ANTI- SZEGREGÁCIÓS TERV

Szigetszentmiklós Város Önkormányzata

ANTISZEGREGÁCIÓS TERV

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia melléklete

AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.

TARTALOMJEGYZÉK I.

Anti-szegregációs terv................................................................................................................................................. 4

1.1.

Bevezetés ..................................................................................................................................................................... 4

1.2.

A szegregáció és a szegregátum fogalma ............................................................................................................... 4

1.3.

A halmozottan hátrányos helyzet (hhh) a közoktatásban - beóvodázás................................................................. 5

II.

Szigetszentmiklós város helyzetelemzése ................................................................................................................... 7

2.1. Szigetszentmiklós óvodai ellátottsága................................................................................................................................. 7 2.1.1. Az óvodák legfontosabb adatai ............................................................................................................................... 7 2.1.2. A halmozottan hátrányos helyzet (hhh és SNI) a közoktatásban – beiskolázás .................................................... 11 2.2. Szigetszentmiklós iskolai ellátottsága ............................................................................................................................... 11 2.2.1. Szigetszentmiklós középfokú oktatási intézményei .............................................................................................. 13 2.3. Általános Szociális Ellátási Háttér...................................................................................................................................... 15 2.3.1. Foglalkoztatottság a városban .............................................................................................................................. 15 2.3.2. Szociális segélyezés városrészek közötti megoszlása ............................................................................................ 16 2.3.3. Önkormányzati bérlakások ................................................................................................................................... 19 III. Kisebbségi társadalom képviselete .................................................................................................................................... 20 3.1. A Cigány kisebbség érdekvédelme – Szigetszentmiklósi Cigány Kisebbségi Önkormányzat .............................................. 21 3.2. Szegregátumok és veszélyeztetett területek Szigetszentmiklóson .................................................................................... 22 3.3. A területek jellemzése ........................................................................................................................................................ 28 3.3.1. Lakihegy, Gát utca – Szép utca – Sodrás utca – Pelikán utca ................................................................................ 28 3.3.2. Bucka negyed, Boglya utca – Repkény utca – Tövis utca ...................................................................................... 29 3.3.3. Bucka negyed, Árnyas utca – Bóbitás utca............................................................................................................ 29 3.4. Szegregálódó, erősen leromlott területek ......................................................................................................................... 31 3.4.1. Lakihegy, Téglaházi út – Málna utca vége ............................................................................................................. 31 3.4.2. Lakihegy, II. Rákóczi Ferenc út – Komp utca – Halásztelek közigazgatási határ .................................................... 31 3.4.3. Városközpont negyed, Dunaharaszti utca – Béke utca – Teleki utca – Teleki köz ................................................ 32 3.4.4. Akácfa krt.16. ........................................................................................................................................................ 32 3.4.5. Bucka negyed, Kakukkfű utca – Emelkedő utca – Platán utca – Fenyő utca – Csépi út ........................................ 32 3.4.6. Bucka negyed, Csépi út – Gyökér köz – Ádám Jenő sétány ................................................................................... 33 3.5. Veszélyeztetett területek ................................................................................................................................................... 34 3.5.1. Kavicsos tavak területe – M0-ás utca – Átlós utca – Ezüsttó utca – Szellős utca .................................................. 34 3.5.2. Ragád külterület, Barack utca – Gyümölcsös utca – Ribizli utca – Szüret utca ..................................................... 34

2


IV.

Stratégia .................................................................................................................................................................... 36

4.1.

Beavatkozási lehetőségek ..................................................................................................................................... 37 4.1.1.

A többségi társadalom tájékoztatása .......................................................................................................... 37

4.1.2.

A hátrányos helyzetű csoportokkal való közvetlen kapcsolattartás ............................................................ 37

4.1.3.

A közösségi szerveződés tereinek megteremtése ....................................................................................... 37

4.1.4.

Lakhatási integrációt biztosító eszközök ..................................................................................................... 38

4.1.5.

Oktatási integráció biztosítása .................................................................................................................... 38

3


I. 1.1.

Anti-szegregációs terv Bevezetés

Minden településnek vannak jobb és rosszabb környékei. A jobb negyedekről általánosságban elmondható, hogy magasabb státuszú emberek lakják, jobb az infrastrukturális ellátottság, magas a különböző ellátó rendszerek kiépítettsége és minősége, valamint értékesebbek az ingatlanok. A rosszabb megítélésű környékeken mindennek az ellenkezője tapasztalható: a gyengébb infrastrukturális ellátottságú városnegyedek kevésbé értékes ingatlanjait alacsony társadalmi státuszú emberek lakják. Amikor egy városrészre az lesz a jellemző, hogy a kis jövedelmű, alacsony iskolai végzettségű, esetleg meghatározott etnikumú emberek koncentráltan lakják, akkor olyan szegregációs folyamatok indulnak be, illetve gyorsulnak fel, amelyek lehetetlenné teszik, hogy az ott élők kitörjenek hátrányos helyzetükből. A tartósan leszakadó városrészek nemcsak az ott élőknek jelentenek problémát, hanem negatív hatással vannak az egész város életére: mélyítik a társadalmi különbségeket és gyengítik a társadalmi kohéziót ezzel a város versenyképességét is. Szigetszentmiklós városa 2008-ban elkészítteti az Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS), amelynek része az Anti-szegregációs terv (AT). Az AT az egyes városrészek helyzetét, fejlesztési lehetőségeit és elképzeléseit mutatja be, különös tekintettel a KSH adatok alapján kijelölt hátrányos helyzetű településrészekre vonatkozóan. Az AT a városban megfigyelhető szegregációs folyamatokat elsősorban területi dimenzióban vizsgálja, de adathiány esetén kitér az esélyegyenlőségi problémák település szintű megoldásaira is. Az AT célja, hogy a város felmérje azokat a területeit, amelyek a város egészét tekintve lemaradásban vannak, és ahol önkormányzati beavatkozás nélkül a szegregációs folyamatok felgyorsulhatnak. Az ismeretek birtokában dolgozható ki, hogy miként lehet enyhíteni a településen belüli esélyegyenlőtlenségeket és segíteni a leszakadó rétegek társadalmi beilleszkedését, integrációját.

1.2.

A szegregáció és a szegregátum fogalma

A szegregáció fogalmát leginkább a területi elhelyezkedéssel, lakhatással és az ebből következő intézményi elkülönüléssel/elkülönítéssel kapcsolatban említik. Szegregációnak nevezik azt a jelenséget, amikor egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai, vallási csoportok lakóhelye erősen elkülönül egymástól. A szegregáció, jellemző módon együtt jár a jövedelmi viszonyok és a települési infrastruktúra egyenlőtlenségeivel. Városi szegregátumon egy adott település azon területeit értjük, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató esetében magasabb, mint 50%. A KSH a két mérőszám alapján határolta le a városban megtalálható szegregátumok területét, az önkormányzat ezekre vonatkozóan szolgáltatott adatokat. Városszerkezetileg a szegregátumoknak alapvetően kétféle típusa különböztethető meg:

4


a városszövetbe ágyazódott szegregált, szegregálódó területek (általában ezek jelentik a telepszerű környezetet) a városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakófunkciójú területekbe ékelődött szegregátumok (általában ezek jelentik a telepeket).

Magyarországon az általános tapasztalatok alapján elmondható, hogy a roma kisebbség alacsony státuszú. A társadalmi státusz meghatározásának egyik fontos indikátora a lakóhely, ebből következően a roma népesség nagy valószínűséggel koncentráltan él ezeken a leromlott városrészeken. Mivel hivatalos statisztikák a roma népességről nem készülnek, a roma érdekvédelmi és önkormányzati szervezetek nyújthatnak becslésen alapuló felvilágosítást a romák számáról, területi elhelyezkedéséről, jellemző életmódjáról. Az így nyert információk fontos támpontul szolgálnak, de nyilvánvalóan nem helyettesítik a statisztikai felvételeket. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy a kisebbségi önkormányzatok funkcionáriusai hivatalos kapcsolatban állnak a települések vezetőivel, ami befolyásolhatja az érdekvédelmi vezetők megnyilatkozásait.

1.3.

A halmozottan hátrányos helyzet (hhh) a közoktatásban - beóvodázás

A rendszerváltáshoz kapcsolódó gazdasági-társadalmi folyamatok következtében kialakult egy legalább 700 ezres létszámú szélsőségesen marginalizálódott, a társadalom perifériáján tengődő, alacsony iskolázottságú, a munkaerőpiacról tartósan kiszorult, mélyszegénységben élő tömeg, amelynek harmadik generációja válik úgy felnőtté, hogy újratermeli szülei alacsony iskolázottságát, s ennél fogva esélye sincs arra, hogy rendszeres munkát találjon magának. Ezek az életviszonyok a születés pillanatától súlyosan negatív hatást gyakorolnak az új nemzedékek kisgyermekkori szocializációjára, és már az első életévekben olyan hátrányok kialakulásához vezetnek, amelyeket a későbbiekben még optimális intézményes viszonyok esetén is nagyon nehéz mérsékelni. A mélyszegénységgel kapcsolatban az etnikai és a szociális dimenzió gyakran összemosódik, és a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma „cigánykérdésként” fogalmazódik meg, pedig a mélyszegényeknek csak szűk fele roma, és a romák körében is hasonló arányban vannak a mélyszegénységben élők. A magyar közoktatási rendszer jelenleg inkább felerősíti, mint mérsékli a társadalmi helyzetből adódó esélykülönbségeket. Ennek egyik fontos oka, hogy a szegregáció, a halmozottan hátrányos helyzetű és különösen a roma gyermekek iskolai elkülönítése. Ma az általános iskolákban a roma tanulóknak nagyjából egyharmadát oktatják szélsőségesen szegregált körülmények között. Az óvodáztatás intézményi feltételei nem elégségesek ahhoz, hogy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek az óvodáskor előtt felhalmozott hátrányait az óvoda érdemben csökkenteni tudja. A halmozottan hátrányos helyzetű és különösen az ebbe a körbe tartozó roma gyermekek esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy csak későn, ötévesen vagy még idősebb korban kerülnek óvodába. *Havas-Liskó, 2006+ A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését tovább nehezíti, hogy csak azokat a gyerekeket kell iskolába beíratni, aki május 31-ig betöltötték a hatodik életévüket. Ráadásul egyre

5


több szülő gondolja úgy, hogy jót tesz a gyermekének, ha még egy évet óvodában tölt. 2006/2007-es tanévben a hatévesek 76,2 százaléka, a hétévesek 4 százaléka volt óvodás *OKM, 2007+. Emellett iskolaéretlenségre hivatkozva a nevelési tanácsadók és szakértői bizottságok is gyakran javasolják, hogy a gyermek maradjon még egy évet az óvodában. Ezek a javaslatok többnyire azokat a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket érintik, akik csak ötévesen, vagy még idősebb korban kezdenek iskolába járni. A hatéves és idősebb gyerekek „elveszik” a helyet a fiatalabbaktól. Ha férőhelyhiány van, akkor elsősorban azokat a gyermekeket veszik fel, akik már betöltötték ötödik életévüket, másodsorban pedig azokat, akiknek mindkét szülője dolgozik. Legnagyobb valószínűséggel az alacsony iskolázottságú, munkanélküli vagy kényszerből rokkantnyugdíjas szülők halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei nem jutnak be az óvodába, vagyis azok, akiknek a legnagyobb szüksége lenne a hosszabb ideig tartó óvodáztatásra. A kirekesztettségben élő családok általában bizalmatlanok a közintézményekkel, így az óvodával szemben is. A kapcsolat javítása és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai beóvodázása érdekében azonban többnyire ott sem történik semmi, ahol nincs férőhely probléma. A közoktatási törvény erre vonatkozó rendelkezése ellenére a fenntartók és az intézmények többsége nem tekinti feladatának, hogy hároméves korban azoknak a mélyszegénységben élő családoknak a gyermekeit is „becsalogassa” az óvodába, amelyek a pénzhiány, a bizalmatlanság vagy a fásult beletörődés miatt ezt maguktól nem erőltetik.

6


II.

Szigetszentmiklós város helyzetelemzése

2.1. Szigetszentmiklós óvodai ellátottsága Szigetszentmiklós öt óvodája a lakosság gyarapodást nem bírja ellátni. Öt önállóan működő óvoda található a településen, melynek hat épület ad otthont, 676 férőhellyel. Az Oktatási Minisztérium 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 3. számú melléklete tartalmazza az óvodai átlag, és maximális létszámhatárokat (átlaglétszám: 20, maximális létszám: 25). Óvodai csoportok létszáma már évek óta meghaladja a törvényben meghatározott maximumot. Az óvodák létszámadatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az engedélyezett férőhelyhez viszonyítva 130-150%os a kihasználtság. Jelenleg Szigetszentmiklóson 918 fő gyermek részesül óvodai alapellátásban. Szigetszentmiklós rohamosan növekvő lélekszámú település. A beköltözők arra számítanak, hogy a városban biztosított gyermekeik intézményi ellátása. A beiratkozások után szembesülnek azzal, hogy létszámférőhely hiányában elutasítják óvodai felvételi kérelmüket. A 2007-2008-as nevelési évre városi szinten 153 gyermeket utasítottak el az óvodák férőhely hiányában, úgy hogy már 30-as létszámú csoportok kerültek kialakításra. Főleg a harmadik, negyedik életévüket betöltött gyermekek kerülnek ilyen helyzetbe, hiszen öt éves kortól az óvodai ellátás kötelező.

2.1.1. Az óvodák legfontosabb adatai

1. Sz. Napraforgó Óvoda Gyermekek száma

*

136

hhh-s gyermekek száma

0

SNI-s gyermekek száma

2

Főállású pedagógusok száma

11*

11* Főállású pedagógusok módszertani képzésen (az elmúlt három évben) szükségtanterem

*

A csillaggal jelölt adatok forráshelye: Települési Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés.

2

7


Az óvodában jelenleg nincs nyilvántartva halmozottan hátrányos helyzetű gyermek és az SNI-s gyermekek száma is elenyésző. Az óvodát 2006-ban felújították.

2. Sz. Csicsergő Napköziotthonos Óvoda

Gyermekek száma

350*


4


1


19*

26 Főállású pedagógusok módszertani képzésen (az elmúlt három évben)

1* Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba

26* a fejlesztő szobát használók száma

A négy halmozottan hátrányos helyzetű óvodás az Akácfa körúton, a Sas utcában, a Narancs utcában és a Csépi úton lakik, az SNI-s gyermek pedig a Széchenyi utcában él. Számarányuk alacsony, alig több mint egy százalék. Átlagosan 18,5 óvodás jut egy főállású pedagógusra.

3. Sz. Mocorgó Óvoda Gyermekek száma

198*


3


0


17

0 Főállású pedagógusok módszertani képzésen (az elmúlt három évben)

8



32* a fejlesztő szobát használók száma tornaterem

1*

A három halmozottan hátrányos helyzetű óvodás közül kettő a Boglya utcában, egy a Szent Miklós útján lakik. Átlagosan 13 óvodás jut egy főállású pedagógusra.

3. Sz. Lakihegyi Akácliget Tagóvoda Gyermekek száma

82


6


0


4*

0* Főállású pedagógusok módszertani képzésen (az elmúlt három évben)

A három halmozottan hátrányos helyzetű óvodás közül kettő-kettő lakik a Málna és a Leadó utcában, egy-egy pedig a Szilvás utcában, illetve utca megjelölés nélkül. Átlagosan 14 óvodás jut egy főállású pedagógusra.

4. Sz. Napsugár Óvoda Gyermekek száma

125


0


10*


9*

Főállású pedagógusok módszertani képzésen (az elmúlt három évben)

3*

9



22* a fejlesztő szobát használók száma

Napsugár Óvodának nincs kapcsolata a CÖK-kel, a védőnőkkel viszont rendszeres kapcsolatot ápolnak. Átlagosan 14 óvodás jut egy főállású pedagógusra.

Konduktív Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat Főállású pedagógusok száma

6

Gyermekek száma

27


2

A Konduktív Óvodában egyrészt az óvodáskorú mozgássérült gyermekek konduktív és óvodai nevelését biztosítják, másrészt a Pedagógiai Szakszolgálat keretében végzik a korai fejlesztést, fejlesztő felkészítést, kisiskolások, serdülők konduktív nevelését, gyógytornáztatását. E mellett kiegészítő tevékenységként foglalkoznak újszülöttek, csecsemők és gyermekek tanácsadásszűréssel és a felnőttek utógondozásával. A városban szoros kapcsolatot alakítottak ki a védőnőkkel, a gyermekorvosokkal, a Szakrendelőben rendelő ortopédusokkal, és a közelebbi gyermekkórházak neurológusaival, akik rendszeresen küldik szűréseikre a gyermekeket. A szűrés, amelyet előzetes egyeztetés alapján kéthetente 5 órában végeznek rendkívül fontos része a fejlesztés kezdetének.

Az óvodák a gyermekek neveléséről három éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig gondoskodnak. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 24.§. értelmében, ha a gyermek az ötödik életévét betölti, iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson köteles részt venni. Az óvodai nevelést a város négy óvodában és a mozgásfejlesztő óvodában valósítja meg. Mindenütt biztosítottak a személyi feltételek, a tárgyi eszközök és játékok pótlására történtek intézkedések. A csoportok létszámai meghaladják a törvényi maximumot.

10


2.1.2. A halmozottan hátrányos helyzet (hhh és SNI) a közoktatásban – beiskolázás Az elégtelen óvodáztatás is jelentős szerepet játszik abban, hogy az iskolaérettségi vizsgálatok eredményeként a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket az átlagot messze meghaladó arányban irányítják gyógypedagógiai tagozatokra vagy az úgynevezett kis létszámú felzárkóztató osztályokba. Kiugróan magas a gyógypedagógiai beiskolázás aránya a roma tanulók körében. Azoknak a gyermekeknek, akiket első osztályban gyógypedagógiai osztályokba iskoláznak be, minimális esélyük van arra, hogy később normál osztályokba helyezzék őket, ha pedig a gyógypedagógiai osztályokban maradnak, a további iskoláztatási esélyeik erőteljesen beszűkülnek.

A roma tanulók eloszlása a különböző osztálytípusok között szélsőségesen egyenlőtlen. *HavasKemény-Liskó, 2000; Havas-Liskó, 2004+. Arányuk az átlagosnál magasabb színvonalú pedagógiai szolgáltatást nyújtó tagozatos osztályokban rendkívül alacsony, a csökkentett követelményekkel működő felzárkóztató és gyógypedagógiai osztályokban viszont kiugróan magas.

A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek szakszerű diagnosztizálása és ellátása azért kiemelkedően fontos kérdés, mert a különböző természetű teljesítményproblémák összemosása és az SNI besorolás normatíva-szervező címkévé válása nemcsak a speciális segítségre rászoruló gyermekek érdekeit sérti, hanem azokét is, akiket a rendszer hibásan sajátos nevelési igényűként kezel, noha lemaradásuk társadalmi-családi okokra vezethető vissza.

A fejlődési lemaradás és a szegregáció következményei élesen jelennek meg a szakiskolai képzésben. A szakiskolai képzésben végzettek munkerő-piaci esélyeit nem elsősorban a képzés szakmai összetétele korlátozza, hanem az itt végzettek általános készségeinek igen alacsony szintje.

2.2. Szigetszentmiklós iskolai ellátottsága Szigetszentmiklóson 3 általános iskola működik önkormányzati fenntartásban a Bíró Lajos Általános Iskola, a József Attila Általános Iskola és a Kardos István Általános és Szakközépiskola. Az osztálytermek száma összesen 98 db, a tanulók száma 2.619 fő, magántanulók száma 10 fő, sajátos nevelési igényű 27 fő, halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 102 fő.

Jelenleg a népesség-nyilvántartás naptári évenkénti adata az általános iskolás nyolc évfolyamra 2.990 főt mutat ki, ez 2010-re várhatóan 3.180-3.200 főre növekszik 34.000 lakosnál, ebből jelenleg a városban tanul 2.365 diák. Csepelre kb. 400 tanuló jár. Egyéb településen vagy módon (un. kisgimnáziumba jár) teljesíti tanulmányi kötelezettségeit kb. 170-180 fő. Az osztályok létszáma nem növelhető, az osztályok 40 %-a a maximális létszámot túllépi. Mindhárom általános iskolához napköziotthon-hálózat kapcsolódik. (összesen 26 napközi-otthonos csoport).

11


Bíró Lajos Általános Iskola 762 Iskolások száma más településről bejáró

29

hátrányos helyzetű tanulók

75

ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

12

integráltan oktatott SNI-s tanulók

9

nem integráltan oktatott SNI-s tanulók

20


50*


n.a.

Útravaló program

3

12-15% Szakiskolában továbbtanulók aránya

0,2-0,5% Speciális szakiskolában továbbtanulók aránya

A hhh-s gyerekek lakhelyéről nem kaptunk adatot.

József Attila Általános Iskola Iskolások száma

939

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

20


14


68


n.a.

A 20 hhh-s tanuló lakhely szerinti megoszlása: Bányató utca 3., Árnyas út 3., Szent Miklós útja 2., Tököli út 2., Emelkedő utca 2., Csépi út, Dió utca, Határ út 1., Domb utca, Sas utca, Komáromi utca.

12


A hhh-s tanulók többsége a Bucka negyedben lakik.

Kardos István Általános és Szakközépiskola Iskolások száma

918


9

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

2


61


n.a.

A hhh-s gyerekek a Tököli úton és a Nap utcában laknak. A kilenc SNI tanuló lakhely szerinti megoszlása: 3 Tököl, 2 Szigetbecse, 2 Széchenyi út, Tebe sor, Narancs utca.

2.2.1. Szigetszentmiklós középfokú oktatási intézményei A Batthyány Kázmér Gimnázium 8 évfolyamos gimnáziumi osztályokkal működik. Nincsen halmozottan hátrányos helyzetű tanulójuk. Ez azt jelenti, hogy Szigetszentmiklós első számú mobilitási csatornája oktatási téren a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára zárva marad. Ennek következtében felsőfokú oktatási intézménybe nagyon kis eséllyel juthatnak be.

A 208. sz. Csonka János Műszaki Szakközépiskola műszaki és informatikai oktatást, míg a Szakmunkásképző Intézet műszerész, gépgyártó, repülőgép-szerelő szakképzést biztosít. Ezen iskolák a körzeti beiskolázások jelentős színtereként vannak nyilvántartva. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulójuk nincsen.

13


14

Bursa ösztöndíjban részesültek száma a városban Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat Év Beérkezett pályázatok száma

Ebből "A" típusú

Ebből "B" típusú

Elutasított pályázatok száma

"A" típust kapott (fő)

"B" típust kapott (fő)

2004

32

29

3

18

11

3

2005

24

24

0

12

12

0

2006

26

26

0

13

13

0

2007

22

21

1

16

6

0

2008

19

18

1

3

16

0

2009

30

29

1

6

24

0

Bursa Hungarica Felsőokt. Önkorm. Ösztöndíjpályázat Év

1000,- FT/fő 2000,- FT/fő 3000,- FT/fő 4000,- Ft/fő 5000,- Ft/fő

2004

0

0

8

0

6

2005

1

0

4

0

7

2006

0

0

5

0

8

2007

0

0

2

0

4

2008

0

1

9

2

4

2009

0

0

10

0

14

Az AT az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakmai Államtitkársága, Városrehabilitáció 2007-2013-ban Kézikönyv városok számára (Bp. 2007. október 5.), 2. sz. Melléklet: Útmutató az Anti-szegregációs terv kidolgozásához tematikája alapján készült, amely az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény 35. paragrafusához.


2.3. Általános Szociális Ellátási Háttér 2.3.1. Foglalkoztatottság a városban Rendszeres Relatív Nyilvántartottak szociális Munkavállalási Munkanélküliek segély (fő) korúak (fő) mutató* Arányszám** (fő) (%) 07. december

461

53

19386

2,38

0,36

08. január

478

50

20077

2,38

0,34

08. február

508

55

20077

2,53

0,35

08. március

482

56

20077

2,40

0,34

08. április

478

55

20077

2,38

0,36

08. május

430

53

20077

2,14

0,33

08. június

454

52

20077

2,26

0,36

08. július

456

53

20077

2,27

0,36

08. augusztus

439

54

20077

2,19

0,34

08. szeptember

406

55

20077

2,02

0,32

08. október

429

56

20077

2,14

0,33

08. november

445

55

20077

2,22

0,33

*Relatív mutató: nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ** Arányszám: a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

A munkanélküliek száma Szigetszentmiklóson országos összehasonlításban alacsony. A kedvező arány ráadásul stabilnak mondható: 2008-ban a nyilvántartottak aránya 2-2,5 százalék között mozgott, ami az országos átlag kb. egy harmada, 32-36%-a (az utóbbi tíz évre vonatkozó kimutatást lásd az IVS 61. oldalán).

15


2.3.2. Szociális segélyezés városrészek közötti megoszlása Szigetszentmiklós város projektirodájának adatszolgáltatására alapozva az alábbi összesítés készült a legfontosabb segélyezési nemek városrészi szintű megoszlását illetően:

16


Városrész

LFT-ben részesülők száma

Lakó-népesség 2008

1000 főre jutó segélyezett

Rendszeres szociális Lakó-népesség 2008 segélyben részesülők

17


Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők

Lakó-népesség 2008


Felsőtag

6

569

10,5

1

569

1,8

16

569

28,1

Városkörnyék

8

2683

3,0

10

2683

3,7

103

2683

38,4

Városközpont

193

17004

11,4

67

17004

3,9

275

17004

16,2

Bucka

41

5361

7,6

31

5361

5,8

133

5361

24,8

Dunapart

11

1662

6,6

3

1662

1,8

11

1662

6,6

Összesen*

259

27279

9,5

112

27279

4,1

540

27279

19,8

Összesen**

259

32641

7,9

112

32641

3,4

540

32641

16,5

Lakónépesség a 2007-es utcajegyzék alapján; ** Lakónépesség a 2008-as népesség nyilvántartás alapján Szigetszentmiklós három segély és támogatási nem megoszlása IVS városrészenként 2008. november. Forrás: Szigetszentmiklós Polgármesteri Hivatal, Projektiroda.


Megjegyzés a táblázat értelmezéséhez: a lehatárolt városrészek lakosságának eloszlása rendkívül nagy különbségeket mutat – a Városközpont negyedben például közel harmincszor annyian élnek, mint Felsőtagon –, ami adott esetben torzíthatja a számítási arányokat. A legkisebb népességű településrészeken néhány fős esetszám-különbség is jelentősen módosíthat a mutatók értékén. A táblázat utolsó két sorában a városi össznépességnél két különböző forrásból származó értéket adtunk meg (27.279 fő és 32.641). Az ötezer fős különbség részben abból adódik, hogy az utcajegyzékből kimaradt néhány utca felsorolása. A lakásfenntartási támogatás nemcsak abszolút számot tekintve (193), hanem 1.000 főre vetítve is a Városközpont negyedben a legmagasabb (11,4 fő), valamivel alacsonyabb Felsőtagon és a legkisebb a Városkörnyék negyedben (3 fő). A rendszeres szociális segélyben részesülőknél már mások az arányok. 1.000 főre vetítve a Buckán élők kapnak legnagyobb számban a segélyből (5,8 fő), míg a két legkisebb népességű városnegyedben, Felsőtagon és a Dunaparton csak 1,8 fő részesül belőle. Megfigyelhető, hogy a segély területi eloszlása jóval egyenletesebb, mint az LFT-nél: míg a szociális segélynél a szélső értékek 1,8 és 5,8 fő, az LFT-nél 3 és 11,4 fő. A legnagyobb különbség mégis a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők városnegyedenkénti arányainál tapasztalható. A Dunapart negyedben 1.000 emberből mindössze hat kap a gyerekek után támogatást, ezzel szemben a többi városrészben ennek többszöröse mutatható ki. A legmagasabb érték a Városkörnyék negyedben figyelhető meg. Ehhez a településrészhez tartozik Lakihegy, ahol amúgy is sok kis gyerekes család él, de a II. Rákóczi Ferenc út Duna felöli oldalán felépített többemeletes lakóépületeibe ugyancsak sok fiatal család költözött. A Petőfi utca külső szakaszán az utóbbi években több ütemben átadott, szintén a Városkörnyék negyedhez besorolt Lakihegy lakópark családjai közül szintén kapnak gyermekvédelmi kedvezményt – más segélyben vagy támogatásban ez utóbbi lakóövezet jövedelmi viszonyainak köszönhetően elenyésző számban részesül. A három támogatási, illetve segélytípus területi megoszlása és az 1.000 lakosra vetített mutatóinak területi alakulása csak részben erősíti meg a Központi Statisztikai Hivatal 2001-es népszámlálási adatai alapján szegregátumként vagy leromlott állapotú területekként lehatárolt településrészek létjogosultságát. Valójában ez nem is igen lehetséges tekintettel a városnegyedek korábban említett rendkívül nagy lakónépesség-különbségére. A városnegyedek ráadásul maguk sem homogén területek, gondoljunk csak a városközpont falusias és lakótelepi részére vagy a városkörnyék negyedhez tartozó Lakihegy és Lakihegyi lakópark egymástól markánsan eltérő voltára. Egyedül a Dunapart negyed mutat egységes képet. Paradox módon a maga sokszínűségében Bucka városnegyed is homogénnek tekinthető, mert itt állandóan egymást váltják az eredetileg nem lakóépületnek készült „otthonok” a sok szobás, igényes lakóépületekkel.

A városnegyedenként csoportosított segélyezési mutatók azért előrevetítik, hogy a Dunapart negyed az alacsony értékeinek köszönhetően kiesik a további vizsgálódás alól, és azt is jelzik, hogy minden egyéb településrészen kialakulhatnak szegregátumok.

18


2.3.3. Önkormányzati bérlakások Az önkormányzat tulajdonában összesen 80 bérlakás van (részletes táblázatot lásd IVS 164. oldal). A bérlakásokat nem kizárólagosan szociális alapon utalják ki. Az Akácfa krt. 16-18. csökkentett értékű lakások „CS-lakások”, elmaradnak a községek átlagos lakásainak komfortfokozatától, és közművesítésük szintjétől. Itt alacsony státuszú emberek élnek, míg a Szent Miklós útja 9-es házban sok pályakezdő pedagógus, és több önkormányzati szolgálatban dolgozó orvos, rendőr, bíró stb. lakik. A lakások egy kivétellel a Városközpont negyedben találhatók, melyek közül 52 összkomfortos, 14 komfortos és 13 félkomfortos. Ez utóbbiak egymáshoz közel, az Akácfa körút, a Madách Imre utca és a Losonci utca találkozásánál helyezkednek el. A város jelenleg nem rendelkezik bérlakás programmal. Az alacsony komfortfokozatú egy tömbben elhelyezkedő, salakos technológiával épült lakások állaga folyamatosan romlik, ami indokolttá teszi egy átfogó bérlakás koncepció kidolgozását és ütemezett végrehajtását. Mivel az összkomfortos szolgálati panellakásokat időszakosan – hosszabb-rövidebb ideig – használják a bérlők, így nem mindig érzik magukénak, és nem költenek a felújításukra. Az önkormányzat szempontjából fontos ugyanakkor a lakások állagának megőrzése, ezért egy ösztönző rendszer kialakításával hatékonyan hozzájárulhatna a tulajdonában lévő lakások forgalmi értékének szinten tartásához.

19


III. Kisebbségi társadalom képviselete A Központi Statisztikai Hivatal a 2001-es népszámlálás alapján Szigetszentmiklós népességét kb. 25 ezer főben állapította meg. Az elmúlt hét évben a város lakossága további hét ezer fővel növekedett, az 2008-as önkormányzati adatok szerint több mint 32 ezer ember él itt. A városban három nemzeti kisebbség él, illetve alakított önkormányzatot: a német, a bolgár és a cigány. A szegregációs kérdésekben az országos és a helyi tendenciákat figyelembe véve egyedül a cigány kisebbség érintett. A cigány kisebbség lélekszámára nem rendelkezünk forrással, egyedül a Cigány Önkormányzat elnökének becslésére hagyatkozhatunk. Véleménye szerint a városban 2.300-2.500 roma él, azaz a jelenlegi városi népesség kb. 7,5 százaléka. Figyelembe véve, hogy reprezentatív felmérések, illetve becslések szerint a roma népesség száma ma Magyarországon mintegy 800 ezer – 1 millió fő körülire tehető, a szigetszentmiklósi romák aránya közelíti az országos átlagot. A roma kisebbség a magyar társadalom része. A város egyik alapvető célja, hogy a romák közül minél többen váljanak munkából élő, családjuk eltartására és a közterhek viselésére képes polgárokká. Szigetszentmiklóson Budapesthez közel eső, kedvező földrajzi fekvése, a városban megtelepült kis és nagy vállalkozások nagy száma és az önkormányzat támogatásnak együttes hatásának eredményeképpen a helyi romák életkilátásai messze jobbak más vidékeken élő társaikénál. Szigetszentmiklós területén a romák integráltan és szegregáltan is élnek. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat tájékoztatása alapján a következő településrészeken élnek nagyobb számban. Koncentrált roma lakosság Utca

Városnegyed

Dunaharaszti Teleki

Városközpont

Béke Leadó Lakihegy Málna Tövis Boglya Kikerics

Bucka

Csépi Polgár Forrás: a CÖK elnökének tájékoztatása

20


Cigánytelepről Szigetszentmiklós esetén nem beszélhetünk, de a Városközpont szélén elhelyezkedő Dunaharaszti utca Föveny utca - Teleki utca - Teleki köz - Béke utca környékén feltűnő a roma népesség magas aránya és a házak leromlott állapota. A közművesítés ugyanakkor ezen a területen is megoldott.

3.1. A Cigány kisebbség érdekvédelme – Szigetszentmiklósi Cigány Kisebbségi Önkormányzat Az öt főt számláló Cigány Kisebbségi Önkormányzat szerepe – a törvénynek megfelelően – elsősorban a kulturális és a nyelvi hagyományok ápolása. Az önkormányzat elnöke, távollétében helyettese tanácskozási joggal részt vehet a városi önkormányzat testületi és bizottsági zárt ülésein. Az ülésekről mindig időben értesítik, a Polgármesteri Hivatal vezetésével és munkatársaival jó kapcsolatokat ápol. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetősége évente négy alkalommal tanácskozik. Feladatuknak tartják a romák érdekvédelmét: elsősorban munkahelyre történő jelentkezéskor lépnek fel kezdeményezően. Az Óvárosban három, Lakihegyen kettő roma vállalkozó biztosít munkahelyet kb. 50-60 embernek. A romák elsősorban az építőiparban vállalnak segédmunkát, de szigetszentmiklósi húsfeldolgozó üzemben, és az Aries cég kötelékében is többen el tudnak helyezkedni. Az önkormányzat vezetője szerint a helyi romák meglepően kevés, 5-6 százaléka munkanélküli – ez a szám kisebb az országos munkanélküliségi rátánál, igaz, a városi átlagnál magasabb. Az önkormányzat másik fontos célkitűzése a roma fiatalok tehetséggondozása, roma és többségi kulturális eseményeken és versenyeken rendszeresen fellépnek szavalatokkal, prózamondással. A művészi területeken kiemelkedő tehetségű gyerekeket a kisebbségi önkormányzat anyagilag is támogatja. 2008-ban az OIB felterjesztése nyomán 11 tanuló kapott önkormányzati ösztöndíjat. Az Útravaló program eredményeképpen mintegy 60 fiatal jutott szakmához, érettségihez vagy akár felsőfokú képzettséghez. Az általános iskolát elvégzett roma diákok többsége a Csonka János Szakiskolában tanul szakmát – az iskola adatszolgáltatása szerint ugyanakkor az intézménybe nem jár halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. A lemaradó tanulókat a pedagógiai végzettségű CÖK elnök igyekszik korrepetálni és a pótvizsgára felkészíteni. A városi önkormányzat anyagi támogatásával öt tanuló vesz részt mentori programban, amelynek keretében az oktatási segítség mellett a szülői házzal is heti rendszerességű kapcsolatot létesítenek a hatékony felzárkózás érdekében. A CÖK elnökének tájékoztatása szerint a romák nagyobb számban járnak a Bíró Lajos Általános Iskolába, mint a másik két alapfokú oktatási intézménybe. Az itt sajátos nevelési igényű iskolások mintegy fele roma származású. A CÖK Erkel Ferenc utcai irodája rendezvények megtartására alkalmatlan, de a Városi Könyvtár színháztermében vagy az iskolákban rendszeresen szervezhetnek nagyszabású kulturális eseményeket, kisebbségi esteket. A helyi romák helyzetét és a városi vezetés probléma érzékenységét jónak ítéli meg. A legfőbb nehézséget a romák rossz lakhatási feltételeiben látja. A polgármesterrel többször egyeztetett

21


ingyenes építési telekigénylésről, de ebben a kérdésben nem tudtak előre lépni. A másik problémát a harmadik életévüket betöltött roma kisgyerekek alacsony beóvodáztatása jelenti, bár elismerte, hogy ez legalább annyira a roma szülők hozzáállásán, mint az óvodák felvételi rendszerén múlik.

3.2. Szegregátumok és veszélyeztetett területek Szigetszentmiklóson A KSH adatszolgáltatás alapján készült térkép lilás színnel jelöli azokat a tömböket, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül egyaránt 50% felett van. Fekete színnel jelölték azokat a tömböket, ahol az értékek 40% fölött, de még 50% alatt vannak – ezek a veszélyeztetett tömbök. A KSH három formátumban bocsátotta az önkormányzat rendelkezésére a kijelölt területeket: Térképen (kartogram formájában). Itt olyan területeket is megjelöltek, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A városi szabályozási terven lehatárolt területek. Táblázatban a 2001-es népszámlálási adatokat feltüntetve.

A három forrás sajátos módon bizonyos esetekben nem fedték egymást, ezért minden esetben ellenőriztük, hogy a gyakorlatban milyen mértékben felelnek meg a szegregátum, illetve a veszélyeztetett területek kritériumainak. A kartogram alapján beazonosított területek: 1. Lakihegy, Gát utca – Szép utca – Sodrás utca - Pelikán utca (szegregátum) 2. Lakihegy, Komp utca – II. Rákóczi Ferenc utca – Halásztelek közigazgatási határ (veszélyeztetett terület) 3. Lakihegy, Málna utca a védőgát és a Duna közötti része (veszélyeztetett terület) 4. Városközpont negyed, Ady utca - Széchenyi utca -Kinizsi utca – Szabadság utca (szegregátum) 5. Városközpont negyed, Dunaharaszti utca – Béke utca – Teleki utca – Teleki köz (veszélyeztetett terület) 6. Bucka negyed, Völgy utca - Domb utca – Kert utca - Szőlő utca (szegregátum)

22


7. Bucka negyed, Kakukkfű utca – Emelkedő utca – Platán utca – Fenyő utca – Csépi út (veszélyeztetett terület) 8. Bucka negyed, Csépi út – Gyökér köz –Ádám Jenő sétány (veszélyeztetett terület)

A városi szabályozási terven lehatárolt területek 1. Lakihegy egész területe 2. Kavicsos tavak területe – M0-ás utca – Átlós utca – Ezüsttó utca – Szellős utca 3. Felsőtag – a város szerkezeti térképe alapján beazonosíthatatlan 4. Városközpont negyed, Bajcsy-Zsilinszky utca – Tököli út sarok 5. Városközpont negyed, Akácfa krt. 16. 6. Ragád külterület, Barack utca – Gyümölcsös utca – Ribizli utca – Szüret utca

KSH-táblázat a 2001-es népszámlálási adatokkal

A KSH hét területet jelenített meg a megküldött táblázat oszlopaiban. A Kavicsos tavak a sósokkal és a Ragád külterület szegregátumokra nem tudtak adatot szolgáltatni. A Bajcsy-Zsilinszky szegregátumra vonatkozó adatok, csakúgy, mint az Akácfa krt. szegregátum esetében valójában nem a városszabályozási terven megjelölt blokkok, hanem az egész Bajcsy–Zsilinszky utcára, illetve Akácfa körútra vonatkoznak. Mivel időközben a Bajcsy-Tököli utca sarkát szanálták, a Bajcsy szegregátumot nem vizsgáltuk.

23


KSH, 2001. évi népszámlálás

Szigetszentmiklós összesen

Lakihegy szegregátum

23 359

1 670

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

17,4

23,5


66,4

65,3

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

16,2

11,2

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

22,7

39,9

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

13,1

4,5

9 072

562

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

15,6

32,6

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

39,4

50,5

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

13,3

27,8

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

57,0

46,9

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

32,8

38,0

23 093

1 638

Mutató megnevezése

Lakónépesség száma

Lakásállomány (db)

Állandó népesség száma

24


A táblázatból látható, hogy Lakihegy szegregátum népessége a városi átlagnál fiatalabb, de a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya (39,9%) is jóval meghaladja a városi átlagot. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők 50,5%-os arányát számításba véve az adatok alapján veszélyeztetett területről beszélhetünk.




Felsőtag szegregátum

23 359

648


17,4

15,7


66,4

67,4


16,2

16,8


22,7

22,0


13,1

12,8

9 072

303


15,6

34,0


39,4

38,2


13,3

11,9


57,0

57,4


32,8

28,6

23 093

638



25


A táblázat adatai alapján a KSH Felsőtag szegregátumot Felsőtag városnegyeddel azonosította. A két mutató alapján nem indokolt a besorolás.




Akácfa krt. szegregátum

23 359

327


17,4

17,7


66,4

71,0


16,2

11,3


22,7

9,5


13,1

20,5

9 072

122


15,6

4,1


39,4

35,8


13,3

5,6


57,0

60,3


32,8

21,2

23 093

328



26


Mivel nem az Akácfa krt. 16. tömbre, hanem az egész körútra vonatkoznak az adatok, a mutatók ebben az esetben sem indokolják a besorolást.



Antiszegr.ter._1. (Sodrás u. - MO Szigetszentmiklós összesen autóút - Szép u. - Gát u.)

23 359

110


17,4

34,6


66,4

60,9


16,2

4,6


22,7

53,7


13,1

5,7

9 072

28


15,6

28,6


39,4

70,2


13,3

52,2


57,0

29,0


32,8

50,0

23 093

110



27


A Lakihegy egészénél is fiatalabb népességű Gát utcai környék a mutatók alapján szegregátumként definiálható, mivel a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya (53,7%) és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (70,2%) is jóval meghaladja az 50%-os küszöbértéket. A három adatsor ellenőrzéséhez segélyezési statisztikákat vizsgáltunk és a helyszínen az utcakép alapján, illetve lakosokkal szóba elegyedve igyekeztünk meggyőződni a gyakorlati relevanciáról. A komplex vizsgálat alapján a felsorolt gyanús területekből elvetettük: 1. 2. 3.

4. 5.

4. sz. Ady utca - Széchenyi utca - Kinizsi utca – Szabadság utca által határolt tömböt, mert mind az utcakép, mind a segélyezési mutatók alapján indokolatlan volt a besorolása 6. sz. Völgy utca - Domb utca – Kert utca - Szőlő utca által határolt tömböt, mert mind az utcakép, mind a segélyezési mutatók alapján indokolatlan volt a besorolása és kevesen is lakják 9. sz. Lakihegy egész területét felölelő veszélyeztetett területet, mert földrajzi helyzete miatt hátrányban van a városközponthoz képest, de lakosság összetétele elsősorban az újonnan épített többemeletes lakóházakba költözőknek köszönhetően megváltozott 11. sz. Felsőtag szegregátumot nem sikerült beazonosítani 12. sz. Bajcsy-Zsilinszky utca – Tököli út sarok szegregátumot lebontották

A fennmaradó kilenc terület mellé beemeltünk egy tizediket, a Buckán található Boglya utca – Repkény utca sarkát, ahol helyi lakosok beszámolója alapján illegális szállásokon több tucat ember él, és ennek közelében egy tizenegyediket, ahol egy kiterjedt család életvitele miatt nagyon leromlott a közbiztonság. Szigetszentmiklóson végső soron három szegregátumot és nyolc veszélyeztetett területet határoltunk le.

3.3. A területek jellemzése 3.3.1. Lakihegy, Gát utca – Szép utca – Sodrás utca – Pelikán utca Lakihegyen, az M0-ás autópálya közvetlen közelében helyezkedik el. A II. Rákóczi Ferenc útról közelíthető meg, de a bekanyarodás közlekedési lámpa vagy gyalogos átkelőhely hiányában, illetve a nagy forgalomra tekintettel meglehetős körültekinést igényel. A járda nélküli Gát utca kövezett, de a burkolat nagyon rossz állapotban van. A mellékutcák nincsenek pormentesítve. A két nagyforgalmú út találkozásánál fekvő utcákba az autók zaja behallatszik, a terület levegője szennyezett. A lakóépületek állapota vegyes képet mutat. A Sodrás utcából hiányzik a közvilágítás. A megjelölt utcákban kb. 150-en élnek, köztük roma családok is. A KSH kimutatása szerint magas a fiatal népesség aránya. A felnőtt lakosság 54%-a legfeljebb az általános iskolát végezte el, és kiugróan magas a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya. A munkaképes lakosság egy része a közeli Leshegyi ipari parkba jár dolgozni. A magas segélyezési mutatók alapján, különös tekintettel a lakásfenntartási támogatásra, alacsony státuszú lakosságra következtethetünk.

28


Az orvosi rendelőt, a rendelőben működő védőnői szolgálatot, óvodát és a heti egy alkalommal kijáró szociális ügyintézőn kívül mindenféle szolgáltatás eléréséhez autó vagy tömegközlekedés szükséges.

3.3.2. Bucka negyed, Boglya utca – Repkény utca – Tövis utca A megjelölt utcák találkozásánál kb. 60-an élnek. A Bucka városnegyedre jellemző hiányos infrastruktúra, alacsony közmű ellátottság mellett a tömböt azt teszi különösen veszélyessé, hogy az ország keleti feléből vagy Romániából érkező, zömükben fiatal férfiak bejelentés nélkül nagy számban – becslések szerint 50-70 fő) itt szállnak meg. A sarok így a feketemunka, az uzsora és a bűnözés melegágyává vált. A magas segélyezési mutatók alapján, különös tekintettel a gyermekvédelmi kedvezményre és a lakásfenntartási támogatásra, alacsony státuszú lakosságra következtethetünk.

3.3.3. Bucka negyed, Árnyas utca – Bóbitás utca A lehatárolást a magas segélyezési mutatók mellett a leromlott közbiztonság indokolta, ugyanis ezt a területet, a helyi lakosok szerint egy erőszakos házalással foglalkozó, kisebb volumenű bűnözésből élő kiterjedt család vette birtokba.

29


30


3.4. Szegregálódó, erősen leromlott területek

3.4.1. Lakihegy, Málna utca A Duna árterében építési engedély nélkül felépített házak a város egyik legszegényebb területét alkotják. A volt uradalmi és cseléd épületekbe a hatvanas évek óta élő, már több generációs helyi múltra visszatekintő, főként roma családok nagy arányban vesznek igénybe kis összegű átmeneti segélyeket, gyermekvédelmi kedvezményt és tüzelőtámogatást. Az ártérben fekvő ingatlanok gyakorlatilag forgalomképtelenek, mert nem lehet rájuk biztosítást kötni, és a tulajdonviszonyok is rendezetlenek. Az itt lakó közösség saját belső törvényei szerint él, a hatóságokat, hivatalokat igyekeznek kerülni. Rengetegen laknak regisztrálatlanul, számuk meghaladja a 100 főt.

3.4.2. Lakihegy, II. Rákóczi Ferenc út – Komp utca – Halásztelek közigazgatási határ A korábban erősen leromlott állapotú területre az elmúlt években több emeletes lakóházat építettek, melynek lakossága már nem az alacsony státuszú emberekből tevődik össze. A túl sűrűn épített házak közt nem alakítottak ki közösségi tereket, de egy kevés zöld felület és a Duna közelsége viszonylag barátságossá teszi a környéket.

31


Az új épületekbe beköltöző fiatal családok mellett a régebbi házak változatos korú lakossága és jövedelmi helyzete fokozott odafigyelést igényel az önkormányzati hatóságok és szolgálatok részéről.

3.4.3. Városközpont negyed, Dunaharaszti utca – Béke utca – Teleki utca – Teleki köz A városközpont negyed szélén elhelyezkedő tömbben élő kb. 150 ember nagyobbrészt roma származású. A Dunaharaszti utca Föveny utcától kezdődő szakaszán sok rossz állapotú ház található, ugyanígy a Béke utcában is számos épület felújításra szorul. Sokszor az udvarokon is rengeteg használt holmi és szemét halmozódik fel. Az utak állapota ugyanakkor jó, ezen a területen az átlagosnál több kerékpárral közlekedő embert látni. A HÉV vonal közelsége az agglomeráció más településeihez és Budapesthez viszonylag gyors összeköttetést biztosít, bár a legközelebbi megálló 10-15 perces sétára van a területtől. A KSH kartogram alapján a tömb a veszélyeztetett területek közé sorolódik, ugyanakkor a CÖK elnöke arról tájékoztatott, hogy ha nem is látványos, de apróbb változtatások megkezdődtek a területen: a Teleki utca burkolata jó, a hév átjárónál kiépítettek egy körforgalmat, ami a biztonságos közlekedést segíti és többen kisebb lakásfelújítást hajtottak végre. Az elhanyagolt épületállomány és az alacsony foglalkoztatottság mindazonáltal többlet odafigyelést igényel az önkormányzat részéről. A Dunaharaszti és a Béke utcákban együttesen magas segélyezési mutatókat figyelhetünk meg.

3.4.4. Akácfa krt.16-18. A városközpontban húzódó földszintes házsor csökkent értékű, komfortos és félkomfortos lakásokból és hozzájuk kapcsolódó kis kertből állnak. A lakásokban kb. 60-70-en élnek, kisebb részük roma származású. A kartogram alapján többnyire alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, és magas arányban kerülnek ki közülük munkanélküliek. A lakások állaga folyamatosan romlik, vizesednek a vakolat mállik. Az önkormányzatnak középtávon kezelnie kell a problémát, mert idővel lakhatatlanná válhatnak az épületek. Az itt élőket biztos megélhetéshez kell segíteni, hogy esélyük legyen elköltözni. Az épületek karbantartása csak rövidtávon jelentene megoldást, hosszú távra tervezve kidobott pénz.

3.4.5. Bucka negyed, Kakukkfű utca – Emelkedő utca – Platán utca – Fenyő utca – Csépi út A Bucka negyed déli részén, a Csépi út és a Műút között elterülő elkeskenyedő háromszög alakú rész elsősorban a szennyezett környezettel hívja fel magára a figyelmet. A Műút mentén húzódó Kakukkfű utca erővel határolt részét sokan szemétlerakónak használják. A szemétdombokon kóbor kutyák vagy elszabadult házőrzők szaglásznak és ugatják meg az arra tévedő idegent. A terület lakosságáról kevés az információnk: kb. 90-en, részben romák élnek itt, és a KSH kartogram alapján többnyire alacsony iskolai végzettségű emberek. A segélyezési adatok alapján nem lehet alacsony státuszú emberek magas arányára következtetni, de még a Bucka viszonylatban is kirívóan rendezetlen és szennyezett környezet, amelyet felerősít a műút nagy átmenő gépkocsi forgalma, beavatkozást kíván. Az utak nem pormentesítettek, a csatorna itt sem kiépített.

32


3.4.6. Bucka negyed, Csépi út – Gyökér köz – Ádám Jenő sétány Az 5. sz. veszélyeztetett területtel a Csépi út legvégén összeérő a Duna mellett keskenyen húzódó területen kevesen, mintegy ötvenen élnek, de a KSH adatai szerint itt is többen vannak a városi átlagnál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők és a munkanélküliek. A területet bejárva az Ádám Jenő sétányon nehéz volt meghatározni, hogy melyik épületet használják nyaralónak, és melyikben laknak állandó jelleggel. A kétirányú Csépi út vége erősen leszűkül, ami megnehezíti, és nagyon veszélyessé teszi mind az autós, mind a gyalogos közlekedést. Az erős átmenő forgalmat hosszú távon egyirányúsítani kell, mert egy esetleges baleset teljesen megbéníthatja a teljes Bucka forgalmát.

33


3.5. Veszélyeztetett területek

3.5.1. Kavicsos tavak területe – M0-ás utca – Átlós utca – Ezüsttó utca – Szellős utca Az M0-s autópálya északi oldalán húzódó terület a város egyik legleromlottabb vidéke. Az autópálya, a Csepeli út, a Tagi dűlő között, de mindegyiktől távol eső vidék igazi senki földje. A nagy forgalmú utakról földutakon lehet csak megközelíteni, a lakosok és a családsegítő szolgálat szakembereinek tájékoztatása szerint sokszor a mentőautók és egyéb sürgősségi feladatot ellátó szervek is hosszasan bolyonganak, mert „itt még a GPS sem segít”. A KSH a 2001-es népszámlálás alapján semmilyen adatot nem tudott szolgáltatni. A városi utcajegyzékből megállapítható, hogy kb. 250-en laknak a tizenhárom utcában. A hétvégi telkek a félkész, de lakott házakkal felváltva következnek egymás után. Az alacsony segélyezési mutatókból nem lehet alacsony státuszú emberek jelenlétére következni, de a terepbejárás során meglehetősen szegényes viszonyokat tapasztaltunk.

3.5.2. Ragád külterület, Barack utca – Gyümölcsös utca – Ribizli utca – Szüret utca Az elmúlt években Tököl közigazgatási határa és a Csepel Autógyár Ipari Park szomszédságában, a Gyári út és a Műút közé ékelődve alakult ki egy kis lakosságszámú – az utcajegyzék alapján 26 fős! településegység, Külső-Ragád. A gyümölcsökről elnevezett utcák a nagy forgalmú utakról nem

34


látható. A terület „fő útjának” tekinthető Gyümölcsös utca torkolata leginkább egy kocsi beállóhoz hasonlít, avatatlan szem nem ismeri fel, hogy ott utca kezdődik. A földes utcákon félkész házak és egyszerű kivitelű hétvégi nyaralók sorakoznak. A kihalt utcákra a közeli ipari egységek – többek között két betongyártó üzem – és a forgalmas utak zaja behallatszik. A környezet, a város több más külterületéhez hasonlóan lepusztult és szennyezett lépten-nyomon földhányásokba, lerakott építési hulladékba lehet botlani. Ilyen körülmények között a lakosok nem élnek közösségi életet, mindenki a saját kertjébe húzódik, de így is gyakran törnek be a környék házaiba. A terület rehabilitációja érdekében fontos lenne legalább a környező nagy utakról bevezető utcákat „láthatóvá” és por mentesíteni.

35


IV.

Stratégia

„A beavatkozások célja hogy a szegregátumnak minősülő lakókörnyezet szegregáltsági foka, azaz az alacsony státuszú lakosok magas koncentrációja csökkenjen, lehetőség szerint közelítsen a városi átlaghoz. Ugyanakkor a beavatkozások eredményeként a város területein, illetve más településeken nem nőhet az alacsony státuszú népesség koncentrációja, és nem alakulhatnak ki szegregátumok.” Szigetszentmiklós város Integrált Városfejlesztési Stratégiája részét képező anti-szegregációs terv stratégiai része megvizsgálja azokat a beavatkozási lehetőségeket, amelyek az általános cél elérését elősegíthetik. Szigetszentmiklós városban nincs telepszerű – több száz főt befogadó – krízisterület (pl. romatelep), ugyanakkor a részletes helyzetértékelésben tárgyalt területeken zajló folyamatok mindenképpen beavatkozást igényelnek. Az eddigiek során 11 kisebb nagyobb településrészt vizsgáltunk, melyek mind megoldást várnak kisebb-nagyobb problémáikra. Az elkövetkező évek romló gazdasági környezete az önkormányzatokat és még a nagyvállalatokat is nehéz helyzetbe hozza. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában tárgyalt gyorsütemű lakosság növekedést a város infrastruktúrával nem tudta követni, így az elkövetkező években ezeknek a rendszereknek a kiépítése köti le a források túlnyomó hányadát. Nyilvánvaló, hogy mind a 11 területen nem lehet egyszerre kezdeményezően fellépni, ezért prioritásokat kell meghatároznunk és az Integrált Városfejlesztési Stratégiában kialakított akcióprogramokhoz és területekhez kell alkalmazkodni az anti-szegregációs terv stratégiájának meghatározása során. Elsődleges szempont, hogy a következő időszakban a szegregációs tendenciák ne fokozódjanak, hanem lehetőség szerint mérséklődjenek. Rövidtávon a kisebb forrásigényű, elsősorban adatgyűjtési, adatfrissítési és szervezési feladatokat kell ellátni, mert a város rendkívül nagy térbeli kiterjedtsége és gyors növekedése csak kevesek számára átlátható. A városvezetés az elmúlt években a megnövekedett feladatok ellátása érdekében megkezdte a városirányítás átszervezését. A különböző szakszolgálatok további fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy pontos és naprakész információval rendelkezzünk a városközponttól távol élő emberek életmódjáról és problémáiról. Hosszabb távon szükséges a megjelölt területek komplex fejlesztése, amelynek első lépése a tulajdonviszonyok feltárása és rendezése, valamint a hosszabb távú területhasznosítási célok kitűzése. A területrendezés természetesen a jelenlegi lakosok bevonásával és érdekeinek figyelembevételével kell, hogy történjen.

36


4.1. Beavatkozási lehetőségek 4.1.1. A többségi társadalom tájékoztatása A hátrányos helyzetű népességcsoportok problémáinak széles nyilvánosság elé tárása. A városban élő hátrányos helyzetű népességcsoportok életfeltételeinek megismertetése, a többségi társadalom objektív tájékoztatása része a problémák felszámolásának. A helyi médiumok – elsősorban a Kisváros havilap – biztosítson helyet a területileg elkülönülten élő városrészek lakosainak, a kisebbségi csoportok tagjainak és szervezeteinek a megnyilvánulásra, közösségi eseményeik és problémáik kibeszélésére. A külterületeken sokszor „nem történik semmi”, ezért nem kerülnek be a nyilvánosságba. Törekedni kell, hogy minél több fórumon essen szó a szegregáltan élő területekről. Ha máshogy nem megy, az ilyen helyekre bejáratos családsegítő és gyermekjóléti szolgálat vagy egészségügyi dolgozókat (védőnőket és orvosokat) kell meséltetni napi tapasztalataikról. A többségi társadalom tájékoztatása céljából a működő médiumok felhasználásával a város olyan kommunikációs irányt válasszon, amelyeken keresztül a helyi társadalom megismeri a beavatkozás lehetőségeit, a probléma megoldásának szereplőit és felismeri saját passzív/aktív szerepét a probléma kezelésében.

4.1.2. A hátrányos helyzetű csoportokkal való közvetlen kapcsolattartás Az anti-szegregációs beavatkozások sikeres végrehajtásának feltétele a célcsoportot jelentő lakosság közvetlen elérése a velük való folyamatos kommunikáció, fizikai kapcsolattartás. Tapasztalataink szerint jelenleg a CÖK elnöke az egyetlen olyan szervező személy, akivel az önkormányzatnak napi kapcsolata van. Törekedni kell azonban, hogy több roma is bekapcsolódjon a közös munkába. Kiemelten fontos, hogy a Buckán és Lakihegyen élő romákkal is alakuljanak ki formális és informális kapcsolatok. E téren Családsegítő és gyermekjóléti szakszolgálat további fejlesztése tűnik a leghatékonyabb és legolcsóbb megoldásnak. A fejlesztés három összetevős: a törvényi előírásoknak megfelelően emelni kell a munkatársak létszámát. Programok szervezéséhez kellő helyet kell biztosítani a Losonci utcai épületben és végül biztosítani kell, hogy egyes munkatársak a távol eső területekre gyorsan elérjenek és munkájuk nagy részét helyben végezzék.

4.1.3. A közösségi szerveződés tereinek megteremtése Mindehhez alapvető feltétel, hogy ezeken a településrészeken is legyen a közösségi és társadalmi életnek fóruma. Olyan kérdéshez jutottunk, ami az egész várost foglalkoztatja, nevezetesen, hogy nincs elegendő találkozási hely, „agóra” vagy szabadidős tevékenységre alkalmas nyitott tér és fedett épület. Az IVS 2. és 3. akcióterülete, a Sport és Oktatási és Kulturális Központ kialakítása a Városközpont negyed szélén, valamint a Kéktó Szabadidő és Kulturális Központ fejlesztése Buckán ezeken a hiányosságokon is próbál enyhíteni. Mindezek mellett fontos lenne a korábbi terveknek megfelelően az Adótorony téren vagy a II. Rákóczi Ferenc út Duna felé eső oldalán játszóteret létesíteni és lehetőség szerint egy közösségi

37


épületet felhúzni. Meg kell vizsgálni az Akácliget Óvoda épületének bővítési lehetőségeit és érdemes lenne az ilyen beruházásokba direkt módon bevonni a környék vállalkozóit vagy akár a Leshegyi Ipari Parkban környékbeli embereket foglalkoztató cégeket. Közösségi hely nélkül nem képzelhető el párbeszéd a lakihegyi romák vagy más hátrányos helyzetű emberekkel.

4.1.4. Lakhatási integrációt biztosító eszközök Meg kell vizsgálni, hogy az önerőből lakást vásárolni vagy házat építeni hátrányos helyzetű emberek lakhatási problémáit milyen módon tudja az önkormányzat segíteni – kedvezményes hitelek, építési telek kiutalás, stb. A közeljövőben el kell indítani a szociális bérlakás állomány felmérését és a bérlakásokkal kapcsolatos hosszú távú koncepciót. Első lépésben a lakások kategóriákba sorolása célszerű, majd az esetleges felújítás illetve értékesítés ütemezése és a további önkormányzati lakások építésére vonatkozó igények felmérése és rendszerezése. Meg kell határozni, hogy adott időn belül az önkormányzat az állomány mekkora százalékát kívánja felújítani.

4.1.5. Oktatási integráció biztosítása Az esélyegyenlőség biztosítása valamint a minőségi oktatás érdekében az önkormányzat 2008-ban két egymásra épülő programot dolgozott ki. Az oktatási koncepció főbb megállapításai és céljai:

Óvodák

Az óvónők Munkájukban a szülői házzal való maximális együttműködésre törekszenek. Az óvodai koncepció 8-10 éves időtartam alatt megvalósítandó céljai: a 2010/11-es nevelési évre minden jelentkező felvételének biztosítása, a maximális csoportlétszámok feltételeinek kialakítása 2011 után, azoknak a készségeknek a fejlesztése, amelyek az iskolai beválást elősegítik óvodai fejlesztő programokból közösen értékelt adaptációk és alkalmazások beindítása, tudatos és a 3 éves kortól induló fejlesztési tevékenység a Nevelési Tanácsadóval együtt minden gyermeknél abból a célból, hogy minél kevesebb legyen az iskolaérettséget el nem érők száma, kiemelendő a mindennapos testnevelés és a testnevelés foglakozások fontossága. Az iskolás kor elérésére a rendszeres mozgás kifejlesztése azért jelentős, mert a stressz leküzdését alapvetően befolyásolja a mozgás (nincs meg a feltétele). Az önkormányzat célja, hogy minden egyes óvodás és tanköteles korú gyerek és fiatal a településen azonos, a mai kor követelményeinek megfelelő, színvonalú oktatásban részesüljön, külön figyelmet fordítva a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű óvodásokra és tanulókra. Az óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 41 fő. Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma 172 fő. Az óvodák és iskolák vezetési és szakmai kulcsfolyamatainak átgondolása, újra szabályozása, és folyamatos javítása. Ezek a szakmai kulcsfolyamatok: beiskolázás

38


/tanítási módszerek, tanulók értékelése/tanulásszervezés, a tanulók tanulási útjának tudatos tervezése és támogatása, pedagógusok továbbképzésének támogatása, a helyi tanterv, tankönyv és taneszköz intézményen belüli gyakorlatában, gyakorlatban való egységesebb használata. Iskolák Az iskolai koncepció 8-10 éves időtartam alatt megvalósítandó céljai: új iskola építésével minden szigetszentmiklósi gyermeknek biztosítani a helyben való iskolába járás lehetőségét, a közoktatásról szóló törvényben rögzített maximális osztálylétszámokat nem meghaladó osztályokban, az 1. osztályokban a kötelező heti 20 órán túl heti 3 plusz órában csak fejlesztés folyhat az alapkészségek szilárd megalapozása céljából. Énekkar vagy tömegsport heti 1 órában választható, fejlesztő foglalkozásokkal segíti a személyiségfejlődést, tevékenységeivel folytatnia kell az óvodában jól megalapozott szocializációt, a tanulók egyénenkénti fejlődéstörténete nyomon követhető legyen, fejlesztésük szükségessége, területei behatárolhatók legyenek. Cél: az osztályok egyes iskolai évfolyamokon belüli és egyes iskolák évfolyamai közötti összehasonlításaiban a lehető legkisebb eltérés legyen. A 4. évfolyamosok és a 8. évfolyamosok közti összehasonlításoknál ne érjünk el rosszabb tendenciákat az országos (egyébként is rossz) tendenciánál (A kompetenciákról: ld. a koncepció 2. és 2/1-8.mellékletét), esélyegyenlőség biztosítása minden gyermeknek, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrálása (Esélyegyenlőségi Terv).

Középiskolák biztosítani szükséges, hogy a középiskola a munkaerő-piaci elvárásoknak egyre jobban megfelelő tudással rendelkező végzősöket bocsásson ki

Nevelési Tanácsadóval a fejlesztő pedagógusok munkájának ésszerű megosztása az óvodák és az iskolák között a fejlesztést koordináló, szakértői szerep növelésével, az intézményekkel való szoros együttműködés a gyermekek vizsgálatánál, terápiájánál, az intézményekkel szoros együttműködésben valósítsák meg a problémás gyerekek beilleszkedését, fejlődését célzó intézkedéseiket.

39


Beavatkozás

Forrás

1. Többségi társadalom tájékoztatása

2. A hátrányos helyzetű csoportokkal való kapcsolattartás 3. Lakhatósági integráció 3.1 Szociális bérlakás rehabilitáció és Helyi forrás és építési program ROP (infra) PPP

3.2 Szociális bérlakás rehabilitáció és építési tartalmának előkészítése program

3.2 Szociális bérlakás rehabilitáció és építési tartalmának végrehajtása (ROP pályázati konstrukció függvényében)

4. Oktatási integráció

TÁMOP TÁMOP 3.3.2 A hhh tanulók minőségi oktatáshoz való hozzáférésének támogatása

2009

2010

2011

2012

40

2013

ANTI- SZEGREGÁCIÓS TERV

Recommend Documents