat  van szinte minden téren. Ennek köszönhetően a különféle kérdésekben általában működik az  egyeztetés,  azonban  sokszor  passzív  magatartás  jellemző  a  városokra,  így  a  válaszok  csak  lassan születnek meg. A térségi szereplők nehezen találnak egymással kapcsolatot, nehezen  tudják  a  közös  munkát  a  közös  cél  érdekében  koordinálni,  illetve  a  rendelkezésre  álló  erőforrásokat egymással megosztani.  A  kistérség  városainak  nemzetközi  kapcsolatai  a  külföldi  testvértelepülésekkel  való  együttműködésre  támaszkodnak.  Dunakeszi  1989‐ben  létesített  kapcsolatot  az  olaszországi  Casalgrandeval.  A  sport,  a  kultúra,  képzőművészet  eredményeinek  kölcsönös  bemutatása  mellett egyre inkább gazdasági együttműködésre is törekszik a két település vezetése.   A modern, jól felszerelt rendelőintézet a szakrendelőkkel együtt fogadja a kistérség, Göd és  Fót  lakosságát  is.  A  városi  rendőrkapitányság,  a  városi  bíróság,  a  városi  ügyészség,  az  okmányiroda,  a  munkaerő‐szolgálati  kirendeltség  és  a  földhivatal  kirendeltsége  is  körzetközponti feladatokat lát el. A kistérségben összehangoltan működik a bűnmegelőzés. A  középfokú oktatási intézmények fogadják a környező települések diákjait is. A gimnázium a  felsőoktatási  felvételi  eredményekben  igen  jó  mutatókat  produkál.  A  távolabb  lakók  diákotthoni elhelyezést kapnak Dunakeszin.    A városban élők közül azonban, számos diák jár be a főváros iskoláiba. A város elsősorban  10

Budapest  és  Vác  közötti  állomás.  E  települések  a  Dunakeszi  ingázó  munkavállalók  fő  célterületei is.   A kistérség tervei között szerepel egy közös szociális ellátó intézmény felállítása valamint egy  családok és gyermekek átmeneti otthonának létrehozása.  A  város  gazdasági  helyzete  főként  az  M2‐es  gyorsforgalmi  út  megépülése  után  erősödött  meg. Azóta a gazdasági lehetőségek köre bővülni látszik. A munkanélküliség – a nagyszámú  ingázó  lakosság  mellett  (50‐70%)  –  nem  jelentős,  jóval  az  országos  átlag  alatt  van.  A  foglalkoztatottság  főként  az  ipari  és  szolgáltató  szektorban  magas,  de  jelen  van  a  mezőgazdaság  is  kisebb  mértékben.  A  mezőgazdasági  tevékenység  aránya  a  település  történelmi fejlődése során folyamatosan csökken. Az ipari tevékenység jelentős hányadát a  MÁV  Járműjavító  telepe  teszi  ki,  amely  az  1900‐as  évek  második  évtizedétől  folyamatosan  jelen  van  különböző  formában  a  városban.  Jelenleg  a  Bombardier  cég  irányítása  alatt.  Egy  édesipari vállalkozás volt a városban, és hűtőház üzemel. Napjainkban a város déli részén –  kihasználva Budapest közelségét is – valósul meg több nagy beruházás, számos kereskedelmi  és egyéb tevékenységet egy helyen összefogva. Ilyen például az Auchan áruház, Decathlon,  BauHaus,  stb.  A  kis‐  és  középvállalkozások  száma  folyamatos  változást  mutat,  többségük  számára kedvezőtlen helyzetet teremt a multinacionális nagy cégek megjelenése. Részben a  Budapestről kiszoruló vállalkozások megjelenése is érzékelhető.  Dunakeszi  idegenforgalmi  vonzerejét  a  természeti  értékek,  azon  belül  is  a  Duna‐parti  lehetőségek adják. A város fejlődése során több egységből állt össze, emiatt igazán egységes  képet nem tud mutatni. A város látnivalói közül a Szent Mihály templom, a késő római kikötő  és révhely, valamint az 1910‐es évek elején épült Városháza (1901) említhető meg. Ez utóbbi  felújítására  és  bővítésére  az  elmúlt  években  került  sor.  A  szálláshely‐szolgáltatás  és  vendéglátás aránya kifejezetten alacsony értéket képvisel, ami jól mutatja az idegenforgalom  kis volumenét. A gazdasági szerkezet ezen területe még fejleszthető.   

3.3. Dunakeszi vonzáskörzetének bemutatása  Dunakeszi  Pest  megyében,  Budapest  északi  határán  helyezkedik  el.  A  település  délről  határos Budapest IV. és XIX. kerületével, keletről Fóttal, északról Göddel, Nyugatról pedig a  Duna határolja.   Pest megye települései 15 kistérséget alkotnak. A legnagyobb kiterjedésű, mintegy 1200 km2  a 15 településből álló ceglédi kistérség, amely több mint tízszerese a legkisebb, 3 települést  magában foglaló 91 km2 területű dunakeszi kistérségnek. A statisztikai kistérségnek még két  város része Fót és Göd, valamint csatlakozott a korábbi Csomád helyére Mogyoród község.  Dunakeszi Budapest közelsége és emiatt jelentős kapcsolatai mellett viszonylag erős szálak  kapcsolják  Észak  pest  megye  központi  településéhez,  Váchoz.  A  Budapest  és  Vác  közötti  Észak – Déli irányt a Duna vonala eleve megadja, e mentén épült ki a térség struktúrája. A  Duna  Keleti  oldalán  található  települések  együttműködése  látható.  A  közép  magyarországi  régiót  átszeli  a  Duna  vonala,  közvetlen  közúti  híd  kapcsolattal  Nyugat  felé  eddig  nem  rendelkezett a város, így nem alakultak ki jelentős együttműködések (a Szentendrei szigeten  Szigetmonostor résztelepülése Horány érhető el autókompos átkeléssel, ami a Budapesthez  11

legközelebb  eső  ilyen  átkelőhely  is  egyben).  Azonban  a  kistérségi  szerkezetben  a  Duna  vonala  mentén  alakulnak  ki  a  kistérségi  szerveződések.  Dunakeszi  térségi  kapcsolatai  meglehetősen vegyesek. Ennek okai részben arra vezethetők vissza, hogy a városi fejlődése a  területi  elhelyezkedése  okán  meglehetősen  behatárolt  (vö.  Duna).  Ehhez  társul  a  vasút  vonala  és  az  úthálózat  észak‐déli  tagolódása  is.  A  város  több  korábban  valamelyest  önálló  kisebb részből tevődik össze.  A  vonzáskörzet  befolyása  elsősorban  a  munkaügyi  mutatók  területén  érhető  tetten.  Dunakeszire  viszonylag  kevesen  ingáznak.  Dunakesziről  azonban  jelentős  mértékben,  elsősorban Vácra, és Budapestre utaznak a munkavállalók.  A térségben a települések elég sűrűn helyezkednek el a szomszédos települések belterületei  meglehetősen  közel  fekszenek  a  település  határaihoz,  gyakorlatilag  összenőtt  a  kistérséget  alkotó  három  város  (Dunakeszi,  Göd  és  Fót).  A  tipikus  agglomerációs  jegyekkel  kísérve.  A  leglátványosabb  jelenség  a  szuburbanizáció,  mely  szerint  a  fővárosi  lakosság  egy  része  kitelepül az agglomeráció településeinek valamelyikébe. Dunakeszi és a kistérség települései  igen vonzó célpontja a szuburbanizációs folyamatoknak, mert közvetlen határos a fővárossal,  jó  közlekedési  lehetőségekkel  bír,  városi  rangja  biztosít  bizonyos  intézményi  és  infrastrukturális lehetőségeket.  Dunakeszi Vác és Budapest által meghatározott függése korántsem egyidejű a településsel. A  mezőgazdasági tevékenységet űző kisebb települések egyesülése, majd az ipari tevékenység  megjelenése  ‐  főként  a  vasút  meghatározó  szerepe  ‐  a  várossá  válás,  és  manapság  az  igen  jelentős bevándorlás alakította, alakítja a város térségi szerepét. Dunakeszi jó hírű város. Ezt  a hírnevet is fel kell használnia a további fejlődéséhez. A híre vonzza a további betelepülőket,  s a betelepülők további igényeik nyomán bizonyos fejlődési irányokon indulva (infrastruktúra  fejlesztése,  szolgáltatások  javítása,  épített  környezet,  egészségügyi‐szociális  szolgáltatások  megszervezése,  stb.)  érik  el  a  város  arculatának  kialakítását.  A  város  vezetése  számára  a  betelepülők  kedvező  folyamatokat  indítottak  el.  Azonban  a  lakosság  növekedésének  van  határa.  A  város  jelenlegi  szerkezete  (adottságai,  korlátai)  a  városvezetés  szerint  mintegy  40000 lakost bír el. 

3.4. Dunakeszi dinamikai jellemzői  A  lakosság  népességszámának  változása  elsősorban  nem  a  városban  lakók  fő  mutatója,  a  természetes szaporulat változásától függ, hanem, sokkal inkább a vándorlási egyenlegtől. 

12

  Dunakeszi  természetes  szaporulat  mutatójában  kis  mértékben  fogyó  tendenciát  mutat,  összhangban  a  térségi  és  az  országos  tendenciával.  Azonban  a  környező  területek  közül  a  legtöbb bevándorlónak Dunakeszi a célállomása. Összességében a város lakossága nemhogy  nem csökkent, hanem nőtt. 

  Dunakeszi vándorlási különbözetében évtizedek óta összességében pozitívum mutatkozott.  A  szomszédos  nem  budapesti  kerületekhez  ill.  településekhez  képest  is  magasabb  népsűrűségi  adatokkal  rendelkezik  a  város.  Érd  és  Budaörs  kategóriájába  tartozik.  A  13

település  népességfogyásában  az  elvándorlás  szinte  teljes  mértékben  elhanyagolható.  A  népesség  száma  növekszik,  mégpedig  a  bevándorlások  magas  száma  miatt.  A  növekedés  üteme  lassult  ugyan,  de  nem  állt  meg.  Az  intézményi  interjúkból  kiderült,  hogy  van  némi  fluktuáció  a  lakosság  körében,  de  a  település  egészéhez  képest  nem  jelentős.  Megemlítendő,  hogy  a  város  kedvezményeket  biztosít  a  letelepedő  lakosságnak,  amennyiben  hivatalosan  is  rendezik  városi  jogállásukat.  Még  ilyen  szabályozás  mellett  is  találni  körülbelül  10‐12%‐nyi  betelepülőt,  aki  gyakorlatban  Dunakeszi  lakos,  azonban  jogi  értelemben nem az.  A  következő  összefoglaló  táblázatban  azt  látjuk,  hogy  összességében  mennyien  hagyták  el  illetve költöztek be a vizsgált településekre, illetve abszolút értékben mennyien maradtak a  településen. 

  A település egyik önkormányzati alkalmazottja szerint már túlnépesedésről is beszélhetünk.  A  bevándorlók  jellemzően  nem  helyben  dolgoznak,  hiszen  az  ingázás  mértéke  hasonlóan  magas értékű, mint a korábbi években. Éppen a lakosságszám növekedése is az egyik indoka,  annak, hogy a város bizonyos fejlesztési célokat tűz ki maga elé. A lakosságnövekedés 10%,  ebből  kifolyólag  a  városnak  nem  kellett  szembenézni  azokkal  a  demográfiai  kihívásokkal  –  elöregedő  lakosság,  alacsony  gyerekszám  –  amikkel  más  hasonló  városnak  meg  kell  küzdenie.  Bizonyos  városrészekben  megfigyelhető  elöregedés,  azonban  ott  is  talán  inkább  egy  generáció  kieséséről  beszélhetünk,  sem  mint  valódi  elöregedésről,  mely  kihalással  fenyegetne.  Fontos  feladat  a  város  vezetése  számára,  hogy  a  megnövekedett  lakosságszám  miatt  arányosan  növelje  a  közellátási  szolgáltatásokat,  mint  például  az  úthálózat‐fejlesztés,  a  szennyvízhálózat‐kiépítés továbbá az önkormányzati intézmények bővítése.  Dunakeszin az aktív korú népesség foglalkoztatottsági aránya magas, 55% fölötti.  14

  A  foglalkoztatottság,  és  főként  annak  szerkezete  Dunakeszin  a  történelem  során  sokat  változott.  A  kezdeti  időszakokban  a  mezőgazdasági,  később  ipari  tevékenységek  képviseltették magukat hangsúlyos helyen, melyet a szolgáltató szektor egészített ki azóta. A  mezőgazdaság tere egyre kisebb az ágazati struktúrában.  Az  ipari  vállalkozások  legnagyobb  koncentrációja  a  budapesti  agglomeráció  területén  jellemző.  A  régió  szerepe  az  ipari  foglalkoztatásban  országos  összehasonlításban  is  meghatározó a vegyiparban, a fa‐, papír‐ és nyomdaiparban, valamint a gépiparban. 2001‐es  adatok  szerint  a  gépipar  részesedése  a  feldolgozóipari  foglalkoztatásban  Budapesten  30,  Pest  megyében  közel  40  százalék.  A  második  legnagyobb  foglalkoztató  Budapesten  a  vegyipar,  Pest  megyében  az  élelmiszeripar.  Az  újonnan  települt  ipari  beruházások  jelentős  része  az  agglomerációs  településeket  választotta,  ezért  Budapesten  az  ipar  fokozatos  visszaszorulása,  Pest  megyében  a  vidéki  átlaghoz  közeli  alakulása  figyelhető  meg.  A  szolgáltató (tercier) szektor régión és országon belüli legnagyobb arányát Budapesten éri el.  A régió 26 nagy cégközpontjából 21 Budapesten, 4 Budaörsön, 1 Százhalombattán található.  Az  agglomeráció  hasonlóan  magas  értékeket  mutat,  elsősorban  az  agglomeráció  északi,  Szentendréig,  Vácig  terjedő  részben,  a  keleti,  Budapesttel  határos  településeiben  és  délnyugati,  déli  területein.  Az  agglomeráción  kívül  esõ  településeken  alig  van  számottevő  vállalkozói aktivitás a gazdasági szolgáltatások tekintetében.  A  bezárt  gyárak  helyébe  egy  sor  új  vállalkozás  telepedett  le  a  városban,  mint  például  az  Óceán  Trading  Tartósipari  és  Kereskedelmi  Kft.,  a  Kovács  pékség,  az  EGLOLUX  Kft.,  az  ISOTHERM  Kft.,  a  VIACO  Építőipari  Kivitelező  és  Szolgáltató  Kft.,  a  Tabán  Autó  Elektronikai  Szerviz,  melyek  a  foglalkoztatottság  mutatóit  javították.  A  multinacionális  nagyvállalatok  kedvezőtlen  hatása,  hogy  a  kis  és  középvállalkozók  kárára,  erőfölényüket  kihasználva  szereznek  piacot  maguknak.  2,5  millió  forint  alatti  bevételű  kisvállalkozások  vannak  többségben, melyekből nincs érdemi adóbevétele a városnak. 

15

Jelenleg  mindezek  mellett  a  vállalkozások  száma  a  településen  szintén  jónak  mondható.  Dunakeszin a működő vállalkozások száma 2800 és 3000 között alakult 2001 és 2005 között.  Ezek zöme a szolgáltató szektorban. Minimálisra csökkent a mezőgazdasági szektor aránya. 

   

3.5. Dunakeszi jellemzése a városi funkciók alapján  Kistérségi  szinten  az  egészségügyi  szakellátás  magas  szinten  és  színvonalon  biztosított  a  település és környéke lakóinak számára. Fogyatékosok Fejlesztő Napköziotthona is működik  a  településen.  A  szakorvosi  rendelő  bővítésével  a  szociális  ellátást  is  bővíteni  kívánja  a  kistérség Dunakeszin. A betelepülés fokozott üteme miatt szükséges a bölcsődei és az óvodai  ellátás  bővítése  is,  melyet  magán  kezdeményezések  támogatásával  is  segít  a  városvezetés.  Az idős önmagukat ellátni képtelen emberek számára Gondozási Központ létrehozására már  pályázott is a város, egyelőre sikertelenül, de átdolgozott tervekkel még napirenden van ez  az ügy is. Az egészségügy és szociális szféra munkaerőforrása utánpótlást igényel. különösen  pl.  6  gyermekorvos  –  ebből  5  nyugdíjas.  A  gyermekorvosi  ellátás  fejlesztése  fontos  helyen  szerepel a város elképzelései között.  Dunakeszi  oktatás  szempontjából  a  hozzá  hasonló  nagyságrendű  magyarországi  városok  között  nagyon  jó  helyzetűnek  tekinthető.  5  általános  iskola  működik  (országos  átlag  feletti  eredmények a kompetencia‐felméréseken), két középfokú iskola. A gimnázium különösen jó  továbbtanulási  eredményeket  mutat  (a  megyében  kiemelkedő:  96‐98%‐os  felsőoktatási  felvételi  arány).  Az  épületek  műszaki  állapota  vegyes.  Több  fejlesztés  történt  az  elmúlt  években (pl. Széchenyi Általános Iskola felújítása  7‐800  millióra  tervezték,  de  a  kivitelező  csődbement,  ezért  hitelt  kellett  felvenni;  590  millió  Ft  címzett  támogatás,  a  többi  önkormányzati  forrásból;  Piros  Óvoda  nyílászáróinak  cseréje  25  millió  Ft).  Az  épületekre 

16

mindenütt figyelmet kell fordítani, fontos a folyamatos karbantartás, az akadálymentesítés,  valamint helyenként felújítások és (kapacitás)bővítés indokolt.   Dunakeszi  jelenlegi  funkcióinak  vizsgálata  alapján  a  város  az  okmányiroda  révén  tölt  be  országos közigazgatási szerepkörrel bíró funkciót.  A  kistérség  központja.  Közigazgatási  szerepe  így  nem  csak  a  környező  települések  vonatkozásában érvényesül.  A város a gazdasági életben betöltött szerepét nagymértékben befolyásolja Vác és Budapest  közelsége.  A  két  közeli  város  a  munkaerőt  nagymértékben  elvonzza,  ugyanakkor  a  város  törekvése  a  helyi  gazdaságélénkítésre,  és  vállalkozások  vonzására  meg  van.  A  gazdaság  növekedésére  a  város  kedvező  fekvése  is  (jó  autós  és  vasútvonal,  Budapest  közelsége)  jó  hatással  van.  Az  ipari  ágazat  /Leight  Tech,  és  a  Bombardier  (Vonatgyártó  és  karbantartó  cég)/ sikeres példákkal szolgál. A városban a kereskedelem és a szolgáltatás dominál: boltok,  bankok /Auchan, raktárak,../.  A  város  kisszámú  műemlékkel,  rendelkezik,  az  idegenforgalom  alacsony  volument  képvisel.(a templom, az ókori rom a Duna parton, valami középkori erőd maradvány, ill. van  egy romtemplom)  A természeti lehetőségeket a Duna és a Duna part jelenti. Szállóvendég ellátás gyakorlatilag  nincs. A városi turizmusban betöltött funkció elmarad a lehetőségektől.  Összességében  Dunakeszi  a  legfontosabb  funkciókat  ellátni  képes  városként  jellemezhető,  viszont adottságai és fejlődési mutatói szükségessé teszik, hogy a meglévő funkciók bővítése  valósuljon meg, és azokat magas szinten lássa el a jövőben is. 

17

4. Dunakeszi egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés  4.1. Gazdaság  Dunakeszi  gazdaságának  állapotát  a  következő  szempontok  alapján  elemezzük:  ágazati  szerkezet,  vállalkozások  helyzete,  kutatás  és  fejlesztés,  turizmus,  helyi  gazdaságfejlesztés,  információs technológia és külső elérhetőség 

4.1.1. Ágazati szerkezet  Dunakeszi  várossá  alakulása  előtt  meghatározó  agrártevékenységet  folytatott,  Dunakeszi  volt  Magyarországon  az  első  település,  ahol  paradicsomot  termesztettek.  A  több  kis  településrészből  álló  település  fokozatosan  felhagyott  ezzel  és  tért  át  ipari  tevékenységre.  Az iparosodás kezdetét a MÁV Főműhely építése jelentette. A konzervgyár elődjét az 1910‐ es  évek  végén  építették.  Eleinte  a  hagyományos  mezőgazdasági  termelésre  épülő  feldolgozóiparon  belül  az  élelmiszeriparban  a  termelt  növényi  alapanyagok,  tárolása,  feldolgozása  (hűtőház,  konzervgyár)  valósult  meg.  Dunakeszin  1944.  december  28‐án  ért  véget  a  második  világháború.  A  településen  az  ipart  1945.  után  még  hosszú  évekig  a  járműjavító és a konzervgyár képviselte, melyből csak a vagongyár tudott életképes maradni,  a hűtőház, a konzervgyár és a volt mechanikai labor is tönkrement.  Az  ipar  az  1970‐es  évek  elejére  az  itt  élők  70%‐át  foglalkoztatta.  Ma  az  ipar  a  gazdasági  tevékenység kb. 40%‐át adja.  Az  ipari  létesítmények  és  külterületi  telkek  helyén  főleg  a  szolgáltató  tevékenység  jelent  meg.  Pl.:  Auchan,  raktáráruházak,  különböző  kis‐  és  középvállalkozások  a  D‐i  iparterületen,  vagy a volt mechanikai labor területén működnek, ill. Fót irányában lévő ipari övezetben. A  mezőgazdaság eltűnt mára a városból. A város őstermelőinek a száma 2006‐ban mindössze  4 fő.  A  kereskedelmi  üzletek  száma  fokozatosan  nőtt  az  elmúlt  években.  Az  idegenforgalommal  és  vendéglátással  foglalkozó  vállalkozás  167  db  van,  azonban  tényleges  vendéglátás,  szálláshely szolgáltatás nincs.  A  nagyobb  pénz  és  biztosítási  intézetek  szintén  képviseltetik  magukat  Dunakeszin.  A  pénzügyi szolgáltatások terén a város megfelelő ellátottsággal rendelkezik mind a lakossági,  mind a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások terén. 

4.1.2. Vállalkozások helyzete  A kereskedelmi, szolgáltató jellegű vállalkozások szinte teljesen tönkremennek a multicégek  megjelenése miatt. A városvezetés támogatja a helyi vállalkozásokat. Konkrét eszköze nincs,  de ha bármilyen beruházás, felújítás van, támogatják azt, hogy helyi vállalkozók végezhessék  ezeket a munkákat, anyagokat is helyi vállalkozóktól szerzik be.  Pest  megye  15  kistérsége  közül  a  dunakeszi  kistérség  a  9.  helyet  foglalja  el  a  működő  vállalkozások  a  regisztrált  vállalkozások  arányában  mutató  alapján.  Dunakeszit  a  kistérségi  átlagnak megfelelő értékek jellemzik több mutatószámban.   18

Pozitív  tendencia,  hogy  a  működő  vállalkozások  száma,  folyamatosan  növekszik.  2001  és  2004 között szinte minden vállalkozói kategóriában növekedés figyelhető meg. Az azonban  sajnálatos,  hogy  a  vállalkozások,  társas  vállalkozások  és  jogi  személyiségű  vállalkozások  esetében egyaránt a kis létszámot foglalkoztatók száma magas és emelkedik elsősorban. 

4.1.3. K+F helyzete  Dunakeszin kutatás‐fejlesztéssel foglalkozó intézmény – az Aurigon Gyógyszerkutató Intézet  kivételével ‐ nem található. A városban megtelepedett külföldi vállalkozások is elsősorban az  anyacégtől  veszik  át  a  K+F  eredményeket,  önálló  kutatási‐fejlesztési  tevékenységet  csak  korlátozott mértékben folytatnak.  A  helyi  vállalkozások  tőkeerejüknél  fogva  nem  rendelkeznek  olyan  pénzügyi  és  személyi  hátérrel,  amely  K+F  tevékenység  folytatását  tenné  lehetővé,  így  ők  szintén  felhasználói  a  máshol elért K+F eredményeknek.  4.1.4. Turizmus  A  kistérség  turisztikai,  idegenforgalmi  szempontból  nincs  igazán  szerencsés  helyzetben,  a  térség  nem  tekinthető  hagyományos  idegenforgalmi  célterületnek.  Budapesttől  való  távolsága miatt leginkább átutazókról beszélhetünk. Vendéglátó‐ipari egység főként kocsma  van, igazi szolgáltatás, szórakozóhely hiányzik (mozi, biliárd, tánc). A térség főbb vonzerejét  a természeti környezet szépsége, esetleg a lovas turizmus, jelentheti. Az épített környezet  látnivalói: a Szent Mihály (a város védőszentje) templom, római kastrum és hídfő, valamint  késő  római  erőd  és  kikötő  maradványa  a  Duna  soron,  illetve  az  Alagi  majorban  található  középkori templomrom.  A  kereskedelmi  szálláshelyek  és  vendégéjszakák  számát  tekintve  a  kistérségek  között  a  legalsó kategóriába tartozik.  A  város  turizmusa  jelenleg  igen  alacsony  színvonalú,  a  célzottan  a  városba  érkező  turisták  száma  nem  mérhető.  A  térség  kulturális  sokszínűsége  lényegesen  gazdagabb  annál,  mint  amennyi jelenleg ebből érzékelhető. A város turisztikai adottságai jelenleg nem kihasználtak,  amelyet  az  idegenforgalom  adatai  is  mutatnak.  A  turizmus  volumenének  növelése  sporttevékenységgel  való  összekapcsolás  révén  fejleszthető.  A  turizmus  fejlesztése  a  látnivalók szűk volta miatt elsősorban programszervezéssel javítható.  A  városba  látogatók  száma  kevés,  a  tartózkodási  idejük  nem  ölel  fel  több  napot.  Ez  egyértelműen  Budapest  közelségének  is  köszönhető.  Az  idegenforgalom  a  város  gazdaságában egészen súlytalan helyzetű.  Az idegenforgalom alacsony szintje elsősorban történelmi okokra vezethető vissza, hiszen a  város  nem  mutat  egységes  képet.  A  turisztikai  szempontból  látványos  épített  környezet  kimerül  a  Szent  Mihály  templom,  az  ókori  rom  a  Duna  parton,  ill.  egy  romtemplom  helyszíneiben.  Dunakeszi  eredeti  történeti  egységei,  mint  pl.  Kisalag,  Nagyalagmajor,  Versenyistállók,  Úrlovasok  versenytere,  Imreházmajor,  Vízmű‐telep,  Bank  negyed  stb.  rendelkeztek  sajátosságokkal,  ezek  közül  egyesek  bemutatása  lehet  kitörési  pont.  A  bemutatás  mellett  speciális  programok  szervezése  is  elősegítheti  a  turisztikai  vonzerőt  (lovassport, vízi sport, repülő sport, stb). 

19

A  természeti  környezet  inkább  rejt  értékeket,  nevezetesen  a  Duna  és  a  Duna  part,  kisebb  mértékben a tőzeg tavak és környéke, ez utóbbi magánterület. A Dunai területek nehézsége,  hogy  jelentős  része  nem  önkormányzati  tulajdonú  (vízmű  védterület,…),  ill.  a  város  Északi  részén  részben  beépült  már.  Egy  kikötő  ill.  esetlegesen  egy  állóhajó  létesítésének  ötlete  is  felmerült, azonban mindezidáig a kivitelezés nem valósult meg. 

4.1.5. Helyi gazdaságfejlesztés  Az  ipari  tevékenység  a  város  életében  hamar  megmutatkozott,  azonban  a  nagy  külföldi  multinacionális cégek Dunakeszire települése, és ipari park szerű terület kialakítása csak az  utóbbi években indult be. Az ott szükséges munkaerő szükségletét a cégek által támasztott  nemzetközi színvonalas termelési elvárásoknak megfelelően folyamatosan ki tudja elégíteni.  Az önkormányzat a vállalkozások betelepülését adókedvezményekkel támogatja.  A  helyi  gazdaság  szereplői  a  kisvállalkozások  is,  azonban  ezek  a  város  gazdasági  életének  csekély részét képezik. A 2,5 millió forint alatti bevételű kisvállalkozások vannak többségben,  amelyekből nincs adóbevétele a városnak.  Az  utóbbi  években  is  a  szolgáltató  szektor  erősödött.  Az  akcióterületi  terv  is  számol  a  területen  megjelenő  újabb  szolgáltató  szektorbeli  vállalkozás  megjelenésével.  Legtöbb  vállalkozás  ebben  a  szektorban  jött  létre.  A  betelepülők  a  szolgáltatások  iránti  keresletet  fokozva, annak növekedését segítik elő, nem csak az önkormányzat által ellátott területeken  (egészségügy,  szociális  ellátás,  infrastruktúra,…),  hanem  az  élet  egyéb  területein  is  (mindennemű gazdasági, kereskedelmi, rekreációs szolgáltatások, stb.). 

4.1.6. Információs társadalom  A településen a vezetékes telefonhálózat kiépítettsége a belterületen teljes. A szolgáltató a  T‐Com Zrt., a távbeszélő fővonalak száma jelenleg közel 11.000 db.  A mobil szolgáltatók közül mindháromnak van megfelelő térereje a városban. A régióban a  100  háztartásra  jutó  mobiltelefonok  száma  rendre  követi  az  országos  szintet,  amely  folyamatos növekedést mutat. A mobilpiac telítettsége még nem érte el a teljes szintet, de  közelít ahhoz. 

20

  A kábeltelevízió hálózatra való csatlakozás lehetősége a városban szinte 100%, folyamatos a  fejlődés, a gyors építkezések ütemét követi.  

  Az  információs  társadalom  kialakulása  hozzájárul  a  város  gazdasági  fejlődéséhez  és  az  életminőség javulásához. Természetes munkaeszköz a számítógép, a hozzáférés lehetősége  függ a lakóhelytől és a gazdasági, szociális helyzettől. Az internet‐hozzáférés is megoldható a  város  lakói  számára  több  szolgáltató  által.  Dunakeszin  nyilvános  helyen  is  használható  az  internet  (pl.:  könyvtár).  Az  utóbbi  tíz  évben  a  számítógépek  elterjedtsége  és  az  internet‐ 21

penetráció a régióban az országos átlag fölötti.  Az  önkormányzat  informatikai  lehetőségei  is  megfelelőek  és  a  rendelkezésre  álló  források  keretein  belül  folyamatosan  fejlesztik  azokat.  Az  önkormányzat  honlapján  bizonyos  dokumentumok „e‐dokumentumok” néven jelenleg is elérhetők. 

4.2. Társadalom   4.2.1. Demográfia  A település lakónépességének száma egyértelmű, dinamikus, gyarapodó tendenciát mutat az  1990‐es  évek  eleje  óta.  A  2007‐es  népesség  már  átlépte a  30000  fölötti  lakosságszámot.  A  lakosság  száma  jelenlegi  már  36000  fölött  van.  A  természetes  szaporulat  önmagában  nem  lenne képes a város lakosságszámát ilyen mértékben növelni. A bevándorlók magas száma és  aránya miatt kapjuk ezeket a mutatókat.   A lakónépesség korösszetétele egyes városrészek szerint.   Városrész 

Lakónépességen belül 0‐14 évesek  Lakónépességen  aránya  évesek aránya 

belül 

15‐59  Lakónépességen belül 60‐ x évesek  aránya 

1 

15,7 

61 

23,3 

2 

16,6 

72,9 

10,5 

3 

14,2 

61,3 

24,5 

4 

9,5 

71,4 

19,1 

5 

17,6 

65,7 

16,6 

6 

15,1 

62,3 

22,6 

7 

15,6 

63,4 

21,1 

8 

22,1 

62,5 

15,4 

9 

19,9 

70,9 

9,2 

10 

9,1 

66,9 

24 

Dunakeszin  a  halálozások  számát  tekintve  kis  intervallumon  belüli  mozgásról,  enyhe  emelkedésről  beszélhetünk.  Az  enyhe  emelkedés  a  hosszú  távú  különbségek  emelkedésén  válik  különösen  jól  láthatóvá.  Területileg  van  eltérés  a  lakosság  korösszetételében,  a  fiatal  generációk inkább a város szélén újonnan létesülő új lakónegyedekben találnak otthont, míg  a  város  központi  területein  –  a  korábbi  faluközpont  környékén  –  a  tősgyökeres  idősebb  emberek  élnek.  Természetesen  nem  éles  a  határ,  természetes  cserélődés  tapasztalható  a  belső területeken is.  Az  élveszületések  száma  kis  mértékű  emelkedést  mutat  az  elmúlt  években.  Az  utóbbi  időszakban  minden  évben  az  élveszületések  száma  meghaladja  a  halálozások  számát.  Ezt  egészíti  ki  a  folyamatos  és  igen  erős  betelepülés.  A  születések  magas  száma  szintén  összefüggésben  van  a  betelepülőkkel,  hiszen  többségük  fiatal  család,  a  gyermekvállalás  éveiben. Ezek a tényezők a város népességét határozottan növekvő pályán tartják.  22

 

4.2.2. Képzettség  A  város  gimnáziumában  közel  500  fő  végzi  tanulmányait.  A  város  folyamatosan  fejleszti  a  kezelésében  lévő  iskoláit  főként  pályázati  lehetőségek  forrásként  történő  bevonásával,  bár  ennek  üteme  és  pénzügyi  feltételei  változóak.  További  pályázati  tervek  is  szerepelnek  az  önkormányzat elképzelései között.  A  gimnázium  tanulmányi  mutatói  kiemelkedő,  a  kistérségi,  és  az  országos  átlagot  is  meghaladó mértékű felvételi eredményeket adnak. A város középiskolás korú népességének  azonban  jelentős  hányada  nem  Dunakeszin  jár  iskolába.  A  magas  ingázási  mutatókat  ez  is  csak növeli.  Az  iskolák  és  a  könyvtár  jelentős  közművelődési  feladatokat  látnak  el  –  térségi  szinten  is  kiemelkedően.  Fontos  megemlíteni,  hogy  az  oktatási  intézmények  sok  esetben  kulturális  események  színhelyei  is,  melyeket  magas  színvonaluk  miatt  sokszor  nem  csak  az  iskola  diákjai látogatnak.  Elsősorban  a  bevándorlók  státuszának  következményeként  a  városban  a  felsőfokú  végzettséggel rendelkezők aránya viszonylag kedvezőnek nevezhető.  Elég minimális, és inkább a kisebbségnél jelenik meg a 8 általános, vagy az alatti végzettség,  és elég sok a jól szituált, diplomás ember Dunakeszin. Elég magas a diplomások aránya.  A  dunakeszi  önkormányzat  képviselőtestülete  támogatja  az  oktatási  és  kulturális  fejlesztéseket pl.: plusz pénzek, órakedvezmények, sportolási lehetőségek kiterjesztése stb.  A  fő  fejlesztési  irányok  jelenleg  az  alsóbb  fokú  képzés  fejlesztését  adják  (bölcsődék,  óvodák, általános iskolák), a jelentős betelepülő fiatal, kisgyermekes családok nagyszámú  megjelenésének  következtében.  A  következő  évek  a  fiatal,  új  generáció  további  sorsát  is  magába  foglalóan  kell,  hogy  kezelje.  A  jelenlegi  iskolai  kapacitások  képesek  a  gyarapodó  diákságot is ellátni, azonban a technikai felújítás több helyen elengedhetetlen.  23

4.2.3. Foglalkoztatás‐munkanélküliség  A  munkaképes  korú  népesség  aránya  a  lakónépességhez  viszonyítva,  60%  fölötti  2000  óta  folyamatosan.  62%‐ról  lassan  emelkedő  mértékű,  2006‐os  adatok  szerint  65%.  Ez  igen  kedvező  értékű  mutató  Dunakeszin.  2001‐es  népszámlálási  adatok  szerint  a  foglalkoztatottak aránya a 15‐64 éves népességen belül 61,0%.  A  humánerőforrás  szempontjából  kifejezetten  előnyös  helyzetben  van  a  város.  Az  elöregedés,  mint  demográfiai  probléma  kis  mértékben  jelentkezik,  a  város  egésze  szempontjából  nem  igazi  probléma.  A  településre  bevándorlók  főleg  jól  képzett  fiatalok.  Azonban  önmagában  ez  csak  egy  lehetőség  a  város  számára,  mivel  többségük  nem  a  városban dolgozik és kamatoztatja képességeit. A munkanélküliség alacsony szintje miatt az  országos  munkanélküliség  elleni  helyben  megvalósuló  akciókon  túl  nem  szükséges  helyi,  speciálisan erre a területre szóló tervek megvalósítása.  A  regisztrált  munkanélküliek  száma  Dunakeszin  is  emelkedik,  azonban a  foglalkoztatottsági  mutatók és munkanélküliségi arányok még így is igen kedvező értéknek számítanak országos  összehasonlításban.  A  településen  a  lakosságszámhoz  képest  lehetne  több  helyben  foglalkoztatott.  Dunakeszire  ingázás  nem  mérhető.  A  környező  településeken,  elsősorban  Budapesten  sokan  találnak  munkát  a  dunakeszi  ingázók  közül.  A  helyben  foglalkoztatottak  száma  2001‐ben  8000  fölött  volt,  ez  a  teljes  lakosság  kb.  egynegyede, ami  nem  mondható  rossz aránynak. 

  A  nyilvántartott  munkanélküliek  aránya  a  munkaképes  korúakhoz  képest  1,5  és  2,11%  között alakult, némi emelkedést mutatva. 2001 óta 2008 elején lépte át a 2%‐os küszöböt.  A  szellemi  foglalkozású  regisztrált  munkanélküliek  arányát  tekintve  Dunakeszin  szintén  kedvező  kép  bontakozik  ki  előttünk.  A  legtöbb  regisztrált  munkanélküli  a  középfokú  végzettségűek  közül  kerül  ki.  Mivel  nem  sok  a  kvalifikált,  magasan  képzett  munkaerő  24

foglalkoztatására alkalmas munkalehetőség a városban, ezért ez még fejleszthető terület.  A városban dolgozók iskolai bontásban a képzettség szintjével ellentétesen irányban vannak  jelen. Legkevesebb a felsőfokú képzettségűek száma. A felsőfokú végzettséggel rendelkező,  nagy arányában fiatalkorú munkavállalók jelentős mértékben ingáznak Dunakesziről.  A  helyi  munkanélküliek  nagy  része  egy  éven  belül  állást  talál,  erről  tanúskodik  a  tartósan  munkanélküliek alacsony aránya (0,30 % alatt) a településen, ami jó értéknek számít. 

 

4.2.4. Egészségügyi helyzet  A  város  egészségügyi  ellátottsága  a  hasonló  nagyságrendű  városokkal  összehasonlítva  is  megfelelő.  A  város  lakosainak  általános  egészségi  állapota  az  országos  összehasonlításban  jónak mondható, nincsenek kiemelkedő egészségügyi problémák.  A  legfőbb  halálokok  a  megyében  ‐  akárcsak  országos  tekintetben  ‐  a  szív  és  érrendszeri,  illetve  a  daganatos  megbetegedések,  azonban  egyik  ok  sem  minősül  kirívónak.  A  helyi  lakosság  a  közeli  városok  kórházainak  (főleg  a  budapesti  és  a  váci)  szolgáltatásait  szokták  igénybe venni.  Helyben  több  szakrendelés  is  megoldott,  azonban  kórházi  kezelés  nincs.  Az  elérhető  szolgáltatások a következők  • • • • • •

Orvosi Ügyelet, Mentők  Szakorvosi Rendelőintézet  ÁNTSZ  Bőr‐ és Nemibeteg Gondozó  Családsegítő Központ  Fogászat: öt körzetre bontva – öt helyszínen ellátva  25

• • • • • • • •

Gyermekorvosi Rendelő – hat körzetre bontva – három helyen ellátva  Háziorvosi Rendelő – 12 körzetre bontva – hat helyen ellátva  Ideggondozó intézet  Alkoholelvonó klub  Napsugár Gondozási Központ  Tüdőgondozó  Vöröskereszt  Fejlesztő Napköziotthon   

4.2.4. Jövedelmi helyzet  A  főváros  mellett  a  befizetett  személyi  jövedelemadó  legmagasabb  egy  főre  eső  összege  a  budapesti  agglomeráció  erősen  szuburbánus  jellegű  kistérségeiben  található:  a  Budaörsi,  a  Pilisvörösvári, a Szentendrei és a Dunakeszi kistérségekben. (Az itt élők tipikusan budapesti  munkahelyeken megszerzett jövedelme a lakóhelyükön jelenik meg.) Dunakeszin a 2006‐ban  befizetett egy főre jutó szja 237 ezer Forint volt, mellyel a települések között az első 20‐ba  kerül, a középvárosok (25‐ 40 e fő lakossal rendelkező 23 település) között pedig a harmadik,  Budaörs és Gödöllő előzi meg ebben a kategóriában. Az egy főre jutó szja változás a 2002‐ 2006  időszakban  a  városban  60  ezer  forint  volt,  mely  növekedési  érték  a  kisvárosi  kategóriában  a  2.  legnagyobb  (csak  Budaörs  volt  magasabb  75  ezer  Ft‐tal).  Egyébként  Dunakeszihez hasonlóan magas értékeket kapunk a jövedelmi helyzet terén pl. Veresegyház  és  Göd  esetében,  alacsonyabbat  viszont  Fót  esetén  (a  Pest  megyei  átlag  egy  főre  jutó  szja  befizetése több mint 150 ezer forint, a 2002‐2006‐os átlagos jövedelem változás pedig 137%‐ os). 

4.3. Környezet  4.3.1. Természeti és épített környezet  Természeti környezet  Dunakeszi  Budapest  közvetlen  szomszédságában,  a  pesti  síkságon  fekszik  a  Duna  bal  partján,  annak  kavicsos  törmelékkúpján.  Keletről  Fót,  délről  a  főváros,  nyugatról  a  Duna  (Szentendrei‐sziget, Horány), északról pedig Göd határolja.  Dunakeszi két nagytáj, az Alföld és az Észak‐Magyarországi középhegység találkozásánál terül  el,  a  Duna  bal  partján.  Területén  3  kistáj  osztozik.  A  folyóparti  területek  a  Vác‐Pesti  Duna‐ völgy,  a  középső  területek  a  Pesti  hordalékkúp  síkság  (mindkettő  a  Duna‐menti  síkság  nevezetű  középtájhoz  tartozik).  Dunakeszi  területén  jogszabállyal  védett  országos  jelentőségű  védett  természetvédelmi  terület  nem  található.  Ex‐lege  védett  az  Óceán‐árok  déli lápterülete (37,36ha).  Dunakeszi területén az 5/1993. (VI.15.) sz. ök. rendelet értelmében helyi természetvédelmi  oltalom alatt áll a Nemzeti Lóverseny Kft. alagi telepének kül‐ és belterülete. A területen az  építészeti emlékek éppúgy a helyi védelem részét képezik, mint a természeti értékek.  A Mechanikai Laboratórium kezelésében lévő 060 hrsz.‐ú terület értékes élőhelyei, növény‐  és állatvilága révén szintén természetvédelmi oltalmat kapott a település fentebb említett, a  26

város  egyes  épületeinek,  területeinek  és  természeti  értékeinek  helyi  védelem  alá  helyezéséről szóló rendeletben.    Városi zöldterületek  Dunakeszi  városának  zöldterület  gazdálkodásának  jelenlegi  rendszere  nem  kielégítő,  figyelembe véve rendkívül előnyös természeti adottságait. A közpark ellátottság elsősorban a  lakótelepek  közterületeire  koncentrálódott.  (Szt.  István  park,  Casalgrande  tér),   növényállományuk  vegyes,  általában  felújításra  szorul  valamint  a  zöldterületek  berendezései, bútorai is hiányosak – utcabútorok, ivókutak. Megőrzendő és hasznosítandó a  Folyam  utcával  párhuzamosan  húzódó  értékes  zöldterület  és  a  vizes,  Duna‐parti  élőhelyek,  amelyek kiemelt jelentőségűek a települési ökológiai hálózatban.   A zöldfelületi rendszer vizsgálata során megállapítható, hogy az esetlegesen kedvezőtlenebb  termőhelyi  adottságú  lakott  területeken  a  településszerkezet  lehetővé  teszi  Dunakeszi  ökológiai  feltételeinek  javítását.  Lehetőség  nyílik  arra,  hogy  a  ’zöld  táj’  közvetlenül  az  utcákba  vezessen,  így  a  város  kedvező  természeti  fekvése  nagyobb  területen  éreztesse  a  hatását.  Ez  a  következtetés  az  általános  városaudit  terepi  felmérésének  eredménye,  a  munkafolyamat során átfogó képet kaptunk a város utcáinak fasorairól, azok állapotáról és  fafaj típusairól valamint a településszerkezetet is meghatározó zöldterületek, terek jelenlegi  növényalkalmazásáról és egyben állapotáról.   A  külterület  zöldterületi  adottságait  jellemzően  a  mezőgazdasági  hasznosítású  területek  jellemzik, ami az új építésű lakóterületek esetében közvetlenül szomszédos területté váltak,  a  város  gyors  növekedése  következtében.  Így  fordulhat  elő,  a  homokos  talajadottságoknak  köszönhetően  is,  hogy  a  térségre  jellemző  É‐NY‐i  szél,  kisebb  homokvihart  indukál  a  ’Gyümölcsös’ negyedben.     A meglévő parkosított területek  állapota és parkosításra alkalmas területek:  A  városaudit  helyszíni  felvételezése  során  a  területi  kiterjedéssel  bíró  ‐  nem  vonalas  zöldterületeket három csoportba soroltuk.  1.  Ebbe  a  típusba  sorolt  zöldterületek  a  legintenzívebben  kezelt,  parkosított  területek.  Ezeken  a  területeken  a  növényzet  már  megfelelő  fejlettségi  fokot  ér  el,  a  zöldfelület  gondozott.  Fásítással,  cserjésítéssel  csak  kiegészítésként  ’szebbítő  szándékkal’  lehet  számolni.  Az  adott  területeken  célszerű  néhány  értékes,  különleges  fával  gazdagítani  a  parkosított  területet.  A  cserjésítésnek  egyes  területrészeken  elhatároló,  térelválasztó  valamint védelmi szerepe is lehet. A terület funkcionálisan tovább fejlesztendő.  • • • • • •

dr. Ordass Park  Mindszenty tér  Millecentenárium‐i emlékmű zöldterülete  Szt. István Park  Madách utcai lakótelep zöldterületei  Kincsem utcai és a Fóti úti fenyves területek 

27

2. Ebbe a csoportba azok a területek tartoznak, amelyek parkosítása már megtörtént, vagy  elkezdődött,  jelenleg  egészében  vagy  részben  funkció  bővítést  igényel,  valamint  a  terepfelszín  kialakítása  megtörtént  és  jelentős  előmunkálatok,  földmunkák  nélkül  parkosítható, tovább fejleszthető.  ‐ Szálender tér  ‐ Molnár Ferenc  ‐ Temető területe  ‐ Temető melletti ’kilátóterasz’  ‐ Víztorony környéke  ‐ Felsőtabán utcai ’játszótér’  ‐ Mányoki Ádám tér    3. Azok a területek tartoznak a csoportba, amelyek a távolabbi időszakban, mint potenciális  közparkok  és  egyéb  zöldfelületekként  jöhetnek  számításba.  Ezeken  a  területeken  a  zöldfelületek  kialakítását  jelentős  műszaki  előkészítés  kell,  hogy  megelőzze.  Az  előkészítési  munkák  esetlegesen  egy  része  rekultivációhoz,  a  természeti  környezet  bizonyos  rehabilitációjához kötődik.   ‐ Duna és a Folyam utca által határolt terület   ‐ Dózsa Györgyi tér, jelenleg kizárólag parkolóként funkcionál    Épített környezet  Történelmünk,  kultúránk  fontos  részét  képviselik  a  különböző  korokból  ránk  maradt  építészeti  alkotások,  műemlékek,  régészeti  lelőhelyek.  Ezek  a  település  arculatának  jellegzetes  meghatározói,  így  védelmük,  állaguk  megóvása  közös  érdekünk.  Ez  nemcsak  egyes épületeket, hanem jellegzetes utcasorok, népi építészeti alkotások, és a településképi  együttes egészét kell, hogy érintse.  A  település  szerkezete  a  természeti  környezet  alapjai  által  meghatározott,  követi  a  vízfolyások  vonalát,  és  keresi  a  magasabb  térszíneket.  A  régi  településszerkezet,  a  régi  építészeti  értékek  korszerűsített  formában  való  megőrzése  egyedi  arculat  kialakításához  járulhat hozzá.    Településszerkezet  A város szerkezetét alapvetően meghatározza a vasút vonala, amit 1846‐ban építettek. Az  akkori  falumag  még  teljes  egészében  a  vasút  Duna  felé  eső  oldalán  helyezkedett  el,  és  megközelítőleg  a  mai  Városközpont  területét,  azaz  Budapest‐Szob  vasútvonal  (Könyves  Kálmán u.) a Vasút u., Bem József u. 14. (4037 hrsz.) és a Martinovics u. 9. (4035/2 hrsz.) déli  telekhatára  –  László  u.  –  a  2.sz.  út,  illetve  az  attól  nyugatra  lévő  ún.  Tabán  nyugati  határvonala (meglévő belterületi határ) – a Kegyeleti park déli oldalán lévő utca – a 2.sz. főút  – Jókai u.– Szent István utca által határolt területet foglalta magában. Mindezt bizonyítja a II.  katonai  felmérés  térképe  is.  A  vasút  ellenkező  oldalán  lévő  Alag‐puszta,  mely  akkor  még 

28

önálló  település  volt  1819‐ben  népesült  be.  Az  1920‐as  évekre  a  település  lakott  területe  még mindig csak a mai terület töredéke volt.  Továbbra  is  lakott  maradt  a  Városközpont,  de  már  lakóházakat  jelöl  a  III.  katonai  felmérés  térképe megközelítőleg az alábbi területeken is:  • Fóti út – Tisza u. – Rákóczi u. – Királyhágó u. – Alkotmány u. – Zalán u. – Klapka u.  • Bocskai u. – Tisza u. – Széchenyi u. – Pipa u. – Hunyadi u.  • Rákóczi u. – Tisza u. – Bocskai u. – Toldi u.  Az 50‐es évektől az ipar fejlődésének újabb lendülete további nagyarányú lakásépítkezéseket  indukált.  Ezek  következményei  a  város  szövetéből  idegenül  kimagasló  10  emeletes  panelházak,  és  a  csatlakozó  további  4  emeletes  panel  lakótelepek.  A  panel  lakótelep  esetében azonban meg kell említenünk, hogy az épületek között igen szerencsésen nagy az  ápolt zöldfelületek aránya.  Azonban  a  gyors  és  nagy  arányú  lakónépesség‐növekedés  nem  tette  lehetővé  az  eredeti  településszerkezet  természetes,  ám  lassú  továbbfejlődését,  hanem  megkezdődött  a  településen  egy  gyors,  sokszor  erőszakos  építkezési  folyamat,  mely  településszerkezeti  és  településképi  szempontokat  sok  esetben  mellőzött.  A  belterület  növekedése  napjainkban  sem állt meg, ezért is olyan fontos a településszerkezeti egységek egészének és egymáshoz  való viszonyának az újragondolása, és tervezett kialakítása.  Az eredeti falumag, mely ma a városközponti funkciókat hivatott ellátni, nem bizonyul már  megfelelőnek.  Ennek  okai  egyrészt  a  sajátos,  kedvezőtlen  közlekedési  adottságok,  hiszen  a  főútvonal  a  település  főutcáján  halad  el  roppant  forgalmat  bonyolítva,  másrészt  a  településközpont  képtelen  volt  követni  a  nagyarányú  lakónépesség  növekedést,  ezért  ma  már nem képes a feladatainak maradéktalanul megfelelni.  A mai településközpontban nincsenek jól szervezett egymásba fűződő parkok, amely körül a  település  ki  tudna  bontakozni.  A  jelenlegi  közterületeket  parkolásra  használják,  hiszen  a  megnövekedett parkolási igényt is nehéz a városközpontnak kezelnie. A településen a nagy  arányú  zöldfelület  ellenére  kevés  a  lakosok  számára  használható,  az  ott  tartózkodást,  tényleges használatot lehetővé tevő zöldfelületi egység.  A  városban  az  építkezések  időrendiségének  megfelelően  több  területi  egység  is  kialakult,  azonban  nem  épültek  ki  olyan  települési  alközpontok,  melyeknek  egybefűzésével  kialakulhatott volna egy korszerű szerkezetű, sokkal élhetőbb település.  A  város  növekedése,  az  egyes  területi  egységek  összeépülése  miatt  a  városban  sokszor  keverednek  az  ipari‐gazdasági  és  lakófunkciók,  ami  zavarja  egymást  és  a  városi  területhasználatok rendjét, illetve konfliktust okoz a lakosság körében. A város szervesülését  továbbra  is  akadályozza  a  testébe  ágyazott  vasút  és  a  2‐es  országút.  Dunakeszi‐Alsó  (Alag‐ liget) elszigeteltsége mind a mai napig fennáll, szervesen kapcsolódni a település területéhez  nem  tud.  A  legrégebbi  területek  (mai  Városközpont)  alaprajza  szabálytalan,  mind  a  telkek  elhelyezkedése,  beépítettsége,  mind  az  utcák  futása  rapszodikus,nőtt  jelleget  mutat.  Ezzel  szemben a hozzá csatlakozó újabb beépítésű területeken a négyzethálós alaprajz a jellemző,  a  telkek  szabályosak,  az  utcák  futása  legtöbbször  párhuzamos‐merőleges  rendben  követi  egymást. 

29

4.3.2. Műemlékek, helyi építészeti értékek  A város látképének meghatározó eleme a Szent Mihály tiszteletére szentelt, kéttornyú római  katolikus  templom,  amelyet  1937‐ben  építettek  át  Oszvaldik  Gyula  tervei  alapján.  Az  egyhajós  templombelső  bal  oldali  részén  találhatjuk  az  egykori  barokk  kápolnát,  melyet  1756‐ban építtetett Grassalkovich Antal. A belső még ma is tükrözi a Grassalkovich‐alapítású  templomok  mozgalmasságát,  ovális  alakú  hajóját  kupolaboltozat  fedi.  Falát  toszkán  pilaszterek  tagolják,  a  karzat  mellvédje  ívesen  előre  ugrik.  A  barokk  templom  országos  műemléki védettséget élvez.  Hasonlóan  védett  az  Alag  területén,  a  Mogyoródi  patak  árteréből  kiemelkedő  dombon  található  XIII.  századi  Alag  faluhoz  tartozó  román  stílusú  körtemplom  romja,  melyet  a  XV.  században  gótikus  stílusban  átépítették,  és  mára  ennek  is  csak  a  3  méter  magas  falmaradványa  áll.  A  Duna‐parton  a  horányi  révátkelőnél  láthatjuk  a  Traianus  császár  korabeli római híd és a Valentinianus császár idejéből (IV. század) származó római őrtorony  maradványát, mely fontos római kori emlék és jelentős műemlék.  Országos műemléki védettséget élvező épületek:  • Római castrum és hídfő  Cím: Dunasor 29 .  Hrsz: 6231, 6240, 6241, 6242, 6243/1, 6243/2, 6244/1, 6248,  Megjegyzés: Római castrum és hídfő maradványai, 365 körül.  • Római katolikus templom  Cím: Szent István u. 35 .  Hrsz: 4155,  Megjegyzés: barokk, 1756. Bővítve 1937‐ben.  • Templomrom  Cím: Alagi major  Hrsz: 072/8,  Megjegyzés:  román  stílusú,  13.  sz‐i  körtemplom  alapfalainak  és  gótikus  15.  sz.‐i  templom szentélyének romjai.    Helyi egyedi védelem alatt álló építmények:  • Ady E. út 1., 2., 9. szám alatti épületek.  • Attila út 1., 12. szám alatti épületek.  • Bajcsy Zs. út 9., 11., 17., 24. szám alatti épületek.  • Bem J. út 17., 19. szám alatti épületek.  • Fő utcán 14., 24., 25., 30., 32., 51., 53., 57., 73. szám alatti épületek. 

30

• Kert út 4509 hrsz.  • Kincsem úton lévő régi raktár épület.  • Kistemplom út 10., 12., 14. szám alatti épületek.  • Könyves Kálmán út 9. szám alatti épület.  • Május 1. út 10. szám alatti épület.  • Martinovics út. 2., 22., 25. szám alatti épületek.  • Szent István utcán 106., 78., 75., 68., 66., 56., 52., 48., 44., 42., 43., 38., 19., 15., 13., 11.  szám alatti épületek.  • Táncsics M. út 4., 12. szám alatti épületek.  • Vasút út 3., 5., 7. szám alatti épületek.  • Verseny u. 22 szám alatti épület.  • Vörösmarty út 6., 8. szám alatti épületek.    Az egyedi védettség alatt álló épületek mellett Dunakeszin található még építészeti és ipari  értékként,  vagy  sporttörténeti  kuriózumként  nyilvántartott  területek,  melyek  területi  védelem alatt állnak.  Felső‐Tabán  Dunakeszi  legősibb  településrésze.  A  zegzugos  utcák  nőtt  vonalvezetése,  a  szabálytalan  alakú  telkek,  a  beépítés  egyedisége  védendő,  hogy  hosszútávon  jelenlegi  szegregálódott  helyzetéből  kilépve  a  városközpont  szomszédságából  adódó  előnyöket  kihasználva,  valódi  értékének  megfelelően,  az  eredeti  beépítési  módhoz  és  jelleghez  igazodva átépüljön.   A MÁV lakótelep ipar és építészettörténeti különlegesség, angol mintára a XIX. Sz. elején. A  házak  holland  tipusú  emeletes  épületek,  melyekben  a  munkások  a  tisztviselők  egyaránt  helyet  kaptak.  A  telepen  az  itt  élők    teljes  ellátását  biztosították  (szolgáltatások,  kultúra,  egészségügy), melynek épületei mai is megmaradtak.   Alagi Lovastelep 1890 óta működik. A Magyar Lovaregylet ekkor kezdte el kiépíteni az Alagi  lovaspályát,  ahol  verseny  és  tréningpályákat  egyaránt  kialakítottak  szolgálva  nem  csak  a  lótenyésztést, de a lovassportot is. A 170 hektáros területen az őspark, a pályák és épületeik  részben  megmaradtak,  s  távlatban  is  védendők.  Dunakeszi  az  egyetlen  magyar  város,  melynek versenyló tréning telepe van.   

4.3.3. Lakásállomány  Az  épített  lakások  száma  az  elmúlt  évek  során  minden  évben  meghaladta  a  megszűnt  lakások számát, ami a városi lakásállomány szinte folyamatos gyarapodását eredményezte.  Dunakeszire  vonatkozóan  ‐  a  nagyarányú  betelepülés  következtében  ‐  az  épített  lakások  számát  növekvő  tendencia  jellemzi.  2006‐ban  a  lakásállomány  megközelítette  a  13  ezres  31

mértéket (12859 darab), amely 1991 és 1992 között lépte át a 10000‐es határt. 

  A  lakásállomány  viszonylag  jó  állapotú,  de  a  belvárosi  részen  található  lakások  egy  része,  illetve  a  városban  található  néhány  szociális  célú  bérlakás  többsége  felújításra,  esetenként  komfort  fokozatának  növelésére  szorul.  Több  típusú  épület  is  található  a  városban  (panel,  tégla,  …)  melyeknek  más‐más  kihívásokkal  kell  megküzdeniük.  Az  átlagos  lakásállapot  értékét nagyban befolyásolja az új építésű lakóparkok épületeinek állaga.  Egyes évek folyamán gazdasági szervezetek által épített lakások száma  igen nagy ütemben  gyarapodott, 2003‐ban 116 darab, míg 2006‐ban már 515 darab volt. 

4.3.4. Települési infrastruktúra  2003‐as  adatok  szerint  Dunakeszi  belterületi  útjainak  hossza  126  km,  ebből  70  km  (53  %)  burkolt.  Ez  valamivel  az  országos  átlag  alatt  marad  (67  %).  A  kiépített  belterületi  utak  állapota általában közepes. A rossz állapotú utak fő problémája az alacsony teherbírás és a  kopóréteg felújításának elmaradása. A nem burkolt utak esetében az állandó por és kátyúk  jelentenek  problémát.  A  településen  93,98  kilométernyi  kiépített  járda  található,  a  város  jelentős területen szűkén van járdából, a legtöbb helyen a járda teljesen hiányzik. A járdák  minősége még megfelelő, a teljes járdahálózat fejlesztésre szorul. A település közigazgatási  területén 2006‐os adatok szerint 45,4 km külterületi közút található, melyből mindössze 4,7  km (10,35 %) kiépített. Ez meghaladja az országos átlagot (5 %).  Kerékpárút  kiépítése a településen már  megkezdődött,  azonban  a  folytonosság  biztosítása  és  bizonyos  bővítés  még  hiányzik.  A  kerékpárosok  közlekedése  a  2.  sz.  főúton  nem  biztonságos, még nem épült ki kistérségi szintű kerékpárút‐hálózat, noha tervek születtek a  kistérség többi települését elérő kerékpárút létrehozására. A település fő kerékpárútvonala  része az eurovelo kerékpáros törzshálózatnak.  32

4.4. Közszolgáltatások  4.4.1. Oktatás‐nevelés  Három önkormányzati és kettő alapítványi óvoda (Vasút a gyermekekért Alapítványi Óvoda,  Micimackó Óvoda) működik a városban. Az óvodák felszereltsége és műszaki állapota eltérő.  A  jelenlegi  helyzetben  azonban  elengedhetetlen  a  fejlesztés.  Az  épületek  eredetileg  sem  minden  esetben  alkalmasak  óvodai  ellátásra,  de  a  műszaki  állapotuk  sem  kedvező,  ugyanakkor  a  megnövekedett  és  várhatóan  tovább  növekvő  igény  indokolttá  teszi  a  gyors  változtatások megvalósítását.  Az óvodai férőhelyek száma Dunakeszin 1991‐ben 1042 volt. Az 1990‐es évektől kezdődően  egy  enyhe  visszaesés  után  (2002‐ben  1004)  2005‐ig  körülbelül  szinten  maradt,  azóta  emelkedő  tendencia  mutatkozik.  2006‐ban  1106  férőhely  volt.  Az  erős  betelepülési  hullám  további óvodai férőhely létesítést igényelnek. Az óvodák állapota is megkívánja, hogy új ill.  átépítéssel átalakított további férőhelyeket hozzanak létre a városban.  Dunakeszi nem tradicionális iskolaváros, bár jelenleg is több szinten folyik képzés. Általános  iskolákból összesen öt működik a városban. Az alapfokú iskolák elsősorban a helyi lakosság  számára  fontosak.  A  középfokú  oktatás  vonzása  már  a  tanulók  nagyobb  fokú  önállósága,  közlekedése miatt is szórtabb. A városban alapfokú művészeti iskola is működik.  Az  általános  iskolák  befogadóképességével  és  tanárellátottságával  nincs  jelentősebb  probléma,  de  a  műszaki  állapot  több  helyen  javításra  szorul.  Nemrég  valósult  meg  a  Széchenyi  Általános  Iskola  felújítása.  Felújítási  tervekkel  rendelkeznek  az  intézmények,  de  pénz  hiányában  ezek  megvalósítása  még  várat  magára.  Pályázati  források  felhasználása  is  lehetőség  lehet.  Az  iskolák  problémája  nem  szűkíthető  le  az  épületek  és  a  fenntartás  kérdésére,  szélesebb  kört  érintő  tételek  is  vannak.  Ilyen  például  az  iskolák  környékének  mindennemű  közlekedési  problémája,  ebből  is  talán  leginkább  a  járdák  állapotának  milyensége emelhető ki, ill. sok esetben a járdák hiánya.  Az  iskolák  férőhelyei  még  bővíthetők,  kérdéses,  hogy  a  hirtelen  most  nagy  létszámban  jelentkező bölcsődei és óvodai szolgáltatást igénybevevő korosztály néhány év múlva milyen  arányban  kívánja  a  helyi  oktatási  létesítményekben  folytatni  tanulmányait.  Valamint  a  betelepülés üteme hogyan alakul a további években. Az önkormányzat elképzelései szerint a  nagyszámú  betelepülés  korlátozása  hamarosan  szükségessé  válik,  ezzel  is  elősegítve  az  infrastrukturális és egyéb fejlődés hangsúlyosabb helyre kerülését.  Egy  középfokú  oktatási  intézmény  működik  a  városban.  A  gimnázium  sem  kapacitáshiánnyal, sem szakemberhiánnyal nem küzd. A Gimnázium kiemelkedő színvonalat  nyújt  a  tanulói  számára,  a  felvételi  túljelentkezés  háromszoros.  Sok  esetben  kiváló  eredményű diákok közül kell kiválasztani az odajárókat. Felmerült kistérségi együttműködés  keretében megvalósítható iskola alapítása, azonban ez meglehetősen kidolgozatlan még.    • • • • •

Eszterlánc Óvoda     János utcai Tagóvoda    Posta utcai Tagóvoda    Alagi Tagóvoda    Gyöngyharmat Tagóvoda 

         

         

         

         

129 fő  58 fő  61 fő  172 fő  166 fő  33

• Játszóház Óvoda            • Piros Óvoda                • "A vasút a gyermekekért" Alapítvány Dunakeszi Óvodája  • Micimackó Óvoda              • Szent István Általános Iskola          • Széchenyi István Általános Iskola        • Bárdos Lajos Általános Iskola          • Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola      • Fazekas Mihály Általános Iskola          • Radnóti Miklós Gimnázium         

170 fő  289 fő  160 fő  32 fő  339 fő  395 fő  465 fő  490 fő  526 fő  565 fő 

4.4.2. Egészségügy  Dunakeszin széleskörű szakorvosi ellátás elérése lehetséges, azonban kórház nem működik a  városban. A lakosság többsége Vácon ill. Budapesten találja meg a szükséges ellátórendszert.  Dunakeszin az alapellátások jól megoldottak, jól működik a védőnői szolgálat is. Probléma a  lakosságszámhoz mért orvosi és védőnői létszám, sok feladat jut egy‐egy szakemberre.  A  szakorvosi  rendelőintézet  területi  ellátási  kötelezettsége  folytán  Göd  és  Fót  lakosainak  egészségügyi  feladatait  is  ellátja.  E  terület  fejlesztése  kiemelkedő  fontosságú.  Elsősorban  infrastrukturális  jellegű  beavatkozás  szükséges,  azonban  a  finanszírozás  feltételei  sem  rendezettek teljes mértékben. Az orvosi rendelők számának növelése is indokolt, sokszor a  méretük is kicsinek bizonyul.  A Dunakeszin elérhető egészségügyi ellátások   • • • • • • • • • • • • • •

Orvosi Ügyelet, Mentők  Szakorvosi Rendelőintézet  ÁNTSZ  Bőr‐ és Nemibeteg Gondozó  Családsegítő Központ  Fogászat: öt körzetre bontva – öt helyszínen ellátva  Gyermekorvosi Rendelő – hat körzetre bontva – három helyen ellátva  Háziorvosi Rendelő – 12 körzetre bontva – hat helyen ellátva  Ideggondozó intézet  Alkoholelvonó klub  Napsugár Gondozási Központ  Tüdőgondozó  Vöröskereszt  Fejlesztő Napköziotthon 

4.4.3. Tömegközlekedés  Dunakeszi  és  Budapest  helyközi  tömegközlekedési  összeköttetése  jó,  munkanapokon  naponta 95 autóbusz indul Budapest, Árpád‐híd autóbusz‐állomásra, s a Budapest, Nyugati‐ pályaudvarra ütemes menetrend szerint napi 37 vonat közlekedik. Hasonlóan kedvező a Vác  34

felé való eljutás. A személyvonatok a 70. sz. villamosított, kétvágányú Budapest – Vác – Szob  vonalon  három  helyen  (Dunakeszi‐alsó,  Dunakeszi,  Dunakeszi‐Gyártelep)  állnak  meg,  a  71.  sz. vonalon Alagi Majornál. A belterületi állomások magasperonnal rendelkeznek, a gyalogos  aluljárók  ki  vannak  építve,  az  állomásépületek  és  az  utastájékoztatás  azonban  felújításra  szorul. A 70. sz. vasútvonal elválasztja egymástól a város keleti és nyugati részeit. Az átkelési  lehetőségek korlátozottak, illetve balesetveszélyesek (szintbeni kereszteződések), a meglévő  vasúti  felüljárón  rendszeresek  a  torlódások.  A  település  rendezési  terve  előirányozza  újabb  felüljáró  építését.  A  vasúti  közlekedés  nyilvánvaló  környezetvédelmi  előnyei  ellenére  a  település  belterületén  jelentős  zajterhelést  okoz,  amely  az  elővárosi  vasúti  forgalom  fejlesztésével  fokozódott.  Dunakeszi  területén  a  70.  sz.  vasútvonalon  munkanapokon  naponta 173 vonat halad át, ami jelentős zajterhelést jelent. A helyi autóbusz‐közlekedést a  Volánbusz ZRt. 4 vonalon biztosítja.   A várost a Szentendrei‐szigettel kompjárat köti össze Dunakeszi és Horány között. A járatot a  Dunakomp Kft. üzemelteti. A Dunán a Házgyárral szemben kavicsrakodó üzemel. 

4.4.4. Szociális ellátás  Az  önkormányzat  szociális  otthont  nem  működtet,  sem  a  város  területén,  sem  más  település  közigazgatási  területén.  A  megyében  221  szociális  intézményi  épület  található,  melyek  több,  mint  háromnegyed  része  1980  előtt  épült.  A  városban  egyre  növekszik  a  szociális ellátás iránti igény szintje, az önkormányzat a költségvetésének szociális kiadásokra  fenntartott részének növekvő volumene is válasz a problémára.  Működik  Fogyatékosok  Fejlesztő  Napköziotthona,  és  néhány  egyéb  szociális  intézmény,  melyek eszközkészletének felújítása, személyzetének emelése szükséges. Tervekben szerepel  egy  kistérségi  szintű  közös  szociális  ellátást  biztosító  intézmény  felállítása.  Ezen  tervek  a  meglévő  intézményrendszer  átstrukturálódását  is  eredményezik,  amelyek  épület  és  egyéb  szakmai  szempontból  is  fontos  előrelépést  jelenthetnek.  Családok  és  gyermekek  átmeneti  otthonának létrehozása mindenképpen feladata az önkormányzatnak, mely még megoldásra  vár.   Az  önkormányzat  tulajdonában  kb.  20  darab  bérlakás  van.  Ebből  8  van  lakótelepen  jó  állapotban és megfelelő komfortfokozattal, míg a többi alacsony komfort fokozatú bérlakás,  amelyeket roma családok laknak. Ezek állaga hamar leromlik és a helyreállítás újból és újból  az önkormányzat költségvetését terheli. 

4.4.5. Hulladékgazdálkodás  A  településen  a  lakossági  szilárd  hulladék  szállítását  az  önkormányzati  tulajdonban  lévő  Dunakeszi  Közüzemi  Kft.  végzi:  a  lakótelepi  részeken  hetente  kétszer,  a  családi  házas  részeken  heti  egyszer.  A  keletkező  háztartási  hulladékot  lakóhelytől  függően  110  vagy  240  literes  hulladékgyűjtő  edényzetben,  illetve  1,1  m3‐es  konténerekben  gyűjtik.  Napi  problémaként  jelentkezik  –  elsősorban  a  lakótelepeken  –,  hogy  a  lépcsőházanként  elhelyezett konténerek mellé is helyeznek el hulladékot.  A Közüzemi Kft. által előrenyomott zsákokban – amelyeknek vételi ára magában foglalja az  elszállítás  költségét  –  kirakott  hulladékot  a  szolgáltató  a  hatályos  rendelet  értelmében  köteles elszállítani.  35

Dunakeszin  2006.  júliusától  25  db  hulladékgyűjtő  sziget  került  telepítésre.  A  szigeteken  4  frakció  (üveg,  műanyag,  papír  és  fém)  szelektív  gyűjtésére  van  lehetőség.  A  településen  található hulladékgyűjtő udvar, amit a Dunakeszi Közüzemi Kft. üzemeltet a Szent István út  1. szám alatti telephelyén.    Hulladék típusa 

Mennyiség t/év 

Papír és karton csomagolási hulladék 

32,283 

Műanyag csomagolási hulladék 

15,979 

Fa csomagolási hulladék 

1,115 

Fém csomagolási hulladék 

0,070 

Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék

2,720 

Egyéb, kevert csomagolási hulladék 

5,530 

Üveg csomagolási hulladék 

5,135 

Textil csomagolási hulladék 

2,550 

Összesen 

65,382 

Az  önkormányzat  felelősségi  körébe  tartozó  keletkezett  csomagolási  hulladékok  típusa  és  összesített mennyisége (2005.)    A  települési  szilárd  hulladék  ártalmatlanítása  Dunakeszi  Város  és  Budapest  Főváros  Önkormányzatának  1995‐ben  kötött  megállapodása  alapján  a  Dunakeszi  II.  sz.  a  regionális  települési  szilárd  hulladéklerakón  történik.  Az  1998‐as  rekultivációs  terv  a  lerakó  betelését  2011‐re  prognosztizálta.  A  dátumot  azóta  több  körülmény  (pl.  Pusztazámor  késedelmes  megépítése,  a  Fővárosi  Hulladékhasznosító  Mű  leállítása)  is  befolyásolta,  azonban  az  önkormányzatok  megállapodásának  kölcsönös  értelmezése  szerint  a  Fővárosi  Közterületfenntartó  Rt.  akkor  is  biztosítja  Dunakeszi  számára  a  hulladékártalmatlanítás  lehetőségét,  ha  az  üzemeltetés  utolsó  fázisában  a  lerakó  már  csak  a  hulladékégető  füstgáztisztítási maradékanyagainak fogadására marad alkalmas.  A Dunakeszi 2. sz. lerakó a jövőben csak kapacitásbővítés után képes ellátni a feladatát. A  Közép‐Duna‐völgyi  Környezetvédelmi,  Természetvédelmi  és  Vízügyi  Felügyelőséghez  benyújtott kérelem alapján 12 m‐es szintemeléssel kívánják megoldani a bővítést, amelyet a  hatóság elsőfokon jóváhagyott.  A lerakó jelenlegi befogadóképessége 2 570  000 m3, bővítés után 3  265  000 m3 lenne. Az  ártalmatlanított hulladék mennyisége 250 000 m3/év. A lerakó 2010 végéig vagy a 210 mB  feltöltési szint eléréséig üzemelhet. 

36

Az így kialakult helyzetben Dunakeszi város önkormányzatának stratégiai döntést kell hozni a  hulladéklerakóval kapcsolatban, így a város komplex hulladékgazdálkodásáról is. 

4.4.6. Közművek  A  városban  a  vezetékes  ivóvízhálózatra  rákapcsolt  lakások  száma  2006‐ban  12458  volt.  A  városban található összes lakás mintegy 96,88 %‐a volt az ivóvízhálózatra kötve 2006‐ban. Az  ivóvízvezeték‐hálózatba bekötött lakások száma már az 1990‐es években átlépte a 10000‐es  határt, a lakások arányát tekintve is jelentős mértéket képviselve. A panellakások melegvíz‐ hálózatba is bekötöttek. 2570 háztartás van melegvíz‐hálózatra kötve. 

  A település saját vízművel rendelkezik. A városban szolgáltatott ivóvíz minősége megfelelő,  teljesít  minden  hatályos  előírást.  A  település  teljes  belterületén  kiépült  a  hálózat,  a  vezetékek kiépítettsége jó, a csövek állapota jó, a régebben fektetett csöveket folyamatosan  cserélik.  A  vízmű  technológiai  színvonala  megfelel  a  jelen  kor  követelményeinek.  A  vízmű  területe a város központi részének déli részén helyezkedik el, a víz tisztítása megoldható itt,  azonban Nem csak a város saját vízének tisztítása történik itt, ezért célszerű lenne egy másik  tisztítási eljárást és helyszínt kialakítani, akár a helyi kis háztartási tisztítással kombináltan. A  tisztítóhoz való szennyvízszállítás kiépítése gyakran igen költséges.   

37

 

  Dunakeszin  a  szennyvízhálózat  kiépítettsége  megfelelő,  nemsokára  befejeződik  a  csatornaépítés  a  Duna‐sor  pihenő  utca  között  is.  A  településen  2006‐ban  8819  lakás  volt  rácsatlakoztatva  közműcsatornára,  ez  az  összes  lakásszám  68,58%‐a.  2003‐ban  is  már  60%  fölött  volt  a  csatornázottság,  de  folyamatos  fejlesztések  eredményeként  cél  a  teljes  csatornázottság elérése. A csatornahálózaton összegyűjtött és a szippantott szennyvizet is a  városi szennyvíztisztító telepen kezelik.   A  telep  kapacitásproblémákkal  küzd.  Az  új  lakóterületek  új  rákötései  jelentős  terhelésnövekedést  jelentettek  az  elmúlt  években.  Bővítése  sürgető  feladat,  melynek  elmaradása a város fejlesztésének korlátját jelenti.   38

  A város vezetékes földgázellátását a TIGÁZ Zrt. biztosítja, jelenleg a háztartások több, mint  90 %‐a veszi igénybe a szolgáltatást.  

  A villamos‐energia ellátást az ELMŰ ill. a DÉMÁSZ Zrt. biztosítja. A jelenlegi rendszer hosszú  távon ki tudja elégíteni a város és a környező települések villamos energia igényét. A hálózat  állapota  megfelelő,  a  vezetékek  egy  része  légkábel,  csak  néhány  részen  van  földkábel.  A  város  északi  részén  problémát  okoz  a  lakóterületeket  átszelő  nagyfeszültségű  vezeték.  A  közvilágítás a belterületi részeken szinte teljes, állapota megfelelő.  A  várost  összességében  vizsgálva  minden  infrastruktúra  kiépült.  A  gáz  és  villamos  hálózat  39

kiépítettségi foka 100%‐os, a belterületi ingatlanokon  100  %‐os a  villamosítás, és  a lakások  több,  mint  90  %‐a  van  a  gázhálózatra  csatlakoztatva  (KSH  adat  szerint).  A  vezetékes  ivóvízhálózat mindenhol kiépült a településen, a szolgáltatott ivóvíz minősége jó. A vezetékes  telefonhálózat  mindenhol  hozzáférhető,  a  városban  kiépült  a  kábeltelevízió  hálózat  is.  A  szélessávú  Internetet  több  szolgáltatótól  is  igénybe  veheti  a  lakosság,  és  a  városban  több  ponton van nyilvános Internet hozzáférési lehetőség is.   

4.4.7. Nonprofit szervezetek    Három  történelmi  egyházaknak  van  hivatala  és  temploma  a  városban  (a  római  katolikus,  a  református és az evangélikus.  Dunakeszin több civil szervezet és egyesület aktívan dolgozik. Legnagyobb taglétszámmal a  dunakeszi kertbarát egyesület rendelkezik.   A pártok tagszervezetei is megtalálhatók a városban, elhelyezésük megoldott.  Négy kisebbségi önkormányzat (bolgár, cigány, lengyel és német) alakult a városban.   

40

5. Városrészek területi megközelítésű elemzése  5.1. Városrészek lehatárolásának módszere  Dunakeszin  10  városrész  került  lehatárolásra,  az  egyes  területrészek  eltérő  használata,  valamint  beépítési  módja  alapján.    A  lehatárolás  a    pályázati  kiírás  módszertani  eligazítása  alapján  készült.  A  területek  adatai  a  KSH  információira,  egy  a  Forsense  Kft.  korábbi  (2007.  évi)  kutatás  eredményeire,  valamint  a  pályázat  kapcsán  tartott  interjúk  és  fórumok  információira  épülnek.  A  város  tíz  területe  számokkal  is  jelölve,  külterületek  ill.  belterület  szerint: 

  Dunakeszi városrészeinek külterületi szintű felosztása  41

 

   Dunakeszi városrészeinek belterületi szintű felosztása      

5., Szabadságliget (Dunakeszi‐Alsó)  

A városrészek elnevezése: 

6., Sporttelepek ‐ Alag 

1., Rév‐dűlő, Malom‐árok 

7., Alag‐központ 

2., Lakótelep  

8., Tóváros, Alagi temető és környéke 

3., Városközpont és környéke, Tabán 

9., Alag‐felső 

4., Délnyugati ipari terület 

10., MÁV‐telep (Gyártelep) 

42

Az egyes városrészek   természetszerűleg használat módjában, beépítettség intenzitásában,  jellegében, az épületek korában eltérőek egy‐egy szűkebb területen. Fontos még azt  kiemelni, hogy az ismert helyi településrészek azonban nem vagy nem mindenhol egzakt  módon lehatároltak (pl.: Alag) és többnyire kisebb területi egységeket jelentenek, ezért a  legtöbb esetben nem esnek egybe a tízes városrész‐felosztással képzett területegységekkel.    

5.1.1. Az egyes városrész – Rév ‐ dűlő, Malom ‐ árok  A városrész (kül‐ és belterülettel együtt) 314,14 Ha területű. Határa a Kiserdő utca, Kiserdő  utca vonala a Dunáig ‐ Duna vonala északi irányban – Északi városhatár – Fő út – Liget utca ‐  Iskola utca – Kiserdő utca.   

  43

A KSH 2001‐es népszámlálási adatai szerint a lakónépesség 2507 fő a városrészben, a város  egészének 8,51%‐a. Ebben a városrészben 0‐14 évesek aránya 15,7%, a 15‐59 évesek aránya  61,0%, a 60 év felettiek aránya 23,3%. Ez a harmadik érték az idősek arányának rangsorában.  Végzettség  szerint,  a  15‐59  éves  kategóriába  esők  közül  17%  a  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkező  ezen  a  területen.  A  25  éves  és  idősebb  népesség  15,3%‐a  rendelkezik  felsőfokú  végzettséggel.  955  lakás  található  itt,  amely  a  teljes  lakásállomány  8,57%‐a,  10,3%  az  alacsony  komfortfokozatú  lakások  aránya.  Rendszeres  munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15‐59 évesek) belül 37,1%,  míg  a  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  és  rendszeres  munkajövedelemmel  nem  rendelkezők aránya 9,5%. A foglalkoztatottak aránya a 15‐64 éves népességen belül 57,5%,  alig  marad  el  a  városi  átlagtól.  A  foglalkoztatott  nélküli  háztartások  aránya  35,6%.  A  melléklet tematikus térképei könnyebbé teszik a városrészek összehasonlítását.  A városrész két meghatározó területre osztható. Közel fele‐fele arányban a városrészt  kertvárosi ill. üdülő/nyaraló jellegű területek alkotják. Északi része máig elsősorban üdülő  területként funkcionál (bár a település rendezési tervében már kertvárosias lakóterületi  besorolást kapott), a déli része pedig mára üdülőterületből teljesen átalakult kertes  lakóterületté.  Az utak kétharmada burkolt, egynegyede földút, és akad olyan rész, ahol semmilyen út nincs.  A földutak ebben a városrészben képviselik a legmagasabb arányt. Az utak átlagos értékelése  –egy terepbejárás során minden utcarész esetében elvégzett osztályozás átlaga alapján ‐ 100  fokozatú skálára vetítve 55, viszont magas, 20 körüli szórás mellett, tehát a szélső értékek is  megjelennek  az  értékelésben,  azaz  a  városrész  nagyon  vegyes  képet  mutat  ebből  a  szempontból. 

44

   Elhanyagolt vízelvezető árkot csak ebben a városrészben találni. Az épületek zöme (90%  fölött) 1 vagy 2 szintes családi ház. Található azonban telepszerűen beépített több szintes  társasház  is a városrészben. Emellett néhol találni falusias vagy ipari jellegű gazdasági  területeket is. A Dunamenti terjeszkedő terület a Rév utcától Északra eső lehetőségeket  használja ki.  Található  itt,  egy  olyan  településrész,  amely  méreténél  fogva  nem  alkot  lehatárolható  városrészt, kizárólag egy háztömbre korlátozódik. Ez a területrész egy tőle eltérő, homogén  városrészbe  van  ékelődve.  Az  ott  élő  lakosság  szociális  helyzete,  megfelel  a  szegregációs  kritériumoknak,  azonban  a  lakosságszáma  nem  éri  el  azt.  Az  1‐es  városrész  telepszerű  területe a Déli utca‐ Déli köz által határolt térség.     Ebben a körzetben található intézmények:  • • • • •

Háziorvosi Rendelő ‐ VIII.körzet  Háziorvosi Rendelő ‐ IX.körzet  Ideggondozó intézet Alkoholelvonó klub  Tüdőgondozó  CALENDULA Gyógyszertár   

Erősség  • •

A kertvárosi jelleg igen vonzó  A meglévő kerékpárút 

Gyengeség  • •

Magasfeszültségű vezeték  Nehezen elérhető tömegközlekedés  45

• • •

Duna‐part vonzáskörzete  Természetközeli lakókörnyezet  Magas zöldfelületi arány 

Lehetőség  •

A Rév által a Duna‐kapcsolat  bővítése  • Vízi turizmus fejlesztési lehetősége  • Kereskedelmi szolgáltatások bővítése • Vendéglátóegységek minőségi  fejlesztése a Duna‐parti sétányon 

• • •

Közterek hiánya  Bölcsődei, óvodai férőhelyek hiánya  Magas a nem portalanított utak  aránya 

Veszély  •

A gyors beépítés, a zöldterületek  rovására  • Turisztikai, rekreációs funkciók  alacsony kihasználtsága  • Parkolási problémák felerősödése 

 

46

5.1.2. A kettes városrész – Lakótelep   A  városrész  (kül‐  és  belterülettel  együtt)  90,97  Ha  területű.  Határa  a  Kiserdő  utca  –  Iskola  utca  –  Liget  utca  –  Fő  út  –  Barátság  út,  Barátság  út  vonala  a  Dunáig  –  Duna  vonala  északi  irányban – Kiserdő utca vonala a Dunától, Kiserdő utca. 

  A KSH 2001‐es népszámlálási adatai szerint a lakónépesség 7561 fő a városrészben, a város  egészének  25,67%‐a.  Itt  laknak  a  városrészek  közül  a  legtöbben.  A  kettes  és  a  hetes  városrészben lakók együttes aránya közel 50% (49,52%). Ebben a városrészben a 0‐14 évesek  aránya  16,6%,  a  15‐59  évesek  aránya  72,9%,  a  60  év  felettiek  aránya  10,5%.  A  magas  iskolázottsági  szint  jellemző  a  városrészre,  a  15‐59  éves  kategóriába  esők  közül  15,2%  a  legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező, a 25 éves és idősebb népesség 20,8%‐a  pedig  felsőfokú  végzettséggel  rendelkezik.  2969  lakás  található  itt,  amely  a  teljes  lakásállomány  25,70%‐a.  1,6%  az  alacsony  komfortfokozatú  lakások  aránya.  Az  itt  épült  47

lakások  javarészt  panel  épületben  találhatók,  teljes  komforttal  építve.  Ez  eredményezi  a  városrész kiemelkedően alacsony értékét a lakások komfortfokozatát illetően. A rendszeres  munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15‐59 évesek) belül 32,3%,  míg  a  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  és  rendszeres  munkajövedelemmel  nem  rendelkezők aránya 7,1%. A foglalkoztatottak aránya a 15‐64 éves népességen belül 65,1%,  mely  érték  a  városrészek  rangsorában  az  első,  bár  inkább  két  csoportról  beszélhetünk.  Az  egyik az, amelybe a 63% fölötti értékekkel bíró városrészek tartoznak, s a másik, amelybe az  az  alattiak  Itt  kell  megjegyezni,  hogy  a  legalacsonyabb  érték  is  53,3%.  A  foglalkoztatott  nélküli  háztartások  aránya  21,7%.  A  melléklet  tematikus  térképek  könnyebbé  teszik  a  városrészek összehasonlítását. 

    Ezen  a  területen  van  a  város  legjelentősebb  lakótelepi  része,  ugyanakkor  mutat  belvárosi  jegyeket  is.  A  belvárosi  jelleg  egyrészt  a  város  közepe  felé  való  elhelyezkedése  miatt  is  érezhető,  másrészt  a  nagyon  magas  laksűrűség  miatt.  A  város  ezen  részében  találni  a  magasabb épületeket,  a 3 szintesnél magasabb akár 10 szintes épületek is vannak itt.. Ennek  a városrésznek több mint 60%‐a telepszerűen beépített lakóterület. A 1960‐as évektől a régi  házgyár  emléke,  ill.  a  kísérleti  lakótelep  a  tömeges  lakásépítés  korából  maradt  a  városnak  ebben a részében. Ipari terület, falusi körzet nincs ebben a városrészben, s a kertes övezet is  gyakorlatilag hiányzik Azonban a terület nyugati, Duna‐part felöli részét már más jellegű, új  sorházas beépítésű lakópark jellegű épületek, vagy szabadonálló társasházak alkotják.   48

A  terület  központja  a  Cassalgrande  tér  és  környéke.  Számos  kereskedelmi,  szolgáltatási  funkció mellett iskola, egészségügyi intézmény, bank is megtalálható itt.  Ebben a körzetben található intézmények:  • • • • • • • • • •  

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola  2.számú Bölcsőde  Játszóház Óvoda  Gyöngyharmat Óvoda  Fogászat ‐ VII.körzet, Fogászat ‐ VIII. körzet  Gyermekorvosi Rendelő ‐ I.körzet,  IV.körzet, ‐ V.körzet  Háziorvosi Rendelő ‐ VII.körzet, ‐ X.körzet, ‐ XI.körzet  RÉZKÍGYÓ Gyógyszertár  Jézus Szíve Plébánia  2.számú postahivatal 

Erősség  • • • • •

A lakótelepi meglévő alközponti  szerep  Összetartó városi közösség  Jól elérhető tömegközlekedés  Városi funkciók egy helyen  Gazdag kulturális programokat  biztosító oktatási intézmények 

Lehetőség  •

Panel‐program folytatása, lakások  energetikai korszerűsítése  • Minőségi zöldterület fejlesztés  • Cassalgrande tér városi alközponti  fejlesztése 

Gyengeség  • • •

Minőségi zöldterületek hiánya  Parkolási problémák  Nincs a területnek a Dunával  kapcsolata 

Veszély  •

Panel‐program elmaradása  hiányában a lakások fenntartási  költsége megnő  • 2‐es út forgalom növekedésével, nő  a zaj és légszennyezés 

 

49

5.1.3. A hármas városrész – Városközpont és környéke, Tabán  A  városrész  (kül‐  és  belterülettel  együtt)  290,84  Ha  területű.  Határa  a  Béke  utca  –  vasút  vonala  déli  irányban  –  Frangepán  úttal,  attól  délre,  párhuzamosan  a  Tőzegfalvi  út  és  Hegyrejáró utca csomópontig – Tőzegfalvi út – a Tőzegfalvi út Fő út metszésponttól a Duna  vonalára  merőlegesen,  a  Duna  vonaláig  –  a  Duna  vonala  észak  felé  –Barátság  út  vonala  a  Dunától, Barátság út – Fő út – Béke utca. 

          50

A KSH 2001‐es népszámlálási adatai szerint a lakónépesség 3637 fő a városrészben, a város  egészének  12,35%‐a.  Ebben  a  városrészben  0‐14  évesek  aránya  14,2%,  a  15‐59  évesek  aránya  61,3%,  a  60  év  felettiek  aránya  24,5%.  A  városrészek  közül  itt  a  legmagasabb  ez  az  arány. Ebben a városrészben és a tízesben élők közel egynegyede hatvan év fölötti korú.  

  Végzettség szerint, a 15‐59 éves kategóriába esők közül 21,9% a legfeljebb általános iskolai  végzettséggel  rendelkező  ezen  a  területen.  A  25  éves  és  idősebb  népesség  13,3%‐a  rendelkezik  felsőfokú  végzettséggel.  1385  lakás  található  itt,  amely  a  teljes  lakásállomány  12,41%‐a,  16,0%  az  alacsony  komfortfokozatú  lakások  aránya.  Rendszeres  munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15‐59 évesek) belül 37,8%,  míg  a  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  és  rendszeres  munkajövedelemmel  nem  rendelkezők aránya 12,4%.               51

A  foglalkoztatottak  aránya  a  15‐64  éves  népességen  belül  57,0%,  a  foglalkoztatott  nélküli  háztartások  aránya  39,6%,  ebben  a  városrészben  a  legmagasabb.  A  mellékelt  tematikus  térképek könnyebbé teszik a városrészek összehasonlítását.     

  A városrész a település legrégebben beépült mára fokozatosan átépülő része. Többségében még mindig az alacsony intenzitással beépített kertvárosias, vagy falusias jellegű lakóterületek alkotják. A 2-es út mellett, valamint a polgármesteri hivatal környékén azonban már intézményekkel, kereskedelmi egységekkel vegyesen több szintes lakóépületek találhatók. Itt van a város legtöbb szolgáltatási kereskedelmi, oktatási, egészségügyi funkciójú területe, de található ipari jellegű gazdasági terület is.95%  fölötti  a  burkolt  utak  aránya.  A 

városrész  fizikailag  is  a  város  középponti  helyén  fekszik.  A  környék  az  utak  és  az  épületek  állaga átlagos értékelésében az utak állapota vezet 67‐tel, elég magas (15) szórás mellett, Az  épületek  szintek  szerinti  megoszlása  a  területen  az  egyszintes  házak  irányába  húz.  A  kétszintesnél nem magasabb házak aránya 99% a városrész teljes lakásállományán belül.     Az  épületek  átlagos  állapota  kevéssel  közepes  fölötti  értéket  ad,  de  egyben  az  is  leszögezhető,  hogy  ebben  a  városrészben  található  a  legtöbb  rossz  állapotú  épület  (hasonlóan  magas  arányt  az  5‐ös  városrész  déli  részén  és  a  8‐as  városrész  közepén  tapasztaltunk).    52

A  környezet  általános  állapota  a  2.  sz  út  zaj  és  szennyezőanyag  terhelése  miatt  alacsony,  továbbá  alacsony  a  zöldterültek  aránya  és  általánosságban  is  vegyes  képet  mutat  a  közterültek és épületek állapota. 

  Ebben a körzetben található intézmények:  • • • • • • • • • • • • • • • •

Anyakönyvvezetők  Dunakeszi Körzeti Földhivatal  GESZ  Házasságkötő terem  Közjegyző  Egységes Pedagógiai Szakszolgálat  Polgári Védelem  Telekeszi Kft.  Farkas Ferenc Alsófokú Művészeti Oktatási Intézmény  Radnóti Miklós Gimnázium  School of Business Székesfehérvár Üzleti Szakközépiskola Dunakeszi Tagintézménye  Szent István Általános Iskola  Eszterlánc Óvoda 1  Eszterlánc Óvoda 2  Micimackó (magán) Óvoda  Orvosi Ügyelet, Mentők  53

• • • • • • • • • • • •

Szakorvosi Rendelőintézet  Bőr‐ és Nemibeteg Gondozó  Fogászat ‐ I.körzet, ‐ II. körzet, ‐ IV.körzet, ‐ V. körzet, ‐ VI.körzet  Háziorvosi Rendelő ‐ V.körzet, ‐ VI.körzet  ÁRNIKA Gyógyszertár  Szent Mihály Gyógyszertár  Szent Mihály Plébánia  3.számú postahivatal  Közüzemi Kft.  Városi Nyomda  TIGÁZ Ügyfélszolgálat  TIGÁZ Hibabejelentés 

  Erősség  • • • • • •

A meglévő városközponti szerep  Városi szolgáltatások megléte  Központi városmag, védett épületek  Jó közlekedési viszonyok  Vasúti megállóhely közelsége  Jó ellátottság 

Lehetőség  • • • •

Felső‐Tabán városképvédelme  Valódi városközpont kialakítása  Épített környezet fejlesztése  Zöldterületek minőségi fejlesztése   

Gyengeség  • • • • •

Közlekedési bonyodalmak  Parkolási problémák  Zöldterületek hiánya  Kerékpárút hiánya  2‐es út jelentős forgalma 

  Veszély  • • •

Magas fokú beépítettség  Pihenő funkció, lehetőség hiánya  2‐es út átmenő forgalom  növekedése, környezetterhelése 

 

54

5.1.4. A négyes városrész – Délnyugati ipari terület  A városrész (kül‐ és belterülettel együtt) 444,55 Ha területű. Határa a város Déli határa – a  Duna vonala – a Duna vonalára merőlegesen, a Tőzegfalvi út Fő út metszéspontig ‐ Tőzegfalvi  út – a Tőzegfalvi út és Hegyrejáró utca csomóponttól a Frangepán úttal párhuzamosan, attól  délre – vasút vonala – Tőzeg tavak északi oldalának vonala – Keszeg utca – Denevér utca – a  város déli határa. 

  A  KSH  2001‐es  népszámlálási  adatai  szerint  a  lakónépesség  21  fő  a  városrészben,  a  város  egészének 0,07%‐a. Ebben a városrészben 0‐14 évesek aránya 9,5%, a 15‐59 évesek aránya  71,4%,  a  60  év  felettiek  aránya  19,1%.  Végzettség  szerint,  a  15‐59  éves  kategóriába  esők  közül  20,0%  a  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkező  ezen  a  területen.  A  25  éves és idősebb népesség 21,4%‐a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. 6 lakás található itt,  amely  a  teljes  lakásállomány  0,07%‐a,  16,7%  az  alacsony  komfortfokozatú  lakások  aránya.  55

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15‐59 évesek)  belül  46,7%,  míg  a  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  és  rendszeres  munkajövedelemmel  nem  rendelkezők  aránya  13,3%.  A  foglalkoztatottak  aránya  a  15‐64  éves népességen belül 53,3%, a városrészek közötti legalacsonyabb, azonban ez mindössze  11 embert jelent. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 16,7%. A melléklet tematikus  térképei könnyebbé teszik a városrészek összehasonlítását.  A  város  egyik  leginkább  elkülönülő  városrésze.  Területét  tekintve  hasonló  a  többihez,  azonban  funkció  szerint  kifejezetten  gazdasági  jellegű  terület.  A  terület  elég  nagy,  gyakorlatilag lakó funkció nélküli gazdasági terület. A város délnyugati csücske, a 2‐es sz. főút  szeli  át.  Tulajdonképpen  Budapest  egykori  gyártelepeinek  folytatásaként  is  felfogható.  A  városrész  Északi  határa  jól  elkülöníti  a  város  más  funkciójú  városrészeitől.  Fontos  megjegyezni,  hogy  e  városrész  belterületi  része  igen  csekély  méretű,  kb.  a  terület  1/6‐a.  A  kereskedelmi  fejlesztések,  ipari  topológia  szerint  rendeződő  megjelenése  (Auchan,  Decathlon,  stb.  csarnoképítményei)  a  város  e  körzetébe  esnek.  A  területnek  igen  erős  kötödése  van  Káposztásmegyerrel.  A  város  ilyen  értelemben  vonzó  célpont  a  település  környezetében,  de  nem  a  településen  élők  számára  is.  Ezt  elősegíti  a  kereskedelmet  kiszolgáló  közlekedési  lehetőségek  bővülése  is.  A  nagy  bevásárló  központok  azonban  nem  szorosan integrált területei a városnak.   A terület épületei főként csarnok jellegű acél, vagy vasbeton szerkezetű épületek.  A területhez tartozik még a Dunakeszi szennyvíztisztító területe is a tőzegtavaktól északra.  Ebben a körzetben található intézmények:  •

Szent Jobb Gyógyszertár (Auchan raktáráruház épületében) 

  Erősség  •

Jelentős kereskedelmi, szolgáltató  ipar  • Jó közlekedési kapcsolat  • Potenciális gazdaságfejlesztési  terület 

Gyengeség  • •

Zöldterületek csökkenése  2‐es út túlterheltsége, mindennapos  csúcsforgalmat generál  

  Lehetőség  • •

Gazdaság fejlesztése  Iparterület kihasználtságának  bővítése  • Zöldfelületi arány növelése,  fásítások, tetőkertek kialakítása 

Veszély  • •

Teljes beépítettség  Gépjármű közlekedés  ellehetetlenülése 

 

   

56

5.1.5. A ötös városrész – Szabadságliget (Dunakeszi‐Alsó)   A városrész (kül‐ és belterülettel együtt) ) 201,59 Ha területű. Határa a város Déli határa – a  2/a gyorsforgalmi út – Lilla utca – Gizella utca – Tőzeg tavak északi oldalának vonala – Keszeg  utca – Denevér utca – a város déli határa. 

  A KSH 2001‐es népszámlálási adatai szerint a lakónépesség 1389 fő a városrészben, a város  egészének 4,72%‐a. Ebben a városrészben 0‐14 évesek aránya 17,6%, a 15‐59 évesek aránya  65,7%,  a  60  év  felettiek  aránya  16,6%.  Végzettség  szerint,  a  15‐59  éves  kategóriába  esők  közül  20,5%  a  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkező  ezen  a  területen.  A  25  éves  és  idősebb  népesség  16,8%‐a  rendelkezik  felsőfokú  végzettséggel.  522  lakás  található  itt,  amely  a  teljes  lakásállomány  4,67%‐a,  12,6%  az  alacsony  komfortfokozatú  lakások  aránya. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15‐59  évesek)  belül  38,8%.  A  speciális  (szinte  lakatlan)  négyes  városrész  kivételével  ebben  a  57

városrészben  a  legmagasabb  ennek  a  mutatónak  az  értéke.  Ez  összefüggésben  állhat  szegregációval  veszélyeztetett  terület  városrészbeli  megjelenésével.  Emellett  a  legfeljebb  általános iskolai végzettséggel és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya  12,4%.  A  foglalkoztatottak  aránya  a  15‐64  éves  népességen  belül  57,5%,  a  foglalkoztatott  nélküli  háztartások  aránya  29,8%.  A  melléklet  tematikus  térképei  könnyebbé  teszik  a  városrészek összehasonlítását. 

    A  Szabadságliget  városrészt,  egykor  Budapestiek  pihenő  területeként  parcellázták  ki,  s  sokáig  üdülőterületként  használták  1‐2  szintes  nyaralókat  építve  a  területre.  Nagy  előnye  volt  a  saját  vasúti  megálló  és  Budapest  közelsége,  így  gyorsan  elérhető  volt  a  városból.    A  terület  napjainkra  fokozatosan  átértékelődik,  és  átépül.  Az  üdülőépületek  mellett  megjelentek a kertvárosias jellegű családi házak is, s ma már nagyobb számban vannak jelen.  Az utóbbi években a terület felértékelődésének köszönhetően az új beépítésű telkeken 2‐4,  sőt 6 lakásos lakóépületek is épültek, nem túl szerencsés módon.  A terület déli részén egy gyógyszerkutató állatkísérleti telepe található.  A  gazdasági  terület  közvetlen  szomszédságában  találhatók  a  tőzeges  horgásztavak  és  a  kavicsos  horgásztavak.  A  tőzegtavak  főként  rekreációs  célt  szolgálnak  a  fővárosiaknak  számára,  mellette  szorosan  egymás  mellé  épített  hétvégi  házak  sorakoznak.  Mivel  a  területen az elektromos ellátáson kívül semmilyen közmű nincs, a többször már családi ház  58

méretűre  nőtt,  állandó  tartózkodást  szolgáló  épületek  használata  környezetterhelést jelent.  A kavicsos horgásztavak nincsenek körülépítve. 

jelentős 

Dunakeszi Alsó és a horgásztavak között kapcsolat nincs. A két területet elvágja egymástól a  vasút és a 2‐es út. Dunakeszi –Alsó önálló vasúti megállóhellyel rendelkezik.    A környezet általános állapotát kifejező mutató (terepbejárás során felvett adatok) alapján  ez a terület érte el az egyik legrosszabb minősítést. 

    A  szegregálódással  veszélyeztetett  városrész  a  Napraforgó  tér  és  környéke,  Dunakeszi  legdélebben  fekvő  területe,  északról  a  Szabadságliget  üdülő  telkei,  nyugatról  és  délről  a  Gyógyszerkutató Intézet Állatkísérleti telepe, keletről pedig mezőgazdasági terület határolja.  A  Napraforgó  téren,  és  közvetlen  környezetében  86  lakos  él,  többségük  (59,3%)  aktívkorú,  amely  megfelel  a  település  átlagának,  a  fiatalok  aránya  azonban  kétszer  akkora,  mint  Dunakeszi egészében.   A  városrészen  25  lakás  található,  melyek  csupán12%‐a  alacsony  komfort  fokozatú,  viszont  44%‐a  egyszobás.  A  területről  egységesen  elmondható,  hogy  falusias  jellegű,  a  környezet  elhanyagolt, az itt található lakóingatlanok leromlott állagúak. A helyi utak nem rosszabbak,  mint a településen általában. Mindenhol aszfaltborítással rendelkeznek.  59

Az  itt  élők  között  kiemelkedően  magas  az  alacsony  iskolai  végzettségűek  aránya,  mintegy  65%‐uk legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ezzel szemben a helyi lakosság  alig  3,9%‐a  rendelkezik  felsőfokú  végzettséggel.  Emellett  alacsony  az  aktív  korúak  közt  a  foglalkoztatottság  mértéke,  az  itt  élő  felnőtt  lakosságnak  kevesebb  mint  a  fele  (42.6%)  rendelkezik  állandó  munkajövedelemmel.  Ennek  következtében  a  szegregációs  mutatók  is  magasak (45.1%), azonban még itt sem érik el a szegregálódás szintjét.    Ebben a körzetben nem található intézmény.    Erősség  • • •

Természetközeli környezet  Csendes lakóterület  Jó közlekedési kapcsolat – Budapest,  2/A út közelsége  • Vasúti megállóhely  Lehetőség  •

Tőzegtavak ‐ rekreációs fejlesztési  lehetőségek  • Tőzeg‐tavak közművesítése   • Zöldterület‐fejlesztés   

Gyengeség  •

Tőzeg‐tavak rendezetlen  tulajdon és  közművesítettségi viszonyai,  vezetékes víz, szennyvíz elvezetés  hiánya  • Városi funkciók hiánya  • Tömegközlekedés hiánya  Veszély  • •

Közművesítés elmaradása  Szabályozás nélküli állapotok  tovaterjedése  • Szegregációs folyamatok kialakulása  • A Tőzeges horgásztavak  elszennyeződése 

 

60

5.1.6. A hatos városrész –Sporttelepek ‐ Alag  A városrész (kül‐ és belterülettel együtt) ) 509,24 Ha területű. Határa a település délkeleti ‐  keleti határa – a Konrád Ignác utcával párhuzamosan, attól délre – Repülőtéri út – Fóti út –  vasút vonala – Lilla utca – Gizella utca. 

  A KSH 2001‐es népszámlálási adatai szerint a lakónépesség 1798 fő a városrészben, a város  egészének 6,10%‐a. Ebben a városrészben 0‐14 évesek aránya 15,1%, a 15‐59 évesek aránya  62,3%,  a  60  év  felettiek  aránya  22,6%.  Végzettség  szerint,  a  15‐59  éves  kategóriába  esők  közül  31,3%  a  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkező  ezen  a  területen.  Az  összes városrész közül ez az egyetlen melynek ez a mutatója 30% fölötti értékű. Ugyanitt –  nyilván ezzel összefüggésben – a legmagasabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel és  rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya is, 15,3%. Az átlagnál magasabb az  alacsony  komforttal  ellátott  (15.6%),  illetve  a  foglalkoztatott  nélküli  háztartások  (36.2%)  aránya,  amely  ugyan  nem  a  legmagasabb,  de  az  előbb  említett  mutatókkal  együtt  az  ötös  61

városrészhez  hasonlóan  szegregált  területre  utal.  A  25  éves  és  idősebb  népesség  12,5%‐a  rendelkezik  felsőfokú  végzettséggel.  641  lakás  található  itt,  amely  a  teljes  lakásállomány  6,11%‐a. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15‐59  évesek)  belül  37,1%.  A  foglalkoztatottak  aránya  a  15‐64  éves  népességen  belül  57,0%.  A  melléklet  tematikus  térképei  könnyebbé  teszik  a  városrészek  összehasonlítását.  A  6‐os  körzetben a legmagasabb a szegregációval veszélyeztettek aránya (15.3%).     A Lósporttelep és környéke a város egyik legegyedibb, legösszetettebb területe. Jellemzően  az1890‐ben  megkezdett  lósporttelep  építését  követően  alakult  ki.  Megtalálható  itt  a  központi  intézményi,  kereskedelmi,  ellátási  funkciókkal  vegyes  lakóterület  mellett  a  Lósporttelep, a Petőfi lakótelep is. A belterülethez ebben a városrészben is nagy külterület  tartozik, itt helyezkedik el a lovas sportpályákon kívül a vitorlázó repülőtér és az Alagi major  területe.   A  Luther  Márton  tér  és  a  Verseny  utca  környéke  nem  csak  a  városrész,  de  az  egész  Alagi  terület központjaként működik. Az itt található vasútállomás és vasúti átjáró miatt nem csak  ellátási,  szolgáltatási,  de  közlekedési  központ  is.  A  városrész  e  területén  Bíróság,  volt  rendőrség,  Posta,  templom  mellett  óvoda,  iskola,  orvosi  rendelő  is  megtalálható.  A  lakóépületek is vegyes képet mutatnak. A kertes családi házas terület mellett megtalálhatók  a kisvárosias jellegű több szintes társasházak is.  A  területet  északról  határoló  Fóti  út  mentén  szintén  vegyes  használat  jellemző.  Kertes,  kisvárosias,  nagyvárosias  jellegű  lakóterületek,  épületek  egyaránt  megtalálhatók,    valamint   ipari  jellegű  gazdasági  területek  is  (pl.  Sweet  Point)  A  területen  e  mellett  rehabilitációs  intézet, és egyéb kereskedelmi, szolgáltató funkciók is jelen vannak. Az épületek a használat  különbözősége  mellett  eltérő  megjelenésűek.    Földszintes  épületek  mellett  megtalálható  a  10 szintes panel ház is.  A  Lósporttelep  ősparkjában  vegyes  állagú  jellemzően  földszintes  gazdasági  épületek  találhatók,  míg  a  lóversenypályákon  és  a  téli  gyakorló  pályák  területén  nincs  épület.  Ugyanígy üres a vitorlázó repülőtér területe is, mely védett természeti terület.  A  Lósporttelep  és  a  gyakorlópályák  közé  ékelődik  be  a  Metalux  telephelye,  mely  használatban és megjelenésben vegyes képet mutat.  A  városrész  útjainak  zömét  (95%  fölött)  burkolt  út  fedi.  A  városrész  általános  környezeti  ‐  100‐as  skálára  vetített  ‐  átlagos  értékelése  70‐es.  Az  épületek  átlagos  értékelése  100‐as  skálán 57‐es a körzeten belül.   A  legrosszabb  helyzetben  lévő  városrész  a  6‐os,  ahol  kijelölésre  került  két,  szegregációval  veszélyeztetett terület is.   A dél‐keleti részen található Alagimajor a város átlagos képétől eltérő jelleget mutat, ez az  egyik szegregációval veszélyeztetett terület. A korábban mezőgazdasági majorként működő  területet  felhagyták,    gazdasági  épületei  többségében  használaton  kívüliek,  üresen  állnak.  Ma mindössze egy paint ball pálya működik a területen.  A major volt cselédházai lakottak,  alacsony  komfortfokozatú  rossz  állagú  lakásokban  a  társadalom  elszegényedett  rétegei  költöztek.  E  sajátságos  környezetben  található  még  Dunakeszi  egyik  legjelentősebb  műemléke a középkori Alag egykori tempplomának romja.  A major terület keleti részén, a  2/A út mellett egy új beépítésű logisztikai központ található  62

igazolva, hogy a terület gazdasági hasznosításra kiváló adottságokkal rendelkezik.  Alagimajor  lakóterülete,  ,  teljes  mértékben  elkülönül  a  város  egészétől.  A  hajdani  major  területe  történelmileg  nem  kapcsolódik  Dunakeszihez.  Ezen  a  falusias  jellegű  telepen  47  lakos él, zömében alacsony komfortfokozatú, egy szobás lakásokban. Az itt található lakások  állagáról,  csakúgy,  mint  a  Petőfi  telep  esetében  elmondható,  hogy  erősen  leromlottak,  felújítást  igényelnek.  A  környezet  elhanyagolt,  alacsony  infrastruktúrával  ellátott,  nehezen  megközelíthető, a helyi tömegközlekedés a városközpontból naponta többször érkező helyi  buszjáratban merül ki.  A területet a városközpontból egyetlen szilárd burkolatú úton keresztül lehet elérni.  Az  itt  élő  lakosság  korösszetétele  nem  tér  el  a  település  átlagától.  Azonban  iskolázottsági  szempontok alapján nem közelíti meg az átlagot, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel  rendelkezők, az aktív lakosság több mint felét teszik ki. A felsőfokú végzettségűek aránya az  Alagimajorban 8.8%, alig a fele a település átlagának.  A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel  nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 28.1%. Ez a mérték még nem közelíti meg az  50%‐ot,  azonban  egyéb  szociális  mutatók  alapján  itt  is  prognosztizálható  a  szegregációs  folyamat felgyorsulása.    A  másik  szegregációval  veszélyeztetett  terület  a  Petőfi  telep  területe  a  városmagtól  elkülönülve,  a  hajdani  lovas  központba  beágyazódva    gazdasági  területen  helyezkedik  el.  A  telepen  70  db  lakás  található,  ennek  mintegy 70%‐a  alacsony  komfortfokozatú,  és  43,3%‐a  egyszobás.  Az  épületek  állagáról  egységesen  elmondható,  hogy  leromlottak,  felújításra  szorulnak.   A  helyi  utak  nem  rosszabbak,  mint  a  településen  általában.  Mindenhol  aszfaltborítással  rendelkeznek.  Ezen a területen 169 lakos él, közülük 167‐en rendelkeznek itt állandó lakcímmel. Többségük  aktívkorú (65.1%), a 14 évesnél fiatalabb korosztály az itt élők kevesebb mint egy hatodát, a  nyugdíjas korúak pedig valamivel több, mint egy ötödét teszi ki. Ez a kor összetétel nagyjából  megfelel a település átlagnak.  A  telepen  élők  többsége  (54.6%),  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkezik,    a  település  átlagnak  ez  több,  mint  a  kétszerese.  Emellett  nagyon  alacsony  a  felsőfokú  végzettséggel rendelkezők aránya (1.6%), a település átlagának az egy tízede.  A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel  nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 28.2%. Ez a mérték még nem közelíti meg az  50%‐ot, azonban egyéb szociális mutatók alapján prognosztizálható a szegregációs folyamat  felgyorsulása.    Ebben a körzetben található intézmények:  • • • • • • • •

Városi Bíróság  Városi Ügyészség  Széchenyi István Általános Iskola 2  Gyermekorvosi Rendelő ‐ III.körzet  Gyermekorvosi Rendelő ‐ VI.körzet  Háziorvosi Rendelő ‐ III. körzet  Háziorvosi Rendelő ‐ IV. körzet  Napsugár Gondozási Központ  63

• • • •

ÁGNES Gyógyszertár  Szent Imre Plébánia  Evangélikus Gyülekezet  1.számú postahivatal 

  Erősség  • • • • •

Gyengeség 

Hagyományokkal bíró nagy  kiterjedésű zöldfelület  Meglévő városi funkciók  Védett építészeti értékek  Verseny utca mentén központi  funkciók  Vasútállomás közelsége a  központhoz 

Lehetőség  Városi alközpont kialakítása   MÁV állomás védelme, hasznosítása  Vasúti átjárok fejlesztése  Potenciális turisztikai fejlesztési  terület  • Vitorlázó repülőtér fejlesztése  • Lósporttelep megőrzése és  fejlesztése  • Alagi major gazdasági területként  való fejelsztése 

•

Meglévő (lovas, sportrepülő)  sportterületek  kihasználtságának  hiánya  • Vasút elválasztó szerepe  • A Luther Márton térnél  közlekedési  problémák 

Veszély 

• • • •

•

Koncepció nélküli nagy területű  zöldfelület‐vesztéssel járó jelentős  építkezések  • Épített örökség hasznosításának  hiánya   

 

 

64

5.1.7. A hetes városrész – Alag ‐ központ  A városrész (kül‐ és belterülettel együtt) 222,57 Ha területű. Határa a Nándorfehérvár utca ‐  Határ utca – Fóti út – a vasút vonala ‐ Tábor utca –Toldi utca – Mátyás király utca – Tisza utca  – Nándorfehérvár utca. 

  A KSH 2001‐es népszámlálási adatai szerint a lakónépesség 7024 fő a városrészben, a város  egészének 23,85%‐a. A városrész a második leglakottabb részterülete Dunakeszinek. Ebben a  városrészben  0‐14  évesek  aránya  15,6%,  a  15‐59  évesek  aránya  63,4%,  a  60  év  felettiek  aránya  21,1%.  Végzettség  szerint,  a  15‐59  éves  kategóriába  esők  közül  22,7%  a  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkező  ezen  a  területen,  ez  a  mutató  a  városi  átlagnál  magasabb, míg a 25 éves és idősebb népesség 12,7%‐a rendelkezik felsőfokú végzettséggel,  amely  alacsonyabb  az  átlagosnál.  2478  lakás  található  itt,  amely  a  teljes  lakásállomány  24,08%‐a.  Átlag  feletti  a  14,4%  alacsony  komfortfokozatú  lakások  aránya.  Rendszeres  65

munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15‐59 évesek) belül 36,9%,  míg  a  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  és  rendszeres  munkajövedelemmel  nem  rendelkezők aránya 12,7%. A foglalkoztatottak aránya a 15‐64 éves népességen belül 58,1%,  a  foglalkoztatott  nélküli  háztartások  aránya  34,2%.  A  melléklet  tematikus  térképei  könnyebbé teszik a városrészek összehasonlítását.  Az  egész  városrész  egy  belterületi  egység,  a  város  középső/központi  területeinek  részén,  azonban  a  vasút  némiképp  elválasztja  az  igazán  belsőnek  nevezhető  részektől.  Az  egykori  Alag település központja volt ez a terület. A városrész egyértelműen lakófunkciót tölt be a  település életében. Beállt kertvárosias és falusias jellegű terület. Földszintes, vagy legfeljebb  kétszintes  családi  házak  jellemzőek  a  területen.  Az  intézmények  elszórva  a  lakóépületek  között  találhatók.  A  Szent  Imre  tér  tölt  be  némiképp  központi  funkciót.  Itt  található  egy  általános iskola, egy templom és  a Vízmű telephelye. E mellett a Luther Márton tér északi  telkei  és  az  ide  csatlakozó  két  jelentős  gyűjtő  út,  a  Fóti  és  a  Kossuth  Lajos  utcák  keleti  szakasza mentén található nagyobb számban kereskedelmi, szolgáltatási funkció.  57‐es pontszámot kapott a városrész épületeinek állaga átlagos értékelése a 100‐as skálán.  62‐t a környezet állapotának értékelésére.   A szociális mutatókat vizsgálva a második legrosszabb helyzetben a 7‐es körzet van, ebben a  körzetben egy szegregációval veszélyeztetett telepszerű képződmény található, a Szent Imre  tér‐Károlyi utca által határolt területen.    Ebben a körzetben található intézmények:  • • • • • • • • • • • • •

Széchenyi István Általános Iskola 1  1.számú Bölcsőde  Hét Kútforrás Szociális Alapítvány   Kölyökkeszi Családi Napközi  Alagi Óvoda  Piros Óvoda  Gyermekliget Családi Napközi és Játszóház  Fogászat ‐ III.körzet  Vöröskereszt Fejlesztő Napköziotthon  Református Lelkészi Hivatal  DMRV (Vízművek) Hibabejelentés  DMRV (Vízművek) Üzemmérnökség  DMRV Csatornázási ügyek (duguláselhárítás) 

            66

Erősség  • • • •

Csendes, nyugodt lakó környezet  Jó közlekedési adottságok  Városi intézményrendszer megléte  Kialakult településszerkezet 

Lehetőség  • • •

Potenciális alközpont kialakítása  Zöldterületek fejlesztése  Közösségi terek kialakítása 

Gyengeség  • •

Kerékpáros infrastruktúra hiánya  Gyalogos infrastruktúra hiánya a  Kossuth utcán  • Parkolási nehézségek a Kossuth Lajos  utca környezetében  Veszély  •

Kossuth utca ‐ közúti közlekedés  ellehetetlenülése az új lakóterületek  átmenő forgalma következtében 

 

67

5.1.8. A nyolcas városrész – Tóváros,Alagi temető és környéke  A  városrész  (kül‐  és  belterülettel  együtt)  204,83  Ha  területű.  Határa  a  Tisza  utca  –  Nándorfehérvár  utca  –  Toldi  utca  –  Határ  utca  –  Repülőtéri  út  ‐  a  Konrád  Ignác  utcával  párhuzamosan,  attól  délre  –  gyorsforgalmi  út,  a  város  keleti  határa  ‐  Kárpát  utca  vonala,  Kárpát utca – Széchenyi utca – Tisza utca. 

  A  KSH  2001‐es  népszámlálási  adatai  szerint  a  lakónépesség  280  fő  a  városrészben,  a  város  egészének 0,95%‐a. Nagyon fontos azonban megjegyezni, hogy ebben a városrészben épül a  legtöbb  új  lakóépület,  lakópark.  Igen  nagyszámú  betelepülőt  vonz.  A  város  egészének  lakossága  ma  körülbelül  36  ezer  ember,  2001‐ben  nem  érte  el  a  30  ezret,  az  azóta  beköltözők  ebben  a  városrészben  jelennek  meg  legnagyobb  számban  és  arányban.  Fontos  hozzátenni  azt  is,  hogy  a  0‐14  éves  korcsoport  városrészenkénti  arányai  is  változnak,  ha  figyelembe vesszük, hogy a betelepülők jelentős része fiatal házas, ill. kisgyermekes család.  68

Hangsúlyozandó  tehát,  hogy  közvetlenül  egy  robbanás  előtti  adathalmaz  szerepel  a  KSH  2001‐es tábláiban. E szerint ebben a városrészben 0‐14 évesek aránya 22,1%, a 15‐59 évesek  aránya 62,5%, a 60 év felettiek aránya 15,4%. Végzettség szerint, a 15‐59 éves kategóriába  esők közül 26,3% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező ezen a területen. A  25 éves és idősebb népesség 6,3%‐a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. 85 lakás található  itt,  amely  a  teljes  lakásállomány  0,97%‐a,  11,8%  az  alacsony  komfortfokozatú  lakások  aránya. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15‐59  évesek)  belül  32,6%,  míg  a  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  és  rendszeres  munkajövedelemmel  nem  rendelkezők  aránya  10,9%.  A  foglalkoztatottak  aránya  a  15‐64  éves népességen belül 63,3%, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 28,1%. A melléklet  tematikus térképei könnyebbé teszik a városrészek összehasonlítását.  A város keleti, Fót felé eső, a legdinamikusabban épülő és fejlődő része. Főként kertvárosi  és kisvárosias jellegű terület, kevés falusi ill. ipari (beépítetlen) területtel. Főkét földszintes,  tetőtérbeépítéses  kétszintes  családi  házakkal,  vagy  valamivel  magasabb  többlakásos  társasházakkal  épül  be a  Tóváros  , és  a  Toldi  lakópark.  A Fóti  út  keleti  szakaszán a  vegyes  használat  jellemző.  Megtalálható  itt  a  korábbi    falusias  jellegű  állattartó  épület  mellett  a  nagyobb ipari jellegű gazdasági telephely is.  A temető Fóti úti oldalán üzletek sorakoznak, mintegy folytatva az Alagliget lakópark nagy  beépítettségi  intenzitású  négy‐öt  szintes  épületeinek  földszinti  üzleteit.  A  nagy  kiterjedésű  lakópark  beépítése  ma  is  tart.  Kis  telkeken,  olykor  4‐5  szintes  többlakásos  házak  épülnek  kevés építészei igényességgel.   Zöldterület  a  Tóváros  nevét  adó  kis  tó  és  minimális  környező  zöldfelülete  kivételével  nem  található egyik területen sem.  A városrész területéhez külterület is tartozik, jellemzően szántó terület   Alag képviseli a településrész régi magját. Több lakópark épül a területen napjainkban is. A  városrész útjainak 16%‐a földút, 82‐es értékű az átlagos épületállag. Az általános környezet  72  pontos  átlagos  értékelésű,  19‐es  szórás  mellett.  Az  épületek  majdnem  60%‐a  kapott  maximális  értékelést.  Érthető  módon  az  új  építésű  épületek  kaphatnak  magas  pontértékelést.    Ebben a körzetben nem található intézmény.             

69

Erősség  • •

Korszerű, új lakások  Potenciális alközponti funkció a Spar  környékén 

Lehetőség  •

Az új lakáscélú építkezések minőségi  lakóterületi fejlesztése  • Intézményfejlesztés  • Zöldterületek kialakítása  •  

Gyengeség  • • •

Infrastruktúra lassú ütemű kiépülése  Városi intézmények hiánya   Kereskedelmi, szolgáltató funkció  alacsony szintje  • Zöldterületek, közösségi terek hiánya • Alacsony építészeti igényességű, új  épültek is megjelennek. 

Veszély  • •

Beépítési arány növekedése  Közterületek, zöldfelületek teljes  hiánya  • A terület elértéktelenedik 

 

70

5.1.9. A kilences városrész – Alag‐felső  A városrész (kül‐ és belterülettel együtt) 762,98 Ha területű. Határa a Fő út ‐ a vasút vonala a  Bagoly utcától – Tábor  utca – Mátyás király utca ‐ Tisza utca – Széchenyi utca – Kárpát utca,  Kárpát utca vonala ‐ gyorsforgalmi út ‐ a város keleti határa – a város északi határa ‐ Fő út. 

  A KSH 2001‐es népszámlálási adatai szerint a lakónépesség 4479 fő a városrészben, a város  egészének 15,21%‐a. Ebben a városrészben 0‐14 évesek aránya 19,9%. A gyermekek aránya  ebben  a  városrészben  volt  a  legmagasabb,  mára  azonban  nagy  elmozdulást  mutat  a  8‐as  városrész  javára.  15‐59  évesek  aránya  70,9%,  a  60  év  felettiek  aránya  9,2%.  Végzettség  szerint,  a  15‐59  éves  kategóriába  esők  közül  16,5%  a  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkező  ezen  a  területen.  A  25  éves  és  idősebb  népesség  25,9%‐a  rendelkezik  felsőfokú  végzettséggel.  Ebben  a  városrészben  kiugróan  magas  a  magasan  képzettek  aránya.  1415  lakás  található  itt,  amely  a  teljes  lakásállomány  14,93%‐a,  9,6%  az  71

alacsony  komfortfokozatú  lakások  aránya.  Rendszeres  munkajövedelemmel  nem  rendelkezők aránya az aktív korúakon (15‐59 évesek) belül 32,7%, míg a legfeljebb általános  iskolai  végzettséggel  és  rendszeres  munkajövedelemmel  nem  rendelkezők  aránya  8,8%.  A  foglalkoztatottak  aránya  a  15‐64  éves  népességen  belül  64,7%,  a  foglalkoztatott  nélküli  háztartások  aránya  17,1%.  A  melléklet  tematikus  térképei  könnyebbé  teszik  a  városrészek  összehasonlítását.  A  város  legnagyobb  kiterjedésű  Északi  városrésze,  melynek  nagyobb  része  külterület.  A  területen  az  utak  13%‐a  földút.  Az  időjárás  függvényében  előfordul,  hogy  igen  porosak,  homokosak az utcák. A városrész kertvárosi, és lakótelepi jelleget mutat. A kertváros 85%‐ os  arányt  képvisel.  Az  intézmények,  a  kereskedelmi,  szolgáltató  funkciók  épületek  a  lakóépületek  közé  ékelődnek,  valamint  a  lakóépületek  földszintjén  találhatók.  Az  épületek  zömmel  2  szintesek,  10%  a  háromszintes  építmények  aránya,  az  egyszintes  házak  száma  csekély. Az épületek átlagos állapotpontja 100‐as skálán 74 pont. A városrész környezetének  értékelése 70 pont.  A  terület  a  nyugati  városrészhez  a  vasút  állomás  melletti  vasúti  aluljárón  keresztül  kapcsolódik, melynek kis áteresztő képessége gyakran okoz torlódást. 

  Ebben a körzetben található intézmények:  • •

Rendőrség  Fazekas Mihály Általános Iskola  72

• • • • •

Gyermekorvosi Rendelő ‐ II.körzet  Háziorvosi Rendelő ‐ I.körzet  Háziorvosi Rendelő ‐ II.körzet  Háziorvosi Rendelő ‐ XII.körzet  UNIKORNIS Gyógyszertár 

  Erősség 

Gyengeség 

Csendes lakókörnyezet 

Északi részen földutak nagy aránya, magas  porszennyezés 

Jó közlekedési kapcsolatok  Városi intézmények megléte 

Kereskedelmi egységek hiánya 

  Lehetőség 

Veszély 

Potenciális zöldterület fejlesztés 

További területek parcellázása 

P+R parkoló kialakítása a vasútállomásnál 

M2‐re felvezető út nagy átmenő forgalmat  generál, magas zaj és légszennyezéssel jár 

Kereskedelmi, szolgáltató funkciók növelése   

73

5.1.10. A tízes városrész – MÁV‐telep (Gyártelep)  A városrész (kül‐ és belterülettel együtt) 64,28 Ha területű. Határa a Fő út – Béke utca – a  vasút vonala – Fő út. 

  A  KSH  2001‐es  népszámlálási  adatai  szerint  a  lakónépesség  662  fő  a  városrészben,  a  város  egészének 2,25%‐a. Ebben a városrészben 0‐14 évesek aránya 9,1%, a 15‐59 évesek aránya  66,9%,  a  60  év  felettiek  aránya  24%.  Ezzel  az  értékkel  a  városrész  a  második  a  60  éves  és  idősebb lakosság arányát tekintve. Végzettség szerint, a 15‐59 éves kategóriába esők közül  20,8% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező ezen a területen. A 25 éves és  idősebb népesség 10,0%‐a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. 300 lakás található itt, amely  a  teljes  lakásállomány  2,15%‐a,  5,7%  az  alacsony  komfortfokozatú  lakások  aránya.  Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15‐59 évesek)  belül  30,7%,  míg  a  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  és  rendszeres  74

munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 8,8%. A foglalkoztatottak aránya a 15‐64 éves  népességen  belül  64,9%,  a  foglalkoztatott  nélküli  háztartások  aránya  39,3%.  A  melléklet  tematikus térképei könnyebbé teszik a városrészek összehasonlítását.  Az egyik legkisebb területű városrész. Gyakorlatilag teljesen burkolt utakkal. Belvárosi, ipari  és lakótelepi jellegű térségek váltják egymást. A terület sajátosságát az adja, hogy a MÁV  adta meg az arculatát. Itt épült meg a múlt század elején a MÁV járműjavító telepe, s ehhez  egy  lakótelep.  A  volt  MÁV  lakótelep  napjainkig  megőrizte  egyedi  építészeti  elemeit  és  hangulatát. Bár az eredeti közösségi szolgáltató funkciók a területről kikoptak, megtalálható  még  az  iskola,  egészségügyi  szolgáltatás  és  egy  művelődési  ház  is,  amelyet  évente  néhány  alkalommal  városi  rendezvények  színhelyeként  is  használnak.  A  terület  szerkezete,  a  beépítés  jellege,  módja,  az  anyaghasználat,  a  megjelenés  védendő  értékek,  s  az  Önkormányzatnak mindent meg kell tennie ennek megőrzése érdekében.  A volt MÁV járműjavító Bombardier Transportation néven ma Dunakeszi legmeghatározóbb  üzeme.   A  MÁV  lakótelep  és  az  Ipari  területtől  északra  a  város  sportpályája  és  egy  új  kialakítású  gazdasági terület található jó közlekedési kapcsolatokkal a 2‐es út mellett.   A  városrész  nem  csak  területhasználatban,  de  az  épületek  magasságát  tekintve  is  vegyes  képet mutat, ugyanis az épületek közel 80% 2 szintes, de találni 1 szintes épületeket (10%) is  .  Az épületek állaga a 100‐as skálán 63‐at kapott, míg a városrész környezetének állapotának  értékelése is 70 alatti (67).    Ebben a körzetben található intézmények:  • • • • • •

VOKE József Attila Művelődési Központ  Bárdos Lajos Általános Iskola 1  Bárdos Lajos Általános Iskola 2  Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Dunakeszi Tagintézménye  Alapítványi Óvoda "Vasút a gyermekekért"  Családsegítő Központ 

                75

Erősség  MÁV‐telep  Oktatási, kulturális  intézményrendszer  • Jó közlekedési kapcsolatok  • Épített értékek, védendő városrész  • 2‐es út, jó közlekedési kehetőségek 

Gyengeség 

• •

Lehetőség  • •

Potenciális örökségvédelmi terület  MÁV lakótelep értékőrző minőségi  fejlesztés lehetősége   • Művelődési ház fejlesztési  lehetőségei  • Potenciális bővíthető  gazdaságfejlesztési iparterület 

•

Vasúti aluljáró kapacitáshiánya,  csapadék‐elvezetési problémái  • 2‐es út nagy forgalma   

Veszély  • •

Közúti közlekedés további romlása  Anyagi erőforrások hiányában MÁV‐ telep leromlása 

     

5.2. A Külterület, mint kvázi‐városrész  A  külterületek  a  KSH  adatszolgáltatásában  nem  az  egyes  városrészekhez  tartozóan,  hanem  külön kategóriában együttvéve szerepelnek.  A  KSH  2001‐es  népszámlálási  adatai  szerint  a  lakónépesség  95  fő  a  külterületen,  a  város  egészének  0,32%‐a.  A  külterületi  lakosságban  a  0‐14  évesek  aránya  10,5%,  a  15‐59  évesek  aránya 66,3%, a 60 év felettiek aránya 23,2%. Végzettség szerint, a 15‐59 éves kategóriába  esők közül 44,4% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező ezen a területen. A  25 éves és idősebb népesség 7,4%‐a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. 59 lakás található  itt,  amely  a  teljes  lakásállomány  0,33%‐a,  50,8%  az  alacsony  komfortfokozatú  lakások  aránya. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15‐59  évesek)  belül  41,3%,  míg  a  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  és  rendszeres  munkajövedelemmel  nem  rendelkezők  aránya  19,0%.  A  foglalkoztatottak  aránya  a  15‐64  éves népességen belül 55,2%, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 38,5%. 

76

6. Dunakeszi stratégia    Dunakeszi  az  utóbbi  10  évben  jelentős  fejlődésen  ment  keresztül,  lakossága  12  ezer  fővel  nőtt  és  ez  a  folyamat  még  tart,  megjelentek  a  bevásárló  centrumok,  a  gazdasági  szerkezet  átalakult,  a  mezőgazdasági  tevékenység  teljesen  megszűnt,  az  ipari  nagyvállalatok  átalakultak  illetve  kisebb  vállalkozások  váltották  fel  őket,  a  szolgáltató  szektor  pedig  teret  hódított magának.   A  lakosság  nagyarányú  növekedése  magával  hozta  az  új  lakóterületek,  lakónegyedek,  lakóparkok kialakulását, a magánberuházások ütemével nem tudott lépést az önkormányzat,  a  városi  funkciók  hiánya  figyelhető  meg  az  új  lakóterületeken,  valamint  a  közmű‐  és  közlekedési infrastruktúrahálózat terén is lemaradások figyelhetők meg.  A  településfejlesztési  koncepcióban  megfogalmazottak  szerint:  „Dunakeszi  Város  stratégiai  fejlesztési  irányai  egy  a  Dunakanyarhoz  csatlakozó,  annak  szép  és  változatos  természeti  környezetére  építő,  kínálatát  kiegészítő  rekreációs,  turisztikai,  kereskedelmi‐logisztikai  és  szolgáltató,  valamint  korlátozott,  mértékben  ipari  funkciókat  hordozó  település  képét  rajzolják ki.”   

6.1 Jövőkép  Dunakeszi  hosszútávon  elérendő  céljait  határozzuk  meg  a  jövőképben.  A  jövőkép  komplexen  foglalja  össze  a  társadalmi,  gazdasági,  környezeti  és  kulturális  elemeket,  részcélokat. Ez alapján Dunakeszi jövőképét, a 15‐20 éves távlatban elérendő állapotot a  következőképpen jellemezhetjük:    • • •

Agglomerációs alvóvárosból váljon élővárossá  Legyen fenntartható, szolgáltató város  Budapest északi városkapuja 

  Dunakeszi növekedése az agglomerációs szuburbanizációs folyamatok következménye, a  betelepülő  lakosok  többsége  továbbra  is  Budapesten  dolgozik,  a  fővárosban  veszik  igénybe  a  közszolgáltatásokat.  Az  új  lakosok  egy  része  még  mindig  ’alvóhelyként’  használja  a  várost,  másik  része  körében  pedig  megnövekedett  az  igény  az  oktatási,  szociális  és  rekreációs  funkciók  igénybevételére,  elsősorban  a  fiatal  családosok  esetén,  kiemelten a bölcsődei, óvodai szolgáltatások területén.   A  város  jelenlegi  fejlődési  üteme  nem  tartható  fenn  hosszútávon,  a  korábban  jelzett  problémák miatt sem, a megfelelő életminőség fenntartása és fejlesztése megköveteli a  szolgáltató szektor városi területen való megerősödését, a városi funkciók bővítését, és a  városi környezet, városi közösségi terek előtérbe kerülését.  Dunakeszi  népességszám  növekedésének  maximuma:  40.000  fő.    A  városi  ellátási,  77

szolgáltatási funkciók növelésekor is erre a népességszámra kell tervezni.  Dunakeszi  fekvése,  közlekedési  kapcsolatai  révén,  Budapest  északi  kapuja,  a  multinacionális kereskedelmi cégek kapcsán ezt az előnyt folyamatosan kihasználja, az új  lakóterületek  létrehozásakor  is  fontos  szempont  volt  a  főváros  közelsége  a  betelepülők  számára.  Az  egyedi  természeti  adottságok  megléte  ellenére  –  Duna‐part,  Lóverseny‐ pálya,  Repülőtér  zöldfelülete,  ‐  hiányzik  az  összefüggő,  minőségi  települési  zöldfelület‐ hálózat, a rekreációs és a turisztikai szabadidős tevékenységek alapfeltételei.   

6.2. Átfogó cél  A  jövőképben  meghatározott  célrendszer,  Dunakeszi  átfogó  célja  egy  mondatban  összefoglalva: 

DUNAKESZI LEGYEN EGY ÉLHETŐ, OTTHONOS, EGYEDI TERMÉSZETI, KÖRNYEZETI  ADOTTSÁGAIT HASZNÁLÓ, GAZDASÁGILAG STABIL, MAGAS SZOLGÁLTATÁSI SZÍNVONALAT  NYÚJTÓ VÁROS.    6.3. Középtávú, tematikus célok  Dunakeszi  jövőképében  megfogalmazott  célok  elérésének  érdekében,  a  város  aktuális  helyzetének  elemzése  alapján  a  város  továbbfejlődésének  alap  elemeit  a  következő  középtávú  tematikus  célok  megvalósítása  révén  tudja  biztosítani  (a  felsorolás  egyben  priorítási sorrend is). 

6.3.1. Infrastruktúra fejlesztés  A  városi  infrastruktúra  nem  tudott  azonos  ütemben  együtt  fejlődni,  növekedni  a  robbanásszerű  népességnövekedéssel,  így  mostanra  alapvető  közmű‐  és  közlekedési  problémák alakultak ki, melyek jelentősen befolyásolják – negatív irányba ‐ a városi élet  minőségét és egyben fizikai gátként akadályozzák a további fejlődést.  a) Közműfejlesztés  • • • • •

Csapadékvíz elvezetés  Szennyvízcsatorna hálózat bővítése  Szennyvíztisztító kapacitásbővítés  Biztonságos elektromos áram és gázellátás  Nagyfeszültségű vezeték földkábelben való vezetése 

A  közműhálózat  fejlesztése,  kapacitásbővítése  alapvető  feladat  a  városban,  a  várost  kiszolgáló  szennyvíztisztító  telep  kapacitása  maximumán  működik,  nem  tud  több  rákötést befogadni. A szennyvíztisztító kapacitáskorlátja a területei fejlesztések korlátját  is jelenti egyben. Ha a bővítésére beadott páylázat siekrrel jár, a probléma megoldódik,  ha a pályázat nem sikeres más, gyors és hathatós megoldást kell keresni.  

78

A  nem  megfelelő  csapadékvíz  elvezetés  gyakori  közlekedési  problémákat  okoz  a  városban főként az északi vasúti átjárónál. I. ütemben a tervezett főgyűjtőt kell kiépíteni  a vasúti átjáró és a Duna közötti szakaszon, hogy II. ütemben a további rácsatlakozások is  megoldhatók  legyenek,  mivel  az      de  az  utcák  csapadékvízelvezetése  sem  megoldott,  a  vizesárkok betemetésre kerültek.   A  jelenlegi,  nem  megbízható,  kimaradásokkal  megszakított  elektromos  és  gázellátás  az  ipari  vállalkozók  számára  jelent  alapvető  problémát  működésük  szempontjából.  Az  összeszerelő  üzemek  gépeit  számítógépes  programok  vezérlik,  a  munkafolyamatok  megakadásai jelentős versenyhátrányt jelent, hosszú távon az üzemek fejlesztési igényeit  is hátráltatja, egyes esetekben a tevékenység elköltöztetését teszi szükségessé.  A település északi részén a tervezett Malom‐árok lakópark és a Rév‐dülő területén halad  végig  a  lakóházak  között  a  nagyfeszültségű  vezeték,  egészségügyi  okokból  javasolt  a  lakóterületen földkábelben való vezetése.    b) Közlekedésfejlesztés  • • • • • • • • •

Belső közlekedési hálózat fejlesztése   Belső tömegközlekedés felülvizsgálata, fejlesztése  Kerékpárút fejlesztése  Gyalogos közlekedés feltételeinek javítása  Parkolási problémák megoldása  Vasúti átjárók számának növelése, kapacitásbővítése  Átmenő forgalom csökkentése  Csomópontátépítések   

A  belső  városi  közlekedés  fejlesztése  a  szerkezeti  hiányok  pótlására,  illetve  a  környezetbarát  közlekedési  megoldások  elősegítésére  irányul.  A  településrészek  közötti  összeköttetés fejlesztése a város sajátos szerkezete szempontjából, ‐a vasút ketté szeli a  várost‐  kiemelt  jelentőségű.  A  városi  közlekedés  tekintetében  meghatározó  a  vasúti  átjárók  számának  növelése  és  a  településen  belüli  gyalogos  és  kerékpáros  közlekedési  infrastruktúra fejlesztése egyaránt. A lakosság számának növekedésével párhuzamosan a  gépkocsik  száma  is  jelentősen  megnövekedett,  szükséges  a  meglévő  csomópontok  átépítése,  egy  átfogó  parkolási  rendszer,  koncepció  kidolgozása,  a  későbbi  kaotikus  parkolási gondok elkerülése érdekében.  A  kerékpárút  hálózat  fejlesztése  nem  csak  a  városon  belüli  alternatív  közlekedést  segítené, de az Eurovelo kerékpárút hálózatba való bekapcsolódás a Dunakeszi turisztikai  esélyeit is javítaná.   

6.3.2. Gazdaságfejlesztés  A helyi gazdaságfejlesztés alapja a jelentékeny gazdasági versenyképesség megőrzése, a  meglévő  vállalkozások  megtartása,  működésük  hosszú  távú  biztosítása  és  a  feltételrendszer javítása. A város jövőjét, lehetőségeit alapvetően meghatározza a helyi  79

gazdasági  élet  működési  feltételrendszere,  a  vállalkozások  meg  tudják‐e  őrizni  versenyképességüket.   a) Kisvállalkozások, logisztika, kereskedelem támogatása  b) Lóverseny pálya és repülőtér közötti gazdasági terület átalakítása  c) Fóti úttól északra, gazdasági terület átalakítása  d) Dunakeszi dél 2‐es út melletti még be nem épült terület beépítése  e) Dunakeszi északon a benzinkút melletti még be nem épített terület beépítése  f) Alagi major gazdasági területként való fejlesztése   

6.3.3. Épített környezet fejlesztése  A  szuburbanizációs  folyamatok  révén  a  lakóterületek  növekedése,  nem  kellően  szabályozott,  tudatos  keretek  között  ment  végbe,  így  nem  alakult  ki  hagyományos,  funkcióját  betöltő  városközpont,  illetve  a  városi  alközpontok  spontán  kialakulása  kezdődött  el.  Ezért  szükséges  a  városépítészet  szempontrendszerének  megfelelő  komplex fejlesztés, amely magában foglalja a városképvédelmet, a közlekedési hálózat, a  közmű  infrastruktúra,  települési  vízgazdálkodás  –  csapadékvíz‐elvezetés,  városi  környezet  –  zöldterület  fejlesztést,  az  egészségügyi,  szociális  és  oktatási  alapfunkciók  összehangolt kezelését.     a) Városközpontok  • • • • • •

Cassalgrande tér és a 2‐es út melletti terület  Városháza és környéke  Verseny utca és Luther Márton tér  Szt. Imre tér fejlesztése  Alagi lakópark   Dunakeszi Alsó – Muskátli utca, Pálya utca 

b) Épített értékeke védelme  • • • •

MÁV‐telep  Vasútállomás  Alagi major – középkori rom  Felső ‐ Tabán 

c) Meglévő lakóterületek minőségi környezeti fejlesztése  -

Tóváros, 

-

Toldi  

-

Alagliget lakópark  

80

d) Új lakóterület fejlesztés nagy zöldfelülettel:  -

Malom‐árok lakópark I. ütem 

e) meglévő lakótelep minőségi fejlesztése  -

Energiaracionalizálás 

-

Panel program 

 

6.3.4. Természeti környezet fejlesztése  A város számos kedvező zöldfelületi adottsággal (Duna‐part, értékes zöldfelületi elemek ‐  Kincsem utcai és Fóti úti fenyves, kedvező zöldfelületi borítottság a kertvárosi és üdülő  jellegű  területeken)  rendelkezik.  A  zöldfelületi  tendenciák  –  egyre  alacsonyabb  zöldterületi‐ellátottság,  szegényes  játék‐  és  sportolási  lehetőség  az  egyes  városkörzetekben,  a  biológiailag  aktív  felületek  egyenlőtlen  eloszlása,  a  zöldfelületek  intenzitásának  területi  különbségei  –  orvoslása  azonban  a  zöldfelület‐gazdálkodás,  és  ‐ fejlesztés terén számos feladatot ad, melynek egyértelmű célja egy kevesebb környezeti  stresszhatást  eredményező,  jobb  környezeti  állapotjellemzőkkel  rendelkező  települési  környezet kialakítása és fenntartása.  a) Katonadomb funkcionális fejlesztése ‐közpark  b) Horgásztavak  környékének  rendezése,(épített  környezetei terhelés csökkentése) 

környezet 

szabáélyozása, 

c) Közparkok rendezése, fejlesztése (pl. Toldi Miklós utca déli részén)  d) Közterületek rendezése, fejlesztése  e) Új lakóparkok környezeti fejlesztése  f) Tóvárosi tó környezetének rendezése  g) Erdősáv telepítése az új 2_2/A út összekötő úthoz  h) Malomárok II. zöldfelületi fejlesztése (parkerdő)   

6.3.5. Városlakók identitástudatának emelése  Dunakeszi  lakosságának  közel  fele  az  utóbbi  10  évben  költözött  a  településre,  a  városi  közösség,  az  identitástudat  kialakulását  elősegítik  a  kulturális,  szórakoztató,  közösségi  élményt  nyújtó  programok.  Ennek  érdekében  meg  kell  teremteni,  ki  kell  alakítani  a  találkozóhelyeket,  a  városi  közösségi  terek  fejlesztése  révén,  valamint  számos  olyan  programot  kell  szervezni,  amelyek  lehetővé  teszik,  hogy  az  itt  élők  szabadidejüket  a  városban  töltsék  el.    Ezek  lehetnek  alkalomszerű  tematikus  programok,  vagy  évente  visszatérő rendezvények.  81

-

Közösségi találkozóhelyek kialakítása, fejlesztése 

-

Városi programok bővítése 

-

Évente visszatérő rendezvények szervezése 

-

Művelődési ház program bővítése 

 

6.3.6. Ellátás, szolgáltatás színvonalának emelése  A  város  népességnövekedésével  párhuzamosan  megnövekedett  az  igény  a  közszolgáltatásokra,  ezek  közül  legégetőbb  az  okmányiroda  elhelyezésének  feladata.  Jelentős bölcsődei és óvodai férőhely hiánnyal küzd a város, valamint az Egészségház sem  felel  meg  a  kor  minőségi  követelményeinek.  Az  önkormányzat  tervei  között  régóta  szerepel egy uszoda megépítése, amely a következő 7 éves periódusában a megvalósítás  stádiumába érhet.   A  települési  kulturális  programok  helyszínét  a  közép‐  és  a  művészeti  iskola  termei  biztosítják, azonban igény van egy önkormányzati városi Művelődési Ház működtetésére,  a  program  kínálat  bővítésére,  ezért  szükséges  rendezni  a  József  Attila  művelődési  ház  tulajdonviszonyait, majd az épület felújítását, akadálymentesítését elvégezni.    a) Egészségház minőségi fejlesztése  b) Okmányiroda  átépítése,  áthelyezése,  akadálymentesítése,  ügyfélszolgálati  szolgáltatás fejlesztése  c) Bölcsődei férőhelyek növelése, új bölcsőde építése  d) Óvodai férőhelyek növelése, új óvoda épület építése  e) Művelődési ház fejlesztése  f) Uszoda építése   

6.3.7. Turizmus fejlesztése  Dunakeszi  adottságai  megfelelőek  a  városi  szabadidő  eltöltését  igénylő  rekreációs  tevékenységekre,  jelenleg  lehetőségei  kihasználatlanok.  Ezért  szükséges  egy  átfogó  turisztikai  koncepció  kidolgozása,  melynek  fejlesztési  mérföldkövei  a  következő  fejlesztési területeket, tevékenységeket foglalja magában.  a) Duna‐part rendezése, sportolás feltételeinek kialakítása  b) Kerékpáros turizmus fejlesztése  c) Vízi turizmus feltételeinek javítása  82

d) Lovas turizmus fejlesztése  e) Repülőtéri sport fejlesztése, minőségi szintű feltételek kialakítása  f) Strand fejlesztése  g) Szálláshelyfejlesztések támogatása    Fentebb  sorolt  fejlesztési  irányokat  szükséges  az  egyes  városrészek  szintjéhez  rendelni,  hogy  a  7‐8  éves  tematikus  célok  is  a  városrészekre  kitűzött  területi  célok  egymással  szoros  kölcsönhatást  érjenek  el  a  megvalósuló  fejlesztések  révén.  Láthatóan  az  egyes  városrészek fejlesztési elképzelései eltérő fejlődési pályát írhatnak le, hiszen más és más  igénnyel  bírnak  ezen  településszerkezet  mentén.  Az  egyes  városrészek  társadalmi‐ gazdasági tényezői is befolyással bírnak az adott területen elérni kívánt célokra.   

6.4. Városrészekhez kapcsolódó célok  A 2‐3 éves – helyenként hosszabb – időtartamra szóló városrészi szintű célok meghatározása  az  egyes  városrészek  átfogó  gazdasági,  társadalmi  és  településszerkezeti  helyzetfeltárása,  valamint  az  azokra  épülő  SWOT‐elemzések  alapján  történt  meg.  A  folyamat  során  kirajzolódtak  azok  a  funkciók,  amelyek  esetében  további  fejlesztésekre  van  szükség,  így  megvalósítható  a  város  kiegyensúlyozott  területi,  gazdasági  és  társadalmi  fejlődése.  Összességében az alábbi megállapítások tehetők:  •

•

•

•

•

A  város  teljes  területén  szükség  van  közösségi  jellegű  fejlesztésekre,  amelyek  hatóköre és célcsoportja értelemszerűen különböző (pl. más típusú közösségi terekre  van szükség a központi rész, a lakótelepek és az új lakóparkok esetében).  Bizonyos  típusú  fejlesztésekre  csak  a  központi  városrészben  van  szükség  (pl.  városközponti  és  közigazgatási  funkciók  megerősítése).  Mindez  része  a  közszolgáltatási  és  közfeladat‐ellátási  rendszer  optimalizálásának,  ami  hatékonnyá  teheti a város működését.  A  város  fejlődést  át  kell,  hogy  hassa  a  gazdaság  fejlesztése,  ennek  úgy  kell  megtörténnie, hogy a korábbi ipari jellegű gazdasági területekről a környező lakókat  zavaró tevékenységeket a város keleti és déli iparterületeire kell koncentrálni, míg a  lakóterületek  mentén  a  kevésbé  szennyező,  kereskedelmi,  szolgáltató  jellegű  gazdasági tevékenységeket kell megtartani  illetve letelepíteni.  A  lakótelepek  esetében  elengedhetetlen  a  közterületek  további  fejlesztése  a  lakásállomány energiahatékonysági korszerűsítésének folytatása és a közintézmények  infrastruktúrájának és szolgáltatásainak átfogó fejlesztése.   A  kertvárosi  jellegű  városrészekben  a  cél  a  meglévő  kertvárosi  karakter  fenntartása  úgy,  hogy  a  domináns  lakófunkciót  egyrészt  infrastrukturális  fejlesztésekkel  kell  erősíteni,  másrészt  szolgáltatási,  kereskedelmi  funkciókkal  kell  kiegészíteni.

83

DUNAKESZI VÁROSRÉSZEINEK FEJLESZTENDŐ FUNKCIÓI  Ipari,  logisztikai

Kereskedelmi 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

V1 ‐ Rév‐dülő és  Malom‐árok    

  

  

  

  

  

 

  

  

  

V2 ‐ Lakótelep 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

V3 – Városközpont és  környéke, Tabán    

  

  

  

  

  

  

  

  

  

V4 – Délnyugati  iparterület    

  

  

  

  

  

  

  

  

  

V5 –  Szabadságliget  (Dunakeszi_Alsó)    

  

  

  

  

  

  

  

  

  

V6 ‐  Sporttelepek 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

V7 ‐ Alag‐ központ 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

V8 – Tóváros,  Alagi temető és  környéke 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

V9 ‐ Alag‐felső 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

V10‐ MÁV‐telep    

  

  

  

  

  

  

  

  

  

   Városrészek 

Zöldfelületi/Zöldterületi 

Turisztikai,  Közmű  Városkép  Város(rész)  központ  rekreációs  Közlekedési  infrastruktúra  Közszolgáltatási  Lakó védelem 

84

6.4.1. Egyes városrész ‐ Rév‐dülő és Malom‐árok fejlesztési igényei  A  városrészben  cél  a  Duna‐parti,  kertvárosi  lakóterület  megőrzése,  a  korábbi  üdülőterület  lakóterületté  való  átépülésének  támogatása  hosszútávon  élhető,  egységes  arculatú,  zöldfelületi rendszer megteremtésével.  Rövid távú (2‐3 éves) cél:   Az  átmenő  forgalom  minőségi  közlekedési  infrastruktúra  biztosítása  és  a  lakóterületek  zöldterületeinek minőségi fejlesztése  A minőségi környezet létrehozása érdekében tervezett fejlesztések:  •

Duna‐part és a Rév kikötő környékének nagy zöldfelület‐igényű turisztikai, szabadidős  célú  intézményfejlesztés,  területfejlesztés,  kikötő(k),  csónakházak,  evezési  lehetőségek bővítése, strand fejlesztése 

•

Területen végig haladó nagyfeszültségű elektromos vezeték térszín alá helyezése 

•

Csapadékvíz‐főgyűjtő rendszer kiépítése a városrész déli területén 

•

Kereskedelmi  funkció  fejlesztése,  vendéglátóegységek  minőségi  fejlesztése  a  Duna‐ parti sétányon 

•

2‐es út Csomópont fejlesztése – Rév utca és Liget utca kereszteződésekben 

•

Új  2.  sz.  út    ‐  M2‐re  vezető  elkerülő  út  építése,  vasúti  felüljáró  és  csomópont  kialakítása 

•

Közlekedés‐fejlesztés: rév, hajóállomás 

•

Kerékpáros  infrastruktúra  fejlesztés  –  a  már  kiépült  regionális  kerékpárút  hálózat  folytatása 

•

Utak aszfaltozása, portalanítása, járdák építése 

•

Új lakóterületek építése során nagy zöldterületek kialakítása, meglévő zöldterületek  megőrzése 

•

Bölcsőde és óvoda építés 

  A Malom‐árok és Rév‐dülő fejlesztésének fő célja a minőségi élettér biztosítása, a terület az  elmúlt 15‐20 évben folyamatosan beépül, illetve a Duna sor menti üdülőterületek fokozatos  lakóterületként  való  átalakulása  indult  meg.  A  fővárosból  kiköltözők  kerestek  maguknak  egészségesebb és jobb életkörülményeket. Az alapvető közmű ellátottság – víz,  gáz, villany‐  megoldott a városrészben, a szennyvíz beruházás a közeljövőben fejeződik be. A belterületi  utak aszfaltozására, a járdák kiépítésére nagy energiákat fordít a város, az utak portalanítása  nagyrészt  megoldott,  viszont  a  járdák  kiépítése  még  hátra  van.  A  közterületi  zöldfelületek  fejlesztése  magában  foglalja  az  utcafásításokat,  a  játszóterek,  közösségi  zöldterületek  85

kialakítását, a meglévők minőségi fejlesztését.  A közlekedési és zöld infrastruktúra mellett fontos a lakosság ellátását biztosító kereskedelmi  funkciók  bővítése  és  a  Duna‐part  környezeti  rendezése  mellett,  a  rekreációs  funkciókat  biztosító vízi turizmus fejlesztése és a hozzá kapcsolódó vendéglátás minőségi kialakítása.   Rév‐dülő és Malom‐árok fejlesztési igényeinek ütemezése    Fejlesztési tevékenység

Ütemezése

Csapadékvíz‐főgyűjtő  rendszer  kiépítése  a  városrész  déli területén 

2-3 év

2‐es út Csomópont fejlesztése – Rév utca és Liget utca  kereszteződésekben 

2-3 év

Új 2. sz. út  ‐ M2‐re vezető elkerülő út építése, vasúti  felüljáró és csomópont kialakítása 

2-3 év

Új  lakóterületek  építése  során  nagy  zöldterületek  kialakítása, meglévő zöldterületek megőrzése 

2-3 év

Bölcsőde és óvoda építés 

2-3 év

Területen  végig  haladó  nagyfeszültségű  elektromos  vezeték térszín alá helyezése 

4-6 év

Kereskedelmi  funkció  fejlesztése,  vendéglátóegységek  minőségi  fejlesztése  a  Duna‐ parti sétányon 

4-6 év

Közlekedés‐fejlesztés: rév, hajóállomás 

4-6 év

Kerékpáros  infrastruktúra  fejlesztés  –  meglévő  regionális kerékpárút javítása 

4-6 év

Duna‐part rendezése, turisztikai célú fejlesztése  Utak aszfaltozása, portalanítása 

7-8 év 7-8 év

 

6.4.2. Kettes városrész ‐ Lakótelep  A  város  észak‐déli  hosszirányú  elnyúlása,  az  egymástól  térben  és  jellegében  is  elkülönülő  lakóterületi egységek kialakulása miatt szükséges városi alközpontok létrehozása.   Rövid távú (2‐3 éves) cél:   A  lakókörnyezet  minőségi  fejlesztése  révén,  a  sportolási,  rekreációs  lehetőségek  bővítésével,  parkolási  viszonyok  rendezésével,  a  zöldterületek  fejlesztésével  élhető,  minden korosztály számára pihenést biztosító élettér kialakítása.   A  lakótelepen  él  a  lakosság  közel  egyharmada,  ami  indukálja  a  városi  alközpont  tudatos  tervezését, kiépítését. A meghatározott cél érdekében tervezett fejlesztések:  •

Cassalgrande –tér fejlesztése városi alközpont kialakítása 

86

•

Lakótelepi parkoló fejlesztése 

•

Zöldterület  fejlesztés  –  Szt.  István  park,  Cassalgrande  tér,  Duna‐part  Katona‐domb,  vízmű terület 

•

Panel‐program folytatása, energiahatékonyság növelése a lakóépületek esetén 

•

2‐es út mentén kereskedelmi övezet kialakítása 

•

Kerékpáros infrastruktúra kiépítése 

•

Bölcsőde építés  

Lakótelep városrész fejlesztési igényeinek ütemezése  Fejlesztési tevékenység Lakótelepi parkoló fejlesztése 

Ütemezése 2-3 év

Bölcsőde építés  Szt. István‐park zöldterület fejlesztése  Panel‐program  folytatása,  energiahatékonyság  növelése a lakóépületek esetén  Cassalgrande‐tér fejesztése  Duna‐part zöldterület fejlesztése, Katona‐domb  Kerékpáros infrastruktúra kiépítése  2‐es út mentén kereskedelmi övezet kialakítása 

2-3 év 2-3 év 2-3 év 4-6 év 4-6 év 4-6 év 7-8 év

 

6.4.3. Hármas városrész ‐ Városközpont és környéke, Tabán  A  városközpont  a  település  legfőbb  reprezentációs  arca,  az  itt  elhelyezkedő  közfunkciók  a  lakosság  és  az  idegenforgalom  számára  is  hangsúlyos  szerepet  képviselnek,  a  településről  alkotott vélemény fontos meghatározój Fokozott használatú és látogatottságú településrész.   Rövid távú (2‐3 éves)  cél:  A  városháza  és  környékének  fejlesztése,  egységes  arculatú  városközpont  kialakítása  a  közlekedési és kereskedelmi feltételek javításával együtt.  Az egységes arculatú városközpont kialakítása, cél elérése érdekében tervezett fejlesztések:  •

Dózsa György tér fejlesztése, átalakítása 

•

Szt. Imre tér környezetrendezése 

•

Városközpont zöldfelületi hányad növelése 

•

Egységes arculat, térrendszer kialakítása  87

•

Gyalogos, sétáló övezet kialakítása 

•

Kerékpáros infrastruktúra fejlesztése (kerékpárút építés, kerékpártárolók építése) 

•

Szent  István  utca  –  Bajcsy‐Zs  út  találkozásának,  valamint  a  2.  sz.  Fő  út  és  a  Szent  István út találkozásának közlekedési csomópont átépítése, körforgalom kialakítása 

•

Apor  Vilmos  tér  ‐  Luther  Márton  tér    vasút  felüljáró  korszerűsítés,  átépítés  (lásd  7.  városrész) 

  A közlekedési és kereskedelmi feltételek javítása érdekében tervezett fejlesztések:  •

Fő út (2. sz. út) mentén területrendezés, parkolók ki‐ és átalakítása, járdák rendezése,  kereskedelmi funkciók fejlesztése 

•

Kereskedelmi funkciók bővítése 

•

Felső Tabán városrész városképvédelme, épített környezet fejlesztése 

•

Vasútállomás értékszemléletű felújítása 

Egyéb fejlesztések:  •

Városi strand tulajdonjogának rendezése, használat biztosítása 

Városközpont és környéke, Tabán fejlesztési igényeinek ütemezése  Fejlesztési tevékenység Dózsa György tér fejlesztése, átalakítása  Szt. Imre tér környezetrendezése  Városközpont zöldfelületi hányad növelése  Szent  István  utca  –  Bajcsy‐Zs  út  találkozásának,  valamint  a  2.  sz.  Fő  út  és  a  Szent  István  út  találkozásának  közlekedési  csomópont  átépítése,  körforgalom kialakítása  Fő út (2. sz. út) mentén területrendezés, parkolók ki‐  és  átalakítása,  járdák  rendezése,  kereskedelmi  funkciók fejlesztése  Kereskedelmi funkciók bővítése  Városi strand   Apor  Vilmos  tér  ‐  Luther  Márton  tér    vasút  felüljáró  korszerűsítés, átépítés  Vasútállomás értékszemléletű felújítása  Egységes arculat, térrendszer kialakítása 

Ütemezése 2-3 év 2-3 év 2-3 év 2-3 év

2-3 év 2-3 év 2-3 év 2-3 év 4-6 év 4-6 év

88

Gyalogos, sétáló övezet kialakítása  Kerékpáros infrastruktúra fejlesztése  Felső  Tabán  városrész  városképvédelme,  épített  környezet fejlesztése 

4-6 év 4-6 év 7-8 év

 

6.4.4 Négyes városrész ‐ Délnyugati iparterület  A  városrész  Dunakeszi  kereskedelmi,  szolgáltató  iparterülete,  a  település  egyik  gazdaságfejlesztési potenciálja. Az iparterület és a kereskedelmi övezet folyamatosan bővül,  új cégek, vállalkozások megtelepedése történik.   E  területen  található  a  szennyvíztisztító,  mely  kapacitásbővítése  ‐  saját  területen  belül  ‐  sürgető feladat.  Rövid távú (2‐3 éves) cél:  A  tömegközlekedési  lehetőségek  bővítése,  a  dunakeszi  lakosok  számára  az  elérhetőség  biztosítása,  a  gépkocsi  forgalom  káros  hatásainak  csökkentése  intenzív  zöld  növényzet  mennyiségi fejlesztésével.  Délnyugati iparterület fejlesztési igényeinek ütemezése:  Tevékenység Tömegközlekedés kiépítése, biztosítása  Zöld növényzet fejlesztése Közlekedési csomópont fejlesztése Szennyvíztisztító kapacitásbővítés  Kerékpárút építés   Gazdaságfejlesztés 

Ütemezés 2-3 év 2-3 év 2-3 év 2-3 év 2‐3 év  7-8 év

 

6.4.5. Ötös városrész – Szabadságliget (Dunakeszi_Alsó)  A  városrész  két  nagy  egységből  áll,melynek  eltérő  fejlesztési  igényei  vannak.  A  2‐es  úttól  keletre elhelyezkedő, mára kiköltözőkkel benépesült terület lakófunkciója felértékelődött. A  2‐es úttól nyugatra levő, tőzeges horgász‐tavak környezete kettős funkciójú, zömében még  üdülésre használják, de megjelentek az állandó lakosok is. A kavicsos horgásztavak továbbra  is beépítés nélkül a horgászok  használják.  Rövid távú (2‐3 éves) cél:  Élhetőbb,  az  alapvető  infrastruktúrális  feltételeket  biztosító  környezet  biztosítása,  az  élettér minőségi környezetének kialakításával.  89

A városrész városhoz méltó élettér kialakításához elengedhetetlen fejlesztések:  •

Tőzegtavak  területén  közműhálózat  fejlesztése,  ivóvíz  –  szennyvízhálózat  kiépítése,  biológiai szennyvíztisztító építése‐(üvegháztípusú)  

•

 

•

Tavak környékén – szabadidő célú területfejlesztés – terület rendezése funkcionálisan  és ezt megalapozó építési szabályzat módosítás. 

•

Dunakeszi alsó – városi alközpont kialakítása ‐ Muskátli utca – Pálya utca 

•

Gyalogos vasúti átjáró fejlesztése 

•

Napraforgó tér tömbrehabilitációja, lakó funkció megtartásával 

•

Zöldterület fejlesztés 

Szabadságligeti üdülőterület fejlesztési igényeinek ütemezése:  Fejlesztési tevékenység Horgász-tavak közműhálózat fejlesztése Városi szennyvíztisztító kapacitásbővítése  Tavak  környékén  –  szabadidőcélú  területfejlesztés  –  terület  rendezése  funkcionálisan  ezt  megalapozó  építési szabályzat módosítás.  Közterületek zöldfelület fejlesztése  Biológiai szennyvíztisztító építése‐  Napraforgó  tér  tömbrehabilitációja,  lakó  funkció  megtartásával  Zöldterület fejlesztés  Dunakeszi  alsó  –  városi  alközpont  kialakítása  ‐  Muskátli utca – Pálya utca  Gyalogos vasúti átjáró fejlesztése 

Ütemezése 2-3 év 2-3 év 2-3 év 2-3 év 4-6 év 4-6 év 4-6 év 7-8 év 7-8 év

 

6.4.6. Hatos városrész ‐  Sporttelepek  A  városrész  karakterét  alapvetően  meghatározza  a  Lósporttelep,  a  Lovas  pálya  és  a  Repülőtér,  valamint  a  Luther  Márton  tér  és  Fóti  út  vonzáskörzete,  a  jelentős  átmenő  forgalommal együtt és a Verseny utca környékének közszolgáltatási funkciói.  Rövid távú (2‐3 éves cél):  A város zöldterületi szívét adó sportterületek megtartásával turisztikai, rekreációs központ  kialakítása.  A terület tervezett fejlesztései:  90

•

Turisztikai célú intézmény és területfejlesztés  

•

Alagi lósporttelep és lovas pályák fejlesztést nem akadályozó védelme, megtartása,  

•

Alagi repülőtér megőrzése, minőségi fejleszése 

•

Városi alközpont fejlesztése ‐ Verseny utca és Luther Márton tér 

•

A  sport  területek  közé  beékelődött  gazdasági  terület  átalakítása    környezetbarát,  a  szomszédos  turisztikai  funkciót  nem  zavaró  gazdasági,  kereskedelmi,  szolgáltató  funkciókkal. 

•

Szociális ellátás fejlesztése 

•

Alagi‐major gazdasági fejlesztése 

•

Városképvédelem – Alagi major középkori rom 

•

Kerékpárút építés a Fóti út mentén 

  Sporttelepek városrész fejlesztési igényeinek ütemezése  Fejlesztési tevékenység

Ütemezése

Turisztikai célú intézmény és területfejlesztés a Lovas  pálya és a Repülőtér megtartásával 

2-3 év

Alagi  lósporttelep  és  lovas  pályák  fejlesztést  nem  akadályozó védelme, megtartása,  Alagi repülőtér megőrzése, minőségi fejleszése  Kerékpárút építés a Fóti út mentén  Városi alközpont fejlesztése – Verseny utca és Márton  tér 

2-3 év 2-3 év 2-3 év 4-6 év

Szociális ellátás fejlesztése  Gazdasági területfejlesztés 

4-6 év

  Alagi‐major gazdasági fejlesztése  Városképvédelem – Alagi major középkori rom 

4-6 év 4-6 év

 

 

6.4.7. Hetes városrész ‐ Alag‐központ  A városrész Alag régi és új részét is magába foglalja,   Rövid távú (2‐3 éves) cél:  91

A  Szt.  Imre  téri  alközponti  funkciók,  a  kereskedelmi  szolgáltatások  bővítése,  a  belső  közlekedést javító vasúti átkelés fejlesztése.  Alközpont fejlesztése – Szent Imre téren és környékén ‐ 3 gyűjtőút jellegű út a Kossuth L. –  Rákóczi  út  –  Tisza  utca  találkozásánál  ‐  közösségi  tér  kialakítása,  s  az  így  kialakuló  terület  alkothatja Alag városrészek központját (azaz Alag‐felső, Tóváros, Alagi temető és környéke,  valamint a Sporttelepek lakóterületeinek központi kereskedelmi és szolgáltató funkcióit látná  el)  Kereskedelmi  szolgáltatások  fejlesztése  elsősorban  a  már  meglévő  szolgáltatások  bővítésével,  minőségi  javításával  a  Szent  Imre  térnél.  A  téren  található  vízmű  terület  korszerűsítendő,  az  e  területen  nem  szükséges  funkciók  a  Toldi  Miklós  utca  dél‐keleti  szakaszán  lévő  vízmű  terüeltre  áthelyezendők,  s  helyükön  az  alközpont  jellegét  érősítő  kereskedelmi, szolgáltató funkciók telepítendők.  Kiemelt feladat a vasúti felüljáró fejlesztése – Apor Vilmos tér ‐ Luther Márton tér  vonalában  .,  amely  a  város  déli  részén  az  egyetlen  összeköttetést  jelenti  a  vasút  két  oldala  között.  A  Bajcsy‐Zs utcai felüljárónál ágazik ketté a főút Fóti útra (Fót déli része felé) illetve Kossuth L.  utcára  (Fóthoz  tartozó  északi  Kisalag  településrész  irányába),  a  csomópont  átépítése  folyamatban  van,  a  fejlesztése  nagyon  fontos  célja  mind  a  városrész(ek)nek  (3  városrész  találkozásánál  fekszik  ez  a  fő  közlekedési  csomópont),  mind  az  egész  település  közlekedési  viszonyainak szempontjából.  Új vasúti felüljáró építése szükséges a Rákóczi út – Szt. István út találkozásánál a városrész  középső szakaszánál, mely tehermentesítheti a Bajcsy‐Zs utcai túlterhelt csomópontot.  Zöldterület fejlesztés, közpark építés szükséges a Kisalag utca – Fenyves utca – Toldi utca –  Határ utca által határolt területen. (A Vízmű céljára fel nem használt területen)  Kerékpárút  fejlesztése  szükséges  a  Dunakeszi  –  Fót  nyugat‐kelet  irányú  kapcsolatok  elősegítésére, de a gyalogos infrastruktúra is javításra szorul.  Fontos városrészi cél a csapadék főgyűjtő építése, ennek tervezett helye a városrész északi  határában  húzódna,  mely  fejlesztés  második  ütemeként  valósulhatna  meg  az  alagi  városrészek lakóterületeiről történő elvezetés.  Oktatási intézmény fejlesztés a Fóti út mentén.  Alag‐központ fejlesztési igényeinek ütemezése  Fejlesztési tevékenység

Ütemezése

Vasúti felüljáró fejlesztése – Apor Vilmos tér ‐ Luther  Márton tér  vonalában 

2-3 év

Kereskedelmi  szolgáltatások  fejlesztése  Szt.  Imre  térnél, Vízmű áthelyezése 

2-3 év

Oktatási intézmény fejlesztés a Fóti út mentén. 

2‐3 év

Zöldterület fejlesztés a Kisalag utca – Fenyves utca –  Toldi utca – Határ utca által határolt területen, Vízmű  területre helyezése 

4-6 év

Csapadék főgyűjtő höz kapcsolódó hálózat kiépítése 

4-6 év 92

Alközpont fejlesztése – Szent Imre téren és környékén 

7-8 év

Új vasúti felüljáró építése a Rákóczi út – Szt. István út  találkozásánál 

7-8 év

Kerékpárút  fejlesztése    Fóti  úton  nyugat‐kelet  irányban (lásd 6. városrész) 

7-8 év

Gyalogos infrastruktúra fejlesztés 

7-8 év

 

6.4.8. Nyolcas városrész ‐ Tóváros, Alagi temető és környéke  A  városrész  fejlesztési  igényeit  alapvetően  meghatározzák  az  új  lakóterületek  minősége  megjelenése,  az  elmaradt  vagy  kimaradt  ellátási  zöldfelületi  beruházásai,  fejlesztései,  valamint az iparterület potenciális lehetőségeinek feltárása és hasznosítása.  Rövid távú (2‐3 éves) cél:  Lakóterületek  minőségi  környezetének  kialakítása,  a  bölcsődei  és  óvodai  ellátás  biztosítása, a városi identitástudat erősítése.  •

Új lakóterületek (Tóváros, Toldi és Alagliget lakópark) minőségi zöldfelület fejlesztése,  közműhálózat kapacitásbővítése, helyi biológiai szennyvíztisztító kiépítése  

•

Tóvárosi tó környezetének zöldterület fejlesztése – játszótér megépítése 

•

Tóvárosban parkolási problémák megoldása 

•

Gazdaságfejlesztés  a  Fóti  út  menti  gazdasági  területek  minőségi  fejlesztése,  állattartás korlátozása 

•

Városi identitástudat erősítése 

•

Csomópontok  fejlesztés 

•

Funkcióbővítő  beruházás,  óvodaépítés  a  Toldi  lakópark  Kossuth  Lajos  utca  nyugati  csomópontjánál 

•

A terület közúti kapcsolatának biztosítása a 2, 2/A összekötő úttal 

A  Kossuth  utca  keleti  részén  lévő  Toldi  utcai  elágazásánál  elhelyezkedő  kereszteződés  megnövekvő forgalmának átvezetése érdekében körforgalom építése.  Tóváros és Alagi temető fejlesztési igényeinek ütemezése:  Fejlesztési tevékenység

Ütemezése

Új lakóterületek (lakóparkok) minőségi zöldfejlesztése 

2-3 év 2-3 év

Közműhálózat kapacitásbővítése  Tópart zöldterület fejlesztése – játszótér megépítése  Közösségi rendezvények szervezése 

2-3 év 2-3 év

93

Tóvárosban parkolási problémák megoldása  Óvodaépítés a Toldi lakóparkban  Csomópont fejlesztés – Toldi u. – Kossuth utca  Helyi biológiai szennyvíztisztító kiépítése  Gazdaságfejlesztés a Fóti út mentén  terület  közúti  kapcsolatának  biztosítása  a  2,  2/A  összekötő úttal 

2-3 év 2‐3 év  4-6 év 4-6 év 4-6 év 7-8 év

 

 

6.4.9. Kilences városrész ‐ Alag‐felső  A  városrész  egyik  legnagyobb  problémája  a  nem  megfelelő  csapadékvíz‐elvezetés,  ami  komoly fennakadásokat okoz a vasúti átjárónál nyári zivatarok idején. Az északi lakóterületek  közvetlenül a mezőgazdasági területek mellett helyezkednek el, így ez a terület is jelentősen  kitett az időjárási viszonyoknak, a földutak nagyobb esőzéskor nehezen járhatók és szeles idő  esetén kisebb ’homokviharok’ alakulnak ki. A területrészen állandó a porszennyezés.  Rövid távú (2‐3 éves) cél:  A  város  életét  is  befolyásoló  csapadékvíz‐elvezetési  probléma  megoldása  és  a  természeti  környezet minőségi fejlesztése.  •

Zöldterület  fejlesztés  –  véderdőfásítás  a  településrész  északi  részén  (hulladéklerakó  közelsége,  tervezett  –2.  sz  út  –M2  (2/A)  összekötő,  illetve  felvezető  elkerülő  út  megépítése miatt) 

•

Csapadék  főgyűjtő  építése  a  városrész  határában,  illetve  a  lakóterületekről  történő  elvezetés 

•

Madách  lakótelep  környezetrendezése  –  zöldterületen  cserjés  növényzet  felújítása,  évelő  virágágyak  kialakítása,  a  terület  színesebbé  tétele,  véderdősáv  telepítése  a  vasút mentén 

•

Dunakeszi Gyártelep vasúti megálló melletti P+R parkolók kialakítása 

•

Béke utca – Kádár utca vasúti aluljáró felújítása, vízelvezetési problémák megoldása 

•

A  terület  közúti  kapcsolatának  biztosítása  a  2,  2/A  összekötő  úttal    (véderdővel  biztosítva a lakóterület védelmét) 

     

94

  Alag‐felső fejlesztési igényeinek ütemezése  Fejlesztési tevékenység

Ütemezése

Madách lakótelep környezetrendezése 

2-3 év

Béke  utca  –  Kádár  utca  vasúti  aluljáró  felújítása,  vízelvezetési problémák megoldása 

2-3 év

M2‐re felvezető elkerülő út építése (véderdővel) 

2-3 év

Utak aszfaltozása, portalanítása az északi részen 

4-6 év

Dunakeszi  Gyártelep  vasúti  megálló  melletti  P+R  parkolók kialakítása 

4-6 év

Csapadék  főgyűjtő  építése  a  városrész  határában,  illetve a lakóterületekről történő elvezetés 

4-6 év

Zöldterület fejlesztés – véderdőfásítás a településrész  északi részén 

7-8 év

 

6.4.10. Tízes városrész ‐ Máv‐telep  A  város  történelmileg  is  meghatározó  építészetileg  igen  értékes  részét  is  magában  foglaló  városrész.  Az  északi  felén  iparteleppel  és  a  sportpályával,  valamint  az  újonnan  kialakított  Északi vállalkozási területtel.  Rövid távú (2‐3 éves) cél:  A Máv‐telep egyedi értékeinek megőrzésével, egységes arculat kialakítása, és a sportpálya  fejlesztésével a tömegsport lehetőségek bővítése.  •

Városképvédelem – MÁV lakótelep épületeinek védelme, fejlesztése 

•

Csomópont fejlesztés – 2‐es út – Béke utca találkozásánál a városrész déli részén 

•

Sport pálya fejlesztése – melléképületek felújítása, környezet rendezése 

•

Gazdaságfejlesztés  –  Benzinkút  környéke  –  iparterület  kiépítésének  befejezése  a  városrész északi határában 

•

Oktatási épület fejlesztés‐ bővítés a korábbi  Máv területen 

•

Vasúti átjáró építés a jelenlegi csapadékvíz átvezető helyén 

               95

Máv‐telep fejlesztési igényeinek ütemezése:  Fejlesztési tevékenység Egységes arculat,koncepció kialakítása  Sportpálya  fejlesztése,  melléképületek  felújítása,  környezet rendezése  Oktatási épület fejlesztés 

Ütemezése 2-3 év 2-3 év 2‐3 év 

Városképvédelem  –  MÁV  lakótelep  épületeinek  védelme, fejlesztése 

4-6 év

Csomópont  fejlesztés  –  2‐es  út  –  Béke  utca  találkozásánál a városrész déli részén 

4-6 év

Gazdaságfejlesztés – Benzinkút környéke – iparterület  kiépítésének befejezése a városrész északi határában 

7-8 év

Vasúti  átjáró  építés  a  jelenlegi  csapadékvíz  átvezető  helyén 

7-8 év

 

96

 

 

97

6.5 A stratégia koherenciája és konzisztenciája    6.5.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval és  településrendezési tervvel    Dunakeszi 177/2003 (03.28.) sz határozattal elfogadott településfejlesztési koncepcióra és a  hatályos településszerkezeti tervre és szabályozási tervre épült.  A  koncepcióban  megfogalmazott  fő  cél  ma  is  aktuális,  jóváhagyása  óta  eltelt  5  év  alatt  azonban  olyan  társadalmi,  gazdasági  változások  léptek  életbe,  melyek  a  koncepció  újragondolását teszik szükségessé.  Ha csak a forráslehetőségeket említjük, már önmagában  egy olyan meghatározó terület, mely a koncepció újraértékelését teszi szükségessé.    A  koncepció  alapgondolata,  ‐  mely  szerint  Dunakeszi  fenntartható,  szolgáltató  várossá  váljon,  oly  módon,  hogy  a  polgárait  kiszolgáló  városként  az  élhetőséget,  otthonosságot  biztosítja, önálló arculatának megteremtésére törekszik, valamint szolgáltatásainak bővítését  teremti meg – ma is aktuális.     A  koncepció  a  megfogalmazott  fejelsztési  célok  megvalósítására  6  stratégiai  pontot  fogalmazott meg.   i. program: Dunakeszi‐ élhető, otthonos, a polgárait kiszolgáló város  ii. program: Dunakesziönálló arculatának megteremtése  iii. program: Dunakezsi sport és szabdidő szolgáltatások városa  iv. program: Dunakeszi‐konferenciaváros  v. program: Dunakeszi kereskedelmi és logisztikai központ  vi. program: városmarketing és management program    A 6. program mindegyike jelentőséggel bír(bírhat) ma is, hangsúlyeltolódások mutatkoztak  azonban  az  egyes  programok  megvalósíthatóságát  biztosító  feladatok  meghatározásában,  hisz  pl.  az  infrastruktúrafejlesztés,  a  közlekedésfejlesztés,  a  környezetfejlesztés,  az  intézményfejlesztés,  a  városközpont  fejlesztése,  alközpontok  létrehozása,  idegenforgalmi  fejlesztés,  sport  és  szabadidő  szolgáltatások  fejlesztése,  kereskedelem  és  logisztika  fejlesztése  továbbra  is  nagy  jelentősséggel  bír.  Azonban  már  nem  cél  új  lakóterületek  kijelölése,  hisz  a  koncepcióban  kijelölt  területek  beépítése  megindult,  s  a  koncepció  jóváhagyása  óta  nem  történt  semmi  előrelépés  annak  érdekében  sem,  hogy  Dunakeszi  konferenciavárossá váljon, s e cél jelenősége csökkenni látszik… stb. Az egyes alprogramok  többségében  aktuálisak  tehát,  de  megvalósításuk  ma  már  más  eszközökkel  és  módon  történhet, s az IVS ezeket az új megoldási javaslatokat, stratégiai elemeket is tartalmazza.  Összességében  elmondható  tehát,  hogy  az  Integrált  Városfejlesztési  stratégia  tematikus  céljai és az egyes városrészekhez kapcsolódó célmeghatározásai többségében összhangban  vannak  a  koncepció  alapgondolatával,  de  árnyalták,  tovább  vitték  azt,  feladat  tehát  a  koncepció  alapgondolatának  megtartása  mellett  az  IVS‐ben  feltárt  célrendszer,  és  akcióterületek, valamint a finanszírozási lehetőségek szerinti újragondolása.    A  településszerkezeti  terv,  szabályozási  terv  és  helyi  építési  szabályzat  a  koncepció  jóváhagyását követően készült, s került jóváhagyásra. A koncepció alapelveire támaszkodva  98

kerültek  meghatározásra  az  egyes  területfelhasználási  egységek.  A  településszerkezeti  terv  2005‐ös jóváhagyását követően  készült el a város egy részére szabályozási terv, valamint a  helyi építési szabályzat, melyet több kisebb területre készülő szabályozási terv, s módosítás   követett.   Sajnálatos  módon  a  szerkezeti  terv  és  a  szabályozási  terv  jelen  hatályos  változata  több  szempontból  nincs  összhangban,  s  ütközik  az  időközben  életbelépett  agglomerációs  törvénnyel is.  A kisebb ellentmondások és az agglomerációs terv összhangjának biztosítására a szerkezeti  terv  felülvizsgálatát  az  önkormányzat  megkezdte,  s  ennek  tervezése  napjainkban  is  folyik.  Nem válthatja ki azonban ez a tervezési munka a felülvizsgált koncepció alapján a szerkezeti  terv és szabályozási terv teljes felülvizsgálatát, mely szintén szükségszerű lenne.      A tervezési munka tehát a következő ütemben valósítandó meg:  a) koncepció felülvizsgálta  b) szerkezeti terv felülvizsgálata  c) szabályozási tervfelülvizsgálata.  Mindezen  átfogó  jellegű  felülvizsgálati  igények  főként  a  város  jelentős  változás  alatt  álló  területeit érintik.   A  városközponti  akcióterület  fejlesztési  elképzelései  a  hatályos  szabályozási  tervvel  összhangban vannak.   

6.5.2. Célrendszer koherenciája    Az  integrált  városfejlesztési  stratégiában  kitűzött  tematikus  célok  és  a  városrészenként  kijelölt akcióterületek összhangban vannak egymással. A város egészére megfogalmazott 3.  szintű  célhierarhia  egymásra  épül.  Az  általános  célt  jól  szolgálják  a  tematikus  célok:  Infrastruktúra  fejlesztés,  gazdaságfejlesztés,  épített  környezet  fejlesztése,  természeti  környezet  fejlesztése,  városlakók  identitástudatának  emelése,  ellátás,  szolgáltatás  színvonalának emelése, turizmus fejlesztése.   A  megfogalmazott  tematikus  célok  megvalósítását  a  városrészekre  kitűzött  városrészi  célok megvalósításán keresztül lehet elérni.  Dunakeszin  ‐  összetettségének  köszönhetően  ‐  10  egymástól  jellegében  eltérő  városrész  került lehatárolásra, az egyes területek sajátosságait figyelembe véve. Így lehetőség nyílt az  egyes városrészek egyediségének meghatározása alapján az egyedi városrész szintű célokat  meghatározni.  Eennek  megfelelően  nincs  minden  városrészben  minden  tematikus  célnak  megfelelő kijelölt akcióterület, de ez nem is volt cél.  Az  egész  várost  átható  infrastruktúra  fejlesztés,  azaz  közlekedés  és  közműfejelsztés  majd  minden városrészben jelentett feladatot. A minőségi lakóterületek fejlesztése más feladatot  jelentett a beállt családiházas területeken, mint az új építésű lakóterületeken, s megint mást  a lakótelepen. A kijelölt városközpont  és a meghatározott egyes alközpontok jól szolgálják a  város egészét, s az egyes városrészeket is, fejlesztésük javasolt rendszere indokolt. Az épített  értékek és természeti értékek védelme nem csak a védelem kimondását, de az adott érték  környezetében  való  megjelenését  is  figyelembe  vette,  a  zöldterületek,  zöldfelületek,  egymással  összhangban  nem  csak  a  városrész,  de  a  város  egészének  érdekeit  szolgálva  kerültek  kijelölésre.  Ugyanígy  a  funkcióbővítő    (főként  oktatás,  egészségügy  területen)  javaslatok is hasonló elvek szerint kerültek meghatározásra.  99

A  város  további  fejlődésének  alapját  szolgáló  gazdasági  területek  fejlesztésénél  a  környező  területek  adottságait  figyelembe  véve,  a  déli  gazdasági  területen  megengedett  az  ipari  jellegű fejlesztés is, míg a lakóterületekhez közel eső gazdasági területeken akcióterületeken  a  kevésbé  szennyező,  környezetet  nem  zavaró  gazdasági  tevékenységek  telepítése,  s  átalakulás a cél.   A  leszakadni  látszó  városrészek  számbavétele  megtörtént,  felzárkózásukat  az  antiszegregációs terv javaslataiban foglaltak alapján el lehet kerülni.   Összességében  elmondható,  hogy  a  város  teljes  területét  figyelembe  vevő  tematikus  célok  városrész szintű lebontása garancia volt arra, hogy a város egészét átható fejlődés az egyes  városrészek harmonikus, egymással összehangolt fejlesztése révén valósuljanak meg.   Megállapítható  tehát,  hogy  az  Integrált  Városfejlesztési  Stratégiában  megfogalmazott  célrendszer, az egyes városrészekre megfogalmazott célok illeszkednek egymáshoz és nem  eredményezik zárványterületek létrejöttét.   

7. Antiszegregációs terv  7.1 Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a  város egészének tekintetében  7.1.1. A város állapotának általános jellemzése  Az Antiszegregációs terv felállításának első lépéseként a várost homogén településrészekre  osztottuk fel, így létrejött település szerkezet 10 városrészt tartalmaz.  A  2001‐es  népszámlálási  adatokat  ezen  szerkezeti  egységek  alapján  kértük  a  KSH‐tól.  A  szegregált  területetek  kijelölésénél  az  egyes  városrészekre  vonatkozó  értékek  mellett,  terepbejárás tapasztalatait vettük figyelembe.    A városrészek jelentősen eltérnek egymástól, az egyes paraméterek mentén. A legtöbb lakos  a 2‐es és a 7‐es számú városrészben él. Az utóbbi egy viszonylag homogén nagy kiterjedésű  kertvárosias terület, az előbbi viszont egy kisebb kiterjedésű lakótelep.   A mutatók alapján elmondható, hogy a 2‐es számú terület szociális összképe a legjobb egész  Dunakeszin. Számszerűleg, és arányaiban is itt él a legtöbb felsőfokú végzettségű lakos. Ezen  a  területen  a  legkisebb  az  alacsony  komfortfokozatú  lakások  aránya,  ami  a  település  átlagának  alig  10%‐a,  emellett  a  szegregációval  veszélyeztetett  lakosok  aránya  is  itt  a  legalacsonyabb mértékű.   Az átlagosnál jóval kedvezőbb képet kapunk a további mutatók vizsgálata esetén is, alacsony  a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15‐59 évesek)  belül  csakúgy,  mint  a  foglalkoztatott  nélküli  háztartások  aránya.  Ez  utóbbi  az  átlagosnál  fiatalabb lakosság összetételnek is köszönhető.    A  legrosszabb  helyzetben  lévő  városrész  a  6‐os,  ahol  kijelölésre  került  két,  szegregációval  veszélyeztetett  terület  is.  Ez  az  egyik  legnagyobb  területű  városrész,  ahol  azonban  szórványosan  találhatóak  csak  lakóingatlanok.  Terület  észak‐nyugati  részén  található  tömb  viszonylag  egységes  arculatot  mutat,  az  itt  elhelyezkedő  lakóingatlanok  kertvárosias  jellegűek, és állaguk megközelíti a település átlagot. A dél‐keleti részen található Alagimajor  100

a város átlagos képétől eltérő falusias jelleget mutat.  A 6‐os körzetben a legmagasabb a munkanélküliek (37.1%), az alacsony iskolai végzettségűek  (31.3%)  és    a  szegregációval  veszélyeztettek  aránya  (15.3%).  Az  átlagnál  magasabb  az  alacsony  komforttal  ellátott  (15.6%),  illetve  a  foglalkoztatott  nélküli  háztartások  (36.2%)  aránya.    A  szociális  mutatókat  vizsgálva  a  második  legrosszabb  helyzetben  az  egyik  legnagyobb  lakossággal  rendelkező  7‐es  körzet  van.  Ebben  a  városrészben  az  átlagosnál  több  (22,7%)  alacsony  iskolai  végzettséggel  rendelkező  lakos  él.  Alacsony  (12,7%)  az  itt  élők  közt  a  felsőfokú  végzettséggel  rendelkezők  aránya.  Átlag  feletti  az  alacsony  komfortfokozatú  lakások (14,4%), a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak (36,9%), és  a  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkezők  és  rendszeres  munkajövedelemmel  nem  rendelkezők  aktív  korúak  aránya.  A  7‐es  körzetben  egyetlen  szegregációval  veszélyeztetett telepszerű képződmény lett kijelölve.    A  város  állapotának  általános  elemzése  kapcsán  meg  kell  említenünk  az  5‐ös  körzetet  is.  Ennek  a  városrésznek  az  általános  szociális  helyzetképe,  nem  tér  el  a  településátlagától.  Azonban itt is kijelölésre került egy, a szegregáció veszélyének kitett terület, amely azonban  állapotát tekintve, szignifikánsan különbözik a körzet egészétől. Ez a terület Napraforgó tér  és környéke, Szabadságliget.   

101

Mutató megnevezése 

Lakónépesség száma  Lakónépességen  belül  0‐14  évesek aránya  Lakónépességen  belül  15‐59  évesek aránya  Lakónépességen  belül  60‐ x  évesek aránya  Legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkezők  aránya  az  aktív  korúakon  (15‐59  évesek) belül  Felsőfokú  végzettségűek  a  25  éves  és  idősebb  népesség  arányában  Lakásállomány (db)  Alacsony  komfort  fokozatú  lakások aránya  Rendszeres  munkajövedelemmel  nem  rendelkezők  aránya  az  aktív  korúakon (15‐59 évesek) belül  Legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkezők  és  rendszeres  munkajövedelemmel  nem  rendelkezők  aránya  az  aktív  korúakon belül  Foglalkoztatottak  aránya  a  15‐64  éves népességen belül  Foglalkoztatott  nélküli  háztartások aránya  Állandó népesség száma 

Dunakeszi  összesen 

1.  városrész 

2.  városrész 

3.  városrész 

4.  városrész 

5.  városrész 

6.  városrész 

7.  városrész 

8.  városrész 

9.  városrész 

10.  városrész 

Külterület 

29 453 

2 507 

7 561 

3 637 

21 

1 389 

1 798 

7 024 

280 

4 479 

662 

95 

16.3 

15.7 

16.6 

14.2 

9.5 

17.6 

15.1 

15.6 

22.1 

19.9 

9.1 

10.5 

66.6 

61.0 

72.9 

61.3 

71.4 

65.7 

62.3 

63.4 

62.5 

70.9 

66.9 

66.3 

17.1 

23.3 

10.5 

24.5 

19.1 

16.6 

22.6 

21.1 

15.4 

9.2 

24.0 

23.2 

19.5 

17.0 

15.2 

21.9 

20.0 

20.5 

31.3 

22.7 

26.3 

16.5 

20.8 

44.4 

16.9 

15.3 

20.8 

13.3 

21.4 

16.8 

12.5 

12.7 

6.3 

25.9 

10.0 

7.4 

10 815 

955 

2 969 

1 385 

6 

522 

641 

2 478 

85 

1 415 

300 

59 

10.0 

10.3 

1.6 

16.0 

16.7 

12.6 

15.6 

14.4 

11.8 

9.6 

5.7 

50.8 

35.0 

37.1 

32.3 

37.8 

46.7 

38.8 

37.1 

36.9 

32.6 

32.7 

30.7 

41.3 

10.3 

9.5 

7.1 

12.4 

13.3 

12.4 

15.3 

12.7 

10.9 

8.8 

8.8 

19.0 

61.0 

57.5 

65.1 

57.0 

53.3 

57.5 

57.0 

58.1 

63.3 

64.7 

64.9 

55.2 

29.5 

35.6 

21.7 

39.6 

16.7 

29.8 

36.2 

34.2 

28.1 

17.1 

39.3 

38.5 

28 977 

2 482 

7 448 

3 596 

21 

1 354 

1 771 

6 979 

280 

4 327 

624 

95 

102

7.1.2. Foglalkoztatási mutatók – munkanélküliség –jövedelmi és vagyoni helyzetek    A  város  kedvező  körülményei  (főváros  közelsége)  és  az  önkormányzat  munkalehetőséget  teremtő tevékenysége következtében a hivatalos (és nem hivatalos) munkanélküliek aránya  csökkent. Míg 2000‐ben a lakosságszámot figyelembe véve 2,6 % volt, 2007‐ben ez az arány  csökkent  1,2  %‐  re  (475  fő).  A  2008‐as  első  negyedévi  adatok  alapján  a  munkanélküliek  számának  stagnálása  figyelhető  meg.  Ez  az  arány  kimondottan  kedvezőnek  mondható  összehasonlítva, az országos 7,7%‐os, és a régiós 4,7%‐os aránnyal.   Munkanélküliek nemi eloszlása – 2008 I. negyedévi adatok  Regisztrált munkanélküli férfiak száma 2008. 1. negyedév [db]  Regisztrált munkanélküli nők száma 2008. 1. negyedév [db] 

  196  279 

  41%  59% 

  A  regisztrált  munkanélküliek  közül  59  %  nő,  a  szakképzetlenek  aránya  19  %,  a  szakmunkásoké 24 %, a szellemi foglalkozásúaké 44 % (összes nem fizikai foglalkozású), a 40  éven  felüliek  aránya  44  %  (a  Pest  Megyei  Munkaügyi  Központ  Váci  Kirendeltsége  adatai  alapján). A munkaügyi központ számos eszközzel igyekszik az elhelyezkedést támogatni (pl.  képzések szervezése, vállalkozóvá válás támogatása, bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás  támogatása, stb).    Munkanélküliek iskolai végzettsége – 2008 I. negyedévi adatok Nyolc általánosnál kisebb végzettségű  Nyolc általános osztály  Szakmunkás képzőt végzettek  Szakiskolai végzettségűek  Szakközépiskolai érettségi Technikumi végzettségű  Érettségi  Főiskolai  Egyetemi 

  1%  18%  24%  3%  22%  6%  15%  6%  5% 

5  87  111  15  106  27  71  30  22 

  Továbbra is megállapítható, hogy a foglalkoztatáspolitika szempontjából hátrányos helyzetű  csoportok,  megváltozott  munkaképességűek  egyre  tartósabban  szorulnak  ki  a  munkaerő‐ piacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból, s ezzel elveszítik a  szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét.     Munkanélküliek kor szerinti eloszlása– 2008 I. negyedévi adatok 20 év alatti regisztrált munkanélküliek száma 2008. 1. negyedév [db] 20‐24 év közötti regisztrált munkanélküliek száma 2008. 1. negyedév [db] 25‐29 év közötti regisztrált munkanélküliek száma 2008. 1. negyedév [db] 30‐34 év közötti regisztrált munkanélküliek száma 2008. 1. negyedév [db] 35‐39 év közötti regisztrált munkanélküliek száma 2008. 1. negyedév [db] 40‐44 év közötti regisztrált munkanélküliek száma 2008. 1. negyedév [db] 45‐49 év közötti regisztrált munkanélküliek száma 2008. 1. negyedév [db] 50‐54 év közötti regisztrált munkanélküliek száma 2008. 1. negyedév [db] 55‐59 év közötti regisztrált munkanélküliek száma 2008. 1. negyedév [db]  

 

8  43  60  71  54  59  50  71  2

103

7.1.3. Szociális helyzetelemzés    Az  önkormányzat  biztosítja  a  jogszabályokban  meghatározott,  megélhetéstnyújtó  segélyeket, a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat, eseti segélyeket.   A  legszélesebb  körben  a  lakhatási  támogatás  került  kiosztásra.  Dunakeszi  legnagyobb  mértékű szociális kiadása, az ápolási díjra fordított közel 30 millió forint volt. Ettől jelentős  mértékben elmarad a Rendszeres szociális segélyre fordított 8 és fél millió forint, mely a két  féléves ciklusban, 64 embernek lett kiosztva.  A város jelentős összegeket fordított közgyógyellátásra, időskorúak járadéknak kifizetésére,  és a mozgássérültek közlekedési helyzetének támogatására is.    2006‐os évben kiutalt szociális juttatások eloszlása.  Leírás 

Érték 

2.b./1. Rendszeres szociális segély 06. 30‐ig: Támogatást kérők száma 2006 [fő] 

14 

2.b./2. Rendszeres szociális segély 07. 01‐től: Támogatást kérők száma 2006 [fő] 

50 

2.b./5. Időskorúak járadéka ‐Támogatást kérők száma 2006 [fő] 

10 

2.b./8. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: Támogatást kérők száma 2006 [fő] 

297 

2.b./9. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: Támogatást kérők száma 2006 [fő] 

3 

2.b./10. Ápolási díj, alanyi jogon: Támogatást kérők száma 2006 [fő] 

70 

2.b./13. Ápolási díj, méltányossági alapon: Támogatást kérők száma 2006 [fő] 

7 

2.b./14. Lakásfenntartási támogatás: Támogatást kérők száma 2006 [fő] 

1103 

2.d./3. Időskorúak járadéka ‐ összesen: Támogatásban részesítettek átl.száma 2006 [fő] 

4 

2.e./14. Lakásfenntartási támogatás: Természetbeni ellátásban részesítettek száma 2006 [fő] 

483 

2.f./1. Rendszeres szociális segély 06. 30‐ig: Felhasznált összeg (1000 Ft) 2006 [1000 Ft] 

2832 

2.f./2. Rendszeres szociális segély 07. 01‐től: Felhasznált összeg (1000 Ft) 2006 [1000 Ft] 

5603 

2.f./3. Időskorúak járadéka ‐ összesen: Felhasznált összeg (1000 Ft) 2006 [1000 Ft] 

1294 

2.f./7. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás: Felhasznált összeg (1000 Ft) 2006 [1000 Ft] 

600 

2.f./8. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: Felhasznált összeg (1000 Ft) 2006 [1000 Ft] 

1920 

2.f./9. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: Felhasznált összeg (1000 Ft) 2006 [1000 Ft] 

55 

2.f./10. Ápolási díj, alanyi jogon: Felhasznált összeg (1000 Ft) 2006 [1000 Ft] 

16854 

2.f./13. Ápolási díj, méltányossági alapon: Felhasznált összeg (1000 Ft) 2006 [1000 Ft] 

13030 

12/1. Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2006 [fő]  1128  12/5.  Méltányosságból  kiadott  közgyógyellátási  igazolványok  után  a  társadalombiztosításnak  a  tárgyévben  befizetett  összeg  2006 [1000 Ft]  2898  13.b./1. Gépkocsi szerzéshez adható támogatásra jogosult személyek száma 2006 [fő] 

9 

13.b./2. Gépkocsi átalakítási támogatásra jogosult személyek száma 2006 [fő] 

1 

13.b./7. Közlekedési támogatásban részesített személyek száma 2006 [fő] 

117 

13.c./7. Közlekedési támogatásra kifizetett összeg (1000 Ft‐ban, kerekítve) 2006 [1000 Ft] 

1093 

 

Az  elmúlt  évek  során  bekövetkezett  lakosság  növekedésével  nem  tudott  lépést  tartani  az  ellátó  rendszer.  Az  egészségügyi  intézmény  rendszer  is  túl  terhelt.  Az  alapellátást  jelenleg  még  megoldott,  de  teljesítő  képességének  határán  vannak  a  rendelők.  A  településnövekedést  figyelembe  véve,  hosszútávon  a  jelenlegi  intézmények  nem  lesznek  képesek ellátni feladatukat. Kevés az orvos és a védőnő, így a jelenlegi állomány erőn felül  teljesít.  További  gondot  jelent,  hogy  Dunakeszi  biztosítja  Göd  és  Fót  számára  a  szakorvosi  104

területi ellátást is, ez tovább terheli az ellátó rendszert.  

7.1.4. Közoktatási helyzetelemzés   

  Dunakeszi  Város  Önkormányzata  közoktatási  feladatait  öt  óvodával  (+  1  tagóvoda),  5  általános iskolával (+ 2 tagiskola) látja el. Vállalt feladatként működtet egy 4, 5, és 8 osztályos  gimnáziumot, egy alapfokú művészetoktatási intézményt, egy pedagógiai szakszolgálatot és  nevelési tanácsadót. Támogat egy 150 fős alapítványi óvodát.  Az éves költségvetés 40 % közoktatásra fordítja a városháza. Az óvodákban 875 férőhelyen  990 gyermek ellátását biztosítják 12 órás nyitva tartással.  Az  általános  iskolákban  2146  tanuló  van  2686  férőhelyen.  A  növekvő  gyermeklétszám  a  2007/2008‐as  tanévben  már  elérte  az  általános  iskolákat  is.  A  korábbi  11  helyett,  14  első  osztályt kell indítani, s a jövőben ennél magasabb évfolyam‐számok várhatók.  A gimnáziumban 576 férőhelyen 570 diák tanul.   A gyermekek/tanulók több mint 40 %‐a részesül különleges gondozásban (SNI, halmozottan  hátrányos  helyzetű  gyermekek  felkészítése,  pszichés  zavarok  miatt  tanulási,  magatartási,  beilleszkedési problémával küzdő gyermekek/tanulók).  Az integrált nevelés‐oktatás feladatait gyógypedagógusok, gyógypedagógiai asszisztensek és  az  egységes  pedagógiai  szakszolgálat,  nevelési  tanácsadó  szakemberei  látják  el,  így  a  gyengébb  képességű  tanulók  is  együtt  tanulhatnak  társaikkal,  ezzel    minden  intézményben  elkerülhetővé válik, bármiféle belső szegregáció.  A városban 119 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek van. A legtöbb a Széchenyi István  Általános Iskolában (25 fő),a Szent István Általános Iskolában (17 fő) valamint az Eszterlánc  Óvodában (9 fő).   Jelenleg az összes HHH gyermek valamely nevelési és közoktatási intézményben elhelyezésre  került.  Lásd a Általános iskolai közoktatás integráltságának felmérése című táblát.  A  helyzetelmzés  e  fejezetében  feltárt  problémák  orvosolása  a  már  korábban  elkészített  Közoktatási és Esélyegyenlőségi tervével összhangban kerül sor.    

7.1.5. A fogyatékossággal élők helyzete   

Településen  a  fogyatékkal  élők  többsége  mozgásszervi  fogyatékos,  kisebb  számban  vannak  vakok,  siketnémák,  illetve  értelmileg  fogyatékosak.  A  fogyatékosság  hátterében  több  tényező  bonyolult  kölcsönhatása  állhat,  pl.  testi,  pszichológiai,  szociális,  kulturális,  vagy  örökletes.  A fogyatékkal élők legnagyobb részének az egyetlen megélhetési forrása az alacsony összegű  nyugdíj, járadék, vagy segély. Ezek számukra igen szűkös megélhetést biztosítanak.  Egyes  esetekben  az  iskolai  végzettségük  elmarad  az  egészséges  társaikétól,  ami  tovább  rontja megélhetési esélyeiket.  A  tartós  egészségügyi  problémával,  illetve  fogyatékkal  élő  emberek  munkaerő‐piaci  lehetőségei erősen behatároltak.   Az Önkormányzat hangsúlyt fektet a prevenció elvére, a fogyatékosságot okozó betegségek,  balesetek megelőzésére, a nyugodt, biztonságos élettér kialakítására.  A szubszidiaritás elvének érvényesítését szem előtt tartva, a megváltozott munkaképességű  emberek számára szociális foglalkoztató működik.   Munkavállalási  esélyeiket  az  önkormányzati  intézmények  is  segítik  (4‐  és  6  órás  105

munkavégzés).   Továbbá,  a  2005‐től  működő  Dunakeszi‐Fót‐Göd  Többcélú  Kistérségi  Társulás  keretében  is  biztosított  a  támogatásuk,  a  lakókörnyezetben  történő  ellátásukkal,  szem  előtt  tartva  életvitelük önállóságának megőrzését.  E  pozitívumok  hozzájárulnak  ahhoz,  hogy  a  megváltozott  munkaképességű  emberek  a  munkájukon keresztül a társadalom hasznos tagjainak érezhessék magukat.  A  fogyatékkal  élők  tekintetében  a  civil  szervezetek  szerepe  is  jelentős.  Városban  a  Mozgáskorlátozottak Egyesülete működik.   

7.1.6. A szegregált, roma lakosságot koncentráló területek jellemzői   

A  roma  népességre  vonatkozó  hivatalos  adat  kevés.  Dunakeszin  jelenleg  150  fő  vallotta  magát cigány származásúnak. Ennél a számnál azonban jóval többen élnek a város területén  elszórtan,  kb.  600  fő  (nem  hivatalos  adatok  a  Cigány  Kisebbségi  Önkormányzat  éves  beszámolója, az oktatási intézmények statisztikai adatai és a szociális támogatások alapján).  Az alacsony regisztráció oka feltehetően a diszkriminációtól való félelem.  A városban élő roma népesség nagy része az általános normák szerint él lakótelepi és családi  házas  területeken,  saját  tulajdonú  ingatlanban,  10‐15  %  ‐uk  albérlőként.  Az  idős‐  és  középkorú generációra az alulképzettség jellemző. A fiatalabbak közül egyre többen végzik el  a  nyolc  általános  iskolát,  többen  szakképesítést  szereznek,  leérettségiznek,  illetve  a  felsőoktatásban szereznek diplomát.  A Dunakeszi Cigány Kisebbségi Önkormányzat kiemelten foglalkozik az itt élő roma lakosság  foglalkoztatásának  elősegítésével  a  Pest  Megyei  Munkaügyi  Központ  Váci  Kirendeltségével  együttműködve.  A közoktatási intézményekben nincs szegregáció. Az óvodákban, iskolákban évtizedek óta az  integráció, a segítségnyújtás határozza meg a pedagógiai munkát.  Az  intézmények  alapítványai  külön  segítséget  nyújtanak  a  nehéz  sorsú  gyermekek  részére  (étkezés, táboroztatás, stb). A gondos gyermekvédelmi ellátásnak, a széles körű szociális háló  védelmi rendszerének köszönhetően diszkriminációnak minősíthető panasz nem érkezett az  önkormányzathoz. Az ösztöndíj programok tovább javítják a közép‐ és felsőfokú végzettségű  roma fiatalok arányát.    

7.2. Az alacsony státuszú népességet magas arányban koncentráló városi  szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzése   

7.2.1. Szegregálódás veszélyének kitett területek    A  KSH‐tól  kapott  2001‐es  népszámlálási  adatok  és  a  terepbejárás  alapján  Dunakeszin  szegregálódott  területet  nem  találtunk,  azonban  három  olyan  telep  is  fellelhető  a  településen, amely a szegregálódás veszélyének van kitéve.           106

Szegregálódás veszélyének kitett területek:     a) Petőfi‐telep,  b) Alagimajor,  c) Szabadságliget  d) Telepszerű képződmények   

 

 

      Szegregálódás veszélyének kitett területek:      a) Petőfi‐telep    A Petőfi‐telep, a 6‐os számú városrészben található, északról a Kápolna utca, keletről  és  nyugatról  a  lóverseny  pályák,  délről  pedig  a  repülőtér  határolja.  A  terület  a  városmagtól elkülönülve, a hajdani lovas központba van beágyazódva.  107

A telepen 70 db lakás található, ennek mintegy 70%‐a alacsony komfortfokozatú, és  43,3%‐a egyszobás. Az épületek állagáról egységesen elmondható, hogy leromlottak,  felújításra szorulnak.   A  helyi  utak  nem  rosszabbak,  mint  a  településen  általában.  Mindenhol  aszfaltborítással rendelkeznek.  Ezen  a  területen  169  lakos  él,  közülük  167‐en  rendelkeznek  itt  állandó  lakcímmel.  Többségük  aktívkorú  (65.1%),  a  14  évesnél  fiatalabb  korosztály  az  itt  élők  kevesebb  mint egy hatodát, a nyugdíjas korúak pedig valamivel több, mint egy ötödét teszi ki.  Ez a kor összetétel nagyjából megfelel a település átlagnak.  A  telepen  élők  többsége  (54.6%),  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkezik,    a  település  átlagnak  ez  több,  mint  a  kétszerese.  Emellett  nagyon  alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (1.6%), a település átlagának  az egy tízede.  A  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkezők  és  rendszeres  munkajövedelemmel  nem  rendelkezők  aránya  az  aktív  korúakon  belül  28.2%.  Ez  a  mérték  még  nem  közelíti  meg  az  50%‐ot,  azonban  egyéb  szociális  mutatók  alapján  prognosztizálható a szegregációs folyamat felgyorsulása.    b) Alagi major    Dunakeszi dél‐keleti közigazgatási határán az M2‐es autóút mellett, a 6‐os körzetben  helyezkedik  el  az  Alagimajor.  Az  itt  található  lakóterület,  melynek  közvetlen  szomszédságában  egy  ipari  terület  található,  teljes  mértékben  elkülönül  a  város  egészétől. A hajdani major területe történelmileg nem kapcsolódik Dunakeszihez.  Ezen  a  falusias  jellegű  telepen  47  lakos  él,  zömében  alacsony  komfortfokozatú,  egy  szobás  lakásokban.  Az  itt  található  lakások  állagáról,  csakúgy,  mint  a  Petőfi  telep  esetében  elmondható,  hogy  erősen  leromlottak,  felújítást  igényelnek.  A  környezet  elhanyagolt,  alacsony  infrastruktúrával  ellátott,  nehezen  megközelíthető,  a  helyi  tömegközlekedés  a  városközpontból  naponta  többször  érkező  helyi  buszjáratban  merül ki.  A területet a városközpontból egyetlen szilárd burkolatú úton keresztül lehet elérni.  Az  itt  élő  lakosság  korösszetétele  nem  tér  el  a  település  átlagától.  Azonban  iskolázottsági szempontok alapján nem közelíti meg az átlagot, a legfeljebb általános  iskolai  végzettséggel  rendelkezők,  az  aktív  lakosság  több  mint  felét  teszik  ki.  A  felsőfokú  végzettségűek  aránya  az  Alagimajorban  8.8%,  alig  a  fele  a  település  átlagának.  A  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkezők  és  rendszeres  munkajövedelemmel  nem  rendelkezők  aránya  az  aktív  korúakon  belül  28.1%.  Ez  a  mérték még nem közelíti meg az 50%‐ot, azonban egyéb szociális mutatók alapján itt  is prognosztizálható a szegregációs folyamat felgyorsulása.    c) Szabadságliget    A  Napraforgó  tér  Dunakeszi  legdélebben  fekvő  városrészében,  az  5‐ös  körzetben  található.  A  területet  északról  a  Szabadságliget  üdülő  telkei,  nyugatról  és  délről  a  Gyógyszerkutató  Intézet  Állatkísérleti  telepe,  keletről  pedig  mezőgazdasági  terület  határolja.  108

A  Napraforgó  téren,  és  közvetlen  környezetében  86  lakos  él,  többségük  (59,3%)  aktívkorú,  amely  megfelel  a  település  átlagának,  a  fiatalok  aránya  azonban  kétszer  akkora, mint Dunakeszi egészében.  A  városrészen  25  lakás  található,  melyek  csupán12%‐a  alacsony  komfort  fokozatú,  viszont 44%‐a egyszobás. A területről egységesen elmondható, hogy falusias jellegű, a  környezet elhanyagolt, az itt található lakóingatlanok leromlott állagúak. A helyi utak  nem  rosszabbak,  mint  a  településen  általában.  Mindenhol  aszfaltborítással  rendelkeznek.  Az  itt  élők  között  kiemelkedően  magas  az  alacsony  iskolai  végzettségűek  aránya,  mintegy 65%‐uk legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ezzel szemben  a helyi lakosság alig 3,9%‐a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Emellett alacsony az  aktív  korúak  közt  a  foglalkoztatottság  mértéke,  az  itt  élő  felnőtt  lakosságnak  kevesebb  mint  a  fele  (42.6%)  rendelkezik  állandó  munkajövedelemmel.  Ennek  következtében a szegregációs mutatók is magasak (45.1%), azonban még itt sem érik  el a szegregálódás szintjét.    d) Telepszerű képződmények    Dunakeszin  két  olyan  település  rész  is  található,  amely  méreténél  fogva  nem  alkot  lehatárolható  városrészt,  kizárólag  egy‐egy  háztömbre  korlátozódik.  Ezek  a  területrészek egy‐egy tőlük eltérő, homogén városrészbe vannak ékelődve. Az ott élő  lakosság szociális helyzete, megfelel a szegregációs kritériumoknak.    Telepszerű területek:    - Déli utca‐ Déli köz által határolt terület az 1‐es számú körzetben található   - Szent  Imre  tér‐Károlyi  utca  által  határolt  terület  a  7‐es  számú  körzetben  található   

109

Mutató megnevezése  Lakónépesség száma  Lakónépességen belül 0‐14 évesek aránya  Lakónépességen belül 15‐59 évesek aránya  Lakónépességen belül 60‐ x évesek aránya  Legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkezők  aránya  az  aktív  korúakon  (15‐ 59 évesek) belül  Felsőfokú  végzettségűek  a  25  éves  és  idősebb népesség arányában  Lakásállomány (db)  Alacsony komfort fokozatú lakások aránya  Rendszeres  munkajövedelemmel  nem  rendelkezők  aránya  az  aktív  korúakon  (15‐ 59 évesek) belül  Legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkezők  és  rendszeres  munkajövedelemmel  nem  rendelkezők  aránya az aktív korúakon belül  Foglalkoztatottak  aránya  a  15‐64  éves  népességen belül  Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya  Állandó népesség száma  Legfeljebb  általános  iskola  8  osztályával  rendelkezők aránya a 15‐59 éves népesség  körében  Felsőfokú  végzettségűek  aránya  a  25  év  feletti népesség körében  Alacsony  presztízsű  foglalkoztatási  csoportokban foglalkoztatottak aránya  A  gazdaságilag  nem  aktív  népesség  aránya  az akcióterületi lakónépességen belül  Munkanélküliek  aránya  az  akcióterületen  (munkanélküliségi ráta)  Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig)  aránya.  (Számítás:  tartós  munkanélküliek  száma/  munkanélküliek+foglalkoztatottak  száma)  Azon  aktív  korúak  (15‐59  éves)  aránya,  akiknek  2001‐ben  a  jövedelemforrásuk  kizárólag állami vagy helyi támogatás volt  A  komfort  nélküli,  félkomfortos  és  szükséglakások  aránya  a  lakott  lakásokon  belül  Az  egyszobás  lakások  aránya  a  lakott  lakásokon belül 

I.  Petőfi‐telep 

(Kápolna  u.  Petőfi  telep  ‐  településhatár  ‐  névtelen u.)

II. Alagi‐major  

III.  Szabadságliget  (Szegély  u.  ‐  Réti  pálya  ‐  M‐0 autóút ‐ névtelen u. ‐ Pálya u.) 

169  14.8  65.1  20.1 

47  8.5  68.1  23.4 

86  30.2  59.3  10.5 

54.6 

56.3 

64.7 

1.6 

8.8 

3.9 

70  70.0 

39  43.6 

25  12.0 

46.4 

43.8 

54.9 

28.2 

28.1 

45.1 

49.2 

54.6 

42.6 

38.8  167 

35.0  47 

46.4  85 

54.6 

56.3 

64.7 

1.6 

8.8 

3.9 

55.9 

57.9 

43.5 

61.0 

57.5 

65.1 

10.6 

5.0 

23.3 

1.5 

0.0 

0.0 

10.9 

6.3 

7.8 

71.6 

75.0 

12.0 

43.3 

75.0 

44.0 

110

Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói (forrás: önkormányzati nyilvántartások)  

Lakónépesség Az IVS-ben száma (jelenlegi azonosított népességvárosrészek és nyilvántartási adatok szegregátumok1 neve alapján) 2 507 1. körzet 7 561 2. körzet 3 637 3. körzet 21 4. körzet 1 389 5. körzet 1 798 6. körzet 7 024 7. körzet 280 8. körzet 4 479 9. körzet 662 10. körzet I. Petőfi-telep (Kápolna u. Petőfi telep - településhatár névtelen u.) 169 II. Alagi-major 47 III. Szabadságliget (Szegély u. - Réti pálya - M-0 autóút névtelen u. - Pálya u.) Városra egészére vetített mutató

Lakások száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján) 955 2 969 1 385 6 522 641 2 478 85 1 415 300

LFT2 –ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 42,65 132,60 61,85 0,27 23,31 28,63 110,67 3,80 63,19 13,40

Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 5,65 17,57 8,20 0,04 3,09 3,79 14,66 0,50 8,37 1,78

70 39

3,13 1,74

0,41 0,23

1,92 1,07

0,77 0,43

0,00 0,00

25

1,12

0,15

0,69

0,28

0,00

483

64

297

119

150

86 29 453

10 815

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény-ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 26,23 81,53 38,03 0,16 14,34 17,60 68,05 2,33 38,86 8,24

HHH gyerekek aránya a településrészen a lakások Romák aránya a számához lakónépességen viszonyítva belül3 10,51 0,00 32,67 4,20 15,24 0,00 0,07 0,00 5,74 5,50 7,05 37,00 27,27 50,02 0,94 0,00 15,57 0,00 3,30 0,00

111

Általános iskolai közoktatás integráltságának felmérése   tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint intézmény neve

Eszterlánc Óvoda János utcai Tagóvoda Posta utcai Tagóvoda Alagi Tagóvoda Gyöngyharmat Tagóvoda Játszóház Óvoda Piros Óvoda "A vasút a gyermekekért" Alapítvány Dunakeszi Óvodája Micimackó Óvoda

OM azonosító

tanulólétszám az intézményben

Emelt szintű oktatás Gyógypedagógiai és/vagy két tanítási tagozat nyelvű iskolai oktatás SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH

Normál (általános) tanterv

Összesen HHH SNI Összesen HHH 129 9 1 58 0 0 61 0 2 172 4 2 166 0 3 37268 170 1 1 37265 289 1 2 37704

37267 101517

160 32

0 0

0 0

Szent István Általános Ikkola Széchenyi István Általános Iskola Bárdos Lajos Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Fazekas Mihály Általános Iskola

37311 37312 37313 37314 37315

339 395 465 490 526

17 25 3 5 3

3 15 14 0 0

218 335 245 239 269

10 23 2 1 3

3 15 11 0 0

121 60 220 251 257

7 2 1 4 0

0 0 3 0 0

Radnóti Miklós Gimnázium

32550

565

0

3

0

0

0

565

0

3

13

2

   

112

A városközpont fejlesztéséhez benyújtandó pályázathoz statisztikai adatok Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem található vezetékes víz Keszeg utca Balin utca Sügér tér Nevelő tó utca Amur utca Süllő utca Dévér utca Compó utca Aranykárász utca Szák utca Csuka utca Ponty utca Harcsa utca

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma az el nem látott utcában -

A városrész (ek) neve, ahol az utcák találhatóak

Városrész

Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

A városközpont fejlesztéséhez benyújtandó pályázathoz statisztikai adatok Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem található közvilágítás 6468/9 hrsz-ú út 6575/6 hrsz-ú út Csiga utca Hajó utca

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma az el nem látott utcában -

A városrész (ek) neve, ahol az utcák találhatóak

Városrész

Északi városrész Északi városrész Északi városrész Északi városrész

1 1 1 1

A városközpont fejlesztéséhez benyújtandó pályázathoz statisztikai adatok Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem található szennyvízcsatorna 6575/6 hrsz-ú út Gida utca Táltos utca Forgács utca Csiga utca Csobogó köz Pihenő lejtő Újszőlő utca Keszeg utca Balin utca Sügér tér Nevelő tó utca Amur utca Süllő utca Dévér utca Compó utca Aranykárász utca Szák utca Csuka utca Ponty utca Harcsa utca

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma az el nem látott utcában -

A városrész (ek) neve, ahol az utcák találhatóak

Városrész

Északi városrész Keleti lakóterület – Alag Keleti lakóterület – Alag Keleti lakóterület - Alag Északi városrész Északi városrész Északi városrész Északi városrész Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget

7 8 8 8 1 1 1 1 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 113

A városközpont fejlesztéséhez benyújtandó pályázathoz statisztikai adatok Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem található gáz Keszeg utca Balin utca Sügér tér Nevelő tó utca Amur utca Süllő utca Dévér utca Compó utca Aranykárász utca Szák utca Csuka utca Ponty utca Harcsa utca

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma az el nem látott utcában -

A városrész (ek) neve, ahol az utcák találhatóak

Városrész

Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

A városközpont fejlesztéséhez benyújtandó pályázathoz statisztikai adatok Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem található pormentes út Keszeg utca Balin utca Sügér tér Nevelő tó utca Amur utca Süllő utca Dévér utca Compó utca Aranykárász utca Szák utca Csuka utca Ponty utca Harcsa utca Ágnes utca Albert utca Alsógödi köz Alsógödi utca Andrássy utca Anna utca Bajnok Géza tér Barackos utca Barázda utca Csendes köz Csiga köz Csillag utca Csobogó köz Csomádi utca Déli utca Déryné utca Eötvös utca Erkel F. utca (Rákóczi –

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma az el nem látott utcában 4 fő 1 fő -

A városrész (ek) neve, ahol az utcák találhatóak

Városrész

Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Szabadságliget Keleti lakóterület – Alag Északi városrész Északi városrész Keleti lakóterület – Alag Szabadságliget Városközpont és környéke Keleti lakóterület – Alag Keleti lakóterület – Alag Északi városrész Északi városrész Keleti lakóterület – Alag Északi városrész Keleti lakóterület – Alag Északi városrész Keleti lakóterület – Alag Keleti lakóterület - Alag Keleti lakóterület - Alag

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 7 1 1 7 5 3 7 7 1 1 7 1 7 1 7 7 7 114

Toldi utca között) Erzsébet utca Északi köz Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem található pormentes út Gida utca Gitár utca Hajnal sor Hajó utca Hargita utca Határ utca (Rákóczi u – Toldi utca között) Horog utca Hóvirág utca Hullám utca Júlia utca Kagyló köz Kagyló utca ( Rév út – Kiscsurgó között) Kárpát utca Katonadomb sor Kikelet utca Kis utca Kisalagi utca Kiskert köz Kiss József utca Klapka utca Kossuth köz László köz Lejtő utca Lilla utca Liszt Ferenc utca Magdolna utca Margit köz Mihály utca Mikes Kelemen utca Nyereg köz Örvény köz Örvény utca Pacsirta utca Perczel Mór utca Petőfi Sándor utca Pihenő lejtő Pilinszky János utca Pipa utca Piroska utca Pozsonyi utca (Rév út – Kiscsurgó között) Prága utca Rákóczi út (Határ út – közigazgatási határ között) Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem található pormentes út Római utca

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma az el nem látott utcában -

Szabadságliget Északi városrész A városrész (ek) neve, ahol az utcák találhatóak

5 1 Városrész

Keleti lakóterület - Alag Keleti lakóterület - Alag Városközpont és környéke Északi városrész Keleti lakóterület - Alag Keleti lakóterület - Alag

7 7 3 1 7 7

-

Északi városrész Szabadságliget Északi városrész Szabadságliget Északi városrész Északi városrész

1 5 1 5 1 1

3 fő 6 fő 3 fő -

Keleti lakóterület - Alag Északi városrész Északi városrész Városközpont és környéke Keleti lakóterület - Alag Északi városrész Keleti lakóterület - Alag Keleti lakóterület - Alag Keleti lakóterület - Alag Városközpont és környéke Északi városrész Szabadságliget Keleti lakóterület - Alag Szabadságliget Szabadságliget Keleti lakóterület - Alag Keleti lakóterület - Alag Alagi lósporttelep és major Északi városrész Északi városrész Keleti lakóterület - Alag Keleti lakóterület - Alag Városközpont és környéke Északi városrész Keleti lakóterület - Alag Keleti lakóterület - Alag Szabadságliget Északi városrész

6 1 1 3 7 1 7 7 7 3 1 5 7 5 5 7 7 6 1 1 7 7 3 1 7 7 5 1

-

Keleti lakóterület - Alag Keleti lakóterület - Alag

7 7

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma az el nem látott utcában -

A városrész (ek) neve, ahol az utcák találhatóak

Városrész

Északi városrész

1 115

Rózsakert köz Sólyom utca (Bagoly utca – vasút között) Szák utca Szántó utca Szent György utca Szent Mihály tér Szerviz út (Alagliget I. lakópark) Szőlő köz Táltos utca Tátra utca Tavasz utca Tutaj utca Tünde utca Újszőlő utca Uszály utca Üdülő sor (Északi utca – Pihenő utca között) Vajk köz Vereckei utca Zsófia utca

-

Északi városrész Északi városrész

1 1

-

Északi városrész Keleti lakóterület - Alag Keleti lakóterület - Alag Városközpont és környéke Alagi lósporttelep és major

1 7 7 3 6

-

Északi városrész Keleti lakóterület - Alag Keleti lakóterület - Alag Északi városrész Északi városrész Szabadságliget Északi városrész Északi városrész Északi városrész

1 7 7 1 1 5 1 1 1

-

Városközpont és környéke Keleti lakóterület - Alag Szabadságliget

3 7 5

Összesen a városban nyilvántartott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma: 116  fő.  Folyamatban lévő telepfelszámolási és rehabilitációs program(ok) bemutatása

A programban érintett utcák nem volt ilyen

A programban érintett lakások száma -

A program költségvetésének forrásai -

Milyen formában történik az érintett lakosok elhelyezése? -

Az akcióterületen élő családok elhelyezésének helye (az utcák neve, illetve ha más településen (is) történik az elhelyezés akkor a település neve) -

116

7.3. Összegzés‐ problémák rövid ismertetése  Bérlakás állomány    Dunakeszi jelenlegi bérlakás állománya, 22 ingatlanból áll. A rendszerváltás idején ez a szám  jóval magasabb volt, a kettes számú városrészen található lakótelep teljes egészében tanácsi  tulajdonban volt. A 90‐es évek elején, ezeket a lakásokat privatizálták, az ott lakóknak adták  el, az akkori piaci ár 40‐60%‐ért.  Az önkormányzati lakásokból nyolc darab található a lakótelepen, a többi tizennyolc egyéb  városrészekben  található.  Utóbbiak  alacsony  komfortfokozattal  rendelkeznek,  és  állaguk  is  erősen leromlott. Bár a város vezetés törekszik ezen ingatlanok folyamatos rehabilitálására,  azonban a benne élők gyorsan lelakják azokat. Az alacsonyabb komfortfokozatú lakásokban  jellemzően romák laknak.  Összességében  a  település  bérlakás  állományáról  elmondható,  hogy  mind  számában,  mind  minőségében nem felel meg a kor követelményeinek.    Mobilizáció    A  szegregált  területen  élők  mobilizációjának  három  útja  lehet,  egyrészről  a  rossz  állapotú  lakások  kiváltása  bérlakásokkal,  más  részről  a  jelenlegi  lakások  felújítása,  vagy  kiváltása,  újépítésű  ingatlannal,  harmadrészt  anyagi  támogatásnyújtása  az  itt  élőknek,  új  ingatlan  vásárlásához.   Az első megoldás akadálya egyrészről, hogy Dunakeszi bérlakás állománya kevés a probléma  kezelésére.  Másrészről  a  22  ingatlan  többsége  leromlott  állapotú,  és  egy  részükben  már  szegregált lakosság él.  A második megoldás nem képes teljes mértékben megoldani a problémát, mivel ha javítja is  a terület állapotát, nem szünteti meg annak telep, illetve telepszerű jelegét.  A  harmadik  esetben,  ha  a  lakhelyváltoztatáshoz  szükséges  anyagi  keret  rendelkezésre  áll,  attól még a meglévő ingatlant önrészként fel kell használni. Így a telep nem számolódik fel,  csak az ott élő lakosság cserélődik ki.    Foglalkoztatás    A  demográfiai  trendek  azt  mutatják,  hogy  az  Európai  Unió  egészében  változik  a  munkaerő  összetétele, és az aktív korú népesség hosszú távú csökkenése várható. Ezek a trendek közép  és hosszú távon jelentős kihívások elé állítják a tagországokat, hogy a gazdasági növekedést  és a szociális támogató rendszereket fenntarthassák.   A  népességváltozás  hatásai  Magyarországot  sem  kerülik  el.  Itt  a  népesség  kor  szerinti  összetétele jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedekben.   Ezen  felül  a  15‐64  év  közötti  népesség  foglalkoztatási  rátája  Magyarországon  40%,  ami  7%  alacsonyabb  az  EU  tagországok  átlagánál,  és  messze  lemarad  az  EU  által  2010‐re  elérni  javasolt 70%‐tól.   A  40  év  feletti  korosztály  különösen  érzékeny  a  munkaerő‐piaci  változásokra,  ennek  a  csoportnak  gyakran  nehezebb  visszakerülnie  a  munkavállalói  vérkeringésbe.  Ennek  oka  általában az, hogy ez a réteg alacsony iskolai végzettséggel, vagy mára már piacképtelenné  vált szakmai képesítéssel rendelkezik.  Minél idősebb egy munkanélküli, annál kisebb eséllyel tud elhelyezkedni. Számukra a tartós  117

munkanélküliség  megszüntetésének  kézenfekvő  eszköze,  a  korkedvezményes,  vagy  rokkantsági  nyugdíjba  vonulás.  Többek  közt  ennek  a  folyamatnak  a  következménye,  hogy  ennyire alacsony az aktívkorúak foglalkoztatottsága.  Bár  közvetlenül  nem,  vagy  csak  részben  fenyegeti  a  települést  a  probléma  által  gerjesztett  többletterhelés,  azonban  az  össztársadalmi  hatások  helyi  szinten  is  lecsapódnak.  Ezért  a  probléma  település  szintű  megoldására  éppen  úgy  szűkség  van,  ahogy  az  állami  beavatkozásra is.  Az  idősebb  munkavállalók  mellett,  az  alacsony  képzettségűek  a  legérzékenyebbek  a  munkaerőpiac  változásaira.  A  90‐es  évektől  kezdődően  zajló  folyamatok  hatására  az  alacsonyabb  képzettséget  igénylő  termelési  ágak  fokozatosan  vonultak  ki  Magyarországról.  Ennek  következtében  sorra  szűntek  meg  szinte  teljesen  olyan  iparágak,  amelyek  a  szakképzetlen  munkaerőnek  megélhetést  biztosítottak.  Jellemzően  ezek  az  iparágak  nyújtottak megélhetést a roma lakosságnak is.  Dunakeszin az érettségivel nem rendelkezők aránya a munkanélküliek között, közel 50%‐os.  A település jövőbeli szociális kiadásait jelentős mértékben befolyásolja majd, hogy ez a réteg  vissza tud‐e térni a munkaerőpiacra.    Szociális ellátás     A szociális ellátó rendszerrel kapcsolatban jelentkező problémák oka elsősorban a település  lakosságának gyors növekedése. A jelenlegi rendszer egy jóval kisebb lakosság létszámra lett  tervezve, így jelenleg nem képes maradéktalanul ellátni a feladatát.  Az  2002‐2008  között  megháromszorozódott  a  0‐3  éves  korúak  száma,  amely  bölcsődehiányhoz  vezetett.  A  gyermek  elhelyezési  lehetőségének  hiánya  további  szociális  problémákhoz vezethet.   A bölcsődés korosztályhoz hasonlóan gyarapodott az óvódás korúak száma is, így az óvodák  esetében is túljelentkezés figyelhető meg. A helyi ellátásból kiszorult családok gyermekeiket  kénytelenek a fővárosban elhelyezni.  A megnövekedett lakosság túlterhelte az egészségügyi ellátó rendszert. Kevés az orvos, főleg  a  gyerek  orvosok  nincsenek  jelen  a  településen  kellő  számban.  Illetve  az  újonnan  épült  városrészekben többnyire nincsenek orvosi rendelők, vagy ha vannak is, azokban szakellátást  nem lehet igénybe venni.   További  problémaként  jelentkezik  a  helyi  időskorú  lakosság  ellátása.  A  helyi  gondozási  központ  túlterhelt,  az  idős  lakosság  megfelelő  színtű  ellátását  nem  képes  ellátni,  ennek  következtében itt is bővítésre lenne szűkség.    Oktatás, Művelődés    A  lakosságszám  növekedését  nem  követte  a  helyi  oktatási  rendszer.  A  túlzsúfolt  általános  iskolák  még  el  tudják  látni  funkciójukat,  de  a  demográfiai  folyamatokat  figyelembe  véve,  prognosztizálni lehet, hogy az intézmények bővítése nélkül hosszútávon nem biztosítható az  oktatás.  Jelenleg  a  bölcsődék,  óvodák  szintjén  jelentkeznek  férőhely  problémák.  Ezek  a  közintézmények a mostani általános iskolás gyermekek létszámára lettek méretezve. Ennek  következtében az idő előre haladtával az iskolai szinteken is férőhely hiány fog keletkezni. A  2007/2008‐as tanévben hárommal több első osztályt kellett indítani, mint korábban.  Ha  a  szükségletek  az  önkormányzat  által  nem  elégülnek  ki,  akkor  a  lakosság  más  alternatívákat fog keresni. Azonban az alacsonyabb rétegek erre nem lesznek képesek.   118

Olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyekkel az alacsonyabb rétegek gyermekeinek  megfelelő intézményi ellátását lehet biztosítani.     Közszolgáltatásokhoz való hozzájutás javítása    Dunakeszi kiterjedt közszolgáltatói hálózattal rendelkezik. A város számtalan olyan funkciót  lát  el,  a  kistérségi  központi  szerepéből  adódóan,  amelyet  nemcsak  a  helyi  lakosok  vesznek  igénybe.  Problémát  jelent  azonban,  hogy  bizonyos  funkciókat  ellátó  intézményeket  nem,  vagy  csak  segítséggel  tudnak  igénybe  venni  az  itt,  és  a  környező  településeken  élő  mozgáskorlátozottak.    Szegregált Roma lakosság:    A Roma lakosság a mai Magyarországon olyan környezetben kénytelen élni, ahol a többségi  társadalom  által  állandóan  sztereotípiáknak  van  kitéve.  A  szociális  helyzetük  egyik  okaként  ezek az előítéletek nevezhetőek meg. Nem segély kell a roma embereknek, hanem munka.  Ilyen gátló tényezők mellett azonban nehéz piaci körülmények mellett munkához jutni. Bár a  helyi kisebbség jó kapcsolatot ápol az önkormányzattal, de önerőből nem képes megoldani  saját problémáit.  Elsősorban  a  társadalomban  a  romákkal  szemben  meglévő  téves  megítélésen  kellene  változtatni. Emellett pedig a romák munkához jutását kellene ösztönözni.     Szegregált területek problémái:    Mint  ahogy  az  a  szegregátumokra  vonatkozó  helyzetelemzésből  is  kiderült  az  ezeken  a  területeken található ingatlanok erősen leromlott állapotúak, és alacsony komfort fokozattal  rendelkeznek.  Tehát  nem  felelnek  meg  a  XXI.  Századi  európai  kívánalmaknak.  Ezeknek  az  otthonoknak  a  rehabilitációja  szükségessé  vált.  A  lakóingatlanokon  kívüli  környezetre  is  az  elhanyagoltság jellemző. Az itt elérni kívánt változtatások kieszközöléséhez az önkormányzat  és a helyiek összefogására van szűkség.  Az itt élő lakosság körében magas, az alacsony iskolai végzettségűek aránya, sokan közülük,  csak  legfeljebb  8  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkeznek.  Az  alacsony  végzettség  egyenes  következménye  a  munkaerő  piaci  kiszolgáltatottság,  ennek  eredményeként  a  település ezen részein élő lakosok közt magas a munkanélküliek aránya. A munkanélküliség,  a  megélhetés  hiánya  eredményezte  rossz  szociális  helyzet,  erősen  determinálja  a  fiatalabb  generációk  jövőjét.  Az  esélyegyenlőtlenség  újra  termelődik,  ha  a  szociális  ellátó  rendszer  nem  képes  megóvni  az  alsóbb  rétegeket.  Ezek  a  családok  nem  tudják  iskoláztatni  gyermekeiket, így azok is alacsony képzettségűek lesznek, és szintén a perifériára kerülnek.  Megoldásokat  kell  találni  arra,  hogy  a  helyi  lakosság  ne  szegregálódjon  a  település  többi  részétől.  Szűkség  van  a  munkaerő  átképzésre,  a  kisgyermekek  napközbeni  ellátására,  lehetőleg  helyben,  hogy  szüleik  minél  hamarabb  visszatérhessenek  a  munkába.  Továbbá  fontos a hátrányos helyzetű gyermekek iskoláztatásának támogatása is.   

119

7.4. Anti‐szegregációs program  7.4.1. Lakhatási integráció és Mobilizációs program    Az építéspolitikai elképzelések közvetlenül járulnak hozzá a szegregálódás veszélyének kitett  területek fejlesztéséhez. Közvetlen cél, hogy ezen területeken lévő rossz minőségű épületek  megfelelő  ütemtervet  követve  felszámolásra  kerüljenek  és  az  ott  lakók  pedig  megfelelő  lakhatási körülmények között legyenek elhelyezve más épületekben.    intézkedések:     ‐ Meglévő szociális bérlakások kiutalása  ‐ Új lakások vásárlása, építése az önkormányzat részéről – ezek szociális bérlakásként történő  kiutalása   ‐ Segítségnyújtás más területeken történő lakáshoz jutásban (szocpol, fiatalok  otthonteremtési támogatása, önerő helyi támogatása, magánfejlesztői forrás bevonása)    

7.4.2. Szociális program  1. Bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítése  A  településen  több  olyan  intézkedés  is  előkészítés  alatt  van,  amely  a  helyi  gyermekgondozási intézmények befogadó képességének javítását célozza. Ezeket  a projekteket az átláthatóság kedvéért táblázatosan mutatjuk be.  ‐ Magán Bölcsőde létesítés Közép és Alsó – Dunakeszi.    Projekt neve 

Hosszútávú  együttműködés  civil  szervezetekkel  a  bölcsődei  férőhelyek  bővítése érdekében  Célja, hatása  Bölcsődei férőhelyek növelése  Projekt rövid leírása  Civil szervezetek fizetős magánbölcsődéket üzemeltetnek.  Az önkormányzat hozzájárul a  szociálisan rászóruló családok  gyermekekeinek, különös tekintettel a HHH gyermekre térítési díjához. A  hozzájárulás mértéke a Közoktatási törvényben meghatározott 547  ezer  Ft/fő/év. Ezentúlmenően a városháza étkezési hozzájárulást biztosít a  költségek 50%‐os átvállalásával.   Helyszín, célcsoport  Magánbölcsőde: Mátyás k. u. 12. Magánbölcsőde:  Dunakeszi  ‐  Alsó  Napraforgó  tér  (szegregálódás  veszélyének kitett terület)  Családi napközi: Kölcsey u. 16.  Pályázó  szervezet,  partnerek,  Alapítványok, szociális szövetkezet szerepük  (Családi napközi: Hét Kútforrás Szociális Alapítvány)  Finanszírozási források  Alapítványi, szülői, önkormányzati Tervezetett költségvetés  Gyermekenként  havonta  – szociális  helyzettől  függően  –  10‐30.000  Ft  önkormányzati támogatás  Időpont  2008‐tól  Előkészítettség  Megvalósuló projekt

120

Az intézkedés következtében az észak‐nyugati, keleti, és déli területeken létesülnek új  bölcsődék.    Így  egyformán  keletkeznek  új  férőhelyek  a  település  több  részén.  Ezzel  nem  csak  a  HHH  gyermekek  elhelyezését,  hanem  a  szociálisan  kevésbé  rászoruló  lakosok  gyermekeinek  elhelyezését  is  meg  lehet  oldani,  így  megvalósíthatóak  a  törvényi kívánalmak, miszerint az egyes intézmények társadalmi összetétel heterogén  legyen.   A  helyi  adatok  alapján  kimutatható,  hogy  az  5‐ös  körzetben  (Napraforgó  tér)  létesítendő bölcsődében, amely a szegregációval veszélyeztetett területen található,  és  ahová  a  körzet  egészéből  elhelyezésre  kerülnek  a  gyermekek,  lévén  ilyen  intézmény helyben nem található, nem  fogja meghaladni a HHH aránya a 10%‐ot.    Az  oktatási  intézményekben  már  ma  10  %  alatti  a  HHH  gyermekek  aránya,    ezen  intézkedések segítségével ez tovább csökkenthető.    ‐ Fogyatékosok Fejlesztő Napközi otthonának átköltöztetésével történő bölcsődei  férőhelynövelés.  Projekt neve  Célja, hatása  Projekt rövid leírása 

Fogyatékosok Fejlesztő Napközi otthonának átköltöztetése  Bölcsődei férőhelyek növelése A  Fejlesztő  Napközi  (bölcsődeépületben  működik)  átköltöztetése  a  Szakorvosi  Rendelő  ÁNTSZ  részlegébe; a felszabaduló épületrészben bölcsődei férőhelyek létesítése;  a Szakorvosi Rendelő beton udvarának füvesítése  Helyszín, célcsoport  Szakorvosi  Rendelő  Æ 18  fogyatékos  átköltöztetése Fejlesztő Napköziotthon Æ 26 bölcsődei férőhely létrehozása  Pályázó  szervezet,  partnerek,  Önkormányzatok szerepük  Dunakeszi, Göd és Fót. Mivel Kistérségi Szociális Intézmény  Finanszírozási források  Európai  Uniós  pályázatokból  (IVS),  önkéntes  magánadományok  (szóbeli  felajánlások)  Tervezetett költségvetés  30 millió Ft Időpont  2008. szeptember‐november Előkészítettség  Részletes  kidolgozottság:  tanulmányterv  készült  (építész  által) Szakorvosi rendelő új igazgatójának tervei nem ismertek 

  ‐ Bölcsőde és óvoda létesítése az új városrészben  Egy  olyan  területen  kerül  sor  a  beruházásra,  amely  a  7‐es  és  8‐as,  terület  permén  található.  Innen  pár  utcányira  található  a  6‐os  körzet  szegregációval  veszélyeztetett  része  a  Petőfi‐telep.  E  három  terület  lakosságának  gyermekei  így  elég  heterogén  intézményi  közösséget  hoznak  létre.    A  további  biztosíték  az  intézményi  heterogenitásra, a törvényileg előírt normatíva (155 ezer forint/fő/év), amelyben az  intézmény  jellegéből  fakadóan  részesül,  amelyet  természetesen  az  egyház  is  kiegészít.    

121

Projekt neve  Célja, hatása  Projekt rövid leírása 

Új bölcsőde‐óvoda építése a Toldi lakóparknál (8‐as körzet)  Bölcsődei és óvodai férőhelyek növelése Új bölcsőde‐óvoda építése a Toldi lakóparknál A terület korábban önkormányzati tulajdon volt; és ingyen került a katolikus  egyház tulajdonába, akik ott bölcsödét és óvodát építenek és üzemeltetnek  majd.   Helyszín, célcsoport  Toldi lakópark; 50 férőhely Pályázó  szervezet,  partnerek,  Katolikus egyház szerepük  Finanszírozási források  Egyházi és magánadományok (20 millió Ft már összejött)  Tervezetett költségvetés  100 millió forint Időpont  Előkészítés – Folyamatban Előkészítettség  Megvalósuló projekt: alapkőlerakás megtörtént

  ‐ Játszóház Óvoda bővítése    Projekt neve  Célja, hatása  Projekt rövid leírása  Helyszín, célcsoport  Pályázó  szervezet,  partnerek,  szerepük  Finanszírozási források  Tervezetett költségvetés  Időpont  Előkészítettség 

Játszóház Óvoda bővítése Óvodai férőhelyek növelése Játszóház Óvoda, Barátság útja 47./ 2 új csoport Önkormányzat Európai Uniós‐s pályázatokból 200 millió Ft 2008. június 22‐én lesz pályázati döntés Beadott pályázat

2. Idősgondozás  Dunakeszin több mint, 5000 időskorú lakos él, közülük sokan szorulnak ellátásra. Az  önkormányzat annak érdekében, hogy az itt élő időskorúakról gondoskodni tudjon, a  helyi gondozási központ bővítését tervezi.    Projekt neve  Célja, hatása  Projekt rövid leírása 

Gondozási Központ bővítése Magukat  ellátni  nem  tudó,  idős  emberek  elhelyezése  bentlakásos  intézményében; + 50 férőhely létesítése  (Telekingatlan beépíthető)  Helyszín, célcsoport  Napsugár Gondozási Központ, Kincsem köz 1 Pályázó  szervezet,  partnerek,  Önkormányzat szerepük    Finanszírozási források  Pályázati forrás Tervezetett költségvetés  300 millió Időpont  2010  Előkészítettség  Elképzelési  szint:  2005‐ben  pályáztak,  de  most  már  át  kéne  dolgozni  a  terveket   

122

3. Egészségügy  A  megnövekedett  lakossági  igényekre  való  tekintettel  növelni  kell  a  helyi  egészségügyi ellátó rendszert.  ‐ Rendelő építése az új területeken    Projekt neve  Célja, hatása  Projekt rövid leírása 

Új rendelő építése Rendelőhiány csökkentése Gyógyszerész  magánvállalkozó  építene  egy  rendelőt  és  mellé  egy  gyógyszertárat  Helyszín, célcsoport  Toldi  lakópark  vagy  Tóváros 2 védőnői, 2 háziorvosi, 1 gyermekorvosi, 1 fogorvosi hely  Pályázó  szervezet,  partnerek,  Önkormányzat + Gyógyszerész magánbefektető szerepük  Finanszírozási források  Gyógyszerész magánbefektető Tervezetett költségvetés  150 millió Időpont  2008. szeptemberétől  Előkészítettség  Alapvető  kidolgozottság:  Elvi  testületi  döntés  az  önkormányzat  részéről;  Tárgyalások a vállalkozóval    

7.4.3. Oktatási integráció    Az  oktatási  integráció  elsődleges  lépéseként  hosszútávon  biztosítani  kell  a  hátrányos  helyzetű lakosság számára a bölcsődei, és óvodai elhelyezést, erre kínál megoldást 7.4.2‐es  fejezet  1.  pontja.  Mivel  kevés  az  ilyen  funkciót  ellátó  önkormányzati  intézményekben  a  férőhely, így azokat bővíteni kell. További lépésként hosszútávon biztosítani kell az integrált  oktatás feltételeit.   A  településen  működő  iskolák  túlterheltek,  ebből  fakadóan  a  különböző  intézmények  közt  elindulhat  a  differenciálódás.  Ahhoz,  hogy  minden  gyermek  egyformán  juthasson  az  oktatáshoz, növelni kell a helyi iskolák befogadó képességét.    ‐ Szent István Általános Iskola épületének renoválása    Projekt neve  Célja, hatása  Projekt rövid leírása  Helyszín, célcsoport  Pályázó  szervezet,  partnerek,  szerepük  Finanszírozási források  Tervezetett költségvetés  Időpont  Előkészítettség 

Szent István Általános Iskola felújítása és bővítése Az iskola főépületének felújítása, aulával, tantermekkel, szertárral és tanári  szobával való bővítése  Szent István Általános Iskola, Táncsics M. u. 4. Önkormányzat Önkormányzati + OKM pályázat 5‐600 millió Ft Pályázat kiírásától és eredményétől függ Alapvető kidolgozottság: önkormányzati döntés és elvi építési engedély van,  kiviteli terv a pályázat után készül  123

 

‐ Iskola bővítés    Projekt neve  Célja, hatása  Projekt rövid leírása  Helyszín, célcsoport  Pályázó  szervezet,  partnerek,  szerepük  Finanszírozási források  Tervezetett költségvetés  Időpont  Előkészítettség 

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola bővítése Az iskola tetőterének beépítése, a tetőtérben tantermek kialakítása  Dunakeszi, Garas utca 26. Önkormányzat Önkormányzati + OKM pályázat 50‐100 millió Ft Pályázat kiírásától és eredményétől függ Alapvető  kidolgozottság:  tervek  készültek  (2006‐ban  voltak  fejlesztések:  tornaterem, 2 új tanterem; akkor kidolgozásra került a tetőtér‐beépítésének  terve is.) 

 

7.4.4. Foglalkoztatási helyzet javítása 

  A  település  fontos  feladatának  tartja,  a  hátrányos  helyzetű  csoportok  munkaerő‐piaci  helyzetének  javítását.  Ennek  érdekében  az  önkormányzat  folyamatosan  együttműködik  a  Pest Megyei Munkaügyi Központ Váci Kirendeltségével.  Az önkormányzat támogatja a munkahelyteremtő beruházásokat, vállalkozásokat, különösen  a nők, a 40 éven felüliek, a csökkent munkaképességűek, a romák munkavállalási esélyeinek  növelése  érdekében.  A  támogatás  tárgyi  és  anyagi  eszközökben  jelentkezhet,  az  egyes  telkekhez, ingatlanokhoz való kedvezményes hozzájutástól kezdve az iparűzési adó esetében  adható kedvezményen át, a közvetlen anyagi támogatásig. 

  Projekt neve  Célja, hatása  Projekt rövid leírása  Helyszín, célcsoport  Pályázó  szervezet,  partnerek,  szerepük  Finanszírozási források  Tervezetett költségvetés  Időpont  Előkészítettség 

Hátrányos helyzetű csoportok munkaerő‐piaci helyzetének javítása  Olyan  beruházások  támogatása,  amelyek  a  hátrányos  helyzetű  csoportoknak munkát biztosítanak    nők, a 40 éven felüliek, a csökkent munkaképességűek, a romák  Önkormányzat, Pest Megyei Munkaügyi Központ Váci Kirendeltsége  Önkormányzati + pályázat Kidolgozás alatt 2008 júniusától folyamatosan. Kidolgozás alatt

    7.4.5. Közszolgáltatásokhoz való hozzájutás javítása  Dunakeszin  számtalan  helyi  és  területi  közszolgáltatást  nyújtó  intézmény  található.  A  mozgáskorlátozottak  számára,  ezek  megközelítése  nem  minden  esetben  megoldott.  A  település rövidtávon az összes intézményt akadálymentessé kívánja tenni.      124

Projekt neve  Célja, hatása  Projekt rövid leírása  Helyszín, célcsoport  Pályázó  szervezet,  partnerek,  szerepük  Finanszírozási források  Tervezetett költségvetés  Határidő   Előkészítettség 

Közintézmények akadálymentesítése. A város összes közintézményének akadálymentesítése  Dunakeszi Város intézmény hálózata Önkormányzat, intézmények Önkormányzati + pályázat Kidolgozás alatt 2012 június 12. Törvényi szabályzás

7.4.6. Esélyegyenlőség javítása    ‐ Lakossági előítéletek csökkentése    A településen élő kisebbségek helyzetének javításához elengedhetetlenül fontos, az ezekkel  a  csoportokkal  szemben  fennálló  előítéletek  felszámolása.  A  város  célja,  hogy  különböző  rendezvényeken,  kiadványokon  keresztül  megismertesse  a  többségi  társadalommal  a  kisebbségek kultúráját.  Ezek az intézkedések önmagukban nem fognak megoldást nyújtani, azonban mindenképpen  egy hosszú távú folyamat kezdetét jelentenik. 

  Projekt neve 

Az  esélyegyenlőség  szemléletét  megteremtő  és  javító  városi  programok  megvalósításának támogatása.    Célja, hatása  A  romalakossággal  szembeni  előítéletek  felszámolása,  ezzel  fokozva  a  kisebbséghez tartozók esélyegyenlőségét  Projekt rövid leírása  Helyszín, célcsoport  Városi lakosság Pályázó  szervezet,  partnerek,  Önkormányzat, intézmények, vállalkozások, helyi média  szerepük  Finanszírozási források  Önkormányzati + pályázat Időpont    folyamatosan Előkészítettség  Megvalósítás folyamatban

    ‐ Roma lakosság képzése    A Roma lakosság munkához jutásához első lépésben szakképzettséget kell ennek a rétegnek  biztosítani. Ennek érdekében az  Önkormányzat szakmai képzéseket szervez , az arra  rászoruló lakosságnak. 

125

Projekt neve  Célja, hatása  Projekt rövid leírása 

Szakképzetlen Roma lakosság képzése. Szakképzetlen  romalakosság  képzése,  a  helyi  és  térségi  munkaerő  piac  kívánalmai alapján.     Helyszín, célcsoport  Dunakeszi, Roma lakosság Pályázó  szervezet,  partnerek,  Önkormányzat,  szerepük  Finanszírozási források  Önkormányzati + pályázat Tervezetett költségvetés  Kidolgozás alatt Időpont  2008 júniusától folyamatosan. Előkészítettség  Kidolgozás alatt

‐ A hátrányos helyzetű roma lakosság munkaerőpiacra jutásának elősegítése  A helyi munkaerő‐piaci résztvevők ösztönzésével  elősegíthető a helyi roma lakkosság  munkához jutása. Ennek érdekében olyan beruházásokat kíván támogatni az Önkormányzat,  tárgyi és anyagi eszközökkel (például: iparűzési adó kedvezménnyel), amelyek nagyszámban  foglalkoztatnak romákat.  Projekt neve  Célja, hatása  Projekt rövid leírása  Helyszín, célcsoport  Pályázó  szervezet,  partnerek,  szerepük  Finanszírozási források  Tervezetett költségvetés  Időpont  Előkészítettség 

Hátrányos helyzetű Roma lakosság munkaerő‐piaci helyzetének javítása Olyan  beruházások  támogatása,  amelyek  a  hátrányos  helyzetű  Roma  lakosság csoportoknak munkát biztosítanak    Dunakeszi, Roma lakosság Önkormányzat, Pest Megyei Munkaügyi Központ Váci Kirendeltsége  Önkormányzati + pályázat Kidolgozás alatt 2008 júniusától folyamatosan. Kidolgozás alatt

7.4.7. Szegregációt gátló településrendezési intézkedések  Az  Integrált  Városfejlesztési  Stratégia  részeként  kijelölt  szegregált  területekre  vonatkozóan  Dunakeszi Önkormányzata változtatásokat eszközöl a városrendezési tervében.   Projekt neve  Célja, hatása  Projekt rövid leírása  Helyszín, célcsoport  Időpont    Előkészítettség 

Rendezési terv módosítása   Szegregációs folyamatok megállítása Szegregált területek 2008. szeptember 30 Előkészítés alatt

    126

8. Stratégia megvalósíthatósága  8.1. Ingatlangazdálkodási terv  8.1.1. 2008. évi gazdálkodási feladatok  A  tervidőszak  súlyponti  feladatait,  az  egyes  feladatok  rangsorolását  jelentős  mértékben  meghatározzák  a  tervezhető  ingatlangazdálkodási,  ingatlanértékesítési,  bevételek,  valamint  az, hogy milyen mértékben lehet költségvetési forrásokra számítani.   Az  Önkormányzat  vagyongazdálkodásával  kapcsolatosan  fő  feladatunk  2008‐ban  a  tulajdonunkban lévő ingatlanok üzemeltetése, bérbeadása, fenntartása, részleges, ill. teljes  felújítása,  valamint  a  kezelt  önkormányzati  teljes  ingatlanvagyon  nyilvántartása,  az  ingatlankataszter vezetésével.     Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat három elkülöníthető csoportba soroltak.    Az  1.  sz.  mellékletben  található  forgalomképtelen  ingatlanok  közt  vannak  a  közutak,  terek,  közterületek,  árkok,  emlékhelyek,  parkok,  köztemetők,  játszóterek.  Ezek  folyamatos  karbantartásáról,  felújításáról  az  önkormányzat  folyamatosan  gondoskodik,  melyeket  önerőből, valamint pályázati úton elnyerhető pénzekből kívánjuk megoldani.   Terveink közt szerepelnek az elmúlt évek útépítéseiből kimaradt szilárd burkolat nélküli utak  megépítése, illetve a Bajcsy‐Zsilinszky út – Szent István út csomópontjának, Valamint a Fóti  úti  vasúti  felüljáró  csomópontjának  körforgalommá  való  átépítése,  melyet  pályázati  úton  elnyerhető támogatásból kívánunk finanszírozni.  A  városközpont  rehabilitációjaként  a  Dózsa  György  tér  környezetében  lévő  ingatlanok  megvásárlását  követően  a  Szent  Mihály  templomot  magába  ölelő  új  rendezett  teret  kívánunk építeni, mely Dunakeszi új központjaként kulturális rendezvények helyszíneként is  szolgálna.     A 2. sz. mellékletben lévő korlátozottan forgalomképes ingatlanok közé soroltak az általános  iskolák,  orvosi  rendelők,  óvodák,  könyvtárak,  a  gimnázium,  idősek  és  napközi  otthonok  épületei.  Ezek  elidegenítését  az  önkormányzat  nem  tervezi,  azokat  lehetőségéhez  mérten  karban tartja.    Általános iskolák épületei közül a Fazekas Mihály Általános Iskola (Radnóti Miklós utca 2.)  közlekedőinek  burkolatcseréi  a  2007‐es  évben  megkezdődtek.  Az  elmaradt  1.  emeleti  folyosó,  valamint  a  földszinti  aulatér  újraburkolását  a  2008‐as  évben  tervezzük  megvalósítani. Az épületben az idei évben más felújítást nem tervezünk. 

127

A  Széchenyi  István  Általános  Iskola  Károlyi  utca  22  szám  alatti  főépület  együttesének,  valamint  a  Posta  utca  3.  szám  alatt  lévő  tagintézményének  rekonstrukciós  munkálatai  a  2007‐es  évben  befejeződtek,  melynek  keretében  az  iskola  teljes  felújítása  és  kibővítése  megtörtént.  Az  iskola  épületeiben  terveink  szerint  2008‐ban  nem  tervezünk  más  munkálatokat.    A  Táncsics  Mihály  utca  4.  szám  alatt  lévő  Szent  István  Általános  Iskola  épületének  felújításához  szükséges  előkészítő  munkálatokat  az  idei  évben  tervezzük  megkezdeni,  így  elindítva az iskola egészére kiterjedő rekonstrukciós munkákat.    A  város  fejlődésével  bekövetkező  óvodai  és  bölcsődei  férőhelyhiány  kielégítésére  a  Toldi  lakóparkban  és  a  Malomárok  lakóparkban  új  intézmények  építése  mellett  terveink  közt  szerepel a meglévő óvodák bővítése, korszerűsítése.     A  Radnóti  Miklós  Gimnázium  szabadtéri  sportpályájának  helyén  műfüves  labdarugópálya  építésének pályázati előkészítése folyamatban van, így terveink szerint az még az idei évben  átadásra kerülhet.    A  Szakorvosi  rendelőintézet  mozgáskorlátozottak  számára  történő  akadálymentesítéséhez  szükséges  tervdokumentációkat  Hivatalunk  elkészítette,  a  kivitelezési  munkálatokhoz  szükséges  forrást  pályázati  úton  tervezzük  megszerezni,  mely  birtokában  kezdjük  meg  a  szükséges munkálatok elvégzését.    Évek  óta  húzódó  tárgyalások  során,  az  idei  évben  realizálódik  a  Bajcsy‐Zsilinszky  úton  lévő  TIGÁZ épület megvásárlása, ahol az épület átalakítása után a családsegítő központ kapna új  helyet.    Az  ingatlangazdálkodási  terv  3.  sz.  mellékletét  képző  forgalomképes  ingatlanok  közt  találhatóak  az  önkormányzat  tulajdonában  lévő  kül‐  illetve  belterületi  ingatlanok,  a  TERMIDOR  épülete,  az  alagi  major,  társasházi  lakások,  a  Gárdonyi  Géza  Szakmunkásképző  Iskola,  a  garázsok,  a  gyermek  üdülő,  a  fonyódligeti  üdülő,  az  okmányiroda,  a  volt  mozi,  valamint a helytörténeti‐múzeum.  A forgalomképes ingatlanokat három csoportra oszthatjuk:    • • •

Bérlemények, illetve bérbeadásra alkalmas ingatlanok  Bérbeadásra nem alkalmas ingatlanok  Bel‐ illetve külterületi telkek.  128

Bérlemények, illetve bérbeadásra alkalmas ingatlanok:  Ide  soroljuk  azokat  az  önkormányzati  tulajdonban  lévő  lakásokat,  garázsokat,  üzlethelyiségeket  és  tárolókat,  melyeket  bérleti  szerződés  alapján  bérleménybe  adunk,  illetve  a  jelenleg  üresen  álló  lakatlaningatlanokat,  melyek  műszaki  állapotuk  alkalmas arra, hogy azokat bérleménybe adjuk.   Az ingatlanok részletes listáját a 4. és 5. sz. melléklet tartalmazza.   Ezek  kiadásából  származó  bevétel  az  önkormányzat  költségvetésének  egyik  bevételi  forrása.  A  lakáscélú  helyiségek  többségükben  megfelelő  műszaki  állapotban  vannak,  azok  felújítását az idei évben nem tervezzük. Kivételt képeznek ez alól a Bajcsy‐Zsilinszky u.  12.  szám  alatt  található  lakások,  melyek  jelenleg  is  bérleményben  vannak,  ám  azok  műszaki  állapotát  bérlők  folyamatosan  kifogásolják,  továbbá  a  jelenleg  üresen  álló  társasházi  lakások  melyekben  bérbeadás  előtt  nagyobb  felújítási  munkákat  kell  végezni  (Garas  u.  18,  Garas  u.  24,  Barátság  u.  39  Barátság  u.  7.  sz.  alatt  található  társasházi lakások).   Az ingatlanok értékesítését 2008‐ban nem tervezzük.  Nem lakáscélú helyiségek közt vannak azok az irodák, garázsok illetve földterületek,  melyeket  határozott  vagy  határozatlan  időre  bérbe  adtunk.  Ezek  műszaki  állapota  megfelelő, csak karbantartást igényelnek.      Bérbeadásra nem alkalmas ingatlanok:  Azok  az  ingatlanok,  melyek  rendeltetésüknél  fogva,  vagy  a  nagyon  rossz  műszaki  állapotuk miatt nem alkalmasak bérbeadásra:  • fonyódligeti üdülő  • volt mozi  • Gárdonyi Szakmunkásképző    Ezek  a  nagy  értékű,  forgalomképes  ingatlanok  nagyon  rossz  műszaki  állapotban  vannak, azok felújítása magas költségekkel járna.  Felmerült azok pályázati úton való értékesítése.     Bel‐ illetve külterületi telkek:    Üres  beépítetlen  területek,  jelenleg  nincsenek  hasznosítva,  forgalomképességük  miatt könnyen értékesíthetők.     129

8.2. Városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű  tevékenysége  Dunakeszi  város  önkormányzata  bizonyos  esetekben  kedvezményeket  biztosít  a  magántőke  mobilizálása  érdekében  egy  adott  fejlesztés,  beruházás  megvalósítása  érdekében.  A  kedvezményeknek  nincs  egységes  rendszere,  az  adott  beruházás  egyedi  elbírálásban  részesül.  A  tárgyalási  folyamat  során    település  vezetése  egyeztet  a  befektetővel  a  vállalkozói  szándék  és  önkormányzati  érdekek  összehangolásáról.,  ez  alapján  kétféle  megállapodás  jöhet  létre  pozitív  döntés esetén::  1. Támogatási szerződés, melyben a vállalkozó támogatásának tárgyáról, megvalósítási határidejéről  születik megállapodás.  2. Megállapodás a tervalku eredményéről.    

8.3. Partnerség  A  partnerségi  konzultációk,  egyeztetési  folyamat  eredményeként  jött  létre  a  stratégiai  program,  amely közép és hosszútávon meghatározza az városfejlesztési tevékenységeket, amelyek egyben az  IVS fejlesztéseinek magját is képezik.    Az IVS partnerségi eszközei:  1. Workshop találkozók a települési vezetők, képviselők, önkormányzati osztályvezetők, városi  intézmények vezetői, civil szervezetek képviselői és a vállalkozói szféra részvételével.  2. Interjúk  készítése  a  bevont  szakértőkkel,  a  helyzetelemzés  és  a  stratégia  kialakításának  folyamatában  számos  irányított  beszélgetésre  került  sor  a  városfejlesztési  szakterületen  érintett személyekkel.   3. Kérdőíves  felmérést  végeztek  a  közreműködő  szakértők  az  önkormányzati  osztályvezetők,  vállalkozók és a lakosság részére kidolgozott irányított kérdés sor alapján.  4. Számos informális beszélgetésre került sor az egyeztetési folyamat alatt a vállalkozókkal, az  önkormányzati  hivatal  dolgozóival,  civil  szereplőkkel  és  a  felkért  szakértők  részvételével  együtt.  5. Lakossági fórumok keretében biztosította az önkormányzat a lakosság tájékoztatását az IVS  és  az  ATT  készítésének  folyamatáról,  eredményeiről  és  a  felmerülő  kérdések,  megoldandó  problémák megválaszolására is ezeken e fórumokon került sor.   

8.4. Településközi koordináció mechanizmus bemutatása  Az  integrált  és  gazdaságos  településfejlesztés  érdekében  szükséges  megerősíteni  a  kistérségi  és  a  környező agglomerációs települések együttműködését, a fejlesztési elképzelések összehangolását. A  települések  döntéshozó  vezetőinek  rendszeres,  intézményesített  találkozói  révén  a  térségi  szintű  fejlesztési tervek gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítását teszi lehetővé. Továbbá a hasonló  problémákkal küzdő agglomerációs települések közös összefogással lobbi erejük megnövekedésével  130

magasabb szintű érdekérvényest tesz lehetővé.  A  térségi  együttműködés  növelése  érdekében  koordinációs,  egyeztetési  terv  kidolgozásának  az  előkészületei megkezdődtek.   

8.5. Városfejlesztési tevékenység szervezeti háttere  Mérlegelve  a  városfejlesztési  stratégia  integrált  jellegét,  a  realizálási  folyamat  összetettségét,  a  korábbi helyi, valamint más hazai és külföldi városok városfejlesztési gyakorlatát, különös tekintettel  a  pályázati  rendszerek  és  mechanizmusok  sajátosságaira,  szükségesnek  tartjuk  egy  városfejlesztési  szervezet, mint menedzselő, szolgáltató önálló szervezet létrehozását.  A városfejlesztési szervezet feladatát az alábbiak szerint foglalhatjuk össze:  −  általánosan:  feladata  a  városfejlesztési  stratégia  realizálási  folyamatának,  a  stratégiai  programcsomagok,  projektek  megvalósításának  menedzselése,  koordinálása  szoros  együttműködésben  az  abban  érintett  szervezetekkel,  intézményekkel,  a  realizálási  tapasztalatok  alapján  a  városfejlesztési  stratégia  „karbantartásának”,  szükség  szerinti  kiegészítésének  kezdeményezése.  − részleteiben:  o

a stratégia realizálását segítő információs, kutató és döntéstámogató rendszer kialakítása és  működtetése, 

o

szükséges kutatások, elemzések végzése/végeztetése, 

o

szakmai adatbázisok létrehozása, fejlesztése, 

o

döntéstámogató szakértői rendszerek kialakítása, stratégiai program‐menedzserek révén az  egyes stratégiai programok realizálásának koordinatív irányítása, 

o

a stratégiai programcsomag realizálásában érintettek közötti koordináció, 

o

további projekt‐generálás, 

o

részletes megvalósíthatósági vizsgálatok végzése, az alprogramok, projektek megvalósítását  szervező  állandó  vagy  időszakos  operatív  szakmai  csoportok,  teamek  létrehozása  és  munkájának irányítása, 

o

megvalósíthatósági tanulmányok készítése, készíttetése, 

o

regionális, országos és európai uniós nemzetközi pályázatok készítése, 

o

a  projektek,  programok  megvalósítására  vonatkozó  közgyűlési  döntések  koordinatív  előkészítése, 

o

a  projektek  realizálásában  az  önkormányzat,  s  intézményei  részvételének  koordinálása,  nyomon  követése,  operatív  munkakapcsolat  tartása  regionális,  országos  és  európai  uniós  területfejlesztési  hatóságokkal,  ügynökségekkel,  a  partner‐városok  és  szakmai  partner‐ intézmények szervezeteivel, 

o

a városfejlesztési stratégiához és realizálásához kapcsolódó kommunikációs, városmarketing  operatív feladatok szervezése, koordinálása,  131

o

a városfejlesztési stratégia monitoring rendszerének kialakítása működtetése, 

o

rendszeres tájékoztatás, beszámolás a város vezetése, közgyűlése és a város közvéleménye  felé. 

 

8.6. Monitoring  Az  Integrált  Városfejlesztési  Stratégia  megvalósítási  folyamatában  két  fontos  paraméter  nyomon  követését, monitoringját teszi szükségessé:  1. Az  IVS‐ben  megfogalmazott  stratégia,  a  célrendszer  elemeinek  2  évenkénti  felülvizsgálata,  tendenciák értékelése, illetve az akcióterületeken a megvalósított beavatkozások hatásainak,  kölcsönhatásainak  értékelése,  hatásvizsgálata  társadalmi,  gazdasági  és  környezeti  dimenzióban  egyaránt.  Alapvető  szempont  a  monitoring  során  a  fejlesztések  komplex  elemzése,  beleértve  a  valós  igények  és  szükségletek  vizsgálatát  és  a  beruházások  költség‐ haszon elemzését is.  2. Az  akcióterületi  tervekben  meghatározott  konkrét  beavatkozások  kvantitatív  monitoringja  output‐, eredmény és hatásindikátor, valamint a kivitelezés pénzügyi ellenőrzésén keresztül.     A folyamatos kontroll és a hatékony monitoring rendszer érdekében a Városfejlesztő Társaság éves  és  félévenkénti  előrehaladási  jelentésekben  ad  számot  munkájáról,  az  IVS  megvalósítási  folyamatáról.  A beszámolók tartalma:  ‐ Éves jelentés  Az operatív feladatok alapján a stratégiában meghatározott projektek és végrehajtásuk értékelését  illetve  a  megvalósult  projektek  városrészenként  és  tematikus  célonkénti  vizsgálatát  tartalmazza.  A  beavatkozások  társadalmi,  gazdasági  és  környezeti  hatásainak  elemzése,  a  valós  szükségletek  és  igények kapacitás vizsgálatával együtt.   ‐ Féléves előrehaladási jelentés   A  megvalósuló  városfejlesztési  projektek  számszerűsített  eredményeit,  pénzügyi  információit  tartalmazza. Az eredmények értékelésének alapja az akcióterületekhez rendelt indikátorrendszer ‐ az  indikátorok kiinduló és célértékeinek, valamint azok aktuális értékének feltűntetésével. 

 

132

9. 2008‐2013 időszakban fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése    Dunakeszi  Város  Önkormányzatának  célja  a  város  területileg  kiegyensúlyozott  fejlődése,  ennek érdekében a városrehabilitációs programokon kívül is törekszik a legtöbb támogatási  forrás  és  magánberuházás  mozgósítására.  A  tervezett  projektek  hozzájárulnak  a  városrészi  célok teljesítéséhez, a város hosszútávú céljainak megvalósításához.  A  konkrét  fejlesztési,  beavatkozási  tevékenységek  térben  pontosan  beazonosított  területeken  valósulnak  meg,  ennek  megfelelően  az  integrált  városfejlesztés  kidolgozása  során akcióterületeket jelöltünk ki, a megfelelő hatékonyság érdekében.  A fejlesztési akcióterületek kijelölésekor az alábbi alapelveket vettük figyelembe:  ‐ az akcióterületek konkrét problémákra fókuszáljanak  ‐ az akcióterületek térbelileg koncentrált területek legyenek  ‐ a kijelölt területeken a lehető legnagyobb hozzáadott érték legyen elérhető a magántőke  bevonásával  ‐  az  akcióterületek  funkcionálisan  egy  egységet  alkossanak  és  a  funkcióbővítésre,  esetlegesen a funkcióváltásra megfelelő helyszínt biztosítsanak.     A  fenti  alapelvek  alapján  a  következő  városrehabilitációs  fejlesztési  akcióterületeket  határoltuk le a 2008‐20013 közötti időszakra, Dunakeszi fejlődési ütemét és a rendelkezésre  álló  források  figyelembe  vételével.  Az  akcióterületek  kijelölése  a  meghatározott  szempontok, alapelvek alapján funkcionálisan történt.     1. Városközpont, alközpont fejlesztési akcióterületek  - Dózsa György tér és környéke – városközpont fejlesztés  - Cassalgrande tér – alközpont fejlesztés  - Szt. Imre tér – alközpont fejlesztés  - Verseny utca és Luther Márton tér – alközpont fejlesztés  - Dunakeszi alsó –Muskátli u. – Pálya u. – alközpont fejlesztés    2. Épített környezet védelme és fejlesztése akcióterületek  - Máv‐telep  - Felsőtabán  - Alagi középkori rom  - Vasútállomás    3.Meglévő lakóterület minőségi fejlesztése akcióterületek  - Tóváros lakópark  - Toldi lakópark  - Alagi lakópark  - panel program ‐ lakótelep    4. Új lakóterület nagy zöldfelülettel akcióterület  - Malom‐árok I. ütem      133

    5. Zöldterületi, zöldfelületi akcióterület  - Tóváros játszótér fejlesztés  - Horgász‐tavak zöldterület fejlesztése  - Katonadomb zöldfelület fejlesztés  - Malom‐árok véderdőfásítás  - Klapka György utca mentén véderdő fásítás  - Tervezett 2‐2/A összekötő út bekötő utja mentén védőfásítás  - Pipa utca mentén véderdő fásítás  - Toldi Miklós utca mentén közparkfejelsztés      6. Nagy zöldfelület igényű turisztikai, rekreációs fejlesztést igénylő akcióterületek  - Lovassport pálya  - Vitorlázó repülőtér  - Rév‐kikötő és környéke  - Strand  - Tőzeges horgásztavak környéke    7. Gazdaságfejlesztési akcióterületek  - Déli iparterület  - Északi vállalkozási terület  - Alagi‐major  - Dunakeszi Ipari Park  - Fóti út menti iparterület  - Vitorlázó repülőtér és lovas pályák közé ékelődött iparterület átalakulása    8. Közlekedésfejlesztést szolgáló akcióterületek  - Dunakeszi‐alsó gyalogos vasúti átjáró fejlesztése  - Kossuth Lajos u. vasúti felüljáró felújítása, csomópont fejlesztése  - Rákóczi út – Szt. István út új vasúti átkellő létesítése  - Fő út – Szt. István út kereszteződése, körforgalom kiépítése  - Bajcsy‐Zs. u. ‐ Szt. István út kereszteződése, csomópont fejlesztés  - Kossuth Lajos u. – Toldi u. kereszteződése, körforgalom kiépítése  - Fő út – Béke u. kereszteződése, körforgalom kiépítése  - Fő út – Liget u. kereszteződése, körforgalom kiépítése  - Eurovelo Dunakeszi szakaszának kiépítése a 2‐es út és a Duna között  - 2‐es út‐ Fót helyi kerékpárút kiépítése    9. Közműfejelesztés  - csapadékcsatorna főgyújtő kiépítés  - nagyfeszültségú elektromos vezeték térszín alá helyezése  - szennyvíztisztító kapacitás bővítése  10. Egészségügyi, oktatási intézmények fjelsztése, bővítése  - szakorvosi rendelő fejlesztése  - iskolabővítés  - óvodaépítés  134

-

bölcsödeépítés 

 

9.1. Dunakeszi városközpontjának felújítása  A tervezési terület a Dunakeszi városközpont részét képező Dózsa György tér (hrsz.: 4261/4,  4244/2),    Szent  Mihály  tér  (hrsz.:  4404)  és  e  két  teret  keretező,  összekapcsoló  utcákra,  valamint a Bazsanth Vince, a Szent István és a Bajcsy‐Zsilinszky utca (4261/1, 4263/2, 4431)  ezen  terekhez  tartozó  szakaszaira  terjed  ki.  A  tervezési  terület  részét  képezi  még  a  Városháza nyugati oldala és a 2. számú főút közötti járdaszakasz is.    

9.1.1. A meglévő állapot  Dózsa György tér  A Dózsa György tér a Fő út és Bajcsy‐ Zsilinszky utca sarkán álló Városháza épületének keleti  oldalán  terül  el,  mely  egykor  a  település  piacának  adott  helyet.  A  jelenleg  igen  forgalmas  Bajcsy – Zsilinszky utca választja el az egykori Mázsa tértől, mely valamikor déli irányban a  piactér szerves részét képezte.     Térfalak  A  teret  határoló  épületek  vegyes  képet  mutatnak:  a  keleti  oldalon  részben  földszintes  a  beépítés.  Az  ingatlanok  némelyike  igen  elhanyagolt  képet  mutat.  Néhány  épületet  már  felújítottak,  ilyen  az  állatorvosi  rendelő  vagy  az  építőanyagot  forgalmazó  üzletház.  A  tér  északi oldala az utóbbi néhány évben épült be, a Szent Mihály tér felé szinte lezárva a teret.    Közlekedés  A  tér  szigetszerűen  álló  terület  a  vegyes  forgalmú  közutak  gyűrűjében,  a  2.  számú  főút  közvetlen szomszédságában, mely a Városháza épületének nyugati oldala mellett halad.   A  gépkocsiforgalom  a  téren  jelentős,  elsősorban  a  hétköznapokon.  Az  átmenő  forgalom  nagyságát  részben  a  környező  intézmények  és  szolgáltatások  közelsége,  illetve  azok  gépkocsival  való  megközelítése  indokolja.  Sokan  viszont  a  2.  számú  főút  elkerülésére  használják  a  teret  és  a  kapcsolódó  utcákat.  A  Városháza  melletti  tér  a  hétköznapokon  parkoló funkciót tölt be.   A teret keretező utak aszfalt burkolatúak.    Zöldfelület  A kőzúzalékkal borított területen nincsen növényzet, felszíne helyenként egyenetlen. A tér  északi részén egy faragott faoszlop áll, mely a település 750 éves évfordulójára készült. Az  oszlop csúcsán a Város védőszentjének szoba látható.  135

Elöregedett,  többszörösen  csonkolt,  összesen  8  akácfa  áll  a  keleti  térfal  ingatlanjai  és  a  Bazsanth Vince utca felé vezető térrészen, valamint egy japánakác. A Mázsa téren két idős  akácfa és egy nyárfa áll.   2005‐ben, a Városháza épületének északi irányban történő bővítésekor az épület főbejárata  előtti térrész kertépítészeti kialakítása is elkészült. A mintegy 900 négyzetméternyi, nyugat‐ keleti tengelyű terület a Dózsa György tér szerves része, a Révész István sétány nevet kapta.  A  csak  gyalogosok  használatára  szánt  terület  kétharmada  díszburkolattal  fedett,  egyharmada zöldfelület.      Közművek:  A tér keleti és nyugati oldala mentén légvezetékek haladnak. A közvilágítást a közelmúltban  elhelyezett 6 db lámpatest biztosítja elsősorban.  A vízvezeték ‐ rendszer a keleti, az északi és a nyugati oldalon halad. A Mázsa térnek a Bajcsy  – Zsilinszky utca felé lévő oldalán egy közkút található.  A csapadékvíz gyűjtő ‐ rendszer a Városháza épülete mellett, a tér nyugati oldalán , valamint  a Bajcsy ‐ Zsilinszky utca Mázsa tér feletti szakaszától a Fő út felé fut.  A szennyvízcsatorna ‐ rendszer a tér nyugati oldalán halad.    Térkapcsolat  A Dózsa György és a Szent Mihály teret két, mintegy 80‐100 méteres utcácska köti össze.   A Szent István utcának a Dózsa György térrel párhuzamosan haladó szakasza a Szent Mihály  teret  és  a  Bajcsy  –  Zsilinszky  utcát  köti  össze,  közrefogva  az  I  világháborús  emlékművet.  A  Szent István és a Bajcsy – Zsilinszky utca kereszteződésénél helyezkedik el a Polgármesteri  Hivatal Okmányirodája.  Szent Mihály tér    Térfalak  A tér a Dózsa György tértől észak keletre terül el. A keleti térfala mentén lévő magaslaton áll  a  kéttornyú  Szent  Mihály  templom  műemlék  épülete.  A  templom  a  tér  felől  közvetlenül  nem, csak az északi és déli irányból haladó lépcsőkön át közelíthető meg. A tér és a templom  közötti jelentős, a kezdetben 1, majd mintegy 3 méternyi szintkülönbséget támfal hidalja át.     Zöldfelület  A  terület  D‐NY  irányban  mintegy  8‐10%‐ot  lejt.  A  Szent  Mihály  tér  zöldfelülete  külterjesen  136

fenntartott,  lakóterületi  szintű  közkert.  Növényzetét  12  db  lombos  fa,  korai  juhar  és  4  db  csonkolt  akácfa,  néhány  szoliter  örökzöld,  egy  cserjesor,  valamint  egy  kisebb  virágágyás  alkotja.  A  fák  részben  elöregedettek,  elsősorban  a  csonkolt  akácfák.  A  gyepfelület  kopott,  kissé rendezetlen képet mutat.  A templom kertje zárt.    Közművek  A  tér  északkeleti  oldalán  egy  kiemelt  beton  talapzaton  transzformátor‐  központ  áll,  mely  uralja a tér képét.   Légvezetékek  is  szabdalják  a  teret.  A  templom  nyugati  homlokzata  esténként  hangsúlyos  megvilágítást kap.  A téren csapadékvíz‐elvezető rendszer nincs kiépítve.     Közlekedés  Az É‐K oldalról a Plébániahivatal kertje határolja, a Gimnáziummal a szomszédságban. Áll a  téren  egy  kisebb  postának  helyet  adó  épület  is,  valamint  egy  korszerűtlen,  előnytelen  faépület a déli térhatáron. Ezen intézmények, valamint a közeli általános iskola (a Táncsics  Mihály  utcában),  óvoda  (a  Budai  Nagy  Antal  utcában)  is  jelentős  áthaladó  gépkocsi  forgalmat eredményeznek   A  tér  a  körbehaladó  forgalom  miatt  szigetszerűen  leszűkül,  képe  nem  méltó  a  templom  épületéhez.   Az utak aszfalttal burkoltak.    

9.1.2. Tervezett állapot  Közlekedés  Az elfogadott közlekedési koncepció részben változtat a jelenlegi használaton, de nem teszi  lehetővé teljes mértékben a Dózsa György tér fórum arculatának kialakítását.    A  Megrendelővel  történt  egyeztetés  alapján  a  Városközpont  forgalmi  rendje,  a  kertépítészeti  vázlatterv  mellékleteként  szerepel.  A  téren  az  észak‐déli  irányú  átmenő  forgalom  megmarad  a  tér  nyugati  oldalán.  A  Városháza  melletti  útszakasz  megszűnik.  A  Bajcsy‐ Zsilinszky utca a 2. főút felől vehető csak igénybe. Az Okmányiroda, azaz a Bajcsy –  Zsilinszky  utca  ‐  Szent  István  utca  kereszteződésénél  kialakítandó  körforgalmú  csomópont  felől az utca egyirányú, tehát csak a Mázsa tér felé balra kanyarodva vehető igénybe.   A  Dózsa  György  térnek  a  Bazsanth  Vince  utcához  kapcsolódó  nyúlványa  délről  észak  felé  137

haladva  használható.  A  Szent  Mihály  tér  felől  haladva  egyirányú  a  két  teret  összekapcsoló  utcácska.  A  Szent  Mihály  tér  forgalmában  tervezett  változás  a  Templom  előtti  útszakaszt  iktatja  ki  a  Szent  István  utca  és  a  Bazsanth  Vince  utca  felé.  Így  a  tér  északi  és  nyugati  oldala  mentén  haladhat  a  forgalom.  A  templom  támfala  előtti  szűk  útszakasz  ‐  a  Szent  István  utca  ‐  csak  gyalogos  forgalmat  szolgál  a  terv  szerint.  Ezáltal  a  Szent  István  utca  déli  irányból  csak  a  templomig vehető igénybe. A Szent István utcának a templom és az I. világháborús emlékmű  közötti  szakasza  elsősorban  a  gépkocsik  parkolására  szolgál,  déli  irányból  történő  megközelítéssel.     A Dózsa György térnek, mint szabad térnek gyalogos térré, fórummá alakulásának alapvető  feltétele lenne az átmenő gépkocsiforgalom kiiktatása. A parkolási igényeket viszont csak a  tér alatti mélygarázs elégíthetné ki, amelynek kialakítása viszont nem szerepel a közlekedési  koncepcióban.  A  tervezési  területen  110  db  parkolóhely  alakítható  ki  a  téren  meglévő  jelenlegi, hétköznapok parkolási igényének kiváltásaként.     A  tervezési  területen  a  közutak  szürke  színű  beton  kiselemes  térkő  burkolatot  kapnak.  A  gépkocsi  forgalmat  és  parkolást  szolgáló  területekre  8  cm  vastagságú  elemek  kerülnek  a  terhelésnek megfelelően.   A parkolóhelyek színben elkülönítettek lesznek (vörösbarna). A gyalogos forgalmat szolgáló  járdákat  szegélykő  választja  el  a  közúttól.  A  gépkocsi  behajtóknál  és  parkolóhelyeknél  döntött szegélyelemek kerülnek elhelyezésre.  Az  áthaladó  forgalom  sebességének  csillapítását  szolgálja  a  Bajcsy  –  Zsilinszky  utcában  kiépítésre kerülő ovális sziget is. A 60 cm magas támfallal kiemelt ágyásra egy igazi mázsa is  kerül. Az ágyásban talajtakaró cserjék és egynyári virágok lennének.  Az  utaknak  a  kiselemes  térkő  elemekkel  történő  burkolása  is  lehetővé  teszi  a  forgalom  csillapítását, lassítását, ami a kihelyezett közlekedési táblák ellenére fontos szempont.     A  gyalogos  forgalmat  szolgáló  járdák  és  a  szabad  terek  díszburkolata  szintén  kiselemes  beton térkő elemek fektetésével történik: 6 cm vastagságú, ’Klasszik’ típusú homok‐, beige‐  és barna színű kiskocka és tégla elemek felhasználásával.   A  tér  díszburkolatának  jellege,  a  Városháza  épületének  szecesszióra  utaló  stílusának  hangulatában  –  íves,  körkörös  vonalvezetésű.  A  burkolat  mintázata,  vonalvezetése,  a  pihenőhelyek elhelyezése a téren való hosszabb‐rövidebb ideig való tartózkodásra ösztönöz.      A  már  elkészült  Révész  István  sétány  kialakításával  összhangban  áll  a  Dózsa  György  tér  és  környezetének burkolata is, hiszen egységet alkotnak. 

138

9.1.3. Kertépítészeti koncepció  A  téren  áthaladó  közutat  és  parkolósávot,  tehát  a  vegyes  forgalmú  közlekedési  felületet,  zöldsáv választja el a tér fórum részétől. A térforma és a kialakult használat miatt a terület  elsősorban észak‐déli irányú. A nyugat felől becsatlakozó ék alakú, meglévő térrész, a Révész  István sétány, szerves része a tervezett térnek. A burkolatkialakítás is a szabad tér egységét  hangsúlyozza.  A  Révész  István  sétány  kelet‐nyugat  tengelyű  térrész,  elsősorban  a  pihenő  funkciót  szolgálja.  Méreténél  fogva  egy  intimebb  tér:  a  díszkúttal,  padokkal,  rövidebb  pihenőre,  várakozásra  alkalmas.  A  Dózsa  György  tér  észak  –  déli  tengelyű  szabad  tere,  fórumként  –  alkalmi  rendezvények  megtartására  alkalmas.  Ezt  a  funkciót  a  kertépítészeti  koncepció is hangsúlyozza és elősegíti. Az úgymond szabadon hagyott terület mintegy 25x55  méteres  térrész,  ahol  megtarthatók  a  városi  szintű  rendezvények,  találkozók,  kézműves  vásárok  és  egyéb  események.  Az  erre  a  célra  alkalmas  felületre  nem,  inkább  a  térszélekre  került növényzet a kertépítészeti koncepció szerint.    A  faragott  oszlop  a  Város  védőszentjével  a  Szent  Mihály  téren  kerülne  méltó  helyre, ezért  áttelepítése  javasolt.  Az  áthelyezendő  transzformátor  állomás  helyén  kialakítandó  burkolt  felületre, a terecske magasan lévő pontjára kerülhet az alkotás.    A  Szent  Mihály  téren  jelentős  változást  jelent  a  forgalmi  rend  változása  mellett  a  tér  megnyitása  a  templom  felé,  hiszen  a  templom  tengelye  a  Bazsanth  Vince  utca  középvonalában  van.  A  támfal  megnyitásával  egy  reprezentatív  lépcsősor  kialakításával  feltárható templom, így méltó bejáratot kapna. Az elképzelést, majd a tervet természetesen  a  tulajdonossal,  a    Katolikus    Egyházzal  egyeztetni  szükséges.  Egyetértés  esetén  a  támfal  megbontására, az átalakításra statikai terv szükséges.    A  térburkolat  kialakítása  a  templom  tengelyét  hangsúlyozza,  de  a  Szent  István  utca  és  Bazsanth  Vince  utca  keleti  szakasza  felé  is  kapcsolatot  teremt,  mintegy  felfűzi  azokat.  A  Szent  Mihály  tér  burkolata  is  azonos  anyagból,  hasonló  fektetési  móddal  készül,  mint  a  Dózsa György téré, ami a szabad terek kapcsolódását, összetartozását hangsúlyozza.      A  tér  déli  részén  álló,  a  Szent  István  48.  számú  épületéhez  tartozó  faépület  lebontása  indokolt, helye a tér szerves része lesz.    A  kertépítészeti  koncepció  vezérelve  a  tervezési  területen  meglévő  leromlott  növényállomány  teljes  megújítása,  pótlása  és  a  tér  elemeinek  kiemelése.  A  tervezési  területen  jelentős  mennyiségű  növény  telepítése  tervezett.  A  terek  növénykarakterét  közepes  termetűre  növő,  előnevelt,  szabályos  koronájú  ezüsthárs  (Tilia  tomentosa  ’Szeleste’),  gömbkoronás  csepleszmeggy  (Cerasus  fruticosa  ’Globosa’),  virágos  kőris  (Fraxinus  ornus  ’Mecsek’)  és  díszgalagonya  (Crataegus  oxyacantha  ’Paul1s  Scarlet’)  fafajok  határozzák meg. A határozott, geometrikus formájú fák viszonylag kis tőtávolságra kerülnek,  ami szintén a hangsúlyképzést szolgálja.   139

A  fasorok  kapcsolják  össze  az  egységes  térburkolat  kialakítása  mellett  a  város  szerkezete  miatt, a fentiekben már vázolt szétszabdalt szabad tereket.     A  Szent  István  utcában  a  gyalogos  forgalmat  és  a  parkolóhelyeket,  közutat  elválasztó  zöldsávba  kerülnek  a  növények,  mivel  ott  az  utca  mérete  miatt  lehetőség  van  szinte  folyamatos zöldsáv kialakítására.     A  szabad  tereken  kialakítandó,  szegélyelemmel  kiemelt  ágyásokba  elsősorban  talajtakaró  növények  kerülnek,  melyek  nagy  része  örökzöld:  kúszó  madárbirs  (Cotoneaster  ),  mirtuszlonc  (Lonicera  nitida  ’Maigrün’),  örökzöld  borbolya  (Berberis  media  ’Parkjuweel’),  vöröslevelű  borbolya  (Berberis  thunbergii  ’Carmen’),  babérmeggy  (Prunus  laurocerasus  ’Otto  Luyken’),  cserjés  pimpó  (Potentilla  fruticosa).  A  kiemelt  ágyásokban  az  alacsony  méretű cserjék és talajtakarók zárt állományt alkotnak. A növényszigetekre egynyári virágok  kiültetésével élénk színfoltot alakítható ki a reprezentatív helyeken.    A  kertépítészeti  koncepció  szerint  a  növények  tehát  a  térszélekre  kerülnek,  azzal  mintegy  párhuzamosan  helyezkednek  el,  nem  gátolják  az  időszakosan  megrendezésre  kerülő  rendezvények,  kézműves  vásárok  alkalmával  felállítandó  pavilonok  elhelyezését,  megközelítését.  Fontos  szempont,  hogy  egy‐egy  rendezvény  alkalmával,  nagyobb  igénybevételkor,  a  növényzetben  ne  tegyen  helyrehozhatatlan  kárt  egy  nagyobb  embertömeg. A kiemelt ágyások létrehozását ezen szempontok is indokolják.   A zöldfelületre csepegtető öntözés kiépítése javasolt.   Padok,  székek  elhelyezése  szolgálja  a  pihenést.  Hulladékgyűjtő  edények  is  kerülnek  a  pihenőhelyek közelébe.  Kerékpártartó,  információs  tábla  és  forgalomterelő  oszlopok  telepítése  fontos  mindkét  téren.  A terek átalakításával párhuzamosan fontos a közművek rendezése és felújítása is.   A közművek felújítását szakági tervek tartalmazzák.   A  megfelelő  üzlethelységek  kialakítása,  szolgáltatások  megtelepedése  vonzóvá,  mozgalmassá  teheti  a  teret,  mely  így  találkozóhellyé  is  válhat,  nemcsak  a  hétköznapok  ügyintézésének színtere.    Az  újjáépült  Dózsa  György  tér,  mint  szabad  tér,  nyilvános  tér,  igényes  építészeti  és  kertépítészeti kialakításával nemcsak a közeli, de a távolabbi városrészekre is kihat. Fontos  szempont  az  északi  térfal  mentén  az  új  beépítések  szabályozása,  ugyanis  az  újonnan  kialakuló építészeti karakter jelentősen meghatározza majd a tér jellegét, hangulatát.       

140

9.1.4. Tervezett költségvetés  Városképvédelem Dózsa-Mázsa tér felújítása Szt. István tér felújítása Szt. Mihály tér felújítása Fejlesztő Napközi Közlekedésfejlesztés Kerékpárút Körforgalom Gyalogos infrastruktúra Gazdaságfejlesztés Mobil piac kialakítása Térségi munkaerőpiaci rendszer Szervezés Menedzsment szervezet Promóció Városi identitástudat növelése Városmarketing tevékenységek Összesen

Költség Ft 281635000 125225000 74620000 45700000 36090000 232000000 35000000 169000000 28000000 57600000 20000000

Támogatási arány 80 82 82 85 82 76 79 30 30

Önkölség Támogatás Ft 52116100 229518900 25045000 100180000 13431600 61188400 8226000 37474000 5413500 30676500 52740000 179260000 6300000 28700000 40560000 128440000 5880000 22120000 40320000 17280000 14000000 6000000

37600000 28340000 28340000 24120000

30 85 85 85

26320000 4251000 4251000 3618000

11280000 24089000 24089000 20502000

11320000

85

1698000

9622000

12800000 843815000

85 85

1920000 249423100

10880000 594391900

141

10. Mellékletek 

142

143

144

145

146

147

148

149

150

DUNAKESZI KATASZTER NAPLÓ

DUNAKESZI

Kataszteri napló

Ingatlanvagyon-Kataszter

Forgalomképtelen törvény a.

08.05.16

FŐ ÚT 25.

Naplós Település

Helyr.szám

I.jel Fkép Megnevezés

Utca+hsz

Tel.ter(m2) Ön% Önk.tul(m2)

Bruttó(eFt)

Becs.(eFt)

------ ----------- ---------------- ----- ---- -------------------- ------------------------- ----------- --- ----------- --------------- ----------112 Dunakeszi

2/

1/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

1424 100

1424

11392,000

11670

113 Dunakeszi

2/

2/ /

21124

1

KÖZÚT

TÁBOR UTCA

2842 100

2842

22849,856

23405

114 Dunakeszi

3/

5/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

NÉVTELEN UTCA

210 100

210

1680,000

1708

115 Dunakeszi

3/

7/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

RADNÓTI MIKLÓS UTCA

1121 100

1121

23779,833

26001

116 Dunakeszi

4/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

KÁLMÁN UTCA

7790 100

7790

83367,159

85021

117 Dunakeszi

15/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

VÁCI MIHÁLY UTCA

3614 100

3614

30192,000

30657

28/ 06/ /

21125

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

268 100

268

268,000

306

118 Dunakeszi

50/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

RADNÓTI MIKLÓS UTCA 50

1124 100

1124

15667,249

18944

119 Dunakeszi

56/

1/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

363 100

363

2904,000

2932

120 Dunakeszi

57/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

NÉVTELEN UTCA 57

216 100

216

2977,032

1756

121 Dunakeszi

71/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

JUHÁSZ GYULA UTCA

6984 100

6984

71558,100

75979

122 Dunakeszi

73/ 16/ /

00003

1

PARK

SZÉP ERNŐ UTCA

9611 100

9611

77369,000

77850

123 Dunakeszi

73/ 17/ /

21124

1

KÖZÚT

MOLNáR FERENC KÖZ

777 100

777

7211,738

7298

124 Dunakeszi

73/ 26/ /

21124

1

KÖZÚT

FAZEKAS MIHÁLY UTCA

4356 100

4356

36161,000

47322

125 Dunakeszi

73/ 30/ /

21124

1

KÖZÚT

SZÉP ERNŐ UTCA

233 100

233

3871,209

5584

126 Dunakeszi

73/ 31/ /

21124

1

KÖZÚT

BAJTÁRS UTCA

722 100

722

40343,772

9457

12 Dunakeszi

151

127 Dunakeszi

83/

/ /

21124

1

KÖZÚT

RADNÓTI MIKLÓS UTCA

4416 100

4416

44765,900

48635

128 Dunakeszi

133/

/ /

21124

1

KÖZÚT

VÁCI MIHÁLY UTCA

4711 100

4711

37741,125

43905

129 Dunakeszi

134/

/ /

21124

1

KÖZÚT

GÁRDONYI GÉZA UTCA

4453 100

4453

52501,079

58928

130 Dunakeszi

169/

/ /

21124

1

KÖZÚT

MÓRICZ ZSIGMOND UTCA

4517 100

4517

50866,545

50835

133 Dunakeszi

204/

/ /

21124

1

KÖZÚT

TÁBOR UTCA

14223 100

14223

134405,499

145978

134 Dunakeszi

221/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BARÁZDA UTCA

1936 100

1936

16945,600

17353

135 Dunakeszi

239/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BAJTÁRS UTCA

1272 100

1272

14321,895

14869

136 Dunakeszi

255/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BARÁZDA UTCA

1835 100

1835

14680,000

15249

137 Dunakeszi

268/

/ /

21124

1

KÖZÚT

TÁTRA UTCA

1743 100

1743

14079,524

14506

138 Dunakeszi

280/

/ /

21124

1

KÖZÚT

SZŐDI UTCA

1691 100

1691

13528,000

14107

139 Dunakeszi

302/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KÁLMÁN UTCA

4496 100

4496

48891,670

56398

140 Dunakeszi

325/

/ /

21124

1

KÖZÚT

JÓZSEF UTCA

2312 100

2312

36751,291

37436

141 Dunakeszi

348/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KRÚDY GYULA UTCA

1748 100

1748

23487,418

24023

142 Dunakeszi

368/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KIRÁLY UTCA

2713 100

2713

38153,421

38862

143 Dunakeszi

378/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KRÚDY GYULA UTCA

837 100

837

6705,178

8514

144 Dunakeszi

388/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KÁDÁR UTCA

1108 100

1108

11983,536

12557

145 Dunakeszi

401/

1/ /

21124

1

KÖZÚT

KLAPKA UTCA

2599 100

2599

27329,368

22928

146 Dunakeszi

401/

2/ /

21124

1

KÖZÚT

ZÁPOLYA UTCA

5783 100

5783

46264,000

74064

147 Dunakeszi

402/

/ /

21123

1

KÖZÚT

KLAPKA UTCA

1207 100

1207

19307,788

25577

148 Dunakeszi

427/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BAJZA UTCA

1660 100

1660

19104,476

19622

149 Dunakeszi

447/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KIRÁLY UTCA

2456 100

2456

35446,387

36084

150 Dunakeszi

448/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BAJZA UTCA

423 100

423

5166,849

4384

151 Dunakeszi

452/

/ /

21123

1

KÖZTERÜLET

KLAPKA UTCA

367 100

367

5306,625

8457

152 Dunakeszi

453/

/ /

21124

1

KÖZÚT

GÖRGEY ARTÚR UTCA

1614 100

1614

17737,002

20541

153 Dunakeszi

471/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KLAPKA UTCA

2154 100

2154

36844,105

37486

152

154 Dunakeszi

472/

/ /

21124

1

KÖZÚT

JÓZSEF UTCA

4209 100

4209

59954,340

60748

156 Dunakeszi

492/

/ /

21124

1

KÖZÚT

GÖRGEY ARTÚR UTCA

723 100

723

7969,918

10498

157 Dunakeszi

513/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KÁLMÁN UTCA

2208 100

2208

21054,057

24574

158 Dunakeszi

534/

/ /

21124

1

KÖZÚT

GÖRGEY ARTÚR UTCA

745 100

745

8145,918

10294

159 Dunakeszi

554/

/ /

21124

1

KÖZÚT

SZŐDI UTCA

3822 100

3822

178083,038

179535

160 Dunakeszi

575/

/ /

21124

1

KÖZÚT

MIKSZÁTH KÁLMÁN UTCA

2276 100

2276

18208,000

20767

161 Dunakeszi

585/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BAJTÁRS UTCA

1152 100

1152

21378,010

21734

162 Dunakeszi

586/

/ /

00003

1

NAGY SÁNDOR JÓZSEF T NAGY SÁNDOR JÓZSEF TÉR

2807 100

2807

24216,480

24356

163 Dunakeszi

596/

/ /

21124

1

KÖZÚT

DUGONICS UTCA

1741 100

1741

18622,328

19163

164 Dunakeszi

615/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

GÖRGEY ARTÚR UTCA

2062 100

2062

22616,569

28527

165 Dunakeszi

634/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

ZRINYI MIKLÓS UTCA

2027 100

2027

22815,281

23966

166 Dunakeszi

652/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

THÖKÖLY UTCA

1916 100

1916

21824,354

22851

167 Dunakeszi

669/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BAJTÁRS UTCA

2387 100

2387

31259,010

32258

168 Dunakeszi

670/

/ /

21123

1

MÁNYOKI ÁDÁM TÉR

MÁNYOKI ÁDÁM TÉR

2782 100

2782

22797,856

27245

169 Dunakeszi

671/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ZÁPOLYA UTCA

1725 100

1725

13800,000

21472

170 Dunakeszi

690/

/ /

21124

1

KÖZÚT

THÖKÖLY UTCA

2109 100

2109

36862,250

38137

172 Dunakeszi

709/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ZRINYI MIKLÓS UTCA

2207 100

2207

37453,843

38687

173 Dunakeszi

730/

/ /

21124

1

KÖZÚT

GÖRGEY ARTÚR UTCA

2321 100

2321

25125,752

30406

174 Dunakeszi

751/

/ /

21124

1

KÖZÚT

DUGONICS UTCA

2109 100

2109

22609,512

23188

175 Dunakeszi

773/

/ /

21124

1

KÖZÚT

MIKSZÁTH KÁLMÁN UTCA

2484 100

2484

33614,701

35187

176 Dunakeszi

797/

/ /

21124

1

KÖZÚT

HUNYADI UTCA

20209 100

20209

170470,095

222128

177 Dunakeszi

814/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ESZE TAMÁS UTCA

2473 100

2473

27442,132

29137

178 Dunakeszi

833/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BULCSÚ UTCA

2445 100

2445

29774,473

32088

179 Dunakeszi

858/

/ /

21123

1

KÖZÚT

BOCSKAI UTCA

7030 100

7030

56240,000

71261

180 Dunakeszi

863/

/ /

21124

1

KÖZÚT

SZABADSÁG UTCA

1542 100

1542

12336,000

15632

153

181 Dunakeszi

887/

/ /

21124

1

KÖZÚT

MÁTYÁS KIRÁLY UTCA

4203 100

4203

35762,000

41870

182 Dunakeszi

939/

/ /

21124

1

KÖZÚT

SZÉCHENYI UTCA

6231 100

6231

64581,880

74371

183 Dunakeszi

953/

/ /

21124

1

KÖZÚT

DR KEMÉNY FERENC UTCA

1440 100

1440

13044,600

13719

184 Dunakeszi

954/

/ /

21124

1

KÖZÚT

PIPA UTCA

7509 100

7509

73353,243

88061

185 Dunakeszi

974/

/ /

21124

1

KÖZÚT

VADÁSZ UTCA

2443 100

2443

44572,200

45795

186 Dunakeszi

983/

/ /

21124

1

KÖZÚT

DR KEMÉNY FERENC UTCA

7099 100

7099

64553,600

67877

187 Dunakeszi

1025/

/ /

21124

1

KÖZÚT

DR KEMÉNY FERENC UTCA

4251 100

4251

38581,800

40570

188 Dunakeszi

1044/

/ /

21124

1

KÖZÚT

SZABADSÁG UTCA

1243 100

1243

9944,000

12600

189 Dunakeszi

1053/

/ /

21124

1

KÖZÚT

VADÁSZ UTCA

4689 100

4689

45316,419

47508

190 Dunakeszi

1054/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KIRÁLYHÁGÓ UTCA

3098 100

3098

34730,658

36403

191 Dunakeszi

1072/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ESZE TAMÁS UTCA

2407 100

2407

25676,955

27082

192 Dunakeszi

1091/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BULCSÚ UTCA

2275 100

2275

18200,000

19535

193 Dunakeszi

1122/

/ /

21124

1

KÖZÚT

SZABADSÁG UTCA

1245 100

1245

9960,000

12616

194 Dunakeszi

1141/

/ /

21124

1

KÖZÚT

VADÁSZ UTCA

6270 100

6270

50160,000

53096

195 Dunakeszi

1175/

/ /

21124

1

KÖZÚT

MUNKÁCSY MIHÁLY

2886 100

2886

23088,000

23822

196 Dunakeszi

1193/

/ /

21124

1

KÖZÚT

MUNKÁCSI MIHÁLY UTCA

5222 100

5222

41776,000

43108

197 Dunakeszi

1224/

4/ /

00003

1

SZABADSÁG TÉR

SZABADSÁG TÉR

5496 100

5496

46814,355

50335

198 Dunakeszi

1247/

/ /

21124

1

KÖZÚT

MUNKÁCSI MIHÁLY UTCA

4677 100

4677

37416,000

38609

199 Dunakeszi

1248/

/ /

21124

1

KÖZÚT

SZABADSÁG UTCA

1252 100

1252

10016,000

12672

200 Dunakeszi

1264/

/ /

21124

1

KÖZÚT

SZILÁGYI UTCA

5629 100

5629

57370,113

70633

201 Dunakeszi

1265/

/ /

21123

1

KÖZÚT

BÁTHORY ISTVÁN UTCA

3537 100

3537

28296,000

38866

202 Dunakeszi

1277/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ESZE TAMÁS UTCA

2559 100

2559

27087,528

28584

203 Dunakeszi

1298/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BULCSÚ UTCA

2583 100

2583

30743,757

31503

204 Dunakeszi

1321/

/ /

21123

1

KÖZÚT

BOCSKAI UTCA

2884 100

2884

27233,180

33379

205 Dunakeszi

1337/

/ /

21124

1

KÖZÚT

MAGYAR UTCA

2735 100

2735

24498,330

30322

154

206 Dunakeszi

1357/

/ /

21124

1

KÖZÚT

SZABADSÁG UTCA

2734 100

2734

39985,500

45810

208 Dunakeszi

1382/

/ /

21124

1

KÖZÚT

MAGYAR UTCA

3053 100

3053

24424,000

30299

209 Dunakeszi

1404/

/ /

21124

1

KÖZÚT

MÁTYÁS KIRÁLY UTCA

4182 100

4182

33456,000

42998

210 Dunakeszi

1417/

/ /

21124

1

KÖZÚT

SZILÁGYI UTCA

5032 100

5032

44336,000

59671

211 Dunakeszi

1433/

/ /

21124

1

KÖZÚT

MAGYAR UTCA

4114 100

4114

64064,567

72833

212 Dunakeszi

1459/

/ /

21124

1

KÖZÚT / ALAG CSATORN SZÉCHÉNYI UTCA

2923 100

2923

871217,997

880668

213 Dunakeszi

1460/

/ /

21124

1

KÖZÚT, buszmegálló p SZILÁGYI UTCA

3490 100

3490

28269,125

38586

216 Dunakeszi

1486/

/ /

21124

1

KÖZÚT

MAGYAR UTCA

3810 100

3810

30480,000

31452

217 Dunakeszi

1516/

/ /

21124

1

KÖZÚT

TISZA UTCA

4611 100

4611

55350,252

50393

218 Dunakeszi

1540/

/ /

21124

1

KÖZÚT

PIPA UTCA

3410 100

3410

27387,500

27458

219 Dunakeszi

1541/

/ /

21124

1

KÖZÚT

VIRÁG UTCA

3092 100

3092

32337,640

33954

220 Dunakeszi

1562/

/ /

21124

1

KÖZÚT

CSOMÁDI UTCA

2959 100

2959

23672,000

24479

221 Dunakeszi

1580/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BAROSS GÁBOR

2913 100

2913

35137,016

35787

222 Dunakeszi

1594/

/ /

21124

1

KÖZÚT

LISZT FERENC UTCA

2440 100

2440

19520,000

20144

223 Dunakeszi

1608/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KÁRPÁT UTCA

2016 100

2016

16128,000

16641

224 Dunakeszi

1616/

/ /

21124

1

KÖZÚT

SZÉCHÉNYI UTCA

8402 100

8402

67216,000

95566

225 Dunakeszi

1617/

/ /

21124

1

KÖZÚT

TISZA UTCA

10930 100

10930

87440,000

126183

226 Dunakeszi

1631/

/ /

21124

1

KÖZÚT

MÁTYÁS KIRÁLY UTCA

536 100

536

4288,000

6592

227 Dunakeszi

1641/

/ /

21124

1

KÖZÚT

SZABADSÁG UTCA

508 100

508

4064,000

5498

228 Dunakeszi

1646/

3/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

221 100

221

1768,000

1823

229 Dunakeszi

1652/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BOCSKAI UTCA

693 100

693

5544,000

6416

230 Dunakeszi

1668/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KELETI UTCA

2728 100

2728

29898,959

30767

231 Dunakeszi

1688/

2/ /

21123

1

SZENT IMRE TÉR

SZENT IMRE TÉR

2007 100

2007

36669,375

23145

232 Dunakeszi

1689/

/ /

21124

1

KÖZÚT

RÁKÓCZI UTCA

7246 100

7246

63282,331

88052

234 Dunakeszi

1691/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KÁROLYI UTCA

1459 100

1459

16507,699

19789

155

235 Dunakeszi

1706/

/ /

21123

1

KÖZÚT

BÁTHORY ISTVÁN UTCA

2412 100

2412

19296,000

28497

236 Dunakeszi

1724/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ALKOTMÁNY UTCA

2365 100

2365

41163,750

41917

237 Dunakeszi

1742/

/ /

21124

1

KÖZÚT

HÁRS KÖZ

1117 100

1117

8936,000

10555

239 Dunakeszi

1749/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ÓVODA KÖZ

1422 100

1422

13709,125

17509

240 Dunakeszi

1761/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KIRÁLYHÁGÓ UTCA

4735 100

4735

52799,986

55358

241 Dunakeszi

1775/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KOSSUTH KÖZ

986 100

986

7888,000

7970

242 Dunakeszi

1797/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BRASSÓI UTCA

2308 100

2308

30576,500

31829

243 Dunakeszi

1824/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ALKOTMÁNY UTCA

2325 100

2325

25881,163

26623

244 Dunakeszi

1851/

2/ /

21124

1

KÖZÚT

HUNYADI UTCA

7024 100

7024

75519,035

94554

245 Dunakeszi

1852/

/ /

21124

1

KÖZÚT

RÁKÓCZI UTCA

6723 100

6723

56010,610

85948

246 Dunakeszi

1869/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ALKOTMÁNY UTCA

919 100

919

7352,000

9664

249 Dunakeszi

1901/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KÖLCSEY UTCA

2452 100

2452

33458,913

39936

250 Dunakeszi

1904/

/ /

21534

1

ÁROK

NÉVTELEN UTCA

226 100

226

1808,000

1886

251 Dunakeszi

1916/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ZALÁN UTCA

2001 100

2001

26680,041

28864

252 Dunakeszi

1917/

/ /

21124

1

KÖZÚT

VARSÓI UTCA

4540 100

4540

57613,413

62149

253 Dunakeszi

1932/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ALKOTMÁNY UTCA

853 100

853

6824,000

7092

254 Dunakeszi

1949/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BRÓDY SÁNDOR UTCA

4599 100

4599

55714,072

57180

255 Dunakeszi

1968/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ALKOTMÁNY UTCA

1092 100

1092

8736,000

9084

256 Dunakeszi

1980/

/ /

21124

1

KÖZÚT

VASVÁRI PÁL UTCA

3134 100

3134

42158,094

42323

257 Dunakeszi

1982/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ALKOTMÁNY UTCA

608 100

608

4864,000

5055

258 Dunakeszi

2002/

/ /

21124

1

KÖZÚT

DOBÓ UTCA

2256 100

2256

33713,352

35034

259 Dunakeszi

2018/

/ /

21124

1

KÖZÚT

SZONDI UTCA

1392 100

1392

22559,679

23340

260 Dunakeszi

2031/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KLAPKA UTCA

6267 100

6267

50490,000

51407

262 Dunakeszi

2050/

/ /

21124

1

KÖZÚT

HUBA UTCA

1149 100

1149

10407,581

13392

263 Dunakeszi

2077/

/ /

21124

1

KÖZÚT

MIHÁLY UTCA

2022 100

2022

16176,000

17144

156

264 Dunakeszi

2107/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BATTHYÁNYI ELEMÉR UTCA

4661 100

4661

54077,976

45003

265 Dunakeszi

2120/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KERESZT UTCA

675 100

675

6972,264

7327

266 Dunakeszi

2134/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KÁROLYI UTCA

5546 100

5546

63102,105

64526

267 Dunakeszi

2163/

/ /

21124

1

KÖZÚT

DEÁK FERENC UTCA

1258 100

1258

13054,867

14869

268 Dunakeszi

2164/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KODÁLY ZOLTÁN UTCA

4169 100

4169

45793,979

47121

269 Dunakeszi

2175/

/ /

21124

1

KÖZÚT

CSILLAG UTCA

421 100

421

3368,000

3635

270 Dunakeszi

2184/

/ /

21124

1

KÖZÚT

TISZA UTCA

5387 100

5387

48808,250

55755

271 Dunakeszi

2200/

/ /

21124

1

KÖZÚT

CSILLAG UTCA

941 100

941

20264,220

8125

272 Dunakeszi

2218/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ANDRÁSSY GYULA UTCA

3510 100

3510

28080,000

30328

274 Dunakeszi

2231/

/ /

21124

1

KÖZÚT

CSILLAG UTCA

1007 100

1007

8056,000

8695

275 Dunakeszi

2249/

/ /

21124

1

KÖZÚT

EÖTVÖS JÓZSEF UTCA

3259 100

3259

29619,068

30489

276 Dunakeszi

2271/

/ /

21124

1

KÖZÚT

CSILLAG UTCA

1213 100

1213

9704,000

10477

277 Dunakeszi

2273/

/ /

21124

1

KÖZÚT

DEÁK FERENC UTCA

3467 100

3467

30031,108

36388

278 Dunakeszi

2302/

2/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

461 100

461

3688,000

3724

279 Dunakeszi

2334/

/ /

21124

1

KÖZÚT

LEHEL UTCA

1948 100

1948

21511,040

22085

280 Dunakeszi

2352/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ALBERT UTCA

2848 100

2848

22784,000

23690

281 Dunakeszi

2353/

/ /

21124

1

KÖZÚT

LEHEL UTCA

1528 100

1528

16880,960

17328

282 Dunakeszi

2362/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BOTOND UTCA

700 100

700

10988,688

11009

283 Dunakeszi

2366/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BOTOND UTCA

1851 100

1851

25675,562

26817

284 Dunakeszi

2384/

/ /

21124

1

KÖZÚT

TOLDI UTCA

13027 100

13027

265907,976

170591

285 Dunakeszi

2385/

/ /

21124

1

KÖZÚT

PRÁGA UTCA

2891 100

2891

23128,000

24046

286 Dunakeszi

2406/

/ /

21124

1

KÖZÚT

RÁKÓCZI UTCA

14950 100

14950

119820,106

166900

287 Dunakeszi

2407/

/ /

21124

1

KÖZÚT

JÓSIKA UTCA

4130 100

4130

45215,450

49163

288 Dunakeszi

2438/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ERKEL FERENC UTCA

1882 100

1882

15347,525

20734

289 Dunakeszi

2451/

/ /

21124

1

KÖZÚT

FÓTI KÖZ

569 100

569

5313,000

5370

157

290 Dunakeszi

2471/

1/ /

21124

1

KÖZÚT

CSILLAG UTCA

3868 100

3868

30944,000

33410

291 Dunakeszi

2471/

2/ /

21124

1

KÖZÚT

SZABÓ ERVIN UTCA

2297 100

2297

23102,438

24711

292 Dunakeszi

2472/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ERKEL FERENC UTCA

1823 100

1823

14584,000

20117

293 Dunakeszi

2488/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ERKEL FERENC UTCA

3017 100

3017

24136,000

25899

294 Dunakeszi

2513/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KISS JÓZSEF UTCA

2921 100

2921

28747,700

24298

295 Dunakeszi

2553/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KISS JÓZSEF UTCA

1648 100

1648

19137,058

19575

296 Dunakeszi

2558/

/ /

21124

1

KÖZÚT

PERCZEL MÓR UTCA

1463 100

1463

11704,000

12643

297 Dunakeszi

2570/

/ /

21124

1

KÖZÚT

PERCEL MÓR

2319 100

2319

18552,000

20182

298 Dunakeszi

2594/

/ /

21124

1

KÖZÚT

MIKES KELEMEN UTCA

2820 100

2820

22560,000

22736

299 Dunakeszi

2615/

/ /

21124

1

KÖZÚT

SZENT GYÖRGY UTCA

2866 100

2866

22928,000

23077

300 Dunakeszi

2655/

/ /

21124

1

KÖZÚT

CSOKONAI UTCA

3359 100

3359

38699,052

40491

302 Dunakeszi

2708/

/ /

21124

1

KÖZÚT

VERECKEI UTCA

3060 100

3060

24533,125

24633

303 Dunakeszi

2727/

/ /

21124

1

KÖZÚT

HARGITA UTCA

2907 100

2907

23256,000

24873

304 Dunakeszi

2742/

8/ /

21124

1

KÖZÚT

FENYVES UTCA

3448 100

3448

28001,856

30162

305 Dunakeszi

2742/

9/ /

00003

1

FENYVES UTCAI PARK

FENYVES UTCA

3486 100

3486

28938,000

28938

307 Dunakeszi

2742/ 30/ /

21124

1

KÖZÚT

KISALAGI UTCA

3286 100

3286

26288,000

26403

308 Dunakeszi

2759/

/ /

21124

1

KÖZÚT

PACSIRTA UTCA

1217 100

1217

10719,656

11296

309 Dunakeszi

2780/

/ /

21124

1

KÖZÚT

EGRESSY UTCA

3532 100

3532

38837,743

39073

310 Dunakeszi

2783/

/ /

21127

1

JÁRDA

NÉVTELEN UTCA

381 100

381

3048,000

4799

311 Dunakeszi

2784/

/ /

21124

1

KÖZÚT

DÉRYNÉ UTCA

3241 100

3241

26899,250

27034

312 Dunakeszi

2785/

/ /

21127

1

JÁRDA

NÉVTELEN UTCA

744 100

744

6603,688

6383

314 Dunakeszi

2800/

/ /

21124

1

KÖZÚT

GITÁR UTCA

870 100

870

8405,940

8206

315 Dunakeszi

2813/

/ /

21124

1

KÖZÚT

JÁSZAI MARI UTCA

4304 100

4304

61127,314

62563

316 Dunakeszi

2836/

/ /

21124

1

KÖZÚT

GITÁR UTCA

862 100

862

6896,000

7171

317 Dunakeszi

2853/

2/ /

21127

1

JÁRDA

NÉVTELEN UTCA

384 100

384

3072,000

3565

158

318 Dunakeszi

2856/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BLAHA LUJZA UTCA

4874 100

4874

57103,180

59963

319 Dunakeszi

2857/

/ /

21127

1

JÁRDA

FÓTI ÚT

381 100

381

10915,370

3261

320 Dunakeszi

2858/

/ /

21127

1

JÁRDA

FÓTI ÚT

263 100

263

3918,860

2250

321 Dunakeszi

2879/

/ /

21124

1

KÖZÚT

GITÁR UTCA

929 100

929

7432,000

7757

327 Dunakeszi

2903/

2/ /

21124

1

KÖZÚT

HATÁR UTCA

9216 100

9216

102352,837

102354

328 Dunakeszi

2904/

1/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

595 100

595

4760,000

4795

330 Dunakeszi

2911/

/ /

21124

1

KÖZÚT

RÁKÓCZI UTCA

2235 100

2235

20000,360

20155

332 Dunakeszi

2913/ 12/ /

21127

1

KÖZTERÜLET

FÓTI ÚT

52 100

52

416,000

582

333 Dunakeszi

2914/

/ /

21124

1

KÖZÚT

SZÁNTÓ UTCA

3477 100

3477

27816,000

27936

334 Dunakeszi

2930/

3/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

71 100

71

568,000

582

335 Dunakeszi

2939/

/ /

21124

1

KÖZÚT

FÓTI ÚT

12034 100

12034

98522,000

163270

337 Dunakeszi

2946/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KÁPOLNA UTCA

15134 100

15134

124133,453

131749

338 Dunakeszi

2955/ 20/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

1716 100

1716

13728,000

16528

339 Dunakeszi

2955/ 28/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

1051 100

1051

8408,000

8426

340 Dunakeszi

2955/ 34/ /

21124

1

KÖZÚT

JANEK GÉZA UTCA

2023 100

2023

20067,000

20067

341 Dunakeszi

2955/ 38/ /

21124

1

KÖZÚT

MRAVIK PÁL UTCA

594 100

594

6206,000

6206

342 Dunakeszi

2955/ 48/ /

21124

1

KÖZÚT

ESCH GYŐZŐ UTCA

1236 100

1236

12396,000

12396

343 Dunakeszi

2955/ 49/ /

21124

1

KÖZÚT

PEJACHEVICH ALBERT UTCA

2887 100

2887

28664,000

28664

344 Dunakeszi

2955/ 50/ /

21124

1

KÖZÚT

GUTAI JÁNOS UTCA

2561 100

2561

27385,000

27385

346 Dunakeszi

2955/ 69/ /

21124

1

KÖZÚT

JANEK GÉZA UTCA

2861 100

2861

23121,856

23122

347 Dunakeszi

2955/ 71/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

NÉVTELEN UTCA

771 100

771

6168,000

6218

348 Dunakeszi

2955/ 86/ /

21124

1

KÖZÚT

ESCH GYŐZŐ UTCA

2469 100

2469

19905,000

19905

349 Dunakeszi

2955/ 92/ /

21124

1

KÖZÚT

KESZTHELYI ISTVÁN UTCA

2787 100

2787

22385,000

22385

351 Dunakeszi

2955/108/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

NÉVTELEN UTCA

3015 100

3015

24120,000

24345

352 Dunakeszi

2955/126/ /

21124

1

KÖZÚT

BALOGH JÁNOS UTCA

1796 100

1796

14498,000

14498

159

354 Dunakeszi

2957/

/ /

21127

1

JÁRDA

FÓTI KÖZ

2310 100

2310

18480,000

20440

355 Dunakeszi

2968/

5/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

715 100

715

5720,000

5795

356 Dunakeszi

2969/

1/ /

21124

1

SAJÁT HASZNÁLATÚ ÚT

SHEJBAL JÓZSEF UTCA

2503 100

2503

20024,000

30536

357 Dunakeszi

2972/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

KARINTHY FRIGYES UTCA

4010 100

4010

32080,000

40259

358 Dunakeszi

2973/

/ /

21127

1

FÓTI KÖZ

FÓTI KÖZ

1626 100

1626

14048,000

14794

359 Dunakeszi

2980/

/ /

21124

1

KÖZÚT

NÁNDORI UTCA

9882 100

9882

117756,615

113874

362 Dunakeszi

2990/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

SZAKÁLL FERENC UTCA

3461 100

3461

28847,399

34352

364 Dunakeszi

2995/

1/ /

00003

1

FENYVES-KÖZPARK

FÓTI ÚT

10026 100

10026

81324,856

82328

365 Dunakeszi

2995/

2/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

NÉVTELEN UTCA

1776 100

1776

14208,000

14476

366 Dunakeszi

3011/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

POSTA KÖZ

422 100

422

3376,000

4413

367 Dunakeszi

3032/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

POSTA UTCA

5292 100

5292

71403,750

89448

371 Dunakeszi

3037/

1/ /

21124

1

ÚT ÉS TÖLTÉS

KINCSEM UTCA

188 100

188

1504,000

1530

375 Dunakeszi

3040/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

KINCSEM KÖZ

876 100

876

7008,000

8621

376 Dunakeszi

3058/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

KINCSEM UTCA

5366 100

5366

42928,000

43809

377 Dunakeszi

3059/

/ /

00003

1

KINCSEM UTCAI FENYVE KINCSEM UTCA

15053 100

15053

121929,000

123434

378 Dunakeszi

3060/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

KINCSEM UTCA

7443 100

7443

64846,326

81115

384 Dunakeszi

3072/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

HOLD UTCA

1055 100

1055

10498,971

11026

385 Dunakeszi

3074/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

KLIMSCHA ALBERT U.

375 100

375

3000,000

5771

386 Dunakeszi

3076/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

CSUTA FERENC UTCA

436 100

436

3488,000

3535

387 Dunakeszi

3078/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

HITCH RóBERT U.

348 100

348

2784,000

2831

388 Dunakeszi

3080/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

HESP JóZSEF U.

355 100

355

2840,000

2887

389 Dunakeszi

3082/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

SAJDIK SÁNDOR

204 100

204

1632,000

1658

390 Dunakeszi

3087/

5/ /

21124

1

KÖZÚT

SAJDIK SÁNDOR

287 100

287

2296,000

2332

391 Dunakeszi

3087/

6/ /

21124

1

KÖZÚT

SZOKOLAI ISTVáN U.

244 100

244

1952,000

1983

392 Dunakeszi

3088/

1/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

SPORT UTCA

5427 100

5427

58035,783

59712

160

393 Dunakeszi

3089/

1/ /

00003

1

ORDAS LAJOS PARK

SPORT UTCA

11127 100

11127

97093,590

91629

395 Dunakeszi

3098/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

HOLD UTCA

1126 100

1126

11238,552

12047

396 Dunakeszi

3118/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

PAVILON UTCA

5597 100

5597

60885,587

70044

397 Dunakeszi

3138/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

KÁPOLNA KÖZ

1367 100

1367

13899,822

13986

398 Dunakeszi

3148/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

VÍZ KÖZ

605 100

605

6846,260

7004

399 Dunakeszi

3160/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

SPARTACUS UTCA

1717 100

1717

18693,556

18678

400 Dunakeszi

3162/

4/ /

00003

1

TRIANON TÉR

VERSENY UTCA

4000 100

4000

32410,856

32411

402 Dunakeszi

3164/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KÁPOLNA UTCA

6821 100

6821

102040,279

78559

403 Dunakeszi

3166/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

VERSENY UTCA

11919 100

11919

96603,611

127291

404 Dunakeszi

3183/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

ÉVA UTCA

1281 100

1281

15965,287

16043

405 Dunakeszi

3201/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

REZEDA UTCA

5227 100

5227

72055,970

74277

406 Dunakeszi

3206/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

MARGIT UTCA

780 100

780

10236,529

10283

407 Dunakeszi

3215/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

LENKE UTCA

841 100

841

17833,078

14432

408 Dunakeszi

3227/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

MÁRTA UTCA

1028 100

1028

20582,400

17543

409 Dunakeszi

3239/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

DÁLIA UTCA

3465 100

3465

52888,235

52936

410 Dunakeszi

3268/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

GIZELLA UTCA

13472 100

13472

157288,762

157836

411 Dunakeszi

3298/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

SZEGFŰ UTCA

3374 100

3374

40893,192

41081

412 Dunakeszi

3330/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

VIOLA UTCA

3504 100

3504

52970,450

53505

413 Dunakeszi

3363/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

TULIPÁN UTCA

3480 100

3480

45597,199

45526

414 Dunakeszi

3402/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

MARGIT UTCA

8343 100

8343

82505,394

82861

415 Dunakeszi

3440/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

ROZMARING UTCA

5696 100

5696

62006,212

75656

416 Dunakeszi

3455/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

MARGIT KÖZ

316 100

316

2528,000

2590

417 Dunakeszi

3482/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

IBOLYA UTCA

4179 100

4179

69536,834

69084

418 Dunakeszi

3508/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

JÁCINT UTCA

2844 100

2844

32834,513

32997

420 Dunakeszi

3536/

3/ /

21124

1

JÁTSZÓTÉR-KERT

MUSKÁTLI UTCA

1916 100

1916

23099,687

38284

161

421 Dunakeszi

3537/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

KAROLINA UTCA

2957 100

2957

34542,967

34695

422 Dunakeszi

3564/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

MAGDOLNA UTCA

2932 100

2932

31046,245

31274

423 Dunakeszi

3585/

1/ /

21123

1

KÖZTERÜLET

PÁLYA UTCA

21351 100

21351

172346,600

239631

424 Dunakeszi

3585/

3/ /

21124

1

KÖZTERÜLET / BUSZVÁR MUSKÁTLI UTCA

19553 100

19553

185024,082

229402

425 Dunakeszi

3599/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

ZSÓFIA UTCA

1903 100

1903

49213,744

49370

426 Dunakeszi

3627/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

MÁRIA UTCA

3399 100

3399

39725,555

40617

427 Dunakeszi

3657/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

ERZSÉBET UTCA

6919 100

6919

59196,334

59400

428 Dunakeszi

3693/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

PIROSKA UTCA

4013 100

4013

36147,933

36457

429 Dunakeszi

3731/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

ILKA UTCA

3753 100

3753

59410,568

59563

430 Dunakeszi

3766/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

ÁGNES UTCA

3814 100

3814

34708,892

34904

431 Dunakeszi

3813/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

GYÖNGYVIRÁG UTCA

11025 100

11025

121596,601

148410

432 Dunakeszi

3814/

5/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

LILLA UTCA

1495 100

1495

14191,811

14287

434 Dunakeszi

3822/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

ANNA UTCA

1520 100

1520

14467,027

14562

435 Dunakeszi

3838/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

TÜNDE UTCA

1485 100

1485

13685,169

13780

436 Dunakeszi

3853/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

JÚLIA UTCA

1485 100

1485

13707,924

13801

437 Dunakeszi

3869/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

IDA UTCA

1431 100

1431

19505,092

19959

438 Dunakeszi

3893/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

HÓVIRÁG UTCA

2575 100

2575

23867,249

24029

439 Dunakeszi

3913/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

SZEGÉLY UTCA

3541 100

3541

42190,001

42404

440 Dunakeszi

3916/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

JÓZSEF ATTILA UTCA

1138 100

1138

10038,880

10571

441 Dunakeszi

3927/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

FRANGEPÁN UTCA

2928 100

2928

23453,376

23588

442 Dunakeszi

3955/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

MÁRTON ÁRON UTCA

2680 100

2680

31169,704

41801

443 Dunakeszi

3967/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

HAJNAL SOR

4437 100

4437

41079,119

40580

445 Dunakeszi

3983/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BERCSÉNYI UTCA

3028 100

3028

26683,398

33852

447 Dunakeszi

3999/

/ /

21124

1

KÖZÚT

VASÚT UTCA

4382 100

4382

36450,917

43196

448 Dunakeszi

4000/

2/ /

21534

1

ÁROK

BELTERÜLET

469 100

469

3752,000

3942

162

450 Dunakeszi

4012/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BEM UTCA

3042 100

3042

28946,971

36036

451 Dunakeszi

4013/

/ /

00003

1

APOR VILMOS TÉR

APOR VILMOS TÉR

1432 100

1432

27765,695

14518

452 Dunakeszi

4025/

/ /

21124

1

KÖZÚT

MARTINOVICS UTCA

1057 100

1057

8456,000

13856

453 Dunakeszi

4047/

2/ /

21124

1

KÖZÚT

BEM UTCA

3847 100

3847

30776,000

39326

454 Dunakeszi

4048/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BERCSÉNYI UTCA

334 100

334

2672,000

4488

455 Dunakeszi

4051/

1/ /

21124

1

KÖZÚT

MARTINOVICS UTCA

3967 100

3967

56229,923

56229

456 Dunakeszi

4051/

2/ /

21124

1

KÖZÚT

KISERDŐ UTCA

2645 100

2645

29080,000

36612

458 Dunakeszi

4060/

/ /

21124

1

KÖZÚT

FRANGEPÁN UTCA

1596 100

1596

35556,312

35644

459 Dunakeszi

4075/

/ /

21124

1

KÖZÚT

MÁRTON ÁRON UTCA

899 100

899

12294,004

11040

460 Dunakeszi

4095/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BOHUNKA LAJOS UTCA

1332 100

1332

24554,374

23881

461 Dunakeszi

4096/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KINIZSI UTCA

2578 100

2578

23335,760

29588

462 Dunakeszi

4107/

/ /

21124

1

KÖZÚT

MÁRTON ÁRON UTCA

346 100

346

3084,800

4638

463 Dunakeszi

4118/

/ /

21124

1

KÖZÚT

HEGYREJÁRÓ UTCA

2469 100

2469

27685,119

31818

466 Dunakeszi

4122/

/ /

21123

1

KÖZÚT

SZENT ISTVÁN UTCA

3902 100

3902

45722,896

47253

467 Dunakeszi

4135/

/ /

21124

1

KÖZÚT

LÁSZLÓ UTCA

2914 100

2914

46428,368

43985

468 Dunakeszi

4145/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

ÁKOS UTCA

1326 100

1326

10608,000

10669

469 Dunakeszi

4158/

/ /

21124

1

KÖZÚT

LÁSZLÓ KÖZ

647 100

647

5313,500

5374

470 Dunakeszi

4168/

/ /

00003

1

MÁRCIUS 15. tér

VASÚT UTCA

3362 100

3362

28232,000

28232

471 Dunakeszi

4173/

7/ /

21123

1

KÖZÚT

BAJCSY-ZSILINSZKI UTCA

306 100

306

22523,010

19396

473 Dunakeszi

4190/

/ /

21124

1

KÖZÚT

FLÓRIÁN UTCA

1849 100

1849

27684,628

27749

476 Dunakeszi

4201/

4/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

NÉVTELEN UTCA

1396 100

1396

11168,000

11273

477 Dunakeszi

4201/

5/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

LÁSZLÓ UTCA

1533 100

1533

12377,856

17103

478 Dunakeszi

4202/

/ /

21123

1

KÖZÚT

SZENT ISTVÁN UTCA

7951 100

7951

68321,045

99790

479 Dunakeszi

4205/

/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN KÖZ

401 100

401

3208,000

3258

480 Dunakeszi

4228/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ALSÓTABÁN UTCA

1370 100

1370

20377,934

20691

163

482 Dunakeszi

4244/

1/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN KÖZ

83 100

83

664,000

683

483 Dunakeszi

4244/

2/ /

21124

1

KÖZTÉR

DÓZSA GYÖRGY TÉR

1811 100

1811

14488,000

16948

485 Dunakeszi

4251/

/ /

21124

1

RÉVÉSZ ISTVÁN SÉTÁNY RÉVÉSZ ISTVÁN SÉTÁNY

832 100

832

31954,445

13288

487 Dunakeszi

4261/

5/ /

21124

1

KÖZÚT

DÓZSA GYÖRGY TÉR

1631 100

1631

29025,902

37773

491 Dunakeszi

4263/

2/ /

21124

1

KÖZÚT

DÓZSA GYÖRGY TÉR

1532 100

1532

12256,000

16239

493 Dunakeszi

4276/

/ /

21000

1

SZENT MIHÁLY TÉR

SZENT MIHÁLY TÉR

853 100

853

10650,630

10711

496 Dunakeszi

4319/

/ /

21124

1

KÖZÚT

MARTINOVICS UTCA

902 100

902

10131,600

12279

498 Dunakeszi

4325/

/ /

21124

1

KÖZÚT

TÁNCSICS MIHÁLY UTCA

5409 100

5409

49332,126

62381

499 Dunakeszi

4326/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KÖNYVES KÁLMÁN ÚT

12599 100

12599

131980,856

151364

500 Dunakeszi

4334/

/ /

21124

1

KÖZÚT

PUSKIN UTCA

1045 100

1045

12162,394

13731

860 Dunakeszi

4369/ 11/ /

21124

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

318 100

318

2583,000

2583

503 Dunakeszi

4374/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BUDAI NAGY ANTAL UTCA

2433 100

2433

23777,515

28324

505 Dunakeszi

4388/

1/ /

21124

1

KÖZÚT

KISTEMPLOM UTCA

2179 100

2179

25447,441

30202

506 Dunakeszi

4388/

2/ /

00003

1

BAJNOK GÉZA TÉR

BAJNOK GÉZA TÉR

4236 100

4236

46216,274

46175

507 Dunakeszi

4389/

/ /

21123

1

KÖZÚT

BARTÓK BÉLA UTCA

3788 100

3788

36547,829

47259

509 Dunakeszi

4403/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BAZSANTH VINCE ÚT

1903 100

1903

20934,497

26198

510 Dunakeszi

4404/

/ /

21123

1

I.VILÁGHÁBORÚS EMLÉK SZENT ISTVÁN UTCA

15851 100

15851

136328,925

148765

511 Dunakeszi

4428/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KIS UTCA

2188 100

2188

30608,200

25431

513 Dunakeszi

4431/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BAZSANTH VINCE ÚT

596 100

596

5827,291

8383

515 Dunakeszi

4461/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KAMPF ISTVÁN

1293 100

1293

24260,307

14522

517 Dunakeszi

4462/

2/ /

21124

1

2. SZÁMÚ KÖZLEKEDÉSI FŐ ÚT

260 100

260

27542,491

2831

519 Dunakeszi

4483/

3/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

NÉVTELEN UTCA

594 100

594

4752,000

4805

520 Dunakeszi

4499/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KERT UTCA

1441 100

1441

22048,997

19203

521 Dunakeszi

4537/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KISTEMPLOM UTCA

1985 100

1985

22139,661

30559

522 Dunakeszi

4541/

/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

279 100

279

2232,000

2287

164

523 Dunakeszi

4566/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ATTILA UTCA

4346 100

4346

59080,828

60536

524 Dunakeszi

4572/

/ /

21124

1

KÖZÚT

VÖRÖSMARTY UTCA

1839 100

1839

18878,275

19434

525 Dunakeszi

4597/

/ /

21124

1

KÖZÚT

MÁJUS 1. UTCA

5310 100

5310

68591,002

72659

526 Dunakeszi

4627/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ÁRPÁD UTCA

6438 100

6438

68480,850

102931

527 Dunakeszi

4628/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ADY ENDRE UTCA

1886 100

1886

35417,730

43226

528 Dunakeszi

4647/

/ /

21124

1

KÖZÚT

FERENC UTCA

1983 100

1983

24287,564

24950

529 Dunakeszi

4667/

/ /

21124

1

KÖZÚT

TELEKI PÁL UTCA

2262 100

2262

29349,256

30152

532 Dunakeszi

4689/

/ /

21124

1

KÖZÚT

DAMJANICH UTCA

2233 100

2233

29554,077

28262

533 Dunakeszi

4705/

/ /

21124

1

KÖZÚT

CSABA UTCA

2799 100

2799

27812,920

33257

534 Dunakeszi

4730/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ISTVÁN UTCA

2172 100

2172

22549,962

23270

535 Dunakeszi

4744/

/ /

21124

1

KÖZÚT

JÓKAI MÓR UTCA

778 100

778

21406,546

19271

536 Dunakeszi

4750/

/ /

21123

1

KÖZÚT

SZENT ISTVÁN UTCA

2415 100

2415

26802,177

41952

537 Dunakeszi

4776/

/ /

21124

1

KÖZÚT

JÓKAI MÓR UTCA

2255 100

2255

36636,204

37972

539 Dunakeszi

4807/

/ /

21124

1

KÖZÚT

JÁNOS UTCA

3740 100

3740

57088,472

58187

540 Dunakeszi

4840/

/ /

21124

1

KÖZÚT

PETŐFI SÁNDOR UTCA

3806 100

3806

49600,808

50831

541 Dunakeszi

4841/

/ /

21123

1

KÖZÚT

KÖNYVES KÁLMÁN ÚT

6931 100

6931

70251,860

117693

542 Dunakeszi

4880/

/ /

21124

1

KÖZÚT

LAJOS UTCA

3656 100

3656

47761,400

48921

543 Dunakeszi

4911/

/ /

21124

1

KÖZÚT

HONVÉD UTCA

3458 100

3458

43247,625

49368

544 Dunakeszi

4936/

/ /

21124

1

KÖZÚT

LEVENTE UTCA

3394 100

3394

43369,312

49955

545 Dunakeszi

4959/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ARANY JÁNOS UTCA

3430 100

3430

36631,487

44601

546 Dunakeszi

4980/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KARÁCSONY SÁNDOR UTCA

3324 100

3324

39078,056

49802

547 Dunakeszi

5007/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KERTÉSZ UTCA

3500 100

3500

35046,500

46021

548 Dunakeszi

5032/

/ /

21124

1

KÖZÚT

CSERKÉSZ UTCA

3478 100

3478

36853,562

44642

550 Dunakeszi

5048/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

MAGYARSÁG SÉTÁNY

1164 100

1164

11986,235

15536

551 Dunakeszi

5050/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

ISKOLA SÉTÁNY

421 100

421

3368,000

4195

165

552 Dunakeszi

5051/

3/ /

00003

1

BÉKE UTCAI JÁTSZÓTÉR BÉKE UTCA

1884 100

1884

17262,984

17263

553 Dunakeszi

5052/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

ÁLLOMÁS SÉTÁNY

306 100

306

13893,890

4134

555 Dunakeszi

5054/

/ /

21123

1

KÖZÚT

BÉKE UTCA

5185 100

5185

44083,531

57696

556 Dunakeszi

5057/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

ÁLLOMÁS SÉTÁNY

4573 100

4573

37109,000

37109

557 Dunakeszi

5059/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

MINDSZENTHY JÓZSEF SÉTÁNY

1294 100

1294

11811,000

15074

559 Dunakeszi

5062/

/ /

21124

1

KÖRÖND PARK

KÖRÖND

1348 100

1348

12930,063

16360

560 Dunakeszi

5064/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

ISKOLA SÉTÁNY

3896 100

3896

31168,000

38256

561 Dunakeszi

5065/

4/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

LÁNYI FERENC SÉTÁNY

624 100

624

13330,499

9205

562 Dunakeszi

5065/

8/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

NÉVTELEN UTCA

1886 100

1886

15088,000

15213

564 Dunakeszi

5067/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

KANDÓ KÁLMÁN SÉTÁNY

967 100

967

7736,000

10526

570 Dunakeszi

5074/

4/ /

21124

1

KÖZÚT

SÓLYOM UTCA

3738 100

3738

33064,000

33222

5076/ 12/ /

21124

1

KÖZÚT

BAGOLY UTCA

4344 100

4344

6862,625

40532

578 Dunakeszi

5103/

3/ /

21124

1

KÖZÚT

NAGYKERT KÖZ

1437 100

1437

11530,000

11846

911 Dunakeszi

5103/

4/ /

21124

1

ÚT

FELSŐTABÁN KÖZ

1821 100

1821

20751,075

16594

912 Dunakeszi

5103/

5/ /

21124

1

ÚT

NAGYKERT KÖZ

271 100

271

2168,000

2168

579 Dunakeszi

5150/

1/ /

21124

1

KÖZÚT

NAGYKERT UTCA

10643 100

10643

107838,751

107839

910 Dunakeszi

5150/

2/ /

21124

1

ÚT

FELSŐTABÁN UTCA

4387 100

4387

56653,678

50402

580 Dunakeszi

5151/

/ /

12733

1

HONFOGLALÁSI EMLÉKHE FŐ ÚT

2151 100

2151

18018,000

18018

851 Dunakeszi

5153/

4/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

1215 100

1215

18418,000

18418

818 Dunakeszi

5153/

5/ /

00004

1

GÓLYA EMLÉKMŰ + RÉGI BELTERÜLET

48857 100

48857

24429,000

24429

583 Dunakeszi

5169/

3/ /

21124

1

KÖZÚT

FŐ ÚT

463 100

463

3987,010

3987

584 Dunakeszi

5179/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

TALLÉR

596 100

596

5637,000

7576

586 Dunakeszi

5186/

5/ /

21124

1

KÖZÚT

FŐ ÚT

340 100

340

27605,956

24411

588 Dunakeszi

5199/

/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

676 100

676

5408,000

13013

589 Dunakeszi

5205/

/ /

21124

1

KÖZÚT

FILLÉR UTCA

2971 100

2971

26126,331

28982

93 Dunakeszi

NÉVTELEN UTCA

ÚT

166

590 Dunakeszi

5219/

1/ /

21124

1

KÖZÚT

GARAS UTCA

1637 100

1637

15626,000

27225

591 Dunakeszi

5219/

2/ /

21124

1

KÖZÚT- SPORTPÁLYA

NAP UTCA

3423 100

3423

33507,635

53212

595 Dunakeszi

5220/ 42/ /

21124

1

KÖZÚT

FŐ ÚT

380 100

380

3040,000

3065

596 Dunakeszi

5220/ 58/ /

21124

1

KÖZÚT

BARÁTSÁG UTCA

30088 100

30088

269383,204

377076

598 Dunakeszi

5220/ 60/ /

21124

1

LAKÓTELEP

SZŐLŐ KÖZ 1

5041 100

5041

40328,000

40420

599 Dunakeszi

5220/ 61/ /

00001

1

KÖZÚT

FŐ ÚT

3065 100

3065

48809,175

70096

600 Dunakeszi

5220/ 62/ /

21124

1

KÖZÚT

TALLÉR

2277 100

2277

19443,000

32077

601 Dunakeszi

5220/ 63/ /

21124

1

KÖZÚT

KRAJCÁR UTCA

4892 100

4892

44940,970

62187

604 Dunakeszi

5220/ 71/ /

21124

1

CASALGRANDE TÉR

CASALGRANDE TÉR

1384 100

1384

54107,904

20475

831 Dunakeszi

5220/104/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

MEDER UTCA

2155 100

2155

113,857

17114

832 Dunakeszi

5220/106/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

KAVICS UTCA

1262 100

1262

9432,000

5155

607 Dunakeszi

5221/

2/ /

21124

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

1359 100

1359

10872,000

20911

608 Dunakeszi

5221/

6/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

354 100

354

2832,000

2887

815 Dunakeszi

5223/ 49/ /

21124

1

KÖZÚT

CSERMELY UTCA

1398 100

1398

17443,000

11277

816 Dunakeszi

5223/ 50/ /

21124

1

KÖZÚT

FÖVENY UTCA

3038 100

3038

29724,000

24508

817 Dunakeszi

5223/ 51/ /

21124

1

KÖZÚT

CSERMELY UTCA

1436 100

1436

11488,000

11568

609 Dunakeszi

5231/

1/ /

21124

1

KÖZÚT

ÚJSZŐLŐ UTCA

3340 100

3340

29920,000

30706

610 Dunakeszi

5231/

7/ /

21124

1

KÖZÚT

SZŐLŐ KÖZ

988 100

988

7904,000

8320

618 Dunakeszi

5248/

/ /

21124

1

KÖZÚT

FILLÉR UTCA

1512 100

1512

12096,000

20706

619 Dunakeszi

5253/

1/ /

00003

1

GYERMEKJÁTSZÓTÉR-KÖZ FILLÉR UTCA

817 100

817

6776,000

7011

620 Dunakeszi

5254/

/ /

00003

1

"ARADI VÉRTANUK" eml JÓZSEF ATTILA PARK

5650 100

5650

47181,000

51946

621 Dunakeszi

5255/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KISERDŐ UTCA

6376 100

6376

53937,950

65847

622 Dunakeszi

5259/

4/ /

00003

1

ISKOLA UTCAI PARK

ISKOLA UTCA

4576 100

4576

38317,000

38377

623 Dunakeszi

5260/

1/ /

21124

1

KÖZÚT

ISKOLA UTCA

5468 100

5468

43744,000

60061

625 Dunakeszi

5265/

2/ /

21124

1

KÖZÚT

NYÁRFA KÖZ

1133 100

1133

37493,000

40741

ÚT

167

627 Dunakeszi

5265/

4/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

NYÁRFA KÖZ

873 100

873

6984,000

7044

629 Dunakeszi

5289/

/ /

21124

1

KÖZÚT

AKÁCFA UTCA

3289 100

3289

41574,975

41575

630 Dunakeszi

5318/

/ /

21124

1

KÖZÚT

IFJÚSÁG UTCA

3467 100

3467

43589,940

44655

631 Dunakeszi

5351/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KISDOBOS UTCA

3588 100

3588

61796,618

44837

632 Dunakeszi

5386/

/ /

21124

1

KÖZÚT

HÁRSFA UTCA

3833 100

3833

49596,544

55046

633 Dunakeszi

5421/

/ /

21124

1

KÖZÚT

DIÓFA UTCA

4048 100

4048

56578,599

61604

636 Dunakeszi

5432/

8/ /

21124

1

KÖZÚT

KATONA DOMB

4870 100

4870

41426,000

39211

637 Dunakeszi

5433/

/ /

21123

1

KÖZÚT

LIGET UTCA

16429 100

16429

163711,856

200591

638 Dunakeszi

5452/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ELEMÉR UTCA

888 100

888

14426,617

14475

639 Dunakeszi

5494/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KISFALUDY UTCA

7681 100

7681

94509,700

96616

641 Dunakeszi

5510/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ELEMÉR UTCA

839 100

839

9469,083

9517

642 Dunakeszi

5568/

/ /

21124

1

KÖZÚT

STROMFELD UTCA

7508 100

7508

97802,200

117105

643 Dunakeszi

5602/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ZOLTÁN UTCA

855 100

855

12504,154

12432

644 Dunakeszi

5638/

/ /

21124

1

KÖZÚT

TAVASZ UTCA

7275 100

7275

72844,000

72844

645 Dunakeszi

5679/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ZOLTÁN UTCA

866 100

866

11270,000

11270

646 Dunakeszi

5710/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KATONA JÓZSEF UTCA

7164 100

7164

91513,584

94968

647 Dunakeszi

5754/

/ /

21124

1

KÖZÚT

GÉZA UTCA

862 100

862

12700,260

12748

648 Dunakeszi

5785/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KIKELET UTCA

6911 100

6911

71328,287

72721

649 Dunakeszi

5818/

/ /

21124

1

KÖZÚT

GÉZA UTCA

877 100

877

9827,515

9876

650 Dunakeszi

5855/

/ /

21124

1

KÖZÚT

MUNKÁS UTCA

6961 100

6961

92540,533

92600

651 Dunakeszi

5890/

/ /

21124

1

KÖZÚT

DUNA UTCA

947 100

947

16342,615

17854

652 Dunakeszi

5919/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KAGYLÓ UTCA

6705 100

6705

69806,208

79888

653 Dunakeszi

5951/

/ /

21124

1

KÖZÚT

DUNA UTCA

850 100

850

7813,700

11424

654 Dunakeszi

5978/

/ /

21124

1

KÖZÚT

POZSONYI UTCA

6185 100

6185

84070,350

96994

655 Dunakeszi

6003/

/ /

21124

1

KÖZÚT

DUNA UTCA

1195 100

1195

12647,562

17901

168

656 Dunakeszi

6037/

/ /

21124

1

KÖZÚT

EPER UTCA

3639 100

3639

49156,661

55339

657 Dunakeszi

6063/

/ /

21124

1

KÖZÚT

HAJÓ UTCA

234 100

234

3061,000

3234

658 Dunakeszi

6070/

2/ /

00003

1

KÖZTERÜLET

RÉV UTCA

1082 100

1082

48371,767

48372

660 Dunakeszi

6074/

/ /

21124

1

DUNASOR SÉTÁNY

DUNASOR

6105 100

6105

149056,200

139999

661 Dunakeszi

6085/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ALSÓGÖDI UTCA

3248 100

3248

26535,000

26853

662 Dunakeszi

6097/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ÉSZAKI KÖZ

1448 100

1448

17805,000

17920

663 Dunakeszi

6111/

/ /

21534

1

ÁROK

NÉVTELEN UTCA

892 100

892

7136,000

7646

664 Dunakeszi

6128/

/ /

21124

1

KÖZÚT

HOROG UTCA

2883 100

2883

26243,000

26243

665 Dunakeszi

6140/

1/ /

21124

1

KÖZÚT

DÉLI UTCA

355 100

355

8374,000

8466

666 Dunakeszi

6140/

2/ /

21124

1

KÖZÚT

DÉLI UTCA

326 100

326

8142,000

2662

668 Dunakeszi

6156/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ÉSZAKI UTCA

3205 100

3205

53831,338

56568

669 Dunakeszi

6173/

1/ /

21124

1

KÖZÚT

ÖRVÉNY UTCA

1881 100

1881

19191,000

19191

670 Dunakeszi

6173/

3/ /

21124

1

KÖZÚT

SZÁK UTCA

1124 100

1124

17839,000

17908

671 Dunakeszi

6173/

5/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

361 100

361

2888,000

2953

672 Dunakeszi

6177/

7/ /

21124

1

KÖZÚT

ÖRVÉNY KÖZ

924 100

924

10207,000

10291

673 Dunakeszi

6178/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ÉSZAKI UTCA

1991 100

1991

29999,412

37743

675 Dunakeszi

6191/ 10/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

198 100

198

1584,000

1605

676 Dunakeszi

6192/ 18/ /

21124

1

KÖZÚT

TUTAJ UTCA

1199 100

1199

9592,000

9653

677 Dunakeszi

6192/ 22/ /

21124

1

KÖZÚT

HULLÁM UTCA

1837 100

1837

21963,220

18932

678 Dunakeszi

6201/

/ /

21124

1

KÖZÚT

ÜDÜLŐ UTCA

8300 100

8300

84767,831

85260

679 Dunakeszi

6211/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KAGYLÓ UTCA

1252 100

1252

10016,000

10082

680 Dunakeszi

6222/

/ /

21124

1

KÖZÚT

POZSONYI UTCA

835 100

835

6680,000

6747

681 Dunakeszi

6231/

/ /

21124

1

KÖZÚT

RÓMAI UTCA

1267 100

1267

13150,000

13257

683 Dunakeszi

6249/

3/ /

00002

1

KISCSURGÓ

NÉVTELEN UTCA

18702 100

18702

149616,000

149616

685 Dunakeszi

6249/

5/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

260 100

260

2080,000

2109

169

686 Dunakeszi

6250/

/ /

21124

1

KÖZÚT

PIHENŐ UTCA

1523 100

1523

26047,431

25074

687 Dunakeszi

6301/

3/ /

21127

1

JÁRDA

PIHENŐ UTCA

77 100

77

616,000

862

689 Dunakeszi

6322/

2/ /

21124

1

KÖZÚT

PIHENŐ UTCA

5045 100

5045

49176,594

40629

690 Dunakeszi

6323/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KISCSURGÓ UTCA

1504 100

1504

466916,591

452672

692 Dunakeszi

6340/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

CSENDES KÖZ

223 100

223

7122,172

1830

693 Dunakeszi

6356/

6/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

1049 100

1049

8392,000

8495

694 Dunakeszi

6371/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

KAGYLÓ KÖZ

494 100

494

26406,762

4055

695 Dunakeszi

6412/

/ /

21124

1

SAJÁT HASZNÁLATÚ ÚT

LEJTŐ ÚT

536 100

536

11987,390

4400

696 Dunakeszi

6424/

/ /

21124

1

KÖZÚT

PIHENŐ UTCA

4993 100

4993

54994,201

40163

697 Dunakeszi

6433/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

KISKERT UTCA

501 100

501

9449,491

4113

698 Dunakeszi

6450/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

RÓZSAKERT KÖZ

501 100

501

10762,766

4324

699 Dunakeszi

6468/

9/ /

21124

1

KÖZÚT

PIHENŐ UTCA

788 100

788

41639,254

6402

700 Dunakeszi

6474/

4/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

NÉVTELEN UTCA

495 100

495

3960,000

4063

701 Dunakeszi

6480/

6/ /

21124

1

KÖZÚT

PIHENŐ UTCA

1041 100

1041

17730,070

8436

702 Dunakeszi

6481/

4/ /

00002

1

VÍZFOLYÁS

PIHENŐ UTCA

3812 100

3812

30496,000

30496

703 Dunakeszi

6482/

/ /

00002

1

VÍZFOLYÁS

NÉVTELEN UTCA

385 100

385

3080,000

3080

705 Dunakeszi

6484/

/ /

21124

1

KÖZÚT

PIHENŐ UTCA

734 100

734

5872,000

5964

706 Dunakeszi

6491/

/ /

21124

1

KÖZÚT

PIHENŐ UTCA

9904 100

9904

79232,000

79664

707 Dunakeszi

6509/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

CSOBOGÓ KÖZ

756 100

756

6476,725

6595

708 Dunakeszi

6575/

6/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

716 100

716

5728,000

5828

709 Dunakeszi

6601/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

CSIGA KÖZ

464 100

464

3712,000

3839

710 Dunakeszi

6701/

4/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

4157 100

4157

33256,000

33456

711 Dunakeszi

6701/

5/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

380 100

380

3040,000

3058

712 Dunakeszi

6701/

6/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

863 100

863

6904,000

6945

713 Dunakeszi

6701/

7/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

622 100

622

4976,000

5006

170

714 Dunakeszi

6712/

/ /

21124

1

KÖZÚT

GIDA UTCA

4353 100

4353

34824,000

35049

716 Dunakeszi

6713/

8/ /

21124

1

KÖZÚT

TÁLTOS UTCA

3850 100

3850

30800,000

31023

764 Dunakeszi

6851/

2/ /

21124

1

KÖZÚT

KAZINCZY UTCA

11131 100

11131

99589,147

109071

720 Dunakeszi

6853/

/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

773 100

773

6184,000

6219

721 Dunakeszi

6855/

/ /

21124

1

KÖZÚT

VERES PÉTER UTCA

2376 100

2376

23006,255

26855

722 Dunakeszi

6856/

7/ /

21124

1

KÖZÚT

PILINSZKY JÁNOS UTCA

1231 100

1231

10506,213

10491

723 Dunakeszi

6856/ 14/ /

21124

1

KÖZÚT

TOMPA MIHÁLY UTCA

1024 100

1024

14798,969

8383

724 Dunakeszi

6858/

2/ /

21123

1

PARK

MADÁCH IMRE UTCA

4068 100

4068

56366,000

56386

725 Dunakeszi

6861/

/ /

21124

1

KÖZÚT

TOMPA MIHÁLY UTCA

3159 100

3159

29569,110

31336

726 Dunakeszi

6862/

/ /

00003

1

JÁTSZÓTÉR -PARK

TOMPA MIHÁLY UTCA

3704 100

3704

30475,000

30475

727 Dunakeszi

6874/

/ /

21124

1

KÖZÚT

VAJDA JÁNOS UTCA

3117 100

3117

39068,745

45110

728 Dunakeszi

6876/

/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

240 100

240

1920,000

1945

729 Dunakeszi

6878/

/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

608 100

608

4864,000

4914

730 Dunakeszi

6892/

2/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉMETH LÁSZLÓ UTCA

3723 100

3723

45639,618

61651

731 Dunakeszi

6894/

/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

630 100

630

5040,000

5093

732 Dunakeszi

6910/

/ /

21123

1

KÖZÚT

BERZSENYI DÁNIEL UTCA

5046 100

5046

51424,509

53032

733 Dunakeszi

6918/

/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

1387 100

1387

11096,000

11212

734 Dunakeszi

6926/

/ /

21124

1

KÖZÚT

TÓTH ÁRPÁD UTCA

3696 100

3696

40299,368

42297

735 Dunakeszi

6931/

/ /

21124

1

MÓRA FERENC UTCAI JÁ MÓRA FERENC UTCA

1655 100

1655

19563,656

17208

736 Dunakeszi

6943/

/ /

21123

1

KÖZÚT

MADÁCH IMRE UTCA

593 100

593

4807,432

7368

737 Dunakeszi

6952/

/ /

21120

1

KÖZÚT

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ UTCA

8523 100

8523

83637,075

85169

738 Dunakeszi

6962/

/ /

21123

1

KÖZÚT

MADÁCH IMRE UTCA

3704 100

3704

43915,162

44007

739 Dunakeszi

6972/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BABITS MIHÁLY UTCA

2630 100

2630

26225,274

26823

740 Dunakeszi

6983/

/ /

21124

1

KÖZÚT

KÉZAI SIMON UTCA

5274 100

5274

49114,430

49818

741 Dunakeszi

6990/

/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

609 100

609

4872,000

4896

171

742 Dunakeszi

6991/

1/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

MADÁCH IMRE UTCA

7645 100

7645

61160,000

61160

743 Dunakeszi

6997/

/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

210 100

210

1680,000

1702

744 Dunakeszi

7003/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BENEDEK ELEK UTCA

3059 100

3059

29858,675

29979

745 Dunakeszi

7007/

/ /

21124

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

210 100

210

1680,000

1702

746 Dunakeszi

7011/

/ /

21124

1

KÖZÚT

TAMÁSI ÁRON UTCA

4992 100

4992

50326,705

52238

747 Dunakeszi

7022/

/ /

21124

1

KÖZÚT

BALASSI BÁLINT UTCA

1504 100

1504

15617,216

15960

748 Dunakeszi

7033/

/ /

21124

1

KÖZÚT

MADÁCH IMRE UTCA

12411 100

12411

99401,856

142020

749 Dunakeszi

7034/

/ /

21124

1

KÖZÚT

MADÁCH IMRE UTCA

2421 100

2421

19854,000

30209

751 Dunakeszi

7036/

1/ /

00003

1

KÖZTERÜLET - ZÖLD

KÉZAI SIMON UTCA

13715 100

13715

117949,000

126178

752 Dunakeszi

7036/

2/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

NÉVTELEN UTCA

16444 100

16444

131552,000

132752

754 Dunakeszi

7102/ 12/ /

21124

1

KÖZÚT

BOJTORJÁN UTCA

3068 100

3068

74908,499

80867

755 Dunakeszi

7102/ 19/ /

21124

1

NAPRAFORGÓ TÉR

NAPRAFORGÓ TÉR

3185 100

3185

33228,732

33363

756 Dunakeszi

7106/

1/ /

21123

1

KÖZÚT

PÁLYA UTCA

2981 100

2981

37597,150

37351

757 Dunakeszi

7106/

2/ /

21123

1

KÖZÚT

PÁLYA UTCA

12849 100

12849

130926,728

135720

758 Dunakeszi

7151/

1/ /

21124

1

KÖZÚT

NÁDAS UTCA

29765 100

29765

1099254,740

238120

759 Dunakeszi

7167/

/ /

21124

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

4101 100

4101

32808,000

32979

885 Dunakeszi

7175/ 97/ /

21124

1

ÚT

BÁTORKESZI UTCA

1796 100

1796

17521,856

23031

884 Dunakeszi

7175/109/ /

21124

1

ÚT

KASSA UTCA

2314 100

2314

16981,665

16982

887 Dunakeszi

7175/145/ /

21124

1

ÚT

HUSZT UTCA

1992 100

1992

19228,000

25225

881 Dunakeszi

7175/146/ /

21124

1

ÚT

UNGVÁR UTCA

2853 100

2853

28965,000

28965

886 Dunakeszi

7175/187/ /

21124

1

ÚT

ARAD UTCA

2817 100

2817

35328,800

35329

875 Dunakeszi

7175/188/ /

21124

1

ÚT

SZÉKELYKERESZTÚR UTCA

2434 100

2434

26426,000

37254

19 Dunakeszi

7175/198/ /

21124

1

KÖZÚT

KOSSUTH LAJOS UTCA

20370 100

20370

66110,142

69165

876 Dunakeszi

7175/199/ /

21124

1

KÖZÚT

KOLOZSVÁR UTCA

10473 100

10473

115833,000

158978

882 Dunakeszi

7175/205/ /

21124

1

ÚT

UNGVÁR UTCA

1262 100

1262

13637,135

20427

172

879 Dunakeszi

7175/232/ /

21124

1

ÚT

KASSA UTCA

2244 100

2244

28720,000

43928

889 Dunakeszi

7175/250/ /

00001

1

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

SZÁLENDER TÉR

8872 100

8872

33729,924

33727

877 Dunakeszi

7175/263/ /

21124

1

ÚT

SZABADKA UTCA

8498 100

8498

84913,922

124618

880 Dunakeszi

7175/300/ /

21124

1

ÚT

KASSA UTCA

3658 100

3658

39920,000

39920

888 Dunakeszi

7175/326/ /

21124

1

ÚT

ESZÉK UTCA

1588 100

1588

15822,000

20727

878 Dunakeszi

7175/333/ /

21124

1

KÖZÚT

NÁNDORFEHÉRVÁRI

4260 100

4260

47130,000

67475

883 Dunakeszi

7175/334/ /

21124

1

ÚT

UNGVÁR UTCA

3390 100

3390

31300,000

42983

760 Dunakeszi

7176/

/ /

21124

1

KÖZÚT

SZÉCHÉNYI UTCA

12537 100

12537

53344,000

81862

761 Dunakeszi

7201/

4/ /

21124

1

KÖZÚT

WEÖRES SÁNDOR UTCA

2036 100

2036

20431,451

20277

838 Dunakeszi

7210/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

BARACKOS UTCA

8489 100

8489

0,001

42445

837 Dunakeszi

7226/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

MÁLNÁS UTCA

3115 100

3115

3495,751

28110

836 Dunakeszi

7239/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

SZEDRES UTCA

2605 100

2605

3190,001

24030

835 Dunakeszi

7256/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

ALMÁS UTCA

1887 100

1887

3190,001

18286

834 Dunakeszi

7264/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

MEGGYES UTCA

2332 100

2332

3190,001

21902

833 Dunakeszi

7272/

/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

CSERESZNYÉS UTCA

1800 100

1800

3190,001

17590

857 Dunakeszi

7351/ 19/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

BRUSZNYAI ÁRPÁD UTCA

0 100

0

22646,567

23194

856 Dunakeszi

7351/ 24/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

CZÉDLI ISTVÁN UTCA

0 100

0

3916,944

4917

855 Dunakeszi

7351/ 26/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

GÉRECZ ATTILA

0 100

0

13942,270

14742

854 Dunakeszi

7351/ 42/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

MANSFELD PÉTER UTCA

3194 100

3194

36758,575

36759

853 Dunakeszi

7351/ 83/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

TÓTH ILONA UTCA

3190 100

3190

36771,385

36772

865 Dunakeszi

7352/

7/ /

21125

1

KÖZÚT

ILLYÉS GYULA

2422 100

2422

13136,805

13137

866 Dunakeszi

7352/ 29/ /

21125

1

KÖZÚT

DR.OSVAY LÁSZLÓ

192 100

192

11809,245

11809

867 Dunakeszi

7352/ 32/ /

21125

1

KÖZÚT

DR.BABICZ BÉLA

6109 100

6109

32911,031

32911

868 Dunakeszi

7352/ 46/ /

21125

1

KÖZÚT

KONRÁD IGNÁC

8148 100

8148

44374,990

44375

869 Dunakeszi

7352/ 59/ /

21125

1

KÖZÚT

KORSÓS JÓZSEF

2130 100

2130

11452,588

11453

173

870 Dunakeszi

7352/ 70/ /

21125

1

KÖZÚT

FALUDI JÁNOS

2121 100

2121

11495,875

11495

871 Dunakeszi

7352/ 81/ /

21125

1

KÖZÚT

DR. LEGENDI ISTVÁN

2122 100

2122

11658,207

11658

872 Dunakeszi

7352/ 93/ /

21125

1

KÖZÚT

DR.TAMÁS GYŐZŐ

1512 100

1512

7751,278

7752

873 Dunakeszi

7352/101/ /

21125

1

KÖZÚT

DR.BAYER EMIL

2039 100

2039

12322,655

12323

874 Dunakeszi

7352/107/ /

21125

1

KÖZÚT

ZÁVODSZKY GÉZA

2243 100

2243

12504,326

12505

858 Dunakeszi

7391/ 19/ /

21124

1

KÖZTERÜLET

NÉVTELEN UTCA

0 100

0

12647,000

13447

914 Dunakeszi

7502/

1/ /

21124

1

ÚT

ESZTERHÁZY PÁL UTCA

4069 100

4069

0,000

32552

791 Dunakeszi

0/

/ /

24200

1

KERÍTÉS KÉTBODONYBAN KÉTBODONY

0 100

0

91,000

88

1 Dunakeszi

03/

/ /

21125

1

KÖZÚT

KÜLTERÜLET

1434 100

1434

1434,000

1920

2 Dunakeszi

06/

/ /

21125

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

8396 100

8396

10599,624

32200

3 Dunakeszi

07/ 23/ /

21534

1

ÁROK

NÉVTELEN UTCA

1226 100

1226

1226,000

2374

4 Dunakeszi

07/ 56/ /

21534

1

ÁROK

NÉVTELEN UTCA

1192 100

1192

1192,000

2310

5 Dunakeszi

07/ 85/ /

21534

1

ÁROK

936 100

936

936,000

1814

6 Dunakeszi

08/

/ /

00003

1

FÉSZEK EMLÉKHELY

KÜLTERÜLET

3022 100

3022

3929,000

4836

7 Dunakeszi

011/

/ /

21125

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

1095 100

1095

2073,329

2677

8 Dunakeszi

016/

4/ /

21125

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

10583 100

10583

10583,000

12092

10 Dunakeszi

028/

4/ /

21125

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

30788 100

30788

30788,000

35736

13 Dunakeszi

028/

7/ /

21125

1

KÖZTERÜLET ( A TULAJ NÉVTELEN UTCA

5134 100

5134

5134,000

6097

15 Dunakeszi

031/

/ /

21125

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

3454 100

3454

3454,000

3778

16 Dunakeszi

033/

/ /

21125

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

5472 100

5472

5742,000

6146

17 Dunakeszi

042/

/ /

21125

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

16271 100

16271

16271,000

52880

18 Dunakeszi

047/

1/ /

21125

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

642 100

642

642,000

4026

20 Dunakeszi

047/

5/ /

21125

1

KÖZÚT

460 100

460

460,000

2296

21 Dunakeszi

047/

6/ /

21125

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

317 100

317

317,000

2189

22 Dunakeszi

047/

7/ /

21125

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

916 100

916

916,000

4516

174

23 Dunakeszi

053/

1/ /

21125

1

KÖZÚT

24 Dunakeszi

054/

/ /

00004

1

25 Dunakeszi

055/

8/ /

00004

28 Dunakeszi

057/

/ /

29 Dunakeszi

059/

30 Dunakeszi

NÉVTELEN UTCA

2319 100

2319

2319,000

12759

RÉGI TEMETŐ -FÓTI ÚT KÜLTERÜLET

11809 100

11809

24620,235

30904

1

ÚJ KÖZTEMETŐ

FÓTI ÚT

59374 100

59374

10201,631

9003

21125

1

KÖZÚT

ALAGI ÚT

3338 100

3338

3338,000

6698

1/ /

21125

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

1271 100

1271

1271,000

8897

059/

2/ /

21125

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

17 100

17

17,000

22

31 Dunakeszi

062/

1/ /

21125

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

6273 100

6273

6273,000

38306

32 Dunakeszi

067/

/ /

21123

1

SAJÁT HASZNÁLATÚ ÚT

ALAGI MAJOR ÚT

37028 100

37028

37028,000

111080

34 Dunakeszi

083/

1/ /

21125

1

TÖLTÉS-ÚT

NÉVTELEN UTCA

9207 100

9207

9207,000

10291

913 Dunakeszi

097/

2/ /

21125

1

KÖZHASZNÚ ÚT

KÜLTERÜLET

5429 100

5429

5429,000

5429

35 Dunakeszi

099/

/ /

21125

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

1769 100

1769

1769,000

2018

36 Dunakeszi

0104/

2/ /

21125

1

KÖZÚT

HŰTŐHÁZI ÚT

4892 100

4892

5438,000

17606

909 Dunakeszi

0106/

/ /

21125

1

SAJÁT HASZNÁLATÚ ÚT

KÜLTERÜLET

13782 100

13782

17515,422

17515

37 Dunakeszi

0108/

4/ /

21534

1

ÁROK

NÉVTELEN UTCA

309 100

309

309,000

579

38 Dunakeszi

0109/

6/ /

21125

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

1055 100

1055

1055,000

1253

40 Dunakeszi

0109/ 11/ /

21125

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

629 100

629

629,000

747

41 Dunakeszi

0109/ 12/ /

21125

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

1136 100

1136

1136,000

1296

42 Dunakeszi

0109/ 14/ /

21125

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

459 100

459

459,000

545

43 Dunakeszi

0109/ 15/ /

21125

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

151 100

151

151,000

179

44 Dunakeszi

0109/ 17/ /

21125

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

865 100

865

865,000

1024

45 Dunakeszi

0109/ 19/ /

21125

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

401 100

401

401,000

476

46 Dunakeszi

0109/ 21/ /

21125

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

264 100

264

264,000

314

47 Dunakeszi

0109/ 22/ /

21125

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

363 100

363

363,000

414

49 Dunakeszi

0109/ 27/ /

21125

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

482 100

482

482,000

572

51 Dunakeszi

0109/ 32/ /

21125

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

1492 100

1492

1492,000

1772

175

53 Dunakeszi

0109/ 34/ /

21125

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

763 100

763

763,000

906

54 Dunakeszi

0109/ 36/ /

21125

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

1841 100

1841

1841,000

2186

55 Dunakeszi

0109/ 38/ /

21125

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

630 100

630

630,000

748

56 Dunakeszi

0109/ 42/ /

21125

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

1559 100

1559

1559,000

1778

57 Dunakeszi

0109/ 46/ /

21125

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

19747 100

19747

19747,000

20661

60 Dunakeszi

0109/ 49/ /

21125

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

1940 100

1940

1940,000

2213

61 Dunakeszi

0109/ 53/ /

21125

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

3472 100

3472

3472,000

3797

62 Dunakeszi

0109/ 57/ /

21125

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

1537 100

1537

1537,000

1755

66 Dunakeszi

0109/ 73/ /

21125

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

856 100

856

856,000

976

67 Dunakeszi

0112/

2/ /

21125

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

8575 100

8575

8575,000

9178

68 Dunakeszi

0114/

2/ /

21534

1

ÁROK

NÉVTELEN UTCA

8573 100

8573

8573,000

16613

69 Dunakeszi

0115/

1/ /

21125

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

3264 100

3264

3264,000

10032

70 Dunakeszi

0115/

2/ /

21125

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

177 100

177

177,000

897

71 Dunakeszi

0115/

3/ /

21125

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

3260 100

3260

6128,000

19166

72 Dunakeszi

0117/

2/ /

21534

1

ÓCEÁNÁROK

NÉVTELEN UTCA

4131 100

4131

4131,000

8001

73 Dunakeszi

0121/

1/ /

21125

1

SAJÁT HASZNÁLATÚ ÚT

NÉVTELEN UTCA

384 100

384

384,000

420

74 Dunakeszi

0121/

3/ /

21125

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

394 100

394

394,000

450

76 Dunakeszi

0121/ 24/ /

21125

1

KÖZÚT

KÜLTERÜLET

361 100

361

2490,946

2491

77 Dunakeszi

0121/ 26/ /

21125

1

KÖZÚT

KÜLTERÜLET

3719 100

3719

4642,832

2217

78 Dunakeszi

0121/ 28/ /

21125

1

KÖZÚT

KÜLTERÜLET

5642 100

5642

6937,400

6937

80 Dunakeszi

0122/

1/ /

21125

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

2221 100

2221

2221,000

2476

81 Dunakeszi

0122/

2/ /

21125

1

KÖZÚT

322-ES JELŰ ÚT

11042 100

11042

191388,801

195714

85 Dunakeszi

0125/

/ /

21125

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

5869 100

5869

5869,000

6034

88 Dunakeszi

0127/ 72/ /

21125

1

SAJÁT HASZNÁLATÚ ÚT

NÉVTELEN UTCA

808 100

808

808,000

922

90 Dunakeszi

0127/ 90/ /

21125

1

ÚT

NÉVTELEN UTCA

2444 100

2444

2539,000

2539

176

91 Dunakeszi

0129/

2/ /

21125

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

31491 100

31491

35031,000

39434

97 Dunakeszi

0131/

6/ /

21125

1

SAJÁT HASZNÁLATÚ ÚT

NÉVTELEN UTCA

1736 100

1736

1736,000

1834

98 Dunakeszi

0137/

/ /

21125

1

KÖZÚT

SZÉKESDŰLŐ SOR

6305 100

6305

6305,000

17764

99 Dunakeszi

0140/

/ /

21125

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

2720 100

2720

2720,000

2829

100 Dunakeszi

0142/

/ /

00001

1

KÖZÚT,GYEP ÉS ÁROK

NÉVTELEN UTCA

11313 100

11313

11313,000

14927

763 Dunakeszi

0145/

/ /

21125

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

11195 100

11195

11195,000

44780

102 Dunakeszi

0147/

/ /

21125

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

3978 100

3978

3978,000

5096

103 Dunakeszi

0149/

/ /

21534

1

ÁROK ÉS MOCSÁR

NÉVTELEN UTCA

9096 100

9096

9096,000

11252

104 Dunakeszi

0150/

/ /

21125

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

1664 100

1664

1664,000

1898

904 Dunakeszi

0156/

1/ /

21125

1

KÖZÚT

KÜLTERÜLET

474 100

474

948,000

948

108 Dunakeszi

0156/

3/ /

21125

1

KÖZÚT

NÉVTELEN UTCA

2440 100

2440

2440,000

11050

110 Dunakeszi

0158/

/ /

21125

1

KÖZÚT

FOLYAM UTCA

5058 100

5058

13404,000

5769

111 Dunakeszi

0160/

1/ /

21534

1

CSATORNA (BELVÍZTÁRO KÜLTERÜLET

35927 100

35927

35927,000

39699

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————— Tel.ter(m2)

Önk.tul(m2)

Bruttó(eFt)

Becs.(eFt)

------ ----------- ---------------- ----- ---- -------------------- ------------------------- ----------- --- ----------- --------------- ----------Összesen (654 darab): (Forgalomképtelen törvény a.):

2376501

2376501

21696066,686

23015485

—————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————

177

DUNAKESZI

Kataszteri napló

08.05.16

Ingatlanvagyon-Kataszter

Korlátozottan forg.kép.törvény a.

FŐ ÚT 25.

Naplós Település

Helyr.szám

I.jel Fkép Megnevezés

Utca+hsz

Tel.ter(m2) Ön% Önk.tul(m2)

Bruttó(eFt)

Becs.(eFt)

------ ----------- ---------------- ----- ---- -------------------- ------------------------- ----------- --- ----------- --------------- ----------131 Dunakeszi

73/

1/ /

12633

3

FAZEKAS MIHÁLY ÁLTAL RADNÓTI MIKLÓS UTCA 2

828 Dunakeszi

73/ 32/ /

12645

3

ORVOSI RENDELŐ

TÁBOR UTCA 56

14734 100 0

14734

266548,807

495939

10

0

53551,922

30302

132 Dunakeszi

203/

/ /

12632

3

PIROS ÓVODA

HUNYADI UTCA 70.

7297 100

7297

97594,276

95918

233 Dunakeszi

1690/

/ /

12633

3

SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLT KÁROLYI UTCA 23.

6715 100

6715

1337831,987

1509743

238 Dunakeszi

1748/

/ /

12632

3

2. SZÁMÚ ÓVODA

4023 100

4023

52559,224

116968

248 Dunakeszi

1900/

/ /

12621

3

KÖLCSEY FERENC VÁROS KOSSUTH LAJOS UTCA 6

1310 100

1310

23865,681

69787

261 Dunakeszi

2035/

/ /

12631

3

1. SZÁMÚ BÖLCSÖDE ÉS FÓTI ÚT 2.

1284 100

1284

23984,954

37960

789 Dunakeszi

2943/

1/ /

12525

3

REPÜLŐTÉR-HANGÁR

6373 100

6373

241,316

12860

353 Dunakeszi

2956/

2/ /

24200

3

NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLO FÓTI ÚT - HATÁR ÚT SAROK

273 100

273

2184,000

2184

361 Dunakeszi

2987/

/ /

24110

3

KINIZSI SPORTTELEP

FÓTI ÚT 41.

23818 100

23818

15533,507

237264

363 Dunakeszi

2991/

1/ /

12645

3

ORVOSI RENDELŐ

FÓTI ÚT 35

1189 100

1189

31480,303

34686

368 Dunakeszi

3034/

/ /

12226

3

IRODAHÁZ(VÁROSI BÍRÓ VERSENY UTCA 12

3149 100

3149

29883,639

93043

373 Dunakeszi

3039/

1/ /

12633

3

SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLT POSTA UTCA 1-3

6650 100

6650

55858,023

97885

374 Dunakeszi

3039/

2/ /

12647

3

ÖREGEK NAPKÖZI OTTHO KINCSEM KÖZ 1.

3190 100

3190

100643,071

80420

766 Dunakeszi

3536/

1/ /

12621

3

KÖNYVTÁR

MUSKÁTLI UTCA 1

250 100

250

5037,900

15508

444 Dunakeszi

3980/

/ /

12645

3

NEVELÉSI TANÁCSADÓ

BERCSÉNYI UTCA 5

656 100

656

11811,988

28503

446 Dunakeszi

3998/

7/ /

12200

3

IRODAHÁZ

VASÚT UTCA 11

90

1514

71585,497

158318

449 Dunakeszi

4009/

/ /

12645

3

FARKAS FERENC ZENEIS BEM UTCA 15

2100 100

2100

44721,890

105958

ÓVODA KÖZ 24

BELTERÜLET

1682

178

484 Dunakeszi

4248/

/ /

12221

3

POLGÁRMESTERI HIVATA FŐ ÚT 25

1750 100

1750

451555,669

105619

492 Dunakeszi

4274/

/ /

12200

3

VOLT GYÁMHATÓSÁG

SZENT ISTVÁN UTCA 48

503 100

503

10639,371

14015

826 Dunakeszi

4381/

/ /

12632

3

ESZTERLÁNC ÓVODA

BUDAI NAGY ANTAL UTCA 6.

8263 100

8263

156683,242

170336

504 Dunakeszi

4381/

1/ /

12633

3

SZENT ISTVÁN ÁLTALÁN TÁNCSICS MIHÁLY UTCA 4

8263 100

8263

41605,184

280065

508 Dunakeszi

4399/

1/ /

12635

3

RADNÓTI MIKLÓS GIMNÁ BAZSANTH VINCE ÚT 10

9869 100

9869

333460,677

653086

908 Dunakeszi

4429/

/ /

11111

3

POSTA - BÉRLAKÁS

443 100

443

13856,000

13856

516 Dunakeszi

4462/

1/ /

12645

3

SZAKORVOSI RENDELŐIN FŐ ÚT 75-81

8125 100

8125

172184,809

408551

530 Dunakeszi

4680/

1/ /

12645

3

ORVOSI RENDELŐ

KÖNYVES KÁLMÁN ÚT 19

906 100

906

7248,000

7248

538 Dunakeszi

4795/

/ /

12632

3

ÓVODA 1 SZÁMÚ

JÁNOS UTCA 5

861 100

861

14192,376

32440

549 Dunakeszi

5046/

/ /

12645

3

IDEGGONDOZÓ INTÉZET

FŐ ÚT 141

670 100

670

17857,386

23758

563 Dunakeszi

5066/

/ /

12633

3

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁN ISKOLA SÉTÁNY 18.

7220 100

7220

174348,885

277407

769 Dunakeszi

5068/

6/ /

12633

3

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁN KANDÓ KÁLMÁN SÉTÁNY 11

3357 100

3357

44042,689

98396

565 Dunakeszi

5068/ 10/ /

00001

3

NAPKÖZI OTTHON-BÁRDO KANDÓ KÁLMÁN SÉTÁNY 11

2642 100

2642

21136,000

21136

566 Dunakeszi

5068/ 11/ /

00001

3

BÁRDOS ISKOLA

KANDÓ KÁLMÁN SÉTÁNY 11

4379 100

4379

35032,000

35032

786 Dunakeszi

5220/ 34/ /

12645

3

KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR

GARAS UTCA 26

8176 100

8176

296927,123

578267

765 Dunakeszi

5220/ 40/ /

12631

3

GYÖNGYHARMAT ÓVODA-2 GARAS UTCA 28

4584 100

4584

116487,461

196476

767 Dunakeszi

5220/ 74/ /

12645

3

KÖRZETI ORVOSI RENDE BARÁTSÁG UTCA 29

2

13

31089,548

7670

768 Dunakeszi

5220/ 75/ /

12632

3

JÁTSZÓHÁZ ÓVODA

BARÁTSÁG UTCA 47

3405 100

3405

60467,635

105829

626 Dunakeszi

5265/

3/ /

12633

3

CSALÁDSEGÍTŐ

ISKOLA UTCA 8

1718 100

1718

16938,135

21748

628 Dunakeszi

5277/

/ /

00001

3

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁN ISKOLA UTCA 6

8092 100

8092

66031,000

66031

634 Dunakeszi

5431/

/ /

12200

3

IDŐSEK OTTHONA

1161 100

1161

18123,750

21289

640 Dunakeszi

5495/

/ /

12645

3

TÜDŐGONDOZÓ ÉS HÁZIO LIGET UTCA 42

1000 100

1000

34594,000

34594

684 Dunakeszi

6249/

4/ /

00002

3

VÍZMŰ

NÉVTELEN UTCA

100 100

100

800,000

800

0109/ 58/ /

00001

3

ÚT-MOCSÁR-TÓ

NÉVTELEN UTCA

44967 100

44967

44967,000

45018

0155/

24114

3

STRANDFÜRDŐ

DUNASOR 4

5453 100

5453

44505,000

43624

63 Dunakeszi 784 Dunakeszi

/ /

SZENT ISTVÁN UTCA 52.

DIÓFA UTCA 10.

689

179

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————— Tel.ter(m2)

Önk.tul(m2)

Bruttó(eFt)

Becs.(eFt)

------ ----------- ---------------- ----- ---- -------------------- ------------------------- ----------- --- ----------- --------------- ----------Összesen (43 darab): (Korlátozottan forg.kép.törvény a.):

221289

220445

4449690,925

6485537

—————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————

180

DUNAKESZI

Kataszteri napló

Ingatlanvagyon-Kataszter

Forgalomképes

08.05.16

FŐ ÚT 25.

Naplós Település

Helyr.szám

I.jel Fkép Megnevezés

Utca+hsz

Tel.ter(m2) Ön% Önk.tul(m2)

Bruttó(eFt)

Becs.(eFt)

------ ----------- ---------------- ----- ---- -------------------- ------------------------- ----------- --- ----------- --------------- ----------171 Dunakeszi

699/

2/ /

11111

5

BÉRLAKÁS

BAJTÁRS UTCA 19

534 100

534

4376,000

6897

207 Dunakeszi

1363/

/ /

11111

5

BEÉPITETT TERÜLET

TISZA UTCA 70

530 100

530

4240,000

8100

214 Dunakeszi

1484/

/ /

11111

5

BEÉPITETT TERÜLET

PIPA UTCA 37

430 100

430

1126,000

1040

801 Dunakeszi

1857/

/A/

1 11222

5

TÁRSASHÁZI LAKÁS

VARSÓI UTCA 19

14

0

1316,582

5797

812 Dunakeszi

2017/

2/ /

12615

5

VOLT MOZI

RÁKÓCZI UTCA 11

750 100

750

304,336

15300

273 Dunakeszi

2221/

/ /

11111

5

BEÉPÍTETT TERÜLET

ANDRÁSSY GYULA UTCA

818 100

818

6544,000

6544

306 Dunakeszi

2742/ 10/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

RÁKÓCZI UTCA

441 100

441

3528,000

3528

322 Dunakeszi

2882/

/ /

11111

5

BEÉPÍTETT TERÜLET

HATÁR UTCA

679 100

679

5432,000

22793

323 Dunakeszi

2884/

/ /

11111

5

BEÉPÍTETT TERÜLET

HATÁR UTCA

681 100

681

5448,000

15402

324 Dunakeszi

2886/

/ /

11111

5

BEÉPÍTETT TERÜLET

HATÁR UTCA 28

682 100

682

5456,000

13112

325 Dunakeszi

2888/

/ /

11111

5

BEÉPÍTETT TERÜLET

HATÁR UTCA

686 100

686

5488,000

9929

326 Dunakeszi

2890/

/ /

00001

5

BEÉPÍTETT TERÜLET

HATÁR UTCA 32.

686

50

343

4488,000

17219

890 Dunakeszi

2904/

7/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

HATÁR UTCA

295 100

295

2370,000

2376

891 Dunakeszi

2904/

8/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

HATÁR UTCA

624 100

624

4992,000

4992

892 Dunakeszi

2904/

9/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

HATÁR UTCA

117 100

117

936,000

936

893 Dunakeszi

2904/ 11/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

HATÁR UTCA

60 100

60

480,000

480

894 Dunakeszi

2904/ 13/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

HATÁR UTCA

21 100

21

168,000

168

331 Dunakeszi

2913/ 11/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

FÓTI ÚT

570 100

570

4560,000

4560

0

181

805 Dunakeszi

2924/

1/ /

11222

5

TÁRSASHÁZI LAKÁS

RÁKÓCZI UTCA 133

336 Dunakeszi

2943/

2/ /

12515

5

KIVETT ÜZEM

345 Dunakeszi

2955/ 65/ /

00001

5

360 Dunakeszi

2984/

/ /

00001

810 Dunakeszi

3034/

1/ /

369 Dunakeszi

3035/

372 Dunakeszi

0

42

0

9400,000

13369

NÉVTELEN UTCA

5590 100

5590

44720,000

44720

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

NÉVTELEN UTCA

374 100

374

2992,000

2992

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

KINCSEM UTCA

1458 100

1458

11664,000

11664

12666

5

KINCSEM DISZKONT (Sz VERSENY UTCA 12

1249 100

1249

8245,000

13992

4/ /

11100

5

SZOCIÁLIS FOGLALKOZT VERSENY UTCA 2.

1649 100

1649

8245,000

45037

3038/

/ /

12666

5

SZOCIÁLIS FOGLALKOZT KINCSEM UTCA 2

2189 100

2189

60378,433

17512

379 Dunakeszi

3061/

1/ /

12420

5

GARÁZSÉPÜLET

KINCSEM UTCA 11

191

12

24

189,000

376

380 Dunakeszi

3061/

3/ /

12420

5

GARÁZSÉPÜLET

KINCSEM UTCA

392

92

359

2986,000

8717

381 Dunakeszi

3061/

4/ /

12420

5

GARÁZSÉPÜLET

KINCSEM UTCA

110

33

37

880,000

802

382 Dunakeszi

3061/

6/ /

12420

5

GARÁZSÉPÜLET

KINCSEM UTCA

50 100

50

400,000

1255

383 Dunakeszi

3061/

7/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

KINCSEM UTCA

3803 100

3803

30424,000

30424

394 Dunakeszi

3091/

2/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

SPORT UTCA

160 100

160

1280,000

1280

863 Dunakeszi

3162/

5/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

NÉVTELEN UTCA

167 100

167

1336,000

1336

901 Dunakeszi

3163/

2/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

SPARTACUS UTCA

28 100

28

277,550

278

419 Dunakeszi

3536/

2/ /

12312

5

ÜZLETHÁZ

KAROLINA UTCA 1

167 100

167

1336,000

11336

864 Dunakeszi

3585/ 11/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

PÁLYA UTCA

718 100

718

11488,000

11488

433 Dunakeszi

3814/ 21/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

LILLA UTCA

486 100

486

3888,000

3888

457 Dunakeszi

4052/

2/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

KINIZSI UTCA

1589 100

1589

12712,000

12712

464 Dunakeszi

4119/

/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

NÉVTELEN UTCA

224 100

224

1792,000

1792

465 Dunakeszi

4120/

1/ /

00001

5

KÖZÜZEM

SZENT ISTVÁN UTCA 1

17431 100

17431

193513,373

139448

472 Dunakeszi

4181/

/ /

12224

5

OKMÁNYIRODA-HÁZASSÁG SZENT ISTVÁN UTCA 19

984 100

984

58360,415

79620

481 Dunakeszi

4232/

/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

DÓZSA GYÖRGY TÉR 7

306 100

306

2448,000

2448

488 Dunakeszi

4261/

4/ /

12314

5

VÁSÁRTÉR

DÓZSA GYÖRGY TÉR

1603 100

1603

12824,000

12824

489 Dunakeszi

4262/

/ /

12200

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

BAJCSY ZSILINSZKI UTCA 2

126 100

126

1121,970

1122

182

490 Dunakeszi

4263/

1/ /

12741

5

ÜZLET

BAJCSY ZSILINSZKI UTCA

249 100

249

1992,000

1992

495 Dunakeszi

4299/

/ /

11111

5

LAKÓHÁZ,UDVAR ÉS GAZ BAJCSY ZSILINSZKI UTCA 12

732 100

732

25214,533

18722

497 Dunakeszi

4323/

/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TEÜLET

2287 100

2287

18313,460

18296

907 Dunakeszi

4395/

/ /

00001

5

TELEK - RADNÓTI GIMN BARTÓK BÉLA UTCA 8.

557 100

557

18000,000

17999

518 Dunakeszi

4482/

2/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

NÉVTELEN UTCA

42 100

42

336,000

336

531 Dunakeszi

4680/

2/ /

11111

5

FÖLDTERÜLET

KÖNYVES KÁLMÁN ÚT 19

602 100

602

4816,000

4816

512 Dunakeszi

4755/

/ /

11222

5

TÁRSASHÁZI LAKÁS

535

24

128

3295,412

6649

554 Dunakeszi

5053/

2/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

2310 100

2310

18593,856

18594

811 Dunakeszi

5061/

6/ /

12635

5

GÁRDONYI SZAKMUNKÁSK ÁLLOMÁS SÉTÁNY 12

2639 100

2639

118608,719

120384

567 Dunakeszi

5074/

1/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

NÉVTELEN UTCA

7762 100

7762

62096,000

62096

572 Dunakeszi

5074/

6/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

NÉVTELEN UTCA

2574 100

2574

20592,000

20592

577 Dunakeszi

5090/

/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

NÉVTELEN UTCA

1286 100

1286

10288,000

10288

585 Dunakeszi

5182/

1/ /

12622

5

Helytörténeti Múzeum FŐ ÚT 110

598 100

598

8304,000

12539

587 Dunakeszi

5193/

1/ /

11111

5

TÁRSASHÁZ

NAP UTCA 5

1552 100

1552

13022,859

12685

794 Dunakeszi

5220/

4/ /

11222

5

TÁRSASHÁZI LAKÁS

BARÁTSÁG UTCA 1

0

1

0

8000,000

9570

795 Dunakeszi

5220/

5/ /

11222

5

TÁRSASHÁZI LAKÁS

BARÁTSÁG UTCA 7

0 100

0

6820,000

6755

796 Dunakeszi

5220/ 11/ /

11222

5

TÁRSASHÁZI LAKÁS

BARÁTSÁG UTCA 19

0

1

0

747,815

5295

797 Dunakeszi

5220/ 20/ /

11222

5

TÁRSASHÁZI LAKÁS

BARÁTSÁG UTCA 39

0

1

0

7960,000

12599

793 Dunakeszi

5220/ 22/ /

11222

5

TÁRSASHÁZI LAKÁS

GARAS UTCA 18

0

2

0

22168,000

22211

788 Dunakeszi

5220/ 23/ /

11222

5

TÁRSASHÁZI LAKÁS

TALLÉR

0

6

0

11480,195

32544

592 Dunakeszi

5220/ 24/ /

00001

5

VOLT PATYOLAT

BARÁTSÁG UTCA

441 100

441

3528,000

3528

593 Dunakeszi

5220/ 27/ /

12700

5

DROGERIE MARK

BARÁTSÁG UTCA

439 100

439

4296,000

3512

597 Dunakeszi

5220/ 59/ /

00001

5

LAKÓTELEP

FŐ ÚT

40112 100

40112

320896,000

320896

605 Dunakeszi

5220/ 78/ /

11220

5

LAKÓTELEP

FŐ ÚT 78

106051 100

106051

848408,000

848408

602 Dunakeszi

5220/ 93/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

FŐ ÚT

3746 100

3746

34500,000

34440

BAJCSY ZSILINSZKI UTCA

1 SZENT ISTVÁN UTCA 100 ÁLLOMÁS SÉTÁNY-BÉKE UTCA

ÚT 2-12

183

850 Dunakeszi

5224/

2/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

BELTERÜLET

107 100

107

0,001

856

611 Dunakeszi

5236/

/ /

12420

5

GARÁZS és UDVAR

NÉVTELEN UTCA

298 100

298

2384,000

8117

612 Dunakeszi

5237/

/ /

12420

5

GARÁZSSOR

KISERDŐ UTCA

309 100

309

2772,000

8505

613 Dunakeszi

5238/

/ /

12421

5

GARÁZS és UDVAR

KISERDŐ UTCA 6.

294 100

294

2552,000

2552

614 Dunakeszi

5239/

2/ /

12420

5

GARÁZS és UDVAR

KISERDŐ UTCA

70 100

70

560,000

1301

615 Dunakeszi

5239/

3/ /

12420

5

GARÁZS és UDVAR

KISERDŐ UTCA

246 100

246

1968,000

8898

616 Dunakeszi

5239/

4/ /

12420

5

GARÁZS és UDVAR

KISERDŐ UTCA

190 100

190

1820,000

6305

617 Dunakeszi

5239/ 18/ /

12420

5

GARÁZS és UDVAR

NAP UTCA

340 100

340

2720,000

6320

806 Dunakeszi

5258/

/A/

6 11222

5

TÁRSASHÁZI LAKÁS

ISKOLA UTCA 11

1

0

2100,000

5944

624 Dunakeszi

5260/

2/ /

12420

5

GARÁZS és UDVAR

ISKOLA UTCA

339 100

339

2712,000

15816

635 Dunakeszi

5432/

7/ /

00001

5

KÖZTERÜLET - GARÁZS

KATONA DOMB

65753 100

65753

532750,234

532750

514 Dunakeszi

5438/

/ /

12303

5

KISTÉRSÉGI IRODA

FŐ ÚT 138.

342 100

342

23950,527

24247

659 Dunakeszi

6073/

2/ /

12410

5

RÉV ÉPÜLET

HORÁNYI RÉV

274 100

274

3221,078

3221

667 Dunakeszi

6153/

9/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

NÉVTELEN UTCA

710 100

710

5680,000

5680

829 Dunakeszi

6174/

2/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

RÉV UTCA 48

127 100

127

357,759

358

682 Dunakeszi

6248/

/ /

12124

5

GYERMEK ÜDÜLŐ

DUNASOR 32

5212 100

5212

53243,604

312834

859 Dunakeszi

6321/

4/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

ÜDÜLŐ SOR

2027 100

2027

13512,000

13512

691 Dunakeszi

6332/

/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

NÉVTELEN UTCA

2640 100

2640

21120,000

21120

704 Dunakeszi

6483/

/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

PIHENŐ LEJTŐ

3227 100

3227

25816,000

25816

715 Dunakeszi

6713/

3/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

NÉVTELEN UTCA

277 100

277

2216,000

2216

903 Dunakeszi

6851/

1/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

KAZINCZY UTCA

142 100

142

1094,000

1094

804 Dunakeszi

7102/ 27/ /

11222

5

TÁRSASHÁZI LAKÁS/REN NAPRAFORGÓ TÉR 1.

0

18

0

15828,300

27883

803 Dunakeszi

7104/

/ /

11222

5

RÉTIPÁLYA Átadás-átv RÉTIPÁLYA

0 100

0

1,000

5791

895 Dunakeszi

7215/

/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

NÉVTELEN UTCA

63 100

63

504,000

504

807 Dunakeszi

8619/

/ /

12124

5

FONYÓDLIGETI ÜDÜLŐ

LIGET UTCA

480 100

480

1627,450

21373

0

184

809 Dunakeszi

00/

/ /

24200

5

TERMIDOR ÉPÜLET ÉS É BELTERÜLET

0 100

0

31010,812

31410

808 Dunakeszi

01/

/ /

24000

5

ALAGI MAJOR TEMPLOMR ALAGI MAJOR

0 100

0

3463,671

3800

14 Dunakeszi

030/

1/ /

24209

5

DÖGKÚT

GYEPMESTERI TELEP

6000 100

6000

18646,959

9521

896 Dunakeszi

040/ 43/ /

00005

5

SZÁNTÓ

KÜLTERÜLET

79277 100

79277

158554,000

158554

26 Dunakeszi

055/ 24/ /

21125

5

KÖZTERÜLET

NÉVTELEN UTCA

11779 100

11779

11779,000

11875

27 Dunakeszi

056/

3/ /

00005

5

SZÁNTÓ

NÉVTELEN UTCA

39408 100

39408

39408,000

39408

790 Dunakeszi

062/

2/ /

21300

5

REPÜLŐTÉR

KÜLTERÜLET

891036 100

891036

58602,312

1059743

082/ 43/ /

00005

5

GYEP-LEGELŐ

NÉVTELEN UTCA

352 100

352

352,000

352

33 Dunakeszi 39 Dunakeszi

0109/

7/ /

00005

5

LEGELŐ-MOCSÁR

NÉVTELEN UTCA

8342 100

8342

8342,000

8342

771 Dunakeszi

0109/

9/ /

00001

5

GYEP(LEGELŐ)

NÉVTELEN UTCA

347 100

347

2776,000

2776

772 Dunakeszi

0109/ 16/ /

00001

5

GYEP(LEGELŐ)

NÉVTELEN UTCA

665

17

110

5320,000

878

773 Dunakeszi

0109/ 23/ /

00001

5

GYEP (LEGELÖ)

NÉVTELEN UTCA

1093 100

1093

8744,000

8744

48 Dunakeszi

0109/ 24/ /

00002

5

LEGELŐ-TÓ-TÓ-TÓ

NÉVTELEN UTCA

0

71

71,000

71

774 Dunakeszi

0109/ 25/ /

00001

5

GYEP(LEGELŐ)

NÉVTELEN UTCA

111 100

111

888,000

888

775 Dunakeszi

0109/ 26/ /

00001

5

GYEP(LEGELŐ)

NÉVTELEN UTCA

1997 100

1997

15976,000

15976

50 Dunakeszi

0109/ 28/ /

00005

5

GYEP (LEGELŐ)

NÉVTELEN UTCA

1105 100

1105

1105,000

1105

52 Dunakeszi

0109/ 33/ /

00002

5

TÓ- MOCSÁR

NÉVTELEN UTCA

46535 100

46535

46535,000

46535

778 Dunakeszi

0109/ 40/ /

00001

5

GYEP(LEGELŐ)

NÉVTELEN UTCA

1588 100

1588

12704,000

12704

779 Dunakeszi

0109/ 41/ /

00001

5

GYEP(LEGELŐ)

NÉVTELEN UTCA

1859 100

1859

14872,000

14872

781 Dunakeszi

0109/ 45/ /

00001

5

GYEP(LEGELŐ)

NÉVTELEN UTCA

1738

2

40

320,000

320

58 Dunakeszi

0109/ 47/ /

00005

5

GYEP(LEGELŐ)

NÉVTELEN UTCA

2165 100

2165

2165,000

2165

59 Dunakeszi

0109/ 48/ /

00002

5

KIVETT TÓ

NÉVTELEN UTCA

47387 100

47387

47387,000

47387

782 Dunakeszi

0109/ 55/ /

00001

5

GYEP(LEGELŐ)

NÉVTELEN UTCA

1842 100

1842

14736,000

14736

783 Dunakeszi

0109/ 56/ /

00001

5

GYEP(LEGELŐ)

NÉVTELEN UTCA

1835 100

1835

14680,000

14680

64 Dunakeszi

0109/ 69/ /

00005

5

GYEP(LEGELŐ)

NÉVTELEN UTCA

8753 100

8753

8753,000

8753

23764

185

65 Dunakeszi

0109/ 71/ /

00005

5

GYEP-LEGELŐ- KÖZSÉGI NÉVTELEN UTCA

5370 100

5370

5370,000

5370

897 Dunakeszi

0109/ 75/ /

00005

5

GYEP -LEGELŐ

KIVETT KÜLTERÜLET

6686 100

6686

11987,000

11987

813 Dunakeszi

0116/

8/ /

00005

5

SZÁNTÓ

KÜLTERÜLET

2094 100

2094

8393,000

5235

82 Dunakeszi

0123/ 60/ /

00005

5

SZÁNTÓ

212 100

212

313,000

313

83 Dunakeszi

0124/

1/ /

00005

5

SZÁNTÓ

1482 100

1482

1482,000

1482

84 Dunakeszi

0124/

4/ /

00005

5

SZÁNTÓ

1394 100

1394

1394,000

1394

87 Dunakeszi

0127/ 69/ /

00005

5

SZÁNTÓ

1044 100

1044

1044,000

1044

89 Dunakeszi

0127/ 75/ /

00005

5

GYEP (LEGELŐ)

1314 100

1314

1314,000

1314

900 Dunakeszi

0127/ 79/ /

00005

5

SZÁNTÓ

KÜLTERÜLET

7737 100

7737

15474,000

15474

899 Dunakeszi

0127/ 91/ /

00001

5

BEÉPÍTETLEN TERÜLET

KÜLTERÜLET

1152 100

1152

2304,000

2304

823 Dunakeszi

0130/ 88/ /

00005

5

Szántó

KÜLTERÜLET

47 100

47

0,001

1

106 Dunakeszi

0151/ 52/ /

00005

5

GYEP(LEGELŐ)ÉS SZÁNT

26177 100

26177

41891,055

41891

107 Dunakeszi

0151/ 53/ /

00005

5

GYEP(LEGELŐ)ÉS SZÁNT

4516 100

4516

4516,000

4516

105 Dunakeszi

0156/

2/ /

00005

5

GYEP (LEGELŐ)

KÜLTERÜLET

1321 100

1321

1321,000

1321

905 Dunakeszi

0156/

4/ /

00005

5

GYEP

KÜLTERÜLET

1799 100

1799

1799,000

1799

109 Dunakeszi

0157/

/ /

00005

5

GYEP(LEGELŐ)

6377 100

6377

6377,000

6377

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————— Tel.ter(m2)

Önk.tul(m2)

Bruttó(eFt)

Becs.(eFt)

------ ----------- ---------------- ----- ---- -------------------- ------------------------- ----------- --- ----------- --------------- ----------Összesen (134 darab): (Forgalomképes):

1555329

1528359

3489110,271

4915781

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————— DUNAKESZI

Kataszteri napló

08.05.16

Ingatlanvagyon-Kataszter FŐ ÚT 25.

186

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————— Tel.ter(m2)

Önk.tul(m2)

Bruttó(eFt)

Becs.(eFt)

------ ----------- ---------------- ----- ---- -------------------- ------------------------- ----------- --- ----------- --------------- ----------MindÖsszesen (831 darab):

4153119

4125305

29634867,882

34416803

—————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————

187