Sérülékeny munkavállalói csoportok foglalkoztatása I. A munkahelyi egészségvédelem Vezér Tünde SZTE ÁOK Népegészségtani Intézet
Szociális Karta
Az Európa Tanács egyik legfontosabb nemzetközi szerződése, amelynek célja az állampolgárok legalapvetőbb jogainak és szociális biztonságának megerősítése.
A Kartát az emberi és szociális jogok biztosításában élenjáró legfejlettebb nyugat-európai országok kormányai írták alá az Európa Tanács égisze alatt, 1961-ben.
A Szociális Karta EU-s vonatkozása az Amszterdami Szerződéssel került előtérbe, melybe ekkor emelték be a Szociális Kartát, mint a tagállamok által követendő munkavállalói és szociális jogok egyik fő hivatkozási forrását.
Magyarország 1991-ben írta alá az Európai Szociális Kartát és annak Módosító Jegyzőkönyvét, míg a ratifikálásra 1999-ben került sor.
A Szociális Karta tartalma A Kartában 19 jog kerül megemlítésre: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
a munkához való jog, az igazságos munkafeltételekhez való jog, a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez való jog, a tisztességes díjazáshoz való jog, a szakszervezeti jogok, a kollektív tárgyalásokhoz való jog, a gyermekek és fiatalkorúak védelemhez való joga, a dolgozó nők védelemhez való joga, a pályaválasztáshoz szükséges tájékozódáshoz való jog, a szakmai képzéshez való jog,
Csatlakozás a Szociális Kartához
Az államoknak a megerősítéskor legalább tíz jog alkalmazását kell vállalniuk. E tíz jog közül ötnek az alábbi (ún. "kötelező kör„-ök) közül kell kikerülnie:
munkához való jog, társadalombiztosításhoz való jog, szociális segítségre való jog egészségügyi segítségre való jog, a család szociális védelme, a bevándorló munkások védelme.
Az ún. kötelező kör meghatározása az e körbe eső jogoknak kimagasló jelentőséget biztosít és orientálhatja az államok gazdasági és szociális politikáját.
A sérülékeny csoportok fogalma
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 8/A. § Sérülékeny csoport: az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelentenek munkavégzésük során (pl. fiatalkorúak; terhes, nemrég szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák; idősödők; megváltozott munkaképességűek).
Az idősödő munkavállaló és foglalkoztatása - jogszabályok 33/1998. (VI.24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatról és véleményezésről 1§ n) idősödő: az egyénre irányadó nyugdíjkorhatárt betöltő személy (62 év → 2027-ig fokozatosan 65 évre) 10/B § (1) a munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy az idősödő munkavállalók alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak a 8. sz. mellékletben felsorolt** egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre. 10/B § (2) Az idősödő munkavállaló foglalkoztatásánál fokozottan törekedni kell a munkának a munkavállaló munkaképességéhez való igazítására.
**Az idősödő munkavállalók egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelések (*: MSZ 21875:79 mell. M1-ben ♂-akra megadott érték) Megterhelések
Tiltás ♀
Eseti döntés ♂
♀
♂
Dinamikus könnyű munka
+
+
Dinamikus nehéz munka
+
* 70%-a
Anyagmozgatási munka
+
> 10 kg emelése
+
+
kényszertesthelyzetben végzett munka
+
+
Hőexpozícióban végzett nehéz fizikai munka
+
> 1,4 m/s2 eq kéz-kar vibráció
+
+
Egész testre ható rezgéssel járó munka
+
+
Túlnyomásban végzett munka
+
+
+
Dinamikus közepesen nehéz munka
+, *70%-a
+
Kezek kis izületeit érő mikrotraumák kumulációjának lehetőségével járó munka
+
+
Időkényszer feltételei között végzett tevékenység
+
+
Fokozott pszichés információterh-sel járó v. különleges figyelmet igénylő tevék.
+
+
… az átlagosat meghaladó mértékű kockázattal járó munka
mélyfúrási munkakör
Közepesen nehéz fizikai munka hőterhelésben
+
+
Szerves oldószerek gyártásával, kiszerelésével és felhasználásával járó m.
+
+
Hg, Indium, Cr(VI) és vegyületeik gyárt., feldolg. felhaszn-val járó munkák
+
+
Antibiotikumok, hormonok/-készítmények gyárt., csomag-val járó munkák
+
+
Európa korfája 2004 -ben és becslések szerint 2050-ben
Európa népességének korcsoportok szerinti változása, 1950-2050
A 2000-2020-ig tartó időszak főbb demográfiai jellemzői
Mérsékelten ↓ (-3,5%), összetételében jelentősen öregedő népesség Az 50-64 év közöttiek létszáma 2010-ig ↑, attól kezdve ↓ A > 65 évesek száma 20 év alatt 30 %-kal, > 450 ezer fővel ↑ Az iskolai végzettség szerinti népesség-összetétel jelentősen javul A kínálati oldali foglalkoztatási ráta* jelentősen javul
* Foglalkoztatási ráta: foglalkoztatotti létszám aránya a népességen belül
Az idősödőek/idősek aktivitását befolyásoló tényezők
Nem alkotnak homogén csoportot (sokszínű és szegmentált csoport)
Az idősek következő nemzedékét az 1945-1965 között született „baby boom” generáció tagjai alkotják
Házasodási szokások változása, a nők munkavállalása
Családok méretének változása, nemi szerepek átértékelődése
A kisebbségi etnikai közösségek növekedése és öregedése
Saját tulajdonban levő otthonok számának növekedése
Eltérő foglalkoztatási és nyugdíjazási trendek
A munkával töltött évek számának növekedése
Magánszolgáltatói piac bővülése (eü-i/gondozási, szabadidő szektorban)
Jó fizikai állapotban lévő aktív idősek számának növekedése
Egyenetlen jövedelemmegoszlás az idősebb népesség körében
Szegénységi ráta*, társadalmi kirekesztettség az idősek körében
Az idősek jövőbeli szükségletei/elvárásai megváltoznak * Szegénységi ráta/arány (PR =poverty rate): egy rögzített k szegénységi küszöb alá eső személyek aránya (%) az össznépességben
Az idősödő korosztály aktivitása és befolyásoló tényezői
Az állástalanok között emelkedett az idősödők és az idősek aránya 2006-ban a regisztrált munkanélküliek 5,2%-a (16.600 fő) tartozott az 55-65 éves korcsoportba (56% férfi; 44% nő) Az idősödő korosztály nehezen mozgósítható, több törődést/odafigyelést igényel Biztonságra, nyugalomra vágynak – ritka az állásváltoztatás Alacsony aktivitási szint, melyben szerepet játszik a tudás karbantartásának elhanyagolása a munkavállalók és munkaadók részéről egyaránt Nehezen vállalják a képzésben való részvételt, ha mégis – a rövidebb kurzusokat vállalják A számukra indított programokhoz személyiségfejlesztő, felkészítő tréningek kapcsolódnak Az alacsony iskolai végzettségű idősödő munkavállaló részére kevesebb a munkalehetőség, kevésbé hatékony az át- és/vagy továbbképzése Kisebb arányban válnak munkanélkülivé, mint a 45-49 éves korcsoport, azonban munkanélküli válásuk után szinte lehetetlen új állást találniuk A munkaadók nem ismerik fel az idősebbek foglalkoztatásában rejlő előnyöket A munkáltatók csak részlegesen vannak felkészülve az idősebbek foglalkoztatásából adódó problémák kezelésére Kevés a legális munkahely
A 45 év fölöttiek foglalkoztatási helyzetében 2010 körül áttörés !
Az „áttörés” okai
Demográfiai változások A népesség elöregedésének üteme nyomán fellépő munkaerő-piaci feszültségek társadalmat és munkaadókat is az idősebbek foglalkoztatására kényszerítő hatás A mai 45-50 évesek iránt nő a kereslet a munkaerő-piacon
Tárgyi tudás és élettapasztalat A megbízhatóság, következetesség, nagyobb felelősségtudat Nyelvtudás, informatikai ismeretek – versenyképesebb munkaerő
Az „áttörés” feltételei
Több tolerancia a munkaadók és a társadalom részéről Hatékonyabb egészségmegőrző programok szervezése Rugalmasabb képzési formák elterjedése Eredményesebb, speciális igényeknek megfelelő képzések A munkaerőköltségből a képzésekre fordított beruházások emelkedése
Az Európai Unió és az öregedés
A lisszaboni stratégia
Célja az alacsony növekedési ráták, a magas munkanélküliség, a társadalmi kirekesztettség formájában jelentkező gazdasági problémák megoldása
Kulcskérdések 55-65 éves korosztály „foglalkoztatási deficitje”
2006-ig: „átfogó aktív öregedési stratégia” kidolgozása (stratégiai ösztönzők a munkavállalók és munkaadók részére)
2005. március: az Európai Bizottság „A demográfiai változások kihívása” c. zöld könyve 3 prioritás megfogalmazása: születések ösztönzése nemzedékek közötti egyensúly biztosítása aktív és inaktív állapotok közti hidak fellelése
2007-2013-as tervezési időszakban: Európai Szociális Alap elosztásához nemzeti programok
az aktív öregedés előmozdítására az egész életen át tartó tanulás előmozdítására
A munkanélküliek egészségi állapota, alkalmassági vizsgálata
Munkavégzés munkanélküliség – egészség kölcsönhatása A munka komponensei kreatív komponens kényszerítő komponens (megélhetés, ellátás)
A kreatív munka az ember létfontosságú, meghatározó tevékenysége. Elvesztése ezért értelemszerűen önmagában egészségkárosító hatású. … elsősorban a pszichés károsodások, az alkohol és kábítószer addikciók, az öngyilkosság gyakoriságának növekedése jelentős (Ungvári Gy.)
A munkanélküliség a piacgazdaság kísérője. A munkanélküliség, mint pszichoszociális kóroki tényező…
(Hódos T.)
hazánkban az elmúlt 15-20 évben vált jellemzővé 33/1998. (VI.24.) NM rendelet 1§ h) Pszichoszociális kóroki tényezők olyan tartós szociális rizikó-szituációk (pl. szociális izoláció, konfliktus munkatárssal vagy vezetővel), ill. kényszerű életmódváltozási esemény és élmény (migráció, kényszerű tárgyvesztés, stb.), amelyek ún. rizikódiszpozíció (pl. A-típusú magatartásminta) fennállása esetén pszichés vagy pszichoszomatikus megbetegedésekhez, balesethez, társadalmi beilleszkedési zavarhoz vezetnek.
Egyéni szükségletek - egészségi állapot
Egyéni szükségletek 1. Alapvető szükségletek tartós táplálkozás, mozgás, tisztálkodás… kiegyenlítettség 2. Magasabb szintű szükségletek hiányában biztonság, szeretet, ismeretszerzés, megbetegedés önmegvalósítás… 3. Társadalmi szükségletek társadalom termelői munka, közrend, béke, jogrend… fennmaradása
Egészségi állapot - azoknak a külső és belső viszonyoknak az összessége, amelyek között a személy létezik és amelyek hosszabb vagy rövidebb ideig jellemzik - állandó mozgásban, változásban lévő, egyensúlyt kereső folyamat
Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők
A munkanélküliség
Fogalma Olyan stressz állapot, amely az egyén alkalmazkodó kapacitását maximálisan igénybe veszi. Ez a stressz tartós frusztrációhoz vezet, amely kudarcélményekhez, belső illetve külső konfliktusokhoz és szociális, lelki veszteségekhez vezet.
Formái Abszolút (adott régióban a munkát keresők száma > munkahelyek száma) Frikciós vagy súrlódásos (állás-, lakhelyváltoztatás okozta munkanélküliség) Strukturális vagy szerkezeti (munkahely-, - szakmastruktúra eltérése) Technológiai (ipar, mezőgazdaság gépesítése) Konjunkturális (rövid távú ingadozások) Speciális típusok ifjúsági tartós, átmeneti … női, férfi … regionális
Foglalkoztatottság - Munkanélküliség
A 2009. II. negyedévében a foglalkoztatottak száma 3 millió 797 ezer (↓), a munkanélkülieké 402 ezer fő volt (↑), ami 9,6% (jelenleg: 10,3%) -os (ffiaké: 10%; nők: 9,3%) munkanélküliségi rátát jelentett.
A 15-64 éves korcsoport foglalkoztatási rátája 55,6% volt (↓)
A munkanélküliek 42,4%-a tartósan (↓), egy éve vagy annál régebben keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama 16,6 hónapnak (↓) felelt meg.
Az uniós és az OECD országok között a magyarországi aktivitási ráta az egyik legalacsonyabb.
Az ok:
- munkahelyhiány, - alacsony iskolai végzettség, - szakképzettség és/vagy a munkavégzéshez szükséges készségek hiánya - pályakezdő munkanélküliek számának emelkedése - munkavállalási korú inaktívak magas aránya (idősek, férfiak) - pszichés vagy szomatikus betegségek fennállása Forrás: KSH (2007)
A hazai munkanélküliség alakulása, 1997-2005 (-2006) Munkanélküliségi ráta= mn. sz./fogl. sz. + mn.sz. x 100 Foglalkoztatottsági ráta= fogl. sz./népesség sz. x 100 Gazdasági aktivitási ráta= fogl. sz. + mn. sz./népesség sz. x 100
Munkanélküliek száma
Munkanélküliségi ráta
Forrás: KSH (2007)
Nyilvántartott munkanélküliek számának területi megoszlása, 2009. II. név végén
Munkanélküliségi ráta korcsoport szerinti megoszlása, 1998, 2001, 2006 évben és 2007 II. névben
Munkanélkülivé válás rizikócsoportjai
Forrás: KSH (2007)
A munkanélküliség hatásainak szakaszai
Relaxáció (megkönnyebbülés, szabadságérzés; tartama: 20-25 nap) Közös erőfeszítés (régi stratégiákkal munkahely keresés; tartama: 2-4 hónap) Kétség és tétovázás (kudarcélmény realizálódása, kapcsolatromlás) Cinizmus (önbecsülés csökkenése, reményvesztés, apathia) Borgen és Amundson féle hullámvasút modell
ah k n mu
gyászmun ka
és s e ker ely
kiég és
A munkanélküliség hatása az egészségi állapotra
MUNKANÉLKÜLISÉG
EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT ROMLÁS
A munkaerő-piac perifériájára sodródás mechanizmusa 1.
2.
3. 4. 5.
A rossz munkakörülmények közt dolgozó embernek nagyobb valószínűség szerint romlik az egészségi állapota A rossz egészségi állapotú emberek nagyobb valószínűséggel válnak munkanélkülivé A beteg munkanélküliek nagyobb valószínűséggel válnak tartós munkanélküliekké A tartós munkanélküliek nagyobb valószínűséggel válnak még betegebbekké A beteg tartós munkanélküliek nagyobb valószínűséggel végleg kiszorulnak a munkaerő-piacról
A munkanélküliség hatására létrejövő egészségkárosodások
Pszichoszomatikus megbetegedések
Magatartászavarok
Mentális károsodások Alkoholaddikció, drogabusus Pszichoszomatikus megbetegedések Neurosis, pszichés distresszek Depresszió, öngyilkossági kísérletek, halálozások
Auto- és heteroagresszió
Ischemiás szív- és érrendszeri betegségek Hypertonia Hyperthyreosis
Családon belüli konfliktushelyzetek Gyermekek tanulmányi eredményének romlása Házastársi-élettársi kapcsolatok megromlása
Egyéb
Utódkárosító hatások Immunrendszer károsodása Mozgásrendszeri panaszok Adaptációs zavarok
Work Med Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat felmérése, 1999-2000
BAZ megye; > 1 évet meghaladó 1997 (fő) munkanélküli személy 74% férfi; 26% nő; férfiak többsége 20-30; nők többsége 40-50 éves 25% egyedülálló; 75% családban él 49% komfortos, 48% komfort nélküli lakásban él, 3% hajléktalan 14% aktív pihenés; 86% passzív pihenés 67% rendszeresen, 27% alkalmanként, 6% nem fogyaszt alkoholt 13% nem dohányzott, 80% 1 vagy több doboz cigarettát szív 33% alultáplált, 4,3% elhízott
I. fokú munka alkalmassági vizsgálata 73% alkalmas; 18% nem alkalmas; 9% ideiglenesen nem alkalmas minősítést kapott
Kérdőíves felmérés Cél: a munkanélküliség egészségkárosító hatásának vizsgálata
Összefüggés keresése a kialakult egészségkárosodások és a lakókörnyezet és a táplálkozási szokások között
Fodor József OKK-OMFI Foglalkozás-egészségügyi Szakellátó helyein végzett felmérés, 1999-2001
2232 (fő) beiskolázás vagy átképzés előtti fiatal munkanélküli személy
Fővárosi Munkaügyi Központ szervezésében indított képzésre beiskolázottak (1936) A beiskolázást egyénileg kezdeményezők (296) 52% férfi; 48% nő; 18-25 és 26-40 éves fiatal munkanélküliek 21% a pályakezdő képzetlenek aránya 20% rendszeresen sportol 33% rendszeresen, 13% rendszertelenül alkalomszerűen dohányzik 16% rendszeres, 25% rendszertelenül alkoholfogyasztónak vallotta magát 6% alultáplált, 32% túlsúlyos és elhízott
Beiskolázás előtti szakmai egészségi alkalmassági vizsgálat, megváltozott munkaképességűek foglalkoztathatóság szakvéleményezése 82% alkalmas; 4,1% nem alkalmas; 14,3% korlátozással alkalmas minősítést kapott
Cél: a munkanélküliek egészségi állapota és a pályaválasztási esélyek közötti összefüggések vizsgálata
Összefüggés keresése a meglévő egészségi állapot és az újbóli munkába állás esélyei között
Az egészségkárosodás kimenetelét befolyásoló tényezők
Személyiség
A munka elvesztése előtti egészségi állapot
Szociális helyzet
Megelőző egzisztenciális helyzet Szűkebb környezet viszonyulása A társadalom biztosította kitörési lehetőségek
Egészségnevelés, egészségügyi ellátás
A szakellátó helyek munkanélküliek körében végzett vizsgálatok száma, 1998-2007
Forrás: KSH (2005); Foglalkozásegészségügy, 2008/2, 95105
