A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja
STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM
II. Stratégiai és operatív program
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS .......................................................................................................... 3 I. A CELLDÖMÖLKI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA ..... 4 II. A CELLDÖMÖLKI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI CÉLPIRAMISA................... 6 III. A STRATÉGIAI, OPERATÍV PROGRAMOK STRUKTÚRÁJA ..................... 9 IV. A STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMOK TARTALMI LEÍRÁSA ....... 13 1. A gazdasági potenciál fejlesztése ................................................................................... 13 1.1. A gazdaság feltételrendszerének fejlesztése ............................................................. 13 1.2. A gazdaság versenyképességének fejlesztése ........................................................... 35 2. A térségben élők életminőségének javítása .................................................................. 67 2.1. Életkörülmények befolyásolása................................................................................. 67 2.2. Kistérségi kapcsolatrendszer fejlesztése ................................................................... 85 2.3. Környezetvédelem ..................................................................................................... 89
V. A program indikatív pénzügyi terve ................................................................ 98 VI. Nevesített projektmátrix............................................................................... 100
II. Stratégiai és operatív program
2
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja BEVEZETÉS A területfejlesztési politikát érvényesítő eszközrendszer igen fontos eleme a területi tervezés, mivel a megfelelően kidolgozott területi tervek alapozzák meg a megvalósítás során a pénzügyi eszközök hatékony felhasználását. A kistérségi területfejlesztési program feladata, hogy rögzítse a kistérség fejlesztését szolgáló célkitűzéseket, szándékokat, ezekhez hozzárendelje az erőforrásokat és megfogalmazza a célok eléréséhez szükséges cselekvési programot. A területfejlesztési programok elkészítésének szükségességét az adja, hogy általuk a térségi fejlesztések során: • megvalósul az erőforrások és a lehetőségek összhangja • programozható a sokoldalú fejlesztés • irányt mutatnak a fejlesztési tevékenység során • eszközül szolgálnak a veszélyek elhárításához és a kockázatok csökkentéséhez • a programfinanszírozás elve alapján lehetőséget nyújtanak fejlesztési források szerzéséhez. A programkészítés módszertana A 184/1996. (XII. 11.) Kormányrendelet értelmében a kistérségi területfejlesztési programot az önkormányzati társulás dolgozza kis és hagyja jóvá. A 18/1998. (VI.25.) KTM rendelet, amely a területfejlesztési koncepciók, programok és területrendezési tervek tartalmi követelményeit határozza meg, képezte a tartalmi és módszertani alapot a Kemenesalja Kistérség Területfejlesztési Programjának elkészítéséhez. A rendelet alapján a program magában foglalja a következő tartalmi elemeket: • közép, illetve rövid távú célpiramist, a végrehajtandó közép-, illetve rövid távú feladatokat, azok rangsorolását, valamint azok alprogramok és részprogramok szerinti csoportosítását • az egyes feladatok elérendő céljait, a feladatok végrehajtási tervét • a megvalósítás lehetséges szereplőinek és a közreműködőinek körét, a megvalósítás mechanizmusának bemutatását • a fejlesztéshez szükséges lehetséges forrásokat • a program és alprogramok eredményességi kritériumainak, mutatóinak és hatásainak bemutatását • a program végrehajtásáért felelős szervezeteket, a program végrehajtásában közreműködők közötti munkamegosztást, együttműködést és információcserét , az érdekérvényesítés rendszerét • a végrehajtás módját és feltételrendszerét • a megvalósítást követő monitoring rendszert (ellenőrzés, értékelés, eredményességvizsgálat) Ennek alapján a program első része a helyzetelemzés, mely mutatja a kistérség jelenlegi helyzetét, belső erőforrásait, lehetőségeit, amely alapját képezi a megvalósítható komplex fejlesztési tevékenységeknek. Ez tartalmazza a kistérség külső kapcsolatrendszerének elemzését, s azon veszélyek feltérképezését, amelyek a fejlesztési célok megvalósulását hátráltathatják. A helyzetelemzési fejezet döntően a különböző megyei hivatalok adataira (Statisztikai Hivatal, Munkaügyi Központ), valamint a kérdőíves lekérdezések, műhelyfoglalkozások során nyert információkra épül. A helyzetelemzést követő SWOT analízis számba veszi a kistérségben rejlő erősségeket, a megmutatkozó hiányosságokat, valamint a jelenlegi folyamatok, trendek alapján előre látható lehetőségeket és veszélyeket. A II. Stratégiai és operatív program
3
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja stratégiai pozícionálás mellett a helyi fórumokon elhangzottak és a kérdőíves megkérdezés során adott válaszok alapozták meg a fejlesztési irányvonalat és az ahhoz kapcsolódó programokat és feladatokat. A települések polgármesterei, jegyzői, civil szervezetek, oktatási intézmények képviselői, vállalkozók értékelték a jelenlegi helyzetet, elmondták a fejlesztési javaslataikat, megvalósításra váró terveiket, elképzeléseiket. Mindezekre építve kerültek kidolgozásra a fent felsorolt, rendelet által meghatározott tartalmi elemek. Kapcsolódás más programokhoz Az Európai Unióban a területfejlesztést szolgáló források elosztása a programfinanszírozás elvét követi, vagyis a támogatott projekteknek minden esetben illeszkedniük kell a térségi programokhoz. Hazánkban is folyamatosan teret nyer ez az irányelv, így a program készítése során további fontos szempont volt a magasabb szintű, megyei és régiós területfejlesztési programok figyelembevétele és a kistérségi program összehangolása az ezekben foglaltakkal. A program készítése során figyelembe vett programok, tanulmányok: • Nemzeti Fejlesztési Terv – Regionális Stratégia /Területfejlesztési Operatív program intézkedése – Munkaközi anyag/ • Nyugat-Dunántúli Régió Területfejlesztési Programja • Vas Megye Területfejlesztési Programja • A Nyugat-Dunántúli Régió turisztikai koncepciója és fejlesztési programja • A Nyugat-Dunántúli Régió termálvízkincsének fejlesztési programja • Kerékpárral a Nyugat-Dunántúlon – a Régió kerékpáros jövőképe • Vas megye területrendezési terve (egyeztetési változat) • A Kemenesalja Kistérség agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programja • A Kemenesalja Kistérség turizmusfejlesztési programja • „Kemenesalja 2000” – kistérség -fejlesztési koncepció A kistérségi program gazdája az önkormányzati társulás. A programnak így elsősorban az a célja, hogy megfogalmazza azokat a fejlesztési irányokat, amelyek hozzásegítik a kistérséget ahhoz, hogy a hátrányos helyzetből kikerüljön és a következő évek kihívásainak megfeleljen, továbbá számba vegye azokat a feladatokat, amelyek megvalósítása a kistérségi társulás és tagönkormányzatai eredményes fejlődésére hatással lehetnek. A program sok esetben nem kistérség, hanem településcentrikusan fogalmazza meg a feladatokat. Mint már részleteztük, a kistérség nem homogén, a fejlesztés egyes területeit tekintve eltérő érdekű mikrotérségek, településcsoportok különíthetők el. A településcentrikus megközelítésből adódik viszont a program másik fontos feladata, hogy a programelemek és az érdekek térségi szinten összehangolásra kerüljenek I. A CELLDÖMÖLKI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA A 91/2001.(VI.15.) Kormányrendelet, amely a területfejlesztés kedvezményezett térségeiről rendelkezik, a celldömölki kistérséget a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kistérségek közé sorolja a statisztikai adatok alapján. A kistérség területfejlesztési programjának készítése során ezért különös hangsúlyt kell tehát helyezni a váratlanul bekövetkezett visszaesés okainak vizsgálatára. A 24/2001. (IV. 20.) Országgyűlési Határozat 3. számú melléklete tartalmazza azt a komplex mutatórendszert, amely objektíven jelzi a kistérségek fejlettségi szintjét. Ezeknek a mutatóknak a vizsgálata azért is fontos a kistérség esetében, mert objektíven mutatják a visszaesés okait, egyúttal a fejlesztés fő tartalmi területeit is jelzik a társadalmi értékítélet szintjén. II. Stratégiai és operatív program
4
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja A kistérségek fejlettségi szintjét jelző mutatószámok: - demográfiai mutatók csoportja, ezen belül különösen fontos a vándorlási mutató és a vitalitási index. - a foglalkozás szerkezeti mutatók csoportja, ezen belül különösen fontos az aktív keresők száma és az egyes ágazatokban foglalkoztatottak számának alakulása - a munkanélküliséget és a foglalkoztatás változást bemutató mutatók csoportja - a gazdasági mutatók csoportja, ezen belül különösen fontos a gazdasági szervezetek alakulása, a mezőgazdasági földterület aranykorona értéke, a nettó jövedelmek alakulása, a nemzetgazdasági beruházások egy főre jutó értéke - infrastrukturális mutatók, ezen belül különösen fontos a háztartások komfort fokozatát jelző mutatók alakulása, a közműolló alakulása, a háztartási energiafelhasználás A fejlettségi mutatók egy része közvetlenül is jelzi a kívánt irányú változást, míg másik részüknél áttételesen érzékelhetők a hatások. Az egyes projektek indikátorai mutatják majd be a fejlesztéssel elérni kívánt hatást. A kistérség átfogó, globális, területfejlesztési célját önmagában meghatározza a kistérség jelenlegi helyzete, a társadalmi, gazdasági elmaradottság az országos átlaghoz viszonyítva. A fentiek alapján a celldömölki kistérség területfejlesztési programja a középtávú tervezési időszakra fő irányvonalként az elmaradott státuszból való felemelkedést jelöli meg. Ennek alapján a program elsődleges stratégiai célja:
A társadalmi-gazdasági elmaradottság felszámolása A helyzetelemzés, a területfejlesztési fórumokon elhangzottak, a kormányprogramban megjelölt irányok, az uniós csatlakozásból következő, várható hatások figyelembe vétele képezi a stratégiai fejlesztési irányok alapját. A megfogalmazott stratégiai cél elérését segítő programrendszer elemei a stratégiai célból is következő két fő stratégiai fejlesztési irány köré csoportosulnak: • •
A térségi gazdasági potenciál fejlesztése A térségben élők életminőségének javítása
Természetesen a két stratégiai fejlesztési irányhoz tartozó stratégiai és operatív programok, alprogramok, projektek ( intézkedések ) eredményeiket tekintve szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Hiszen ugyanaz az infrastrukturális beruházás egyszerre javítja a lakosság életkörülményeit és a kistérség gazdasági potenciálját, ugyanígy a települések megújítását szolgáló parkosítások, játszóterek, sportpályák kialakítása amellett, hogy a településen élőket szolgálja, egyben hozzájárulhat a hely vonzóbbá tételéhez pl. a turisták számára. A térség gazdaságának fejlődése pedig hatással van a térségben élők jövedelmi viszonyaira, ezzel életkörülményeire, elégedettségükre. A stratégiai fejlesztési irányok kijelölik azokat a fő stratégiai területeket (stratégiai programok területei), amelyek a gazdasági-társadalmi elmaradottság felszámolása szempontjából elsődleges fontosságúak. A stratégiai fejlesztési irányokban kijelölt fejlesztési célok azonban túl általánosak, szükséges azok tartalmi kibontása is. A területfejlesztési program a stratégiai fejlesztési irányokat stratégiai programokra bontja, amelyek tartalmazzák az operatív programokat, az operatív programok további fejlesztési programokra bonthatók. A kistérségi fejlesztési program részletesen mutatja be az operatív programok részeként a javasolt projekteket ( intézkedéseket ) is, az eredményes cselekvés elősegítése érdekében.
II. Stratégiai és operatív program
5
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja
A stratégiai programrendszer szerkezete: A térségi gazdasági potenciál fejlesztése (stratégiai fejlesztési irány): - A gazdaság feltételrendszerének fejlesztése stratégiai program - A gazdaság versenyképességének fejlesztése stratégiai program A térségben élők életminőségének javítása (stratégiai fejlesztési irány): - Az életkörülmények javítása stratégiai program - A térségi kapcsolatrendszer fejlesztése stratégiai program - A környezet védelme stratégiai program A stratégia feladata azoknak az irányoknak a kijelölése, amelyeket követve eredményesen lehet a kitűzött célhoz eljutni. Az eredményes célelérés másik feltétele a reális operatív tevékenységek halmaza, amelyek a célhoz vezetnek. A stratégiai programok operatív programjai tartalmazzák azokat projekteket( intézkedéseket ), amelyek megvalósításával a célok elérhetők. A projektek tartalma a következő egységes szerkezetet követi. - Indoklás: Az intézkedés szükségességének általános leírása - Általános célok: Az intézkedéssel elérendő célok meghatározása - Konkrét feladatok: Az intézkedés megvalósításához szükséges tevékenységek bemutatása - Beavatkozási terület: Az intézkedés megvalósításának földrajzi lehatárolása - Megvalósítók: Az intézkedés végrehajtását menedzselő szervezet - Hatások, eredménymutatók: Az intézkedés közvetlen illetve közvetlen hatásai - A projekt ütemezése: A projektek megvalósításának időbeli elhelyezése - A megvalósítás költségei: Az elvégzendő feladatokhoz szükséges költségek becslése - A finanszírozás forrásai: Az intézkedés megvalósítását segítő források származási lehetősége
II. A CELLDÖMÖLKI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI CÉLPIRAMISA A stratégiai cél, a stratégiai fejlesztési irányok, a stratégiai és operatív programok , és azok szerkezetének ismeretében megszerkeszthető a celldömölki kistérség fejlesztési célpiramisa
II. Stratégiai és operatív program
6
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja
A CELLDÖMÖLKI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI CÉLPIRAMISA
STRATÉGIAI
TÁRSADALMI GAZDASÁGI ELMARADOTTSÁG FELSZÁMOLÁSA
STRATÉGIAI
1. TÉRSÉGI GAZDASÁGI POTENCIÁL FEJLESZTÉSE
STRATÉGIAI
1.1. 1.2.
OPERATÍV
Gazdaság fejlesztése Gazdaság fejlesztése
2. TÉRSÉGBEN ÉLŐK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA
feltételrendszerének 2.1. Életkörülmények javítása 2.2. Kistérségi kapcsolatrendszer fejlesztése versenyképességének 2.3. Környezetvédelem
1.1.1. 1.1.2. 1.1.3.
Infrastruktúra fejlesztése Energiagazdálkodási program Településfejlesztés
1.2.1. 1.2.2. 1.2.3. 1.2.4. 1.2.5.
Idegenforgalom fejlesztése Agrárgazdaság fejlesztése Iparfejlesztés Szolgáltatások fejlesztése Munkahelyteremtés
2.1.1. Településrendezés 2.1.2. Település arculat alakítása 2.1.3. Intézmények korszerűsítése 2.1.4. Népességmegtartás 2.1.5. Szociális ellátás fejlesztése 2.1.6. Oktatás, képzés fejlesztése 2.1.7. Hagyományőrzés
CÉL FEJLESZTÉSI IRÁNYOK FEJLESZTÉSI PROGRAMOK
PROGRAMOK
2.2.1. Teleházak létrehozása 2.2.2. Kistérségi portál létrehozása 2.2.3. Önkormányzati informatikai fejlesztés 2.2.4. Együttműködés fejlesztése 2.3.1. Szennyvízkezelési program 2.3.2. Hulladékgazdálkodás 2.3.3. Természetvédelem, tájfenntartás
II. Stratégiai és operatív program
7
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja
Utak fejlesztése Vasút fejlesztése Közlekedés fejlesztés Egyéb infrastrukturális fejlesztések
2.1.1.1. Településrendezési tervek készítése (IP) 2.1.1.2. Építési telkek kialakítása (IP) 2.1.1.3. Elhanyagolt belterületek rehabilitációja (IP)
1.1.2.1. Energiatakarékossági program 1.1.2.2. Megújuló energiaforrások hasznosítása 1.1.2.3. Termálvíz alternatív hasznosítás
2.1.2.1. Parkosítási, virágosítási program (IP) 2.1.2.2. Temetők rendezése (IP) 2.1.2.3. Műemlékek felújítása, megóvása (IP) 2.1.2.4. Játszóterek kialakítása 2.1.2.5. Sportolási lehetőségek bővítése (IP)
1.1.3.1. 1.1.3.2. 1.1.3.3. 1.1.3.4.
2.1.3.1. Oktatási intézmények fejlesztése (IP) 2.1.3.2. Egyéb önkormányzati intézmények fejlesztése (IP)
Területfejlesztési koncepciók készítése Településhálózat fejlesztés Ingatlangazdálkodás Vállalkozók bevonása a településfejlesztésbe (IP)
1.2.1.1. Termálturizmus fejlesztése 1.2.1.2. Vízi- és horgászturizmus 1.2.1.3. Borturizmus 1.2.1.4. Aktívturizmus 1.2.1.5. Kulturális és vallási turizmus (IP) 1.2.1.6. Szálláshely kialakítása (IP) 1.2.1.7. Marketing – kommunikáció (IP) 1.2.2.1. Mezőgazdasági vállalkozók oktatása (IP) 1.2.2.2. Kistérségi termékszerkezet átalakítása (IP) 1.2.2.3. Helyi borok palackozása (IP) 1.2.2.4. Mezőgazdasági termékértékesítő szövetkezet (IP) 1.2.2.5. Birtokok, utak, árkok rendezése (IP) 1.2.2.6. Mezőgazdasági technológia fejlesztése (IP) 1.2.3.1. Ipari park (IP) 1.2.3.2. Élelmiszeripar (IP) 1.2.4.1. Pénzügyi szolgáltatások (IP) 1.2.4.2. Logisztikai szolgáltatások (IP) 1.2.4.3. Kereskedelmi szolgáltatások (IP) 1.2.4.4. Adatszolgáltatás fejlesztése (IP) 1.2.5.1. 1.2.5.2. 1.2.5.3.
Vállalkozások betelepítésének segítése Munkahely biztosítás (IP) Fiatalok térségben maradása (IP)
PROJEKTEK
2.1.4.1. Letelepedés támogatása (IP) 2.1.4.2. Szociális bérlakás, szolgálati lakás (IP) 2.1.5.1. Falugondnoki hálózat (IP) 2.1.5.2. Szociális otthon létesítés (IP) 2.1.6.1. Szakképzés vizsgálata (IP) 2.1.6.2. Uniós ismeretek oktatása (IP) 2.1.6.3. Iskolarendszeren kívüli képzés (IP) 2.1.7.1. Népszokások felelevenítése (IP) 2.1.7.2. Civil szervezetek szerepének növelése (IP) 2.1.7.3. Helytörténeti állandó kiállítások (IP) 2.1.7.4. Karakói földvár régészeti feltárása (IP) 2.1.7.5. Történelmi emlékhelyek kialakítása (IP) 2.2.1. 2.2.3. 2.2.4. PROJEKT SZINTŰ OPERATÍV PROGRAMOK 2.3.1.1. Szennyvízhálózat kiépítése (IP) 2.3.1.2. Szennyvíztisztítók létesítése (IP)
OPERATÍV ALPROGRAMOK – INTEGRÁLT PROJEKTEK
OPERATÍV ALPROGRAMOK – INTEGRÁLT PROJEKTEK
1.1.1.1. 1.1.1.2. 1.1.1.3. 1.1.1.4.
2.3.2.1. Szervezett hulladékszállítás (IP) 2.3.2.2. Illegális szemétlerakók felszámolása (IP) 2.3.3.1.Természetvédelmi területek kialakítása (IP) 2.3.3.2. Tájvédelem (IP) 2.3.3.3. Természetgazdálkodás (IP) 2.3.3.4. Érzékeny természeti területek (IP) 2.3.3.5. Környezetterhelés vizsgálata (IP) PROJEKTEK
II. Stratégiai és operatív program
8
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja III. A STRATÉGIAI, OPERATÍV PROGRAMOK STRUKTÚRÁJA
1. A gazdasági potenciál fejlesztése 1.1. A gazdaság feltételrendszerének fejlesztése 1.1.1. Infrastruktúra fejlesztése operatív program 1.1.1.1. Utak fejlesztése operatív alprogram 1.1.1.2. Vasútfejlesztés operatív alprogram 1.1.1.3. Közlekedésfejlesztés operatív alprogram 1.1.1.4. Egyéb infrastrukturális fejlesztések operatív alprogram 1.1.2. Kistérségi energiagazdálkodási operatív program 1.1.2.1. Kistérségi energiatakarékosság fejlesztési operatív alprogram 1.1.2.2. Megújuló energiaforrások hasznosítása operatív alprogram 1.1.2.3. Termálvíz alternatív hasznosítása operatív alprogram 1.1.3. A gazdasági fejlesztéseket megalapozó településfejlesztési operatív program 1.1.3.1. Településfejlesztési koncepciók elkészítése operatív alprogram (integrált pprojekt) 1.1.3.2. Településhálózat fejlesztése 1.1.3.3. Ingatlangazdálkodási program operatív alprogram 1.1.3.4. Vállalkozók bevonása a településfejlesztésbe operatív alprogram (integrált projekt) 1.2. A gazdaság versenyképességének fejlesztése 1.2.1. Idegenforgalom fejlesztése operatív program 1.2.1.1. Termálturizmus fejlesztése operatív alprogram 1.2.1.2. Vízi és horgász turizmus operatív alprogram 1.2.1.3. Borturizmus operatív alprogram 1.2.1.4. Aktív turizmus operatív alprogram 1.2.1.5. Kulturális és vallási turizmus operatív alprogram (integrált projekt) 1.2.1.6. Szálláshelyek kialakítása, bővítése, falusi turizmusba való bekapcsolódás operatív alprogram (integrált projekt) 1.2.1.7. Marketing-kommunikációs eszközök operatív alprogram ( integrált projekt ) 1.2.2. Agrárgazdaság fejlesztése operatív program 1.2.2.1. A mezőgazdasági termelők és vállalkozók oktatása operatív alprogram (integrált projekt) 1.2.2.2. Kistérségi termékszerkezet átalakítása operatív alprogram (integrált projekt) 1.2.2.3. Helyi borok palackozásának megoldása operatív alprogram (integrált projekt) 1.2.2.4. Mezőgazdasági termékértékesítő szövetkezet létrehozása operatív alprogram (integrált projekt) 1.2.2.5. Birtokok, utak, árkok rendezése operatív alprogram (integrált projekt) 1.2.2.6. A mezőgazdaság technológiai hátterének fejlesztése operatív alprogram (integrált projekt) 1.2.3. Kistérségi iparfejlesztés operatív program 1.2.3.1. Ipari park operatív alprogram (integrált projekt) 1.2.3.2. Élelmiszeripar operatív alprogram (integrált projekt) 1.2.4. Szolgáltatások fejlesztése operatív program 1.2.4.1. Pénzügyi szolgáltatások operatív alprogram (integrált projekt) 1.2.4.2. Logisztikai szolgáltatások operatív alprogram (integrált projekt) 1.2.4.3. Kereskedelmi szolgáltatások operatív alprogram (integrált projekt) 1.2.5. Kistérségi munkahelyteremtés operatív program 1.2.5.1. Vállalkozások térségben történő letelepedésének elősegítése operatív alprogram 9 II. Stratégiai és operatív program
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja 1.2.5.2. Versenyszférán kívüli munkahelyek biztosítása operatív alprogram (integrált projekt) 1.2.5.3. Fiatalok kistérségben maradásának programja operatív alprogram (integrált projekt)
1. A térségben élők életminőségének javítása 2.1. Életkörülmények befolyásolása 2.1.1. Településrendezési operatív program 2.1.1.1. Településrendezési tervek elkészítése operatív alprogram (integrált projekt) 2.1.1.2. Építési telkek kialakítása operatív alprogram (integrált projekt) 2.1.1.3. Elhanyagolt belterületek rehabilitációja operatív alprogram (integrált projekt) 2.1.2. Vonzó települési arculat kialakítása operatív program 2.1.2.1.Parkosítási, virágosítási program operatív alprogram (integrált projekt) 2.1.2.2. Temetők rendezése operatív alprogram (integrált projekt) 2.1.2.3. Műemlékek, helyi építészeti értékek felújítása és állagának megóvása operatív alprogram (integrált projekt) 2.1.2.4. Játszóterek létrehozása operatív alprogram (integrált projekt) 2.1.2.5. Sportolási lehetőségek bővítése operatív alprogram (integrált projekt) 2.1.3. Intézmények korszerűsítése operatív program 2.1.3.1. Oktatási intézmények fejlesztése, korszerűsítése operatív alprogram (integrált projekt) 2.1.3.2. Egyéb önkormányzati intézmények fejlesztése, korszerűsítése operatív alprogram (integrált projekt) 2.1.4. Népességmegtartás operatív program 2.1.4.1. Letelepedési támogatás nyújtása operatív alprogram (integrált projekt) 2.1.4.2. Szociális bérlakások építése, szolgálati lakások kialakítása operatív alprogram (integrált projekt) 2.1.5. Szociális ellátás fejlesztése operatív program 2.1.5.1. Kistérségi falugondnoki hálózat kialakítása operatív alprogram (integrált projekt) 2.1.5.2. Szociális otthon létesítése operatív alprogram (integrált projekt) 2.1.6. Oktatás, képzés fejlesztése operatív program 2.1.6.1. Kistérségi szakképzés tartalmi felülvizsgálata, helyi igényekhez igazítása operatív alprogram (integrált projekt) 2.1.6.2. Uniós ismeretekről szóló képzések operatív alprogram (integrált projekt) 2.1.6.3. Iskolarendszeren kívüli kistérségi képzések, továbbképzések operatív alprogram (integrált projekt) 2.1.7. Hagyományőrzés operatív program 2.1.7.1. Népszokások felelevenítése operatív alprogram (integrált projekt) 2.1.7.2. Civil szervezetek szerepének növelése program operatív alprogram (integrált projekt) 2.1.7.3. Helytörténeti állandó kiállítások összeállítása operatív alprogram (integrált projekt) 2.1.7.4. A karakói földvár régészeti feltárása operatív alprogram (integrált projekt) 2.1.7.5. Történelmi emlékhelyek kialakítása operatív alprogram (integrált projekt) 2.2. Kistérségi kapcsolatrendszer fejlesztése 2.2.1. Teleházak létrehozása a kistérségben operatív program (integrált projekt) 2.2.2. Kistérségi portál létrehozása operatív program (integrált projekt) 2.2.3. Önkormányzati informatikai fejlesztések operatív program (integrált projekt) 2.2.4. Együttműködések fejlesztése operatív program (integrált projekt) II. Stratégiai és operatív program
10
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja 2.3. Környezetvédelem 2.3.1. Kistérségi szennyvízkezelés operatív program 2.3.1.1. Szennyvízhálózat kialakítása operatív alprogram (integrált projekt) 2.3.1.2. Szennyvíztisztító(k) létesítése operatív alprogram (integrált projekt) 2.3.2. Hulladékgazdálkodás operatív program 2.3.2.1. Szervezett hulladékszállítás megoldása operatív alprogram (integrált projekt) 2.3.2.2. Illegális szemétlerakók, szeméttelepek rekultiválása operatív alprogram (integrált projekt) 2.3.3. Természetvédelem, tájfenntartás operatív program 2.3.3.1. Természetvédelmi területek kijelölése operatív alprogram (integrált projekt) 2.3.3.2. Tájvédelem operatív alprogram (integrált projekt) 2.3.3.3. Természetgazdálkodás védett, védendő területeken operatív alprogram (integrált projekt) 2.3.3.4. Érzékeny természeti területeken való gazdálkodás operatív alprogram (integrált projekt) 2.3.3.5. A falvak belterületén lévő mezőgazdasági telephelyek környezetterhelésének vizsgálata operatív alprogram (integrált projekt)
II. Stratégiai és operatív program
11
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja
Prioritások
1. Térségi gazdasági potenciál fejlesztése
2. Térségben élők életminőség javítása
Stratégiai programok
1.1. A gazdaság feltételrendszerének fejlesztése
1.2. A gazdaság versenyképességének fejlesztése
2.1. Életkörülmenyek befolyásolása
2.2. Kistérségi kapcsolatrendszer fejlesztése
2.3. Környezetvédelem
Operatív programok
1.1.1. Infrastruktúra fejlesztése
1.2.1. Idegenforgalom fejlesztése
2.1.1. Településrendezés
2.2.1. Teleházak létrehozása
2.3.1. Kistérségi szennyvízkez elés
1.1.2. Kistérségi energiagazdálkodás
1.2.2. Agrárgazdaság fejlesztése
2.2.2. Kistérségi portál létrehozása
2.3.2. HulladékGazdálkodás
1.1.3. A gazdasági fejlesztéseket megalapozó településfejlesztés
1.2.3. Kistérségi iparfejlesztés
2.1.2. Vonzó települési arculat kialakítása 2.1.3. Intézmények korszerűsítése
2.2.3. Önkormányzati informatikai fejlesztések
2.3.3. Természetvédelem, tájfenntartás
1.2.4. Szolgáltatások fejlesztése
2.1.4. Népességmeg tartás
2.2.4. Együttműködések fejlesztése
1.2.5. Kistérségi munkahelyteremtés
2.1.5. Szociális ellátás fejlesztése 2.1.6. Oktatás, képzés fejlesztése 2.1.7. Hagyományőrzés
II. Stratégiai és operatív program
12
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja IV. A STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMOK TARTALMI LEÍRÁSA
1. A gazdasági potenciál fejlesztése A területfejlesztés célja, hogy egyenlő életesélyeket biztosítson az eltérő körülmények között élő emberek számára, vagyis javuljon az ott élők életszínvonala, életminősége, jóléte. A kistérségi területfejlesztési programok feladata, hogy felvázolják a kistérség és a benne élők számára azt az utat, amellyel megvalósítható az egyenlő életesélyek megteremtése. Az „egyenlő esélyek” egyik összetevője a térségi jövedelmek megfelelő szintjének elérése. Egy kistérség versenyképessége a fejlett és folyamatosan fejlődő gazdaságon alapul. A gazdaság fejlesztéséhez azonban nem elegendőek az ágazati fejlesztések, mindenek előtt azt kell megvizsgálni, hogy mi a feltételrendszere annak, hogy a Celldömölki kistérség gazdasága magában hordozza a fejlődési lehetőségeket. Így a gazdaságfejlesztési programrész két fő pilléren áll: 1.1. A gazdaság feltételrendszerének stratégiai fejlesztési programja 1.2. A gazdaság versenyképességének erősítése stratégiai fejlesztési program
1.1. A gazdaság feltételrendszerének fejlesztése A Kemenesalja Kistérség helyzetének elemzése során számos olyan hiányosságra, gyengeségre derült fény, amelyek megszűntetésével teremthető alap a további fejlesztésekhez. Ilyenek a kistérség infrastruktúrájában, a települési környezetben rejlő hiányosságok, amelyek felszámolása a középtávú program keretében elengedhetetlen. A programhoz kapcsolódó feladatok három operatív programba csoportosíthatóak: 1.1.1. Infrastruktúrafejlesztés 1.1.2. Energiagazdálkodás 1.1.3. Településfejlesztés 1.1.1. Infrastruktúra fejlesztése operatív program A területi fejlesztések folyamatosan hangsúlyozott eleme az infrastrukturális fejlesztések megvalósítása. A területi fejlődést serkentő tényezők közül a műszaki infrastruktúra szerepe sajátos, ami elsősorban a gazdasággal való kapcsolatrendszerének összetettségéből és sokrétűségéből adódik. Az egymáshoz fűződő viszony két oldalról közelíthető meg: az infrastrukturális feltételeknek jelentős a hatása a területi fejlődésre és a gazdaság növekedésére, másrészt a gazdaság is folyamatosan követelményeket állít az infrastruktúrával szemben. A kistérségi infrastruktúra fejlesztése tehát a helyi gazdaság erősítéséhez, a helyi gazdasági szereplők igényeinek kielégítéséhez nélkülözhetetlen. Ugyanakkor új vállalkozások, befektetések kistérségbe való vonzása e fejlesztések nélkül erősen megkérdőjelezhető. A kistérségi infrastruktúra fejlesztésének fő területei (operatív alprogramok): • Úthálózat fejlesztése • Vasútfejlesztés • Közlekedésfejlesztés • Egyéb infrastrukturális fejlesztések II. Stratégiai és operatív program
13
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja 1.1.1.1. Utak fejlesztése operatív alprogram 1.1.1.1.1. Kistérségi úthálózat- és közlekedésfejlesztési program Indoklás: A következőkben, valamint a közlekedésfejlesztési fejezetben leírásra kerülő feladatok összehangolt megvalósításához és a forrásszerzéshez nagymértékben hozzájárulhat egy kistérségi szinten elkészítendő program az egyes projektek konkrét meghatározásával, ütemezésével. A kistérség déli részén áthalad a 8-as út, amely fejlesztésére vonatkozóan jelenleg többféle elképzelés is létezik. A végső változat valószínűleg hatással lesz a kistérségi közlekedésfejlesztési elképzeléseire és lehetőségeire is, így a készítendő programban a 8-as útra vonatkozó elképzeléseket is figyelembe kell venni. Általános célok: • A kistérségi úthálózattal, közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések összehangolt megvalósítása • A megvalósítás lehetséges szereplői között az érdekek egyeztetése Konkrét feladatok: • A program elkészítése igazodva a nagyobb hatókörű – megyei, régiós, országos – fejlesztési, rendezési tervekben, valamint a települések rendezési terveiben megfogalmazottakhoz • Konkrét tervek elkészíttetése Beavatkozási terület: Kistérség Megvalósítók: Kistérségi társulás, Megyei Területfejlesztési Tanács, Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, „8-as főút” Térségi Fejlesztési Tanács Hatások, eredménymutatók: • Az elkészült program alapján a fejlesztések megvalósítása A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004
2005
2006
2007
(ezer Ft) 2008
3.500
1.1.1.1.2. Települések összekötő rendszerének rendbehozatala, kiépítése Indoklás: A kistérségben több helyen megfigyelhető a településeket összekötő utak rossz állapota. Ezek felújítása mellett egyes, falvakat egymással összekapcsoló utak kiépítése is szükséges, a jobb megközelíthetőség és elérhetőség, valamint egyes esetekben a zsáktelepülés jelleg megszűntetése érdekében. Emellett folyamatos munkát igényel a meglévő utak karbantartása, korszerűsítése is. Általános célok: • Települések jobb megközelíthetősége II. Stratégiai és operatív program
14
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja •
Biztonságosabb, kényelmesebb közlekedés
Konkrét feladatok: • Útfelújítások munkálatai • Útépítések munkálatai Beavatkozási terület: Kistérség egész területe. Ezen feladat részét képezné a Nagysimonyit Ostffyasszonyfával összekötő út kiépítése, Köcsk zsáktelepülés jellegének megszűntetése, a borgátai bekötőút megépítése, a kemenesszentmártoni bekötőutak rendbehozatala. Megvalósítók: Az utak tulajdonosai: önkormányzatok, közútkezelők Hatások, eredménymutatók: • Felújított útszakaszok hossza • Újonnan épített útszakaszok hossza A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
9000 Ft/m2-ből számított bekerülési költség (2002-es irányár)
1.1.1.1.3. Mezőgazdasági utak rendbehozatala, felújítása Indoklás: A kistérség valamennyi településén megoldatlan az önkormányzati tulajdonba került mezei utak helyzete. Az utakat erősen leromlott állapot jellemzi, gyengén, vagy közepesen ápolt, szakaszaiban elkátyúsodott utakról van szó. Ezek fenntartása, illetve helyreállítása messze meghaladja az önkormányzatok lehetőségeit, miután a feladathoz nem történt meg központi forrás hozzárendelése. A projektek megvalósítása érdekében a támogatási lehetőségek kihasználása mellett törekedni kell olyan módozatok kidolgozására, ahol az utakat használó mezőgazdasági és egyéb vállalkozók bevonásával történik meg az utak rendbehozatala. Általános célok: • A mezőgazdasági művelés alatt álló területek biztonságos megközelíthetősége • A szőlőhegyek bekapcsolása közlekedés szempontjából a vérkeringésbe Konkrét feladatok: • Állapotfelmérés • Utak és árkok felújítása • A Ság hegy közművesítésének második ütemeként a körbevezető, többfunkciós út megépítése • A Kis-Somlyóhoz vezető út és a hegyen lévő utak minőségének javítása Beavatkozási terület: Valamennyi kistérségi település külterületén található mezőgazdasági út felújítása szükséges. Kis-Somlyó, Ság hegy II. Stratégiai és operatív program
15
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja Megvalósítók: Önkormányzatok, lehetőség szerint az utak használóinak bevonásával Hatások, eredménymutatók: • Felújított, megtisztított utak hossza • A Ság hegy és a Kis-Somlyó esetében az újonnan kialakított, valamint rendbehozott utak hossza A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
3000 Ft/m2-ből számított bekerülési költség
1.1.1.1.4. Falvak átmenő forgalmának csökkentése elkerülő utakkal Indoklás: A települések közúton való jobb elérhetősége együtt jár a megnövekedett forgalommal. A forgalmas utak mellett élőknek sokszor nem csak az erősebb zajhatásokat kell elviselniük, hanem a nagyobb gépjárművek, kamionok keltette rezgések az épületekben is károkat okozhatnak. Az elkerülő utak megépítésével ezek a hatások a töredékére csökkenthetők, és a településen élők is nagyobb biztonsággal közlekedhetnek. Általános célok: • Települések átmenő forgalmának csökkentése • A közúti forgalom által keltett zajhatások és rezgések csökkentése a településeken • Az átmenő forgalom számára gyorsabb közlekedési lehetőség megteremtése Konkrét feladatok: • Tervek elkészítése • Engedélyeztetési eljárások lefolytatása • Utak megépítése Beavatkozási terület: Celldömölk, Kemenespálfa, Nagysimonyi Megvalósítók: Vas Megyei Közútkezelő Kht. Hatások, eredménymutatók: • Létesült elkerülő utak hossza • Forgalomszámlálások adatai • Nyugodtabb élet a településeken A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
9000 Ft/m2-ből számított bekerülési költség (2002-es irányár)
II. Stratégiai és operatív program
16
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja 1.1.1.1.5. Önkormányzati utak, járdák felújítása Indoklás: A településeken folyamatosan jelentkezik az igény az önkormányzatok tulajdonában lévő utak, járdák felújítására. A gázhálózat, valamint a közeljövőben folyamatosan megvalósuló szennyvíz csatornarendszer kiépítése is maga után vonja ezen feladatok ellátását. A kistérség több településén is tervezik a telkek kialakításához kapcsolódóan új utcák kialakítását, amelynek szilárd burkolattal való ellátása önkormányzati feladat. Valamint forgalmasabb településeken szükség van a biztonságosabb közlekedés érdekében gyalogos átkelőhelyek kialakítására. Általános célok: • A települések utcáinak, járdáinak állapota megfeleljen a velük szemben támasztott követelményeknek • Jó közlekedési feltételek biztosítása mind a települések lakóinak, mind pedig a gépjárművekkel közlekedőknek. Konkrét teendők: • Utak és járdák felújítása • Kialakítandó új települési utcák szilárd burkolattal való ellátása • Gyalogos átkelőhelyeken közlekedési jelek felfestése, táblák elhelyezése Beavatkozási terület: A kistérség valamennyi települése Megvalósítók: Helyi önkormányzatok Hatások, eredménymutatók: • Jó állapotú utak és járdák • Szilárd burkolatú utak A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
A megépítendő/helyreállítandó konkrét utak ás járdák nagyságából számított bekerülési költség (Ft/m2) alapján
1.1.1.2. Vasútfejlesztés operatív alprogram 1.1.1.2.1. Kisnyomtávú vasútvonal kiépítése Indoklás: A celldömölki kistérség legjelentősebb idegenforgalmi vonzerőinek látogatottságára, valamint a tervezett fejlesztések indukálta turistalétszám-növekedésre alapozva született meg az elképzelés egy kisnyomtávú vasútvonal kialakításáról. A fürdőket, a kistérség borvidékekeit fogja összekötni egy, a Celldömölk - Ság hegy – Kemeneskápolna – Köcsk - Kis-Somlyó útvonalon haladó kisvasút. Általános célok: • A kistérség idegenforgalmi vonzerejének növelése II. Stratégiai és operatív program
17
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja •
A főbb idegenforgalmi vonzerők közötti közlekedés megkönnyítése
Konkrét feladatok: • Műszaki tervek • Megvalósíthatósági tanulmány • Szakhatósági engedélyek • Útvonal kijelölése • Építési munkálatok • Eszköz- és járműbeszerzések Beavatkozási terület: Celldömölk - Ság hegy – Kemeneskápolna – Köcsk - Kis-Somlyó Megvalósítók: Non-profit szervezet létrehozása: Vállalkozók, önkormányzatok, MÁV, ÁEV Hatások, eredménymutatók: • Utaslétszám, bevétel a jegyárakból • Megnövekedett turistalétszám • Megteremtődik a közúti közlekedés alternatívája A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007
(ezer Ft) 2008
200.000 /km bekerülési költség alapján
1.1.1.2.2. Ipartelepeket kiszolgáló vasútvonal építése Indoklás: Jánosháza a kistérségi munkahelyeket és ipari termelést tekintve Celldömölk után a második helyet foglalja el. A rangra törekvő településen áthalad a vasút, az ipari telephelyek igényeinek kiszolgálásához azonban további vágányokra van szükség. Általános célok: • Az ipari telephelyek vasúton való megközelíthetősége • Gazdaságfejlesztési lehetőségek megalapozása Konkrét feladatok: • A MÁV, a vállalkozók és az önkormányzat közötti értekezletek • Érdekek egyeztetése, lehetőségek felmérése • Tervek elkészítése • Konkrét pályaépítési munkálatok Beavatkozási terület: Jánosháza ipari telephelyei Megvalósítók: MÁV, vállalkozók, önkormányzat Hatások, eredménymutatók: - Az új vasúti vágányok hossza - Az új vágányokkal kiszolgált ipartelepek száma II. Stratégiai és operatív program
18
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja -
Fuvarozás alacsonyabb költségei
A projekt ütemezése: 2003 Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2004 +
2005 +
2006
2007
(ezer Ft) 2008
800.000/km
1.1.1.3. Közlekedésfejlesztés operatív alprogram 1.1.1.3.1. Buszmegállók, buszöblök kialakítása Indoklás: A lakosság megfelelő közlekedési feltételeinek megteremtéséhez biztosítani kell a településeken belül is az infrastrukturális hátteret. Szükség van a meglévő buszmegállók felújítására, új, esztétikusabb kivitelű buszmegállók építésére, hiszen ezek a települések fontos arculati elemét képezik. A biztonságosabb közlekedés érdekében számos településen felmerült az igény buszöblök, buszfordulók kialakításra. Általános célok: • A biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése • Hozzájárulás az egységes kistérségi településképhez Konkrét feladatok: • Tervezési munkák • Kivitelezési munkák • Új buszmegállók esetén egyeztetések a Volánnal Beavatkozási terület: Tokorcs, Kemenessömjén, Keléd, Nagysimonyi, és a kistérség egyéb települései Megvalósítók: Helyi önkormányzatok Hatások, eredménymutatók: • Esztétikusabb autóbuszmegállók • A lakosság igényeihez jobban illeszkedő közlekedési feltételek A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
1.200
1.200
1.200
2006
II. Stratégiai és operatív program
2007
(ezer Ft) 2008
19
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja 1.1.1.3.2. Tömegközlekedési hiányok megoldása Indoklás: A tömegközlekedés menetrendjének és útvonalának a helyi lakosság igényeihez való illesztése mellett új járatok, útvonalak kialakítása javasolható a jelenlegi tömegközlekedési hiányok megszűntetéséhez. A térségi lakosság elhelyezkedésének, valamint a térségi munkaerőhiányok megoldásának is növeli az esélyét a Sárvárral, Répcelakkal való jobb összeköttetés, gyakoribb járatsűrűség, esetleg az útvonalak átgondolása, az utazási idő rövidítése. Emellett a megyehatár mellett lévő falvak lakossága részéről igény mutatkozik a szomszéd megyékkel, így az ottani munkahelyekkel, oktatási intézményekkel (Kerta, Pápa, stb.) való jobb összeköttetés megvalósítására, vagy a meglévő járatok gyakoribb közlekedtetésére. Általános célok: • Ingázók helyzetének javítása • A munka- illetve lakóhelyek könnyebb elérhetőségével a helyben maradás, a kistérségben való letelepedés ösztönzése Konkrét feladatok: • Koordinációs értekezletek az önkormányzatok és a Vasi Volán között • Gazdaságos megvalósítási és üzemeltetési lehetőségek elemzése Beavatkozási terület: A kistérség egésze Celldömölk-Répcelak, Szergény-Vinár viszonylatában a járatok gyakoriságának emelése Ostffyasszonyfa és Uraiújfalu közötti Rába híd bekapcsolása a buszközlekedés útvonalába Egyéb buszjáratok bevezetésének átgondolása Megvalósítók: Helyi önkormányzatok, Vasi Volán Hatások, eredménymutatók: • Utazási idő csökkenése • A kistérségi települések közötti, valamint a szomszédos kistérségekkel való jobb összeköttetések megteremtése A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
_
_
_
_
_
(ezer Ft) 2008 + _
1.1.1.4. Egyéb infrastrukturális fejlesztések operatív alprogram 1.1.1.4.1. Vízelvezető árkok felújítása Indoklás: Számos településen időszerűvé vált a vízelvezető árkok mederalapozása, tisztítása, karbantartása. A csapadékvíz zárt rendszerben való elvezetése a városi rangra törekvő Jánosházán célszerű. II. Stratégiai és operatív program
20
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja Általános célok: • A települések csapadékvíz-elvezetésének megoldása Konkrét feladatok: • Vízelvezető árkok karbantartása, mederalapozása, tisztítása • Zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetési rendszer kialakítása Jánosházán Beavatkozási terület: Kistérségi települések, különös tekintettel: Nemeskocs, Karakó, Duka, Nagysimonyi
Jánosháza,
Boba,
Kemenesszentmárton,
Megvalósítók: Helyi önkormányzatok Hatások, eredménymutatók: • A jó állapotban lévő csapadékvíz-elvezető rendszerek aránya a településen A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
Ft/fm-ből számított bekerülési költség
1.1.1.4.2. Gázhálózat fejlesztése Indoklás: Az energiaellátás területén törekedni kell arra, hogy a lakosok minél olcsóbban és kényelmesebben, a környezeti terhelés minimalizálásának és az energiatakarékosság szempontjának figyelembevételével tudják megoldani lakásuk fűtését. E célból került sor a kistérségben a vezetékes gázhálózat kiépítésére, amelyhez a falvak közül még 5 tervezi a csatlakozást. Így mind a lakosságnak, mind a helyi intézményeknek, vállalkozásoknak biztosítva lesz a lehetőség a gázzal való fűtés választására. Általános célok: • Térségben élők életkörülményeinek javítása • Energiafelhasználás hatékonyságának javítása Konkrét feladatok: • A gázhálózattal még nem rendelkező településeken a hálózat kialakítása - tervek elkészítése - forrásszerzés - földmunkák, csövek lefektetése - csatlakozás a gázszolgáltató rendszerhez - lakossági/vállalkozói egyéni rácsatlakozások a hálózatra Beavatkozási terület: Borgáta, Köcsk, Keléd, Duka, Kissomlyó Megvalósítók: A projektek gazdái a helyi önkormányzatok, a falvak igénylő lakosságának anyagi hozzájárulásával II. Stratégiai és operatív program
21
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja Hatások, eredménymutatók: • Gázhálózattal rendelkező települések száma • Gázhálózatba becsatlakozott lakások száma • Lakosság és intézmények megtakarításai • Kisebb környezetterhelés • Teljesebb infrastruktúra a településeken, vonzóbb gazdasági környezet A projekt ütemezése: • Pannónia Ring teljes kihasználtságának megteremtése • A Pannónia Ring rendezvényeit látogatók kistérségben való tartózkodási idejének meghosszabbítása • Kistérségi sportrendezvények körének bővítése A projekt ütemezése Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006
2007
(ezer Ft) 2008
12 ezer Ft/fm-ből számított bekerülési költség
1.1.1.4.3. Kábeltévé hálózat Indoklás: A celldömölki kistérségben a települések felében van lehetősége a lakosságnak a kábeltévé rendszerhez való csatlakozásra. Megléte költségtakarékosan nyújt lehetőséget arra, hogy a legfrekventáltabb műholdas és kábeltévé adások eljussanak a háztartásokba. A többi településen is törekedni kell a lehetőség biztosítására. A kábeltévének a helyi adások révén az információáramlásban is nagy szerepe van, valamint az Internet hozzáférés alternatívája lehet a telefonvonalakkal szemben, hiszen percdíjak és időkorlátozás nélküli hozzáférés biztosítható a segítségével. Általános célok: • Helyi információáramlás javítása • Műholdas adásokhoz való könnyebb hozzájutás lehetősége Konkrét feladatok: • Lakossági igényfelmérés • A kábeltévé hálózat kialakítása az egyes településeken Beavatkozási terület: Kistérség települései /Vönöck, Nagysimonyi/ Megvalósítók: Helyi önkormányzatok a lakossági igények alapján és az ő anyagi hozzájárulásukkal Hatások, eredménymutatók: • Kábeltévé-hálózattal rendelkező települések száma a kistérségben • A hálózathoz kapcsolódó háztartások száma a településeken • Települési infrastruktúra bővülése
II. Stratégiai és operatív program
22
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007
(ezer Ft) 2008
Helyi igények alapján
1.1.2. Kistérségi energiagazdálkodási operatív program A Nyugat-Dunántúli Régió Területfejlesztési programja nagy hangsúlyt helyez az energiagazdálkodási kérdésekre környezetgazdálkodási innovációs programjában. Az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, a megújuló energiaforrások hasznosítási arányának emelése területén a celldömölki kistérségben is több megvalósítandó feladat jelentkezik. Ezeket a kistérségi területfejlesztési program a következő csoportosításban tartalmazza: • Kistérségi energiatakarékossági program • Megújuló energiaforrások hasznosítása • Termálvíz alternatív hasznosítása 1.1.2.1. Kistérségi energiatakarékosság fejlesztési operatív alprogram 1.1.2.1.1. Kistérségi energiatakarékossági program készítése Indoklás: Az elkövetkező évek energiafelhasználásában egyre nagyobb hangsúly fog helyeződni a megújuló és alternatív energiaforrások alkalmazására. Az EU tagországai a mai szinthez képest 2010-re a megújuló energia arányát 12%-ra növelik, amely Magyarország számára négyszeres növekedést jelent. A kistérség környezeti adottságai lehetővé teszik, hogy ez a folyamat a Kemenesalján is meginduljon. A legtöbb elképzelés a szélenergia-hasznosítás területén merült fel, de keresni kell a lehetőséget az egyéb megújuló energiaforrásokból (pl. napenergia) való energiatermelésre, valamint a termálvíz alternatív hasznosítására. A kistérségi energiatakarékossági programnak ugyanakkor a települési, közintézményi, lakossági energiatakarékosságra is ki kell térnie, valamint a gazdasági szervezetek megújuló energiaforrás alkalmazására való ösztönzésére. Általános célok: • a környezet állapotának általános javulása • energiatakarékos struktúrákra való áttérés lehetőségeinek feltárása és hatékonyságának vizsgálata • széles körű lakossági ismeretterjesztési program felvázolása • kistérségi feladatok összehangolása az energiatakarékosság jegyében • forrásszerzési lehetőségek kiaknázása Konkrét feladatok: • Program és akcióterv elkészítése - kistérségi megújuló energiaforrásokra épülő energiatermelési lehetőségek - lakossági energiatakarékosság - települési, intézményi korszerűsítések II. Stratégiai és operatív program
23
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja -
megvalósító szervezet létrehozása támogatási lehetőségek felmérése rövid távon megvalósuló intézkedések
Beavatkozási terület: Kistérség Megvalósítók: Kistérségi társulás Hatások, eredménymutatók: • Elkészült programok • A program alapján elnyert támogatások • Megvalósult projektek • Hatékonyabb energiafelhasználás a kistérségben • Tudatosabb lakossági és intézményi energiagazdálkodás A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004
2005
2006
2007
(ezer Ft) 2008
3.000
1.1.2.1.2. Közvilágítás energiatakarékosabbra való cseréje Indoklás: A kistérségi energiatakarékosság részét képezik a közvilágítás korszerűsítésének feladatai is. A kistérség számos településén a közvilágítás elavult, így a tulajdonképpeni funkcióját – jó látási viszonyok az éjszakai utakon - nem tudja teljes mértékben ellátni, és üzemeltetése is költségigényesebb, mint a korszerűbb technikákat alkalmazó településeken. Általános célok: • Lakossági életkörülmények javítása • Biztonságosabb és balesetmentesebb közlekedés lehetősége • Költségmegtakarítás az önkormányzati gazdálkodásban Konkrét feladatok: • Világítótestek cseréje Beavatkozási terület: A kistérség települései /Boba,Vönöck, Kemenesszentmárton, Keléd/ Megvalósítók: Helyi önkormányzatok Hatások, eredménymutatók: • Energiatakarékos közvilágítással rendelkező települések a kistérségben
II. Stratégiai és operatív program
24
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
Áramszolgáltatóval közös finanszírozással
1.1.2.2. Megújuló energiaforrások hasznosítása operatív alprogram A következő évtizedek nagy kihívása világszinten is az energiaszükséglet megújuló energiaforrásokból való kielégítése. A nap, a szél, a víz és mértékletesen használva a biomassza és a geotermikus energia hosszú távon használható energiahordozók az egyre inkább kimerülő szénhidrogének mellett. Jelenleg az összenergia-felhasználáson belül a megújuló energiaforrások részaránya 3,6% körül mozog. Az 1993-ban elfogadott Magyar Energiapolitika szerint az ezredfordulóra 5-6%-ra kell emelni a jelenlegi értéket. Ez összhangban van a Klímaváltozási Keretegyezménnyel is. A celldömölki kistérség adottságait tekintve hatékonyan kettő megújuló energiaforrás hasznosítható: • szélenergia • napenergia 1.1.2.2.1. Szélenergia hasznosítása Indoklás: A szélenergia beruházások világszerte támogatottak, hiszen a környezeti szempontból előnyös hatásaik nemcsak adott gazdálkodónál, hanem országos viszonylatban jelentkeznek. A megújuló energiaforrások közül a szélenergia felhasználással is lehet számolni az ország megfelelő szélviszonyokkal rendelkező körzeteiben. 1997-ben Ostffyasszonyfa térségében 30 m magasságban, fél éven át folytatott szélmérések 5,2 m/s értéket adtak egész évre extrapolálva. Ez az érték 65 m magasságban 6,071 m/s szélsebességet jelentene, ami a magyarországi átlagos, viszonylag alacsony szélsebesség értékekhez (2,5-4,5 m/s) viszonyítva kedvező telepítési tényező. A szélenergia hasznosítása közvetlen hatással van a környezet-, az éghajlat-, a természet- és a tájvédelemre. A legfontosabb, környezetre gyakorolt hatások: • Elkerült emisszió: egy közepes szélturbina 20 éves működési ideje alatt mintegy 20-30 ezer tonna CO2 emisszió csökkenést eredményez • A szélerőművek területfoglalása elhanyagolható, a kb. 10 m átmérőjű alap is földdel borított, így a szántóföldi művelést, állattartást nem befolyásolják • Szélerőmű-park esetén 500 m-es puffer zónát kell biztosítani. • A szélerőművek által kibocsátott infrahangok az emberi szervezet szempontjából nem jelentenek problémát. • Napsütéskor az álló és forgó berendezések árnyékolnak. A szélenergia felhasználásánál jelentkező hatások közül a kedvezőek dominálnak. A kedvezőtlen hatások nem számottevőek, ill. megfelelő műszaki és egyéb intézkedésekkel mérsékelhetőek. Általános célok: • Megújuló energiaforrásból nyert energia arányának növelése – nemcsak kistérségi, hanem nagyobb területi szinteken is II. Stratégiai és operatív program
25
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja • •
Rosszabb minőségű földeken alternatív területfelhasználási lehetőség biztosítása Kistérségi energiaszükséglet helyi energiatermeléssel való biztosítása
Konkrét feladatok: • Szélerőművek, szélerőmű-parkok telepítési helyszíneinek kiválasztása. Figyelembe kell venni, hogy a tervezésnél és engedélyeztetésnél számos terület és felszín nem jöhet számításba. (Pl. természetvédelmi, tájvédelmi területek, „puha területek”, jelentős madárvonulási-, pihenő- és költőterületek) • Környezeti hatásvizsgálatok elkészítése • Finanszírozási források feltárása • Engedélyeztetési eljárások lefolytatása • Szállítói ajánlatok bekérése, értékelése • Tervezés, kivitelezés megvalósítása • Szélerőművek hálózatra kapcsolása • Üzembe helyezés • A megtermelt energia átadása a közvetlen fogyasztói körnek, illetve az áramszolgáltatónak Beavatkozási terület: Kistérség szélerőmű-park telepítésre alkalmas területei. Mindenképpen figyelembe kell venni a telepítésre vonatkozó szempontokat. Konkrét elképzelések léteznek Nagysimonyi és Ostffyasszonyfa esetében a kivitelezésre, de számos település távlati elképzelései között szerepel a külterületükön hely biztosítása vállalkozások számára szélerőművek létesítésére. A döntés esetében érvényesülni kell a tájkép megőrzésére vonatkozó törekvéseknek is. Megvalósítók: Vállalkozók Az intézkedés sikerét nagyban segítené, ha az Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Rt. is aktív szerepet vállalna az előkészítés, finanszírozás és üzemeltetés területén. Hatások, eredménymutatók: • Felállított szélerőművek • Megtermelt energia éves szintje • Környezeti terhelés csökkenése • Önkormányzati bevételek növekedés a területek után kapott bérleti díjak révén • A szélerőművek turisztikai látványosságnak számítanak, ezért nagy számú látogatóval lehet számolni A finanszírozás forrásai: A szélerőművekkel előállított áram fajlagos költsége jelenleg még magasabb a hagyományos erőművekben előállítottnál. A jelenlegi gazdasági környezetben rentábilis üzemeltetés csak akkor valósítható meg, ha a beruházáshoz jelentős vissza nem térítendő támogatást sikerül szerezni. Az Európában gyakori finanszírozási modell a következő: • állami 30% • tartományi 30% • EU 15% • saját rész 25% Hazánkban szélerőmű-park telepítéséhez megszerezhető források: • Ágazati támogatások • Phare 26 II. Stratégiai és operatív program
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja • Strukturális Alapok A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
Üzleti terv alapján, vállalkozói tőkéből
1.1.2.2.2. Napenergia hasznosítása Indoklás: A napenergia hőhasznosításra való átalakítási igénye főleg az üdülőterületeken jelentkezik, valamint a napenergiahasznosító berendezések alkalmazása különösen indokolt a védett területeken. Legelterjedtebb hasznosítási területek az említetteken kívül még a mezőgazdaság (üvegházak, takarmányszárítás, gyümölcsszárítás és aszalás), valamint a kis teljesítményű napenergia-hasznosító berendezések gyakoriak a háztartásoknál is. Általános célok: • A kistérség energiaigényének megújuló energiaforrásokból fokozatosan növekvő arányban • Környezetkímélő energiaelőállítási módok térnyerése
való
biztosítása
Konkrét feladatok: • Gazdaságossági számítások készítése • Napelemek, napkollektorok üzembe helyezése Beavatkozási terület: Kistérség Megvalósítók: Lakosság, non-profit szervezetek, vállalkozók Hatások, eredménymutatók: • Üzembe helyezett napkollektorok, napelemek száma • Termelt energia mennyisége • Helyi szintű energiamegtakarítás és környezetkímélés A projekt ütemezése: 2003 Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
Felhasználói tőkéből (120 / napkollektor)
1.1.2.3. Termálvíz alternatív hasznosítása operatív alprogram A kistérségben rendelkezésre álló termálvíz hasznosítási lehetőségei közül jelenleg a termálfürdők üzemeltetését használják ki. A fürdőkben „elhasznált” termálvíz, valamint a kistérségben több helyen található, elfojtott meleg vizes kutak vize szempontjából nem II. Stratégiai és operatív program
27
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja elhanyagolandó a fűtésre való felhasználás lehetőségének vizsgálata sem. A meleg vízzel való fűtésre két elképzelés is létezik a kistérségben: • lakásfűtés • kertészet fűtése 1.1.2.3.1. Termálvíz hasznosítása lakások fűtésére Indoklás: A termálfürdők közelében található épületek fűtésére alternatív megoldást jelenthet a medencékben elhasznált termálvizek továbbhasznosítása. A fürdők továbbfejlesztése, fedett medencék kialakítása következtében a fürdők üzemeltetése kitolható a hidegebb időszakra is, amikor már jelentkezik mind az üdülőházak, mind az egyéb kiszolgáló létesítmények, szálláshelyek fűtésére vonatkozó igény. Általános célok: • Termálvíz több célú hasznosítása • Alternatív, kevesebb szennyezőanyag-kibocsátással járó fűtési módok megvalósítása Konkrét feladatok: • A megvalósítás fizikai kivitelezhetőségének és gazdasági hatékonyságának vizsgálata • Ha a vizsgálatok alapján a beruházás támogatandó, a tervek elkészítése • Engedélyeztetési eljárás lefolytatása • A fűtéshez szükséges cirkulációs és csőrendszer kiépítése az épületekben • A lehűlt víz elhelyezésének megoldása az előírásoknak megfelelően Beavatkozási terület: Termálfürdők közelében található települések, üdülőterületek, szálláshelyek Megvalósítók: Termálkutak tulajdonosai, lakosság, vállalkozók Hatások, eredménymutatók: • A termálvízzel fűtött épületek száma • Kisebb környezeti terheléssel járó fűtés A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
Üzleti terv alapján
1.1.2.3.2. Termálvíz hasznosítása kertészet fűtésére Indoklás: A termálvíz fűtésre való hasznosításának másik alternatíváját a lakások, egyéb épületek fűtése mellett a kertészetek fűtése jelentheti. Általános célok: • Kertészet fűtésének megoldása II. Stratégiai és operatív program
28
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja •
Primőr áru piacra juttatási lehetőségének megteremtése egész évben
Konkrét feladatok: • Megvalósíthatóság vizsgálata, felmérések (víz fűtőértéke, költség-haszon elemzések) • Engedélyek megszerzése • Rendszer kiépítése • Víz megfelelő elhelyezésének megoldása Beavatkozási terület: Termálfürdők közelében létesített kertészetek, pl. köcski kertészet Megvalósítók: Vállalkozók Hatások, eredménymutatók: • Termálvíz többcélú felhasználása • Vállalkozói bevétel, befizetett helyi adók növekedése A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
Üzleti terv alapján
1.1.3. A gazdasági fejlesztéseket megalapozó településfejlesztési operatív program A kistérség további fejlesztésének egyik előfeltétele, akár a helyi gazdaság, akár a helyi életminőség fejlesztését, javítását tekintve, az egyes települések fejlesztése térségi összehangolásban. Ez az operatív program szoros kapcsolatban áll az előző, a kistérségi infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó operatív programmal, valamint az életminőség javítását szolgáló stratégiai program operatív és fejlesztési programjaival, hiszen a településfejlesztés feladatkörébe tartozik a rendezett falu- ill. városkép kialakítása éppúgy, mint a település ingatlan és egyéb vagyonával való hatékony gazdálkodás, vagy a helyi ellátási, közbiztonsági feladatok megoldása. A kistérségi program két fő prioritása a gazdasági potenciál és az életminőség javítása. E szemléletnek megfelelően a településfejlesztés körébe sorolható megvalósítandó intézkedések sem egy programként, hanem két operatív program keretében kerülnek megfogalmazásra, annak megfelelően, hogy a feladatok gazdasági fejlődést elősegítő, vagy pedig az életkörülmények javítását szolgáló vetülete a dominánsabb. Természetesen az elkülönítés némely esetben akár önkényesnek is tűnhet – a végeredmény szempontjából a fejlesztések, intézkedések összehangolt megvalósítása a fontos. Jelen fejezetben a településfejlesztési feladatok közül a következőket vesszük számba: • Településfejlesztési koncepciók készítése • Településhálózatfejlesztés, kisvárosok funkcióinak erősítése • Ingatlangazdálkodási program • Vállalkozók bevonása a települések fejlesztésébe
II. Stratégiai és operatív program
29
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja 1.1.3.1. Településfejlesztési koncepciók elkészítése operatív alprogram (integrált pprojekt) Indoklás: A településfejlesztési koncepció a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum. A településfejlesztési koncepció ideális esetben megelőzi a településfejlesztési terv elkészültét, és annak mintegy elvi alapját képezi. A településfejlesztési koncepciót a képviselő testület alkotja meg és foglalja határozatba. Általános célok: • A települési fejlesztések rendszerének meghatározása • Irányvonalak kijelölése, a települések funkcióinak meghatározása • A településfejlesztés hosszú távú megalapozása Konkrét feladatok: • A településfejlesztés irányvonalainak meghatározása az érdekek összehangolása alapján • A dokumentum tartalmi elemeinek meghatározása • A koncepció végső változatának elkészítése Beavatkozási terület: Mindazok a kistérségi települések, melyek még nem rendelkeznek településfejlesztési koncepcióval. Megvalósítók: Helyi önkormányzatok A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
3.000/önk.
_
2005
2006
2007
(ezer Ft) 2008
1.1.3.2. Településhálózat fejlesztése A kistérségi területfejlesztés egyik célja, hogy a területén lakók a lehetőségek adta kereteken belül helyben találják meg megélhetési lehetőségeiket. Így nagyon fontos egy kistérségen belül, hogy a helyi munkavállalók el tudjanak helyezkedni végzettségüknek, képzettségüknek megfelelő munkakörökben, valamint a térségben munkát találóknak lehetőségük legyen letelepedésre is. Továbbá a területi fejlődés egyik alapja, hogy a helyben megtermelt jövedelmek a térségben maradjanak, itt kerüljenek elköltésre. E fejezetben megfogalmazott intézkedések célja a kistérség vidéki népessége által igénybe vehető városi szolgáltatások mennyiségének és minőségi szintjének emelése. A cél elérését segítő két intézkedés: • Celldömölk központi funkciójának erősítése • Jánosháza térségi szerepkörének erősítése, várossá fejlődése 1.1.3.2.1. Celldömölk központi funkciójának erősítése II. Stratégiai és operatív program
30
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja Indoklás: Celldömölk a kistérség központjaként betölti mindazon közigazgatási, közszolgáltatási funkciókat, amelyeket a térségközpontként funkcionáló kisvárosok általában ellátnak. Felmerült azonban a város középfokú oktatási, képzési választékának bővítésének, átdolgozásának igénye, valamint a szolgáltatási funkciók bővítése. Ezt támasztja alá a Helyzetfelmérés adatsora is. Általános célok: • Rendelkezésre álló szolgáltatások mennyiségének és minőségi színvonalának növelése Konkrét feladatok: • Középtávú városfejlesztési program készítése Beavatkozási terület: Celldömölk Megvalósítók: Helyi önkormányzat A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005
2006
2007
(ezer Ft) 2008
3.000
1.1.3.2.2. Jánosháza térségi szerepkörének erősítése, várossá fejlődése Indoklás: A celldömölki kistérség déli területén lévő települések közül Jánosháza tölt be központi szerepkört, elsősorban a munkahelyek és az alapfokú oktatás biztosításával. A nagyközség történelmi hagyományaira és a ma is meglévő központi funkcióira támaszkodva városi rang elnyerésére törekszik. Jánosháza várossá válása esetén a térség városhiányos szerkezete javul. Általános célok: • A kistérség alapvetően városhiányos déli részében a szolgáltatási funkciók igényeknek megfelelő kiépítése • Vállalkozások letelepedéséhez vonzó környezet kialakítása • Lakossági életkörülmények javítása • Várossá válás követelményeinek teljesítése Konkrét feladatok: • Részletes program készítése a település fejlesztéséről a várossá válás érdekében • Az 1999. évi XLI. tv. alapján a kezdeményezés felterjesztése és a nagyközség fejlettségét, térségi szerepét indokló dokumentum elkészítése a megadott szempontok alapján. Beavatkozási terület: Jánosháza közigazgatási területe Megvalósítók: Helyi önkormányzat A projekt ütemezése: II. Stratégiai és operatív program
31
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja
Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005
2006
2007
(ezer Ft) 2008
2.500
1.1.3.3. Ingatlangazdálkodási program operatív alprogram Az önkormányzatok szerepe sokoldalú a vállalkozások adott településen való megtelepedésének ösztönzésében. Természetesen a kistérség fejlesztésének nem lehet célja, hogy minden település mellett ipartelep, ipari park jöjjön létre, de a kistérségi munkavállaló lakosság összetételét tekintve nagyon magas az ingázók aránya, amelynek csökkentése csakis a helyi munkalehetőségek bővítésével lehet. Az önkormányzat szerepe a helyi gazdaságfejlesztést tekintve megragadható egyrészt a megfelelő infrastrukturális körülmények biztosítása terén, amelyről az előző fejezetekben már részletesen szó esett, másrészt a helyi adókedvezmények biztosítása mellett nem elhanyagolható jelentőségű a települések ingatlangazdálkodási programja, hiszen ennek keretén belül kerülnek kijelölésre a különböző gazdasági tevékenységekre használható területek és épületek. Ennek alapján az ingatlangazdálkodási részprogram a következő intézkedéseket tartalmazza: • Volt TSZ ingatlanok, üresen álló épületek és telephelyek gazdasági hasznosítása • Rendezési tervekben gazdasági tevékenység keretében hasznosítható területek kijelölése 1.1.3.3.1. Volt TSZ ingatlanok, üresen álló épületek és telephelyek gazdasági hasznosítása Indoklás: A kistérségben a rendszerváltást követően is feltűnően nagy arányban működtek tovább a termelő szövetkezetek, melyek többsége – mint az a helyzetelemzésből is kitűnik – mindmáig jó gazdálkodási eredményeket tud felmutatni. Viszont a felszámolásra került vagy jelenleg felszámolás alatt álló termelő szövetkezetek ingatlanjai, telephelyei hasznosításra várnak, ami sok esetben elmondható a működő TSZ-ek egyes ingatlanjairól, épületeiről is. Ezen kívül a kistérség településein találhatók egyéb olyan, üresen álló épületek, telephelyek, melyek gazdasági hasznosításra alkalmasak. Általános célok: • Üresen álló termelő szövetkezeti ingatlanok, egyéb épületek és telephelyek új funkciójának megtalálása • A településekre új vállalkozások vonzása, ezáltal a falvak és a kistérség gazdasági életének élénkítése • A jelenleg elhanyagolt területek és azok környezetének rendbetétele • Újabb munkahelyek teremtése, lakossági életkörülmények javítása • Önkormányzatok helyi adóbevételeinek növelése Konkrét feladatok: • Üresen álló TSZ és egyéb ingatlanok felmérése, kiterjedve az ingatlanok állapotára, tulajdonosaira, infrastrukturális környezetére, a térség foglalkoztatottsági helyzetére • Az építmények, területek felhasználási lehetőségeire vonatkozó elképzelések összegyűjtése II. Stratégiai és operatív program
32
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja A területek hasznosítási céljának megfelelő infrastrukturális ellátottság igényének felmérése és hozzájárulás a szükséges infrastruktúra létrehozásához • Az ingatlanok kiajánlása a felhasználási elképzeléseknek megfelelően kiválasztott célcsoportnak •
Beavatkozási terület: Vönöck, Tsz műszaki ágazatának telephelye Kemenesszentmárton, a felszámolás alatt álló Tsz felszabadult épületei Kenyeri, Tsz irodaépülete Köcsk: Üres gazdasági épületek, majorok, Duka: üresen álló iskola Egyéb, a kistérség településein található, gazdasági célra hasznosítható ingatlanok Megvalósítók: Épületek tulajdonosai, helyi önkormányzatok Hatások, eredménymutatók: • Jelenleg üresen álló épületek újrahasznosítása, bevonása a kistérség gazdasági vérkeringésébe • Új működő vállalkozások, új helyi munkahelyek A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
500
200
200
2006
2007
(ezer Ft) 2008
1.1.3.3.2. Rendezési tervekben gazdasági tevékenység keretében hasznosítható területek kijelölése Indoklás: A településrendezési tervek a települések, így az egész kistérség gazdaságának fejlesztése szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak. Számos területen befolyásolják a területrendezési tervben foglaltak a településeken folytatható gazdasági tevékenységet. Ilyen kapcsolódási pontok: • iparterületek, telephelyek kijelölése • ingatlanok, területek hasznosításának rögzítése • vonalas infrastruktúra fejlesztési lehetőségeinek meghatározása • területek átminősítése a szükséges fejlesztések érdekében Általános célok: • Befektetők vonzása a térségbe, részükre területek kijelölése Konkrét feladatok: • Ipartelepítésre és vállalkozások telepítésére alkalmas területek kijelölése a területrendezési tervekben a következő szempontok figyelembevételével: területek fekvése, megközelíthetősége, vonalas infrastruktúrális hálózatokra való kapcsolódás lehetősége • Kijelölt területek tulajdonviszonyának rendezése II. Stratégiai és operatív program
33
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja Beavatkozási terület: Kistérségi települések Megvalósítók: Helyi önkormányzatok Hatások, eredménymutatók: • A rendezési tervekben egyértelműen tevékenységre hasznosítható területek
meghatározásra
kerülnek
a
gazdasági
A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
_
_
2005
2006
2007
(ezer Ft) 2008
1.1.3.4. Vállalkozók bevonása a településfejlesztésbe operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: Kistérségi szinten megfigyelhető, hogy a vállalkozások és az önkormányzatok között az információáramlást és az együttműködést tekintve kevés a kapcsolat. Bármely térség fejlesztésének alapvető feltétele viszont az egyes tevékenységet végrehajtó szereplők között az elképzelések és a megvalósítás összhangja, az érdekek egyeztetése. Általános célok: • Vállalkozók bevonása a településfejlesztésbe a kölcsönös előnyök alapján Konkrét feladatok: • A helyi vállalkozások átgondolt tájékoztatása • Települési, kistérségi rendezvényekhez a vállalkozások támogatásának megnyerése • Települési és kistérségi fejlesztések közös átgondolása, érdekek egyeztetése Beavatkozási terület: Kistérség Megvalósítók: Helyi önkormányzatok Hatások, eredménymutatók: • A település/kistérség iránt elkötelezett vállalkozók • Aktuális információval rendelkező vállalkozások és önkormányzatok A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
II. Stratégiai és operatív program
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
34
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja
1.2. A gazdaság versenyképességének fejlesztése A kistérségi területfejlesztési program fő célja a társadalmi-gazdasági elmaradottság felszámolása. Ennek a megvalósítása elképzelhetetlen a térségi gazdaság fejlesztése, versenyképességének erősítése nélkül. Bár a kistérség a területfejlesztés kedvezményezett térségei közé tartozik, a foglalkoztatás területén ma már nem a munkanélküliség csökkentése csak az elsődleges cél, hanem az is, hogy lesznek-e a munkaerő képesítéséhez és végzettségéhez igazodó, jó kereseti lehetőséget nyújtó, lakóhelyhez közeli munkahelyek a térségben. Ugyanakkor a kistérség gazdaságfejlesztésénél elsőrendű elemzési szempont, hogy melyek azok az ágazatok, ahol érdemes további fejlesztéseket véghezvinni. Az Európai Unió regionális politikája közgazdasági hátterének egyik alkotóeleme az endogén erőforrások elmélete, amely szerint a regionális potenciált az endogén erőforrások, a régióban meglévő lehetőségek együttesen hordozzák. A piac sem hozza létre a területi kiegyenlítődést, a központi beavatkozás is csak mérsékelni tudja az egyenlőtlenségeket, így a hatékonyság az önerőre való támaszkodásban rejlik. Az endogén erőforrások: - Tőkepotenciál (termelőbázis, vagyon) - Munkaerő (iskolázottság, képzettség) - Infrastruktúra felszereltsége - Földrajzi helyzet - Környezeti állapotok és minőség - Piaci kapcsolatok (keresleti tényezők) - Szociokulturális adottságok - Elérhetőség A felsorolt tényezők kistérségi számbavételét és bemutatását a helyzetelemzési fejezet tartalmazza. A kistérség gazdaságfejlesztése során tehát azokat az ágazatokat, termékeket, szolgáltatásokat célszerű fejleszteni, melyek olyan erőforrások meglétét igénylik, amelyek nagy része a kistérségben rendelkezésre áll. Mindezek alapján e program a következő operatív programelemeket tartalmazza: 1.2.1. Idegenforgalom fejlesztése 1.2.2. Agrárgazdaság fejlesztése 1.2.3. Iparfejlesztés, ipari szerkezetátalakítás 1.2.4. Szolgáltatások fejlesztése 1.2.5. Munkahelyteremtés 1.2.1. Idegenforgalom fejlesztése operatív program A kistérségi turisztikai fejlesztések összehangolására 1997-ben elkészült a Térségi turizmusfejlesztési program, valamint a 2000-ben elkészült kistérségi SAPARD program operatív programjában is különösen hangsúlyos szerepet kap a turizmus fejlesztése. A celldömölki kistérség turisztikai fejlesztését a kiváló adottságokon túl az is indokolja, hogy a gazdaság ezen ágába történő befektetések viszonylag rövidtávon belül jelentős eredményeket hozhatnak, a lakosság nagy arányú bekapcsolódását teszik lehetővé, valamint ezek a fejlesztések összekapcsolhatóak más területek projektjeivel, pozitív járulékos hatásokat eredményezve. Az utóbbi években ezen a területen történt a legnagyobb előrehaladás az életképes fejlesztési ötletek megjelenésében és konkretizálásában, részben a fent említett programoknak köszönhetően. A programkészítés időszakában zajló nagyobb arányú fejlesztések a kistérség II. Stratégiai és operatív program
35
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja termálvízkincsére épülnek. Jelenleg van folyamatban a Borgátai termálfürdő nagy volumenű bővítése és a kapcsolódó létesítmények létrehozása, valamint Celldömölkön egy új termálfürdő létesítése. Így az idegenforgalmi operatív program egyaránt irányul a Kemenesalja turizmusában jelentkező alapvető hiányosságok megszűntetésére, a meglévő kínálat színvonalának emelésére, valamint olyan új kínálati elemek létrehozására, amelyek által új célcsoportok válhatnak megszólíthatóvá. A kistérségi turizmusfejlesztés végső célja tehát a kistérséget meglátogató turisták számának növelése, és ennek a körnek az ösztönzése arra, hogy minél hosszabb időt töltsenek és minél több pénzt költsenek a kistérségben. A kistérségi turizmus fejlesztésének területei: • Termálturizmus • Vízi és horgász turizmus • Borturizmus • Aktív turizmus • Kulturális és vallási turizmus • Szálláshelyek kialakítása • Marketing-kommunikációs eszközök 1.2.1.1. Termálturizmus fejlesztése operatív alprogram Az egészségturizmus gyors növekedése világszerte megfigyelhető. Az egészséges életmód társadalmi felértékelődése és általános terjedése következtében a hagyományos gyógyászati kezelésre épülő gyógyturizmus mellett egyre inkább előtérbe kerül az egészség megőrzését szolgáló, kikapcsolódási és (fel)üdülési élményeket nyújtó wellness-turizmus. A gyógyturizmusban az átlagosat jóval meghaladja a turisták költési szintje, tartózkodási ideje, az igénybe vett szolgáltatások mennyisége, minősége. A Kemenesalja kistérség termálkincse, és három termálfürdője a térséget alkalmassá teszik, hogy a gyógyturizmus és az idegenforgalom a térség fejlődésének meghatározó tényezőjévé váljon. A fejlesztési program intézkedései: • Termálfürdők fejlesztése • Kiszolgáló létesítmények fejlesztése, létrehozása 1.2.1.1.1. Termálfürdők fejlesztése Indoklás: A termál- és gyógyfürdők iránti növekvő kereslet, és a vendégkör igényeinek minél szélesebb körű kielégítése teszi szükségessé a fejlesztéseket. Az uniós csatlakozás következményeként a hazai fürdők elveszíthetik az árversenyben lévő előnyüket az európai országokhoz képest, így csak a megfelelő szolgáltatási színvonallal és gyógyító hatással tudják megtartani és javítani pozíciójukat. Jelenleg a kistérségben Mesteriben és Borgátán található termálfürdő, Celldömölkön tervezik fürdő nyitását, továbbá mindkét helyen a kínálat bővítésére, a szolgáltatások színvonalának javítására léteznek elképzelések, melyek megvalósítása Borgátán folyamatban van. Általános célok: • A szezonális fürdők fokozatos átalakítása egész évben nyitva tartó fürdőkké, fedett medencék kialakításával • A fürdők által megcélzott vendégkör igényeinek való megfelelés • A helyi jelentőségű fürdők szerepének erősítése a kapacitás- és minőségfejlesztés révén II. Stratégiai és operatív program
36
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja Konkrét feladatok: Fontos figyelembe veendő szempontok a fürdők fejlesztésénél és létrehozásánál: • Az egyes fürdők legyenek alkalmasak egymás szolgáltatásainak kiegészítésére, erősítésére, váljanak egymásnak együttműködő partnereivé • A fejlesztések megvalósításakor a fürdők teremtsék meg a mai elvárások minimális technikai és szolgáltatási alapfeltételeit • Egyéni profil kialakítása, az azt biztosító szolgáltatások fejlesztése • A termálvíz felhasználás gazdaságossága, energiatartalmuk hasznosítása fűtési célokra • A fürdőkből távozó hulladékvíz minősége és az elhelyezés környezetkárosító hatásainak mérséklése, a keletkező kommunális hulladék kezelése Beavatkozási terület: Borgáta, Mesteri termálfürdői, Celldömölk Megvalósítók: A fürdőket üzemeltető társaságok – ezeket általában a helyi önkormányzatok hozták létre, vagy azok többségi tulajdonában vannak Hatások, eredménymutatók: • A fürdők szolgáltatásainak mennyiségi és minőségi emelkedése • Idényjellegű fürdők átalakulása egész évben üzemelő fürdőkké • A fürdők vendégszámának növekedése • A fürdők bevételeinek növekedése • Foglalkoztatás szintjének növekedése, kistelepülések népességmegtartó képességének növekedése A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
Üzleti terv alapján
1.2.1.1.2. Kiszolgáló létesítmények fejlesztése, létrehozása Indoklás: A fürdők megnövekedett vendégköre esetében fontos, hogy lehetőleg minél tovább maradjanak az adott településen, vagy a kistérségben. Ehhez egyrészt a szálláshelyek kínálatát kell bővíteni, úgy, hogy az eltérő igényeket – kemping, apartman, szálloda, turistaszállás, kiadó szobák házaknál – is ki lehessen elégíteni. A fürdők közelében helyet kell biztosítani üdülőterületek létesítéséhez. Nemcsak a termálfürdők településein, hanem a környező falvakban is megnövekedtek az üdülőcélú ingatlanvásárlások, sok esetben külföldi állampolgárok részéről. Így üdülőfalvakká fejlődhetnek Köcsk, Kissomlyó, Egyházashetye, Kemensekápolna, Izsákfa, Alsóság. A fürdők vendégkörére építve gondolni kell az olyan kiszolgáló létesítményekre is, mint sportpályák (golf, tenisz, kosárlabda, futball, teke), vendéglátóipari egységek, szépségszalonok. Mesteriben a fürdő melletti klinikaalapításra vonatkozóan léteznek elképzelések vállalkozói tőkéből. Ösztönözni kell ennek megvalósítását is, hazai pályázati lehetőségek felderítésével, helyi kedvezmények nyújtásával. A kihasználtság biztosítása érdekében beutalási szerződések kötése megfontolandó nemcsak hazai, hanem külföldi egészségügyi intézményekkel is. II. Stratégiai és operatív program
37
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja Általános célok: • A szálláshelyek kapacitásának bővítése és minőségi fejlesztése • Az átutazó forgalom egy részének megkötése • Egyéb szabadidő eltöltési lehetőségek bővítése Konkrét feladatok: • Új szálláshelyek kialakítása a vendégkör igényére építve • Üdülőterületek kijelölése a rendezési tervekben • Egyéb kiszolgáló létesítmények létrehozása (sportpályák, vendéglátó egységek, szépségszalonok) • Gyógyászati szolgáltatások bővítése • Tárgyalások egészségügyi intézményekkel Beavatkozási terület: Celldömölk, Mesteri, Borgáta és a közelben lévő települések Megvalósítók: Helyi önkormányzatok, vállalkozók Hatások, eredménymutatók: • Szálláshelyek számának növekedése • Szálláshelyek minőségi javulása • Turisták és vendégéjszakák számának növekedése • A vendégek megelégedettségi fokának növekedése • Üdülőfalvak létrejötte • Foglalkoztatottság, helyi jövedelmek növekedése A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
Üzleti terv alapján
1.2.1.2. Vízi és horgász turizmus operatív alprogram A celldömölki kistérség nemcsak termálvizekben, hanem felszíni vizekben is gazdag. A legnagyobb folyója a Rába, mely északon érinti a kistérséget. A terület főfolyója a Marcal a kistérség keleti határán. Mindkét folyó idegenforgalmi hasznosításában rejlenek lehetőségek. 1.2.1.2.1. Rába parti pihenőhelyek kialakítása Indoklás: A Rába kedvelt útvonala a vízitúrázóknak. A Rábán evezők megállítása céljából fontos lenne táborozó- és pihenőhelyek kialakítása, amelyre több településen is lehetőség kínálkozik. A célnak leginkább a kemping jellegű szálláshelyek létrehozása felel meg, vizesblokkal, szociális helyiségekkel, amelyek nemcsak a vízitúrázók, hanem mindenki számára nyitott lennének, akik az olcsóbb szálláslehetőségeket igénylik. Általános célok: • Alternatív jövedelemforrás teremtése a Rába-parti falvakban • Olcsó szálláshelykínálat bővítése II. Stratégiai és operatív program
38
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja Konkrét feladatok: • Területi rendezés • Szálláshelyek kialakítása • Közművesítés • Sátorozó helyek kialakítása • Berendezések beszerzése Beavatkozási terület: Rába parti települések: Pápoc, Ostffyasszonyfa Megvalósítók: Területek tulajdonosai: helyi önkormányzatok, vállalkozók Hatások, eredménymutatók: • Térségben megálló turisták száma nő • Térségi vendégéjszakák száma nő A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
5.000
5.000
2005
2006
2007
(ezer Ft) 2008
1.2.1.2.2. Marcal folyóra épülő fejlesztések Indoklás: A Marcal folyó jelenleg elsősorban a horgászok számára vonzó célpont. További hasznosítási mód lehet Bobánál a folyóvíz duzzasztására épülő csónakázó- és halastó, amely fürdőzésre is alkalmas lenne. A horgásztanyák, horgász-szállások építésével a horgászoknak lehet kedvelt időtöltési helye, valamint a nyári időszakban diák sporttáborok kerülhetnek megrendezésre a megfelelő kiszolgáló létesítmények kialakításával. Általános célok: • Helyi lakosoknak szabadidő eltöltési lehetőségek bővítése • Turisztikai szezon széthúzása Konkrét feladatok: • Tulajdonviszonyok rendezése • Tervek elkészítése • Engedélyezési eljárás lebonyolítása • Tó kialakításának munkálatai • Területi rendezések, partra vezető utak rendbetétele, parkolási lehetőségek kialakítása • Horgásztanya kialakítása vendégszobákkal Beavatkozási terület: Marcal melletti területek Megvalósító: Helyi önkormányzat, horgászegyesületek, vállalkozók bevonásával Hatások, eredménymutatók: • Többfunkciós tó létrejötte a kistérségben II. Stratégiai és operatív program
39
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja • •
Vendégfogadásra alkalmas, megfelelő infrastruktúrával rendelkező horgásztanya A kistérséget felkeresők számának növekedése
A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
6.000
20.000
15.000
2006
2007
(ezer Ft) 2008
1.2.1.2.3. Halastavak kialakítása Indoklás: A kistérség további területei is alkalmasak halastavak létrehozására. Ilyenek találhatók Köcsk, Karakó, Nemeskeresztúr, Kemeneskápolna külterületén. Régi kavicsbányák, tavak rehabilitációja során kerülhet sor a területek ilyen célból való hasznosítására. Általános célok: • Régi bányaterületek rehabilitációja • A térség kiegészítő vonzerejének növelése Konkrét feladatok: • Területek rendezése • Tavak kialakítása • Fenntartható halgazdálkodás megteremtése • Csónakkikötők és horgászhelyek kialakítása • Bérlési lehetőségek kialakítása • A lehetőségek felmérése, hogy a megfelelő marketing eszközökkel olyan „vonzóerő” alakuljon ki, mely a térséget horgászati szempontból kiemelt szerepkörrel ruházza fel Beavatkozási terület: Köcsk, Karakó, Nemeskeresztúr, Kemeneskápolna Megvalósítók: Helyi önkormányzatok, horgászegyesületek, vállalkozók Hatások, eredménymutatók: • Kistérségi horgászati lehetőségek bővülése • Kistérségi horgászboltok bevételeinek növekedése • További, összehangolt fejlesztési lehetőségek megalapozása a horgászturizmus területén A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
16.000
16.000
16.000
16.000
2007
(ezer Ft) 2008
1.2.1.3. Borturizmus operatív alprogram II. Stratégiai és operatív program
40
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja A borturizmus egyre népszerűbb turisztikai ágazat Nyugat-Európában. A bor mint klasszikus, elegáns, nagy szakértelmet igénylő, alkoholtartalmú, azaz víg kedélyt hozó ital reneszánszát éli. A bor olyan téma, amely csaknem minden korosztályt és réteget érdekel, ezért eleve széles a potenciális érdeklődők köre. Hazánkban a borturizmus egyenlőre inkább a felfedezetlen turisztikai ágazatok közé sorolható. Kiegészítő programként azonban sokan szívesen vesznek részt borkóstolásokon, illetve egyéb borturisztikai programokon. A térségi borászat és borturizmus fellendítésére az utóbbi évtizedben folyamatosan fogalmazódtak meg az igények, amelyek helyet kaptak a különböző kistérségi programokban is. A Ság hegy – Kis-Somlyó hegyközség területén megtermelt borok minőségüknél fogva alkalmasak arra, hogy azt szervezett csoportok, vagy a spontán betérő turisták számára a programba kapcsolódó gazdák kínálják. A kistérségi borturizmusban rejlő lehetőségek kihasználásához szükség van a következő intézkedések megvalósítására: 1.2.1.3.1. Vinotéka kialakítása Indoklás: A Celldömölk Város Önkormányzatának tulajdonában lévő, a város központi terén található épület belső átalakításával és felújításával kialakításra kerülhet az elsősorban helyi borokat értékesítő vinotéka. A vinotékában lehetőség nyílik a hegyközség és a környező térségek borainak értékesítésére és kóstoltatására. Az építési munkálatok eredményeként az épület több funkciós kihasználása is lehetővé válik, a tervek szerint ott fog helyet kapni a városi múzeum, a Tourinform iroda és a kistérségi társulás irodája is. Általános célok: • Helyi borok megfelelő értékesítési lehetőségeinek megteremtése Konkrét feladatok: • Építési és egyéb szakhatósági engedélyek biztosítása • Építési és felújítási tevékenység • Berendezések, eszközök megszerzése • Borok beszerzése (szerződések kötése) • Működésre üzleti terv készítése Beavatkozási terület: Celldömölk Megvalósítók: Helyi önkormányzat Hatások, eredménymutatók: • Elkészül és a tervek alapján gazdaságosan működik a vinotéka • Értékesített borok mennyisége • Önkormányzati bevételek növekedése • Helyi borászok piacra jutási és értékesítési lehetőségei javulnak A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004
2005
2006
2007
(ezer Ft) 2008
20.000 II. Stratégiai és operatív program
41
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja 1.2.1.3.2. Ság hegy – Kis-Somlyó borút program Indoklás: Az elmúlt évek borversenyein elért eredmények, a térség, a Ság hegy és a „hegy leve” iránt megnőtt érdeklődés megérlelte a gondolatát egy Ság hegy – Kis-Somlyó borút program elindításának. A kezdeményezések megtalálhatók a kistérség turizmusfejlesztési programjában, valamint a Tourinform Iroda által kidolgozott programban, ami a kezdeményezések összehangolását, hatékonnyá és szervezetté tételét tűzte ki célul. A borútnál nagyon fontos a jó megközelíthetőség. Továbbá a helyi adottságoknak megfelelően célszerű volna, ha az arra járók nemcsak a helyi szőlőtermesztésről és pincékről tájékozódhatnának, hanem a környékbeli természetvédelmi területek adottságairól és szórványgyümölcsöseiről, helytörténeti érdekességekről, irodalmi emlékekről is. Általános célok: • A kistérség borászati értékeinek bemutatása • A kistérségi turizmus szinte valamennyi formájához kapcsolható program kialakítása • A kistérség turisztikai vonzerejének növelése a borturizmusban rejlő lehetőségek kihasználásával Konkrét feladatok: • Útmutató táblarendszer elkészíttetése és elhelyezése • Marketing feladatok, kiadványok megjelentetése, borversenyeken való szereplések, Interneten való megjelenés • Infrastrukturális háttér megteremtése • Présházak és borospincék felújítása • A programban részt vevő termelők, pincetulajdonosok, vendéglátóhelyek fejlesztési tevékenységei, valamint az egységes megjelenés feltételeinek – poharak, étkészletek, stb. – megteremtése Beavatkozási terület: Ság hegy, Kis-Somlyó Megvalósítók: Hegyközség, borosgazdák, Tourinform Iroda Hatások, eredménymutatók: • A borút mentén jó borminőség és egységes kiszolgálási színvonal kialakulása • Felújított présházak és borospincék száma • A térségi borok ismertsége és népszerűsége nő • Látogatók számának, borászok jövedelmének emelkedése A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
3.000
2.000
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
1.2.1.3.3. Borászati és vendéglátó képzések Indoklás: II. Stratégiai és operatív program
42
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja A borút programhoz, és magához a térségi borászat fejlesztéséhez kapcsolódóan szükség van mind a vendéglátáshoz, borkínáláshoz kapcsolódó ismeretek, mind a borosgazdák tevékenységéhez kapcsolódó ismeretek bővítésére. A borászati képzés előterében a szakmai képzés áll a bortermelés és pincegazdálkodás alapismereteivel, de emellett olyan területek is szerepelhetnek, mint a borkóstolás, a bor hibáinak felismerése, bor- és szőlőbetegségek, növényvédelmi ismeretek. Általános célok: • Borgazdaság időszerű know-howjának, ismereteinek megszerzése, felkészülés az Európai Unióhoz való csatlakozásra • Vendéglátóismeretek szélesebb körben való elterjesztése Konkrét feladatok: • Tanfolyamok szervezése (vendéglátó, borászati) • Célcsoport kiválasztása • Képző intézmény és előadók felkérése • Képzések megvalósítása Beavatkozási terület: Kistérség Megvalósítók: Hegyközség, borászok, kistérségi társulás Hatások, eredmények: • Képzéseken részt vevők száma • Vendéglátók szakmai ismereteinek növekedése • Borászok szakmai ismereteinek növekedése • Piaci pozíció javítása A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
1.000
1.000
2005
2006
2007
(ezer Ft) 2008
1.2.1.3.4. A helyi borokhoz, borászathoz kapcsolódó rendezvények Indoklás: Az évente ismétlődő, borhoz kapcsolódó rendezvények (Sághegyi Szüreti Napok és Borkonferencia, helyi borversenyek, hegybejárás) nagyobb körben való meghirdetése, ismertetése, termékké formálása, valamint a rendezvények körének bővítése (Borfesztivál, pinceünnepek, palackozási bemutatók) szükséges. Általános célok: • A borhoz kapcsolódó rendezvények bővítése a kistérségben • Borászok hazai és nemzetközi kapcsolatainak bővítése Konkrét feladatok: • Rendezvények összekapcsolása, termékké formálása II. Stratégiai és operatív program
43
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja Hagyományteremtő szándékkal új, borhoz kapcsolódó rendezvények beépítése a programkínálatba • Kapcsolatfelvétel más borvidékekkel •
Beavatkozási terület: Ság hegy, Kis-Somlyó, a környékbeli települések Megvalósítók: Hegyközség, Tourinform Iroda, helyi önkormányzatok Hatások, eredménymutatók: • Borászati kapcsolatok bővülése • Rendezvények száma • Rendezvények látogatóinak száma • Helyi borok ismertségének növekedése A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
250
250
250
250
250
250
1.2.1.4. Aktív turizmus operatív alprogram A környező országokban, egész Európában, sőt, a világ turizmusában is megfigyelhető folyamat a természethez fordulás, az aktív turizmuságak fellendülése. Az ebben érdekelt közönség minőségi, változatos, ötletes szabadidő-eltöltési módokat, valamint az ehhez nyújtott feltételek megfelelő színvonalú kínálatát várja el. A kistérségben számos lehetőség nyílik az aktív turizmus kedvelőinek. A tartalmas kínálat megteremtéséhez a következő területeken érdemes fejlesztéseket megvalósítani: 1.2.1.4.1. Kerékpáros turisztikai fejlesztések Indoklás: A kerékpározás a Nyugat-Dunántúl, és ezen belül a celldömölki kistérség legfontosabb aktív turisztikai vonzerőinek egyike. A kistérségben viszont kevés a kerékpárút, a hozzá kapcsolódó szolgáltatások valamint a programok száma. A kistérség déli részén találhatók kijelölt kerékpáros útvonalak, viszont a Celldömölk felett lévő területeken nincsenek kerékpáros utak. A falvakat összekötő, kis forgalmú utak kerékpáros közlekedésre is alkalmasak, de a felújításra kerülő földutak egy része is bevonható lenne a kijelölt úthálózatba. A kistérségben rejlő kerékpáros turisztikai lehetőségek kihasználása érdekében szükséges a kerékpározás infrastruktúrájának kiépítése, valamint a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. Általános célok: • A kistérség növekvő mértékű bekapcsolódása a kerékpáros turizmusba • Biztonságosabb kerékpározási lehetőségek Konkrét feladatok: • Kerékpárúthálózat létrehozása, „kerékpárbarát utak” kijelölése • Pihenőhelyek kialakítása II. Stratégiai és operatív program
44
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja • • • •
Táblák elhelyezése Régiós, megyei kistérségi térképeken a kerékpárutak feltüntetése Kerékpárkölcsönző hálózat kialakítása Kerékpáros turistáknak kiajánlható programcsomagok összeállítása
Beavatkozási területek: Kistérség egésze Kemeneshát (Kemenessömjén-Szergény) Sárvár - Ság hegy – Celldömölk útvonal, mely a megye rendezési tervének egyeztetési változatában is szerepel. Boba-Egyházashetye-Borgáta; Boba-Csögle-Iszkáz Megvalósítók: Települési önkormányzatok, kistérségi társulás, vállalkozók Hatások, eredménymutatók: • Kiépített vagy kijelölt kerékpárutak hossza • Kerékpárkölcsönző lehetőségek száma a kistérségben • A kerékpáros úthálózat mellett elhelyezett táblák száma • Kerékpáros csoportok gyakoribb látogatása a kistérségben A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
1.000
1.000
1.000
1.000
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
1.2.1.4.2. Iskolai csoportok, vándortáborok számára megfelelő fogadóhelyek kialakítása Indoklás: Bár a turisztikai ágak közül a diákokra, iskolai osztályokra, csoportokra épülő turizmus nem tartozik a legnagyobb jövedelmet biztosító területekhez, de az iskolai, diákcsoportok részéről folyamatos igény mutatkozik az olcsóbb, nagyobb létszámot befogadó, alapellátást biztosító szálláshelyek iránt. A kistérség településein számos olyan épület található, amelyek kihasználásának egyik módja lenne, vagy a kihasználtságot növelné, ha nyaranta diákcsoportok fogadására lenne alkalmas. Ilyenek a kistérség üresen álló iskolaépületei, kastélyépületek, de egyes iskolák is kínálhatnak nyáron erre lehetőséget, a szükséges feltételek megteremtése után. A befektetés hosszútávú potenciális célcsoport megnyerés eszköze is. Általános célok: • A diákcsoportok fogadására alkalmas épületek kihasználtságának növelése Konkrét feladatok: • Épületek felújítási, átalakítási munkálatai • Szükséges berendezések, felszerelések beszerzése • Csatlakozás azokhoz a szervezetekhez, amelyek keretében megvalósulhat a helyek kiajánlása (Az Ifjúsági Turizmusért Alapítvány, Magyar Természetbarát Szövetség, Kerekerdő Alapítvány, stb.) II. Stratégiai és operatív program
45
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja Beavatkozási területek: Szergényi kastély Kemenespálfa, Duka üresen álló iskolaépületei Ostffyasszonyfa, Köcsk, Karakó, Keléd kastélyai Megvalósítók: Kistérségi társulás, helyi önkormányzatok, épületek tulajdonosai, kezelői Hatások, eredménymutatók: • Az egyes épületek által fogadott diákcsoportok száma A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
2.000
2.000
50
50
50
(ezer Ft) 2008 + 50
1.2.1.4.3. Ifjúsági evezős sporttelep létrehozása Indoklás: Ez az intézkedés kapcsolódik a 1.2.1.2. Vízi és horgászturizmus fejlesztési program „Marcal folyóra épülő fejlesztések” intézkedéshez. Az intézkedés megvalósítása az evezős sportot kedvelő fiatalok, diákok célcsoportjára épít, és nekik próbál tartalmas szünidei és szabadidő eltöltési lehetőséget biztosítani, egyben a kistérségi sportolási lehetőségeket bővíteni. Általános célok: • Fiataloknak és diákoknak nyári és szabadidős sportolási lehetőségek biztosítása • A kistérségben lakóknak közeli lehetőség biztosítása az evezős sportok űzéséhez Konkrét feladatok: • Szükséges földterület biztosítása, tulajdonviszonyok rendezése • Engedélyek szerzése • Műszaki tervek elkészítése • A létesítmények kivitelezése, étkezés, szállás, tisztálkodás lehetőségének biztosítása • Pályák kialakítása • Speciális sporteszközök és felszerelések beszerzése Beavatkozási terület: A sporttelep Bobán kerül kialakításra, a vízi turizmus alpontban említett csónakázó- és halastóra épülve. Megvalósító: Helyi önkormányzat Hatások, eredménymutatók: • A sportolási lehetőségeket igénybe vevők száma • Versenylehetőségek • Kistérség turisztikai vonzerejének további növelése A projekt ütemezése: II. Stratégiai és operatív program
46
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja (ezer Ft) Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
2008 +
Üzleti terv alapján
1.2.1.4.4. Lovasturizmus Indoklás: A turisztikai piacokon jelentős kereslet mutatkozik a jó lovasszolgáltatások iránt. Ezt a szolgáltatást elsősorban a magasabb társadalmi és jövedelmi kategóriába tartozók keresik, se a szülők részéről is egyre nagyobb igény jelentkezik a gyermekeik lovastáborokba való küldésére. Jelenleg a kistérségben Tokorcson és Kissomlyón van lehetőség lovaglásra. Miután a kistérség adottságai nagyon jók mind a lótartásra, mind pedig a lovaglásra, érdemes a lehetőségek kibővítésén gondolkozni. A lovaglási lehetőségek nemcsak az idelátogató turisták számára jelenthetnek vonzerőt, hanem a térségben élőknek is jó alkalmat nyújt sportolásra kikapcsolódásra. A projektnek egészségügyi áttételes hatása is van. Általános célok: • Kistérség sportolási és szabadidő eltöltési lehetőségeinek bővítése • Turizmusból származó bevételek növelése Konkrét feladatok: • A lovaglási lehetőségek bővítése a kistérségben • Lovastáborok szervezéséhez szükséges feltételrendszer (megfelelő komfortszintű szálláshelyek kialakítása? ) megteremtése • Lovastúra útvonalak kialakítása, meglévőkhöz csatlakozás Beavatkozási terület: Kistérség meglévő lovardái: Tokorcs, Kissomlyó Új lovardák létesítése: Nemeskeresztúr, Nagysimonyi Megvalósítók: Vállalkozók Hatások, eredménymutatók: • Kistérségben tartott lovak száma • Lovaglási lehetőségeket igénybe vevők száma • Új kistérségi munkahelyek teremtése A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
Üzleti terv alapján II. Stratégiai és operatív program
47
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja 1.2.1.4.5. Egyéb, sportturizmushoz kapcsolódó fejlesztések Indoklás: A kistérség további sportturisztikai lehetőségeit számba véve külön kiemelést érdemel Ostffyasszonyfán a Pannónia Ring, és Celldömölkön az évente megrendezésre kerülő CellCup kézilabda rendezvény vagy kupa. A Pannónia Ring motoros edző- és versenypályája nagy vonzerőt jelent a motoros sportok szerelmeseinek. Jó a kihasználtsága, és a rendezvények rengeteg látogatót vonzanak. Az évente Celldömölkön megrendezésre kerülő CellCup kézilabda kupa és a hozzá kapcsolódó rendezvények is jelentős számú vendéget vonzanak. Meg kell vizsgálni egyéb sportágakhoz kötődő versenyek, rendezvények lehetőségét a kistérségben. Megyei gyermekés ifjúsági sportrendezvények lebonyolítására alkalmasak Celldömölk sportlétesítményei. Általános célok: • A meglévő létesítmények jobb kihasználtsága • A nagyszámú látogató ottlétéből származó bevétel növelése Konkrét feladatok: • Pannónia Ring teljes kihasználtságának megteremtése • A Pannónia Ring rendezvényeit látogatók kistérségben való tartózkodási idejének meghosszabbítása • Kistérségi sportrendezvények körének bővítése Beavatkozási terület: Kistérség, különös tekintettel Ostffyasszonyfára és Celldömölkre Megvalósítók: Tulajdonosok, üzemeltetők Hatások, eredménymutatók: • Látogatók számának növekedése A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
100
100
100
100
100
100
1.2.1.4.6. Természetjáró turizmus feltételinek fejlesztése Indoklás: A túrázás és természetjárás az év minden szakában, de különösen tavasszal és ősszel kellemes szabadidő eltöltési lehetőség a turisták és a helyi lakosok számára egyaránt. A kistérségben számos természeti és épített érték található, amelyek különböző gyalogtúra-útvonalak keretében kapcsolhatók össze. Általános célok: • A túrázás és természetjárás színvonalának emelése Konkrét feladatok: • Meglévő túraútvonalak rendbe hozása II. Stratégiai és operatív program
48
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja • • • •
Új útvonalak kijelölése Célpontoknak és környezetüknek rendbetétele Pihenőhelyek, padok kialakítása Közkutak, vízvételi lehetőségek jelzése
Beavatkozási terület: Kistérség természetjárásra alkalmas területei Megvalósítók: Kistérségi társulás, helyi önkormányzatok Hatások, eredménymutatók: • A meglévő túraútvonalak számának és színvonalának emelkedése A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
100
100
75
50
50
(ezer Ft) 2008 + 50
1.2.1.5. Kulturális és vallási turizmus operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A térség kulturális jelentőségét nagy költők és írók, úgymint Berzsenyi Dániel, Dukai Takách Judit, Petőfi Sándor, Weöres Sándor, Bertha Bulcsú, itteni működése, emlékeik őrzése tükrözi. Már létezik olyan túraútvonal, amely a „hely szellemére” építve a térség híres szülötteihez kapcsolódó épületeket, szobrokat, emlékhelyeket fűzi fel. A kulturális turisztikai fejlesztések alapját képezhetik a meglévő rendezvények, iskolai kulturális versenyek. A kör további bővítését szolgálhatja egy „történelmi” programcsomag kialakítása a térség történelmi emlékeire alapozva. A vallási turizmus potenciális célpontja a kistérségben Celldömölk lehet, amelyet a „magyar Máriacell” búcsújáróhelyeként is emlegetnek. Külföldön az idegenforgalom több, mint 30 %át teszi ki a vallási turizmus, nálunk ez az arány mindössze 8-10%. A vallási okokból utazók rétege napjainkra kiszélesedett, és már nem követelmény a „vallási elkötelezettség”. Általános célok: • Kistérségi vonzerejének növelése a kulturális, a vallási, és a történelmi turizmus vonatkozásában. Konkrét feladatok: • Történelmi, kulturális, vallási programcsomagok kialakítása Beavatkozási terület: Kistérség települései Megvalósítók: Helyi önkormányzatok Hatások, eredménymutatók: • Kistérségben nő az idegenforgalmi vonzerők száma II. Stratégiai és operatív program
49
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja •
Bővül a turistáknak kiajánlható programok száma, ezzel meghosszabbítható a turisták kistérségi tartózkodása
A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
50
50
2005
2006
2007
(ezer Ft) 2008
1.2.1.6. Szálláshelyek kialakítása, bővítése, falusi turizmusba való bekapcsolódás operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A kistérség turisztikai fejlesztésével párhuzamosan a szálláshelyek bővítésének is meg kell történnie. Természetesen mind a szálláshelyek komfortfokozata, mind pedig az ára tekintetében széles választékra van szükség. A már említett, termálfürdők vendégkörére építő szálláshelykínálat-bővítés és a különböző táborokhoz hely kialakítása mellett az önkormányzati tulajdonú épületek egy részében is lehetősége lenne vendégház kialakítására, vagy azzá való átalakításra, a kisebb kastélyépületekben létrehozhatók turistaszállások. A falusi vendégfogadás feltételeinek, szolgáltatásainak bővítéséhez, új vállalkozók bekapcsolódásához a falusi turizmusba a kereslet növekedése ugyan jelent ösztönzőerőt, a szükséges tőke hiányának pótlása jelent egy fontos feladatot. Emellett a falusi turizmus keretein belül szállásadással foglalkozók képzése is elengedhetetlen. A Pannónia Ring látogatottsága adhatja a fejlesztések egyik célcsoportját. Jelenleg a vendégeknek nagyon kicsi aránya tölti éjszakáit a kistérségben. Ennek a rétegnek a megnyerése jelentheti az egyik fő kihasználtságát a közeli szálláshelyeknek. Általános célok: • Kistérségi szálláshelyek széles választékának megteremtése • Alternatív, kiegészítő jövedelemforrások bővítése Konkrét feladatok: • Arra alkalmas faluházakban nyári szálláshelyek kialakítása • A falusi turizmusba bekapcsolódóknak képzés szervezése Beavatkozási terület: Kistérségi települések Tokorcs, Vönöck, Boba, Ostffyasszonyfa, Köcsk, Karakó Megvalósítók: Helyi önkormányzatok, vállalkozók Hatások, eredménymutatók: • Szálláshelyek számának növekedése • Turisták és vendégéjszakák számának növekedése • Helyben képződött jövedelmek növekedése A projekt ütemezése: II. Stratégiai és operatív program
50
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja
Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
Üzleti terv alapján
1.2.1.7. Marketing-kommunikációs eszközök operatív alprogram ( integrált projekt ) Indoklás: A turisták megnyeréséhez nem elégséges az egyes idegenforgalmi ágazatok fejlesztése, hanem szükséges az „üzenetek” eljuttatása a potenciális célcsoportokhoz. E téren nagy előrelépést jelentett 1998-ban Celldömölkön a Tourinform Iroda megnyitása. A számos támogatott pályázat révén készültek kistérségi információs kiadványok, térképek, fejlesztés alatt áll a kistérségi honlap, megvalósultak különböző rendezvények. A kistérségi turizmus marketingjének hatékonyabbá tétele azonban még számos feladat megvalósítását igényli. Általános célok: • Kistérség olyan átfogó marketingtevékenységgel rendelkezzen, amely elősegíti a kistérség ismertségét, látogatottságát Konkrét feladatok: • Tematikus kiadványok elkészítése: kerékpáros túraútvonal, gyalogtúra-útvonalak, irodalmi és kastélytúrák stb. • A különböző tematikus utak kapcsolódási lehetőségeinek kidolgozása más tematikájú programokhoz • Tájékoztató filmek készítése, amely tartalmazza a kistérség teljes turisztikai kínálatát • Kistérségi honlap készítése, a kistérség aktuális turisztikai kínálatával • Turisztikai vásárokon való részvétel • Információs táblák felállítása a településeken, a táblarendszerek egységes kistérségi megjelenítése • A tematikus útvonalakat jelző táblarendszerek létrehozása és kihelyezése • Információs pontok kijelölése Megvalósítók: Mint azt a helyzetelemzés is tartalmazza, igencsak kezdeti stádiumban van a kistérségi turizmus esetében is az összefogás, a települések térségi szerveződése. Az különböző programok összehangolásának, tematikus programcsomagok kialakításának, a térség egységes megjelenítésének feladatát a Tourinform Iroda vállalhatja magára. Beavatkozási terület: Kistérség Hatások, eredménymutatók: • Idegenforgalmi kiadványok, filmek száma • Egységes idegenforgalmi táblarendszer • Társított termékek száma nő • Nagyobb érdeklődés a kistérség iránt A projekt ütemezése:
II. Stratégiai és operatív program
51
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja
Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
150
150
150
150
150
150
1.2.2. Agrárgazdaság fejlesztése operatív program A falu, a vidék életében mindig is alapvető szerepe volt a földnek, a mezőgazdaságnak. A szinte valamennyi rurális térségben megfigyelhető elvándorlás és népességcsökkenés sok tekintetben összefügg az agrárgazdaság helyzetével. Magyarországon is az utóbbi 10 évben drasztikusan csökkent a mezőgazdaság eltartó képessége, így mivel a munkaképes lakosság nagy része a városokban kap munkát, gyakran ezzel együtt lakóhelyet is vált. Az agrárgazdaság helyzete nagyon erősen összefügg azzal a támogatási rendszerrel, melyet a mindenkori kormány kialakít. Az állam beavatkozása ezen szférába olyan erős lehet, hogy a piaci viszonyok nem mindig érvényesülhetnek, hiszen az állam támogatásával alapvetően képes befolyásolni a termelést, annak gazdaságosságát. A celldömölki kistérség gazdasági szerkezetében kifejezetten markáns a mezőgazdaság jelenléte. A mezőgazdasági vállalkozások száma összességében számottevően elmarad a megyei és régiós átlagtól, az őstermelőké viszont jelentősen meghaladja azokat. E szerkezet hosszú távú versenyképessége kérdéses. Sok termelőszövetkezet viszont jelenleg is nagyon fontos szerepet tölt be a kistérség mezőgazdasági termelésében és foglalkoztatásában egyaránt. Ahhoz, hogy a kistérség mezőgazdasága az Unióba való belépés után is versenyképes legyen, sokoldalú fejlesztésekre van szükség. Mindennek alapja a tőke-tudás-technológia hármas elemeinek megfelelő mennyiségű és minőségű biztosítása. A kistérségi program szerepe az lehet, hogy kijelölje azokat a lehetséges irányokat, amerre a kistérség mezőgazdasága elmozdulhat, fejlődhet. Mindehhez figyelembe kell venni az érzékelhető trendeket és az Európai Unióhoz való csatlakozás közelségét. Magyarország esetében az a mezőgazdasági termékek exportjának mintegy 52%-a talál piacot az EU-ban. Vagyis az agrárexport jelentős mértékben függ az EU piac, az ottani kereslet és piacrajutási lehetőség alakulásától. A legfontosabb kelet- és közép-európai exporttermékek a hús és hústermékek, az olajosmagvak, a gyümölcsök, a zöldség, az élőállat, valamint a zöldség- és gyümölcskészítmények. Az Európai Unió mezőgazdaságában megfigyelhető trendek: 1. Egészséges élelmiszerek felé fordulás Jelenleg a biotermékek kereskedelme még csupán 1-3%-ot tesz ki, de már most is jelentősen meghaladja a kereslet a kínálatot. Az előrejelzések szerint mind nagyobb kereslet fog mutatkozni Nyugat-Európában a különböző biotermékek iránt. Így a biotermelés és biofarmok felé való elmozdulás hazánkban is mindenképpen indokoltnak látszik. 2. Megfelelőségi tanúsítványok és védjegyek rendszere A biotermesztéshez szorosan kapcsolódó kérdés, hiszen a bioterületeken megtermelt termék csak megfelelő tanúsítványok segítségével értékesíthető. A biogazdálkodás feltételrendszerét a 2092/91 számú EGK rendelet szabályozza, mely az Eu valamennyi tagállamában érvényes. Az Ellenőrzött Eredetmegjelölésnek nagy szerepe volt abban, hogy az unió egy-egy – sokszor kedvezőtlenebb adottságú – vidéke megélhetést találhatott a kis mennyiségben, helyi tradíciók alapján, nagy élőmunka költséggel előállított termékek termesztésével. A kétoldalú magyarfrancia megállapodás keretében a szakemberek együttműködése kiterjed többek között a II. Stratégiai és operatív program
52
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja biogazdálkodás ellenőrzési és tanúsítási tapasztalatainak átadására, valamint a regionális programok előkészítésére az eredet- és minőségi jelekre érdemes termékek feltárásával. 3. Rendkívül nagy kereslet a különböző gyümölcs- és zöldségfélék iránt E téren kimagaslóan fontos Németország, amely ma Európa legnagyobb gyümölcs- és zöldségimportőre, a fő szállító pedig Hollandia, Spanyolország, Belgium. A magyar mezőgazdaság jövőjét tekintve a német piac – nagysága és viszonylagos közelsége miatt is mindenképpen fontos kitörési pont lehet. 4. Baromfihús iránti kereslet növekedése Ebben a szegmensben az előrejelzések szerint 2008-ra Magyarország lenne a legfőbb exportőr. (Európai Agrárpolitikai Kft. előrejelzése) 5. Kelet-Közép Európai országok Az Európai Bizottság 2008-ig terjedő előrejelzése szerint a kelet- és közép-európai országokban a növekvő GDP és az emelkedő jövedelmek következtében emelkedni fog a fizetőképes kereslet az agrártermékek és élelmiszerek (tejtermék, sajt, sertés és baromfi termékek) iránt. A helyzetelemzésben megfogalmazottak, a fórumokon elhangzottak, valamint a megfigyelhető trendek alapján a kistérségi agrárgazdaság fejlesztésének operatív programja a következő fejlesztési programokat tartalmazza: • Mezőgazdasági termelők és vállalkozók oktatása • Kistérségi termékszerkezet átalakítása • Helyi borok palackozásának megoldása • Termékértékesítő szövetkezet létrehozása • Birtokok, utak, árkok rendezése • A mezőgazdaság technológiai hátterének fejlesztése 1.2.2.1. A mezőgazdasági termelők és vállalkozók oktatása operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: Az Európai Unióhoz való csatlakozás talán a mezőgazdaság területén hozza a legtöbb jogszabályi változást, amelyre a kistérségi mezőgazdasággal foglalkozók még teljesen felkészületlenek. Így nagyon fontos lenne számukra, hogy megfelelő tudással és ismeretekkel felvértezve nézzenek a csatlakozás után megváltozó versenykörnyezet elébe. A képzésnek ki kell terjednie az Európai Uniós mezőgazdasági szabályozókra, támogatásokra, a csatlakozásig végrehajtandó változásokra, valamint képessé kell tenni a gazdákat a saját üzletpolitika, üzleti tervek kidolgozására és piacokon való tájékozódásra. A képzések körét bővíti a borturizmushoz kapcsolódó fejezetben már leírásra került borászati képzés, speciálisan a helyi borászok, bortermelők számára. Általános célok: • Információszolgáltatás • Gazdák ismereteinek bővítése Konkrét feladatok: • Képzések szervezése, lebonyolítása • Szakmai információs napok tartása azzal a céllal, hogy Eu szakértők és a magyar termelők megvitathassák az integrációt érintő kérdéseket II. Stratégiai és operatív program
53
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja Beavatkozási terület: Kistérség Megvalósítók: Kistérségi társulás, Agrárkamara Hatások, eredménymutatók: • Képzésben résztvevők száma • A csatlakozásból eredő feladatok ismerete, és ezek végrehajtásának megkönnyítése • Gazdálkodók képesek lesznek a saját üzletpolitikájuk, üzleti tervük kialakítására A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
700
500
2005
2006
2007
(ezer Ft) 2008
1.2.2.2. Kistérségi termékszerkezet átalakítása operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A kistérségben a mezőgazdaság adottságai sok tekintetben kedvezőek. A változó külső körülmények (EU csatlakozás) között is meg kell találni azokat a termelési módokat, amelyekkel a térség agrárgazdasági adottságai jól kihasználhatóak, és az ágazatból élők a felfokozott piaci verseny keretei között is biztos jövedelmi hátteret tudnak teremteni mezőgazdasági tevékenységük révén. Vizsgálni kell, hogy melyek azok a speciálisan magyar termékek, amelyek exportálása az Európai Unióba nem kvótafüggő, és amelyek termelésére a kistérségi adottságok jó lehetőségeket nyújtanak (pl. dió, méz, csírafeldolgozás, biotermékek, gyógynövények). A trendek alapján egyre népszerűbb biotermékek kistérségi termelése alaposan megfontolandó, amelyet üzleti tervezésnek kell megelőznie. Ezeket a termékeket a lehető legnagyobb feldolgozottsági szinten célszerű értékesíteni. Az előrejelzések alapján a megtermelt gyümölcs számára az unió jó felvevő piacot biztosít. A kistérségi gyümölcsös területek növelését fogják eredményezni a tervezett új telepítésű almáskertek (mind hagyományos, mind pedig intenzív fajtákkal), valamint a Kis-Somlyón a gyümölcsfák telepítése (mandula, barack, szilva). A kertészeti fejlesztések a kistérség primőrzöldségekkel való ellátását segíthetik. A kistérségi mezőgazdasági termékszerkezet átalakításának kérdéskörében külön kell kezelni a rosszabb minőségű, kis aranykorona értékű földek helyzetét. Ezeken általában célszerűbb a szántóföldi termelés helyett az erdősítés, lehetőleg a területen őshonos, nem tájidegen fajtákkal, vagy a legelőként való hasznosítás. (Az erdőtelepítést az EU is támogatja, a költségek 75%-ának megtérítésével, állami területeken is.) Általános célok: • A kistérség agrár-termékszerkezetének átalakítása • A helyi adottságokra, lehetőségekre építve a piaci keresleti viszonyokhoz való jobb alkalmazkodás • Helyi mezőgazdaság jövedelemtermelő-képességének erősítése Konkrét feladatok: • Piacfelmérések, piackutatások végzése II. Stratégiai és operatív program
54
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja • • • • •
A piaci igények és a helyi adottságok alapján célszerű termékek meghatározása Biogazdaságok létrehozása Üzleti tervek készítése Helyi zöldség- és gyümölcstermelés fejlesztése Rosszabb minőségű földeken erdősítés, legelőként hasznosítás
Beavatkozási terület: Kistérség mezőgazdasági területei Megvalósítók: Mezőgazdasági termelő vállalkozók, őstermelők, Agrárkamara
szövetkezetek,
családi
gazdaságok,
egyéni
Hatások, eredménymutatók: • Kistérségi szőlő, gyümölcsös és erdőterületek növekedése • Változatosabb kistérségi termékszerkezet • Létrejövő biogazdaságok száma • Termelők jobb piaci pozíciója A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
Üzleti tervek alapján
1.2.2.3. Helyi borok palackozásának megoldása operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A kistérségben (Ság hegy, Kis-Somlyó) termelt borok fogyasztásának jelenleg nincsenek meg a széleskörű lehetőségei, intézményes keretei. A termelők összefogásának hiányában nem megoldott a palackozás és az egységes piaci megjelenés sem (a palackozott bort is forgalomba hozó termelők mindegyike máshol, más formában, más címkével öltözteti a termékét). A létrehozandó borpalackozóban a palackozás mellett egy borlabor kialakításával lehetőség nyílna a borok megfelelő elemzésére, vizsgálatára, és a minőség javítására tanácsadással. Megfelelő raktár- ill. tárolóhelyiséggel a palackozott borok szállításig való tárolását is meg lehet oldani. Általános célok: • Helyi borok értékesítési lehetőségeinek javítása • Kistérségi borok egységes megjelenítése és árusítása • Kistérségi borászati infrastruktúra és technológia fejlesztése Konkrét feladatok: • Borpalackozó üzem létesítéséhez szükséges összefogás megteremtése • Tervek elkészítése, engedélyek beszerzése • Építési munkálatok, eszközbeszerzések • A borpalackozó üzleti tervének kialakítása, a nyújtott szolgáltatások körének és értékének kialakítása Beavatkozási terület: Ság hegy – Kis-Somlyó hegyközség területe II. Stratégiai és operatív program
55
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja Megvalósítók: Hegyközség vagy vállalkozó Hatások, eredménymutatók: • Évente palackozott borok mennyisége • Palackozott borok értékesítéséből származó nyereség • A kistérség borászai palackozott borokkal jelenhetnek meg a piacon, a különböző rendezvényeken, vásárokon • Egységes palackban, címkével megjelenő helyi borok A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005
2006
2007
(ezer Ft) 2008
68.000
1.2.2.4. Mezőgazdasági termékértékesítő szövetkezet létrehozása operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A kistérségi mezőgazdasági termékek értékesítése jelenleg összehangolatlan, a termelők alacsony jövedelmezőségi szinten tudnak termelni. A közösen történő értékesítéssel erősíthető a termelők piaci helyzete, csökkenthető a kiszolgáltatottságuk. Általános célok: • Termelők piaci helyzetének erősítése, magasabb jövedelmezőségi szint elérése • Termelők egységes, megfelelő nagyságrendet képviselő piaci megjelenése Konkrét feladatok: • Termelői csoportok összefogása • A szövetkezés létrehozása • A piacra lépés összehangolása Beavatkozási terület: Kistérség Megvalósítók: Mezőgazdasági termeléssel foglalkozók Hatások, eredménymutatók: • Termékértékesítő szövetkezet létrejötte • Tagok száma • Tevékenység intenzitása • Termelők piaci kiszolgáltatottságának csökkenése
II. Stratégiai és operatív program
56
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004
2005
2006
2007
(ezer Ft) 2008
100
1.2.2.5. Birtokok, utak, árkok rendezése operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A földhitelesítést el fogják végezni a földhivatalok, de a birtokok, utak, árkok rendezetlensége miatt nem a tényleges földterület kerül kimutatásra a műholdas felvételek alapján. Ez számos probléma forrását jelentheti, mind a tulajdonosok részéről, mind pedig annak a szempontjából, hogy mekkora az a földterület, amely a művelés alatt áll. Ennek pontossága egyrészt a művelés alól kivonásra kerülő földek kérdésénél is jelentőséggel bír. A csatlakozásra való felkészülés során erre is fel kell hívni a figyelmet, és a tulajdonosokat, bérlőket ösztönözni arra, hogy a területek rendbetételét el kell végezni. Általános célok: • Földterületek pontos meghatározása Konkrét feladatok: • Földterületek, utak, árkok rendbehozatala, hogy a különböző célra használt területek egymástól világosan elkülöníthetőek legyenek Beavatkozási terület: Kistérség földterületei Megvalósítók: Tulajdonosok, bérlők Hatások, eredménymutatók: • A földterületek a tényleges használatnak megfelelően kerülnek kimutatásra és hitelesítésre A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005
2006
2007
(ezer Ft) 2008
10.000
1.2.2.6. A mezőgazdaság technológiai hátterének fejlesztése operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: E témakörben megvalósítandó feladatok részletesen kidolgozásra kerültek a kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programjának Operatív Program fejezetében. A bemutatásra került projektek - tárolókapacitás bővítése, épület- és telepfelújítások, technológiák újítása – miután az első SAPARD pályázatok a programkészítés ideje alatt II. Stratégiai és operatív program
57
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja kerültek kiírásra, jelenleg is aktuálisak, és a térségi fejlesztések során megvalósítandó feladatokat jelentenek. A projektek részletes bemutatását a fent említett kistérségi agrárstruktúra és vidékfejlesztési program tartalmazza. 1.2.3. Kistérségi iparfejlesztés operatív program 1.2.3.1. Ipari park operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A Celldömölki Ipari Parknak meghatározó szerepe van mind a kistérség gazdasági életében, mind pedig a foglalkoztatási szerkezetében. Szükséges az ipari park fejlesztése, amelynek irányát leginkább annak kell meghatározni, hogy a magasabb hozzáadott értéket képviselő, képzett munkaerőt alkalmazó üzemek telepedjenek itt le. Hosszabb távon célként kell kitűzni, hogy a régió felsőoktatási szellemi kapacitása is összekapcsolható, illetve bevonható legyen az ipari park fejlesztésébe. Általános cél: • Celldömölki Ipari Park területének növelése • Magasabb hozzáadott értéket képviselő iparágak (fémipar, elektronika, fa- és bútoripar, élelemiszeripar) megtelepedése • Tudás alapú ipari szerkezetváltás feltételeinek biztosítása Konkrét feladatok: • Új profilok ill. új ipari üzemek megtelepítése • Az új iparágak számára munkaerő és a szükséges szolgáltatások biztosítása Beavatkozási terület: Celldömölki Ipari Park Megvalósítók: Ipari Park menedzsment, helyi önkormányzat Hatások, eredménymutatók: • GDP növekedése • Új iparágak megtelepedése • Kistérségi munkahelyek számának növekedése A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
Fejlesztési tervek alapján
1.2.3.2. Élelmiszeripar operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: II. Stratégiai és operatív program
58
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja A külföldi érdekeltségű ipari üzemek letelepedésével a kistérség gazdasági bázisa stabilizálódott, de hosszú távon belső erőforrásainak feltárása és hasznosítása adhatja meg a fejlődés igazi dinamikáját. A kistérség élelmiszeriparát tekintve jelenleg egyedül a celldömölki malom képviseli, a helyi specialitásokat előállító egykori kisüzemek, vágóhidak megszűntek. Az élelmiszeripari feldolgozáshoz viszont rendelkezésre áll az alapanyag (gabona, liszt, tojás, vágóbaromfi, sertés). Az élelmiszeripari beruházási döntések meghozatala természetesen a vállalkozók feladata, az önkormányzatok és a kistérségi társulás a feltételek megteremtésében nyújthat segítséget és jelenthet ösztönzőerőt. Általános célok: • Kistérségi mező- és erdőgazdálkodási termékek nagyobb feldolgozottsági szinten, magasabb hozzáadott értéket képviselve kerüljenek értékesítésre • Helyi adottságokon és nyersanyagokon alapuló iparfejlesztés Konkrét feladatok: • Élelmiszeripari fejlesztési tanulmány készítése a lehetséges piacok és kereslet felmérésével Beavatkozási terület: Kistérség Megvalósítók: Helyi önkormányzatok, vállalkozók Hatások, eredménymutatók: • Megvalósult élelmiszeripari beruházások • Magasabb feldolgozottságú termékek A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004
2005
2006
2007
(ezer Ft) 2008
4.000
1.2.4. Szolgáltatások fejlesztése operatív program A harmadik, vagy szolgáltató szektor foglalkoztatja napjainkban a legtöbb embert a legfejlettebb gazdaságokban és a nemzeti összterméken belül a legnagyobb aránnyal képviselteti magát. A szolgáltatások szférája a kistérségben kifejezetten gyenge. A rendkívül összetett területre vonatkozó fejlesztéseknek középtávon mindenképpen helyet kell kapni a kistérség életében. A szolgáltatások kistérségi fejlesztésének legfontosabb területei: • Pénzügyi szolgáltatások • Logisztikai szolgáltatások • Kereskedelem • Kistelepülési alapszolgáltatások 1.2.4.1. Pénzügyi szolgáltatások operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: II. Stratégiai és operatív program
59
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja A pénzügyi szolgáltatások tekintetében hosszú távot tekintve a technikai fejlődés szerepe lesz a meghatározó, a modern pénzügyi szolgáltatási módok, az elektronikus ügyintézés még szélesebb körű elterjedése. Szükséges tehát, hogy a kistérség lakossága, intézményei, szervezetei és vállalkozásai legalább a központban, Celldömölkön, valamint a későbbiekben várossá váló Jánosházán a pénzügyi szolgáltatások teljes körét igénybe vehessék. Emellett a pénzautomaták elhelyezésének gazdaságosságát és célszerűségét is meg kell vizsgálni a kistérségi településeken. Általános célok: • A modern pénzügyi szolgáltatások biztosítása a kistérségben Konkrét feladatok: • A pénzügyi szolgáltatások teljes körének biztosítása • Pénzautomaták elhelyezése • Pénzügyi-gazdasági-üzleti tanácsadást nyújtó vállalkozások Beavatkozási terület: Kistérség, elsősorban a központi funkciót ellátó települések Megvalósítók: Pénzintézetek, vállalkozók Hatások, eredménymutatók: • Szolgáltatások körének bővülése • Pénzfelvételi és ügyintézési lehetőségek könnyebbé válása • Kihelyezett pénzautomaták száma A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
Üzleti tervek alapján
1.2.4.2. Logisztikai szolgáltatások operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A térség gazdasági versenyképessége megköveteli a logisztikai szolgáltatások fejlesztését is. Különösen hangsúlyos területek a Celldömölki Ipari Park, valamint a celldömölki és bobai vasúti csomópontok. Az Ipari Parkba telepített logisztikai erőforrások minél jobb kihasználtsága érdekében érdemes nemcsak a parkban lévő, hanem külső vállalkozások részére is szolgáltatni a logisztikai tevékenységeket. Általános célok: • Korszerű logisztikai szolgáltatások rendelkezésre állása a kistérségben • Vállalkozások számára külső logisztikai szolgáltatások biztosítása Konkrét feladatok: • Az Ipari Parkban a teljes körű logisztikai szolgáltatások (szállítás-előkészítés, szállítás, rakodás, raktározás, informatikai szolgáltatások, befejező jellegű szolgáltatások) nyújtása II. Stratégiai és operatív program
60
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja •
A vasúti csomópontoknál a logisztikai szolgáltatások bővítése
Beavatkozási terület: Celldömölki Ipari Park, kistérségi vasúti központok Megvalósítók: Vállalkozók, Ipari Park menedzsment Hatások, eredménymutatók: • Hatékonyabb információáramlás • Gazdasági folyamatok jobb szervezettsége • Térségi versenyképesség erősödése A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
Üzleti tervek alapján
1.2.4.3. Kereskedelmi szolgáltatások operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A kistérségi kereskedelmi szolgáltatások bővítése során a helyi igényeken túl figyelembe kell venni a várható kistérségi idegenforgalmi látogatottság bővülését (elsősorban a termálfürdőkre alapozottan), valamint meg kell vizsgálni a következő elképzelések létjogosultságát: - Játék-nagykereskedelmi központ létrehozása Boba mellett - Bevásárlóközpont létesítése a 8-as út mellett Általános célok: • Kistérségi kereskedelmi szolgáltatások bővítése Konkrét feladatok: • Üzleti tervek alapján a beruházások gazdaságosságának vizsgálata • Pozitív döntés esetén a beruházások megvalósítása • Kiskereskedelmi egységek bővítése az igények növekedésével Beavatkozási terület: Kistérségi települések, valamint Boba, Karakó Megvalósítók: Vállalkozók Hatások, eredménymutatók: • Kistérségi kereskedelmi tevékenység bővülése • Új, nagyobb kereskedelmi egységek létrejöttével a helyi munkahelyek bővülése A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
II. Stratégiai és operatív program
2007 +
(ezer Ft) 2008 + 61
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja Pénzügyi ütemezés
Üzleti tervek alapján
1.2.4.4. Kistelepüléseken alapszolgáltatások nyújtása operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: Lakossági alapellátást (pl. postai szolgáltatások, vegyesbolt, gázpalack-csere) biztosítása saját lakóhelyen nem csupán a komfortérzetet tekintve meghatározó, de hosszabb távon a település megtartó erejének is egyik összetevője. A kis településeken a vegyesboltok, stb. üzemeltetése nehezen oldható meg nyereségesen, így a feladat ellátását célszerű valamely más vállalkozással együtt megvalósítani, vagy pedig önkormányzati szerepvállalással, nonprofit szervezetekkel megoldani. Általános cél: • Alapellátás, szolgáltatások megfelelő szintű biztosítása valamennyi településen. Feladatok: • A kis településeken a hiányzó alapszolgáltatások megteremtése Beavatkozási terület: A kistérség települései, különös tekintettel az alacsony lélekszámú településekre Megvalósítók: Helyi önkormányzatok, vállalkozások, non-profit szervezetek Magyar Posta Rt. Hatások, eredménymutatók: • Lakossági elégedettség növekedése, életkörülmények javulása A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006
2007
(ezer Ft) 2008
1.2.5. Kistérségi munkahelyteremtés operatív program A munkahelyek alapvető feltételét képezik a térségben élők megfelelő életkörülményeinek. A celldömölki kistérségben a foglalkoztatottság a munkanélküliségi rátát alapul véve kedvezőnek tekinthető. A kedvezőnek tűnő képet viszont árnyalja, hogy a munkavállalókon belül nagy az ingázók aránya, a pályakezdők magas százaléka a regisztrált munkanélküliek között, a munkaerőkínálat és kereslet eltérő szakmai struktúrája. A statisztikák szerint a betanított munkásokra jut a legtöbb üres álláshely, viszont a kistérségben oktatott szakmákkal egyre nehezebb az elhelyezkedés. A pályakezdő munkanélküliek viszonylag nagy aránya a fiatalokat a kistérségből való elköltözésre ösztönözheti, ami tovább rontja a kistérség amúgy sem kedvező korstruktúráját. Mindenképpen célul tűzhető ki a kistérségben a munkahelyek számának növelése, valamint az elsődleges munkapiacon nem, vagy csak nehezen állást találók számára alternatív foglalkoztatási lehetőségek kialakítása. II. Stratégiai és operatív program
62
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja A celldömölki kistérségben a 2002 tavaszán aláírt kistérségi foglalkoztatási paktum is hasonló célokat tűz kis maga elé, hogy a térségi szereplők (pl. gazdasági szervezetek, intézmények, non-profit szervezetek) összefogásával: • megismerjék a kistérség foglalkoztatási nehézségeit, a munkanélküliség okait, • foglalkoztatást elősegítő programokat valósítsanak meg, • összehangolják a térségi szereplők gazdasági és humánerőforrás fejlesztési elképzeléseit, céljait, és megoldást keressenek a problémákra • összehangolják a pénzügyi forrásokat a foglalkoztatáspolitikai célok eredményes megvalósításának érdekében Az operatív program a következő fejlesztési programokat tartalmazza: • Vállalkozások térségben történő letelepedésének elősegítése • Versenyszférán kívüli munkahelyek biztosítása • Fiatalok térségben maradásának programja 1.2.5.1. Vállalkozások térségben történő letelepedésének elősegítése operatív alprogram A vállalkozók letelepítése, a meglévő vállalkozók megtartása alapvető érdeke a kistérségnek. Ehhez szükség van a vonzó vállalkozói környezet biztosítására. A cél érdekében a helyi önkormányzatok mozgástere meglehetősen szűk. Viszont ezt a szűk mozgásteret célszerű minél jobban kihasználni, hiszen a kistérségben lakók életesélyeit a munkaalkalmak alapvetően meghatározzák. A fejlesztési program keretében megvalósításra javasolt intézkedések: • Ajka-Sümeg-Jánosháza vállalkozási övezet létrehozása • Beruházásösztönző eszközök nyújtása 1.2.5.1.1. Ajka-Sümeg-Jánosháza vállalkozási övezet létrehozása Indoklás: A vállalkozási övezet a fogalmi meghatározás alapján a versenysemlegesség elvének feladásával, meghatározott időre gazdasági előnyöket biztosít a kormányzat az adott térségben a vállalkozási övezet cím megadásával. A hazai szabályozás a beruházások üzembe helyezésétől számítva 5 évre biztosít adókedvezményt a vállalkozási övezetbe települt új vállalkozások, illetve „meglévő” vállalkozások fejlesztései számára. A vállalkozási övezetek kijelölése óta eltelt viszonylag rövid idő ellenére az övezetekben 16 ezer új vállalkozás jött létre, a foglalkoztatottak létszáma pedig 2000-ben 233 ezer fő volt. Az övezeti státusz tehát kedvező folyamatokat indított el a kijelölt térségekben. A kistérséget érintő Ajka-Sümeg-Jánosháza vállalkozási övezet létrehozását és működését megalapozó szakmai koncepció elkészült 1997-ben, de sajnos a térség azóta sem kapta meg a vállalkozási övezet címet. Általános célok: • A vállalkozási övezet cím elnyerése • A térségben működő vállalkozások működési feltételeinek javítása Konkrét tevékenységek: • Tárgyalások és lobbi tevékenység folytatása annak ügyében, hogy nemcsak a határmenti kistérségek elmaradott, hanem a gazdasági potenciált magában hordozó kistérségek területén is lehessen vállalkozó övezetet kialakítani, főleg az elmaradott, jelentős munkanélküliséggel sújtott területeken. • Az elkészült koncepció aktualizálása II. Stratégiai és operatív program
63
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja Beavatkozási terület: Jánosháza térsége Megvalósítók: A tervezett övezet által érintett kistérségi társulások, önkormányzatok, országgyűlési képviselők Hatások, eredménymutatók: • A státusz elnyerésével a vállalkozások számára adott jelentős gazdasági kedvezmények • Jelentős segítséget nemcsak az ipari, kereskedelmi, hanem a mezőgazdasági vállalkozások körében is. A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
3.000
1.2.5.1.2. Beruházásösztönző eszközök nyújtása Indoklás: A helyi önkormányzatok vállalkozások letelepedését segítő eszközei közé tartoznak a már felsorolt helyi infrastruktúrafejlesztés, településfejlesztés, ingatlangazdálkodás mellett a közvetlen beruházásösztönző intézkedések. Ezek az eszközök támogathatják közvetlenül a vállalkozások megtelepedését, de lehetnek a vállalkozás működtetésének első pár évét befolyásoló közvetett pénzügyi támogatások is. Ilyen eszközök lehetnek: • A térségben a települések helyi adó szabályozása, egyensúlyban tartása • Adókedvezmény • Kedvezményes telekvásárlás lehetősége • Kedvezményes bérleti díjak • Elkülönített gazdaságfejlesztési alap működtetése: pályázat útján elnyert, a vállalkozóknak kedvezményes feltételek mellet nyújtott visszatérítendő támogatás • Helyi vállalkozások telephelyi feltételeinek javítása Általános célok: • A kistérségben a gazdasági tevékenység élénkítése • Olyan vállalkozások megtelepedésének ösztönzése, melyek innovációorientált fejlesztésük, környezetbarát technológiájuk révén a szakképzett munkaerő tekintetében jelentős munkahelyteremtést hajtanak végre • Helyi munkalehetőségek bővítése Konkrét feladatok: • Az eszközök alkalmazásának mértékének és rendszerének meghatározása a kistérség területére összehangoltan, az önkormányzatok döntési kompetenciájában Beavatkozási terület: Kistérség települései Megvalósítók: Helyi önkormányzatok II. Stratégiai és operatív program
64
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja Hatások, eredménymutatók: • Betelepülő új vállalkozások • Térségi foglalkoztatottság javulása A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
Önkormányzati döntések alapján
1.2.5.2. Versenyszférán kívüli munkahelyek biztosítása operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A celldömölki kistérségben nemcsak a magasabb végzettséggel rendelkezők számára szükségesek a megfelelő színvonalú és kereseti lehetőséget biztosító munkahelyteremtések, hanem gondolni kell azokra is, akik az elsődleges munkaerőpiacon nem, vagy csak nehezen találnak munkahelyet. A jelen intézkedés is több célcsoportra terjed ki: - tartósan munkanélküliek - hátrányos helyzetű fiatalok - megváltozott munkaképességűek - többgyermekes családanyák Általános célok: • A fent említett célcsoportok kistérségi foglalkoztatásának megoldása Konkrét feladatok: • Többgyermekes anyák részmunkaidős foglalkoztatása • Szocio-ökonómiai üzem, tranzitfoglalkoztató létrehozása • Közmunka-programok kiterjesztése Beavatkozási terület: Kistérség települései, mikrotérségi központok Megvalósítók: Önkormányzatok, önkormányzatok által létrehozott non-profit szervezetek Hatások, eredménymutatók: • Foglalkoztatottak száma • Segélyezett körből kikerülők száma • Életesélyek javítása a kistérségi „másodlagos munkaerőpiac” megteremtésével
II. Stratégiai és operatív program
65
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
4.000
1.2.5.3. Fiatalok kistérségben maradásának programja operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A kistérségben nagy gondot jelent, hogy a pályakezdő fiatalok nagyon nehezen tudnak a kistérség területén elhelyezkedni, ami különösen a felsőfokú végzettségűek esetén jelentkezik. Az ő megtartásuk a kistérség településein – ami az egyik fő alapja lehet a kistérség további népességcsökkenésének megakadályozásában – a helyi lakáshoz jutási és szabadidő eltöltési lehetőségek mellett a leghangsúlyosabban attól függ, hogy sikerül-e helyben, a végzettségüknek megfelelő, jó minőségű munkakörben elhelyezkedni. Általános célok: • A helyi fiatalok megtartása a térség számára • Térség népességcsökkenésének, valamint a korstruktúra romlásának megakadályozása Konkrét feladatok: • Szakmai gyakorlati helyek biztosítása a középfokú és felsőfokú oktatásban részt vevő kistérségi fiatalok számára a helyi vállalatoknál, intézményeknél • Vállalkozásoknak ösztönzőrendszer kidolgozása helybeli fiatalok foglalkoztatására • Fiataloknak letelepedési kedvezmények nyújtása az önkormányzatok részéről Beavatkozási terület: Kistérség Megvalósítók: Kistérségi társulás, települési önkormányzatok, Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Munkaszervezete Hatások, eredménymutatók: • A fiatalok elvándorlási arányának csökkenése • Vállalkozások szakemberigényének kielégítése A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
3.500
II. Stratégiai és operatív program
66
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja
2. A térségben élők életminőségének javítása A kistérségi fejlesztések átfogó célja a térségi gazdasági potenciál fejlesztése mellett a térségben élők életminőségének javításaként fogalmazható meg. A területfejlesztési program második prioritásához tartozó stratégiai programok arra irányulnak, hogy segítsék az EU életszínvonalának közelítését, a kistérségi környezet védelmét és fenntarthatóságát, erősödjenek a kistérségi kapcsolatok, továbbá fennmaradjanak a kistérségi hagyományok, megóvásra kerüljenek a kulturális, történeti értékek. A prioritás megvalósulását segítő stratégiai programok: 1.1. Életkörülmények befolyásolása 1.2. Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése 1.3. Környezetvédelem
2.1. Életkörülmények befolyásolása A helyi életkörülmények befolyásolásának programja egyrészt célul tűzi ki a települési környezet fejlesztését, a vonzó települési arculat kialakítását a hagyományos települési szerkezet megőrzésével, másrészt a helyi intézmények, ellátási rendszer korszerűsítését, fejlesztését. Ugyanakkor a települések többségében megfigyelhető lakónépesség csökkenés és elöregedés is fontos feladatokat állít a települési önkormányzatok elé, így célszerű a helyben való letelepedés támogatása, valamint a szociális ellátás fejlesztése. A programhoz kapcsolódó feladatok a következő operatív programokba csoportosíthatók: 2.1.1. Településrendezés 2.1.2. Vonzó települési arculat kialakítása 2.1.3. Intézmények korszerűsítése 2.1.4. Letelepedés segítése, népességmegtartás 2.1.5. Szociális ellátás fejlesztése 2.1.6. Oktatás, képzés fejlesztése 2.1.7. Hagyományőrzés 2.1.1. Településrendezési operatív program A tudatos, hosszú távú tervezés alapvető feltételét képezi annak, hogy a települések megfelelő összképe, arculata kialakulhasson. Ennek eszközéül szolgálnak a Településfejlesztési koncepciók (melyekről a Gazdasági fejlesztéseket szolgáló településfejlesztési operatív programban már szó esett), valamint a most rendkívül aktuális Településrendezési tervek. A települések rendezése a tervek elkészítésén túl magában foglalja az építési telkek kijelölését, és az elhanyagolt belterületek rehabilitációját is, mint a közeljövőben megvalósítandó feladatokat. Mindezek alapján az operatív program 3 fő eleme: • Rendezési tervek elkészítése • Építési telkek kialakítása • Elhanyagolt belterületek rehabilitációja 2.1.1.1. Településrendezési tervek elkészítése operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozóan helyi szabályok kialakításával: • meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit II. Stratégiai és operatív program
67
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett • biztosítsa a település megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculatának védelmét. A celldömölki kistérség településein jelenleg aktuális a területrendezési tervek elkészítése. Az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről tartalmazza a területrendezési tervekkel kapcsolatos követelményeket. A törvény 60.§-nak 3. bekezdése rendelkezik arról, hogy „a korábbi jogszabályok rendelkezései szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően készített érvényes településrendezési terveket a módosításukig változatlanul alkalmazni kell, de azok legfeljebb december 31-ig alkalmazhatóak.” A településrendezési tervek mind a települési gazdaság, mind az életkörülmények, életminőség fejlesztése szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak, és számos kapcsolódási pont található a területfejlesztési program egyes intézkedései és a településrendezési tervek között. •
Általános célok: • A települések területfelhasználásának és infrastruktúra hálózatának kialakítása • Az építés helyi rendjének szabályozása • A környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme • A tervek elkészítése során a térségi, települési és magánérdekek összhangjának megteremtése • Az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése Konkrét feladatok: • A településrendezési tervek elkészítése Beavatkozási terület: A kistérség mindazon települései, melyek nem rendelkeznek még településrendezési tervvel Megvalósítók: Helyi önkormányzatok, az intézkedés szempontjából meghatározó települési szereplők bevonásával Hatások, eredménymutatók: • Elkészült tervdokumentumok száma • Meghatározásra kerülnek a települések összehangolt, rendezett fejlődésének térbelifizikai keretei A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004
2005
2006
2007
(ezer Ft) 2008
1.500-3.000 / terv
2.1.1.2. Építési telkek kialakítása operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: II. Stratégiai és operatív program
68
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja A kistérségben a népességszám megtartásához illetve növeléséhez szükség van arra, hogy az itt megtelepedni vágyók számára a települések közművesített építési telkeket tudjanak nyújtani. Általános célok: • Lehetőség nyújtása a kistérségben való letelepedésre, ház építésére Konkrét feladatok: • Szükség esetén területek vétele, belterületbe vonása • Új utcák nyitása esetén tervek elkészítése • Telkek kijelölése • Közművesítés Beavatkozási terület: Kistérségi települések, különös tekintettel Tokorcs, Vönöck, Kemenesszentmárton, Boba, Nemeskocs, Nemeskeresztúr, Nagysimonyi
Kemenessömjén,
Megvalósítók: Helyi önkormányzatok Hatások, eredménymutatók: • Új építési telkek száma • A települések lakosságszáma növekszik A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
1.000 / telek irányár alapján
2.1.1.3. Elhanyagolt belterületek rehabilitációja operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A rendezett településképek kialakítása azt is feltételezi, hogy a települések belterületén lévő ingatlanok és a hozzájuk tartozó kertek, udvarok, földek, egyéb területek is rendezett állapotban vannak. A kistérségben számos településen megfigyelhető – sokszor éppen a külföldi tulajdonban lévő ingatlanok esetén – a területek elhanyagolt állapota. Általános célok: • Rendezett településképek létrehozása • Elhanyagolt ingatlanok rendbetétele Konkrét feladatok: Program kidolgozása a helyi önkormányzatok részéről, mellyel az ingatlanok tulajdonosai motiválhatók a tulajdonukban lévő épületek, területek rendben tartására, helyreállítására. Beavatkozási terület: Kistérségi települések Megvalósítók: Helyi önkormányzatok II. Stratégiai és operatív program
69
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja Hatások, eredménymutatók: • Felújított, rendbe hozott ingatlanok száma • Falu összképének javítása A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005
2006
2007
(ezer Ft) 2008
2.1.2. Vonzó települési arculat kialakítása operatív program Az operatív program azokat a konkrét intézkedéseket foglalja magába, melyek közvetlenül szolgálják egy élhetőbb, komfortosabb lakókörnyezet kialakítását. Az egységes, rendezett településkép nemcsak a település lakóinak közérzete, de a turizmus szempontjából is elsőrendű fontossággal bír. Az egyes intézkedések végrehajtásának eredményeként esztétikusabb településkép jön létre, így a kistérség központja és falvai az ápolt környezettel, épületekkel olyan arculatot tudnak sugározni, hogy az itteni emberek szeretnek igényes körülmények között élni, és ezért meg is tesznek mindent. Az operatív program elemei: • Parkosítási, virágosítási program • Temetők rendezése • Műemlékek, helyi építészeti értékek felújítása és állagának megóvása • Játszóterek létrehozása • Sportolási lehetőségek bővítése 2.1.2.1.Parkosítási, virágosítási program operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A parkok létesítése nemcsak otthonosabbá teheti a települést, de megteremtheti a lehetőséget és a megfelelő színteret a településen élők találkozására. Az új parkok létrehozása mellett azonban szükséges a már meglévők fenntartása is. Emellett a virágos településképek kialakítása is hozzájárulhat az itt élők és az ide látogatók jó közérzetéhez. Általános célok: • Településeken belül a zöldfelületek növelése, zöld területek ápolása és fejlesztése • Elhanyagolt területek új funkcióval való megtöltése • Sajátos, vonzó települési környezet kialakítása Konkrét feladatok: • Tervezett parkok helyén a terület rendezése • Szükséges növények, tárgyak (padok, hulladékgyűjtők) beszerzése, elhelyezése • A települések közterületein virágosítás, a lakók ösztönzése kertjeik szépítésére Beavatkozási terület: Kistérségi települések, elsősorban Boba, Kemenespálfa, Karakó, Nemeskeresztúr, Nagysimonyi II. Stratégiai és operatív program
70
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja Megvalósítók: Helyi önkormányzatok, lakosság Hatások, eredménymutatók: • Újonnan kialakított parkok száma • Több zöldfelület, tisztább levegő • Szép, virágos utcák, terek, parkok, rendezett környezet A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
800
800
800
800
800
800
2.1.2.2. Temetők rendezése operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A temetők, mint a települési zöldfelület részei, folyamatos rendezési, ápolási munkálatokat kívánnak. Az 1999. évi XLIII. tv. a temetőkről és a temetkezésről tartalmazza a ravatalozókkal szemben támasztott előírásokat, ami sok helyen a meglévő felújítását, vagy új építését tette szükségessé. Mindezek mellett fontos a temetők jó megközelíthetősége, és mellettük vagy a közelben az autók számára parkolási lehetőségek biztosítása. Általános célok: • Temetők zöldterületének fenntartása • Törvényi előírásoknak való megfelelés • Kegyeleti szolgáltatások magasabb színvonalú biztosítása Konkrét feladatok: • Ravatalozók felújítása, építése • Temetők területének rendezése • Parkolóhelyek kialakítása a temetők mellett Beavatkozási terület: Kistérségi települések, különös tekintettel Boba, Kemenespálfa, Köcsk, Duka, Nagysimonyi Megvalósítók: Helyi önkormányzatok Hatások, eredménymutatók: • Új ravatalozók • Új parkolóhelyek száma • Rendezett kistérségi temetők A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi
2003 +
2004 +
2005 +
4.200
4.200
4.200
2006
II. Stratégiai és operatív program
2007
(ezer Ft) 2008
71
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja ütemezés 2.1.2.3. Műemlékek, helyi építészeti értékek felújítása és állagának megóvása operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A kistérségi épített illetve műemléki örökség fejlesztési potenciál hordozója, a védelmére fordítandó összeg mind szellemi, mind anyagi értelemben megtérülhet, különösen igaz ez akkor, ha sikerül megtalálni a jelenleg kihasználatlanul álló, vagy nem megfelelően kihasznált épületek funkcióját is. Általános célok: • Kistérségi építészeti értékek megóvása Konkrét feladatok: • Felújítási, állagmegóvási munkálatok Beavatkozási terület: hadifogolytábor
Kistérségi
települések
kastélyai,
templomai,
pincék,
volt
Megvalósítók: Az épületek tulajdonosai, kezelői Hatások, eredménymutatók: • Felújításra költött összegek • Felújított épületek száma • Az épületek állagának további romlásának megakadályozása • Helyreállított épületek, vonzóbb településkép A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
3.700
6.000
5.000
4.000
5.000
5.000
2.1.2.4. Játszóterek létrehozása operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A területfejlesztési programban nem szabad elfeledkezni a legkisebb korosztályokról sem – az ő számukra fontos, hogy a településeken közös játszóterek kerüljenek kialakításra. Általános célok: • Vonzó települési környezet megteremtése a legfiatalabb korosztály, illetve szüleik számára Konkrét feladatok: • Területek kijelölése • Területek rendezése, parkosítása II. Stratégiai és operatív program
72
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja • •
Játékok, padok beszerzése, elhelyezése A biztonsági feltételek megteremtése
Beavatkozási terület: Kistérségi települések, különösen Tokorcs, Kemenesszentmárton, Köcsk, Nemeskeresztúr, Nagysimonyi Megvalósítók: Helyi önkormányzatok Hatások, eredménymutatók: • Felépített játszóterek száma • Gyermekeknek játszási lehetőség biztosítása a települések közterületein A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006
2007
(ezer Ft) 2008
900 /játszótér
2.1.2.5. Sportolási lehetőségek bővítése operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: Napjainkban egyre nagyobb hangsúly helyeződik az egészséges életmódra, amelyben fontos szerepet tölt be a rendszeres testedzés, sportolás is. A kis települések, falvak esetében is szükséges ehhez a helyszín biztosítása. A sportpályák emellett a csapatjátékok (elsősorban labdarúgás) helyszíneként a közösségi élet fontos színterei, és a gyerekek, fiatalok szabadidejének eltöltéséhez is jó lehetőséget biztosítanak. A sportpályák kialakításán, felújításán túl nem szabad elfeledkezni az iskolával, tornateremmel nem rendelkező településeken a kultúrházakban, szabadidő központokban kialakítandó edző- és/vagy konditermekről sem. Általános célok: • Egészséges életmódhoz lehetőség nyújtása • Sportolási lehetőségek bővítése, azokhoz a helyszínek megteremtése • A helyi lakosság, különösen a fiatalok számára vonzóbbá tenni a településeket Konkrét feladatok: • A meglévő sportpályák rendezése, felújítása • Új sportpályák kialakítása, mellette öltözők létesítése • A szükséges eszközök beszerzése, elhelyezése • Csoportos edzésekhez helyszín biztosítása a településeken Beavatkozási terület: Kistérségi települések, kiemelten Kemenesszentmárton, Kemenespálfa, Köcsk, Karakó, Nagysimonyi, Duka, Jánosháza Megvalósítók: Helyi önkormányzatok és sportegyesületek Hatások, eredménymutatók: • Létesített / felújított sportpályák, edzőtermek • A rendszeres testmozgást végzők számának növekedése II. Stratégiai és operatív program
73
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja
A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
20.000
20.000
20.000
20.000
20.000
(ezer Ft) 2008 + 20.000
2.1.3. Intézmények korszerűsítése operatív program Ahhoz, hogy a kistérség települései megtarthassák lakosságukat, mindenképpen szükség van arra, hogy a települési önkormányzatok kötelező feladataikat az elvárt színvonalon elássák. Mindebben nagy szerepe van az önkormányzati intézményeknek. A Celldömölkre és Jánosházára e körben vonatkozó feladatok az 1.1.3.2. Településhálózatfejlesztés fejlesztési programban szerepelnek, így a jelen operatív program a kisebb településekre koncentrál. A falvak legfontosabb önkormányzati fenntartású intézményei a polgármesteri hivatal/jegyzőség, oktatási/nevelési intézmények (általános iskola, óvoda), kultúrház, orvosi rendelő, szociális intézmények. A szociális intézmények kérdésével a 2.1.5. Szociális ellátás fejlesztése operatív program foglalkozik. A kistérségi fórumokon elhangzottak és a települések vezetői által kitöltött kérdőívek alapján az Intézmények korszerűsítése operatív program keretében megfogalmazott intézkedések: • Oktatási intézmények fejlesztése, korszerűsítése • Egyéb önkormányzati intézmények fejlesztése, korszerűsítése 2.1.3.1. Oktatási intézmények fejlesztése, korszerűsítése operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: Ahhoz, hogy a kistérség a felnövő generációnak ugyanazokat az esélyeket tudja biztosítani a képességek kibontakoztatásához, a tudás megszerzéséhez, ugyanazoknak a feltételeknek a megteremtése szükséges, mint amelyeket egy korszerű nagyvárosi oktatási intézmény képes nyújtani diákjai számára. A kistérségi, különösen a falusi iskolák esetében a kis tanulólétszámból adódóan sokszor a napi működés biztosítása is gondot jelent a fenntartó önkormányzatnak, aminek eredményeképpen az eszközfejlesztésre, a korszerű oktatási körülmények megteremtésére már nem jut forrás. Az elkövetkező években a gyereklétszám csökkenés, az iskola összevonások következtében nem biztos, hogy mindegyik kistérségi iskola életképesnek bizonyul, viszont a fennmaradók esetében elengedhetetlen az „azonos életesélyt nyújtó” oktatási feltételek biztosítása. Emellett fontos az óvodai körülmények megfelelő színvonalú kialakítása is. Általános célok: • Az oktatás megfelelő színvonalának biztosítása valamennyi kistérségi diák számára Konkrét feladatok: • Tornatermek építése, tornaszobák kialakítása • Korszerű iskolai sportpályák kialakítása (pl. bitumenes kézilabdapálya) • A körzeti iskolák esetében iskolabuszokkal a diákok szállításának megoldása • Intézményi felújítások: nyílászáró-cserék, fűtéskorszerűsítés, épületfelújítás • Oktatási eszközök beszerzése, fejlesztése II. Stratégiai és operatív program
74
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja Beavatkozási terület: Kistérségi általános iskolák, óvodák Megvalósítók: Helyi önkormányzatok Hatások, eredménymutatók: • Új tornatermek, tornaszobák, iskolai sportpályák • Elvégzett intézményfelújítások, korszerűsítések • Magasabb színvonalú oktatás A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
80.000
100.000
100.000
40.000
40.000
2.1.3.2. Egyéb önkormányzati alprogram (integrált projekt)
intézmények
fejlesztése,
korszerűsítése
(ezer Ft) 2008 + 40.000 operatív
Indoklás: A kistérség önkormányzati fenntartású intézményeinek folyamatos felújítása, bővítése, karbantartása mellett egyes településeken újak építésére, kialakítására is szükség van. Célszerű ezen esetekben azt is átgondolni, hogy az épület a tervezetten túl még milyen funkciók ellátására lehet alkalmas (teleház, faluház, kulturális programok), melyekhez eddig nem voltak meg a megfelelő keretek. Általános célok: • Önkormányzati feladatok megfelelő ellátásához a feltételek megteremtése • Települések kulturális életéhez a megfelelő helyi, infrastrukturális feltételek biztosítása Konkrét feladatok: • Intézmények fűtéskorszerűsítése • Új hivatalok kialakítása • Polgármesteri hivatalok bővítése • Berendezések beszerzése, korszerűsítése • Művelődési házak felújítása • Kemenespálfán többfunkciós faluház létrehozása: polgármesteri hivatal, kultúrház, orvosi rendelő, teleház Beavatkozási terület: Kistérségi települések Megvalósítók: Helyi önkormányzatok Hatások, eredménymutatók: • Elvégzett korszerűsítések • Beruházások értéke • Új, többfunkciós intézmények létrejötte • Alkalmazottak, szolgáltatást igénybevevők számára jobb körülmények biztosítása • Önkormányzatoknál rugalmasabb, hatékonyabb ügyintézés II. Stratégiai és operatív program
75
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja
A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
120.000
80.000
80.000
20.000
20.000
(ezer Ft) 2008 + 20.000
2.1.4. Népességmegtartás operatív program A munkalehetőségek mellett a lakás minősége, a lakáshoz jutás feltételrendszere alapvető fontossággal bír a kistérség népességének megtartása szempontjából. Minden települési önkormányzat érdeke és célja, hogy a helyi, állandó lakosok száma emelkedjen, és a kistérségre előrejelzett népességszám-előreszámítás alapján megállapított folyamatos népességcsökkenés ne következzen be. Ehhez az önkormányzatok számára rendelkezésre álló eszközök egyrészt a helyi munkahelyteremtés támogatása (1.2.3. operatív program), másrészt a lakáshoz jutás lehetőségének megkönnyítése, harmadrészt a helyi életkörülmények (infrastruktúra, szabadidő-eltöltési lehetőségek, szolgáltatások) befolyásolása. Jelen operatív program a lakáshoz jutási lehetőségekre koncentrál, a következő intézkedésekkel: • Letelepedési támogatás nyújtása • Szociális bérlakások építése, szolgálati lakások kialakítása 2.1.4.1. Letelepedési támogatás nyújtása operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A lakásépítés ösztönzése, vagy a települések üresen álló, lakatlan házainak újra benépesítése valamennyi önkormányzatnak alapvető érdeke, ugyanakkor az erre a célra rendelkezésre álló források meglehetősen csekélyek. Az önkormányzat eszközei lehetnek a jutányos áron kínált lakótelkek (záros határidőn belüli beépítési kötelezettséggel), vagy egyéb letelepedési kedvezmények nyújtása. Általános célok: • A lakosság, kiemelten a fiatalok helyben tartása • Lakásépítés ösztönzése Konkrét feladatok: • Olcsó (adott esetben ingyenes) telek biztosítása megfelelő garanciák mellett • Vissza nem térítendő lakásépítési/vásárlási támogatás Beavatkozási terület: Kistérségi települések Megvalósítók: Helyi önkormányzatok Hatások, eredménymutatók: • Felépült lakások száma • Településre beköltözők száma II. Stratégiai és operatív program
76
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja
A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
Önkormányzati döntések alapján
2.1.4.2. Szociális bérlakások építése, szolgálati lakások kialakítása operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A szociális bérlakások építése elsősorban a legrászorultabb rétegek lakáshelyzetén javíthat. Tekintve, hogy ezen a területen az utóbbi időben jelentős állami szerepvállalás is történt, így ennek kihasználása mindenképpen indokolt. Általános célok: • A legrászorultabb réteg lakáshoz jutásának támogatása • Az önkormányzat alkalmazásában állók számára szolgálati lakások biztosítása Konkrét feladatok: • Szociális bérlakások építése • Szolgálati lakások kialakítása Beavatkozási terület: Celldömölk, Jánosháza, Boba, Nagysimonyi Megvalósítók: Helyi önkormányzatok Hatások, eredménymutatók: • Felépített bérlakások, kialakított szolgálati lakások száma A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006
2007
2008
180.000 Ft/m2 bekerülési költség alapján
2.1.5. Szociális ellátás fejlesztése operatív program A szociális ellátásnak és a szociális létesítményeknek minden olyan társadalomban, melyre alapvetően az öregedő tendencia jellemző, kiemelt szerepet kell kapniuk. A kistérség öregségi indexe meghaladja a megyei átlagot. A fokozatosan öregedő társadalom következményeivel már középtávon is mindenképpen számolni kell, ezért kiemelt jelentőséggel bír a kistérségben a szociális ellátások fejlesztése, azon belül is a következő területek: • Kistérségi falugondnoki hálózat kialakítása II. Stratégiai és operatív program
77
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja •
Szociális otthon létesítése
2.1.5.1. Kistérségi falugondnoki hálózat kialakítása operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A falugondnokság intézménye a Népjóléti Minisztérium által szorgalmazott intézményrendszer, melynek célja az 500 fõnél kisebb kisközösségek szociális igényeinek biztosítása. Egy, a helyi közösség támogatását bíró falugondnok egy mikrobusszal szociális segítséget nyújt az arra rászorulóknak: gyógyszereket szerez be, bevásárlást, hivatalos ügyeket intéz. Általános célok: • A településen a szociális alapellátás biztosítása Konkrét feladatok: • Falugondnokok szolgálatba állása • A tevékenységükhöz szükséges gépjárművek megpályázása, beszerzése Beavatkozási terület: A kistérség 500 lakos alatti települések, ahol a lakónépességen belül magas az idős korosztály aránya („szociális jellegű” falvak) pl. Kemeneskápolna, Keléd Megvalósítók: Helyi önkormányzatok Hatások, eredménymutatók: • Időskorúak alapellátásának (ebédszállítás, orvoshoz szállítás, gyógyszerkiváltás stb.) megoldása • A településen egyéb feladatok ellátása (óvodások, iskolások, sportcsapatok szállítása, közterületek rendbentartása, stb.) A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
12.000
8.000
2005
2006
2007
(ezer Ft) 2008
2.1.5.2. Szociális otthon létesítése operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A felmerült igények alapján külön-külön kell megvizsgálni a civil szervezetek és egyházak bevonásával a szükségességét és a létesítés módozatait. Általános célok: • Az intézmények kistérségi igényekre reagáló létrehozása • Törvényi előírásoknak való megfelelés Konkrét feladatok: II. Stratégiai és operatív program
78
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja •
Idősek otthonának létrehozása - tervek elkészítése, engedélyek beszerzése - az otthon létrehozása a törvényi előírásoknak megfelelően
Beavatkozási terület: Kenyeri Megvalósítók: Megyei Önkormányzat Hatások, eredménymutatók: • Az öregedő lakosság részére megfelelő körülményeket nyújtó szociális létesítmények biztosítása • Kistérségi szinten a befogadó kapacitás növelése A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007
(ezer Ft) 2008
Fejlesztési terv alapján
2.1.6. Oktatás, képzés fejlesztése operatív program A humán erőforrás fejlesztése a régió stratégiájában is kiemelt szerepet játszik. A régió hosszú távú célrendszere alapvetően az Európai Foglalkoztatási Stratégia céljaira és prioritásaira épül, amelyben megfogalmazták, hogy az emberek, a humán erőforrások szempontjából alapvető cél az oktatás, a képzés és a foglalkoztatás összehangolt erősítése, s ennek részeként az új információs technológiák hasznosítása. A megfogalmazott célok elérését segítik a területfejlesztési program következő intézkedései: • Kistérségi szakképzés tartalmi felülvizsgálata, helyi igényekhez igazítása • Uniós ismeretekről szóló képzések • Iskolarendszeren kívüli kistérségi képzések, továbbképzések 2.1.6.1. Kistérségi szakképzés tartalmi felülvizsgálata, helyi igényekhez igazítása operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A helyi lakosság kistérségben való elhelyezkedésében egyik nehézséget az képezi, hogy a munkavállalók képzettsége és a kistérségben keresett szakmák nincsenek összhangban. Erre, valamint a kistérségben a munkanélküliek között a fiatalok magas arányára egy válaszlehetőséget jelent a kistérségi szakképzés átalakítása a helyi munkavállalók igényei alapján. Általános célok: • A kistérség fiataljai számára az elhelyezkedési esély növelése a kistérségben • A helyi vállalkozások szakképzett munkaerő iránti igényéire alapozó szakképzés Konkrét feladatok: • Igényfelmérés a kistérségi vállalkozásoknál • Új szakok elindítási lehetőségeinek vizsgálata II. Stratégiai és operatív program
79
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja •
A szükséges feltételek biztosítása (engedélyek, oktatók, képzési terv, gyakorlati helyek)
Beavatkozási terület: Kistérségi szakképző intézmények Megvalósítók: Paktum munkaszervezete, intézményfenntartó Hatások, eredménymutatók: • Új szakok létrejötte • Versenyképesebb kistérségi képzési struktúra A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006
2007
(ezer Ft) 2008
A felmért igények alapján
2.1.6.2. Uniós ismeretekről szóló képzések operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A mezőgazdasági termelők, gazdálkodók részére szervezett, Európai Uniós ismeretekről tartandó képzésekről és információs napokról az Agrárgazdaság fejlesztése operatív programban esett már szó. Emellett szükséges a köz- és magánszféra, vállalkozók, valamint a civil szervezetek számára az európai uniós csatlakozásra felkészítő képzések megvalósítása. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a célközönség speciális igényei mellett az uniós forrásokból finanszírozott pályázatok ismertetésére, a pályázat készítéssel és a projektek megvalósításával, menedzselésével kapcsolatos szemináriumokra. Általános célok: • Információszolgáltatás • Ismeretek bővítése Konkrét feladatok: • Célcsoportok kiválasztása • Képzések szervezése lebonyolítása Beavatkozási terület: Kistérség Megvalósítók: Kistérségi társulás, képző intézmények Hatások, eredménymutatók: • Képzésen résztvevők száma • Csatlakozás speciális, célcsoportra vonatkozó hatásainak ismerete • Projektelőkészítési képesség javulása
II. Stratégiai és operatív program
80
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
1.000
1.000
1.000
2006
(ezer Ft) 2008
2007
2.1.6.3. Iskolarendszeren kívüli kistérségi képzések, továbbképzések operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A kistérségben is fontos a regionális célokkal összhangban az új típusú képzési formák támogatása, az élethosszig tartó tanuláshoz lehetőségek nyújtása. A felnőtt lakosságot, munkavállalókat megcélzó képzési programoknak a feladata, hogy a munkaerő folyamatosan fejlessze szakmai ismereteit a technológiai fejlődéssel lépést tartva, valamint ki kell terjedniük olyan készségek elsajátítására, amelyek általánosan hozzájárulnak az elhelyezkedési esélyeik növeléséhez (nyelvismeret, számítógépkezelői ismeretek, kommunikációs, személyiségfejlesztő tréningek). Általános célok: • Kistérségi munkavállalók munkaerőpiaci alkalmazkodóképességének növelése • Vállalkozások szakember igényeinek kielégítése Konkrét feladatok: • Lakossági, vállalkozói igények felmérése • Képző intézményekkel egyeztetések, megállapodások • Képzések megszervezése, lebonyolítása Beavatkozási terület: Kistérség lakossága Megvalósítók: Paktum munkaszervezete, munkaügyi kirendeltség, képző intézmények, vállalkozók Hatások, eredménymutatók: • A képzésekben részt vevők száma • A képzések száma, területe • Jól képzett helyi lakosok • A lakosság növekvő esélye az elhelyezkedésre A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
4.000
4.000
4.000
4.000
4.000
4.000
II. Stratégiai és operatív program
81
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja 2.1.7. Hagyományőrzés operatív program A hagyományőrzés rendkívüli jelentőséggel bír mind az egyes települések közösségi- és civil életének szempontjából, mind pedig turisztikai szempontból tekintve. A hagyományokhoz való ragaszkodás és azok felhasználásával rendezvények szervezése nagymértékben növelheti az egyes települések vonzerejét – s nem csupán a turisták, de a helyben lakók számára is. Ez az operatív program a következő fejlesztéseket tartalmazza: • Népszokások felelevenítése • Civil szervezetek szerepének növelése • Helytörténeti állandó kiállítások összeállítása • Karakói földvárnál régészeti feltárások • Történelmi emlékhelyek kialakítása 2.1.7.1. Népszokások felelevenítése operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A népszokások felújításának szintén nagyon erős idegenforgalmi, turisztikai vonzereje van. Ezzel párhuzamosan növelheti az adott település, kistérség összetartozás-tudatát, erősíti az identitást. Általános cél: • Ma már nem élő, de a kistérségben hagyományokkal rendelkező népszokások felelevenítése Feladat: • Népszokásokhoz kapcsolódó bemutatók, programok szervezése Beavatkozási terület: Kistérség Megvalósítók: Civil szervezetek, lakosság Hatások, eredménymutatók: • A felelevenített népszokások száma és az azokhoz kapcsolódó rendezvényeken részt vettek száma A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
100
100
100
100
100
100
2.1.7.2. Civil szervezetek szerepének növelése program operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A civil szervezetek – egyesületek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok - részvétele egy-egy település életében rendkívül nagy jelentőséggel bír, hiszen a civil szervezetek aktív tevékenysége a demokratikus társadalom lényeges jellemzője, egyben a helyi társadalom integráló és aktivizáló tényezője. A civil szervezeteknek nem csupán a nagyobb településeken s a városokban van helye, de a kistelepüléseken is sokat tehetnek a II. Stratégiai és operatív program
82
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja faluért, a lakosság aktivizálásáért. Szükséges tehát az önkormányzatok és a helyi civil szervezetek közötti együttműködés; annál is inkább, mivel bizonyos feladatokat egy civil szervezet gyakran nagyobb hatékonysággal láthat el, mint egy önkormányzat. Általános cél: • Civil szervezetek erősítése, az általuk elvégzett feladatok körének bővítése Feladatok: • Civil szervezetek támogatása, segítése (informatikai háttér biztosítása, jogi tanácsadás, stb.) • Civil szervezetek programjainak támogatása Beavatkozási terület: Kistérségi települések Megvalósítók: Önkormányzatok, civil szervezetek Hatások, eredménymutatók: • Bejegyzett civil szervezetek és általuk (ténylegesen) végzett tevékenységek száma A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
-
-
-
-
-
(ezer Ft) 2008 + -
2.1.7.3. Helytörténeti állandó kiállítások összeállítása operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A helyi hagyományok őrzésének fontos elemét jelentik a települési helytörténeti kiállítások, gyűjtemények, melyeknek legmegfelelőbb helyet a tájházak, vagy nagyobb településeken a helyi múzeumok biztosítanak. Általános célok: • Kistérségi, települési hagyományok, és azok tárgyiasult emlékeinek megőrzése és az utókorral való megismertetése Konkrét feladatok: • A települési / kistérségi emlékek, tárgyak összegyűjtése • Azoknak kiállítási hely biztosítása (tájházak létrehozása, termek berendezése) • A gyűjtemény folyamatos ápolása, bővítése Beavatkozási terület: Kistérségi települések Megvalósítók: Helyi önkormányzatok, civil szervezetek Hatások, eredménymutatók: • Létrehozott kiállítások, gyűjtemények száma • Látogatók, érdeklődők száma II. Stratégiai és operatív program
83
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja •
Települési/kistérségi emlékek, hagyományok méltó őrzése
A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
8.000
500
500
500
500
500
2.1.7.4. A karakói földvár régészeti feltárása operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: Karakó mellett található úgynevezett avargyűrű fontos elemét képezi a kistérség történelmi értékeinek. Régészeti feltárása a kistérségi hagyományőrzési programnak hangsúlyos részét képezi. Általános célok: • Falu hagyományainak, múltjának megismerése • A feltárt földvár turisztikai hasznosítása Konkrét feladatok: • Régészeti ásatások, feltárások végzése Beavatkozási terület: Karakó mellett a volt Árpád kori földvár romjai Megvalósítók: Helyi önkormányzat Hatások, eredménymutatók: • Feltárt leletek • Megjelent publikációk száma A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005
2006
2007
(ezer Ft) 2008
2.500
2.1.7.5. Történelmi emlékhelyek kialakítása operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A helyi hagyományok, a múlt emlékeinek méltó őrzését jelentik a történelmi emlékhelyek kialakítása, valamint a történelmileg jelentős emlékhelyek rendbehozatala, felújítása. Általános célok: • A múlt értékeinek felmutatásával a helyi kötődés erősítése Konkrét feladatok: • Történelmi emlékhely kialakítása Vadászüllésen II. Stratégiai és operatív program
84
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja Kemenespálfai volt hadifogolytábor épületének helyreállítása, a tulajdonviszonyok rendezése • Az emlékhelyek bekerülése a turisztikai programcsomagokba •
Beavatkozási terület: Boba mellett Vadászüllés, Kemenespálfai volt hadifogolytábor Megvalósítók: Helyi önkormányzatok Hatások, eredménymutatók: • A kistérségben a történelmi emlékhelyek számának emelkedése A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2.000
1.000
2005
2006
2007
(ezer Ft) 2008
2.2. Kistérségi kapcsolatrendszer fejlesztése A kistérségi kapcsolatrendszer fejlesztésének stratégiai programja a kistérségi kommunikáció erősítését, ösztönzését, és annak megkönnyítését tűzi ki célul. Sok szó esik napjainkban az információs társadalomról, annak hatásairól, kihívásairól: az információhoz jutás legfontosabb eszköze pedig a kommunikáció. Egy kistérség, az ott élők, a területén található intézmények, szervezetek, vállalatok elérhetőségét egyrészről lehet javítani a közlekedési kapcsolatok, a kistérségi utak fejlesztésével, az utakon való elérhetőség mellett viszont legalább olyan hangsúlyossá és szükségessé vált az információk elérhetőségének követelménye. Az információs társadalom valamennyi térségi szereplő (önkormányzatok, vállalkozók, civil szervezetek, lakosság) számára olyan követelményeket támaszt, amelyeknek ha nem képesek rövid időn belül megfelelni, akkor az élet szinte minden területén (gazdaság, tudás, munka, kultúra) hatalmas lemaradással kell szembenézniük. A kapcsolatrendszer fejlesztése ugyanakkor magában foglalja a kistérségi együttműködések fejlesztését is. A kistérségre készülő fejlesztési dokumentumokban, így a jelen programban megfogalmazottak megvalósításához is nélkülözhetetlen a területfejlesztésben érdekelt szereplők összehangolt munkája, az érdekek egyeztetése. A program intézkedései: • Teleházak létrehozása • Kistérségi portál • Önkormányzati informatikai fejlesztések • Együttműködések fejlesztése 2.2.1. Teleházak létrehozása a kistérségben operatív program (integrált projekt) Indoklás: Az otthoni számítógép- és Internet használat elégtelen volta miatt kiemelt jelentőségük van a közösségi számítógép és Internet-használati lehetőségeknek. A teleházak emellett alkalmasak arra, hogy kiszolgálják a falvak és egyéb kisebb közösségek közösségi igényeit, mivel működési feltételeket, otthont, megfelelő eszközöket tudnak nyújtani számukra. A teleházak, telekunyhók szolgáltatásaik révén el tudják látni a következő funkciókat: tanítás-tanulás, II. Stratégiai és operatív program
85
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja pályázatfigyelés, pályázatírás, programok szervezése, háttér a falugondnoki hálózatnak és a helyi médiáknak, játék, szórakozás, távkereskedelem, üzleti közvetítés, helyben árusítások. A celldömölki kistérségben is nagy igény mutatkozik a fenti funkciókat betöltő teleházaktelekunyhók létesítésére. Általános célok: • Térségi információáramlás elősegítése • Települések közösségi életéhez színtér nyújtása • Fiatalok térségi kötődésének erősítése • Munkalehetőségek bővítése Konkrét feladatok: • A megvalósító civil szervezet csatlakozása a Magyar Teleház Szövetséghez • A teleház létrehozásához szükséges feltételek teljesítése, források előteremtése • Eszközbeszerzések, munkatársak kiválasztása • Működési terv kidolgozása, nyújtott szolgáltatások meghatározása Beavatkozási terület: Kistérségi települések Megvalósítók: A feladatot helyi civil szervezetek vállalhatják fel, az önkormányzattal és a helyi vállalkozásokkal, egyéb civil szervezetekkel való együttműködésben. A teleházak a Magyar Teleház Szövetség tagjaként számos segítséget kapnak az induláshoz és a működéshez, amely magában foglalja a leendő teleház vezetők számára szervezett képzéseket is. A teleházaktelekunyhók létrehozásához szükséges feltételekről, a pályázati lehetőségekről tájékozódni lehet a www.telehaz.hu weboldalon. Hatások, eredménymutatók: • Létrehozott teleházak, telekunyhók száma a kistérségben • A szolgáltatásokat igénybevevők száma, szervezett programok A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
12.000
12.000
5.000
2006
2007
(ezer Ft) 2008
2.2.2. Kistérségi portál létrehozása operatív program (integrált projekt) Indoklás: Az intézkedés egy kistérségi portál létrehozását célozza meg, melyhez a kistérség – lehetőség szerint – összes települése csatlakozik a rendelkezésre álló infokommunikációs eszközökön keresztül. Jelenleg a térségen belül az információhoz jutás esetleges csatornákon folyó, nem hatékony folyamat. Ennek rendszerré formálása az információgyűjtés és az információszolgáltatás zavartalanságának biztosításához alapkövetelmény. A portál adatkörei felölelik a térség tudásvagyonát, azaz kulturális, turisztikai értékeit, tematikusan összefogja a vállalkozói, szolgáltatói szférát, kivonatos hírlevél biztosítja az egyes adatkörök legfontosabb híreit. II. Stratégiai és operatív program
86
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja Általános célok: • Egy korszerű, a kistérség valamennyi települését bekapcsoló információs hálózat alapjainak megteremtése • Térségi kommunikáció, a külső információkhoz való hozzáférés, valamint az információnyújtás lehetőségeinek kialakítása Konkrét feladatok: • Egységes portálszoftver létrehozása • Szegmentált adatkezelő modul, mely biztosítja minden település hozzáférését • Adatfeltöltés • A frissítést végző személyek oktatása Beavatkozási terület: Kistérség Megvalósítók: Kistérségi társulás Hatások, eredménymutatók: • Új, gyors reagálású tájékoztatási eszköz létrejötte • A csatlakozó települések száma • Központi kistérségi információs forrás megléte A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004
2005
2006
2007
(ezer Ft) 2008
3.500
2.2.3. Önkormányzati informatikai fejlesztések operatív program (integrált projekt) Indoklás: Az EU elvárásokat támasz a közigazgatási szolgáltatások elektronizálására. Informatikai eszköz segítségével intézhessék az állampolgárok ügyeiket, a gazdálkodó szervezetek kiszolgálása is ilyen módon történjen, valamint fontos kitétel, hogy a csatlakozást követően az önkormányzatok számára közvetlenül megjelenő kötelezettséggé válik az e-közbeszerzésés a gazdaságstatisztikai rendszer bevezetése. Általános célok: • Felzárkózás a legfejlettebb önkormányzatokhoz • Önkormányzati működés modernizálása • Követelményeknek való megfelelés Konkrét feladatok: • A követelményeknek megfelelő hardver és szoftverbeszerzések • Információs hálózatokhoz való csatlakozás Beavatkozási terület: Kistérségi önkormányzatok Megvalósítók: Helyi önkormányzatok II. Stratégiai és operatív program
87
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja Hatások, eredménymutatók: • Internet-hozzáféréssel rendelkező önkormányzatok száma a kistérségben • Megvalósult fejlesztések • Gyorsabb ügyintézés A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
30.000
20.000
15.000
2006
2007
(ezer Ft) 2008
2.2.4. Együttműködések fejlesztése operatív program (integrált projekt) Indoklás: A partnerkapcsolatok jelentőségét a helyi szereplők (vállalkozások, közösségi szféra, civil szervezetek, állampolgárok) erőforrásainak elaprózottsága és szűkössége, valamint a fejlesztés mögötti közös érdek indokolja. A települési, valamint a térség egészét átfogó, egymáshoz kapcsolódó fejlesztési feladatok megvalósításában a helyi szereplők sokasága érdekelt. A szereplők érdekeinek összehangolása céljából célszerű a rendszeres egyeztető fórumok tartása, amely a fejlesztésektől függően három szinten valósulhat meg: települési, mikrotérségi és kistérségi szinten. Általános célok: • Települések, mikrotérségek, kistérség érdekében összehangolt cselekvések végrehajtása • A fejlesztési tervekben, illetve a rendezési tervekben meghatározott célkitűzések, feladatok, előírások összehangolt megvalósítása Konkrét feladatok: • Településenként negyedévenként egyeztető, értékelő fórumok tartása az érintettekkel • Űj felmerült lehetőségek megvitatása, tervdokumentumokba való beépítése • Mikrotérségi és kistérségi szinten hasonló egyeztetések lefolytatása egy-egy fejlesztéshez kapcsolódóan, az érintettek részvételével Beavatkozási terület: Kistérség, mikrotérségek, települések Megvalósítók: Önkormányzatok, kistérségi társulás Hatások, eredménymutatók: • Érdekellentétek feloldása • A megvalósult egyeztető programok száma a településeken, mikrotérségi illetve kistérségi szinten
II. Stratégiai és operatív program
88
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
_
_
_
_
_
(ezer Ft) 2008 + _
2.3. Környezetvédelem A hatvanas évek végén az emberiség fejlődése eljutott abba az állapotba, amikor a természet és a gazdaság kölcsönhatása már nem kezelhető tovább helyi lokális szinten. A környezetvédelem szempontjainak érvényesülése alapvetően meg kell határozza a jövőről való gondolkodásunkat. A fejlődés jelenlegi formája aligha folytatható, így már középtávon is a fenntartható fejlődés elveinek kell érvényre jutnia. A környezetvédelem kérdése tehát rendkívül hangsúlyos problémája lesz az elkövetkező időszaknak. A kistérségi környezetvédelmi feladatok legfontosabb célja az, hogy az itt élők életkörülményei javuljanak. Emellett fontos szem előtt tartani a riói nyilatkozat azon célját, hogy 2025-re megfelelő környezetvédelmi infrastrukturális létesítmények legyenek minden településen. A környezetvédelem stratégiai program három operatív programot tartalmaz: 2.3.1. Kistérségi szennyvízkezelés 2.3.2. Hulladékgazdálkodás 2.3.3. Természetvédelem, tájfenntartás 2.3.1. Kistérségi szennyvízkezelés operatív program A kistérségi szennyvízkezelés megoldásának célja a kistérségi felszíni és felszín alatti vízminőség megóvása, a közegészség védelme, az egészséges vízellátással és a természeti értéket jelentő területek védelme. A kistérségi szennyvízkezelés megoldásában a szükséges intézkedések: • Szennyvízhálózat kialakítása • Szennyvíztisztító(k) létesítése 2.3.1.1. Szennyvízhálózat kialakítása operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A kistérség minden településén van egészséges ivóvíz, de a szennyvízkezelés és tisztítás területén nagy a lemaradás, hiszen csupán Celldömölkön és Jánosházán van csatornahálózat és szennyvíztisztítás. A csatornázás hiánya komoly veszélyt jelent a talaj, a bioszféra, és hosszú távon a vízbázis tekintetében. Megléte pedig nélkülözhetetlen alapot jelent a kistérségben mind a turizmus fejlesztéséhez, mind a kistérség vonzóvá tételéhez a vállalkozók, befektetők számára. A Pannónia Ring, a termálfürdők környékén elodázhatatlan a megvalósítás, de a kistérség valamennyi önkormányzata elsődlegesen megvalósítandó feladatként kezeli, amelyhez településcsoportos összefogással folyamatosan nyújtanak be pályázatokat a szükséges források megszerzéséhez. Általános célok: • A települési szennyvíz összegyűjtésével a környezeti terhelés csökkentése • Vízbázisok megóvása II. Stratégiai és operatív program
89
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja Konkrét feladatok: • Tervek elkészítése • Pénzügyi támogatás szerzése • Előkészítő munkálatok • Csatornahálózat kiépítése • Háztartások, intézmények, telephelyek csatlakozásai • Munkaterületek rendbehozatala Beavatkozási terület: Mindazon kistérségi települések, melyek nem rendelkeznek még csatornahálózattal Megvalósítók: Helyi önkormányzatok, lakossági és vállalkozói hozzájárulással Hatások, eredménymutatók: • A szennyvízhálózatra csatlakozott háztartások, intézmények, telephelyek száma • Kistérségi vízbázisok vízminőségének javulása • Környezeti terhelés csökkenése A projekt ütemezése:
Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
600.000
600.000
600.000
500.000
400.000
(ezer Ft) 2008 + 200.000
2.3.1.2. Szennyvíztisztító(k) létesítése operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A települések csatornázása mellett a szennyvíz elhelyezését, tisztítását is meg kell oldani. A kistérségben Celldömölkön és Jánosházán működik már szennyvíztisztító, emellett Bobán tervezik még biológiai, gyökérteres tisztító létrehozását. A szennyvíztisztító(k) létesítése is rengeteg elemző, tervezőmunkát igényel. Figyelembe kell venni a megfelelő kihasználtság, gazdaságos működés követelményét, a környezeti terhelést, a szennyvíziszap kezelésének lehetőségeit. Általános célok: • A keletkezett szennyvíz helyben való kezelésének, tisztításának megoldása Konkrét feladatok: • Tervdokumentációk elkészítése • Gazdaságossági számítások végzése • Engedélyeztetések lefolytatása • A tisztító létesítésének munkálatai • Üzembe helyezés • Szennyvíziszap kezelésének, elhelyezésének megoldása Beavatkozási terület: Boba, valamint a megyei rendezési tervben javasolt települések: Egyházashetye, Kenyeri, Mersevát, Mesteri II. Stratégiai és operatív program
90
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja Megvalósítók: Helyi önkormányzat Hatások, eredménymutatók: • Tisztított szennyvíz mennyisége • Vízminőség A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
150.000
200.000
130.000
2006
2007
(ezer Ft) 2008
2.3.2. Hulladékgazdálkodás operatív program A hulladékgazdálkodásra vonatkozó törvényt 2000-ben fogadta el az Országgyűlés (2000. évi XLIII. tv.) Ennek bevezetője külön is kiemeli a fenntartható fejlődés, az energia- és nyersanyagfogyasztás mérséklése és az emberi egészség védelmének elvét és szükségességét. A települési önkormányzatokra e törvény IV. fejezete az irányadó, mely a települési szilárd és folyékony hulladékokra vonatkozóan állapít meg szabályokat. Ennek értelmében „a települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn.” Fontos, hogy a törvény meghatározásában a kötelezően végzendő önkormányzati hulladékkezelési közszolgáltatás nem csupán a szilárd, hanem a folyékony hulladékra is kiterjed. Az operatív program körébe tartozó intézkedések: • Szervezett hulladékszállítás megoldása • Illegális szemétlerakók, szeméttelepek rekultiválása 2.3.2.1. Szervezett hulladékszállítás megoldása operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A kistérség településeinek kb. egynegyedében nincs szervezett hulladékgyűjtés. A falvak 2003-ig tervezik ennek megvalósítását – hiszen 2003. január elsejétől ez is kötelezően ellátandó feladata lesz az önkormányzatoknak a hulladékgazdálkodási törvény értelmében. Minden településen ösztönözni kell a lakosságot, hogy a szervezett hulladékgyűjtési módokat válasszák a helyi legális vagy illegális lerakóhelyekre történő szállítása helyett. Középtávon törekedni kell a kistérségben a hulladék szelektív gyűjtésének a bevezetésére. Általános célok: • Környezeti terhelés csökkentése • Törvényi előírásoknak való megfelelés Konkrét feladatok: • A települési hulladékszállítás megszervezése • Hulladékgyűjtési módszer meghatározása, a szükséges eszközök, gyűjtők beszerzése • A szolgáltatás árának kialakítása • Lakosság informálása és ösztönzése II. Stratégiai és operatív program
91
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja •
A szelektív kidolgozása
hulladékgyűjtésre
vonatkozó
lehetőségek,
megoldási
módozatok
Beavatkozási terület: A kistérség azon települései, ahol a szervezett hulladékszállítás még nem megoldott: Boba, Kemenespálfa (?), Nemeskocs, Pápoc, Köcsk A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése tekintetében a kistérség egésze érintett Megvalósítók: Helyi önkormányzatok Hatások, eredménymutatók: • Települések száma, ahol a szervezett gyűjtés és szállítás megoldott • Az illegális helyeken lerakott hulladék mennyiségének csökkenése A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004
2005
2006
2007
(ezer Ft) 2008
2.500
2.3.2.2. Illegális szemétlerakók, szeméttelepek rekultiválása operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A szervezett hulladékgyűjtés keretében jelenleg a hulladék a Harasztifaluban lévő lerakóba kerül. A kistérségi illegális szemétlerakók, szeméttelepek felszámolását célul kell kitűznie a helyi önkormányzatoknak. A terület hasznosításának módját rögzíteni kell a települési rendezési tervekben. Általános célok: • A kistérségi illegális, környezetet károsító, tájképet rontó hulladéklerakóinak felszámolása • A területek új funkcióinak megtalálása és kialakítása Konkrét feladatok: • Az illegális szemétlerakók megszűntetése • A területek rendezése, rehabilitációja • A hasznosításra vonatkozó elképzelések rögzítése a rendezési tervben Beavatkozási terület: Kistérségi illegális hulladéklerakók Megvalósítók: Helyi önkormányzatok Hatások, eredménymutatók: • Elszállított szemét mennyisége • Felszámolt lerakók száma, rendezett területek • A táj arculatának javítása II. Stratégiai és operatív program
92
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
4.500
4.500
4.500
2006
2007
(ezer Ft) 2008
2.3.3. Természetvédelem, tájfenntartás operatív program A vidéki táj olyan alapvető értéket képvisel, melynek megőrzésére, fenntartására hangsúlyozottan figyelnünk kell. A kemenesaljai táj az, amely a kistérség jövőbeli elképzelései között is hangsúlyosan szereplő turizmus hátterét képezi. Az operatív program nemcsak a védett területek növelésére és a kistérségi táj megőrzésére tesz javaslatot, hanem az ezzel összhangban álló, fenntartható természetgazdálkodásra, illetve az extenzív gazdálkodás elterjesztésére is a kistérség egyes területein. Az operatív program intézkedési területei: • Természetvédelmi területek kijelölése • Tájvédelem • Természetgazdálkodás védett, védendő területeken • Érzékeny természeti területeken való gazdálkodás • Mezőgazdasági telephelyek környezetterhelésének vizsgálata 2.3.3.1. Természetvédelmi területek kijelölése operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: Jelenleg a kistérség területének 0,56%-a védett. Országos védettségű a Sághegyi Tájvédelmi Körzet, emellett helyi védettségű értékes természeti élőhely a Cseri molyhos tölgyes-borókás. Még számos olyan természeti érték található a kistérség területén, melyek védett területté való nyilvántartása ajánlható. Ilyenek a nagysimonyi őstölgyes, a tufa vonulat, nádas, régi horgásztavak, lápterületek. Általános célok: • Természeti értéket jelentő védett területek növelése Konkrét feladatok: • Védelem alá veendő természeti területek kijelölése • Védetté nyilvánítás Beavatkozási terület: Kistérség értékes természeti élőhelyei Megvalósítók: Helyi önkormányzatok Hatások, eredménymutatók: Védettség alatt álló kistérségi területek növekedése
II. Stratégiai és operatív program
93
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
_
_
2005
2006
2007
(ezer Ft) 2008
2.3.3.2. Tájvédelem operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A megyei rendezési terv javaslatot tesz a Ság-hegy térségében olyan településcsoport rendezési terv kidolgozására, amely egységes tájrendezési szemlélettel biztosítja a több település közigazgatási területéhez tartozó védett terület és pufferzónája táj-, természetvédelmi és kultúrtörténeti szempontokat egyaránt érvényesítő területhasználatának kialakítását. Emellett a Kemenesalja és Kemeneshát területein a fejlesztési feladatok tervezésénél és megvalósításánál érdemes mérlegelni a fejlesztések tájba illő módon való megvalósítását, a létesítmények tájképpel való harmonizációjának fontosságát. Általános célok: • Jellegzetes kistérségi tájkép megőrzése • A turisztikai kínálat háttérelemének megteremtése: látnivalókban gazdag, vidéki környezet Konkrét feladatok: • Rendezési tervekben a tájvédelmi, tájrendezési szempontok érvényesítése • A fejlesztések megvalósításánál ezek érvényre juttatása Beavatkozási terület: Kistérség Megvalósítók: Helyi önkormányzatok, valamint a kistérségi fejlesztések gazdái, tulajdonosai, megvalósítói Hatások, eredménymutatók: A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
_
_
2005
2006
2007
(ezer Ft) 2008
2.3.3.3. Természetgazdálkodás védett, védendő területeken operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A természetgazdálkodás a természeti értékek hagyományos alapon történő hasznosítása, hogy azokon a tájakon is, amelyek az ember keze nyomától nem lehetnek teljesen mentesek, mert jellegükben megváltoznának, degradálódnának, a rajtuk való gazdálkodás során hosszútávon megőrizhetik, újratermelhetik a természet értékeit. Ma már bizonyos, hogy 94 II. Stratégiai és operatív program
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja szükség van és lesz olyan hagyományos mezőgazdasági tevékenységek újjáélesztésére, mint a legeltetéses állattartás, hagyományos gyepgazdálkodás, vagy akár a nádvágás. Kézenfekvőnek látszik éppen azokon a földterületeken megvalósítani, melyek egyszersmind természetvédelmi oltalom alatt állnak. A projekt megvalósításához először azt szükséges tisztázni, hogy mit és miként lehet a gazdálkodási hagyományokból és a jövő környezetbarát célkitűzéseiből egyesíteni ahhoz, hogy működőképes gazdaság jöhessen létre. A celldömölki kistérségben ilyen területet jelent a Nagysimonyi melletti nádas és tufa vonulat, mely számos védett madár fészkelőhelye. A terület alkalmas lehet legeltetéses állattartásra, nádvágásra. Általános célok: • Biodiverzitás megőrzése • Minősített biotermékek előállítása • Tájfenntartást szolgáló termelési módszerek elterjesztése Konkrét teendők: • Tájgazdálkodást folytató szervezet létrehozása (célszerű non-profit szervezetet) • Szakmai kapcsolatok kiépítése • Tevékenységek meghatározása • A fenntartható tájgazdálkodás alapjául szolgáló gazdálkodási terv elkészítése • Idegenforgalmi, turisztikai funkció kialakítása • Gazdálkodási folyamat Beavatkozási terület: Kemenesalja erdő, nádas és gyepterületei Megvalósító: Helyi önkormányzat, gazdálkodók alkotta non-profit szervezet Hatások, eredménymutatók: • A terület megvédendő életközösségének fenntartása • Hagyományok újra gyakorlattá tétele • Közvetlen termékértékesítésből (vegyszermentes minősített biotermékek) származó bevétel • Terület látogatottságának növekedése ismeretszerzés céljából A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
Üzleti terv alapján
2.3.3.4. Érzékeny természeti területeken való gazdálkodás operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: A 2/2002. (I.23.) KÖM-FVM együttes rendelete az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról meghatározza a kiemelten fontos, valamint a fontos érzékeny természeti területeket, valamint tartalmazza azoknak a településeknek a felsorolását, amelyek e területeken találhatók. II. Stratégiai és operatív program
95
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja Kiemelten fontos ÉTT: Celldömölki kistérségnek azon települései, melyek a Marcal-medence területén találhatók: Boba, Celldömölk, Karakó, Mersevát, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Szergény Fontos ÉTT: Boba, Borgáta, Celldömölk, Csönge, Duka, Egyházashetye, Jánosháza, Karakó, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Ostffyasszonyfa, Szergény, Tokorcs, Vönöck . A rendelet szerint létrehozott ÉTT földrészletein folytatott természetkímélő gazdálkodáshoz az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásról szóló külön jogszabály szerint támogatás vehető igénybe. Általános célok: • Az érzékeny természeti területeken környezetkímélő gazdálkodás folytatása • A fenntartható mezőgazdaság segítése
a
területek
adottságainak
megfelelő,
Konkrét feladatok: • A jogszabály által nevesített kiemelten fontos és fontos érzékeny természeti területeken ajánlott gazdálkodási módok meghatározása • Ezzel kapcsolatos tanácsadás nyújtása a helyi gazdálkodóknak Beavatkozási terület: A kistérség kiemelten fontos és fontos érzékeny természeti területei, a fent említett településekhez tartozó földterületek Megvalósítók: Kistérségi társulás, Agrárkamara Hatások, eredménymutatók: • Ökológiai gazdálkodási módszerek fejlesztése, elterjesztése • A gazdálkodáshoz igénybe vehető támogatásokhoz való hozzájutás A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005 +
2006 +
2007 +
(ezer Ft) 2008 +
2.3.3.5. A falvak belterületén lévő mezőgazdasági telephelyek környezetterhelésének vizsgálata operatív alprogram (integrált projekt) Indoklás: Az uniós csatlakozás és a hozzá kapcsolódó jogszabályváltozások következtében fontos a településeken található mezőgazdasági telephelyek környezetterhelésének vizsgálata, majd az eredmények alapján a szükséges intézkedések megtétele, hogy ezek a telephelyek is megfeleljenek a környezetvédelem kritériumainak és a gazdasági egységek építéséhez kapcsolódó feltételeknek. A vizsgálaton túl szükséges azon támogatási források és módszerek felmérése is, amelyek segítségével a falvakban található gazdasági egységek meg tudják oldani a környezetterheléssel kapcsolatos problémáikat. II. Stratégiai és operatív program
96
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja Általános célok: • A csatlakozás után a jogszabályoknak és az előírásoknak való megfelelés • Környezettudatos gazdálkodás, környezeti terhelések minimálisra való csökkentése Konkrét feladatok: • Mezőgazdasági telephelyek környezetterhelésének vizsgálata • A jogszabályi előírások érvényesítése a készülő településrendezési tervekben is • Feladatok összegyűjtése és meghatározása, melyek a környezeti terhelés lehetséges mértékű csökkentéséhez elvégzendők • Lehetséges támogatások igénybevételével az intézkedések végrehajtása Beavatkozási terület: Kistérségi települések mezőgazdasági telephelyei Megvalósítók: Mezőgazdasági termelők Hatások, eredménymutatók: • Elvégzett vizsgálatok • Eredmények alapján meghatározott cselekvési tervek • Környezetterhelés csökkenése A projekt ütemezése: Időbeli ütemezés Pénzügyi ütemezés
2003 +
2004 +
2005
2006
2007
(ezer Ft) 2008
A vizsgálandó telephelyek száma alapján
II. Stratégiai és operatív program
97
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja V. A program indikatív pénzügyi terve A területfejlesztési program középtávú tervezési időszakra szól (2003-2008), amely időszak azonban feltehetően két markánsan elkülönülő szakaszra bontható. Ennek oka, hogy 2004-től Magyarország az EU tagja lesz. Az első szakasz, 2003-2004, még az előcsatlakozási időszak, ezért az erre a periódusra eső közösségi források és az ehhez csatlakozó hazai források, ágazati, regionális és megyei források viszonylag jól tervezhetők. A második szakasz, 2005-2008, már lehetővé teszi az uniós források közül a strukturális és kohéziós alapok betervezését is – ugyanakkor az e forrásokhoz való hozzájutás pontos részletei még nem tisztázottak, így ez megnehezíti a tervezést. A program becsült forrás szükséglete: md Ft Összes forrás szükséglet PHARE programok (CBC, Orpheus, stb.) SAPARD ISPA Strukturális alapok Kohéziós alapok Szükséges nemzeti forrás Területfejlesztési decentralizált keretek ebből
2003 1-1,3
2004 1-1,3
2005 1
2006 0,6
2007 0,5
2008 0,5
0,11
0,11
-
-
-
-
0,22
0,1 0,2 -
0,1 0,4
0,4
0,4
0,4
0,4
0,2 0,2 2,0
0,79
0,1 0,49
0,1 0,5
0,1 0,1
0,1 -
0,1 -
0,5 1,88
0,07
0,07
-
-
-
-
0,14
∑ 4,6-5,2
A táblázatban nem vettük figyelembe a vállalkozói tőke nagyságát, nem csak annak nehezen tervezhető volta miatt, hanem azért is, mivel a kistérség jelenleg is tőkehiányos, ezért a vállalkozói tőke jelentős bevonása mindenekelőtt a sikeres tőkevonzás megteremtésével jöhet számításba. A tőkevonzás feltételeihez elengedhetetlenül szükséges egy projekt megvalósítással megbízott szervezet. A szervezet lehet külső, tanácsadással, partnerközvetítéssel hivatásszerűen foglalkozó vállalkozás – így felkérés esetén e program megalkotója is -, de lehet a kistérségi társulás által létrehozott végrehajtó szervezet is. A programban külön is meghatározásra kerültek azok a projektek, amelyek megvalósításához szükséges üzleti terv készítése. Ezeknél a projekteknél lehetséges elsősorban a vállalkozói tőke bevonása. Az üzleti terv tartalmazza azokat a kritériumokat, amelyek a befektetett tőke megtérülését biztosítják, ezért azok nagyságát csak a részletes üzleti terv tartalmazza megbízhatóan. Becslés alapján a programban ehhez a kategóriához tartozó projektek további 1-1,1 md Ft tőke beáramlását feltételezik a 2003-2008 közötti években. A tőkebeáramlás tudatosan tervezhető marketing program megvalósításával. Az uniós csatlakozás után várhatóan növekedni fog a régió és ezen belül a celldömölki kistérség felé is az érdeklődés a vállalkozási tőke oldaláról. Ebből kifolyólag a következő két évnek elegendőnek kell lennie a marketing program elkészítésére is. Emellett természetesen a II. Stratégiai és operatív program
98
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja jelenleg is sikeresen működő kistérségi vállalkozások szerepe is tervezhető, számukra a program megismertetése a legfontosabb vonzerő. A következő táblázat a program forrásigényét mutatja az elkövetkezendő hat év távlatában – a vállalkozói tőke figyelembe vétele nélkül: A program vállalkozói tőke nélküli középtávú forrásigénye (md Ft) Év 1 év 2 év 3 év 4 év 5 év 6 év
25% 24% 21% 12% 10% 6%
25 25 20 10 10 10
II. Stratégiai és operatív program
Forrásigény 1-1,3 md 1-1,3 md 1 md 0,5 md 0,5 md 0,5 md Összesen: 4,6-5,2
99
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja VI. Nevesített projektmátrix A területfejlesztés a szükségszerűen eltérő életkörülmények között élők számára biztosít lehetőség szerint azonos életesélyeket. Az életesély biztosítás nem automatikus forrás átadást jelent az elképzelések megvalósításához, hanem gondosan megtervezett, tudományosan igazolt, trendekkel alátámasztott programok finanszírozását. A fejlesztési források megszerzéséhez tehát programok kellenek, amelyek végrehajtása során megteremthető az azonos életesély. Hazánkban is egyre nagyobb ütemben hódít teret a programfinanszírozás, még pedig nem általános formában, hanem pontosan meghatározott, nevesített formában. A kistérség települései fejlesztési forrásokhoz szintén nevesített programok esetében juthatnak egyre inkább hozzá a következő időszakban. Feltehetően ez a követelmény erősödni fog az uniós tagságunk esetén. Ebben a fejezetben a kistérség önkormányzatai részére – azok fejlesztési javaslatai alapján mátrix alakban összefoglalva kerülnek bemutatásra, nevesítésre a legfontosabb projektek.
II. Stratégiai és operatív program
100
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja NEVESÍTETT PROJEKT MÁTRIX
+
+
+ + + +
+ +
+
+ + +
+ + + + + +
II. Stratégiai és operatív program
+ + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ +
Termálvíz kertészeti hasznosítás
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
Lakások fűtése termálvízzel
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
Napenergia hasznosítás
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
Szélenergia hasznosítás
Gázhálózat fejlesztés
Ipartelepi vasútvonal építése
Kisnyomtávú vasútvonal építése
+
+
Közvilágítás korszerűsítése
+
+
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
Energiatakarékossági program
+
+
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
Kábeltévé hálózat fejlesztés
+
+ +
Vízelvezető árkok felújítása
+
+
Tömegközlekedés fejlesztése
+
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
Buszmegállók, autóbusz öblök
+
Elkerülő utak építése
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
Mezőgazdasági utak felújítása
Kistérségi úthálózat fejlesztési program
Boba Borgáta Celldömölk Csönge Duka Egyházashetye Jánosháza Karakó Keléd Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén Kemenesszentmárton Kenyeri Kissomlyó Köcsk Mersevát Mesteri Nagysimonyi Nemeskeresztúr Nemeskocs Ostffyasszonyfa Pápoc Szergény Tokorcs Vönöck
Települést összekötő utak
Projektek
Gazdaságfejlesztés területe
+
+
+ +
+
101
Településfejlesztési koncepciók, programok
Boba Borgáta Celldömölk Csönge Duka Egyházashetye Jánosháza Karakó Keléd Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén Kemenesszentmárton Kenyeri Kissomlyó Köcsk Mersevát Mesteri Nagysimonyi Nemeskeresztúr Nemeskocs Ostffyasszonyfa Pápoc Szergény Tokorcs Vönöck
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+
+ +
+
+
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + +
+
II. Stratégiai és operatív program + +
+
+
+ +
+ +
+
+ +
+
+
+
+ +
+ +
+
+
+
+
Lovas turizmus
Ifjúsági evezős sporttelep
Iskolai turizmus fogadóhely
Kerékpáros turizmus fejlesztés
Borturizmus rendezvényei
Borászati és vendéglátó képzések
Borút kialakítás
Vinotéka kialakítás
Halastó kialakítás
Rába parti pihenőhelyek kialakítása
Fürdő kiszolgáló létesítmények fejlesztése
Termál fürdő fejlesztés
Vállalkozók bevonása a településfejlesztésbe
+ Gazdasági területek kijelölése
Üres épületek, telephelyek hasznosítása
Jánosháza szerepkörének erősítése
Celldömölk központi funkció erősítése
Projektek
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja
Településfejlesztés, versenyképesség területe
+
+ + + +
+ +
+ +
+ +
+
+ +
+
+
+
+
102
Boba Borgáta Celldömölk + Csönge Duka Egyházashetye Jánosháza Karakó Keléd Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén Kemenesszentmárton Kenyeri Kissomlyó Köcsk Mersevát Mesteri Nagysimonyi Nemeskeresztúr Nemeskocs Ostffyasszonyfa + Pápoc Szergény Tokorcs + Vönöck
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ +
Marketing fejlesztések
Szálláshely kialakítás
Kulturális és vallási turizmus
Természetjáró turizmus
Egyéb sportturizmus
Projektek
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
II. Stratégiai és operatív program
103
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja
+ +
+
+
Mezőgazdasági technológia fejlesztése
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
Birtokok, utak, árkok rendezése
Termékszerkezet átalakítás
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
Termékértékesítő szövetkezetek
Mezőgazdasági vállalkozók képzése
Boba Borgáta Celldömölk Csönge Duka Egyházashetye Jánosháza Karakó Keléd Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén Kemenesszentmárton Kenyeri Kissomlyó Köcsk Mersevát Mesteri Nagysimonyi Nemeskeresztúr Nemeskocs Ostffyasszonyfa Pápoc Szergény Tokorcs Vönöck
Borpalackozás fejlesztése
Projektek
Mezőgazdaság területe
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
II. Stratégiai és operatív program
104
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja
Települési alapszolgáltatás fejlesztése
+
+
+ +
+
+
+
+
+
+
+
+
+ +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+
+ +
Fiatalok térségben maradásának ösztönzése
Kereskedelmi szolgáltatás fejlesztése
+
Verseny szférán kívüli munkahely létesítés
Logisztikai fejlesztések
+
Beruházás ösztönzés
Pénzügyi szolgáltatás fejlesztése
+
Ajka-Sümeg-Jánosháza vállalkozói övezet
Élelmiszeripar fejlesztése
Boba Borgáta Celldömölk Csönge Duka Egyházashetye Jánosháza Karakó Keléd Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén Kemenesszentmárton Kenyeri Kissomlyó Köcsk Mersevát Mesteri Nagysimonyi Nemeskeresztúr Nemeskocs Ostffyasszonyfa Pápoc Szergény Tokorcs Vönöck
Ipari parkok fejlesztése
Projektek
Iparfejlesztés területe
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
II. Stratégiai és operatív program
105
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja
+ + + +
+
+
+ +
+ + +
+
+
+ +
+
+ +
+
+
+
II. Stratégiai és operatív program
Szakmai képzés felülvizsgálata
Szociális otthon létesítés
Falugondnoki hálózat fejlesztése
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+
+
+
+ +
+
+ + + +
+ +
+
Civil szervezetek szerep növelése
+
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
Szociális bérlakás, szolgálati lakás
Oktatási intézmények felújítása
Játszóterek létesítése
Sportolási lehetőség bővítése
Műemlék megőrzés, felújítás
+
Népszokások felelevenítése
+ + + + + + + + + + + + + +
+
+ +
Iskolán kívüli oktatás
+ +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
Uniós ismeretek oktatása
+ + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
Letelepedés támogatása
+
+ + + + + + + + + + + + +
Egyéb önkormányzati intézmény felújítása
+ +
Temetők rendezése
+ +
Parkosítás, virágosítás
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
Belterület rehabilitáció
Település rendezési tervek készítése
Boba Borgáta Celldömölk Csönge Duka Egyházashetye Jánosháza Karakó Keléd Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén Kemenesszentmárton Kenyeri Kissomlyó Köcsk Mersevát Mesteri Nagysimonyi Nemeskeresztúr Nemeskocs Ostffyasszonyfa Pápoc Szergény Tokorcs Vönöck
Építési telkek kialakítása
Projektek
Életminőség területe
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
106
+
+
+ +
+
Együttműködés fejlesztése
+ +
Önkormányzati informatikai fejlesztés
Teleházak létesítése
+ +
Kistérségi internetes portál létesítés
Történelmi emlékhelyek kialakítása
Boba + Borgáta Celldömölk Csönge Duka Egyházashetye Jánosháza Karakó Keléd Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén Kemenesszentmárton Kenyeri Kissomlyó Köcsk Mersevát Mesteri Nagysimonyi Nemeskeresztúr Nemeskocs Ostffyasszonyfa Pápoc Szergény Tokorcs Vönöck
Karakói földvár feltárása
Helytörténeti kiállítások
Projektek
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
II. Stratégiai és operatív program
107
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja
+ + + +
+ +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
Mezőgazdasági telepek környezet …
+
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
Érzékeny természeti ter. gazdálkodás
+
Természetgazdálkodás
+
Tájvédelem, tájfenntartás
+ +
Természetvédelem
+
Illegális szemétlerakók felszámolása
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
Szervezett hulladék szállítás
Szennyvízhálózat fejlesztése
Boba Borgáta Celldömölk Csönge Duka Egyházashetye Jánosháza Karakó Keléd Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén Kemenesszentmárton Kenyeri Kissomlyó Köcsk Mersevát Mesteri Nagysimonyi Nemeskeresztúr Nemeskocs Ostffyasszonyfa Pápoc Szergény Tokorcs Vönöck
Szennyvíztisztító létesítés
Projektek
Környezetvédelem területe
+ + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + +
II. Stratégiai és operatív program
108
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja
VII. Utószó - A FEJLESZTÉSI PROGRAM KOHERENCIÁJA Magyarország a csatlakozást követően az Európai Unió (EU) támogatási rendszereinek – a Strukturális Alapoknak, Kohéziós Alapnak – kedvezményezettjévé válik. Közismert, hogy az EU fejlesztéspolitikájának középpontjában az európai területi statisztikai besorolás szerint a régiók (NUTS II szint) állnak. Az EU-n belül azokat a régiókat, melyekben az egy főre eső GDP nem haladja meg az EU átlagának 75%-át strukturálisan elmaradottnak tekintik. E régiók alkotják az EU regionális és kohéziós politikájának ún. 1-es célkitűzési területeit. Várhatóan Magyarország teljes területe, azaz mind a hét, a NUTS II területi szintnek megfelelő tervezési és statisztikai régió az EU csatlakozást követően 1-es célterületet fog alkotni. A jelenlegi ismereteink szerint tehát a Nyugat-Dunántúli Régió is ebbe a kategóriába tartozik, és számíthat azokra a fejlesztési forrásokra, amelyek ezen régiók felzárkóztatását segítik elő. A Strukturális Alapok forrásai középtávra szóló fejlesztési tervek alapján kerülnek felhasználásra. A jelenleg végrehajtás alatt lévő fejlesztési tervek a 2000-2006-os időszakra vonatkoznak. Az EU tagállamok önállóan folytatnak középtávú tervezést. Ennek részét képezik azok a fejlesztések, melyek megvalósítására az EU közös pénzügyi mechanizmusaiból források nyerhetők. A magyarországi programozási folyamat lényegében követi az EU tagállamok gyakorlatát. A Nemzeti Fejlesztési Terv az ország globális fejlesztési célkitűzéseit és azok finanszírozási feltételeit fogalmazza meg. A Nemzeti Fejlesztési Terv az alábbi területeket fogja át: -
helyzetelemzés és stratégiakészítés az operatív programok intézkedéseinek meghatározása a végrehajtás intézményi kereteinek meghatározása
A helyzetelemzés és stratégiakészítés eredménye a fejlesztési célrendszer kialakítása és fejlesztési prioritások meghatározása. Azok a fejlesztési prioritások, melyeknél a végrehajtás pénzügyi és intézményi feltételei adottak, operatív programokká fejleszthetők tovább. Az operatív programok, melyek jellege horizontális, illetve regionális lehet, felelnek meg a területfejlesztési programozás „stratégiai program” szintjének. A Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítésének irányításáért és koordinációjáért korábban a Gazdasági Minisztérium volt felelős, míg a 2002-es kormányváltástól kezdődően közvetlenül a Miniszterelnöki Hivatal alá került ez a feladat. A Strukturális Alapokkal kapcsolatos felelősségi rendet az 1067/2000 (VIII. 9) kormányhatározat rögzíti, mely szerint: -
Európai Regionális Fejlesztési Alap kezelése: Gazdasági Minisztérium Európai Szociális Alap kezelése: Gazdasági Minisztérium Mezőgazdasági Garancia és Orientációs Alap kezelése: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz kezelése: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
II. Stratégiai és operatív program
109
A Celldömölki Kistérség területfejlesztési programja (Időközben változott a minisztériumok elnevezése, és szervezeti rendje, így Gazdasági Minisztérium helyett Gazdasági és Közlekedési Minisztérium működik.) A 2160/2001 (VI. 27) kormányhatározat rögzíti a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjait, illetve az Irányító Hatóságként felelős minisztériumokat az alábbiak szerint: -
gazdasági versenyképesség növelése (felelős: Gazdasági Minisztérium) humánerőforrás fejlesztés (felelős: Oktatási Minisztérium) infrastruktúra fejlesztés (felelős: Gazdasági Minisztérium) regionális fejlesztés (felelős: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) mezőgazdaság és vidékfejlesztés (felelős: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
A Kohéziós Alapból finanszírozandó projektek felelősei a következők. -
közlekedési projektek (felelős: Közlekedési Minisztérium) környezetvédelmi projektek (felelős: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai szinte teljes egészében szinkronban vannak a Celldömölki kistérség területfejlesztési programjának stratégiai célkitűzéseivel. Joggal állapítható meg tehát, hogy a kistérségi program koherens a NFT céljaival. Ennek a megállapítására azért van szükség, mert a program forrás oldalról nagymértékben épít az uniós források elnyerhetőségére. A programok koherenciája nélkül azonban azok megszerzésére kevés az esély. Hasonló koherencia fogalmazható meg a regionális program és a megyei területfejlesztési programok estében is. Az 1067/2000 (VIII. 9.) és a 2160/2001 (VI. 27) kormányhatározat nevesíti azokat a kormányszerveket, amelyek forrásokat kezelik és felelősek azoknak a kedvezményezettekhez való eljuttatásáért. Jelen program végrehajtásáért felelős szervezet egyik legfontosabb feladata lesz a források megszerzése az EU-s előírások teljesítésén keresztül. A program készítői a koherencia biztosításával, a stratégai és operatív programok összeállításával, a projektek részletes leírásával, a forrás megszerzés lehetőségének bemutatásával, kívánnak a Celldömölki Kistérség sikeres felzárkózásához, fejlődéséhez, valamint a kistérségi fejlesztésben érdekelt partnerek eredményes munkájához hozzájárulni.
Vasvár, 2003. január 10.
Gyerkó Veronika programfelelős
II. Stratégiai és operatív program
110