Szakközép 12. évfolyam, augusztusi javítóvizsga történelemből
A vizsga felépítése: 1.)
FELADATLAP: a részletezett vizsgakövetelményben felsorolt 12. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, szövegesen kifejtő feladat nélkül
2.)
FELELET: a felsorolt témakörök egyikének kifejtése húzott tétel alapján A vizsgázó 30 perc felkészülési idő alatt feleletvázlatot ír, amihez használja a történelmi atlaszt és a tételhez mellékelt forrásokat.
A vizsgán a feladatlaphoz és a felelethez is használható segédeszköz: KÖZÉPISKOLAI TÖRTÉNELMI A TLASZ, amit a vizsgázó hoz a vizsgára !!!
A vizsga követelménye: Megegyezik a középszintű történelem érettségi követelményeivel. Felkészüléshez ajánlott tankönyv: Száray Miklós – Kaposi József: Történelem IV., középiskolák, 12. évfolyam (Forrásközpontú történelem), Nemzeti Tankönyvkiadó
SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI
1.
Az első világháború
2.
A trianoni béke
3.
A technikai fejlődés és hatása a két világháború között
4.
Magyarország külpolitikája a Horthy-korban
5.
A második világháború
6.
A hidegháború
7.
Magyarország a Rákosi-korban
8.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarországon
9.
A Kádár-korszak Magyarországon
10. A szocialista tömb összeomlása, rendszerváltás Magyarországon
Szakközép 12. évfolyam, augusztusi javítóvizsga történelemből VIZSGA KÖVETELMÉNYÉNEK RÉSZLETEZÉSE: 1. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 1.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése. – a szembenálló felek gazdasági fejlettsége, erőviszonyai, háborús tervei, – villámháborúból állóháború, – a háború hatása a gazdaságra és a hátország lakóira. – a békekötés területi vonatkozásai, – a győztesek kinyilatkoztatott céljai (nemzeti önrendelkezés) és a valóság. Kisebbségvédelmi rendelkezések. LEXIKÁLIS ISMERETEK : Kronológia: 1914-18 (I. világháború) 1914. július 28. (Osztrák-Magyar Monarchia hadüzenete Szerbiának) 1918. november 3. (Osztrák-Magyar Monarchia kapitulál) 1919 (versailles- i béke) Személy: Wilson, Clemenceau, Fogalom: villámháború, állóháború, központi hatalmak, kisantant, kisebbségvédelem Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság(=1929-től Jugoszlávia), Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok (=Észtország, Lettország, Litvánia), Doberdó, Piave 1.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó). A nők szerepének változása. – technikai fejlődés társadalom-, életmód-átalakító hatása – a modern világ mindennapjai, – a társadalmi szerkezetátalakulása a fejlett világban. – életmódváltás, új és régi női szerepek, – a női egyenjogúságért vívott küzdelem áttekintése. A küzdelem formái és sajátosságai. 1.3 Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus LEXIKÁLIS ISMERETEK : Kronológia: 1925 (totális államhatalom kiépítésének kezdete Olaszországban) Személy: Mussolini Fogalom: fasizmus, korporatív állam 1.4 Az USA és az 1929–33-as gazdasági válság A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei. – a világgazdasági válság kialakulása okai – az állami beavatkozás kérdése, – a világgazdaság beszűkülése. – hitelválság, ipari válság és mezőgazdasági válság, – munkanélküliség, nyomor, a szélsőségek megerősödése a világban. LEXIKÁLIS ISMERETEK : Kronológia: 1929-1933 (a nagy gazdasági világválság) Személy: Roosevelt Fogalom: jelenkor, parlamenti demokrácia, gazdasági válság, tőzsde, túltermelési válság Topográfia: Brit Nemzetközösség (1931-ben jött létre, a brit birodalom formailag egyenlő jogú államok szövetségévé alakul)
Szakközép 12. évfolyam, augusztusi javítóvizsga történelemből 1.5 A ne mzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A náci Németország legfőbb jellemzői. A náci ideológia és propaganda. – nácizmus alapvető sajátosságainak (totális állam, antisze mitizmus, gazdaságpolitika) elemzése – a náci fajelmélet, – a demagógia kimutatása a náci ideológiában. – a tömeg kezelése, – a modern média eszközei a nácizmus szolgálatában, – az erőszak szerepe a náci propaganda sikerében. LEXIKÁLIS ISMERETEK : Kronológia: 1925 (a konzervatív Hindenburg lesz Németországban a köztársasági elnök; Locarnói szerződések, melyben a nagyhatalmak garantálják No. Ny- i határait + a rajnai demilitarizált övezetet = német- francia viszony rendezése, No. nemzetközi elszigetelésének vége, ami Stresemann érdeme) 1933 (Hitler-kormány megalakulása) Személy: Stresemann, Hitler Fogalom: fajelmélet, antiszemitizmus, propaganda, koncentrációs tábor, totális diktatúra, nemzeti szocializmus, Führer-elv 1.6 A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920–30-as években A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői. az orosz társadalom és gazdaság sajátosságai, a háború kiélezte ellentétek, a bolsevik hatalomátvétel. a sztálini gazdaságpolitika hatása a mezőgazdaságra és az iparra, a félelem állama: koncepciós perek, kitelepítések és munkatáborok. LEXIKÁLIS ISMERETEK: Kronológia:
1917 (bolsevik hatalomátvétel Oroszországban) 1922 (Szovjetunió megalakulása) Személy: Lenin, Sztálin, Trockij Fogalom: egypártrendszer, sztálinizmus, szovjet, kollektivizálás, GULAG Topográfia: Szovjetunió, Pétervár 1.7 A második világháború előzményei, jelentős fordulatai A világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai. A holocaust. – A világháború előzményei. – A háború vázlatos áttekintése a főbb események kiemelésével. – a háború jellegének elemzése, – a háború gazdasági és haditechnikai vonatkozásainak vázlatos áttekintése – A holocaust. LEXIKÁLIS ISMERETEK : Kronológia: 1936 (Rajnavidék remilitarizálása; Berlin-Róma tengely; antikomintern paktum=fasiszta hatalmak szövetsége) 1938 (Anschluss=Ausztria bekebelezése) 1939. szeptember 1. (II. világháború kezdete=No. megtámadja Lo.-ot) 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót) 1944. június 6. (D-nap: szövetséges partraszállás Normandiában) 1945. május 9. (Németország kapitulál) 1945. augusztus 6. (USA atombombája Hirosimára) 1945. szeptember 2. (Japán kapitulál) Személy: Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle Fogalom: totális háború, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, holocaust, partizán, antifasiszta ellenállás, háborús bűnös, koncentrációs tábor, népirtás, antifasiszta koalíció
Szakközép 12. évfolyam, augusztusi javítóvizsga történelemből Topográfia: Sztálingrád, Normandia, Auschwitz, Hirosima, Jalta, Potsdam, Brit Nemzetközösség, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, El-Alamein, Kurszk 1.8 A hidegháború és a kétpólusú világ jelle mzői Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején. – az ENSZ kialakulása, politikai szerepe a világpolitikában, – az ENSZ felépítése és működési mechanizmusa. – Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején. LEXIKÁLIS ISMERETEK : Kronológia: 1947 (Truman-elv; Marshall-segély) 1948 (Gandhi meggyilkolása; Izrael kikiáltása) 1949 (megalakul a NATO, KGST, NSZK) 1956 (szuezi válság) 1961 (a berlini fal megépítése) 1968 (atomsorompó szerződés) 1975 (Helsinki egyezmény) Személy: Nehru, Gandhi, Truman, Adenauer, Kennedy, Brandt, Reagan Fogalom: vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, enyhülési politika Topográfia: NSZK, Potsdam 1.9 A szocialista rendszerek bukása A szovjet blokk kialakulása és jellemzői. Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában. – a szovjet gazdasági modell kelet-közép-európai kényszerű átvételei, – különbségek térben és időben a szocialista táboron belül. – a rendszerváltás békés és erőszakos formái – gazdasági, társadalmi és politikai összetevők. LEXIKÁLIS ISMERETEK : Kronológia: 1949 (megalakul az NDK, KGST, Kínai Népköztársaság) 1957 (Mao meghirdeti a „Nagy Ugrást” Kínában) 1961 (Gagarin útja a világűrben) 1968 (Prágai Tavasz és intervenció) 1991 (a Szovjetunió felszámolása) Személy: Mao Ce-tung, Hruscsov, Walesa, Gorbacsov Fogalom: kommunista diktatúra, szociális piacgazdaság, reformszocializmus Topográfia: NDK, Kuba, Korea 2. Magyarors zág története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 2.1 Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és következményei Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. – a trianoni béke területi vonatkozásai, – Magyarország politikai és katonai helyzete a békében. – az államhatárok és az etnikai viszonyok összevetése, – a közvetlen gazdasági hatások elemzése (pl. nyersanyag és feldolgozóipar elvágása), – a térség egészét érintő távlati hatások elemzése (autarkiás gazdaságok, lassúbb ga zdasági fejlődés stb.). LEXIKÁLIS ISMERETEK : Kronológia: 1918. október 31.(őszirózsás forradalom) 1919. március 21-augusztus 1. (Tanácsköztársaság) 1920. június 4. (trianoni béke) Személy: Károlyi Miháy, Kun Béla, Horthy Miklós Fogalom: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, vörös- és fehérterror, proletárdiktatúra Topográfia: Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Észak-Erdély, trianoni Magyarország
Szakközép 12. évfolyam, augusztusi javítóvizsga történelemből 2.2 A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. – gazdasági konszolidáció, – politikai konszolidáció. LEXIKÁLIS ISMERETEK : Kronológia: 1921-31. (Bethlen István miniszterelnöksége) Személy: Bethlen István, Peyer Károly, Teleki Pál, Gömbös Gyula, Szálasi Ferenc Fogalom: konszolidáció, irredentizmus, kommunisták, numerus clausus, antiszemitizmus, revízió, társadalombiztosítás, nyilasmozgalom Topográfia: trianoni Magyarország 2.3 Művelődési viszonyok és az életmód Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. – társadalmi és életmódbeli változások elemzése – az új és a régi társadalom együttélése, – a modern világ életvitelének (autó, mozi stb.) megjelenése. LEXIKÁLIS ISMERETEK : Személy: Klebelsberg Kunó 2.4 A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között. – a magyar külpolitika és a revízió, – a külpolitika gazdasági vonatkozásai, – a magyar külpolitika ideológiai vetülete. LEXIKÁLIS ISMERETEK: Kronológia: 1938. november 2. (első bécsi döntés:Mo. megkapja a Felvidék és Kárpátalja D- i részét) 1939. március 15. (Kárpátalja magyar megszállása) Személy: Teleki Pál, Fogalom: revízió, irredentizmus Topográfia: Felvidék, Kárpátalja 2.5 Magyarors zág részvétele a világháborúban Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovje tunió elleni harcokban – a háborúba való belépés körülményei, – a magyar hadsereg állapota, – a Szovjetunió elleni háború és katonai következményei. LEXIKÁLIS ISMERETEK : Kronológia: 1940. augusztus 30. (második bécsi döntés: Mo. visszakapja Erdély É- i részét és a Székelyföldet) 1941. június 26. (kassai bombázás; Mo. hadat üzen a Szovjetuniónak) 1943. január (don-kanyari = voronyezsi katasztrófa) Személy: Bárdossy László, Kállay Miklós Fogalom: „hintapolitika”, hadigazdaság, munkaszolgálat, hadifogság Topográfia: Észak-Erdély, Újvidék, Voronyezs, Don-kanyar
Szakközép 12. évfolyam, augusztusi javítóvizsga történelemből 2.6 A né met megszállás és a holocaust Magyarországon Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holocaust Magyarországon (pl. zsidótörvények, gettósítás, deportálás). – a német megszállás, – a térség katonapolitikai helyzete. – zsidóság gettókba kényszerítése, – deportálás, – a budapesti zsidóság sorsa, – cigányholocaust. LEXIKÁLIS ISMERETEK : Kronológia: 1944. március 19. (Magyarország német megszállása) 1944. október 15. (Horthy kiugrási kísérlete) 1944. december 21. (összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés) 1945. április (Magyarországról német csapatok kiverése; harcok vége) Személy: Szálasi Ferenc, Bajcsi- Zsilinszky Endre Fogalom: zsidótörvények, gettó, deportálás, nyilasok 3. Magyarors zág 1945-től a rendszerváltozásig 3.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. Harci cselekmények: – Budapest körülzárása és ostroma, – az ostromgyűrű áttörésére tett sikertelen kísérletek, – a szovjet hadsereg katonáinak magatartása a magyar lakossággal szemben, – a szovjet hadsereg jelenlétének politikai és gazdasági következményei. A háborús veszteségek: – emberáldozatok és veszteségek: elesettek, deportáltak, kivégzettek, civil áldozatok; had ifoglyok, emigráltak; meg nem születettek, – anyagi károk: nemzeti vagyon, ipari és közlekedési létesítmények, állatá llomány. LEXIKÁLIS ISMERETEK : Kronológia: 1947. február 10. (párizsi békeszerződések) Fogalom: háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel 3.2 A határon túli magyarság sorsa A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szo mszédos országokban. A második világháború után kialakult nemzetközi helyzet hatása a magyar kisebbségek helyzetére: – Csehszlovákia és Jugoszlávia nagyhatalmi megítélése, – a külpolitikai érdekek hatása a román kormány nemzetiségi politikájára. A magyar lakosság sorsa a második világháború utáni években: – erőszakos atrocitások, – a magyarságot sújtó politikai döntések, – az üldözés és a hátrányos megkülönböztetés következményei. LEXIKÁLIS ISMERETEK : Fogalom: kitelepítés, lakosságcsere 3.3 A kommunista diktatúra kiépítése és működése 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi korszakban. Életmód és mindennapok. A pártállami rendszer kiépítése és működése. A diktatúra mindennapjai: a totális politikai elnyomás eszközei és módszerei; a lakosságot sújtó, a mindennapi életet megkeserítő intézkedések.
Szakközép 12. évfolyam, augusztusi javítóvizsga történelemből LEXIKÁLIS ISMERETEK : Kronológia: 1945-48. (koalíciós kormányzás időszaka; 1946-tól Mo. köztársaság) 1948 (megalakul a Magyar Dolgozók Pártja) 1949 (kommunista hatalomátvétel; új alkotmány: Magyar Népköztársaság) Személy: Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Mindszenty József Fogalom: földosztás (1945-ben!), pártállam, kollektivizálás, államosítás, beszolgáltatás, internálás 3.4 Az 1956-os forradalom és szabadságharc 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai. A forradalom előzményei: – Rákosi Mátyás bukása, – a Nagy Imre körül szerveződő politikai ellenzék, – a lengyel események hatása Magyarországon. A forradalom kitörése és győzelme: – az október 23- i események, – a szovjet csapatok beavatkozása, – a fegyveres harc kibontakozása, – a sztálinista rendszer politikai és erkölcsi bukása. A forradalom leverése és a megtorlás: – a forradalom eredményeinek megszilárdítása érdekében tett lépések, – a második szovjet beavatkozás, – a Kádár-rezsimmel szembeni politikai ellenállás, – a kommunista diktatúra helyreállítása és a megtorlás. LEXIKÁLIS ISMERETEK : Kronológia: 1953 (Nagy Imre desztálinizációs júliusi kormányprogramja) 1956. október 23. (forradalom kitörése) 1956. november 4. (forradalom leverésére szovjet interve nció) Személy: Nagy Imre, Kádár János Fogalom: munkástanács 3.5 A Kádár-rends zer jellege, jellemzői A rendszer jellemzői a Kádár korszakban. Életmód és mindennapok. Kádár János hatalmának megszilárdítása: – a pártállami viszonyok helyreállítása, – a politikai ellenfelek kiiktatása, megsemmisítése vagy megfélemlítése, – a társadalmi ellenállás megtörése, – a „szocializmus alapjainak lerakása”. Eltávolodás a szovjet modelltől: – a diktatúra módszereinek finomítása, – az új gazdasági mechanizmus, – részvétel Csehszlovákia lerohanásában, – változások Kádár János személyes megítélésében idehaza és külföldön. LEXIKÁLIS ISMERETEK : Kronológia: 1956. november 4. (Nagy Imre menekülése a jug. Nagykövetségre) 1968 (új gazdasági mechanizmus bevezetése; csehek elleni intervenció)
Szakközép 12. évfolyam, augusztusi javítóvizsga történelemből 3.6 A rendszerváltozás A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok, függetlenség) A szocializmus válsága: – megoldhatatlan gazdasági problémák, – a társadalmi elégedetlenség növekedése, – a Szovjetunió nagyhatalmi helyzetének megroppanása, – az MSZMP válsága, – a politikai ellenzéki mozgalmak szerveződése és fellépése. A III. Köztársaság megszületése: – az állampárton belüli reformerők aktivizálódása, – az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte, – a hatalom és az ellenzék közötti tárgyalások eredményei, – a Köztársaság kikiáltása, – az 1990. évi parlamenti választás, – a szovjet csapatok távozása. LEXIKÁLIS ISMERETEK : Kronológia: 1989-1990. (rendszerváltás) 1989. október 23. (3. köztársaság kikiáltása Magyarországon) 1990 (első szabad választások; Antall-kormány megalakulása) 1991 (szovjet csapatok kivonulása) Személy: Antall József, Göncz Árpád Fogalom: ellenzéki mozgalmak, rendszerváltozás, szociális piacgazdaság, reformszocializmus 4. A jelenkor 4.1 A közép-európai régió jelle mzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái A közép-európai régió sajátos problémái. – – – – – –
Gazdasági szerkezetváltás; gazdasági válság. A rendszerváltozás utáni magyar gazdaság; a válság következményei. A politikai rendszer átalakulása; többpártrendszer, demokratizálódás. Nemzeti-etnikai konfliktusok; az államhatárok átrendeződése (Csehszlovákia, Jugoszlávia). A volt NDK sajátos helyzete. Az európai integrációhoz való csatlakozás.
4.2 Az európai integráció története Az Európai Unió legfontosabb intézményei. – Az „integráció” tartalma (a munkaerő, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad forgalma; oktatási, tudományos és kulturális együttműködési programok, jogrendszer stb.). – Nemzeti sajátosságok, a tagállamok kormányainak hatásköre. – Az Európai Unió intézményei (az Európai Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a Miniszterek Tanácsa, az Európai Bíróság és az Európai Számvevőszék). – A döntési mechanizmusok főbb elemei; gyakorlata. – „Centrum-periféria” az Európai Unióban. A támogatások rendszere.
