Somlóvásárhely község helyzete és lehetőségei
Tér és társadalom
Rémai Dániel 2007. december 28.
Tér és társadalom
Somlóvásárhely
Bevezető A vidéki települések helyzete manapság Magyarországon az esetek többségében nem kielégítő. A vidéki lakosok nagy része hátrányosabb helyzetűnek érzi magát a városiakkal szemben. A vidékfejlesztésben terén azonban tényleg tapasztalhatók hiányosságok. Nagyon gyakori, hogy alapvető szükségletek finanszírozására nem jut forrás, de számos nem feltétlen szükséges projekt megvalósul állami támogatásokból, pályázati juttatásokból. Azok a vidéki települések vannak jobb helyzetben, ahol már korábban sikerült valamilyen alternatív forrásszerzési lehetőséget szerezni vagy fellendült valamilyen iparág (pl.: turizmus). A vidéki települések nagy része azonos problémákkal küzd, sok helyen az alapvető szolgáltatások biztosításáért lakói számára. A rendszerváltás óta jelentősen megváltoztak a körülmények. Somlóvásárhely környékén is megfigyelhető, hogy a szocialista rendszerben még képviselt vidéki értékek és szerepek teljesen átalakultak. A vidéki településeknek a gyenge finanszírozás, helyi problémák mellett ezzel a szerepmódosulással és ennek következményeivel is szembe kell nézniük. Dolgozatomban Somlóvásárhely község jelenlegi helyzetére és jövőbeni kilátásaira szeretnék rámutatni. A helyzetértékelés során különösen fontosnak tartom, hogy számba vegyem a jelenleg meglévő adottságokat és az emberek szerepét. A jövőbeni kilátások vizsgálata kapcsán azon megoldásokat keresném, amik egyesítik a praktikus és a közérdek dimenzióit.
A somlói borvidék és Somlóvásárhely1 A Somló környéke speciális szőlőtermesztő és bortermelő vidék. Blahó Györgyi tanulmányában azt írja, hogy rendkívüli gazdasági, társadalmi és szimbolikus súlya van. A borvidékhez a történelem során számos magas rangú személy is kapcsolódott a fent említett adottságok miatt. A Somló környéki települések sorsa szorosan összekapcsolódik a Somló hegy helyzetével. A Somló munkalehetőséget és megélhetést biztosított és biztosít ma is a régió lakosságából sokaknak. A somlói a legkisebb területű borvidék, de nem tett szert olyan nagy nemzetközi hírnévre, mint az ország más borvidékei. Komoly problémát jelent a helyi lakosok érdekkülönbsége, amely nemcsak a Somló hegy jövőjével kapcsolatban nagyon eltérő, hanem egyes környékbeli településeken is lehet érezni a különböző érdekek súrlódását. Mind a településeken, mind a Somló hegy esetében egyszerre A FELSŐINDEXBEN JELÖLT SZÁMOK A MELLÉKLETBEN AZ ADOTT TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉPET JELENTIK!
2
Tér és társadalom
Somlóvásárhely
akar érvényesülni számos eltérő gazdasági, kulturális és politikai érdek. Eltérő elképzeléseket vallanak a vállalkozók, a magánszemélyek, a civil szervezetek és a helyi önkormányzatok. Blahó Györgyi hipotézise szerint a XXI. század elején a vállalkozók gazdasági érdekei háttérbe fogják szorítani a helyiek turisztikára építhető lehetőségeit. Ez nemcsak a szőlősgazdák számára jelent problémát, hanem a környező falvak lakóinak is. A Somlói régiót a közepesen fejlett térségek közé sorolják a borvidékek között. A Somló hegy arculata teljesen megváltozott az elmúlt években. Néhány nagyvállalkozó felvásárolta a kisgazdaságokat és nagybirtokokat hozott létre, átszabva ezzel a hegy arculatát.2 A korábbi gazdáknak teljesen új helyzettel kell megismerkedniük, amikor bérmunkássá válnak a korábban még sajátnak számító gazdaságaikban. A saját tulajdonnal rendelkező gazdáknak pedig szembe kell nézni azzal, hogy a kilencvenes években még burjánzó pincei borkereskedelem visszaszorulóban van. Az 1980‐as évek végétől létrejövő civil szervezetek, amelyek a borgazdák érdekeit igyekeznek védeni számos kísérlettel próbálták meg fellendíteni az egyetlen működőképesnek tűnő kivezető utat, a turizmust. A helyi turizmus fellendítése érdekében rendezik meg a Somlói Napokat, amely hagyományőrző és szórakozató rendezvénysorozat. Ennek érdekében alakítanak borrendeket, amelyek a somlói bor minőségének őrzésére jönnek létre vagy építenek ki bor utakat. A Somló hegy környéki településeknek be kellett látnia, hogy nem tudják fenntartásukat és fejlődésüket elvonatkoztatva a Somlótól. A lakosok mindennapjai összefonódnak a heggyel és a települések nagyszabású fejlődésének is a somlói turizmus fellendülése jelenthetne utat. Somlóvásárhely Az 1185 fős falu a Somló hegy déli lábánál fekszik. A település 18 kilométerre található Ajkától és 35 kilométerre a régió másik fontos városától, Pápától. A község mellett közvetlenül halad el a 8‐as számú főút és a vasút, amely sokkal nagyobb mozgási lehetőséget biztosít a falunak. A Somló‐hegy környéke és Somlóvásárhely területe már az őskorban is lakott volt. A vízvezeték kiépítése során találtak őskori maradványokat. A római időkben Magentiana néven állandó katonai táborhelyként funkcionált. A rómaiak után az avarok jelentek meg a régióban, akik szintén táborhelyként használták a mai Somlóvásárhely egy részét. A középkorban ütemesen fejlődött a település, amely köszönhető az ott élő, kezdetben bencés majd premontrei apácáknak.
3
Tér és társadalom
Somlóvásárhely
A település 1325‐ben nyerte el a heti vásártartó jogot, majd Zsigmond király megadja 1425‐ben a jogot az országos vásár tartására. Somlóvásárhely község struktúráján a mai napig érződik a vásártartásra való berendezkedés. A vásárok nyomai nemcsak a közterek kialakításán, hanem az utcákon és az elnevezésekben is tovább élnek (pl.: Vásár tér, ahol a vásárokat tartották ma is megtalálható a faluban.) Miután a pozsonyi klarisszákhoz kerülnek a vásárhelyi kolostori birtokok és a török is többször feldúlja a régiót a település hanyatlásnak indul. A XVII. század közepétől lassan lehagyják a környező települések mind lakosság, mind iparűzés tekintetében. A XIX. század közepére Somlóvásárhely egy átlagos kisközséggé válik és ezt a formáját a mai napig meg is tartotta.
Somlóvásárhely község felépítése A falu felépítése utal az általa betöltött mezővárosi és vásártartói szerepre. Somlóvásárhely (Melléklet Térkép 1.) is hasonlít, az un. „egyutcás települések” modelljére, de az évszázadok során létrejött számos új lakókörzet, amelyek megbontották ezt a képet. A falu közepén található a templomdomb3, amely egyben a település legmagasabban fekvő pontja. A templomdomb köré csoportosultak a történelem során és napjainkban is a település létfontosságú szervei, intézményei (pl.: vásártartó tér, az apácakolostor4, a tanácsház, iskola, plébánia, kultúrház). A második számú térképre (Melléklet Térkép 2.) ránézve láthatjuk, hogy napjainkban is a fontos helyek és a közellátást szolgáló egységek a falu fő utcája mentén foglalnak helyet. A központi részeken található az iskola, óvoda, kultúrház, önkormányzat. A Somló hegy felé haladva a faluból egymás mögött helyezkedik el a gyógyszertár és az orvosi rendelő. A vasútállomás kiesik a falu szélére, de a buszállomás a főtéren található. A falunak, mint általában minden nagyobb községnek több kocsmája és boltja van. Ezek szintén a fő utca vonalán helyezkednek el. Somlóvásárhelyen jellemző, hogy minden telekhez nagy kert tartozik függetlenül a telken található ház építési idejétől. Az utcák a Fő utca kivételével szűkek, nehezen fér el két gépjármű egymás mellett. A falut három jól elkülönülő szektorokra lehet bontani a házak építési ideje és a zóna adottságainak tükrében (Melléklet Térkép 3.). ‐
Az első szektort5 azok a házak képezik, amelyek a legrégebben, a XX. század elején vagy korábban épültek. Ezekben az utcákban a házak állapota nagyon rossz. Nagyon sok helyen találunk foghíjakat vagy leomlott házakat. Egyes telkeken már megkezdték új házak 4
Tér és társadalom
Somlóvásárhely
felépítését. A házak többsége egy szintes padlással, hosszú udvarral. A helyi építkezési szokásokra nem jellemző a nagyverandás parasztházak kialakítása, a bejárat általában szolid. ‐
A második szektort6 az a terület képezi, amely pár évszázaddal korábban a falu központja volt. Az itt lévő házakat a XX. század első felében lerombolták és a helyére újakat húztak fel. Ezek a házak már gyakran több szintesek és nagyon eltérő stílusban épültek. Gyakori, hogy a XX. század második felében a tulajdonosok leromboltak a házat és modernebbet építettek fel a telekre.
‐
A harmadik szektor7 házai már a XX. század második felében épültek. A házak többségére jellemző, hogy előre elkészített egyen tervek alapján készült. Nagyméretű, emeletes családi házak alkotják nagyrészt ezt a szektort.
Természetesen a szektorok között van átfedés. A falu arculata nagyon heterogén. A harmadik szektor házai közé azonban nem keveredtek be korábbi épületek, mivel az a terület alacsonyabban fekszik és csak a XX. század második felében csapolták le és oldották meg a vízelvezetést. A demográfia részben ki fogok térni a romák megjelenésére Somlóvásárhelyen. Ha megnézzük a roma családok lakóhelyét8 a falun belül (Melléklet Térkép 4.) láthatjuk, hogy főleg az öreg, első‐ második szektorból származó házakat vették meg. Jellemző, hogy a rokonok, ismerősök egymás mellé költöznek. A település azon része, amelyen jelentős számba jelentek meg (2. szektor) nagyon leromlott. Koszos utcák és omladozó homlokzatú házak alkotják ezt a részt.
A község lakossága ‐ Demográfiai változások az elmúlt években A falu lélekszáma már több évtizede viszonylag állandó, nem csökkent 1000 fő alá. A kilencvenes évek végén bekövetkezett egy nagyobb kivándorlás a fiatal, feltörekvő generáció részéről a közeli városokba és ezzel egy időben az idősek körében megnövekedett a mortalitás. Ennek következtében az ezredforduló környékén a település lélekszáma 1000 fő körülire csökkent a korábbi 1200‐ról. Ez az érték egészen a 2003‐as évig ekörül mozgott, de már ekkor megfigyelhető volt a falu iránti érdeklődés az „idegenek” részéről. Az idősek nagyszámú mortalitása miatt sok ingatlan gazdátlanul maradt. A rokonok nem akartak visszatérni a faluba vagy, mert néhány éve a rossz megélhetési viszonyok miatt menekültek el, vagy mert már évtizedekkel korábban elhagyták a települést és biztos egzisztenciát teremtettek a környéken.
5
Tér és társadalom
Somlóvásárhely
Somlóvásárhely településen az 1930‐as évektől nem volt jellemző a kivándorlás, különösen nem a külföldet célzó. Nagyon kevesen büszkélkednek a faluból külföldi rokonokkal. A régión belüli lakosságcserének azonban van hagyománya. Nagyon sok család szinte évente költözik a környező települések között, amelynek okai nagyon eltérőek lehetnek. Emellett gyakori a régió jelentősebb városaiba történő betelepülés, kiemelkedik ezek közül Devecser, Ajka, Pápa. Érdekes módon a nem sokkal messzebb található Celldömölk kiesett ezek közül, valószínűleg a nem túl előnyös munkavállalási lehetőségek miatt. 2003 után az egyre csökkenő ingatlanárak kicsábították a városokból az ott munkához nem jutó embereket. Ez a tendencia a környékbeli településeken is megfigyelhető, bár néhány önkormányzat megpróbálta ezt csökkenteni szankciókkal vagy az ingatlanok felvásárlásával. A kitelepülők egy része segélyekből él vagy alkalmi munkákat vállal. Főleg nagycsaládosok (minimum 3 gyerek) települnek ki. Somlóvásárhelyen nem voltak korábban a kisebbségi családok. Egyetlen roma család élt a faluban, három házában a kilencvenes évek végig. Az ingatlanárak csökkenése után azonban jelentősen megnövekedett a kisebbségi lakosok száma. Ezen családok nemcsak a környékbeli városokból jönnek, hanem akár Kelet‐Magyarországról is. A betelepülésük egyik oka, hogy követik azokat, akik előttük már sikerrel jártak ebben a régióban és az ismeretségi körükhöz tartoznak. A szomszédos város, Devecser lakosságának jelentős százaléka roma, azaz széles ismeretségi körrel rendelkeznek. A Somlóvásárhelyre költöző családok sokgyerekesek, nem ritka a 10‐12 gyerek. A szülők általában aluliskolázottak és nem rendelkeznek munkahellyel. Néhányan Ausztriából behozott áruk kereskedelméből próbálnak megélni. Közösségi tudat A falu lakossága nem alkot igazi közösséget. Mivel a családok már hosszú évek óta itt él tapasztalható számos ellentét egyes csoportok között. A kilencvenes évek közepén megerősödött az érdeklődés a faluvezető pozícióinak betöltéséért. A polgármester és az iskola igazgató választást komoly belső viszályok kísérték. Az emberek közötti széthúzást tovább erősítette a rendszerváltás után kialakuló és egyre erősebben megfigyelhető társadalmi különbségek. A korábban mezőgazdasági és gyári munkásokból álló társadalmi osztályhelyzet szempontjából nagyjából azonos fokon álló lakosságból néhányan önálló vállalkozóként jelentős vagyonra tettek szert. Ez a gyarapodás megmutatkozott az életkörülményeik és életstílusok változásában. A mai napig komoly státuszszimbólumnak számít a lakosság szemében egy‐egy külföldi nyaralás. 6
Tér és társadalom
Somlóvásárhely
A már említett 2003 után bekövetkező jelentős számú idegen betelepülése azonban erősítette a falu „őslakosságának” összetartását. Feléledtek és főleg az idősek részéről komoly kritikák érték az önkormányzatot, hogy lehetővé teszi az idegeneknek a faluba való betelepülést, anélkül, hogy bármilyen szelekciót bevezetne. Érezhetően visszatért a köznyelvbe a „gyüttment” szó, amely néhány idősebb lakos elmondása szerint az 1970‐es évek közepén volt utoljára megfigyelhető. A betelepülők egy része dolgos, munkás réteget alkot. Emellett letelepedésüket jelentősen megkönnyíti az is, hogy nem kisszámú csoportról van szó. Valójában a betelepülők saját közösséget hoznak létre, amely egyszerre él a falu korábbi lakóival, de korántsem együtt. Teljes elszigetelődésről nem beszélhetünk, mivel számos olyan pontot találunk, ahol a két csoport érintkezik és közösen végez munkát a közösségért. Mind a falu közösségtudata szempontjából, mind az idegenek integrációjának szempontjából fontos szervezetek és csoportok jöttek létre. Ilyen szervezet a már régóta működő öregek klubja is. Az új önkormányzat számos kezdeményezéssel élt, amely a közösségépítést igyekezett szolgálni. Létrejött a falu kórusa, amely a helyi rendezvényeken lép fel. A létrejött szervezetek többsége nyitott mindenki felé és várják, hogy új emberek is bekerüljenek. Vallás A falu alapvetően katolikus. Elszórtan találni egy‐egy református vagy evangélikus családot. A II. világháború során az amúgy sem jelentős számú, de évszázadok óta ott élő kereskedő zsidó családokat kitelepítették vagy elmenekültek. A zsidó „kolónia” emlékét ma már csak a temetővel szemben található zsidó temető romjai őrzik. A falu központjában található a templom. A lakosság körülbelül 5 %‐a látogatja rendszeresen az istentiszteleteket, de a nagyobb ünnepeken, akár 200‐an is megjelennek. A helyi plébános nem kapcsolódik bele igazán a falu életébe. Tevékenysége az iskola keretein belüli hittanoktatásra és a minden évben megrendezendő misztériumi játék megrendezésére korlátozódik. A közösség és a település iránti ellenérzése számos lehetőségtől fosztja meg Somlóvásárhelyt, mivel az egyházi támogatásokért megfelelő szószóló nélkül nem tud folyamodni. Azonban évek óta égető kérdés lenne a templom és a plébánia felújítása, amelyet sem az önkormányzat, sem a helyi plébános nem tud önerőből megvalósítani, de a közös projekt által Európai Uniós pályázatokon is lenne esélyük. 7
Tér és társadalom
Somlóvásárhely
A község intézményei, szervezetei és a velük kapcsolatos problémák Óvoda9 A falu óvodával és általános iskolával is rendelkezik. Az óvodában minden évben indítanak kis‐, középső‐, és nagycsoportot is, amelynek létszáma az 1990‐es évek végi csökkenés után manapság minden évben 25‐30 fő között mozog. Az óvoda új épületbe költözött a 1990‐es évek második felében. Az épület igyekezett kielégíteni a hozzá fűzött igényeket. Nagy alapterülettel és kerttel rendelkezik, közel van a helyi futballpályához. Az óvoda épületében működik a menza, amely egyben ellátja az általános iskola és a faluból igényt tartók étkeztetését. Az óvodában 4 dajka és 3 óvónő dolgozik, akik közül kettőnek szolgálati lakást biztosít az önkormányzat. Széchenyi István Általános Iskola10 Az általános iskola nagy hagyományokra tekint vissza a környéken. Az elmúlt században mindig jelentősnek számított létszám tekintetében a környező intézmények közül. Az 1960‐as években a létszám állandóan 200 fő felett volt. A kilencvenes években a létszám 150 fő környékére csökkent. A diákok létszámának csökkenése a környező települések általános iskoláiban is megfigyelhető volt. Ezt egyrészt a születések számának lecsökkenése okozta, másrészt a közlekedése fejlődése miatt gyermekeiket sokan a környező városok iskoláiba járatták. A környékbeli kistelepülések iskolái közül sokat bezártak az oktatási reformok keretében. Az összevonások után sok szülő a Somlói‐régióból nem a kijelölt iskolákba (pl.: Devecser, Noszlop), hanem Somlóvásárhelyre hozták a diákokat. Így az iskola létszám az elmúlt három évben közel 30 fővel növekedett, ami által biztosította helyzetét a környékbeli intézmények között. Jelenleg az iskola 182 fővel üzemel, a tantestületnek 14 tagja van. Számos szakkörrel próbálják színesíteni az iskolai oktatást. Az iskolának külön kórusa van. Jelentős eredményeket értek el a sportban is a területi kupákon néhány évvel ezelőtt. Mára azonban a diákok kevésbé sarkalhatók ilyenre. A tantestület állása szerint a diákság nagyon megváltozott néhány év alatt, „kevésbé motiválható és nincsenek céljai”. Az osztályok létszáma jelentősen megnövekedett, amely egyszerre veti fel a helyhiány és a tanítási hatékonyság problémáját. Az iskola összesen nyolc tanteremmel rendelkezik, ami éppen kielégíti a jelenlegi igényeket, de nem tesz lehetővé párhuzamos évfolyamok indítását. A pedagógusok nagy része úgy látja, hogy az eredményes munka érdekében mindenképpen szükség lenne legalább a nagyobb létszámú osztályok szétválasztására. Az önkormányzat feladata, hogy megoldást találjon erre a problémára, különösen, ha a tanulói létszám tovább nő a következő években. 8
Tér és társadalom
Somlóvásárhely
Kultúrház, könyvtár, ifjúsági klub 11 A falu központjában található a Kultúrház, a Klubkönyvtár és az Ifjúsági Klub. A három intézmény egy épületben kapott helyet. A Klubkönyvtár meglepően nagy érdeklődéssel üzemel. Főleg az iskolás korosztály látogatja, annak is inkább a fiatalabb korosztálya. A kölcsönözni nem nagyon szoktak, inkább a helyben olvasás, tv‐zés vagy társasjátékozás jelenti a szabadidős programokat. A Kultúrház rendszeresen ad otthon a helyi rendezvényeknek ünnepeken és az iskolai rendezvényeknek is. Évente 2‐3 alkalommal az Ifjúsági Klub tart rendezvényt. Az Ifjúsági Klub nem működik nagy aktivitással. Nincs hivatalos tagnévsora és évek óta nem választottak vezetőt. Manapság inkább a fiatal korosztály (15‐29 évesek) egy csoportjának gyűjtőhelye. Az újonnan érkezettek közül jelentős számmal csatlakoznak ehhez a csoporthoz, mivel nyitottak és a tagság nem jár megkötésekkel, de mégis közösséget nyújt. Somlóvásárhelyi Helytörténeti Kiállítás12 A falumúzeum az 1990‐es évek végén nyílt meg. A falu történelem tanárnője társadalmi munkában gyűjtötte össze a lakosoktól azon tárgyaikat, amelyek a falusi élethez kapcsolódtak. Jelentős közösségi összefogást mutatott a falu lakossága a múzeum kapcsán. Többen dolgoztak a kiállítás berendezésén, amelyet Laczkovics Emőke muzeológus és Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros irányított Veszprémből. Sajnos a múzeum nem vonz nagy tömegeket. Nincs hivatalos nyitva tartás még a nyári időszakban sem. A Somlóra látogató turisták nem töltenek elég időt a környéken ahhoz, hogy a túrázás mellett a múzeum megtekintésére is legyen idejük. A múzeum fenntartása nem ró nagy költségeket az önkormányzatra, mégis több alkalommal meg akarták szüntetni, mert az általa elfoglalt szolgálati lakást más célra kívánták felhasználni.
Rekonstrukciók és tervek A település vezetőségében a ’90‐es évek végén megfogalmazódott az igény, hogy élhető kistelepülést hozzanak létre. A rendszerváltás utáni időszakban sor került a csatornázáson kívül minden közmű bevezetésére. A középületek közül a létfontosságúakat sikerült felújítani vagy lecserélni. Így került sor az általános iskola részleges rekonstrukciójára, az új‐óvoda megépítésére, valamint a tanácsháza és a kultúrház felújítására. Az önkormányzatnak be kellett látnia, hogy nincs lehetőség nagyszabású tervek megvalósítására. Ezért a lakókörnyezet és a közterek kisköltségű alakításával igyekezett élhetőbbé tenni a települést. A lakók igényei azonban számos alkalommal kerültek szembe az önkormányzat terveivel. 9
Tér és társadalom
Somlóvásárhely
A település korábbi polgármestere egy beszélgetésben úgy fogalmazta meg, hogy „a cél nem volt más, mint egy osztrák mintára egy kistelepülést ki‐ illetve felépíteni” (Vaczkó László volt polgármester), amelyben szívesen élnek a lakók. Az előző és a jelenlegi képviselőtestület is megpróbálta kihasználni a kínálkozó pályázati és támogatási lehetőségeket. A legnagyobb terv a csatornahálózat kiépítése azonban egy ilyen kis település számára egyedül túl nagy feladat, viszont a környező településekkel eddig nem sikerült összefogni finanszírozási okok miatt. A pályázati pénzek jelentős részét a közterületek felújítására fordították: ‐
átadásra került a falu új buszmegállója és a hozzá tartozó park3. A buszmegálló és a vele kialakított tér teljesen átformálta a falu központját.
‐
megtisztították az árkokat és a vízelvezetőket.
‐
felújították a falu központjában található park kápolnáját, ahol ebben az évben az országban egyedülálló szalmabáb betlehemet állítottak13.
‐
Európai Uniós támogatás segítségével létrehozták a Borkorzót, amely szintén a főtéren található. A korzó egy kb. 150 méter hosszú körút, amelynek elején borárusító bodegák vannak elhelyezve. A Borkorzó különlegessége az avar kori település emlékére létrehozott sírhalom rekonstrukció. 14
‐
Felújították a futballpálya öltözőjét.
‐
Az új lakórészek utcáit leaszfaltozták és a település többi utcájában is kijavították a hibákat.
‐
A Kultúrház udvarában Európai Uniós támogatásból és egy vállalkozó segítségével az Uniós szabályozásnak megfelelő játszóteret hoztak létre.
‐
Felépült az új ebédlő az általános iskolások számára.
‐
A falu másik nagy terén felújították az emlékműveket.
‐
A falu határában található artézi kutat turistapihenővé alakították kellemes környezetet teremtve. Ezt közösen finanszírozta a somlóvásárhelyi önkormányzat és a Hegyközség.
‐
Felújították az Önkormányzat épületét.
További tervek ‐
A falut délkeletről közelítő út mellett található egy malom15 épülete, amely a Devecseri Malom megnyílása után zárt be. Mára az épület teljesen leromlott. Néhány évvel ezelőtt voltak tervek a felújítására, de a magánvállalkozó félbehagyta a projektet. Az önkormányzat és számos magánvállalkozó tervei között szerepel, hogy szállodává alakítsa a malom épületét. 10
Tér és társadalom ‐
Somlóvásárhely
tervben van egy saját tornacsarnok kiépítése az általános iskola számára, mivel eddig a Kultúrház nagytermét használták.
‐
tervben van az általános iskola és az orvosi rendelő felújítása.
Mivel a falu házainak nagy része rossz állapotban van, az önkormányzat néha biztosít felújításra pénzt a lakóknak, hogy ezzel is őrizze a falu képét. Ezeknek a felújítási pénzek az eredményei nem igazán látszik a település arculatán.
Kínálkozó lehetőségek – Turizmus? Hazánkban az elmúlt években felerősödött a faluturizmus utáni érdeklődés. Ezen szféra felerősítésére a borvidék közelsége miatt Somlóvásárhelyen is lenne lehetőség, de ezt sem a falubeliek, sem a hegyi szőlősgazdák nem használják ki teljes mértékben. A faluban semmi nyoma sincs az idegenforgalom felerősítésével kapcsolatos törekvéseknek, sem a lakosok, sem az önkormányzat részéről. A Somló hegyen látható néhány ilyen törekvés, amelyet főleg a nem helybeli nagyvállalkozók és a szőlősgazdák
egy
részét
tömörítő
érdekvédelmi
szervezetek
kezdeményeznek.
Ezen
kezdeményezések jelentős része, azonban kifullad. A térséggel foglalkozó elemzők nagy része úgy tartja, hogy a helybelieknek ez az egyetlen megélhetési lehetősége marad rövid időn belül. A falusiak azonban nem állnak készen a turisták fogadására. Nincs a településen egy megfelelő minőségű hotel, ahol meg lehet szállni. A lakosság tudatába pedig még nem épült be a panziók vagy apartmanok kiadásának fogalma. Sokan bizalmatlanok a turistákkal, kirándulócsoportokkal szemben, annak ellenére, hogy évente minimális azon utazók száma, akik egy napnál hosszabb időt töltenek el a településen. Nem feltétlen az egyetlen járható út a faluturizmus elindítása, de Somlóvásárhely szempontjából mindenképpen jobb lenne másik alternatívát találni, mert a lakosság ilyen típusú tevékenységre való átállása komoly időt és energiát kíván. Néhányan abban látnak lehetőséget, hogy nagyvállalatok települnek a régióba, amelyek munkát biztosítanak a lakosoknak. Ezek a nagyvállalatok azonban megölik az egyéni kezdeményezéseket. A nagyvállalatok jelenléte azonban nem garancia, mivel könnyen továbbtelepülhetnek olcsóbb munkaérőt kínálló terültekre. Másrészt megöli az egyéni kezdeményezéseket. Harmadrészt egy nagyvállalt megjelenése a település számára nem feltétlen hoz megfelelő mértékű hasznot, ha nincs érdekében bekapcsolódni annak fejlesztésébe. 11
Tér és társadalom
Somlóvásárhely
Összefoglalás A vidéki települések hátrányos helyzetűk ellenére rendelkeznek egy nagyon előnyös tulajdonsággal, a sokszínűséggel. Ez lehetőséget biztosít számukra fantáziadús és máshol nehezen megvalósítható projektek megvalósítására. Minden egyes kistelepülés kitűz maga elé egy célt, amelyet a vezetés koordinálása alatt igyekszik megvalósítani. Somlóvásárhely esetében ezt a célt már egy évtizeddel ezelőtt megfogalmazták: élhető kistelepülés létrehozása. Az egyéni vállalkozók, az önkormányzat és a civil szervezetek mindent meg is tesznek ennek érdekében, de gyakran ütköznek olyan kérdésekbe, amelyeket nem tudnak megoldani. A rengeteg erőfeszítés és munka ellenére Somlóvásárhelyen sem sikerült igazán praktikus rekonstrukciót és fejlesztéseket elvégezni. Miközben a közterületek egyre szebbek, a magánházak nagyobb része rossz állapotban van és a közösség egyre kevésbé kíván tenni a településért. Minél több „idegen” települ be, annál kevésbe lesz hatékony a közösség ereje, mert ezek az emberek nem ugyanúgy kezelik a települést. Túlságosan mobilak ahhoz, hogy komolyabban részt vegyenek fejlesztésében, alakításában. Az elmúlt ciklusok önkormányzatainak projektjei inkább tűnnek felületi kezelésnek, mint tényleges fejlesztésnek, problémamegoldásnak. A projektek nem azokra a terültekre koncentrálnak, ahonnan igazán nagy veszély fenyegeti a települést. A település arculata romlik, annak ellenére, hogy néhány része egyre szebbé válik. Lehetséges, hogy egy hosszabb távú és nagyobb költségű, de a fontosabb fejlesztésekre (pl.: csatornázás, magánházak felújításának támogatása) koncentráló tervezet a település hosszú távú jövője szempontjából hasznosabb és kifizetődőbb lenne.
Módszertan A dolgozatot az Irodalomjegyzékben megjelölt források alapján készítettem. A felhasznált irodalom mellett igyekeztem beépíteni a dolgozatba a helyi vezetőkkel folytatott informális beszélgetéseken hallottakat. A térképet a Somlóvásárhelyi Önkormányzat adattárából kaptam meg és a GIMP 2 programmal alakítottam. Emellett felhasználtam személyes tapasztalataimat és az általam készített képeket, amelyeket a Melléklet tartalmaz.
12
Tér és társadalom
Somlóvásárhely
Irodalomjegyzék
Vaczkó László: Somlóvásárhely
Márkusné Vörös Hajnalka: Száz falu sorozat ~ Somlóvásárhely
Blahó Györgyi: A lokális tudás szerepe és az alkalmazott antropológia megközelítés lehetőségei a Somlói Borvidéken
A somlóvásárhelyi helytörténeti múzeum anyaga
Térképek, alaprajzok
A Somlóvásárhelyi Önkormányzat és a Somlói Hegyi Tanács adattárából kért térképek alapján Gimp2 képszerkesztővel szerkesztve
Beszélgetések
Vaczkó László volt polgármesterrel a falu kilencvenes évekbeli helyzetéről
Rémai László igazgatóval az általános iskola helyzetéről
Marton Lászlóval és a képviselőtestület néhány tagjával a kilátásokról, tervekről
13