SZAKDOLGOZATI ÚTMUTATÓ

Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar Pedagógiai Intézet

SZAKDOLGOZATI ÚTMUTATÓ

Szarvas

C:\Users\user\Pictures\SZAKDOLGOZATI_ÚTMUTATÓ_SZARVAS.doc

SZIE ABPK SZARVASI INTÉZET


1. A szakdolgozat célja és szerepe A szakdolgozat eredményes megírásával és megvédésével bizonyítja a hallgató szakmai, pedagógiai, módszertani felkészültségét és alkalmasságát a választott szakma és hivatás gyakorlására. 2. Szakdolgozati téma A témaválasztás a szaktanszékek által kiírt témajegyzék, illetve a megalapozott hallgatói ajánlat alapján történik. A hallgató erről a Tanulmányi Osztályt erre rendszeresített nyomtatványon köteles informálni (1. sz. melléklet). A konzulens által jóváhagyott szakdolgozati téma címét a Tanulmányi Osztály bevezeti a hallgató leckekönyvébe. Témaváltoztatást a Tanulmányi Bizottság engedélyezhet. A hallgató erre vonatkozó kérelmet nyújthat be a Tanulmányi Osztályra, a megadott határidőig. 3. A szakdolgozat konzultációja A hallgató egy konzulens oktató segítségét veheti igénybe. A konzulens tanár 3-4 konzultáció lehetőségét biztosítja félévente, amelyet 3 esetben a hallgató köteles igénybe venni. A konzultáción való részvételt óvodapedagógus és a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakos hallgatók esetében a IV. félévben, a tanító szakos hallgatók esetében a VI. félévben a konzulens tanár a leckekönyvben történő aláírással igazolja. Az óvodapedagógus valamint a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakos hallgatók szakdolgozati munkáját az V-VI. félévben, a tanító szakos hallgatókét a VII-VIII. félévben minősített aláírással értékeli a konzulens oktató. 4. A szakdolgozat elkészítésének folyamata 4.1. A szakdolgozat témájával összefüggő tudományos-szakmai-módszertani tájékozódás; előtörténetének, eddigi feldolgozásának megismerése. 4.2. A téma konkretizálása, címválasztás. 4.3. Az alapkérdések tisztázása, hipotézis(ek) felállítása. 4.4. Kutatási terv készítése (munka- és témavázlat). 4.5. Forráskutatás, anyaggyűjtés. A megfelelő kutatási és feldolgozási módszerek meghatározása. 4.6. A gyűjtött anyag rendszerezése; a kutatási eredmények számbavétele. 4.7. A kutatási eredmények és a hipotézisek összevetése. 4.8. Kidolgozás (a tartalmi és a formai követelmények figyelembevétele). 5. A szakdolgozat értékelésének általános szempontjai 5.1. A tématartás követelményei (a témához való alkalmazkodás). 5.2. A témakifejtés elméleti megalapozása, gyakorlati jelentősége; új eredmények prezentálása. 5.3. Az alkalmazott kutatási módszerek adekvátsága. 5.4. A szakirodalom színvonala, korszerűsége. 5.5. A kifejtés logikája. 5.6. A szakdolgozat szerkezete. 5.7. Az indukciós és szemléltető anyag megfelelése, indokoltsága, színvonala. 5.8. A dolgozat kifejezésmódja (nyelvi-stilisztikai); a megjelenítés esztétikuma.


2



6. Tartalmi követelmények 6.1. Bevezetés: tartalmazza a témaválasztás indoklását; a problémák elemzését; a meghatározott elméleti és gyakorlati kérdések megoldásának a hipotéziseit, a témakifejtés célját és módszereit. 6.2. Tárgyalás: a bevezetésben felvetett kérdések kifejtése, a tényanyag rendszerezett kidolgozása, értékelése; következtetések levonása; a hipotézisek bizonyítása vagy cáfolata; az összefüggések megfogalmazása. 6.3. Befejezés: az eredmények összegzése, a dolgozat céljának elérése; ennek indoklása és rögzítése. A lehetséges további feladatok vázolása, illetve újabb kutatási irányok jelzése. 7. Formai követelmények 7.1. A dolgozat megjelenítése  bekötés 1 példányban {fekete műbőr; fedőlapon: „SZAKDOLGOZAT” megnevezés; a szerző neve; a szak, tagozat jelölése (pl. tanító szak, nappali = levelező = kiegészítő képzés)}; évszám.  üres oldal;  címlap (dolgozatcím; a cím fölött a főiskola neve; a lap alján a konzulens tanár neve bal oldalon, jobb oldalon a szakdolgozatíró neve);  nyilatkozat a szerzői jog tiszteletben tartásáról (lásd: Útmutató 5. sz. melléklete);  tartalomjegyzék;  a dolgozat;  hivatkozások jegyzéke, vagy lábjegyzet (lásd: Útmutató 3. sz. melléklete);  idézetek jegyzéke;  szakirodalmi jegyzék;  táblázatok, ábrák jegyzéke;  egyéb mellékletek (sorszámmal jelölve);  üres oldal. A szakdolgozatot CD-n is be kell adni. A CD-n – CD tollal – az alábbi adatokat kell feltüntetni: név, szak, tagozat, dolgozat címe, évszám. 7.2. Terjedelem, szövegszerkesztés  terjedelem: 20-40 oldal; (melléklet nélkül)  1,5-es sortávolság, margók – kötési (bal): 4 cm; alsó, felső, jobb: 3 cm, 28-30 soros oldal;  szövegszerkesztés: 13-as Times New Roman betűtípus 8. A szakdolgozat elfogadása vagy kizárása 8.1. A konzulens a szakdolgozat leadása után 1 héttel nyilatkozik arról, hogy elfogadta-e a dolgozatot vagy nem. Ha nem fogadta el, akkor a Tanulmányi Osztályon jelzi ezt, amely a hallgatót erről értesíti. Az értesítés után 3 hét áll a hallgató rendelkezésére, hogy újabb konzultáció alapján a szakdolgozatot átírja. 8.2. Az elfogadást kizáró tényezők:  más szerző(k) szellemi munkájának hivatkozás nélküli elsajátítása (plagizálás);  az elfogadott témától teljesen eltérő tartalom,  a felhasznált szakirodalom elégtelensége, korszerűtlensége, színvonaltalansága;  egyéb formai hiányosságok (7.2. pontban leírtak, ill. helyesírási hibák, köttetés).


3



9. Konzulensi értékelés A szakdolgozatról a konzulens írásbeli értékelést készít, és öt fokozatú jeggyel osztályozza (2. sz. melléklet). A 2 példányban elkészített értékelő lapot a Tanulmányi Osztály kezeli. A hallgató a konzulensi értékelést aláírásával fogadja el, s egyúttal informálódik a dolgozattal kapcsolatos konzulensi szakmai kérdésekről is a védést megelőző héten. 10. Szakdolgozati téma választása  óvodapedagógus, valamint a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakos hallgató: IV. félév, március 31-ig  tanító szakos hallgató: VI. félév, március 31-ig 11. A szakdolgozat leadása  nappali tagozatos hallgató: utolsó félév, április 15.  levelező tagozatos hallgató: utolsó félév, április 15.  kiegészítő képzéses hallgató: utolsó félév, április 15.  keresztfélév esetén: utolsó félév, november 15. 12. Záróvizsga és szakdolgozat  az óvodapedagógus, valamint a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakos hallgató a záróvizsga keretében védi meg szakdolgozatát;  a tanító szakos hallgató a záróvizsga előtt, külön időpontban védi meg szakdolgozatát;  az a hallgató, aki a megadott határidőig nem adja be szakdolgozatát, az adott szemeszterben nem tehet záróvizsgát. 13. A konzulens oktatóval egyetértésben a Tanulmányi Bizottság engedélyezheti a szakdolgozati téma megváltoztatását az adott tanév szeptember 15-éig. A kérelmet a hallgató a Tanulmányi Osztálynak nyújtja be.

1. sz. melléklet: Nyomtatvány a szakdolgozati témaválasztásról 2. sz. melléklet: Ajánlás a szakdolgozat osztályozásához 3. sz. melléklet: Ajánlás a szóbeli védéshez 4. sz. melléklet: A hivatkozások formája 5. sz. melléklet: Nyilatkozat

Szarvas, 2012.

Dr. Lipcsei Imre dékán


4



1. sz. melléklet

SZENT ISTVÁN EGYETEM Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar Szarvasi Intézet B E J E L E N T Ő L A P a szakdolgozati témaválasztáshoz A téma száma: ............................................................................................................................. A téma címe: ............................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

Szarvas, 20 .....................................

……………………………… konzulens tanár


………………………….. a hallgató neve, szakja, csoportja …………………………….. mobilszáma …………………………….. e-mail címe

5



2. sz. melléklet Ajánlás a szakdolgozat osztályozásához 1. A szakdolgozat minősítésének szempontjai 1. Téma  témaválasztás: időszerűsége, fontossága, eredetisége, újszerűsége, hasznosíthatósága 2. Problémafelvetés, célok  újszerűség – eredetiség – hitelesség: az elmélet és a gyakorlat ismerete és szembesítése  problémafelvetés és kutatási célok összefüggése – alapkérdések 3. Források, forrásmunkák, szakirodalom, adatbázis, adatkezelés  korszerűség, teljesség, hitelesség, anyaggyűjtési módok, forráskritika, hivatkozások, jegyzetek 4. Módszerek  megfelelő vizsgálati módszerek  a módszer s a téma, a problémafelvetés, a célok s az alapkérdések megfelelése  a módszerek alkalmazása 5. Szerkezet  mondanivalónak megfelelő arányok  folyamatosság, haladás, arányosság, egységesség elvei a bekezdésekben s a dolgozat egészében  a szerkezet logikája 6. Nyelvi megformálás  szövegkohézió, kontextualizált szöveg, szakmai terminológia, nyelvhelyesség, stílus, helyesírás 7. Illusztráció, demonstráció, melléklet  indokoltság, célszerűség, szerkesztettség – a szöveggel való összefüggések 2. A szakdolgozat minősítése JELES 1. Téma  újszerű, időszerű, fontos, eredeti, gyakorlati hasznosításra alkalmas 2. Problémafelvetés  újszerű, eredeti, hiteles, a kutatási célokkal összefügg – a kiinduló feltételezés s az alapkérdések szerves egységet alkotnak 3. Források  hivatkozások, jegyzetek pontossága, szakszerűsége, korszerű szakirodalom ismerete – témával összefüggő szakirodalom viszonylag teljes körű feltárása – ha szükséges, forráskritika alkalmazása, saját állásfoglalás kialakítása – az adatok feldolgozásában érvényesülő rendszerszerű összefüggésekre utaló szemlélet


6



4. Módszerek  a témának, a problémafelvetésnek, a céloknak s a megfogalmazott alapkérdéseknek megfelelő módszerek kiválasztása – a választott módszerek következetes alkalmazása – a vizsgálati módszerek eredményeinek elemzése, összegzése, szembesítése az alapkérdésekkel, a feltételezésekkel, a gyakorlattal; következtetések levonása, utalás további kutatási és alkalmazási lehetőségekre 5. Szerkezet  a mondanivalónak megfelelő szerkezeti arányok – folyamatosság, haladás, arányosság, egységesség a bekezdésekben és a dolgozat egészében – a szerkesztés elveinek egyértelműsége (logika, sorrendiség stb.) 6. Nyelvi megformálás  adekvát szövegformálás – a szakmai terminológia következetes, pontos, érthető alkalmazása – igényes nyelvi megformálás: világos, szabatos, helyes és egyéni stílus – hibátlan helyesírás 7. Illusztráció, melléklet  indokolt, célszerű, szerkesztett – a szöveg megértésének, értelmezésének elősegítője JÓ 1. Téma  időszerű, fontos, gyakorlati hasznosításra alkalmas 2. Problémafelvetés  újszerű kiinduló feltételezések megfogalmazása, ezek konkretizálása – az alapkérdések tisztázása 3. Források  a témával összefüggő legfontosabb korszerű szakirodalom ismerete, célszerű felhasználása, a szükséges forráskritikai eljárások alkalmazása, szisztematikus anyaggyűjtés, pontos, szakszerű hivatkozások 4. Módszerek  megfelelő vizsgálati módszerek kiválasztása, a feldolgozásban érvényesülő rendszeresség, a vizsgálati eredmények összegzése, következtetések levonása 5. Szerkezet  a mondanivalónak megfelelő arányok, esetleg kisebb aránytalanságok, a szerkezet logikája megalapozott 6. Nyelvi megformálás  a szakmai nyelv biztonságos kezelése; világos, szabatos, helyes stílus; hibátlan helyesírás; logikus szerkezet 7. Illusztráció, melléklet  indokolt, célszerű, szerkesztett – a szöveg megértésének, értelmezésének elősegítője KÖZEPES 1. Téma  szokványos, esetleg fontos, de differenciálatlan a témaértelmezés 2. Problémafelvetés  szokványos problémafelvetés, az alapkérdések körvonalazása 3. Források  általánosan ismert szakirodalom vagy ennek is hiányos ismerete, szórványos adatgyűjtés, egysíkú adatfeldolgozás, egy-két esetben előforduló pontatlan, szakszerűtlen hivatkozás, jegyzetek


7



4. Módszerek  néhány kiválasztott módszer alkalmazása, a bizonyítás, a következtetések, az összefüggések megállapításában való bizonytalanság 5. Szerkezet  törekvés az arányos szerkezet kialakítására, esetenkénti aránytalanságok, indokolatlan szerkesztési eljárás 6. Nyelvi megformálás  a szövegformálás, a szöveg kisebb egyenetlenségei, törekvés a szakterminológia helyes használatára, szaknyelvi stílus, hibátlan helyesírás 7. Illusztráció, melléklet  nehezen követhető, esetenként indokolatlan vagy öncélú ELÉGSÉGES 1. Téma  a téma megközelítése szokványos, érdektelen 2. Problémafelvetés  a problémafelvetés elmarad vagy nem egyértelmű, a dolgozat lényegét érintő alapkérdések nem derülnek ki 3. Források  a legfontosabb szakirodalom hiányos ismerete, felhasználásának, hasznosításának esetlegessége, pontatlan hivatkozások vagy ezek elmaradása, hiányos vagy rendszertelen adatgyűjtés 4. Módszerek  rendszerbe nem foglalt adatbázis, az adatfeldolgozás esetleges, módszerei nem követhetőek, a tények közti összefüggések hiánya, az eredmények és a következtetések nem felelnek meg a felvetett kérdéseknek 5. Szerkezet  a szerkezet arányai nem felelnek meg a mondanivalónak, nehezen áttekinthető szerkezet 6. Nyelvi megformálás  a szövegformálás követelményeinek csak részben tesz eleget, nehézkes megformálás, nyelvi hibák, jellegtelen stílus, előforduló helyesírási hibák 7. Illusztráció, melléklet  szerkesztetlen mellékletek, indokolatlan illusztrációs anyag


8



3. sz. melléklet Ajánlás a szóbeli védéshez (szempontok) 1. A jelölt tárgyi ismeretei; a téma értelmezése; a téma kifejtésének a célja és jelentősége; a felkészültség színvonala 2. A kutatás módszerei, eredményessége; következtetések 3. Az előadás logikai szerkezete, felépítettsége, koherenciája 4. Előadásmód és stílus; a nyelvhelyesség követelményeinek a betartása 5. A kérdésekre adott válaszok tényszerűsége; szakmai hitelesség 6. Vitakészség; az érvelés adekvátsága 7. A szakdolgozat s a szóbeli védés kongruenciája


9



4. sz. melléklet A hivatkozások formája 3.1. A szövegben felső index jellegű (1) folyamatos sorszámozással, a hivatkozások jegyzékében pedig az indexszámra hivatkozva a pontos lelőhely megadásával {könyv esetén: szerző, (évszám): cím, a megjelenés helye, kiadó, oldalszám (ha kell); folyóirat/napilap esetén: szerző, (évszám): cím, a folyóirat neve, évfolyama, száma, oldalszáma)}. Pl.  Buda Béla (1985): Az empátia, a beleélés lélektana. 3. bőv. átd. kiadás. Budapest, Gondolat Kiadó (önállóan megjelent mű egésze felhasználása esetén)  Buda Béla (1985): Az empátia, a beleélés lélektana. 3. bőv. átd. kiadás. Budapest, Gondolat Kiadó, 91-98. p. vagy o. (önállóan megjelent mű egy részlete felhasználása esetén)  Rubinstein, Sz. L. (1979): Az általános pszichológia alapjai. 2. kötet. Budapest, Akadémiai Kiadó, 593-594. p. (többkötetes mű esetén)  Buda Béla (1985): Az empátia a vezetésben = Buda Béla: Az empátia, a beleélés lélektana. 3. bőv. átd. kiadás. Budapest, Gondolat Kiadó, 221-227. p. (önálló mű egy részére való hivatkozás esetén)  Labanc Györgyi (1994): Erdei óvoda = Iskolakultúra 13. sz. 28-32. p. (folyóiratból felhasznált cikkre történő hivatkozás esetén) 3.2. A hivatkozás történhet lábjegyzetben is, az adott oldal alján, ekkor nem szükséges a dolgozat végén újra közölni a hivatkozások jegyzékét. 3.3. Ha többször hivatkozunk azonos szerző azonos művére, másodszor elégséges az uo. (ugyanott) jelzést használni, s utána a mű adott oldalszámát közölni (pl. uo. 64. p.). Ha ugyanazon dolgozatban egy szerzőnek csak egy művére hivatkozunk, akkor első ízben közöljük csak a teljes bibliográfiai adatokat, másodszorra elégséges az i. m. (idézett mű) jelölést használni (pl. Réthy: i. m. 973. p.).


10



5. sz. melléklet

NYILATKOZAT

Én,

……………………………………………………

teljes

felelősségem

tudatában kijelentem, hogy a benyújtott szakdolgozat a szerzői jog nemzetközi normáinak tiszteletben tartásával készült.

Szarvas, 20..…………………………

a szerző aláírása


11

SZAKDOLGOZATI ÚTMUTATÓ

Recommend Documents