Mentálhigiénés szakirányú továbbképzési szak programja
Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet (2005-2008)
1 A mentálhigiénés szakirányú továbbképzési szak programja1 I. rész2
A munkatársi, hallgatói és külső szakértői visszajelzések figyelembe vételével a 2002/2005-es programot átdolgozta és szerkesztette Tomcsányi Teodóra, Calin Márta és Török Szabolcs
A Mentálhigiéné Intézet címlapon látható emblémája Delphoi stilizált látképe, rajta a szentély, a színház és a stadion.
Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet
Budapest, 2005.
1
A képesítési követelményeket illetően lásd a 9/1997. (II.18.) sz. MKM rendeletet. Szövegét mentálhigiénés kötetünkben is közreadjuk. Tomcsányi T.: Mentálhigiénés képzés a Semmelweis Egyetemen. Animula Kiadó, 2002, 183-187. o. A konkrét program a képzés során – a rendelet szabta kereteken belül – változhat. Az esetleges változásokról a képzés vezetője időben és részletesen tájékoztatja a hallgatókat.
2
A II. rész a Záródolgozat és Záróvizsga Tájékoztató.
2
Tartalom Intézményi keret és elérhetőség Bevezetés A lelki egészség és a "mentálhigiéné" fogalmi kérdései A mentálhigiénés képzés céljai
Általános tudnivalók Felvételi eljárás Időtartam Időbeosztás Tanulmányi szerződés Költségtérítés Hírlevél Jelenléti kötelezettség Titoktartási kötelezettség Kontraindikációk Záródolgozat Szakképzettség megnevezése Tanulmányi kötelezettségek Egyéb fontos tanulmányi ügyek "Fórumok" Tanári kar Hallgatói összetétel Kutatás, hallgatói visszajelzés
A képzési program pillérei Stúdiumleírások Elméleti stúdiumok Mentálhigiénés alapismeretek (10 óra) A mentálhigiéné színterei (6 óra) Életesemények fejlődéslélektani megközelítése (22 óra) Életesemények tanatológiai megközelítése (6 óra) Életesemények filozófiai megközelítése (2 óra) Életesemények lelki zavarai (18 óra) Szenvedélybetegségek mentálhigiénés vonatkozásai (8 óra) Lelki jelenségek multidiszciplináris vizsgálata (10 óra)
4 5 5 5
6 6 7 7 7 7 8 8 8 8 9 9 9 10 10 10 11 11
12 14 14 14 14 14 15 15 15 16 16
3
Makrotársadalmi ismeretek (25 óra) A vezetés mentálhigiénéje (10 óra) A család mentálhigiénés vonatkozásai (12 óra) Mentálhigiénés segítő kapcsolat praxiselmélete (13 óra) Segítők kompetenciahatárai (5 óra) Mentálhigiéné és értékek (3 óra) A segítés etikája. Etikai dilemmák (6 óra) Terepmunka elmélet (5 óra)
Készségfejlesztő stúdiumok Segítő kapcsolat szeminárium (40 óra) Terepmunka szeminárium (38 óra)
Sajátélmény stúdiumok Pszichodráma (132 óra) Szociodramatikus társadalomismeret (7 óra)
Integráló stúdiumok Tevékenységkísérés (56 óra) Művészeti alkotás/film (38 óra) Művészeti alkotás/film szeminárium (19 óra) Intenzív heti műhely (60 óra) Integratív szeminárium (8 óra) Záródolgozati felkészítés és konzultáció (11 óra)
Hálózatépítő stúdiumok Szakmaspecifikus kiscsoportok (5 óra) Hálózatfejlesztés (4 óra)
1. számú melléklet Tanrend
16 16 17 17 17 18 18 18
18 18 20
20 20 20
21 21 21 21 21 22 22
22 22 22
24 24
4
Intézményi keret és elérhetőség Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet A Mentálhigiéné Intézet a Semmelweis Egyetem Központi egysége, közvetlenül az oktatási és informatikai rektorhelyettes irányítása alá tartozik. Az Intézet 3 szakirányú továbbképzési szakot működtet: mentálhigiénés szakirányú továbbképzést, lelkigondozói szakirányú továbbképzést, valamint pedagógus szakvizsgára felkészítő képzést. Feladatkörébe tartozónak tartja a végzett hallgatók praxiskísérését, a kutatáson alapuló folyamatos curriculumfejlesztést, a képzési szakanyagok készítését és a mentálhigiénés és lelkigondozói kultúra terjesztését. Postacím:
Mentálhigiéné Intézet 1085 Budapest, Üllői út 26.
Cím: Tel: Fax: E-mail: Honlap:
Budapest VIII. ker., Üllői út 22. (1) 266-0878 (1) 214-5685
[email protected] www.usn.hu/intezetek
Az adminisztratív tanulmányi ügyek intézésének helye: Rektori Hivatal, Oktatási Csoport Ügyintéző: Filipné Lantai Sarolta főelőadó Cím: 1085 Budapest, Üllői út 26. fszt. 2. Tel: (1) 459-1500 / 5248 mellék Fax: (1) 266-0447
5
Bevezetés A lelki egészség és a "mentálhigiéné" fogalmi kérdései A lelki egészség pozitív életérzéssel járó belső folyamategyensúly és ebből következő viselkedés, mely jelentősen hozzájárul az egyén belső stabilitásának biztosításához. A lelki egészség segítséget nyújt ahhoz, hogy az egyén – nehézségek, zavarok, terhelések, sőt olykor szomatikus betegségek és fenyegetettség közepette is – megtalálja helyét a társadalomban, és megfelelően tudja kezelni azokat a nehézségeket és változásokat, melyeknek ki van téve.3 A mentálhigiéné a lelki egészségvédelem tudománya és szervezett gyakorlata, mely mind az egyént, mind a közösséget érinti: a lelkileg egészséges személyiség kialakítására, valamint a társadalom egészséges működésmódjára irányuló erőfeszítések közös elnevezése.4 Magába foglalja a politikai cselekvés, a vallásgyakorlás, a szociális gondoskodás, a vezetés és irányítás, a közművelődés, a gyógyítás, az oktatás, a törvénykezési- és joggyakorlat, a tömegtájékoztatás, a természetes és mesterséges csoportok, valamint a közösségek működési területeit. Legszűkebb értelemben a különböző mentális problémák kifejlődésének megelőzését értjük rajta. Napi gyakorlata túlhaladja a terápiás, illetve személyiségfejlesztő eljárások illetékességi körét, mivel része minden olyan tevékenység, program, módszer és törekvés, amelyek révén közvetve vagy közvetlenül csökkenhet a különböző lelki gyökerű (mentális) problémák kialakulásának kockázata. Elméletének középpontjában – a humán tudományok ismereteit integráló – holisztikus emberkép, valamint a megfelelően demokratizált struktúrájú közösségek és intézmények állnak. A mentálhigiénés képzés céljai A képzésben hivatásos segítő szakemberek vesznek részt. A mindennapi, leegyszerűsítő szóhasználattól eltérően segítő hivatásoknak tekintjük mindazon foglalkozásokat, melyeknek lényege a másik ember mellett állás, annak
3
Tomcsányi T.: Mentálhigiénés képzés a Semmelweis Egyetemen. Animula, 2002., 8-9. o.
4
Tomcsányi T.: Mentálhigiénés képzés a Semmelweis Egyetemen. Animula, 2002., 22. o.
6 fejlesztése, oktatása, nevelése, támogatása, gondozása, gyógyítása vagy bármilyen formában történő segítése. Hangsúlyozzuk, hogy a program nem nyújt alapvetően új szakmai identitást, azaz nem egy újabb "szakma" elsajátítására irányul. Nem másoddiplomásokat képez, hanem mentálhigiénés többlettudással rendelkező tanárokat, orvosokat, szociális munkásokat, lelkészeket, vezetőket. A cél olyan komplex (mentálhigiénés) szemléletmód, ismeretanyag, készségek és képességek (ki)fejlesztése, amelyek birtokában a végzett hallgatók eredeti segítő hivatásukat egy addiginál tágabb kontextusban értelmezve, hatékonyabban és tudatosabban képesek folytatni. Azáltal válnak "jobb" tanárokká, lelkészekké, orvosokká, nővérekké, szociális munkásokká, hogy növekszik pszicho-szociális kompetenciájuk. Több oldalról képesek megközelíteni és más-más perspektívából szemlélni a problémákat. Növekszik reflexiós képességük és bővülnek cselekvési lehetőségeik, nyitottabbá válnak a humán szolgálatokkal való együttműködésre, ezek fejlesztésére. Így észreveszik annak lehetőségeit, hogy miként folytathatják jobban azt, amivel már foglalkoznak. Célkitűzés tehát valamennyi pozitív változás létrehozása elsősorban a saját munkaterületen, mivel a mentálhigiéné nem áll meg a szavaknál; cselekvéstudomány. Ennek megfelelően a képzési program kulcsfogalmai: önismeret és társadalomismeret fejlesztése, hivatás- és hivatásszemélyiségfejlesztés, interdiszciplináris együttműködés, határtartás, segítő kapcsolat, spontán és hivatásos közösségi támogató hálózat, prevenció, érték és kultúra, empátia, felelősség, hitelesség, valamint integrált és tudatosított működésmód.
Általános tudnivalók Felvételi eljárás Mentálhigiénés szakirányú továbbképzésünk 3 évenként indul főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkező diplomások számára. Az indítás előtti szemeszterben (tehát legközelebb 2008 tavaszán) szervezzük a felvételi eljárásunkat, mely egyéni és csoportos felvételi interjúból áll. A képzésekre az Intézet postacímén folyamatosan lehet jelentkezni. A jelentkezéseket folyamatosan regisztráljuk, és a megfelelő időben értesítjük a jelentkezőket a felvételi vizsgák időpontjáról.
7 Időtartam A képzés tartama 6 félév, összesen 580 tanóra (kontaktóra, melyből 60 óra az egyszeri nyári intenzív hét). A kontaktórák kiegészülnek a képzésen kívüli hallgatói tanulmányi munkaórákkal. Időbeosztás A 6 félév során, 5-5 hónapon keresztül havonta egyszer, péntek délelőttől szombat délutánig tartanak az órák.5 Tanulmányi szerződés A hallgatók és a Semmelweis Egyetem között tanulmányi szerződés jön létre, melyet a beiratkozás előtt kell a hallgatóknak és az Egyetem képviselőjének aláírnia.
Költségtérítés A képzés indulásakor a költségtérítés 100 ezer Ft/félév, mely az infláció mértékével arányosan változhat a további félévekben. A költségtérítés fedezésének lehetőségei: saját forrás, saját munkahelyi vagy egyéb támogatás, amit szemeszterenként egy összegben kell csekken befizetni a kijelölt időpontig, és a befizetést igazoló csekkmásolatot be kell mutatni a tanulmányi ügyek felelősének. Csak az a hallgató iratkozhat be egy következő szemeszterre, aki a képzési hozzájárulás befizetését csekkel (vagy másolatával) igazolja. A költségtérítés befizetéséről igazolás kérhető, mely a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott kedvezmény igénybevételére jogosít. Az egyes szemeszterek költségtérítésén kívül külön költséget jelent a kötelező nyári intenzív heti műhely, mely egy bentlakásos intenzív hét, és amelyre a második szemeszter utáni nyáron kerül sor. Az intenzív heti műhelyen való részvétel kötelező a képzés folytatásához!
5
Pénteki képzési napokon: 9:30-tól legkésőbb 20:50-ig; szombati képzési napokon: 8:00-tól legkésőbb 16:50-ig.
8 Hírlevél A hallgatók havonta megjelenő Hallgatói Hírlevélből értesülhetnek a képzéssel kapcsolatos aktuális tudnivalókról és az egyes stúdiumok követelményeinek részleteiről. Jelenléti kötelezettség Félévente és szemináriumi stúdiumonként legfeljebb az órák egyötödéről (20%) lehet hiányozni. (Kivételes esetben a 20%-ot meghaladó mértékű hiányzáskor az adott tárgy oktatója a képzés vezetőjének engedélyével pótórán való részvételt írhat elő, amely önköltséges.) Az általános jelenléti kötelezettségtől eltérően a 6 féléven át tartó, összesen 132 óra6 pszichodrámáról legfeljebb 13 órát lehet hiányozni a 6 szemeszter alatt (2 képzési alkalom)! A 10%-ot meghaladó hiányzás pótlása nem lehetséges! A stúdiumokon a puszta jelenléten túl ugyancsak követelmény az órákon való aktív közreműködés. Titoktartási kötelezettség A sajátélményt érintő pszichodrámára, valamint a tevékenységkísérő csoport történéseire vonatkozóan a titoktartás kötelező.7 Ennek megszegése a képzésből történő kizárást vonhatja maga után. A titoktartás megszegése olyan súlyos szakmai-etikai vétség, hogy a képzés minden érintettje köteles a képzés vezetőjének tudomására hozni észlelését. Kontraindikációk A kontraindikáció oly mértékben veszélyezteti az érdekelt egyének és a csoport fejlődését, hogy észlelését a képzés minden érintettje tartozik a képzés vezetőjének tudomására hozni. (1) Az egy munkahelyen közvetlenül együtt dolgozók, illetve a szoros érzelmi kapcsolatban levők nem lehetnek azonos pszichodráma kiscsoport tagjai, mivel
6
A pszichodráma órák – a Magyar Pszichodráma Egyesület képzési előírásainak megfelelően – 45 percesek.
7
Kivétel a szupervízió és az intervízió, ezekre az ott elfogadott etikai szabályok érvényesek.
9 ezek a kontraindikációk átláthatatlanná teszik s így megakadályozhatják a csoportfolyamatok kezelését. (2) A képzés közben kialakuló ilyen kontraindikatív helyzetet az érintett hallgatók kötelesek jelezni a képzés vezetőjének, és egyiküknek vállalnia kell a csoportváltást vagy a képzésből való kimaradást. Amennyiben egymás közt nem tudják eldönteni a változtatást, a képzés vezetője fog döntést hozni. A többi csoportnak pedig elvileg vállalnia kell, hogy a vezetéssel való előzetes konzultáció után befogadnak egy új csoporttagot. (3) A képzés alatt más sajátélményű foglalkozáson (akár személyiségfejlesztő, akár pszichoterápiás, akár továbbképzési vagy más céllal) részt venni csak kivételes esetben és indokkal (pl. krízishelyzetben), a csoportvezető és a képzés vezetőjének együttes hozzájárulásával lehet. Záródolgozat A képzés során a hallgatók záródolgozati felkészítést kapnak (módszertani ismeretek, konzulensi kísérés), és 2008. márciusában kell benyújtaniuk dolgozatukat, melyet a záróvizsgán megvédenek. A záródolgozatra és a záróvizsgára vonatkozó tudnivalókról külön tájékoztató füzet készül, amit a hallgatók legkésőbb a 3. szemeszter végén kézhez kapnak. Szakképzettség megnevezése A képzést sikeresen befejezett hallgatók "mentálhigiénés szakember" megnevezést tartalmazó oklevelet8 kapnak. Tanulmányi kötelezettségek A képzés tanulmányi követelményeire vonatkozóan a 2005. szeptemberi képzés alkalmával fogunk részletes írásos tájékoztatást adni. Továbbá az egyes stúdiumokhoz tartozó követelményekről és határidőkről a havonként megjelenő hallgatói hírlevelekben is részletes tájékoztatást kapnak hallgatóink. A képzés szigorlatainak és kollokviumainak értékelései a Semmelweis Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának megfelelően 5 fokozatúak. A
8
Lásd a hivatkozott 9/1997. (II.18.) sz. MKM rendeletben.
10 záróvizsga minősítése a 9/1997 sz. MKM miniszteri rendeletnek megfelelően 3 fokozatú. Egyéb fontos tanulmányi ügyek A félév lezárása: a félév utolsó tanítási alkalmán mindenkinek magának kell gondoskodnia arról, hogy a stúdiumok alá legyenek íratva a stúdiumot előadó tanárral. Ezen aláírások megléte nélkül nem lehetséges a részvétel a vizsgán. Beiratkozás: Csak az a hallgató iratkozhat be a következő szemeszterre és folytathatja a képzést, akinek megvan minden előző féléves vizsgája és stúdiumaláírása, illetve bemutatta a következő félév költségtérítésének befizetéséről szóló igazolást! Általánosságban és minden itt nem részletezett kérdésben a Semmelweis Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata az irányadó. "Fórumok" A hallgatók és a tanári kar közötti szervezett információcserére szolgálnak. A fórumszerű megbeszélésekre többféle lehetőség van. A hallgatók közvetlenül és/vagy választott képviselőik révén fordulhatnak az Intézet oktatói testületéhez. Tanári kar A képzés tanári kara főállású és részállású intézeti munkatársakból, külső (szerződéses) munkatársakból, végzett hallgatókból,9 önkéntes munkatársakból és (részben külföldi) szakértőkből áll. A teljes stáb nyomon követi, illetve értékeli a hallgatók tanulmányi munkáját és fejlődését. Indokolt esetben a tanári kar intervíziós megbeszéléseken egyénileg is megbeszéli egyes hallgatók előmenetelét. Szükség esetén a tanári kar igénybe veszi külső szupervízor együttműködését. A képzés curriculumát a különböző diszciplínákat és stúdiumokat képviselő oktatók és külföldi szakemberek reflexiós csoportja fejleszti.10 9
A végzett hallgatókat bizonyos csoportvezetői kompetenciák megszerzése érdekében, önkéntes munkatársként ("tanulóvezetőként”) bevonjuk a képzésbe.
10
Felvételüknél hozzájárultak ahhoz, hogy a képzés összekapcsolódik a curriculum fejlesztésével és az ehhez szükséges kutatói munkával. Hozzájárulnak továbbá ahhoz, hogy igény szerint szupervízió kíséri a képzést, és az őket képző stúdiumvezetők (a
11 Hallgatói összetétel A felvételi eljárás során felvett hallgatók alapszakterületük, világnézetük és életkoruk szempontjából különböző, segítő foglalkozású személyek. Kutatás, hallgatói visszajelzés A képzési program fejlesztésének további fontos módja hatékonyságának empirikus kutatása, és az eredmények visszacsatolása a curriculumba. Ennek megvalósításához időről időre segítséget várunk a hallgatóktól kutatási anyagok, valamint hallgatói visszajelző kérdőívek kitöltésében, amihez a hallgatók a felvételi alkalmával beleegyezésüket adják.
személyiségjogok tiszteletben tartása mellett) közösen megbeszélik egy-egy személy előrehaladását.
12
A képzési program pillérei A mentálhigiénés szakirányú továbbképzés stúdiumai felölelnek egy több tudományterületről (pszichológia, pedagógia, szociális munka, lelkigondozás stb.) válogatott, a lelki egészséget fejlesztő multidiszciplináris ismeretanyagot, valamint magukban foglalnak szakmai készségfejlesztő, hálózatépítő, integráló, illetve társadalom- és önmegismerést szolgáló stúdiumokat. A képzés továbbá arra a tapasztalati bázisra és azokra az értékekre épít, melyekkel a sok irányból érkező hallgatók rendelkeznek már a képzés indulásakor. A képzésen az elmélet és a gyakorlat egymástól szétválaszthatatlan. A folyamatosan aktualizált tanterv azokat a társadalmi szükségleteket is tükrözi, amelyek az adott időszakban a legfontosabbnak ítélhetők meg a mentálhigiéné területén. A képzés egyes stúdiumai nem a szaktárgyi csoportosítási elvek alapján, hanem – a mentálhigiénés szemléletű gondolkodás- és cselekvésmóddal megegyezően – témacsoportok köré rendeződnek, melyek ismereteit a hallgató be tudja építeni saját szakterületének ismeretanyagába. Így komplexebb, interdiszciplináris látásmódra és integrált tudásra tehet szert, illetve eszközöket kap a több szempontú mérlegelés folyamatainak beindításához és gyakorlatba ültetéséhez, a hálózatépítéshez. A képzés plenáris előadásokon és kiscsoportos foglalkozásokban zajlik. A "saját élmény" stúdiumcsoport (összesen 139 óra) fő célja, hogy a hallgatók mélyebben megismerjék, illetve továbbfejlesszék hivatás-személyiségüket. Az "elméleti ismeretek" (összesen 171 óra) stúdiumcsoport több tudományág perspektívájából, így a szociológia, a pszichológia, a pszichiátria, a szociális munka, a pedagógia, a gyógypedagógia, a jog, a filozófia, a teológia stb. nézőpontjaiból – de nem szaktárgyi csoportosításban, hanem a mentálhigiénés szemléletnek megfelelően témacsoportok köré rendezve – individuális, mikroés makro-társadalmi szinten világítja meg az életeseményeket, a közösségi és társadalmi jelenségeket. A készségfejlesztés stúdiumcsoport (összesen 78 óra) programja többnyire kiscsoportokban valósul meg, ahol a hallgatók visszajelzéseket kapnak hivatásuk, illetve napi munkájuk mentálhigiénés vonatkozásairól, "terepen" elvégzett mentálhigiénés feladataikról, elsajátítják és gyakorolják a mentálhigiénés szemléletű segítő kapcsolat lehetőségeit – kiemelten a nondirektivitást –, továbbá felkészülnek a tapasztalatszerzés megalapozott módszertanának, az interjúzásnak az elsajátítására.
13 A rendszerszemléletű látásmód elsajátítására feladatokat végeznek a rendszerszemléletű családterápia elemeinek felhasználásával. Az "integráló stúdiumok" (összesen 193 óra) a hivatásra és a magánéletre vonatkozóan rendezik az élményeket és ismereteket, helyet találnak az ellentmondásoknak, új összefüggések meglátására ösztönöznek, többnyire nem csupán kognitív ismeretek mozgósításával. A "hálózatépítés" (9 óra) keretein belül az azonos és különböző szakmai csoportokhoz tartozók dolgoznak az együttműködés kultúrájának kialakításán.
14
Stúdiumleírások Elméleti stúdiumok Mentálhigiénés alapismeretek (10 óra) A mentálhigiéné legfontosabb fogalmait, a mentálhigiénés képzés felépítését és célját foglalja össze. Főbb témakörei: A mentálhigiéné fogalmának és illetékességi körének történeti változásai. A „negatív” és „pozitív” lelki egészség, a proszociális viselkedés. A megelőzés fogalomtörténete. A mentálhigiéné közösségi jellege: természetes és mesterséges szupportív (támogató) hálózatok, a közösségi lét kritériumai, a közösségek működése, az érett közösség. A mentálhigiéné színterei (6 óra) Az előadások során bemutatjuk a humán szolgáltatások rendszereit, az együttműködési lehetőségeket a mentálhigiénében, illetve azt, hogy az egyes szakterületek mivel járulnak hozzá a mentálhigiéné megőrzéséhez, fejlesztéséhez. Láthatóvá tesszük a közösségi lélekvédelem mikro- és makroszintű összefüggéseit a hivatásokat leképező intézményrendszerek és csoportosulások szintjén (pedagógiai, szociális, egyházi, egészségügyi, családi, közösségi), illetve válaszokat keresünk arra, hogy mivel kell a társadalomnak támogatnia az egyes szakterületeket (pl. a pedagógiát, a szociális területeket) ahhoz, hogy hatékonyan gyakorolhassák lelki egészségfejlesztő hivatásukat.
Életesemények fejlődéslélektani megközelítése (22 óra) A stúdium célja a hallgatók megismertetése a személyiségfejlődés legfontosabb állomásaival, az egészséges személyiség megnyilvánulásaival az egyes fejlődési szakaszokban, a hétköznapi cselekvés különböző lélektani motívumaival, különös tekintettel a korai anya-gyermek kapcsolattól a felnőttkor eléréséig terjedő időszak sajátosságaira és jelentőségére. Célja továbbá, hogy a hallgatók ismerjék az egyes életkorok érési sajátosságait, a fejlődési zavarok kialakulásának lehetőségeit, valamint megismerkedjenek az öregedéssel járó szükségletekkel, hiányokkal és lehetőségekkel a segítő kapcsolat szemszögéből.
15 A stúdium főbb témakörei: Az anya-gyermek kapcsolat alakulása a csecsemőnél, az óvodás korú gyermeknél; a mese és a játék fejlesztő hatásai, a morális fejlődés állomásai, az iskolás gyermek fejlődése és a serdülőkor szakaszai, krízisei. Életút, életszerepek, a kiegyensúlyozott változás ideje, siker és kudarc, az élet nagy szakítópróbái, a fiatalság és az öregség integrálása. Az öregkor mentálhigiénéje, a generációs konfliktusok és ezek megoldási kísérletei az öregek izolációs helyzetének megszüntetésére. Életesemények tanatológiai megközelítése (6 óra) Kiemelten, élményszintű beleélést lehetővé téve foglalkozik a veszteség, halál és gyász kérdésével. Bemutatja a haldoklókkal folytatott segítő kapcsolat sajátosságait, figyelembe véve a segítők szerepét és feladatait. Életesemények filozófiai megközelítése (2 óra) Fő életeseményeink – születés, gyermekkor, ifjúkor, barátság, párválasztás, hivatásválasztás, felnőttkor, öregkor és halál – a filozófiában. Az érett kor sajátos problémái; a gyakorlati filozófia mint az életalakítás művészete. Életesemények lelki zavarai (18 óra) A stúdium célja a segítő kapcsolat szempontjából leglényegesebb alapismereteknek, a lelki betegségek különböző fajtáinak, azok okainak, lefolyásának, tünettanának, megelőzésének, valamint a mentálhigiénés segítő kapcsolat lehetőségeinek megismertetése a hallgatókkal. A stúdium főbb témakörei: A lelki egészség és betegség meglehetősen széles határmezsgyéje, és a lelki zavaroknak a testi betegségétől eltérő sajátosságai. Az általános részben tárgyaljuk a mentális működés tüneteit és kóros megnyilvánulásait, majd megismerkedünk a dinamikus pszichopatológiai modellel, mely a szorongás dinamikája mentén értelmezi a tünetegyütteseket (szindrómákat) és a betegségeket. A részletes részben sorra vesszük az egyes betegségeket (pl. szorongásos zavarok: pánik, fóbiák, kényszerbetegség; szenvedélybetegségek; depresszió; evészavarok; személyiségzavarok; szkizofrénia stb.), megismerjük megjelenési és gyakorisági jellemzőiket, tüneteiket, lefutásukat és lehetséges kimenetelüket. Végezetül a stúdium segítséget nyújt a beteg emberekkel történő kapcsolatteremtéshez és a segítségnyújtáshoz.
16 Szenvedélybetegségek mentálhigiénés vonatkozásai (8 óra) Kiemelten foglalkozik a szenvedélybetegségek mentálhigiénés szempontból fontos sajátosságaival és a segítés formáival. Lelki jelenségek multidiszciplináris vizsgálata (10 óra) A stúdium a humán problémák alapjelenségeinek több diszciplína perspektívájából történő megvilágításából indul ki. Példaértékűen vizsgálja a bűn és a bűntudat jogi, irodalmi, pszichológiai és teológiai aspektusait. Makrotársadalmi ismeretek (25 óra) A stúdium elemzi az ember és környezete viszonyát, ismertetve működésbeli zavarait, ugyanakkor produktív szerveződésének alapelveit is. Ennek érdekében különböző intézményeket vagy közösségeket mutatunk be azzal a céllal, hogy az egyedi szerveződéseket közel hozzuk a hallgatókhoz. A hangsúly a specifikumon van, a különböző szakterületek szemléletén, erős oldalain, sikerein vagy akár kudarcain. A stúdium főbb témakörei: szociológiai, pszichológiai, szociálpolitikai, történelemtudományi, kutatási megközelítések. A társadalmi érzékenység felkeltése a szociodráma alkalmazásával. A csoport mint egészséges működési alakzat: a csoport meghatározása, szereplehetőségek, az egészségesen működő csoport néhány ismérve, a csoportdinamika, a bűnbakképződés és az áldozatszerep. A tömegek pszichológiája, a tömeggel való bánás. Kortárscsoportok mentálhigiénés vonatkozásai. Előítélet, agresszió, radikalizmus, a migráció és a mobilitás mentálhigiénés vonatkozásai, a kisebbségi kultúra fogalomköre; a modern gyermekvédelem szemlélete, gyermek- és ifjúsági intervenciók, szociálpolitikai beavatkozások. A vezetés mentálhigiénéje (10 óra) Alapvető szervezési és vezetési ismeretek. A nonprofit menedzsment alapfogalmai. A szervezeti magatartás modelljei. A vezetés lehetőségei és a vezető mentálhigiénéje.
17 A család mentálhigiénés vonatkozásai (12 óra) A stúdium célja a hallgatók megismertetése a rendszerszemlélet alapfogalmaival, a család működésének összetevőivel, a családokkal végzett mentálhigiénés szemléletű munka családterápiás megalapozásával és a segítés lehetőségeivel. A stúdium főbb témakörei: a család pszichológiai és szociológiai megközelítése. A család mint szupportív rendszer szabályozó és kontrollmechanizmusai; a szövetségre és a szerződésre épülő család. A házasság pszichológiai alapjai: szerelem, elköteleződés, hűség, intimitás; hatásai a házasság működésére. Szexuális abúzus a családban: az inceszt pszichoszociális okai, az abúzus elkövetői, következményei, a szükséges beavatkozások. A családsegítés célja az alkohol-problémában érintett családok esetében (,,alkoholista játszma” és a játszma megszakítása). A család néhány fontos szociológiai összefüggésének kiemelése. Mentálhigiénés segítő kapcsolat praxiselmélete (13 óra) A stúdium célja, hogy a kritikai elemzés módszere révén a hallgatókban tudatosuljanak a segítő szakember és kliense közötti kapcsolat pszichológiai és mentálhigiénés törvényszerűségei és lehetőségei, különös tekintettel az e kapcsolatban keletkező érzelmek pontos felismerésére és hiteles kifejezésére és a velük való bánásra. Hivatásszerepükben képessé váljanak a hitelesség, az empátia, a tolerancia és a nondirektivitás értékeinek felismerésére és megjelenítésére. A stúdium főbb témakörei: a mentálhigiénés szemléletű segítő kapcsolat tartalmi elemei; a mentálhigiénés segítő kapcsolat és a pszichoterápia különbözősége; az áttétel és a viszontáttétel szerepe a mentálhigiénés segítő kapcsolatban. Segítő foglalkozás, önsegítés, önsegítő csoportok, proszociális magatartás (altruizmus), rogersi nondirektív attitűd. Az érett segítő kapcsolat, a segítő szindróma és a kiégés. Kompetencia és szerephatárok. A krízisállapot és a krízisintervenció. Segítők kompetenciahatárai (5 óra) A stúdium célja az, hogy a mentálhigiénés segítő kapcsolat (mentálhigiénés szemléletben végzett pedagógiai, lelkigondozói, szociális stb. munka) helyzeteiben rávilágítson arra, hogy e segítő alaptevékenységek miben
18 különböznek a mentálhigiénés szemléletben végzett pszichoterápia, tanácsadás, konzultáció és szupervízió területeitől. Mentálhigiéné és értékek (3 óra) Az értékek stúdium célja, hogy a mentálhigiénés munkába beépíthető értékszociológiai ismereteket közvetítsen a magyar társadalomra, illetve annak bizonyos rétegeire vonatkozóan. A hallgatók egy rövid értékszociológiai bevezetést követően képet kapnak az értékek terén tapasztalható főbb nyugateurópai és hazai tendenciákról, majd részletesebben megismerkedhetnek az ifjúságra, az időskorra és a családi értékekre vonatkozó legfrissebb kutatási eredményekkel. A segítés etikája. Etikai dilemmák (6 óra) Az etikai elméletalkotás fő irányzatai és a hétköznapi etikai érvelés. A mentálhigiénés segítő kapcsolat természetéből fakadó speciális etikai dilemmák tárgyalása. Terepmunka elmélet (5 óra) Megismerteti a hallgatókat a közösségi alapú megelőző programok tervezésének és kivitelezésének egyik legfontosabb módszerével, a "projektépítéssel".
Készségfejlesztő stúdiumok Segítő kapcsolat szeminárium (40 óra) A mentálhigiénés segítő kapcsolat a mentálhigiénés szemléletű pedagógiai, orvosi, lelkészi, szociális stb. tevékenység kapcsolatrendszerének tartalmi elemeit jelenti. Alapvető megjelenési formáját így az a keret határozza meg, melyben a humán foglalkozású szakember saját területét műveli. E túlnyomórészt tanító jellegű, edukatív (direktív) tevékenységben nagyon szükséges, hogy megjelenjen a másikra figyelő empátia, a nondirektivitás. A stúdium célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a nondirektív segítő kapcsolat beszélgetésvezetésének módszertanát, illetve szemléletét. Bevezet a
19 nondirektív módon folyó segítő beszélgetés alapelveibe, az erre vonatkozó elméleti ismeretek alkalmazásába, gyakoroltatja az elsajátítást, megismerteti alkalmazási területeit, és tudatosítja a hallgatókban a segítő szakember és kliense közötti kapcsolat törvényszerűségeit és lehetőségeit, különös tekintettel az e kapcsolatban keletkező érzelmek pontos felismerésére és hiteles kifejezésére. A feldolgozandó élményanyagot a hallgatók részben különböző egészségügyi, szociális segítő intézményekben, esetleg más segítő, önsegítő közösségekben szerzik meg. A munka helyzetgyakorlatokra, ezek egyéni és csoportos visszajelzésére, továbbá azon jegyzőkönyvek elemzésére épül, amelyeket a hallgatók a klienseikkel folytatott nondirektív segítő beszélgetéseikről készítenek. A szeminárium során valós, a hallgatók saját gyakorlatából hozott segítő helyzetek, a hallgatótól segítséget kérő vagy elfogadó ember vagy csoport gondjaival, kihívásaival, élethelyzeti kríziseivel, érték-dilemmáival folytatott mentálhigiénés segítő foglalkozás, konkrét segítői megnyilvánulások kerülnek elemzésre. A hallgatók ismereteket és tapasztalatokat szereznek saját szakmai kompetenciájuk határairól is. A stúdium főbb témakörei: A konkrét segítő kapcsolatok, helyzetek, gondok, kihívások, krízisek, érték-dilemmák elemző feldolgozása, megelevenítése és gyakorlása. A nondirektív szemlélet eszközei, az empátiás kísérés, az elhamarkodott tanácsoktól való tartózkodás. Kitekintés a direktív tanácsadás gyakorlatára. A stúdiumon a hallgató a következő kompetenciákban fejlődik: – nondirektivitás – kliensközpontúság, türelem, tolerancia a kliensekkel szemben – érzelmek menti kommunikáció – önreflexióra való képesség és önismeret, a személyes érintődéssel való bánni tudás, másokra figyelés, elakadások felismerése és adekvát segítségkérés (szupervízió) – a külső reflexió fontosságának átérzése és gyakorlati használata, konstruktív foglalkozás a csoportvezetőktől és a csoporttársaktól kapott visszajelzésekkel, a negatív visszajelzéseket is beleértve – folyamatreflexiós képesség; a csoportmunkában aktív és adekvát részvétel nem csupán a saját témája prezentálásánál, a feltűnő és elakadást hozó csoportjelenségek felismerése és a velük való bánni tudás, team-képesség – a szakirodalom és az elméleti stúdiumon elhangzottak beépítése a lelkigondozói kapcsolatba
20 A stúdium pontos követelményeit követelményrendszer tartalmazza.
a
2005.
tanév elején
átadott
Terepmunka szeminárium (38 óra) Más néven ,,Közösségi mentálhigiénés programszervezés”, mely együttműködésen alapul. A szeminárium fő célja és tartalma a terepmunka, azaz egy megfelelő nehézségű, meghatározott alapelvekre épülő mentálhigiénés modellprojekt létrehozása a koncepcionális kidolgozástól az értékelésig. A szeminárium során a hallgatók megismerkednek a projektcsoport koncepciójával, a mentálhigiénés szemléletű projektmunka kritériumaival, struktúráival, a projektszerződéssel, a szükségletfelméréssel, az első beszélgetések levezetésével, a munka dokumentálásának szabályaival, a projektvezetői intervenciós lehetőségekkel, valamint a munka önértékelési módjaival. A projekttevékenység szakaszainak átélése és reflektált dokumentálása a mentálhigiénés képzés szemináriumi csoportjának segítségnyújtása mellett történik. Egy mentálhigiénés akció megtervezésének és kivitelezésének főbb elemei: a várható akadályok beépítése a cselekvési alternatívába, problémák definiálása, a szolgáltatás konkrét társadalmi terepen történő működtetése, összehangolt team-munka a kezdetektől a befejezésig, továbbá a munka folyamatos dokumentálása és hatékonyságának értékelése.
Sajátélmény stúdiumok Pszichodráma (132 óra) Már megtörtént vagy folyamatban levő, jórészt feldolgozatlan élmények jelenetszerű megjelenítése, újra átélése pszichodramatikus módszerekkel, a csoport interaktív, támogató közreműködésével. Az érintett területek elsősorban a munka, a hivatás, továbbá a család, valamint a képzés itt és most csoporthelyzeteiből származnak. Szociodramatikus társadalomismeret (7 óra) A társadalmi érzékenység felkeltése a szociodráma alkalmazásával.
21
Integráló stúdiumok Tevékenységkísérés (56 óra) A segítő hivatás napi gyakorlatának folyamatos, sok szempontú konzultálása, csoportszintű elemzése, különös tekintettel a szakterületen végzett munkára, valamint a hivatás gyakorlásával kapcsolatos nehézségekkel ("vakfoltok") és sikerekkel való foglalkozásra (a fölmerült problémák további feldolgozása a "sajátélmény" csoportokban is folytatódhat). A stúdium lehetőséget ad a képzésen tanult ismereteknek a mindennapi gyakorlathoz kapcsolására. Elemzi a hallgatók alaphivatásának munkatevékenységeit és munkahelyi szerepeit. A stúdium segíti a szakmai önismeret, a hivatás-személyiség fejlődését. Rávilágít a segítő foglalkozásban dolgozók egyéni mentálhigiénéjének fontosságára. Fő hatótényezője: a különböző hivatású, életkorú és világlátású heterogén hallgatói csoport visszajelzései. Művészeti alkotás/film (38 óra) A stúdium a tanultak élményközpontú feldolgozására szolgál. A bemutatott filmek témája szoros kapcsolatban van a képzés stúdiumain tárgyalt témákkal. Művészeti alkotás/film szeminárium (19 óra) A művészeti alkotás (film) megtekintése után lehetőség nyílik a kiváltott érzések, felidéződő élmények megbeszélésére. A művészi alkotások bemutatását ugyanis azok kiscsoportban történő megbeszélése követi, összefüggésbe hozva az élményanyagot a tanult ismeretekkel. Intenzív heti műhely (60 óra) A hallgatók a képzés során 1 alkalommal egyhetes, bentlakásos csoportfoglalkozáson vesznek részt. Ennek keretében egy több alkalomból álló segítő találkozás beszélgetés-jegyzőkönyveivel mélyítik el ismereteiket a segítő kapcsolat területén, és foglalkoznak az "itt és most" csoporthelyzetben felmerülő kérdésekkel és problémákkal.
22 A műhely célja: a hallgatók motivációs, tudás-, érdeklődési, ismeret-, készségés tapasztalati szintjének fejlesztése. A képzés témáinak, koncepciójának, módszereinek, a segítők kompetenciáinak, a segítés keretfeltételeinek és a csoportos helyzetből következő sajátosságoknak az átdolgozása. Az évfolyam kohéziójának növelése, a bizalmi szint emelése, a közös egyhetes élmény segítségével a személyes motiváltság növelése a munka elmélyítése érdekében. Integratív szeminárium (8 óra) A tanult ismeretek integrációja interdiszciplináris megközelítésben, egy komplex jelenség (környezetével együtt megjelenő egyén, család, közösség) körüljárásával. Záródolgozati felkészítés és konzultáció (11 óra) A kurzus megismertet a társadalomkutatás legfontosabb módszereivel, úgymint az interjú és a kérdőív módszerrel. A hallgatók záródolgozatuk elkészítéséhez személyes konzultációt vehetnek igénybe.
Hálózatépítő stúdiumok Szakmaspecifikus kiscsoportok (5 óra) Az első félévben a hallgatók felvehetik a kapcsolatot azonos hivatású évfolyamtársaikkal. Az utolsó félévben pedig olyan foglalkozásra kerül sor, melyeken az azonos szakterületen dolgozók homogén csoportjai összegyűjtik, illetve kicserélik a képzésen szerzett és a saját területükre vonatkozó ismereteket és tapasztalatokat. Ezzel a tudás integrációja és a hasonló szemléletben tevékeny szakemberek és intézmények közötti kapcsolatok kiépítése is folytatódik, identitásuk pedig újabb szempontok beépülésével gazdagodik. Hálózatfejlesztés (4 óra) Az egy blokkból álló stúdium konkrét programok tervezését indítja el a szervezetfejlesztés módszereivel. Célja a végzett mentálhigiénés szakemberek
23 további együttműködésének ösztönzése, melynek során a hallgató megtervezi a kezdeti lépéseket, és támogatja a szakmai, regionális, közös érdekeken alapuló kezdeményezéseket, elgondolásokat, valamint a megvalósuláshoz szükséges feltételek létrejöttét.
24
1. számú melléklet Tanrend Óraszámok az egyes szemeszterekben Stúdiumok
Össz.z I. II. III IV V. VI . .
Elméleti stúdiumok: Mentálhigiénés alapismeretek
10
A mentálhigiéné színterei
6
10
Életesemények fejlődéslélektani megközelítése
22
Életesemények tanatológiai megközelítése
6
Életesemények filozófiai megközelítése
2
Életesemények lelki zavarai
18
Szenvedélybetegségek mentálhigiénés vonatkozásai
8
Lelki jelenségek multidiszciplináris vizsgálata
10
Makrotársadalmi ismeretek
25
A vezetés mentálhigiénéje
10
A család mentálhigiénés vonatkozásai
12
10 2
Mentálhigiénés segítő kapcsolat praxiselmélete
13
6
Segítők kompetenciahatárai
5
5
Mentálhigiéné és értékek
3
6 14 8 6 2 10 8 8 10 5
18 2 10
7 3
Segítés etikája. Etikai dilemmák
6
6
Terepmunka elmélet
5
5
Készségfejlesztő stúdiumok Segítő kapcsolat szeminárium
40
Terepmunka szeminárium
38
15 15 10 20 12 6
Sajátélmény stúdiumok Pszichodráma
132
Szociodramatikus társadalomismeret
7
6
30 30 30 30 6 7
Integráló stúdiumok Tevékenységkísérés
56
10 10 10 10 10 6
Művészeti alkotás/film
38
8
8
8
8
6
25 Művészeti alkotás/film szeminárium
19
Intenzív heti műhely
60
Integratív szeminárium
9
Záródolgozati felkészítés és konzultáció
11
4
4
4
4
5
2
3
60 9 4
Hálózatépítő stúdiumok Szakmaspecifikus kiscsoportok
5
Hálózatfejlesztés
4
Összesen
580
2
3 4
90 90 95 97 91 57 +60
