Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola
Házirend
Készült Pécsett, 2012. november 14.-én Módosítva 2014. szeptember 10.-én
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ..................................................................................................................................................... 2 I. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje ........................................................................... 3 A felvétel és tanulmányi feltételei ....................................................................................................................... 3 Tanuló átvételének feltételei és követelményei................................................................................................... 3 Osztályba, csoportba sorolás szempontjai ........................................................................................................... 4 A felvétel, átvétel elutasítása............................................................................................................................... 4 II. A tanulói jogviszony megszűnése ...................................................................................................................... 4 III. A foglakozásról való távolmaradással kapcsolatos szabályok .......................................................................... 5 A tanulói hiányzás igazolása ............................................................................................................................... 5 IV. Az osztályozó- javító, különbözeti, köztes vizsgák eljárási szabályai .............................................................. 7 A vizsgák eljárási szabályai ................................................................................................................................ 7 V. A tantárgyi, tanévi, részleges vagy teljes felmentések eljárási szabályai ........................................................... 8 Magántanulói jogviszony létesítésének módja: ............................................................................................... 8 VI. A munkarenddel kapcsolatos szabályok ........................................................................................................... 9 A tanórai foglalkozások iskolai megszervezése .................................................................................................. 9 Tanórák és szünetek ideje ............................................................................................................................... 9 A tanítási órákon való részvétel rendje ............................................................................................................. 11 Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai ....................................................................................................... 13 Az intézmény ügyeleti rendszabályai ................................................................................................................ 14 Tanulói ügyelet ................................................................................................................................................. 15 Az intézmény működési rendje ......................................................................................................................... 16 A tanév rendje ............................................................................................................................................. 16 Testnevelés órákon ...................................................................................................................................... 16 Kollégium ..................................................................................................................................................... 16 VII. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje .............................................................. 16 Az iskolai létesítmények használati rendje ....................................................................................................... 17 Az öltözők rendje ........................................................................................................................................ 17 Az iskola közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok .................................................... 18 Az intézmény biztonságának rendszabályai ...................................................................................................... 18 Az intézmények helységeinek bérbeadási rendje .............................................................................................. 18 VIII. A viselkedés szabályai ................................................................................................................................. 19 IX. A tanulóra vonatkozó védő-óvó előírások, szabályok .................................................................................... 20 Baleset-megelőzési előírások ............................................................................................................................ 20 Intézkedések baleset esetén ........................................................................................................................ 20 X. Ifjúságvédelmi tevékenység ............................................................................................................................. 21 Szociális juttatások ............................................................................................................................................ 21 XI. A tanulókat és közösségeiket megillető jogok ................................................................................................ 22 XII. A tanuló kötelességei ..................................................................................................................................... 23 Tanulmányi rend, értékelés ............................................................................................................................... 23 XIII. A térítési díj, a tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések ............................................ 24 Térítési díjat kell fizetni: ............................................................................................................................ 24 A visszatérítésről ............................................................................................................................................... 27 Az intézményi díj (beiratkozási díj) megállapítása ........................................................................................... 27 XIV. A szülők tájékoztatása a tankönyvekről ....................................................................................................... 28 XV. A tanulók jutalmazásának rendje és formái ................................................................................................... 28 A jutalmazás formái .......................................................................................................................................... 29 XVI. A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések rendje és formái ............................................................. 29 Fegyelmező intézkedések.................................................................................................................................. 29 Fegyelmi büntetések ......................................................................................................................................... 30 A kártérítés szabályai ........................................................................................................................................ 32 XVII. Egyéb speciális, az intézményre vonatkozó előírások szabályai ................................................................ 32 Záró rendelkezések ........................................................................................................................................... 32
2
I. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, a felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik, melyekről az iskola igazgatója dönt.
A felvétel és tanulmányi feltételei Az iskola a felvételi követelmények és a felvételi vizsgák időpontját a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosságra. A felvételi vizsgák időpontját az éves munkaterv rögzíti. Ha az iskola külön felvételit szervez, a felvételi vizsgát az iskola pedagógusaiból álló, az igazgató által kijelölt bizottság előtt kell tenni. A közös (központi) felvételi vizsgák eredményei beszámítanak a felvételi sorrend meghatározásánál. A szakközépiskolai osztályokba a felvételi vizsga, az általános iskolai előmenetel figyelembevételével kialakult rangsor alapján történik a tanulók felvétele A szakképző iskola 1/9. évfolyamára a tanulók felvétele az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján készített rangsor szerint történik. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az első tanév megkezdésétől gyakorolhatja.
Tanuló átvételének feltételei és követelményei o A tanuló rendelkezzen a szükséges előképzettség feltételeivel, azok hiányában az átvételi határozatban előírt, adott határidőre teljesített eredményes különbözeti vizsgával kerülhet átvételre. Iskolába a tanköteles tanulókat a kilencedik évfolyamra az OM tanév rendjét szabályozó rendelete szerinti meghatározott időszakban kell beíratni, melynek pontos helyéről és időpontjáról a felvett tanulókat az iskola kiértesíti. A szakképző évfolyamokra az OKJ-ben megfogalmazott előképzettséggel: - a 8. osztály elvégzése után, - középiskolai végzettséggel, érettségivel kerülhet a fiatal szakmatanuló. A felvétel további feltétele: - egészségügyi pályaalkalmassági vizsgálat eredménye, - gyakorlati oktatást vállaló munkahely és a tanuló, illetve iskola közti tanulószerződés, vagy - tanműhelyi férőhely A szakképző évfolyamokon a képzési idő szakmánként eltérő: 2 – 3 év. A szakképző évfolyamok közti nyári időszakban a tanuló 2-3-4 hetes összefüggő nyári termelési gyakorlaton köteles részt venni. A szint- és köztesvizsgákon kötelező a részvétel, eredménye súlyozottan beszámít a félévi, év végi osztályzatba. A sikeres szakmai vizsga után a tanulók új, második vagy további szakmát tanulhatnak, technikus vizsgát tehetnek. A második, vagy további szakma tanulása – a tanulmányi
3
eredmény függvényében – tandíjköteles. Nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára térítésmentesen tanévet, amelyben betölti a 20. életévét. A továbbiakban a képzés tandíjköteles. A határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik vagy nyolcadik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt. Az SNI tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani. A megye egyik legnagyobb középfokú szakképző intézményeként beiskolázási területünk elsősorban Pécs és közvetlen vonzáskörzete, valamint egész Baranya megye. Az OKJ-ben megjelent, és iskolánk adottságainak megfelelő szakmákban képzünk szakembereket, de néhány szakmában a megyében, a régiónkban illetve országos szinten iskolázunk be és folytatunk szakemberképzést.
Osztályba, csoportba sorolás szempontjai Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösségek, és a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt. Elsődleges szempont a tanuló által választott szakterület és szakmacsoport, illetve konkrét szakmai érdeklődés, e mellett a létszámokat meghatározó előírások és a szükséges és ésszerű csoportösszevonások. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják.
A felvétel, átvétel elutasítása
a szükséges előképzettség hiánya,
egészségügyi alkalmatlanság, pályaalkalmassági hiányok
felvételi vizsga eredménye
általános és középiskolai tanulmányi eredmény
férőhely hiánya
szakképző évfolyamok esetén a tanulószerződés hiánya
esetén és mindezek figyelembevételével történik, elutasítás esetén jogorvoslatnak helye van. Az írásban beadott kérelmekre határozatban kell válaszolni. A határozatot az illetékes igazgatóhelyettes, illetve az osztályfőnök javaslatára az igazgató hozza.
II. A tanulói jogviszony megszűnése Tanulmányai befejezésével tanulói jogviszonya megszűnik az utolsó szóbeli vizsga megkezdésekor. Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.
4
Fegyelmi tárgyalás határozata alapján, a tankötelezett tanuló fegyelmi büntetése is lehet az iskolából való kizárás. Fegyelmi határozat érvénybe lépése esetén a szülő és a tanuló köteles 15 munkanap alatt másik iskolát keresni és a leszámolást befejezni. A nem tanköteles tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, ha a tanuló 30 óránál többet mulaszt igazolatlanul egy tanítási évben, és a szülő értesítése az igazolatlan mulasztásról legalább 2 alkalommal megtörtént. Ha a tanulót fegyelmi határozata alapján áthelyezik másik iskolába, akkor a fellebbezési határidő lejárta után 8 napon belül köteles leszámolni. Ha a tanköteles tanuló más iskolából fogadónyilatkozatot hoz, akkor a szülő írásbeli kérelme alapján az igazgató engedélyezi a tanuló áthelyezését. A tanulónak leszámolását 8 napon belül meg kell tenni! Ha határidőre nem számol le a tanuló, fegyelmi úton kell megszüntetni tanulói jogviszonyát.
III. A foglakozásról való távolmaradással kapcsolatos szabályok A tanulói hiányzás igazolása 1. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó, elsősorban az ellenőrzőbe történő szülői vagy orvosi írással igazolni. Ha a tanuló hiányzásait a meghatározott ideig nem igazolja, hiányzásait igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. 2. Hiányzás esetén az első napon a szülőnek kötelessége telefonon értesíteni az iskolát, illetve a gyakorlati munkahelyet. A mulasztást az iskolába érkezés után három nappal, de legkésőbb a hiányzást követő első osztályfőnöki órán a tanulónak kötelessége igazolni. 3. A szülő tanévenként 3 alkalommal, összesen 3 napról igazolhat távolmaradást, melyet az ellenőrző könyvbe kell bejegyezni. 4. A tanuló számára előzetesen kérhet a szülő írásban távolmaradási engedélyt az ellenőrző könyvben. Az engedély megadásáról tanévenként 1-3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, mulasztásainak mennyiségét és azok okait. Döntését az igazgató írásbeli kérvény alapján az osztályfőnök véleményezése után írásban hozza meg. 5. Amennyiben a tanuló iskolai érdekből hiányzik, az elbírálás szempontjait az előzőekben megjelöltek alapján kell meghatározni. Az iskolai érdekből való hiányzást (ilyen a diákügyelet is) a naplóban 0 órával igazoljuk, és ezeket az órákat nem számítjuk be az összes hiányzásba. 6. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az igazolatlan órákat az osztályfőnök az ellenőrző könyvbe és az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák havi összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. 7. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az ifjúságvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 8. Igazolatlan hiányzások esetén minden alkalommal értesíteni kell a szülőt írásban és lehetőleg szóban is. Az igazolatlan hiányzás esetén
5
első alkalommal, vagy 1-5 óra esetén osztályfőnöki intőben, második alkalommal, vagy 6-10 óra esetén igazgató helyettesi intőben, harmadik alkalommal, vagy 11-15 óra esetén igazgatói intőben kell a tanulót részesíteni. negyedik alkalommal, vagy 15 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén fegyelmi eljárás megindítását kell kezdeményezni.
Ha a tanköteles tanuló egy tanítási évben 1-10 órát igazolatlanul mulaszt, az osztályfőnök köteles értesíteni a szülőt és a kollégiumot. 10 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén az osztályfőnök tájékoztatja a Kormányhivatalt, az illetékes Gyermekjóléti Szolgálatot, valamint a lakóhely, vagy tartózkodási hely szerint illetékes Jegyzőt. (Pécsett a területileg illetékes szociális központ jár el a jegyző nevében, és megbízásából.) 15 órát meghaladó hiányzást követően pedig az osztályfőnök kezdeményezi a fegyelmi eljárás megindítását. 30 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén az osztályfőnök másodszor értesíti az illetékes Gyerekjóléti Szolgálatot, a lakóhely, vagy tartózkodási hely szerinti illetékes Jegyzőt, valamint a Kormányhivatalt, hogy szabálysértési eljárás keretében biztosítsa a tanuló iskolába járását. 50 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén az osztályfőnök ismételten értesíti a lakóhely, vagy tartózkodási hely szerinti illetékes Kormányhivatalt, és a Jegyzőt, aki intézkedik a Magyar Államkincstárnál az iskoláztatási támogatás szüneteltetéséről. Minden értesítés között 3 munkanapnak kell eltelni. A szülői értesítéseket tértivevénnyel kell kiküldeni. A nem tanköteles tanuló kizárása esetén értesítendő az Egészségbiztosítási Pénztár. 9. Az SNI tanuló felkészítő, fejlesztő foglalkozásairól való igazolatlan távolmaradás, hiányzásra is az igazolatlan hiányzásokra vonatkozó szabályozás az irányadó. 10. Ha a tanuló valamely tantárgy éves óraszámának 30 %-ánál többet hiányzik, vagy a gyakorlati foglalkozásokon a munkavédelem szempontjából nem megfelelő ruházatban jelenik meg az éves óraszám 30 %-ánál magasabb óraszámban, illetve a tanórák 30 %ánál többre nem hoz felszerelést és emiatt nem vesz részt az órai munkában (a továbbiakban felszerelés hiánya) a tantestület engedélye alapján osztályozóvizsga letételével folytathatja tanulmányait. 11. Az igazolás módjai: orvosi igazolás szülői igazolás kikérő (legkésőbb a hiányzás megkezdése előtti napon) 12. Iskolán kívüli egyesületek, művészeti csoportok által kiállított kikérő abban az esetben fogadható el, ha a tanulónak az ellenőrző könyvében engedélye van a külső egyesület, művészeti csoport munkáján való részvételre. 13. A hiányzásokból adódó lemaradásokat a tanulónak pótolnia kell. 14. Az óra megkezdése után érkező tanuló késését a szaktanár a hiányzott percek számának feltüntetésével bejegyzi az osztálynaplóba, melynek alapján a késéseket, a perceket összevonva, az osztályfőnök az igazolatlan hiányzásoknál alkalmazott módon bírálja el.
6
15. Az óra megkezdése után érkező tanuló késését a tanár a osztálynaplóba jegyzi be. 16. Háromszori indokolatlan késés esetén a tanulót a soron következő fegyelmi fokozatban részesítjük. 17. Bejáró tanulóknak a menetrendi problémákból adódó rendszeres késéseit (az utolsó óra vége előtti eltávozásait) – ha azt a szülő írásban kéri, és az osztályfőnök engedélyezi – igazoltnak kell tekinteni.
IV. Az osztályozó- javító, különbözeti, köztes vizsgák eljárási szabályai A félévi és tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha: - felmentették a tanórák látogatása alól, - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeit az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, - a tanuló magántanuló, - a tanuló mulasztásainak száma, vagy felszerelés hiánya az I. félév végére időarányosan meghaladja a 30%-ot. - a tanuló hiányzásai, vagy felszerelés hiánya az adott tantárgy óraszámának 30%-át éves szinten meghaladja, és a vizsgára a nevelőtestület engedélyt adott. A tanuló akkor tehet különbözeti vizsgát: ha a továbbhaladásához szükséges a vizsga letétele, és erre kötelezték, javítóvizsgát: ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott. Ha a tanuló a különbözeti vizsgáról vagy az osztályozóvizsgáról igazolatlanul távol marad, vagy azt nem fejezi be, vagy az előírt időpontig nem teszi le, tanulmányait csak javítóvizsga letételével folytathatja, vagy évfolyamot ismételhet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület a gyakorlati oktatásvezető egyetértésével azt engedélyezi.
A vizsgák eljárási szabályai Különbözeti vizsga letételére az iskola igazgatója határozatban szólítja fel a tanulót, és szabja meg a vizsga letételének végső határidejét. A különbözeti vizsga nem ismételhető, sikertelensége esetén a tanuló az adott évfolyamon tanulmányait nem folytathatja. A magántanulók és a vendégtanulók félévkor és a tanév végén vizsgát tesznek. Minden vizsgára a vizsgabizottság tagjait az igazgató jelöli ki. Ha a tanuló vagy kiskorú esetén a szülő kéri, hogy tudásáról független vizsgabizottság előtt adhasson számot, a szorgalmi időszak utolsó napját megelőző 30 napig az igazgatóhoz benyújtott kérvényben teheti. Az igazgató a bejelentést 5 napon belül továbbítja az Oktatási Hivatalhoz.
7
Magántanuló vizsgájának időpontjáról és tartamáról a tanulót, kiskorú esetén a szülőt az osztályfőnök legalább két héttel előbb írásban értesíti. Javítóvizsga letételére augusztus 15-31-ig terjedő időszakban kerülhet sor. A vizsga háromtagú vizsgabizottság előtt folyik, a vizsgáról jegyzőkönyv készül. A javítóvizsga időpontjáról a tanuló bizonyítványosztáskor szerez tudomást, vagy nyári időszakban az iskola hirdetőtáblájáról. A javítóvizsga nem ismételhető. Sikertelen vizsga esetén, vagy ha a tanuló igazolatlanul nem jelenik meg a vizsgán, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. A tanulónak az évfolyam ismétléséhez kérvényt kell benyújtania az iskola igazgatójához. Az osztályozóvizsgára kötelezett tanulót a vizsgaidőpontjáról és tartalmáról az osztályfőnök két héttel előbb írásban kiértesíti. Iskolánk Pedagógiai Programjának megfelelően a szakiskola 10. osztálya végén záróvizsgákat tartunk (matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, élő idegen nyelv, informatika és egy választható tantárgyból: kémia, fizika, biológia, földrajz). A sikeres felkészülés érdekében minden év január 31-ig a 10. évfolyamos tanulónak és a szülőnek írásban kell nyilatkoznia a választott tantárgyról. A záróvizsga érdemjegyei súlyozottan számítanak be az év végi osztályzatba. A záróvizsgán elért eredményeiről a tanuló tanúsítványt kap. A sikertelen záróvizsgát a javítóvizsgák idejében megismételheti a tanuló. A záróvizsgák ütemezése külön ütemterv alapján történik, a időpontokról a tanulót és a szülőt az ellenőrző könyvön keresztül értesítik. A záróvizsgákra vonatkozó szabályozás az megszűnésével, 2012/13. tanév végével hatályát veszti.
iskolatípus
felmenőrendszerű
V. A tantárgyi, tanévi, részleges vagy teljes felmentések eljárási szabályai A tantárgyi felmentésről szóló kérelmet legkésőbb szeptemberben az igazgató által megjelölt időpontig az igazoló iratokkal együtt (pl.: vizsgabizonyítvány, szakértői vélemény, Nevelési Tanácsadó véleménye, orvosi vélemény, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleményei stb.) az iskola igazgatójának kell benyújtani. Az igazgató határozatban értesíti a tanulót a részleges vagy teljes felmentésről, vagy annak elutasításáról. Magántanulói jogviszony létesítésének módja: Indokolt esetben a tanuló vagy kiskorú esetén a szülő kérheti a magántanulói jogviszony létesítését az iskola igazgatójától. A tankötelezett és védelembe vett tanuló kérelme esetén az igazgató 3 munkanapon belül megkéri az illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét annak eldöntésére, hogy hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. Döntéséről az iskola igazgatója határozatban értesíti a szülőt vagy gondviselőt. A testnevelés alóli teljes vagy részleges felmentéshez szeptember 30-ig be kell szerezni a szükséges szakorvosi igazolásokat, és a leletek alapján az iskolaorvos engedélyezheti a teljes, vagy részleges felmentést. Részleges felmentés esetén az iskolaorvos által előírt könnyített, vagy gyógytestnevelésen köteles részt venni a tanuló, melyről osztályzatot kap. 8
Indokolt esetben 1-1 tanórán való felmentést az iskolaorvos és a szaktanár, testnevelésből sportfelszerelésbe átöltözött tanulónak a testnevelő tanár adhat. Ha a tanulót mentesítették egyes tantárgyak értékelése és osztályozása alól (pl.: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia stb. miatt), a tanuló köteles a tanórán megjelenni, a tanórán közreműködni. Számára a felzárkóztató program egyéni foglalkozással történik.
VI. A munkarenddel kapcsolatos szabályok A tanórai foglalkozások iskolai megszervezése Az iskola oktatásszervezési feladatai szempontjából a tanórai foglalkozás lehet:
meghatározott időkeretben szervezett kötelező tanórai foglalkozás,
meghatározott időkeretben szervezett nem kötelező (választható) tanórai foglalkozás,
meghatározott időkeretben szervezett egyéni foglalkozás.
A kompetencia alapú oktatás elfogadása során a következő új tanulásszervezési eljárás került bevezetésre: 3 hetet meghaladó projekt, témahét 3 hetet meghaladó projekt, témahét: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája, amikor egy adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, tanórai vagy tanórán kívüli időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Megvalósításuk során szükséges lehet a tanórák hagyományostól eltérő megszervezése: tanórák összevonása, délutáni foglalkozás. A fenti pontokban meghatározott tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos (tanórai és tantermi) szervezési formáktól eltérő módon is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása (projektoktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás, kihelyezett gyakorlati foglalkozás). Tanórák és szünetek ideje Csengetési rend 1. óra 2. óra
745-től
830-ig 9 -ig
10 perc szünet
35
20
8 -től
25
10 perc szünet
40
3. óra
9 -től
10 -ig
10 perc szünet
4. óra
30
10 -től
15
11 -ig
10 perc szünet
5. óra
25
11 -tól
10
12 -ig
5 perc szünet
6. óra
15
12 -től
00
13 -ig
20 perc szünet
7. óra
1320-tól
1405-ig
10 perc szünet
8. óra
1415-től
1500-ig
5 perc szünet
9
9. óra
1505-től
1545-ig
10 perc szünet
10. óra
1555-től
1635-ig
10 perc szünet
11. óra
1645-től
1725-ig
10 perc szünet
12. óra
35
17 -től
15
18 -ig
5 perc szünet
13. óra
20
18 -tól
00
19 -ig
5 perc szünet
14. óra
05
45
19 -től
19 -ig
Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanítási órák időtartama délelőtt 45 perc, délután 40 perc. A szakképző évfolyamok gyakorlati foglalkozásainak időtartalma 60 perc. Az első tanítási óra – a lépcsőzetes munkakezdésre tekintettel - reggel 745 órakor kezdődik. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és az igazgatóhelyettesek tehetnek. Az óraközi szünetek rendjét (szükség szerint) a beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok felügyelik. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók az aulában, a folyosókon, ill. az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. Témahét, 3 hetet meghaladó projekt során, az adott tananyagrésztől függően, szükség lehet a tanítási órák összevonására. Az összevont órák az igazgatóhelyettes engedélyével szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsengetésig. Az utolsó két tanítási óra összevonása esetén a tanár meggyőződik arról, hogy a tanulók rendben, a tanórák zavarása nélkül elhagyják az iskola épületét. Az étkezést a tanítási órák végeztével, ill. megkezdésük előtt 12 és 1430 óra között kell lebonyolítani. Az ebédszünet a menzás tanulóknak 13-tól 1320-ig tart. Ettől eltérő időpontban a tanórák megkezdése előtt, vagy az utolsó óra után, illetve lyukasórában ebédelhetnek. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét – a munkaközösség-vezetők javaslata alapján – az éves munkaterv rögzíti.
A tanuláshoz szükséges felszereléseket a tanuló mindig hozza magával.
Testnevelés, a közismereti és szakmai tantárgyak felszerelésének hiánya esetén:
1-3 óra felszereléshiány esetén szaktanári figyelmeztetés
4-6 óra felszereléshiány esetén osztályfőnöki figyelmeztetés
7-tól osztályfőnöki intő vagy a következő fegyelmi fokozat lép életbe.
Az oktatáshoz nem szükséges, nagyobb értékű (20.000,- Ft egyedi érték feletti) tárgyakat az iskolába behozni tilos. A kisebb értékű tárgyakat megőrzésre le kell adni a pénztárban, a titkárságon, az osztályfőnöknek, a gyakorlati oktatónak, illetve a ruhaneműt az öltözőben vagy a ruhatárban kell elhelyezni. Értük az iskola csak akkor vállal felelősséget, ha
10
azokat az intézmény dolgozója megőrzésre átvette, illetve a kabátot a ruhatárban leadták. Az oktatás során használt nagyobb értékű tárgyakat mindenki csak saját felelősségére hozhatja be az iskolába. A kompetencia alapú oktatás elfogadása során az intézményekben bevezetésre kerülő új tanulásszervezési eljárások (projekthetek, témahét) bevezetése, a megvalósítandó projekt produktuma teheti szükségessé a tanuláshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de szükséges eszközök bevitelét az intézménybe. Ezek bevitelének a feltételei: o A szaktanár engedélyezi az eszköz behozatalát a diáknak. o Az eszköz megőrzéséről használatot megelőzően, szükség esetén gondoskodni kell. o Az eszközt csak a szaktanár által engedélyezett munka alatt szabad használni. Ha a tanuló az oktatáshoz nem szükséges tárggyal zavarja az órát, azt a tanár legalább a tanítási órák végéig megőrzésre átveszi, és a szülőnek vagy a tanulónak visszaadja. Egyúttal értesíti az osztályfőnököt a fegyelmezetlenségről.
A tanítási órákon való részvétel rendje 1. A tanórai foglalkozások alapján kell megszervezni az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, az osztályokon belüli csoportok, illetve a tanulók tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is (pl. sávos nyelvoktatás, fakultatív hit- és vallásoktatás). 2. A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező és szabadon választható. 3. A helyi tanterv határozza meg, melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken adott évfolyam adott osztályának valamennyi tanulója köteles részt venni, illetve melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. 4. A 2011.CXC 6.§ (4) alapján az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzése. Az 50 óra közösségi szolgálatból 5-8 órányit az iskola területén, az iskola érdekében kell a szakközépiskolás tanulónak elvégezni. A fennmaradó óraszám esetében a közösségi szolgálat teljesítése lehetőség szerint az iskola által felkínált listából kiválasztott helyszínen történik, az osztályfőnök által előre leegyeztetett időpontban. A közösségi szolgálat csak tanítási időn kívül, ill. tanítás nélküli munkanapon, a tanuló szabadidejében teljesíthető. A közösségi szolgálat teljesítéséről a teljesítés helyén a tanuló ellenőrző lapot/füzetet töltet ki, melyben bejegyzésre kerül a teljesítés helye, időpontja, az elvégzett közösségi munka formája, a közösségi munkaóra időtartama/óra/, az igazolást kiadó aláírása, ill. pecsét. A közösségi szolgálat tanulónkénti ellenőrző lapját/füzetét az osztályfőnök őrzi. A vidéki tanulónak lehetősége van a lakóhelyén biztosított közösségi tevékenységek köréből – az osztályfőnökkel külön egyeztetve – is teljesíteni az előírt közösségi szolgálatot. Az előző szabályozásban leírtak ebben az esetben is érvényesek. Az ötven óra közösségi szolgálat teljesítését a 9-12. évfolyamokon időarányosan elosztva kell a tanulónak megtenni. 5. A szakközépiskolában a 11-12. évfolyamos tanulónak legalább egy tantárgyból fakultációra kell járnia. 6. Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, fakultatív foglalkozásra, emelt szintű érettségire felkészítésre, a tanítási év végéig, illetve ha a tanítási
11
év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell. Ha a tanuló több szabadon választott tantárgyra nyer felvételt, azok közül valamelyik tanulása alól (tekintettel az előző pontra) az iskola igazgatója adhat felmentést, illetve engedélyezheti más tantárgy felvételét a tanuló és szülője által az adott tanév október 1-jéig beadott kérvény alapján. 7. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek és a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. 8. Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti, feltéve, hogy erre a tanuló és szülőjének figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban felhívták. 9. Az iskolának minden év március 20-áig fel kell mérnie, hogy hány tanuló, milyen választott tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, illetve a szülőnek írásban kell leadnia a tantárgyválasztással kapcsolatos jelentkezését, illetve módosítási kérelmét. 10. Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak, tájékoztat továbbá a felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni 11. A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal. 12. Az emelt szintű érettségi vizsgára – megfelelő létszámú jelentkező esetén – iskolánkban, a kötelező érettségi tantárgyakon kívül az alábbi tárgyakból készítjük fel tanulóinkat: fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika. 13. Az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő tantárgy tanulása alól az iskola igazgatója adhat felmentést, illetve engedélyezheti más tantárgy felvételét a tanuló és szülője által az adott tanév október 1-jéig beadott kérvény alapján. 14. A 11. és a 12. évfolyamon a tanuló a 11. pontban felsorolt tantárgyak közül fakultációs tantárgyat választ. A választott tantárgy óráira a tanév végéig köteles járni, s e tantárgyból osztályzatot kap. 15. Amennyiben a 11. évfolyam végén módosítani kívánja választását, a 8-10. pontban felsorolt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tanuló az augusztusi javító-pótló vizsgaidőszakban a felvenni kívánt tantárgy 11. évfolyamos anyagából különbözeti vizsgát köteles tenni. A 12. évfolyamon a továbbiakban fakultációt a tanuló nem módosíthat. 16. Az informatikát szakmai alapozó képzésben tanuló diákok a közismereti informatikát emelt szinten választhatják, mellyel a középszintű fakultációs kötelezettségüket kiválthatják. Az 5.-től a 16. pontig tartó szabályozás a 2015/16. tanévben érettségi vizsgát kezdő tanulók esetében hatályát veszti.
12
17. Ha a tanuló a kötelezően választható érettségi tárgyból sikeres előrehozott érettségi vizsgát tett, kérésére felmenthető a fakultációs foglalkozás látogatása alól. 18. A projekt hetek és a témahét időtartama alatt, a pedagógiai programban rögzített, de tanórán meg nem valósítható tevékenységek végrehajtására is sor kerül. Ennek időtartama délutáni időpontra is eshet. Ilyen esetben a tanulók tanulmányi kötelezettségüknek tesznek eleget, amikor a tanórán kívüli foglalkozásokon részt vesznek.
Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása előtt, illetve után szervezhetők. Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. Tantárgyanként 15 fős csoportok részére szervezzük elsősorban a szakmai, tantárgyi és egyéb versenyeken résztvevő tanulók számára. Minimális létszám 8 fő. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket és időtartamukat fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban. A működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell. A jelentkező tanuló köteles a foglakozásokon részt venni, csak nagyon indokolt esetben hiányozhat és léphet ki.
A diákkör működéséért az azt vezető tanár felel.
A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket stb.) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével, a működés feltételeinek intézményi támogatásával. Az Iskolai Sportkör (ISK) a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult meg, keretében sportcsoportok szervezhetők. Az ISK mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik, iskolánk tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken, valamint az ISK által szervezett pénzdíjas tanfolyamokon való részvételre. Az ISK vezetősége a bevétellel – anyagi felelőssége tudatában – rendelkezik. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Tantárgyanként, évfolyamonként és iskolatípusonként létszámkorlátozással. A tanulmányi, tantárgyi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az illetékes igazgatóhelyettes irányítja.
13
Az iskola könyvtára minden tanítás napon nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. Az ifjúsági stúdió az iskola diákönkormányzatának szervezésében működik, éves munkaterv és havi program alapján. A stúdió munkáját a diákönkormányzat irányítja. Tevékenységét az igazgató által megbízott stúdióvezető tanár segíti. Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésétől, igényétől és a szaktanár munkájától függően indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő. Tanulmányi kirándulások: a tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki, illetve tantárgyi, szakmai tanmenetében előre kell tervezni, és az igazgatóval tanév elején jóváhagyatni. A kirándulások – az iskola éves munkatervében foglaltak alapján – vagy tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. A kirándulások a tanár és a tanulók részére is önkéntes és önköltségesek. A kirándulás várható költségeiről a szülőt írásban kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségének vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek. A külföldi utazásokra vonatkozó közös szabályok: tanítás idő alatt, szorgalmi időben egyéni és csoportos utazáshoz, - amelynek célja továbbképzésen, kulturális, sport- és tudományos rendezvényen való részvétel – az igazgató engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet a utazó csoport vezetője az utazás előtt egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. A külföldi utazás időtartama alatt a tanulókra és a tanárokra is érvényesek a házirend szabályai. Múzeum-, színház-, mozi-, tárlat- stb. látogatások, sportrendezvények: tanítás időn kívül bármikor szervezhetők. Tanítási időben történő látogatáshoz az igazgató engedélye szükséges. Külön engedély nélkül szervezhetők a helyi tantervben, kereszttantervben szereplő feladatok ellátására várostörténeti séták, múzeum-, színház-, tárlatlátogatások, stb. A szervező pedagógusnak az iskola vezetése felé legalább egy nappal korábban bejelentési kötelezettsége van. Az iskola tanulói közösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök stb.) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőinek, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt.
Az intézmény ügyeleti rendszabályai Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős.
14
Az ügyeleti rendben beosztott vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. A tanulói és ruhatári ügyeletet ellátó osztályok beosztását minden év szeptember 30ig az osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők elkészítik. A tanulók ügyeleti beosztását heti lebontásban az osztályfőnök készíti el. A tanári ügyeletet és annak időtartamát (beosztását) az igazgató készíti el. A ruhatár kulcsát a portán kell felvenni és oda kell visszavinni. A tanulói ügyeletet – ügyeleti beosztás alapján – az érintett osztályfőnök által kijelölt tanuló látja el. Kabátot csak biléta ellenében szabad kiadni! Elveszett biléta esetén csak az ügyelet végén, az adatok felvétele (jegyzőkönyv) után adható ki a kabát. (A feljegyzést a ruhatári naplóba minden esetben be kell jegyezni – dátum, aláírások, stb.) Vitás kérdésekben az ügyeletes osztály osztályfőnöke, illetve az ügyeletes vezető útmutatásai az irányadóak.
Tanulói ügyelet / naponta 730 – 1430 között / A tanulói ügyeletet - ügyeleti beosztás alapján - az érintett osztály osztályfőnöke által kijelölt tanuló látja el. Az ügyeletet ellátó tanuló illetve a helyettesítő nevét az osztályfőnök bejegyzi az adott napra az osztálynapló megjegyzés rovatába. A tanulói ügyeletre vonatkozó általános szabályok:
A tanulói ügyelet naponta 730– kor kezdődik. Az ügyeletes tanuló az iskola titkárságán az ügyeleti füzetben aláírásával /név, osztály, aláírás/ jelzi az ügyeleti munka megkezdését.
Az ügyelet helye iskolánk főbejáratánál található, ahol csak az ügyeletre beosztott tanuló tartózkodhat.
Az ügyeletes tanuló fogadja és útbaigazítja, - ha szükséges személyesen kíséri- az érkező vendégeket, a szülőket és a hivatalos ügyeiket intéző felnőtteket.
Becsöngetés után lekapcsolja a villanyt a földszinti, illetve az első és második emeleti folyosón.
Ha az ügyeletes rendkívüli eseményt tapasztal, értesíti a vezető ügyeletest, a titkárságot, és a portát.
Az ügyeletes közreműködik az információk átadásában is. Felhívja a tanárok és a diákok figyelmét a bejáratnál lévő hirdetményekre és a munkanap programjában bekövetkezett változásokra.
15
Az ügyeleti munka naponta 1430-ig tart. Az ügyeletet ellátó tanuló az iskola titkárságán adja le az ügyeletet. Az ügyeleti füzetben / név, osztály, aláírás/ aláírásával jelzi munkájának befejezését.
Az intézmény működési rendje A tanév rendje A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A tanév helyi rendjében meghatározzuk: - a tanítás nélküli munkanapok felhasználási rendjét: érettségi szünetek (3 nap) diáknap /zöld nap/ (1 nap) sportnap (1 nap)
a diákönkormányzat javaslata alapján
egy szabadon választható nap - a tanítási szünetek időpontját – a minisztérium által meghatározott kereteken belül. Testnevelés órákon sportruházat használata kötelező! (póló, rövidnadrág vagy melegítő, teremben használatos sportcipő), testnevelés felszerelés hiánya fegyelmi büntetést von maga után ( 3 óránként a következő fegyelmi fokozatot ), balesetveszélyes ékszerek viselése TILOS! (gyűrűk, karika fülbevaló, nyaklánc, óra, karkötő),
rágógumizni TILOS!
A 7. testnevelés óra 1310 perckor kezdődik, és 1355 perckor végződik. Ebédelni az óra után lehet. Kollégium Az iskola minden lényeges információt megoszt a kollégiummal. Az éves programot, a kirándulások, tanórán kívüli rendezvények programját eljuttatja a nevelőkhöz. A kollégiumi nevelő betekinthet a gondjaira bízott tanulók naplóiba, tájékoztatást kérhet az osztályfőnöktől, szaktanártól.
VII. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, a felszerelés állagának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért, 16
a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. Vagyonvédelmi okokból a portás köteles ellenőrizni a személy- és teherforgalmat. Idegenek az iskolában csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be.
Az iskolai létesítmények használati rendje A tantermekben és tanműhelyekben csak felügyelettel és engedéllyel tartózkodhatnak a diákok. A iskolai sportpályákat és sportfelszereléseket a sportcsoportot vezető tanárok engedélyével lehet csak használni. A számítógépeket a számítástechnikát oktató tanárok engedélyével és felügyeletével lehet használni. Az orfűi üdülőt iskolai szervezésben, illetve jutalomként felügyelet mellett lehet csak igénybe venni. A tanórán kívüli, illetve alkalomszerű délutáni foglalkozások céljára az iskola termeit az osztályok vagy szakkörök vezetői előzetes bejelentés alapján kérhetik el. Tanárok segítségével kulturált összejöveteleket, illetve táncos rendezvényeket szervezhetnek a diákok. Erre az iskola megfelelő helyiségeit használhatják az igazgató engedélye alapján. Előzetes egyeztetés és igazgatói engedélyezés után a DÖK rendezvényeket szervezhet, az ezekből befolyó összeggel a költségek kifizetése után működési szabályzata alapján rendelkezik. Az öltözők rendje Az órarendszerinti foglalkozásra érkező osztályokat a folyosó ügyeletes tanár azután engedi be, miután az előző osztály elhagyta azt Az öltözőt elhagyni szintén az ügyeletes tanár engedélyével lehet, ha már mindenki elkészült.
A foglalkozások közben az öltözőket zárva kell tartani.
Az öltözőt a foglalkozást tartó tanár a foglalkozás kezdetén zárja be, foglalkozás végén nyitja ki, és az öltöző kulcsát foglalkozás közben magánál tartja. A foglalkozás közben az öltözőben senki nem tartózkodhat, amiről a foglalkozást tartó tanárnak meg kell győződnie. A foglalkozásról az öltözőbe tanulót csak rendkívüli esetben lehet beengedni a tanár által kijelölt két társa kíséretében. Öltözködéskor az öltözőben csak azok a tanulók tartózkodhatnak, akiknek az adott helyszínen foglalkozásuk lesz. A foglalkozás utáni öltözködést követően – miután meggyőződött minden tanuló róla – a tanulói megbízott jelenti a folyosóügyeletes tanárnak, hogy rendellenesség nem történt, majd az osztály csak együtt, a folyosóügyeletes engedélyével hagyhatja el az öltözőt. Amennyiben rendellenes esemény történt, az öltözőt senki nem hagyhatja el, az egész osztály együtt, az öltözőben várja meg az intézkedést.
17
A tanórán kívüli foglalkozásokon a foglalkozást vezető zárja és nyitja az öltözőt. A foglalkozás közben érkező és távozó tanulók csak kijelölt tanulók kíséretében tartózkodhatnak az öltözőben. Tömegsportrendezvényen az öltözők nyitva vannak, értéktárgyaiért, ruházatáért minden résztvevő maga felel.
A tornatermi öltözőkben TILOS az étkezés!
Az iskola közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok Az iskola dolgozóinak joga, hogy az iskola valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja a nyitvatartási rendnek megfelelően. A szaktantermek /tornaterem, labor, számítástechnikai, nyelvi terem, oktató kabinet, tanműhely stb./ használatához a helyiség felelősének engedélye szükséges. Az intézmény tanulói az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglakozás keretében, ill. hivatalos ügyeinek intézése miatt tartózkodhat az iskolában.
Az intézmény biztonságának rendszabályai Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. A felvett teremkulcsokat a terem zárása után le kell adni. A tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek stb. balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról, karbantartásáról a gondnok gondoskodik. A termek használatának rendjét a házirend szabályozza. A szertárakba tanulók csak az illetés tanárral együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A kincstárnok feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése. Bombariadó alkalmával az épületet a Tűzvédelmi utasításban foglaltaknak megfelelően kell elhagyni, azzal a különbséggel, hogy az épületben tartózkodók kivonulásakor személyes tárgyaikat (táska, kabát, stb.) magukkal viszik. Az udvaron történő eligazítás után elhagyják az intézmény területét. A kivonulás megkezdésekor értesíteni kell az illetékes rendőri szervet. A kieső tanítási nap(ok) pótlásáról a heti pihenőnap igénybevételével, illetve a tanév meghosszabbításával kell gondoskodni.
Az intézmények helységeinek bérbeadási rendje Az intézmény helységeinek, berendezéseinek tartós bérbeadásáról – ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását – a kincstárnok javaslatára és az érintett közösségek véleményének kikérésével az igazgató előterjesztésében a nevelőtestület dönt.
18
Alkalmi bérbeadásról az igazgató dönt, az alapfeladatok biztosításával.
Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás és a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét. A bérbeadásból származó bevételeket az intézmény működési feltételeinek javítására kell fordítani.
VIII. A viselkedés szabályai Lehetőség szerint a tanítás (képzés) megkezdése előtt 10 perccel kell az iskolába megérkezni. A kiskorú tanuló a tanítás alatt csak indokolt esetben, engedéllyel hagyhatja el az iskolát. A tanóra védelme érdekében a tanuló az órát csak kivételes esetben, engedéllyel hagyhatja el. Tanórai foglalkozások alatt étkezni, inni tilos! A tanuló által okozott kárt a szülőnek kötelessége a Közoktatási Törvény végrehajtási rendelkezése szerint megtéríteni. Ez különös tekintettel vonatkozik a szándékos rongálásra, és a firkák készítőire. „A tanuló által tanulmányai folytatásával összefüggésben az iskolának, ill. a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen okozott kárért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell eljárni.” A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének
a/ gondatlan károkozás esetén 50 %-át,
b/ szándékos károkozás esetén ötszörösét.
Ha a tanuló tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A tanuló iskolán kívüli egyesületi tevékenységét az osztályfőnöknek köteles bejelenteni, ennek foglalkozásain és rendezvényein tanulmányi eredményétől és magatartásától függően vehet részt.
Becsöngetéskor a tanulók a tanterem előtt sorakoznak.
Lukasórában és a tanítási órák előtt a tanulók az udvaron, az aulában, a földszinti, az első és második emeleti folyosókon, illetve 11 óráig az ebédlőben tartózkodhatnak. A tanuló a tanár, a szakoktató utasítását köteles végrehajtani. Az utasítás ellen panasszal élhet az utasítást adó tanárnál, a szakoktatónál, az osztályfőnöknél, az ügyeletes tanárnál, -vezetőnél, igazgatóhelyettesnél, az igazgatónál, a Diákönkormányzatnál illetve a Szülői Munkaközösségnél. Az iskola tanulója az iskola érdekében végzett tevékenységen tanítási idő alatt tanári közvetítéssel és csak az igazgató engedélyével vehet részt. Az ebből adódó lemaradást pótolni köteles. A hetesek feladata a tanterem szellőztetése, a tábla letörlése, a kréta beszerzése, a hiányzók jelentése. Az iskolában, illetve az iskola által szervezett foglalkozásokon, programokon tilos a dohányzás, a szeszes ital és a kábító hatású szerek fogyasztása. Tilos továbbá a tiltott szerek
19
fogyasztásának imitálás is, különösen az elektromos cigaretta használata. A tilalom megszegése fegyelmi büntetést von maga után. Ünnepélyeken, iskolai rendezvényeken az alkalomhoz illő módon kell megjelenni. Az ünneplő ruha fehér ingblúz, vagy ing, sötét (fekete, sötétkék, sötétbarna, sötétszürke), nem farmer anyagú és szabású, szövetszoknya, vagy hosszú szövetnadrág, sötét színű cipő, ami nem sportcipő. Ünneplő ruhaként használható még sötét kosztüm, öltöny, vagy ballagási ruha is. Az ünneplő ruha mentes minden szélsőségtől. A ruhához és az alkalomhoz illő kiegészítők (sál, kendő, nyakkendő, kitűző, stb.) használható. Az iskola tanulói és dolgozói a mindennapokban ápoltan, tisztán, nem kihívó ruhában és hajviselettel járjanak az iskolába!
A tanuló köteles óvni saját és társai testi épségét és egészségét.
Köteles megőrizni és az előírásoknak megfelelően kezelni a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket.
Köteles megóvni az iskola létesítményeit és felszerelését.
Mobiltelefon, discman, MP3 lejátszó stb. tanítási órára, tanítási órán kívüli foglalkozásra, gyakorlati foglalkozásra, iskolai rendezvényre csak kikapcsolt állapotban, a táskában vihető be. A tanítási órákon, szakmai gyakorlatokon, vizsgákon kép- és hangrögzítő eszközt (fényképezőgépet, kamerát, stb.) – a tanár engedélye nélkül – nem lehet használni. Ütő, szúró, vágóeszköz, fegyver, fegyvernek minősülő, vagy látszó tárgy, ill. gázspray az iskola területére és iskolai rendezvényre nem hozható be. Az intézmény épületét, helységeit, berendezéseit csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni. Mindenki köteles a tanóra végeztével a tantermet tiszta állapotban hagyni! A tanuló köteles az ellenőrző könyvét az iskolába mindig magával hozni, és azt naprakészen vezetni, érdemjegyeit és az írásbeli bejegyzéseket szüleivel /gondviselőjével aláíratni. Az ellenőrző könyv elvesztése, megrongálódása esetén az osztályfőnök engedélyével újat kell vásárolnia.
IX. A tanulóra vonatkozó védő-óvó előírások, szabályok Baleset-megelőzési előírások A tanulók munkavédelmi és tűzvédelmi oktatáson vesznek részt, mely során ismeretet szereznek a munkavédelmi előírások betartásáról, balesetek megelőzéseiről, illetve bekövetkezésük esetén történő ellátások lehetőségeiről. Valamennyi tanműhely, sportegység rendelkezik elsősegélyládával, melyet meghatározott időközönként ellenőrizni kell, hiány esetén pedig pótlásuk szükséges. Az orvosi rendelőben és az iskola elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközök.
titkárságán
is
rendelkezésre
állnak
az
Intézkedések baleset esetén Baleset kapcsán bekövetkezett sérüléseket azonnali ellátásban kell részesíteni. Értesíteni kell az iskolaorvost, védőnőt távollétük esetén, szakorvosi ellátásra kell elkísérni, illetve szállítani, de szükség esetén mentőt kell hívni, a szakszerű ellátás érdekében. A történtekről
20
értesíteni kell az iskola vezetését, ügyeletes vezetőt és a tanuló gondviselőjét, a szülőt. Minden esetben tudatni kell vele, mi történt és gyermekét hová szállították. A balesetről baleseti jegyzőkönyv készül, melyet az iskola munkavédelmi feladatait ellátó Arkangyal Gmk készít el.
X. Ifjúságvédelmi tevékenység Iskolánkban működő „Jobb Sorsért” Alapítvány évente két alkalommal egyszeri támogatásban részesíti a jó tanulmányi eredményt elérő, szociálisan hátrányos helyzetű tanulókat. A beadott kérelem alapján az alapítvány kuratóriuma dönt a támogatás mértékéről. Ifjúságvédelmi felelős: Wéber Lászlóné Elérhetősége: 72/550-759 A fogadóórák minden tanévben az órarend függvényében kerülnek meghatározásra.
Szociális juttatások Alanyi jogon ingyenes tankönyv jár a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő minden olyan tanuló részére aki: (Jogszabály száma: 2001. évi XXXVII. törvény 8. § és annak módosításai) tartósan beteg, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hiperkinetikus, vagy kóros aktivitászavar), három vagy többgyermekes családban él, nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra (családi pótlékra) jogosult, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül Az ingyenesség a munkafüzetekre és a tankönyvnek nem minősülő szakkönyvekre nem vonatkozik. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonba, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. A normatív kedvezményeken túl az iskola további kedvezményeket állapíthat meg. A további kedvezmények nyújtásánál előnyben kell részesíteni azt, aki igazolja, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményre vonatkozó, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt, a 2. számú melléklet szerinti igénylőlapon lehet bejelenteni.
21
A kedvezmények iránti igényt az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, november 15ig, az ifjúságvédelmi felelős által kiadott igénylőlap felhasználásával kell bejelenteni. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola az igény bejelentési határideje előtt, legalább tizenöt nappal, írásban köteles értesíteni minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be - beleértve az iskolaváltást is - az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesítheti az igényt. Az igazgató, a kincstárnok és az ifjúságvédelmi felelős az alanyi jogon járó támogatás kielégítését követően a benyújtott további igényeket a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyvtámogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével bírálja el. Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. Alanyi jogon 50 %-os étkezési támogatásra jogosult:
tartósan beteg,
három vagy többgyermekes családban él,
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül
Az iskola anyagi lehetőségéhez mérten, minden tanév október hónapjától további étkezési támogatást is adhat egyedi elbírálás alapján. Ezt kérvényezni kell. Egyedi elbírálás alapján az igazgató egyszeri segélyt állapíthat meg például: közeli hozzátartozó halála esetén.
XI. A tanulókat és közösségeiket megillető jogok Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának (DÖK) legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának ülésére. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a tagozatvezető, az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösségvezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikroértekezletének és az osztály szülői értekezletének összehívására. A diákokat be kell vonni a döntéshozó folyamatba az őket érintő összes kérdésben. A diákok véleményt nyilváníthatnak minden őket érintő kérdésben. Kérdéseket tehetnek fel az iskolai élettel kapcsolatosan, melyekre a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a kérdésfeltevéstől számított 15 napon belül érdemi választ kell kapniuk.
22
A diákoknak joguk van a megfelelő tájékoztatáshoz jogaikról és lehetőségeikről, valamint az oktatási rendszerekről. A véleménynyilvánítás, a tájékoztatás és a kérdésfeltevés rendszeres fóruma a havonkénti diákgyűlés. A tanuló joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában akár képviselő útján is – és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek. A tanuló joga, hogy jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. A diákegyesületek és szervezetek megfelelő működéséhez a pénzügyi hátteret, az elhelyezést, a felszerelést és egyéb támogatást az iskola költségvetésében kell biztosítani. A diákszervezetek számára az oktatás minden szintjén biztosítani kell a lehetőséget, hogy tevékenységüket a tanítási napok folyamán végezzék és egy tanítási napot szabadon felhasználhassanak. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tanulók nagyobb csoportja alatt az érintett tanulók létszámának 1/3-át kitevő, de legalább 10 fős csoportokat értünk. A tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben ki kell kérni a DÖK és a Szülői Munkaközösség véleményét.
XII. A tanuló kötelességei A tanuló köteles:
képességei szerint tanulni,
tudásáról számot adni,
a rábízott eszközöket az előírásoknak megfelelően használni és karbantartani,
az általa használt helyiségek rendjét helyreállítani,
felkérésre az iskolai – tanórai és egyéb (pl.: ünnepélyek, versenyek, rendezvények, szakkörök stb.) – foglalkozások előkészítésében, lebonyolításában és utána az eredeti állapot helyreállításában részt venni,
az általa vállalt vagy rábízott feladatokat teljesíteni
a tanítási órán és tanításon kívüli rendezvényeken és a foglalkozásokon felkészülten, pontosan, a szükséges felszereléssel részt venni. tiszteletet és megbecsülést tanúsítani nevelői, tanárai, az iskola dolgozói és tanulótársai iránt
az iskola jó hírnevét megőrizni és fejleszteni
Az egyes feladatokra a tanuló önként is jelentkezhet (pl.: szertáros, térképfelelős stb.) vagy szükség esetén kijelölhető (pl.: hetes, diákügyeletes)
Tanulmányi rend, értékelés A tanórai számonkérés formái:
23
szóbeli felelet, írásbeli felelet, röpdolgozat, órai munka, tantárgyi teszt, témazáró dolgozat és nagydolgozat, házi dolgozat, ellenőrző gyakorlati feladatok. A tanuló tudását a szaktanár érdemjeggyel értékeli. A tanuló tanulmányi és szakmai előmenetelét tantárgyanként havonta legalább egy érdemjeggyel értékeli a szaktanár. A témazáró dolgozatokat és a nagydolgozatokat a szaktanár legalább egy héttel előbb bejelenti. A tanuló egy nap kettőnél több nagydolgozatot nem írhat. Egy héten a tanuló legfeljebb három nagydolgozatot írhat. A tanár köteles a dolgozatot két munkahéten belül kijavítani. Amennyiben a javítás nem történik meg a tanuló a jegyet nem köteles elfogadni, új időpontban számolhat be az anyagból. Az előre bejelentett számonkérés kivételével a tanulónak szaktárgyanként, évente két alkalommal van joga, a tanóra elején indoklás nélkül felmentést kérni a számonkérés alól. A szakmacsoportos alapozó oktatás értékelésénél a féléves, illetve év végi érdemjegyet az elméleti és a gyakorlati jegyek átlagából határozzuk meg. Az elméleti tantárgyak jegyeinek átlaga, ha nem éri el a kettest, akkor a végső jegy kiszámításánál elégtelenként szerepel. Az átlagszámításnál az elméleti jegyek átlagát kétszeres szorzóval vesszük figyelembe. A szakmacsoportos alapozó oktatás félévi, illetve év végi érdemjegye elégtelen, ha az elméleti és gyakorlati jegyekből ilyen módon számított átlag nem éri el a kettest. A szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlati óráinak az elején, az adott óraanyagához szükséges elméleti anyagot a szaktanár kérje számon! Az így szerzett érdemjegy a gyakorlati jegyébe kerül beszámításra.
XIII. A térítési díj, a tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Térítési díjat kell fizetni:
az intézményben igénybe vett étkezésért a jogszabályban meghatározottak szerint,
az iskolai oktatás 11. évfolyamától és az iskolai szakképzési évfolyamon a napközis foglalkozásért és a tanulószobáért. A térítési díj mértéke tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 15 %-a. a megállapított tanórán és az időkereten kívüli - a tanulók érdeklődése, igénye alapján - szervezett foglalkozásokért, valamint az intézmény pedagógiai programjában nem szereplő művészeti csoportban való részvételért.
24
A térítési díj mértéke tanévenként a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 25 %-a.
a javítóvizsga tanulmányi okból történő másodszori és további ismétléséért, modulrendszerű vizsga esetén vizsgatevékenység Fizetendő összeg a 2. száma javítóvizsgától 1 11 100 Ft 2 12 200 Ft 3 13 300 Ft 4 14 400 Ft 5 15 500 Ft 6 16 600 Ft 7 17 700 Ft 8 18 800 Ft 9 19 900 Ft 10 21 000 Ft 11 22 100 Ft 12 23 200 Ft 13 24 300 Ft 14 25 400 Ft 15 26 500 Ft 16 27 600 Ft 17 28 700 Ft 18 29 800 Ft 19 30 900 Ft 20 32 000 Ft 21 33 100 Ft 22 34 200 Ft 23 35 300 Ft
a javítóvizsga tanulmányi okból történő másodszori és további ismétléséért, komplex esetén a 315/2013. (VIII.28.) kormányrendeletben meghatározott díjtételek figyelembe vételével egyedileg kerül meghatározásra
a vizsgáról indokolatlanul távolmaradás esetén új vizsgára jelentkezéskor
elveszített ellenőrző igénylése esetén 800 Ft-ot
munkanapló igénylése esetén 500, illetve 600 Ft-ot
diákigazolvánnyal kapcsolatosan befizetendő díjakat a 362/2011. (XII.30.) kormányrendelet határozza meg
érettségi bizonyítvány másodlat igénylése esetén a minimálbér 20%-a értékében
EUROPASS bizonyítvány másodlat igénylése esetén a minimálbér 5%-a értékében
Szakmunkás bizonyítvány másodlat igénylése esetén 2900 Ft-ot
A tandíjat kell fizetni: az ifjúsági képzésben a második, és további szakmára való felkészítésért, kivéve ráépülés esetén
25
felnőttoktatásban a másod, harmad, stb. szakmára való felkészítésért, kivéve ráépülés esetén. Az első szakképzettség megszerzésének tényéről a tanuló büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik, ekkor képzése tandíjmentes. A tandíj mértéke tanévenként a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányada. A tandíj összegét az intézmény vezetője a 2014/2015-ös tanévben az alábbiak szerint állapítja meg:
Szolgáltatás Tanórán kívüli, érdeklődési kör szerinti foglalkozás 11. évfolyamtól tanulószoba Második vagy további szakképesítés megszerzése Második vagy további szakképesítés megszerzése a második tanévtől 4,51 felett 3,51-4,50 között 2,51-3,50 között 2,00-2,50 között elégtelen tanulmányi átlag esetén Második vagy további szakképesítés megszerzésekor tanulmányi versenyen elért 1-10. helyezés esetén a következő tanévben vagy végzős évfolyam esetén a hátralevő időszakra 4,51 felett 3,51-4,50 között 2,51-3,50 között 2,00-2,50 között elégtelen tanulmányi átlag esetén
1. féléves díj 2014. október 31-ig befizetendő
2. féléves díj 2015. március 15-ig befizetendő
46 000 Ft 36 600 Ft
46 000 Ft 36 600 Ft
62 300 Ft
62 300 Ft
31 100 Ft 38 900 Ft 46 700 Ft 54 500 Ft 62 300 Ft
31 000 Ft 38 900 Ft 46 700 Ft 54 500 Ft 62 300 Ft
21 800 Ft 27 200 Ft 32 700 Ft 38 100 Ft 43 600 Ft
21 800 Ft 27 200 Ft 32 700 Ft 38 100 Ft 43 600 Ft
A tandíjat a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell. Kitűnő, jeles, jó átlagú tanulmányi eredmény alapján, illetve országos tanulmányi versenyen elért 1-10. helyezése alapján a tandíj alapösszegét csökkentő kedvezmény illeti meg a tanulót. A tanulmányi versenyen elért eredmény alapján megállapított kedvezmény a tanulót egy tanéven át illeti meg. Nem kell tandíjat fizetnie az állami gondoskodás alatt álló tanulónak. Térítési és tandíj kedvezményt az iskola igazgatója a tanuló szociális helyzetére tekintettel is adhat, a kedvezmény mértéke legfeljebb az alapdíj 30%-a lehet. A térítési díj és tandíj mérséklését vagy elengedését írásban kérvényezni kell. A szociális helyzetre tekintettel beadott kérvényben fel kell tüntetni a családban keresők és eltartottak, a munkanélküliek, leszázalékoltak, nyugdíjasok számát, a család összes jövedelmét. Valamennyi, tandíj mérséklésre beadott, kérelem benyújtásának határideje 2014. szeptember 30., illetve 2015. február 15. A kérelem benyújtásának helye: Igazgatói titkárság 26
A kérelem elbírálásának határideje: 2014. október 15., illetve 2015. február 28. A kérelem elbírálásáról a kérelmezőt minden esetben, határozatban kell értesíteni. A szociális helyzetre tekintettel beadott kérelemben jövedelemként értelmezendő a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyon érték (bevétel) munkavállalói járadékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül. Szociális helyzete alapján nem adható kedvezmény annak a tanulónak, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori minimálbér másfélszeresét eléri, vagy meghaladja. A térítési díj és tandíj befizetése történhet csekken vagy pénztárban a megadott határidőig. Ettől egyedi méltánylást érdemlő esetben, kérelemre el lehet térni. A döntés joga az intézmény vezetőjét illeti. A kérelem mellékletében a szociális helyzete alapján adható kedvezményre való jogosultságát a kérelem leadásával egyidejűleg hitelt érdemlő módon igazolja. Ettől eltérő esetben az időközben bekövetkezett változás miatt nyújtható be kérelem. A sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos helyzetű tanulóktól - a felnőttképzés kivételével - térítési díj nem szedhető. A térítési díj és tandíj összegét a tanulónak két részletben, félévenként (október 31-ig, illetve március 15-ig) kell megfizetnie. Különösen indokolt esetben - kérelemre - az intézmény igazgatója a tanulónak a térítési díj és tandíj összegének megfizetését havi részletekben is engedélyezheti. A vizsgákkal kapcsolatban előírt tandíj és térítési díj fizetési kötelezettségének a tanuló a vizsgák megkezdése előtt egy összegben tesz eleget. A tanuló a nem ingyenes szolgáltatásokat csak abban az időszakban veheti igénybe, amelyre a díjfizetés vonatkozik.
A visszatérítésről A térítési díjat, a tan- és vizsgadíjat teljes összegben csak akkor térítjük vissza, vagy a következő vizsga, vagy a következő időszak térítési díjába, illetve tandíjába számítjuk be, ha a befizető egészségügyi okok miatt nem kezdte meg tanulmányait, vagy nem vesz részt a vizsgán. Megkezdett tanulmányok esetén csak különlegesen indokolt esetben térítünk vissza a tanulmányokkal arányos mértékben térítési ill. tandíjat. Javítóvizsgára befizetett összeget nem térítünk vissza.
Az intézményi díj (beiratkozási díj) megállapítása Nincs beiratkozási díj az iskolában. Amennyiben a tanulók és szüleik támogatni kívánják az iskola alapfeladatának ellátásán kívüli tevékenységét (iskolai programok, rendezvények 27
szervezése, versenyeken való részvétel támogatása stb.), azt megtehetik a Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola Dolgozóiért és Diákjaiért Alapítvány vagy a Jobb Sorsért Alapítvány támogatásával.
XIV. A szülők tájékoztatása a tankönyvekről A munkaközösségek minden év január 31-ig a következő tanévben használt tankönyveik listáját kötelesek leadni az iskola igazgatójának. Az iskola igazgatója a kapott listák alapján egyeztet a Szülői Munkaközösséggel és megbízza az iskolai tankönyvfelelőst a listák alapján a tankönyvek megrendelésével. Az iskola tankönyvfelelőse a kapott listák alapján elkészíti osztályok, szakmák szerinti bontásban a tanulók tankönyvjegyzékét. A jegyzékeknek tartalmaznia kell tankönyv raktári számát, címét, szerzőjét, és a tankönyvrendelésben megjelölt vételárát. Az iskolai tankönyvfelelős minden évben, legkésőbb március 31-ig az osztályfőnökökhöz eljuttatja a tankönyvek listáját. Az osztályfőnökök kiküldik a szülőknek az értesítést az ingyenes tankönyvekre való jogosultság feltételeiről és az igénylőlapokat a támogatáshoz. Az osztályfőnökök 2 héten belül összegyűjtik a szülők által kitöltött és aláírt megrendelő listát, és eljuttatják a tankönyvfelelőshöz és a gazdasági szervezethez. A 9. és a szakképző első évfolyam a tanulói a tankönyvek listáját és az igénylő lapokat a felvételről küldött értesítéssel együtt kapják meg és kitöltve a beiratkozáskor hozzák vissza. A megrendelt tankönyvek jegyzékét (tankönyv számával és ármegjelöléssel) a hirdetőtáblákon és az elárusítóhelyen is ki kell függeszteni. A tankönyvosztás külön ütemterv szerint – osztályonként és évfolyamonként – meghatározott időben, augusztusban történik. A tankönyvek átvétele a kitöltött lista alapján történik. A tanulónak joga, hogy ne vegyen egész tankönyvcsomagot, illetve, hogy 1-1 tankönyvből több példányt vásároljon. A tankönyvosztáskor hiányzó tankönyveket a listán jelölni kell és utólag pótolni a tanuló számára. A fizetés a tankönyvek átvételekor egy összegben történik. A kedvezményezett tanulók listáját az ifjúságvédelmi felelős legkésőbb a tankönyvosztás megkezdése előtt átadja a tankönyvárusításért felelős pedagógusnak. Az iskolai tankönyvfelelős a hiányzó tankönyveket legkésőbb októberig köteles a tanuló részére beszerezni, vagy legkésőbb október 15-ig a tanulónak a vételárat visszafizetni.
XV. A tanulók jutalmazásának rendje és formái Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskolánk ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: 28
eredményes kulturális tevékenységet folytat,
kimagasló sportteljesítményt ér el,
a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végzett. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
A jutalmazás formái Iskolánkban elismerésként a szóbeli dicséretek mellett a következő írásos dicséretek adhatók, melyeket a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni: szaktanári dicséret, szakoktatói dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatóhelyettesi dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. Az igazgatói és a nevelőtestületi dicséreteket alkalmas fórumokon, rendezvényeken az iskola tanulóinak tudomására kell hozni. A tanév során osztályközösségében kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok, az osztályközösség és a diákönkormányzat javaslatának meghallgatása után - az adományozó dönt. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (szakmai, tanulmányi és kulturális versenyek győztesei, helyezettei, az év tanulója, az év sportolója, kiemelkedő az iskoláért végzett tevékenysége, stb.), jutalmát a tanévzáró, ill. a ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át az intézmény vezetőjétől. A több éven át kiemelkedő munkát végzett tanuló a o Wéber László – Közösségért Díj, o Simonyi Károly – Iskoláért Díj, elnevezésű kitüntetést és pénzjutalmat kapja. Csoportos jutalmazási formák: Jutalomkirándulás, kulturális és sport hozzájárulás (színház, mozi vagy kiállítás látogatáshoz), orfűi nyári és évközi táborozás, esetleges külföldi kiránduláshoz való hozzájárulás.
XVI. A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések rendje és formái Fegyelmező intézkedések Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmező intézkedésben
29
részesítendő. A fegyelmező intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgál, mint nevelési eszköz. A fegyelmező intézkedések szóban és írásban a következők lehetnek:
szaktanári, szakoktatói figyelmeztetés,
szaktanári, szakoktatói intés,
osztályfőnöki figyelmeztetés,
osztályfőnöki intés,
igazgatóhelyettesi intés,
igazgatói intés.
Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező intézkedésben, vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi. A fegyelmező intézkedéseket a tanuló ellenőrzőjébe és az osztálynaplóba be kell írni. A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás és anyagi kártérítési felelősség szabályai
Fegyelmi büntetések Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesítendő. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben az iskola felhívja a kötelességszegő kiskorú szülőjének a figyelmét egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást (a továbbiakban: egyeztető eljárás) kell tartani, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért és a kötelességszegő, az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül - írásban bejelenti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Az egyeztető eljárás lefolytatásáig a fegyelmi eljárást felfüggesztjük. Egyeztető eljárásra akkor van lehetőség, ha a kötelezettségszegés meghatározott személlyel szemben valósult meg. Egyeztető eljárás lefolytatására az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat jogosult. Ha kötelességszegő és a sértett az eljárásban megállapodnak a sérelem orvoslásában, kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre (legfeljebb három hónapra) fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett nem kéri a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást megszüntetjük. Az egyeztető eljárás megállapodásában foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében megvitatjuk, illetve a diákgyűlésen nyilvánosságra hozzuk. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, vagy az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, a fegyelmi tárgyalást le kell folytatni. Ha az egyeztető eljárás megállapodásában foglaltakat a kötelességszegő a fegyelmi eljárás felfüggesztésének időtartama alatt nem teljesíti, akkor a fegyelmi eljárást le kell folytatni. A nemzeti köznevelési törvény 58-59. §-a szabályozza a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. Ennek alapján fegyelmi büntetés lehet: megrovás,
30
szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába, eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából. Nevelési célzattal a fenti fegyelmi büntetések végrehajtását fel lehet függeszteni, legfeljebb 6 hónap időtartamra. Amennyiben a tanuló a felfüggesztés ideje alatt újabb fegyelmi vétséget követ el a fegyelmi büntetést újabb fegyelmi eljárás megtartása után végre kell hajtani. o Tanköteles tanulóval szemben az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetés is alkalmazható. Az áthelyezés másik iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható o A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. o A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót – kiskorú tanuló esetén a szülő, illetőleg más megbízott jelenlétében – meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. o Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. o Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. o A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani, és le kell folytatni. o A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg o A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. o Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait jogszabály határozza meg. o Áthelyezés másik iskolába felfüggesztve fegyelmi büntetés végrehajtható, ha a büntetés jogerőre emelkedett, és a tanuló a felfüggesztés ideje alatt újabb fegyelmi eljárásra alapot adó cselekményt követett el, akkor a korábban kiszabott fegyelmi büntetést egy újabb fegyelmi tárgyalás hagyja jóvá. o Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem
31
végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít.
A kártérítés szabályai Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelésioktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét. Az iskola, illetve a gyakorlati képzés szervezője a tanulónak a tanulói jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény, illetve a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének, illetve a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Tanulószerződés hiányában az iskola, illetőleg a gyakorlati képzés szervezője köteles a tanuló kárát megtéríteni, ha a baleset a tanműhelyben végzett munka során következett be. Az iskola a tanulmányok folytatásával összefüggésben a tanulót ért kárért vétkességétől függetlenül felel.
XVII. Egyéb speciális, az intézményre vonatkozó előírások szabályai Az adott tanévre a fakultatív hit és vallásoktatás indításáról helyszínéről és ütemezéséről az érintett egyházak képviselőinek meghallgatásával az iskola igazgatója dönt legkésőbb október 1-ig. Az iskola a tanítási órák előtt, vagy után biztosítja a szükséges helyiséget és a foglalkozások zavartalan lebonyolítását. Amennyiben az egyházak képviselői nem az iskolában tartják foglalkozásaikat, a tanórák zavartalanságának biztosításával a tanulók külön engedély nélkül vehetnek részt azokon. Minden tanuló és dolgozó kötelessége az iskola informatikai szabályzatának betartása. A házirend alkalmazása során, ahol a szövegben tanterem szerepel, ott a tanműhelyeket, a laborokat, az egyéb oktatásra használt termeket is érteni kell.
Záró rendelkezések A házirend módosítása 2014. szeptember 11-én lép hatályba. Rendelkezései minden iskolahasználóra egyaránt vonatkoznak (tanuló, a tanuló ügyeit intéző gondviselő, dolgozó, valamint a helyiségeket, létesítményeket igénybevevők).
32
A házirendet minden tanév elején felülvizsgáljuk, s szükség esetén módosítjuk. A módosítás kezdeményezője bármelyik véleményezési, egyetértési jog gyakorlója, illetve a tantestület bármely tagja lehet. A módosítás során a szükséges véleményeket be kell kérni a Diákönkormányzattól, a Szülői Munkaközösségtől, a tantestületnek kell elfogadni, és a fenntartónak kell jóváhagyni. Pécs, 2014. szeptember 10. Déri Tibor igazgató
33
A házirendet az iskola tantestülete elfogadta. Pécs, 2014. szeptember 10.
.................................... igazgató A házirendet a diákönkormányzat elfogadta. Pécs, 2014. szeptember 11.
..................................... diákmozgalmat segítő pedagógus
.................................... DÖK elnök
A házirendet a Szülői Munkaközösség elfogadta. Pécs, 2014. szeptember 11. .................................... SZM elnök
34