Szakmai önéletrajz... 2 Bevezetés, személyes hitvallás... 7 A vezetési elképzelések rövid összegzése... 9 Helyzetelemzés, kapcsolódó feladatok

TARTALOMJEGYZÉK T A R T A L O M J E G Y Z É K .................................................................................................. 4 Szakmai önéletrajz ............................................................................................................ 2 Bevezetés, személyes hitvallás ......................................................................................... 7 A vezetési elképzelések rövid összegzése ........................................................................ 9 Helyzetelemzés, kapcsolódó feladatok ........................................................................... 17 Az iskola rövid bemutatása ......................................................................................... 17 1. Gazdálkodás és tanügyigazgatás ......................................................................... 20 Gazdálkodás ............................................................................................................ 20 Igazgatás (Beiskolázás, továbbhaladás) .................................................................. 26 Beiskolázás ......................................................................................................... 26 Továbbhaladás .................................................................................................... 34 A működés törvényessége, jogszabályoknak való megfelelés ............................... 37 Tanügyi dokumentáció, dokumentációs rendszer ................................................... 39 2. Személyi, tárgyi feltételek .................................................................................. 41 Személyi feltételek .................................................................................................. 41 Tárgyi feltételek ...................................................................................................... 46 IKT feltételei ....................................................................................................... 49 ECDL .................................................................................................................. 52 Könyvtár ............................................................................................................. 52 3. Szakmai tevékenység – oktatás és nevelés ......................................................... 55 4. Az iskola szolgáltató tevékenysége .................................................................... 75 Térítésmentes szolgáltatások .................................................................................. 75 Kollégium ........................................................................................................... 75 5. Szervezet és vezetés (Az iskola mint munkaszervezet) ...................................... 80 Tervezés .................................................................................................................. 80 6. Kapcsolatrendszer – társadalmi elismertség ....................................................... 83 Vezetői célok, fejlesztési elképzelések ....................................................................... 86 A feladatokhoz illeszkedő szervezeti struktúra .............................................................. 94 Mellékletek ..................................................................................................................... 97 Diplomamásolatok ...................................................................................................... 97 Egyéb, iskolai feladatokhoz tartozó képzések tanúsítványai .................................... 103

Vezetői program

Szakmai önéletrajz


SZEMÉLYES ADATOK Név: Cím: Telefon: E-mail: Állampolgárság: Születési idő:

Fisli István 8380 Hévíz, Egregyi út 62 06 30 447 4932 [email protected] Magyar 1973.07.14

MUNKAHELYEK:

1. Időtartam:

1998-

Keszthelyi VSZK 8360 Keszthely, Mártírok útja 1.

Beosztás, feladatkörök:

2007.11.012007.07.01-2007.10.31 2005-2007 2003-2007 2001-2007 20011998-2001

Igazgató Szakközépiskolai igazgatóhelyettes ECDL Vizsgaközpont vezető Minőségirányítási vezető Intézményi rendszergazda Középiskolai tanár Kollégiumi nevelő

2001-2005 /másodállás/

2F Iskola Kft. 6724 Szeged, Csongrádi sugárút 64/B

2. Időtartam:

2

Vezetői program


Beosztás, feladatkörök:

Az akkreditált felnőttképzési intézmény OKJ-s számítástechnikai tanfolyamain oktatás, valamint vizsgáztatás

Oktatott szakmák: 1. 2. 3.

Alapfokú számítógép-kezelő (használó) Középfokú szoftverüzemeltető Felsőfokú programozói tanfolyam

OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2010-2011

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szakvizsgázott pedagógus Tanügyigazgatási szakértői területen

2009-2010

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Közoktatásvezető szakirányon szakvizsgázott pedagógus

2003-2005

Szegedi Tudományegyetem Minőségbiztosítási szakértő

2001-2002

Eötvös Loránd Tudományegyetem Rendszer informatikus

1998-2001

Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatika szakos tanár

1994-1998

Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Biológia-fizika szakos tanár

1991-1993

KSH SZÜV, Zalaegerszegi Számítóközpont Számítógép-programozó

1987-1991

Czuczor Gergely Bencés Gimnázium Gimnáziumi érettségi

TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG Dr. Kiss Ottó főiskolai docens vezetésével bekapcsolódás a hazai Trichoptera kutatásba. TDK-n, OTDK-n való részvétel, előadások a Magyar Rovartani társaság gyűlésein a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen

1995-1999

3

Vezetői program

Szakmai önéletrajz 1998

Angol nyelvű előadás a 9. Nemzetközi Trichoptera Szimpóziumon, Thaiföldön (Ld. Publikációk)

1998-2005

Magyar Rovartani Társaság tagja

PUBLIKÁCIÓK 1. Fisli, I. (2000) A Phryganeidae (Trichoptera) család Észak-magyarországi elterjedése (The distribution of the family Phryganeidae (Trichoptera) in North Hungary) Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 24: 119-126. (In Hungarian with English abstract) 2. Kiss, O., S. Andrikovics, G. Szigetvari, I. Fisli (1999) Trichoptera from a light trap near Eger brook at Szarvaskő (Bükk Mountains, North Hungary). Proc. 9th Int. Symp. Trichoptera p. 167-170. NYELVISMERET Anyanyelv:

Magyar

Egyéb nyelv:

Angol (Lektorátusi záróvizsga) Olvasási készség: Jó Íráskészség: Jó Beszédkészség: Jó

EGYÉB KOMPETENCIÁK 1. Közoktatási szakértő – Szakterületek: tanügyigazgatás, szervezet- és minőségfejlesztés (Igazolvány sorszáma: SZ025640) 2. Érettségi vizsga vizsgaelnök (Igazolvány sorszáma: V026464) 3. Közéleti tevékenység: 

Önkormányzati képviselő 2010-től (Hévíz Város Önkormányzata: Közoktatási, Szociális és Sport Bizottság elnöke, Pénzügyi és Turisztikai Bizottság tagja)



Önkormányzati képviselő 2014-től (Hévíz Város Önkormányzata: Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke, Köznevelési és ifjúságpolitikai ügyeket felügyelő tanácsnok, Pénzügyi, Turisztikai és Városfejlesztési Bizottság tagja)

ERŐSSÉGEIM (A Gallup Intézet Strengthsfinder tesztje alapján) teljesítménycentrikus tanulni vágyó tudásvágy 4

Vezetői program

Szakmai önéletrajz intellektuális felelősségteljes

EGYÉB ISKOLAI FELADATOKHOZ TARTOZÓ KÉPZÉS 1. EU pályázatíró és projektmenedzsment 30 órás intenzív képzés (EU - Suli, Akkreditációs sz.: 1331) 2. Tanügyigazgatási auditorképzés – A közoktatási intézmények tanügyigazgatási ellenőrzése, auditja (277/1997. (XII.22.) Korm.rendelet szerint akkreditált, 30 órás pedagógus-továbbképzési program) 3. Felkészítés vizsgaelnöki feladatok ellátására (277/1997. (XII.22.) Korm.rendelet szerint akkreditált, 30 órás pedagógus-továbbképzési program) 4. Változásmenedzselés a közoktatási intézményekben (277/1997. (XII.22.) Korm.rendelet szerint akkreditált, 30 órás pedagógus-továbbképzési program) 5. Projektpedagógia, epochális oktatás (277/1997. (XII.22.) Korm.rendelet szerint akkreditált, 30 órás pedagógus-továbbképzési program) 6. Iskolai drogkoordinátorok képzése (277/1997. (XII.22.) Korm.rendelet szerint akkreditált, 30 órás pedagógus-továbbképzési program) 7. ÁBPE – továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére (Nemzeti Adó és Vámhivatal: PLB-0038 program akkreditációs lajstromszám) 8. Intézményvezetők felkészítése az intézményi önértékeléshez, a tanfelügyeleti ellenőrzéshez és a pedagógusminősítéshez kapcsolódó intézményvezetői feladatok ellátására (277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint akkreditált, 30 órás pedagógus-továbbképzési program)

5

Vezetői program


A Keszthelyi VSZK-ban végzett tevékenységeim: A Keszthelyi VSZK-ba 1998-ban kerültem, mint kollégiumi nevelő. Tevékenységeim:    

Kollégiumi csoport vezetése Kollégiumi számítógéppark karbantartása Kollégiumi diákönkormányzat vezetése Pályázatok írása (8 géppel bővült a számítógéppark)

2001-től középiskolai tanárként a következő főbb feladatokat végeztem:   

     

 

Informatika, biológia, fizika tantárgyak oktatása Osztályfőnöki teendők ellátása az akkreditált felsőfokú szakképzésen Rendszergazdai feladatok ellátása o A közel 80 gépből, 3 szerverből álló számítógéppark karbantartása o Iskolai honlap elkészítése, folyamatos karbantartása o Iskolavezetés, pedagógus kollégák, titkársági-, gazdasági dolgozók számítógépes munkájának segítése o Csoportmunkát segítő portál (Sharepoint Portal Server) telepítése, üzemeltetése o E-learning szerverszoftverek (Moodle, Class szerver) bevezetése Érettségi informatikai hátterének biztosítása, az elektronikus adminisztráció elvégzése Több nyertes pályázat megírása (2004-es decentralizált pályázat, taniroda, multimédiás eszközök, vezeték nélküli hálózat, műholdas szerver) Informatikai továbbképzések a pedagógus kollégák, titkársági-, gazdasági dolgozók részére ECDL vizsgaközpont akkreditációjának elvégzése, majd vezetése, tanfolyamok tartása, vizsgáztatás Pannon Egyetemmel való kapcsolattartás, Neptun rendszer adminisztrálása Minőségirányítási vezetői feladatok ellátása: o Intézményi minőségirányítási program megírása o Minőségirányítási csoport munkájának vezetése, a minőségirányítási program működtetése o Partneri igény- és elégedettségmérés elvégzése o Tanárok, vezetők teljesítményértékelésének kidolgozása Szakközépiskolai igazgatóhelyettesként a 2007/2008-as tanév megtervezése, tanévkezdés koordinálása, végrehajtása Igazgatóként az intézményvezetői feladatok ellátása mellett két uniós pályázat (NYDOP 5.3.1/2/2F-2f Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; TIOP 1.1.1-09/1 A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése) projektmenedzseri feladatainak ellátása, valamint több nyertes pályázat megírása, az 50 éves jubileumi évforduló megszervezése

6

Vezetői program

Bevezetés, személyes hitvallás

Bevezetés, személyes hitvallás „A magyar oktatásra jelentős feladatok várnak a következő években. Ezen feladatok megfelelő megoldásától függ Magyarország helye és szerepe az új, egységesülő Európában. Döntően az oktatás minőségén múlik az, hogy csupán formálisan csatlakozunk Európához, vagy az életminőség tekintetében is sikerül felzárkóznunk a kontinens gazdagabb országaihoz.” (Pokorni, 1999) Fenti mondatok Pokorni Zoltán bevezető szavai az 1999-ben kiadott, Comenius 2000 Minőségfejlesztési Kézikönyvben. Abban az időben még pályakezdőnek számítottam a pedagógus pályán (1998-ban végeztem biológia-fizika szakon), de meggyőződésem volt már akkor, hogy oktatásunk megfelelő színvonala nélkül nincs versenyképes magyar jövő. Én szerencsésnek mondhatom magam, hiszen középiskolás éveimet egy méltán ismert, és elismert gimnáziumban, a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban töltöttem. Ma is úgy gondolom, hogy ezen iskola nélkül sokkal „kevesebb” lennék. Számomra ez az iskola volt az iskola, ez jelentette a minőséget. Főiskolai, egyetemi éveim után Keszthely Város Vendéglátó, Idegenforgalmi, Kereskedelmi Szakképző Iskolája és Kollégiumában helyezkedtem el. Kezdetben kollégiumi nevelőként, majd, mint biológia-fizika-informatika szakos tanár. Egykori gimnáziumom, és a jelenleg is munkahelyemnek számító iskola között nagy különbség volt. Sokáig nem tudtam feldolgozni a tanulók, pár kolléga hozzáállását. Nehezen tudtam elfogadni a motiválatlanságot, a hellyel-közzel órára járást, a néha minden etikai normát felrúgó pedagógus munkát. Akkor már láttam, hogy sajnos nem vagyunk egyedül. Keserű tapasztalat volt, hogy a meglévő elitiskolák mellett, milyen sokan vannak a leszakadók, az általam minőséginek tartotthoz képest a jóval szerényebb teljesítménnyel rendelkezők. Sokszor elemi erővel tőrt fel bennem, hogy valamit tenni kell. Szerettem volna a környezet ellenére segíteni tanítványaimnak, az iskolámnak. Nem gondolom azt, hogy elitgimnáziummá kell formálnunk a Keszthelyi VSZK-t. Azt viszont szeretném elérni, hogy az innen kikerülő gyerekek sikerrel vegyék fel a munkaerőpiacon a versenyt, önmaguk, szűkebb-tágabb környezetük boldogulása érdekében. Ehhez elengedhetetlen intézményünk hátránykompenzáló szerepének felismerése minden kollégám részéről. A 15-20 évvel ezelőtti időszak nem fog visszajönni, az erősen csökkenő gyereklétszám alapvetően más kihívások elé állítja a VSZK-t, mint évtizedekkel ezelőtt. A szakiskolába, szakközépiskolába kerülő fiatalok az esetek többségében olyan tanulók, akik képesség, ismeret hiányában vagy magatartási probléma,

7

Vezetői program

Bevezetés, személyes hitvallás

motiválatlanság miatt a tankötelezettség kényszere visz a szakképzésbe. Azonban ezen hátrányos helyzetű tanulók számára is meg kell adni a segítséget, esélyt egy szakma sikeres elsajátításához. Azt az iránytűt, alapvetést, amelyet véleményem szerint a fenntartóval, gyakorlati munkahelyekkel, minden partnerünkkel együtt követnünk kell, Kalapács János: Minőségirányítás technikák című könyvében találtam meg. „Hogyha nem törjük a fejünket, s nem teszünk valamit annak érdekében, hogy minél több tanulónk legyen, vagy ha a kapacitásunk foglalt, de nem találjuk ki napról napra, hogy milyen módon őrizhetjük meg a kedvező pozíciónkat, netán nem hajtunk fel plusz erőforrásokat, bizony egyre nehezebb helyzetbe kerülhetünk. Tegnap a szirének még visszahúzhattak minket: „Miért maradnánk le? A központi támogatásokat úgyis megkapjuk, nem? Elvégre demokráciában élünk.” „Hagyjanak minket békén. A mi feladatunk a gyerekek oktatása, nevelése. Lassan már arra sincs időnk, hogy a saját tanóránkat megtartsuk. És akkor jönnek itt a marketinggel, a termékkel, a fogyasztóval s jó isten tudja még mifélékkel.” Ma már nem engedhetjük meg magunknak ezt a hangot. Ha másért nem is, hát azért fogunk lemaradni, mert a szomszéd iskola, a szomszéd hivatal, s még jó néhányan az országban, egyre többen és többen másképpen gondolkodnak, mint mi. Jobbat, többet szeretnének a szülőknek, a diákoknak, maguknak, a lakosságnak nyújtani. Mert a többi iskola és önkormányzat választ keres a kihívásokra és bizony rövid időn belül utcahosszal előzhet meg minket. Kit érdekel? – szirénkedhetnénk tovább. A helyi lakosságot. A szülőket. A diákokat. Európát. Az állampolgár, a diák utazik, nyaral, rokonokat látogat. S ha azt tapasztalja, hogy a saját településén „kőkorszaki viszonyok” jellemzik a közigazgatási, az oktatási tevékenységet az általa látottakhoz képest, az önkormányzat, az iskola vezetése nem sok jóra számíthat. A demokráciát nem megállítani, hanem működtetni kell. A kihívások nem-felismerésének helyben is súlyos árat kell fizetnünk.” (Kalapács, 2001) Tisztelt Fenntartó, kedves Kollégák! Bízom benne, hogy közösen megfelelő válaszokat tudunk adni a honi szakképzés, az intézményünk előtt álló kihívásokra!

8

Vezetői program

Összefoglalás

A vezetési elképzelések rövid összegzése Pályázatomban részletes helyzetelemzést végeztem az intézmény egészére vonatkozóan. Fontosnak tartottam értékelni mindazokat a területeket, amelyek befolyásolják az intézmény eredményességét, hatékonyságát, a végzett munka minőségét. Az elemzés során igyekeztem összegyűjteni azokat a statisztikákat, mutatószámokat, amelyek jól jellemzik egy-egy terület működését. A trendeket bemutató, az összehasonlítások alapjául szolgáló indikátorrendszer mindenképpen kiegészítésre szorul a jövőben, hiszen a számokkal is alátámasztott átlátható, elszámoltatható működés egyre nagyobb elvárás az iskolák felé. A mi munkánkban semmi sem mérhető szemlélettel szakítani kell. Az elemzés területeinek a következő csoportosítást tartottam célszerűnek: 1. Gazdálkodás és tanügyigazgatás 2. Tárgyi, személyi feltételek 3. Szakmai tevékenység – oktatás-nevelés (Bemeneti tevékenység, Tanítástanulás folyamata, Kimenet, Szociális-személyes kompetencia, Devianciák) 4. Az iskola szolgáltató tevékenysége (Szociális és egyéb szolgáltatás) 5. Szervezet és vezetés (Az iskola mint munkaszervezet vizsgálata, a szervezet struktúrája, működése, fejlesztése, értékelése) 6. Kapcsolatrendszer – társadalmi elismertség (Az iskola kapcsolata partnereivel, elégedettség, igények vizsgálata) Az aktuális helyzet feltárása mellett azonnal igyekeztem kitérni az egyes területeken belül tervezett fejlesztésekre, javítási lehetőségekre, valamint feladatokra. Iskolánk, a 2015-es kompetenciamérések eredményeit alapul véve, a szakiskolai átlageredmények tekintetében elmarad ugyan az országos átlagtól, de a sokkal inkább mérvadóbb viszonyítási csoportokkal való összevetésben szignifikánsan jobbak náluk az eredmények. Szakközépiskola esetén a viszonyítási csoportokkal összevetve az átlageredményeket, matematika esetén kicsit gyengébb, szövegértés esetén viszont jobbak az eredmények, de egyik esetben sem szignifikáns az eltérés.

9

Vezetői program

Összefoglalás

Nem értékelhető rossznak a családiháttér-index (CSH-index) alapján számított hozzáadott pedagógiai értékek sem.

A szakiskola eredménye, szövegértés tekintetében elmarad ugyan a regressziós becslés alapján „elvárható” eredményektől, de az összes többi esetben az elvártaknak megfelelő. Mivel a kompetenciamérés eredményeit nyilvánossá kell tenni, fontos célnak kell tekintenünk - a beiskolázás szempontjából is – a fenti eredmények szinten tartását/javítását. Minimális célként tűzöm ki a megfelelő viszonyítási csoportok átlagainak elérését mind matematika, mind szövegértés tekintetében. Fontosnak tartom, hogy ne csak puszta szemlélői legyünk a kompetenciamérés eredményeinek, hanem visszacsatolásként induljanak el további fejlesztési, felzárkóztatási folyamatok az intézményben. A

10

Vezetői program

Összefoglalás

kompetenciamérés eredményeinek javítása érdekében kidolgozott intézkedési terv végrehajtását folytatni kell. Ugyancsak figyelemreméltó globális mutatószám a hozzánk jelentkező tanulók csökkenő létszáma, valamint ezen tanulók átlageredményei.

Minden évben magasak az órai hiányzások (jelenleg 100 körüli az egy főre eső átlag), a szaktanári figyelmeztetések, osztályfőnöki intések számai.

11

Vezetői program

Összefoglalás

Dicséretek, figyelmeztetések számának alakulása a szakiskolában Tanév

Dicséretek száma

Figyelmeztetések száma

Szakiskola (2014/2015)

229

456


144

312


145

418


102

565


162

695

Az iskolai fegyelmi helyzettel tehát továbbra is problémák vannak. Ahhoz, hogy az elindult fejlődési folyamatok folytatódhassanak a Keszthelyi VSZKban, őszintén szembe kell nézni az eredményekkel, önmagunkkal. Az iskola piaci pozíciójának megőrzése, javítása szempontjából kulcskérdésnek tekintem, hogy egyenes tükröt tudjunk magunk elé tartani. Kevésnek tűnik csupán a külső körülményekre, a gyenge gyerekanyagra, az alacsony fizetésekre fogni mindent. Ez a hozzáállás komolyan veszélyezteti iskolánk fennmaradását, a saját munkahelyünket, és szűkebb-tágabb környezetünk, a ránk bízott tanulók érdeke sem ez. További változásra, változtatásra van szükség. Ne csak puszta szemlélői legyünk az előző eredményeknek, hanem visszacsatolásként induljanak el fejlesztési-, felzárkóztatási folyamatok az intézményben. Intézményünk rendelkezik irányt adó, betartható szabályokkal. A probléma legfőképp az, hogy nem tartjuk be vagy nem tartatjuk be azokat. Pedig az órai munka alapja a fegyelem biztosítása, a közösség által elfogadott szabályok következetes betartatása, ill. betartása. Természetesen a csupán rideg, „büntetéssel operáló” pedagógiai eszközök helytelenek, azonban a súlyos fegyelmi vétségek kivizsgálására létrehozott fegyelmi bizottságot hatékonyabban kell működtetni az adott jogszabályi kereteknek megfelelően. A nevelés területének kiemelt kezelése miatt egy nevelési igazgatóhelyettes kinevezését is szükségesnek tartok. A tanulóink versenyképességének növelése előtt álló legfontosabb akadályt azoknak a készségeknek, képességeknek, attitűdöknek (kompetenciáknak) a deficitje alkotja, 12

Vezetői program

Összefoglalás

amelyek az általános iskolai tanulmányok során halmozódtak fel. Ezeknek a hiányoknak a pótlása, felszámolása nélkül az iskolai tanulmányok folytatása is nehezen képzelhető el, ami e tanulók versenyképességét – különösen a munkaerőpiac szempontjából – tovább rontja. A másik fontos lépés az lenne, ha tanulóinknak az iskola számos olyan programot biztosítana, amelyek hozzájárulhatnának a tanulók személyiségének a gazdagodásához. Ezen a területen is komoly hiányok mutatkoznak, noha erről a „deficitről” az iskolai érdemjegyek, bizonyítványok egzakt módon nem képesek információt adni. Ennek a területnek a fejlesztése azért fontos, mert akár a művészeti, akár a sportjellegű programok ma már számos esetben jelentős terheket rónak a családokra. A piaci alapon szerveződő szolgáltatásokat a hátrányos helyzetű családokból érkező tanulók már korábban sem tudták megvásárolni. A személyiséget gazdagító programok hiánya túlmutat az adott személy problémáján. Tömeges előfordulásuk a társadalom számára komoly veszélyt jelent, mert messzemenő módon befolyásolja az emberek mindennapi kapcsolatait, az egyes társadalmi csoportok közötti kommunikációt, az olyan értékeknek az érvényesülését, mint a tolerancia vagy az együttműködésre épülő konfliktuskezelés. Pályázatomban részletesen foglalkozom a humánerőforrással, a szervezeti kultúrával. Kiemelt feladatnak tekintem kollégáim munkájának támogatását, rendszeres továbbképzését, a tervezésbe, döntésekbe való bevonásukat, a team-munkát. A jövőben sem mehetünk el azonban a mindenféle pedagógus etikát, szakmaiságot nélkülöző munka mellett. A kiváló szervezeti kultúrát építő intézményeknél minden szinten pontosan rögzítettek, tisztázottak az egyénnel szembeni szakmai „tud”-ás a hozzáállás „akar”-ás elvárásai és követelményei. TUD NEM

IGEN

NEM

Áthelyezik Elbocsátják

Ösztönzik Támogatják Követelnek tőle

IGEN

Képezik Továbbképzik Támogatják

Felelősséget kap, Cselekvési szabadságot és új kihívásokat

AKAR

Forrás: Kalapács 2001 383. old. Óriási hibának tartanám, ha megválasztásom esetén nem a mindkét szempontból igen mezőben tartózkodókra támaszkodnék. Hitem szerint kollégáim tisztában vannak azzal, hogy csakis egy ilyen módon építkező szervezetnek van jövője. A tud és akar szempontból is a nem mezőben tartózkodok mindannyiunk közös munkahelyét, annak sikerét

13

Vezetői program

Összefoglalás

kockáztatják, így ezen a területen a következetesebb vezetői beavatkozás elkerülhetetlen lesz a jövőben. Az intézmény jövője szempontjából rendkívül fontosnak tartom továbbá azt, hogy rendelkezzünk - lehetőleg közös értékrenden alapuló - küldetéssel, jövőképpel. Tudnunk kell, hogy hova akarunk eljutni, mi a célunk, miért kell megküzdenünk a naponta jelentkező újabb kihívásokkal. „Kőbe kell vésni” ezt a küldetést, hogy segítsen felülemelkedni a napi sérelmeken, a csupán saját magára figyelő egyéni érdekeken. Egy profeszszionális iskola minden egyes mozzanatában tisztában van ezzel, elsőrendűnek tekinti a küldetésben megfogalmazottak teljesítését. Pályázatomban a részletes helyzetelemzés, valamint intézményem stratégai dokumentumai képezik alapját a vezetői küldetésnek, jövőképnek, valamint stratégiai céloknak.

14

Vezetői program

Összefoglalás

Küldetés: „Professzionális szakképzés a minőség iskolájában” Jövőkép: Tanulóközpontú, magas színvonalú, a munkaerőpiac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó, a társadalom és az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony Keszthelyi VSZK megvalósítása. Célul tűzöm ki, hogy a régió vendéglátó-, turisztikai szakképzőiskoláinak élmezőnyébe tartozzunk azáltal, hogy 

Piacképes képzést valósítunk meg



Tanulóink a társadalmi mobilitás igényei szerint képesek beilleszkedni a társadalomba és a munka világába



Az iskolai nevelő-oktató munka eredményeként erkölcsös, kreatív, kommunikatív, a polgári életben eligazodni tudó, idegen nyelveket beszélő, megfelelő informatikai, vállalkozói kompetenciával, szaktudással rendelkező, az egészséges életmódot ismerő és alkalmazó művelt állampolgárokat adunk az ország számára

A küldetéshez, valamint a jövőképhez kapcsolódó stratégiai céljaim a következők: 1. Az informatika által kínált lehetőségek hatékony felhasználása az intézmény minden szintjén 2. A munkaerőpiac változásaihoz alkalmazkodó, rugalmas képzési rendszer kialakítása 3. Élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása, az ehhez szükséges kompetenciák folyamatos fejlesztése 4. Olyan szervezeti kultúra kialakítása, amely a gyorsan változó környezet igényeihez megfelelően alkalmazkodik, nyitott a változásokra Stratégiai célokhoz kapcsolódva összegyűjtöttem az alcélokat, feladatokat, a várható eredményeket. Elszámoltathatóságom miatt igyekeztem időben is ütemezni mindezeket. A megvalósulást úgy kívánom elősegíteni, hogy a mindenkori éves munkaterv részévé teszem a célokhoz kapcsolódó feladatokat. Fontosnak tartom továbbá, hogy a stratégiai célokkal összefüggésben is egy indikátorrendszer kerüljön kidolgozásra, amely mutatószámok jól jellemzik egy-egy terület eredményességét, hatékonyságát. Megbízásom esetén kiemelt feladatnak fogom tekinteni a fenntartóval való partneri együttműködést. A fenntartói struktúra ugyan jelentős változáson ment át az elmúlt években, de úgy gondolom, hogy továbbra is stratégiai célnak kell tekinteni iskolánk

15

Vezetői program

Összefoglalás

sikeres működését. Egy jól működő Keszthelyi VSZK motorja a térség, a régió fejlődésének. Iskolánk szükségességét nekünk is bizonyítani kell, fő feladat ezért a tisztességes, átlátható, elszámoltatható, a közpénzeket hatékonyan felhasználó működés. Fenti összefoglaló elképzelések igazodnak azon kutatási eredményekhez, amelyek a 4-5 év alatt kiugróan jól produkáló iskolák jellemzőiként találtak: 

Nem felülről várták az útmutatást a hogyan tovább kérdésre.



Alkalmazkodtak a gazdasági, munkaerő-piaci, környezeti változásokhoz.



Az intézmény valamennyi munkatársa részt vett a célok megfogalmazásában.



A korábbi nehézkes, alá-fölérendeltségi szervezeti struktúrát átalakították. Teamekben dolgoznak, és az egyes csoportok projekteket valósítanak meg, amelyhez teljes autonómiájuk van.



A vezetésnek van képzési, továbbképzési terve.



Professzionális a vezetés.

Előzőekből egyértelműen látható, hogy nem minden pénzkérdés. Kívánom mindannyiunknak mindezeknek a belátását, a józan ész győzelmét!

A részletes helyzetelemzés, a kapcsolódó feladatok pályázatom további részeiben találhatóak. Igyekeztem egyenes tükröt tartani.

16

Vezetői program

Helyzetelemzés

Helyzetelemzés, kapcsolódó feladatok Az iskola rövid bemutatása Iskolánk, a Zalaegerszegi SzC Vendéglátó, Idegenforgalmi, Kereskedelmi Szakképző Iskolája és Kollégiuma 51 éves múltra tekint vissza. A 60-as évek elején a Belkereskedelmi Minisztérium Oktatási Főosztályán született meg a gondolat, hogy kísérleti jelleggel új típusú vendéglátó-ipari szakképzés induljon meg a Balaton partján a szakemberhiány pótlására. E gondolat megvalósulásaként 1964. szeptember 1-jén megkezdődött a tanítás Hévízen, az ország első új rendszerű vendéglátó-ipari szakközépiskolájában. A képzés iránti igény, a növekvő tanulólétszám hamarosan kinőtte a hévízi lehetőségeket, s Keszthelyen szabad út nyílt egy modern, kollégiummal rendelkező iskola építésére. Kiemelkedő lépés volt az iskola életében a Veszprémi Egyetem (a mai Pannon Egyetem) Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karral közös főiskolai képzés beindulása 2004 februárjában, vendéglátó és szálloda szakon. 2005-től ECDL vizsgaközpontként is működik iskolánk, így ECDL bizonyítványt is helyben szerezhetnek tanulóink. Összességében elmondható, hogy a Keszthelyi VSZK korszerű körülmények között kínálja a képzés széles skáláját a vendéglátás, idegenforgalom, kereskedelem jövendő szakembereinek. A képesítés megszerzése a képzési formától függően 3-5 év. Az igényes oktatást biztosítja a korszerűen felszerelt taniroda, számítástechnikai szaktantermek, valamint a felszolgáló tanéttermek, tankonyhák. Az iskola sportélete magas színvonalú, az iskolai órákon kívül sportkörökben van lehetősége diákjainknak további sportolásra, versenyekre való felkészülésre. Német, svájci, osztrák kapcsolataink több hónapos külföldi tapasztalatcserét és tanulást jelenthetnek a diákoknak. A távolabbi lakhelyekről érkezők szállás- és ellátásigényét az iskolához tartozó kollégium teljes egészében megoldja.

17

AzVezetői iskola képzési programszerkezete

8. osztály után 11 12

21 22 23 24

9. osztály szakmai tárgyakkal bővített általános képzés 10. osztály szakmai tárgyakkal bővített általános képzés 11. osztály szakmai tárgyakkal bővített általános képzés 12. osztály szakmai tárgyakkal bővített általános képzés

1/9. osztály szakképzés 2/10. osztály szakképzés 3/11. osztály szakképzés

Érettségi v izsga (3-as szintű szakképesítés)

Szakmai vizsga

12/1. osztály érettségire felkészítő általános képzés 12/2. osztály érettségire felkészítő általános képzés

1/13. osztály szakképzés

Szakmai v izsga (5-ös szintű szakképesítés)

Érettségi vizsga

Egyetem, főiskola

1. ábra

18

Vezetői program

Helyzetelemzés

Az intézmény egészére vonatkozó helyzetelemzéshez fontosnak tartottam értékelni mindazokat a területeket, amelyek befolyásolják az intézmény eredményességét, hatékonyságát, a végzett munka minőségét. Az elemzés során sok esetben gondot jelentett, hogy továbbra is csak részben kerültek kialakításra azok az indikátorok, amelyek jól jellemzik egy-egy terület eredményes, hatékony működését. Az aktuális helyzet feltárása mellett azonnal igyekeztem kitérni az egyes területeken belül tervezett fejlesztésekre, javítási lehetőségekre, valamint feladatokra. Az elemzés területeinek a következő csoportosítást tartottam célszerűnek: 1. Gazdálkodás és tanügyigazgatás 2. Tárgyi, személyi feltételek 3. Szakmai tevékenység – oktatás-nevelés (Bemeneti tevékenység, Tanítás-tanulás folyamata, Kimenet, Szociális-személyes kompetencia, Devianciák) 4. Az iskola szolgáltató tevékenysége (Szociális és egyéb szolgáltatás) 5. Szervezet és vezetés (Az iskola mint munkaszervezet vizsgálata, a szervezet struktúrája, működése, fejlesztése, értékelése) 6. Kapcsolatrendszer – társadalmi elismertség (Az iskola kapcsolata partnereivel, elégedettség, igények vizsgálata)

19

Vezetői program

Gazdálkodás és tanügyigazgatás

1. Gazdálkodás és tanügyigazgatás Gazdálkodás Az intézmény 2007-ben a GESZ-hez (Gazdasági Ellátó Szervezet) való csatlakozással elvesztette gazdasági önállóságát, majd működésünk a 2013-as állami átvétellel még inkább központosított lett. A szakképző intézmények, így iskolánk esetében is, mind a fenntartás, mind a működtetés állami feladattá vált. Az épület, az ingatlan tulajdonjoga Keszthely Város Önkormányzatánál maradt, az ingyenes vagyonkezelői jog viszont a központi hivatalként működő Klebelsberg Intézményfenntartó központhoz, az un. KLIK-hez került. Az állami iskolák nem rendelkeztek sem az állami támogatás (költségvetési előirányzat), sem a bevételeik felett. A szakmai és gazdálkodási szempontból önálló Szakképzési Centrumok felállításával újra részlegesen önálló gazdálkodással működhetnek az intézmények. Az éves költségvetést az intézmény által készített részletes pénzügyi terv alapján a fenntartó fogja megállapítani. A 2016. évi tervezés alapján megközelítőleg 250 millió forint a személyi kiadás, a dologi kiadás pedig 45 millió forint körül alakul. Elmondható, hogy az intézmény költségvetése hasonlóan alakul az önkormányzati fenntartás utolsó éveihez. Továbbra is lényeges természetesen, hogy gazdálkodásunkat a hatékonyságra, takarékosságra, ésszerűségre való törekvés jellemezze, természetesen az adott jogszabályi keretek között. A Szakképzési Centrum fenntartása alatti első fél év biztatóan alakult, hiszen egymillió forintos kisértékű eszközbeszerzés mellett jutalmat is kapott minden dolgozó az előző év végén. Mindezekre több éve nem volt lehetőség, ugyanakkor szűkségesek a további fejlesztések. A pedagógiai munkát segítő dolgozók (nem pedagógus végzettségű dolgozók) esetében fontos lenne a bérfejlesztés megvalósítása is, hiszen a közalkalmazotti bértábla nem változott 2008 óta. A pedagógusok esetében az életpályamodell elindítása bérnövekedést hozott, de a kötelező óraszámok rögzítése, a túlórák kifizetése igazságosabb helyzetet teremtene véleményem szerint. Az általam képviselt vezetési stílusnak elengedhetetlen jellemzője az átláthatóság és az elszámoltathatóság. Az átláthatóság érdekében fontos lenne, hogy olyan pénzügyi szoftver kerüljön bevezetésre, amellyel lehetővé válik a könyvelés, a költségvetés főbb sorainak figyelése. A jobb, megbízhatóbb pénzügyi tervezés érdekében tervezem egy olyan éves feladat-ellátási program összeállítását is, amelyben az egyes feladatokhoz közelítőleg hozzárendelésre kerültek a szükséges pénzügyi források is. A további racionalizálási lépések összefoglalóan a következők:

20

Vezetői program 


A személyi kiadások optimalizálása érdekében fontos, hogy a tantestület szakképzettségben, életkorban a megfelelő összetételű legyen



A szolgáltatói számlák közül nagyon magasak a gázszámlák. A pontosan beszabályozható (hőfokra, épületrészre) kazán segítségével ügyelni kell arra, hogy csak a ténylegesen indokolható idő-, ill. napszakokban legyen fűtés, és csak a szükséges mértékben



Lehetőleg meg kell valósítani a külön mérési lehetőségeket (villany, víz, gáz) a kollégium esetében, hogy pontosabb képet kaphassunk az indokolatlan energiafelhasználásról, vízfogyasztásról.



A kiadásaink csökkentése érdekében felülvizsgáltuk a meglévő szerződéses kötelezettségeinket. Szakmailag nem indokolható szerződéseket megszüntettük, és a továbbiakban sem kötünk ilyeneket



Elsősorban pályázati forrásokból folytatni kell az intézmény energiahatékonysági felújítását (tankonyhák, tankonyhai folyosó nyílászáróinak cseréje; tornaterem kopolit üvegeinek, nyílászáróinak cseréje; kollégiumi folyosók nyílászáróinak cseréje, stb.)



Továbbképzéseket lehetőség szerint az uniós pályázatok segítségével kell megoldani



Szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének megvizsgálása (szemléletváltozás kell a tanulók részéről is!)



Kvótás fénymásoló, ill. nyomtató használatának biztosítása továbbra is, amelynek segítségével előre megadott kvótamennyiséget lehet csak nyomtatni, ill. fénymásolni.



Csak a ténylegesen indokolt tanagyagok, eszközök beszerzésének engedélyezése



Egyszemélyi árubeszerzői felelősség minden intézményi beszerzésnél



Iskolai, kollégiumi rongálások, károkozások következetes szankcionálásával a karbantartási költségek csökkentése

Az intézmény saját bevételei: Az önállósággal együtt járó felelősség szakmai teljesítményre és bevételt eredményező tevékenységekre kell ösztönözze a vezetőket és a munkatársakat is. Az intézmény saját bevételeit mindenképpen meg kell őrizni, kapcsolatrendszerünket megtartani, illetve bővíteni szükséges. A tankerületi időszakkal ellentétben valós érdekeltség kialakításra törekszik az új fenntartó, vagyis nem csupán központi kalapba kerülnek a bevételek,

21

Vezetői program


hanem megtörténik azok visszaforgatása is. További célok, ill. feladatok a bevételek növelése érdekében: 

A kollégium vendégéjszaka számának növelése érdekében ki kell használni az Internet, az Online Marketing (iranymagyarorszag honlap; saját honlapunk optimalizálása a keresők megfelelő találati sorrendjének elérése érdekében, stb.)



Osztálykiránduló, és egyéb csoportok fogadása hétvégenként, iskolaidőben is



Keszthelyi Turisztikai Egyesületi tagságból eredő előnyök, hirdetési lehetőségek minél jobb kihasználása



A bérbeadási lehetőségek kiterjesztése a sportpályák felújításával, bővítésével



Felnőttképzési tanfolyamok újbóli szervezése, indítása



Az alapítványi bál további megszervezése, kibővítése VSZK-s öregdiák találkozóvá



Az „Idegenforgalmi jó tanulásért" alapítvány bevételi lehetőségeinek növelése (adó 1%-a; civil szervezetek számára kiírt pályázatok, stb.).



Érdemes lenne egy „öregdiák” egyesületet megalapítani, amely hatékonyan tudná segíteni intézményünk kisebb fejlesztéseit, a rászoruló, szociálisan hátrányos helyzetű, ill. tehetséges tanulók támogatását.

Pályázatok Az előző intézményvezetői ciklusomban (2007-2012) összesen 27 sikeres pályázatot adtunk be, többek között egy 240 milliós infrastruktúrafejlesztést tartalmazó pályázaton is sikeresen jutottunk túl. Döntően ezen pályázatoknak köszönhetjük, hogy senki által nem remélt fejlődést tudtunk felmutatni a tárgyi feltételek tekintetében. Az állami átvétel után a 2013.évi decentralizált pályázaton közel 3 millió forint értékben szereztünk be eszközöket: Pacojet, Sörcsap, 3 aknás statikus sütő. A pályázati lehetőségek aztán megszűntek, a korábban elnyert pályázatok megvalósítása, ill. fenntartása volt a feladat: Sikeres pályázatok a 2011/2012-es tanévben Ssz.

Pályázat címe, leírása

Elnyert összeg

1.

TÁMOP 3.1.7-11/2 Referenciaintézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Csapatmunka, kompetenciafejlesztés, IKT - jobb eredmények, több siker

3 958 000 Ft

22

Pályázatírók, közreműködők Papp Andrea Kósa Erika Varga Vertkovci Cecília

Vezetői program


Sikeres pályázatok a 2012/2013-as tanévben TÁMOP 2.2.5.A-12/1 Szakképző in- 30 838 352 .- HUF tézmények felkészülésének támogatása a rövidebb képzési idejű szakképzés bevezetésére Új típusú szakképzés bevezetése a Keszthelyi VSZK-ban. TÁMOP-3.2.1.A/2-2012-0036 Közok- 6.876.766 Ft tatási intézmények szerepbővítése, újszerű intézményi együttműködések kialakítása A Keszthelyi VSZK diákjainak önkéntes munkája Keszthely városáért OTP Fáy András Alapítvány „Hetedik 150.000 Ft Könyvhullám” 3 darab tablet olvasó (amelyekre egyenként 300 db etartalmat már előzetesen feltöltöttek), illetve egy éves terminusra előfizetés az Élet és Tudomány, valamint a Természet Világa folyóiratokra. 65.000 forint értékben könyveket és DVD-ket tudunk beszerezni. 1. táblázat

1.

2.

3.

Fisli István

Keszthely Város Önkormányzata

Lenthy Csaba Kiss Lászlóné

Az állami átvétel viszontagságai miatt a „TÁMOP 2.2.5.A-12/1 Szakképző intézmények felkészülésének támogatása a rövidebb képzési idejű szakképzés bevezetésére” c. pályázati kiírást nem tudtuk megvalósítani. A „TÁMOP 3.1.7-11/2 Referenciaintézmények országos hálózatának kialakítása” c. pályázatnak, valamint a pályázatot gondozó kollégáknak köszönhetően viszont intézményünk „Kompetencia alapú nevelés, oktatás” és „IKT technológiák alkalmazása” területeken minősített referenciaintézménynyé vált. A Széchenyi 2020 programnak köszönhetően újabb pályázatok fognak megjelenni az oktatási intézmények részére. Kiemelt célunknak kell tekinteni a pályázatokon való sikeres részvételt továbbra is. A 1037/2016. (II. 9.) Korm. határozatban megjelent, 2016. évi kiemelt, várhatóan bennünket is érintő projektek a következő táblázatban találhatók: Ssz.

1.

Felhívás azonosító jele

EFOP-3.1.7

Projekt megnevezése

Támogatást igénylő neve

Esélyteremtés a köznevelésben

Türr István Képző és Kutató Intézet

23

Projekt indikatív támogatási kerete (Mrd Ft) 3,00

Szakmai elvárások

A projekt célja a köznevelési intézményekben az esélyteremtő nevelést lehetővé tevő módszertani kultúra fejlesztése.

Vezetői program

Gazdálkodás és tanügyigazgatás A projekt keretében komplex, helyi viszonyokra reagáló, gyakorlatközpontú intézményés szolgáltatásfejlesztés, valamint szolgáltatási tartalomfejlesztés valósul meg a már meglévő ismeretek, tapasztalatok, módszertani háttér, képzések és emberi erőforrás alkalmazásával a befogadó oktatás-, nevelés megteremtése érdekében.

2.

EFOP-3.2.1

Tehetségek Magyarországa

Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság (konzorciumvezető) Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége

6,50

A projekt célja hatékony tehetségtámogató szolgáltatások bevezetése, képzésszinteken átívelő tehetségkövetés lehetőségének megteremtése, a matematikai, természettudományi, műszaki és humán tehetségterületek fejlesztési lehetőségeinek bővítése, népszerűsítése, valamint mérések és fejlesztő szolgáltatások biztosítása.

3.

EFOP-3.2.3

Digitális környezet a köznevelésben

Oktatási Hivatal (konzorciumvezető) Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet

35,40

A projekt célja a köznevelési intézmények részletes helyzetfelmérésre alapuló informatikai fejlesztése, és eszközellátottságuk javítása.

4.

EFOP-3.2.4

Új generációs köznevelés

Oktatási Hivatal által vezetett konzorcium

2,80

A projekt célja a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek felülvizsgálata, megújítása, valamint a köznevelés pedagógiai mérésiértékelési és vizsgarendszerének a fejlesztése

5.

EFOP-3.2.5

Tanulás-élmény az iskolán belül

Oktatási Hivatal

2,10

A projekt célja a Nemzeti alaptantervben foglalt kulcskompetenciák fejlesztését támogató programok megvalósítása, és a tanulói kompetenciafejlesztő témahetek szervezésének támogatása.

6.

EFOP-3.2.3

Digitális környezet a köznevelésben

Oktatási Hivatal (konzorciumvezető) Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet

35,40

A projekt célja a köznevelési intézmények részletes helyzetfelmérésre alapuló informatikai fejlesztése, és eszközellátottságuk javítása.

7.

EFOP-3.2.4

Új generációs köznevelés


2,80

A projekt célja a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek felülvizsgálata, megújítása, valamint a köznevelés

24

Vezetői program

Gazdálkodás és tanügyigazgatás pedagógiai mérésiértékelési és vizsgarendszerének a fejlesztése

8.

EFOP-3.2.5

Tanulás-élmény az iskolán belül

Oktatási Hivatal

2,10

A projekt célja a Nemzeti alaptantervben foglalt kulcskompetenciák fejlesztését támogató programok megvalósítása, és a tanulói kompetenciafejlesztő témahetek szervezésének támogatása.

9.

EFOP-3.2.6

Tanulás-élmény – extracurriculáris tevékenységek révén


11,00

A projekt célja az iskolai oktatási-nevelési folyamathoz kapcsolódó, a tanítási időszakon kívüli szünidőben megvalósuló, a gyermekek aktivitására építő, a szociális hátrányokat közvetlenül kompenzáló programok hozzáférésének javítása és bővítése a tanulók kompetenciáinak fejlesztése, tanulási sikerességének növelése érdekében. A projekt keretében tematikus táborok (pl. lovaglás), rendezvénysorozatok is megszervezésre kerülhetnek.

10.

EFOP-3.2.8

T.E.S.I-2.0 – Beavatkozások a minőségi (inkluzív) testnevelés oktatás és képzés megvalósítása érdekében

Magyar Diáksport Szövetség

1,40

A projekt célja a mindennapos iskolai testnevelés folyamatos, minőségi alapokon nyugvó fejlesztése a köznevelés területének szabályozási, tartalmi és szakmódszertani típusú megújításával, a szakértők és szolgáltatók felkészítésével a minőségi testnevelés-oktatás támogatására és nyomon követésére, valamint a testnevelés tanítására jogosító képzések és képesítések megújításával.

11.

EFOP-3.2.8

Tehetséggondozás sport által

Magyar Diáksport Szövetség

2,00

A projekt célja a gyermekek tehetséggondozása a sport terén és a sport által, az iskolás korú gyermekek bevezetése a sportos, mozgásgazdag életmódba, továbbá a rendszeres fizikai aktivitást végző gyermekek számának növelése, a társadalmi és szociális különbségek csökkentése és ezáltal a társadalmi befogadás erősítése.

2. táblázat

25

Vezetői program


Igazgatás (Beiskolázás, továbbhaladás)

Beiskolázás Beiskolázási adatainkról elmondható, hogy a demográfiai hullámvölgy, a vendéglátás, idegenforgalom térségbeli visszaesése, ill. a képzett szakmáink presztízsének csökkenése érezteti hatását, így egyre több képzés esetén pótfelvételi eljárás keretében tudjuk csak feltölteni tervezett osztályainkat. A 2014/2015. tanév beiskolázási adatait a következő táblázat mutatja: 2015.

Szakközépiskola 11

21

22

23

24

86/69

45/31

115/79

100/46

96/44

43/13

87

44

112

97

93

43

Tervezett létszám

42

14

36

24

24

12

Felvételi Központ által felvételre javasolt (a VSZK-ba nyert felvételt

32

10

33

17

20

5

A rangsoroltból az első felvehető helyezése

3

5

7

10

5

12

A rangsoroltból az utolsó felvehető helyezése

84

41

114

99

77

42

PINCÉR

CUKRÁSZ

VEND. ELADÓ

Összes jelentkezett/Első helyen jelentkezett Rangsorolt

SZAKÁCS

Turisztikai szervező, értékesítő ágazati szakképzés SZAKKÖZÉPISKOLA

12

Vendéglátásszervező-vendéglős ágazati szakképzés SZAKKÖZÉPISKOLA

284 lapból

Szakiskola

3. táblázat

Az adatokból jól látható, hogy válogatásra nincs nagyon lehetősége az intézménynek, hiszen az a tervezett osztályok tényleges elindítását veszélyeztetné. A 2015/2016-os tanév adatai alapján további csökkenés látható a jelentkezők létszámában. 2016.

Szakközépiskola

Szakgimnázium 11

12

21

26

22

23

24

Jelentkezett

VEND. ELADÓ

CUKRÁSZ

PINCÉR

SZAKÁCS

Turisztikai szervező, értékesítő ágazati szakképzés SZAKKÖZÉPISKOLA

229 lapból

Gazdálkodás és tanügyigazgatás Vendéglátásszervező-vendéglős ágazati szakképzés SZAKKÖZÉPISKOLA

Vezetői program

59

35

76

71

57

33

42

14

36

24

24

12

Rangsorolt Tervezett létszám

4. táblázat

Mintegy 50 jelentkezési lappal kevesebb érkezett be tehát a tavalyi évhez képest. Csekély vigaszt jelent, hogy a többi szakképző iskolánál is hasonló nagyságrendű viszszaesés látható. Részlet a Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepcióból (Zalaegerszeg, 2013): „A középfokra bekerülő tanulók várható számának alakulását – a KSH adatbázisra építve – az alábbi grafikonok mutatják 2014 – 2018 illetve 2019 – 2025 között. A grafikonok szemléltetik a beiskolázás tendenciáit rövid- illetve hosszútávon.

2. ábra

Összességében 2016-ra 5%-os csökkenés várható, ami megfelel az országos tendenciának. Ez a csökkenés nem jelentős. A diagramról leolvasható, hogy javulás 2018 -ra várható. A népességadatokat figyelembe véve (Belügyminisztérium: 2012. január1.) a későbbi kilátások már sokkal rosszabbak.

27

Vezetői program


3. ábra

Látható, hogy négyéves ingadozás után drasztikusan csökken a tanulók száma.” Az intézményünkbe jelentkezők számának csökkenése jól látható az alábbi diagramon. A jelentkezők számának alakulása az elmúlt években

Az összes jelentkező száma 0

100

200

300

400

500 431

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

344 415 363 357 318 330 315 275 304 284 231 4. ábra

A 2016-os év jelentkezési adatai alapján megfigyelhető, hogy szinte mindegyik képzésünk iránt csökkent az érdeklődés. Szomorú tény, hogy míg 10 évvel ezelőtt három vendéglátás irányultságú szakközépiskolai osztályt is meg tudtunk tölteni, addig ma egy osztály feltöltése tűnik csak reálisnak. 2007-től a képzési paletta bővítésével (kereskedelem irányultságú szakközépiskolai osztály, nyelvi előkészítő osztály) próbáltuk ellensúlyozni a jelentkezők létszámának csökkenését, de ez átmenetileg sikerült csak. Napjainkra viszont véget ért az az időszak, amikor szinte tetszőlegesen indíthattak a korábbi-

28

Vezetői program


aktól eltérő, új képzéseket a szakképző iskolák, hiszen szakmaszerkezeti döntések orientálják a képzési struktúrát. Az állami átvétellel, ill. az új jogszabályok (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről; 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről) életbelépésével jelentős változások indultak el. A kormányhivatal a megye területén működő helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet készített - amelynek része a megyei szakképzési terv - a köznevelési feladatok megszervezéséhez szükséges döntései előkészítése céljából. A szakképző intézmények eddiginél nagyobb fokú integrációja valósult meg, megyénként 2-3 Szakképzési Centrum keretén belül, amelyek közvetlenül a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz, mint középirányító szervhez tartoznak. A 2016/17. tanévtől átalakulnak a szakképző iskolák. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 99/D. § (1) és (2) bekezdése, valamint a szakképzésről szóló törvény 92/A.§ (12) bekezdés alapján a jelenlegi szakközépiskola szakgimnáziummá, a jelenlegi szakiskola szakközépiskolává alakul. A szakgimnáziumokban a képzés továbbra is az érettségit megelőző 9-12. évfolyamokból, valamint érettségit követő szakképzési évfolyam(ok)ból áll, azonban lényegi változás, hogy az érettségit megelőző szakaszban növekszik a szakmai képzés (és ezen belül is a gyakorlati képzés) aránya, amely biztosítja, hogy a tanulók már az érettségi mellett egy szakképesítést is szerezzenek. Az érettségiig a szakképzésre fordítható idő a korábbi összesen 1 évről 1,5 évre növekszik. Az érettségit követően további 1 év alatt pedig érettségire épülő emelt szintű („technikus”) szakképesítés szerezhető. Ebben az iskolatípusban tehát 4+1 évfolyamos képzésben összesen 2,5 éves szakmai képzés folyik. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők számára továbbra is a korábbival egyező, 2 évfolyamos képzés alatt szerezhető meg a technikusi végzettség azzal a különbséggel, hogy ők a szakmai érettségihez kapcsolódó alacsonyabb szintű szakképesítést nem szerzik meg. Elvárás lesz, hogy a szakgimnáziumi képzésben részt vevő fiatal a munkaerőpiacon használható végzettséggel lépjen ki az iskolarendszerből akkor is, ha a szakmai érettségit követően nem tanul érettségihez kötött szakmát. Ezért a szakmai érettségi meghatározott munkakörök betöltésére fog feljogosítani. A gimnáziumokkal hasonlóan négy közismereti tantárgyból kell érettségizni és a szakgimnázium jellegének megfelelően egy szakmai tantárgyból kell emelt szintű (várhatóan a középszint is választható lesz) érettségi vizsgát tenni, amely az OKJ Korm. r. szerinti munkakör betöltésére képesít. A szakmai érettségit követően a fiatal háromféle tovább lépési lehetőség közül választhat. Tanulhat érettségihez kötött szakmát (a má29

Vezetői program


sodik szakképesítés megszerzése is ingyenes), azaz részt vehet érettségihez kötött szakmunkás vagy technikus végzettséget adó képzésben, beléphet a felsőoktatásba, vagy a szakmai érettségi bizonyítvány, ill. OKJ végzettség birtokában munkát vállalhat. A szakirányú tárgyból tett érettségi vizsga emelt szintű és beszámítandó a szakirányú felsőoktatási felvételibe. A pályázat írásakor a szakgimnáziumi, szakközépiskolai kerettantervek még nem kerültek kiadásra. Az idei tanév feladata lesz ezen kerettantervek alapján a helyi tantervek elkészítése. A jelenlegi szakiskola szakközépiskolává alakul, amelynek lényeges tartalmi újdonsága, hogy a 3 éves szakmai képzést és komplex szakmai vizsgát követően automatikus továbblépési (továbbtanulási) lehetőséget nyújt az érettségi megszerzéséhez, egy kétéves érettségire felkészítő képzés keretében. Erről a lehetőségről a tanuló dönt. Ebben az esetben a tanuló négy kötelező közismereti vizsgatárgyból tesz érettségit és a korábban az iskolában megszerzett szakképesítése középszintű érettségi vizsgaként kerül elismerésre. Ebben az iskolatípusban tehát 3+2 éves képzés folyik. A szakképző iskolák szerkezeti változása következtében mindkét szakképző iskolatípus a jövőben egyaránt biztosítja szakképesítés és az érettségi megszerzését is. A korábbi szakközépiskolai, szakiskolai 9. évfolyam utoljára a 2015/2016. tanévben volt indítható, kifutó jelleggel. Jogszabályi változások miatt iskolánk külön felvételi meghallgatást nem tart. A felvételnél az 5-6-7. osztály év végi; 8. osztály I. félévi: magyar nyelv, irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, kémia, földrajz tantárgyak osztályzatait vesszük figyelembe. Ebben várhatóan nem lesz változás a jövőben sem, hiszen az új köznevelési törvény is központi felvételi írásbeli vizsgához köti a helyi szóbeli felvételi vizsga lehetőségét. A képzési kínálat eljuttatása az általános iskolákhoz és a szakképző évfolyamok tekintetében a középiskolákhoz szórólapokon, interneten, újsághirdetéssel, személyesen, pályaválasztási szülői értekezletek keretében, a Pályaválasztási Kiállítás és Vásáron való megjelenéssel történik. Évente 2 alkalommal (november tájékán) nyílt napon mutatjuk be intézményünket az érdeklődő diákoknak, szülőknek és pedagógusoknak.

Belső kód

Szakterület

11

Vendéglátásszervező-

Választható nyelv

Szakmai továbbhaladás a 12. évf. után

Vendéglátásszervező-vendéglős

angol

30

Felvehető létszám

SZAKGIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK (2 osztály)

42

Vezetői program


vendéglős ágazati szakképzés 12

Turisztikai szervező, értékesítő ágazati szakképzés

és német

OKJ-s szakképzés egy év alatt beszámítással Turisztikai szervező, értékesítő OKJs szakképzés egy év alatt beszámítással 5. táblázat

14

A biztosabb beiskolázás, a több lábon állás érdekében a 2014/2015-ös tanévben a vendéglátásszervező-vendéglős ágazati szakképzés mellett elindítottuk a turisztikai szervező, értékesítő ágazati szakképzést. Erre a munkaerőpiaci igények mellett azért is szükség van, mert két vendéglátásszervező-vendéglős osztályt már nem tudnánk feltölteni. A folyamatos létszámcsökkenés miatt kiemelt feladat a tervezett osztályok elindításához szükséges tanulólétszám biztosítása. Ebben várhatóan segítségünkre lesz az a kormányzati szándék, amely a szakképző iskolákat kívánja megerősíteni, és növelni kívánja az ebben a képzéstípusban továbbtanuló diákok arányát. A jelentkezési adatok alapján az látható, hogy a tavalyi évhez képest, a vendéglátásszervező-vendéglős osztályba jelentkezettek létszáma csökkent le nagyobb mértékben, bár a turisztikai szervező, értékesítő orientációjú képzés is mindösszesen 35en jelentkeztek. Sajnos, a szakközépiskolai létszám alakulása követi az országos tendenciát, hiszen amíg a gimnáziumokban (együtt a felsőoktatással) tanulók létszáma dinamikusan növekedett, addig a szakiskolákban stagnálásról beszélhetünk, a szakközépiskolákban pedig enyhe csökkenésről. Az új oktatásirányítás terveinek megvalósulása esetén remény van arra, hogy a tendencia megfordul, és biztosabban tudjuk feltölteni a jövőben a két szakközépiskolai osztályunkat. Ez utóbbira mindenképpen törekedni kell.

Belső kód

Szakma

21 22 23 24

Szakács Pincér Cukrász Vendéglátó eladó

Választható nyelv

Egyéb információ

német vagy angol

Képzési idő: 3 év Képzési idő: 3 év Képzési idő: 3 év Képzési idő: 3 év


SZAKKÖZÉPISKOLAI OSZTÁLYOK (4 OSZTÁLY)

36 24 24 12

6. táblázat

Kihasználva a szabályozás adta új lehetőségeket, intézményünk már a 2012/2013-as tanévre hároméves (un. előrehozott szakképzés) szakiskolai szakképzést hirdetett meg az általános iskolai végzettséggel rendelkező tanulók részére. A képzés a korábbi 2+2 (2+3) rendszerű képzéssel szemben lehetőséget ad a tanulási tevékenységek eredményes és örömteli végzésére. A szakközépiskolai képzés az első három évvel kívánja az itt

31

Vezetői program


tanuló diákokat szakmai végzettség birtokában a munkaerőpiacra juttatni. A hároméves képzést követően minden tanulónak lehetősége van arra, hogy automatikusan folytassa tanulmányait, két év alatt, nappali rendszerű képzésben érettségi vizsgát tehessen. A jelentkezési adatok alapján a legnagyobb érdeklődés a szakács és a pincér iránt mutatkozik, de a korábbi évekhez képest egyértelműen csökkenő a tendencia. Három osztály indítása látszódik reálisnak. Az új OKJ-ban a vendéglátó eladó képzés átkerült a csak iskolarendszeren kívül indítható részszakképesítések közé. Úgy néz ki tehát, hogy iskolarendszerben a 2016/2017-es tanévben indíthatjuk utoljára ezt a képzést. Igény és megfelelő humánerőforrás függvényében az eladó szakma indítása képzelhető el helyette. A szakközépiskola első három évének elvégzése nem jelenti feltétlenül a nappali iskolarendszerből való kikerülést, hiszen a szakképzési törvény lehetővé teszi, hogy a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulót kérésére a szakközépiskola tizedek évfolyamára felvegyék. Amennyiben a tanuló a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát tesz, a szakiskolában szerzett államilag elismert szakképesítést a tanuló kérésére középszintű szakmai érettségi vizsgának kell elismerni. Intézményünkben erre eddig is külön képzéstípus állt rendelkezésre, nappali rendszerű szakiskolások szakközépiskolája formájában, a 2016-tól életbe lépő szakközépiskolai képzés ezt tovább erősíti. A köznevelési törvény lehetőséget teremt az un. Hídprogramokban való részvételre, azonban ide a szakiskolai tanulóinknál gyengébb képességű tanulók is bekerülhetnek, ami komoly pedagógiai kihívást jelentene intézményünknek. Szakiskolások Középiskolája A két éves nappali képzés során érettségire készítjük fel a tanulókat, csak közismereti tantárgyakat oktatunk. A jelentkezés feltétele az OKJ-s szakmai bizonyítvány (3-as szintű szakképesítés) megléte. Az új jogszabályi környezetben is fontos szerepet kap ez a képzéstípus, hiszen a szakközépiskola első három éve, ill. sikeres szakmai vizsga után – közismereti tanulmányainak és teljesített szakmai követelménymoduljainak beszámításával – folytathatja tanulmányait olyan kétéves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból készít fel érettségire. A képzés követelményeinek teljesítése egyenértékű a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével. Közösségi szolgálat teljesítése esetükben nem követelmény. 32

Vezetői program


Két év alatt nem könnyű az érettségire való felkészítés, főleg úgy, hogy a közismereti tantárgyak óraszáma jelentősen csökkent. Ennek ellenére remélem, hogy a továbbiakban is lesz igény erre a képzéstípusra, és meglesz a legalább egy osztály elindításához szükséges létszám. Ennek segítségével 5 év alatt alapfokú szakmát, és érettségit tudnak szerezni a tanulók, majd lehetőségük lesz akár a középfokú szakképzésben, akár a felsőoktatásban továbbtanulni. Középfokú szakképzés Szakma neve OKJ szakmaszám

Felvételi követelmény

Képzési idő

Választható nyelv


Angol vagy német Angol vagy német

28 fő

Vendéglátásszervező

54 811 01

Érettségi

2 év

Turisztikai szervező, értékesítő

54 812 03

Érettségi

2 év

14 fő

7. táblázat

A vendéglátásszervező szakképesítés a vendéglátó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek termelő, értékesítő és szolgáltatási feladatainak megszervezésére, azok teljesítésére, az eredményes gazdálkodás elérésére, nagyobb egységekben részfeladatok önállóan történő ellátására, kisebb egységekben vezetői, vezető-helyettesi feladatok ellátására készít fel. A turisztikai szervező, értékesítő szakember korszerű szakmai és gazdálkodási ismeretekkel, továbbfejleszthető tudással rendelkezik. A vállalkozás teljes körű tevékenységét végzi, irányítja, szervezi és ellenőrzi vezetői szinten (utazási irodában, idegenforgalmi hivatalokban, fizető-vendéglátás területén, szabadidőközpontokban). Közreműködik a felsővezetői döntést igénylő üzleti, gazdálkodási, pénzügyi, marketingtervek kidolgozásában. Pénzügyi okok miatt korábban ezeket a képzéseket nem tudtuk beszámíthatósággal, 4+1-es rendszerben megszervezni, így a szakközépiskolai képzés túl sok előnnyel nem járt a gimnáziumi tanulókkal szemben. Az új szakképzési törvény előírásai szerint a szakközépiskola (szeptembertől szakgimnázium) a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre. A szakközépiskola (szeptembertől szakgimnázium) tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. Így tehát visszaáll az a korábbi rendszer, ahol öt év alatt érettségit, és középfokú szakmát szerezhetnek a tanulók, azzal a plusszal, hogy sikeres érettségi vizs-

33

Vezetői program


gával 3-as szintű OKJ-s szakképesítést is szereznek. Saját tanulóinkkal meg kell szerettetni a választott ágazatot annyira, hogy érettségi után nálunk szerezzék meg a második szakképesítést is. A szakképzés lehetősége a gimnáziumi tanulóknak is megmarad, hiszen a törvény a következőképpen rendelkezik: szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában (szeptembertől szakgimnáziumban) az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakközépiskola a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadiktizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg. A felkészítés a tizenharmadik

(első

szakképzési)

évfolyamon

a

szakközépiskola

kilencedik-

tizenkettedik évfolyamára a szakképesítés ágazata szerinti szakképzési kerettanterv által előírt követelmények szerint folyik. A tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam követelményeinek teljesítését követően a tanuló az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsga teljesítésével szakmai érettségi végzettséget szerezhet. Nyitottnak kell tehát lennünk arra, hogy a gimnáziumban végzett, de a felsőoktatásba továbbtanulni nem tudó, vagy nem akaró tanulókat fogadjuk kétéves, érettségi utáni szakképzésben. A felsőoktatás keretszámainak csökkentése miatt erre reális esélyt látok.

Továbbhaladás Az új rendszerű szakképzésben (3+2-es szakközépiskola, 4+1-es szakgimnázium) a korábbi időszakhoz képest megnehezedett az átjárhatóság az egyes képzések, ill. intézmények között. Nyolcadik osztályban tehát átgondolt, több évre szóló döntést kell hoznia a tanulóknak. A megfelelő szakma, ill. ágazat kiválasztásával viszont egyre jobb lehetőségek kínálkoznak a szakképzési tanulói életpálya továbbépítésére, a szakképzési karrier utak lehetőségére. Lásd pl.: felsőfokú vagy technikusi tanulmányok lehetősége a szakmunkások számára. A végzettek nyomon követése továbbra is problémás, szinte csak becsülni lehet, hogy az intézményből kikerülő tanulók milyen sikerrel állják meg a helyüket a munka világában, ill. milyen sikerrel felvételiznek felsőoktatási intézményekbe. Törvényi rendelkezések ugyan próbálták rendezni a pályakövetést, hiszen a különös közzétételi lista iskolai honlapon való közzététele keretében kell ezeket az adatokat nyilvánosságra hozni az intézményeknek. Súlyos anomália azonban, hogy a meglévő szabályok üres halmazt képeznek, így sem az iskolák, sem a foglalkoztatók nem tudnak eleget tenni az

34

Vezetői program


adatszolgáltatási kötelezettségüknek. A pályakövetési adatok összegyűjtésére tervezett országos adatbázis nem készült el. A 319/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalnak adta feladatul, hogy dolgozza ki és működtesse az életpálya-tanácsadási szolgáltatást, valamint fejlessze tovább és működtesse a pályakövetési rendszert. Szakképző intézményként a továbbhaladás tekintetében nem hiányozhat a munka világába való sikeres átmenet kiemelt kezelése. Pedagógiai programunk stratégiai célként kezeli a munkaerőpiac változásaihoz alkalmazkodó, rugalmas képzési rendszer kialakítását. A kor igényeit, a szakma fejlődését figyelembe vevő elméleti és gyakorlati ismereteket kell tehát átadnunk diákjainknak, hogy megfelelő alapokkal válhassanak önállóan gondolkodó, kreatív, a gazdasági változásokat követni tudó szakemberekké. Iskolánk eddig is feladatának tartotta a pályakövetést, a szakképzési törvény legújabb módosításával, az erről szóló rendelet várható kiadásával ez a feladat még inkább fontos szerepet kap. A törvényi szabályozás fontosnak tartja, hogy mind a tanulók és a szülők, mind a munkaerőpiac tisztában legyen egy-egy szakképző intézmény teljesítményével, ezért kötelező lesz a tanulóknak, hogy visszajelzést adjanak iskolájuknak arról, hogyan boldogulnak a munkaerőpiacon, - ha elhelyezkedtek, akkor ez a jelentés a munkáltató kötelezettsége -, az iskolák pedig kötelesek lesznek ezeket a statisztikákat nyilvánossá tenni. Így az oda jelentkezők, illetve a munkaerőpiac szereplői is tisztább képet kapnak arról, hogy az adott iskolában folyó szakképzés mennyire eredményes. Így még nagyobb jelentősége lesz intézményünk számára, hogy figyelembe vegye a munkaerőpiac elvárásait. A képzési kínálat összeállításához meg kell ismerni a térség munkáltatóinak szakemberigényeit, hogy a munkaerő-piaci igényeknek jobban megfelelő szakmákat indítsunk. Ebben a munkában az új törvényi előírásokat is muszáj lesz figyelembe venni a jövőben. A 2012. szeptember 30-től megalakult megyei fejlesztési és képzési bizottságok a szakképzés fejlesztése és a munkaerő-piaci igények érvényesítése céljából létrehozott konzultációs, véleményező, javaslattevő és tanácsadó fővárosi, megyei testületek lettek. Közreműködnek a munkaerő-piaci információk, a foglalkoztatási, foglalkoztathatósági adatok és prognózisok alapján a nemzetgazdasági igények és a szakképzés fejlesztésének összehangolásában. A bizottság javaslatot tesz az adott megyében székhellyel rendelkező fenntartó tekintetében, fenntartónként az általuk folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a fenntartó által indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira). Kidolgozza továbbá az iskolai rendszerű szakképzés 35

Vezetői program


fejlesztésének az adott megyére vonatkozó, a szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét tartalmazó koncepcióját (szakképzés-fejlesztési koncepció), amely a megye hosszú és középtávú területfejlesztési stratégiájának, illetve a fővárosi, megyei fejlesztési terv részét képezi. A Kormány a bizottságok javaslatai alapján rendeletben hozza meg az érintett tanévet megelőző év május utolsó munkanapjáig azon szakképesítésekre vonatkozó döntését, amelyekkel kapcsolatban a szakképző iskola fenntartója költségvetési hozzájárulásra jogosult. A Kormány a döntésében megyénként és a fővárosra tekintettel meghatározza azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét, amelyekre a szakképző iskola fenntartója a) korlátozás nélkül beiskolázhat, b) költségvetési hozzájárulásra nem jogosult, c) költségvetési hozzájárulást korlátozott keretszámok alapján igényelhet, ezen belül meghatározza a Kormány az adott megyében és a fővárosban iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények fenntartói tekintetében, fenntartónként a szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok keretszámait. Látható, hogy a beiskolázási lehetőségeinket, az indítható osztályok számát elsősorban központi rendelet fogja meghatározni. Nagyobb jelentőséget kell kapjon a jövőben a pályaorientáció, az életpálya-tanácsadás, a tanulók munkavállalásra történő felkészítése is. Hosszútávon gondolkodva azonban nem csak az a fontos, hogy mennyiben illeszkedik a kereslethez a végzettek szakmai struktúrája, hiszen azok még több évtizedet fognak eltölteni a munkaerőpiacon. A technológia előre nem látható változásai biztosan feleslegessé tesznek majd bizonyos szakmákat, más szakmák tartalmát pedig teljesen megváltoztatják. A szakmunkások későbbi esélyei ezért azon is múlnak, hogy át tudjáke képezni magukat, képesek-e követni saját szakmájuk tartalmi változásait. Ennek híján ugyanis szakképzettséget nem igénylő munkát kell majd végezniük, vagy teljesen kiszorulnak a foglalkoztatásból. Az alkalmazkodáshoz pedig megfelelő kompetenciák szükségesek. Az iskolának legalább akkora a felelőssége abban, hogy milyen alapkompetenciákkal vértezi fel a jövő munkavállalóit, mint abban, hogy milyen konkrét szakmai ismereteket ad át a számukra. Megfelelő alapokkal a munkavállalók maguk is ki tudják egészíteni, és meg tudják újítani szaktudásukat, és a vállalatok is tovább (vagy át) tudják képezni őket. Megfelelő alapok nélkül néhány évig esetleg elboldogulnak a szakismeretek rutinszerű alkalmazásával, de a jövőjük meg van pecsételve. Alapvető elvárás tehát a közneveléssel szemben, hogy az életben való boldoguláshoz szükséges kompetenciá36

Vezetői program


kat átadja, kifejlessze, és ezt minél átláthatóbban, elszámoltathatóbban tegye. Fontos feladatnak kell tehát lennie az élethosszig tartó tanulás elősegítésének, iskolai megalapozásának. Az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése is ez. Ma, amikor egyre inkább kulcstényezővé válik, hogy mennyire tud a tanulás, mint tevékenység térben és időben kiterjedni és ezáltal – az életen át tartó tanulás jegyében – motorjává válni a fenntartható minőségi fejlődésnek, az oktatásra nem kevesebb szerep hárul, mint hogy ezt a folyamatot megalapozza. A Pedagógiai Programunkban a tehetség, képesség kibontakoztatást segítő tevékenység is fontos szerepet kap. Ennek egyik kiemelt területe kell legyen az arra érdemes tanulók felsőoktatási intézményekbe való sikeres továbbtanulásának támogatása. A felvételit nyert tanulók számát lehetőség szerint gyűjteni kell, a tehetséggondozás egyik sikerkritériumává kell tenni a minél nagyobb számú felsőoktatási továbbtanulót. Ebben segítség lehet az, hogy az oktatásirányítás szándéka szerint a középfokú szakmát szerzett tanulók beszámítási lehetőséggel tanulhatnak tovább az iskola szakmai profiljába illeszkedő felsőoktatási intézményekben. A tehetséggondozás, továbbtanulás elősegítésére külön figyelmet kell fordítani ezen felsőoktatási intézmények felvételi tantárgyaira (gazdasági ismeretek v. matematika v. történelem v. egy idegen nyelv (angol, német olasz, spanyol, francia, orosz nyelvek valamelyike) v. szakmai érettségi tárgy). Óratervbe illesztve, vagy fakultációs-, emeltszintű érettségire felkészítő foglalkozások keretében biztosítani kell a minél eredményesebb felkészülést a felvételikre.

A működés törvényessége, jogszabályoknak való megfelelés Az intézmény vezetője tevékenységével felelős az iskola szakszerű és törvényes működéséért. Az iskola életét szabályozó törvények mellett az iskola stratégiai dokumentumai (PP, SZMSZ, Házirend) is elkészültek, azok nagyrészt a törvényi előírásoknak megfelelnek, de szükséges aktualizálásuk az új jogszabályi környezetnek megfelelően. A továbbiakban is fontosnak tartom, hogy ezen stratégiai dokumentumok ténylegesen épüljenek be az intézmény napi működésébe. Az iskola folyamatainak szabályozásakor külön kerüljenek feltüntetésre a vonatkozó törvényi előírások, rendeletek. Fontosnak tartom továbbá, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok – törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó, vagy az intézmény belső szabályzói, stratégiai dokumentumok – minden munkatárs számára hozzáférhetőek legyenek, azokat mindenki ismerje meg, legyen munkaköri feladatuk ezek betartása.

37

Vezetői program


A jogi követelmények betartását a vezetői ellenőrzésekkel kell támogatnia az iskolavezetésnek. Az Oktatási Hivatalok korábbi ellenőrzési feladatai a Megyei Kormányhivatalokhoz kerültek. A kormányhivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a köznevelési intézmény jogszabályi feltételeknek megfelelő működését. A megyei szint egyúttal többszöri, több területre kiterjedő ellenőrzést is jelent. A hivatal által kiszabható felügyeleti bírság felső határa továbbra is egymillió forintra lehet, így intézményünknek különösen figyelni kell a jogszabályok követésére, a jogkövető magatartásra. Új elem ellenőrzés tekintetében az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményekben, amely ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat. Az országos szakmai ellenőrzés célja a pedagógusok munkájának és az intézmény pedagógiai tevékenységének külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. Alapvető módszere az óra- és foglalkozáslátogatás, a megfigyelés, az interjú, és a pedagógiai dokumentumok vizsgálata. A szakmai ellenőrzésnek jogkövetkezménye az intézményre vonatkozóan ugyan nincs, de az intézményvezetőnek az öszszegző szakértői dokumentum alapján öt évre szóló intézkedési tervet kell készítenie. Az intézmény értékelése során a szakértők az alábbi területekről származó adatokat és tapasztalatokat használják fel: 1. Pedagógiai folyamatok 2. Személyiség- és közösségfejlesztés 3. Eredmények 4. Belső kapcsolatok, együttműködés 5. Az intézmény külső kapcsolatai 6. A pedagógiai munka feltételei 7. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés A szakmai ellenőrzésre való felkészülésként fontosnak tartom az iskolai belső ellenőrzéshez, értékeléshez kapcsolódva, jelen igazgatói pályázatomban is áttekintett területek rendszeres, mélyebb vizsgálatát, hozzáigazítva azt az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez. 1. év

2. év

3. év

4. év

Oktatás-képzés

Szervezet, vezetés

Nevelés

Szolgáltatások

Feltételek

Kapcsolatok

Tanügyigazgatás

Gazdálkodás

8. táblázat

38

Vezetői program


Az oktatás-képzés négyévenkénti értékelése természetesen nem azt jelenti, hogy nem kerül sor minden évben a terület egy rövid, összegző értékelésre, de négyévente egyszer az idősoros adatok felhasználásával, különböző vizsgálatokat elvégezve alaposan át lehet tekinteni a nevelés-oktatás eredményességét, az ezt befolyásoló tényezőket, a terület működését.

Tanügyi dokumentáció, dokumentációs rendszer A tanügyi dokumentációk szakszerű, törvényes vezetésének ellenőrzése az igazgatóhelyettesek feladata. Az ügyiratok egyszerűbb kezelése, könnyebb visszakereshetősége érdekében a jövőben meg kell gondolni az elektronikus iktatás megvalósítását intézményünkben. A szakszerű, törvényes, hatékony működés érdekében is fontosnak tartom a következő ábrának megfelelő dokumentációs rendszer kialakítását.

5. ábra

A dokumentumokhoz való hozzáférést külön szabályozni kell. Ezeket a nyomtatványokat a belső számítógépes hálózatunkon is el kell helyezni, így a megfelelő jogosultságok beállítását a hozzáférés szabályainak megfelelően kell majd elvégezni. Az iskola életét átfogó tanügy-igazgatási dokumentumok ma már az informatikai eszközeivel is elkészíthetővé váltak. Ezen a területen iskolánk is komoly lépéseket tett. Bevezettük az elektronikus naplót, a csoportnaplók, bizonyítványok, valamint törzslapok nyomtatásának lehetőségét. A korábban önkormányzati fenntartásában működő intézmények a központi informatikai normatívából kötelezően fizetendő iskola-adminisztrációs szoftverek közül kiválasztották a Taninform nevű programot, azonban iskolánkban a tényleges, teljeskörű használat elmaradt. A szoftver komplex megoldást kínál a teljes iskolai adminisztrációra (Intézmény egészére vonatkozó nyilvántartások; Személyzeti nyilvántartások; Tanulói 39

Vezetői program


nyilvántartás és kapcsolódó tevékenységek; Oktatás szervezése és lebonyolítása; Órarend; Étkeztetés nyilvántartása; Statisztikai adatszolgáltatások; Tankönyvrendelés) így bevezetése nagymértékben csökkenteni tudná az adminisztrációs terheket. A Szakképzési Centrumok esetében várhatóan kötelező lesz az akkreditált iskolaadminisztrációs programok valamelyikének használata. Pályázatomból így nem maradhat ki az a cél, hogy az előttünk álló 4-5 évben, a vázolt komplex rendszer fokozatos bevezetésével, a teljes iskolai adminisztráció nagy részét elektronikussá tegyük. Bízom benne, hogy minden kolléga részéről megfelelő támogatást kap ezen elképzelés, és mindenki nyitott lesz az informatika által kínált új lehetőségek kiaknázására.

40

Vezetői program

Személyi, tárgyi feltételek

2. Személyi, tárgyi feltételek Személyi feltételek

tanárok óraadó Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak összesen

2011 64 5

2012 68 1

2013 60 0

2014 56 0

2015 56 0

22

22

19

23

23

91

91

79

79

79

9. táblázat

Fenti táblázat a Keszthelyi VSZK október elsejei létszámadatait tartalmazza. Látható, hogy az óraadó tanárokat már nem alkalmazunk, de a főállású pedagógusok száma is jelentősen csökkent az elmúlt években. 2012-ben volt egy nagyobb számú nyugdíjbamenetel, ill. az intézményi órakeret is alacsonyabb lett. 2008-tól a GESZ látja el a karbantartási feladatokat, így a technikai dolgozók száma is lényegesen alacsonyabb lett. Jelenleg az intézmény teljes időkerete: 929 óra/hét, amivel egyébként nem használjuk ki a törvény által előírt időkeretet. Vezetők kötelező óraszámával korrigált időkeret: 915 óra/hét. Ez alapján (915/22)+4+1 =46,59 (a teljes óratömeg osztva a pedagógusok kötelező óraszámával, plusz 4 fő vezető (igazgató, szakközépiskolai igazgatóhelyettes, szakiskolai igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető)+1 fő könyvtáros) pedagógus létszám indokolt az iskolában. Ehhez jön még hozzá a kollégiumban dolgozó 9 fő (8 kollégiumi nevelő+1 kollégiumvezető). Tehát a teljes óratömeg alapján 55,59 fő pedagógus státusz jár intézményünknek. A technikai létszám számítása előzőek alapján (Nkt. 61. § (5)): 46,59*0,3 (szakképző iskolában javasolt technikai létszám)=13,977 9*0,5 (kollégiumban javasolt technikai létszám)=4,5 Az utóbbi kettő összeadva: 18,477 Ehhez hozzájön még a kötelezően alkalmazandó, pedagógiai munkát segítő alkalmazottak létszáma (3 fő iskolatitkár, 1 fő rendszergazda, 1 fő műszaki vezető, 1 fő laboráns, 0,5 fő pszichológus), ami összesen 24,977~ 25 főt jelent. 2 fő karbantartó felvételére mindenképpen szükség lenne még, amit a jogszabályi előírások lehetővé is tennének.

41

Vezetői program


Az intézményben pedagógus munkakörbe foglalkoztatott: - teljes munkaidőben: 52 fő - részmunkaidőben (6 órás): 1 fő - részmunkaidőben (4 órás): 1 fő - Gyes, Gyed: 2,25 fő ebből fizetés nélküli szabadságon: 1 fő ebből az intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott, teljes munkaidős, határozott idejű létszám: 1 fő Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszáma: 21 fő - határozatlan idejű, teljes munkaidős létszám: 17 fő - részidős (4 órás): 1 fő - gyesen, gyeden lévők: 2,75 fő - határozott idejű teljes munkaidős: 4 fő Iskolánk közalkalmazotti létszámának alakulását vizsgálva világosan kivehető tendencia mind a pedagógus, mind pedig a nem pedagógus besorolású közalkalmazottaknál a megfontolt - néha kényszerű - "takarékosság" ill. az arra való törekvés. A pedagógusok munkaidejének változása, a demográfiai hullámvölgy, valamint az új képzési struktúra (3 éves szakiskolai képzés, felsőfokú szakképzés megszűnése, közismereti tantárgyak óraszámának csökkenése, stb.) miatt karbantartók felvétele jöhet csak szóba egyelőre, több gyesen lévő, és határozott idejű munkaviszonyban foglalkoztatott kollégával is rendelkezünk, ez is indokolja az óvatosságot e téren. Szakos ellátottságunk 100%osnak mondható. Az új szakgimnáziumi, szakközépiskolai képzések elindulásával, valamint egy nagyobb létszámú nyugdíjba menetel (2017. évben) következtében szükségessé válhat szakmai tantárgyakat oktatók felvétele. Egyéb területeken viszont nem lesz könnyű feladat a jelenlegi státuszok megtartása sem. Az alkalmazás törvényi feltételeinek megfelelnek a tanárok. Négy szakoktató kolléga esetén ugyan nincs meg a felsőfokú végzettség, de az új köznevelési törvény a következőképpen rendelkezik: Szakmai tanár, szakoktató, gyakorlati oktató - a szakképzés szakirányának megfelelő szakos tanár, a szakképzés szakirányának megfelelő szakoktató, a szakképzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettség, középiskolai végzettség és a szakiránynak megfelelő államilag elismert legalább középszintű szakképesítés, továbbá legalább öt év, az adott szakiránynak megfelelő szakmai gyakorlat. Főleg a szakiskolai osztályokban tapasztalható, tanulási nehézségekkel küzdő, nehéz családi körülmények között lévő diákok nagy száma miatt fejlesztő pedagógus, és 42

Vezetői program


pszichológus alkalmazása is indokolt lenne. Ifjúságvédelmi felelős, ill. drogprevencióért felelős munkatárs alkalmazására szintén továbbra is szükség van iskolánkban. A nevelőtestület kor szerinti megoszlása arányosabb lett 2007-hez képest (Ld.: 6. ábra), a férfi-nő arány 42-58 százalék. A 2007-es nagy létszámú nyugdíjba menetellel az 50,2-es tantestületi átlagéletkor 46,6-re csökkent, jelenleg 49.

Létszámadatok alakulása korcsoportonkénti bontásban 16

15

15

14 12

1010

10 8 6

5

7

6

55

0

6

777

2007

10

2011

8

2014

7 5

Lineáris (2007) Lineáris (2011)

4 2

7

11 10

3 1

0

3

Lineáris (2014)

1

0-25 25-2930-3435-3940-4445-4950-5455-5960-6465-69 6. ábra

A nem pedagógus alkalmazottak körében szintén minimális létszámmal dolgozunk, további csökkentés már a működést veszélyeztetné. Korábban gondot okozott, hogy a karbantartási, takarítási feladatok koordinálását is a pénzügyi területen dolgozóknak kellett elvégeznie. Az új jogszabály a finanszírozott létszámok között hozta a műszaki vezetői státuszt, amire nagy szüksége volt intézményünknek. 2013. szeptember 1-től az állami fenntartású nevelési-oktatási intézményekben gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörökben alkalmazottak létszáma legfeljebb a pedagógusok teljes munkaidőre számított létszámának húsz százaléka, szakképző iskolában harminc százaléka, kollégiumban ötven százaléka lehet. A jelenlegi pedagóguslétszám megtartásával tudjuk csak elérni azt, hogy ne legyen szükség leépítésre a nem pedagógus alkalmazottak esetén. Mint minden intézménynek, így iskolánk sikerének is egyik kulcsa a rendelkezésre álló humánerőforrás minősége. A minőségirányítási programunk elkészítésekor kiemelt figyelmet fordítottunk ennek a területnek, több folyamat szabályozásra került, azonban 43

Vezetői program


az intézmény tényleges működésébe mindezek részben épültek csak be. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani ezen a téren is a stratégiai dokumentumainkban lefektetett céloknak, szabályozásoknak. Az intézmény célja a megfelelő szakképzett munkaerő kiválasztásával, a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével a szervezet célkitűzéseinek elérése. A belépő új munkaerő kiválasztására és betanulására (figyelembe véve a jogszabályokat, intézményünk alapértékeit ill. a kiválasztás szempontjait) az IMIP-ben lefektetett eljárásrendet célszerű alkalmaznunk. A pedagógusok továbbképzését szabályozó fő dokumentumnak, a továbbképzési tervnek, a Pedagógiai Program figyelembevételével kell készülnie. Az alapdokumentum alapján kell elkészíteni az éves beiskolázási tervet, melyben a partneri igényeknek, egyéni karrierterveknek is meg kell jelennie. A pénzügyi fedezetét az éves költségvetési keretnek kell biztosítania. A továbbképzések tervezésénél fontos szempont a Nkt. 95.§-ának kiegészülése a következő bekezdéssel: „2016. szeptember 1-jétől szakközépiskolában a középfokú nevelés-oktatásban a 9–11. évfolyamon főiskolai szintű végzettséggel és tanári szakképzettséggel is betölthető pedagógus-munkakör, feltéve, hogy a mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséget és szakképzettséget 2021. szeptember 1-jéig megszerzi az érintett. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni és pedagógus-munkakörben a szakközépiskolában továbbra is alkalmazható, de az érettségi vizsgán vizsgáztató tanár nem lehet az, akinek a rá irányadó öregségi nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél kevesebb ideje van hátra.” Erre a kötelezettségre a továbbképzések tervezésénél, ill. már a következő tanév előkészítésénél figyelemmel kell lenni. A nem pedagógusok továbbképzéséről a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembevételével az iskolavezetőség dönt. A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 64-65.§-a szól a pedagógusok új előmeneteli rendszeréről, amely 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba. A már pályán lévő pedagógusok első minősítése 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között megtörténik. A pedagógusok minősítésüket követő év első napján kerülhetnek magasabb fokozatba. A magasabb fokozatba kerülés első lehetséges időpontja így tehát 2014. január 1. volt A pedagógus életpálya egy kétéves gyakornoki időszakból, és három – kivételes esetben négy – további fokozatból áll: Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus, és Kutatótanár fokozatból. A Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozatba lépés kötelező, 44

Vezetői program


a többi fokozat elérése már nem, ezek a szakvizsgával vagy tudományos fokozattal rendelkező pedagógusok számára nyújtanak újabb előrelépési lehetőséget. Pedagógus I. fokozatba az léphet, aki megfelelt a gyakornoki idő lezárását jelentő minősítő vizsgán, míg a Pedagógus II. fokozathoz minősítési eljárás szükséges, amelyet legkorábban a fokozatba kerülést követő hatodik tanév során lehet lefolytatni. A Mesterpedagógus fokozat elérésének feltétele a pedagógus szakvizsga megszerzése, legalább 14 éves pedagógusi munkaviszony, valamint a második minősítés megszerzése, míg Kutatótanár az lehet, aki tudományos fokozattal, legalább 14 éves pedagógiai gyakorlattal rendelkezik, rendszeresen publikál és megszerezte a második minősítést. Az új pedagógus előmeneteli rendszer és az ehhez kapcsolódó új pedagógus bértábla – fenntartótól függetlenül – minden nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógusra vonatkozni fog. A pedagógus életpályamodellhez kapcsolódva is fontosnak tartom működtetni a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak ösztönzésére szolgáló rendszert, amelynek tartalmaznia kell az anyagi és erkölcsi elismerésük – jogszabályokra épülő – intézményi alapelveit és rendjének szabályozását. Az ösztönzési rendszer elemeinek biztosítani kell, hogy az intézmény alapértékeit magas szinten teljesítsék a pedagógus és nem pedagógus dolgozók egyaránt. Az intézmény hosszú távú stratégiaalkotásához és pozitív megítéléséhez továbbra is szükséges a humán erőforrások fejlesztésének, a pedagógusok továbbképzésének, beiskolázásának tervezése. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók is segítik. A szaktanácsadó feladata a pedagógusok munkájának szakirányú (tantárgyi vagy sajátos pedagógiai területen igényelt) segítése, véleményezése, konzultációk, továbbképzések, szakmai fórumok szervezése. A pedagógus-szakvizsga bevezetését, a pedagógus-továbbképzés rendszerét, a továbbképzésben résztvevők juttatásait külön rendelet fogja szabályozni.

45

Vezetői program


Tárgyi feltételek ÉPÜLET Zalaegerszegi SZC Vendéglátó, Idegenforgalmi, Kereskedelmi Szakképző Iskolája és Kollégiuma a 917/15, valamint a 917/15/A/2. hrsz-u 15310 m2 térnagyságú területen helyezkedik el. Az iskola épülete 3 alapvető blokkra bontható: 

háromemeletes - nevelés-oktatás célját szolgáló ún. tantermi blokkra - a portával és az előtérrel;



a négyemeletes kollégiumi blokkra, a könyvtárral



a szakközépiskolások ételkészítési és felszolgálási gyakorlatainak helyet adó tanműhelyi blokkra - tálaló konyhával és az ebédlővel, valamint két tanteremmel.

Szorosan és szervesen az iskola épületéhez tartozik:  az épületkomplexum déli részén elhelyezkedő tornaszoba az öltözőkkel és szertárhelyiségekkel. TANTERMEK Az iskola épületében 27 tanterem található, ehhez hozzákapcsolódik 1 kisméretű tornaterem. A termek közül 2 informatika szaktanterem, 1 taniroda, 1 élelmiszerismereti szaktanterem és a 3. emeleten egy 120 fős előadó is található. A tantermek többsége 3236 fő befogadására alkalmas, de néhány termünk 24-26 fős. A számítástechnika tanítására szolgáló termeinkben szinte folyamatos a gépek frissítése. A korábbiakban felszerelt multimédiás tanári asztalok (számítógép, 17”-os LCD monitor, projektor, erősítő, DVD – videó kombinált lejátszó, dokumentum kamera, rádiós mikrofon, hangfalpár, motoros vászon, zárható asztal), az új kiépítésű kilenc interaktív tábla, valamint 190 db tanulói laptop a kor színvonalának megfelelő oktatástechnikát biztosít. Törekednünk kell a már idősnek számító géppark lecserélésére, valamint ezen eszközök tanítási folyamatba való hatékony beépítésére. Tantermeink kihasználtsága csaknem 100 %-os. 8 órától 1410 óráig nappali tagozatos tanulók, a délutáni órákban tanfolyamok hallgatói számára biztosítják a nyugodt iskolai munka egyik legfontosabb alapfeltételét. A tantermek komplett felújítása 2010-ben megtörtént, a bútorzat cseréjét az alapítványi bálok bevételéből igyekeztük megoldani. SZERTÁRAK - SZEMLÉLTETŐESZKÖZÖK Szertárak tekintetében szükség lenne további fejlődésre, sajnos egyelőre a helységeink kihasználtsága nem teszi ezt lehetővé. Törekedni kell a tanórai szemléltetés esetében

46

Vezetői program


is a multimédiás eszközök kihasználására, ezért digitális tananyagok, CD-k, DVD-k, multimédiás szoftverek beszerzésének a jövőben is prioritást kell adni. A munkaközösségi beszámolókban kért szemléltetőeszközöket, egyéb kellékeket maradéktalanul igyekeztünk beszerezni. Bízom benne, hogy az uniós pályázatok további lehetőséget adnak a fejlesztésekre. KOLLÉGIUM A tantermi blokkhoz az előtéren át csatlakozik a 240 tanulónak kényelmes, otthonos szállást, nyugodt tanulási lehetőséget biztosító kollégium. Társalgója ad otthont a klubfoglalkozásoknak, TV-nézésnek, kiállításoknak, egyéb kulturális rendezvényeknek, megmozdulásoknak. Ez az intézmény egyik olyan helyisége, ahol egy-egy nagyobb közönséget mozgató iskolai rendezvény - ha szűkösen is - lebonyolítható. A kollégiumi blokkban kap helyet az intézmény orvosi rendelője, a könyvtár és a vendégszobák. Az NYDOP-os pályázat keretében a kollégiumi szobák komplex felújítása megtörtént, ill. az első emeleten a bútorok cseréje is. Törekedni kell arra, hogy új bútorok beépítése a többi emeleten is megtörténhessen. TANMŰHELY - SZABADTÉRI KABINET A szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati foglalkozásai jól felszerelt tanműhelyben folynak. Jelenleg a szakmai (szakács, felszolgáló, cukrász) gyakorlatok zökkenőmentes lebonyolítása biztosított: 4 tankonyha; 3 felszolgáló szaktanterem; egy 20 fős, elméleti oktatásra szolgáló tanterem egy 12 fős elméleti és előkészítő terem öltözőkkel, raktárral és egyéb előkészítő helyiségekkel. A folyamatos eszközfejlesztés mellett megtörtént a tankonyhai folyosók festése, burkolása, valamint a nyílászárók nagy részének cseréje. Szintén komplexen felújításra kerültek a tanulói öltözők. Májustól szeptemberig - az időjárás függvényében - gyakran vesszük igénybe a szabadtéri kabinetet, ahol hangulatos nyársalásra, bográcsfőzésre, egyéb kinti programokra van lehetőség. Itt egy felújított, barátságosabb környezet kialakítására van szükség. SPORTLÉTESÍTMÉNYEK Az intézmény egyetlen tornaszobával rendelkezik, amelynek igénybevétele reggel 7től este 9-ig szinte 100 %-os. A mindennapos testnevelés órák bevezetésével szükségszerű volt a földszinti 7-es tanterem átalakítása is. Szabadtéri sportlétesítmények tekintetében az állami átvétellel csupán 1 db bitumenes kézilabdapálya maradt a vagyonkezelésünkben, a többi (1 db nagyméretű füves labdarúgópálya (300 m-es futópályával), 1 db bitumenes kézilabdapálya) külön helyrajzi számra került. Az ingyenes használat lehetősége áll fent egyelőre számunkra. A tornaszoba mellett kondicionáló teremmel rendelkezünk még, ami nagymértékben elhasználódott. A sportlétesítmények felújítására, 47

Vezetői program


újabb fedett sportlétesítményre nagy szükségünk van, így a közeljövőben meg kell oldani ezt a feladatot. Ezen a területen az önkormányzattal való együttműködésre is szükség van, biztató, hogy a külső sportlétesítmények felújítása Keszthely város sportkoncepciójában is prioritást kapott. Mielőbb meg kell oldani a GESZ műhelyek kiüríttetését, hiszen így karbantartó műhelyek, ill. kisebb átalakítással további sportlétesítmények/edzőtermek is rendelkezésünkre tudnának állni. ESZKÖZJEGYZÉK A nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete rendelkezik. Ez alapján hiányzik a megfelelő méretű tornaterem, az aula kisméretű, bővítésre szorul, ill. a tornaszobai, oktató- nevelőmunkát segítő eszközök, felszerelések tekintetében van még hiányosság. Az épület állagának szinten tartására, fejlesztésére, folyamatos karbantartására természetesen továbbra is szükség van. Úgy gondolom, az infrastrukturális felújításnak köszönhetően most már nem csak csupán „tűzoltásról” beszélhetünk, így igyekeztem összeszedni az ezen túlmutató fejlesztési terveket is. Elsősorban pályázati pénzek felhasználásával (pályázatíró kompetencia fontosságáról már írtam) kell a szükséges pénzügyi forrásokat előteremteni.  Kézilabdapályák, konditerem és a tornaterem felújításra szorulnak, valamint fontos lenne az egészségneveléshez szükséges eszközök beszerzése is  Több éve gond (partneri igényfelmérésnél is felmerült) egy nagyobb, korszerűbb tornaterem (sportcsarnok) hiánya  Kiemelten kell kezelni a jövőben is a korszerű oktatástechnikai eszközök, digitális tananyagok beszerzését  Iskolánk sikerének egyik kulcsa a nyelvoktatás. Meg kell vizsgálni egy nyelvi labor létrehozásának lehetőségét  Egy magára valamit is adó vendéglátó szakképzőiskolának presztízskérdés kell legyen a tankonyhák, tanéttermek állapota, felszereltsége  Iskola 3. emeletén lévő galériában kiállítótér kialakítása  Kollégium bútorzatának további cseréje  Kollégium folyosók acél szerkezetű nyílászáróinak cseréje  Az érettségi időszakban, valamint a nyáron is használt helyiségekben légkondicionálás megoldása  Radiátorok beszerzése, ill. cseréje  Energiatakarékos LED-es világítótest beszerzése, felszerelése

48

Vezetői program


 1 db megrongálódott napkollektor elem beszerzése  Tankonyhai kisértékű eszközök cseréje, újak beszerzése  Testnevelés oktatási eszközök cseréje, újak beszerzése  Kollégiumi nevelés - kreativitás fejlesztés - közösségépítéshez eszközök cseréje, újak beszerzése  Informatikai eszközök cseréje, újak beszerzése  Tankonyha, tornaterem és kollégium épület elektromos hálózat felújítása  Tetőfelújítás  Homlokzat felújítás  Tankonyhák padlóburkolatának felújítása, síkosságmentesítése  Felszolgáló 2-es tanterem felújítása  Mosogatóhelyiség felújítása  Élelmiszer raktár felújítása  Tankonyhák épületében öltözők-zuhanyzók felújítása  Kollégiumi helyiségek, folyosók felújítása  Kollégiumi zuhanyzók felújítása  Iskola épületében a helyiségek felújítása, festése  Iskola épületében a vizes blokkok felújítása Az iskolaépületek létrehozásánál, felújításánál is elsődlegesnek kell tekinteni a fenntarthatósági szempontokat. A fenntarthatóság szempontjából – a lényegre szorítkozva – az emberi egészség védelme, valamint az otthonos környezet biztosítása áll a követelmények előterében. Az iskolaépületek vonatkozásában a hőszigetelés, a fűtés, a világítás, a zajszigetelés, az akadálymentesítés, valamint az anyagok kiválasztása és az esztétikai szempontok képezik a meghatározó tényezőket. Az iskolaépületeknél a legkedvezőbb környezeti hatások, a legkiválóbb anyagok használata azért fontos, mert ezek teremtik meg a tanuláshoz, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges életre szóló és pozitív hatású szociális nevelési színteret.

IKT feltételei A XXI. század gazdasági és társadalmi változásai következtében kialakult információs társadalom nagy igényeket támaszt a közoktatással szemben. Ez egyfelől az infokommunikációs technológiák (IKT) fejlesztésében, másfelől a digitális írásbeliség előtérbe kerülésében jelentkezik. A tudás alapú társadalomban felértékelődik az információ

49

Vezetői program


megtalálásának, válogatásának, beépítésének és felhasználásának képessége (Csapó, 2003). A digitális írástudás biztosítása a közoktatás egyik kiemelt feladata. Iskolánk folyamatosan törekedett arra, hogy az IKT területén jelentkező pályázati lehetőségeket kihasználja. Úgy gondolom, az elért eredményekre nem panaszkodhatunk. Továbbra is törekedni kell arra, hogy a rendelkezésre álló eszközparkot szinten tartsuk, lehetőség szerint bővítsük, ill. korszerűsítsük. Két korszerűen felszerelt (36 db számítógép) számítástechnika tanteremmel rendelkezünk, valamint egy tanirodával, ahol szintén korszerű (Windows 7 futtatására alkalmas) számítógépek üzemelnek.

7. ábra

Intézményünk összesen (kollégiummal együtt) 428 db számítógéppel rendelkezik, ezek közül 4 db szerver, 252 db pedig hordozható számítógép. Sajnos, 2011-től nem tudtunk számítógépeket beszerezni, így az eszközök nagy része 4-7 éves színvonalnak megfelelő, szükséges fokozatos felújításuk. A kollégiumban ennél is rosszabb a helyzet, ott nagyrészt 6-8 éves színvonalnál régebbi számítógépekkel rendelkezünk (ebben elsősorban a kollégiumokra vonatkozó kevesebb pályázati lehetőség játszik szerepet), így ott szintén indokolt a közeljövőben a korszerűsítés. Mindegyik számítógépünk rendelkezik internet-hozzáféréssel, irodai programcsomaggal (Microsoft Office 2013). Törekedtünk arra, hogy a tanárok is korszerű számítógép-hozzáféréssel rendelkezzenek, ez ma már a pedagógusi munka elengedhetetlen feltétele. A fejlesztési lehetőségek

50

Vezetői program


elapadásával több esetben csupán egy tanulói laptopot tudtunk biztosítani a kollégáknak, és a többi pedagógusnál is elodázhatatlanná vált a gépek cseréje. A tanáriban kettő, a kistanáriban pedig egy modern számítógép áll rendelkezésre, de lehetőség van a többi (számítástechnika termek) gép igénybevételére is. A tanáriban, az iskola több tantermében, a kollégiumban vezeték nélküli hozzáférést lehetővé tevő Access Point-ot üzemeltünk be. 2006. évi decentralizált szakképzési támogatásból beszerzett 13 munkahely: számítógép (AMD Semprom 2800+, 512 MB DDR RAM, 80 GB HDD, integrált VGA vezérlő, DVD RW, 17” LCD monitor), projektor (BenQ), erősítő (Sony), DVD – videó kombinált lejátszó (LG), dokumentum kamera, rádiós mikrofon, hangfalpár, motoros vászon, zárható asztal - korszerű oktatástechnikát képviselnek. Szintén 2006-ban a TISZK-től 6 hasonló munkahelyet nyertünk pályázaton. Elsősorban a tisztaszoftver programnak köszönhetően szoftverek tekintetében jól állunk, mind a számítógépek (Windows 7, Office 2013), mind a szerverek korszerű, a mai kor igényeit kielégítő programokkal rendelkeznek. További tervezett beszerzések az IKT területéhez kapcsolódóan: 

Gazdasági területen lévő munkaállomások cseréje



Műszaki irodából, könyvtárból való nyomtatás megoldása.



Igazgatósági munkaállomások cseréje



Flexys ügyviteli rendszer beszerzése.



Munkaállomások beszerzése a felszolgáló tanétterembe.



Vendéglátóipari és készletnyilvántartó rendszer – Trinity szoftver beszerzése 3 terminálra



Thermo blokknyomtató – Trinity szoftverhez



Tanműhely ügyviteli munkaállomások cseréje



Médiasztalokban lévő munkaállomások cseréje.



Tantermi projektorok pótlása, beszerzése.



Mobil projektor beszerzése



Könyvtárkezelő rendszer beszerzése



Vezeték nélküli hálózat kialakítása, ill. bővítése



Számítógépes hangszórók beszerzése



NAS szerver, fájl eléréshez.



Nevelői munkaállomások cseréje

51

Vezetői program




Szerver gép beszerzése, monitorral



Kamerarendszer beszerzése, rögzítővel, távoli elérés biztosításával a kollégiumba



Online pénztárgép beszerzése a kollégiumi férőhelyek értékesítéséhez



Vírusírtó szoftver beszerzése



NetSupport szoftver licenc megújítása



Prezentációs állvány beszerzése

ECDL Iskolánkat a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság 2005 szeptember 23án akkreditálta, mint Nemzetközi ECDL Vizsgaközpont. Ezzel lehetővé vált, hogy az itt tanuló diákok is helyben tegyék le a vizsgákat az egyes modulokból, és ECDL bizonyítványt szerezzenek. A korszerű számítógép-park, valamint számítástechnika-tantermek, taniroda, kiváló lehetőséget biztosítanak a felkészülésre, a vizsgákra. A felkészítést, valamint a vizsgáztatást is helyben végezzük. Az elmúlt tanévekben a vizsgázók száma folyamatosan csökkent, a 2014/2015-ös tanévben mindösszesen 11 fő tett vizsgát. ECDL vizsgaközpontunkat csak úgy tudjuk továbbra is fenntartani, ha több vizsgázót tudunk beszervezni, egyébként a működtetése sajnos nem rendtábilis.

Könyvtár 2000-ben felújított könyvtárunk kulturált környezetben fogadja tanulóinkat, melynek jelenlegi könyvállománya kb. 10.000 kötet. Az intézmény könyvtára jellegéből adódóan kimondottan iskolai könyvtár. A potenciális olvasók körét az iskola tanulói és dolgozói alkotják. A könyvtárhasználat térítésmentes, a kölcsönzési idő heti 22 óra. Általános alapelv, hogy a kölcsönzés időpontja olyan legyen, hogy az iskola minden tanára és tanulója számára tanítási időben hozzáférhetőek legyenek a könyvtár szolgáltatásai. A könyvtári rendszer működése keretében a könyvtárra háruló feladatok: 

elősegíti az olvasók általános műveltségének fejlesztését, a szakmai tudás növelését, hasznosítását



speciális eszközeivel hozzájárul a nevelő-oktató munka problémáinak a megoldásához

52

Vezetői program


A könyvtár gyűjtőkörét az újonnan elkészített gyűjtőköri szabályzat foglalja egységes keretbe. Az állomány gyarapítása vásárlással, pályázatok segítségével, valamint tartós tankönyvek beszerzésével történik (OTP Fay András Alapítvány). Az idei tanévben felajánlás útján sikerült beszerezni idegen nyelvű szakácskönyveket, amelyek jó szolgálatot tesznek a szakmai idegen nyelv elsajátításában. A könyvtár nem folytat önálló gazdálkodást. A beszerzett könyveket, egyedi és csoportos leltárkönyvben tartjuk nyilván. Az állomány feltárását címszó- és szerzői katalógus szolgálja. A jövő és a korszerűség útja mindenképpen a számítógépes nyilvántartás bevezetése, amely egyértelműen feleslegessé teszi a katalógusrendszert. Az iskola könyvtárának a jövőben is biztosítania kell tanulói és nevelői jogon az iskola alaptevékenységéhez nélkülözhetetlen forrásokhoz és információkhoz való hozzáférést, másrészt olyan tanulási környezetet kell teremtsen, amely korszerű információhasználati, könyvtárhasználati tudást, szokásokat generál. A tanulásmódszertan egyik kiemelkedő jelentőségű helyszíne is, ahol a jegyzetelés technikájától a szövegértelmezés és szövegalkotás képességén keresztül az önálló munka elkészítéséig minden tanítható és gyakoroltatható. A fejlesztésben az elmúlt pár évben is kiemelt feladat volt az iskolai könyvtár információs és kommunikációs technológiájának fejlesztése (megfelelő technikai berendezések, Internet-csatlakozás). Az iskola könyvtárának bekapcsolása a könyvtári-informatikai rendszerbe, ezzel a zárt rendszerből kilépve megsokszorozhatja állományi és információs lehetőségeit. Megfelelő informatikai fejlesztéssel (eszközök és a könyvtáros szakértelme) el kell érni, hogy az iskolai könyvtár fogadóképes legyen a könyvtári rendszer dokumentum ellátási szolgáltatásaira (ODR), a szűkebb állományi lehetőségein túl jelentkező igények kielégítésére. A megfelelő anyagi források biztosításával olyan szakszerű állományalakításra van szükség (gyarapításra, rendszeres elemzésre és kivonásra), amely a helyi pedagógiai program (gyűjtőköri szabályzat) által meghatározott, korszerű, többféle ismerethordozót (könyv, folyóirat, audiovizuális, elektronikus dokumentum stb.) felölelő, jól szervezett gyűjtemény kialakítását teszi lehetővé. Kiemelt fejlesztésre szorul a nem nyomtatott vagy más néven nem hagyományos ismerethordozók állományésze. Ma már nemcsak a könyvtári szakma szorgalmazza az egységes gyűjtemények szervezését, miniszteri jogszabály is előírja, hogy minden iskolába kerülő ismerethordozót könyvtári kezelésbe kell venni. A könyvtáron kívül ugyanis nem biztosítható e dokumentumok széles körű hozzáférhetősége, hatékony felhasználása.

53

Vezetői program


Intézményi szinten elő kell segíteni az iskolai könyvtár bekapcsolását az iskola helyi hálózatába, törekedni kell arra, hogy a könyvtári munkagépek mellett fokozatosan gyarapodjanak a használók által közvetlenül igénybe vehető opac-ok (Oline Public Access Catalogue). A XXI. században az iskolai könyvtár is funkcionális módosuláson megy keresztül. Egyre erőteljesebb lesz interdiszciplináris jellege. A tudományok összességének, az információs forrástípusok egyidőben történő jelenléte, a tantárgyközisége sokszor ad lehetőséget a kooperatív, projektmódszer alkalmazására is. Irodalmi versenyek, egy-egy tudományterülethez kapcsolódóan előadások megrendezésére is alkalmas helyszín. Segíti a továbbképzésre járó kollégákat dokumentummal, információval. Rendezvényeivel felhívja a figyelmet az évfordulókra, nevezetes napokra.

54

Vezetői program

Oktatás és nevelés

3. Szakmai tevékenység – oktatás és nevelés Az általános iskolából a szakközépiskolai osztályokba 3,7 körüli átlaggal érkeznek a tanulók. A szakiskolai osztályoknál a hozott átlag gyengébb ennél, 2,7 körüli. Általános trendként sajnos elmondható, hogy iskolánk egyre gyengébb átlaggal rendelkező tanulókat tud felvenni, bár ez a mutató 2012-től egy kicsit megfordulni látszik.

8. ábra

A 2015/2016. tanév beiskolázási (2016/2017-es tanévre történő) adatait, az átlagok alakulását a következő táblázat mutatja:

4,88

4,88

4,17

legjobb

55

22

4,38

23

4,58

24 VENDÉGLÁTÓ ELADÓ

21

CUKRÁSZ

12

SZAKÁCS

231 lapból

Vendéglátásszervezővendéglős

11

Szakközépiskola

PINCÉR

Szakgimnázium

Turisztikai szervező, értékesítő

2016.

3,79

Vezetői program

Oktatás és nevelés 3,66

3,94

2,77

2,70

2,76

2,86

2,08

2,50

1,92

1,95

1,95

2,04

átlag min 10. táblázat

Szakközépiskolában a 2007-es „palettabővítés” hozott némi javulást ugyan a jelentkezők számában, de a további gyermeklétszám csökkenés ezt „elnyelte”. Bízzunk benne, hogy a szakgimnáziumok ötéves rendszerének elindításával biztosabban tudjuk feltölteni az újonnan indítani tervezett osztályokat. Minden évben magasak az órai hiányzások (jelenleg 100 körüli az egy főre eső átlag), a szaktanári figyelmeztetések, osztályfőnöki intések számai. Dicséretek, figyelmeztetések számának alakulása a szakiskolában Tanév

Dicséretek száma

Figyelmeztetések száma


229

456


144

312


145

418


102

565


162

695 11. táblázat

Az iskolai fegyelmi helyzettel tehát továbbra is problémák vannak. Árnyalja a képet, hogy sok esetben pár tanuló miatt magasak a hiányzások, valamint a fegyelmező intézkedések számai. A biztonsági szolgálat alkalmazása, a kamerarendszer kiépítése, a fegyelmi bizottság működése úgy gondolom, javított valamit a fegyelmi helyzeten az elmúlt években. További előrelépést szeretnék elérni a nevelési igazgatóhelyettesi státusz bevezetésével. Tanulmányi előmenetellel kapcsolatos eredmények, valamint a magatartás, szorgalom átlagok a 2014/2015-ös tanév végén a következőképpen alakultak (az utolsó két sorban az összehasonlítás alapjául a 2010/2011-es tanév eredményei szolgálnak):

56

Vezetői program


Tanulmányi eredmény

Magatartás jegyek átlaga

Szorgalom jegyek átlaga

Összes bukás

Szakközépiskola (2014/2015-ös tanév)

2,99

3,91

3,28

44 fő

Szakiskola (2014/2015-ös tanév)

2,96

3,79

3,16

45 fő

Szakközépiskola (2010/2011-es tanév)

2,98

3,8

3,21

88 fő

Szakiskola (2010/2011-es tanév)

2,81

3,49

3,02

65 fő

12. táblázat

A magatartásjegyek főleg szakiskolai területen javultak, és csökkenő tendencia látható a bukott tanulók számában mindkét feladat-ellátási helyen. Versenyeredmények tekintetében elsősorban SZKTV-n, valamint OSZTV-n elért eredmények miatt lehet kisebb hiányérzetünk, bár az idei tanév szakmai területen is nagyon szép versenyeredményeket hozott. Tehetséggondozás keretében továbbra is figyelmet kell erre fordítani, presztízskérdést kell jelentsen iskolánk számára a szakmai tanulmányi versenyeken való jó szereplés. Minden segítséget meg kívánok adni a felkészítő tanároknak, hogy sikeresebbek legyünk a szakmai versenyeken is. Kimeneti eredményeink közül mind az érettségi, mind a szakmai vizsgák eredményei jónak mondhatók, zömmel sikeresen jutnak át a vizsgákon tanulóink. Kiemelt figyelmet kell fordítani a folyamatközi mérések közül a kompetenciamérésnek, hiszen szigorodtak az ezzel összefüggő feladatok. Iskolánk, a 2015-es kompetenciamérések eredményeit alapul véve, a szakiskolai átlageredmények tekintetében elmarad ugyan az országos átlagtól, de a sokkal inkább mérvadóbb viszonyítási csoportokkal való összevetésben szignifikánsan jobbak náluk az eredmények. Szakközépiskola esetén a viszonyítási csoportokkal összevetve az átlageredményeket, matematika esetén kicsit gyengébb, szövegértés esetén viszont jobbak az eredmények, de egyik esetben sem szignifikánsan.

57

Vezetői program


13. táblázat

Nem értékelhető rossznak a családiháttér-index (CSH-index) alapján számított hozzáadott pedagógiai értékek sem.

14. táblázat

A hozzáadott érték Magyarországon is használatos értelmezése szerint ez az iskola által nem befolyásolható tényezők alapján elvárható, valamint az iskola által ténylegesen elért teljesítmény különbsége. Ebben az esetben a tanulók családi hátterét, az iskola típusát, fenntartóját, települését, méretét veszik figyelembe, és azt nézik, hogy az ilyen jellemzők alapján azonos iskolákba járó diákok általában (várhatóan) milyen matematika/szövegértés pontszámokat érnek el, illetve ehhez képest az adott intézmény jobban vagy rosszabbul teljesít.

58

Vezetői program


A szakiskola eredménye, szövegértés tekintetében elmarad ugyan a regressziós becslés alapján „elvárható” eredményektől, de az összes többi esetben az elvártaknak megfelelő. A 2015-ös kompetenciamérés eredményei a 2014-es év eredményeivel összevetve javulást mutatnak, a korábbi évek eredményei tekintetében viszont nincs szignifikáns különbség.

15. táblázat

Mivel a kompetenciamérés eredményeit nyilvánossá kell tenni, fontos célnak kell tekintenünk - a beiskolázás szempontjából is – a fenti eredmények szinten tartását/javítását. Minimális célként tűzöm ki a megfelelő viszonyítási csoportok átlagainak elérését mind matematika, mind szövegértés tekintetében. Fontosnak tartom, hogy ne csak puszta szemlélői legyünk a kompetenciamérés eredményeinek, hanem visszacsatolásként induljanak el további fejlesztési, felzárkóztatási folyamatok az intézményben. A kompetenciamérés eredményeinek javítása érdekében kidolgozott intézkedési terv végrehajtását folytatni kell. A duális szakképzés bevezetésével nagymértékben csökken a közismereti képzés óraszáma. Fontos lenne, hogy az általános iskolából olyan diákok kerüljenek ki, hogy az olvasás-szövegértés és a matematikai-logika kompetenciaterületen olyan szinten legyenek, hogy tudásuk elegendő legyen a szakképzés elméleti óráinak elsajátításához. A két említett kompetenciaterület mellett még az idegen-nyelvi és az IKT kompetenciaterület fejlesztését kell kiemelten kezelni véleményem szerint. Mai világunkban digitális írástudás nélkül már elvesznek a fiatalok, idegen nyelv nélkül pedig nehéz a munkavállalás az Uniós országokban, de egyre inkább itthon is. Arról nem is beszélve, hogy az általunk képzett szakmák kiemelten kívánják a használható nyelvtudást. Fontos lenne, hogy

59

Vezetői program


a nyelvoktatás területén a szóbeli kifejezőkészségen legyen a hangsúly, a képzés súlypontja a verbalitás irányába tevődjön át. Szintén fontos, hogy a szakképzésben levők is megkapják azt a közismereti képzést, ami a munkaerő-piaci érvényesülés szempontjából szükséges. El kell érni azt, hogy a szakmai órák keretében is fejlesszük a tanulók szövegértési és logikai kompetenciáját. A nevelés-oktatás eredményei esetén világossá kell tenni, hogy az oktatás hatékonysága nem csak azon múlik, hogy elsajátított-e a diák minden fontos ismeretet, amely a továbbtanuláshoz, később a munkaerőpiacra történő sikeres belépéshez, az élethez kell, hanem hogy megtanult-e tanulni, és kellően motiválttá vált-e az egyre bővülő ismeretek befogadására. Mindez az iskolák, a tananyagtartalmak, a módszertani kultúra folyamatos megújítását teszi szükségessé. Az oktatás minősége, eredményessége vagy sikertelensége egyértelműen attól függ, hogy milyen célokat tűzünk ki. Ahhoz, hogy a tanulók megtanuljanak tanulni, hogy szociális kompetenciákra tegyenek szert, más tanításitanulási tartalmak és módszerek szükségesek, mint az ismeretközpontú tudás megszerzéséhez. A pedagógusok módszertani kultúráját ma is az információközlésen alapuló technikák túlsúlya jellemzi. Részben ez a metodikai egyoldalúság okozza az átlagos teljesítmények romlását, az iskolai kudarcok nyomasztó jelenlétét, a bukások, lemorzsolódások növekedését. Az iskolai oktató-nevelő munka fejlesztésének egyik alapvető feltétele, hogy a pedagógusok képesek legyenek a kompetencia alapú tanításra, az új tartalmak, ismeretanyagok hatékony átadására. Ez főleg továbbképzési feladat, melynek megvalósulása jelentősen befolyásolhatja a pedagógusok szemléletváltását, módszertani felkészültségének szélesítését, és ezáltal az iskolai eredményesség, az oktatás minőségének javulását. Kiemelt figyelmet kell fordítani intézményünknek a továbbképzési programunk összeállításakor az olyan továbbképzési területekre, mint a tanulás tanítása, a kooperatív tanulás, a differenciált, személyre szabott oktatás, a projektmódszertan, valamint a továbbképzéseken szerzett új ismeretek oktatási folyamatba történő beépülésének, hasznosulásának nyomon követését szolgáló mérési, értékelési alapismeretek elsajátítása. Jól kell kihasználni az egymástól való tanulás lehetőségét is. Be kell vezetni a kollégák közti hospitálásokat, tapasztalatcsere-látogatásokat, bemutató órákat, jó gyakorlat átadásokat. Tovább kell bővíteni a belső iskolai képzések körét az új munkamódszerek elsajátítására. Az eredményes tanulás és a boldogulás záloga az érzelmi intelligencia és az értelem harmóniája. Az érzelmi intelligencia fejlesztésének az a funkciója, hogy a tanulót fel60

Vezetői program


vértezze azokkal a kompetenciákkal, amelyek szükségesek az iskolai, majd a „nagybetűs” életben való boldoguláshoz. Az érzelmi intelligencia fejletlensége erősen lerontja a teljesítményt. Fejlesztésében ki kell emelni az osztályfőnöki munka szerepét, de úgy gondolom, az érzelmi intelligencia fejlesztése olyan, minden tantárggyal összefüggésbe hozható, minden interakciót érintő feladat, amelyet minden kidolgozott és kidolgozásra váró tanítási tartalommal, taneszközzel, mérőeszközzel, tanítási, nevelési, értékelési módszerrel fejleszteni kell. Azaz minden tanárnak feltétlenül bővíteni kell az eszköz- és módszerrepertoárját. Az oktatás-nevelés területén fontosnak tartom továbbá, hogy a stratégiai dokumentumainkban megfogalmazott célrendszert konkretizáljuk, élővé tegyük. Elsősorban ezekre a dokumentumokra alapozva tűztem ki további feladatokat, célokat, amelyeket pályázatomban külön fontosnak tartok kiemelni. Igyekeztem összegyűjteni a célokhoz tartozó feladatokat, valamint a teljesülés sikerkritériumait is.

1. Személyiség- és közösségfejlesztés Célunknak kell lennie, hogy diákjaink a különböző közösségek normáihoz igazodó, a közösségeikre büszke, azokhoz ragaszkodó, önálló véleményalkotásra képes, sikeres felnőttekké váljanak. A cél elérését szolgáló feladataink:  együttműködési stratégiák gyakorlása és a versenyszellem ébren tartása; a konfliktusok

kezelésének

megtanítása;

önkorlátozásra

és

toleranciá-

ra(elfogadásra) nevelés; a szolidaritás elmélyítése; a sokféleség, másság elfogadtatása;  aktív közösségi tevékenység szorgalmazása; a diákok önszerveződéseinek támogatása, önkormányzati munkájának segítése;  tudatosítani diákjainkban, hogy hazájuk, Európa és a világ polgárai is egyben; erősíteni kötődésüket iskolájukhoz. A cél elérése minden tanítási órának és minden tanórán kívüli tevékenységnek feladata. A közösségi élet rendezvényeit a diákokkal közösen szervezzük meg (tanévnyitó, „csicskaavató”, diáknap, diákközgyűlés, szalagavató, ballagás, tanévzáró). Módszertani kultúra fejlesztése szempontjából is fontos, hogy tanítási órákon alkalmazzuk a kiscsoportos és a projekt oktatás módszereit, iskolai házi versenyeket szervezzünk. A tanórákon fejlesszük a vitakultúrát. Az osztálykirándulásokat a közösségi kohézió megteremtése fontos terepének kell tekintenünk. Az iskola közösségéhez tartozást erősíti a diákújság, az iskolai sportkör, valamint az iskolai hagyományok rendszere.

61

Vezetői program


Keresnünk kell a lehetőséget más közösségekkel való kapcsolatfelvételre, hogy gyarapítsuk a külföldi kapcsolatainkat. Szorgalmazzuk a város középiskolái közötti együttműködést. Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha:  egészséges szellemű, egymással versengő, de nem rivalizáló osztályközösségek jönnek létre,  folyamatosan erősödik a VSZK-s öntudat,  a DÖK képes önállóan megszervezni programokat a diákok számára, a résztvevők kölcsönös megelégedésére. Harmonikus testi, lelki, szellemi képességek kibontakoztatása A cél elérését szolgáló feladataink:  pozitív énkép és helyes önismeret kialakítása,  az önállóság, a kezdeményező- és döntési képesség fejlesztése,  a munka, az erőfeszítés megbecsülése,  a játék személyiségformáló erejének felismertetése és erősítése,  a rendszeres testmozgás, a szabadidő értelmes eltöltése igényének kialakítása. A cél elérése minden tanítási órának és minden tanórán kívüli tevékenységünknek feladata. Alkalmazzuk a korszerű személyiségfejlesztő tréningeket, az ön- és társismereti játékokat. Az életkori és egyéni sajátosságokat is figyelembe véve, folyamatosan növekvő terhelést tervezzünk és valósítsunk meg a tanórákon és a tanórán kívüli foglakozásokon. Segítsük tanulóinkat az egyéni tanulási utak megtalálásában. Követelményeink között a tanulást, a fizikai terhelést és a belső emberi értékeket együttesen hangsúlyozzuk; ösztönözzük diákjainkat a munka, az erőfeszítések, a kiemelkedő teljesítmények megbecsülésére minden területen. Alakítsuk ki bennük az állandó önművelődés, a tanórán kívüli ismeretszerzés igényét. A sok esetben rossz tanulmányi eredmények ellenére hirdessük a „mindenki tehetséges valamiben”, a „Te is meg tudod csinálni” elvét. A tanórai, valamint a tanórán és iskolán kívüli tevékenységeket (pl. sport) egyaránt ismerjük el, a kiemelkedő teljesítményeket jutalmazzuk. Szorgalmazzuk a csoportos színház- és hangverseny-látogatásokat, filmek közös megtekintését. Kapcsolódjunk be városunk kulturális és sport életébe. Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha:  a pszichés problémával küszködő tanulóink száma nem nő, és hosszabb távon is alacsony marad,

62

Vezetői program


 az iskolai stressz mértéke elfogadható, és diákjaink a klímatesztek (igény- és elégedettségmérés) során továbbra is családias hangulatúnak tartják iskolánkat,  az egyéni és közösségi teljesítmények mérhetően növekednek,  a tanórán kívüli tevékenységekben, programokban a tanulók aktívan, nagyobb létszámban vesznek részt. Tudatos életpálya-tervezés kialakítása A cél elérését szolgáló feladataink:  a képességek, vágyak, vonzalmak, lehetőségek folyamatos összehangolása a tanulóknál a sikeres életpálya megvalósítása érdekében.  a pályamódosítások lehetőségének, illetve szükségszerűségének tudatosítása a 21. század társadalmában; a mobilitásra, az önmenedzselésre, a bizonytalanság kezelésének képességére nevelés  szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése,  a munka világában, ezen belül a hazai, valamint az európai uniós munkaerőpiacon, valamint a továbbtanulási lehetőségekben való tájékozódás képességének kialakítása. A cél elérése a szaktanárokkal történő folyamatos konzultációval elsősorban osztályfőnöki feladat, amelyet megválasztandó pályaválasztási felelősünknek és iskolai szervezésű programoknak is segíteniük kell. Pályaválasztási tájékoztatókat, fórumokat kell tartunk tanítványainknak és szüleiknek, el kell küldenünk diákjainkat az egyetemifőiskolai nyílt napokra, fogadnunk kell a felsőoktatási intézmények képviselőit. Korábban végzett diákjainkat hívjuk élménybeszámolóra. Kapcsolatot kell tartanunk a Munkaügyi Központtal, a Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával. Osztályfőnöki órák keretében – meghívott előadókkal –segítsük elő aktuális jogi, gazdasági (pl. vállalkozási) ismeretek megszerzését (használjuk ki a szakképzés révén a gazdasági szférához fűződő kapcsolatainkat). Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha:  az egyéni képességek és a továbbtanulási szándékok egymással harmonizálnak,  az iskolai továbbtanulási mutatók a minőségcélokkal összhangban alakulnak  tanulóink a felsőfokú intézményekben is megállják helyüket,  tanulóink rendszeresebb pályakövetését megvalósítjuk. (Ez már törvényi kötelezettség is)

63

Vezetői program


2. Egészség- és környezettudatos magatartásra nevelés A közoktatásról szóló törvény 48.§ (3) bekezdése alapján: „Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját”. Ezek a területek a törvényi előírásoknak megfelelően Pedagógia Programunkban szabályozásra kerültek, élővé tételük azonban rendszeres, visszatérő feladat. Környezeti nevelés szempontjából kiemelt céloknak tekintem a következőket:  Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása  Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása  Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése  A természet szeretetére nevelés  A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés  A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés  A fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése Egészségnevelés szempontjából hosszú távú célunk, hogy  Egészséges – harmonikus életvezetésű állampolgárrá váljanak tanítványaink  Legyenek tudatában az aktív életmód által kínált előnyöknek, elsősorban a mindennapi mozgás kedvező élettani hatásának, valamint saját fizikai képességeik megőrzésében játszott fontosságának  Egészségnevelés eredményeként tudják és ismerik a dohányzás káros hatásait, a szív- és érrendszeri betegségeket és azok megelőzését, továbbá az idegrendszer működését befolyásoló élvezeti és károsító hatású szerek káros hatását, tudnak az emlő és here önvizsgálatának fontosságáról  Bízunk abban, hogy diákjaink úgy hagyják el az alma matert, hogy rendelkeznek olyan kommunikációs készséggel, amelyek segítik őket az egészségüket támogató döntések meghozatalában Iskolánkban az egészségnevelés feladatait a tantestület az iskola-egészségügyi szolgálat dolgozóival (orvos, védőnő) együtt végzi. Ennek keretében megtörténik  A 9. és 11. évfolyamos tanulók komplex szűrővizsgálata, a problémás esetek szakorvoshoz utalása, a kiszűrt gyermekek utógondozása  9. évfolyam: A-HA! program; dohányzás, drog, szenvedélybetegségek

64

Vezetői program


 10. évfolyam: AIDS prevenció  11 évfolyamon kötelező az emlő- és herevizsgálattal kapcsolatos, videofilm megtekintéssel egybekötött felvilágosító előadás megtartása  12. évfolyamon az ÁNTSZ családvédelmi felelőse előadást és tanácsadást tart  Minden évfolyamon családtervezéssel, fogamzásgátlással kapcsolatos felvilágosítás  Az iskola minden tanulója fogászati szűrésen vesz részt minden tanévben  Videofilm kölcsönzés, ill. rendelés az ÁNTSZ-től az osztályfőnökök részére az egészségneveléssel kapcsolatos témákhoz Külön figyelmet kell fordítani a jövőben az egészséges táplálkozás lehetőségeinek megteremtésére (büfé, menza), valamint az egészséges környezet kialakítására a tantermekben, az iskolaépületben.

3. Tehetség, képesség kibontakoztatása Törvényi – és nem csak a tanári elhivatottságból adódó – kötelezettség az iskolának és a pedagógusnak az a feladata, hogy segítse a tanulók képességének, tehetségének kibontakozását. Fontosnak kell tartanunk, hogy tehetséges tanulóink rendelkezzenek korszerű műveltséggel, legyenek képesek az egyre bővülő ismeretek önálló és kreatív feldolgozására. Ezáltal gazdagodjon, fejlődjön egész személyiségük. Hitvallásom szerint a tehetséggondozás nem egyenértékű a tanulmányi versenyekre való „kondicionálással”, hanem olyan komplex tevékenység, amely a tanulók képességeihez igazodva számukra optimális fejlődési lehetőséget teremt. Tehetséggondozásunknak ezért fejlesztésközpontúnak kell lennie. A tehetség sok területen és gyakran egyáltalán nem a tantárgyi tanulmányi eredményekben, vagy versenyeredményekben nyilvánul meg. Iskolánknak nyitottnak kell lennie abban, hogy a bármilyen területen felbukkanó tehetséget felkarolja és támogassa. A tehetséges diák általában sajátos személyiségjegyekkel is rendelkezik, amiket csak egy nyitott és elfogadó légkörű iskola képes ösztönzőleg támogatni. Az egyéniséget elfogadó iskolai légkör tehát a tehetséggondozás szempontjából is meghatározó. A tehetség felismerése, fejlesztése nem egyszerű feladat, amit már a 9. évfolyamon el kell kezdeni. Vallom, hogy a tehetséggondozás sajátos pedagógiai tevékenység, amely ebben felkészült és ehhez elhívatott pedagógusokat is kíván. Az iskolának a pedagógusokat erre a szerepvállalásra kell ösztönöznie. A tanórák szerepe:

65

Vezetői program


A tehetséggondozás legelső színtere maga a tanóra. Színvonalas és differenciált tanóra nélkül nincs igazi tehetséggondozás. A differenciálás célja az egyéni tanulási utak támogatása. Ugyanakkor a tehetséggondozás sajátságaiból következik, hogy külön munkaformákat is igényel. Ehhez elengedhetetlen az érzelmileg biztonságos légkör, a szabadság és elfogadottság érzése. A tehetséggondozás tanórán kívüli formái: 

Egyéni, kiscsoportos tehetséggondozás, versenyfelkészítés



Országos pontversenyek, tehetséggondozó mozgalmak



Felvételi előkészítők



Pályázatok, pályamunkák írása

A tanulmányi versenyek: A tehetséggondozás területei közül kiemelkedő a versenyekre való felkészítés. A tradicionális iskolai értékrendben is előkelő helyet foglal el ez a terület. A sikerélmény, az átlagosnál nagyobb teljesítmény elérésének vágya a személyiség formálásának is eszköze. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy többféle területen, többféle tantárgy különböző szintű és szervezésű versenyén többen is sikeresen szerepelhessenek. A tanulmányi versenyek közvetlen célja: 

a tehetség gondozása, a képességek fejlesztése



a tanulók sikerélményhez juttatása



a tanulók teljesítőképességének mérése, illetve a részvétel által ezen teljesítőképesség növelése,



példamutatás, célkijelölés



a tanulók és iskolák közötti egyezőségek és különbözőségek feltárása.

Szorgalmaznunk kell, hogy tanulóink minél többen vegyenek részt számukra megfelelő szintű tanulmányi versenyeken, pályázatokon. Kiemelten kezeljük azokat a versenyeket, amelyeket az EMMI, ill. NGM hirdet meg, vagy az EMMI, ill. NGM anyagilag, szakmailag támogat.

4. Sajátos pedagógiai problémák kezelése A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködők segítése Magatartási szélsőségekkel iskolánkban egyre gyakrabban találkozunk. A gyakori ilyen jellegű problémák miatt, az adott osztályon belüli tanári összefogás mellett, egyéb pedagógiai eljárásokat is muszáj eszközölni. Az iskolánkban tanuló gyermekek tanulási zavarához gyakran társul beilleszkedési és magatartási zavar. Sokszor a magatartási és beilleszkedési zavar másodlagosan keletkezik, a részképesség-gyengeségek talaján lét-

66

Vezetői program


rejövő tanulási zavarokra épülve. Gyakran tapasztalható, hogy a gyermek problémáinak gyökerét nem ismerjük fel időben, sorozatos kudarcok érik őket az iskolában s emiatt gyakran otthon is, s végül valóban nem képes sehová sem beilleszkedni, ami súlyos esetben devianciához vezethet. Kiemelkedően fontos a szerepe a korai felismerésnek és segítségnyújtásnak, hogy ez az előbb felvázolt rossz kör, ez az önbeteljesítő jóslat ne lépjen működésbe. Osztályfőnökök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fontos feladatának kell ezért tekinteni a magatartászavaros gyermek korai felfedezését és szakemberhez irányítását. Sikerült elérni, hogy intézményünkben legalább heti egy alkalommal iskolapszichológus érhető el. Tantestületünknek törekednie kell arra, hogy a magatartászavarral, beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek számára megtalálja a személyre szabott bánásmódot, az önbizalmat, örömet adó tevékenységet. A beilleszkedés gondja minden iskolaváltással együtt jár. A tanulóknak a volt osztálytársaiktól való elszakadás okoz átmeneti hangulatváltozást. Itt külön pedagógiai figyelmet igényel a tanulók egyenrangúságának, egyenértékűségének mielőbbi tudatosítása, az elkülönülések megelőzése. Fordítsunk különös figyelmet arra, hogy a sok helyről érkezett, egymást korábban nem ismerő tanulók mielőbb megismerjék egymást, és értékeiket meg tudják mutatni. A mind nagyobb számú roma gyerekek oktatásában is csak a személyre szabott pedagógiai eljárások lehetnek hatékonyak, a pszichésen sérült vagy sérülékeny gyerekek nevelésére és oktatására a csupán rideg, „büntetéssel operáló” pedagógiai eszközök alkalmatlanok, mert növelik a gyerekek iskolával és pedagógusokkal szembeni ellenállását. Felzárkóztatás A hátrányos szocio-kulturális helyzetű tanulók felzárkóztatását tanítási órákon való csoportos differenciálással kell megvalósítani elsősorban, tanórán kívüli kiscsoportos foglalkozások szervezésével másodsorban. Osztályfőnöki órákon, a kezdő évfolyamokon külön témaként kell szerepelnie a tanulás módszertanának. Felsőbb évfolyamokon az órai differenciálás elégtelensége esetén a szaktanárral folytatott előzetes egyeztetés alapján plusz korrepetálási órákat kell beállítani időleges jelleggel. Oktatási tevékenységünknek, a fejlesztési lehetőségek feltárásának alapjául a 9. évfolyam elején végzett szintfelmérések (matematika, magyar, idegen nyelv) kell szolgáljanak. A szociális hátrányok enyhítése

67

Vezetői program


Szociális problémák esetén az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök a diákönkormányzat bevonásával együtt járnak el az iskola vezetőségénél vagy az önkormányzat illetékes szervénél. Támogatási formák: 

segélyek, pénzbeli támogatások



pályázatok figyelése, benyújtása



tankönyvtámogatás elosztása, tanévkezdési támogatások



diákétkeztetési díjkedvezmények.

Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok Célunknak kell tekinteni, hogy olyan támogató iskolai légkört teremtsünk, ahol biztosított a tanulók testi-lelki fejlődése. Segítsük a diákokat abban, hogy ne szenvedjenek hátrányt szociális okok vagy a gondoskodás hiánya miatt, hogy megtalálják helyüket a közösségükben, és minél harmonikusabb, teljes életet élő felnőtté válhassanak. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladatok: 

A veszélyeztetettség felismerése, segítségnyújtás, a káros hatások ellensúlyozása.



Tanítási órákon, szünetekben, szabadidős programok alatt igyekezzünk felfigyelni az esetleges krízishelyzet miatti magatartásváltozásokra.



A problémákat pedagógiai eszközökkel orvosoljuk, súlyosabb esetekben a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét kérjük.



Segítsük a diákokat abban, hogy maguk is felismerjék társaik veszélyeztetett helyzetét, hogy tudják, kinek jelezhetik a gondjaikat.



Vegyünk részt továbbképzéseken, szakmai értekezleteken annak érdekében, hogy időben felismerjük a veszélyeztető tényezőket, a korai tüneteket.

Általános prevenciót szolgáló feladatok: A veszélyeztetettség megelőzésében kiemelt feladatunk a fiatalok személyiségfejlesztése, az egészséget befolyásoló szokások, pozitív magatartásminták kialakítása. Szervezzünk rendszeres felvilágosító programokat, előadásokat 

Hívjunk meg orvosokat, egészségügyi szakembereket (ÁNTSZ, Kórház)



Nyújtsunk osztályfőnöki órákon, tanórákon az egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteket (osztályfőnökök, szaktanárok).



Biztosítsuk a szabadidő tartalmas eltöltésének lehetőségét az iskolában és iskolán kívül (társas környezet kontrollálása, kirándulás, színházlátogatás).

68

Vezetői program


Folyamatos információcsere lehetősége 

Működjünk együtt a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó intézményekkel és hatóságokkal.



Tájékoztassuk a tanulókat és a szülőket a gyermekjóléti szervezetekről.



Rendszeresen tartsuk a kapcsolatot a tanulókkal, szülőkkel, kollégiumi nevelőkkel.



Biztosítsunk anonim segélykérési lehetőséget (SOS-láda, e-mail cím).

Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha: 

Gondoskodásunk eredményeként enyhíthetjük a hátrányos és veszélyeztetett tanulóink helyzetét, problémáikat a saját pedagógiai eszközeinkkel meg tudjuk oldani.



A tanulók részt vesznek a szervezett előadásokon, versenyeken. Egyre többen élnek egészségesen, sportolnak, túráznak, megismerik és megtapasztalják az egészséges életmód örömeit, értékeit.



Tudatosan óvják egészségüket, védik magukat és társaikat a káros hatásoktól.



A rászorult tanulók segítséget mernek kérni tanáraiktól, a gyermek- és ifjúságvédőtől, védőnőtől, segítenek társaiknak a helyes döntések meghozatalában, mernek felelősen dönteni önmagukról.

Korunk legnagyobb problémája az ifjúságvédelem területén a drog. Iskolánk vendéglátós profilja miatt talán még fokozottabban kitett a veszélynek. Ezt felismerve osztályfőnöki órákon is foglalkozni kell a drogprevencióval. Iskolánk (kollégium) több pályázatot is nyert drogmegelőzés témakörben, ezt a munkát folytatni kell. Ez irányú feladataink a következők: - Kapcsolatfelvétel a Zala megyei drogambulanciával. - A tanári kar kiképzése a drogok elleni harcra. - Megyei szakemberek és a kiképzett tanárok segítségével előadások, szerepjátékok, filmvetítések és ezek feldolgozása szükséges osztályszinten végrehajtva. - A városi KEF-ben való részvétel iskolánk részéről. - A rendőrség ifjúságvédelmi, bűnmegelőzési csoportjával való kapcsolattartás.

5. Hagyományápolás Az iskola munkarendjére vonatkozó hagyományaink A tanév heti, napi rendje:

69

Vezetői program


A tanév folyamán a heti órarendben lényeges változtatást csak kényszerű okból végzünk, az órarendet egész évre készítjük a szakközépiskolai és szakiskolai képzésben. A tanulók kötelező tanórai foglalkoztatását a köznevelési törvény és a kerettantervi rendelet figyelembe vételével helyi tantervünk (a szakképzésben pedig szakmai programunk) határozza meg. A tanulók számára a tanítás 8.00-kor kezdődik. A tanítási órák időtartama 45 perc, a köztük lévő szünetek – a harmadik óra utáni 15 perces szünet kivételével – 10 percesek. Az értekezleteket szerdai délutánokon tartjuk. Ha szerda délutánra rendszeres délutáni elfoglaltságot szervez a tanár, akkor az értekezlet miatt elmaradt órát pótolni kell. Szervezetei hagyományaink Vezetési szerkezet Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységet a három igazgatóhelyettes, a gyakorlatioktatás-vezető és a műszaki vezető közreműködésével látja el. Az iskolavezetőség az igazgató döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő testülete. A vezetők feladatait és hatáskörét Szervezeti és Működési Szabályzatunk rögzíti. Szakmai munkaközösségek Az oktatási feladatok megvalósítását szolgáló legfontosabb szervezeti egység. A munkaközösségek a helyi tanterv alkotói, az egységes értékelési rendszer kialakítói. Iskolánkban az egyes tudományterületeknek megfelelően tiz szakmai munkaközösség működik, feladataikat és hatáskörüket a Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti. A munkaközösségek tanévenkénti feladatai az iskola munkatervébe épülnek be. Osztályfőnöki közösség Az osztályfőnökök rendkívül sokirányú tevékenységét az iskolavezetés koordinálja. Az osztályfőnökök a nevelés kulcsszereplőiként segítik az osztályok életét, tevékenységét. Ajánlásokat fogalmaznak meg az iskolai jutalmazási rendszerrel és a magatartásszorgalom minősítésekkel, valamint a házirenddel összefüggő kérdésekben. Diákönkormányzat A diákmozgalmat, diákéletet szervező, irányító, alakító iskolai diákönkormányzat (DÖK) munkáját pedagógus segíti. A DÖK saját működési szabályzata alapján szerveződik, rendszeresen ülésezik, előkészíti az aktuális iskolai rendezvényeket, diákközgyűlésen évente minimum egyszer beszámol tevékenységéről az iskola közösségének. A DÖK irányítása alá tartozik az iskolaújság (A la Carte).

70

Vezetői program


Értékelési hagyományaink Iskolánkban az osztályozás a hagyományos ötfokozatú skálán történik. Minden tantárgyat osztályozunk (az ún. készségtantárgyakat is). A kiemelkedő teljesítményeket év végén írásban (záradékkal) ismerjük el. Tanévenként ismétlődő rendezvényeink 

Tanévnyitó, diáknap, szalagtűző, ballagás, tanévzáró

A diáknapot a DÖK szervezi meg. Tanévzáró ünnepélyünkön jutalmazzuk meg a tanulásban, a közösségi tevékenységben, sportban, kulturális területen élen járó diákjainkat. 

Megemlékezések

Október 6. Az aradi vértanúk emléknapja Október 23. Az 1956-os forradalom Február 25. A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja Március 15. Az 1848-49-ees forradalom és szabadságharc Április 16. A holokauszt áldozatainak emléknapja Június 4. Nemzeti Összetartozás Napja A megemlékezések formáját az éves munkaterv határozza meg. 

Beiskolázási napok

Október-november hónapokban összehangolt rendezvénysorozattal mutatkozunk be az irántunk érdeklődő tanulóknak és szüleiknek. Ennek keretében részt veszünk a központilag szervezett megyei pályaválasztási bemutatón; tájékoztatót tartunk iskolánkban pedagógiai programunkról és aktuális kínálatunkról; nyílt napokon lehetőséget nyújtunk a nyolcadikos tanulóknak tanítási órák látogatására; meghívás esetén az általános iskolák által szervezett szülői fórumokon is részt veszünk. A 7.-es, ill. 8.-as tanulóknak lehetőséget adunk gyakorlati foglalkozásokon való részvételre, ahol kipróbálhatják a nálunk képzett szakmák alapfogásait. 

Osztálykirándulások

A tanulmányi kirándulásoknak két pedagógiai funkciója is van: egyrészt a közösségi összekovácsolás színtere kell, hogy legyen, másfelől az ország kulturális, természeti értékeinek a megismerése a cél. 

Nemzetközi kapcsolataink

71

Vezetői program


Iskolánk profiljának megfelelően külföldi kapcsolataink elsősorban szakmai jellegűek, s ezen kapcsolatok a partneriskoláinkon keresztül realizálódnak. Némelyik együttműködés évtizedes múltra tekint vissza. Közös programjaink (Hirschfelde, Waren) egy része közös pályázataink révén valósulnak meg, amelyeket különböző alapítványok és projektek támogatnak, illetve cserekapcsolat révén. Régi partnerkapcsolatot ápolunk a Semmeringi Vendéglátó és Turisztikai Szakiskolával is, amelynek során a szakmai napokat kultúrprogramok is színezik. Ezeken kívül minden évben 10-12 tanulónk tölti 3 hónapos gyakorlatát Bajorországban, gyarapítva szakmai tudásukat és nyelvi ismereteiket. A végzett tanulóink egész Európában megtalálhatók a különböző vendéglátós munkahelyeken, főleg német és angol nyelvterületen. 

Bekapcsolódás nemzetközi internetes projektekbe

Új hagyomány megteremtésének szándékával a jövőben élni kell az Internet nyújtotta lehetőségekkel (pl. eTwinning projektek). A nemzetközi oktatási projektformákban való részvétel pedagógiai előnyei – összhangban alapelveinkkel – a következők: 

A tanulók Internet-felhasználása célirányossá, tudatossá, motiváltabbá tehető általa.



A személyes kapcsolatteremtés élménye nagyban hozzájárul diákjaink világképének és tárgyi tudásának gazdagodásához, a másság megismeréséhez és elfogadásához, vagyis a tolerancia természetessé válásához.



A projektmunkában való részvétel minden esetben kreatív, alkotó jellegű munkát jelent, ami a különböző tanórákon megszerzett elméleti tudásanyag gyakorlati felhasználását és egyfajta szintézisét követeli meg.



A komplex jellegű projektmunkák elkészítése során a diákok megtapasztalják a munkamegosztás, az együttműködés és az egyéni felelősség jelentőségét a közös alkotó folyamatban.



A munka során fejlődik idegen nyelvi szóbeli és írásbeli önkifejezési készségük, gazdagodik szókincsük.

Jubileumi évforduló A 2019/2020-as tanévben lesz 55 éves iskolánk. A jeles évforduló megünneplése készülni kell, hiszen ez fontos mind hagyományőrzés, mind marketing szempontból.

6. Iskolai közélet

72

Vezetői program


A tanulói részvétel mértéke, az együttműködés módja, az iskolánkra jellemző közvetlen tanár-diák viszony az oktatás-nevelés folyamatában meghatározó, mert ettől függ, hogy tanár és diák a tanítás-tanulás kulcsfontosságú tevékenységeit mennyire végzi szívesen és tudatosan. A jó iskolai közérzet a tanároknak és diákoknak közös érdeke. Ennek egyik feltétele a szervezett, jól működő iskolai közélet. Az iskolai közélet formálásában a vezető szerep a pedagógusé. A pedagógus mintaadó, értékközvetítő, vezetői szerepét ugyanakkor toleránsan érvényesíti. Célunk segíteni tanulóinkat abban, hogy a közösségért tenni akaró és tenni tudó felnőttekké váljanak. A cél elérését szolgáló feladataink: Be kell vonnunk tanulóinkat az iskolai döntések előkészítésébe, a tervezés és értékelés folyamatába. Kölcsönös információcserével törekednünk kell arra, hogy megismerjék közösségünk legfontosabb gondjait és törekvéseit, hogy mindezzel azonosságot tudjanak vállalni. Tevékenységek, kapcsolatrendszer: 

Az iskola tanulóinak szervezett képviseletét a diákönkormányzat (DÖK) látja el. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat élén választott iskolai diákbizottság (DÖKvezetőség) áll. A diákönkormányzat működését segítő tanár támogatja. A diákképviselet és az iskolavezetés kapcsolattartásának módját az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti. A kapcsolattartás kulcskérdése a rendszeresség.



Az iskola a DÖK működéséhez évente pénzügyi keretet biztosít, melynek felhasználásáról a DÖK önállóan dönt.



A működés tárgyi feltételeit az iskola biztosítja (DÖK-terem, infrastruktúra).



Az iskola igazgatója minden, a diákságot érintő ügyben tájékoztatja a DÖK vezetőségét.



Az iskola igazgatója felelős azért, hogy a diákönkormányzat javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogát gyakorolhassa (tanév helyi rendje; iskolai dokumentumok, szabályzatok módosítása; tantárgyválasztással, tankönyvek kiválasztásával összefüggő kérdések; tankönyvtámogatás elvei és eljárásai; szociális és fegyelmi ügyek).

73



Az iskola évente lehetővé teszi a szorgalmi időben szervezett diákönkormányzati vezetőképzésen való részvételt 2-3 diák számára.



A diákönkormányzat rendezvényeit a nevelőtestület támogatja, azokon részt vesz, felügyeletet vállal. A diáknap lebonyolításában a tanári kar a DÖKvezető irányításával közreműködik.

Munkánkat eredményesnek tekintjük, ha 

az iskola költségvetésében megjelenik a diákönkormányzat számára elkülönített keret;



a DÖK-terem kihasználtsága növekszik;



a diákönkormányzat önállóan működik, a segítő pedagógus kezdeményező szerepe csökken;



az iskolaújság minimum kéthavonta megjelenik.

74

Vezetői program

Az iskola szolgáltató tevékenysége

4. Az iskola szolgáltató tevékenysége Térítésmentes szolgáltatások Sport Célunknak kell tekinteni, hogy – lehetőségeinkhez mérten – több alkalmat nyújtsunk a sportolásra és a mozgásra a testnevelés órákon kívül is, és minél több tanuló találja meg és használja ki ezeket a lehetőségeket. A mindennapos testedzés programját az egészségnevelési program tartalmazza. Az alábbi tevékenységekre van lehetőség: Iskolai sportkör A tanórán kívüli testnevelés és sportprogramokat 2006.dec.31-ig a VSZK DSE látta el. 2007. január 1-től az iskola nem tudta vállalni szerződésben vállalt kötelezettségét, amely a Diáksport Egyesület megszűnését eredményezte. Az iskolai sportkör vagy diáksport egyesület működtetése az iskola kötelezően ellátandó alapfeladatai közé tartozik, melyet a fenntartó által elfogadott pedagógiai program szabályoz. Így 2007 szeptemberében meg kellett alakítani az iskolai sportkört. A hagyományoknak, a tanulói és szülői igényeknek, a tárgyi-, anyagi-, és személyi feltételeknek megfelelően, valamint a diákolimpiai versenyrendszerhez és a városi egyesületekhez igazodva a következő szakosztályok (sportcsoportok) működése célszerű: 1. Fiú kézilabda 2. Leány kézilabda 3. Atlétika 4. Fiú kosárlabda 5. Leány kosárlabda 6. Úszás a kilencedik évfolyamon Tömegsport A tanulók (kollégisták) szinte folyamatosan használhatják a kondi termet és az asztalitenisz eszközöket, valamint a szabadtéri sportpályákat délután. Gyógytestnevelés A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolat keretében valósul meg.

Kollégium A kollégium személyi feltételei Az épület adottságai és a tanulólétszám (max. 240) miatt összesen kilenc tanulócsoport került kialakításra. Az elmúlt öt évben 200 és 220 között volt a kollégisták létszáma, ez 87 %-os kihasználtságot jelent. Tanulóink többsége VSZK-s, de az Asbóth Sán-

75

Vezetői program


dor Szakképző Iskola, Közgazdasági Szakközépiskola és a Vajda János Gimnázium tanulói is kérik felvételüket kollégiumunkba, tehát városi kollégiumként működünk. A városi feladatellátás megőrzésére, a legalább 80 %-os kihasználtság megőrzésére továbbra is törekedni kell. A kollégiumban dolgozó szaktanárok végzettsége és felkészültsége olyan, hogy minden közismereti tantárgyból és a szakmai tárgyak többségéből tudnak korrepetálni, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat tartani. A következetes tanulást segítő munka eredménye, hogy évek óta 3,00 és 3,3 között van a kollégisták tanulmányi átlaga és a bukási arány év végén 8 % körüli, ami 10-15 tanulót jelent. A kollégium tárgyi feltételei Kollégiumunk szép környezetben, a park mellett, a Balatontól és a városközponttól 8 percnyi járásra épült. A szakközépiskola részeként 1969. szeptember 9-én avatták. 1988-ban felújították az épület teljes közműrendszerét és külső nyílászáróit. 2010 nyarán az infrastrukturális pályázat keretében megtörtént a kollégium teljes kifestése, az első emeleti szobák bútorzatának teljes cseréje, az összes szoba PVC burkolatának cseréje, valamint a kollégiumi folyosók járólap burkolása. A földszinten akadálymentes zuhanyzó, valamint vendégszobák is kialakításra kerültek. A négyszintes épületben a III. és IV. emeleten 128 lány és az alsó két szinten 120 fiú elhelyezésére van lehetőség. A szobák négy ágyasak, mosdókagylóval ellátottak. Alapterületük 21 m2. Szintenként 11 nevelői és kis TV szoba, illetve konyha van, emeletenként külön bejáratú tusoló és WC hat kabinnal. A földszinten van a közös nevelői szoba, a kollégiumvezetői iroda, 5 vendégszoba, 1 orvosi rendelő. A kollégisták rendszeresen használhatják a tornatermet, a futball-, kézilabda pályákat, a konditermet. Szabadidős tevékenységek A nevelőtestület sokoldalúsága a szabadidős tevékenységek szervezésében is megmutatkozik. Hagyományos rendezvényeiket a csoportvezető nevelők segítségével a kollégiumi diáktanács tagjai szervezik. Az ismerkedési esten bemutatkoznak az elsősök, a negyedikesek „felavatják” őket. A kollégiumi Mikulás szétosztja az ajándékokat. A karácsonyest hangulatos gyertyafényes vacsorával fejeződik be. A farsangi bál jelmezversenye, a Valentin napi szerelmes versek és szív küldik, a húsvéti tojásfestés, a kollégiumi ballagás emelkedett hangulata, a vetélkedők, és természetesen a diszkók, mindmind hozzájárulnak az együvé tartozás érzésének kialakulásához.

76

Vezetői program


A rendszeres sportoláshoz jók az adottságok. A nagy érdeklődést az is mutatja, hogy a kollégistáknak több mint fele él a lehetőségekkel, részt vesznek a futball, kosár, pingpong házi bajnokságokon, sakkversenyeken. Jó időben a pályák tele vannak sportoló tanulókkal. Ugyanilyen nagy az érdeklődés a számítógépek használata iránt. Új lehetőség a billiárd, és a csocsó. Színesíti a szabadidős programokat a művészeti kör, a filmklub, a nyelvi foglalkozások, a matematikai fejlesztő- korrepetáló foglalkozások, sportkör, praktikakör. A szakkörök tevékenységével megörökítésre kerülnek a kollégiumi események. A kollégiumban szintén jól használták ki a pályázati lehetőségeket, hiszen az Oktatásért Közalapítvány KOLLOKA pályázatain az informatikai eszközpark fejlesztésére, a szakmai munka támogatására, a tanulószobák fejlesztésére nyertek el pályázati pénzeket. A kézműves foglalkozások a környezet dekorálására és az egyéni kreativitás kiélésére adnak lehetőséget. A sok közös tevékenység közvetlen személyközi kapcsolatokat eredményez a nevelők és a diákok között, olyan légkört teremt, amelyben mindenki jól érezheti magát, és megtalálhatja önmegvalósítási lehetőségeit. A színes programok hozzájárulnak ahhoz, hogy a kollégisták döntő többsége elfogadja a közösen kialakított magatartási szabályokat. Kevés a súlyos fegyelemsértés. Néha problémák vannak a dohányzással, ritkán az italozással. Drogprevenció keretében több előadásból álló, teaházzal egybekötött drogmegelőzési program valósult meg. A kollégiumban továbbra is törekedni kell arra, hogy:  A fenntartó által meghatározott beiskolázási keretek között biztosítsák az intézmény alapító okiratában meghatározottak alapján a tanulók felvételét. 

Fordítsanak kiemelt figyelmet a lakószobák, tanulószobák, illetve a kollégiumi környezet esztétikájára, otthonosabbá tételére, valamint e környezet védelmére.



Fordítsanak kiemelt figyelmet a közösségi nevelésre, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, illetve a tehetséggondozásra, az e célokat elősegítő programok minél hatásosabb végrehajtására.



Segítsék hozzá a tanulót, hogy minél magasabb szintű idegennyelv-ismeretet sajátítson el, illetve minél több tanulót késztessenek és segítsenek az emeltszintű érettségi vizsga sikeres letételére idegen nyelvekből.



Kísérjék figyelemmel a különböző, a középfokú oktatási intézmények tanulói számára szervezett tanulmányi, szakmai, kulturális és művészeti versenyeket,

77

Vezetői program


fesztiválokat. A tehetséggondozás keretében segítsék az adott területen kiemelkedő képességű tanulók felkészítését a minél eredményesebb szereplésre. 

Éves munkatervükben meghatározottan maguk is szervezzenek, rendezzenek kollégiumi tanulmányi versenyeket, vetélkedőket, kulturális és művészeti bemutatókat tanulóik számára, évente legalább egy-egy alkalommal.

A kollégiumnak alaptevékenységével a felhasználók elégedettségét kell elérnie a következő területeken: 

A fiatalnak megfelelő szakképzettséget kell szerezni, hogy életpályáján elindulhasson.



A mentális stabilitás túlhajszolt világunkban fontos követelmény.



A szocializáció olyan fokát kell elérnie, amely lehetővé teszi a zökkenőmentes társadalmi beilleszkedést. Legyen képes alkalmazkodni és legyen másokkal szemben toleráns.



El kell érni, hogy a fiatal morálisan értékes mintákat próbáljon meg követni életvitelének kialakításában.



Legyen képes az egészséges életmód kialakítására, tudjon vigyázni saját testilelki egészségére.



Legyen aktív kezdeményező és tevékeny tagja a társadalomnak.

A kollégiumban továbbra is elő kívánom segíteni azt a munkát, amit a kollégiumi nevelőktől évek óta tapasztalok. A tanulmányi munka segítése, szabadidős programok, sporttevékenységek, prevenciós programok mind azt erősítik, hogy kollégiumunk nem csupán gyermekmegőrzésre rendezkedett be, hanem nélkülözhetetlen szerepet vállal több területen is.

Teljes egészében önköltséges szolgáltatások: 

tanár-diák közös kezdeményezésére szerveződő nem órarendi órák, olyan tantárgyakból, melyekből az iskola a helyi tantervében nem vállalta a középszintű vagy nem vállalta az emelt szintű érettségire való felkészítést;



a nem tanulmányi kirándulásként szerveződő iskolán kívüli programok, osztálykirándulások, pihenőnapon és munkaszüneti napon szervezett tevékenységek, még akkor is, ha azon iskolánk tanára(i) is részt vesz(nek);



tanítási szünetben szervezett táborok.



ECDL vizsgáztatás és felkészítés

78



Nyelvvizsga központ (A Szakképzési Centrum fenntartásában várhatóan újra működni fog)

Amennyiben költségvetési, pályázati, alapítványi vagy más források lehetővé teszik, a teljes egészében önköltséges szolgáltatásaink részben önköltségessé, a részben önköltségesek adott estben ingyenessé válhatnak. Főleg a nyelvvizsga, és ECDL vizsga esetén érdemes meggondolni, hogy iskolánk piaci pozíciójának javítása érdekében a sikeresen vizsgát tett tanulóknak visszafizetjük a vizsgáztatási díjat.

Egyéb térítéses szolgáltatásaink 

Étkeztetés

A GESZ által üzemeltetett 800 adagos konyha megnyugtató módon biztosítja tanulóink és dolgozóink számára a kulturált étkezési lehetőséget. Az iskolai területen a melegítőkonyha teljes felújítása, valamint az ebédlő nyílászáróinak a cseréje is megtörtént. Így nyári időszakban a kollégiumi vendégek ellátására megfelelő körülményeket tudunk biztosítani. 

Büfé



Fénymásolás

Külső igénybevevőnek nyújtott szolgáltatások Szakmai, oktatási, kulturális, szabadidős és sportrendezvényekhez szabad tantermeink, helyiségeink bérbeadása.

Felnőttképzés Az iskola bevételeinek növelése, a pedagógusok anyagi lehetőségeinek bővítése szempontjából továbbra is cél a felnőttképzési tanfolyamok indítása. A Szakképzési Centrum égisze alatt számos, akár Uniós forrásból is támogatott képzés tud megvalósulni. A régió szakember utánpótlása mellett a már működő vállalkozások, cégek szakembereinek továbbképzését, munkájuk segítését is vállalni tudnánk, tovább növelve ezzel iskolánk munkaerő-piaci szerepét.

79

Vezetői program

Szervezet és vezetés

5. Szervezet és vezetés (Az iskola mint munkaszervezet) Tervezés Az iskolát kiemelt céljai, alapfeladatai egyedivé, mássá, az iskolahasználók számára megkülönböztethetővé teszik a középiskolák között. Célom olyan tervezési struktúra kialakítása, mely eszköz lehet a kiszámítható, ellenőrizhető, egyenletes iskolai munkában, és biztosítja a megfelelő tanulólétszámot. Az iskola pedagógiai programjában számos stratégiai célt határoztunk meg. Iskolánk azonban itt nem állhat meg. Szükséges ezen célok további lebontása a napi működés szintjére (operacionalizálás), indikátorok, sikerkritériumok kidolgozása, hiszen így érhetünk csak el sikereket, biztosíthatjuk versenyképességünket. A mi munkánkban semmi sem mérhető szemlélettel szakítani kell. Egy professzionális iskola figyel arra, hogy mi a küldetése, a jövőképe, ezek alapján alakítja ki céljait. Ezeket a célokat olyan szintre bontja le, hogy mindez megjelenik a napi működésben, a személyre szóló munkaköri leírásokban. Az így lebontott célok mit sem érnek, ha nem rendelünk hozzájuk sikerkritériumokat, indikátorokat, és nem figyeljük/mérjük folyamatosan megvalósulásukat. A Keszthelyi VSZK-ban sok feladat hátravan még, hiszen a célok kitűzése mellett a partneri igény- és elégedettségmérés elvégzése, pár folyamat szabályozása történt meg. A további folyamatszabályozási feladat nem nélkülözheti a szervezeti kultúra folyamatos fejlesztését sem. A szervezeti kultúra fejlesztése és a folyamatok szabályozása között számos átfedést is találhatunk (pl. humán erőforrás fejlesztése), a folyamatos fejlesztés iránti igény pedig mind a folyamatok szabályozása, mind a szervezeti kultúra fejlesztése esetében igaz. A szervezeti kultúra fejlesztése és a folyamatok szabályozása együttesen eredményezheti a folyamatos fejlesztés képességének kialakulását. A normakövető, az elvárások, követelmények betartására ösztönző szervezeti kultúra a biztosíték arra, hogy a szervezet szabályozott folyamatai szerint működjön. Ezért is válik olyan nagyon fontossá a szervezeti kultúra fejlesztése. Előzőeknek megfelelően tehát nem kétséges az, hogy a minőség egyik legnagyobb záloga a kiváló szervezeti kultúra megléte. Kalapács szerint (2001) ezen kiváló szervezeti kultúra jellemzői a következők: -

Adott esetekben egyszerű minden munkatárs energiáját mozgósítani

-

A dolgozók belátóan hajtják végre a személyüket is érintő szükséges szervezeti változtatásokat s könnyedén megtanulnak élni velük,

80

Vezetői program -


A szervezet „vonatkoztatási csoportként” képes vonzani és megtartani a kiváló munkaerőt,

-

Könnyen biztosítható a jó minőség és annak folyamatos fejlesztése,

-

Könnyen biztosítható a szolgáltatási hatékonyság,

-

Könnyedén bővíthetők és őrizhetők a szervezet kapcsolatai

A sok speciális ismeretigény, a növekvő feladatok miatt iskolánk sem nélkülözheti a jó csapatmunkát, a kiváló szervezeti kultúrát. A szervezeti kultúránk megváltoztatásához tehát összhangba kell hozni az egyéni és a csapatcélokat. Ehhez ki kell jelölni a csapat számára elérendő célokat, a képviselt értékeket, normákat, amelyeket minden tag elfogad, és magáénak érez. A célkijelölések a pedagógiai program-, valamint a minőségirányítási rendszer elkészítésével megtörténtek, ennek tudatosításában, a napi működésben való megjelenésében viszont van még tennivaló. További feladat a szervezetfejlesztésben a világos munkakörök, feladatmegosztások kidolgozása, az egyéni teljesítményelvárások meghatározása. A jó csapatmunkának elengedhetetlen feltétele, hogy mindenki figyeljen a másikra, legyen nyílt a kommunikáció, az információk azonnali megosztása egymással. Egy jó csapatban senki sem viselkedik mesterkélten, a csapattagok támogatják, biztatják, bátorítják egymást, elismerik és dicsérik mások valódi teljesítményét. Az őszinte, kollegális kapcsolat, a jó közösségi szellem, jó munkahelyi légkör, az emberiesség megjelentek mint erősségek a pedagógusaink kérdőívein. Úgy gondolom, erre a légkörre lehet alapozni a további munkát is. Fontosnak tartom annak tudatosítását, hogy a csapatba mindenki beletartozik. Gondoljunk csak bele abba, mit szólna hozzá a szülő, ha szülőértekezleten az osztálytermet szeméthegyeken keresztül tudná csak megközelíteni. Mit szól az iskolába látogató bármely ügyfél, ha illetlenül fogadják, ha gorombán beszélnek vele a telefonba. A kiváló szervezeti kultúra elérésében tehát kivétel nélkül minden dolgozónak szerepe van. A humánerőforrással kapcsolatosan több szabályozott folyamatunk létezik (Pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása, Nem pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása, Az éves beiskolázási terv készítése, Munkatársak értékelésének lépései, eszközei, összegző értékelés készítése). További feladat az intézményi ösztönzési rendszer kidolgozása, és működtetése. Elő kívánom a jövőben segíteni a munkatársak bevonásán és felhatalmazásán alapuló szervezeti kultúra kialakítását. Biztosítani kell számukra, hogy a napi rutinfeladatok elvégzésén túlmenően részt vehessenek az intézmény működését kialakító folyamatok formálásában is. Ehhez szükséges a bevonásuk, az együttgondolkodás, a team-munka. 81

Vezetői program


Kiemelt feladatnak tekintem ezért a team-munkában végzett tevékenységek elterjesztését, valamint a munkatársaknak és a munkaközösségeknek a döntések előkészítésébe történő bevonását. Fontosnak tartom, hogy a tantestületi döntések kellőképpen legyenek előkészítve, mert így biztosítható leginkább a munkatársak bevonása az elfogadott tervek, fejlesztések megvalósításába. A terület elemzésénél nem lehet megkerülni a minőségirányítást. Úgy gondolom, hogy a minőségirányítási rendszernek olyan szinten be kell épülnie a mindennapi működésbe, hogy szinte nem is szabad külön programként érzékelni. A minőségirányítási rendszerek (ISO, TQM) intézményi adaptálása számtalan előnyt jelent, sokkal többet annál, minthogy csupán a fiókban őrizgessük a kidolgozott minőségirányítási programunkat. Nélkülözhetetlen eszköz a stratégiaalkotáshoz is. Amennyiben intézményem komolyan veszi a pályázatom címében is megfogalmazott küldetést, akkor nem mehetünk el amellett, hogy a minőségirányítási programunkban megfogalmazott célokat, a belőlük következő feladatokat a napi működés részévé tegyük. Nagyon sok feladat, amit a minőségirányítási programunkban megfogalmaztunk, ma már törvényi előírás. Az új köznevelési törvény a minőségirányítási programot ugyan nem nevesíti, viszont az ágazati minőségpolitikai feladatok ellátásának, a teljesítmény értékelésének rendjét és elveit külön rendelet fogja szabályozni.

82

Vezetői program

Kapcsolatrendszer

6. Kapcsolatrendszer – társadalmi elismertség A minőségirányítási programunk kidolgozása során a partnerazonosítás munkaszakasz elvégzésre került. A kiválasztásnál az alábbi szempontok lettek figyelembe véve: 1. kinek vagy kiknek az elégedettsége fontos az intézménynek, 2. mely partnerek elvárásai irányíthatják a szakmai célok kitűzését, 3. kik azok, akik leginkább segíthetik ötleteikkel az intézmény fejlesztését, 4. személyek és intézmények, akik az anyagi erőforrások bővítéséhez hozzájárulhatnak Az így kialakult partnertáblázat itt látható (aktualizálása szükséges): Ss z.

1.

2.

3.

4.

IgényfelPartnereink

mérés módja

Pedagógusok

Nem pedagógusok

Szülői közösség

Diákok közössége

Város Ön-

kérdőív

lyek

rés

Minta

Elfogadható-

res vissza-

nyek nyil-

gyako-

nagysága

sági %

jelzés

vánossá

gyűjtése

tétele

risága

Értekezlet,

vente,

teljes körű

70

KT

dokumentáció, szg. hálózat.

kétékérdőív

vente,

teljes körű

70

Gondnok

70

SZM

Értekezlet

február kétékérdőív

vente, március kété-

kérdőív

vente, március

interjú

Gyakorlati munkahe-

Eredmé-

február

kormányzata

6.

Rendsze-

kété-

Keszthely 5.

Felmé-

kérdőív

osztályonként 7 fő

osztályonként 7 fő

évente,

DÖK 80

tanár

Igazgató

június kété-

40 gyakor-

vente,

lati mun-

február

kahely

segítő

80

Szülői értekezlet

Ofő órák, DÖK

Éves beszámló Gyakorlati

Értekezlet,

oktatásve-

Üzemi

zető

látogatások

Minőségirányítási programunkban kidolgoztuk a partnerkapcsolatok irányítása és menedzselése folyamatot. A partnerazonosításnak minden év szeptember 30-ig meg kell történnie. Mivel iskolánk a munkaerőpiac igényeihez igazodva több gazdasági-, és civil

83

Vezetői program

Kapcsolatrendszer

szervezettel is szorosabb kapcsolatba kerül (Kereskedelmi és Iparkamara, Munkaügyi Központ, Pannon Egyetem), valamint egyre fontosabbá válik a megelőző, ill. következő iskolafok (munkahely (Ld.: pályakövetés)), a partneri táblázat kiegészítésre szorul. A partnerközpontú működés megkívánja, hogy az IMIP előírásainak megfelelően kétévente rendszeresen igény- és elégedettségmérést végezzünk, és az eredmények alapján próbáljunk javítani működésünkön. Ezek a felmérések abból a szempontból is hasznosak, hogy a nyitott kérdések segítségével az iskola erősségeiről, ill. fejlesztendő területeiről is képet kapunk. A marketing területén szükséges folytatni az intézményben eddig megkezdett munkát. A helyi és megyei sajtó, a Keszthelyi TV, a Helikon rádió rendszeresen tudósít iskolánk életéről, szakmai és egyéb rendezvényeinkről. Ez a terület, a hatékony intézményi kommunikáció továbbra is kiemelt figyelmet érdemel, melynek céljai a következők: 

Az iskola imázsának fenntartása



A képzési kínálatról való folyamatos tájékoztatás



A leendő iskolahasználók megnyerése, pozitív befolyásolása



A pozitív információk megerősítése, tudatosítása, felerősítése



Az iskola körüli támogató légkör kialakulásának segítése



Az iskolához való kötődés elmélyítése (mind a jelenlegi iskolahasználók, mind az iskola volt tanítványai, munkatársai körében).

A marketingkommunikációt, annak folyamatát tervezni kell, amelynek fontos formája a Public Relations. 

Belső PR (belső kommunikációs rendszer, elégedettségi vizsgálatok)



Külső PR (Publikációk, belső-külső hivatalos anyagok, tájékoztatók, szórólapok, audiovizuális anyagok, szóbeli tájékoztatások, beszédek, események (megemlékezések, alapítási évforduló, szalagavató, ballagás, diáknapok, bálok), intézményazonosító médiumok)

Terveim szerint - fentieket is magába foglalva - meg kell valósulnia egy arculattervezésnek, amely a VSZK eddigi szimbólumaihoz, színvilágához igazodik. Korábbi vezetői pályázatomban jeleztem, hogy a megbízhatóbb, nagyobb elismertséget kiváltó pedagógusmunka eléréséhez, a személyes példamutatás miatt etikai kódex kidolgozását tartom szükségesnek, amely figyelembe veszi a Független Pedagógus Fórum ajánlásait. Időközben a Nemzeti Pedagógus Kar Országos Küldöttgyűlésének tagjai

84

Vezetői program

Kapcsolatrendszer

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 63/D. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – a köznevelés társadalmi elfogadottságának megerősítése érdekében elfogadta a pedagógusokra vonatkozó etikai kódexet. A kódex többek között tartalmazza: a pedagógus 

sem tetteivel, sem nyilatkozataival nem csorbítja saját intézménye és hivatása jó hírét; annak öregbítésére törekszik;



az intézmény erre vonatkozó előírásain túl munkája során külső megjelenésével és megnyilvánulásaival is kifejezi hivatása rangját, tiszteletét;



csak abban az esetben végzi munkáját az őt foglalkoztató intézmény közösségében, ha testi és lelki egészsége ezt egyaránt lehetővé teszi;



az egészség- és környezettudatos életvitelt, a természet védelmét, az élet tiszteletét képviseli;



mindenkor példát mutat nemzeti jelképeink megbecsülésében, nemzeti ünnepeink és a mindezek által jelképezett, képviselt értékek tiszteletben tartása terén;



lehetőségei szerint folyamatos önképzéssel gyarapítja, fejleszti a hivatása gyakorlásához szükséges tudását, képességeit, készségeit, attitűdjeit.

Fenti pontok „csak” az alapjait képezik a kidolgozásra került etikai kódexnek. A kódex előírásainak betartása intézményünk versenyképességének egyik legfontosabb eleme. Célja, hogy igazodási pontokat nyújtson a pedagógusoknak olyan helyzetekben, amelyek nem szabályozhatók pusztán jogi eszközökkel. Az iskola életében elengedhetetlen külföldi testvériskolákkal való kapcsolatot az Oktatás és nevelés terület alatt ismertettem. Ezt a kapcsolatrendszert folytatni, bővíteni (angol nyelvterület) kell, minél több tanulónk szerezzen szakmai tapasztalatot külföldön is.

85

Vezetői program

Vezetői célok

Vezetői célok, fejlesztési elképzelések Vezetői céljaimat a részletes helyzetelemzésre, a stratégiai dokumentumainkban (PP, SZMSZ, IMIP) elérhető célokat figyelembe véve tűztem ki. Küldetés: „Professzionális szakképzés a minőség iskolájában” Jövőkép: Tanulóközpontú, magas színvonalú, a munkaerőpiac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó, a társadalom és az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony Keszthelyi VSZK megvalósítása. Célul tűzöm ki, hogy a régió vendéglátó-, turisztikai szakképzőiskoláinak élmezőnyébe tartozzunk azáltal, hogy 

Piacképes képzést valósítunk meg



Tanulóink a társadalmi mobilitás igényei szerint képesek beilleszkedni a társadalomba és a munka világába



Az iskolai nevelő-oktató munka eredményeként erkölcsös, kreatív, kommunikatív, a polgári életben eligazodni tudó, idegen nyelveket beszélő, megfelelő informatikai, vállalkozói kompetenciával, szaktudással rendelkező, az egészséges életmódot ismerő és alkalmazó művelt állampolgárokat adunk az ország számára

A küldetéshez, valamint a jövőképhez kapcsolódó stratégiai céljaim a következők: 1. Az informatika által kínált lehetőségek hatékony felhasználása az intézmény minden szintjén 2. A munkaerőpiac változásaihoz alkalmazkodó, rugalmas képzési rendszer kialakítása 3. Élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása, az ehhez szükséges kompetenciák folyamatos fejlesztése 4. Olyan szervezeti kultúra kialakítása, amely a gyorsan változó környezet igényeihez megfelelően alkalmazkodik, nyitott a változásokra Stratégiai célokhoz kapcsolódva igyekeztem összeszedni az alcélokat, feladatokat, a várható eredményeket. Elszámoltathatóságom miatt igyekeztem időben is ütemezni mindezeket. A megvalósulást úgy kívánom elősegíteni, hogy a mindenkori éves munkaterv részévé teszem a célokhoz kapcsolódó feladatokat. Fontosnak tartom továbbá, hogy a stratégiai célokkal összefüggésben egy indikátorrendszer kerüljön kidolgozásra, amely 86

Vezetői program

Vezetői célok

mutatószámok jól jellemzik egy-egy terület eredményességét, hatékonyságát. A későbbi működési eredményekkel való összevetésnek, a belső auditnak is fontos alapját kell képezze mindez. Természetesen a környezet változásának függvényében (lehetőségek, veszélyek) a konkrét megvalósítási időpontok módosulhatnak. Alkalmazott időtávok: 

Rövid távú (1-2 év)



Középtávú (2-3 év)



Hosszú távú (3 éven túli)

1. Az informatika által kínált lehetőségek hatékony felhasználása az intézmény minden szintjén Rövid távú  Az iskolai könyvtár információs és kommunikációs technológiájának fejlesztése  Kollégiumi tanulószobai csomag (Tanári laptop, asztali számítógép konfiguráció (PC + Monitor és periféria)) beszerzése Középtávú  E-book olvasók beszerzése kispéldányszámú tankönyvek kiváltására  Számítógép alapú nyelvi labor kialakítása  Az iskolai adminisztráció nagy részének elektronikussá tétele  A számítógépen, digitális formában elvégzendő házi feladatok számának növelése  Külső - Belső képzések segítségével fejlesztjük a számítógépet, interaktív táblát, egyéb multimédiás eszközöket is használó módszertani kultúrát  IKT eszközökkel tartott tanítási órák aránya az összes óra számához képest minimum 30% lesz  IKT alapú órai mérésértékelés aránya az összes órai mérésértékeléshez képest minimum 30% lesz  Hálózati tanulás elterjesztése az iskolai oktató munkában Hosszú távú  Minden tantermünkbe interaktív tábla beépítése  A pedagógusok közel negyede ECDL bizonyítvánnyal rendelkezik  A végzett tanulók közel harmada ECDL bizonyítvánnyal rendelkezik  Számítógépes nyilvántartás bevezetése a könyvtárban  A tanári kar laptopjainak komplett cseréje Folyamatos  Az iskola, valamint kollégium eszközállományának folyamatos javítása, korszerűsítése, bővítése

87

Vezetői program

Vezetői célok

2. A munkaerőpiac változásaihoz alkalmazkodó, rugalmas képzési rendszer kialakítása Rövid távú  A térség munkáltatóival való folyamatos kapcsolattartás eredményeként minden tanulónk rendelkezzen tanulószerződéssel  Átállás az új szakközépiskolai, és szakgimnáziumi képzésekre, kerettantervekre  Csoportos gyakorlatok megvalósítása az iskolai tankonyhákban az alapfokú szakképzés második, ill. harmadik évfolyamán  Az iskolarendszerű felnőttoktatás általánossá válása Középtávú  Partneri igény- és elégedettségmérés rendszerének kidolgozása, elvégzése a gyakorlati munkahelyek tekintetében. Intézkedési terv készítése a hiányosságok javítására  Az általános iskolák részére szakkörök szervezése, amely intézményünk tanműhelyeiben folyik, szakoktatók részvételével  Részvétel hazai-, külföldi szakképzési kutatásokban  Bekapcsolódás Uniós együttműködési projektekbe (Erasmus+), a testvériskolákkal való kapcsolat bővítése (angol nyelvterületen is)  Külföldi szakmai gyakorlatok számának növelése, a megszerzett kompetenciák, gyakorlatok Europassba való dokumentálása  Iskolai pályaorientáció rendszerének kidolgozása, a tanulók pályaorientációjának segítése  Pályakövetés rendszerének kidolgozása, megvalósítása  Sikeres szereplés (országos döntőbe jutott tanulók számának növelése) a szakmai tanulmányi versenyeken (SZÉTV, SZKTV, OSZTV) Hosszú távú  A megszerzett külföldi tapasztalatok hazai disszeminációja Folyamatos  A térség munkaerő-igényének felmérése, annak folyamatos figyelemmel kísérése  Az iskola és a képzésben részt vevő gazdálkodó szervezetek oktatói közötti szakmai kapcsolat erősítése  Szakmabemutatók tartása az általános iskolai tanulóknak  A gyakorlati oktatás hátterének biztosítása, fejlesztése Sikerkritérium: Pályakövetés eredményei alapján iskolánk tanulóinak nagy része sikeresen helyezkedik el választott szakmájában 3. Élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása, az ehhez szükséges kompetenciák folyamatos fejlesztése Fenti stratégiai cél eléréséhez a helyzetelemzés során elemzett szakmai tevékenységen (Oktatás és nevelés) belül megjelölt célok, feladatok az irányadók. Különösen fontosnak tartom a továbbiakat:

88

Vezetői program

Vezetői célok

Rövid távú  Az új NAT-nak megfelelő kerettantervek adaptálása felmenő rendszerben  Nevelési igazgatóhelyettes kinevezése megvalósul Középtávú  A közösségi szolgálat (szociális, környezetvédelmi, a tanulók társadalmi környezetének javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenység) megszervezése a 9-11. évfolyamon  Hatékony oktatási-, tanulási módszerek elsajátítása, beépítése az órai munkába  Nevelési-pedagógiai tevékenységek támogatása, ezen belül: o a média felelős és tudatos használatát elősegítő intézményi innovációk támogatása, o a gazdasági és pénzügyi ismeretek bővítése, a tudatos fogyasztói magatartás kialakulását elősegítő intézményi innovációk támogatása, o a nemzeti hagyományok, helytörténeti ismeretek feldolgozásához és megismeréséhez kapcsolódó tanórán kívüli tevékenységek támogatása, o új tanulási formák adaptálása, nonformális tanulási lehetőségek kialakítása, új típusú intézményi együttműködések támogatása, o a családi életre neveléshez kapcsolódó intézményi innovációk támogatása,  Egészségfejlesztő – szemléletformáló – iskolai programok megvalósítása a tanulók egészségének védelme, valamint az egészséges életmód viselkedésbe épülése érdekében: o legalább tanévenként egy hagyománnyá tehető iskolai esemény megrendezése, amelyen az iskolai közösség részt vesz, o tanárok és osztályfőnökök részére a személyközpontú módszerek segítésére esetmegbeszélő csoportban részvétel, valamint ahhoz kapcsolódó esetdokumentáció elkészítése negyedévente iskolapszichológus, vagy mentálhigiénés szakember bevonásával, o elsősegély-nyújtási tanfolyamok szervezése o egészségfejlesztő, a testmozgás iránti igény viselkedésbe épülését szolgáló és a fizikai aktivitásban gazdag életmódra nevelő – a kerettanterv (helyi tanterv) testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott, a mindennapos testnevelés részét képező – oktatásszervezési formák, délutáni sport- és mozgásprogramok támogatása, mely programok teljes időtartamának minimum felét legalább közepes terhelést jelentő testmozgástípusok teszik ki, és amelyek a mozgásélmény és mozgástapasztalat megszerzésére helyezik a hangsúlyt; o félévente legalább egy egészségnap szervezése egészséges táplálkozással is összefüggően; o a segítő szolgálatokkal (minimum a gyerekjóléti és a családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi szolgálat, a nevelési tanácsadó, a házi gyermekorvos, a területi vezető védőnő részvételével; amely kibővülhet szükség esetén a lelki egészség megőrzését támogató szolgálatokkal, úgymint gyermek-pszichiátriai gondozó, illetve szükség esetén addiktológiai szakellátó) a kapcsolati háló megújítása, és ennek dokumentálása, a fejlesztő pedagógus, az iskolapszichológus, vagy mentálhigiénés szakember bevonásával; o dohányzás megelőzést és dohányzásról leszokást, szerfogyasztási problémák korai intervencióját, az illegális és legális szerek okozta kockáza-

89

Vezetői program



  







Vezetői célok

tok felismerését illetve a viselkedési függőségek megelőzését, családi életre nevelést célzó programok megvalósítása. A környezeti nevelést, fenntarthatóságot szolgáló, környezettudatos tanórán kívüli tevékenységek támogatásának ösztönzése (pl. ökotáborok), egyéb alkalomszerű – szabadtéri jellegű – mozgásos tevékenységek, természetközeli sporttáborok, sportkirándulások, szervezése, elindítása Idegen nyelvek tanításának fejlesztése intézményünkben (nyelvi táborok, nyelvi vetélkedők, nyelvi témahetek, nyelvi képzés, oktatást támogató anyanyelvi nyelvtanárok alkalmazása), Komplex közlekedési ismeretek oktatása, ideértve különösen a fizikai aktivitásban gazdag közlekedési formákkal kapcsolatos (baleset-megelőzési, és hangsúlyosan: egészségfejlesztési) ismeretek oktatását is Ismeretterjesztő, bűnmegelőzési célú tájékoztató programok szervezése az iskolában a tanítási időben és azon kívül. o Ismeretterjesztő, bűnmegelőzési célú, valamint az áldozattá válás megelőzését szolgáló ismereteket közvetítő interaktív tájékoztató programok szervezése az iskolában, bűnmegelőzési, jóvátételre érzékenyítő foglalkozások szervezése. o Bűnmegelőzési célú, valamint az áldozattá válás megelőzését szolgáló ismereteket közvetítő fejlesztő táborok szervezése, lebonyolítása felnőtt kísérővel. o A rendőrség ifjúságvédelmi, bűnmegelőzési osztályaival közös programok szervezése: o Rendőrök aktív részvételének biztosítása az iskolai bűnmegelőzési programokban, o Közös nyílt napok szervezése iskola-rendőrség. Erőszakmentes konfliktuskezelő készségek fejlesztése: Konfliktuskezelés az iskolában, az iskolai és az iskolakörnyéki erőszak megelőzése. o Konfliktuskezelés az iskolában, konfliktuskezelő módszerek megismertetése a tanulókkal, kreatív, elsősorban művészet-terápiás eszközök alkalmazásával; erőszakmentes konfliktuskezelő módszerek megismertetése a tanulókkal, o A mediáció és a jóvátételi módszer alkalmazása az iskolai nevelésben, o Rendszeres dráma-, élménypedagógiai és a közösséghez tartozást erősítő kulturális és sportfoglalkozások szervezése, o A felelősségérzet fejlesztését, az önkéntes szerepvállalást és az aktív állampolgárságra nevelést elősegítő foglakozások, programok szervezése, o A készség-, a képesség feltárás lehetőségeinek bővítése versenyekkel, Kortárssegítő csoportok és programok működtetése. o Kortárssegítők, kortársmediátorok, sorstárssegítők segítőinek szakmai felkészítése, kortárssegítő, kortársmediátor, sorstárssegítő képzések szervezése, o Kortárssegítő, kortársmediátor csoportok szervezése, működtetése, Iskolán kívüli bűnmegelőzési célú szabadidős, oktatási, kulturális és sporttevékenységek, készségfejlesztő programok szervezése. o Iskolán kívüli bűnmegelőzési célú szabadidős, oktatási, kulturális és sporttevékenységek, tájékoztató és készségfejlesztő, önkéntességet erősítő karitatív (pl lakókörnyezetben élő idős emberek kertjének gondozása, stb), valamint szimbolikus jóvátételt lehetőségét biztosító közösségi (játszóterek takarítása, falfirkák eltávolítása, stb.) programok szervezése,

90

Vezetői program

Vezetői célok

 Felnőttképzésben, felnőttoktatásban résztvevők számának növelése  A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátórendszerének minőségi javítását elősegítő infrastrukturális fejlesztések megvalósítása  A közelmúlt fejlesztéseinek, innovációinak eredményeként létrejött és kidolgozott az inkluzív nevelést, befogadó pedagógiai gyakorlatot támogató programok, jó gyakorlatok adaptációja, a pedagógusok horizontális együttműködési, tanulási lehetőségeinek megteremtése  Fakultációs-, szakköri-, emeltszintű érettségire felkészítő foglalkozások keretében biztosítani kell a minél eredményesebb felkészülést a felvételikre  Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások elindítása  Az 55 éves jubileumi évforduló sikeresen lebonyolítása Hosszú távú  Igény- és elégedettségmérés, valamint a klímatesztek eredményei alapján a következő mutatók értékei növekedni fognak: (A diákok érzelmi viszonya az iskolához; Elégedettség velünk, pedagógusokkal, A tanár-diák viszony emberiessége; A tanárok órai dicséreteinek száma; A diákok szerinti érdekes órák száma)  A felsőoktatási intézményekben továbbtanulók számának növekedése  Fejlesztő pedagógus elérhető lesz intézményünkben  A kompetenciamérés intézményi eredményei javulnak  A nyelvvizsgák száma, valamint nyelvből emelt szintű érettségit tevő tanulók száma növekszik  Mérés-értékelési szakértő alkalmazása az intézményben  Az eredményesség rendszeres, diagnosztikus és kritériumorientált értékelése  A „megtanítás stratégiája” – nak (mastery learning) alkalmazása az iskolai oktató munkában  A tananyagot csupán közvetítő iskola meghaladása - az alapkészségeket fejlesztő oktatás prioritása, amely a tanulók közötti teljesítményeltéréseket fejlődési fáziskülönbségként fogja fel, és a fejlesztést mindenkinél meghatározott kritériumok eléréséig folytatja. Folyamatos  Részvétel a városi kulturális programokon, rendezvényeken. Az e területeken tehetséges tanulók segítése, mentorálása  Együttműködés a kulturális intézményekkel, múzeumokkal (pl. múzeumpedagógiai foglalkozások)  Az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek biztosítása mindenki számára az információs-kommunikációs technológiák széles körű alkalmazásával (a tanulást bevinni az otthonba)  A tanulásban való részvétel fontosságának tudatosítása  A tanórai, valamint egészségfejlesztés megvalósítását elősegítő szemléltető tanés segédeszközök, a mindennapos testnevelés bevezetését segítő sporteszközök, sportfelszerelés beszerzése, akkreditált digitális tananyag beszerzése, valamint szabadidős tevékenységekhez, egészségnaphoz, egyéb egészségfejlesztési programokhoz kapcsolódó felszerelések beszerzése 4. Olyan szervezeti kultúra kialakítása, amely a gyorsan változó környezet igényeihez megfelelően alkalmazkodik, nyitott a változásokra

91

Vezetői program

Vezetői célok

Rövid távú  Iskolai dokumentumok (PP, SZMSZ, Házirend) átdolgozása a törvényi változásoknak megfelelően  Az iskolai marketing mix, valamint arculattervezés megvalósítása  Empowerment (meghatalmazás, delegálás) intézményi megvalósítása: munkaközösség-vezetők, dolgozók bevonása a tervezésbe, a döntés-előkészítésbe Középtávú  Az iskolák szakmai tanárai és oktatatói részére szakmai programok szervezése, melyek lehetőséget biztosítanak számukra a munkáltatóknál lévő új technológiák, gépek megismerésére, kipróbálására. (üzemlátogatások, üzemi gyakorlatok)  A pedagógiai-módszertani megújulás szerves részeként az önfejlesztést, a pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő gyakorlatorientált pedagógus továbbképzések megvalósítása: o a köznevelési törvényben megfogalmazott új nevelési feladatokhoz kapcsolódó ismeretek elsajátítását segítő (határon túli osztálykirándulás, korszerű testnevelés-mindennapos testnevelés, közösségi szolgálat, tehetséggondozás, pályaorientáció) tanártovábbképzések igénybevétele; o tanulási és magatartási problémák felismerését és a megfelelő szolgálatokkal való együttműködés javítását célzó képzések; o konfliktus- és iskolai agressziókezelési program az iskolapszichológus vagy mentálhigiénés szakember, iskolai szociális munkás bevonásával, az iskolán belüli bántalmazás és zaklatás megelőzését célzó programok, valamint a készségfejlesztést, a konfliktuskezelő-képességet, illetve az egyéni megküzdő-képesség fejlődését elősegítő programok megvalósítása o családpedagógiai továbbképzések igénybevétele o a lelki egészség fejlődését szolgáló, az iskola és a pedagógus számára a leginkább hasznos valamely személyközpontú pedagógiai módszert átadó, illetve a pedagógiai műhelymunkát segítő (például: önismeretet, stressz- és problémakezelést, elfogadást, szocializációt, a motivációt és konfliktuskezelést, személyközpontú kommunikációt, fejlesztőpedagógiai módszereket) továbbképzések igénybevétele, o egészségtan ill. életvitel témájú szakirányú továbbképzés igénybevétele, o a rekreációs és élethosszig tartó testmozgások tárgyú továbbképzések igénybevétele, o az egészséges életmódra nevelés (egészségvédelem), a környezettudatos magatartás, a természetismeret kapcsolatai tárgyú továbbképzések igénybevétele, o a biomechanikailag helyes testtartást kialakító, speciális mozgás- és tartásjavító tornát oktató továbbképzések igénybevétele o a művészetek - így például az egyes táncformák – egészség- és személyiségfejlesztő hatású alkalmazását oktató továbbképzések igénybevétel o a társas kapcsolati készségek gyakorlását szolgáló tanulói csoportok vezetésére képesítő továbbképzések igénybevétele o az elsősegélynyújtás, baleset-megelőzési ismeretek tárgyú továbbképzések igénybevétele o az infokommunikációs technológiák (IKT) oktatásban történő alkalmazásához kapcsolódó továbbképzések igénybevétele o menedzsmentképzés igénybevétele a vezetők számára

92

Vezetői program



      

Vezetői célok

o pedagógiai módszertani megújulást támogató továbbképzések igénybevétele (ideértve projektmódszer, kooperatív tanulás, a differenciált nevelés, az egyéni bánásmód, a problémás tanulók agressziókezelése, a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel való foglalkozás területén), o a tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó (pl. tánctanítás, sporthoz kötődő feladatok, stb.) tanártovábbképzések igénybevétele, Szaktárgyi továbbképzések megvalósítása, valamint korszerű oktatási módszerek, jó gyakorlatok, új tartalmak bevezetése a tanmenetbe o Pedagógusok elméleti, szakmai, módszertani felkészültségét fejlesztő képzések:  idegen nyelv (kiemelten: angol, német),  természettudomány,  minőségbiztosítás, minőségfejlesztés, mérés-értékelés,  környezeti nevelés,  egészségfejlesztés, mentálhigiéné, sport,  drámapedagógia, tánc, mozgás, zene, hagyományőrzés, kézművesség, vizuális kultúra,  művészetoktatás-tehetséggondozás a zeneművészet, képző-és iparművészet, táncművészet, szín-és bábművészet területén.  az intézményi mindennapi szakmai munkáját segítő, támogató és kiegészítő tevékenységgel kapcsolatos képzések:  gyermek és ifjúságvédelem, diáktanácsadás,  múzeumpedagógia,  mediáció. o Az eltérő oktatási igényű és a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésével és oktatásával kapcsolatos képzések:  esélyegyenlőség, társadalmi integráció,  sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása; Integráció; inklúzió; fejlesztő pedagógia; terápia,  tehetségfejlesztés. Belső és külső továbbképzések száma növekedni fog A munkakörök és a dolgozók kapcsolatának újradefiniálása, az intézményi stratégiai célokhoz kapcsolódó feladatok megjelennek a munkaköri leírásokban Intézményi ösztönzési rendszer kidolgozásra kerül Növekszik a sikeres pályázatok száma Az intézmény deklarált céljai iránti elkötelezettség növekszik Stressz kezelő, egészségre nevelő és szemléletformáló programok megvalósítása Az egyes területek eredményességét jelző indikátorrendszer kidolgozásra kerül

Hosszú távú  Autonóm, önirányító csoportok működése az intézmény több területén Folyamatos  Rendszeres szakmai, pedagógiai továbbképzés gyakorlati oktatók számára

93

Vezetői program

Szervezeti struktúra

A feladatokhoz illeszkedő szervezeti struktúra A hatékonyan működő szervezetek jellemzője a szervezeti struktúra megalkotása, mely segíti a feladatot végző egyén eligazodását, az információáramlást és a visszacsatolást. Mint nagyon sok iskolát, a Keszthelyi VSZK-t is a lineáris szervezeti felépítés jellemzi. A lineáris forma számos előnnyel jár ugyan (könnyen áttekinthető, egyszerű belső kapcsolatok; egyértelműek az alá- fölérendeltségi viszonyok), a stratégiai célokhoz igazodva azonban a jövőben egy laposabb szervezeti struktúrát képzelek el. A lineáris felépítés hátránya ugyanis, hogy a szervezet kevésbé rugalmas, a kommunikáció leginkább szolgálati úton haladhat, nehézkes a horizontális együttműködés biztosítása. Ezen hátrányok miatt a funkcionális szervezeti felépítés felé kívánok elmozdulni a jövőben, ahol a lineáris, függelmi (utasítás-jelentési) kapcsolatok megtartása mellett a funkcionális alapú szakmai irányítási kapcsolatok száma jelentősen nőni fog. Az új köznevelési törvény 2013. szeptember 1-től három intézményvezető-helyettesi státuszt tesz lehetővé. A jelenlegi működést látva, célszerűnek tartanám, ha egy nevelési igazgatóhelyettes kerülne kinevezésre (akár a meglévő igazgatóhelyettesi státuszok helyett). A feladatai lennének többek között: 

Az iskola nevelő és közismereti oktató munkájának irányítása, szervezése, ellenőrzése



A pedagógiai, nevelőmunka közös alapelveinek kialakítása a nevelőtestületen belül



Pedagógiai Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése, a Pedagógiai Program nevelési részének, illetve a helyi tanterv közismereti részének folyamatos karbantartása, kiegészítése, a módosítással kapcsolatos egyeztetések, eljárások megszervezése



Az Intézményi Minőségfejlesztési Programban foglalt feladatok végrehajtásának irányítása, ellenőrzése



Az osztályfőnöki munkaközösségek, a közismereti tantárgyak munkaközösségeinek irányítása, ellenőrzése



A diákönkormányzatot segítő tanár munkájának irányítása, ellenőrzése



Ellenőrzi az intézmény ifjúságvédelmi munkáját



Irányítja a tanulói fegyelmi ügyek elbírálását és felelős a fegyelmi eljárás jogszerűségéért



Ellenőrzi az osztályfőnöki és a közismereti tantárgyi programokat 94

Vezetői program




Felügyeli az iskola egészségüggyel kapcsolatos feladatok végrehajtását



Irányítja és szervezi a pedagógiai továbbképzéseket



Javaslatot tesz a nevelési értekezletek témájára, szervezi és vezeti a nevelőtestületi értekezleteket



Óralátogatásai során értékeli az osztályfőnökök, közismereti tanárok nevelőoktató munkáját az IMIP-ben foglaltak szerint



Évente értékeli az iskola nevelő és közismereti oktató munkáját



Figyelemmel kíséri a köznevelési jogszabályokat, gondoskodik azok végrehajtásáról



Megszervezi és vezeti a sajátos nevelési igényű gyermekek problémáival foglalkozó csoport munkáját



Elkészíti a szakvélemények alapján az SNI-s tanulók felmentésére vonatkozó határozatokat



Koordinálja az iskolai tanév rendezvényeinek, ünnepségeinek előkészítését és színvonalas megtartását

A sok speciális ismeretigény, nagyobb versenyt diktáló környezet, a kollegiális, csapatmunkára építő stratégia miatt tehát működésében egy laposabb szervezetet kívánok megvalósítani. Ezt elsősorban a munkaközösség-vezetők szerepének növelésével, tervezésbe, ill. döntésekbe való bevonásával (empowerment) szeretném elérni. Ezzel kívánom elérni azt, hogy nőjön kollégáim elkötelezettsége, megelégedettsége, valamint motivációja, ami reményeim szerint végül nagyobb erőfeszítéshez, ezáltal jobb teljesítményhez fog vezetni. További érv a bevonás mellett, hogy a döntéseket célszerű a szóban forgó problémák forrásához minél közelebb megvalósítani, ott, ahol a legtöbb a rendelkezésre álló információ, vagyis adott esetben a szervezet alacsonyabb szintjein. Az állandóan változó szabályozás, a finanszírozás bizonytalanságai, a szükséges anyagi feltételek megteremtésének kötelezettsége, a társadalomból érkező újabb és újabb kihívások felerősítik a rugalmasság, cselekvőképesség, a változásokra való gyors reflektálni tudás jelentőségét.

95

Vezetői program


Versengő értékek modell (Quinn-Rohrbaugh, 1983)

Fentiekkel összhangban az iskola szervezetét a rugalmasság, nagyobb kifelé irányultság felé kívánom elvinni, ami a nyitott rendszer modell megvalósítását irányozza elő (Ld.: Versengő értékek modell). Ennek megfelelően - megválasztásom esetén - vezetői munkámat a menedzser-leader szerepnek megfelelően szeretném megvalósítani. Az állandóan változó környezet, az éleződő verseny, a folytonos technológiai fejlődés mind-mind változásra kényszerítik a szervezeteket. A sikeresen betöltött leader-szerep eredménye az eredményesség, a környezeti kihívásokat felismerő és azokra megfelelő választ adó, megújulni képes szervezet. Nyilván, egy iskola esetében a rend és a belső összhang meghatározott szintje nélkül nem biztosítható a kívánt minőség és eredményesség. A sikeresen betöltött menedzser szerep eredménye a belső hatékonyság, a szabályozott, zökkenőmentes belső működés. A két szerepnek természetesen ki kell egészítenie egymást.

96

Vezetői program

Mellékletek

Mellékletek Diplomamásolatok

97

Vezetői program

Mellékletek

98

Vezetői program

Mellékletek

99

Vezetői program

Mellékletek

100

Vezetői program

Mellékletek

101

Vezetői program

Mellékletek

102

Vezetői program

Mellékletek

Egyéb, iskolai feladatokhoz tartozó képzések tanúsítványai

103

Vezetői program

Mellékletek

104

Vezetői program

Mellékletek

105

Vezetői program

Mellékletek

106

Vezetői program

Mellékletek

107

Vezetői program

Mellékletek

108

Vezetői program

Mellékletek

109

Vezetői program

Mellékletek

110

Vezetői program

Mellékletek

Erkölcsi bizonyítvány

111

Szakmai önéletrajz... 2 Bevezetés, személyes hitvallás... 7 A vezetési elképzelések rövid összegzése... 9 Helyzetelemzés, kapcsolódó feladatok

Recommend Documents