giájú, megfoghatóbb és grandiózusabb. Egy okkal több lesz, amelyért e földi élet szépségeihez ragaszkodni fogunk és egy nagy világító forrás a földi lét sötétségében...
S
EBESÜLTEK IPARMŰVÉSZETI OKTA-
TÁSA. Az iparművészeti iskolai hadikórház igazgatója tudatja, hogy szívesen kérelmezi ama sebesültek áthelyezését intézetükbe, akik iparművészeti tanulmányukat gyógyításuk ideje alatt is tovább akarják folytatni. Eddig is több nyomdászt, iparost, iparművészt vettek föl az iparművészeti iskola hadikórházába, ahol a gondos ápolás mellett rajz- és műhelyoktatásban is részesülnek.
K
ARÁCSONYI IPARMŰVÉSZETI VÁSÁR.
Nyolcvanegy kiállítónak iparművészeti munkáit mutatta be az O. M. Iparművészeti Társulat kiállítási bizottsága a magyar közönségnek, mely az évek óta megszokott és megkedvelt intim kiállítást ez idén is meleg érdeklődéssel kereste fel. Nem hozott nagy szenzációkat a december hó 12-én megnyilt vásár, de meggyőző bizonyságát adta iparművészeink komoly törekvésének és ízlésük fokozatos nemesbedésének. A karácsonyi vásár ez idén az Iparművészeti Múzeum földszinti kiállítási helyiségének csak egy részét foglalhatta el, mert a nagy udvarban — már augusztus óta — ernyedetlenül folyik a fővárosi tanítónők vöröskereszt-bizottságának hazafias és áldásos munkássága. A kiállított tárgyak közül újdonságokkal meglepetést keltettek a Ligeti Miklós és Petrik Lajos felső ipariskolai igazgató vezetése alatt álló központi agyagipari műhely engobe-edényei. Mintegy 150, színben és formában változatos kisebb-nagyobb vázával, kancsóval, tányérral stb.-vel mutatkozott be a mindössze csak öthavi múlttal bíró műhely, s az a tény, hogy valamennyi tárgy már a kiállítás első napján elkelt, eléggé bizonyítja az ott készült edények tetszetőségét és az árak realitását. A Zsolnay-gyár erős fémreflexű, gazdag virágdíszű, csodásan fejlett technikájú újdonságai, Fischer Emil néhány diszkrét színezésű díszvázája mellett is feltűnést keltettek Jakő Géza tanárnak igénytelen, de művészi hatású cserepei. Vetélytársai e téren Fábián Gyula és neje (Sárvár), kik nehéz viszonyokkal küzdve évről-évre mindinkább tökéletesítik kerámiai munkáikat. Majoros Károly néhány gondosan megcsináltszínes üvegképpel szerepelt,a Körös-
fői Kriesch Aladár vezetése alatt álló gödöllői szőnyegszövőműhely munkáit és a Képzőművészeti Főiskolának Nádler Róbert tanár vezetése alatt álló iparművészeti műhelye növendékeinek bőrdíszmű- és batikozott munkáit, Teichner Ádám fémtárgyait, Buthy és Csűrik fém- és szarúkombinációjával készült szivarés hamutartóit, Tull Viktor és Antalfy Ferenc (Debrecen) bőrdíszmunkáit, Kántor Tamás és Mocsay József kisebb bútorait, Ürmössyné Benczúr Erzsébet népiesen festett dobozait hosszú idő óta ismeri és méltányolja közönségünk, a most kiállított munkákkal jó hírnevüket még jobban megszilárdították. Külön elismerés illeti Zadubánszky Irén művészi ízléssel egybeállított újabb jelmezbabáit, Kele Vilmának sokoldalú, választékos ízlésű munkásságát feltüntető kollekcióját, a Köntös-műhely géphímzéses díszítésű praktikus vászonféléit, Quittner Mici elegáns kosárkáit (melyek eladásából 600 koronát meghaladó összeget juttatott a megvakult katonáknak), Szécsénné és Szontágh-nővérek csipkéit, Ságodyné Horánszky Adolfin diszkrét színű, kétrétegű női blúzait, A. Balogh Lorándné, Örkényi Istvánná, özv. Bazala Béláné, Roth Ilona finom színhatású batikozott munkáit, Joachimné Sebők Margit, Korponayné Lészay Margit és Balog Irén széles technikájú dekoratív hímzéseit, Sidlóné Undi Karla és Hosszú Pintér Gyula dekoratív képeit, Ritoók Margit, dr. Fritzné Schiffer Edit bőrmunkáit, Gyárfás Gizike, Müller Viktória, Sárközy Gézáné csipkéit, Karlai Mór, Gombássy Anna, Dietz Vilma, Kalmár Margit szép kézimunkáit, Hauswirthnővérek égetett fatárgyait stb. stb. Nagy érdeklődést keltettek a Kornis Elemérné sajátos, rejtélyes technikájú, egyéni jellegű csipkekreációi, melyek immár forma és ár tekintetében számolnak a realitással, anélkül, hogy művészi értékük csökkenne. Előkelő hely illeti meg a jeles Zutt professzor kollekcióját, amelyben a lapunk mult évfolyamában már ismertetett hadi jelvények és az egészséges humorú, ötletesen készült aktuális babáit (ápolónők és sebesültek) mutatta be. Terünk nem engedi, hogy a tartalmas karácsonyi vásárnak minden kiállítóját és az O. M. Iparművészeti Társulat tulajdonában levő s a kiállításon szintén szerepelt sok művészi tárgyát mind részletesen felsoroljuk. Ezekből a vázlatszerű feljegyzéseinkből is megállapítható, hogy a súlyos helyzet ellenére az O. M. Iparművészeti Társulat tudott elég gazdag és művészi színvonalon álló kiállítási anyagot összehozni, mely vállalkozás méltán megérdemelt volna nagyobb anyagi eredményt, mint aminőben a nyomasztó gazdasági viszonyok között része volt.
•
il• •M •II U
••I
•h
Î
A prázsmári templomkastély előcsarnokának oszlopsora.
PETRIK
S ä u l e n g a n g der Vorhalle der P r á z s m á r e r Kirche.
árkádos
ALBERT FÉNYKÉPEINEK KIÁLLÍTÁSA. Az e füzetben közölt valamenynyi kép és rajz P e t r i k Albertnek, a jeles építész-fotografusnak fényképei nyomán készült. A most bemutatott néhány felvétel csak elenyésző kis része annak a több ezer képből álló, a maga nemében páratlanul érdekes sorozatnak, melyet Petrik, bejárva hazánk városait és sok elrejtett zugát, hangyaszorgalommal tervszerűen készített és gyűjtött, jó részben kedvtelésből, a maga gyönyörűségére. Kétségtelen, hogy sok emlékműnek, különösen pedig a budapesti régiségeknek fényképezésénél az a gondolat is ösztönözte őt, hogy legalább fényképben örökítse meg a pusztulásnak szánt s még csak ideig-óráig meglevő régi emlékeket, melyekről Petrik képei nyomán majd az utánunk következő kor is szerezhet tudomást. A főérdemét azonban abban látjuk, hogy megbízás és anyagi segítség nélkül, a maga emberségéből vállalkozott ily feladatra. Az e füzetben reprodukált képek közlésével Petriknek szakavatott és érdemes munkásságára akartuk felhívni a szakkörök figyelmét, bár a rendelkezésünkre álló hely kor-
látóit volta miatt csak néhány szemelvény bemutatására szorítkozhattunk. Ezért — azt hisszük sokaknak örömére — az O. M. Iparművészeti Társulat külön kiállítást akar rendezni Petrik fotográfiáiból s ezzel alkalmat adni a nagyon érdekes és gazdag egész gyűjtemény megismerésére és tanulmányozására. A kiállítás — az eddigi megállapodás szerint — alighanem ez év tavaszán lesz.
S
ZAMOVOLSZKY ÖDÖN f . A háború művészeinket sem kíméli: Sámuel Kornél, a tehetséges fiatal szobrász volt halottja a budapesti művészkolóniának,s Szamovolszky Ödön most közvetve szintén a háború áldozata. Már régebb ideje tüdőhurut kínozta, a decemberi pótsorozásra mégis elhagyta ágyát, újra meghűlt és aránylag könnyű baja végzetes tüdőgyulladássá súlyosodott. Harminchat éves korában, élete virágában, képességei
J 39 6*
teljességében ragadta el december hó 27-én a halál az atlétai termetű művészt. Szamovolszky kiváló mintázó szobrász volt, kisebb dolgai, különösen arcképei, érdekes előadásukkal tűntek föl. Nagyobb munkákat rendszerint más művészekkel társulva vállalt. Évekig Horvai Jánossal közösen dolgozott s együtt nyerték és alkották meg a kassai honvédszobrot. Utóbb Gách Istvánnal társult (aki szintén katona és hír szerint Przemyslben van) s mindenki meglepetésére együtt kerültek ki győztesen a nagy Szabadságharcszobor pályázatából. Kora halála fájó vesztesége képzőművészetünknek. — Szamovolszky Ödön 1878-ban született Nagybereznán. Művészeti tanulmányait az ungvári agyagipariskolában kezdte meg, majd elvégezte az iparművészeti iskolát, ahol Mátrai Lajos tanítványa volt. Számos külföldi várost bejárt és hazatérte után megcsinálta Ungvár városának a Dayka-szobrot, majd Rozsnyónak gróf Andrássy Dénesné szobrát. Szamovolszky 1911-ben a müncheni nemzetközi kiállításon megkapta Bajorország állami művészeti aranyérmét. 1913-ban pedig a magyar állam művészeti aranyérmét.
b) 2 5 0 0 k o r o n á s k é t á g y a s v e n d é g s z o b a . 800 koronás I. díj: M ér a y Dezső, 500 koronás II. díj : M e y e r Antal. Megvásárolták 250—250 koronáért R á k o s Pál, S p i e g e l Frigyes és B e n k h a r d t Ágost pályaműveit. c) 1 5 0 0 k o r o n á s k é t á g y a s v e n d é g s z o b a . 800 koronás I. díj : M é r a y Dezső, 500 koronás II. díj: M e y e r Antal. Megvásárolták 250—250 koronáért S p i e g e l Frigyes, B e n k h a r d t Ágost és B a y e r Dezső pályaművét. Mint értesülünk a székesfőváros tanácsa a bírálóbizottság által megvásárolt pályaműveken kívül az I. csoporthoz tartozó pályaművek közül még megvásárolja A d a Dezsőnek és a III. csoporthoz tartozók közül pedig F i r c s a Bélának pályaművét. Valamennyi pályaművet az O. M. Iparművészeti Társulat január 26-tól február hó 3-ig kiállíttatta az Iparművészeti Múzeumban. A pályadíjjal kitüntetett és megvásárolt pályaművekből több szemelvényt lapunk legközelebbi számában közölni fogunk. HADI EMLÉKTÁBLÁK É S EMLÉKhirdetett pályázat február hó 3-án déli 12 órakor jár le. A pályázat eredményét lapunk legközelebbi számában közöljük.
À MŰVEKRE
gg® ZAKf l l ^ IR OD ALOM
L
EJÁRT PÁLYÁZAT. A budai Gellértfürdő ' berendezésének egy részére a székesfőváros tanácsának megbízásából az O. M. Iparművészeti Társulat általános nyilvános pályázatokat hirdetett, melyek — mint az eredmény mutatja — iparművészeink körében nagy érdeklődést keltettek. A január hó 15-én lejárt három pályázatra mindössze 101 pályamű (534 lap) érkezett be, mely az O. M. Iparművészeti Társulat rendes kiállítási helyiségének java részét foglalja el. A bírálóbizottság január hó 23-án Bárczy István dr. polgármester elnöklésével döntött a pályázat sorsa felett és megelégedéssel állapította meg, hogy a beérkezett művek közt sok abszolút becsű jó munka akad, ami annál örvendetesebb, mert tudvalevő, hogy kiválóbb iparművészeink közül többen a harcmezőn teljesítik hazafiúi kötelességöket. A pályadíjakat és a vásárlásokra rendelkezésre álló összegeket a bírálóbizottság a következő tervező művészeknek ítélte oda : a) S z a l o n é s k é t á g y a s v e n d é g s z o b a . 1000koronásI.díj:Káldory Lajos é s F e r e n c z i Sándor. 600 koronás II. díj: B o d o n Károly. Megvásárolták 400—400 koronáért L ö f f l e r Sándor és L ö f f l e r Béla, továbbá S p i e g e l Frigyes pályaműveit.
M
AGYAR MŰVÉSZEK LEXIKONA. írta
dr. S z e n d r e i J á n o s és S z e n t i v á n y i Gyula. Első kötet. Abádi—Günther. Budapest 1915,616.1. Hatalmas vállalkozásnak első kötete ez a munka, amelyhez szinte még hozzá kell nőnie közönségünknek. Még ma is nem egyszer olvashatjuk, hogy művészeink a XIX. századig nem voltak s a magyar művészek története voltaképpen Barabás Miklóssal és Ferenczy Istvánnal kezdődik. S íme Szendrei János és Szentiványi Gyula művészeti lexikonjának első kötetében betűrendben haladva pusztán a G betűig a XII. századtól napjainkig 2953 művészt sorol föl. Ezek sorában természetesen nemcsak magyarok szerepelnek, de olyan külföldi művészek is, akik nálunk dolgoztak s akiket joggal sorozhatunk a mi mestereink közé, mert hisz a művészre nézve legalább is oly fontos az az ország, amely munkával látta el, mint az, ahol született. A lexikon szerzői nem elégednek meg a pusztán életrajzzal, de. mestereink eddig ismert munkáinak sorozatát is közlik s szinte bámulatraméltó teljességgel a reájuk vonatkozó irodalmat is. Alaposság dolgában kevés könyvünk vetélkedhetik ezzel a lexikonnal, amely elsősorban műtörténetíróink számára nélkülözhetetlen for-
• • «
Magyarországi műemlékek. 52. A lébényi b e n c é s e k f ő apátsági templomának főkapuja.
Ungarische Kunstdenkmäler. tiner-Abtei in Lébény.
52. Haupttor der Benedik•
vIl
My Magyar Iparművészet.
9
v•I
tiy a
53
M
» il
541.
Magyarországi műemlékek. 53. A brassói „fekete" templom fó'kapuja.
« Ungarische Kunstdenkmäler. 53. Haupttor der Brassóer „schwarzen" Kirche.
• •
••I
1!
»
» "
fí fí f! V
54
5 • • V y
Magyarországi műemlékek. 54. A gyulafehérvári s z é k e s egyház Lási-kápolnájának ajtaja.
Ungarische Kunstdenkmäler. 54. Pforte der Lási-Kapelle der Kathedrale in Gyulafehérvár.
» 6*
V
mï f! A ^
•Ii h •i l
y » M
'
• " ,
;
.
• I MIIM^I
•
55 M a g y a r o r s z á g i műemlékek. 55. A kolozsvári sekrestyeajtaja.
főtemplom
Ungarische Kunstdenkmäler. Kolozsvárer Hauptkirche.
55.
Sakristeipforte
•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•:•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=
der
II
II
•
' II
•Ii v
»
*—
• I
4 *
Magyarországi műemlékek. 56. Díszkút a bencések s o p roni kolostórának udvarában.
m
•
_ _ _ _ _
.—- -BÊm
1 9 »
II
Ii4
"
Ungarische Kunstdenkmäler. 56. Zierbrunnen d e s Benediktiner-Klosters in S o p r o n .
y
i
im
Hofe
»
ÄF>
•il u
í
•
•
i :
v y V y y
- X f e ö ^
m
' " • •
'
•
•
•
_ jnH^^i'J..^^.:.''. . H i '
"
i
r
'.f
' i
V
•
•
•
•
•
•
•
•
•
n
H
1
H
H
^ H
•
i
57
•I
• y
541.fí h
I
! v
y y y y y M
Magyarországi műemlékek. 57. Barok-kapu Sopronban.
Ungarische Kunstdenkmäler. 57. Barok-Tor in Sopron.
• y
H
f!
Magyarországi műemlékek. 58. Reichenhaller Richárd síremléke a soproni régi ev. ref. temetőben. 59. Epitáfium a kismartoni templomon.
Ungarische Kunstdenkmäler. 58. Grabdenkmal Im alten evang. ref. Friedhofe in S o p r o n . 59. Epitaphium an der Kirche in Kismarton.
fi
541. •
Magyarországi műemlékek. 60. Pozsony. A Ghetlo eleje. 61. Sopron. Az egykori E g g e n b e r g e r hercegnő házának részlete.
Ungarische Kunstdenkmäler. 60. Erker am E i n g a n g d e s Ghetto's in Pozsony. 61. Teil des ehemaligen herzogt; Eggenberger'schen Hauses in Sopron.
• • V
rásmunka, de nagy haszonnal forgathatják művészeink, gyűjtőink s műbarátaink is, szóval mindenkinek sokat nyújt, aki a művészet iránt érdeklődik vagy ezzel bárminemű kapcsolatban van. A magyar művészek lexikonja a vallás- és közoktatásügyi minisztérium jól megérdemelt támogatásával jelenik meg s nagy érdeklődéssel várjuk további köteteit.
ezek ismertetésére is kiterjeszkedik, számos jól sikerült képben azonfelül a piaristák kezére került s immár lebontott Eszterházy- (egykor Glöckelsberg-) palota művészi részleteit is bemutatja. A térképek és alaprajzok topográfiai szempontból is értékessé teszik a sok szeretettel és sikerrel megírt munkát.
V
ÉGH GYULA: A KÉPROMBOLÓK. Kultúrtörténeti tanulmány. Budapest 1915. Singer és Wolfner kiadása. 8° 147. 1. Azokat a veszedelmeket szedi a könyv szerzője bokrétába, amelyek a művészet emlékeit századok folyamán megtizedelték. Kezdve a görög ikonoklaszták garázdálkodásán a modern háborúk ekrazitos rombolásáig végigkísér azon a szomorú úton, amelyet mint az emberi gonoszságnak, ostobaságnak, vagy miként a mostani háborúban, az elkerülhetetlen kényszerűségnek áldozatai, az elpusztult műkincsek hekatombái szegélyeznek. Aktualitása még növeli az alapos készültséggel megírt, elegáns stílusú könyv érdekességét. A kultúrtörténet sok figyelemre méltó adatát és epizódját tárja elénk Végh Gyula műve, melyet szívesen ajánlunk a művészet barátainak figyelmébe.
BUDAPESTI PIARISTA-TELEK TÖRTÉNETE. írta dr. F r i e d r e i c h E n d r e kegyesrendi tanár. Budapest, Stephaneumnyomda. 1914. 8°, 77 1. Két év múlva lesz kétszáz esztendeje, hogy a tanítás terén kiváló érdemű piaristák Pest régi városházának tövében egy kis házikóban letelepedtek. A régi városháza helyén és ennek egykori piacán most épül új hatalmas palotájuk, amely jubileumuk idejére teljesen elkészül. Több mint másfélszáz évig használt régi épületük : az egykori Eszterházy-palota lebontása alkalmából írta meg dr. Friedreich István a fenti című füzetet, amelyet nagy örömmel fogadunk mindnyájan, akik fővárosunk múltja iránt érdeklődünk. Ilyen speciális részlettanulmányok alapján épülhet csak föl Budapest történetének és műtörténetének megírása, s bármily igénytelen címe szerint ítélve füzetünk tárgya, a telekhistória kapcsán eleven tollú írónk sok műtörténeti és ipartörténeti szempontból is érdekes adatot vet felszínre. A piaristák kétszáz év folyamán, ha nem is mindig ugyanabban az épületben, de mindenkor egyazon vidéken, a régi lebontott városháza piacának környékén laktak. Most, amikor ennek helyén s a rendház lebontott szárnyának területén az új palota alapfalait ásták, a rómaiak korától kezdve rengeteg faragott és falazott kőemlék került felszínre, amely szinte geológiai rétegezettségben a főváros egy-egy rég letűnt és rég feledésbe merült korszakáról tanúskodott. Dr. Friedreich Endre
À
Mfgyar Iparművészet. 1
O
LVASÓINKHOZ. Szeptemberi számunk buzdítását elsősorban magunk szívleltük meg. F o l y t a t j u k a m u n k á t , s a mult év második felében megjelent füzeteink tartalom és külső kiállítás dolgában bizonyára nem maradnak mögötte előző számainknak. A jobb jövőbe vetett rendíthetetlen hittel így törekedünk arra, hogy a kapcsolat közönségünk és iparművészetűnk között e nehéz időkben sem lazuljon meg. Mestereink közül sokan a békés szerszám helyett fegyverrel kezükben a harcmezőn keresik a hősi babért. Karácsonyi kiállítását, bár a háború miatt szerényebb keretben, de mégis elég sikeresen rendezte az O. M. Iparművészeti Társulat. Lapunk is folytatja kultúrmunkáját, bár nagy nehézségekkel kell megküzdenünk. Addig, míg ismét a jelen krónikásaivá lehetünk, a múltból merítünk tanulságokat és biztató példákat a jövő számára. Kérjük olvasóinkat, ne vonják meg támogatásukat ezután sem tőlünk. Társulatunk a tagsági és előfizetési díjak befizetésére vonatkozó felhívásait már széjjelküldte s többeknek hozzánk intézett kívánságára ez úton jelenti, hogy k i v é t e l k é p p e n e b b e n az é v b e n a tagsági és az előfizetési díj k é t részletben fizethető. A társulat reméli, hogy e rendkívüli kedvezmény igénybevételével tagjainak megkönnyíti hátralékos tagsági kötelezettségeiknek haladéktalan teljesítését. A Magyar Iparművészet szerkesztősége.
LPÂR IGNÁC — HATVAN ÉVES. Olvaigazolhatják, hogy a Magyar Iparművészet nem szokott személyi kultusszal foglalkozni. Erre sem kedvünk, sem terünk sincs. És amikor most mégis feljegyzünk egy dátumot, január 17-ét, és hozzákapcsoljuk Alpár Ignác nevét, tesszük ezt azzal a hittel, hogy nemcsak a magyar építőművészetnek, hanem a magyar iparművészetnek sem szabad átsiklani e napon és neven. Az újabb magyar iparművészet fejlődésének ismerői tudják, mily nagy része van az immár hatvan esztendős, de fiatalos kedélyű, hatalmas tudású és akaratú mesternek iparművészetünk és az O. M. Iparművészeti Társulat felvirágozásában. Ezért
À sóink
9
• •h h •
•H
ezen a helyen meleg rokonérzéssel és hálásan köszöntjük Alpárt és lankadatlan munkakedvet, energiát és még sok újabb sikert kívánunk az érdemes, jeles mesternek és a jó embernek.
F
OTOGRÁFUSOK
a padozat burkolására használt, továbbá egy kis kék tavacska, amelyből hétágú szökőkút csobogott, alulról raffináltan megvilágítva. Felül egy sok ezer lángú izzólámpakorona gyúlt ki esténként, oldalt pedig egy berlini festőnek, Mutzenbecher Ferencnek diszkrét festett ablakai szolgáltattak hangulatos színszimfóniát. Az egyes vitrinákbanTiffany-Gallé és más üvegtermékek sorakoztak s mindenki, aki ezt a csodás üveggótikát látta, felejthetetlen benyomást szerzett. Mindezzel persze az építész nem azt akarta mondani, hogy ezentúl az emberek üvegkalitkában fognak lakni, vagy hogy itt egy új építészeti stílus kibontakozával van dolgunk. Csupán csak annyit akart kifejezni, hogy az üveggel való építészi eljárásoknak a jövőben még tágabb tere lehet, mint eddig volt, oly helyiségek előállításánál, melyeknél az erős fényhatás nélkülözhetetlen. Pavillonok, kerti házikók, verandák, várócsarnokok, fürdők, melegházak, fedett terraszok, kirakatcélokra való területek stb. nemcsak praktikus, de esztétikailag is kellemes hatású megoldásokra tehetnek szert ezzel és — ki tudja — idővel az árúház- és gyárépítkezés jellegét is nem fogja-e erősen befolyásolni egy szerényen és észrevétlenül belopódzott új anyag: az üvegtégla.
SZAKOSZTÁLYA
nyilt meg a székesfővárosi iparrajziskolában,amelybe mindkét nembeli olyan hallgatókat vesznek fel, kik a hivatásos fényképészeti pályára lépni akarnak. A szakosztály vezetője Pécsi József, aki művészi fényképeivel számos szép sikert ért el. Ezzel az új alkotásával a székesfővárosi iparrajziskola igazgatósága a magyar fényképészek régi óhajtását teljesítette s nem kételkedünk benne, hogy az új szakosztály a hozzá fűzött várakozásoknak meg is fog felelni. y\Z ÜVEGHÁZ. A kölni Werkbund-kiállítá• f A s o n nemcsak a hozzáértők, de a kiállítást látogató laikus közönség számára is egy igen érdekes ötletet szolgáltatott Taut Bruno építész. Ez az ötlet egy egész nagy ház volt — üvegből. Az Uvegtéglák, melyek a vasbetonrácsozatba illesztve mint tarló-, világító- és tűzálló-anyagok kitünőeknek bizonyultak, már azelőtt is többféle alkalmazásra leltek az építészetben. Az efajta Uvegtéglák közt a Luxferprizmák a legismertebbek. Ámde eddig leginkább csak fedőüvegezésre használták őket vaskonstrukcióknál. De hogy mint a téglát, mindenféle építkezési megoldásnál használhassák, arra vassal és a vasbetonnal kapcsolatban csak akkor lehetett gondolni, mikor ezeknek konstruktív értékét felismerték az építészek s tudatára jutottak annak, hogy itt egész új lehetőségeket és stílusokat enged meg az új tartóelem a régiekkel szemben. Egy ilyen lehetőségül kínálkozott az üvegtéglák amaz optikai sajátságának felhasználása, hogy e kockák minden oldalon fénytörő hatásúak s így egyformán átvilágítanak felül s oldalt. A lipcsei üvegház is ezen a sajátságon alapult. Egy hatalmas nagy, félig elmélyített kristály volt ez és pedig egy foglalatba félig elsülyesztve, amely foglalat egy tizennégyoldalú üveghasábon nyugodott (betonéleken), ez pedig egy széles oszlopaljszerű talapzaton. Maga a kristály felülete, illetve lapjai csupa nagy tükörüveg, amelyek vékony vasbetonbordák közé voltak illesztve. A talapzaton elül széles nagy betonlépcsőkön lehetett a kristálypalota belsejébe jutni. Belül azonban nem a külső üveglapok voltak láthatók, hanem egy plasztikus üvegezési megoldás,amelynek egyes szemeit rézfoglalat tartotta össze és amelynek sárgás színe csodás fényhatást adott az egész belsőnek. A fényhatást még jobban fokozta az üvegkőmozaik, melyet az építész
F
RANCIA É S NÉMET KÖNYVIPAR. Egy
ismert francia könyvbarát Octave Uzanne a lipcsei könyvművészeti kiállítás látogatása után ezt írta a „Depéche" című francia napilapba. „Azoknak a téves eszméknek, melyek közt mi itt Franciaországban élünk s amelyekkel önmagunknak hízelgünk, egyik legelfogadottabbja az, hogy a mi termelésünk a világon a legerősebb és a legtiszteletreméltóbb. A valóság pedig az, hogy a mi produkciónk Európában csak a harmadik helyen következik . . . A német birodalom évi 36.000 művel büszkén tartja a rekordot, amellyel Franciaországot — beleértve Angliát is — k é t s z e r e s e n múlja felül. Ha a mennyiségtől eltekintünk és a minőségre hivatkozunk, akkor sem valószínű, hogy előnyben vagyunk. A műnyomóipar úgyszólván egészen kiáll a versenyből, a könyvnyomtatás pedig szánalmas fokra sülyedt nálunk. Amit mi produkálunk, az csak giccs és a mi könyveink, újságjaink, folyóirataink gyalázatosan vannak nyomtatva, összehasonlítva a külföld ilynemű termékeivel . . . ORSOLÁS. AZ Országos Magyar Iparművészeti Társulat tagjai között rendezett rendes tárgysorsjátékának húzását 1914 december hó 19-én tartották meg dr. Unger Béla székesfővárosi tanácsjegyző, politikai biztos jelenlétében. Kilencvenöt,összesen 5000 korona
S
f\.-x
mfi
• •Ii V
y
il •
H •
v
h • h
• y
y H •
il •
y •y H
H
•H
•Im
i'
' " S
'PiSíii1;'!;!
• •h
mm
• •h • •h h
. 't : ^ y • .i/I ; ; -Ï y C^i. ^, ' i' • • ,;Ji>'! ksssosKms^iSBS^^ ' •• •..'.i/iC.il'W Faragott kőkandalló d i s z e s párkányzata a s á r o s p a t a k i vár Perényi-szárnyában. 1547.
értékű nyereményt sorsoltak ki s a társulat igazgatósága a nyerő tagokat külön értesítette a reájuk esett nyereményről. Azok a nyeremények, melyek felett a kapott értesítés ellenére január hó 10-ig a nyerők nem rendelkeztek, a társulat tulajdonába mennek át. A sorshúzás eredményét e füzetünk hivatalos rovatában közöljük. MAGYAR IPARMŰVÉSZET OLVASÓIjószíve dobbant meg a lapunk legutóbbi számában közzétett Felhíváson és sokan siettek, hogy adományaikkal enyhítsék iparművészeink szorult helyzetét. Amidőn a segélyezettek és ezután segélyezendők nevében hálásan köszönjük olvasóink nemes áldozatkészségét, utalunk az adományokról közölt alább részletes kimutatásra, melyből kitűnik, hogy a gyűjtés eddigi eredménye 4562 korona. Különös elismerést érdemelnek azok az iparművészeink, kik szeretetadományképpen egy vagy több munkáikat ajánlották fel. Ezeknek az értékesítése révén eddig befolyt összeg máris meghaladja a 600 koronát. Január 15-ig tizenhat iparművész vette igénybe a segélyzőbizottság támogatását. A gyűjtést még folytatjuk s minden beérkező adományról nyilvánosan számolunk be.
À NAK
•
•II •II yh
:•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•!•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•
•S'
Gesimse eines steinernen Kamins in der S á r o s p a t a k e r Burg 1547.
•S •II •II •II •II
A HÁBORÚ MIATT ÍNSÉGBE JUTOTT 1PARMŰ^ VÉSZEK SEGÉLYEZÉSÉRE AZ O. M. IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT TAGJAI KÖZÖTT MEGINDÍTOTT GYŰJTÉS EREDMÉNYE 1915. január hó 15-én. a) Készpénzadományok : 500 koronát adtak: Hadik Barkóczy Endre gróf és Maróli Géza Budapest. 300 K-t : Alpár Ignác Budapest, Csekonits Endre gróf Zsombolya, Glück Frigyes Budapest. 200 K-t.
Delmár Emil dr. Budapest.
100K-t : Bachruch Károly Budapest, Baumgarten Nándor dr. Budapest, Faragó Ödön Budapest, Ligeti Miklós Budapest, Műbarátok Köre Budapest, Várady L. Árpád dr. Kalocsa, Weisz Manfréd Budapest. 50 K-t : Biehn János Budapest, Csernoch János dr. Esztergom, Festetits Pál gróf Budapest, Hopp Ferenc Budapest, Strasser Imre dr. Budapest. 40 K-t: Havel Károly Budapest. 30 K-t : Hajdú Tibor dr. Pannonhalma, rétsági Pauncz Sándor Budapest.
• h «
•f!
25 K-t: Apponyi Sándor gróf Lengyel, Hornyay Ödön dr. Budapest, Schwarz Rudolf Budapest. 22 K-t: Gerő Béla Tápiógyörgye.
re«:«:»:«:«:«:«:«»:»:J 8*
51
20 K-t : Andrik Andor Budafok, Csengery Lóránt Budapest, Eisele Vilmos Budapest, Fellner Leó Budapest, Herz Vilmos Budapest, Hofherr Albert Budapest, Jónás Adolf Budapest, Kántor Tamás Budapest, Kereskedelmi Testület Budapest, Koppély Géza Budapest, Lord Adolf Budapest, Mauthner Mihály Budapest, Mátyássy Antal és fia Budapest, „Musica" hangszer keresk. r.-l. Budapest, Neuhauser János Budapest, Pucher István Budapest, Schannen Ernő Budapest, Szmrecsányi Miklós Budapest, Zichy Gyula gróf Pécs.
•
H •
15 K-t : Boromisza Tibor Szatmárnémeti, Löwenstein Arnold és neje Budapest. 10 K-t: Antalfy Ferenc Debreczen, Bátori Mihály Szabadka, Gelléri Mór Budapest, Heuer Ede Budapest, Kegyes-tanítórend Budapest, Kele Vilma Budapest, Kovács Klára Kolozsvár, Kriesch Aladár Gödöllő, Kommer József Budapest, Litsek Zoltán dr. Lúgos, Lakatos Arthúrné Budapest, Mayer Árpád dr. Budapest, MUller József Budapest, Petz Lajos dr. Győr, Rothauser József Budapest, Rothauser Lajos Budapest, Szuchy János Budapest, Thék Endre Budapest, Zipernovszky Károly Budapest, Zoltán Géza Budapest. 5 K-t: Biró Lajos Budapest, Duzsek Lajos Budapest, Fleischl Róbert Budapest, Gubicza Dezső Budapest, Jauernik István Budapest, Kerntler Jenő dr. Budapest, Liptay B.Jenő Salgótarján, StegmUiler Károly Budapest, Teufel Nándor Katalinhuta, Tillich Károly Kispest, Zsitvay Géza dr. Budapest. 4 K-t: Mihalik István Gyula. 3 K-t: T. First Vilmos Budapest, Haáder Sándor Budapest, Ivánka Pál Vácz, Szemere Berta Lasztomér, Zilzer Hajnalka Budapest. 2 K-t : Gellért Jakab Budapest, GrUnwald István Győr, Hajdú Dezső dr. Budapest, Kovács Sára Budapest, Lustig Eszti és Neményi Hermin Budapest, Mánczos Zoltán Salgótarján, Nagy Varjas
Rókus Szabadka, Nebenmayer József Csillaghegy, Romlehner Oszkár Budapest, Tarnovszky Géza dr. Budapest, Tarossy István Nagyvárad, özv. Tóth Józsefné Debreczen. 1 K-t: Bodor Ákosné Kolozsvár. A készpénzadományok főösszege : 5956 K. b) Iparművészek által szeretetadományként felajánlott tárgyak jegyzéke : Antalffy Ferenc Blaskovich Irén
Bőr írómappa Bőraplikációs párna, puncspohár Domonkós Irén Bőr bankótárca Elszászné Gondos Emmy Bőr jegyzőkönyv Fazekas Sándorné Bőrpárna Fábián Gyula és neje Égetett fadoboz, cserépváza és hamutál Gödöllői textilműhely Csomózott szőnyeg és szövött terítő Ihrig Sarolta Bőrtárca Kornis Elemérné Hímzett kép Korponay Jánosné „ párna dr. Kovács Jenőné Bőr könyvfedél özv. Mirkovszky Gézáné Gyermekruha és kabát Mocsay József Varróasztal és párnázott szék Nagy Ida Színházi shawl Páder Emma Bőr könyvfedél Ritoók Margit Hímzett párna Tötössy Ella Bőrtárcák Ürmössy Jenőné Festett fatárgyak Zadubánszky Irén Jelmezbábú. Iparművészek által adományozott tárgyak eladásából eddig befolyt Hozzáadva a készpénzadományokat
606.— K 5956.— K
A Társulat gyűjtésének ménye
4562— K
eddigi
ered-
• •il
52 L
H •
M A G Y f í R I P A R M Ű V É S Z E T . 1915.
II.
Ill—IV.
MELLÉKLET.
BSBBSBSJSS
fí G e l l é r t f ü r d ő és s z á l l ó b e r e n d e z é s é r e h i r d e t e t t p á l y á z a t , fí 2 5 0 0 koronás vendégszoba egyik fala. M é r a y Dezső 8 0 0 k o r o n á s I. d í j j a l j u t a l m a z o t t p á l y a m ű v é n e k e g y i k l a p j a .
K o n k u r r e n z z u r E r l a n g u n g v o n E n t w ü r f e n der E i n r i c h t u n g e i n e s s t ä d t . B a d e h o t e l s in B u d a p e s t . D e s i d e r M é r a y : T e i l e i n e r G a s t z i m m e r e i n r i c h t u n g z u 2 5 0 0 K r o n e n . I. P r e i s : 8 0 0 K r o n e n .
A színes klisé I f j . W'einwurm A. és Táraa cégtől Budapest, VI., Ó-utca 6.
