2. 73. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 812 02 LOVASTÚRA-VEZETŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a XXVIII. TURISZTIKA ÁGAZATHOZ
A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra előírt tartalom) a XXVIII. Turisztika ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: - 54 812 01 - 54 812 02 - 54 812 03 I.
Idegenvezető Lovastúra-vezető Turisztikai szervező, értékesítő
A szakképzés jogi háttere
A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 812 02 Lovastúra-vezető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. II.
A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 812 02
A szakképesítés megnevezése: Lovastúra-vezető A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás- turisztika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVIII. Turisztika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra
III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -
IV.
A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: 1
Tantárgy
Szakképesítés/Szakképzettség
-
Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs
V.
A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:
évfolyam
heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra
heti óraszám szabadsáv
heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét
éves óraszám szabadsáv 2
éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra
heti óraszám szabadsávval
éves óraszám szabadsávval
1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:
nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét
nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra
35 óra/hét 35 óra/hét
1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra
(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 912. és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)
3
1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e gy
ögy
10. heti óraszám e gy
11. heti óraszám e gy
ögy
ögy
12. heti óraszám e gy
1/13 heti óraszám e gy
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
Turizmus alapjai 10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása
10062-12 Turisztikai kommunikáció
Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és szálláshely ismeretek Üzleti kommunikáció gyakorlata Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyakorlat
0,5
0,5
2
1
1,5
1,5
1
1
1
1
3 4
1
3
1
2
0,5
1
1 2
4
3 4,5
8
Ügyviteli ismeretek Informatika a 10063-12 turizmusban Ügyviteli folyamatok gyakorlat alkalmazása Levelezési ismeretek gyakorlat Antik örökségünk 11503-12 Latin nyelvtan és Turisztikai latin fordítási gyakorlatok Tartás és takarmányozás Tartás és takarmányozás gyakorlata 10951-12 Lógondozási feladatok Anatómia és egészségtan Anatómia és egészségtan gyakorlata 10952-12 Lovaglási feladatok II. 10953-12 Fogathajtási feladatok 10954-12 Túravezetés,
2 1
1
1
2 1,5
3
2,5 0,5 0,5 2 2 1,5 2
Lovaglás
2
Lovaglás gyakorlata Fogathajtás Fogathajtás gyakorlata Túraszervezés és lebonyolítás
5,5 1,5 4 2
5
lovagoltatás
összes óra összes óra
Túraszervezés és lebonyolítás gyakorlata Lovasoktatás gyakorlata
3 2 5
70
6
105
7
140
10
31
160
A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
6
31
2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelménymodul
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak, témakörök 9.
11499-12 Foglalkoztatás II.
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
e Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés
gy ögy
10. e
gy ögy
11. e
gy ögy
12. e
Ágazati Szakképesítésszakközépiskolai Ágazati specifikus A szakközépiskolai képzés óraszáma szakképzés szakképzés a közismeret képzés óraszáma összes nélkül összes óraszáma 5/13. és óraszáma 9-12. évfolyam 2/14. 1/13.
gy
e
gy
ögy
e
gy
18
18
18
18
4
4
4
4
4
4
4
4
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
4
4
4
4
7
16
16
4
4
4
4
4
4
10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Munkanélküliség
4
4
Foglalkoztatás I.
64
64
8
8
8
8
24
24
24
24
Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Turizmus alapjai
72
30
A turizmus elmélete
54
20
Földrajzi ismeretek
18
10
36
10
54
20
54
30
54
20
18
10
36
20
36
20
36
20
36
20
36
20
18
10
18
10
Kultúr- és vallástörténet Művészettörténeti stílusok fontosabb megjelenési formái Kultúr- és vallástörténeti értékek Magyarországon Vendéglátás és szálláshely ismeretek Magyar és nemzetközi gasztronómia Magyarország és Európa borvidékei
36
10
36
20
32
16
8
108
108
30
108
54
54
15
54
54
54
15
54
144
144
30
144
72
72
10
72
72
72
20
72
104
108
20
108
54
54
10
54
34
36
10
36
10063-12 Ügyviteli folyamatok alkalmazása
10062-12 Turisztikai kommunikáció
Szálláshelyismeret
16
Üzleti kommunikáció gyakorlata
36 20
Társalgási protokoll
36
36
Marketing alapismeretek Idegenforgalmi marketing Szakmai idegen nyelv gyakorlat Társalgás, információ közvetítés idegen nyelven Tárgyalástechnikák; üzleti levelezés Ügyviteli ismeretek Fizetési tranzakciók hazai és nemzetközi valutával Ügyviteli bizonylatok, folyamatok, ügyviteli rend
20
20
Interperszonális kommunikáció fajtái Marketing alapjai
16
36
20
18
10
36
18
10
18
15
18
15
32
32
18
18
72
72
72
36
36
36
36
36
36
86
108
108
36
54
54
50
54
54
72
70
144
216
288
70
288
72
70
64
136
180
50
180
80
80
108
20
108
64
64
72
72
16
16
18
18
48
48
54
54
9
Informatika a turizmusban gyakorlat
36
Informatika alapjai
36
Weblapok használata, szoftverkezelés Levelezési ismeretek gyakorlat Hivatalos levelezés, szerződéskötés
11503-12 Turisztikai latin
Adatszolgáltatás, statisztikai adatok elemzése, programismeret
48
48
36
15
36
15
36
36
15
15
84
108
108
36
54
54
48
54
54
72
90
10
90
36
54
10
54
36
36
36
Antik örökségünk
16
16
Görög, római mitológia
2
2
Római történelem
3
3
Mindennapi élet
2
2
3
3
3
3
Pannónia
3
3
Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok
16
16
Kiejtési szabályok
1
1
Görög, római művészet, építészet Görög, római filozófia, irodalom
10
10951-12 Ló-gondozási feladatok
A főnevek és melléknevek ragozása, egyeztetése Vocativus, imperativus képzése Helyhatározó kifejezése, locativus képzése Az igék ragozása (Activ és Passiv Indicativus, Activ Coniunctivus) Névmások (személyes, birtokos, vonatkozó, mutató, visszaható), számnevek A participium képzése A melléknevek fokozása, adverbium képzése és fokozása Tartás és takarmányozás A ló környezeti igényei A ló ápolása Takarmányozástan
11
3
3
1
1
2
2
3
3
3
3
1
1
2
2
64
64
16
16
16 32
16 32
Tartás és takarmányozás gyakorlata A ló elhelyezése, istállórend A ló ápolása és mozgatása Lószerszámok ismerete és karbantartása Takarmányismeret, a ló takarmányozása Anatómia és egészségtan A ló felépítése, mozgása, szervei Egészséges és beteg ló életjelenségei, a betegségek Anatómia és egészségtan gyakorlata A ló testalakulásának megítélése és a használhatóság Egészségi állapot megítélése, betegségek tünetei Sérült, illetve beteg ló kezelése,
12
64
64
16
16
16
16
16
16
16
16
48
48
16
16
32
32
64
64
16
16
16
16
32
32
időszaki kezelések
10952-12 Lovaglási feladatok II.
Lovaglás Ló és lovas alapkiképzése, kiképzési skála Idomító munka, díjlovagló feladatok Akadályok ugratása, tereplovaglás Lovaglás gyakorlata Futószárazás, nyereg alá szoktatás Idomító lovaglás, lovardai gyakorlatok Ugró munka, tereplovaglás
10953-12 Fogathajtási feladatok
Fogathajtás A fogathajtás szerszámai, eszközei, előkészületei A fogathajtás alapjai A ló használata fogatban Fogathajtás gyakorlata
64
64
16
16
16
16
32
32 176
176
32
32
64
64
80
80
48
48
16
16
16
16
16
16 128
13
128
Kocsik, hintók felépítése, karbantartása Fel-, leszerszámozás, beés kifogás Hajtási feladatok
10954-12 Túravezetés, lovagoltatás
Túraszervezés és lebonyolítás Túraútvonalak kijelölése, ellenőrzése, tájékozódás A túra lebonyolítása, kapcsolattartás Túraszervezés és lebonyolítás gyakorlata Terepviszonyok felmérése, tájékozódás Lovasítás, csoportvezetés Pihenőhely kialakítás, lovak lovasok elhelyezése Lovasoktatás gyakorlata Futószárazás, osztályban lovagoltatás
14
32
32
32
32
64
64
64
64
32
32
32
32
96
96
32
32
48
48
16
16
64
64
32
32
Munka haladó lovasokkal, lovas játékok Összesen
144 36
144 72 70
Összesen Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya
180
108 144 105
216
128 192
558
558
140 252
400
32
32
592
2108
160 320
1283
1116
992
2268
öt évfolyamos képzésben: 924/40,6% / két évfolyamos képzésben: 958/42,2% öt évfolyamos képzésben: 1351/59,4% / két évfolyamos képzésben: 1310/57,8%
Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.
15
A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
16
A 11500-12 azonosító számú, Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Munkakörnyezeti hatások
Munkavédelmi jogi ismeretek
Munkaeszközök biztonsága
Munkavégzés személyi feltételei
Munkahelyek kialakítása
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkavédelmi alapismeretek
Munkahelyi egészség és biztonság
x
x
FELADATOK Tudatosítja a munkahelyi egészség és biztonság jelentőségét
x
Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket
x
Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket
x
Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket
x
A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve részt vesz a munkavédelmi feladatok ellátásában
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK A munkahelyi egészség és biztonság, mint érték
x
A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések hátrányos következményei
x
x
A munkavédelem fogalomrendszere, szabályozása
x
x
Munkahelyek kialakításának alapvető szabályai
x
A munkavégzés általános személyi és szervezési feltételei
x
Munkaeszközök a munkahelyeken
x
Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken
x
Munkavédelmi szakemberek és feladataik a munkahelyeken
x
A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Információforrások kezelése
x
Biztonsági szín- és alakjelek
x
x x Olvasott szakmai szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
17
x
x
x
x
x
x
x
x
Felelősségtudat x
Szabálykövetés
x x
Döntésképesség Visszacsatolási készség
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK x
x
Irányíthatóság
x
x
Irányítási készség
x
x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK x Rendszerező képesség x Körültekintés, elővigyázatosság x
Helyzetfelismerés
18
x x x
x
x
1. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy
18 óra
1.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.3. Témakörök 1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 4 óra A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény fogalom meghatározásai. 1.3.2. Munkahelyek kialakítása 4 óra Munkahelyek kialakításának általános szabályai A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. 19
Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztonsági szín- és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei. 1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 2 óra A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai. 1.3.4. Munkaeszközök biztonsága 2 óra Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása. Munkaeszközök dokumentációi Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei, és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EKmegfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények. 20
1.3.5. Munkakörnyezeti hatások 2 óra Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége 1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok. Balesetek és foglalkozási megbetegedések. Balesetek és munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze. Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.
21
1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) 1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
1.1
magyarázat
1.2.
megbeszélés
1.3. 1.4. 1.5.
szemléltetés házi feladat teszt
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály
1. 1.1. 2.
2.1.
Szakkönyvek, munkavédelmi tárgyú jogszabályok Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés elemzése Oktatófilmek (pl. NAPO)
x x x x
1.5.2. A tantárgy elsajátítása tevékenységformák (ajánlás)
során
alkalmazható
Tanulói tevékenységforma
Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Szöveges előadás egyéni felkészüléssel
Osztálykeret
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Egyéni
Sorszám
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
x
Csoportbontás
Sorszám
Alkalmazott oktatási módszer neve
tanulói
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
x
x
x
A tanult (vagy egy választott) szakma szabályainak veszélyei, ártalmai
1.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
22
A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű
szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
23
A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
x
Munkanélküliség
x
Álláskeresés
Munkaviszony létesítése
11499-12 Foglalkoztatás II.
Munkajogi alapismeretek
Foglalkoztatás II.
FELADATOK Munkaviszonyt létesít Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat
x
Feltérképezi a karrierlehetőségeket
x
Vállalkozást hoz létre és működtet
x
Motivációs levelet és önéletrajzot készít
x
Diákmunkát végez
x SZAKMAI ISMERETEK
Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége
x
x
Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák
x
x
Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka)
x
x
Álláskeresési módszerek
x
Vállalkozások létrehozása és működtetése
x
Munkaügyi szervezetek
x
Munkavállaláshoz szükséges iratok
x
Munkaviszony létrejötte
x
A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései
x
x
A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei
x
x
A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási tanácsadás)
x
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése
x
x
x
x
Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban
x
x
x
x
Elemi szintű számítógép használat
x
x
x
x
Információforrások kezelése
x
x
x
x
Köznyelvi beszédkészség
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önfejlesztés
x
Szervezőkészség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Határozottság
x
24
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás
x
x
x
x
Információgyűjtés
x
x
x
x
25
2. Foglalkoztatás II. tantárgy
16 óra
2.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.3. Témakörök 2.3.1. Munkajogi alapismeretek 4 óra Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás, fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka. 2.3.2. Munkaviszony létesítése 4 óra Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.
2.3.3. Álláskeresés
4 óra 26
Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe. 2.3.4. Munkanélküliség 4 óra A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás. 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) 27
2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
magyarázat megbeszélés vita szemléltetés szerepjáték házi feladat
2.5.2. A tantárgy elsajátítása tevékenységformák (ajánlás)
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.2. 2.3. 2.4.
alkalmazható
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
során
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása
x x x x x x x
x x x
2.6. A tantárgy értékelésének módja 28
Osztálykeret
1.1 1.4. 1.5. 1.6. 1.10. 1.11.
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x
Csoportbontás
Sorszám
Alkalmazott oktatási módszer neve
tanulói
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
29
A 11498-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
30
A 11498-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerzés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs
Foglalkoztatás I.
FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással) alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt szakmai önéletrajzot és motivációs levelet ír állásinterjún részt vesz munkakörülményekről, karrier lehetőségekről tájékozódik idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés melletti munkát végez munkával, szabadidővel kapcsolatos kifejezések megértése, használata
x x
x x x
x x x
x x x
x
x
x
x x x
x
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven: szakmai önéletrajz és motivációs levél tartalma, felépítése
x
egy szakmai állásinterjú lehetséges kérdései, illetve válaszai
x
x
x
közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt egyszerű szavak, szókapcsolatok
x
a munkakör alapkifejezései
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven Szakmai állásinterjún elhangzó idegen nyelven feltett kérdések megértése, illetve azokra való reagálás értelmező, összetett mondatokban
x x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség, önfejlesztés TÁRSAS KOMPETENCIÁK Nyelvi magabiztosság
x
Kapcsolatteremtő készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés Analitikus gondolkodás
x
Deduktív gondolkodás
x
31
x
3. Foglalkoztatás I. tantárgy
64 óra
3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: Idegen nyelvek 3.3. Témakörök 3.3.1. Nyelvtani rendszerezés 1 8 óra A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő-egyeztetést. Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni. 3.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2 8 óra A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék 32
jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről. 3.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 24 óra /Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés, és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: - személyes bemutatkozás - a munka világa - napi tevékenységek, aktivitás - lakás, ház - utazás, - étkezés Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló.
33
3.3.4. Munkavállalói szókincs 24 óra /Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/ A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze. 3.4. A képzés javasolt helyszíne Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, a másik fele pedig számítógépes tanteremben, hiszen az oktatás jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik. 3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák. 3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10.
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szerepjáték házi feladat digitális alapú feladatmegoldás
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x x x x x
34
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
3.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
Levélírás
3. 3.1.
Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról
4.
Csoportos munkaformák körében
2.2. 2.3.
4.1. 4.2. 4.3.
Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Csoportos helyzetgyakorlat
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
x x x x
x
x x
x x x x
x x x
3.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
35
A 10061-12 azonosító számú Turisztikai erőforrások bemutatása megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
36
A 10061-12 azonosító számú, Turisztikai erőforrások bemutatása megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Szálláshely ismeret
borvidékei
Turizmus elmélete
Földrajzi ismeretek
Turisztikai erőforrások bemutatása
Magyarország és Európa
10061-12
gasztronómia
szálláshely ismeretek
Magyar és nemzetközi
vallástörténet
Magyarországon
alapjai
Kultúr- és vallástörténeti értékek
Vendéglátás és
fontosabb megjelenési formái
Kultúr- és
Művészettörténeti stílusok
Turizmus
FELADATOK Eligazodik a turizmus intézményrendszerében, figyelemmel kíséri a turizmust érintő jogszabályi
X
változásokat Értelmezi a turisztikai piac alapvető kategóriáit és
X
azok jellemzőit
X
X
X
X
Szakmai kapcsolatrendszert épít ki a különböző turisztikai szolgáltatókkal (szálloda, étterem,
X
X
X
X
X
X
X
X
közlekedési vállalat, utazási iroda stb.) Figyelemmel kíséri az aktuális turisztikai trendeket és az utazási szokások változásait Tájékoztat a közlekedési lehetőségekről, gyakorlati tudnivalókról Információt nyújt a magyar világörökségi helyszínekről, szellemi kulturális örökségelemekről, valamint a nemzeti (és kiemelt nemzeti)
X
X
X
X
X
X
emlékhelyekről és a történelmi emlékhelyekről Programlehetőségekre hívja fel a figyelmet Magyarország természetvédelmi területein (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek stb.) Információt nyújt Magyarország művészeti és
X
kultúrtörténeti értékeiről Tájékoztatást ad a Magyarországon jelenlévő vallási
X
felekezetekről és a legfontosabb zarándokhelyekről Népszerűsíti az egészségturisztikai helyszínek kínálatát
X
X
X
37
X
X
Fakultatív szabadidős programokat ajánl (kerékpáros,
X
lovas, természetjáró stb.) Információt nyújt a szálláshelyek kínálatáról és
X
X
szolgáltatási köréről
X
Vendégeit megismerteti a magyar és a nemzetközi
X
gasztronómia jellegzetes ételeivel, italaival Információkat nyújt a magyar utasok által kedvelt külföldi turisztikai desztinációkról
X
X
X
X
X
X X
SZAKMAI ISMERETEK A turizmus intézményrendszere, a turizmus
X
jogszabályi előírásai A turisztikai piac szereplői, sajátosságai, a kereslet és a kínálat összetevői, jellemzői
X
X
Turisztikai infra- és szuprastruktúra
X
Utazási motivációk, a turizmus fajtái, formái
X
X
(szabadidős és hivatásturizmus)
X
Nemzetközi és hazai turizmustrendek
X
Magyarország turisztikai régiói
X
X
Magyarország közlekedésföldrajza
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Világörökség, természeti, kulturális és szellemi világörökségek
X
X
Világörökségi helyszínek, szellemi kulturális örökségelemek, valamint a nemzeti (és kiemelt nemzeti) emlékhelyek és a történelmi emlékhelyek Magyarország természetvédelmi területei, tájvédelmi körzetei és nemzeti parkjai Művészettörténeti stílusok
X
X
Kultúr- és vallástörténeti értékek Magyarországon
X
X
Kulturális rendezvények, fesztiválok
X
Egészségturizmus
X
X
Aktív turizmus
X
Hungarikumok
X
Szálláshelyek típusai, minősítési rendszere és azok jellegzetességei Szállodai munkafolyamatok, tevékenységi körök
X X X
X X
Magyar és nemzetközi gasztronómia
X
Magyarország borvidékei és jellegzetes borai
X X
Európa híres borvidékei, nemzetközi italkínálat Európai és Európán kívüli célterületek
X X
X
turizmusföldrajza
X
X
X X
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai olvasott szöveg megértése
X
X
X
X
X
X
X
Szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség
X
X
X
X
X
X
X
38
Turisztikai statisztikák, diagramok olvasása, értelmezése Turisztikai honlapok információtartalmának felhasználása
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Külső megjelenés
X
X
Fejlődőképesség, önfejlesztés Türelmesség
X X
X
X X
X
X
X
X
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Udvariasság
X
X
X
X
X
X
X
Kommunikációs rugalmasság
X
X
X
X
X
X
X
Kapcsolatteremtő és - fenntartó készség
X
X
X
X
X
X
X
Ismeretek helyén való alkalmazása
X
X
X
X
X
Rendszerező képesség
X
X
X
X
X
MÓDSZER KOMPETENCIÁK
Gyakorlatias feladatértelmezés
X
X
39
4.
Turizmus alapjai tantárgy
108 óra/ 108 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
4.1. A tantárgy tanításának célja A Turizmus alapjai elméleti oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák Magyarország különböző földrajzi egységeinek idegenforgalmi jelentőségű elemeit, felhasználói különböző szinten ismerjék és népszerűsítsék azokat. Legyenek tisztában a világörökségi helyszínekkel (azokkal is, amelyek elbírálása folyamatban van), tájvédelmi körzetekkel, nemzeti parkokkal, természetvédelmi területekkel és sajátosságaikból eredő különbségeikkel. Sajátítsák el a turizmus rendszerének összefüggéseit, alapfogalmait valamint legyenek tisztában a turizmus irányítási rendszerével, ismerjék meg a világ turizmusának fejlődését. Ismerjék az ország tájegységeinek természeti sajátosságait, az azokból eredő turisztikai vonzerőt. Biztonsággal kezeljék a nemzeti és történelmi emlékhelyeket, valamint
a
hozzájuk
kapcsolódó
információkat.
Igazodjanak
el
az
egészségturizmus alapjait jelentő magyarországi gyógyvizek területén. Tisztában legyenek az ország jelentősebb lovas-turisztikai létesítményeivel, kiemelt lovastúra-útvonalaival. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 4.3. Témakörök 4.3.1. A turizmus elmélete
54 óra/54 óra
A turizmus intézmény és kapcsolatrendszere A hazai turizmus szervezeti felépítése A turisztikai piac kategóriái és jellemzői A turizmus intézményes kapcsolatrendszere Kereslet és kínálat jellemzői Turisztikai szolgáltatókkal és non-profit szervezetekkel való kapcsolatok Közlekedési infrastruktúra Utazási szokások, motivációk A turizmus gazdasági és társadalmi hatásai A világturizmusának trendjei Magyar turizmusstratégia Lovas szolgáltatók típusai, minősítésük. Nemzeti Lovas Programban kijelölt lovastúra-útvonalak
40
4.3.2. Földrajzi ismeretek Magyarország domborzata Magyarország tájegységei, turisztikai régiói Magyarország közlekedési földrajza Magyarország éghajlata, növényzete, vízrajza Világörökségi helyszínei, épített és természeti örökségek Kulturális örökségek Természetvédelmi területek, nemzeti parkok Egészségturisztikai kínálat
54 óra/54 óra
4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 4.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés projekt házi feladat
csoport
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
osztály X X
X X X X
4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
X X X X
41
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2.
rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással
X X X X X X
X X
4.6. A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.”
42
5. Kultúr- és vallástörténet tantárgy
144 óra/144 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
5.1. A tantárgy tanításának célja A művészeti korok és vallástörténeti elmélet elméleti oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák a művészeti korokat, azok jellemzőit az építészet, festészet, szobrászat és képzőművészet egyéb területén. Felhasználói szinten legyen képes hazánk kultúrtörténetét továbbadni, apró sajátosságok, érdekességek felemlítésével. Biztonsággal igazodjék el a vallástörténetben, jól el tudja különíteni a vallási felekezeteket és ehhez kapcsolódóan ismerje a magyarországi zarándokés kegyhelyeket. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 5.3. Témakörök 5.3.1. Művészettörténeti stílusok fontosabb megjelenési formái 72 óra/72 óra Művészettörténeti stílusok fontosabb megjelenési formái Magyarországon és Európában: Őskori művészet Ókori keleti művészet Románkori művészet A gótika jellegzetességei A reneszánszkor Barokk művészet Klasszicista művészet Szecesszió művészete Romantikus művészet Modern művészet 5.3.2. Kultúr- és vallástörténeti értékek Magyarországon Vallástörténeti alapismeretek Világvallások Magyarország kulturális hagyományai, kultúrtörténeti értékei Történelmi, irodalmi, néprajzi emlékhelyek, régészeti értékek Kulturális rendezvények és fesztiválok Korok életmódbeli sajátosságai Lovas hagyományőrző rendezvények Lovas-kultúra az egyes korokban
43
72 óra/72 óra
5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 5.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 5.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés szemléltetés házi feladat
csoport
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
osztály X X
X X X X
5.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
X X X X X
X X X X
44
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
3. 3.1. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 6. 6.1.
Képi információk körében Művészettörténeti ábra/rajz értelmezése
X
Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Vizsgálati tevékenységek körében Tárgyminták azonosítása
X X X X X X
5.6. A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.”
45
6. Vendéglátás és szálláshely ismeretek tantárgy
104 óra/108 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
6.1. A tantárgy tanításának célja A Vendéglátás és szálláshely ismeretek elmélet tantárgy alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák a gasztronómiára épülő turizmus fajtáit és azok alapvető jellemzőit,
vendéglátó
és
szálláshelyi
alapfogalmakat,
kategorizálási
szempontokat. Alapismereteket szerezzenek a konyhatechnikai területen, terítési és felszolgálási technikákban. Ismerjék meg a különböző nemzetek étkezési kultúráját és szokásait. Legyenek tisztában az étkezésekre vonatkozó vallási előírásokkal és rendelkezzenek a menüsorok összeállításának ismérveivel. Ismerjék meg Magyarország borvidékeit. Legyenek tisztában azok jellegzetes boraival,
nemzetközi
borkultúrában
betöltött
borlovagrendek
történeti
fejlődésével.
magyarországi
tájegységek
kulináris
szerepével,
Biztonsággal sajátosságai
valamint
igazodjanak
között,
ismerjék
el
a a
ezen
sajátosságok speciális jellegét. Legyenek képesek felsorolni a hungarikumokat és hogy mitől váltak azokká. A Gasztronómiai turizmus elmélet tantárgy alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák a gasztronómiára épülő turizmus fajtáit és azok alapvető jellemzőit. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 6.3. Témakörök 6.3.1. Magyar és nemzetközi gasztronómia 54 óra/54 óra Hungarikumok (szalámi, pálinka, tokaji, stb.) Kulináris sajátosságok Magyarországon Tájegységek jellegzetes ízei, konyhatechnikai megoldásai Nemzeti kulináris sajátosságok (francia, olasz, stb.) Aktuális gasztronómiai trendek Étkezési szokások, terítékek, felszolgálás szabályai Italismeret (aperitifek, borok, pezsgők, egyéb alkoholos és alkoholmentes italok) Menü- és italsorok összeállítása, ünnepi fogadások, lakomák lebonyolítása 6.3.2. Magyarország és Európa borvidékei Magyarország borvidékei, jellemzői Magyar bor sajátosságai 46
34 óra/36 óra
A borok helye a gasztronómiában Borlovagrendek A magyar borok nemzetközi szereplései (Agrármarketing Centrum szerepe) Európa ismert borvidékei francia spanyol portugál olasz Nemzetközi italspecialitások (sör, pezsgő, vodka, stb.) 6.3.3. Szálláshely ismeret 16 óra/18 óra Szálláshelyek jogszabályi háttere, besorolások Szálláshelyek fajtái, típusai, jellemzői Szálláshelyek kategorizálásának kritériumai Szálláshelyek szolgáltatásai Szálláshelyek árképzésének lehetőségei Szálláshelyek adatszolgáltatási kötelezettségei Utazási iroda – szálláshely közti szerződések lehetséges fajtái Szállásfoglalási rendszerek Internetes szállásfoglalási lehetőségek Kiegészítő szolgáltatások Szállodai programfajták Szálláshely közvetlen értékesítésének dokumentumai, nyilvántartásuk 6.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 6.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 6.5.1.
Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
osztály X X X
X X
47
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
szemléltetés projekt szimuláció házi feladat
6.5.2.
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1.
X X
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Tanulói tevékenységforma
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Képi információk körében Gasztronómiai tárgyú képek elemzése
Osztálykeret
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Egyéni
Sorszám
X X
Csoportbontás
1.6. 1.7. 1.8. 1.9.
X X X X X
X X X X X X
Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Vizsgálati tevékenységek körében Étel- ital minták azonosítása
X X X X X X X
48
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
6.6. A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.”
49
A 10062-12 azonosító számú Turisztikai kommunikáció megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
50
A 10062-12 azonosító számú, Turisztikai kommunikáció megnevezésű szakmai követelménymodulhoz
tartozó
tantárgyak
és
témakörök
oktatása
során
fejlesztendő kompetenciák
nyelv gyakorlata
Marketing alapismeretek
kommunikáció fajtái
Társalgási protokoll
Turisztikai kommunikáció
Interperszonális
10062-12
levelezés
alapjai
gyakorlata
Tárgyalástechnikák; üzleti
Szakmai idegen
közvetítés idegen nyelven
Marketing
Társalgás, információ
kommunikáció
Idegenforgalmi marketing
Üzleti
FELADATOK A protokoll szabályai szerint magyarul és idegen nyelven kommunikál
X
Alkalmazza a különböző kultúrák érintkezési
X
formáit Kapcsolatokat teremt hivatalos partnerekkel Hazai és külföldi partnerekkel, megbízókkal, társszakmák képviselőivel tárgyal Tárgyalási technikákat alkalmaz
X X
X
X X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Használja a kapcsolódó szakterületek szakmai nyelvét (gasztronómia, szállodai értékesítés, biztonságtechnika stb.) Hivatalos leveleket készít (pl. árajánlat, árkérés, megrendelés, visszaigazolás, rendezvényekkel kapcsolatos tájékoztatások, megbízások, önéletrajz, motivációs levél) magyar és idegen nyelven Infokommunikációs eszközöket kezel (pl. telefon- és videokonferencia)
X
X
X
Marketingkommunikációs eszközöket kreatívan
X X
alkalmaz SZAKMAI ISMERETEK Társalgás, információközvetítés magyar és idegen nyelven Kultúrközi kommunikáció
X
X
X
X
Interperszonális kommunikáció Tárgyalástechnika
X
X X
Üzleti levelezés magyar és idegen nyelven
51
X
X X
X
X
X
Infokommunikációs eszközök
X
X
Prezentációs technikák
X
Nyilvánosság előtt történő szereplés, moderátori feladatok Álláskeresési technikák
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Marketingkommunikáció
X
X
X
X
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Kommunikációs készség
X
X
X
X
X
X
Szakmai nyelv használata
X
X
X
X
X
X
Szakmai nyelvű íráskészség
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Külső megjelenés
X
X
Felelősségtudat Szervezőkészség
X
X
X
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kezdeményezőkészség
X
Meggyőzőkészség Konfliktusmegoldó képesség
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
MÓDSZER KOMPETENCIÁK Rendszerező képesség Kreativitás
X X
Lényeglátás
X X
52
X
7. Üzleti kommunikáció gyakorlata tantárgy
72 óra/72 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
7.1. A tantárgy tanításának célja Az Üzleti kommunikáció gyakorlat oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák a különböző tárgyalási technikákat és specifikusan alkalmazzák azokat a belföldi és a külföldi partnerekkel szemben. Kellő magabiztossággal és udvariassággal tudjanak kommunikálni a vendégekkel és potenciális ügyfelekkel szóban és írásban. Biztonsággal igazodjanak el a különböző kultúrák érintkezési formái között. Legyenek képesek önállóan különböző hivatalos leveleket készíteni és ehhez kapcsolódóan felhasználói szinten kezelni az infokommunikációs eszközöket. 7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 7.3. Témakörök 7.3.1. Társalgási protokoll 36 óra/36 óra Protokoll szabályai szerinti kommunikáció magyar és idegen nyelven Különböző kultúrák érintkezési formái Üzleti kapcsolat építés módszerei Infokommunikációs eszközök használata 7.3.2. Interperszonális kommunikáció fajtái 36 óra/36 óra Tárgyalási technikák Kapcsolattartás különböző partnerekkel, vendégekkel, ügyfelekkel Hivatali levelezés magyar és idegen nyelven Konfliktus kezelés 7.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 7.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
7.5.1.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) 53
Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
magyarázat kiselőadás megbeszélés vita projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték
csoport
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
osztály
X X X X X X X X
7.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban
X X
X X
X X X X
Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
X X
54
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2.
Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett
X X X X
7.6. A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.”
55
8. Marketing alapjai tantárgy
86 óra/108 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
8.1. A tantárgy tanításának célja A Marketing alapjai tantárgy oktatásának célja, hogy közvetítse és rendszerezze azokat az ismereteket, amelyek segítségével a tanulók képesek a marketing gazdasági szerepének, helyzetének meghatározására. Ismertesse meg a tanulókkal a marketing feladatait, eszközeit, helyét és célját a vállalkozás piaci működése során. Tudatosítsa a tanulókban a marketing szerepét. A tanulók ismerjék meg a marketing jelentőségét, történeti kialakulását, a kereskedelmi marketing lényegét, eszközeit.
A
tanulók
részletesen
foglalkozzanak
az
idegenforgalmi
marketingkommunikáció eszközeivel, a marketingen belül elfoglalt helyével, a kommunikáció közvetlen, közvetett eszközeivel. A tanulók ismerjék meg az imázs fogalmát, fajtáit, szükségességét, a vállalati arculat lényegét, kialakításának fontosságát, tartalmi és formai elemeit. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 8.3. Témakörök 8.3.1. Marketing alapismeretek 36 óra/54 óra A marketing fogalma, kialakulása, fejlődése, alkalmazási területei A marketing fejlődési szakaszai A marketing jellemző tendenciái napjainkban A marketingmix elemei Célpiaci marketing lényege, kialakulása Piacszegmentálás lényege, ismérvei A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területe, funkciói, folyamata, módszerei 8.3.2. Idegenforgalmi marketing 50 óra/54 óra Az idegenforgalmi kommunikáció jelentősége Marketingkommunikáció eszközrendszere A marketingkommunikáció lényege, a kommunikációs mix elemei Reklám fogalma, szerepe, fajtái Eladásösztönzés fogalma, funkciói Direkt marketing PR fogalma, jellemzői, területei Arculat fogalma, arculatot befolyásoló tényezők Arculat formai és tartalmi elemei 56
Ország imázs erősítése Nemzeti marketing szervezet szerepe TDM jelentősége Desztinációs marketing 8.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 8.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 8.5.1.
Alkalmazott oktatási módszer neve
Sorszám
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
magyarázat kiselőadás megbeszélés szemléltetés kooperatív tanulás szimuláció házi feladat
8.5.2.
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2.
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
osztály X X
X X X X X
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Tanulói tevékenységforma
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Válaszolás írásban mondatszintű
Osztálykeret
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Egyéni
Sorszám
csoport
Csoportbontás
1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
X X X X
X X
57
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1. 6.2.
kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Képi információk körében Információk képi megjelenítése, átadása Szimbolikus rajz készítése eseményről, tárgyról
X X
X X
Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett
X X X X X X X X
8.6. A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.”
58
9. Szakmai idegen nyelv gyakorlat tantárgy
216 óra/288 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
9.1. A tantárgy tanításának célja A Szakmai idegen nyelv gyakorlata oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák szakterületük szakmai nyelvezetét. Ezen szakmai nyelven legyen képes levelezést lebonyolítani valamint bármilyen szintű kommunikációt folytatni. Biztonsággal használja a protokolláris érintkezés szabályait idegen nyelven is. 9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 9.3. Témakörök 9.3.1. Társalgás, információ közvetítés idegen nyelven Turisztikai szakterületek (pl. lovas-turizmus) szakmai nyelve Gasztronómiai szakmai nyelv Szállodai szakmai nyelv Közlekedési szakmai nyelv Utazási irodák szakmai nyelve Egészségturizmus szakmai nyelve Vallási turizmus szakmai nyelve Néprajz, népművészet szakmai nyelve
136 óra/180 óra
9.3.2. Tárgyalástechnikák; üzleti levelezés 80 óra/108 óra Tárgyalási technikák nemzeti sajátossága, a használt szakmai nyelvezet jelentése Üzleti levelezés formai követelményei Üzleti levelezés szakmai nyelve Tájékoztató levelezés, direkt mail (DM) szakmai nyelven Hivatalos egyéni szakmai levelezés szakmai nyelven 9.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 9.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
9.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) 59
Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
magyarázat kiselőadás megbeszélés projekt szimuláció szerepjáték házi feladat
csoport
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
osztály X
X X X X X X
9.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban
X X X X X
X X X X X
Komplex információk körében Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
X X X
60
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2.
Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett
X X X X
9.6. A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.”
61
A 10063-12 azonosító számú Ügyviteli folyamatok alkalmazása megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
62
A 10063-12 azonosító számú, Ügyviteli folyamatok alkalmazása megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során
adatok elemzése,
Adatszolgáltatás, statisztikai
gyakorlat
szerződéskötés
gyakorlat
Hivatalos levelezés,
ismeretek
szoftverkezelés
alapismeretek
Weblapok használata,
Levelezési
Informatika alapjai
folyamatok, ügyviteli rend
Ügyviteli bizonylatok,
Ügyviteli folyamatok alkalmazása
nemzetközi valutával
10063-12
Fizetési tranzakciók hazai és
Ügyviteli ismeretek
Számítógépes
FELADATOK Informatikai programok használatával
X
ügyviteli munkát végez Iratkezeléssel kapcsolatos feladatokat lát el
X
X
X
Szöveges dokumentumokat és egyszerű
X
táblázatokat készít
X
X
X
X
Hivatalos levelet készít (árajánlat, árkérés, tájékoztató levél, szerződések,
X
megállapodások stb.) hagyományos és digitális formában Adatállományból egyszerűbb jelentést készít
X
Szóróanyagot, programismertetőt tervez és
X
állít össze Regisztrálja és fenntartja a vevő- és
X
ügyfélkapcsolatokat Formanyomtatványokat tölt ki
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Adatszolgáltatást, adatellenőrzést végez, gondoskodik az adatok biztonságos
X
kezeléséről Irodatechnikai berendezéseket kezel (fax, telefon, nyomtató, szkenner, lamináló stb.) Ügyfélszolgálati (Front-office) tevékenységet végez Ügyintézéshez kapcsolódó ügyfélszolgálati X
X
X
X
Bizonylatokat tölt ki Közönséges banki műveleteket végez, szigorú
X
X
web-alapú felületeket használ Készpénzforgalmi tevékenységet végez
X
X X
X X
63
X
programismertetés
fejlesztendő kompetenciák
számadású nyomtatványokat kezel és irattároz Web alapú szoftvereket kezel
X
X
SZAKMAI ISMERETEK Ügyviteli folyamatok, ügyviteli rend, ügyviteli
X
bizonylatok Interperszonális kommunikáció
X
Üzleti kommunikáció Üzleti adminisztráció
X
X
A marketingmix elemei, eszközei
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Készpénz, készpénzkímélő és készpénz nélküli pénzforgalom és számlázás
X
X
lebonyolításának szabályai Statisztikai mutatók, statisztikai adatok
X
elemzése
X
Irodai munkát segítő szoftverek
X
X
X
X
X
X
Irodai eszközök
X
X
X
X
X
X
Adatfeldolgozás, alapszintű beszámoló
X
Fogyasztóvédelem, fogyasztói reklamációk
X
X
X
X
X
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Kommunikációs készség Szakmai szövegértés
X
X
X
X
X
X
Irodai szoftverek használata
X
X
X
X
X
X
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat
X
X
X
Rugalmasság Precizitás, pontosság
X X
X
X
X
X
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Hatékony kommunikáció
X
X
Konfliktus-megoldó készség
X
X
Udvariasság
X
X
MÓDSZER KOMPETENCIÁK Rendszerező képesség
X
Problémamegoldás, hibaelhárítás
X
X X
64
X X
10. Ügyviteli ismeretek tantárgy
64 óra/72 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
10.1. A tantárgy tanításának célja Az Ügyviteli ismeretek elmélet tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók megismerjék az ügyviteli folyamatokat, átlássák azokat, tisztában legyenek az ügyviteli renddel és annak fontosságával. Legyenek képesek adatgyűjtési, adatszolgáltatási és adatellenőrzési feladatok önálló elvégzésére, a különböző adatállományokból egyszerűbb beszámolók elkészítésére. Biztonsággal igazodjanak el az adathalmazokból kiszűrhető információk között, valamint az információkat képesek legyenek rendszerezni. Sajátítsák el a biztonságos irat és adatkezelés jellemzőit, az irodatechnikai berendezések kezelését. 10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 10.3.
Témakörök
10.3.1. Fizetési tranzakciók hazai és nemzetközi valutával Valuta, deviza fogalma, jellemzői Árfolyam alkalmazások Készpénzforgalmi tevékenység fogalma, jellemzői Pénzkímélő eszközök fajtái Fizetési módok jellemzői Pénzügyi tranzakciók fajtái, bizonylatai Pénzügyi számla elemei, kiállítása, fajtái
16 óra/18 óra
10.3.2. Ügyviteli bizonylatok, folyamatok, ügyviteli rend Ügyviteli folyamat Ügyviteli rend kialakítása, szerepe Ügyviteli bizonylatok fajtái, felhasználási területük Készletkezelés szabályai, bizonylatai Irodatechnikai eszközök alkalmazása
48 óra/54 óra
10.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 10.5.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
65
10.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
magyarázat kiselőadás megbeszélés szemléltetés projekt szimuláció szerepjáték
csoport
osztály
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
X X X X X X X
10.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 4. 4.1.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Képi információk körében A pénzügyi bizonylat (számla) értelmezése, elemeinek felismerése
X X X X
X X X X
X
Komplex információk körében Esetleírás készítése
X
66
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1. 6.2. 7. 7.1. 7.2. 7.3. 7.4.
Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Csoportos munkaformák körében Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással
X X
X X X X X
X X X X
10.6. A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.”
67
11. Informatika a turizmusban gyakorlat tantárgy
84 óra/108 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
11.1. A tantárgy tanításának célja A Számítógépes alapismeretek gyakorlati oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók megismerjék az ügyviteli munkafolyamatokhoz kapcsolódó informatikai programokat, hogy önállóan dönteni tudjanak azok aktuális használatáról. Legyenek képesek adatállományokat kezelni, táblázatokat, kimutatásokat kezelni, web-alapú szoftvereket használni, ügyfélszolgálati ügyintézést végezni. 11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 11.3.
Témakörök
11.3.1. Informatika alapjai 36 óra/54 óra Információ-technológiai alapismeretek Bevezetés a WINDOWS használatába Bevezetés a szövegszerkesztésbe Bevezetés a táblázatkezelésbe Bevezetés az adatbázis-kezelésbe Hardver/szoftver ismerete Helyfoglalási rendszerek (globális, szállodai, utasbiztosítási, stb.) Internetes foglalások típusai, fajtái ( szálláshelyek, közlekedési eszközök, kulturális programok, stb.) 11.3.2. Weblapok használata, szoftverkezelés 48 óra/54 óra Az internet biztonságos használata Grafika alapjai Prezentációkészítés (betűméret, háttér, képanyag, időkeret betartása, stb.) Weblap készítés alapjai Közösségi portálok helye, szerepe az idegenforgalomban 11.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 11.5.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
68
11.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
magyarázat kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt házi feladat
csoport
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
osztály
X X X X X X X
11.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Képi információk körében Weblapok képi elemeinek értelmezése
X X X X X
X X X X X
Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
X X
69
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1. 6.2. 7. 7.1. 7.2. 8. 8.1.
Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Üzemeltetési tevékenységek körében Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés
X X X X X X
X X
X
11.6. A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.”
70
12. Levelezési ismeretek gyakorlat tantárgy
72 óra/90 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
12.1. A tantárgy tanításának célja A Levelezési ismeretek gyakorlat gyakorlati oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók megismerjék a hivatali, illetve hivatalos levélkészítés hagyományos és digitális formáját. Biztonsággal és önállóan tudjon levelezést folytatni a partnerekkel, ezt a levelezést kezdeményezni, bonyolítani, valamint lezárni. Legyen képes szóróanyagot, ismertetőket tervezni, összeállítani, alkalmazza az üzleti és hivatali formai elvárásokat levélkészítés körben. 12.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 12.3.
Témakörök
12.3.1. Hivatalos levelezés, szerződéskötés Hivatalos levelek fajtái Levelezés hagyományos és digitális formában Jelentések, beszámolók Szerződések, járulékos levelezés Jegyzőkönyv tartalmi elemei, készítése
36 óra/54 óra
12.3.2. Adatszolgáltatás, statisztikai adatok elemzése, programismeret 36 óra/36 óra Adatállományok kezelése Adathalmazok létrehozása különböző szempontok szerint Adatszolgáltatás, adatellenőrzés (kötelező statisztikák, nyilvántartások) Biztonságos adatkezelés Egyszerű statisztikai kimutatások készítése 12.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem, számítógépterem 12.5.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
12.5.1.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatási
A tanulói tevékenység
71
Alkalmazandó eszközök
módszer neve
szervezeti kerete egyéni
magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés szemléltetés szimuláció szerepjáték házi feladat
12.5.2.
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7.
X X X X X X X X
A tantárgy elsajátítása tevékenységformák (ajánlás)
során
alkalmazható
Tanulói tevékenységforma
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban
Osztálykeret
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Egyéni
Sorszám
osztály
Csoportbontás
1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.
csoport
és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
X X X X X X X
X X X X X X X
72
tanulói
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 6. 6.1. 6.2. 7. 7.1. 7.2. 7.3. 7.4.
Komplex információk körében Esetleírás készítése Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással
X X
X X X X X X
X X X X
12.6. A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.”
73
Az 11503-12 azonosító számú, Turisztikai latin megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
74
A 11503-12 azonosító számú, Turisztikai latin megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Helyhatározó kifejezése, locativus képzése
Az igék ragozása (Activ és Passiv Indicativus, Activ Coniunctivus)
X
X
X
Névmások (személyes, mutató, vonatkozó, birtokos, képzése A participium visszaható), számnevek A melléknevek fokozása, adverbium képzése és fokozása
Vocativus, imperativus képzése
A főnevek és melléknevek ragozása, egyeztetése
Kiejtési szabályok
Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok
Pannónia
Görög, római filozófia, irodalom
Görög, római művészet, építészet
Mindennapi élet
Római történelem
11503-12 Turisztikai latin
Görög, római mitológia
Antik örökségünk
FELADATOK A klasszikus antikvitás (történelem, irodalom, művészet, művelődéstörténet, vallás, mitológia, régiségtan) területén szerzett alapszintű ismeretek birtokában információt nyújt: - a Pannónia területén X X fellelhető, a klasszikus kultúrához köthető világörökségi helyszínekről, - szellemi és kulturális örökségelemekről a nemzeti és történelmi emlékhelyekről
X
X
X
X
Megismerteti az érdeklődőkkel Pannónia (és a vele érintkező területek X X népeinek, országainak) történetét, kultúráját
X
X
X
X
Az ókortudomány és a latin nyelv területén szerzett alapszintű ismeretek birtokában X X megismerteti az érdeklődőkkel Pannónia klasszikus kultúrájához köthető
X
X
X
X
X
75
X
X
X
X
művészeti kultúrtörténeti értékeket.
és
Ellátja a klasszikus kultúra alapszintű ismeretét igénylő, X X idegenforgalmiturisztikai munkaköröket. Ellátja a szakmának megfelelő, alapszintű latin nyelvtudást és egyéb, alapszintű, klasszikus történetikultúrtörténeti ismereteket igénylő X X feladatokat a kulturális életben (pl. múzeumok, könyvtárak, média, könyvkiadók).
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
SZAKMAI ISMERETEK Latin nyelv és epigráfia Antik kultúrtörténet (görög, római történelem és irodalom; görög, római művelődéstörténet és mitológia; antik világnézetek, bölcselet) Klasszikus művészet, az antik hétköznapok világa (régiségtan) Pannónia: kultúra, muzeológia, magyarországi latin nyelvű kultúra
X
X X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Idegen nyelvű (latin) szöveg alapszintű megértése Szakmai olvasott szöveg alapszintű megértése Szakmai nyelv- és szóhasználat
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
76
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK A klasszikus nyelv és kultúra iránti motiváció és elkötelezettség A klasszikus kultúráról szóló megalapozott ismeretek fontosságának tudata Beszédkészség magyarul Fejlődőképesség, önfejlesztés Önállóság
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Felelősségtudat
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Megbízhatóság
X X
X
X
X X X X X TÁRSAS KOMPETENCIÁK
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Kommunikációs X X rugalmasság Kapcsolatteremtő és X X fenntartó készség Határozottság X X EgyüttműködőX X készség
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
MÓDSZER KOMPETENCIÁK Ismeretek helyén való X X alkalmazása
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Rendszerező képesség
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Lényeglátás Kreativitás, ötletgazdagság Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés)
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
77
13. Antik örökségünk tantárgy
16 óra
13.1. A tantárgy tanításának célja Az antik örökségünk tantárgy oktatásának célja: - a klasszikus antikvitás (történelem, irodalom, művészet, művelődéstörténet, vallás, mitológia, régiségtan) területén átadni kívánt alapszintű ismeretek elsajátítását követően a tanuló - alapszintű információt tudjon nyújtani: a Pannónia területén fellelhető, a klasszikus kultúrához köthető világörökségi helyszínekről, szellemi és kulturális örökségelemekről, a nemzeti és történelmi emlékhelyekről, - képes legyen megismertetni az érdeklődőkkel Pannónia (és a vele érintkező területek népeinek, országainak) történetét, kultúráját, - az ókortudomány területén szerzett alapszintű ismeretek birtokában képes legyen megismertetni az érdeklődőkkel Pannónia klasszikus kultúrájához köthető művészeti és kultúrtörténeti értékeket, - képes legyen ellátni a klasszikus kultúra alapszintű ismeretét igénylő, idegenforgalmi-turisztikai munkaköröket, - képes legyen ellátni a szakmának megfelelő, alapszintű, klasszikus történeti-kultúrtörténeti ismereteket igénylő feladatokat a kulturális életben (pl. múzeumok, könyvtárak, média, könyvkiadók). 13.2. Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül A közismereti és szakmai tantárgyak egymásra épülésének meghatározására a kerettantervi fejlesztések későbbi időszakában kerül sor.
13.3.
Témakörök
13.3.1. Görög, római mitológia A témakör részletes kifejtése • • •
2 óra
Görög, római istenvilág Trójai mondakör, thébai mondakör Róma alapításához kapcsolódó mítoszok 13.3.2. Római történelem A témakör részletes kifejtése
• • •
3 óra
A latin nyelv kialakulása, története A királyok kora Köztársaságkor, hivatalok 78
• •
Augustus, császárkor Hadászat, hadsereg 13.3.3. Mindennapi élet A témakör részletes kifejtése
• • • •
2 óra
Római nevek, nevelés, iskola A római étkezés, étrend és receptek Szórakozás, öltözködés Időszámítás, római naptár 13.3.4. Görög, római művészet, építészet A témakör részletes kifejtése
• • • •
A görög, római művészet korszakolása, stílusjegyei A görög, római építészet stílusjegyei, jellegzetes épületei A római ház felépítése és berendezése Latin epigráfia, felirattan 13.3.5. Görög, római filozófia, irodalom A témakör részletes kifejtése
• • • • • •
3 óra
3 óra
A görög filozófia A római filozófia A római irodalom korszakolása, archaikus kor Római irodalom az aranykorban Római irodalom az ezüstkorban és a késő császárkorban Magyarországi latin nyelvű irodalom 13.3.6. Pannónia A témakör részletes kifejtése • •
3 óra
Pannónia története Római örökségünk
13.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem
13.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
79
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 3. 3.1. 3.2.
egyéni
magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás házi feladat
csoport
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
osztály x
x x x x x x x x
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Csoportos helyzetgyakorlat
Osztálykeret
Sorszám
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Csoportbontás
1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9.
Alkalmazott oktatási módszer neve
Egyéni
Sorszá m
x
x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x x
80
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
3.3.
Csoportos versenyjáték
x
-
13.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
14. Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok tantárgy
16 óra
14.1. A tantárgy tanításának célja A latin nyelvtan tantárgy oktatásának célja: - A latin nyelv területén átadni kívánt alapvető ismeretek birtokában, az írott és más egyéb kultúrtörténeti forrásokon/ban fellelhető szövegemlékek önálló, alapszintű értelmezését követően a tanuló képes legyen megismertetni az érdeklődőkkel a klasszikus kultúrához köthető művészeti és kultúrtörténeti értékeket, s képes legyen ellátni a szakmának megfelelő, alapszintű latin nyelvtudást igénylő feladatokat a kulturális életben (pl. múzeumok, könyvtárak, média, könyvkiadók). 14.2. Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül A közismereti és szakmai tantárgyak egymásra épülésének meghatározására a kerettantervi fejlesztések későbbi időszakában kerül sor. 14.3. Témakörök Kiejtési szabályok 1 óra A főnevek és melléknevek ragozása, egyeztetése 3 óra Vocativus, imperativus képzése 1 óra Helyhatározó kifejezése, locativus képzése 2 óra Az igék ragozása (Activ és Passiv Indicativus, Activ Coniunctivus) 3 óra Névmások (személyes, birtokos, vonatkozó, mutató, visszaható), számnevek 3 óra A participium képzése 1 óra A melléknevek fokozása, adverbium képzése és fokozása 2 óra 14.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem
14.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csopor osztály 81
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6.
t
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 3. 3.1. 3.2. 3.3.
x x x x x x x x x
Tanulói tevékenységforma
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték
Osztálykeret
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Csoportbontás
Sorszám
Magyarázat Elbeszélés Kiselőadás Megbeszélés Vita Szemléltetés Projekt Kooperatív tanulás Házi feladat
Egyéni
1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9.
pont lebontása, pontosítása) -
x
x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x x
82
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x x
-
14.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
83
A 10951-12 azonosító számú Lógondozási feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
84
A 10951-12 azonosító számú, Lógondozási feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Anatómia és egészségtan gyakorlata Sérült, illetve beteg ló kezelése, időszaki kezelések
X
X
X
X
X
X X
X
X
Egészséges és beteg ló életjelenségei, a betegségek
Egészségi állapot megítélése, betegségek tünetei
A ló testalakulásának megítélése és a használhatóság
Anatómia és egészségtan A ló felépítése, mozgása, szervei
Lószerszámok ismerete és karbantartása Takarmányismeret, a ló takarmányozása
A ló ápolása és mozgatása
Tartás és takarmányozás gyakorlata
A ló elhelyezése, istállórend
Takarmányozástan
A ló ápolása
10951-12 Lógondozási feladatok
A ló környezeti igényei
Tartás és takarmányozás
FELADATOK Az istállóhigiéniai előírások betartásával kialakítja az istállórendet Gondoskodik a lovak takarmányozásáról, meghatározza a takarmányadagokat Gondoskodik a ló biztonságos megkötéséről, rögzítéséről Lovat ápol Elvégzi a pataápolást Megszervezi a lovak mozgatását Elvégzi a ló futószáron történő mozgatását Segítséget nyújt a ló egészségügyi ellátásában Karbantartja, előkészíti és ellenőrzi a szükséges szerszámokat Karbantartja az istálló berendezéseit és a felszereléseket Felügyeli a létesítmények állapotát Előkészíti és részt vesz a lovak szállításában
X
X
X
X
X
X
X X X
X X X
X
X X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
SZAKMAI ISMERETEK Az állati test felépítése, testtájtan Szervek, szervrendszerek felépítése, működése A szervezet és a környezet A takarmányozás alapjai Takarmányozás higiéniája, előkészítése etetésre, kiosztása
X
X
X X
X
X
X
X X
X
X
85
X
X
X
X
X
X
X
Takarmányok tartósítása, tárolása Ivóvíz minősége, ivóvíz ellátás A ló táplálkozási és takarmányozási sajátosságai Külső és belső értékmérő tulajdonságok A lótartás technológiája (elhelyezés, istállótípusok, karámtípusok, karámozás) Hőmérséklet, világítás, szellőztetés Az istállómunkák eszközei, szerszámai és a környezeti rend kialakítása Mosás, fertőtlenítés kézi eszközökkel és nagynyomású fertőtlenítő géppel Almos trágya eltávolítása, elhelyezése, tárolása Etetés, itatás végrehajtása A ló napi, időszakos és speciális ápolása Lovakkal való bánásmód, állatvédelem A lovak megkötése, rögzítése, döntése, fékezése A lovak jártatása hasznosítás és korcsoport szerint Lóetológia, szerszámhoz szoktatása A ló használatának (hátasló, fogatló) szerszámai, eszközei Szerszámok és eszközök karbantartása, tárolása Egészség, teljesítő képesség csökkenése, betegség Betegségek gyógykezelése Klinikai alapértékek felvétele Segédkezés az ivartalanítás, és egyéb állatorvosi beavatkozásnál Gyógyszer, vitamin beadása, védekezés a külső paraziták ellen Ló szállítása, a szállítás felszerelései, anyagai Környezetvédelmi tevékenység
X X
X X
X X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X X
X X
X
X
X
X
X
X
X X
X
Lótartó telepek környezetkárosítása
X
X
X
X
X
X
X
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvű megértése Mennyiségérzék
hallott
szöveg
X
X
X
X
X
X
Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Testi erő
Kézügyesség
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
86
X
X
Szorgalom, igyekezet
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Felelősségtudat
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Türelmesség
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányíthatóság
X
X
X
X
X
X
Segítőkészség Motiválhatóság
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Körültekintés, elővigyázatosság Módszeres munkavégzés A környezet tisztán tartása
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
87
X
X
15. Tartás és takarmányozás tantárgy
64 óra
15.1. A tantárgy tanításának célja A tartás és takarmányozás tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák a lovak elhelyezésének és takarmányozásának alapjait. Legyenek tisztában a lovak élő és élettelen környezettel szemben támasztott igényeivel, az istállórend kialakításának lépéseivel, eszközeivel, a különböző hasznosítású, korcsoportú, ivarú állományok elhelyezésének módjaival, a lótartás technológiai berendezéseivel. Ismerjék a lóápolás napi és speciális feladatait, eszközeit. Alkalmazza az állattartó telepekre vonatkozó állat- és környezetvédelmi előírásokat, a jó gazda gondosságával tartsa állatait. Legyenek tisztában a lovak táplálkozási és emésztési sajátosságaival, a takarmányok kémiai összetételével, a takarmányok csoportosításával, tartósításával, tárolásával, az etetésre való előkészítés módjaival, a napi takarmányadag összeállítás szempontjaival, kiosztásának technológiájával, valamint a takarmányokkal és az ivóvízzel szemben támasztott minőségi követelményekkel. 15.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tartás és takarmányozás tantárgy tanítása során lehetőség adódik a középiskolai biológia tantárgy növényrendszertan, környezeti tényezők, valamint a kémia tantárgy szerves- és szervetlen anyagok témaköreire építeni az oktatást. 15.3.
Témakörök
15.3.1. A ló környezeti igényei Környezeti tényezők csoportosítása, hatása az állati szervezetre Istállótípusok, elhelyezési módok A lóistálló kialakításának szempontjai A boksz mérete, padozata, fala és berendezési tárgyai Fűtés, világítás, szellőztetés módjai, berendezései A szabadtartás megvalósítása, technológiája A fedett lovarda és a karám kialakításának szempontjai Karámtípusok, karámozás Etető- és itató-berendezések Az istállómunkák eszközei, szerszámai, gépi berendezései A fertőtlenítés kézi és gépi berendezései Az istállórend kialakításának lépései Munkarend a lovardában Különböző korú, ivarú és hasznosítású lovak elhelyezése Egyéb berendezések, építmények (lójártató-gép, medence) A lótartó telepek környezetkárosítása A ló szállításának eszközei, anyagai
88
16 óra
15.3.2. A ló ápolása A ló kültakarója Az ápolás célja Az ápolás eszközei és azok használata Az ápoláshoz szükséges anyagok Rövidszőrök ápolása Hosszúszőrök ápolása A pata ápolása A lovak napi főápolásának menete A lovak időszakos és speciális ápolásának eszközei, menete A pata előkészítése patkoláshoz, pataszabályozáshoz A lovak fürdetése A lószolárium és használata
16 óra
15.3.3. Takarmányozástan 32 óra Takarmányok kémiai összetétele (víz- és szárazanyag-tartalma, szerves és szervetlen anyagai) Takarmányok csoportosítása (legelő, abrak-, szálas-, zöldtakarmányok, melléktermékek, gyökér- és gumós takarmányok, lédús takarmányok, keveréktakarmányok, takarmány-kiegészítők) Takarmányok érzékszervi vizsgálata, minősítése Takarmányok tartósítása, tárolása Lovak táplálóanyag-szükséglete Takarmányadagok összeállításának szempontjai Az etetés rendje Az ivóvíz minőségi követelményei, a lovak vízszükséglete A ló emésztési sajátosságai Különböző korú, ivarú és hasznosítású lovak takarmányozása 15.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 15.5.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
15.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1. 1.2. 1.3.
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
magyarázat elbeszélés kiselőadás
osztály X X X
89
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
SZVK 6.24
Sorszám 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás házi feladat
csoport
osztály X X X
X X X
X
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) SZVK 6.24 SZVK 6.24 SZVK 6.24
15.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1.
15.6.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás
Osztálykeret
CsoportBontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
X X
X
X X X
X
X
X
X
X
X
X X X
X
X
A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
90
16. Tartás és takarmányozás gyakorlata tantárgy 64 óra 16.1. A tantárgy tanításának célja A tartás és takarmányozás gyakorlata oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák a ló tartásának napi és időszakos munkáit, az istállórend kialakításának lépéseit, begyakorolják a ló szakszerű ápolásának fogásait, a lovak mozgatásának módjait. Ismerjék a szerszámok szabályos felhelyezésének, beállításának lehetőségeit, valamint a szerszámok napi és időszakos ellenőrzésének, karbantartásának feladatait. Nagy biztonsággal azonosítsa be a különböző takarmányféleségeket, minősítse azokat, szakszerűen hajtsa végre a takarmányok kimérését és előkészítését, valamint kiosztását. 16.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tartás és takarmányozás gyakorlata tantárgy tanítása során lehetőség adódik a középiskolai biológia tantárgy növényrendszertan, környezeti tényezők, valamint a kémia tantárgy szerves- és szervetlen anyagok témaköreire és a tartás és takarmányozás tantárgy szakmai tartalmára építeni az oktatást. 16.3.
Témakörök
16.3.1. A ló elhelyezése, istállórend Munka- és balesetvédelmi előírások A ló rossz szokásai A boksz szakszerű kitrágyázása A megfelelő alomanyag kiválasztása Szakszerű almozás végrehajtása A trágyázás/almozás eszközeinek használata, karbantartása Az istállórend fenntartása A szakszerű trágyatárolás Az istálló fertőtlenítése kézi eszközökkel és gépi berendezésekkel Napi és időszakos karbantartási feladatok az istállóban Karámok, lovardák talajának és berendezéseinek karbantartása
16 óra
16.3.2. Ló ápolása és mozgatása 16 óra Munka- és balesetvédelmi előírások A lóápolás eszközei Lovak szakszerű megkötése, rögzítése A lóápolás szakszerű végrehajtása (rövid- és hosszúszőrök) A pataápolás végrehajtása, segítség nyújtás patkolókovács munkájához A lóápolás gépeinek használata (lóporszívó, lónyírógép) A ló mozgatásához szükséges eszközök A ló mozgatásának végrehajtása (kor, hasznosítás szerint) A futószárazás Jártatógép 91
Karámozás módja szükségessége A ló szállítása, a ló felkészítése szállításra 16.3.3. Lószerszámok ismerete és karbantartása Kötőfék Vezetőszár Kantárok Zablák Segédszárak Nyeregtípusok Lábvédők Nyeregalátét Futószár Ostorok Szügyhám Egyéb kiegészítők A szerszámok karbantartásának eszközei, anyagai A szerszámok napi és időszakos karbantartása
16 óra
16.3.4. Takarmányismeret, a ló takarmányozása 16 óra Etetési rend Takarmányok felismerése, jellemzése Érzékszervi vizsgálat, minősítés Takarmányszükséglet kiszámítása Abraktakarmányok előkészítése etetésre Tömegtakarmányok előkészítése etetésre Takarmányelőkészítő-gép (daráló, roppantó) működtetése, karbantartása Takarmányadagok kimérése Takarmányok kiosztása Takarmányok tárolása Takarmánytároló helyiség tisztítása, fertőtlenítése 16.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tangazdaság vagy lovarda 16.5.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
16.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
92
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6.
1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.
egyéni
csoport
X X X X X
X X X X X
magyarázat megbeszélés szemléltetés bemutatás gyakorlás
16.5.2. A
tantárgy
elsajátítása
osztály
pont lebontása, pontosítása)
SZVK 6.2-6.13; 6.20; 6.256.26.
során
alkalmazható
tanulói
tevékenységformák (ajánlás)
1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2.
16.6.
Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése Vizsgálati tevékenységek körében Anyagminták azonosítása Tárgyminták azonosítása
X
X
X
X
X
X
Osztálykeret
Csoportbontás
1.
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
X X
X
X
X
X
X
SZVK 6.2-6.13; 6.20; 6.25-6.26.
X X X
A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
93
17. Anatómia és egészségtan tantárgy
48 óra
17.1. A tantárgy tanításának célja Az anatómia és egészségtan tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák az állati szervezet felépítését, a szervek, szervrendszerek és a szervezet működésének mechanizmusát. Ismerjék a ló mozgásának sajátosságait, annak anatómiai hátterét. Meg tudják ítélni az egyes testalakulásokat. Legyenek tisztában az egészséges és a beteg ló életjelenségeivel, klinikai alapértékeivel. Ismerjék betegségre hajlamosító tényezőket, a betegséget kiváltó kórokokat és a leggyakoribb betegségek tüneteit. 17.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Az anatómia és egészségtan tantárgy tanítása során lehetőség adódik a középiskolai biológia tantárgy állatélettan, állatrendszertan, valamint a környezeti tényezők témaköreire építeni az oktatást. 17.3.
Témakörök
17.3.1. A ló felépítése, mozgása, szervei 16 óra A ló testtájai A ló mozgása Kívánatos és hibás testalakulások A ló mozgás szervrendszerének felépítése, működése (a mozgás aktív és passzív szervei) A pata felépítése Az emésztő készülék felépítése és működése, az emésztés folyamata A mén és a kanca nemi szerveinek felépítése és működése A légzőkészülék, valamint a kiválasztás és a keringés szervrendszerének felépítése, működése A ló idegrendszere és a hormonális szabályozás A ló érzékszervei 17.3.2. Egészséges és beteg ló életjelenségei, a betegségek Az egészséges és beteg ló életjelenségei Betegség okai, a beteg állat felismerése A fertőző betegségek általános jellemzői és a megelőzés lehetőségei Vírus, baktérium, gomba és parazita okozta betegségek Az emésztőkészülék betegségei, működési zavarai A légzőkészülék betegségei Anyagforgalmi betegségek Mérgezések Bőrbetegségek Sebészeti betegségek 94
32 óra
Mozgásszervi betegségek A pata rendellenességei A szem betegségei Szülészeti és szaporodásbiológiai rendellenességek A stressz és a stresszor fogalma, típusai Mének ivartalanítása Betegségek megelőzése Betegségek gyógykezelése Gyógyszerformák Természetes-, mesterséges immunitás Vakcinázási program Kötelező diagnosztikai vizsgálatok Járványügyi intézkedések, bejelentési kötelezettség 17.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 17.5.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 17.5.1.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás házi feladat
17.5.2.
A
tantárgy
csoport
X X X
X
elsajátítása
osztály
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
X X X X X X
SZVK 6.24 SZVK 6.24 SZVK 6.24 SZVK 6.24
során
alkalmazható
tanulói
tevékenységformák (ajánlás) Sorszám
Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
95
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK
1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1.
17.6.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás
Osztálykeret
CsoportBontás
Egyéni 1.
6. pont lebontása, pontosítása)
X X
X
X X X
X
X
X
X
X
X
X X X
X
SZVK 6.24.
X
A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
96
18. Anatómia és egészségtan gyakorlata tantárgy
64 óra
18.1. A tantárgy tanításának célja Az anatómia és egészségtan gyakorlata tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók ismerjék a ló testtájait, a küllemi bírálat előkészítésének és lebonyolításának lépéseit, a ló küllemi sajátosságait, valamint a küllem és a használhatóság összefüggéseit. Ismerjék fel a betegség jeleit a tünetek és a klinikai alapértékek alapján. Legyenek képesek önállóan cselekedni beteg ló észlelése esetén (elkülönítés, állatorvos értesítése). Tudják alkalmazni az alapvető elsősegélynyújtási és kezelési módszereket. 18.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Az anatómia és egészségtan gyakorlata tantárgy tanítása során lehetőség adódik a középiskolai biológia tantárgy állatélettan, állatrendszertan, valamint a környezeti tényezők témaköreire és az anatómia és egészségtan tantárgy elméleti ismereteire építeni az oktatást. 18.3.
Témakörök
18.3.1. A ló testalakulásának megítélése és a használhatóság A ló testtájai Testalakulások (fej, nyak, törzs) megítélése Végtagok, lábállások Izmok, inak, ízületek anatómiája, funkciója, működése Fogak, fogképletek A ló életkorának meghatározása A ló mozgásának megítélése Vérmérsékleti típusok
16 óra
18.3.2. Egészségi állapot megítélése, betegségek tünetei Külső és belső kórokok A beteg állat felismerése, habitusa Klinikai alapértékek felvétele A vérkeringés ellenőrzése A nyálkahártyák vizsgálata A betegségre utaló egyéb jelek Mérgezések felismerése Az emésztőrendszer betegségei, működési zavarai Mozgásszervi betegségek, sántaság Anyagforgalmi betegségek Bőrbetegségek Sebészeti betegségek A pata rendellenességei
16 óra
97
A szem betegségei Szülészeti és szaporodásbiológiai rendellenességek Az állatorvos tájékoztatása a ló állapotáról (tünetek rendszerezése) Mének ivartalanítása 18.3.3. Sérült, illetve beteg ló kezelése, időszaki kezelések Lovak megkötése, rögzítése, döntése, fékezése Elsősegélynyújtás betegség esetén Elsősegély-felszerelés, istállópatika tartalma Gyógyszerformák Gyógyszerek alkalmazásának módjai Vérzéscsillapítás, a sebek ellátása Zúzódások ellátása Teendő csonttörés gyanúja esetén Beteg pata ápolása Égési sérülések ellátása Vegyi anyagok okozta sérülések ellátása Elsősegélynyújtás kólika esetén Beöntés alkalmazása Szülészeti segítségnyújtás, az újszülött és a kanca ellátása Elsősegélynyújtás mérgezés esetén Diétáztatás, koplaltatás, hashajtás A sérült, beteg ló szállítása
32 óra
18.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tangazdaság vagy lovarda 18.5.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 18.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés szemléltetés bemutatás gyakorlás
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
X X X X X
X X X X X
98
osztály
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
SZVK 6.2-6.4; 6.7-6.8; 6.126.13; 6.15.
18.5.2. A
tantárgy
elsajátítása
során
alkalmazható
tanulói
tevékenységformák (ajánlás)
1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2.
18.6.
Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése Vizsgálati tevékenységek körében Anyagminták azonosítása Tárgyminták azonosítása
X
X
X
X
X
X
Osztálykeret
Csoportbontás
1.
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
X X
X
X
X
X
X
SZVK 6.2-6.4; 6.7-6.8; 6.12-6.13; 6.15.
X X X
A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
99
A 10952-12 azonosító számú Lovaglási feladatok II. megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
100
A 10952-12 azonosító számú, Lovaglási feladatok II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Ugró munka, tereplovaglás
Idomító lovaglás, lovardai gyakorlatok
Lovaglás gyakorlata Futószárazás, nyereg alá szoktatás
Akadályok ugratása, tereplovaglás
10952-12 Lovaglási feladatok II.
Idomító munka, díjlovagló feladatok
Ló és lovas alapkiképzése, kiképzési skála
Lovaglási ismeretek
FELADATOK Haladó szinten lovagol Díjlovagló programot lovagol Akadálypályát lovagol Terepen, terepakadályokon lovagol Tereplovaglást vezet Túralovat, iskolalovat képez ki Fel- és leszerszámozza a lovat Karbantartja, használatba vétel előtt ellenőrzi a szerszámokat
X X
X
X X
X X X
X X X X
X X
X X
X
X
SZAKMAI ISMERETEK A ló használata hátaslóként Futószárazás Nyereg alá szoktatás A lovaglás és a kiképzés személyi, tárgyi feltételei A ló nyergelése, kantározása, segédszárak alkalmazása A ló vezetése kézen Lóra szállás, lóról szállás A lovas befolyása, lovas segítségek alkalmazása A helyes ülés, annak kialakítása A lovas egyensúlya A ló alapjármódjai, iramváltások a jármódokban A ló egyensúlya Lovardai gyakorlatok, patanyomfigurák Lovak kiképzésének ismeretei, kiképzési skála Lovak jártatása Lóval való munka felépítése Cavaletti munka, ugró munka, terepakadályok leküzdése Lovas ágazatok (díjlovaglás, díjugratás) sajátosságai A tereplovaglás feltételei, szabályai, lovak felkészítése
101
X X X X
X X X X
X
X
X
X X
X X X
X X X X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X X
X X X
X X
X
X
X
X X
X
Lovakkal való gondos bánásmód Viselkedés lovak körül, lovardában, lovas öltözet Teendő baleset esetén
X X
X X
X X
X X
X X X X X
X X X X X
X X X X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség Intuíciós készség Térérzékelés
X X X X
X X
X X
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Mozgáskoordináció Állóképesség Türelmesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság Irányítási készség Empatikus készség
X
X
X
X
X
X
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Körültekintés, elővigyázatosság
X
Figyelem összpontosítás
X X
Ismeretek helyén való alkalmazása
X
102
X
X
X
X X
X
X
X
19. Lovaglás tantárgy
64 óra
19.1. A tantárgy tanításának célja A lovaglás tantárgy tanításának célja, hogy bővítse a tanulók tudását a lovaglás és a ló kiképzés területén. Készítse fel a magasabb szintű (legalább könnyűosztályú) lovaglási feladatok elvégzésére. Alakítsa ki bennük a tudatosabb, átgondoltabb lovaglás iránti igényt. Mélyítse el tudásukat a ló és lovas kiképzésének területén. Sajátítsák el az idomító munka és az ugró munka felépítésének alapelveit, bővítsék ehhez kapcsolódó eszköztárukat. Ismerjék meg a biztonságos tereplovaglás szabályait, feltételeit, a csoportos lovaglás előírásait. 19.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A lovaglás tantárgy tanítása során hasznosítani lehet az anatómia és egészségtan, valamint a tartás és takarmányozás tantárgyak tanulása során elsajátított egyes tartalmi elemeket. 19.3.
Témakörök
19.3.1. Ló és lovas alapkiképzése, kiképzési skála A ló mozgása, jármódjai A szerszámhoz szoktatás, a ló vezetése, futószárazás Az első felüléstől az önálló munkáig A kiképzési skála elemei A ló egyensúlyának, mozgásának fejlesztése A lovas ülésének, egyensúlyának fejlesztése A lovas képzés személyi, tárgyi feltételei Kantárak, nyergek, segédszárak, kiegészítők Lovas segítségek és alkalmazásuk Pálca, sarkantyú használat Munka cavalettikkel, rudakkal Akadályok ugratása Felkészülés a tereplovaglásra Közlekedés terepen Terepakadályok leküzdése Csoportban lovaglás szabályai Lovas öltözet Lovas biztonsági felszerelések
16 óra
19.3.2. Idomító munka, díjlovagló feladatok Lovardai gyakorlatok, patanyomfigurák, végrehajtásuk Segítségek együtthatása Az idomító skála elmeinek fejlesztése Napi munka felépítése
16 óra
103
Gyakorlatok egymásra építése Díjlovas program Díjlovas öltözet 19.3.3. Akadályok ugratása, tereplovaglás Munka cavalettikkel, rudakkal Akadályok típusai, akadályépítés Akadályok ugratása Felkészülés a tereplovaglásra Közlekedés terepen Terepakadályok leküzdése Természetszerű terepakadályok készítése Csoportban lovaglás szabályai Lovas öltözet Lovas biztonsági felszerelések
32 óra
19.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 19.5.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
19.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés kooperatív tanulás házi feladat
csoport
X
osztály
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
X X X
SZVK 6. 24.
X
SZVK 6. 24.
X X X X
SZVK 6. 24.
19.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám
Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
104
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK
1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 4.2.
19.6.
Osztálykeret
1.1.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Képi információk körében Pályarajz értelmezése Nyomvonal lerajzolása leírásból Akadályrajz készítés tárgyról Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással
Csoportbontás
Egyéni 1.
X
X
6. pont lebontása, pontosítása)
X
X X X
X
X X
X
X X X X X X
SZVK 6. 24. X
SZVK 6. 24.
X X
A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
105
20. Lovaglás gyakorlata tantárgy
176 óra
20.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja tanulók gyakorlati lovas tudásának magasabb szintre történő fejlesztése. Sajátítsák el a lovak alapkiképzésének gyakorlati fogásait, a szerszámhoz szoktatástól az önálló munkáig. Tudják felkészíteni a lovaikat iskola munkára és tereplovaglásra, olyan szinten, hogy a vendégeknek a feladatokat biztosan végrehajtó, jól lovagolható lovat tudjanak adni. Képesek legyenek könnyűosztályú szinten díjlovagolni. Biztonsággal tudjanak teljesíteni egy ugró pályát, valamint megbízhatóan lovagolják a terepakadályokat is 100110 cm-es méretig. Tereplovagláskor tudja mérlegelni a külső tényezőket, és a talajviszonyokhoz valamint egyéb környezeti hatásokhoz alkalmazkodva határozza meg az optimális útvonalat és jármódot. A tanulókban alakítson ki kellő motiváltságot és önmagával szembeni igényességet, hogy folyamatosan törekedjen lovai (és persze saját maga) képzettségi szintjének javítására. 20.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A lovaglás gyakorlata tantárgy tanítása során hasznosítani lehet az anatómia és egészségtan, valamint a tartás és takarmányozás tantárgyak tanulása során elsajátított egyes tartalmi elemeket. Építeni tudunk a lovaglás tantárgy elméleti alapjaira. 20.3.
Témakörök
20.3.1. Futószárazás, nyereg alá szoktatás A ló kiképzés személyi és tárgyi feltételei A futószárazás helyszíne A futószárazás eszközei, (kantár, nyereg, kikötőszár stb.) A szoktatási időszak Felszerszámozás A futószárazás segítségei (futószár, ostor, hang) A lovas súlyához szoktatás Vezető ló alkalmazása A lovas segítségek megismertetése a lóval A tolóerő fejlesztése A ló egyensúlyának visszanyerése
32 óra
20.3.2. Idomító lovaglás, lovardai gyakorlatok A ló képzettségi fokának javítása A hordozóerő fejlesztése Az idomító skála elemeinek fejlesztése A ló elengedtetését, tornáztatását szolgáló gyakorlatok Patanyom figurák, hajlítások, oldaljárások
64 óra
106
Átmenetek jármódok között, iramváltások Alapfokú és könnyűosztályú díjlovas feladatok, programok A ló erőnléti és mentális felkészítése A lovas ülésének iskolázása A lovas egyensúlyának javítása A lovas segítségek finomítása, együtthatásuk fejlesztése Díjlovas öltözet 20.3.3. Ugró munka, tereplovaglás 80 óra A ló előkészítése az ugró munkára Rávezető gyakorlatok rudakkal, talaj egyenetlenségekkel Cavaletti munka Gimnasztikai sorok a ló tornáztatására A lovas egyensúlyának, ütemérzékének fejlesztése Az ugratás fázisai és folyamata Önálló akadályok leküzdése Kombinációk, akadály sorok lovaglása Ugrópálya teljesítése Lovaglás különböző terepviszonyok esetén (meredek lejtő, mászatás stb.) A talajviszonyok figyelembe vétele a jármódok megválasztásakor Terepakadályok leküzdése (árok, farönk ugratása, mélybe-, mélyből ugrás) A ló ügyességének és erőnlétének fejlesztése A tereplovaglás felszerelése ló és lovas vonatkozásában Lovas öltözet Biztonsági szempontok tereplovaglás alkalmával A csoport „megszervezése”
20.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Lovarda, vagy tangazdaság; lovaspályával (min. 20x40 m) és tereplovaglási lehetőséggel 20.5.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
20.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1. 1.2. 1.3.
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat kiselőadás megbeszélés
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
X
osztály X
X X
107
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) SZVK 6.2; 6.6-6.9; 6.116.14; 6.17-6.19; 6.24.
szemléltetés projekt filmfelvétel készítés, megtekintés
X
X
X
20.5.2. A tantárgy elsajátítása tevékenységformák (ajánlás)
1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2. 5.3.
20.6.
alkalmazható
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
során
Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében pályarajz értelmezése
Osztálykeret
1.6.
X X
Csoportbontás
1.4. 1.5.
tanulói
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
X X X
X X X
SZVK 6.2; 6.6-6.9; 6.11-6.14; 6.17-6.19; 6.24.
X
Komplex információk körében Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték
X X X X X
A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
108
A 10953-12 azonosító számú Fogathajtási feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
109
A 10953-12 azonosító számú, Fogathajtási feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Fogathajtási feladatok
Fel-, leszerszámozás, beés kifogás
Kocsik, hintók felépítése, karbantartás
Fogathajtás gyakorlata A ló használata fogatban
10953-12 Fogathajtási feladatok
A fogathajtás alapjai
A fogathajtás szerszámai, eszközei, előkészületei
Fogathajtás
FELADATOK Ellenőrzi és karbantartja a lovak fogatban történő használatának szerszámait és eszközeit Előkészíti és ellenőrzi a kocsit a fogathajtáshoz Gondoskodik a kocsi és részeinek megfelelő tárolásáról Be- és kifogja a lovakat Kettes fogatot hajt
X
X X
X X X
X X
X X
X X
X
X
X
X
SZAKMAI ISMERETEK A ló használata fogatban A kiképzés előfeltételei (oktató, tanuló személye, helyszín, iskola ló, felszerelések) A lovarda méretei, berendezései, a fogathajtó pálya kialakítása A hajtó befolyása a lovakra és végrehajtásuk módja A fogatló használatának szerszámai és védőfelszerelései A fogathajtás eszközei (kocsik, szekerek) A fogat összeállítása, a lovak pozíciója A kocsi előkészítése, szerszámozás, a szerszámok helyes illesztése A be- és kifogás lépései A lovardai alakzatok és hajtásuk (végrehajtásuk) módja A lovardai gyakorlatok (indítás, megállás, hátraléptetés) és végrehajtásuk módja A ló mozgatása fogatban A lósport és lovassport szakágai és szervezetei Általános viselkedési alapelvek, társadalmi érintkezés szabályai
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X X
X X
X
X X
X
X X
X
X
X
X X X
X X
X
X
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség Térérzékelés
X X
110
X X
X X
X X X
X X X
X X X
Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Kézügyesség
X X
X X
X X
X X X
X X X
X X X
X X X
X X X
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat Állóképesség Szorgalom, igyekezet
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Motiválhatóság Tolerancia Kompromisszumkészség
MÓDSZERKOMPETENCIÁK X
Helyzetfelismerés Körültekintés, elővigyázatosság
X
Figyelem-összpontosítás
111
X
X
21. Fogathajtás tantárgy
48 óra
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
21.1. A tantárgy tanításának célja A fogathajtás tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók megismerjék a fogathajtáshoz szükséges szerszámokat, eszközöket a hajtásnál használatos szekér és kocsi típusokat, felépítésüket, valamint ezek karbantartásának feladatait. Sajátítsák el a fogathajtáshoz szükséges alapismereteket, különféle befogási és fogatolási módokat, a fogathajtó pálya kialakításának alapelveit. Ismerjék a fogatló legfontosabb értékmérő tulajdonságait, küllemi sajátosságait és kiképzésének lépéseit. Sajátítsák el a biztonságos fogathajtás szabályait, feltételeit, a terephajtás előírásait.
21.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A fogathajtás tantárgy tanítása során lehetőség adódik a szakképző évfolyam tartás és takarmányozás elmélete és gyakorlata, valamint az anatómia és egészségtan elmélete és gyakorlata tantárgyak témaköreire építeni az oktatást. 21.3.
Témakörök
21.3.1. A fogathajtás szerszámai, eszközei, előkészületei A fogatló szerszámai, védőfelszerelései A kocsi részei Magyar kocsi típusok Külföldi kocsi típusok Egyéb, lóval vontatott járművek, pl. szekér, szán Verseny és hagyományos lószerszámok A lószerszámok beállításának lehetőségei A szerszám napi és időszakos ellenőrzése, karbantartása A kocsi napi és időszakos ellenőrzése, karbantartása A kocsi és a szerszámok tárolása A kocsi előkészítése A fogat összeállításának szabályai, a lovak pozíciója A lovak felszerszámozása, befogás és kifogás lépései A szerszámok helyes illesztése A fogathajtó pálya méretei, kialakítása, berendezései
16 óra
21.3.2. A fogathajtás alapjai 16 óra Szártartás és a hajtóstílusok A hajtó befolyása a lovakra, a segítségek csoportosítása, típusai, jellemzése és alkalmazása Szárkezelés, szárak engedése, rövidítése 112
Indítás, megállítás, hátraléptetés Fordulatok és az elhajlás Lovardai alakzatok és hajtásuk A fogathajtáshoz kapcsolódó alapvető etikai szabályok 21.3.3. A ló használata fogatban 16 óra A lóhasználat történelmi áttekintése A fogathajtás kialakulása, fejlődése napjainkig A fogatlóval szemben támasztott követelmények A ló használatának lehetőségei fogatban Hazai fogatolási módok Külföldi fogatolási módok Közlekedés a fogattal, a közlekedés szabályai A lósport (ügető) kialakulása, szervezetei, főbb szabályok A lovassportok (fogathajtás, távhajtás) ágai, szervezeti, főbb szabályok A fogathajtáshoz kapcsolódó alapvető viselkedési, etikai szabályok, a társadalmi érintkezés normái 21.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 21.5.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
21.5.1.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás házi feladat
csoport
X X X
X
osztály
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
X X X X X X
SZVK 6. 24. SZVK 6. 24. SZVK 6. 24. SZVK 6. 24.
21.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám
Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
113
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK
1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2.
21.6.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Képi információk körében Pályarajz értelmezése Pályarajz készítése leírásból
Osztálykeret
CsoportBontás
Egyéni 1.
6. pont lebontása, pontosítása)
X X
X
X X X
X
X
X
X
X
X
X X X
X
SZVK 6.24.
X X X
X X
SZVK 6.24.
A tantárgy értékelésének módja
„A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.”
114
22. Fogathajtás gyakorlata tantárgy
128 óra
22.1. A tantárgy tanításának célja A fogathajtás gyakorlata oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák a fogathajtás alapjait. Ismerjék fel a különböző kocsi típusokat, tudják azok felépítését és hajtsák végre a szükséges napi és időszakos karbantartási munkálatokat. Képesek legyenek a szerszámokat szabályosan felhelyezni, szakszerűen beállítani. A be- és kifogást szakszerűen végrehajtani, valamint a szerszámok napi és időszakos ellenőrzését, karbantartását elvégezni. Biztonsággal, az előírások betartásával, szakmai igényességgel hajtsák a fogatot gyakorló pályán, díjhajtó négyszögben, közúton és terepen egyaránt. 22.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A fogathajtás gyakorlata tantárgy tanítása során lehetőség adódik a szakképző évfolyam tartás és takarmányozás elmélete és gyakorlata, az anatómia és egészségtan elmélete és gyakorlata, valamint a fogathajtás tantárgyak témaköreire építeni a gyakorlati oktatást. 22.3. Témakörök 22.3.1. Kocsik, hintók felépítése, karbantartása A kocsi felépítése, részei A hintó felépítése, részei A szekér felépítése, részei A kétkerekű járművek és a szánkó felépítése, részei Mozgó, forgó alkatrészek ellenőrzése, karbantartása A fékek ellenőrzése és karbantartása A kocsi előkészítése, ellenőrzése befogás előtt A kocsi felkészítése túrára A kocsi használat utáni tisztítása, karbantartása, ellenőrzése A kocsik és szánok helyes tárolása A kocsi karbantartásához használt anyagok, eszközök
32 óra
22.3.2. Fel-, leszerszámozás, be- és kifogás 32 óra A hám részei, szétszedése, összerakása A kantár részei, szétszedése, összerakása Szerszámok ellenőrzése, karbantartása, kisebb javítások végrehajtása Lovak szakszerű megkötése, rögzítése, munka előtti ápolása Lovak felszerszámozásának, a szerszám méretre állításának végrehajtása Be- és kifogás A lovak leszerszámozása A lovak munka utáni ápolása A szerszámok munka utáni tisztítása, ápolása, ellenőrzése 115
A szerszámok helyes tárolása A szerszámok karbantartásához használt anyagok, eszközök 22.3.3. Fogathajtási feladatok A kívánatos kéz- és szártartás a hajtási feladatokban Munka előtti bemelegítés A hajtó befolyása a lovakra, a segítségek korrekt alkalmazása A fogat indítása, megállítása, hátraléptetés Szárkezelés, szárak engedése, rövidítése, ostor használat Fordulatok és az elhajlás végrehajtása Jármódok és az átmenetek gyakorlása Lovardai alakzatok és hajtásuk módja Fogathajtás különböző jármódokban a gyakorlópályán Fogathajtás különböző jármódokban a díjhajtó négyszögben Fogathajtás különböző jármódokban az akadálypályán Fogathajtás különböző jármódokban terepen Fogathajtás különböző jármódokban közúton Munka utáni leléptetés
64 óra
22.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tangazdaság vagy lovarda fogathajtó pályával 22.5.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 22.5.1.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
X X X X X
X X X X X
magyarázat megbeszélés szemléltetés bemutatás gyakorlás
osztály
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
SZVK 6.2-6.3; 6.5; 6.7-6.8; 6.10-6.14; 6.16-6.20; 6.25.
22.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám
Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
116
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK
1.2. 1.3. 2. 2.1. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2. 6. 6.1. 6.2.
22.6.
X
X
X
X
X
X
Osztálykeret
Csoportbontás
1.1.
Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése Vizsgálati tevékenységek körében Anyagminták azonosítása Tárgyminták azonosítása Képi információk körében Pályarajz értelmezése Pályarajz készítése leírásból
Egyéni 1.
6. pont lebontása, pontosítása)
X X
X
X
X
X
X
SZVK 6.2-6.3; 6.5; 6.76.8; 6.10-6.14; 6.166.20; 6.24-6.25.
X X X X X
X X
A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
117
A 10954-12 azonosító számú Túravezetés, lovagoltatás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
118
A 10954-12 azonosító számú, Túravezetés, lovagoltatás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Munka haladó lovasokkal, lovas játékok
Lovasoktatás gyakorlata Futószárazás, osztályban lovagoltatás
Pihenőhely kialakítás, lovak, lovasok elhelyezése
Lovasítás, csoport vezetés
Túraszervezés és lebonyolítás gyakorlata Terepviszonyok felmérése, tájékozódás
10954-12 Túravezetés, lovagoltatás
A túra lebonyolítása, kapcsolattartás
Túraútvonalak kijelölése, ellenőrzése, tájékozódás
Túraszervezés és lebonyolítás
FELADATOK Részt vesz a túraútvonal előkészítésében és kialakításában Figyelemmel kíséri a túraútvonalak állapotát, a túrát befolyásoló tényezőket Kapcsolatot tart a szolgáltatókkal, a túrát kísérő személyzettel Elvégezteti és ellenőrzi a lovak fel-, leszerszámozását, fogatlovak be-, kifogását Felméri a vendég lovaglótudását, meghatározza a ló-lovas párokat Vezeti a lovastúrát, a körülményeknek megfelelően lovagol vagy fogatot hajt Meghatározza a jármódokat a lovaglás iramát, a pihenők helyét és idejét Figyelemmel kíséri a lovasok és a lovak fizikai és egészségügyi állapotát, szükség esetén intézkedik Ismerteti és betartatja a túralovaglás szabályait Gondoskodik a túra résztvevőinek pihenéséről, ellátásáról Gondoskodik a lovak elhelyezéséről, ellátásáról, szállításáról Irányítja a kísérők, kisegítők, lovászok munkáját A túra után ellenőrzi a lovak állapotát, biztosítja regenerálódásukat Lovas oktatást végez, futószáron, lovardában önállóan vagy osztályban Lovas ügyességi feladatokat állít össze, koordinálja végrehajtásukat A tábor résztvevőit megismerteti a lóval való bánásmód alapjaival Betartatja a lovardai viselkedés szabályait Balesetvédelmi oktatást tart Szükség esetén elsősegélyt nyújt, segítséget hív Kialakítja/-tartja és betartatja az istállórendet, körletrendet
119
X
X
X
X X X
X
X X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X X
X X
X X X X
X X
X
X
X
X
X X
X X X X
X X
Betartatja a természetvédelemre vonatkozó szabályokat
X
X
SZAKMAI ISMERETEK A lovastúrák fajtái Útvonal tervezés és kiválasztás szempontjai Útvonal, pihenő és szálláshely kijelölés, helyszín ellenőrzés Lovaglás különböző terepviszonyok és talajállapotok esetén Az ellátás megszervezése Lovak, lovasok környezeti igényei, szükségletei Forgatókönyv, térkép, tájékozódási módok, -eszközök Lovaglás és hajtás A lovak felkészítése a túrára Lovak, lovasok kondicionális állapota Lovasok képzése, a képzés személyi és tárgyi feltételei Oktatás futószáron, illetve lovardában, lovardai alakzatok Lovardai foglalkozás (lovaglás) megszervezése, levezetése Lovardai szabályok, viselkedés lovardában, istállóban Lovaglás és hajtás eszközei, felszerelései, azok használata, tárolása Lószállítás eszközei, szabályai Lovak megkötése, rögzítése Lovakkal való bánásmód Az istálló és a lovarda munkarendjének kialakítása A munkaerő irányítása, vezetői stílusok Egyéni védőfelszerelések A túralovaglás szabályai, személyi, tárgyi feltételei Próbalovaglás, lovasítás Társas érintkezés szabályai, viselkedési normák Lovas etika Elsősegélynyújtás
X X
X X X X
X X
X X
X X
X X X
X X
X X
X
X
X X X X
X X X X
X
X X
X X
X X X
X
X
X X
X
X X X X X X X
X X X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvű beszédkészség Idegen nyelvű hallott szöveg megértése Idegen nyelvű beszédkészség Információforrások kezelése Tájékozódás
X X X X X
X X
X X X X X
X
X
X
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat
X
X
Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság
X
X
Döntésképesség
X
Stressztűrő képesség
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Határozottság
X
X
X
Segítőkészség
X
X
X
Konfliktusmegoldó készség
X
X
X
120
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Helyzetfelismerés
X
Körültekintés, elővigyázatosság
X
Tervezés
X
121
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
23. Túraszervezés és lebonyolítás tantárgy
64 óra
23.1. A tantárgy tanításának célja A túraszervezés és lebonyolítás tantárgy tanításának célja, hogy megismertesse a tanulókkal a lovastúra szervezés és elbonyolítás mozzanatait, folyamatát. A tanulóknak el kell sajátítaniuk a lovastúra szervezéshez és lebonyolításhoz kapcsolódó feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit. Ismerjék meg a kapcsolattartás eszközeit és módjait. Legyenek tisztában a lovastúrához szükséges ló és lovas felszerelésekkel. Képesek legyenek megszervezni a kísérők munkáját, a lovak és lovasok ellátását. Tudják a talajviszonyoknak és a környezeti tényezőknek megfelelően vezetni a túrát. Képesek legyenek a vendégekkel és a partnerekkel hatékonyan kommunikálni, jó kapcsolatot kiépíteni. 23.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A túraszervezés és lebonyolítás tantárgy tanítása során hasznosíthatóak a földrajzból megszerzett ismeretek. A tantárgy épít a gondozási, lovaglási és fogathajtási modulok tartalmára is. 23.3.
Témakörök
23.3.1. Túraútvonalak kijelölése, ellenőrzése, tájékozódás A lovastúrák típusai Útvonal tervezés és kiválasztás szempontjai Közlekedés különböző terepviszonyok esetén A napi távolságok meghatározásának szempontjai Pihenő és szálláshely kijelölés, ellenőrzés Ellátás megszervezése Kisegítők munkájának megszervezése Lovak, lovasok igényeinek figyelembe vétele Forgatókönyv készítés Térkép használat, tájékozódási lehetőségek Alternatív útvonalak Lovak felkészítése a túrára A túralovaglás személyi és tárgyi feltételei A megfelelő szolgáltatók, partnerek kiválasztása
32 óra
23.3.2. A túra lebonyolítása, kapcsolattartás Kommunikáció a vendégekkel A túralovaglás szabályai, lovaglás csoportban A túralovaglás személyi és tárgyi feltételei Lovasítás szabályai, szempontjai Az ellátás, kiszolgálás nyomon követése A haladási tempó, a jármódok megválasztása a túra során
32 óra
122
Lovak lovasok kondicionális állapota A forgatókönyv betartásának módja, az alternatív lehetőségek A pihenők lebonyolítása Kapcsolattartás a szolgáltatókkal, partnerekkel A megrendelt szolgáltatások ellenőrzése, beavatkozási lehetőségek 23.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 23.5.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
23.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés szemléltetés projekt szerepjáték házi feladat
csoport
osztály
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
X X X
SZVK 6.24.
X
SZVK 6.24. SZVK 6.24.
X X X X
SZVK 6.24.
23.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk feladattal vezetett
X X X X
123
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1. 6.2.
23.6.
rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Képi információk körében térkép értelmezése útvonal rajz készítése leírásból térképvázlat elemzés, hibakeresés
X X X X
SZVK 6.24. X
SZVK 6.22; 6.24.
X X
SZVK 6.22; 6.24.
Komplex információk körében Esetleírás készítése Csoportos munkaformák körében Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés Szolgáltatási napló vezetése
X X X X X X
SZVK 6.24.
A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
24. Túraszervezés és lebonyolítás gyakorlata tantárgy
96 óra
24.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja a túraszervezés és lebonyolítás feladatinak gyakorlati megismertetése és elsajátíttatása a tanulókkal. Legyenek képesek útvonalakat felmérni és megtervezni a különböző túra típusokhoz. Képesek legyenek a terep adottságokat, talajviszonyokat értékelni az útvonal tervezés és a haladási tempó megválasztása szempontjából. Tudják használni a térképet és a terepen található, tájékozódást segítő tereptárgyakat, képződményeket. Tudják összeállítani a túrához szükséges felszereléseket, amit a lovasok visznek, illetve a kiszolgálók, kísérők szállítanak. Képesek legyenek felmérni a vendégek lovas tudását, és a tudásuknak, alkatuknak, igényüknek megfelelően válasszanak nekik lovat. Képesek legyenek a túra során a csoportos lovaglás szabályainak betartatásával, biztonsággal vezetni a csoportot. Tudjanak kialakítani pihenőhelyet, berendezni éjszakai szállást. Meg tudják szervezni a lovak ellátását, ápolását. Meg tudják 124
ítélni a lovak és lovasok fizikális és mentális állapotát a túra során, ha kell, ehhez igazítani a túra további menetét. 24.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A túraszervezés és lebonyolítás gyakorlata tantárgy tanítása során hasznosíthatóak a földrajzból, biológiából megszerzett ismeretek. A tantárgy épít a gondozási, lovaglási és fogathajtási modulok tartalmára is. 24.3.
Témakörök
24.3.1. Terepviszonyok felmérése, tájékozódás 32 óra Túraútvonal előkészítése, kijelölése Túraútvonal ellenőrzése, talajállapot felmérése Alternatív lehetőségek keresése A tájékozódást segítő tereptárgyak feljegyzése, esetleg megjelölése Tájékozódást segítő eszközök (térkép, iránytű, tájoló, GPS) használata Pihenőhely lehetőségek megkeresése Közlekedési lehetőségek fogattal Ellátás, kísérők útvonala, közlekedési lehetőségeik 24.3.2. Lovasítás, csoportvezetés Lovak, lovasok felszerelései Munka- és balesetvédelmi oktatás végrehajtása és adminisztrálása Lovak fel-, leszerszámozása, fogat be- és kifogása Próbalovaglás Lovasítás Csoport összeállítása, a csoport rendjének kialakítása, betartatása A túra biztonságos vezetése, a túralovaglás szabályai A haladás iramának, a jármódoknak a megválasztása Napi távolság meghatározása, annak beosztása A pihenők megtartása, hozzá kapcsolódó feladatok Lovak, lovasok kondicionális állapotának figyelése, felmérése Alternatív útvonalak kihasználási lehetőségei Lovasok és a fogat haladásának összehangolása Elsősegélynyújtás
48 óra
24.3.3. Pihenőhely kialakítás, lovak, lovasok elhelyezése 16 óra Pihenőhely kialakításának szempontjai Pihenőhely kialakítása kisebb-nagyobb csoport esetén, különböző környezeti viszonyok mellett Kísérők, kisegítők munkájának irányítása a pihenő kapcsán Étkezési lehetőség megteremtése Megérkezés a szállásra, teendők az elszállásolás körül 125
Lovak ellátása (takarmányozás, ápolás), állapotuk ellenőrzése Vendégek elhelyezési körülményeinek ellenőrzése Kísérők feladatainak koordinálása Tovább indulás előtti teendők (szerszámok, felszerelések ellenőrzése) 24.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Lovarda, vagy tangazdaság, annak tágabb környéke, változatos terepviszonyokat nyújtó tereplovaglási lehetőséggel 24.5.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
24.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés szemléltetés projekt szerepjáték házi feladat
csoport
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
osztály X X
X X
X
SZVK 6.2-6.25. X
X X
SZVK 6.24. SZVK 6.2-6.25. SZVK 6.24.
X
24.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1.
Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
X
SZVK 6.2-6.25.
X X
SZVK 6.2-6.25. X
X
126
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
SZVK 6.2-6.25.
2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1.
24.6.
Tesztfeladat megoldása Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében térkép értelmezése emlékeztető rajz készítés tárgyról
X X
X X
SZVK 6.2-6.25. X
SZVK 6.2-6.25.
X
SZVK 6.22.
X
SZVK 6.2-6.25.
Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Munkamegfigyelés adott szempontok alapján
X
SZVK 6.2-6.25. X
SZVK 6.2-6.25.
X X
SZVK 6.2-6.25.
X
SZVK 6.2-6.25.
X
SZVK 6.2-6.25.
A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
127
25. Lovasoktatás gyakorlata tantárgy
64 óra
25.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók elsajátítsák a lovasok oktatásának mozzanatait különböző szintű lovasokkal. Képesek legyenek a vendégeket megismertetni a lóval való bánásmód alapjaival. Tudjanak szakszerűen és hatékonyan futószáron oktatni. Képesek legyenek lovardai foglalkozást levezetni önálló lovasnak, vagy osztályban lovaglással. A foglalkozások során tudják betartatni a lovardai szabályokat, fenntartani a lovardai rendet. Képesek legyenek világosan, érthetően, szakszerűen magyarázni. Tudjanak a vendégek számára érdekes, szórakoztató lovas játékokat kitalálni, levezetni. 25.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A lovasoktatás gyakorlata tantárgy tanítása során építhetünk a gondozási és lovaglási modulok témaköreinek tartalmára. 25.3. Témakörök 25.3.1. Futószárazás, osztályban lovagoltatás 32 óra A futószáras oktatás helyszíne A futószáras oktatás tárgyi és személyi feltételei A futószáras ló A futószáras oktatás szakszerű végrehajtása Lovardai foglalkozás megszervezése, lovardai rend, lovardai szabályok Lovardai oktatás osztályban lovaglóknak Lovasok öltözete, felszerelése 25.3.2. Munka haladó lovasokkal, lovas játékok Lovardai oktatás osztályban lovaglóknak Lovardai oktatás önállóan lovaglóknak Lovardai alakzatok, patanyomfigurák gyakoroltatása Síkmunka különböző jármódokban Cavalettik használata Ugrógimnasztika levezetése Lovas ügyességi játékok levezetése, játékos versenyek szervezése
32 óra
25.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Lovarda, vagy tangazdaság, lovaspályával (min. 20x40 m) és tereplovaglási lehetőséggel 25.5.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 128
25.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám
Alkalmazott oktatási módszer neve
1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.
magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés szemléltetés projekt
1.7.
szerepjáték
1.8.
házi feladat
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
osztály
X
X X X
X
X X X
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
SZVK 6.2-6.3; 6.6-6.14; 6.176.19; 6.24.
X
SZVK 6.24. SZVK 6.2-6.3; 6.6-6.14; 6.176.19; 6.24. SZVK 6.24.
X X
25.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 3.2. 4.
Osztálykeret
1.2.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében Ugrógimnasztika rajz értelmezése Patanyom figura rajz készítése leírásból
Csoportbontás
1. 1.1.
Tanulói tevékenységforma
Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
X
X
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
X
X X
X X
SZVK 6.24. X X
X
Komplex információk körében
4.1.
Elemzés készítése tapasztalatokról
4.2.
Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor
X X
129
SZVK 6.2-6.3; 6.6-6.14; 6.17-6.19; 6.24.
5. 5.1. 5.2. 5.3.
25.6.
alapján Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték
X X X
SZVK 6.2-6.3; 6.6-6.14; 6.17-6.19; 6.24.
A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
130