1034 Budapest, Szomolnok utca 14.
ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSRE ADOTT TERVEZŐI VÁLASZ a DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002; DDOP-; ÉMOP-;ÉAOP-; KDOP-;KMOP-;NYDOP-6.2.1/K-13-
2014-0002 azonosítószámú „Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban (fővárosi kerületekben) – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projektek keretében
Azonosítók Azonosítók:
Település neve: Siófok Településfejlesztési dokumentum fajtája: MV; ITS
Összefoglaló értékelésre adott tervezői válasz – Siófok
A. AZ ÉRTÉKELÉS LEGFONTOSABB POZITÍV MEGÁLLAPÍTÁSAI Azonosító BM értékelés A Az ITS igen jó minőségű munka. Az anyag igényes szerkesztésű, nem releváns logikus felépítésű és áttekinthető. Világosan mutatja be a középtávú célokat és azok összefüggéseit, a megvalósítást szolgáló beavatkozásokat, és mindezt igényesen és könnyen érthetően ábrázolja. A célokat és a helyzetértékelésben beazonosított problémákat együttesen bemutató ábra kiemelkedően értékes része az anyagnak. Mindezen felül a dokumentum maximálisan törekedett a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelettel való tartalmi összhangra.
Tervezői válasz
B. A DOKUMENTUM FORMAI, SZERKESZTÉSI SZERKESZTÉSI SZÍNVONALA Azonosító BM értékelés B Az ITS szerkesztése magas színvonalú. Az elkészült anyag jól nem releváns áttekinthető, lényegre törő; a szövegi tartalom, az ábrák, a táblázatok egyaránt könnyen érthetőek, segítik egymás megértését, valamint igényes szerkesztésűek.
2
Tervezői válasz
Összefoglaló értékelésre adott tervezői válasz – Siófok
C. A DOKUMENTUM FELTÉTLENÜL JAVÍTÁST IGÉNYLŐ ELEMEINEK AZONOSÍTÁSA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Azonosító C1.
C2
BM értékelés 1) Az ITS intézkedéseihez tartozó indikátorok bázis- és célértékeinek meghatározása a jelenleg rendelkezésre álló anyagok és ismeretek alapján valóban igen nehézkes. Javasolt ezért, hogy azoknál az indikátoroknál, ahol nem sikerült bázis- és célértékeket azonosítani, ott a dokumentum utaljon arra, hogy az ITS monitorozása (első éves felülvizsgálata) során kell majd azokat pótolni. Mindemellett a hiányosságok okát is célszerű kifejteni (pl.: A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek legyenek.) A fent leírtak mellett azonban az ITS-ben meghatározott indikátorok számszerűsített értékei helyett szerepeltetni szükséges a várható/tervezett változást (növekedés, csökkenés, nem változik) az adott indikátorra vonatkozóan. 2) Az ITS-nek tartalmazni a kell a tervezési időszakban (2015 – 2023) rendelkezésre álló források bármilyen módon történő nagyságrendi pontosságú becslését. A becslés történhet pl. a település múltbeli (2007–13 EU tervezési ciklus) forrásfelhasználásának alapul vételével; a TOP megyei keretek ismeretében, azok várható
Tervezői válasz Az ITS 7.5.2.2. fejezetében (121-126. oldal) az indikátorok célértékeit pontosítottuk, így a tervezett változás iránya (növekedés, csökkenés) és mértéke is egyértelműen meghatározható. Mindezen túlmenően a fejezetbe lábjegyzetként beillesztettük a javasolt észrevételeket, kiegészítéseket, azaz: „A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok már azonosíthatóak és számszerűsíthetőek. Azoknál az indikátoroknál, ahol jelenleg nem lehetséges bázis- és/vagy célértékeket azonosítani, ott az ITS monitorozása (első éves felülvizsgálata) során kell majd azokat pótolni.”
Az ITS 3.7. fejezetét (59-61. oldal) kiegészítettük, a tervezett forrásokat összehasonlítottuk a megyei TOP forrásallokációjával, az előző tervezési ciklus támogatásaival, valamint részletesen feltüntettük a TOP-on kívüli forráslehetőségeket is. A 2014-2020/2023 között tervezett projektelemek mindegyikéhez legalább nagyságrendi projektköltséget hozzárendeltünk. (3.7. fejezet; 62-70. oldal) 3
Összefoglaló értékelésre adott tervezői válasz – Siófok INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Azonosító
BM értékelés településenkénti megoszlásának becslésével, amihez hozzáadhatók a tervezett ágazati beavatkozások költségei; vagy más települések hasonló adatai alapján, figyelembe véve a település ambícióit, terveit is (pl. a 2007–13 időszakban megszerzett források mennyiségének meghaladása, stb.). (Pl.:„Az ITS keretében megvalósítani tervezett projektek forrásigénye (mintegy XXXX millió Ft) jelentősen meghaladja a tervezési időszakban reálisan bevonható források mértékét, ami, optimista becslés esetén sem várható, hogy meghaladja a ZZZZ milliárd forint összeget. Mivel az elérhető források összetétele sem ismert, az ITS ténylegesen végrehajtásra kerülő beavatkozásai sem azonosíthatóak. Az elérhető forrásokhoz kapcsolódó feltételek folyamatos figyelése, lehetőség szerinti alakítása és ez alapján a végrehajtandó projektek kiválasztása az ITS menedzselésének részét képezi.”)
Tervezői válasz
4
Összefoglaló értékelésre adott tervezői válasz – Siófok
D. EGYÉB, AZ ÉRTÉKELT DOKUMENTUM MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ JAVASLATOK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Azonosító D1.
D2
D3
D4
D5
BM értékelés 1) A megalapozó vizsgálat SWOT analízise esetében belső tényezők (erősségek/gyengeségek) is megállapításra kerültek a külső tényezőknél (lehetőségek/veszélyek). Ezek javítása/átcsoportosítása javasolt. 2) A bevételekről szóló alfejezetben, a különböző bevételi források 9,45 Mrd Ft-ot tesznek ki. Azonban a dokumentumból nem látszik, hogy ennek az összegnek közel fele miből adódott. Javasolt a fennmaradó részt bemutatni. 3) A megújuló energiákról szóló 1.16.2.2 alfejezetet átgondolása/átdolgozása javasolt. (Az alfejezet számos fogalmi zavart és pontatlanságot tartalmaz. Az alfejezetből hiányoznak a különböző típusú megújuló energiaforrások helyi potenciáljai, illetve a megtérülési adatok is elavultak. Lényegi információt alig tartalmaz.) 4) Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékeléséről szóló 1.16.2.3 alfejezetet a fent leírtak alapján szintén javasolt átdolgozni. 5) A 181. és 182. oldalon szereplő, levegőtisztaság védelméről szóló 1.17.3-as fejezetben szereplő széndioxid bár üvegházhatású gáz, nem légszennyező anyag. Célszerű ezt külön kezelni. Célszerű lenne továbbá az alfejezetben szereplő széndioxid kibocsátás ugrásszerű növekedését is indokolni.
Tervezői válasz A SWOT analízist javítottuk mind a tematikus (3.1.2. fejezet; 210-216. oldal), mind a városrészi elemzések (3.3.1. fejezet; 224-242. oldal) tekintetében.
Az önkormányzati bevételeket a főbb bevételi jogcím szerint részleteztük (1.10.1.3. fejezet; 106. oldal)
Az 1.16.2.2 alfejezetet kiegészítettük. (168-174. oldal)
Az 1.16.2.3 alfejezetet a 2012-es, önkormányzati intézményekre készíttetett döntéselőkészítő tanulmány megállapításaival kiegészítettük. (174. oldal) Az 1.17.3. fejezethez tartozó 4.3.1. táblázat (259-260. oldal) az OKIR-LAIR nyilvántartása alapján készült. Ennek megfelelően a CO2-höz lábjegyzetként az alábbi megjegyzést fűztük: „A szén-dioxid ugyan üvegházhatású gáz, de az OKIR-LAIR nyilvántartás a szennyezőanyagok között tartja nyilván.” A megnövekedett szén-dioxid kibocsátás lehetséges okait az 1.17.3. fejezetbe beillesztettük (181. oldal) 5
Összefoglaló értékelésre adott tervezői válasz – Siófok
INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Azonosító BM értékelés D1. 1) Az ITS megvalósításához szükséges operatív menedzsment szervezet elemei bemutatásra kerültek, de javasolt a szükséges humánerőforrás elemzését is elvégezni (a korábbi évek tapasztalatai alapján javaslatot tenni). D2 2) Javasolt a partnerek monitoring és értékelési jellegű tevékenységekbe történő bevonásának módjára vonatkozóan pár mondatot beilleszteni a szövegbe. (Pl.:„A monitoring tevékenység során keletkező adatokat a település rendszeresen megjelenteti saját honlapjának azon részén, amelyet a településfejlesztéssel kapcsolatos információk számára tart fenn. Emellett, a monitoring adatokat célzottan megküldi az ITS kialakításában aktívan közreműködő partnerek részére és számukra negyedéves rendszerességgel konzultációs lehetőséget biztosít az ITS előrehaladása tárgyában. A képviselőtestület évi egy alkalommal nyilvános közmeghallgatást tart az ITS megvalósításának előrehaladásáról.”) D3 3) A dokumentumban fellelhető – egyébként elenyésző számú - elírás (pl. „partnerséfi folyamat”) egy végső lektorálással javítható. A dokumentum néhány folyamatábrájának minimális formai hibái szintén javíthatóak (pl.: 5.1-1.,5.1-3, 7.2-1).
Tervezői válasz Az operatív menedzsment szervezetet kiegészítettük a jelenlegi ismereteink alapján szükséges humánerőforrás-igénnyel. (ITS 7.2. fejezet; 113. oldal)
Az ITS 7.5.1.3. fejezetét kiegészítettük a partnerek monitoring és értékelési jellegű tevékenységekbe történő bevonásának módjával (119. oldal)
Az említett ábrákat formailag javítottuk, illetve az elírásokat is korrigáltuk
6
Összefoglaló értékelésre adott tervezői válasz – Siófok
E. ÁLLAMIGAZGATÁSI ÉSZREVÉTELEK Állig. szerv. SMK Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály, Építésügyi Osztály
Észrevétel Tervezői válasz A 42/2004 (XII.30.) TNM rendeletet, valamint a A Megalapozó vizsgálat 1.3.5. fejezetét (47-48. oldal) kiegészítettük a kért 283/2002. (XII.21.) Korm. Rendeletet figyelembe kell dokumentumokkal, az ITS (és nem egy településrendezési eszköz) venni készítéséhez szükséges részletezettséggel (pl: mivel nem településrendezési eszköz készül, rajzi munkarész nélkül) A 3.3.3. fejezetet a kikötő tekintetében településtervezői szakvéleménnyel egészítettük ki (A teljes szakvélemény a Melléklelet 4.5. fejezetében található)
7