2012.05.30. szerda
Kérdőívezés helyett új munkahelyekre lenne szükség Megszegett ígéretek, növekvő munkanélküliség, szétzilált jogállam jellemzi az Orbánkormány első két évét Labanc kormányzás kuruc ruhában Kétéves a nemzeti oligarchák kormánya – Országgyűlés Rogán Antal kiszolgálta "a Budapestnek ártó gépezetet A "Matolcsy-puzzle" egyre zavarosabb
A honvédelmi miniszter győzött – a múlton! Égbekiáltó felelőtlenség SOS-intézkedések gyermekeink egészségéért A 200 ezres kérdés
A Magyar Szocialista Párt minden médiaszereplése megtekinthető az alábbi honlapon:
http://mszp.hu/calendar
Kérdőívezés helyett új munkahelyekre lenne szükség Az MSZP szerint a munkahelyteremtéssel összefüggő kérdésekről szóló, kedden kezdődő újabb nemzeti konzultáció "álkérdései" helyett inkább új munkahelyekre lenne szükség. Gúr Nándor, a szocialisták alelnöke kedden sajtótájékoztatón arról beszélt: bár a kormány tíz év alatt egymillió új munkahelyet ígért, ma 110 ezerrel kevesebben dolgoznak, mint a pénzügyi-gazdasági válság előtt, és a foglalkoztatottak száma a kormányváltás óta sem nőtt. A parlament foglalkoztatási bizottságának MSZP-s elnöke szerint ebből adódóan a kormánynak újabb nemzeti konzultáció helyett az új munkahelyek létrehozásán kellene fáradoznia. Ehelyett - tette hozzá - a kormány a gazdaságpolitikai hibáinak árát a cégekkel fizetteti meg, kiszámíthatatlan jogi-gazdasági környezetet teremtett, a bankadóval ellehetetlenítette a vállalati hitelezést, a munkavállalókra újabb terheket rakott például az áfa emelésével, miközben a reáljövedelmek csökkennek, az infláció pedig nő. Arról is beszélt, hogy az Orbán-kormány két éve alatt 2,7-ről 4 millióra nőtt a létminimum alatt élők száma, 1 millió 200 ezer ember pedig a szegénységi küszöb alatt él.
Megszegett ígéretek, növekvő munkanélküliség, szétzilált jogállam jellemzi az Orbán-kormány első két évét Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint megszegett ígéretekkel, a munkanélküliség növekedésével, gazdasági csőddel és a jogállam szétzilálásával írható le az Orbánkormány első két éve. Mesterházy Attila kedden újságíróknak azt mondta: nem állítható be sikerként az a kormányzás, amely pénzt vett el a szegényektől és a gazdagoknak adta, vállalkozásokat juttatott csődbe és az ország nemzetközi elszigetelődéséhez vezetett. Az MSZP a megszorításokkal szemben a növekedésre és a munkahelyteremtésre koncentráló gazdaságpolitikát tart szükségesnek, és mivel úgy látja, hogy a Fidesz nem hajlandó a változtatásra, programja világos gazdaságpolitikai alternatívát állít a kormánnyal szemben - közölte. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője parlamenti napirend előtti felszólalásában új jelenségnek nevezte, hogy az Országgyűlésben olyan pártok ülnek, amelyeket "külföldi, amerikai érdekcsoportok pénzelnek", s kiemelte közülük az LMP-t és az MSZP-t. Mesterházy Attila kérdésre válaszolva erre úgy reagált: ha az MSZP-re vonatkozóan ilyen állítást tett, Lázár Jánosnak bíróság előtt kell felelnie. A szocialisták nem kapnak anyagi támogatást külföldről, állami támogatásból, tagdíjakból és szimpatizánsaik adományaiból tartják fenn magukat - mondta, megjegyezve, valójában a Fidesszel kapcsolatban vetődik fel a gyanú, hogy korrupciógyanús pénzekből működik. Szerinte ezért is lenne indokolt annak vizsgálata, hogy Simicska Lajosnak a Közgép Zrt. tulajdonosaként milyen befolyása van Orbán Viktor miniszterelnökre és Lázár Jánosra. A Nyirő József újratemetésével kapcsolatos MSZP-álláspontot firtató kérdésre Mesterházy Attila úgy válaszolt: mindenkit megillet, hogy végakaratának megfelelően a szülőföldjén temessék el, és szerinte ez az író esetében is meg fog történni.
Ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy Kövér László házelnök és a Fidesz ismét beavatkozott a romániai belpolitikába és az erdélyi magyarság megosztására törekszik, ami annak parlamenti képviseletét, az RMDSZ választási esélyeit veszélyezteti.
Labanc kormányzás kuruc ruhában A magyar kis- és középvállalkozások elől szívják el a levegőt a Fidesz nagytőkés oligarchái – jelentette ki a május 29-én a Parlamentben Lukács Zoltán, az MSZP frakcióvezető-helyettese. A politikus napirend előtti felszólalásában rámutatott: lehet, hogy a kormányzat beindította a gazdaság motorjait, ám a jelek szerint a sebességváltót hátramenetben hagyta. Tavaly például 20 291 céggel szemben indult felszámolási eljárás, ami 16,5 százalékkal több, mint 2010-ben. „A válságot az építőipar érezte meg leginkább, a felszámolt vállalkozások ötöde innen kerül ki, mégis van egy vállalat, amely ezen a visszaeső piacon is több milliárdos nyereséget képes elérni. Ez az a KÖZGÉP, amelynek tulajdonosa Simicska Lajos, a Fidesz volt gazdasági igazgatója, Orbán Viktor jó barátja – jelentette ki Lukács. – Ez a vállalat még az internetes oldalán is büszkén hirdeti, hogy bevételei túlnyomó része a központi költségvetésből származik, s ez igaz is, hiszen a KÖZGÉP az elmúlt két évben mintegy 300 milliárd forint állami megrendeléshez jutott, ennyi közpénz landolt náluk” – mondta Lukács Zoltán, kiemelve: ha a KÖZGÉP megjelenik egy közbeszerzésen, a többi jelentkező már tudja, hogy nem is érdemes indulniuk, hiszen semmi esélyük a megbízás elnyerésére. Lukács szerint a Fidesz nem csupán országos, hanem helyi szinten is támogatja saját oligarcháit. Példaként Tatabányát említette, rámutatva: a város összes közterületi reklámfelületét szintén egy Simicska Lajoshoz köthető Publimont Kft. nyerte el 10 évre. „Ugyancsak Tatabányán a Mészáros és Mészáros Kft-nek adták el a helyi futballcsapat 32,5 milliós tulajdonrészét mindössze 1 forintért. Ez az a cég, melynek tulajdonosa a felcsúti polgármester” – sorolta a tényeket Lukács Zoltán. Az MSZP-s politikus szerint a Fidesz oligarchái nem a nemzetközi nagyvállalatok előtt nyernek megbízásokat, ahogy azt Orbán Viktor állítja, hanem a hazai kis- és középvállalkozások elől szívják el a levegőt. „A Fidesz kuruc gúnyában folytat labanc
politikát. Ám a helyzet az, hogy az elmúlt két évben már ez is lekopott” – zárta hozzászólását Lukács Zoltán. A képviselőnek adott válaszában Csáfalvay Zoltán államtitkár elismerte, hogy az építőipar „nem a növekvő ágazatok” közé tartozik. Szerinte az építőipar 2010 előtt a devizahitelekből futott fel, s ez a forrás mostanra elapadt. Az államtitkár szerint Magyarország gazdaságát furcsa kettősség jellemzi. „Vannak a hatékony multik és a többnyire gyenge, exportra alig termelő kis- és középvállalkozások. A kormány célja, hogy egy erős középvállalkozói réteg jöjjön létre, ezt szolgálja például a társasági adó csökkentése.” Az oligarchák előnybe hozására Cséfalvay úgy reagált: az állami újraelosztás folyamatosan csökken, a kormány célja egy karcsú és hatékony állam megteremtése. Az államtitkár a KÖZGÉP-pel kapcsolatos észrevételekre nem válaszolt, a cég nevét meg sem említette.
Kétéves a nemzeti oligarchák kormánya - Országgyűlés "Ma ünnepli második éves fennállását a magyar nemzeti oligarchák kormánya" - kezdte napirend előtti felszólalását Lukács Zoltán, majd megemlítette, hogy nőtt a felszámolt cégek száma, a kudarcba fulladt gazdaságpolitikát pedig leginkább az építőipar érezte meg. Van azonban egy építőipari cég - jegyezte meg -, a Közgép, amely ebben az időben is jelentősen tudott növekedni, hiszen 300 milliárd forintnyi, a GDP 1 százalékát kitevő állami megrendelést kapott. A képviselő hosszasan sorolta a vállalat által elnyert állami beruházásokat, például a Szajol-Békéscsaba vasútvonal felújításának munkáját. "Politikai kegyenceket" hoztak helyzetbe a földpályázatokon Gőgös Zoltán interpellációjában azt kérdezte, hogy a kormány hajlandó-e a korrekcióra a földpályázatok kapcsán. Az ellenzéki képviselő konkrét példákat említve azt kifogásolta, hogy a pályázatok során szubjektív szempontok alapján döntöttek. Szerinte a kormányoldal korábban a helyben lakó gazdálkodók segítését ígérte, azonban a vidéki
kisember helyett "határokat nem ismerő, mindet maguknak akaró politikai kegyenceket" hozták helyzetbe. A kistelepülések szennyvízelvezetéséről Göndör István szintén interpellációban azt mondta, hogy a kétezernél kisebb lakosú települések szennyvízkezelésének megoldására kiírt pályázat május 2-i beadási határideje után nyolc nappal a Magyar Közlönyben olyan kormányhatározat jelent meg, amelyik alapján a Délalföldön, Dél- és Nyugat-Dunántúlon 2012-2013-ban "összesen nulla forintot" szántak a kistelepülések ezen problémájának kezelésére. Feltette a kérdést, hogy miért dobattak ki tucatnyi önkormányzattal több száz millió forint közpénzt a pályázatokra, ha tudták, hogy nincsenek megfelelő források. Állami földbérletek A szocialista Varga Zoltán olyan eseteket említett, amikor nem érvényesültek az állami földbérletek kapcsán megfogalmazott célok. Ezek között említette, hogy helyben lakó családi
gazdálkodók,
életvitelszerűen
mezőgazdasággal
foglalkozók
és
az
állatállományát bővítők a kedvezményezettek. A foglalkoztatás területén csak rombolt a kormány Gúr Nándor azt mondta: egymillió új munkahelyet ígért a kormány, de semmi nem történik, a foglalkoztatás tekintetében csak romboltak, az érdekegyeztetés rendszerét szétzúzták. Nem áramlik a tőke, nem tud működni a gazdaság, a munkavállalók kiszolgáltatottak - sorolta, majd azt kérdezte: hogy gondolják, nemzeti konzultációt kell csinálni, vagy végre munkahelyeket kell teremteni? Pontosan hány tanulószerződést van életben? Sós Tamás a szakképzésben tanulószerződéssel résztvevők számával kapcsolatban ellentmondásos adatokról beszélt és azt kérdezte: mit tervez a kormány a jövő esztendőre, illetve a tavalyi számokhoz viszonyítva mekkora az idei létszám?
Jót tesz-e a járások kialakítása az ügyintézésnek? Tóth József arról beszélt, hogy a járások kialakításával az új igazgatási szervekhez kerülnek bizonyos szociális juttatások ügyintézései is. Ez azonban szerinte az ügyfelek számára hosszabb utazást jelent, ráadásul tovább nehezíti a segélyekből élők életét, hogy más segélyeket viszont továbbra is az önkormányzatoknál kell intézniük. Ez pedig jelentősen hosszabb és körülményesebb ügyintézést eredményez, ami nem állampolgárbarát - tette hozzá.
Rogán Antal kiszolgálta "a Budapestnek ártó gépezetet Az MSZP szerint Rogán Antal, a Fidesz fővárosi képviselője, V. kerületi polgármester, a parlament gazdasági bizottságának elnöke kiszolgálta Orbán Viktor kormányfő "Budapestnek ártó gépezetét" azzal, hogy több új adót vezetett be a fővárosban. Horváth Csaba frakcióvezető szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, Orbán Viktor miniszterelnök amikor csak tehette, ártott a fővárosnak, Rogán Antal pedig, aki a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője lett, kiszolgálta ezt a gépezetet. Ugyanakkor esélyt szeretnének adni a belváros polgármesterének, ezért az MSZP-frakció egy "I love Budapest" feliratú pólót ajándékoz a politikusnak. A fővárosiak nem többet kérnek, hanem azt, hogy kevesebbet vegyenek el tőlük - tette hozzá. Tüttő Kata frakcióvezető-helyettes közölte: a panelprogram és az ökoplusz program teljes leállítása, a több tucat új adónem bevezetése, a bírságok emelése is hozzájárult ahhoz, hogy Budapestet több százmilliós kár érje. A képviselő a vízművekkel kapcsolatos előterjesztésről elmondta, nem avatták be őket a tárgyalás részleteibe, az ügy hátterében sok a bizonytalanság, az is lehet, hogy végül a kormány érdekköréhez kerül a vízmű. Horváth Csaba a tiltott közösségellenes magatartásokról
szóló
előterjesztésről
közölte,
ehhez
a
város
vezetésének
példamutatása is hozzátartozik, így jelen formájában nem szavazzák meg az előterjesztést.
A "Matolcsy-puzzle" egyre zavarosabb Az MSZP szerint az Országgyűlés által szerdán tárgyalt újabb adónemek - a tranzakciós és a biztosítási adó - bevezetése is csak azt bizonyítja, hogy a "Matolcsy-puzzle" egyre zavarosabb képet mutat, mivel "az első darab" rossz helyen van. Erről Tukacs István szocialista képviselő beszélt szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, kifejtve: a kormány gazdaságpolitikáját az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer határozza meg, amely szerinte akkora lyukat ütött a költségvetésen 2010-es bevezetése óta, hogy azóta is ezt "foltozza" a kormány az újabb és újabb adók bevezetésével. A tranzakciós adóról és biztosítási adóról szólva Tukacs István azt mondta, ezek nem forgalmi típusú adók, hanem egyértelműen az emberek terheit növelik, a tranzakciós adó pedig a kormány állításával szemben nem illeték, ez a besorolás csak a kettős adóztatás vádjának elkerülését szolgálja. Összességében az MSZP szerint a kormány teljesen tanácstalan a gazdaságpolitika problémáinak megoldásait illetően és csak újabb adók kivetésében látja a lehetőségeket Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter leváltása és a valódi többkulcsos adórendszer bevezetése helyett.
A honvédelmi miniszter győzött – a múlton! A megfélemlített katonák egymásnak is ellentmondó nyilatkozataiból összetákolt jelentésből egyetlen dolog derül ki: Hende Csaba a Magyar Honvédséget csak politikai eszköznek tekinti, amellyel politikai riválisait szeretné lejáratni, elvonva a figyelmet arról a tényről, hogy a Magyar Honvédséget csődközeli állapotba juttatta. A nagy apparátussal, elismerésre méltó jogi alapossággal elkészült vizsgálati jelentés sem mondja ki, hogy 2006. október 23-án délután a honvédség készletéből ”emberi élet kioltására” alkalmas lőfegyverek és lőszer átadására került volna sor. A jelentésből egyértelműen
kiderül,
kiszivárogtatások,
hogy
amelyek
teljességgel
Kalasnyikovokról
megalapozatlanok és
voltak
gumilövedékekről
azok
a
szóltak
a
kormánypárti sajtóban. Sőt a jelentés rögzíti, hogy ”A 2006. szeptember 17-október 23. között az utcán megvalósult cselekményektől a katonák távoltartása az alkotmányosság szempontjából értékelendő és elismerendő tevékenység volt.” Bár az írásos dokumentumok hiányosak, a meghallgatottak nyilatkozatai megerősítik, hogy a REBISZ raktárkészletének kiegészítése érdekében érkezett a megkeresés az MH Műveleti Központjához az ORFK-tól, szakmai vonalon. A jelentés idézi a REBISZ fennmaradt átiratát arról, hogy a könnygázgránátvetőket nem használták, tekintettel arra, hogy a rendőrségi állomány e típus alkalmazására nem volt kiképezve. Külön megjegyzendő, hogy a barikádbontásra alkalmas – és a sajtó által szintén részletesen tárgyalt – gépjármű átadására, a jogszabályok szigorú betartásával, csak 2007 márciusában került sor. Két év politikai dilettantizmusát politikai boszorkányüldözéssel próbálja Hende Csaba palástolni. Politikai felelősségről beszél, de arról a felelősségről, hogy hogyan jutott vezetése alatt Magyarország a NATO középmezőnyéből sereghajtóvá, a középmezőnyből szégyenpadra, mélyen hallgat. 2010-ben a NATO főtitkára külön levélben köszönte meg és méltatta hazánk és Szekeres Imre teljesítményét. Ma pedig azzal van tele a nemzetközi sajtó, hogy a NATO potyautasaivá váltunk, és Görögországgal együtt ki kellene tenni Magyarországot a szövetségből. Nem is csoda, ha arra gondolunk, hogy
amíg például 2010-ben a NATO stratégiai légiszállítási képességének pápai telepítését fogadták szövetségeseink, addig ma a stratégiai koronaőrségről tudunk beszámolni.
Égbekiáltó felelőtlenség
A miniszterelnök lelkén szárad az 1-es terminál bezárása is. Ha
Orbán
Viktornak
tényleg
fontos
lenne
a
beruházásösztönzés
és
a
munkahelyteremtés, akkor a Közgép Zrt. egyoldalú támogatása helyett nem vitte volna égbekiáltó felelőtlenséggel csődbe a Malévet. Miközben az autósztrádákon és a vasutakon (sőt, újabban az állami földeken) az elmúlt két évben csak a Simicska-birodalom aratott, a nemzeti légiközlekedés leszállópályára került Magyarországon. A légiközlekedés lepusztítása égbekiáltó felelőtlenség, egyben az elmúlt két évben folytatott öncélú gazdaságpolitika szimbóluma: a nemzeti légitársaság és a nemzeti légikikötő több mint hatvanéves 1-es számú terminálja akkor száll el, amikor 500 milliárd forint jut Mol-részvények eltőzsdézésére. Pedig elvileg a kormány azokat a beruházásokat támogatja, amelyek eredményeként új munkahelyek jönnek létre – mondta a miniszterelnök még márciusban. Ha Orbán Viktornak tényleg fontos lenne a beruházások ösztönzése révén új munkahelyek teremtése, illetve a régiek megőrzése, akkor a haveri Közgép Zrt. helyett például a légiközlekedésbe fektetne be. A Malév, s vele a Ferihegyi 1-es terminál még ma is újraindítható. Ehhez ”csak” 20-30 milliárd forint és egy határozott kormányzati szándék szükséges. Ha Orbán Viktor egyikkel sem rendelkezik, jobb, ha még ma a Malév után repül. Sokaknak nem hiányozna annyira, mint nemzeti légitársaság.
Józsa István, frakcióvezető-helyettes
SOS-intézkedések gyermekeink egészségéért A Fogyasztóvédelmi bizottság hetekkel ezelőtt áttekintette a gyermekétkeztetés fogyasztóvédelmi kérdéseit, és egy, a kormány számára előkészített ajánlást is elfogadott. Erre a döntéshozók érdemben eddig nem reagáltak, az MSZP így saját javaslatokkal segíti a probléma mielőbbi rendezését. A Magyarországon működő több mint 9000 közéétkeztető ma naponta alig 260 forint nyersanyagnormából főz. Ez nem elég az egészséges táplálkozás modern elveinek megfelelő étel előállításához. Egy felmérés szerint a hétéves korosztály 20-25 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A határozati javaslat rögzíti, hogy azonnali intézkedésekre van szükség a táplálkozással összefüggő betegségek és az alultápláltság felszámolására, valamint elsősorban a szülők tájékoztatására annak érdekében, hogy gyermekeik egészségesebben étkezzenek. Ezért felszólítjuk a kormányt, hogy: - dolgozzon ki egy olyan átfogó jogi szabályozást a közétkeztetésre, amely a szervezett élelmezési
ellátásra
vonatkozó
táplálkozás-egészségügyi
ajánlásában
szereplő
előírásokat kötelezően betartandó rendelkezésként határozza meg! - hozza létre a dietetikai szakfelügyeletet! - mérje fel, hogy megyei szinten mekkora összeggel járulnak hozzá az önkormányzatok a gyermekétkeztetéshez! - szabályozza az iskolai büfék kínálatára vonatkozó előírásokat! A szükséges intézkedések határidejét - mint az Országgyűlés illetékes szakbizottságának elnöke - ez év július 15-ben állapítottam meg. Remélem, e javaslatok nem jutnak a többi
kezdeményezésünk sorsára, illetve, hogy az Országgyűlés is úgy gondolja, hogy a gyermekek egészsége és egészséges táplálkozása éppen olyan fontos, mint az egy hét alatt elfogadott, társadalmi egyeztetésen át nem esett előterjesztések. Simon Gábor, a Fogyasztóvédelmi bizottság elnöke, az MSZP elnökhelyettese
A 200 ezres kérdés Több mint két évvel a második Orbán-kormány hivatalba lépése után a foglalkoztatottság épp 100 ezerrel kevesebb, mint a válság beütésekor volt, a munkanélküliség pedig lényegében stagnál és épp 200 ezerrel magasabb, mint azt a Fidesz 2010-ben ígérte. Kérdés: hol a ciklus első felére beígért 200 ezer új munkahely? A KSH által a foglalkoztatásban frissen kimutatott csekély javulás abból fakad, hogy a részmunkaidős foglalkoztatottak száma a közmunkaprogram átalakítása miatt ma jóval nagyobb, mint a kormányváltáskor volt. A teljes munkaidőben dolgozók száma továbbra is jelentős csökkenést mutat. A kormány tehát legfeljebb a munkaidőalap újrafelosztásáért indított háborút nyerte meg, a munkanélküliség elleni küzdelemben csúfos vereséget szenvedett. Mutatja ezt az Európai Bizottság legfrissebb országjelentése is, amely szerint a munkanélküliség hazánkban még idén is csupán jelképes csökkenést mutat majd, a következő esztendőben pedig várhatóan tovább zuhan. Amíg tehát a Fidesz Zrt-hez hű oligarchák lassan alig győzik teljesíteni az állami megrendeléseket, egy átlagos munkanélkülinek több mint 18 hónap álláskeresés vagy esetleg 4-6 órás, a tisztes megélhetéshez édeskevés bért biztosító közmunka marad. Ezt a pofátlan kettősséget próbálja álcázni a kormány az újabb álkérdőívek kézbesítésével.
Amelyek egyébként annak leleplező dokumentumai, hogy a Fidesz az elmúlt két évben a munkahelyteremtésre tett ígéretét is megszegte, és fogalma sincs, mit kezdjen a négymillió létminimum alatt élő ember országával. A munkahelyteremtésre vonatkozó egyetlen releváns kérdés a második Orbán-kormány hivatalba lépése után több mint két évvel úgy szól: hol a ciklus első felére beígért 200 ezer új munkahely? Gúr Nándor, a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnöke, az MSZP alelnöke
