Spanyolország kulturális turizmusa

Miskolci Egyetem Marketing Intézet Turizmus - Vendéglátás Szak

Spanyolország kulturális turizmusa

Készítette: Nagy Vivien

Miskolc 2015

Tartalomjegyzék Bevezetés, probléma felvetés ............................................................................................ 4. 1. A kultúra és a turizmus kapcsolata ........................................................................ 7. 2. Spanyolország, mint turisztikai desztináció ......................................................... 10. 3. Spanyolország kulturális turisztikai attrakciói ..................................................... 13. 3.1. Élettelen kultúra ............................................................................................. 13. 3.2. Megelevenített kultúra ................................................................................... 16. 3.3. Mindennapi életben kifejeződő kultúra ......................................................... 17. 4. A turizmus szerepe Spanyolország gazdaságában................................................ 19. 5. Spanyolország turisztikai kereslete ...................................................................... 26. 6. Spanyolország turisztikai régiói ........................................................................... 29. 6.1. Észak Spanyolország régió ............................................................................ 29. 6.2. Levante régió ................................................................................................. 31. 6.3. Belső Spanyolország ..................................................................................... 32. 6.4. Dél-Spanyolország ......................................................................................... 33. 6.5. Spanyol - szigetvilág régió ............................................................................ 34. 7. Spanyolország Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosainak szemszögéből .......... 36. 8. Spanyolország a jövőben ...................................................................................... 44. Összefoglalás .................................................................................................................... 47. Summary........................................................................................................................... 50. Irodalomjegyzék ............................................................................................................... 52. Melléklet ........................................................................................................................... 57.

2

A kutatás hipotézisei: H1: Spanyolországba látogató turisták száma, minden évben egyre nagyobb. H2: Spanyolországba utazó turisták elsődleges motivációja, a tengerpart megléte mellett a kulturális attrakciók megismerése is szerepel. H3: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Spanyolországba utazó lakosai, legnagyobb mértékben a Costa Brava területét választják utazásuk célterületéül.

3

Bevezetés, probléma felvetés Korunk egyik legnagyobb világjelensége a turizmus. A társadalmi – gazdasági területek, minden részére egyre nagyobb befolyást gyakorol. A turizmus adja, a nemzetközi szolgáltatás mérleg egyharmadát. Az idegenforgalmi célú utazások fontos szerepet játszanak életünkben, melyek közre működnek, az általános műveltség, az emberi kapcsolatok, szakmai tapasztalatok ismeretének szélesítésében, vagyis a kulturális színvonal növelésében.

Az UNWTO adatai alapján az európai utazások 20%-nak fő

motivációja a helyi kultúrák megismeréséből jöttek létre, illetve más elsődleges motivációval rendelkező európai utazóknak a 60%-a érdeklődik kulturális vonzerőkkel kapcsolatban, az utazásuk során. Szakdolgozatomban Spanyolország kulturális turizmusával foglalkozom. Szakmai gyakorlatom során lehetőségem volt ellátogatni az országba ezen belül is a Costa Brava területére, melynek következtében a desztináció számos kulturális attrakciójával ismerkedhettem meg. Kint tartózkodásom alatt azt tapasztaltam, hogy az attrakciók, szemmel láthatóan is hatalmas tömegeket vonzzanak a különböző városokba. Meglepetésemre több magyar származású turistával is találkoztam a különböző vonzerők meglátogatása során. Ezen ténymegállapításokat követően érdekesnek találtam a meglepően nagy számmal rendelkező kulturális érdekeltségű turisták arányát, valamint az ország népszerűségét is, magyar nemzetiségű látogatók körében. Ebből következően mindenképp érdekesnek tartottam ezen tények megvizsgálását. Kutatásom fő célja, annak vizsgálata, hogy hogyan vált Spanyolország az egyik legnépszerűbb desztincióvá, illetve az ország tengerparti turizmusa mellett, milyen mértékű kulturális turizmus határozható meg a célterületeken, ennek következtében szeretném megismerni a kultúra és a turizmus kapcsolatát is. Mivel az ország különböző területei elhelyezkedésükből adódóan turisztikailag nem hasonlíthatóak össze, így az ország turisztikai régióinak kulturális vonzerejének összehasonlításából keletkező eredményeket vizsgáltam. Témaválasztásomban továbbá azt is kutatom, hogy vajon kulturális attrakciók iránti érdeklődés lehet-e elsődleges motiváció a turisták számára, Spanyolországot illetően, vagy kizárólag a tengerpart, mint kuriózum viseli az első helyet. Szakdolgozatom témájaként, azért is választottam Spanyolországot, mert úgy gondolom, hogy az egyik legnagyobb befogadó desztinációként van jelen a világ országai között, ezáltal turistáinak száma folyamatosan növekvő tendenciát is mutat. Ennek az állításnak az 4

alátámasztása végett több vizsgálatot is végeztem, illetve statisztikai adatokat gyűjtöttem. Végül kíváncsi voltam, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosaira, milyen utazási szokások jellemzőek, illetve hogy bennük milyen kép él Spanyolországot illetően. Továbbá hipotézisemben meghatározott állításom valószínűségét is vizsgálom, mely szerint az előbb említett megyében élő lakosok közül, azok akik utazási célterületükként Spanyolországot választják, leggyakrabban a Costa Brava desztinációja mellett döntenek. Szakdolgozatom nyolc fő fejezetből áll. Az első fejezetben kutatásom elméleti hátterét ismertetem, meghatározom a turizmus, majd a kultúra fogalmát, végül a kettőt összekapcsolva a kulturális turizmus tartalmát ismertetem. Ebben a fejezetben olyan turizmussal foglalkozó szakirodalmak voltak segítségemre, mint Mundruczó (1996), Czeglédi (1982), Czeglédi-Imre (1989), Lengyel (2004), Putczkó-Rátz (2001), Michalkó (2012), Jászberényi (2014). Ezt követően Spanyolország desztinációjának általános bemutatása következik, melyben földrajzi elhelyezkedése, illetve különböző területeinek tulajdonságait ismertetem. Továbbá a kulturális attrakciók fő csoportosítási elemeit alkalmazva mutatom be három részre osztva Spanyolország, ezen belül is, az általam is jól megismert terület, Costa Brava vonzerőit. Ezt követően statisztikai adatokon keresztül ismertetem célterületem gazdasági helyzetét, melyben a WTTC 2014 Spanyolországról szóló kiadvány volt segítségemre. Ezen fejezeten belül az ország turizmusra vonatkozó gazdasági helyzetét állapítom meg a világ országaihoz képest. Meghatározom az ország GDP-hez való teljes turizmusból származó hozzájárulását, valamint a turizmusból származó további bevételek arányát az elmúlt néhány évre visszamenően. Végül az ország egyik legfőbb problémájával a munkanélküliség arányát is vizsgálom, az ország foglalkoztatottság változásának bemutatásával. A következő fejezetben Spanyolország turisztikai keresletére vonatkozóan határozok meg statisztikai adatokat, többek között az Eurostat által nyújtott kimutatások alapján is. Ebben a fejezetben öt évre visszamenően ismertetem, célterületemre látogató turisták számát, illetve versenytársaihoz képest való elhelyezkedését a világban, a látogatottsági számok alapján. Továbbá Spanyolország kulturális turizmusának népszerűségét vizsgálva, az ország öt turisztikai régiójának legnépszerűbb kulturális attrakciói után kutattam. Ebben a fejezetben ismertetem a legnépszerűbb attrakciókat, illetve a régiók különböző kulturális

5

specializálódásukat, valamint a turisták által kulturális szempontból leglátogatottabb tartományt, a vonzerők látogatottságainak száma alapján. Emellett további kutatásokat végeztem, melyben a személyes megkérdezési módszert választottam. Három utazási irodával készített interjúm, illetve 18 kérdésből álló kérdőívem segítségével kerestem választ a Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosainak utazási szokásaira. Végül Spanyolország jövőbeni stratégia terveit, illetve az ország turizmusának további növekedését szolgáló, fejlesztési javaslataimmal zárom szakdolgozatomat.

6

1. A kultúra és a turizmus kapcsolata Spanyolország turisztikai népszerűségét többek között, sokszínű kultúrájának is köszönheti, éppen ezért fontosnak tartom, hogy kulturális turizmusával részletesebben is foglalkozzak. A kultúra és a turizmus szoros kapcsolatban állnak egymással különösen a spanyol területeken, hiszen a homokos és napos tengerparti igények mellett fokozatosan nő, a kulturális attrakciók megismerése iránti érdeklődés is. Ez azzal is magyarázható, hogy az emberek alapvető szükségletei közé tartozik egyrészt természetesen, a biztonságigény kielégítése, ugyanakkor fontos szerepet tölt be, a változatosság iránti igény is. Ez a szükséglet fejezi ki az új tevékenységek, ismeretek és környezetek felé irányuló érdeklődést. Az új tevékenységek, az ismeretlen és az otthontól eltérő környezetek megismerésére irányuló érdeklődés adja a turizmus egyik fő elemét. Ezzel azonban nem fedhetjük le a turizmus fogalmát, a hivatalos meghatározást a WTO és az 1989-ben elfogadott Hágai Nyilatkozat a következő képen fogalmazta meg: „A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívül minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat.” (Lengyel, 2000, 37. o.)

Ez alapján elmondható, hogy az emberek helyváltoztatási igénye, a pihenés és kikapcsolódás mellett, a különböző kultúrák megismeréséből is ered, mint az új és ismeretlen tényezők megismerése, a változatosság igényeként jelennek meg. A kultúra önmagában egy nagyon összetett fogalom, definiálására a történelem során több száz meghatározás is született, azonban egységes és mindenki által elfogadott értelmezése a mai napig nem létezik. A különböző tudományágak és kutatások, saját céljaiknak megfelelően, eltérő megközelítésből indulnak ki, valamint alapvető feltételezéssel is élnek, ebből következően más definíciót is alkotnak. A WTO-ETC kutatása során a kultúrát két részre osztotta, mely szerint a kultúrának vagy egy külső és egy belső köre. A kultúra belső köréhez az örökség, mint műemlékek, múltbeli alkotások és művészetek tartoznak. Míg a külső körben, a kultúra további ágait soroljuk, ilyen az életstílus, hagyományok, gasztronómia, valamint a kreatív iparágak, mint a film, szórakoztatóipar, grafika. (Jászberényi,2014)

7

Véleményem szerint, a turizmus kutatásával összefüggő, legátfogóbb, valamint legmegfelelőbb, kultúrára vonatkozó meghatározást, E.B. Tylor 1871-ben készült definíciója adja, mely szerint a kultúra: „Egy olyan komplex egész, amely magában foglalja a tudást, hitet, művészeteket, erkölcsöket, jogrendet, szokásokat és hagyományokat és minden olyan képességet, amelyet az ember a társadalom részeként sajátított el.” (E.B. Tylor, 1871)

Ezen definíció szerint elmondható, hogy a kultúra egy olyan életmód egésze, amelyen több emberek sokasága osztozik. Olyan hasonlóságokat találhatunk a nyelvben, szokásokban, viselkedésben, életvitelben, ideológiában, technológiában, amelyek az egyéneket egy csoporttá kovácsolja a különböző kultúrákban. Ezek a csoportok képezik a kereslet oldalról egyrészt a kulturális motivációval rendelkező turistákat, a kínálati oldal felől pedig a motivációt kiváltó vonzerővel rendelkező befogadó desztinációt. (Csapó JánosMatesz Krisztina: A kulturális turizmus jelentősége és szerepe napjaink idegenforgalmában, Földrajzi Értesítő, 2007)

Ebből következően, a kulturális turizmus esetében egy olyan utazásról van szó, amely során a motiváció az új kultúrák megismerését, a kulturális eseményeken való részvételt és a kulturális attrakciók meglátogatását jelenti. A vonzerőt pedig a felkeresett desztináció sajátos és egyedi kultúrája adja. A kulturális turizmus lényege, hogy a turista, valamilyen intellektuális élménnyel gazdagodik, ebből a meghatározásból kiindulva idesorolhatunk, minden szabadidős utazást, hiszen ilyen intellektuális élmény lehet akár a spanyol Sangria megkóstolása, vagy egy Flamenco esten való aktív részvétel is, mely során a turista valamilyen tapasztalattal, tudással lesz gazdagabb. Az utazás alapvető feltétele természetesen az előbb említett megfelelő kulturális motiváció, a szabadidő és a diszkrecionális jövedelem megléte, amely a fejlett régiókban jelentősen növekvő tendenciát mutat, hiszen ezeken a területeken általánosságban kétszer esetleg háromszor is üdülnek a lakosok egy éven belül. Spanyolországba, a legnagyobb arányban NagyBritanniából, Németországból, Hollandiából és Franciaországból érkeznek turisták.1 Kínálati oldalról a kultúrának jelentős szerepe van a turizmusban, ha olyan élményt tud nyújtani, melyre a turistának igénye van, vagyis képes legyen bevételt generálni. Ez 1

http://www.tourism-review.com/tourism-spain-welcomes-british-travelers-back-news3005 (letöltés:2014.10.14.)

8

pedig abban az esetben lehetséges, hogy ha a komplex turisztikai termék megvalósul egy adott desztinációban. Ennek eléréséhez pedig a célterületen meglévő vendéglátó egységek együttműködésére, összehangolódására van szükség. Ebből következően a turizmus piaci szektorának elvárásai között szerepel egyrészt, hogy a kulturális kínálat a turisták számára vonzó legyen, hogy ezáltal a turisztikai szolgáltatók számára értékesíthető legyen. Másrészről pedig, ami a gazdaság jellegű elvárásokat illeti, a kulturális létesítményekkel kapcsolatban, hogy a teljes költségvetésük minél nagyobb aránya származzon a sajátbevételükből, valamint hogy minél nagyobb látogatószámot és kihasználtságot regisztráljanak. A gazdasági szempontok növekedése elősegíti a kulturális szektor együttműködését a turizmussal, vagyis a kultúra számára közönséget, a turizmus számára pedig így attrakciót biztosít. (Michalkó,2012) Ezeket az attrakciókat különböző csoportokra oszthatjuk, a kulturális turizmus klasszikus vonzerői alapvetően három részre oszthatóak: (Putczkó-Rátz, 2001)  Élettelen kultúra  Megelevenített kultúra  Mindennapi életben kifejeződő kultúra

9

2. Spanyolország, mint turisztikai desztináció Spanyolország, hivatalosan Spanyol Királyság, Európa délnyugati részén az Ibériaifélsziget, nagyobbik részén helyezkedik el. Európa harmadik legnagyobb országa két sziget csoportot is magában foglal, a Kanári-szigeteket, amely az Atlanti-óceánban található, illetve a Baleár-szigeteket, mely a Földközi-tengerben helyezkedik el. Mindemellett, az országhoz tartozik két kisebb autonóm terület is, Ceuta és Melilla, melyeket Észak-Afrikában találhatunk. Spanyolország Franciaországgal, Andorrával, Portugáliával, Marokkóval és a brit fennhatóság alatt álló Gibraltárral határos. Spanyolország fővárosa Madrid ugyan, azonban itt meg kell említenem Barcelonát is, mely közel azonos rangú városként van jelen az országban. Spanyolország területe 505.955 km 2, mellyel így a Föld ötven legnagyobb országa közé sorolhatjuk.

1. ábra: Spanyolország térképe Forrás: https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/sp.html (letöltés:2014.10.06.)

2014 első negyedéves adatok alapján az ország népessége 46.507.760 fő, mely a tavalyi adatokhoz képest jóval kisebb. Ez az eredmény abból ered, hogy az ezt megelőző években az immigráció aránya kisebb volt, mint az emigrációé. 2013-ban 291.041 ember érkezett az országba, míg 547.890 fő emigrált az országból, így a népesség csökkent. 2012 és 2013 között az immigráció 4,3%-kal csökkent, az emigrálás pedig 22,7%-kal növekedett. Az országba érkező nemzetek közül a legtöbben Romániából, Marokkóból

10

illetve Nagy-Britanniából érkeztek a legnagyobb számban, majd őket követték az olaszok, kínaiak, oroszok franciák és az Amerikai Egyesült Államokból érkező bevándorlók.2 Az Európai Unióhoz 1986-ban csatlakozott, a csatlakozás a következő években a gazdaság gyors és dinamikus fejlődését eredményezte, ezt bizonyítja az is, hogy 2000 és 2004 között az ország gazdasági teljesítménye évről évre növekedett, a GDP évente 3%-os emelkedést mutatott.3 Azonban a 2008 közepétől az ország gazdasága romlani kezdett, ez a helyzet még napjainkra is jellemző, mely abból is látszik, hogy Spanyolország munkanélküliség aránya 26,3%,4 amely az egyik legmagasabb az európai országok között. A spanyol kormány, különböző megszorító intézkedések határozz meg, mellyel arra fókuszál, hogy ezt az arányt és az ország hatalmas költségvetését is csökkentse. Azonban emellett Spanyolország még így is, az egyik legfejlettebb országgá nőtte ki magát, a világban a tizenharmadik legnagyobb gazdasággal rendelkező országnak felel meg, a GDP (1358,26 milliárd USD5) adatai szerint. Továbbá magas életszínvonallal rendelkezik, a legmagasabb életszínvonalú országok között a tízedik helyet foglalja el a világban, valamint Spanyolország tagja a United Nation-nek, a NATO-nak az OECD-nek és a WTOnak is,6 mely véleményem szerint ezek a kapcsolatok, a turizmus szempontjából további fejlődési lehetőségeket biztosíthatnak az ország számára. Spanyolország földrajzi elhelyezkedését tekintve azt mondhatjuk, hogy változatos tájjal és éghajlattal is rendelkezik, ez a változatság az ország egyik legnagyobb vonzereje is egyben. A Preneusokban hófödte hegycsúcsokat, Galíciában zöld mezőket, Valenciában narancsligeteket találhatunk, míg Almériában Nyugat-Európa egyetlen valódi sivatagát láthatjuk. Madrid pedig a legmagasabban fekvő fővárosként van jelen Európában, ahol elmondható, hogy Svájc és Ausztriát követően, Spanyolországban található a legtöbb hegység. Az ország éghajlata szintén változatos, a „zöld Spanyolország”-nak nevezett területen, mely Galícitól az Asztúrián és a Baszkföldön keresztül a Pireneusok végéig tart, jelentős a magas csapadék mennyiség. Délen, Andalúziától Murciáig terjedő területre jellemző a nyári hatalmas hőség. A változatos éghajlatnak és földrajzi adottságoknak köszönhetően, minden féle gazdálkodási forma megtalálható az országban. A legtöbb helyen családok vezetik a gazdálkodást. Spanyolország különböző területein a kasztíliai spanyol mellett a katalán, a baszk és a galíciai nyelv is hivatalos. Az ország 2

http://www.ine.es/en/prensa/np854_en.pdf (letöltés:2014.10.08.) http://szakmai.itthon.hu/documents/28123/121718/1322_spanyolorszag_sajtoanyag.pdf/99e82b5a-362042a1-9966-cae9ce60bcb1 (letöltés: 2014.10.11.) 4 https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/sp.html (letöltés: 2014.10.11.) 5 http://hu.tradingeconomics.com/spain/gdp (letöltés: 2014.10.11.) 6 http://www.reegle.info/countries/spain-energy-profile/ES (letöltés:2014.10.08) 3

11

többnyelvűsége tükröződik a helyi ünnepek és hagyományok, illetve finom nemzeti ételek sokféleségében is. Az ország legnépszerűbb turisztikai desztinációi a Costa Brava, Costa del Sol, a Baleári-szigetek a Kanári-szigetek, valamint Madridot is ide soroljuk, mely az ország legnagyobb városa, valamint az Európai Unió harmadik legnépesebb városa London és Berlin után, továbbá Európa négy leglátogatottabb városai közé tartozik. Costa

Brava

a

leglátogatottabb

turisztikai

régió

Spanyolországban.

Vad

tengerpartnak is nevezik, a meredek sziklás tengerpartja miatt. Legnépszerűbb területei Blanes, Lloret de Mar és Tossa de Mar. Costa del Sol, más néven a „napos part”, az ország déli részén, Malaga város környékén, helyezkedik el. Leghíresebb területei: Benalmadena, Fuengirola, Torremolinos és Marbella. A Baleár-szigetek a Földközi-tenger nyugati medencéjében találhatóak. A szigetcsoport 5 nagyobb szigetből áll: Mallorca, Ibiza, Menorca, Formentera és Cabrera szigeteivel. Több mint 10 millió turistát fogadnak a szigetek évente. számos népszerű szórakozóhelynek köszönhetően, Spanyolország szigetei a fiatalok körében buli szimbólummá váltak. A szigeteke közül kiemelkedik Ibiza, mely legendássá vált, a vad, bulis, éjszakai életről. A Kanári- szigetek Spanyolország legdélebbi autonóm közössége, mely hét nagyobb és több kisebb szigetre oszthatóak. Ez a turisztikai desztináció két tartományra osztható: az egyik Las Palmas, melyhez tartozik Lanzarote, Fuerteventura, Gran és Canaria szigete, a másik tartomány pedig, Santa Cruz de Tenerife, melyhez Tenerife, La Palma, Hierro és Gomera szigetei tartoznak.

12

3. Spanyolország turisztikai attrakciói Ebben a fejezetben a kulturális turizmus vonzerőinek, Spanyolországbeli megfelelőit ismertetem Barcelona és környékén keresztül, a korábban is említett csoportosításoknak megfelelően. Választásom nem véletlenül esett erre a területre, hiszen egy részről Barcelona Spanyolország második legnagyobb városaként, a legkülönbözőbb kulturális attrakciókkal rendelkezik, éppen ezért és a tengerparthoz való közelsége miatt üdülés szempontjából Madridhoz hasonlóan, Spanyolország legnépszerűbb városaként tartják számon. Valamint, szakmai gyakorlatom alkalmával, ezen terület kulturális attrakcióit személyesen is megismerhettem, ezen megszerzett tapasztalatokkal kibővítve mutatom majd be, Barcelona és környékének kulturális vonzerőit.

3.1.

Élettelen kultúra

Ide tartoznak az épített és tárgyi értékek, az épületek, különböző művészeti ágak által alkotott tárgyak, vagyis az építészeti stílusok remekművei, művészeti alkotások, mint például szobrok vagy festmények és a használati tárgyak. Barcelonát közigazgatásilag tíz kerületre oszthatjuk, a területi felosztásának alapja történeti eredetű. A legtöbb kerület megfelel azoknak a területeknek, amelyeket a 19.-20. században csatoltak Barcelonához. Ezek a kerületek önálló politikai egységként működnek, valamint negyedekre osztják őket, más néven „barri”-oknak is nevezik. Építészeti oldalról megközelítve, három ilyen kerületet érdemes megemlíteni, még pedig az Eixample, a Montjuich és az Óváros területét. Barcelona élettelen kultúrájának elemzése során hatalmas mennyiségű turisztikai terméket lehetne felsorolni, azonban ezek közül is a legnépszerűbbek:

Óváros területén: Szent Eulália Katedrális, Gótikus negyed, Las Ramblas, Kolombusz szobor

13

2. ábra: Szent Eulália Katedrális Forrás: Saját kép (készült:2014.08.02.) Eixample kerületén belül: Sagrada Família, La Pedrera, vagy más néven Casa Milá, Casa Batlló, Casa Lleó Morera, Casa Amatller, Güell Park

3. ábra: Güell Park Forrás: http://www.tourisminbarcelona.com/places-to-visit/park-guellbarcelona/ (letöltés:2014.10.20.)

14

Montjuic negyedén belül található pedig: Poble Espanyol, Olimpiai Stadion, La Fuente Magica, Palau Nacional, Santiago Caltrava (Montjuic jelképe), Camp Nou FC Barcelona, MNAC (Museum Nacional d’Art de Catalunya)

4. ábra: Palau Nacional Forrás: Saját kép (készült:2014.08.02.) Mindemellett, érdemes megemlíteni továbbá a Barcelona környékén elhelyezkedő települések épített alkotásait is, mint például a Montserratban található kolostort, a Gerona óváros részében lelhető középkori alkotásokat, illetve a Figueresben megtekinthető Dalí múzeum is jelentős attrakcióként szolgál a turisták számára.

15

5. ábra: Montserrat kolostor Forrás: Saját kép (készült:2014.07.21.)

3.2.

Megelevenített kultúra

A kulturális turizmus ezen csoportja foglalja magába, a kultúra egy olyan fajtáját, ahova a rendezvényeket, fesztiválokat, karneválokat, valamint a hagyományőrző eseményeket soroljuk. Ezek az összejövetelek egyrészt, hogy hozzájárulnak a helyi területek idegenforgalmának fejlesztéséhez, valamint további jelentősége, hogy az emberek más stílusú kultúráját megismerjék, valamint annak elfogadását is elősegítik. Tehát ezek olyan hagyományőrző, múltbeli korukat felidéző rendezvények, melyek létre hozásának célja, az adott desztináció vagy attrakció népszerűségének, vonzerejének a növelése. Spanyolország különösen ismert a sokszínű és nagy volumenű Fiestáiról, a hagyományok megőrzéséről, és azok ünnepélése rendkívül jelentős. A legtöbb ünnep, vallási eredetű, általában valamilyen Szent ember nevéhez kapcsolódik. Ilyen Fiestáik például a Sant Joan, júniusban, Le Mercé szeptemberben, vagy a Trobada Castellera, melynek jellegzetessége, az emberekből álló minél magasabb torony megépítése, illetve Sant Jordi ünnepe és az óriási bábokkal felvonuló Corpus Christi parádé is a legnépszerűbb eseményeik közé tartozik. E hagyományőrző eseményeik mellett természetesen számos fesztivált is rendeznek különböző témákban, ilyen pl. a Concert de L’Estiu, ahol szabadtéri koncertek hallhatóak a Poble Espanyolban, vagy a BAM (Barcelona Acció Musical), melynek alkalmával ingyenes koncerteket szerveznek a város számos területén. 16

3.3.

Mindennapi életben kifejeződő kultúra

A kulturális turizmus klasszikus vonzerőinek ezen csoportjába a spanyolok életének, ezen belül is a barcelonai tartományban élők, mindennapjaihoz tartozó kulturális értékekei tartoznak, melyek leginkább az életmódjukban, szokásaikban és gasztronómiájukban fejeződnek ki, valamint a különféle helyi ételek, italok, zenék és táncok megismerését is magába foglalja. Spanyolországra asszociálva általában a legtöbb embernek a Flamenco, illetve a bikaviadal, mint tradicionális helyi szokás, jut eszükbe. Azonban, a bikaviadal megoszló véleményekkel rendelkezik, ugyanis számos spanyol ellenzi ezt a szörnyű játékot, azonban sokan úgy vélik, hogy a bikaviadalok betiltásával nemzeti létük tagadását is jelentené. 2012. január 1-jétől7 azonban végül Katalóniában a bikaviadal betiltásának támogatói nyertek. Továbbá szokásaikat illetően fontos megemlítenem a sardana-t, mint a spanyolok hagyományos néptáncát, valamint a futball-láz is, mint tradicionális szokássá vált a néphagyományukban, az elmúlt évtizedeikben. Spanyolország turizmusnak jelentős bevételét, egyrészt a Camp Nou-ban szervezett számos futballmeccsek teszik ki, melyek valamennyi

alaklommal

teltházas

események.

A

futball

club

létrejöttének,

Magyarországgal való kapcsolata is van, méghozzá Kubala László személyében, kinek emlékművet is állítottak a stadion előtt. Az

ország gasztronómiáját

tekintve,

komoly konyhaművészeti

hagyományokkal

rendelkeznek. Legnépszerűbb ételeik és italaik közé tartoznak, a mindenki által jól ismert Paella és Sangria, emellett még ismerős lehet a tapasok, tortillak, flan, crema catalana, cava. A katalán konyha jellemzője, hogy a húsos ételeket gyakran párosítják különböző déli gyümölcsökkel.

Az egyes kultúraformák keveredhetnek is például a montserrati kolostor sorolható az élettelen kultúrához és a mindennapi életben kifejeződő kultúrához is. Köztudott, hogy Spanyolországban a katolikus vallás dominál, melyről számos templomai és vallási eseményei is árulkodnak. A kultúra egyik mozgató rugója a hit, mely révén a vallási és

7

http://www.turizmusonline.hu/cikk/betiltottak_a_bikaviadalt_kataloniaban (letöltés: 2014.11.12.)

17

zarándok helyek felkeresése jelentős attrakciónak számít. A turistákat motivációjuk szempontjából két eltérő csoportra oszthatjuk: az egyik csoportba soroljuk azokat a turistákat, akik vallási okokból keresik fel ezeket e szent helyeket. Tőlük eltérően pedig vannak olyan látogatók, akik kuriózumként tekintenek ezekre a helyekre. A vallás vagy zarándoklat turizmus egyik kiemelkedő jellegzetessége, hogy az idegenforgalom egyik legrégebbi ága. Továbbá jellemző az is, hogy a vallási turizmus révén, a különböző egyházi közösségek az aktuális vallási ünnepek alkalmával csoportos utakat szerveznek, mely során a hívek felkereshetik szent helyeiket, ahol részt vehetnek 1-1 misén, istentiszteleten. Spanyolország legnépszerűbb zarándokútja, az El Camino, más néven Szent Jakab-út, mely azonban még is keresztény eredetű. A zarándoklat több útvonal bejárásával is megtehető, a közös mindegyikben, h Santiago de Compostela városába vezet, ahol Szent Jakab földi maradványait őrzik. Évente több mint százezren kelnek útra, közülük megközelítőleg ezer magyar.8

8

http://utazas-nyaralas.info/spanyolorszag/camino.html (letöltés:2015.01.15.)

18

4. A turizmus szerepe Spanyolország gazdaságában Spanyolország jelen gazdasági helyzetére a néhány évtizeddel ezelőtt történő számos történelmi, politikai események is nagy hatással voltak. Habár, az I. és II. világháborúban sem vettek részt, ezáltal gazdaságuk is jelentősen szilárdabb maradhatott a többi országéhoz képest. Ezzel szemben, azonban polgárháborúk és a 35 évig tartó diktatúra során, gazdasági fejlődésük korlátozott volt, hiszen Spanyolországot kizárták a NATO-ból és az ENSZ-ből is, amíg diktatúra uralkodott az országon. Az első jelentős gazdasági fellendülés az 1970-es években jelent meg, amikor az országban, az uralkodó halálát követőn, már demokrácia alakult ki. Spanyolország lett a leggyorsabban fejlődő ország Európában. Ezt követően a következő hirtelen fejlődés, az Európai Unióhoz való csatlakozást (1986) követő időszak jelentette. 1992-ben Barcelonában rendezték meg a XXV. Olimpiai játékokat. Az ország, így az Európai Unió negyedik legnagyobb gazdasága, azonban a 2008-as gazdasági válság Spanyolországot is megviselte. Véleményem szerint, ezek a tényezők is jelentős mértékben hozzájárultak célterületem jelenkori gazdasági helyzetéhez, hiszen az utóbbi gazdasági válság még mindig hatással van a munkanélküliségre, mely magas százalékkal 2013-ban 26,3%9-kal rendelkezett, melyet napjainkig igyekeznek különböző intézkedésekkel megoldani, ennek egyik módja talán a turizmusban is rejlik, hiszen úgy gondolom, az országban a foglalkoztatottak nagy része a turizmusból, illetve vendéglátásból biztosítja megélhetését. A turizmus a világgazdaság egyik legjelentősebb ágazata. A turizmus GDP-hez való hozzájárulását úgy lehet meghatározni, hogyha a belföldi és külföldi turisták vásárlását összeadjuk, majd abból kivonjuk az idegenforgalmi szektor felhasználását. A GDP-hez tehát nem csak a külföldi, hanem a belföldi turisták fogyasztása is hozzájárul, valamint a belföldi turisták külföldre történő utazásukhoz megvásárolt cikkek is hozzájárulnak. Továbbá idesorolandóak a turisztikai célú beruházások is, majd mindebből levonjuk egy ország állampolgárainak egy másik ország idegenforgalmi szolgáltatónál realizált költését. Tehát ez alapján elmondható, hogy azokban az országokban ahol a belföldi turizmus alacsony ott a GDP nagyságát a külföldi turista forgalom fogja meghatározni. (Michalkó, 2012) A WTTC utazás és turizmus gazdaságban bekövetkező hatásairól (Travel & Tourism Economic Impact, 2014) szóló

évenkénti kiadványa, szakdolgozatom

célterületével is foglalkozik. A Spanyolországra vonatkozó adatok alapján, a turizmus 9

https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/sp.html (letöltés: 2015.01.14.)

19

nemzetgazdaságban való szerepét, a világgazdaságához, illetve nagyobb versenytársak gazdaságához viszonyítva határoztam meg. A vizsgálati eredmények elemzése előtt, azonban fontosnak tartom, fogalom értelmezését, melyek az elemzés során fel fognak merülni. A GDP-hez való hozzájárulás két fajtáját különböztetjük meg, a közvetlen és a teljes hozzájárulást. A közvetlen hozzájárulás két részből tevődik össze, egy részük a lakosság és a turisták országon belüli, üzleti és szabadidős tevékenységeire fordított belső kiadást jelenti. Másik részük pedig a kormány egyéni kiadásait jelenti, azokat az összegeket, melyeket a kormány közvetlenül a turistákhoz kapcsolható utazási és idegenforgalmi szolgáltatásokra költ. A kulturális és rekreációval kapcsolatos szolgáltatások, például ilyen tevékenységnek felelnek meg. Az idegenforgalom és az utazás teljes hozzájárulása a GDP-hez, azonban emellett egyéb tényezőket is tartalmaz. Ezek olyan további költések, mint például a kormány kollektív kiadásai, a befektetési kiadások, amelyek elősegítik a turizmus tevékenységeit, illetve ide sorolhatjuk még a turizmus által közvetlenül érintett szektorok általános vásárlási kiadásait is. Ilyen kiadások keletkeznek például, a repülőgépek üzemanyagainak vásárlásakor, az utazási irodák, irodai felszerelésének megvásárlásakor, egy étterem evőeszközeinek megvásárlásakor. Közvetlenül a turizmusban foglalkoztatottak körébe, azokat az alkalmazottakat értjük, akik hotelekben, utazási irodákban, éttermekben, vagy egyéb szórakozó helyeken, illetve légitársaságoknál és más közlekedési szolgáltatoknál dolgoznak. Az idegenforgalmi tőkebefektetések fogalma alatt, azokat a befektetéseket értjük, melyek az utazási és turisztikai iparágban közvetlenül érintett szektorok, illetve más iparágak kifejezetten turisztikai tulajdonokba való befektetéseit. (Michalkó, 2007) A turizmus, mint gazdasági tevékenység számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek, megkülönböztetik őt más iparágaktól. Az egyik legjelentősebb többek között, pedig az, hogy a turizmus láthatatlan exportnak is tekinthető. A láthatatlanság arra utal, hogy a turisztikai termék egy szolgáltatás, amely megfoghatatlan és szállíthatatlan. Tehát az idegenforgalom esetében, nem a megfogható, tárgyiasult termék szállítását jelenti, az eladótól a vevőhöz, hanem ebben az esetben a vevő utazik a termékhez, vagyis a turisztikai szolgáltatás, csak úgy jöhet létre, ha a fogyasztó jelen van a szolgáltatás színhelyén az adott pillanatban. (Putzkó-Rátz, 2001)

20

A szükséges fogalmak ismeretében, az korábban említett WTTC Travel & Tourism Economic Impact 2014-es kiadványa alapján, elemzem a turizmus szerepét Spanyolország gazdaságában. A WTTC Spain 2014-es gazdasági adatai Franciaország Egyesült Királyság Spanyolország Olaszország Németország Törökország Görögország Marokkó Portugália Világátlag

A turizmus közvetlen hozzájárulása a GDPhez (US$bn) 100,4 90,3 74,2 81,9 58,5 37,4 14,2 9 12

A turizmusból származó bevétel (US$bn) 937,2 268,6 203,8 201,8 164,2 101,2 35,8 19,7 32,3

Turizmusba való tőkebefektetés (US$bn) 18,6 15,4 17,7 10,8 25,6 19,6 3,6 3,7 3,6

18

55

4,2

6. ábra: A WTTC Spain 2014 gazdasági adatai Forrás: WTTC Travel & Tourism Economic Impact 2014 adatai alapján, saját szerkesztés

Spanyolországban a turizmus GDP-hez való teljes hozzájárulása 2013-ban 15,7 százalék volt, vagyis ezt azt jelenti, hogy 2014-ben a turizmusból származó bevétel 203,8 milliárd dollár volt. Európai viszonylatban a GDP-hez való teljes hozzájárulás 8.7%-os volt, míg a világ országait átlagosan tekintve 9.5%-ot jegyeztek fel, amely 6.989,7 milliárd USD bevételnek felel meg. A világ országai között felállított rangsor alapján, Spanyolország, a 7. helyen szerepel, meg előzve számos versenytársát. Spanyolország legjelentősebb versenytársai, mint Görögország, Portugália és Marokkó, mind a világátlag alatt helyezkednek el, a turizmus GDP-hez való teljes hozzájárulásukat tekintve, illetve Franciaország (937,2 US$bn) és az Egyesült Államok (268,6 US$bn) is komoly konkurencia, melyeknek a turizmusból származó bevételeik

jóval magasabbak

Spanyolországéhoz képest.

21

Turizmusból származó bevétel (milliárd dollár) 1000

937,2

800 600 400 200

268,6

203,8 201,8 164,2

101,2 35,8

19,7

32,3

0

7. ábra: Turizmusból származó bevétel Forrás: WTTC Travel & Tourism Economic Impact 2014 adatai alapján, saját szerkesztés A turizmus GDP-hez való közvetlen hozzájárulását illetően, Spanyolországban 5,7%, amely 74,2 milliárd dollárnak felel meg. Ezáltal a világ országai között a 9. helyen szerepel. Spanyolország ezzel nagymértékben a világátlag felett szerepel, mely 2,9% volt 2013-ban. Ezzel szemben, ez az arány a 2014-es előrejelzések szerint csökkenő tendenciát mutat, mivel 3,1%-ot jósolnak Spanyolországnak. A versenytársak itt is a világátlag (18 milliárd dollár) alatt reprezentáltak, ami Görögországot, Marokkót és Portugáliát illeti. Franciaország és az Egyesült Királyság itt is jobban teljesítette Spanyolországhoz képest, valamint Olaszország is csatlakozott a magasabb teljesítményhez, 81,9 milliárd dollárral. A vizsgálati célterületem esetében 2013-ban, a turizmus GDP-hez való közvetlen hozzájárulásának az 55,7%-át a belföldi turisták költései teszik ki, míg a maradék 44,3%-ot a külföldi turisták képviselik. Továbbá, ugyan ebben az évben, a turisták utazási célját tekintve, az üzleti céllal utazók aránya 10,8% volt, míg a szórakozás, pihenés, kikapcsolódási céllal érkezők aránya a GDP közvetlen hozzájárulásának 89,2%-át tette ki. 2014 és 2024 között pedig, 1,8%-os évenkénti növekedés becsültek meg. Az adatok alapján elmondható, hogy Spanyolország teljes hozzájárulása több mint a, közvetlen hozzájárulás értékének a duplája, vagyis az ország közvetetten nagyobb mértékben járul hozzá a turizmus tevékenységeihez, mint közvetlenül. Ez azt jelenti, hogy Spanyolország inkább befektetésekkel járul hozzá a GDP turizmus szektorból szerzett bevételéhez.

22

Továbbá, a turizmusnak jelentős szerepe van a munkahelyek kialakulásában, hiszen ez az ipar, igen élőmunka igényes, éppen ezért jelentős mennyiségben képes munkahelyet biztosítani a helyi lakosok számára. Spanyolországban jellemző, hogy a turisztikai régiókban élő lakosok jövedelmének nagy részét a turizmus teszi ki. A vizsgálati célterületemen végzett elemzések alapján, 2013-ban 866. 500 munkahelyet teremtettek közvetlenül a turizmus iparágában, amely az ország teljes foglalkoztatottak számának, az 5,2% - a. Ezzel az adattal, közelkerült a világátlaghoz, amely 799.800 munkahelyet határoz meg. A foglalkoztatottsághoz való teljes hozzájárulás 2013-ban, pedig 2.655.700, amely a foglalkoztatottság egészének a 15,8%-a. Ide a turizmusban való közvetlen foglalkozatás hotelekben, utazási irodákban, közlekedési szolgáltatásban, illetve étteremben vagy egyéb szórakozóhelyeken való munkahely- mellett további befektetésekkel is kibővül ez a hozzájárulás. A világ országai között felállított rangsorban, ebben az esetben Spanyolország a 17. helyen áll, versenytársai itt is a világ átlag alatti értékekkel rendelkeznek, amely 2.017.400 munkahelyet állapít meg 2013-as évre átlagosan. Az Egyesült Királyság, mint egyik fő versenytárs meglepően magas számmal rendelkezik, mely a világátlag közel dupláját teszi ki, a 4.020.100 munkahellyel. Azonban azt mindenképp meg kell említenem, hogy Spanyolországban a munkanélküliség aránya jelenleg nagyon magas, gazdaságuk egyik fő problémájaként is jelentkezik. Ezt a problémát különböző intézkedéseikkel igyekeznek orvosolni, melynek következtében a 2014-es évben további új munkahelyeket teremtettek, melyeknek 25%-a10 a turizmus iparágában jött létre.

10

http://www.wttc.org/press-room/press-releases/2015/prime-minister-of-spain-receives-unwto-wttc-openletter-on-travel-and-tourism/ (2015.01.28.)

23

A foglalkoztatottság teljes hozzájárulása a turizmushoz 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

8. ábra: A foglalkoztatottság teljes hozzájárulása a turizmushoz Forrás: WTTC Travel & Tourism Economic Impact 2014 adatai alapján, saját szerkesztés Ahogy az a diagramon is látszik, az elmúlt években jelentős volt a munkahelyek számának csökkenése. 2008 és 2010 között vehető észre a legnagyobb arányú csökkenés. 2010 és 2013 közötti intervallumban egy közel stagnáló állapot figyelhető meg. Azonban a 2014-es évben a növekedést mutatnak, hiszen a pozitív előrejelzések szerint 1,9%-os növekedést becsülnek 2014. évben, amely 2.707.000 munkahelyet jelentene, mely így a teljes foglalkoztatottság 16,2%-át tenné ki. Nem véletlen ez a pozitív hozzáállás, hiszen a legfrissebb adatok szerint Spanyolország gazdasága hat év recessziót követően, most először mutathat növekvő tendenciát. A spanyol miniszter szerint az ország GDP-je közel 1%-kal nőhet. A kormány, hivatalosan 0,7%-os emelkedést határozott meg 2014-re, az előző év 1,2%-os visszaesést követően. Ennek megvalósulása érdekében, azonban a foglalkoztatottság növelésére is szükség van, mely a 2013-as év utolsó negyedében 26% felett realizáltak.11 Tehát ha a GDP és ezáltal a foglalkoztatottság növekedését is sikerül elérni az országban, akkor a WTTC előbb említett 2014-es előrejelzései is megvalósulhatnak. A világátlag értékei alapján, az országok turizmusba való befektetése 4,2 milliárd dollár volt, míg Spanyolország esetében ez az érték több mint, a világátlag négyszeresét éri el, vagyis 17,7 milliárd dollárt, mely százalékban kifejezve 7,9% volt. A világ országai között felállított rangsorban, a 11. helyet foglalja el. Számos versenytársai Görögország, Portugália, és Marokkó, itt is a világátlag alatt helyezkednek el. Olaszország (15,4 US$bn) 11

http://index.hu/gazdasag/2014/01/28/beindult_a_spanyol_gazdasag/ (letöltés:2014.09.10.)

24

és az Egyesült Királyság (15,4US$bn) kevesebb tőkét fektetett a turizmusba, mint Spanyolország, azonban Franciaország 18,8 milliárd dollárt szánt a turizmus iparára. Németország pedig meglepően magas összeggel, 25,6 milliárd dollárnyi összeget fektetett a turizmusba. Az előrejelzések szerint, az utazás és turizmusba való befektetést, -0,3%-kal fog csökkeni 2014-ben. Az elmúlt hat évre visszamenően, folyamatos csökkenés vehető észre a befektetéseket illetően, a legnagyobb változás, 2009 és 2010 között figyelhető meg, ahol 18,9%-ról 16%-ra csökkent a turizmusba történő befektetések aránya.

25

5. Spanyolország turisztikai kereslete

E fejezeten belül, négy évre visszamenően fogom be mutatni Spanyolország fokozódó turisztikai keresletét, különböző statisztikai adatokkal, melyek az első számú hipotézisem állítását is igazolják. Kezdve 2010-zel, amikor a dél-európai országba érkező külföldi turisták száma 52,6 millió volt, ezzel az összeggel máris 1%-os emelkedést mutatott a 2009-es évhez képest. Majd 2011-es évben 56,9 millió turistát fogadott Spanyolország, mely 8,1%-kal több mint a 2010-es évben regisztráltak száma, ekkor már második éve volt, hogy a turisták száma növekedett. Ami a szálláshelyeket illeti, az Európai Unióban 2011-ben 202.000 szálloda működött. Ezáltal a szálláshelyek közel 12,6 millió férőhelyet biztosítottak, melyeknek fele, vagyis 46,4%-a három tagállam között oszlott meg. A tagállamok közül Spanyolország a második helyen állt, 1,8 millió férőhellyel. Továbbá 2011-ben az Eurostat adatai alapján, Spanyolország volt a legnépszerűbb a nem rezidensek számára, hiszen vizsgálati célterületem rendelkezett a legmagasabb vendégéjszakák számával, melynek értéke elérte a 239,4 milliót. Ez az összeg az Európai Unió tagállamaira vonatkozóan a vendégéjszakák számának közel negyedét, azaz 23,2 % - át tette ki. A nem rezidensek között a három legnépszerűbb desztináció Spanyolországot követően, Olaszország volt, 178 millió, illetve Franciaország 123 millió vendégéjszakával. Továbbá 2011-ben, az Eurostat statisztikai adatai alapján, a legmagasabb nemzetközi utazási bevételt Spanyolország érte el. 43 026 millió euróval, majd második helyen követi Franciaország 38.682 millió euróval.12 A nemzetközi utazási bevétel GDP-hez viszonyított arányával, a nemzetközi turizmus gazdasági jelentősége mérhetjük fel. Ezt követően 2012-ben tovább emelkedett a Spanyolországba érkező turisták száma, még pedig elérte az 58 milliót, mely az előző évhez képest több mint plusz 1 millió látogatót jelent az országnak. 2012 augusztusában 7,7 millió külföldi jár az országban, mely a tavalyi év azonos időszakához képest 328 ezerrel, vagyis 4,5%-kal több. Jelentősen többen érkeztek Franciaországból, az Amerikai Egyesült Államokból, Portugáliából és az Észak-Európai országokból. 2012-ben a Spanyolország belföldi össztermékének, a GDP-nek 10% - át adta a turizmus.13 A 12

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php/File:Travel_receipts_and_expenditure_in_bala nce_of_payments,_2001-2011.png (letöltés: 2014.10.06.) 13

http://hvg.hu/gazdasag/20120822_turizmus_spanyolorszag/ (letöltés: 2014.10.06.)

26

korábban már említett munkanélküliség ebben az évben is jelentős mértékű volt, azonban az állások 11,9% - a kapcsolódott a turizmus iparágához.14 2013. évet 60,6 millió turistával zárta Spanyolország, immár negyedik éve, hogy töretlenül, fokozatosan emelkedő turista számot sikerül elérnie az országnak, hiszen ez az adat több mint 2 millióval emelkedett az előző évhez képest. Emellett fontos, megemlítenem, hogy ebben az évben 2012-höz képest az Európai Unióban a turisztikai szálláshelyek vendégforgalma 1,6%-kal emelkedett, a vendégéjszakák száma pedig elérte a 2,6 milliárdot. A tagállamok között, a 387 millió vendégéjszakát elérő Spanyolországot, ebben az évben megelőzte Franciaország 405 millió vendégéjszakával, azonban vizsgálati célterületem, még ebben az esetben is növekvő tendenciát mutat a 2011-es évhez képest, hiszen ez az adat közel 150 millióval emelkedet a két év alatt. Emellett Spanyolország turisztikai szálláshelyek szobakihasználtságát illetően is kiemelkedő teljesítményt nyújtott ebben az évben, hiszen ez az érték több mint 70% volt.15 Végül 2014-ben, az elmúlt nyolc hónap eredményei alapján, már is rendkívüli adatok jelentek meg, melyek szerint, Spanyolországot rekordszámú turisták választották az idei éven. Az januártól augusztusig terjedő időszakban 45,4 millió turistát határoztak meg, amely 7,3%-os növekedést jelent a tavalyi év ugyan ezen időszakához képest. Augusztusban 9,1 millió turistát regisztráltak, ami szemmel láthatóan sokkal nagyobb, mint a 2012. év esetén említett 7,7millió, valamint a 2013. évhez képest is 8,8%-kal magasabb a 2014-ben érkező látogatók száma, éppen ezért „történelmi csúcs” - ként is nevezik ezt a tényt. Franciaországból, 10,4%-kal, azaz 7,6 millióra, Nagy-Britanniából 5,6%-kal, vagyis 10,6 millióra, illetve Németországból 7,5%-kal, azaz 7,1 millióra emelkedett az országba érkező turisták száma. Azonban Oroszországból 5%-kal, 1,06 millióra, valamint az Amerikai Egyesült Államokból 0,5%-kal, 880ezerre csökkent a Spanyolországba látogatók száma.16 Továbbá 2014 augusztusában a vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeken, 61 ezer volt, amely az előző év azonos időszakához hasonlítva 5,5%-kal növekedett.17 Végül a WTTC adati alapján 2014-ben a Spanyolországba érkező turisták száma 65 millió fő volt, ez az adat nem csak egy új

14

http://www.vg.hu/vallalatok/turizmus/rekordszamu-turista-valasztotta-spanyolorszagot-435887 (letöltés:2014.10.06.) 15 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/jeltur13.pdf (letöltés:2014.10.06.) 16 http://www.vg.hu/vallalatok/turizmus/rekordszamu-turista-valasztotta-spanyolorszagot-435887 (letöltés:2014.10.06.) 17 https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_oga005.html (letöltés:2014.10.10.)

27

történelmi rekordot ért el, hanem az elmúlt 14 évben a legmagasabb növekedési arányt (7%) is itt regisztrálták.18

Spanyolországba érkező turisták száma 70 60

52

56,9

58

60,6

65

50 40

Spanyolországba érkező turisták száma (millió fő)

30 20 10 0 2010

2011

2012

2013

2014

9. ábra: Spanyolországba érkező turisták száma évenként Forrás: kutatás adatai alapján, saját szerkesztés

Véleményem szerint elmondható, ahogy az a diagramról is leolvasható, hogy a Spanyolországba érkező turisták száma évről-évre folyamatosan növekszik, valamint hogy ezáltal a kereskedelmi szálláshelyek évenkénti vendégéjszakáinak számának növekedése is megfigyelhető. Az előbb említett adatok, a korábban említett hipotézisemet igazolják, mely szerint Spanyolország egyre nagyobb befogadó országgá válik napjainkban.

18

http://www.wttc.org/press-room/press-releases/2015/prime-minister-of-spain-receives-unwto-wttc-openletter-on-travel-and-tourism/ (2015.01.28.)

28

6. Spanyolországot

Spanyolország turisztikai régiói turisztikailag öt

részre oszthatjuk,

még pedig

Észak

–

Spanyolország, Levante, Belső Spanyolország, Dél – Spanyolország, illetve a Spanyol – szigetvilág régióira. A következő alfejezetekben, ezen régiók legnépszerűbb kulturális attrakcióinak valamelyikét fogom ismertetni. A régiók különböző kulturális vonzereinek, turisták által való keresettségének, ismeretségének a mértéke alapján, arra keresek választ, hogy melyik az ország leglátogatottabb régiója.

6.1.

Észak – Spanyolország turisztikai régió

Ezen turisztikai régió magába foglalja a következő tartományokat: Baszkföld, Kantábria, Asztúria, illetve Galícia. Az északi régió tartományai további területekre oszthatóak, Baszkföld esetében, Bilbao, San-Sebastian, Vitoria – Gastiez. Az utóbb említett két terület, nem mondható népszerű településnek az ide látogatók körében. Azonban e két terület is számos kulturális attrakcióval rendelkezik, Vitoria - Gasteizben legfőképp katedrálisokat (Cathedral of Santa Maria, Cathedral of Mary Immaculate), templomokat (Church of St. Peter the Apostol, Church of St. Michael Archangel) látogathatunk meg, emellett múzeumok is előfordulnak, úgy mint a Basque Museum of Contemporary Art. Továbbá az északi régión belül, a San-Sebastian Nemzetközi Filmfesztivál sem maradhat említés nélkül, mely minden évben meg rendezésre kerül a városban, 2014-ben a filmfesztiválra látogatók száma 166.11319 fő volt. Azonban Baszkföld leglátogatottabb városa egyértelműen Bilbao, a város legismertebb kulturális attrakciója, a Guggenheim Múzeum, ezen a néven több múzeumot is találhatunk a világon, köztük New Yorkban is, illetve Európában Bilbao mellett még Velencében. A múzeum kiváló példája, a kulturális turizmus infrastruktúrájának elemei közül, a statikus infrastruktúrára, ahol az attrakció és az infrastruktúra tartalma gyakran átfedi egymást. Tehát ebben az esetben nem csak a kiállított tárgyak jelentik az attrakciót, hanem a különleges építészeti megoldással ellátott épület is vonzerőként hat. Továbbá múzeum kulturális vonzerejét fokozza az épület előtt álló óriási virágokkal borított kutyaszobor („puppy”), valamint szintén a múzeum mellett elhelyezkedő hatalmas óriáspók, melyek szintén a múzeum megalkotóján művei. A bilbaói

19

http://www.filmfestivallife.com/San-Sebastian-International-Film-Festival (letöltés:2015.04.19.)

29

múzeum nagy népszerűségre tesz szert, hiszen megépülése óta, a kulturális turizmus egyik fő attrakciójává vált, valamint látogató számai is árulkodnak vonzerejéről, mely a tavalyi adatok alapján 1.011.363 fő volt. A látogatók 64%-a külföldi volt, a legtöbben Franciaországból 18%-kal, Nagy-Britanniából és Németországból pedig 7%-kal érkeztek.20 Mindemellett Kantábria és Asztúria területei, leginkább hegységeiről, természeti örökségeiről híresek. Ilyen a Picos de Europa Nemzeti Park, mely Európa legnagyobb összefüggő természetvédelmi területének tekintik. Továbbá számos attrakciójuk tartozik az UNESCO világörökség részeihez, mint az Altamira-barlang, illetve az Asztúriában található arte asturiano stílusban épült templomok is. Végül Spanyolország északi régiójában található Galícia is, mely számos kulturális attrakciókkal rendelkezik, köztük a La Coruña területén található Herkules-torony nevezetű világító torony, melyhez évente több mint százezer ember látogat el. 2009-es adatok alapján 149.44021 fő érkezett az attrakcióhoz, amikor az UNESCO világörökség részévé vált. Azonban Galícia zarándok útjáról a legismertebb, még pedig a Szent-Jakab út, más néven az El Camino - ról. Hiszen a zarándokút Santiago de Compostela-ban ér véget, ehhez a célhoz, több kiindulópontból is el lehet jutni, azonban az út főrésze azonos. az El Camino jelképe egy fésűkagyló, mely az út mentén, több helyen is fel van festve, ezzel jelezve az irányt Galíciába. A zarándokútról, minden évben pontos feljegyzés készül, melyet elősegíti az is, hogy azok a személyek, akik elérnek az út végére, tanúsítványt kapnak, annak megtételéről. A 2014-es adatok alapján 237.886 zarándok vett részt az úton, melynek 47,76%-a spanyol volt, 8,51%-ban olasz és 6,87%-ban német nemzetiségű zarándokok is részt vettek. Továbbá meg kell említenem, hogy magyar nemzetiségű résztvevők is jelentős számban jelentek meg, pontosabban 1087 főt regisztráltak.22 Észak-Spanyolország turisztikai régiója összességében leginkább vallási turizmushoz kapcsolódó

attrakciókat

rejt

magában,

számos

templomával,

katedrálisával

és

természetesen Szent-Jakab nevű zarándok útjával egyetemben, ugyanakkor ezek mellett a régió legnépszerűbb épített attrakcióját a Guggenheim Múzeum képviseli évente mért, magas számú látogatottságával.

20

http://www.elcorreo.com/bizkaia/culturas/201501/02/guggenheim-supero-millon-visitantes20150102132645.html (letöltés:2015.04.18.) 21 http://www.berenguela.com/casi-150-000-personas-visitaron-la-torre-de-hercules-en-2009-unos-20-000mas-que-en-2008/2010-01-05 (letöltés: 2015.04.18.) 22 http://oficinadelperegrino.blogspot.hu/2015/01/estadisticas-de-la-peregrinacion-en-el.html (letöltés:2015.04.19.)

30

6.2.

Levante turisztikai régió

Levante régiójához soroljuk a már korábban is említett Katalónia területét, illetve Valencia és Murcia tartományait is. Az utóbb említett két tartomány számos kulturális attrakciót rejt magában. Murcia különösen híres szeptemberben tartandó vásáráról, mikor nagy ünnepséget is rendeznek a helybeliek, illetve Katedrálisa is számos látogatót vonz a térségbe. Valencia leghíresebb ünnepsége a Las Fallas, mely már a 2013-as évben is 100.000 embernél többet vonzott a városba, az előző évhez képest. Az ünnepség jellegzetessége, a hatalmas papírból készített bábuk, melyek általában valamilyen mesefigurát, vagy politikust ábrázolnak.23Valencia további attrakciói közé tartozik a Selyembörze, mely a világörökség része, valamint Elchen található pálmaültetvény is kiemelkedő, mely Európa legnagyobbja. Valencián belül továbbá, Benidorm városát kell, hogy megemlítsem, mely turisztikai szempontból fontos, hiszen Costa Blanca és Costa de Azahar partjainak kiemelkedően jelentős a tengerparti turizmus. A statisztikai adatok alapján Valenciába a 2013-as évben 2.893.387-en látogattak el. Mindemellett, Levante turisztikai régiójának turisztikai látogatottságának nagy százalékát, még is a következő tartomány, még pedig Katalónia adja, hiszen itt található a világ szerte jól ismert Barcelona is, ahol a 2013-as statisztikák szerint, az ide látogató turisták száma 10.554.505 fő volt.24 A hatalmas számú látogatottság, többek között a város sokszínű kulturális attrakcióinak is köszönhető. A 2013-ban előforduló turisztikai adatokról kiállított statisztikai kiadvány alapján, Barcelona leglátogatottabb kulturális attrakciója a Sagrada Família,

még

pedig

3.176.970.

fővel.

Barcelona

számos

vonzerői

közül

a

legnépszerűbbeket emelném ki, mint a L’Aquarium de Barcelona, mely 1.718.380. fő látogatót jelentett. Ezt követően, nem meglepő, hogy megemlítem a FC Barcelona stadiont, melynek múzeuma pontosan 1.506.022. látogatót vonzott a városba. A már korábbi fejezetekben is említett Poble Espanyol nevezetű kisfalu, mely a Világkiállítás céljából jött létre, még pedig abból kifolyólag, hogy a rendezvény erejéig, legyen egy hely, mely az ország összes régiójának, legnevezettesebb településeit, illetve néhány terület lakóinak szokásait mutassa be, kicsinyített változatban. Ez a kis falucska, azonban a rendezvényt követően, a mai napig megtartották, a nagy érdeklődésre való tekintettel, népszerűségét továbbá az is mutatja, hogy Katalónia leglátogatottabb nevezetességei között szerepel, ugyan is a kiadvány szerint 2013-ban 1.258.645, fő látogatta meg ezt a kulturális attrakciót. 23

http://www.fallasvalencia.es/noticias/vandalismo-cuesta-valencia-183000-euros-100000-menos-2012/ (letöltés:2015.04.20.) 24 http://professional.barcelonaturisme.com/imgfiles/estad/Est2013.pdf (letöltés:2015.04.19.)

31

Továbbá, hogyha Barcelonáról esik szó a Sagrada Família mellett, Gaudí számos művészeti alkotásai kihagyhatatlanok, ezt bizonyítja, az a statisztika is, mely szerint a La Padrera-t ugyan ebben az évben 944.509. fő látogatta meg. Továbbá fontosnak tartom kiemelni, hogy a leglátogatottabb attrakciók közül, a legkevésbé népszerűbb vonzerők közé is olyanok tartoznak, mint például a Picasso Múzeum, melynek látogatottsága 915.226 főt ért el.25 Levante turisztikai régiója az adatokalapján, tehát nem csak tengerparti elhelyezkedése miatt népszerű a turisták körében, hanem kulturális attrakcióinak is köszönheti látogatottságát. Legnépszerűbb kulturális attrakciók Látogatók száma (fő) Sagrada Família 3.176.970 Salvador Dalí Múzeum 1.581.000 FC Barcelona 1.506.022 Cosmocaixa Tudomány Múzeum 1.250.000 CaixaForum Barcelona 979.000 La Pedera 973.000 Casa Batlló 796.000 Picasso Múzeum 915.226 Joan Miró Alapítvány 911.000 10 ábra: Legnépszerűbb kulturális attrakciók látogatóinak száma, Barcelonában 2013 Forrás: Catalan News Agency26 adatai alapján, Saját szerkesztés

6.3.

Belső – Spanyolország turisztikai régió

Belső-Spanyolország turisztikai régiója foglalja magában a legnagyobb területet, az ország összes régiói közül, hiszen hét tartományt is ide sorolunk, mint La Roja, Kasztília és León, Kasztília-La Mancha, Extremandura, Madrid, Navarra és Aragónia területét. A különböző területek számos, egymástól különböző kulturális attrakciókkal rendelkeznek, mely továbbra is igazolja Spanyolország sokszínűségét. Kezdve La Roja területével, mely borvidékeiről jól ismert. Továbbá, Navarra tartománya, ahol legfőképp a zarándok utak vannak előnyben. további tartományokban található kulturális attrakciók mellyel rendelkezik a régió, Aragóniában található Monasterio de San Juan de la Peña vagy a Loarré Kastély, illetve Kasztília és León területén található népszerű Alcázar vagy a León Katedrális. Emellett Kasztília-La Mancha területét a kastélyok régiójának is nevezhetnénk, 25

http://professional.barcelonaturisme.com/imgfiles/estad/Est2013.pdf (letöltés: 2015.04.20.) http://www.catalannewsagency.com/culture/item/catalan-museums-received-21-5-million-visitors-in-2013 (letöltés:2015.04.22.) 26

32

hiszen kb. 500 erődítmény vár, kastély is megtalálható itt. Az ide látogató turisták leggyakrabban, az Ciudad Entantada (Elvarázsolt város) attrakcióját tekintik meg, illetve nemzetközileg látogatott ünnepük a Corpus Cristi, mely több szász látogatót vonz a városba minden évben. A régió, kulturális turizmus szempontjából legforgalmasabb városa, természetesen Madrid. A városban számos kulturális attrakció található, mely évente több millió turistát vonz a városba. Az egyik ilyen vonzerő, Pueso del Prado múzeum, mely a 2013-as adatok alapján 2,3 millió látogatót fogadott. Ezzel szemben, azonban jóval nagyobb látogató számot birtokolhat, a Reina Sofia múzeum, mely a szintén 2013-ban, 3,2 millió érdeklődő tekintett meg. Ezen felül, meg kell említenem a Dalí múzeumot is, mely ugyan ebben az évben 790.000 főt vonzott a városba attrakciójával, egy kiállítás során, melynek napi átlagos forgalma 7.364 látogatót jelentett. 27 Továbbá, Madrid legnépszerűbb kulturális attrakciója közé tartozik, Museo Thyssen Bornemissa, a múzeum ugyan ebben az időszakban 945.00028 látogató számmal büszkélkedhetett. Ezek az attrakciók a leglátogatottabbak, azonban ezen kívül még számos vonzerővel rendelkeznek, melyek szintén sok látogató által érdekeltek, ilyen például a Királyi Palota, Nemzeti régészeti múzeum, Nemzeti Iparművészeti múzeum vagy az San Lorenzo de El Escorial - királyi kolostor, melyet évente több, mint 500.00029 turista látogat meg.

6.4.

Dél – Spanyolország turisztikai régió

Egész Dél-Spanyolországot egy nagy tartomány, még pedig Andalúzia foglalja el. Andalúzia négy kisebb területre osztható, melyek a követezők: Granada, Malaga, Córdoba, illetve Sevilla. Ezen területek mindegyike olyan kulturális attrakciókkal rendelkezik, melyeknek látogatottságuk hatalmas számokat érnek el. Malaga, legnépszerűbb kulturális vonzereje a Picasso Múzeum, mely 2014-ben egész pontosan, 410.56830 látogatót fogadott. Córdoba területének kulturális vonatkozása, hogy jelenleg is az UNESCO világörökség tagja, valamint 2016-ban pályázik Európa Kulturális Fővárosa címéért.31

27

http://www.museus.gov.br/wp-content/uploads/2014/04/TheArtNewspaper2013_ranking.pdf (letöltés:2015.04.21.) 28 http://www.booksllc.net/sw2.cfm?q=Thyssen-Bornemisza_Museum (letöltés: 2015.04.18.) 29 http://www.espanarusa.com/en/hedonist/ad/hedonist/categories/Soul/curiosities/497003 (letöltés:2015.04.20.) 30 http://www.museopicassomalaga.org/en/museo-picasso-malaga-closes-2014-with-over-410,000-visitors (letöltés:2015.04.18.) 31 http://www.artencordoba.com/English/Cordoba-cultural-capital-2016.html (letöltés:2015.04.21.)

33

Mindemellett Andalúzia egyik legnépszerűbb városában, Sevillaban található Alcazárt, mely Európa legrégibb kastélyát, az elmúlt évek során egyre nagyobb számban látogatják meg. Állításomat az a statisztika is igazolja, mely alapján a 2014. év januári hónapjában 45.596 főt regisztráltak, majd 2015 januárjában 59.541 főre emelkedett az érdeklődők létszáma, mely 30,50%-os emelkedést jelent. Továbbá, a város másik hasonló tendenciával rendelkező kulturális attrakciója, a Sevilla Katedrális, melyben 2014. januári időszakában 58.274 látogató volt jelen, majd ezt követően a következő évben, 2015-ben a látogatók száma 71.265 főre emelkedett, mely azt jelenti, hogy a látogatók száma 22%-kal növekedett.32 Ezen felül, a legnagyobb érdeklődéssel, a granadai Alhambra iránt érkeztek kulturális érdeklődésű turisták, ahol a régió attrakciói közül a legnagyobb látogatottságot regisztrálták 2.310.76433 fővel. Végül érdekességként megemlíteném azt az andalúziai kis falut, melyet egy alkalommal, egy Disney mese (Hupikék Törpikék) életre keltésének céljából, teljesen átalakítottak annak megfelelően. Az ötlet olyannyira sikeres volt, hogy a 300 fős kis falu látogatóinak száma 2011-ről 2012-re 200.000-re emelkedett.34 Ezen régión belül, a kulturális attrakciókat legfőképp a katedrálisok, templomok jelentik, azonban jelentős számban megjelennek történelmi emlékművek is, mint a legnagyobb látogatószámmal rendelkező Alhambra is.

6.5.

Spanyol – szigetvilág turisztikai régió

Ezen régiót két sziget csoportra oszthatjuk, a Kanári-szigetekre és a Baleár-szigetekre. Kezdve a Kanári-szigettel, ezen belül is két tartományt különböztethetünk meg, az egyik a Las Palmas, melynek részei: Lanzarote, mely legismertebb nevezetességei közé tartozik a Timanfaya Nemzeti Park, El Golfo vulkáni kráter, illetve a Cueva de los Verdes láva barlang. A szigetcsoport további tartományai közé tartozik Fuerteventura és Gran Canaria, amely rendelkezik néhány kulturális vonzerővel is, mint például: Casa Museo de Pérez Galdó, Canario Múzeum és a Santa Ana Katedrális. Valamint a másik tartománya a szigetcsoportnak,

Santa

Cruz

de

Tenerife,

melynek

részei:

Tenerife,

mely

banánültetvényeiről is híres, La Palma, Gomera és Hierro. Spanyolország-szigetvilág 32

http://blog.hoteleuropasevilla.com/en/aumentan-los-visitantes-en-la-catedral-y-el-alcazar-de-sevilla/ (letöltés:2015.04.22.) 33 http://propertymarbellaapartments.com/blog/tag/jordanian-vandalized-moorish-alhambra-granada/ (letöltés:2015.04.21.) 34 http://spanyolonline.cafeblog.hu/cimke/catoira/ (letöltés:2015.04.20.)

34

régiója, ugyan nem büszkélkedik népszerű kulturális attrakció gyűjteményekkel, vonzereje inkább a fekete homokban, illetve a sziget, mint kuriózumban rejlik. Ettől függetlenül azonban, egy spanyol statisztika alapján, a nem rezidens turisták magas arányban választják, a szigetvilág régió területeit, ezen belül is a Kanári-szigeteket.35

Spanyolország turisztikai régióinak látogatottsága 2013-ban 80,00%

64,90%

60,00%

47,10%

40,00% 20,00%

18,10%15,10%

14,90% 5,80%

8,60% 7,30%

16,10% 3,70%

17,00% 5,80%

9,50%

16,50%

15,20% 3,40% 5,80%

0,00%

11. ábra: Spanyolország nem rezidensek által leglátogatottabb turisztikai régiója 2013-ban Forrás: Saját szerkesztés a Turizmo En Cifras36 adatai alapján

35

http://www.iet.turismoencifras.es/turismoexterior/item/50-motivos-y-organizaci%C3%B3n.html (letöltés:2015.04.21.) 36 http://www.iet.turismoencifras.es/turismoexterior/item/50-motivos-y-organizaci%C3%B3n.html (letöltés:2015.04.21.)

35

7.

Spanyolország, Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosainak szemszögéből

Ebben a fejezetben a szakdolgozatomhoz tartozó kutatások eredményeit fogom ismertetni. A szakdolgozatom elsődleges kutatása a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő lakosok kiutazási szokásaira összpontosulnak, valamint a magyarokban Spanyolországról kialakult imázsra is koncentrálódik. A kutatásomhoz a személyes megkérdezés módszerét választottam, melynek eszközéül, a 18 kérdésből álló kérdőívemet használtam fel (1. melléklet). A kérdőívem nem reprezentálja a kiutazó magyarok összességének véleményét Spanyolországgal kapcsolatosan, azonban egy átfogó képet mindenképpen ad a Spanyolország imázsáról, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lakosok utazási szokásokról. A tisztább és eredményesebb kutatás érdekében, több szakértői mélyinterjút is készítettem néhány utazási irodával. Első sorban, 2014 szeptemberében a Világlátó Utazási Iroda képviselőjével, Hajdú Lászlónéval. Az utazási iroda több mint húsz éve szervez kiutaztatásokat Spanyolországba. Az utazási iroda eddig összegyűjtött tapasztalatai alapján egy tisztább képet kaphattam a megye lakóinak kiutazási szokásairól, illetve a bennük keletkezett spanyolországi képről. Az interjú során szerettem volna megtudni, hogy az utasok milyen szempontok szerint választanak desztinációt, mennyire befolyásos a tengerpart közelsége. Kérdéseim között szerepelt, hogy mennyire érdeklődnek az utasok a kulturális attrakciók iránt, mikor kiválasztják üdülésük helyét. Valamint, hogy mennyire jellemző, hogy a turisták nyaralásuk alatt felkeresnek néhány kulturális vonzerőt. Továbbá szerettem volna meg tudni, hogy az utazási iroda, milyen változásokat vett észre Spanyolországban, melyek a növekvő turizmus következtében keletkeztek, vagyis hogy az elmúlt években érzékelhető volt-e valamilyen fejlesztés, amely a turizmus hatására keletkezett. Emellett érdeklődtem afelől is, hogy a turisták számára melyek a legkedveltebb attrakciók, illetve desztinációk Spanyolországban. Interjúalanyom elmondása alapján, Spanyolország szárazföldi területén, illetve tengerpart menti területein a turizmust külön - külön kell tekinteni, nem hasonlítható össze, hiszen nyilván a tengerpart közelsége nagyobb vonzerővel rendelkezik. Azonban Spanyolország legnagyobb turizmusa Madrid és Barcelona vonzás körzetében érzékelhető. A

magyarok

nagy

része,

legalábbis

Borsod-Abaúj-Zemplén

megyei

lakosokra

vonatkozóan, a legnépszerűbb desztináció Barcelona és környékére tehető. Spanyolország 36

déli részén elhelyezkedő területek, általában drágább utazási lehetőségeket kínál, valamint utazási időben is hosszabb. Mivel az átalag magyar ember a tíz napos üdüléseket részesíti előnyben, ezáltal igyekeznek, minél kevesebb időt száni az utazásra és több időt a kikapcsolódásra. Ennek következtében Barcelona kerül preferálásra, hiszen hazánkhoz közelebb helyezkedik el, és a turisták pénztárcáinak is kedvezőbb árakat kínál. Nem mellékesen pedig, az ország legnagyobb és legkülönbözőbb attrakcióival, illetve kultúrájával is rendelkezik. Interjúalanyom szerint az utasok számára legnépszerűbb attrakciók közé sorolhatóak, a szintén Barcelonában található Sagrada Família, valamint a Gaudí házak, illetve Portaventura és az ott található hatalmas vidámpark, valamint ha sport szerelmeseiről esik szó, akkor természetes a Camp Nou Stadion sem hagyható említés nélkül. Néhány futballkedvelő turista elsődleges motivációi között szerepel az is, hogy ellátogathasson az FC Barcelona stadionjába. Beszélgetéseink során, meg tudtam, hogy a kulturális vonzerők nagy szerepet játszanak az utazás desztinációjának kiválasztásában. Miszerint, a turisták legnagyobb része általában a tengerpartra vágyik, ahol kikapcsolódhat, illetve pihenhet, azonban ahogy azt az egyik hipotézisemben is állítottam, a turisták napjainkban, már nem csak a tengerparton való, fürdéssel, napozással, alvással egybekötött pihenésre vágynak, hanem egyre nagyobb a kulturális attrakciók iránti érdeklődés is, mely többek között Spanyolországban is jelentős. Ezt az állításomat interjúalanyom is megerősítette, amely szerint, azok a turisták, akiket kizárólag a tengerpart közelsége, és az ott való kikapcsolódás motivál, Spanyolországtól eltérően más desztinációt is választhatnak, és általában választanak is. Ilyen desztináció például Görögország, ahova a turisták szívesen utaznak, hiszen sokkal olcsóbb, és közelebb is helyezkedik el hazánkhoz, mint Spanyolország, valamint gyönyörű fehér homokos tengerparttal rendelkezik. Ezzel szemben, viszont azok a turisták, akik Spanyolországot választják üdülésük célterületéül, valamilyen kulturális vonzerővel is gazdagítanák üdülésük alatt megszerzett élményeiket, vagyis azok az utasok, akik hajlandóak messzebbre is elutazni, nem valószínű, hogy csak a tengerpart felkeresése fogja őket motiválni. Ettől függetlenül természetesen, nem vitatott, hogy a tengerpart továbbra is kuriózumnak számít, ahova ritkán jut el az ember, éppen ezért mindig is különlegesnek fog számítani. Végül Spanyolországban, a turizmus hatására bekövetkezett fejlődések közé sorolható például az is, hogy a Sagrada Família építkezései felgyorsultak, a templom,b belső területeinek egy része elkészült, melyek látogathatóvá váltak a turisták számára. Kutatásom célja, hogy minél közelebbről megismerjem a megye lakosainak attitűdjét a Spanyolországba való utazással kapcsolatosan, valamint érdekesnek tartom összevetni, 37

egy kisebb miskolci vállalkozás működését és egy globális vállalat folyamatait ugyan azzal a témával kapcsolatban. Ebből következően, további szakértői mély interjúkat készítettem, beszélgetéseim alanyaiul további két országos méretű vállalatot választottam, a Vista, illetve a Neckerman utazási irodáit. Úgy gondolom, hogy e két nagyobb méretű vállalat és egy megyeszékhelyi utazási iroda, utaztatásai között számos különbségek fedezhetőek fel. Vannak, akik a márkaimázsra hagyatkozva, egy népszerűbb, mindenki által jól ismert irodát választanak utaztatásuk megszervezéséül, ezzel is bizalmat adva a vállalatnak, ilyenek az utóbb említett két vállalat is. Továbbá természetesen vannak, olyan turisták is, akik kevésbé jól ismert, ám de spanyolországi utaztatásra is specializálódott irodában bíznak, mint a korábban említett Világlátó Utazási Iroda is. A Vista utazási iroda egy utazás közvetítőjével volt szerencsém mély interjút készíteni, melynek során megtudtam, hogy az iroda, már több mint huszonöt éve foglalkozik Spanyolországba történő turisták utaztatásával. Spanyolország mellett számos más országokba is közvetítenek utakat, melyek hasonló népszerűséggel bírnak, ilyenek például Görögország, Bulgária, Egyiptom és Tunézia. Interjúalanyom elmondása szerint, az itteni lakosokra inkább jellemző, hogy Bulgáriát vagy Görögországot választják, mint Spanyolországot, hiszen az előbb említett utak költségei jóval alacsonyabbak az utóbbinál. Tehát, itt is ugyan azt tapasztaltam, mint a korábban említett interjúmban, mely szerint, az olyan utasok kiknek az elsődeles motivációjuk az utazásra nem más, mint egy kikapcsolódás, egy tengerpart melletti helyen, akkor ebben az esetben, természetesen inkább a kedvezőbb árral rendelkező utazást fogják választani, mint például Görögország vagy Bulgária. További információk szerint, az olyan utasok, akik először készülnek Spanyolországba, általában a Costa Brava desztinációját választják utazásuk céljául, hiszen az itt található kulturális attrakciók jól ismertek a köztudatban. Azon turisták körében, akik már sokadszorra választják Spanyolországot, a legnépszerűbb desztinációik közé tartozik Malaga, Madrid, illetve a Kanári-szigetek is jelentős szereppel bírnak az utasok szemében. Az utóbb említett területet, különleges attrakciói miatt is választják, interjúalanyom szerint a legtöbben a Teide hegy iránt érdeklődnek, mely épp úgy a kulturális turizmus természetes eredetű kínálata közé tartozik, mint a hasonlóképpen népszerű fekete homok. Ezen területek mellett, Mallorca iránt is nagyobb érdeklődés figyelhető meg. Mindemellett azt is megtudhattam, hogy a Costa Brava területe nem csupán világszerte ismert attrakciói miatt élveznek elsőbbséget, hanem az ide utazás költsége is kedvezőbb, egy délebben fekvő desztinációénál.

38

Beszélgetéseink során választ kaptam olyan kérdésemre is, mely szerint melyek a legnépszerűbb fakultatív programok, melyeket a turisták előszeretettel vesznek igénybe, spanyolországi utazásaik során. Interjúalanyom elmondása alapján, a legkeresettebb programok közé tartoznak a spanyol estek, ahol megismerkedhetnek az ország egyik legjellegzetesebb kultúrájával, a Flamenco tánccal. Itt a turisták is részt vehetnek a műsorban, illetve elsajátíthatnak néhány tánclépést is, így a rendezvény erejéig, ők is azonosulhatnak egy jellemző spanyol kultúrával. Emellett Barcelona, mint fakultatív program, ugyan olyan népszerűségnek örvend, mint az előbb említett program, hiszen itt az élettelen attrakciókat is, épített kulturális örökségeket is megismerhetik, az ide látogatok. Továbbá az utasok motivációi között szerepel a jól ismert spanyol ételek helybeli megismerése is, úgy mint a Paella vagy a Sangria. Mivel utazásaik 8-10 napos időintervallumot foglal magában, így ezen rövid időn belül, általában ezen programokon keresztül ismerhetik meg a legjobban Spanyolországot és hagyományaikat. Annak érdekében, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő lakosok Spanyolországba történő utazásainak attitűdjéről reálisabb képet alkothassak, újabb interjút készítettem az ország egyik legnagyobb és egyben egyik legnépszerűbb utazási irodájával, a Neckerman miskolci kirendeltségű irodájával is. Interjúm alanyául, az iroda egyik segítőkész dolgozója szolgált, akitől beszélgetéseink során számos kielégítő választ kaptam, ezáltal is bővítve eddigi ismereteimet a lakosok utazási szokásairól. Ahogy azt már korábban is említettem, az itt megjelenő márka imázs nagyon erősen jelen van az utasok tudatában, éppen ezért sem véletlen, hogy az egyik legsikeresebb utazási irodaként van jelen Miskolcon is. Beszélgetéseink során, hasonlóképpen kíváncsi voltam, hogy milyen mértékben választják a borsod megyei lakosok Spanyolországot utazásuk célterületéül. Interjú alanyom elmondása alapján, az utazok körülbelül 10%-a választja a spanyol területet, melynek oka többek között, a már korábban is említett magas utazási költségek. Nagyobb százalékkal rendelkeznek azonban, az eddigi tapasztalatoknak is megfelelően, Bulgária, Görögország, illetve itt Törökország is helyet kapott a leggyakoribb célterületek között. Azonban azon utasok kevés százaléka, akik vizsgálati célterületemet választják utazásuk témájaként, a leggyakrabban itt is az előző irodákhoz képest, Costa Brava területét választják. Emellett, jelentős szerepet kapnak a következő desztinációk is, úgy mint Mallorca és Tenerife. Másrészről további hasonlóság figyelhető meg a fakultatív programokat illetően, hiszen beszélgetéseinkből kiderült, hogy a legnépszerűbb fakultatív program itt is a Barcelonában történő városnézés. Továbbá a városhoz közel elhelyezkedő, Montserrat és a sziget körutak is népszerű fakultatív programokként van jelen az oda 39

utazók körében. Az interjú során további információt gyűjtöttem a lakosok utazási szokásaikról, mely szerint elsődleges utazási motivációjuk, 50%-ban a kulturális attrakciók, valamint a további 50%-ot a tengerpart iránti érdeklődés teszi ki. Azonban interjú alanyom elmondása szerint, ettől független, habár nem jellemzően, viszont előfordulnak olyan kisebb csoportok, akiknek utazási céljuk kizárólag, a kulturális attrakciók megismerése, ezek az utazások pedig, inkább a szenior korosztályra jellemzőek. Összességében tehát elmondható, hogy a Spanyolországba utazó Borsod – Abaúj – Zemplén megye lakosai számára, a leginkább felkeresett desztináció, Levante turisztikai régió ezen belül is a fakultatív programok kereteiben igénybe vehető Barcelona, Costa Brava egyik legnépszerűbb városa. Továbbá, hogy az ide utazók elsődleges motivációja épp úgy kulturális attrakciók megismerésére irányul, mint ahogy a tengerpart közelségének a meglétére. Továbbá a kérdőív alapján történő kutatásaim eredményét is ismertetem ebben a fejezetben. A személyes megkérdezéseket, ismerőseim körében, néhány utazás iroda segítségével végeztem el, kérdőívemet 176 fő töltötte ki, a kitöltő alanyok kiválasztása véletlenszerű volt. A kérdőívem két részből áll, az első körben, az utasok általonságban való szokásai ismerhetőek meg. A második részben pedig, azok az utasok véleménye is megismerhető, akik már jártak Spanyolországban, valamint a kérdőív olyan kérdésekkel zárul melyben kiderül, hogy általánosságban milyen képet alkot a magyar ember, leszűkítve a kört a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lakosokra, azok akik már jártak az országban, illetve azok is akik még nem - a spanyol kultúráról. Bár igyekeztem, hogy a kutatás során minden korosztály, illetve mindkét nem képviselve legyen, a 19-25 közötti utasok száma felülreprezentált. A nemek közötti arány pedig a következő képen alakult, a nők 65%-ban, a férfiak pedig 35%-ban jelentek meg. A válaszadók iskolai végzettségét tekintve a legmagasabb arányban 49%-ban a szakközépiskolát, illetve gimnáziumot végzők jelentek meg, míg az egyetemet vagy főiskolát végzők száma is közeli arányban 40%-ban voltak jelen, a kitöltők között. Továbbá a havi jövedelmet tekintve a leggyakrabban 50.001 - 100.001 Ft és a 100.001 - 200.001 Ft közötti összegeket jelölték meg a legtöbben. Emellett további adatok alapján, kérdőívem kitöltői nagy városban élnek, illetve foglalkozásukat tekintve a leggyakrabban az alkalmazott válasz lehetőséget választották. A válaszadók 42%-a járt már Spanyolországban, a maradék 58% pedig még nem. Azok az utasok, akik még nem jártak Spanyolországban, megjelölték, hogy melyik más országokban volt már szerencséjük ellátogatni, a legmagasabb mértékben Franciaország, 40

Ausztria, illetve Horvátország jelent meg, valamint Németországot és Szlovákiát is jelentős számban megemlítették. A kutatás során továbbá kiderült, hogy az utasok 44%-a 2-3 évente utazik, 33%-kuk pedig évente legalább egyszer. Bár az internet világa igen elterjedt napjainkban, ezzel szemben azonban még is, a válaszadó utasok nagy számban, azaz 33%kuk, még mindig az utazási irodán keresztül, személyesen végzik az utazással kapcsolatos szervezési teendőket. Ettől függetlenül, a szakértői jóslatok szerint az utazási irodákat hamarosan felváltja az interneten való egyéni utazás megszervezése, mely a kérdőívből is jól látszik, hiszen a megkérdezettek túlnyomó része, 56%-ban azt válaszolták, hogy utazásaikat egyénileg szervezik meg általában. Továbbá szerettem volna meg tudni, hogy azok az utasok, akik már jártak Spanyolországban, milyen közlekedési eszközt választottak utazásuk alkalmával, a legtöbben az autóbuszt jelölték meg, ebből arra következtetek, hogy az utasok általában inkább az időigényesebb, ám olcsóbb utazást választják.

Leggyakrabban választott desztinációk 3,5%

2,3%

4,7%

Costa Brava Costa del Sol

2,3%

5,8%

30,2%

Barcelona Madrid

3,5%

Sevilla Valencia 31,4%

5,8%

Kanári-szigetek Baleár-szigetek Egyéb

12. ábra: Leggyakrabban választott spanyolországi desztincáiók Forrás: Kutatás adatai alapján, saját szerkesztés A legnépszerűbb desztinációk, ahol már jártak spanyolországi válaszadóim, a Costa Bravat, illetve Barcelonát jelölték meg, túlnyomó részben. Ezt az eredményt, a korábbi megállapításokat is megerősíti, mely szerint Spanyolország legnépszerűbb desztinációi közé tartozik Barcelona. Emellett szerettem volna megtudni, hogy a Spanyolországba való utazások során mik motiválták a válaszadókat, közel azonos mértékben jelent meg a

41

tengerparton való pihenés (38%) és a kulturális vonzerők megtekintése, mint válasz lehetőség (35%).

Spanyolországba való utazás motivációi az országban már kárt válaszadók szerint Tengerparton való pihenés Kulturális vonzerők megtekintése

Eltérő kultúra közelebbről való… Rendezvényen való részvétel Említések száma

Sporteseményen való részvétel Üzleti út Tanulmáyi út Egyéb 0

5

10

15

20

25

30

35

13. ábra: Spanyolországba való utazás motivációi az országban már járt válaszadók szerint Forrás: Kutatás adatai alapján, saját szerkesztés

Ezekkel az adatokkal, kutatásom is igazolja a korábban már említett hipotézisemet, mely szerint, az utazások fő motivációjaként, manapság nem csak a tengerpartokon való pihenés, hanem a kulturális attrakciók megismerése, a kulturális élmény szerzése is fő motivációvá válik. Továbbá érdeklődtem, a felől is, hogy milyen kulturális attrakciókat ismerhettek meg utazásaik során. A legtöbben az épített kulturális vonzerők közül soroltak fel néhányat, melyek között a legnagyobb arányban a Sagrada Famíliát említették meg, ez a vonzerő szinte a válaszadók 90%-nál megjelenik, ezt követően, jelentős mértékben szerepelnek még a Gaudí házak, a La Rambla, illetve a Camp Nou is. Bár más desztináció vonzereit is meghaladták volna, azonban túlnyomó részben, Barcelona, kulturális attrakcióit nevezték meg. Ebből az információból, szintén arra következtetek, hogy véleményem szerint, a Levante régió kulturális attrakciói örvendenek a legnagyobb látogatottságnak, illetve népszerűségnek, ezen belül is Costa Bravat, és Barcelonát érdemes megemlíteni, legalábbis a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei utasokra vonatkoztatóan. A kultúra felé irányuló, nem eslősdleges motiváció további kutatása érdekében, azt is szerettem volna megtudni, hogy a Spanyolországba utazó turistákat, milyen mértékben motiválták az országra jellemző „latin mentalitás”, illetve spanyol életvitel. A válaszadókat arra kértem, hogy egytől ötig terjedő Likter - skálán – ahol az egy, az „egyáltalán nem 42

értek egyet”, az öt pedig a „teljes mértékben egyet értek” jelentést tartalmazta- jelöljék be, hogy mennyire értenek egyet azzal a megállapítással, mely szerint utazásukat motiválta a spanyol életforma, mentalitás közelebbről való megismerése. A legtöbben 4 és 5 között jelölték be motivációjukat, mellyel arra következtethetek, hogy Spanyolország mindennapi életben

kifejeződő

kultúrája,

szintén

jelentős

mértékű,

az

válaszadók

utazási

motivációjukban. Ezt követően, arra a kérdésemre, melyben arra voltam kíváncsi, hogyha most elutazhatna a válaszadó Spanyolországba, azt milyen célból tenné, olyan válaszokat kaptam, amikből hasonlóan, kiderül, hogy legszívesebben a kulturális attrakciókat ismernék meg, valamint természetesen a tengerpart melletti kikapcsolódás is a cél. A magyarok Spanyolországra való

asszociációjuk pontosabb megismerése

érdekében, feltettem egy szabadon megválaszolható kérdést is, ahol olyan kifejezéseket, szavakat szerettem volna meg tudni, amelyek Spanyolország szó hallatán először jutnak a válaszadók eszébe, ezzel is közelebb kerülve a magyarokban kialakított spanyolországi imázshoz. A leggyakrabban említett szavak a következőek voltak: foci, bikaviadal, tengerpart, napsütés, meleg, szép táj, Sangría, Paella, bikaviadal, tánc, Flamenco, Fiseta, szieszta, illetve néhány sporttal kapcsolatos szavak is megjelentek, mint a Forma 1-es pilóta Fernando Alonso, illetve mint futball csapat a Real Madrid. A kutatás alapján elmondható, hogy a magyarok Spanyolországra asszociálva, egy meleg, szép, tengerparti tájat képzelnek el, mely tele van ünnepségekkel, Fiestákkal, ahol nem maradhat el a jellegzetes gasztronómia sem, amely elsődlegesen a Paellat és a Sangriát foglalja magában, valamint egyértelműen közismert a bikaviadal, mint Spanyolország nemzeti hagyománya.

43

8.

Spanyolország a jövőben

Szakdolgozatomban eddig Spanyolország turizmusának múlt és jelenbeli helyzetével foglalkoztam, ebben a fejezetben azonban az ország jövőre vonatkozó javasolt fejlődési lehetőségeket fogom bemutatni az European Commisson spanyolországi 2014-es kiadványa,37 illetve a Spanish Tourism Plan Horizon 202038 terv segítségével. A stratégiák elemzésével az a célom, hogy megismerjem Spanyolország turizmusának jövőbeli irányát, illetve, hogy milyen további intézkedéseket terveznek, melyekkel további turistákat csábíthatnak az országba, valamint amelyekkel, az ország gazdasága, foglalkoztatottsága, kulturális turizmusa tovább fejlődhet. A turizmus Spanyolország gazdaságának egyik kiemelkedő ágazata, mint ahogy ezt az is bizonyítja, mi szerint az ország GDP-nek 10%-át a turizmus szektor teszi ki. A 2008ban történő gazdasági válságot követően, folyamatos növekedés vehető észre a 2009. 2014. év közötti intervallumot illetően. Az előrejelzések szerint, 2024-re ez az arány csökkenhet, azonban az előző éveknél nem lesz alacsonyabb. Spanyolország turizmusnak jelenlegi stratégia terveinek (National and Integral Tourism Plan 2012-2015 és a Tourism Plan Horizon 2020) céljai alapján, igyekszik nagyobb figyelmet fordítani a specializálódott termékekre, melyek a turizmus területén új piacot és az eddigiekhez képest különböző fogyasztói kört is fognak jelenteni. Ezen terv alapján véleményem szerint újítást érhetnek el az országban mellyel még vonzóbbá tehetik a desztinációt, s így turistáinak látogató számai is tovább emelkedhet. A turizmus növekedését további innovációkkal, technikai változásokkal, környezetvédelmi felelősség tudatossággal, illetve az a lakosok foglalkoztatottságába való befektetésekkel lehetne növelni. A gazdasági válságot követően az ország 250.000 munkahely lehetőségtől esett el. Azonban az elmúlt években, 2010-től folyamatosan növekvő tendenciát mutat a foglalkoztatottság aránya. 2013-ban a turizmus szektor mindössze 894.000 új munkahelyet teremtett elő, mely 5,2%-os emelkedésnek felel meg, majd a tavalyi évben ez a növekedés elérte a 3,4%-ot. A turizmus jövőbeni fenntarthatóságának egyik alap eleme a megfelelő képességű és számú munkaerő megléte, éppen ezért a Tourism Horizon 2020-ban

37

http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/tourism/tourism-businessportal/documents/business/internationalisation/spain_country_report.pdf (letöltés:2015.04.25.) 38 https://www.modul.ac.at/uploads/files/research/tourmis/2008/International_Seminar_Spanish_Tourism_Pla n__de_Paz_.pdf (letöltés: 2015.04.25.)

44

megfogalmazódik egy olyan terv is mely alapján, a további oktatásokat kínál a turizmus területén, ezzel vonzóbbá téve az ágazatot, ahol specializálódva további karriert érhetnek el. A 2012-2015 stratégia terv fő elemei között szerepel a gazdaság fellendítése, melyben a turizmust tekintik fő hajtóerőként, éppen ezért további intézkedéseik közé tartozik a korábban említett specializálódás erősítése, vagyis a turizmus különböző területeinek fejlesztése, úgy mint a tengerparti turizmus, a kulturális és város turizmus, hivatás turizmus vagy sport turizmus. A tengerparti turizmus Spanyolország fő turisztikai terméke, legfőbb desztinázója közé tartozik a Baleár- és a Kanári – szigetek. Azokban a régiókban, ahol jelentős a tengerparti turizmus, a foglalkoztatottak nagy mértékben a turisztikai szektort képviselik. Spanyolország tengerpart turizmus, a gazdasági válság jelen helyzetéből adódóan, kevesebb különleges, más desztinációktól megkülönböztethető ajánlatokkal rendelkezik. Az ország vesztett versenyképességéből a többi területtel szemben, ennek oka az is, hogy általában az elsődleges motiváció a tengerpart és annak szép környezetének megléte, azonban az idő során az infrastruktúrák, illetve a különböző berendezések elhasználódtak, illetve a természeti tényezők is hatással voltak rájuk, így véleményem szerint ezek felújítására nagy szükség van, mellyel fejleszthetik az ország vonzerejét. A National and Integral Tourism Plan 2012-2015 céljai között szerepel is egy fejlesztési javaslat, melyben további intézkedéseket fogalmaznak meg a tengeri-szárazföldi terület, hiszen a Spanyolország tengerpartvonala fontos kulturális és természeti örökségnek számít, főként a magánjellegű utakat igénybe vevő turisták számára. Spanyolország legfőbb asszociációja hagyományosan a tengerparti turizmus, hiszen mindeddig ez jelentette az ország legjelentősebb vonzerejét, azonban az elmúlt néhány évtizedben egyre inkább népszerűvé válik a kulturális turizmus is az országban. Ezen megállapítást a WTO általános minisztere Taleb Rifai is megerősítette egy rövid interjújában39, mely szerint továbbá Spanyolország turizmusát illetően, fordulóponthoz ért, ahol a kulturális attrakciók utat törnek az ország turizmusában. Ez nem csupán egy újabb változást idézne elő az országban, hanem a desztináció szezonalitására is megoldást jelent. A European Commission kiadványa alapján, 2011-ben 9,8 millió turista érkezett Spanyolországba kulturális célokkal, ebben az évben a teljes jövedelem turizmus szektorból származó bevételéből, 8,5 milliárd euro-t a kulturális turizmus tett ki, ami az egész bevétel 16,1%-nak felel meg. Ennek tükrében, több mint 1100 akció tervet dolgoztak 39

http://marcaespana.es/en/news/espa%C3%B1a-en-los-medios/wto-classifies-spanish-tourist-approachpositive (letöltés:2015.04.25.)

45

ki a kulturális turizmus managementje, mellyel közel harminc millió végső fogyasztó igényeit elégítenék ki. Az akció tervek a következő témákban jöttek létre: kultúra és spanyol életstílus; múzeumok, kiállítások és művészeti előadások; a desztináció és a turisztikai termék kulturális útvonalon; nyelvturizmus; illetve Spanyolország, mint film és TV ipar helyszíne. Ebből következően tehát, véleményem szerint, mindenképp szükség lenne a további földrajzi helyzetek fejlesztésére is, néhány infrastruktúra esetében, mint például egy-egy kulturális attrakció könnyű megközelíthetősége tömegközlekedési eszközökkel és egyéb gépjárművekkel, illetve akár gyalogosan is. A fejlesztések során pedig célszerű, ha prioritást élveznek az olyan területek, mint a kulturális és természeti világörökségek helyszínei. A fejlesztések, stratégiák és a különböző tervek célja, hogy Spanyolország elérje és megtartsa turizmusának fenntarthatóságát, illetve versenyképességét, továbbá hogy a turizmus hozzá járulásával elérjen az országban egy maximális szintű jó létet a lakosai és turistái számára.

46

Összefoglalás Szakdolgozatom célja, az volt, hogy bemutassam az idegenforgalom egy alap ágazatának, a kulturális turizmusnak a jelentőségét és egyre nagyobb térnyerését a Spanyolországi régióban. Spanyolország mai gazdasági helyzetét, néhány évtizedekkel ezelőtti történelmi és politikai események is hatással voltak. Ezt követően az Europai Uniohoz való csatlakozásuk, a Barcelonában megrendezett XXV. Olimpiai játékok, illetve az ugyan itt megrendezett Világkiállítás, mely számos épített kulturális attrakcióval járult hozzá az ország mai vonzerőinek gyűjteményeihez, mind nagy hatással voltak az ország gazdaságára, ezzel együtt turisztikai fejlődésére. Azonban a 2008-ban bekövetkezett gazdasági válság újabb nehézségeket generált az ország számára, ennek hatása mai napig érezhető, különösen a munkanélküliség magas arányát illetően, valamint a turizmust, mely a világgazdaság egyik legjelentősebb ágazata.

Szakdolgozatomban a turizmus piacának elemzése során megállapítottam, hogy Spanyolország a világ országai közüli rangsorban a negyedik olyan desztináció, mely a legmagasabb mértékben járul országának GDP-jéhez. Továbbá ugyan ebben a rangsorban a harmadik olyan terület, amely a legmagasabb bevételt szerzi a turizmusból. Mindemellett a spanyol statisztikai adatok alapján, meg tudhattam, hogy a legnépszerűbb desztináció a turisták számára, a Spanyol-szigetvilág régióban elhelyezkedő Kanári-szigetek. Ezen statisztikai adatokból arra következtetek, hogy Spanyolország továbbra is a világ országainak legkeresettebb desztinációi között van jelen, a gazdasági hanyatlástól függetlenül is. A szakdolgozat második felében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő lakosok utazási szokásait, és a bennük Spanyolországról kialakult képet vizsgáltam. A kutatásomat egy kérdőív és három személyes mély interjú segítségével végeztem el. A mély szakmai beszélgetések során megtudtam, hogy az országot turizmus szempontjából két csoportra kell osztanunk, a tengerpart menti területekre, illetve az olyan desztinációkra, melyek nem rendelkeznek tengerpartokkal. Mivel a tengerpart mindig is kuriózumnak számított, így most is és valószínűleg a jövőben is, nagyobb turista látogatottsággal fognak rendelkezni azon területek, melyek tengerparttal rendelkeznek, különösen a nyári szezon idején. 47

Azonban az olyan utasok, akiknek elsődleges és legfőbb motivációjuk, nyaralásuk során a tengerpart, ők általában az Spanyolországtól valamilyen kedvezőbb áru utat fognak választani, azonban akik vizsgálati célterületemre készülődnek, ők valamilyen kulturális érdeklődéssel is rendelkeznek a desztináció felé. Ebből arra következtetek, hogy Spanyolország megközelítése nem csupán a tengerpart közelsége felé irányul, hanem különleges kulturális értékei is nagy szerepet töltenek be az ország turizmusában. A kérdőíves megkérdezésem célja, az volt, hogy megismerjem Borsod-Abaúj-Zemplén megye

lakosainak

utazási

szokásait,

illetve

asszociációjukat,

elképzelésüket

Spanyolországról. A kutatás során kiderült, hogy a legtöbben már jártak Spanyolországban és hogy a legtöbben interneten egyedileg szervezték utjaikat, valamint nagymértékben kikapcsolódás céljából utaztak. Emellett azt is megállapítottam, hogy mindenki egy napos, meleg békés helyként tekint az országra, ahol utazásaik során a legnevezetesebb kulturális attrakciókat is megismerhették, illetve intellektuális élményekkel is gazdagodhattak, valamint hogy a helyi étel különlegességeket mindenki jól ismeri. Végül

szakdolgozatomat

Spanyolországról

alkotott

jövőképpel

zártam,

melyben

segítségemre volt két stratégia terv is. Ezek alapján elmondható, hogy a hanyatló gazdasági helyzet végett további felújításokra szorul az ország tengerparti üdülő környezete, mellyel versenyképessé válhatnak, a többi hasonló turizmussal rendelkező országokkal szemben. Továbbá a statisztikai adatok, illetve a különböző szakmai cikkek, riportok megerősítették az ország kulturális turizmusának fontosságát éppen ezért, ezen a területen is további fejlesztések javasoltak legfőképp infrastrukturális területeken, illetve további befektetések is előnyösek lehetnek a különböző kulturális területeken. Valamint a munkanélküliség problémáját illetően, további turisztikai szakemberek képzésébe, taníttatásába való befektetésekkel, csökkenthetik annak magas arányát. Szakdolgozatom elején meg fogalmazott első hipotézisem, mely szerint Spanyolországba utazó turisták száma minden évben fokozatosan emelkedik, kutatásaim adatai alapján beigazolódott, hiszen a statisztikai adatok egyértelmű növekedést mutattak az elmúlt öt évre visszamenően. Második felállított hipotézisem, mely szerint a Spanyolországba utazó turisták elsődleges motivációi között, a tengerpart megléte mellett, a kulturális attrakciók iránti érdeklődés is szerepet játszik, megdőlt, hiszen elsősorban mindenki számár a tengerpart az elsődleges motiváció, majd ezt követi a kulturális attrakciók iránti igény. Azonban fontos megjegyeznem, hogy kutatásom során, számos statisztikai adat alapján bebizonyosodott, a kulturális attrakciók iránti érdeklődés növekedése, valamint a World Tourism Organization általános miniszter elnöke, 2015. januári interjújában is 48

megerősítette állításomat, mely szerint Spanyolország kulturális attrakciói jelentős mértékben szerepet játszik az ország turizmusában, valamint hogy további megoldást is jelenthet a szezonalítás problémájának megoldására. Végül harmadik hipotézisemben azt állítottam, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő lakosok, akik Spanyolországot választják utazásuk célterületéül, a legtöbben Costa Brava desztinációját tűzik ki célul. Ezen állításom a kérdőíves megkérdezések, illetve az utazási irodák által készített személyes, mély interjúk során beigazolódott. A kérdőívben, azok a kitöltők, akik már jártak az országban, a legtöbben Costa Bravat, illetve azon belül is Barcelonát jelölték meg. Az interjú során, pedig mind a három utazási irodában megerősítették, mi szerint azok a turisták, akik még nem jártak Spanyolországban elsőd legesen Costa Brava területét választják, hiszen ezek az utak sokkal kedvezőbbek, mint az ország pl. déli desztinációiba való utazás, valamint itt számos világhírű, és világörökséghez tartozó attrakciókat is megtekinthetnek, mint a Sagrada Famíliát, vagy Gaudí leghíresebb műveit. Összegzésül elmondható tehát, hogy Spanyolország kulturális turizmusa fokozatosan teret hódít magának, hiszen egyre nagyobb az érdeklődés, a különböző attrakciók iránt, ahogy azt a legtöbb statisztikai adat is mutatja, minden évben. Főként Barcelona, illetve Madrid templomai, katedrálisai, múzeumai rendelkeznek a legmagasabb látogató számmal. Az ország gazdaságának fejlődését illetően, pedig sokan a turizmusban látják a lehetőségeket, a különböző tanítási lehetőségekkel, hiszen újabb szakembereket képezve, segíthetnek a magas munkanélküliség csökkentésében is.

49

Summary The aim of my thesis was to present the importance of cultural tourism which is one of the main parts of tourism. During the analysis of the market of tourism I established that Spain is the fourth destination, which contributes to the GDP of the country in the highest way. Moreover, Spain is the third country, which gains the most revenue from tourism. As for the Spanish statistics, the most popular tourist region is the Canaries in Spain. I carried out my research among the residents of Borsod-Abaúj-Zemplén County. I made an interview with three travel agencies and I used a questionnaire, which was filled by the residents of the county. The first motivation is the seaside for tourists based on the research. People rather choose cheaper territory if their main target to see the sea. Despite of it, those people who choose Spain as their destination, they are interested in some cultural attractions, too. So those tourists, who travel to Spain, they have a little cultural motivation, too. The aim of my questionnaire was to examine the travelling habit of the resident of BorsodAbaúj-Zemplén County. One of the results of my research is that most tourists, who travel to Spain, choose the territory of Costa Brava, because it is much cheaper than other Spanish destinations and they can visit a large number of world famous cultural attractions in this place. Beside of this, most people of the county who have been to Spain visited the most popular cultural attractions during their travel. The end of my thesis I determined some improving suggestions in connection with tourism of Spain. I used two tourist strategy plans of Spain in my suggestions. Based on these plans, Spain has needed some renovations especially in their seaside. Furthermore, the solution of high unemployment is that if they invest in training of people. As a consequence they would have a skill, which they can apply in tourism sector. Moreover, according to several statistics of tourism confirm the importance of cultural tourism of Spain in addition to it there are some invests and renovations in connection with infrastructure. Beginning of my thesis I determined three hypotheses. According to my first hypothesis, the number of tourists, who travel to Spain, is continually rising in the past five years. The data of statistics demonstrate that number of visitors choose this destination in each year. 50

Furthermore my second statement is that the cultural tourism also could be the first motivation beside the seaside tourism. Although my statement was proved false, the „sun and beach” tourism has been still the first motivation for the tourists. Despite of it I have to remark the interested of cultural tourism is rising continually. According to Taleb Rifai, who is the Secretary-General of the World Tourism Organization, the cultural tourism of Spain will be as important as „sun and beach” tourism and this type of tourism can be solution of the seasonality. Moreover, I stated my third hypothesis that the residents of Borsod-Abaúj-Zemplén County, who have travelled to Spain, usually choose the area of Costa Brava. This statement was proved true according to my questionnaire. Most of them travel to this place, because it is much cheaper than the other territories and this place has a large number of world heritages such as Sagrada Família and houses of Gaudí, which were the most visited attractions in the town. Summarize the culture tourism of Spain is a rising type of tourism beside of the „sun and beach” tourism. The interested in cultural attractions is increase in each statistics in every year. The most visited town, in connection with cultural attractions, is Barcelona and Madrid because of their cathedrals, churches and several museums. Moreover there are a lot of opportunities to improve economics of Spain and solve the problem of unemployment. Most of possibilities are seen in the training of new people for tourism sector.

51

Irodalomjegyzék Csapó János - Matesz Krisztina: A kulturális turizmus jelentősége és szerepe napjaink idegenforgalmában, Földrajzi Értesítő, 2007 Dr. Czeglédi József: Korunk turizmusa, Panoráma, 1982 Dr. Czeglédi József – Imre János: Turizmus itthon és külföldön, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1989 Dr. Jandala Csilla: A turizmus közgazdasági elemzésének módszerei, Budapest, 1992 Estadístiques de turisme a Barcelona i Comarques http://professional.barcelonaturisme.com/imgfiles/estad/Est2013.pdf (2015.04.) Gyuricza László: A turizmus nemzetközi földrajza, Dialóg Campus Kiadó, BudapestPécs, 2008 Jászberényi Melinda: A kulturális turizmus sokszínűsége, Nemzeti közszolgálati és Tankönyv Kiadó, Budapest, 2014 Lengyel Márton: A turizmus általános elmélete, Budapest, 2004 Magyar Turizmus Rt. Spanyolországi sajtókiadványa Michalkó Gábor: Turizmológia, Akadémiai Kiadó, 2012 Michalkó Gábor: Turizmológia, Akadémia Kiadó, 2012 Mundruczó Györgyné – Graham Stone: Turizmus elmélet és gyakorlat, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996 Puczkó László-Rátz Tamara: A turizmus hatásai, Aula Kiadó, 2001 Spanish Tourism Plan Horizon 2020 https://www.modul.ac.at/uploads/files/research/tourmis/2008/International_Seminar_Spani sh_Tourism_Plan__de_Paz_.pdf (2015) Spanyolország útitárs, utazás előtt, alatt, után, Ponemex kiadó, 2009 52

Tóth Ákos: Kultúrafinanszírozás az Európai Unió tagállamaiban és Magyarországon, Akadémia Kiadó, 2013 WTTC : Travel & Tourism Economic Impact 2014 Spain

Internetes források: Art en Cordoba http://www.artencordoba.com/English/Cordoba-cultural-capital-2016.html (letöltés:2015.04.21.) Berenguela http://www.berenguela.com/casi-150-000-personas-visitaron-la-torre-de-hercules-en-2009unos-20-000-mas-que-en-2008/2010-01-05 (letöltés: 2015.04.18.) Bocksllc.net http://www.booksllc.net/sw2.cfm?q=Thyssen-Bornemisza_Museum (letöltés: 2015.04.18.) Catalan News Agency http://www.catalannewsagency.com/culture/item/catalan-museums-received-21-5-millionvisitors-in-2013 (letöltés:2015.04.22.) CIA https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/sp.html (letöltés:2014.10.06.) Catalan News Agency http://www.catalannewsagency.com/culture/item/catalan-museums-received-21-5-millionvisitors-in-2013 (letöltés:2015.04.22.) El Correo http://www.elcorreo.com/bizkaia/culturas/201501/02/guggenheim-supero-millonvisitantes-20150102132645.html (letöltés:2015.04.18.) Espanarusa http://www.espanarusa.com/en/hedonist/ad/hedonist/categories/Soul/curiosities/497003 (letöltés:2015.04.20.)

53

European commisson- Tourism indastry sub-sectors, Country Report http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/tourism/tourism-businessportal/documents/business/internationalisation/spain_country_report.pdf (letöltés:2015.04.25.) Eurostat http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php/File:Travel_receipts_and_e xpenditure_in_balance_of_payments,_2001-2011.png (letöltés: 2014.10.06.) Fallas Valencia http://www.fallasvalencia.es/noticias/vandalismo-cuesta-valencia-183000-euros-100000menos-2012/ (letöltés:2015.04.20.) Film Festival Life http://www.filmfestivallife.com/San-Sebastian-International-Film-Festival (letöltés:2015.04.19.) Hotel Europa Sevilla http://blog.hoteleuropasevilla.com/en/aumentan-los-visitantes-en-la-catedral-y-el-alcazarde-sevilla/ (letöltés:2015.04.22.) HVG http://hvg.hu/gazdasag/20120822_turizmus_spanyolorszag/ (letöltés: 2014.10.06.) Index http://index.hu/gazdasag/2014/01/28/beindult_a_spanyol_gazdasag/ (letöltés:2014.09.10.) INE – Instituto Nacional de Estadística http://www.ine.es/en/prensa/np854_en.pdf (letöltés:2014.10.08.) KSH http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/jeltur13.pdf (letöltés:2014.10.06.) KSH https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_oga005.html (letöltés:2014.10.10.) Marca España http://marcaespana.es/en/news/espa%C3%B1a-en-los-medios/wto-classifies-spanishtourist-approach-positive (letöltés:2015.04.25.)

54

Museo Picassa Malaga http://www.museopicassomalaga.org/en/museo-picasso-malaga-closes-2014-with-over410,000-visitors (letöltés:2015.04.18.) Oficina del Peregrino http://oficinadelperegrino.blogspot.hu/2015/01/estadisticas-de-la-peregrinacion-en-el.html (letöltés:2015.04.19.) Property Marbella Apartments and Villas http://propertymarbellaapartments.com/blog/tag/jordanian-vandalized-moorish-alhambragranada/ (letöltés:2015.04.21.) Reegle http://www.reegle.info/countries/spain-energy-profile/ES (letöltés:2014.10.08) Spanyol online http://spanyolonline.cafeblog.hu/cimke/catoira/ (letöltés:2015.04.20.) The Art Newspaper http://www.museus.gov.br/wpcontent/uploads/2014/04/TheArtNewspaper2013_ranking.pdf (letöltés:2015.04.21.) Tourism-Review http://www.tourism-review.com/tourism-spain-welcomes-british-travelers-back-news3005 (letöltés:2014.10.14.) Trading Economics http://hu.tradingeconomics.com/spain/gdp (letöltés: 2014.10.11.) Tourism in Barcelona http://www.tourisminbarcelona.com/places-to-visit/park-guell-barcelona/ (letöltés:2014.10.20.) Torusim Online http://www.turizmusonline.hu/cikk/betiltottak_a_bikaviadalt_kataloniaban (letöltés: 2014.11.12.) Turismo en Cifras http://www.iet.turismoencifras.es/turismoexterior/item/50-motivos-yorganizaci%C3%B3n.html (letöltés:2015.04.21.) 55

Utazás-nyaralás http://utazas-nyaralas.info/spanyolorszag/camino.html (letöltés:2015.01.15.) Világgazdaság online http://www.vg.hu/vallalatok/turizmus/rekordszamu-turista-valasztotta-spanyolorszagot435887 (letöltés:2014.10.06.) WTTC-World Travel and Tourism Council http://www.wttc.org/press-room/press-releases/2015/prime-minister-of-spain-receivesunwto-wttc-open-letter-on-travel-and-tourism/ (2015.01.28.)

56

1. melléklet Spanyolország turizmusa Kedves Válaszadó! A kérdőív kitöltésével a Miskolci Egyetem Turizmus -Vendéglátás szakán, Spanyolország turizmusáról készülő szakdolgozatomhoz kapcsolódó kutatás eredményességéhez járul hozzá. A kérdőív kitöltése természetesen anonim és önkéntes. Segítségét előre is köszönöm! Nagy Vivien *Kötelező 1.Milyen gyakran utazik külföldre? * o 2-3 évente o évente egyszer o félévente o évente többször 2. Hogyan intézi az utazással kapcsolatos szervezési feladatait?* o egyénileg o interneten keresztül online utazási irodával o utazási irodán keresztül, személyesen 3. Soroljon fel néhány olyan szót, amelyek Spanyolországra gondolva először eszébe jutnak. * ____________________ 4. Járt már ön Spanyolországban?* o igen o nem 5. Ha az előző kérdésre "nem" volt a válasza, milyen országokban járt az elmúlt öt évben? ___________________________ Amennyiben az előző válasza "nem" volt kérem, folytassa a 10. kérdéssel a kérdőívet. Ha a válasza "igen" volt kérem, folytassa a kérdőívet a következő kérdéssel. 6. Milyen közlekedési eszközt választott, Spanyolországba való utazásához? o személygépjárművet o autóbuszt o vonatot o repülőt 7. Spanyolországba való utazását elsődlegesen mi motiválta? (Több válasz is megadható) o a tengerparton való pihenés o a kulturális látnivalók megtekintése 57

o o o o o

a kultúra, mint életforma megismerése egy rendezvényen való részvétel üzleti út tanulmányi út sportesemény

8. Mely spanyol területeken járt már? o Costa Brava o Costa del Sol o Barcelona o Madrid o Kanári-szigetek o Baleár-szigetek o Sevilla o Valencia o Egyéb ___________ 9.Spanyolország mely épített vonzerőit ismerhette meg utazása során? ______________________ 10. Egytől ötig terjedő skálán jelölje meg, mennyire ért egyet azzal az állítással, mely szerint Spanyolországba történő utazásában jelentős szerepet játszott, a helyi jellegzetes, nyugodt mentalitás és életforma megismerése, elsajátítása az utazás erejéig. Egyáltalán nem értek egyet

1

2

3

4

5

Teljes mértékben egyet értek

11. Milyen spanyol ételeket, illetve italokat ismer? * ____________________ 12. Ha most elutazhatna Spanyolországba, milyen célból utazna, mi motiválná a leginkább?* ____________________ 13. Az Ön lakóhelye:* o főváros o nagyváros o kis város o falu, község 14. Az Ön foglalkozása:* o tanuló o alkalmazott o vezető o egyéni vállalkozó o háztartásbeli o nyugdíjas 58

15. Az Ön iskolai végzettsége:* o o o o

Általános iskola Szakközépiskola/Gimnázium Szakképző iskola Egyetem/Főiskola

16. Az Ön neme:* Nő Férfi

o o

17. Az Ön életkora:* o o o o o o o

-18 alatt 19-25 között 26-35 között 36-45 között 46-55 között 56-65 között 66- felett

18. Az Ön havi jövedelme: o o o o o

Kevesebb, mint 50.000 Ft 50.001 – 100.000 Ft 100.001 – 200.000 Ft 200.001 – 300.000 Ft Több mint 300.000 Ft

59

60